I

Budapesti Értéktõzsde Részvénytársaság

IR Fórum / I.

EMLÉKEZTETÕ Készült 2005. november 22-én a befektetõi kapcsolattartással (IR) foglalkozó elõadássorozat elsõ találkozóján Elõadók: Kozma Krisztina, CSAM Befektetési Alapkezelõ Rt. Pataki Sándor, OTP Bank Rt. Rupert Foster, MOL Rt. Mohai György köszöntötte a résztvevõket, bemutatta az elõadókat és megnyitotta a tõzsde kezdeményezésére indult, a befektetõi kapcsolattartással foglalkozó elõadássorozatának elsõ találkozóját. A 6 alkalomból álló elõadássorozatot azért indította el a BÉT, mivel ez a terület az egyik legfontosabb tõkepiaci tényezõnek tekinthetõ. A rendezvény a BÉT szándékai szerint nem elõadás jellegû, hanem inkább egy interaktív „kerekasztal-beszélgetés”, a hallgatóság aktív közremûködésével, kérdéseivel. Mohai György: A befektetõi kapcsolattartás nagyon fontos, mivel minden információ, amely egy befektetési döntéshez szükséges innen jut el a külvilág felé. Ha egy termékrõl ugyanis csak információ van, akkor nagyon fontos az információ közvetítése. Az elsõ kérdés, hogy a befektetõi kapcsolattartó személye, munkája mennyiben befolyásolhatja cége részvényeinek árfolyamát. Áralakító tényezõ, vagy csak információterítõ szerepet játszik, s nem befolyásolja az árfolyamot? Rupert Foster: Rövid távon befolyásolhatja, hiszen az információ megmagyarázásán nagyon sok múlhat. A külföldi befektetõk csak akkor hajlandóak egy céggel foglalkozni, ha megfelelõen transzparens és ezáltal megfelelõ információhoz juthatnak. Sokszor nem veszik arra a fáradtságot, hogy alaposabban is utána nézzenek. A hosszabb távú hatás értékelése már nehezebb kérdés, mivel ott már inkább az a fontos, hogy az információ általában véve nyilvánossá válik-e, vagy sem. Pataki Sándor: Megfelelõen lehet irányítani az IR tevékenységet, az információk nyilvánossághoz való továbbítását, s ez biztosan hatással van az árfolyamra is. Mohai György: Pozitívan hatással lehet-e akár maga a személy (mint pl. Rupert és Sándor), illetve az õ munkájuk? Kozma Krisztina: Az árfolyam befolyásoló szerep hosszabb távon is jelentkezhet. A befektetõi kapcsolattartónak kulcsszerepe van az információ terítésében, s maga a kapcsolattartás egy értékhordozó folyamat. A befektetõ ugyanis a múltbeli adatok ismeretében, de a jövõbeni profit reményében vásárol. A transzparencia kulcsfontosságú a befektetõ számára, akkor mernek befektetni, ha megfelelõ információ áll rendelkezésükre döntéseik meghozatalához, és ezeket az információkat elsõsorban a befektetõi kapcsolattartó közvetíti. Õ tudja, hogy mikor és mennyi információt adhat ki, és melyek azok az információk, amelyeket vissza kell tartania, õ határozza meg a transzparencia szintjét. Az áttekinthetõ cégek jobban vonzzák a befektetõket. Mohai György: Hol helyezkedik el a befektetõi kapcsolattartás a szervezeten belül? Rupert Foster: A MOL Rt-nél a befektetõi kapcsolatok területen 4 munkatárs dolgozik, közvetlenül a Chief Strategy Officer alá tartoznak. A terület minden hónapban jelentést készít az Igazgatóság számára. Pataki Sándor: Õ k is 4-en vannak és a pénzügyi igazgatóhoz tartoznak. Hangsúlyozta, hogy a házon belüli kommunikáció legalább olyan fontos, mint a külsõ partnerekkel.

2005.11.22.

1/6


IR Fórum / I.

Mohai György: Kik azok, akikkel a befektetõi kapcsolattartásért felelõs személyek beszélnek? Kik a külsõ partnerek? Ki határozza meg, hogy ki (menedzsment, vagy IR terület) beszél? Pataki Sándor: Nem szerencsés, ha a cégvezetõk túl gyakran megszólalnak egy cégnél, elvesztheti a hatását. Az elemzõk az egyik csoport, akik folyamatosan hívják a befektetõi kapcsolattartót, a sale-side képviselõivel különféle eseményeken (pl. road-show) találkoznak fõként. A befektetõk ritkábban keresik meg õket, a nagybefektetõk alkalmanként kérnek személyes találkozót a management-tel. Úgy látja, hogy a külföldi befektetõk általában ragaszkodnak hozzá, hogy a topmenedzsmentbõl is találkozzanak valakivel. Kozma Krisztina: Befektetõi kapcsolattartással kapcsolatos tapasztalatai szerint a komoly befektetõ attól függetlenül, hogy milyen jó a befektetõi kapcsolattartó, mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy a felsõvezetõkkel, a döntéshozókkal találkozzon. Hisz úgy értik meg jobban a dolgokat, úgy kapnak nagyobb rálátást a cégre, ha közvetlenül a döntéshozóktól kaphatnak választ kérdéseikre. Vannak sajnos olyan cégek is - s néhány magyarországi példa is ezt mutatja-, ahol a befektetõi kapcsolattartó személye blokként mûködik, nem engedik át a befektetõt a felsõ vezetéshez. Bár azt is el kell ismerni, hogy az se jó, ha mindenki közvetlenül a topmenedzsmenttel beszélhet. A befektetõi kapcsolattartónak ezért nagyon fontos szûrõ szerepe van, egy egészséges mértékû szûrõ funkciót kell tudnia ellátni. A nagybefektetõk jogos elvárása, hogy a személyes kapcsolatok révén kialakítsanak egy képet a döntéshozókról, nagyon fontos a közvetlen kapcsolat. A cég felé kialakult bizalom vagy éppen a bizalmatlanság igen is beépül a részvény árába, éppen ezért nagyon hangsúlyos szerepe van ennek a területnek. Rupert Foster: A MOL-nál a befektetõi kapcsolattartás határozottan megfogalmazott célja, hogy a topmenedzsment is találkozzon a nagyobb befektetõkkel. A felsõ vezetés évente legalább egyszer találkozik a nagybefektetõkkel, a befektetõi kapcsolattartás vezetõje pedig évente kétszer. Road show-kat szerveznek és évente kb. 3-400 befektetõi találkozót bonyolítanak le. Nagyon sok idõt töltenek ezen kívül a telefonhívásokkal, konferencia-beszélgetésekkel. Mohai György: Mi a helyzet a magánbefektetõkkel? Rupert Foster: A kisbefektetõket az interneten keresztül próbálják meg mindenrõl tájékoztatni, ezen felül pl. a közgyûléseken alkalmuk nyílik felszólalni, kérdést felvetni, véleményt mondani, de a MOL kisbefektetõi találkozókat is szokott szervezni. Pataki Sándor: A kisbefektetõk ritkábban telefonálnak, de természetesen mindig akad olyan, aki kisebb problémáival (pl. osztalékfizetés) megkeresi õket. Õ k is az internetet tartják legfontosabb eszköznek a kisbefektetõk tájékoztatásában. Véleménye szerint azonban nem szabad különbséget tenni a kis és nagy befektetõk között, ugyanolyan elbánásban kell mindkettõt részesíteni, hisz súlyában ugyanannyit nyerhetnek, vagy veszíthetnek befektetéseiken, ezért mindkét félnek ugyanolyan fontos, hogy megfelelõ információt kapjon. Mohai György: Hogyan tartják a kapcsolatot az elemzõkkel? Véleményük szerint mennyire felkészültek az elemzõk? Rupert Foster: A cégek alapvetõen örülnek, ha írnak róluk. Ez marketinget jelent a számukra. Õ k a MOL-nál sok idõt töltenek az elemzõkkel. 12-13 elemzõ rendszeresen foglalkozik társaságukkal, ezek között természetesen vannak, akik sûrûbben, és vannak, akik ritkábban publikálnak. A

2005.11.22.

2/6


IR Fórum / I.

belföldiek általában a hazai piac több különbözõ profilú cégérõl írnak elemzéseket, a külföldi elemzõk viszont inkább egy adott ágazatot, iparágat követnek és ezen belül elemzik egy cég helyzetét. Ez a tendencia azonban már itthon is tapasztalható. Az elemzõkkel külön munkatárs foglalkozik a MOL-nál. Pataki Sándor: 10-nél több elemzõ foglalkozik a céggel, és a többség részletes elemzéseket ír, amellett, hogy az iparágról is írnak. Mohai György: Mi történik, ha nem tetszik, amit az elemzõ ír? Pataki Sándor: A kritikát el kell fogadni, persze sokszor nem tetszik, amit írnak, és sajnos vannak rosszindulatú megjelenések is, de mindenképp kommunikálnak az illetõvel. Ha valaki a valóságtól nagyon elrugaszkodott értékelést ad a cégrõl, akkor felhívják és megkérdezik, hogy milyen alapadatok alapján készítette az elemzését – természetesen magukat a modelleket már nem minõsítik, hiszen az elemzõ joga, hogy mit milyen módon, súllyal vesz figyelembe. Természetesen az elemzõk legtöbbször elõzetesen elküldik az elemzéseket a társasághoz, s nem egyeztetés nélkül készítik el elemzéseiket. Kozma Krisztina: Saját maguk elemzik a cégeket, modelleket építenek az egyes cégekre vonatkozóan, és ez alapján hozzák meg a döntéseket. Emellett persze figyelik a többi elemzõ cég publikálásait is. Ezeket a külsõ elemzéseket a saját elemzéseik ellenõrzésére is használják és ha valamelyik nagyon eltérne a saját modelltõl, akkor felveszik a kapcsolatot az elemzõvel. Bár több jó elemzõ is dolgozik a piacon, de ebbõl - az elemzésre fordítható idõ korlátossága miatt – rendszerint csak egyet választanak ki pl. szakmai tudás, nagyon hasonló vagy esetleg éppen markánsan eltérõ elemzési módszer alapján, és ahhoz hasonlítják a saját elemzéseiket. Pataki Sándor: Általában az IR terület munkatársai jól ismerik az elemzõket, lehet tudni, hogy ki milyen elemzéseket ír. Rupert Foster: Példaként felhozta, hogy van egy elemzõ, aki jól ismeri a MOL-t és az üzletágat, azonban az iparági környezetre vonatkozó feltételezések és az általa alkalmazott modell felépítésének köszönhetõen alacsonyabb célárat határozott meg a társaságot illetõen, amelynek alapján egy idõben következetesen eladásra javasolta a társaság részvényeit. Mindezek ellenére a bizalma továbbra is fennmaradt a céggel szemben, és a társaság is teljes mértékig elfogadta az elemzéseit. Fontos feltétel az alapos elemzés. Természetesen területükön folyamatosan figyelemmel kísérik a róluk megjelent elemzéseket, és ha találnak hibát, megbeszélik az elemzõvel, adott esetben korrekciót is kérnek. Bódog Norbert (Revolution): Milyen szakmából szerencsés befektetõi kapcsolattartóvá válni. A marketing területen való jártasság vagy a pénzügyi szakképzettség a fontosabb? Pataki Sándor: Az FHB-tól került az OTP Bankhoz, korábban az MNB-ben finanszírozás üzletágban dolgozott, és úgy gondolja, hogy a pénzügyi végzettség a legfontosabb, de a diplomáciai készség is –amely területen szintén dolgozott - hasznos. Rupert Foster: A befektetõi kapcsolattartónak jól kell értenie pénzügyi-számviteli kérdésekhez is. Õ korábban elemzõként dolgozott. Kozma Krisztina: Véleménye szerint mindenképpen pénzügyi szakembereknek kell a befektetõi kapcsolattartói tevékenységet végezni. A cégnek átláthatónak kell lennie, de nem kerülhetnek ki belsõ információk. Korábban sajnos nem volt rá lehetõség, hogy Magyarországon valaki ilyen

2005.11.22.

3/6


IR Fórum / I.

szakmai tudásra szert tegyen, de örömmel látja, hogy manapság egyre több befektetõi kapcsolattartó szerez CFA képesítést, mely nemzetközileg a legmagasabb szakmai és etikai ismeretek elsajátítását biztosítja. Ha egy megalapozott tudással rendelkezõ szakember végzi a feladatot, mindenképpen hosszú távon biztonságot adhat a befektetõnek. Bódog Norbert: PR esetén mindig van lehetõség arra, hogy a kiadandó anyagot a kiadás elõtt megnézzék. Hogyan történik ez az IR és a kiadásra kerülõ elemzések esetében? Rupert Foster: Erre külön szabályok vannak, amelyek nem szabják meg az elemzõknek azt, hogy elõre megmutassák elemzéseiket. A társaság bekérheti az egyes anyagokat, de a tapasztalat az, hogy inkább az elemzõk kérik esetenként az ellenõrzést, mert nem szeretnének téves adatokat közölni. Pataki Sándor: Iránymutatást, trendet adhatnak és adnak is az elemzõknek, a célárfolyam megadása azonban az õ elemzõi modelljük alapján történik. Azonos alapadatokra építve a saját szempontjaik szerint más és más modellt használnak az elemzõk, ezért más és más árfolyam jöhet ki. Móricz Gábor (Freesoft): A kisebb cégek nevében szólt, mint a FreeSoft Rt. tanácsadója. A kisebb cégek esetében nem szükséges 4 fõs csapat a befektetõi kapcsolattartás ellátásához. Náluk a FreeSoftnál a pénzügyi igazgató és õ maga végzik ezt a tevékenységet. Õ k alig várják, hogy az intézményi befektetõk felkeressék õket, akikkel a felsõ vezetés is szívesen állna szóba (ha jönnének), de nem tapasztalnak érdeklõdést ebbõl az irányból. Mit tehetnek, illetve tehet-e valamit a befektetõi kapcsolattartásuk, hogy ezen változtassanak. Kozma Krisztina: „Sajnos” az intézményi befektetõk a likvid papírokat keresik. Ez szükségszerû. A kiscégeknek különös módon vonzóvá kell tenniük magukat, õk mindenképpen hátrányból indulnak. Mohai György: Megkérdezte Pataki Sándort és Rupert Fostert, hogy mit tennének abban az esetben, ha õk volnának egy kis cég befektetõi kapcsolattartói, hogyan keltenék fel a befektetõk figyelmét? Pataki Sándor: Õ dolgozott egy a jelenleginél kisebb cégnél (FHB), ami nagy kihívás volt, a célja ott is az volt, hogy felkeltse a befektetõi érdeklõdést a papír iránt, és ezzel pozitív hatást váltson ki a papír árfolyamában is. Több erõfeszítést kell tenni és nem negyedévente, hanem inkább hetente kell foglalkozni a befektetõkkel, elemzõkkel. Az OTP-nél az a kihívás, hogy majd 4-5 év múlva, amikor Magyarország csatlakozik az euro zónához, tartani tudják-e a jelenlegi trendet. Kis cégnél az a veszély is fennáll, hogy találkoznak egy-két „nagy hallal”. Nem szerencsés szerinte, ha 1-2 befektetõnek megtetszik egy kis cég, akik megszerzik a jelentõs többségi részesedését. Kozma Krisztina: Ez egy nagyon nehéz kérdés. Régóta foglalkoztatja a probléma, hogy hogyan lehetne a kisebb cégeket is a portfoliójukba tenni, azonban ezeknek a cégeknek sajnos nincsen ehhez megfelelõ likviditásuk. A megfelelõ tulajdonosi struktúra kialakításával a megbízhatóságot nagymértékben növelni lehet, és ehhez még kell egy nagyon erõs PR tevékenység is. A cégnek átláthatónak kell lennie és a tulajdonosi struktúra nagyon fontos szempont! A vagyonkezelõk általában kisebb portfolióikat is kezelnek, melyekbe ezek a kisebb cégek is beférhetnek, ha a cégek fenti kritériumoknak megfelelnek. Rupert Foster: A MOL nagybefektetõinek többsége nem engedheti meg magának, hogy kis cégekbe fektessenek. Egyrészt egy kisebb cégbe történõ kisebb értékû befektetés is ugyanakkora

2005.11.22.

4/6


IR Fórum / I.

munkaráfordítást jelent, mint egy nagyobb cég elemzése. Másrészt az intézményi befektetõk befektetési politikájuk miatt általában nem szerezhetnek egy adott cégben bizonyos mértéknél nagyobb százalékos részesedést, amely egy kis cégnél korlátozza a befektethetõ összeget és így a potenciális nyereség abszolút összegét is. Kozma Krisztina: Náluk ez úgy mûködik, hogy CSAM londoni irodája a budapesti iroda tanácsadása alapján kezel magyar portfoliókat. Mivel a Londonban kezelt portfoliók általában jóval nagyobbak, mint a Magyarországon kezelt portfoliók, a londoni portfoliók befektetési listájára fel sem tudnak kerülni azok a cégek, melyek likviditása nem ér el egy bizonyos mértéket. Pataki Sándor: A kis kapitalizációval rendelkezõ cégeket a hazai piacnak kellene felszívnia. Sajnos a magyar befektetõk egyelõre korlátozott érdeklõdést mutatnak csak e cégek iránt. Ez Németországban jól mûködik, ott a kis cégeket is keresik, és a német befektetõk megveszik õket. Itthon a befektetõk kizárólag a nagyobb társaságok értékpapírjait veszik. Kozma Krisztina: Érdemes visszamenõlegesen átnézni a statisztikát. A nagyobb társaságokba történõ befektetéssel a befektetõk sokkal jobban jártak az elmúlt idõszakban. Ez részben meghatározza a jelenlegi befektetõi hozzáállást is. Lehet, hogy 1-2 kisebb cégbe történõ befektetéssel is kedvezõ hozamot lehetett elérni, de összességben a nagyobb társaságoknál kedvezõbb volt eddig a megtérülés. A hangsúly a transzparencián, valamint a tulajdonosi struktúrán van. Sajnos nem voltak túl jó tapasztalataik az elmúlt idõszakban a kis cégekkel kapcsolatban, ezért félnek a befektetõk a kisebb társaságoktól. Mindezek ellenére úgy gondolja, hogy igény lenne rá. Mohai György: Meg kell nézni, hogy jó-e a cég vagy nem jó. Ha jó, meg kell keresni a megfelelõ befektetõi kört, nem biztos, hogy a legnagyobb intézményi befektetõket kell keresni, hanem vannak olyan befektetési intézmények, akik a közepes és kisebb cégekre specializálódnak. Magyarországon például az elmúlt idõszakban a nyugdíjpénztárak kezdenek mozgolódni. A Tõzsde által minden év augusztusában szervezett intézményi befektetõi találkozók esetében még néhány éve – nem utolsó sorban az akkori magasabb kamatszintnek köszönhetõen, mely kockázatmentes magas hozamot biztosított - csak a nagy cégek számára sikerült négyszemközti találkozókat szervezni, a kisebb cégek nem érdekelték a befektetõket. A kamatszint csökkenésével ez megváltozik, új befektetési célpontokat keresnek a befektetõk. Ezt mutatja, hogy az idei évben már az alapok kérték, hogy a Tõzsde hívjon meg a kisebb cégeket is. Meg kell keresni a megfelelõ befektetõi kört. Mohai György: kérte a jelen levõket beszéljenek a befektetõi kapcsolattartás etikai kérdéseirõl. Nagyon fontos ez a téma is, hisz egy szûkebb körnek nem szabad elmondani olyan információt, amit a piac széles köre még nem tud. Hogyan választják el a lényeges információkat a lényegtelentõl? Miért megy el a cégekhez az elemzõ, ha ezúton úgysem tudhat meg bennfentes információt? Rupert Foster: A MOL-nál nagyon vigyáznak erre. A gyorsjelentések nyilvánosságra hozatala elõtt alaposan megtárgyalják, hogy mit lehet elmondani és nagyon korlátozott azon emberek száma, akik a cégtõl nyilatkozhatnak. A befektetõk igényelnének több találkozást is a felsõ vezetéssel, de véleménye szerint nem praktikus, mert így nehezen lehet az információáramlást szabályozni. Az információáramlással kapcsolatban és az ezzel kapcsolatos etikai magatartásra vonatkozóan társaságuknál külön belsõ szabályzatok vannak. Kozma Krisztina: Amennyiben véletlenül valaki „elkotyogna” valamit neki, õ azáltal bennfentessé válik és az információ birtokában nem kereskedhet az adott részvényben., hiszen akkor õ is vétene a szabályok ellen. Náluk, az alapkezelõnél is szigorú belsõ szabályok kezelik ezt a kérdéskört. Õ k nem azért mennek egy nagyvállalat IR vezetõihez vagy felsõ vezetõihez, hogy bennfentes

2005.11.22.

5/6


IR Fórum / I.

információkat tudjanak meg, sokkal többet láthatnak és tapasztalhatnak a cégrõl, ha azokkal a személyekkel közvetlenül ülnek le beszélgetni, akik irányítják a céget. Jobban átláthatóvá válik a cég, az iparág. Meg kell érteniük a cég gondolkodását, rálátásukat az iparágra, stb. Egy jó elemzõnek olyan mértékben át kell látnia a cég mûködését, mint egy cégvezetõnek, így tud róla jó elemzést adni. Fontosnak tartja, hogy olyan ember legyen a befektetõi kapcsolattartás területén, akik etikailag is kifogástalanul tudja ezt a munkát végezni. Rupert Foster: Nem azért mennek el hozzájuk az elemzõk, hogy megkérdezzék, mekkora profit lesz az idén. Azért mennek el hozzájuk, hogy megtudják, hogyan látja a cég vezetése az iparágat, miként látják a piacot befolyásoló tényezõket (pl. az amerikai üzemanyag kereslet hogyan befolyásolja az európai olajpiacot, vagy miért érzik, hogy az adott szegmensbe kell fektetniük stb.) Pataki Sándor: Fontos az empátia mindkét oldalról. Kivételek persze vannak, de alapvetõen az etika mûködik. Amikor korábban a hitelminõsítõkkel dolgozott együtt, a találkozók elõtt leültek átbeszélni a dolgokat. Háttér információt adtak, ami a végsõ véleményalkotásukat megkönnyíti, de nem bennfentes információkról van ekkor sem szó. Mohai György: Ez egy sajátos életstílus. Kérte a résztvevõket, mondjanak valami extrém dolgot, ami munkájuk során érte õket, pl. hány négyszemközti (”one on one”) megbeszélést tartottak egy nap alatt? Rupert Foster: 12-14 megbeszélésen vett részt egy road show alkalmával egy nap alatt, még ebédelni sem volt idejük, 12-13 órán keresztül ültek egy helyen és fogadták a befektetõket, ami elég megterhelõ volt. Pataki Sándor: Egy ilyen road show-n természetesen azért nem arról van szó, hogy szó szerint ugyanazt mondja el az ember 12-szer. Adódnak alkalmak, amikor kevés az idõ és sokan várnak rájuk, ezért összeültetnek egyszerre több befektetõt is, és így folyik a tárgyalás. Egy road show alkalmával az egyik (sokadik) befektetõ annyira kötözködõ volt, hogy – már a fáradtságnak erõsen köszönhetõen - végül azzal szerelte le a kérdéseit, hogy ha ennyire pesszimista a céggel szemben, nem muszáj a részvényekbõl vásárolni. Másnap elnézést kért tõle. Bódog Norbert: Megkérdezte, hogy mire gondoltak pontosan korábban, amikor arról beszéltek, hogy a belsõ kommunikációra is figyelni kell. Pataki Sándor: Az IR akkor mûködik igazán jól, ha az elemzéseket, befektetõi véleményeket befelé is tudják kommunikálni. Rupert Foster: Az idejük egy jelentõs részét a belsõ kommunikáció tölti ki. Fõleg a menedzsmentnek kell jelentéseket készíteniük, visszajelzést adni a pénzügyi piac várakozásairól és véleményérõl. Mohai György azzal zárta a találkozót, hogy bízik benne a jelenlévõk hasznos információkkal gazdagodtak. Az elõadás sorozat 2006. januárjában folytatódik, a többi alkalommal kapcsolatban elmondta, hogy kimondottan a kis- és közepes vállalatoknak szeretne a Tõzsde hasznos gyakorlati tanácsokat adni a befektetõi kapcsolattartás területén. Megköszönte a jelenlévõk részvételét. K.m.f. Tyukodi Andrea

2005.11.22.

6/6

I

Recommend Documents