I. Pedagógus teljesítményének értékelése

„Petőfi Sándor „Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat

A Minőségirányítási Program előírt kötelező mellékletei

Csenger 2007. március 28.

Kazamér Tibor


I. Pedagógus teljesítményének értékelése Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. o. 2. A pedagógus munka értékelésének jogi háttere 4. o. 3. A pedagógus munka értékelésének célja 4. o. 3. 1. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelése 3. 2. A vezetés színvonalának emelésére irányuló célok: 4. A pedagógus munka értékelésének alapelvei 5. o. 5. A pedagógus munka értékelésének mutatói 5. o. 6. A pedagógus munka értékelésének feltételei 5. o. 7. A pedagógusmunka értékelési formái 5. o. 7. 1. Belső értékelés 7. 2. Külső értékelés 8. A pedagógus munka értékelési területei és arányai 6. o. 8. 1. Pedagógus – tanítói/szaktanári munka értékelése 8. 2. Munkaközösség vezetői/igazgatóhelyettesi munka értékelése 9. Az értékelésben résztvevők feladatköre 7. o. 10. A pedagógus munka értékelési folyamata 7. o. 10. 1. Előkészítés 10. 2. A belső és külső mérések, óralátogatások 10. 3. Az értékelő beszélgetés lebonyolítása 11. Értékelési ciklus 8. o. 12. Értékelés kritériumrendszere és az elért eredmény 8. o. elismerése 12. 1. Óralátogatás 12. 2. Önértékelő lap kitöltése 12. 3. Értékelési beszélgetés és az Értékelési összesítő lap elkészítése 13. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása 9. o. 13. 1. Dokumentumok 13. 2. Az elkészült dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés 14. A pedagógus munka értékelésének várható eredményei 9. o. 15. „Buktatók a rendszer működtetésében” 9. o. Mellékletek Pedagógus munka teljesítményének értékelése 1. sz. melléklet Megbízással ellátott felelős pedagógus teljesítményértékelés Munkaközösség-vezető 2. sz. melléklet

10. o

15. o.

1


Igazgatóhelyettes 3. sz. melléklet Óralátogatási lap 4.sz. melléklet Munka/elhivatottság 5.sz. melléklet Értékelési összesítő lap 6. sz. melléklet II. Teljes körű intézményi önértékelés Az önértékelés kritériumai az adottságok Vezetés értékelése

18. o. 21. o 23. o. 26. o. 29. o.

……………….. ……………….. ………………..

2


1. Bevezetés Az intézményi minőségirányítási programot a Magyar Köztársaság Országgyűlése által 2006. július 24-én elfogadott 2006. évi LXXI. Törvénynek megfelelően kell kiegészíteni az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének értékelésével.

A teljesítményértékelési rendszernek általában két célja van: · fejlesztés (formatív értékelés) · minősítés (szummatív értékelés).

Az értékelési rendszert befolyásoló tényezők: · Pedagógiai program · Minőségirányítási program · Az intézmény szervezeti kultúrája – a meglévő hagyományokkal együtt · A pedagógus életpályára ható tényezők. A teljesítményértékelési rendszer működtetéséhez szükséges szervezeti szabályzók:

Törvényileg kötelezően előírt dokumentumok:

Pedagógiai program Minőségirányítási program Szervezeti és Működési Szabályzat Munkaköri leírás Házirend

A megalkotott értékelési rendszertől mit vár el az intézmény vezetése és nevelőtestülete? · adjon segítséget az intézményben folyó oktató-nevelő munka színvonalának emeléséhez · juttassa olyan információkhoz az intézmény vezetőségét, amelyek segíthetnek bizonyos vezetői döntések igazságosabb és megalapozottabb döntésében · kerüljön sor a pedagógus-vezető közös megállapodása révén reális célok kitűzésére · ezen értékelésen keresztül az intézményvezetői, mint szaktanárok is részt vegyenek az értékelésben.

3


2. A pedagógus munka értékelésének jogi háttere A teljesítményértékelés nemcsak lehetőség, hanem szükség is. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2006. július 24-én fogadta el a 2006. évi LXXI. Törvényt - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról, amely az intézményi minőségirányítási programra vonatkozó előírásokat tovább bővítette. Kt. 40. § (11) 1. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét…” 2. „ A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a … 3. Fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.” 4. Kapcsolódás az országos mérési rendszerhez.

3. A pedagógus munka értékelésének célja Az iskolában dolgozó pedagógusok munkájának értékelésével elérendő cél:

3. 1. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelése

· minden tanár képet kapjon arról, hogy szakmai munkája hogyan ítéltetik meg · az elért egyéni teljesítmény és a hozzá kapcsolható szakmai fejlődés milyen irányt mutat · megerősödjön a pedagógus szakmai fejlődésének támogatása – motivációja · lehetőség nyíljon az önértékelés képességének fejlesztésére.

3. 2. A vezetés színvonalának emelésére irányuló tevékenységek:

· kialakuljon egy egységes és objektív értékelési rendszer · megtörténjen a szervezeti és egyéni célok harmonizálása · elemzésre kerüljön egy adott időszakban végzett pedagógiai munka · sor kerülhessen a tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítására és megoldására · elősegítse az iskolai feladatok egyenletesebb eloszlását · hozzá járuljon az információ áramlás folyamatos biztosításához · új teret kapjon a probléma és a konfliktus megoldás lehetősége.

4


4. A pedagógus munka értékelésének alapelvei Az értékelés legyen: · jogi alapokra épülő (Munka törvénykönyve, Közoktatási Törvény, SZMSZ, Munkaköri leírás, Házirend, Kollektív szerződés) · kivitelezhető legyen – idő, pénz, szakember · előre rögzített formában történjen – folyamatosan, meghatározott periodikussággal · tárgyszerű legyen – tényekre alapozott · személyre szóljon – figyelembe véve a pedagógus kötelezettségeit és jogait. · legyen fejlesztő hatású– elsődlegesen előremutató és ne elmarasztaló szándékot tükrözzön · érvényesüljön a méltányosság elve - megfelelő légkörben kerüljön elvégzésre.

5. A pedagógus munka értékelésének mutatói · jogszabályok betartása · képzettség · óralátogatások tapasztalatai · a tanulók mérhető és tapasztalható fejlődése · kötelező és vállat feladatok teljesítése · etikai normák betartása.

6. A pedagógus munka értékelésének feltételei · szükséges források - anyagi - humán (értékelők) · időtényező – ütemtervnek megfelelően

7. A pedagógus munka értékelési formái 7. 1. Belső értékelés

· óralátogatás – tervezett megfigyelési szempontok alapján (a pedagógusok számára is ismert) · tanulói teljesítmények vizsgálata (rendszeres tanulói értékelés, félévi és év végi minősítés) · dokumentumok elemzése (tanmenet, osztálynapló, ellenőrző…) · interjú · kérdőíves megkérdezés · spontán ellenőrzés.

5


7. 2. Külső értékelés · OKÉV – országos mérési rendszer · Fenntartói, kistérségi – helyi mérési, értékelési rendszernek megfelelően, jegyzőkönyvi dokumentációk, törzslapok, eredménystatisztikák · Szakértői - rendkívüli esetben az adott feladatra felkért – jegyzőkönyvezett tapasztalatok · Iskolavezetés – dokumentált ellenőrzési tapasztalatok.

8. A pedagógus munka értékelési területei és arányai 8. 1. Pedagógus – tanítói/szaktanári munka értékelése Értékelési területei

Alapfeltételek teljesítése: (Törvényi előírások, belső szabályzók betartása) Oktató-nevelő munka végzése: (Tanítási óra/tanítási órán kívüli feladatok – iskolai/iskolán kívüli) Óralátogatás Együttműködés Intézmény képviselete Összesen

Követelmények

%-os Alapvető Speciális Kimagasló arány elvárások elvárások eredmény 6

-

-

13%

9

9

5

49%

1 6

26% 8% 4% 100%

25/2 2 2 31.5

1 10

A pedagógus munka értékelése során elérhető maximális eredmény: 100% = max. 400 pont 140 pont (vezetői értékelés) + 140 pont (önértékelés) + 50 pont (óralátogatás értékelése) + 70 pont (egyéb területek értékelése)

8. 2. Munkaközösség vezetői/igazgatóhelyettesi munka értékelése Értékelési területei

Alapfeltételek teljesítése: (Törvényi előírások, belső szabályzók betartása) Oktató-nevelő munka koordinálása: (Tanítási óra/tanítási órán kívüli feladatok – iskolai/iskolán kívüli) Vezetői stratégia - együttműködés Intézmény képviselete Összesen:

Speciális elvárások MunkaközösségIgazgatóvezető helyettes

%-os arány

3

3

30%

3

3

30%

3 1 10

3 1 10

30% 10% 100%

6


A munkaközösség-vezető/igazgatóhelyettes munka értékelése során elérhető maximális eredmény: 100% = max. 480 pont 400 pont (pedagógus munka) + 80 pont (vezetői munka)

9. Az értékelésben résztvevők feladatköre Értékelésben részt vesz Igazgató

Igazgatóhelyettes Munkaközösség-vezető

Értékelésre felkért személy – mentor, szakértő…

Feladatköre Vezetésével elkészül a vizsgálati ciklus ütemterve. A vizsgálat elvégzése. A vizsgálat egységességének biztosítása. A tantestület tájékoztatása – titoktartási kötelezettség figyelembevételével. Részt vesz az ütemterv elkészítésében. Beosztottja szakmai munkáját véleményezi. Tájékoztatja az igazgatót a pedagógus tanórán/foglalkozásokon kívül nyújtott munkájáról. Az óralátogatás tapasztalatait összegzi.

10. A pedagógus munka értékelési folyamata 10. 1. Előkészítés ·

·

a tanév elején elkészített ellenőrzési - értékelési terv ismertetése a tantestülettel – szempontok és személyek kiválasztása az önértékelő lapok és a kitöltési útmutató kiosztása az ütemtervben rögzített időpontnak megfelelően

10. 2. A belső és külső mérések, óralátogatások Az értékelést végző személyek munkájának összehangolása az ellenőrzési - értékelési terv alapján.

10. 3. Az értékelő beszélgetés lebonyolítása ·

· ·

a pedagógusnak lehetőséget kell kapnia a kitöltött laphoz kapcsolódóan szóbeli kiegészítésre az intézményvezető értékeli a kérdőív egyes pontjaira adott válaszok tartalmát, állításait a korábban felsorolt és más forrásokból vett adatokkal támasztja alá az intézményvezetői értékelésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: -óralátogatások eredményét (kiemelkedő és fejlesztendő területeket) - értékelt pedagógussal kapcsolatos vezetői megállapításokat - megfogalmazott célokat a következő értékelési ciklusig

7


·

- a fejlesztendő területek esetén készüljön fejlesztési-cselekvési terv - terület, időpont, szükség esetén mentor megjelölésével – amely lehetőséget nyújt az utókövetéshez az önértékelő lap és a jegyzőkönyv a kolléga személyi anyagában kerül.

11. Értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul.

A vizsgálatban résztvevőkre az alábbiak érvényesek: Vizsgált pedagógus tanító

Vizsgált terület tanított tantárgyakból választottak szaktárgyak

szaktanár munkaközösség-vezető igazgatóhelyettes egyéb vállat feladatot teljesítő (mentor, szakvezető…)

középvezetői feladatok + szaktanári feladatok igazgatóhelyettesi + szaktanári feladatok vállalt feladatok

Vizsgálatot végzi igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezető igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezető igazgató igazgatóhelyettes igazgató munkaközösség-vezető igazgató igazgatóhelyettes

12. Értékelés kritériumrendszere és az elért eredmény elismerése Az értékelés során elért %-os eredmény minősítése az alábbi módon történik: -kiválóan megfelelt: 80-100% -megfelelt: 51- 79% -nem felet meg: 0- 50% A jutalmazás mértéke a mindenkor rendelkezésre álló pénzösszeg arányos elosztásával történik az elért % figyelembe vételével - a. kiválóan megfelelt és a megfelelt eredményt tanúsító kollégák között. Jutalmazás ideje:

tanév végén

8


13. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása 13. 1. Dokumentumok · · · · ·

ütemterv értékelő lap (pedagógus, igazgató) óralátogatási lap fejlesztési-cselekvési terv – közösen elkészített utókövetés - a megvalósulás mérőpontjainak rögzítése - a megvalósulás értékelése – megerősítés vagy korrigálás - a várható hosszú távú eredmények felvázolása

13. 2. Az elkészült dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmasak és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcsfontosságú pontja! Az értékelési összesítő lap a dolgozó személyanyagához csatolva kerüljön megőrzésre: · melynek módja - meg kell felelnie az iratkezelés szabályainak · mindaddig nem selejtezhető, míg a pedagógus az intézmény alkalmazottja · ha a tanár munkaviszonya megszűnik a lapot a tanár kérésére át kell adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni · az összesítő lap más munkáltatónak nem adható át! A teljesítmény értékelés tapasztalatai, eredményei nem tehetők közzé, hiszen, az személyiségjogokat sértene!

14. A pedagógus munka értékelésének várható eredményei · · · · · ·

javul a „belső” kommunikáció tovább fejlődik a feladat – felelősség tudat kialakul a teljes körű önértékelés segít továbblépni az önfejlesztésben tartós sikereket eredményezhet önbizalmat ad – pozitív érzelem megnyilvánuláshoz vezethet „...jó érzés, hogy bíznak bennem!” „... felfigyeltek a munkámra!” „…sok segítséget kapok! ” „... jó szívvel gondolok a munkahelyemre!”

15. „Buktatók a rendszer működtetésében” · · · ·

az értékelést formálisan kezeljük = adminisztráció teljesítése hiányos módszertani ismeretek hiányzik a tervezés hiányzik a korrekció és a visszacsatolás.

9


1. sz. melléklet

Pedagógus munka teljesítményének értékelése

Intézmény megnevezése:

Értékelés időpontja:

Pedagógus neve:

Gyakorlati évek száma:

Intézményvezető neve: Értékelésben résztvevő személyek:

munkaköre:

10

Pedagógus 1.

2. 3.

Alapvető elvárások

4.

5.

6. 7.

Értékelési terület Kitölti a törvényes munkaidőt.

Az SZMSZ, Házirend szabályait betartja. Nem vét a titoktartási kötelezettség ellen.

Ismeri, és pedagógus munkájához alkalmazza is az intézmény alapdokumentumaiban megfogalmazottakat – a célkitűzésekkel azonosul.

Határidőre teljesíti az adminisztrációs kötelezettségeket.

A helyi tantervnek és az éves iskolai munkatervnek megfelelően végzi munkáját. A munkájához szükséges szakmai felkészültséggel rendelkezik.

Kritérium Közoktatási Törvény Munkaszerződés Tantárgyfelosztás Pontos munkakezdés és befejezés (tanítási óra, értekezlet, egyéb feladatok) Nincs munkafegyelmi vétsége. Az intézményre, a kollégákra, a tanulókra vonatkozó információkat megtartja – arról csak megfelelő módon és helyen ad tájékoztatást (Kt., SZMSZ, Házirendben rögzített módon). Pedagógiai Program Helyi Tanterv IMIP SZMSZ Házirend Tanmenet elkészítése Napló beírása (óra beírása, érdemjegyek rögzítése a naplóban és az ellenőrzőben) Helyettesítések beírása, stb. Tantárgyi munkaterv Iskolai éves munkaterv Pedagógiai ismeretek Megfelelő szaktárgyi ismeret

Értékelési skála

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

Skála értelmezése: 4: teljes mértékben megfelelt, 3: többnyire megfelelt, 2: kismértékben jellemző, 1: nem felet meg 01

Pedagógus 8.

9. 10. 11.


12.

13.

14.

Értékelési terület Eleget tesz az oktató-nevelő munkához kapcsolódóan a törvényben előírt pedagógus továbbképzésnek. Az oktatás-nevelés során figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait. A tanítási órákra/foglalkozásokra rendszeresen és tervszerűen felkészül. A tanítási órákon/foglalkozásokon fejleszti a kulcskompetenciákat.

A tanítási órákon/foglalkozásokon változatos módszereket és szemléltető eszközöket használ.

A tanítási órákon/foglalkozásokon a tananyag elsajátíttatásakor a fokozatosság elvét követi.

A mérési eredmények és az általa adott értékelés (osztályzat/szöveges) összhangban van.

Kritérium Közoktatási Törvény Intézményi beiskolázási terv Pedagógiai és pszichológiai ismeretek Helyi tanterv Tanmenet Szövegértés-szövegalkotás Matematika Kommunikáció Életvezetési kompetencia Informatika, stb. Adott csoportra megtervezett frontális, csoportos és egyéni foglalkozások alkalmazása – tehetséggondozás, felzárkóztatás Applikáció, audiovizuális eszközök, stb. használata A tanmenetét a helyi tanterv alapján készíti el. Figyelembe veszi a tantárgyi integrációt. OKÉV mérés. Fenntartó által történő mérés. Intézményi mérés.

Értékelési skála 4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

Skála értelmezése: 4: teljes mértékben megfelelt, 3: többnyire megfelelt, 2: kismértékben jellemző, 1: nem felet meg

11

Pedagógus 15.


16.

17.

Speciális követelmények

Értékelési terület A munkaközösség szakmai munkájában aktívan és folyamatosan részt vesz.

Kollégáival a zavartalan oktató-nevelő munka elősegítése érdekében folyamatosan információt cserél. Intézménye érdekeit minden lehetséges fórumon képviseli.

18.

Kapcsolattartása a szülőkkel megfelelő.

19.

A nevelési és/vagy tanulási problémákkal rendelkező tanulók esetén folyamatos kapcsolatot tart kollégáival, az osztályfőnökkel. Az önképzésben és a továbbképzéseken szerzett új ismereteit szaktárgyi és módszertani területen készséggel továbbadja kollégáinak. Törekszik a különböző módszertani lehetőségeket beépítésére óravezetésében. Egyedileg készít szemléltető eszközöket.

20.

21.

Kritérium Jelen van a munkaközösségi megbeszéléseken Aktív szakmai munkájával hozzájárul a munkaközösségének és a szaktárgyának sikeres eredményéhez Hozzájárul az intézményen belüli zavartalan információáramláshoz. Szülői értekezlet Nyílt nap Bemutató óra A korrektség és bizalom elvén működő kapcsolat. A fejlesztés területén a gyerek érdeke kerül előtérbe.


4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

Írásos/szóbeli beszámolók. Bemutató órák tartása.

4

3

2

1

Módszertani sokszínűség és eszközhasználat.

4

3

2

1


21

Pedagógus 22.

Speciális követelmények

23. 24. 25. 26. 27. 28.

Kimagasló teljesítmények

29. 30.

Értékelési terület A tanítási órákon/foglalkozásokon kiemelten kezeli a felzárkóztatás/tehetséggondozás fontosságát. Aktívan részt vesz a tanórán kívüli programok szervezésében. A Pedagógiai Program/Minőségirányítási Program módosításában részt vesz. Tehetséges tanulók versenyre való felkészítése. Példát mutat kollégái számára az intézmény otthonosabbá tételében. Tehetséges tanulók versenyre való felkészítése A Pedagógiai Program/Minőségirányítási Program módosításakor team munka vezetését vállalja. Mentorként vállalja az újonnan érkező kollégák szakmai munkájának segítését. Az oktató-nevelő munka területén speciális felkérést kap külső intézménytől.

Kritérium Tanmenetben megjelöli a fejlesztés területét – csoportokra/tanulókra bontva. Iskolai/iskolán kívüli programok sikeres szervezése. Aktív, alkotó részvétel. Sikeres helyi és területi versenyeredmények. Faliújság, folyosó dekorálása, stb. Megyei, országos versenyeken kimagasló eredmény elérése. Team vezetőként törekszik a minőségi munka végzésére. Szakmai felelősségvállalás. Pedagógiai Szolgáltatótól – tantárgygondozó, tankönyvkiadótól, főiskolától, más intézménytől


3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

Skála értelmezése: 4: teljes mértékben megfelelt, 3: többnyire megfelelt, 2: kismértékben jellemző, 1: nem felet meg Elért összes pontszám:

31

2. sz. melléklet

Munkaközösség-vezetői munka teljesítményértékelése



Munkaközösség-vezető neve:



01

munkaköre:

Munkaközösség-vezető 1.

2.

3.

Elvárások

4.

5.

Értékelési terület A munkaközösségi munkaterv elkészítését irányítja és az abban megfogalmazottakat a tagokkal együtt megfelelő szakmai színvonalon, és határidőre megvalósítja.

A közös célok elérése érdekében a munkaközösségi értekezletek a munkatervnek megfelelő időpontban és tartalommal megtartja. A tagozatához/szakterületéhez tartozó egységes követelményrendszer betartását az ellenőrzési terv szerint kontrolálja.

A meghirdetett szaktárgyi versenyeket figyelemmel kíséri, és a munkaközösség tagjaival egyezteti a részvételt, a felkészülés menetét a sikeres szereplés érdekében. Aktívan részt vesz a munkaközösség szakterületéhez kapcsolódó tankönyv és taneszköz kiválasztásában.

Kritérium Figyelembe veszi: -PP+Ht-ben megfogalmazottakat -az éves munkatervben rögzített célkitűzéseket. Jó időgazdálkodásra törekszik. A tagok minden szempontból szakmailag felkészülten vegyenek részt a munkában. A tanári tevékenységek folyamatos nyomon követése: -óralátogatások -szakmai beszélgetések -tanulói teljesítmények – osztályzatok, mérések nyomon követése, stb. Folyamatos szakmai kommunikáció megléte.

Figyelembe veszi: - a tankönyvrendelés szabályait – törvényit és az intézményit.


4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1


0

Munkaközösség-vezető 6.

7.

Értékelési terület Képes a problémák kezelésére, megoldására és jó döntések meghozatalára.

Kritérium Jó csapatépítő, együttműködő. Szakmai és emberi tulajdonságai példaképként szerepel.

Feltárja a beosztottjai erősségeit és fejlesztendő területeit.

Kiváló szakmai tudás. Jó emberismeret. Buzdít, sikerhez juttat, elismeri az egyén teljesítményét. Elkötelezettség a közös cél érdekében. Intézmény érdekeinek széles körben történő képviselete. Világos jövőképpel rendelkezik.

Elvárások 8.

Megosztja az információt/hatalmat.

9.

Az intézmény érdekeit helyezi előtérbe

10.

Folyamatos önfejlesztésének igényével motiválja kollégáit is szakmai továbbképzéseken való részvételre.


3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1


Elért összes pontszám:

1

3. sz. melléklet

Igazgatóhelyettesi munka teljesítményének értékelése



Igazgatóhelyettes neve:



munkaköre:

0

Igazgatóhelyettes 1.

2.

3.

Elvárások

4.

5.

Értékelési terület Munkáját a törvényi előírásoknak, az intézmény belső szabályzóinak és alapdokumentumainak megfelelően végzi.

Kritérium Jogszabályi ismeretek és azok alkalmazása, valamint a változások folyamatos nyomon követése.

Az igazgató távollétében is képes önálló, megalapozott és felelősségteljes döntés meghozatalára.

Önálló munkavégzésre képes. Megbízható. Szakmailag képzett és elismert. Élvezi az alkalmazotti kör bizalmát. Ismeri az intézmény költségvetését. Sikeres pályázatokat ír. Kollégáit motiválja az ésszerű takarékosságra.

Aktívan részt vesz az intézmény gazdálkodásának tervezésében, forrásbővítő lehetőségek kihasználásában.. .

Jó szervező.

Adminisztrációs feladatait nagy pontossággal, határidőre elvégzi.

Az adott feladathoz választ kollégát. Jól gazdálkodik az idővel. Figyelembe veszi az egyenlő terhelés elvét… Megfelelő információval rendelkezik. Jó időbeosztással dolgozik.


4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1


2

Igazgatóhelyettes 6.

7.

Elvárások

8.

9.

10.

Értékelési terület Ellenőrzési feladatait önállóan tervszerűen végzi.

Nyomon követi kollégái szakmai fejlődését.

Értékelések során törekszik az objektivitásra és a kollégák munkájának elemzése során elsődlegesen fejlesztő céllal jár el.

Koordinálja a külső/belső méréseket, az eredmények feldolgozását és az ebből következő fejlesztések elvégzését. Az iskola image-ének megfelelő képviselete.

Kritérium PP+Ht.+IMIP-ben+éves munkatervben megfogalmazottaknak megfelelően ellenőriz. Óralátogatások/tanórán kívüli programok tapasztalatai. Partnerek véleményeinek összegzése. Továbbképzéseken való részvételre motivál. Tényekre alapozza döntéseit. Összehangolja az intézmény és a pedagógus érdekeit. Motivál – támogató szándékot tanúsít és gyakorol. Rendelkezik mérési ismeretekkel. Ellenőrzi a tanulók fejlesztésének menetét. Tanulók továbbtanulásának nyomon követése. Külső partnerekkel való kapcsolattartás.


4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

4

3

2

1

Skála értelmezése: 4: teljes mértékben megfelelt, 3: többnyire megfelelt, 2: kismértékben jellemző, 1: nem felet meg Elért összes pontszám: 1

4. sz. melléklet


ÓRALÁTOGATÁSI LAP



Pedagógus neve:



munkaköre:

0

Értékelési skála: 4: teljes mértékben megfelelt 3: többnyire megfelelt

2: kismértékben jellemző 1: nem felet meg

Személyes tulajdonságok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a tanításhoz, a tantárgyhoz, a tananyaghoz való hozzáállás fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal a figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége a tanári figyelem terjedelme a tanulói teljesítmények objektív értékelésének képessége a saját teljesítmény objektív értékelésének képessége

Értékelési skála 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4

1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

Az óratervezés minősége 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

célok egyértelműsége, megválasztásuk indokoltsága megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése a feladatok kidolgozottsága, előkészítettsége feladattípusok és munkaformák változatossága, egyensúlya időbeosztás a tanítási anyagok/eszközök változatossága, előkészítettsége A tanítás minősége óravezetés, a munka szervezése, átmenetek a fázisok között gazdálkodás az idővel, az óra dinamikája az egyes óraelemek/feladatok lebonyolítása a tanítási anyagok/oktatási eszközök használata az utasítások világossága magyarázatok érthetősége, színessége kérdezési technikák/kommunikáció a tanulókkal a tanulók bevonása a munkába a tanulók hibáinak kezelése a kitűzött célok megvalósítása a tanulók munkájának értékelése a váratlan helyzetek kezelése az óra hangulata, munkalégkör Speciális tantárgyi szempontok

27. 28. 29. Elért összes pontszám

Megjegyzés: ________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________

1

5. sz. melléklet

Pedagóguspálya munka/elhivatottság?



Pedagógus neve:

Szakmai évek száma:

Értékelést végző személy:

munkaköre:

11

1 Képzések Mennyire lenne fontos Önnek, hogy a következő időszakban, mint pedagógus ismereteit az alábbi területeken bővítse? Állítsa az Ön számára fontossági sorrendbe a képzési területeket 1-13-ig. Pedagógiaelmélet Oktatástörténet Oktatáspolitika Pszichológia, szociálpszichológia ismeretek Személyiségfejlesztő tréning Szaktárgyi ismeretek Mérés-értékelés Informatika Nyelvi ismeretek Kommunikációelmélet és gyakorlat Vezetői ismeretek Jogi ismeretek Egészségügy, mentálhigiéniaképzés

2. „Ahogyan én látom a pedagógusi munkámat!” Erősségeim

Fejlesztendő területeim

1. 2.

Legfontosabb célkitűzésem

3. 4. 5.

12

3. „Mit gondol, hogy a következő öt évben melyik állítás lesz igaz Önre”? A következő kérdések nem tartoznak szorosan a vezetői munka értékeléséhez, így nem kötelező a válaszadás!

Pedagógusként/középvezetőként ·

vezető szeretnék maradni a saját iskolámban.

·

vezető szeretnék lenni a saját iskolámban

·

tanár szeretnék lenni a saját iskolámban

·

oktatási területen, de máshol szeretnék dolgozni.

·

nem oktatással kívánok foglalkozni.

·

nyugdíjas leszek.

igen

nem

13

6. sz. melléklet


ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP



Pedagógus neve:


Intézményvezető neve:

14

1. Az óralátogatások eredménye Kiemelkedően jó területek

Figyelmet igénylő területek

2. Az egyéb területek értékelése

Szakterület

Kiemelkedően jó területek

Figyelmet igénylő területek

Pontszám 1-10

Diákönkormányzat 1-10 Ifjúságvédelem

1-10 Sport tevékenység

1-10 Kulturális tevékenység

1-10 Versenyeredmények

1-10 Szakmai rendezvényszervezés iskolai,városi Táboroztatás, kirándulás

1-10

15

3. Megfogalmazott célok a következő értékelési ciklusra 1. 2. 3. 4. 5.

Munkaközösségvezető

Igazgatóhelyettes

pont

Elvárások (1-10.)

Elvárások (1-10.)

pont

……………….pont

Pedagógus Alapvető elvárások (1-19.)

pont

Speciális elvárások (20-29.) Kimagasló elvárások (30-35.) Óralátogatás (1-25.) Egyéb tevékenység

Összesen:

pont

……………….pont

pont

pont

4. Megjegyzések: _________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ Dátum:______________________

_________________________ értékelt tanár

________________________ igazgató

16

II. Teljes körű intézményi önértékelés A folyamat tartalma Az intézmény meghatározott időközönként teljes körű intézményi önértékelést végez, melyet kiterjeszt a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére is.

Az intézményértékelés alapelvei Az intézményi önértékelés a belső fejlesztés támogatása érdekében történik. Az intézményértékelés komplex, a tanulói teljesítmény értékelésén túl az eredmények létrejöttében szerepet játszó folyamatokat is vizsgálja. A működés, folyamatok vizsgálatánál az értékelés alapvető szempontja, hogy a vizsgált terület mennyiben járul hozzá az eredményességhez. Az intézményi működés ellenőrzése során tett megállapítások az értékelés bemeneti információi. Az értékelés során biztosítani kell, hogy az érintettek hozzájussanak az értékelés eredményeihez, az őket illető információkhoz.

Az intézményértékelés céljai A közoktatás rendszerében közreműködők (intézmény, fenntartó) közös érdeke, hogy az

intézmények

teljesítményéről,

minőségéről

megbízható,

objektív

képpel

rendelkezzenek. Az intézmények eredményességét folyamataik, működésük javításával, fejlesztésével lehet növelni, ezért az intézményértékelés nem kizárólag a nevelési, tanulási eredményekre, hanem az eredményességet befolyásoló tényezők, folyamatok, résztvevők vizsgálatára, értékelésére is irányul. Az intézményértékelés a feltételek, a folyamatok, és a kimenetek egymásra gyakorolt hatásának, összevetésével állapítja meg az intézmény eredményességét.(ezek alapján lehet kijelölni az intézményértékelés területeit) Az intézményértékelés az intézmény eredményeinek összevetése az elvárásokkal azért, hogy hozzájáruljon a pedagógiai munka fejlesztéséhez.

17

Az erősségek és a fejlesztendő területek tényszerű megállapítása, a szükséges beavatkozások, fejlesztések kijelölése

Az intézményértékelés funkciója Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való összevetése. Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata. Az intézmény pedagógiai és működési tevékenységének, folyamatainak elemzése. (helyzetértékelés, problémafeltárás) Az önértékelés segítségével döntéshozatal a fejlesztésről.(az intézményi önértékelés az első lépés az intézményi minőségfejlesztés folyamatában)

Az önértékelés gyakorisága: 3-5 évenként az intézményi vezetői megbízás lejártának megfelelően. Az éves munkaterv rögzíti az önértékelés konkrét időpontját.

Az értékelés módszerei Folyamatos adatgyűjtés a meghatározott területeken, évenkénti összegzéssel, évenkénti elemzés, trendvizsgálat. Az értékelési ciklus végén az adatok összegyűjtése, elemzése, összegzése, trendvizsgálat. Kvantitatív megközelítés-mennyiségi mutatók, statisztikai módszerek alkalmazása Kvalitatív megközelítés -feljegyzések,

interjúk,

megfigyelések, beszélgetések az

információk forrásai

Az értékelés eszközei -

Interjú

-

Fókuszcsoportos megbeszélés

-

Megfigyelés

-

Kérdőívek

-

Tesztek

-

Eseménynaplók

-

Dokumentum elemzés, nyilvántartások elemzése

18

Az értékelés lépései 1. A csoportok megalakítása 2. A munkacsoportok felkészítése, képzése a feladatra 3. A témakörök feldolgozásához segédanyag biztosítása 4. A TEAM-ek elkészítik saját feladatterveiket 5. Adatgyűjtés és feldolgozás folyamata, csoportvélemények kialakítása 6. A csoportok prezentációja a nevelőtestület előtt 7. A nevelőtestületi kiegészítések legitimálás Értékelési modell (EFQM)

Az Európa szerte elfogadott „Európai Alapítvány a Minőségirányításért” (EFQM) által kidolgozott Kiválóság Modell, illetve ennek alapján létrehozott magyar Nemzeti Minőségi

Stratégiai tervezés

Munkatársi elégedettség Folyamatok

Vezetés

Munkatársak irányítása

Erőforrások

Partneri elégedettség

Társdalmi kihatás

Adottságok

Innováció, eredmények

Díj (NMD) kritérium rendszerén alapszik.

Eredmények

A modell területei Az intézmény jellemző tulajdonságai, adottságai. 1. A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében. 2. Az intézmény stratégiájának meghatározása és az operatív tervezés 3. A meglévő folyamatok szabályozottsága 4. A szabályozási rendszer teljes körűsége 5. Az erőforrások figyelembe vételének módja 19

6. A partneri igények figyelembe vételének módja 7. Az intézmény menedzselése

Az intézmény által elért eredmények 8. A munkatársak bevonásának mértéke 9. A folyamatos fejlesztés eredményei 10. A partnerek elégedettsége 11. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága 12. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei 13. A kitűzött célok elérése, megvalósítása 14. Az erőforrások felhasználásának hatékonysága 15. Az intézmény menedzselése Az önértékelés területei és azok felosztása a csoportok között, valamint a témakörök feldolgozásának módszerei

AZ ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI Csoport

1.

2.

3.

4.

5.

Adottságok A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

Eredmények A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

A munkatársak bevonásának mértéke Az intézmény menedzselése Az intézmény menedzselése A kitűzött célok elérése, Az intézmény stratégiájának megvalósítása meghatározása és A folyamatos fejlesztés megvalósítása eredményei A meglévő folyamatok A szabályozási rendszer szabályozottsága bevezetettsége, az A szabályozási rendszer alkalmazás hatékonysága teljes körűsége Az erőforrások Az erőforrások felhasználásának hatékonysága figyelembevételének módja

A partneri igények figyelembevételének módja

A partnerek elégedettsége

Módszer dokumentumelemzés kérdőív /adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások

dokumentumelemzés csoportos interjú statisztikai kimutatások dokumentumelemzés kérdőív/adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások dokumentumelemzés statisztikai kimutatások dokumentumelemzés kérdőív/adatgyűjtő lap csoportos interjú statisztikai kimutatások

110

Intézményi önértékelés elvégzésének eljárásrendje

Az önértékelés folyamata

Módszer, eszköz

Előkészítés és tervezés Az önértékelés célja Az önértékelés területeinek áttekintése A pedagógiai program alapján az önértékelésbe bevont területek azonosítása A nevelőtestület felkészítése Eszközök, felelősök, határidők meghatározása Az előzetes adatok számbavétele

Felelős

Határidő

Produktum

09. 15. A vizsgálandó területek listája, strukturált rendszere Összehasonlító elemzés

Önértékelési terület listája

Belső továbbképzés Tantestületi értekezlet Önértékelési rend szerint

Értekezlet terve, résztvevőkből alakított team Értékelési rend

Összehasonlító mátrix

10. 15.

Az adott területre vonatkozó

Dokumentum-elemzés

Az intézmény korábbi

korábbi adatok, információk áttekintése

Fókuszcsoportos interjú Kérdőíves adatgyűjtés

információi, adatgyűjtés eredményei 01. 15.

Az önértékelési terv elkészítése Felkészülés az önértékelésre

Képzés, konzultáció

Képzési terv

Önértékelési eszközök kiválasztása, készítése Az önértékelés lebonyolítása A kapott eredmények feldolgozása, értékelése

Önértékelési eszközök kidolgozása Önértékelési terv szerint Szempontrendszer

Eszközcsomag Indikátor lista Önértékelés dokumentumai Adatok Beszámolók

10

Az önértékelés folyamata Elemzés Elemzés, következtetések az adott területekre vonatkozóan (erősségek, fejlesztendő területek) Az önértékelés eredményeinek összevetése a korábbiakkal Trendvizsgálat Visszacsatolás Fejlesztési területek kijelölése, új önértékelési terv készítése Az eredmények egyéb felhasználása (pl. éves munkatervbe való beépítése) Az érdekeltek informálása

Módszer, eszköz

Felelős

Határidő

Produktum

03. 15. Elemzési szempontrendszer Fejlesztő folyamatok

Területenkénti elemzés Lista

Összehasonlító elemzés

Összehasonlító táblázatok Adatbázis 04. 15.

Csoportmunkai elemzés Fejlesztési célok Munkatervi kiegészítés

Értekezlet Írásos tájékoztatás

Új önértékelési terv

06. 25.

Jegyzőkönyvek

Adatbázisba történő beillesztés

11

Az önértékelés megállapításainak összegzése ADOTTSÁGAINK Területek

Erősségek _______________________________ 1. A vezetés szerepe _______________________________ a szervezeti kultúra _______________________________ _______________________________ fejlesztésében ____________________________

Fejlesztendő területek ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

2. Az intézmény stratégiájának meghatározás és megvalósítása

3. A meglévő folyamatok szabályozottsága

4. A szabályozási rendszer teljes körűsége

_______________________________ ____________________________ 5. . Az erőforrások _______________________________ ____________________________ figyelembevételének _______________________________ ____________________________ módja _______________________________ ____________________________

6. A partneri igények figyelembevételének módja 7. Kulcsfontosságú folyamatok és kulcsfontosságú eredmények (értékelésnél az eredményeket mellékletek tartalmazzák)

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

_______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________ _______________________________

____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________ ____________________________

2

EREDMÉNYEINK Területek

Erősségeink

Fejlesztendő területek

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

___________________________ ___________________________ ___________________________ 13. A kitűzött célok elérése, megvalósítása ___________________________ ___________________________

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________ _________________________

___________________________ ___________________________ ___________________________ ___________________________ _

_________________________ _________________________ _________________________ _________________________

8. A munkatársak bevonásának mértéke

9. A folyamatos fejlesztés eredményei

10. A partnerek elégedettsége

11. A szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága

12. A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei

14. Az erőforrások felhasználásának hatékonysága

AZ ÖNÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI AZ ADOTTSÁGOK 1.

VEZETÉS ÉRTÉKELÉSE Kérdőív : 1.sz. melléklet

Az intézmény vezetőjének és más vezetőinek tevékenysége és magatartása ösztönzi-e, támogatja-e, előmozdítja-e a minőségügyi kultúrát? A vezetés…… értékelés 1-4

vez . alk.

1.

elkötelezettek a pedagógiai programban megfogalmazott küldetés és értékrend érvényre juttatása iránt és példát mutatnak ezek betartására.

2.

mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hatékony kapcsolatot alakítsanak ki az intézmény külső partnereivel (szülőkkel, fenntartókkal, más iskolákkal).

3.

elősegítik az intézmény kedvező megítélését publikációkkal, rendezvényeken tartott előadásokkal, civil szervezetekben végzett munkálkodással.

4.

élére állnak az jobbításokban.

5.

támaszkodnak a belső partnerek (tanárok, munkatársak) ötleteire, javaslataira és meghallgatják panaszaikat, kritikájukat és lehetőség szerint figyelembe veszik ezeket.

6.

lehetőségük szerint mindent megtesznek a szükséges erőforrások megteremtésére a kitűzött feladatok teljesítéséhez.

7.

észlelik, elismerik beosztottjaik mindennapi munka során.

8.

figyelemmel kísérik az oktatási, nevelési folyamatokban az egyének, a csoportok munkáját, fejlődését, és ahol lehetséges, kialakítottak objektív mérőrendszert ezek megítélésére.

9.

egyértelműen meghatározzák a szervezeten belül a feladatokat és hatásköröket.

10.

szinten tartják önképzéssel.

új

saját

kezdeményezéseknek

a

erőfeszítéseit,

felkészültségüket

fejlesztésekben,

törekvéseit

a

továbbképzésekkel, Átlag:

2.

STRATÉGIA ÉS OPERATÍV TERVEZÉS Kérdőív: 2.sz. melléklet

A szervezet hogyan fogalmazza meg küldetését, értékrendjét és stratégiáját, és miként alkalmazza

a

szervezeten

belül,

valamint

hogyan alakítja

az ebben

foglaltakat

intézkedésekké? Az intézményünkben ….. értékelés 1-4 1

vez . alk.

a küldetés, a pedagógiai hitvallás, az értékrend egyértelműen meg van határozva a pedagógiai programban.

2

a

stratégiai

célokat

megfogalmazták,

és

meghatározták

az

ezek

megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokat. 3

rendszeresen aktualizálják, fejlesztik a pedagógiai programot, stratégiájukat, egyeztetnek a munkatársakkal

4

a stratégiai célkitűzések megvalósításához szükséges aktuális feladatok megvalósítására munkaterveket dolgoznak ki, amelyek egyértelművé teszik az elvárásokat és a felelősöket.

5

hatékony tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy a pedagógiai programot, munkaterveket mindenki megismerje és elfogadja

6

figyelemmel kísérik a megfogalmazott értékrend és célok érvényre jutását.

7

ellenőrzik a kitűzött feladatok, munkatervek teljesülését, a megvalósítás eredményeit, és szükség szerint módosítást hajtanak végre.

8

a pedagógiai program aktualizálásánál, a munkatervek összeállításánál figyelembe veszik az összes lényeges adatot és igényt, amely a rendeletekből, és a partnerek igényeiből következik. Átlag:

3.

A DOLGOZÓK IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Kérdőív:3.sz. melléklet

A szervezet hogyan hasznosítja a dolgozók képességeit? Az intézményünkben ….. értékelés 1-4 1

vez . alk.

egyeztetik a tanárokkal és más munkatársakkal a velük szemben támasztott elvárásokat és a teljesítményük mérésére (értékelésére) szolgáló kritériumokat.

2

rendszeresen tartanak csoportos kétirányú kommunikáción alapuló megbeszéléseket, ahol informálják a munkatársakat, valamint megválaszolják

kérdéseiket,

és

megismerik

véleményüket,

javaslataikat.

3

minden tanár számára készítenek képzési (esetleg karrier-) terveket, összhangban az intézmény jövőképével és fejlesztési tervével.

4

tanévenként minden egyes tanárnak és más munkatársnak – személyes beszélgetés keretében – értékelik a teljesítményét, meghallgatják ezzel kapcsolatos véleményét, és meghatározzák, miben kell fejlődnie, valamint azt is, hogy juttatásaiban milyen változásra számíthat.

5

a tanárokat és más munkatársakat felhatalmazzák arra, hogy saját hatáskörben hozzanak döntéseket olyan ügyekben és területeken, ahol ehhez minden információval és kompetenciával rendelkeznek.

6

az

új

belépőkkel

megismertetik

az

intézmény

küldetését,

értékrendjét és belső szabályait.

Átlag:

4.

ERŐFORRÁSOK ÉRTÉKELÉSE Kérdőív :4.sz. melléklet

Hatékonyan és hatásosan fejleszti-e az intézmény az erőforrásait? Az intézményünkben ….. értékelés 1-4 1.

vez . alk.

a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások felhasználása összhangban van az intézmény deklarált céljaival.

2

a gazdálkodási folyamatok szabályozottak és ezek betartásával járnak el.

3

ellenőrzik a pénzügyi erőforrások felhasználását.

4

intézkedéseket hoznak az energiafelhasználás optimalizálására.

5.

Az infrastruktúra és egyéb technikai eszközök üzemeltetése biztonságos és szabályozott, karbantartásuk megoldott.

6

a rendelkezésre álló infrastruktúrát és technikai eszközöket hatékonyan használják ki.

7

az összes dolgozót ellátják a munkája hatékony végzéséhez szükséges információval.

8

a tankönyvek kiválasztási eljárása biztosítja, hogy teljesülhessenek az oktatási, tanulási célkitűzések, valamint érvényre jusson az intézmény értékrendje.

Átlag:

5.

A

FOLYAMATOK

ÉS

SZABÁLYOZOTTSÁGOK

ÉRTÉKELÉSE Kérdőív : 5.sz melléklet Hogyan azonosítja, irányítja, vizsgálja felül és fejleszti az intézmény a folyamatait? Az intézményünkben ….. értékelés 1-4 1

vez . alk.

az oktatási, nevelési és a működési folyamatok összhangban vannak a pedagógiai nevelési programmal és a helyi tantervvel.

2.

rendszeresen meghatározzák (azonosítják), hogy a célkitűzések megvalósítása és a sikeres működés szempontjából melyek a kulcsfolyamatok, és ezek kézben tartásának kiemelt figyelmet szentelnek.

3.

a kulcsfolyamatokat felügyelik (ahol lehetséges ezek eredményességét mérik), és továbbfejlesztik a partnerek elvárásai, az új ismeretek és a belső javaslatok alapján.

4.

az értékrend és a kitűzött célok teljesülését döntően befolyásoló oktatási,

nevelési

folyamatokra

vonatkozóan

valamely

előíró

dokumentumban (pedagógiai programban, SZMSZ, módszertani leírásban), vagy más médium segítségével (oktatófilm, video stb.), esetleg oktatással, betanítással, szóbeli kihirdetéssel Hogyan érvényesül ez a felsorolt területeken? 5.

–

partnerkapcsolatok kezelése, kommunikáció a külső partnerekkel:

–

tanárok, munkatársak felvételének módja, követelményei:

6.

–

a biztonságos és egészséges tanítás, tanulás feltételei (terhelés,

7.

pihenés, szellőztetés stb.), valamint a veszélyek (stressz, drog stb.) felismerése és megelőzése, –

8.

a

tanulók

értékelésének

közös

követelményrendszere,

mérőeszközei, –

az oktatási-nevelési munka ellenőrzése, elemzése és javítása. Átlag:

6.

A

FOLYAMATOS

FEJLESZTÉS

ALKALMAZÁSÁNAK

SZINTJE Kérdőív. 6.sz mellélet Az új ismeretek, a változó igények és a működési tapasztalatok alapján hogyan fejlesztik intézményüket, működésüket? Az intézményünkben …. értékelés 1-4 1.

vez . alk.

a vezetés az iskolát érintő külső és belső mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján határozza meg a javítandó, fejlesztendő folyamatokat, területeket.

2.

a

vezetés

biztosítja

eszközrendszerének

a

folyamatos

működését

az

fejlesztés

intézményben

(probléma/feladatmegoldó teamek működtetése, vezetői támogatás). 3.

az intézményben a fejlesztési feladatok kitűzése során meghatározott a cél, az elvárt eredmény, a teljesülés mérésének módja, a határidő és a felelős.

4.

a

fejlesztési

eredmények,

javaslatok

beépülnek

az

intézményi szabályozás rendszerébe. 5.

a vezetés rendszeres időközönként értékeli az eredményeket, és újabb emelt szintű célokat tűz ki a jobb eredmények elérése érdekében. Átlag:

7.

A SZERVEZETI KULTÚRA ÉRTÉKELÉSE

Kérdőív:7.sz. melléklet

Azt mérjük, hogy mennyire fontosak a megkérdezettek számára a szervezeti kultúra fejlettségére utaló megfogalmazások. A helyi gyakorlat megítélése, a teljesülés mértéke.

értékelés 1-4 1.

vez . alk.

Az intézmény hatékony, eredményes működése érdekében el kell érni a tanároknak és más munkatársaknak a meghirdetett értékrenddel, célkitűzésekkel való azonosulását.

2.

A célkitűzések meghatározásában, a feladatok megoldásában a csoportcéloknak legyen elsőbbsége az egyéni érdekekkel szemben.

3.

A

szervezetre

megvalósítására

vonatkozó való

vezetői

alkalmasság

döntésekben domináljon

a a

feladatok személyes

kapcsolatokkal szemben. 4.

hosszú távú célokat mindenkor vegyék figyelembe az operatív döntések meghozatalában.

5.

Az ösztönzési rendszer objektív alapokra épüljön, határozzon meg számon kérhető, mérhető elvárásokat (kritériumokat) szemben a szubjektív vezetői megítéléssel.

6.

Az ösztönzés legyen kellően differenciált (az elvégzett munka és az eredmények alapján), ne a javak egyenlő elosztására törekvés legyen jellemző.

7.

Az intézmény vezetése vállalja fel, hozza felszínre és igyekezzen feloldani a konfliktusokat, szemben az elkerülő, elodázó taktikával.

8.

Az intézményben határozzák meg (előre) az elvárásokat minden munkatársra vonatkozóan, és ellenőrizzék ezek betartását, szemben a szubjektív megítéléssel és elnéző magatartással.

9.

A tanárok és munkatársak rendelkezzenek önállósággal az operatív feladataik

megvalósításában,

az

alkalmazott

módszerek

meghatározásában és a kapcsolódó döntésekben, szemben a szoros irányítással és felügyelettel. 10.

Legyünk mindig nyitottak az újra, ne féljünk a változásoktól.

11.

Figyeljünk arra, hogy mások mit tesznek, milyen eredményeket érnek el, ha lehet, tanuljunk tőlük, szemben azzal, hogy végsőkig ragaszkodunk saját elképzeléseinkhez, jónak hitt hagyományainkhoz. Átlag:

AZ ÖNÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI AZ EREDMÉNYEK 8.

A MUNKATÁRSAK BEVONÁSÁNAK MÉRTÉKE Kérdőív.8.sz melléklet

Az elmúlt év során 20…/ 20… .1.

A

stratégiai

és

operatív

értékelés 1-4 tervezésbe

(pedagógiai

program

felülvizsgálatába, tanterv összeállításába, munkatervek kidolgozásába) bevont munkatársak aránya a testületben.

2.

A minőségbiztosítási rendszer fejlesztésébe, folyamatszabályozásba, feladatmegoldó teamekbe bevont munkatársak aránya a szervezetben.

3.

A rendezvények, közösségi programok szervezésébe, lebonyolításába bevont munkatársak aránya a szervezetben (iskolai rendezvényen).

4.

Az intézményi fejlesztésekben (1.,.2. pont stb.) és/vagy programjainak, rendezvényeinek (3. pont) szervezésében tevékenységet

kifejtő

munkatársak aránya együttesen a teljes állományból.

5.

Hány fejlesztő, problémamegoldó projektet (teamet) indítottak el?

6.

Hány team zárta le a munkát javaslatok megfogalmazásával?

7.

Hány team javaslatának a bevezetéséről született döntés?

8.

Ebből hány team javaslatát valósították már meg a gyakorlatban?

9.

KÜLSŐ PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGE Kérdőív: 9.sz. melléklet

Mit ért el az intézmény a külső partnerek elégedettsége terén? 1.

Az oktatás színvonaláról alkotott kép -Szülők által történő megítélés -tanulók által történő megítélés

2

Az iskola dolgozóiról alkotott közös kép, mint a kedvesség, segítőkészség magatartás, problémakezelés -Szülők által történő megítélés -tanulók által történő megítélés

3

Az iskolai légkörről alkotott közös kép

.

-Szülők által történő megítélés -tanulók által történő megítélés

4

Tanár , diák viszonyról alkotott közös kép -Szülők által történő megítélés -tanulók által történő megítélés

5.

Tanár szülő viszonyról alkotott közös kép -Szülők által történő megítélés -tanulók által történő megítélés Külső partneri elégedettség (elégedetlenség) első mutatószáma 200…

6.

alakulása az utóbbi 2 évben –

szülői panaszok száma

–

tanulói panaszok száma

–

lemorzsolódási arány

200….

10.

BELSŐ PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGE Kérdőív:10.sz melléklet

Mit ért el a szervezet a dolgozói elégedettség terén? A vezetők és a tanárok (munkatársak) elégedettsége...

értékelés 1-4 1.

a

munkakörülményekkel (helyiségek,

eszközök,

vez . alk. munkabiztonság,

alkalmazási feltételek, adminisztráció stb.):

2.

A rendelkezésre álló pénzügyi források (bérek, jutalmak, juttatások) elosztásával:

3.

a munkájuk nem anyagi megbecsülésével kapcsolatban (önmegvalósítás lehetősége, fejlődési, továbbtanulási lehetőségek, vezetői elismerés, felhatalmazás, támogatás stb.):

4.

az iskola menedzselésével:

5.

a szakmai irányítással:

6.

az iskolai légkörrel (vezetéssel való kapcsolat, tantestületen belüli légkör):

7.

Az elégedettségre (elégedetlenségre) utaló közvetett mutatók alakulása az elmúlt 2 évben: –

hiányzási ráta:

–

munkaügyi panaszok száma

–

fluktuáció alakulása:

–

nem kötelező belső rendezvényeken való részvételi arány:

11.

AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSI, NEVELÉSI EREDMÉNYEI

Az intézmény által elért eredmények alakulása az elmúlt 2 évben 200... 1.

A következő iskolaszintre felvettek aránya a végzős létszámból: az általános iskola után gimnáziumba szakközépiskolába szakmunkásképzőbe

2.

A tanulmányi átlagok: - az általános iskola 4. évfolyamában: - az általános iskola 7. évfolyamában:

3.

Tanulmányi versenyeken helyezést elérő diákok száma: - alsó tagozat: - felső tagozat:.

4.

Kulturális versenyeken helyezést elérő diákok száma: - alsó tagozat: - felső tagozat:

5.

A sportversenyeken helyezést elérő diákok száma: - alsó tagozat: - felső tagozat:

6.

Lemorzsolódási ráta alakulása az elmúlt 2 évben - általános iskolában (bukások száma miatt):

200.…

12.

KÖZÖSSÉGI, TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS

Mit tett az intézmény a helyi, a hazai és a nemzetközi közösség szükségleteinek és elvárásainak kielégítése terén? 200.. 1.

Az intézmény által szervezett megyei országos, nemzetközi rendezvények számának alakulása az elmúlt évben:

2.

A megyei, országos, nemzetközi rendezvények száma, ahol az intézmény diákjai szerepeltek az elmúlt 2évben:

3.

A megyei, országos, nemzetközi rendezvényeken szerepelt diákok száma összesen az elmúlt 2évben:

4.

Az iskola által szervezett környezetvédelmi, jótékonysági, egészségügyi akciók száma az elmúlt 2 évben:

5.

A

megyei,

országos,

nemzetközi

környezetvédelmi,

jótékonysági, egészségügyi akciókban részt vevő diákok száma az elmúlt 2 évben:

200.. év

A FELMÉRT TERÜLETEKEN KAPOTT ÁTLAGÉRTÉKEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 1.

A vezetés értékelése

2.

Stratégiai és operatív tervezés

3.

A dolgozók irányításának értékelése.

4.

Erőforrások felhasználása.

5.

Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, valamint

6.

szabályozottságuk értékelése. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje.

7.,

Szervezeti kultúra értékelése

8.

A munkatársak részvétele, bevonásának mértéke

9.a

Szülők elégedettsége

9,b

Tanulók elégedettsége

10.

Belső partnerek elégedettsége

Erősségeink:

Javítandó területeink: .

III. Az IMIP tanévenkénti értékelése 1. A

nevelőtestület,

a

szülői

szervezet

véleményének

kikérésével

értékeli

a

minőségirányítási program végrehajtását az országos mérés és értékelés figyelembe vételével.

Tanulói mérés, értékelés, kompetenciamérés A folyamat tartalma Mérést az ellenőrző munka részeként meghatározott időközönként végzünk. A félévi, tanévvégi mérés, értékelés kötelező része pedagógiai gyakorlatunknak. A megfelelő mérőeszközökkel, objektív feltételek mellett végzett belső mérések, értékelések lehetőséget teremtenek arra, hogy feltérképezzük, elemezzük az iskolánk tanítási, tanulási teljesítményeit (évfolyamonként, osztályonként, egyénenként, tantárgyanként, stb. ). Az OKÉV által elvégzett évenként vizsgálatok elemzése, pedig lehetővé teszi, hogy tanulóink képességeit az országos eredményekhez tudjuk hasonlítani és annak szellemében intézkedjünk a következő tanévre vonatkozóan.

A mérés szükségessége a vezetés számára -

Megbízható

adatokat

szolgáltat

az

oktatás

eredményeiről,

trendjeiről

osztályonként, évfolyamonként, tantárgyanként. -

Összehasonlíthatóvá teszi iskolánk eredményeit az országos standardokkal, saját korábbi eredményeivel.

-

Az elemzésekkel ráirányítja a figyelmet a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre, ezzel visszahat az oktató-, nevelőmunka folyamatára, a szaktanári, a tanítói munka szintjétől az intézmény egészéig.

-

A több éven át ugyanazon tantárgyból, és egyidejűleg több tantárgyból végzett mérések eredményeinek az országos standardokkal való összehasonlítása által következtetni lehet a pedagógus munkája minőségének, színvonalának egyenletessége, avagy a tantárgyi teljesítmények évfolyamonkénti, esetleg témánkénti összevetésével.

A mérés jelentősége a pedagógus számára -

Igazolja a pedagógiai szabadság értelmét, a tanítás stratégiai helyességét. Felelősségvállalást követel az eredményekért.

-

Jelzést ad az egyes követelményelemek és a tudás kapcsolatáról a tanításban alkalmazott hangsúlybeli eltérések megtérüléséről, a tanulás gyenge és erős pontjairól.

-

Országos standardok ismeretében, illetve nagy populáció mérését szervező szakmai műhelyekhez csatlakozással összehasonlítóvá teszi tanulók, osztályok, évfolyamok tudását.

-

Megváltoztatja az interakciós szintet: a pedagógusok egymás közötti, pedagógus-vezetők, pedagógus-fenntartók közötti párbeszéd, a közös siker érdekétől vezettetve együttműködőbbé válik.

A mérés jelentősége a tanulók számára -

A tanulókat ösztönzi a tanulásra, szembesíti őket a követelményekkel, segítséget kínál a mérésekre készülés folyamatában, a tudás megszerzésében, önmagukhoz viszonyított jobb eredmények elérésére késztet.

-

Megerősíti bennük a tanulás értelmét, a jól rendszerezett, ismételt tananyag mobilizálhatóságával megérezteti a tudás örömét.

-

Tapasztalathoz juttatja a tanulókat, a gyakorlatot közelíti az objektivitás felé, támpontot ad a pályaválasztási, továbbtanulási döntéshez.

Az országos mérések sikerkritériuma -

A tanulóink az országos kompetenciamérés során az eredményeik alapján teljesítsék a hasonló település iskoláinak átlag, vagy átlag fölötti eredményét.

-

Az alulteljesítés okait a szakmai munkaközösségek bevonásával vizsgálva a jövőre vonatkozóan az okokat keresve intézkedési tervet készítenek.

A tanulói mérés-értékelési rendszer szabályzata

Feladat 1. 1.1 1.2 1.3 1.4

2. 2.1 2.2 2.3

Helyzetelemzés Iskolai tapasztalatok összegyűjtése A tapasztalatok tantárgyankénti megoszlásának elemzése Mérési, értékelési szisztémák (módok) priorizálása A prioritások egyeztetése és befogalmazása a pedagógiai programba A mérések egyeztetése Összehangolás az ÖMIP-pel Összehangolás az OKÉV mérésekkel Összehangolás az intézményi saját mérésekkel

Módszer

Felelős

Résztvevők

Hivatkozás

3. 3.1 3.2 3.3 3.4

4. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5

Feladat A mérési, értékelési rendszer intézményi rögzítése A mérések szervezése A mérések lebonyolítása Eredmények értékelése Összehangolt elemzések Trendvizsgálat

Módszer

Felelős

Résztvevők

Hivatkozás

A mérések visszacsatolása Feladatok meghatározása Fejlesztési területek kijelölése Erősségek hangsúlyozása Adatbázisba rögzítés Visszacsatolás Érintettek tájékoztatása

2. Az értékelés alapján intézkedési terv készítése, melynek során közelebb kerülnek egymáshoz az intézmény szakmai célkitűzései és működési folyamata.

Az intézményi minőségirányítási program éves értékelése

Tevékenység folyamata 1. Helyzetelemzés Az előző tanévben végzett mérések, értékelések, partneri mérések, önértékelések tapasztalatainak elemzése 1.2 A Problémák, okok feltárása - Eseti vagy visszatérő problémák - Elszigetelt, egyedi, rendszerszintű - Tervezési vagy végrehajtási szakaszra vonatkoztatható problémák 1.3 Az elemzés alapján: - rövid távú célok megfogalmazása - középtávú célok megfogalmazása - hosszú távú célok megfogalmazása 1.1

Felelős

Eszköz, módszer

Produktum

Gyakoriság

Hivatkozás

Dokumentum elemzés

összegzés

Szabályzat szerint

Partneri Igény mérés

Az intézkedési terv készítésének elvei -

Az országos kompetenciamérés elemzése során amennyiben az országos átlag alatt maradt az iskola tanulóinak mérési eredménye fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek.

Az okok feltárásának területei: -

Tanítás – tanulás folyamata

-

Oktatási tevékenység

-

Nevelőmunka

-

Tehetségfejlesztés

-

Tanórán kívüli tevékenység

-

Fejlesztés – innováció

-

Munkafegyelem – adminisztráció

-

Együttműködés

A feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedési területek -

Tanulók teljesítményének eredményessége

-

Egyéni fejlődés és szocializáció

-

A tanulók továbbhaladásának eredményessége

-

Az idő, mint tanulásforrás (hatékony időkihasználás)

-

A tanítás és a tanulás minősége

-

A tanulási nehézségek kompenzálása

-

Az iskola és a szülői ház

-

Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata

-

Az iskola és a munka világa

Az értékelés eredményének értékelése a szülői szervezettel

-

Az

intézmény

minőségirányítási

éves

program

kompetenciamérés és a helyi eredményeinek értékelése. -

Az értékelés megismertetése a szülői szervezettel

-

A szülői szervezet véleményének kikérése

-

Intézkedési terv készítése

és

az

országos

Intézkedési terv Az értékelés alapján feltárt okok segítségével meghatározzuk azokat a célokat, amelyek ismeretében intézkedési tervet készítünk, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és működése folyamatosan közeledjen egymáshoz. Tevékenység folyamata

1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

1.6 1.7

1. Az intézkedési tervek készítése és megvalósítása A fejlesztési team kijelölése Intézkedési tervek készítése A feladatok megvalósítása Az elvégzett feladatok elemzése Az elvégzett feladatok értékelése - Esetleges problémaelemzés - Probléma esetén visszalépés a fejlesztési területhez - A problémához kapcsolódó új intézkedési terv készítése Az érdekelt felek tájékoztatása Az eredmények beépülése az intézmény tevékenységi rendszerébe 2. Új fejlesztési területek kijelölése Adatbázisba való rögzítés

Felelős

Eszköz, módszer

Produktum

Gyakoriság

Hivatkozás

Példa egy intézkedési terv készítéséhez: Cél:. Emelkedjen a felzárkóztatások hatékonysága A folyamat kezdete: ………………………………. A folyamat vége: ………………………………... Intézkedési terv: A felzárkóztatások hatékonyságának növelésére A feladat befejezése: eléréséhez vezető cselekvési sor

Az érintettek köre

Helyzetelemzés - Egyénre szabott tanulásirányítás tanítási órákon - Képesség szerinti csoportbontás 5-8. évfolyamon magyar, Minőségi matematika, idegen nyelvből. kör - Korrepetálási órák évfolyamonként tagjai magyar és matematikából. - A 8. évfolyamon középiskolára való előkészítő

Erőforrás

Humán, papír

Időtartam, határidő

Felelős

Elvárt eredmények, sikerkritérium A problémák konkrétabban kerülnek felszínre, részletesebb képet kapunk a legproblémásabb területről

Mérési módok

Értékelési módok

A megvalósítás nyomon követése

Attitüdteszt, Következtetések Írásbeli levonása a összehalszálka helyzetképből. foglaló vagy PARETOanalízis

2. Cselekvési terv készítése a feltárt okok megszüntetésére Minőségi kör tagjai

3. Megvalósítás, vagyis a próba

Pedagógusok, tanulók

Pedagógusok, anyagi elismerése

Humán, idő, pénz

Elkészül egy olyan terv, amely összegyűjti azokat a teendőket, amelyeket a cél megvalósítása érdekében tennünk kell

Csökken a hátráltató, és nő a támogató tényezők aránya

Ötletroham, dokumentumelemzés, súlyozott szavazás, az adatok feldolgozása

Közös munka

A Megoldási folyamatjavaslatok terv megfogalmazása, kihirdetés, elfogadás Minőségirányítási felelős

A látogatások tapasztalatainak közzététele folyamatosan. Az ellenőrzést mk.vezetők, igazgatóhelyettesek végzik

Feljegyzé sek, tájékoztatók, naplók bejegyzései, munkaközösségi foglalkozások feljegyzései

4. Értékelés

5. Döntés, ha kell módosítás

Nevelőtestület, tanulók, szülők

Humán, idő

Humán Nevelőtestül idő et, tanulók, pénz szülők papír

A partnerek pozitív visszajelzést kapnak az eredményekről. A következtetések alapján a korrekcióra javaslatot kapunk partnereink elégedettsége ezen a területen 8%kal nő. A pedagógusok megerősítést kapnak munkájuk színvonaláról, a partnerek elégedettsége egyre nő.

Folyamatábra, adatok elemzése, vizsgálata, dokumentált megfigyelés mérleg

Nevelési értekezleten a tapasztalatok összegzése, következtetések levonása

Új eljárás készítése, folyamatábra

Nevelőtestületi értekezleten a szükséges javaslatok közzététele Módosítás

Dokumentált megfigyelések naplóbejegyzések, beszámolók

Jegyzőkönyv Módosított terv

3. A nevelőtestület és a szülői szervezet értékelését, a javasolt intézkedéseket megküldjük a fenntartónak.

Feladat

Felelős

Határidő

igazgató

06. 30.

igazgató

06. 30.

jegyző

07. 25.

jegyző

08. 01.

A nevelőtestület és a szülői szervezet véleményét tartalmazó 3.1

éves értékelést megküldjük a fenntartónak.

Az értékelés alapján készített 3.2

intézkedési

terv

eljuttatása

fenntartóhoz A 3.3

fenntartó

a

javasolt

intézkedéseket jóváhagyja

A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a helyben 3.4

szokásos módon nyilvánosságra hozza.

Záradék 1. A teljesítmény-értékelés során keletkezett dokumentumok – mivel személyiségi jogokat tartalmaznak – szigorúan bizalmasak! 2. A dokumentumokat a személyi anyag őrzésére vonatkozóan kell az intézménynek őrizni! 3. A kitöltött kérdőívek 5 év után selejtezhetők. 4. Az értékelő és összesítő lap nem selejtezhető, a személyi anyagra vonatkozó selejtezési szabály érvényes rá. 5. A teljesítmény-értékelő szabályzatot a nevelőtestület 2007. március…. napján …... szavazati aránnyal jóváhagyta. 6. Az intézmény a Közoktatási törvényben előírt IMIP módosítását a fenntartónak 2007. március …… napján benyújtotta.

2007. március 28.

Kazamér Tibor ÁMK igazgató

1. sz. melléklet MINŐSÉGFEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG (IMIP) ÉRTÉKELÉSE

Az intézményi minőségirányítási program működtetése Az ÖMIP intézményünkre vonatkozó elvárásait év elején áttekintettük. Az ÖMIP 2008-2012 terjedő programjában szereplő fontosabb elvárások az általános iskoláktól: • az általános iskola garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást • a közoktatási rendszerbe kerüléstől nyomon követhető legyen a gyermek, a tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja • az általános iskola nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban • minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere Az ÖMIP és a Pedagógiai Program elvárásaira építve a 2009/2010-es nevelési- és oktatási évben a kiemelt pedagógiai folyamatok között szerepelt: Az IMIP működtetése, az új elemek alkalmazása – beválás vizsgálat • Teljesítményértékelés • Teljes körű intézményi önértékelés Az éves minőségügyi munkatervünket a fentiek alapján készítettük el. Havonkénti bontásban határoztuk meg a feladatokat, felelősöket és határidőket. Pedagógusok teljesítményértékelése: A 2009/2010-es tanévben kidolgozott értékelési rendszer szerint végeztük, az előző tanévben kimaradt pedagógusokat választottuk ki. A teljesítményértékelés lépéseit, határidőket és az értékelést végző személyeket a MIP tartalmazza. Ennek megfelelően: • tájékoztattuk az érintetteket az értékelés módjáról • kifüggesztettük a nevelői szobákban a kérdőíveket és az értékelő lapokat illetve az értékelésre kerülő pedagógusok névsorát • az értékelést végző kollégáknak odaadtuk az értékelő lapokat • meghatározott idő múlva visszakértük • feldolgoztuk • az értékelt pedagógusok teljesítményét összegeztük • az értékelő beszélgetéseket megtartottuk, meghatároztuk a fejlesztendő területeket, és az ehhez kapcsolódó feladatokat A teljesítményértékelés terén végzett munkánkat évente felülvizsgáljuk. Ennek érdekében, az értékelt pedagógusok véleményét megkérdeztük az értékelés folyamatáról. Véleményüket beépítjük a következő év teljesítményértékelésébe.

Teljeskörű intézményi önértékelés A minőségirányítási csoportnak kiemelt feladata volt ebben a tanévben a törvényi előírásnak megfelelően a teljeskörű intézményi önértékelés elkészítése. Előtte elkészítettük a teljeskörű intézményi önértékelés helyi szabályozását. Az önértékelést a KMD modell szerint végeztük. Ez alapján az intézmény adottságait és eredményeit vizsgáltuk. Az adottságok feldolgozásához 10 munkacsoportot hoztunk létre, ahol a kollégák nagy segítségünkre voltak a reális intézményi kép kialakításában. Ebben a munkában minden kolléga aktívan részt vett. Megszerveztük az elégedettség mérést a közvetlen és közvetett partnereink körében is: • novemberben a nem pedagógusdolgozók, az óvodások és szüleik körében • decemberben a felső tagozatos tanulók és szüleik körében • januárban az alsó tagozatos tanulók és szüleik körében • februárban a pedagógusok körében. A kérdőívek feldolgozását a mérési megbízott folyamatosan végzi. A teljeskörű intézményi önértékelésről, és ennek részeként az elégedettségmérésről, és az ebből adódó feladatokról a következő tanév elején adunk tájékoztatást. Az IMIP-ben szereplő intézményi indikátorrendszer folyamatosan működik, felülvizsgálata évenként megtörténik. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében intézményünk sikeresen működtette a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelését (IPR program). Munkánkat nagymértékben segítette a HEFOP program is. Az iskola minőségirányítási csoportja teljesítette az éves munkatervében meghatározott feladatait. A következő tanév kiemelt feladatainak tekintjük: • a teljesítményértékelés folytatását • fegyelmi helyzet vizsgálatát és javítását • országos mérés eredményeinek javítása érdekében a feladatok meghatározását • az iskola elismertségének erősítését Ezek megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a minőségügyi csoport bővítését, minőségi körök létrehozását. A munka humán erőforrás és időigénye igen nagy. Átgondolásra ajánljuk az iskolavezetésnek, hogy a team tagjai kapjanak a feladatvégzéshez időt is a többletmunka díjazásán felül. A munkánk eredményességének növelésére törekszünk az ÖMIP elvárásoknak és az IMIP céljainak teljesítése érdekében.

I. Pedagógus teljesítményének értékelése

Recommend Documents