I kötet

I/I kötet 1. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. szeptember 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./I kötet Hódmezővásárhely Integrált Városfejlesztési Stratégia és Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program.............................................................................................................. 2

I/I kötet 2. oldal

Iktatószám: Címzett:

/2009.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Hódmezővásárhely Integrált Városfejlesztési Stratégia és Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program

Az anyagot készítette:

Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda

Az anyagot látta: dr. Korsós Ágnes

Véleményezésre megküldve:

Sokszorosításra érkezett:

2009.08.25

I/I kötet 3. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesterétől Száma:

/2009

Tárgy: Hódmezővásárhely Integrált Városfejlesztési Stratégia és Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város be kívánja nyújtani a Dél-alföldi Regionális Operatív Program keretében a „Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program - I. ütem” című KIEPR-2008-0008/DARFT azonosító jelű pályázatának 2. fordulójához a részletes projektjavaslat dokumentációját. Ennek megfelelően a korábban a pályázat 1. fordulójához összeállított Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) az Irányító Hatóság észrevételei alapján módosításra került. Az IVS összegzi a város eddig elkészült stratégiai anyagait, azokra építve elemzi a megadott módszertannak megfelelően a város helyzetét, megfogalmazza a város jövőképét, meghatározza a célrendszert. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia mellett kötelezően benyújtandó dokumentum az Akcióterületi Terv (ATT), amely tartalmazza a város fejlesztési javaslatát, indokolja annak szükségességét és bemutatja, hogy a kitűzött célt milyen tevékenységek révén, milyen partnerekkel, milyen költségvetéssel kívánja a város megvalósítani. A pályázat 2. fordulójához ez az anyag is módosításra került. A városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a megyei jogú városokkal szemben elvárás, hogy városfejlesztő társaságot hozzanak létre. A társaság 100%-os önkormányzati tulajdonú, melynek fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és fenntartása. A városfejlesztő társaság létrehozásának indokoltsága: − Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít − Fejlesztő társaság önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja, − Középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik − Magántőke bevonására alkalmas szervezet − Tapasztalatot szereznek a városok a városfejlesztő társaság működtetésében − A közszféra és a magánszféra strukturált együttműködését teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban − Lehetővé teszi a városfejlesztés és városrehabilitáció terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között − Lehetővé teszi magántőke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenőrzése mellett megvalósításra kerülő városfejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásába

I/I kötet 4. oldal

− Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékonyabb, szakmai szempontból jobb koordinációval történő felhasználását teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban A pályázati dokumentáció előírásainak megfelelően elkészült az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság közötti megállapodás a városrehabilitációs program megvalósítására a kijelölt akcióterületen. A fentiek alapján kérem a tisztelt Közgyűlést az IVS, az ATT, valamint a Városfejlesztő Társasággal kötendő szerződés megtárgyalására és a mellékelt határozati javaslat elfogadására. Hódmezővásárhely, 2009. szeptember 03. Tisztelettel: Dr. Lázár János polgármester

I/I kötet 5. oldal

Tárgy: Hódmezővásárhely Integrált Városfejlesztési Stratégia és Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program

HATÁROZATI JAVASLAT

1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. által elkészített módosított Integrált Városfejlesztési Stratégiát és Akcióterületi Tervet megtárgyalta és azt elfogadta. 2.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Trornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütem című pályázat projektmenedzsment tevékenységének ellátására vonatkozó, az Önkormányzat és a Városfejlesztési Társaság között kötendő szerződést megtárgyalta és azt elfogadta. 3.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza Dr. Lázár János polgármestert, hogy a pályázattal kapcsolatos további intézkedéseket tegye meg. Hódmezővásárhely, 2009. szeptember 03.

Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatot kapja: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

PH Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő PH Dr. Korsós Ágnes jegyző PH Dr. Végh Ibolya aljegyző PH Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. Irattár

I/I kötet 6. oldal

A…/2009.(…) Kgy.sz. határozat melléklete

Városfejlesztési Szerződés amely létrejött Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének ………/2009. számú határozata alapján egyrészről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata (6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1., képviseli: Dr. Lázár János polgármester; KSH szám: 15354738-7511-321-06; törzsszám: 15354738, bankszámlaszám: Erste Bank Hungary Nyrt., 11600006-00000000-21806849), a továbbiakban: Önkormányzat, másrészről a Hódmezővásárhelyi Városfejlesztési Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky u. 70., képviseli: Dr. Kovács Pál ügyvezető, cégjegyzékszáma: 06-09-012611, adószáma: 14357893-1-06, bankszámlaszám: Erste Bank Hungary Nyrt. 11600006-00000000-30798616), a továbbiakban: Kft. között az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételekkel: 1. A megállapodás tárgya: Az Önkormányzat 2009. október 01. napjától kezdődően határozatlan időtartamra megbízza a Kft.-t a város-rehabilitációs akcióterületek fejlesztésének előkészítésével, azok végrehajtásával és fenntartásával kapcsolatos szolgáltatások és feladatok (továbbiakban: városfejlesztési tevékenység) ellátására a jelen szerződésben rögzítetteknek és eljárási rendnek megfelelően, melyet a Kft. elvállal. Város-rehabilitációs tevékenységnek minősül: a város-rehabilitációs programban támogatási szerződéssel rendelkező projektek megvalósításának menedzselése, az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) időszakos felülvizsgálata, a következő akciótervi időszakra vonatkozó akcióterületi tervek (ATT) előkészítése. A Hódmezővásárhelyi Városfejlesztési Kft. tevékenységének ellátása során - többek között gondoskodik a fejlesztésekhez szükséges és optimális önkormányzati ingatlanportfolióról, közreműködik külső befektetők által megvalósítandó gazdaságfejlesztési elemek integrációjában, valamint beruházói feladatokat lát el az önkormányzati fejlesztések megvalósítása során. 2. A város-rehabilitációs akcióterület meghatározása és a rehabilitáció célja: A város-rehabilitációs akcióterületeket az Önkormányzat az adott akciótervi időszakra vonatkozó Akcióterületi Tervben (ATT) határozattal jelöli ki, figyelembe véve a mindenkori város-rehabilitációs pályázati konstrukció feltételeit, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) foglaltakat. Az Akcióterületi Terv és az abban foglalt fejlesztési projektek az aktuális akciótervi időszakra vonatkozó, az állammal kötött támogatási szerződésben rögzülnek. A rehabilitáció stratégiai céljait az IVS, a fejlesztési célokat az ATT tartalmazza.

I/I kötet 7. oldal

3. A megállapodás területi hatálya: Az 1-2. pontokban meghatározott város-rehabilitációs tevékenység végzésének területi hatályát a hatályos Akcióterületi Tervben (ATT) felsorolt terület jelenti. 4. A Kft. feladatai:

Az 1-2. pontokban meghatározott akcióterületeken a Kft. végzi a városrehabilitációs tevékenységet, a jelenlegi tulajdonosi, kezelői és üzemeltetői jogok változatlanul hagyásával, különösen az alábbiakat: − akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, - az Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálata, karbantartása, − gazdaságfejlesztési elemek integrációja, − a gazdasági partnerek koordinációja, közigazgatási, államigazgatási és civil partnerek koordinációja, lakosság bevonása, − fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), − fenntartás koordinációja, − további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása, − a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlásának előkészítése (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése), − a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), − a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), − az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás, stb.) esetében a beruházói feladatok bonyolításának ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), − a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), − az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzésében, pályázatok és projektek elkészítésében, esetleges bankhitelek felvételében való közreműködés), − adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal). 5.

A felek jogai és kötelezettségei:

5.1. A Kft. a jelen szerződésben meghatározott feladatok ellátása során köteles a tulajdonos döntései által kijelölt keretfeltételek között, az Önkormányzat érdekeinek megfelelően, a jogszabályok, az Önkormányzat rendeletei, belső rendelkezései, a pályázat, és a támogatási szerződésben meghatározott feltételek és útvonalterv szerint eljárni. 5.2. A Kft. ezen feladatok ellátásával kapcsolatos szerződéseket az Önkormányzat érdekeit figyelembe véve, a jelen megállapodásban rögzített eljárási rendnek, illetve a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése önkormányzati rendeleteinek, határozatainak megfelelően köti meg.

I/I kötet 8. oldal

5.3. A Kft. feladatai ellátása során az adásvételi szerződések előkészítése, megkötése, hatósági engedélyek megkérése, hatósági eljárások során az Önkormányzat érdekében és megbízása alapján köteles eljárni. 5.4. Az Önkormányzat az akcióterület fejlesztési céljának, céljainak rendeli alá az akcióterületi tervben érintett ingatlanokat, azok értékesítését, vásárlását, funkcióval való megtöltését a fejlesztések nyomán létesült ingatlanok bérbeadását, (az IVS-ben és ezen belül az ingatlangazdálkodási tervben meghatározottak szerint). A rehabilitációs területen lévő, fejlesztéssel létrejött ingatlanok bérbeadásából származó bevétel kiadásokkal csökkentett összegét az Önkormányzat más célra nem vonja el, ezen bevételeket város-rehabilitációs fejlesztési célra használja fel, és a számviteli nyilvántartásában elkülöníti. 5.5. A feladatok ellátásáért a Kft-t megbízási díj illeti meg, amelynek mértékéről a 8. pont rendelkezik. 6.

Hatáskör- és feladatmegosztás a megállapodást aláíró felek között: Az Önkormányzat hatásköre a stratégiai fejlesztési célok meghatározása, a 3. pontban meghatározott akcióterületen lévő ingatlanok feletti rendelkezés. A Kft. kizárólagos feladata a fejlesztéshez szükséges és optimális ingatlanportfolió összeállítása, az önkormányzati döntést megelőző, ingatlangazdálkodáshoz kapcsolódó előkészítő feladatok ellátása, majd a döntést követő lebonyolítás.

7.

A megállapodást kötő felek közötti együttműködés: - Az Önkormányzat köteles biztosítani a feladatok és szolgáltatások teljesítéséhez szükséges adminisztratív és logisztikai támogatást (meglévő terv és technológiai dokumentációk, műszaki leírások, specifikációk és adatbázisok rendelkezésre bocsátása, folyamatos tájékoztatás nyújtása a szerződés tárgyát érintő körülményekről, a beszerzések megvalósításában érintett szakemberek és szervezeti egységek együttműködésének biztosítása, irat-betekintési jog). - A Kft. köteles biztosítani a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges személyi állományt és infrastruktúrát. - A megállapodás teljesítése során a felek folyamatos együttműködésre, a szükséges információk soron kívüli nyújtására kötelesek. - Az operatív kapcsolattartás a műszaki egyeztető megbeszéléseken történik, azokon túl operatív kérdésekben a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egység vezetőjével köteles a Kft. egyeztetni. - A Kft. köteles feladata ellátásáról és az ügyek állásáról évente tájékoztatni az Önkormányzat testületét (Közgyűlés), - Megállapodást kötő felek a megállapodás hatálybalépését követően külön dokumentumban rendezik a pénzügyi-számviteli dokumentumok, információk és egyéb átadandó munkaanyagok átadás-átvételének rendjét, az eseti-átadás átvételekor pedig a megbízott részéről elvégzendő konkrét feladat-meghatározásokat és intézkedési határidőket, az útvonalterv keretein belül.

I/I kötet 9. oldal

8.

A tevékenység díjazása A Kft.-t a jelen megállapodás 4. pontjában meghatározott város-rehabilitációs tevékenység ellátásáért a benyújtott pályázatban projektmenedzsment költségként meghatározott, 20.000.000,-Ft azaz húszmillió forint összeg illeti meg a támogatási szerződésben a későbbiekben meghatározott ütemezés szerint.

9.

Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdések tekintetében a Ptk. és a vonatkozó egyéb jogszabályok, önkormányzati rendeletek rendelkezései az irányadóak.

Felek jelen megállapodást elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá. Hódmezővásárhely, 2009. szeptember 04.

………………………………………….. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó

………………………………………….. Hódmezővásárhelyi Városfejlesztési Kft. Megbízott

I/I kötet 10. oldal

IVS kiegészítő fejezetek Tartalomjegyzék Kiegészítés 1. pont: 4. Városrész helyzetfeltárás, városrészi SWOT-ok......................................... 11 Kiegészítés 2./ 8. pontok: Városrészi célok elmélyítése, indikátorok ............................................. 15 Kiegészítés 3.pont: Illeszkedés a fejlesztési tervekhez.................................................................... 20 Kiegészítés 4.pont: A célrendszer koherenciája fejezet kiegészítése: ............................................. 21 Kiegészítés 5. pont: Akcióterületek kijelölése, ipari területek fejlesztése....................................... 22 Kiegészítés 6. pont: Környezeti kompenzáció................................................................................. 24 Kiegészítés 7. pont: Ingatlangazdálkodás ........................................................................................ 25 Kiegészítés 9. pont: Monitoring....................................................................................................... 26


Kiegészítés 1. pont: 4. Városrész helyzetfeltárás, városrészi SWOT-ok. 1. Belváros – hódtó városrész SWOT-analízis Erősségek • Széleskörű városi funkciók: adminisztratív, kulturális, oktatási, szociális központ; • Építészeti értékkel bíró épületek • Kulturális funkciók / intézmények koncentráltsága

Lehetőségek • Fejlesztésekhez forrás-szerzési lehetőség a 2007-2013-as fejlesztési periódusban • Forráskoncentráció lehetősége a városrehabilitáció / kultúra és közművelődés, illetve turizmus összekapcsolásával

Gyengeségek • Nagyon jelentős átmenő forgalom • Jelentős levegőszennyezettség • Jelentős zajterhelés • Épített örökség részét képező ingatlanok rossz állapota • Városképet rontó portálok a belső mag területén • A városrészben koncentrálódó egészségügyi intézményrendszer hiányosságai Kockázatok • A fejlesztések elmaradásának következményeként: kulturális város funkció, a város meghatározó versenyképességi elemének gyöngülése

2. Tabán - Tarján SWOT-analízis Erősségek • Történelmi város-szerkezeti elemeket hordozó Tarján; • Városi roma-telepfelszámolási program indult

Lehetőségek • Fejlesztésekhez forrás-szerzési lehetőség a 2007-2013-as fejlesztési periódusban • Országos prioritás a szegregáció felszámolása

Gyengeségek • Város legjelentősebb szeregátumai Tabánban • Alacsony státusú lakosság a szegregátumok területén koncentráltan • Iskolai férőhelyek száma nem megfelelő, infrastruktúra állaga nem megfelelő • A városrészben probléma a csapadékvíz-elvezetés; hiányos a megfelelő infrastruktúra Kockázatok • Deszegregációs folyamat megtorpanása jelentős problémák forrása lehet.


3. Csúcs – Béketelep SWOT-analízis Erősségek • Kertvárosias lakóterület-fejlesztés: Béke-telepi ingatlanprogram • Tudatos önkormányzati fejlesztéspolitika a lakófunkció erősítése mellett a gazdasági funkció háttérbe szorulását, ezáltal jobb minőségű lakófunkciót eredményezett • Téglagyári roma-telep felszámolva

Gyengeségek • Város belső területébe ékelődött, leromló városnegyed • Alacsony státusú lakosság a leromló területen • Csúcs városrész elöregedő lakosságú • Viszonylag magas munkanélküliség • Iskolai férőhelyek száma nem megfelelő, iskola infrastruktúra állaga nem megfelelő • Probléma a csapadékvíz-elvezetés

Lehetőségek • Fejlesztésekhez forrás-szerzési lehetőség a 2007-2013-as fejlesztési periódusban • Szociális városrehabilitációra fordítható források

Kockázatok • Deszegregációs folyamat megtorpanása jelentős problémák forrása lehet. • A Béke-telepi fejlesztések sikertelensége (fiatal családos / családalapítás előtt álló lakosságcsoport vonzása) az elöregedést / népességfogyást nem tudja fékezni

4. Susán Swot analízis Erősségek • A város alközpontja, második városközponti mag a Kálvin tér • Épített örökség jellegzetes épületei • Közösségi, közszolgáltatási funkciók: oktatási, szociális intézmények

Gyengeségek • Szociális és oktatási intézmények koncentrációja, azonban az épületek rossz fizikai állapotban vannak; • A régi városszerkezeti vonásokat őrző, alacsony fekvésű részekben a csapadék/vízelvezetés infrastruktúrája nem megfelelő.

Lehetőségek • Fejlesztésekhez forrás-szerzési lehetőség a 2007-2013-as fejlesztési periódusban

Kockázatok • A városi lakosság elöregedésével egyre nagyobb feladat a szociális problémák megoldása, amennyiben a szociális intézményrendszer nem megfelelő, hosszútávon jelentős többlet-teher a város számára


5. Újváros Swot analízis Erősségek • Domináns, bővülő területen megvalósuló gazdasági funkció, vállalati koncentráció • Ipari Park • közművek

Gyengeségek • Az iparterület megközelíthetősége nem megfelelő: elkerülő út hiánya; ipar-vágány hiánya • Betelt ipari park • Oktatási infrastruktúrával nem megfelelően ellátott városrész • Jelenleg funkció-vesztett Majolika gyár.

Lehetőségek • Fejlesztésekhez forrás-szerzési lehetőség a 2007-2013-as fejlesztési periódusban; • Központi prioritás a vállalatok letelepedésének támogatása, vállalatok fejlődési feltételeinek megkönnyítése

Kockázatok • Az ipari fejlesztések elmaradása a város egyéb fejlesztési lehetőségeit akadályozhatja; • Elmélyülő gazdasági válságban a meglévő cégek leépítéseinek következtében növekszik a munkanélküliség

6. Kertváros, Kishomok Swot analízis Erősségek • Városi rekreációs funkciók koncentráltan, • Minőségi lakókörnyezet, • Kedvező lakófunkcióra alkalmas területek

Gyengeségek • Strandfürdő szezonalitása; • Kishomoki lakóterületek nem kellő mértékben szabályozott fejlődése; • Oktatási infrastruktúrával nem megfelelően ellátott (bővítés és megújítás szükséges) városrész


Kockázatok • Kishomoki „spontán” fejlődés, infrastrukturális és intézményi hiányok, problémák, melyek megoldásának elhúzódása hatványozottan növeli a terheket


7. Külső peremterületek: tanyaközpontok és tanyavilág Swot analízis Erősségek • Tanyasi gyermekek iskoláztatása megoldva; • Mártély természeti értékei • Mezőgazdasági termelő potenciál, hagyomány.


Gyengeségek • Külterületi szegregáció; funkcióvesztett tanyaközpontok • Közmű-ellátottság alacsony volta (nagy teher az önkormányzaton a nagy kiterjedésű terület ellátása); • Alacsony státusú lakosság koncentrációja; • Szociális háló hiányosságai • Mezőgazdaság modernizációjának elmaradása, egyéni / kisgazdaságok vegetálása; • Mártély kihasználatlansága (szennyezett víz problémája) Kockázatok • Szlamosodás, további szegregáció • Gazdasági potenciálvesztés


Kiegészítés 2./ 8. pontok: Városrészi célok elmélyítése, indikátorok 7.Célok Az átfogó cél megvalósulását támogató városrészi részcélok a következők: 1. Belváros - Hódtó: • Fő célok: a város kulturális funkciójának erősítése, a kulturális és közművelődési intézmények rehabilitációja, valamint a szerephez méltó minőségi városi környezet kialakítása. A Belváros a vásárhelyi városrehabilitáció elsődleges akcióterülete. A tervezett projektek részletes ismertetését az Akcióterületi Tervet bemutató fejezet tartalmazza. A városrehabilitáció nem regionális forrásból tervezett kiemelt eleme: Petőfi Sándor Művelődési Központ megújítása az Agora program keretében. Cél a „Mindennap kultúra” program megvalósítása. gazdaságfejlesztés: kulturális turizmus termékfejlesztése az önkormányzati ellátórendszer modernizációja: az Egészséges Vásárhely programhoz szorosan kapcsolódva a Kórház fejlesztése, szakrendelő építése; bölcsődefejlesztés főiskola integrálása a város társadalmába, gazdaságába • A 2015 távlatában a tervezett eredmény mutatók: Légszennyezés csökkenése 50%-kal; Zajszennyezés csökkenése 50%-kal; Diplomások arányának növekedése, célérték: a 25 évesnél idősebb népesség 20%-a diplomás; Vendégéjszakák számának növekedése, célérték: 50 000 db / év; Kulturális intézmények és rendezvények látogatottságának növekedése, célérték: 120 000 látogató / év; A tavasz és az őszi tárlatok látogatottságának növekedése (300%): a két rendezvényen legalább 40 000 látogató regisztrálása. • A 2015 távlatában a tervezett out-put mutatók: felújított Múzeum, Művelődési Központ, Alföldi Galéria, Reforámtus Ótemplom és Görögkeleti templom; forgalomcsillapított Dr Rapcsák András utca; magánberuházások: 1 db szálloda, 1 db üzletház. turisztikai desztináció menedzsment szervezet; szakrendelő megépítése; Oldalkosár utcai bölcsőde bővítése (2 új csoport befogadására alkalmassá tétel) kerámia művészeti és műszaki képzés a főiskolán; 2 db innovációs projekt megvalósítása a helyi vállalatok és a főiskola együttműködésében 2. Tarján - Tabán: • Fő célok: A városrészben egyik legfontosabb probléma a telepszerű, szegregált lakóterület. Ennek értelmében kiemelt cél az esélyegyenlőség növelése / anti-szegregáció: Észak utcai telep felszámolása; Dobó Katalin utca, Gólya utca szegregálódásának megállítása. A városban a hagyományos közlekedési eszköz a kerékpár. Ugyanakkor a városra általánosan jellemző forgalom-növekedés egyrészről, a város és vonzáskörzetét összekötő utak forgalmának növekedése másrészről elengedhetetlenné teszi a városi kerékpárút-hálózat bővítését. Az oktatási intézményrendszerben megtörtént szerkezetváltás következtében a megmaradó iskolák feladatellátásának minőségi feltételeit fokozottan kell biztosítani.


•

•

A városrészben, mint a város gyakorlatilag minden részén hiányos a csapadékelvezető rendszer. Sürgős feladat az elvezetést biztosító átemelő megépítése. Ezek értelmében kiemelt cél az önkormányzati ellátórendszerek modernizációja: 1. városi feladatokat ellátó Közlekedésbiztonsági Centrum kialakítása; kerékpárút hálózat fejlesztése; 2. iskola-felújítás, bővítés; 3. csapadékvíz-elvezetés, átemelő kiépítése; A 2015 távlatában a tervezett eredmény mutatók: a területeken élő ASL lakosság számának csökkenése 50%-kal; a kerékpárutak hosszának növekedése, célérték: 40%-os növekedés; Városi csapadék- és belvízelvezető rendszer bővítése, modernizálása, célérték: 5% korszerűsítése; Modern általános iskolai infrastruktúra, célérték: gyermekek 100%-a megújított / korszerű iskolában tanul. A 2015 távlatában a tervezett out-put mutatók: telepfelszámolás (részletes terv és mutatók az ASZT-ben) megújult Varga Tamás Általános Iskola 1 db Közlekedésbiztonsági centrum kerékpárút megépülése Barattyosig; kerékpáros összeköttetés minőségi fejlesztése Tabán és Béketelep / Csúcs között (Mártélyi úttól Jókai utca felújítása: 3,5 km) Pacsirta u-i átemelő.

3. Csúcs - Béketelep: • Fő célok: E városrészben, Tarján – Tabán városrészhez hasonlóak a problémák. Itt is felmerül a kerékpárút-fejlesztés szükségessége a városra általánosan jellemző forgalomnövekedés, illetve a város és vonzáskörzetét összekötő utak forgalmának növekedése miatt. Az oktatási intézményrendszerben megtörtént szerkezetváltás következtében az átszervezett Szántó Kovács János Általános Iskola feladatellátásának minőségi feltételeit kell biztosítani. E városrészben is, mint a város gyakorlatilag minden részén hiányos a csapadékelvezető rendszer. Sürgős feladat az elvezetést biztosító átemelő megépítése. Mindezek következtében ebben a városrészben is kiemelt feladat az önkormányzati ellátórendszer modernizációja: 1. kerékpárút hálózat bővítése 2. iskolafelújítás és bővítés 3. víz-elvezetés A városrész leromló területének rehabilitációja is kiemelt feladat az elkövetkező közép távú időszakban, ezért a városrészben célként kell meghatározni az esélyegyenlőség / anti-szegregáció célt: szociális városrehabilitációt. A városban ezen a területen jelölt ki az önkormányzat új telkeket a városban élő vagy a városban letelepedni szándékozó fiatal családok számára. Fontos cél a városrészben tehát a lakóterület fejlesztése, magán-erős fejlesztések elősegítése, támogatása. • A 2015 távlatában a tervezett eredmény mutatók: a városi kerékpárutak hosszának növekedése, célérték: 40%-os növekedés; csapadék- és belvízelvezető rendszer bővítése, modernizálása, célérték: 15% korszerűsítése; modern általános iskolai infrastruktúra, célérték: gyermekek 100 %-a megújított iskolában tanul; a területeken élő ASL lakosság számának csökkenése 50%-kal;


népességcsökkenés ütemének lassítása, célérték: a KSH előrejelzéshez képest alacsonyabb, 2020-ig csupán 4 %-os csökkenés (2008-hoz képest); Diplomások arányának növekedése, célérték: a 25 évesnél idősebb népesség 20%-a diplomás. • A 2015 távlatában a tervezett projektek / out-put mutatók: megújult Szent István Általános Iskola kerékpárút megépülése: Teleki út (600 m) csapadékvíz-elvezető hálózat megépítése kiemelten az új parcellák környezetében; esésnövelő átemelő megépítése Mester u. Szántó Kovács u. sarok) Szabadság téri leromlott terület megújul: közterületek, közművek, épületek; mintegy 70 új lakóház megépülése lakossági fejlesztés eredményeként az önkormányzat által biztosított telkeken. 4. Susán: • Fő cél: A városrészben található a város alközpontja, ennek megfelelően számos közösségi és közszolgáltatási funkció. A városrészben koncentrálódó szociális intézmények állapota azonban nem egységes, míg a Szivárvány Szociális otthon nemrégiben újult meg, a KovácsKüry Idősek Otthona alapos felújításra szorul. Az oktatási intézményrendszer átalakításának következtében jelentős szerepet kapott a városrész iskolája, mely kistérségi fenntartásba került, megújítása nem halasztható. A városrész régi településszerkezetű, probléma a vízelvezetés. E városrészben tehát kiemelt cél az önkormányzati ellátórendszer modernizációja, ezen belül: 1: idősek szociális otthonának bővítése; iskolamegújítás/bővítés; 2: belső utak fejlesztése; 3: csapadék- és belvízelvezetés. • A 2015 távlatában a tervezett eredmény mutatók: modern általános iskolai infrastruktúra, célérték: gyermekek 100 %-a megújított iskolában tanul; a megújult utak hosszának növekedése, célérték: 2%-os növekedés; csapadék- és belvízelvezető rendszer bővítése, modernizálása, célérték: 5% korszerűsítése. • 2015 távlatában out-put mutatók: megújult Kovács-Küry Időskorúak Otthona; megújult Klauzál Gábor Általános Iskola; útfelújítás: Róka utca – 400 m, Kistópart u. 1km, Garai utca 450m; Búvár utcai csapadékátemelő. 5. Újváros: • Fő célok: gazdaság-fejlesztés: E városrész a város ipari funkcióval bíró része, melynek fejlesztése elengedhetetlen a város és a városban élők életének / gazdagodásának szempontjából. Ehhez kapcsolódva fontos a vállalatokat befogadó infrastruktúra, az ipari park fejlesztése és bővítése, valamint a terület jó megközelíthetőségének biztosítása: iparvágány kiépítése; elkerülő út megépülése. a városrész területén található a város egyik szimbólumának is tekinthető ipari épülete, a Majolika gyár, melyben funkcióváltást célszerű megvalósítani: a kerámia, mint ipari hagyomány és a kerámia, mint a város kulturális, művészeti arculatát meghatározó képzőművészeti művészeti ág ötvözésével a városrészben a kulturális központi funkció megerősítése fontos cél: Majolika- gyár újrahasznosítása;


e városrészben is fontos az önkormányzati ellátórendszer modernizációja: a tanyaközpontokban fenntartott óvodákat, mint telephelyeket magában foglaló Exner Leó óvoda újjáépítése a 2007 – 2013-as tervezési periódus időszakában megoldandó feladat. • A 2015 távlatában a tervezett eredmény mutatók: Légszennyezés csökkenése 50%; Zajszennyezés csökkenése 50%; Vállalatok fejlődését támogató infrastruktúra nagysága növekszik, célérték: IP + ipari terület 17%-os növekedés; Munkanélküliség csökkenése a városban, célérték: megyei átlag (jelenleg 8%); Vállalkozás-sűrűség növekedése a városban, célérték: 130 db/1000 fő; Társas vállalkozások arányának növekedése a városban, célérték: 40 db/1000 fő; Lakosság jövedelmi szintjének növekedése, célérték: 100 000 Ft egy főre eső SZJA befizetés / év; Modern óvodai infrastruktúra, célérték: gyermekek 100%-a megújított óvodába járhat. • 2015 távlatában out-put mutatók: 33 ha területtel bővült IP; használható - a makói vasútvonalat és az IP-t összekötő – iparvágány, kiépült közúti kereszteződés; 3, 5 km IP feltáró út; Hódmezővásárhelyi Művészeti- Oktatási Központ; új óvoda az Exner Leo Óvoda Nádor utcai épülete helyett. 6. Kertváros: • Fő cél: E városrészben működik a városi Strandfürdő, mely jelenlegi állapotában nem tudja kielégíteni a feléje irányuló igényeket. Az önkormányzati létesítmény bővítése fontos egyrészt a lakosság kiszolgálása, másrészt pedig a város turisztikai kínálatának bővítése érdekében is. Fontos feladat tehát: a Városi Strandfürdő területének fejlesztése az Egészséges Vásárhely Programhoz, illetve az egészségturisztikai fejlesztésekhez kapcsolódva. A város mintaértékű kezdeményezése a városi termálvizes alapú távfűtő rendszer, melynek bővítése a város előtt álló feladat. A városrészben több oktatási intézmény is megújításra szorul. Az itt található bölcsőde nem tud megfelelni a városi igényeknek, nincsen megfelelő számú bölcsődei férőhely. A katolikus egyház által átvett iskolának nincsen megfelelő infrastrukturális bázisa, az önkormányzatnak segítenie kell az Egyházat az iskola megújításához szükséges források megszerzésében, s ezzel párhuzamosan bővítenie kell a középfokú iskola által használt régi iskolaépületet. Mindezek fényében e városrészben is a legfontosabb cél az önkormányzati ellátórendszer modernizációja. • A 2015 távlatában a tervezett eredmény mutatók: A strandot igénybe vevők számának növekedése, célérték: 300% -os növekedés; A távfűtőrendszerben felhasznált gáz csökkenése, célérték: 75%-os csökkenés a város teljes hálózatának tekintetében; Modern általános iskolai infrastruktúra, célérték: gyermekek 90%-a megújított iskolában tanul; • 2015 távlatában output mutató: 1. Egészség Központ; Fedett élményfürdő 2. új termelő - visszasajtoló termál kút építése 3. katolikus egyház által új épületben működtetett, önkormányzattól átvett Kertvárosi Általános Iskola; a Corvin Mátyás Szakközépiskola bővítése a régi önkormányzati


általános iskola tantermeivel; a Bölcsőde bővítése: 2 új csoport befogadási feltételeinek kialakítása. 7. Külső peremterületek: tanyaközpontok és a tanyavilág • Fő cél: 4. E városrészben egyértelműen egymáshoz kapcsolódik az antiszegregációs és az önkormányzati ellátórendszer modernizációjára vonatkozó városi célrendszer: a városrészben kiemelten fontos a hiányzó közművek kialakítása; nagyon fontos a tanyaközpontok megközelíthetőségének biztosítása (ide értve a mezőgazdasági feltáró utak kialakítását is), valamint a megfelelő – és jelenleg hiányos - oktatási és szociális ellátórendszer rendelkezésre állítása. 5. A várost körülölelő tanyavilághoz kapcsolódnak a város mezőgazdasági adottságaira és hagyományaira épülő kisgazdaságok, melyek szervezettsége, gépellátottsága, így termelékenysége alacsony. E folyamatok elősegítése, támogatása nagyon fontos. Egyértelmű cél a városrész fejlesztésében a gazdaságfejlesztés, ezen belül a mezőgazdaság fejlődésének elősegítése mellett a turizmus / turisztikai termékfejlesztés Mártély adottságainak kihasználása. • A 2015 távlatában a tervezett eredmény mutatók: a területeken élő ASL lakosság számának csökkenése 50%-kal; 100%-os közműellátottság; Lakosság jövedelmi szintjének növekedése, célérték: 100 000 Ft egy főre eső SZJA befizetés / év városi átlag; Mártélyon az eltöltött vendégéjszakák számának növekedése 200%-kal. • 2015 távlatában out-put mutatók: teljes külterületi lakosságot ellátó közmű-hálózatok 31 km mezőgazdasági feltáró út 2 új szövetkezés megalakulása a vízszennyezés megszűnik Mártélyon; tanösvények kialakítva.


Kiegészítés 3.pont: Illeszkedés a fejlesztési tervekhez 8.1. Illeszkedés Az IVS-ben meghatározott általános célok, illetve az egyes városrészekre lebontott városrészi célok rendszerükben illeszkednek a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 206/1998. (09.03.) Kgy.sz. határozatával elfogadott Településszerkezeti tervéhez. A Településszerkezeti terv részleges módosításai, a fejlesztési szándékok, az infrastruktúra változások, a változó gazdasági szabályozók, a lakosság számának és összetételének alakulása szükségessé tették a város településrendezési eszközeinek teljeskörű megújítását. Ennek keretében a város 2007-ben indította az érvényben lévő Rendezési Tervének felülvizsgálatát. A folyamat első lépéseként, gyakorlatilag az IVS készítésével párhuzamosan folyt a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció kidolgozása. A tervek készítésével megbízott szakértők között, illetve a tervezők és a város szakértői között számos egyeztetésre került sor annak érdekében, hogy a város új fejlesztési dokumentumai összhangban legyenek egymással, ne legyen szükség a későbbiekben módosításokra. Ennek értelmében és ilyen elvárásokkal a Közgyűlés 2008. június 19-i rendkívüli ülésén, azaz egy napon fogadta el a két dokumentumot, a 35/208 és 36/2008. (06.19.) Kgy.sz. határozataival. A város jelenleg érvényes Rendezési Terve illeszkedik a jelenleg érvényben lévő Megyei Rendezési Tervhez, melynek illesztése folyik a 2008-ban módosított Országos Területrendezési Tervhez. A város szándékai szerint ezen illesztési folyamatot követően kerül sor Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Rendezési Terve megújítására, mely tehát a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepcióra és az IVS-re épülve fog elkészülni. Az IVS-ben foglalt célok megvalósítására vonatkozó konkrét akcióterületi projektek megvalósíthatóságának érdekében a legfontosabb módosítási pontok a közútfejlesztésekhez (belvárosi forgalomcsillapítás, forgalomelterelés; ipari feltáró út, kerékpárutak stb.), illetve az ipari fejlesztésekhez (IP bővítés, iparvágány stb.) fognak kapcsolódni. Az IVS a településfejlesztési koncepcióval való összhangon túl épül, ezáltal illeszkedik a város közelmúltban elkészült, az ágazati helyzetfeltárásra vonatkozó fejezetben idézett stratégiai dokumentumaihoz is.


Kiegészítés 4.pont: A célrendszer koherenciája fejezet kiegészítése: 8.2. A célrendszer koherenciája Az előző fejezetekben vázolt célrendszer koherenciáját egyértelműen biztosítja, hogy a benne foglalt célok egy logikus vezérfonalra épülnek fel. Jelen stratégia integrált stratégia, mely komplex feladatnak tekinti a város fejlesztését, mely tematikus / integrált és nem ágazati típusú célok mentén megvalósítandó integrált programok végrehajtását feltételezi. A meghatározott tematikus célok megvalósulása a város megtartó- és vonzereje növekedését szolgálják. A célok elérését biztosító fejlesztések jellemzően funkcióerősítő fejlesztések lesznek. A szociális városrehabilitáció eredményeként lakófunkció erősödés várható Susán városrészben. Telepfelszámolásra kerül sor Tabánban. Városi szintű funkcióvesztés nem történik, a középtávú program nem befolyásolja a funkciók kialakult, elfogadott és alapvetően megfelelő rendszerét, zárványok nem keletkeznek: elsősorban a városi, közösségi és gazdasági funkciók erősítése valósul meg. A legfontosabb változásnak a Belváros / Óváros tekintetében kell bekövetkeznie. A Belváros közösségi (kulturális intézmények megújítása), gazdasági (magánerős fejlesztések keretében megvalósuló szállodafejlesztés, irodaház fejlesztés), valamint városi (közterületek fejlesztése, forgalomcsillapítás) funkcióinak erősödését fogja eredményezni a rehabilitációs program: a város központi része a kulturális város méltó központjává válik. A városrészben megvalósuló fejlesztések a területre eddig is jellemző funkciókat erősítik, a megfogalmazott célok megvalósulása egyértelműen hozzájárul, sok esetben előfeltétele a többi városrészben megvalósuló fejlesztéseknek, városrészi célok elérésének. Minőségében változik Tabán / Tarján városrész lakófunkciója a szegregátum / leromlott területek felszámolásával, erősödik a közszféra funkció az iskola-felújításnak köszönhetően, illetve a városi funkciók a kerékpárút-fejlesztés révén. A megfogalmazott célok megvalósulása elsősorban funkcióerősítést eredményez, azaz a vonatkozó fejlesztések meglévő hiányt pótolnak, illeszkedve a város egészére kijelölt célokhoz, koncepciókhoz (antiszegregáció, oktatási intézményrendszer reformja, város egészére vonatkozó kerékpár-fejlesztési elképzelések). Béketelep / Csúcs városrészben a lakófunkció erősödik a magánerős fejlesztéseken keresztül, ezt támogatják az önkormányzat városi és közszféra funkciókat érintő fejlesztései (kerékpárút, iskola, csapadékelvezetés). E fejlesztések következtében erősödik a városrész gazdasági funkcióvesztése, ez azonban tudatos városfejlesztési döntés, melynek mintegy ellenpontja az Újvárosban célként kitűzött gazdaságfejlesztés. Újvárosban a város fejlesztési tervei szerint kijelölt elsődleges ipari területrészen kiemelt szerepet kap a gazdasági funkciók erősítése, melyeket városi funkciók fejlesztése kísér. E városrészben a meglévő lakófunkció kiszolgálásának biztosítása érdekében a közszféra funkció erősítése is cél (óvodafejlesztés). Az Újvároshoz kapcsolódó, de a város egészére nézve jelentős cél és kapcsolódó fejlesztés az úthálózat bővítése, elkerülő út fejlesztése, mely elsősorban az ipari területek kiszolgálását, de egyben a teljes belváros forgalom-terhelését csökkenti. Susánban a szociális városrehabilitáció lakó és városi funkciókat erősítő fejlesztései mellett a közszféra funkció és a városi funkciók erősítése történik (szociális fejlesztések, úthálózat fejlesztése, csapadékelvezetés), a kitűzött célok illeszkednek a városi stratégiák területi vonatkozású célrendszerébe, a városrészek közötti feladatmegosztás szerint az ebbe a városrészbe koncentrálódó szociális intézmények fejlesztése, mint cél a teljes városi lakosság szempontjából prioritást élvez. Kertvárosban, a város egyik legfontosabb rekreációs területén funkcióerősítő gazdasági, városi és közszféra fejlesztések kapcsolódnak egymáshoz: legfontosabb fejlesztés az egészségügyi és rekreációs intézményfejlesztés a strand területén; cél a turisztikai hasznosítás mellett a városi lakosság minőségi kiszolgálása. E fejlesztéshez is kapcsolódik az önkormányzati intézményrendszer és szolgáltatások modernizációjára vonatkozó célokat szolgálni hivatott termálkút kialakítása. A


közszféra-funkció erősítésére vonatkozó cél egyértelműen illeszkedik a városi oktatási intézményi reform koncepcióba. A kishomoki területre tervezett szabályozott fejlesztés spontán kialakult funkciókat erősít meg, cél a terület lakófunkcióinak erősítése (ez a rekreációs funkciók gyengülésével jár, ugyanakkor minőségi lakóhelyek jöhetnek létre). A Külterületeken komplex funkcióerősítés a cél, a közműhálózat, a közszféra fejlesztései, a városi típusú útfejlesztések, valamint a gazdaságfejlesztés eszközei e területeknek a távolság miatt természetes önellátását / önállóságát (óvoda, szociális háló stb.), másrészről pedig a központi városszövethez való kapcsolódását segíti elő. A komplex funkcióerősítés ebben az esetben a zárványterület kialakulásának szab gátat. Kiegészítés 5. pont: Akcióterületek kijelölése, ipari területek fejlesztése 9.3. Ipari területek fejlesztése A város egyik kiemelt tematikus célja a gazdaságfejlesztés. Az IVS gazdasági fejezetében bemutatott, az önkormányzat hatáskörébe tartozó, megvalósítható fejlesztési eszközök közül az egyik legfontosabb a megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása egyrészt a már a városban működő, másrészt a potenciális befektető cégek számára. Ennek értelmében a középtávon eredményeket hozó, az előzőekben bemutatott fejlesztendő akcióterületek mellett 3. akcióterületként a város az újvárosi ipari városnegyed területét jelölte ki. A fejlesztések megvalósításához a város strukturális alapokból származó forrásokat (ROP, GOP), állami forrásokat, valamint saját forrásokat kíván bevonni. Az infrastruktúra kialakítására vonatkozó beruházásokat követően a területen magánerős fejlesztésekre kerülhet sor. Az önkormányzat által megvalósítandó projekt-elemek fő céljai: • az Ipari Park területének bővítése: a városban már működő, illetve a potenciális betelepülők számára közművekkel ellátott ingatlan biztosítása; • az ipari park / ipari terület megközelíthetőségének javítása; a Belvárosi területeket terhelő átmenő forgalom elvezetése az ipari feltáró, illetve a megújuló 4415-ös utakon keresztül; • az ipari park / ipari terület megközelíthetőségének javítása: iparvágány kiépítése. Tervezett tevékenységek: Projekt-elem Becsült költség Ipari Park bővítése 30 ha-os 600 millió Ft területtel. Ipartelepi feltáró út építése.

640 millió Ft

4415-ös állami út felújítása

500 millió Ft

Iparvágány kiépítése

550 millió Ft

Eredmény Mintegy 200 ha közművesített terület áll a vállalatok rendelkezésére. 47. sz. főút (illetve ezen keresztül az M43 / Helsinki folyosó) közvetlen elérhetősége az ipari területről a belső városi részek érintése nélkül. az M43-hoz Makó / Románia felé való közvetlen kapcsolódás megteremtése. Hódmezővásárhely – Makó fővágány közvetlen elérhetősége az ipari


területről. Összesen

2 290 millió Ft

A megvalósuló önkormányzati projektek várhatóan jelentős magán erős fejlesztéseket fognak indukálni. Az eddig a városnegyedben megvalósított önkormányzati fejlesztések hasznosságát jól mutatja, hogy az utóbbi időszakban 13 ipari csarnok épült meg és további 8 áll építés vagy építésre előkészítés alatt (együtt megközelítőleg 29 ezer m2 az Ipari Park jelenlegi területén). A fentiekben bemutatott további fejlesztések eredményeként megvalósuló legjelentősebb beruházás a gazdasági fejezetben részletesen bemutatott, a Central-Biofuels Kft. által megvalósítandó 42 milliárd forintnyi növényolaj-üzem építése lesz 2009-ben.


Kiegészítés 6. pont: Környezeti kompenzáció 8.4. Környezeti kompenzáció 4. Környezeti kompenzáció Az IVS-ben foglalt célok, illetve megvalósulásukat eredményező intézkedések / akciók meghatározása során a város fontosnak tartotta a környezet/védelmi szempontok figyelembe vételét, hiszen • a város számára kiemelkedően fontos a korszerű önkormányzati szolgáltatások mellett a minőségi környezet által is meghatározott kedvező élettér biztosítása a lakosság számára; • a városnak és a lakóknak ma is egyik legfontosabb megélhetési forrása a gazdálkodás. A fenntarthatóság szempontjából nagyon fontos a környezetvédelmi / tájvédelmi szempontok figyelembe vétele; • a térség egyik megoldandó feladata a környezet- és tájkímélő, egyben a lakosság és a gazdaság érdekeit is figyelembe vevő vízgazdálkodás. Ennek egyebek mellett feltétele a szennyezés megakadályozása, a vízzel való gazdálkodás, a termálkincs hasznosítása stb. • a térség egyik kiemelt vonzereje a természeti környezet, melynek védelme tehát gazdasági szempontból is fontos. Mindezeknek figyelembe vételével már a stratégiakészítés során szempont volt a projektek meghatározásánál azok környezeti hatásainak vizsgálata, s szükség a kompenzációs feladatok kijelölése. Az IVS-ben, illetve az ATT-ben meghatározott projekt-elemek egyikének sincsen a környezetet károsító hatása: • a város-rehabilitáció elsődleges területe a Belváros, a programnak már első fázisában szerepel a terület forgalom-csillapítása, a kiugró környezeti terhelést jelentő átmenő forgalom mennyiségének csökkentése; • a város legtöbb területén probléma a bel- és csapadékvíz elleni védekezés, illetve a víz további hasznosítását lehetővé tevő elvezetés: a kiemelt városrészi célok között került meghatározásra az önkormányzati ellátó rendszerek modernizálásának részeként a vízügyi rendszerek átfogó fejlesztése, ami csak a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével lehetséges; • szintén az ellátórendszer modernizációjának vagy a kulturális város-rehabilitáció részeként kerültek meghatározásra az intézményfejlesztési és megújítási projektek, melyek célja az épületek megújítása az energiahatékonyság szem előtt tartásával; • a gazdaságfejlesztési projektek egyik része a turizmusfejlesztéshez, a kultúra mellett az aktív turizmus kínálatának fejlesztéséhez köthetőek: a turisztikai fejlesztések csak a környezet, a természeti örökség védelmének és megőrzésének feltételeinek figyelembe vételével működhetnek hosszú távon. Speciális terület a gazdaságfejlesztési típusú célok és projektek másik része: fontos egyrészt, hogy a Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció ajánlásaival egybevágóan az ipari jellegű fejlesztések a városban kijelölt déli ipari területekre koncentrálódnak, így környezetkárosító hatásuk minimális. A fejlesztéseknek azonban szinte előfeltétele az elkerülő út megépítése, melyre a városnak nincsenek pénzügyi forrásai. A gazdasági fejlesztések szükségesek, így az ígéretek szerint központilag támogatott útfejlesztés hiányában további környezeti terhelésre kell számítani a város területén. A mezőgazdaság fejlesztésénél kiemelt szempont a tájvédelem, a természeti- táji adottságoknak megfelelő tájhasználat, gazdasági struktúra kialakítása. A mezőgazdasági típusú fejlesztési projektek esetében megfelelően figyelembe kell venni ennek érvényesülését. E tájvédelmi szempontok miatt is fontos mind a vízgazdálkodási rendszer és infrastruktúra modernizálása, mind pedig a városi zöldfelületek nagyságának növelése és a térségi erdőtelepítés.


A középtávú városrészi fejlesztések környezeti hatásai: 1. A belvárosi akcióterületen fejlesztései egyértelműen a terület környezeti terhelésének csökkenését eredményezik. A megvalósuló forgalomcsillapítás a Belváros zaj- és levegőszennyezés mennyiségét csökkenti. A belső mag önkormányzati intézményeinek felújítása kedvező hatású az energiahatékony technológiák (korszerű nyílászárók, hőszigetelés) használata miatt. 2. A belvárosi terület mellett Tabán – Tarján, Csúcs, Susán, Újváros, Kertváros területére is tervezett önkormányzati intézményi modernizáció (iskola-, óvoda-, szociális intézmények) szintén kedvezően befolyásolja a város környezeti állapotát. Ezek a fejlesztések a kötelezően előírt energia-hatékony technológiák használata miatt mind hozzájárulnak a város lakosságát és a környezetét érő terhelés csökkenéséhez. 3. A Tabán – Tarján, illetve Csúcs városrészekbe tervezett kerékpárutak a környezetet szennyező motorizált közlekedést hivatottak kiváltani. 4. A városnak a Belváros kivételével minden részében tervezett, a csapadékvíz-elvezető rendszer megújítására vonatkozó céljai is egyértelműen a környezet terhelésének csökkenését fogják eredményezni. 5. A város központi belterülete 100%-ban csatornázott, a 2015 távlatában tervezett, az egyéb belterületek (tanyaközpontok, Mártély - üdülőterület) csatornázására vonatkozó célok megvalósulása szintén a környezeti terhek csökkentésével fog járni. 6. Kertváros városrész fejlesztési céljai között szerepel az önkormányzati ellátórendszerek modernizációja, ezen belül a városi távfűtő művek igényeit is kiszolgáló új termál kút fúrása. A kútból kinyerhető termálvíz - megújuló energia – hasznosítása szintén pozitív környezeti hatású, jelentős emisszió-csökkentést eredményezhet. (Vásárhelyen a visszasajtolás megoldott). 7. Az Újvárosba tervezett ipari fejlesztések szintén kedvező környezeti hatásúak: az ipari tevékenységek koncentrációja – egyben Csúcs – Béketelep városrész gazdasági funkcióinak csökkenése -, az ipari feltáró út és az iparvágány megépítése a belső területek zaj- és légszennyezettségét, a lakóterületek környezeti szempontú védelmét szolgálják. Kiegészítés 7. pont: Ingatlangazdálkodás 10.1

Ingatlangazdálkodási terv

Az IVS-t kiegészítő részletes fejlesztési tervek kidolgozását az Akcióterületi Tervek / Operatív Programok fogják tartalmazni. Az akcióterületeken, illetve a város teljes területén a városrehabilitációs program kiegészítéseként megvalósuló ingatlanfejlesztés típusú programok komplex tervezésére szolgál az ingatlangazdálkodás terv. A város jelenleg nem rendelkezik ilyen dokumentummal, a város vezetése 2008 negyedik negyedévében szándékozik a tervet elkészíteni a saját tulajdonú ingatlanjainak vonatkozásában. A terv meghatározó részei a város és elsősorban az első fejlesztési akcióterületek önkormányzati ingatlanjainak állapot-felmérése, a tulajdoni viszonyok tisztázása, a hasznosítási lehetőségek megállapítása, javaslattétel a hasznosításra (tulajdonban tartás, bérbeadás, eladás). Az ingatlangazdálkodási terv háttér elemei: 1. a város rendelkezik lakásgazdálkodási koncepcióval; 2. folyamatosan gazdálkodik és bővíti lakásvagyonát; 3. a rendezési tervben foglaltaknak megfelelően gazdálkodik beépített és beépítetlen ingatlanjaival, épületállományával;


4. folyamatosan figyelemmel kíséri az épületállomány minőségi paramétereit, s előirányozza a szükséges (pl. energiahatékonyságot is eredményező, megvalósítható fejlesztéseket). Az ingatlangazdálkodási terv az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével fog készülni. Az IVS e helyen a tervnek csak az akcióterületi fejlesztések szempontjából legfontosabb elemeit, a megoldandó problémákat emeli ki: 1. a belváros központjában, kiemelten az akcióterület környezetében már középtávon el kell érni a magán tulajdonban levő lakó és kereskedelmi célú épületek külső megújítását: a megújított kulturális intézményekhez méltó megjelenés biztosítását. Ennek eszköze az ott található önkormányzati épületek megújítása, ezáltal pl. a terület felértékelődésének indítása; 2. a belvárosi fejlesztések nyomán még inkább felértékelődő, használatban nem lévő önkormányzati ingatlanok hasznosítása (pl. szakorvosi rendelő, volt mozi épülete, Andrássy úti irodaház stb.) a lakásgazdálkodási koncepcióban foglaltaknak megfelelően az önkormányzati lakásvagyon további bővítése, a meglévő állomány minőségi megújítása; a szociális város-rehabilitáció keretében: lakásméret és komfortfokozat növelése az önkormányzati tulajdonú lakások esetén, melynek érdekében szükséges az önkormányzati lakásvagyon további bővítése; az önkormányzati lakó ingatlanokon belül a szociális bérlakás-típusú lakások mellett a fiatal diplomás családosok számára kínált lakások számának növelése; telepfelszámolás: a telepen élők elhelyezése; ellátórendszer fejlesztése: az intézményi reformok keretében az összevonások következtében kiürült épületek (pl. iskola) megfelelő hasznosítása; 3. közterületek megújítása, zöldfelületek növelése az akcióterületen és a városban általában; 4. gazdaságfejlesztés: az ipari / kereskedelmi területek további bővítése érdekében területszerzés, illetve ingatlanértékesítés; 5. a közműhálózat fejlesztéséhez szükséges feltételek kialakítása. Az elkészült ingatlangazdálkodási terv az IVS mellékletét képezi. Kiegészítés 9. pont: Monitoring 10.6 A stratégia megvalósulásának folyamata, monitoring Az IVS a városban folyó stratégiai tervezés 2008.évi összegzése, az eddigi tervezési munkák alapján, az eredmények figyelembe vételével meghatározza a legfontosabb irányokat, s horizontot nyújt a további finomra hangolásoknak. A város számára az IVS e szempontból nyitott stratégia, melynek bizonyos elemei a továbbgondolás, bizonyos elemei az operatív megvalósítás kiinduló pontjai. Az IVS egyik operatív kibontása a Belvárosra vonatkozó Akcióterületi terv, melynek projektjeit a Városfejlesztő kft. és együttműködő partnerei valósítják meg. Az önkormányzat a további operatív lépéseket a megfelelő szervezeti feltételek biztosítását követően a meghatározott célterületekhez kapcsolódva fogja indítani. Ezek az operatív lépések egyrészt beruházási típusú, másrészt nem beruházási típusú, tehát alacsonyabb költségigényű, adott esetben támogatási források nélkül is életképes projektek megvalósítását jelentik. Az IVS-ben megfogalmazott célokat és a megvalósulás mikéntjét / eredményeit a város vezetése 4 – 5 évenként kívánja felülvizsgálni. Az első aktualizálásra célszerűen a jelenlegi uniós tervezési periódusban megvalósuló első eredmények ismeretében, illetve a következő tervezési periódusra


felkészülést segítendő, 2011 – 12 körül kerül majd sor. A tendenciák kimutatása, az eredmények számszerűsítése a jelen dokumentumba foglalt statisztikai adatok, mint a monitoring kiindulási adatai és az akkor mért adatok összevetésével történik. Az első áttekintés feladat az indikátorok felülvizsgálata, illetve az IVS bevezetőjében részletesen ismertetett problémák miatt helyenként nem releváns adatok felülvizsgálata. Cél, hogy a városnak a fejlődés előrehaladását számszerűen mérni képes egységes adatbázisra támaszkodó monitoring rendszere alakuljon ki. Célszerű az egyes kapcsolódó operatív programok éves értékeléséhez kapcsolódva a tervezett fejlődés előrehaladásának értékelése, azaz IVS éves áttekintése. Az áttekintés során cél az indikátorok vizsgálata, a város rövid távú fejlődésének értékelése. Az áttekintés során a monitoring rendszer jelenlegi problémái miatt az éves önkormányzati / intézményi adatszolgáltatások mellett célszerű különböző egyéb adat-forrásokra támaszkodni. Az első időszakban az értékelések elsősorban a könnyen mérhető eredmény-, illetve elsősorban az out-put típusú mutatók / indikátorok számbavételére épülnek. Ha az áttekintés során jelentős eltérések mutatkoznak, célszerű az IVS korrekciója. A stratégiai típusú módosításokra azonban csak a 3 – 5 éves aktualizálás során kerül majd sor. Az operatív programok, a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program, valamint a Mindennap Kultúra! Program operatív megvalósítását a Városfejlesztő kft. végzi. Az IVS és a kapcsolódó monitoring rendszer éves áttekintését is e szervezet vállalja föl. A Városfejlesztő kft. ezt a munkát a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda, a Jogi- Közbeszerzési és Oktatási Iroda, illetve a Városstratégiai Iroda felügyeletével végzi. A szervezeti egységek vezetői közösen jegyzik a közgyűlés elé terjesztendő beszámolókat.


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Akcióterületi Terv Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program 2009. augusztus 24.


Készítette: HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: [email protected] www.hbheuroconsulting.hu


Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE 32 1.1. A város jövőképe ...............................................................................................................32 1.1.1 A város szellemisége..............................................................................................................32 1.1.2 A város vezetése, társadalma .................................................................................................33 1.1.3 A város szerepe a magyar városok hálózatában, térségi kapcsolatok....................................33 1.1.4 A kultúra, mint a város húzó ágazata.....................................................................................33 1.1.5 A város gazdasága..................................................................................................................34 1.1.6 A város fejlődése....................................................................................................................34 1.2. A város átfogó céljai ..........................................................................................................35 1.3. A város tematikus céljai.....................................................................................................35 1.4. Minden Nap Kultúra! Program ..........................................................................................36 2.A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 38 2.1. Akcióterület kijelölése .......................................................................................................38 2.2. Jogosultság igazolása .........................................................................................................38 2.3. Akcióterület szabályozási tervének áttekintése..................................................................39 3.HELYZETELEMZÉS 40 3.1. Településszerkezet .............................................................................................................40 3.2. A lakónépesség jellemzői...................................................................................................41 3.2.1 Korstruktúra ...........................................................................................................................42 3.2.2 Iskolai végzettség...................................................................................................................42 3.2.3 Foglalkoztatás ........................................................................................................................42 3.2.4 Lakáshelyzet...........................................................................................................................43 3.3. Gazdaság, vállalkozások ....................................................................................................43 3.4. Városközponti funkciók.....................................................................................................43 3.4.1 Kulturális-közösségi funkciók ...............................................................................................43 3.4.2 Adminisztratív funkciók ........................................................................................................46 3.4.3 Egészségügyi-szociális funkciók ...........................................................................................47 3.4.4 Oktatási funkciók ...................................................................................................................48 3.5. Közlekedés, környezeti problémák ....................................................................................49 3.5.1 Közlekedés .............................................................................................................................49 3.5.2 Környezeti problémák............................................................................................................51 3.6. Összefoglalás .....................................................................................................................52 3.7. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása................................................53 4.FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK 56 4.1. Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai .......................................................................56 4.1.1 Hódmezővásárhely fejlesztési céljai ......................................................................................56 4.1.2 Az akcióterület fő fejlesztési és részcéljai .............................................................................57 4.1.3 Minden nap kultúra! Program ................................................................................................58 4.1.4 Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program .........................................................59 4.2. ROP városrehabilitációs pályázat - első pályázati forduló (2007-2008) ...........................60 4.2.1 Összefoglaló a tervezett beavatkozásokról ............................................................................60 4.2.2 Helyszínrajz ...........................................................................................................................61 4.2.3 Tornyai János Múzeum felújítása, bővítése...........................................................................62 4.2.4 Alföldi Galéria felújítása........................................................................................................65 4.2.5 Görögkeleti templom homlokzatának felújítása ....................................................................66 4.2.6 Dr. Rapcsák András utca........................................................................................................67 4.2.7 Minden Nap Kultúra! Program részletes kidolgozása ...........................................................69 4.2.8 Vásárhelyi Kulturális Portál...................................................................................................73


4.2.9 Összefoglaló költségvetés ......................................................................................................74 4.2.10 Bevonandó partnerek .............................................................................................................75 4.2.11 Az Önkormányzat által ellátandó feladatok...........................................................................75 4.3. A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek .........................................................76 4.3.1 Hódudvarház építése ..............................................................................................................76 4.4. Kapcsolódó fejlesztések a közszféra megvalósításában ....................................................77 4.4.1 ROP városrehabilitációs pályázat - második pályázati forduló (2011-2012) ........................77 4.4.2 ROP városrehabilitációs pályázat – szociális városrehabilitáció (2011-2013)......................77 4.4.3 Egyéb kapcsolódó fejlesztések...............................................................................................78 4.5. Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek ..........81 4.6. Tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez .........................................82 4.7. Városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve...........................................................84 4.7.1 Projekt menedzsment lebonyolítása.......................................................................................84 4.7.2 Kiviteli tervek elkészítése ......................................................................................................84 4.7.3 Kivitelezésre, illetve eszközbeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatása ........84 4.7.4 Kivitelezési munkák...............................................................................................................84 4.7.5 Városrehabilitációt támogató szemléletformáló és marketing akciók ...................................85 4.8. Tervezett fejlesztések várható hatásai................................................................................85 4.8.1 Társadalmi-gazdasági hatások ...............................................................................................85 4.8.2 Esélyegyenlőségi hatás ..........................................................................................................85 4.8.3 Környezeti hatások.................................................................................................................86 4.9. Monitoring mutatók ...........................................................................................................87 4.10. Illeszkedés a szabályozási tervekhez .............................................................................88 4.11. Kockázatok elemzése.....................................................................................................88 4.12. Partnerségi egyeztetések ................................................................................................89 5.MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 91 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása.............................................................91 5.1.1 Kompetenciák ........................................................................................................................91 5.1.2 Jogi háttér...............................................................................................................................91 5.1.3 Feladatok................................................................................................................................92 5.1.4 ROP pályázat menedzselése...................................................................................................92 5.2. Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása ...........93 5.3. Üzemeltetés, működtetés ...................................................................................................94 5.3.1 Szervezeti terv........................................................................................................................94 5.3.2 Fejlesztési tevékenységek és szolgáltatások működésének leírása........................................95


1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) az Előzetes Akcióterületi Tervvel (EATT) párhuzamosan készült, a város stratégiáinak összegzésére, azok továbbfejlesztésére épülve. Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekben foglalt operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró városi operatív programok: a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program és a Minden Nap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása a városban. Az IVS megfelel az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által készített Városrehabilitáció 2007-2013. Kézikönyv a városok számára (2007. október) című tanulmány módszertani előírásainak, követi az előírt szerkezetet és megfelel a tartalmi követelményeknek. Az EATT két – integrált típusú - operatív programhoz kapcsolódik: a Minden Nap Kultúra! Program és a város 2007-ben összeállított, kiemelt programként továbbfejlesztésre javasolt Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program „tervdokumentációja”. Az EATT meghatározza a város kitűzött céljainak elérését elősegítő, az első akcióterületen megvalósítandó beruházási típusú projekteket és a program társadalmi beágyazódását támogató nem beruházási típusú projekteket. A fejlesztés IVS-hez való illeszkedését a város jövőképe, átfogó és tematikus céljai ismertetésével az alábbiakban mutatjuk be. 1.1 A város jövőképe 1.1.1. A város szellemisége A vásárhelyiekre ma is jellemző az erőteljes „vásárhelyiség”. Az értelmezések a város szellemi életét képviselő művészek, kulturális szakemberek számára máig is élő problémát, a hagyományőrzés és modernitás összeegyeztethetőségének dilemmáját szimbolizálják. 1. A „vásárhelyiség” egyszerre jelent nagyon egészséges lokálpatriotizmust, a szó klasszikus értelmében vett konzervativizmust, és a „gyüttmönt” emberek – mások – irányában tanúsított bezárkózást, maradiságot. A „paraszt Párizs” megjelölés egyrészt becsmérlő, másrészt dicsérő értékelés a költő részéről, a „csomorkányizmus” Szenti Tibor író, szociológus szerint kívülállóság és lázadó természet ötvözete. 2. A városban élő paraszt polgárok a reformkortól kezdve fokozatosan létrehozták az olvasóköröket, a kultúra, művelődés önszerveződő egységeit, melyek a széles körben művelt szellemi élet letéteményeseivé váltak. A ma olvasókörei azonban elveszítették a hajdani frissességet, önművelő hajlandóságot, bár továbbra is az idős lakosság közösségeinek helyszínei. 3. A város elöregedő. Az ország felsőoktatási intézményeiben diplomát szerző fiatalok nagy része nem tér vissza a városba. A városi fiatalság Szegeden „él”, ott szórakozik. A város szellemi életében meghatározó szerepet játszó értelmiségiek egy jelentős része Szegeden, Szentesen lakik. A fejlesztési feladatok között a legnehezebb egy város identitását, szellemiségét formálni. Ez nem is lehetséges rövid idő alatt. A jövőkép megfogalmazása során azonban fontos feltételezni, hogy folyamatos erre irányuló cselevés révén elérhető, hogy a megvalósuló fejlesztésekkel párhuzamosan Vásárhely szellemisége is változik / visszaváltozik: befogadóbb, nyitottabb, dinamikusabb lesz és újra erősödik a város hajdan volt szellemi ereje. A kreativitást tükröző, művészi alkotásokkal teli


város jól szervezett, minőségi szolgáltatásaival és pezsgő szellemi, kulturális életével vonzza a környék lakosságát, vállalkozásait, megtartja fiatal lakóit. 1.1.2 A város vezetése, társadalma A város fejlődése továbbra is a megkezdett úton halad: a város lakosai, vállalatai, szereplői által ismert és közösen megfogalmazott stratégiai irányok mentén, operatív tervek szerint megy végbe. A stratégia végrehajtásáról és az idők során szükségessé váló módosításáról párbeszéd folyik a városvezetés és a civil társadalom között. A városvezetés felelősen tevékenykedik a város érdekében, a civil társadalomra támaszkodva. Továbbra is működik és erősödik a tanácsadó testületek (civil szenátus, gazdasági szenátus) intézménye, a szervezetek tagsága változik, vélemények ütköztetésének lehetőséget adva. A város szellemi elitje és a városban tanuló diákok bekapcsolódnak a város életébe, kreativitásukkal segítik a város – és gazdasága - fejlődését, míg a város biztosítja számukra az alkotás, a közösségi élet és a minőségi szórakozás feltételeit. A város lakosságának száma a ma kialakított hosszútávú prognózisoknál jelentősen kedvezőbben alakul. A város lakóinak egészségi állapota – számszerűsíthető eredményeket produkálva – az Európai Unió régi tagországaiban tapasztaltaknak megfelelően alakul. Az anti-szegregációs programok következtében az egészségi állapotjavulás az alacsony státusú lakosság körében is tapasztalható, e lakossági csoportok száma drasztikusan csökken: a közel egyforma minőségű oktatásban részesülő, a kreativitáshoz, kultúrához hozzászoktatott, megfelelő lakhatási körülmények között élő gyermekekből felnőtté váló vásárhelyiek munkaerőpiaci esélyei javulnak, s a térség fejlődődő gazdasága megfelelő jövedelmet biztosító munkára ad lehetőséget. 1.1.3 A város szerepe a magyar városok hálózatában, térségi kapcsolatok A városban tovább folytatódnak az ország modernizálásához szükséges reformok helyi megvalósulását szolgáló programok. Mintaprojektté válik a térségi szintre emelt Egészséges Vásárhely Program, a sikeres lakhatási / oktatási integráció, a rejtett diszkrimináció felszámolása, azaz a deszegregációs program, a nemzetközi tapasztalatok alapján indított energia-program és az Agorában megvalósuló Minden nap Kultúra! közművelődési program. Mindezzel párhuzamosan Vásárhely az Alföld egyik meghatározó kulturális központjává válik, erős pozitív kisugárzással a határon túli területek felé. Pozitív előjelűvé válik a Szeged – Vásárhely verseny, erősödik az együttműködés és a feladatmegosztás a megye székhelye és másik megyei jogú város között. A két várost négysávos út és kényelmes, gyors, csúcsidőben legalább 20 percenként közlekedő regionális vasút köti össze. Vásárhely a szegedi agglomeráció második erős pólusa, a két város európai példák alapján, nemzetközi partnerek tapasztalataiból építkező rendszer szerint elindul az európai nagyvárosi térséggé válás útján. 1.1.4 A kultúra, mint a város húzó ágazata A város az Alföld egyik meghatározó kulturális központjává, az alkotó művészek otthonává válik. A városban tapintható a szellemi élet, a kultúra: a közterületeket műalkotások díszítik, újra stílusa van a városnak (és vannak új téglával díszített épületek). A Belváros megújult, a kulturális intézmények korszerűek és nyitottak, a kreativitás, az alkotás és a mindenki számára elérhető műveltség közösségi helyei. A városban rendszeresen országos vonzerővel rendelkező rendezvények vannak, melyek többnapos kísérőrendezvényei több napra a városban tartják az érdeklődőket. A város a kortárs képzőművészet egyik hazai fellegvára. Vásárhelyen a kultúra nem csak egy elit privilégiuma, a működő Minden Nap Kultúra! Programnak és a korszerű Agorának, a megújult és kibővült Petőfi Művelődési Központnak köszönhetően széles


körben érdeklődésre tartanak számot a rendezvények, az alkotó műhelyek, kreatív szellemiséget oltva a gyermekekbe. A város a kerámiaművészet egyik európai központja, ennek letéteményese a kerámia klaszter: a városban működő kis és nagy kerámiacégek, a főiskola, melyen művészeti és a szilikátiparhoz kapcsolódó műszaki képzés és kutatás is folyik, illetve a kerámia-művészek és kisiparosok gazdasági közössége. A városban újra éltre keltek a színjátszó hagyományok. 1.1.5 A város gazdasága A város ipari területén megjelennek korszerű technológiát alkalmazó és a város lakosai számára jövedelmező munkahelyet biztosító kis- és nagyvállalatok. A dél-alföldi gazdasági pólus működni kezd, ebben Vásárhely szerepet kap. A biodízel üzem beváltotta az irányában táplált reményeket, a negatív hatásokat (forgalomnövekedés, termelés szerkezetének megváltozásából adódó problémák stb.) közömbösíteni tudta a város. A mezőgazdaságban végbemenő koncentráció egyrészt korszerű technológiát alkalmazó nagygazdaságok, másrészt a szövetkezésekbe tömörülő kisebb, de több család eltartására is képes gazdaságok rendszerét jelenti. Megerősödik a főiskola / egyetem tudásbázisára támaszkodó, a kutatási eredményeket hasznosító gazdaságok és vállalatok száma. A tulajdonos családok, befektetők számára jövedelmezővé válik a turizmus, mint gazdasági ág, mely elsősorban a város kulturális élete iránt érdeklődő turistákra és a kulturális szolgáltatásokhoz kapcsolt, a sajátos alföldi természeti értékeket megőrizve bemutató aktív turizmus, illetve az egészségturizmus közönségére épül. A „kultúra városa” termék tudatos fejlesztés eredményeként jött létre, a húzó terméket a komplex kínálat érdekében is egyéb kínálati elemek egészítik ki, kapcsolódva egyrészt a város természeti adottságaihoz, másrészt a város kiemelt szolgáltatási rendszeréhez, a magán szereplőket is a rendszerben tudó egészségügyhöz. A térségi turizmust desztináció-menedzsment szervezet szervezi. A minőségi szolgáltatásokat igénylő turisták szép szállodákban tudnak pihenni. A városban és környékén mindezek következtében megnőnek a jövedelmek, így egyre többen választják Vásárhelyt emiatt is lakóhelyül. A gazdaság fejlődése következtében a város bevételei nőnek: ezt a város elsősorban fejlesztésre fordítja - többek között a gazdaság további fejlődése érdekében -. 1.1.6 A város fejlődése Vásárhely kisvárosi - falusias jellegének megőrzése, például a kerékpáros közlekedés feltételeinek további javulása mellett szép és mozgalmas várossá válik, amely híven őrzi történelmi múltját reprezentáló építészeti értékeit. Belvárosából eltűnt az átmenő forgalom, a központi részeken megnőtt a zöldfelületek aránya, megújultak a kulturális intézmények, kávézók, galériák, műtermek foglalják el a ma még nagyon heterogén városképet adó kiskereskedelmi egységek helyét. Folyamatosan befejeződik a külterületek infrastruktúrájának kiépítése, így az önkormányzat számára a közszolgáltatások ellátásának kiterjesztése nem jelent újabb költséges feladatot. Az infrastrukturális ellátásoknak, illetve a város fejlett ellátórendszerének és a mezőgazdaság szervezeti fejlődésének köszönhetően megállt a tanyavilág lepusztulása. Befejeződnek a belterületi infrastrukturális fejlesztések is, rendben van a vízelvezetés, megfelelő minőségű az ivóvíz, jelentős mértékben termálvíz biztosítja a fűtést, melegvizet lakásokban, intézményekben, gazdaságokban, a város energia-takarékos város. Az önkormányzat megnövekedett bevételeit a város további fejlesztésére fordítja, kihasználva minden pályázati lehetőséget is. Működik az önkormányzat által létrehozott Városfejlesztési Kft, mely a város-rehabilitációs fejlesztések megvalósításának letéteményese. Folynak az anti-szegregációs program keretében indított lakásmegújítási programok, s sikeres a bérlakás-program másik eleme is, mely a fiatal felnőttek vásárhelyi megtelepedését szolgálja.


Megszépült a Szabadság tér, a gyerekek már csak hallomásból tudnak az Észak-utcáról, a 100 szociális bérlakás kulturált lakótelep képét nyújtja, a Gólya utca nem szegregálódott. A városközpontban kevés az autó, parkolók létesültek. Megépült a teljes elkerülő, az ipari területek megnövekedett vállalati számából következő forgalom nem terheli a belterületi utakat. Megvalósul az e-önkormányzás: a hivatal és a lakosok közötti párbeszéd és ügyintézés elektronikus úton is megvalósulhat. A kiépített e-infrastruktúrának köszönhetően a városban mindenki internetfelhasználó, s a városban folyó minőségi oktatásra épülve kultúrája van a XXI. századi IKT-nak. A fenti fejlesztéseknek köszönhetően a város lakossága elégedett és alakul a modern vásárhelyiség szelleme. A jövőképben megtestesülő célrendszert egy gondolatba sűrítve azt mondhatjuk, hogy a város hosszútávú célja, hogy: Hódmezővásárhely, legyen olyan országos jelentőségű kulturális funkciókkal rendelkező középváros, a szegedi nagyvárosi tér alpólusa, melynek vonz- és megtartó erejét hagyományainak tisztelete, kreatív szellemisége, valamint • nemzetközi, térségi, helyi szinten együttműködő társadalmi, gazdasági és intézményi hálózatok és önművelő közösségek; • a város életébe erőteljesen bekapcsolódó felsőfokú oktatási intézmény, • korszerű önkormányzati ellátó rendszer, • a megfelelő gazdasági hátteret adó vállalati szövet, • a minden területen megnyilvánuló esélyegyenlőség adja. 1.2

A város átfogó céljai

A városfejlesztés átfogó céljaként (20-25 éves távlatban) egyrészt a város megtartó- és vonzerejének növelését, másrészt és ezzel szoros összefüggésben a megyei jogú városok között egyediséget kölcsönző funkciók kialakítását kell meghatározni. Az átfogó cél teljesülésének alap feltétele középtávon a Kiemelt tematikus célok (8 - 10 éves távlat) megvalósulása. Annak érdekében, hogy a város lakossága ne csökkenjen a prognózisokban előre jelzett mértékben és a város bevételei – fejlesztési forrásai – a megfelelő mértékben növekedjenek, azért hogy a város megfelelő környezetet tudjon nyújtani friss diplomás fiatal betelepedők, a városban több napot eltöltő turisták, illetve betelepedő vállalatok számára, ki kell alakítania • a regionális, sőt országos szinten egyediséget kölcsönző „kulturális város” terméket; • országos problémákra megoldást kínáló helyi városüzemeltetési és - fejlesztési mintaprojektek megvalósításának köszönhetően létrejövő minőségi életkörülményeket biztosító városi környezetet. 1.3

A város tematikus céljai

Vásárhely vonatkozásában az átfogó cél megvalósulásának középtávú, 7-8 éves viszonylatban elérendő mérföldköveit, a kulturális város termék, illetve a befogadó, korszerű életteret nyújtó városi környezet kialakítását szolgáló 6 tematikus cél elérése jelenti. A tematikus célok Vásárhely esetében nem a hagyományos ágazati területeket fedik le: e célok megvalósíthatóságának feltétele a stratégia integrált jellegének megfelelően - különböző ágazati jellegű intézkedések ötvözése, komplex programok megvalósítása: 1. Országos-regionális kulturális és térségi közművelődési központi funkció kialakítása a művészeti, kiemelten a képzőművészeti hagyományokra építve: kerámia, szobrászművészet és festészet; 2. Önkormányzati ellátórendszer modernizációja, mely egyszerre jelenti az egészséges városi környezet (környezetvédelem – víz – energia) kialakítását, az egészségvédelem feltételrendszerének mindenki számára rendelkezésre álló szolgáltató hálózatának (testnevelés, egészségügyi alap- és szakellátás, kórház előtti és utáni szolgáltatások –


3. 4.

5.

6.

1.4

szűrés és rehabilitáció stb.) létrehozását, a színvonalas oktatás rendszerének megteremtését és a korszerű technológiák (pl. IKT, megújuló energia) infrastrukturális feltételeinek megvalósítását; A mezőgazdasági főiskola (a Szegedi Egyetem Mezőgazdasági Kara) integrálása a város társadalmába, gazdaságába; Gazdaságfejlesztés: a város ellátó rendszereinek modernizációja, korszerűsítése egyben racionalizálást is jelent, a jelenlegi, további fejlesztésre szoruló, bár egyes elemeiben már megújult szolgáltató hálózat fenntartása további jelentős befektetéseket igényel. A városban jelentős a munkanélküliség, és e kihívással a nem kedvező országos gazdasági klímában, az ország gazdasági szempontból hátrányosnak mondható régiójában kell szembenéznie. A városnak, bár eszköztára nem túl széles, tennie kell a gazdaság fejlődése érdekében. Anti-szegregáció: a városban magas az alacsony státusú lakossághoz tartozók aránya, bár a város folyamatosan tesz a leszakadás meggátlásának érdekében, a város szövetében vannak szegregátumok, van még tennivaló a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés teljes rendszerének kialakítása területén. Közösségépítés, partnerség-építés, hálózatfejlesztés: a városban hagyománya van a közösségépítésnek, hálózatoknak. Az olvasókörök közösségei, azok hálózata a város művelődni vágyó paraszt polgárainak közössége teremtette meg a város fejlődéséhez nélkülözhetetlen „elitet”, melynek szinte teljes cseréje nyomán veszítette el a város gazdasági erejét. A partnerség-építés, modern közösségteremtés a modern városok fejlődésének kulcsa. Minden Nap Kultúra! Program

A MNK! az IVS első operatív programja: egy mintául szolgáló keretprogram, mely alkalmas arra, hogy a településen élők, minden korosztály és lehetőség szerint széles érdeklődési kör számára alkalmat kínáljon a kultúrával való mindennapos találkozásra. Kiemelt célcsoportja a diákok, a fiatal felnőttek, a nyugdíjasok és munkanélküliek. A program fokozottan épít az oktatási intézmények hálózatán keresztül elérhető csoportokra, de nem csak ők, hanem rajtuk keresztül családtagjaik is elérhetőek, és számukra olyan programok kerülnek kidolgozásra, amelyen közösen vehetnek részt. A program lényeges eleme az állandó visszajelzéseken alapuló konzultáció, mely alkalmas a program folyamatos életben tartására és korszerűsítésére, valamint az új igények beazonosítására, kiszolgálására, a programba való beépítésére. Ennek értelmében tehát nem adott időben, adott kulturális szolgáltatások keretein belül működő rendszerről van szó, hanem egy folyamatos visszajelzéseken alapuló, az igények és elvárások, valamint a kínálat szerint változó programról. A MNK! Program oktatási tervek kidolgozásán, megvalósításán keresztül vonzza be a városi közművelődési intézményekbe a tanulókat; a fiatal felnőtteket, illetve az idősebbeket tematikus műhelyek (Stúdió Műhely, Civil Műhely) szolgálják. A Minden Nap Kultúra! Program részletes – munkaterv szintű - kidolgozása teljes mértékben a helyi erőforrásokra építve, a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütemében valósul meg – mint helyi identitástudatot erősítő program. A MNK! Program kapcsolódása a város céljaihoz A Minden nap kultúra! (MNK!) Program komplex programként több ponton kapcsolódik a város mind a hat tematikus céljához. A MNK! egyrészt az „országos / regionális kulturális és térségi közművelődési központi funkció kialakítása a művészeti, kiemelten a képzőművészeti hagyományokra építve” cél központi eleme:


1. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitáció Programjának megvalósítása a 2007 – 2013 közötti funkcióbővítést szolgáló városrehabilitációs források, illetve a TIOP 1.2.1. Agora forrásai terhére biztosítja a MNK! fejlesztés infrastruktúráját. 2. A MNK! a közművelődés rendszerének és infrastruktúrájának már megvalósult átalakítását és korszerűsítését követően az intézményében átalakult Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szakmai működésének további fejlesztéséhez, a modern közösségi művelődési helyszín és kreatív alkotó környezet kialakításához járul hozzá. 3. Kapcsolódik a kerámia-programhoz, a hagyományos mesterségek fejlesztéséhez, európai partnerek tapasztalatainak segítségével és támogatásával közép-európai kisugárzású kerámia központ és klaszter kialakításához a városban. 4. Megteremti a feltételét annak, hogy a felsőoktatási intézmény bekapcsolódjon a város szellemiségébe, a kulturális (és gazdasági) életbe. 5. Hozzájárul a városi rendezvények továbbfejlesztéséhez, a már ma is országos jelentőségű képzőművészeti rendezvények nagy kulturális rendezvényekké fejlesztéséhez, kísérő programok, alkotó táborok stb. mellérendelésével, országos marketing kampány biztosításával. A MNK! kiegészíti az önkormányzati ellátórendszer modernizációjához hozzájáruló, a vásárhelyiek egészségi állapotának javulását, az egészségesebb felnövekvő generáció lehetőségének megteremtését szolgáló Egészséges Vásárhely programot, valamint az iskolarendszer átalakításának befejezését, a szükséges szakmai tudásbázis, valamint korszerű épület- és eszközpark kialakítását, oktatási esélyegyenlőség kialakítását, a térségi integrációt, minőségi képzés / szakképzés feltételeinek megteremtését. A MNK! egyik feltétele a mezőgazdasági főiskola (a Szegedi Egyetem Mezőgazdasági Kara) integrálásának a város társadalmába, gazdaságába azáltal, hogy a főiskola társadalmának – diákoknak és oktatóknak – bevonásával az alkotó, kreatív közösségekbe biztosítja a kultúrában, közművelődésben, a város közéletében való szerepvállalás lehetőségét, színterét. A MNK! a gazdaságfejlesztés eszköze: a város fő terméke a kultúra, így a kultúra-fejlesztés és a turizmusfejlesztés összekapcsolódik, a város pedig további feladatokat vállal a két terület határmezsgyéjén a turisztikai desztináció-menedzsment szervezet kialakításának támogatásával, a kultúrára építő turisztikai termékfejlesztéssel, marketinggel, magánerő-mobilizálással. A MNK! az anti-szegregáció kiemelt fontosságú eszköze: a városban magas arányban található alacsony státusú lakosság folyamatos leszakadásának egyik leghatásosabb eszköze a közművelődéshez, kultúrához való hozzáférés biztosítása és ennek a város minden iskolás korú gyermeke számára kiemelt programként való kezelése. A MNK! a közösségépítés, partnerség-építés, hálózatfejlesztés kiváló eszköze: a városban hagyománya van a közösségépítésnek, hálózatoknak az olvasókörök révén. A MNK! a város művelődni vágyó polgárainak meglévő közösségeit támogatja, illetve hozzájárul új közösségek kialakulásához, a partnerség-építéshez, modern közösségteremtéshez és nyitott, minőségi programokat kínáló szolgáltató intézményként, korszerű befogadó helyként biztosítja ezek működéséhez az infrastruktúrát.


2. 2.1

A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Akcióterület kijelölése

Az akcióterület kijelölése az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során történt, a Belváros és Hódtó városrészekre kiterjedően. Az akcióterület a Tóalj utca – Kaszap utca - vasútvonal Hódtó utca – Bajcsy-Zsilinszky utca – Kálvin János tér – Táncsics Mihály út – Kinizsi utca – Teleki utca – Holló utca – Damjanich utca – Lázár utca – Madách utca – Hunyadi János utca – Kodály Zoltán utca által körülhatárolt területen található. A terület ebben a formában teljesen megegyezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A nagyvárosok belső tagozódása – Hódmezővásárhely címmel megjelentetett kiadványában használt városrész-lehatárolás szerinti Belvárossal és Hódtóval. Akcióterület kiterjedése: 174,6 hektár (174 5920 m2). Ebből a Belváros városrész kiterjedése 1.380.943 m2, Hódtóé pedig 364.977 m2. Akcióterület lakossága: 10.876 fő (2001-es népszámlálási adat). 2.2

Jogosultság igazolása

A Tervezési Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz c. dokumentum szerint a funkcióbővítő akcióterületek a következő kritériumoknak kell megfelelniük: területükön a közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma minimum 4 db, a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek száma minimum 20 db, és a beavatkozásoknak vegyes terület-felhasználási egységű területen kell megvalósulniuk. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program akcióterülete Belváros és Hódtó településrészeknek felel meg. A fentiekben említett indikátoroknak megfelel. Önkormányzati hivatal

1

Egyéb hivatalok

11

Közművelődési-kulturális intézmények

10

Oktatási intézmények

12

Egyházi intézmények

6

Egészségügyi intézmények

5

Szociális intézmények

6

Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma összesen Kereskedelmi egységek Vendéglátó egység Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek, illetve

51 441 99 540


üzleti szolgáltatóegységek száma összesen 2.3. Akcióterület szabályozási tervének áttekintése Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata érvényes településrendezési terve szerint a beavatkozások vegyes terület-felhasználási egységű területen valósulnak meg.


3 3.1

Helyzetelemzés Településszerkezet

A Belváros a 2007–2013-as városrehabilitációs projekt, a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs terület elsődleges akcióterülete: itt találhatók a megújítandó kulturális és közművelődési intézmények, melyek befogadják, teret és szakmai hátteret biztosítanak a Minden Nap Kultúra! Programnak. A városrészt, mely magában foglalja a Kossuth tér környéki központi városmagot, északról kelet felé a Teleki, Táncsics, Bajcsy-Zsilinszky utcák, délről a Tóalj és a Hódtó utcák és a vasút, nyugatról a Hunyadi, Madách utca határolja. A Belváros, mint ahogy azt az ágazati fejezetek rögzítik, a város adminisztratív és szolgáltató központja. A Kossuth tér a város központi magja, itt található a Polgármesteri Hivatal, a volt Kaszinó, a bíróság, a Fekete Sas szálló, illetve az Alföldi Galéria. A Szántó Kovács János, illetve Dr Rapcsák András utca (a 45-ös út belvárosi szakasza) mentén helyezkednek el a kulturális intézmények, a gyalogosoknak átadott Andrássy út két oldalán, illetve az Andrássy út és a Tóalj utak között oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, szakközépiskola és gimnázium, továbbá Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara), közigazgatási intézmények, üzletek, vendéglátó egységek találhatók. A Belváros részének tekinthető a folyamatosan fejlesztett Kórház és a Mentőállomás, valamint itt található a kiürített szakrendelő épülete. A Belvárosban összesen körülbelül 1 019 lakóépület található, melyeknek 87,7%-a földszintes. Ugyanakkor itt találhatók a paraszt polgári gazdagság emlékei, a város legjellegzetesebb, legszebb, az épített örökség részét képező –épületei. Városképi – esztétikai érvényesülésüket gátolja az épületek nem megfelelő fizikai állapota, valamint a Belvárosban található üzletek és portáljaik heterogeneitása. A fent említett, a Kossuth teret övező épületek legtöbbje a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően már jó állapotban van, azonban további fejlesztésre vár a Hódudvarház, a Fekete Sas környéke, a Kaszinó, illetve a dr Rapcsák András út többi szép épülete, a templomok, a mai formájában jellegtelen múzeum, az 50-es évek elején épült, 2008-ban műemlékké nyilvánított Petőfi Sándor Művelődési Központ. Sok a jellegtelen, sőt, a városrész központjában potenciálisan meglévő kulturális városnegyed összképet kifejezetten rontó kiskereskedelmi egység. Az adminisztratív-kulturális központhoz közvetlenül kapcsolódik, a Belvároshoz hozzánőtt fejlődő Hódtó, melyben az eredeti lakófunkció mellett erőteljesen fejlődik a gazdasági - kereskedelmi – szolgáltató funkció. Hódtón mintegy 140 épület található, amelynek 50,4%-a földszintes, 40,4%-a 2-5 emeletes. Az itt található épületek 54,6%-a négy vagy több lakásos, míg 31,9%-uk csak egy lakásos épület. Az 1970-es és az 1980-as években épült meg Hódtó lakótelep, a mintegy tucatnyi tízemeletes, illetve a félszáznyi négyemeletes épületben található, nagyrészt két / három szobás összkomfortos, a helyi távfűtési rendszerbe bekapcsolt lakással. A lakótelep városképi szempontból ma nem igazán zavaró, bár a vásárhelyiek jelentős része még emlékszik a Kaszap utca lebontott impozáns polgári házaira. Hódtóban több, önkormányzati tulajdonú, sokáig viszonylag elhanyagolt, nagy kiterjedésű ingatlannal rendelkezett az önkormányzat: itt, a lakótelep közelében épült meg a 2006 végén átadott 6400m2–es ifjúsági és sportcentrum, s itt alakul ma a város kereskedelmi negyede. Az első áruházat, a Penny Marketet évekig egy sem követte, aztán három év alatt elkészült a Lidl, a parkolóival több mint három hektárt elfoglaló, az Intersparnak otthont adó Family Center, majd az Aldi. Közvetlen


közelükben áll a Tesco. A város jelenleg is értékesít itt jelentős területet, szintén üzletikereskedelmi hasznosításra.

1. ábra: Hódmezővásárhely területének lakókörnyezeti besorolása Forrás: Mapsense, 2007 3.2

A lakónépesség jellemzői

A Belváros lakossága a 2001. február 1-i, népszámlálási adatok szerint 6702 fő, Hódtóé 4174. A két városrész együttesen a város lakosságának több mint 22%-át teszi ki. A lakosság kor szerinti összetétele területi eltéréseket mutat, a KSH adatai szerint jellemző a volt tanyaközpontokban, illetve a Belvárosban és az azt körülölelő városnegyedekben a 60 éven felüli lakosok viszonylag magasabb (23-25%), a belterület külső városnegyedeiben pedig alacsonyabb aránya (16-20%). A „legfiatalabb” Hódtó (60 éven felüliek aránya 7,5%, a 14 éven aluliak aránya 20,8%) és a ma már belterület Kishomok lakossága (60 éven felüliek aránya 16,8%, a 14 éven aluliak aránya 21,7%). Megjegyzendő, hogy a Belvárosban a legjelentősebb – az összes háztartás több mint egyharmada – az egyszemélyes háztartások aránya. Mindkét városrész helyzetét érintik ugyanakkor a várost is érintő tendenciák: az elmúlt tíz évben állandósult a lakosság fogyása, az 1000 lakosra számított természetes szaporodás értéke negatív, és ezt nem ellensúlyozza a nagyvárosokra a szuburbanizációs folyamatok ellenére is jellemző bevándorlási pozitívum sem: a vándorlási egyenleg gyakorlatilag nulla. Bár a kivándorlás nem jelentős, de jellemző Szeged, illetve a főváros elszívó ereje, és a fiatal felnőttek elvándorlása: a más régióban diplomát szerzők nagy hányada nem tér vissza a városba.


3.2.1

Korstruktúra

A város lakosságának korösszetételét vizsgálva általánosságban megállapítható, hogy Hódmezővásárhelynek is szembe kell néznie az elöregedő lakosság miatt felmerülő problémákkal. A lakosság kor szerinti összetétele területi eltéréseket mutat, a KSH 2001-es adatai szerint jellemző a volt tanyaközpontokban, illetve a Belvárosban és az azt körülölelő városnegyedekben a 60 éven felüli lakosok viszonylag magasabb (23-25%), a belterület külső városnegyedeiben pedig alacsonyabb aránya (16-20%). A „legfiatalabb” Hódtó (60 éven felüliek aránya 7,5%, a 14 éven aluliak aránya 20,8%) és a ma már belterület Kishomok lakossága (60 éven felüliek aránya 16,8%, a 14 éven aluliak aránya 21,7%). A területen magas arányban vannak a 15-64 évesek, míg a 15 évesnél fiatalabbak, illetve a 64 évesnél idősebbek aránya a város többi részéhez viszonyítva alacsonyabb. Hódtón 2001-ben viszonylag alacsony volt az időskorúak aránya, kb. 5% körüli, ennek következtében ebben a városnegyedben volt a legkisebb a városban az öregedési index. Az elöregedés azóta megindult, a probléma a központi Belvárosi részben összvárosi viszonylatban is jelentőssé vált. A városon belül a Belvárosban és Hódtón a legmagasabb a nők aránya: 54,1%, illetve 53,7% a városi 51,4%-hoz képest; ennek oka valószínűleg az elöregedő lakosság. 3.2.2

Iskolai végzettség

Hódmezővásárhely lakosságának iskolai végzettsége a 2001-es népszámlálási adatok szerint az előző vizsgálatokban regisztráltakhoz képest számottevően javult. 2001-ben a 18 évesnél idősebb népesség 37%-a rendelkezett érettségivel, mint legmagasabb végzettséggel (Szegeden ez a mutató 54%-os) és 11%-a egyetemi vagy főiskolai diplomával (Szegeden ez 20,7%, Kecskeméten 16,8%). A 15 éven felüli népességből a legalább az általános iskola 8. évfolyamával rendelkezők aránya a Kertvárosban a legmagasabb (96,5%), ezt követi Hódtó (96,2%) és Belváros (93,8%), miközben a városi átlag 90,8%. A 18 éven felüli népességből a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya Kertváros után (57,7%) a Belvárosban (51,3%) és Hódtón (46,3%) a legmagasabb, a városban 36,9%. A területi vizsgálat azt mutatja, hogy az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők a Belvárosban, illetve a Kertvárosban koncentrálódnak. A Belvárosban így az átlagnál magasabb a 25 éves és annál idősebb népességből a diplomások aránya: a központi területen 17,3%, míg Hódtón 13,6% (a városi átlag 11,1%). 3.2.3

Foglalkoztatás

Hódtó foglalkoztatási aránya az egyik legmagasabb a városban, 57%, a Belváros sem marad le e mögött sokkal, ott 50% körüli ez az arány (Hódmezővásárhely egészére ez 47%). A magas foglalkoztatási arányhoz 2001-ben egy viszonylag alacsony inaktív kereső - nyugdíjas, GYES, stb. (átlagban 24,5%) - és egy magasabb eltartotti (átlagban 31,5%) arány társult. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele a Belváros esetében szinte teljesen megegyezik a városi átlaggal; Hódtó esetén a foglalkoztatottak és az eltartottak aránya magasabb, az inaktív keresők aránya lényegesen alacsonyabb. A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső Hódtón a legkedvezőbb (48 fő), a Belvárosban 65 fő körül mozog. A foglalkoztatás ágazati szerkezete alapján a szolgáltatási ágazat aránya a legnagyobb, a Belvárosban 59,6%, Hódtón 54,6% (városi arány 53%). Az ipari, építőipari foglalkoztatottak aránya Hódtón 40,5%, a Belvárosban 35,4% (Hódmezővásárhely egészére 38,0%); míg a mezőgazdasági,


erdőgazdálkodási ágazatban foglalkoztatottak aránya a Belvárosban 5,0%, Hódtón 4,9% (városi arány 9,0%). A Belvárosban a legmagasabb a szellemi foglalkozásúak aránya, 45%, Hódtón ez az arány 40%. 3.2.4

Lakáshelyzet

Az akcióterületen összesen mintegy 1160 lakóépület található, ebből 1019 a Belvárosban; ez a lakóházak 9,2%-a. A mintegy 4500 lakásnak körülbelül 10%-a nem lakott, a lakások a fél százaléknyi önkormányzati tulajdonú mellett jellemzően magán személyek tulajdonában vannak. A belvárosi lakott lakások 51,6%-a kétszobás, 28,6%-a pedig háromszobás. A hódtói lakott lakások 54,9%-a kétszobás, 36,3%-a pedig háromszobás. A lakott lakások átlagos alapterülete a városban Hódtón a legkisebb, csupán 57,5 m2 (a városi átlag76 m2). Komfortosság tekintetében ebben városrészben található arányaiban a legtöbb magas komfortfokozatú lakás. Hódtón a lakott lakások 93%-a összkomfortos, 6%-uk pedig komfortos. A Belvárosban a lakott lakások 50%-a összkomfortos, 42%-a komfortos. 3.3

Gazdaság, vállalkozások

2004. december 31-én az 5 ezer hódmezővásárhelyi regisztrált vállalkozás legnagyobb része – több mint fele – három városrészre koncentrálódott: ebből a legtöbb természetesen a Belvárosra jut, ahol a vállalkozások csaknem ötöde található, Hódtón alig 7,6%, bár itt működnek a nagy forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi áruházak. A Belváros elsősorban a kisebb, Hódtó a nagyobb üzleteknek ad helyet. Már 2001-ben is ebben a városrészben volt mind az élelmiszer, mind a ruházati jellegű, mind az elektromos háztartási cikkeket forgalmazó üzletek jelentős része. Ma is ez jellemző. 3.4

Városközponti funkciók

3.4.1

Kulturális-közösségi funkciók

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ (TJMKK) 2007-ben a város művészeti és közművelődési intézményei új szervezeti struktúrában működnek tovább. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város visszakérte a Tornyai János Múzeumot a Csongrád Megyei Önkormányzattól, így a Múzeum, mely eddig a Móra Ferenc Múzeum tagintézményeként működött, 2007. január 1-jétől Vásárhelyen is egy nagyobb szervezet része lett, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ keretein belül működik. A Múzeum ezáltal ugyanazt a normatív támogatást kapja, mint megyei önkormányzati fenntartású intézményként kapott, de a városi önkormányzat többet tud áldozni a kultúrára, mint a megyei önkormányzat. Emellett a vásárhelyi civil támogatókat és mecénásokat is könnyebb mozgósítani egy városi intézmény esetében. Az átszervezésnek köszönhetően a város művészeti és közművelődési intézményi hálózata közös arculatot teremtve, közös programajánlattal célozza meg a város, a térség közönségét. A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ keretein belül működő kulturális egységek - a Csúcsi Fazekasház kivételével – az Akcióterületen belül (azaz Belváros és Hódtó területén) vagy az Akcióterület határát képező utcákban működnek. A kulturális szervezet 2007-ben a város életében kiemelkedő kulturális eseményeket hozott létre. „Hódmezővásárhely kincsei” címmel a budapesti VAM Design központban egy hónapon keresztül zajlott rendhagyó kiállítást és konferencia sorozatot rendeztek, mellyel Hódmezővásárhely képzőművészeti hagyományai országos reflektorfénybe kerültek.


2. ábra: Kulturális -közművelődési intézmények Hódmezővásárhelyen Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Tornyai János Múzeum (TJM) A múzeum 1946-ban vált önálló intézménnyé, saját költségvetéssel, s 1948-ban került végleges, mai helyére. 1951-ben vette fel Tornyai János nevét. 1962-ben a Csongrád Megyei Tanács kezelésébe került. A megye múzeumainak központjává a szegedi Móra Ferenc Múzeumot jelölték ki, így a Tornyai János Múzeum is ennek egyik intézménye volt, három kiállítóhellyel: Alföldi Galéria (1985), Csúcsi Fazekasház (1974), Kopáncsi Tanyamúzeum(1975). 2007. január 1-től Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata vette kezelésébe a múzeumot. A múzeum régészeti, néprajzi, képzőművészeti és helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik. Állandó kiállításai: Hétköznapok Vénuszai – amely a Kr. e. 7 évezred vége és Kr. e. 5 évezred közepe közötti időszak gazdag leletanyagát mutatja be interaktív módon - (régészet), Vásárhely népművészete (néprajz), Az Alföld képzőművészete a 20. század közepéig (képzőművészet). Legfontosabb időszaki kiállítása az 1954 óta megrendezett, országos jelentőségű Vásárhelyi Őszi Tárlat. A Tornyai János Múzeum 2004-ben 9 kortárs művészeti kiállításnak és 7 látogatóbarát programnak adott helyet, 2005-ben 5 kortárs kiállítást és 15 programot szervezett, míg 2006-ban 5 kortárs művészeti kiállítás mellett 20 látogatóbarát programot készített elő. A Tornyai János Múzeum 2006 végéig a Megyei Önkormányzat kezelésében működött. Muzeális intézményként belépődíj ellenében látogatható, akárcsak az Alföldi Galéria állandó kiállítása. Az Alföldi Galéria klasszicista épületének emeletén Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, AbaNovák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A földszinti termeket a város 2003-ban nyitotta meg, az 50. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmával. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások.


A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik, a Tájházban megismerhető a vásárhelyi hímzés és kerámia története. Vásárhely az ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 tálasmester dolgozott itt. Az egyedülálló vásárhelyi szőrhímzés mai készítői pedig a Hímzőműhelyben látogathatók meg. A régi népi életmód a Kopáncsi Tanyamúzeumban ismerhető meg. A Papi-féle szélmalom és molnárház a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával részben felújításra került, így a helyreállítás után egyre több programnak ad helyszínt. A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma magángyűjteményként ad helyet a paraszti élet bemutatásának. Petőfi Művelődési Központ (PMK) A Petőfi Művelődési Központ Hódmezővásárhely és térsége előadó-művészeti és közművelődési központja. Évente közel 80 előadás, emellett számos kisebb rendezvény bonyolódik le itt. Az épület az 50-es években épült akkor legmodernebbnek számító technológiával felszerelve, modern, ma művészettörténetileg értékes külsővel. Az épület színháztermében, a színházi évadban bérletes előadásokat, illetve különböző előadói estek, prózai előadások mellett komoly és könnyűzenei koncerteket tartanak. A város művészeti életének is helyet ad a színházterem: iskolai kulturális estek, irodalmi színpadi előadások, folklórtalálkozók, népzenei fellépések, többfordulós városi kulturális vetélkedők, szavaló-, mesemondó-, néptánc- és kórusversenyek zajlanak egész évben. Az épület emeleti klubhelyiségei szakköröknek, pódium előadásoknak, úti beszámolóknak ad helyet. A PMK koordinálja az Art Mozi működését, állítja össze műsorrendjét, és szervez pódium előadásokat, elsősorban koncerteket a mozi multifunkcionális színpadán. A Tánc- és Mozgásművészeti Központban elsősorban néptánc próbák zajlanak, de tartanak itt modern táncfoglalkozásokat és táncházakat is. A PMK havi műsorfüzetet ad ki a város művészeti és közművelődési intézményeinek programjairól, melyet a város minden háztartásába eljuttatnak. Emlékpont Az Emlékpont állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben; egyúttal mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendő nem álom: azzal, hogy távolodunk tőle, nem csökken a tanulságok súlya. Az Emlékpont 2006. július 7-én nyitotta meg kapuit, nyitása óta mintegy negyvenezren voltak kíváncsiak a város 1945 és 1990 közötti történetét bemutató különleges kiállításra. Az Emlékpont – Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ 2007-ben több mint 45 rangos rendezvénynek adott helyet, melyek Hódmezővásárhely társadalmi életében kiemelkedő helyet foglaltak el. Holokauszt Múzeum – Magyar Tragédia 1944 Hódmezővásárhely XX. századi történelme követhető nyomon a város által felújított Zsinagóga kertjében, a Holokauszt 60. évfordulóján megnyitott „Magyar tragédia 1944” kiállításon is. A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású Zsinagóga jellegzetes szecessziós díszítésű épületét a város korhűen felújította. A felszentelt zsinagóga ma kulturális rendezvények színhelye is. Kertjében, a Szeremlei utcai oldalán áll az egykori zsidó iskola eklektikus épülete, mely a megrázó kiállításnak ad helyt. Németh László Városi Könyvtár (NLVK) 1907. május 12-én nyílt meg a közönség számára a Városi Könyvtár. 1944-ig ötször költöztették a gyűjteményt, volt időszak, amikor a levéltárral, s később, amikor a Múzeummal kezelték együtt. A


régi ház udvarán 1974-ben új szárny épült, ahol helyet kapott a gyerekkönyvtár, majd 1983-ban az olvasóterem. 1993-ban a szomszéd házat is megkapták, itt 18 milliós költséggel új raktárak, zeneszoba és a Németh László-emlékkiállítás kapott helyet. Ebbe az új szárnyba költözött vissza a gyermekkönyvtár. 1973 óta folyamatosan gyarapszik a városi helyismereti gyűjtemény, megalapozódott a zenei gyűjtemény. Kiépült a közhasznú információs szolgálat, mely a polgárközeli, közhasznú információk gyűjtésével, rendszerezésével és szolgáltatásával a mindennapi életben való eligazodáshoz nyújt segítséget. Külön részlegként működik a gyermekkönyvtár, a zeneszoba, valamint az Art-videotéka, mely a művészfilmek gyűjtésére és azok kölcsönzésére szakosodott. Népszerű a számítógépes szolgáltatás: a látogatók ingyenesen internetezhetnek, használhatják a könyvtár CD-ROM állományát. A könyvtár előcsarnokában rendszeresek a városban élő és alkotó művészek képzőművészeti kiállításai. A névadó Németh Lászlónak az emlékszobája eredeti bútorokkal, az író személyes tárgyaival együtt 1993-tól tekinthető meg: a gyönyörűen megrendezett, s igen sok kuriózumot bemutató Németh László állandó emlékkiállítás sok látogatót vonz az ország minden területéről. Olvasókörök Vásárhelyen 1866, az első olvasókör megalakulása óta komoly hagyománya van ezeknek a sajátságos, alulról szerveződő, kulturális civil szervezeteknek; az országban ma is itt működik a legtöbb olvasókör (22). Az olvasókörök egyesületi vagy alapítványi formában működnek, általában önkormányzati tulajdonú ingatlanokban. Bár funkcióik az életforma átalakulásával gyengültek, még mindig nagyon fontos szerepet töltenek be az egyes városrészek közösségi, civil kulturálisközművelődési életében, a helyi kohézió erősítésében, a városon belüli kommunikációban, többségük mellett énekkarok, felnőtt szakkörök működnek. 3.4.2

Adminisztratív funkciók

Hódmezővásárhely igazgatási intézményeinek zöme a Belvárosban működik. A centrumban található a város Polgármesteri Hivatala, a Bíróság, az Ügyészség, az Okmányiroda, az APEH Megyei Igazgatósága, valamint a Munkaügyi Központ kirendeltsége, a Rendőrkapitányság, a Földhivatal, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, az Egészségbiztosítási Pénztár, az Agrárkamara, a Kereskedelmi és Iparkamara. A Belvároson kívüli adminisztratív intézmények száma elenyésző, Hódtón nem található adminisztratív funkció.


3.4.3

Egészségügyi-szociális funkciók

3. ábra: Egészségügyi intézmények elhelyezkedése a városban Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata A Belváros súlya az egészségügyi és szociális intézmények esetében is tapasztalható: a legtöbb háziorvos és házi gyermekorvos a város központjában, a Belvárosban rendel. Az egészségügyi ellátás további szintjeit képviselő rendelő-, és gondozóintézetek, valamint a város kórháza a Belvárosban helyezkednek el; a város lakóit kiszolgáló 10 gyógyszertár többsége is a Belvárosban, az egészségügyi intézmények közvetlen közelében található. Hódtón nem található egészségügyi funkciót ellátó intézmény.


4. ábra: Szociális intézmények elhelyezkedése a városban Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata A szociális ellátás keretén belül a legkisebb gyermekek, a nyugdíjasok, a fogyatékosok, illetve a hajléktalanok napközbeni ellátásáról 3 intézmény tagintézményei gondoskodnak. A város 3 bőlcsődéje közül 2 a Belvárosban, 1 pedig a Kertvárosban várja a három év alatti gyermekeket. Idősek klubja működik a Belvárosban, Tarjánban és Tabánban, fogyatékosokat foglalkoztató intézmény Hódtón, a hajléktalanokat pedig nappali melegedő várja a Belvárosban. 3.4.4

Oktatási funkciók

Hódmezővásárhely Közgyűlése 2006. november 14. napján fogadta el Közoktatási koncepcióját, majd Intézkedési tervét, mely az integráció városi szintű megvalósítását tűzte ki feladatul, annak követelményével, hogy a város valamennyi pontján élő, valamennyi gyermek ugyanolyan színvonalú iskolában tanulhasson. A vásárhelyi oktatási intézményrendszer reformjára a demográfiai változások, az anti-szegregációs törekvések, a hatékonyság és költségvetési racionalizáció miatt volt szükség. Az átalakítást követően Belvárosban és Hódtón 12 oktatási intézmény található: 4 óvoda, 3 általános iskola, 4 középfokú oktatási intézmény és 1 felsőfokú oktatási intézmény.


5. ábra: Oktatási intézmények Hódmezővásárhelyen Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 3.5

Közlekedés, környezeti problémák

3.5.1

Közlekedés

Hódmezővásárhely elérhetősége Szegedről a város a 47.sz. főútról érhető el. Az útszakaszon jelentős forgalom bonyolódik (11.600 jármű/nap), ami indokolja az út négysávossá alakítását (a projekt befejező szakaszának megépítése 2008 nyarától várható). A Hódmezővásárhelyre befutó országos közutak közül jelentősebb forgalmat bonyolít még le a 45. sz. főút (Szentes felől), a 4415. jelű út (Makó felől) és a 4421. jelű út (Tótkomlós felől). Lényegesen kisebb a terhelése a 4414. jelű útnak (Maroslele felől), a 4521. jelű útnak (Mindszent felől) és a 44116. jelű útnak (Öthalom felől) A város közlekedési helyzetének minőségi javulását és a fő problémának, a városközpont túlterheltségének megszűntetését a tervezett tehermentesítő út megépítése jelenti majd. A tehermentesítő elkészültét követően az országos közúthálózat számos eleme a város tulajdonába kerül és megvalósulhat forgalomcsillapításuk. Későbbi ütemben, 2015 utáni időszakra tervezett a várost elkerülő északi gyűrű megépítése is. Ez az útszakasz a várost északról kerüli el 2x1 sávos kiépítésben, a 47. sz. főút és a 45. sz. főút között húzódva lehetővé teszi majd a várost terhelő egyik legforgalmasabb átmenő közúti áramlat számára a város kikerülését.


6. ábra: Hódmezővásárhely közlekedései főútvonalai Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Városon belüli közlekedés Hódmezővásárhely közlekedési rendszerében a mennyiségi fejlődés korszaka a végéhez közeledik, már most is a minőségi fejlesztés van túlsúlyban, nincs tömeges kielégítetlen közlekedési igény. A városi tömegközlekedés helyzete ellentmondásos. A város adottságai miatt a városban élők viszonylag nagy távolságokat tesznek meg naponta lakóhelyük és a belvárosba koncentrálódó ellátó intézmények, illetve munkahelyük, a jellemzően a város szélén található vállalatok elérése érdekében. A városban a helyi buszközlekedést 14 buszvonal járatai szolgáltatják, amelyek a várost behálózva kielégítő színvonalat biztosítanak, jellemzően óránkénti indulással. Természetesen a helyi buszvonalak kivétel nélkül érintik a Belvárost, egy buszvonal Hódtót.


7. ábra: Hódmezővásárhely tömegközlekedési útvonalai Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Vásárhelyen azonban a közkedvelt és elterjedt közlekedési eszköz a kerékpár, így – főként a kedvező időjárású időszakokban - a buszközlekedés kihasználtsága alacsony. Ugyanakkor parkolási gondok/díjak ellenére is egyre több a városban az autó, rossz idő esetén az egyébként kerékpárral közlekedők autóba ülnek. A város mérete, domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. A városban az elmúlt évtizedben a legfontosabb forgalomáramlási irányokban kiépültek a kerékpárutak és –sávok, 2007 végére közel 30 km-nyi városi kerékpárút, és ez folyamatosan növekedik. Ugyancsak bővül a várost és az agglomerációs településeket összekötő hálózat is: Mártély felé évek óta vezet kerékpárút, 2008 során pályázati pénzből megvalósul a 45-ös út mentén a Barattyosig vezető, illetve az algyői Tisza-hídtól a Tisza mentén Csongrádig vezető út. A városban a kisebb forgalmú utcákban a közúton húzódnak az ajánlott kerékpáros útvonalak. Belváros és Hódtó A Belvároson két országos főútvonal halad át: a 45-ös, mintegy kettészelve a városrészt, illetve a 47-es, mely elválasztja a Belvárost a Hódtó lakóteleptől. Az út 11.600 jármű/napnyi forgalma a Belvárost terheli; ezt tetézi, hogy Szegedre naponta 86(!) buszjárat indul, melyek ugyancsak érintik a város központját. A Belváros fő közlekedési problémája az ezeken az útvonalakon zajló jelentős forgalom. 3.5.2

Környezeti problémák

Levegőminőség, levegőtisztaság Vásárhely levegőminőségét a transzmisszió útján a városba kerülő légszennyező anyagok, valamint a városban működő légszennyező források alakítják. Nagyobb, kifejezetten szennyező, összefüggő


ipari környezet a város közvetlen térségében nem található, a város levegőminősége azonban nem kifogástalan. A városban az ipari jellegű levegőszennyezés gyakorlatilag megszűnt, jellemző viszont a háztartásokból – fűtés – és a mezőgazdaságból származó szennyezés mellett a közlekedés – mint légszennyező forrás – utóbbi években tapasztalható hatványozott erősödése. A városnak a környezetvédelem szempontjából egyik legfontosabb problémája a levegőszennyezés, melynek elsődleges oka a helyi- és az átmenő közúti forgalom, amely a Belvárost terheli. A várost elkerülő utak hiánya mind a jelentős szállítási igényekkel jellemezhető ipari tevékenységhez, mind a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó forgalmat be- és átvezeti a város központi területein.

8. ábra: Zöldfelületek Hódmezővásárhelyen Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Zaj A forgalmi utak mentén a zaj- és rezgésterhelés gyakran jóval meghaladja a megengedett határértéket. Az elkerülő út megépülésével várhatóan ezen környezeti ártalmak mértéke is csökken. Jellemző, hogy a városban a 2006. év végén lefolytatott közvéleménykutatási módszerekkel történt vizsgálatok szerint ebben a városrészben a legnagyobb probléma a levegőszennyezettség, zajterhelés. 3.6

Összefoglalás

A problémafeltárás összegzéséhez a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata részére a Mapsense által 2007-ben végzett felmérés tematikus térképeit használjuk fel (ld. 1. sz. melléklet).


Az előző fejezetek alapján megállapítható, hogy az akcióterület fő problémái az alábbiak 1 : •

•

•

A város főbb, a szomszéd városokkal összekötő közlekedési útvonalai átszelik a Belvárost. Ennek eredményeként a Belváros túlzsúfolt, a közutak (M1. ábra) és épületek (M2. ábra) állapota rossz, a környezet köztisztasági állapota nem megfelelő, zajos (M4. ábra), levegőminősége (M5. ábra) rossz. A Belvárosban található a legtöbb városi funkció; ezek állapota elmarad a kívánatostól, az IVS által a város stratégiájának központi területeként kezelt kulturális-közművelődési, illetve egészségügyi területen is. Bár a Belvárosban a legmagasabb jövedelműek élnek (M9. ábra), ők a legkevésbé elégedettek a közvetlen lakókörnyezetükkel (M6. ábra), illetve általában a várossal (M7. ábra). Emiatt az elköltözési hajlandóság (M8. ábra) itt a legmagasabb.

SWOT-analízis Erősségek

Gyengeségek

Széleskörű városi funkciók: adminisztratív, kulturális, oktatási, szociális központ; Építészeti értékkel bíró épületek Kulturális funkciók / intézmények koncentráltsága

Nagyon jelentős átmenő forgalom Jelentős levegőszennyezettség Jelentős zajterhelés Épített örökség részét képező ingatlanok rossz állapota Városképet rontó portálok a belső mag területén A városrészben koncentrálódó egészségügyi intézményrendszer hiányosságai

Lehetőségek

Kockázatok

Fejlesztésekhez forrás-szerzési lehetőség a 2007-2013-as fejlesztési periódusban Forráskoncentráció lehetősége a városrehabilitáció / kultúra és közművelődés, illetve turizmus összekapcsolásával

A fejlesztések elmaradásának következményeként: kulturális város funkció, a város meghatározó versenyképességi elemének gyöngülése

3.7

Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása

A projekt címe

K-Pont Sportcsarnok építése

Megvalósítás időpontja

Folyamatban; várható befejezés: 2008. 09. 01.

A projekt céljai

Sportcsarnok építése

A projekt rövid tartalma

Sportcsarnok építése 400 férőhelyes lelátóval, 44x24 méteres küzdőtérrel; 93 parkolóhellyel

A projekt költségvetése

A Sportcsarnok PPP konstrukcióban valósul meg, az önkormányzat bérleti díjat fizet.

A támogatás forrása

A bérleti díj egy részét az ÖTM támogatja

1

A problémafeltárás összegzéséhez a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata részére a Mapsense által 2007-ben végzett felmérés tematikus térképeit használjuk fel (ld. 1. sz. melléklet).


A projekt címe

Emlékpont Múzeum megépítése


2006

A projekt céljai A projekt rövid tartalma

Állandó kiállítás- és konferencia termek kialakítása 1470 m2-en


700.000.000 Ft


A projekt teljes mértékben saját forrás felhasználásával valósult meg

A projekt címe

Úthálózat rekonstrukciója


2005-2006

A projekt céljai

Gyűjtőúthálózat átbocsátó képességének növelése, tömegközlekedés segítése


30.000 fm burkolat felújítása


2.000.000.000 Ft



A projekt címe

Zsinagóga felújítása, Holokauszt emlékmúzeum kialakítása


2004

A projekt céljai

A Zsinagóga felújítása, Holokauszt emlékmúzeum kialakítása 200 m2en


A Zsinagóga eredeti állapotának helyreállítása, tetőszerkezet javítása, héjazat cseréje, belső teljes felújítása; Holokauszt emlékmúzeum kialakítása a volt iskolaépület felújítása révén; parkosítás, kerítés rekonstrukciója


227.000.000 Ft



A projekt címe

Fedett sportuszoda építése


2003

A projekt céljai

Fedett sportuszoda építése



Strand fejlesztése 8 000 m2-en, medencék felújítása (25x50x2,2 m-es, illetve 11x20x1,1-0,8 m-es), 600 férőhelyes új öltöző épület megépítése


1.300.000.000 Ft


Saját forrás: 900.000.000 Ft, ISM: 400.000.000 Ft

A projekt címe

Kapcsolat Központ


2003

A projekt céljai

Hajléktalanok nappali ellátó intézményének és a fogyatékkal élők nappali ellátó intézmények létrehozása

A projekt rövid tartalma A projekt költségvetése A támogatás forrása

HEFOP 4.2.1. - A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése


4

Fejlesztési célok és beavatkozások

4.1

Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai

4.1.1

Hódmezővásárhely fejlesztési céljai

Vásárhely fejlődése a 19. század második felében, utolsó harmadában indult meg erőteljesen, az akkori nagy mezőgazdasági konjunktúra révén a város jelentős mértékben meggazdagodott, az akkori építkezések alakították ki a város mai karakteres, alföldi mezővárosi képét. A gazdagság kulturális gazdagsággal párosult: Vásárhely a huszadik század elejétől az akkori pezsgő művészeti – festészeti, népművészeti, iparművészeti - élet (Tornyai János, Koszta József, Gonda József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Endre Béla nevei fémjelzik ezt a korszakot) révén nyeri el a „Paraszt Párizs” nevet. Jelenleg a város gazdasági mutatói alapján a megyei jogú városok közötti versenyben a legutolsó harmadban található. Alacsony a vállalkozások sűrűsége (különösen a gazdaság valós teljesítőképességére jobban utaló társas vállalkozásoké), az egy főre jutó személyi jövedelemadó tekintetében pedig messze, közel 30%-al elmarad az utolsóelőtti helyezettől is. Sajnálatos módon a város – Szeged közelsége, a tágabb környezetéhez képest relatív magas munkabérek, és a műszaki felsőoktatás hiánya miatt – külső tőkevonzó képessége viszonylag alacsony, így gazdasági kitörési pontként a helyi adottságokon túl (elsősorban a kerámiaipar) az idegenforgalom és a kultúra fogalmazható meg. A városban a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája is elmarad az országostól – 2006-ban Hódmezővásárhelyen 58,9%, az országos 62%-al szemben. A város lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat, 1980 óta mintegy 10%-al csökkent. A főbb demográfiai mutatók negatívak (országos átlag alatti értékek), vándorlási egyenlege gyakorlatilag nulla. Bár a kivándorlás mértékében nem jelentős, jellemző Szeged elszívó ereje, a fiatal felnőttek elvándorlása. Ezen túl a fokozatosan elöregedő lakosság is egy olyan kihívás, amellyel a városnak szembe kell néznie. Iskolázottsági mutatóit tekintve a város elmarad a környező megyei jogú városoktól, bár az utóbbi időben jelentős fejlesztések tanúi lehettünk a város közoktatásában, és ez már eredményekben, felmérésekben is érzékelhető. Ennek ellenére a legjelentősebb változások – az országban mintaértékűen megvalósított integrált oktatás, a deszegregáció elősegítését célzó teljes intézményi átalakítás – hatásai még nem jelentkeznek az oktatási rendszer teljesítményében. Az oktatási rendszer átalakítása jelentős mértékben javítja a településen a cigányság helyzetét – a város integráció melletti eltökéltségét jelzi az is, hogy ugyancsak egyedülálló módon a városban létrejött egy, az összes cigány érdekképviseleti szervezetet tömörítő Roma Integrációs Tanács, amely a folyamatos párbeszéd színtere, és felmerülő problémák esetén azonnali, gyors és hatékony civil intézkedések meghozatalára ad lehetőséget. A város a kulturális intézményrendszerének 2007-es átalakításával elébe ment az országos szintű változásoknak: a Tornyai János Múzeum működtetésének átvétele a Csongrád Megyei Önkormányzattól kézenfekvővé tette a kulturális-közművelődési intézményrendszer egy intézménybe való összevonását, a párhuzamos működtetés megszűntetését, az erőforrások célszerű felhasználását oly módon, hogy az intézmények a folyamatos megújulás révén képesek legyenek a helyi igényeket kiszolgálni. A létrejött Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központon belül működik a Tornyai János Múzeum, a Petőfi Művelődési Központ, az Alföldi Galéria, az Emlékpont, a Holokauszt Múzeum – Magyar Tragédia 1944, illetve az Árpád utcai Tájház, a Csúcsi Fazekasház, a Papi-féle Szélmalom és Molnárház, továbbá a Mozaik és Korzó Mozi, a Németh László Városi Könyvtár. A közművelődés és kultúra fontos szerepét alátámasztják az Önkormányzat költségvetésének számai is. Miközben a város költségvetési főösszege 2002-2007 között kétszeresére-háromszorosára


emelkedett, a kulturális fejlesztések aránya 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban is 20% körüli, vagy azt meghaladó volt (ezekben az években a felhalmozási kiadások 203 mFt – 680 mFt között mozogtak). A kulturális intézmények bevételi oldalán szembetűnő, hogy miközben az állami szerepvállalás 2002 és 2007 között nominális értékben is alig emelkedett, ugyanezen idő alatt az intézmények saját bevételei látványosan, mintegy négyszeresére ugrottak - bár ezzel együtt is alacsony mértékűek. A vásárhelyi lakosság igényli a kultúrát: a szükségletfeltárást célzó reprezentatív felmérésből kiviláglik, hogy a lakosság aktívan érdeklődik a kultúra iránt. Ez alapján megállapítható, hogy jogos igényként merül fel a lakosság részéről, hogy Hódmezővásárhely minél magasabb színvonalon szolgálja ki a kultúrálódni vágyó közönséget. Hódmezővásárhely a városok közti versenyben – és a már említett hagyományok okán nem véletlenül – hosszú ideje a kultúra városaként pozícionálja magát. Ezt az utat folytatja a jelenlegi városvezetés is, a kultúra kiemelt stratégiai célkitűzésként kerül az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) és a tervezett fejlesztések középpontjába. A kultúra fontossága fogalmazódik meg a város jövőképében is, mely szerint „Hódmezővásárhely […] országos jelentőségű kulturális funkciókkal rendelkező közép-város […] melynek vonz- és megtartó erejét hagyományainak tisztelete, kreatív szellemisége, valamint […] együttműködő társadalmi, gazdasági és intézményi hálózatok és önművelő közösségek […] és a minden területen megnyilvánuló esélyegyenlőség adja”. A város átfogó célja, hogy ki tudja alakítani a regionális, sőt országos szinten egyediséget kölcsönző „kulturális város” terméket; és országos problémákra megoldást kínáló helyi városüzemeltetési és fejlesztési mintaprojektek megvalósításának köszönhetően létrejövő, minőségi életkörülményeket biztosító városi környezetet”. A város tematikus céljai: 1. Országos-regionális kulturális és térségi közművelődési központi funkció kialakítása a művészeti hagyományokra építve; 2. Önkormányzati ellátórendszer modernizációja, 3. A mezőgazdasági főiskola integrálása; 4. Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés; 5. Anti-szegregáció 6. Közösségépítés, partnerség-építés, hálózatfejlesztés: A város a stratégia középpontjában álló Minden Nap Kultúra! és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programmal kívánja ezeket a célokat megvalósítani. 4.1.2

Az akcióterület fő fejlesztési és részcéljai

Az átfogó cél megvalósulását támogató akcióterületi városrészi részcélok a következők: Fő célok •

•

A város kulturális funkciójának erősítése, a kulturális és közművelődési intézmények rehabilitációja, valamint a szerephez méltó minőségi városi környezet kialakítása. A Belváros a vásárhelyi városrehabilitáció elsődleges akcióterülete. A tervezett projektek részletes ismertetését az Akcióterületi Tervet bemutató fejezet tartalmazza. A városrehabilitáció nem regionális forrásból tervezett kiemelt eleme: Petőfi Sándor Művelődési Központ megújítása az Agora program keretében. Cél a „Mindennap kultúra” program megvalósítása. Gazdaságfejlesztés: kulturális turizmus termékfejlesztése


• •

Az önkormányzati ellátórendszer modernizációja: az Egészséges Vásárhely programhoz szorosan kapcsolódva a Kórház fejlesztése, szakrendelő építése; bölcsődefejlesztés Főiskola integrálása a város társadalmába, gazdaságába

A 2015 távlatában tervezett eredmény mutatók: • • • • • •

Légszennyezés csökkenése 50%-kal; Zajszennyezés csökkenése 50%-kal; Diplomások arányának növekedése, célérték: a 25 évesnél idősebb népesség 20%-a diplomás; Vendégéjszakák számának növekedése, célérték: 50.000 db/év; Kulturális intézmények és rendezvények látogatottságának növekedése, célérték: 120.000 látogató/év; A tavasz és az őszi tárlatok látogatottságának növekedése (300%): a két rendezvényen legalább 40 000 látogató regisztrálása.

A 2015 távlatában tervezett output mutatók: •

• • • 4.1.3

Felújított Múzeum, Művelődési Központ, Alföldi Galéria, Református Ótemplom és Görögkeleti templom; forgalomcsillapított Dr Rapcsák András utca; magánberuházások: 1 db szálloda, 1 db üzletház. Turisztikai desztináció menedzsment szervezet; Szakrendelő megépítése; Oldalkosár utcai bölcsőde bővítése (2 új csoport befogadására alkalmassá tétel) Kerámia művészeti és műszaki képzés a főiskolán; 2 db innovációs projekt megvalósítása a helyi vállalatok és a főiskola együttműködésében Minden nap kultúra! Program

A MNK! Program olyan mintául szolgáló keretprogram, mely a településen élő, minden korosztály és lehetőség szerint széles érdeklődési körű városi polgár számára alkalmat kínál a kultúrával való mindennapos találkozásra. Kiemelt célcsoportja a diákok, a fiatal felnőttek, a nyugdíjasok és munkanélküliek, de épít az oktatási intézmények hálózatán keresztül elérhető csoportokra (tanárok, szülők, családtagok). A MNK! kidolgozott oktatási tervek szerint megvalósított programokon keresztül vonzza be a városi közművelődési intézményekbe a tanulókat; a fiatal felnőtteket, illetve az idősebbeket a PMKban kialakítandó tematikus műhelyek (Stúdió Műhely, Civil Műhely), illetve a további intézmények egyéb szolgáltatásai célozzák meg. A közművelődési intézmények kínálatának a pedagógiai munkában való megjelenése, a leendő felhasználók igényeinek maximális kielégítése érdekében az MNK! Program pályázati rendszerben kerül kialakításra: oktatási tervek/programok/csomagok versengenek egymással, és közülük a legjobbak kerülnek megvalósításra. A meghirdetendő pályázatra beérkező terveket iskolai pedagógusokból, közművelődési szakértőkből, múzeumpedagógusokból álló zsűrik bírálják el, majd a pályázó tanárokból tantárgycsoportonként kialakult munkacsoportok dolgozzák ki a részletes programokat, illetve hangolják őket össze. Az oktatási terveket ezt követően adaptálni lehet minden iskola és tanár számára; az adaptálást megkönnyítendő, a tanárok számára egy képzési program, műhelymunka is megvalósul.


A MNK! Program részletes kidolgozására a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütemében kerül sor 2009 folyamán, így a 2010-2011-es tanévben már alkalmazható lesz a város összes iskolájában. A MNK! működésének feltétele a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program megvalósulása, illetve a potenciálisan a város Agórájának helyet adó Petőfi Művelődési Központ felújítása és bővítése. 4.1.4

Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program

A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program (TJKVP) a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában, működtetésében álló főbb kulturális-közművelődési létesítményeinek (Tornyai János Múzeum, Petőfi Művelődési Központ, Alföldi Galéria), a városközpont fizikai infrastruktúrájának, közterületeinek (Dr. Rapcsák András utca) és az egyházi épületek (Görögkeleti templom, Református templom) megújulásának komplex programja. A TJKVP 11 kulcsprojektet tartalmaz; amennyiben ezek maradéktalanul megvalósulnak, a Program a város fejlődésében gazdasági, kulturális, város rehabilitációs és turisztikai szempontból egyaránt meghatározó beruházássá válik. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program nem csak egyszerűen városszépítés vagy épület rekonstrukció, nem csak kulturális-közösségi intézmények aktivizálása és bekapcsolása a város életébe és gazdasági vérkeringésébe, nem csak az oktatás fejlesztéséhez, az antiszegregációhoz jelentős mértékben hozzájáruló fejlesztés, nem csak turisztikai vonzerő fejlesztés, hanem egy olyan komplex program, ahol ezek az elemek egymást erősítik. A program tehát sokkal több, mint egymással erős szinergiát felmutató projektelemek halmaza: a város fejlődésében sorsfordító, a valóban ugrásszerű fejlődés lehetőségét biztosító, számos forrás koordinációjával megvalósuló komplex program, amely pozitív mintaként szolgálhat bármely város számára. A 11 elem megvalósítása több forrásból valósul meg: egyrészt az alábbiakban bemutatott városrehabilitációs projekt keretében, két ütemben, másrészt TIOP 1.2.1. Agóra pályázat, illetve DAOP Turisztikai vonzerők fejlesztése program keretében.


4.2

ROP városrehabilitációs pályázat - első pályázati forduló (2007-2008)

4.2.1

Összefoglaló a tervezett beavatkozásokról

Tevékenység típusa

Projekt neve

Projekt helyszíne

Gazdasági célú (ERFA)

-

Városi funkciót erősítő (ERFA)

Dr. Rapcsák András utca fejlesztése

Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca, HRSZ: 5227, 5229/2, 5231.

Tornyai János Múzeum felújítása, bővítése

Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca 16, 18, 20. HRSZ: 12816, 12817, 12818

Alföldi Galéria felújítása

Hódmezővásárhely, HRSZ: 3

Görögkeleti templom homlokzatának felújítása

Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca. HRSZ: 5200

Közösségi funkciót erősítő (ERFA)

Közszféra funkcióit erősítő (ERFA)

-

Lakás célú (ERFA)

-

Soft tevékenység (ERFA) Foglalkoztatási, képzési, szociális célú tevékenység (ESZA)

Minden Nap Kultúra! Program

Hódmezővásárhely

Vásárhelyi Kulturális Portál


Kossuth

tér

8.


4.2.2

Helyszínrajz

Az alábbi térkép bemutatja a beruházás helyszíneit.

9. ábra: A beavatkozási helyszínei Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata A térkép ábrázolja a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme előző fejezetben felsorolt elemei mellett a II. ütem projektelemeit (Ótemplom felújítása, Városháza felújítása), a TIOP 1.2.1. Agora keretében megvalósuló Petőfi Művelődési Központot, illetve a magánerős beruházásban megvalósuló Hódudvarházat és szállodát.


4.2.3

Tornyai János Múzeum felújítása, bővítése

A Tornyai János Múzeum a dr. Rapcsák András -, Deák Ferenc-, Szegfű- és Mária Valéria utca által határolt tömb meghatározó épületegyüttese. A múzeum jelenleg a Dr. Rapcsák András utca 16. és 18. szám alatti két épületben működik. A 16. szám alatti eklektikus tégladíszes épület műemlék, államosításkor a szomszédos Klein-ház hozzácsatolásával bővült. Az épületegyüttes rekonstrukciója és bővítése halaszthatatlanná vált: a meglévő terek funkcionális újragondolása a gazdag és egyre gyarapodó múzeumi gyűjtemény méltó bemutatása, szakszerű tárolása és gondozása érdekében. Bővítésre a lebontásra ítélt, a Dr. Rapcsák András – Deák Ferenc – Szegfű utcák által határolt sarkon álló épület telke, illetve a Deák Ferenc utcai foghíj ad lehetőséget. A szakmai program és a házak, telkek adottságai együtt határozzák meg a múzeum fejlesztési irányvonalát: • • •

A látogatók és a múzeumi dolgozók által használt bejáratok és terek egymástól határozottan elkülönülnek; Korszerű raktárak és műhelyek (megtekinthető restaurátor műhely) kialakítása nagy területen, variálható terekkel; A hagyományos kiállítótereken túl nagyméretű, multifunkcionális termek, illetve kisebb foglalkoztató, és közösségi terek létrehozása.

Intenzív bővítésre a meglévő épületek feszes, gazdaságos és célirányos felújítása, részleges átépítése, továbbá a pincék és padlások részleges bevonása teremt lehetőséget. A koncepcióvázlat szerint a múzeum három funkciója három külön blokkban kerül elhelyezésre. A Sándy Gyula által tervezett tégla múzeumi épület (Dr. Rapcsák András u. 16.), mint műemlék érintetlen marad, a tégladíszes tűzfala a belső térben maradéktalanul érvényesülni fog. Ez a karakteres téglaépület szolgál látogatók fogadására. Itt kapnak helyet a kiállító-és rendezvényterek, foglalkoztató, könyvesbolt és kávézó. Az udvar a látogatóterek szerves része, áttört lezárása egyben vizuálisan kitágítja a hangulatos Szegfű utcát. A foghíj a Dr. Rapcsák András utca és a múzeumkert vizuális kapcsolatának biztosításával épülne be. A bővítést követően kialakuló „középső épület” (Dr. Rapcsák András u. 18.) a múzeum üzemeltetési központjaként funkcionál majd, udvara fedett aulaként szolgál fogadó- és többcélúan hasznosítható térként. Itt lesznek a tudományos kutatást és a gyűjtemények gondozását végző szakemberek irodái, könyvtára, külön bejárattal. A hangulatos pici udvar fedett aulaként működik. Az újonnan kialakuló, a Dr. Rapcsák András – Deák Ferenc – Szegfű utcák által határolt sarkon álló sarokház - mint extenzív bővítési elem - a zártság és a nyitottság egyidejű építészetileg történő érvényesítésével korszerű raktározási funkciót fog betölteni. Az új sarokház a jövő múzeuma, a variálható raktárak és restaurátorműhelyek tere. A Tornyai János Múzeum bővítése olyan elemeket is tartalmaz, amelyek más forrásból fognak megvalósulni: a „sikátor” (a tégla múzeumi épület és a szocreál stílusú lakóház között) áttekinthetően beépül a dr. Rapcsák András utcától a Szegfű utcáig, raktáraknak, könyvtárnak és időszaki kiállításnak otthont adva. Itt kerül kialakításra egy modern, a kor elvárásainak megfelelő látogató-központ/bejárat. A pincében látványraktár, a földszinten rendezvény-, az emeleten kiállítótér, a látogatók számára könyvtár, könyvesbolt és kávézó kerül kialakításra. Ennek forrásainak előteremtésére Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be a DAOP Turisztikai vonzerők fejlesztése pályázati kiírására. Mindhárom új rész megjelenése egységes, összefogja a meglévő épületek eltérő karakterét. Tömegük és párkánymagasságuk illeszkedik környezetükhöz. A fő funkcióknak szánt területek aránya a szakmai program pontosítása során lesz véglegesítve. Bízva a megújuló múzeum


kisugárzásában, az utca szemközti térfala, és a szomszédos szocreál lakó-blokk fejlődése is jó irányt vesz. Így az egész tömb a Belváros erős, kisugárzó pontja lesz. Funkciók

Földszint

Emelet

Kiállítás

318

Iroda, kutatóhelyek

218

Műhely Raktárterület

Pince

Tető

Összesen

Jelenleg

505

823

611

46

264

91

179

42 470

82

97

409

33

234

67

743

300

119

8

428

88

30

Közlekedők, udvar Szociális blokkok

12

Búvóteres pincék

294

Összesen

503

1054

934

130

76

A bővítés után tehát a jelenlegi 1.214 m2 helyett 2.567 m2 fog rendelkezésre állni.

294

294

2567

1214


Összefoglaló adatok Tevékenység típusa

Közösségi funkció: Múzeum épületének külső felújítása, átalakítása, bővítése, helyiségek, belső terek kialakítása

Finanszírozó strukturális alap

ERFA

Projekt rövid leírása

A projekt keretében a jelenleg 2 tömbből álló Múzeum Dr. Rapcsák András u. 16. alatti épülete érintetlen marad, a felújítás az épület belsejét érinti: itt kapnak helyet a kiállító-és rendezvényterek, foglalkoztató, könyvesbolt és kávézó. Az udvar a látogatóterek szerves részévé válik. A bővítést követően kialakuló „középső épület” (Dr. Rapcsák András u. 18.) a múzeum üzemeltetési központjaként funkcionál majd, udvara fedett aulaként szolgál fogadó- és többcélúan hasznosítható térként. Itt lesznek a tudományos kutatást és a gyűjtemények gondozását végző szakemberek irodái, könyvtára, külön bejárattal. A hangulatos pici udvar fedett aulaként működik. Az újonnan kialakuló, a Dr. Rapcsák András – Deák Ferenc – Szegfű utcák által határolt sarkon álló sarokház korszerű raktározási funkciót fog betölteni. Az új sarokház a jövő múzeuma, a variálható raktárak és restaurátorműhelyek tere.

Projekt helyszíne

Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca 16, 18, 20. HRSZ: 12816, 12817, 12818

Pályázó szervezet megnevezése

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Partner

-

Partner szerepe

-

Megvalósítás tervezett kezdete

2010/07

Megvalósítás tervezett vége

2011/11

Tervezett teljes költségvetés

506 781 250 Ft

Támogatás aránya

85%

Támogatás nagysága

430 764 063 Ft

Saját forrás

76 017 188 Ft

Projekt-előkészítés helyzete

A projektelemre vonatkozóan engedélyezési terv készült

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Kiviteli terv szintű tenderdokumentáció készítése Engedélyezési eljárás lefolytatása


4.2.4

Alföldi Galéria felújítása

A Hódmezővásárhely, Kossuth tér 8. szám alatti ún. Ógimnázium a város meghatározó jelentőségű helytörténeti és építészeti értéke, amelyet az elmúlt években igényes eszközök felhasználásával részben átalakítottak és felújítottak, hogy a nagy múltú Alföldi Galéria otthonául szolgálhasson. Az épület felújítása során sor kerül a tetőszerkezet felújítására, az I. emeleti termek festésére, gépészet felújítására, udvari térburkolat kiépítésére, valamint az akadálymentesítést célzó felvonónak helyet biztosító lépcsőház építésére. Az épület belső udvarán igényes díszburkolat megépítésével a hagyományokkal rendelkező nyári színház kialakítását tervezi az önkormányzat hosszabb távon. Az udvart mindkét irányból megközelíthetővé téve az szoborparkká és kerámia faliképek bemutatóhelyévé válna. A Városháza felőli kerítés belső oldalán keleti irányba befordulóan fedett-nyitott kiállítótér kerülne kialakításra, fali kerámiák bemutatására. Összefoglaló adatok Tevékenység típusa

Közösségi funkció: Kiállító terem épületének külső felújítása, átalakítása, bővítése, helyiségek, belső terek kialakítása


ERFA


Az épület felújítása során sor kerül a tetőszerkezet felújítására, az I. emeleti termek festésére, gépészet felújítására, udvari térburkolat kiépítésére, valamint az akadálymentesítést célzó felvonónak helyet biztosító lépcsőház építésére.

Projekt helyszíne

Hódmezővásárhely, Kossuth tér 8. HRSZ: 3



Partner

-

Partner szerepe

-


2010/04


2011/11


100 398 713 Ft

Támogatás aránya

85%


85 338 906 Ft

Saját forrás

15 059 807 Ft


A projektelemre vonatkozóan engedélyezett terv rendelkezésre; az udvari térburkolat kialakítására engedélyezési eljárás folyamatban van.


Engedélyezési eljárás befejezése Kiviteli terv szintű tenderdokumentáció készítése

áll az


4.2.5

Görögkeleti templom homlokzatának felújítása

A 17. századi görög-török háborúk elől menekülő és a városban letelepedő görög családok II. József türelmi rendelete alapján 1783-1807 között építették fel az egyhajós, síkmennyezetes, késő barokk, copf stílusú templomot. Hagyma alakú kis csúcsíves tornyát 1889-ben építették át a jelenleg is láthatóra. A templombelső hármas osztatú: szentély, középcsarnok, előcsarnok. A szentélyt a középcsarnoktól a 18. század végén és a 19. század elején több festő által alkotott barokk ikonosztázion választja el, melynek három zónája: trónus ikonok, apostolok, evangelisták. Mai formájára özv. Lotta Jánosné adományából 1889-ben restaurálták, a toronysisakot is átépítették. A templom teljes körű renoválása óta több mint 70 év, a legutóbbi homlokzat felújítás óta 20 év telt el. Az épület 1951. óta műemlékileg védett, a Görögkeleti Egyház tulajdona, templomként működik, rendszeres istentisztelet nincs. A város egyik kiemelkedő értékű műemléke nagyon rossz állapotban van, teljes felújítására haladéktalanul szükség van. Ehhez a tervek rendelkezésre állnak. A templom falazata átlagosan 2 méter magasságig felnedvesedett, egyes részein erősen sószennyezett. A tetőcserepezés, valamint a bádogozás avultsága miatt a torony és az oromfal csatlakozásánál, valamint a szentély fölött jelentős mértékű beázások láthatók, amelynek nyomán a falfelületek díszítőfestések tönkrement. Az épület felújítását a talajnedvesség, talajvíz elleni szigeteléssel kell kezdeni. A szigetelés konkrét technológiáját a Műemlék felügyelet hagyja jóvá. A falszerkezeteket a szigetelés elvégzése után teljesen ki kell szárítani, a lábazati vakolatot és a kifagyott téglákat el kell távolítani. Korhű anyagokkal a felújítás nem végezhető mert a környezeti hatások az épület körül nagy mértékben romlottak. A templom tetőszerkezete megfelelő, de a torony szerkezete felújításra szorul. A belső fa lépcsőt is fel kell újítani, a toronyban és a tetőtérben gondoskodni kell a megfelelő galamb védelemről. Az épület külső homlokzatát a műemlékvédelem előírásai alapján fel kell újítani. A felújítás során az épület teljes bádogos szerkezetét ki kel cserélni, az ereszcsatornákon át a teljes falfedésekig. A terep rendezésénél fokozott figyelmet kell fordítani az épület körüli vízelvezetésre, mivel a környék az elmúlt évszázadok során jelentősen feltöltődött. Meg kell akadályozni, hogy a tér más részéről a felszíni vizek az épületbe kárt tehessenek, és zárt csatornába el kell vezetni az épület csapadékvizét is. A felújítás során az alapfalak hatékonyabb víztelenítése érdekében az épület körül szivárgó rendszer létesül. Ezzel egyidőben a teljes homlokzati felületet is lélegző szilikát alapú homlokzatfestékkel kell ellátni. A templom a Hódmezővásárhelyi Görögkeleti Egyház tulajdonában áll. Az Egyház hozzájárul a fejlesztés lebonyolításához, és vállalja az ezzel kapcsolatos fenntartási kötelezettségeket. A fejlesztést az Önkormányzat valósítja meg, és idegen tulajdonban levő területen végrehajtott beruházásként aktiválja. A Görögkeleti templom felújításához kapcsolódik Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata TIOP 1.2.1. pályázata, amelynek célja a Petőfi Művelődési Központ (PMK) felújítása. Ennek keretében a PMK és a templom közvetlen szomszédságában található Parókia/Paplak épülete lebontásra kerül és a helyén a PMK új épületszárnya épül meg. Ugyancsak ezen beruházás keretében valósul meg a PMK, az új épületszárny és a templom környezetének rendezése. Összefoglaló adatok Tevékenység típusa

Közösségi funkció: Templom külső felújítása



ERFA


A Görögkeleti templom szerkezetének felújítása

Projekt helyszíne

Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca. HRSZ: 5200



Partner

-

Partner szerepe

-


2011/04


2011/11


90 502 500 Ft

Támogatás aránya

85%


76 927 125 Ft

Saját forrás

13 575 375 Ft


A projektelemre vonatkozóan engedélyezett terv állnak rendelkezésre.

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 4.2.6

homlokzatának

és

a

torony

Kiviteli terv szintű tenderdokumentáció készítése

Dr. Rapcsák András utca

A projektelem a Dr. Rapcsák András (korábbi Szántó Kovács János) utca, Andrássy utca, és a Kosssuth tér keleti oldal közterületeinek rendezését tartalmazza. A projekt keretében megújul a kulturális élet szempontjából meghatározó Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, valamint felépül a Hódudvarház, melyben részben kereskedelmi funkció kap helyet. A köztérmegújítás fő célja ezen létesítmények összekapcsolása, funkciójuk erősítése a szabad tér kihasználásával, valamint egy egységes karakterű, egymással szervesen kapcsolódó térrendszer kialakítása, mely illeszkedik a belváros szövetébe, illetve annak további fejlesztését generálja. A tervezési terület fő eleme a Dr. Rapcsák András utca, ebbe kapcsolódik a PMK és a lakóházak által határolt térrendszer, melyben megtalálható a Görögkeleti templom és a hozzá kapcsolódó Parókia épülete 2 . A Dr. Rapcsák András utca a részben megújított Kossuth térre érkezik csatlakozva a belváros másik fő tengelyéhez, az Andrássy utcához. A területtel párhuzamosan, a Tornyai János Múzeum mellett halad a Szegfű utca, mely szintén az Andrássy utcához érkezik meg. A Dr. Rapcsák András utca ma még kétszámjegyű országos főútvonal. A fejlesztési elképzelés szerint a közeljövőben a város kezelésébe kerül, ennek eredményeként az első ütemben csökkentett forgalmú utca lesz, majd a későbbiekben gyalogos forgalmú terület. 2

A PMK és a Parókia épülete, valamint a PMK, Parókia és a Görögkeleti templom környezetének fejlesztése, megújulása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata TIOP 1.2.1. pályázata keretében kerül megvalósításra.


A gépjárműforgalom alól felszabadított terület lehetővé teszi egy sétány kialakítását, mely mint egy kulturális tengely a rajta elhelyezett funkciókkal összekapcsolja a múzeumot, a Petőfi Művelődési Központot és az Alföldi Galériát. A sétány ezen a részen egy aktív térként működik, mely különböző programok lebonyolítására alkalmas, melyek vagy a művelődési ház, vagy a múzeum programjaiba illeszkedhetnek. Ehhez kapcsolódóan a múzeum előtt egy információs felület kerül elhelyezésre, a kultúrház előtti nagyobb tér lehetőséget ad szabadtéri kiállításokra, foglalkozásokra, vagy előadásra. A téren található egy terepplasztika, mely kisebb szabadtéri színpadként, zenepavilonként működhet. A PMK további környezete is a szabadtéri kulturális életet erősíti. A templom és a lakóház közötti terület szintén a közösségi funkciót erősíti különböző térelemekkel, utcabútorokkal. Ezzel szomszédosan, a sétány elején a meglévő nagy fák alatt hullámzó terepalakítással árnyékos pihenők vannak kialakítva. A sétány további részén a szolgáltatás és kereskedelem kap hangsúlyt kiülő teraszokkal, kávézókkal és speciális igényeket kielégítő boltokkal. A teraszokat árnyékoló rendszer, valamint a meglévő fasor kiegészítése és más, dézsás növények alkalmazása teszi tartózkodásra kellemessé. A sétány a Kossuth térhez, valamint az Andrássy utcához érkezik, mely így egy fontos csomóponttá alakul, egyfajta epicentrummá, mely befogadja, illetve továbbküldi a látogatókat. E pont mentén a sétány enyhén kitér, a burkolat pedig egy lencse formájú mélyedésbe fut át. Ezt a mélyedést kerámia „szirmok”egészítik ki, mely pozitív formájukban ülőfelületként szolgál, negatív alakjukban pedig kis vízfelületeket alkot. Ez utóbbi két elem az egész területen végig halad. Ritmusukkal hangsúlyt adnak egy-egy területnek (a sétány teraszai melletti medencék), illetve különleges hangulatot képeznek (parókia kertje, Hódudvarház udvara) A teljes tervezési terület 1,8 ha nagyságú. Ebből megújulásra kerül mintegy 12 200 m2 burkolat, 2 020 m2 zöldfelület, valamint 200 m2 vízfelület létesül. A Dr. Rapcsák András utca útteste (HRSZ: 5229/2) a Magyar Állam tulajdonában áll, a tulajdonosi és kezelői jogokat a Közlekedés Koordinációs Központ (KKK) gyakorolja. A KKK hozzájárul a fejlesztés lebonyolításához, és hozzájárulását adja ahhoz, hogy az Önkormányzat a 45-ös számú főút Dr. Rapcsák András és Szántó Kovács János utcákon lebonyolódó forgalmát áthelyezze a 47-es számú főút jelenlegi belterületi szakaszára, illetve a jelenleg is a Magyar Állam tulajdonában levő Jókai utcára.


Összefoglaló adatok Tevékenység típusa

Városi funkció: Közlekedési fejlesztés (gyalogos zóna, sétálóutca, forgalomcsillapított közlekedési övezet kialakítása)


ERFA


Dr. Rapcsák András (korábbi Szántó Kovács János) utca, Andrássy utca, és a Kosssuth tér keleti oldal közterületeinek rendezése

Projekt helyszíne

Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca, HRSZ: 5227, 5229/2, 5231.



Partner

Közlekedés Koordinációs Központ (?)

Partner szerepe

-


2011/04


2011/11


268 160 488 Ft

Támogatás aránya

85%


227 936 414 Ft

Saját forrás

40 224 073 Ft


A projektelemre vonatkozóan tanulmányterv készült


Engedélyezési és kiviteli dokumentáció elkészült, engedélyezési eljárás lefolytatása

4.2.7

Minden Nap Kultúra! Program részletes kidolgozása

A Minden Nap Kultúra! (MNK!) egy keretprogram, mely a településen élő, minden korosztály és lehetőség szerint széles érdeklődési körű városi polgár számára alkalmat kínál a kultúrával való mindennapos találkozásra. Kiemelt célcsoportja a tanuló gyermekek, diákok, a fiatal felnőttek, a nyugdíjasok és munkanélküliek, de épít az oktatási intézmények hálózatán keresztül elérhető csoportokra (tanárok, szülők, családtagok). Az MNK! program a város egyik kiemelt integrált programja, melynek keretében - többféle finanszírozási forrás koordinált igénybevételével – egyrészt megvalósulhat a város kulturális és közművelődési intézményrendszerének modernizációja, másrészt elindulhat az a tudatos szemléletformálás, mely a város gazdasági potenciálját jelentő kulturális hagyományok és értékek megismerését, elsajátítását, illetve kreatív felhasználását, értékesítését eredményezhetik. Vásárhelyen a város vezetése létrehozta az egy szervezeti egységbe kovácsolt közművelődési intézményt, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központot (TJMKK). Az intézmény fő pillére a Tornyai János Múzeum, muzeális kiállítóhelyei az Alföldi Galéria, az Emlékpont, a


Magyar Tragédia 1944 és a népi hagyományokat őrző kisebb kiállítóhelyek, valamint a közművelődési intézmények: a Petőfi Sándor Művelődési Központ, a Mozaik Kamaraterem, a Tánc- és Mozgásművészeti Központ és a Németh László könyvtár. Az intézmény hatékony működésének infrastrukturális feltételei megvalósulnak egyrészt a bemutatott funkcióbővítő városrehabilitációs, illetve egyéb, az alábbi 4.4.3. fejezetben foglalt fejlesztéseknek megfelelően. A MNK! program szakmai - a kultúraszeretet és kreativitás, mint alapvető attitűd kialakítására vonatkozó - elemének megvalósítására a városrehabilitációt kísérő úgynevezett „szoft tevékenységek” keretében kerül sor a következők szerint: A szemléletformáló akció átfogó célja: a vásárhelyiek helyi identitástudatának mint hagyományos vásárhelyi értéknek a megerősítése; tudatos, a gyermekek nevelésével induló folyamat megkezdése, illetve folytatása, mely a város és lakosai kulturális hagyományainak továbbélését, a kreativitásra ösztönzést, illetve a kultúra mint gazdasági erő megújulását eredményezi. A konkrét célok: az óvodás, illetve általános és középiskolás tanulók számára tudatosan szervezett, egyrészt a tantervi elvárásokhoz illeszkedő, másrészt a befogadó Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ intézményeinek szakmai tudására építő program kidolgozása és bevezetése, melynek eredményeként az érintett gyermekek, illetve szüleik „hozzászoknak” a közművelődési intézményekhez: természetessé és rendszeressé válik számukra a múzeumba, könyvtárba, művelődési központba látogatás és az ott kapható kiegészítő tudás, illetve ott végezhető kreatív munka. A célcsoport: a vásárhelyi 5 – 18 éves gyerekek: • • •

a város 15 nagycsoportjába járó óvodás gyermekek a város általános iskolái 120 osztályának tanulói a város középiskolái 120 osztályának tanulói, azaz

megközelítőleg 6500 gyermek, illetve közvetett célcsoportként a pedagógusok és a gyermekek szülei. A program keretében megvalósítandó tevékenységek: Vásárhelyen a városvezetés kiemelten kezeli a gyermekek sorsát: a városban az országban szinte elsőként valósult meg a valódi integrált oktatási rendszer, a külterületen élő hátrányos helyzetű gyermekeket iskolabuszok viszik a város belterületi iskoláiba, minden gyermeknek minden nap van testnevelési órája. A tanulók a kompetenciaméréseken egyre jobb eredményeket érnek el, ami tükrözi az intézményekben folyó minőségi munkát. Mindezt támogatják a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ intézményei is. A könyvtár folyamatosan szervez programokat iskolások és óvodások részére; a pedagógusok rendszeresen viszik a diákokat a múzeumba; térségi szinten kiválóan működik a Közkincs kerekasztal, példaértékű a Bodnár Bertalan Természet és Környezetvédelmi Oktató Központ programkínálata. Jelen program keretében e kezdeményezések egészülnek ki háttéranyagokkal támogatott, minden vásárhelyi óvoda, alsó és középfokú oktatási intézmény és a TJMKK tervszerű együttműködését összefogó rendszerré. Program-előkészítés: • a programot irányító szakmai bizottság felállítása (tagok: a TJMKK képviselői, oktatási intézmények vezetői, város képviselői); • a jelenleg is megvalósuló akciók felmérése; • a programot koordináló szakmai csoport felállítása.


A program kidolgozása: •

•

•

•

•

Az egyes tanuló csoportok, körülbelül 260 osztály, illetve óvodai csoport évente két alkalommal ellátogat a TJMKK egyik tagintézményébe, ahol a kidolgozandó pedagógiai programnak megfelelően tanórán kívüli foglalkozás keretében kreatív foglalkozáson vesz részt. A TJMKK mint intézmény keretében a Tornyai Múzeum, az Alföldi Galéria, az Emlékpont, a Németh László könyvtár, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Központ fogadja a tanulókat elsősorban. A foglalkozások megtartásában azonban részt fog venni a többi, a városban működő és a MNK! programhoz kapcsolódó civil szervezet, kulturális intézmény is (pl. Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatási Központ, Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola, Warta Vince Alapítvány stb.). Az egyes tanuló csoportok munkáját az intézményekben múzeumpedagógusok, könyvtárosok, népművelők fogják segíteni. (A város a TIOP Agóra program keretében kap támogatást a TJMKK humán erőforrásainak bővítésére.) A program előzetes szakmai előkészítése keretében a szakértők (pedagógusok, népművelők, művészettörténész) négy, a foglalkozások keretében feldolgozandó tématerületet jelöltek ki, melyek egyrészt kapcsolódnak a TJMKK profiljaihoz, másrészt az óvodai, illetve iskolai alaptantervi programokhoz: népművészet; történelem; élő környezet (természeti környezet és a ráépülő gazdasági hagyományok); művészet. A kiemelt tématerületekhez kapcsolódóan a MNK! keretében minden egyes iskolatípus minden korosztálya és az óvodai nagycsoportosok számára az általános tantervbe illeszkedő vagy illeszthető kiegészítő tanterv és tananyag készül, mely segíti a pedagógiai munkát, a rendszeres kultúrafogyasztás szokásának kialakítását és a gyermekek kreativitásra nevelését.

A program kidolgozásának fázisai: •

•

•

Ötletpályázat a tantervek kidolgozására: a szakmai irányító bizottság útmutatásainak megfelelő pályázat célja, hogy a pedagógusok megmozgatásával megszülessenek azok az ötletek, illetve kialakuljanak azok a szakmai team-ek, melyek az egyes tématerületekhez kapcsolódó tananyagok létrejöttének előfeltételei. A pályázat elvárásai: olyan csapatok létrejötte, amelyek képesek az óvodai – általános iskolai – középiskolai diákok számára kidolgozni az egyes korosztályoknak megfelelő programokat. A team-ek egy-két oldalban előzetesen bemutatják ötleteiket, melyek közül az irányító bizottság, mint szakmai zsűri kiválasztja azokat, melyeket részletes kidolgozásra alkalmasnak tart. Szakmai programok és háttéranyagok kidolgozása: a kiválasztott szakmai teamek előzetes becslések szerint tématerületenként 3-4 alprogramot fognak kidolgozni, melyek a foglalkozásokat vezető pedagógusok és a befogadó intézményben dolgozó szakemberek munkáját segítik. A kidolgozandó anyagok tartalmazzák egyrészt a szakmai célokat, módszereket, a konkrét feladatokat (annak szellemében, hogy cél, hogy a gyerek a foglalkozást követően visszatérjen az intézménybe önállóan vagy szülei kíséretében), valamint a gyermekeknek kiosztható, az MNK! keretében létrejövő kulturális portálról letölthető háttéranyagokat, munkafüzeteket. A teamek feladata az egyes tagintézmények és az oktatási intézmények szakembereivel való egyeztetés, az esemény-naptárak és oktatási rendek illeszkedésének biztosítása. Fontos szempont egyrészt a már kialakult intézményi foglalkozások figyelembe vétele, például a könyvtár vagy a Petőfi Sándor Művelődési Központ már bevezetett rendszeres programjainak illesztése, másrészt az időszaki vagy tematikus rendezvényekhez, például a múzeum időszaki kiállításaihoz kapcsolódás, illetve nem utolsó sorban az oktatási intézmények tanrendjéhez való igazodás.


•

•

A program ütemezése: az intézménylátogatások tervezhető ütemezési rendjének kialakítása. A tervek szerint 260 csoporttal számolva a tanítási időszakban minden tagintézmény heti 3 alkalommal fogad egy-egy foglakozást; ez a bejáratás időszakában jelentős koordinációs feladatot is fog jelenteni a Művelődési Központ munkatársai számára. Ösztönző és „szülő-motiváló” rendszer kialakítása: pl. a programban résztvevő gyerekek és szüleik bevonásának erősítése érdekében éves bélyeggyűjtő - programfüzet rendszerének vagy a hétpróba mintájára „kultúrpróba” rendszerének kialakítása, azaz a program játékos megközelítése, a gyermekek motiválása. A szakmai csoportok előre kijelölik a különösen preferált programokat, a szülők lehetséges feladatainak meghatározásával.

A program végrehajtása: a program kidolgozására 2010 első félévében kerül sor, az MNK! a 2010-2011-es tanévtől indul. A program várható eredményei: • • • • •

minimálisan 10 db kidolgozott szakmai alprogram; az előzőekre épülve minimálisan 1 db óvodai, 12 db alap- és középfokú iskolai osztályokra lebontott szakmai program; 1 db oktatási intézményekre, illetve befogadó intézményekre lebontott összesített ütemterv (kb. 260 tanulócsoport); az első évben szükséges példányszámban előállított, minimálisan 13-féle foglalkoztató háttéranyag; a TJMKK forgalmának növekedése; minimálisan 13 000 fő látogatása a MNK! keretében.

Az MNK! szakmai programjának költségvetése (ezer Ft): Tevékenység

Nettó

Bruttó

Összesen

Program szakmai koordináció

3 200 000

640 000

3 840 000

Szakmai anyagok kidolgozása

12 000 000

0

12 000 000

4 460 000

892 000

5 352 000

Feladatlapok, háttéranyagok Minden Nap Kultúra! Program

21 192 000

Összefoglaló adatok

Tevékenység típusa

Kapcsolódó ESZA típusú tevékenység: az érintett lakosság bavonását célzó akció, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra


ESZA


A Minden Nap Kultúra! program a helyi tanárok és közművelődési szakemberek részvételével kidolgozott, a helyi intézmények, létesítmények szolgáltatásaira alapozó, a helyi diákok, felnőttek, és idős emberek bevonását célzó, komplex kulturális-közművelődési fejlesztési program

Projekt helyszíne





Partner

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Partner szerepe

Közreműködik a projektelem koordinálásban, részt vesz a Szakmai Irányító Bizottság munkájában, delegálja a szakértőit a bizottságba

Célcsoport bemutatása

Kiemelt célcsoportok: a diákok, a fiatal felnőttek, az oktatási intézmények hálózatán keresztül elérhető csoportok (tanárok, szülők, családtagok)


2010/03


2010/08


21 575 000 Ft

Támogatás aránya

50%


10 787 500 Ft

Saját forrás

10 787 500 Ft


-


-

4.2.8


A Vásárhelyi Kulturális Portál és közösségi oldal több funkciót lát el egyszerre: • A város kulturális-közművelődési kínálatát megjelenítő „hagyományos” portál 3 ; • Közösségi, a magánszemély és civil szervezet tagok aktivitására építő oldal különböző Web 2.0 funkciókkal - blogfelület, személyes oldalak létrehozása, kapcsolati hálók kialakítása (ld. wiw.hu, myspace.com), fotó- és videó feltöltés és megosztás, a hagyományosnak tekinthető üzenetküldés, fórumok, mailszolgáltatás mellett; • A Minden nap kultúra! Program keretében létrehozott digitális oktatócsomagok, tartalmak, illetve egyéb, helyben létrehozott kísérleti-művészeti jellegű digitális tartalmak, alkalmazások platformja. Összefoglaló adatok Tevékenység típusa

Kapcsolódó ESZA típusú tevékenység: Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások kialakítása


ESZA


A Vásárhelyi Kulturális Portál és közösségi oldal több funkciót lát el egyszerre:

3

A Vásárhelyi Kulturális Portál ezen funkciója a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata TIOP 1.2.1. pályázata keretében kerül megvalósításra.


• Közösségi, a magánszemély és civil szervezet tagok aktivitására építő oldal különböző Web 2.0 funkciókkal blogfelület, személyes oldalak létrehozása, kapcsolati hálók kialakítása (ld. wiw.hu, myspace.com), fotó- és videó feltöltés és megosztás, a hagyományosnak tekinthető üzenetküldés, fórumok, mailszolgáltatás mellett; • A Minden Nap Kultúra! Program keretében létrehozott digitális oktatócsomagok, tartalmak, illetve egyéb, helyben létrehozott kísérleti-művészeti jellegű digitális tartalmak, alkalmazások platformja. Ugyancsak ezen elem kidolgozása keretében kerül sor a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ egyes szervezeti egységeinek (Tornyai János Múzeum, Petőfi Művelődési Központ, Alföldi Galéria, stb.) közös arculati kézikönyvének kidolgozására. Projekt helyszíne




Partner

-

Partner szerepe

-

Célcsoport bemutatása

Célcsoport: a város teljes lakossága


2011/08


2011/11


29 000 000 Ft

Támogatás aránya

0%


0 Ft

Saját forrás

29 000 000 Ft


Szükséges a Vásárhelyi Kulturális Portál részletes koncepciójának kidolgozása, megvalósítási alternatívák kidolgozása a megcélzott csoport és az egyes szolgáltatások költségigényének figyelembevételével.


-

4.2.9

Összefoglaló költségvetés

ÖSSZESEN Előkészítés

nettó

ÁFA

bruttó

Tám. Ar.

támogatás

54 000 000

13 500 000

67 500 000

0%

0


Építés

772 674 360 193 168 590

965 842 950

85%

820 966 508

Tornyai János Múzeum

405 425 000 101 356 250

506 781 250

85%

430 764 063

Alföldi Galéria

80 318 970

20 079 743

100 398 713

85%

85 338 906

Görögkeleti templom

72 402 000

18 100 500

90 502 500

85%

76 927 125

214 528 390

53 632 098

268 160 488

85%

227 936 414

Szolgáltatások

27 200 000

6 800 000

34 000 000

Műszaki lebonyolítás

18 550 000

4 637 500

23 187 500

50%

11 593 750

7 850 000

1 962 500

9 812 500

50%

4 906 250

800 000

200 000

1 000 000

50%

500 000

Kapcsolódó ESZA típusú tevékenységek

42 860 000

7 715 000

50 575 000

Minden Nap Kultúra! Program

19 660 000

1 915 000

21 575 000

50%

10 787 500


23 200 000

5 800 000

29 000 000

0%

0

Projektmenedzsment

16 000 000

4 000 000

20 000 000

50%

10 000 000

1 137 917 75,47% 950

858 754 008

Dr. Rapcsák András utca

Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgálat

Összesen

912 734 360 225 183 590

17 000 000

10 787 500

4.2.10 Bevonandó partnerek Bevonandó partner a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ; a TJMKK – azon túl, hogy működteti a projekt elemeit és fenntartja a projekt eredményeit – részt vesz a Minden Nap Kultúra! Program kialakításában, közreműködik ezen projektelem koordinálásában, részt vesz a Szakmai Irányító Bizottság munkájában, delegálja a szakértőit a bizottságba. A projektbe partnerek nem kerülnek bevonásra a jelenleg idegen tulajdonban levő két ingatlan tulajdonosaival; az Önkormányzat rendelkezik a Görögkeleti Egyház hozzájárulásával a Görögkeleti templom (HRSZ: 5200) felújítására vonatkozóan, illetve megállapodást készít elő a Dr. Rapcsák András utca útteste (HRSZ: 5229/2) tulajdonjogának átvétele kapcsán a Közlekedés Koordinációs Központtal (KKK). A Görögkeleti templom a Hódmezővásárhelyi Görögkeleti Egyház tulajdonában áll. Az Egyház hozzájárul a fejlesztés lebonyolításához, és vállalja az ezzel kapcsolatos fenntartási kötelezettségeket. A fejlesztést az Önkormányzat valósítja meg, és idegen tulajdonban levő területen végrehajtott beruházásként aktiválja. A Dr. Rapcsák András utca útteste (HRSZ: 5229/2) a Magyar Állam tulajdonában áll, a tulajdonosi és kezelői jogokat a Közlekedés Koordinációs Központ (KKK) gyakorolja. A KKK hozzájárul a fejlesztés lebonyolításához, és hozzájárulását adja ahhoz, hogy az Önkormányzat a 45-ös számú főút Dr. Rapcsák András és Szántó Kovács János utcákon lebonyolódó forgalmát áthelyezze a 47-es számú főút jelenlegi belterületi szakaszára, illetve a jelenleg is a Magyar Állam tulajdonában levő Jókai utcára. 4.2.11 Az Önkormányzat által ellátandó feladatok A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok


A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat rövid idő alatt tervezi lebonyolítani: • •

Megállapodás a Hódmezővásárhelyi Görögkeleti Egyházzal, amelynek értelmében az Egyház hozzájárul a templom külső felújításához. Megállapodás a Magyar Állam képviseletében a Közlekedés Koordinációs Központtal a jelenleg a 45-ös számú közlekedési főútvonal részét képező Dr. Rapcsák András és Szántó Kovács János utcák tulajdonjogának átadásáról.

Terület-előkészítési feladatok A terület-előkészítési feladatokat az egyes projektelemek műszaki leírása tartalmazza, egyéb terület-előkészítési feladatok nem szükségesek. Út- és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok Közművek cseréje (kapacitásbővítés) valósul meg a Tornyai János Múzeum felújítása, bővítése során, illetve közműkiváltás, felújítás a Dr. Rapcsák András utca felújítása során. Zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok a projekt részeként valósulnak meg a Dr. Rapcsák András utca fejlesztése során. Kármentesítési tevékenység Kármentesítési tevékenység a területen nem szükséges. Lakáscélú felújítások Lakáscélú felújítások nem képezik a projekt részét. Akadálymentesítés Akadálymentes közlekedés feltételeinek biztosítása minden projektelem esetében megvalósul. Azbesztmentesítés Azbesztmentesítés a projekt részeként nem szükséges. 4.3

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek

4.3.1

Hódudvarház építése

Az akcióterülethez tartozó városközponti fekvésű tömbbelsőben a Hódudvarház (4.874 m2) és 200 férőhelyes mélygarázs építése (7.200 m2) civil szervezetek, irodák és kiskereskedelmi létesítmények elhelyezésére (az önkormányzat és a magántőke együttműködésében megvalósuló fejlesztés). A Hódudvarház megvalósítása a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program II. ütemével párhuzamosan történik. A Hódudvarházat egy KKV-nak minősülő projekttársaság valósítja meg.


4.4

Kapcsolódó fejlesztések a közszféra megvalósításában

4.4.1

ROP városrehabilitációs pályázat - második pályázati forduló (2011-2012)

A II. ütem keretében a folytatódik városközpont megújulása a közigazgatási, illetve egyházi intézmények megújítására, és a közterületek revitalizációjára helyeződik. Református Ótemplom felújítása A református templom jelenleg is működő templom, mely a város legrégebbi jelenleg is használatban lévő temploma. Rossz műszaki állapota miatt felújításra szorul. Városháza felújítása A Városháza energetikai korszerűsítése, a díszterem műemléki felújítása, közösségi szolgáltatások fejlesztése. Üzlethelyiségek homlokzatának felújítása Fontos cél, hogy a Dr. Rapcsák András utca közterületeinek felújítása, revitalizálása az utcára nyíló homlokzatok felújításával együtt járjon, távlatilag pedig az itt található üzlethelyiségek átalakuljanak kulturális-gazdasági (könyvesboltok, antikváriumok, galériák, éttermek, kávéházak) funkciójúvá. 4.4.2

ROP városrehabilitációs pályázat – szociális városrehabilitáció (2011-2013)

A városrehabilitációs projekteket kiemelt projekt eljárásrendben megvalósító Megyei jogú Városok számára kötelező szociális városrehabilitációs projekteket kötelező megvalósítaniuk. Hódmezővásárhely esetében a Szabadság tér és környéke alkalmas szociális típusú célú városrehabilitációs akciók lefolytatására. A szociális célú városrehabilitáció akcióterületén a városi, a közösségi és a közfunkciók tevékenységei mellett megjelennek a lakófunkció megerősítését szolgáló fejlesztések, valamint az akcióterület lakosságának kapcsolatait erősítő közösségformáló tevékenységek, támogathatók Az akcióterületen megvalósuló programnak kötelezően kell tartalmaznia lakóépület felújítást, amennyiben azt a terület beépítési jellege (többlakásos épületek, illetve szociális bérlakások) lehetővé teszi. A lakótelepek esetében a lakóépület felújítási tevékenységnek az akcióterületen lévő lakóépületek min. 20%-át kell érintenie. Támogatható tevékenységek: • •

• • •

A többlakásos társasházak és lakásszövetkezetek közös részeinek felújítása az energiahatékonyság javításának szempontját lehetőség szerint szem előtt tartva. Önkormányzati vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit szolgáltató tulajdonában lévő lakóépületek felújítása a modern szociális bérlakások kialakítása érdekében, függetlenül az épületben lévő lakások számától (egy és többlakásosak egyaránt). Mind a társasházi, mind az önkormányzati tulajdonú lakóépületekben támogatható a szociális bérlakások komfortosítása. Meglévő, eredetileg más funkciójú önkormányzati tulajdonú épületek átalakításával, felújításával modern szociális bérlakások kialakítása. A komfortosított és az eredetileg nem lakócélú épületekben létrehozott szociális bérlakásokat legalább 10 évig szociális bérlakásként kell működtetnie az önkormányzatnak.

Kapcsolódó tevékenységek: •

Energiahatékonysági beruházások megvalósítása, pl. külső falon végzett szigetelés (kizárólag az épületek közös tulajdonú részein történhetnek).


• • • •

A felújított lakóépületek, középületek akadálymentesítése. Azbesztmentesítés. Több lakásos lakóépületek parkolási problémáinak megoldása a közterület rendezéssel egybekötve. Szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek kiépítése, gyűjtőszigetek kialakítása.

A Szociális Városrehabilitációs Program részletes kidolgozást igényel – különös tekintettel a műszaki, pénzügyi, jogi szempontokra. A Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program II. ütemének megvalósítása esetén a Szociális Városrehabilitációs Programra mintegy 353 mFt támogatásra lehet számítani (amennyiben a város lemond a Belváros II. ütemének fejlesztéséről, a Szabadság térre fordítható támogatás eléri a 715 mFt-ot). 4.4.3

Egyéb kapcsolódó fejlesztések

TIOP 1.2.1. Agora - PMK A TIOP 1.2.1. pályázat teljes költségvetése 1.554.639.213 Ft; ebből 1.437.127.543 Ft támogatás, 117.511.670 Ft pedig a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosítandó saját forrás. A pályázat révén az alábbi tevékenységek valósulnak meg:


Petőfi Művelődési központ felújítása, bővítése A PMK felújításának megtervezése során alapelv volt, hogy az épület külső megjelenése minél kisebb mértékben változzon, a belső rendezés során viszont érvényesüljenek a korszerűsítés kívánalmai, és az épület megfeleljen a TIOP 1.2.1. pályázati kiírás elvárt műszaki specifikációinak is. A legfontosabb változások: •

• •

•

• • • • • • • •

A nézőtér általános átépítésével hibátlan látási és akusztikai körülmények teremtése a színháztér mindenféle használata esetére – ezáltal a nézőtér teljes befogadó kapacitása csökken 451-ről 368 nézőre; A kifogásolható nézőtéri karzat elbontása, a nézőtér megközelítésének áthelyezése az I. emeletre, nézőtéri kijáratok és menekülő kapuk átrendezése; Színpadnyílás növelése, díszlettárolás területének ésszerűsítése, bővítése, zenekari árok bővítése 40 főre, új világítóhidak, színpadi karzatok kiépítése, fény- és hangtechnikai vezérlő- és színpadgépészeti helyiség, korszerű szcenikai működés kialakítása a színpadtéri belmagasság csökkentésével, épületgépészeti rendszerek gépházainak áttelepítésével; Bejárati épületrész földszintjén, I. és II. emeletén lévő nagy terek minél zavartalanabb tágasságának, többcélú használhatóságának biztosítása különféle berendezésekkel, a közösségi-, szakkör- és klubéletben felbukkanó új és akár egyidejű használati módok lehetővé tétele; Mobil büfé rendszeresítése, amely mindig az aktuális esemény helyszínére telepíthető; A közönség, szereplők, szakköröket és klubokat látogatók és dolgozók egészségügyi helyiségeinek komfortosabbá tétele, bővítése; Mozgáskorlátozottak közlekedésének és speciális komfortjának biztosítása a nézőtéren és a bejárati épületrész szintjein, valamint – ritkaságszámba menő módon – a színpadon is. A bejárati épületrész földszintjének átalakítása, ruhatár, recepció, pénztár, és főlépcső felújítása; A bejárati épületrész I. szintjének átalakítása az irodák áthelyezésével, színházi foyer jelleg kialakítása; Utcai front belső oldalán felvonó elhelyezése; Épületgépészeti teljes megújítás Az épület hasznos területének növelése a pinceszinten, amelynek természetes megvilágítását süllyesztett kert biztosítja; a pinceszint tetőtere pedig az előcsarnokból, a nézőtérről és az épületen kívülről rámpával is megközelíthető terasszá alakul.

Új épületszárny építése A jelenlegi Paplak bevonásával (illetve közösségi funkciókra való alkalmatlansága miatt a bontásával és új épület építésével) válik lehetségessé a TIOP 1.2.1. pályázati kiírás elvárt műszaki specifikációinak maradéktalan teljesítése. Az új épület szerves részét képezi a PMK intézményének, építészeti kialakítása a PMK architektúrájához illeszkedik tagoltságában és anyaghasználatában egyaránt – az épület „vásárhelyiségéhez” ezeken túl az is hozzájárul, hogy az új épület tervezői a PMK-t tervező, vásárhelyi származású idősebb Janáky István fiai. Az új épületszárny: •

Alsó szintjén egy irodatér és egy 15 számítógépes munkaállomás található; ebből nyílnak tantermek és oktatótermek;


•

• • •

Felső szintjén egy felülről megvilágított előtéren keresztül lehet átjutni a nagy multifunkcionális terembe, amely különböző műfajú drámai, zenés, táncos és könnyűzenei produkciók bemutatására is alkalmas; Megközelíthetősége kisemelkedésű rámpákon biztosított; Két szintje közötti közlekedés húzott lépcsőn és egy nagyméretű teherfelvonó használatával lehetséges; Fél-szintjén találhatók a kétnemű öltözők.

Közterület rendezése A meglévő PMK épülete, annak bővítése, az új épület, a görögkeleti templom, összetartozó, jellegzetes épületegyüttest alkothat, ezt az összetartozást erősítik a közterület rendezésére vonatkozó tervek egyéb építészeti gesztusai. Ilyen például a tömbbelső és környezet elkülönítése, illetve a tömbbelsőben alkalmazott egységes anyagú, de fordulatos alakítású, szövésmintaszerű rakású téglapadozat, amely ugyancsak vásárhelyi hagyományt őriz és folytat. Az előírt autóbusz várakozó- és parkolóhelyek az épület mögött húzódó Hódi Pál utcában kerülnek kialakításra. Vásárhelyi Kulturális Portál és közösségi oldal A Vásárhelyi Kulturális Portál a város kulturális-közművelődési kínálatát megjelenítő honlap; ennek „hagyományos” portál-funkciójának kialakítása történik a TIOP 1.2.1. Agóra pályázat keretében. Tornyai János Múzeum látogatóközpont építése Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata egyéb pályázati források felhasználásával kívánja bővíteni a Tornyai János Múzeumot egy látogatóközpont megépítésével. A múzeum új bejárati épülettel bővülne, tágas, világos tér fogadja majd a látogatót, ahol számos új és korszerű szolgáltatással találkozhat. A háromszintes épületben kapna helyet a látványraktár, a könyvtár és olvasóterem, valamint egy kiállító terem. A meglévő múzeumi épülethez való szerves kapcsolódást biztosító átkötés is megújul. A látogatók komfortérzetét növelő szolgáltatások többsége az új bejárati részben összpontosul: ruhatár, múzeumi bolt, mosdók, érintőképernyős információs pultok, ülőbútorok elhelyezése, mely a kiállítóterekre is vonatkozik. Kiemelt fontosságot kap a bővített épületrész teljes körű akadálymentesítése. A bővítés nyomán tovább növekedne a múzeumban a bemutatásra szánt terület, de növekedne és korszerűsödne a látogatókat kiszolgáló terület is: • • • •

kiállítótér bővítése időszaki kiállítások céljára; látványraktár, amely állandó kiállítási jelleggel funkcionál; múzeumtörténeti állandó kiállítás az olvasóteremben; a látogatókat kiszolgáló terület bővülése az új bejárati résszel.

Szálloda fejlesztése Az országos műemléki védettségű Fekete Sas szállodához kapcsolódóan egy új, korszerű, négycsillagos szálloda építése (5.137 m2), mélygarázzsal és wellness szolgáltatásokkal, a termálvíz készletre alapozva felújítása (az önkormányzat és a magántőke együttműködésében megvalósuló fejlesztés). A beruházás részeként 49 db parkolóhelyes mélygarázs épül. A Szálloda megvalósítása a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. ütemével párhuzamosan történik.


4.5

Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek

A városfejlesztési stratégia megvalósulását segítik egyebek mellett az úgynevezett nem fejlesztési jellegű önkormányzati támogató tevékenységek. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium IVS Kézikönyve a városrehabilitációs programok esetében a következő ilyen típusú eszközök használatát javasolja: • • • •

tervalku városmarketing nem pénzügyi ösztönző rendszerek adókedvezmények a magántőke mobilizálása érdekében.

Az önkormányzatnak ugyan még nincsen ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglaló stratégiája, az eszközöket folyamatosan használja és tovább kívánja fejleszteni. •

•

•

•

•

•

A városban kiemelt fejlesztési cél, hogy a magántulajdonú ingatlanok felújítása, esetleg funkcióváltása is elinduljon az önkormányzati tulajdonú ingatlanok felújításával párhuzamosan. Ehhez a város / a városfejlesztő társaság esetleges partner pénzintézettel (pl. bank) komplex segítséget nyújthat. A városfejlesztő társaság ingyenesen felmér(ettet)i az ebben partner magánházak felújítási munkáit, és a pénzintézettel közösen kidolgozott hitelkonstrukcióval ajánlatot ad ennek finanszírozására és a kivitelezés lebonyolítására. Ezzel segíti a szakértelemmel nem rendelkező lakók ingatlan felújítási munkáinak aktivizálását. A város helyi adókedvezményekkel, építési illeték kedvezmények biztosításával ösztönözheti a profitszegény kulturális, művészeti funkciók letelepedését a belvárosban; Partneri viszony kialakítása szükséges a helyi kis és középvállalkozásokkal, a városfejlesztésbe történő bevonásuk, ennek ösztönzése helyi adó, illetve területhasználati díjkedvezménnyel. Köztisztasági programok szervezésével, városszépítő egyesületek támogatásával, lakossági kampány meghirdetésével, szervezésével is ösztönözhető a szép, esztétikus városkép kialakítása (ilyen kezdeményezés például a körforgalmakban elhelyezésre kerülő szoborpályázat); A gazdaságfejlesztés eszköze a konkrét ingatlanfejlesztéseken túl egyrészt a kedvező letelepedési feltételek biztosítása; másrészt a helyi foglalkoztatottság növelése, valamint a helyi vállalkozások élénkítése céljából indított munkahelyteremtést támogató intézkedés, melynek értelmében vissza nem térítendő támogatást ad a város a létrehozott munkahelyet három évig fenntartó vállalkozásnak. (2007. évben 350 új munkahely létrehozását támogatta a város.) A város vezetése tisztában van a város-marketing jelentőségével. A város honlapja informatív, a város szisztematikusan megjelenik mind az országos, mind a regionális elektronikus és írott médiában. Ugyanakkor a jelenlegi városmarketing-értelmezésből alapvetően hiányzik nem csupán a klasszikus befektetővonzó, hanem a turisztikai és kiemelten a kulturális szempontú marketing elemek. E hiányok orvoslása a nem fejlesztési típusú feladatok között kiemelt fontosságú. A gazdasági típusú marketing elemeket a város honlapjáról is elérhető, megújítandó Ipari Park honlapjába célszerű illeszteni, a turisztikai információkat a létrehozandó TDM szervezet feladata karbantartani, illetve jól menedzselni, a kulturális információk korszerű közlésére pedig a Minden Nap Kultúra! Program honlapja lesz alkalmas. A tervalku (szabályozási engedmények átvállalt fejlesztésekért cserébe) eszközét akár a közlekedésfejlesztés, akár a közterület-fejlesztés során használhatja az önkormányzat abban az esetben, ha a kisajátítás nehézkes, esetleg keresztülvihetetlen.


A városfejlesztési program megvalósítása során a városvezetés fokozatosan bevezeti, illetve továbbgondolja az ilyen típusú eszközök használatában rejlő lehetőségeket. 4.6

Tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez

A tervezett tevékenységek illeszkednek a célcsoport igényeihez. Az illeszkedés vizsgálata és biztosítása az IVS és a TIOP 1.2.1. Agóra program előkészítése során történt, számos workshop, személyes interjúk, valamint két szükségletfeltárás, közvéleménykutatás révén. A tervezett tevékenységek olyan közművelődési intézmények felújítására irányulnak, amelyek a város kulturális életének adnak teret, és biztosítják a vásárhelyi polgárok kultúrához való hozzájutásának színvonalas feltételeit, illetve hozzájárulnak a helyi identitástudat erősítéséhez. A fejlesztések – a szemléletformáló tevékenységekkel együtt – illeszkednek a város korábban meghirdetett komplex programjaihoz. A Minden Nap Kultúra! Program megfogalmazása során a hódmezővásárhelyi közművelődési, kultúrafogyasztási jellemzőket feltáró, a város lakosságára lakóhely, nem, és kor tekintetében reprezentatív szükségletfeltárás készült, amely főbb megállapításai az alábbiakban összegezhetők: 1. A megkérdezettek 60%-a hetente legalább egy órát, 16,4% pedig legalább átlagosan naponta egy órát fordít művelődésre, kultúrálódásra. 2. Művészeteken belül a vásárhelyi lakosok több mint felét érdekli a film- és fotóművészet, és 44%-át a színházművészet és zeneművészet. A képzőművészet és táncművészet után az iparművészetet említették legkevesebben (bár a megkérdezettek egy negyedét érdekli). 3. Az önművelődéshez, illetve a város közösségi kulturális eseményeiről a legtöbben a helyi sajtóból informálódnak, de fontos szerepet töltenek be a barátok, valamint a Vásárhelyi Műsor is. Az internet segítségével, illetve az országos sajtóból alig több mint harmaduk, szakértőktől pedig csak minden hatodik válaszadó szerez információt a témában. 4. A megkérdezettek többsége az elmúlt egy évben járt a Petőfi Művelődési Központban (mint a leginkább látogatott közművelődési intézményben). 54%-uk pár alkalommal, 11%-uk körülbelül havonta egyszer, 6%-uk hetente vagy gyakrabban látogatta az intézményt az elmúlt év során. Ezen belül: • A fiatal és az idősebb korosztály látogatja nagyobb gyakorisággal a Petőfi Művelődési Központot, a 15-25 éves korosztály 24,2%-a, míg a 65 év felettiek 24,4%-a jár havonta vagy gyakrabban a PMK-ba. • Bár „A művelődési házak közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban” című tanulmány megállapítása szerint a kor előrehaladtával csökken a művelődési házak iránti érdeklődés, a hódmezővásárhelyi felmérésből kirajzolódó kép ellentétes az országos tendenciával, hiszen Hódmezővásárhelyen az idősebb korosztály is érdeklődik a művelődési házak iránt. Ennek oka – többek között – az olvasókörök hagyománya lehet. • A jelenleg nem dolgozók körében 9,2 százalékponttal magasabb azok aránya, akik havonta vagy gyakrabban látogatták a PMK-t az elmúlt évben, mint a foglalkoztatottak körében. 5. Mivel a 15-25 éves korosztály, valamint a 65 év felettiek látogatják a legnagyobb gyakorisággal a PMK-t, ezért a felmérés külön megvizsgálta az adott korcsoportok válaszait. Ennek alapján megállapítható, hogy: • A fiatalok inkább a film- és fotóművészetet részesítik előnyben, és a mintaátlaghoz viszonyítva kevesebbszer említik a színházművészetet, képzőművészetet, táncművészetet és az iparművészetet.


•

Ezzel szemben az idősebb korosztály képviselői inkább a fiatalok által hanyagolt művészeti ágakat említik, és a film- és fotóművészetet említik ritkábban. A zeneés táncművészet terén egységes érdeklődés tapasztalható. • A fiatalok elsősorban könnyűzenei koncerteket és filmvetítéseket látogatnának szívesen, míg az idősebb korosztály inkább a színházi előadásokat és a kiállításokat részesíti előnyben. A két korosztály hasonló arányban említette, hogy szívesen látogatna hangversenyeket és ismeretterjesztő előadásokat. 6. A válaszadók 41,2%-a anyagi helyzete miatt nem látogatja gyakrabban a közművelődési intézményeket – a felmérés alapján a válaszadók többsége a rosszabb anyagi helyzetű csoportba tartozik. A megkérdezettek negyede említette, hogy nincs számukra megfelelő program. A „nem érdekli” és a „nem szívesen megy” válaszlehetőségeket kevesen említették. 7. A válaszadók több mint kétharmada „nézne be” a közművelődési intézményekbe előadásokra, vagy tájékozódni, tehát egyfajta passzív szerepben. Az aktív, közösségi tevékenységet 28%-uk, az aktív, de inkább egyéni tevékenységet 14,4%-uk jelölte meg. 8. A válaszadók szerint a Hódmezővásárhelyen legfontosabb és leginkább megőrzendő hagyományok a népi hagyományok (szövés, hímzés, fazekasság, népzene, néptánc), a képzőművészet, iparművészet, valamint az olvasókörök hagyománya. A minta alapján kirajzolódó kép azt mutatja, hogy a hódmezővásárhelyi lakosság aktívan érdeklődik a kultúra iránt. A válaszadók 60 százaléka hetente legalább egy órát szán művelődésre, és 71 százalékuk legalább egyszer volt a Petőfi Művelődési Központban az elmúlt egy évben. Ez alapján megállapítható, hogy jogos igényként merül fel a lakosság részéről, hogy Hódmezővásárhely minél magasabb színvonalon szolgálja ki a kultúrálódni vágyó közönséget. Ugyanakkor Hódmezővásárhely a hagyományaira, a hétköznapokban, a közéletben lépten-nyomon érezhető „vásárhelyiségre” büszke város; a kultúra városa. A kultúra pedig nem más, mint azok a gyökerek, amelyek egy embert a környezetéhez, a településéhez, a helyi közösségekhez kötnek, és a környezete kultúráját akkor tudja valaki tisztelni, művelni, ha ismeri és szereti. Ezért fontos a felnövekvő generációt már a legkisebb korban úgy nevelni, hogy a későbbiekben is ismerje és szeresse, tudatos kultúrafogyasztóvá váljon. A legfiatalabb generáció megcélzása egyrészt azért fontos, mert a legnagyobb hatékonysággal az ő szemléletmódjukat lehet alakítani, és rajtuk keresztül a szülőket is el lehet érni, szenzibilizálni őket. Másrészt a minden napos kultúrafogyasztás az ókori római „mens sana in corpore sano” mondás szellemében egészíti ki a mindennapos testmozgást fókuszába állító Egészséges Vásárhely Programot, és ezáltal nem csak a fiatalok testi, hanem lelki egészségére fektet hangsúlyt a város, a fiatalok aktív, alkotó szerepeken keresztüli bekapcsolódásába a helyi közösségekbe. Az igényfelmérést a koncepció kialakítása során számos interjú és workshop egészítette ki – ilyenekre került sor a város Gazdasági Szenátusa, Művészeti és Civil Szenátusa keretében, továbbá az oktatási intézmények vezetőivel, a TJMKK szakértőivel, a város prominens művészeivel; a környező települések és kistérségek közművelődési szakértőivel (ezeket a környező településeken és kistérségeken tett látogatások is kiegészítették). A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata részére a Mapsense által 2007-ben végzett felmérés más szempontból is megközelítve támasztja alá a fejlesztés szükségeségét, tekintettel arra, hogy az akcióterület fő problémáinak megoldását célozza: •

A város főbb, a szomszéd városokkal összekötő közlekedési útvonalai átszelik a Belvárost. Ennek eredményeként a Belváros túlzsúfolt, a közutak és épületeállapota rossz, a környezet köztisztasági állapota nem megfelelő, zajos, levegőminősége rossz. Ezen állapotok megváltoztatásához jelentős mértékben járul hozzá a Dr. Rapcsák András utca fejlesztése, forgalmának csillapítása.


•

•

4.7

A Belvárosban található a legtöbb városi funkció; ezek állapota elmarad a kívánatostól, az IVS által a város stratégiájának központi területeként kezelt kulturális-közművelődési, illetve egészségügyi területen is. A projekt ezen úgy változtat, hogy két közművelődési intézmény és egy egyházi épület újul meg – kiegészülve a PMK fejlesztésével ez érezhető mértékben változtatja meg az intézményekről, az épületállományról kialakult képet. Bár a Belvárosban a legmagasabb jövedelműek élnek, ők a legkevésbé elégedettek a közvetlen lakókörnyezetükkel, illetve általában a várossal; emiatt az elköltözési hajlandóság itt a legmagasabb. A tervezett fejlesztések megvalósítása olyan mértékben képes megváltoztatni a Belvárosról kialakult képet, hogy az így képes a környezetére kisugárzó hatást gyakorolni, és további fejlesztéseket, a magánerő mobilizálását generálni. Városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve

A tervezett tevékenységeket és ütemezésüket az 2. sz. melléklet tartalmazza jól áttekinthető GANTT diagram formájában. Az alábbiakban munkacsomagokra bontva kerül az ütemterv bemutatásra. 4.7.1

Projekt menedzsment lebonyolítása

A projektmenedzsment szervezet tevékenységek részletes bemutatására a tanulmány 5.1. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása pontjában kerül sor. 4.7.2

Kiviteli tervek elkészítése

Az engedélyezési tervdokumentációk, illetve kiviteli szintű tendertervek elkészülnek a TSZ megkötésének várható időpontjáig (2010/03), annak érekében, hogy a TSZ megkötését követően a közbeszerzési eljárások lebonyolításával meg lehessen kezdeni a projekt megvalósítását. 4.7.3

Kivitelezésre, illetve eszközbeszerzésre vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatása

A közbeszerzési eljárások lebonyolítására a kiviteli terv szintű tenderdokumentáció alapján kerül sor. A közbeszerzés (nyílt) eljárások lebonyolítását a Hódmezővásárhelyi Városfejlesztő Kft. végzi: begyűjti az ajánlattevői kérdéseket, biztosítja a tervezői válaszokat, részt vesz a helyszíni bejáráson, fogadja az ajánlatokat, megszervezi az értékelést, kiválasztja a legelőnyösebb ajánlatot, majd előkészíti a szerződéskötést. A közbeszerzési eljárások lebonyolítására 3 hónap elegendő, és célszerű ezeket mind a projekt lehető legkorábbi fázisában lebonyolítani. 4.7.4

Kivitelezési munkák

Az építési munkák egy eljárásban kerülnek meghirdetésre, rész-ajánlattételi lehetőség biztosításával. A kivitelező vállalkozók saját és alvállalkozói kapacitások igénybevételével elvégzik a tervekben foglalt munkálatokat (a munkálatok különböző vállalkozások esetében is párhuzamosan folyhatnak.), majd átadják a létesítményeket. Kiemelt fontosságú elemek: •

•

A párhuzamosan folyó munkák összehangolása (különös tekintettel a Petőfi Művelődési Központ felújítására és bővítésére, illetve a Tornyai János Múzeum DAOP-os forrásból való bővítés ütemezésére); A Tornyai János Múzeumon belül a folyamatos nyitva tartás biztosítása és az épüelten belüli költözés gondos megszervezése, a múzeum gyűjteményének szakszerű mozgatása, tárolása az építés során is.

A kiviteli munkák alatt a beruházás-lebonyolító szervezet a helyszínen ellenőrzi a tervek és jogszabályok szerinti megvalósulást, igazolja a teljesítéseket. Folyamatos kapcsolatot tart a projekt menedzsmenttel, rendszeres tájékoztatást ad a kivitelezés aktuális állapotáról, jelzi az esetlegesen felmerülő műszaki problémákat.


Kivitelezés időszaka projektelemenként: • • • • • • 4.7.5

Tornyai János Múzeum: 2010/07-2011/11; Alföldi Galéria: 2010/04-2010/11; Görögkeleti templom: 2011/04-2011/11; Dr. Rapcsák András utca: 2011/04-2011/11; Minden Nap Kultúra! Program: 2010/03-2010/08; Vásárhelyi Kulturális Portál: 2011/08-2011/11. Városrehabilitációt támogató szemléletformáló és marketing akciók

A Városrehabilitációt támogató szemléletformáló és marketing akciók a Minden Nap Kultúra! Program és a Vásárhelyi Kulturális Portál és közösségi oldal fejlesztése. Ezek egyrészt alkalmasak a szemléletformálásra, hiszen a MNK! a helyi tanárok és közművelődési szakemberek részvételével a helyi intézmények, létesítmények szolgáltatásaira alapozó, a helyi diákok, felnőttek, és idős emberek bevonását célzó program. A helyi erőkre és adottságokra való építés, valamint a diákok és fiatal felnőttek fókuszba állítása biztosítja a lehető legmélyebb szemléletformálás lehetőséget a legifjabb generációnál, és ezen keresztül már rövid távon is hat az egyéb, idősebb célcsoportokra. A Vásárhelyi Kulturális Portál és közösségi oldal a közösségteremtő ereje mellett kiváló marketing eszköz; egyrészt a város külső marketingjét támogatja „a kultúra városa” üzenetet segítve, másrészt az oldalt rendszeresen használók maguk válnak a vásárhelyi kultúra „ügynökeivé”. 4.8

Tervezett fejlesztések várható hatásai

A Belváros jelentős változáson fog átesni: a közösségi (kulturális intézmények megújítása), gazdasági (magánerős fejlesztések keretében megvalósuló szállodafejlesztés, irodaház fejlesztés), valamint városi (közterületek fejlesztése, forgalomcsillapítás) funkcióinak erősödését fogja eredményezni a rehabilitációs program: a város központi része a kulturális város méltó központjává válik. A városrészben megvalósuló fejlesztések a területre eddig is jellemző funkciókat erősítik, a megfogalmazott célok megvalósulása egyértelműen hozzájárul, sok esetben előfeltétele a többi városrészben megvalósuló fejlesztéseknek, városrészi célok elérésének. 4.8.1

Társadalmi-gazdasági hatások

A projekt a kultúra fejlesztése révén a gazdaságfejlesztés egyik eszközévé válik: a város fő terméke a kultúra, így a kultúra-fejlesztés és a turizmusfejlesztés összekapcsolódik, a város pedig további feladatokat vállal a két terület határmezsgyéjén a turisztikai desztináció-menedzsment szervezet kialakításának támogatásával, a kultúrára építő turisztikai termékfejlesztéssel, marketinggel, magánerő-mobilizálással. A projekt jelentős hatással van a gazdaság fejlődésére a magánerős beruházások megvalósulása (Hódudvarház megépítése, Szállodafejlesztés, mélygarázsok építése) mellett azáltal is, hogy a II. ütemben ösztönzi a Dr. Rapcsák András utcára néző homlokzatú épületekben található üzlethelyiségek átalakulását kulturális-idegenforgalmi céllal. 4.8.2

Esélyegyenlőségi hatás

A projekt nem esélyegyenlőség-orientált projekt, de erős hatással bír az esélyegyenlőségi csoportok helyzetére: -

hozzájárul a családbarát munkahelyi körülmények megteremtéséhez, erősítéséhez

-

a nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentéséhez

-

az akadálymentesség előrehaladásához


-

a fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javításához

-

a romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javításához

-

más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításához.

A projekt révén az intézmények teljes körűen akadálymentesítetté válnak, a környezetükben kiemelt figyelemben részesül a nők, idősek, fogyatékosok és gyermekek biztonsága, a területrendezés során a terület biztosítására, vezetősávok, információs táblák, akadálymentes parkolók kialakítására. Mivel a projekt elsődleges célja kulturális intézmények felújításával a városközpont rehabilitációja, önálló, foglalkoztatási kezdeményezés típusú ESZA tevékenység (munkahelyek kialakítása, hátrányos helyzetű foglalkoztatottak számára bértámogatás, az akcióterületen élő hátrányos helyzetűek bevonása az akcióterületi rehabilitáció megvalósításába) önálló programelemként való megfogalmazása, beépítése a projekt tevékenységei között nem indokolt és életszerű. A MNK! Program megvalósításának fontos eszköze, hogy a közoktatás minden szintjén fejlessze a kultúra iránti befogadó-készséget, illetve hogy a pedagógusok képesítési követelményeibe beépítse a közművelődési, kulturális intézmények használatával kapcsolatos tantervi tartalmi elemeket. Kiemelt feladat az együttműködésen alapuló közösségi részvételi formák, a demokrácia technika, a partnerség erősítése, mert a kulturális előnyök eltérő társadalmi szinteken jelennek meg, és a kulturális erőforrások jó része oszthatatlan. Az MNK! így erőteljesen hozzájárul az integráció, deszegregáció megvalósulásához, az esélyegyenlőség előmozdításához az oktatási intézményekben, illetve azokon kívül. A hátrányos helyzetű célcsoportokat képviselő civil szervezetek érdekeinek, észrevételeinek beépítése érdekében a város: • • •

• •

széles kört elérő nyilvánossági akciókat bonyolított le, amelyeken ismertette a város fejlesztési terveit, illetve a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programot; a tervezés során figyelembe vette a hatályos jogszabályokat, az építési hatóságok előírásait, javaslatait; a közbeszerzési eljárás lebonyolítása során – a közbeszerzési törvény által biztosított határokon belül - előnyben részesíti azon kivitelezőket, akik hátrányos helyzetűek foglalkoztatását vállalják; a Minden Nap Kultúra! Program kidolgozása során - bevonja a hátrányos helyzetű csoportokat képviselő, azok helyzetét, igényeit ismerő szakértőket; a projekt révén teremtett munkahelyek betöltése során igyekszik hátrányos helyzetűeket foglalkoztatni.

A tervezés során Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata bevonta a Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak „Együtt könnyebb” Ifjúsági Egyesület tagjait. Az esélyegyenlőségi célcsoport tagjai javaslatokat tesznek a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Projekt tervei alapján arra, hogy az akadálymentesítés során milyen gyakorlati problémákat kell megoldani. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata természetesen nyitott arra, hogy amennyiben a projektfejlesztés során indokolttá válik, bevonjon az együttműködésbe hátrányos helyzetű célcsoportokat képviselő civil szervezeteket. 4.8.3

Környezeti hatások

A projekt hatásaként csökken a környezet terhelése; a lényegesen alacsonyabb hatásfokú épületgépészeti megoldások cseréjével, energiatakarékos eszközök alkalmazásával az épületek környezeti terhelése csökken. A projekt megvalósítása során figyelembe kerülnek a környezettudatos menedzsment szempontjai, a létesítés (beruházás/eszközbeszerzés) során a fenntartható helykiválasztás és a zöld beszerzés,


működtetés során az anyag-, energia- és erőforrás-hatékonyság és felhasználás növelése, a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése, kármegelőzés, a környezetegészség (emberi egészség és életmód) szempontjai, szállítási igények csökkentése. A projekt során külön hangsúly kerül az energia megtakarítás lehetőségeire, az épületek hosszú távon a hódmezővásárhelyi geotermikus hálózathoz kapcsolhatók (ennek megvalósításához egy új geotermikus kútpár fúrására lenne szükség, tekintettel arra, hogy a meglévő geotermikus kutak kapacitása maximálisan ki van használva). 4.9

Monitoring mutatók

A projekt számszerű eredményeit az indikátortábla mutatja be (ld. 3. sz. melléklet - Indikátorok). Az indikátortábla összefoglalóan mutatja be a projektre jellemző eredményeket. Két – korábban nem részletezett mutató tartalmát az alábbiakban mutatjuk be. Létrejövő munkahelyek száma A projekt eredményeként 10 új munkahely létesül, az alábbiak szerint: Projektelem

Új munkahelyek száma (fő)

Megjegyzés


3

Múzeumpedagógus, raktáros, információs munkatárs

Alföldi Galéria

1

Teremőr

Rapcsák András utca

1

Közterület-fenntartás

HV Kft.

3

Ügyvezető, műszaki vezető, pénzügyi vezető, asszisztens

Minden Nap Kultúra!

1

Programkoordinátor


1

Összesen

10

Web-adminisztrátor

Létrejövő funkciók száma A projekt eredményeként 18 új funkció jön létre, az alábbiak szerint: Projektelem

Új funkciók száma (db)

Megjegyzés


7

Kiállító- és rendezvénytér; Foglalkoztató; Könyvesbolt; Kávézó; Aula (fogadótér); Látványraktár; Restaurátor műhelyek

Alföldi Galéria

3

Lift; Díszburkolat; Szoborpark/kiállítótér

Rapcsák András utca

5

Forgalomcsillapítás; Gyalogos sétány (kulturális tengely); Utcabútorok; Utcai


növényzet/zöldfelület; Kossuth/Andrássy „epicentrum” kialakítása Minden Nap Kultúra!

1


2

Összesen

18

4.10

MNK! Program Kulturális portál; Web 2.0 funkciók

Illeszkedés a szabályozási tervekhez

A ROP Városrehabilitációs pályázat keretében tervezett fejlesztések illeszkednek a Településrendezési Tervhez, annak módosítása, szabályozási terv készítése, módosítása nem szükséges. A fejlesztés vegyes terület-felhasználású egységű területen történik. A fejlesztés meg 4.11

Kockázatok elemzése

Kockázat megnevezése

Előre nem látott műszaki problémák és költségek előfordulása, a megvalósítás költségeinek növekedése, eltérés a tervezett költségvetéstől

Valószínűség (1-7)

3

Hatás (1-7)

A kockázat kezelésének módja

7

Körültekintő tervezés és árazás, a várható építőipari infláció - árindex figyelembevétele, tartalék elkülönítése a projekt költségvetésén belül, tartalék önerő elkülönítése a projekt költségvetésen kívül, tapasztalt műszaki lebonyolító és műszaki ellenőr bevonása

Párhuzamos projektek csúszása miatt a kivitelezési munkák csúszása

3

3

Tartalék időszakok beépítése az ütemtervbe, megfelelő szerződéses feltételek kialakítása.

Közbeszerzési eljárás(ok) eltérése a tervezett ütemezéstől

2

4

Körültekintő tervezés a közbeszerzési eljárások megtervezése során, tartalék időkeretek beépítése az ütemtervbe

A vásárhelyi polgárok tiltakoznak a fejlesztések ellen

2

3

Nyilvánosság biztosítása, utcatárlatok, internetes fórum, média használata, lakossági fórumok

A beszállítók/szolgáltatók késedelmes teljesítése

1

4

Megfelelő szerződéses feltételek kialakítása a közbeszerzési eljárások során

3

A magánpartnerrel megkötött szerződés kialakítása során a magánpartner megismerte a feltételeket, a szerződés egyik pontja előírja a magánpartner számára a

A szálloda magánberuházója visszalép az adminisztratív követelmények és időbeni kötöttségek miatt

1


projekthez való illeszkedést. 4.12

Partnerségi egyeztetések

Az IVS és az EATT készítése során széleskörű partnerséget valósított meg a város fejlesztési stratégiájának megfogalmazása, a magánerős projektek bekapcsolódása, a lakosság támogatása érdekében. A város vezetése folyamatos párbeszédet folytat lakossággal, helyi civil társadalommal. Ennek legfontosabb eszközei a város honlapja, a város vezetését támogató civil testületek (Gazdasági, illetve Kulturális Szenátus), a városi média, a rendszeres és sűrű lakossági fórumok, egyéb városi rendezvények. A folyamatos kommunikáció azért is nagyon fontos Vásárhelyen, mivel a város lakossága kész a város vezetésével való együttműködésre: a vásárhelyiségükre büszke polgárok kedvezően fogadják az információkat, s jól motiválhatóak az aktív cselekvésre. A partnerség eredményezi a vezetés által - a civil társadalom véleményének beépítésével - készített városi működési feltételrendszer megértését, elfogadását és az építő és felelős magatartás ösztönzését. A partnerség kialakítása kiemelten fontos a városban: ezt mutatja, hogy az IVS célkitűzései közé bekerült a közösségépítés. Az IVS és EATT készítése során megvalósított partnerség alapelvei, módszerei: •

•

•

•

Az IVS a szakpolitikai területek széleskörű egyeztetésének eredményeként jött létre. A város vezetése a szakpolitikai szakemberek közreműködésével, a lakosság és a civil szervezetek bevonásával számos ágazati típusú szakmai koncepciót készített, az IVS pedig a meglévő ágazati elképzelések integrálását (és továbbfejlesztését) célozta meg. Az IVS készítését irányító városfejlesztési iroda munkatársai folyamatosan konzultáltak a különböző érintett osztályok munkatársaival. A szakmai párbeszéd részesei voltak az önkormányzati hivatal szakemberei mellett a különböző önkormányzati intézmények, szakmai szervezetek szakemberei is. Az IVS készítése során a város vezetése lehető a legszélesebb körben be kívánta vonni a vásárhelyi társadalmi, gazdasági élet meghatározó szereplőit, a civil szféra képviselőit. A „Gazdasági Szenátus” (tagjai a város meghatározó vállalatainak képviselői, a Csongrád Megyei Gazdasági Kamara képviselője, gazdasági szakemberek), illetve a „Civil Szenátus” (tagjai a város kulturális intézményeinek vezetői, a város jeles művészei, civil szervezetek képviselői) tagjaival az IVS és ATTT készítése során több alkalommal szakmai konzultáció keretében került sor konzultációra. Az IVS-ben meghatározott kiemelt fejlesztési cél a város kulturális funkciójának erősítése, amint ezt az EATT is kiemeli. Az EATT, a Minden Nap Kultúra! Program és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program meghatározásában részt vettek a kiemelt célcsoportok: a fentieknek megfelelően a kulturális és közművelődési szakemberek, művészek; a város iskolás diákjait képviselő tanárok, iskolaigazgatók; a főiskola diákjai és oktatói; olvasókörök. A teljes lakosság bevonására egyrészt a civil szervezetek meghívásán keresztül, másrészt a közvetlen véleményformálásra teret adó lakossági fórumokon került sor. Az IVS kidolgozásával párhuzamosan készült a város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója, melynek keretében számos, az IVS célrendszerét, illetve a Tornyai Kulturális Városrehabilitációs programot is ismertető, megtárgyaló lakossági fórumra került sor. A belvárosi önkormányzati fejlesztések sikerének egyik feltétele a magánerős fejlesztések


•

bekapcsolódása: ennek érdekében a város vezetése több ízben megszólította nem csupán a jelentős fejlesztésekben partner vállalkozókat, hanem a városrész lakosait is. Az IVS-készítés eseményei. folyamatosan megszervezett workshop-sorozat, konzultációk: e találkozókon a fentieknek megfelelően részt vettek a munkáért felelős önkormányzati szakemberek, politikusok, az egyes szakterületek szakreferensei, a kapcsolódó intézmények vezetői, civil képviselői, vállalati szereplői; interjúk: a közreműködő szakértők az elkészült fejlesztési tervek értelmezése, a work-shopok során nyitva maradt kérdések megvitatása, a pontosítások érdekében számos irányított beszélgetést folytattak a város életének alakulását meghatározó személyekkel; informális beszélgetések: véleményformáló művészekkel, vállalkozókkal, egyetemi szakemberekkel, kulturális szakemberekkel, a hivatal dolgozóival folytatott baráti típusú megbeszélések; lakossági fórum során a lakosság az előzőekben felsorolt eseményeken elhangzottak alapján kidolgozott anyagról kapott tájékoztatást és kérdéseire választ; bizottsági és közgyűlési konzultációk, egyeztetések, az IVS elfogadása.

Az IVS és EATT elkészítése során megvalósított partnerség dokumentációját az IVS tartalmazza.


5

Megvalósítás intézményi kerete

5.1

Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata a 242/2008 (05.08.) Kgy. határozatával létrehozta az Önkormányzat egyszemélyes társaságaként a Hódmezővásárhelyi Városfejlesztő Kft.-t a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program lebonyolítására. A társaság vezetését egy ügyvezető látja el, 3 tagú felügyelő bizottság biztosítja a közvetlen önkormányzati érdekérvényesítést és a szabályos működés, illetve hatékonyság ellenörzését. 5.1.1

Kompetenciák

A városfejlesztő cégnek a következő kompetenciákkal kell rendelkeznie: •

• • • •

5.1.2

Az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője. Az első, rehabilitációra kijelölt terület a Belváros, majd annak fejlesztése után szükséges a további két rehabilitációra kijelölt terület fejlesztése, az IVS szerint. A fejlesztési területeket az Önkormányzat határozattal jelöli ki. Az önkormányzat meghatározza a rehabilitációs akcióterületek teljeskörű fejlesztéséhez kapcsolódó kompetenciákat (felsorolt feladatkör szerint). Az értékesítésből, bérbeadásából származó bevételek akcióterületi fejlesztésekre való visszaforgatása. Befektetőkkel való tárgyalás, szerződéskötés az akcióterületi rehabilitáció érdekében. Az akcióterületi rehabilitáció során, a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállításakor, az önkormányzat nevében a városfejlesztő cég jár el. Az önkormányzati bizottságok csak a rehabilitáció stratégiai irányait határozzák meg (és ellenőrzik azok megvalósulását), az operatív irányítás a városfejlesztő társaság kompetenciájába tartozik. Jogi háttér

A városfejlesztő társaság működését az önkormányzat rendeletben szabályozza, az alábbiak tekintetében: • • • • • • • •

Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása; Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása; A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása; Az akcióterületi fejlesztések szabályozása; A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei; Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei; A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a városrehabilitációs fejlesztési megszerzéséhez biztosítandó saját forrás; Együttműködés a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős társasággal.

források

Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság megállapodást köt a városrehabilitáció megvalósítására a kijelölt akcióterületen, amely legalább a következőket tartalmazza: •

A városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen (az önkormányzati rendelet tartalmának megfelelően);


•

• • • • 5.1.3

Az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztő társaság visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat az önkormányzat nem vonhatja el; Az éves beszámolás, és az akcióterületi terv évenkénti aktualizálásának rendjét; Az évközi rendszeres önkormányzati ellenőrzés rendjét; A társaság díjazását; A vagyonkezelővel történő együttműködést. Feladatok

A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: • • • • • • •

• •

•

• • 5.1.4

Az önkormányzati határozattal kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása; Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata; Gazdaságfejlesztési elemek integrációja; A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása; Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel); Fenntartás koordinációja; További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása, a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése); A terület előkészítési munkáinak irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása); A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele); Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló, illetve felújított egyes létesítmények (pl. közintézmények, lakások stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele); A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése); az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele). ROP pályázat menedzselése

A regionális operatív program keretében megvalósuló városrehabilitációs projekt esetében a HV Kft. bevonása esetén is a projekt kedvezményezettje az önkormányzat, és a városfejlesztő társaság lesz a projekt menedzsment szervezet: a HV az önkormányzat számára látja el a feladatot, az akció számlatulajdonosa továbbra is az önkormányzat. Az önkormányzat rendeleti úton jelöli ki a városfejlesztő társaságot az önkormányzat városfejlesztő tevékenységeinek ellátására. A konkrét kiemelt projekt vonatkozásában szerződést köt a városfejlesztő társasággal, melyben megbízza a városrehabilitációs akció teljes körű lebonyolításával és fenntartásával.


Az Önkormányzat részletesen bemutatja azt a pénzügyi ellenőrzési rendszert, melyet a városfejlesztő társaság alkalmaz a projekt partnerekkel szemben. A városfejlesztő társaság részletesen leírja, hogyan biztosítja a pénzügyi szabályosság tekintetében a konzorcium működését, milyen módszerrel, és milyen eljárással ellenőrzi, hogy partnerei a támogatási szerződés ütemezésének, pénzügyi feltételeinek megfelelően hajtják végre a meghatározott tevékenységeket, és hogyan biztosítja, hogy a városfejlesztő társaság ne gördíthessen akadályt a partnerek megfelelően (pénzügyi, ütemezési, tevékenységbeli megfelelőség a támogatási szerződésnek) elvégzett teljesítésének kifizetése elé. A TSZ megkötését követően elkezdi tevékenységét a HV-n belüli projekt menedzsment team. Ekkortól a projekt menedzsment team irányítja és felügyeli a folyamatokat annak érdekében, hogy a projekt a támogatási szerződésben foglaltak szerint valósuljon meg. Meghatározza a hatékony működéshez szükséges eszközöket (értekezletek, kommunikációs csatornák), felkészül az eljárásrend alkalmazására, kialakítja a belső feladat és hatáskör megosztást, felülvizsgálja a pénzügyi és a kockázati tervet, operacionalizálja a pályázatban megfogalmazott feladatokat, kialakítja az adminisztrációs rendet. Folyamatos kapcsolatot tart a projekt megvalósításában résztvevő vállalkozásokkal és támogatást kezelő szervezettel, felismeri és rendezi a projekt végrehajtásával kapcsolatos problémákat. A megvalósítás során a projektmenedzsment team a projektmenedzsmentet támogató szolgáltatást nyújtó vállalkozással (szükség esetén természetesen mások bevonásával) - rendszeresen (havi, vagy szükség esetén gyakoribb projektmenedzsment értekezleteken) áttekinti a projekt előrehaladását, a kiviteli terveknek megfelelő műszaki teljesítést, pénzügyi teljesítést, felmerült problémákat és kockázatokat, illetve azok lehetséges megoldását. A projektmenedzsment teamnek fontos szerepe lesz a beszámolási, monitoring és ellenőrzési feladatok elvégzésében a projekt megvalósítása során. A pénzügyi kifizetéseket, a kifizetések lebonyolítását az önkormányzat által biztosított pénzügyi menedzser bonyolítja le. A projektmenedzsmentnek az általános projektmenedzsmenti feladatokon túl az alábbi speciális feladatokat kell elvégezni: • • • • •

5.2

Építési közbeszerzési tender lebonyolítása (közbeszerzési szakértő, műszaki menedzser bevonásával) Kivitelezési munkák műszaki felügyelete (műszaki menedzser és műszaki ellenőr/lebonyolító bevonásával) Nyilvánosság tájékoztatásával és kommunikációval kapcsolatos feladatok elvégzése (projektmenedzser illetve marketing menedzser feladata) Könyvvizsgálat biztosítása (könyvvizsgáló bevonásával) Jelentések, pénzügyi beszámolók készítése (projektmenedzser, pénzügyi szakértő, projektmenedzsmentet támogató szolgáltatást nyújtó vállalkozás) Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása

A Program megvalósítása a nyilvánosság biztosításával fog zajlani. Ezt szolgálják a tervezett szemléletformáló akciók, a Minden Nap Kultúra! Program, a Vásárhelyi Kulturális Portál fejlesztése, a nyilvánosság biztosítása, a helyi kommunikációs csatornák igénybe vétele. A civil szereplők bevonása a fenti kommunikációs csatornák mellett a közvetlen kétirányú kommunikációt lehetővé tevő fórumok révén lehetséges: A Hódmezővásárhelyi Városfejlesztési Kft. a Közgyűlés ülésein túl a Program megvalósulása alatt megrendezendő lakossági fórumokon is tájékoztatja a közvéleményt a tervezett akciók előrehaladásáról.


5.3

Üzemeltetés, működtetés

5.3.1

Szervezeti terv

A Tornyai János Múzeum és az Alföldi Galéria üzemeltetésének és működtetésének feladata – akárcsak az eddigiekben - Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata intézménye, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ feladata lesz. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt feladatként kezeli a kultúra támogatását; a város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását. Az Önkormányzat az elmúlt években átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő muzeális intézményeket - nemcsak a fenntartói szerepkört, hanem a tulajdonjogot is az Alföldi Galéria, a népi műemlékek kiállítóhelyei, valamint a Tornyai János Múzeum esetében. A Tornyai János Múzeum vonatkozásában a Csongrád Megyei Önkormányzat és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata között létrejött megállapodás értelmében 2007. január 1-től napjától a Múzeum fenntartója Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Múzeum 2007 május 1-ig részben önállóan gazdálkodó intézményként működött, azonban hosszú távon az Önkormányzat kötelezettséget vállalt a Múzeum önállóan gazdálkodó költségvetési szervként történő működtetésére. A Múzeum mellett hasonló tevékenységet folytatott két másik, szintén részben önálló költségvetési szerv, az Emlékpont – Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ, illetőleg a Galyasi Miklós Muzeális és Közművelődési Intézmény. Az Emlékpont szintén kiállítóhelyként üzemelt, illetve 2008-ban megkapta a szaktárcától a működési engedélyt. A Galyasi Miklós Muzeális és Közművelődési Intézmény a közművelődési szférában tevékenykedett. A kulturális, illetve közművelődési feladatokat ellátó intézményszervezet fenntartója HMJV Önkormányzata. A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ főpillére a Tornyai János Múzeum, muzeális kiállítóhelyei, az Alföldi Galéria, az Emlékpont, a Magyar Tragédia 1944, az Árpád utcai Népi Lakóház, a Kopáncsi Tanyamúzeum, a Csúcsi Fazekasház, a Papi-féle szélmalom és molnárház, valamint a közművelődési intézmények: a Petőfi Sándor Művelődési Központ, a Mozaik Kamaraterem, a Tánc- és Mozgásművészeti Központ. Az Önkormányzat működésének racionálisabbá tétele érdekében célszerűnek mutatkozott a hasonló tevékenységet ellátó szervek összevonása, és egy ún. anyaintézményben történő egyesítése, majd ezt követően a feleslegessé váló munkakörök vonatkozásában a szükséges létszámracionalizálás végrehajtása. A beolvadó intézmények természetesen nem szűntek meg, azonban a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ szervezeti egységeiként működnek tovább, ezzel a hatékonyabb létszámgazdálkodást is elősegítve. Az újonnan felállt intézmény, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ látja el a gazdasági feladatokat - a napi gazdasági ügyeket, illetve a könyveléssel kapcsolatos feladatokat az újonnan felállt gazdasági csoport révén - a három intézmény tekintetében. Ezeket a feladatokat vette át a TJMKK az Eötvös József Szakközépiskolától a Németh László Városi Könyvtár részben önálló intézmény gazdasági feladatainak ellátásával együtt is, ezáltal tehermentesítve az eddig ezeket végző Polgármesteri Hivatalt és Eötvös József Szakközépiskolát. A pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásának egyes kérdéseit részletesen az intézmények közötti együttműködési megállapodásban kerültek szabályozásra, amit a 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.) 13.§ (3) bekezdés e) pontjában, valamint 14.§ (5) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelően az intézmények felügyeleti szerve – jelen esetben a Közgyűlés – hagy jóvá. Fontos megjegyezni, hogy az intézmények átszervezése újabb költségvetési forrásokat nem igényelt. A további racionalizációs lépések során az intézmény összevonta a napi működéssel kapcsolatos feladatok ellátását is. Sorra került az intézmények takarítása, valamint az intézményi


karbantartási feladatok központosítása is. Így az intézmény további területeken racionalizálta működését. A közművelődési feladatellátás jelen pillanatban olyan önállóan gazdálkodó intézményen keresztül működik, mely kiállító és telephelyein valamint részben önállóan gazdálkodó intézményén részén keresztül egységesíti magában a muzeális, közművelődési és könyvtári feladatokat. Egyesíti ezeket nem csak intézményi rendszerben, hanem szellemi erőforrásokban is. Az eddig a városban „szétszórt” szellemi potenciálokat fogja össze, hogy azok egyesülhessenek. Fontos azonban a személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett a szakmai előnyöket is kiemelni. Az összevonás során egy olyan intézmény jött létre, amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is. Az intézményen belül megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A mai modern múzeumok számára napjainkban elengedhetetlen a nyitás a közművelődési szféra irányába, részt venni az adott település oktatásában. Ez az új intézmény szakmai stábjával már lényegesen egyszerűbb feladat. Az új intézmény egy olyan intézményévé válhat a városnak, amely a városvezetés rövid és hosszú távú kulturális és közművelődési stratégiáját könnyebben valósítja meg. A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ összevonásával hatékonyabbá válik a marketing munka is. Az intézmény új arculatának kialakítása valamint a közös kommunikáció egyrészt költséghatékony, másrészt nagyobb ismertséget és bevételt biztosít, illetve a hatékony kommunikáció magának az intézményen túl, a városnak is hasznára válik, a város gazdasági mutatóit javíthatja. 5.3.2

Fejlesztési tevékenységek és szolgáltatások működésének leírása

A projektelemek közül a Tornyai János Múzeum és az Alföldi Galéria jövőbeli működtetésére vonatkozóan Üzleti terv és marketing terv készült. A Görögkeleti templom esetében az épület külső felújítása valósul meg; a fejlesztés eredménye a Görögkeleti Egyház tulajdonába kerül, működtetése nem értelmezhető. A Dr. Rapcsák András utca a fejlesztést követően Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló Hódmezővásárhelyi Városellátó Kft. kezelésébe kerül, amely rendelkezik az üzemeltetéshez és fenntartáshoz szükséges kompetenciákkal, eszközökkel és forrásokkal. A fejlesztés fenntartására fordítandó összeg évente a beruházás 3%-ának megfelelő összeg, azaz évente mintegy 4,5 mFt és ezt az összeget – ahogy az eddigi években is – Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a Hódmezővásárhelyi Városellátó Kft. biztosítja saját bevételeiből.

I kötet

Recommend Documents