TANULMÁNYÚT
I R I S – A TERÜLETFEJLESZTÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK EGYSÉGES KERETBE FOGLALÁSA Az IRIS hiánypótló szerepe abban rejlik, hogy közös információs bázist hoz létre a regionális, megyei, helyi, ill. kistérségek intézmények, szervezetek részére, továbbá a különbözô szintû partnerek interaktív együttmûködését támogató honlapot hoz létre. A rendszer alapvetô célja annak a szükségletnek a kielégítése, hogy megfelelô szakmai információkkal lássa el a területfejlesztés összes szereplôjét, ezáltal is támogatva a Regionális Operatív Program intézkedéseinek megvalósítását a régiók szintjén.
Az RPP program keretében befejezôdött annak a megvalósíthatósági tanulmánynak és feladat-meghatározásnak a kidolgozása, amely egy integrált regionális információs rendszer létrehozását alapozza meg. A tanulmány kidolgozását széleskörû egyeztetés elôzte meg úgy a hét régió, mint a központi intézmények képviselôivel. Az olasz szakértôk igyekezetek megismerni a Magyarországon jelenleg már mûködô információs rendszereket (TEIR, MEMOR, KEZDET) és regionális honlapokat, mivel az integrált regionális rendszer csak ezekkel szorosan együttmûködve tudja igazán betölteni szerepét. A rendszer megoldást jelentene arra a problémára, hogy az intézményrendszer bôvülése, a szereplôk számának emelkedése, az érintettek körének növekedése miatt a különbözô, egymással nem kommunikáló információforrásokra építô szereplôk alul- illetve félretájékozottak és ennek következménye, hogy a területfejlesztési források részben kihasználatlanok maradnak. A probléma megoldását a területfejlesztés résztvevôinek teljes körû, részletes és naprakész információkkal való ellátása jelentheti. Ez a már meglévô és mûködô adatbázisok és információs rendszerek kisebb átalakításával, összehangolásával megoldható. Az így létrehozandó honlap a közigazgatásban belsô használatú rendszerek nyilvános felülete lenne, melynek célja, hogy a potenciális kedvezményezettek minél szélesebb köréhez juttassa el a támogatásokra vonatkozó információkat. Az IRIS hiánypótló szerepe abban rejlik, hogy közös információs bázist hoz létre a kistérségek / regionális / megyei / helyi intézmények, szervezetek részére, akiknek ezidáig nem volt lehetôségük arra, hogy egy helyen, átlátható módon jussanak tevékenységüket támogató információkhoz. A rendszer egy másik fontos funkciója, hogy egy olyan standardizált honlapként mûködjön, melynek tartalmáról a régiók közösen döntenek, s melynek célja, hogy a különbözô szintû partnerek interaktív együttmûködését támogassa. Az IRIS a TEIR és a MEMOR információinak közvetítôi szerepét kellene,
hogy betöltse a régiók felé, öszszekötô kapocsként a központi és regionális, valamint helyi szervezetek között. E szerepét azonban csak abban az esetben lesz képes betölteni, amennyiben tisztázásra kerülnek a kompetenciák, illetve az információ-áramlás csatornái a magyar közigazgatás rendszerében. H. Gordos Márta VÁTI TFI Intézményfejlesztési Osztály
The elaboration of the Feasibility Study for an Integrated Regional Information System (IRIS) has arrived to its final phase and by this stage, all involved have reached an agreement about its aim and purpose. The main aim of the system will be to provide a framework for already operating systems and to become the focal point of horizontal and vertical information flows with the purpose to provide information to all participants of regional development. H. Gordos Márta National Agency for Regional Development
PIEMONTE ÉS EMILIA-ROMAGNA RÉGIÓ – BESZÁMOLÓ A 2. RPP TANULMÁNYÚTRÓL A tanulmányút programját szervezô olasz régiók mindegyikében megismerkedtünk a régió felépítésével, regionális intézményrendszerével. Zord külseje ellenére nagy élményt nyújtott a Piemonte régióbeli Tecnoparco del Lago Maggiore nevû ipari park meglátogatása, ahol többek között betekintést nyerhettünk egy üvegház mûködésébe, valamint a Verbania megye iparában jelentôs szerepet betöltô csaptelep és konyhai eszközök gyártói számára minôségbiztosítási szolgáltatásokat nyújtó mûhelybe. A szintén a Lago Maggiore mellett fekvô és hegyekkel körülölelt Omagna megyében a Munkaügyi Központ aktív munkaerôpiaci politika terén nyert tapasztalatainak átvételével gazdagodtunk. Érdekesség, hogy az átszervezések következtében a képzés és a munkaügy a regionális szintrôl megyei szintre került át, a decentralizáció jegyében. Torino külvárosában egy városfejlesztési sikertörténetnek lehettünk szem és fültanúi: az Enviropark nevû környezetvédelmi kutatásoknak és fejlesztéseknek, valamint szolgáltatásoknak otthont adó környezetvédelmi park elhagyatott ipari területen, alapos rehabilitáció után épül fel zömmel EU-s forrásokból. http://www.regione.emilia-romagna.it A Finpiemonte nevû regionális szervezet meglátogatását övezték a legnahttp://www.regione.piemonte.it gyobb várakozások a csoport részérôl. A hazánkban talán leginkább a Regionális Fejlesztési Holdingokhoz hasonlítható szervezet a régióbeli vállalkozások fihttp://www.csp.it/irisi/english nanszírozásának csínját-bínját osztotta meg csoportunkkal. A résztvevôk figyelhttp://www.finpiemonte.it mét itt legjobban az úgynevezett „forgóalap” ragadta meg, amely a vállalkozáhttp://www.deltaduemila.net/inglese sok finanszírozását úgy teszi lehetôvé, hogy ….. Emilia-Romagna Régióban találkoztunk a Ferrara-megyei, Delta 2000 nevû Helyi Akciócsoport munkatársaival. A LEADER+ fô jellegzetességeinek és a Helyi Akcióterv megismerése után két projektjüket tekintettük meg: a Pó-Delta egyik legnépszerûbb, mesterségesen kialakított madárfigyelô-valamint ökoturisztikai központját. Bologna városában Emilia-Romagna Régió hivatalnokai fogadtak bennünket, akik bevezettek minket a 2. prioritás végrehajtásának rejtelmeibe a 2-es célkitûzésû területen. A tanulmányút egyik, talán legtöbb újdonsággal szolgáló elôadása az úgyneveAz olaszországi tanulmányúton zett tárgyalásos-egyeztetéses programozásról szólt, résztvevô csoport amely a régió összes szereplôjét a legteljesebb mér-
Az Emilia-Romagna és Piemonte Régió által szervezett második RPP tanulmányútra 2003. január 18-24. között került sor, amelyen régiónként 2 fô vett részt. A cikkben említett régiókról, illetve projektekrôl az alábbi honlapokon olvashatnak bôvebben:
8
RPP HÍRLEVÉL 2003. FEBRUÁR
tékben igyekszik bevonni a programozás folyamatába, és ahol a mindenkori cél a konszenzus elérése. A müncheni átszálláskor ébredtünk rá arra, hogy egy jó ideig most nincs többé „coperto” és hogy vissza kell, hogy térjünk a magyar „helyi valóságba”. A tanulmányút kétségkívül sok tanulsággal szolgált a résztvevôk számára, elsôsorban a programozás és területi tervezés területén, és talán lerakta a további olasz-magyar régiók közötti együttmûködés alapjait is. Bodorkós Barbara, VÁTI TFI, Hall Katalin ÉszakMagyarországiRFÜ
THE 2ND STUDY TRIP TO ITALY The 2nd study trip organised in the framework of RPP by Piemonte and EmiliaRomagna Region has taken place 18 to 24 January, 2003. The study trip was related to the C.2.2 component-territorial planning of RPP Covenant. Among others the program covered the visit of Tecnoparco del Lago Maggiore, Labour Centre of Verbania Province, EnviroPark-a success story of urban environmental refurbish in Turin, Regional Government of Piemonte and EmiliaRomagna Region, Finpiemonte-A Regional Development Agency and Delta 2000 Local Action Group Bodorkós Barbara, VÁTI TFI Hall Katalin Northern Hungary RDA
2002. II évfolyam 4. szám
INTERJÚ PAOLO ROSSOVAL
TARTALOM
Paolo Rosso 1990 óta szabadúszó tanácsadóként és mérnökként dolgozik; jelenleg az RPP „A” Komponensének koordinátora, melynek átfogó célja, hogy segítséget nyújtson a programozáshoz nemzeti és regionális szinten. A Regionális Felkészítô Programban, Emilia-Romagna régió Regionális Fejlesztési Ügynökségének, az ERVET-nek a képviseletében vesz részt. Többek között olyan Európai Uniós programok vezetésében szerzett tapasz talatot, melyek célja a fenntartható helyi és regionális fejlesztési politikák kidolgozása a nyugat-európai és a csatlakozó országokban.
INTERJÚ 1 Interjú Paolo Rossoval INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS 3 Helyzetjelentés a Regionális 4 Operatív Programról Az élet Brüsszelben 4 A koppenhágai döntés után 5 Második Haladási jelentés a gazdasági és társadalmi kohézió alakulásáról KAPACITÁSFEJLESZTÉS 5 Az 1997-es területfejlesztési Phare program értékelése 7 Integrált helyi fejlesztések ösztönzése a Phare 2002-2003 program keretében 8 I R I S – A területfejlesztési információs rendszerek egységes keretbe foglalása TANULMÁNYÚT 8 Piemonte és Emilia-Romagna régió – beszámoló a 2. RPP tanulmányútról -
Paolo Rosso • 2002 decemberében a Magyar Kormány határozatot hozott (1218/2002/ XII.29.) a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok elfogadásáról, illetve a Strukturális Alapok végrehajtási intézményrendszerével kapcsolatos teendôkrôl. Az RPP szakértôi eddig – és remélhetôleg továbbra is – sok munkával járultak hozzá a Regionális Operatív Program szerkezeti és stratégiai kialakításához. Áttekintve az elmúlt másfél évet, hogyan jellemezné az eddigi munkát, mik jelentették a fôbb erôsségeket és gyengeségeket? Az RPP A komponensének koordinátoraként dolgozom, amelynek célja hogy segítse a régiókat a Strukturális Alapok programozására való felkészülésben a Fô feladatom a regionális kapacitások fejlesztése és a ROP kidolgozása. Együttmûködünk az RFÜ-k és RFT-k munkatársaival, valamint a központi szint azon intézményeivel, melyek a SA programozásáért felelôsek, mint a VÁTI és a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal. (Ez utóbbit a Miniszterelnöki Hivatalon belül a ROP tervezésének és végrehajtásának menedzselésére hozták létre.) A ROP megvalósításának optimalizálására létrehozott struktúrák körüli bizonytalanságok befolyásolták munkánkat és egy állandóan változó környezet teremtettek számunkra. . Valójában az elmúlt másfél évben több változás is történt: az eredeti szerkezetet meg kellett változtatni, és ennek következményeként a regionális intézmények szerepében is változás állt be. Úgy gondolom, hogy pozitív és kooperatív kapcsolatot sikerült kialakítanunk mind az ügynökségekkel, mind a nemzeti szintû partnerekkel – mindenekelôtt a VÁTI-val. Néhány szóban összefoglalnám, az A komponens tevékenységeit, melyben 3 szinten próbáltunk hatást gyakorolni: Elsôként a SA –k kulcskérdéseivel és hatásaival kapcsolatban az intézmények megerôsítését céloztuk meg. Ennek hátterében az az alapfeltevés állt, hogy a Phare során szerzett gyakorlati
tapasztalatok nem relevánsak a SA mûködtetése során. (A magyar kollégák gyakran gondolják azt, hogy a SA programozása hasonlít a Phare-hoz, ezért az elôzôleg szerzett tapasztalat hasznosítható. Sajnos ez a feltevés félrevezetô és irreális elvárásokat támaszt.) A második szinten a ROP megvalósításában részt vevô különbözô intézmények szerepeit tisztáztuk – nemzeti és regionális szinten – annak érdekében, hogy elôsegítsük a SA forrásainak megfelelô felhasználását;röviden, hogy letisztázzuk a SA kezeléséhez és programozásához szükséges intézményi struktúrát. És nem utolsó sorban a harmadik szinten a ROP programozásának leghatékonyabb útját próbáljuk megtalálni. Célunk a legjobb gyakorlati tapasztalatok átadása, kiemelve a hibákat és azok megoldását. Ami a munka erôsségeit és gyengeségeit illeti, ez egy összetett kérdés. Elôször is szeretném kiemelni a nagyon pozitív és hatékony munkakörnyezetet, és személyi feltételeket, valamint a jó intézményi kapcsolatokat. A munkakapcsolatok széleskörûek, az önkormányzatoktól a megyéken és a régiókon át a Miniszterelnöki Hivatalt is magukba foglalják. Ebbôl a szempontból az Elôcsatlakozási Tanácsadók jelenléte igazolta fontosságukat. Így technikai és intézményi szempontból módunkban állt betekintést nyerni olyan területekre, melyek a SA szabályozása szempontjából kiemelten fontosak. Remélhetôleg a magyar kollégák is hasznosnak fogják tartani tapasztalatainkat, amikor Magyarország szembesül a SA optimális felhasználásának kihívásaival. Rátérve a gyengeségekre, ezek többnyire a ROP megvalósításához fûzôdô szerkezeti változásokkal kapcsolatosak. A regionális szintû menedzsment struktúra pontos meghatározásának hiányában jelenleg úgy tûnik, hogy a magyar kormány inkább egy tematikus szerkezetû ROP felé orientálódik, amelyben a regionális vonatkozások kevésbé láthatóak. A SA megvalósításának hatékonyságának oldaláról nézve, SPP HÍRLEVÉL 2001. MÁJUS
KIADÓ: Minsizterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatal SZERKESZTÔ BIZOTTSÁG: Böhönyey Ágnes (NTFH, ROP és Interreg Programok Lebonyolító Hatósága) Bálint Edit (VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság) Bodorkós Barbara (VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság) Stefano Barbieri (RPP) Csányi Adrienn (RPP) dr. Iván Andrea (MEH, NTFH, Területfejlesztési Fôo.) Jobbágy Valér (MEH, NFT és EU támogatások Hivatala) Havasi Katalin (Észak-Magyarországi RFÜ) Páli János (Nyugat-Dunántúli RFÜ) Horváth Csaba Péter (Dél-Dunántúli RFÜ) Magyari Donát (MEH, NFT és EU Támogatások Hivatala) Sz. Mosoni Dóra (Quo Vadis – Ecorys) SZERKESZTÉS: Sz. Mosoni Dóra DESIGN: Russnak Zsolt NYOMÁS: Count Press TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
1
INTERJÚ
Az RPP januári Steering Committee ülésén a program meghosszabbítását kértük, ami 2 hónappal – júniusig – hosszabbítaná meg tevékenységeinket. Reményeink szerint ez a kérés pozitív fogadtatásban részesül, így több idônk lesz a munkára, ugyanazokkal a forrásokkal.
úgy gondolom, a ROP kiegyensúlyozó szerepe egyre kisebb, mindinkább háttérbe kerül, mivel a NFT struktúrája döntôen tematikus vagy szektorális jellegû – 4 szektorális és 1 regionális programmal. Úgy tûnik, hogy a ROPból hiányzik a regionális katalizátor szerep, ami a regionális szemlélet érvényesítése esetén megvalósulhatott volna. Ismert elôttünk, hogy a döntés – amennyiben az a végsô – a megvalósítás könnyebbsége érdekében született, de ennek ellenére ez számunkra elgondolkodtató. • A ROP végsô elfogadása után következô lépések egyike, a Program Kiegészítô Dokumentum kidolgozása lesz. Milyen inputokkal fog szolgálni az RPP az A komponens keretében? Az elsô dolog, amit hangsúlyozni szeretnék, hogy tanácsos lenne minél hamarabb megkezdeni a Programkiegészítô Dokumentum (PK) elôkészítô munkáit, mielôtt az EU Bizottság elfogadja a ROP-ot, mivel az elfogadás utáni idôszak rendkívül rövid lesz. A PK munkálatai azonban arra kényszerítenek bennünket, hogy operatív feltételekben gondolkodjunk, feltéve, ha a stratégiai keretek már tisztázottak. Meg kell határoznunk az operatív tartalom és szerkezet részleteit, arra vonatkozólag, hogy hogyan történjen a releváns tevékenységek menedzselése és megvalósítása; így olyan kérdések fognak felvetôdni, amelyeket az OP szintjén is át kell gondolni. Ami a PKtôl várható, az a ROP véglegesítéséhez szükséges pozitív visszacsatolás. Jelenleg a legnagyobb kényszer az idô. A PK a jelenlegi idôbeosztás szerint ezév második felére kell, hogy elkészüljön, jó néhány hónappal a projekt befejezése után. Ez befolyásolja lehetôségeinket abban, hogy részt vehessünk a PK fontos fázisainak elôkészítésében. Ezért a következôképpen fogunk eljárni: az RPP januári Steering Committee ülésén a program meghosszabbítását kértük, ami 2 hónappal – júniusig – hosszabbítaná meg tevékenységeinket. Reményeink szerint ez a kérés pozitív fogadtatásban részesül, így több idônk lesz a munkára, ugyanazokkal a forrásokkal. Másodsorban pedig már megkezdtük a munkát a RFÜ-kel, a PK pontos tartalmának tisztázásával kapcsolatos kérdésekben. És nem utolsó sorban továbbra is szorosan együttmûködünk a VÁTI és a MEH szakembereivel, elsôsorban a ROP és PK kidolgozásáért felelôs kollégákkal. Az utóbbi kérdésben az SPPII csoporttal is, különösen Alex Rae-vel szoros a kapcsolatunk – aki a ROP-on dolgozó csoport egyik tagja (lásd a vele készült interjút elôzô számunkban: RPP Hírlevél 2002/december) –megalapozva ezáltal a két technikai segítséget nyújtó program közötti koordinációt. A legfontosabb szempont a PK hatékony kidolgozásában a végsô kedvezményezettek és célcsoportok jelenlegi képességeinek ismerete, hogy hogyan tudják menedzselni a folyamatot. Ez rendkívül fontos, mivel a körülmények ismeretében az intézkedéseket különbözôképpen kell alakítani. Magyarországon sok munkát fordítottak projektgenerálásra, hogy képes legyen a SA forrásait minél jobban felhasználni. Hasonló jellegû felismerés nem történt még a köz- és privát szférában annak megértésére vonatkozóan, hogy a menedzsment technikák szigorúan funkcionális szerepet töltenek be a SA felhasználási képességek alakulásában. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az RPP további hozzájárulásaival a PK ilyen jellegû vonatkozásaira is felhívja a figyelmet. Azt is lényegesnek tartjuk, hogy az RFÜ-k regionális kompetencia-központtá váljanak e kérdésekben.
teljesítményi szinten egyaránt, mely alapján a következô programozási idôszak kulcsszereplôinek tekintik ôket, bármilyen intézményi formáról szülessen is döntés.
• A decemberi kormányhatározat hatással lehet az RPP tevékenységeire. Szükség van-e a tevékenységek jelenlegi helyzetébôl fakadó kismértékû változtatására, átformálására? Az említett kormányhatározat ôszintén szólva nem teljesen tisztázta le a jelenlegi szituációt, legalábbis nem operatív szemszögbôl, ezért az ügynökségek részvétele sincs meghatározva. Általánosabban szólva igen, részben átszerveztük tevékenységeinket annak érdekében, hogy jobban követhetô legyen a magyarországi helyzet, mely rengeteget változott, de ez teljesen normális és érthetô is. Magyarország be fog lépni a játékba, általánosan fogalmazva az EU játékba. Azonban a Strukturális Alapok ennél specifikusabbak, melyben a többi játékos, a tagállamok és régióik alaposan ki lettek képezve az évek folyamán. Reméljük, az RPP program végére elmondhatjuk magunkról, hogy jó edzôk voltunk, legalábbis ami a regionális fejlesztést illeti. Bárhogyan alakul is, a programot illetô változtatások nem befolyásolják az RPP végsô célkitûzéseit és a kijelölt elérendô célokat sem. Az interjút készítette: Csányi Adrienn RPP
INTERVIEW WITH PAOLO ROSSO Paolo Rosso, the coordinator of Component A activities represents the Regional Development Agency of Emilia-Romagna Region of Bologna. He is experienced among all in the management of EU programmes aimed at designing local and regional development policies, providing technical assistance and fostering sustainable local development in Western Europe and in accessing countries. In his opinion the activities of the Component A have been delivered well despite the continuous changes with theRegional Operative Programme. What he considers to be important for the upcoming period is that the RDAs strengthen in human resources, abilities and skills for the future challenges of SF implementation, in order to play a key role in the next programming period. They need to become a sort of competence center to play a strong regional role bridging the national level with the regional. Also important to start the work on the PC as soon as possible so that a positive feedback derived from it can help the finalization of the OPRD.
• A Regionális Fejlesztési Ügynökségek szerepérôl kibontakozott vita egyre inkább közremûködô szervezetként definiálja azokat. Mit tart az RFÜ-k számára a következô két évben fontosnak ahhoz, hogy megfelelôen fel tudjanak készülni a 2007-es programozási idôszakra? Az elôzô kérdésre adott válaszom lehet a kiindulópont. Az RFÜ-k regionális szinten a SA kompetencia központjaivá válhatnának, azzal, hogy szubregionális szintekre viszik a nemzeti szintet, ahol az operatív programok irányító hatóságai mûködnek. Ez a szerep rendkívül lényeges a többi széleskörû feladatkör mellett, melyeket el kell látniuk a 2004-2006-os programozási idôszakban. Ez két szempontra hívja fel a figyelmet: az egyik az intézményrendszer felállítására vonatkozik, mely inkább a regionális struktúra következô évekre tervezett reformjával kapcsolatos, de én nem vagyok abban a pozícióban, hogy ezt véleményezzem. A második szempont a technikai képzettségre vonatkozik, mely elengedhetetlen követelmény a jövôben és még nagyobb kihívást is jelent az ügynökségek számára a következô programozási idôszakban. A legfontosabb kérdés mégis az Ügynökségeken belüli humán erôforrások rendelkezésre állása, amely további és folyamatos képzést (fôleg a gyakorlatban megszerezhetô) és megfelelô tapasztalatszerzést igényel. Jelenleg az ügynökségek e tekintetben nem állnak azonos szinten, néhány közülük nagyon jó helyzetben van. Két éven belül The interview made by: Csányi Adrienn, RPP minden ügynökségnek el kell érnie azt a közös minimumot, tapasztalati és
2
RPP HÍRLEVÉL 2003. FEBRUÁR
HELYZETJELENTÉS A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMRÓL régiónkénti külön programok helyett az ország csak egy regionális programot készít, a tervezés folyamatának stratégia kérdése volt, hogy a programban miként jelenjen meg minél hangsúlyosabban a régiók önállósága. Ezért kezdetben a program felépítése a regionális prioritások mentén régiónként készült el, majd a Bizottság elutasító véleménye után, a szakterületenként megfogalmazott prioritásokon belül a régiók önálló intézkedésekben jelentek meg. A Bizottsággal folyatott egyeztetések következtében ezt a minimálisra szûkített regionális önállóságot is fel kellett adni a tervezés során, így a program szakterületenként kerül kidolgozásra, az ún. tematikus prioritások és intézkedések alkalmazásával. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a program szintjén a fejlesztési célokban a régióknak konszenzusra kell jutniuk, ami által lehetôvé válik, hogy minden régió számára egyformán érvényesnek tekinthetôk az intézkedések. A régióknak sajátosságaik érvényesítésére az elôzetes forrásallokáció segítségével csupán az intézkedések közti hangsúlyozásra, illetve a területi sajátosságokkal összefüggô projekt-kiválasztási kritériumok meghatározására marad lehetôségük. A Bizottság merev álláspontja mögött alapvetôen a végrehajtás hatékonyságának és a forrásfelhasználás rugalmasságának szempontjai állnak. Alapvetô érdek, hogy a csatlakozó országok nemzeti szinten maximalizálják az Uniós támogatások felhasználást, igazolva a támogatások felhasználásnak alapvetô szükségességét és képességét. A jelen ciklusban való sikeres forrásfelhasználás meghatározza a 2007 utáni támogatási ciklusban nyújtandó támogatások mértékét. Amennyiben régiónként korlátoznánk le a forrásfelhasználás jogosultságát, az az EU véleménye alapján jelentôsen kockáztatná a forrásfelhasználás nemzeti szintû maximalizálását, mivel esetlegesen egy régióban felhasználatlanul maradt források nem lennének átcsoportosíthatóak más régiókra, ami által a támogatások elvesznének. A fenti szempontok alapján került átdolgozásra a program, melyet 2003. március 31-ig kell a tervezôknek befejezni. Jelenleg tehát a program véglegesítése zajlik, aminek ke-
retében szükségesé vált az intézkedések számának és tartalmának szûkítése, hogy a program egyes területeken érdemi hatást érjen el, illetve kellô hatékonysággal lehessen lebonyolítani. Az intézkedések racionalizálása a kormánynak az operatív programok közti forráselosztásra vonatkozó döntése után vált szükségessé. A tervezéssel párhuzamosan folyik a program elôzetes (ex-ante) értékelése, valamint kezdôdik meg a Programkiegészítô Dokumentum elkészítése. Remélhetôen a fentiekben megfogalmazott javaslatok alapján végzett változtatások már megfelelnek a partnerek elvárásainak, és a várható jövô májusi csatlakozás után elkezdôdhet a program végrehajtása. Wächter Balázs VÁTI Stratégiai Tervezési Iroda
STATUS REPORT ON THE REGIONAL OPERATIVE PROGRAMMEFRAMEWORK Last autumn, the Regional Operative Programme underwent a broad social conciliation process: it was negotiated with the European Commission, with NGOs and with ministries’ professionals in order to avoid overlapping. According to the Commission’s proposals, we should have abandoned the minimal autonomy of regions during the planning process therefore the ROP will be elaborated on a sector-basis, using the so-called thematic priorities and measures. This means that regions should come to a consensus concerning development objectives of the programme level. It is a vital interest of Hungary and the other joining countries that they assure the maximum use of EU funds at the national level. The successful absorption of EU funds in the current programming period determines the amount of funds to be granted by the EU after 2007. At present, the finalisation and the ex-ante evaluation of the ROP and the preparation of the Programme Complement is in progress. Wächter Balázs National Agency for Regional Development RPP HÍRLEVÉL 2003. FEBRUÁR
3
A Bizottsággal folyatott egyeztetések következtében a minimálisra szûkített regionális önállóságot is fel kellett adni a tervezés során, így a program szakterületenként kerül kidolgozásra, az ún. tematikus prioritások és intézkedések alkalmazásával. Jelenleg a program átdolgozásra folyik, melyet 2003. március 31-ig kell a tervezôknek befejezni.
INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS
Az elmúlt év ôszén a Nemzeti Fejlesztési Terv ernyôje alatt széles körben egyeztetésre került a Regionális Operatív Program (ROP). A programot a regionális fejlesztési ügynökségek által szervezett fórumokon megvitatták a legfontosabb társadalmi partnerek, civil szervezetek, önkormányzatok képviselôk. A program tervezett tartalma még egyeztetésre került az Európai Bizottság munkatársaival, illetve a tartalmi átfedések kiküszöbölése érdekében a minisztériumok szakértôivel is. A társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetések a programba új területek megjelenését, illetve hangsúlyozását javasolták, mint pl. : • a rosszul megközelíthetô kistelepüléseket összekötô mellékutak fejlesztését, • a kistelepülések tömegközlekedési rendszerekbe való fokozottabb bekapcsolására vonatkozó intézkedéseket, • a természet- és környezetvédelmi szempontok kiemelt kezelését, különösen a környezetileg érzékeny térségekben, Balaton térségében, a Nemzeti Parkok területén, • a leromlott státuszú területek, különösen a panellakótelepek szociális és építészeti szempontú revitalizációjára vonatkozó javaslatokat, • a civil szféra megerôsítését és bevonását a fejlesztési programok kidolgozásába és megvalósításába, valamint ehhez kapcsolódóan az EU csatlakozásból következô ismeretek megszerzésére vonatkozó programok támogatását az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek felkészítése érdekében. Az EU Bizottsággal folyatott egyeztetéseknek elsôsorban a program szerkezetére, de részben a program tartalmára is volt hatása. Tartalmi kérdésekben segítette az ágazatokkal folytatott egyeztetések lezárását, melynek elsôdleges célja a programok közti tartalmi átfedések kiszûrése volt. Ennek eredményeként erôsödött meg a programban a turizmus szerepe, a természeti, épített értékek védelméhez kapcsolódó kérdések, valamint a helyi közigazgatás átfogó modernizációjához kapcsolódó programok, beleértve a Strukturális és Kohéziós Alapok felhasználásához kötôdô projekt-elôkészítéshez és – végrehajtáshoz, valamint a Közösségi politikákhoz kapcsolódó ismeretek fejlesztését. A Bizottsággal folytatott egyeztetéseknek nagyobb hatásuk volt a program szerkezetére. Miután a Bizottság javaslatára korábban a magyar kormány úgy döntött, hogy a
INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS
AZ ÉLET BRÜSSZELBEN Az alábbi honlapok szolgálnak bôvebb információval az Európai Unió 6. Kutatás-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjáról: http://europa.eu.int/comm/research/ index_en.html http://europa.eu.int/comm/research/ fp6/index_en.html http://www.cordis.lu/fp6/ http://europa.eu.int/comm/ regional_policy/themes/resear_en.htm http://europa.eu.int/comm/ regional_policy/innovation/index_en.htm
Esik? Nem esik! Esik. A reggeli ébredést megkönnyítô napsugár még véletlenül sem akarja megcsiklandozni az ablaküvegek külsô peremét, borongósak a napok. Ez nagyjából változatlan. Télen. Nyáron. A különbség talán annyi, hogy nyáron hûvös a tenger felôl esôt hozó szél, télen pedig hideg. A pékségbôl árad a frissen sütött reggeli sütemények illata. >>Bon jour! Un croissant s’il vous plait!<< Még a szitáló esôt is feledteti a pult mögöttrôl áradó, a már ismerôsnek szóló mosoly. Kezdôdhet a nap! Rövid séta az irodáig, kedves párbeszéd a liftben a tegnapról vagy a mindig aktuális idôjárásról. 2003. február 15-tôl hivatalosan is a kutatásfejlesztés regionális aspektusaiért felelôs osztály munkatársa leszek. Az osztály feladata a regionális és a nemzeti fejlesztési programok kutatás-fejlesztési (K+F) fejezeteinek vizsgálata, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) kutatás-fejlesztést és innovációt támogató programjával való koordináció biztosítása, a regionális innovációs programok megvalósításának nyomon követése. Mindez egy szuszra, így rögtön az elején, elismerem, nem feltétlenül hangzik a legbarátságosabban! Egy kicsit kevésbé hivatalos megközelítésben mindez azt jelenti, hogy a közösségi K+F támogatásokat koordináló Fôigazgatóság (DG Research) felismerte, hogy hatékonyabb a támogatások elosztása, ha a több hasonló célra rendelkezésre álló pénzeszközt úgy költik el, hogy a különbözô forrásgazdák koordinálnak egymással. A DG Research négyéves keretprogramjai, valamint a regionális politikáért felelôs DG Regio, pontosabban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) Innovatív Akciók nevû programja hasonló célokat (is) támogat. A támogatható tevékenységek körébe tartozik, mindkét programnál, a régiók, regionális intézmények felkészítése az európai tudományos életben való intenzívebb részvételre, illetve a regionális szinten megvalósulásra kerülô K+F és innovációs programok kidolgozásának segítése. Az én feladatom a csatlakozó országok régiói K+F képességének és elkötelezettségének pontos megismerése, hiányosságaik és erôsségeik feltérképezése, valamint javaslattétel a támogatási konstrukciók fentiek ismeretében való kidolgozására. Mindehhez elôször egy tanulmányt készít majd el, a bizottsági közbeszerzési eljárás szabályai szerint szerzôdésre ajánlott szakértô, így a jelenlegi munkám a feledat-meghatározás elkészítése. A tanulmány mellett a másik fontos teendô a csatlakozó országok nemzeti fejlesztési terveinek vizsgálata. Ezeken keresztül válik majd láthatóvá, hogy az egyes országok számára milyen fontossága van a kutatás-fejlesztésnek, a regionális operatív programok pedig a régiók prioritásairól adnak majd áttekintést. Kíváncsian várom a regionális politikáért felelôs fôigazgatósággal (DG Regio) folytatandó egyeztetéseket! Érdekes lesz az érme másik oldalát is megismerni! Valahogy úgy képzelem el, hogy a regionális és a kutatás-fejlesztési po-
litika közös metszete az, ahol dolgozom. Ez a metszet pedig még nagyon új keletû – legalábbis bizottsági berkekben igazán fiatalnak számít, alig egy éves –, ezért lehetôség van arra, hogy az elejétôl kezdve vegyek részt a munkamódszerek kidolgozásában, a megvalósítandó célok meghatározásában. Bízom abban, hogy amit eddig leírtam van és lesz annyira érdekes, hogy nem számít majd, hogy esik, nem esik? Mert alapszabály, hogy ESIK. Alföldi Kata VÁTI TFI, DG Research
LIFE IN BRUSSELS The regional aspects of the European Research Policy means getting a thorough understanding of the regions in the acceding countries. It also contains the examination of the national development plans to be handed in to the European Commission this spring from RTDI point of view, as well as the co-ordination with the ERDF, especially with its programmes on RTDI-related development and also for the planning of the post 2006 programmes. My task is mapping and getting a good understanding of the regions of the acceding countries' research and innovation capacity and their commitment, in order to draw a wellstructured picture on their strengths and weaknesses. I participate in the working group formulating the schemes supporting regional RTDI. Alföldi Kata National Agency for Regional Development, DG Research
A KOPPENHÁGAI DÖNTÉS UTÁN Magyarország 2003. április 16-tól „aktív megfigyelôi” státuszban kapcsolódik be az uniós intézmények munkájába.
2002. december 12-13-án Koppenhágában került sor az Európai Tanács (EiT) ülésére. A csúcstalálkozó témája a bôvítés volt, többek között a csatlakozási tárgyalások lezárása a 10 tagjelölttel (Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Magyarországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Lengyelországgal, Szlovákiával és Szlovéniával). A Tanács megítélése szerint ezek az országok az Unió teljes jogú tagjává válnak 2004. május 1-tôl, s a jelenlegi tagállamokkal egyenértékû szerepet játszhatnak majd Európa továbbépítésében. A helyszín – Koppenhága – szimbolikus jelentéssel is bír, hiszen tíz évvel ezelôtt, 1993-ban itt hozta meg döntését az Európai Tanács, mi szerint a társult országok az EU tagjává válhatnak. A Csatlakozási Konferencia keretében: • lezárásra került az összes, a korábban ideiglenesen lezárt tárgyalási fejezet; • a dán csomag-javaslat közös álláspontként történt elfogadásával lezárásra került az intézményi kérdések, a mezôgazdaság, a költségvetés és az egyebek fejezet; • kompromisszum jött létre a pénzügyi-költségvetési kérdésekrôl. A tagállamok megerôsítették a korábban kialakult menetrendet. Ennek megfelelôen 2003. január végére befejezôdik a Csatlakozási Szerzôdés szövegezése, megkezdôdik az Európai Parlamenti eljárás. Az aláírásra 2003.
4
RPP HÍRLEVÉL 2003. FEBRUÁR
április 16-án kerül sor Athénban. Az EiT felkérte a tagállamokat és a csatlakozó országokat, hogy a ratifikációs folyamatot úgy idôzítsék, hogy a Csatlakozási Szerzôdés 2004. május 1-jén hatályba léphessen. Az új tagok teljes joggal vehetnek részt az intézményi Kormányközi Konferencián, a majdani alkotmányos Szerzôdés aláírására a csatlakozás után kerül sor. Az EiT felhívta a figyelmet a tárgyalásokon tett vállalások teljesítésének fontosságára és az elôre nem látható fejlemények kezelése érdekében megerôsítette az ún. védzáradék alkalmazásának lehetôségét. Ez utóbbi pont gyakorlatilag azt jelenti számunkra, hogy intenzíven kell folytatni a belsô felkészülést, hiszen a vállalások egy részének telje-
sítése még hátravan. Mindenekelôtt meg kell teremteni az uniós támogatások felhasználásához szükséges intézményi hátteret. Egyúttal fel kell gyorsítani a tagállamként való mûködésre való felkészülést célzó kormányzati program (TMP) végrehajtását. Magyarország 2003. április 16-tól „aktív megfigyelôi” státuszban bekapcsolódik az uniós intézmények munkájába, de már 2002. december közepétôl hatályba lépett az ún. interim idôszakra vonatkozó
megállapodás, egyfajta felkészülés countries can join the EU on 1 May az áprilistól kezdôdô idôszakra. 2004. In Copenhagen all the negotiation Iván Andrea chapters got closed and agreement was NTFH, Területfejlesztési Fôosztály reached
AFTER THE SUMMIT OF THE COPENHAGEN EUROPEAN COUNCIL Following the decision of the Copenhagen Summit, the ten candidate
concerning the financial framework. However, Hungary must continue intensively the preparations for the membership, above all building up the necessary insitutions to manage the Structural and Cohesion Funds.. Andrea Iván National Office for Regional Development
Az Európai Bizottság 2003. január 30-án tette közzé az ún. Második Haladási Jelentést, mely egyrészt felfrissíti a Második Kohéziós Jelentés (2001. jan. 31.) és az Elsô Haladási Jelentés (2002. jan. 30.) eredményeit és megállapításait, másrészt az elôkészületeit jelenti a 2006 utáni kohéziós politika reformjának. Ami a társadalmi-gazdasági trendeket illeti, a jelenlegi kohéziós országoknak nemzeti szinten sikerült valamennyire behozniuk lemaradásukat, a különbözô országok régiói közötti különbségek csökkentek, de nôttek az egyenlôtlenségek az egyes tagországokon belül. A bôvítés eddig soha nem tapasztalt növekedést hoz magával a gazdasági különbségek terén az Unión belül. A kohéziós politika reformjának kapcsán a Jelentés szól az új prioritásokról: széles körben elfogadott, hogy a legfejletlenebb területek számára megmaradjon az 1. célkitûzés, továbbá, hogy az eddigi 1. célterületbôl kiesôk fokozatosan csökkenô támogatáshoz jussanak, s hogy egyes, speciális problémákkal küzdô régiók számára is el legyen különítve egy támogatási összeg (tengerentúli területek, ritkán lakott térségek). A Jelentés érinti az EU alapok keze-
lési szabályainak egyszerôsítési igényét is, fôleg az új programozási periódusra vonatkozóan: a tagállamok egyszerûbb szabályokat, a felelôsségi körök nagyobb decentralizálását szeretnék látni a pénzügyi menedzsment és ellenôrzés kérdéseiben, azok után, ha egyszer már az általános stratégiai célokban megegyeztek a Bizottsággal egy-egy program esetében. Végül, figyelembe véve a bôvítés utáni új társadalmi-gazdasági különbségek mértékét, új pénzügyi kereteket kell meghatározni 2006 után: sokan – többek között az Európai Parlament képviselôi – úgy vélekednek, hogy a kohéziós politikára legalább az EU GDP-jének 0.45%-át kell fordítani a jövôben. Ami a jövôt illeti, a Harmadik Haladási Jelentést 2003 utolsó negyedévében kell elfogadnia az Uniónak ahhoz, hogy az abban foglalt új programozási irányelveket (2007-13) hatékonyan érvényesíteni lehessen. Ez a Jelentés konkrét javaslatokat tartalmaz majd a kohéziós politika jövôjére vonatkozóan. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2003 során folyamatos elôkészítô eszmecserék zajlanak majd a témáról (pl. márciusi szeminárium „A Strukturális Alapok menedzsmentje a jövôben: hogyan oszt-
juk meg a felelôsséget” témában), 2004 elejétôl pedig az addigra már megfogalmazott konkrét javaslatokhoz lehet hozzászólni. Ez a folyamat azt célozza, hogy az új jogszabályokat 2005 vége elôtt el lehessen fogadni, s 2006-ban már az egyes tagállamok és régiók 2007-13-ra vonatkozó programozási dokumentumainak vitájára kerülhessen sor. Iván Andrea NTFH, Területfejlesztési Fôosztály
SECOND PROGRESS REPORT ON ECONOMIC AND SOCIAL COHESION The second progress report, the communication from the Commission was adopted at the end of January 2003. This report presents an update of the analysis of the situation and trends emrging in the regions, along with the main topics of the debate during 2002 on the future of cohesion policy. Andrea Iván National Office for Regional Development
AZ 1997-ES TERÜLETFEJLESZTÉSI PHARE PROGRAM ÉRTÉKELÉSE Az 1997 decemberében útjára indított HU9705-ös Phare Program a negyedik volt a területfejlesztési Phare programok sorában. A korábbi regionális Phare programokhoz hasonlóan az 1997-es program stratégiai célkitûzése az EU-csatlakozásra történô felkészülés elôsegítése volt. Ennek a folyamatnak a területfejlesztésben elsôdlegesen az a célja, hogy támogatási konstrukciók keretében kiválasztott fejlesztési projektek megvalósításán keresztül kialakuljanak az Unió rendszerével összhang-
ban álló politikák, intézmények és mechanizmusok, valamint hogy az ország képes legyen befogadni és hatékonyan felhasználni az EU Strukturális Alapokból érkezô támogatásokat. Ennek megfelelôen az 1997-es országprogram részeként elfogadott Északkelet-Magyarországi és DélDunántúli Területfejlesztési Phare Program elsôdleges célkitûzése az ország egyes régiói közötti gazdasági, szociális különbségek mérséklése, valamint a területfejlesztés intéz-
ményrendszerének továbbfejlesztése volt. A rendelkezésre álló forrásokat – az elôzô Phare programokhoz hasonlóan – csak hátrányos helyzetû térségekre (magas munkanélküliséggel sújtott ipari válságterületek, elmaradott rurális területek) koncentrálva használhatták fel a kiválasztott célrégiókban. A célkitûzéseket figyelembe véve az ország akkori leginkább leszakadó megyéit magába foglaló Északkelet-Magyarországi (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, RPP HÍRLEVÉL 2003. FEBRUÁR
5
A Jelentésben szereplô új prioritások: a legfejletlenebb területek számára maradjon meg az 1. célkitûzés; az eddigi 1. célterületbôl kiesôk fokozatosan csökkenô támogatást kapjanak; a speciális problémákkal küzdô régiók számára is legyen elkülönítve egy támogatási összeg.
KAPACITÁSFEJLESZTÉS
MÁSODIK HALADÁSI JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ ALAKULÁSÁRÓL
KAPACITÁSFEJLESZTÉS
Az 1997-es területfejlesztési Phare program segítségével a kialakuló intézményrendszer és szakembergárda a gyakorlatban sajátíthatta el az európai uniós regionális politika eszközrendszerének mûködési mechanizmusait és felkészülhetett a Strukturális Alapok majdani kezelésére.
Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) és Dél-Dunántúli (Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyék) régiókat jelölték ki célterületként. A program fô részei: • Ipari szerkezetátalakítás • Munkaerôpiaci elemek, humán erôforrás fejlesztés • Vidékfejlesztés • Magyar-román határ menti projektek A program 34 millió euró összegû költségvetésébôl Északkelet-Magyarország 22 millió, Dél-Dunántúl 8 millió, a Romániával határos négy megye 4 millió euró támogatásban részesült. A rendelkezésre álló keretet az elsô három alprogram tekintetében 91,05%-ban, a negyedik tekintetében 81,25%ban sikerült határidôre szerzôdésekkel lekötni. A program megvalósítása 2002 végén befejezôdött. A HU 9705-ös program törzsét a két célrégió Kísérleti Program Alapja képezte, amelynek mûködtetése elsôdlegesen a regionális fejlesztési tanácsok (rft) feladata volt, és amelyet ezek munkaszervezetei, a regionális fejlesztési ügynökségek hajtottak végre. A decentralizált programmegvalósítás keretét a felelôs minisztérium képviseletében eljáró Területfejlesztési Igazgatóság (TFI) és az rft-k által kötött megállapodás szabályozta, a döntéshozatalt és a felelôsséget egyaránt a regionális szintre delegálva. Ennek legfontosabb eleme volt a kedvezményezettek kiválasztása és a 100 ezer euró alatti tenderek közvetlen jóváhagyása. A 100 ezer euró feletti projekteket a TFI koordinálta és az Európai Unió Magyarországi Delegációja (EU Delegáció) hagyta jóvá. A Phare program ún. központi elemekkel is kiegészült. Fél éves képzést tartottak területfejlesztési szakemberek részére, amelynek eredményeként a célrégiókban a magyar törvényi elôírásoknak és az Európai Unió normáinak megfelelô területfejlesztési módszerek alkalmazására képes szakembergárda alakult ki. A projekt segítette továbbá a területfejlesztésben tevékenykedô intézmények felkészülését az elôcsatlakozási alapok - Phare, SAPARD és ISPA -, illetve az EU-csatlakozás után a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fogadására. A Regionális Mikro-hitel Program célja a kis- és közepes vállalkozások (kkv) rendelkezésére álló mikro-hitel források növelése volt. Ezáltal a HU 9705-ös program feltételeinek nem megfelelô kkv-k is részesülhettek támogatásban, amelyet egy már mûködô intézményrendszeren - a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és annak országos hálózatán - keresztül vehettek igénybe. Az érintett régiókban a hitelkeret – a magyar forrásokkal együtt – összesen 4,625 millió eurót tett ki. A kedvezményes kamatozású hitel maximális összege 6 millió forint lehetett, melyet a magyar tulajdonban levô, legfeljebb kilenc fôt foglalkoztató és legfeljebb évi 100 millió forintos forgalmat bonyolító vállalkozások vehettek igénybe, ágazati megkötés nélkül. A hitelfelvétel lehetôségével közel 600 vállalkozás élt a régióban. Északkelet-Magyarországon Kockázati Tôkealap létrehozását tervezték azzal a céllal, hogy az érintett régió olyan kis- és közepes vállalkozásainak fejlesztését ösztönözze tôkebefektetéssel, amelyek növekedési potenciállal rendelkeznek és megfelelô megtérülést biztosítanak. Az alap mûködését a hosszú elôkészítés és a széles körû egyeztetéseket követôen az Európai Bizottság nem hagyta jóvá. A pénzügyi projektekhez kapcsolódóan tanácsadói program indult a kisés közepes vállalkozások felzárkózásának és fejlesztésének elôsegítésére, amelyben mintegy 85 vállalkozás, illetve 200 vállalkozó vett részt.: • Közvetlen tanácsadás és tréning a dél-dunántúli kis- és közepes vállalkozásoknak, • Közvetlen tanácsadás és tréning a kockázati tôkét igénylô vállalkozásoknak az északkelet-magyarországi régióban, • Tréning program a kkv-k hiteleinek felhasználásához az északkelet-magyarországi régióban.
Innovációs és Technológia-fejlesztési Központ Pécsett
6
A Regionális Borászati Kereskedelmi Központ Tokajban
RPP HÍRLEVÉL 2003. FEBRUÁR
A korábbiakhoz képest többszörös EU-forrást biztosító 1997-es területfejlesztési Phare program - kiegészítve 25% kormányzati társfinanszírozással - döntô szerepet játszott az olyan konkrét projektek megvalósításában, melyek menedzselésén keresztül a kialakuló intézményrendszer és szakembergárda a gyakorlatban sajátíthatta el az európai uniós regionális politika eszközrendszerének mûködési mechanizmusait és felkészülhetett a Strukturális Alapok majdani kezelésére. A program keretében jelentôs fejlesztésekre került sor – a teljesség igénye nélkül néhány példa ezek közül: elkészült Berettyóújfalu városközpontjának és ipari parkjának új útja; Hevesen gyümölcstermesztési referenciaközpontot és hûtôtárolót létesítettek; megalapították az elsô magyar aukciós agrárbörzét; Jászfényszarun ipari parkot; Pécsett és Egerben az ipari parkon belül innovációs és technológia fejlesztési központot építettek; Tokajban az egykori Degenfeld kastély felújított épületében létrehozták a Tokaj Regionális Borászati Kereskedelmi Központot; másik híres borvidékünkön az Egri Borok Házát; bôvítették a fürdôt Mezôkövesden, Egerben, Túrkevén és Sátoraljaújhelyen; bôvítették a turisztikai kapacitást Törökszentmiklóson, Nagykörôn, Polgárban; a Dráván hajókikötôk létesítésével megteremtették a víziturizmus feltételeit… Bálint Edit VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság
THE 1997 PHARE PROGRAMME ON REGIONAL DEVELOPMENT The HU9705 PHARE programme launched in December, 1997 was the fourth programme on regional development in PHARE s history. Taking into account the Structural Funds objectives, the NorthEastern Hungary and the SouthernDunántúl regions comprising the most underdeveloped Hungarian counties were appointed as target areas. Main parts of the programme: transformation of industrial structure, labour-market elements, human resource development, rural development. From the 34 million euros total budget of the programme, 22 million euros were allocated to NorthEastern Hungary, 8 million to SouthernDunántúl and 4 million euros to the four counties bordering Romania. Bálint Edit National Agency for Regional Developmentt
A 2002-2003 évi Phare területfejlesztési program integrált helyi fejlesztések megvalósítására nyújt pályázati lehetôséget az ország minden régiójában. A kétéves kötelezettségvállalás keretében 54,12 millió euró Phare forrás és 43,29 millió euró központi forrás pályázati rendszerû elosztására lesz lehetôség. A pályázatok meghirdetése 2003. májusában várható. A támogatás célja helyi kezdeményezésekre és széles körû partnerségre épülô integrált településfejlesztési akciók megvalósítása. E cél elérése érdekében háromablakos pályázati kiírás keretében a következô komponensek kerülnek meghirdetésre: (1) Gazdasági vagy közösségi funkciók ellátására alkalmas települési területek rehabilitációja (2) Régión belüli elérhetôséget javító közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése (3) Helyi kezdeményezéseken alapuló foglalkoztathatóság javítása Önálló pályázat csak településfejlesztési tevékenységek (1. komponens) végrehajtására adható be. Elônyben részesülnek azok a pályázatok, ahol több szervezet öszszefogásával komplex fejlesztés valósul meg, amelynek része egy településfejlesztési, egy elérhetôséget javító, illetve egy foglalkoztatási projekt. Így olyan közös célt szolgáló kombinált pályázatok jönnek létre, amelyek két vagy három különbözô projektet tartalmaznak. Mind a három komponens esetében a lehetséges pályázók a nonprofit szféra képviselôi (pl. önkormányzatok, civil szervezetek, alapítványok, állami és önkormányzati intézmények), illetve közhasznú jellegû tevékenységet ellátó társaságok. A pályázóknak minimálisan tíz százalék önrészt kell biztosítaniuk fejlesztésük megvalósításához, a támogatás teljes összege nem haladhatja meg az összköltség 90 százalékát. Az 1. komponens keretében olyan település-megújítási akciók megvalósítására kerül sor, melyek az adott település jól lehatárolható, egy tömbben elhelyezkedô részén valósulnak meg. A támogatás minimális összege nem lehet kevesebb 500 ezer eurónál és nem haladhatja meg a 3 millió eurót. A kiválasztott célterületen település-rehabilitációs tevékenységek megvalósítását lehet támogatni, ami magába foglalja a közterületek fejlesztését, forgalomcsillapított övezetek ki-
alakítását, zöldfelületek megújítását is. Lehetôség van továbbá a pályázó tulajdonában álló jelentôs építészeti értékkel rendelkezô közösségi célú (nem lakó-) épületek, potenciális turisztikai látványosságok felújítására. Ezeknek az épületeknek felújításuk után elsôsorban non-profit célú tevékenységeknek kell helyt adniuk, hozzájárulva ezzel a foglalkoztatás javításához is. A tevékenység várható eredményeként a rendezetté vált közterületeken nô a mûködô kiskereskedelmi üzletek és vendéglátó egységek szám, nô a terület turisztikai vonzereje és a településrész népességmegtartó ereje. A településrehabilitációs komponens keretében további támogatható tevékenység a hasznosítatlan vagy alacsonyan kihasznált ipari területek, illetve volt katonai létesítmények fejlesztése, amely lehetôség szerint elôsegíti a terület funkcióváltását is. Az épületeket a felújítással alkalmassá kell tenni modern gazdasági vagy egyéb közösségi funkciók befogadására is. A közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó 2. komponens önállóan nem támogatható, csak a település-rehabilitációt célzó komponenssel közösen pályázható. A program keretében támogatás nyújtható a település-felújítási részben fejleszteni kívánt területhez, turisztikai vonzerôkhöz vezetô utak, kerékpárutak fejlesztésére, a településeket összekötô utak és kerékpárutak kiépítésére és felújítására, valamint az újonnan épített utaknak, a meglévô úthálózatba való csatlakozását biztosító csomópontok építésére. A támogatás feltétele, hogy a megépítendô vagy felújítandó útszakaszok közcélú hasznosítása biztosított legyen (elérhetôvé tegyen turisztikai látványosságokat, csökkentse egy település közlekedési elzártságát), és azon közforgalom haladhasson át. A komponens keretében elnyerhetô támogatás alsó határa 500 ezer euró, felsô határa 3 millió euró. A 3. humán komponens pályázóinak szintén össze kell fogniuk legalább egy település-rehabilitációt
megvalósító pályázóval. Az elnyerhetô támogatás 50 ezer és 300 ezer euró között van. E komponens keretében két tevékenység-típusra lehet pályázni. A szociális gazdaság típusú foglalkoztatási programok fô célja a hátrányos helyzetûek foglalkoztatása a non-profit szektorban. A foglalkoztatási programok keretében nyújtott szolgáltatások rendszerint a közösség számára hasznos területeken valósulnak meg. Támogatás igényelhetô továbbá non-profit vállalkozások beindítására is, melynek keretében a foglalkoztatottak olyan termékeket állítanak elô, amelyeket a piacon értékesítenek. A pályázat keretében támogatás igényelhetô a munkanélküliek szociális, mentálhigiénés felkészítésére és képzésére, a foglalkoztatás finanszírozására és a mûködéshez közvetlenül szükséges eszközök beszerzésére. A program sikeres végrehajtása érdekében fontos a leendô pályázók elôzetes tájékoztatása, illetve a pályázati dokumentáció sikeres kitöltéséhez való hozzájárulás.
A mintegy 43 millió euró központi forrásból gazdálkodó program háromablakos pályázati kiírás keretében helyi kezdeményezésekre és széles körû partnerségre épülô integrált településfejlesztési akciók megvalósítását támogatja. A programmal kapcsolatos további információk a Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkatársaitól, illetve a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság központi és regionális képviseleteitôl szerezhetôk be.
Somfai Ágnes VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság
THE PHARE 2002-03 PROGRAMME The Phare 2002-2003 regional development programme aims the promotion of integrated local development actions in all regions of Hungary. The grant scheme aims the modelling of the programme based planning and implementation of the ERDF and the ESF in the pre-accession period. The call for proposals is expected to be launched in May 2003 with a budget of 97,41 million euros. The programme will be implemented through a three-window call for proposal with the following components: (1) Rehabilitation of settlement areas suitable for economic and community activities, (2) Improvement of regional accessibility through the development of road transport infrastructure, (3) Promotion of employment based local initiatives.
Somfai Ágnes National Agency for Regional Development
RPP KÉPZÉSEK FEBRUÁR-MÁRCIUS HÓNAPOKBAN: A Komponens Az ESZA programozási tapasztalatai – február 20, VÁTI épülete Szeminárium a vidékfejlesztés programozásáról (ROP, Vidékfejlesztési OP, Interreg III B) B Komponens Kommunikációs „menedzser” Értékelô egységek hálózata a központi és a helyi közigazgatás szintjein C Komponens Tréning az üzleti tervezés pénzügyi elemzésérôl A pontos dátumokkal kapcsolatban a
[email protected] email címen lehet érdeklôdni. RPP HÍRLEVÉL 2003. FEBRUÁR
7
KAPACITÁSFEJLESZTÉS
INTEGRÁLT HELYI FEJLESZTÉSEK ÖSZTÖNZÉSE A PHARE 2002-2003 PROGRAM KERETÉBEN
