í t r, : : : TERMÉSZETTUDOMÁNYI

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

r / í t r , ■::: TERMÉSZETTUDOMÁNYI

kén,harraadfél n a g y nyolczad rét tartalom m al;

••

ívnyi időn-

K

7

..

\

A V V y Z j JLj

HAVI

k én t fam etszetű ábrákkal

0

illusztrálva.

k ö z é r d e k ű

VIII. KÖTET.

N

V

JL 1 JL ■

FŐT. Y Ó I R A T ism e r e te k

te r je s z té s é r e .

1876. SZEPTEMBER.

x x ii. (Előadatott az

0

t r ic h in á k

1876, márczius 10-ikén

a

díj f e j é b e n k a p j á k ; nCm t a g o k részére a 30 í v b ő l á l l ó egész évfolyam d ó fizetési ára 5 forint.

8 5 -n FŰZET.

gégében.

tartott természettudományi estélyen.)

Mióta az orvosi tudománynak mívelésére az egyedül helyes természettudományi alapot választották, a betegségek oktanában uralgott tévedés és bizonytalanság helyett szabatos és határozott adatokkal találkozunk. Nemcsak a 18-ik században dívott külön böző philosophiai tévtanok által felállított számtalan kór-ok fosz lott szét semmivé, hanem a meghűlés is, melytől annyira retteg tünk, jelentéktelen kórtényezővé törpült. Mainap tudjuk, h ogy a legveszedelmesebb kórokat nem meghűlés, hanem ragály, szám talan parányi, szabad szemmel nem látható, a fejlődés legalantibb fokán levő állati és növényi szervezetek okozzák. Ily jelentékeny sőt életveszélyes bajt okozó állatok e g y ik e a göngyölödő trichina (trichina spirális). Emlékezni fognak t. hall gatóim azon pusztításokra, melyeket a 60-as években okozott e féreg Németország több pontján. Nálunk eleinte sokan kétkedtek e hirek valódiságában, oly szokatlan módja volt ez a m egbetege désnek, de a mindinkább szaporodó halálesetek — ig y 1863-ban Szászország Hettstedt városában 28 ember, 1865-ben Hederslebenben Poroszországban ioo ember halt el trichina által — s a m eg ejtett szakértői vizsgálatok csakhamar eloszlattak minden további kétkedést. Mi menten maradtunk a vésztől, részint azért, mert nem eszünk nyers sertéshúst, részint pedig s főleg azért, mert a magyar sertésben, a helyes tenyésztés következtében, nem volt, s reméljük ezentúl sem lesz trichina. De bármily örvendetes megnyugvásúl szolgálhat is ezen körülmény, m ég sem zárja ki a lehetőséget, hogy e féreg nálunk is elő ne forduljon, ha máskép nem, beho zott idegen hús (hurka, kolbász), vagy a külföldön történt mér gezés által, mint azt egy, gégebeteg-osztályomon észlelt s alább közlendő eset bizonyítja. Természettudományi Közlöny. VIII. kötet 1876.

22


33 8

N A V R A T IL IM RE

Fonálférgeket (trichinákat?) már 1832 ben észlelt H i l t o n angol o r v o s ; ugyanis egy, a St. George kórházban meghalt egyén hullájának izmaiban több apró fehér hólyagot talált, m e ly e ket hólyagférgeknek tartott. Nagyobb fontosságot azonban felfe dezésének nem tulajdonított. Három évvel később O w e n, az állat- és boncztan hírneves tanára, e hólyagok mindegyikében összegöngyölödött, kerekded, apró állatokat talált, m elyeket elő ször ő nevezett el trichina spiralis-nak. E felfedezés után élénk vita támadt a búvárok közölt a fölött, vájjon ezen állat önálló, teljesen kiképződött egyén-e, avagy csak ifjúkori állapota e g y másiknak. Ez utóbbi nézet mindinkább több valószinüséget nyert, midőn K ü c h e n m e i s t e r 1852-ben hasonlót bizonyított be az emberben oly gyakran előforduló galandféregről (taenia solium). De már 1860-ban V i r c h o w , L e u c k a r t és Z e n k é r bebizo nyították, hogy a trichina önálló állat, azon különbséggel, hogy más állatban jő a világra, s annak izmaiban fészkeli be magát (izomtrichina), és ismét más állat beleiben fejlik ki tökéletesen (béltrichina). A bélfonálféreg rendes körülmények között 3 mm. hosszú és 0*04—0*06 mm. széles, kerekded, majdnem teljesen átlátszó, miért is, bár olykor 4 mm. hosszúságot is elér, puszta szemmel nem látható. N agy ritkán és igen kedvező viszonyok közt m eg esik, hogy igen apró fehér pont, de csak is ilyen által sejteti jelenlétét. Minden egyes bélfonálféreg külön hólyagban va g y tokban fészkel ; e tok eleinte puha, átlátszó, később szilárd és fehér lesz. Ily betokolt állapotban jut be a fonálféreg, rendesen sertéshúsban, valamely állat vagy ember gyomrába, s ott 24 óra alatt kibúvik tokjából; ez időn túl e g y féreg sem található többé betokolva a gyomorban. Ezután kezdődik az állatnak kifejlődése, itt válik az egyik himmé, a másik nősténynyé és pedig akként, hogy négy nőstény jut e g y himre ; három nap múlva a nőstény tojásokkal telik m eg és már a 4-ik napon élő ébrényeket (embryo) szül, a szülést négy héten át folytatja, úgy hogy e g y féreg hihe tetlen mennyiségű, 1000—2000 új férget hoz létre. Ily nagy mérvű szaporodás mellett könnyen megfejthető, hogy e g y darab férges hús megevése által két-, sőt öt millió trichina is képződhetik valakinek a belében. Midőn a fiatalok mind megszülettek, a vének körülbelől hat hét múlva elhalnak s kiküszöböltetnek az állat vagy ember * tendő.

A s

nem

jelen

értekezésben

„fonálféreg*

t é v e sz te n d ő ö ssze a tu la jd o n k ép en i

t. i. u g y a n eg y rendbe

(a

N em atod ák

v a g y is

elnevezés

alatt mindenütt

a

trichina, ér

fo ná lféreg g el a filaria-v2\. E k e ttő

fonálférgek

rendébe) tartozik, de annak

más-más, egym ástól n ém ile g k ü lö n b ö ző családjába van sorozva.

S zerk *


T R I C H 1N Á K

A

GÉGÉBEN.

'.339

te s té b ő l. A fiatal tric h in a k a g y o m r o t e l h a g y v á n , új t a n y á t k e r e s n e k s a b e le k b e h ato ln a k , itt á t f ú r j á k ezek fa lait és a b e l e k m e l l e tt levő k ö tő szö v et m e n té b e n e lv á n d o ro ln a k , a szív és n y e lv k i v é telév el, az összes iz m o k b a és b efé s z k e lik m a g u k a t. Ez a v á n d o rlá s a f é r g e s iz o m n a k v a g y is h ú s n a k e v é s e u t á n 8-ad n a p r a k e z d ő d ik , 14 n ap o n á t é lé n k e n folytatódik, a 3 -ik h é te n t e t ő p o n t j á t éri, s a 4-ik h é te n befejeződik. A z izom ba tö r t é n t b e v á n d o r lá s u tá n az á l l a t izom fo ná lfére gé válik. A z izo m fo n á lfé re g 0‘6 — 1 0 mm. hosszú és 0 ‘03 mm. széles (1. ábra) ; a t ö r t é n t m é rg e z é s u t á n 13— 14 n a p m ú lv a je len tk e zik az izom ban, b e n n e a 18-ik n a p i g k i n y ú j tv a fekszik, m i n te g y ki a k a r v á n m a g á t p ih e n n i a hosszú és f á r a d s á g o s ú ttó l. A z o n b a n m á r a 18-ik n a p u t á n feje és f a r k a v é giét b e h a jtja és ó r a r ú g ó m ó d já ra ö ss z e g ö n g y ö lö d ik ; a 25-ik n a p o n a le g t ö b b f é r e g m á r c s a k ily á l l a p o t b a n t a lá lh a tó . — M ielő tt az 1. Izomfonálféreg. 3 0 0 -szór nagyítva. A felső hegyes rész a száj, az alsó vastagabb a bel \c«,e.

izo m fonálféregn ek to v á b b i a l a k u lá s á ró l szólanék, l e g y e n s z a b a d a k ö n n y e b b m e g é r t h e t é s v é g e tt r ö

vid m e g je g y z é s t te n n e m az izom sze rk ez etérő l. — M in den d a r a b hú s v a g y is izom szám os rostb ó l áll, és m in d e n e g y e s ro s to t k ü lö n h ü v e ly b u r k o l körül. A z izom ro s to z a tá t ig en jó l l á t h a t j u k főtt m a rh a h ú s o n , c s a k h o g y az o k az e g y e s sz á la k , m e ly e k r e az izom (puszta szem m el te k in tv e ) té p h e tő , m é g k o rá n ts e m az e r e d e ti izom rosto k, m e r t ezek s o k k a l finom abbak, s c s a k g ó rc ső a l a tt lá t h a t ó k . Az iz o m fo n á lfé re g ily, s z a b a d szem m el n em lá th a tó e r e d e ti izo m ro st és iz o m h ü v e ly közé fu ra k o d ik , az izom r o v á s á r a é lő sk ö d ik . a z t e lp u s z títja és a n n a k h ely é n b e to k o lja m ag á t. A b e to k o lá s a k ö v e tk e z ő m ó d o n tö rtén ik . A z ö s s z e g ö n g y ö lödés á l ta l a tric h in a h ó ly a g s z e r ü le g k i d o m b o r í t j a az iz o m h ü v e ly t, e n n e k belső f e lü le té n erős s e jtk é p z ő d é s tá m a d , m e ly m in d ig e rő s e b b m e g v a s t a g o d á s á t okozza az iz o m h ü v ely n e k , m a jd á t c s a p a s e jtk é p z ő d é s az izo m h ü v e ly f a lá ró l az iz o m ro s tra , m iá lta l alól felől elzárja az iz o m c sa to rn á t, m ajd te lje s e n k ö rü lö v e d z i az á l l a t fészkét, m ind s z o ro sa b b a n fűződik k ö r ü l ö t t e , ú g y h o g y k é t hó l e f o r g á s a a l a t t a t o k k é p z ő d é s be v a n fejezve (2. ábra). A t o k k é s ő b b ö s s z e zsu g o ro d ik , re n d e s e n czitrom , m ajd k e r e k d e d , m ajd to j á s d a d a la k o t ölt. A z összezsu g o ro d ás 4 —5 h ó n a p i g ta r t. E g y év m ú lv a a to k s a r k p o n tj a in e g y e s a p r ó zsirsz em csék m u ta tk o z n a k , m ásfél év


N A V K A TII, IMKK

34«

m úlva p e d i g szá m o s p o n tjá n h o m á ly o s p e t t y e k je le n k e z n e k , előp o s tá i a t o k m eg m esz esed é sén ek , v é g r e 2— 2 % év m ú lv a az egész t o k á l l o m á n y fe h é rr é vált, az elm esz esed é s b efejez ő d ö tt (3. ábra). A z izom fonál

2. Ugyanaz, betokozva.

i 5 o-szer nagyítva.

,

i

^

n

kodik, b e n n e az e lh a lá s u t á n m é g k é t n a p i g m e g t a r tj a é le tk é p e s s é g é t. A z izom fonál f é r e g n em e g y a r á n t k e r e s i föl a te s t i z o m z a t á t ; n é m e ly e k irá n t k ü lö n ö s e lő sze rete tte l v i s e l t e t i k ; í g y a t e t t észle letek a la p já n , k i v é te l n é lk ü li s z a b á ly sze rin t, le g t ö b b tri c h i n á t t a l á l t a k : 1. a g é g e -, n y elv - és szem i z m o k b a n ; 2. a re k esztő-izom húsos részé^ ; bt-n ; j t vállizino kban ^ .| . ^a n v a k -

•

3. Ugyanaz, sedve.

' *"—

betokozva és elmesze70 szer nagyítva.

k ö n n y e n e lg o n d o lh a tó ,' m ily te tem e s vál t ozás t o k o z h a t a fo n á lfé re g azon szervezetben, m ely e lé g szerencsétlen volt részesévé válni. M ig m a g á b á n e g y fo n á lf é re g a l i g idézne elő s z á m b a v e h e tő v á lto z á s t, h a n a

g y o b b s z á m b a n j u t o t t a szervezetbe, a n n a k te te m e s m e g b e te g e d é s é t, t ö m e g e s e n pedig' biztos h a l á lá t okozza. A z o n k ó rtü n e te k , m e ly e k e t ily fé rg e s h ú s ev ése okoz, n e m m in d en e s e tb e n e g y u g y a n a z o k . G y a k r a n g y o m o r-, d e k iv á ló a n b é l i z g a t o t t s á g tü n e te i á l l a n a k elő, o l y k o r h á n y á s , t ö b b n y i r e c s il l a p i t h a t a t l a n székelés, n em r i t k á n v é rh as, ső t a k o le rá h o z h aso n ló t ü n e t e k fe jlő d n e k , k é s ő b b r e n d k ív ü li izom fájás, m ely a le g h e v e s e b b csúz v a g y k ö sz v é n y fá jd a lm a k h o z h aso nló , m a jd n a g y fo kú b á g y a d t s á g , izo m m e re v sé g , láz, h a g y m áz sz eru m e g b e te g e d é s vesz e r ő t a b e te g e n . O l y k o r e k ó r t ü n e t e k fö lö tte g y o r s a n l é p n e k föl, s m á r a 2-ik v a g y 3-ik h é t v é g e felé k ö s z ö n t b e a h a lá l ; o ly k o r a z o n b an az e s é ly e k c s a k k éső bb, 9— 14 n a p m ú lv a jelen k e zn ek , s a beteg- a 4 — 7 h é t v é g é n h a l m eg, v ag y , a m i n e m r i t k a eset, a b e t e g s é g lassú le fo ly á s t vesz és a b e t e g h e t e k m ú lv a ü d ü ln i kezd, v a g y p e d i g la s s ú s o r v a d á s n a k e sik áld o z a tú l


T R I C H I N Á K A GÉGÉBEN7.

3 41

Ily chaotikus kórtünetek miatt nem fognak csodálkozni, ha az orvosok nem bírták felismerni a fonálféreg-betegséget s ha a kiváló tünetek szerint majd csak gyomorrontást, hasmenést, vérhast, csúzt stb. véltek felismerni, mig végre a bonczolat és főleg a górcső kiderítette a halál valódi okát, a trichinákat. E gy többé kevésbbé állandó kórtünet, a gyorsan múló csúzhoz vag y köszvényhez hasonló izomfájdalom és merevség azonban már több támpontot látszott nyújtani. Emlékezni fognak t. hallgatóim a mondottakból arra, hogy a fonálférgek a belek falazatát átfúrva az izomba hatolnak, belefészkelődnek és élősködnek az izom rovására. A befurakodott állat újjunkba hatolt faszálka módjára izgatja az izmot s azt gyuladásba ejti, az izom ennek folytán megdagad, zsírosán elfajul s összehúzódásra képtelenné válik, vagyis meredt, híidött lesz ; ez az állapot eltart mindaddig, mig a féreg az izmon* élŐdik, körülbelől 3 hétig, mialatt, mint már tudjuk, összegöngyölödik s később betokolja magát. Ha már most valakinek erősebb bélgörcsök után néhány napra nagy izomfájdalma és főleg i/.ommerevsége táfnad a fen tebbiek szerint nem volna nehéz rájönni arra, hogy ez a beteg valószínűleg fonálférgekben szenved, ha ily tünetek más egyéb bajoknál (pl. akut csúznál vag y köszvénynél) nem volnának ha sonlókép jelen. E tünetek tehát, ámbár gyanúsak, egymagukban m ég nem elégségesek. Van azonban oly szerv, melynek izmai csak ritkán vannak megtámadva akut csúz vagy köszvény által, és ha igen, más tünetek közt, mint a milyeneket a fonálféregkór nál észlelhetünk. Ily szerv a gége, melyet, mint tudjuk, kiváló e lő szeretettel keres fel a fonálféreg. Igaz, hogy a gégeizmok akut csúz esetében csak oly meredtek lehetnek mint a fonálféreg kór nál, de mig első esetben a g ég e belső boritéka, a nyálkahártya azonnal élénkpirossá válik, addig az utóbbi esetben a nyálkahártya rendesen nem változik, s ha igen, csak később ölt valamivel söté tebb színezetet. Ez már lényegesebb különbség, melynek felisme résére a gégetükör vezet. A gégetükör tehát már az első időben lényegesen hozzájárul egyebek mellett azon kérdés eldöntéséhez, vájjon akut csúz vagy fonálféregkor okozza-e a merevséget az izmokban. Ha meredtek az izmok, meredtek vagyis hüdöttek lesz nek az általok mozgatott hangszálagok, miért is nagyobb fokú hüdés mellett rekedtség, tompa hang vagy hangtalanság leend jelen. Gége-, illetőleg hanszálaghüdés csak ritkán hiányozhat ha meggondoljuk, mily kicsinyek a gégeizmok és hogy a legnagyobb számban a g ég ét rohanják meg a trichinak. A g é g e izmokon kívül még a szem izmait is ellepik a fonálférgek és ez által kancsalsá-*


342

N A V R A T IL IMRE

got okoznak; e tünet azonban, minthogy még több más oknál fogva is jelen lehet, a fonálféregkor meghatározásánál alárendeltebb szerepet játszik. íme, látjuk, mily fontos szerepe jutott ezen mindekkoráig ösmeretlen és veszélyes betegségben a gégetükörnek ; felismerni segitvén a bajt, a biztos vésztől jókorán megmenthetjük azokat, kik különben ugyanazon helyről kaptak és ettek volna férges húst. Sajnos, hogy Németországban oly időben dühöngött legin kább e baj, midőn a gégetükörnek használata még nem volt átalánosan elterjedve az orvosok között. De azért nem hiányoz tak egyes tekintélyesebb orvosok, mint F r i e d r e i c h Heidelbergben, kik kiváló figyelmet fordítottak a gége hüdésére és annak fontosságára a fonálféregbetegségnél. Az izommerevség azonban csak az akut m egbetegedésnél van jelen, mert eltelvén a három hét, megszűnik az izgatás, melyet az izomban keltett, az izom újra képződik, sőt nagy részben visszakapja elvesztett izomrostjait, miért is újra képes lesz össze húzódásra. ' E szerint, bár a trichina még ott van, nincs mi jelez hetné ottlétét; s csakugyan mindezideig nem ösmertünk jelt, mely ből csak hozzávetőleg is felismerhettük volna a chronikus fonálfé regbetegséget. A legújabb időben e g y beteget észleltem g é g e b e te g osztályomon, kinél azon bizonyosságot nyertem, hogy a chronikus féregbetegség is felismerhető és pedig egyeb ek közt főleg a gégének gégetükörrel való vizsgálása folytán. Maga az eset rövi den a következő : 1873 november havában e g y 44 éves galicziai származású nő került kórodámra, ki oly elaggottnak látszott, h ogy legalább 60 éves nek lehetett volna tartani. Miután arról panaszkodott, hogy nehéz a lélegzete és csak erőltetve képes beszélni, s igy is csak rekedt és tompa hangon, megvizsgáltam a gégét, s azt találtam, hogy mig a g é g e jobb fele csak kevéssé, bal fele tökéletesen meredt volt. Kérdeztem a beteget, vájjon szenvedett-e valamikor szagga tásokban, ő határozott nemmel f e l e l t ; m eg nem elégedve a tagadó válaszszal, kutattam az okot, gondoltam mindazon betegségekre, melyek ily jelentékeny gégebajt elő szoktak idézni, de egyikét sem találtam. Felvettem a beteget kórodámra, azon reményben, hogy szorgos megfigyelés mellett majd sikerül kideriteni a bajt. D e hiába, a nehézlégzés ellen adagolt orvosság csak enyhülést nyújthatott. Három heti bennidőzés után a beteg kikivánkozott a kórodából. Már-már felhagytam a reménynyel, hogy őt ismét látni fogom, midőn három hó múlva újra jelenkezett. A beteg most még aszottabb volt mint azelőtt, s ereje meg volt törve. A beteg baja


T RIC HINÁ K A GÉGÉBEN.

343

iránt érdeklődő orvos kutató vágyával vizsgáltam újra, hivén, hogy most talán újabban történt változások nyomán sikerülend kipu hatolnom a baj okát ; de a már feljebb említett tüneteken kívül egyebet nem találhattam, bár ezen tünetek, t. i. a g é g e merevsége, a nehéz nyelés és légzés még nagyobb fokban voltak jelen mint azelőtt. Sejtelmem különben nem csalt, a beteg két hét múlva oly g y e n g e lett, hogy nem birták többé lábai, további két hét alatt alig nyelhetett s már a végkimerüléshez közel volt, midőn hirtelen föllépett tüdőgyúladás megrövidíté kínjait. A mi az életben tőlünk oly konokul megtagadtatott, azt a halálban reméltük megtalálni. De a hulla vizsgálata sem derítette ki azon bajt, m ely az életben a nehézlégzést és gégem erevséget okozta. Ereztem, hogy ösmeretlen bajjal állok szemközt, s azért felkértem D o l l i n g e r tr. urat, a kórboncztan tanársegédjét, h ogy a gégeizmokat tüzetesebben megvizsgálja. D o l l i n g e r tr. úr e megbízásában eljárva, az izmokban már szabad szemmel látható, teljesen elmeszesedett fehér tokokat, s ezekben górcső alatt melegítéskor mozgó, tehát még élő fonálférgeket talált. A g é g e e g y e s izmaiban azonban nem voltak egyenlő számmal a trichinák ; íg y a baloldali izmokban, hol tökéletes merevséget t a pasztaltam az élőben, jóval tetemesebb volt a számuk, mint a jobb oldalon, a hol csak félmerevséget észleltem. Mi sem volt e lelet folytán természetesebb, mint hogy a merevséget' az izmok ban levő trichinákkal hozzam összeköttetésbe. De hogyan ? Arról, hogy trichinák betokolt állapotban is okozhatnak hüdést e g y orvos sem tesz említést, Mindenki azt hitte, hogy a fonálférgeknek betokolódása és az izmoknak újra képződése után az izommerev ségnek is el kell tűnni. Mi azonban mégis találtunk merevséget. E látszólagos ellenmondást a következőkép vélem megfejthetőnek. Az újonnan képződött fonálféregtokok, mint tudjuk, m ég igen puhák és ruganyosak, ily minőségben az új izmok összehúzódása elé csakugyan nem fognak akadályt gördíthetni, de lényegesen m eg változik a dolog akkor, ha a tokok elmeszesednek, illetőleg m eg keményednek, Minél több fonálféreg van valamely izomban s minél elmeszesedettebbek a tokok, s minél kisebb egyúttal az izom, annál nagyobb kell, hogy legyen az izom merevsége, a mi á fennemlitett esetben csakugyan tapasztaltatott is. A beteg azon kívül m ég kancsalitott, a mi a szemizmoknak hasonló m erevsége által okoztatott. Mindezen tünetek fontos jelekül szolgálhatnak tehát arra, hogy csakugyan fonálféregbetegség van jelen. A teljes bizonyosság megnyerése végett ily esetben a beteg váll- vag y hátizmaiból


344

N A V R A T IL IM R E

kis részletet kimetszünk, s azt górcső alatt megvizsgáljuk. A z imént előadott eset azon fontos következtetésre jogosít, hogy nem csak az akut, hanem a chronikus* fonálféregbetegség előrehaladt szakában is van jelen izommerevség azon különbséggel, hogy mig az első esetben gyuladás képezi a merevséget, addig az utolsóban a megmeszesedett tok hozza azt létre erőmüvileg. S z ü k ségesnek tartom itt megemlíteni, hogy a beteg régebbi bajairól tudakozódván, rokonaitól azon fölvilágositást nyertem, hogy még Galicziában léte alkalmával e g y izben néhány héten át fekvő beteg volt s erős. csúzos fájdalmakban szenvedett. A búvárokat élénken foglalkoztatja azon kérdés, hogy mely időszakban jelentek meg először a fonálférgek ? Ennek eldöntése mindekkoráig nem sikerült. K étségtelen az, hogy csak úgy pusz títottak azelőtt Amerikában, Angliában, Francziaországban mint újabban Németországban, csakhogy a b etegséget nem nevezték el az orvosok trichinosisnak, azaz fonálféregbetegségnek, hanem hányásnak, vérhasnak, typhusnak, talán kolerának stb. azon tünetek után, melyeket kiválóan okozott, s a melyek közt m eg halt a beteg. Minden eddigi észlelet és tapasztalat nyomán hatá rozottan áll az, hogy a fonálféregbetegség a sertéstől származik, mint a mely a trichinának kiváló és tulajdonképi fészke. A sertés után leginkább az emberben fordul elő, mint a kinek a sertéshús eg y ik főtáplálékát képezi, de tulajdonképi fészke azon oknál fogva sem lehet, mert a fonálféreg az ember halála után vele együtt eltemettetvén, tovább, képződésének alapföltételeit az emberben nem leli. Máskép áll ez a sertéssel, ebben születnek, szaporodnak s ez által jutnak az emberekbe, macskákba, egerekbe és patká nyokba, m ely utóbbiak a tett észleletek alapján a sertéseknek egymásközötti mérgezésében közvetítőkként szerepelnek. Joggal mondhatni tehát, hogy ha sertések nem volnának, fonálférgek sem létezhetnének. A fonálféreg, mint minden élősdi, egyes helyeken megállapo dik, ott kedvező körülmények között szaporodik, terjed, va g y reá nézve kedvezőtlen viszonyok között kevesbedik v a g y kihal. N é metországban most, a megdöbbentő pusztítások után, ú g y látszik az utóbbi állott be, mely eredményt különösen azon minden tekin tetben helyes és alapos közegészségi intézkedéseknek köszönhetni, melyeket a sertéshús adása-vevése körül tettek, részben azon körül mények is, h ogy a többi fajok kiküszöbölésével az épen maradt és * A z orvostanban „akut betegség" alatt a gyorsan támadt és hamar lefolyó betegségeket (morbus acutus) értik ; a „chronikus4* jelző ellenben az oly betegségekre (morbus chronicus) alkalmaztatik, melyekben a beteg hosszabb ideig-sínylődik.


T RIC H INÁ K A GÉGÉBEN.

345

ezek között főleg a magyar sertést viszik a német piaczokra. Miután a magyar sertésben még a legbehatóbb vizsgálatok daczára sem sikerült fonálférget találni, Németország orvosai szorgos vizs gálat alá vették a német és magyar sertés tenyésztési módját, és itt azon nevezetes különbségre akadtak, hogy mig a német ser tések jobbadán istálóilag és roszúl tenyésztetnek, a mennyiben egyrészt az istálózás által patkányok evésére nyílik bő alkalom, másrészt pedig mindenféle hulladékokkal tápláltatnak, addig a magyar sertés a szabadban nő fel és egyátalában helyesebb módon hizlaltatik. A további kimutatások kiderítették azt is, h o g y a fonálféreg betegséget mindázon államokban észlelték, a melyeknek ős ser tésfaját úgynevezett nemesítés, illetőleg izletesebb hús nyerése végett más, nevezetesen az apró chinai sertésfajjal keresztezték. Mi sem látszik ennélfogva valószínűbbnek, mint h ogy a fonál féreg a chinai sertés által importáltatott Európába, s csakugyan Dr. B e r k h a n chinai utazó állítása szerint a fonálféregbetegség Chinában igen gyakori. Angliában, Franczia- s főleg Németor szágban a sertéshúsnak árulása azóta a legszigorúbb ellenőrzés alá vettetett. Mindazon helyeken, hol fonálféregmérgezés történt, vala mint azok szomszédságában, a hentes könyvet volt kénytelen vezetni a vásárolt sertésekről, hogy honnan s kitől vette a ser tést; minden megbetegedés azonnal feljelentetett a rendőrségnek, melynek kötelessége volt a szakértő közegekkel együtt kiku tatni a forrást, a honnan a m egbetegedés eredett s annak azon nali megsemmisítést foganatosítani ; végre a sertéshúsnak gyakori górcsövi vizsgálatát elrendelték. De nem csak a leölt sertéshúsnak és az abból készült ételnemüeknek vizsgálata határoztatott el, hanem arra is gondot fordítottak, hogy minden gyanús sertés még élő állapotban megvizsgáltassék, hogy ez által már az első m egbetegedés is meggátoltathassék. A fonálíéregbetegség m eggátlásának egyik főtényezője lenne közvágóhidak felállítása sertések számára, a mi nagyobb váro sokban, sőt nálunk is fölötte kívánatos. Az akadályok nem volná nak legyőzhetetlenek, a velők járó költségeket pedig bőven megtérí tené azon nyeresség, melyet főleg a munkás-osztálynak nagyobb életbiztossága hozna az államnak. Itt azután könnyű szerrel v é g e z tethetnének mindazon ellenőrző óvó eljárások, melyekről fentebb emlékeztem. Nálunk eddig ily intézkedés nem vált épen elkerülhe tetlen szükségessé, de azért minden eshetőséggel szemközt, koránt sem mondható fölöslegesnek. Külföldről és Ausztriából ugyanis — mint már emlitém — sok sertéshúsféléket hoznak be hozzánk


34 6

N A V R A T IL IMRE

anélkül hogy ezek valahol m egvizsgáltatnának; már pedig tud juk, h ogy legújabban Felső-Ausztriában is öt egyén halt meg fonál féregmérgezés következtében, és mi sem biztosít bennünket arról, hogy ily férges hús által esetlegesen nálunk is el ne harapódzzék e borzasztó betegség. A fonálféregbetegség ellen az orvosok számos gyógyszerrel tettek már eddig* kísérleteket, de minden eredmény n é lk ü l; legtöbb sikert értek még el a hashajtókkal; ez ugyan nem öli meg az álla tokat, de tömeges szaporodásuknak m ég is útját állja. Miután biztos szerünk nincs a fonálféregbetegség ellen, kellő óvó-intézkedésekre kell szorítkoznunk. Az orvosi tudománynak különben nem csak az a feladata, h ogy m eggyógyítsa a betegséget, hanem egyszersmind az is, hogy megfelelő intézkedések által meggátolja a betegségek fejlődését és terjedését. Legyen szabad ennélfogva néhány gyakorlati tételre figyelmeztetni tisztelt hallgatóimat, melyeknek pontos megtartása által biztosan megóvhatják magukat a fonálférgek ellen. A legbiztosabb eljárás volna nem enni ser téshúst, mint a melyből egyedül kapja az ember a fonálférgeket. Ily tartózkodás azonban roppant fontosságú nemzetgazdasági ér dekekbe ütköznék, s mig egyfelől tönkre sújtaná a sertéskereske dést, az északi és mérsékelt égalj millióit fosztaná meg a legtáp lálóbb és aránylag véve legolcsóbb eledelek egyikétől. Erre tehát gondolni sem lehet, de túlzott is volna az ily őrizkedés, mert kellő elővigyázat mellett e nélkül is biztosan megóvhatjuk magunkat a fonálférgektől. Ezen elő vigyázat először a sertéshúsnak elkészítése, másod szor annak adása és vevése körül foganatosítandó. Az utóbbiak körül kifejtendő szakértői vizsgálatokról és orvosrendőri óvóintéz kedésekről már feljebb szólottam ; ezek mindenütt, a hol alapos gyanúok felmerül, a legnagyobb szigorral rögtön alkalmazandók. Az elsőre nézve kiváló figyelem fordítandó a sódar és azon külön féle ételnemüekre, melyek sertéshúsból készíttetnek, ilyenek a kolbászok, hurkák stb. Nálunk e tekintetben nem történik mu lasztás, mert a magyar konyha, minden idegen befolyástól menten, tisztán megőrizte régi hagyományos jellegét. A magyar gazdaszszony m ég ma is jól besózza és jó sokáig megfüstöli a sódart. Mindezek oly eljárások, m elyek által a hús talán kevesbbé Ízletes, mert szárazabb lesz, de már magukban véve elégségesek arra, hogy az esetleg benne foglalt fonálférgeket elpusztítsák. A magyar szakácsné azonban ezzel még be nem éri, hanem a sódart, hur kát még jól meg is főzi vag y süti. S ez valóban igen szükséges, mert a tett kísérletek ,azt eredményezték, hogy a fonálférgek igen


TRIC HINÁK A GÉGÉBEN.

347

nagy hőfokot képesek kiállani, a nélkül hogy elpusztulnának. Ha már most hozzáveszszuk, hogy K ü c h e n m e i s t é r szerint e g y nagy darab sertéshús fél órai főzés után kívülről 48, belőlről 44 R fokra hevült fel, több mint félórai főzés után pedig kivül 46, belől 59°-ot ért el, hogy a kolbász és oldalas (cőtelette) 50, a frankfurti kolbász 51, a disznó sült 52 foknyi volt, a trichina pedig F i e d l e r kísérle tei szerint a 30— 40, sőt 5o°-ot is kibírja, a nélkül hogy elveszne, csak helyeselhetjük a magyar szakácsnő eljárását, ki ezen é te le ket egy-k ét óránál tovább is hagyja főni vagy sülni. Ezen eljárás mellett a hő az illető húsféle belsejében 6o°-ra is felemelkedik, a mely hőfokban fonálféreg többé nem élhet. Nem így Németországban, hol a czélból, hogy a sertéshús minél nedvdúsabb és ennélfogva minél izletesebb legyen, se nem sózzák, se nem füstölik eléggé a sódart. Rövid sózás és füs tölés után creosottal, faeczettel stb. effélével kenik be s teszik ki rövid ideig a hő behatásának ; a sódar, ha nem főzik ki, izlete sebb marad ugyan, de ha eredetileg fonálférgeket tartalmazott, azok azontúl sem fognak belőle hiányozni. Németországban nem csak félig főtt, hanem egészen nyers sertéshúsféléket is esznek, melyek közöl az inyenczek előtt nagy becsben álló westpháli sódar igen keresett csemege czikké vált. Mi sem könnyebb mint ily nyers sódarral mérgeztetni meg fonálférgek által. Óva figyelmeztetek tehát mindenkit ily külföldről importált nyers sódar evésétől, főleg akkor, ha a veres húsban apró, fehéres pettyek láthatók, mert e pettyek nem egyebek elmeszesedett fonálféregtokoknál; ez ter mészetesen nem csak a sódarról áll, hanem egyéb nyers kolbászés hurkafélékről is. H elyesen fogunk tehát cselekedni, ha egyátalán tartózkodunk, oly nyers sertéshúsféle csem egék élvezetétől, melyek Németországból vagy Ausztriából hozattak be. Legczélszerübb a sertéshúsból készült hurka és kolbászféléket jól kisütni, miről akkép győződhetünk meg legbiztosabban, ha villát szú runk belé s a szúrás helyén nem szivárog ki többé véres savó. Tudtommal nálunk is akarták keresztezni a magyar sertést külföldi, nevezetesen chinai sertésfajokkal, de szerencséjére a magyarországi sertéskereskedésnek és a közegészség nagy e lő nyére — e kísérletek nem vezettek kedvező sikerre. Kívánatos is hogy e téren megszűnjék minden további kisérlettevés, mert úgy járhatnánk mint járt Németország, mely ily módon importálta a trichinákat és elrontotta eredeti, egészséges sertésfaját, a m ely után most hiába eped. Őrizzük meg a maga eredeti valódiságá ban a régi magyar sertésfajt és az egészséges magyar konyha szokásait. Dr. N a v r a t i l I mre,

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

í t r, : : : TERMÉSZETTUDOMÁNYI

Recommend Documents