I. Termelőiskola célcsoportja 1. Termelőiskola mint a hátrányos helyzetűek második esélyt adó intézménye: A termelőiskola egy új oktatási modellt képvisel, amely integrálja a személyiségfejlesztést és életvitelt, az elméleti képzést és a gyakorlati termelőtevékenységet, felkészítve a fiatalokat a továbbtanulásra, vagy a munkára. Az első termelőiskolát a nyolcvanas évek elején alapították azzal a céllal, hogy elősegítsék a magas ifjúsági munkanélküliség mérséklését, főleg olyan ifjúsági csoportok esetében, akik valamilyen oknál fogva nem részesültek középfokú képzésben, nem rendelkeztek szakképzettséggel és ezért különösen ki voltak téve a tartós munkanélküliség veszélyének. A termelőiskolák a dán oktatási rendszerben is egy új, sajátos formát képviselnek és bár iskolának nevezik őket, erőteljesen különböznek a hagyományos oktatási intézményektől. A termelőiskolák célja annak a nagy létszámú fiatalnak a felzárkóztatása, akik egészen különböző okok miatt nem szereztek, illetve nem is tudnak képesítéshez jutni, mivel a hagyományostól eltérő bánásmódot igényelnek. A termelőiskolai modell egyesíti magában mindazokat az előnyöket és erényeket, amelyeket más felzárkóztató programok külön – külön képviselnek. Rugalmassága lehetővé teszi folyamatos megújulását, alkalmazkodását, ezáltal egymástól különböző oktatási rendszerű országokban való megvalósíthatóságát. A termelőiskolák olyan intézmények, ahol a munka és tanulás sajátos kombinációjával valósul meg a szakmai képzés. A termelőiskola résztvevői – különböző szintű – szakmai képzettséget szerezhetnek meg. Ezek a képzettségek nem feltétlenül az államilag elismert (Magyarországon OKJ) szakképesítéseket jelentik csupán, hanem az olyan szakmai kompetenciák elsajátítását, amelyek bizonyos munkakörök betöltésére már alkalmassá teszik az egyént. A szakmai kompetenciáknál még fontosabbak a szociális kompetenciák (együttműködési képesség, csapatszellem, munkahelyi lojalitás, megbízhatóság, felelősség, pontosság, stb.), amelyek fontosabb munkahelyi elvárások, mint a formális végzettséget igazoló bizonyítványok. A termelőiskolai tanulás során a résztvevők olyan eladható árukat állítanak elő, illetve olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyek leginkább helyi szükségleteket elégítenek ki. Vita zajlik arról, hogy a lemorzsolódott fiatalok felzárkóztatása és szakképzése hol történjen. A hagyományos iskola hívei a meglévő iskolarendszer felhasználásával kívánnák a kérdést megoldani. E koncepció mellett szól, hogy a már működő intézményekben adottak a tárgyi, technikai és személyi feltételek. Így jelentősebb anyagi ráfordítás nélkül biztosítható a felzárkóztató és a szakmai képzés feltétele. Ellenérvként hozható fel, hogy egyrészt a termelőiskola potenciális tanulói a hagyományos iskolától eltérő pedagógiai módszereket igényelnek, amelytől a pedagógusok egy része idegenkedik. Másrészt nehezen vihetők vissza abba az intézménybe a fiatalok, ahol korábban kudarcélményeiket megélték. Arról nem is szólva, hogy ezen fiatalok megatartásukkal rombolnák a hagyományos iskolák fegyelmét és meglévő követelményrendszerét. Továbbá a hagyományos iskola pedagógusainak többsége idegenkedik a célcsoporttól, mivel nincs kellően felkészülve a nehezen nevelhető fiatalokkal való foglalkozásra. Az önálló termelőiskolai koncepció mellett szól a termelőiskola újszerű elemein túl az is, hogy a fiatalok differenciáltan az egyéni adottságok alapján 1‐3 évet tölthetnének el az intézmény falai között, így a pedagógiai hatás eredményesebb. Az első év a felzárkóztatást, második év a szakképzést, a harmadik év az átmeneti szakmabegyakorló foglalkoztatást szolgálhatná. 2. A termelőiskolák hallgatói: A termelőiskola alapvetően bármely korosztályú és felkészültségű, többszörösen hátrányos helyzetű munkanélküli egyén felzárkóztatására, szakképzésére (átképzésére), továbbá átmeneti foglalkoztatására alkalmas.
a.) A termelőiskola elsődlegesen olyan 13‐36 év közötti, halmozottan hátrányos helyzetű, szakmával nem rendelkező munkanélkülieknek kínál lehetőséget, akik: - nem rendelkeznek alapiskolai végzettséggel, amely nélkül érdemi szakmaszerzésük lehetetlen = motiválatlanok - rendelkeznek alapiskolai végzettséggel, de funkcionális analfabetizmusuk miatt középfokú képzésbe nem kerülhetnek be, vagy tanulási problémák miatt onnét morzsolódtak le b.) Alapiskolai végzettséggel bíró, egyébként jó képességű, de magatartászavarokkal küzdő fiatalok, akik a hagyományos iskola fegyelmét egyáltalában nem fogadják el és emiatt lemorzsolódnak a középfokú képzésből. Számukra a termelőiskolai felzárkóztató program kínál felzárkóztatási lehetőséget, melynek során: - csökkenthetik műveltségi hátrányaikat - megszerezhetik a szakmatanuláshoz szükséges alapokat és végzettséget - a termelőmunkában szerzett sikerélmények révén személyiségük pozitív irányban változik - korábbi magatartászavaraik mérséklődnek, illetve megszűnnek, - erősödik akaraterejük és kitartásuk a munkában, tanulásban. A képzést követően a fiatalok szakmát tanulhatnak a nappali iskolarendszerben, átképző tanfolyamokon, illetve a termelőiskolában szerzett ismeretek és gyakorlat birtokában betanított munkát vállalhatnak. c.) A termelőiskola további célcsoportja a szakmai képesítéssel rendelkező, pályakezdő munkanélküli fiatalok közössége. Ezen fiatalok a szakma válsága mellett gyakran azért nem kapnak munkát, mert a tanulmányaik során nem jutottak el arra a szakmai jártasság‐ és készségszintre, amelyet a munkáltatók igényelnek. Ennek az oka, hogy a formális iskola a képzési időt nem tudja a fiatalok egyéni szükségletéhez igazítani. Amennyiben ezek a fiatalok a tanulmányaik befejezése után nem tudnak a szakmában elhelyezkedni, ezáltal a szakmai készségszintjüket fejleszteni, a megszerzett tudásuk is néhány év alatt devalválódik. Az ilyen fiatalok gondjainak segítését célozza a termelőiskolai foglalkoztatás, egy inkubátor munkahely biztosítása átmeneti időre. Ezen időszakra a fiatalok a végzett munka arányában munkabért kapnak. A termelőiskola pedig üzemi kapcsolatai révén segíti ezen fiatalok szakmában történő elhelyezkedését. 3. A termelőiskola célcsoportjainak jellemzői: - halmozottan hátrányos helyezet - szakképzettség hiánya – emiatt gyakori munkanélküliség - alulképzettség – funkcionális analfabetizmus: írási – olvasási – számolási alapkészségek hiánya - belső motiváció és akaraterő, továbbá környezeti pozitív példa hiánya - súlyos magatartászavar, esetleg deviancia - negatív életvitel, erős káros szenvedélyek, higiéniai problémák - labilis idegállapot, alacsony ingerküszöb, alacsony konfliktustűrő képesség - alultápláltság és gyenge fizikum és egészségi állapot - helyes tanulási módszerek hiánya - súlyos anyagi – szociális gondok 4. Mire van szüksége a célcsoportnak: - Megélhetést biztosító anyagi támogatás (munkabér, ösztöndíj)
-
Egyéni szükségletekre épülő közismereti és kommunikációs felzárkóztatás Egyénileg differenciált pszicho – szociális ‐ mentális támogatás Személyiség és életvitel pozitív irányú fejlesztése (életvitel tréning) Szakmai elméleti – gyakorlati képzés: felkészíteni az OKJ vizsgára A munkaerőpiac által igényelt kulcsképességek fejlesztése Munkaerő – piaci felkészítés: álláskeresés és megtartási technikák Utógondozás, nyomon követés: munkába helyezés, munkában tartás, társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedés segítése.
Ezeket az igényeket csak olyan komplex program tudja kielégíteni, amely egyesíti a képzést, a foglalkoztatást és a pszichoszociális – mentális fejlesztést. 5. Szlovéniai tapasztalatok: A hátrányos helyzetű népcsoportok Szlovéniában is megtalálhatók azok a népcsoportok, amelyek csak társadalmi segítséggel tudnak helyzetükön változtatni. A célcsoport jellemzői és szükségletei hasonlóak a Magyarországéval. A Szlovén kormány és az ESZA támogatásával több program nyújt lehetőséget a hátrányos helyzetű emberek számára: a.) PUM program: 15‐25 év közötti fiatal munkanélküliek számára nyújt felzárkózást, akik középiskolából morzsolódtak le és nem rendelkeznek szakképesítéssel. Ezen fiatalokra jellemző: - korábbi iskolai kudarcok - alacsony tanulási és munkamotiváció - magatartászavar, deviancia - társadalmi kirekesztettség A program, amelybe az egyének bármikor be és kiléphetnek évente szeptemberben indul és júniusig tart, heti 5 napos és napi 7 órás elfoglaltsággal jár. Célja: visszavinni ezen egyéneket a munka világába, vagy a formális képzésbe. A program során a résztvevők: - bővíthetik általános műveltségi szintjüket - megerősíthetik önállóságukat, felelősségtudatukat, belső motivációjukat - kialakíthatják és megismerhetik elképzeléseiket és lehetőségeiket a munka‐, vagy a tanulás világában - megerősíthetik és szélesíthetik társadalmi kapcsolatrendszerüket az iskola, illetve a munkaerőpiac vonatkozásában. b.) HÍD A KÉPESÍTÉSHEZ program: A program olyan alacsony képzettséggel bíró felnőtteknek kínál felzárkózási lehetőséget, kik: - befejezték az alapiskolát (10. o.) és még nincs szakmai végzettségük - általános műveltségük hiányos és tanulási nehézségekkel küzdenek - alacsony a belső motiváltságuk, a munkanélküliség következtében mentálisan is leépültek (depresszió) - információ hiányával rendelkeznek a társadalmi lehetőségeket illetően - kevés szabadidővel bírnak. A program 3 hónapig tart, 100‐120 órás időtartamú, heti 3 alkalommal napi 5 órás elfoglaltsággal jár. Célja, hogy a programot követően a résztvevők bekapcsolódjanak a szakképzésbe, ehhez felújítsák és megerősítsék a szakmatanuláshoz szükséges közismereteket, elsajátítsák a helyes tanulási technikákat.
c.) AZ ÉN LÉPÉSEM program: E program olyan egyéneknek kínál lehetőséget, akiknek a mindennapi élethelyzetükben van szükségük a segítségre az önállóság hiánya, vagy szociális helyzetük miatt. Ezen egyénekre jellemzőek a különleges adottságok: - tanulástechnikai hiányosságok, - könnyebb lelki fejlődési zavarok - csökkent munkaképességek A 2‐3 hónapos, 100‐120 órás program célja: - az alapműveltség és képességek felújítása, vagy megszerzése - a mindennapi élethelyzetben történő eligazodás segítése - az egyén önállóságának és felelősségének fejlesztése - bekapcsolódás a különböző társadalmi tevékenységekbe - az életvitel és öntudat fejlesztése d.) Roma népesség számára szervezett külön programok: Mind a szlovéniai, mind a magyarországi roma népesség egy részére jellemző: - legtöbbjük nem rendelkezik alapiskolai végzettséggel - nagyon sok körükben a teljesen, illetve a funkcionálisan analfabéta egyén - alacsony énképpel, jövőképpel rendelkeznek - belső motiváltságuk mind a tanulást, mind a munkát illetően alacsony szintű. A program során a résztvevők: - csökkenthetik funkcionális analfabetizmusukat, megtanulnak írni, olvasni, számolni - fejleszthetik kommunikációs készségszintjüket - elsajátíthatják az aktív állampolgári ismereteket (jogok és kötelezettségek) - megismerhetik a roma történelem és kultúra alapjait - elsajátíthatják és gyakorolhatják az egészséges életmód elemeit 6. A programok finanszírozhatósága: a.) A magyarországi termelőiskolai program a másfél évtizedes bizonyítás ellenére még a mai napig nem került be az aktív munkaerőpiaci eszközök közé. Ezért a termelőiskolai programok finanszírozása esetleges, döntően pályázatfüggő. - Az egyik lehetőség: A munkaerőpiaci alap (MPA), amellyel az állami Foglalkoztatási Szolgálat regionális és helyi szervezetei rendelkeznek. Ebből az alapból viszont csak képzéseket, illetve a képzésben résztvevők keresetpótló támogatást, valamint utazási költségeit támogatják. - A másik lehetőség: Az ESZA és a Magyar Köztársaság által támogatott országos és regionális pályázatok (TÁMOP 1.4.1.; TÁMOP 1.1.2.; stb.). Ezek a pályázatok viszont döntően egy ciklusos rendszerűek, ami lehetetlenné teszi a program folytonosságát, valamint a résztvevők szlovéniai PUM programhoz hasonló folyamatos be és kilépési lehetőségét. A regionális munkaügyi szervek által kiírt TÁMOP programok is képzéscentrikusak, nem támogatják a képzést kiegészítő pszicho – szociális szolgáltatásokat. Másrészt azáltal, hogy munkaügyi szervek végzik a munkatanácsadást, illetve pályaorientációt nem tud érvényesülni a felkutatás, kiválasztás, pályaorientáció és szakképzés egysége. b.) Forrásoldalról a finanszírozás hasonló a magyarországi gyakorlathoz: állami és ESZA forrásból támogatják az egyes programokat. Ugyanakkor a szlovéniai támogatási rendszer sokkal projektszemléletűbb, mint a magyar. A PUM program finanszírozása követendő példa lehet a Magyarországi döntéshozók számára is.
