I. PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG A Pártfogó Felügyelői Szolgálat Missziója A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő alternatív büntetések végrehajtásával, az elkövető szükséges mértékű és következetes ellenőrzésével segíti a büntetőjogi következmények maradéktalan érvényesülését, a közösség védelmének erősítését; támogató tevékenységével növeli az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a helyreállító igazságszolgáltatás elve alapján működik. Célja, hogy az elkövető szembesüljön tettének következményeivel, és hogy az áldozat, a megsértett közösség és a bűnelkövető közötti közvetítéssel a bűncselekmény okozta károk mérséklődjenek. 1.
Áttekintés
Az átfogó büntetőpolitikai reform részeként a Kormány a 2002. október 31-én hatályba lépett 1183/2002. (X. 31.) számú határozatával elfogadta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) szervezeti és működési koncepcióját. A pártfogó felügyelői tevékenységnek a társadalom védelme érdekében biztosítania kell, hogy a hatóságok a rendelkezésre álló, a cselekmény súlyának megfelelő eszközök, büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák. Az alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezmény valóban hatékony megoldás legyen, ezáltal járuljon hozzá a bűnismétlés veszélyének csökkentéséhez. A Szolgálat a feladatkörébe utalt büntetőjogi jogkövetkezmények következetes végrehajtásával, az ismételt bűnelkövetés kockázatát hatástalanító integrációs esély megteremtése mellett arra is törekszik, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és sérelmek mérséklődjenek. A Szolgálat feladata, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésből/javítóintézeti nevelésből szabaduló/elbocsátott elkövetők reszocializációja érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekkel/javítóintézetekkel együttműködve vegyen részt a feltételes és a végleges növekedjen a szabadságra bocsátás/elbocsátás előkészítésében, szabadságvesztést/javítóintézeti nevelést követő utógondozás hatékonysága. A Szolgálat által ellátott szakmai területek a 2003. július 1-jei reform idején öt ügycsoportra terjedtek ki (1. környezettanulmány készítése, 2. pártfogó felügyelői vélemény készítése, 3. közérdekű munka szervezése és ellenőrzése, 4. pártfogó felügyelet végrehajtása, 5. utógondozás). A szakterületek 2007. január 1-jétől kiegészültek a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció). A Szolgálat létszáma a 2004-2005. év során növekedett, majd a feladatok bővülése (mediáció) és az ügyszámok folyamatos emelkedése ellenére a költségvetési keretek szűkülése miatt a koncepcióban meghatározott fejlesztés a 2006-2009. években elmaradt. Így 2009. december 31-én, a korábbi évnek megfelelő, lényegében változatlan létszámmal, összesen 387 fő (192 fő fiatalkorúak és 195 fő felnőtt korúak ügyeit ellátó) pártfogó felügyelő hajtja végre a szakterület jogszabályokban meghatározott feladatait. (Ebbe a pártfogó felügyelők közvetlen módszertani vezetői, az osztályvezetők és csoportvezetők 50%-os ügyszám leterheltséggel értendők bele.)
A pártfogó felügyelők 2009. évi átlagos ügyszámbeli leterheltségét az alábbi táblázat szemlélteti:
Környezettanulmány készítése: Pártfogó felügyelői vélemény készítése: Közérdekű munka végrehajtása: Pártfogó felügyelet végrehajtása: Mediáció: Utógondozás: Összesen:
Egy pártfogó felügyelőre jutó folyamatban lévő (áthozott+érkeztetett) ügyek száma átlagosan (db): A teljes 2009. évben: A 2009. év egy átlagolt időpontjában: Össz.: Fn.: Fk.: Össz.: Fn.: Fk.: 37,5 4,7 70,8 0,6 9,2 4,9 9,1
8,2
9,9
1,2
1,1
1,3
48,0
91,8
3,5
32,0
61,2
2,4
99,8
118,3
81,0
59,4
70,0
48,5
10,3 8,7 213,3
18,2 16,2 257,3
2,3 1,2 168,7
2,8 3,5
5,0 6,5 144,4
0,6 0,4 62,4
103,7
Rövidítés: Össz.: Összesen, Fn.: Felnőtt korú, Fk.: Fiatalkorú
Adataink szerint egy átlagolt időpontban a felnőtt korúak pártfogó felügyelője átlagosan 144,4 ügyet, a fiatalkorúak pártfogó felügyelője átlagosan 62,4 ügyet lát el, ami meghaladja a jogszabályok által rögzített ideális ügyszámot (felnőtt korúak esetében 65, fiatalkorúak esetében 45 fő/pártfogó felügyelő). Az ügyszámbeli leterheltség az egyes megyei/fővárosi szolgálatok sajátosságainak (pl. mérete, az adott terület bűnelkövetési adatai stb.) megfelelően nem egyenletes, amelyet az alábbiakban szemléltetek. 350,0 300,0 250,0 200,0
2007. 2008.
150,0
2009.
100,0 50,0 0,0 l a ém Za z pr s Ve s Va a ln B To z -S y S z og m So st P e rád g Nó E K - Sz NJ - es ar v ih He ú-B jd H a -S M y- s G á ro v Fő r jé á d Fe ng r o Cs é s k B é -Z A a B - ny un ra isk B a s -K c
Bá
2
Az egyes megyék leterheltsége (valamennyi ügycsoport tekintetében) az egy pártfogó felügyelőre jutó ügyek száma tükrében a 2007-2009. években (növekvő sorrendben). Összesített 2007. Megye 163,8 Zala 169,8 Veszprém 169,8 Fejér 171,0 Tolna 174,4 Vas 175,9 Csongrád 178,6 Baranya 188,5 Gy-M-S 189,9 B-A-Z 196,2 Heves 207,9 Főváros 208,8 Nógrád 210,2 J-N-Sz 217,0 Sz-Sz-B 222,1 Somogy 224,2 Bács253,6 Hajdú253,6 Pest 267,1 K-E 267,6 Békés 205,5 Átlag
Összesített 2008. Megye 141,6 Zala 151,3 Baranya 164,7 Tolna 172,9 Veszprém 186,1 Vas 193,9 Heves 200,6 Bács-Kiskun 202,3 Gy-M-S 202,6 B-A-Z 202,6 Csongrád 205,2 Nógrád 211,9 Fejér 217,6 J-N-Sz 226,3 Sz-Sz-B 227,4 Főváros 232,0 Hajdó-Bihar 233,5 Somogy 234,7 K-E 237,6 Békés 287,9 Pest 206,6 Átlag
Összesített
Megye Baranya Tolna Zala Veszprém Gy-M-S Fejér B-A-Z Vas Csongrád Főváros Bács-Kiskun Heves Sz-Sz-B K-E Nógrád Hajdú-Bihar J-N-Sz Békés Somogy Pest Átlag
2009. 142,8 147,5 148,5 167,0 192,4 193,4 195,2 197,1 198,5 212,4 220,9 223,9 225,3 226,0 228,9 231,2 233,1 261,6 262,0 309,7 210,9
A létszám keret stagnálása miatt ennek a problémának a kezelése csak kismértékben követhető belső átszervezéssel. (Pl. a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatánál közérdekű munka végrehajtására specializálódott pártfogó felügyelők 2009. december 31-én átlagosan 241 folyamatban lévő ügyet hajtottak végre, ami 67%-kal magasabb, mint a felnőtt korúak pártfogó felügyelői által, egy átlagos időpontban végrehajtott ügyek átlaga [144,4 db ügy]. A 241 ügy több mint a kétszerese [132,4%-kal magasabb] a pártfogó felügyelők által egy időpontban ellátott átlagos ügyszámnak [103,7 db ügy] és több mint a háromszorosa [286,2%-kal magasabb] a fiatalkorúak pártfogó felügyelői által végrehajtott ügyeknek [62,4 db ügy].) A Szolgálat által az adott években összesen ellátott ügyek száma (előző évről áthozott + az adott évben érkeztetett) évről évre folyamatos emelkedést mutat, amelyet az alábbiakban szemléltetek:
3
Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása 2004-2009 között (zárójelben az előző évihez való változás) 90000 80000 70000 60000
66398
73468 (+10,5%)
81694 (+3,4%)
79045 (+1,7%)
77748 (+5,9%)
82564 (+1,1%)
50000 Ügyek száma 40000 30000 20000 10000 0 2004. év
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
Az alábbiakban a 2004-2009. években folyamatban volt ügyek számának az összevetését mutatom be, az egyes ügycsoportok szerinti bontásban:
Az adott évben folyamatban lévő ügyek ügycsoportonkénti bontásban 2004-2009. 100%
1752
2894
2494
2451 2902
3669 3486
3984 3374
40860
43319
40309
39112
38611
13759
14858
15713
16813
18587
2296
2617
3086
3678
3507
13659
14460
14584
14936
14501
90% 80% 70%
35777
60% 50% 40%
12765 30% 20% 10%
2238
13866
0% 2004. 2005. Környezettanulmány Pártfogó felügyelet
2006. 2007. Pártfogó felügyelői vélemény
2008. Közérdekű munka
Utógondozás
Mediáció
2009
A diagramok bemutatják, hogy a Szolgálat összességében növekvő ügyszámaiban az egyes ügycsoportok eltérő módon és mértékben vannak jelen. 4
Míg különösen a közérdekű munka végrehajtása és a mediáció ügycsoportokban az adott években folyamatban lévő ügyek száma évről évre növekedett, addig a környezettanulmány és a pártfogó felügyelői vélemény készítése, továbbá a pártfogó felügyelet végrehajtása, valamint az utógondozás ügycsoportokban a 2009. évben kismértékű csökkenés tapasztalható. Az erre vonatkozó részletes elemzést az egyes ügycsoportokhoz kötődően mutatom be. A Szolgálat a reform óta eltelt hat és fél év alatt a szakmai feladatait professzionális szinten ellátó szervezetté vált. A 2009. évben elkészített, összesen 14.501 környezettanulmányban és 3.507 pártfogó felügyelői véleményben kifejtett szakvélemények hasznosultak az ügyészi, illetve bírói döntések előkészítése során. Évről-évre növekedett a közérdekű munka büntetés alkalmazása. 2009-ben már 18.587 ilyen büntetés végrehajtásáért felelt a Szolgálat, ami a 2004. és 2009. évek között 45,6%-os növekedést jelentett. Összesen 38.611 pártfogó felügyelet végrehajtása volt folyamatban a tárgyév során. Dinamikusan nőtt a közvetítői eljárásra utalások száma is, a 2009. évben a Szolgálat 3.984 közvetítői eljárást folytatott le. 3.374 esetben vették igénybe önkéntesen az utógondozást az elítéltek, illetve a büntetésvégrehajtási és a javítóintézetből szabadítottak/elbocsátottak. Az időben akár több évre is elnyúló pártfogó felügyeletek és közérdekű munka büntetések végrehajtása jelenti a Szolgálat számára az egyik legnagyobb szakmai kihívást. Az egyes esetek kezelése során az életviszonyok (különösen a 2009. évben tapasztalható) negatív irányba történő elmozdulása (pl. gazdasági válság, elszegényedés, munkanélküliség növekedése stb.) egyre nehezebben kezelhető problémákat idéz elő. Az alábbi diagramok azt szemléltetik, hogy a 2009. év végén, ilyen hosszú időszakot magába foglaló, egy adott terhelthez kötődő komplex kontroll és segítő funkciót összesen 34.160 ügyben érvényesítettek a pártfogó felügyelők, ami a 2008. év végi adathoz képest 4,7%-os emelkedést jelent.
A közérdekű munka, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásának ügyszámai 2008. és 2009. év végén 40000
35000
Összesen 32637 ügy
Összesen 34160 ügy
30000
25000 21799 21261
Pártfogó felügyelet Közérdekű munka
20000
15000
10000
5000
11376
12361
2008.
2009.
0
A Szolgálat az évek óta változatlan létszámadatok mellett, megnövekedett feladatainak színvonalas ellátásért minden eszközt mozgósítani igyekszik. A pályázati források
5
kihasználása és a módszertani fejlesztések révén a 2009. évben is folytattuk a pártfogó felügyelői tevékenység racionalizálását. Ennek eredményeként a költségkímélés és a kapacitások legteljesebb kihasználása terén minden lehetőséget felhasználtunk. 2.
A szakmai tevékenység ügycsoportok szerinti bemutatása
A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet a szakmai feladatokat (figyelemmel a közvetítői eljárásra utalással összefüggő feladatbővülésre) 2007. január 1-jétől már hat ügycsoportban határozta meg. A Szolgálat a 2009. év során összesen 82.564 ügyet látott el, ami azt is jelenti, hogy közel ennyi terheltet vontak látókörükbe az eljáró pártfogó felügyelők. Az ügyszámok ügycsoportok szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja be.
A 2009. évben folyamatban volt ügyek ügycsoportok szerinti bontásban
3984; 5% 3374; 4%
14501; 18%
3507; 4%
38611; 46%
18587; 23%
Környezettanulmány
Pártfogó felügyelői vélemény
Közérdekű munka
Pártfogó felügyelet
Utógondozás
Mediáció
●
Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése során, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése (összesen: 3.507 ügy, amely a teljes ügykör 4%-a).
●
Környezettanulmány készítése (összesen: 14.501 ügy, amely a teljes ügykör 18%-a).
●
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása (összesen: 3.984 ügy, amely a teljes ügykör 5%-a).
●
A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, részben közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (összesen: 38.611 ügy, amely a teljes ügykör 46%-a).
●
A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése (összesen: 18.517 ügy, amely a teljes ügykör 23%-a).
●
A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az 6
elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, valamint a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás (összesen: 3.374 ügy, amely a teljes ügykör 4%-a). 2.1.
A pártfogó felügyelői vélemény készítése
A pártfogó felügyelői vélemények elkészítését az ügyész, illetve a bíróság rendelheti el büntetés, vagy az intézkedés alkalmazása, vádemelés elhalasztása, és közvetítői eljárásra utalás előtt a Be. 114/A. §-ának (1) bekezdése szerint. A szakértői vélemény pártfogó felügyelő általi elkészítésére 2003. július 1-jétől van lehetőség. A vélemény egyrészt a büntetőeljáráshoz, másrészt a büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódik. 2.1.1. A pártfogó felügyelői vélemény jellemzői Elkészítése során a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helyét, tanulmányozza az ügy iratait, meghallgatja a terheltet, és beszerzi azokat az adatokat, amelyek a döntést előkészítő vélemény elkészítéséhez szükségesek. A pártfogó felügyelői vélemény négy részből áll: 1. tartalmazza az ügyre és a terheltre vonatkozó tényadatokat, 2. az alkalmazott vizsgálati eljárások és módszerek felsorolását, 3. a szakmai ténymegállapításokat, továbbá 4. az elrendelő által feltett konkrét kérdésekre adott válaszokat. 2.1.2. A vélemény beszerzésének kötelező esetei ● Nem mellőzhető a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a felnőtt korú terheltekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása előtt, ha az ügyész külön magatartási szabály megállapítását vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény - a továbbiakban: Be. - 224. §-ának (1) bekezdése]. ● 2007. január 1-jétől a fiatalkorú terheltekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása előtt kötelező a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése [Be. 459. §-ának (2) bekezdése]. Az ilyen ügyekben elkészített véleményeknek kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy az ügyészek megfelelően egyéniesített és jól ellenőrizhető külön magatartási szabályok előírásával határozhassák meg a pártfogó felügyelet végrehajtásának tartalmi kereteit. A vádemelés elhalasztása során alkalmazható resztoratív jellegű külön magatartási szabályokról speciális szabályozást tartalmaznak a Be. 225. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjai, a kár megtérítése, a sértett, illetve a köz javára történő jóvátétel vonatkozásában. A 2009. év során is folytatott gyakorlat szerint azokban az esetekben, amikor az ügyész ilyen jellegű kötelezettség előírását vette fontolóra, a pártfogó felügyelői vélemény elrendelése során nevesített kérdést tett fel. Ilyenkor a pártfogó felügyelő mind a sértett, mind az elkövető vonatkozásában vizsgálta a resztoratív jellegű kötelezettség teljesítésével és annak elfogadásával kapcsolatos hajlandóságot. Az ügyészségeknek a vádemelés elhalasztása gyakorlatának törvényességi vizsgálataira, továbbá a Budapesti Szociális Forrásközpontnak, a pártfogó felügyelet speciális magatartási szabályainak kutatására vonatkozó megállapításai a 2009. évben is pozitívan hatottak a jogintézmény alkalmazására. Hozzájárultak ahhoz, hogy e diverziós eszköz súlya növekedjék, különösen az ügy sajátosságaihoz igazodó külön magatartási szabályok előírásával. Az ügyészi döntést a pártfogó felügyelői vélemények évről évre növekvő számban támasztják alá, és a külön magatartási szabályokra vonatkozó pártfogó felügyelői javaslatok az egyéniesítésre való törekvésen alapulnak.
7
● A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 60. §-ának (1) bekezdése szerint csak pártfogó felügyelői vélemény beszerzését követően kerülhet sor a közérdekű munka büntetés végrehajtása során munkahely kijelölésére. 2.1.3. A vélemény beszerzésének lehetséges esetei •
Ügyészi vagy bírósági döntés előkészítése során
A büntetés vagy az intézkedés alkalmazásáról, a vádemelés elhalasztásáról, vagy a közvetítői eljárásra utalásról szóló ügyészi vagy bírósági döntés megalapozásához a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése elrendelhető [Be. 114/A. §-ának (1) bekezdése]. ● A büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódva A bíróságok, különösen a büntetés-végrehajtási bírák az alábbi ügyekben rendelhetik el a pártfogó felügyelői vélemény elkészítését: -
a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt [Bv. tvr. 8. §-ának (1) bekezdése],
-
a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére vonatkozó halasztás engedélyezése előtt [Bv. tvr. 11/A. §-ának (6) bekezdése],
-
a magatartási szabályok módosítása előtt [Bv. tvr. 100. §-a],
-
a felfüggesztett szabadságvesztés utólagos elrendelését megelőzően [Bv. tvr. 101. §-ának (2) bekezdése],
-
a kegyelmi ügyben hozott döntés előtt [a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 105. §-ának (2) bekezdése].
2.1.4. A pártfogó felügyelői vélemények elrendelők szerinti megoszlása Az alábbiakban a pártfogó felügyelői vélemények számának 2004 és 2009 közötti változását mutatom be, az egyes életkori csoportok vonatkozásában: Az elrendelések száma a 2007. évtől mindkét életkori csoport vonatkozásában és összesen is jellemzően növekedett. Ez főként azzal hozható összefüggésbe, hogy a Be. 216. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1-jétől arról rendelkezett, hogy már nem csak a bíróság, hanem az ügyész is határidőt biztosíthat a dokumentum elkészítésére. Következésképpen a 2007-2009. években az elrendelők (köztük különösen az ügyészek) egyre nagyobb számban szerezték be a döntések meghozatala előtt a pártfogó felügyelők által készített véleményeket. Például a határidő biztosítására vonatkozó új szabály beiktatását megelőző 2006. évben nyilvántartásba vett ügyészi elrendelések számához (amely 1.822 volt) képest az emelkedés 2008-ban (az ilyen ügyek száma 2.471 volt) 35,62 %-os, 2009-ben (amikor 2.596 véleményt készített a Szolgálat) 42,5%-os volt. Az ügyszámok elrendelők szerinti számának a változását az alábbi diagram szemlélteti:
8
Az adott évben folyamatban lévő pártfogó felügyelői vélemények ügyszámának változása 2004-2009 között 1908 (+5,4%)
2000 1800 1600 1400
1811 (+39,6%)
1476 (+14,2%)
1374 1293 (-5,9%)
1200
1599 (-14,4%)
1297 (+13,7%)
1000 800
1867 (+4,4%)
1789 (+21,2%)
felnőtt korúak fiatalkorúak
1141 (+13,8%) 921
1003 (+8,9%)
600 400 200 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009
Adataink szerint a fiatalkorúak ügyeiben az elrendelő ügyészek és bíróságok évről évre növekvő számban alkalmazzák ezt az eszközt az egyes döntések előkészítése során. A Szolgálat működése első teljes évének (2004) az adataihoz képest (amikor összesen 921 db pártfogó felügyelői vélemény készült a fiatalkorúak ügyeiben) a 2009. évben az érkeztetett elrendelések (1.908 db) száma több mint 50%-kal (107%) emelkedett. Felnőtt korúak ügykörében a korábbi évek tendenciaszerű emelkedése után a 2009. évben csökkenést (amelynek mértéke 14,4%-os) mértünk az elrendelések számának tekintetében. A pártfogó felügyelői vélemények ügyforgalma 2008-2009. 4500 4000 3500
98
202
65 213
3000 1665
1810
1746
2500 1386 2000 1500 1000
1654
1713
1803
90
98
105
2009
2008
1509
500 0
213
2008 Felnőtt korú Időszak végén foly. maradt
Időszak alatt befejeződött
2009 Fiatalkorú
Időszak alatt érkezett
Előző időszakból foly. maradt
Rövidítés: foly.: folyamatban
9
A 2009. év során az ügyészek összesen 2.596 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz képest 5,0%-os emelkedést jelent), a bíróságok összesen 453 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz 5,3%-os emelkedést jelent), a büntetés-végrehajtási bírók összesen 174 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz képest 29,4%-os csökkenést jelent) rendelték el a pártfogó felügyelői vélemények beszerzését. (A büntetés-végrehajtási bíróknak továbbított pártfogó felügyelői vélemények számába a közérdekű munka büntetés során történő munkahely kijelölését megelőző, évente közel 8.000 esetben, speciális tartalommal készült dokumentumok nem értendők bele.) A felnőtt korúak ügyeiben mért csökkenés elsősorban a büntetés-végrehajtási bírók általi megkeresések mérséklődésével hozható összefüggésbe, amint az alábbi diagramból nyomon követhető. Az adott évben elrendelt pártfogó felügyelői vélemények száma, az elrendelő szerinti megoszlásban 2005-2009 100%
147 472
90%
434
510 453
560
80% 70%
186
372
430
147
60% Bv. bíró által elrendelt Bíróság által elrendelt Ügyész által elrendelt
50% 2596
40% 1822
2080
2471
2006
2007
2008
1372
30% 20% 10% 0% 2005
2009
Rövidítés: Bv. bíró: Büntetés-végrehajtási bíró
Kis mértékben már az is hozzájárult az ügyszámok változásához, hogy 2009. augusztus 9.-től módosultak a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyelet alkalmazásának a szabályai. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosításáról szóló 2009. évi LXXX. törvény 26. §-a módosította a Btk. 82. §-ának (1)-(2) bekezdését. Ezáltal a vádemelés elhalasztása mellett felnőtt korú terhelt esetében már nem kötelező a pártfogó felügyelet megállapítása, az a továbbiakban ügyészi mérlegelés körébe tartozik. (Ennek megfelelően a Be. 225. §-ának (1) bekezdése is változott a megengedő fordulat beiktatásával.) Az új rendelkezés hatásaként a 2009. év 4. negyedévében - az előző év hasonló időszakához képest - nem csak a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek ügyszámának kismértékű csökkenése következett be a felnőtt korúak esetkörében, hanem az ilyen intézkedések alkalmazását megelőző pártfogó felügyelői véleményeknél is enyhe visszaesés tapasztalható. Ennek mértékét az alábbi diagram szemlélteti:
10
Adott időszakokban folyamatban lévő ügyész által elrendelt vádhalasztásos pártfogó felügyelői vélemények száma 300 259
259
nov.
dec.
250 215
216
215
196
200
170 148
150 108 100
80
96
89
104 92
89 74
50
0 szept.
okt.
nov.
dec.
szept.
2008
okt.
nov.
2009 Felnőtt korúak
2.2.
dec.
szept.
okt.
nov.
dec.
szept.
2008
okt.
2009 Fiatalkorúak
A környezettanulmány készítése
Ugyancsak 2003. július 1-jétől nyílt meg a lehetőség arra, hogy a büntetőeljárás során a pártfogó felügyelő által elkészített környezettanulmányt be lehessen szerezni. (Azt megelőzően az ilyen dokumentumokat a rendőrség bocsátotta a hatóságok rendelkezésére.) A 2009. évben elkészült összesen 14.501 környezettanulmány beszerzésének túlnyomó többségét (összesen: 12.964 db-ot, az összes ilyen ügy 89,4%-át) a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásban kérték a nyomozóhatóságok. Kisebb részben (összesen: 911 esetben, amely az összes környezettanulmány 6,3%-a) a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően tanulmányozták a pártfogó felügyelők az elítélt környezetét. A bíróságok, az ügyészek és a fiatalkorú befogadó részlegbe helyezését megelőzően a büntetés-végrehajtási intézetek mindösszesen 626 (az összes ilyen ügy 4,3%-a) esetben rendelték el a környezettanulmány beszerzését. Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a 2009. évben készült környezettanulmányok 83,72%-át kitevő, fiatalkorúak ügyeiben készült dokumentumok száma hogyan alakult az elmúlt három év során, az elrendelők szerint:
11
Adott időszakban folyamatban lévő környezettanulmányok az elrendelő által csoportosítva - fiatalkorúak 14000 12866 12405
12312
12000
10000
8000
6000
4000
2000 697
209 316
47
629
279
652 48
223
300
266 60
0 2007.
2008.
nyomozó hatóság által elrendelt bíróság elé állítás miatt ügyész által elrendelt büntetés-végrehajtási intézet megkeresése alapján
2009. nyomozó hatóság által elrendelt egyéb esetben bíróság által elrendelt
Az adatokból látható, hogy 2007-2009 között az elrendelések száma valamennyi megkeresést kibocsátó szerv esetében növekedett, ami alól kivételt képez a nyomozóhatóságok általi, fiatalkorúakkal szemben folytatott büntetőeljárás során (nyomozó hatóság által elrendelt egyéb esetben) kibocsátott megkeresések száma a 2009. évben. Miután a fiatalkorúval szembeni nyomozás során nem mellőzhető a környezettanulmány beszerzése [Be. 453. §-ának (2) bekezdése], lehetséges, hogy a 2009. évben a fiatalkorúakkal szemben indított büntetőeljárások száma némileg csökkent a megelőző évekhez képest (a teljes elmúlt évre vonatkozó ENYÜBS összesítés még nem áll rendelkezésre a beszámoló megírásakor). 2.2.1. Környezettanulmány készítése a fiatalkorúval szembeni büntetőeljárásban A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás egyik bizonyítási eszköze. 2003. július 1-jét megelőzően a rendőrség végezte el ezt a feladatot, azóta – elsősorban a nyomozóhatóság elrendelésére – a pártfogó felügyelő készíti el a környezettanulmányt. A 2009. év folyamán összesen 12.312 ilyen ügye volt a Szolgálatnak. Ezáltal a fiatalkorúval szemben folytatott büntetőeljárás legkorábbi szakaszában már szerepet kap a pártfogó felügyelő. A bűncselekmény elkövetését követő legrövidebb időn belül történik adatgyűjtés a bűnelkövetéshez vezető okok feltárása, a beavatkozási stratégia kialakításához szükséges széleskörű információk biztosítása érdekében. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség közreműködését (első sorban a helyszín biztosítása terén) igénybe veheti. A környezettanulmányt a tárgyaláson ismertetni kell, ahol a pártfogó felügyelőt tanúként is meghallgathatja a bíróság. A környezettanulmány tartalmazza a terhelt életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket és körülményeket, továbbá a terhelttel kapcsolatos szakmai ténymegállapításokat. 2006. július 1-jétől a Be.-t érintő novelláris változás a pártfogó felügyelő által gyűjtött adatok körét kiterjesztette a munkahelytől és a tanintézménytől beszerzett információkra is. A környezettanulmány szükséges melléklete lett a pedagógiai 12
vélemény [Be. 453. §-ának (2) bekezdése], amelynek beszerzése során különös körültekintéssel kell eljárnia a pártfogó felügyelőnek annak érdekében, hogy a tanulót indokolatlan joghátrány ne érhesse az iskolában. Ezzel kapcsolatosan a 2009. év során már történtek konzultációk, amelyeket a 2010. évben is folytatunk. A pártfogó felügyelők a környezettanulmány készítésekor tájékoztatást adnak a közvetítői eljárásra utalás lehetőségeiről is, ezzel is erősítve a resztoratív elvek érvényesülését. A bűnmegelőzési érdekek fokozott érvényesítése érdekében a pártfogó felügyelők feltárják a családon belüli erőszakra utaló információkat is, továbbá adatokat szereznek be a terhelt és családtagjai munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatosan, illetve a szükséges intézkedéseket e vonatkozásokban is megteszik. A környezettanulmány elkészítésére rendelkezésre álló idő általában 30 nap. Ez alól kivétel a Be. 517. §-ának (1) bekezdése szerinti bíróság elé állítás esete [a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet 152. §-ának (3) bekezdése]. A 2009. évben összesen 652 ilyen ügye volt a Szolgálatnak. Az adat egyes évek során tapasztalt változását az alábbiakban szemléltetem:
Adott időszakban készített környezettanulmányok száma bíróság elé állítás elrendelése miatt - fiatalkorúak 700
697 652 629
600
500
400
300
200
100
0 2007
2008
2009
Ezekben az ügyekben a pártfogó felügyelők soron kívül tettek eleget a megkereséseknek, figyelemmel arra, hogy a terheltet 15 napon belül kellett bíróság elé állítani. A Be. 517. §ának (1) bekezdése 2009. október 1-jétől módosult, a határidő 30 napra emelkedett, ami a Szolgálat eddigi feszes határidejét kissé enyhíti. A jogszabály változása az elkövetkezőkben hozzájárulhat az ilyen ügyek számának az emelkedéséhez, ami a büntetőeljárások lerövidülését eredményezheti.
13
2.2.2. Környezettanulmány készítése a szabadságvesztés büntetés végrehajtásához kapcsolódóan ● A pártfogó felügyelő a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére készít környezettanulmányt, ha az a szabadságvesztés büntetés félbeszakítására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges. (2009-ben összesen 911 ilyen megkeresést teljesítettünk.) ● 2005. július 1-jétől a fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe helyezésekor a róla készült környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási intézetek a Szolgálattól kötelesek beszerezni. Az ilyen, speciális tartalmú környezettanulmány a jó nevelési terv alapja, egyben a későbbi utógondozások és feltételes szabadságra bocsátások mellett megállapított pártfogó felügyeletek eredményességét is befolyásolja. (2009-ben összesen 266 ilyen megkeresést teljesítettünk.) 2.2.3. Környezettanulmány készítése a méltányossági és a kegyelmi eljárásban Az igazságügyi és rendészeti miniszternek az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntéseinek előkészítése során, illetve a kegyelmi eljárásokban elrendelt környezettanulmányok elkészítése is a Szolgálat feladata. 2.3.
A közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése
A közérdekű munka büntetés végrehajtásával kapcsolatos pártfogó felügyelői tevékenység többrétű. Egyrészt kettős kontroll-funkciót lát el a Szolgálat, amennyiben ellenőrzi, hogy az elítélt, illetve a munkahely a büntetés végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeknek eleget tesz-e, másrészt segítheti az elítéltet, elsősorban a büntetés letöltésének eredményességét befolyásoló problémáinak a megoldásában. A pártfogó felügyelők a közérdekű munka szervezésében is meghatározó szerepet töltenek be. A megyei és fővárosi munkaügyi központok továbbra is szinte elenyésző mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a pártfogó felügyelők tudomást szerezzenek azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik. Ilyen típusú célzott előkészítő-szervező tevékenységet csak kis mértékben látnak el. Következésképpen a Bv. tvr. 60. §-ának (3) bekezdésében számukra meghatározott feladat megvalósításával a büntetés-végrehajtás gyakorlatát elenyésző mértékben támogatják. Így az elítéltek foglalkoztatását vállaló letöltő helyek felderítése még mindig elsősorban a pártfogó felügyelő személyes kapcsolatain múlik. Ez összefügg azzal is, hogy a munkahelyek kevéssé ismerik fel annak a jelentőségét, hogy a köz érdekében foglalkoztatott elítéltek munkáltatásához nem csak büntetés-végrehajtási, hanem gazdasági érdekek is kötődnek. A közérdekű munka végrehajtásában közreműködő munkahelyek együttműködési szándékára az elmúlt évben is aggasztó mértékben kihatott az egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet. Számos munkahely megszűnt, vagy olyan mértékben csökkentek a megrendelései és a munkafeladatai, hogy az elítéltek fogadásától elzárkóztak. Ezt a folyamatot erősítette, hogy míg a szabálysértési bírság átváltoztatása folytán kiszabott közérdekű munkát az önkormányzatoknak mindenképpen végre kell hajtaniuk, addig a főbüntetés esetében ilyen kötelezettségük nincs. Tovább gyengíti a közreműködő szándékot, hogy a közhasznú foglalkoztatás keretein belül megteremtett munkalehetőségen túl nincs további igény ilyen munkaerő felvételére. Erre való tekintettel számos önkormányzat nem vállalja a büntetés végrehajtásában a közreműködést, ami különösen a kistelepülések viszonylatában (ahol más munkahely nem is működik) vezethet a büntetések tömeges elévüléséhez. Az alábbi diagram és táblázat az elévüléssel befejeződő ügyek számának a változását mutatja be.
14
Elévüléssel végződő közérdekű munka büntetések száma az adott évben 600 14
500
28
400 5
Fiatal korúak Felnőtt korúak
300 531 480
200
375
100
0 2007
2008
2009
Elévüléssel befejezett ügyek százalékos aránya évek és életkori csoportok szerinti bontásban 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Fn. Fk. Fn. Fk. Fn. Fk. Fn. Fk. Fn. Fk. 8,3% 1,7% 7,9% 2,9% 7,2% 2,7% 10,1% 7,3% 8,0% 12,6% Rövidítés: Fn.: Felnőtt korú, Fk.: Fiatalkorú
Különösen aggodalomra ad okot, hogy az elévüléssel végződő ügyek száma a fiatalkorúak vonatkozásában, főként a 2009. évben növekedett (a felnőtt korúak ügyeiben sikerült csökkenést elérni a tárgyévben). A kijelölhető munkahelyek hiányában elévülő ügyek számának a jövőbeni további növekedése prognosztizálható, ha az alábbi problémára nem sikerül mielőbb jogalkotói beavatkozással és a megfelelő pénzforrás biztosításával megoldást találni. A 2008-2009. években számos korábban kijelölhető munkahely vonta vissza együttműködési szándékát arra való hivatkozással, hogy nem rendelkezik anyagi eszközökkel az elítéltek munkaegészségügyi vizsgálatának az elvégeztetésére. A közérdekű munka a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 9. pontja alapján szervezett munkavégzésnek számít, így a vizsgálat elvégzése nem mellőzhető, azonban finanszírozása nem megoldott. Ennek a problémának az orvoslása érdekében hosszú ideje folytatunk egyeztetéseket, amelyek eddig nem vezettek eredményre. 2.3.1. A közérdekű munka végrehajtásának hatékonyságát növelő jó gyakorlatok A 2009. évben is (különösen pályázati forrásból) folytattuk a közérdekű munka végrehajtásának legjobb gyakorlataira vonatkozó modell projektjeink végrehajtását, aminek eredményeként számos település tapasztalhatta meg az elítéltek városszépítő tevékenységének eredményeit, a kommunális feladatok ellátásában való részvételük hasznosságát, ami az előítéletes gondolkodás enyhítéséhez is hozzájárult. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által biztosított finanszírozás beszűkülésével azonban ezek a pozitív hatású projektek ellehetetlenülnek. Különösen jó gyakorlatnak tartjuk a csoportos végrehajtás ún. „Kalocsai modelljét”, 15
amelynek keretében egy felsőfokú végzettségű pártfogó felügyelői asszisztens közvetlen irányítása mellett végzik munkájukat az elítéltek munkacsoportjai. A számos esetben a legnehezebb terepeken végzett közterület szépítő tevékenységük (amelyet például az alábbi fotó illusztrál) a polgárok számára jól érzékelhető hasznot hajt, ami hosszabb távon az előítéletes gondolkodás mérséklődését is eredményezi.
Komika telephely előtte és utána
2.3.2. A közérdekű munka súlya a büntető ítélkezés rendszerében A hatékonyságot, eredményességet fokozó kezdeményezéseink további folytatása azért is szükséges, mert a bíróságok egyre növekvő mértékben alkalmazzák ezt a büntetést, az ilyen ítéletek száma 1999 és 2007 között megkétszereződött. Míg az egyes főbüntetések száma tendenciájukat tekintve az 1999-2008. években csökkent, addig a közérdekű munkára ítélések száma ugyanebben az időszakban több mint duplájára, 117,55%-kal növekedett (Legfőbb Ügyészség, Bűnözés és igazságszolgáltatás 2007. és 2008. c. kiadványai). Ez azt jelenti, hogy a bíróságok bizalma egyre megalapozottabb, az ítélkezési „repertoár” markáns eleme lett a közérdekű munka büntetés.
Főbünt.
1999. 75 840
Életfogyt.
12
Hat. szab. veszt. Km.
31 708
Pb.
41 477
2 643
2000. 75 812 -0,1% 13 +8,3%
2001. 76 180 +0,4% 9 -30,8%
2002. 79 611 +4,5% 10 +11%
2003. 75 033 -5,8% 22 +120%
2004. 77 202 +2,9% 22 0%
32 360 +2% 2 885 +9,1% 40 554 -2,3%
32 361 +0,003% 3 524 +22,1% 40 286 -0,7%
32 444 +0,2% 4 263 +21% 42 894 +3,6%
31 604 -2,6% 3 974 -6,8% 39 433 -8,1%
30 817 -2,5% 4 334 +9% 42 029 +6,5%
2005. 77 035 -2,2% 10 50,5% 29 637 -3,9% 5 067 +17% 42 320 +0,6%
2006. 76778 -0,4% 14 +40%
2007. 70 161 -8,7% 16 +14,2%
29 158 -1,7% 5 639 +11,2% 41 967 -0,9%
26 272 -9,9% 5 465 -3,1% 38 048 -0,4%
2008. 67 007 -4,5% 9 43,8% 26 217 0,3% 5 750 +5,2% 35 031 -8%
Rövidítés: Főbünt.: Főbüntetés, Életfogyt.: Életfogytig tartó szabadságvesztés, Hat. Szab. veszt.: Határozott ideig tartó szabadságvesztés, Km.: Közérdekű munka, Pb.: Pénzbüntetés
16
2.3.3. A közérdekű munka végrehajtására vonatkozó főbb statisztikai adatok bemutatása Saját adataink szerint a növekedési tendencia a közérdekű munkára ítélések tekintetében 2009-ben tovább folytatódott. Az elmúlt év folyamán összesen 7.211 db ítéletet érkeztettünk, ami a 2008. évhez viszonyítva (akkor 6.233 volt az év során érkeztetett ügyek száma) 15,7%os növekedést jelent. (A 2008. év 2007. évhez képesti ügyszámnövekedése 14,05%-os volt.)
A közérdekű munka büntetés végrehajtásának ügyforgalma a 2009. év folyamán
12000
11903
10979 10000
8000
6928
Felnőtt korú
6000
6004
Fiatalkorú
4000
2000 397
283
222
458
0 Előző időszakról foly. maradt
Időszak alatt érkezett Időszak alatt befejezett
Időszak végén foly. maradt
Rövidítés: Foly.: Folyamatban
Évről évre nő az időszak végén folyamatban maradó ügyek száma is, amelyet az alábbi diagram szemléltet:
17
Az adott év végén folyamatban maradt közérdekű munka büntetések száma 14000
11903
12000 10979 9992 10000
8000 Felnőtt korúak Fiatal korúak 6000
4000
2000 458
397
355 0 2007
2008
2009
A növekedés egyrészt azzal van összefüggésben, hogy az újonnan érkeztetett ügyek száma emelkedik, másrészt a végrehajtás már ismertetett nehézségei miatt egyre nő a közérdekű munka végrehajtásának az ideje is. Ezzel egyidejűleg a létszámukban az elmúlt két évben nem gyarapodó pártfogó felügyelők (2009. december 31-én összesen 387 fő) munkaterhei is egyre gyarapodtak. A „Közérdekű munka szervezése és ellenőrzése” ügycsoporton belül, az adott években folyamatban volt ügyek száma összesen és az életkorok szerinti bontásban az alábbiak szerint alakult.
A közérdekű munka büntetés ügyszámainak változása 20000
18000 18587 (+10,55%)
16000 16813 (+7%)
14000 15713 (+5,75%)
12000 12765
13759 (+7,79%)
2004.
2005.
10000
14858 (+7,99%)
8000
6000
4000
2000
0 2006.
2007.
2008.
2009.
18
Az adott időszakban folyamatban lévő közérdekű munka büntetések korcsoport szerinti bontásban (az előző évihez mért változás)
680 (+15,65%)
18 000 16 000 14 000
540 (+6,72%)
506 (+24,94%)
405 (+65,98%)
588 (+8,89%)
244
12 000 10 000 8 000 6 000
12 521
13 354 (+6,65%)
2004.
2005.
15 173 (+5,72%)
14 352 (+7,47%)
17 907 (+10,37%)
16 225 (+6,93%)
Fiatal korúak Felnőtt korúak
4 000 2 000 0 2006.
2007.
2008.
2009.
Az alábbiakban a büntetés végrehajtásának különböző befejezési módjait szemléltetjük:
A közérdekű munka végrehajtása befejeződéseinek aránya 2004-2009 között 100%
3,5% 12,2%
11,7%
90%
8,1%
8,5% 7,6%
7,6%
8,3%
7,9%
80%
7,2%
9,4%
7,2%
7,7%
9,4%
1,7% 10,4%
10,3%
8,1%
1,7% 2,9%
4,3% 2,7%
6,8%
6,8%
2,6%
5,0%
7,3% 12,6%
10,1%
8,0%
18,4%
18,9% 24,1%
70%
Áttételre került sor
16,6% 16,0%
15,0%
17,6%
20,1% 29,3%
60%
Egyéb okból végrehajthatatlan
50% Elévült
84,3%
40%
66,7%
30%
55,9%
57,8%
59,5%
55,7%
65,9%
Szabadságvesztésre változtatták át
59,2%
54,8%
46,4%
Végrehajtották
20% 10% 0% 2005
2006
2007 Felnőtt korú
2008
2009
2005
2006
2007
2008
2009
Fiatalkorú
Az intézményi átszervezést követő években a megreformált Szolgálat egyre szélesebb körű és egyre jobban működő együttműködéseket alakított ki, különösen a végrehajtásban részt vevő munkahelyekkel. Ennek hatására a közérdekű munka büntetések legnagyobb részét kitevő, 19
felnőtt korúakkal szemben folyamatban lévő ügyekben az eredményes végrehajtások száma a 2007. évig növekedett, az elévüléssel befejezett ügyek száma csökkent. 2007-ben a tendencia megfordult, amely különösen a kijelölésre alkalmas munkahelyek számának csökkenésével hozható összefüggésbe. Különösen figyelemre méltó az is, hogy a szabadságvesztésre átváltoztatott ügyek száma, az intézményi átszervezés óta először, a 2009. évben 20% fölé emelkedett. Kutatásaink és tapasztalataink szerint ennek oka elsősorban az, hogy egyre több olyan elítéltet ítélnek közérdekű munkára, akik pl. egészségügyi, mentális, szociális okok miatt munkavégzésre alkalmatlanok, vagy kevéssé alkalmasak arra, képzettségük és munkatapasztalatuk kevés, vagy egyáltalán nincsen. Különösen aggodalomra ad okot, hogy a fiatalkorúak esetkörében az eredményesen végrehajtott ügyek százalékos aránya még alacsonyabb és az ilyen befejezési módok arányának csökkenése e területen intenzívebb, mint a másik korcsoportban. Az átváltoztatással és elévüléssel végződő ügyek folyamatosan meghaladják a felnőttekénél regisztrált értékeket és ez az arány is nő az esetükben. A kutatási és a gyakorlati tapasztalatok az eddigiekben is azt támasztották alá, hogy a fiatalkorúak ügyeiben a közérdekű munka büntetés végrehajtása még problémásabb, mint a felnőtt korúaknál. Számukra megfelelő letöltőhelyet találni nagyon nehéz, az ilyen munkahelyek száma csökken. Ennek oka képzettségük, munkatapasztalatuk, munkakultúrájuk, fizikai teherbíró képességük stb. még alacsonyabb szintje, továbbá az a körülmény, hogy időnként a tankötelezettség speciális eseteire vonatkozó szabályokra is figyelemmel kell lennünk. Ezek a problémák a jogszabályi változások miatt az elkövetkezőkben még nagyobb súllyal fognak jelentkezni. 2.3.4. A közérdekű munka büntetést érintő jogszabályi változások Különösen aggályos, hogy 2010. május 1-jétől a Btk. 113. §-ának módosítása folytán, a korábbiakkal ellentétben már nem csak a 18. életévét betöltött, hanem a 16. évnél idősebb terheltek esetében is alkalmazni lehet majd a közérdekű munka büntetést. Ebből következően a jövő évben várhatóan az eddiginél még nagyobb számban fognak megjelenni fiatalkorú elítéltek, még alacsonyabb életkori csoportban, aminek következtében az ismertetett speciális végrehajtási problémák még tovább súlyosodnak (pl. a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokra is figyelemmel kell lennünk a jövőben). A közérdekű munka büntetésre vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok az év során több ponton módosultak, ami további végrehajtási problémát jelent majd 2010. május 1-jei hatályba lépésüket követően. A büntetések együttes alkalmazása várhatóan tovább növeli az ügyszámokat, de ami a büntetés végrehajtása szempontjából a legkedvezőtlenebb, hogy az elévülési idő a jelenlegi három évről öt évre fog növekedni. Már 2009. augusztus 13-tól alkalmazható azonban a Be. 554. §-ának (1) bekezdésében foglalt módosítás, amely szerint közérdekű munkát tárgyalás mellőzésével a bírósági titkár is alkalmazhat. Ez a korábbi jogszabályok szerint törvénysértő volt, hiszen így a bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy tapasztalatokat szerezzen a büntetés alkalmazhatóságáról, a terhelt munkára való alkalmasságáról, és ennek ismeretében határozhassa meg az elvégzendő munka jellegét [Btk. 49. §-ának (2) bekezdése]. Az új szabály beiktatásával még tovább csökkent annak az esélye, hogy a bíróság számára a körültekintő mérlegeléshez szükséges adatok és információk rendelkezésre álljanak, például az elítélt egészségi állapotát, munkára való hajlandóságát illetően. A problémát olyan módon is lehetne kezelni, hogy a közérdekű munka tárgyalás mellőzésével történő alkalmazása előtt kerüljön sor pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére, amely azonban a kapacitásának csúcsán dolgozó Szolgálat számára okozhat ügyszámnövekedést. Adataink szerint 2009. augusztus 9-e és 2009. december 31-e között összesen 2.950 olyan
20
ítélet érkezett a Szolgálathoz, amelyben közérdekű munkát alkalmazott a bíróság. Ezek között mindössze 159 esetben (5,4%) történt az ítélkezés tárgyalás mellőzésével, tehát egyelőre a vázolt probléma mértékét tekintve kezelhető. Nyilván a jövőbeni változást prognosztizálni nem lehetséges. A tárgyalás mellőzésével hozott ítéletek megyénkénti megoszlása nem egyenletes, amelyet az alábbi grafikon szemléltet. Tárgyalás mellőzésével kiszabott közérdekű munka büntetés 30 26 25
23
22 20
20
19
18
15
10
8
7
6
4
5 0
3 0
0
1
1
0
0
1
0
Za la
Va Ve s sz pr ém
rá d
ab Pe ol st cs S -S om za og tm y ár B er eg To ln a Sz
N óg
Fe jé r Fő rM vá os ro on s -S op H ro aj n dú Já B ih sz ar -N ag H yk ev K un om es -S ár zo om ln -E ok sz te rg om G yő
B ác s-
K is ku n B a B r a or ny so a dAb B ék aú és j-Z em pl én C so ng rá d
0
A közérdekű munka végrehajtási gyakorlatára vonatkozó kérdőíves felmérésen alapuló kutatásunkat - amelyet a 2009. évben mutattunk be - nyomatékkal rávilágítottunk arra, hogy a közérdekű munka büntetés végrehajtása a végletekig elnehezült, miközben ez a magyar jogrend egyik legkorszerűbb és az elrendelők által dinamikusan emelkedő mértékben alkalmazott alternatív szankcionálási módozata. Ezért volt különösen jelentős és számunkra várakozással teli a 2009. év egyik kiemelt feladata, amelynek során részt vettünk a Büntetésvégrehajtási Törvény előkészítésében. Álláspontom szerint a közérdekű munka büntetés végrehajtására vonatkozó szabályozás mielőbbi korszerűsítése a továbbiakban nem halasztható. 2.4.
A pártfogó felügyelet végrehajtása
Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünkben a pártfogó felügyelet, mint önállóan nem alkalmazható intézkedés jelenik meg. Számarányát tekintve főként vádemelés elhalasztásához, próbára bocsátáshoz, felfüggesztett szabadságvesztéshez, kisebb részben feltételes szabadságra bocsátáshoz, továbbá a fiatalkorúak vonatkozásában javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódik. A pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha tartama/próbaideje eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Ez az intézkedés a bűncselekményt elkövetők ellenőrzése, irányítása mellett a társadalomba való beilleszkedésük segítését és támogatását is szolgálja. A pártfogó felügyelet célja, hogy a folyamatosan érvényesített pártfogó felügyelői kontrollal elősegítse annak a megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújtson a társadalmi integrációhoz, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez.
21
A pártfogó felügyelők a pártfogó felügyeletet individualizált tervek alapján hajtják végre, amelyben az eset sajátosságaihoz igazodóan határozzák meg a kontroll és a segítő funkció intenzitását, a bűnismétléshez vezető okok kezelésére alkalmas beavatkozásokat, az egyéni és csoportos esetkezelés eszközeit. 2.4.1. A pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó statisztikai adatok Az alábbi diagram adataiból nyomon követhető, hogy a pártfogó felügyelők egyes szakmai tevékenységei között, számarányát tekintve, évről évre a pártfogó felügyelet végrehajtása a legjelentősebb. Egyben ez a legnagyobb hagyományokkal rendelkező ügycsoportunk, amelynek gyökerei az 1908. évi I. Büntető Novelláig nyúlnak vissza.
Az adott évben folyamatban lévő ügyek száma, ügycsoport szerinti bontásban 2004-2009 között
2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
50000 45000
43319 40860
40000
40309 39112
35777
38611
35000 30000 25000 18587 16813 15713 14858 13759 12765
20000 15000
14460 14936 13866 13659 14584 14501
10000 30863678 3507 223822962617
5000
1752
2894 2902 3486 2494
3669 3984 3374
2451
0 Környezettanulmány
Pártfogó felügyelői vélemény
Közérdekű munka
Pártfogó felügyelet
Utógondozás
Mediáció
A pártfogó felügyeletet elrendelő határozatok száma 2004 és 2006 között nagymértékben növekedett, majd a 2007-2009 közötti időszakban kisebb mérvű csökkenés volt tapasztalható, amely első sorban jogszabályi változásokkal hozható összefüggésbe. ▪ Az elrendelések számának visszaesését az elmúlt három évben jórészt a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek számának csökkenése, ezen belül a Be. 222. §ának (2) bekezdésén alapuló ügyek számának visszaesése okozza. Ezt egyrészt az indokolja, hogy a Be. 188. §-a (1) bekezdésének h) pontját1 érintő, 2006. július 1-jétől hatályos módosítás lehetővé tette, hogy már a nyomozati szakban fel lehessen függeszteni az eljárást a szükséges kezelés önkéntes megkezdése esetén. A változás már a 2006. évben is érzékelhető volt a növekedés arányának csökkenésében. Ennek eredményessége büntethetőséget
1
Be.188. § (1) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha h) a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges.
22
megszüntető joghatással jár, így a Be. 222. §-ának (2) bekezdése2 szerinti vádemelés elhalasztására (és pártfogó felügyelet megállapítására) már nem kerül sor ezekben az esetekben. Az azóta eltelt években a terheltek éltek ezzel a lehetőséggel, és külön kötelezettségeiket a büntetőeljárás korai szakaszában teljesítik, amely az ilyen ügyek számának csökkenéséhez (egyre kisebb arányban) járulnak hozzá. A módosítás első teljes évében (2007) az ilyen ügyekben az ügyszámok visszaesése (a 2006ban mért adatokhoz képest) mindkét életkori csoport vonatkozásában meghaladta az 50%-ot. 2007-ről 2008-ra 38,2%-os volt a csökkenés a fiatalkorúak, és 23,1%-os a felnőtt korúak körében. 2009-ben a Be. 222. §-ának (2) bekezdése alapján felnőtt korúak esetében 1.602 ügyben halasztották el az ügyészek a vádemelést (ez a 2008-ban regisztrált 1.853-hoz képest 13,5%-os csökkenés), míg fiatalkorúak esetében 208 ilyen tartalmú határozatot érkeztettünk (ez a 2008. év során regisztrált 315 ilyen ügyhöz képest 34%-os csökkenés). ▪ Az alábbi grafikonnal szemléltetem, hogy az elrendelések számának 2009. évi visszaesése már nem csak a vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyeleteket érintette, hanem kizárólag fiatalkorúak esetében a próbára bocsátáshoz és felfüggesztett szabadságvesztéshez társulókat is. Az ügyszámok csökkenése nem érinti mind a két életkori csoportot, a felnőttek vonatkozásában növekedés tapasztalható.
Az adott évben érkezett új pártfogó felügyeletek ügyszámának változása az alkalmazott szankciók jellege szerint (zárójelben az előző évihez mért változás) 11000 10000 9000
2108
2203 (+4,5%)
2308
2517 (+9,1%)
8000 7000
260 (+23,8%)
210 1708
6000 566
678 (+19,8%)
1853
1602 (-13,5%)
5000 4000
1604 (-6,1%)
3918
3396 (-13,3%)
3000 2000
3526 (+4,2%)
3385
1000
208 (-34%)
315
1356 (-1,5%)
1376
0 2008.
2009. Felnőtt korú
Felt + Ie Ff P Vhk Vh más
2008.
2009. Fiatalkorú
2
Be. 222. § (2) Ha a Btk. 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt.
23
Adott évben folyamatban lévő, fiatalkorúak pártfogó felügyelete ügyszámának változása 2004-2009. között 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
Vádhalasztás
2274
3586
4170
3384
3049
2995
Próbára bocsátás
9680
9184
9516
8642
8220
7435
Felfüggesztett szabadságvesztés
4726
4744
5084
5027
5012
4682
Feltételes szabadságra bocsátás
164
231
215
187
200
256
Ideiglenes elbocsátás
172
169
130
108
146
179
Ennek az oka a 2009. évben bekövetkezett jogszabályi változásokkal is összefüggésbe hozható. 2.4.2. A pártfogó felügyelet végrehajtását érintő jogszabályi változások Az elmúlt évben több, a pártfogó felügyelet végrehajtása szempontjából alapvető fontosságú jogszabály módosítására került sor, az alábbiak kihirdetésével: 1.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXX. törvény,
2.
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény,
3.
A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXIII. törvény,
4.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény,
5.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása okán szükséges egyes rendeletek módosításáról szóló 30/2009. (VIII. 7.) IRM rendelet.
A változások közül különösen a Btk. és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítása érinti a pártfogó felügyelet végrehajtását. A 2009. augusztus 9.-től hatályos változások a következők: ▪
Módosult a Btk. feltételes szabadságra vonatkozó 47. §-a.
A törvény szűkíti a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményében részesülők körét azzal, hogy a kizáró okokat két újabb esettel bővíti: 1. az erőszakos többszörös visszaeső, valamint 2. az elítélt is, aki a szabadságvesztés büntetését önként nem kezdi meg. Ez a változás a 24
Szolgálat ügyszámaiban csökkenést idéz elő. ▪
Módosult a Btk. feltételes szabadságra vonatkozó 48. §-ának (3)-(4) bekezdése.
A feltételes szabadságra bocsátott visszaeső elítélt pártfogó felügyeletének megállapítása nem mellőzhető, ami ügyszám és ügyteherbeli növekedést fog előidézni azáltal, hogy a súlyosabb bűncselekményt elkövetettek a korábbinál nagyobb számban fognak megjelenni a Szolgálat ügyfelei között. A jogalkotó bővítette azoknak az eseteknek a körét, amikor a feltételes szabadság megszüntetése kötelező a bíróság számára azzal, hogy nem csak a kedvezmény tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatti elítélés jár ilyen joghatással, hanem az elkövetési időtől független bármilyen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés. Várható hatása ügyszámcsökkenést okozhat a Szolgálatnál. ▪
Nagymértékben módosult a Btk. pártfogó felügyeletre vonatkozó 82. §-a.
A hatályos szabályozáshoz képest a legnagyobb változás, hogy annak a felnőtt korúnak az esetében, akivel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta nem kötelező megállapítani a pártfogó felügyeletet, ez immáron mérlegelés kérdése. Ez a módosítás a Szolgálat ügyszámaira kedvezően hat. Aggályosnak tartjuk azonban, hogy a vádemelés elhalasztásának a speciális eseteiben (ilyen a kábítószeres és a tartás elmulasztása miatti elterelés, továbbá a közvetítői eljárás során létrejött megállapodásban foglaltak teljesítésének ellenőrzése érdekében alkalmazott) a pártfogó felügyelet megállapításának elmaradása azt okozhatja, hogy a külön kötelezettség teljesítésének a kontrollja elmarad, és ez a sértettek érdekeinek érvényesülését is érinti. A Btk.-nak a pártfogó felügyelet tartamát szabályozó 82. §-ának (3) bekezdése egy egészen új rendelkezéssel bővült. Az ún. kétéves szabály beiktatásával lehetővé vált, hogy a nem visszaeső esetében alkalmazott pártfogó felügyelet fele részének, de legalább két évnek az eltelte után a pártfogó felügyelő javasolhassa a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn (az intézkedés az eredetileg meghatározott tartam leteltét megelőzően meghozta a kívánt eredményt). Jelentőségére való tekintettel a kétéves szabály alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat külön, a 2.4.3. pontban mutatom be. 2009. szeptember 1-jétől hatályát vesztette a Gyvt. 69. §-a (1) bekezdésének c) pontja Az intézményi átalakulás óta folyamatosan kezdeményeztük ezt a jogszabály módosítást, mert sem szervezeti, sem szakmai szempontok nem indokolták a pártfogó felügyelet és a védelembe vétel/gyermekvédelmi utógondozás együttes alkalmazásának a kizártságát. A jogszabályváltozások közül számos, csak 2010. május 1-jétől fog hatályba lépni, a teljesség kedvéért ezeket is bemutatom, lévén az azokra való felkészülés már a 2009. év során elkezdődött. ▪
Módosul a Btk. büntetési nemekre vonatkozó 38. §-a.
A törvény a hatályos Btk.-ban meglévő, a büntetések együttes, illetve egymás helyett történő kiszabására vonatkozó korlátokat csaknem teljesen felszámolja a büntetések variációs lehetőségeinek szélesítésével, ami a Szolgálat ügyszámainak és ügyterheinek megemelkedését okozhatja. ▪
Módosult a Btk. próbára bocsátásra vonatkozó 72. §-a.
A törvény jelentősen szűkíti a próbára bocsátás alkalmazási körét, ami a Szolgálat ügyszámainak várható csökkenését idézi elő. Új rendelkezésként nem alkalmazható a próbára bocsátás kedvezménye azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, illetve aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás 25
befejezése előtt vagy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. ▪
Módosult a Btk. szabadságvesztés felfüggesztésére vonatkozó 89. §-a.
A hatályos Btk. szerint az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása függeszthető fel próbaidőre, az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére csupán különös méltánylást érdemlő esetben van lehetőség. A törvény 2010. május 1-jétől általánosságban is lehetővé teszi a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését. Módosítja a törvény a próbaidő tartamát is. Jelenleg a próbaidő hossza attól függ, hogy vétség, vagy bűntett miatt kiszabott szabadságvesztésről van-e szó. Vétség esetén a próbaidő egy évtől három évig, a bűntett esetén két évtől öt évig terjedhet. A törvény megszünteti ezt a differenciálást, és egységesen a szigorúbb, hosszabb próbaidőt rendeli alkalmazni, tehát a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a próbaidő tartama egy évtől öt évig terjedhet, amelyet (a hatályos szabályozástól eltérően) években és hónapokban kell meghatározni. A büntetés alkalmazási körének a bővítése és a próbaidő hosszúságának a növelése egyaránt a Szolgálat ügyszámainak és ügyterheinek a növekedését idézheti elő. ▪
Új jogintézményt iktattak be a Btk. 90. §-ában.
A törvény új jogintézményként bevezeti - a több európai büntető törvény által is szabályozott - szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztését. Az új jogintézmény előnye, hogy nagyobb differenciálást tesz lehetővé az ítélkezés során, és ezzel a büntetés jobb egyéniesítését szolgálja. Emellett a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztésénél csak a büntetés egy részét kell letölteni, amivel „börtönéveket” lehet megtakarítani. A jogintézmény alkalmazása a Szolgálat ügyszámainak növekedését idézi elő. ▪
Módosult a Btk. 91. §-a.
A törvény közös alcím alatt szabályozza a szabadságvesztés teljes, valamint részbeni felfüggesztésének a részletszabályait, a többszörös visszaesőkkel kibővíti a szabadságvesztés felfüggesztését kizáró okokat. A Törvény új rendelkezésként rögzíti, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje a közérdekű munka, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is hosszabbodik. Ez az ilyen ügyek számának és az ügyterhek növekedését idézi elő. A törvény módosítja a hatályos Btk. felfüggesztett büntetések „találkozása” esetén irányadó szabályozását [a jelenleg hatályos 89. § (4) bek.]. 2010. május 1-jétől az ilyen ügyekben már nem kell elvégezni a próbaidők egyesítését, amely a Szolgálat kapacitását növelni fogja. 2.4.3. A kétéves szabály alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai A szabály alkalmazásával kapcsolatban a 2009. év 4. negyedévében számos jogértelmezési probléma merült fel, pl. alkalmazható-e fiatalkorú pártfogoltak esetében, ki a felterjesztés címzettje, stb. Ezeknek a tisztázása, a szabályok pontosítása a 2010. év egyik kiemelt szakmai feladata annak érdekében, hogy ez a pártfogoltak motivációját és a Szolgálat munkakapacitásának reális kihasználását növelő jogintézmény megfelelő módon és eredménnyel működjön. Az új szabály szerint a 2009. augusztus 9-én folyamatban levő (illetve az azt követően érkező) minden nem visszaesőként elítélt pártfogolt ügyében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább két évnek az elteltét követően a pártfogó felügyelőnek értékelnie kellett a pártfogó felügyelet végrehajtásának a tapasztalatait. A felülvizsgálatot az ilyen ügyekben legkésőbb 2009. december 31.-ig el kellett végezni, amelynek az eredményét az alábbiak szerint 26
mutatom be: 2009. augusztus 9-e és december 31-e között a pártfogó felügyelők összesen 863 ügyben végezték el a felülvizsgálatot. Tehát a Szolgálat az ebben az időszakban folyamatban volt összesen 28.238 db pártfogó felügyelet végrehajtása ügyből ennyi olyat tartott nyilván, (mintegy 3%-tesz ki) amely a kétéves szabályban rögzített törvényi feltételeknek olyan értelemben megfelelt, hogy a próbaidő/tartam fele része, de legkevesebb két év már eltelt a nem visszaeső pártfogolt ügyében. A 863 ügyből 49 esetben (5,67%) tettek javaslatot a pártfogó felügyelők a pártfogó felügyelet idő előtti megszüntetésére. A javaslatokat (pontos végrehajtási szabály hiányában) a pártfogó felügyelők általában az elsőfokon ítélkező bíróság székhelye szerint illetékes ügyésznek, kisebb részben a megyei büntetés-végrehajtási (a továbbiakban: bv.) ügyészeknek címezték. A javaslatokra adott „válaszok” csekély száma lehetővé teszi, hogy azokat részletesen bemutassuk. ●
A bíróság megszüntetette a pártfogó felügyeletet:
A pártfogó felügyelő által tett javaslatok közül mindössze egy esetben született már bírói végzés a pártfogó felügyelet megszüntetéséről. A pártfogó felügyelő (Heves megye) 2009. október 20-án tett javaslatot a rablás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt pártfogolt ügyében a bv. ügyésznek, aki 2009. november 5-én az iratokat illetékességből a városi ügyészségnek küldte meg. Az ügyész indítványt tett. Az iratok vizsgálata alapján a bíróság 2009. november 11-én jogerőre emelkedett végzésében a pártfogó felügyeletet megszüntette. ●
Az ügyész a pártfogó felügyelet megszüntetésére indítványt tett a bíróságnak:
A pártfogó felügyelő által tett javaslatra hat esetben (Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) történt meg az indítványtétel, az ügyekben a bíróságok még nem döntöttek. ●
Az ügyész elutasította a pártfogó felügyelő javaslatát, nem tett indítványt:
A pártfogó felügyelő által tett javaslatot öt esetben utasították el megkeresésben az ügyészek és döntöttek a pártfogó felügyelet fenntartása mellett. Három esetben az ügyész az iratok áttanulmányozása után az elkövetett bűncselekmények súlyosságára, és ezáltal a büntetési célokhoz kapcsolódó elvek érvényre jutásának sérelmére való tekintettel utasította el (válaszlevélben) a javaslatot. A pártfogolt pártfogó felügyelet alatt tanúsított kifogástalan magatartását, és a felügyelet eredményességét nem kérdőjelezte meg. Négy esetben az elkövetett bűncselekmény súlyára és a pártfogolt életvitelének kifogásolható voltára egyaránt tekintettel mellőzte az indítványtételt a bv. ügyész. ●
Javaslat visszaküldése illetékesség hiánya miatt:
A pártfogó felügyelő által tett javaslatot két esetben (Heves, Csongrád) visszaküldte a Szolgálathoz a bv. ügyész (Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád megye) arra való hivatkozással, hogy a Bv. tvr. 13. §-ának (2) bekezdése szerint azt a bv. bírónak kell felterjeszteni. A javaslatot egy esetben (Fejér megye) a városi ügyész azzal küldte vissza, hogy azt a bv. ügyésznél kell előterjeszteni. ●
Javaslat visszaküldése hatáskör hiánya miatt:
Egy esetben (Fejér megye) a városi ügyész azért küldte vissza a javaslatot, mert álláspontja szerint erre vonatkozó eljárásjogi szabály hiányában nem lehetséges indítványt tenni.
27
Még nem érkezett válasz:
●
34 esetben a felterjesztett javaslatokra választ még nem kaptak a pártfogó felügyelők (Heves, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj, Békés, Baranya, Fejér megye). A fentiekből és a bíróságokkal, ügyészekkel folytatott konzultációkból is az a következtetés vonható le, hogy a kétéves szabály alkalmazásának további részletszabályait pontosítani szükséges, illetve a gyakorlati tapasztalatokat folyamatosan elemeznünk kell. 2.4.4. A pártfogoltak fontosabb személyi jellemzői A büntetőjogi értelemben vett visszaeső fogalomnak történő megfelelést az elítélésre vonatkozóan vizsgáljuk, relevanciája elsősorban a felnőtt korú elkövetők esetében van. A diagram adatai azt mutatják, hogy a 2007. évtől a visszaesőként elítélt felnőtt korú pártfogoltak száma folyamatosan növekszik (a 2008. és a 2009. év viszonylatában már 29%kal), ami azt is jelenti, hogy az elrendelők a pártfogó felügyelettel együtt járó szankcionálási lehetőséget egyre több esetben alkalmazzák olyan személyek esetében is, akik nem tekinthetőek első bűntényes, bagatell bűncselekmények elkövetőinek.
Visszaesők száma a pártfogoltak között, 2004-2009. között az adott év végén 15000 Visszaesők száma Nem visszesők száma
1945 1836
12000
2511
1891 1895
170
9000
155 160
145 156
6000 10571
12035
11214
10553
9923
9143
9026 8100
8163
2007
2008
7673
3000
0 2005
2006
2007 Felnőtt korú
2008
2009
2005
2006
2009
Fiatalkorú
A pártfogoltak körén belül a nők aránya nem tér el lényegesen a bűnügyi statisztika általános adataitól, azzal egyezően figyelemre méltó, hogy az elmúlt három évben folyamatos emelkedést tapasztaltunk a felnőtt korúak vonatkozásában.
28
A pártfogoltak nemek szerinti megoszlása korcsoportok szerint, 2005-2009 között, az adott időszal végén folyamatban lévő ügyekben 14000
12000
1630 1571
1587 1440
1526
10000 1073
1081
8000
958
6000 10875
11420 10378
10509
1007
1022
Férfiak/fiúk száma
10927 8240
4000
Nők/lányok száma
8100
7302
6997
6807
2007
2008
2009
2000
0 2005
2006
2007
2008
2009
Felnőtt korú
2005
2006
Fiatalkorú
2.4.5. A magatartási szabályok A pártfogó felügyelet alatt álló köteles a jogszabályban meghatározott (pl. jelentkezési kötelezettség, munkaképes pártfogolt esetén munkavégzési kötelezettség) és a bíróság/ügyész határozatában előírt külön magatartási szabályokat, kötelezettségeket megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeresen kapcsolatot tartani, továbbá részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni. 2005. szeptember 1-jétől, a Btk. 82. §-ának (5) bekezdését érintő módosítást követően külön magatartási szabály lehet különösen; bizonyos személyekkel való kapcsolattartás, meghatározott jellegű nyilvános helyek látogatásának, nyilvános helyen történő szeszes italt fogyasztásának tilalma, illetve gyógyító kezelés, jelentkezés előírása. A módosítás távoltartási elemmel is gazdagította a szabályozást, és összességében hozzájárult ahhoz, hogy a külön magatartási szabályok előírási gyakorlata korszerűsödjön. A 2009. évi, a Btk. 82. §-a (5) bekezdésének c) pontját érintő változással a jogalkotó tovább szélesítette a tiltó jellegű külön magatartási szabályok alkalmazási körét, a meghatározott jellegű nyilvános helyek és nyilvános rendezvények, továbbá meghatározott közterületek látogatásának tilalmával. 2.4.6. A pártfogó felügyelői esetkezelés A több mint 30 évre visszanyúló végrehajtási hagyományokkal rendelkező ügycsoportban - az egyéni esetkezelés előnyeinek megőrzése mellett - a 2009. év során is jelentős előrelépéseket tettünk a csoportos technikák bevezetése érdekében. Intézkedéseinket egyrészről az indokolta, hogy szükségesnek láttuk ennek a korszerű, külföldi mintákban igen jó eredményeket mutató, költségtakarékos technikának a hazai meghonosítását. Másrészt a külön magatartási szabályok előírásának gyakorlata terén eddig szerzett tapasztalatok és az erre vonatkozó kutatások megállapításai arról győztek meg minket, hogy a jogintézmény jobb működése érdekében az elrendelő ügyészségek, bíróságok felé reális, individualizált, ellenőrizhető alternatívákat kell felkínálnunk, elsősorban a szociális készségek fejlesztése és a 29
munkaerő-piaci megjelenés színvonalának az emelése terén. A 2009. évben a Szolgálat - lehetőségeihez mérten, elsősorban pályázati forrásból - folytatta azoknak a programoknak a működtetését, amelyek a 2005-2009. év során indultak és a csoportos foglalkozások biztosításán alapulnak. Megtettük az előkészületeket annak érdekében, hogy a technikára vonatkozó alapvető ismeretek (képzés és önképzési lehetőség biztosításával) rendelkezésre álljanak a megyei hivatalok többségében a módszer magatartási szabályként, illetve az egyéni esetkezelést kiegészítő eszközként igénybe vehető legyen. A 2009. év során a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság által átcsoportosított 5,5 millió Ft forrás felhasználásával folytattuk a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia technikájának elsajátítását és alkalmazását, a pártfogó felügyelői eszköztárba való beépítését. A pártfogó felügyelői tevékenység sajátosságaihoz igazodva, egy olyan komplex technikát alakítottunk ki, amely speciálisan adaptálta a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia, a „Motivációs Interjútechnika”, a „Sikeres Kommunikáció”, illetve a „Strukturált Problémamegoldó technika” továbbá a „Szemtől-szemben” resztoratív módszert. Ugyanebből a forrásból egy másik, az „Élménypedagógia” módszerére is sikerült pártfogó felügyelőket kiképezni, és a tanultakat kísérleti jelleggel kipróbálni. A 2008. év decemberében az Országos Bűnmegelőzési Bizottság pályázati maradvány kerete terhére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerződést kötött az „Érted Agria” Alapítvánnyal egy szociális készségfejlesztő komplex program kidolgozására és oktatására, amelynek keretében 26 fő pártfogó felügyelő és 2 fő, a pártfogó felügyelői tevékenységet támogató külső szakember 60 órás tréning keretében sajátította el a szociális készségfejlesztés csoportos foglalkozás tréneri ismereteit. A módszer alkalmazása, szupervízió biztosítása mellett a 2009. évben elkezdődött. A pártfogó felügyelet végrehajtásában meghatározó szerepe van a fővárosban működő háttérintézménynek, a „JÓVÁ TETT HELY” Közösségi Foglalkoztatónak, továbbá a miskolci helyszínen működő „Zöld Ház” komplex kísérleti projektnek. Mind a „JÓVÁ TETT HELY” mind a „Zöld Ház” működése - egyebek mellett - a jóvátételi programok, és a resztoratív módszerek alkalmazásához is megfelelő keretet biztosít. 2.5.
Utógondozás
Az utógondozás során a pártfogó felügyelő segítséget nyújt a (büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből) szabadult/elbocsátott társadalomba való beilleszkedéséhez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. Ennek érdekében a büntetésvégrehajtási (a továbbiakban: bv.) intézetből való szabadulás várható időpontja előtt legalább hat hónappal, a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás várható időpontja előtt legalább két hónappal megkezdődik az önkéntesen igénybe vehető börtönbeli, ill. a javítóintézeti pártfogolás. A pártfogó felügyelő természetesen akkor is segítséget nyújt az elítéltnek, ha azt a szabadulás után kéri. Az utógondozás céljainak elérése érdekében biztosítani kell az elítélt megfelelő tájékoztatását lehetőségeiről és azok megvalósításának szabályairól (pl. az esetleg elveszett iratai pótlása, szükség szerinti egészségügyi, szociális intézményi ellátásának vagy elhelyezésének előmozdítása, munkavégzés, tanulmányok folytatása, letelepedésének, szállásának vagy lakhatásának biztosítása, tanácsadó vagy felvilágosító programon való részvételének előmozdítása). Emellett fel kell készíteni az elítélt családját, gondozóját a szabaduló lehetőség szerinti visszafogadására. A pártfogó felügyelő indokolt esetben segélyben részesítheti az utógondozottat. A szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet például a munkába állásához, a letelepedéshez, szállás
30
biztosításához, a megkezdett tanulmányai folytatásához, a gyógykezeléshez. Az utógondozás kiterjed a bv. intézetben büntetésüket töltő elítéltek meghallgatására, illetve a javítóintézeti nevelés alatt állókkal való kapcsolat felvételére, továbbá a mindkét helyszínen történő csoportos foglalkozások megtartására. A reform hatására nem csupán lehetőség, hanem kötelezettség lett a pártfogó felügyelő által a bv. intézetekben és a javítóintézetekben végzendő utógondozói tevékenység. A szakmai színvonal emelése érdekében a 2009. év során a konzultációk intézményesültek a bv. intézetek és a javítóintézetek munkatársaival. A Családi Döntéshozó Csoportkonferenciák elsődleges színterei is a bv. intézetek voltak, amelyek közül szinte mindegyikkel kötöttünk együttműködési megállapodást. A javítóintézetekkel erre még azért nem került sor, mert a szakmai protokoll kidolgozása, pontosítása még nem fejeződött be. Az utógondozás ügyforgalmi adatait az alábbi diagramok szemléltetik:
Utógondozás ügyszámainak változása 2004-2009. között 4000 3486
3500
2902
2894
3000
3374
2494 2500
2000 1752 1500
1000
500
0 2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
31
Az adott évben folyamatban lévő utógondozások ügyszámának változása 2004-2009
3000
felnőtt korúak
3152 (-2%)
3229 (+22%)
fiatalkorúak
2500 2643 (+21%)
2483 (+57%) 2187 (-12%)
2000
1500
1583
1000
500
169
411 (+43%)
307 (-25%)
0 2004
2005
2006
268 (-13%)
2007
257 (-4%)
2008
222 (-14%)
2009
A javítóintézetben gondozottak számának emelkedése különösen a koordinátor pártfogó felügyelők és a javítóintézetek együttműködésének intenzitás növekedésével hozható összefüggésbe. Az elítélt szabadulása után a lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes megyei hivatal végzi az utógondozást. A végrehajtásban a helyi önkormányzatok, munkáltatók, karitatív és öntevékeny szervezetek működnek közre, velük együttműködési megállapodás vagy szerződés köthető. 2.6.
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység
A közvetítői eljárás a helyreállító igazságszolgáltatás legújabb, mindössze három éve alkalmazott hazai eszköze. A resztoratív szemlélet alapján a bűncselekményt, mint sajátos konfliktust kívánja kezelni. Célja az, hogy a konfliktus előtti, eredeti állapotot visszaállítsa, az elkövetőket felelősségvállalásra ösztönözze, valamint, hogy a szégyenérzetre és ne a bűntudatra építsen. A helyreállító igazságszolgáltatás központi gondolata a bírói útról való elterelés és a konfliktus dialógussal, kommunikációval való megoldása. A szemlélet egyszerre tűzi ki célul az érintettek sérelmeinek helyreállítását, a normaszegő személy reintegrációját, rehabilitációját az őt visszafogadó közösségbe, valamint a hosszú távra is kiható bűnmegelőzést. Alkalmazása során kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a bűncselekmény által érintett személyek és közösségek tagjai közvetlenül is részt vegyenek a bűncselekményre adott válaszok kidolgozásában. Így az érintett áldozatoknak, elkövetőknek és a hozzájuk tartozó közösségnek mind az anyagi érdekei, mind az érzelmi szükségletei tükröződhetnek a konfliktus megoldása során. Újdonsága a szemléletnek az is, hogy a résztvevők önkéntes közreműködésére épít. A jogalkotó célja az volt, hogy a bűncselekménnyel kiváltott konfliktus kezelésére új, Európa számos országában alkalmazott megoldást vezessen be a magyar büntetőjogi rendszerbe. Meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén a közvetítés (mediáció) alkalmazásával a sértett és az elkövető között a konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli 32
megállapodás jöhet létre, amely a cselekménnyel okozott sérelem jóvátételét tartalmazza. A megállapodásban foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése szintén a Szolgálat feladata. A mediációval összefüggő feladatok ellátása során 2009-ben összesen 3.148 új ügyet érkeztettünk és 3.065 ügyet sikerült az időszak alatt befejezni. A jogintézmény hazai történetének harmadik évében tehát az előző évi ügyszámhoz (2.976) képest 6%-os növekedés tapasztalható. Ez a tavalyi 21%-os emelkedéshez képest a növekedési ütem lassulását jelzi. Az ügyérkezések havi adatai az alábbiak szerint alakultak:
Mediációs ügyek érkezése havonta 2009-ben 400
342
350
291
300 250
224
264
255
309
293
287 271 243 198
200
171 150 100 50
be r ec em D
m be r N ov e
kt ób er O
be r te m
zt us
Sz ep
Au gu s
Jú liu s
Jú ni us
M áj us
Áp ri lis
M ár ci us
r Ja nu á
Fe br uá r
0
Látható, hogy a 2008-ban tapasztaltakhoz hasonlóan, 2009-ben is hullámzó havi forgalommal érkeztek a közvetítői ügyek. A már megszokottnak tekinthető nyári visszaesést követően az év végére ismét emelkedő tendencia volt jellemző az érkezett ügyek számában. Az alábbi tábla a közvetítői ügyek megyei esetszámait mutatja be:
33
Összes érkezett közvetítői ügy száma megyei bontásban - 2009. 349 350 300
330
279
250 218
216 201
200
170 148
150
133 109
144
112
144 118
118 96
100
81
73 58
51
50
Za la
V V es as zp ré m
óg rá d Pe So st m og y Sz -S zB To ln a
K -E
N
B
B ar ác an ya sK is ku n B ék és B -A C so -Z ng rá d Fe j Fő ér vá ro s G y H aj -Mdú S -B ih ar H ev es JN -S z
0
Látható, hogy az ügyek megyei megoszlása még mindig jelentős eltéréseket mutat, bár a tavaly mért csaknem 11-szeres különbség a legmagasabb és legalacsonyabb ügyszámú megyék között a 2009-es évben már „mindössze” hétszeresre csökkent. A megyék többsége 2009-ben 100 és 200 közötti mediációs ügyérkezéssel számolhatott. A tavalyi év adataihoz hasonlóan ennél jóval kevesebb ügy érkezett Nógrád, Tolna, Vas és Zala megyében, és az átlaghoz képest kiemelkedően sok ügy érkezett a Fővárosban, valamint Baranya és Pest megyében. A tavalyi év adataihoz képest az ügyszámok jelentős növekedése érzékelhető Baranya (117%), Bács-Kiskun (151%), Békés (139%), Győr-Moson-Sopron (186%), Komárom-Esztergom (122%), Nógrád (192%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (125%) megyében. Ezzel szemben a tavalyi év adataihoz képest kevesebb ügyben alkalmazták a közvetítői eljárást a Fővárosban (78%), Somogy (78%), Tolna (85%) és Veszprém (90%) megyében. A közvetítői eljárás bevezetése óta fokozatosan nő az ügyészség által mediációra utalt ügyek aránya a bírósági elrendelésekhez képest. Míg 2007-ben az ügyek 62%-a érkezett az ügyészségektől, 2008-ban ez az arány már 82%-os volt, és 2009-ben tovább nőtt. 2009-ben az összes közvetítői eljárás több mint 85%-át az ügyészek rendelték el. Mindez azt jelzi, hogy a gyakorlat egyre inkább az eljárás korai szakaszában, tényleges diverziós eszközként alkalmazza a közvetítői eljárást, amely egybecseng a jogalkotói szándékkal. Ez a közvetítői eljárás céljainak elérését is segíti, hiszen a mediáció annál hatékonyabb lehet, minél hamarabb sikerül megszervezni azt a bűncselekmény elkövetési időpontjához képest. A következő ábra a 2009-ben érkezett közvetítői ügyek elrendelők szerinti megoszlását mutatja be megyénként:
34
2009-ben érkezett mediációs ügyek elrendelő szerinti megoszlása
Ügyészség
Bíróság
3,9%
4,9%
8,2%
8,6%
16,1%
10,4%
13,6%
14,8%
12,7%
0,0%
6,8%
2,9%
18,8%
39,0%
12,2%
5,1%
17,9%
29,4%
7,8%
16,8% 100% 90% 80%
96,1%
95,1%
91,8%
91,4%
83,9%
89,6%
86,4%
85,2%
87,3%
100,0%
93,2%
97,1%
81,3%
61,0%
87,8%
82,1%
94,9%
40%
70,6%
50%
83,2%
60%
92,2%
70%
30% 20% 10%
a Za l
V V es a s zp ré m
B
B a ác ran ya sK is ku n B ék és B -A C so -Z ng rá d Fe jé r Fő vá ro s G y H aj -M dú -S -B ih ar H ev es JN -S z K -E N óg rá d Pe S o st m o Sz gy -S zB To ln a
0%
Érdemes megfigyelni az elrendelő szervek megyei megoszlásának arányaiban látható eltéréseket: a bírósági elrendelések aránya kiugróan magas a Fővárosban (39%) és Békés megyében (29,4%), ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009-ben egyetlen ügyet sem utaltak bíróságok közvetítői eljárásra, de nagyon alacsony a bíróságok ez irányú aktivitása Hajdú-Bihar (2,9%) és Zala megyében (3,9%) is. A fiatalkorúak ügyeiben elrendelt közvetítői eljárás megyei adatait mutatja be a következő ábra:
35
Összes érkezett fiatalkorú közvetítői ügy megyei bontásban 2009. 50
47 45
42
40
34
35 30
23
25
23 21
20
16
18
17
19
15 13
15
10 10
9
8
7
6
7
6
3
5
la Za
V es as zp ré m V
d
Pe st So m og y Sz -S zB To ln a
óg rá
K -E
N
Fe jé r Fő vá ro s G yH M aj dú - S -B ih ar H ev es JN -S z
B ar B ác an ya sK is ku n B ék és B -A -Z C so ng rá d
0
A 2009-ben érkezett 3.148 ügyből 344 ügyben folyt fiatalkorú terhelt ellen a büntetőeljárás, ami az összes közvetítői ügy 11%-át teszi ki. Míg az összes ügy adatainál a legalacsonyabb és legmagasabb ügyszámú megye közötti különbség hétszeres, addig a fiatalkorúak ügyeire ugyanez a különbség jóval nagyobb, tizenhatszoros. Érdemes a megyei adatokat a fiatalkorú ügyeknek az összes közvetítői ügyhöz képest számított arányával is összehasonlítani, amit a következő tábla mutat be. A közvetítői eljárásban érintett terheltek büntetőjogi életkori megoszlása tehát az alábbiak szerint alakult 2009-ben az egyes megyékben:
36
5,9%
14,6%
9,6%
10,3%
5,1%
8,3%
10,3%
16,0%
16,1%
12,5%
5,3%
8,8%
20,5%
12,0%
11,5%
7,4%
100%
11,4%
8,3%
4,6%
16,8%
2009-ben érkezett ügyek száma korcsoport szerinti megoszlásban
90% 80%
94,1%
85,4%
90,4%
89,7%
94,9%
91,7%
89,7%
84,0%
83,9%
87,5%
94,7%
91,2%
79,5%
88,0%
88,5%
88,6%
92,6%
40%
91,7%
50%
83,2%
60%
95,4%
70%
30% 20% 10%
Za la
V es as zp ré m V
Pe st So m og y Sz -S zB To ln a
ád óg r
N
K -E
B
B ar ác an ya sK is ku n B ék és B -A -Z C so ng rá d Fe jé r Fő vá ro s G yH M aj d ú -S -B ih ar H ev es JN -S z
0%
Felnőtt korú
Fiatalkorú
Az országos átlaghoz képest kiemelkedő arányban alkalmazzák a közvetítői eljárást fiatalkorúak ügyeiben Győr-Moson-Sopron, Baranya és Nógrád megyében. A fiatalkorúak aránya a közvetítői eljárásra utalt terheltek körében tehát nem haladja meg lényegesen a fiatalkorúak bűnelkövetőkön belüli általános arányát. Bár a mediációt sok országban épp a fiatalkorúak ügyeiben tartják igen hatékony módszernek, illetve a jogintézmény bevezetésekor elsőként az ő eseteikben alkalmazták, úgy tűnik, hogy a hazai jogalkalmazók nem preferálják a fiatalkorúak ügyeiben jobban a közvetítői eljárást, mint felnőtt korúak esetében. Az ügyészek a jogalkalmazási gyakorlatot azzal indokolták, hogy nem szívesen mondanának le a fiatalkorú terheltek eseteiben a vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyelet nevelő hatásáról. A jóvátételi jelleget pedig a resztoratív tartalmú külön magatartási szabályok előírásával szándékoznak biztosítani. E szándék ellenére a 2009-ben fiatalkorúak esetében a vádemelés elhalasztása mellett elrendelt pártfogó felügyeletek (összesen 1.324 ügy) során mindössze 150 esetben írtak elő az ügyészek jóvátételi jellegű magatartási szabályt, és az ügyek egy részében éppen olyan bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, amelyben a közvetítői eljárás nem alkalmazható (tipikusan garázdaság esetén). Érdekes módon a fiatalkorúakkal szemben alkalmazott vádemelés elhalasztásához kapcsolódóan a legtöbb jóvátételi jellegű magatartási szabályt - a közvetítői eljárást is az átlagosnál több ügyben alkalmazó Baranya megyében írták elő (34 ügy). A közvetítői eljárást fiatalkorúak ügyeiben az országos átlaghoz képest alacsony arányban használó megyékben viszont a jóvátételi magatartási szabály előírása sem jellemző (pl. Bács-Kiskun megye 0 ügy, Békés megye 1 ügy, Csongrád megye 0 ügy, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3 ügy, Zala megye 2 ügy). A gyakorlat tehát egyelőre nem igazolja, hogy e két megoldást egymás alternatívájaként használnák az ügyészek.
37
Közvetítői eljárást vagyon elleni, személy elleni és közlekedési bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárásban lehet alkalmazni. A 2009-ben érkezett ügyek a fenti bűncselekmény-csoportok szerint az alábbiak szerint alakultak:
2009-ben befejezett m ediációs ügyek bűncselekm énytípusai
közlekedési 32%
vagyon elleni 49%
szem ély elleni 19%
A 2009. évben összesen 3.065 ügyet sikerült befejezni, ez majdnem 7%-kal több mint az előző évben. Ezek az ügyek összesen 3.234 sértettet érintettek. A 2009-ben befejezett 3.065 ügy közül a közvetítői eljárás egyik fontos eredménye a tevékeny megbánást megalapozó megállapodás, amely az időszak alatt befejezett ügyek közül 2.436 esetben, tehát az összes befejezett ügy 79%-ában létrejött.
38
2009-ben befejezett mediációs ügyek
Nem született megállapodás; 629; 21% Megállapodás létrejött; 2436; 79%
A 2009-ben befejezett ügyekben az alábbiak szerint alakult a befejezés módja azon ügyekben, ahol a felek között nem született megállapodás:
Befejezési okok az eredménytelen ügyekben
sértett önkéntes részvételének hiánya [Bktv. 15. § (1) f) és g)] terhelt önkéntes részvételének hiánya [Bktv. 15. § (1) f) és g)]
25; 4% 37; 6% 15; 2%
160; 25%
mindkét fél önkéntes részvételének hiánya [Bktv. 15. § (1) f) és g)] idézés kézbesíthetetlen [Bktv. 15. § (1) d)] sértett vagy terhelt elhunyt [Bktv. 15.§ (1) e)]
177; 29%
108; 17% 9; 1% 16; 3%
82; 13%
a terhelt nyilatkozatából megállapítható, hogy a Be. 221/A.§ (3) b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn [Bktv. 15. § (1) h)] az első közvetítői megbeszéléstől számított 3 hónap eredménytelenül eltelt [Bktv. 15. § (1) i)] eredménytelenség egyéb okból illetékességből történő áttétel
39
Látható, hogy a megállapodás hiányában befejezett ügyek legnagyobb részét azon ügyek teszik ki, amelyekben a terhelt magatartása alapján a közvetítő úgy ítéli meg, hogy a tevékeny megbánás feltételei nem állnak fenn. Ezt követik számban azon ügyek, ahol valamelyik fél visszavonta önkéntes hozzájárulását, vagy nem jelent meg a megbeszélésen. Megvizsgáltuk azt is, hogy az időszak alatt befejeződött ügyekben a megállapodások hány százaléka teljesült. Ezt mutatja be a következő ábra:
2009-ben megállapodással befejezett mediációs ügyek befejeződése
180; 7%
35; 1%
Megállapodás teljesült
Megállapodás nem teljesült Vádemelés elhalasztása
2221; 92%
Látható, hogy a megállapodások 92%-a teljesült, ami jelentős arány, figyelembe véve azt is, hogy a pártfogó felügyelők csak ellenőrzik, de az eljárás önkéntessége miatt nem ösztönözhetik, vagy kényszeríthetik ki a megállapodásban foglaltak teljesítését. A nem teljesült megállapodások között szerepelnek azok az ügyek is, ahol több sértett esetében nem mindenkivel szemben érvényesült maradéktalanul a vele kötött megállapodás. Hasonlóan az előző esethez, szintén e körbe tartozik minden olyan megállapodás, amelyben a terhelt a megállapodást csak részben teljesítette, tehát ezen ügyek egy részében a sértettek hozzájuthattak a jóvátétel egy részéhez, de nem tökéletesen kimerítve a megállapodásban foglaltakat. Ezért ezekben az ügyekben a tevékeny megbánás szabályai nem alkalmazhatók. 2009-ben mindössze 35 ügyben került sor a megállapodásban foglaltak teljesítésének idejére a vádemelés elhalasztására. Ezekben az ügyekben a megállapodás teljesítése még folyamatban van, de annak ellenőrzése már a vádemelés elhalasztásához kapcsolódó pártfogó felügyelet keretein belül zajlik. Az év végén a statisztikai adatok szerint 919 közvetítői ügy maradt folyamatban. A tavalyi adatokhoz képest tehát a folyamatban maradt és a befejezett ügyek száma is emelkedett 2009ben. 2.6.1. Ügyvédek közvetítői tevékenysége A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 3. §-ának (1) bekezdése megteremtette annak a lehetőségét, hogy 2008-tól az ügyvédek a büntetőügyekben közvetítőként is feladatot vállalhassanak.
40
A Hivatal ezzel kapcsolatos pályázati kiírására összesen 89 ügyvédtől vagy ügyvédi irodától érkezett pályázat. 2008. július 1-jétől országosan összesen 42 ügyvéd kapcsolódott be a Hivatal közvetítői tevékenységébe, akiknek a szerződése 2009. június 30-án járt le. A második szerződési ciklusra az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egyetértésével már nem írtunk ki pályázatot, mivel az ügyszámok és a munkateher az első ciklusban szerződtetett ügyvédi létszámot sem indokolták, ennyi ügyvédet nem tudtunk a folyamatos munkavégzéshez szükséges üggyel ellátni minden megyében. Az ügyvédek munkavégzésének megfelelő szakmai színvonalon történő biztosítása érdekében a rendszer regionális átszervezése és a szerződött ügyvédek számának csökkentése mellett döntöttünk. A meglévő szakmai együttműködések alapján a szükséges ügyvédi létszámot a már korábban szerződött ügyvédek egy részével biztosíthatónak találtuk, így 2009. július 1-jétől a következő egy évre országosan összesen 18 ügyvéddel hosszabbítottuk meg a közvetítői tevékenység végzésére szóló szerződést, működésüket pedig nem megyei, hanem regionális alapon szerveztük meg. A 2009. évben összesen 601 közvetítői ügyet fejeztek be ügyvéd közvetítők. Az eddigi visszajelzések alapján az ügyvéd-mediátorok megfelelően integrálódtak a hivatalok munkájába. Mediátori munkájukat megfelelő hozzáállással és színvonalon végzik, a mentorokkal történő együttműködésük is jó. Az ügyvédek hasonló elégedettséggel nyilatkoztak a mentoraikról és a megyei együttműködésről. 2.6.2. Jogszabályváltozások 2009-ben Az Országgyűlés 2009. június 29-i ülésnapján fogadta el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXX. törvényt, amely a tevékeny megbánás és a közvetítői eljárás szabályait is több ponton módosította. A tevékeny megbánás korábban hatályos normaszövegénél korszerűbb, a resztoratív szemléletet és a sértetti érdekek érvényesítését jobban kifejező megfogalmazása valósult meg a módosítás keretében azzal, hogy a „kár” fogalom használata helyett a „sérelem” fordulatot alkalmazza a jogalkotó, továbbá a sértett szerepe az eddigieknél hangsúlyosabb megfogalmazást kapott. A Btk. módosított 36. §-ának szövege: „36. § (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.” A jogalkotó emellett az anyagi jogi szabályok között is elhelyezte a vádemelésig történő beismerés követelményét, valamint bővítette a tevékeny megbánást, és így a közvetítői eljárás alkalmazhatóságát kizáró okokat. Néhány ponton az eljárási szabályok is változtak (pl. az idézés szabályai a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben). A jogszabályváltozás legfontosabb várható hatása az, hogy a korábbi jogértelmezésekhez képest egyértelművé teszi, hogy a közvetítői eljárás nem a kár megtérítéséről, hanem a sértett igényeinek megfelelő jóvátétel nyújtásáról szól, így nem jogszabályellenes, ha a sértett nem kér anyagi jóvátételt a terhelttől. Mindez a resztoratív szemléletnek is megfelelő egységes jogértelmezés és gyakorlat megerősödését szolgálja. 2.6.3. Az ügycsoporthoz tartozó egyéb fontosabb szakmai tevékenység 2009-ben Az év folyamán többször tartottunk előadást és mediációs bemutatót országos és helyi szakmai rendezvényeken. Ezek közül is kiemelkedik a Magyar Bíróképző Akadémián tartott két képzésen történő közreműködésünk, amelyeken gyakorló bírákkal ismertettük meg a mediáció valódi működését.
41
Kísérleti programot indítottunk 3 megyében (a Fővárosban, Békés megyében és BorsodAbaúj-Zemplén megyében) annak érdekében, hogy a közvetítői eljárást és a helyreállító módszereket minél szélesebb körben lehessen alkalmazni fiatalkorú elkövetők esetében. A kísérleti programot az indokolja, hogy a 2007-es és 2008-as év tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy fiatalkorúak ügyeiben kevés a közvetítői eljárás. Az ügyészek ugyan jó eszköznek tartják a mediációt, de fiatalkorúak esetében sokszor az egyszeri mediációs megbeszélésen és a jóvátétel nyújtásán túl szükségesnek tartanák a hosszabb időtartamú pártfogó felügyelői kontrollt és segítséget. Ezért a mediációra alkalmas ügyekben is szívesen döntenek a vádemelés elhalasztása mellett. Az új programban arra teszünk kísérletet, hogy a jelenlegi jogi szabályozás mellett kombinálni tudjuk a közvetítői eljárás, illetve a mediáció, valamint a pártfogó felügyelet elemeit a fiatalkorúak hatékonyabb prevenciója és reintegrációja érdekében. 2009 végén megvizsgáltuk a videokonferencia alapú mediáció lehetőségét, kipróbáltuk a gyakorlatban az ehhez szükséges technikai eszközöket. A teszt alapján javaslatot tettünk a megyei hivatalok számítástechnikai eszközeinek bővítésére. A videokonferencia nem csak közvetítői megbeszélések, hanem egyéb hivatali konzultációk költséghatékony szervezésére is lehetőséget adhat a jövőben. Szolgálatunk segítette az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által „A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban” címmel 2009. április 27-29-e között, Budapesten megrendezett nemzetközi konferencia előkészületeit és szervezését, valamint munkatársaink három előadás ill. workshop megtartását is vállalták a rendezvényen. A Hivatal munkatársai és mediátorai közül összesen 25 fő vett részt a három napos konferencián. Bár nem a Szolgálat látja el a civil mediáció feladatait, a mediáció témakörében szerzett gyakorlati és jogszabály-előkészítési tapasztalataink hasznosultak a polgári jog területén alkalmazható közvetítői tevékenységhez kapcsolódó jogszabály-módosítások szakmai előkészítésében. A Szolgálat munkatársai az év folyamán folyamatosan részt vettek abban a civil mediációs műhelymunkában, amely a polgári közvetítői tevékenység területén a közvetítői névjegyzéken szereplő mediátorok képesítési követelményeit és továbbképzésének feltételeit dolgozta ki, folyamatosan konzultálva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjével. 3.
A módszertani eredmények bemutatása
A pártfogó felügyelői tevékenység folyamatos korszerűsítéséért, a feladatellátás szakmai színvonalának emeléséért a Szolgálat igazgatója és a Központi Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) Pártfogó Felügyelői Módszertani Osztálya (a továbbiakban: Osztály) a felelős. Az Osztályon 2009. december 31-én 1 fő osztályvezető, öt fő referens, egy fő felsőfokú végzettségű asszisztens és egy fő szerződéssel foglalkoztatott munkatárs dolgozott. A TÁMOP 1.4.3.-08/2-2009-0026 számú, „Útközben” című projekt finanszírozásában két további munkatárs végzi a feladatok megvalósításával összefüggő feladatokat. 3.1.
Sztenderdek építése
Az intézményi átalakulás óta eltelt hat és fél év alatt kialakult, sztenderdizálódott és folyamatosan korszerűsödött az országosan egységes pártfogó felügyelői szakmai gyakorlat, amelyben a terheltek életkori sajátosságai megjelennek. Ennek érdekében az Osztály aktualizálja a sztenderdeket, ellenőrzési tevékenységével, körlevelekkel, módszertani ajánlásokkal és főként képzésekkel segíti elő a legjobb gyakorlatok tematikus érvényesülését.
42
A 2009. év egyik legnagyobb módszertani eredménye, hogy széleskörű szakmai egyeztetéseket követően felülvizsgáltuk a 2004. április 1-jén hatályba lépett (a pártfogó felügyelői tevékenység sztenderdjének számító) ügymenetmodellt és a kapcsolódó nyomtatványok tárát. A korszerűsített minimumsztenderdet 2009. július 1-jétől alkalmazza a Szolgálat a gyakorlatban. A felülvizsgálat mellett számos olyan újítást vezettünk be, amely a felhasználó pártfogó felügyelők számára könnyebbé teszi a dokumentum és a nyomtatványminták alkalmazását. Az új ügymenetmodell PDF formátumú, és képes a tartalomjegyzék szerinti keresésre. A nyomtatványok használatát körlevél funkció támogatja. Az ügymenetmodell hatályba lépését követően mind a szöveg, mind a nyomtatványok, továbbá az adatrögzítés tekintetében képzéseket tartottunk a megyei/fővárosi szakmai vezetők, informatikusok és ügykezelők számára. A képzési tematikát és tananyagot a megyei/fővárosi belső képzésekhez rendelkezésre bocsátottuk. A 2009. év során is havi rendszerességgel folyamatos volt az esetmegbeszélő csoportok működése a megyei/fővárosi hivatalokban. Az intézményi átalakulás óta először, 2009. július 1-jétől, a pénzügyi források elégtelensége miatt nem tudtuk biztosítani a külső szakemberek közreműködését a csoportok vezetésében. A tapasztalatok széleskörű összegzésére alapozva kidolgoztuk a belső vezetésű csoportok tematikáját, amelyről egy napos képzés keretében tájékoztattuk a szakmai vezetőket. Ugyanezen alkalommal, mint jó gyakorlatot mutattuk be a fővárosi szolgálatunk osztályvezetői által kidolgozott tananyagot is, amely az esetmegbeszélő csoport keretében az új ügymenetmodellhez kapcsolódó oktatást is integrálta. 3.2.
Pályázati tevékenység
3.2.1. TÁMOP A 2009. évben a Szolgálat egyik legfontosabb feladata a Társadalmi Megújulás Operatív Program (a továbbiakban: TÁMOP) 3.5.6.2. „A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal” című pályázat előkészítéséhez kapcsolódó tevékenység volt. ▪ A pályázat prioritásaihoz kapcsolódó kiemelt projekt előkészítő szakasza 2009. tavaszán zárult le, ekkor fejezték be a munkacsoportok a tevékenységüket. Szolgálatunk a munkacsoportok záró tanulmányait véleményezte és javaslatot tettünk esetleges megvalósításukra. ▪ 2009-ben megkezdődött és a beszámoló megírásakor is folyamatos a kiemelt projekt második, ún. végrehajtási szakaszának előkészítése. A második szakasz az intézményi alapok fejlesztését szolgálja, figyelemmel a hazai források szűkösségére is. A projekt felelőse az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiakban: IRM). Az Igazságügyi Hivatal - mint későbbi konzorciumi partner- tekintetében az intézményfejlesztési célú uniós forrás a II. szakaszban közel egymilliárd forint. A kiemelt projekt szakmai tartalma a bűnözéssel, elsősorban a bűnkibocsátással leginkább érintett Észak-Magyarországi régióban valósul meg. A kiemelt projekt további konzorciumi partnere, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, amelynek többszakaszos komplex programjához igazodóan az intenzív utógondozás programelem megvalósul az Észak-Alföldi és Dél-Dunántúli régiókban is. A kiemelt projekt keretében a Szolgálat fejlesztési elképzelései (amelyekre nézve a 2009. év során elemző igényű tanulmányokat készítettünk) a következők: a) A bűnelkövetők reintegrációjának előmozdítása érdekében a Szolgálat Miskolcon ún. közösségi foglalkoztató létrehozását tervezi. A közösségi foglalkozató célja a büntető 43
igazságszolgáltatás rendszerébe került, a Szolgálat ügyfélkörébe tartozó személyek (pártfogó felügyelet hatálya alatt állók, utógondozottak) társadalmi reintegrációs esélyeinek növelése komplex szolgáltatások biztosításával, a helyi közösség integrációs erejének felhasználásával. A közösségi foglalkoztató a Szolgálat háttérintézményeként működő speciális intézmény, amelynek legfontosabb funkciója az alternatív szankciók, illetve helyreállító igazságszolgáltatási eszközök körének bővítése, új eszközök, módszerek (különösen a csoportos esetkezelési technika) kipróbálása, alkalmazása, fejlesztése. b) A közérdekű munka büntetés végrehajtásának fejlesztése keretében az un. csoportos végrehajtás pilot alkalmazását kívánjuk megvalósítani. Ennek keretében figyelmet szentelünk a jogalkalmazók, illetve a munkáltatók attitűdjének formálására is. c) Az intenzív utógondozás fejlesztése keretében hangsúlyt kívánunk fektetni a szabadulás előkészítésében, illetve az utógondozásban együttműködő szakemberek együttműködésének fejlesztésére. Különösen a szabadulás előtt állók körében kívánjuk alkalmazni a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia módszert, amelynek érdekében képzéseket, és módszertani fejlesztéseket is tervezünk. Kialakítjuk az utógondozás végzésébe bevonható önkéntesek rendszerét is. d) A kiemelt projekt utolsó szakaszában az eredményeket, tapasztalatokat széles körben kívánjuk elérhetővé tenni az érintett szakemberek, intézmények és szervezetek (a későbbi potenciális pályázók) körében. e) A módszertani és a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva protokollokat és módszertani útmutatókat kívánunk készíteni valamennyi programelemhez kapcsolódóan. 2009-ben, több fordulóban, részletesen kidolgozta a Szolgálat a fejlesztési elképzelések különböző elemeinek szakmai programját és az azokra vonatkozó költségvetést, amely mindvégig az érintett megyei igazságügyi hivatalok bevonásával történt. A teljes év során folyamatos konzultációk folytak az IRM illetékes főosztályaival. Előkészítő egyeztetéseket végeztünk a leendő irodahelyiségek, a tervezett beszerzések vonatkozásában. Előzetes tájékozódás történt a lehetséges projekt munkatársak felvételének előkészítése vonatkozásában. A kiemelt projekt jelen szakaszában a II. fázisban tart, amelynek kimenete az ún. tervezési felhívás lesz, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tesz közzé, a legutóbbi információ szerint várhatóan 2010. februárjában. A projektvezető IRM és a Hivatal között folyamatban van az esetleges átmeneti finanszírozási problémák tisztázása, a fenntartási kötelezettség vállalásának kérdése, a konzorciumi megállapodás megkötése, a projektszervezet végleges kialakítása, a projektben nem elszámolható, de a projekt végrehajtással kapcsolatban felmerülő többletköltségek IRM részéről történő vállalása. A pályázat elkészítése és benyújtása 2010. első negyedévére várható. 3.2.2. OBmB Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (a továbbiakban: OBmB) pályázati kiírásainak vonatkozásában az alábbi feladatokat teljesítettük az év folyamán: 2009-ban főpályázóként 1 (makro), együttműködőként 4 (amelyből 2 makro, 2 mikro) projekt megvalósítását fejeztük be. Főpályázóként megvalósított projektek: ▪
„Kék-fehér” Ifjúsági-és Információs Szolgáltató Ház létrehozása – Komárom-
44
Esztergom Megyei IH PFSZ Ennek keretében információs, szolgáltató iroda működtetése történt fiatalok számára egy tatabányai bevásárlóközpontban. A cél alacsony küszöbű szolgáltatások nyújtása volt a plázát szabadidős térként használó fiataloknak. A pályázati támogatás összege: 6.922.107 Ft, a saját erő: 2.307.369 Ft volt. Együttműködő partnerként megvalósított projektek: ▪
Malom-Társalgó. Együttműködő tag: Bács-Kiskun Megyei IH PFSZ
Komplex program valósult meg, amelyet az tesz különlegessé, hogy a városban működő főpályázó egyesülete koordinációs tevékenységet látott el a gyermekvédelmi szakemberek és intézmények között. Így a projekt megvalósítása során biztosított volt a több irányú részvétel, és a különféle rálátás integrációja, amely a segítés hatékonyságát megnövelte. Elkezdődött az „Egy iskola, egy rendőr” program. A plázában a rendőrség folyamatos jelenléte volt érzékelhető. Nappal az ifjúsági járőrszolgálat működött, amelyben az iskola gyermekvédelmi felelősei is aktívan részt vettek. Az alacsonyküszöbű „Malom-Társalgó” elnevezésű szolgáltatás az esti órákban szakemberek segítségével működött. ▪
"Biztonságos Élet-Tér" – Együttműködő tag: Csongrád Megyei IH PFSZ
Szeged négy olyan körzetét jelölték ki, ahol a jogsértések leginkább hátrányosan befolyásolták a biztonságérzetet. A kiválasztott kerületekben közösségi, bűnmegelőzési napok szervezését, lakossági fórumok alkalmával előadássorozat, vitafórumok elindítását, a lakókörnyezet élhetőbbé tétele érdekében „önkéntes segítségnyújtás” kialakítását, „graffiti megszűntetése” programban legális graffiti falak felállítását (amelybe bevonták a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalokat is), a köztisztaság, a kivilágítatlan közterületeken a közvilágítás javítását és „takarítási-napok” lebonyolítását valósították meg. ▪
Illegális hulladéklerakók felszámolása Debrecen keleti városrészében. Együttműködő tag: Hajdú-Bihar Megyei IH PFSZ
A pályázó debreceni szervezet tevékenysége a munkaerő-piacon való érvényesülés támogatásához kapcsolódik. Elsősorban a női esélyegyenlőséget célzó projekteket valósították meg. A természeti, társadalmi környezet értékeit megőrző program célja egyrészt az illegális hulladéklerakók elleni fellépés (közérdekű munkára ítéltek foglalkoztatásával) preventív, aktív tevékenységgel, másrészt a szabálysértések következményeivel való szembesítés. A program eredményeként a pályázó három illegális hulladéklerakót számolt fel. ▪
„Biztonságban együtt”- Együttműködő tag: Bács-Kiskun Megyei IH PFSZ
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság projektjében - a helyi bűnmegelőzési és polgárőr szervezetek speciális bűnmegelőzési ismereteinek bővítése céljából előadássorozatot tervezett megvalósítani. A képzettség emelésével a projekt hosszú távú célja a közterületen elkövetett bűncselekmények számának csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása. 2009-ben benyújtott pályázatok: ▪
2009. novemberében „A közösségi foglalkoztató szerepének modellezése és megerősítése a közösségi bűnmegelőzés rendszerében” címmel a Fővárosi Igazságügyi Hivatal pályázatot adott be a pályázati kiírásra, amelynek elbírálása kedvező volt.
A pályázat átfogó célja a Szolgálat háttérintézményeként működő „JÓVÁ TETT HELY” 45
közösségi foglalkoztató szerepének, feladatkörének körülhatárolása és megerősítése volt a közösségi büntetések és a közösségi bűnmegelőzés rendszerében. A pályázat tevékenységei: 1.
Protokoll kidolgozása a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, a JÓVÁ-TETT-HELY Közösségi Foglalkoztató és a közösségi büntetések végrehajtásában részt vevő egyéb közösségi szereplők (csoportvezetők, jóvátételi tevékenységet végző ügyfeleket fogadó szervezetek, önkéntesek, egyéb társintézmények, civil szervezetek) által közösen végzett munkafolyamatok szabályozása céljából. 4 témakörben dolgozunk ki szakmai protokollokat: jóvátételi tevékenységek, csoportfoglalkozások, önkéntesek részvétele a pártfogó felügyelői, illetve a közösségi foglalkoztató munkájában, családi döntéshozó csoportkonferencia.
2.
A közösségi foglalkoztató (JÓVÁ-TETT-HELY) jóvátételi, együttműködési hálózatának fejlesztése. Az önkéntesség és a hálózatépítés összekapcsolásával kívánjuk fejleszteni a külső szervezetekkel való kapcsolatunkat. A Jóvá-Tett-Helyen egy olyan önkéntesekből álló csoportot hozunk létre, amelynek feladata a civil szervezetekkel és az egyéb közösségi szereplőkkel való kapcsolattartás, a civil kapcsolati háló építése és fenntartása, további önkéntesek bevonása elsősorban a jóvátételi tevékenységekhez kapcsolódóan.
3.
A JÓVÁ-TETT-HELY Közösségi Foglalkoztató önálló honlapjának létrehozása.
3.2.3. „Útközben” projekt 2009 márciusában a Hivatal pályázatot nyújtott be a TÁMOP „Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok – B komponens TÁMOP – 1.4.3.-08/2 pályázati felhívásra, „Útközben – innovatív eljárások és módszerek rendszerszintű alkalmazása a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnál a bűnelkövetők foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében” címmel. A pályázat megvalósítására a kiíró maximális, 39.058.690 Ft támogatási összeget ítélte meg. A projekt megvalósítása 2009. szeptember 1-jétől 2010. november 30-ig tart. A szakmai program főként három nyomvonalon halad, ezek a következők: Az első terület a már elsajátított módszerekre, azok felhasználására a szerzett tapasztalatokra vonatkozó tanulmányok elkészítése. A projekt kezdetén elkészülő kutatás összegzi és elemzi azokat az innovatív esetkezelési technikákat, külföldön jó gyakorlatnak számító módszereket, amelyeket a pártfogó felügyelők már elsajátítottak és alkalmazásuk elkezdődött. A tervezett tanulmányok lefedik az intenzív utógondozás, a hosszú tartamú szabadságvesztésből szabadulók speciális kezelését. Az elkészült dokumentumok a szervezet minden munkatársa számára elérhetőek lesznek. A második területet az újabb, a foglakoztatási esélyeket növelő eljárások bevezetését jelenti. Ez egyaránt tartalmazza a bűnelkövetők társadalmi, munkaerő-piaci reintegrációját segítő szakemberek készségeinek fejlesztését, és a vezetői szint aktivizálását. A képzés érinti az egyéni esetkezelést és a csoportokkal való foglalkozást. Egyik téma a munkaerőpiaci csoportos tanácsadás, ennek kísérleti tesztelése és továbbfejlesztése a pártfogoltakkal a Fővárosi és a Pest Megyei Igazságügyi Hivatalban. A másik képzés a pártfogó felügyelők egyéni reintegrációs módszereinek fejlesztésére vonatkozik. Ebbe a csoportba tartozik még az új módszerek szupervíziójának megvalósítása is. A vezetők számára műhelymunkák szerepelnek a tervben. A harmadik terület az együttműködések továbbfejlesztése, nem csak a bv. intézetekkel, hanem a munkaügyi központokkal, foglalkoztatási célú civil szervezetekkel, családsegítőkkel, ifjúságvédelmi szervezetekkel, stb. 46
A projekt megvalósítását 3 főből álló projektmenedzsment végzi. Ebben az évben megvalósult tevékenységek: -
projektmenedzsment felállítása,
-
előkészítő kutatás,
-
nyitó konferencia (2009. szeptember 24-e, Budapest)
-
hírlevél első számának elkészítése,
-
munkaerőpiaci csoportos tanácsadás pilot csoportjainak előkészítése.
3.2.4. Egyéb pályázati tevékenység Együttműködési megállapodást kötöttünk a Foresee Kutatócsoport Nonprofit Közhasznú Kft.vel az Európai Bizottság által támogatott és az Országos Kriminológiai Intézet együttműködésével végrehajtandó „Mediáció a büntetés-végrehajtásban” című projekt megvalósítására. 3.3.
A kábítószer probléma visszaszorítására irányuló kormányzati célkitűzésekkel összefüggő feladatok módszertani előkészítése, részvétel a végrehajtásban
A Szolgálat évről évre részt vett a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozat egyes feladatainak a megvalósításában, amelyet 2009. december 22-én helyezett hatályon kívül a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. A hatályos nemzeti drogstratégiák elsősorban a Be. 222. §-ának (2) bekezdése szerinti vádemelés elhalasztása (kábítószeres elterelés) melletti pártfogó felügyeletek végrehajtásával kapcsolatban ír elő Szolgálatunk számára feladatokat. Az ilyen ügyek számának alakulását az alábbiakban mutatom be. Az adott évben folyamatban lévő kábítószerrel való visszaélésekkel kapcsolatos pártfogó felügyeletek száma 6000
5899 5641
5000
4098 4000 3151
3019
Felnőtt korúak Fiatal korúak
3000 2281 2000
1953 1432
1000
744 359
0 2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
47
Az ilyen ügyek száma 2007 óta csökken, mert a Be. 188. §-a (1) bekezdésének h) pontját3 érintő, 2006. július 1-jétől hatályos módosítás lehetővé tette, hogy már a nyomozati szakban fel lehessen függeszteni az eljárást a szükséges kezelés önkéntes megkezdése esetén. Az ügyszámok további csökkenése várható a továbbiakban is, miután már nem kötelező a vádemelés melletti pártfogó felügyelet megállapítása. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőin túl is számos olyan ügyfelünk van, akik kábítószer-fogyasztásban érintettek. Az ő problémáik kezelése érdekében is a pártfogó felügyelők intenzív együttműködést alakítottak ki azokkal az egészségügyi és civil szervezetekkel, akik drogfogyasztók kezelését, rehabilitációját végzik, illetve prevenciós programokat biztosítanak. A helyi Kábítószerügyi Egyeztető Bizottságokban a Szolgálat képviselteti magát. A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) számára felkérésükre beszámolót készítünk, szakmai anyagokat véleményezünk. A Szolgálat felállítása óta folyamatosan működtetjük a drog koordinátori rendszerünket, amelynek célja, hogy a legfontosabb elméleti és gyakorlati tapasztalatokat munkatársaink számára hozzáférhetővé tegyük. A Nemzeti Drogstratégia a prevenció legfontosabb színtereként (mind a kockázatok mind a védő faktor tekintetében) a családot nevesíti, ezért a drogfogyasztásban érintettek családjának a pártfogó felügyelői esetkezelésbe való bevonása kiemelkedő szerepet kapott a 2007-2009. években. A KKB által biztosított fejezeti átcsoportosítás terhére ebben az időszakban történt a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia módszerére való képzés biztosítása a pártfogó felügyelők számára, illetve az eszköz beépítése a pártfogó felügyelői tevékenységbe. 3.4.
Szakmai rendezvények szervezése
3.4.1. A Pártfogás Napja A Szolgálat által szervezett, elsősorban képzési célú szakmai rendezvények közül (amelyeket a későbbiekben mutatok be) kiemelkedik a Pártfogás Napja megünnepléséről szóló 4/2006. (IK 7.) IRM utasításban meghatározottak szerint, 2009. szeptember 24-én immár negyedszerre megrendezett szakmai konferencia. A „Pártfogás Napja” ebben az évben egyben a TÁMOP 1.4.3.-08/2-2009-0026 számú, „Útközben” projekt nyitó konferenciája volt. A szakmai rendezvény témája igazodott a projekt vállalt célkitűzéseihez: a Szolgálat HEFOP, EQUAL projektjei módszertani eredményeinek továbbfejlesztése, intézményesítése, disszeminációja a bűnelkövetők foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében. A rendezvényen mintegy 180 meghívott vett részt. Képviseltette magát az IRM vezetése, jelen voltak a bíróságok, az ügyészségek, a Büntetés-végrehajtási Szervezet vezetői, valamint a szakterületet reprezentáló tudományok képviselői, továbbá szociális és gyermekvédelmi szakemberek. A konferencián a projekt bemutatása mellett rangos külföldi és hazai előadók számoltak be új módszertani fejleményekről (pl. a visszaeső bűnelkövetők speciális programjai Angliában, fiatalkorú bűnelkövetők kezelése Hollandiában, a kötelezett kliensek segítésének dilemmái). Önálló szekcióban dolgoztuk fel a Szolgálat és a Bv. Szervezet együttműködésének kérdéseit, valamint a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia bűnelkövetőkkel való alkalmazási lehetőségeit. A konferencián – hagyományosan – sor került a pártfogó felügyelők 2009. évi szakmai pályázati díjainak átadására. Az Igazságügyi Hivatal évfordulóiról, valamint az azokhoz 3
Be.188. § (1) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha h) a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges.
48
kapcsolódó szakmai elismerések adományozásáról szóló 11/2009. (IX. 26.) Főigazgatói Utasítás alapján ebben az évben új díjazási kategória került bevezetésre; „Az év pártfogó felügyelője”, amelyben 5 fő pártfogó felügyelő részesült. A korábbi évekhez képest szintén változás, hogy ötre bővült „Az év kiemelkedő szakmai támogatója” díjazottjainak köre. A pályázatok (összesen 43 db) bírálatáról és a díjak odaítéléséről az idén is öt tagú bizottság döntött, amelynek elnöke Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató, alelnöke Dr. Opóczky László, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztályának az osztályvezető-helyettese volt. Tagjai: Kóta Tünde, a KIH Pátfogó Felügyelői Szolgálatának igazgatója, valamint Hegedűs Sándor a Magyar Pártfogók Országos Szövetsége (MAPOSZ) és Drienyovszki János a Fiatalkorúak Pártfogóinak Országos Szövetsége (FIPOSZ) elnöke. 3.5.
Módszertani innovációk
3.5.1. Családi Döntéshozó Csoportkonferencia A 2008. áprilisában lezárult, „Addiktológiai rizikóval rendelkező szabadulók utógondozói kísérleti programjának” folytatásaként, előirányzat átcsoportosítás terhére folytattuk a módszer beépítését a pártfogó felügyelői gyakorlatba. A KKB a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1094/2007. Korm. határozatban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében, a 2008. év folyamán 21 millió forint összegű támogatást adott át előirányzat-átcsoportosítási megállapodás útján az IRM és háttérintézményei részére, amelyből Hivatalunk számára 5,5 millió Ft forrást biztosítottak. Célja, egy új módszeregyüttes alkalmazásával, különösen az utógondozás hatálya alatt álló, kábítószer-fogyasztásban érintettek reintegrációja eredményesebbé tétele volt. A projekt középpontjában a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia (a továbbiakban: CsDCs) technikájának elsajátítása és alkalmazása, a pártfogó felügyelői eszköztárba való beépítése áll. A módszer lényege a családi, közösségi erőforrások aktivizálása, a család megerősítése, az önálló problémamegoldás elősegítése. A pártfogó felügyelet végrehajtása, és az utógondozás egyik legfőbb eleme a családi kapcsolatok helyreállítása. A család reintegráló erejének mozgósítása különösen fontos lehet a kábítószer-, illetve alkohol problémákkal érintett szabadulók esetében. A kísérleti program ezért - különösen e célcsoport tekintetében - a CsDCs módszer alkalmazására, valamint a problémamegoldó esetkonferenciára irányult. A szabadulóknak a programban való részvétele önkéntes volt. A CsDCs módszerének megtanulása illetve alkalmazása 2007-ben kezdődött, az OBmB pályázatán nyert forrásból valósítottuk meg. Először kizárólag büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló addiktológiai rizikójú kliensekkel dolgoztunk. Kísérleti projektünk bár sikeres volt, számtalan kérdést vetett fel, és a módszer alkalmazásának specializálását követelte. Az eredetileg a gyermekvédelemben alkalmazott módszert a szabadulás előkészítése során, tudomásunk szerint Szolgálatunk használta először. 2008-ban és 2009-ben a CsDCs módszert már 60 fő pártfogó felügyelő sajátította el. A módszer alkalmazásához szükségessé vált egy speciális eset kiválasztási technika kidolgozása. Az önkéntes együttműködés segítése érdekében be kellett építeni a „Motivációs Interjú Technikát”, illetve az eredményes és sikeres kivitelezéshez újabb módszerek megtanulása és alkalmazása is elkerülhetetlen volt. Ezek a „Sikeres Kommunikáció alapjai” és a „Strukturált problémamegoldás” voltak. További újításunk volt, hogy a módszer együttes resztoratív elemmel is bővítettük. 49
Összegzésképpen olyan komplex technikát alakítottunk ki, amely speciálisan adaptálta a CsDCs, a „Motivációs Interjútechnika”, a „Sikeres Kommunikáció”, illetve a „Strukturált Problémamegoldó technika” továbbá a „Szemtől-szemben” resztoratív módszert. Tevékenységünk minden tekintetben kísérleti jellegű, az eredmények mérése az utánkövetés módszerével történik, amely a 2010. évben kezdődik, illetve azt követően folyamatosan történik. 3.5.2. Élménypedagógia A „Pártfogó felügyelői programok az addikciós problémákkal érintett fogvatartottak, utógondozottak és pártfogoltak számára” című programot az Igazságügyi Hivatal 2009. szeptembere és 2010. májusa között, a kábítószer-probléma visszaszorításáról szóló nemzeti stratégiai program céljainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az IRM között létrejött előirányzat-átcsoportosítási megállapodás alapján valósítja meg. A program egyik eleme az élménypedagógiai foglalkozás módszerének bevezetése a pártfogó felügyelői tevékenység eszköztárába. Az élménypedagógiára épülő technikákat alkalmazzák a drog, illetve alkoholbetegekkel folytatott segítő munka, valamint a bűnmegelőzés területén. A módszer Magyarországon jelenleg leginkább az iskolai bűnmegelőzés eszköztárában van jelen. A pártfogás területén az élménypedagógiai foglalkozást elsősorban a fiatalkorú vagy fiatal felnőtt, drog-, illetve alkoholproblémákkal érintett kliensek számára kívánjuk elérhetővé tenni. Az élménypedagógiára épülő foglalkozások, kihasználva a kamasz, fiatal felnőtt életkori sajátosságait, a csoportos élmény-, izgalom-, kalandkeresés szükségletére alapozzák a beavatkozást. A fiatal a program során jól érzi magát, izgalmakat él át, észrevétlenül sajátít el egy sor készséget, képességet, amelyek a bűnmegelőzés, a felelősségvállalás, a biztonságkeresés szempontjából nélkülözhetetlenek. Pl.: együttműködés, kölcsönös megértés, elfogadás, csoportnormák, értékrend, kölcsönös felelősségvállalás, segítségnyújtás, illetve önismeret, önbizalom fejlesztés a szociális tükrön keresztül, amit a csoporttársak nyújtanak a foglalkozás során. A projekt célja, az élménypedagógiai módszer kísérleti jelleggel való alkalmazása a pártfogoltak körében. Célunk, hogy az élménypedagógiai foglalkozásokat a későbbiekben a pártfogói csoportos foglalkozások rendszerébe illesszük, azaz a foglalkozás előírható legyen a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként. Elsősorban olyan kliensek esetében kívánjuk alkalmazni, akiknél a szerhasználat, vagy alkoholfogyasztás bűnismétlési kockázatként jelentkezik. Ennek érdekében 2009. szeptember 28-30-a és 2009. október 26-28-a között trénerképzésben részesítettünk 16 pártfogó felügyelőt és a PFMO 2 szakmai referensét, akik a jövőben maguk is tarthatnak élménypedagógiai foglalkozásokat a pártfogolti csoportoknak. Képző: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzati Városőrség. A programra fordított forrás összege: 2, 7 millió Ft. A projekt keretében 2 kísérleti csoportot szerveztünk a Szolgálat közösségi foglalkoztatójában, Budapesten és a közösségi, csoportos foglalkozások szervezésében különösen élenjáró Miskolcon. A képzésben részesült pártfogók munkájához, a foglalkozás megszervezéséhez, levezetéséhez a trénerek mentori segítséget nyújtanak. 3.5.3. Komplex Szociális készségfejlesztő tréning Ebben az évben is folytattuk a sztenderdizált csoportos foglalkozások beépítését a pártfogó felügyelői tevékenységbe. A 2008. év decemberében az OBmB pályázati maradvány kerete terhére az IRM szerződést kötött az „Érted Agria” Alapítvánnyal (a továbbiakban: Alapítvány) egy szociális 50
készségfejlesztő komplex program kidolgozására. Az IRM 7,9 millió forint összegű támogatást nyújtott az Alapítványnak a program kidolgozására és a trénerek képzésére. A projekt keretében az Alapítvány elkészítette a „Tréneri kézikönyv - Pártfogoltak részére kidolgozott szociális készségfejlesztő program módszertani anyaga” című komplex módszert leíró dokumentumot. A módszer pilot tesztelését a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatalban végezte el az Alapítvány két trénere, fiatalkorú pártfogoltakkal, akik számára a jogalkalmazó külön magatartási szabály keretében előírta a részvételt. A 30 órás, 10 alkalomból álló csoportos foglalkozásról videofelvétel készült, amelyet a Szolgálat az újabb trénerek, szakemberek képzése során a továbbiakban oktatási segédletként használhat. 2009. április 14-16-a, és 27-29-e között 26 fő pártfogó felügyelő és 2 fő, a pártfogó felügyelői tevékenységet támogató külső szakember 60 órás tréning keretében sajátította el a szociális készségfejlesztés csoportos foglalkozás tréneri ismereteit. 2009. június 19-én, a Budapesten tartott záró konferencia keretében mutattuk be az új módszert, elsősorban a jogalkalmazókat (főként ügyészeket, kisebb részben bírákat) hívtuk meg a rendezvényre. Ez alkalommal közzé tettük az Alapítvány által a jogalkalmazók számára készített tájékoztató kiadványt is. Ez év szeptemberétől a kiképzett pártfogó felügyelők és a külső munkatársak a Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Veszprém megyei, valamint a Fővárosi Igazságügyi Hivatalokban pártfogó felügyelet alatt állókkal, továbbá utógondozottakkal megszervezték és elindították az első csoportjaikat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az erre irányuló megyeszékhelyen kívüli, kihelyezett csoportok is indultak.
együttműködés
keretében
a
2009. november 18-án csoportos szupervíziót tartottunk az Alapítvány munkatársainak vezetésével. 3.5.4. Munkaerőpiaci csoportos tanácsadás A TÁMOP 1.4.3.-08/2-2009-0026 számú, „Útközben” projekt keretében megkezdtük a munkaerőpiaci csoportos tanácsadásnak a Pest megyei és Fővárosi Igazságügyi Hivatalokban tartandó pilot csoportjának előkészítését, illetve a Szolgálat által alkalmazott egyes csoportos módszerek belépési kritériumainak kidolgozását. 3.5.5. Art Goldstein A holland-magyar igazságügyi együttműködés keretében a Project no. 9. „A börtönből szabadultak utógondozási és visszailleszkedést segítő rendszere” című 2007-es ART Goldstein csoportfoglalkozás együttműködési program eredményeinek a beépítése a pártfogó felügyelői tevékenységbe a 2009. évben is folytatódott. A pártfogoltak részére történő „ART” tréning tartására 2007-ben 12 főt képeztek ki a holland szakemberek hazánkban. A magyar kollégák szupervíziójára 2008. január 9-11-e között került sor, azonban 2009-ben erre sajnos sem hazai, sem nemzetközi pályázatból nem sikerült forrásokat allokálni. A szupervízió, ill. mentorálás hiánya ellenére a kiképzett hazai szakemberek jelentős része 2009-ben tovább folytatta a nemzetközileg elismert, számos európai országban bevezetésre került módszer alkalmazását abban bízva, hogy 2010-ben sikerül pályázati forrást találni külföldi (holland vagy angol) szakmai támogatásra, valamint a hazai adaptáció tovább folytatására. A 2009-es év során a hazai „ART” tréninget tartó kollégák vezetésével hét csoportban, 56 kliens végezte el sikeresen a tréning mindhárom modulját (szociális készségfejlesztés, agresszióhelyettesítés, erkölcsi érvelés) a következő helyszíneken: „JÓVÁ TETT HELY” 51
Közösségi Foglalkoztató, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata, Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet és Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete. 3.5.6. A fővárosi „JÓVÁ TETT HELY” Közösségi Foglalkoztató és a miskolci „Zöld Ház” komplex közösségi program folytatása, támogatása A munkaterv szerint a TÁMOP által biztosított forrásból szerettük volna fejleszteni a fővárosi „JÓVÁ TETT HELY” Közösségi Foglalkoztatót, illetve a Miskolcon folyó „Zöld Ház” elnevezésű közösségi kezdeményezésből egy új közösségi foglalkoztatót kívántunk létrehozni. A forrás hiánya miatt (a projekt előkészítő fázisa van jelenleg is folyamatban) a munkatervi feladat szövegszerűen nem valósult meg. A 2009. év folyamán azonban saját kapacitásunk terhére tovább működtettük, fejlesztettük a budapesti „JÓVÁ TETT HELY” (a továbbiakban: JTH) Közösségi Foglalkoztatót és egyre bővülő körben folyamatosak voltak a programok a miskolci színhelyen is.
A JTH a 2009-ben az elmúlt időszak által biztosított programokat folytatta, illetve a felmerülő igények alapján igyekezett működését bővíteni. A szolgáltatásokat igénybevevők száma 908 fő volt 4168 alkalommal, 7887 szolgáltatás igénybevételével. Az átlagos ügyfélforgalom, havonta: 347 fő, naponta 17 fő volt. 2009-ben az új ügyfelek száma: 615 fő volt.
Az elmúlt időszakban főállású munkatársként ketten dolgoztak a közösségi foglalkoztatóban, de főiskolai és egyetemi hallgatók a JTH-en töltött szakmai gyakorlatuk során jelentős segítséget tudtak nyújtani az egyszerűbb, napi rutinfeladatok végzésében. Márciustól az ÖTLET Program keretében napi hat órában tevékenykedik egy önkéntes a Foglalkoztatóban. A biztosított programok: -
ART tréning Szociális készségfejlesztő tréning Egyéni fejlesztő programok Egyéni pszichológiai tanácsadás Tanulást elősegítő programok- korrepetálás A munkaerő-piacra való belépést, álláskeresést elősegítő programok Munkaerő-piaci csoportos tanácsadás Külső munkaügyi kapcsolatok Segítségnyújtás egyéb szociális problémákban Iskola- és képzés keresés Strukturált szabadidő eltöltésére irányuló programok Helyreállító igazságszolgáltatási eszközök alkalmazása Családi Döntéshozó Csoportkonferencia Bűnmegelőzési programok Jogi tanácsadás
A foglalkoztató munkatársai részt vettek motivációs interjú technika, Családi Döntéshozó Csoportkonferencia, szociális készségfejlesztés képzésen, élménypedagógiai tréningen. ▪
A miskolci „Zöld Ház” komplex közösségi programokon, 2009 folyamán összesen 712 fő fordult meg, összesen 3663 alkalommal, 4877 szolgáltatás igénybevételével. Az átlagos ügyfélforgalom havonta 306 fő, naponta 15 fő volt.
52
A közösségi programok szervezésével 2 fő (1 fő csoportvezető pártfogó felügyelő és 1 fő pártfogó felügyelői asszisztens) foglalkozik. Munkájukat folyamatosan segítették a különféle csoportokat vezető pártfogó felügyelők, illetve az együttműködő civil és partnerszervezetek programokat megvalósító munkatársai. A csoportos foglalkozásokon kívül (pl. értékrend-korrekciós, ART tréning, szociális készségfejlesztő csoport stb.) pszichológiai tanácsadás is igénybe vehető volt. A tanulássegítés mellett csatlakoztak a Digitális Középiskola, Település Pont programhoz é a munkavállalást segítő Foglalkoztatási Információs Pont programhoz. Könyvtárat, filmklubot, kondicionáló termet működtettek. A fiatalok között különösen népszerű volt az éjféli pingpong bajnokság. A jóvátételi programokat külön magatartási szabályként is előírhatták az elrendelők. Reményeink szerint a komplex program megfelelő előkészítő bázisa a 2010. évtől, TÁMOP forrás terhére kialakítandó közösségi foglalkoztatónak. A munkatársak részt vettek motivációs interjú technika, családi döntéshozó csoportkonferencia, szociális készségfejlesztés képzésen, élménypedagógiai tréningen. 3.6. A pártfogó felügyelők szakmai munkájának ellenőrzése a megyei hivatalokban, a komplex ellenőrzésekben való részvétel. 2003. július 1-je óta az új szervezeti keretek között működő Szolgálat szakmai tevékenységének vizsgálata rendszeressé vált. Az ellenőrzések többirányúak, magukban foglalják: -
a megyei (fővárosi) főügyészségek által folytatott törvényességi vizsgálatokat,
-
a tárcafelügyelet által elvégzett ellenőrzéseket,
-
a KIH ellenőrzéseit,
-
a vezetői ellenőrzéseket.
A vezetői ellenőrzéseket és az önellenőrzéseket már négy ügycsoportban támogatták (a környezettanulmány és pártfogó felügyelői vélemény készítése ügycsoportokban a korábbi években kidolgozott, a pártfogó felügyelet és közérdekű munka végrehajtása ügycsoportokban a 2009. évben kidolgozott) a nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével elkészített értékelő táblák. A 2009. évben komplex ellenőrzés keretében az alábbi megyék pártfogó felügyelői szolgálatának a szakmai tevékenységét ellenőriztük: 1.
Békés Megyei Igazságügyi Hivatal
2.
Zala Megyei Igazságügyi Hivatal
3.
Pest Megyei Igazságügyi Hivatal
4.
Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal
A Somogy Megyei igazságügyi Hivatal komplex ellenőrzését a 2009. évben megnyitottuk, de az ellenőrzés befejezése csak 2010. elején fog megvalósulni. A 2009. évben kezdtük el a fővárosi „JÓVÁ TETT HELY” Közösségi Foglalkoztató és a miskolci komplex közösségi program témavizsgálatát. Az ellenőrzésről szóló zárójelentés a 2010. év elején készül el.
53
3.7.
Jogszabály előkészítésekben való közreműködés, a jogszabályok módosulása folytán a Szolgálatot érintő feladatok előkészítése, háttéranyagok, új módszertani anyagok készítése.
2009-ben folyamatosan véleményeztük a Büntető Törvénykönyv módosításával kapcsolatos tervezeteket, a Büntetés-végrehajtási Kódex tervezetét, a bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosítások tervezetét, valamint az ezekhez kapcsolódó rendeletmódosításokat. Bár nem a Szolgálat látja el a civil mediáció feladatait, a mediáció témakörében szerzett gyakorlati és jogszabály-előkészítési tapasztalataink hasznosultak a polgári jog területén alkalmazható közvetítői tevékenységhez kapcsolódó jogszabály-módosítások szakmai előkészítésében. A Szolgálat munkatársai az év folyamán folyamatosan részt vettek abban a civil mediációs műhelymunkában, amely a polgári közvetítői tevékenység területén a közvetítői névjegyzéken szereplő mediátorok képesítési követelményeit és továbbképzésének feltételeit dolgozta ki, folyamatosan konzultálva az IRM képviselőjével. Háttéranyagot készítettünk: ▪
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa felkérésére megvizsgáltuk a gyermeki jogok jelzőrendszeri érvényesülését a Szolgálat gyakorlatában, különös tekintettel az ombudsmani adatkéréssel érintett Somogy Megyei, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, Pest Megyei, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei, Békés Megyei, Zala Megyei, KomáromEsztergom Megyei Igazságügyi Hivatalok gyakorlatára.
▪
„A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégiai Terv 20092020” végleges szakértői változat szerinti tervezetéhez
▪
Az Igazságügyi Hivatal egyes szolgálatainak elmúlt 5 évi statisztikai adatairól
▪
Az Amerikai Egyesült Államok Magyarországi Nagykövetsége megkeresésére a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás ügyszámairól
▪
A közvetítői eljárás jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatáról a Legfőbb Ügyészség által készített Összefoglaló Jelentéshez és iránymutatáshoz
▪
Véleményeztük az programjavaslatát
▪
Szolgálatunk kitöltötte az Európa Tanács „SPACE II. – 2007” kérdőívet, amely a 2007es adatok alapján az alternatív szankciók elrendeléséről és végrehajtásról gyűjtött adatokat.
▪
A szomszédos ország kollégáinak kérésére, a „Román Pártfogó Felügyelői Szolgálat fejlesztésének folytatása” c., 2006-ban indult Phare projekt keretében több európai országhoz hasonlóan, hazánk is töltött ki kérdőívet az utógondozásra vonatkozóan.
Ariadne
Alapítvány
poszttraumás
konfliktuskezelési
2009. július 1-jén kiadásra került a pártfogó felügyelői munkát segítő ügymenetmodell és iratminták teljes körben felülvizsgált, és az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően aktualizált, egységes szerkezetű változata. Az ügymenetmodell használatát és értelmezését országos képzéssel segítettük A 2009. év során tájékoztató formájában a pártfogó felügyelők javaslattételi lehetőségeiről, a próbára bocsátás jogintézményéhez kapcsolódó módszertani kérdésekről, az egyes jogszabályok módosításáról, a távoltartásról, a kétéves és az ötéves szabály alkalmazásáról bocsátottunk ki módszertani állásfoglalásokat. A KIH PFM Osztálya az egyes jogszabályok értelmezésében napi szinten támogatja a megyei/fővárosi hivatalokat. A főként egyedi ügyekhez kapcsolódóan feltett kérdésekre (napi
54
átlagban 2-3 ilyen felvetés szerepel) a válasz megadása jellemzően telefonon és e-mailen keresztül történik. Az egyes pártfogó felügyelői ügycsoportokban főként a jogszabályok változásával kapcsolatban merülnek fel értelmezést érintő kérdések. A 2009. év során különösen ilyenek voltak a kétéves és az ötéves szabályhoz kötődőek, de a próbaidők hosszabbodásával kapcsolatos egyedi állásfoglalások kérése is gyakori. A terheltekkel szemben külföldön folyamatban levő büntetőeljárásokhoz kapcsolódó pártfogó felügyelői intézkedések is folyamatos szakmai támogatás mellett történnek. A 2009. évben összesen 28 ügyben működtünk közre az IRM Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályának a megkeresésével az adatok beszerzésében. A közvetítői eljárások gyakorlatában felmerült kérdések megvitatásának elsődleges fórumát a mentori országos értekezletek jelentik, ahol a megyei mentorok felvetései alapján közösen alakítjuk ki egy-egy kérdésre vonatkozóan az alkalmazandó módszertant, illetve jogszabály értelmezést. Ezekről írásos emlékeztetőt is kapnak a megyei hivatalok. 2009-ben összesen 3 mentori értekezletet szerveztünk. A közvetítői eljárásokkal kapcsolatban írásbeli állásfoglalással, szakmai iránymutatással segítettük a helyes jogértelmezést, többek között az ügyész szerepével kapcsolatosan a megállapodások felülbírálatában, a biztosítókat érintő kérdésekben, a közvetítői eljárás lehetőségéről perújítással érintett ügyekben. A közvetítői eljárások során problémát okozott a szerzői jog megsértésével kapcsolatos ügyek kezelésében a sértettekre vonatkozó végrehajtási gyakorlat. Ennek feloldása érdekében egyeztettünk az Artisjus képviselőivel a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás sértettekkel kapcsolatos gyakorlatáról, és együttműködést alakítottunk ki a számukra is megfelelő idézési, közvetítői gyakorlatról az olyan, gyakori és egyébként csekély kárértékű ügyekben, amelyekben náluk kizárólag Budapesten áll rendelkezésre képviseleti joggal felruházható személy. Az erre vonatkozó módszertani állásfoglalásunkat a mediátorok felé ismertté tettük. 3.8.
Statisztikai adatszolgáltatás
Az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Programon (OSAP) belül negyedévente készül országos összesítés az ügyforgalomról, valamint ezen kívül féléves összesítéseket is kibocsátunk. Ezek - a Szolgálatra vonatkozó elemző tanulmányokat megalapozó - adatok nyilvánosak és folyamatosan megjelennek a Hivatal honlapján. 3.9.
Nemzetközi kapcsolatok
3.9.1. Az Európai Pártfogó Szövetséggel való kapcsolattartás Az Európai Pártfogó Szövetség (CEP) tagjaként ebben az évben is részt vettünk az európai szervezet munkájában, amelynek vezetőségében Bogschütz Zoltán szakmai referens képviseli a Szolgálatunkat. A CEP hagyományainak megfelelően 2009-ben is két vezetőségi ülés volt, amelyen részt vett a magyar tag is. A sorrendben 66. ülést Barcelonában tartották 2009. április 24-25-e között, a 67. ülésre, pedig Budapesten október 15-16-a között került sor a KIH szervezésében és épületében. A vezetőség tagjainak állandó feladata, hogy a CEP központjának munkatársai, valamint a különböző munkacsoportjai által készített dokumentumokat véleményezzék, megtegyék a szükséges kiegészítéseket, valamint a különböző témákban közösen hozzák meg a döntéseket az üléseken. A magyar tag Csehország, Grúzia, Horvátország, a Moldovai Köztársaság (és természetesen 55
hazánk) pártfogó szolgálatával ápolja a kapcsolatot, ill. friss információt szerez a szakmai fejleményekről. Emellett a CEP konferenciákon való részvételt koordinálja a fenti országok viszonylatában. A magyar tag is közreműködött a CEP tagszervezeti körének bővítésében, az év során többször véleményezte a várhatóan 2010-ben megjelenő, pártfogó felügyelői tevékenységre vonatkozó Európa Tanács által kibocsátandó ajánlást. 2009 folyamán - a főtitkár felkérésére - svéd kollégájával közösen egy levelet állítottak össze, amelynek célja, hogy a CEP tagszervezetei érdeklődésére számot tartó, 2010-2013 között rendezendő CEP rendezvények témáit rendszerbe foglalja, másrészt pedig új témajavaslatokat gyűjtsön össze. Az eddig beérkezett válaszok értékelését a svéd vezetőségi taggal közösen végezték el, ill. a következő tisztújító közgyűlésig (2010. május) tovább vizsgálják a beérkező témajavaslatokat. A vezetőség tevékenysége kiterjedt többek között az Európa Tanáccsal, valamint az Európai Unióval való együttműködésre, EU-s pályázatok megírásában való részvételre, az európai országok alternatív szankcióinak végrehajtását áttekinthetően bemutató statisztika kialakítására, nemzetközi konferenciák szervezésére, a tagszervezetek számának bővítésére (jelenleg kiemelten olyan felsőoktatási intézmények tagfelvételére, amelyek pártfogást, ill. ezzel összefüggésben büntetőjogot valamint szociális munkát oktatnak). További információkkal bővült a szervezet honlapja, a tagszervezetek pozitív visszajelzései alapján a CEP tovább folytatta a rendszeresen megjelenő elektronikus hírlevelek küldését, amely 2009-ben az Igazságügyi Hivatal minden megyei hivatalába is eljutott. Lépéseket tett egy európai pártfogással foglalkozó tudományos szakmai folyóirat létrehozására, továbbfejlesztette a 2008-ban kialakított európai pártfogó szakértőket nyilvántartó adatbázist, valamint tervezi a 2008-ban megjelent, 32 ország pártfogói tevékenységét magában foglaló „Pártfogás Európában” című könyv CEP weboldalán való megjelenését aktuális adatokkal kiegészítve. Továbbá a következő tisztújító közgyűlésen várhatóan elfogadásra kerül a vezetőségi tagok és külső szakértők által közösen kidolgozott „A pártfogás értékei és prioritásai” c. dokumentum is. A CEP által elért számos eredmény mellett a szervezet számára kihívást jelent, hogy a jelenleg – magas fenntartási költségen – Utrechtben működő iroda kapacitásai elérték a maximumot. A munkatársak teljes időben való foglalkoztatása, ill. új kollégák felvétele további forrásokat igényelne, azonban erre a jelenlegi gazdasági viszonyok miatt olyan megoldást kell találni, amely nem növeli a résztvevő szervezetek tagdíjat. A kapacitásbővítés elősegítése érdekében az év végén egy EU-s pályázat beadása történt, amelynek eredménye a jövő év első felében várható. A CEP-nél a források és lehetőségek felmérése oly módon is megvalósult, hogy 2009 nyarán egy független szakértő átvilágította a szervezet tevékenységét, amelynek eredményét a vezetőség figyelembe veszi jövőbeli döntései során – ennek kapcsán szervezeti átalakítás is elképzelhető. A 2009. év során – a költségvetési források engedte lehetőségek és a fejlesztési elképzeléseinkkel összhangban – a CEP alábbi szakmai rendezvényein képviseltette magát szolgálatunk: 1.
„Szakértői találkozó a pártfogás területén történő kapacitásbővítésről” című rendezvényen 2009. február 25-27-e között Szófiában.
A workshop résztvevői bemutatták és elemezték, hogy az egyes európai országok pártfogó felügyelői szolgálatai milyen szakmai támogatást nyújtottak, ill. kaptak egymástól. Ezen kívül egyeztetések zajlottak arról, hogy az egyes, nagyon különböző fejlettségi szinten működő szolgálatok milyen témákban és módon tudnák a leghatékonyabban átadni egymásnak
56
tapasztalataikat, hogyan tudnának a különböző jó gyakorlatokból és elkövetett hibákból tanulni. 2.
„Szakértői találkozó a pártfogó felügyelői intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, Európai Unió Tanácsa által készített kerethatározat megvalósításáról” című rendezvényen 2009. október 8-9-e között Dublinban.
Az Európai Unió Tanácsának 2008/947/IB számú (2008. november 27.) Kerethatározata az ítéletek és a pártfogó felügyeletet megállapító határozatok – tekintettel a pártfogó felügyelői intézkedések és alternatív szankciók végrehajtására – kölcsönös elismerési elvéről szól. A workshop résztvevői eszmét cseréltek a kerethatározatban foglaltak bevezetésének feladatairól, egyes lépéseiről, kihívásairól, valamint a megvalósítandó eredmények mérési lehetőségeiről. 3.9.2. Az Európai Fórum a Resztoratív Igazságszolgáltatásért elnevezésű szervezet munkájában való részvétel Szolgálatunk 2009-ben is fenntartotta tagságát az „Európai Fórum a Resztoratív Igazságszolgáltatásért” nevű nemzetközi szervezetben. Két fő részt vett a szervezet 2009. június 3-a és 5-e között, a belgiumi Leuvenben rendezett „Building social support for restorative justice – working with media, civil society and citizens” című nemzetközi szemináriumán. A szeminárium a helyreállító igazságszolgáltatás társadalmi támogatottságának kérdéseivel, a médiával, civil társadalommal és az állampolgárokkal való viszonyával foglalkozott. A szemináriummal egy időben került sor a szervezet éves közgyűlésére is. A helyreállító igazságszolgáltatás társadalmi támogatottságával kapcsolatban a szervezet kutatást végez, amelyhez a magyar tapasztalatokra vonatkozóan részletes angol nyelvű háttéranyagot készítettünk. 3.9.3. Más nemzetközi kapcsolatok ▪ A Szolgálat ebben az évben is folyamatosan bővítette nemzetközi kapcsolatait. Már hagyományosnak és rendszeresnek mondhatók a szomszédos országokkal kiépült kétoldalú találkozók és együttműködések (pl. Ausztria, Románia, Horvátország). ▪ Az előző évekhez hasonlóan 2009-ben is számos kérdésben fordultunk külföldi kollégáinkhoz az ottani gyakorlat egyes kérdéseinek rövid úton történő megválaszolása érdekében (pl. az elektronikus felügyelet valamint a veszély és szükségletértékelés területén). ▪ 2009. június 15-26-a között a francia Igazságügyi Minisztérium három munkatársa akik egyben egy francia vezetőképzés hallgatói is - töltötték hazánkban kéthetes szakmai gyakorlatukat, amelynek egyik szervezője a Szolgálat volt. A szakmai program koordinálásában és lebonyolításában szintén részt vett hivatalunk több munkatársa is. ▪ 2009. június 22-26-a között a Jersey-szigetek Pártfogó Felügyelő Szolgálatának egyik munkatársát látta vendégül Szolgálatunk, szakmai csereút keretében. A program szervezésében és lebonyolításában több munkatársunk is részt vett. ▪ 2009. október 18-21-e között Szolgálatunk képviseltette magát az Áldozatsegítő Szolgálat által szervezett lengyelországi (Karpacz) tanulmányúton. ▪ A szakmai, módszertani ismeretek bővítéséhez és a sztenderdek kidolgozásához, kapcsolódik a „Török Pártfogó Szolgálat fejlesztése a fiatalkorú elkövetőkkel való munka, valamint az áldozatsegítés területén” című, TR/2007/IB/JH/01 sz. angol vezetésű, 10 Európai ország részvételével zajló projekt, amelynek egyik elemeként, 2009. november 01-07. között egy hattagú török delegációt fogadott az Hivatal. A szakmai programok megszervezésében és 57
lebonyolításában több megyei hivatal, valamint társintézmény is részt vett. A 21 hónapig tartó projekt további, Magyarországot érintő eleme, hogy a többek között az Egyesült Királyságban, ill. hazánkban is működő ART Goldstein tréning bevezetésének és adaptációjának első lépései megtörténjenek Törökországban. Ebben a munkában vett részt 2009. november 30-a és december 11-e között Bogschütz Zoltán pártfogó felügyelői szakreferens, a projekt folytatásaként 2010. január 18-29-e között dr. Horváth Sarolta (Fővárosi IH PFSZ) pártfogó felügyelő fog szakértőként dolgozni Törökországban. ▪ Egy másik nemzetközi projekt is kapcsolódik a hazai csoportfoglalkozások elméletének és gyakorlatának fejlesztéséhez. Az Európai Bizottság Igazságügyek, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága által támogatott – 2009 elején kezdődött, közel két éven át tartó STARR (Strengthening Transnational Approaches to Reducing Re-offending) - Nemzetközi együttműködés megerősítése a bűnismétlés csökkentése érdekében – nevű pályázati program három területen valósít meg kutatásokat, pilot projekteket, valamint a pilot projektek értékelését – amelyből a résztvevő országoknak ill. szervezeteknek csak egy témára kell koncentrálniuk: -
18-25 év közötti elkövetők bűnismétlésének csökkentése
-
Kábítószerrel kapcsolatos bűnismétlés csökkentése
-
Családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűnismétlés csökkentése
A projekt időtartama és a kutatás szűkös anyagi lehetőségei miatt csak olyan témakörökben várható pilot program ill. kutatás az egyes országokban, amelyek már más országokban is „kutatással bizonyított eredményes módszerként” vannak nyilvántartva, ezért hazánk elsősorban a fiatalkorú, ill. fiatal felnőtt elkövetői körre koncentrálva az ART Goldstein tréning hazai tapasztalatainak bemutatásával és vizsgálatával vesz részt benne. A STARR projektben a következő pályázati partnerszervezetek működnek együtt: -
Londoni Pártfogó Felügyelői Szolgálat
-
National Offender Management Service (NOMS) - /Az Egyesült Királyság Bűnelkövető Kezelő Szolgálata – amelynek része a pártfogó felügyelői szolgálat/
-
Bolgár Igazságügyi Minisztérium
-
IGA Crime Prevention Foundation – Bulgária /IGA Bűnmegelőzési Alapítvány/
-
Igazságügyi Hivatal – Pártfogó Felügyelői Szolgálat
-
CEP – The European Organisation for Probation /Európai Pártfogó Szövetség/
-
A Cambridge-i Egyetem Kriminológiai Intézete
A résztvevők első egyeztetésére 2009. április 1-3-a között került sor Cambridge-ben, ahol Szolgálatunk is képviseltette magát. Az egyes országokban szerzett tapasztalatok disszeminációja kutatási beszámolók, konferenciák és szemináriumok formájában valósul meg. A projekthez kapcsolódó számos rendezvény egyikeként, várhatóan 2010. júniusában, hazánkban is megrendezésre kerül egy szeminárium (amely 2010-es Pártfogás Napjához is kapcsolódhatna). ▪ Szolgálatunk segítette az IRM által „A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban” címmel 2009. április 27. és 29. között Budapesten megrendezett nemzetközi konferencia előkészületeit és szervezését, valamint munkatársaink három előadás ill. workshop megtartását is vállalták a konferencián. Az Igazságügyi Hivatal munkatársai és mediátorai közül összesen 25 fő vett részt a három napos konferencián.
58
▪ Az Igazságügyi Hivatal partnerségi megállapodást kötött a Schleswig-Holstein-i Társadalmi Felelősségért a Büntető Igazságszolgáltatásban Egyesülettel (SRCJ) a helyreállító igazságszolgáltatás területén az Európai Bizottsághoz történő pályázat benyújtása érdekében. A projekt fő tevékenységei: kutatás, konferenciák, nemzetközi adatbázis és internetes szakmai fórum létrehozása, tanulmányutak, kézikönyvek, útmutatók elkészítése. A pályázat elbírálása jelenleg még folyamatban van, sikeres pályázat esetén a helyreállító igazságszolgáltatás terén olyan országokkal való szakmai együttműködésre ad lehetőséget, amelyekkel e területen eddig nem volt szakmai együttműködésünk. ▪ 2009. április 30-án egy napos látogatásra fogadtuk Martin Wright angol mediációs szakembert, aki a Fővárosi IH mediátoraival találkozott. ▪ Az angol székhelyű European Institute for Social Services megkeresésére partnerségi megállapodást kötöttünk az Inclusion nevű angliai szervezettel kortárs segítők hálózatának, képzési rendszerének kialakítására irányuló pályázatukban való részvételre. A projekt keretében bűnelkövetők körében kísérleti jelleggel próbálnánk ki az angol kortárs segítői modellt. A pályázat kedvező elbírálása esetén a projekt leghamarabb 2010 márciusában indulhat és 2 évig tart. ▪ 2009. október 15-én, az IRM-ben megbeszélésen vettünk részt az Észak-RajnaVesztfália Igazságügyi Minisztériuma képviselőjével. A megbeszélésen körvonalazódtak egy esetleges jövőbeni szakmai együttműködés részletei. A megbeszélésen történt megállapodás szerint a szakmai együttműködés elmélyítésének előkésítéséhez hosszabb angol nyelvű tájékoztatókat, háttéranyagokat küldtünk a német félnek a Hivatal munkájáról. 3.10. Hazai kapcsolatok, honlap, kommunikáció, tájékoztatás A Szolgálat kiemelt feladata volt az elmúlt években, hogy a reformfolyamat előtti meglévő kapcsolatait tovább erősítse, illetve az együttműködéseket a pártfogó felügyelői tevékenységek elősegítése érdekében intézményesítse, együttműködési megállapodásokkal stabilizálja. A központi és a megyei/fővárosi hivatalok kiterjedt együttműködési hálózata a 2009. évben tovább bővült. A megyei hivatalok közül az alábbi felek között jött létre új, vagy módosított együttműködési megállapodás: -
Baranya Megyei Igazságügyi Hivatal - Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete
-
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei, Heves Megyei, Nógrád Megyei Igazságügyi Hivatal Észak-magyarországi Regionális Képző Központ
-
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal - Regionális Civil Központ Alapítvány
-
Heves Megyei Igazságügyi Hivatal - Roma Közösségfejlesztők Országos Szövetsége
-
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazságügyi Hivatal - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság
-
Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal - Tolna Megyei Roma Gazdakör
-
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazságügyi Hivatal – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
-
Együttműködési megállapodás született a „Modul close to” programban való részvételre. Ebbe a prevenciós programba közlekedési balesetet okozó fiatalok kerülhetnek, számukra külön magatartási szabályként előírva.
59
-
A „Ne bánts Világ” Alapítvány együttműködési megállapodás keretében erőszakos bűncselekményt elkövetett felnőtt korú pártfogoltak részére biztosít csoportfoglalkozásokat előre egyeztetett szombati napokon. Az első foglalkozás szeptember 12-én lezajlott, négy fő részvételével
A társintézményekkel, nyomozóhatóságokkal, ügyészségekkel, bíróságokkal, önkormányzatokkal, az általuk működtetett intézményekkel, büntetés-végrehajtási intézetekkel a munkakapcsolat eredményesebb, szorosabb, személyesebb lett a számos közös szakmai rendezvény, pályázat révén. A civil szervezetekkel, egyházakkal való együttműködés kialakítása, fejlesztése már a Szolgálat megalakulása óta folyik, a pártfogó felügyelők munkájában is érintett, hasonló területen tevékenykedőkkel a kapcsolatfelvétel megtörtént. A 2009. évben a hangsúlyt a kooperáció konkrét feladatokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó fejlesztésére helyeztük. A 2009. év egyik fontos feladata volt, hogy további lépéseket tettünk a javítóintézetekkel való együttműködésünk fejlesztésére. A pártfogó felügyelői tevékenység képesítési előírásainak megfelelő képzést biztosító egyetemekkel és főiskolákkal a 2009. évben is folyamatos volt a kapcsolat. Kölcsönösen részt veszünk az intézmények által szervezett szakmai konferenciákon, előadásokon, tudományos napokon. A pártfogó felügyelők közül sokan tereptanárként és oktatóként is részt vesznek a felsőfokú képzésben. A hallgatói tevékenység az alapja a Szolgálat egyik jövőbeni fejlesztési területének, a kortárs segítésnek és az önkéntesi hálózat működtetésének. Hagyományosan jó az elterelésben részt vevő kezelőhelyekkel az együttműködés, amelyet erősít, hogy a megyei hivatalok pártfogó felügyelői tagjai a helyi Kábítószer Egyeztető Fórumoknak, továbbá a helyi Bűnmegelőzési Bizottságoknak is. Folyamatos a pártfogó felügyelők két civil szervezetével, a Magyar Pártfogók Országos Szövetségével (MAPOSZ) és a Fiatalkorúak Pártfogóinak Országos Szövetségével (FIPOSZ) való együttműködés. Tevékenységük, szakmai érdekképviseletük, pályázati munkában való aktív szerepük segíti a szakmai munka fejlesztését. A pártfogó felügyelői tevékenységről szóló szakmai lapot, a „Pártfogó” című újságot, a MAPOSZ adja ki. A Szolgálat kommunikációs törekvése kettős. Egyrészt célja az e tevékenységi területtel kapcsolatban álló állami, önkormányzati és civil szervezetek pontos tájékoztatása feladatainkról és a hatékony munkavégzés érdekében kialakítható kapcsolódási pontokról. Másrészt célja a szükséges információknak az állampolgárok felé történő biztosítása, az érdeklődők tájékoztatása, a közvélemény formálása. A honlap (www.kih.gov.hu) aktualizálása folyamatos volt. 2009. novemberében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz pályázatot nyújtottunk be a Jóvá-Tett-Hely Közösségi Foglalkoztató honlapjának fejlesztésére, amely sikeres volt. A 2009. évben elkészült az európai pártfogói szolgálatokat bemutató kiadvány magyar fordítása, amely honlapunkra is felkerült. A 2009. évben a helyi és az országos írott és elektronikus média több esetben foglalkozott az alternatív büntetések jelentőségével, a mediáció gyakorlatával, a Szolgálat feladatellátásával. Hazai rendezvényeken való részvétel A 2009. évben is számos hazai szakmai rendezvényen vettünk részt. A legjelentősebbek az alábbiak voltak: ▪
A 2009. január 19-21-e között megrendezett negyedik „MindenGyerek” konferencián hivatalunk folyamatos stand működtetése mellett két workshopot tartott. 60
a) 2009. január 20-án, „Börtönben az apukám!” c. workshop. Az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő-, Jogi Segítségnyújtó- és Pártfogó Felügyelői Szolgálatának tevékenységét bemutató interaktív esetelemzés a Veszprém Megyei Igazságügyi Hivatal munkatársai közreműködésével: dr. Perger Orsolya – Áldozatsegítő Szolgálat osztályvezetője, dr. Török Nóra – Jogi Segítségnyújtó Szolgálat ügyintézője, dr. Szabó András – pártfogó felügyelő. b) 2009. január 20-án, „Egy autófeltörés következményei” c. workshop. Az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő-, Jogi Segítségnyújtó- és Pártfogó Felügyelői Szolgálatának tevékenységét bemutató interaktív esetelemzés a Borsod-AbaújZemplén Megyei Igazságügyi Hivatal munkatársai közreműködésével: Bak Zoltánné – pártfogó felügyelő, dr. Kertész Zsuzsanna – Áldozatsegítő Szolgálat osztályvezetője, dr. Schirger György – Jogi Segítségnyújtó Szolgálat osztályvezetője. ▪
A 2009. április 27-29-e között rendezett, "A helyreállító igazságszolgáltatás európai jó gyakorlatai a büntetőeljárásban" c. nemzetközi konferencián Szolgálatunk több munkatársa is részt vett, főigazgató asszony mellett dr. Törzs Edit és dr. Velez Edit szakreferensek tartottak előadást.
▪
A Kriminálexpo rendezvényen 2009. május 7-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal munkatársai – Lukácsné Tóth Betty megyei igazgató, Bárdos Zoltán csoportvezető és Papp Zoltánné pártfogó felügyelő – mutatták be előadásaikban a megyei pártfogó felügyelői szolgálatot, a közvetítői eljárás működését, valamint a megyében szervezett csoportos foglalkozásokat és más programokat.
▪
Szeged Napján került sor a Szegedi Fegyház és Börtön, valamint a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata által meghirdetett képzőművészeti pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére, továbbá a díjazott alkotások kiállítására.
▪
2009. október 30-án „A terápia és szankció dialektikája – visszaélés önmagunkkal és/vagy a társadalommal” című, a PTE Állam- és Jogtudományi Kara, a Bűnügyi Szemle, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és a pécsi Origó-ház szervezésében megrendezett szakmai ankéton Bogschütz Zoltán tartott előadást. Az előadás címe: „Az Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata kompetenciájában jelentkező drogproblémák kezelési stratégiái”, majd Bíróné Oláh Mária „A Fejér Megyei Igazságügyi Hivatal kábítószerügyi tevékenységei, a szenvedélybetegekkel való foglalkozás speciális eszközei a pártfogó felügyelet végrehajtásában” címmel tartott prezentációt.
▪
A 2009. november 12-13-a között megrendezett Szociális EXPO 2009 rendezvényen hivatalunk munkatársai „Az Igazságügyi Hivatal szakterületeinek tevékenysége, szolgáltatásai” címmel tartottak előadást; Drienyovszki János - Pártfogó Felügyelői Szolgálat, dr. Tóth Zsófia - Áldozatsegítő Szolgálat, Biroscsukné dr. Páll Anita - Jogi Segítségnyújtó Szolgálat.
▪
2009. július 15-19-e között a miskolci hivatal munkatársai bűnmegelőzési és prevenciós programok biztosításával részt vettek a Hegyalja Fesztiválon (TokajRakamaz). Programjai a következők voltak: droggal, bűnmegelőzéssel kapcsolatos tesztek kitöltése, addikciókkal kapcsolatos tájékoztató anyagok szórása, mentálhigiénés tanácsadás. Éjszakai sportbajnokságok (csocsó- és pingpong.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hivatal munkatársai a fesztiválon tájékoztatást nyújtottak az IH Pártfogó Felügyelői Szolgálatának, Áldozatsegítő Szolgálatának, és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának tevékenységéről is.
61
▪
2009. március 19-20-án: „IV. Nemzetközi Budapest Műhely a szociális vállalkozás lehetőségei a civil humánszolgáltatások területén”.
▪
2009. május 8-án: „Elmélet és gyakorlat viszonya a szociális munkában” – Az ELTE TÁTK Szociális Tanulmányok Intézete Szociálismunkás-Képző Tanszék Konferenciája, volt hallgatói számára.
▪
2009. május 14-én: a Budapesti Fegyház és Börtön országos szakmai konferenciája „Antiszocialitás, drogproblémák és bánásmód a börtönben” címmel.
▪
2009. május 21-én: "Az éghajlatvédelmi kerettörvény (tervezet) várható szociális hatásai" című műhelybeszélgetés, amelyet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Budapesti Szociális Forrásközpont, a Szociális Szakmai Szövetség, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Klímatörvény Almunkacsoportja szervezett.
▪
2009. június 26-án: „Helyzetkép a magyarországi büntetés-végrehajtásról” című konferencia, amelyen az EU6 keretprogram által támogatott „Crime Repression Costs in Context“ c. nemzetközi kutatás empirikus vizsgálatának eredményeiről számoltak be.
▪
2009. szeptember 22-én: „A kriminológia jelene, múltja, jövője” c., az Országos Kriminológiai Intézet 50 éves fennállásának tiszteletére rendezett konferencia.
▪
2009. szeptember 30 - október 2-a között megrendezett Országos Gyermekvédelmi Konferencia.
▪
2009. november 24-én: részvétel a Stockholmi Programról rendezett szemináriumon.
▪
A Kriminológiai Társaság közgyűlései és tudományos ülései.
▪
Az Országos Kriminológiai Intézet kerekasztal programjai. (2009. november 8-án a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás, 2009. november 26-án a közérdekű munka büntetés végrehajtása volt a téma. Ez utóbbin dr. Opóczky László főosztályvezető-helyettes, Illés Tiborné igazgató, Hegedűs Sándor csoportvezető és dr. Kajtár Vera szakmai referens előadóként vettek részt.
▪
2009. október 9-én, „A gyermekek jogainak védelme határokon belül és kívül” című, a Magyar Bíróképző Akadémia által szervezett konferencia, ahol Bénédicte Vassallo asszony, a francia Semmitőszék bírájának előadását hallhatták a résztvevők.
▪
2009. május 12-én a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének XVIII. szakmai konferenciáján vettünk részt.
▪
Önkéntes tapasztalatcsere – Önkéntes Központ Alapítvány – 2009. február 05.
▪
Hátrányból előnyt – Válaszok a munkaerő-piaci (re)integráció kihívásaira konferencia – 2009. február 20.
▪
ELTE – Pedagógia Kar – Mesterségünk címere rendezvény – 2009. április 29.
▪
„Antiszocialitás, drogproblémák és bánásmód a börtönben” konferencia – 2009. május 14.
▪
Önkéntesek Napja – 2009. június 06.
▪
Sziget Fesztivál 2009. augusztus 12-17. Idén a Jóvá-Tett-Hely Közösségi Foglalkoztató önállóan nem vett részt a Sziget Fesztiválon, mindössze a fesztiválon működő rendőrőrsön kapott egy standot és 62
elsősorban a rendőrséggel közösen valósított meg programokat (tesztek kitöltése, kézműves foglakozások). ▪
A Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata képviseltette magát a 2009. augusztus 26-29. között megrendezett Szegedi Ifjúsági Napokon.
▪
2009. február 20-a, Áldozatok Napja
▪
2009. június 19-e, Országos Mediációs Egyesület közgyűlése és konferenciája
▪
2009. november 19-e, A rendszerváltás 20 éve - Társadalom szekció, ELTE
▪
Magyar Bíróképző Akadémia (2009. február 23-a és 2009. május 28-a)
▪
2009. március 25-e és 2009. április 6-a, IRM Oktatási Főigazgatóság, Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet, Bűnmegelőzési Akadémia
▪
2009. július 6-a, Családi Döntéshozó Csoportkonferencia projekt záró konferenciája
▪
2009. július 24-e, IRM ösztöndíjasok tájékoztatása az IH munkájáról
▪
2009. szeptember 24-e, TÁMOP Nyitókonferencia, Budapest
▪
2009. október 20-a, Szent Ignác Szakkollégium, Budapest
3.11. Oktatás, képzés A Szolgálatot érintő ügyviteli vizsgarendszerhez és vizsgaanyaghoz kapcsolódó tananyag aktualizálása részben megtörtént a 2009. év folyamán. 2009. október 4-5-e között Pilisszentkereszten 21 fő pártfogó felügyelő számára ügyviteli vizsgára felkészítő képzést tartottunk. 2009. szeptember 8-án részt vettünk középfokú és felsőfokú végzettségű ügykezelők ügyviteli vizsgára felkészítő képzésében. A 2009. évben az új módszerek bevezetése miatt a Drogkoordinátorok- illetve az Utógondozók munkacsoportjának képzései kerültek előtérbe, mert az OBmB, és az SZMM forrásait különösen büntetés-végrehajtási intézetből szabaduló illetve pártfogó felügyelet alatt álló addiktológiai rizikóval rendelkező kliensek célcsoportjára fordítottuk. 2009-ben folytatódott a 2007-és, 2008-ban elkezdődött munka. 2007-2008-ban 60 pártfogó felügyelő (drogkoordinátor, utógondozó, valamint környezettanulmányt készítő pártfogó felügyelő) a Családi Döntéshozó Csoportkonferencia módszert tanulták meg, és alkalmazását el is kezdték. 2008-ban ez a csoport kicsit átalakulva, újabb tréningen vett részt, ahol a „Motivációs Interjútechnikát” tanulták meg. 2009-ben a „Sikeres kommunikáció” illetve a „Strukturált Problémamegoldás Technikáit” sajátították el. 2009-ben az SZMM fejezeti átcsoportosítás terhére egy másik, eddig a Szolgálat által nem alkalmazott módszert is sikerült kísérleti jelleggel megismerni és kipróbálni: ez az Élménypedagógia módszere volt. Ennek a módszernek az alkalmazására kifejezetten a fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők csoportjából választottunk ki 18 fő pártfogó felügyelőt. Az élménypedagógia módszerének kipróbálására két kísérleti teszt-csoportot szervezünk 2010-ben két helyen az országban, Budapesten és Miskolcon. A 2009. évben a szakmai konzultációk az Ügymenetmodell előkészítéséhez és hatályba léptetéséhez kapcsolódóan voltak különösen élénkek. A pártfogó felügyelők számára a 2009. évben összesen 37 munkanapot érintő képzést szerveztünk, amely összesen 325 pártfogó felügyelőt érintett.
63
Sorszám
Képzés neve
Résztvevők száma
Tartama
1.
Ügymenetmodell képzés
3 munkanap
2. 3.
Ügyviteli vizsgára felkészítő képzés Stresszkezelés és problémamegoldó modellek
2 munkanap 3 x 2 53 munkanap
4.
Élménypedagógia
2x 30 óra 18 (6 munkanap)
5.
Pártfogói iktatási megbeszélés Szociális készségfejlesztés tréning
1 54 fő munkanap 2x 30 óra, 26 + 2 nap 8 munkanap)
Mediációs mentori értekezlet Mediációs mentori értekezlet Mediációs mentori értekezlet Mediátor továbbképzés (börtön mediáció)
1 munkanap 1 munkanap 1 munkanap 4 munkanap
20
Továbbképzés Lengyelországban
4 munkanap 37 munkanap
1 fő mediátor
6.
7. 8. 9. 10.
11.
75 (IH előadókkal együtt) 21
40 + ügyvéd 20 4
Időpont
Megvalósító
2009. április 1- IH 3. 2009. október 5-6. 2009. okt. 1213. 2009. okt. 2930. 2009. nov. 1314. 2009. szept. 28-30. 2009. okt. 2628. 2009. június 4. 2009. április 14-16, 27-29., Konzultáció: 2009. jún. 19., . nov. 18. 2009. május 11. 17 2009. június 30. 2009. december 17. 2009. november 8-12. 2009. 18-21.
KIH, PFMO NEURO-MED Bt. Dr. Bodrogi Andrea
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzati Városőrség IH Érted Egyesület
Agria
IH IH IH
Foresee Kutatócsoport Nonprofit Közhasznú Kft. október lengyel IM
325 pártfogó felügyelő
A szakkönyvtár az idei évben forráshiány miatt csupán néhány kötettel bővült. A legjelentősebb, hiánypótló kiadvány a „Probation in Europe” című kötet volt, amelyben angol nyelven került bemutatásra az európai pártfogó szolgálatok között a magyar pártfogói rendszer is. A megyei/fővárosi hivatalok, a KIH PF Módszertani osztálya és a Könyvtár részére beszerzett könyvek: Kertész Tibor: Mediáció a gyakorlatban 1. - A mediáció dinamikája, Partners Hungary, 2009 Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez, Napvilág Kiadó, 2009
64
Az év folyamán ismételten többször éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a SAGE szakmai kiadó honlapjáról ideiglenesen ingyenesen hozzáférhető angol nyelvű szakcikkeket letölthessük.
Budapest, 2010. január 15.
Kóta Tünde igazgató
65
