A SZOMBATHELYII MŰSZAKI SZAKK ÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PÉTERFY SÁNDOR KOLLÉGIUMÁNAK
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI NEVELÉSI TERVEI
2011
Tartalomjegyzék 1. Törvényi alapvetés ...................................................................................................................................................................... 4 2. Alapelvek .................................................................................................................................................................................... 4 3. Az érdekelt iskolák pedagógiai programjának figyelembe vétele ............................................................................................... 4 3.1.Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái ....................................................................................................... 4 4. A kollégium pedagógiai sajátosságainak összefoglalása: ............................................................................................................ 5 4.1. A kollégium beiskolázási területe: ..................................................................................................................................... 5
5.
4.2.
A kollégium által ellátandó alaptevékenység: ................................................................................................................... 5
4.3.
A gazdálkodás feltételei: .................................................................................................................................................... 5
4.4.
A kollégiumi feltétek: ........................................................................................................................................................ 5
4.5.
Humán erőforrások ............................................................................................................................................................ 5
A kollégium jelemzői, adatai, a pedagógiai munka személyi- és tárgyi – működési feltételei ................................................... 7 5.1. Személyi feltételek:............................................................................................................................................................ 7 5.2.
Csoportbontásban végzett pedagógiai feladatok: ............................................................................................................... 8
5.5.A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók számának alakulása: ............................................................................... 10 5.6.Elégtelenre minősített tanulók számának alakulása: ............................................................................................................... 10 5.7.A Helyi Pedagógiai Program megvalósításának épületi-infrastrukturális feltételei, tárgyi feltételek: .................................... 10 5.7.1.A kollégium épületének legfőbb jegyei: ........................................................................................................................... 10 5.7.A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......... 11 Mikro- és makrokörnyezeti feltételek............................................................................................................................................ 12 5.7.1.Mikrokörnyezeti jellemzők: ............................................................................................................................................. 12 5.7.2.Makrokörnyezeti tényezők: .............................................................................................................................................. 12 5.8.A kollégium kapcsolatai: ......................................................................................................................................................... 12 5.8.1.Az iskolák és a kollégiumok közötti kapcsolattartás jelentősége: .................................................................................... 13 5.8.2. A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái: ...................................................... 13 5.8.3.A szülőkkel való kapcsolattartás formái: .......................................................................................................................... 13 5.9.A kollégium szervezeti felépítése ............................................................................................................................................ 14 5.10.A kollégium irányítási-szervezeti struktúrája ........................................................................................................................ 14 5.11.A kollégium irányítási - szervezeti sémája ............................................................................................................................ 14 6.A kollégium funkciói ..................................................................................................................................................................... 15 6.1.Alapfunkciók: .......................................................................................................................................................................... 15 6.1.1.Feltételteremtő funkciók:...................................................................................................................................................... 15 6.1.2.Szociális funkció .................................................................................................................................................................. 15 6.1.3.Kollégiumpedagógiai funkciók: ........................................................................................................................................... 15 6.1.3.1.Nevelés .......................................................................................................................................................................... 15 6.1.3.2.Tanítás, oktatás, képzés ................................................................................................................................................. 15 7.A kollégiumi nevelés alapelvei, célkitűzései .................................................................................................................................. 16 8.A kollégiumi nevelés feladatai ....................................................................................................................................................... 17 9.A kollégium által közvetített értékek ............................................................................................................................................. 18 9.1.Az érzelmi élet szempontjából fontos értékek: ........................................................................................................................ 18 9.2.Etikai, világszemléleti értékek ................................................................................................................................................. 18 9.3.A műveltség, a tudás, a tanulás értékként való elfogadása ...................................................................................................... 19 9.4.Egészséges életmód ................................................................................................................................................................. 19 9.5.Kulturális, művészeti értékek .................................................................................................................................................. 19 9.6.A természeti értékek és azok védelme ..................................................................................................................................... 20 9.7.A világ globális problémáinak megértése................................................................................................................................ 20 9.8.A kollégiumban társadalmi szerepekre nevelünk, ehhez kapcsolódó értékek ......................................................................... 20 9.8.1.Állampolgári szerep ......................................................................................................................................................... 20 1
9.8.2.Értelmiségi szerep ............................................................................................................................................................ 20 9.8.3.Dolgozói szerep ................................................................................................................................................................ 20 9.8.4.A fogyasztói szerep .......................................................................................................................................................... 20 9.8.5.A család tagjának szerepe ................................................................................................................................................. 21 10.A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA EREDMÉNYESSÉGE ................................................................................................ 21 10.1.Minőségcéljaink .................................................................................................................................................................... 21 10.2.A célok teljesülésének értékelési - ellenőrzési mechanizmusa .................................................................................................. 22 10.3.A pedagógusok teljesítményének értékelése ......................................................................................................................... 22 10.4.Az önértékelés szempontjai a következők: ........................................................................................................................... 22 10.5.A pedagógusok értékelésének szempontja a kollégiumvezető és munkaközösség-vezető értékelésében ............................ 23 10.6.A kollégiumvezető teljesítményének értékelése .................................................................................................................... 25 10.7.Az intézményi önértékelések ................................................................................................................................................. 25 10.8.Belső mérések, értékelések .................................................................................................................................................... 25 10.9.Külső értékelések: ................................................................................................................................................................. 25 10.9.1Fenntartó és más ellenőrzést végzők általi értékelések: ...................................................................................................... 26 11.A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ........................................................................... 26 11.1.A tanulói tevékenység szervezésének elvei: .......................................................................................................................... 26 11.2.A kollégiumi tevékenységek szerkezete .................................................................................................................................... 26 11.2.1.A kollégiumi foglalkozások rendje ..................................................................................................................................... 26 11.2.2.Felkészítő foglalkozások .................................................................................................................................................... 26 11.2.3.A csoportos foglalkozások ................................................................................................................................................. 26 11.2.4.A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások ................................................................................................................... 26 11.2.5.Az egyéni törődést és gondoskodást biztosító foglalkozások ............................................................................................. 27 12.A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei . 27 13.A hátrányos helyzetű tanulók részére szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ................................................................................................................................................................................................... 28 13.1.A tevékenység célja: .............................................................................................................................................................. 28 13.2.Az integrált nevelés megvalósítása: ...................................................................................................................................... 28 13.3.Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: ............................................................................................................................. 28 13.4.Sajátos bánásmódot igénylő tanuló: ...................................................................................................................................... 28 13.5.Lelki sérülés, trauma: ............................................................................................................................................................ 28 13.6.Veszélyeztetett diák: .............................................................................................................................................................. 28 13.7.Határozottan veszélyeztetett: ................................................................................................................................................. 28 13.8.Nehezen nevelhető: ............................................................................................................................................................... 28 14.A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 29 15.Tanulói szerveződési csoportok, formák ...................................................................................................................................... 30 15.1.Tanulói szervezeti formák: .................................................................................................................................................... 30 15.1.1.A tanulócsoport: ................................................................................................................................................................. 30 15.1.2.Az évfolyam: ...................................................................................................................................................................... 30 15.1.3.A szobaközösség: ............................................................................................................................................................... 30 15.1.4.Diákkörök, érdeklődési körök, klubok: .............................................................................................................................. 30 15.1.5.A diákönkormányzat: ......................................................................................................................................................... 30 15.1.6.A közgyűlés: ....................................................................................................................................................................... 30 15.2.Tanári szerveződési formák: .................................................................................................................................................. 30 15.2.1.A tantestület: .................................................................................................................................................................. 30 15.3.Szülői szerveződési formák: .................................................................................................................................................. 31 15.3.1.A Szülői Munkaközösség: .............................................................................................................................................. 31 2
16.A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, a kollégiumi felvétel..................................................................... 31 17.A tanulók fejlődésének értékelése ................................................................................................................................................ 31 18.A kollégium nyilvánossági rendszere; a pedagógiai program nyilvánossága............................................................................... 33 18.1.A Pedagógiai Programról való tájékoztatás, a megismertetés formája, rendje ...................................................................... 34 18.2.A Pedagógiai Programhoz való hozzáférhetőség biztosítása................................................................................................. 34 18.3.A Pedagógiai Programmal kapcsolatos tájékoztatás kérés és adás rendje ............................................................................. 34 19.A kollégium hagyományrendszere, továbbfejlesztésének terve ................................................................................................... 34 20.Humán erő-forrásgazdálkodási, fejlesztési, továbbképzési tervek ........................................................................................... 35 20.1.A kollégiumi nevelőtanárral szemben támasztott követelmények ......................................................................................... 35 21.Anyagi - gazdasági erőforrás - bővítés ..................................................................................................................................... 36 22.A nevelő - oktató munka fejlesztési területei ........................................................................................................................... 37 23.Jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási formák ......................................................................................................................... 38 23.1.Jutalmazások ......................................................................................................................................................................... 38 23.2.Elmarasztalások ..................................................................................................................................................................... 38 24.A diákönkormányzati tevékenység rendszere .............................................................................................................................. 39 24.1.A diák-önkormányzati tevékenység célja: ............................................................................................................................. 39 24.2.A diák-önkormányzat feladatai: ............................................................................................................................................ 39 25.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek ................................................................ 40 26.A szülő, a gyermek, a tanuló, kollégista, a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei .................... 41 26.1.A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái: ................................................................ 41 26.2.A szülőkkel való kapcsolattartás formái: ............................................................................................................................... 41 27.A helyi pedagógiai program készítésének mechanizmusa ........................................................................................................... 42 28.A kollégiumi foglalkozások kerettanterve és éves óraszáma ....................................................................................................... 42 28.1.A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma a kerettantervi témakörökre vetítve ...................................................... 43 28.2.A tanulás ................................................................................................................................................................................ 45 28.3.Énkép, önismeret, pályaorientáció......................................................................................................................................... 47 28.4.Európai azonosságtudat. egyetemes kultúra .......................................................................................................................... 49 28.5.Környezettudatosság ............................................................................................................................................................. 50 28.6.Testi és lelki egészség ........................................................................................................................................................... 52 28.7.Felkészülés a felnőtt szerepeire. aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,gazdasági nevelés ..................................... 55 28.8.Hon- és népismeret ................................................................................................................................................................ 58 28.9.Egyén és közösség ................................................................................................................................................................. 61
3
1.
Törvényi alapvetés
A kollégium Helyi Pedagógiai Programjának összeállításánál az 1993 évi LXXIX. törvényt, ennek 1996. évi LXII. törvény általi módosítását; az 1/1998 (VIII.24.), a 46/2001 (VIII.31.), a 3/2002 (II.15.), a 44/2002. (VI.18.) OM rendeleteket, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramját, az ehhez kapcsolódó, a kollégiumi foglalkozások kerettantervét meghatározó, a 46/2001 OM rendeletet módosító 36/ 2009( XII.23.) OKM rendeletet, valamint a fenntartó, a bázisiskolák, a szülők és diákok által megfogalmazott elvárásokat, az intézményi hagyományokat, az intézmény előtt álló lehetőségeket, távlatokat vettük figyelembe. Tájékoztatni kívánjuk az igénybe vevő szülőket és diákokat, a leendő tantestületi tagokat és minden érdeklődőt a kollégiumban folyó nevelő-oktató munkáról. Belső törvénye, eszköze a kollégium tantestületének. A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Péterfy Sándor Kollégiumának Helyi Pedagógiai Programja tartalmazza a kollégium nevelési filozófiáját, célkitűzéseit, a kollégiumi tevékenységi köröket, feladatokat, a megvalósítás módszereit, a gazdasági feltételeket és a helyi nevelési terveket.
2.
Alapelvek
Kollégiumi nevelő-oktató munkánk alapelve, hogy a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában fogalmazottaknak megfeleljünk. Tevékenységünk illeszkedjen a NAT műveltségterületeihez és a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlődését segítse tanulóinknál. Kiemelt figyelmet fordítunk a szóbeli és írásos anyanyelvi kommunikációra, a tanulók idegen nyelvi kommunikációjának, matematikai, természettudományos és digitális készségeinek fejlesztésére. Segítjük megtalálni diákjaink számára a hatékony és önálló tanulás személyre szabott módszereit, fejlesztjük diákjaink szociális és állampolgári kompetenciáját. A kollégium, mint a közösségi együttélés terepe kiváló lehetőséget biztosít a tanulók kezdeményezőképességének kibontakoztatására, törekszünk a vállalkozói készségek fejlesztésére diákjainknál. Igyekszünk pozitív irányba formálni tanulóink esztétikai igényét és ízlését, tudatos befogadóvá nevelni őket az igényes művészet alkotásaira és fejlesztjük önkifejező képességüket.
3.
Az érdekelt iskolák pedagógiai programjának figyelembe vétele
A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Péterfy Sándor Kollégiuma törekszik, hogy a bázisiskolákkal szoros kapcsolatot építsen ki. Tevékenységében lehető leginkább figyelembe veszi az érdekelt iskolák célkitűzéseit, tevékenységét. Az együttműködés alapfeltételeinek tekintjük, hogy a Pedagógiai Program összeállításánál figyelembe vesszük az érdekelt iskolák Pedagógiai Programját.
3.1.Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái Kollégiumunk 18 bázisiskola diákjait fogadja. Kiemelten szoros együttműködésre törekszünk azokkal az iskolákkal, ahonnan tanulólétszámunk meghaladja a 10 főt. A bázisiskolák közül kiemelkedik a Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskola való kapcsolatunk, amelyhez szervezetileg is kapcsolódunk, hiszen mind a két intézmény része a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégiumnak. Ebből az iskolából érkezett diákjaink több , mint 40 %-a. A kollégium munkája az iskolai tevékenységekre épül és kiegészíti, megerősíti, összegzi az iskolában elsajátított ismereteket, képességeket. Ennek a feladatnak csak abban az esetben tudunk megfelelni, ha az iskolák és a kollégium szoros kölcsönhatásban működnek, ismerik egymás tevékenységét. A rendszeres kapcsolattartás vezetői szinten írásos, vagy telefonos kapcsolattartás útján valósulnak meg. A vezetői szint mellett igen nagy jelentősége van az osztályfőnökök és csoportvezető tanárok kapcsolattartásának. Nevelőtanáraink rendszeresen tájékozódnak az iskolai osztályfőnököktől a tanulók előmeneteléről és magatartásáról. Tájékoztatást adnak a diákok kollégiumi életéről. Szükség esetén a tervezett alkalmak mellett rendkívül esetmegbeszélést tartanak. Ellenőrzik a tanulók által bediktált és az osztálynaplóba bejegyzett érdemjegyeket, félévi és év végi eredményeket. Az iskolák igazgatóit, az osztályfőnököket rendszeresen meghívjuk a kollégiumi rendezvényekre és a csoportvezető tanárok is eleget tesznek ilyen 4
jellegű meghívásoknak. Közös nevelési értekezleteket szervezünk. Félévi és év végi értékelő beszámolónkat, a tanév helyi rendjét megküldjük a bázisiskolák számára. A nyíltnapok alkalmával lehetőséget kapunk kollégiumunk bemutatkozására. Egyes iskolákban a kollégiumi beiratkozás is iskolai keretek között történik. A középiskolákban tanító kollégáink plusz lehetőséget kapnak tanítási órákon diákjaink még jobb megismerésére. Az iskolákban tapasztaltakról visszacsatolás történik a csoportvezető tanárok felé. Dolgozat előkészítésekre, tantárgyi felzárkóztatásra, tehetséggondozásra újabb lehetőségek nyílnak.
4.
A kollégium pedagógiai sajátosságainak összefoglalása:
Folytatni szeretnénk azokat a tevékenységeket, melyek a szülői ház és a nevelőtestület közös törekvéseiből fakadnak, melyek szellemében a lehető legjobb teljesítményt és legharmonikusabb személyiségfejlődést kívánjuk biztosítani az egyén és közösség pozitív egymásrahatása által. Kollégiumpedagógiánk a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó összesítő, integráló pedagógia. Pedagógiánkban hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek fejlesztése mellett a kollégiumi közösségi tudat építése. Törekszünk a tanulók személyiségének, családból hozott értékeinek fejlesztésére, az iskolai követelményeknek való megfeleltetésre, a képességek szerinti pályaválasztás segítésére. Tartalmas szabadidős lehetőségeket biztosítunk diákjainknak. Foglalkozásrendszerünk kompetenciaalapú fejlesztést biztosít az önismeret, a közösségi kapcsolatépítés, a szociális készségek, a hatékony tanulási módszerek, az egészséges életvitel, a természeti és társadalmi környezethez való viszonyulás területén. Diákjainkat nyitottságra, a másik ember iráni tiszteletre, toleranciára neveljük. Ösztönözzük közéleti szereplésüket. Kollégiumunkat jó légkör jellemzi, amely a tanárok és diákok közötti kölcsönös bizalomra épül. 4.1.
A kollégium beiskolázási területe:
Zömében Vas megye területe, de növekedett a Dunántúl többi részéről, illetve 1-1 esetben országos beiskolázási körzetből érkezők száma. 4.2.
A kollégium által ellátandó alaptevékenység:
Középfokú képzésben résztvevő tanulók kollégiumi ellátása, a bázisiskolákban folyó érettségire épülő nappali tagozatos képzésben résztvevő tanulók kollégiumi ellátása. Biztos háttér nyújtása az eredményes tanuláshoz, mindennapos felkészüléshez. 4.3.
A gazdálkodás feltételei:
A kollégium működésének gazdasági feltételeit a fenntartó állami normatívákra épülő támogatásából, pályázati pénzekből, szülői felajánlásokból, a Szolgálat Alapítvány támogatásából és a tanulók által fizetett étkezési térítési díjakból biztosítjuk. A kollégium költségvetési keretből, a törvények, jogszabályok, helyi önkormányzati rendeletek, fenntartói elvárások alapján nem önállóan, hanem az iskolának alárendelten gazdálkodik. A kiadások legnagyobb részét az energia költségek és az élelmezési költségek teszik ki. A tanulók a nyersanyagnorma 50-100 %-át fizetik a megfelelő igazolás leadása után, a törvényben foglaltak szerint. 4.4.
A kollégiumi feltétek:
A kollégiumi lakhatás, az eszközök, berendezések, a tanulást segítő tevékenység, a lakhatás igénybevétele ingyenes a diákok számára. A működő gazdasági forrásokat próbáljuk gyarapítani a pályázati pénzek elnyerésével, a Szülői Szervezet támogatásából vásárolt eszközökkel, a diákcélú alapítványunk, a Szolgálat Alapítvány támogatásának igénybevételével. A kollégium orvosi rendelőjében heti 2 alkalommal rendel orvos, a többi napokon a közeli orvosi rendelőben keresik fel diákjaink. 4.5.
Humán erőforrások
A kollégium tantestülete 1 fő kollégiumvezető, a nevelőtanárokból, könyvtáros tanárból áll. 5
A tantestület többsége egyetemi diplomával rendelkezik, 2 – 3 szakos végzettségű. Többen közülük számítástechnikai ismeretekkel, nyelvismerettel, nyelvvizsgával rendelkeznek. A tantestületben a fiatal, a közép és tapasztaltabb korosztály egyaránt megtalálható. A tantestület létszáma a vezetővel együtt 9,5 fő. A fő tantárgyakból a tehetséggondozó – felzárkóztató foglalkozásokat az intézményen belül meg tudjuk szervezni. A tanulást segítő tevékenység keretében számítunk a kiemelkedő képességű diákokra is, hogy diáktársaikat és egymást segítség minél jobba eredmény elérésében. A kollégiumvezető a pedagógiai tevékenység irányítása mellett vezeti a tanügyi nyilvántartásokat, irányítja a technikai dolgozók munkáját, továbbítja az ehhez kapcsolódó nyilvántartásokat. A gazdálkodási, pénzügyi-számviteli tevékenységet az iskolai gazdasági csoport végzi. Az épület állagának megóvását, a hibaelhárítást a karbantartó végzi. A portások a személy- és vagyonbiztonság megőrzésében működnek közre. Az épület tisztaságáról saját takarítóink révén gondoskodunk. A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Péterfy Sándor Kollégiumának alkalmazottai és diákjai törekszenek a minél színvonalasabb kollégiumi élet megteremtésére.
6
5. A kollégium jelemzői, adatai, a pedagógiai munka személyi- és tárgyi – működési feltételei A kollégium hivatalos elnevezése: Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola Péterfy Sándor Kollégiuma A kollégium címe: 9700 Szombathely, Magyar László utca 2. A kollégium fenntartója: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 5.1.
Személyi feltételek:
A pedagógiai programot megvalósítók köre: Főállású, pedagógus képesítéssel rendelkező: További foglalkoztatottak: - portás 2 - takarító 4 - karbantartó 1 Főállású dolgozói létszám összesen: A kollégiumi tanulók száma: Ebből leány Szervezett tanulócsoportok száma: Átlagos tanulói létszám/csoport:
9,5 fő
7 fő 16,5 fő 195 fő 60 fő 7 27,8 fő
7
5.2.
Csoportbontásban végzett pedagógiai feladatok:
1. kötelezően választható speciális ismeretet adó diákkörök /a diákkör jellegétől függően/ 2. személyiségfejlesztő csoport- és kisközösségi foglalkozások 3. tehetséggondozás, számonkérés, korrepetálás 4. a kettőnél több évfolyamból összetevődő csoportok csoportfoglalkozásai 5.3.Tanulói összetétel iskolák szerinti bontásban a 2011/2012-es tanévben: Évfolyam
2011-2012 F
fiú
lány
L 9. f fiú lány
Összes létszám
1.Bolyai
1 1
2.Élelmiszeripari
1
3.Gépipari
8
7.KDG 8.Kereskedelmi 9.Művészeti 10.NLG 11.POTE SZKI 12.Puskás 13.Savaria 14.Teleki 15.Vép 16.Waldorf 17.Perfekt 18.City College Összesen
2
2
1
1 19
0 0
2
2 1 17
1
1
1
10 0
3
1
1
1 1
2 2
5 5
15
1 1
2
3 3
3 3
1 1
2 2
2
3 3
3 3 1
1
1 2
2 2
2
1 1
2
3 3
1
2 2
3 3
2 2
4 4
1 1
3 3
1 4
4
4 6
6
14 4
4
3
3
3 4
3
0
2
0 0
1
2 1
9
1
1 1
1
1
5
1 5
1
3
5
3
0
1
0 3
1
0 0
0
1
1
2 9
1
1
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1 1
1
0
1
0 1 60
0
1
2
1 10
2 2
2
1
1
0
3
1
5
1
2 2
3
3
5
5
07
1 2
3
7
012
1 2
3
1
013
1
0
8
1
010
0 1
l
1
2
2
5 5 5 1 16 13 1 18 8 5 5 0 2 20 5 2 22 12 3 3 0 4 4 4 2 2 0 1 10 1 1 1 1 3 3 3 1 1 1 1 1 1 195 135
0
0 7
14. f l f lány fiú lány
1
0
78 2
2
6.Horváth B.
1
10 11. 12. 13. f l f l f l fiú lány fiú lány fiú lány fiú
1
0
1
80 4.Hefele
0
1
1
5.Herman
1
l
1 26
2 9
1 31 8
3 15
1 22
2 10
1 31
14
1 1 18 12
1 7
7 0
0
5.4 2011/2012. tanév képzési irányok szerinti létszám Összes tanuló (fő)
lányok fiúk
Szakközépiskola Gépipari Hefele Herman Horváth Boldizsár Kereskedelmi Savaria Puskás Rendészeti,Vép Művészeti
2 0 0 3 3 2 0 0 11
59 2 4 10 0 0 2 1 5
Gimnázium Bolyai Nagy Lajos Kanizsai Teleki Waldorf
21 0 10 10 9 0
83 1 12 8 1 3
Szakképző iskola Gépipari City College Élelmiszeripari Herman Horváth Boldizsár Kereskedelmi Művészeti Perfekt POTE SZKI Puskás Teleki
29 0 0 0 0 0 2 4 1 3 0
25 19 1 1 1 3 0 0 0 0 2
összesen
10
27
9
5.5.A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulók számának alakulása: 2006/2007 86(42,15%)
2007/2008 91(45,5%)
2008/2009 (45,45%)
2009/2010 85 (44,4%)
2010/2011 85(41,46%)
5.6.Elégtelenre minősített tanulók számának alakulása: 2006/2007 4(1,96%)
2007/2008 5(2,5%)
2008/2009 8 (3,83%)
2009/2010 6 (3,11 %)
2010/2011 8 (3,9%)
A kollégiumi nevelő-oktató munka a pedagógia sajátos területe. A magas szintű szaktárgyi felkészültség mellett nagy szerepet kapnak a tanári munkában a pedagógiai képességek és adottságok. Fontos az empátia, a tolerancia, a tanári önállóság, a konfliktuskezelő képesség és a csapatszellemű munkavégzés. A kollégiumi nevelőtanárnak és az intézménytípusnak a diákok felé ösztönző eszköze alig van, ezért a tanárok személyiségük erejével tudják kedvező irányba befolyásolni diákjaikat. A kollégiumi tanári munka a tanulási folyamat irányítása mellett magában foglalja a diákok teljes körű tevékenységének gondozását. A megváltozott társadalmi körülmények, a hátrányok növekedése miatt a személyi feltételek egyre fontosabb szerepet kapnak. A tantestület szakos megoszlása sokszínű. A főtárgyak zömében tudunk házon belüli korrepetálást szervezni, irányítani tudjuk a tanulási folyamatot. 7 csoportvezető tanárunk közül 3 rendelkezik egyetemi diplomával, egy fő 2012 nyarán fejezi be az egyetemi tanulmányait, 1 fő végez mentortanári képzést, egy kolléga főiskolai végzettségű. Diákönkormányzatot segítő tanár 1 fő. Az ifjúságvédelmi feladatokat a fejlesztő pedagógus végzettségű kolléganő látja el, reszortfeladatként. 5.7.A Helyi Pedagógiai Program megvalósításának épületi -infrastrukturális feltételei, tárgyi feltételek: 5.7.1.A kollégium épületének legfőbb jegyei: Elhelyezkedése: A kollégium a szombathelyi diáknegyedben helyezkedik el. Helyi és távolsági buszközlekedés révén minden irányból gyorsan megközelíthető. 2. Építés éve: 1975 3. Lakószobák alapterülete: 1096 m2 4. 1 tanulóra jutó lakóterület: 4,57 m2 5. 1 tanulóra jutó légköbméter: 4,95 m3 6. Épület jellemzői: 4 emeletes, alagsori helyiségekkel 7. Állapota: korának megfelelően elhasználódott, felújítása folyamatban van 8. Fűtés módja: távhő, egyedi csatlakozással 9. Elektromos rendszere: hálózati 10. Vízellátása: hálózati 11. Csatornázása: hálózati 12. Befogadóképesség: 240 fő 13. Étkeztetés: vásárolt élelmezés épületen belüli főzőkonyhával 14. Lakószobák száma: 44 15. Tanulószobák száma: 9 16. Nem tanteremnek minősülő funkcionális helyiségek száma, megnevezése: 17. Aula: 1, közösségi tér: 1, könyvtár: 1, konditerem: 2, számítógépes terem: 2, stúdióhelyiség: 1, tornaszoba: 1, rendezvényterem: 1, szakköri helyiség: 3, hall: 1, orvosi szoba: 1, teakonyha: 7, büfé: 1. 18. Orvosi ellátás: heti 2 alkalommal kollégiumon belül, többi napon körzeti rendelőben. 1.
10
5.7.A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő -oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A kollégium épülete Szombathely belvárosában, a nevelési – oktatási - művelődési intézmények gyűrűjében található. A távolsági buszpályaudvar és több helyi járatos buszmegálló az épület közelében van. Az intézménytől pár száz méter távolságra helyezkedik el a Fedett uszoda, a strand, a Műjégpálya. A természeti környezet közelségét az épület szomszédságában folyó Perint - patak és a Csónakázó-tó jelenti. A kollégiumot 1975-ben, eredetileg is középiskolai kollégium céljaira építették. Az épület 4 emeletes. A pince részben a rendezvényterem, tornaszoba (ebben alakítottuk ki a fiúk számára a konditermet), pingpong szoba, szociális helyiségek, karbantartó műhely található. A rendezvénytermet diákkörök és ünnepségek, versenyek tartásához használjuk fel. A földszinten a társalgó, étterem, orvosi szoba, betegszobák és a porta helyezkedik el. Az étterem ebédlője is az ELAMEN ZRT. üzemeltetése alatt működik, de ünnepségek, rendezvények tartásához egyeztetés után igénybe vehetjük. Az I. emeleten a tanügy-igazgatási – ügyviteli – gazdasági irodák, pénztár, a könyvtár, a számítástechnika terem, vizesblokk, tanári szoba mellett lakószobák is helyet kaptak. Az I. emeleti számítástechnika teremben interaktív tábla segíti a nevelő-oktató munkát. A rendezvények színvonalas megrendezését projektor, valamint a stúdió felszerelése segíti. A II – III – IV. emelten a lakószobák, vizesblokkok, tanulószobák vannak. A III. emeleten helyezkedik el a leány számítástechnika terem, a IV. emeleten pedig leány konditermünk és a háztartástan diákköri helyiségünk található. A kollégiumban korszerű infrastruktúrával, szórakoztató elektronikai eszközökkel felszerelt közösségi terek állnak a tanulók rendelkezésére. A kollégium épületét 1992-ben részlegesen felújították. Az épület tiszta, rendezett, a korlátozott anyagi lehetőségek ellenére tetszetős lakókörnyezetet biztosít. 44 lakószobájában 240 tanuló számára van elhelyezési lehetőség. Leány és fiú tanulókat egyaránt fogadunk. A tanulószobák folyosóként találhatók. Ezekben videó-DVD – tv nézési lehetőség biztosított. Minden folyosón teakonyha áll a tanulók rendelkezésére. A kollégium könyvtára biztosítja a tanuláshoz szükséges ismeretek megszerzését. A helyben olvasás, kölcsönzés lehetősége mellett internetes csatlakozással számítógép is áll a tanulók rendelkezésére. A könyvtári újságok, folyóiratok beszerzését az intézmény és a diákönkormányzat közösen végzi. A számítástechnika termek felszerelését a SULINET program tette lehetővé, a feltételrendszert folyamatosan korszerűsítjük. A kollégiumban az internethálózat segíti a diákok felkészülését. A kollégiumban főzőkonyha működik, az ELAMEN ZRT. üzemeltetésében, a diákok, a szülők egyetértésével tanévkezdéskor választhatnak, hogy a napi háromszori étkezési lehetőséből, mely alkalmakat kívánják igénybe venni. Azoknak a diákjainknak, akik egész napos iskolai elfoglaltságaik miatt az ebédet iskolájukban kívánják elfogyasztani és az iskolai konyha az ELAMEN ZRT-hez tartozik, a kollégium rendeli meg az ebédet. A kollégiumi büfé kínálata a bonyolult napi- és órarendek miatt szinte elengedhetetlenül szükséges. A büfé azért is fontos, mert az őszi-téli hónapokban nem kell diákjainknak a sötét estéken a városba menni, ha megéheznek.
11
Mikro- és makrokörnyezeti feltételek 5.7.1.Mikrokörnyezeti jellemzők: Kollégiumunk Szombathelyen működik. Szombathely a megyei jogú városok egyike, ezért iskolahálózata kiépített. Intézményünk jelentős szerepet tud vállalni a város oktatáspolitikai koncepciójának megvalósításában. A prosperáló képzések, a középiskolai hálózat működése elképzelhetetlen kollégiumi háttér nélkül. A feladat teljesítését szolgálja az épületi - tárgyi adottságai. 1975-ben az épületet eredetileg is kollégiumnak építették. A kollégiumban működik főzőkonyha. A tágas termek, helyiségek rugalmasan alakíthatók a felmerülő igényekhez. A kollégiumi tevékenységek rendszerénél mindig szem előtt kell tartani, hogy a tanulók többsége szerény anyagi háttérrel rendelkezik. A tanulók egy részénél fogalmazódik meg csak a kötelező iskolai tantárgyakra való valamilyen szintű felkészülés mellett az önművelés, a kollégiumi ismeretszerzési lehetőségekkel történő gazdálkodás belső szükségessége. A nevelőtanári és tantestületi odafigyelés, a szülői ház és a diákok megnyerése által a tanulók nagy részénél kialakítható ez az igény. Az igénybevevők egy töredékénél azonban még a legnagyobb törődés mellett is csak ad hoc jelleggel érhető el eredmény, kezdeményezze tevékenységünk akár az iskolai elvárásoknak való jobb megfeleltetést vagy egyéb ismeretszerzési lehetőségek felkínálását. 5.7.2.Makrokörnyezeti tényezők: A tanulóink zömében Vas megye falvaiból és kisvárosaiból érkeztek. A szocializációs problémákkal küzdő településekről érkező diákoknál gyakrabban fordul elő beilleszkedési, magatartási zavar. A kistelepülésekről jövőknek az iskolai szakos ellátottság hiányában, a gyakori tanári fluktuáció miatt komoly tanulásbeli hátrányokat kell pótolni. Térítési díjtámogatást a lakóhelyi önkormányzatok nem biztosítanak, a gyermekvédelmi támogatás megítélése az egyetlen forrás a nehéz helyzetben lévő diákok számára. A gazdasági válság hatása erőteljesen érződik a diákok körében. Az étkezési térítési díjkedvezmények csökkenésével a térítési díj jelentősen megnövekedett. Ezért elkerülhetetlen volt az étkezések választhatóságának bevezetése. Vas megye és Szombathely ipari fejlődése az élénkülés után, a válság hatására, majd ismételt élénkülés hatására változékony képet mutat. A munkaerőpiacon, csak. a minőségi munkaerő, a több, illetve hiány szakmával rendelkezők számíthatnak biztos elhelyezkedésre. Tanulóink akár gimnáziumban, akár szakképző iskolában tanulnak, potenciális alanyai lehetnek ennek a munkaerőigénynek. A kollégiumi nevelőmunkával ezért törekszünk azon újszerű személyiségjegyek kimunkálására, a kompetencia alapú nevelés-oktatásra, amely képessé teszik diákjainkat a megfogalmazott igények teljesítésére. 5.8.A kollégium kapcsolatai: Az iskola és a kollégium szakmai önállóságának megtartása mellett tevékenységét a fenntartó irányítása alapján végzi. A szakmai tevékenységgel kapcsolatos beszámolási kötelezettséget az Egészségügyi és Közszolgálati Osztály Nevelési és Oktatási Irodáján keresztül végezzük. Az Egészségügyi és Közszolgálati Osztály Nevelési és Oktatási Irodájának segítsége igen fontos az épület karbantartási és felújítási problémáinak megoldásánál is. Költségvetési, törvényességi tekintetben a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának megfelelő osztályán gyakorolják a felügyeletet. A kollégium szoros kapcsolatot tart a bázisiskolákkal. Képviselőink részt vesznek a bázisiskolai programokon, saját programjaira, közös nevelési feladatokra meghívjuk a bázisiskolák képviselőit, lehetőség szerint együttműködési megállapodást kötünk az iskolákkal. A csoportvezető tanárok kötelesek az iskolákban tájékozódni a tanulók előmeneteléről, tájékoztatást adni a kollégisták szorgalmáról, magatartásáról. A kollégium éves programját legkésőbb október 15-ig megküldi a bázisiskoláknak. 12
5.8.1.Az iskolák és a kollégiumok közötti kapcsolattartás jelentősége: A diák számára a kollégium második otthon, a nevelőtanár, pedig hét közben a szülői szerep felelősség és jogok- hordozója. Az iskolában folyó munkában fontos nevelési partner a kollégiumi nevelőtanár. A kollégiumi nevelőmunkában számítunk a szaktanárok, az osztályfőnökök, és a gyermek - és ifjúságvédelmi felelősök együttműködésére. A feszített iskolai tempó mellett kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak a kollégiumi nevelőtanár számára a tanulók személyiségének, életkörülményeinek megismerésére. Tapasztalatainkat az osztályfőnökkel, szaktanárokkal való találkozás során megbeszéljük. Az iskolai szülői értekezleteken való részvétellel a szülőt is közvetlenül be tudjuk kapcsolni a szükséges háromoldalú együttműködésbe. 5.8.2. A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái: A kollégium feladata a szülő, mint nevelési partner elvárásainak megismerése. A tanulók személyiségének, otthoni körülményeinek, problémáinak jobb megismerése csak a szülőkkel való kapcsolat révén lehetséges. A diákok személyiségfejlődésének elősegítése közös követelmények felállításával. Az oktatási törvényben biztosított jogok gyakorlása a szülők és szervezeteik számára. A kollégiumi munkába betekintést nyerhetnek a szülők. Közös célokat fogalmazunk meg szakmai és eszközbeli fejlesztés terén. 5.8.3.A szülőkkel való kapcsolattartás formái: - iskolai szülői értekezlethez kapcsolódóan fogadóórák szervezésével, - kollégiumi szülői értekezleteken, - kollégiumi rendezvényeken, - a Szülői Munkaközösség megbeszélésein, - alkalomszerűen, - írásos és elektronikus érintkezési formákon keresztül. A kollégium kapcsolatot tart a városi és megyei kollégákkal, rendezvényeire meghívja a többi kollégium képviselőit. Kollégiumunk tagja az Országos Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetségnek. A tantestület tagjai egyéni szándékuk szerint kapcsolódnak a városi Pedagóguskamara tevékenységébe. Igénybe vesszük a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Pedagógiai Szolgáltató Központja által biztosított szakmai szolgáltatásokat. A Vas Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési és Ifjúságvédelmi Osztálya bűnmegelőzésünk és ifjúságvédelmünk hatékonyságát bővíti. A Megyei Könyvtárral közösen szervezünk foglalkozásokat könyvtárhasználati témakörben. Kulturális kapcsolataink közül az AGORA Szombathelyi Kulturális és Turisztikai Központtal való együttműködésünket emeljük ki. Diákjaink közül igazolt és amatőr szintű versenyzőink vannak a város különféle sportegyesületeiben. Az Elamen Rt. a főzőkonyha működtetésével lényeges szerepet játszik a kollégiumi ellátásban.
13
5.9.A kollégium szervezeti felépítése 1. A kollégium szervezeti formája: - iskolához integráltan működő 2. Fenntartó szerint: - önkormányzati fenntartású 3. A tanulók életkorát tekintve: - középfokú képzésben és a bázisiskolákban folyó érettségire épülő nappali - résztvevő tanulókat fogadó kollégium 4. Nemek tekintetében: - koedukált 5. Létszámát tekintve: - nagy létszámú 6. Belső szerkezeti felépítését tekintve: - tanulócsoportokra épülő
tagozatos képzésben
5.10.A kollégium irányítási -szervezeti struktúrája Igazgatás: 1. A Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium: Igazgató: feladatköre: - irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági tevékenységét az SZMSZ szerint - irányítja a nevelő-oktató munkát, gyakorolja a munkáltatói jogokat - a pedagógiai program alapján gondoskodik a megvalósítás optimális személyi, - tárgyi, valamint módszertani feltételeiről, szervezéséről - képviseli a kollégiumot a külső szervek előtt hatásköre: intézményi szinten teljes körű 2. Kollégiumvezető: feladatköre: nevelő-oktató munka irányítása hatásköre: igazgatóval egyeztetési kötelezettsége van a nevelő-oktató munka irányítása tekintetében; irányítja a nevelő-oktatómunkát, irányítja a tanulási folyamatot, a diákköröket és szabadidős elfoglaltságokat. Irányítja a rendezvények lebonyolítását és a bázisiskolákkal való kapcsolattartást. megbízó: a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója 3. Csak pedagógusokból álló testület neve: tantestület hatásköre: oktató-nevelő munkával kapcsolatos kérdésekben, és a Közoktatási Törvény által meghatározottak szerinti jogosítványok gyakorlása mandátuma: kinevezések alapján létszám: 9,5 fő összetétele: kollégiumvezető, csoportvezető tanárok, nevelőtanár, könyvtáros tanár = 9,5 fő 5.11.A kollégium irányítási - szervezeti sémája Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója
Kollégiumvezető
Nevelők Alkalmazottak
14
6.A kollégium funkciói 6.1.Alapfunkciók: 6.1.1.Feltételteremtő funkciók:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Oktatáspolitikai funkció A szabad iskolaválasztás jogának biztosítása A tankötelezettség megvalósíthatóságának, teljesítésének biztosítása A továbbtanulás lehetőségének biztosítása Az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítésében való részvétel A társadalmi munkamegosztásban való részvétel elősegítése
6.1.2.Szociális funkció Az élet szociális alapjainak megteremtése / Szociális ellátás és az ellátás biztonsága / 2. Szociális "védőháló" az egyén és közösség számára 3. Az otthon, a "második otthon" kialakításának lehetősége 4. A tanulás anyagi - tárgyi feltételeinek biztosítása
1.
6.1.3.Kollégiumpedagógiai funkciók: 6.1.3.1.Nevelés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Családhelyettesítő funkció Szocializációs funkció Személyiségformáló funkció Nevelési értékeket közvetítő (etikai) funkció A tanulók szociális kompetenciáját fejlesztő funkció Állampolgári ismereteket adó funkció A tanulók kezdeményezőképességét fejlesztő funkció Esztétikai nevelés és művészeti tudatosság fejlesztése A tanulók önkifejező képességének fejlesztése
6.1.3.2.Tanítás, oktatás, képzés 1. Az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése 2. A hatékony és önálló tanulás módszereinek megismertetése 3. Felzárkóztatás 4. Tehetséggondozás 5. A tanulók írásos és szóbeli anyanyelvi kommunikációjának fejlesztése 6. A tanulók idegen nyelvi kommunikációjának fejlesztése 7. A tanulók matematikai kompetenciájának fejlesztése 8. A tanulók természettudományos kompetenciájának fejlesztése, magatartásra nevelés 9. Digitális kompetenciát fejlesztő funkció 10. Pályaorientáció, pályaválasztás 11. Kiegészítő + hobby + szabadidős tevékenységek tanítása 12. Életmódadó funkció
15
a
környezettudatos
7.A kollégiumi nevelés alapelvei, célkitűzései "A pedagógia hit, mely.... kettőt feltételez: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők, s hogy az eddiginél többre taníthatók." (Németh László nyomán)
A magyar kollégiumi múltat a tehetségnevelés, a tehetséggondozás tradíciója hatotta át. E kollégiumok védőszárnyai nélkül gyerekek nem jutottak volna el oda, ahová kollégiumi segítséggel eljutottak. A bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások miatt napjainkban ismét kiemelkedő szerep jut az esélyegyenlőség megteremtésében a kollégiumoknak. A megváltozott körülmények megerősítették a kollégiumok szerepét a nevelési- oktatási intézmények sorában. Tevékenységünkkel, eredményünkkel ezt akarjuk alátámasztani. A kollégium filozófiája: Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyerekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus és humanista elvek alkalmazása; A nevelés folyamatát a diákok iránti felelősség, bizalom és szeretet hassa át; Az alapvető erkölcsi normák érvényre jutása; Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele; Az integrált nevelés: a sajátos nevelési igényű diákok elfogadtatása a tanulói környezettel, a bennük rejlő értékek feltárása és a közösségbe, a társadalomba való beilleszkedés segítése. A pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze. - környezetfüggőség elve: helyi sajátosságok, szükségletek, megrendelők kívánságainak figyelembevétele; - integráció elve: nevelési rendszerben működő hatásmechanizmusok összehangolása; a család, az iskola és a bentlakásos intézmény általi hatásmechanizmusok összesítése és összhangba hozása; - komplexitás elve: a család és a laikus, természetes segítők koordinációja; - differenciálás elve: " személyesség tényező " alapvető feladat; - a család prioritásának elve: - család partnerként kezelése; - a közösség prioritásának elve: a kollégium tárgyi és személyi feltétele igénybevételének lehetőségével hozzájárul, hogy a kollégiumi szolgáltatások köré közösségek kapcsolódjanak; - komfortosság elve: a kollégium súlyt helyez arra, hogy a tanulók jól érezzék magukat az intézményben, a kollégiumi szolgáltatások színvonala elfogadható legyen és érzékelhető legyen az otthonosságra és a környezetkultúrára, környezetvédelemre törekvés. - prevenció elve: sikertelen életszakaszok megelőzésére irányuló törekvés, deviáns viselkedésekre fordított fokozott figyelem, - ifjúságvédelem - a kompetenciaalapúság elve: a diákok a kollégiumban elsajátított ismeretek és magatartásformák segítségével legyenek képesek a rájuk váró feladatokat gyakorlat orientáltan, sikeresen megoldani, - szakmai igényesség elve alapján a kollégium szakemberei arra törekednek, hogy tájékozottak legyenek a kollégiumi pedagógiai - nevelő munka legújabb eredményeiről.
16
8.A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium célja az értékközvetítés. Az érték kettős funkciót tölt be: egyrészt fejleszti a közösséget, másrészt az egyén fejlődését is biztosítja. Ahogyan az egyének által alkotott közösség életvezetése változik, úgy változik a közösségben élő egyének életvezetése is. A társadalomnak, a szűkebb környezetnek elvárásai vannak az egyénekkel szemben. Megfelelni ezeknek csak építő, értékeket létrehozó életvezetéssel lehet. Kollégiumunk segítséget kíván nyújtani a konstruktív életvezetés kialakításához. Nevelőmunkánk során komplex személyiségfejlesztést végzünk. Olyan magatartási és tevékenységi formákat alakítunk ki, amelyek segítik a diákok helyes életrendjének kialakulását. Ahhoz, hogy a nevelést megfelelő módon kezdhessük meg, meg kell ismernünk a kollégiumi diákság összetételét nemben, korban és neveltségben. A kiindulási alap a hozott erkölcsi és magatartási értékek összessége, amelyet formálnunk vagy változtatnunk kell a nevelés során. Az így kialakított személyiség belső sajátosságainak rendszere, mint meghatározó ösztönözni fogja az egyént arra, hogy közösségi és egyéni értelemben is fejlesztő módon tevékenykedjék. Tanulást segítő tevékenységünk fontos feladata, hogy minél szélesebb körű általános műveltséget adjon. Tanulóink ismerjék a különböző tanulási módszereket, az egyre bővülő információ források tárházát, sajátítsák el a korszerű informatikai eszközök használatát. A sajátos nevelési igényű tanulók tanulási folyamatát fokozottan kívánjuk segíteni. A tanulási feltételek biztosításán túlmenően egy olyan, az egész kollégiumi munkára kiterjedő rendszert akarunk megvalósítani, mely magában foglalja a szociális tanulást, a hátrányok pótlását, a tehetséggondozást, az egészséges életmódra felkészítést. Fontos feladat a diákok tanulási kötelességtudatának kifejlesztése és a rendszeres tanulás igényének kialakítása. Meg kell tanítanunk a munka tiszteletét. Törekvésünk az, hogy diákjaink a közéleti munka fontosságáról is szerezzenek tapasztalatot. A közéletben történő eligazodás és bekapcsolódás megkívánja, hogy az ehhez szükséges képességeket kiműveljük, az együttműködés elemi szabályait begyakoroltassuk. Fegyelem szükséges ahhoz, hogy elfogadtassuk a követelményeket és eredményesen dolgozhassunk. A nevelőmunka fontos eleme a jó tanár-diák kapcsolatot. Célunk a diákokban az empátia és a tolerancia fejlesztése. Lényeges szerepet kell betölteni a nevelőmunkában a szeretetnek, a megértésnek. Meg kell tanítani a diákokat a konfliktusok kezelésére. Az együttélés szabályozói a napirend és a házirend. Törekedni kell a kollégium hangulatának, belső esztétikájának megteremtésére, a közvetlen környezet formálására. A saját és környezeti esztétikumok nemcsak higiéniai, hanem gazdasági szerepe is van. A kollégium további célja az, hogy a diákokat megtanítsa arra, hogy az életük, teher- és munkabírásuk érdekében egészséges életmódot folytassanak. Fel kell ébreszteni bennük a mozgásigényt. A higiéniai szokások folyamatos gyakoroltatásával és rendszerességével érhetünk el eredményt. Célunk a mentálhigiénia területén készségek és képességek fejlesztésével a testi- lelki harmónia megteremtése.
17
9.A kollégium által közvetített értékek 9.1.Az érzelmi élet szempontjából fontos értékek: 1. Szeretet, rokonszenv, kötelesség, felelősség, segítségnyújtás,szociális érzékenység, a társadalom kisebb-nagyobb közösségeibe való bekapcsolódás - Szüleik, testvéreik szeretete, tanáraik, társaik, a környezetükben lévő embertársak tisztelete, a másság elfogadása: rokonszenv. - A küldő és befogadó környezet, szülőföldjük, hazájuk szeretete. Környezetük megbecsülése. - Felelősségérzet, felelősségtudat, felelősségvállalás, kötelességtudat, a kötelesség vállalása önmagukkal, társukkal, szerelmükkel, környezetükkel, kisebb - nagyobb közösségekkel szemben. - nemzeti értékeink, hagyományaink megismertetése és ápolása 2. Önismeret, önbizalom, önbecsülés, önfejlesztés - Önmegfigyelés, önismeret, erényeik tudatos erősítése, a hibák kiküszöbölése önmaguk elfogadása. - Önbecsülés, egészséges önbizalom. Ismerjék értékeiket, adottságaikat, törekedjenek ezek fejlesztésére. 3. Szorgalom, akaraterő, céltudatosság, jellemesség 4. Kreativitás, rugalmas gondolkodás, humor - Érdeklődés, örülni tudás. - Humorérzék. - Segítség a szomorkodásra hajlamos társakon. - A siker élményként való megélése. - Konfliktusok feloldására, a lehangolt periódusok feloldására, a nehézségeken való átlendülésre való képesség. 9.2.Etikai, világszemléleti értékek - Az élet, a gyermek, a család védelme, tisztelete, szeretete. o A gyermekvállalás felelősségének és szépségének megismertetése. A család, mint az ember életét leginkább befolyásoló primer közösség tisztelete. A több- és sokgyermekes családmodell társadalmi hasznosságának és értékteremtő létének megismertetése. A magzati élet tiszteletének, védelmének a szemlélete. - Az egymáshoz való alkalmazkodás, az illemtudó viselkedés, a tisztességes, az erkölcsös, a becsületes emberi magatartás. - Egymás iránti türelem, segítségnyújtás a bajban, tanulásban, érzelmi gondban. A személyi, a magán és a közösségi tulajdon tisztelete, védelme, az etikai, esztétikai, természeti és az ember által létrehozott értékek becsülése, a szülők és munkájuk megbecsülése. - A másik nemmel való erkölcsös kapcsolat kialakítása. A diákszerelem személyiségépítő legyen. - Fegyelem, fegyelmezettség, pontosság, szorgalom, kitartás, akaraterő, kritikai szemlélet, rugalmasság, igazmondás, gerincesség. - A diákos betyárbecsület és a hibák eltussolása közti különbségtétel képessége.
18
9.3.A műveltség, a tudás, a tanulás értékként való elfogadása - A tanulmányi munka irányítása, megszervezése. Gondoskodás a szükséges tanulmányi segítségről, a nyugodt felkészülés lehetőségéről. - Minden kollégistánk a képességeinek megfelelően teljesítsen, optimális legyen a megterhelése, hogy képességei fejlődjenek. - A tehetséges tanulók felkutatása, tehetségük gondozása, alkotóképességük kibontakoztatása. - A gyengébb tanulók felzárkóztatása, hiányaik pótlása, segítségnyújtás. - a tanulók írásbeli és szóbeli kommunikációjának fejlesztése - Nyelvismeret, nyelvtanulás, idegen nyelven való kapcsolatteremtés és tartás képességének kialakítása, a munkavállaláshoz szükséges idegen nyelvi ismeretek fejlesztése; - a tanulók logikai –matematikai képességének fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás és látásmód kialakítása - Életpályára való felkészülés, orientáció. - Együttműködés a versenyekre való felkészülésben, a tájékoztatásban a többlet ismeret nyújtásában. - a digitális technikák megismerése és alkalmazása, az információtechnológiai eszközök használati szabályainak megtanítása 9.4.Egészséges életmód - A higiénés szokások kialakítása, rögzítése. A test, a pszichés, a mentális egészség védelme, a tisztasággal, a tisztálkodással, a takarítással kapcsolatos szabályok betartása. - A rendszeres életvezetés, az egészséges bioritmus kialakítása, a szenvedélybetegségektől való elhatárolódás. - A testedzés, a sportolás, a szabad levegőn tartózkodás. - A betegségek megelőzése. A túlzott gyógyszerfogyasztástól való tartózkodás, a helytelen fogyókúrázás mellőzése. - Italozástól, dohányzástól való tartózkodás. - A drogok teljes elutasítása. - Fertőző és nemi betegségek ismerete, megelőzése. - Tiszta párkapcsolatok, a nemi élet megkezdésének minél későbbre halasztása, az AIDS-veszély megelőzése. - Erejüknek, idejük, lehetőségeik általános ismerete, helyes beosztása. - Szorongások, félelmek (tanároktól, tanóráktól, tantárgyaktól, dolgozatoktól) feloldása. 9.5.Kulturális, művészeti értékek - Kulturált magatartás, viselkedés, jó ízlés, megfelelő öltözködési szokások, a kirívó haj- és ruhaviseletek elkerülése, kiegyensúlyozott életvitel. - A szabadidő kulturált, a személyiséget gazdagító eltöltése. - Értékes könyvek olvasására, tartalmas filmek megnézésére, múzeumlátogatásra, színházlátogatásra szoktatás. - Az esztétikai élmények igényének felkeltése, az esztétikum észlelése, felismerése, befogadása, átélése, igazi élménnyé tétele. - A tehetséges növendékek esetében a művészi alkotó tevékenységre,önkifejezésre ösztönzése való ösztönzés. - Annak tudatosítása, hogy a természet szépségei, a műalkotások, az irodalmi művek, a filmek, a zeneművek, a táncok stb. ismerete az általános műveltség része. - A tehetséges tanulók művészeti csoportokba, egyesületekbe irányítása, előmenetelük figyelemmel követése
19
9.6.A természeti értékek és azok védelme - A természet, a természet kincseinek a védelme minden fiatal kötelessége. - A levegő, a víz, a talaj, az erdők tisztaságának védelme azért is kötelesség, mert gyermekeinknek, unokáinknak is szüksége lesz rájuk. - A környezet szennyezőivel szemben fellépni kötelesség. - A fák, füvek, virágok szeretete, védelme, értékes állatvilágunk féltő őrzése kötelességünk. - A környezettudatos magatartás fejlesztése, a föld és élő környezet megóvása fontosságának megismertetése, pl. szelektív hulladékgyűjtés szabályainak elsajátítása - a tudatos vásárlói magatartás kialakítása 9.7.A világ globális problémáinak megértése - Pozitív szemlélet kialakítása a világ környezeti pusztításának, a terrorizmusnak, a kábítószer terjesztésének és fogyasztásának a megakadályozására. - A kollégisták lépjenek föl a szenvedélybetegségek ellen, de elsősorban önmagukat tudják ezektől megőrizni. - Testi és lelki tisztaság, erkölcsös kapcsolatok! Így védekezhetnek az AIDS, a nemi és fertőző betegségek ellen. - Legyen humanista emberhez illő véleményük a világ problémáiról. - A globális látásmód fejlesztése, 9.8.A kollégiumban társadalmi szerepekre nevelünk, ehh ez kapcsolódó értékek 9.8.1.Állampolgári szerep A diákot a környezetében zajló események ismerőjévé, részesévé akarjuk nevelni. Gyakoroltatjuk a szervezést, tervezést, irányítást. Fontos az egyéni, a csoport és a társadalmi érdekek egyeztetésének készséggé fejlesztése. Tudjon élni, dolgozni, tanulni a csoportjában, legyen tudatában az alá és fölérendeltségi viszonyoknak; éljen a kapott információkkal, lehetőségekkel. A szabadság nem egyenlő a szabadossággal. 9.8.2.Értelmiségi szerep A felsőoktatási intézmények felé orientálódó tanítványaink társadalmi szerepe kibővül azzal, hogy nagyobb felelősséggel, gondolkodó, esetleg alkotó, irányító polgárként kell részt venniük a társadalom életében. Annak tudatára kell tehát nevelnünk, hogy tudásuk arra szolgál, hogy ne csak önmaguk javára, hanem környezetük, az ország, a társadalom, a többi ember javát, előre haladását is szolgálniuk kell. Arra kell őket megtanítanunk, hogy az önnevelés, az önművelés, az önkontroll folyamatos feladatuk, valamint hogy az értelmiségi lét emberi, társadalmi és életminőséget is jelent. 9.8.3.Dolgozói szerep A kollégiumban a növendéket olyan tevékenységek részesévé tesszük, amelyek folyamán önkiszolgáló, termelő, vagy szellemi munkában, vagy azok együttesében, illetve azok szervezésében vesz részt. E körben az utasítás elfogadására, az engedelmességre nevelés ma is fontos terület, még akkor is, ha nagy jelentőséget kap az önállóság, az egyéni ügyesség, az önszabályozás, a vállalkozói készség, az önellenőrzés, a kezdeményezőkészség, a kreativitás, az önfejlesztésre való beállítódás és az ezekre való nevelés. 9.8.4.A fogyasztói szerep A kollégiumi nevelés során felkészítjük a növendékeket az igényes, ugyanakkor racionális fogyasztásra az anyagi, a kulturális, illetve az információs értékek területén. Arra kell nevelni, hogy ne legyenek pusztító, romboló fogyasztói az ember által létrehozott és a természeti javaknak, hanem az egyensúly megtartására törekedjenek. A természeti és társadalmi értékek védelmét, takarékos felhasználását építsék be fogyasztói szerepükbe.
20
9.8.5.A család tagjának szerepe A gyermekek társadalmi életre való felkészítése elsődlegesen a családon keresztül történik, s csak ezt követi az iskola és a kollégium. A kollégiumi nevelés családpárti. Ezt sugallja növendékeinek tevékenységeiben, nevelési módszereiben, életvezetésében. A család, a családi élet fontosságának tudatára neveli növendékeit. 10.A KOLLÉGIUMI NEVELŐMUNKA EREDMÉNYESSÉGE Az eredményes kollégiumi nevelőmunka fontos segítője az Intézményi Minőségirányítási Program, melynek részét képezi a kollégium minőségcéljainak meghatározása. 10.1.Minőségcéljaink A kollégium tanulmányi eredménye félévkor 3, 7 év végén 3, 9 felett legyen. Kiemelkedő diákjaink aránya félévkor a 35 %- ot, év végén a 40 %- ot haladja meg. Az elégtelenre teljesítők aránya félévkor 12%- ot év végén 6 % alatti legyen. A lemorzsolódási aránykollégiumi szinten ne haladja meg a 10 %-ot, (kivéve az iskolaváltásokat, a fegyelmi úton távozókat). Végzős diákjainknál a továbbtanulási arány érje el a 80 %- ot. Legalább a csoport 10 %-a vegyen részt tanulmányi és másik 10%-a, egyéb területekhez kötődő versenyeken. A kollégium tanulóinak 50 %-a kapcsolódjon be valamilyen kollégiumi színtű rendezvény szervezésébe, rendezésébe vagy működjön közre szereplőként. Legalább a kollégium tanulóinak 25 %-a kapjon kollégiumvezetői dicséretet. A nevelőtestületi, kollégiumvezetői figyelmeztetések száma ne haladja meg, a kollégiumi létszám 25 %-át. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók beilleszkedésének segítésére fokozott figyelmet fordítunk. Törekszünk a kompetenciaalapú nevelő-oktató munka feltételrendszerének, foglalkozási hátterének megteremtésére. Közismereti tárgyakból rendszeresen segítjük diákjaink előmenetelét, a felzárkóztatások mellett rendszeresen végzünk tehetséggondozó foglalkozásokat. Törekszünk az egyénre szabott törődés és a közösségépítés összhangjának megteremtésére. Tanáraink napi munkájukban alkalmazzák a korszerű információtechnológiai eszközöket és fejlesszék tanulóik digitális kompetenciáit. Tanáraink és diákjaink legyenek elkötelezettjei a testi és lelki egészségnek és az egészséges életmódnak. Tanulóink számára minél több sportolási alkalmat tudjunk biztosítani. Ismerjék diákjaink nemzeti hagyományainkat, és ünnepségeink érintsék meg tanulóink érzelmeit, fejlesszék magyarságtudatukat. Kiemelt figyelmet fordítunk az állampolgári léthez kötődő, a köz- és magánéletben szükséges napi ismeretek elsajátítását célzó információk közvetítésére. Folyamatosan figyelmet fordítunk a tanulói környezet szépítésére, a környezettudatos magatartás fejlesztésére, a szelektív hulladékgyűjtésre.
21
10.2.A célok teljesülésének értékelési - ellenőrzési mechanizmusa Ssz.
Kik szembesítik az eredményeket a célokkal?
1.
A tantestület
2.
A kollégista diákok, a kollégiumba felvételüket kérő diákok A diákok szülei, a kollégiumba felvételüket kérő diákok szülei
3.
4.
A fenntartó
5.
A bázisiskolák köre
Milyen módszerekkel?
Milyen időközökben?
Elemzésértékeléssel, beszámolók alapján, statisztikai adatok összevetésével Benyomások alapján, más kollégiumokkal való összevetéssel
Félévente és a nevelési értekezletek alkalmával
Benyomások révén, szülői szervezetek értékelése alapján, más kollégista diákok szüleitől kapott tájékoztatás alapján
Folyamatosan, a szülői szervezetek tájékoztatójához kötötten, alkalomszerűen
Elemzés - értékelés, beszámolók, felmérések alapján Benyomások, a kapcsolattartás, információcsere, diákok által elmondottak alapján
Folyamatosan
Folyamatosan, a jelentkezés benyújtásakor
Folyamatosan
10.3.A pedagógusok teljesítményének értékelése A pedagógusok teljesítményének értékelési alapja az egyes tanárok teljesítményét részletező félévi és év végi beszámolók és önértékelések. 10.4.Az önértékelés szempontjai a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tanulócsoportjának induló és félévi záró létszáma, esetleges lemorzsolódások száma, oka Tervezett és elért tanulmányi eredmény, az eltérés oka Kiemelkedők és elégtelenek aránya a csoportban Diákjai által elkövetett számottevő fegyelmi vétségek Diákjai versenyeredményei A személyre szabott tanulói törődés megvalósítása Tanulócsoportja által vagy a kolléga által (vagy részben általa) szervezett kollégiumi, iskolai szintű rendezvények, programok Milyen intézmény érdekében végzett tevékenységbe kapcsolódott be továbbképzések Milyen javaslatai vannak a közös munka érdekében
22
10.5.A pedagógusok értékelésének szempontja a kollégiumvezető és munkaközösség-vezető értékelésében A kollégiumban dolgozó pedagógusok munkájának értékelésénél elsősorban az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: A csoportvezetői tevékenységét milyen színvonalon végzi: (a) A tanórákon biztosítja a tanuláshoz szükséges feltételeket, s a diákokat a tanulásra készteti; (b) folyamatosan ellenőrzi a tanulók jegyeit, s törekszik arra, hogy a rosszul teljesítők rövid időn belül javítsanak eredményeiken; (az odafigyelésre, az állandó késztetésre, tanulásra való motiválásra bizonyíték a tanulók jegyeiben történő pozitív irányú változás agy a jól teljesítőknél a stabilitás) (c) munkaidejében rendszeresen részt vesz a tanulók korrepetálásában, felzárkóztatásában (d) a csoportjában lévő diákokkal rendszeresen foglalkozik, ismeri tanulói családi, szociális hátterét; (e) kellő figyelmet fordít a magatartási problémás tanulókra, s megpróbálja a diákokat a helyes útra terelni, ha szükséges büntetést szab ki; (f) rendszeres kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel, szülőkkel; (g) a csoportjában lévő diákok rendszeresen részt vállalnak a kollégiumi rendezvények szervezésében, lebonyolításában; (h) csoportnaplóját pontosan, és rendszeresen vezeti (i) kapcsolatot tart diákjai szüleivel és osztályfőnökeivel Főszolgálati tevékenységének eredményessége: (a) ügyeleti munkáját igyekszik mindig pontosan kezdeni, és munkaidejében rendszeresen a kollégiumban tartózkodik, esetenként ez idő alatt csak a kollégiumi ügyek intézése miatt van távol (b) a rá bízott tanulók a napi takarítás után rendet és tisztaságot hagynak maguk után; a rendrakást minden alkalommal személyesen ellenőrzi (c) ügyel arra, hogy diákjai vigyázzanak a kollégium tárgyaira, bútorzatára, rendjére és megbecsüljék, óvják az intézmény tárgyi felszereltségét (d) A napirend és házirend betartását ellenőrzi és önmaga is betartja (e) A főszolgálata alatt elkövetett házirendsértéseket és rongálásokat észleli, felderíti és közreműködik a felelősségre vonásban 3. A kollégium céljai érdekében ismeretszerzésben, önképzésben, továbbképzésben vesz részt. 4. Rendszeresen segíti és támogatja az újonnan érkezett dolgozókat, a pályakezdőket. 5. A kollégium érdekében (pl.: váratlanul megbetegedett munkatársak helyettesítése, nem várt ügyelet ellátása esetén) túlórákat vállal. 6. Tanácsaival, ötleteivel, segíti a kollégiumban folyó pedagógiai munkát. 7. Tevékenyen részt vesz a kollégium tárgyi, pedagógiai feltételeinek javításában (eredményes pályázatokat készít) 8. Részt vállal a szakmai és pedagógiai munka tartalmi megújításában, új módszerek alkalmazásában és bevezetésében. 9. Sportrendezvényeket szervez, és kapcsolatokat létesít más iskolákkal 10. Szabadidős programokat, kollégiumi rendezvényeket, vetélkedőket szervez. 11. Tanulókíséretet lát el. 12. Diákkört vezet vagy egy-egy kollégiumi terület (pl. DÖK, ifjúságvédelem, Alapítvány) irányítója. 13. A határidős feladatokat pontosan teljesíti 14. Rendelkezik-e az alábbi jellemző tulajdonságokkal: - Gyermekszeretet - Együttműködési készség - Nagyfokú tűrőképesség - Szilárd értékrend - Önismeret - Határozottság - Kiemelkedő szaktudás - Saját pedagógusi koncepció 23
- Tekintély - Jó fellépés - Érdekérvényesítési készség - Közmegbecsülés - Vezetői szakismerete - Megfelelő összeköttetések - Menedzseri képességek 15. a határidős feladatokat pontosan teljesíti
24
10.6.A kollégiumvezető teljesítményének értékelése Az általa irányított terület, a kollégiumi nevelő-oktató munka mutatóinak alakulása. A kollégiumi terület mennyire hat pozitívan vagy negatívan az intézmény megítélésére. A kollégiumi napi- és házirend betartatása mennyire jellemzi az általa irányított nevelőtestület munkáját. A pályázati tevékenység eredményessége A tanárok munkájához adott szakmai segítség, a szakmai és pedagógiai munka tartalmi megújításában, új módszerek alkalmazásában és bevezetésében betöltött irányítószerep milyensége. A tárgyi, pedagógiai feltételek javításában való közreműködés milyensége. A kollégium bekapcsolódása a városi, megyei kollégiumok által szervezett versenyekbe az ott elért eredmények. A gazdasági munka (díjfizetés) kollégiumi területein végzett tevékenység segítése. A kollégiumot érintő gazdasági tervek, elszámolások elkészítése Az intézmény és a kollégium belső szabályzatainak elkészítésében való közreműködés Nyitottság a tanulókkal való együttműködésre. Az egyes tanulócsoportokról alkotott naprakész ismeretek milyensége. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és SNI tanulók integrációjának segítése A kollégiumi foglalkozások rendszerének összeállítása és szervezése A személyi feltételek biztosítása. A kollégiumi rendezvények lebonyolításában való közreműködés Kapcsolattartás más középiskolai kollégiumokkal és intézményekkel. Kapcsolattartás a gyermekjóléti feladatokhoz kapcsolódó lakóhelyi szakemberekkel. Kapcsolattartás a szülőkkel. Az ellenőrzési tevékenység tapasztalatainak beépítése a munkába. A problémás területek feltárása, illetve a hibák kijavítására szolgáló intézkedések. Az intézmény belső szervezetei közti összhang megteremtése. A belső mérések előkészítése és lebonyolítása. 10.7.Az intézményi önértékelések Intézményi önértékelést félévente készítünk. Az önértékelésben áttekintjük a minőségcélok megvalósulását, helyzetelemzésre építve tekintjük át az adott időszak feladatainak megvalósulását. Ennek tükrében állítjuk össze a következő időszakra a kiemelt feladatok rangsorát. 10.8.Belső mérések, értékelések Bemeneti és kimeneti mérést végzünk kilencedik és 12. évfolyamon a kollégiummal szembeni elvárások megvalósulásáról és a kollégium által a tanulók fejlődéséhez való hozzáadott érték megítéléséről. Méréseket kívánunk végezni a tanulók fejlődéséről és az intézményi légkörről 3 évenkénti forgó rendszerben az alábbiak szerint: 1. év: diákok 2. év: szülők 3. év: pedagógusok Méréseket, tájékozódást végzünk a bázisiskolákban a kollégiummal szembeni elvárásokról, a diákjainkkal kapcsolatos tapasztalatokról, a lehetséges együttműködési formákról. 10.9.Külső értékelések:
25
10.9.1Fenntartó és más ellen őrzést végzők általi értékelések: A szakértői vizsgálatok, törvényességi és más ellenőrzések általi tapasztalatokat összegyűjtjük és ennek tükrében a feltárt hiány- vagy problématerületen, újratervezzük a munkát. 11.A tanulók életrendje, tanulása, szabadid eje szervezésének pedagógiai elvei 11.1.A tanulói tevékenység szervezésének elvei: A személyiség elsősorban tevékenységben fejlődik, ezért a nevelési folyamatban hangsúlyozottan kell meghatározni a tevékenységi formákat. A tevékenységek meghatározásánál az egyéni és közösségi elvárásoknak egyaránt érvényre kell jutni. A kollégiumi nevelő-oktató munka megszervezésénél figyelembe vesszük: - az alapvető emberi szabadságjogokat, - a gyerek jogairól szóló 1989. évi ENSZ egyezményt, - a szülői elvárásokat, - a demokratikus és humanista elveket, - a kapcsolódó iskolák elvárásait, - a tanulói igényeket, - a tantestület összetételét, - a fenntartói elvárásokat.
11.2.A kollégiumi tevékenységek szerkezete A nevelési folyamat a tevékenységek egymásutánja, mely tervezett, szervezett, irányított cselekvéssor, eredménye az értékek belsővé válása. 11.2.1.A kollégiumi foglalkozások rendje A kollégiumban a kollégiumi közösségek számára csoportos foglalkozásokat, valamint a törvényben meghatározott időkeretben egyéni foglalkozásokat tartunk. A kollégiumi közösségek számára tartott foglalkozások: felkészítő, szabadidő eltöltését szolgáló, egyéni törődést és gondoskodást biztosító, valamint a kollégiumi csoport nevelési feladatait, az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások.
11.2.2.Felkészítő foglalkozások Tanórai, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. A tanórai foglalkozásokon való részvétel minden tanuló számára kötelező. A részvétel módjában van eltérés a tanulmányi eredményektől és magatartástól függően. Ennek feltételeit a foglalkozásokon való részvétel és a foglalkozások választásának rendje fejezet tartalmazza. A tanórák rendje: tanóra – előkészítés: 1545 - 16 00 1. tanóra 16 – 17 2 . tanóra 1715 – 18 3. tanóra 1815 – 19 A tanulási folyamatot segítik a felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások és számonkérések, melyeket az egyes tanárok tevékenységét taglaló munkarendek tartalmaznak.
11.2.3.A csoportos foglalkozások Hetente 1 órás időtartamban a tanulócsoportok számára a kollégiumban egységesen meghatározott napon tartott foglalkozások, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapján megszervezve. Az összetett csoportokban a foglalkozás bontására van lehetőség. Időtartamuk 45-45 perc. [hétfőnként 1930 – 21 között] A kollégium valamennyi diákja számára kötelező foglalkozások.
11.2.4.A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A tanárok szolgálati beosztási rendjéhez illeszkedően, hetente meghatározott napon és órában tartott foglalkozások. Diákköri, sport, művészeti, kulturális foglalkozások, versenyfelkészítések, versenyek, diákönkormányzati tevékenység. A kollégium által meghirdetett diákköri foglalkozásokból a 9 – 12. évfolyamos diákok egyet kötelező jelleggel választanak, érdeklődési körüknek megfelelően.
26
11.2.5.Az egyéni törődést és gondoskodást biztosít ó foglalkozások A tanulók személyiségfejlődéséhez és lelki gondozásához nélkülözhetetlen, szükség szerint, valamint irányított formában végzett csoportvezető tanári tevékenységek.
Szülői írásos engedélyhez kötött: - tanfolyamokon való részvétel - a sportszakosztályok, kulturális egyesületek munkájában rendszeres részvétel - tanórai időszakot rendszeresen érintő programokon,való részvétel vagy távolmaradás Tartalmát tekintve a kollégiumi nevelés az alábbi 4 alaptevékenység köré csoportosul: 1. Az elfogadott értékekre támaszkodó erkölcsi nevelés, a jellem alakítása, fejlesztése. 2. A kollégiumi csoportba, közösségbe való beilleszkedés, a kollégiumhoz való pozitív viszony alakítása. 3. A kollégiumi tanulás szervezése, irányítása, amely jelenti az életre, a különféle szerepekre való felkészülést is. 4. A konstruktív életvezetés kialakítása.
12.A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei A kollégiumi nevelő-oktató munka egyik alapvető feladata, hogy az iskolai munka kiegészítéseképpen fejlessze a tanulók képességeit és segítse a tehetséges tanulók továbbfejlődését. A tehetséggondozó tevékenység minden korosztályban inkább egyénre szabott, mintsem életkorhoz kötött. Tehetség alatt értjük az átlagosnál kiemelkedőbb meglévő vagy rejtett képességet. A tehetséggondozás célja: a diák és környezete által felismert vagy fel nem ismert adottságok felszínre hozása és fejlesztése, a képességek személyiségfejlődésbe való beépítése, a személyiségfejlődéshez való felhasználása, a harmonikus személyiség megteremtésére irányuló törekvés. A kollégium feladata a tehetséggondozásban: Felismerni és felismertetni a tehetséget, nemcsak a tanulásban, hanem egyéb tevékenységi területeken is (sport, zene, művészetek, gyakorlati ismeretek, kommunikációs kultúra, stb.) A tehetséget felhasználni a személyiségfejlődéshez. A tehetség kibontakozását helyes irányba terelni. A nevelési partnereknek a tehetséggondozó munkában együtt kell működni. (iskola –kollégium család) A diákkal együtt stratégiát kell kidolgozni a tehetség kibontakoztatására. A tehetséggondozás történhet kollégiumon belül és kollégiumon kívüli tehetséggondozó műhelyekbe történő irányítással. (Sportegyesületek, stúdiók, művészeti együttesek, tanfolyamok, stb.) A diák tehetségének mértéke és a tehetség foka határozza meg a kollégium közreműködésének módját a tehetséggondozásban. A kollégiumi tanárok, különösen a csoportvezető tanárok, a nevelőtestület egyetértésével kezdeményezik az egyes tehetséggondozási színterekre történő irányítást. Alkalmat teremtenek a tehetséges diák számára, hogy tehetségét a közösség előtt bemutassa, másokkal összemérje, és elismerést szerezzen szűkebb és tágabb környezetében. A kollégiumi tehetséggondozás színterei: - a tanulási folyamat - a diákkörök - szabadidős programok (érdeklődési körök, hagyományőrző programok, versenyek) - csoportfoglalkozások - egyéni foglalkozások.
27
13.A hátrányos helyzetű tanulók részére szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve 13.1.A tevékenység célja: Minden fiatal jusson el az önálló, felelősségteljes, autonóm személy érettségére. Ez magában foglalja a társadalomba való beilleszkedést (tanulás - pályaválasztás – munkába állás, később családalapítás képességét), az egészséges testi-lelki-szellemi fejlődést. E célok megvalósításának színtere: 1. A család funkciói: - gyermeknevelés - érzelmi biztonság - felelősségvállalás 2. Iskola, kollégium: nevelés, oktatás 3. Állami törvények: gyermek- és ifjúságvédelem családvédelem emberi - és állampolgári jogok 13.2.Az integrált nevelés megvalós ítása: Kollégiumunkban az integrált nevelés megvalósítását biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók életkoruknak, iskolai képzési szintjüknek megfelelően kerülnek tanulócsoportba való besorolásra. Az integrált nevelés hatékonyabb megvalósítása érdekében 1 kolléganőnk tagja a városi esélyegyenlőségi bizottságnak. 50 %-os étkezési kategóriába tartozó kedvezményezett tanulók száma és a kedvezményezettség jelleg szerinti megoszlása Rendszeres gyermekvédelmi tartósan 3 vagy több gyermekes családban nevelkedik támogatásban részesül beteg 19 fő a tanulói létszám 9,7 %8 fő a 29 fő a tanulói létszám a tanulói létszám 4 15 -a %-a
13.3.Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók: A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók közül azok, akinek szülei, gondviselői, gyámjai legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el. A 19 hátrányos helyzetű tanulóból halmozottan hátrányos helyzetű 3 fő. Részükre tantárgyi felzárkózató foglalkozásokat szervezünk. 13.4.Sajátos bánásmódot igénylő tanuló: A környezeti tényezők (a családi környezet anyagi, technikai, szellemi, értelmi, iskolázottsági elmaradottsága), az iskola személyi, tárgyi feltételei, a gyerek iskolai beilleszkedése, személyiségének egyes összetevői gátolják abban, hogy a személyisége adottságainak megfelelően fejlődjön. 13.5.Lelki sérülés, trauma: Legtöbbször külső hatásra elszenvedett "lelki seb", negatív élmény. Fájdalom, védtelenség érzése, csalódás, kitaszítottság, jelentéktelenség érzése, frusztráció. 13.6.Veszélyeztetett diák: Aki már elszenvedett valamilyen ártalmat (testi-lelki), de továbbra is ismétlődő bántalmazásnak, zaklatásnak van kitéve, folyamatosan negatív élményeket él át, szocializációját veszély fenyegeti. Fejlődésében környezete károsan befolyásolja. 13.7.Határozottan veszél yeztetett: Akinek környezetében a többféle veszélyforráshoz több hátrány is kapcsolódik. 13.8.Nehezen nevelhető: Értelmi fejlettsége nem tér el a társaitól, de pszichés megnyilvánulásaiban zavar tapasztalható. (agresszivitás, kommunikációs zavar, túlérzékenység) 28
14.A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégium nevéből, céljaiból, feladatköréből adódóan kiemelt fontosságúnak tartja a közösségi élet fejlesztését. A tanulói személyiség fejlesztését, valamint a kollégium kisebb-nagyobb közösségeinek fejlesztését párhuzamosan futó, egymást meghatározó folyamatnak tekintjük. Az egyéni személyiség fejlesztési terv mellé, fejlesztési tervek készülnek a kollégium kisebb-nagyobb közösségeire (szoba és tanulócsoport közösségekre). A fejlesztési tervek a tantestület által kidolgozott szempontsor alapján kerülnek összeállításra. Évente kétszer a csoportvezető tanárok bejegyzései, beszámolói alapján elemzést végzünk az egyes szobaközösségek, tanulócsoportok fejlődéséről. Ennek alapján elkészítik a csoportvezető tanárok a következő félévre szóló fejlesztési stratégiát. A kollégiumi közösségek nemcsak tervszerű fejlesztés révén haladnak előre, hanem a diákcsoportok egymásra hatása, a kollégium hagyományrendszerének működtetése (ünnepségek, versenyek) kiemelten szolgálják a közösség építést. A kollégiumi közösségi életbe való bekapcsolódás a kilencedik évfolyamon a tanuló fogadásával kezdődik és a végzősök ballagásával zárul a gimnazisták estén, amennyiben az érettségi vizsgákra otthon készülnek fel. Az érettségire épülő képzéseken tanuló diákok számára az érettségi vizsga megszerzésével a kollégiumi lét nem ér véget. Vannak olyan diákjaink is, akik érettségire épülő képzésben vesznek részt és azt megelőzően nem voltak vagy nem nálunk voltak kollégisták. Az intézményi légkör,a sajátosságok, arculatformálás szintén szolgálják a közösségi tudat erősítését. A művelődési és sportolási tevékenység szervezésével a tanulók testi-lelki egészségének megőrzésére, fejlesztésére törekszünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók önművelődésének elősegítésére, a folyamat irányítására. A csoportvezető tanárok figyelemmel kísérik és alakítják a tanulók önművelődését. Emellett a kollégium kisebb- és nagyobb közösségeire építve szervezett formában házon belül és kívül művelődési alkalmakat szervezünk és tanuló kíséretet, vagy részvételi lehetőséget biztosítunk. A csoportfoglalkozások körében külön részt alkot az egyetemes kultúra és a tanulás témakörön belül az információs kultúra. Emellett a kollégiumi ünnepségek, versenyek, hagyományőrző rendezvények kiemelt lehetőséget biztosítanak a művelődésre. A kollégium szabadidős feltételrendszere is a tanulói művelődést szolgálja. (könyvtár, számítástechnika) A kollégiumi diákkörök egy része is a művelődés szolgálatában áll. (pl. filmklub) Az egyes tanulócsoportok, némely esetben a kollégiumi tanulócsoportok valamely tagjai, vagy több tanulócsoport közösen színház,- kiállítás,- koncert,- könyvtár,- stb. látogatást szervez tanári kísérettel. A kollégium biztosítja az egyes tanulók érdeklődési körének megfelelően a részvétel lehetőségét kulturális rendezvényeken, programokon. (mozi, színház, fesztivál) A tehetséges tanulók számára alkalmat biztosítunk, hogy művészeti együttesekben tevékenykedjenek, vagy zeneiskolába, egyéb alkotó műhelyekbe kapcsolódjanak be. A tanulók testi egészségének megőrzését a harmonikus személyiség feltételeinek tekintjük, és kiemelten szorgalmazzuk. Ebben meghatározó szerepet tölt be a sport, a sportolási alkalmak. A sportolási tevékenység szervezése egyrészt a kollégiumi feltételrendszer működtetésével történik, másrészt a diákoknak lehetőségük nyílik kollégiumon kívüli sportolási lehetőségek igénybevételére. A kollégiumon belül a konditerem, a tornaszoba eszközeit használhatják a diákok. Emellett évek óta aerobic foglalkozáson vehetnek részt. Sporteszközöket kölcsönzünk számukra (korcsolya, kerékpár). Nagy hangsúlyt fektetünk a közösségi labdajátékok feltételrendszerének biztosítására. Az intézmény melletti sportpályák a főiskolától béreljük. Intézményi hagyományaink kiemelkedő eseményeként október 23-a tiszteletére megyei atlétikai emlékversenyt szervezünk. Csapataink, versenyzőink részt vesznek a többi szombathelyi kollégium által szervezett versenyeken. A tehetséges diákok részére lehetőséget biztosítunk egyesületeken belüli sporttevékenység műveléséhez.
29
15.Tanulói szerveződési csoportok, formák 15.1.Tanulói szervezeti formák: 15.1.1.A tanulócsoport: A kollégiumi élet legmeghatározóbb egysége a tanulócsoport. Szervezésekor a pedagógiai munka legoptimálisabb feltételeinek megteremtésére kell törekedni. Egy tanulócsoportba kollégiumunkban átlagosan 27,8 tanuló tartozik. A tanulócsoport tevékenységéért a csoportvezető tanár felel. A tanulócsoport a napirend egyes szakaszaiban a csoportvezető tanár irányításával egységben tevékenykedik. A tanulócsoport egyes szabadidős programok, kötetlen tevékenységek ideje alatt is meghatározó szervezeti forma. A tanulócsoport számára a csoportvezető tanár éves munkatervet dolgoz ki. A munkaterv tartalmazza a csoportfoglalkozások és csoportszintű programok ütemezését. A tanulócsoport a hagyományőrző programok valamelyikének is szervezője. Tervei és értékelései a közösség mellett az egyén fejlődésének is fontos mozzanatai. 15.1.2.Az évfolyam: Az egy évfolyamba tartozó diákok összessége. Hagyományőrző tevékenységek, és kötetlen tevékenységek szervezésénél van szerepe.
programok,
szabadidős
15.1.3.A szobaközösség: Az egy szobában lakó tanulók a kollégiumon belüli, primer közösséget alkotják. 15.1.4.Diákkörök, érdeklődési körök, klubok: A HPP által meghatározott éves munkaterv szerint működő diákkörökbe, érdeklődési körökbe, klubokba bekapcsolódó diákok összessége. 15.1.5.A diákönkormányzat: A diákok által választott képviselőkből álló, a kollégiumi életet szervező, abban a Közoktatási Törvény által biztosított jogosítványokkal rendelkező érdekvédelmi szervezet. A DÖK vezetője az intézmény életében fontos szerepet tölt be. Tevékenységét a Közoktatási Törvény, a kollégiumi és saját SZMSZ-e alapján végzi. Képviselői részt vesznek a különféle állandó és ad hoc kollégiumi bizottságok munkájában. /jutalmazással, fegyelmezéssel kapcsolatos bizottságok/ 15.1.6.A közgyűlés: A kollégiumi élet legmagasabb főszerve. Évente legalább 3 alkalommal a teljes tanulói közösség vagy az általa delegáltak a kollégiumi működés egészét átfogó kérdésekben tájékoztatást kapnak, és kérdéseket intéznek a diákönkormányzathoz és az intézmény tantestületéhez. 15.2.Tanári szerveződési formák: 15.2.1.A tantestület: Az intézményben tevékenykedő tanárok és az igazgatóhelyettes által alkotott közösség. Jogosítványait az oktatási törvényben és a kollégiumi SZMSZ-ben meghatározottak szerint gyakorolja.
30
15.3.Szülői szerveződési formák: 15.3.1.A Szülői Munkaközösség: Az egyes tanulócsoportokhoz tartozó szülők által választott képviselőkből álló szervezet. Tagjai részt vesznek a kollégiumi programokon, egyes esetekben szervezői azoknak. Tevékenységükkel az intézmény szakmai munkáját és annak tárgyi feltételeit kívánják elősegíteni.
16.A kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, a kollégiumi felvétel 1. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. 2. Kötelezően fel kell venni a kollégiumba azt a tanulót, akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte, illetve azt, aki intézeti elhelyezett és felvételét törvényes képviselője kezdeményezte. 3. A nem kötelező kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásánál felvételt nyerhet az, aki valamelyik szombathelyi iskolában nappali tagozatos képzésben részesül; kollégiumi elhelyezés hiányában az iskolai nevelést, oktatást nem tudja igénybe venni; bejárása nehezen oldható meg; a szülői házban a tanuláshoz biztosított feltételek kedvezőtlenek. 4. Ha minden olyan tanuló, aki a 2. pontban említettek alapján felvételt nyert, kivéve a 6. pontban felsoroltakat, s még további tanulók elhelyezésére nyílik lehetőség, felvehető a kollégiumba olyan tanuló is, akinek a bejárása nem ütközik nehézségekbe. 5. Amennyiben a férőhelyek korlátozott száma miatt adott tanévre több kollégiumi igény érkezik, mint a férőhelyek száma, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni azt a tanulót, - aki a megelőző tanévben a kollégium diákja volt, eredményesen zárta az előző tanévet, közösségi munkája, magatartása az elvárásoknak megfelelő volt, - akinek bejárása nem, vagy nehezen oldható meg, - akinek felvételét a családi háttér indokolja, - aki a bázisiskolák diákja. 6. Annak a tanulónak a felvételi kérelmét, akinek magatartása, szemléletmódja a közösségre rombolóan hat, a nevelőtestület elutasíthatja. A felvételi kérelem elutasítása után a tanuló a város más kollégiumaiba kérheti felvételét. 7. Év közbeni át- és felvétel esetén mérlegelni kell a tanuló felvételének várható hatását a kollégiumi közösségre.
17.A tanulók fejlődésének értékelése A tevékenység célja a tanulók személyiségfejlődésének és a közösség alakulásának nyomon követése, a folyamatos személyiség- és közösségi fejlődés elősegítése. Az értékelés átfogja a nevelőmunka egészét. Egyrészt folyamatosan értékeljük az egyéni- és közösségi teljesítményeket, másrészt kiemelt alkalmak során mélyebb értékeléseket, elemzéseket végzünk. Az értékelés a kollégiumban az iskolától eltérő módon történik, összetett rendszert képez. Az értékelés eredményessége feltételezi a nevelési partnerek /szülő, iskola, kollégium/ és a tanuló együttműködését. Az eredményes értékelés érdekében konszenzusra kell jutni a nevelési partnereknek a meglévő és különbözőséget mutató saját értékrendszereiket illetően. Ezért fontos mindegyik résztvevőtől a tolerancia és a magas fokú empátiás képesség megléte. A kollégiumi értékelés eredményessége az esetek egy részében jóval az értékelés után mutatkozik csak meg. Néha hónapok, évek múltán várható pozitív visszacsatolás a tanuló részéről. Az értékelés természetes igény és nevelési lehetőség az egyén és közösség részéről, elutasítása esetén a személyiségfejlődés zavarára lehet következtetni. A kollégiumi értékelések alkalmával értékeljük - elemezzük az egyén és közösség emberi viszonyulásait, értékrendjét, valamennyi tevékenységi területen végzett munkáját, a komplex tanulási tevékenységet. Ki értékel? : Értékelést végez maga a tanuló és a diákközösség /önértékelés/. A közösségi értékelésnél és egyéni értékelésnél is meghatározó a csoportvezető nevelőtanár ítélete. 31
A nevelőtestület az egyéni és közösségi előmenetelt folyamatosan és időközönként szempontokhoz kötötten értékeli. Értékelést végeznek a szülők, családonként, szűkebb-tágabb környezetükben és a Szülői Munkaközösségben egyéni és közösségi szempontok szerint. A diákok és diákközösségek értékelése nemcsak kollégiumhoz kapcsoltan történhet. A bázisiskolák nevelőtestülete az iskolai előmenetel, a tanulói magatartás és a rendelkezésre álló információk alapján értékeli a kollégista tanulókat és a diákközösséget. Az értékelés formái: 1. Nevelési tevékenységbe épített folyamatos és alkalomszerű egyéni és közösségi értékelések; szóbeli értékelések; írásos értékelések, dicséretek, elmarasztalások - kollégiumi ellenőrző betétlapokon keresztül / csv. tanár, kollégiumvezető/. 2. Félévi, év végi teljesítményhez kötődő értékelésnél, jutalmazásoknál figyelembe kell venni a közösség érdekében kifejtett tevékenységet, tanulmányi tevékenységet, magatartást, szorgalmat. 3. A kollégium „Az év kollégistája” díj odaítélésénél tárgyjutalomban részesíti a legkiemelkedőbb tanulókat, akik több éven át példamutató magatartást, szorgalmat tanúsítottak és kiemelkedő közösségi munkát végeztek. A nevelőtestület és a diákönkormányzat dicséretben részesíthet egy - egy kisebb, nagyobb közösséget is. A Diákönkormányzat, a Szülői Szervezet segítségével tárgyi jutalomban részesítjük azokat a tanulókat vagy tanulói közösségeket is, amelyek a kollégium, vagy más kollégium által rendezett egy - egy rendezvényen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak vagy helyezést értek el. Az egyes szervezetekhez (SZM, alapítványok) való felterjesztések alkalmával a nevelőtestület és a diákok közös értékelése alapján kell a javasolt tanulók sorrendiségét eldönteni. A Szülői Munkaközösség által alapított díj az „Az év kollégistája”, mely nemenként, tanévenként kerül kiadásra. A kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók jutalomkiránduláson való részvételt is nyerhetnek. A kirándulás költségeihez, a kollégium lehetőségeihez mérten járul hozzá. A tanulók értékelése nemcsak pozitív tartalommal történhet. Az elmarasztalás formáját az esemény súlya határozza meg. Az elmarasztalás formája lehet: a csoportvezető ill. kollégiumi nevelőtanár szóban vagy írásban figyelmezteti azt a tanulót, aki magatartásával megsérti a közösségi együttélés szabályait (a napirendet, házirendet). Amennyiben az írásos figyelmeztetés ellenére a tanuló magatartásában nem tapasztalható változás, egyeztetést kezdeményezünk a szülőkkel. Ha a kezdeményezés nem volt eredményes, írásban meg kell erősíteni. A csoportvezető tanár iskolai látogatásai alkalmával az osztályfőnökkel megbeszéli tapasztalatait. - A figyelmeztetés fokozatai: o nevelőtanári figyelmeztetés o nevelőtestületi figyelmeztetés o kollégiumvezetői figyelmeztetés. Amennyiben a fegyelmező intézkedések nem vezetnek eredményre, illetve a kollégium rendjének megsértése többször ismétlődik vagy súlyos, abban az esetben a szülőkkel egyeztetést kezdeményezünk. Amennyiben ezzel a lehetőséggel a szülők nem élnek vagy nem vezet eredményre, fegyelmi eljárás megindítását kell kezdeményezni.
32
18.A kollégium nyilvánossági rendszere; a pedagógiai program nyilvánossága Megszólíto ttak köre
1. Tanulók
Ír
Ide
ásos formában
je, intervalluma
x
alk alomszerű, rendszeres alk alomszerű, rendszeres alk alomszerű, rendszeres alk alomszerű, rendszeres alk alomszerű
2.Tanulók speciális csoportja
x
3.Szülők speciális csoportja
x
4. Fenntartó
x
5.Nevelőte s-tület
x
Sz óbeli formában x
Ideje K Id , interval- épi eje, luma formá- interban valluma alkal al x om-szerű, rendsze-res
x
alkal om-szerű, rendsze-res
x
x
alkal om-szerű, rendsze-res
x
x
alkal om-szerű
x
rends ze-res, alkalomszerű
kalomszerű, rendszeres al kalomszerű, rendszeres al kalomszerű
Ele ktronikus formában
Ideje, intervalluma
rends
x ze-res
x
alkalo m-szerű, rendsze-res
1-2: Az egyes tanuló tájékoztatása nyilvánossági tevékenységbe való bevonása és a visszacsatolás egyéni beszélgetések, értékelő beszélgetések, a kollégiumi tevékenységek szervezésével, lebonyolításával kapcsolatosan írásos, szóbeli, képi, és elektronikus formában történik. A tanulók egyes speciális csoportjai /DÖK, érdeklődési körök, tanulócsoportok/ a kollégium működésével, érdekvédelmi problémák megvitatásával /az oktatási törvény biztosította jogosítványok alapján/, a hagyományőrző és csoportprogramokon lesznek részesei a kollégiumi nyilvánosságnak. Az alkalomszerű és rendszeres szóbeli és írásos megnyilvánulások mellett a faliújságon keresztül a kollégiumi élet mindennapjaival, aktuális tennivalókkal kapcsolatos információkat adjuk közre. A kollégiumi rádió műsoraival, ünnepi megemlékezésekkel, a közösségi élet, a diákszolgálat szervezésével kapcsolatos közérdekű információszolgáltatást végez. Videóra rögzítjük, és közösségsegítő céllal felhasználjuk a közösségi és hagyományőrző programokat. Fényképeket és tablókat készítünk a kiemelkedő eseményekről, a diákélet mindennapjairól. 3. Szülők: Alkalomszerű nyilvánossági formák a nyílt napokon, fogadó órák alkalmával, szülői értekezleteken, egyéni beszélgetések alkalmával adott-kapott tájékoztatások. Rendszeresek: az írásos szülői tájékoztatások és visszacsatolási lehetőségekkel való kapcsolatkeresés. /kollégiumi ellenőrzőkönyvi betétlapok, írásos tájékoztatók/ Szülői munkaközösség: Tájékoztatók alkalmával, SZM üléseken, együttes tevékenységek tervezésénél, szervezésénél, az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben az oktatási törvény biztosította jogosítványok alapján. 33
4. Fenntartó: Az oktatási és más vonatkozó törvények által leírtak szerint írásos jegyzőkönyvek, beszámolók, adatszolgáltatás, tájékoztatók eljuttatásával. Alkalomszerű írásos és szóbeli információadások és intézkedések kérésekor, együttes tevékenység végzésekor. 5. Nevelőtestület: Az oktatási törvényben biztosított jogosítványok gyakorlásához adott és kapott írásos és szóbeli információszolgáltatás és jogosítványgyakorlás révén; a szakmai munka tervezése és szervezése, a kollégiumi tevékenységrendszer tervezése-irányítása, a dokumentumok megalkotása során, a tantestületi és nevelési értekezletek és a napi kapcsolatok során. 18.1.A Pedagógiai Programról való tájékoz tatás, a megismertetés formája, rendje Az intézmény Pedagógiai Programjáról tájékoztatót tartunk a beérkező, 9. évfolyamos diákok, valamint az új kollégisták szüleinek. Az ismertetés, írásos összefoglaló útján elektronikus formában, valamint a nyitó szülői értekezleteken történik. A Pedagógiai Program módosítása után a változtatásról tájékoztatjuk az év eleji nyitó szülői értekezleteken az érintetteket. 18.2.A Pedagógiai Programhoz való hozzáférhetőség biztosítása A Pedagógiai Program hozzáférhetőségét biztosítjuk az intézmény könyvtárában és a kollégiumi honlapon. Emellett az érdeklődők a Pedagógiai Programba a kollégium könyvtárában is betekinthetnek. 18.3.A Pedagógiai Programmal kapcsolatos tájékoztatás kérés és adás rendje A Pedagógiai Programmal kapcsolatosan tájékoztatásra jogosult a kollégiumvezető. A tájékoztatás kérés az érdeklődők részéről történhet szóbeli, vagy írásos formában. A tájékoztatásadást annak megfelelően kell tenni, hogy a kérés írásban vagy szóban érkezett. A tájékoztatáskérés történhet az intézmény által szervezett alkalmakon, vagy spontán módon. A szervezett alkalommal feltett kérdésre a reagálást nyilvánosan kell megtenni, vagy a kérdést megfogalmazó kívánságára egyéni tájékoztatás is adható.
19.A kollégium hagyományrendszere, továbbfejlesztésének terve Kollégiumunk 36 éves múltra tekint vissza. A kollégiumi hagyományok a kollégium életében kétpólusúan jelentkeznek. Egyrészt átfogják a kollégiumi élet mindennapjait: kifejezésre jutnak a kollégium családias légkörében, a szülőkkel való szoros kapcsolattartás igényében, a fenntartóval, az iskolákkal, osztályfőnökökkel való együttműködésre való törekvésben, a személyiségközpontú nevelőmunkában, a konstruktív intézményi légkörben. Másrészt: hatványozott formában jutnak kifejezésre a kollégiumi ünnepek, hagyományőrző programok megrendezésénél. Kollégiumunk diákjait, a diákok, a nevelőtestület és a szülők közösségét egyaránt rendkívül erős összetartozás tudat, egymásért érzett felelősség jellemzi. Ennek megnyilvánulási formái a közösen kidolgozott pályázati projektek, a programok, rendezvények során való együttműködés, a mindennapok feladatai közbeni együttes tevékenység és az egymás iránti bizalom az örömök, bánatok és problémák megosztásában. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy tisztában vagyunk erősségeinkkel, gyengeségeinkkel, az egyéni képességekkel, tehetségterületekkel ezekre építve és a tantestület részéről személyes példaadással kívánjuk még erősebbé tenni a kötődéstudatot a hozzánk tartozókban. Régi diákjaink visszajárnak hozzánk, ránk bízzák gyermekeiket. Kollégiumunk egyike a város kollégiumainak, mégis nevének kiejtése pillanatok alatt egybe tud forrasztani addig ismeretlen embereket. Mi ad ehhez az erőt? Biztosan nem a Nagy Elemér tervei alapján készült kocka épület varázsa, hanem az a kitartó és következetes pedagógiai munka, az egymásra való odafigyelés és törődés, amely a kollégium mindenkori diákjaiból és tanáraiból árad. Egy leánycsoport emlékeiből idézve: „Egy kollégiumban eltöltött év után” „Szeptember óta úgy érzem eléggé megváltozott az életem és a felfogásom is. Úgy érzem, eddig burokban éltem, aztán ide kerültem és meg kellett látnom, milyen a világ valójában. Nem tudtam sok olyan dologról, amiben most örömömet lelem. Nem tudtam új dolgokat kipróbálni, mivel nem találkoztam új emberekkel, akik újdonságokat mutattak volna. Kezdek talán kiengedni és megtalálni magam. Úgy érzem nagy változás kezdődik bennem… Pontosabb is lettem, de most ez egyre kevesebbszer fordul elő. Talán nem aggodalmaskodom annyit, mint azelőtt.” 34
„A kollégium még mindig az egyik legbiztosabb pont, mióta közép suliba kerültem. Nem azt mondom, hogy fenékig tejfel, mert néha megfordul a fejemben, mi lenne, ha elfutnék.” „Változtatott rajtam a kollégiumi élet. Például sokkal jobban megbecsülöm az otthon eltöltött két napot, mint valaha. Nem vitatkozom annyit a szüleimmel, bár még néha most is túl nagy a szám. Illetve talán egy picit megtanultam ellátni magamat és megtanultam a pénz értékét is. Talpraesettebb és bőbeszédűbb lettem. Jobban ki tudom magam fejezni.” „Micsoda gyönyörű volt az első év a koleszban! Olyan jó csapat voltunk! Csak azt sajnálom, hogy az új szobatársaink nem tapasztalhatták azt a szeretetet, ami itt volt! Persze most is van, csak nem annyira tartjuk kézben.” „Mit változtatott rajtam a kolesz? Szerintem sok mindent. Nagyon jó, hogy ennyi új emberrel ismerkedtem meg… Először megijesztett, hogy ilyen sokan vagyunk, de most már csak a pozitív oldalát látom. Lassan úgy érzem, mintha egy nagy család lennénk. Nagyon furcsa, amikor hazamegyek, és egyedül fekszem le, nem tudok még a sötétben a többiekkel beszélgetni, az egy teljesen más világ. Egy nagyot lapoztam azzal életem könyvében, hogy eljöttem ide.” „Ha van olyan, amiről kijelenthetem, hogy soha az életben megbánni nem fogom az, amikor eldöntöttem, hogy én bizony kollégista leszek, méghozzá: ITT!” ( Részlet a kollégium fennállásának 35. évfordulójára kiadott évkönyvből) A nemzeti és kollégiumi ünnepeket az épületben és környékén is kifejezésre kell juttatni. A tanév folyamán 3 nemzeti ünnepről emlékezünk meg külön nagyrendezvényeken. Március 15-e környékén házi és a költészet napjához kapcsolódóan megyei szavalóversenyt rendezünk. Március 15-e tiszteletére ünnepséget szervezünk. A magyar összetartozás napjára programsorozattal készülünk. Október 23-áról ünnepi műsorral emlékezünk meg. Emellett stúdión, faliújságon keresztül emlékezünk meg az aradi vértanúk napjáról, a holokauszt emléknapjáról. Hagyományos rendezvényeink: az I. évfolyamosok bemutatkozó estje, a Mikulás, a karácsonyi gyertyafényes vacsora és ünnepség, a farsang, a ballagás. Évente 3 alkalommal rendezünk közgyűlést. A Kollégiumi Stúdión keresztül egyéb megemlékezések, ünnepségeket is szervezünk. Hagyomány és megújulás egyszerre is jelen van intézményünkben. Az aulában lévő interaktív közösségi falon követhetők képekben a tanév jeles eseményei, a versenyeken kiválóan szereplő diákok érmeit, serlegeit, okleveleit kiállítjuk. Évente átadjuk a Szülői Szervezet és az intézmény közös elismerő díját, az év kollégistája plakettet és a hozzá járó jutalmat. Hagyományaink közé tartozik, hogy a Diákönkormányzat támogatja a tanulócsoportok kirándulásait. A kollégium fennállásáról 5 évente emlékezünk meg, ünnepi műsorral és rendezvényekkel. A kollégium aulájában a közösségi falnál magyar nemzeti zászlót helyeztünk el. Ünnepségeinken hagyomány a zászlós bevonulás. 20.Humán erő-forrásgazdálkodási, fejlesztési, továbbképzési tervek 20.1.A kollégiumi nevelőtanárral szemben támasztott követelmények - A kollégiumi nevelőtanár rendelkezzen pedagógus szerepkörének ellátásához szükséges adottságokkal és képességekkel. - Legyen jó beszédkészsége, közlő képessége, kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képessége. - Legyen pedagógiai helyzetfelismerő és tájékozódó képessége. - Rendelkezzen rögtönzőképességgel, képes legyen feloldani a környezetében és önmagában jelentkező konfliktusokat. - Tudatosan alkalmazza a metakommunikatív jeleket nevelőmunkájában. - Legyen jó empátiás és szervezőkészsége. - Érezzen elhivatottságot hivatása iránt. - Legyen gyerekszerető, higgyen a felvázolt értékekben, emberi kapcsolataiban, emberi együttműködésben legyen példamutató. - Ismerje az örök etikai értékeket, fogadja el azokat. - Tisztelje a tudást, szeresse hazáját. - Legyen elhivatott a környezeti értékek védelmében. 35
- Ismerje és törekedjen az egészséges életmód megvalósítására. - Legyen tájékozott a világ globális problémáinak felismerésében, tanúsítson együttérzést. - Tartson lépést a világ változásaival. - Legyen hivatástudata, pedagógiai beállítottsága. A pedagógus mesterség jellemzői: - A szakképzettség - Szakmai ismeret - Gyerekszeretet - A pedagógiai tapasztalat - A pedagógiai képzelet - Önértékelő képesség - Önmagunk, hivatásunk szerepvállalása - A pedagógiai tapasztalat - Szerep azonos viselkedés - Kisszerűségtől való mentesség Humán erőforrásként értékeljük a hatékony, együttműködésen alapuló tantestületi légkört. Igyekszünk teret nyitni a tanári önmegvalósításnak, (pl. speciális ismeretet adó foglalkozások). Továbbképzési terveinket a pedagógusok továbbképzéséről szóló belső szabályzatunk alapján kívánjuk megvalósítani. A továbbképzésekkel törekszünk a törvényi előírásoknak megfelelni, egyetemi végzettségeket szerezni, illetve a pedagógus szakvizsga letételére, mindemellett szem előtt tartani a kötelező 7 évenkénti továbbképzésben való részvételt. Fontosnak érezzük a fejlesztő pedagógiai ismeretek gyarapítását és azon pedagógiai problémákra szervezett továbbképzéseken való részvételt, melyek a napi munkánkat segítik. Szorgalmazzuk a tantestületben az innovatív légkört, mind a gyakorlati nevelőmunkában, mind az elméleti alapvetések megismerésénél. 21.Anyagi - gazdasági erőforrás - bővítés Az intézményben folyó nevelőmunka gazdasági forrásai az alábbi területekről származnak: a. állami támogatások / normatív és más közoktatási célú támogatások és hozzájárulások / b. fenntartói hozzájárulás c. intézményi bevételek (intézményi saját bevételek és a tanulók által igénybe vett étkezési szolgáltatás díja) d. szülői szervezettől kapott támogatás (ajándékozás) e. pályázati úton nyert támogatások f.A Szolgálat Alapítványtól kapott támogatás (ajándékozás) A Szolgálat Alapítvány: 1992 óta működik. Létrehozói a kollégium dolgozói voltak. Céljai között szerepel: a tehetséges, példamutató tanulók számára támogatás biztosítása, a közösségi élethez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges eszközök biztosítása. Az Alapítványt támogatja a kollégista tanulók szüleinek többsége. A Helyi Pedagógiai Programban és a nevelési tervekben megfogalmazott célok, feladatok végrehajtásához szükségünk van anyagi - gazdasági erőforrásaink bővítésére. Ezek nagyságrendjét és mibenlétét már taglalta a Program korábbi fejezete. Jelen esetben a forrásbővítésre térünk ki: A Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetséghez való tartozásunkkal, ott kifejtett tevékenységünkkel ösztönözni kívánjuk a kollégiumok oktatáspolitikai szerepének növelését, s ennek az állami finanszírozási támogatási rendszerben való kifejezésre juttatását. A nevelő - oktatómunka színvonalának emelése, a Helyi Pedagógiai Programban tervszerűen és konkrétan megfogalmazott törekvésekkel kiemelten számítunk a fenntartó támogatására. Tovább kívánjuk erősíteni pályázati tevékenységünket. Kiszélesítve a pályázatírásba bekapcsolódók körét. A közösségi célú pályázatírások mellett fontosnak tartjuk az egyes diákokhoz kapcsolódó pályázatok sikerét is. A Szülői Szervezetekkel való együttműködés révén nemcsak a szervezet saját bevételei, hanem a szülők személyes kapcsolatai is erőforrás bővítést jelenthetnek. A Diákönkormányzat saját bevételeinek tudatos felhasználása is ösztönzi a kollégiumi közösségi élet színvonalának emelkedését. 36
22.A nevelő - oktató munka fejlesztési területei Nevelő - oktató munkánkban stratégiai feladatként az alábbi tevékenységi területeket és célokat kívánjuk meghatározni: 1. A családhoz való pozitív viszony és kötődés kialakítása. A családban elfoglalt "szerep" vállalása; a szülők, idősek, testvérek megbecsülése; egyén és a család, mint közösség fejlesztő egymásra hatásának erősítése. 2. A lakóhelyhez, nemzetiséghez, hazához való kötődés erősítése és az identitástudat fejlesztése, a közös emberi értékek megismerésével az európai léthez való tartozás érzésének megalapozása. Fontosnak tartjuk tehát az emberi kötődések kialakulását, megerősítését, amely a személyiség számára fogódzót jelent a konstruktív életvezetésben, segítséget ad a személyiségromboló hatások elleni védekezésben. Hankiss János gondolatai szerint: "Életünk folyamán kötődéseink sziklaszilárdak, gyengülnek, elszakadnak, más kötődéseknek adják át helyüket, de előre menni csak kézen fogva, egyik kötéstől a másikig lehet, különben elveszünk."
37
23.Jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási formák 23.1.Jutalmazások Az eljárás neve
Az értékelés alapja
Eredmények elérésé-hez, közösségért vég-zett tevékenységhez kötött Nevelőtestületi Közösségi dicséret rendezvé-nyeken való részvéte- lért, elért erdménye-kért Kollégiumveze Az intézmény tői dicséret kiemelkedő színvonalú képviseletéért, kiemelkedő teljesítményért Év végi Tartósan dícséret kiemelkedő teljesítményért Év kollégistája Több éven díj áttartó példamutató magatartásért, tartósan kiemelkedő teljesítményért,
Az értékelés alanya / aki értékel /
Nevelőtanári dicséret
Az értékelési gesztus módja, lényege
nevelőtanár
ellenőrzőkönyv i betétlapon írásban
nevelőtestület
ellenőrzőkönyv i betétlapon írásban
kollégiumvezet
ellenőrzőkönyv i betétlapon írásban
kollégiumvezet ő, nevelőtestület, diákönkormányzat kollégiumvezet ő, nevelőtestület, diákönkormányzat
Kollégiumi közgyűlésen való kihirdetéssel Ballagáson vagy kollégiumi közgyűlésen való kihirdetéssel és emlékplakett átadással
Az alanya
Az értékelési gesztus módja, lényege ellenőrzőkönyv i betétlapon írásban
ő
23.2.Elmarasztalások Az eljárás neve
Nevelőtanári elmarasztalás
Nevelőtestületi elmarasztalás
Kollégiumveze tői megrovás
Fegyelmi eljárás
Az alapja
értékelés
értékelés
Egyszeri és nevelőtanár ismétlődő mulasztás és kötelezettségszegés Ismétlődő kollégiumvezet mulasztás, ő kötelezettségszegés; magatartási vétség Ismétlődő kollégiumvezet mulasztás, súlyos ő kötelezettség- szegés, kirívó maga-tartási vétség fegyelmező fegyelmi intézkedések bizottság 38
ellenőrzőkönyv i betétlapon írásban
ellenőrzőkönyv i betétlapon vagy szü- lőnek levélben is megrovás szigorú
eredménytelensége, /szülő, megrovás súlyos kötelediákönkormány kizárás zettségszegés, kirívó zat, nevelőtestület, magatartási vétség iskolai osztályfőnök/
24.A diákönkormányzati tevékenység rendszere A kollégiumi diák-önkormányzati tevékenység, mint nevelési eszköz hozzájárul a tanulók személyiségének fejlődéséhez. A kollégiumi életben a demokrácia, a helyi közéletben való közreműködés csak a diákok aktív részvételével, saját ügyeik önálló intézésével teljesedhet ki. Erre a munkára alkalmassá kell tenni a diákokat, szükséges speciális képességek, készségek kimunkálása és fejlesztése. Törekedni kell arra, hogy a tanulók kapjanak lehetőséget az önálló gondolkodásra, a megvalósítás élményére, de vállalják az ezzel járó felelősséget, a kockázatot is. 24.1.A diák-önkormányzati tevékenység célja: A diákok érdekvédelme, érdekképviselete; szabadidős és kulturális programok szervezése, véleményezés és együttműködés az oktató-nevelőmunka fejlesztésében, az oktatási törvényben és a kollégiumi SZMSZ-ben a diákönkormányzatot érintő jogok gyakorlása, a kollégiumi krónika vezetése, a kollégiumi diák-önkormányzati képzések, ülések megszervezése, kapcsolattartás más diákönkormányzatokkal, a kollégiumi diákkörök, a tanulási tevékenység támogatása. 24.2.A diák-önkormányzat feladatai: - A kollégium tanulóinak érdekképviselete (minden olyan fórumon, melyen a tanulókat érintő kérdésekről szó esik), - javaslattétel a kollégiumot érintő valamennyi kérdésben - véleményalkotás a diákokat érintő kérdésekben - képviselő(k) delegálása a diákokat érintő egyeztető megbeszélésekre, fegyelmi tárgyalásokra, - javaslattétel a kiemelkedő diák- és közösségi teljesítmények jutalmazására - a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítése - a közgyűlések összehívása és levezetése, beszámolás a végzett munkáról - a hozzá eljuttatott felvetésekre 30 napon belül válaszadás - a diák-önkormányzati tisztségviselőkre való javaslattétel összegyűjtése és a tisztségviselőket választó közgyűlés összehívása - a házirend módosítására tett javaslatok összefoglalása és írásba foglalása a tantestület felé való beterjesztéshez - a diákönkormányzatot segítő pedagógus személyének meghatározása A diák-önkormányzat hatásköre kiterjed: - a hatáskörök gyakorlásáról való döntésekre - a saját működéséről szóló kérdésekre - a működéshez rendelkezésére bocsátott, illetve pályázati úton elnyert anyagi eszközök felhasználására
39
25.A gyermektevékenységek
és
ifjúságvédelemmel
kapcsolatos
pedagógiai
feladatok,
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az 1997. évi 31. törvény alapján végezzük. A kollégium vezetője mellett a gyermek- és ifjúságvédelmet - a nevelőtestület egyetértésével - az intézményvezető által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el. Emellett valamennyi kollégiumi tanárnak közre kell működni a hátránykompenzálásban, gyermek- és ifjúságvédelemben. Fontos a: 1. pedagógus szülő gyerek közötti jó kapcsolat /együttesen oldják meg a problémát/ 2. pedagógus - osztályfőnök - tanuló folyamatos, személyes kontaktusa 3. magas szintű gyermekismeret: A tanulási vagy viselkedésbeli gondokat kiváltó okok és tünetek kezelésére a legjobb megoldás megtalálása. 4. Súlyosabb esetekben a lakóhelyi gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás. A pedagógus feladatai: Megértő légkör, jó emberi kapcsolatok kialakítása, a tanítvány társas kapcsolatainak figyelemmel kísérése, "életszituációk" létrehozása, együttes tevékenységekkel, feladatokkal való megbízása, élményteremtés. Tájékozódás a felnőttekhez való viszonyáról, szabadidő felhasználásáról, életcéljairól, tanulmányi tevékenységéről, önismereti játékok és beszélgetések, szituációs és szerepjátékok. A már kialakult betegek gyógyítása: Kapcsolatfelvétel: 1. Nevelési Tanácsadó 2. Gyermek Ideggondozó /pszichológus, pszichiáter/ 3. Rendőrség /Bűnmegelőzési és Ifjúságvédelmi Osztály/ 4. Orvosi szakrendelések Diák feladatai: - öngyógyítás o sport o művészet, olvasás - feszültségoldás, problémamegoldás A kollégium igazgatóhelyettese gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és elérhetőségéről a diákokat és szülőket tanévkezdéskor a faliújságon írásban tájékoztatni kell. A tanév folyamán, a faliújságokon (fszt., 1. em., 3. em.) jól látható hirdetménnyel kell a diákokat az ifjúságvédelmi felelős elérhetőségéről tájékoztatni. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a csoportvezető tanárok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladata: a) a csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, arról, hogy a kollégiumon kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel; b) a pedagógusok, szülők, diákok jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál-a veszélyeztető okok feltárása érdekében törekszik a tanulók családi környezetének megismerésére; c) a fiatalkorú-bántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot; d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken; e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a kollégium igazgatóhelyettese indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint 40
illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás, térítési díj hozzájárulás intézményhez történő utalása formájában való nyújtására; f) a kollégiumban a tanulók, és a szülők által jól látható helyen közzéteszi az ifjúságvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, fiatalok átmeneti otthona) címét, illetve telefonszámát; g) tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az ifjúságvédelmi felelős kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. A kollégiumi egészségnevelési programjában kábítószer ellenes program kidolgozását segíti és figyelemmel kíséri annak végrehajtását. Szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezi a kollégium igazgatójánál. Az ifjúságvédelmi felelős továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szülőknek a további középfokú és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.
26.A szülő, a gyermek, a tanuló, kollégista, a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei 26.1.A szülői házzal, mint megrendelővel való kapcsolattartás jelentősége és formái: A kollégium feladata a szülőnek, mint nevelési partner elvárásainak megismerése. A tanulók személyiségének, otthoni körülményeinek, problémáinak jobb megismerése csak a szülőkkel való kapcsolat révén lehetséges. A diákok személyiségfejlődésének elősegítése közös követelmények felállításával. Az oktatási törvényben biztosított jogok gyakorlása a szülők és szervezeteik számára. A kollégiumi munkába betekintést nyerhetnek a szülők. Közös célokat fogalmazunk meg szakmai és eszközbeli fejlesztés terén. A tanulókövetéshez és a tanulók előmenetelének figyelemmel kíséréséhez szükség van a szülőkkel való kapcsolattartásra. Elvárásaink közé tartozik, hogy betegség és más távollét esetén a szülők jelzést adjanak a kollégium felé. Ugyanezt kérjük, ha a tanuló környezetében, vagy a tanulóval olyan esemény történik, amely jelentősen befolyásolja a tanuló magatartását, fejlődését. Természetesen a csoportvezető tanárok is adnak a szülők felé tájékoztatást a kollégiumi tartózkodás során előfordult, hangsúlyos történésekről. 26.2.A szülőkkel való kapcsolattartás formái: - iskolai szülői értekezlethez kapcsolódóan fogadóórák szervezésével, - kollégiumi és iskolai szülői értekezleteken, - kollégiumi rendezvényeken, - a Szülői Munkaközösség megbeszélésein, - alkalomszerűen, - telefonos, elektronikus, írásos érintkezési formákon keresztül.
41
27.A helyi pedagógiai program készítésének mechanizmusa A Helyi Pedagógiai Program készítése az 1996/97 - es tanévben indult el, a nevelésfilozófia és a célok meghatározásával. A 96/97- es tanév végén a nevelési tervek készítéséhez, kereszttantervi bontásban láttak hozzá egyenként a tantestület tagjai. A Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat 1-1 ülésén foglalkozott a programmal. Ezt követően az alkotó csoport, figyelembe véve a javaslatokat készítette el az első olvasatot. Az első olvasathoz tett kiegészítések figyelembevételével készült el a program és a nevelési tervek újabb átdolgozása. Az átdolgozott változat került beterjesztésre a nevelőtestület, és a diákönkormányzat elé. Ezt követően a tantestület részéről újabb módosítási javaslatok érkeztek. Újabb átdolgozásra kerül sor mindaddig, míg végleges, konszenzuson alapuló elfogadásra lehetőség nem nyílik. A program bevezetésre került 1998. szeptember 1-től. A program minőségbiztosítási fejezettel egészült ki 2001. március 13-án. A kiegészítéseket figyelembe véve működik az intézmény 2001. szeptember 01-től. A törvényi változásoknak megfelelően a Helyi Pedagógiai Programot 2004. tanévén átdolgoztuk. Az intézmény jövőképével, a minőségirányítással kapcsolatos elképzelések külön intézményi dokumentumban (IMIP) kerültek összefoglalásra. A kollégium jogutóddal történt megszűnése után a Helyi Pedagógiai Programot 2007. októberében átdolgoztuk és a Gépipari, Informatikai Művészeti Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programjához csatoltuk. A Helyi pedagógiai Programot 2010. február-márciusában dolgoztuk át, és egészítettük ki a csoportfoglalkozások kerttantervével. 2011. szeptemberében a szervezeti változások ( leválasztás a Gépipari, Informatikai Műszaki Szakközépiskoláról és a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium kereteibe történő integrálás) mentén hajtottunk végre módosításokat, illetve az adott tanévre vonatkozó konkrét adatokkal láttuk el a dokumentumot.
28.A kollégiumi foglalkozások kerettanterve és éves óraszáma A csoportfoglalkozások tervezésénél 37 nevelési héttel számolunk a 9-11. évfolyamon, a12-13-14. évfolyamon pedig 33 nevelési héttel. A kerettantervi témakörök foglalkozásait a 9-11. évfolyamon 22, illetve a12-13-14. évfolyamon 20 foglalkozásra határozzuk meg. A 9-11. évfolyamon 15, a 12-13-14. évfolyamon 13 csoportszervezéshez kapcsolódó foglalkozás tervét határozzuk meg. Kerettantervi témakörök - Tanulás - Énkép, önismeret, pályaorientáció - Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra - Környezettudatosság - Testi és lelki egészség - Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés - Hon- és népismeret
42
28.1.A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma a kerettantervi témakörökre vetítve Témakör
9. évfolyam
Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon-és népismeret óra
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
1314. évfolyam 1
4
3
3
1
3
3
2
4
5
2 4
2 4
2 4
2 4
3 4
3
3
3
3
2
3 22
4 22
4 22
3 20
3 20
óra
43
óra
óra
óra
témakör csoportszervezés énkép, pályaorientáció
9.évfolyam csoportszervezés önismeret,
tanulás testi, lelki egészség hon-és népismeret környezettudatosság Állampolgári és gazd. nevelés európai azonosságtudat, egy.kultúra
10. évfolyam csoportszervezés
11. évfolyam csoportszervezés
12. évfolyam csoportszervezés
13-14. évfolyam csoportszervezés
csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció tanulás tanulás tanulás tanulás tanulás csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés tanulás tanulás tanulás csoportszervezés énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret európai azonosságtudat, csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés egy.kultúra európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, egy.kultúra egy.kultúra egy.kultúra egy.kultúra környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság környezettudatosság csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség európai azonosságtudat, egy.kultúra hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés Állampolgári és gazd. nevelés európai azonosságtudat, csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés egy.kultúra énkép, önismeret, tanulás tanulás tanulás pályaorientáció csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, európai azonosságtudat, egy.kultúra egy.kultúra egy.kultúra egy.kultúra csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség testi, lelki egészség csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés európai azonosságtudat, énkép, önismeret, tanulás egy.kultúra pályaorientáció csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés énkép, önismeret, énkép, önismeret, énkép, önismeret, pályaorientáció pályaorientáció pályaorientáció hon-és népismeret hon-és népismeret hon-és népismeret csoportszervezés csoportszervezés csoportszervezés
csoportszervezés környezettudatosság Állampolgári és gazd. nevelés csoportszervezés énkép, önismeret, pályaorientáció csoportszervezés hon-és népismeret európai azonosságtudat, egy.kultúra európai azonosságtudat, egy.kultúra környezettudatosság csoportszervezés testi, lelki egészség hon-és népismeret csoportszervezés Állampolgári és gazd. nevelés testi, lelki egészség csoportszervezés Állampolgári és gazd. nevelés európai azonosságtudat, egy.kultúra európai azonosságtudat, egy.kultúra csoportszervezés európai azonosságtudat, egy.kultúra csoportszervezés testi, lelki egészség csoportszervezés csoportszervezés
28.2.A tanulás Időkeret 9. 4 óra
10. 3 óra
11. 3 óra
12. 1 óra
13-14. 1 óra
Tanulás Célok: A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók tegyenek szert a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudáskonstruálási módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. A tanulás-módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. Fejlesztési követelmények: Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Tudjon ,,felelés-helyzetben” teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk tömegében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon (IKT technológiák) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat. Feladat: - A helyes tanulási szokások, stratégiák, időbeosztások kialakítása - Felzárkóztatás, korrepetálás megszervezése; - A tanulmányi munka folyamatos ellenőrzése, értékelése; - Rendszeres kapcsolattartás osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel. - A gyengébb képességűek rendszeres segítésének megszervezése; - Könyvtár használata, irodalmi ajánlás tantárgyakhoz, témakörökhöz; - Motiválás, szakmai segítség adás szaktárgyi és tanulmányi versenyeken való részvételre; - A tehetség felfedezése és kibontakoztatása; tehetséges tanulóknak kibontakozási lehetőség teremtése kisebb és nagyobb tanulóközösségekben - Rendszeres tanulással, folyamatos önképzésigény támasztással és irányítással felkészítés választott pályájukra, hivatásukra.
A fejlődés főbb jellemzői: - hatékony tanulási módszerekről, bevált szokásokról beszélgetés; - felzárkóztatás; - tehetségkutatás, - gondozás, minden évfolyamnál - érettségi és felvételi előkészítő foglalkozások; - pályaorientáció, pályaválasztás; - tehetségkutatás. Kommunikáció: A kommunikáció információk közlése, átvétele különböző jelrendszerek, közvetítő rendszerek útján. Feladat: - A szóbeli és írásbeli kommunikációs kultúra kialakítása, fejlesztése - kultúrált kapcsolatteremtésre nevelés, szoktatás; - a hatásos beszéd alapjainak, módszereinek megismerése, elsajátítása; - önkifejező képesség fejlesztése; - mindennapi életben történő eligazodás segítése kommunikációs rendszerek megismerésén keresztül (könyvtár és médiakultúra) - hogyan szerezzenek barátokat, hogy bánjanak az emberekkel; - esztétikai nevelés (vizuális, - zenei, - mozgáskultúra); - informatikai ismeretek elsajátítása, képi informatikai rendszerek megismerése, választási lehetőségek mérlegelése; - konstruktív konfliktuskezelés megtanítása; döntési képességek kimunkálása; - a kollégium kisebb nagyobb közösségeihez való alkalmazkodás fejlesztése, egyén és közösség pozitív egymásra hatásának kialakítása; - a társadalom kisebb- nagyobb közösségeiben előforduló szerepekre való felkészítés; - idegen nyelv: gyakorlási lehetőségek, rendszerező alkalmak szervezése - képessé tenni az értékek felismerésére és elfogadására, a meggondolt véleményalkotásra, mások igazságos megítélésére; - a magyar, európai és világ kultúra és művészet jeles alkotóinak, alkotásainak megismerése; - a művészeti értékek tekintetében befogadóvá nevelés; - a tehetséges tanulók ösztönzése a művészi önkifejezésre. A fejlődés főbb jellemzői: Az 9-10. évfolyam tanulóival megismertetjük a vizuális kommunikáció, a zenei kommunikáció, nyelvi kommunikáció, meta- és mozgásos kommunikációval kapcsolatos mikro- és makrokörnyezeti elvárásokat. Képesség és készségfejlesztő foglalkozásokon törekszünk ezek gyakoroltatására, az önkifejezés, önfigyelés, önkontroll fontosságának megismertetésére. 11-12. és felsőbb évfolyamon a tanulók megnyilvánulásaiban elvárjuk a tanultak beépítését és a tudatos életvitelre épülő mindennapjaiban a kommunikációs ismeretek megjelentetését. 9. évfolyam, 4 óra: Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. 10. évfolyam, 3 óra: Az önművelés igényének kialakítása. Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat, tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek stb.) gyakorlása valóság-közeli szituációkban.
46
11. évfolyam, 3 óra: Gyakorlatok a könyvtárhasználatban, önálló egyéni munkák (kiselőadás, házi dolgozat, érettségi és felvételi feladatok) kidolgozása. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Könyvtártípusok. 12. évfolyam, 2 óra: Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása Internethasználat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.
a
kollégiumban.
28.3.Énkép, önismeret, pályaorientáció Időkeret 9. 3 óra
10. 3 óra
11. 4 óra
12. 3 óra
13-14. 2 óra
Énkép, önismeret, pályaorientáció Célok: A tanuló ismerje meg önmagát, személyiségét, jellemét, képességeit, készségeit. Ismerje meg önmaga viselkedési formáit, reagálását a különböző élethelyzetekben. Tudjon alkalmazkodni, beilleszkedni szűkebb és tágabb környezetébe. Alakuljon ki benne az egészséges önbizalom, az önértékelés. A megfelelő önismeret segíti a tanulót a későbbi iskola- és pályaválasztásában, valamint a pályaalkalmasság megítélésében. Széleskörű tájékozottsággal és a foglalkozásokon való részvétellel a tanuló ismerje meg a munka világát, a gazdasági és társadalmi helyzetet. Feladatok: Saját képességek ismerete, kapcsolatteremtési képesség, kreativitás, ötletesség, érdeklődés; tudatos képességfejlesztés, az érdeklődés megváltozása, összefüggések keresése az érdeklődési területek és a pályaelképzelés között. Pályaválasztás, pályaalkalmasság, pályamódosítás, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség fogalmai, pályák jellemzői - azonosságok, különbözőségek - pályaválasztás, a továbbtanulás, szakmai tanulás lehetőségei, korlátai, a továbbtanulás dokumentumai; kitekintés a munkaerőpiacra (hiányszakmák), a munkába állás lehetőségeinek ismerete, annak korlátai, követelményei. A munkaerőpiaccal kapcsolatos ismeretek kialakítása: az emberi munka társadalmi értéke, a munkavállalás feltételei, követelményei (munkavállaló, munkaadó, munkaerőpiac, foglalkoztatási viszonyok, munkavállalási, munkaadási érdekek, munkanélküliség) a képzettségi szint és a pályamódosítás kapcsolata, a munkanélküliség egyéni és társadalmi okai, hazánk munkaerő-piaci helyzetének felmérése álláshirdetések alapján. Fejlesztési követelmények: - Ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. - Legyen képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. - Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat és erényeket. - Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. - Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. - Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. - Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére. - Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. 47
- Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerőpiaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva 9. évfolyam: 3 óra 1. óra: Énkép, személyiségprofil, személyiségjellemzők, jellem. 2. óra: Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. 3. óra: Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaságbátorság). 10. évfolyam: 3 óra 1. óra: Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. 2. óra: Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése; érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. 3. óra: Erkölcsi normák változásainak megismerése – gyűjtőmunka a könyvtárban, az interneten, csoportos kutatómunka (projekt) során. 11. évfolyam: 4 óra 1. óra: Az életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése. 2. óra: A továbbtanulás, pályaválasztás lehetőségei, alternatívái belföldön és külföldön. 3. óra: Felsőoktatási intézményekkel való ismerkedés. 4. óra: Különböző cégekkel, üzemekkel, vállalkozásokkal való ismerkedés. 12. évfolyam: 3 óra 1. óra: Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). 2. óra: Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. 3. óra: Pszichés felkészülés a felvételi írásbeli és szóbeli vizsgákra; megjelenés, viselkedés fontossága. 13-14. évfolyam: 2 óra 1. óra: A munkavállaló jogai, kötelességei. A munkavállalás dokumentumai. 2. óra: Az álláskeresés folyamata és technikái. Állásinterjú, önéletrajz.
48
28.4.Európai azonosságtudat. egyetemes kultúra Célok: - A tanulók ismerjék meg más népek, nemzetek, etnikumok kultúráját - Legyenek tisztában az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeivel - Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt - Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről Fejlesztési követelmények: - A személyiségi - és az emberi jogok tiszteletére nevelés - A nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése - Toleranciára nevelés a más népek szokásaival, kultúrájával kapcsolatosan - Az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság kialakítása - Magyarságtudat megőrzése mellett európai polgárokká válás segítése Feladatok: - Pozitív viszony kialakítása a tanulókban az európai és az egyetemes kultúra értékeihez - Az európai és globális világproblémák megismertetése - Az európai egység fontosságának felismertetése - Tájékozottság kialakítása Európáról és más földrészekről - Magyarország helyének és szerepének bemutatása Oktatási lehetőségek: - Csoportfoglalkozás - Egyéni foglalkozás - Diákkör - Tanóra, korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás Tevékenységi formák: Európával kapcsolatos szövegek elemzései, értelmezései az Internet, a könyvtárak és más információhordozók igénybevételével Az európai és a magyar művészet, a nyelv, a történelem, a tudományos élet közös pontjainak megkeresése Beszélgetések az európai és más földrészek népeinek hagyományairól, szokásairól Beszélgetések napjaink történéseiről Időkeret: 9. 3 óra
10. 3 óra
11. 2 óra
12. 4 óra
9. évfolyam – 3 óra Európai Unió kialakulásának története Legfontosabb intézményei Alkotmánya 10. évfolyam – 3 óra Az Európai és a magyar kultúra közös gyökerei Európán kívüli kultúrák A másság elfogadása: vallások, szokások, hagyományok megismerése
49
13-14. 5 óra
11. évfolyam -2 óra Az európai kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése Az Unió kultúrpolitikája 12. évfolyam – 4 óra Magyarországi EU-s intézményrendszer bemutatása Az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok Ételek, országok, nemzetiségek Életstílusok 13-14. évfolyam – 5 óra Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák A globális világ kihívásai és ellentmondásai Határok nélküli Európa: Hogyan utazhatok az Európai Unióban Továbbtanulási és lehetőségek az Európai Unióban Munkavállalási lehetőségek és európai önéletrajz írása 28.5.Környezettudatosság Környezettudatosság Alapelvek A környezeti nevelés folyamat, amelyben a harmóniára törekedve megtörténik azon értékek felismerése és fogalmak meghatározása, amelyek segítenek az ember és környezete kapcsolatának megismerésében, a kapcsolatok értelmezéséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében; hatást gyakorolva a személyiségformálásra, a viselkedésmód kialakítására. A kollégiumban folyó környezeti nevelés fő feladata a fenntartható fejlődés és fogyasztás elveinek megismertetése, a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása. A diákok úgy válhatnak környezettudatos, a természetet féltő és védő felnőttekké, ha felismerik a természet szépségeit, esztétikumát, ha képesek abban gyönyörködni, miközben természettudományi kompetenciáikat is fejlesztjük; segítjük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetítünk. Rávilágítunk az egyén felelősségére, tetteinek súlyára és következményeire. Az ember és környezete közti kapcsolatot a gazdaság, a politika, a technikai lehetőségek, a jog, az egyenjogúság, a jólét, a társadalmi együttműködés, a munkabiztonság, az élethosszig tartó tanulás, az analfabetizmus felszámolása, az iskoláztatás globális kérdéskörének rendszerében mintegy részfeladatként kezeljük. Céljaink Diákjaink - Legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt; - Alakuljon ki bennük közvetlen környezetük iránti igényesség; - Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megóvásába; - Életmódjukat a természet tisztelete, védelme jellemezze; - Alakuljanak ki bennük Környezetbarát attitűdök, szokások; - Ismerjék meg azokat a folyamatokat, melyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek alakulnak ki; - Alakuljanak ki és fejlődjenek a fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák; - Ismerjék fel a környezetszennyező anyagokat, a környezetkárosító tevékenységeket. - Legyenek tisztában épített és természetes környezetük értékeivel, s azok megőrzésének fontosságával. - Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, váljanak tudatos fogyasztókká. - Ismerjék meg a hulladékgyűjtés és újrahasznosítás folyamatait, valamint gyakorolják a szelektív hulladékgyűjtést. 50
Időkeret: 9. 2 óra
10. 2 óra
11. 2 óra
12. 2 óra
13–14. 3 óra
Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva 9. évfolyam 1. A diák felelőssége közvetlen környezetéért. A kollégium tisztaságának, rendjének megőrzése. Az egyén feladata a víz- és energiatakarékosság terén. Szelektív hulladékgyűjtés lehetőségei városunkban. 2. Környezettudatos vásárlás. Reklámok, hirdetések. A termékek „életútjának” követése. 10. évfolyam 1. Városunk környezeti állapota, helyi környezeti problémák. A hulladékgyűjtés és –kezelés módjai lakókörnyezetünkben. 2. Az életminőség változása az elmúlt évtizedekben. Javulás és romlás mérlege. Civilizációs betegségek, allergia. 11. évfolyam 1. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel. Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. 2. Lakóhelyünkön található védett terület (pl. Kámoni vagy Jeli arborétum) megismerése kirándulás, séta keretében. 12. évfolyam 1. 2.
A Föld, mint egységes rendszer. Az élővilág változása, a biodiverzitás csökkenése. Intézmények, civil szervezetek, azok hatásköre, hatékonysága.
13. évfolyam 1. A globális környezeti problémák (üvegházhatás, éghajlatváltozás, elsivatagosodás, túlnépesedés) értelmezése, háttere, következményei, hatásai, az egyén felelőssége. 2. A globális környezeti problémák (ózonpajzs elvékonyodása, savas esők) áttekintése, háttere, következményei, hatása, az egyén felelőssége. Alternatív energiaforrások, a jövő üzemanyaga. 3. A globalizálódás veszélyei. Környezetvédelmi egyezmények. Módszerek - tanulói aktivitást igénylő módszerek - viselkedési minták közvetítése, példamutatás - szokások kialakítása - ismeretek, tények, tapasztalatok közvetítése - döntési helyzetek biztosítása, problémamegoldás - meggyőzés.
51
28.6.Testi és lelki egészség „Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti feltételei révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra) nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.” Alapelvek A Kollégiumi Nevelés Országos alapprogramjában szereplő témakör része a testi-lelki egészség kialakításának feladata a kollégiumokon belül. A fent említett idézett bekezdés jól összefoglalja a lényeget, azonban a helyi kollégiumi programban ennél többre kell törekedni. A kollégium, mint a család, és az iskola mellett szereplő legnagyobb szocializációs,interperszonalizációs közeg, nagyon fontos terepe a gyermekek, tanulók jellemfejődésének, személyiségük kialakulásának. A személyiség fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a testi-lelki egészség fejlesztése, ápolása, a megfelelő életvitel kialakítása, a tudatosság felismerése a diákok részéről. Nagyon fontos a rekreációs képességek kialakítása, a folyamatos pedagógiai fejlesztő tevékenység, és a primer szándékú prevenció a testi-lelki egészségmegőrzés területén. A harmonikus ember, aki tisztában van önmagával, és a őt körülvevő világgal, egészséges életszemléletet képes kialakítani és továbbadni. A rekreáció, a mentális higiéné nagyon fontos a társadalmi reprodukciós képesség fenntartása, és fejlesztése szempontjából. Az egészséges életmódnak életformává kell válnia, élhető életkörülmények megteremtése egyéni feladat kell hogy legyen, és az egyénnek a megszerzett ismeretekkel kell képessé válnia arra, hogy a Európai Unió kulcskompetenciákra irányuló alapelveivel összhangban legyen képes cselekedni saját, és a társadalom boldogulása érdekében. Az egészséges, kiegyensúlyozott ember képes a csak a társadalom hasznos tagjaként tevékenykedni, és segíteni embertársait. A kollégium, mint fontos szocializációs szintér ideáli terep a testi-lelki egészség fejlesztésében, a diákok tudatos erre irányuló gondolkodásmódjának formálásában, gyakorlati tevékenysége támogatásában. Meg kell teremteni a képességek, készségek, jártasságok kialakításnak feltételeit, amik segíthetik a diákok tervszerű szervezett formában történő testi-lelki egészségének fejlesztését. A rekreáció, és a mentálhigiéné alapjainak megismertetése a diákokkal szintén a kollégiumi nevelési feladatok közé kell. hogy tartozzon.
52
Nevelési célok, feladatok. Nevelési céloknak tükrözniük kell a tudatosan megtervezett pedagógusi munkát, mely a testi- lelki egészségkialakítására irányuló feladatokból áll. A nevelői munkának a színtere a kötelező tanórákon kívüli heti rendszerességgel megtartott csoportfoglalkozás. A csoportfoglalkozások keretén belül évfolyamokra le kell bontani a tárgyalandó témaköröket. A témakörök megtervezése a csoportvezető nevelő feladata, és összhangban kell állnia az Országos Kollégiumi Alapprogrammal, valamint a kollégium helyi sajátosságaival, és a tantestület elvárásaival. A témakörökön belüli foglakozások évfolyamonként, (IX-XIII. Évf.) 4-4 órát tehetnek ki. A témaköröknek tartalmazniuk kell az alábbi kulcsfogalmakat, amik a testi-lelki egészség fejlesztésében legfontosabbak: - Az egészséges életmód iránti igény kialakítása - Felkészítés az egészséges életmódra - Az életviteli szokások átalakítása, megváltoztatása - Az új, felnőttkori életmódbeli változások ismerete - Környezeti egészségre nevelés - Tolerancia kialakítása embertársaival, a világgal szemben - A társadalmi lét bemutatása - Preventív egészségmegőrzés - Betegségek felismerése, védekezés ellenük - Baleseti, vészhelyzeti teendők, elsősegély - Szenvedélybetegségek, egészségkárosító szokások ismerete - Saját életvitelének, otthoni környezetének tudatos formálása - Sport, szabadidő, rekreációs tevékenységek - A szociális háló ismerete, helyünk a társadalomban - Helyes világkép, szemléletmód Fejlesztési követelmények. A kollégiumban az egészséges életmódra neveléshez, a testi- lelki egészség kialakításhoz, megteremtéséhez minden feltétel adott. A tágas közösségi helységek, az átlagon felüli technikai felszereltség, a sportolási lehetőségek széles választéka, a nevelőtanárok szakmai felkészültsége predesztinálja erre az intézményt. Fontos, hogy olyan külső szervezetekkel, intézményekkel legyen meg a megfelelő kooperáció, akik szintén sokat tudnak segíteni a szakmai jellegű munkában. A fejlesztésekről a kollégium pályázatok útján, a fenntartó segítségével, a szülői szervezettel együttműködve kell, hogy gondoskodjon. Az intézmény életét a belső szabályozás, a megfelelően megtervezett, tudatos testi-lelki egészség feltételrendszerének kidolgozása segítse. A házirendben megfogalmazott feladatok nagyban elősegítik az erre irányuló munkát: - A kollégium lakókörleteiben a felgyűlő szemét összegyűjtése - A szelektív hulladékgyűjtés - A kollégium környezetének tisztán tartása - A diákok szűkebb környezetének tisztán tartása - A diákok által használt közösségi helységek, eszközök tisztán tartása. Kollégiumon belüli fejlesztést segítik: - Tágas lakószobák, esztétikus közösségi helységek, tornaterem, klubhelyiség, konyhák. A diákokat meg kell ismertetni a témakörökhöz kapcsolódóan e helységek szakszerű, rendeltetésszerű használatával. Segíteni kell a hasznos tevékenységeket, ki kell alakítani bennük a megfelelő igényességet környezetükkel szemben, valamint a funkcionalitásból adódó követelményeket meg kell ismertetni velük. A sportolásnak, a mozgásnak életformává kell válnia. Segíteni kell az aktív sportolás megismerését. Minden diáknak meg kell találnia a számára leginkább megfelelő sporttevékenységet, és lehetőséget kell biztosítani hozzá. Tornaterem, edzőterem, külső sporttevékenységek támogatása, eszközök biztosítása. Feltétlenül szükséges külső segítség bevonása. A témakörökön belüli foglalkozások keretein belül meg kell hívni szakmailag felkészült előadókat, akár a rendőrség, akár a helyi egyetem, akár a szakszolgálatok 53
részéről. A külső előadók egy témakör, szakterület professzionális szakértői, akik nagyban hozzájárulhatnak a diákok egészségneveléséhez. Időkeret 9. 4 óra
10. 4 óra
11. 4 óra
12. 4 óra
13-14. 4 óra
Az évfolyamonkénti feladatok A következőkben a testi-lelki egészség témakörének feladatait, tárgyalandó részeit határozzuk meg, évfolyamonkénti bontásban. Természetesen a témakörökön belüli feladatok, és témák változhatnak, az igényekhez igazodhatnak. Az évfolyamonkénti rendelkezésre álló órakeret, 4-4 óra, melyet a tanórán kívüli foglalkozások terhére kell megvalósítani. 9. évfolyam A kollégiumi élet során meghatározó lehet az első itt töltött év. Ezért a IX. évfolyam diákjaira fokozott figyelmet kell fordítani, testi, illetve lelki-mentális téren egyaránt. A csoportfoglalkozások keretein belül megtartott foglalkozásoknak segíteni kell a beilleszkedési gondok elhárítását, az alkalmazkodó képesség fejlesztését, és a közösségi szellem kialakítását. Valamint tartalmazniuk kell a megváltozott életfeltételek miatti új életforma kialakítását. 1. Élet a kollégiumban: harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. 2. Környezeti, közérzeti egészségünk: magunk, társaink, környezetünk egészsége, testi-lelki jóléte, szabadidő szervezés, tervezés 3. Új kihívások: a megváltozott iskolai lét, kapcsolati, szokásrendszerek megismertetése. 4. Alkohol, drog prevenció: külső előadó meghívása. 10. évfolyam A diákok ekkora már megismerkednek a nagyvárosi léttel, megtanulták elfogadni társaikat, közösségként funkcionálnak. Elsajátították a társas együttélés szabályait, alkalmazkodtak az új szokásrendszerekhez. Számukra a kitáguló, őket körbevevő világ új kihívásokat, új lehetőségeket kínál. 1. Társas kapcsolataink: a másik nem, viselkedési, etikai szabályok. 2. Konfliktusok kezelése, válsághelyzetek megoldása. 3. Nemi szerepek, barátság: partneri, szerelmi kapcsolatok, kötetlen beszélgetések formájában. 4. Élet a családban: megváltozott társadalmi kapcsolatok, szülői, kamaszkori felelősség, családi élet szervezése. 5. Lelki problémáink: külső szakértővel aktuális mentális, lelki problémák feltárása 11. évfolyam A diákok ekkora már otthonosan mozognak az új közegükben, kialakultak a kapcsolat, szokásrendszereik, azonban a személyiségük folyamatos megerősítésre szorul. Meg kell mutatni nekik a lehetséges alternatívákat, támogatni kell egyéni kezdeményezéseiket, fel kell ébreszteni bennük az igényt a rendszeres fizikai tevékenységre, és a helyes életmódra kell nevelni őket. 1. A sport szerepe a hétköznapokban: sportolási lehetőségek bemutatása, sportágak megismertetése, sportversenyek szervezése. 2. „Enni, vagy nem enni?”: a helyes táplálkozás fontossága, miből mit hogyan? 3. Primer prevenció: betegségek megelőzése, környezetünket, közérzetünket fenyegető veszélyforrások 4. A természet szeretete: kirándulások, közös séták, arborétumok, szabadidőparkok látogatása
54
12. évfolyam A korosztály tagjai előtt nagy feladatok állnak. Életük első komoly megmérettetésén túl a pályaválasztás is aktuálissá válik. Ilyenkor fokozott odafigyelés, mentális támogatás szükséges a környezet részéről. 1. Pályaválasztás, énkép: kötetlen beszélgetések az alternatív jövőről. Önismeret, érdeklődési területek. A választás nehézségei: pályaválasztási tanácsadó meghívása. 2. Honnan jöttünk, hová tartunk? Társadalomismereti alapfogalmak 3. Testi-lelkiegészségünkért: mit tehetünk a hétköznapokban? Szűrővizsgálatok, egészségügyi állampolgári kötelezettségeink, elsősegély nyújtási alapok, önmentés. 4. A stresszhelyzetek kezelése: relaxációs technikák, rekreációs, szabadidős tevékenységek bemutatása 13 – 14. évfolyam. Ez a korosztály már kialakult személyiségjegyekkel rendelkezik, ismeri, formálja, alakítja a környezetét, tudatosan cselekszik. Számukra a felnőtt lét elfogadása,a további útkeresés, a társas kapcsolataik fejlesztése a legfontosabb. A nevelőtanárnak fel kell mérnie az igényeket, és ehhez alkalmazkodva kell megszerveznie a foglalkozásokat. Javasolt témák: 1. Társas relációk: élethelyzetek modellezése, konfliktuskezelés 2. Szocializációs, szociális alapfogalmak. 3. Mentálhigiéné a hétköznapokban: a testi-lelki egészség megóvása, célok, feladatok. 4. Helyünk a világban: a jövőképek elemzése, a család fontosságának hangsúlyozása. 28.7.Felkészülés a felnő tt szerepeire. aktív állampo lgárságra, demokráciára nevelés,gazdasági nevelés Gazdasági ismeretek Célok 1. Önálló életvitel kialakítása. 2. Szociális motívumrendszer kialakítása, megerősítése. 3. A társadalom szerkezetének és működésének megértése. 4. A kulcskompetenciák megerősítése, fejlesztése, kialakítása. Matematikai kompetencia fejlesztése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakítása. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. 5.
Versenyképesség erősítése.
Feladatok 1. Felkészíteni a diákokat az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, a családi munkamegosztásra, a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. 2. A tanulók takarékos és ésszerű gazdálkodásra nevelése. 6. Segíteni a tudatos fogyasztóvá válást és az eligazodást a gazdaság és a pénz világában. 3. Segíteni a társadalomba történő beilleszkedést. 4. Gazdasági alapismeretek, a tudatos fogyasztói magatartáshoz szükséges ismeretek elsajátíttatása a kollégistákkal. 5. A gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása a tanulóknak.
55
Időkeret: 9.évf. 3 óra
10.évf. 3 óra
11.évf. 3 óra
Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam Témakör A gazdasági fejlődés történeti áttekintése. Gazdasági alapfogalmak az egyéni életben, a családban és az államháztartásban.
Makro - és a mikro-gazdaság működése. Egyedül élés pszichikai, gazdasági problémái
Egyén és család, mint a legkisebb gazdasági egység
A kollégium, iskola, mint gazdasági egység A társadalom szerepe a gazdasági életben
12.évf. 3 óra
13–14.évf. 2 óra
Tartalmak, tevékenységek A főníciaiak szerepe. Árucsere. Valutaalapú elszámolások. EKG, KGST, EU gazdaságpolitikája. Tanult ismeretek rendszerezése. Bevételi források, kiadás nemek, adók, tartalékképzés, hitelfelvétel. Változó kamat, kamatos kamat, THM, futamidő. Állami költségvetés. Nemzeti jövedelem. Export, import szerepe, aránya a magyar gazdaságban. Beszélgetés. Hívóképek segítségével frontális munkában az ismeretek feldolgozása. Csoportmunka az ismeretek rögzítésére. Legjelentősebb bevételi források ismerete. Államadósság. Önismeret, azonosságtudat, társadalmi hatások egyénre, családra. Vállalkozási formák. Vállalkozások működése. Beszélgetés. Tanulói kiselőadások. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. Egészséges, jól működő családmodell kritériumai. Társismeret, önzetlenség. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. Egyéni élmények a családi életben. Irodalmi, művészeti alkotások elemzése. Beszélgetés. Szemelvények olvasása. Filmvetítés. Egyéni-, családi költségvetés készítése. A takarékosság szerepe, fontossága. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. (Energiafelhasználás csökkentése, környezetkímélő magatartás, csak a szükséges cikkek megvásárlása, fogyasztóvédelem szerepe.) A reklámok pozitív-negatív hatásai. Projectmunka. Prezentáció. Reklámok, szóróanyagok gyűjtése, elemzése. Vásárlói érdekvédelemről prezentáció. Az iskola és kollégium gazdasági működése. (Bevételek, kiadások.) Felújítások, rongálások. Tanári előadás után beszélgetés. Helyzetgyakorlatok. Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A modern nemzetállamok ismérvei. Az alkotmány, a hatalommegosztás, és a politikai pártok, valamint az önkormányzatok szerepe. Információk gyűjtése – könyvtárban, interneten, sajtóban és médiában- feldolgozása és elemzése. 56
A történelmi és társadalomismereti tanulmányok rendszerezése. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Kiszolgáltatottság érzése a munkavégzés során. Munkahelyféltés, többletmunka vállalása. Projectmunka. Beszélgetés. Filmvetítésriportfilm készítése. A háztartás Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. Tanulói beszámolók. Egyéni munka: időés gazdasági tervek készíttetése. Vásárlási helyzetek gyakorlása. Reklámfilmek elemzése. A táblázatban dőltbetűvel jelöltük a tevékenységformát, a témakör feldolgozásának módját. Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva 9.évfolyam 1. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. 2. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete. 3. Az iskola és kollégium gazdasági működése. (Bevételek, kiadások.) Felújítások, rongálások. 10. évfolyam 1. A család szerepe a múltban, a jelenben. Egészséges, jól működő családmodell kritériumai. Társismeret, önzetlenség. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. Egyéni élmények a családi életben. Irodalmi, művészeti alkotások elemzése 3. A gazdasági fejlődés történeti áttekintése I. rész 4. A gazdasági fejlődés történeti áttekintése II. rész.
57
11. évfolyam 1. Legjelentősebb bevételi források ismerete. Államadósság. Önismeret, azonosságtudat, társadalmi hatások egyénre, családra. Vállalkozási formák. Vállalkozások működése I. rész 2. Legjelentősebb bevételi források ismerete. Államadósság. Önismeret, azonosságtudat, társadalmi hatások egyénre, családra. Vállalkozási formák. Vállalkozások működése II. rész 3. Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A modern nemzetállamok ismérvei. Az alkotmány, a hatalommegosztás, és a politikai pártok, valamint az önkormányzatok szerepe. Információk gyűjtése – könyvtárban, interneten, sajtóban és médiában- feldolgozása és elemzése. 12. évfolyam: 1. Bevételi források, kiadás nemek, adók, tartalékképzés, hitelfelvétel. Változó kamat, kamatos kamat, THM, futamidő. Állami költségvetés. Nemzeti jövedelem. Export, import szerepe, aránya a magyar gazdaságban. I. rész 2. Bevételi források, kiadás nemek, adók, tartalékképzés, hitelfelvétel. Változó kamat, kamatos kamat, THM, futamidő. Állami költségvetés. Nemzeti jövedelem. Export, import szerepe, aránya a magyar gazdaságban. II. rész 3. A történelmi és társadalomismereti tanulmányok rendszerezése. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban. Kiszolgáltatottság érzése a munkavégzés során. Munkahelyféltés, többletmunka vállalása. 13-14. évfolyam 1. Egyéni-, családi költségvetés készítése. A takarékosság szerepe, fontossága. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. (Energiafelhasználás csökkentése, környezetkímélő magatartás, csak a szükséges cikkek megvásárlása, fogyasztóvédelem szerepe.) A reklámok pozitív-negatív hatásai. Projectmunka. Prezentáció. Reklámok, szóróanyagok gyűjtése, elemzése. Vásárlói érdekvédelemről prezentáció. 2. A család szerepe a múltban, a jelenben. Egészséges, jól működő családmodell kritériumai. Társismeret, önzetlenség. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita. Egyéni élmények a családi életben. Irodalmi, művészeti alkotások elemzése 28.8.Hon- és népismeret Fontos, hogy a hon- és népismeretet, néphagyományokat a pedagógus tárgyszerűen, ugyanakkor élményszerűen, a korosztálynak megfelelő néprajzi ismerteket, tevékenységeket, érdekességeket kiemelve tanítsuk. Próbáljuk átadni, közvetíteni azt a szemléletet, azokat az értékeket, amit a népi kultúra, mint a nemzeti és az egyetemes kultúra része jelent. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérni: a szakkör, a tanulószoba, foglalkozások a tanulmányi versenyek, vetélkedők stb. során kialakított, illetve megerősített pozitív attitűdök, személyiségvonások kiemelésének, a személyre szóló fejlesztő értékelésnek rendkívül fontos szerepe van. A hon- és népismeret keretében elsajátítandó ismeretanyag, valamint az elvégzendő tevékenységek - a kollégium történetéhez (pl. Péterfy Sándor, Magyar László), - a fafaragó szakkörhöz (magyar nép motívumvilág, jelképrendszer; kézművestechnikák; szakirodalom: Malonyai Dezső: A magyar nép művészete; Ortutay Gyula: Magyar néprajzi lexikon stb.), - a tanulószobához, a felzárkóztatáshoz (pl. történelem), - a kollégiumi pályázatokhoz (Szemléletformálással a fa alapú termékek és az erdei környezet fenntartható használatáért), - kollégiumi rendezvényekhez, ünnepekhez (anyanyelv, hazaszeretet, múltismeret: pl. megemlékezés az aradi vértanúkra, karácsony, március 15-ei megemlékezés; címer, zászló, Himnusz, Szózat), - a versenyekhez, vetélkedőkhöz, csoportfoglalkozásokhoz (helyismeret, helytörténet: pl. a lakóhely természeti adottságai, nevezetességei; a lakóhely és a szűkebb pátria történetének, nevezetes történelmi eseményeinek megismerése, a szűkebb pátria kiemelkedő személyeinek tevékenysége, munkássága; a lakóhelyhez és a szűkebb pátriához kötődő helyi elnevezések, mondák; a lakóhely, a szűkebb pátria 58
néphagyományainak, népművészetének megismerése, ápolása; a lakóhellyel és a szűkebb pátriával kapcsolatos hon- és népismereti, néprajzi gyűjtőmunka, a gyűjtött anyag feldolgozása; esetleges tanulmányi kirándulások: népi műemlékek, történelmi emlékhelyek, regionális gyűjtemények, levéltárak, tájházak, múzeumok látogatása stb.) kapcsolhatók. A népi kultúra számos eleme jelen van a különböző iskolai tantárgyakban, pl. a történelemben, a családfakutatásban (származásra, foglalkozásra, eredetre vagy elszármazásra, tisztégre utaló nevek, idegen eredetű nevek stb.), hagyományokban, melyek napi szinten szóba kerülnek, kerülhetnek. A foglalkozások és tevékenységek célja, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Különösen fontosnak tartom ezt globalizálódó, amerikanizálódó világunkban. A magyar fiatalság körében gyakran felvetődik a külföldi munkavállalás kérdése. A kollégisták többsége foglalkozik a szülőföld elhagyásának lehetőségével. A legfontosabb a helyi sajátosságok figyelembevétele, pl. helyi néphagyományok. A kollégium diákjai Magyarország különböző részein élnek: több régióban, több megyében (pl. Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Vas, Veszprém, Zala stb.), nagy- és kisvárosokban, falvakban, majorságokban stb. Származásuk eltérő, esetenként kisebbségekhez is tartoznak. Célok: - az érdeklődés felkeltése (vezetéknevek eredete; származás, eredet; családfakutatás; családi fényképek felkutatása; beszélgetés a nagyszülőkkel, szülőkkel, rokonsággal) - a hagyomány átadására és átvételére való késztetés, hajlam megteremtése - nemzeti önismeret, egészséges nemzettudat megalapozása - ismeretek nyújtása (pl. hon- és népismereti szakirodalommal [bibliográfiák, életrajzi adattárak, enciklopédiák, lexikonok stb.] való ismerkedés, a könyvtárral, annak olvasótermével, helyismereti részlegével, kölcsönzőtermével, zeneműtárával, kiállításaival [helyi írók, költők stb.] stb. való ismerkedés) - identitás erősítése (önismeret, család, barátság, hagyomány, magyarságtudat, hazafiság stb.) - értékrendszer, társadali normák közvetítése, szocializáció (A diákokban alakuljon ki egy olyan attitűdrendszer, amelynek jellemzői a társas jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a szolidaritás, a véleményformálási és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a felelősségvállalásra való hajlandóság. Tagjaik között kialakul az összetartozás és a szolidaritás érzése. A tanulócsoportok, mint közösségek biztosítják, hogy senki ne érezze idegennek vagy kirekesztettnek magát a csoporttagok közül. A csoportok tagjai képesek közös céljaik érdekében eredményesen együttműködni, és egyéni problémák megoldásában is segítséget tudnak nyújtani egymásnak. A csoportokon belüli nézeteltéréseket képesek kulturált formában megvitatni, és olyan kompromisszumokat kötni, amelyeket azután mindenki el tud fogadni.) A hon- és népismeret tanítása tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania, hogy azután másokét is megérthesse; a nemzetiségek, a világ többi népének kultúráját is megismerhesse, tiszteletben tartsa. A tanulók a tárgyi és a szellemi kultúra köréből vett példákon keresztül felismerik a magyar népi kultúra és a nemzetiségek, a szomszéd, valamint a rokon népek közötti kulturális hasonlóságokat, különbségeket. A hon- és népismeret tananyagának megismerésével, tevékenységeivel különböző pozitív attitűdök és személyiségvonások alakíthatók ki, illetve fejleszthetők: pl. érdeklődés, beleélés, aktív, kreatív részvétel, ítéletalkotás, én-kép, nemzeti azonosságtudat, szóbeli, írásbeli, képbeli kifejezőkészség; a világra nyitott, közösségi emberre jellemző tulajdonságok erősítése. A néphagyományok sokszínűsége, a paraszti kultúra értékeinek megismerése ösztönözheti a tanulókat a szűkebb és tágabb szülőföld szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek felfedezésére, a nyelvjárás megbecsülésére, a még emlékezetből felidézhető vagy a még élő néphagyomány gyűjtésére. A tanulók döntő többsége televízió nézéssel, vagy számítógépes játékokkal tölti szabadidejét. Éppen ezért is alapvetően fontos, hogy a tanítás során ne csak elméleti ismereteket kapjanak a tanulók, hanem cselekvő és alkotó módon vegyenek részt a tevékenységekben. Például sajátítsanak el, éljenek át egyegy tájegységre jellemző népszokást, népi játékot, népdalt, népköltészeti alkotást; ismerjenek meg és végezzenek kézműves tevékenységeket, honismereti, néprajzi gyűjtőmunkát. A különböző tevékenységek 59
végzése során könnyebben el tudnak jutni a tanulók a különböző fogalmak, jelenségek megértéséhez. A lakóhely, a szülőföld, a magyar nyelvterület szellemi és tárgyi hagyományainak, történelmi, vallási emlékeinek megismerésével a múlt tisztelete, a hazához való kötődés erősödik a tanulókban. A néphagyomány különböző területeinek megismerésével, pl. a népi díszítőművészet, a népköltészeti alkotások megismerésével fejlődik a tanulók esztétikai érzéke. A hon- és népismeret a néphagyományok iránti érdeklődés felkeltésével, a művelődéstörténeti ismeretek bővítésével elősegíti olyan tanulói magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülése. A hon- és népismeret segíti a társadalomba való belenevelődést, pl. a népszokások, népi játékok eljátszásával erősödik a tanulók szabálytudata, a társakkal való kapcsolatok kialakításának képessége, ami a társadalmi, közösségi viselkedés fontos eleme. A néphagyományoknak kiemelkedő szerepe lehet egy-egy kisebb-nagyobb közösség összetartásában és a közösség megőrzésében is. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Időkeret 9. 3 óra
10. 4 óra
11. 4 óra
12. 3 óra
13-14. 3 óra
Témakörök, tartalmak évfolyamokra lebontva 9.évfolyam 1. Szombathelyi séta. A város története. A kollégium névadója és a kollégium története. 2. Nemzeti ünnepeink és a történelmi múlt ábrázolása irodalomban, zenében, képzőművészetben. 3. Nemzeti motívumkincsünk. 10. évfolyam 1. 2. 3. 4.
Világhírű magyarok, magyar legek. Magyarok a nagyvilágban egykor és ma. „ Mégis magyarnak számkivetve” ” Itt élned, s halnod kell” – nemzeti jelképeink Nemzeti ereklyéink
11. évfolyam Magyarország tájegységei, a tájegységei, népek, nemzetiségek a Kárpát-medencében Népi hagyományaink A határainkon kívül élő magyarság helyzete. Magyar ünnepek, hagyományok, kultikus helyek a határainkon kívül élő magyarság és az anyaországi magyarok kapcsolatrendszerében. „hogy valahol otthon legyünk benne”- lakóhelyek bemutatása, a pozitív lokálpatriotizmus 12. évfolyam Helyünk a nagyvilágban, helyünk Európában. Kézműves technikák megismerése és kipróbálása Ünnepi díszek, díszített ünnepek és hétköznapok- magyar hagyományokhoz illő lakás- és környezetdíszítés 13-14. évfolyam „ahol jó magyarnak lenni”- felelősségünk nemzeti kultúránk ápolásában Hagyományőrző közösségeink lakóhelyen, kultúrában, művészetben A fiatalok felelőssége a magyarságtudat őrzésében- „ha én szülő leszek”.
60
28.9.Egyén és közösség A kollégiumban eltérő méretű társadalmi összetételű településről, más-más családi szociokulturális környezetből érkeznek a diákok. Attitűdjük, életviteli szokásaik mások, más az egyéni, értelmi és érzelmi intelligenciájuk is, akárcsak az intra- és interperszonális képességűk és készségük. Éppen ezért a kollégiumban lakva, de más-más iskolában tanulva az a feladatunk, hogy helyes énkép kialakítása után együttműködő, érzékeny, összetartó kollektíva alakuljon ki, mely képes demokratikusan szervezni saját közösségi életét. A tanulás leghatékonyabb formája a cselekvés, ezért a diákok egyéni tapasztalatszerzését kell erősíteni, azaz begyakorolható, megtanulható helyzetbe kell hozni őket. Tanulói aktivitásra és csoportmunkára kell építenünk. Nagy szerepet szánunk a tanulói véleménynyilvánításnak, a vélemények megbeszélésének, értékelésének. Ebben a folyamatban a tanár és a diák egymásnak szinte egyenrangú partnerei, abban a folyamatban melyen együtt, egymásra reflektálva haladnak végig. Az eredményes együttműködés alapfeltétele, hogy odafigyeljenek saját magukra (énkép), társaikra. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minél sokszínűbben ismerjék meg egymást. Az együttműködés, egymásra szorultság technikáit kell levezetni, erősíteni a versengés helyett. Tanulóink probléma és empátia érzékenységét kell fejleszteni. Megváltozik a tanár szerepe, a facilitátori szerep, azaz a tanulást, ismeretszerzést elősegítő szerep kerül előtérbe. Partneri kapcsolat épül a tanár és a diák között. A tanár a csoportfoglalkozások előkészítője, szervezője, lebonyolítója. A tanár értékelő szerepe is módosul: nem értékeljük, nem dicsérjük és nem marasztaljuk el a tanulókat, hanem visszaigazoljuk a fejlődést. Értékelést a feladatok végzése közben társaiktól kapnak. A tanárnak alapos ismeretekre van szüksége tanítványairól, szorosan követniük kell verbális és non-verbális interakcióikat minden együtt töltött időben. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a kollégiumban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat, s lépjen fel egyre bátrabban, élve a demokratikus eljárásokkal kortársai közt, e normák érvényesítéséért. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket. Vegyen részt környezetében ilyen szabályok értelmezésében, alakításában. Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fogalmát, ezek jelentőségét, és ennek tükrében alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot. Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Rendelkezzen az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének megfelelő humánus magatartást az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoportban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő segítséget kérni. Alakuljanak ki személyes kompetenciái, tudja kezelni érzelmeit, működjön együtt másokkal. Alakuljon ki személyes felelőssége, legyen magabiztos. Gazdálkodjon az idejével. Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat is, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Vállaljon feladatokat a közösségben. Legyen tisztában a vállalt feladatok céljával, tartalmával, felelősségével, legyen képes hiteles önértékelésre, mások igényes értékelésére. 61
Ismerje a problémamegoldás, konfliktuskezelés eszközeit. Törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ezek nyomán ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. Időkeret: 9. 15 óra
10. 15 óra
11. 15 óra
12. 13 óra
62
13-14. 13 óra
Témakörök Személyes kompetenciák
Problémamegoldás és konfliktuskezelés
Hatékony munkavégzés készségei
Közösségi tanulás készségei
Tartalmak, tevékenységek Hatékony ismerkedés egymással kollégiummal nagyvárossal kollégiumi élet szabályaival Érzések/ érzelmek a mindennapi kommunikációban Hogyan kezeljük az erős érzéseket/ érzelmeket Az odafigyelés az emberi kapcsolatok kulcsa Pozitív hozzáállás ereje Hogy látnak engem? – a pozitív első benyomás kialakítása Önbizalom és a mások iránti bizalom erősítése Önmagunk és mások tisztelete Asztertivitás, azaz közvetlen, őszinte és tiszteletteljes kommunikáció Az építő kritika A stressz kezelése társas helyzetekben Problémamegoldás készségei Konfliktuskezelés és stratégiái Hogyan viszonyuljunk a zaklatáshoz és a megfélemlítéshez Érdeklődés Tekintély Pénz- és időbeosztás A teljesítmény értékelése Személyes kapcsolatok Közösség igényeinek felmérése Projekttervezés Közös munkavégzéssel járó problémák
63
Tartalmak 9. évfolyam - Ismerkedés – egyénekkel - kollégium életével - a várossal - Csoportszervezés - Beilleszkedés (szabályok) - Pénz és idő beosztása - Bemutatkozó estre készülünk - Szociometria - Önismeret, önértékelés - Új utak az emberi kommunikációban – én-közlések - Konfliktusmegoldás vesztes nélküli módszere - Stresszoldás – feszültségcsökkentés 10. évfolyam - Másság elfogadása – harc az előítéletek ellen - Konfliktusészlelés, és konfliktusérzékenység - Alkohol és egyéb devianciák - Emberi kapcsolatok, barátság, őszinteség - Erények, erkölcs - Férfi és nő kapcsolata, barátság, szerelem - Konfliktushelyzetek és kezelésük 11. évfolyam - Önismeret – pozitív és negatív jellemvonások - Felelősség, bátorság, lelkiismeret - Értékek, tolerancia - Felnőtt – gyerekkapcsolat - Fiatalok kortárs kapcsolata - Értékrend, erkölcsi elvek és döntések 12. évfolyam - Érték, értékorientáció - A közjó, az ország és a nép szolgálata - Életakarás - Életcélok
64
