Az igazgatóság beszámolója a takarékszövetkezet 2011. évi gazdasági tevékenységéről, a takarékszövetkezet pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. A 2011. évi éves beszámoló elfogadása. I. Passzív bankműveletek Az igazgatóság a 2011. évre elfogadott üzletpolitikai elveiben elemezte a várható gazdasági folyamatokat, ennek alapján összesen 300-400 millió forintos betétállomány növekedéssel számolt, s az év végére 9,2 – 9,25 milliárd Ft körüli összes betétállományt tervezett a bankoktól felvett refinanszírozási tételeket nem számítva. Természetesen az év elején, a tervek készítésekor nem számolhatott az igazgatóság a deviza hitelek előtörlesztésének egész gazdaságra gyakorolt hatásával. Az általános gazdasági, valamint az országot érintő pénzügyi válság miatt egy igen szerény növekedési tervet tűzött ki a Takarék maga elé. Ennek az óvatosságnak tudható be, hogy a terv –minden negatív körülmény dacára – szinte forint-fillére megvalósult, mivel a december 31-i ügyfél betét állományunk 9,249 Mrd forintot tett ki. A betétállományon belül a látra szóló forrásoknak a 2011. év végi záró értékét 1,9 milliárd Ft körüli értékre vártuk, mely elvárás ugyancsak teljesült, december 31-én 1,91 Mr forintot tett ki. Azért fontos kiemelni, hogy a záró állomány mértékéről beszélünk, mivel tapasztalataink szerint minden év decemberében jelentősen nő, majd januárban a jelentős adófizetési kötelezettség miatt megcsappan az állomány. Ezért tervünkben az utolsó negyedévre átlagosan 1,7 Mrd forint átlagos állományt vártunk, mely teljesült is, csaknem elérte az 1,8 Mrd-os értéket. Megállapíthatjuk, hogy a világválság dacára, ha kis mértékben is, de ismét növekedett a látraszóló állományunk A látraszóló könyves betétek állománya már évek óta csökken, a 2007. év végi 51,8 millió forintos állomány 2008. év végére 38,9 millió forintra, 2009 év végére 33,5 millió forintra, majd 2010 év végére 26 M Ft-ra, 2011-re pedig 24 M ft-ra csökkent. Ez a jelenség nem lep meg bennünket, ma már egyre kevesebben veszik igénybe ezt a „hagyománytisztelő” megtakarítási formát. Az összeg mértéke nem is indokolná, hogy részletesen említést tegyünk róla, de a számok mögött egy nagyon fontos jelenség szinte kézzel fogható hatását figyelhetjük meg. Rendkívül gyorsan szűnnek meg a hagyományos megtakarítási formák, átadva helyüket a korszerű, általában számlához kötött, ezért számtalan elektronikus szolgáltatással igénybe vehető konstrukcióknak. Mindezeken túl, a látraszóló állomány változásának egy másik „üzenete” is van számunkra, mely üzenetet folyamatosan értékeljük, és jelző számként használjuk. A látra szóló állománynak az összes betéthez viszonyított állománya mutatja meg azt, hogy mennyire tudunk korszerű szolgáltatást nyújtani az ügyfeleinknek a számlavezetés területén. Ennek az üzletágnak a jutalék vonzatával később foglalkozunk, és már előre jelezzük, hogy maga a jutalék tömege nem ad pontos képet a szolgáltatásaink elfogadottságáról. Ugyanis a díjak folyamatosan csökkennek, még ha ezzel az ügyfelek nem is értenek mindig együtt. Viszont! A látra szóló betét állománynak a teljes betét állományhoz viszonyított aránya nagy biztonsággal mutatja meg azt, hogy az ügyfelek hajlandók-e használni a szolgáltatásainkat (beszedések, bankkártya, stb), vagy pedig azonnal, a hó elején elviszik készpénzben a fizetésüket. Természetesen ezt a hatást is torzítja a pénzügyi válság. A jellemző ügyfélkörünknek, a mikró
2 és kisvállalkozásoknak, valamint a lakosságnak kevesebb pénz áll rendelkezésére a napi költségeik kifizetésére, azaz a folyó kifizetésekre, a vállalkozás folyamatos működtetésére, mint a válság előtt. A látra szóló betéteknek az összbetét-állományhoz viszonyított aránya a két évvel korábbi 21,3 %-ról 2009. évben 17,25 %-ra csökkent, majd 2010-re 19,67 %-ra, 201-ben pedig 20,66 %-ra növekedett. Kívánatos lenne a látra szóló állomány növelése, de a jelen gazdasági helyzetben a korábbi arány megtartását, enyhe növelését is sikernek értékeljük. Ezt az állományi adatot annak tükrében is vizsgálhatjuk, hogy igen jelentős aktivitást tudunk felmutatni a Széchenyi kártya, valamint a Gazda Kártya üzletágban, melyek folyószámla jellegű termékek. A folyószámla jellegű termékek pedig azt eredményezik, hogy az ügyfélnek nincs a számláján látra szóló állomány. Tehát ezt a sajátosságot is figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ügyfeleinknek versenyképes szolgáltatást tudunk nyújtani. A legfontosabb betétek mellett néhány milliós tételt tettek ki az okirati számlákon éppen lekötetlenül álló tételek, valamint START számla állománya. Az okirati betétek üzletileg gyakorlatilag kivezetésre kerültek, 2011-ben már nem is lehetett bennük betétet elhelyezni. A Start számla pedig még – dacára a kedvező adózási lehetőségeknek – nem lett népszerű termék (240db, 29,6 M Ft év végi állomány). A lekötött betétek tekintetében jelentős, úgynevezett „átstruktúrálódást” figyelhetünk meg. A korábban igen népszerű fix kamatozású, 16 napos, egy, kettő vagy három hónapra lekötött számlabetétek állománya tette ki a lakossági betéteink túlnyomó többségét, ezen belül pedig évekig a három hónapos betétekben találhattuk az állomány 60 %-át. A 2010 elején a 60 napos betétek állománya volt a döntő, mivel a gyorsan mozgó kamatszint miatt a viszonylag gyorsan átárazódó betétet kellett a legnagyobb kamatszinttel kínálni. 2010. év második negyedévétől, 2011. második negyedévéig, amikor „megnyugodtak” a piaci kamatok, ismét a hosszabb lekötést preferáltuk a kamatpolitikánkban, a félévtől pedig, amikor a kamatok jelentősebb növekedésnek indultak, még tovább kívántuk a futamidőket nyújtani. Ezért az év végén már a 180 napos betéti lekötési lehetőséget akcióztuk. Üzleti tervünkben 5,4 Mrd forint állományt vártunk a 2011. év végére ebben lekötési formában (2010-ben 5,1 Mrd Ft volt az állomány, mely tervet nem sikerült teljesíteni, hiszen felértékelődött az akciósan hirdetett 180 napos lekötés jelentősége). A pénzpiaci szabályozókba vetett bizalom fontos mutatószáma az irányadó kamatokhoz kötött termékek iránti érdeklődés. A 2006 év végi kamatadó bevezetés idején születtek meg a BUBOR értékéhez kötött kamatozású termékek. A bevezetésekor lekötött betétek (2006. szeptember) lejáratakor (2008. augusztus, szeptember) újabb, három éves konstrukciót hoztunk létre, mely betétek kamatozása a BUBOR értékéhez van kötve. A pénzpiaci mozgások indokolttá tennék ezen termékek sikerét, de az ügyfelek mégsem könnyen barátkoznak meg olyan termékekkel, amelyek esetében olyan bűnös és visszataszító szavakat kell megtanulni, mint Bubor, kamatperódus, kamatfelár, stb, stb. Az egy, illetve két-három évre lekötött könyves takarékbetéteknél is megfigyelhető a „hagyománytisztelő” konstrukciók térvesztése, azaz az összbetét állományon belüli súlyának további csökkenése. 2011 év végén pedig csupán 285 millió forintot tartottunk nyilván ebben a konstrukcióban, mely egy év alatt megfelelőződött. Tervünkben az állomány stagnálásával számoltunk, de a valóság felülírta elképzeléseinket, még a kamatok tőkésítésével együtt is csökkenés következett be. Ez a jelenség ismételten hangsúlyozza azt a tényt, hogy a
3 takarékszövetkezetekre egykor oly jellemző betéti konstrukciók, a könyves betétek gyors ütemben adják át helyüket a számlához köthető termékeknek. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a 2011 végére várt 9,2 – 9,3 milliárd forintnyi betétállományt elértük, bár nem minden esetben azoknak a konstrukcióknak a segítségével, melyektől vártuk. Betétek megoszlása lekötési formák és futamidő tekintetében. Betétek 2010-2011
Látraszóló könyves betétek Látraszóló bankszámlák
8 000 000 7 000 000
Látraszóló okirati betétek Lekötött könyves betétek Lekötött betétek
6 000 000 5 000 000 4 000 000
Lekötött okirati betétek
3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 2010. év
2011. év
Látraszóló könyves betétek Látraszóló bankszámlák Látraszóló okirati betétek Lekötött könyves betétek Lekötött betétek Lekötött okirati betétek Összesen
2010. év 26 219 1 729 010 1 937 285 220 6 890 619 0 8 933 005
2011. év 24 138 1 886 306 0 276 749 7 062 421 0 9 249 614
4
Betétek lejárat szerinti megoszlása
10 000 000
9 000 000
8 000 000
7 000 000
6 000 000
5 000 000
4 000 000
3 000 000
2 000 000
1 000 000
0
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
Látraszóló
1 527 688
1 455 353
1 385 936
1 490 389
1 910 444
Éven belül esedékes
4 035 978
4 471 502
5 982 457
7 258 413
7 037 359
5 éven belül, éven túl esedékes
1 598 205
1 653 494
569 218
184 203
301 811
0
0
0
0
0
5 éven túl esedékes
Az ügyvezetés a takarékszövetkezet betétpolitikáját az üzletpolitikai elvekben foglaltaknak megfelelően, a bankközi kamatok és a kereskedelmi bankok lakossági betétkamatainak változását figyelembe véve alakította ki, s a betéti kamatokat 2011-ben – folyamatosan a pénzpiaci helyzetnek megfelelően módosította. Az akciók döntő többségükben 90 naposak voltak, 180 napos akciók az év utolsó napjaiban kerültek meghirdetésre a már ismert piaci okok miatt. Nem módosította viszont a „Kamatfelár betét”, valamint a „Kamatfelár+ betét” konstrukciót, mely a 2006. évben bevezetett forrásadó miatt augusztusban lekötött betétek „megfogását” célozta meg. Ezen betéteknél az alapkamat változása határozta meg a fizetendő hozamot. A betét kamat a negyedéves BUBOR mértékét 0,2-0,5 %-kal haladja meg. Összességében megállapítható, hogy a 2011. évi üzletpolitikai elvekben meghatározott, a passzív üzletágra vonatkozó célkitűzéseket a takarékszövetkezet teljesítette, miközben az egyes elemek között arányeltolódás volt tapasztalható, mely arányok megfeleltek a pénzpiaci általános trendjeinek.
5
II. Aktív bankműveletek A kereskedelmi bankok, beleértve a takarékszövetkezeteket is, a hitelezés területén 2011-ben is folytatták válság stratégiájukat, melynek legfőbb jellemzője az ügyfelek iránti bizalmatlanság. Ez a bizalmatlanság kiterjedt mind az új ügyfelekre, mind a megingás legkisebb jelét mutató régi ügyfelekre is. A hitel adósok – a Forrás Takarékszövetkezet jellemző ügyfélkörében legalábbis – nagyon sokat vártak a Kormánynak az adósokat megsegítő intézkedéseitől. Az intézkedések megszülettek, melyek jelentősen megmozgatták a deviza árfolyamokat, így a deviza alapú hitelek refinanszírozási lehetőségeit. Évek óta először valamilyen szintű piaci újra strukturálódást is megfigyelhettünk, egyes bankok kissé csökkentették paci részesedésüket. Részben saját akaratból, részben a likviditási helyzetük miatt. Ez persze nem változtat azon a tényen, hogy igen erős piaci versenyben kell megállni a helyünket. A bankok a személyi kölcsönök szegmensben elsősorban a hitelkártya termékekkel erősítettek, mely termék kockázata magasabb, mint az általunk kínált, kezesekkel biztosított személyi kölcsönöké. Az elmúlt egy évben viszont szigorítások lassították a hitelkártya kihelyezések térnyerését, ismét teret adva a „hagyományos” személyi kölcsönöknek. Nyomtalanul tűnt el viszont a piacról a deviza hitelezés, mind a lakosság, mind a mikro és kisvállalkozások tekintetében. A hitelek kamatszintjéről, kamatfeláráról elmondható, hogy annak mértékét a takarékszövetkezet 2011-ben egyáltalán nem változtatta a futó hitelek tekintetében, kamatváltozásra csak és kizárólag a jegybanki alapkamat, valamint az ezzel együtt mozgó Bubor értékének változása miatt került sor. Érvényes ez a korábbi években többször átárazott Lombard hitel termékekre is. Elmondható viszont, hogy az új hitelek folyósítása esetén igen ritkán tudunk engedni egyedi ügyfélkérelemre a kamatokból, ezért általánosságban némi kamatszint emelkedésről beszélhetünk. Emlékeztetőül, a válság kirobbanásakor a lakossági hitelek kamatait jelentősen, átlagosan 1,5 %-kal emeltük, valamint a vállalkozói hitelek kamatmarzsát vizsgáltuk át különböző ügyfélcsoportokra bontva. Azóta ezt a szintet tartjuk, bár nyilvánvaló módon egyedi megállapodások időnként előfordulnak olyan esetben, amikor valamely egyéb üzleti kapcsolat ezt indokolja. Mindezeken túl természetesen minden naptári negyedévben változtak az egyes pénzpiaci instrumentumokhoz kötött termékek kamatai, tehát a vállalkozói hiteleink döntő többsége. Jelenleg az egy és három hónapos BUBOR és a jegybanki alapkamat mértékét használjuk a forint hiteleink esetében. A deviza hiteleknél a refinanszírozó által alkalmazott indikátorokat használjuk mi is. A 2011. évi üzletpolitikában az igazgatóság azzal számolt, hogy az értékvesztéssel nem csökkentett bruttó hitelállomány az év végére 6,8 milliárd forintra emelkedik, amely az előző évhez képest egy szerény, 4 %-os növekedést jelentett volna. Ezzel szemben a hitelállomány még ennél is alacsonyabb mértékben, 6,63 Mrd forintra (1,4%) növekedett, azaz gyakorlatilag stagnált. Fontos megjegyezni, hogy a felügyeleti szervek többször tartották fontosnak felhívni a figyelmünket arra, hogy az átlagot meghaladó hitel/betét aránnyal dolgozunk. A válság miatt különösen fontosnak tartottuk ezen az ajánlásoknak a figyelembevételét, ezért év közben az ügyvezetés is az állomány szinten tartását szorgalmazta. További növekedésre azért sem volt
6 lehetőség, mivel a Forrás Takarékszövetkezet tőke helyzete erre nem adott lehetőséget, a folyamatosan szigorodó tőke elvárások korlátozzák a mozgásterünket. Az állományon belül a vállalkozói hitelek állománya 4.023 Mrd forint (2010-ben 3,952 milliárd forint), míg a lakossági kölcsönök állománya 2,615 Mrd forint (2010-ben 2,585 milliárd forint) volt. Ismét érdemes hosszabb időtávon áttekinteni az adatokat. Jól látható ugyanis, hogy a Forrás Takarékszövetkezet milyen utat járt be az elmúlt fél évtizedben, amikor a tipikus lakossági pénzintézetből egy jellemzően vállalkozófinanszírozó pénzintézetté vált. Továbbá megfigyelhetjük azt is, hogy hatott erre a portfolióra a válság. Az összes hitelállományon belül a vállalkozói hitelek aránya 2005-ben az előző évi 38,5 %-hoz képest már 41,9 %-ra, nőtt, 2006-ban pedig a takarékszövetkezet történetében először fordult elő, hogy e hitelek állománya meghaladta a lakossági, személyi kölcsönök állományát. Az összhiteleink 51,6 %-át ( 2,428 milliárd forint ) ugyanis már ez az ügyfélkör adta. 2011-ben már a bruttó hitelek 60,61 %-a volt vállalkozó hitel, míg a megképzett értékvesztés értéke ezen állomány után 55,95 % volt. Ugyanakkor a lakossági hitelek 39,39 %-ot tettek ki (bruttó hiteleket tekintve), a megképzett értékvesztés pedig a teljes állományunk 44,05 %-át. Talán zavarba ejtő a sok szám, de mindenesetre elgondolkodtató, hogy a pénzügyi válság mennyire megviselte a lakossági ügyfeleinket, miközben úgy gondoltuk, hogy mi ezen a területen kevésbé fogjuk megérezni a krízist. Mindezt a vélekedést arra alapoztuk, hogy nem vettünk részt a lakossági hitelek területén jellemző alacsony kezdő részletű lakás hitelek folyósításában, a szabad felhasználású hitelek területén is az átlagot meghaladó elvárásaink voltak. A 2011. évre tervezett kb. 130-140 M Ft értékvesztés mértékét nem tudtuk tartani. A hitelek után elszámolt értékvesztés 155,9 millió forintot tett ki olyan módon, hogy 105,417 M Ft felszabadulás mellett (tehát megtérülő hitelek) 236,2 M Ft képzésre volt szükség. (A különbözet pedig a deviza hitelek után megképzett értékvesztés állományának a devizaárfolyamok alakulása miatti növekedése.) Ez a mérték jól mutatja a válság mélységét, mely nagyon komoly terheket ró az ügyfeleinkre, ezért ránk is. A számok értelmezéséhez érdemes visszaidézni a 2008. évi adatokat (az utolsó válságmentes évet), amikor a teljes képzés megközelítette a 189 millió forintot, a megtérülő hitelek utána felszabadítás pedig a 106 millió forintot. A nagyobb hitel aktivitás mellett is lényegesen magasabb volt a felszabaduló hitelek aránya. Sajnos 2011-ben a végrehajtások, megállapodások, átütemezések eredményessége lényegesen alacsonyabb volt, mit a válság előtt években. A 2011. évre vonatkozó üzletpolitikában a hitelállomány ütemezett, jól átgondolt, óvatos növelését terveztük. A számok értelmezéséhez ismét érdemes néhány évet visszatekintenünk. A bruttó hitel - betét arányunk 2007 végére az előző évi 72,1 %-ról 76,5 %-ra nőtt, mely a nettó hiteleket tekintve 71,636 %-nak felelt meg. Ez az arány 2008-ban már elérte a 75,527 %ot, tehát meglehetősen magas volt. Ez az érték meg sem közelíti a bankok által természetesnek tekintett 180-200 %-ot, de mint tudjuk, a 2008. év végén kezdődő gazdasági és pénzügyi válság egyik oka pont az országunkban működő bankoknál kialakult igen magas hitel betét arány. 2009-ben ez az arány számottevően nem változott, 2010 év végére 73,19 %-ra csökkent, majd a 2011-i évben 71,65 % lett. Fontos hangsúlyozni, hogy a bruttó hitel/betét állományt mutatják ezek a számok. A nettó hitelállomány alapján számított érték lényegesen jobban csökkent (63 %-ra), tekintettel a részletesen tárgyalt, megképzett értékvesztésre. Ugyanis – talán nem mindenki számára egyértelmű – a bruttó hitelállományt csökkentve az értékvesztéssel, kapjuk meg a nettó hitelállományt.
7 2011-ben sem talált magára a faktoring finanszírozásunk. Mint tudjuk, 2008-ig igen jelentős szerepet játszott ez a hitelezési forma az életünkben, kiemelkedő jövedelmezőséget biztosítva mind jutalék, mind kamatbevétel oldalon. A drasztikusan megnövekedő vevői- fizetési kockázatok miatt a hitelbiztosító és hitelminősítő cégek jelentősen lerontották a hazai vállalkozások kockázati besorolását, ezzel gyakorlatilag „lenullázva” a mikro és kisvállalkozások kockázatvállalási szintjét. Ezért a faktoring továbbra is minimális szinten található meg a portfoliónkban, a jövedelemre gyakorolt hatása egyelőre kimutathatatlan. De reményre adhat okot, hogy az év végén megkeresett bennünket az Atradius Zrt, hogy újra biztosítaná a faktoring forgalmunkat. Gyors tárgyalás után 2012. éve elején meg is kötöttünk a keretszerződést, melynek természetesen csak a 2012. évben lesz hatása a gazdálkodásunkra. A lakossági és a vállalkozói hitelek alakulása
Vállalkozói hitelek
4 000 3 500 3 000 2 500 (m Ft) 2 000 1 500 1 000 500 0
2010
2011
CHF alapú
427,482
445,731
JPY alapú
134,032
160,404
1 905,901
1 910,253
Gazdakártya
121,705
139,690
Széchenyi-kártya
995,516
964,072
Folyószámla hitel
367,900
378,332
egyéb forint hitel
8
Lakossági hitelek alakulása
3000 2500 2000 (m Ft) 1500
1000 500 0 EUR alapú
2010
2011
96,254
101,895
JPY alapú
23,963
27,065
CHF alapú
558,235
560,983
egyéb forint hitel
1557,785
1628,041
lombard hitel
145,56
84,228
lakáscélú forint hitel
203,604
212,909
A takarékszövetkezet jövedelmezőségére döntő hatást gyakorló ügyfélkövetelések arányának növelése csak akkor lehet sikeres, ha a hitelek minősítése, s ezen túl az értékvesztés lényegesen nem romlik. Az általunk évek óta alkalmazott kölcsönkonstrukcióknak a tapasztalati adatok alapján kiszámítható kockázata van. Ezt a reális kockázatot kell olymódon beépíteni a kamatokba és a kezelési költségbe, hogy a konstrukciók versenyképessége lehetőség szerint megmaradjon és a takarékszövetkezet jövedelmezősége is javuljon. Az alábbi táblázat részlegesen mutatja be az értékvesztés változását, több évre visszamenőleg. A válság éveinek számai jól mutatják azt a folyamatot, melyet több pontban is érintettünk. Kétségtelen tény, hogy stratégiai fontosságú az értékvesztés kérdése, a hitelezési aktivitás fokozása csak az értékvesztés növekedésének korlátok között tartása mellett valósulhat meg.
9 Értékvesztés alakulása minősítési kategóriánként Minősítési kategória Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen:
Hitel 19 680 948 54 622 975 409 617 255 223 980 648 707 901 826
Zálog 3 125 491 500
Faktoring -
4 919 996 4 919 996
494 625
Összesen 19 684 073 54 622 975 410 108 755 228 900 644 713 316 447
Értékvesztés 2011.12.31 Minősítési kategória Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen:
Hitel 22 285 295 66 353 998 448 990 984 340 974 500 878 604 777
Arányszámok Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen:
Faktoring -
4 919 996 4 919 996
Zálog 244 205 545 200 789 405
Értékvesztés Értékvesztés megoszlás megoszlás 2010 2011 0,00% 0,00% 2,76% 2,55% 7,66% 7,50% 57,49% 50,83% 32,09% 39,11% 100,00% 100,00%
Összesen 22 529 500 66 353 998 449 536 184 345 894 496 884 314 178
Változás 0,00% -0,21% -0,15% -6,66% 7,02%
Megnevezés
Hitel 2010.12.31.
Megoszlás
Hitel 2011.12.31.
Megoszlás
Elt. +,-
Problémamentes-A
4 825 328
73,81%
4 645 044
69,97%
-3,84%
Külön figyelendő-B
435 971
6,67%
476 170
7,17%
0,50%
Átlag alatti-C
219 312
3,35%
268 346
4,04%
0,69%
Kétes-D
799 784
12,23%
862 194
12,99%
0,75% 1,89%
Rossz-E
257 542
3,94%
387 131
5,83%
Mindösszesen:
6 537 937
100,00%
6 638 885
100,00%
Minősített állomány
1 712 609
26,19%
1 993 841
30,03%
3,84%
A hitelezéssel kapcsolatban fontos megemlíteni egy igen jelentős területet, melynek hatása akár évekig érezhető lesz. Ez a témakör a Kormánynak azon intézkedéseit öleli fel, melyek a lakosság eladósodottságát hivatott kezelni. A 2011. évben a rögzített árfolyamon történő, deviza alapú hitelek végtörlesztése okozott jelentős terhet. Ugyan a lehetséges mértéknél alacsonyabb volt az előtörlesztés, mégis 16 millió forintos azonnali veszteséget okozott számunkra. Ráadásul több esetben úgy mérsékeltünk a veszteséget, hogy az ügyfélnek egyedi, kisebb veszteséggel járó megoldást ajánlottunk. Ezek a ráfordítások természetesen más
10 sorokon jelennek meg a mérlegünkben (Pl jelentős kamatengedmény és piaci áron történő átváltás esetén a kamat kiesés formájában). Nyilvánvaló módon az ilyen jellegű ráfordításokat nem tudjuk a tervekhez hasonlítani, mivel ezekkel a tényezőkkel nem számoltunk előre. Ezek a kiadások az egész bankszektor számára váratlanul, tervezhetetlenül jöttek. Egészében elmondhatjuk talán, hogy a nehézségek ellenére a hitelezésünk minimális lemaradással, de teljesítette a kitűzött terveket, a hitelezés jövedelmezőségére vonatkozó elvárásainkat előre nem látható okok miatt nem tudtuk teljes mértékben teljesíteni.
III. A takarékszövetkezet pénzügyi, jövedelmi helyzete. 2011-ben a takarékszövetkezet összes kamat és kamat jellegű bevételét 1080 M Ft-ra vártuk. A várakozást kissé meghaladva, ez az érték 1080,8 M Ft-ot tett ki. A magasabb értékeknek az oka nyilvánvaló. Mint már korábban is említettük, a betét állományunk a tervnek megfelelően növekedett, a kamatszint pedig emelkedett. Mivel a hitel állományunk a tervezettnél kisebb növekedést mutatott fel, ezért a pénzeszközök a biztonságos eszközökbe „vándoroltak” egyúttal növelve is a likviditásunkat. A hitelezés kamatbevételét (kamatok és kamat jellegű bevételek) 805 M Ft-ra prognosztizáltuk, míg a tény szám 856,9 M Ft-ot, azaz a tervnél magasabb értéket ért el. Ami nem meglepő, ha a korábban kifejtett tényezőkre, azaz a növekedő kamatszintre, valamint a kissé bővülő bruttó hitelállományra gondolunk. Az elmúlt évtizedben az ügyfél akvizíciós tevékenységünknek köszönhetően folyamatosan növekedett a végzett szolgáltatások jutalék bevétele 2008-ig. Akkor viszont egy törés következett be, 2009-ben nem emelkedett ez a bevételi formánk, 2010-ben pedig minimális mértékben emelkedett csupán. A válság miatt nem terveztünk jelentős növekedést, a 2011. évre sem. A tervünkben ezért 121 M Ft-os jutalék jellegű bevétellel számoltunk. A tény adatok viszont meghaladták a várakozásainkat, és 138,9 M Ft-ot tudtunk ebben az üzletágban bevételként elkönyvelni. Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy szolgáltatásaink díját nem emeltük, továbbá a faktoring tevékenységünk továbbra is „alapjáraton üzemel”, miközben néhány éve még a Giro forgalmunk csaknem negyedét adták a nálunk faktoráló cégek. Az üzletpolitikában, üzleti tervünkben 1150 millió forint közeli összes bevétellel számoltunk, a tényleges 1219,6 millió forintos érték tehát a terv túlteljesítését jelzi. Természetesen ez csak a bevétel, de az eredményes működés alapját a kiadások és bevételek különbsége adja. Nézzük tehát a kiadásainkat! Az ügyfeleink által nálunk elhelyezett különböző betétek után fizetett kamat-, és kamatjellegű ráfordításaink összesen 474,1 millió forintot tettek ki, amely összeg a tervezett 455-468 millió forintos tervet meghaladja. Talán nem bizonyul magyarázatra ennek az oka, hiszen a hitelek taglalásakor többször utaltunk rá. Ennek a növekedésnek a fő oka az általános, tervezettnél magasabb kamatszint, miközben a betéti állományunkat is tudtuk a terveknek megfelelően növelni. A takarékszövetkezet banktevékenységből származó kamatkülönbözeténél ismételten érdemes néhány éves távlatot áttekinteni. Bár talán unalmas lehet több év száraz számait bogarászni, érdeklődésünket éberen tarthatja az a tény, hogy ilyen mély válság az ember életében csak
11 egyszer történik. Legalábbis reméljük. A 2007. évi 549,7 millió forintot némiképp meghaladóan alakult ez a tétel 2008-ban, amikor 564,1 millió forint lett a különbség. Majd az első teljes válságos évben ez az érték lezuhant 481,2 millió forintra, majd 2010-ben 535,9 M forintot ért el. Majd a piac egy teljes „átárazódáson” esett túl, azaz a megnövekedett kockázatokat minden pénzintézet kénytelen volt a termékeibe „árazni. A kamatkülönbözet a 2011. évben 606,6 M Ft-ra növekedett. Tehát nem elég a vállalkozói rétegnek az a csapás, melyet a kereslet visszaesése okozott, a pénzintézeteknek, így nekünk is emelni kellett a kamatrést. És ezt nem az ügyfélkörünk gondjainak tetézése miatt tettük, hanem saját létünk, működőképességünk érdekében. Ezzel a kamatrés szinttel tudtuk csak egyensúlyban tartani a jövedelmezőségünket, ahogy azt majd hamarosan be is mutatjuk. Működési költségekre, azaz általános igazgatási költségekre és egyéb ráfordításokra összességében 410-418 M Ft-ot terveztünk az 2011. évre. A tényszámok alapján – köszönhetően a rendkívüli költségtakarékosságnak – sikerült ezeket a kiadásokat 414 M szinten tartani. Számítástechnikai költségekre 33,58 M forintot tervezünk, míg a tényszám 32,785 e Ft lett. Marketing költségünket 6 M Ft-ra terveztük, míg ténylegesen 5.077 M forintot költöttünk. Szakértői díjaknál nem tudtunk takarékoskodni, a tervezett 13,3 M helyett 16,9 M Ft-ot költöttünk el. Mint látható, ennél a költségnél léptük át legjobban a tervezett, keret, a többi költség esetén a terveknek megfelelően költöttünk. A szakértői díjaknál meg kell említeni, hogy ezen a soron tartjuk nyilván a jogi képviselőknek kifizetett díjakat, és a megnövekedett végrehajtási feladatok miatt egyre több feladat hárul jogászokra. Sajnos ez a tendencia folytatódik, továbbra sem tudjuk mérsékelni ilyen irányú kiadásainkat. Egyéb igazgatási költségekre 210 M Ft-ot terveztünk, viszont a tényleges érték elérte a 221 M Ft-ot. A tétel elemzésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a 2011. évre jelentősen csökkenő zálogházi tevékenységet terveztünk, viszont – nagy örömünkre – újabb, megbízható partner finanszírozását kezdhettük meg. A zálogházaknak kifizetett csaknem 21 M Ft nem csak a költség oldalon keletkezik, hanem ennek a tevékenységnek a bevétel oldala jelentős tétel. A zálogházi jutalékot nem számítva a költségterv kis mértékű túllépését állapíthatjuk meg ebben a szegmensben. Mint már több alkalommal érintettük, az értékvesztés állománynövekedése stratégiai fontosságú kérdés. A 2011. évre nettó 100 millió forinttal kalkuláltunk, de a megképzett értékvesztés, valamint az értékvesztés visszaírásának különbözeteként sajnos meghaladta a 155 millió forintot. Ezen összeg több tényező eredője, melyet a hiteleknél számszerűsítettük is A bankadó összegét a múlt évi szintre, 11,3 millió forintra terveztük, mely megegyezik az előző évi mértékkel. A 2011. évben korrigálhattuk a végtörlesztéssel kapcsolatos ráfordítások egy részével, ezért ezen azt ágon 6,2 M Ft tényleges megfizetésre kényszerültünk. 2011-re igen szerény 35-40 millió forint adózás előtti eredményt terveztünk. Az imént felsorolt tényezők hatásaként, Takarékszövetkezetünk végül 20,8 millió forint ad adózás előtti eredményt realizált. Bár a takarékszövetkezet adózás előtti eredménye elmaradt a tervezettől, jelentős eredménynek értékeljük, hogy minden szükséges értékvesztést megképeztünk, kifizettük a
12 többlet adóterheket, mégsem váltunk veszteségessé, ahogy a hazai bankok egy jelentős része. Mindehhez természetesen szükség volt az igen jelentős költség megszorításokra, valamint a kollégák áldozatkész hozzáállására. A takarékszövetkezet 2011-ben a kötelező jegybanki tartalékképzési kötelezettségének mindvégig eleget tett. A takarékszövetkezet stabilan gazdálkodott, likviditási problémája nem volt, tőkemegfelelési, valamint fizetőképességi mutatója egész évben meghaladta a törvényben előírt mértéket.
IV. A takarékszövetkezet szervezetére vonatkozó változások. A munkavégzés személyi feltételei A takarékszövetkezet növekedésével párhuzamosan évről-évre változik a munkavállalók létszáma, illetve köre. 2011-ben megszűnt Végi Katalin kolléganőnk munkaviszonya, aki családi okokból Budapestre költözött. Valamint nyugdíjba vonult Szabó Sándorné kolléganőnk, akinek ezúton is tartalmas nyugdíjas éveket kívánunk. Székesfehérvárról Fehér Gyöngyi Anita kolléganőnk munkaviszonya szűnt meg 2011-ben, valamint Bencsura Barnabás várpalotai fiókvezető helyezkedett el másik hitelintézetnél. Miklósné Csapó Andrea balatonkenesei kollégánk munkaviszonya a III. negyedévben szűnt meg. Új kollégánk Szöllő János, aki Végi Katalint váltotta a kockázatkezelői munkakörben. Fiókban került Valkó András, Vadovszky Krisztián és Csörgő Tamás. A központi hitelezésre felvett munkatársunk Balogh Botond.
A munkavégzés tárgyi feltételei
A múlt évben legfontosabb változás az életünkben az új várpalotai kirendeltség megnyitása volt. Sajnos a kivitelező csődje és erkölcstelen magatartása miatt néhány izgalmas napot éltünk át a fiókban, de a kedélyek megnyugvása után egy jó helyen lévő, korszerű, tetszetős fiókot tudhatunk magunkénak. A korábbi fiók ingatlan értékesítésére nem került sor, azt a nyomott árak miatt jelenleg bérbe adjuk. Jelentős egyéb eszköz beszerzésre – gépkocsi, drágább informatikai eszköz, ATM, stb – 2011. év során nem került sor. 2011-ben a takarékszövetkezet összesen 25.605 millió forintot számot el értékcsökkenésként, az előző évi 26,961 millió forintot helyett. Talán van, aki emlékszik arra, hogy bizonyos években ez a szám megközelítette a 40 M ft-ot. Ebből is látszik, hogy gyors amortizáció mellett nagyon visszaesett az eszköz beszerzésünk, melynek oka természetesen a gazdasági válság által kikényszerített takarékosság. Bizonyos eszközök esetében a következő időszakban elengedhetetlen lesz némi megújítás.
13
Az igazgatóság működése A takarékszövetkezet igazgatósága a hatályos szövetkezeti törvény, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény reá vonatkozó előírásainak betartásával működik. Az igazgatóság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az ügyvezetés biztosította. Az igazgatóság 2011-ben összesen 4 alkalommal ülésezett és 111 határozatot hozott. Ülésein a takarékszövetkezet működésére irányadó szabályzatok módosítása, a Közgyűlés összehívása, napirendjének meghatározása, a takarékszövetkezet üzletpolitikájának elfogadása, a likviditási terv jóváhagyása, hitelkérelmek elbírálása, a takarékszövetkezetnél tartott helyszínen kívüli felügyeleti témavizsgálat tapasztalatainak megvitatása és intézkedési terv elfogadása, a belső ellenőr munkájáról szóló beszámoló elfogadása és ezen kívül még számtalan vegyes ügy szerepelt. Az igazgatóság tavaly egy alkalommal hívta össze a takarékszövetkezet legfőbb testületi szervét, a Közgyűlést és eleget tett a szövetkezeti törvényben előírt beszámolási kötelezettségének Veszprém 2011. április 20. A takarékszövetkezet igazgatósága
