Lélek és evolúció – segédanyag/ I. Evolúciós alapozó Az evolúció gondolata • • • • • • • • •
Közös ős, fajok egymásba alakulása: Kr. e. VI. század: Anaximandrosz, Al-Jahiz, Csuang-Ce XVIII. század: Jean-Babtiste Lamarck, Carl von Linné XIX. Század: Charles Darwin és Alfred Russel Wallace közös előadása a Linné Társaságnál 1859: Charles Darwin: A fajok eredete Lamarcki vonal: az életben szerzett tapasztalatok öröklődnek Darwini vonal: gradualizmus, vagyis a változás léptéke nagyon lassú, emberi szemmel szinte észrevehetetlen 1865: Gregor Mendel – az öröklődő tulajdonságok mintázatának mátrixa. Kevés tudományos bizonyíték A darwini és a mendeli modell összeegyeztethetősége 1940-ben válik lehetővé a DNS molekula leírásával (Oswald Avery) A viszonylag szűk területek után az evolúció elmélete a XXI. századra sok területet meghódított a biológián kívül: ökológia, genetika, fiziológia, orvostudomány, pszichológia, számítástechnika (ez utóbbiak alkalmazott területek!)
A természtes kiválasztódás evolúciós elméletének alapjai • • • • • •
Darwin alaptételei és következtetések: a) a tulajdonságok öröklődnek b) a szaporodási lehetőségek a fajon belül elvileg korlátlanok c) az erőforrások korlátozottak → az egyedek között verseny alakul ki az erőforrásokért → a több erőforrást birtokló egyedek tulajdonságai jutnak tovább a következő nemzedékbe
Az evolúció komplex elmélete és félremagyarázásai • Összességében: az evolúció lényege a környezethez való optimális alkalmazkodás, az oda-vissza ható evolúciós kör – természetes szelekció • Szociáldarwinizmus: az evolúció elvszintű redukálása, önkényes részlet az elméletből, az „az erősebb kutya baszik” elve (mesterséges szelekció) – Nietzsche, Hitler, fajelmélet. A természetes szelekció és a szexuális szelekció • •
Az evolúció-biológusok és az evolúciós pszichológusok nagy része az evolúció hajtóerejének a természetes szelekciót tekinti. Egyes kutatók legújabban (pl. Geoffry Miller) felhívják a figyelmet a szexuális szelekció fontosságára (ld. pl. emberi elme sokszínűsége – pávafarok)
Az öröklődés • Az öröklődésért a gének felelősek. A gén a sejtmagban található DNS molekula bizonyos szekvenciája. Az egyed teljes génkészlete a genotípus. Az adott genotípus és a környezet határozza meg az egyed fenotípusát, az élőlény megfigyelhető jellegzetességeit. (ld. pl. napbarnítottság.)
A változatosság • •
•
•
Az evolúció során a változó környezeti hatások szükségszerűen generálják a fenotípus változásának igényét is. Ennek kulcsa a mutáció. Mutáció végbemehet sejtosztódás, ivaros szaporodás során. Egy gén vagy annak allélja a másolás során megváltozik, így hatva a fenotípusra is. Ez vagy beválik vagy nem. A mutációk nagyrésze káros és előidézhetik vegyszerek, élelmiszerek, vírusok, sugárzás stb. Erre a szervezet DNS-javító mechanizmussal reagál, amely egyensúlyba igyekszik hozni a káros (pl. rákot okozó) és az előnyös mutációk arányát. (sarlósejtes vérszegénység előnye / hátránya) Másik lehetőség az allél-frekvencia változása
A természetes szelekcióról még egyszer •
• • •
Egy populációban a környezethez viszonyítva előnyös tulajdonságokkal rendelkező egyedek nagyobb valószínűséggel találnak maguknak párt, így tulajdonságaik nagyobb valószínűséggel jelennek meg a következő nemzedékben. Ez az ún. fitnesz. Fontos a szelekciós nyomás, ennek három fajtája: stabilizáló, szétválasztó, irányító szelekció A természetes szelekció mellett, illtve részeként működik a nemi v. szexuális szelekció Fontos kérdés, hogy mi a szelekció egysége? Gén? Egyed? Faj? Egyik sem zárja ki a másikat – ld. allél-versengés (genetikai sodródás és génáramlás) vagy csoportszelekció (kooperatív és altruista viselkedés)
Az adaptáció • Az adaptáció tehát egy faj alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, illetve a környezeti változásokra való reagálás az allélok gyakoriságának megváltoztatásával vagy mutációval. Pl. antibiotikum-rezisztencia vagy a zsiráf-eset. • Az adaptáció a szelekciós nyomására kialakíthat divergens evolúciót (eredetileg azonos funkcióval bíró testrészek funkciójának szétválása – ld. szárny, uszony, kéz, pata. • Illetve kialakíthat konvergens evolúciót: az eredetileg más funkciót ellátó testrészek hasonló funkcióra tesznek szert egymással nem rokon fajoknál: a különböző repülő élőlények szárnya • Egyes testrészek viszont az idő során funkció nélkülivé válnak és elcsökevényesednek (farok, bölcsességfog, férfiak mellbimbója
A koevolúció • • •
Egyes fajok (pl. szimbiózisban vagy éppen egymással versengésben élők) evolúciója adaptív hatással van a másikra. Ha pl. egy gyíkfaj mérget fejleszt ki a kígyó ragadozó ellen, annak egy idő után erre rezisztenciája fog kialakulni. Az evolúció tehát a fajokon belül és a fajok között is KÖLCSÖNÖS hatás eredménye is. (Hiszen környezetnek felel meg az élővilág is)
Versengés, élősködés, kooperáció • A versenés elsősrban fajon belül, az egyedek között érvényes, hiszen egyféle erőforrásra van szükségük • Fajok közötti versengés elsősorban a táplálék és területszerzés kapcsán alakulhat ki, illetve ragadozó és zsákmányállata között. • Élősködés, ha az az egyik félnek jó, a másiknak kifejezetten káros (bélférgek/?/, kakukk /?/) • Kooperáció: ha mindkét félnek hasznos (gomba-fenyő gyökér) Az etológia • • • • •
A biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. A viselkedés két fő csoportja: öröklött vagy tanult. Fontos ezeknek az aránya is. Fontos a természetes körülmények közötti megfigyelés, amit korábban az állattan (ld. Pavlov) elutasított. Megalapítója Konrad Lorenz (1903-1989). Elméleti kerete az evolúció. Fontos szerepe volt a tanulás modern értelmezésének kialakításában (öröklött alapok, de rugalmas tanulás)
Humán etológia • • •
Az emberi viselkedés biológiai alapjaival foglalkozik, illetve annak öröklött és tanult komponenseivel. Az etológiából eredően alapvetően evolúcionista szemléletű Számos alapvető emberi viselkedést kezdett vizsgálni evolúciós szempontból
Kognitív pszichológia • Az emberi elme vizsgálatával foglalkozik. • Az idegrendszert számítógéphez hasonló struktúraként képzeli, amelyben bizonyos mentális funkciók bizonyos agyi modulok köré épülnek. Ez az emberi elme moduláris modellje (ld. pl. hallókéreg, mozgató kéreg, látókéreg stb.) • A moduláris modell kiválóan magyarázható az evolúciós elmélet keretében Az evolúciós pszichológia • A humán etológia és a kognitív pszichológia szintézise. Alapgondolatai mindkét irányzatnál tovább mennek: az emberi törzsfejlődés idejének 99%-át vadászó-halászó
• • •
•
életmódban töltöttük. Az emberi viselkedés, természet, mentális felépítés evolúciós örökségünk. Ennek része a rugalmas tanulás képessége is. Az EP sokáig (80-as, 90-es évek) elvont elméleti tudomány volt, amely még saját tudományos kereteit is nehezen határozta meg. Az ezredforduló után az EP egyre nagyobb teret hódít, a tudomány vizsgálati területei egyre bővülnek, s így válnak mindennapi jelenségek magyarázatává, alkalmazott tudománnyá (ld. pl. orvoslás, pszichoterápia). Az EP alapgondolata tehát: az emberi viselkedésrendszer és mentális struktúra az evolúció, így tehát vadászó-halászó életmódunk és környezetünkhöz való alkalmazkodás eredménye. Mentális képességeinket és viselkedési stratégiáinkat a természetes és a szexuális szelekció formálta ilyenné, ebből adódóan személyiségünk és szokásaink jobban megérthetők, ha evolúciós múltunkból indulunk ki.
Az evolúciós pszichológia vizsgálati területei • • • • • • •
Csoportok, rokoni és baráti kapcsolatok. Személyközi vonzalom. Párválasztás, párkapcsolat, szexualitás. Agresszív viselkedés, bántalmazás Stresszorok és szorongó viselkedés Civilizációs betegségek, és azok orvoslási lehetőségei (cukorbetegség, elhízás, szívinfarktus stb.) Mentális zavarok (depresszió, pánik, fóbiák, hiperaktivitás stb.)
A hominídák
Australopithecus afarensis • 4-2,5 millió évvel ezelőtt • Lelet: Etiópia (Lucy) • Nőstény 35, hím 70 kg – nagy szexuális dimorfizmus • 110 / 140 cm magas • Agytérfogat 420-500ml (a csimpánzé 300-400) • Már megjelenik a két lábon járás, de még gyakoribb a négy láb Australopithecus africanus • 3-2,5 millió évvel ezelőtt • Dél-Afrika • Agytérfogat, súly, magasság (ld. Afarensis) • Itt is erős a szexuális dimorfizmus • Kisebb szemfogak (-csökkenő agresszív viselkedés) Homo habilis • 2 millió éve • Olduvai szurdok, Tunézia, Kenya • 120 / 160 cm magas, 30 / 50 kg • Csökken a szexuális dimorfizmus, de még erős • Agytérfogat 500-800ml • Teljes két lábon járás • Karakteres arckoponya Homo erectus • 1,8 millió éve • Afrika, Ázsia • 45 / 65 kg – a szexuális dimorfizmus tovább csökken • 300 000 évvel ezelőtt halt ki • Agytérfogat: 750-1250 ml • Kezdetleges eszközhasználat, kőeszközök, tűz víz Homo heidelbergensis • 150 ezer évvel ezelőttől 30 ezer évvel ezelőttig • A homo erectus egyik ágából fejlődött ki (alfaj) • Agytérfogat: 1100-1400 ml • Magas homlok, kerek agykoponya jellemzi Homo sapiens • Kb 100 ezer évvel ezelőttől napjainkig (és még meddig?) • Afrika • Kerek koponya, kis fogak • 50/65kg (erősen csökkenő dimorfizmus) • Agytérfogat: 1200-1600ml • Kezdetleges kultúra megjelenése • Neandervölgyi / Cro-magnoni • A leszármazási ágak, illetve az alfajok egymásból való levezetése nem tisztázott
Az emberi csoportok A nyílt csoport • Sok állat él csoportokban, de a csoportot alkotó egyedek versengése jól leírható a természetes szelekció elméletével • Egyéni érdekek sokasága a csoportban, ami nagyobb biztonságot nyújt, de a csoporttagok hamar (egy generáció alatt) kicserélődnek, eltűnnek stb. • Előnye: több szaporodási lehetőség, több információ • Hátránya: erősebb versengés, kevesebb erőforrás / egyed, feltűnőbb megjelnés (ragadozóveszély) • A nyílt csoportra nem jellemző ennél erősebb összetartás vagy belső segítségnyújtás (ld. pl véradás) • Az emberi viselkedés ettől merőben eltérő, egyes kutatók mégis genetikai redukcionizmussal magyaráznak meg mindent (Dawkins), míg mások a csoportszelekcióval (Csányi) Csoportszelekció • Mi is a természetes egyedi szelekció? • A csoportszelekció esetében az evolúciós szelekció egysége a csoport. (?) • Boyd és Richerson: akkor létezhet CSSZ, ha a csoporton belüli viselkedéses fenotípuskülönbségek csökkennek, a csoportok közötti különbségek viszont nőnek A zárt csoportok • A hominídák fejlődésének egyik sarokpontja volt a csoportok zártabbá válása • A csoporton belül csökken az agresszió, versengés, nő az együttműködés • Megjelenik az egyedektől független csoportidentitás • A csoport tagjai bizonyos esetekben képesek saját érdekeiket a csoport érdekében háttérbe szorítani • A zárt csoportok egyediek – a csoportok közötti különbség nagyon éles (nyílt csoportoknál alig van különbség), a csoport tagok pedig alig különböznek egymástól (ld. szurkolótábor, klub, katonaság) + az egyén a csoporttagok cserélődése esetén is lojális marad – ld. csoportidentitás, közös hiedelmek)
Közös akciók • A zárt csoportok egyik fő jellemzője, hogy szívesen vesznek részt közös akciókban • Ez sok közös tevékenység lehet, úgy mint vadászat, gyűjtögetés, felfedező utak, tárgyak készítése • A közös akciók az állatok nyitott csoportjaiban is előfordulnak, de ezek általában szervezetlen, ad-hoc akciók, a szerepek inkább genetikailag kódoltak
Közös konstrukciók • Az ember egyik legmeghatározóbb tulajdonsága a konstrukció • Mesterséges (emberi konstrukció által készített) világban élünk: házban lakunk, kocsival, busszal közlekedünk, ágyakban alszunk stb. • Az egyszerű konstrukciók a hominídák késői fejlődési szakaszában kezdtek kibontakozni: egyszerű eszközök vagy éppen a nyelv megjelenése (a nyelv egyes óvatos becslések alapján 1,5 millió éves)
•
• • • • •
Az emberi csoportok fontos képessége a rekonstrukció is – a különböző információkat agyunk befogadja, részekre bontja, majd újra felépíti, végül egy egészet hoz létre. (reprezentál, képzeletével áthelyez, forgat stb.) Míg a csimpánzok elsődleges reprezentációt, addig az ember képes másodlagos vagy harmadlagos reprezentációk létrehozására (az agyban) Elsődleges repr. pl. a térképszerű-tájékozódás (ld méhek), többszörös reprezentáció egy csoport tagjainak, viszonyainak érzéseinek, hálózatának feltérképezése A különböző szabályok, szabályrendszerek kialakítása is konstrukció A nyelv is közös konstrukció, bázisát a vízi-majom elmélet biztosítja (szabályozható légzés), szükségességét pedig a bonyolult csoportok kialakulásával indokolhatjuk
Szinkronizáció • A szinkronizáció lényege, hogy a csoport tagjai között a közös tevékenységeknek (akár a konstrukciónak) teret adjon, az egyedeket egymásra hangolja: • Menstruáció • Empátia • Imitáció • Hipnózis • Ének, zene, tánc • Szabálykövetés • Nevelés, tanítás Közös hiedelmek • A közös hiedelmek kialakítása valójában a szinkronizáció egy fajtája • A közös akciók és konstrukciók során jönnek létre a közös hiedelmek. • A közös hiedelmeket közösen ápolják a csoport tagjai vagy éppen formálnak, változtatnak rajta • A közös hiedelem a kultúra és a vallás alapvető építőköve • Ennek alapján az egyéni gondolkodás az emberiség evolúciójában többnyire devianciának számított, sokkal fontosabb volt az összekapcsolódás a túlélés és a csoportszelekció érdekében. Az ősi zárt csoportok jellemzői • A csoportkultúrák alakulása több millió évig tartott. • Kb. 20 ezer évvel ezelőtt (tehát nem is olyan rég) becslések szerint egész Európában 10 000-en éltek – 60-120 fős csoportokban. Ez a csoportberendezkedés több százezer évig hasonló volt, evolúciós örökségünk tehát optimálisan alkalmazkodni egy ilyen csoporthoz • Nagyon ritkán láttak idegeneket (Xenofóbia), azokat pedig nagy valószínűséggel elüldözték. • Négy-öt csoport tarthatott egymással laza kapcsolatot cserék szempontjából (nők, erőforrások) – találkozásuk valószínűleg bonyolult ceremóniákhoz kötött volt. • A csoportok ilyen felépítése kedvezett leginkább a csoportszelekciónak, világos eredmény lett tehát, hogy egy idő után a szaporulat nagyon gyors lett. • Először törzsek, majd nemzetek alakulnak • Ebből adódik aztán a városiasodás és az emberiség villanásszerű népesség- és technikai fejlődése, amit az ősi agy nem tudott megfelelően követni – Csányi: egyéni csoportok, individualizáció, kulturális evolúció (ld. Később majd)
•
• •
Az ember optimálisan kezelhető (emócionálisan, kognitíve stb.) társlétszáma szorosabb értelemben 10-20 ember, tágabb értelemben 80-120 ember (ld. egy kis falu vagy egy kollégium) A mai népességszámnál egyre több a mesterséges kapcsolat (ld. iwiw, facebook), amely kezelhetetlen kapcsolatmennyiség, és nem is jelent valódi kötődéseket Ugyanez a helyzet a közös konstrukciókkal és akciókkal vagy hiedelmekkel is: az ember csatlakozik pártokhoz, szervezetekhez, de ezek olyan nagyok, hogy csak „félszívvel” teszi, nem alakul ki igazi elköteleződés, nem hogy igazi áldozat egy csoportért ősi értelemben
A sorozatok Azért szeretjük a sorozatokat, mert azok szereplői jól definiálható, zárt csoporthoz, családokhoz tartoznak, a közöttük zajló viszonyrendszer nyomonkövethető és érthető az ember számára – az ősi csoportberendezkedést idézi, amelyhez ösztönösen vonzódunk A csalók • A csalás evolúciós gyökere: a rendkívül koherens csoport-szinkronizáció és akciók a csoport tagjainak egyformán nyújtanak segítséget és hozzájárulást. • A csalás az a folyamat, amikor valaki ezeket a javakat elfogadja a lehető legkisebb ellenszolgáltatásért vagy ingyen. • Ha csalót nem leplezik le, ez rendkívül sikeres stratégia, hiszen jobban jár, mintha kooperálna. • De a hosszútávon a kooperációnak vannak nagyobb előnyei • Illetve a csoport tagokban igen érzékeny az ún. csalás-detektor.
Önzetlenség, egyéni vagy rokonszelekció • Az emberre jellemző az altruista viselkedés. Miért? • Magyarázható csoportszelekcióval, de ez sok jelenségre nem tud választ adni (pl. hogy miért a rokonainkon segítünk leginkább?) • Magyarázhatja a rokonszelekció: minél közelebbi a genetikai rokonság, illetve megfelelő a kor-reláció, annál inkább segítünk (ld. ajándékozás, öröklés rendszere) • A rokonszelekció és az egyéni szelekció együtt is lehet magyarázó keret: rokonainknak segíteni alap, barátainknak, idegeneknek a későbbi megtérülés reményében (nincs teljes önzetlenség) • Magyarázó keret lehet még a szexuális szelekció: önzetlennek lenni a saját erőmet mutatja, amivel imponálok a közvetve a másik nemnek.
Fizikai vonzerő és evolúció A nő fizikai vonzereje (női fitnessindikátorok) Mellek • Elsődleges funkció – szoptatás • Az embernél más funkció is – zsírszövet • Állandó teltsége a termékenységet mutatja • Önmimikri – a fenék • Nagysága – megszaladási jelenség • Sok elmélet próbálja magyarázni A női testforma • Súlya, alakja és arányai fontos szexuális hívójelek • Zsírdepók a csípőn, a combon – horomonok hatására – funkciója a gyerekkihordással járó többletenergia biztosítása • A derék-csípő arány 0,7 (kutatások) • Ezen jelek mind a termékenységet mutatják a férfiszemnek, ezért ezt szépnek látjuk. • 22-25% testzsír az egészséges • Az ilyen aránnyal rendelkező nők bizonyítottan kevesebb komplikációval és biztonságosabban szülnek • A fogyókúrák veszélyei! • A vékony-ideál magyarázatai A bőr • A bőr feszessége, simasága, puha tapintása a nők korát, egészségi állapotát jelzik. • Fertilitásuk csúcsa 20-25 éves korukra esik, ekkor legszebb a bőr • A férfiak összességében tehát a termékenység jelzéseire buknak (fiatalság, arányosság, feszes bőr, telt mellek) A nők praktikái • A nők mindezek tudatában szándékosan manipulálhatják a magukról láttatott képet: fiatalnak, teltnek, nőiesnek látszani: bőrápoló szerek, smink stb. • A száj rúzsozása pl. szándékos mimikri: a szeméremajkak vérbő, izgatott állapotát utánozzák
A férfitest mint fitnessindikátor • • • • •
Kevésbé fontos inger a nők számára, de persze nem elhanyagolható (főleg a nők rövid távú kapcsolataikban) A klasszikus férfialak: keskenyebb csípő, nagyobb mellkas, szélesebb váll, nagyobb tömegű izomzat Mind a természetes szelekció, mind a szexuális szelekció ilyen arányba tolta a férfitestet. Ősi közegben ez korrelált erőforrás-megszerző képességükkel Derék csípő arány 0,9-1 legyen. Meglepően ez sokkal fontosabb volt a nőknek, mint az izomzat (modern társadalom?)
•
A férfi testmagassága is fontosabbnak bizonyult izomzatánál – a magas férfiak magasabb státusz elérésére képesek – leginkább kedvelt a 15-20 cm-rel magasabb
Univerzális testjelzések: az arc • Már a XIX. Században kiderítették: a kor sok arcából összemontírozott átlag arc vonzó az emberek számára – magyarázat a stabilizáló szelekció. • Genetikailag bizonyított, hogy a szélsőségektől mentes arc nagyobb heterozigótasággal jár, ami nagyobb genetikai változatosságot jelent (patogén rezisztencia elve) • Meglepő, hogy már a néhány napos csecsemők is az ilyen „átlagarcokat” preferálják. • Ezen kívül az átlagosban vonzónak ítélt vonások eltúlzásával készített arcok még inkább tetszést arattak. Az arc nemi vonásai • Férfi arc: relatíve hosszú arc, vastag szemöldök, erőteljes középső arcrész, erőteljes, szögletes áll, karakteres pofacsont. • Női arc: relatíve magasabban ülő pofacsont, kisebb áll, párnázottabb arc és ajak, relatíve nagyobb szemek. • Ezek kultúrafüggetlen tulajdonságok, nagy részüket nemi hormonok alakítják, tehát jó képet mutatnak az egyén hormonális állapotáról, így fertilitásáról, egészségéről. • Érdekes kutatás: az arc vonzereje a tényleges fizikai kondícióval és egészségi állapottal korrelál! (nagyobb homeosztatikus egyensúlyt jelez) Az arc és a test egyéb tulajdonságai • A női arc neoténiás jellegének (felnőttkor előtti) komputeres eltúlzása növelte az arc vonzerejét. Ez összecseng azzal, hogy a férfiak erősen értékelik a nők fiatal korát, hiszen az erős reproduktív értékkel bír.(az arcon kívül ez bizonyos testrészekre, mint pl. a láb, a kéz nagysága stb. is vonatkozott) • Ezt egy másik vizsgálat is bizonyítja: huszonéves fiúk ugyanolyan vonzónak találtak koraserdülő korú lányokat, mint kortársaikat. Többen úgy vélik, hogy a pedofília ezen preferenciák megszaladásából ered (ők ezt túlértékelik, viszont kevésbé érzékenyek a hormonális markerekre) • A férfarcnál meglepő dolgok derültek ki. A maszkulinitás növelése egy ideig növelte vonzerejüket (domináns, egészséges, férfias), de egy idő után ez csökkent (agresszív, barátságtalan, fenyegető). Feminizálásuk egy ideig ugyancsak növelte a vonzerőt (megértő, barátságos, empatikus stb.) • Ez összecsenghet a korábban már látott alapstratégiákkal: a nők más típusú férfiakat választanak szívesen hosszú és rövidebb távú kapcsolataikhoz. Szimmetria • Elsősorban az arcnál, de az egész testre nézve, mindkét nemnél különösen fontos volt a szimmetria. (komputeres szuperszimmetrikus arcok erős vonzereje) • Legkézenfekvőbb magyarázat: a páros testrészek méretét és formáját ugyanazon gének alakítják, tehát alapesetben szimmetrikusak. A mutációk, egyéb betegségek, vírusok ronthatnak a szimmetrián, így tehát a szimmetria megléte erős immunrendszert, jó fizikai kondíciót feltételez. • A szimmetria még olyan dologra is hatással van, mint a szexuális élet megkezdése: vizsgálatokban bizonyították, hogy a magasabb szimmetriával rendelkező személyek hamarabb kezdenek szexuális életet élni és kortársai szebbnek, helyesebbnek ítélik.
•
Újabb kutatások arra is rávilágítanak, hogy a szimmetrikustól és maszkulin / feminin jellegtől való egyedi, bizonyos vonások irányába eltérő arcot különlegessége teheti vonzóvá a másik nem számára.
Testszagok • Az állatvilágban pl. egy nőstény megtermékenyíthetőségét megbízhatóan jelzik bizonyos szagok (feromon) • Egyes kutatások szerint az embereknél is nagyon fontos a másik testszaga, mert öntudatlanul is sok információt vonunk le belőle a másik genetikai típusáról, egészségéről, nemi hormonjainak arányáról. • Bizonyítottan a nők jobbak ebben, míg a férfiakat inkább a vizualitás vezérli, a nők több más jelzésre, így a szagokra is különösen érzékenyek.
Záró megjegyzés • A fizikai vonzerő fontos, elsősorban a kapcsolat nagyon korai fázisában, az egymásra való felfigyelés tekintetében. • De fontos megjegyezni, hogy az emberi párválasztás bonyolultsága, összetettsége és kontextualitása miatt a fizikai jellegtől eltérő, az udvarlás során felsorakoztatott tulajdonságok sokkal fontosabbak lehetnek.
