I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS
1
Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást. 1.
A GYÓGYSZER NEVE
Thorinane 2000 NE (20 mg) 0,2 ml oldatos injekcióban, előretöltött fecskendőben 2.
MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
2000 NE (20 mg) enoxaparin-nátrium 0,2 ml-es előretöltött fecskendőnként. 100 mg enoxaparin-nátrium milliliterenként. Előállítása sertés bélnyálkahártyából történik. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. 3.
GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. Tiszta, színtelen-halványsárga oldat. 4.
KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1
Terápiás javallatok
A Thorinane felnőttek számára javallott:
Vénás thomboembolia prophylaxisára, különösen ortopédiai, általános sebészeti vagy onkológiai műtéten áteső betegeknél.
Vénás thomboembolia prophylaxisára akut betegség, például akut szívelégtelenség, akut légzési elégtelenség, súlyos fertőzések, valamint reumás betegségeknek a beteg immobilizációját okozó exacerbációja miatt ágyhoz kötött betegeknél (a 40 mg/0,4 ml-es hatáserősségre vonatkozik).
Tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem járó mélyvénás thrombosis kezelésére.
Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, acetilszalicilsavval (ASA) együtt adva.
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus (STEMI) kezelésére, azokat a betegeket is beleértve, akik konzervatív kezelésben fognak részesülni, illetve akik a későbbiekben percutan coronaria angioplasticán fognak átesni (a 60 mg/0,6 ml-es, a 80 mg/0,8 ml-es és a 100 mg/1 ml-es hatáserősségekre vonatkozik).
Hemodialízis során a thrombusképződés megelőzésére az extracorporalis dializáló körben.
2
4.2
Adagolás és alkalmazás
Adagolás Felnőttek Vénás thomboembolia prophylaxisára, különösen ortopédiai, általános sebészeti vagy onkológiai műtéten áteső betegeknél Azoknál a betegeknél, akiknél közepes a vénás thromboembolia kockázata (például hasi műtét után) az ajánlott adag 20 mg enoxaparin-nátrium naponta egyszer, subcutan adva. Az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést általában 7-10 napra rendelik. Bizonyos betegeknél ez a kezelési időtartam meghosszabbítható. Amennyiben fokozott a vénás thrombosis és embolia kockázata, az enoxaparin-nátriumot a beteg mobilizálásáig kell alkalmazni. Általános műtéti beavatkozáson áteső betegeknél az első adagot a műtét előtt 2 órával kell beadni. Azoknál a betegeknél, akiknél magasabb a vénás thromboembolia kockázata (például ortopédiai műtét előtt álló betegek) az ajánlott adag 40 mg enoxaparin-nátrium naponta egyszer, subcutan adva, amelyből az első adagot körülbelül 12 órával a műtét előtt kell alkalmazni. Vénás thomboembolia prophylaxisára akut betegség, például akut szívelégtelenség, akut légzési elégtelenség, súlyos fertőzések, valamint reumás betegségeknek a beteg immobilizációját okozó exacerbációja miatt ágyhoz kötött betegeknél (a 40 mg/0,4 ml-es hatáserősségre vonatkozik) Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 40 mg naponta egyszer, subcutan adva. Az enoxaparin-nátriummal végzendő kezelést legalább 6 napra rendelik, és a beteg teljes mobilizálásáig, de legfeljebb 14 napig folytatják. Tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem szövődött mélyvénás thrombosis kezelése Az enoxaparin-nátriumot subcutan kell beadni vagy naponta egyszer 1,5 mg/testtömeg kg-os (ttkg) adagban, vagy naponta kétszer 1 mg/ttkg-os adagban. Thromboemboliás szövődmények esetén az ajánlott adag 1 mg/ttkg naponta kétszer, subcutan adva. A kezelést általában 5 napra rendelik. Indokolt esetben oralis antikoaguláns kezelést kell megkezdeni, és az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést az antitrombotikus hatás eléréséig kell folytatni. Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, szájon át alkalmazott ASA-val együtt adva Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 1 mg/ttkg 12 óránként, subcutan adva, naponta egyszer 100-325 mg adagban, szájon át alkalmazott ASA-val egyidejűleg. Ezeknél a betegeknél az enoxaparin-nátriumot legalább 2 napra kell rendelni, és folytatni kell a kezelést, amíg az eléri a célját. A kezelés szokásos időtartama 2-8 nap. Akut STEMI kezelésére, azokat a betegeket is beleértve, akik konzervatív kezelésben részesülnek, illetve akik a továbbiakban percutan transluminalis coronaria angioplasticán fognak átesni (a 60 mg/0,6 ml-es, a 80 mg/0,8 ml-es és a 100 mg/1 ml-es hatáserősségekre vonatkozik) Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 30 mg egyszeri intravénás injekcióban, majd közvetlenül az intravénás injekció után további 1 mg/kg-os subcutan adag, amelyet 1 mg/kg-os subcutan adagok követnek 12 óránként (csak az első két adag estében legfeljebb 100 mg, amelyet 1 mg/ttkg-os subcutan adag követ). A 75 éves és idősebb betegeknél alkalmazandó adagolást illetően lásd 4.2 pont: „Idős betegek”). Trombolitikummal (fibrinspecifikus vagy nem fibrinspecifikus) együttes alkalmazás esetén az enoxaparin-nátriumot a fibrinolitikus terápia megkezdése előtti 15 percben vagy megkezdése utáni 30 percben kell beadni. Az akut STEMI diagnózisa után minden betegnek azonnal ASA-t kell kapnia, feltéve, hogy nincs ellenjavallata (a gyógyszert naponta egyszer 75-325 mg-os adagban kell adni). Az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés rendelhető 8 napra, vagy végezhető a kórházi elbocsátásig, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Percutan coronaria intervencióval (PCI) kezelt betegeknél: ha az enoxaparin-nátrium utolsó subcutan adagját kevesebb mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be, akkor további adag alkalmazása nem 3
szükséges. Ha az utolsó subcutan adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be, akkor 0,3 mg/ttkg enoxaparin-nátriumot kell adni intravénás bólusban. Az extracorporalis thrombusképződés megelőzésére hemodialízis során Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja, amely 1 mg/ttkg az artériás szárba fecskendezve a dialízis-kezelés kezdetén, általában 4 órás dialízishez elegendő. Amennyiben fibringyűrűk találhatók – például a szokásosnál hosszabb időtartamú kezelés esetén – egy további, 0,5-1 mg/ttkg-os adag adható. Azoknál a betegeknél, akiknél nagy a vérzés kockázata, csökkenteni kell az adagot két vascularis hozzáférést biztosító katéter használata esetén 0,5 mg/ttkg-ra, illetve egy vascularis hozzáférést biztosító katéter használata esetén 0,75 mg/ttkg-ra. Különleges betegcsoportok Idős betegek Idős, 75 éves és idősebb betegeknél akut STEMI kezelésére tilos kezdő intravénás bólust alkalmazni. Az adagolást 12 óránként, subcutan adott 0,75 mg/ttkg-os adaggal kell kezdeni (csak az első két adag legfeljebb 75 mg), a továbbiakban pedig 0,75 mg/ttkg-os adagokat kell alkalmazni. Idős betegeknél az egyéb javallatokban nem szükséges a dózis csökkentése, kivéve vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd még 4.2 pont: Vesekárosodás; 4.4 pont: Vérzés idős betegeknél; Vesekárosodás, valamint 5.2 pont). Gyermekek és serdülők Az enoxaparin biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Vesekárosodás Súlyos vesekárosodás Súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) szenvedő betegeknél az adag módosítása szükséges a következő táblázatoknak megfelelően, mivel ebben a betegpopulációban jelentősen megemelkedik az enoxaparin-nátrium-expozíció. Ajánlott dózismódosítás az enoxaparin-nátrium terápiás dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél 1 mg/ttkg naponta kétszer, subcutan adva 1 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva 1,5 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva
1 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus (STEMI) kezelésére 75 évesnél fiatalabb betegeknél 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os subcutan adaggal együtt, amit naponta kétszer subcutan adaggal együtt, amit naponta egyszer 1 mg/kg adagolása követ 1 mg/kg adagolása követ (Az első két subcutan adag mindegyike legfeljebb (Csak az első subcutan adag legfeljebb 100 mg) 100 mg) Akut STEMI kezelésére 75 éves és idősebb betegeknél 0,75 mg/kg naponta kétszer, subcutan adva, kezdő 1 mg/kg naponta egyszer, subcutan adva, kezdő bólus nélkül. bólus nélkül. (Az első két subcutan adag mindegyike legfeljebb (Csak az első subcutan adag legfeljebb 100 mg) 75 mg)
4
Dózismódosítás az enoxaparin-nátrium prophylacticus dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan beszűkült veseműködésű betegeknél 40 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva Az ajánlott dózismódosítások nem vonatkoznak a hemodialízis javallatra. Közepes és enyhe fokú vesekárosodás Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) vagy enyhe fokú (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges a dózis módosítása, gondos klinikai ellenőrzés javasolt az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés alatt. Lásd még a „Vesekárosodás” című részt a 4.4 pontban és az 5.2 pontot. Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegeknél klinikai vizsgálatok hiányában óvatosság szükséges. Testtömeg Elhízott vagy alacsony testtömegű betegeknél nem szükséges dózismódosítás (lásd 4.4 és 5.2 pont). Spinalis és/vagy epiduralis anesztézia Spinalis és (vagy) epiduralis anesztéziában részesülő betegeknél óvatosság szükséges. Az adag módosítására lehet szükség (lásd 4.4 pont). Az alkalmazás módja Subcutan injekció Az enoxaparin-nátrium subcutan injekció formájában alkalmazható vénás thromboembolia megelőzésére, mélyvénás thrombosis kezelésére, instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, valamint akut STEMI kezelésére. Intravénás injekció Akut STEMI esetén a kezelést egyszeri gyors intravénás injekcióval kell kezdeni, melyet azonnal subcutan injekció követ. Az extracorporalis dializáló kör artériás szárába fecskendezve Hemodialízis során az extracorporalis vérrögképződés megelőzése érdekében az extracorporalis dializáló kör artériás szárába adják be az enoxaparin-nátriumot, injekció formájában. A Thorinane-t intramuscularisan tilos beadni. Subcutan injekciózási technika Az injekciót legjobb a beteg hanyatt fekvő helyzetében, mély subcutan injekció formájában beadni. A beadás helyét váltogatni kell a hasfal bal, illetve jobb anterolateralis vagy posterolateralis része között. A tűt teljes hosszában, függőlegesen be kell szúrni a hüvelyk- és mutatóujj közé fogott bőrredőbe. A bőrredőt nem szabad elengedni, amíg az injekció beadása be nem fejeződött. Az enoxaparin-nátrium beadása után az injekció területét nem szabad dörzsölni. 20 mg-os vagy 40 mg-os előretöltött fecskendő használata esetén az injekció beadása előtt tilos eltávolítani a légbuborékokat a fecskendőből, mert ez az adag csökkenését eredményezheti. 4.3
Ellenjavallatok
-
A készítmény hatóanyagával, heparinnal vagy annak származékaival, köztük az alacsony 5
-
molekulatömegű heparinnal szembeni túlérzékenység. Akut bakteriális endocarditis. Súlyos véralvadási zavarok. Nagyfokú vérzés. Thrombocytopenia olyan betegeknél, akiknél enoxaparin jelenlétében pozitív az in vitro aggregáció vizsgálat. Aktív gyomor- és/vagy nyombélfekély. Stroke (kivéve az artériák elzáródását követő apoplexiát). Fokozott vérzési kockázat.
4.4
Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
-
Fokozott vérzési kockázat Vérzés bárhol felléphet (lásd 4.8 pont). Amennyiben vérzés lép fel, meg kell határozni annak helyét, és megfelelő terápiát kell megkezdeni. Az enoxaparin-nátrium óvatosan alkalmazandó fokozott vérzésveszéllyel járó helyzetekben, úgymint: a haemostasis zavarai (alvadási zavarok vagy a vérrög feloldódásának zavarai); a kórelőzményben szereplő gyomor- és/vagy nyombélfekély; friss ischaemiás stroke; súlyos, dekompenzált hypertonia; diabeteses retinopathia; a közelmúltban zajlott idegsebészeti vagy szemészeti beavatkozások; a haemostasist befolyásoló gyógyszerek egyidejű alkalmazása. Heparin-indukált thrombocytopenia Az enoxaparin-nátrium rendkívüli óvatossággal alkalmazandó olyan betegeknél, akiknél heparin alkalmazása által előidézett thrombocytopenia áll fenn thrombosissal együtt vagy anélkül. A heparin alkalmazása által előidézett thrombocytopenia kockázata évekig fennmaradhat. Amennyiben heparin okozta thrombocytopenia feltételezhető, az in vitro végzett thrombocyta-aggregációs teszteknek korlátozott diagnosztikus értékük van. Ezekben az esetekben az enoxaparin-nátrium alkalmazására vonatkozó döntés csak szakértővel való előzetes konzultáció után hozható meg. A thrombocytaszám ellenőrzése Alacsony molekulatömegű heparinok alkalmazásakor fennáll az antitestek képződésével járó heparin-indukált thrombocytopenia kockázata. A thrombocytopenia jellemzően az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés megkezdése utáni 5. és 21. nap között jelentkezik. Ezért javasolt a thrombocytaszám meghatározása az enoxaparin-nátrium-terápia megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeresen a kezelés alatt. A thrombocytaszám jelentős csökkenésének (a kiindulási érték 30-50%-ára) észlelésekor az enoxaparin-nátrium kezelést azonnal le kell állítani, és a beteget más terápiára kell átállítani. Hyperkalaemia A heparin gátolhatja az aldoszteron termelődését a mellékvesében, ami hyperkalaemiához vezet, különösen diabetes mellitusban, krónikus veseelégtelenségben, eleve fennálló metabolikus acidosisban szenvedő, illetve emelkedett plazma káliumszintű vagy káliumspóroló diuretikumokat szedő betegeknél. A hyperkalaemia kockázata magasabbnak tűnik hosszabb időtartamú kezelés esetén, de a hyperkalaemia általában reverzibilis. Kockázatnak kitett betegeknél meg kell határozni a plazma káliumszintjét a heparin-terápia megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeresen ellenőrizni kell, ha a kezelés időtartama meghaladja a kb. 7 napot. Spinalis és/vagy epiduralis anesztézia Spinalis/epiduralis anesztézia során enoxaparin-nátrium egyidejű alkalmazása intramedullaris haematomát eredményezhet. Ez hosszú távon fennálló vagy maradandó bénuláshoz vezethet. Ilyen szövődmények az enoxaparin-nátrium napi 40 mg-os vagy alacsonyabb adagokban történő alkalmazásakor ritkán lépnek fel. Az intramedullaris haematoma kockázata fokozottabb az enoxaparin-nátrium magasabb adagjainak adása, a műtét után állandó epiduralis katéter alkalmazása, 6
illetve a haemostasist befolyásoló egyéb gyógyszerek, például nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (NSAID-ok) egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont). Az intramedullaris haematoma kockázata magasabbnak tűnik továbbá poszttraumás elváltozások és ismételt cerebrospinalis punkció esetén, valamint olyan betegeknél, akiknek a kórelőzményében gerincműtét vagy gerincdeformitás szerepel. Az anesztézia, illetve a subarachnoidealisan vagy epiduralisan adott anelgesia és enoxaparin-nátrium egyidejű alkalmazása kapcsán fellépő, canalis spinalisba törő vérzés potenciális kockázatának csökkentése érdekében figyelembe kell venni a gyógyszer farmakokinetikai profilját (lásd 5.2 pont). A katéter behelyezését, illetve eltávolítását akkor javasolt végezni, amikor az enoxaparin antitrombotikus hatása kisfokú. Ugyanakkor nem ismert, hogy az egyes betegeknél pontosan mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az enoxaparin antikoaguláns hatása kellően kisfokú legyen. A katéter behelyezését, illetve eltávolítását kis enoxaparin-dózisok (20 mg naponta egyszer, 30 mg naponta egyszer vagy kétszer vagy 40 mg naponta egyszer) alkalmazása esetén legalább 12 órával a beadás után, míg nagy enoxaparin-dózisok (0,75 mg/ttkg naponta kétszer, 1 mg/ttkg naponta kétszer vagy 1,5 mg/ttkg naponta egyszer) alkalmazása esetén legalább 24 órával a beadás után kell végezni. Az anti-Xa-szintek ezekben az időpontokban még mérhetők. A katéter későbbi behelyezése, illetve eltávolítása nem garantálja, hogy nem fog intramedullaris haematoma kialakulni. Azoknak a betegeknek, akik naponta kétszer 0,75 mg/kg-os vagy naponta kétszer 1 mg/kg-os adagban kapják az enoxaparint, nem szabad megkapniuk a napi kétszeri adagolás mellett járó második adagot, hogy a katéter behelyezéséig, illetve eltávolításáig eltelő idő hosszabb legyen. Hasonlóképpen, bár nem lehet konkrét ajánlást adni a katéter eltávolítása után következő enoxaparin-adag beadásának időpontjára vonatkozóan, a beavatkozást és a betegnél fennálló kockázati tényezőket figyelembe véve meghatározott thrombosiskockázatot és vérzésveszélyt egyaránt mérlegelő előny-kockázat értékelés alapján megfontolandó a következő adag legalább 4 órával későbbi beadása. Külön figyelmet igényelnek azok a betegek, akiknél a kreatinin-clearance 30 ml/perc alatti, mivel az enoxaparin eliminációja hosszabb időt vesz igénybe. Ezeknél a betegeknél megfontolandó a katéter eltávolítására meghatározott várakozási idő duplájával számolni, vagyis legalább 24 óra teljen el, ha a rendelt enoxaparin-adag alacsonyabb (30 mg naponta egyszer), és legalább 48 óra, ha az adag magasabb (1 mg/ttkg naponta). Ha az orvos úgy dönt, hogy epiduralis/spinalis anesztézia vagy lumbálpunkció mellett antikoaguláns kezelést alkalmaz, fokozott körültekintés és a beteg rendszeres ellenőrzése szükséges a neurológiai károsodás okozta esetleges panaszok és tünetek, például középvonali hátfájás, szenzoros és motoros kiesési tünetek (zsibbadás és gyengeség az alsó végtagokban), valamint a bél- és/vagy hólyagműködési zavarok észlelésére. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy a fenti panaszok vagy tünetek bármelyikének észlelésekor azonnal értesítsék a gondozásukat végző egészségügyi szakembert vagy kezelőorvosukat. Spinalis haematoma okozta panaszok vagy tünetek gyanúja esetén sürgősen fel kell állítani a diagnózist, és a gerincvelő dekompresszióját is magában foglaló kezelést kell megkezdeni. Percutan coronaria intervenció (PCI) Instabil angina, non-Q myocardialis infarctus és ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus kezelése céljából végzett coronaria intervenció után a vérzés kockázatának minimalizálása érdekében pontosan be kell tartani az enoxaparin-nátrium adagok alkalmazása között ajánlott intervallumokat. PCI-t követően fontos a megfelelő vérzéscsillapítás elérése a punkció helyén. Amennyiben záró eszközt alkalmaznak, a kanül (sheath) azonnal eltávolítható. Amennyiben manuális kompressziós módszert alkalmaznak, a kanült 6 órával az utolsó intravénás/subcutan enoxaparin-nátrium adag beadása után kell eltávolítani. Ha folytatni kell az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést, a soron következő adagot leghamarabb a kanül eltávolítása után 6-8 órával lehet beadni. Figyelni kell esetleges vérzés vagy haematoma kialakulásának jeleit a beavatkozás helyén. Műbillentyűk Mechanikus műbillentyűvel rendelkező betegeknél nem végeztek megfelelő vizsgálatokat az enoxaparin-nátrium antikoaguláns jellemzőinek értékelésére, ezért az enoxaparin alkalmazása nem javasolt. Műbillentyűvel élő, enoxaparinnal kezelt betegektől (köztük a thromboemboliás események 7
fokozott kockázatának kitett terhes nőktől és magzatoktól - lásd 4.6 pont) származó kevés adat és az értékelést zavaró tényezők az enoxaparin műbillentyűvel élő betegeknél történő alkalmazása ellen szólnak. Vérzés idős betegeknél A prophylacticus dózistartományon belül nem figyeltek meg fokozott vérzéshajlamot idős betegeknél. Idős betegeknél (különösen a nyolcvan éves és idősebb betegeknél) a terápiás dózistartományban fokozott lehet a vérzéses szövődmények kockázata. Ebben a betegcsoportban gondos klinikai ellenőrzés javasolt (lásd 4.2 és 5.2 pont). Vesekárosodás Károsodott veseműködésű betegeknél a megnövekedett enoxaparin-nátrium-expozíció fokozott vérzési kockázattal jár. Súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) a szérumban az enoxaparin-nátrium jelentősen magasabb koncentrációja miatt javasolt az adag módosítása a terápiás és prophylacticus dózistartományokban. Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) és enyhe fokú (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges dózismódosítás, ezeknél a betegeknél az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés alatt gondos klinikai ellenőrzés szükséges (lásd még 4.2 és 5.2 pont). Alacsony testtömegű betegek Alacsony testtömegű (<45 kg) nőbetegeknél, illetve alacsony testtömegű (<57 kg) férfibetegeknél prophylacticus (nem testtömegre illesztett) dózisok alkalmazása után az enoxaparin-nátrium koncentrációjának emelkedését figyelték meg, ami magasabb vérzési kockázathoz vezethet. Ezért ezeknél a betegeknél gondos klinikai ellenőrzés javasolt (lásd 5.2 pont). Elhízott betegek Elhízott betegeknél nagyobb a thromboembolia kialakulásának kockázata. A prophylacticus dózisok hatásosságát és biztonságosságát elhízott (BMI > 30 kg/m2) betegeknél nem határozták meg teljes körűen, ezért a dózismódosításra vonatkozóan nincs konszenzus. Ezeknél a betegeknél gondosan oda kell figyelni a thromboemboliára jellemző panaszokra és tünetekre. Laboratóriumi vizsgálatok A vénás thromboembolia megelőzésére alkalmazott adagokban az enoxaparin-nátrium nem befolyásolja a vérzési időt és az általános alvadási paramétereket, valamint nem hat a thrombocyta-aggregációra és a fibrinogén thrombocytákhoz való kötődésére sem. Az enoxaparin magasabb adagokban történő alkalmazása alatt előfordulhat az aktivált parciális tromboplasztinidő (aPTI) és az aktivált alvadási idő (aCT) megnyúlása. Az aPTI és az aCT megnyúlása nem mutat lineáris összefüggést az enoxaparin-nátrium antitrombotikus hatásának fokozódásával. Ezért az aPTI és az aCT nem alkalmas és nem megbízható az enoxaparin-nátrium hatásának ellenőrzésére. A vérzés potenciális kockázatának legjobb indikátora a kockázatfelmérés és a klinikai ellenőrzés. Az anti-Xa akivitás rutinszerű ellenőrzése általában nem szükséges. Ugyanakkor megfontolandó az anti-Xa aktivitás ellenőrzése, ha az alacsony molekulatömegű heparinnal kezelt betegnél fokozott vérzési kockázat (például károsodott veseműködésű betegek, idős vagy extrém testtömegű betegek) vagy aktív vérzés áll fenn. Nátriumtartalom A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 4.5
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az enoxaparin-kezelés előtt a haemostasist befolyásoló szereket – hacsak alkalmazásuk nem nélkülözhetetlen – ajánlott leállítani. Ilyen szerek például a szisztémásan adott szalicilátok, az acetilszalicilsav, az NSAID-ok, köztük a ketorolak, a dextrán és a klopidogrél, a szisztémásan adott glükokortikoidok, a trombolitikumok és az antikoagulánsok, valamint más thrombocyta-aggregáció 8
gátló szerek, beleértve a glikoprotein IIb/IIIa-antagonistákat is. Ha a kombináció elkerülhetetlen, az enoxaparint gondos klinikai és laboratóriumi ellenőrzés mellett kell alkalmazni. 4.6
Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség Állatkísérletek során nem tapasztaltak foetotoxicitásra vagy teratogenitásra utaló jelet. Vemhes patkánynál minimális mértékű a 35S-enoxaparin átjutása az anyai placentán keresztül a magzatba. Embernél nem bizonyított, hogy az enoxaparin átjut a placentagáton a terhesség második trimesztere alatt. Az első és a harmadik trimeszterre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. Mivel nincsenek terhes nők bevonásával végzett megfelelő statisztikai erejű, jól kontrollált vizsgálatok, és mivel az állatkísérletek nem mindig jelzik előre a humán reakciót, ezt a gyógyszert terhesség alatt csak akkor szabad alkalmazni, ha az orvos az alkalmazás szükségességét egyértelműen megállapította. Mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél az enoxaparin alkalmazását nem vizsgálták megfelelően. Egy klinikai vizsgálatban, amelyet (Afrikában) mechanikus műbillentyűvel élő terhes nők bevonásával végeztek, akiknek enoxaparint adtak naponta kétszer 1 mg/ttkg adagban a thromboembolia kockázatnak csökkentésére, 8 nő közül 2-nél alakultak ki a szívbillentyű elzáródását eredményező, valamint anyai és magzati halálozáshoz vezető vérrögök. A forgalomba hozatalt követően elszigetelt esetekben szívbillentyű-thrombosist jelentettek mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél, mialatt thromboprophylaxis céljából végzett enoxaparin-kezelésben részesültek. Mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél magasabb lehet a thromboembolia kockázata. Az enoxaparin-nátrium alkalmazása műbillentyűvel élő terhes nők számára nem javasolt (lásd 4.4 pont). Szoptatás Laktáló patkányoknál a 35S-enoxaparin vagy jelölt metabolitjainak koncentrációja az állat tejében nagyon alacsony. Nem ismert, hogy az enoxaparin változatlan formában kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Az enoxaparin per os felszívódása valószínűtlen. Ugyanakkor enoxaparin-kezelésben részesülő szoptató anyáknál elővigyázatosságból a szoptatás abbahagyását kell tanácsolni. 4.7
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az enoxaparin nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.8
Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása Vérzések Klinikai vizsgálatok során a vérzések voltak a leggyakrabban jelentett reakciók. Ezek közé tartoztak súlyos vérzések, amelyekről a betegek legfeljebb 4,2%-ánál számoltak be (sebészeti beavatkozáson átesett betegek1). Ezek közül az esetek közül néhány halálos kimenetelű volt. A többi antikoagulánshoz hasonlóan, vérzés jelentkezhet bizonyos kockázati tényezők egyidejű fennállása esetén, mint például: vérzésre hajlamos szervi elváltozások, invazív beavatkozások vagy a haemostasist befolyásoló egyéb gyógyszerek egyidejű alkalmazása (lásd 4.4 és 4.5 pont). A mellékhatások táblázatos felsorolása Az enoxaparint klinikai vizsgálatok során értékelték, melyek keretében 15 000 beteg kapott enoxaparint. A vizsgálatokban 1776, thromboembolia kockázatának kitett, ortopédiai vagy hasi műtét után a vénás thromboembolia megelőzésére enoxaparint alkalmazó beteg, 1169, akut belgyógyászati betegség miatt ágyhozkötött, vénás thromboembolia megelőzésére enoxaparinnal kezelt beteg, 559, tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem járó mélyvénás thrombosis miatt 9
enoxaparin-kezelésben részesülő beteg, 1578, instabil angina, illetve non-Q myocardialis infarcuts miatt enoxaparin-kezelésben részesülő beteg és 10 176, akut ST-elevációs myocardialis infarctus miatt enoxaparin-kezelésben részesülő beteg vett részt. A klinikai vizsgálatok során megfigyelt és a forgalomba hozatal utáni időszakban jelentett mellékhatások az alábbiakban kerülnek részletezésre. A gyakoriságok meghatározása a következő: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), illetve nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A forgalomba hozatalt követő időszakban megfigyelt mellékhatások spontán jelentésekből származnak, ezért gyakoriságuk „nem ismert” (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). MedDRA Az összes szervrends javallat zeri osztály
Érbetegsé gek és tünetek
Nem ismert: Spinalis haematoma (vagy neuroaxialis haematoma) eseteiről számoltak be spinalis/epidu ralis anesztézia vagy spinalis punkció, illetve műtét utáni állandó katéterek és enoxaparin-ná trium egyidejű alkalmazása kapcsán. Ezek a reakciók különböző fokú neurológiai károsodásokat eredményezte k, köztük hosszú távú vagy végleges bénulást (lásd 4.4 pont).
Prophylaxis Prophylax sebészeti is betegeknél belgyógyá szati betegeknél
Nagyon gyakori: Vérzés *
Gyakori: Vérzés *
Tüdőembóli ával járó vagy tüdőembóli a nélküli mélyvénás thrombosis ban szenvedő betegek kezelése Nagyon gyakori: Vérzés *
Instabil anginában és non-Q myocardiali s infarctusba n szenvedő betegek kezelése
Akut STEMI-be n szenvedő betegek kezelése
Gyakori: Vérzés *
Gyakori: Vérzés *
Ritka: Nem Retroperiton gyakori: ealis vérzés Intracraniali s vérzés, retroperitone alis vérzés
Ritka: Retroperiton ealis vérzés
10
Nem gyakori: Intracraniali s vérzés, retroperiton ealis vérzés
Vérképzősze rvi és nyirokrends zeri rendelleness égek
Nem ismert: Vérzéses anaemia; thrombosissal járó immun-allergi ás thrombocytop enia esetei; ezek közül néhány esetben a thrombosis szövődménye ként szervi infarctus vagy végtagi ischaemia jelentkezett (lásd 4.4 pont); eosinophilia
Immunrend szeri rendelleness égek
Gyakori: Allergiás reakció
Nagyon gyakori: Thrombocy tosis**
Nem gyakori: Thrombocy topenia
Gyakori: Thrombocy topenia
Nagyon gyakori: Thrombocy tosis ** Gyakori: Thrombocy topenia
Ritka: Anaphylaxiás/ anaphylactoid reakció Nem ismert: Anaphylacticu s/ anaphylactoid reakció, beleértve a sokkot Nem ismert: Fejfájás
Idegrendsze ri rendelleness égek Nagyon Máj- és eperendellen gyakori: A ességek májenzimszint ek megemelkedés e (főként transzaminázo k ***) Nem ismert: Hepatocellular is májkárosodás; 11
Nem gyakori: Thrombocy topenia
Gyakori: Thrombocy tosis** Thrombocy topenia Nagyon ritka: Immun-alle rgiás thrombocyt openia
cholestaticus májkárosodás A bőr és a bőr alatti szövet rendelleness égei
A csont- és izomrendsze
Gyakori: Urticaria, viszketés, erythema Nem gyakori: Bullosus dermatitis Nem ismert: - Cutan vasculitis, bőrnekrózis, amely általában az injekció beadási helyén jelentkezik (ezeket a jelenségeket általában purpura vagy infiltrált, fájdalmas, erythemás plakkok előzik meg). Ebben az esetben az enoxaparin-ná triummal végzett kezelést abba kell hagyni. - Csomók az injekció helyén (gyulladásos csomók, melyek nem enoxaparin tartalmú cisztikus képződménye k). Ezek néhány nap alatt felszívódnak, és nem teszik szükségessé a kezelés abbahagyását. - Alopecia Nem ismert: Osteoporosis 12
r, valamint a kötőszövet rendelleness égei Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
hosszú távú (3 hónapnál tovább tartó) kezelést követően Gyakori: Az injekció beadásának helyén jelentkező haematoma, az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom és egyéb reakciók az injekció beadásának helyén† Nem gyakori: Lokális irritáció; bőrnekrózis az injekció beadásának helyén Ritka: Hyperkalaemi a
Laboratóriu mi és egyéb vizsgálatok eredményei *: például haematoma, ecchymosis, amely nem az injekció beadásának helyén jelentkezik, sebhaematoma, haematuria, epistaxis és gastrointestinalis vérzés. **: emelkedett, 400 × 109/l-t meghaladó thrombocytaszám ***: a normálérték felső határának 3-szorosát meghaladó transzaminázszintek †: például az injekció beadásának helyén jelentkező oedema, vérzés, túlérzékenység, gyulladás, duzzanat, fájdalom, vagy az injekció beadásának helyén fellépő (máshová nem sorolt) reakció. 1
Sebészeti betegeknél a vérzéses szövődményeket súlyosnak ítélték: (1) ha a vérzés jelentős klinikai eseményt idézett elő, vagy (2) ha a haemoglobinszint legalább 2 g/dl-es csökkenésével járt vagy 2 vagy több egység vérkészítmény transzfúzióját tette szükségessé. A retroperitonealis és intracranialis vérzéseket mindig súlyosnak értékelték.
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. 4.9
Túladagolás
Panaszok és tünetek Az enoxaparin-nátrium véletlen túladagolása az intravénás, extracorporalis vagy subcutan beadást követően vérzéses szövődményekhez vezethet. A szájon át alkalmazott enoxaparin rosszul szívódik fel, és még nagy adag alkalmazása esetén sem valószínű, hogy bármilyen súlyos következményt 13
idézne elő. Ennek ellenőrzése a plazma anti-Xa és anti-IIa aktivitásának vizsgálatával lehetséges. Kezelés Az antikoaguláns hatás nagymértékben közömbösíthető lassú intravénás injekcióban adott protamin-szulfáttal vagy protamin-hidrokloriddal. A protamin adagja a beadott enoxaparin adagjától függ; 1 mg protamin-szulfát 1 mg enoxaparinnátrium antikoaguláns hatását közömbösíti, amennyiben az enoxaparin-nátrium alkalmazása 8 órán belül történt. Amennyiben az enoxaparin-nátrium alkalmazása a protamin alkalmazása előtt több mint 8 órával történt, vagy ha úgy határoznak, hogy egy második adag protamin adása szükséges, akkor infúzió formájában 0,5 mg protamin adható minden 1 mg enoxaparin-nátrium közömbösítésére. 12 órával az enoxaparin-nátrium injekció beadása után protamin adása nem feltétlenül szükséges. Ugyanakkor az enoxaparin-nátrium anti-Xa aktivitása még nagy dózisú protaminnal sem közömbösíthető teljesen (legfeljebb 60%-ban). 5.
FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1
Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Antitrombotikus gyógyszerek, heparin csoport. ATC kód: B01A B05 Hatásmechanizmus Az enoxaparin kis molekulatömegű heparin, melynek átlagos molekulatömege körülbelül 4500 dalton. In vitro a tisztított enoxaparin erős anti-Xa véralvadási faktor (anti-Xa) aktivitással (körülbelül 100 NE/mg) és gyenge anti-IIa faktor, vagyis antitrombin aktivitással (körülbelül 28 NE/mg) rendelkezik. Az antitrombotikus aktivitást az antitrombin III (ATIII) mediálja, ami embernél antitrombotikus hatást eredményez. Az anti-Xa és anti-IIa aktivitáson kívül az enoxaparin további antitrombotikus és gyulladásgátló tulajdonságait észlelték egészséges önkéntesekkel és betegekkel végzett vizsgálatokban, valamint preklinikai modellekben is. Ezek közé a tulajdonságok közé sorolható az egyéb véralvadási faktorok, mint pl. a VIIa faktor ATIII-függő gátlása, az endogén szöveti faktor útvonal inhibitor (tissue factor pathway inhibitor, TFPI) felszabadulásának serkentése, valamint a von Willebrand faktor (vWF) vascularis endothelből a vérkeringésbe történő felszabadulásának csökkentése. Ezekről a tényezőkről ismert, hogy hozzájárulnak az enoxaparin teljes antitrombotikus hatásához. Klinikai hatásosság Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelése Egy nagy multicentrikus, kettős-vak vizsgálatban 3171, instabil angina vagy non-Q myocardialis infarctus akut fázisában felvett beteget vizsgáltak. Véletlenszerűen kiválasztott betegek oralis ASA-t kaptak napi egyszeri 100-325 mg adagban, amelyet az aktivált tromboplasztinidőhöz (aPTT) illesztett, egyedileg beállított adagban, intravénás injekcióban adott nem frakcionált heparinnal vagy 12 óránként 1 mg/kg-os adagban, subcutan adott enoxaparinnal kombinációban alkalmaztak. A betegeket kórházban kezelték a klinikai állapotuk stabilizálódásig, a revaszkularizációs eljárás elvégzéséig, illetve az elbocsátásig. A hospitalizáció időtartama 2 és 8 nap között mozgott. A klinikai adatokat a kezeléstől számított 30 napon át gyűjtötték. A nem frakcionált heparin az enoxaparinhoz képest jelentős mértékben csökkenti a coronaria-betegség és a szívroham ismételt jelentkezését és a halálesetek előfordulását. A fent említett szövődmények kockázatának a kezelés 14. napján észlelt 16,2%-os csökkentése a kezeléstől számított 30. napig fennmaradt. Ezenkívül, az enoxaparinnal kezelt csoportba tartozó betegeknél kisebb számban vált szükségessé a percutan transluminalis coronaria angioplastica (PTCA) vagy coronaria artéria bypass graft (CABG) módszerrel végzett revaszkularizációs eljárás (az ismételten előforduló coronaria-betegség, myocardialis infarctus, illetve a halálozás kockázata 15,8%-kal csökkent a kezeléstől számított 30. napra). 14
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus kezelése: Egy nagy multicentrikus klinikai vizsgálatban 20 479, fibrinolitikus terápiára alkalmas akut STEMI-s beteget randomizáltak vagy egyszeri 30 mg-os intravénás bólusban alkalmazott enoxaparin-kezelésre, amit az intravénás injekció után közvetlenül 1 mg/ttkg-os adag követett subcutan injekció formájában, majd 1 mg/ttkg-os subcutan adagok 12 óránként, vagy az aPTI-hez illesztett adagban, 48 órán át, intravénásan adott nem frakcionált heparin-kezelésre. Valamennyi beteg legalább 30 napon keresztül acetilszalicilsav-kezelésben is részesült. Az enoxaparin adagolási rendjét súlyosan károsodott veseműködésű, illetve idős (≥ 75 éves) betegeknél módosították. Az enoxaparin-injekciókat a kórházi elbocsátás időpontjáig vagy legfeljebb 8 napig (amelyik előbb bekövetkezett) alkalmazták. 4716 beteget kezeltek percutan coronaria angioplasticával, melynek során antikoagulánst adtak a vizsgálati készítmény maszkolásának szabályait követve. Az enoxaparinnal kezelt betegek csoportjában a percutan coronaria intervenciót az enoxaparin abbahagyása nélkül (készítményváltás nélkül) végezték a korábbi klinikai vizsgálatokban meghatározott adagolási rend szerint, vagyis: nem adtak újabb adagot abban az esetben, ha az utolsó subcutan adagot a ballon felfújását megelőző 8 órán belül adták be, 0,3 mg/ttkg enoxaparint alkalmaztak intravénásan, amennyiben az utolsó subcutan adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be. Amikor az enoxaparin hatásosságát a nem frakcionált heparinéval hasonlították össze, a halálozást, illetve az ismételt myocardialis infarctust magában foglaló elsődleges hatásossági végpont előfordulási gyakorisága a randomizálást követő első 30 nap során 9,9% volt az enoxaparin-csoportban, szemben a nem frakcionált heparin-csoport 12%-os értékével, ami a relatív kockázat 17%-os csökkenésének felel meg (p < 0,001). Az enoxaparin terápiás előnyei, amelyek jobb hatásosságban nyilvánultak meg, 48 óra elteltével jelentkeztek. Az ismételt myocardialis infarctus relatív kockázatának 35%-os csökkenését észlelték a nem frakcionált heparinnal végzett kezeléssel összehasonlítva (p < 0,001). Az enoxaparin elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása az életkor, a nem, a myocardialis infarctus lokalizációja, a diabetes fennállása, a kórelőzményben szereplő korábbi myocardialis infarctus, az alkalmazott fibrinolitikus kezelés típusa és a vizsgálati készítmény alkalmazásának megkezdéséig eltelt idő alapján elkülönített valamennyi főbb alcsoportban konstans volt. Az enoxaparin-kezelés előnyei, melyek számos hatásossági végpontban megnyilvánultak, 48 óra elteltével jelentkeznek, ekkor az ismételt myocardialis infarctus relatív kockázatának 35%-os csökkenését észlelték a nem frakcionált heparin alkalmazásához képest (p < 0,0001). Az enoxaparin elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása az életkor, a nem, az infarctus lokalizációja, a kórelőzményben szereplő diabetes, a kórelőzményben szereplő korábbi myocardialis infarctus, az alkalmazott fibrinolitikum és a vizsgálati készítménnyel végzett kezelésig eltelt idő alapján elkülönített főbb alcsoportokban konzisztens volt. A random mintavételtől, illetve a konzervatív kezeléstől számított 30 napon belül percutan coronaria angioplasticán áteső betegeknél az enoxaparin alkalmazása jelentős terápiás előnyt jelentett a nem frakcionált heparinhoz képest (az első esetben a relatív kockázat 23%-os csökkenése; a második esetben a relatív kockázat 15%-os csökkenése, p = 0,27 az interakció tekintetében). A halálozást, ismételt myocardialis infarctust, illetve intracranialis vérzést magába foglaló összetett végpont 30 nap alatti előfordulási gyakorisága (a nettó klinikai előny mérőszáma) szignifikánsan alacsonyabb volt (p < 0,0001) az enoxaparin-csoportban (10,1%) a heparin-csoporttal összehasonlítva (12,2%), ami 17%-os relatív kockázatcsökkenést jelent az enoxaparin-nátrium-kezelésben részesülők javára. 15
Az enoxaparin első 30 nap során megfigyelt, elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása a 12 hónapos megfigyelési időszak alatt fennmaradt. 5.2
Farmakokinetikai tulajdonságok
Általános jellemzők Az enoxaparin farmakokinetikáját az ajánlott adagok egyszeri és ismételt subcutan beadása, valamint egyszeri intravénás injekcióban történt beadása után, az anti-Xa aktivitás és anti-IIb aktivitás plazmaszintjei alapján vizsgálták. Az anti-Xa és anti-IIa farmakokinetikai aktivitás kvantitatív meghatározását amidolitikus módszerrel validálták specifikus szubsztrátokon, és az alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH) nemzetközi standardjával (NIBSC) szemben kalibrált enoxaparin standard alkalmazásával. Biohasznosulás és felszívódás Subcutan injekcióban történő beadás után az enoxaparin abszolút biohasznosulása az anti-Xa aktivitás alapján körülbelül 100%. Egészséges önkénteseknél a befecskendezett gyógyszer térfogata és dózisa 100 és 200 mg/l között mozgott, és nem befolyásolta a gyógyszerek farmakokinetikáját. A plazmában az anti-Xa aktivitás átlagos csúcsértéke a subcutan injekció beadását követő 3-5 óra elteltével volt megfigyelhető. Egészséges önkénteseknél a 20 mg-os, 40 mg-os, 1 mg/kg-os és 1,5 mg/kg-os adag egyszeri subcutan beadását követően tapasztalt anti-Xa aktivitás szintje sorrendben körülbelül 0,2, 0,4, 1,0 és 1,3 NE/ml volt. Közvetlenül egy 30 mg-os intravénás bólust követően, 12 óránként alkalmazott 1 mg/kg-os subcutan adagok 1,16 NE/ml-es kezdeti maximális anti-Xa faktorszinteket (n = 16) és a dinamikus egyensúlyi szintek 88%-ának megfelelő átlagos expozíciót biztosítottak. A dinamikus egyensúly a kezelés második napján alakul ki. Az enoxaparin farmakokinetikája az ajánlott dózistartományokon belül lineárisnak tűnik. Az egyénen belüli és egyének közötti variabilitás kismértékű. Egészséges önkénteseknél naponta egyszer 40 mg és naponta egyszer 1,5 mg/kg ismételt subcutan beadása után a dinamikus egyensúlyi állapot a 2. napon jött létre, és az átlagos expozíciós arány körül 15%-kal magasabb volt, mint egyszeri adag után. Az enoxaparin dinamikus egyensúlyi állapotú aktivitási szintje jól előrejelezhető az egyszeri adag farmakokinetikája alapján. 1 mg/kg napi kétszeri, ismételt subcutan adagolása után a dinamikus egyensúlyi állapot a 3-4. napra alakul ki, emellett az átlagos expozíció körülbelül 65%-kal magasabb, mint egyszeri dózis után, az átlagos csúcskoncentráció kb. 1,2 NE/ml, az átlagos völgykoncentráció pedig kb. 0,52 NE/ml. Ez a különbség a dinamikus egyensúlyi állapotban az enoxaparin-nátrium farmakokinetikája alapján várható, és a terápiás tartományon belül van. Subcutan beadás után a plazma anti-IIa aktivitása körülbelül tizede az anti-Xa aktivitásnak. A plazmában körülbelül 3-4 órával a subcutan injekcióban történt beadás után figyelték meg az átlagos maximális anti-IIa aktivitást, amely 1 mg/kg napi kétszeri, ismételt alkalmazását követően eléri a 0,13 NE/ml-t, 1,5 mg/kg napi egyszeri ismételt alkalmazását követően pedig a 0,19 NE/ml-t. Eloszlás Az enoxaparin anti-Xa aktivitásának eloszlási térfogata körülbelül 5 liter, ami megközelíti a vértérfogatot. Biotranszformáció Az enoxaparin elsősorban a májban metabolizálódik, ahol a diszulfid-kötések hasítása (deszulfatálás és depolimerizáció) eredményeként alacsonyabb molekulatömegű és jelentősen csökkent biológiai aktivitású molekulákká bomlik. 16
Elimináció Az enoxaparin-nátrium alacsony clearance-ű hatóanyag, 1,5 mg/ttkg 6 órás infúzióban történő beadása után az anti-Xa aktivitás átlagos plazmaclearance-e 0,74 l/óra. Az elimináció egyfázisúnak mutatkozik, a felezési idő az egyszeri subcutan dózis beadása után tapasztalt körülbelül 4 óra és az ismételt adagolás után tapasztalt körülbelül 7 óra között mozog. Az aktív fragmentumok renalis clearance-e a beadott dózis körülbelül 10%-át, az aktív és nem aktív fragmentumok teljes renalis excretiója pedig az adag 40%-át teszi ki. Különböző betegcsoportok jellemzői Idősek Egy populációs farmakokinetikai elemzés eredményei alapján az enoxaparin-nátrium kinetikai profilja idősebb vizsgálati alanyoknál nem különbözik a fiatalabbakétól, amennyiben a veseműködés normális. Mivel azonban ismert, hogy a veseműködés az életkor előrehaladtával beszűkül, idős betegeknél csökkent lehet az enoxaparin-nátrium eliminációja (lásd 4.2, 4.4 és 5.2 pont). Vesekárosodás Dinamikus egyensúlyi állapotban lineáris összefüggést figyeltek meg a plazma anti-Xa clearance-e és a kreatinin-clearance között, ami azt jelzi, hogy beszűkült veseműködésű betegeknél csökkent az enoxaparin-nátrium clearance-e. Enyhe (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) és közepes fokban (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) károsodott veseműködés esetén napi egyszeri 40 mg-os adagok ismételt subcutan alkalmazását követően az AUC által jelzett anti-Xa-expozíció dinamikus egyensúlyi állapotban minimálisan magasabb. Súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) 40 mg-os napi egyszeri subcutan adagok ismételt alkalmazása után dinamikus egyensúlyi állapotban jelentősen, átlagosan 65%-kal emelkedett az AUC (lásd 4.4 és 4.2 pont). Testtömeg Napi egyszeri 1,5 mg/kg-os adagok ismételt subcutan alkalmazását követően az anti-Xa aktivitás átlagos AUC-értéke elhízott egészséges önkénteseknél (BMI 30-48 kg/m2) dinamikus egyensúlyi állapotban kismértékben magasabb volt, mint nem elhízott kontroll személyeknél, az Amax ugyanakkor nem emelkedett. Subcutan adagolás mellett ezeknél az elhízott vizsgálati alanyoknál alacsonyabb a testtömegre korrigált clearance. Amikor nem testtömegre korrigált adagolást alkalmaztak, 40 mg-os egyszeri subcutan adag beadása után azt állapították meg, hogy az anti-Xa expozíció alacsony testtömegű (<45 kg) nőknél 50%-kal magasabb, míg alacsony testtömegű (<57 kg) férfiaknál 27%-kal magasabb a normál testtömegű kontroll személyekhez képest (lásd 4.4 pont). Hemodialízis Ebben a betegcsoportban egy vizsgálat során kimutatták, hogy az enoxaparin eliminációs sebessége a kontrollcsoport megfelelő értékeihez hasonló, a görbe alatti terület (area under the curve, AUC) azonban kétszeres volt 0,25 vagy 0,50 mg/ttkg-os egyszeri intravénás adagot követően. 5.3
A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Nem végeztek hosszú távú állatkísérleteket az enoxaparin karcinogén potenciáljának vizsgálatára. Az enoxaparin in vitro vizsgálatok, köztük az Ames-teszt, egér lymphoma mutációs teszt, humán lymphocyta kromoszóma-aberrációs teszt és in vivo patkány csontvelő kromoszóma-aberrációs teszt során nem bizonyult mutagénnek. Az enoxaparin napi 20 mg/ttkg-ig terjedő subcutan adagokban alkalmazva nem befolyásolta a hím és nőstény patkányok termékenységét, illetve reproduktív képességét. Vemhes patkányokon és nyulakon teratogenitási vizsgálatokat végeztek az enoxaparin napi 30 mg/ttkg-ig terjedő subcutan adagjaival. Az eredmények nem utaltak az enoxaparin teratogén vagy fötotoxikus hatására. 17
A patkányokon és kutyákon napi 15 mg/ttkg subcutan alkalmazásával végzett 13 hetes, valamint a patkányokon és majmokon napi 10 mg/ttkg subcutan és intravénás alkalmazásával végzett 26 hetes toxicitási vizsgálatokban az enoxaparin antikoaguláns hatásán kívül nem tapasztaltak mellékhatásokat. 6.
GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1
Segédanyagok felsorolása
Injekcióhoz való víz 6.2
Inkompatibilitások
Subcutan injekció A Thorinane semmilyen más injekcióval vagy infúzióval nem keverhető. Intravénás (bólus) injekció formájában kizárólag akut STEMI javallatban alkalmazható. Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6. pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. 6.3
Felhasználhatósági időtartam
Előretöltött fecskendő 2 év 9 mg/ml koncentrációjú (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy 5%-os glükózzal hígított gyógyszer 8 óra 6.4
Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható! 6.5
Csomagolás típusa és kiszerelése
0,2 ml oldat rögzített tűvel és tűvédővel ellátott, klórbutil gumidugóval és kék polipropilén dugattyúrúddal lezárt átlátszó, színtelen, I-es típusú semleges üvegből készült fecskendőben. 2 db vagy 10 db előretöltött fecskendő dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6
A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Az előretöltött fecskendő készen áll az azonnali használatra (lásd 4.2 pont). Intravénás (bólus) injekció kizárólag akut STEMI javallatban: a Thorinane biztonságosan beadható 9 mg/ml koncentrációjú (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy glükóz 5%-os vizes oldatával. Az oldatot alkalmazása előtt szemügyre kell venni. Tilos felhasználni, ha bármilyen eltérés látható az oldat küllemében. A Thorinane előretöltött fecskendő kizárólag egyszer használatos. A fel nem használt gyógyszert meg kell semmisíteni. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. 18
Mindegyik használt fecskendőt gyógyszertárakban, illetve kórházakban kihelyezett speciális tartályba kell dobni – háztartási hulladékba nem dobható. 7.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Pharmathen S.A., 6 Dervenakion 15351 Pallini Attiki Görögország 8.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/16/1131/001 EU/1/16/1131/002 9.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 10.
A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.
19
Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást. 1.
A GYÓGYSZER NEVE
Thorinane 4000 NE (40 mg) 0,4 ml oldatos injekcióban, előretöltött fecskendőben 2.
MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
4000 NE (40 mg) enoxaparin-nátrium 0,4 ml-es előretöltött fecskendőnként. 100 mg enoxaparin-nátrium milliliterenként. Előállítása sertés bélnyálkahártyából történik. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. 3.
GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. Tiszta, színtelen-halványsárga oldat. 4.
KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1
Terápiás javallatok
A Thorinane felnőttek számára javallott: -
Vénás thomboembolia prophylaxisára, különösen ortopédiai, általános sebészeti vagy onkológiai műtéten áteső betegeknél.
-
Vénás thomboembolia prophylaxisára akut betegség, például akut szívelégtelenség, akut légzési elégtelenség, súlyos fertőzések, valamint reumás betegségeknek a beteg immobilizációját okozó exacerbációja miatt ágyhoz kötött betegeknél (a 40 mg/0,4 ml-es hatáserősségre vonatkozik).
-
Tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem járó mélyvénás thrombosis kezelésére.
-
Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, acetilszalicilsavval (ASA) együtt adva.
-
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus (STEMI) kezelésére, azokat a betegeket is beleértve, akik konzervatív kezelésben fognak részesülni, illetve akik a későbbiekben percutan coronaria angioplasticán fognak átesni (a 60 mg/0,6 ml-es, a 80 mg/0,8 ml-es és a 100 mg/1 ml-es hatáserősségekre vonatkozik).
-
Hemodialízis során a thrombusképződés megelőzésére az extracorporalis dializáló körben.
20
4.2
Adagolás és alkalmazás
Adagolás Felnőttek Vénás thomboembolia prophylaxisára, különösen ortopédiai, általános sebészeti vagy onkológiai műtéten áteső betegeknél Azoknál a betegeknél, akiknél közepes a vénás thromboembolia kockázata (például hasi műtét után) az ajánlott adag 20 mg enoxaparin-nátrium naponta egyszer, subcutan adva. Az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést általában 7-10 napra rendelik. Bizonyos betegeknél ez a kezelési időtartam meghosszabbítható. Amennyiben fokozott a vénás thrombosis és embolia kockázata, az enoxaparin-nátriumot a beteg mobilizálásáig kell alkalmazni. Általános műtéti beavatkozáson áteső betegeknél az első adagot a műtét előtt 2 órával kell beadni. Azoknál a betegeknél, akiknél magasabb a vénás thromboembolia kockázata (például ortopédiai műtét előtt álló betegek) az ajánlott adag 40 mg enoxaparin-nátrium naponta egyszer, subcutan adva, amelyből az első adagot körülbelül 12 órával a műtét előtt kell alkalmazni. Vénás thomboembolia prophylaxisára akut betegség, például akut szívelégtelenség, akut légzési elégtelenség, súlyos fertőzések, valamint reumás betegségeknek a beteg immobilizációját okozó exacerbációja miatt ágyhoz kötött betegeknél (a 40 mg/0,4 ml-es hatáserősségre vonatkozik) Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 40 mg naponta egyszer, subcutan adva. Az enoxaparin-nátriummal végzendő kezelést legalább 6 napra rendelik, és a beteg teljes mobilizálásáig, de legfeljebb 14 napig folytatják. Tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem szövődött mélyvénás thrombosis kezelése Az enoxaparin-nátriumot subcutan kell beadni vagy naponta egyszer 1,5 mg/testtömeg kg-os (ttkg) adagban, vagy naponta kétszer 1 mg/ttkg-os adagban. Thromboemboliás szövődmények esetén az ajánlott adag 1 mg/ttkg naponta kétszer, subcutan adva. A kezelést általában 5 napra rendelik. Indokolt esetben oralis antikoaguláns kezelést kell megkezdeni, és az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést az antitrombotikus hatás eléréséig kell folytatni. Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, szájon át alkalmazott ASA-val együtt adva Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 1 mg/ttkg 12 óránként, subcutan adva, naponta egyszer 100-325 mg adagban, szájon át alkalmazott ASA-val egyidejűleg. Ezeknél a betegeknél az enoxaparin-nátriumot legalább 2 napra kell rendelni, és folytatni kell a kezelést, amíg az eléri a célját. A kezelés szokásos időtartama 2-8 nap. Akut STEMI kezelésére, azokat a betegeket is beleértve, akik konzervatív kezelésben részesülnek, illetve akik a továbbiakban percutan transluminalis coronaria angioplasticán fognak átesni (a 60 mg/0,6 ml-es, a 80 mg/0,8 ml-es és a 100 mg/1 ml-es hatáserősségekre vonatkozik) Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 30 mg egyszeri intravénás injekcióban, majd közvetlenül az intravénás injekció után további 1 mg/kg-os subcutan adag, amelyet 1 mg/kg-os subcutan adagok követnek 12 óránként (csak az első két adag estében legfeljebb 100 mg, amelyet 1 mg/ttkg-os subcutan adag követ). A 75 éves és idősebb betegeknél alkalmazandó adagolást illetően lásd 4.2 pont: „Idős betegek”). Trombolitikummal (fibrinspecifikus vagy nem fibrinspecifikus) együttes alkalmazás esetén az enoxaparin-nátriumot a fibrinolitikus terápia megkezdése előtti 15 percben vagy megkezdése utáni 30 percben kell beadni. Az akut STEMI diagnózisa után minden betegnek azonnal ASA-t kell kapnia, feltéve, hogy nincs ellenjavallata (a gyógyszert naponta egyszer 75-325 mg-os adagban kell adni). Az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés rendelhető 8 napra, vagy végezhető a kórházi elbocsátásig, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Percutan coronaria intervencióval (PCI) kezelt betegeknél: ha az enoxaparin-nátrium utolsó subcutan adagját kevesebb mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be, akkor további adag alkalmazása nem 21
szükséges. Ha az utolsó subcutan adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be, akkor 0,3 mg/ttkg enoxaparin-nátriumot kell adni intravénás bólusban. Az extracorporalis thrombusképződés megelőzésére hemodialízis során Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja, amely 1 mg/ttkg az artériás szárba fecskendezve a dialízis-kezelés kezdetén, általában 4 órás dialízishez elegendő. Amennyiben fibringyűrűk találhatók – például a szokásosnál hosszabb időtartamú kezelés esetén – egy további, 0,5-1 mg/ttkg-os adag adható. Azoknál a betegeknél, akiknél nagy a vérzés kockázata, csökkenteni kell az adagot két vascularis hozzáférést biztosító katéter használata esetén 0,5 mg/ttkg-ra, illetve egy vascularis hozzáférést biztosító katéter használata esetén 0,75 mg/ttkg-ra. Különleges betegcsoportok Idős betegek Idős, 75 éves és idősebb betegeknél akut STEMI kezelésére tilos kezdő intravénás bólust alkalmazni. Az adagolást 12 óránként, subcutan adott 0,75 mg/ttkg-os adaggal kell kezdeni (csak az első két adag legfeljebb 75 mg), a továbbiakban pedig 0,75 mg/ttkg-os adagokat kell alkalmazni. Idős betegeknél az egyéb javallatokban nem szükséges a dózis csökkentése, kivéve vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd még 4.2 pont: Vesekárosodás; 4.4 pont: Vérzés idős betegeknél; Vesekárosodás, valamint 5.2 pont). Gyermekek és serdülők Az enoxaparin biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Vesekárosodás Súlyos vesekárosodás Súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) szenvedő betegeknél az adag módosítása szükséges a következő táblázatoknak megfelelően, mivel ebben a betegpopulációban jelentősen megemelkedik az enoxaparin-nátrium-expozíció. Ajánlott dózismódosítás az enoxaparin-nátrium terápiás dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél 1 mg/ttkg naponta kétszer, subcutan adva 1 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva 1,5 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva
1 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus (STEMI) kezelésére 75 évesnél fiatalabb betegeknél 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os subcutan adaggal együtt, amit naponta kétszer subcutan adaggal együtt, amit naponta egyszer 1 mg/kg adagolása követ 1 mg/kg adagolása követ (Az első két subcutan adag mindegyike legfeljebb (Csak az első subcutan adag legfeljebb 100 mg) 100 mg) Akut STEMI kezelésére 75 éves és idősebb betegeknél 0,75 mg/kg naponta kétszer, subcutan adva, kezdő 1 mg/kg naponta egyszer, subcutan adva, kezdő bólus nélkül. bólus nélkül. (Az első két subcutan adag mindegyike legfeljebb (Csak az első subcutan adag legfeljebb 100 mg) 75 mg)
22
Dózismódosítás az enoxaparin-nátrium prophylacticus dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan beszűkült veseműködésű betegeknél 40 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva Az ajánlott dózismódosítások nem vonatkoznak a hemodialízis javallatra. Közepes és enyhe fokú vesekárosodás Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) vagy enyhe fokú (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges a dózis módosítása, gondos klinikai ellenőrzés javasolt az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés alatt. Lásd még a „Vesekárosodás” című részt a 4.4 pontban és az 5.2 pontot. Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegeknél klinikai vizsgálatok hiányában óvatosság szükséges. Testtömeg Elhízott vagy alacsony testtömegű betegeknél nem szükséges dózismódosítás (lásd 4.4 és 5.2 pont). Spinalis és/vagy epiduralis anesztézia Spinalis és (vagy) epiduralis anesztéziában részesülő betegeknél óvatosság szükséges. Az adag módosítására lehet szükség (lásd 4.4 pont). Az alkalmazás módja Subcutan injekció Az enoxaparin-nátrium subcutan injekció formájában alkalmazható vénás thromboembolia megelőzésére, mélyvénás thrombosis kezelésére, instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, valamint akut STEMI kezelésére. Intravénás injekció Akut STEMI esetén a kezelést egyszeri gyors intravénás injekcióval kell kezdeni, melyet azonnal subcutan injekció követ. Az extracorporalis dializáló kör artériás szárába fecskendezve Hemodialízis során az extracorporalis vérrögképződés megelőzése érdekében az extracorporalis dializáló kör artériás szárába adják be az enoxaparin-nátriumot, injekció formájában. A Thorinane-t intramuscularisan tilos beadni. Subcutan injekciózási technika Az injekciót legjobb a beteg hanyatt fekvő helyzetében, mély subcutan injekció formájában beadni. A beadás helyét váltogatni kell a hasfal bal, illetve jobb anterolateralis vagy posterolateralis része között. A tűt teljes hosszában, függőlegesen be kell szúrni a hüvelyk- és mutatóujj közé fogott bőrredőbe. A bőrredőt nem szabad elengedni, amíg az injekció beadása be nem fejeződött. Az enoxaparin-nátrium beadása után az injekció területét nem szabad dörzsölni. 20 mg-os vagy 40 mg-os előretöltött fecskendő használata esetén az injekció beadása előtt tilos eltávolítani a légbuborékokat a fecskendőből, mert ez az adag csökkenését eredményezheti. 4.3
Ellenjavallatok
-
A készítmény hatóanyagával, heparinnal vagy annak származékaival, köztük az alacsony 23
-
molekulatömegű heparinnal szembeni túlérzékenység. Akut bakteriális endocarditis. Súlyos véralvadási zavarok. Nagyfokú vérzés. Thrombocytopenia olyan betegeknél, akiknél enoxaparin jelenlétében pozitív az in vitro aggregáció vizsgálat. Aktív gyomor- és/vagy nyombélfekély. Stroke (kivéve az artériák elzáródását követő apoplexiát). Fokozott vérzési kockázat.
4.4
Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
-
Fokozott vérzési kockázat Vérzés bárhol felléphet (lásd 4.8 pont). Amennyiben vérzés lép fel, meg kell határozni annak helyét, és megfelelő terápiát kell megkezdeni. Az enoxaparin-nátrium óvatosan alkalmazandó fokozott vérzésveszéllyel járó helyzetekben, úgymint: a haemostasis zavarai (alvadási zavarok vagy a vérrög feloldódásának zavarai); a kórelőzményben szereplő gyomor- és/vagy nyombélfekély; friss ischaemiás stroke; súlyos, dekompenzált hypertonia; diabeteses retinopathia; a közelmúltban zajlott idegsebészeti vagy szemészeti beavatkozások; a haemostasist befolyásoló gyógyszerek egyidejű alkalmazása. Heparin-indukált thrombocytopenia Az enoxaparin-nátrium rendkívüli óvatossággal alkalmazandó olyan betegeknél, akiknél heparin alkalmazása által előidézett thrombocytopenia áll fenn thrombosissal együtt vagy anélkül. A heparin alkalmazása által előidézett thrombocytopenia kockázata évekig fennmaradhat. Amennyiben heparin okozta thrombocytopenia feltételezhető, az in vitro végzett thrombocyta-aggregációs teszteknek korlátozott diagnosztikus értékük van. Ezekben az esetekben az enoxaparin-nátrium alkalmazására vonatkozó döntés csak szakértővel való előzetes konzultáció után hozható meg. A thrombocytaszám ellenőrzése Alacsony molekulatömegű heparinok alkalmazásakor fennáll az antitestek képződésével járó heparin-indukált thrombocytopenia kockázata. A thrombocytopenia jellemzően az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés megkezdése utáni 5. és 21. nap között jelentkezik. Ezért javasolt a thrombocytaszám meghatározása az enoxaparin-nátrium-terápia megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeresen a kezelés alatt. A thrombocytaszám jelentős csökkenésének (a kiindulási érték 30-50%-ára) észlelésekor az enoxaparin-nátrium kezelést azonnal le kell állítani, és a beteget más terápiára kell átállítani. Hyperkalaemia A heparin gátolhatja az aldoszteron termelődését a mellékvesében, ami hyperkalaemiához vezet, különösen diabetes mellitusban, krónikus veseelégtelenségben, eleve fennálló metabolikus acidosisban szenvedő, illetve emelkedett plazma káliumszintű vagy káliumspóroló diuretikumokat szedő betegeknél. A hyperkalaemia kockázata magasabbnak tűnik hosszabb időtartamú kezelés esetén, de a hyperkalaemia általában reverzibilis. Kockázatnak kitett betegeknél meg kell határozni a plazma káliumszintjét a heparin-terápia megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeresen ellenőrizni kell, ha a kezelés időtartama meghaladja a kb. 7 napot. Spinalis és/vagy epiduralis anesztézia Spinalis/epiduralis anesztézia során enoxaparin-nátrium egyidejű alkalmazása intramedullaris haematomát eredményezhet. Ez hosszú távon fennálló vagy maradandó bénuláshoz vezethet. Ilyen szövődmények az enoxaparin-nátrium napi 40 mg-os vagy alacsonyabb adagokban történő alkalmazásakor ritkán lépnek fel. Az intramedullaris haematoma kockázata fokozottabb az enoxaparin-nátrium magasabb adagjainak adása, a műtét után állandó epiduralis katéter alkalmazása, 24
illetve a haemostasist befolyásoló egyéb gyógyszerek, például nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (NSAID-ok) egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont). Az intramedullaris haematoma kockázata magasabbnak tűnik továbbá poszttraumás elváltozások és ismételt cerebrospinalis punkció esetén, valamint olyan betegeknél, akiknek a kórelőzményében gerincműtét vagy gerincdeformitás szerepel. Az anesztézia, illetve a subarachnoidealisan vagy epiduralisan adott anelgesia és enoxaparin-nátrium egyidejű alkalmazása kapcsán fellépő, canalis spinalisba törő vérzés potenciális kockázatának csökkentése érdekében figyelembe kell venni a gyógyszer farmakokinetikai profilját (lásd 5.2 pont). A katéter behelyezését, illetve eltávolítását akkor javasolt végezni, amikor az enoxaparin antitrombotikus hatása kisfokú. Ugyanakkor nem ismert, hogy az egyes betegeknél pontosan mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az enoxaparin antikoaguláns hatása kellően kisfokú legyen. A katéter behelyezését, illetve eltávolítását kis enoxaparin-dózisok (20 mg naponta egyszer, 30 mg naponta egyszer vagy kétszer vagy 40 mg naponta egyszer) alkalmazása esetén legalább 12 órával a beadás után, míg nagy enoxaparin-dózisok (0,75 mg/ttkg naponta kétszer, 1 mg/ttkg naponta kétszer vagy 1,5 mg/ttkg naponta egyszer) alkalmazása esetén legalább 24 órával a beadás után kell végezni. Az anti-Xa-szintek ezekben az időpontokban még mérhetők. A katéter későbbi behelyezése, illetve eltávolítása nem garantálja, hogy nem fog intramedullaris haematoma kialakulni. Azoknak a betegeknek, akik naponta kétszer 0,75 mg/kg-os vagy naponta kétszer 1 mg/kg-os adagban kapják az enoxaparint, nem szabad megkapniuk a napi kétszeri adagolás mellett járó második adagot, hogy a katéter behelyezéséig, illetve eltávolításáig eltelő idő hosszabb legyen. Hasonlóképpen, bár nem lehet konkrét ajánlást adni a katéter eltávolítása után következő enoxaparin-adag beadásának időpontjára vonatkozóan, a beavatkozást és a betegnél fennálló kockázati tényezőket figyelembe véve meghatározott thrombosiskockázatot és vérzésveszélyt egyaránt mérlegelő előny-kockázat értékelés alapján megfontolandó a következő adag legalább 4 órával későbbi beadása. Külön figyelmet igényelnek azok a betegek, akiknél a kreatinin-clearance 30 ml/perc alatti, mivel az enoxaparin eliminációja hosszabb időt vesz igénybe. Ezeknél a betegeknél megfontolandó a katéter eltávolítására meghatározott várakozási idő duplájával számolni, vagyis legalább 24 óra teljen el, ha a rendelt enoxaparin-adag alacsonyabb (30 mg naponta egyszer), és legalább 48 óra, ha az adag magasabb (1 mg/ttkg naponta). Ha az orvos úgy dönt, hogy epiduralis/spinalis anesztézia vagy lumbálpunkció mellett antikoaguláns kezelést alkalmaz, fokozott körültekintés és a beteg rendszeres ellenőrzése szükséges a neurológiai károsodás okozta esetleges panaszok és tünetek, például középvonali hátfájás, szenzoros és motoros kiesési tünetek (zsibbadás és gyengeség az alsó végtagokban), valamint a bél- és/vagy hólyagműködési zavarok észlelésére. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy a fenti panaszok vagy tünetek bármelyikének észlelésekor azonnal értesítsék a gondozásukat végző egészségügyi szakembert vagy kezelőorvosukat. Spinalis haematoma okozta panaszok vagy tünetek gyanúja esetén sürgősen fel kell állítani a diagnózist, és a gerincvelő dekompresszióját is magában foglaló kezelést kell megkezdeni. Percutan coronaria intervenció (PCI) Instabil angina, non-Q myocardialis infarctus és ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus kezelése céljából végzett coronaria intervenció után a vérzés kockázatának minimalizálása érdekében pontosan be kell tartani az enoxaparin-nátrium adagok alkalmazása között ajánlott intervallumokat. PCI-t követően fontos a megfelelő vérzéscsillapítás elérése a punkció helyén. Amennyiben záró eszközt alkalmaznak, a kanül (sheath) azonnal eltávolítható. Amennyiben manuális kompressziós módszert alkalmaznak, a kanült 6 órával az utolsó intravénás/subcutan enoxaparin-nátrium adag beadása után kell eltávolítani. Ha folytatni kell az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést, a soron következő adagot leghamarabb a kanül eltávolítása után 6-8 órával lehet beadni. Figyelni kell esetleges vérzés vagy haematoma kialakulásának jeleit a beavatkozás helyén. Műbillentyűk Mechanikus műbillentyűvel rendelkező betegeknél nem végeztek megfelelő vizsgálatokat az enoxaparin-nátrium antikoaguláns jellemzőinek értékelésére, ezért az enoxaparin alkalmazása nem javasolt. Műbillentyűvel élő, enoxaparinnal kezelt betegektől (köztük a thromboemboliás események 25
fokozott kockázatának kitett terhes nőktől és magzatoktól - lásd 4.6 pont) származó kevés adat és az értékelést zavaró tényezők az enoxaparin műbillentyűvel élő betegeknél történő alkalmazása ellen szólnak. Vérzés idős betegeknél A prophylacticus dózistartományon belül nem figyeltek meg fokozott vérzéshajlamot idős betegeknél. Idős betegeknél (különösen a nyolcvan éves és idősebb betegeknél) a terápiás dózistartományban fokozott lehet a vérzéses szövődmények kockázata. Ebben a betegcsoportban gondos klinikai ellenőrzés javasolt (lásd 4.2 és 5.2 pont). Vesekárosodás Károsodott veseműködésű betegeknél a megnövekedett enoxaparin-nátrium-expozíció fokozott vérzési kockázattal jár. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) a szérumban az enoxaparin-nátrium jelentősen magasabb koncentrációja miatt javasolt az adag módosítása a terápiás és prophylacticus dózistartományokban. Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) és enyhe fokú (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges dózismódosítás, ezeknél a betegeknél az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés alatt gondos klinikai ellenőrzés szükséges (lásd még 4.2 és 5.2 pont). Alacsony testtömegű betegek Alacsony testtömegű (<45 kg) nőbetegeknél, illetve alacsony testtömegű (<57 kg) férfibetegeknél prophylacticus (nem testtömegre illesztett) dózisok alkalmazása után az enoxaparin-nátrium koncentrációjának emelkedését figyelték meg, ami magasabb vérzési kockázathoz vezethet. Ezért ezeknél a betegeknél gondos klinikai ellenőrzés javasolt (lásd 5.2 pont). Elhízott betegek Elhízott betegeknél nagyobb a thromboembolia kialakulásának kockázata. A prophylacticus dózisok hatásosságát és biztonságosságát elhízott (BMI > 30 kg/m2) betegeknél nem határozták meg teljes körűen, ezért a dózismódosításra vonatkozóan nincs konszenzus. Ezeknél a betegeknél gondosan oda kell figyelni a thromboemboliára jellemző panaszokra és tünetekre. Laboratóriumi vizsgálatok A vénás thromboembolia megelőzésére alkalmazott adagokban az enoxaparin-nátrium nem befolyásolja a vérzési időt és az általános alvadási paramétereket, valamint nem hat a thrombocyta-aggregációra és a fibrinogén thrombocytákhoz való kötődésére sem. Az enoxaparin magasabb adagokban történő alkalmazása alatt előfordulhat az aktivált parciális tromboplasztinidő (aPTI) és az aktivált alvadási idő (aCT) megnyúlása. Az aPTI és az aCT megnyúlása nem mutat lineáris összefüggést az enoxaparin-nátrium antitrombotikus hatásának fokozódásával. Ezért az aPTI és az aCT nem alkalmas és nem megbízható az enoxaparin-nátrium hatásának ellenőrzésére. A vérzés potenciális kockázatának legjobb indikátora a kockázatfelmérés és a klinikai ellenőrzés. Az anti-Xa akivitás rutinszerű ellenőrzése általában nem szükséges. Ugyanakkor megfontolandó az anti-Xa aktivitás ellenőrzése, ha az alacsony molekulatömegű heparinnal kezelt betegnél fokozott vérzési kockázat (például károsodott veseműködésű betegek, idős vagy extrém testtömegű betegek) vagy aktív vérzés áll fenn. Nátrium-tartalom A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 4.5
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az enoxaparin-kezelés előtt a haemostasist befolyásoló szereket – hacsak alkalmazásuk nem nélkülözhetetlen – ajánlott leállítani. Ilyen szerek például a szisztémásan adott szalicilátok, az acetilszalicilsav, az NSAID-ok, köztük a ketorolak, a dextrán és a klopidogrél, szisztémásan adott glükokortikoidok, trombolitikumok és antikoagulánsok, valamint más thrombocyta-aggregáció gátló 26
szerek, beleértve a glikoprotein IIb/IIIa-antagonistákat is. Ha a kombináció elkerülhetetlen, az enoxaparint gondos klinikai és laboratóriumi ellenőrzés mellett kell alkalmazni. 4.6
Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség Állatkísérletek során nem tapasztaltak foetotoxicitásra vagy teratogenitásra utaló jelet. Vemhes patkánynál minimális mértékű a 35S-enoxaparin átjutása az anyai placentán keresztül a magzatba. Embernél nem bizonyított, hogy az enoxaparin átjut a placentagáton a terhesség második trimesztere alatt. Az első és a harmadik trimeszterre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. Mivel nincsenek terhes nők bevonásával végzett megfelelő statisztikai erejű, jól kontrollált vizsgálatok, és mivel az állatkísérletek nem mindig jelzik előre a humán reakciót, ezt a gyógyszert terhesség alatt csak akkor szabad alkalmazni, ha az orvos az alkalmazás szükségességét egyértelműen megállapította. Mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél az enoxaparin alkalmazását nem vizsgálták megfelelően. Egy klinikai vizsgálatban, amelyet (Afrikában) mechanikus műbillentyűvel élő terhes nők bevonásával végeztek, akiknek enoxaparint adtak naponta kétszer 1 mg/ttkg adagban a thromboembolia kockázatnak csökkentésére, 8 nő közül 2-nél alakultak ki a szívbillentyű elzáródását eredményező, valamint anyai és magzati halálozáshoz vezető vérrögök. A forgalomba hozatalt követően elszigetelt esetekben szívbillentyű-thrombosist jelentettek mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél, mialatt thromboprophylaxis céljából végzett enoxaparin-kezelésben részesültek. Mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél magasabb lehet a thromboembolia kockázata. Az enoxaparin-nátrium alkalmazása műbillentyűvel élő terhes nők számára nem javasolt (lásd 4.4 pont). Szoptatás Laktáló patkányoknál a 35S-enoxaparin vagy jelölt metabolitjainak koncentrációja az állat tejében nagyon alacsony. Nem ismert, hogy az enoxaparin változatlan formában kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Az enoxaparin per os felszívódása valószínűtlen. Ugyanakkor enoxaparin-kezelésben részesülő szoptató anyáknál elővigyázatosságból a szoptatás abbahagyását kell tanácsolni. 4.7
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az enoxaparin nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.8
Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása Vérzések Klinikai vizsgálatok során a vérzések voltak a leggyakrabban jelentett reakciók. Ezek közé tartoztak súlyos vérzések, amelyekről a betegek legfeljebb 4,2%-ánál számoltak be (sebészeti beavatkozáson átesett betegek1). Ezek közül az esetek közül néhány halálos kimenetelű volt. A többi antikoagulánshoz hasonlóan, vérzés jelentkezhet bizonyos kockázati tényezők egyidejű fennállása esetén, mint például: vérzésre hajlamos szervi elváltozások, invazív beavatkozások vagy a haemostasist befolyásoló egyéb gyógyszerek egyidejű alkalmazása (lásd 4.4 és 4.5 pont). A mellékhatások táblázatos felsorolása Az enoxaparint klinikai vizsgálatok során értékelték, melyek keretében 15 000 beteg kapott enoxaparint. A vizsgálatokban 1776, thromboembolia kockázatának kitett, ortopédiai vagy hasi műtét után a vénás thromboembolia megelőzésére enoxaparint alkalmazó beteg, 1169, akut belgyógyászati betegség miatt ágyhozkötött, vénás thromboembolia megelőzésére enoxaparinnal kezelt beteg, 559, tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem járó mélyvénás thrombosis miatt 27
enoxaparin-kezelésben részesülő beteg, 1578, instabil angina, illetve non-Q myocardialis infarcuts miatt enoxaparin-kezelésben részesülő beteg és 10 176, akut ST-elevációs myocardialis infarctus miatt enoxaparin-kezelésben részesülő beteg vett részt. A klinikai vizsgálatok során megfigyelt és a forgalomba hozatal utáni időszakban jelentett mellékhatások az alábbiakban kerülnek részletezésre. A gyakoriságok meghatározása a következő: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), illetve nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A forgalomba hozatalt követő időszakban megfigyelt mellékhatások spontán jelentésekből származnak, ezért gyakoriságuk „nem ismert” (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). MedDRA Az összes szervrends javallat zeri osztály
Érbetegsé gek és tünetek
Nem ismert: Spinalis haematoma (vagy neuroaxialis haematoma) eseteiről számoltak be spinalis/epidu ralis anesztézia vagy spinalis punkció, illetve műtét utáni állandó katéterek és enoxaparin-ná trium egyidejű alkalmazása kapcsán. Ezek a reakciók különböző fokú neurológiai károsodásokat eredményezte k, köztük hosszú távú vagy végleges bénulást (lásd 4.4 pont).
Prophylaxis Prophylax sebészeti is betegeknél belgyógyá szati betegeknél
Nagyon gyakori: Vérzés *
Gyakori: Vérzés *
Tüdőembóli ával járó vagy tüdőembóli a nélküli mélyvénás thrombosis ban szenvedő betegek kezelése Nagyon gyakori: Vérzés *
Instabil anginában és non-Q myocardiali s infarctusba n szenvedő betegek kezelése
Akut STEMI-be n szenvedő betegek kezelése
Gyakori: Vérzés *
Gyakori: Vérzés *
Ritka: Nem Retroperiton gyakori: ealis vérzés Intracraniali s vérzés, retroperitone alis vérzés
Ritka: Retroperiton ealis vérzés
28
Nem gyakori: Intracraniali s vérzés, retroperiton ealis vérzés
Vérképzősze rvi és nyirokrends zeri rendelleness égek
Nem ismert: Vérzéses anaemia; thrombosissal járó immun-allergi ás thrombocytop enia esetei; ezek közül néhány esetben a thrombosis szövődménye ként szervi infarctus vagy végtagi ischaemia jelentkezett (lásd 4.4 pont); eosinophilia
Immunrend szeri rendelleness égek
Gyakori: Allergiás reakció
Nagyon gyakori: Thrombocy tosis**
Nem gyakori: Thrombocy topenia
Gyakori: Thrombocy topenia
Nagyon gyakori: Thrombocy tosis ** Gyakori: Thrombocy topenia
Ritka: Anaphylaxiás/ anaphylactoid reakció Nem ismert: Anaphylaxiás/ anaphylactoid reakció, beleértve a sokkot Nem ismert: Fejfájás
Idegrendsze ri rendelleness égek Nagyon Máj- és eperendellen gyakori: A ességek májenzimszint ek megemelkedés e (főként transzaminázo k ***) Nem ismert: Hepatocellular is májkárosodás; cholestaticus 29
Nem gyakori: Thrombocy topenia
Gyakori: Thrombocy tosis** Thrombocy topenia Nagyon ritka: Immun-alle rgiás thrombocyt openia
májkárosodás A bőr és a bőr alatti szövet rendelleness égei
Gyakori: Urticaria, viszketés, erythema Nem gyakori: Bullosus dermatitis
Nem ismert: - Cutan vasculitis, bőrnekrózis, amely általában az injekció beadási helyén jelentkezik (ezeket a jelenségeket általában purpura vagy infiltrált, fájdalmas, erythemás plakkok előzik meg). Ebben az esetben az enoxaparin-ná triummal végzett kezelést abba kell hagyni. - Csomók az injekció helyén (gyulladásos csomók, melyek nem enoxaparin tartalmú cisztikus képződménye k). Ezek néhány nap alatt felszívódnak, és nem teszik szükségessé a kezelés abbahagyását. - Alopecia Nem ismert: A csont- és izomrendsze Osteoporosis r, valamint a hosszú távú (3 30
kötőszövet rendelleness égei Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
hónapnál tovább tartó) kezelést követően Gyakori: Az injekció beadásának helyén jelentkező haematoma, az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom és egyéb reakciók az injekció beadásának helyén† Nem gyakori: Lokális irritáció; bőrnekrózis az injekció beadásának helyén Ritka: Hyperkalaemi a
Laboratóriu mi és egyéb vizsgálatok eredményei *: például haematoma, ecchymosis, amely nem az injekció beadásának helyén jelentkezik, sebhaematoma, haematuria, epistaxis és gastrointestinalis vérzés. **: emelkedett, 400 × 109/l-t meghaladó thrombocytaszám ***: a normálérték felső határának 3-szorosát meghaladó transzaminázszintek †: például az injekció beadásának helyén jelentkező oedema, vérzés, túlérzékenység, gyulladás, duzzanat, fájdalom, vagy az injekció beadásának helyén fellépő (máshová nem sorolt) reakció. 1
Sebészeti betegeknél a vérzéses szövődményeket súlyosnak ítélték: (1) ha a vérzés jelentős klinikai eseményt idézett elő, vagy (2) ha a haemoglobinszint legalább 2 g/dl-es csökkenésével járt vagy 2 vagy több egység vérkészítmény transzfúzióját tette szükségessé. A retroperitonealis és intracranialis vérzéseket mindig súlyosnak értékelték.
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. 4.9
Túladagolás
Panaszok és tünetek Az enoxaparin-nátrium véletlen túladagolása az intravénás, extracorporalis vagy subcutan beadást követően vérzéses szövődményekhez vezethet. A szájon át alkalmazott enoxaparin rosszul szívódik fel, és még nagy adag alkalmazása esetén sem valószínű, hogy bármilyen súlyos következményt idézne elő. Ennek ellenőrzése a plazma anti-Xa és anti-IIa aktivitásának vizsgálatával lehetséges. 31
Kezelés Az antikoaguláns hatás nagymértékben közömbösíthető lassú intravénás injekcióban adott protamin-szulfáttal vagy protamin-hidrokloriddal. A protamin adagja a beadott enoxaparin adagjától függ; 1 mg protamin-szulfát 1 mg enoxaparinnátrium antikoaguláns hatását közömbösíti, amennyiben az enoxaparin-nátrium alkalmazása 8 órán belül történt. Amennyiben az enoxaparin-nátrium alkalmazása a protamin alkalmazása előtt több mint 8 órával történt, vagy ha úgy határoznak, hogy egy második adag protamin adása szükséges, akkor infúzió formájában 0,5 mg protamin adható minden 1 mg enoxaparin-nátrium közömbösítésére. 12 órával az enoxaparin-nátrium injekció beadása után protamin adása nem feltétlenül szükséges. Ugyanakkor az enoxaparin-nátrium anti-Xa aktivitása még nagy dózisú protaminnal sem közömbösíthető teljesen (legfeljebb 60%-ban). 5.
FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1
Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Antitrombotikus gyógyszerek, heparin csoport. ATC kód: B01A B05 Hatásmechanizmus Az enoxaparin kis molekulatömegű heparin, melynek átlagos molekulatömege körülbelül 4500 dalton. In vitro a tisztított enoxaparin erős anti-Xa véralvadási faktor (anti-Xa) aktivitással (körülbelül 100 NE/mg) és gyenge anti-IIa faktor, vagyis antitrombin aktivitással (körülbelül 28 NE/mg) rendelkezik. Az antitrombotikus aktivitást az antitrombin III (ATIII) mediálja, ami embernél antitrombotikus hatást eredményez. Az anti-Xa és anti-IIa aktivitáson kívül az enoxaparin további antitrombotikus és gyulladásgátló tulajdonságait észlelték egészséges önkéntesekkel és betegekkel végzett vizsgálatokban, valamint preklinikai modellekben is. Ezek közé a tulajdonságok közé sorolható az egyéb véralvadási faktorok, mint pl. a VIIa faktor ATIII-függő gátlása, az endogén szöveti faktor útvonal inhibitor (tissue factor pathway inhibitor, TFPI) felszabadulásának serkentése, valamint a von Willebrand faktor (vWF) vascularis endothelből a vérkeringésbe történő felszabadulásának csökkentése. Ezekről a tényezőkről ismert, hogy hozzájárulnak az enoxaparin teljes antitrombotikus hatásához. Klinikai hatásosság Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelése Egy nagy multicentrikus, kettős-vak vizsgálatban 3171, instabil angina vagy non-Q myocardialis infarctus akut fázisában felvett beteget vizsgáltak. Véletlenszerűen kiválasztott betegek oralis ASA-t kaptak napi egyszeri 100-325 mg adagban, amelyet az aktivált tromboplasztinidőhöz (aPTT) illesztett, egyedileg beállított adagban, intravénás injekcióban adott nem frakcionált heparinnal vagy 12 óránként 1 mg/kg-os adagban, subcutan adott enoxaparinnal kombinációban alkalmaztak. A betegeket kórházban kezelték a klinikai állapotuk stabilizálódásig, a revaszkularizációs eljárás elvégzéséig, illetve az elbocsátásig. A hospitalizáció időtartama 2 és 8 nap között mozgott. A klinikai adatokat a kezeléstől számított 30 napon át gyűjtötték. A nem frakcionált heparin az enoxaparinhoz képest jelentős mértékben csökkenti a coronaria-betegség és a szívroham ismételt jelentkezését és a halálesetek előfordulását. A fent említett szövődmények kockázatának a kezelés 14. napján észlelt 16,2%-os csökkentése a kezeléstől számított 30. napig fennmaradt. Ezenkívül, az enoxaparinnal kezelt csoportba tartozó betegeknél kisebb számban vált szükségessé a percutan transluminalis coronaria angioplastica (PTCA) vagy coronaria artéria bypass graft (CABG) módszerrel végzett revaszkularizációs eljárás (az ismételten előforduló coronaria-betegség, myocardialis infarctus, illetve a halálozás kockázata 15,8%-kal csökkent a kezeléstől számított 30. napra). 32
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus kezelése: Egy nagy multicentrikus klinikai vizsgálatban 20 479, fibrinolitikus terápiára alkalmas akut STEMI-s beteget randomizáltak vagy egyszeri 30 mg-os intravénás bólusban alkalmazott enoxaparin-kezelésre, amit az intravénás injekció után közvetlenül 1 mg/ttkg-os adag követett subcutan injekció formájában, majd 1 mg/ttkg-os subcutan adagok 12 óránként, vagy az aPTI-hez illesztett adagban, 48 órán át, intravénásan adott nem frakcionált heparin-kezelésre. Valamennyi beteg legalább 30 napon keresztül acetilszalicilsav-kezelésben is részesült Az enoxaparin adagolási rendjét súlyosan károsodott veseműködésű, illetve idős (≥ 75 éves) betegeknél módosították. Az enoxaparin-injekciókat a kórházi elbocsátás időpontjáig vagy legfeljebb 8 napig (amelyik előbb bekövetkezett) alkalmazták. 4716 beteget kezeltek percutan coronaria angioplasticával, melynek során antikoagulánst adtak a vizsgálati készítmény maszkolásának szabályait követve. Az enoxaparinnal kezelt betegek csoportjában a percutan coronaria intervenciót az enoxaparin abbahagyása nélkül (készítményváltás nélkül) végezték a korábbi klinikai vizsgálatokban meghatározott adagolási rend szerint, vagyis: nem adtak újabb adagot abban az esetben, ha az utolsó subcutan adagot a ballon felfújását megelőző 8 órán belül adták be, 0,3 mg/ttkg enoxaparint alkalmaztak intravénásan, amennyiben az utolsó subcutan adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be. Amikor az enoxaparin hatásosságát a nem frakcionált heparinéval hasonlították össze, a halálozást, illetve az ismételt myocardialis infarctust magában foglaló elsődleges hatásossági végpont előfordulási gyakorisága a randomizálást követő első 30 nap során 9,9% volt az enoxaparin-csoportban, szemben a nem frakcionált heparin-csoport 12%-os értékével, ami a relatív kockázat 17%-os csökkenésének felel meg (p < 0,001). Az enoxaparin terápiás előnyei, amelyek jobb hatásosságban nyilvánultak meg, 48 óra elteltével jelentkeztek. Az ismételt myocardialis infarctus relatív kockázatának 35%-os csökkenését észlelték a nem frakcionált heparinnal végzett kezeléssel összehasonlítva (p < 0,001). Az enoxaparin elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása az életkor, a nem, a myocardialis infarctus lokalizációja, a diabetes fennállása, a kórelőzményben szereplő korábbi myocardialis infarctus, az alkalmazott fibrinolitikus kezelés típusa és a vizsgálati készítmény alkalmazásának megkezdéséig eltelt idő alapján elkülönített valamennyi főbb alcsoportban konstans volt. Az enoxaparin-kezelés előnyei, melyek számos hatásossági végpontban megnyilvánultak, 48 óra elteltével jelentkeznek, ekkor az ismételt myocardialis infarctus relatív kockázatának 35%-os csökkenését észlelték a nem frakcionált heparin alkalmazásához képest (p < 0,0001). Az enoxaparin elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása az életkor, a nem, az infarctus lokalizációja, a kórelőzményben szereplő diabetes, a kórelőzményben szereplő korábbi myocardialis infarctus, az alkalmazott fibrinolitikum és a vizsgálati készítménnyel végzett kezelésig eltelt idő alapján elkülönített főbb alcsoportokban konzisztens volt. A random mintavételtől, illetve a konzervatív kezeléstől számított 30 napon belül percutan coronaria angioplasticán áteső betegeknél az enoxaparin alkalmazása jelentős terápiás előnyt jelentett a nem frakcionált heparinhoz képest (az első esetben a relatív kockázat 23%-os csökkenése; a második esetben a relatív kockázat 15%-os csökkenése, p = 0,27 az interakció tekintetében). A halálozást, ismételt myocardialis infarctust, illetve intracranialis vérzést magába foglaló összetett végpont 30 nap alatti előfordulási gyakorisága (a nettó klinikai előny mérőszáma) szignifikánsan alacsonyabb volt (p < 0,0001) az enoxaparin-csoportban (10,1%) a heparin-csoporttal összehasonlítva (12,2%), ami 17%-os relatív kockázatcsökkenést jelent az enoxaparin-nátrium-kezelésben részesülők javára. 33
Az enoxaparin első 30 nap során megfigyelt, elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása a 12 hónapos megfigyelési időszak alatt fennmaradt. 5.2
Farmakokinetikai tulajdonságok
Általános jellemzők Az enoxaparin farmakokinetikáját az ajánlott adagok egyszeri és ismételt subcutan beadása, valamint egyszeri intravénás injekcióban történt beadása után, az anti-Xa aktivitás és anti-IIb aktivitás plazmaszintjei alapján vizsgálták. Az anti-Xa és anti-IIa farmakokinetikai aktivitás kvantitatív meghatározását amidolitikus módszerrel validálták specifikus szubsztrátokon, és az alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH) nemzetközi standardjával (NIBSC) szemben kalibrált enoxaparin standard alkalmazásával. Biohasznosulás és felszívódás Subcutan injekcióban történő beadás után az enoxaparin abszolút biohasznosulása az anti-Xa aktivitás alapján körülbelül 100%. Egészséges önkénteseknél a befecskendezett gyógyszer térfogata és dózisa 100 és 200 mg/l között mozgott, és nem befolyásolta a gyógyszerek farmakokinetikáját. A plazmában az anti-Xa aktivitás átlagos csúcsértéke a subcutan injekció beadását követő 3-5 óra elteltével volt megfigyelhető. Egészséges önkénteseknél a 20 mg-os, 40 mg-os, 1 mg/kg-os és 1,5 mg/kg-os adag egyszeri subcutan beadását követően tapasztalt anti-Xa aktivitás szintje sorrendben körülbelül 0,2, 0,4, 1,0 és 1,3 NE/ml volt. Közvetlenül egy 30 mg-os intravénás bólust követően, 12 óránként alkalmazott 1 mg/kg-os subcutan adagok 1,16 NE/ml-es kezdeti maximális anti-Xa faktorszinteket (n = 16) és a dinamikus egyensúlyi szintek 88%-ának megfelelő átlagos expozíciót biztosítottak. A dinamikus egyensúly a kezelés második napján alakul ki. Az enoxaparin farmakokinetikája az ajánlott dózistartományokon belül lineárisnak tűnik. Az egyénen belüli és egyének közötti variabilitás kismértékű. Egészséges önkénteseknél naponta egyszer 40 mg és naponta egyszer 1,5 mg/kg ismételt subcutan beadása után a dinamikus egyensúlyi állapot a 2. napon jött létre, és az átlagos expozíciós arány körül 15%-kal magasabb volt, mint egyszeri adag után. Az enoxaparin dinamikus egyensúlyi állapotú aktivitási szintje jól előrejelezhető az egyszeri adag farmakokinetikája alapján. 1 mg/kg napi kétszeri, ismételt subcutan adagolása után a dinamikus egyensúlyi állapot a 3-4. napra alakul ki, emellett az átlagos expozíció körülbelül 65%-kal magasabb, mint egyszeri dózis után, az átlagos csúcskoncentráció kb. 1,2 NE/ml, az átlagos völgykoncentráció pedig kb. 0,52 NE/ml. Ez a különbség a dinamikus egyensúlyi állapotban az enoxaparin-nátrium farmakokinetikája alapján várható, és a terápiás tartományon belül van. Subcutan beadás után a plazma anti-IIa aktivitása körülbelül tizede az anti-Xa aktivitásnak. A plazmában körülbelül 3-4 órával a subcutan injekcióban történt beadás után figyelték meg az átlagos maximális anti-IIa aktivitást, amely 1 mg/kg napi kétszeri, ismételt alkalmazását követően eléri a 0,13 NE/ml-t, 1,5 mg/kg napi egyszeri ismételt alkalmazását követően pedig a 0,19 NE/ml-t. Eloszlás Az enoxaparin anti-Xa aktivitásának eloszlási térfogata körülbelül 5 liter, ami megközelíti a vértérfogatot. Biotranszformáció Az enoxaparin elsősorban a májban metabolizálódik, ahol a diszulfid-kötések hasítása (deszulfatálás és depolimerizáció) eredményeként alacsonyabb molekulatömegű és jelentősen csökkent biológiai aktivitású molekulákká bomlik. 34
Elimináció Az enoxaparin-nátrium alacsony clearance-ű hatóanyag, 1,5 mg/ttkg 6 órás infúzióban történő beadása után az anti-Xa aktivitás átlagos plazmaclearance-e 0,74 l/óra. Az elimináció egyfázisúnak mutatkozik, a felezési idő az egyszeri subcutan dózis beadása után tapasztalt körülbelül 4 óra és az ismételt adagolás után tapasztalt körülbelül 7 óra között mozog. Az aktív fragmentumok renalis clearance-e a beadott dózis körülbelül 10%-át, az aktív és nem aktív fragmentumok teljes renalis excretiója pedig az adag 40%-át teszi ki. Különböző betegcsoportok jellemzői Idősek Egy populációs farmakokinetikai elemzés eredményei alapján az enoxaparin-nátrium kinetikai profilja idősebb vizsgálati alanyoknál nem különbözik a fiatalabbakétól, amennyiben a veseműködés normális. Mivel azonban ismert, hogy a veseműködés az életkor előrehaladtával beszűkül, idős betegeknél csökkent lehet az enoxaparin-nátrium eliminációja (lásd 4.2, 4.4 és 5.2 pont). Vesekárosodás Dinamikus egyensúlyi állapotban lineáris összefüggést figyeltek meg a plazma anti-Xa clearance-e és a kreatinin-clearance között, ami azt jelzi, hogy beszűkült veseműködésű betegeknél csökkent az enoxaparin-nátrium clearance-e. Enyhe (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) és közepes fokban (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) károsodott veseműködés esetén napi egyszeri 40 mg-os adagok ismételt subcutan alkalmazását követően az AUC által jelzett anti-Xa-expozíció dinamikus egyensúlyi állapotban minimálisan magasabb. Súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) 40 mg-os napi egyszeri subcutan adagok ismételt alkalmazása után dinamikus egyensúlyi állapotban jelentősen, átlagosan 65%-kal emelkedett az AUC (lásd 4.4 és 4.2 pont). Testtömeg Napi egyszeri 1,5 mg/kg-os adagok ismételt subcutan alkalmazását követően az anti-Xa aktivitás átlagos AUC-értéke elhízott egészséges önkénteseknél (BMI 30-48 kg/m2) dinamikus egyensúlyi állapotban kismértékben magasabb volt, mint nem elhízott kontroll személyeknél, az Amax ugyanakkor nem emelkedett. Subcutan adagolás mellett ezeknél az elhízott vizsgálati alanyoknál alacsonyabb a testtömegre korrigált clearance. Amikor nem testtömegre korrigált adagolást alkalmaztak, 40 mg-os egyszeri subcutan adag beadása után azt állapították meg, hogy az anti-Xa expozíció alacsony testtömegű (<45 kg) nőknél 50%-kal magasabb, míg alacsony testtömegű (<57 kg) férfiaknál 27%-kal magasabb a normál testtömegű kontroll személyekhez képest (lásd 4.4 pont). Hemodialízis Ebben a betegcsoportban egy vizsgálat során kimutatták, hogy az enoxaparin eliminációs sebessége a kontrollcsoport megfelelő értékeihez hasonló, a görbe alatti terület (area under the curve, AUC) azonban kétszeres volt 0,25 vagy 0,50 mg/ttkg-os egyszeri intravénás adagot követően. 5.3
A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Nem végeztek hosszú távú állatkísérleteket az enoxaparin karcinogén potenciáljának vizsgálatára. Az enoxaparin in vitro vizsgálatok, köztük az Ames-teszt, egér lymphoma mutációs teszt, humán lymphocyta kromoszóma-aberrációs teszt és in vivo patkány csontvelő kromoszóma-aberrációs teszt során nem bizonyult mutagénnek. Az enoxaparin napi 20 mg/ttkg-ig terjedő subcutan adagokban alkalmazva nem befolyásolta a hím és nőstény patkányok termékenységét, illetve reproduktív képességét. Vemhes patkányokon és nyulakon teratogenitási vizsgálatokat végeztek az enoxaparin napi 30 mg/ttkg-ig terjedő subcutan adagjaival. Az eredmények nem utaltak az enoxaparin teratogén vagy fötotoxikus hatására. A patkányokon és kutyákon napi 15 mg/ttkg subcutan alkalmazásával végzett 13 hetes, valamint a 35
patkányokon és majmokon napi 10 mg/ttkg subcutan és intravénás alkalmazásával végzett 26 hetes toxicitási vizsgálatokban az enoxaparin antikoaguláns hatásán kívül nem tapasztaltak mellékhatásokat. 6.
GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1
Segédanyagok felsorolása
Injekcióhoz való víz 6.2
Inkompatibilitások
Subcutan injekció A Thorinane semmilyen más injekcióval vagy infúzióval nem keverhető. Intravénás (bólus) injekció formájában kizárólag akut STEMI javallatban alkalmazható. Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6. pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. 6.3
Felhasználhatósági időtartam
Előretöltött fecskendő 2 év 9 mg/ml koncentrációjú (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy 5%-os glükózzal hígított gyógyszer 8 óra 6.4
Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható! 6.5
Csomagolás típusa és kiszerelése
0,4 ml oldat rögzített tűvel és tűvédővel ellátott, klórbutil gumidugóval és sárga polipropilén dugattyúrúddal lezárt átlátszó, színtelen, I-es típusú semleges üvegből készült fecskendőben. 2 db vagy 10 db előretöltött fecskendő dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6
A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Az előretöltött fecskendő készen áll az azonnali használatra (lásd 4.2 pont). Intravénás (bólus) injekció kizárólag akut STEMI javallatban: a Thorinane biztonságosan beadható 9 mg/ml koncentrációjú (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy glükóz 5%-os vizes oldatával. Az oldatot alkalmazása előtt szemügyre kell venni. Tilos felhasználni, ha bármilyen eltérés látható az oldat küllemében. A Thorinane előretöltött fecskendő kizárólag egyszer használatos. A fel nem használt gyógyszert meg kell semmisíteni. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Mindegyik használt fecskendőt gyógyszertárakban, illetve kórházakban kihelyezett speciális tartályba 36
kell dobni – háztartási hulladékba nem dobható. 7.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Pharmathen S.A., 6 Dervenakion 15351 Pallini Attiki Görögország 8.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/16/1131/003 EU/1/16/1131/004 9.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 10.
A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.
37
Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást. 1.
A GYÓGYSZER NEVE
Thorinane 6000 NE (60 mg) 0,6 ml oldatos injekcióban, előretöltött fecskendőben 2.
MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
6000 NE (60 mg) enoxaparin-nátrium 0,6 ml-es előretöltött fecskendőnként. 100 mg enoxaparin-nátrium milliliterenként. Előállítása sertés bélnyálkahártyából történik. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. 3.
GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. Tiszta, színtelen-halványsárga oldat. 4.
KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1
Terápiás javallatok
A Thorinane felnőttek számára javallott: -
Vénás thomboembolia prophylaxisára, különösen ortopédiai, általános sebészeti vagy onkológiai műtéten áteső betegeknél.
-
Vénás thomboembolia prophylaxisára akut betegség, például akut szívelégtelenség, akut légzési elégtelenség, súlyos fertőzések, valamint reumás betegségeknek a beteg immobilizációját okozó exacerbációja miatt ágyhoz kötött betegeknél (a 40 mg/0,4 ml-es hatáserősségre vonatkozik).
-
Tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem járó mélyvénás thrombosis kezelésére.
-
Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, acetilszalicilsavval (ASA) együtt adva.
-
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus (STEMI) kezelésére, azokat a betegeket is beleértve, akik konzervatív kezelésben fognak részesülni, illetve akik a későbbiekben percutan coronaria angioplasticán fognak átesni (a 60 mg/0,6 ml-es, a 80 mg/0,8 ml-es és a 100 mg/1 ml-es hatáserősségekre vonatkozik).
-
Hemodialízis során a thrombusképződés megelőzésére az extracorporalis dializáló körben.
38
4.2
Adagolás és alkalmazás
Adagolás Felnőttek Vénás thomboembolia prophylaxisára, különösen ortopédiai, általános sebészeti vagy onkológiai műtéten áteső betegeknél Azoknál a betegeknél, akiknél közepes a vénás thromboembolia kockázata (például hasi műtét után) az ajánlott adag 20 mg enoxaparin-nátrium naponta egyszer, subcutan adva. Az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést általában 7-10 napra rendelik. Bizonyos betegeknél ez a kezelési időtartam meghosszabbítható. Amennyiben fokozott a vénás thrombosis és embolia kockázata, az enoxaparin-nátriumot a beteg mobilizálásáig kell alkalmazni. Általános műtéti beavatkozáson áteső betegeknél az első adagot a műtét előtt 2 órával kell beadni. Azoknál a betegeknél, akiknél magasabb a vénás thromboembolia kockázata (például ortopédiai műtét előtt álló betegek) az ajánlott adag 40 mg enoxaparin-nátrium naponta egyszer, subcutan adva, amelyből az első adagot körülbelül 12 órával a műtét előtt kell alkalmazni. Vénás thomboembolia prophylaxisára akut betegség, például akut szívelégtelenség, akut légzési elégtelenség, súlyos fertőzések, valamint reumás betegségeknek a beteg immobilizációját okozó exacerbációja miatt ágyhoz kötött betegeknél (a 40 mg/0,4 ml-es hatáserősségre vonatkozik) Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 40 mg naponta egyszer, subcutan adva. Az enoxaparin-nátriummal végzendő kezelést legalább 6 napra rendelik, és a beteg teljes mobilizálásáig, de legfeljebb 14 napig folytatják. Tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem szövődött mélyvénás thrombosis kezelése Az enoxaparin-nátriumot subcutan kell beadni vagy naponta egyszer 1,5 mg/testtömeg kg-os (ttkg) adagban, vagy naponta kétszer 1 mg/ttkg-os adagban. Thromboemboliás szövődmények esetén az ajánlott adag 1 mg/ttkg naponta kétszer, subcutan adva. A kezelést általában 5 napra rendelik. Indokolt esetben oralis antikoaguláns kezelést kell megkezdeni, és az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést az antitrombotikus hatás eléréséig kell folytatni. Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, szájon át alkalmazott ASA-val együtt adva Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 1 mg/ttkg 12 óránként, subcutan adva, naponta egyszer 100-325 mg adagban, szájon át alkalmazott ASA-val egyidejűleg. Ezeknél a betegeknél az enoxaparin-nátriumot legalább 2 napra kell rendelni, és folytatni kell a kezelést, amíg az eléri a célját. A kezelés szokásos időtartama 2-8 nap. Akut STEMI kezelésére, azokat a betegeket is beleértve, akik konzervatív kezelésben részesülnek, illetve akik a továbbiakban percutan transluminalis coronaria angioplasticán fognak átesni (a 60 mg/0,6 ml-es, a 80 mg/0,8 ml-es és a 100 mg/1 ml-es hatáserősségekre vonatkozik) Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 30 mg egyszeri intravénás injekcióban, majd közvetlenül az intravénás injekció után további 1 mg/kg-os subcutan adag, amelyet 1 mg/kg-os subcutan adagok követnek 12 óránként (csak az első két adag estében legfeljebb 100 mg, amelyet 1 mg/ttkg-os subcutan adag követ). A 75 éves és idősebb betegeknél alkalmazandó adagolást illetően lásd 4.2 pont: „Idős betegek”). Trombolitikummal (fibrinspecifikus vagy nem fibrinspecifikus) együttes alkalmazás esetén az enoxaparin-nátriumot a fibrinolitikus terápia megkezdése előtti 15 percben vagy megkezdése utáni 30 percben kell beadni. Az akut STEMI diagnózisa után minden betegnek azonnal ASA-t kell kapnia, feltéve, hogy nincs ellenjavallata (a gyógyszert naponta egyszer 75-325 mg-os adagban kell adni). Az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés rendelhető 8 napra, vagy végezhető a kórházi elbocsátásig, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Percutan coronaria intervencióval (PCI) kezelt betegeknél: ha az enoxaparin-nátrium utolsó subcutan adagját kevesebb mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be, akkor további adag alkalmazása nem 39
szükséges. Ha az utolsó subcutan adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be, akkor 0,3 mg/ttkg enoxaparin-nátriumot kell adni intravénás bólusban. Az extracorporalis thrombusképződés megelőzésére hemodialízis során Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja, amely 1 mg/ttkg az artériás szárba fecskendezve a dialízis-kezelés kezdetén, általában 4 órás dialízishez elegendő. Amennyiben fibringyűrűk találhatók – például a szokásosnál hosszabb időtartamú kezelés esetén – egy további, 0,5-1 mg/ttkg-os adag adható. Azoknál a betegeknél, akiknél nagy a vérzés kockázata, csökkenteni kell az adagot két vascularis hozzáférést biztosító katéter használata esetén 0,5 mg/ttkg-ra, illetve egy vascularis hozzáférést biztosító katéter használata esetén 0,75 mg/ttkg-ra. Különleges betegcsoportok Idős betegek Idős, 75 éves és idősebb betegeknél akut STEMI kezelésére tilos kezdő intravénás bólust alkalmazni. Az adagolást 12 óránként, subcutan adott 0,75 mg/ttkg-os adaggal kell kezdeni (csak az első két adag legfeljebb 75 mg), a továbbiakban pedig 0,75 mg/ttkg-os adagokat kell alkalmazni. Idős betegeknél az egyéb javallatokban nem szükséges a dózis csökkentése, kivéve vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd még 4.2 pont: Vesekárosodás; 4.4 pont: Vérzés idős betegeknél; Vesekárosodás, valamint 5.2 pont). Gyermekek és serdülők Az enoxaparin biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Vesekárosodás Súlyos vesekárosodás Súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) szenvedő betegeknél az adag módosítása szükséges a következő táblázatoknak megfelelően, mivel ebben a betegpopulációban jelentősen megemelkedik az enoxaparin-nátrium-expozíció. Ajánlott dózismódosítás az enoxaparin-nátrium terápiás dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél 1 mg/ttkg naponta kétszer, subcutan adva 1 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva 1,5 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva
1 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus (STEMI) kezelésére 75 évesnél fiatalabb betegeknél 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os subcutan adaggal együtt, amit naponta kétszer subcutan adaggal együtt, amit naponta egyszer 1 mg/kg adagolása követ 1 mg/kg adagolása követ (Az első két subcutan adag mindegyike legfeljebb (Csak az első subcutan adag legfeljebb 100 mg) 100 mg) Akut STEMI kezelésére 75 éves és idősebb betegeknél 0,75 mg/kg naponta kétszer, subcutan adva, kezdő 1 mg/kg naponta egyszer, subcutan adva, kezdő bólus nélkül. bólus nélkül. (Az első két subcutan adag mindegyike legfeljebb (Csak az első subcutan adag legfeljebb 100 mg) 75 mg)
40
Dózismódosítás az enoxaparin-nátrium prophylacticus dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan beszűkült veseműködésű betegeknél 40 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva Az ajánlott dózismódosítások nem vonatkoznak a hemodialízis javallatra. Közepes és enyhe fokú vesekárosodás Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) vagy enyhe fokú (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges a dózis módosítása, gondos klinikai ellenőrzés javasolt az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés alatt. Lásd még a „Vesekárosodás” című részt a 4.4 pontban és az 5.2 pontot. Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegeknél klinikai vizsgálatok hiányában óvatosság szükséges. Testtömeg Elhízott vagy alacsony testtömegű betegeknél nem szükséges dózismódosítás (lásd 4.4 és 5.2 pont). Spinalis és/vagy epiduralis anesztézia Spinalis és (vagy) epiduralis anesztéziában részesülő betegeknél óvatosság szükséges. Az adag módosítására lehet szükség (lásd 4.4 pont). Az alkalmazás módja Subcutan injekció Az enoxaparin-nátrium subcutan injekció formájában alkalmazható vénás thromboembolia megelőzésére, mélyvénás thrombosis kezelésére, instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, valamint akut STEMI kezelésére. Intravénás injekció Akut STEMI esetén a kezelést egyszeri gyors intravénás injekcióval kell kezdeni, melyet azonnal subcutan injekció követ. Az extracorporalis dializáló kör artériás szárába fecskendezve Hemodialízis során az extracorporalis vérrögképződés megelőzése érdekében az extracorporalis dializáló kör artériás szárába adják be az enoxaparin-nátriumot, injekció formájában. A Thorinane-t intramuscularisan tilos beadni. Subcutan injekciózási technika Az injekciót legjobb a beteg hanyatt fekvő helyzetében, mély subcutan injekció formájában beadni. A beadás helyét váltogatni kell a hasfal bal, illetve jobb anterolateralis vagy posterolateralis része között. A tűt teljes hosszában, függőlegesen be kell szúrni a hüvelyk- és mutatóujj közé fogott bőrredőbe. A bőrredőt nem szabad elengedni, amíg az injekció beadása be nem fejeződött. Az enoxaparin-nátrium beadása után az injekció területét nem szabad dörzsölni. 20 mg-os vagy 40 mg-os előretöltött fecskendő használata esetén az injekció beadása előtt tilos eltávolítani a légbuborékokat a fecskendőből, mert ez az adag csökkenését eredményezheti. 4.3
Ellenjavallatok
-
A készítmény hatóanyagával, heparinnal vagy annak származékaival, köztük az alacsony 41
-
molekulatömegű heparinnal szembeni túlérzékenység. Akut bakteriális endocarditis. Súlyos véralvadási zavarok. Nagyfokú vérzés. Thrombocytopenia olyan betegeknél, akiknél enoxaparin jelenlétében pozitív az in vitro aggregáció vizsgálat. Aktív gyomor- és/vagy nyombélfekély. Stroke (kivéve az artériák elzáródását követő apoplexiát). Fokozott vérzési kockázat.
4.4
Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
-
Fokozott vérzési kockázat Vérzés bárhol felléphet (lásd 4.8 pont). Amennyiben vérzés lép fel, meg kell határozni annak helyét, és megfelelő terápiát kell megkezdeni. Az enoxaparin-nátrium óvatosan alkalmazandó fokozott vérzésveszéllyel járó helyzetekben, úgymint: a haemostasis zavarai (alvadási zavarok vagy a vérrög feloldódásának zavarai); a kórelőzményben szereplő gyomor- és/vagy nyombélfekély; friss ischaemiás stroke; súlyos, dekompenzált hypertonia; diabeteses retinopathia; a közelmúltban zajlott idegsebészeti vagy szemészeti beavatkozások; a haemostasist befolyásoló gyógyszerek egyidejű alkalmazása. Heparin-indukált thrombocytopenia Az enoxaparin-nátrium rendkívüli óvatossággal alkalmazandó olyan betegeknél, akiknél heparin alkalmazása által előidézett thrombocytopenia áll fenn thrombosissal együtt vagy anélkül. A heparin alkalmazása által előidézett thrombocytopenia kockázata évekig fennmaradhat. Amennyiben heparin okozta thrombocytopenia feltételezhető, az in vitro végzett thrombocyta-aggregációs teszteknek korlátozott diagnosztikus értékük van. Ezekben az esetekben az enoxaparin-nátrium alkalmazására vonatkozó döntés csak szakértővel való előzetes konzultáció után hozható meg. A thrombocytaszám ellenőrzése Alacsony molekulatömegű heparinok alkalmazásakor fennáll az antitestek képződésével járó heparin-indukált thrombocytopenia kockázata. A thrombocytopenia jellemzően az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés megkezdése utáni 5. és 21. nap között jelentkezik. Ezért javasolt a thrombocytaszám meghatározása az enoxaparin-nátrium-terápia megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeresen a kezelés alatt. A thrombocytaszám jelentős csökkenésének (a kiindulási érték 30-50%-ára) észlelésekor az enoxaparin-nátrium kezelést azonnal le kell állítani, és a beteget más terápiára kell átállítani. Hyperkalaemia A heparin gátolhatja az aldoszteron termelődését a mellékvesében, ami hyperkalaemiához vezet, különösen diabetes mellitusban, krónikus veseelégtelenségben, eleve fennálló metabolikus acidosisban szenvedő, illetve emelkedett plazma káliumszintű vagy káliumspóroló diuretikumokat szedő betegeknél. A hyperkalaemia kockázata magasabbnak tűnik hosszabb időtartamú kezelés esetén, de a hyperkalaemia általában reverzibilis. Kockázatnak kitett betegeknél meg kell határozni a plazma káliumszintjét a heparin-terápia megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeresen ellenőrizni kell, ha a kezelés időtartama meghaladja a kb. 7 napot. Spinalis és/vagy epiduralis anesztézia Spinalis/epiduralis anesztézia során enoxaparin-nátrium egyidejű alkalmazása intramedullaris haematomát eredményezhet. Ez hosszú távon fennálló vagy maradandó bénuláshoz vezethet. Ilyen szövődmények az enoxaparin-nátrium napi 40 mg-os vagy alacsonyabb adagokban történő alkalmazásakor ritkán lépnek fel. Az intramedullaris haematoma kockázata fokozottabb az enoxaparin-nátrium magasabb adagjainak adása, a műtét után állandó epiduralis katéter alkalmazása, 42
illetve a haemostasist befolyásoló egyéb gyógyszerek, például nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (NSAID-ok) egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont). Az intramedullaris haematoma kockázata magasabbnak tűnik továbbá poszttraumás elváltozások és ismételt cerebrospinalis punkció esetén, valamint olyan betegeknél, akiknek a kórelőzményében gerincműtét vagy gerincdeformitás szerepel. Az anesztézia, illetve a subarachnoidealisan vagy epiduralisan adott anelgesia és enoxaparin-nátrium egyidejű alkalmazása kapcsán fellépő, canalis spinalisba törő vérzés potenciális kockázatának csökkentése érdekében figyelembe kell venni a gyógyszer farmakokinetikai profilját (lásd 5.2 pont). A katéter behelyezését, illetve eltávolítását akkor javasolt végezni, amikor az enoxaparin antitrombotikus hatása kisfokú. Ugyanakkor nem ismert, hogy az egyes betegeknél pontosan mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az enoxaparin antikoaguláns hatása kellően kisfokú legyen. A katéter behelyezését, illetve eltávolítását kis enoxaparin-dózisok (20 mg naponta egyszer, 30 mg naponta egyszer vagy kétszer vagy 40 mg naponta egyszer) alkalmazása esetén legalább 12 órával a beadás után, míg nagy enoxaparin-dózisok (0,75 mg/ttkg naponta kétszer, 1 mg/ttkg naponta kétszer vagy 1,5 mg/ttkg naponta egyszer) alkalmazása esetén legalább 24 órával a beadás után kell végezni. Az anti-Xa-szintek ezekben az időpontokban még mérhetők. A katéter későbbi behelyezése, illetve eltávolítása nem garantálja, hogy nem fog intramedullaris haematoma kialakulni. Azoknak a betegeknek, akik naponta kétszer 0,75 mg/kg-os vagy naponta kétszer 1 mg/kg-os adagban kapják az enoxaparint, nem szabad megkapniuk a napi kétszeri adagolás mellett járó második adagot, hogy a katéter behelyezéséig, illetve eltávolításáig eltelő idő hosszabb legyen. Hasonlóképpen, bár nem lehet konkrét ajánlást adni a katéter eltávolítása után következő enoxaparin-adag beadásának időpontjára vonatkozóan, a beavatkozást és a betegnél fennálló kockázati tényezőket figyelembe véve meghatározott thrombosiskockázatot és vérzésveszélyt egyaránt mérlegelő előny-kockázat értékelés alapján megfontolandó a következő adag legalább 4 órával későbbi beadása. Külön figyelmet igényelnek azok a betegek, akiknél a kreatinin-clearance 30 ml/perc alatti, mivel az enoxaparin eliminációja hosszabb időt vesz igénybe. Ezeknél a betegeknél megfontolandó a katéter eltávolítására meghatározott várakozási idő duplájával számolni, vagyis legalább 24 óra teljen el, ha a rendelt enoxaparin-adag alacsonyabb (30 mg naponta egyszer), és legalább 48 óra, ha az adag magasabb (1 mg/ttkg naponta). Ha az orvos úgy dönt, hogy epiduralis/spinalis anesztézia vagy lumbálpunkció mellett antikoaguláns kezelést alkalmaz, fokozott körültekintés és a beteg rendszeres ellenőrzése szükséges a neurológiai károsodás okozta esetleges panaszok és tünetek, például középvonali hátfájás, szenzoros és motoros kiesési tünetek (zsibbadás és gyengeség az alsó végtagokban), valamint a bél- és/vagy hólyagműködési zavarok észlelésére. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy a fenti panaszok vagy tünetek bármelyikének észlelésekor azonnal értesítsék a gondozásukat végző egészségügyi szakembert vagy kezelőorvosukat. Spinalis haematoma okozta panaszok vagy tünetek gyanúja esetén sürgősen fel kell állítani a diagnózist, és a gerincvelő dekompresszióját is magában foglaló kezelést kell megkezdeni. Percutan coronaria intervenció (PCI) Instabil angina, non-Q myocardialis infarctus és ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus kezelése céljából végzett coronaria intervenció után a vérzés kockázatának minimalizálása érdekében pontosan be kell tartani az enoxaparin-nátrium adagok alkalmazása között ajánlott intervallumokat. PCI-t követően fontos a megfelelő vérzéscsillapítás elérése a punkció helyén. Amennyiben záró eszközt alkalmaznak, a kanül (sheath) azonnal eltávolítható. Amennyiben manuális kompressziós módszert alkalmaznak, a kanült 6 órával az utolsó intravénás/subcutan enoxaparin-nátrium adag beadása után kell eltávolítani. Ha folytatni kell az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést, a soron következő adagot leghamarabb a kanül eltávolítása után 6-8 órával lehet beadni. Figyelni kell esetleges vérzés vagy haematoma kialakulásának jeleit a beavatkozás helyén. Műbillentyűk Mechanikus műbillentyűvel rendelkező betegeknél nem végeztek megfelelő vizsgálatokat az enoxaparin-nátrium antikoaguláns jellemzőinek értékelésére, ezért az enoxaparin alkalmazása nem javasolt. Műbillentyűvel élő, enoxaparinnal kezelt betegektől (köztük a thromboemboliás események 43
fokozott kockázatának kitett terhes nőktől és magzatoktól - lásd 4.6 pont) származó kevés adat és az értékelést zavaró tényezők az enoxaparin műbillentyűvel élő betegeknél történő alkalmazása ellen szólnak. Vérzés idős betegeknél A prophylacticus dózistartományon belül nem figyeltek meg fokozott vérzéshajlamot idős betegeknél. Idős betegeknél (különösen a nyolcvan éves és idősebb betegeknél) a terápiás dózistartományban fokozott lehet a vérzéses szövődmények kockázata. Ebben a betegcsoportban gondos klinikai ellenőrzés javasolt (lásd 4.2 és 5.2 pont). Vesekárosodás Károsodott veseműködésű betegeknél a megnövekedett enoxaparin-nátrium-expozíció fokozott vérzési kockázattal jár. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) a szérumban az enoxaparin-nátrium jelentősen magasabb koncentrációja miatt javasolt az adag módosítása a terápiás és prophylacticus dózistartományokban. Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) és enyhe fokú (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges dózismódosítás, ezeknél a betegeknél az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés alatt gondos klinikai ellenőrzés szükséges (lásd még 4.2 és 5.2 pont). Alacsony testtömegű betegek Alacsony testtömegű (<45 kg) nőbetegeknél, illetve alacsony testtömegű (<57 kg) férfibetegeknél prophylacticus (nem testtömegre illesztett) dózisok alkalmazása után az enoxaparin-nátrium koncentrációjának emelkedését figyelték meg, ami magasabb vérzési kockázathoz vezethet. Ezért ezeknél a betegeknél gondos klinikai ellenőrzés javasolt (lásd 5.2 pont). Elhízott betegek Elhízott betegeknél nagyobb a thromboembolia kialakulásának kockázata. A prophylacticus dózisok hatásosságát és biztonságosságát elhízott (BMI > 30 kg/m2) betegeknél nem határozták meg teljes körűen, ezért a dózismódosításra vonatkozóan nincs konszenzus. Ezeknél a betegeknél gondosan oda kell figyelni a thromboemboliára jellemző panaszokra és tünetekre. Laboratóriumi vizsgálatok A vénás thromboembolia megelőzésére alkalmazott adagokban az enoxaparin-nátrium nem befolyásolja a vérzési időt és az általános alvadási paramétereket, valamint nem hat a thrombocyta-aggregációra és a fibrinogén thrombocytákhoz való kötődésére sem. Az enoxaparin magasabb adagokban történő alkalmazása alatt előfordulhat az aktivált parciális tromboplasztinidő (aPTI) és az aktivált alvadási idő (aCT) megnyúlása. Az aPTI és az aCT megnyúlása nem mutat lineáris összefüggést az enoxaparin-nátrium antitrombotikus hatásának fokozódásával. Ezért az aPTI és az aCT nem alkalmas és nem megbízható az enoxaparin-nátrium hatásának ellenőrzésére. A vérzés potenciális kockázatának legjobb indikátora a kockázatfelmérés és a klinikai ellenőrzés. Az anti-Xa akivitás rutinszerű ellenőrzése általában nem szükséges. Ugyanakkor megfontolandó az anti-Xa aktivitás ellenőrzése, ha az alacsony molekulatömegű heparinnal kezelt betegnél fokozott vérzési kockázat (például károsodott veseműködésű betegek, idős vagy extrém testtömegű betegek) vagy aktív vérzés áll fenn. Nátrium-tartalom A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 4.5
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az enoxaparin-kezelés előtt a haemostasist befolyásoló szereket – hacsak alkalmazásuk nem nélkülözhetetlen – ajánlott leállítani. Ilyen szerek például a szisztémásan adott szalicilátok, az acetilszalicilsav, az NSAID-ok, köztük a ketorolak, a dextrán és a klopidogrél, a szisztémásan adott glükokortikoidok, a trombolitikumok és az antikoagulánsok, valamint más thrombocyta-aggregáció 44
gátló szerek, beleértve a glikoprotein IIb/IIIa-antagonistákat is. Ha a kombináció elkerülhetetlen, az enoxaparint gondos klinikai és laboratóriumi ellenőrzés mellett kell alkalmazni. 4.6
Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség Állatkísérletek során nem tapasztaltak foetotoxicitásra vagy teratogenitásra utaló jelet. Vemhes patkánynál minimális mértékű a 35S-enoxaparin átjutása az anyai placentán keresztül a magzatba. Embernél nem bizonyított, hogy az enoxaparin átjut a placentagáton a terhesség második trimesztere alatt. Az első és a harmadik trimeszterre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. Mivel nincsenek terhes nők bevonásával végzett megfelelő statisztikai erejű, jól kontrollált vizsgálatok, és mivel az állatkísérletek nem mindig jelzik előre a humán reakciót, ezt a gyógyszert terhesség alatt csak akkor szabad alkalmazni, ha az orvos az alkalmazás szükségességét egyértelműen megállapította. Mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél az enoxaparin alkalmazását nem vizsgálták megfelelően. Egy klinikai vizsgálatban, amelyet (Afrikában) mechanikus műbillentyűvel élő terhes nők bevonásával végeztek, akiknek enoxaparint adtak naponta kétszer 1 mg/ttkg adagban a thromboembolia kockázatnak csökkentésére, 8 nő közül 2-nél alakultak ki a szívbillentyű elzáródását eredményező, valamint anyai és magzati halálozáshoz vezető vérrögök. A forgalomba hozatalt követően elszigetelt esetekben szívbillentyű-thrombosist jelentettek mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél, mialatt thromboprophylaxis céljából végzett enoxaparin-kezelésben részesültek. Mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél magasabb lehet a thromboembolia kockázata. Az enoxaparin-nátrium alkalmazása műbillentyűvel élő terhes nők számára nem javasolt (lásd 4.4 pont). Szoptatás Laktáló patkányoknál a 35S-enoxaparin vagy jelölt metabolitjainak koncentrációja az állat tejében nagyon alacsony. Nem ismert, hogy az enoxaparin változatlan formában kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Az enoxaparin per os felszívódása valószínűtlen. Ugyanakkor enoxaparin-kezelésben részesülő szoptató anyáknál elővigyázatosságból a szoptatás abbahagyását kell tanácsolni. 4.7
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az enoxaparin nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.8
Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása Vérzések Klinikai vizsgálatok során a vérzések voltak a leggyakrabban jelentett reakciók. Ezek közé tartoztak súlyos vérzések, amelyekről a betegek legfeljebb 4,2%-ánál számoltak be (sebészeti beavatkozáson átesett betegek1). Ezek közül az esetek közül néhány halálos kimenetelű volt. A többi antikoagulánshoz hasonlóan, vérzés jelentkezhet bizonyos kockázati tényezők egyidejű fennállása esetén, mint például: vérzésre hajlamos szervi elváltozások, invazív beavatkozások vagy a haemostasist befolyásoló egyéb gyógyszerek egyidejű alkalmazása (lásd 4.4 és 4.5 pont). A mellékhatások táblázatos felsorolása Az enoxaparint klinikai vizsgálatok során értékelték, melyek keretében 15 000 beteg kapott enoxaparint. A vizsgálatokban 1776, thromboembolia kockázatának kitett, ortopédiai vagy hasi műtét után a vénás thromboembolia megelőzésére enoxaparint alkalmazó beteg, 1169, akut belgyógyászati betegség miatt ágyhozkötött, vénás thromboembolia megelőzésére enoxaparinnal kezelt beteg, 559, tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem járó mélyvénás thrombosis miatt 45
enoxaparin-kezelésben részesülő beteg, 1578, instabil angina, illetve non-Q myocardialis infarcuts miatt enoxaparin-kezelésben részesülő beteg és 10 176, akut ST-elevációs myocardialis infarctus miatt enoxaparin-kezelésben részesülő beteg vett részt. A klinikai vizsgálatok során megfigyelt és a forgalomba hozatal utáni időszakban jelentett mellékhatások az alábbiakban kerülnek részletezésre. A gyakoriságok meghatározása a következő: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), illetve nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A forgalomba hozatalt követő időszakban megfigyelt mellékhatások spontán jelentésekből származnak, ezért gyakoriságuk „nem ismert” (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). MedDRA szervrendsz eri osztály
Az összes javallat
Prophylaxi s sebészeti betegeknél
Prophylaxi s belgyógyás zati betegeknél
Érbetegsége k és tünetek
Nem ismert: Spinalis haematoma (vagy neuroaxialis haematoma) eseteiről számoltak be spinalis/epidur alis anesztézia vagy spinalis punkció, illetve műtét utáni állandó katéterek és enoxaparin-ná trium egyidejű alkalmazása kapcsán. Ezek a reakciók különböző fokú neurológiai károsodásokat eredményezte k, köztük hosszú távú vagy végleges bénulást (lásd 4.4 pont). Nem ismert: Vérzéses anaemia; thrombosissal
Nagyon gyakori: Vérzés *
Gyakori: Vérzés *
Vérképzősze rvi és nyirokrends zeri
Ritka: Retroperito nealis vérzés
Nagyon gyakori: Thrombocy tosis**
Tüdőembó liával járó vagy tüdőemból ia nélküli mélyvénás thrombosis ban szenvedő betegek kezelése Nagyon gyakori: Vérzés * Nem gyakori: Intracranial is vérzés, retroperiton ealis vérzés
Nem gyakori: Thrombocy topenia 46
Nagyon gyakori: Thrombocy tosis **
Instabil anginában és non-Q myocardia lis infarctusb an szenvedő betegek kezelése
Akut STEMI-be n szenvedő betegek kezelése
Gyakori: Vérzés *
Gyakori: Vérzés *
Ritka: Retroperito nealis vérzés
Nem gyakori: Intracranial is vérzés, retroperiton ealis vérzés
Nem gyakori: Thrombocy topenia
Gyakori: Thrombocy tosis** Thrombocy
rendelleness égek
járó immun-allergi ás thrombocytop enia esetei; ezek közül néhány esetben a thrombosis szövődménye ként szervi infarctus vagy végtagi ischaemia jelentkezett (lásd 4.4 pont); eosinophilia
Immunrend szeri rendelleness égek
Gyakori: Allergiás reakció
Gyakori: Thrombocy topenia
Gyakori: Thrombocy topenia
Ritka: Anaphylaxiás/ anaphylactoid reakció Nem ismert: Anaphylaxiás/ anaphylactoid reakció, beleértve a sokkot Nem ismert: Fejfájás
Idegrendsze ri rendelleness égek Nagyon Máj- és eperendellen gyakori: A ességek májenzimszint ek megemelkedés e (főként transzaminázo k ***) Nem ismert: Hepatocellular is májkárosodás; cholestaticus májkárosodás A bőr és a bőr alatti
Gyakori: Urticaria, 47
topenia Nagyon ritka: Immun-alle rgiás thrombocyt openia
szövet rendelleness égei
viszketés, erythema Nem gyakori: Bullosus dermatitis
Nem ismert: - Cutan vasculitis, bőrnekrózis, amely általában az injekció beadási helyén jelentkezik (ezeket a jelenségeket általában purpura vagy infiltrált, fájdalmas, erythemás plakkok előzik meg). Ebben az esetben az enoxaparin-ná triummal végzett kezelést abba kell hagyni. - Csomók az injekció helyén (gyulladásos csomók, melyek nem enoxaparin tartalmú cisztikus képződménye k). Ezek néhány nap alatt felszívódnak, és nem teszik szükségessé a kezelés abbahagyását. - Alopecia Nem ismert: A csont- és izomrendsze Osteoporosis r, valamint a hosszú távú (3 hónapnál kötőszövet rendelleness tovább tartó) kezelést égei követően 48
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Gyakori: Az injekció beadásának helyén jelentkező haematoma, az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom és egyéb reakciók az injekció beadásának helyén† Nem gyakori: Lokális irritáció; bőrnekrózis az injekció beadásának helyén Ritka: Hyperkalaemi a
Laboratóriu mi és egyéb vizsgálatok eredményei *: például haematoma, ecchymosis, amely nem az injekció beadásának helyén jelentkezik, sebhaematoma, haematuria, epistaxis és gastrointestinalis vérzés. **: emelkedett, 400 × 109/l-t meghaladó thrombocytaszám ***: a normálérték felső határának 3-szorosát meghaladó transzaminázszintek †: például az injekció beadásának helyén jelentkező oedema, vérzés, túlérzékenység, gyulladás, duzzanat, fájdalom, vagy az injekció beadásának helyén fellépő (máshová nem sorolt) reakció. 1
Sebészeti betegeknél a vérzéses szövődményeket súlyosnak ítélték: (1) ha a vérzés jelentős klinikai eseményt idézett elő, vagy (2) ha a haemoglobinszint legalább 2 g/dl-es csökkenésével járt vagy 2 vagy több egység vérkészítmény transzfúzióját tette szükségessé. A retroperitonealis és intracranialis vérzéseket mindig súlyosnak értékelték.
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. 4.9
Túladagolás
Panaszok és tünetek Az enoxaparin-nátrium véletlen túladagolása az intravénás, extracorporalis vagy subcutan beadást követően vérzéses szövődményekhez vezethet. A szájon át alkalmazott enoxaparin rosszul szívódik fel, és még nagy adag alkalmazása esetén sem valószínű, hogy bármilyen súlyos következményt idézne elő. Ennek ellenőrzése a plazma anti-Xa és anti-IIa aktivitásának vizsgálatával lehetséges.
49
Kezelés Az antikoaguláns hatás nagymértékben közömbösíthető lassú intravénás injekcióban adott protamin-szulfáttal vagy protamin-hidrokloriddal. A protamin adagja a beadott enoxaparin adagjától függ; 1 mg protamin-szulfát 1 mg enoxaparinnátrium antikoaguláns hatását közömbösíti, amennyiben az enoxaparin-nátrium alkalmazása 8 órán belül történt. Amennyiben az enoxaparin-nátrium alkalmazása a protamin alkalmazása előtt több mint 8 órával történt, vagy ha úgy határoznak, hogy egy második adag protamin adása szükséges, akkor infúzió formájában 0,5 mg protamin adható minden 1 mg enoxaparin-nátrium közömbösítésére. 12 órával az enoxaparin-nátrium injekció beadása után protamin adása nem feltétlenül szükséges. Ugyanakkor az enoxaparin-nátrium anti-Xa aktivitása még nagy dózisú protaminnal sem közömbösíthető teljesen (legfeljebb 60%-ban). 5.
FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1
Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Antitrombotikus gyógyszerek, heparin csoport. ATC kód: B01A B05 Hatásmechanizmus Az enoxaparin kis molekulatömegű heparin, melynek átlagos molekulatömege körülbelül 4500 dalton. In vitro a tisztított enoxaparin erős anti-Xa véralvadási faktor (anti-Xa) aktivitással (körülbelül 100 NE/mg) és gyenge anti-IIa faktor, vagyis antitrombin aktivitással (körülbelül 28 NE/mg) rendelkezik. Az antitrombotikus aktivitást az antitrombin III (ATIII) mediálja, ami embernél antitrombotikus hatást eredményez. Az anti-Xa és anti-IIa aktivitáson kívül az enoxaparin további antitrombotikus és gyulladásgátló tulajdonságait észlelték egészséges önkéntesekkel és betegekkel végzett vizsgálatokban, valamint preklinikai modellekben is. Ezek közé a tulajdonságok közé sorolható az egyéb véralvadási faktorok, mint pl. a VIIa faktor ATIII-függő gátlása, az endogén szöveti faktor útvonal inhibitor (tissue factor pathway inhibitor, TFPI) felszabadulásának serkentése, valamint a von Willebrand faktor (vWF) vascularis endothelből a vérkeringésbe történő felszabadulásának csökkentése. Ezekről a tényezőkről ismert, hogy hozzájárulnak az enoxaparin teljes antitrombotikus hatásához. Klinikai hatásosság Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelése Egy nagy multicentrikus, kettős-vak vizsgálatban 3171, instabil angina vagy non-Q myocardialis infarctus akut fázisában felvett beteget vizsgáltak. Véletlenszerűen kiválasztott betegek oralis ASA-t kaptak napi egyszeri 100-325 mg adagban, amelyet az aktivált tromboplasztinidőhöz (aPTT) illesztett, egyedileg beállított adagban, intravénás injekcióban adott nem frakcionált heparinnal vagy 12 óránként 1 mg/kg-os adagban, subcutan adott enoxaparinnal kombinációban alkalmaztak. A betegeket kórházban kezelték a klinikai állapotuk stabilizálódásig, a revaszkularizációs eljárás elvégzéséig, illetve az elbocsátásig. A hospitalizáció időtartama 2 és 8 nap között mozgott. A klinikai adatokat a kezeléstől számított 30 napon át gyűjtötték. A nem frakcionált heparin az enoxaparinhoz képest jelentős mértékben csökkenti a coronaria-betegség és a szívroham ismételt jelentkezését és a halálesetek előfordulását. A fent említett szövődmények kockázatának a kezelés 14. napján észlelt 16,2%-os csökkentése a kezeléstől számított 30. napig fennmaradt. Ezenkívül, az enoxaparinnal kezelt csoportba tartozó betegeknél kisebb számban vált szükségessé a percutan transluminalis coronaria angioplastica (PTCA) vagy coronaria artéria bypass graft (CABG) módszerrel végzett revaszkularizációs eljárás (az ismételten előforduló coronaria-betegség, myocardialis infarctus, illetve a halálozás kockázata 15,8%-kal csökkent a kezeléstől számított 30. napra).
50
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus kezelése: Egy nagy multicentrikus klinikai vizsgálatban 20 479, fibrinolitikus terápiára alkalmas akut STEMI-s beteget randomizáltak vagy egyszeri 30 mg-os intravénás bólusban alkalmazott enoxaparin-kezelésre, amit az intravénás injekció után közvetlenül 1 mg/ttkg-os adag követett subcutan injekció formájában, majd 1 mg/ttkg-os subcutan adagok 12 óránként, vagy az aPTI-hez illesztett adagban, 48 órán át, intravénásan adott nem frakcionált heparin-kezelésre. Valamennyi beteg legalább 30 napon keresztül acetilszalicilsav-kezelésben is részesült Az enoxaparin adagolási rendjét súlyosan károsodott veseműködésű, illetve idős (≥ 75 éves) betegeknél módosították. Az enoxaparin-injekciókat a kórházi elbocsátás időpontjáig vagy legfeljebb 8 napig (amelyik előbb bekövetkezett) alkalmazták. 4716 beteget kezeltek percutan coronaria angioplasticával, melynek során antikoagulánst adtak a vizsgálati készítmény maszkolásának szabályait követve. Az enoxaparinnal kezelt betegek csoportjában a percutan coronaria intervenciót az enoxaparin abbahagyása nélkül (készítményváltás nélkül) végezték a korábbi klinikai vizsgálatokban meghatározott adagolási rend szerint, vagyis: nem adtak újabb adagot abban az esetben, ha az utolsó subcutan adagot a ballon felfújását megelőző 8 órán belül adták be, 0,3 mg/ttkg enoxaparint alkalmaztak intravénásan, amennyiben az utolsó subcutan adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be. Amikor az enoxaparin hatásosságát a nem frakcionált heparinéval hasonlították össze, a halálozást, illetve az ismételt myocardialis infarctust magában foglaló elsődleges hatásossági végpont előfordulási gyakorisága a randomizálást követő első 30 nap során 9,9% volt az enoxaparin-csoportban, szemben a nem frakcionált heparin-csoport 12%-os értékével, ami a relatív kockázat 17%-os csökkenésének felel meg (p < 0,001). Az enoxaparin terápiás előnyei, amelyek jobb hatásosságban nyilvánultak meg, 48 óra elteltével jelentkeztek. Az ismételt myocardialis infarctus relatív kockázatának 35%-os csökkenését észlelték a nem frakcionált heparinnal végzett kezeléssel összehasonlítva (p < 0,001). Az enoxaparin elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása az életkor, a nem, a myocardialis infarctus lokalizációja, a diabetes fennállása, a kórelőzményben szereplő korábbi myocardialis infarctus, az alkalmazott fibrinolitikus kezelés típusa és a vizsgálati készítmény alkalmazásának megkezdéséig eltelt idő alapján elkülönített valamennyi főbb alcsoportban konstans volt. Az enoxaparin-kezelés előnyei, melyek számos hatásossági végpontban megnyilvánultak, 48 óra elteltével jelentkeznek, ekkor az ismételt myocardialis infarctus relatív kockázatának 35%-os csökkenését észlelték a nem frakcionált heparin alkalmazásához képest (p < 0,0001). Az enoxaparin elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása az életkor, a nem, az infarctus lokalizációja, a kórelőzményben szereplő diabetes, a kórelőzményben szereplő korábbi myocardialis infarctus, az alkalmazott fibrinolitikum és a vizsgálati készítménnyel végzett kezelésig eltelt idő alapján elkülönített főbb alcsoportokban konzisztens volt. A random mintavételtől, illetve a konzervatív kezeléstől számított 30 napon belül percutan coronaria angioplasticán áteső betegeknél az enoxaparin alkalmazása jelentős terápiás előnyt jelentett a nem frakcionált heparinhoz képest (az első esetben a relatív kockázat 23%-os csökkenése; a második esetben a relatív kockázat 15%-os csökkenése, p = 0,27 az interakció tekintetében). A halálozást, ismételt myocardialis infarctust, illetve intracranialis vérzést magába foglaló összetett végpont 30 nap alatti előfordulási gyakorisága (a nettó klinikai előny mérőszáma) szignifikánsan alacsonyabb volt (p < 0,0001) az enoxaparin-csoportban (10,1%) a heparin-csoporttal összehasonlítva (12,2%), ami 17%-os relatív kockázatcsökkenést jelent az enoxaparin-nátrium-kezelésben részesülők javára. 51
Az enoxaparin első 30 nap során megfigyelt, elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása a 12 hónapos megfigyelési időszak alatt fennmaradt. 5.2
Farmakokinetikai tulajdonságok
Általános jellemzők Az enoxaparin farmakokinetikáját az ajánlott adagok egyszeri és ismételt subcutan beadása, valamint egyszeri intravénás injekcióban történt beadása után, az anti-Xa aktivitás és anti-IIb aktivitás plazmaszintjei alapján vizsgálták. Az anti-Xa és anti-IIa farmakokinetikai aktivitás kvantitatív meghatározását amidolitikus módszerrel validálták specifikus szubsztrátokon, és az alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH) nemzetközi standardjával (NIBSC) szemben kalibrált enoxaparin standard alkalmazásával. Biohasznosulás és felszívódás Subcutan injekcióban történő beadás után az enoxaparin abszolút biohasznosulása az anti-Xa aktivitás alapján körülbelül 100%. Egészséges önkénteseknél a befecskendezett gyógyszer térfogata és dózisa 100 és 200 mg/l között mozgott, és nem befolyásolta a gyógyszerek farmakokinetikáját. A plazmában az anti-Xa aktivitás átlagos csúcsértéke a subcutan injekció beadását követő 3-5 óra elteltével volt megfigyelhető. Egészséges önkénteseknél a 20 mg-os, 40 mg-os, 1 mg/kg-os és 1,5 mg/kg-os adag egyszeri subcutan beadását követően tapasztalt anti-Xa aktivitás szintje sorrendben körülbelül 0,2, 0,4, 1,0 és 1,3 NE/ml volt. Közvetlenül egy 30 mg-os intravénás bólust követően, 12 óránként alkalmazott 1 mg/kg-os subcutan adagok 1,16 NE/ml-es kezdeti maximális anti-Xa faktorszinteket (n = 16) és a dinamikus egyensúlyi szintek 88%-ának megfelelő átlagos expozíciót biztosítottak. A dinamikus egyensúly a kezelés második napján alakul ki. Az enoxaparin farmakokinetikája az ajánlott dózistartományokon belül lineárisnak tűnik. Az egyénen belüli és egyének közötti variabilitás kismértékű. Egészséges önkénteseknél naponta egyszer 40 mg és naponta egyszer 1,5 mg/kg ismételt subcutan beadása után a dinamikus egyensúlyi állapot a 2. napon jött létre, és az átlagos expozíciós arány körül 15%-kal magasabb volt, mint egyszeri adag után. Az enoxaparin dinamikus egyensúlyi állapotú aktivitási szintje jól előrejelezhető az egyszeri adag farmakokinetikája alapján. 1 mg/kg napi kétszeri, ismételt subcutan adagolása után a dinamikus egyensúlyi állapot a 3-4. napra alakul ki, emellett az átlagos expozíció körülbelül 65%-kal magasabb, mint egyszeri dózis után, az átlagos csúcskoncentráció kb. 1,2 NE/ml, az átlagos völgykoncentráció pedig kb. 0,52 NE/ml. Ez a különbség a dinamikus egyensúlyi állapotban az enoxaparin-nátrium farmakokinetikája alapján várható, és a terápiás tartományon belül van. Subcutan beadás után a plazma anti-IIa aktivitása körülbelül tizede az anti-Xa aktivitásnak. A plazmában körülbelül 3-4 órával a subcutan injekcióban történt beadás után figyelték meg az átlagos maximális anti-IIa aktivitást, amely 1 mg/kg napi kétszeri, ismételt alkalmazását követően eléri a 0,13 NE/ml-t, 1,5 mg/kg napi egyszeri ismételt alkalmazását követően pedig a 0,19 NE/ml-t. Eloszlás Az enoxaparin anti-Xa aktivitásának eloszlási térfogata körülbelül 5 liter, ami megközelíti a vértérfogatot. Biotranszformáció Az enoxaparin elsősorban a májban metabolizálódik, ahol a diszulfid-kötések hasítása (deszulfatálás és depolimerizáció) eredményeként alacsonyabb molekulatömegű és jelentősen csökkent biológiai aktivitású molekulákká bomlik. 52
Elimináció Az enoxaparin-nátrium alacsony clearance-ű hatóanyag, 1,5 mg/ttkg 6 órás infúzióban történő beadása után az anti-Xa aktivitás átlagos plazmaclearance-e 0,74 l/óra. Az elimináció egyfázisúnak mutatkozik, a felezési idő az egyszeri subcutan dózis beadása után tapasztalt körülbelül 4 óra és az ismételt adagolás után tapasztalt körülbelül 7 óra között mozog. Az aktív fragmentumok renalis clearance-e a beadott dózis körülbelül 10%-át, az aktív és nem aktív fragmentumok teljes renalis excretiója pedig az adag 40%-át teszi ki. Különböző betegcsoportok jellemzői Idősek Egy populációs farmakokinetikai elemzés eredményei alapján az enoxaparin-nátrium kinetikai profilja idősebb vizsgálati alanyoknál nem különbözik a fiatalabbakétól, amennyiben a veseműködés normális. Mivel azonban ismert, hogy a veseműködés az életkor előrehaladtával beszűkül, idős betegeknél csökkent lehet az enoxaparin-nátrium eliminációja (lásd 4.2, 4.4 és 5.2 pont). Vesekárosodás Dinamikus egyensúlyi állapotban lineáris összefüggést figyeltek meg a plazma anti-Xa clearance-e és a kreatinin-clearance között, ami azt jelzi, hogy beszűkült veseműködésű betegeknél csökkent az enoxaparin-nátrium clearance-e. Enyhe (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) és közepes fokban (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) károsodott veseműködés esetén napi egyszeri 40 mg-os adagok ismételt subcutan alkalmazását követően az AUC által jelzett anti-Xa-expozíció dinamikus egyensúlyi állapotban minimálisan magasabb. Súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) 40 mg-os napi egyszeri subcutan adagok ismételt alkalmazása után dinamikus egyensúlyi állapotban jelentősen, átlagosan 65%-kal emelkedett az AUC (lásd 4.4 és 4.2 pont). Testtömeg Napi egyszeri 1,5 mg/kg-os adagok ismételt subcutan alkalmazását követően az anti-Xa aktivitás átlagos AUC-értéke elhízott egészséges önkénteseknél (BMI 30-48 kg/m2) dinamikus egyensúlyi állapotban kismértékben magasabb volt, mint nem elhízott kontroll személyeknél, az Amax ugyanakkor nem emelkedett. Subcutan adagolás mellett ezeknél az elhízott vizsgálati alanyoknál alacsonyabb a testtömegre korrigált clearance. Amikor nem testtömegre korrigált adagolást alkalmaztak, 40 mg-os egyszeri subcutan adag beadása után azt állapították meg, hogy az anti-Xa expozíció alacsony testtömegű (<45 kg) nőknél 50%-kal magasabb, míg alacsony testtömegű (<57 kg) férfiaknál 27%-kal magasabb a normál testtömegű kontroll személyekhez képest (lásd 4.4 pont). Hemodialízis Ebben a betegcsoportban egy vizsgálat során kimutatták, hogy az enoxaparin eliminációs sebessége a kontrollcsoport megfelelő értékeihez hasonló, a görbe alatti terület (area under the curve, AUC) azonban kétszeres volt 0,25 vagy 0,50 mg/ttkg-os egyszeri intravénás adagot követően. 5.3
A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Nem végeztek hosszú távú állatkísérleteket az enoxaparin karcinogén potenciáljának vizsgálatára. Az enoxaparin in vitro vizsgálatok, köztük az Ames-teszt, egér lymphoma mutációs teszt, humán lymphocyta kromoszóma-aberrációs teszt és in vivo patkány csontvelő kromoszóma-aberrációs teszt során nem bizonyult mutagénnek. Az enoxaparin napi 20 mg/ttkg-ig terjedő subcutan adagokban alkalmazva nem befolyásolta a hím és nőstény patkányok termékenységét, illetve reproduktív képességét. Vemhes patkányokon és nyulakon teratogenitási vizsgálatokat végeztek az enoxaparin napi 30 mg/ttkg-ig terjedő subcutan adagjaival. Az eredmények nem utaltak az enoxaparin teratogén vagy fötotoxikus hatására. A patkányokon és kutyákon napi 15 mg/ttkg subcutan alkalmazásával végzett 13 hetes, valamint a 53
patkányokon és majmokon napi 10 mg/ttkg subcutan és intravénás alkalmazásával végzett 26 hetes toxicitási vizsgálatokban az enoxaparin antikoaguláns hatásán kívül nem tapasztaltak mellékhatásokat. 6.
GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1
Segédanyagok felsorolása
Injekcióhoz való víz 6.2
Inkompatibilitások
Subcutan injekció A Thorinane semmilyen más injekcióval vagy infúzióval nem keverhető. Intravénás (bólus) injekció formájában kizárólag akut STEMI javallatban alkalmazható. Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6. pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. 6.3
Felhasználhatósági időtartam
Előretöltött fecskendő 2 év 9 mg/ml koncentrációjú (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy 5%-os glükózzal hígított gyógyszer 8 óra 6.4
Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható! 6.5
Csomagolás típusa és kiszerelése
0,6 ml oldat rögzített tűvel és tűvédővel ellátott, klórbutil gumidugóval és narancssárga polipropilén dugattyúrúddal lezárt átlátszó, színtelen, I-es típusú semleges üvegből készült, beosztással ellátott fecskendőben. 2 db vagy 10 db előretöltött fecskendő dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6
A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Az előretöltött fecskendő készen áll az azonnali használatra (lásd 4.2 pont). Intravénás (bólus) injekció kizárólag akut STEMI javallatban: a Thorinane biztonságosan beadható 9 mg/ml koncentrációjú (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy glükóz 5%-os vizes oldatával. Az oldatot alkalmazása előtt szemügyre kell venni. Tilos felhasználni, ha bármilyen eltérés látható az oldat küllemében. A Thorinane előretöltött fecskendő kizárólag egyszer használatos. A fel nem használt gyógyszert meg kell semmisíteni. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. 54
Mindegyik használt fecskendőt gyógyszertárakban, illetve kórházakban kihelyezett speciális tartályba kell dobni – háztartási hulladékba nem dobható. 7.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Pharmathen S.A., 6 Dervenakion 15351 Pallini Attiki Görögország 8.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/16/1131/005 EU/1/16/1131/006 9.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 10.
A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.
55
Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást. 1.
A GYÓGYSZER NEVE
Thorinane 8000 NE (80 mg) 0,8 ml oldatos injekcióban, előretöltött fecskendőben 2.
MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
8000 NE (80 mg) enoxaparin-nátrium 0,8 ml-es előretöltött fecskendőnként. 100 mg enoxaparin-nátrium milliliterenként. Előállítása sertés bélnyálkahártyából történik. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. 3.
GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. Tiszta, színtelen-halványsárga oldat. 4.
KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1
Terápiás javallatok
A Thorinane felnőttek számára javallott: -
Vénás thomboembolia prophylaxisára, különösen ortopédiai, általános sebészeti vagy onkológiai műtéten áteső betegeknél.
-
Vénás thomboembolia prophylaxisára akut betegség, például akut szívelégtelenség, akut légzési elégtelenség, súlyos fertőzések, valamint reumás betegségeknek a beteg immobilizációját okozó exacerbációja miatt ágyhoz kötött betegeknél (a 40 mg/0,4 ml-es adagokra vonatkozik).
-
Tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem járó mélyvénás thrombosis kezelésére. Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, acetilszalicilsavval (ASA) együtt adva.
-
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus (STEMI) kezelésére, azokat a betegeket is beleértve, akik konzervatív kezelésben fognak részesülni, illetve akik a későbbiekben percutan coronaria angioplasticán fognak átesni (a 60 mg/0,6 ml-es, a 80 mg/0,8 ml-es és a 100 mg/1 ml-es adagokra vonatkozik).
-
Hemodialízis során a thrombusképződés megelőzésére az extracorporalis dializáló körben.
56
4.2
Adagolás és alkalmazás
Adagolás Felnőttek Vénás thomboembolia prophylaxisára, különösen ortopédiai, általános sebészeti vagy onkológiai műtéten áteső betegeknél Azoknál a betegeknél, akiknél közepes a vénás thromboembolia kockázata (például hasi műtét után) az ajánlott adag 20 mg enoxaparin-nátrium naponta egyszer, subcutan adva. Az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést általában 7-10 napra rendelik. Bizonyos betegeknél ez a kezelési időtartam meghosszabbítható. Amennyiben fokozott a vénás thrombosis és embolia kockázata, az enoxaparin-nátriumot a beteg mobilizálásáig kell alkalmazni. Általános műtéti beavatkozáson áteső betegeknél az első adagot a műtét előtt 2 órával kell beadni. Azoknál a betegeknél, akiknél magasabb a vénás thromboembolia kockázata (például ortopédiai műtét előtt álló betegek) az ajánlott adag 40 mg enoxaparin-nátrium naponta egyszer, subcutan adva, amelyből az első adagot körülbelül 12 órával a műtét előtt kell alkalmazni. Vénás thomboembolia prophylaxisára akut betegség, például akut szívelégtelenség, akut légzési elégtelenség, súlyos fertőzések, valamint reumás betegségeknek a beteg immobilizációját okozó exacerbációja miatt ágyhoz kötött betegeknél (a 40 mg/0,4 ml-es adagokra vonatkozik) Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 40 mg naponta egyszer, subcutan adva. Az enoxaparin-nátriummal végzendő kezelést legalább 6 napra rendelik, és a beteg teljes mobilizálásáig, de legfeljebb 14 napig folytatják. Tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem szövődött mélyvénás thrombosis kezelése Az enoxaparin-nátriumot subcutan kell beadni vagy naponta egyszer 1,5 mg/testtömeg kg-os (ttkg) adagban, vagy naponta kétszer 1 mg/ttkg-os adagban. Thromboemboliás szövődmények esetén az ajánlott adag 1 mg/ttkg naponta kétszer, subcutan adva. A kezelést általában 5 napra rendelik. Indokolt esetben oralis antikoaguláns kezelést kell megkezdeni, és az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést az antitrombotikus hatás eléréséig kell folytatni. Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, szájon át alkalmazott ASA-val együtt adva Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 1 mg/ttkg 12 óránként, subcutan adva, naponta egyszer 100-325 mg adagban, szájon át alkalmazott ASA-val egyidejűleg. Ezeknél a betegeknél az enoxaparin-nátriumot legalább 2 napra kell rendelni, és folytatni kell a kezelést, amíg az eléri a célját. A kezelés szokásos időtartama 2-8 nap. Akut STEMI kezelésére, azokat a betegeket is beleértve, akik konzervatív kezelésben részesülnek, illetve akik a továbbiakban percutan transluminalis coronaria angioplasticán fognak átesni (a 60 mg/0,6 ml-es, a 80 mg/0,8 ml-es és a 100 mg/1 ml-es adagokra vonatkozik) Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 30 mg egyszeri intravénás injekcióban, majd közvetlenül az intravénás injekció után további 1 mg/kg-os subcutan adag, amelyet 1 mg/kg-os subcutan adagok követnek 12 óránként (csak az első két adag estében legfeljebb 100 mg, amelyet 1 mg/ttkg-os subcutan adag követ). A 75 éves és idősebb betegeknél alkalmazandó adagolást illetően lásd 4.2 pont: „Idős betegek”). Trombolitikummal (fibrinspecifikus vagy nem fibrinspecifikus) együttes alkalmazás esetén az enoxaparin-nátriumot a fibrinolitikus terápia megkezdése előtti 15 percben vagy megkezdése utáni 30 percben kell beadni. Az akut STEMI diagnózisa után minden betegnek azonnal ASA-t kell kapnia, feltéve, hogy nincs ellenjavallata (a gyógyszert naponta egyszer 75-325 mg-os adagban kell adni). Az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés rendelhető 8 napra, vagy végezhető a kórházi elbocsátásig, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Percutan coronaria intervencióval (PCI) kezelt betegeknél: ha az enoxaparin-nátrium utolsó subcutan adagját kevesebb mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be, akkor további adag alkalmazása nem 57
szükséges. Ha az utolsó subcutan adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be, akkor 0,3 mg/ttkg enoxaparin-nátriumot kell adni intravénás bólusban. Az extracorporalis thrombusképződés megelőzésére hemodialízis során Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja, amely 1 mg/ttkg az artériás szárba fecskendezve a dialízis-kezelés kezdetén, általában 4 órás dialízishez elegendő. Amennyiben fibringyűrűk találhatók – például a szokásosnál hosszabb időtartamú kezelés esetén – egy további, 0,5-1 mg/ttkg-os adag adható. Azoknál a betegeknél, akiknél nagy a vérzés kockázata, csökkenteni kell az adagot két vascularis hozzáférést biztosító katéter használata esetén 0,5 mg/ttkg-ra, illetve egy vascularis hozzáférést biztosító katéter használata esetén 0,75 mg/ttkg-ra. Különleges betegcsoportok Idős betegek Idős, 75 éves és idősebb betegeknél akut STEMI kezelésére tilos kezdő intravénás bólust alkalmazni. Az adagolást 12 óránként, subcutan adott 0,75 mg/ttkg-os adaggal kell kezdeni (csak az első két adag legfeljebb 75 mg), a továbbiakban pedig 0,75 mg/ttkg-os adagokat kell alkalmazni. Idős betegeknél az egyéb javallatokban nem szükséges a dózis csökkentése, kivéve vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd még 4.2 pont: Vesekárosodás; 4.4 pont: Vérzés idős betegeknél; Vesekárosodás, valamint 5.2 pont). Gyermekek és serdülők Az enoxaparin biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Vesekárosodás Súlyos vesekárosodás Súlyos vesekárosodás (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) szenvedő betegeknél az adag módosítása szükséges a következő táblázatoknak megfelelően, mivel ebben a betegpopulációban jelentősen megemelkedik az enoxaparin-nátrium-expozíció. Ajánlott dózismódosítás az enoxaparin-nátrium terápiás dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél 1 mg/ttkg naponta kétszer, subcutan adva 1 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva 1,5 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva
1 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus (STEMI) kezelésére 75 évesnél fiatalabb betegeknél 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os subcutan adaggal együtt, amit naponta kétszer subcutan adaggal együtt, amit naponta egyszer 1 mg/kg adagolása követ 1 mg/kg adagolása követ (Az első két subcutan adag mindegyike legfeljebb (Csak az első subcutan adag legfeljebb 100 mg) 100 mg) Akut STEMI kezelésére 75 éves és idősebb betegeknél 0,75 mg/kg naponta kétszer, subcutan adva, kezdő 1 mg/kg naponta egyszer, subcutan adva, kezdő bólus nélkül. bólus nélkül. (Az első két subcutan adag mindegyike legfeljebb (Csak az első subcutan adag legfeljebb 100 mg) 75 mg)
58
Dózismódosítás az enoxaparin-nátrium prophylacticus dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan beszűkült veseműködésű betegeknél 40 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva Az ajánlott dózismódosítások nem vonatkoznak a hemodialízis javallatra. Közepes és enyhe fokú vesekárosodás Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) vagy enyhe fokú (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges a dózis módosítása, gondos klinikai ellenőrzés javasolt az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés alatt. Lásd még a „Vesekárosodás” című részt a 4.4 pontban és az 5.2 pontot. Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegeknél klinikai vizsgálatok hiányában óvatosság szükséges. Testtömeg Elhízott vagy alacsony testtömegű betegeknél nem szükséges dózismódosítás (lásd 4.4 és 5.2 pont). Spinalis és/vagy epiduralis anesztézia Spinalis és (vagy) epiduralis anesztéziában részesülő betegeknél óvatosság szükséges. Az adag módosítására lehet szükség (lásd 4.4 pont). Az alkalmazás módja Subcutan injekció Az enoxaparin-nátrium subcutan injekció formájában alkalmazható vénás thromboembolia megelőzésére, mélyvénás thrombosis kezelésére, instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, valamint akut STEMI kezelésére. Intravénás injekció Akut STEMI esetén a kezelést egyszeri gyors intravénás injekcióval kell kezdeni, melyet azonnal subcutan injekció követ. Az extracorporalis dializáló kör artériás szárába fecskendezve Hemodialízis során az extracorporalis vérrögképződés megelőzése érdekében az extracorporalis dializáló kör artériás szárába adják be az enoxaparin-nátriumot, injekció formájában. A Thorinane-t intramuscularisan tilos beadni. Subcutan injekciózási technika Az injekciót legjobb a beteg hanyatt fekvő helyzetében, mély subcutan injekció formájában beadni. A beadás helyét váltogatni kell a hasfal bal, illetve jobb anterolateralis vagy posterolateralis része között. A tűt teljes hosszában, függőlegesen be kell szúrni a hüvelyk- és mutatóujj közé fogott bőrredőbe. A bőrredőt nem szabad elengedni, amíg az injekció beadása be nem fejeződött. Az enoxaparin-nátrium beadása után az injekció területét nem szabad dörzsölni. 20 mg-os vagy 40 mg-os előretöltött fecskendő használata esetén az injekció beadása előtt tilos eltávolítani a légbuborékokat a fecskendőből, mert ez az adag csökkenését eredményezheti. 4.3
Ellenjavallatok
-
A készítmény hatóanyagával, heparinnal vagy annak származékaival, köztük az alacsony 59
-
molekulatömegű heparinnal szembeni túlérzékenység. Akut bakteriális endocarditis. Súlyos véralvadási zavarok. Nagyfokú vérzés. Thrombocytopenia olyan betegeknél, akiknél enoxaparin jelenlétében pozitív az in vitro aggregáció vizsgálat. Aktív gyomor- és/vagy nyombélfekély. Stroke (kivéve az artériák elzáródását követő apoplexiát). Fokozott vérzési kockázat.
4.4
Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
-
Fokozott vérzési kockázat Vérzés bárhol felléphet (lásd 4.8 pont). Amennyiben vérzés lép fel, meg kell határozni annak helyét, és megfelelő terápiát kell megkezdeni. Az enoxaparin-nátrium óvatosan alkalmazandó fokozott vérzésveszéllyel járó helyzetekben, úgymint: a haemostasis zavarai (alvadási zavarok vagy a vérrög feloldódásának zavarai); a kórelőzményben szereplő gyomor- és/vagy nyombélfekély; friss ischaemiás stroke; súlyos, dekompenzált hypertonia; diabeteses retinopathia; a közelmúltban zajlott idegsebészeti vagy szemészeti beavatkozások; a haemostasist befolyásoló gyógyszerek egyidejű alkalmazása. Heparin-indukált thrombocytopenia Az enoxaparin-nátrium rendkívüli óvatossággal alkalmazandó olyan betegeknél, akiknél heparin alkalmazása által előidézett thrombocytopenia áll fenn thrombosissal együtt vagy anélkül. A heparin alkalmazása által előidézett thrombocytopenia kockázata évekig fennmaradhat. Amennyiben heparin okozta thrombocytopenia feltételezhető, az in vitro végzett thrombocyta-aggregációs teszteknek korlátozott diagnosztikus értékük van. Ezekben az esetekben az enoxaparin-nátrium alkalmazására vonatkozó döntés csak szakértővel való előzetes konzultáció után hozható meg. A thrombocytaszám ellenőrzése Alacsony molekulatömegű heparinok alkalmazásakor fennáll az antitestek képződésével járó heparin-indukált thrombocytopenia kockázata. A thrombocytopenia jellemzően az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés megkezdése utáni 5. és 21. nap között jelentkezik. Ezért javasolt a thrombocytaszám meghatározása az enoxaparin-nátrium-terápia megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeresen a kezelés alatt. A thrombocytaszám jelentős csökkenésének (a kiindulási érték 30-50%-ára) észlelésekor az enoxaparin-nátrium kezelést azonnal le kell állítani, és a beteget más terápiára kell átállítani. Hyperkalaemia A heparin gátolhatja az aldoszteron termelődését a mellékvesében, ami hyperkalaemiához vezet, különösen diabetes mellitusban, krónikus veseelégtelenségben, eleve fennálló metabolikus acidosisban szenvedő, illetve emelkedett plazma káliumszintű vagy káliumspóroló diuretikumokat szedő betegeknél. A hyperkalaemia kockázata magasabbnak tűnik hosszabb időtartamú kezelés esetén, de a hyperkalaemia általában reverzibilis. Kockázatnak kitett betegeknél meg kell határozni a plazma káliumszintjét a heparin-terápia megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeresen ellenőrizni kell, ha a kezelés időtartama meghaladja a kb. 7 napot. Spinalis és/vagy epiduralis anesztézia Spinalis/epiduralis anesztézia során enoxaparin-nátrium egyidejű alkalmazása intramedullaris haematomát eredményezhet. Ez hosszú távon fennálló vagy maradandó bénuláshoz vezethet. Ilyen szövődmények az enoxaparin-nátrium napi 40 mg-os vagy alacsonyabb adagokban történő alkalmazásakor ritkán lépnek fel. Az intramedullaris haematoma kockázata fokozottabb az enoxaparin-nátrium magasabb adagjainak adása, a műtét után állandó epiduralis katéter alkalmazása, 60
illetve a haemostasist befolyásoló egyéb gyógyszerek, például nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (NSAID-ok) egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont). Az intramedullaris haematoma kockázata magasabbnak tűnik továbbá poszttraumás elváltozások és ismételt cerebrospinalis punkció esetén, valamint olyan betegeknél, akiknek a kórelőzményében gerincműtét vagy gerincdeformitás szerepel. Az anesztézia, illetve a subarachnoidealisan vagy epiduralisan adott anelgesia és enoxaparin-nátrium egyidejű alkalmazása kapcsán fellépő, canalis spinalisba törő vérzés potenciális kockázatának csökkentése érdekében figyelembe kell venni a gyógyszer farmakokinetikai profilját (lásd 5.2 pont). A katéter behelyezését, illetve eltávolítását akkor javasolt végezni, amikor az enoxaparin antitrombotikus hatása kisfokú. Ugyanakkor nem ismert, hogy az egyes betegeknél pontosan mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az enoxaparin antikoaguláns hatása kellően kisfokú legyen. A katéter behelyezését, illetve eltávolítását kis enoxaparin-dózisok (20 mg naponta egyszer, 30 mg naponta egyszer vagy kétszer vagy 40 mg naponta egyszer) alkalmazása esetén legalább 12 órával a beadás után, míg nagy enoxaparin-dózisok (0,75 mg/ttkg naponta kétszer, 1 mg/ttkg naponta kétszer vagy 1,5 mg/ttkg naponta egyszer) alkalmazása esetén legalább 24 órával a beadás után kell végezni. Az anti-Xa-szintek ezekben az időpontokban még mérhetők. A katéter későbbi behelyezése, illetve eltávolítása nem garantálja, hogy nem fog intramedullaris haematoma kialakulni. Azoknak a betegeknek, akik naponta kétszer 0,75 mg/kg-os vagy naponta kétszer 1 mg/kg-os adagban kapják az enoxaparint, nem szabad megkapniuk a napi kétszeri adagolás mellett járó második adagot, hogy a katéter behelyezéséig, illetve eltávolításáig eltelő idő hosszabb legyen. Hasonlóképpen, bár nem lehet konkrét ajánlást adni a katéter eltávolítása után következő enoxaparin-adag beadásának időpontjára vonatkozóan, a beavatkozást és a betegnél fennálló kockázati tényezőket figyelembe véve meghatározott thrombosiskockázatot és vérzésveszélyt egyaránt mérlegelő előny-kockázat értékelés alapján megfontolandó a következő adag legalább 4 órával későbbi beadása. Külön figyelmet igényelnek azok a betegek, akiknél a kreatinin-clearance 30 ml/perc alatti, mivel az enoxaparin eliminációja hosszabb időt vesz igénybe. Ezeknél a betegeknél megfontolandó a katéter eltávolítására meghatározott várakozási idő duplájával számolni, vagyis legalább 24 óra teljen el, ha a rendelt enoxaparin-adag alacsonyabb (30 mg naponta egyszer), és legalább 48 óra, ha az adag magasabb (1 mg/ttkg naponta). Ha az orvos úgy dönt, hogy epiduralis/spinalis anesztézia vagy lumbálpunkció mellett antikoaguláns kezelést alkalmaz, fokozott körültekintés és a beteg rendszeres ellenőrzése szükséges a neurológiai károsodás okozta esetleges panaszok és tünetek, például középvonali hátfájás, szenzoros és motoros kiesési tünetek (zsibbadás és gyengeség az alsó végtagokban), valamint a bél- és/vagy hólyagműködési zavarok észlelésére. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy a fenti panaszok vagy tünetek bármelyikének észlelésekor azonnal értesítsék a gondozásukat végző egészségügyi szakembert vagy kezelőorvosukat. Spinalis haematoma okozta panaszok vagy tünetek gyanúja esetén sürgősen fel kell állítani a diagnózist, és a gerincvelő dekompresszióját is magában foglaló kezelést kell megkezdeni. Percutan coronaria intervenció (PCI) Instabil angina, non-Q myocardialis infarctus és ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus kezelése céljából végzett coronaria intervenció után a vérzés kockázatának minimalizálása érdekében pontosan be kell tartani az enoxaparin-nátrium adagok alkalmazása között ajánlott intervallumokat. PCI-t követően fontos a megfelelő vérzéscsillapítás elérése a punkció helyén. Amennyiben záró eszközt alkalmaznak, a kanül (sheath) azonnal eltávolítható. Amennyiben manuális kompressziós módszert alkalmaznak, a kanült 6 órával az utolsó intravénás/subcutan enoxaparin-nátrium adag beadása után kell eltávolítani. Ha folytatni kell az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést, a soron következő adagot leghamarabb a kanül eltávolítása után 6-8 órával lehet beadni. Figyelni kell esetleges vérzés vagy haematoma kialakulásának jeleit a beavatkozás helyén. Műbillentyűk Mechanikus műbillentyűvel rendelkező betegeknél nem végeztek megfelelő vizsgálatokat az enoxaparin-nátrium antikoaguláns jellemzőinek értékelésére, ezért az enoxaparin alkalmazása nem javasolt. Műbillentyűvel élő, enoxaparinnal kezelt betegektől (köztük a thromboemboliás események 61
fokozott kockázatának kitett terhes nőktől és magzatoktól - lásd 4.6 pont) származó kevés adat és az értékelést zavaró tényezők az enoxaparin műbillentyűvel élő betegeknél történő alkalmazása ellen szólnak. Vérzés idős betegeknél A prophylacticus dózistartományon belül nem figyeltek meg fokozott vérzéshajlamot idős betegeknél. Idős betegeknél (különösen a nyolcvan éves és idősebb betegeknél) a terápiás dózistartományban fokozott lehet a vérzéses szövődmények kockázata. Ebben a betegcsoportban gondos klinikai ellenőrzés javasolt (lásd 4.2 és 5.2 pont). Vesekárosodás Károsodott veseműködésű betegeknél a megnövekedett enoxaparin-nátrium-expozíció fokozott vérzési kockázattal jár. Súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) a szérumban az enoxaparin-nátrium jelentősen magasabb koncentrációja miatt javasolt az adag módosítása a terápiás és prophylacticus dózistartományokban. Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) és enyhe fokú (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges dózismódosítás, ezeknél a betegeknél az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés alatt gondos klinikai ellenőrzés szükséges (lásd még 4.2 és 5.2 pont). Alacsony testtömegű betegek Alacsony testtömegű (<45 kg) nőbetegeknél, illetve alacsony testtömegű (<57 kg) férfibetegeknél prophylacticus (nem testtömegre illesztett) dózisok alkalmazása után az enoxaparin-nátrium koncentrációjának emelkedését figyelték meg, ami magasabb vérzési kockázathoz vezethet. Ezért ezeknél a betegeknél gondos klinikai ellenőrzés javasolt (lásd 5.2 pont). Elhízott betegek Elhízott betegeknél nagyobb a thromboembolia kialakulásának kockázata. A prophylacticus dózisok hatásosságát és biztonságosságát elhízott (BMI > 30 kg/m2) betegeknél nem határozták meg teljes körűen, ezért a dózismódosításra vonatkozóan nincs konszenzus. Ezeknél a betegeknél gondosan oda kell figyelni a thromboemboliára jellemző panaszokra és tünetekre. Laboratóriumi vizsgálatok A vénás thromboembolia megelőzésére alkalmazott adagokban az enoxaparin-nátrium nem befolyásolja a vérzési időt és az általános alvadási paramétereket, valamint nem hat a thrombocyta-aggregációra és a fibrinogén thrombocytákhoz való kötődésére sem. Az enoxaparin magasabb adagokban történő alkalmazása alatt előfordulhat az aktivált parciális tromboplasztinidő (aPTI) és az aktivált alvadási idő (aCT) megnyúlása. Az aPTI és az aCT megnyúlása nem mutat lineáris összefüggést az enoxaparin-nátrium antitrombotikus hatásának fokozódásával. Ezért az aPTI és az aCT nem alkalmas és nem megbízható az enoxaparin-nátrium hatásának ellenőrzésére. A vérzés potenciális kockázatának legjobb indikátora a kockázatfelmérés és a klinikai ellenőrzés. Az anti-Xa akivitás rutinszerű ellenőrzése általában nem szükséges. Ugyanakkor megfontolandó az anti-Xa aktivitás ellenőrzése, ha az alacsony molekulatömegű heparinnal kezelt betegnél fokozott vérzési kockázat (például károsodott veseműködésű betegek, idős vagy extrém testtömegű betegek) vagy aktív vérzés áll fenn. Nátrium-tartalom A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 4.5
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az enoxaparin-kezelés előtt a haemostasist befolyásoló szereket – hacsak alkalmazásuk nem nélkülözhetetlen – ajánlott leállítani. Ilyen szerek például a szisztémásan adott szalicilátok, az acetilszalicilsav, az NSAID-ok, köztük a ketorolak, a dextrán és a klopidogrél, a szisztémásan adott glükokortikoidok, a trombolitikumok és az antikoagulánsok, valamint más thrombocyta-aggregáció 62
gátló szerek, beleértve a glikoprotein IIb/IIIa-antagonistákat is. Ha a kombináció elkerülhetetlen, az enoxaparint gondos klinikai és laboratóriumi ellenőrzés mellett kell alkalmazni. 4.6
Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség Állatkísérletek során nem tapasztaltak foetotoxicitásra vagy teratogenitásra utaló jelet. Vemhes patkánynál minimális mértékű a 35S-enoxaparin átjutása az anyai placentán keresztül a magzatba. Embernél nem bizonyított, hogy az enoxaparin átjut a placentagáton a terhesség második trimesztere alatt. Az első és a harmadik trimeszterre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. Mivel nincsenek terhes nők bevonásával végzett megfelelő statisztikai erejű, jól kontrollált vizsgálatok, és mivel az állatkísérletek nem mindig jelzik előre a humán reakciót, ezt a gyógyszert terhesség alatt csak akkor szabad alkalmazni, ha az orvos az alkalmazás szükségességét egyértelműen megállapította. Mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél az enoxaparin alkalmazását nem vizsgálták megfelelően. Egy klinikai vizsgálatban, amelyet (Afrikában) mechanikus műbillentyűvel élő terhes nők bevonásával végeztek, akiknek enoxaparint adtak naponta kétszer 1 mg/ttkg adagban a thromboembolia kockázatnak csökkentésére, 8 nő közül 2-nél alakultak ki a szívbillentyű elzáródását eredményező, valamint anyai és magzati halálozáshoz vezető vérrögök. A forgalomba hozatalt követően elszigetelt esetekben szívbillentyű-thrombosist jelentettek mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél, mialatt thromboprophylaxis céljából végzett enoxaparin-kezelésben részesültek. Mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél magasabb lehet a thromboembolia kockázata. Az enoxaparin-nátrium alkalmazása műbillentyűvel élő terhes nők számára nem javasolt (lásd 4.4 pont). Szoptatás Laktáló patkányoknál a 35S-enoxaparin vagy jelölt metabolitjainak koncentrációja az állat tejében nagyon alacsony. Nem ismert, hogy az enoxaparin változatlan formában kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Az enoxaparin per os felszívódása valószínűtlen. Ugyanakkor enoxaparin-kezelésben részesülő szoptató anyáknál elővigyázatosságból a szoptatás abbahagyását kell tanácsolni. 4.7
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az enoxaparin nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.8
Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása Vérzések Klinikai vizsgálatok során a vérzések voltak a leggyakrabban jelentett reakciók. Ezek közé tartoztak súlyos vérzések, amelyekről a betegek legfeljebb 4,2%-ánál számoltak be (sebészeti beavatkozáson átesett betegek1). Ezek közül az esetek közül néhány halálos kimenetelű volt. A többi antikoagulánshoz hasonlóan, vérzés jelentkezhet bizonyos kockázati tényezők egyidejű fennállása esetén, mint például: vérzésre hajlamos szervi elváltozások, invazív beavatkozások vagy a haemostasist befolyásoló egyéb gyógyszerek egyidejű alkalmazása (lásd 4.4 és 4.5 pont). A mellékhatások táblázatos felsorolása Az enoxaparint klinikai vizsgálatok során értékelték, melyek keretében 15 000 beteg kapott enoxaparint. A vizsgálatokban 1776, thromboembolia kockázatának kitett, ortopédiai vagy hasi műtét után a vénás thromboembolia megelőzésére enoxaparint alkalmazó beteg, 1169, akut belgyógyászati betegség miatt ágyhozkötött, vénás thromboembolia megelőzésére enoxaparinnal kezelt beteg, 559, tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem járó mélyvénás thrombosis miatt 63
enoxaparin-kezelésben részesülő beteg, 1578, instabil angina, illetve non-Q myocardialis infarcuts miatt enoxaparin-kezelésben részesülő beteg és 10 176, akut ST-elevációs myocardialis infarctus miatt enoxaparin-kezelésben részesülő beteg vett részt. A klinikai vizsgálatok során megfigyelt és a forgalomba hozatal utáni időszakban jelentett mellékhatások az alábbiakban kerülnek részletezésre. A gyakoriságok meghatározása a következő: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), illetve nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A forgalomba hozatalt követő időszakban megfigyelt mellékhatások spontán jelentésekből származnak, ezért gyakoriságuk „nem ismert” (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). MedDRA Az összes szervrends javallat zeri osztály
Érbetegsé gek és tünetek
Nem ismert: Spinalis haematoma (vagy neuroaxialis haematoma) eseteiről számoltak be spinalis/epidu ralis anesztézia vagy spinalis punkció, illetve műtét utáni állandó katéterek és enoxaparin-ná trium egyidejű alkalmazása kapcsán. Ezek a reakciók különböző fokú neurológiai károsodásokat eredményezte k, köztük hosszú távú vagy végleges bénulást (lásd 4.4 pont).
Prophylaxis Prophylax sebészeti is betegeknél belgyógyá szati betegeknél
Nagyon gyakori: Vérzés *
Gyakori: Vérzés *
Tüdőembóli ával járó vagy tüdőembóli a nélküli mélyvénás thrombosis ban szenvedő betegek kezelése Nagyon gyakori: Vérzés *
Instabil anginában és non-Q myocardiali s infarctusba n szenvedő betegek kezelése
Akut STEMI-be n szenvedő betegek kezelése
Gyakori: Vérzés *
Gyakori: Vérzés *
Ritka: Nem Retroperiton gyakori: ealis vérzés Intracraniali s vérzés, retroperitone alis vérzés
Ritka: Retroperiton ealis vérzés
64
Nem gyakori: Intracraniali s vérzés, retroperiton ealis vérzés
Vérképzősze rvi és nyirokrends zeri rendelleness égek
Nem ismert: Vérzéses anaemia; thrombosissal járó immun-allergi ás thrombocytop enia esetei; ezek közül néhány esetben a thrombosis szövődménye ként szervi infarctus vagy végtagi ischaemia jelentkezett (lásd 4.4 pont); eosinophilia
Immunrend szeri rendelleness égek
Gyakori: Allergiás reakció
Nagyon gyakori: Thrombocy tosis**
Nem gyakori: Thrombocy topenia
Gyakori: Thrombocy topenia
Nagyon gyakori: Thrombocy tosis ** Gyakori: Thrombocy topenia
Ritka: Anaphylaxiás/ anaphylactoid reakció Nem ismert: Anaphylaxiás/ anaphylactoid reakció, beleértve a sokkot Nem ismert: Fejfájás
Idegrendsze ri rendelleness égek Nagyon Máj- és eperendellen gyakori: A ességek májenzimszint ek megemelkedés e (főként transzaminázo k ***) Nem ismert: Hepatocellular is májkárosodás; cholestaticus 65
Nem gyakori: Thrombocy topenia
Gyakori: Thrombocy tosis** Thrombocy topenia Nagyon ritka: Immun-alle rgiás thrombocyt openia
májkárosodás A bőr és a bőr alatti szövet rendelleness égei
Gyakori: Urticaria, viszketés, erythema Nem gyakori: Bullosus dermatitis
Nem ismert: - Cutan vasculitis, bőrnekrózis, amely általában az injekció beadási helyén jelentkezik (ezeket a jelenségeket általában purpura vagy infiltrált, fájdalmas, erythemás plakkok előzik meg). Ebben az esetben az enoxaparin-ná triummal végzett kezelést abba kell hagyni. - Csomók az injekció helyén (gyulladásos csomók, melyek nem enoxaparin tartalmú cisztikus képződménye k). Ezek néhány nap alatt felszívódnak, és nem teszik szükségessé a kezelés abbahagyását. - Alopecia Nem ismert: A csont- és izomrendsze Osteoporosis r, valamint a hosszú távú (3 66
kötőszövet rendelleness égei Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
hónapnál tovább tartó) kezelést követően Gyakori: Az injekció beadásának helyén jelentkező haematoma, az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom és egyéb reakciók az injekció beadásának helyén† Nem gyakori: Lokális irritáció; bőrnekrózis az injekció beadásának helyén Ritka: Hyperkalaemi a
Laboratóriu mi és egyéb vizsgálatok eredményei *: például haematoma, ecchymosis, amely nem az injekció beadásának helyén jelentkezik, sebhaematoma, haematuria, epistaxis és gastrointestinalis vérzés. **: emelkedett, 400 × 109/l-t meghaladó thrombocytaszám ***: a normálérték felső határának 3-szorosát meghaladó transzaminázszintek †: például az injekció beadásának helyén jelentkező oedema, vérzés, túlérzékenység, gyulladás, duzzanat, fájdalom, vagy az injekció beadásának helyén fellépő (máshová nem sorolt) reakció. 1
Sebészeti betegeknél a vérzéses szövődményeket súlyosnak ítélték: (1) ha a vérzés jelentős klinikai eseményt idézett elő, vagy (2) ha a haemoglobinszint legalább 2 g/dl-es csökkenésével járt vagy 2 vagy több egység vérkészítmény transzfúzióját tette szükségessé. A retroperitonealis és intracranialis vérzéseket mindig súlyosnak értékelték.
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. 4.9
Túladagolás
Panaszok és tünetek Az enoxaparin-nátrium véletlen túladagolása az intravénás, extracorporalis vagy subcutan beadást követően vérzéses szövődményekhez vezethet. A szájon át alkalmazott enoxaparin rosszul szívódik fel, és még nagy adag alkalmazása esetén sem valószínű, hogy bármilyen súlyos következményt idézne elő. Ennek ellenőrzése a plazma anti-Xa és anti-IIa aktivitásának vizsgálatával lehetséges. 67
Kezelés Az antikoaguláns hatás nagymértékben közömbösíthető lassú intravénás injekcióban adott protamin-szulfáttal vagy protamin-hidrokloriddal. A protamin adagja a beadott enoxaparin adagjától függ; 1 mg protamin-szulfát 1 mg enoxaparinnátrium antikoaguláns hatását közömbösíti, amennyiben az enoxaparin-nátrium alkalmazása 8 órán belül történt. Amennyiben az enoxaparin-nátrium alkalmazása a protamin alkalmazása előtt több mint 8 órával történt, vagy ha úgy határoznak, hogy egy második adag protamin adása szükséges, akkor infúzió formájában 0,5 mg protamin adható minden 1 mg enoxaparin-nátrium közömbösítésére. 12 órával az enoxaparin-nátrium injekció beadása után protamin adása nem feltétlenül szükséges. Ugyanakkor az enoxaparin-nátrium anti-Xa aktivitása még nagy dózisú protaminnal sem közömbösíthető teljesen (legfeljebb 60%-ban). 5.
FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1
Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Antitrombotikus gyógyszerek, heparin csoport. ATC kód: B01A B05 Hatásmechanizmus Az enoxaparin kis molekulatömegű heparin, melynek átlagos molekulatömege körülbelül 4500 dalton. In vitro a tisztított enoxaparin erős anti-Xa véralvadási faktor (anti-Xa) aktivitással (körülbelül 100 NE/mg) és gyenge anti-IIa faktor, vagyis antitrombin aktivitással (körülbelül 28 NE/mg) rendelkezik. Az antitrombotikus aktivitást az antitrombin III (ATIII) mediálja, ami embernél antitrombotikus hatást eredményez. Az anti-Xa és anti-IIa aktivitáson kívül az enoxaparin további antitrombotikus és gyulladásgátló tulajdonságait észlelték egészséges önkéntesekkel és betegekkel végzett vizsgálatokban, valamint preklinikai modellekben is. Ezek közé a tulajdonságok közé sorolható az egyéb véralvadási faktorok, mint pl. a VIIa faktor ATIII-függő gátlása, az endogén szöveti faktor útvonal inhibitor (tissue factor pathway inhibitor, TFPI) felszabadulásának serkentése, valamint a von Willebrand faktor (vWF) vascularis endothelből a vérkeringésbe történő felszabadulásának csökkentése. Ezekről a tényezőkről ismert, hogy hozzájárulnak az enoxaparin teljes antitrombotikus hatásához. Klinikai hatásosság Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelése Egy nagy multicentrikus, kettős-vak vizsgálatban 3171, instabil angina vagy non-Q myocardialis infarctus akut fázisában felvett beteget vizsgáltak. Véletlenszerűen kiválasztott betegek oralis ASA-t kaptak napi egyszeri 100-325 mg adagban, amelyet az aktivált tromboplasztinidőhöz (aPTT) illesztett, egyedileg beállított adagban, intravénás injekcióban adott nem frakcionált heparinnal vagy 12 óránként 1 mg/kg-os adagban, subcutan adott enoxaparinnal kombinációban alkalmaztak. A betegeket kórházban kezelték a klinikai állapotuk stabilizálódásig, a revaszkularizációs eljárás elvégzéséig, illetve az elbocsátásig. A hospitalizáció időtartama 2 és 8 nap között mozgott. A klinikai adatokat a kezeléstől számított 30 napon át gyűjtötték. A nem frakcionált heparin az enoxaparinhoz képest jelentős mértékben csökkenti a coronaria-betegség és a szívroham ismételt jelentkezését és a halálesetek előfordulását. A fent említett szövődmények kockázatának a kezelés 14. napján észlelt 16,2%-os csökkentése a kezeléstől számított 30. napig fennmaradt. Ezenkívül, az enoxaparinnal kezelt csoportba tartozó betegeknél kisebb számban vált szükségessé a percutan transluminalis coronaria angioplastica (PTCA) vagy coronaria artéria bypass graft (CABG) módszerrel végzett revaszkularizációs eljárás (az ismételten előforduló coronaria-betegség, myocardialis infarctus, illetve a halálozás kockázata 15,8%-kal csökkent a kezeléstől számított 30. napra). 68
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus kezelése: Egy nagy multicentrikus klinikai vizsgálatban 20 479, fibrinolitikus terápiára alkalmas akut STEMI-s beteget randomizáltak vagy egyszeri 30 mg-os intravénás bólusban alkalmazott enoxaparin-kezelésre, amit az intravénás injekció után közvetlenül 1 mg/ttkg-os adag követett subcutan injekció formájában, majd 1 mg/ttkg-os subcutan adagok 12 óránként, vagy az aPTI-hez illesztett adagban, 48 órán át, intravénásan adott nem frakcionált heparin-kezelésre. Valamennyi beteg legalább 30 napon keresztül acetilszalicilsav-kezelésben is részesült Az enoxaparin adagolási rendjét súlyosan károsodott veseműködésű, illetve idős (≥ 75 éves) betegeknél módosították. Az enoxaparin-injekciókat a kórházi elbocsátás időpontjáig vagy legfeljebb 8 napig (amelyik előbb bekövetkezett) alkalmazták. 4716 beteget kezeltek percutan coronaria angioplasticával, melynek során antikoagulánst adtak a vizsgálati készítmény maszkolásának szabályait követve. Az enoxaparinnal kezelt betegek csoportjában a percutan coronaria intervenciót az enoxaparin abbahagyása nélkül (készítményváltás nélkül) végezték a korábbi klinikai vizsgálatokban meghatározott adagolási rend szerint, vagyis: nem adtak újabb adagot abban az esetben, ha az utolsó subcutan adagot a ballon felfújását megelőző 8 órán belül adták be, 0,3 mg/ttkg enoxaparint alkalmaztak intravénásan, amennyiben az utolsó subcutan adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be. Amikor az enoxaparin hatásosságát a nem frakcionált heparinéval hasonlították össze, a halálozást, illetve az ismételt myocardialis infarctust magában foglaló elsődleges hatásossági végpont előfordulási gyakorisága a randomizálást követő első 30 nap során 9,9% volt az enoxaparin-csoportban, szemben a nem frakcionált heparin-csoport 12%-os értékével, ami a relatív kockázat 17%-os csökkenésének felel meg (p < 0,001). Az enoxaparin terápiás előnyei, amelyek jobb hatásosságban nyilvánultak meg, 48 óra elteltével jelentkeztek. Az ismételt myocardialis infarctus relatív kockázatának 35%-os csökkenését észlelték a nem frakcionált heparinnal végzett kezeléssel összehasonlítva (p < 0,001). Az enoxaparin elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása az életkor, a nem, a myocardialis infarctus lokalizációja, a diabetes fennállása, a kórelőzményben szereplő korábbi myocardialis infarctus, az alkalmazott fibrinolitikus kezelés típusa és a vizsgálati készítmény alkalmazásának megkezdéséig eltelt idő alapján elkülönített valamennyi főbb alcsoportban konstans volt. Az enoxaparin-kezelés előnyei, melyek számos hatásossági végpontban megnyilvánultak, 48 óra elteltével jelentkeznek, ekkor az ismételt myocardialis infarctus relatív kockázatának 35%-os csökkenését észlelték a nem frakcionált heparin alkalmazásához képest (p < 0,0001). Az enoxaparin elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása az életkor, a nem, az infarctus lokalizációja, a kórelőzményben szereplő diabetes, a kórelőzményben szereplő korábbi myocardialis infarctus, az alkalmazott fibrinolitikum és a vizsgálati készítménnyel végzett kezelésig eltelt idő alapján elkülönített főbb alcsoportokban konzisztens volt. A random mintavételtől, illetve a konzervatív kezeléstől számított 30 napon belül percutan coronaria angioplasticán áteső betegeknél az enoxaparin alkalmazása jelentős terápiás előnyt jelentett a nem frakcionált heparinhoz képest (az első esetben a relatív kockázat 23%-os csökkenése; a második esetben a relatív kockázat 15%-os csökkenése, p = 0,27 az interakció tekintetében). A halálozást, ismételt myocardialis infarctust, illetve intracranialis vérzést magába foglaló összetett végpont 30 nap alatti előfordulási gyakorisága (a nettó klinikai előny mérőszáma) szignifikánsan alacsonyabb volt (p < 0,0001) az enoxaparin-csoportban (10,1%) a heparin-csoporttal összehasonlítva (12,2%), ami 17%-os relatív kockázatcsökkenést jelent az enoxaparin-nátrium-kezelésben részesülők javára. 69
Az enoxaparin első 30 nap során megfigyelt, elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása a 12 hónapos megfigyelési időszak alatt fennmaradt. 5.2
Farmakokinetikai tulajdonságok
Általános jellemzők Az enoxaparin farmakokinetikáját az ajánlott adagok egyszeri és ismételt subcutan beadása, valamint egyszeri intravénás injekcióban történt beadása után, az anti-Xa aktivitás és anti-IIb aktivitás plazmaszintjei alapján vizsgálták. Az anti-Xa és anti-IIa farmakokinetikai aktivitás kvantitatív meghatározását amidolitikus módszerrel validálták specifikus szubsztrátokon, és az alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH) nemzetközi standardjával (NIBSC) szemben kalibrált enoxaparin standard alkalmazásával. Biohasznosulás és felszívódás Subcutan injekcióban történő beadás után az enoxaparin abszolút biohasznosulása az anti-Xa aktivitás alapján körülbelül 100%. Egészséges önkénteseknél a befecskendezett gyógyszer térfogata és dózisa 100 és 200 mg/l között mozgott, és nem befolyásolta a gyógyszerek farmakokinetikáját. A plazmában az anti-Xa aktivitás átlagos csúcsértéke a subcutan injekció beadását követő 3-5 óra elteltével volt megfigyelhető. Egészséges önkénteseknél a 20 mg-os, 40 mg-os, 1 mg/kg-os és 1,5 mg/kg-os adag egyszeri subcutan beadását követően tapasztalt anti-Xa aktivitás szintje sorrendben körülbelül 0,2, 0,4, 1,0 és 1,3 NE/ml volt. Közvetlenül egy 30 mg-os intravénás bólust követően, 12 óránként alkalmazott 1 mg/kg-os subcutan adagok 1,16 NE/ml-es kezdeti maximális anti-Xa faktorszinteket (n = 16) és a dinamikus egyensúlyi szintek 88%-ának megfelelő átlagos expozíciót biztosítottak. A dinamikus egyensúly a kezelés második napján alakul ki. Az enoxaparin farmakokinetikája az ajánlott dózistartományokon belül lineárisnak tűnik. Az egyénen belüli és egyének közötti variabilitás kismértékű. Egészséges önkénteseknél naponta egyszer 40 mg és naponta egyszer 1,5 mg/kg ismételt subcutan beadása után a dinamikus egyensúlyi állapot a 2. napon jött létre, és az átlagos expozíciós arány körül 15%-kal magasabb volt, mint egyszeri adag után. Az enoxaparin dinamikus egyensúlyi állapotú aktivitási szintje jól előrejelezhető az egyszeri adag farmakokinetikája alapján. 1 mg/kg napi kétszeri, ismételt subcutan adagolása után a dinamikus egyensúlyi állapot a 3-4. napra alakul ki, emellett az átlagos expozíció körülbelül 65%-kal magasabb, mint egyszeri dózis után, az átlagos csúcskoncentráció kb. 1,2 NE/ml, az átlagos völgykoncentráció pedig kb. 0,52 NE/ml. Ez a különbség a dinamikus egyensúlyi állapotban az enoxaparin-nátrium farmakokinetikája alapján várható, és a terápiás tartományon belül van. Subcutan beadás után a plazma anti-IIa aktivitása körülbelül tizede az anti-Xa aktivitásnak. A plazmában körülbelül 3-4 órával a subcutan injekcióban történt beadás után figyelték meg az átlagos maximális anti-IIa aktivitást, amely 1 mg/kg napi kétszeri, ismételt alkalmazását követően eléri a 0,13 NE/ml-t, 1,5 mg/kg napi egyszeri ismételt alkalmazását követően pedig a 0,19 NE/ml-t. Eloszlás Az enoxaparin anti-Xa aktivitásának eloszlási térfogata körülbelül 5 liter, ami megközelíti a vértérfogatot. Biotranszformáció Az enoxaparin elsősorban a májban metabolizálódik, ahol a diszulfid-kötések hasítása (deszulfatálás és depolimerizáció) eredményeként alacsonyabb molekulatömegű és jelentősen csökkent biológiai aktivitású molekulákká bomlik. 70
Elimináció Az enoxaparin-nátrium alacsony clearance-ű hatóanyag, 1,5 mg/ttkg 6 órás infúzióban történő beadása után az anti-Xa aktivitás átlagos plazmaclearance-e 0,74 l/óra. Az elimináció egyfázisúnak mutatkozik, a felezési idő az egyszeri subcutan dózis beadása után tapasztalt körülbelül 4 óra és az ismételt adagolás után tapasztalt körülbelül 7 óra között mozog. Az aktív fragmentumok renalis clearance-e a beadott dózis körülbelül 10%-át, az aktív és nem aktív fragmentumok teljes renalis excretiója pedig az adag 40%-át teszi ki. Különböző betegcsoportok jellemzői Idősek Egy populációs farmakokinetikai elemzés eredményei alapján az enoxaparin-nátrium kinetikai profilja idősebb vizsgálati alanyoknál nem különbözik a fiatalabbakétól, amennyiben a veseműködés normális. Mivel azonban ismert, hogy a veseműködés az életkor előrehaladtával beszűkül, idős betegeknél csökkent lehet az enoxaparin-nátrium eliminációja (lásd 4.2, 4.4 és 5.2 pont). Vesekárosodás Dinamikus egyensúlyi állapotban lineáris összefüggést figyeltek meg a plazma anti-Xa clearance-e és a kreatinin-clearance között, ami azt jelzi, hogy beszűkült veseműködésű betegeknél csökkent az enoxaparin-nátrium clearance-e. Enyhe (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) és közepes fokban (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) károsodott veseműködés esetén napi egyszeri 40 mg-os adagok ismételt subcutan alkalmazását követően az AUC által jelzett anti-Xa-expozíció dinamikus egyensúlyi állapotban minimálisan magasabb. Súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) 40 mg-os napi egyszeri subcutan adagok ismételt alkalmazása után dinamikus egyensúlyi állapotban jelentősen, átlagosan 65%-kal emelkedett az AUC (lásd 4.4 és 4.2 pont). Testtömeg Napi egyszeri 1,5 mg/kg-os adagok ismételt subcutan alkalmazását követően az anti-Xa aktivitás átlagos AUC-értéke elhízott egészséges önkénteseknél (BMI 30-48 kg/m2) dinamikus egyensúlyi állapotban kismértékben magasabb volt, mint nem elhízott kontroll személyeknél, az Amax ugyanakkor nem emelkedett. Subcutan adagolás mellett ezeknél az elhízott vizsgálati alanyoknál alacsonyabb a testtömegre korrigált clearance. Amikor nem testtömegre korrigált adagolást alkalmaztak, 40 mg-os egyszeri subcutan adag beadása után azt állapították meg, hogy az anti-Xa expozíció alacsony testtömegű (<45 kg) nőknél 50%-kal magasabb, míg alacsony testtömegű (<57 kg) férfiaknál 27%-kal magasabb a normál testtömegű kontroll személyekhez képest (lásd 4.4 pont). Hemodialízis Ebben a betegcsoportban egy vizsgálat során kimutatták, hogy az enoxaparin eliminációs sebessége a kontrollcsoport megfelelő értékeihez hasonló, a görbe alatti terület (area under the curve, AUC) azonban kétszeres volt 0,25 vagy 0,50 mg/ttkg-os egyszeri intravénás adagot követően. 5.3
A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Nem végeztek hosszú távú állatkísérleteket az enoxaparin karcinogén potenciáljának vizsgálatára. Az enoxaparin in vitro vizsgálatok, köztük az Ames-teszt, egér lymphoma mutációs teszt, humán lymphocyta kromoszóma-aberrációs teszt és in vivo patkány csontvelő kromoszóma-aberrációs teszt során nem bizonyult mutagénnek. Az enoxaparin napi 20 mg/ttkg-ig terjedő subcutan adagokban alkalmazva nem befolyásolta a hím és nőstény patkányok termékenységét, illetve reproduktív képességét. Vemhes patkányokon és nyulakon teratogenitási vizsgálatokat végeztek az enoxaparin napi 30 mg/ttkg-ig terjedő subcutan adagjaival. Az eredmények nem utaltak az enoxaparin teratogén vagy fötotoxikus hatására. A patkányokon és kutyákon napi 15 mg/ttkg subcutan alkalmazásával végzett 13 hetes, valamint a 71
patkányokon és majmokon napi 10 mg/ttkg subcutan és intravénás alkalmazásával végzett 26 hetes toxicitási vizsgálatokban az enoxaparin antikoaguláns hatásán kívül nem tapasztaltak mellékhatásokat. 6.
GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1
Segédanyagok felsorolása
Injekcióhoz való víz 6.2
Inkompatibilitások
Subcutan injekció A Thorinane semmilyen más injekcióval vagy infúzióval nem keverhető. Intravénás (bólus) injekció formájában kizárólag akut STEMI javallatban alkalmazható. Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6. pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. 6.3
Felhasználhatósági időtartam
Előretöltött fecskendő 2 év 9 mg/ml koncentrációjú (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy 5%-os glükózzal hígított gyógyszer 8 óra 6.4
Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható! 6.5
Csomagolás típusa és kiszerelése
0,8 ml oldat rögzített tűvel és tűvédővel ellátott, klórbutil gumidugóval és piros polipropilén dugattyúrúddal lezárt átlátszó, színtelen, I-es típusú semleges üvegből készült, beosztással ellátott fecskendőben. 2 db vagy 10 db előretöltött fecskendő dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6
A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Az előretöltött fecskendő készen áll az azonnali használatra (lásd 4.2 pont). Intravénás (bólus) injekció kizárólag akut STEMI javallatban: a Thorinane biztonságosan beadható 9 mg/ml koncentrációjú (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy glükóz 5%-os vizes oldatával. Az oldatot alkalmazása előtt szemügyre kell venni. Tilos felhasználni, ha bármilyen eltérés látható az oldat küllemében. A Thorinane előretöltött fecskendő kizárólag egyszer használatos. A fel nem használt gyógyszert meg kell semmisíteni. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. 72
Mindegyik használt fecskendőt gyógyszertárakban, illetve kórházakban kihelyezett speciális tartályba kell dobni – háztartási hulladékba nem dobható. 7.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Pharmathen S.A., 6 Dervenakion 15351 Pallini Attiki Görögország 8.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/16/1131/007 EU/1/16/1131/008 9.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 10.
A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.
73
Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Az egészségügyi szakembereket arra kérjük, hogy jelentsenek bármilyen feltételezett mellékhatást. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4.8 pontban kaphatnak további tájékoztatást. 1.
A GYÓGYSZER NEVE
Thorinane 10 000 NE (100 mg) 1,0 ml oldatos injekcióban, előretöltött fecskendőben 2.
MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
10 000 NE (100 mg) enoxaparin-nátrium 1,0 ml-es előretöltött fecskendőnként. 100 mg enoxaparin-nátrium milliliterenként. Előállítása sertés bélnyálkahártyából történik. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. 3.
GYÓGYSZERFORMA
Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. Tiszta, színtelen-halványsárga oldat. 4.
KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1
Terápiás javallatok
A Thorinane felnőttek számára javallott: -
Vénás thomboembolia prophylaxisára, különösen ortopédiai, általános sebészeti vagy onkológiai műtéten áteső betegeknél.
-
Vénás thomboembolia prophylaxisára akut betegség, például akut szívelégtelenség, akut légzési elégtelenség, súlyos fertőzések, valamint reumás betegségeknek a beteg immobilizációját okozó exacerbációja miatt ágyhoz kötött betegeknél (a 40 mg/0,4 ml-es hatáserősségre vonatkozik).
-
Tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem járó mélyvénás thrombosis kezelésére.
-
Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, acetilszalicilsavval (ASA) együtt adva.
-
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus (STEMI) kezelésére, azokat a betegeket is beleértve, akik konzervatív kezelésben fognak részesülni, illetve akik a későbbiekben percutan coronaria angioplasticán fognak átesni (a 60 mg/0,6 ml-es, a 80 mg/0,8 ml-es és a 100 mg/1 ml-es hatáserősségekre vonatkozik).
-
Hemodialízis során a thrombusképződés megelőzésére az extracorporalis dializáló körben.
74
4.2
Adagolás és alkalmazás
Adagolás Felnőttek Vénás thomboembolia prophylaxisára, különösen ortopédiai, általános sebészeti vagy onkológiai műtéten áteső betegeknél Azoknál a betegeknél, akiknél közepes a vénás thromboembolia kockázata (például hasi műtét után) az ajánlott adag 20 mg enoxaparin-nátrium naponta egyszer, subcutan adva. Az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést általában 7-10 napra rendelik. Bizonyos betegeknél ez a kezelési időtartam meghosszabbítható. Amennyiben fokozott a vénás thrombosis és embolia kockázata, az enoxaparin-nátriumot a beteg mobilizálásáig kell alkalmazni. Általános műtéti beavatkozáson áteső betegeknél az első adagot a műtét előtt 2 órával kell beadni. Azoknál a betegeknél, akiknél magasabb a vénás thromboembolia kockázata (például ortopédiai műtét előtt álló betegek) az ajánlott adag 40 mg enoxaparin-nátrium naponta egyszer, subcutan adva, amelyből az első adagot körülbelül 12 órával a műtét előtt kell alkalmazni. Vénás thomboembolia prophylaxisára akut betegség, például akut szívelégtelenség, akut légzési elégtelenség, súlyos fertőzések, valamint reumás betegségeknek a beteg immobilizációját okozó exacerbációja miatt ágyhoz kötött betegeknél (a 40 mg/0,4 ml-es hatáserősségekre vonatkozik) Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 40 mg naponta egyszer, subcutan adva. Az enoxaparin-nátriummal végzendő kezelést legalább 6 napra rendelik, és a beteg teljes mobilizálásáig, de legfeljebb 14 napig folytatják. Tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem szövődött mélyvénás thrombosis kezelése Az enoxaparin-nátriumot subcutan kell beadni vagy naponta egyszer 1,5 mg/testtömeg kg-os (ttkg) adagban, vagy naponta kétszer 1 mg/ttkg-os adagban. Thromboemboliás szövődmények esetén az ajánlott adag 1 mg/ttkg naponta kétszer, subcutan adva. A kezelést általában 5 napra rendelik. Indokolt esetben oralis antikoaguláns kezelést kell megkezdeni, és az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést az antitrombotikus hatás eléréséig kell folytatni. Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, szájon át alkalmazott ASA-val együtt adva Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 1 mg/ttkg 12 óránként, subcutan adva, naponta egyszer 100-325 mg adagban, szájon át alkalmazott ASA-val egyidejűleg. Ezeknél a betegeknél az enoxaparin-nátriumot legalább 2 napra kell rendelni, és folytatni kell a kezelést, amíg az eléri a célját. A kezelés szokásos időtartama 2-8 nap. Akut STEMI kezelésére, azokat a betegeket is beleértve, akik konzervatív kezelésben részesülnek, illetve akik a továbbiakban percutan transluminalis coronaria angioplasticán fognak átesni (a 60 mg/0,6 ml-es, a 80 mg/0,8 ml-es és a 100 mg/1 ml-es hatáserősségekre vonatkozik) Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja 30 mg egyszeri intravénás injekcióban, majd közvetlenül az intravénás injekció után további 1 mg/kg-os subcutan adag, amelyet 1 mg/kg-os subcutan adagok követnek 12 óránként (csak az első két adag estében legfeljebb 100 mg, amelyet 1 mg/ttkg-os subcutan adag követ). A 75 éves és idősebb betegeknél alkalmazandó adagolást illetően lásd 4.2 pont: „Idős betegek”). Trombolitikummal (fibrinspecifikus vagy nem fibrinspecifikus) együttes alkalmazás esetén az enoxaparin-nátriumot a fibrinolitikus terápia megkezdése előtti 15 percben vagy megkezdése utáni 30 percben kell beadni. Az akut STEMI diagnózisa után minden betegnek azonnal ASA-t kell kapnia, feltéve, hogy nincs ellenjavallata (a gyógyszert naponta egyszer 75-325 mg-os adagban kell adni). Az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés rendelhető 8 napra, vagy végezhető a kórházi elbocsátásig, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. Percutan coronaria intervencióval (PCI) kezelt betegeknél: ha az enoxaparin-nátrium utolsó subcutan adagját kevesebb mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be, akkor további adag alkalmazása nem 75
szükséges. Ha az utolsó subcutan adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be, akkor 0,3 mg/ttkg enoxaparin-nátriumot kell adni intravénás bólusban. Az extracorporalis thrombusképződés megelőzésére hemodialízis során Az enoxaparin-nátrium ajánlott adagja, amely 1 mg/ttkg az artériás szárba fecskendezve a dialízis-kezelés kezdetén, általában 4 órás dialízishez elegendő. Amennyiben fibringyűrűk találhatók – például a szokásosnál hosszabb időtartamú kezelés esetén – egy további, 0,5-1 mg/ttkg-os adag adható. Azoknál a betegeknél, akiknél nagy a vérzés kockázata, csökkenteni kell az adagot két vascularis hozzáférést biztosító katéter használata esetén 0,5 mg/ttkg-ra, illetve egy vascularis hozzáférést biztosító katéter használata esetén 0,75 mg/ttkg-ra. Különleges betegcsoportok Idős betegek Idős, 75 éves és idősebb betegeknél akut STEMI kezelésére tilos kezdő intravénás bólust alkalmazni. Az adagolást 12 óránként, subcutan adott 0,75 mg/ttkg-os adaggal kell kezdeni (csak az első két adag legfeljebb 75 mg), a továbbiakban pedig 0,75 mg/ttkg-os adagokat kell alkalmazni. Idős betegeknél az egyéb javallatokban nem szükséges a dózis csökkentése, kivéve vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd még 4.2 pont: Vesekárosodás; 4.4 pont: Vérzés idős betegeknél; Vesekárosodás, valamint 5.2 pont). Gyermekek és serdülők Az enoxaparin biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Vesekárosodás Súlyos fokú vesekárosodás Súlyos fokú vesekárosodásban (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) szenvedő betegeknél az adag módosítása szükséges a következő táblázatoknak megfelelően, mivel ebben a betegpopulációban jelentősen megemelkedik az enoxaparin-nátrium-expozíció. Ajánlott dózismódosítás az enoxaparin-nátrium terápiás dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél 1 mg/ttkg naponta kétszer, subcutan adva 1 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva 1,5 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva
1 mg/ttkg naponta egyszer, subcutan adva
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus (STEMI) kezelésére 75 évesnél fiatalabb betegeknél 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os subcutan adaggal együtt, amit naponta kétszer subcutan adaggal együtt, amit naponta egyszer 1 mg/kg adagolása követ 1 mg/kg adagolása követ (Az első két subcutan adag mindegyike legfeljebb (Csak az első subcutan adag legfeljebb 100 mg) 100 mg) Akut STEMI kezelésére 75 éves és idősebb betegeknél 0,75 mg/kg naponta kétszer, subcutan adva, kezdő 1 mg/kg naponta egyszer, subcutan adva, kezdő bólus nélkül. bólus nélkül. (Az első két subcutan adag mindegyike legfeljebb (Csak az első subcutan adag legfeljebb 100 mg) 75 mg)
76
Dózismódosítás az enoxaparin-nátrium prophylacticus dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan beszűkült veseműködésű betegeknél 40 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva 20 mg naponta egyszer, subcutan adva Az ajánlott dózismódosítások nem vonatkoznak a hemodialízis javallatra. Közepes és enyhe fokú vesekárosodás Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) vagy enyhe fokú (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges a dózis módosítása, gondos klinikai ellenőrzés javasolt az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés alatt. Lásd még a „Vesekárosodás” című részt a 4.4 pontban és az 5.2 pontot. Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegeknél klinikai vizsgálatok hiányában óvatosság szükséges. Testtömeg Elhízott vagy alacsony testtömegű betegeknél nem szükséges dózismódosítás (lásd 4.4 és 5.2 pont). Spinalis és/vagy epiduralis anesztézia Spinalis és (vagy) epiduralis anesztéziában részesülő betegeknél óvatosság szükséges. Az adag módosítására lehet szükség (lásd 4.4 pont). Az alkalmazás módja Subcutan injekció Az enoxaparin-nátrium subcutan injekció formájában alkalmazható vénás thromboembolia megelőzésére, mélyvénás thrombosis kezelésére, instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelésére, valamint akut STEMI kezelésére. Intravénás injekció Akut STEMI esetén a kezelést egyszeri gyors intravénás injekcióval kell kezdeni, melyet azonnal subcutan injekció követ. Az extracorporalis dializáló kör artériás szárába fecskendezve Hemodialízis során az extracorporalis vérrögképződés megelőzése érdekében az extracorporalis dializáló kör artériás szárába adják be az enoxaparin-nátriumot, injekció formájában. A Thorinane-t intramuscularisan tilos beadni. Subcutan injekciózási technika Az injekciót legjobb a beteg hanyatt fekvő helyzetében, mély subcutan injekció formájában beadni. A beadás helyét váltogatni kell a hasfal bal, illetve jobb anterolateralis vagy posterolateralis része között. A tűt teljes hosszában, függőlegesen be kell szúrni a hüvelyk- és mutatóujj közé fogott bőrredőbe. A bőrredőt nem szabad elengedni, amíg az injekció beadása be nem fejeződött. Az enoxaparin-nátrium beadása után az injekció területét nem szabad dörzsölni. 20 mg-os vagy 40 mg-os előretöltött fecskendő használata esetén az injekció beadása előtt tilos eltávolítani a légbuborékokat a fecskendőből, mert ez az adag csökkenését eredményezheti. 4.3
Ellenjavallatok
-
A készítmény hatóanyagával, heparinnal vagy annak származékaival, köztük az alacsony 77
-
molekulatömegű heparinnal szembeni túlérzékenység. Akut bakteriális endocarditis. Súlyos véralvadási zavarok. Nagyfokú vérzés. Thrombocytopenia olyan betegeknél, akiknél enoxaparin jelenlétében pozitív az in vitro aggregáció vizsgálat. Aktív gyomor- és/vagy nyombélfekély. Stroke (kivéve az artériák elzáródását követő apoplexiát). Fokozott vérzési kockázat.
4.4
Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
-
Fokozott vérzési kockázat Vérzés bárhol felléphet (lásd 4.8 pont). Amennyiben vérzés lép fel, meg kell határozni annak helyét, és megfelelő terápiát kell megkezdeni. Az enoxaparin-nátrium óvatosan alkalmazandó fokozott vérzésveszéllyel járó helyzetekben, úgymint: a haemostasis zavarai (alvadási zavarok vagy a vérrög feloldódásának zavarai); a kórelőzményben szereplő gyomor- és/vagy nyombélfekély; friss ischaemiás stroke; súlyos, dekompenzált hypertonia; diabeteses retinopathia; a közelmúltban zajlott idegsebészeti vagy szemészeti beavatkozások; a haemostasist befolyásoló gyógyszerek egyidejű alkalmazása. Heparin-indukált thrombocytopenia Az enoxaparin-nátrium rendkívüli óvatossággal alkalmazandó olyan betegeknél, akiknél heparin alkalmazása által előidézett thrombocytopenia áll fenn thrombosissal együtt vagy anélkül. A heparin alkalmazása által előidézett thrombocytopenia kockázata évekig fennmaradhat. Amennyiben heparin okozta thrombocytopenia feltételezhető, az in vitro végzett thrombocyta-aggregációs teszteknek korlátozott diagnosztikus értékük van. Ezekben az esetekben az enoxaparin-nátrium alkalmazására vonatkozó döntés csak szakértővel való előzetes konzultáció után hozható meg. A thrombocytaszám ellenőrzése Alacsony molekulatömegű heparinok alkalmazásakor fennáll az antitestek képződésével járó heparin-indukált thrombocytopenia kockázata. A thrombocytopenia jellemzően az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés megkezdése utáni 5. és 21. nap között jelentkezik. Ezért javasolt a thrombocytaszám meghatározása az enoxaparin-nátrium-terápia megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeresen a kezelés alatt. A thrombocytaszám jelentős csökkenésének (a kiindulási érték 30-50%-ára) észlelésekor az enoxaparin-nátrium kezelést azonnal le kell állítani, és a beteget más terápiára kell átállítani. Hyperkalaemia A heparin gátolhatja az aldoszteron termelődését a mellékvesében, ami hyperkalaemiához vezet, különösen diabetes mellitusban, krónikus veseelégtelenségben, eleve fennálló metabolikus acidosisban szenvedő, illetve emelkedett plazma káliumszintű vagy káliumspóroló diuretikumokat szedő betegeknél. A hyperkalaemia kockázata magasabbnak tűnik hosszabb időtartamú kezelés esetén, de a hyperkalaemia általában reverzibilis. Kockázatnak kitett betegeknél meg kell határozni a plazma káliumszintjét a heparin-terápia megkezdése előtt, majd ezt követően rendszeresen ellenőrizni kell, ha a kezelés időtartama meghaladja a kb. 7 napot. Spinalis és/vagy epiduralis anesztézia Spinalis/epiduralis anesztézia során enoxaparin-nátrium egyidejű alkalmazása intramedullaris haematomát eredményezhet. Ez hosszú távon fennálló vagy maradandó bénuláshoz vezethet. Ilyen szövődmények az enoxaparin-nátrium napi 40 mg-os vagy alacsonyabb adagokban történő alkalmazásakor ritkán lépnek fel. Az intramedullaris haematoma kockázata fokozottabb az enoxaparin-nátrium magasabb adagjainak adása, a műtét után állandó epiduralis katéter alkalmazása, 78
illetve a haemostasist befolyásoló egyéb gyógyszerek, például nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (NSAID-ok) egyidejű alkalmazása esetén (lásd 4.5 pont). Az intramedullaris haematoma kockázata magasabbnak tűnik továbbá poszttraumás elváltozások és ismételt cerebrospinalis punkció esetén, valamint olyan betegeknél, akiknek a kórelőzményében gerincműtét vagy gerincdeformitás szerepel. Az anesztézia, illetve a subarachnoidealisan vagy epiduralisan adott anelgesia és enoxaparin-nátrium egyidejű alkalmazása kapcsán fellépő, canalis spinalisba törő vérzés potenciális kockázatának csökkentése érdekében figyelembe kell venni a gyógyszer farmakokinetikai profilját (lásd 5.2 pont). A katéter behelyezését, illetve eltávolítását akkor javasolt végezni, amikor az enoxaparin antitrombotikus hatása kisfokú. Ugyanakkor nem ismert, hogy az egyes betegeknél pontosan mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az enoxaparin antikoaguláns hatása kellően kisfokú legyen. A katéter behelyezését, illetve eltávolítását kis enoxaparin-dózisok (20 mg naponta egyszer, 30 mg naponta egyszer vagy kétszer vagy 40 mg naponta egyszer) alkalmazása esetén legalább 12 órával a beadás után, míg nagy enoxaparin-dózisok (0,75 mg/ttkg naponta kétszer, 1 mg/ttkg naponta kétszer vagy 1,5 mg/ttkg naponta egyszer) alkalmazása esetén legalább 24 órával a beadás után kell végezni. Az anti-Xa-szintek ezekben az időpontokban még mérhetők. A katéter későbbi behelyezése, illetve eltávolítása nem garantálja, hogy nem fog intramedullaris haematoma kialakulni. Azoknak a betegeknek, akik naponta kétszer 0,75 mg/kg-os vagy naponta kétszer 1 mg/kg-os adagban kapják az enoxaparint, nem szabad megkapniuk a napi kétszeri adagolás mellett járó második adagot, hogy a katéter behelyezéséig, illetve eltávolításáig eltelő idő hosszabb legyen. Hasonlóképpen, bár nem lehet konkrét ajánlást adni a katéter eltávolítása után következő enoxaparin-adag beadásának időpontjára vonatkozóan, a beavatkozást és a betegnél fennálló kockázati tényezőket figyelembe véve meghatározott thrombosiskockázatot és vérzésveszélyt egyaránt mérlegelő előny-kockázat értékelés alapján megfontolandó a következő adag legalább 4 órával későbbi beadása. Külön figyelmet igényelnek azok a betegek, akiknél a kreatinin-clearance 30 ml/perc alatti, mivel az enoxaparin eliminációja hosszabb időt vesz igénybe. Ezeknél a betegeknél megfontolandó a katéter eltávolítására meghatározott várakozási idő duplájával számolni, vagyis legalább 24 óra teljen el, ha a rendelt enoxaparin-adag alacsonyabb (30 mg naponta egyszer), és legalább 48 óra, ha az adag magasabb (1 mg/ttkg naponta). Ha az orvos úgy dönt, hogy epiduralis/spinalis anesztézia vagy lumbálpunkció mellett antikoaguláns kezelést alkalmaz, fokozott körültekintés és a beteg rendszeres ellenőrzése szükséges a neurológiai károsodás okozta esetleges panaszok és tünetek, például középvonali hátfájás, szenzoros és motoros kiesési tünetek (zsibbadás és gyengeség az alsó végtagokban), valamint a bél- és/vagy hólyagműködési zavarok észlelésére. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy a fenti panaszok vagy tünetek bármelyikének észlelésekor azonnal értesítsék a gondozásukat végző egészségügyi szakembert vagy kezelőorvosukat. Spinalis haematoma okozta panaszok vagy tünetek gyanúja esetén sürgősen fel kell állítani a diagnózist, és a gerincvelő dekompresszióját is magában foglaló kezelést kell megkezdeni. Percutan coronaria intervenció (PCI) Instabil angina, non-Q myocardialis infarctus és ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus kezelése céljából végzett coronaria intervenció után a vérzés kockázatának minimalizálása érdekében pontosan be kell tartani az enoxaparin-nátrium adagok alkalmazása között ajánlott intervallumokat. PCI-t követően fontos a megfelelő vérzéscsillapítás elérése a punkció helyén. Amennyiben záró eszközt alkalmaznak, a kanül (sheath) azonnal eltávolítható. Amennyiben manuális kompressziós módszert alkalmaznak, a kanült 6 órával az utolsó intravénás/subcutan enoxaparin-nátrium adag beadása után kell eltávolítani. Ha folytatni kell az enoxaparin-nátriummal végzett kezelést, a soron következő adagot leghamarabb a kanül eltávolítása után 6-8 órával lehet beadni. Figyelni kell esetleges vérzés vagy haematoma kialakulásának jeleit a beavatkozás helyén. Műbillentyűk Mechanikus műbillentyűvel rendelkező betegeknél nem végeztek megfelelő vizsgálatokat az enoxaparin-nátrium antikoaguláns jellemzőinek értékelésére, ezért az enoxaparin alkalmazása nem javasolt. Műbillentyűvel élő, enoxaparinnal kezelt betegektől (köztük a thromboemboliás események 79
fokozott kockázatának kitett terhes nőktől és magzatoktól - lásd 4.6 pont) származó kevés adat és az értékelést zavaró tényezők az enoxaparin műbillentyűvel élő betegeknél történő alkalmazása ellen szólnak. Vérzés idős betegeknél A prophylacticus dózistartományon belül nem figyeltek meg fokozott vérzéshajlamot idős betegeknél. Idős betegeknél (különösen a nyolcvan éves és idősebb betegeknél) a terápiás dózistartományban fokozott lehet a vérzéses szövődmények kockázata. Ebben a betegcsoportban gondos klinikai ellenőrzés javasolt (lásd 4.2 és 5.2 pont). Vesekárosodás Károsodott veseműködésű betegeknél a megnövekedett enoxaparin-nátrium-expozíció fokozott vérzési kockázattal jár. Súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) a szérumban az enoxaparin-nátrium jelentősen magasabb koncentrációja miatt javasolt az adag módosítása a terápiás és prophylacticus dózistartományokban. Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) és enyhe fokú (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem szükséges dózismódosítás, ezeknél a betegeknél az enoxaparin-nátriummal végzett kezelés alatt gondos klinikai ellenőrzés szükséges (lásd még 4.2 és 5.2 pont). Alacsony testtömegű betegek Alacsony testtömegű (<45 kg) nőbetegeknél, illetve alacsony testtömegű (<57 kg) férfibetegeknél prophylacticus (nem testtömegre illesztett) dózisok alkalmazása után az enoxaparin-nátrium koncentrációjának emelkedését figyelték meg, ami magasabb vérzési kockázathoz vezethet. Ezért ezeknél a betegeknél gondos klinikai ellenőrzés javasolt (lásd 5.2 pont). Elhízott betegek Elhízott betegeknél nagyobb a thromboembolia kialakulásának kockázata. A prophylacticus dózisok hatásosságát és biztonságosságát elhízott (BMI > 30 kg/m2) betegeknél nem határozták meg teljes körűen, ezért a dózismódosításra vonatkozóan nincs konszenzus. Ezeknél a betegeknél gondosan oda kell figyelni a thromboemboliára jellemző panaszokra és tünetekre. Laboratóriumi vizsgálatok A vénás thromboembolia megelőzésére alkalmazott adagokban az enoxaparin-nátrium nem befolyásolja a vérzési időt és az általános alvadási paramétereket, valamint nem hat a thrombocyta-aggregációra és a fibrinogén thrombocytákhoz való kötődésére sem. Az enoxaparin magasabb adagokban történő alkalmazása alatt előfordulhat az aktivált parciális tromboplasztinidő (aPTI) és az aktivált alvadási idő (aCT) megnyúlása. Az aPTI és az aCT megnyúlása nem mutat lineáris összefüggést az enoxaparin-nátrium antitrombotikus hatásának fokozódásával. Ezért az aPTI és az aCT nem alkalmas és nem megbízható az enoxaparin-nátrium hatásának ellenőrzésére. A vérzés potenciális kockázatának legjobb indikátora a kockázatfelmérés és a klinikai ellenőrzés. Az anti-Xa akivitás rutinszerű ellenőrzése általában nem szükséges. Ugyanakkor megfontolandó az anti-Xa aktivitás ellenőrzése, ha az alacsony molekulatömegű heparinnal kezelt betegnél fokozott vérzési kockázat (például károsodott veseműködésű betegek, idős vagy extrém testtömegű betegek) vagy aktív vérzés áll fenn. Nátrium-tartalom A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 4.5
Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az enoxaparin-kezelés előtt a haemostasist befolyásoló szereket – hacsak alkalmazásuk nem nélkülözhetetlen – ajánlott leállítani. Ilyen szerek például a szisztémásan adott szalicilátok, az acetilszalicilsav, az NSAID-ok, köztük a ketorolak, a dextrán és a klopidogrél, a szisztémásan adott glükokortikoidok, a trombolitikumok és az antikoagulánsok, valamint más thrombocyta-aggregáció 80
gátló szerek, beleértve a glikoprotein IIb/IIIa-antagonistákat is. Ha a kombináció elkerülhetetlen, az enoxaparint gondos klinikai és laboratóriumi ellenőrzés mellett kell alkalmazni. 4.6
Termékenység, terhesség és szoptatás
Terhesség Állatkísérletek során nem tapasztaltak foetotoxicitásra vagy teratogenitásra utaló jelet. Vemhes patkánynál minimális mértékű a 35S-enoxaparin átjutása az anyai placentán keresztül a magzatba. Embernél nem bizonyított, hogy az enoxaparin átjut a placentagáton a terhesség második trimesztere alatt. Az első és a harmadik trimeszterre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. Mivel nincsenek terhes nők bevonásával végzett megfelelő statisztikai erejű, jól kontrollált vizsgálatok, és mivel az állatkísérletek nem mindig jelzik előre a humán reakciót, ezt a gyógyszert terhesség alatt csak akkor szabad alkalmazni, ha az orvos az alkalmazás szükségességét egyértelműen megállapította. Mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél az enoxaparin alkalmazását nem vizsgálták megfelelően. Egy klinikai vizsgálatban, amelyet (Afrikában) mechanikus műbillentyűvel élő terhes nők bevonásával végeztek, akiknek enoxaparint adtak naponta kétszer 1 mg/ttkg adagban a thromboembolia kockázatnak csökkentésére, 8 nő közül 2-nél alakultak ki a szívbillentyű elzáródását eredményező, valamint anyai és magzati halálozáshoz vezető vérrögök. A forgalomba hozatalt követően elszigetelt esetekben szívbillentyű-thrombosist jelentettek mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél, mialatt thromboprophylaxis céljából végzett enoxaparin-kezelésben részesültek. Mechanikus műbillentyűvel élő terhes nőknél magasabb lehet a thromboembolia kockázata. Az enoxaparin-nátrium alkalmazása műbillentyűvel élő terhes nők számára nem javasolt (lásd 4.4 pont). Szoptatás Laktáló patkányoknál a 35S-enoxaparin vagy jelölt metabolitjainak koncentrációja az állat tejében nagyon alacsony. Nem ismert, hogy az enoxaparin változatlan formában kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Az enoxaparin per os felszívódása valószínűtlen. Ugyanakkor enoxaparin-kezelésben részesülő szoptató anyáknál elővigyázatosságból a szoptatás abbahagyását kell tanácsolni. 4.7
A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Az enoxaparin nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.8
Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása Vérzések Klinikai vizsgálatok során a vérzések voltak a leggyakrabban jelentett reakciók. Ezek közé tartoztak súlyos vérzések, amelyekről a betegek legfeljebb 4,2%-ánál számoltak be (sebészeti beavatkozáson átesett betegek1). Ezek közül az esetek közül néhány halálos kimenetelű volt. A többi antikoagulánshoz hasonlóan, vérzés jelentkezhet bizonyos kockázati tényezők egyidejű fennállása esetén, mint például: vérzésre hajlamos szervi elváltozások, invazív beavatkozások vagy a haemostasist befolyásoló egyéb gyógyszerek egyidejű alkalmazása (lásd 4.4 és 4.5 pont). A mellékhatások táblázatos felsorolása Az enoxaparint klinikai vizsgálatok során értékelték, melyek keretében 15 000 beteg kapott enoxaparint. A vizsgálatokban 1776, thromboembolia kockázatának kitett, ortopédiai vagy hasi műtét után a vénás thromboembolia megelőzésére enoxaparint alkalmazó beteg, 1169, akut belgyógyászati betegség miatt ágyhozkötött, vénás thromboembolia megelőzésére enoxaparinnal kezelt beteg, 559, tüdőembóliával szövődött vagy tüdőembóliával nem járó mélyvénás thrombosis miatt 81
enoxaparin-kezelésben részesülő beteg, 1578, instabil angina, illetve non-Q myocardialis infarcuts miatt enoxaparin-kezelésben részesülő beteg és 10 176, akut ST-elevációs myocardialis infarctus miatt enoxaparin-kezelésben részesülő beteg vett részt. A klinikai vizsgálatok során megfigyelt és a forgalomba hozatal utáni időszakban jelentett mellékhatások az alábbiakban kerülnek részletezésre. A gyakoriságok meghatározása a következő: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000), illetve nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A forgalomba hozatalt követő időszakban megfigyelt mellékhatások spontán jelentésekből származnak, ezért gyakoriságuk „nem ismert” (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). MedDRA szervrendsz eri osztály
Az összes javallat
Prophylaxi s sebészeti betegeknél
Prophylaxi s belgyógyás zati betegeknél
Érbetegsége k és tünetek
Nem ismert: Spinalis haematoma (vagy neuroaxialis haematoma) eseteiről számoltak be spinalis/epidur alis anesztézia vagy spinalis punkció, illetve műtét utáni állandó katéterek és enoxaparin-ná trium egyidejű alkalmazása kapcsán. Ezek a reakciók különböző fokú neurológiai károsodásokat eredményezte k, köztük hosszú távú vagy végleges bénulást (lásd 4.4 pont). Nem ismert: Vérzéses anaemia; thrombosissal
Nagyon gyakori: Vérzés *
Gyakori: Vérzés *
Vérképzősze rvi és nyirokrends zeri
Ritka: Retroperito nealis vérzés
Nagyon gyakori: Thrombocy tosis**
Tüdőembó liával járó vagy tüdőemból ia nélküli mélyvénás thrombosis ban szenvedő betegek kezelése Nagyon gyakori: Vérzés * Nem gyakori: Intracranial is vérzés, retroperiton ealis vérzés
Nem gyakori: Thrombocy topenia 82
Nagyon gyakori: Thrombocy tosis **
Instabil anginában és non-Q myocardia lis infarctusb an szenvedő betegek kezelése
Akut STEMI-be n szenvedő betegek kezelése
Gyakori: Vérzés *
Gyakori: Vérzés *
Ritka: Retroperito nealis vérzés
Nem gyakori: Intracranial is vérzés, retroperiton ealis vérzés
Nem gyakori: Thrombocy topenia
Gyakori: Thrombocy tosis** Thrombocy
rendelleness égek
járó immun-allergi ás thrombocytop enia esetei; ezek közül néhány esetben a thrombosis szövődménye ként szervi infarctus vagy végtagi ischaemia jelentkezett (lásd 4.4 pont); eosinophilia
Immunrend szeri rendelleness égek
Gyakori: Allergiás reakció
Gyakori: Thrombocy topenia
Gyakori: Thrombocy topenia
Ritka: Anaphylaxiás/ anaphylactoid reakció Nem ismert: Anaphylaxiás/ anaphylactoid reakció, beleértve a sokkot Nem ismert: Fejfájás
Idegrendsze ri rendelleness égek Nagyon Máj- és eperendellen gyakori: A ességek májenzimszint ek megemelkedés e (főként transzaminázo k ***) Nem ismert: Hepatocellular is májkárosodás; cholestaticus májkárosodás A bőr és a bőr alatti
Gyakori: Urticaria, 83
topenia Nagyon ritka: Immun-alle rgiás thrombocyt openia
szövet rendelleness égei
viszketés, erythema Nem gyakori: Bullosus dermatitis
Nem ismert: - Cutan vasculitis, bőrnekrózis, amely általában az injekció beadási helyén jelentkezik (ezeket a jelenségeket általában purpura vagy infiltrált, fájdalmas, erythemás plakkok előzik meg). Ebben az esetben az enoxaparin-ná triummal végzett kezelést abba kell hagyni. - Csomók az injekció helyén (gyulladásos csomók, melyek nem enoxaparin tartalmú cisztikus képződménye k). Ezek néhány nap alatt felszívódnak, és nem teszik szükségessé a kezelés abbahagyását. - Alopecia Nem ismert: A csont- és izomrendsze Osteoporosis r, valamint a hosszú távú (3 hónapnál kötőszövet rendelleness tovább tartó) kezelést égei követően 84
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Gyakori: Az injekció beadásának helyén jelentkező haematoma, az injekció beadásának helyén jelentkező fájdalom és egyéb reakciók az injekció beadásának helyén† Nem gyakori: Lokális irritáció; bőrnekrózis az injekció beadásának helyén Ritka: Hyperkalaemi a
Laboratóriu mi és egyéb vizsgálatok eredményei *: például haematoma, ecchymosis, amely nem az injekció beadásának helyén jelentkezik, sebhaematoma, haematuria, epistaxis és gastrointestinalis vérzés. **: emelkedett, 400 × 109/l-t meghaladó thrombocytaszám ***: a normálérték felső határának 3-szorosát meghaladó transzaminázszintek †: például az injekció beadásának helyén jelentkező oedema, vérzés, túlérzékenység, gyulladás, duzzanat, fájdalom, vagy az injekció beadásának helyén fellépő (máshová nem sorolt) reakció. 1
Sebészeti betegeknél a vérzéses szövődményeket súlyosnak ítélték: (1) ha a vérzés jelentős klinikai eseményt idézett elő, vagy (2) ha a haemoglobinszint legalább 2 g/dl-es csökkenésével járt vagy 2 vagy több egység vérkészítmény transzfúzióját tette szükségessé. A retroperitonealis és intracranialis vérzéseket mindig súlyosnak értékelték.
Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. 4.9
Túladagolás
Panaszok és tünetek Az enoxaparin-nátrium véletlen túladagolása az intravénás, extracorporalis vagy subcutan beadást követően vérzéses szövődményekhez vezethet. A szájon át alkalmazott enoxaparin rosszul szívódik fel, és még nagy adag alkalmazása esetén sem valószínű, hogy bármilyen súlyos következményt idézne elő. Ennek ellenőrzése a plazma anti-Xa és anti-IIa aktivitásának vizsgálatával lehetséges.
85
Kezelés Az antikoaguláns hatás nagymértékben közömbösíthető lassú intravénás injekcióban adott protamin-szulfáttal vagy protamin-hidrokloriddal. A protamin adagja a beadott enoxaparin adagjától függ; 1 mg protamin-szulfát 1 mg enoxaparinnátrium antikoaguláns hatását közömbösíti, amennyiben az enoxaparin-nátrium alkalmazása 8 órán belül történt. Amennyiben az enoxaparin-nátrium alkalmazása a protamin alkalmazása előtt több mint 8 órával történt, vagy ha úgy határoznak, hogy egy második adag protamin adása szükséges, akkor infúzió formájában 0,5 mg protamin adható minden 1 mg enoxaparin-nátrium közömbösítésére. 12 órával az enoxaparin-nátrium injekció beadása után protamin adása nem feltétlenül szükséges. Ugyanakkor az enoxaparin-nátrium anti-Xa aktivitása még nagy dózisú protaminnal sem közömbösíthető teljesen (legfeljebb 60%-ban). 5.
FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1
Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Antitrombotikus gyógyszerek, heparin csoport. ATC kód: B01A B05 Hatásmechanizmus Az enoxaparin kis molekulatömegű heparin, melynek átlagos molekulatömege körülbelül 4500 dalton. In vitro a tisztított enoxaparin erős anti-Xa véralvadási faktor (anti-Xa) aktivitással (körülbelül 100 NE/mg) és gyenge anti-IIa faktor, vagyis antitrombin aktivitással (körülbelül 28 NE/mg) rendelkezik. Az antitrombotikus aktivitást az antitrombin III (ATIII) mediálja, ami embernél antitrombotikus hatást eredményez. Az anti-Xa és anti-IIa aktivitáson kívül az enoxaparin további antitrombotikus és gyulladásgátló tulajdonságait észlelték egészséges önkéntesekkel és betegekkel végzett vizsgálatokban, valamint preklinikai modellekben is. Ezek közé a tulajdonságok közé sorolható az egyéb véralvadási faktorok, mint pl. a VIIa faktor ATIII-függő gátlása, az endogén szöveti faktor útvonal inhibitor (tissue factor pathway inhibitor, TFPI) felszabadulásának serkentése, valamint a von Willebrand faktor (vWF) vascularis endothelből a vérkeringésbe történő felszabadulásának csökkentése. Ezekről a tényezőkről ismert, hogy hozzájárulnak az enoxaparin teljes antitrombotikus hatásához. Klinikai hatásosság Instabil angina és non-Q myocardialis infarctus kezelése Egy nagy multicentrikus, kettős-vak vizsgálatban 3171, instabil angina vagy non-Q myocardialis infarctus akut fázisában felvett beteget vizsgáltak. Véletlenszerűen kiválasztott betegek oralis ASA-t kaptak napi egyszeri 100-325 mg adagban, amelyet az aktivált tromboplasztinidőhöz (aPTT) illesztett, egyedileg beállított adagban, intravénás injekcióban adott nem frakcionált heparinnal vagy 12 óránként 1 mg/kg-os adagban, subcutan adott enoxaparinnal kombinációban alkalmaztak. A betegeket kórházban kezelték a klinikai állapotuk stabilizálódásig, a revaszkularizációs eljárás elvégzéséig, illetve az elbocsátásig. A hospitalizáció időtartama 2 és 8 nap között mozgott. A klinikai adatokat a kezeléstől számított 30 napon át gyűjtötték. A nem frakcionált heparin az enoxaparinhoz képest jelentős mértékben csökkenti a coronaria-betegség és a szívroham ismételt jelentkezését és a halálesetek előfordulását. A fent említett szövődmények kockázatának a kezelés 14. napján észlelt 16,2%-os csökkentése a kezeléstől számított 30. napig fennmaradt. Ezenkívül, az enoxaparinnal kezelt csoportba tartozó betegeknél kisebb számban vált szükségessé a percutan transluminalis coronaria angioplastica (PTCA) vagy coronaria artéria bypass graft (CABG) módszerrel végzett revaszkularizációs eljárás (az ismételten előforduló coronaria-betegség, myocardialis infarctus, illetve a halálozás kockázata 15,8%-kal csökkent a kezeléstől számított 30. napra).
86
ST-elevációval járó akut myocardialis infarctus kezelése: Egy nagy multicentrikus klinikai vizsgálatban 20 479, fibrinolitikus terápiára alkalmas akut STEMI-s beteget randomizáltak vagy egyszeri 30 mg-os intravénás bólusban alkalmazott enoxaparin-kezelésre, amit az intravénás injekció után közvetlenül 1 mg/ttkg-os adag követett subcutan injekció formájában, majd 1 mg/ttkg-os subcutan adagok 12 óránként, vagy az aPTI-hez illesztett adagban, 48 órán át, intravénásan adott nem frakcionált heparin-kezelésre. Valamennyi beteg legalább 30 napon keresztül acetilszalicilsav-kezelésben is részesült Az enoxaparin adagolási rendjét súlyosan károsodott veseműködésű, illetve idős (≥ 75 éves) betegeknél módosították. Az enoxaparin-injekciókat a kórházi elbocsátás időpontjáig vagy legfeljebb 8 napig (amelyik előbb bekövetkezett) alkalmazták. 4716 beteget kezeltek percutan coronaria angioplasticával, melynek során antikoagulánst adtak a vizsgálati készítmény maszkolásának szabályait követve. Az enoxaparinnal kezelt betegek csoportjában a percutan coronaria intervenciót az enoxaparin abbahagyása nélkül (készítményváltás nélkül) végezték a korábbi klinikai vizsgálatokban meghatározott adagolási rend szerint, vagyis: nem adtak újabb adagot abban az esetben, ha az utolsó subcutan adagot a ballon felfújását megelőző 8 órán belül adták be, 0,3 mg/ttkg enoxaparint alkalmaztak intravénásan, amennyiben az utolsó subcutan adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt adták be. Amikor az enoxaparin hatásosságát a nem frakcionált heparinéval hasonlították össze, a halálozást, illetve az ismételt myocardialis infarctust magában foglaló elsődleges hatásossági végpont előfordulási gyakorisága a randomizálást követő első 30 nap során 9,9% volt az enoxaparin-csoportban, szemben a nem frakcionált heparin-csoport 12%-os értékével, ami a relatív kockázat 17%-os csökkenésének felel meg (p < 0,001). Az enoxaparin terápiás előnyei, amelyek jobb hatásosságban nyilvánultak meg, 48 óra elteltével jelentkeztek. Az ismételt myocardialis infarctus relatív kockázatának 35%-os csökkenését észlelték a nem frakcionált heparinnal végzett kezeléssel összehasonlítva (p < 0,001). Az enoxaparin elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása az életkor, a nem, a myocardialis infarctus lokalizációja, a diabetes fennállása, a kórelőzményben szereplő korábbi myocardialis infarctus, az alkalmazott fibrinolitikus kezelés típusa és a vizsgálati készítmény alkalmazásának megkezdéséig eltelt idő alapján elkülönített valamennyi főbb alcsoportban konstans volt. Az enoxaparin-kezelés előnyei, melyek számos hatásossági végpontban megnyilvánultak, 48 óra elteltével jelentkeznek, ekkor az ismételt myocardialis infarctus relatív kockázatának 35%-os csökkenését észlelték a nem frakcionált heparin alkalmazásához képest (p < 0,0001). Az enoxaparin elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása az életkor, a nem, az infarctus lokalizációja, a kórelőzményben szereplő diabetes, a kórelőzményben szereplő korábbi myocardialis infarctus, az alkalmazott fibrinolitikum és a vizsgálati készítménnyel végzett kezelésig eltelt idő alapján elkülönített főbb alcsoportokban konzisztens volt. A random mintavételtől, illetve a konzervatív kezeléstől számított 30 napon belül percutan coronaria angioplasticán áteső betegeknél az enoxaparin alkalmazása jelentős terápiás előnyt jelentett a nem frakcionált heparinhoz képest (az első esetben a relatív kockázat 23%-os csökkenése; a második esetben a relatív kockázat 15%-os csökkenése, p = 0,27 az interakció tekintetében). A halálozást, ismételt myocardialis infarctust, illetve intracranialis vérzést magába foglaló összetett végpont 30 nap alatti előfordulási gyakorisága (a nettó klinikai előny mérőszáma) szignifikánsan alacsonyabb volt (p < 0,0001) az enoxaparin-csoportban (10,1%) a heparin-csoporttal összehasonlítva (12,2%), ami 17%-os relatív kockázatcsökkenést jelent az enoxaparin-nátrium-kezelésben részesülők javára. 87
Az enoxaparin első 30 nap során megfigyelt, elsődleges végpontra gyakorolt kedvező hatása a 12 hónapos megfigyelési időszak alatt fennmaradt. 5.2
Farmakokinetikai tulajdonságok
Általános jellemzők Az enoxaparin farmakokinetikáját az ajánlott adagok egyszeri és ismételt subcutan beadása, valamint egyszeri intravénás injekcióban történt beadása után, az anti-Xa aktivitás és anti-IIb aktivitás plazmaszintjei alapján vizsgálták. Az anti-Xa és anti-IIa farmakokinetikai aktivitás kvantitatív meghatározását amidolitikus módszerrel validálták specifikus szubsztrátokon, és az alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH) nemzetközi standardjával (NIBSC) szemben kalibrált enoxaparin standard alkalmazásával. Biohasznosulás és felszívódás Subcutan injekcióban történő beadás után az enoxaparin abszolút biohasznosulása az anti-Xa aktivitás alapján körülbelül 100%. Egészséges önkénteseknél a befecskendezett gyógyszer térfogata és dózisa 100 és 200 mg/l között mozgott, és nem befolyásolta a gyógyszerek farmakokinetikáját. A plazmában az anti-Xa aktivitás átlagos csúcsértéke a subcutan injekció beadását követő 3-5 óra elteltével volt megfigyelhető. Egészséges önkénteseknél a 20 mg-os, 40 mg-os, 1 mg/kg-os és 1,5 mg/kg-os adag egyszeri subcutan beadását követően tapasztalt anti-Xa aktivitás szintje sorrendben körülbelül 0,2, 0,4, 1,0 és 1,3 NE/ml volt. Közvetlenül egy 30 mg-os intravénás bólust követően, 12 óránként alkalmazott 1 mg/kg-os subcutan adagok 1,16 NE/ml-es kezdeti maximális anti-Xa faktorszinteket (n = 16) és a dinamikus egyensúlyi szintek 88%-ának megfelelő átlagos expozíciót biztosítottak. A dinamikus egyensúly a kezelés második napján alakul ki. Az enoxaparin farmakokinetikája az ajánlott dózistartományokon belül lineárisnak tűnik. Az egyénen belüli és egyének közötti variabilitás kismértékű. Egészséges önkénteseknél naponta egyszer 40 mg és naponta egyszer 1,5 mg/kg ismételt subcutan beadása után a dinamikus egyensúlyi állapot a 2. napon jött létre, és az átlagos expozíciós arány körül 15%-kal magasabb volt, mint egyszeri adag után. Az enoxaparin dinamikus egyensúlyi állapotú aktivitási szintje jól előrejelezhető az egyszeri adag farmakokinetikája alapján. 1 mg/kg napi kétszeri, ismételt subcutan adagolása után a dinamikus egyensúlyi állapot a 3-4. napra alakul ki, emellett az átlagos expozíció körülbelül 65%-kal magasabb, mint egyszeri dózis után, az átlagos csúcskoncentráció kb. 1,2 NE/ml, az átlagos völgykoncentráció pedig kb. 0,52 NE/ml. Ez a különbség a dinamikus egyensúlyi állapotban az enoxaparin-nátrium farmakokinetikája alapján várható, és a terápiás tartományon belül van. Subcutan beadás után a plazma anti-IIa aktivitása körülbelül tizede az anti-Xa aktivitásnak. A plazmában körülbelül 3-4 órával a subcutan injekcióban történt beadás után figyelték meg az átlagos maximális anti-IIa aktivitást, amely 1 mg/kg napi kétszeri, ismételt alkalmazását követően eléri a 0,13 NE/ml-t, 1,5 mg/kg napi egyszeri ismételt alkalmazását követően pedig a 0,19 NE/ml-t. Eloszlás Az enoxaparin anti-Xa aktivitásának eloszlási térfogata körülbelül 5 liter, ami megközelíti a vértérfogatot. Biotranszformáció Az enoxaparin elsősorban a májban metabolizálódik, ahol a diszulfid-kötések hasítása (deszulfatálás és depolimerizáció) eredményeként alacsonyabb molekulatömegű és jelentősen csökkent biológiai aktivitású molekulákká bomlik. 88
Elimináció Az enoxaparin-nátrium alacsony clearance-ű hatóanyag, 1,5 mg/ttkg 6 órás infúzióban történő beadása után az anti-Xa aktivitás átlagos plazmaclearance-e 0,74 l/óra. Az elimináció egyfázisúnak mutatkozik, a felezési idő az egyszeri subcutan dózis beadása után tapasztalt körülbelül 4 óra és az ismételt adagolás után tapasztalt körülbelül 7 óra között mozog. Az aktív fragmentumok renalis clearance-e a beadott dózis körülbelül 10%-át, az aktív és nem aktív fragmentumok teljes renalis excretiója pedig az adag 40%-át teszi ki. Különböző betegcsoportok jellemzői Idősek Egy populációs farmakokinetikai elemzés eredményei alapján az enoxaparin-nátrium kinetikai profilja idősebb vizsgálati alanyoknál nem különbözik a fiatalabbakétól, amennyiben a veseműködés normális. Mivel azonban ismert, hogy a veseműködés az életkor előrehaladtával beszűkül, idős betegeknél csökkent lehet az enoxaparin-nátrium eliminációja (lásd 4.2, 4.4 és 5.2 pont). Vesekárosodás Dinamikus egyensúlyi állapotban lineáris összefüggést figyeltek meg a plazma anti-Xa clearance-e és a kreatinin-clearance között, ami azt jelzi, hogy beszűkült veseműködésű betegeknél csökkent az enoxaparin-nátrium clearance-e. Enyhe (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) és közepes fokban (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) károsodott veseműködés esetén napi egyszeri 40 mg-os adagok ismételt subcutan alkalmazását követően az AUC által jelzett anti-Xa-expozíció dinamikus egyensúlyi állapotban minimálisan magasabb. Súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) 40 mg-os napi egyszeri subcutan adagok ismételt alkalmazása után dinamikus egyensúlyi állapotban jelentősen, átlagosan 65%-kal emelkedett az AUC (lásd 4.4 és 4.2 pont). Testtömeg Napi egyszeri 1,5 mg/kg-os adagok ismételt subcutan alkalmazását követően az anti-Xa aktivitás átlagos AUC-értéke elhízott egészséges önkénteseknél (BMI 30-48 kg/m2) dinamikus egyensúlyi állapotban kismértékben magasabb volt, mint nem elhízott kontroll személyeknél, az Amax ugyanakkor nem emelkedett. Subcutan adagolás mellett ezeknél az elhízott vizsgálati alanyoknál alacsonyabb a testtömegre korrigált clearance. Amikor nem testtömegre korrigált adagolást alkalmaztak, 40 mg-os egyszeri subcutan adag beadása után azt állapították meg, hogy az anti-Xa expozíció alacsony testtömegű (<45 kg) nőknél 50%-kal magasabb, míg alacsony testtömegű (<57 kg) férfiaknál 27%-kal magasabb a normál testtömegű kontroll személyekhez képest (lásd 4.4 pont). Hemodialízis Ebben a betegcsoportban egy vizsgálat során kimutatták, hogy az enoxaparin eliminációs sebessége a kontrollcsoport megfelelő értékeihez hasonló, a görbe alatti terület (area under the curve, AUC) azonban kétszeres volt 0,25 vagy 0,50 mg/ttkg-os egyszeri intravénás adagot követően. 5.3
A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei
Nem végeztek hosszú távú állatkísérleteket az enoxaparin karcinogén potenciáljának vizsgálatára. Az enoxaparin in vitro vizsgálatok, köztük az Ames-teszt, egér lymphoma mutációs teszt, humán lymphocyta kromoszóma-aberrációs teszt és in vivo patkány csontvelő kromoszóma-aberrációs teszt során nem bizonyult mutagénnek. Az enoxaparin napi 20 mg/ttkg-ig terjedő subcutan adagokban alkalmazva nem befolyásolta a hím és nőstény patkányok termékenységét, illetve reproduktív képességét. Vemhes patkányokon és nyulakon teratogenitási vizsgálatokat végeztek az enoxaparin napi 30 mg/ttkg-ig terjedő subcutan adagjaival. Az eredmények nem utaltak az enoxaparin teratogén vagy fötotoxikus hatására. A patkányokon és kutyákon napi 15 mg/ttkg subcutan alkalmazásával végzett 13 hetes, valamint a 89
patkányokon és majmokon napi 10 mg/ttkg subcutan és intravénás alkalmazásával végzett 26 hetes toxicitási vizsgálatokban az enoxaparin antikoaguláns hatásán kívül nem tapasztaltak mellékhatásokat. 6.
GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1
Segédanyagok felsorolása
Injekcióhoz való víz 6.2
Inkompatibilitások
Subcutan injekció A Thorinane semmilyen más injekcióval vagy infúzióval nem keverhető. Intravénás (bólus) injekció formájában kizárólag akut STEMI javallatban alkalmazható. Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6. pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. 6.3
Felhasználhatósági időtartam
Előretöltött fecskendő 2 év 9 mg/ml koncentrációjú (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy 5%-os glükózzal hígított gyógyszer 8 óra 6.4
Különleges tárolási előírások
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható! 6.5
Csomagolás típusa és kiszerelése
1,0 ml oldat rögzített tűvel és tűvédővel ellátott, klórbutil gumidugóval és fekete polipropilén dugattyúrúddal lezárt átlátszó, színtelen, I-es típusú semleges üvegből készült, beosztással ellátott fecskendőben. 2 db vagy 10 db előretöltött fecskendő dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6
A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk
Az előretöltött fecskendő készen áll az azonnali használatra (lásd 4.2 pont). Intravénás (bólus) injekció kizárólag akut STEMI javallatban: a Thorinane biztonságosan beadható 9 mg/ml koncentrációjú (0,9%-os) nátrium-klorid oldatos injekcióval vagy glükóz 5%-os vizes oldatával. Az oldatot alkalmazása előtt szemügyre kell venni. Tilos felhasználni, ha bármilyen eltérés látható az oldat küllemében. A Thorinane előretöltött fecskendő kizárólag egyszer használatos. A fel nem használt gyógyszert meg kell semmisíteni. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. 90
Mindegyik használt fecskendőt gyógyszertárakban, illetve kórházakban kihelyezett speciális tartályba kell dobni – háztartási hulladékba nem dobható. 7.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Pharmathen S.A., 6 Dervenakion 15351 Pallini Attiki Görögország 8.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/16/1131/009 EU/1/16/1131/010 9.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 10.
A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található.
91
II. MELLÉKLET A.
A BIOLÓGIAI EREDETŰ HATÓANYAG(OK) GYÁRTÓJA/GYÁRTÓI ÉS A GYÁRTÁSI TÉTELEK VÉGFELSZABADÍTÁSÁÉRT FELELŐS GYÁRTÓ(K)
B.
FELTÉTELEK VAGY KORLÁTOZÁSOK AZ ELLÁTÁS ÉS HASZNÁLAT KAPCSÁN
C.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY EGYÉB FELTÉTELEI ÉS KÖVETELMÉNYEI
D.
FELTÉTELEK VAGY KORLÁTOZÁSOK A GYÓGYSZER BIZTONSÁGOS ÉS HATÉKONY ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓAN
92
A.
A BIOLÓGIAI EREDETŰ HATÓANYAG(OK) GYÁRTÓJA/GYÁRTÓI ÉS A GYÁRTÁSI TÉTELEK VÉGFELSZABADÍTÁSÁÉRT FELELŐS GYÁRTÓ(K)
A biológiai eredetű hatóanyag(ok) gyártójának/gyártóinak neve és címe Shenzhen Techdow Pharmaceutical Co., Ltd No.19, Gaoxinzhongyi Road, Hi-tech Industrial Park Nanshan District 0000 Shenzhen KÍNA A gyártási tételek végfelszabadításáért felelős gyártó(k) neve és címe NATIONAL AND KAPODISTRIAN UNIVERSITY OF ATHENS, DEPARTMENT OF CHEMISTRY, SERVICE LABORATORY "CHEMICAL ANALYSIS-QUALITY CONTROL" Panepistimiopolis Zografou 15771 Athens Attiki GÖRÖGORSZÁG B.
FELTÉTELEK VAGY KORLÁTOZÁSOK AZ ELLÁTÁS ÉS HASZNÁLAT KAPCSÁN
Orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer. C.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY EGYÉB FELTÉTELEI ÉS KÖVETELMÉNYEI
•
Időszakos gyógyszerbiztonsági jelentések
Erre a készítményre az időszakos gyógyszerbiztonsági jelentéseket a 2001/83/EK irányelv 107c. cikkének (7) bekezdésében megállapított és az európai internetes gyógyszerportálon nyilvánosságra hozott uniós referencia időpontok listája (EURD lista), illetve annak bármely későbbi frissített változata szerinti követelményeknek megfelelően kell benyújtani. D.
FELTÉTELEK VAGY KORLÁTOZÁSOK A GYÓGYSZER BIZTONSÁGOS ÉS HATÉKONY ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓAN
•
Kockázatkezelési terv
A forgalomba hozatali engedély jogosultja kötelezi magát, hogy a forgalomba hozatali engedély 1.8.2 moduljában leírt, jóváhagyott kockázatkezelési tervben, illetve annak jóváhagyott frissített verzióiban részletezett, kötelező farmakovigilanciai tevékenységeket és beavatkozásokat elvégzi. A frissített kockázatkezelési terv benyújtandó a következő esetekben: • ha az Európai Gyógyszerügynökség ezt indítványozza; • ha a kockázatkezelési rendszerben változás történik, főként azt követően, hogy olyan új információ érkezik, amely az előny/kockázat profil jelentős változásához vezethet, illetve (a biztonságos gyógyszeralkalmazásra vagy kockázat-minimalizálásra irányuló) újabb, meghatározó eredmények születnek.
93
III. MELLÉKLET CÍMKESZÖVEG ÉS BETEGTÁJÉKOZTATÓ
94
A. CÍMKESZÖVEG
95
A KÜLSŐ CSOMAGOLÁSON FELTÜNTETENDŐ ADATOK DOBOZ (2 vagy 10 darabos csomagolás) 1.
A GYÓGYSZER NEVE
Thorinane 2000 NE (20 mg) 0,2 ml oldatos injekcióban előretöltött fecskendőben enoxaparin-nátrium 2.
HATÓANYAG(OK) MEGNEVEZÉSE
2000 NE (20 mg) enoxaparin-nátrium 0,2 ml-es előretöltött fecskendőnként. 100 mg enoxaparin-nátrium milliliterenként. 3.
SEGÉDANYAGOK FELSOROLÁSA
Injekcióhoz való víz 4.
GYÓGYSZERFORMA ÉS TARTALOM
Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. 2 db előretöltött fecskendő 10 db előretöltött fecskendő 5.
AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I)
Kizárólag egyszeri használatra! Használat előtt olvassa el a mellékelt betegtájékoztatót! Subcutan, intravénás és intraarterialis alkalmazás. 6.
KÜLÖN FIGYELMEZTETÉS, MELY SZERINT A GYÓGYSZERT GYERMEKEKTŐL ELZÁRVA KELL TARTANI
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! 7.
TOVÁBBI FIGYELMEZTETÉS(EK), AMENNYIBEN SZÜKSÉGES
8.
LEJÁRATI IDŐ
Felhasználható: A hígított oldatot 8 órán belül fel kell használni. 9.
KÜLÖNLEGES TÁROLÁSI ELŐÍRÁSOK
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. 96
Nem fagyasztható! 10.
KÜLÖNLEGES ÓVINTÉZKEDÉSEK A FEL NEM HASZNÁLT GYÓGYSZEREK VAGY AZ ILYEN TERMÉKEKBŐL KELETKEZETT HULLADÉKANYAGOK ÁRTALMATLANNÁ TÉTELÉRE, HA ILYENEKRE SZÜKSÉG VAN
11.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME
Pharmathen S.A. 6 Dervenakion Street Athens 15351 Pallini GÖRÖGORSZÁG 12.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/16/1131/001 EU/1/16/1131/002 13.
A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA
Gy.sz.: 14.
A GYÓGYSZER RENDELHETŐSÉGE
15.
AZ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK
16.
BRAILLE ÍRÁSSAL FELTÜNTETETT INFORMÁCIÓK
Thorinane 2000 NE (20 mg) 0,2 ml-ben 17.
EGYEDI AZONOSÍTÓ – 2D VONALKÓD
Egyedi azonosítójú 2D vonalkóddal ellátva. 18.
EGYEDI AZONOSÍTÓ OLVASHATÓ FORMÁTUMA
PC: SN: NN:
97
A KIS KÖZVETLEN CSOMAGOLÁSI EGYSÉGEKEN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK ELŐRETÖLTÖTT FECSKENDŐ 1.
A GYÓGYSZER NEVE ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I)
Thorinane 2000 NE (20 mg) 0,2 ml injekcióban enoxaparin-nátrium Sc., iv. és intraarterialis alkalmazás 2.
AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
3.
LEJÁRATI IDŐ
Felh.: 4.
A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA
Gy.sz.: 5.
A TARTALOM SÚLYRA, TÉRFOGATRA, VAGY EGYSÉGRE VONATKOZTATVA
6.
EGYÉB INFORMÁCIÓK
98
A KÜLSŐ CSOMAGOLÁSON FELTÜNTETENDŐ ADATOK DOBOZ (2 vagy 10 darabos csomagolás) 1.
A GYÓGYSZER NEVE
Thorinane 4000 NE (40 mg) 0,4 ml oldatos injekcióban előretöltött fecskendőben enoxaparin-nátrium 2.
HATÓANYAG(OK) MEGNEVEZÉSE
4000 NE (40 mg) enoxaparin-nátrium 0,4 ml-es előretöltött fecskendőnként. 100 mg enoxaparin-nátrium milliliterenként. 3.
SEGÉDANYAGOK FELSOROLÁSA
Injekcióhoz való víz 4.
GYÓGYSZERFORMA ÉS TARTALOM
Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. 2 db előretöltött fecskendő 10 db előretöltött fecskendő 5.
AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I)
Kizárólag egyszeri használatra! Használat előtt olvassa el a mellékelt betegtájékoztatót! Subcutan, intravénás és intraarterialis alkalmazás. 6.
KÜLÖN FIGYELMEZTETÉS, MELY SZERINT A GYÓGYSZERT GYERMEKEKTŐL ELZÁRVA KELL TARTANI
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! 7.
TOVÁBBI FIGYELMEZTETÉS(EK), AMENNYIBEN SZÜKSÉGES
8.
LEJÁRATI IDŐ
Felhasználható: A hígított oldatot 8 órán belül fel kell használni. 9.
KÜLÖNLEGES TÁROLÁSI ELŐÍRÁSOK
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. 99
Nem fagyasztható! 10.
KÜLÖNLEGES ÓVINTÉZKEDÉSEK A FEL NEM HASZNÁLT GYÓGYSZEREK VAGY AZ ILYEN TERMÉKEKBŐL KELETKEZETT HULLADÉKANYAGOK ÁRTALMATLANNÁ TÉTELÉRE, HA ILYENEKRE SZÜKSÉG VAN
11.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME
Pharmathen S.A. 6 Dervenakion Street Athens 15351 Pallini GÖRÖGORSZÁG 12.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/16/1131/003 EU/1/16/1131/004 13.
A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA
Gy.sz.: 14.
A GYÓGYSZER RENDELHETŐSÉGE
15.
AZ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK
16.
BRAILLE ÍRÁSSAL FELTÜNTETETT INFORMÁCIÓK
Thorinane 4000 NE (40 mg) 0,4 ml 17.
EGYEDI AZONOSÍTÓ – 2D VONALKÓD
Egyedi azonosítójú 2D vonalkóddal ellátva. 18.
EGYEDI AZONOSÍTÓ OLVASHATÓ FORMÁTUMA
PC: SN: NN:
100
A KIS KÖZVETLEN CSOMAGOLÁSI EGYSÉGEKEN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK ELŐRETÖLTÖTT FECSKENDŐ 1.
A GYÓGYSZER NEVE ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I)
Thorinane 4000 NE (40 mg) 0,4 ml injekcióban enoxaparin-nátrium Sc., iv. és intraarterialis alkalmazás 2.
AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
3.
LEJÁRATI IDŐ
Felh.: 4.
A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA
Gy.sz.: 5.
A TARTALOM SÚLYRA, TÉRFOGATRA, VAGY EGYSÉGRE VONATKOZTATVA
6.
EGYÉB INFORMÁCIÓK
101
A KÜLSŐ CSOMAGOLÁSON FELTÜNTETENDŐ ADATOK DOBOZ (2 vagy 10 darabos csomagolás) 1.
A GYÓGYSZER NEVE
Thorinane 6000 NE (60 mg) 0,6 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben enoxaparin-nátrium 2.
HATÓANYAG(OK) MEGNEVEZÉSE
6000 NE (60 mg) enoxaparin-nátrium 0,6 ml-es előretöltött fecskendőnként. 100 mg enoxaparin-nátrium milliliterenként. 3.
SEGÉDANYAGOK FELSOROLÁSA
Injekcióhoz való víz 4.
GYÓGYSZERFORMA ÉS TARTALOM
Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. 2 db előretöltött fecskendő 10 db előretöltött fecskendő 5.
AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I)
Kizárólag egyszeri használatra! Használat előtt olvassa el a mellékelt betegtájékoztatót! Subcutan, intravénás és intraarterialis alkalmazás. 6.
KÜLÖN FIGYELMEZTETÉS, MELY SZERINT A GYÓGYSZERT GYERMEKEKTŐL ELZÁRVA KELL TARTANI
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! 7.
TOVÁBBI FIGYELMEZTETÉS(EK), AMENNYIBEN SZÜKSÉGES
8.
LEJÁRATI IDŐ
Felhasználható: A hígított oldatot 8 órán belül fel kell használni. 9.
KÜLÖNLEGES TÁROLÁSI ELŐÍRÁSOK
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. 102
Nem fagyasztható! 10.
KÜLÖNLEGES ÓVINTÉZKEDÉSEK A FEL NEM HASZNÁLT GYÓGYSZEREK VAGY AZ ILYEN TERMÉKEKBŐL KELETKEZETT HULLADÉKANYAGOK ÁRTALMATLANNÁ TÉTELÉRE, HA ILYENEKRE SZÜKSÉG VAN
11.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME
Pharmathen S.A. 6 Dervenakion Street Athens 15351 Pallini GÖRÖGORSZÁG 12.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/16/1131/005 EU/1/16/1131/006 13.
A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA
Gy.sz.: 14.
A GYÓGYSZER RENDELHETŐSÉGE
15.
AZ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK
16.
BRAILLE ÍRÁSSAL FELTÜNTETETT INFORMÁCIÓK
Thorinane 6000 NE (60 mg) 0,6 ml-ben 17.
EGYEDI AZONOSÍTÓ – 2D VONALKÓD
Egyedi azonosítójú 2D vonalkóddal ellátva. 18.
EGYEDI AZONOSÍTÓ OLVASHATÓ FORMÁTUMA
PC: SN: NN:
103
A KIS KÖZVETLEN CSOMAGOLÁSI EGYSÉGEKEN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK ELŐRETÖLTÖTT FECSKENDŐ 1.
A GYÓGYSZER NEVE ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I)
Thorinane 6000 NE (60 mg) 0,6 ml injekcióban enoxaparin-nátrium Sc., iv. és intraarterialis alkalmazás 2.
AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
3.
LEJÁRATI IDŐ
Felh.: 4.
A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA
Gy.sz.: 5.
A TARTALOM SÚLYRA, TÉRFOGATRA, VAGY EGYSÉGRE VONATKOZTATVA
6.
EGYÉB INFORMÁCIÓK
104
A KÜLSŐ CSOMAGOLÁSON FELTÜNTETENDŐ ADATOK DOBOZ (2 vagy 10 darabos csomagolás) 1.
A GYÓGYSZER NEVE
Thorinane 8000 NE (80 mg) 0,8 ml oldatos injekcióban előretöltött fecskendőben enoxaparin-nátrium 2.
HATÓANYAG(OK) MEGNEVEZÉSE
8000 NE (80 mg) enoxaparin-nátrium 0,6 ml-es előretöltött fecskendőnként. 100 mg enoxaparin-nátrium milliliterenként. 3.
SEGÉDANYAGOK FELSOROLÁSA
Injekcióhoz való víz 4.
GYÓGYSZERFORMA ÉS TARTALOM
Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. 2 db előretöltött fecskendő 10 db előretöltött fecskendő 5.
AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I)
Kizárólag egyszeri használatra! Használat előtt olvassa el a mellékelt betegtájékoztatót! Subcutan, intravénás és intraarterialis alkalmazás. 6.
KÜLÖN FIGYELMEZTETÉS, MELY SZERINT A GYÓGYSZERT GYERMEKEKTŐL ELZÁRVA KELL TARTANI
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! 7.
TOVÁBBI FIGYELMEZTETÉS(EK), AMENNYIBEN SZÜKSÉGES
8.
LEJÁRATI IDŐ
Felhasználható: A hígított oldatot 8 órán belül fel kell használni. 9.
KÜLÖNLEGES TÁROLÁSI ELŐÍRÁSOK
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. 105
Nem fagyasztható! 10.
KÜLÖNLEGES ÓVINTÉZKEDÉSEK A FEL NEM HASZNÁLT GYÓGYSZEREK VAGY AZ ILYEN TERMÉKEKBŐL KELETKEZETT HULLADÉKANYAGOK ÁRTALMATLANNÁ TÉTELÉRE, HA ILYENEKRE SZÜKSÉG VAN
11.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME
Pharmathen S.A. 6 Dervenakion Street Athens 15351 Pallini GÖRÖGORSZÁG 12.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/16/1131/007 EU/1/16/1131/008 13.
A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA
Gy.sz.: 14.
A GYÓGYSZER RENDELHETŐSÉGE
15.
AZ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK
16.
BRAILLE ÍRÁSSAL FELTÜNTETETT INFORMÁCIÓK
Thorinane 8000 NE (80 mg) 0,8 ml 17.
EGYEDI AZONOSÍTÓ – 2D VONALKÓD
Egyedi azonosítójú 2D vonalkóddal ellátva. 18.
EGYEDI AZONOSÍTÓ OLVASHATÓ FORMÁTUMA
PC: SN: NN:
106
A KIS KÖZVETLEN CSOMAGOLÁSI EGYSÉGEKEN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK ELŐRETÖLTÖTT FECSKENDŐ 1.
A GYÓGYSZER NEVE ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I)
Thorinane 8000 NE (80 mg) 0,8 ml injekcióban enoxaparin-nátrium Sc., iv. és intraarterialis alkalmazás 2.
AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
3.
LEJÁRATI IDŐ
Felh.: 4.
A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA
Gy.sz.: 5.
A TARTALOM SÚLYRA, TÉRFOGATRA, VAGY EGYSÉGRE VONATKOZTATVA
6.
EGYÉB INFORMÁCIÓK
107
A KÜLSŐ CSOMAGOLÁSON FELTÜNTETENDŐ ADATOK DOBOZ (2 vagy 10 darabos csomagolás) 1.
A GYÓGYSZER NEVE
Thorinane 10 000 NE (100 mg) 1,0 ml oldatos injekcióban előretöltött fecskendőben enoxaparin-nátrium 2.
HATÓANYAG(OK) MEGNEVEZÉSE
10 000 NE (100 mg) enoxaparin-nátrium 1,0 ml-es előretöltött fecskendőnként. 100 mg enoxaparin-nátrium milliliterenként. 3.
SEGÉDANYAGOK FELSOROLÁSA
Injekcióhoz való víz 4.
GYÓGYSZERFORMA ÉS TARTALOM
Oldatos injekció előretöltött fecskendőben. 2 db előretöltött fecskendő 10 db előretöltött fecskendő 5.
AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I)
Kizárólag egyszeri használatra! Használat előtt olvassa el a mellékelt betegtájékoztatót! Subcutan, intravénás és intraarterialis alkalmazás. 6.
KÜLÖN FIGYELMEZTETÉS, MELY SZERINT A GYÓGYSZERT GYERMEKEKTŐL ELZÁRVA KELL TARTANI
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! 7.
TOVÁBBI FIGYELMEZTETÉS(EK), AMENNYIBEN SZÜKSÉGES
8.
LEJÁRATI IDŐ
Felhasználható: A hígított oldatot 8 órán belül fel kell használni. 9.
KÜLÖNLEGES TÁROLÁSI ELŐÍRÁSOK
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. 108
Nem fagyasztható! 10.
KÜLÖNLEGES ÓVINTÉZKEDÉSEK A FEL NEM HASZNÁLT GYÓGYSZEREK VAGY AZ ILYEN TERMÉKEKBŐL KELETKEZETT HULLADÉKANYAGOK ÁRTALMATLANNÁ TÉTELÉRE, HA ILYENEKRE SZÜKSÉG VAN
11.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJÁNAK NEVE ÉS CÍME
Pharmathen S.A. 6 Dervenakion Street Athens 15351 Pallini GÖRÖGORSZÁG 12.
A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/16/1131/009 EU/1/16/1131/010 13.
A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA
Gy.sz.: 14.
A GYÓGYSZER RENDELHETŐSÉGE
15.
AZ ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK
16.
BRAILLE ÍRÁSSAL FELTÜNTETETT INFORMÁCIÓK
Thorinane 10 000 NE (100 mg) 1,0 ml-ben 17.
EGYEDI AZONOSÍTÓ – 2D VONALKÓD
Egyedi azonosítójú 2D vonalkóddal ellátva. 18.
EGYEDI AZONOSÍTÓ OLVASHATÓ FORMÁTUMA
PC: SN: NN:
109
A KIS KÖZVETLEN CSOMAGOLÁSI EGYSÉGEKEN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ ADATOK ELŐRETÖLTÖTT FECSKENDŐ 1.
A GYÓGYSZER NEVE ÉS AZ ALKALMAZÁS MÓDJA(I)
Thorinane 10 000 NE (100 mg) 1,0 ml injekcióban enoxaparin-nátrium Sc., iv. és intraarterialis alkalmazás 2.
AZ ALKALMAZÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
3.
LEJÁRATI IDŐ
Felh.: 4.
A GYÁRTÁSI TÉTEL SZÁMA
Gy.sz.: 5.
A TARTALOM SÚLYRA, TÉRFOGATRA, VAGY EGYSÉGRE VONATKOZTATVA
6.
EGYÉB INFORMÁCIÓK
110
B. BETEGTÁJÉKOZTATÓ
111
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Thorinane 2000 NE (20 mg) 0,2 ml oldatos injekcióban előretöltött fecskendőben enoxaparin-nátrium Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Ehhez Ön is hozzájárulhat a tudomására jutó bármilyen mellékhatás bejelentésével. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4. pont végén (Mellékhatások bejelentése) talál további tájékoztatást. Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz. Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet. További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez. Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak. Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont. A betegtájékoztató tartalma: 1. Milyen típusú gyógyszer a Thorinane és milyen betegségek esetén alkalmazható? 2. Tudnivalók a Thorinane alkalmazása előtt 3. Hogyan kell alkalmazni a Thorinane-t? 4. Lehetséges mellékhatások 5. Hogyan kell a Thorinane-t tárolni? 6. A csomagolás tartalma és egyéb információk 1.
Milyen típusú gyógyszer a Thorinane és milyen betegségek esetén alkalmazható?
Az Ön gyógyszerének neve Thorinane. Az enoxaparin-nátrium nevű hatóanyagot tartalmazza, amely az úgynevezett alacsony molekulatömegű heparinok gyógyszercsoportjába tartozik. Ez a gyógyszer kétféle módon hat. 1) Megállítja az esetlegesen már meglévő vérrögök növekedését. Ezzel segít a szervezetnek a vérrögök lebontásában, és megakadályozza, hogy károsodást okozzanak a szervezetében. 2) Megakadályozza vérrögök képződését a vérben. A Thoranine-t felnőtteknél alkalmazzák a következőkre: vérrögök kezelésére, amelyek a vénákban (trombózis) vagy a tüdőerekben keletkeztek; vérrögképződés megakadályozása a vérben a következő helyzetekben: műtétek során; műtét után vagy betegség miatti hosszas ágynyugalom után; ha olyan betegsége van, amikor nem jut elegendő vér a szívbe, amit erős mellkasi fájdalom jelez (instabil angina); szívroham (miokardiális infarktus) után; ha a szívet ellátó ereken angioplasztikát (egy verőér műtéti helyreállítása vagy elzáródásának megszüntetése) terveznek Önnél; vérrögök képződésének megakadályozása a művese-készülék csöveiben (művesekezelést vesebetegségen szenvedőknél alkalmaznak).
112
2.
Tudnivalók a Thorinane alkalmazása előtt
Ne alkalmazza a Thorinane-t: ha allergiás az enoxaparin-nátriumra, a heparinra vagy származékaira, beleértve az alacsony molekulatömegű heparinokat is, vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére; ha heveny bakteriális szívbelhártya-gyulladásban szenved; ha súlyos véralvadási zavarban szenved (véraláfutások kialakulásával, illetve fokozott vérzéshajlammal járó rendellenesség); ha súlyos vérzés áll fenn Önnél; ha alacsony a vérlemezkeszáma (trombocitopénia), és az in vitro (kémcsőben) végzett vérlemezke-összetapadási (úgynevezett trombocita-aggregációs) teszt enoxaparin-nátrium jelenlétében pozitív; ha gyomor- vagy bélfekélyben szenved; ha az agyban keletkezett vérzés okozta szélütése (sztrók) volt (kivéve a verőerek elzáródását követő szélütést); ha fokozott Önnél a vérzés kockázata. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha a fentiek bármelyike vonatkozik Önre. Ha nem biztos benne, akkor beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, mielőtt ezt a gyógyszert alkalmazná. Figyelmeztetések és óvintézkedések A Thorinane alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel: ha magas a vérnyomása; ha veseproblémái vannak; ha májproblémái vannak; ha műbillentyűje van; ha a „heparin” nevű gyógyszer okozott már Önnél véraláfutást vagy vérzést; ha volt már szélütése (sztrók); ha volt már fekély a gyomrában vagy abban a bélszakaszban, ahová a gyomortartalom ürül (nyombél); ha a közelmúltban szem- vagy agyműtéten esett át; ha cukorbetegségben szenved, vagy fennáll Önnél a „diabéteszes retinopátia” nevű betegség (a szem ereinek cukorbetegség okozta rendellenessége); ha bármilyen probléma van a vérével; ha emelkedett a vérében a káliumszint (hiperkalémia); ha alultáplált vagy túlsúlyos; ha Ön időskorú (65 évesnél idősebb), és különösen, ha Ön 75 évesnél idősebb. Ha nem biztos benne, hogy a fentiek bármelyike vonatkozik-e Önre, akkor beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, mielőtt ezt a gyógyszert alkalmazná. Vérvizsgálatok A Thorinane alkalmazása befolyásolhatja bizonyos vérvizsgálatok eredményeit. Ha vérvizsgálatot terveznek Önnél, fontos, hogy mondja el kezelőorvosának, hogy ezt a gyógyszert alkalmazza. Gyermekek Az enoxaparin-nátrium biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Egyéb gyógyszerek és a Thorinane Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről. Erre azért van szükség, mert ez a gyógyszer befolyásolhatja bizonyos egyéb gyógyszerek hatását. Egyes gyógyszerek is befolyásolhatják ennek a gyógyszernek a hatását. 113
Különösen fontos, hogy ne alkalmazza ezt a gyógyszert, és tájékoztassa kezelőorvosát, ha: a heparin nevű gyógyszert alkalmazza vérrögök kezelése céljából. Tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben a következő gyógyszerek bármelyikét szedi: warfarin - a vér hígítására szolgál; acetilszalicilsav (ASA, számos gyógyszerben megtalálható hatóanyag, amely fájdalomcsillapításra, lázcsillapításra, valamint a vérrögképződés megelőzésére szolgál), dipiridamil, klopidogrél és egyéb gyógyszerek - a vérrögképződés megakadályozására szolgálnak; dextrán injekció - vérpótló szerként alkalmazzák; ibuprofén, diklofenák, ketorolák vagy egyéb gyógyszerek - fájdalom és duzzanat kezelésére szolgálnak ízületi gyulladás és egyéb betegségek esetén; prednizolon, dexametazon, illetve egyéb gyógyszerek - asztma, reumás sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) és egyéb betegségek kezelésére szolgálnak; vízhajtók (diuretikumok), például spironolakton, triamteren vagy amilorid. Ezek a Thorinane-nal együtt alkalmazva megemelhetik a káliumszintet a vérben. Kezelőorvosa módosíthatja az Ön gyógyszereinek egyikét, vagy rendszeresen vérvizsgálatokat végeztethet annak ellenőrzésére, hogy ezen gyógyszerek Thorinane-nal együtt történő szedése nem okoz Önnek semmilyen ártalmas hatást. Bőr alá adott (szubkután) injekció Ez a gyógyszer semmilyen más injekcióval vagy infúzióval nem keverhető. Műtétek és érzéstelenítőszerek Ha gerinccsapoláson vagy olyan műtéten fog átesni, melynek során gerincközeli (epidurális vagy spinális) érzéstelenítést alkalmaznak, tájékoztassa kezelőorvosát, hogy ezt a gyógyszert alkalmazza. Azt is mondja el kezelőorvosának, ha bármilyen probléma van a gerincével, vagy ha volt már gerincműtéte. Terhesség és szoptatás Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával. Ha Ön terhes, és mechanikus szívbillentyűje van, ne alkalmazza ezt a gyógyszert, mert fokozott lehet a vérrögök kialakulásának kockázata. Ezt meg kell beszélnie kezelőorvosával. Nem ismert, hogy az enoxaparin-nátrium változatlan formában kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Ezért a gyógyszer alkalmazása alatt nem szoptathat. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Thorinane nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A Thorinane nátriumot tartalmaz A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 3.
Hogyan kell alkalmazni a Thorinane-t?
A gyógyszert mindig a kezelőorvosa vagy gyógyszerésze által elmondottaknak megfelelően alkalmazza. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. A gyógyszer alkalmazása A gyógyszer alkalmazása előtt kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember vérvizsgálatot végezhet. Amíg a kórházban tartózkodik, általában kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi 114
-
szakember fogja beadni Önnek ezt a gyógyszert. Ez azért van így, mert a gyógyszert injekcióban kell beadni. Miután hazament, lehetséges, hogy folytatnia kell a gyógyszer alkalmazását, és magának kell beadnia (ennek módját illetően lásd alább az utasításokat). Ezt a gyógyszert általában a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák.
Ha nem tudja biztosan, hogy miért kapja a Thorinane-t, vagy bármilyen kérdése van azzal kapcsolatban, hogy milyen adagban adják Önnek a Thorinane-t, beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Mekkora adagot adnak Önnek? Kezelőorvosa fogja eldönteni, hogy mennyit kell kapnia a gyógyszerből. Az Önnek adott gyógyszer mennyisége attól függ, hogy milyen okból alkalmazzák. Ha veseproblémái vannak, kisebb mennyiséget kaphat ebből a gyógyszerből. A készítmény ajánlott adagja Vérrögképződés megelőzésére a) b) -
Műtétek során Az ajánlott adag 20 mg vagy 40 mg naponta. Az adag a vérrögképződés valószínűségétől függ. Ha Önnél alacsony-közepes a vérrögképződés kockázata, akkor 20 mg-os adagot kell kapni naponta. Ha műtétet fognak végezni Önnél, akkor az első injekciót általában 2 órával a műtét előtt fogja megkapni. Ha Önnél magasabb a vérrögképződés kockázata, akkor 40 mg-os adagot kell kapnia naponta. Ha műtétet fognak végezni Önnél, akkor az első injekciót általában 12 órával a műtét előtt fogja megkapni. A kezelést 7-10 napra rendelik. Betegség miatti hosszas ágynyugalom esetén Ha betegsége miatt ágyban kell maradnia, általában 40 mg enoxaparin-nátriumot fog kapni naponta, 6-14 napon át.
Vérrögképződés kezelése a) b) c) -
A vénákban képződött vérrögök (trombózis) Az ajánlott adag 1,5 mg testtömeg-kilogrammonként naponta egyszer vagy 1 mg testtömeg-kilogrammonként 12 óránként (naponta kétszer), a trombózis súlyosságától függően. A kezelést általában 5 napra rendelik. Ha olyan betegsége van, amikor nem jut elegendő vér a szívbe, amit erős mellkasi fájdalom jelez (instabil angina) Az ajánlott adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként (naponta kétszer). A kezelést jellemzően legalább 2-8 napra rendelik. Szokásos esetben kezelőorvosa azt fogja javasolni, hogy szájon át szedhető ASA-t kapjon ezzel a gyógyszerrel együtt. Szívroham (miokardiális infarktus) után Ez a gyógyszer alkalmazható a szívrohamok úgynevezett ST-szakasz emelkedéssel járó formáiban, amelyeket akut ST-elevációs miokardiális infarktusnak (STEMI) nevezünk. Az ajánlott adag 30 mg enoxaparin-nátrium, amelyet injekcióban kell beadni egy vénába. A vénába adott injekció után azonnal beadják Önnek ezt a gyógyszert a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában is. A szokásos adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként. Ezután 1 mg-ot fog kapni testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként. Az első két injekcióban beadott maximális mennyiség 100 mg. Az injekciókat általában legfeljebb 8 napig adják.
115
d) -
Angioplasztikán (a koszorúereken végzett katéteres beavatkozáson, úgynevezett perkután koronária beavatkozáson) áteső betegek Attól függően, hogy mikor kapta meg az utolsó enoxaparin-nátrium adagját, kezelőorvosa eldönti, hogy kell-e kapnia egy plusz adagot a gyógyszerből a ballon felfújása előtt. Ha az utolsó szubkután enoxaparin-nátrium adagot a ballon felfújása előtti 8 órán belül kapta, akkor nincs szükség további adag alkalmazására. Ha az utolsó szubkután enoxaparin-nátrium adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt kapta, akkor kapni fog egy intravénás enoxaparin-nátrium injekciót, melynek adagja 0,3 mg testtömeg-kilogrammonként.
Vérrögök képződésének megakadályozása a művese-készülék csöveiben (vesebetegségen szenvedők esetében) Az ajánlott adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként. A gyógyszert a művesekezelés megkezdésekor, a szervezetéből kivezető csőbe (az artériás szárba) fogják beadni. Ez a mennyiség általában 4 órás művesekezeléshez elegendő. Szükség esetén azonban kezelőorvosa adhat Önnek egy további, testtömeg-kilogrammonként 0,5-1 mg-os adagot. Amennyiben magas Önnél a vérzés kockázata, kezelőorvosa dönthet úgy, hogy testtömeg-kilogrammonként 0,5 mg-ra vagy testtömeg-kilogrammonként 0,75 mg-ra csökkenti az Ön adagját. Idősek (75 évesek vagy idősebbek) Heveny STEMI kezelésére: • Kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember a bőre alá adott (szubkután) injekcióban fogja beadni Önnek ezt a gyógyszert. • Az ajánlott adag 0,75 mg testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként (naponta kétszer). • Az első két injekcióban beadott enoxaparin-nátrium maximális mennyisége 75 mg. Egyéb javallatokban nem szükséges csökkentett adag alkalmazása, kivéve, ha veseproblémák állnak fenn Önnél. Vesebetegségben szenvedő betegek Az adag módosítása szükséges az alábbiakban szereplő információknak megfelelően. Súlyos vesebetegség Súlyosan károsodott veseműködésű (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) betegeknél az adag módosítása szükséges a következő táblázatoknak megfelelően, mivel ebben a betegcsoportban a szervezet enoxaparin-nátriumnak való kitettsége (úgynevezett expozíció) jelentősen megemelkedik. Az adag ajánlott módosítása az enoxaparin-nátrium terápiás dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan beszűkült veseműködésű betegeknél 1 mg/testtömeg kg naponta kétszer, szubkután 1 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután adva adva 1,5 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután 1 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután adva adva Az úgynevezett ST-szakasz emelkedéssel járó akut szívroham (ST-elevációs miokardiális infarktus, STEMI) kezelésére 75 évesnél fiatalabb betegeknél 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os szubkután adaggal együtt, amit naponta kétszer szubkután adaggal együtt, amit naponta egyszer 1 mg/kg adagolása követ 1 mg/kg adagolása követ (Az első két szubkután adag mindegyike (Csak az első szubkután adag legfeljebb 100 mg) legfeljebb 100 mg) Akut STEMI kezelésére 75 éves és idősebb betegeknél 0,75 mg/kg naponta kétszer, szubkután adva, 1 mg/kg naponta egyszer, szubkután adva, kezdő kezdő bólus nélkül. bólus nélkül. (Az első két szubkután adag mindegyike (Csak az első szubkután adag legfeljebb 100 mg) legfeljebb 75 mg) 116
Az adag módosítása a megelőzésre alkalmazott dózistartományban Szokásos adagolás Adagolás súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél 40 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva Az ajánlott dózismódosítások nem vonatkoznak a művesekezelés javallatra. Közepes és enyhe fokú veseproblémák Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) vagy enyhe fokban (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) károsodott veseműködésű betegeknél nem szükséges az adag módosítása, a kezelést ajánlott gondosan ellenőriznie az Ön kezelőorvosának. Májbetegségben szenvedő betegek Károsodott májműködésű betegeknél klinikai vizsgálatok hiányában óvatosság szükséges. Testtömeg Elhízott vagy alacsony testtömegű betegeknél nem szükséges az adag módosítása. Gerincközeli (spinális és/vagy epidurális) érzéstelenítés Gerincközeli (spinális és/vagy epidurális) érzéstelenítésben részesülő betegeknél óvatosság szükséges. Szükséges lehet az adag módosítása. Az alkalmazás módja Az előretöltött fecskendő készen áll az azonnali használatra. Ezt a gyógyszert tilos izomba (intramuszkulárisan) beadni. A testen kívüli (extrakorporális) dializáló kör artériás szárába fecskendezve A művese készülék csőrendszerében történő vérrögképződés megelőzése érdekében ezt a gyógyszert a szervezetéből kivezető csőbe (az artériás szárba) fogják beadni, injekció formájában. Intravénás injekciózási technika (kizárólag akut STEMI javallatban) Akut STEMI esetén a kezelést a vénába adott (intravénás) egyszeri gyors injekcióval kell kezdeni, melyet azonnal a bőr alá adott (szubkután) injekció követ. A bőr alá adott (szubkután) injekciózási technika Ezt a gyógyszert általában a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák. Az injekciót legjobb a beteg hanyatt fekvő helyzetében, mély szubkután injekció formájában beadni. A beadás helyét váltogatni kell a hasfal bal, illetve jobb elülső-oldalsó vagy hátsó-oldalsó része között. A tűt teljes hosszában, függőlegesen be kell szúrni a hüvelyk- és mutatóujj közé fogott bőrredőbe. A bőrredőt nem szabad elengedni, amíg az injekció beadása be nem fejeződött. Beadás után az injekció helyét nem szabad dörzsölni. Ha a 20 mg-os vagy 40 mg-os fecskendőt használja, az injekció beadása előtt ne távolítsa el a légbuborékokat a fecskendőből, mert ez az adag csökkenését eredményezheti. Az előretöltött fecskendő kizárólag egyszeri használatra szolgál. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen látható elváltozást észlel az oldat küllemében. Mindegyik használt fecskendőt gyógyszertárakban, illetve kórházakban kihelyezett speciális tartályba kell dobni – háztartási hulladékba nem dobható. 117
Hogyan kell beadni magának a Thorinane injekciót? Ha Ön képes rá, hogy magának adja be az injekciót, kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember megmutatja Önnek, hogyan kell beadni az injekciót. Ne próbálja meg beadni magának az injekciót, ha nem tanították meg rá, hogyan kell. Ha nem biztos benne, hogyan kell csinálni, azonnal beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Mielőtt beadná magának a Thorinane injekciót Ellenőrizze a gyógyszeren a lejárati dátumot. A lejárati dátum után ne használja fel. Ellenőrizze, hogy a fecskendő nem sérült, és a benne található gyógyszer átlátszó oldat. Ha nem, használjon másik fecskendőt. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen elváltozást észlel a készítmény küllemében. Gondoskodjon róla, hogy tudja, mennyit kell befecskendezni. Vizsgálja meg a hasát, és ellenőrizze, hogy az utolsó injekció okozott-e bőrpírt, elszíneződést, duzzanatot, váladékozást, illetve fájdalmas-e még, és ha igen, akkor beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Döntse el, hová fogja befecskendezni a gyógyszert. Az injekció beadásának helyét minden alkalommal váltogassa a has jobb és bal oldala között. Ezt a gyógyszert a has bőre alá kell befecskendezni, de nem túl közel a köldökhöz vagy esetleges hegszövethez (ezektől legalább 5 cm-es távolságot kell tartani). Az előretöltött fecskendő kizárólag egyszeri használatra szolgál. A Thorinane öninjekciózására vonatkozó utasítások 1) Szappannal és vízzel mosson kezet, valamint mossa meg azt a területet, ahová az injekciót be fogja adni. Szárítsa meg a bőrfelületet. 2) Kényelmes helyzetben üljön le vagy feküdjön le, hogy ellazuljon. Ügyeljen rá, hogy lássa azt a helyet, ahová az injekciót adni fogja. Ideális helyszín az injekciózáshoz egy fotel, támlás heverő vagy párnákkal megemelt fejrészű ágy. 3) Válasszon ki egy területet hasa jobb vagy bal oldalán. Ennek legalább 5 cm-re kell lennie a köldökétől az oldala felé. Ne feledje: Ne adja be magának az injekciót a köldökéhez 5 cm-nél közelebbi helyre, illetve már meglévő hegek vagy véraláfutások környékére. Váltogassa az injekció helyén a hasa bal és jobb oldala között, attól függően, hogy legutóbb hová adta az injekciót. 4)
Óvatosan húzza le a tű kupakját a fecskendőről. Dobja el a kupakot. A fecskendő előretöltött, és készen áll a használatra.
Mielőtt beadná magának az injekciót, ne nyomja a dugattyút a légbuborékok eltávolítása érdekében. Ez veszteséghez vezethet a gyógyszer mennyiségéből. Miután levette a kupakot, ügyeljen rá, hogy a tű ne érjen hozzá semmihez. Ez azért fontos, hogy a tű tiszta (steril) maradjon. 5)
Tartsa a fecskendőt abban a kezében, amelyikkel írni szokott (mint egy ceruzát), másik kezével pedig a hasán óvatosan csípje össze a megtisztított területet a mutatóujja és a hüvelykujja között, hogy egy bőrredő keletkezzen.
Ügyeljen rá, hogy a bőrredőt az injekció beadása alatt mindvégig tartsa. 6)
A fecskendőt úgy tartsa, hogy a tű lefelé mutasson (függőlegesen, 90º-os szögben). Szúrja be a tű teljes hosszát a bőrredőbe.
118
7)
Ujjával nyomja le a dugattyút. Ennek hatására a gyógyszer beáramlik a hasfal zsírszövetébe. Ügyeljen rá, hogy a bőrredőt az injekció beadása alatt mindvégig tartsa.
8)
Egyenes vonalban kihúzva távolítsa el a tűt.
Miután beadta magának az injekciót, a véraláfutás elkerülése érdekében ne dörzsölje az injekció beadási helyét. 9)
A használt fecskendőt dobja ki a védőtokjával együtt az éles hulladékok kidobásához biztosított tartályba. Szorosan zárja le a tartály fedelét, és a tartályt tartsa gyermekektől elzárva!
Amikor a tartály megtelt, adja át kezelőorvosának vagy az otthoni gondozását végző egészségügyi szakembernek megsemmisítésre. Ne dobja a háztartási hulladékba! Ha az előírtnál több Thorinane-t alkalmazott Ha úgy gondolja, hogy túl keveset vagy túl sokat alkalmazott a gyógyszerből, azonnal tájékoztassa erről kezelőorvosát, a gondozását végző egészségügyi szakembert vagy gyógyszerészét, még akkor is, ha ez látszólag nem okozott semmilyen problémát. A gyógyszer véletlen túladagolása az intravénás, extrakorporális vagy szubkután beadást követően vérzéses szövődményekhez vezethet. A szájon át alkalmazott enoxaparin rosszul szívódik fel, és még nagy adag alkalmazása esetén sem valószínű, hogy súlyos következményt idézne elő. Ha egy gyermek véletlenül befecskendezi vagy lenyeli ezt a gyógyszert, azonnal vigye őt egy kórház sürgősségi osztályára. Ha elfelejtette alkalmazni a Thorinane-t Ha elfelejtett beadni magának egy adagot, adja be, amint eszébe jut. Ne alkalmazzon egy nap kétszeres adagot a kihagyott adag pótlására. Ha naplót vezet az adagolásról, ez segíthet biztosítani, hogy ne hagyjon ki adagot. Ha idő előtt abbahagyja a Thorinane alkalmazását Fontos, hogy mindaddig folytassa a gyógyszer alkalmazását, amíg kezelőorvosa úgy nem dönt, hogy abbahagyhatja. Ha abbahagyja az alkalmazását, vérrög alakulhat ki, ami nagyon veszélyes lehet. Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. 4.
Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem 119
mindenkinél jelentkeznek. Ha a következő mellékhatások bármelyikét észleli, azonnal mondja el a gondozását végző egészségügyi szakembernek vagy kezelőorvosának, vagy azonnal menjen kórházba: Nagyon gyakori (10 beteg közül több mint 1 beteget érinthet) Nagy mennyiségű vérzés egy sebből. Gyakori (10 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Bőr alatti fájdalmas sötétvörös foltokból álló bőrkiütés, amely megnyomva nem halványul el. Bőrén rózsaszín foltokat is észlelhet. Ezek nagyobb valószínűséggel jelennek meg azon a területen, ahová ezt a gyógyszert befecskendezte. Nem gyakori (100 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Hirtelen kialakuló, erős fejfájás. Ez agyvérzés jele lehet. Hasi érzékenység és haspuffadás. Ilyen esetben vérzés léphetett fel a hasban. Ritka (1000 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Allergiás reakció kialakulása. Ennek tünetei lehetnek: bőrkiütés, nyelés- vagy légzészavar, az ajkak, az arc, a torok vagy a nyelv duzzanata. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Gerinccsapolást vagy gerincközeli érzéstelenítést követően bizsergés, zsibbadás, valamint izomgyengeség észlelése, különösen a teste alsó részén. Továbbá a vizelet- és székletürítés akaratlagos szabályozására való képtelenség (vagyis akaratlan vizelet- vagy székletürítés). A lehető leghamarabb szóljon a gondozását végző egészségügyi szakembernek vagy egy orvosnak, ha a következő mellékhatások bármelyikét észleli: Gyakori A szokásosnál könnyebben alakulnak ki a testén véraláfutások. Ezt a vérkép egyik rendellenessége (alacsony vérlemezkeszám) okozhatja. Fájdalom, duzzanat vagy irritáció azon a területen, ahová a gyógyszert befecskendezte. Ez általában néhány napon belül javul. Ritka Ha mechanikus műbillentyűvel él, akkor előfordulhat hogy a gyógyszerrel végzett kezelés nem lesz elégséges a vérrögképződés megelőzésére. Észlelhet nehézlégzést, fáradtságot vagy terhelésre történő kifáradást, mellkasi fájdalmat, zsibbadást, hányingert vagy eszméletvesztést. Ezt a szívbillentyűn képződött vérrög okozhatja. Nem ismert Fáradtságérzés, ájulásérzés, szédülés, sápadt bőr. Ezek vérszegénység tünetei lehetnek. Észlelheti a bőr és a szem sárgás elszíneződését, és vizelete színe sötétebbé válhat. Ezt májbetegség okozhatja. Egyéb mellékhatások, amelyekről beszélnie kell a gondozását végző egészségügyi szakemberrel vagy kezelőorvosával, ha aggódik miattuk: Nagyon gyakori Eltérések a máj működését jelző vérvizsgálati eredményekben. Ezek általában a gyógyszer abbahagyását követően visszatérnek a normális értékekre. Ritka Eltérések a vér káliumszintjében. Ez nagyobb valószínűséggel fordul elő vesebetegségben vagy cukorbetegségben szenvedő betegeknél. Kezelőorvosa vérvizsgálat végzésével tudja ezt ellenőrizni. 120
Nem ismert Ha ezt a gyógyszert hosszú ideig (több mint 3 hónapig) alkalmazza, megnövekedhet a csontritkulás (oszteoporózis) nevű betegség kockázata. Csontritkulás esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő csonttörés. Fejfájás; Hajhullás. Mellékhatások bejelentése Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban. 5.
Hogyan kell a Thorinane-t tárolni?
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! A címkén és a dobozon feltüntetett lejárati idő után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik. Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható! Hígítás után az oldatot 8 órán belül fel kell használni. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen látható elváltozást észlel az oldat küllemében. A Thorinane előretöltött fecskendő kizárólag egyszer használatos. A fel nem használt gyógyszert meg kell semmisíteni. Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét. 6.
A csomagolás tartalma és egyéb információk
Mit tartalmaz a Thorinane? A készítmény hatóanyaga az enoxaparin-nátrium. 100 mg enoxaparin-nátriumot tartalmaz milliliterenként. 2000 NE (20 mg) enoxaparin-nátriumot tartalmaz 0,2 ml-es előretöltött fecskendőnként. Egyéb összetevő az injekcióhoz való víz. Milyen Thorinane külleme és mit tartalmaz a csomagolás? 0,2 ml oldat rögzített tűvel és tűvédővel ellátott, klórbutil gumidugóval és kék polipropilén dugattyúrúddal lezárt átlátszó, színtelen, I-es típusú semleges üvegből készült fecskendőben. 2 db vagy 10 db előretöltött fecskendőt tartalmazó csomagolásban kapható. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. A forgalomba hozatali engedély jogosultja Pharmathen S.A., 6 Dervenakion 15351 Pallini Attiki Görögország 121
Gyártó National and Kapodistrian University of Athens, Department of Chemistry, Service Laboratory "Chemical Analysis - Quality Control" Panepistimiopolis Zografou, Athens, Attiki 15771 Görögország A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma Egyéb információforrások A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján http://www.ema.europa.eu) található.
122
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Thorinane 4000 NE (40 mg) 0,4 ml oldatos injekcióban előretöltött fecskendőben enoxaparin-nátrium Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Ehhez Ön is hozzájárulhat a tudomására jutó bármilyen mellékhatás bejelentésével. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4. pont végén (Mellékhatások bejelentése) talál további tájékoztatást. Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz. Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet. További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez. Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak. Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont. A betegtájékoztató tartalma: 1. Milyen típusú gyógyszer a Thorinane és milyen betegségek esetén alkalmazható? 2. Tudnivalók a Thorinane alkalmazása előtt 3. Hogyan kell alkalmazni a Thorinane-t? 4. Lehetséges mellékhatások 5. Hogyan kell a Thorinane-t tárolni? 6. A csomagolás tartalma és egyéb információk 1.
Milyen típusú gyógyszer a Thorinane és milyen betegségek esetén alkalmazható?
Az Ön gyógyszerének neve Thorinane. Az enoxaparin-nátrium nevű hatóanyagot tartalmazza, amely az úgynevezett alacsony molekulatömegű heparinok gyógyszercsoportjába tartozik. Ez a gyógyszer kétféle módon hat. 1) Megállítja az esetlegesen már meglévő vérrögök növekedését. Ezzel segít a szervezetnek a vérrögök lebontásában, és megakadályozza, hogy károsodást okozzanak a szervezetében. 2) Megakadályozza vérrögök képződését a vérben. A Thoranine-t felnőtteknél alkalmazzák a következőkre: vérrögök kezelésére, amelyek a vénákban (trombózis) vagy a tüdőerekben keletkeztek; vérrögképződés megakadályozása a vérben a következő helyzetekben: műtétek során; műtét után vagy betegség miatti hosszas ágynyugalom után; ha olyan betegsége van, amikor nem jut elegendő vér a szívbe, amit erős mellkasi fájdalom jelez (instabil angina); szívroham (miokardiális infarktus) után; ha a szívet ellátó ereken angioplasztikát (egy verőér műtéti helyreállítása vagy elzáródásának megszüntetése) terveznek Önnél; vérrögök képződésének megakadályozása a művese-készülék csöveiben (művesekezelést vesebetegségen szenvedőknél alkalmaznak).
123
2.
Tudnivalók a Thorinane alkalmazása előtt
Ne alkalmazza a Thorinane-t: ha allergiás az enoxaparin-nátriumra, a heparinra vagy származékaira, beleértve az alacsony molekulatömegű heparinokat is, vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére; ha heveny bakteriális szívbelhártya-gyulladásban szenved; ha súlyos véralvadási zavarban szenved (véraláfutások kialakulásával, illetve fokozott vérzéshajlammal járó rendellenesség); ha súlyos vérzés áll fenn Önnél; ha alacsony a vérlemezkeszáma (trombocitopénia), és az in vitro (kémcsőben) végzett vérlemezke-összetapadási (úgynevezett trombocita-aggregációs) teszt enoxaparin-nátrium jelenlétében pozitív; ha gyomor- vagy bélfekélyben szenved; ha az agyban keletkezett vérzés okozta szélütése (sztrók) volt (kivéve a verőerek elzáródását követő szélütést); ha fokozott Önnél a vérzés kockázata. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha a fentiek bármelyike vonatkozik Önre. Ha nem biztos benne, akkor beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, mielőtt ezt a gyógyszert alkalmazná. Figyelmeztetések és óvintézkedések A Thorinane alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel: ha magas a vérnyomása; ha veseproblémái vannak; ha májproblémái vannak; ha műbillentyűje van; ha a „heparin” nevű gyógyszer okozott már Önnél véraláfutást vagy vérzést; ha volt már szélütése (sztrók); ha volt már fekély a gyomrában vagy abban a bélszakaszban, ahová a gyomortartalom ürül (nyombél); ha a közelmúltban szem- vagy agyműtéten esett át; ha cukorbetegségben szenved, vagy fennáll Önnél a „diabéteszes retinopátia” nevű betegség (a szem ereinek cukorbetegség okozta rendellenessége); ha bármilyen probléma van a vérével; ha emelkedett a vérében a káliumszint (hiperkalémia); ha alultáplált vagy túlsúlyos; ha Ön időskorú (65 évesnél idősebb), és különösen, ha Ön 75 évesnél idősebb. Ha nem biztos benne, hogy a fentiek bármelyike vonatkozik-e Önre, akkor beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, mielőtt ezt a gyógyszert alkalmazná. Vérvizsgálatok A Thorinane alkalmazása befolyásolhatja bizonyos vérvizsgálatok eredményeit. Ha vérvizsgálatot terveznek Önnél, fontos, hogy mondja el kezelőorvosának, hogy ezt a gyógyszert alkalmazza. Gyermekek Az enoxaparin-nátrium biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Egyéb gyógyszerek és a Thorinane Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről. Erre azért van szükség, mert ez a gyógyszer befolyásolhatja bizonyos egyéb gyógyszerek hatását. Egyes gyógyszerek is befolyásolhatják ennek a gyógyszernek a hatását. 124
Különösen fontos, hogy ne alkalmazza ezt a gyógyszert, és tájékoztassa kezelőorvosát, ha: a heparin nevű gyógyszert alkalmazza vérrögök kezelése céljából. Tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben a következő gyógyszerek bármelyikét szedi: warfarin - a vér hígítására szolgál; acetilszalicilsav (ASA, számos gyógyszerben megtalálható hatóanyag, amely fájdalomcsillapításra, lázcsillapításra, valamint a vérrögképződés megelőzésére szolgál), dipiridamil, klopidogrél és egyéb gyógyszerek - a vérrögképződés megakadályozására szolgálnak; dextrán injekció - vérpótló szerként alkalmazzák; ibuprofén, diklofenák, ketorolák vagy egyéb gyógyszerek - fájdalom és duzzanat kezelésére szolgálnak ízületi gyulladás és egyéb betegségek esetén; prednizolon, dexametazon, illetve egyéb gyógyszerek - asztma, reumás sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) és egyéb betegségek kezelésére szolgálnak; vízhajtók (diuretikumok), például spironolakton, triamteren vagy amilorid. Ezek a Thorinane-nal együtt alkalmazva megemelhetik a káliumszintet a vérben. Kezelőorvosa módosíthatja az Ön gyógyszereinek egyikét, vagy rendszeresen vérvizsgálatokat végeztethet annak ellenőrzésére, hogy ezen gyógyszerek Thorinane-nal együtt történő szedése nem okoz Önnek semmilyen ártalmas hatást. Bőr alá adott (szubkután) injekció Ez a gyógyszer semmilyen más injekcióval vagy infúzióval nem keverhető. Műtétek és érzéstelenítőszerek Ha gerinccsapoláson vagy olyan műtéten fog átesni, melynek során gerincközeli (epidurális vagy spinális) érzéstelenítést alkalmaznak, tájékoztassa kezelőorvosát, hogy ezt a gyógyszert alkalmazza. Azt is közölje kezelőorvosával, ha bármilyen probléma van a gerincével, vagy ha volt már gerincműtéte. Terhesség és szoptatás Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával. Ha Ön terhes, és mechanikus szívbillentyűje van, ne alkalmazza ezt a gyógyszert, mert fokozott lehet a vérrögök kialakulásának kockázata. Ezt meg kell beszélnie kezelőorvosával. Nem ismert, hogy az enoxaparin-nátrium változatlan formában kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Ezért a gyógyszer alkalmazása alatt nem szoptathat. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Thorinane nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A Thorinane nátriumot tartalmaz A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 3.
Hogyan kell alkalmazni a Thorinane-t?
A gyógyszert mindig a kezelőorvosa vagy gyógyszerésze által elmondottaknak megfelelően alkalmazza. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. A gyógyszer alkalmazása A gyógyszer alkalmazása előtt kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember vérvizsgálatot végezhet. Amíg a kórházban tartózkodik, általában kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi 125
-
szakember fogja beadni Önnek ezt a gyógyszert. Ez azért van így, mert a gyógyszert injekcióban kell beadni. Miután hazament, lehetséges, hogy folytatnia kell a gyógyszer alkalmazását, és magának kell beadnia (ennek módját illetően lásd alább az utasításokat). Ezt a gyógyszert általában a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák.
Ha nem tudja biztosan, hogy miért kapja a Thorinane-t, vagy bármilyen kérdése van azzal kapcsolatban, hogy milyen adagban adják Önnek a Thorinane-t, beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Mekkora adagot adnak Önnek? Kezelőorvosa fogja eldönteni, hogy mennyit kell kapnia a gyógyszerből. Az Önnek adott gyógyszer mennyisége attól függ, hogy milyen okból alkalmazzák. Ha veseproblémái vannak, kisebb mennyiséget kaphat ebből a gyógyszerből. A készítmény ajánlott adagja Vérrögképződés megelőzésére a) b) -
Műtétek során Az ajánlott adag 20 mg vagy 40 mg naponta. Az adag a vérrögképződés valószínűségétől függ. Ha Önnél alacsony-közepes a vérrögképződés kockázata, akkor 20 mg-os adagot kell kapni naponta. Ha műtétet fognak végezni Önnél, akkor az első injekciót általában 2 órával a műtét előtt fogja megkapni. Ha Önnél magasabb a vérrögképződés kockázata, akkor 40 mg-os adagot kell kapnia naponta. Ha műtétet fognak végezni Önnél, akkor az első injekciót általában 12 órával a műtét előtt fogja megkapni. A kezelést 7-10 napra rendelik. Betegség miatti hosszas ágynyugalom esetén Ha betegsége miatt ágyban kell maradnia, általában 40 mg enoxaparin-nátriumot fog kapni naponta, 6-14 napon át.
Vérrögképződés kezelése a) b) c) -
A vénákban képződött vérrögök (trombózis) Az ajánlott adag 1,5 mg testtömeg-kilogrammonként naponta egyszer vagy 1 mg testtömeg-kilogrammonként 12 óránként (naponta kétszer), a trombózis súlyosságától függően. A kezelést általában 5 napra rendelik. Ha olyan betegsége van, amikor nem jut elegendő vér a szívbe, amit erős mellkasi fájdalom jelez (instabil angina) Az ajánlott adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként (naponta kétszer). A kezelést jellemzően legalább 2-8 napra rendelik. Szokásos esetben kezelőorvosa azt fogja javasolni, hogy szájon át szedhető ASA-t kapjon ezzel a gyógyszerrel együtt. Szívroham (miokardiális infarktus) után Ez a gyógyszer alkalmazható a szívrohamok úgynevezett ST-szakasz emelkedéssel járó formáiban, amelyeket akut ST-elevációs miokardiális infarktusnak (STEMI) nevezünk. Az ajánlott adag 30 mg enoxaparin-nátrium, amelyet injekcióban kell beadni egy vénába. A vénába adott injekció után azonnal beadják Önnek ezt a gyógyszert a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában is. A szokásos adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként. Ezután 1 mg-ot fog kapni testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként. Az első két injekcióban beadott maximális mennyiség 100 mg. Az injekciókat általában legfeljebb 8 napig adják.
126
d) -
Angioplasztikán (a koszorúereken végzett katéteres beavatkozáson, úgynevezett perkután koronária beavatkozáson) áteső betegek Attól függően, hogy mikor kapta meg az utolsó enoxaparin-nátrium adagját, kezelőorvosa eldönti, hogy kell-e kapnia egy plusz adagot a gyógyszerből a ballon felfújása előtt. Ha az utolsó szubkután enoxaparin-nátrium adagot a ballon felfújása előtti 8 órán belül kapta, akkor nincs szükség további adag alkalmazására. Ha az utolsó szubkután enoxaparin-nátrium adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt kapta, akkor kapni fog egy intravénás enoxaparin-nátrium injekciót, melynek adagja 0,3 mg testtömeg-kilogrammonként.
Vérrögök képződésének megakadályozása a művese-készülék csöveiben (vesebetegségen szenvedők esetében) Az ajánlott adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként. A gyógyszert a művesekezelés megkezdésekor, a szervezetéből kivezető csőbe (az artériás szárba) fogják beadni. Ez a mennyiség általában 4 órás művesekezeléshez elegendő. Szükség esetén azonban kezelőorvosa adhat Önnek egy további, testtömeg-kilogrammonként 0,5-1 mg-os adagot. Amennyiben magas Önnél a vérzés kockázata, kezelőorvosa dönthet úgy, hogy testtömeg-kilogrammonként 0,5 mg-ra vagy testtömeg-kilogrammonként 0,75 mg-ra csökkenti az Ön adagját. Idősek (75 évesek vagy idősebbek) Heveny STEMI kezelésére: Kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember a bőre alá adott (szubkután) injekcióban fogja beadni Önnek ezt a gyógyszert. Az ajánlott adag 0,75 mg testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként (naponta kétszer). Az első két injekcióban beadott enoxaparin-nátrium maximális mennyisége 75 mg. Egyéb javallatokban nem szükséges csökkentett adag alkalmazása, kivéve, ha veseproblémák állnak fenn Önnél. Vesebetegségben szenvedő betegek Az adag módosítása szükséges az alábbiakban szereplő információknak megfelelően. Súlyos vesebetegség Súlyosan károsodott veseműködésű (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) betegeknél az adag módosítása szükséges a következő táblázatoknak megfelelően, mivel ebben a betegcsoportban a szervezet enoxaparin-nátriumnak való kitettsége (úgynevezett expozíció) jelentősen megemelkedik. Az adag ajánlott módosítása az enoxaparin-nátrium terápiás dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan beszűkült veseműködésű betegeknél 1 mg/testtömeg kg naponta kétszer, szubkután 1 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután adva adva 1,5 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután 1 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután adva adva Az úgynevezett ST-szakasz emelkedéssel járó akut szívroham (ST-elevációs miokardiális infarktus, STEMI) kezelésére 75 évesnél fiatalabb betegeknél 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os szubkután adaggal együtt, amit naponta kétszer szubkután adaggal együtt, amit naponta egyszer 1 mg/kg adagolása követ 1 mg/kg adagolása követ (Az első két szubkután adag mindegyike (Csak az első szubkután adag legfeljebb 100 mg) legfeljebb 100 mg) Akut STEMI kezelésére 75 éves és idősebb betegeknél 0,75 mg/kg naponta kétszer, szubkután adva, 1 mg/kg naponta egyszer, szubkután adva, kezdő kezdő bólus nélkül. bólus nélkül. (Az első két szubkután adag mindegyike (Csak az első szubkután adag legfeljebb 100 mg) legfeljebb 75 mg) 127
Az adag módosítása a megelőzésre alkalmazott dózistartományban Szokásos adagolás Adagolás súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél 40 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva Az ajánlott dózismódosítások nem vonatkoznak a művesekezelés javallatra. Közepes és enyhe fokú veseproblémák Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) vagy enyhe fokban (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) károsodott veseműködésű betegeknél nem szükséges az adag módosítása, a kezelést ajánlott gondosan ellenőriznie az Ön kezelőorvosának. Májbetegségben szenvedő betegek Károsodott májműködésű betegeknél klinikai vizsgálatok hiányában óvatosság szükséges. Testtömeg Elhízott vagy alacsony testtömegű betegeknél nem szükséges az adag módosítása. Gerincközeli (spinális és/vagy epidurális) érzéstelenítés Gerincközeli (spinális és/vagy epidurális) érzéstelenítésben részesülő betegeknél óvatosság szükséges. Szükséges lehet az adag módosítása. Az alkalmazás módja Az előretöltött fecskendő készen áll az azonnali használatra. Ezt a gyógyszert tilos izomba (intramuszkulárisan) beadni. A testen kívüli (extrakorporális) dializáló kör artériás szárába fecskendezve A művese készülék csőrendszerében történő vérrögképződés megelőzése érdekében ezt a gyógyszert a szervezetéből kivezető csőbe (az artériás szárba) fogják beadni, injekció formájában. Intravénás injekciózási technika (kizárólag akut STEMI javallatban) Akut STEMI esetén a kezelést a vénába adott (intravénás) egyszeri gyors injekcióval kell kezdeni, melyet azonnal a bőr alá adott (szubkután) injekció követ. A bőr alá adott (szubkután) injekciózási technika Ezt a gyógyszert általában a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák. Az injekciót legjobb a beteg hanyatt fekvő helyzetében, mély szubkután injekció formájában beadni. A beadás helyét váltogatni kell a hasfal bal, illetve jobb elülső-oldalsó vagy hátsó-oldalsó része között. A tűt teljes hosszában, függőlegesen be kell szúrni a hüvelyk- és mutatóujj közé fogott bőrredőbe. A bőrredőt nem szabad elengedni, amíg az injekció beadása be nem fejeződött. Beadás után az injekció helyét nem szabad dörzsölni. Ha a 20 mg-os vagy 40 mg-os fecskendőt használja, az injekció beadása előtt ne távolítsa el a légbuborékokat a fecskendőből, mert ez az adag csökkenését eredményezheti. Az előretöltött fecskendő kizárólag egyszeri használatra szolgál. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen látható elváltozást észlel az oldat küllemében. Mindegyik használt fecskendőt gyógyszertárakban, illetve kórházakban kihelyezett speciális tartályba kell dobni – háztartási hulladékba nem dobható. 128
Hogyan kell beadni magának a Thorinane injekciót? Ha Ön képes rá, hogy magának adja be az injekciót, kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember megmutatja Önnek, hogyan kell beadni az injekciót. Ne próbálja meg beadni magának az injekciót, ha nem tanították meg rá, hogyan kell. Ha nem biztos benne, hogyan kell csinálni, azonnal beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Mielőtt beadná magának a Thorinane injekciót Ellenőrizze a gyógyszeren a lejárati dátumot. A lejárati dátum után ne használja fel. Ellenőrizze, hogy a fecskendő nem sérült, és a benne található gyógyszer átlátszó oldat. Ha nem, használjon másik fecskendőt. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen elváltozást észlel a készítmény küllemében. Gondoskodjon róla, hogy tudja, mennyit kell befecskendezni. Vizsgálja meg a hasát, és ellenőrizze, hogy az utolsó injekció okozott-e bőrpírt, elszíneződést, duzzanatot, váladékozást, illetve fájdalmas-e még, és ha igen, akkor beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Döntse el, hová fogja befecskendezni a gyógyszert. Az injekció beadásának helyét minden alkalommal váltogassa a has jobb és bal oldala között. Ezt a gyógyszert a has bőre alá kell befecskendezni, de nem túl közel a köldökhöz vagy esetleges hegszövethez (ezektől legalább 5 cm-es távolságot kell tartani). Az előretöltött fecskendő kizárólag egyszeri használatra szolgál. A Thorinane öninjekciózására vonatkozó utasítások 1) Szappannal és vízzel mosson kezet, valamint mossa meg azt a területet, ahová az injekciót be fogja adni. Szárítsa meg a bőrfelületet. 2) Kényelmes helyzetben üljön le vagy feküdjön le, hogy ellazuljon. Ügyeljen rá, hogy lássa azt a helyet, ahová az injekciót adni fogja. Ideális helyszín az injekciózáshoz egy fotel, támlás heverő vagy párnákkal megemelt fejrészű ágy. 3) Válasszon ki egy területet hasa jobb vagy bal oldalán. Ennek legalább 5 cm-re kell lennie a köldökétől az oldala felé. Ne feledje: Ne adja be magának az injekciót a köldökéhez 5 cm-nél közelebbi helyre, illetve már meglévő hegek vagy véraláfutások környékére. Váltogassa az injekció helyén a hasa bal és jobb oldala között, attól függően, hogy legutóbb hová adta az injekciót. 4)
Óvatosan húzza le a tű kupakját a fecskendőről. Dobja el a kupakot. A fecskendő előretöltött, és készen áll a használatra.
Mielőtt beadná magának az injekciót, ne nyomja a dugattyút a légbuborékok eltávolítása érdekében. Ez veszteséghez vezethet a gyógyszer mennyiségéből. Miután levette a kupakot, ügyeljen rá, hogy a tű ne érjen hozzá semmihez. Ez azért fontos, hogy a tű tiszta (steril) maradjon. 5)
Tartsa a fecskendőt abban a kezében, amelyikkel írni szokott (mint egy ceruzát), másik kezével pedig a hasán óvatosan csípje össze a megtisztított területet a mutatóujja és a hüvelykujja között, hogy egy bőrredő keletkezzen.
Ügyeljen rá, hogy a bőrredőt az injekció beadása alatt mindvégig tartsa. 6)
A fecskendőt úgy tartsa, hogy a tű lefelé mutasson (függőlegesen, 90º-os szögben). Szúrja be a tű teljes hosszát a bőrredőbe.
129
7)
Ujjával nyomja le a dugattyút. Ennek hatására a gyógyszer beáramlik a hasfal zsírszövetébe. Ügyeljen rá, hogy a bőrredőt az injekció beadása alatt mindvégig tartsa.
8)
Egyenes vonalban kihúzva távolítsa el a tűt.
Miután beadta magának az injekciót, a véraláfutás elkerülése érdekében ne dörzsölje az injekció beadási helyét. 9)
A használt fecskendőt dobja ki a védőtokjával együtt az éles hulladékok kidobásához biztosított tartályba. Szorosan zárja le a tartály fedelét, és a tartályt tartsa gyermekektől elzárva!
Amikor a tartály megtelt, adja át kezelőorvosának vagy az otthoni gondozását végző egészségügyi szakembernek megsemmisítésre. Ne dobja a háztartási hulladékba! Ha az előírtnál több Thorinane-t alkalmazott Ha úgy gondolja, hogy túl keveset vagy túl sokat alkalmazott a gyógyszerből, azonnal tájékoztassa erről kezelőorvosát, a gondozását végző egészségügyi szakembert vagy gyógyszerészét, még akkor is, ha ez látszólag nem okozott semmilyen problémát. A gyógyszer véletlen túladagolása az intravénás, extrakorporális vagy szubkután beadást követően vérzéses szövődményekhez vezethet. A szájon át alkalmazott enoxaparin rosszul szívódik fel, és még nagy adag alkalmazása esetén sem valószínű, hogy súlyos következményt idézne elő. Ha egy gyermek véletlenül befecskendezi vagy lenyeli ezt a gyógyszert, azonnal vigye őt egy kórház sürgősségi osztályára. Ha elfelejtette alkalmazni a Thorinane-t Ha elfelejtett beadni magának egy adagot, adja be, amint eszébe jut. Ne alkalmazzon egy nap kétszeres adagot a kihagyott adag pótlására. Ha naplót vezet az adagolásról, ez segíthet biztosítani, hogy ne hagyjon ki adagot. Ha idő előtt abbahagyja a Thorinane alkalmazását Fontos, hogy mindaddig folytassa a gyógyszer alkalmazását, amíg kezelőorvosa úgy nem dönt, hogy abbahagyhatja. Ha abbahagyja az alkalmazását, vérrög alakulhat ki, ami nagyon veszélyes lehet. Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. 4.
Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem 130
mindenkinél jelentkeznek. Ha a következő mellékhatások bármelyikét észleli, azonnal mondja el a gondozását végző egészségügyi szakembernek vagy kezelőorvosának, vagy azonnal menjen kórházba: Nagyon gyakori (10 beteg közül több mint 1 beteget érinthet) Nagy mennyiségű vérzés egy sebből. Gyakori (10 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Bőr alatti fájdalmas sötétvörös foltokból álló bőrkiütés, amely megnyomva nem halványul el. Bőrén rózsaszín foltokat is észlelhet. Ezek nagyobb valószínűséggel jelennek meg azon a területen, ahová ezt a gyógyszert befecskendezte. Nem gyakori (100 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Hirtelen kialakuló, erős fejfájás. Ez agyvérzés jele lehet. Hasi érzékenység és haspuffadás. Ilyen esetben vérzés léphetett fel a hasban. Ritka (1000 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Allergiás reakció kialakulása. Ennek tünetei lehetnek: bőrkiütés, nyelés- vagy légzészavar, az ajkak, az arc, a torok vagy a nyelv duzzanata. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Gerinccsapolást vagy gerincközeli érzéstelenítést követően bizsergés, zsibbadás, valamint izomgyengeség észlelése, különösen a teste alsó részén. Továbbá a vizelet- és székletürítés akaratlagos szabályozására való képtelenség (vagyis akaratlan vizelet- vagy székletürítés). A lehető leghamarabb szóljon a gondozását végző egészségügyi szakembernek vagy egy orvosnak, ha a következő mellékhatások bármelyikét észleli: Gyakori A szokásosnál könnyebben alakulnak ki a testén véraláfutások. Ezt a vérkép egyik rendellenessége (alacsony vérlemezkeszám) okozhatja. Fájdalom, duzzanat vagy irritáció azon a területen, ahová a gyógyszert befecskendezte. Ez általában néhány napon belül javul. Ritka Ha mechanikus műbillentyűvel él, akkor előfordulhat hogy a gyógyszerrel végzett kezelés nem lesz elégséges a vérrögképződés megelőzésére. Észlelhet nehézlégzést, fáradtságot vagy terhelésre történő kifáradást, mellkasi fájdalmat, zsibbadást, hányingert vagy eszméletvesztést. Ezt a szívbillentyűn képződött vérrög okozhatja. Nem ismert Fáradtságérzés, ájulásérzés, szédülés, sápadt bőr. Ezek vérszegénység tünetei lehetnek. Észlelheti a bőr és a szem sárgás elszíneződését, és vizelete színe sötétebbé válhat. Ezt májbetegség okozhatja. Egyéb mellékhatások, amelyekről beszélnie kell a gondozását végző egészségügyi szakemberrel vagy kezelőorvosával, ha aggódik miattuk: Nagyon gyakori Eltérések a máj működését jelző vérvizsgálati eredményekben. Ezek általában a gyógyszer abbahagyását követően visszatérnek a normális értékekre. Ritka Eltérések a vér káliumszintjében. Ez nagyobb valószínűséggel fordul elő vesebetegségben vagy cukorbetegségben szenvedő betegeknél. Kezelőorvosa vérvizsgálat végzésével tudja ezt ellenőrizni. 131
Nem ismert Ha ezt a gyógyszert hosszú ideig (több mint 3 hónapig) alkalmazza, megnövekedhet a csontritkulás (oszteoporózis) nevű betegség kockázata. Csontritkulás esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő csonttörés. Fejfájás; Hajhullás. Mellékhatások bejelentése Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban. 5.
Hogyan kell a Thorinane-t tárolni?
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! A címkén és a dobozon feltüntetett lejárati idő után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik. Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható! Hígítás után az oldatot 8 órán belül fel kell használni. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen látható elváltozást észlel az oldat küllemében. A Thorinane előretöltött fecskendő kizárólag egyszer használatos. A fel nem használt gyógyszert meg kell semmisíteni. Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét. 6.
A csomagolás tartalma és egyéb információk
Mit tartalmaz a Thorinane? A készítmény hatóanyaga az enoxaparin-nátrium. 100 mg enoxaparin-nátriumot tartalmaz milliliterenként. 4000 NE (40 mg) enoxaparin-nátriumot tartalmaz 0,4 ml-es előretöltött fecskendőnként. Egyéb összetevő az injekcióhoz való víz. Milyen Thorinane külleme és mit tartalmaz a csomagolás? 0,4 ml oldat rögzített tűvel és tűvédővel ellátott, klórbutil gumidugóval és sárga polipropilén dugattyúrúddal lezárt átlátszó, színtelen, I-es típusú semleges üvegből készült fecskendőben. 2 db vagy 10 db előretöltött fecskendőt tartalmazó csomagolásban kapható. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. A forgalomba hozatali engedély jogosultja Pharmathen S.A., 6 Dervenakion 15351 Pallini Attiki Görögország 132
Gyártó National and Kapodistrian University of Athens, Department of Chemistry, Service Laboratory "Chemical Analysis - Quality Control" Panepistimiopolis Zografou, Athens, Attiki 15771 Görögország A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma Egyéb információforrások A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján http://www.ema.europa.eu) található.
133
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Thorinane 6000 NE (60 mg) 0,6 ml oldatos injekcióban előretöltött fecskendőben enoxaparin-nátrium Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Ehhez Ön is hozzájárulhat a tudomására jutó bármilyen mellékhatás bejelentésével. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4. pont végén (Mellékhatások bejelentése) talál további tájékoztatást. Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz. Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet. További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez. Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak. Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont. A betegtájékoztató tartalma: 1. Milyen típusú gyógyszer a Thorinane és milyen betegségek esetén alkalmazható? 2. Tudnivalók a Thorinane alkalmazása előtt 3. Hogyan kell alkalmazni a Thorinane-t? 4. Lehetséges mellékhatások 5. Hogyan kell a Thorinane-t tárolni? 6. A csomagolás tartalma és egyéb információk 1.
Milyen típusú gyógyszer a Thorinane és milyen betegségek esetén alkalmazható?
Az Ön gyógyszerének neve Thorinane. Az enoxaparin-nátrium nevű hatóanyagot tartalmazza, amely az úgynevezett alacsony molekulatömegű heparinok gyógyszercsoportjába tartozik. Ez a gyógyszer kétféle módon hat. 1) Megállítja az esetlegesen már meglévő vérrögök növekedését. Ezzel segít a szervezetnek a vérrögök lebontásában, és megakadályozza, hogy károsodást okozzanak a szervezetében. 2) Megakadályozza vérrögök képződését a vérben. A Thoranine-t felnőtteknél alkalmazzák a következőkre: vérrögök kezelésére, amelyek a vénákban (trombózis) vagy a tüdőerekben keletkeztek; vérrögképződés megakadályozása a vérben a következő helyzetekben: műtétek során; műtét után vagy betegség miatti hosszas ágynyugalom után; ha olyan betegsége van, amikor nem jut elegendő vér a szívbe, amit erős mellkasi fájdalom jelez (instabil angina); szívroham (miokardiális infarktus) után; ha a szívet ellátó ereken angioplasztikát (egy verőér műtéti helyreállítása vagy elzáródásának megszüntetése) terveznek Önnél; vérrögök képződésének megakadályozása a művese-készülék csöveiben (művesekezelést vesebetegségen szenvedőknél alkalmaznak). 2.
Tudnivalók a Thorinane alkalmazása előtt 134
Ne alkalmazza a Thorinane-t: ha allergiás az enoxaparin-nátriumra, a heparinra vagy származékaira, beleértve az alacsony molekulatömegű heparinokat is, vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére; ha heveny bakteriális szívbelhártya-gyulladásban szenved; ha súlyos véralvadási zavarban szenved (véraláfutások kialakulásával, illetve fokozott vérzéshajlammal járó rendellenesség); ha súlyos vérzés áll fenn Önnél; ha alacsony a vérlemezkeszáma (trombocitopénia), és az in vitro (kémcsőben) végzett vérlemezke-összetapadási (úgynevezett trombocita-aggregációs) teszt enoxaparin-nátrium jelenlétében pozitív; ha gyomor- vagy bélfekélyben szenved; ha az agyban keletkezett vérzés okozta szélütése (sztrók) volt (kivéve a verőerek elzáródását követő szélütést); ha fokozott Önnél a vérzés kockázata. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha a fentiek bármelyike vonatkozik Önre. Ha nem biztos benne, akkor beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, mielőtt ezt a gyógyszert alkalmazná. Figyelmeztetések és óvintézkedések A Thorinane alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel: ha magas a vérnyomása; ha veseproblémái vannak; ha májproblémái vannak; ha műbillentyűje van; ha a „heparin” nevű gyógyszer okozott már Önnél véraláfutást vagy vérzést; ha volt már szélütése (sztrók); ha volt már fekély a gyomrában vagy abban a bélszakaszban, ahová a gyomortartalom ürül (nyombél); ha a közelmúltban szem- vagy agyműtéten esett át; ha cukorbetegségben szenved, vagy fennáll Önnél a „diabéteszes retinopátia” nevű betegség (a szem ereinek cukorbetegség okozta rendellenessége); ha bármilyen probléma van a vérével; ha emelkedett a vérében a káliumszint (hiperkalémia); ha alultáplált vagy túlsúlyos; ha Ön időskorú (65 évesnél idősebb), és különösen, ha Ön 75 évesnél idősebb. Ha nem biztos benne, hogy a fentiek bármelyike vonatkozik-e Önre, akkor beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, mielőtt ezt a gyógyszert alkalmazná. Vérvizsgálatok A Thorinane alkalmazása befolyásolhatja bizonyos vérvizsgálatok eredményeit. Ha vérvizsgálatot terveznek Önnél, fontos, hogy mondja el kezelőorvosának, hogy ezt a gyógyszert alkalmazza. Gyermekek Az enoxaparin-nátrium biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Egyéb gyógyszerek és a Thorinane Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről. Erre azért van szükség, mert ez a gyógyszer befolyásolhatja bizonyos egyéb gyógyszerek hatását. Egyes gyógyszerek is befolyásolhatják ennek a gyógyszernek a hatását. Különösen fontos, hogy ne alkalmazza ezt a gyógyszert, és tájékoztassa kezelőorvosát, ha: 135
-
a heparin nevű gyógyszert alkalmazza vérrögök kezelése céljából.
Tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben a következő gyógyszerek bármelyikét szedi: warfarin - a vér hígítására szolgál; acetilszalicilsav (ASA, számos gyógyszerben megtalálható hatóanyag, amely fájdalomcsillapításra, lázcsillapításra, valamint a vérrögképződés megelőzésére szolgál), dipiridamil, klopidogrél és egyéb gyógyszerek - a vérrögképződés megakadályozására szolgálnak; dextrán injekció - vérpótló szerként alkalmazzák; ibuprofén, diklofenák, ketorolák vagy egyéb gyógyszerek - fájdalom és duzzanat kezelésére szolgálnak ízületi gyulladás és egyéb betegségek esetén; prednizolon, dexametazon, illetve egyéb gyógyszerek - asztma, reumás sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) és egyéb betegségek kezelésére szolgálnak; vízhajtók (diuretikumok), például spironolakton, triamteren vagy amilorid. Ezek a Thorinane-nal együtt alkalmazva megemelhetik a káliumszintet a vérben. Kezelőorvosa módosíthatja az Ön gyógyszereinek egyikét, vagy rendszeresen vérvizsgálatokat végeztethet annak ellenőrzésére, hogy ezen gyógyszerek Thorinane-nal együtt történő szedése nem okoz Önnek semmilyen ártalmas hatást. Bőr alá adott (szubkután) injekció Ez a gyógyszer semmilyen más injekcióval vagy infúzióval nem keverhető. Műtétek és érzéstelenítőszerek Ha gerinccsapoláson vagy olyan műtéten fog átesni, melynek során gerincközeli (epidurális vagy spinális) érzéstelenítést alkalmaznak, tájékoztassa kezelőorvosát, hogy ezt a gyógyszert alkalmazza. Azt is mondja el kezelőorvosának, ha bármilyen probléma van a gerincével, vagy ha volt már gerincműtéte. Terhesség és szoptatás Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával. Ha Ön terhes, és mechanikus szívbillentyűje van, ne alkalmazza ezt a gyógyszert, mert fokozott lehet a vérrögök kialakulásának kockázata. Ezt meg kell beszélnie kezelőorvosával. Nem ismert, hogy az enoxaparin-nátrium változatlan formában kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Ezért a gyógyszer alkalmazása alatt nem szoptathat. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Thorinane nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A Thorinane nátriumot tartalmaz A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 3.
Hogyan kell alkalmazni a Thorinane-t?
A gyógyszert mindig a kezelőorvosa vagy gyógyszerésze által elmondottaknak megfelelően alkalmazza. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. A gyógyszer alkalmazása A gyógyszer alkalmazása előtt kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember vérvizsgálatot végezhet. Amíg a kórházban tartózkodik, általában kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember fogja beadni Önnek ezt a gyógyszert. Ez azért van így, mert a gyógyszert injekcióban kell beadni. 136
-
Miután hazament, lehetséges, hogy folytatnia kell a gyógyszer alkalmazását, és magának kell beadnia (ennek módját illetően lásd alább az utasításokat). Ezt a gyógyszert általában a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák.
Ha nem tudja biztosan, hogy miért kapja a Thorinane-t, vagy bármilyen kérdése van azzal kapcsolatban, hogy milyen adagban adják Önnek a Thorinane-t, beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Mekkora adagot adnak Önnek? Kezelőorvosa fogja eldönteni, hogy mennyit kell kapnia a gyógyszerből. Az Önnek adott gyógyszer mennyisége attól függ, hogy milyen okból alkalmazzák. Ha veseproblémái vannak, kisebb mennyiséget kaphat ebből a gyógyszerből. A készítmény ajánlott adagja Vérrögképződés megelőzésére a) Műtétek során Az ajánlott adag 20 mg vagy 40 mg naponta. Az adag a vérrögképződés valószínűségétől függ. Ha Önnél alacsony-közepes a vérrögképződés kockázata, akkor 20 mg-os adagot kell kapni naponta. Ha műtétet fognak végezni Önnél, akkor az első injekciót általában 2 órával a műtét előtt fogja megkapni. Ha Önnél magasabb a vérrögképződés kockázata, akkor 40 mg-os adagot kell kapnia naponta. Ha műtétet fognak végezni Önnél, akkor az első injekciót általában 12 órával a műtét előtt fogja megkapni. A kezelést 7-10 napra rendelik. b) Betegség miatti hosszas ágynyugalom esetén Ha betegsége miatt ágyban kell maradnia, általában 40 mg enoxaparin-nátriumot fog kapni naponta, 6-14 napon át. Vérrögképződés kezelése a) A vénákban képződött vérrögök (trombózis) Az ajánlott adag 1,5 mg testtömeg-kilogrammonként naponta egyszer vagy 1 mg testtömeg-kilogrammonként 12 óránként (naponta kétszer), a trombózis súlyosságától függően. A kezelést általában 5 napra rendelik. b) Ha olyan betegsége van, amikor nem jut elegendő vér a szívbe, amit erős mellkasi fájdalom jelez (instabil angina) Az ajánlott adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként (naponta kétszer). A kezelést jellemzően legalább 2-8 napra rendelik. Szokásos esetben kezelőorvosa azt fogja javasolni, hogy szájon át szedhető ASA-t kapjon ezzel a gyógyszerrel együtt. c) Szívroham (miokardiális infarktus) után Ez a gyógyszer alkalmazható a szívrohamok úgynevezett ST-szakasz emelkedéssel járó formáiban, amelyeket akut ST-elevációs miokardiális infarktusnak (STEMI) nevezünk. Az ajánlott adag 30 mg enoxaparin-nátrium, amelyet injekcióban kell beadni egy vénába. A vénába adott injekció után azonnal beadják Önnek ezt a gyógyszert a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában is. A szokásos adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként. Ezután 1 mg-ot fog kapni testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként. Az első két injekcióban beadott maximális mennyiség 100 mg. Az injekciókat általában legfeljebb 8 napig adják. d) Angioplasztikán (a koszorúereken végzett katéteres beavatkozáson, úgynevezett perkután koronária beavatkozáson) áteső betegek Attól függően, hogy mikor kapta meg az utolsó enoxaparin-nátrium adagját, kezelőorvosa 137
-
eldönti, hogy kell-e kapnia egy plusz adagot a gyógyszerből a ballon felfújása előtt. Ha az utolsó szubkután enoxaparin-nátrium adagot a ballon felfújása előtti 8 órán belül kapta, akkor nincs szükség további adag alkalmazására. Ha az utolsó szubkután enoxaparin-nátrium adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt kapta, akkor kapni fog egy intravénás enoxaparin-nátrium injekciót, melynek adagja 0,3 mg testtömeg-kilogrammonként.
Vérrögök képződésének megakadályozása a művese-készülék csöveiben (vesebetegségen szenvedők esetében) Az ajánlott adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként. A gyógyszert a művesekezelés megkezdésekor, a szervezetéből kivezető csőbe (az artériás szárba) fogják beadni. Ez a mennyiség általában 4 órás művesekezeléshez elegendő. Szükség esetén azonban kezelőorvosa adhat Önnek egy további, testtömeg-kilogrammonként 0,5-1 mg-os adagot. Amennyiben magas Önnél a vérzés kockázata, kezelőorvosa dönthet úgy, hogy testtömeg-kilogrammonként 0,5 mg-ra vagy testtömeg-kilogrammonként 0,75 mg-ra csökkenti az Ön adagját. Idősek (75 évesek vagy idősebbek) Heveny STEMI kezelésére: Kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember a bőre alá adott (szubkután) injekcióban fogja beadni Önnek ezt a gyógyszert. Az ajánlott adag 0,75 mg testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként (naponta kétszer). Az első két injekcióban beadott enoxaparin-nátrium maximális mennyisége 75 mg. Egyéb javallatokban nem szükséges csökkentett adag alkalmazása, kivéve, ha veseproblémák állnak fenn Önnél. Vesebetegségben szenvedő betegek Az adag módosítása szükséges az alábbiakban szereplő információknak megfelelően. Súlyos vesebetegség Súlyosan károsodott veseműködésű (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) betegeknél az adag módosítása szükséges a következő táblázatoknak megfelelően, mivel ebben a betegcsoportban a szervezet enoxaparin-nátriumnak való kitettsége (úgynevezett expozíció) jelentősen megemelkedik. Az adag ajánlott módosítása az enoxaparin-nátrium terápiás dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan beszűkült veseműködésű betegeknél 1 mg/testtömeg kg naponta kétszer, szubkután 1 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután adva adva 1,5 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután 1 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután adva adva Az úgynevezett ST-szakasz emelkedéssel járó akut szívroham (ST-elevációs miokardiális infarktus, STEMI) kezelésére 75 évesnél fiatalabb betegeknél 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os szubkután adaggal együtt, amit naponta kétszer szubkután adaggal együtt, amit naponta egyszer 1 mg/kg adagolása követ 1 mg/kg adagolása követ (Az első két szubkután adag mindegyike (Csak az első szubkután adag legfeljebb 100 mg) legfeljebb 100 mg) Akut STEMI kezelésére 75 éves és idősebb betegeknél 0,75 mg/kg naponta kétszer, szubkután adva, 1 mg/kg naponta egyszer, szubkután adva, kezdő kezdő bólus nélkül. bólus nélkül. (Az első két szubkután adag mindegyike (Csak az első szubkután adag legfeljebb 100 mg) legfeljebb 75 mg)
138
Az adag módosítása a megelőzésre alkalmazott dózistartományban Szokásos adagolás Adagolás súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél 40 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva Az ajánlott dózismódosítások nem vonatkoznak a művesekezelés javallatra. Közepes és enyhe fokú veseproblémák Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) vagy enyhe fokban (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) károsodott veseműködésű betegeknél nem szükséges az adag módosítása, a kezelést ajánlott gondosan ellenőriznie az Ön kezelőorvosának. Májbetegségben szenvedő betegek Károsodott májműködésű betegeknél klinikai vizsgálatok hiányában óvatosság szükséges. Testtömeg Elhízott vagy alacsony testtömegű betegeknél nem szükséges az adag módosítása. Gerincközeli (spinális és/vagy epidurális) érzéstelenítés Gerincközeli (spinális és/vagy epidurális) érzéstelenítésben részesülő betegeknél óvatosság szükséges. Szükséges lehet az adag módosítása. Az alkalmazás módja Az előretöltött fecskendő készen áll az azonnali használatra. Ezt a gyógyszert tilos izomba (intramuszkulárisan) beadni. A testen kívüli (extrakorporális) dializáló kör artériás szárába fecskendezve A művese készülék csőrendszerében történő vérrögképződés megelőzése érdekében ezt a gyógyszert a szervezetéből kivezető csőbe (az artériás szárba) fogják beadni, injekció formájában. Intravénás injekciózási technika (kizárólag akut STEMI javallatban) Akut STEMI esetén a kezelést a vénába adott (intravénás) egyszeri gyors injekcióval kell kezdeni, melyet azonnal a bőr alá adott (szubkután) injekció követ. A bőr alá adott (szubkután) injekciózási technika Ezt a gyógyszert általában a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák. Az injekciót legjobb a beteg hanyatt fekvő helyzetében, mély szubkután injekció formájában beadni. A beadás helyét váltogatni kell a hasfal bal, illetve jobb elülső-oldalsó vagy hátsó-oldalsó része között. A tűt teljes hosszában, függőlegesen be kell szúrni a hüvelyk- és mutatóujj közé fogott bőrredőbe. A bőrredőt nem szabad elengedni, amíg az injekció beadása be nem fejeződött. Beadás után az injekció helyét nem szabad dörzsölni. Ha a 20 mg-os vagy 40 mg-os fecskendőt használja, az injekció beadása előtt ne távolítsa el a légbuborékokat a fecskendőből, mert ez az adag csökkenését eredményezheti. Az előretöltött fecskendő kizárólag egyszeri használatra szolgál. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen látható elváltozást észlel az oldat küllemében. Mindegyik használt fecskendőt gyógyszertárakban, illetve kórházakban kihelyezett speciális tartályba kell dobni – háztartási hulladékba nem dobható.
139
Hogyan kell beadni magának a Thorinane injekciót? Ha Ön képes rá, hogy magának adja be az injekciót, kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember megmutatja Önnek, hogyan kell beadni az injekciót. Ne próbálja meg beadni magának az injekciót, ha nem tanították meg rá, hogyan kell. Ha nem biztos benne, hogyan kell csinálni, azonnal beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Mielőtt beadná magának a Thorinane injekciót Ellenőrizze a gyógyszeren a lejárati dátumot. A lejárati dátum után ne használja fel. Ellenőrizze, hogy a fecskendő nem sérült, és a benne található gyógyszer átlátszó oldat. Ha nem, használjon másik fecskendőt. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen elváltozást észlel a készítmény küllemében. Gondoskodjon róla, hogy tudja, mennyit kell befecskendezni. Vizsgálja meg a hasát, és ellenőrizze, hogy az utolsó injekció okozott-e bőrpírt, elszíneződést, duzzanatot, váladékozást, illetve fájdalmas-e még, és ha igen, akkor beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Döntse el, hová fogja befecskendezni a gyógyszert. Az injekció beadásának helyét minden alkalommal váltogassa a has jobb és bal oldala között. Ezt a gyógyszert a has bőre alá kell befecskendezni, de nem túl közel a köldökhöz vagy esetleges hegszövethez (ezektől legalább 5 cm-es távolságot kell tartani). Az előretöltött fecskendő kizárólag egyszeri használatra szolgál. A Thorinane öninjekciózására vonatkozó utasítások 1) Szappannal és vízzel mosson kezet, valamint mossa meg azt a területet, ahová az injekciót be fogja adni. Szárítsa meg a bőrfelületet. 2) Kényelmes helyzetben üljön le vagy feküdjön le, hogy ellazuljon. Ügyeljen rá, hogy lássa azt a helyet, ahová az injekciót adni fogja. Ideális helyszín az injekciózáshoz egy fotel, támlás heverő vagy párnákkal megemelt fejrészű ágy. 3) Válasszon ki egy területet hasa jobb vagy bal oldalán. Ennek legalább 5 cm-re kell lennie a köldökétől az oldala felé. Ne feledje: Ne adja be magának az injekciót a köldökéhez 5 cm-nél közelebbi helyre, illetve már meglévő hegek vagy véraláfutások környékére. Váltogassa az injekció helyén a hasa bal és jobb oldala között, attól függően, hogy legutóbb hová adta az injekciót. 4)
Óvatosan húzza le a tű kupakját a fecskendőről. Dobja el a kupakot. A fecskendő előretöltött, és készen áll a használatra.
Mielőtt beadná magának az injekciót, ne nyomja a dugattyút a légbuborékok eltávolítása érdekében. Ez veszteséghez vezethet a gyógyszer mennyiségéből. Miután levette a kupakot, ügyeljen rá, hogy a tű ne érjen hozzá semmihez. Ez azért fontos, hogy a tű tiszta (steril) maradjon. 5)
Tartsa a fecskendőt abban a kezében, amelyikkel írni szokott (mint egy ceruzát), másik kezével pedig a hasán óvatosan csípje össze a megtisztított területet a mutatóujja és a hüvelykujja között, hogy egy bőrredő keletkezzen.
Ügyeljen rá, hogy a bőrredőt az injekció beadása alatt mindvégig tartsa. 6)
A fecskendőt úgy tartsa, hogy a tű lefelé mutasson (függőlegesen, 90º-os szögben). Szúrja be a tű teljes hosszát a bőrredőbe.
140
7)
Ujjával nyomja le a dugattyút. Ennek hatására a gyógyszer beáramlik a hasfal zsírszövetébe. Ügyeljen rá, hogy a bőrredőt az injekció beadása alatt mindvégig tartsa.
8)
Egyenes vonalban kihúzva távolítsa el a tűt.
Miután beadta magának az injekciót, a véraláfutás elkerülése érdekében ne dörzsölje az injekció beadási helyét. 9)
A használt fecskendőt dobja ki a védőtokjával együtt az éles hulladékok kidobásához biztosított tartályba. Szorosan zárja le a tartály fedelét, és a tartályt tartsa gyermekektől elzárva!
Amikor a tartály megtelt, adja át kezelőorvosának vagy az otthoni gondozását végző egészségügyi szakembernek megsemmisítésre. Ne dobja a háztartási hulladékba! Ha az előírtnál több Thorinane-t alkalmazott Ha úgy gondolja, hogy túl keveset vagy túl sokat alkalmazott a gyógyszerből, azonnal tájékoztassa erről kezelőorvosát, a gondozását végző egészségügyi szakembert vagy gyógyszerészét, még akkor is, ha ez látszólag nem okozott semmilyen problémát. A gyógyszer véletlen túladagolása az intravénás, extrakorporális vagy szubkután beadást követően vérzéses szövődményekhez vezethet. A szájon át alkalmazott enoxaparin rosszul szívódik fel, és még nagy adag alkalmazása esetén sem valószínű, hogy súlyos következményt idézne elő. Ha egy gyermek véletlenül befecskendezi vagy lenyeli ezt a gyógyszert, azonnal vigye őt egy kórház sürgősségi osztályára. Ha elfelejtette alkalmazni a Thorinane-t Ha elfelejtett beadni magának egy adagot, adja be, amint eszébe jut. Ne alkalmazzon egy nap kétszeres adagot a kihagyott adag pótlására. Ha naplót vezet az adagolásról, ez segíthet biztosítani, hogy ne hagyjon ki adagot. Ha idő előtt abbahagyja a Thorinane alkalmazását Fontos, hogy mindaddig folytassa a gyógyszer alkalmazását, amíg kezelőorvosa úgy nem dönt, hogy abbahagyhatja. Ha abbahagyja az alkalmazását, vérrög alakulhat ki, ami nagyon veszélyes lehet. Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. 4.
Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem 141
mindenkinél jelentkeznek. Ha a következő mellékhatások bármelyikét észleli, azonnal mondja el a gondozását végző egészségügyi szakembernek vagy kezelőorvosának, vagy azonnal menjen kórházba: Nagyon gyakori (10 beteg közül több mint 1 beteget érinthet) Nagy mennyiségű vérzés egy sebből. Gyakori (10 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Bőr alatti fájdalmas sötétvörös foltokból álló bőrkiütés, amely megnyomva nem halványul el. Bőrén rózsaszín foltokat is észlelhet. Ezek nagyobb valószínűséggel jelennek meg azon a területen, ahová ezt a gyógyszert befecskendezte. Nem gyakori (100 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Hirtelen kialakuló, erős fejfájás. Ez agyvérzés jele lehet. Hasi érzékenység és haspuffadás. Ilyen esetben vérzés léphetett fel a hasban. Ritka (1000 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Allergiás reakció kialakulása. Ennek tünetei lehetnek: bőrkiütés, nyelés- vagy légzészavar, az ajkak, az arc, a torok vagy a nyelv duzzanata. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Gerinccsapolást vagy gerincközeli érzéstelenítést követően bizsergés, zsibbadás, valamint izomgyengeség észlelése, különösen a teste alsó részén. Továbbá a vizelet- és székletürítés akaratlagos szabályozására való képtelenség (vagyis akaratlan vizelet- vagy székletürítés). A lehető leghamarabb szóljon a gondozását végző egészségügyi szakembernek vagy egy orvosnak, ha a következő mellékhatások bármelyikét észleli: Gyakori A szokásosnál könnyebben alakulnak ki a testén véraláfutások. Ezt a vérkép egyik rendellenessége (alacsony vérlemezkeszám) okozhatja. Fájdalom, duzzanat vagy irritáció azon a területen, ahová a gyógyszert befecskendezte. Ez általában néhány napon belül javul. Ritka Ha mechanikus műbillentyűvel él, akkor előfordulhat hogy a gyógyszerrel végzett kezelés nem lesz elégséges a vérrögképződés megelőzésére. Észlelhet nehézlégzést, fáradtságot vagy terhelésre történő kifáradást, mellkasi fájdalmat, zsibbadást, hányingert vagy eszméletvesztést. Ezt a szívbillentyűn képződött vérrög okozhatja. Nem ismert Fáradtságérzés, ájulásérzés, szédülés, sápadt bőr. Ezek vérszegénység tünetei lehetnek. Észlelheti a bőr és a szem sárgás elszíneződését, és vizelete színe sötétebbé válhat. Ezt májbetegség okozhatja. Egyéb mellékhatások, amelyekről beszélnie kell a gondozását végző egészségügyi szakemberrel vagy kezelőorvosával, ha aggódik miattuk: Nagyon gyakori Eltérések a máj működését jelző vérvizsgálati eredményekben. Ezek általában a gyógyszer abbahagyását követően visszatérnek a normális értékekre. Ritka Eltérések a vér káliumszintjében. Ez nagyobb valószínűséggel fordul elő vesebetegségben vagy cukorbetegségben szenvedő betegeknél. Kezelőorvosa vérvizsgálat végzésével tudja ezt ellenőrizni. 142
Nem ismert Ha ezt a gyógyszert hosszú ideig (több mint 3 hónapig) alkalmazza, megnövekedhet a csontritkulás (oszteoporózis) nevű betegség kockázata. Csontritkulás esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő csonttörés. Fejfájás; Hajhullás. Mellékhatások bejelentése Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban. 5.
Hogyan kell a Thorinane-t tárolni?
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! A címkén és a dobozon feltüntetett lejárati idő után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik. Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható! Hígítás után az oldatot 8 órán belül fel kell használni. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen látható elváltozást észlel az oldat küllemében. A Thorinane előretöltött fecskendő kizárólag egyszer használatos. A fel nem használt gyógyszert meg kell semmisíteni. Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét. 6.
A csomagolás tartalma és egyéb információk
Mit tartalmaz a Thorinane? A készítmény hatóanyaga az enoxaparin-nátrium. 100 mg enoxaparin-nátriumot tartalmaz milliliterenként. 6000 NE (60 mg) enoxaparin-nátriumot tartalmaz 0,6 ml-es előretöltött fecskendőnként. Egyéb összetevő az injekcióhoz való víz. Milyen Thorinane külleme és mit tartalmaz a csomagolás? 0,6 ml oldat rögzített tűvel és tűvédővel ellátott, klórbutil gumidugóval és narancssárga polipropilén dugattyúrúddal lezárt átlátszó, színtelen, I-es típusú semleges üvegből készült, beosztással ellátott fecskendőben. 2 db vagy 10 db előretöltött fecskendőt tartalmazó csomagolásban kapható. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. A forgalomba hozatali engedély jogosultja Pharmathen S.A., 6 Dervenakion 15351 Pallini Attiki 143
Görögország Gyártó National and Kapodistrian University of Athens, Department of Chemistry, Service Laboratory "Chemical Analysis - Quality Control" Panepistimiopolis Zografou, Athens, Attiki 15771 Görögország A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma Egyéb információforrások A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján http://www.ema.europa.eu) található.
144
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Thorinane 8000 NE (80 mg) 0,8 ml oldatos injekcióban előretöltött fecskendőben enoxaparin-nátrium Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Ehhez Ön is hozzájárulhat a tudomására jutó bármilyen mellékhatás bejelentésével. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4. pont végén (Mellékhatások bejelentése) talál további tájékoztatást. Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz. Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet. További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez. Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak. Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont. A betegtájékoztató tartalma: 1. Milyen típusú gyógyszer a Thorinane és milyen betegségek esetén alkalmazható? 2. Tudnivalók a Thorinane alkalmazása előtt 3. Hogyan kell alkalmazni a Thorinane-t? 4. Lehetséges mellékhatások 5. Hogyan kell a Thorinane-t tárolni? 6. A csomagolás tartalma és egyéb információk 1.
Milyen típusú gyógyszer a Thorinane és milyen betegségek esetén alkalmazható?
Az Ön gyógyszerének neve Thorinane. Az enoxaparin-nátrium nevű hatóanyagot tartalmazza, amely az úgynevezett alacsony molekulatömegű heparinok gyógyszercsoportjába tartozik. Ez a gyógyszer kétféle módon hat. 1) Megállítja az esetlegesen már meglévő vérrögök növekedését. Ezzel segít a szervezetnek a vérrögök lebontásában, és megakadályozza, hogy károsodást okozzanak a szervezetében. 2) Megakadályozza vérrögök képződését a vérben. A Thoranine-t felnőtteknél alkalmazzák a következőkre: vérrögök kezelésére, amelyek a vénákban (trombózis) vagy a tüdőerekben keletkeztek; vérrögképződés megakadályozása a vérben a következő helyzetekben: műtétek során; műtét után vagy betegség miatti hosszas ágynyugalom után; ha olyan betegsége van, amikor nem jut elegendő vér a szívbe, amit erős mellkasi fájdalom jelez (instabil angina); szívroham (miokardiális infarktus) után; ha a szívet ellátó ereken angioplasztikát (egy verőér műtéti helyreállítása vagy elzáródásának megszüntetése) terveznek Önnél; vérrögök képződésének megakadályozása a művese-készülék csöveiben (művesekezelést vesebetegségen szenvedőknél alkalmaznak).
145
2.
Tudnivalók a Thorinane alkalmazása előtt
Ne alkalmazza a Thorinane-t: ha allergiás az enoxaparin-nátriumra, a heparinra vagy származékaira, beleértve az alacsony molekulatömegű heparinokat is, vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére; ha heveny bakteriális szívbelhártya-gyulladásban szenved; ha súlyos véralvadási zavarban szenved (véraláfutások kialakulásával, illetve fokozott vérzéshajlammal járó rendellenesség); ha súlyos vérzés áll fenn Önnél; ha alacsony a vérlemezkeszáma (trombocitopénia), és az in vitro (kémcsőben) végzett vérlemezke-összetapadási (úgynevezett trombocita-aggregációs) teszt enoxaparin-nátrium jelenlétében pozitív; ha gyomor- vagy bélfekélyben szenved; ha az agyban keletkezett vérzés okozta szélütése (sztrók) volt (kivéve a verőerek elzáródását követő szélütést); ha fokozott Önnél a vérzés kockázata. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha a fentiek bármelyike vonatkozik Önre. Ha nem biztos benne, akkor beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, mielőtt ezt a gyógyszert alkalmazná. Figyelmeztetések és óvintézkedések A Thorinane alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel: ha magas a vérnyomása; ha veseproblémái vannak; ha májproblémái vannak; ha műbillentyűje van; ha a „heparin” nevű gyógyszer okozott már Önnél véraláfutást vagy vérzést; ha volt már szélütése (sztrók); ha volt már fekély a gyomrában vagy abban a bélszakaszban, ahová a gyomortartalom ürül (nyombél); ha a közelmúltban szem- vagy agyműtéten esett át; ha cukorbetegségben szenved, vagy fennáll Önnél a „diabéteszes retinopátia” nevű betegség (a szem ereinek cukorbetegség okozta rendellenessége); ha bármilyen probléma van a vérével; ha emelkedett a vérében a káliumszint (hiperkalémia); ha alultáplált vagy túlsúlyos; ha Ön időskorú (65 évesnél idősebb), és különösen, ha Ön 75 évesnél idősebb. Ha nem biztos benne, hogy a fentiek bármelyike vonatkozik-e Önre, akkor beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, mielőtt ezt a gyógyszert alkalmazná. Vérvizsgálatok A Thorinane alkalmazása befolyásolhatja bizonyos vérvizsgálatok eredményeit. Ha vérvizsgálatot terveznek Önnél, fontos, hogy mondja el kezelőorvosának, hogy ezt a gyógyszert alkalmazza. Gyermekek Az enoxaparin-nátrium biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Egyéb gyógyszerek és a Thorinane Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről. Erre azért van szükség, mert ez a gyógyszer befolyásolhatja bizonyos egyéb gyógyszerek hatását. Egyes gyógyszerek is befolyásolhatják ennek a gyógyszernek a hatását. 146
Különösen fontos, hogy ne alkalmazza ezt a gyógyszert, és tájékoztassa kezelőorvosát, ha: a heparin nevű gyógyszert alkalmazza vérrögök kezelése céljából. Tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben a következő gyógyszerek bármelyikét szedi: warfarin - a vér hígítására szolgál; acetilszalicilsav (ASA, számos gyógyszerben megtalálható hatóanyag, amely fájdalomcsillapításra, lázcsillapításra, valamint a vérrögképződés megelőzésére szolgál), dipiridamil, klopidogrél és egyéb gyógyszerek - a vérrögképződés megakadályozására szolgálnak; dextrán injekció - vérpótló szerként alkalmazzák; ibuprofén, diklofenák, ketorolák vagy egyéb gyógyszerek - fájdalom és duzzanat kezelésére szolgálnak ízületi gyulladás és egyéb betegségek esetén; prednizolon, dexametazon, illetve egyéb gyógyszerek - asztma, reumás sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) és egyéb betegségek kezelésére szolgálnak; vízhajtók (diuretikumok), például spironolakton, triamteren vagy amilorid. Ezek a Thorinane-nal együtt alkalmazva megemelhetik a káliumszintet a vérben. Kezelőorvosa módosíthatja az Ön gyógyszereinek egyikét, vagy rendszeresen vérvizsgálatokat végeztethet annak ellenőrzésére, hogy ezen gyógyszerek Thorinane-nal együtt történő szedése nem okoz Önnek semmilyen ártalmas hatást. Bőr alá adott (szubkután) injekció Ez a gyógyszer semmilyen más injekcióval vagy infúzióval nem keverhető. Műtétek és érzéstelenítőszerek Ha gerinccsapoláson vagy olyan műtéten fog átesni, melynek során gerincközeli (epidurális vagy spinális) érzéstelenítést alkalmaznak, tájékoztassa kezelőorvosát, hogy ezt a gyógyszert alkalmazza. Azt is mondja el kezelőorvosának, ha bármilyen probléma van a gerincével, vagy ha volt már gerincműtéte. Terhesség és szoptatás Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával. Ha Ön terhes, és mechanikus szívbillentyűje van, ne alkalmazza ezt a gyógyszert, mert fokozott lehet a vérrögök kialakulásának kockázata. Ezt meg kell beszélnie kezelőorvosával. Nem ismert, hogy az enoxaparin-nátrium változatlan formában kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Ezért a gyógyszer alkalmazása alatt nem szoptathat. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Thorinane nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A Thorinane nátriumot tartalmaz A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 3.
Hogyan kell alkalmazni a Thorinane-t?
A gyógyszert mindig a kezelőorvosa vagy gyógyszerésze által elmondottaknak megfelelően alkalmazza. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. A gyógyszer alkalmazása A gyógyszer alkalmazása előtt kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember vérvizsgálatot végezhet. Amíg a kórházban tartózkodik, általában kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi 147
-
szakember fogja beadni Önnek ezt a gyógyszert. Ez azért van így, mert a gyógyszert injekcióban kell beadni. Miután hazament, lehetséges, hogy folytatnia kell a gyógyszer alkalmazását, és magának kell beadnia (ennek módját illetően lásd alább az utasításokat). Ezt a gyógyszert általában a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák.
Ha nem tudja biztosan, hogy miért kapja a Thorinane-t, vagy bármilyen kérdése van azzal kapcsolatban, hogy milyen adagban adják Önnek a Thorinane-t, beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Mekkora adagot adnak Önnek? Kezelőorvosa fogja eldönteni, hogy mennyit kell kapnia a gyógyszerből. Az Önnek adott gyógyszer mennyisége attól függ, hogy milyen okból alkalmazzák. Ha veseproblémái vannak, kisebb mennyiséget kaphat ebből a gyógyszerből. A készítmény ajánlott adagja Vérrögképződés megelőzésére a) b) -
Műtétek során Az ajánlott adag 20 mg vagy 40 mg naponta. Az adag a vérrögképződés valószínűségétől függ. Ha Önnél alacsony-közepes a vérrögképződés kockázata, akkor 20 mg-os adagot kell kapni naponta. Ha műtétet fognak végezni Önnél, akkor az első injekciót általában 2 órával a műtét előtt fogja megkapni. Ha Önnél magasabb a vérrögképződés kockázata, akkor 40 mg-os adagot kell kapnia naponta. Ha műtétet fognak végezni Önnél, akkor az első injekciót általában 12 órával a műtét előtt fogja megkapni. A kezelést 7-10 napra rendelik. Betegség miatti hosszas ágynyugalom esetén Ha betegsége miatt ágyban kell maradnia, általában 40 mg enoxaparin-nátriumot fog kapni naponta, 6-14 napon át.
Vérrögképződés kezelése a) b) c) -
A vénákban képződött vérrögök (trombózis) Az ajánlott adag 1,5 mg testtömeg-kilogrammonként naponta egyszer vagy 1 mg testtömeg-kilogrammonként 12 óránként (naponta kétszer), a trombózis súlyosságától függően. A kezelést általában 5 napra rendelik. Ha olyan betegsége van, amikor nem jut elegendő vér a szívbe, amit erős mellkasi fájdalom jelez (instabil angina) Az ajánlott adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként (naponta kétszer). A kezelést jellemzően legalább 2-8 napra rendelik. Szokásos esetben kezelőorvosa azt fogja javasolni, hogy szájon át szedhető ASA-t kapjon ezzel a gyógyszerrel együtt.
-
Szívroham (miokardiális infarktus) után Ez a gyógyszer alkalmazható a szívrohamok úgynevezett ST-szakasz emelkedéssel járó formáiban, amelyeket akut ST-elevációs miokardiális infarktusnak (STEMI) nevezünk. Az ajánlott adag 30 mg enoxaparin-nátrium, amelyet injekcióban kell beadni egy vénába. A vénába adott injekció után azonnal beadják Önnek ezt a gyógyszert a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában is. A szokásos adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként. Ezután 1 mg-ot fog kapni testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként. Az első két injekcióban beadott maximális mennyiség 100 mg. Az injekciókat általában legfeljebb 8 napig adják.
d)
Angioplasztikán (a koszorúereken végzett katéteres beavatkozáson, úgynevezett perkután
-
148
-
koronária beavatkozáson) áteső betegek Attól függően, hogy mikor kapta meg az utolsó enoxaparin-nátrium adagját, kezelőorvosa eldönti, hogy kell-e kapnia egy plusz adagot a gyógyszerből a ballon felfújása előtt. Ha az utolsó szubkután enoxaparin-nátrium adagot a ballon felfújása előtti 8 órán belül kapta, akkor nincs szükség további adag alkalmazására. Ha az utolsó szubkután enoxaparin-nátrium adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt kapta, akkor kapni fog egy intravénás enoxaparin-nátrium injekciót, melynek adagja 0,3 mg testtömeg-kilogrammonként.
Vérrögök képződésének megakadályozása a művese-készülék csöveiben (vesebetegségen szenvedők esetében) Az ajánlott adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként. A gyógyszert a művesekezelés megkezdésekor, a szervezetéből kivezető csőbe (az artériás szárba) fogják beadni. Ez a mennyiség általában 4 órás művesekezeléshez elegendő. Szükség esetén azonban kezelőorvosa adhat Önnek egy további, testtömeg-kilogrammonként 0,5-1 mg-os adagot. Amennyiben magas Önnél a vérzés kockázata, kezelőorvosa dönthet úgy, hogy testtömeg-kilogrammonként 0,5 mg-ra vagy testtömeg-kilogrammonként 0,75 mg-ra csökkenti az Ön adagját. Idősek (75 évesek vagy idősebbek) Heveny STEMI kezelésére: Kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember a bőre alá adott (szubkután) injekcióban fogja beadni Önnek ezt a gyógyszert. Az ajánlott adag 0,75 mg testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként (naponta kétszer). Az első két injekcióban beadott enoxaparin-nátrium maximális mennyisége 75 mg. Egyéb javallatokban nem szükséges csökkentett adag alkalmazása, kivéve, ha veseproblémák állnak fenn Önnél. Vesebetegségben szenvedő betegek Az adag módosítása szükséges az alábbiakban szereplő információknak megfelelően. Súlyos vesebetegség Súlyosan károsodott veseműködésű (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) betegeknél az adag módosítása szükséges a következő táblázatoknak megfelelően, mivel ebben a betegcsoportban a szervezet enoxaparin-nátriumnak való kitettsége (úgynevezett expozíció) jelentősen megemelkedik. Az adag ajánlott módosítása az enoxaparin-nátrium terápiás dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan beszűkült veseműködésű betegeknél 1 mg/testtömeg kg naponta kétszer, szubkután 1 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután adva adva 1,5 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután 1 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután adva adva Az úgynevezett ST-szakasz emelkedéssel járó akut szívroham (ST-elevációs miokardiális infarktus, STEMI) kezelésére 75 évesnél fiatalabb betegeknél 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os szubkután adaggal együtt, amit naponta kétszer szubkután adaggal együtt, amit naponta egyszer 1 mg/kg adagolása követ 1 mg/kg adagolása követ (Az első két szubkután adag mindegyike (Csak az első szubkután adag legfeljebb 100 mg) legfeljebb 100 mg) Akut STEMI kezelésére 75 éves és idősebb betegeknél 0,75 mg/kg naponta kétszer, szubkután adva, 1 mg/kg naponta egyszer, szubkután adva, kezdő kezdő bólus nélkül. bólus nélkül. (Az első két szubkután adag mindegyike (Csak az első szubkután adag legfeljebb 100 mg) legfeljebb 75 mg) 149
Az adag módosítása a megelőzésre alkalmazott dózistartományban Szokásos adagolás Adagolás súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél 40 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva Az ajánlott dózismódosítások nem vonatkoznak a művesekezelés javallatra. Közepes és enyhe fokú veseproblémák Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) vagy enyhe fokban (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) károsodott veseműködésű betegeknél nem szükséges az adag módosítása, a kezelést ajánlott gondosan ellenőriznie az Ön kezelőorvosának. Májbetegségben szenvedő betegek Károsodott májműködésű betegeknél klinikai vizsgálatok hiányában óvatosság szükséges. Testtömeg Elhízott vagy alacsony testtömegű betegeknél nem szükséges az adag módosítása. Gerincközeli (spinális és/vagy epidurális) érzéstelenítés Gerincközeli (spinális és/vagy epidurális) érzéstelenítésben részesülő betegeknél óvatosság szükséges. Szükséges lehet az adag módosítása. Az alkalmazás módja Az előretöltött fecskendő készen áll az azonnali használatra. Ezt a gyógyszert tilos izomba (intramuszkulárisan) beadni. A testen kívüli (extrakorporális) dializáló kör artériás szárába fecskendezve A művese készülék csőrendszerében történő vérrögképződés megelőzése érdekében ezt a gyógyszert a szervezetéből kivezető csőbe (az artériás szárba) fogják beadni, injekció formájában. Intravénás injekciózási technika (kizárólag akut STEMI javallatban) Akut STEMI esetén a kezelést a vénába adott (intravénás) egyszeri gyors injekcióval kell kezdeni, melyet azonnal a bőr alá adott (szubkután) injekció követ. A bőr alá adott (szubkután) injekciózási technika Ezt a gyógyszert általában a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák. Az injekciót legjobb a beteg hanyatt fekvő helyzetében, mély szubkután injekció formájában beadni. A beadás helyét váltogatni kell a hasfal bal, illetve jobb elülső-oldalsó vagy hátsó-oldalsó része között. A tűt teljes hosszában, függőlegesen be kell szúrni a hüvelyk- és mutatóujj közé fogott bőrredőbe. A bőrredőt nem szabad elengedni, amíg az injekció beadása be nem fejeződött. Beadás után az injekció helyét nem szabad dörzsölni. Ha a 20 mg-os vagy 40 mg-os fecskendőt használja, az injekció beadása előtt ne távolítsa el a légbuborékokat a fecskendőből, mert ez az adag csökkenését eredményezheti. Az előretöltött fecskendő kizárólag egyszeri használatra szolgál. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen látható elváltozást észlel az oldat küllemében. Mindegyik használt fecskendőt gyógyszertárakban, illetve kórházakban kihelyezett speciális tartályba kell dobni – háztartási hulladékba nem dobható. 150
Hogyan kell beadni magának a Thorinane injekciót? Ha Ön képes rá, hogy magának adja be az injekciót, kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember megmutatja Önnek, hogyan kell beadni az injekciót. Ne próbálja meg beadni magának az injekciót, ha nem tanították meg rá, hogyan kell. Ha nem biztos benne, hogyan kell csinálni, azonnal beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Mielőtt beadná magának a Thorinane injekciót Ellenőrizze a gyógyszeren a lejárati dátumot. A lejárati dátum után ne használja fel. Ellenőrizze, hogy a fecskendő nem sérült, és a benne található gyógyszer átlátszó oldat. Ha nem, használjon másik fecskendőt. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen elváltozást észlel a készítmény küllemében. Gondoskodjon róla, hogy tudja, mennyit kell befecskendezni. Vizsgálja meg a hasát, és ellenőrizze, hogy az utolsó injekció okozott-e bőrpírt, elszíneződést, duzzanatot, váladékozást, illetve fájdalmas-e még, és ha igen, akkor beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Döntse el, hová fogja befecskendezni a gyógyszert. Az injekció beadásának helyét minden alkalommal váltogassa a has jobb és bal oldala között. Ezt a gyógyszert a has bőre alá kell befecskendezni, de nem túl közel a köldökhöz vagy esetleges hegszövethez (ezektől legalább 5 cm-es távolságot kell tartani). Az előretöltött fecskendő kizárólag egyszeri használatra szolgál. A Thorinane öninjekciózására vonatkozó utasítások 1) Szappannal és vízzel mosson kezet, valamint mossa meg azt a területet, ahová az injekciót be fogja adni. Szárítsa meg a bőrfelületet. 2) Kényelmes helyzetben üljön le vagy feküdjön le, hogy ellazuljon. Ügyeljen rá, hogy lássa azt a helyet, ahová az injekciót adni fogja. Ideális helyszín az injekciózáshoz egy fotel, támlás heverő vagy párnákkal megemelt fejrészű ágy. 3) Válasszon ki egy területet hasa jobb vagy bal oldalán. Ennek legalább 5 cm-re kell lennie a köldökétől az oldala felé. Ne feledje: Ne adja be magának az injekciót a köldökéhez 5 cm-nél közelebbi helyre, illetve már meglévő hegek vagy véraláfutások környékére. Váltogassa az injekció helyén a hasa bal és jobb oldala között, attól függően, hogy legutóbb hová adta az injekciót. 4)
Óvatosan húzza le a tű kupakját a fecskendőről. Dobja el a kupakot. A fecskendő előretöltött, és készen áll a használatra.
Mielőtt beadná magának az injekciót, ne nyomja a dugattyút a légbuborékok eltávolítása érdekében. Ez veszteséghez vezethet a gyógyszer mennyiségéből. Miután levette a kupakot, ügyeljen rá, hogy a tű ne érjen hozzá semmihez. Ez azért fontos, hogy a tű tiszta (steril) maradjon. 5)
Tartsa a fecskendőt abban a kezében, amelyikkel írni szokott (mint egy ceruzát), másik kezével pedig a hasán óvatosan csípje össze a megtisztított területet a mutatóujja és a hüvelykujja között, hogy egy bőrredő keletkezzen.
Ügyeljen rá, hogy a bőrredőt az injekció beadása alatt mindvégig tartsa. 6)
A fecskendőt úgy tartsa, hogy a tű lefelé mutasson (függőlegesen, 90º-os szögben). Szúrja be a tű teljes hosszát a bőrredőbe.
151
7)
Ujjával nyomja le a dugattyút. Ennek hatására a gyógyszer beáramlik a hasfal zsírszövetébe. Ügyeljen rá, hogy a bőrredőt az injekció beadása alatt mindvégig tartsa.
8)
Egyenes vonalban kihúzva távolítsa el a tűt.
Miután beadta magának az injekciót, a véraláfutás elkerülése érdekében ne dörzsölje az injekció beadási helyét. 9)
A használt fecskendőt dobja ki a védőtokjával együtt az éles hulladékok kidobásához biztosított tartályba. Szorosan zárja le a tartály fedelét, és a tartályt tartsa gyermekektől elzárva!
Amikor a tartály megtelt, adja át kezelőorvosának vagy az otthoni gondozását végző egészségügyi szakembernek megsemmisítésre. Ne dobja a háztartási hulladékba! Ha az előírtnál több Thorinane-t alkalmazott Ha úgy gondolja, hogy túl keveset vagy túl sokat alkalmazott a gyógyszerből, azonnal tájékoztassa erről kezelőorvosát, a gondozását végző egészségügyi szakembert vagy gyógyszerészét, még akkor is, ha ez látszólag nem okozott semmilyen problémát. A gyógyszer véletlen túladagolása az intravénás, extrakorporális vagy szubkután beadást követően vérzéses szövődményekhez vezethet. A szájon át alkalmazott enoxaparin rosszul szívódik fel, és még nagy adag alkalmazása esetén sem valószínű, hogy súlyos következményt idézne elő. Ha egy gyermek véletlenül befecskendezi vagy lenyeli ezt a gyógyszert, azonnal vigye őt egy kórház sürgősségi osztályára. Ha elfelejtette alkalmazni a Thorinane-t Ha elfelejtett beadni magának egy adagot, adja be, amint eszébe jut. Ne alkalmazzon egy nap kétszeres adagot a kihagyott adag pótlására. Ha naplót vezet az adagolásról, ez segíthet biztosítani, hogy ne hagyjon ki adagot. Ha idő előtt abbahagyja a Thorinane alkalmazását Fontos, hogy mindaddig folytassa a gyógyszer alkalmazását, amíg kezelőorvosa úgy nem dönt, hogy abbahagyhatja. Ha abbahagyja az alkalmazását, vérrög alakulhat ki, ami nagyon veszélyes lehet. Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. 4.
Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem 152
mindenkinél jelentkeznek. Ha a következő mellékhatások bármelyikét észleli, azonnal mondja el a gondozását végző egészségügyi szakembernek vagy kezelőorvosának, vagy azonnal menjen kórházba: Nagyon gyakori (10 beteg közül több mint 1 beteget érinthet) Nagy mennyiségű vérzés egy sebből. Gyakori (10 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Bőr alatti fájdalmas sötétvörös foltokból álló bőrkiütés, amely megnyomva nem halványul el. Bőrén rózsaszín foltokat is észlelhet. Ezek nagyobb valószínűséggel jelennek meg azon a területen, ahová ezt a gyógyszert befecskendezte. Nem gyakori (100 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Hirtelen kialakuló, erős fejfájás. Ez agyvérzés jele lehet. Hasi érzékenység és haspuffadás. Ilyen esetben vérzés léphetett fel a hasban. Ritka (1000 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Allergiás reakció kialakulása. Ennek tünetei lehetnek: bőrkiütés, nyelés- vagy légzészavar, az ajkak, az arc, a torok vagy a nyelv duzzanata. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Gerinccsapolást vagy gerincközeli érzéstelenítést követően bizsergés, zsibbadás, valamint izomgyengeség észlelése, különösen a teste alsó részén. Továbbá a vizelet- és székletürítés akaratlagos szabályozására való képtelenség (vagyis akaratlan vizelet- vagy székletürítés). A lehető leghamarabb szóljon a gondozását végző egészségügyi szakembernek vagy egy orvosnak, ha a következő mellékhatások bármelyikét észleli: Gyakori A szokásosnál könnyebben alakulnak ki a testén véraláfutások. Ezt a vérkép egyik rendellenessége (alacsony vérlemezkeszám) okozhatja. Fájdalom, duzzanat vagy irritáció azon a területen, ahová a gyógyszert befecskendezte. Ez általában néhány napon belül javul. Ritka Ha mechanikus műbillentyűvel él, akkor előfordulhat hogy a gyógyszerrel végzett kezelés nem lesz elégséges a vérrögképződés megelőzésére. Észlelhet nehézlégzést, fáradtságot vagy terhelésre történő kifáradást, mellkasi fájdalmat, zsibbadást, hányingert vagy eszméletvesztést. Ezt a szívbillentyűn képződött vérrög okozhatja. Nem ismert Fáradtságérzés, ájulásérzés, szédülés, sápadt bőr. Ezek vérszegénység tünetei lehetnek. Észlelheti a bőr és a szem sárgás elszíneződését, és vizelete színe sötétebbé válhat. Ezt májbetegség okozhatja. Egyéb mellékhatások, amelyekről beszélnie kell a gondozását végző egészségügyi szakemberrel vagy kezelőorvosával, ha aggódik miattuk: Nagyon gyakori Eltérések a máj működését jelző vérvizsgálati eredményekben. Ezek általában a gyógyszer abbahagyását követően visszatérnek a normális értékekre. Ritka Eltérések a vér káliumszintjében. Ez nagyobb valószínűséggel fordul elő vesebetegségben vagy cukorbetegségben szenvedő betegeknél. Kezelőorvosa vérvizsgálat végzésével tudja ezt ellenőrizni. 153
Nem ismert Ha ezt a gyógyszert hosszú ideig (több mint 3 hónapig) alkalmazza, megnövekedhet a csontritkulás (oszteoporózis) nevű betegség kockázata. Csontritkulás esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő csonttörés. Fejfájás; Hajhullás. Mellékhatások bejelentése Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban. 5.
Hogyan kell a Thorinane-t tárolni?
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! A címkén és a dobozon feltüntetett lejárati idő után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik. Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható! Hígítás után az oldatot 8 órán belül fel kell használni. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen látható elváltozást észlel az oldat küllemében. A Thorinane előretöltött fecskendő kizárólag egyszer használatos. A fel nem használt gyógyszert meg kell semmisíteni. Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét. 6.
A csomagolás tartalma és egyéb információk
Mit tartalmaz a Thorinane? A készítmény hatóanyaga az enoxaparin-nátrium. 100 mg enoxaparin-nátriumot tartalmaz milliliterenként. 8000 NE (80 mg) enoxaparin-nátriumot tartalmaz 0,8 ml-es előretöltött fecskendőnként. Egyéb összetevő az injekcióhoz való víz. Milyen Thorinane külleme és mit tartalmaz a csomagolás? 0,8 ml oldat rögzített tűvel és tűvédővel ellátott, klórbutil gumidugóval és piros polipropilén dugattyúrúddal lezárt átlátszó, színtelen, I-es típusú semleges üvegből készült, beosztással ellátott fecskendőben. 2 db vagy 10 db előretöltött fecskendőt tartalmazó csomagolásban kapható. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. A forgalomba hozatali engedély jogosultja Pharmathen S.A., 6 Dervenakion 15351 Pallini Attiki 154
Görögország Gyártó National and Kapodistrian University of Athens, Department of Chemistry, Service Laboratory "Chemical Analysis - Quality Control" Panepistimiopolis Zografou, Athens, Attiki 15771 Görögország A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma Egyéb információforrások A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján http://www.ema.europa.eu) található.
155
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Thorinane 10 000 NE (100 mg) 1,0 ml oldatos injekcióban előretöltött fecskendőben enoxaparin-nátrium Ez a gyógyszer fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Ehhez Ön is hozzájárulhat a tudomására jutó bármilyen mellékhatás bejelentésével. A mellékhatások jelentésének módjairól a 4. pont végén (Mellékhatások bejelentése) talál további tájékoztatást. Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert az Ön számára fontos információkat tartalmaz. Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet. További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez. Ezt a gyógyszert az orvos kizárólag Önnek írta fel. Ne adja át a készítményt másnak, mert számára ártalmas lehet még abban az esetben is, ha a betegsége tünetei az Önéhez hasonlóak. Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont. A betegtájékoztató tartalma: 1. Milyen típusú gyógyszer a Thorinane és milyen betegségek esetén alkalmazható? 2. Tudnivalók a Thorinane alkalmazása előtt 3. Hogyan kell alkalmazni a Thorinane-t? 4. Lehetséges mellékhatások 5. Hogyan kell a Thorinane-t tárolni? 6. A csomagolás tartalma és egyéb információk 1.
Milyen típusú gyógyszer a Thorinane és milyen betegségek esetén alkalmazható?
Az Ön gyógyszerének neve Thorinane. Az enoxaparin-nátrium nevű hatóanyagot tartalmazza, amely az úgynevezett alacsony molekulatömegű heparinok gyógyszercsoportjába tartozik. Ez a gyógyszer kétféle módon hat. 1) Megállítja az esetlegesen már meglévő vérrögök növekedését. Ezzel segít a szervezetnek a vérrögök lebontásában, és megakadályozza, hogy károsodást okozzanak a szervezetében. 2) Megakadályozza vérrögök képződését a vérben. A Thoranine-t felnőtteknél alkalmazzák a következőkre: vérrögök kezelésére, amelyek a vénákban (trombózis) vagy a tüdőerekben keletkeztek; vérrögképződés megakadályozása a vérben a következő helyzetekben: műtétek során; műtét után vagy betegség miatti hosszas ágynyugalom után; ha olyan betegsége van, amikor nem jut elegendő vér a szívbe, amit erős mellkasi fájdalom jelez (instabil angina); szívroham (miokardiális infarktus) után; ha a szívet ellátó ereken angioplasztikát (egy verőér műtéti helyreállítása vagy elzáródásának megszüntetése) terveznek Önnél; vérrögök képződésének megakadályozása a művese-készülék csöveiben (művesekezelést vesebetegségen szenvedőknél alkalmaznak).
156
2.
Tudnivalók a Thorinane alkalmazása előtt
Ne alkalmazza a Thorinane-t: ha allergiás az enoxaparin-nátriumra, a heparinra vagy származékaira, beleértve az alacsony molekulatömegű heparinokat is, vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére; ha heveny bakteriális szívbelhártya-gyulladásban szenved; ha súlyos véralvadási zavarban szenved (véraláfutások kialakulásával, illetve fokozott vérzéshajlammal járó rendellenesség); ha súlyos vérzés áll fenn Önnél; ha alacsony a vérlemezkeszáma (trombocitopénia), és az in vitro (kémcsőben) végzett vérlemezke-összetapadási (úgynevezett trombocita-aggregációs) teszt enoxaparin-nátrium jelenlétében pozitív; ha gyomor- vagy bélfekélyben szenved; ha az agyban keletkezett vérzés okozta szélütése (sztrók) volt (kivéve a verőerek elzáródását követő szélütést); ha fokozott Önnél a vérzés kockázata. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha a fentiek bármelyike vonatkozik Önre. Ha nem biztos benne, akkor beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, mielőtt ezt a gyógyszert alkalmazná. Figyelmeztetések és óvintézkedések A Thorinane alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel: ha magas a vérnyomása; ha veseproblémái vannak; ha májproblémái vannak; ha műbillentyűje van; ha a „heparin” nevű gyógyszer okozott már Önnél véraláfutást vagy vérzést; ha volt már szélütése (sztrók); ha volt már fekély a gyomrában vagy abban a bélszakaszban, ahová a gyomortartalom ürül (nyombél); ha a közelmúltban szem- vagy agyműtéten esett át; ha cukorbetegségben szenved, vagy fennáll Önnél a „diabéteszes retinopátia” nevű betegség (a szem ereinek cukorbetegség okozta rendellenessége); ha bármilyen probléma van a vérével; ha emelkedett a vérében a káliumszint (hiperkalémia); ha alultáplált vagy túlsúlyos; ha Ön időskorú (65 évesnél idősebb), és különösen, ha Ön 75 évesnél idősebb. Ha nem biztos benne, hogy a fentiek bármelyike vonatkozik-e Önre, akkor beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel, mielőtt ezt a gyógyszert alkalmazná. Vérvizsgálatok A Thorinane alkalmazása befolyásolhatja bizonyos vérvizsgálatok eredményeit. Ha vérvizsgálatot terveznek Önnél, fontos, hogy mondja el kezelőorvosának, hogy ezt a gyógyszert alkalmazza. Gyermekek Az enoxaparin-nátrium biztonságosságát és hatásosságát 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Egyéb gyógyszerek és a Thorinane Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a jelenleg vagy nemrégiben szedett, valamint szedni tervezett egyéb gyógyszereiről. Erre azért van szükség, mert ez a gyógyszer befolyásolhatja bizonyos egyéb gyógyszerek hatását. Egyes gyógyszerek is befolyásolhatják ennek a gyógyszernek a hatását. 157
Különösen fontos, hogy ne alkalmazza ezt a gyógyszert, és tájékoztassa kezelőorvosát, ha: a heparin nevű gyógyszert alkalmazza vérrögök kezelése céljából. Tájékoztassa kezelőorvosát, amennyiben a következő gyógyszerek bármelyikét szedi: warfarin - a vér hígítására szolgál; acetilszalicilsav (ASA, számos gyógyszerben megtalálható hatóanyag, amely fájdalomcsillapításra, lázcsillapításra, valamint a vérrögképződés megelőzésére szolgál), dipiridamil, klopidogrél és egyéb gyógyszerek - a vérrögképződés megakadályozására szolgálnak; dextrán injekció - vérpótló szerként alkalmazzák; ibuprofén, diklofenák, ketorolák vagy egyéb gyógyszerek - fájdalom és duzzanat kezelésére szolgálnak ízületi gyulladás és egyéb betegségek esetén; prednizolon, dexametazon, illetve egyéb gyógyszerek - asztma, reumás sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) és egyéb betegségek kezelésére szolgálnak; vízhajtók (diuretikumok), például spironolakton, triamteren vagy amilorid. Ezek a Thorinane-nal együtt alkalmazva megemelhetik a káliumszintet a vérben. Kezelőorvosa módosíthatja az Ön gyógyszereinek egyikét, vagy rendszeresen vérvizsgálatokat végeztethet annak ellenőrzésére, hogy ezen gyógyszerek Thorinane-nal együtt történő szedése nem okoz Önnek semmilyen ártalmas hatást. Bőr alá adott (szubkután) injekció Ez a gyógyszer semmilyen más injekcióval vagy infúzióval nem keverhető. Műtétek és érzéstelenítőszerek Ha gerinccsapoláson vagy olyan műtéten fog átesni, melynek során gerincközeli (epidurális vagy spinális) érzéstelenítést alkalmaznak, tájékoztassa kezelőorvosát, hogy ezt a gyógyszert alkalmazza. Azt is mondja el kezelőorvosának, ha bármilyen probléma van a gerincével, vagy ha volt már gerincműtéte. Terhesség és szoptatás Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával. Ha Ön terhes, és mechanikus szívbillentyűje van, ne alkalmazza ezt a gyógyszert, mert fokozott lehet a vérrögök kialakulásának kockázata. Ezt meg kell beszélnie kezelőorvosával. Nem ismert, hogy az enoxaparin-nátrium változatlan formában kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Ezért a gyógyszer alkalmazása alatt nem szoptathat. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Thorinane nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A Thorinane nátriumot tartalmaz A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 3.
Hogyan kell alkalmazni a Thorinane-t?
A gyógyszert mindig a kezelőorvosa vagy gyógyszerésze által elmondottaknak megfelelően alkalmazza. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. A gyógyszer alkalmazása A gyógyszer alkalmazása előtt kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember vérvizsgálatot végezhet. Amíg a kórházban tartózkodik, általában kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi 158
-
szakember fogja beadni Önnek ezt a gyógyszert. Ez azért van így, mert a gyógyszert injekcióban kell beadni. Miután hazament, lehetséges, hogy folytatnia kell a gyógyszer alkalmazását, és magának kell beadnia (ennek módját illetően lásd alább az utasításokat). Ezt a gyógyszert általában a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák.
Ha nem tudja biztosan, hogy miért kapja a Thorinane-t, vagy bármilyen kérdése van azzal kapcsolatban, hogy milyen adagban adják Önnek a Thorinane-t, beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Mekkora adagot adnak Önnek? Kezelőorvosa fogja eldönteni, hogy mennyit kell kapnia a gyógyszerből. Az Önnek adott gyógyszer mennyisége attól függ, hogy milyen okból alkalmazzák. Ha veseproblémái vannak, kisebb mennyiséget kaphat ebből a gyógyszerből. A készítmény ajánlott adagja Vérrögképződés megelőzésére a) b) -
Műtétek során Az ajánlott adag 20 mg vagy 40 mg naponta. Az adag a vérrögképződés valószínűségétől függ. Ha Önnél alacsony-közepes a vérrögképződés kockázata, akkor 20 mg-os adagot kell kapni naponta. Ha műtétet fognak végezni Önnél, akkor az első injekciót általában 2 órával a műtét előtt fogja megkapni. Ha Önnél magasabb a vérrögképződés kockázata, akkor 40 mg-os adagot kell kapnia naponta. Ha műtétet fognak végezni Önnél, akkor az első injekciót általában 12 órával a műtét előtt fogja megkapni. A kezelést 7-10 napra rendelik. Betegség miatti hosszas ágynyugalom esetén Ha betegsége miatt ágyban kell maradnia, általában 40 mg enoxaparin-nátriumot fog kapni naponta, 6-14 napon át.
Vérrögképződés kezelése a) b) c) -
A vénákban képződött vérrögök (trombózis) Az ajánlott adag 1,5 mg testtömeg-kilogrammonként naponta egyszer vagy 1 mg testtömeg-kilogrammonként 12 óránként (naponta kétszer), a trombózis súlyosságától függően. A kezelést általában 5 napra rendelik. Ha olyan betegsége van, amikor nem jut elegendő vér a szívbe, amit erős mellkasi fájdalom jelez (instabil angina) Az ajánlott adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként (naponta kétszer). A kezelést jellemzően legalább 2-8 napra rendelik. Szokásos esetben kezelőorvosa azt fogja javasolni, hogy szájon át szedhető ASA-t kapjon ezzel a gyógyszerrel együtt. Szívroham (miokardiális infarktus) után Ez a gyógyszer alkalmazható a szívrohamok úgynevezett ST-szakasz emelkedéssel járó formáiban, amelyeket akut ST-elevációs miokardiális infarktusnak (STEMI) nevezünk. Az ajánlott adag 30 mg enoxaparin-nátrium, amelyet injekcióban kell beadni egy vénába. A vénába adott injekció után azonnal beadják Önnek ezt a gyógyszert a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában is. A szokásos adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként. Ezután 1 mg-ot fog kapni testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként. Az első két injekcióban beadott maximális mennyiség 100 mg. Az injekciókat általában legfeljebb 8 napig adják.
d) Angioplasztikán (a koszorúereken végzett katéteres beavatkozáson, úgynevezett perkután koronária 159
-
beavatkozáson) áteső betegek Attól függően, hogy mikor kapta meg az utolsó enoxaparin-nátrium adagját, kezelőorvosa eldönti, hogy kell-e kapnia egy plusz adagot a gyógyszerből a ballon felfújása előtt. Ha az utolsó szubkután enoxaparin-nátrium adagot a ballon felfújása előtti 8 órán belül kapta, akkor nincs szükség további adag alkalmazására. Ha az utolsó szubkután enoxaparin-nátrium adagot több mint 8 órával a ballon felfújása előtt kapta, akkor kapni fog egy intravénás enoxaparin-nátrium injekciót, melynek adagja 0,3 mg testtömeg-kilogrammonként.
Vérrögök képződésének megakadályozása a művese-készülék csöveiben (vesebetegségen szenvedők esetében) Az ajánlott adag 1 mg testtömeg-kilogrammonként. A gyógyszert a művesekezelés megkezdésekor, a szervezetéből kivezető csőbe (az artériás szárba) fogják beadni. Ez a mennyiség általában 4 órás művesekezeléshez elegendő. Szükség esetén azonban kezelőorvosa adhat Önnek egy további, testtömeg-kilogrammonként 0,5-1 mg-os adagot. Amennyiben magas Önnél a vérzés kockázata, kezelőorvosa dönthet úgy, hogy testtömeg-kilogrammonként 0,5 mg-ra vagy testtömeg-kilogrammonként 0,75 mg-ra csökkenti az Ön adagját. Idősek (75 évesek vagy idősebbek) Heveny STEMI kezelésére: Kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember a bőre alá adott (szubkután) injekcióban fogja beadni Önnek ezt a gyógyszert. Az ajánlott adag 0,75 mg testtömeg-kilogrammonként, 12 óránként (naponta kétszer). Az első két injekcióban beadott enoxaparin-nátrium maximális mennyisége 75 mg. Egyéb javallatokban nem szükséges csökkentett adag alkalmazása, kivéve, ha veseproblémák állnak fenn Önnél. Vesebetegségben szenvedő betegek Az adag módosítása szükséges az alábbiakban szereplő információknak megfelelően. Súlyos vesebetegség Súlyosan károsodott veseműködésű (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) betegeknél az adag módosítása szükséges a következő táblázatoknak megfelelően, mivel ebben a betegcsoportban a szervezet enoxaparin-nátriumnak való kitettsége (úgynevezett expozíció) jelentősen megemelkedik. Az adag ajánlott módosítása az enoxaparin-nátrium terápiás dózistartományai esetében Szokásos adagolás Adagolás súlyosan beszűkült veseműködésű betegeknél 1 mg/testtömeg kg naponta kétszer, szubkután 1 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután adva adva 1,5 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután 1 mg/testtömeg kg naponta egyszer, szubkután adva adva Az úgynevezett ST-szakasz emelkedéssel járó akut szívroham (ST-elevációs miokardiális infarktus, STEMI) kezelésére 75 évesnél fiatalabb betegeknél 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os 30 mg-os egyszeri intravénás bólus 1 mg/kg-os szubkután adaggal együtt, amit naponta kétszer szubkután adaggal együtt, amit naponta egyszer 1 mg/kg adagolása követ 1 mg/kg adagolása követ (Az első két szubkután adag mindegyike (Csak az első szubkután adag legfeljebb 100 mg) legfeljebb 100 mg) Akut STEMI kezelésére 75 éves és idősebb betegeknél 0,75 mg/kg naponta kétszer, szubkután adva, 1 mg/kg naponta egyszer, szubkután adva, kezdő kezdő bólus nélkül. bólus nélkül. (Az első két szubkután adag mindegyike (Csak az első szubkután adag legfeljebb 100 mg) legfeljebb 75 mg) 160
Az adag módosítása a megelőzésre alkalmazott dózistartományban Szokásos adagolás Adagolás súlyosan károsodott veseműködésű betegeknél 40 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva 20 mg naponta egyszer, szubkután adva Az ajánlott dózismódosítások nem vonatkoznak a művesekezelés javallatra. Közepes és enyhe fokú veseproblémák Bár közepes (kreatinin-clearance 30-50 ml/perc) vagy enyhe fokban (kreatinin-clearance 50-80 ml/perc) károsodott veseműködésű betegeknél nem szükséges az adag módosítása, a kezelést ajánlott gondosan ellenőriznie az Ön kezelőorvosának. Májbetegségben szenvedő betegek Károsodott májműködésű betegeknél klinikai vizsgálatok hiányában óvatosság szükséges. Testtömeg Elhízott vagy alacsony testtömegű betegeknél nem szükséges az adag módosítása. Gerincközeli (spinális és/vagy epidurális) érzéstelenítés Gerincközeli (spinális és/vagy epidurális) érzéstelenítésben részesülő betegeknél óvatosság szükséges. Szükséges lehet az adag módosítása. Az alkalmazás módja Az előretöltött fecskendő készen áll az azonnali használatra. Ezt a gyógyszert tilos izomba (intramuszkulárisan) beadni. A testen kívüli (extrakorporális) dializáló kör artériás szárába fecskendezve A művese készülék csőrendszerében történő vérrögképződés megelőzése érdekében ezt a gyógyszert a szervezetéből kivezető csőbe (az artériás szárba) fogják beadni, injekció formájában. Intravénás injekciózási technika (kizárólag akut STEMI javallatban) Akut STEMI esetén a kezelést a vénába adott (intravénás) egyszeri gyors injekcióval kell kezdeni, melyet azonnal a bőr alá adott (szubkután) injekció követ. A bőr alá adott (szubkután) injekciózási technika Ezt a gyógyszert általában a bőr alá adott (szubkután) injekció formájában alkalmazzák. Az injekciót legjobb a beteg hanyatt fekvő helyzetében, mély szubkután injekció formájában beadni. A beadás helyét váltogatni kell a hasfal bal, illetve jobb elülső-oldalsó vagy hátsó-oldalsó része között. A tűt teljes hosszában, függőlegesen be kell szúrni a hüvelyk- és mutatóujj közé fogott bőrredőbe. A bőrredőt nem szabad elengedni, amíg az injekció beadása be nem fejeződött. Beadás után az injekció helyét nem szabad dörzsölni. Ha a 20 mg-os vagy 40 mg-os fecskendőt használja, az injekció beadása előtt ne távolítsa el a légbuborékokat a fecskendőből, mert ez az adag csökkenését eredményezheti. Az előretöltött fecskendő kizárólag egyszeri használatra szolgál. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen látható elváltozást észlel az oldat küllemében. Mindegyik használt fecskendőt gyógyszertárakban, illetve kórházakban kihelyezett speciális tartályba kell dobni – háztartási hulladékba nem dobható. 161
Hogyan kell beadni magának a Thorinane injekciót? Ha Ön képes rá, hogy magának adja be az injekciót, kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember megmutatja Önnek, hogyan kell beadni az injekciót. Ne próbálja meg beadni magának az injekciót, ha nem tanították meg rá, hogyan kell. Ha nem biztos benne, hogyan kell csinálni, azonnal beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Mielőtt beadná magának a Thorinane injekciót Ellenőrizze a gyógyszeren a lejárati dátumot. A lejárati dátum után ne használja fel. Ellenőrizze, hogy a fecskendő nem sérült, és a benne található gyógyszer átlátszó oldat. Ha nem, használjon másik fecskendőt. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen elváltozást észlel a készítmény küllemében. Gondoskodjon róla, hogy tudja, mennyit kell befecskendezni. Vizsgálja meg a hasát, és ellenőrizze, hogy az utolsó injekció okozott-e bőrpírt, elszíneződést, duzzanatot, váladékozást, illetve fájdalmas-e még, és ha igen, akkor beszéljen kezelőorvosával vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel. Döntse el, hová fogja befecskendezni a gyógyszert. Az injekció beadásának helyét minden alkalommal váltogassa a has jobb és bal oldala között. Ezt a gyógyszert a has bőre alá kell befecskendezni, de nem túl közel a köldökhöz vagy esetleges hegszövethez (ezektől legalább 5 cm-es távolságot kell tartani). Az előretöltött fecskendő kizárólag egyszeri használatra szolgál. A Thorinane öninjekciózására vonatkozó utasítások 1) Szappannal és vízzel mosson kezet, valamint mossa meg azt a területet, ahová az injekciót be fogja adni. Szárítsa meg a bőrfelületet. 2) Kényelmes helyzetben üljön le vagy feküdjön le, hogy ellazuljon. Ügyeljen rá, hogy lássa azt a helyet, ahová az injekciót adni fogja. Ideális helyszín az injekciózáshoz egy fotel, támlás heverő vagy párnákkal megemelt fejrészű ágy. 3) Válasszon ki egy területet hasa jobb vagy bal oldalán. Ennek legalább 5 cm-re kell lennie a köldökétől az oldala felé. Ne feledje: Ne adja be magának az injekciót a köldökéhez 5 cm-nél közelebbi helyre, illetve már meglévő hegek vagy véraláfutások környékére. Váltogassa az injekció helyén a hasa bal és jobb oldala között, attól függően, hogy legutóbb hová adta az injekciót. 4)
Óvatosan húzza le a tű kupakját a fecskendőről. Dobja el a kupakot. A fecskendő előretöltött, és készen áll a használatra.
Mielőtt beadná magának az injekciót, ne nyomja a dugattyút a légbuborékok eltávolítása érdekében. Ez veszteséghez vezethet a gyógyszer mennyiségéből. Miután levette a kupakot, ügyeljen rá, hogy a tű ne érjen hozzá semmihez. Ez azért fontos, hogy a tű tiszta (steril) maradjon. 5)
Tartsa a fecskendőt abban a kezében, amelyikkel írni szokott (mint egy ceruzát), másik kezével pedig a hasán óvatosan csípje össze a megtisztított területet a mutatóujja és a hüvelykujja között, hogy egy bőrredő keletkezzen.
Ügyeljen rá, hogy a bőrredőt az injekció beadása alatt mindvégig tartsa. 6)
A fecskendőt úgy tartsa, hogy a tű lefelé mutasson (függőlegesen, 90º-os szögben). Szúrja be a tű teljes hosszát a bőrredőbe.
162
7)
Ujjával nyomja le a dugattyút. Ennek hatására a gyógyszer beáramlik a hasfal zsírszövetébe. Ügyeljen rá, hogy a bőrredőt az injekció beadása alatt mindvégig tartsa.
8)
Egyenes vonalban kihúzva távolítsa el a tűt.
Miután beadta magának az injekciót, a véraláfutás elkerülése érdekében ne dörzsölje az injekció beadási helyét. 9)
A használt fecskendőt dobja ki a védőtokjával együtt az éles hulladékok kidobásához biztosított tartályba. Szorosan zárja le a tartály fedelét, és a tartályt tartsa gyermekektől elzárva!
Amikor a tartály megtelt, adja át kezelőorvosának vagy az otthoni gondozását végző egészségügyi szakembernek megsemmisítésre. Ne dobja a háztartási hulladékba! Ha az előírtnál több Thorinane-t alkalmazott Ha úgy gondolja, hogy túl keveset vagy túl sokat alkalmazott a gyógyszerből, azonnal tájékoztassa erről kezelőorvosát, a gondozását végző egészségügyi szakembert vagy gyógyszerészét, még akkor is, ha ez látszólag nem okozott semmilyen problémát. A gyógyszer véletlen túladagolása az intravénás, extrakorporális vagy szubkután beadást követően vérzéses szövődményekhez vezethet. A szájon át alkalmazott enoxaparin rosszul szívódik fel, és még nagy adag alkalmazása esetén sem valószínű, hogy súlyos következményt idézne elő. Ha egy gyermek véletlenül befecskendezi vagy lenyeli ezt a gyógyszert, azonnal vigye őt egy kórház sürgősségi osztályára. Ha elfelejtette alkalmazni a Thorinane-t Ha elfelejtett beadni magának egy adagot, adja be, amint eszébe jut. Ne alkalmazzon egy nap kétszeres adagot a kihagyott adag pótlására. Ha naplót vezet az adagolásról, ez segíthet biztosítani, hogy ne hagyjon ki adagot. Ha idő előtt abbahagyja a Thorinane alkalmazását Fontos, hogy mindaddig folytassa a gyógyszer alkalmazását, amíg kezelőorvosa úgy nem dönt, hogy abbahagyhatja. Ha abbahagyja az alkalmazását, vérrög alakulhat ki, ami nagyon veszélyes lehet. Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. 4.
Lehetséges mellékhatások
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem 163
mindenkinél jelentkeznek. Ha a következő mellékhatások bármelyikét észleli, azonnal mondja el a gondozását végző egészségügyi szakembernek vagy kezelőorvosának, vagy azonnal menjen kórházba: Nagyon gyakori (10 beteg közül több mint 1 beteget érinthet) Nagy mennyiségű vérzés egy sebből. Gyakori (10 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Bőr alatti fájdalmas sötétvörös foltokból álló bőrkiütés, amely megnyomva nem halványul el. Bőrén rózsaszín foltokat is észlelhet. Ezek nagyobb valószínűséggel jelennek meg azon a területen, ahová ezt a gyógyszert befecskendezte. Nem gyakori (100 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Hirtelen kialakuló, erős fejfájás. Ez agyvérzés jele lehet. Hasi érzékenység és haspuffadás. Ilyen esetben vérzés léphetett fel a hasban. Ritka (1000 beteg közül legfeljebb 1 beteget érinthet) Allergiás reakció kialakulása. Ennek tünetei lehetnek: bőrkiütés, nyelés- vagy légzészavar, az ajkak, az arc, a torok vagy a nyelv duzzanata. Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) Gerinccsapolást vagy gerincközeli érzéstelenítést követően bizsergés, zsibbadás, valamint izomgyengeség észlelése, különösen a teste alsó részén. Továbbá a vizelet- és székletürítés akaratlagos szabályozására való képtelenség (vagyis akaratlan vizelet- vagy székletürítés). A lehető leghamarabb szóljon a gondozását végző egészségügyi szakembernek vagy egy orvosnak, ha a következő mellékhatások bármelyikét észleli: Gyakori A szokásosnál könnyebben alakulnak ki a testén véraláfutások. Ezt a vérkép egyik rendellenessége (alacsony vérlemezkeszám) okozhatja. Fájdalom, duzzanat vagy irritáció azon a területen, ahová a gyógyszert befecskendezte. Ez általában néhány napon belül javul. Ritka Ha mechanikus műbillentyűvel él, akkor előfordulhat hogy a gyógyszerrel végzett kezelés nem lesz elégséges a vérrögképződés megelőzésére. Észlelhet nehézlégzést, fáradtságot vagy terhelésre történő kifáradást, mellkasi fájdalmat, zsibbadást, hányingert vagy eszméletvesztést. Ezt a szívbillentyűn képződött vérrög okozhatja. Nem ismert Fáradtságérzés, ájulásérzés, szédülés, sápadt bőr. Ezek vérszegénység tünetei lehetnek. Észlelheti a bőr és a szem sárgás elszíneződését, és vizelete színe sötétebbé válhat. Ezt májbetegség okozhatja. Egyéb mellékhatások, amelyekről beszélnie kell a gondozását végző egészségügyi szakemberrel vagy kezelőorvosával, ha aggódik miattuk: Nagyon gyakori Eltérések a máj működését jelző vérvizsgálati eredményekben. Ezek általában a gyógyszer abbahagyását követően visszatérnek a normális értékekre. Ritka Eltérések a vér káliumszintjében. Ez nagyobb valószínűséggel fordul elő vesebetegségben vagy cukorbetegségben szenvedő betegeknél. Kezelőorvosa vérvizsgálat végzésével tudja ezt ellenőrizni. 164
Nem ismert Ha ezt a gyógyszert hosszú ideig (több mint 3 hónapig) alkalmazza, megnövekedhet a csontritkulás (oszteoporózis) nevű betegség kockázata. Csontritkulás esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő csonttörés. Fejfájás; Hajhullás. Mellékhatások bejelentése Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül. A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban. 5.
Hogyan kell a Thorinane-t tárolni?
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! A címkén és a dobozon feltüntetett lejárati idő után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik. Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Nem fagyasztható! Hígítás után az oldatot 8 órán belül fel kell használni. Ne alkalmazza ezt a gyógyszert, ha bármilyen látható elváltozást észlel az oldat küllemében. A Thorinane előretöltött fecskendő kizárólag egyszer használatos. A fel nem használt gyógyszert meg kell semmisíteni. Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét. 6.
A csomagolás tartalma és egyéb információk
Mit tartalmaz a Thorinane? A készítmény hatóanyaga az enoxaparin-nátrium. 100 mg enoxaparin-nátriumot tartalmaz milliliterenként. 10 000 NE (100 mg) enoxaparin-nátriumot tartalmaz 1,0 ml-es előretöltött fecskendőnként. Egyéb összetevő az injekcióhoz való víz. Milyen Thorinane külleme és mit tartalmaz a csomagolás? 1,0 ml oldat rögzített tűvel és tűvédővel ellátott, klórbutil gumidugóval és fekete polipropilén dugattyúrúddal lezárt átlátszó, színtelen, I-es típusú semleges üvegből készült, beosztással ellátott fecskendőben 2 db vagy 10 db előretöltött fecskendőt tartalmazó csomagolásban kapható. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. A forgalomba hozatali engedély jogosultja Pharmathen S.A., 6 Dervenakion 15351 Pallini Attiki 165
Görögország Gyártó National and Kapodistrian University of Athens, Department of Chemistry, Service Laboratory "Chemical Analysis - Quality Control" Panepistimiopolis Zografou, Athens, Attiki 15771 Görögország A betegtájékoztató legutóbbi felülvizsgálatának dátuma Egyéb információforrások A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján http://www.ema.europa.eu) található.
166