I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14.

SÁSD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása”

1

Megalapozó vizsgálat Sásd Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálatához és átdolgozásához kapcsolódóan

Készítették: Dulicz László, projektvezető dr. Kukely György, régióvezető Könczey Gábor, megyei koordinátor Sifter Lívia, felelős tervező Laky Ildikó, felelős tervező Dobrai Béla, közmű szakági tervező Koprda Ildikó zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező Zorgelné Sin Emília településtervező Szálka Miklós és Herczeg Zoltán közlekedési szakági tervezők

2015

SÁSD VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA | I. kötet: Megalapozó vizsgálat

2

Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................................................................. 9 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ ..................................................................................................... 12 1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok........................................................................................................................................ 13 1.2

A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ................................. 17

1.2.1 EU 2020 stratégia .......................................................................................................... 17 1.2.2 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ........................................ 17 1.2.3 Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja ....................................... 18 1.2.4 Pécs MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája ...................................................... 21 1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ................................................. 22 1.3.1 Országos tervhierarchia és összefüggései ..................................................................... 22 1.3.2 Sásd az Országos Területrendezési Tervben ................................................................. 23 1.3.3 Sásd Baranya megye Területrendezési Tervében ......................................................... 27 1.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai ......................................................................... 32 1.5

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ............................................................. 33

1.5.1 A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai .......................................... 33 1.5.2 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai ................................. 33 1.5.3 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ................................. 34 1.6 A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ........................................... 35 1.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök ............................................................. 35 1.6.2 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek .................... 35 1.7 A település társadalma .......................................................................................................... 37 1.7.1 Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség................................................................................................. 37 1.7.1.1 Demográfia, népesség ............................................................................................... 37 1.7.1.2 Nemzetiségek ............................................................................................................ 40 1.7.1.3 Képzettség ................................................................................................................. 41 1.7.1.4 Foglalkoztatottság ..................................................................................................... 42 1.7.1.5 Jövedelmi viszonyok .................................................................................................. 44 1.7.1.6 Életminőség ............................................................................................................... 46 1.7.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ...................................... 46 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők .......................................................................... 47 1.8 A település humán infrastruktúrája ...................................................................................... 48 1.8.1 Humán közszolgáltatások .............................................................................................. 48 1.8.1.1 Oktatás ...................................................................................................................... 48 1.8.1.2 Egészségügy ............................................................................................................... 51

Készítette: Terra Studió Kft. | 1034 BUDAPEST, SZOMOLNOK UTCA 14.

3

1.8.1.3 Szociális ellátás .......................................................................................................... 52 1.8.1.4 Kultúra ....................................................................................................................... 53 1.8.1.5 Sport .......................................................................................................................... 54 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása .......................................................................................... 55 1.9 A település gazdasága ........................................................................................................... 57 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre ....................................................................... 57 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................. 58 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése .................................................................................................................................... 60 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.).................................................................................................................... 63 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ..................................................................... 64 1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere....... 65 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 65 1.10.1.1 Költségvetés .............................................................................................................. 65 1.10.1.2 Vagyongazdálkodás ................................................................................................... 66 1.10.1.3 Gazdasági program .................................................................................................... 66 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ................. 67 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység................................................................................... 67 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika .................................................................................................... 68 1.10.5 Lakás- és helyiséggazdálkodás ....................................................................................... 68 1.10.6 Intézményfenntartás ..................................................................................................... 69 1.10.7 Energiagazdálkodás ....................................................................................................... 69 1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások ................................................................................... 70 1.12

A táji és természeti adottságok vizsgálata ............................................................................ 71

1.12.1 Természeti adottságok .................................................................................................. 71 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet.............................................................................................. 73 1.12.2.1 Tájtörténeti vizsgálat ................................................................................................. 73 1.12.2.2 Tájhasználat értékelése ............................................................................................. 73 1.12.3 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek.................................................... 75 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ................................... 75 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék .................................................................................................. 75 1.12.3.3 Ökológiai hálózat ....................................................................................................... 76 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése..................................................... 77 1.13 Zöldfelületi rendszer vizsgálata ............................................................................................. 78 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ...................................................................... 78 1.13.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése ................................................................................. 78 1.13.3 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ......................................................... 79 1.14 Az épített környezet vizsgálata.............................................................................................. 80 1.14.1 1.14.2 1.14.3 1.14.4

Területfelhasználás vizsgálata ....................................................................................... 80 A telekstruktúra vizsgálata ............................................................................................ 82 Önkormányzati tulajdon kataszter ................................................................................ 82 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése ............................................... 83


4

1.14.5 Az építmények vizsgálata .............................................................................................. 83 1.14.6 Az épített környezet értékei .......................................................................................... 84 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái ................................................................ 85 1.15 Közlekedés ............................................................................................................................. 87 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok................................................................................. 87 1.15.2 Közúti közlekedés .......................................................................................................... 88 1.15.3 Közösségi közlekedés .................................................................................................... 91 1.15.3.1 Közúti ......................................................................................................................... 91 1.15.3.2 Kötöttpályás .............................................................................................................. 92 1.15.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés .............................................................................. 93 1.15.5 Parkolás ......................................................................................................................... 93 1.16 Közművesítés és elektronikus hírközlés ................................................................................ 94 1.16.1 Víziközművek ................................................................................................................. 94 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás ...................................................................................... 94 1.16.1.2 Szennyvízelvezetés .................................................................................................... 95 1.16.1.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés .............................................................. 95 1.16.2 Energia ........................................................................................................................... 96 1.16.3 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)................................................................................................................................... 98 1.17 Környezetvédelem (és településüzemeltetés) ...................................................................... 99 1.17.1 Talaj ............................................................................................................................... 99 1.17.2 Felszíni és a felszín alatti vizek....................................................................................... 99 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme ........................................................................................ 100 1.17.4 Zaj- és rezgésterhelés .................................................................................................. 101 1.17.5 Sugárzás védelem ........................................................................................................ 101 1.17.6 Hulladékkezelés ........................................................................................................... 102 1.17.7 Vizuális környezetterhelés........................................................................................... 102 1.17.8 Árvízvédelem, belvízvédelem ...................................................................................... 103 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ................................................. 103 1.18 Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 104 1.18.1 Építésföldtani korlátok ................................................................................................ 104 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség........................................................................................... 104 1.19 Ásványi nyersanyag lelőhely................................................................................................ 105 1.20 2

Városi klíma ......................................................................................................................... 105

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................... 107 2.1

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése ........................................... 108

2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.6

Településhálózat.......................................................................................................... 108 Társadalom .................................................................................................................. 108 Gazdaság...................................................................................................................... 109 Táji és természeti adottságok ...................................................................................... 111 Zöldfelületek ................................................................................................................ 111 Épített környezet ......................................................................................................... 111


5

3

2.1.7 Közlekedés ................................................................................................................... 112 2.1.8 Közművek .................................................................................................................... 113 2.1.9 Környezetvédelem ....................................................................................................... 114 2.1.10 Katasztrófavédelem ..................................................................................................... 114 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ................................................................................................. 115 3.1

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ..................................................... 116

3.1.1 A folyamatok értékelése .............................................................................................. 116 3.1.2 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ............................................................................................................... 119 3.1.2.1 A településhálózat SWOT-analízise ......................................................................... 119 3.1.2.2 A társadalom SWOT-analízise.................................................................................. 119 3.1.2.3 A gazdaság SWOT-analízise ..................................................................................... 120 3.1.2.4 A táji-, természeti adottságok és zöldfelületek SWOT-analízise ............................. 121 3.1.2.5 Az épített környezet SWOT-analízise ...................................................................... 121 3.1.2.6 A közlekedés SWOT-analízise .................................................................................. 122 3.1.2.7 A közművek SWOT-analízise.................................................................................... 122 3.1.2.8 A környezet- és katasztrófavédelem SWOT-analízise ............................................. 123 3.1.3 A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata ............................................................ 124 3.2 Problématérkép ................................................................................................................... 125 3.3

4

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ................................................................. 126

3.3.1 Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása........................................................ 126 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése ................................................................................................... 126 MELLÉKLET................................................................................................................................... 130 4.1

Partnerségi egyeztetési szabályzatról szóló önkormányzati döntés ................................... 131

4.2

Épített környezet ................................................................................................................. 132

4.2.1 Nyilvántartott régészeti lelőhelyek ............................................................................. 132 4.2.2 Országosan védett műemlékek és műemléki környezetük ......................................... 133 4.3 A 2007-es IVS-ben meghatározott városi célok elérésének vizsgálata ............................... 135


6

Ábrajegyzék 1.1-1. ábra: Funkcionális térségek Magyarországon ............................................................................. 13 1.1-2. ábra: A városi ranggal rendelkező települések (balra) és az aprófalvak elhelyezkedése (jobbra) a Dél-dunántúli Régióban ......................................................................................................................... 13 1.1-3. ábra: Hegyháti járás települései .................................................................................................. 15 1.3-1. ábra: Az Ország szerkezeti terve (OTrT 2. sz. melléklet) ............................................................. 23 1.3-2. ábra: Országos ökológiai hálózat övezete ................................................................................... 24 1.3-3. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete .......................................................... 24 1.3-4. ábra: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete ................................................................ 25 1.3-5. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete ............................................................. 25 1.3-6. ábra: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete .................................. 25 1.3-7. ábra: Országos vízminőség‐védelmi terület övezete .................................................................. 26 1.3-8. ábra: A megye szerkezeti terve ................................................................................................... 27 1.3-9. ábra: Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete .................................................... 29 1.3-10. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ........................................................ 29 1.3-11. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre alkalmas terület övezete . 29 1.3-12. ábra: Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete ..................................... 30 1.3-13. ábra: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület övezete .......................... 30 1.4-1. ábra: Sásd városával határos települések ................................................................................... 32 1.7-1. ábra: Sásd állandó népességének alakulása 1970 és 2011 között .............................................. 37 1.7-2. ábra: Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) 2000 és 2013 között ....................................... 38 1.7-3. ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) 2000 és 2013 között .......................................................... 38 1.7-4. ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 2000 és 2013 között......................... 39 1.7-5. ábra: A jelentősebb arányú német népesség területi elhelyezkedése ....................................... 40 1.7-6. ábra: A jelentősebb arányú roma népesség területi elhelyezkedése ......................................... 41 1.7-7. ábra: A 18 évnél idősebbek közül az érettségivel rendelkezők aránya, % .................................. 42 1.7-8. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) .............................................................................. 43 1.7-9. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) 2000-2013 ...................................................................................................................... 43 1.7-10. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) 2013 ............................................................................................................................... 44 1.7-11. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő) ............ 45 1.7-12. ábra: Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma (fő) 2001-2013 .................................. 46 1.8-1. ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 2001-2013 ..... 50 1.8-2. ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) 2001-2013* ................................................................................ 50 1.9-1. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) ........................................................... 57 1.9-2. ábra: A regisztrált vállalkozások száma, 2013 ............................................................................. 58 1.9-3. ábra: Az egyes gazdasági ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában), 2013 ............................................................................................................ 58 1.9-4. ábra: A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása az összes vállalkozás %ban, 2012 ............................................................................................................................................... 59 1.9-5. ábra: Vendéglátóhelyek számának változása, 2000-2013 .......................................................... 62


7

1.12-1. ábra: Részlet az első és második katonai felmérés térképeiből................................................ 73 1.12-2. ábra: Részlet az OTrT Kiváló és Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetei (3/2, 3/3) és a BMTrT, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3) övezetek térképi mellékleteiből ..................... 74 1.12-3. ábra: Részlet a BMTrT Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (3.4.) és az OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (3/5) övezetek térképi mellékleteiből ...... 75 1.12-4. ábra: Részlet BMTrT ökológiai hálózati elemek (3.1). és az OTrT Országos ökológiai hálózat (3/1) térképi mellékleteiből................................................................................................................... 76 1.13-1. ábra: Zöldfelületek nagysága Sásdon és környékén (m2) ......................................................... 78 1.13-2. ábra: Egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Sásdon és környékén (m2) ............................... 79 1.14-1. ábra: Sásd alaprajzi változása 1783-1987 között ...................................................................... 81 1.14-2. ábra: Az önkormányzat vagyoni szerkezete 2013-ban.............................................................. 82 1.15-1. ábra Sásd járás közlekedési hálózata ........................................................................................ 87 1.15-2. ábra – Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve .............................. 90 1.15-3. ábra – Évente forgalomba helyezett új gépjárművek száma .................................................... 91 1.15-4. ábra: 40-es, 47-es vasútvonal ................................................................................................... 92 1.16-1. ábra: A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)................ 97 1.16-2. ábra: Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszakalapján ....................................................................................................................................... 97 1.17-1. ábra: Részlet BMTrT Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület övezete (3.9) és az OTrT Országos vízminőség-védelmi terület övezete (3/7) térképi mellékleteiből100 1.18-1. ábra: Magyarország villámárvízi veszélyeztetettsége ............................................................. 105 3.2-1. ábra: Sásd problématérképe ..................................................................................................... 125 3.3-1. ábra: Szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek áttekintő kartogramjai 2011-es népszámlálás alapján........................................................................................................................... 127 3.3-2. ábra: Szegregátum 1 ................................................................................................................. 128 4.2-1. ábra: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek elhelyezkedése ........................................................ 133 4.2-2. ábra: Műemlékek elhelyezkedése ............................................................................................. 134


8

Táblázatok: 1.1-1. táblázat: Baranya megye járásai ................................................................................................. 14 1.7-1. táblázat: A lakónépesség nemzetiségek szerinti megoszlása a 2001. és a 2011. évi népszámlálások időpontjában Sásdon és Baranya megyében (%) ........................................................ 40 1.7-2. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint ... 41 1.7-3. táblázat: Jövedelmi mutatók, 2000 és 2012 ............................................................................... 45 1.8-1. táblázat: Állami oktatással kapcsolatos adatok .......................................................................... 48 1.8-2. táblázat: Egészségügyi mutató változása .................................................................................... 51 1.8-3. táblázat: HEP esélyegyenlőségi intézkedései célcsoportokként ................................................. 56 1.9-1. táblázat: A regisztrált társas vállalkozások különböző társasági formáinak változása, 2005-2013 ............................................................................................................................................................... 60 1.9-2. táblázat: A kiskereskedelmi üzletek számának változása, 2000-2013 ........................................ 60 1.9-3. táblázat: Az iparűzési adóhoz kapcsolt mutatók alakulása Sásdon, 2006-2011 ......................... 61 1.9-4. táblázat: Gazdasági szervezetek, vállalkozók EU forrású beruházásai 2007-2013 között .......... 63 1.10-1. táblázat: Működési és fejlesztési bevételek és kiadások megoszlása 2013-ban ...................... 65 1.12-1. táblázat: Sásd helyi jelentőségű védett természeti értékeinek listája ...................................... 76 1.14-1. táblázat: Jellemző területfelhasználás adatok .......................................................................... 80 1.14-2. táblázat: Sásd lakóházainak és üdülőépületeinek jellegzetességei .......................................... 84 1.15-1. táblázat: Különböző szintű térségi központok elérhetősége .................................................... 88 1.15-2. táblázat: Járási települések elérése Sásdról gépjárművel ......................................................... 90 1.15-3. táblázat: Sásd elérhetősége a járás településeiről autóbusz járattal........................................ 92 1.15-4. táblázat: Sásd elérhetősége a járás településeiről vasúttal ...................................................... 93 1.16-1. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - víz............................................................................. 94 1.16-2. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - szennyvíz ................................................................. 95 1.16-3. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - energia ..................................................................... 96 1.16-4. táblázat: Sásd területén elérhető Internet, mobilinternet és TV szolgáltatások, szolgáltatók, 2015 ....................................................................................................................................................... 98 3.1-1. táblázat: SWOT – településhálózat ........................................................................................... 119 3.1-2. táblázat: SWOT – társadalom .................................................................................................... 120 3.1-3. táblázat: SWOT – gazdaság ....................................................................................................... 120 3.1-4. táblázat: SWOT - táji-, természeti adottság, zöldfelület ........................................................... 121 3.1-5. táblázat: SWOT - épített környezet ........................................................................................... 121 3.1-6. táblázat: SWOT - közlekedés ..................................................................................................... 122 3.1-7. táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem ................................................................. 122 3.1-8. táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem ................................................................. 123 3.3-1. táblázat: Sásd Szegregátum 1, 2011-es népszámlálási területi mutatók .................................. 129 4.2-1. táblázat: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek listája .................................................................. 132 4.2-2. táblázat: Nyilvántartott műemlékek ......................................................................................... 133 4.2-3. táblázat: Nyilvántartott műemlékek és műemléki környezetbe tartozó ingatlanok ................ 133 4.3-1. táblázat: A 2007-es IVS-ben meghatározott városi célok elérésének vizsgálata ...................... 136


9

BEVEZETÉS


10

A 2007-2013-as programozási időszakban a magyarországi városok nagyjából kétharmada készítette el a 2007-ben megjelenő, majd 2009-ben felülvizsgált, a várospolitikáért felelős minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv útmutatásai alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS). Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata, az azóta eltelt nagyjából 5-7 év után több szempontból is aktuálissá vált, illetve különösen fontos a stratégia elkészítése ott, ahol ilyen dokumentum még nem áll rendelkezésre. A fentiek figyelembe vételével a Belügyminisztérium 2014 júniusában közbeszerzési eljárást írt ki a járásszékhely városok IVS-nek felülvizsgálatára, valamint bizonyos esetekben a Városfejlesztési Koncepció elkészítésére. A Dél-Dunántúli Régióban az eljárást a Terra Studio Kft. nyerte meg. A nyertes ajánlattevő szakemberek bevonásával a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek megfelelően 2014 decemberében megkezdte a munkát. A megalapozó vizsgálat követte a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletében foglaltakat, így helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmaz. A részletesebb és bővebb helyzetfeltáró munkarész fogja át Sásd városának térségi kapcsolatait, a különféle tervekben, koncepciókban való megjelenését, a területrendezési tervekkel kapcsolatos magállapításokat, a szomszédos településekkel terveinek a vizsgált településre vonatkozó észrevételeit és a hatályos fejlesztési dokumentumokat. Részletes elemzések készültek a település társadalmáról, a gazdaságra vonatkozó fejezetben pedig kitértünk a gazdasági szerkezet jellemzőre és annak változására. Az önkormányzati gazdálkodás és a településüzemeltetési szolgáltatások vizsgálatánál törekedtünk azokra a tényezőkre felhívni a figyelmet, amelyek az önkormányzati kompetenciában és tevékenységben a településfejlesztésre, hangsúlyozottan a gazdaságfejlesztésre vonatkoznak. A táji, települési adottságokban és a zöldfelületet kezelésében történt változásokat regisztráltuk. Alapos elemzésnek vettük alá az épített környezetet, támaszkodva a rendelkezésre álló dokumentumokra és a változásokra, az elmozdulásokra fókuszáltunk, kijelölve azokat a főbb megállapításokat, amelyek a település fejlesztésében a 2007-ben készült IVS-hez viszonyítva a napjainkig lezajlottak. Részletes elemzéseket és áttekintést végeztünk a város közlekedési hálózatával kapcsolatban. A leggyakrabban jelentkező problémákat és azok összefüggéseit vizsgálatuk, kitérve Sásd Város által elért eredményekre. A környezeti, katasztrófavédelmi összefüggéseket külön ismertettük. A városi tér a környezet vonatkozásában jelentős értékeket mutat, így külön hangsúlyt adtunk ezen tényező bemutatásának. A helyzetelemző és -értékelő munkarészben nagy hangsúlyt helyzetünk az összefoglalást jelentő SWOT elemzésre, amelyet kiegészítettünk egy rövid kockázatelemzéssel, így a fejlesztés kereteihez olyan információkat kínálhatunk, amik a gondolkodás kereteiként is számba vehetők. A településrészeket egyenként értékeltük, itt a társadalmi, demográfiai paraméterek mellett a


11

településszerkezeti elemeket is összefoglaltuk kijelölve a problémapontokat, felhívva a tervezők figyelmet a szükséges vagy kívánatos beavatkozásokra. A város terv-ellátottsága a ma már megszűnt kistérségi körrel a legfontosabb és kötelező területekre rendelkezésre állt. Ezeket az anyagokat a felméréshez felhasználtuk, megismertük. Elemzési szemléletünk volt, hogy a város és térségére is kitekintettünk, bemutatva azokat településeket, amelyek szoros kapcsolatban vannak a várossal, annak szolgáltatásait használják. Hasonlóan elemzési szempont és szemléletmód volt, hogy az Európai Unió 2014-2020 tervezési időszak célrendszereire, valamint az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepció 2014-2020, illetve Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 dokumentumok iránymutatásait is kövessük, hogy Sásd város fejlesztései – éppen a helyzetfeltárás segítségével – ezekhez jól illeszkedjenek.


12

1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ


13

1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) meghatározta az ország funkcionális térségeit, amelyek a stratégiai célok értelmében a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni. Az 1995-ben városi rangot kapott Sásd ebben a funkcionális térséglehatárolásban a „Környezeti meghatározottságú, természetközeli gazdálkodás területek” közé tartozik (1.1-1. ábra).

Sásd

1.1-1. ábra: Funkcionális térségek Magyarországon Forrás: OFTK, pp: 109

Sásd a Dél-dunántúli Régióban, három megye határán, de területileg Baranya megyében fekszik. A Dél-dunántúli Régió Magyarország délnyugati részén, a Zalai-dombságtól a Dunáig húzódik. Északi határa a Balaton és a Mezőföld, deli részen a Dráva folyik. A tervezési-statisztikai régió Baranya, Tolna, valamint Somogy megyéket foglalja magában, központja Pécs.

1.1-2. ábra: A városi ranggal rendelkező települések (balra) és az aprófalvak elhelyezkedése (jobbra) a Déldunántúli Régióban Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, 2013.


14

Baranya megye területe 4 430 km2, amely az ország területének 4,76%-át teszi ki, ez alapján az ország közepes méretű megyéi közé tartozik. A megye lakónépessége 2014. január 1-én 373 984 fő volt, ez az ország népességének 3,8 %-a. A megyében Pécs túlsúlya érvényesül a maga 150.000 fő feletti népességével, mely méreténél és funkcióinál fogva nem csak a megyére hat ki, de a Déldunántúli régió központjaként a megye- és az országhatáron túlra is. A településszerkezet kedvezőtlen, arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A megye városai Pécs, Mohács, Komló kivételével kisvárosok, az aprófalvas településszerkezetet pedig rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. Baranya megyét 9 kistérség alkotja: Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci és a Szigetvári kistérség. 2013. január 1-től a járási rendszer újbóli bevezetésével a kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, majd 2014. február 25-tel területfejlesztési és statisztikai egységként se maradtak életben. Baranyában 10 járás alakult: a Bólyi, Hegyháti, Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sellyei, Siklósi, Szentlőrinci és a Szigetvári járások. A Hegyháti járást 25 db település alkotja (1.1-3. ábra). A korábbi Sásdi kistérséghez tartartozó településekből Bikal és Oroszló járási beosztásban már máshová tartoznak. A hegyháti járásban kettő városi rangú település (Sásd, Mágocs) található, amelyek Vásárosdombó, Mindszentgodisa és Gödre településekkel együtt mikotérségi központokként látják el a járás aprófalvas és több esetben zsáktelepülésű körzetét. A járás településeinek sajátos térbeli elhelyezkedésükből adódóan megfigyelhető, hogy pl. Sásd kisvárosi várostérségét sok szál fűzi a szomszédos megyékhez (ezen belül pl. Dombóvárhoz), mint a megyeszékhelyhez, Pécshez.

Járás neve

Székhely

Település

Bólyi járás Hegyháti járás Komlói járás Mohácsi járás Pécsi járás Pécsváradi járás Sellyei járás Siklósi járás Szentlőrinci járás Szigetvári járás

Bóly Sásd Komló Mohács Pécs Pécsvárad Sellye Siklós Szentlőrinc Szigetvár

16 25 20 26 40 17 38 53 21 45

Ebből város 1 2 1 1 2 1 1 3 1 1

Népesség (2013.01.01) 11 879 12 662 35 084 34 901 180 138 11 787 14 383 36 106 15 044 25 158

1.1-1. táblázat: Baranya megye járásai


Terület (km2) 220,03 360,72 292,48 600,98 623,07 246,44 493,69 652,99 282,43 656,76

Népsűrűség (fő/km2) 54 35 120 58 289 48 29 55 53 38

15

1.1-3. ábra: Hegyháti járás települései Forrás: gis.teir.hu

Az elsődlegesen Pécs, másodlagosan pedig Dombóvár, illetve Komló vonzáskörzetébe tartozó Sásd kisvárosnak számít és az országos városhálózati szerepköre alapján, térszerkezeti szempontból országos szinten nem tekinthető jelentősnek, de saját vonzáskörzetében járási székhelyként, illetve több településsel alkotott hivatali egység vezetőjeként igazgatási szerepköre erősödő. A közigazgatás átszervezését, a járási rendszer bevezetését 2012 augusztusában fogadta el a Kormány. Sásdon a járási szinten működő egységes hivatal 2013. január 1-én kezdte meg működését. Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal 2013. január 18-án alakult, és ellátja az Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat Sásd, Baranyaszentgyörgy, Felsőegerszeg, Gödre, Meződ, Palé, Varga és Vázsnok települések vonatkozásában. Sásd vonzáskörzete különböző szempontok szerint vizsgálva eltérő területi képet mutat, s az egyes településekre a város vonzása különböző erősségű. A vonzáskörzeti kapcsolatok egy részét erősen gyöngíti az aránylag könnyen elérhető nagyobb városok közelsége (Pécs, Dombóvár, Komló) azok elszívó hatása és szélesebb spektrumú szolgáltatási funkciói. Közlekedési szempontból a közvetlen közúti, vasúti összeköttetéssel rendelkező településekkel kiváló/jó az összeköttetés, míg a távolabbi, vagy csak kerülővel elérhető települések tekintetében rossz/nagyon rossz az. Az elérhetőség részletes vizsgálatát az 1.15-ös fejezet ismerteti.


16

Igazgatási tekintetben a járási székhelyi státus meghatározó, így ebben a tekintetben a vonzáskörzet a járás mind a 25 településére kiterjed. A főbb járási igazgatási funkciók közül fontos szerepet töltenek be a lakosság mindennapi életében például az alábbiak:     

munkaügyi központ kirendeltsége, okmányiroda, gyámhivatal, kistérségi ÁNTSZ, tankerület.

Ezen kívül a városban közös önkormányzati hivatal is működik, amely Sásdon kívül ellátja Baranyaszentgyörgy, Felsőegerszeg, Gödre, Meződ, Palé, Varga, Vázsnok települések polgármesteri hivatali teendőit is. Oktatás, nevelés, egészségügy és szociális ellátás tekintetében is széles a város vonzáskörzete. Mely számos esetben még a járás határain is túlra nyúlik. Ahogy az már említésre a közeli jól megközelíthető települések vonzása egy-egy területen szintén hat a városra. A település foglalkoztatási vonzáskörzete leginkább a szomszédos települések tekintetében figyelhető meg. Mindazonáltal a foglalkoztatás tekintetében inkább a más településekre ingázás jellemző, azaz a városból legtöbben más, nagyobb foglalkoztatókkal rendelkező, szélesebb palettájú munkalehetőséget kínáló településekre járnak dolgozni (pl. Pécs, Dombóvár).


17

1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítésének kereteit számos fejlesztéspolitikai dokumentum meghatározza, melyekhez igazodni, illeszkedni szükséges.

1.2.1 EU 2020 stratégia Az „Európa 2020” az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. Magyarország számára a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország gazdasági teljesítményének (GDP), valamint a foglalkoztatás szintjének, minőségének növelése, amelyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. Mindehhez kapcsolódva a Nemzeti Reform Program vállalásai a következők: • • •

•

•

a 20–64 évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60%-ról legalább 75%-ra növelését; a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8%-ra növelését; az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedését a 2005. évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra történő növelését; a 10 százalékos energia megtakarítás elérését; a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelését a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentését a 18-24 éves népességen belül; a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának 450 000 fővel való csökkentését, amely 5 százalékpontos csökkentést jelent.

1.2.2 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK – felszámolva az ágazati (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) és a területi (Országos Területfejlesztési Koncepció) fejlesztés dualitását - a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve 20142020 között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg.


18

AZ OFTK az alábbi, Sásdra készülő stratégiában is meghatározó, főbb területpolitikai irányokat és teendőket határozza meg: •

• • • • •

hálózati szemlélettel működő, valamint települési adottságokat és lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő területi tervezési folyamat kialakítása, amely decentralizált térszerkezet kialakulását és hálózatos térszerkezetet eredményez. városhálózati megközelítés, a térszerkezet funkcionális fejlesztése a város-vidék együttműködése, a kölcsönös előnyökön nyugvó, együttműködéseken alapuló kapcsolatrendszer kialakítása hatékonyan és fenntarthatóan működő gazdasági térszerkezet megvalósítása az adott térség valós potenciáljainak, igényeinek és kitörési lehetőségeinek felismerésével periférikus térségek felzárkóztatása a helyi adottságaik figyelembe vételével hátrányos helyzetű – különös tekintettel a leromlott városrészekben koncentrálódó – társadalmi csoportok szociális, oktatási és lakhatási helyzetének javítása, fejlesztése

Sásd az OFTK Pécs várostérségébe pozícionálja. Az OFTK megyei szinten a következő fejlesztési irányokat határozza meg Baranya megyére: • • •

•

•

• • •

A kedvező mező-és agrárgazdálkodásban rejlő potenciál jobb kihasználása. A rugalmasan reagálni képes szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése. A foglalkoztatottak létszámának és arányának növelése, a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatásának segítése a munkaigényes mezőgazdasági kultúrák és az erre épülő feldolgozó-ipar kialakításával, fejlesztésével, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megye közlekedési zártságának oldása, a megyén áthaladó TEN-T közlekedési korridorok valamint ezek csomópontjai és a kapcsolódó hálózat fejlesztése, különös tekintettel a horvátországi, illetve bosznia-hercegovinai összeköttetésekre. Intermodális közlekedési csomópont és logisztikai központ kiépítése a pécsi agglomerációban, a pécsi befektetési és tudásövezet fejlesztése. A megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására. A helyi természeti, környezeti és gazdasági erőforrásokon alapuló komplex önfenntartó fejlesztési programok megvalósítása (pl. Ős-Dráva program). Turisztikai fejlesztések: világörökségi helyszín/helyszínek, bor, kulturális, gyógy- és termálturizmus. Az építészeti értékek védelme, az épített örökség megőrzése. A Pécsi Tudományegyetemben rejlő lehetőségek kihasználása, a K+F tevékenység színvonalának jelentős emelése a minőségi oktatás, kutatás és innováció területén.

1.2.3 Baranya megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat jelenti, valamint a 2014-2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. E szerint a megyék törvény szerint készítenek területfejlesztési koncepciót és programot, valamint közreműködnek a 2014-2020-as területi alapú


19

fejlesztések megtervezésében, amelyben vezérelv, hogy a fejlesztések területi integrációjának szintje a megye és a nagyvárosok, ill. a várostérségek. A területfejlesztési dokumentumok közül a megyei szint az, ahol Sásd városa, térsége már konkrétan, nevesítve is megjelenik. A koncepció és program stratégiai fejlesztési céljainak rendszere épít a helyi adottságokra, amelyek fejlesztése várhatóan pozitívan hat az egész megye fejlődésére is. A jogszabályi elvárásoknak megfelelően a „Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020” c. dokumentum 2014 elején készült el. A koncepció kijelöli Baranya megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyre a megye a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt kíván fektetni. Az alábbiakban a megyei célokon belül idézzük azokat a pontokat, amelyekben konkrétan megfogalmazódik Sásd szerepe, lehetőségei. Megállapítható, hogy a megyei koncepció tartalma és Hegyháti járás szükségletei nincsenek ellentmondásban egymással, ugyanakkor a fejlesztések döntési és megvalósítási kompetencia szintje természetszerűleg az esetek egy részében nem a város önkormányzata. A megyére kialakított négy területi célon belül: 

1. Hátrányos helyzetű, fejletlen gazdaságú térségek komplex fejlesztése Baranya megye nyugati felén (Ős-Dráva program területe, Szigetvár, Sásd térsége); A hátrányos helyzetű térségek egyik kitörési pontja a helyi, családi gazdaságok megerősítése. Ahhoz, hogy a térségben a problémákra megfelelő választ adó fejlesztések valósulhassanak meg, a komplex programokra szükséges fókuszálni, be kell vonni az ott élő embereket, közösségeket, vállalkozókat és figyelembe venni a térség belső erőforrásait. A helyi gazdaságfejlesztés által biztosítottá válik a hosszú távú stabilitás és a fejlődés. A helyi gazdaságok által termelt javak megjelenhetnek külső piacokon is, de elsődleges céljuk a területi önellátásra való törekvés. A térségre jellemző a nemzetiségek nagyarányú jelenléte ezen belül is a cigányságé, akik jellemzően korábban mezőgazdaságban nem dolgoztak, a szakterülethez szükséges tudással nem rendelkeznek. Fontos, hogy ezek az emberek a térség számára is jelentőséggel bíró, használható szakképesítésben részesüljenek.

A fenti területi cél a koncepció szerint a „Helyi gazdaságok fejlesztése” és „Társadalmi felzárkóztatás” stratégiai célokhoz illeszkedik legerősebben, de hozzájárul a „Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése”, „Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés”, „Stratégiai erőforrások fenntartható használata”, illetve az „Elérhetőség és mobilitás javítása” célok eléréséhez is. „Baranya Megyei Területfejlesztési Program (Stratégiai és Operatív Program)” c. dokumentum 2014 végén készült. A megyei területfejlesztési program középtávon értelmezet programdokumentum, mely 7-10 éves időtávban fogalmazza meg a megye terület- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó vállalásait, határozza meg a koncepcióban megfogalmazott célok megvalósulását elősegítő intézkedéseket.


20

Az alábbiakban a megyei programon belül idézzük azokat a prioritásokat, tervezett intézkedéseket, amelyekhez rendelt tevékenységekben és a csatolt területi fókuszban a térségi centrumok, járásközpontok, Szabad Vállalkozási Zóna címmel rendelkező települések (Sásd városa ilyen), illetve hátrányos helyzetű térségek (Sásdi kistérség ilyen) megjelennek: I. prioritás: A helyi erőforrásokon alapuló gazdaság megerősítése a lokális gazdasági környezet integrált fejlesztésével 1.3. intézkedés: Helyi termékek piacainak kialakulását, megerősödését szolgáló fejlesztések II. prioritás: Külső erőforrásokra is támaszkodó, a termelési kapacitások növelésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése a megyében 2.1. intézkedés: Vállalkozások versenyképességének javítása, termelő és szolgáltató kapacitásaik bővítése 2.3. intézkedés: A gazdaság élénkítését szolgáló együttműködések és kapcsolódó fejlesztések elősegítése 2.4. intézkedés: Befektetés-ösztönzést szolgáló akciók megvalósítása III. prioritás: A piaci igényekhez rugalmasan illeszkedő képzési struktúra kialakítása és fejlesztése 3.1. intézkedés: Az alap- és középfokú oktatás eredményességének növelése 3.2. intézkedés: Piaci igényekre rugalmasan reagálni képes, gyakorlati képzésre koncentráló szakképzési rendszer fejlesztése 3.3. intézkedés: A hátrányos helyzetű, alacsony képzettségű lakosság felzárkóztatása és az élethosszig tartó tanulás ösztönzése IV. prioritás: Az élhetőbb települések, élhetőbb közösségek kialakulását szolgáló komplex fejlesztések, egészségtudatosság és egészségügyi prevenció az egészséges munkaképes társadalom biztosítása érdekében 4.1. intézkedés: Településfejlesztési akciók megvalósítása 4.2. intézkedés: Az egészségügyi és szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz való egyenlő esélyű hozzáférést segítő fejlesztések 4.3. intézkedés: A lakosság egészségmagatartásának fejlesztése 4.4. intézkedés: Hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi felzárkóztatásának és integrációjának elősegítése V. prioritás: A természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló és klímatudatos környezetgazdálkodás feltételeinek megteremtése 5.1. intézkedés: Vízgazdálkodási és kapcsolódó zöldfelület gazdálkodási fejlesztések megvalósítása 5.2. intézkedés: A klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképesség javítása 5.3. intézkedés: Környezetvédelmi kommunális infrastrukturális rendszerek fejlesztése 5.4. intézkedés: Helyi energiaforrások felhasználására alapozott energiatermelés- és ellátás VI. prioritás: Az elérhetőség javítása, fenntartható közlekedési rendszerek létrehozásának előmozdítása 6.1. intézkedés: A megye nemzetközi elérhetőségét biztosító közlekedési infrastruktúra fejlesztése 6.2. intézkedés: A térségi elérhetőséget javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése


21

6.3. intézkedés: A közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek és szolgáltatási színvonalának javítása 6.4. intézkedés: A közlekedési célú kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása

Mindezek mellett a dokumentum nevesíti a program keretében együttműködésben megvalósítható kiemelt megyei projekteket, amelyekből Sásd a következőkben érintett: 

Hegyhát Program (természeti igényekhez igazodó mezőgazdaság támogatása; vízrendezési és vízvisszatartási program; a helyi közösségek és a helyi gazdaság újraépítése). Támogatás igénybevételével történő finanszírozása a KEHOP, a VP, a HEFOP, a GINOP és a TOP összehangolt forráskoordinációjával biztosítható.

1.2.4 Pécs MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája A baranyai megyeszékhely 2014-2020-as időszakra szóló stratégiai dokumentuma a városfejlesztési koncepcióra alapozva a város területére fogalmaz meg a helyi szükségletek, problémák, igények alapján kidolgozott fejlesztési jellegű beavatkozásokat. Ebből adódóan a vonzáskörzetére, így Sásdra is a dokumentumban megfogalmazott átfogó célnak és a munkalehetőségek (bejárás) miatt a többek között foglalkoztatottsági szint növelését célzó „Város gazdasági alapjainak újjáépítése” stratégiai célnak van a legnagyobb jelentősége. Az átfogó cél a következő: PÉCS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE KÉPES TÉRSÉGI VONZÁSKÖZPONT: Hosszú távon a természeti és épített környezet, a gazdaság és a társadalom egyensúlyos, a regionális környezethez harmonikusan kapcsolódó fejlődésére van szükség. Az egyensúly hiánya a fenntarthatóság ellen hat. A fenntarthatóság és a fejlődés elválaszthatatlan követelmények, mivel fejlődés hiányában a fenntarthatóság megkérdőjeleződik, a fenntarthatósági követelmények figyelmen kívül hagyása mellett pedig a fejlődés ütközik korlátokba. A városnak meg kell erősítenie történelmi távlatokban kialakult regionális vonzerejét, integratív és fejlődés-ösztönző szerepét, mert a város és környezete az erőforrások tekintetében erősen egymásra utalt, s Pécs a régió legnagyobb városaként felelősséggel is rendelkezik a térségi fejlődés segítése, ösztönzése terén.


22

1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 1.3.1 Országos tervhierarchia és összefüggései A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) áll, amelyet az országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel hagyott jóvá, és amit legutoljára 2013. évi CCXXIX. törvény módosított. Az OTrT határozza meg az ország egyes térségeinek térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Sásd város Baranya megyében található, amely megyére vonatkozó területrendezési tervet Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 9/2005. (V. 12.) számú rendelettel fogadott el és a 14/2012. (VI. 1.) számú rendelettel módosított. A területrendezési intézkedéseket és ajánlásokat - amelyek többek között a településrendezés számára iránymutatást tartalmaznak a megyei területrendezési terv elhatározásainak érvényre juttatása érdekében– határozattal fogadta el a Közgyűlés. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet szerint a településrendezési tervekben igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőségét. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 23/A. § (4) bekezdése szerint az „országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük”. Fenti előírás következtében településrendezési terv készítés esetén az összhangot a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a vonatkozó megyei területrendezési tervvel, az országos övezetek tekintetében az OTrT-vel is kell biztosítani. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 23/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy a településrendezési tervek készítése során:





az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/-5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja; az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat.


23

1.3.2 Sásd az Országos Területrendezési Tervben Az Országos Területrendezési Törvényről szóló 2003. évi XXVI. törvényben Sásd mindössze a 66. sz. főút /Pécs (6. sz. főút) - Sásd - Kapospula (61. sz. főút)/ kapcsán jelenik meg nevesítve, azonban a törvény mellékletekben a települést is érintő meglévő országos törzshálózati főút mellett a vasúti, és energiahálózati elemek is felsorolásra kerülnek.

1.3-1. ábra: Az Ország szerkezeti terve (OTrT 2. sz. melléklet)

Az Ország szerkezeti terve Sásd közigazgatási területén az alábbi területfelhasználási kategóriákat határozza meg:  Vegyes területfelhasználású térség – az ábrán mustár színnel jelölve Az OTrT a közigazgatási terület nagy részét vegyes területfelhasználású térségként jelöli. A hatályos településszerkezeti terv a jelölt területek mezőgazdasági területek közé sorolja.  Települési térség – az ábrán szürke körrel jelölve Az ország szerkezeti tervén települési térségként jelenik meg Sásd város belterülete. A hatályos településszerkezeti terv az OTrT vonatkozó előírásaival összhangban van.  Vízgazdálkodási térség – az ábrán kék színnel jelölve Az OTrT a település területén vízgazdálkodási térségként szerepelteti a közigazgatási területet érintő állandó vízfolyásokat és jelentősebb árkokat. A hatályos településszerkezeti terv az OTrT vonatkozó előírásaival összhangban van.  Építmények által igénybe vett térség – vonalas ábrázolás Az ország szerkezeti terve a város területét érintő meglévő közúthálózat és vasúthálózati elemeit jelöli, illetve fejlesztési elemként feltünteti az M65.ös utat, mint új főúti hálózati elemet. A hatályos településszerkezeti terv az M65-as tervezett nyomvonalán túl, a város nyugati és déli oldalán új összekötő, bekötő utakat jelöl.


24

Az OTrT különböző övezeti lehatárolásai közül Sásd az alábbiakban érintett: Országos ökológiai hálózat övezete (3/1. melléklet) – az ábrán zöld színnel jelölve Mindössze közigazgatási terület északi részén kettő kis folt (Sásd-Meződ-Baranyajenő határában álló erdő;) része az országos ökológiai hálózatnak.

1.3-2. ábra: Országos ökológiai hálózat övezete

Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az OTrT előírásaival a településszerkezeti terv összhangban van. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/2. melléklet) – az ábrán barna színnel jelölve Az OTrT nagyobb mindössze jelentéktelen, apró foltokban határol le kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket. A hatályos településszerkezeti terv a lehatárolást nem tartalmazza.

1.3-3. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.


25

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/3. melléklet) – az ábrán mustár színnel jelölve A közigazgatás területen a vasút melletti nyugati területeken a belterülettől délre, ill. Hörnyék felett kis foltban találhatók jó termőhelyi adottságú szántóterületek.

1.3-4. ábra: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. A hatályos településszerkezeti terv az övezeti jelölést nem tartalmazza. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3/4. melléklet) – az ábrán zöld színnel jelölve Az OTrT a település igazgatási területén található erdőterületeket kiváló termőhelyi adottságúként tünteti fel. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. 1.3-5. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

A hatályos településszerkezeti terv az övezeti lehatárolást nem tartalmazza. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (3/5. melléklet) – az ábrán sárgászöld folt Az OTrT az északi részén lévő állattartó telepet kivéve a település egész közigazgatási területét tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területként határolja le. A hatályos településszerkezeti terv nem tartalmazza a lehatárolást.

1.3-6. ábra: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete


26

A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. A pontosított területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra‐hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Országos vízminőség-védelmi terület övezete (3/7. melléklet) – az ábrán kék színnel jelölve Az övezeti érintettség oka az igazgatási területet érintő sérülékeny bázis jelenléte. A kijelölés a közigazgatási terület déli, völgytalpi részét érinti.

Az országos vízminőség‐védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. 1.3-7. ábra: Országos vízminőség‐védelmi terület övezete

Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A hatályos településszerkezeti terv az övezeti lehatárolást nem tartalmazza.


27

1.3.3 Sásd Baranya megye Területrendezési Tervében Baranya megyére vonatkozó területrendezési tervről szóló 2012-ben módosított 9/2005. (V. 12.) Kgy. rendeletben az alábbi helyeken jelenik meg nevesítve Sásd: Főutak A főúthálózat elemei  66.sz. főút: Pécs (6. sz. főút) – Sásd – (Kaposvár (61. sz. főút))  611.sz. főút: (Dombóvár térsége - (61.sz. főút)) – Sásd (66.sz. főút) Főutak tervezett településelkerülő szakaszai  611. sz. főút: Vásárosdombó Sásd,  66. sz. főút: Pécs, Mánfa, Magyarszék, Magyarhertelend, Bodolyabér, Oroszló, Sásd Mellékutak  Pécs – Mánfa – Oroszló – Sásd (A tervezett 66. sz. főút megvalósulása után a meglevő vonalon)  (Dombóvár) – Sásd (a volt 611. sz. főút)

1.3-8. ábra: A megye szerkezeti terve

Baranya megye szerkezeti terve Sásd közigazgatási területén az alábbi területfelhasználási kategóriákat határozza meg: 

Erdőgazdálkodási térség – az ábrán zöld színnel jelölve

A megye szerkezeti terve a település erdőterületeit a kialakult és ajánlott telepítéshez igazodva tünteti fel. Az erdőgazdálkodási térség területe 411 ha (27,68%). A települési területfelhasználási egységek kijelölése során az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%‐ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A településszerkezeti terv a térségi lehatárolással összhangban van. 

Mezőgazdasági térség – az ábrán sárga színnel jelölve

A mezőgazdasági térség területfelhasználási kategóriába tartozó területek 85-90%-ban a meglévő állapothoz igazodnak. A mezőgazdasági térség területe 602 ha (40,54%). A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a mezőgazdasági térséget legalább 85%‐ ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt


28

különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználású egység nem jelölhető ki. A hatályos településszerkezeti terv a mezőgazdasági térség vonatkozásában a megye szerkezeti tervével összhangban van. 

Városias települési térség – az ábrán szürke színnel jelölve

A megye szerkezeti tervén városias térségként jelenik meg Sásd belterülete Hörnyék településrésszel, az ipari terület, valamint a külterületi majorok (állattartó telepek). A városias térség területe 281 ha (18,92 %). A fogalomrendszert az OTrT módosítása felülírta, az új fogalom: települési térség. A települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. A településszerkezeti terv a térségi lehatárolással összhangban van. 

Vegyes területfelhasználású térség – az ábrán narancsszínnel jelölve

A megye szerkezeti tervén az OTrT hasonló térségi megjelölésétől eltérő jelölés a szőlőhegyet és a Gödrei-vízfolyás környezetét jelöli. A mozaikos szerkezetű vegyes területfelhasználású térség területe 191 ha (12,86%). A vegyes területfelhasználású térség területének legalább 85%-át a településrendezési tervekben mezőgazdasági és/vagy erdő területbe kell sorolni. A fennmaradó területen – nagyvárosi lakóterület kivételével – beépítésre szánt terület is kijelölhető. A településszerkezeti terv a térségi lehatárolással összhangban van. 

Vízgazdálkodási térség – az ábrán kék színnel jelölve

Sásd területén vízgazdálkodási térséghez tartoznak az állandó vízfolyások és jelentősebb árkok. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során a vízgazdálkodási térséget legalább 85%‐ ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A településszerkezeti terv a meglévő vízgazdálkodási terület mellett a létesíthető tó határvonalát is jelöli. 

Építmények által igénybe vett térség – vonalas ábrázolás

A megye szerkezeti terve a település területét érintő meglévő közút‐ és kerékpárút hálózatot sorolja az építmények által igénybe vett térség kategóriába. A megyei terv ábrázolja a M65 és észak-nyugati kerülőút vonalát is. A települési területfelhasználási egységek kijelölése során az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.


29

Megyei övezeti besorolás Baranya megyére vonatkozó területrendezési tervének különböző övezeti lehatárolásait tartalmazó mellékleteiben Sásd közigazgatási területe (összhangban az OTrT-vel) az alábbiakban érintett: Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete (3.1. melléklet) A Sásd-Meződ-Baranyajenő határában álló erdő az országos ökológiai hálózaton belüli magterületnek (zöld színnel jelölve), az újmajori szarvasmarha-telep melletti Fehér-föld dűlőrészen lévő vizes élőhely ökológiai folyosónak (narancsszínnel jelölve) minősül. Pufferterület Sásd város területén nincs. A hatályos településszerkezeti terv az OTrT lehatárolását tartalmazza

1.3-9. ábra: Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.2. melléklet) – az ábrán barna színnel jelölve A BMTrT szerinti lehatárolást az OTrT módosítása felülírta.

A hatályos településszerkezeti terv lehatárolást nem tartalmaz. 1.3-10. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3.3. melléklet)– az ábrán sötétzöld és világoszöld színnel jelölve A fogalomrendszert az OTrT felülírta (az új fogalom: kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre javasolt terület).

A város közigazgatási területén található megkévő erdőterületek kiváló termőhelyi adottságúak. A BMTrT a település területén erdőtelepítésre alkalmas területet a vasúttól nyugatra, 66-os úttól délre jelöl. 1.3-11. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre alkalmas terület övezete


30

A hatályos településszerkezeti terv a BMTrT szerinti lehatárolást tartalmazza. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.5. melléklet)– az ábrán narancs és barna színnel jelölve Az országos jelentőségű, illetve a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület fogalmakat az OTrT módosítása megszüntette, a BMTrT szerinti lehatárolást felülírta. Fenti fogalmak helyébe egységesen a „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület” fogalom lépett. Az új fogalom‐meghatározást, lehatárolást és az övezetben betartandó szabályokat ld. az OTrT‐vel foglalkozó fejezetben. A hatályos településszerkezeti terv a lehatárolást nem tartalmazza.

1.3-12. ábra: Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (3.9. melléklet) – kék színnel jelölve A fogalmat az OTrT módosítása megszüntette, helyébe a korábbi meghatározást kibővítő „Országos vízminőség‐védelmi terület övezete” fogalom lépett. Az új fogalom‐meghatározást, lehatárolást és az övezetben betartandó szabályokat ld. az OTrT‐vel foglalkozó fejezetben.

A hatályos településszerkezeti terv a lehatárolást nem tartalmazza. 1.3-13. ábra: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület övezete

Földtani veszélyforrás terület övezete (3.14. melléklet) A BMTrT az érintett települések közigazgatási területét jelöli részletes belső területi lehatárolás nélkül. A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A hatályos településszerkezeti terv egy csúszásveszélyes helyet jelöl a hörnyéki településrész feletti szőlőknél (Nagy-hegyen).


31

Vízeróziónak kitett terület övezete (3.15. melléklet) A BMTrT az érintett települések közigazgatási területét jelöli részletes belső területi lehatárolás nélkül. A hatályos OTrT-ben nem szereplő övezet. Az érintett szakhatóságok közreműködésével ki kell jelölni a ténylegesen veszélyeztetett területeket, ahol az erózió-veszély csökkentése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fásításra és lehetőség szerint állandó növényborítottságot lehetővé tevő területfelhasználást kell meghatározni. A hatályos településszerkezeti terv nem tartalmazza az övezet tényleges kiterjedésének megfelelő lehatárolását.


32

1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Sásd közigazgatásilag a következő 7 településsel határos: Meződ, Vázsnok, Felsőegerszeg, Oroszló, Mindszentgodisa, Palé, Baranyajenő. A szomszédos településekkel legtöbb esetben a vonalas infrastruktúra, illetve az országos övezetek átfedése jelent közös pontot, egyik esetben sincs információ arról, hogy a tervek tartalmaznának Sásd települést befolyásoló megállapításokat. A településrendezési, településszerkezeti tervekkel megalkotásával kapcsolatos információk: Meződ: Nem rendelkezik településrendezési tervvel. Vázsnok: A településrendezési terv elfogadó rendelet: 6/2005. (XII.01.) Ökr., míg a településszerkezeti terv 126/2005. (XI.25.) KTH határozattal lett elfogadva. Felsőegerszeg: A településrendezési terv elfogadó rendelet: 5/2005. (XII.01.) Ökr., a településszerkezeti terv elfogadása 71/2005. (XI.28.) KTH határozattal történt. Mindszentgodisa: A településrendezési terv elfogadó rendelet: 12/2005. (XI.17.) Ökr., a településszerkezeti terv elfogadó határozat: 42/2005. (XI.15) KTH. Palé: A településrendezési terv elfogadó rendelet: 4/2005. (VIII.30.) Ökr., a településszerkezeti terv elfogadó határozat 53/2005. (VIII.29.) KTH. Oroszló*: 7/2004.(XI.29.) rendelettel fogadta el a helyi testület a településrendezési eszközeit. Baranyajenő*: A településrendezési eszközöket 106/2004.(XII.21.) rendelettel fogadta el a képviselő-testület. *Országos Rendezési Tervkataszter alapján

1.4-1. ábra: Sásd városával határos települések Forrás: www.openstreetmap.hu


33

1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA 1.5.1 A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai A képviselő-testület Sásd város hosszú távú településfejlesztési koncepcióját a 143/2003.(X.2.) KTH. számú határozattal fogadta el. A dokumentum elavult, tartalma és felépítése a hatályos szabályozásnak nem felel meg. Mivel hatályon kívül helyezési döntés nem született, jelenleg ez a dokumentum hatályos. A koncepció nem fogalmaz meg konkrét időtávot, se jövőképet, se stratégiai célokat, ám az alábbi prioritások felsorolás szinten megjelennek:    

a munkahely- teremtő beruházások számára terület biztosítása a város megközelíthetőségét javító közúti fejlesztések (M65), és ezzel egyidejűleg a jelenlegi, városon átmenő főközlekedési utak külterületen történő kiváltása a lakóterület ésszerű, a kisvárosias- falusias jelleget megtartó bővítése a jelenlegi városközpont kisvárosias jellegű rehabilitációja

A fejlesztési irányvonalak címszó alatt a lakó és intézményi területekről vannak tények, felvetések és javaslatok, majd az ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb. területén pár helyzetismertető sor és megállapítás.

1.5.2 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai A Sásd Város Integrált Városfejlesztési Programja 2007 közepén készült, előbb, mint a legtöbb IVS. Kidolgozásakor még nem jelent meg az akkor még létező Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára" elnevezésű módszertani útmutató1, így annak teljes mértékben nem felel meg. Ettől függetlenül a kidolgozott tartalom alapos helyzetfeltárásra épül, majd beavatkozási területeket, célokat/prioritásokat és ezekhez széles spektrumot átfogó intézkedéseket fogalmaz meg. Mindezek mellett a dokumentum tartalmaz egy úgynevezett Előakciótervet, amelyben a városrészi bemutatások után a belváros, mint akcióterület elemzése és ahhoz csatolt intézkedések jelennek meg. A 2007-es Városfejlesztési Stratégia kidolgozásának céljai:    

fejlődési lehetőségek feltárása prioritások meghatározása NFT II. forrásainak lehívására összpontosítás jövőkép elérésének segítése

1

Jelenleg érvényes módszertani útmutató: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, Városfejlesztési Kézikönyv. Második, javított kiadás, 2009. január 28.


34

Az IVS-ben a célok közt beágyazva megjelenő jövőkép a következő: „Sásd – megőrizve és erősítve sajátos, egyéni arculatát – intelligens város, és az eddigi kistérségben betöltött központi szerepét tovább fejlesztve, a térség magas színvonalon szolgáltató meghatározó kisvárosi központja = SÁSD VÁROS KISTÉRSÉGI HUMÁNSZOLGÁLTATÓÉS TUDÁSKÖZPONT” Célok, prioritások:     

humán erőforrás erősítése, humán kistérségi központ kialakítása intelligens város és kistérség kialakítása, magas minőségű közösségi szolgáltatások biztosítása átállás az új gazdaságra, versenyképesség erősítése koncepciózus városfejlesztés, minőségi kisvárosi miliő társadalmi szolidaritás és helyi identitás erősítése, fejlett infrastruktúra

1.5.3 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A városfejlesztéssel összefüggő szerződések létrejöttének elsődleges célja az egyes, településrendezési eszközökben (településszerkezeti tervben, építési szabályzatban) rögzített célok megvalósítására irányuló településfejlesztési törekvések jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki részleteinek külön megállapodásban történő rögzítése és összehangolása, a településrendezési eszközök megfelelő előkészítésének és a közterületek, utak és közművek kiépítésének érdekében. Sásd Város Önkormányzat Képviselő-testület a Településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő Partnerségi Egyeztetési Szabályzatát a 122/2014.(VIII.28.) KTH. számú határozattal fogadta el. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény2 (Etv.) lehetőségét biztosit az egyes területek fejlesztésében érdekelt beruházó és az önkormányzat közötti jogviszony szerződéses rendezésére. A településrendezési szerződés megfelelő biztosítékul szolgálhat a szerződő felek számára a fejlesztési cél megvalósíthatóságának körülményeinek meghatározásánál, a fejlesztési irányvonalak kijelölésénél, és a nyújtandó biztosítékok, garanciák rögzítésénél is. Az Etv. meghatározza, hogy a településrendezési szerződést telepítési tanulmánytervvel kell megalapozni (ennek részletes tartalmi követelményeit a 314/2012. Korm. rendelet3 határozza meg). A szabályozási terven jelölt helyeken, illetve ahol ez szükséges (pl. a településrendezési szerződés pontos tartalmának meghatározásához) közterület alakítási terv készíttethető összhangban a településrendezési eszközökkel. Az elmúlt években jelentősebb városfejlesztési akcióhoz kapcsolható, infrastruktúra kiépítésre vonatkozó településrendezési szerződés nem jött létre. Néhány kevésbé jelentős, a településrendezési eszközök módosítására vonatkozó finanszírozási szerződést kötöttek, ezek a tervmódosítások időközben elfogadásra kerültek. 2

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A.§ a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3


35

1.6 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA 1.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök Sásd Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 8/2012.(IX.10.) számú és a 10/2009.(V.15.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított, a város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló 8/2004.(VII.12.) számú önkormányzati rendelete az építés helyi rendjének biztosítása érdekében szabályozza, - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. A településrendezési eszközök 2004-es tervlapjai (településszerkezeti terv, külterületi szabályozási terv, belterületi szabályozási terv), valamint a módosítások külön dokumentumban, ill. a helyi építési szabályzat a város honlapján elérhetők. Mivel a város településrendezési eszközei a megyei és országos tervekkel összhangban készültek, az útfejlesztési elképzelések bizonytalansága miatt azonban a helyi terveken a jelenlegi nyomvonal-verzió nem jelenik meg. Mindezek ellenére a meglévő tervek megfelelő alapot biztosítanak a városfejlesztési akciók megvalósításához. Azonban az építésügyet érintő országos jogszabályi változások mellett, a településrendezési eszközök felülvizsgálatát indokolja, hogy a hatályos településrendezési eszközök 2018. december 31.-ig alkalmazhatók és csak 2015. december 31-ig módosíthatók.

1.6.2 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv leíró részében a településszerkezetre nagy befolyást gyakorló útfejlesztések (elkerülő út, M65) elmaradtak. Az 66-os út menti iparterület fejlesztése 2009-ben megindult, további fejlesztése a területek tulajdonosi háttere miatt azonban megakadt. Az egyéb területek fejlesztésénél szorgalmazott régi Gödrei-árok medrének vízelvezetésre alkalmassá tétele, Gödrei-vízfolyáson víztározók kialakítása elmaradt, ami hozzájárult az elmúlt évek árvizeinek súlyosságához is. Főleg a gazdasági viszonyok alakulása miatt lakóterületi fejlesztésében érdemi lépések nem történtek, intézményi szinten azonban jelentős változások történtek (pl. Városháza kialakítása a művelődési ház épületéből, új Művelődési Központ és Könyvtár kialakítása). A város igazgatási területe építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre osztott. A beépítésre szánt területek övezetek lakóterületek:  Nagyvárosias  Kisvárosias  Kertvárosias  Falusias

vegyes területek: Településközpont vegyes gazdasági területek:  Kereskedelmi, szolgáltató  Ipari különleges terület:  Beépítésre szánt különleges terület


36

Beépítésre nem szánt területek övezetek  Közlekedési terület  Közművek  Zöldterület  Erdőterületek (védelmi, gazdasági, természetvédelem alatt álló gazdasági rendeltetésű)

mezőgazdasági területek:  Általános mezőgazdasági terület  Kertes mezőgazdasági terület (szőlőhegy)  Vízgazdálkodási terület

Település szerkezeti tervén a meglévő és a tervezett elemek (belterület, beépítésre szánt terület, közlekedési elemek, természetvédelmi, stb.) lehatárolásra kerültek, azonban a megyei szinten tervezett új főúti útkapcsolat csak részben (Baranya csatorna keleti oldalán) jelenik meg.


37

1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Sásd a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében társadalmi, gazdasági infrastrukturális szempontból nem elmaradott település, valamint a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel nem sújtott település. Mindemellett azonban a város a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint leghátrányosabb helyzetű, azon belül is a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségben van.

1.7.1 Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.1.1

Demográfia, népesség

Sásd város területe 1488 ha, állandó népessége a 2011-es népszámlálás idején 3267 fő volt. A város állandó népességének száma az 1970-es értékhez képest 2011-re összességében 13%-kal gyarapodott. Erőteljes növekedés a rendszerváltásig tapasztalható, majd folyamatos csökkenés tapasztalható. Az aránylag gyorsan csökkenő népességszám legfőbb oka a minden évben negatív értékű természetes szaporodás, amit a mindössze néhány évben pozitív értékű vándorlási egyenleg nem volt képes ellensúlyozni. fő 4 100 3 877

3 900 3 700

3 629

3 673

3 500 3 300

3 267

3 100 2 900

2 888

2 700 1970

1980

1990

2001

2011

1.7-1. ábra: Sásd állandó népességének alakulása 1970 és 2011 között Forrás: KSH népszámlálás 2011

A természetes szaporodás mutatója 2000 és 2013 között a vizsgált területi szintekhez hasonlóan negatív, ráadásul a Hegyháti járás 2000 és 2006-2012 éveit leszámítva minden évben Sásdon voltak a legrosszabbak az értékek (1.7-2. ábra). Vagyis az élveszületések száma (néhány évben kiugróan magas értékben), itt maradt el leginkább a halálozások számától.


38

1.7-2. ábra: Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék) 2000 és 2013 között

1.7-3. ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék) 2000 és 2013 között


39

A vándorlási nyereség a természetes szaporodásból adódó népességfogyást egyedül 2009-ben haladta meg, egyébként kevéssé, illetve nem tudta ellensúlyozni, ugyanis a vándorlási egyenleg mutatója 2000 és 2012 között mindössze négy évben volt pozitív, vagyis a települést a többi évben többen hagyták el, mint ahányan oda érkeztek (1.7-3. ábra). A bevándorlás általában a Hegyháti járás településeiből, míg az elvándorlás leginkább a közeli Dombóvár, Pécs, Kaposvár, és Budapest vagy egyéb nagyvárosok (jellemzően a felsőbb fokú tanulmányok végzésének helyszíne), illetve külföld irányába történik.

Sásd lakónépessége a 2011-es népszámlálás idején 3237 fő volt (ebből Hörnyék 257 fő), ami az 2001-es évi lakosságszám 91%-át tette ki a természetes fogyás és a vándorlási egyenleg eredője alapján. A népességváltozás országos tendencia szerint csökkenő, mértéke több mint 4,7 %-kal rosszabb volt a megye városainak értékénél. 2014-re már a lakónépesség 3124 főre csökkent (KSH Helységnévtár) és amennyiben valamilyen okból nagyobb betelepülési hullám nem történik a prognózis alapján további csökkenés várható. A népszámlálás évében (2011) Sásd lakónépességén belül 13,0% gyermekkorú (0-14 éves), 61,2% aktívkorú (15-59 éves) és 25,7% pedig időskorú (60 év felett) volt. A város korszerkezete elöregedő, melynek mértéke 2001-es adatokhoz (14,2%, 64%, 21,8%) képest tovább romlott. Ugyan ezt a kedvezőtlen folyamatot támasztja alá az öregségi mutató alakulása.

1.7-4. ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 2000 és 2013 között

Összességében megállapítható, hogy Sásdon az országos tendenciáknak megfelelően évről évre csökken a lakosságszám. Ez a csökkenés mind a természetes fogyásra, mind a negatív vándorlási egyenlegre visszavezethető. Korszerkezetére az öregedés jellemző: a fiatal lakosság aránya


40

csökken, ezzel együtt az idős népesség aránya növekszik. Az öregedési index értéke a vizsgált időszakban kedvezőtlen és folyamatosan meghaladta minden vizsgált területi szint átlagát. 1.7.1.2

Nemzetiségek

A népesség nemzetiség szerinti összetételét vizsgálva (1.7-1. táblázat) a magyar nemzetiség dominanciája figyelhető meg, bár részaránya csökkent. Mindkét népszámláláskor a második helyet a német népcsoport foglalja el, a harmadik helyen pedig a cigány etnikum áll. Egy évtized alatt mindkét nemzetiség esetében erőteljes növekedés látható (német: 141 fő 2001-ben 220 fő 2011-ben, ami 56%-os növekedés, cigány: 103 fő 2001-ben 197 fő 2011-ben, ami 91%-os növekedés). A változás egyrészt a nemzetiségi öntudat erősödését, felvállalását, másrészt az odavándorlásból, ill. országosan demográfiailag megfigyelt reprodukciós képességből adódó jellegzetességet, mindamellett a magyarok elvándorlását is tükrözi. A növekedési ütem alapján a cigányok részarányának további jelentős növekedésére lehet a jövőben számítani. Sásd

nemzetiség magyar cigány horvát modern héber, zsidó német ukrán egyéb

Baranya megye 2001 2011 92,19 84,97 2,61 4,55 1,79 1,86

2001 93,54 2,89 0,2

2011 86,53 6,09 -

0,03

-

0,02

3,96 0,03 -

6,80 0,49

5,58 0,05 -

6,67 0,03 0,99

1.7-1. táblázat: A lakónépesség nemzetiségek szerinti megoszlása a 2001. és a 2011. évi népszámlálások időpontjában Sásdon és Baranya megyében (%) Forrás: KSH, Népszámlálás 2001, 2011

Régiós és járási kitekintés alapján az is megállapítható:  

német nemzetiségűek koncentráltabb jelenléte leginkább a kelet-baranyai és közép-tolnai településekre jellemző, ill. a járáson belül a nyugati részen, ill. Mágocson a legjelentősebb roma népesség koncentráltabb jelenléte leginkább a dél-és észak-baranyai (Ormánság, Hegyhát) és délnyugat-somogyi településekre jellemző, a Hegyháti járás majdnem egészén számottevő

1.7-5. ábra: A jelentősebb arányú német népesség területi elhelyezkedése Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011.


41

1.7-6. ábra: A jelentősebb arányú roma népesség területi elhelyezkedése Forrás: KSH, Népszámlálás 2011.

1.7.1.3

Képzettség

A 2011-es népszámlálás adatai alapján Sásd lakosságának képzettségi mutatói a magasabb területi szintekkel összehasonlítva átlagosnak mondhatók, érettségivel rendelkezők aránya járáson belül kiemelkedően magas (1.7-2. táblázat, 1.7-7. ábra). A Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül mutató 2011-ben 13,1%-os értékű. Mindezek mellett a Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában mutató 2001-es 8,4%-os értékhez képest javult, de 13,4%-os értéke még így is jóval elmarad az országos átlagtól (19%). A város képzettségi mutatói az oktatási intézményrendszer megfelelő kiépültségére és a magasabb végzettségűek növekvő arányára utal. A szakmai oklevéllel rendelkezők magas aránya kedvező, de itt problémát jelent, hogy a megszerzett szakma nem helyi igényekhez illeszkedik, mindemellett a magasabb végzettségűek arányának növekedésével az elhelyezkedési nehézségek is fokozódnak (többsége ingázik vagy elköltözik, mert nem talál munkát). általános iskola 1–7. Területi szint

Sásd Hegyháti járás Baranya megye városai Baranya megye Ország összesen

0,95% 1,78%

10,98% 15,11%

26,17% 35,74%

középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 23,90% 22,87%

1,08%

9,04%

22,65%

19,31%

30,41%

17,50%

1,25% 1,18%

10,69% 11,22%

26,78% 25,04%

21,37% 19,48%

26,19% 27,54%

13,71% 15,54%

első évfolyamát sem végezte el

8.

évfolyam

érettségi

egyetem, főiskola stb. oklevéllel

26,73% 18,07%

11,28% 6,43%

1.7-2. táblázat: A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Forrás: KSH, Népszámlálás 2011


42

1.7-7. ábra: A 18 évnél idősebbek közül az érettségivel rendelkezők aránya, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011.

1.7.1.4

Foglalkoztatottság

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Sásdon a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 38,6%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 8,9%, azaz a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak közel 30%-a rendelkezik valamilyen magasabb iskolai végzettséggel, de elhelyezkedni nem tud. Ennek oka többek között a nem megfelelő (helyi igényekhez nem illeszkedő) végzettség és/vagy munkalehetőségek hiányában kereshető. Sásd további foglalkoztatáshoz kapcsolódó 2011 évi népszámlálási statisztikai adatai:       

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül: 56,1% (2001-ben: 51%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 38,4% (2001-ben: 41,3%) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya: 42% A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül: 56,1% (2001-ben: 59,4%) Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta): 11,1% Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya): 6,5% Naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya: 45,7% (2001-ben: 41,7%)

A fenti mutatókból kedvezőnek tekinthető, hogy a foglalkoztatottság nőtt, ám az ingázók számának emelkedése jelzi, hogy ez nem teljes mértékben a helyi foglalkoztatás bővülésének tudható be. Kedvező továbbá a regisztrált munkanélküliek számában 2012-2013 között bekövetkezett közel 40%os csökkenése is (1.7-8. ábra). A gazdasági recesszióhoz kapcsolt foglalkoztatási mélyrepülés mellett a statisztikai mutatók változásához a már korábban ismertetett demográfiai folyamat, ill. a nyugdíjkorhatár 2010 óta tartó apró részletekben történő emelése mellett leginkább a közmunkaprogram járult hozzá.


43

1.7-8. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő)

1.7-9. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) 2000-2013


44

1.7-10. ábra: 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) 2013

A helyi folyamatok környező településekhez és magasabb területi szintekhez képesti viszonyát a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya is jól jelzi. Az idősoros grafikonon látható, hogy 2000, 2010, 2011-es év jóval országos átlag alatti értékeitől eltekintve többségében a fölötti, vagy közeli értékek jellemzőek a városra. A 2013-as éves adatokat bemutató ábrán az is látszik, hogy Sásd a környező települések között a középmezőnyben helyezkedik el. 1.7.1.5

Jövedelmi viszonyok

A lakosság jövedelmi helyzetére elsősorban a személyi jövedelemadó adatok alapján, másodsorban az egy lakosra jutó jövedelem, illetve a segélyezési adatokból lehet következtetéseket levonni. A város jövedelmi viszonyainak alakulását alapvetően befolyásolja az adófizetők száma. Sásdon a 100 lakosra jutó adófizetők száma 2000-2012 között egy százalékot sem ért el a növekedés, azaz gyakorlatilag stagnált, de a vizsgált területi szinteken abszolút értékben még így is itt a legjobb a mutató értéke. A Hegyháti járásban egy nagyon kedvező, nagymértékű javulás következett be, bár az értéke még így se érte el az országosat. Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem éves összege a többi területi szinthez hasonlóan növekedett, növekedés mértékében csak a járási arány előzte meg. Ha összegszerűen vizsgáljuk, akkor a város csak a járáshoz képest mutat jobb adatokat, mind a megyei járásközpontoknál, mind az országnál rosszabb a helyi érték. A két mutató adatainak összevetése alapján 2012-ben az országos átlaghoz viszonyítva a sásdi adófizetők átlagosan alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, és hiába volt minimálisan magasabb számuk, száz lakosra vetítve mégis kevesebbet adóznak.


45

Száz lakosra jutó adófizetők száma (fő) Területi szint

Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) változás 2000 2012 (%) 217 734,9 551 695,5 +153,4

2000

2012

Sásd

43,3

43,7

változás (%) +0,9

Hegyháti járás

33,2

37,3

+12,3

156 823,8

419 238

+167,3

Baranya megyei járásközpontok

44,9

42,6

-5,2

276 029,6

641 733,8

+132,5

Ország összesen

42,1

43,5

+3,3

265 455,6

680 184,5

+156,2

1.7-3. táblázat: Jövedelmi mutatók, 2000 és 2012 Forrás: www.teir.hu

A jövedelmi viszonyok változásának jele a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos számának alakulása. A városban a támogatásban részesülők száma 2006 és 2010 között növekedett, majd 2012-től fokozatosan csökkent. A csökkenés oka a törvényi változások, jogosultságok változásának tudható be (pl. a támogatásokat 2012 novemberétől már Erzsébet utalvány formájában kell biztosítani a jogosultak részére).

1.7-11. ábra: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagos száma (fő)


46

1.7.1.6

Életminőség

A lakosság életminősége számos tényezőtől függ egy településen. Ezek egyike a lakásállomány minősége. A 2011 népszámlálási adatok alapján a településen meglévő lakásállomány 1365 db. A lakásállományból 2011-ban az  alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,8% (2001-ben 11,6%)  a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 4,8%  egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 3,1% A lakásállomány az utóbbi évtizedben alig változott, átlagban mindössze pár új, családi házas formában épített lakás épült évente (volt olyan év, amikor egy sem). Egyedüli kivétel 2006, amikor egy vállalkozás, eladási célra egy 21 többlakásos épületet épített. A lakásmegszűnés nem jellemző, mindössze pár darab volt 2000 óta. A lakások felszereltsége alapján hálózati vízvezetékkel (97%), meleg folyóvízzel (96%) és vízöblítéses WC-vel (96%), míg közcsatornával 89%-ban ellátottak. Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma az utóbbi években stagnál, sőt 2010 és 2011 között csökkenés is megfigyelhető, távfűtés nincs a városban.

1.7-12. ábra: Száz lakásra jutó háztartási gázfogyasztók száma (fő) 2001-2013

1.7.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Sásd város nem rendelkezik a 2001-es népszámlálási adatokból számított szegregációs adatokkal, de jelen tervezési folyamathoz a KSH előállította a 2011-es népszámlálás adatait felhasználva a szegregációs mutató alapján a térbeli-társadalom rétegződést leképző szegregációs gócpontokat. Az 1936-ban a településhez csatolt Hörnyéken kimutatott terület lehatárolása egyéb fejezet (3.3.2) tárgya.


47

A sásdi szegregáció által beazonosítható cigánysághoz, illetve a környékbeli hátrányos helyzetűekhez köthető konfliktusforrás a leginkább az általános iskolában megfigyelhető folyamat, miszerint a szülők egy része a gyermekeit elviszi olyan más településen lévő óvodába/iskolába, ahol nagyobb esélyt és a tanulmányok terén kevésbé visszahúzó közeget remél/lát. A probléma óvodás korig nem szembeötlő, de az iskolás korosztálynál már igen. A környékbeli, kistelepülési iskolabezárások egyértelműen rontottak a helyzeten. A bekerült tanulókat nem, vagy alig lehetett felzárkóztatni, magatartásbeli problémákkal, rossz tanulmányi eredménnyel küzdenek és tömeges megjelenésük az intézmények (ált.isk.) egészére rossz hatással volt, a jobb képességűek szülők általi kiemelése (ösztönös reakcióként) fokozódott. A településen belül az egy-egy személyhez köthető gazdasági érdekek megléte és visszahúzó ereje nagyon erős. A kitettség annyira magas, hogy közösségi érdekeket, fejlesztéseket is gátol. Nem lehet például fejleszteni a vasút környékén (buszpályaudvar és piac), mert a tervezett helyszín olyan tulajdonos kezében van, aki ebben nem partner. Ugyan ez a helyzet az 66-os út menti iparterülettel, ahol a további fejlesztést szintén gátolja az érdektelenség/spekulációs szándék.

1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők A településtörténet, lokálpatriotizmus, hagyományok, személyes és kulturális kötődés az alapja a helyi identitásnak. Mára a lakosság növekvő részében az elszegényedés és érdektelenség az uralkodó, de kisebb csoportok, szervezetek továbbra is aktívan, tevékenyen igyekeznek megőrizni, fejleszteni a várost, ha kell, akkor ehhez együttműködni a város vezetőségével. 2015-ben sásdi székhellyel 25 db civil szervezetet tartanak nyilván, ebből a közhasznúak száma 7 db. Az összes szervezetből 11 kulturális tevékenységet folytat, míg cél szerinti besorolásban a második helyen a sport áll. A többi szervezet célja az oktatás, polgári védelem, szakmai érdekvédelem, stb. területére terjed ki. Működő és a szélesebb közönség számára is látható, aktív tevékenységet a meglévő civil szervezetek körülbelül fele végez. Az egyházak közül a római katolikus egyház egykor jelentős szerepet, közösségformáló erőt képviselt, de mára a vallás és hit szerepe a város lakosságánál elenyésző. A közösségek eltűntek, társadalmi bázis megszűnt, mindezt egyházi szinten felismerték: gazdaságilag, személyileg nem finanszírozható ezért plébániák bezárása mellett döntöttek (4 plébániából sásdi központi plébánia marad, 16 települést lát el). Az egyház helyi karitatív tevékenységnek vannak hagyományai, ám mára emiatt sokakban kiegészítő segélyforrásra egyszerűsödött az egyház szerepe. Még meglévő közösségi mag elöregedő, ám aktív, tevékeny plébánossal (templom felújítási tervek, kápolna kialakítás, vallási turisztika, stb.).

A német és roma nemzetiségek közül leginkább a német vállal fel aktív, az identitásuk megőrzése szempontjából fontos feladatot (évente kettő svábbál), leginkább a várossal jó együttműködésben, feladatalapú támogatással működő nemzetiségi önkormányzatukon keresztül. A roma önkormányzat belső hatalmi harcai miatt a múltban nagy feszültségek voltak (feloszlatta önmagát), ami máig kihat.


48

1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 1.8.1 Humán közszolgáltatások 1.8.1.1

Oktatás

Oktatás köznevelés területén jelentő átalakulás történt az utóbbi években. Az átalakulás az alap- és középfokú oktatást és szakmai intézményeket érinti, hatóköre nem tejed ki az óvodai intézményekre és a nem közszféra fenntartásában lévő (egyházi és alapítványi) oktatási nevelési, szakképzési intézményekre. A törvény nyomán 2013. január 1-én a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) fenntartásába kerültek az általános iskolai nevelési oktatási feladatot ellátó intézményegységei, a szakiskolai oktatás, valamint az alapfokú művészeti oktatás. Ezen intézményekhez kapcsolódó ingó és ingatlanvagyon működtetése továbbra is az önkormányzat feladata lett volna, azonban a képviselő testület döntésének megfelelően ez a feladat is átadásra került. Az átadott intézmények feladatellátási helyei a következők: 

Sásdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (székhely: 7370 Sásd, Szent Imre út 29-31. (hrsz: '211/2'), telephely: 7370 Sásd, Szent Imre út 41-43. (hrsz: '211/3')) Férőhelyek száma (alapító okirat alapján), Nappali képzésben felvehető maximális tanulólétszám: 521 (férőhelyszám a művészeti isk.-ban: 175), van: tornaterem, tornaszoba, sportpálya A nemzetiségi német nyelvet is oktató általános iskola 2010-ben teljes mértékű felújításon esett át, így az összes épülete akadálymentes, felújított.



Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola (székhely: 7370 Sásd, Kossuth Lajos utca 2., telephely: 7370 Sásd, Szent Imre utca 23.) – cukrász, pincér, szakács képzés Férőhelyek száma (alapító okirat alapján), Nappali képzésben felvehető maximális tanulólétszám: 200, Gyakorlati képzésben felvehető maximális létszám: 36

A 2012-es adatok alapján a városban az alapfokú művészetoktatásban tanulók száma 112 fő a KLIK intézményben, akiket 8 pedagógus (3 teljes munkaidős, 4 rész m., 1 óraadó) oktat. A Sásdi tankerület alapfokú művészetoktatásban tanulóinak 34%-át oktatják Sásdon, valószínűsíthetően a város vonzáskörzetének és elérhetőségének is köszönhető a magas létszám. Oktatási Intézmény neve Sásdi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – ált.isk Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola szakiskola Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola szakközép

tanulói létszám

bejáró tanuló

Épület kapacitás

osztályok száma

320

138

521

16

108

99

108

5

71

60

71

4

SNI, HH, tanterem pedagógusok HHH fő száma száma SNI:21 HH: 153 16 28 HHH: 69 SNI:1 HH: 50 5 HHH: 4 9 SNI:0 HH: 33 6 HHH: 6

1.8-1. táblázat: Állami oktatással kapcsolatos adatok Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, (2012-re vonatkozó adatok)


49

A jogszabályok alapján a járási tankerületek székhelye és illetékességi területe megegyezik a járási hivatalok székhelyével és illetékességi területével. Ennek megfelelve a Sásdi Tankerület székhelye a városban van (7370 Sásd Rákóczi u. 41.). A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Sásdi Tagintézménye a 7370 Sásd, Szent Imre utca 27-29 (hrsz: '211/2') szám alatt működik. A Sásdi Általános Művelődési Központ szakmailag önálló intézményegysége a Sásdi Általános Művelődési Központ Óvodája és Bölcsődéje (7370 Sásd, Rákóczi Ferenc út 3.) látja el Sásd, és a környező 7 település (Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Palé, Tarrós, Varga és Vázsnok községek) gyerekeinek óvodai nevelését. Az intézmény alaptevékenysége az óvodai nevelés, nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése (német nemzetiségi kétnyelvű), többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése (fogyatékos, pszichés zavarral küzdő, HH és HHH). Férőhelyek száma (alapító okirat alapján): 120, óvodai csoportszobák száma: 5, tornaszoba van. 2012-ben az óvodás gyermekek száma 116 fő, ebből 5fő SNI-s. Az intézményben 11 fő óvodapedagógus, 5 fő dajka dolgozik. A vidékről ingázó gyerekek száma 22 fő. 2011-ben fejeződött be az óvoda részleges felújítása, amelyben teljes akadálymentesítés is szerepelt. 2012-ben az önkormányzat ismételten pályázott az óvoda további komplex felújítására, bővítésére, amelynek a megvalósítása az 2015-ben fejeződött be. Baranya megye „Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv 20132018” dokumentum fontosabb Sásdra, ill. járásra vonatkozó megállapítása szerint a gyermekekre vonatkozó adatok alapján jelenlegi óvodai létszámhoz viszonyítva kismértékű létszámcsökkenés várható. A helyzetelemzés adatai azt mutatják, hogy az óvodák kihasználtsága települési szinten magas. A 2013-tól 20 férőhellyel megemelt óvodai kapacitás elegendő a feladatellátás biztosításához. Mivel azonban az óvodaköteles korosztályok és az óvodai kapacitás minden évben a kapacitáshiány határán mozog, az adatok felülvizsgálata évről-évre fokozott figyelmet igényel. Az állami iskolák feladatellátási helyein a 2012-es kapacitáskihasználtság arányok alapján a fejlesztési terv nem javasolt összevonást, megszűntetést. Sásdon a csökkenő gyermeklétszám miatt előreláthatóan növekvő kapacitás-többlettel lehet a jövőben számolni mind az általános, mind a szakközép és szakiskolai oktatásban. Ezt a folyamatot a bejáró tanulók számának növelésével lehet ellensúlyozni. A szakközép és a szakiskola esetében 2012ben a más településről bejárók aránya kiugróan magas (85%, 92%) volt, így itt a kollégium kialakítása amúgy is indokolt.


50

1.8-1. ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) 2001-2013

1.8-2. ábra: Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (a hat-, nyolc évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) 2001-2013* *KSH mutató hivatalos megnevezése, ami a településen Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola szakközépiskolai oktatására vonatkozik


51

1.8.1.2

Egészségügy

Sásdon az orvosi alapellátáshoz tartozó szolgáltatások működtetése a vállalkozóként dolgozó három háziorvossal, egy gyermekorvosi praxissal, egy fogorvossal biztosított. A három háziorvosi körzetben a városon felül további 7 település felnőtt lakosságának ellátása történik, míg a fogorvos körzete 15 településre terjed ki. A házi gyermekorvos körzete az összes háziorvosi körzetekkel lefedett település gyermeklakosságára kiterjed. A 15 település orvosi ügyeletét Sásd, Szent Imre utcai 23. rendelőben látják el. Az anya-, gyermek-, csecsemővédelmi ellátásról a Rákóczi F. úti egészségházban működő két védőnői szolgálat gondoskodik. A két védőnői körzet szintén kiterjed a városon kívül a környező településekre is, de mindegyik ellát iskolaegészségügyi feladatokat is. A járóbeteg-szakellátás helyben nem biztosított, az ellátást a Dombóvári Szent Lukács Kórházat üzemeltető Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. (7200 Dombóvár, Kórház u. 39-41.) biztosítja. A városban fekvő betegellátást biztosító kórház nincs, ezeket a magasabb szintű egészségügyi funkciókat a betegek számára Pécsett, illetve Dombóváron biztosítják. Jelenleg folyamatban van az Országos Mentőszolgálat Új Széchenyi Terv TIOP-2.2.1-11/1-2012-0001 „Sürgősségi ellátás fejlesztése – mentés” projektje keretében egy új mentőállomás kialakítása, melynek átadása 2015 végére tervezett. Az önkormányzat a fejlesztéshez a területet ingyen biztosította. A kivitelezési tervek elkészültek, az egyszer már lejárt az építési engedélyt az építési hatóság meghosszabbította, az építő cég kiválasztása megtörtént. A településen összesen egy gyógyszertár szolgálja ki a lakosokat. Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) Területi szint

2000

2013

Sásd

896,3

781

változás (%) -12,9

Hegyháti járás

1210,8

1137,7

-6


1235,4

1242

+0,5

Ország összesen

1515,9

1556,7

+2,7

1.8-2. táblázat: Egészségügyi mutató változása Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis

Összességében a helyi egészségügyi ellátórendszer megfelelő. 2000-hez képest az országos értékekkel szemben jelentős javulás figyelhető meg az egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma mutató esetében járási és városi szinten. A változás a népességfogyás, elvándorlás és az azonos számú praxis egyértelmű következménye. Az országos folyamatok (ápoló és orvoskivándorlás) a helyi ellátórendszerre is veszélyt jelentenek.


52

1.8.1.3

Szociális ellátás

A hatályos jogszabályok a szociális ellátási módszereket pénzbeli, természetbeni és szociális szolgáltatások formájában határozzák meg. A Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Társulást 14 település (Sásd, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, Felsőegerszeg, Gödre, Kisbeszterce, Kishajmás, Meződ, Mindszentgodisa, Palé, Tormás, Varga, Vázsnok önkormányzatai) alapította 2014. január 1-től a hatékonyabb, célszerűbb feladatellátásra. A társulás által létrehozott szociális és gyermekvédelmi intézmény, a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (Sásd, Arad u. 1.) 14 településen látja el a következő szociális alapszolgáltatásokat:   

házi segítségnyújtás (69 fő veszi igénybe) családsegítés (80-90 fő) gyermekjóléti szolgáltatás

Az társulás tervei szerint az intézmény feladatkörének bővítésével alapellátásban biztosítani kívánja az időskorúinak napközbeni ellátását, melyhez az Aradi utcai ingatlan felújítása, akadálymentesítése szükséges. Demográfiai folyamatokkal is alátámasztott növekvő helyi és környéki igények kielégítésére a város szakellátás formájában létre kíván hozni – ezzel a törvényi kötelezettségnek is megfelelve – egy bentlakásos intézményt. Elsőként egy nappali, speciálisan demenciában szenvedő, főként időskorú beteg számára kialakított, térségi jellegű szociális intézmény jönne létre, majd ez alakulna át idővel bentlakásos szociális otthonná. Az önkormányzat a megvalósításhoz szükséges ingatlannal rendelkezik, de pályázati forrás bevonása szükséges az épület átalakításához és felújításához. Gyermekek napközbeni ellátása keretében gyermekjóléti ellátást biztosít a bölcsődei ellátás, ami a 2012-ben átadott Sásdi Általános Művelődési Központ Óvoda és Bölcsőde intézményben valósul meg. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám 12 fő (1 csoport). A bölcsőde jelenleg teljes kapacitással működik, 2 fő gondozónővel és 1 fő dadussal. A Baranya Megyei Kormányhivatal Hegyháti Járási Hivatala (7370 Sásd, Dózsa Gy. u. 32.) által ellátott szociális ügyek, ellátás-megállapítási területek a következők:     

aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) időskorúak járadéka ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű, kiemelt ápolási díj) közgyógyellátás megállapítása alanyi vagy normatív alapon egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság megállapítása

A 2015. március 1-től bevezetett változásokkal megszűnt a rendszeres szociális segély (e helyébe lépett az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás), adósságkezelési szolgáltatások, lakásfenntartási támogatás (szeptember 1-től az óvodáztatási támogatás is).


53

A fenti állami feladatellátáson túl a kiadáskompenzáló, méltányossági segélyezés szabályozása és fenntartása önkormányzati feladattá vált, az ún. települési támogatásokat Sásd Város Önkormányzata Képviselő-testületének egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és szolgáltatásokról szóló 2/2015.(II.16.) önkormányzati rendelete szabályozza. A szociális ellátás sajátos formája a közfoglalkoztatás. Az önkormányzat évek óta folyamatosan indul közfoglalkoztatási programokon, amin a Munkaügyi Központ által kiközvetített személyek vehetnek részt (előnyben részesülnek azon személyek, akik foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek). Az önkormányzat igyekszik lehetőségeihez mérten maximálisan kihasználni a közfoglalkoztatás terén fellelhető lehetőségeket, hogy ezzel a foglalkoztatási formával segítse az igénybevevő, legtöbb esetben hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű, nagyobb arányban cigány rászorulókat. 2014-ben igénybe vett programok: hosszú távú közfoglalkoztatás, Start belvízi, Start téli, Start mezőgazdasági, rehabilitációs közfoglalkoztatás. A közfoglalkoztatottak részére alapkompetencia képzés, motorfűrész kezelő, hulladékgyűjtő és kezelő és erdei melléktermék gyűjtő tanfolyamok indultak. Alapkompetencia képzésen 16 nő és 4 férfi vett részt, a fent leírt OKJ-s képzésben pedig 12 nő és 13 férfi részesült. A közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy közmunkások zöme számára ez a foglalkoztatási forma teljesen megfelel, kényelmes, nincs motiváció a továbblépésre. Valós munkahelyre történő beilleszkedés gondot okoz a mentalitás és motiválatlanság. A minta a fiatal generációra is hatással van. 1.8.1.4

Kultúra

Sásd város lakosságának a kulturális élete számos téren aktív, nagy hagyományokkal rendelkezik. Habár a város büszke ezekre az értékekre a bennük rejlő feszültségek, vagy a belterjesség miatt némelyikük mára kevésbé a város egészének, mint az egyes csoportok –sokszor nem is helyi – tagjainak (klub, egyesület jelleggel) jelentenek elfoglaltságot, sőt, sokuk a fennmaradásuk biztosításához a város szűkös forrásaira is igényt tart. A város leginkább ismert közfinanszírozott közművelődési intézménye a Sásdi Általános Művelődési Központ Városi Könyvtár (7370 Sásd, Szent Imre út 25-27.). A 2011-ben átadott új épületben kulturális centrumként működő többfunkciós intézményben a könyvtár mellett, hagyományos és nem hagyományos művelődési formák, civilek, amatőr művészeti csoportok kapnak helyet. Tevékenységi köre kiterjed klubok, szakkörök működtetésére, kiállítások, fesztiválok, közönségtalálkozók megrendezésére, tanfolyamok lebonyolítására, sőt a földszintjén található tornacsarnok üzemeltetése is a feladatai közé tartozik. Feladata továbbá nemzeti ünnepek, megemlékezések lebonyolítása, színházlátogatások, kirándulások szervezése. Számos szabadtéri- és nagyrendezvénnyel segíti mind az egyetemes, mind a nemzeti, etnikai és helyi kulturális hagyományok őrzését, ápolását. 2005 óta 20 település mozgókönyvtári ellátását is biztosítja. A Sásdi Általános Művelődési Központ önálló ügyvitellel nem rendelkező telephelyeként működik a Sásdi Történeti Téka (7370 Sásd, Dózsa György utca 4.). Az épület biztosít helyet 2012 óta az előzetes bejelentkezéssel látogatható helytörténeti kiállításnak, mely a Honismereti Szakkör gondozásában áll. Mindemellett a Téka épületében kialakított rendezvényhelyszínen (előadóteremben) vállalnak családi, kulturális, oktatási és projektrendezvények lebonyolítást. Tervei között szerepel egy Kemencés Udvar és egy Kő Archívum kialakítása is.


54

A városban működő zenekari, énekkari csoportosulások komoly hagyománnyal rendelkeznek, és az országon belül és külföldön is számos helyen megállták helyüket. Legnagyobb múltú az 1974-ben alakult Sásdi Városi Koncert Fúvószenekar. A zenekar fenntartása komoly anyagi teher a városnak, és az a tény, hogy a helyi zeneiskolával utánpótlás, utánpótlás-nevelés szintjén sincs személyes ellentétek miatt kapcsolat (sőt ez inkább közösségromboló hatást jelent) komolyan felveti a városi működtetés szükségességének kérdését. A komoly múltú és ugyancsak sikerek elérő Sásdi Vegyeskar, illetve a nemzetiségi értékeket is ápoló Deutsch-klub Énekkar öntevékeny és önszervező csoportosulások. Egyedi kulturális értéket képviselnek, és hozzájárulnak annak a pár tucat tagnak közvetlenül, de rendezvények alkalmával hallgatóságuknak közvetve is a szociális, kulturális, közösségi életének kiteljesedéséhez. Az azonban általános probléma, hogy a helyi nagyközönség, szélesebb társadalmi rétegek gazdasági, szociális okok miatt egyre kevésbé fogékonyak a színvonalas kulturális rendezvényekre, sőt a kultúrát támogató gazdasági alap is hiányos. A kulturális, de egyben közügyekkel kapcsolatos információk terjesztéséhez is hozzájárul a kistérségi Sásd és Vidéke kulturális, két havonta megjelenő lap, melynek felelős kiadója a Sásdi ÁMK Városi Könyvtára és Művelődési Központja. Példányszáma, előállítási költségei, terjedelme, terjesztési formája átgondolásra érett. Szerepét jelenlegi feltételekkel (minimális díjért, de mégiscsak fizetős) kevésbé tudja ellátni, online verziója nem elérhető. Kulturális szempontból is fontosak az évek során kiépített nemzetközi kapcsolatok. Ezek fenntartása, ápolása és esetleges forrásszerzési célú (együtt pályázás) összefogássá fejlesztése kölcsönös előnyökkel járhat a jövőben. A város Raab (Ausztria), Körösfő (Románia), Mogilany (Lengyelország) településekkel ápol testvérvárosi kapcsolatot. 1.8.1.5

Sport

A város sport-életében az iskolai sportnevelés mellett Sásd Városi Sportkör az egyik legismertebb szerveződés. A város amennyire tudja, támogatja az egyesületi munkát (hely biztosításával), de anyagi lehetőségei korlátozottak, ám az egyesület utóbbi években az MLSZ látványcsapatsport támogatási pályázattal és helyi támogatók, valamint a tagság hozzájárulásával képes volt külső forrásbevonásra és ezzel fejlődésre. A jövőben a pályázatinál érdemes az eddig döntően sporteszköz, sportfelszerelés, illetve személyi jellegű ráfordítások mellett beruházási elemek beépítésével hozzájárulni a használt sportlétesítmények állapotának javításához. Egyesületi kezelésében a városban több létesítmény található: két füves nagypályás futballpálya, futópályával (4,5 ha), teniszpálya, műfüves pálya. A sporttelep mellett lévő faházban működnek a kiszolgáló helyiségek (vizesblokkok, öltözők és szertár), melynek karbantartására az elmúlt évben forrást biztosított az önkormányzat, de a fából készült épület összességében rossz állapotú, felújítása, vagy lebontása és új építése szükségszerű. Az iskola tornaterme nézőtér nélküli, így csak a testnevelésórák és diáksportkörök használják edzésre. Az általános iskola épülete mellett található a régi tornaszoba, felújításra szorul, mert állapota leromlott, vizesblokkal nem rendelkezik. Mivel az iskolai tornaterem mérete és kiszolgáló létesítményeinek hiányossága nem teszik lehetővé, hogy tömegsport célokra használják, vagy akár egyéb sportrendezvényeket rendezzenek benne, ezért hiánypótló volt az új Művelődési Központ kialakításakor megvalósult beruházás, amely keretében egy korszerű sportcsarnok épült.


55

A létesítmény teljes mértékben kihasznált, reggeltől délután kettőig az iskolák tornaóra megtartására, majd egyéb célokra veszik igénybe, de igény esetén – bérleti díj megfizetése ellenében – akár hétvégén is van mód használatára. Bár működik a településen az asztalitenisz-, foci szakosztály és íjász-egyesület is van, tömegsport terén a lányoknak nincs nagy választási lehetőségük. Az extra fizetős dolgokat a szülők nagy része anyagi okokból nem engedheti meg, így tömegek, rászorulók ezeket nem tudják igénybe venni. Mindezek mellett iskola után több sporttal nem lehet terhelni a gyerekeket, de a dolgozó felnőttek se tudnak/akarnak sportolni (vagy pénz, vagy idő szűke miatt). Ettől függetlenül az oktatásban előírt emeltszintű testnevelés biztosítása miatt is nagy szükség mutatkozik egy helyi (oktatási és szabadidő célra is használható) uszodára. Ennek az intézménynek a tervi megszülettek és elvileg a támogatás is rendelkezésre fog állni megvalósításához. Elsősorban az óvodás és iskolás gyermekek úszásoktatását szolgálja majd a kétmedencésre tervezett uszoda, de tanórán kívül és oktatási szünetekben a város lakossága számára is nyitva állnak majd a kapuk sőt, nyáron pedig strandként is üzemelhet.

1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása A Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2017) c. dokumentumot Sásd Város Képviselő-testülete 119/2013.(XI.13.) KTH. számú határozattal fogadta el. A program külön foglalkozik és intézkedéseket fogalmaz meg a mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítására. célcsoport intézkedés Mélyszegény- Az iskolázottság növelő, foglalkoztatást segítő felnőttképzési programok Munkalehetőségek, foglalkoztatási programok, közfoglalkoztatás ségben Vizsgálat a mélyszegénységben élő és a roma népesség számáról, szociális élők,romák helyzetéről Szűrővizsgálatok, egészségmegőrző programok Lakásfenntartási támogatás, lakáshoz jutást segítő támogatás Gyermekek Gyermekvédelmi jelzőrendszer erősítése, szabadidő hasznos eltöltését szolgáló közösségi terek létrehozása Egészséges étkeztetés biztosítása helyi nyersanyagok felhasználásával, nyári szünidő alatt is, a hozzájutást segítő támogatásokkal Nők Speciális képzési programok nőknek Célzott szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások, támogatások a gyermekes családoknak Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése, térítési díj átvállalása Szabadidős programok szervezése, zöldterületek, közparkok, játszóterek fenntartása Idősek Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése, különös tekintettel a nyugdíjasklub támogatására Szociális ellátási koncepció alakítása, idősek nappali ellátása létrehozása Generációk közötti együttműködést elősegítő programok Szociális támogatás nyújtása a gyógyszerköltségek enyhítése érdekében közintézmények teljes körű akadálymentesítése


56

célcsoport Fogyatékkal élők

intézkedés Megfelelő szakértelmű segítők igénybevétele, az akadálymentesítettség fejlesztése a foglalkoztatás érdekében Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés Kulturális programok akadálymentesített helyszínen, jelnyelvi tolmács biztosítása A fogyatékos érdekvédelmi szervezet helyi tanácsadó, tájékoztató tevékenysége 1.8-3. táblázat: HEP esélyegyenlőségi intézkedései célcsoportokként Forrás: Sásd Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja

A Helyi Esélyegyenlőségi Program készítői nem rendelkeztek szegregációs kimutatással, ezért az egyik intézkedés épp ennek feltárását indítványozta „Vizsgálat a mélyszegénységben élő és a roma népesség számáról, szociális helyzetéről” címmel. Mindazonáltal a 2011-es népszámlálásból alapján kijelölt szegregátumban lakók (romák és/vagy mélyszegénységben élők) mint célcsoport a programban megjelenik.


57

1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték változását tekintve megállapítható, hogy 2004 és 2012 között összességében emelkedet az adott mutató értéke. A város adatait egyéb területi szintek adataival összehasonlítva azonban kitűnik, hogy a városi adat csak a járásnál kedvezőbb, egyéb szintek alatti, sőt jóval alatta marad az országos értéknek. Sásd gazdasági szerepe bruttó hozzáadott érték tekintetében tehát csak a járáson belül igazán jelentős. A rendelkezésre álló adatok alapján ezen a területi szinten csak Mágocs értéke jobb (a város 1,7szerese).

1.9-1. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft)

A regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2007 között nem sokat változva összességében minimálisan változott, majd 2008-tól növekedett. 2000-hez viszonyítva 2010-re 31%-ot ért el a növekedés, ami kisebb részben a 10-49 fős, nagyobb egészében az 1-9 fős vállalkozási kategóriához köthető. A 2013as év járási szintre vonatkozó adata alapján egyértelműen Sásdon a legnagyobb a gazdasági aktivitás és vállalkozási kedv (1.9-2. ábra)., azonban a 71%-ban 1-9 fős vállalkozásokból álló kör jellemzően kevéssé járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. 10-49 fős vállalkozás mindössze 11 db, 50-249 fős vállalkozás csak 1 db van jelen a településen (Sásdi Agro Zrt. 2014-ben 109 főt foglalkoztatott, 2004ben még 250-et). Mivel a járáson belül emellett alig-alig akadnak foglalkoztatók a vonzáskörzet, foglalkoztatói vonzóerő magas. A naponta más településről bejáró foglalkoztatottak száma 2011-es népszámlálási adatok alapján 339 fő, ami a helyben foglalkoztatottak 34%-a.


58

1.9-2. ábra: A regisztrált vállalkozások száma, 2013

1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A regisztrált vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a településen a mezőgazdaság részaránya csak kicsivel haladja meg az országos értéket, míg a járásban a részarány igen magas, ami jelzi a térség mezőgazdasági orientációját, ill. ipar hiányát. A járásközpontban tapasztalható, hogy magasabb az összes működő vállalkozás százalékában a szolgáltatási ágazatban regisztrált vállalkozások aránya, mint a járás egészében, ami alátámasztja Sásd környező települések számára is nyújtott mérsékelt szolgáltató szerepkörét.

Ország összesen

27,3


12,4

10,1

62,6

10,7

Hegyháti járás

76,9

41,9

Sásd

29,2 0%

20% Mezőgazdaság

10,3

11,5 40% 60% Ipar-, építőipar

47,8

59,3 80% 100% Szolgáltatások

1.9-3. ábra: Az egyes gazdasági ágazatokban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában), 2013 Forrás: KSH


59

2012-ben a működő vállalkozások4 nemzetgazdasági ágankénti megoszlásának az összes vállalkozás %-ában történő elemzése alapján megállapítható, hogy néhány nemzetgazdasági ágban a sásdi vállalkozások az országos átlagnál nagyobb mértékben vannak jelen (1.9-4. ábra). A településen belüli arányok alapján sorrendben a kereskedelem, gépjárműjavítás (34%), az építőipar (12%) a szakmai, tudományos, és a műszaki tevékenység (10%) a legjelentősebb. Az első és második helyen álló ágak 13 és 3%ponttal meghaladják az országos értéket, a harmadik helyen lévő 7%ponttal alatta marad. Míg az előbbi azt jelzi, hogy az építőipar és kereskedelem, gépjárműgyártás tekintetében a település járásközponti helyzetéből adódóan, és 66-os út menti iparterületének köszönhetően vonzó az ebben a nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozásoknak, addig az utóbbi arra utal, hogy arányaiban kevesebb, a magasabban képzett munkaerő-szükségletű, a helyi viszonyok között megélni képes ténylegesen működő vállalkozás. Mindezek mellett a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat országos átlagot meghaladó értéke egyrészt jelzi térség egykor mezőgazdaságra épülő alapjait, a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ág pedig a térségben máshol nem nagyon ellátott funkció jelenlétét. A helyi gazdaság felzárkózásában fontos szerepe lehetne a feldolgozóipar megtelepedésének is, azonban láthatóan jelenleg országos érték alatti számmal rendelkezik a város. 40%

34%

35% 30% 25% Ország

21%

20%

17%

15% Sásd

10%

8% 6%

12% 9%

10%

5% 0%

1.9-4. ábra: A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása az összes vállalkozás %-ban, 2012 Forrás: KSH

4

A KSH működőnek tekinti azokat a vállalkozásokat, amelyek a tárgyévben, illetve az előző év során adóbevallást nyújtottak be, illetve a tárgyévben vagy az azt megelőző évben alakultak.


60

1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Gazdasági szervezetek jellemzői A regisztrált vállalkozásokon belül a városban döntő többségben (76%-ban) az egyéni vállalkozási forma jellemző a társas vállalkozási formával szemben, ez 12%ponttal meghaladja az országos arányt. A társas vállalkozások különböző formáit tekintve a 2000-es évtized második felében minden területi szinthez hasonlóan a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett, míg a betéti társaságok száma csökkent. Mindösszesen egy részvénytársaság van jelen (Sásdi Agro Zrt.). Év

betéti társaságok (db)

részvénytársaságok száma (év végén)(db)

korlátolt felelősségű társaságok száma (db)

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

1 49 29 1 48 25 1 49 26 1 52 27 1 59 28 1 65 28 1 77 27 1 72 24 1 70 20 1.9-1. táblázat: A regisztrált társas vállalkozások különböző társasági formáinak változása, 2005-2013 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

A városban működő kiskereskedelmi üzletek számának 2000-2013 közti alakulását vizsgálva megfigyelhető, hogy 2005-ben történt emelkedéstől eltekintve összességében kb. 45%-os csökkenés ment végbe (1.9-2. táblázat). A legfontosabb típusokat elemezve ugyan ez a kedvezőtlen tendencia figyelhetőek meg. Mind az élelmiszer-vegyesüzletek és áruházak vonatkozásában, mind a ruházati szaküzletek esetében egy igen jelentős (44% és 85%) visszaesés tapasztalható. Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Kiskereskedelmi üzletek száma (db) 86 84 84 74 74 85 85 82 76 75 49 49 50 50

Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma (db) 15 16 18 19 18 19 18 12 11 11 6 6 6 7

Ruházati szaküzletek száma (db) 13 12 12 7 6 6 6 8 8 8 4 3 2 2

1.9-2. táblázat: A kiskereskedelmi üzletek számának változása, 2000-2013 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis


61

A város kereskedelmi életére leginkább az általános elszegényedés volt hatással. A fizetőképes kereslet nélkül nem voltak képesek életben maradni a különböző típusú üzletek. Nagy kereskedelmi láncok (pl. SPAR, ALDI, Lidl, Penny) nem jelentek meg a városban, de ha megtennék, akkor valószínűleg hozzájárulnának a még megmaradt kisebb boltok bezárásához. A helyi gazdaság erejét tükröző helyi adóbevételeket 2006-2011 között elemezve egyedül 2009-ben volt visszaesés az előző évi értékhez képest, a többi évre mind növekedés jellemző. Az öt év alatti emelkedés 117%-os, ami leginkább az 66-os út menti iparterület beindulásának köszönhető, és nagyon kedvező, hisz közben az egész ország küzd a világgazdasági válság hatásaival (1.9-3. táblázat). A vizsgált időszakban az iparűzési adó helyi adóbevételhez viszonyított aránya 74-89% között mozgott. A részesedés, vagyis az önkormányzat függése az iparűzési adót fizetőktől kimondottan magas, 2011-ben közel 12%ponttal haladta meg az országos értéket. Év

A helyi adó bevétele (1000 Ft)

2006 2007 2008 2009 2010 2011

36 041 48 842 57 617 53 767 68 355 78 345

A helyi adó bevételéből az iparűzési adó aránya (%) 74,54% 80,48% 81,94% 81,80% 85,95% 89,27%

1.9-3. táblázat: Az iparűzési adóhoz kapcsolt mutatók alakulása Sásdon, 2006-2011 Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

Idegenforgalom - vendéglátás Sásd városa statisztikailag része a  

2009-es szőlő termőtájak besorolásban a Dél-Dunántúli Szőlőtermő tájnak (de borvidékhez nem tartozik), Idegenforgalmi régiók közül a Dél-Dunántúli Régiónak (de üdülőkörzethez nem tartozik).

Sásdon statisztikailag nincs se kereskedelmi szálláshely, se egyéb (magán) szálláshely. 2000-2013-as időszakot vizsgálva kereskedelmi szálláshely nem is volt. 2010-ig egy darab magánszálláshely 6 férőhellyel ugyan megjelenik a nyilvántartásban, de 2007-ig minimális és csökkenő, majd ezt követően már vendégszám nélkül. Az idegenforgalom nem jelenik meg a város életében, hivatalos turistautak nem érintik, jelentős idegenforgalmi látványossággal, nagy tömegeket vonzó programmal/rendezvénnyel nem rendelkezik. A tervezett uszoda megépítése esetén szezonálisan ugyan, de várhatóan ki fogja szolgálni nemcsak a helyi, de környéki strandolási igényeket is. Speciális, vallási turizmust érintő projektbe kezdett a helyi katolikus plébános, amely fejlesztés kimondottan a Drinai vértanúk tiszteletére épülő, Rómától kapott ereklyével és az ingolstadti Mária kegykép másolatával rendelkező kápolnához köthető. Megvalósulásával új színfolt jelenik meg a városban, bár idegenforgalmi szempontból nem számottevő, de mégis érdekes és az érintett közösségre kedvező hatást fog gyakorolni.


62

A településen jelenlévő vendéglátóhelyek száma 2000-2012 között egészen 2008-ig (világgazdasági válság kezdetéig) mindössze pár darabbal változott, ám 2009-re az előző évi majd felére esett vissza számuk (1.9-5. ábra). Az utóbbi években a vendéglátóhelyek száma közel állandó, ill. 2013-ban a kevés megmaradtból is volt lemorzsolódás (egyetlen étterem is megszűnt). Mivel az idegenforgalom nem jellemző a településre elmondható, hogy a meglévő kínálat a belső, illetve a járási központi szerepkörből adódóan enyhe mértékben a szomszédos települések által generált jelenlegi kereslethez igazodik.

1.9-5. ábra: Vendéglátóhelyek számának változása, 2000-2013

A gazdasági szervezetek fontosabb beruházásai A közigazgatás és civil szféra szereplői mellett a település gazdasági szervezetei, vállalkozói is előszeretettel vették igénybe beruházásaikhoz az Európai Uniós forrásokat. A 2007-2013-as időszakban sásdi megvalósíthatósági helyszínen gazdaságfejlesztési célú projekteket csak helyi, vagy legalább fiókteleppel rendelő vállalkozás valósított meg (1.9-4. táblázat). Ami azt mutatja, hogy a helyi cégek is használták a pályázati forrásokat fejlesztéseikhez, ill. jelzi a belső gazdasági résztvevők erősödését. Emellett azonban annak is jele, hogy külső befektetők nem jelentek meg (pályázati kiírás miatt nem tudtak/akartak, vagy létrehoztak helyi céget, telephelyet stb.). Az elmúlt évekhez kapcsolt jelenség, hogy számos, általában máshol bejegyzett szociális szövetkezet kezdett hátrányos helyzetűeket segítő projektbe. A szövetkezetek működése erősen pályázatfüggő és pályázati támogatásra koncentráló, egyelőre részleges, rövid távú eredmények vannak, foglalkoztatási hatás időleges.


63

Helyi pályázó, gazdasági szervezet neve*  H.E.G. Környezetvédelmi és Kereskedelmi Szolgáltató Betéti Társaság

"Nagy" Fuvarozó és Szolgáltató Kft. "SOLTÚT" Útépítő, Fenntartó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

     

A Soltút Kft. betongyártási kapacitásának bővítése – 2013/2015



Tamás Kft. technológiai fejlesztése lézeres vágóberendezés beszerzésével – 2009/2010 Tamás Kft. részére W100/A vízszintes furómaró gép és targonca beszerzése – 2011/2012 Tamás Kft. technológiai fejlesztése CNC lángvágó, szemcseszórógép, hiddaru és szalagfűrész beszerzésével – 2012/2013 TAMÁS Kft. technológiai fejlesztése nagyértékű gépek beszerzésével – 2013/2014

 TAMÁS Fémipari és Kereskedelmi Kft.

 

TREND-PAPÍR Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelőségű Társaság

Gazdaságfejlesztési témájú projektek címe – megítélés/megvalósítás éve (megítélt támogatás ≥ 10 millió Ft) HEB Bt. működési környezetének kialakítása Sásdon – 2010/2012 Technológiai és informatikai fejlesztés folytatása a HEG Bt-nél. – 2012/2014 Infrastruktúra fejlesztés a H.E.G. Bt sásdi telephelyén – 2013/2014 Technológiai fejlesztés a HEG Bt-ben. – 2010/2013 "Nagy" Kft. Technológiai fejlesztése – 2010/2012 Új szolgáltató funkció kialakítása a Nagy Kft. sásdi telephelyén – 2014/-



Telephely- és termelő infrastruktúra fejlesztés a TRENDpapír Kft-nél – 2010/2012

* székhellyel, telephellyel, fiókteleppel hivatalosan rendelkezik 1.9-4. táblázat: Gazdasági szervezetek, vállalkozók EU forrású beruházásai 2007-2013 között Forrás: http://palyazat.gov.hu

1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Nem volt olyan közúti fejlesztés az elmúlt évtizedben, amely igazán jelentősen befolyásolta volna Sásd gazdasági versenyképességét elérhetőség szempontjából. Az M6-os autópálya elkészültével ugyan idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben autópálya csomópontig 34 km-re csökkent, de ez tényleges hatással a városra nem volt. Az elérhetőséget és jelentős gazdaságélénkítő az M65‐os autópályának megépítése jelentene, amely jelenleg az OTrT-ben, mint főúti hálózati elem, a Baranya megyei közúti közlekedés infrastruktúrafejlesztési tervében Komló és Sásd között, mint 2020-ig megépítendő főút jelenik meg, 2030-ig építendő további szakaszai autópályaként jelöltek. Az útfejlesztések az elérhetőségen túl a belső úthálózat tehermentesítését is ténylegesen segítenék.


64

A sásdi iparterület parcellái jellemzően 2ha nagyságúak, a sásdi közigazgatási területhez tartozó parcellák száma 7db, ebből a jelenlegi 3 vállalkozás is itt működik, a beépítetlen területek száma 4 db. Felsőegerszeg közigazgatási területén a fentieken túl 3 db beépítetlen terület található, szintén magántulajdonban. Jelenleg 3 vállalkozás működik a területen. A parkban a víz- és szennyvízellátása kiépített, a gáz közmű nincsen, a villamos áram vételezését egyénileg lehet kérelmezni a közműszolgáltatótól. A 2000-es évek elején kialakított iparterületbe sokáig nem indult be a betelepülés, amit akkor azzal indokoltak, hogy bár a helyi és környékbeli vállalkozások számára valóban szükség lenne iparterületre, ám az árak számukra túl magasak, illetve a megfelelő képzettségű, motivációjú munkaerő visszatartó erő a vállalkozások fejlődéséhez, betelepüléséhez. Végül az önkormányzati tulajdonú területekre betelepültek vállalkozások, de a még meglévő üres területek megvásárlása problémás, mert a jelenlegi tulajdonosok nem érdekeltek a területek fejlesztésében (ez nem jelenti, hogy megkeresés esetén nem adnák el, de vevőt nem keresek). A másik gyengesége a területnek, hogy nem rendelkezik Ipari Park címmel. A munkaerő képzettsége legtöbb esetben nem fedi a keresleti igényeket. Az egyébként jó minőségű helyi szakképzés se illeszkedik a helyi szükségletekhez és a képzésből kikerültek másol, sokszor már azonnal külföldön vállalnak munkát. A már működő cégeknél is gondot okoz megfelelő szaktudású munkaerő toborzására, és sokszor emiatt nem fejlesztenek. A pályaválasztási tanácsadás ugyan alapos, de sokszor a motiválatlan diákok, illetve a szülők érdektelensége és döntéshozatalát befolyásoló tényezők (ne kerüljön pénzbe, maradjon a közelbe) miatt már a gyerekeknél sikertelen a megfelelő szakma kiválasztása. A kutatás-fejlesztés helyi szinten nem érhető tetten.

1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A településen – az országos trendekhez igazodóan – jelentős ingatlanforgalom nincs, az elmúlt években az ingatlanárak csökkentek. A munkalehetőségek és a családalapítás függvényében történnek változások az ingatlantulajdonban, de meghatározó mértékű újabb építkezések nincsenek. Az elvándorlásból, kiöregedésből adódóan a kínálat növekedett. Új, nagyszámú foglalkoztató generálta ingatlankereslet nincs a városban.


65

1.10 AZ

ÖNKORMÁNYZAT

GAZDÁLKODÁSA,

A

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

ESZKÖZ-

ÉS

INTÉZMÉNYRENDSZERE

1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.1.1 Költségvetés Az elmúlt években az önkormányzatok gazdálkodásának legfontosabb befolyásolója a változó gazdasági környezet és az állami és az önkormányzati feladatok arányeltolódása volt. A lezajlott változások hatására romlottak a költségvetési gazdálkodási feltételei, hisz olyan gazdasági folyamatok érvényesültek, amelyek mind az állami támogatások, mind a saját bevételek vonatkozásában alacsonyabb bevételi szintet hoztak. A feladatátrendeződés (alap-, középfokú oktatás és járási hivatalok által átvett feladatok), támogatás átalakítás (feladatfinanszírozás a szabadon felhasználható normatív támogatás helyett) és adósságkonszolidáció5 gazdálkodásra gyakorolt hatása az önkormányzatnál egyrészt a létszámcsökkenésében, másrészt az bevételek és kiadások változásának következtében a pénzügyi helyzet – sok településsel ellentétben – lényegesen javult, gazdálkodása biztonságossá, tervezhetőbbé vált.

%

Működési célú támogatások

77,92%

7,03% 10,48%

Pénzmaradvány működési célú része 4,50% Egyéb pénzforgalom nélküli bevételek -0,02% Működési kölcsön visszatérülése 0,09% Felhalmozásra kapott támogatás 24,30% Magánszemélyek kommunális adója (100%) 6,16% Sajátos felhalmozási bevételek Pénzmaradvány felhalmozási része Fejlesztési kölcsön visszatérülése

16,74% 52,73% 0,07%

működési, 97%

Bevételek Intézményi működési bevételek Sajátos működési bevételek

fejlesztési, 3%

fejlesztési, 10%

működési, 90%

Az utolsó pénzügyileg lezárt év a 2013-as, melynek zárszámadási rendeletét 3/2014.(V.12.) számmal fogadta el a város önkormányzata. A fenti rendeletnek a működési és fejlesztési mérlegre vonatkozó 4. számú melléklete alapján megállapítható, hogy a tényadatok szerint a működési és fejlesztési mérleg bevételi oldalának összevetésénél a működés 90%, míg a fejlesztés mindössze 10%-ot tett ki, kiadási oldalon még ennél is jobban dominál a működés, hisz ott 97% és 3% az arány. A működési oldal kiadásai között a bérjellegű kiadások állnak az első helyen (31%). Az álláshelyek 2013.12.31-i létszámadata alapján 73 fő + 17 fő közfoglalkoztatott volt, vagyis az önkormányzat intézményei (ÁMK /37 fő/: étkeztetés, óvoda, bölcsőde, könyvtár; Sásdi Közös Önkormányzati Hivatal /36 fő/) a második legnagyobb foglalkoztatók a városban. Kiadások Bérjellegű kiadások Dologi kiadások, (átfutó…) Működési célú támogatások, intézményfin. Működési célú pesz.átadások, ellátottak jutt. Szociálpolitikai juttatások Működési célú kölcsön nyújtása Felhalmozási kiadások

% 31,21% 29,42%

Felújítási kiadások Korábban felvett fejlesztési célú hitelek, kölcsönök törlesztései Korábban felvett fejlesztési célú hitelek, kölcsönök kamatterhe

9,20%

8,53% 25,15% 5,53% 0,17% 27,18%

62,61% 1,01%

1.10-1. táblázat: Működési és fejlesztési bevételek és kiadások megoszlása 2013-ban Forrás: 3/2014.(V.12.) önkormányzati rendelet 4. sz. melléklete alapján 5

2012. december 31-én fennálló adósságállomány tőketartozása 186.025.059 Ft volt


66

Az önkormányzati költségvetés elfogadása mindig többfordulós, ahol legalább egyszer közmeghallgatás keretében a lakosság előtt is ismertetni kell az előző évi költségvetési gazdálkodás főbb mutatóit és a tárgyévi költségvetési tervezetet. A gazdálkodási feladatokat az SZMSZ, a vagyonrendelet és az éves költségvetésről szóló rendeletek határozzák meg. Az önkormányzat költségvetésének megalkotásával kapcsolatos előírásokat Sásd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2014.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet szabályozza. 1.10.1.2 Vagyongazdálkodás Az Önkormányzat a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól az önkormányzat vagyonával való rendelkezésről szóló 5/2012.(IV.6.) és 18/2009.(IX.30.) rendeletekkel módosított 10/2006. (XII. 4.) önkormányzati rendeletet alkotta. Bérlakást csak a képviselőtestület egyedi elbírálása és jóváhagyó döntése alapján lehet eladni, lebontani stb. akkor, ha a város érdeke azt nyomós indokkal alátámasztja. Mindennek oka, hogy a rendszerváltás óta a privatizáció miatt az önkormányzati lakásállomány több mint harmadára csökkent. A lakásgazdálkodási stratégiában elvileg az alapelv a megőrzés, ennek ellenére vételi szándék esetén a forráshiányos gazdálkodás miatt szinte mindig az eladás mellett döntött az utóbbi években a képviselő-testület. A nem lakáscélú helyiségeket érintő gazdálkodás nem jelentős. A korábbi évek intenzív értékesítési tevékenységének eredményeként az ilyen ingatlanok száma kevés. Képviselő-testületi döntés és stratégiai megfontolások alapján lehet dönteni a magyarhertelendi üdülőingatlan, 2008-ban felújított fonyódligeti gyermektábor és a mellette lévő önkormányzati üdülő további hasznosításának lehetőségeiről. Az Alsóőrsön lévő üdülő tulajdonjogi helyzete az iskola állami fennhatóság alá kerülésével évek óta vitás kérdés, jelenleg a Sásdi ÁMK a tulajdonos, az üdülőt a helyi iskola pedagógusai vehetik igénybe. Az önkormányzatnak nincs jelentős számú zártkerti és külterületi mezőgazdasági rendeltetésű ingatlana (elszórtan helyezkednek el, apró területnagyságokat képviselnek). Ezekkel történő gazdálkodás a jövőben az értékesítésükre, esetlegesen cseréjükre, igény szerint haszonbérbeadásukra, illetve a közmunkaprogramban történő hasznosításra terjedhet ki. Az elmúlt években a települési forgalomképes vagyon privatizációja a működési egyensúly biztosítása érdekében zajlott. Ingatlant vagyongyarapítás céljából, a fejlesztésekhez szükséges önrész biztosítására értékesített az önkormányzat. 1.10.1.3 Gazdasági program A város jelenlegi önkormányzati ciklusára szóló gazdasági programja kidolgozás alatt van, elfogadása 2015 folyamán várható. Ezt megelőzően 2007-2010-re rendelkezett általánosságokban fogalmazó, helyzetfeltáró, ismertető jellegű gazdasági programmal és erre az időszakra vonatkozó beszámolóval, majd 2014-es évre az előző időszak programjának többé-kevésbé átdolgozott, frissített változatát fogadta el a képviselőtestület 116/2013.(XI.13.) KTH. számú határozatával.


67

1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az önkormányzat településfejlesztési tevékenységében a legfontosabb szerepet Sásd Város Önkormányzata játssza, amely esetében a Sásd Város Képviselő-testülete (6 képviselő és a polgármester) és a bizottságok emelhetők ki. A stratégiai döntéshozatal a képviselő-testület feladata, amely az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról (költségvetési rendeletet), az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról, a fejlesztési programok, stratégiák, koncepciók, valamint a település térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadásáról/módosításáról. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszik a polgármester, aki felelős a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program programtervezetet elkészítéséért, amely a tervezet a terület- és településfejlesztés, valamint a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait tartalmazza. Az 5 fős Humánügyek Bizottság, és a 3 fős Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó testületi szervek. Mindezek mellett a képviselő-testület 19/2015.(I.29.) KTH. számú határozatával a fejlesztési programok felügyeletét ellátó tanácsnokot is választott a képviselők közül. Városfejlesztő társaság nem működik a településen, ami a város mérete, az eddigi tapasztalatok és a fejlesztések volumene indokol. Társaság alapítása nem tervezett annak nagy anyagi vonzata, meglévő hivatali kapacitás és amiatt, hogy nem biztosítható az így létrehozott társaság számára a folyamatosan biztosítható munkamennyiség.

1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység A város legismertebb erőfeszítése a térség gazdaságának fejlesztése érdekében az iparterület kialakítása, amelynek első parcelláját 2008-ban, majd még kettőt 2009-ben sikerült értékesíteni. A ipari terület további fejlesztését gyorsítaná a rendelkezésre álló telkek magántulajdonosoktól történő kisajátítása, megvétele. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenysége részben az Európai Uniós támogatással megvalósult fejlesztéseinek révén is érvényesült. Mivel az önerőből illetve támogatásból megvalósított beruházások nem termelő jellegűek, így ezek közvetlenül csak rövidtávon az ilyen beruházások az építés időszakában rendelkeztek egyértelmű gazdaságfejlesztési hatással (több helyi vállalkozásnak jelentettek bevételt és egyben helyi és környéki munkavállalónak foglalkoztatást). Az akadálymentesítés, intézmények felújítása, kialakítása, szoborpark, utak felújítása stb. fenntartása – amennyiben nem eredményeztek költségmegtakarítást (pl. korszerűsítés igen) – hosszabb távon a működési hiány növeléséhez járul hozzá. Azonban az is igaz, hogy a vállalkozások számára is használt infrastruktúrákat érintő beruházások közvetetten ugyan, de hozzájárulnak a gazdasági környezet javításához, vállalkozások jobb működési környezetéhez, így a háttér-infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, megvalósításának elősegítése fontos feladata az önkormányzatnak. A képviselő-testület a gazdaságfejlesztés stratégiai irányvonalának meghatározásával is kifejt gazdaságfejlesztő tevékenységet. A 2014-2020-as időszakra a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kidolgozott projektjavaslatok közül leginkább hosszabb távon az iparterület fejlesztés, járási fedett piac létrehozása, zöldség és gyümölcsfeldolgozó létrehozása tud hozzájárulni a gazdaságfejlesztéshez és foglalkoztatási helyzet javításához.


68

1.10.4 Foglalkoztatáspolitika Az elmúlt időszakban a romló gazdasági környezet kihatással volt a helyi gazdaság teljesítményére és fejlesztéseire is. Sásd egyik legnagyobb gondja a helyi munkanélküliség, amelynek csökkentése fontos feladat. A város számára ebben a környező, aránylag könnyen elérhető városok (pl. Dombóvár, Komló, Kaposvár, Pécs) foglalkoztatási hatása nem hagyható figyelmen kívül, hisz a foglalkoztatottak 46%-a más településre jár dolgozni. Azonban a hátrányos helyzetű rétegnél döntő mértékben csak helyi foglalkoztatással lehet javítani a helyzeten, ugyanis az ingázás költségeit ez a réteg nem képes kitermelni. Éppen ezért sok egyéb szerveződés mellett az önkormányzat is igyekszik támogatni, illetve kidolgozni képzési programokat (közmunkaprogramon belül is), hogy a hátrányos helyzetű, munka nélkül élők elhelyezkedési esélyeit növelje, és a helyi (vagy betelepülni szándékozó) vállalkozások számára használható helyi munkavállalók álljanak rendelkezésre, ehhez azonban többek között maguk az érintettek motiváltságára és tenni akarására is szükség van. Az önkormányzat saját intézményein belül jelentős racionalizálást hajtott végre, és folyamatosan csökkentette az intézményrendszereinek aktív álláshelyeit, sőt a járási rendszer kialakulásával és oktatási feladatok állami kézbe kerülésével még tovább csökkent az állományi létszám (közfoglalkoztatottak nélküli). Az önkormányzati foglalkoztatási politika kiadáscsökkentés elvű, így állományi létszám növelése nem várható, ám mint a város fejlesztéséért, fejlődéséért felelős szerv a Járási Munkaügyi Kirendeltséggel együttműködve fontosnak tartja:  

a térség munkaerő-piaci munkahely-kínálati helyzetének felmérését, a humán-erőforrás kereslet és kínálat összehangolásának elősegítését álláskeresők továbbképzési lehetőségeinek segítését, kereslethez igazodó szakképzettség megszerzésének támogatását

Az önkormányzat beruházásainál, fejlesztéseinél a helyi vállalkozások (helyi foglalkoztatók) részvételét próbálja elősegíteni. Mindezeken felül fontos a foglalkoztatás növelése érdekében minden rendelkezésére álló közmunka és közfoglalkoztatási lehetőség (Start Munkaprogram, kulturális közfoglalkoztatás) kihasználása és hatékonyságának növelése is.

1.10.5 Lakás- és helyiséggazdálkodás A lakás és helyiséggazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat Sásdi Közös Önkormányzati Hivatala látja el. Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokat a 4/2006.(III.31.) önkormányzati rendelet szabályozza. Jelenleg szociális bérlakás 21 db, szolgálati lakás 1 db, bérlő kijelölési jogú lakások 3 db. A szociális bérlakások állapota rossz, felújításuk szükséges, de karbantartásuk is hiányos. A bérlők egy része különösen rossz anyagi-jövedelmi helyzetben van, ők jellemzően jelentős lakbérhátralékot is felhalmoztak. A vagyontárgyakat (ingatlanokat) a vagyonleltár tartja nyilván, melynek folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles a gondoskodni, s a vagyonleltárt a költségvetésről szóló beszámolóhoz csatolva a képviselő-testületnek bemutatni.


69

1.10.6 Intézményfenntartás Az óvoda és a bölcsőde esetében a szakmai tevékenység irányítása/ellenőrzése és az adott intézmény működtetése Sásdi Általános Művelődési Központ szakmailag önálló intézményegységének a Sásdi ÁMK Óvodája és Bölcsődéje feladata. A Sásdi ÁMK másik intézményegysége a közművelődési és könyvtári feladatokat ellátó Városi Könyvtár és Művelődési Központ. A szociális alapfeladatok ellátója, amely 14 településen gondoskodik a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokról a Sásdi Szociális és Gyermekjóléti Társulás által létrehozott intézmény, a Sásdi Szociális- és Gyermekjóléti Szolgálat. Kormány kijelölése alapján a KLIK fenntartása alá kerültek 2013. január 1-jétől az általános iskolai nevelési oktatási feladatok, a szakközépiskolai és szakiskolai oktatás, valamint az alapfokú művészeti oktatás. Az átvett intézmények helyi szintű fenntartási, működtetési feladatainak irányítását, koordinálását a KLIK Hegyháti Tankerülete végzi.

1.10.7 Energiagazdálkodás A 2007-es IVS többek között figyelmet fordított az energiahatékonyságra is, a benne szereplő intézkedések egyike kifejezetten a megújuló energiaforrás-felhasználás növelésére irányul. A 2010ben elfogadott Sásd Város Klímastratégiai Tervében külön szerepel az energiafelhasználás csökkentése, mint az üvegházhatású-gázkibocsátás mérséklésének egyik lehetséges területe. Mindezek mellett Sásd egyike azon településeknek, amelyek „Mecseki Energiakör” néven az európai Polgármesterek szövetségéhez. A szövetséghez való csatlakozással a települések hosszú távon elkötelezték magukat az éghajlatvédelem és a racionális energiagazdálkodás iránt. Az elmúlt évek tevékenységei között több energiahatékonysági, energiagazdálkodáshoz kapcsolódó költségcsökkentési lépését is meg lehet említeni. 2014-ben Sásd Város Önkormányzata európai uniós forrásból (KEOP) közel 60 millió forintos beruházással, 85%-ban támogatott projekt keretében egy 37,44 kW-os, 208 darabos napelemes (villamosenergia-termelő) rendszert létesített a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. által üzemeltetett szennyvíztelep területén (7370 Sásd, Mártírok u. a 013/4 hrsz). Mindemellett a lezajlott intézmény-felújítások is hozzájárultak a jobb energiagazdálkodás megvalósulásához (Városháza: szigeteléssel és a fűtéskorszerűsítéssel 30-40%-kal csökkent rezsiköltség; Művelődési Központ fejlesztése, bővítése; Óvodaépület energetikai mérlegének javítása, a külső homlokzat hőszigetelésének, a meglevő lapos tető szigetelőértékének javításával). Az energiagazdálkodás javítása továbbra is fontos szempont. A megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kidolgozott projektjavaslatok között a következő kapcsolódó projektekkel kívánja ezt elérni az önkormányzat: 

Energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználása Önkormányzati ingatlanok energiahatékonyságának növelése: adottságok függvényében napkollektorok felszerelése, hőszigetelés, nyílászárók cseréje, alternatív energiaforrások, energiatakarékos eszközök beszerzése.


70

1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében az önkormányzat kötelezően ellátandó, településüzemeltetéssel összefüggő tevékenységei a következők:  köztemetők kialakítása és fenntartása,  a közvilágításról való gondoskodás,  kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása,  a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása,  közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,  gépjárművek parkolásának biztosítása. A Sásd, 044/1. hrsz. alatti 7646 m2 nagyságú köztemető (Sásdi Újtemető) fenntartása és bővítése az önkormányzat feladata. Az üzemeltetés feladatait a közszolgáltatási szerződés megbízottja szerződésben foglalt mértékben látja el. A város közvilágítása 100%-ban kiépített (592 db lámpatest). Szerződés alapján ELMIB Zrt. látja el a szolgáltatást. A kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítását a városban közszolgáltatási szerződés keretében a Komlói Kéményseprő-Ipari Közszolgáltató látja el. A helyi közutak és tartozékainak kialakításával és fenntartásával összefüggő feladatokat ellátásáról Sásd Város Önkormányzata gondoskodik. A közterületek rendszeres tisztántartását, a zöldterületek, parkok fenntartását az önkormányzattal kötött szerződés szerint a város 100%-os tulajdonában lévő Sásd Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság végzi. A gépjárművek parkolása a város közterületein ingyenes. A közszolgáltatást az önkormányzat az ötv. 16/A §-a alapján és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D § (2) bekezdése alapján látja el.


71

1.12 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.12.1 Természeti adottságok Geológia és domborzat, talaj Sásd közigazgatási területe természeti földrajzi tájbeosztás alapján még az Észak-Zselic kistájban, annak is nyugati szélén található, a keletről szomszédos kistáj a Baranyai-Hegyhát. A kistáj a Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék középtáj, Dunántúli-dombság nagytáj része. Geológiailag ókori kristályos és átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket borító lösztakaró jellemzi. Az agyagos és homokköves rétegek felszínre csak a meredek lejtőkön bukkannak, ahol a lösz alig található, míg a dombság fennsíkszerű területein vastagsága a 6-8 métert is elérheti. A völgyek talpán általában iszap. ill. iszapos homok képződött. A dombvidék legnagyobb része enyhén, átlagosan 160 m tengerszint feletti magassággal rendelkezik, a szélestalpú Baranya-csatorna völgye 115-120 m magasságban fekszik. A legmagasabb pontok átlagosan 220-240 tszf helyezkednek el, ahol a lejtősödés 12-17% között mozog, a lejtők átlagos hossza 150 m és az agyag megjelenése gyakori. Itt a lösz a lejtőkön vékony, völgyek közötti hegyhátakon kb. 3-4 m vastag. Vannak 17% feletti lejtésű területek is, ahol a lösz szerepe még kisebb, az agyag kibukkanása és ezzel a jelentősebb talajmozgás igen gyakori. A város közigazgatási területén a talajtakaró a vízrajzi, domborzati és kőzettani tulajdonságoknak megfelelően változik. A Ramann-féle barna erdőtalaj található a településtől északra, réti talaj vízfolyások völgyében, míg Hörnyéktől délnyugatra pszeudoglejes (pangóvizes) barna erdőtalaj alakult ki. A lejtőkről a csapadék lefolyik, kevés a beszivárgás, az itteni talajoknak rossz a vízellátottsága és száradékonyak. A terület talajainak természetes termőképessége összességében gyenge, túlnyomó részük mindössze 40-50%-os, völgytalpakon még ennél is rosszabb. Vízrajz Sásd felszíni vízfolyásokban gazdag, melyek mind a Kapos vízgyűjtő rendszerének részei. A város két folyóvíz határolja, az egyik a Gödrei-patak, a másik az ezt befogadó Baranya-csatorna (régi nevén Széki patak). A kis vízfolyások közül más patakok is Sásd területén torkollnak a Baranya-csatornába, de a közigazgatási területen számos kisebb vízfolyás is megtalálható. A térség felszíni vízellátottságának alapja a csapadékból származó lefolyás, lényegesen kisebb része származik a forrásokból. A csapadék a völgyek közötti dombokon, dombhátakon beszivárog a víz az első agyagrétegig, amely azután kivezeti a felszínre. Forrásokat főleg Hörnyék (Iskola, és a Hunyorforrás, Szent János-kút stb.) körül találni, de fakadnak még a Herceg-erdőben és Gálykúton is. A forrásokhoz tartozó un. felszín alatti vízgyűjtők kicsik, hiszen a táj a völgyektől erősen felszabdalt, ezért a források időszakosak. Az ún. területi vízellátottság pozitív, ami azt jelenti, hogy a sokévi csapadék mennyisége több mint a sokévi lehetséges párolgás. A tájban ezért felszíni vízfelesleg van sokévi átlagban – természetesen lehetnek csapadékszegény évek, illetve évjáratok, amikor időszakos csapadékhiány lép fel. Az árvizek időszaka a tavasz, míg a kisvizek a nyár második felétől bekövetkezhetnek. A víz minősége II. osztályú.


72

A felszín alatti vízkészletek tekintetében az adottságok kedvezőek. A talajvíz dombságok völgytalpai alatt 4-6 m közötti, de a dombhátak alatt mélyebben áll. A talajvíztükörre hatnak a vízfolyások és csapadék mennyiség. A Sásd térségében a mélységi fúrásokkal feltárt rétegvizek rendkívül jó, 400 l/pet meghaladó hozamúak. A mecseki karsztvíz hidrosztatikai nyomásának hatása miatt a laza közegű Baranya–csatorna széles völgyében a felszínalatti vízkészletnek ún. pozitív nyomásállapota figyelhető meg. A közeli Kapos–völgye mélyszerkezeti vonalrendszeren nagymélységből érkező termálvíz, a geotermikus gradiens (6, 7fok/100 m). A gradiensek mikro-regionális értékei jelzik tehát, hogy Sásd környékén vannak a legkedvezőbb viszonyok, de a mélységbeli változás itt szóródik a legjobban. A város környéki kutatófúrások 20-30 °C körüliek, de 1957-ben 67 °C-os vizet is találtak a település keleti részén a Baranya-csatorna mellett. Klimatikus viszonyok A térség mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, télen enyhe, eléggé csapadékos. A DNy-felől áramló enyhe földközi-tengeri légtömegek hatása az enyhe tél. A fagyos napok átlagos száma alacsony, a fagymentes időszak hossza rövid. A nyári és hőségnapok átlagos száma alacsony. A térség az országos átlagnál csapadékosabb, elsődleges maximum májusban alakul ki, de különösen nedvesek a téli hónapok. Leggyakoribb szélirány az É-i, második helyen a D-i áll. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s körüli. Helyi klimatikus viszonyok sajátossága, hogy a völgytalpakon nagyobb a levegő páratartalma, gyakoribb a köd (gyakran 10–20 m vastag), ami az aszályveszély mérséklésében kedvező. A fagyveszélye érzékeny kultúrnövények számára azonban kedvezőtlen helyi klimatikus folyamat, hogy a völgytalpakon ősszel és tavasszal gyakoriak a talaj menti fagyok. A dombtetőkön és a kiemelt magas fennsíkokon a szélgyakoriság jellemzőbb. Az északias lejtőkön a szélkár jelentős, hiszen az agresszív szelekkel szemben fekszenek. Élővilág Sásd esetében döntő mértékben az erdőgazdálkodáshoz, illetve az állattartáshoz/szántóföldi növénytermesztéshez köthető a természetes növénytársulásokban végbement alapvető változás. Az eredeti növénytakaró a vízfolyások mentén az értéri ligeterdő és mocsarak, míg a magasabb területeken cseres tölgyesek és egyéb savanyú talajú tölgyesek, illetve illír jellegű gyertyános tölgyesek lennének. A társadalom az eredeti, potenciális növényzetet – főként területi kiterjedésében – megváltoztatta. Napjainkban a környező terület nagy részén nem a természetes, hanem mesterséges ökológiai rendszerek (módosított fajösszetételű erdők, nedves és üde kaszálórétek; száraz rétek, legelők; mezőgazdasági kultúrák és gyomnövényzetük, egyéb gyomvegetáció) foglalnak helyet. A változatos, egyedi jellemzők miatt a növény és állatvilágban számos értékes, védett faj megtalálható. Ezek némelyike kifejezetten a foltokban még megmaradt eredeti élővilághoz kapcsolódó, eltűnőben lévő faj, mások a jelen vegetáció értékes elemei, de akadtnak visszatelepülő fajok is.


73

1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1 Tájtörténeti vizsgálat A Sásd környéki táj alakulásában az antropogén hatások épp úgy döntőek, mint az ország legtöbb településénél. A táj használatában nagyobb összefüggéseket is figyelve a közlekedés-földrajzi elhelyezkedése meghatározó volt fejlődése szempontjából. A római korban is még jellemzően sáros, mocsaras völgytalpon a településnél volt az egyetlen átkelési lehetőség, így az része volt az itt elhaladó borostyánkőútnak. A tájban és annak használatában bekövetkezett változások jórészt annak hasznosítása jelentette a mérföldköveket. Elsőként az erdőgazdálkodás, legeltetés (makkoltatás), kis területigényű mezőgazdasági kultúrák (szőlő, kert, szántó) voltak jellemzők, majd a török uralom után betelepített német telepesek megjelenését követően erőteljesebb lett az erdőirtás (szénégetés, faanyag gazdasági hasznosítása miatt), a szarvasmarhák számára alkalmas legeltető terület növekedésének üteme. A svábok új legelőket és szántókat alakítottak ki, ami jelentős erdőirtással járt – ezt az állapotot mutatják az első katonai felmérés térképei. A 18. századi katonai felméréseken Sásd még kis, pár házas település, ami a következő, 19 századi felmérésig alig változik, ami azonban ekkor nagy változás, az a vízrendezéshez köthető. A Baranya-csatorna kialakítása után, a város környéki mocsarak lecsapolásával jó minőségű rétekhez jutottak az itteniek, ami az állattenyésztés fellendítését eredményezte.

1.12-1. ábra: Részlet az első és második katonai felmérés térképeiből Forrás: www.mapire.eu, 2015. február

Az 1882-ben megépülő vasút volt a következő, amely nagyot alakított a táj arculatán. Nemcsak mint szerkezeti elem, de azzal, hogy lehetővé tette a nagytömegű szállítást az erdők további kitermelésének is lökést adott. A 20. század okozta változás leginkább a település belterületének növekedéséhez köthető. 1.12.2.2 Tájhasználat értékelése A tájegység éghajlati, domborzati, vízrajzi viszonyai általi meghatározott természetes állapotokat az emberi jelenlét fokozatosan alakította, változtatta. A település fejlődése, gazdasági hasznosítás mára már szinte teljes egészében átformálta a vidéket. A múltban végrehajtott nagyfokú erdőirtással nem járt együtt a talajvédelem, így a Zselic talajtakarójának nagy része már az erózió martalékává vált. A város terjeszkedése, illetve az ember megváltozott életvitele, gondolkodása, gazdálkodási módja alakította ki a táj mai arculatát.


74

Mezőgazdasági tájpotenciál és tájhasznosítás A 1 487,5 hektár nagyságú igazgatási terület közepes, ill. gyenge mezőgazdasági potenciálja ellenére 50,4%-ban szántó művelési ágban van. Azaz a termesztési potenciálnak kevésbé megfelel a jelenlegi tájhasznosítás, így annak fenntartása a hosszú távú jövőben kisebb területen javasolt. A hagyományok és potenciál alapján a tájhasználat-váltás elsősorban az erdők, illetve a rét, legelők irányában történhet meg. Bár a szőlőterületek részaránya alig haladja meg az 1%‐ot, a tájhasználatban hagyományosan jelen van a szőlőtermesztés és a bortermelés, amelyet a szőlőhegyi parcellák máig jeleznek, bár ezek egy része felhagyott és gondozatlan. A hegyi szőlők történelmi borvidéknek nem részei, a termőtáji besorolásban a Dél-Dunántúli Szőlőtermő tájhoz tartoznak. A leginkább a vízfolyások környezetében lévő rét és legelő művelési ágba tartozó területek összesen a közigazgatási terület 2,7%‐át foglalják el, melyek az egykori legeltetéses állattartás virágzásakor a tájhasználatban sokkal meghatározóbb szerepet töltöttek be. A gyümölcsös és a kert művelési ágak elhanyagolható mértékben, mindösszesen 0,8%‐on vannak jelen. Erdőgazdasági tájpotenciál és tájhasznosítás Sásd igazgatási területén összesen 336,4 hektáron található erdő, ami a teljes terület 22,6 %‐a. A megyei, országos és települési terveknél a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete összhangban van, ill. a megyei terv melléklete (3.3) az erdőtelepítésre alkalmas területeket is jelöli. A tájpotenciál alapján a tájpotenciálnak megfelelő erdőgazdasági tájhasznosítás a jövőben is elsődlegesen fenntartandó, bővítendő.

1.12-2. ábra: Részlet az OTrT Kiváló és Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetei (3/2, 3/3) és a BMTrT, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (3.3) övezetek térképi mellékleteiből


75

1.12.3 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A táj természeti értékeként éppen a közlekedés-földrajzi szempontból hátrányos helyzet, a völgyekkel, patakokkal szabdalt dombvidék festői képe emelhető ki. Baranya megye területrendezési terve tájképvédelem szempontjából még két kategória „országos jelentőségű”, valamint „térségi jelentőségű” szerint emelik ki a védendő területeket, amelyekből Sásdon jelölt, leginkább erdőkkel fedett területek térségi minősítést kaptak. Az OTrT felülvizsgálatakor született döntés értelmében a módosított országos terv a kétszintű lehatárolást megszünteti és egy egységes, országos övezetként meghatározott tájképvédelmi területi lehatárolást vezet be. Ebben a szellemben készült 2015.01.01-től hatályos területhatáros lehatárolás a település területét az északi részen lévő állattartó telep kivételével kijelöli.

1.12-3. ábra: Részlet a BMTrT Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (3.4.) és az OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület (3/5) övezetek térképi mellékleteiből

Sásd völgytalpi elhelyezkedése, mozgalmas domborzattal tagolt peremterületei vonzó tájképi adottságok. Ebben a környezetben leginkább a várostól elkülönülő egységet képző, 166-os út menti iparterület, a sivár megjelenésű csarnoképületeivel okoz kedvezőtlen hatást. E látványzavaró hatás a településszerkezeti terven megjelenő véderdő telepítésével csökkenthető. 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A településen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága és természetvédelmi hatóságként a Déldunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az illetékes. Országos védelem Sásd közigazgatási területét érintő országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület nem található. A település közigazgatási területén jelenlévő országos jelentőségű, a törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek a források (Iskola, és a Hunyor-forrás, Szent János-kút, stb.). Helyi védelem


76

A település természeti értékeinek helyi védelméről az önkormányzat rendeletet alkotott. Sásd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (X.03.) Ökr. számú rendelete szól az épített és természeti környezet helyi védelméről, melynek 1. számú melléklete tartalmazza a helyi védett természeti értékek listáját is. Név:

Törzskönyvi szám:

Védelmi kategória

1/115/TE/04 1/116/TE/04 1/114/TE/04

természeti emlék természeti emlék természeti emlék

Sásdi platánsor Sásdi tulipánfa Sásdi védett facsoport

1.12-1. táblázat: Sásd helyi jelentőségű védett természeti értékeinek listája Forrás: Védett Természeti Területek Törzskönyve, 2015. március

Natura 2000 Se Natura 2000 természet-megőrzési területek (SCI), se Natura 2000 madárvédelmi (SPA) területek nincsenek a településen. 1.12.3.3 Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat elemeit az Országos Területrendezési Terv egységesen jeleníti meg, míg az övezeti három kategóriáját (magterület, ökológiai folyosó, puffer terület) a megyei rendezés terv vonatkozó melléklete tartalmazza. Sásdon magterületként jelölt a Sásd-Meződ-Baranyajenő határában álló erdő és ökológiai folyosóként szerepel az újmajori szarvasmarha-telep melletti, a Fehér-föld dűlőrészen található vizes élőhely (1.12-4. ábra). Mindezek mellett a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség tájékoztatása alapján ökológiai folyosónak számítanak a területet érintő vízfolyások is (pl. Baranya-csatorna, Gödrei-vízfolyás). A magterületek természetességüket, ökológiai funkciójukat tekintve az ökológiai hálózat természetvédelmi szempontból legfontosabb elemei. Az ökológiai folyosó övezetébe olyan területek tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, puffer területek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.

1.12-4. ábra: Részlet BMTrT ökológiai hálózati elemek (3.1). és az OTrT Országos ökológiai hálózat (3/1) térképi mellékleteiből


77

1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A tájhasználatból adódóan több kezelésre, rendezésre szoruló terület volt és jelenleg is van a településen. A vizsgált terület tájhasználati konfliktusa egyrészt az ingatlan-nyilvántartás és a mai kialakult tájhasználat közötti eltérésekből adódik, de leginkább az erdőgazdálkodó, mezőgazdasági, állattartó tevékenységet végzők (leginkább az utóbbi) és a helyi közösségek, ingatlantulajdonosok érdekeinek különbségeire vezethetők vissza (pl. nagyüzemi állattartás bűzhatása). A 611-es út melletti szarvasmarhatelep kivételével a nagyobb tömegű állattartás az elmúlt években megszűnt (libatartás Petz malomnál és Meződ-pusztán). A nem célzottan tájhasználati konfliktusok feloldását célzó fejlesztési beruházások, amilyen például az ipari terület növelése minden erőfeszítés ellenére előbb-utóbb bizonyos fokú konfliktushoz vezetnek, melyek lehetnek területhasználati és funkcionális, tájökológiai vagy tájképi (vizuális) gyökerűek. A konfliktusok mértéke azonban összehangolt, átgondolt tervezéssel csökkenthetők. Leggyakoribb probléma az infrastruktúrafejlesztések, a beépített területek növelése és a természetvédelem, tájvédelem szempontjainak ütközése.


78

1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei a közterületen kialakított közparkok, közkertek, jelentős zöldfelületű létesítmények kertjei (pl. különleges területek – temető, sport- és rekreációs területek), lakókertek, erdő- és mezőgazdasági területek (kiskertek), szőlők, gyümölcsösök, vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok). A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A közterületek rendszeres tisztántartását, a zöldterületek, parkok fenntartását Sásd Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft. végzi, amely a feladatok elvégzéséhez közmunkásokat is alkalmaz. Az érvényes HÉSZ alapján a település belterületén a telek előtti közterületi sáv (járda és vízelvezető árok) tisztántartása (pormentesítés, kaszálás, öntözés) a telektulajdonos kötelessége.

1.13.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése Sásd belterületén kifejezetten kevés a közcélú, szabadon látogatható, rekreációs célt szolgáló zöldfelület. Az elmúlt években ugyan megújult a Szoborkert (kandeláberek, térburkolat, köztéri padok), és önkéntes munkával a Hősök tere is fejlesztésre került, ám új terület nem jött létre, sőt a korábbi rendezési tervek által előirányozott közparkok se épültek meg. Azt, hogy a belterületen relatív alacsony a közcélú, közhasználatú zöldfelület-hányad valamelyest ellensúlyozzák a laza beépítésű lakóterületek kertjei és a korlátozottan közhasználatú zöldfelületek.

1.13-1. ábra: Zöldfelületek nagysága Sásdon és környékén (m2) Forrás: www.teir.hu, 2015. február


79

1.13-2. ábra: Egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Sásdon és környékén (m2) Forrás: www.teir.hu, 2015. február

1.13.3 A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer fenntartása megoldott, problémát a szemetelés mellett az öregedő növényállomány, ill. az extrém időjárási viszonyok miatti balesetveszélyes helyzetek kialakulása tud okozni. Az út menti fasorok helyenként hiányosak, vegyes képet mutatnak, illetve egyes utcák fásítása nem történt meg. A légvezetékek nagyban meghatározzák és csökkentik a zöldfelületek kialakításának lehetőségét és tájképileg is zavaróak. A szűkebb utcákban nincs elég hely az út menti fasorok részére. Gondot okoz a régi temető folyamatos karbantartása, mivel a római katolikus egyház tulajdonában lévő, központi fekvésű zöldfelületi elem fenntartására az egyháznak nincs forrása, így az önkormányzat évente több alkalommal arra kényszerül, hogy saját költségén lekaszálja a temetőt. A szabályozási tervben megjelenő beültetési előírások figyelmen kívül hagyása (anyagi vagy egyéb okokból), vagy a nem megfelelő növényválasztás potenciális problémaforrás, amely azonban érdektelenség, ellenőrzési kapacitáshiány miatt ténylegesen nem kerül napirendre. Zöldfelületi szempontból is potenciális konfliktusforrást jelentenek a fejlesztések. Ezek többsége a zöldfelületi elemek ideiglenes (felvonulási terület) vagy tartós megszűntetésével jár (véglegesen beépített). Sok esetben csak fakivágással lehet a beruházásokat megvalósítani, amely azonos értékű pótlása azonnal nem lehetséges, illetve végleges beépítés esetén megoldhatatlan. Az önkormányzat és a vonatkozó előírások ennek a problémának a minimalizálására törekszenek.


80

1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 1.14.1 Területfelhasználás vizsgálata A település területfelhasználás adatai (1.14-1.-táblázat) a nyilvánosan hozzáférhető földterületi nyilvántartás adatai alapján 2015-ben a település statisztikai fekvését tekintve 14,9%-ban belterület, 78,7%-ban külterület és 6,4%-ban zártkert kategóriába tartozik. Statisztikai művelési áganként meghatározó a szántók területe, de jelentős – közel egyenlő arányban – az erdő és a kivett területek mérete. Statisztikai művelési ágak erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő Mindösszesen

terület (ha) 336,44 0,05 39,28 1,98 2,63 9,44 328,80 749,56 19,35 1 487,53

arány 22,6% 0,0% 2,6% 0,1% 0,2% 0,6% 22,1% 50,4% 1,3% 100,0%

1.14-1. táblázat: Jellemző területfelhasználás adatok Forrás: Takarnet, 2015

Habár Sásd a bronzkortól lakott hely, a mai településszerkezetének kialakulása a török hódoltságtól eredeztethető. Egykor a Gödrei-patak torkolatánál lévő kis szárazulaton török palánkvár ellenőrizte a mocsáron kiépített fahidat, itt van a település 18. századi magja. A Baranya-csatorna kialakítása után volt egy nagyobb szerkezeti fejlődés, út, templom, lakóterület növekedés jellemzi ezt az időszakot. A temető ekkor még kellő távolságban volt a lakóterületektől. A vasút 1882-es megépülése újabb fejlődést generált, és az 1850-től betöltött járási szerepkörének erősödését is segítette. A vasútállomás közelében ipari-logisztikai egységek, gőzmalom jöttek létre, de a vasút miatt a település súlypontja is északabbra tolódott. Ebben a korszakban alakult ki a Szent Imre és a Rákóczi út mai beépítettsége, illetve Hörnyékről többen ekkor építettek új házakat a forgalmas Kaposvári út mellett. Az első világháború utáni szerkezeti változások tervezett utcahálózat alapján történtek. 20-as években a Rákóczi útról nyitott új utcákkal (Arad, Kolozsvár, Pozsony) alakítottak ki mintegy 60 szabályos telket. Mivel a település terjeszkedését három oldalról mélyfekvésű rétek gátolták, ezért a hatvanas évek végétől észak felé, a vasútvonal túloldalán történtek újabb beépítések. A régebbi részeken a Deák tér és Fáy utca mentén megvalósult nagyvárosias fejlesztések (többszintes tömbházakkal) a hetvenes évekhez köthetők. Miután Sásdról a járási székhelyet 1979. január 1. napjával Komlóra helyezik át, a fejlődés megtorpan.


81

1.14-1. ábra: Sásd alaprajzi változása 1783-1987 között Forrás: Gyenizse P., 2010

Bár Hörnyék 1936 óta Sásd része, morfológiai adottságok miatt megőrizte különállását. A hagyományos egyutcás útifalu a 20. század elejére érte el mai kiterjedését. A településrészen az új temető kialakítása, illetve a hozzá kapcsolódó szőlőhegyen (Nagyhegy és Palai hegy) történt kisebb présházak építése jelentett változást. A szőlőhegy többszörös osztódások, öröklések során kialakult, a terepadottságokhoz alkalmazkodó, szabálytalan, rendezetlen telekhalmazán elszórtan állnak a kisméretű présházak, építészeti szempontból értékes pincesorok nincsenek a településen. Intézményi ellátottság tekintetében a megindult, illetve közeljövőben induló fejlesztések várhatóak (mentőállomás, katasztrófavédelmi őrs, piac, uszoda) és további tervek (kollégium, idősek otthona, rendelő) konkretizálása folyik. A meglévő intézmények különböző típusú lakóterületekkel, illetve egyéb (egyházi, kereskedelmi stb.) funkciójú épületekkel körülvéve alkotják a városi szövetet. A Nincs kifejezett városközpont. Az igazgatási, kulturális, egészségügyi intézmények, de pl. óvodák, iskolák is szétszórva, leginkább a Rákóczi út, Szent Imre út, illetve a Dózsa György út mentén helyezkednek el. Sásd vasútvonaltól nyugatra lévő belterülete és Hörnyék leginkább lakófunkciójú, intézményekkel nem rendelkeznek. A rendszerváltás utáni időszakban egyetlen, aránylag kis területű (0,7 ha) barnamezős terület alakult ki a városban. A Rákóczi utca 28 alatt lévő területen volt egykor a malom épülete is, amely 2012-ben leégett. Mára a területen lévő épületeket elbontották. A helyszínen egykor a városi rendezési tervek új buszpályaudvart és piacot irányoztak elő, de a terület magánkézbe kerülésével a tervezett funkciót más, előnytelenebb helyszínen kell megvalósítani.


82

A településen belül nem a KSH által kijelölt Hörnyéken található szegregátum generál konfliktust (bár itt is romló, pusztuló az épített környezet), hanem társadalmilag igazán problémás területnek a Rákóczi utca 38 számít. Az épület lepusztult, bentlakók és az engedély nélkül beköltözők az állagát tovább rontják. Ennek az épületnek a bontása többször napirenden volt, de a lakók elhelyezésének problémáját jelenleg nem tudja megoldani a város.

1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata A város területein a lakóépületek zöme önálló, szabályos, vagy régebbi településrészeken helyenként részeken hosszan elnyúló telken álló családi házas jellegű. A Deák tér és Fáy utca mentén, illetve a Kossuth utcában vannak tömbtelkes többszintes lakóépületek és azokat kiszolgáló egyszintes gépjárműtárolók is. A beépítési módok, beépítési karakterek szinte teljes skálája megtalálható. A nagyvárosias lakóterületek tömbtelkesek, amelyen a szabályozás alapján új úszótelek nem alakítható ki. A kisvárosias területbe a kialakult történeti városmag hagyományos, sűrű beépítésű övezetei tartoznak, ahol oldalkertes, oldalhatáron álló, illetve zártsorúsítható beépítéseket találni. A kertvárosias lakóterületeken a beépítési mód szabadon álló, a falusias lakóterület (a város lakóterületeinek többsége és Hörnyék) szabályozása oldalhatáron álló. A településközponti vegyes területek egy része zártsorú, más része szabadon álló, ill. oldalhatáron álló. A lakóterületbe ékelődött elsősorban kereskedelmi funkciójú telkek beépítése szabadon, ill. oldalhatáron álló, legkisebb telekméret 800 m2. A gazdasági területek többi övezeti kategóriájában (ide tartozik az ipari terület is) szabadon álló beépítés lehetséges. A különleges területek meglévő, kialakult intézményi területeket és távlatban azt kiszolgáló funkciók elhelyezésére szolgálnak, ahol a telekalakítás és építés többnyire csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatásával végezhető.

1.14.3 Önkormányzati tulajdon kataszter A város 2013-as évi összevont vagyonmérlegéből megállapítható, hogy vizsgált évben vagyonának a könyv szerinti értéken számolva döntő részét (kb. 57%-át) a tárgyi eszközök alkották, amelynek szinte egészét (97%) az ingatlanok és kapcsolódó vagyonértékű jogok teszik ki (ezek részesedése a teljes tulajdon 55%-a). 006%

000% 057%

036%

immateriális javak tárgyi eszközök befektetett pénzügyi eszközök üzemeltetésre átadott eszközök forgó eszközök

001%

1.14-2. ábra: Az önkormányzat vagyoni szerkezete 2013-ban Forrás: Sásd Város Önkormányzata 2013. évi zárszámadási rendelet


83

A 2013 zárszámadási rendelet 17. számú mellékletében szereplő 2014.04.24.-i állapotot tükröző ingatlankataszter alapján az önkormányzat törzsvagyonában a 220 db forgalomképes ingatlan, 87 db korlátozottan forgalomképes ingatlan és 408 db forgalomképtelen ingatlant tartanak nyilván. Ezek nettó értéken számolt megoszlása a törzsvagyonon belül 5%, 74%, 21%.

1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A földhivatal rendelkezik az épületállomány és a környezet geodéziai adataival. A településrendezési eszközök térképi állománya digitalizált adatállományra építve készült. A város településszerkezeti és szabályozási terve a város épületállományát és a környezetét a településtervezéshez szükséges léptékben tartalmazza.

1.14.5 Az építmények vizsgálata A város mai építészeti/építmény arculatát nagy vonalakban tükrözi az egyes területfelhasználási egységeken belüli övezeti besorolás, illetve annak meghatározott tulajdonságai. Az egyes lakóterületen belüli övezeti besorolások néhány főbb HÉSZ-be belefoglalt jellemzője az alábbi:

Nagyvárosias lakóterület



Kisvárosias lakóterület

    

Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület (több típus)

      

Falusias lakóterület, farmertelkek

10 m-es épületmagasságot meghaladó meglévő lakóépületek, Kossuth utcai épülettömb nyeregtetős, a Fáy utca és Deák téri épületek lapos tetejűek hagyományos, történetileg kialakult, legnagyobb építménymagasság: 6 m, legnagyobb épületszélesség: 10 m, tetőidoma: magastető tetőhéjalása: égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színű és anyagú legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 6-10 m tetőidoma: magastető legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3-6 m/3-5 m/3-4,5 m tetőidoma: magastető (30-45o)/(40-45o) legnagyobb épületszélesség: 8/10 m, legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 6 m tetőidoma: utcára merőleges nyeregtető (30-45o)

A településközponti vegyes terület, különleges terület és a kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető építményeket érintő beépítési előírások illeszkednek a lakóterületi szabályozáshoz, illetve a kereskedelmi, szolgáltató terület egyik típusnál – az ipari területnél elhelyezhető építményekhez hasonlóan – csak a legnagyobb építménymagasság került rögzítésre (kereskedelmi, szolgáltató: 10 m, ipari: 10/12 m).


84

A 2011-es népszámlálási adatok alapján a település összes lakásából közel 8% a nem lakott lakások aránya, ez szám szerint összesen 105 db lakást jelent. A város lakóházainak vizsgálata (1.14-2. táblázat) során megállapítható, hogy a lakóház-állomány kb. 28%-a 1960 előtt épült, és csak alig 8% a rendszerváltás utáni időszakban. A lakóházak döntő része földszintes, az emeletes házak aránya nem éri el az 5%-ot. építési év szerinti megoszlás 1946 előtt 1946-1960 1961-1970 1971-1980 1981-1990 1991-2000 2001-2005 2006-2011

18,68% 9,45% 16,63% 30,62% 16,63% 4,69% 2,49% 0,81%

emeletszám szerinti megoszlás földszintes 95,23% emeletes 4,77% lakásszám szerinti megoszlás 1 lakásos 2-3 lakásos 4-10 lakásos 11- lakásos

91,25% 5,67% 1,79% 1,29%

1.14-2. táblázat: Sásd lakóházainak és üdülőépületeinek jellegzetességei Forrás: Népszámlálás 2011

1.14.6 Az épített környezet értékei Sásdon nincsenek sem nemzeti emlékhelyek, sem történelmi emlékhelyek, nem található világörökség és nincs olyan objektuma, amely fent lenne a világörökségi várományosi listán. A város országos műemléki védelem alatt álló építményekei a következők: Római katolikus templom (Szent Imre u. 24., 226/1 hrsz.) Az 1796-ban épült, Szűz Mária születésének tiszteletére felszentelt templom 1878-ban teljes felújításon esett át. Belső festése 1957.ben készült. Főoltára Dorffmeister János munkája a pécsi domonkos zárdából került a templomba. A templom felújítási tervei rendelkezésre állnak, megvalósítása pályázati forrásból tervezett. Nepomuki Szent János szobor (Szent Imre u.24., 226/2 hrsz.) A szobrot Cséplő József plébános állíttatta 1820-as években, eredeti helye a település széle, Baranya-csatorna partja volt. A település jellegzetes építészeti karakterének megőrzése érdekében helyi védelem alá tartozó épületekre, építményekre vonatkozó előírásokat az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló 12/2004. (X.03.) Ökr. számú rendelete tartalmazza, amelynek 1. sz. melléklete tartalmazza a helyi védettség alá tartozó ingatlanok listáját is. A településrendezési eszközök 2004-es megújításakor, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő Örökségvédelmi hatástanulmány készített településrendezési terv részeként. A jelen dokumentumhoz is felhasznált településtörténeti, településszerkezetét leíráson túl a településkép és védettség bemutatása mellett fényképes adatlapokat tartalmazó helyi védelmi javaslatokat is tartalmaz. A helyi védelem alá tartozó épületeket, építményeket tartalmazó lista az örökségvédelmi tanulmányban védelemre javasolt épületeivel nem bővült, jelenleg mindössze öt ingatlant tartalmaz:


85

  

három darab lakóház - magántulajdonban volt járásbíróság, ma az idegenforgalmi szakközépiskola épülete – önkormányzati tulajdonban Kápolna – Római Katolikus Egyház tulajdonában

Az örökségvédelmi hatástanulmány védelemre javasolt épületeinek az önkormányzattal / tulajdonosokkal történő együttműködésben történő aktualizálása, a vonatkozó jogszabály előírásait figyelembe véve szükséges.6 A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területét érintő (szabályozási terven jelölt) ingatlanok esetében a HÉSZ előírásait az örökségvédelmi jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni. Az érintett ingatlanokon a mindenkori örökségvédelmi hatóság gyakorolja az örökségvédelmi, illetve a szakhatósági jogkört, ugyanis ezen engedélyezési eljárások során az általánostól eltérő tartalmi és ügyrendi előírások vannak érvényben. Továbbá az örökségvédelmet érintő eljárásokban a régészeti örökség és műemlék érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III.11.) Korm. rendeletben (Örökségvédelmi rendelet) foglaltak alapján kell eljárni. A műemlékek és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek listájának aktualizálása jelen vizsgálat keretében, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ előzetes tájékoztatása alapján megtörtént. A város területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyek felsorolását a 4.2.1, a város műemlékeinek és az ezek műemléki környezetébe tartozó ingatlanok felsorolását a 4.2.2. számú melléklet tartalmazza. A műemlékek és műemléki környezetük, valamint a régészeti lelőhelyek esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái A településszerkezetben megoldatlan probléma a 66. sz. és 661. sz. főutak zavaró, nagy forgalma. Ennek megoldása azonban városi kompetencián túl mutat településrendezés eszközeivel, illetve stratégiai tervezéssel közvetlenül nem befolyásolható. A város fejlődése, terjeszkedése során ”bekebelezte” a vasútvonal egy részét, ami így markánsan elválasztja a város egyes részeit. A fénysorompós átkelők ugyan kényelmetlenséggel (várakozás), de mégis biztosítják három helyen az átjutást. A külön szintű csomópontos átkelőhelyek kialakítása csak az országos/megyei útfejlesztések révén valósulhat meg. A város nagyságrendjében, kiterjedésében jelentős változás nem várható. Ha mégis lennének fejlesztések geomorfológiai adottságok miatt Sásd csak északnyugat felé tud terjeszkedni, ennek szabályozási feltételei adottak. A területi bővülés azonban nem érdeke a városnak (alapinfrastruktúra kiépítése csak költség), hisz egyes övezetekben lehetőség van üres telkek beépítésére, a beépítések kisebb sűrítésére is, sőt egyre nagyobb probléma sok lakatlan épület, illetve az, hogy a meglévő

6

39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 80. §a szerint: „A 68. § (1)-(3) és (5) bekezdés és a 69. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött tervezési szerződéssel rendelkező településfejlesztési koncepció vagy településrendezési eszköz készítésénél.” Azaz a hivatkozott paragrafus átmeneti felmentést ad az ITS projekt keretében készülő településfejlesztési koncepciók számára az örökségvédelmi hatástanulmány készítési kötelezettség alól.


86

lakásállomány karbantartását, korszerűsítését a tulajdonosok egy része anyagi okokból nem tudja megoldani, ezért a lakásállomány várható megújulása jelentős időtávot ölel fel. További problémát jelent az egykor meghozott városfejlesztési döntések, városközponti, nagyvárosi területek kialakításának befejezetlensége. A Deák tér, Fáy utca összekötése elmarad, a köztük lévő régi temető véglegesnek tűnően beékelődött, a kapcsolódó bontások (Rákóczi út nyugati házsor) megvalósítása lekerült a napirendről. A lakóépületekhez tartozó ingatlanok rendezettsége vegyes. A lakosság egy része környezet iránt igényes és azt próbálja tisztán, rendezetten fenntartani, óvni, míg mások erre nem fordítanak energiát, amely konfliktusokhoz vezet. Konfliktusokkal terhelt a Rákóczi u. 38 alatti szociális bérlakás. Az építmény rendkívül jó kereskedelmi/gazdasági funkcióra alkalmas, vasútállomás közeli helyen van, így az igencsak leromlott épület elbontása és a terület hasznosítása már felmerült, azonban előrelépés nem történt, mert a jelenlegi lakók elhelyezése megoldatlan.


87

1.15 KÖZLEKEDÉS 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok Sásd jól kapcsolódik az országos közúti és kötöttpályás rendszerekhez. A különböző szintű térségi központok elérhetősége közúton és vasúton is megoldott. A városon ÉNY-DK irányban áthaladó 66.sz másodrendű főút (Kaposvár-Pécs) a Horvátországgal összeköttetést biztosító 6. sz. elsőrendű főútba (Budapest-Barcs) torkollik. A 66-os számú főútba a Dombóvár felől, északról vezető 611-es másodrendű főútnak belterületen van a becsatlakozása. Habár a helyiek számára is kedvezőek a meglévő közlekedési kapcsolatok, a város belterületét átszelő utak átmenő forgalma zavaró hatással van a település nyugalmára. Sásdon halad keresztül a 40-es számú, egyvágányú, villamosított Budapest–Dombóvár–Pécs vasúti fővonal és 47-es számú Dombóvár-Komló vasúti mellékvonal. Mivel az Intercity megáll a településen, ezért az előbbi többek között a megyeszékhellyel és a fővárossal is rendkívül jó elérhetőséget biztosít. Az komlói mellékvonal a fővonalról Godisa állomásnál ágazik le, innen a vonal egyvágányú, nem villamosított, mindössze napi 2 járatpárral üzemel.

1.15-1. ábra Sásd járás közlekedési hálózata Forrás: utadat.hu


88

Különböző szintű térségi központok elérhetősége személygépkocsival Átlagos utazási Átlagos utazási Térségi központok Útvonal Távolság idő sebesség Megyeszékhely - Pécs 66 31,8 km 35 perc 55 km/h 61-65-M7 185,0 km 142 perc 78 km/h Főváros - Budapest 61-M6 195,0 km 164 perc 71 km/h Különböző szintű térségi központok elérhetősége távolsági autóbusszal Átlagos napi járatszám Átlagos Átlagos utazási Térségi központok Távolság (oda-vissza) utazási idő sebesség db Megyeszékhely - Pécs 32,1 km 47 perc 41 km/h 23-22 Főváros - Budapest 235,7 km 275 perc 51 km/h átszállással 10-10 Különböző szintű térségi központok elérhetősége vasúttal Átlagos napi járatszám Átlagos Átlagos utazási Térségi központok Távolság (oda-vissza) utazási idő sebesség db Megyeszékhely - Pécs 51,0 km 35 perc 87 km/h 18-18 Főváros - Budapest 177,0 km 146 perc 73 km/h 8-8; átszállással 9-8 1.15-1. táblázat: Különböző szintű térségi központok elérhetősége

1.15.2 Közúti közlekedés Magyarország közlekedési hálózatára jellemző a Budapest középpontból kiinduló sugaras I. rendű főút és gyorsforgalomi úthálózat, melyet érintőirányban II. rendű és egyéb közutak kötnek össze. Sásdon elsőrendű főút nem halad át, de a 66-os úttal keresztül közvetlen összeköttetésben áll a 6-os főúttal. A településen 3,6 km állami és 14,2 km önkormányzati közút található. Másodrendű főutak: 

66-os másodrendű főút (Kaposvár- Sásd- Pécs)

Az út Sántosnál ágazik ki a 610-es másodrendű főútból, és Gödreszentmártonon keresztül érkezik meg Sásdra 2x1 sávon. A település előtt az út burkolata helyenként repedezett, állapota elfogadható. A településen belül végig 2x1 sávos, a vasútvonalat belterületen egy fénysorompós átkelővel keresztezi, egy lámpás csomópontja a 611-es betorkollásánál van. Sásdon belül a Kaposvári út – Rákóczi Ferenc út – Szent Imre út útvonalon halad. 

611-es másodrendű főút (Dombóvár- Sásd)

Az aszfalt burkolatú út Dombóvár felől Vásárosdombón át érkezik meg Sásdra, jellemzően 2x1 sávos, a vasútvonalat belterületen egy fénysorompós átkelővel keresztezi. A Rákóczi Ferenc úton Sásd központja felé parkolósáv került kialakításra. Jelzőlámpás T csomóponttal csatlakozik a 66-os útba. Összekötő utak Sásdon nincsenek.


89

Bekötő utak:   

65192 (Vázsnok – Sásd bekötő út) 65191 (Felsőegerszegi bekötő) 65189 (Vargai bekötő)

A fő-, összekötő- és bekötő utak a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak. A település úthálózata rácsos szerkezetű, melynek gerincét a két másodrendű főút, a 66-os és a 611es jelenti. Az útburkolat minősége többnyire kielégítő, a mellékutak repedezettek, foltozottak. A csomópontok jobbkezesek, vagy „Elsőbbségadás kötelező” KRESZ jelzőtáblával szabályozottak. A városban csak a két főút találkozásánál van jelzőlámpás csomópont. 2011-ben a DDOP forrásból támogatott „A közúti közlekedés biztonságának fejlesztése Sásdon” c. projekt keretén belül átépítésre került a 66.sz-611.sz főút belterületi csomópontja, ezáltal a Kaposvári út és Rákóczi út kereszteződése kanyarodósávokkal és közlekedési lámpákkal bővült. A gyalogosok védelme érdekében lámpás gyalogátkelőhelyek is kialakításra kerültek. Sásd településen belüli főbb kiszolgáló útvonalak: Kaposvári út – Rákóczi Ferenc út – Szent Imre út: A 66-os II. rendű főút településen belüli szakasza. 2x1 sávos aszfalt burkolatú út. A 611-es II. rendű főút jelzőlámpás csomópontban csatlakozik hozzá. Rákóczi Ferenc utca: A 611-es II. rendű főút településen belüli szakasza. 2x1 sávos aszfalt burkolatú út. a 66-os II. rendű főúthoz csatlakozik jelzőlámpás csomópontban. Törökmalom utca: A 65192-es Vázsnoki bekötő út településen belüli szakasza. 7,0m szélességű aszfalt burkolatú út. 611-es II. rendű főúthoz csatlakozik. Elérési idők Sásdi és a járási települések között a gépjárművel való közlekedés eljutási idejét és távolságát a következő táblázat foglalja össze. A legtöbb településre a járásközpontból 20 percen belül elérhető, mindössze 3 települést (Alsómocsolád, Mekényes, Nagyhajmás) lehet ennél hosszabb idővel elérni. Járás települései Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Felsőegerszeg Gerényes Gödre Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Mágocs Mekényes Meződ

Távolság 13,6 km 18,5 km 15,5 km 5,0 km 9,4 km 3,1 km 11,9 km 12,5 km 14,6 km 9,5 km 14,5 km 18,5 km 30,8 km 4,5 km

Átlagos utazási idő 16 perc 27 perc 19 perc 5 perc 10 perc 5 perc 14 perc 12 perc 19 perc 10 perc 16 perc 19 perc 35 perc 6 perc

Átlagos utazási sebesség 51 km/h 41 km/h 49 km/h 60 km/h 56 km/h 37 km/h 51 km/h 63 km/h 46 km/h 57 km/h 54 km/h 58 km/h 53 km/h 45 km/h


90

Járás települései Mindszentgodisa Nagyhajmás Palé Szágy Tarrós Tékes Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok

Távolság 9,0 km 25,5 km 3,2 km 16,8 km 7,0 km 12,8 km 11,3 km 4,2 km 6,9 km 2,5 km

Átlagos utazási idő 11 perc 29 perc 6 perc 18 perc 9 perc 14 perc 12 perc 6 perc 7 perc 4 perc

Átlagos utazási sebesség 49 km/h 53 km/h 32 km/h 56 km/h 47 km/h 55 km/h 57 km/h 42 km/h 59 km/h 38 km/h

1.15-2. táblázat: Járási települések elérése Sásdról gépjárművel

Baleseti mutatók alakulása: Sásd településről és a járási településekről elmondható, hogy a baleseti mutatók a magasabb területi szintek átlaga alatt voltak 2008-ig. 2008 után azonban egyrészt a helyi balesetek számának növekedése, másrészt a felsőbb területi szintek javuló mutatói miatt megközelítették az országos és régiós átlagot. 003

002

002

001

001

000 2005

2006

2007

2008

2009

Országos közúti balesetek Megyei közúti balesetek Települési közúti balesetek

2010

2011

2012

2013

Régiós közúti balesetek Járási közúti balesetek

1.15-2. ábra – Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve Forrás: KSH

Motorizációs mutatók: Sásd település motorizációs mutatói a legtöbb vizsgált évben az országos átlag alattiak, és a megyei/régiós tendenciákkal azonosan alakulnak, azaz 2010-ig csökkenés, majd innentől lassú növekedés figyelhető meg minden vizsgált szinten.


91

30

db/1000 lakos

25 20 15 10 5 0 2005

2006 Ország

2007 Régió

2008

2009 Megye

2010 Járás

2011

2012

2013

Sásd

1.15-3. ábra – Évente forgalomba helyezett új gépjárművek száma Forrás: KSH

Az országos, régiós és megyei folyamatokhoz hasonlóan az elmúlt években folyamatosan csökken a benzinüzemű gépkocsik aránya (2005-ben 85%-ról 2013-ban 74%-ra) és emelkedik a gázolaj üzemű gépkocsiké (14%-ról 25%-ra). Az egyéb üzemű gépkocsik aránya elenyésző.

1.15.3 Közösségi közlekedés A helyközi tömegközlekedést a helyközi járatok biztosítják. A távolsági közlekedésnek meghatározója a távolsági autóbusz közlekedés, de vasúti állomás révén a vasúti közlekedés is biztosítja a több járási település, környező megyék, a régió és a főváros megközelíthetőségét. 1.15.3.1 Közúti Sásd város helyközi viszonylatban a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. szolgálja ki, illetve a napi három országos járatból kettőt a Balaton Volán Zrt. közlekedteti. Helyközi autóbusz állomás a Rákóczi Ferenc út 20-nál a központban található, állapota rossz, egyéb Sásd területére eső megállóhelyek: hörnyéki elágazás, templom, téglagyár. Az országos járatok csak a Rákóczi Ferenc úton kialakított megállóhelyen állnak meg. Az igények jobb kiszolgálása érdekében felmerült az autóbusz-pályaudvar áthelyezése a vasútállomás mellé, amely minden szempontból (lakóterületekre minimális terhelés, jobb kapcsolat a vonatközlekedéshez, korszerűbb kialakítás, jelenlegi pályaudvar környezetének rendezése megvalósulhatna) előnyös lenne. Mindemellett a településen meglévő buszvárók egységesítése, felújítása is tervezett. A helyközi közlekedés minden járási települést elér, de a szolgáltatási színvonala (járatsűrűség) eltérő. Legrosszabb a helyzet Alsómocsolád, Mekényes és Nagyhajmás esetében ahol a legjobb esetben is közel egy órát kell utazni, de legrosszabb esetben ez több órát is igénybe vehet. A menetrend nem ütemes kialakítású, van olyan település, ahová egész nap csak három busz megy, az is átszállással. Többnyire a 6:00-7:30-as és a 15:00-17:30-as időszakban indulnak buszok gyakrabban, de csak munkanapokon jellemző ez a sűrítés.


92

Járás települései Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Felsőegerszeg Gerényes Gödre Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Mágocs Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Palé Szágy Tarrós Tékes Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok

Legrövidebb távolság (km) 13,5 25,1 15,8 5,5 9,3 2,9 11,8 12,5 14,5 9,4 14,5 18,1 30,3 4,2 9,8 24,6 2,4 16,9 6,7 12,8 11,7 4,2 6,4 2,1

Legrövidebb utazási idő (perc) 23 85-59 35 10 16 8 19 18 25 14 41 32 75-60 6 20 84 -50 4 29 10 34 20 8 9 6

Átlagos utazási sebesség (km/h) 35 18-26 27 33 35 22 37 42 35 40 21 34 24-30 42 29 18-30 36 35 40 23 35 32 43 21

Átlagos napi járatszám (oda-vissza) (db) 6-4 3 -2 (csak 2 átszállással) 6-4 23-25 7-8 3-2 6-7 16-16 4-2 3 (2 átszállással)-2 6-7 2-2 8-5 (csak átszállással) 21-7 6-5 8-4 (csak átszállással) 21-23 7-8 4-4 6-7 7-8 5-5 21-23 5-3

1.15-3. táblázat: Sásd elérhetősége a járás településeiről autóbusz járattal

1.15.3.2 Kötöttpályás A vasútállomás a település központjában fekszik a 611-es főúttal párhuzamosan, kialakítása nem megfelelő a mozgássérültek számára. 2 vasútvonal halad keresztül a településen:  40-es számú, Budapest–Dombóvár–Pécs vasúti fővonal. Egyvágányú villamosított vasútvonal, megengedhető maximális sebessége 120 km/h.  47-es számú Dombóvár-Komló vasúti mellékvonal, amely a fővonalról Godisa állomásnál ágazik le, innen a vonal egyvágányú, nem villamosított, maximális sebessége 60 km/h. Ezen a vasútvonalon 2009. december 13-tól, a menetrendváltástól szünetelt, majd a 2010/2011. évi menetrendváltással újraindult a személyforgalom, de csak Sásd és Komló között járnak a vonatok (napi 2 pár). 1.15-4. ábra: 40-es, 47-es vasútvonal Forrás: Wikipedia

Sásd állomásról 3 járási település vasútállomását (Kishajmás, Mindszentgodisa, Vásárosdombó) lehet átszállás nélkül megközelíteni vasúttal.


93

Járás települései – vasúti megállóhely

Távolság

Átlagos utazási idő

Átlagos utazási sebesség

Átlagos napi járatszám (oda-vissza)

Kishajmás – Szatina-Kishajmás mh Mindszentgodisa – Godisa mh Vásárosdombó

7,0 km 4,0 km 6,0 km

8 perc 4 perc 5 perc

53 km/h 60 km/h 72 km/h

10-10 12-12 10-10

1.15-4. táblázat: Sásd elérhetősége a járás településeiről vasúttal

1.15.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés Sásd településen nem található kiépített kerékpáros infrastruktúra. A kerékpárral közlekedők rendszerint az erre alkalmas közutakon közlekednek a településen belüli és a településre bevezető utakon. A kerékpáros közlekedésnek azonban egyre nagyobb szerepe van, ami a járási települések fejlesztési igényeiben a megyei TOP tervezéskor írt projekttervekben is megjelenik: 





Baranyajenő már régóta szeretné a Baranyajenő-Sásd szakasz kiépítését megvalósítani. A leginkább helyközi forgalomban jelentős, de turisztikai célokat is szolgáló beruházás nagyban növelné a kerékpáros közlekedés biztonságát. Sásd, Palé, Felsőegerszeg iparterület, Meződ, Vázsnok, Tarrós települések térségben nincs kiépített kerékpárút. Kerékpárút építésével, vagy a kevésbé forgalmas utakon felfestéssel és táblákkal kialakítva meglévő rendszerekhez (pl. Gunaras-Vásárosdombó) csatlakozhatna a térség. A kialakítandó kerékpárút vonala alacsony reliefenergiájú területen halad keresztül, nagyobb földmunkát az építkezés nem igényel. A projekt során mintegy 12 km-nyi kerékpárút épülne. A projektötletet valamennyi település támogatja. Bár a projekt turisztikai jellegű, de a helyi közlekedési viszonyokban is nagyfokú javulást eredményez, mivel külterületi lakott helyet is összeköt településekkel, valamint Sásd és egyes zsáktelepülések közötti közlekedést is jelentősen javítaná (pl. Sásd-Palé, Sásd-Vázsnok, Sásd-Tarrós). Habár Sásd településen belül a fontosabb közintézményeknél és kereskedelmi létesítményeknél vannak telepített kerékpártámaszok, régóta igény mutatkozik ezek fejlesztésére, bővítésére. A központi létesítményeinek környékén (pl. ált. iskola, templom, vásárló központok és egyéb nagyobb forgalmú helyekhez) kerékpártárolók kiépítését tervezett.

A településen található járdák összes hosszúsága 15,7 km. Legnagyobb problémát a járdatestek elöregedése, sok helyen egyenetlen felülete jelent.

1.15.5 Parkolás Helyi közutakon, Sásd Városi Önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületen közúti járművel történő várakozás díjmentesen biztosított. Jelenleg a településen 55 db díjmentes parkolóhely található. A település több pontján kialakításra kerültek a járda melletti parkolók, ám a vasút mellett P+R parkolók kiépítésére lenne igény, de emellett a jobb helykihasználást segítené a meglévő parkolóhelyek felfestése is. A magánparkolóval ellátott kereskedelmi létesítményeknél a parkolás kifejezetten csak a vásárlók részére engedélyezett.


94

1.16 KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 1.16.1 Víziközművek 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás Az ivóvízellátás feladatait és az ivóvízhálózat üzemeltetését 2011-ben kötött szerződés értelmében 15 évre a Dél‐dunántúli Regionális Vízmű (DRV) látja el, amely a feladatokat az illetékes Tolna Megyei Üzemeltetési Üzemvezetőségen és a Dombóvár Fenntartási Üzemvezetőségen keresztül látja el. A szolgáltatásban jelenleg gondot nem okoz, de az előző szolgáltatóval (felszámolás alatt lévő Pécsi Vízmű Zrt.) kapcsolatos 2011 óta hózódó követelési, vagyon-elszámolási per még nem zárult le, és komoly erőforrásokat von el a várostól. A vízellátás saját kutakból (1. kút mélysége 116,4 m, 2. kút mélysége 125,0 m) és közel harmadában Vázsnok településről (igény esetén Meződről is) biztosított. A saját kutak rétegvízből termelnek, amely víztisztítást követően ivóvízként felhasználható. A város teljes belterületén kiépített a vezetékes ivóvízhálózat. A statisztikát vizsgálva kiemelhető, hogy az egy lakosra jutó vízmennyiség összességében mérséklődött 2001 óta. mutató Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) és ennek aránya a teljes lakásszámhoz (%) Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) és ennek aránya az összes szolgáltatott víz mennyiségéhez Háztartásoknak szolgáltatott víz egy lakosra jutó mennyisége (1000 m3)

2001 25,3 1386 102,1 127 100

2007 23,4 1394 100 94,3 78,8

2015 26,1 1394 102 96,9 87,3

35,6

28

31

1.16-1. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - víz Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, Önkormányzati adatszolgáltatás 2015

KEOP-1.3.0. ivóvízminőség-javítás pályázati konstrukcióban tervezett és lezajlott projekt előkészítő munkák után jelenleg zajlanak a második fordulóhoz tartozó kivitelezési munkálatok. A projekt tervezett befejezése 2015.05.31. A kb. 365 millió Ft beruházási összegű beruházáson belül a várost érintő nagyobb munkák:  Kutak: 1. jelű kút melléfúrásos felújítása, valamint az új kút megépítését követően az 1. jelű kút eltömedékelése, továbbá a 2. jelű kút szűrőcső cserés javítása,  Vízmű telep: 29 m3 /h kapacitású víztisztító telep vas-, mangán- és ammóniamentesítésre, a víztisztító egység a meglévő, átalakítandó kezelő épületben elhelyezve, 100 m3-es udvartéri tározó építése, meglévő 200 m3-es magastároló víztározó belső felújítása, 30 m3-es iszap ülepítő építése, udvartéri csőhálózat, villamos, mérés és irányító berendezések  Hálózatrekonstrukció, távvezetékek: NA150 ac vezetéken a meglévő 33 db bekötés megfúró bilincseinek cseréje, 1 db tűzcsap cseréje, 1 db új tolózárakna építése.25 db csomópont átépítése, az elosztóhálózat teljes mechanikai (szivacsdugós) tisztítása, 18.600 fm hosszban, Sásd-Hörnyék összekötő vízvezeték építése 445,7 fm, 1 db monolit vasbeton tolózárakna építése Bár adottságok vannak, a városban termálvíz-hasznosítás jelenleg nem történik.


95

1.16.1.2 Szennyvízelvezetés A szennyvíz-elvezető, valamint tisztító művek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat 2011-ben kötött szerződés értelmében 15 évre a Dél‐dunántúli Regionális Vízmű (DRV) látja el. A csatornázott területekről származó szennyvizeket helyi szennyvíztisztító telepen (7370 Sásd, Mártírok u. a 013/4 hrsz) kezelik, a telep szippantott szennyvizeket nem fogad, technológiája erre nem alkalmas. A szennyvízkezelésre alkalmazott kezelési mód: biológiai tisztítás, telep lakosegyenérték száma: 6000, kapacitása 800 m3/nap, átlagos kezelendő szennyvíz mennyisége 280300 m3. Gyakran okoz technológiai problémát a telep kapacitásának kihasználatlansága, melynek növelésre mód lehetne (akár a szippantott szennyvíz fogadás műszaki feltételeinek kialakításával), hisz a szomszédos települések többségén a szennyvíztisztítás megoldatlan. A szennyvíztisztító energiaellátására 2014-ben napelemes (villamosenergia-termelő) rendszert létesítettek európai uniós forrásból. A városban 100%‐os a szennyvízcsatorna‐hálózat kiépítése. A kiépített csatornahálózat részben gravitációs rendszerű és részben nyomott rendszerű (Hörnyék településrész). A megtisztított szennyvizet a Baranya-csatornába vezetik, annak 13.590 folyamkilométerénél. A kibocsátott tisztított szennyvizek minőségét folyamatosan ellenőrzik, befogadóra az évi 96 ezer m3 tisztított szennyvíz mennyiségnek jelentős hatása van. mutató A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége (ezer m3) és ebből a tisztított aránya (%) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatornahálózat) hossza (km) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) és ennek aránya a teljes lakásszámhoz (%)

2001

2007

2013

66,8 100

95,7 100

94,1 100

26,6

18,5

18,5

860 63,4

1234 88,5

1140 83,5

1.16-2. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - szennyvíz Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, 2013

1.16.1.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A városi csapadékcsatorna hálózat kezelője Sásd Város Önkormányzata. A városban zárt csapadékcsatorna van a Szent Imre utcában, Rákóczi utcának a Szent Imre u. és Kaposvári u. közötti szakszán és újabb fejlesztésként a Deák téren 130 m hosszan. A csapadékvízelvezetési problémák vannak a régebben kiépült szakaszokon, amelyek abból adódnak, hogy a zárt csatornákban a kis lejtés miatt nagymértékű a hordalék lerakódása, ami a csatornák vízszállító képességének jelentős csökkenését eredményezi. A város többi részén általában burkolt, de sok helyen burkolatlan útmelletti, nyíltárkos csapadékvíz‐elvezetés került kiépítésre, amelyeken nem egységes átereszek épültek az ingatlanokhoz tartozó kocsibejáróknál. Ahol az út menti csapadékelvezető árok hiányzik, ott nagyobb esőzések idején gondot okoz a víz elvezetése. A belterületi árkok tisztítására, karbantartására, burkolására, vegyes kiépítésű és ezzel a feliszapolódást okozó átereszek cseréjére az anyagi lehetőségeknek megfelelően van mód. A város egy részén Deák téren és az újtelep utcáiban (Attila utca, Ady Endre


96

utca, Diófa utca, Orgona utca, Gárdonyi és Jókai utcák Ady és Orgona utcák közötti szakasz) az árkokat 2009-ben sikerült pályázati forrásból (DDOP, 45 millió Ft támogatás, 90%-os támogatási intenzitás) fejleszteni, melynek során megvalósult:    

2300 folyóméter földárok szilárd burkolattal történő ellátása, 80 darab minimálisan 4 méter széles új kocsibejáró és híd építése, 123 folyóméter földalatti vízelvezető árok építése, 17 folyóméter út alatti áteresz építése.

A csapadékvizek befogadója a Baranya-csatorna és a Gödrei-vízfolyás. A mélyfekvésű részeken ezekhez vízelvezető nyílt csatornák vezetnek. A befogadók karbantartásának elmaradása is hozzájárul, hogy nagyobb esőzések esetén visszatorlódások tapasztalhatóak.

1.16.2 Energia Sásd városában a villamos energiát az E.ON Dél‐dunántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltatja. A hálózat teljes mértékben kiépített, hálózatfejlesztések folyamatosak, legutóbb Rákóczi út 26. szám alatt lévő trafó bővítése zajlott. A város közvilágítása 100%-ban kiépített (592 db lámpatest), LED-es korszerűsítés egyelőre nincs napirenden. Szerződés alapján ELMIB Zrt. látja el a közvilágítással kapcsolatos szolgáltatást. A városban a hálózati rendszerekre épülő hőenergia ellátás vezetékes földgázzal biztosított, amely 1997-ben került kiépítésre. A lakóterületeken teljes mértékben kiépült a vezeték, az ipari terület azonban ellátatlan. Az egyedi fűtési módok (szilárd tüzelőanyagok, vegyes tüzelés) aránya – a földgázellátás kiépítettségének ellenére – leginkább a falusias lakóterületen magas, de a földgázárak emelkedésével a családi házas beépítettségű településrészeken sokan alakították át a fűtési rendszert úgy, hogy akár kiegészítő, vagy fő forrásként egyedi fűtést használhassanak. mutató Villamosenergia-fogyasztók száma (db) és ebből a háztartási fogyasztók aránya (%) Összes gázfogyasztók száma (db) és ebből a háztartási gázfogyasztók aránya (%)

2001 n.a. 664 94,0

2007 1678 88,1 895 92,5

2013 1720 84,4 893 95,2

1.16-3. táblázat: Statisztikai mutatók alakulása - energia Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis, 2001, 2007, 2013

Megújuló energiaforrások alkalmazása jelenleg ugyan még kismértékű, de már befejezett projektek leginkább a napenergia hasznosítására törekedtek. Áram előállításra megújuló energiát (napenergia) a már bemutatott szennyvíz-telepen és a Városházán hasznosítanak. A vizsgálatok szerint a napenergia hasznosítása helyi jelentőséggel, intézményi szinten és házi hasznosítással egyre növekszik. Perspektivikus lehet a hasznosításuk közösségi intézmények, lakótelepek, de akár magánházak melegvíz/hő és/vagy villamosenergia ellátásának javításában különösen más megújuló alapú termelő és tárolási rendszerekkel való kombinálás esetén. Nyilvántartás nem áll rendelkezésre az elhelyezett napkollektorokról, napelemekről.


97

1.16-1. ábra: A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009) Forrás: www.met.hu

1.16-2. ábra: Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszakalapján Forrás: www.met.hu

A napenergia szélesebb, energiagazdálkodást is érintő hasznosítása várható. A fotovoltaikus energiahasznosító berendezések tömeges gyártásának elindulása által elért áreséssel a megtérülésében már javulás tapasztalható, így a hasznosításának intenzív terjedése várható. Hasznosítása továbbra is célorientált lesz, így helyi jelentőségű marad. Biomassza-biogáz előállítására az ország területén mindenhol, így Sásd területén is van lehetőség. Az elégetése során keletkező CO2 miatt, ma már nem tekintik annyira környezetbarátnak, mert bár az elégetése előtti oxigén termelése és az elégetése során keletkező CO2 közel egyensúlyban van, de amíg az oxigén termelése a beépített környezettől távolabbra esik, a környezet terhelő kibocsátás az beépített területen jelentkezik. A település potenciális kiaknázandó megújuló erőforrása a környező vízfolyásokból adódóan a vízenergia, illetve a sajátos elhelyezkedésből adódóan az évtizedekkel ezelőtti próbafúrások által igazolt geotermikus energia. Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával jelenleg megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit elégítik ki, a termikus célú energia ellátásuk pedig földgáz hasznosításával biztosított. Mindemellett javasolt az energetikai felújítások, korszerűsítések rendszerszerű, magas minőségű (új EU elvárások, szabványok)


98

szerinti folytatása. Energiahatékonyság javítására, energiatakarékos fogyasztást eredményező beruházások, a szigetelések, homlokfali hőleadást csökkentő (falszigetelések, nyílászáró cserék, javítások) beruházások, épületgépészeti felújítások történtek, de további intézmények kapcsán hasonló energiahatékonyság növelő fejlesztések megvalósítása szükséges.

1.16.3 Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A város területén megtalálhatok a vezetékes hálózatok mellett a vezeték nélküliek is (mikrohullám). A vezetékes telefon a mobiltelefonok térhódításával és az internetes telefonszolgáltatók megjelenésével – eredeti funkcióját tekintve – egyre kisebb jelentőségű. A vezetékes telefonhálózat szerepe azonban a szélessávú Internet-hozzáférés kiszolgálásában jelentős, bár az egyéb technológiák terjedése miatt csökkenő. A településen van kábeltelevíziós hálózat (üzemeltető: Tarr Kft –Dombóvár), amelynek ugyancsak jelentős a szerepe, hisz a televíziós jeleken kívül internetes és telefonos szolgáltatások lebonyolítására is alkalmas. A helyi rendszer erősáramú oszlopsoron üzemel, bérelt konstrukcióban. Az egyes szolgáltatások előfizetési számának alakulását a szolgáltatók akciói, csomagkínálata és hűségidős konstrukciója nagyban befolyásolja, így sokszor a csomagajánlat miatt kedvezőbb olyan szolgáltatást is megvásárolni, amelyet az előfizető valójában nem használ (pl. vezetékes telefon). Szolgáltatás Internet - ADSL Internet - kábelnet Internet - műholdas Mobilinternet (számítógéphez és mobiltelefonhoz) TV – kábel TV (kábelhálózaton elérhető televíziós szolgáltatás) TV – műholdas TV (parabolaantennával és beltéri egységgel vehető igénybe) TV – földi sugárzású digitális TV (Mindig TV vételére alkalmas TV-vel, ill. beltéri egységgel vehető igénybe) TV – IPTV (internet hálózaton elérhető digitális televíziós szolgáltatás)

Szolgáltatók Invitel, Externet, Telekom Tarr Kft RG Networks Vodafone, Telenor, T-Mobile, Externet Tarr Kft UPC Direct, Telekom, DIGI, AustriaSat Magyarország Antenna Hungária Telekom

1.16-4. táblázat: Sásd területén elérhető Internet, mobilinternet és TV szolgáltatások, szolgáltatók, 2015 Forrás: www.internetet.hu, 2015. február

A hírközlési építmények építésével, engedélyezésével kapcsolatos szabályokat az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX.25.) NMHH rendelet tartalmazza. Amennyiben a hírközlési hálózat áthelyezése vagy átépítése szükséges, úgy ennek előírásai alapján kiviteli tervet kell készíteni arra jogosult tervezővel. E tervet benyújtva építési engedélyt kell kérni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól.


99

1.17 KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény az ellátandó helyi önkormányzati feladatokként nevesíti a helyi környezet- és természetvédelmet, vízgazdálkodást, vízkárelhárítást, környezet-egészségügyi feladatok elvégzését. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt) határozza meg. Sásd Város Önkormányzata 1998-ban készíttetett utoljára környezetvédelmi programot, 2004-ben a 2004-2008-as időszakra hulladékgazdálkodási tervet (10/2004.(IX.24) Ökr.), amelynek felülvizsgálatára 2007-ben került sor.

1.17.1 Talaj A talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai degradációs folyamatok az intenzív szántóföldi művelés, jelentős mértékűek. A humusztartalom lassú csökkenést mutat, amelyet sokszor még a rendszeres szerves trágyázással sem sikerül megállítani. Fennáll a veszélye annak, hogy ez a folyamat hosszabb távon a talaj tápanyag-szolgáltató képességének kimerüléséhez vezet. A talaj termőrétegének kopását a szél és vízerózió is gyorsítja. Habár a magasabban fekvő északias lejtőkön a szélkár is jelentős, a térség mégis leginkább vízerózióval sújtott. A hatályos megye területrendezési terv térségi övezetei közül a település a „Vízeróziónak kitett terület” övezettel lehatárolt települések közé tartozik. A 66-os és 611-es utak közti területek nagy részének kivételével a település közigazgatási területének egésze szerepel Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) informatikai adatbázisban nyilvántartott nitrátérzékeny területi blokkok között /43/2013. (V. 29.) VM rendelet 1. melléklet/, amelyre be kell tartani a vonatkozó rendeletek kötelező előírásait. Baranya Megyei Kormányhivatal Földhivatala előzetes véleményében felhívta a figyelmet, hogy a termőföld védelme érdekében a Termőföld védelméről szóló többször módosított 2007. évi CXXIX. törvény előírásainak a fejlesztési elképzeléseknél (pl. belterületbe vonás, fásítás) történő fokozott figyelembevételére.

1.17.2 Felszíni és a felszín alatti vizek A felszíni vizek állapota II. osztályú, a város tisztított szennyvízét a Baranya-csatornába vezetik. A közigazgatási terület a hatályos megye térségi övezetek közül a „Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe” övezetbe nem tartozik bele. A felszín alatti vizeket a művelésben tartott területeken mezőgazdasági eredetű terhelések érik. Mezőgazdasággal összefüggésben meghatározó a szántóföldi növénytermesztés és a nagyüzemi állattartás, valamit a földek szerves-tárgyázása. Ahogy a talajnál már kifejtésre került a közigazgatási terület egy része nitrátérzékeny. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Sásd város a felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település.


100

A hatályos megye területrendezési terv Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület övezete, illetve az Országos területrendezési Terv Országos vízminőség-védelmi terület övezete a városnál a fúrt vízmű kutakat és azok védőtávolságát és a Baranya-csatorna völgyének várostól délre eső szakaszát jelölik.

1.17-1. ábra: Részlet BMTrT Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek vízminőség-védelmi terület övezete (3.9) és az OTrT Országos vízminőség-védelmi terület övezete (3/7) térképi mellékleteiből Forrás: www.terport.hu, 2015. március

A vízbázisok védelme érdekében a területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII. 18.) kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II. 7.) kormányrendelet és a vizek mező-gazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletben rögzített „helyes mezőgazdasági gyakorlat” kötelező előírásait.

1.17.3 Levegőtisztaság és védelme A település levegőminőségét az egyedi és lakossági fűtések, a közlekedés, az ipari, mezőgazdasági és egyéb tevékenységek légszennyezőanyag-kibocsátásai határozzák meg. A településen a fűtést jellemzően földgáz és vegyes tüzeléssel oldják meg. A növekvő energiaárak miatt az elmúlt években sokan a fűtési rendszert egyedi fűtési módra (szilárd tüzelőanyagok, vegyes tüzelés) is átalakították, ezzel téli időszakban növelve a légszennyezettséget (kén-dioxid, korom, pernye). A közlekedési eredetű légszennyezés (járművek szennyezőanyag-kibocsátása, felvert szálló por) a városon keresztülhaladó főbb utak (66, 611 sz. főút) térségében meghatározó. A levegőtisztaság terén helyzet jelentős javulása érhető el a település úthálózatának javításával, pormentesítésével, illetve a megyei tervben szereplő tervezett településelkerülő szakaszok megépülésével.


101

Jelentős környezetterhelő hatású ipari légszennyezőanyag-kibocsátó nincs a településen. A bejelentés köteles légszennyezők közül a településen az aszfaltkeverő telep, autószerviz, faipari üzem, szitanyomó, fémipari üzem, fékbetétgyártó üzem kibocsátásából kerülnek szennyezőanyagok a levegőbe, amelyek azonban nem jelentősek. Mindezek mellett a nagyüzemi állattartásból származó bűztermelés és az avarégetések jelentenek időszakosan problémát a településen. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat nem üzemeltet mérőállomást Sásdon, a legközelebbi elhelyezett manuális mérőállomás Dombóváron található, ahol a rendelkezésre álló teljes 2013. évi adatállomány alapján a légszennyezettségi index a vizsgált egyetlen komponens (nitrogén-dioxid) vonatkozásában jó minősítést kapott.

1.17.4 Zaj- és rezgésterhelés A települési környezetet elsősorban közúti közlekedésből eredő zaj- és rezgéskibocsátás terheli. A terhelés mértékét befolyásolja az út melletti beépítettség, az útburkolat kialakítása, az út emelkedése, és a közlekedési létesítmények (pl.: útkereszteződések) száma. A környezeti zajterhelés mértéke a városon áthaladó 66-os és 611-es főutak mentén és az autóbusz állomás környékén zavaró, amely csakúgy, mint a légszennyezés esetében a tervezett elkerülő utak megépülése esetén jelentősen mérséklődni fog. Az egyéb lakóutcákban nem az átmenő, hanem a célforgalmú személygépjármű forgalom a meghatározó, melynek zaj- és rezgésterhelési mértéke átlagos. A vasút által okozott zaj- és rezgésterhelés a nappali 65 dB és esti 55 dB határértékeket tartósan nem lépi át. A vasút zavaró hatása abból ered, hogy egy-egy szerelvény áthaladásakor, bár rövid ideig, de 80-90 dB zajszintek is jelentkezhetnek, melyek vasút közelében lakókat jelentős mértékben zavarja. A vasút melletti teherpályaudvari rakodóterületen végzett kocsirendezés és rakodás üzemi zajképzés, mely esetenként jelent (többnyire napközben) terhelést. Az ipari jellegű zajforrások hatása kisebb területet érint, hatása azonban koncentráltabban jelentkezik. A várostól délre a 66-os út mentén kialakított iparterületen lévő létesítmények zajterhelő hatása lakóterületet nem érint. A város egyéb területein működő kisebb üzemi létesítmények, illetve 1-2 fős vállalkozások (pl. kőműves, autószerelő) zajkibocsátása közvetlen környezetében jelent nagyobb, esetenként akár a megengedettnél magasabb mértékű terhelést. Egyéb jellegű zajforrások közé a kereskedelmi, vendéglátó, szórakoztató létesítmények tartoznak. Ezek esetenként jelentenek zavaró hatást környezetükre. A környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos paramétereket a HÉSZ 27§-a szabályozza. Az egyes övezeteknél megjelenő egyéb kapcsolódó előírásként megjelenik, hogy a Dombóvár – Pécs vasúti fővonalon a tervezett kétvágányúsítással együtt a szabályozási terven jelölt belterületi szakaszokon zajvédő műszaki létesítményt kell kialakítani

1.17.5 Sugárzás védelem Egyrészről Bohunice, Krsko, Mohovce, Paks nukleáris erőműveinek Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónájába (300 km) tartozik Sásd és környéke. Súlyos nukleáris veszélyhelyzet bekövetkezésekor megállapított Általános Veszélyhelyzet esetén ezen a területen szükségessé válik a lakosság élelmiszer-fogyasztásának korlátozása, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-feldolgozó ipar ellenőrzése, tevékenységük szükség szerinti, szigorú rendeleti


102

szabályozása, illetve korlátozása. Másrészről az Országos Atomenergia Hivatal előzetes tájékoztatása szerint a település a Bátaapátiban létesített kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló 30 kilométeres kiterjedésű védőzónájába esik. A hatályos ágazati elhatározás új atomenergiai létesítmény létrehozásával kapcsolatban a településsel nem számol. A városban, illetve a településre ható egyéb, sugárzásveszélyt okozó létesítmény nem ismert.

1.17.6 Hulladékkezelés A 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról alapvetően rendezte át a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyzetét. Kikerült a települési önkormányzatok rendeletalkotási jogköréből a díj megállapítása. A törvény 33. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. Ilyen szerződés birtokában, annak értelmében 2014. július 01. napjától 2018. június 30. napjáig a Dél-Kom Dél-Dunántúli Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. végzi Sásd Város közigazgatási területén a települési hulladék begyűjtésével és elhelyezés céljából történő rendszeres elszállításával összefüggő alábbi feladatokat:   

települési hulladék gyűjtése, szállítása és kezelése hetente egy alkalommal lomtalanítás évente 2 alkalommal elkülönített /szelektív/ hulladékgyűjtés: „hasznosítható hulladék” feliratú edény ürítési napja: havonta egy alkalommal, első hétfő (Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program)

A szerződés értelmében a hulladékot a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program megvalósulásáig a megjelölt, engedélyekkel rendelkező, működő létesítményekben kell ártalmatlanítás céljából lerakni, a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programban megépülő művek (hulladékudvar esetében Oroszló) hivatalos átadását követően viszont annak eszköz- és létesítmény állományának használata kötelező. A településen képződő hulladékok (főleg építési törmelékek) egy részének elhelyezése problémát okoz, magas az illegális hulladéklerakás nagy száma, több köbméter bontási hulladék elhelyezése tapasztalható a külterületen. Sok esetben az információhiány (nem tudják az érintettek hova lehet vinni) és a megszokás az oka a hulladékok elhelyezésének, amin tájékoztatással lehetne segíteni. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2012-ben 91,6%‐os, ami megfelel az országos, megyei értékeknek és kissé meghaladja a járásra vonatkozó arányt (88,5%).

1.17.7 Vizuális környezetterhelés Vizuális környezetterhelésről olyan esetben beszélhetünk, amikor bizonyos épített, vagy emberi beavatkozás hatására létrejött tájelemek látványa zavarólag hat közvetlen, vagy tágabb környezetükre. Gyárkémények, hírközlési tornyok, magasházak, víztornyok, bányák hatása távolabbról is érzékelhető, míg a közművezetékek, és nagyméretű földművek döntően közvetlen környezetükben zavaróak. Sásdon nagy jelentőségű zavaró vizuális elem nincs jelen. A belterületen a rakodóvágányok melletti farakások, vagy a mezőgazdasági szárító részei a város életének (gazdaságának) és megszokott elemei az épített környezetnek. A 66-os út melletti ipari területen álló építmények elmúlt években kialakult


103

tömege ugyan idegenül hat az amúgy barátságos tájban, de védőfásításokkal a hatás mérsékelhető (igaz, hosszú idő alatt). A leromlott állagú, felújításra (vagy lebontásra) szoruló épületek látványa azonban mind a helybéliek, mind az átutazók számára nyomasztó.

1.17.8 Árvízvédelem, belvízvédelem A vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII törvény 4 § (1) bekezdés f) pontja alapján a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés a helyi önkormányzat feladata. Sásdon a vízelvezető rendszerek karbantartásának hiánya hozzájárul ahhoz, hogy a csapadék a lakott területekről nagyobb esőzéssel járó viharok után lassan vezetődik el. Az önkormányzat az elmúlt években a lehetőségeihez mérten valósította meg a nyílt árkok burkolását, árkok tisztítását, zárt csapadékcsatorna építését. Komoly gondot okoz ugyanakkor, hogy az ingatlanokat is veszélyeztető belvizek kialakulása ahhoz is köthető, hogy a befogadók (Baranya-csatorna, Gödrei-vízfolyás) nem képesek elvezetni a megnövekedő vízmennyiséget, sőt az alsóbb szakaszokról visszaduzzadnak a vízfolyások, tovább rontva a városi helyzetet. A helyi önkormányzat folytatott egyeztetéseket a DÉDUVIZIG szakembereivel, szorgalmazná a záportározók megépítését, de az ügyben nem sikerült eredményeket elérni. Az egyre nagyobb vízvédelmi problémák megoldásán a megye és a vízügyi igazgatóság továbbra is dolgozik az önkormányzatnak azonban nincs információja a fejleményekről, de az árvízvédelem egyre fokozódó problémájának megoldásával továbbra is foglalkozni kell.

1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A települések fejlesztése, illetve fejlődése, építése, működése és fenntartása jelentős környezeti problémák forrása lehet. E problémák adódhatnak a települési és területi funkciók kialakításából, a létesítmények okozta alapvető környezeti változásokból, illetve számos esetben a település létesítményei maguk is környezetterhelő forrásokká válhatnak. A települési környezetben leggyakrabban előforduló főbb környezeti problémák származhatnak az építési tevékenységből, a beépítési módból, a település fenntartással és üzemeltetéssel együtt járó terhelésekből, szennyezésekből. Sásdon az alábbi fő környezeti gyengeségeket és veszélyeket lehet beazonosítani:  talajvíz készletek elszennyeződése felszín alatti vízszennyezés (illegális szikkasztások, túlzott műtrágya‐használat, növényvédő szerek)  talajszennyezettség növekedése, talajok fizikai és kémiai romlása  szél és mind a víz által okozott erózió  csuszamlás-veszélyes területek  állattartó telep időnkénti bűzhatása  közüzemi hálózatok elöregedése  csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartásának hiánya  településen átmenő utak mentén kialakuló zajszint és légszennyezettség (mezőgazdasági idényben porszennyezés)  levegő allergén pollenmennyiségének növekedése  illegális hulladéklerakások


104

1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK)

BEÉPÍTÉST, BEFOLYÁSOLÓ VAGY

1.18.1 Építésföldtani korlátok A vizsgált területen felszínmozgásos jelenségek kialakulására elsősorban az erózióra érzékeny, lösszel borított meredek domb- és völgyoldalak hajlamosak. Az 1970 és 1980 között zajlott felvételezéskor összeállított Országos Felszínmozgásos Kataszter alapján a Hörnyéknél fekvő szőlőhelyen (Nagy-hegy) már regisztráltak csuszamlást. Környezetföldtani adottságok miatt a település jelentős része hajlamos felszínmozgásra, ahol a nem megfelelően tervezett vagy végzett építési tevékenység ezt a jelenséget kiválthatja, ezért az építésföldtani adottságok figyelembevétele elsődleges. A már meglévő épületeknél, az állékonyságot károsító jelenségek kialakulásának megelőzéséhez a csapadékvíz-elvezetés kiépítése, meglévő rendszerek karbantartása csökkenti a kockázatot. A BMTrT 3.14. sz. melléklete alapján Sásd a Földtani veszélyforrás területének övezetével érintett. A megyei melléklet a teljes közigazgatási területet jelöli részletes belső területi lehatárolás nélkül. A hatályos településszerkezeti terv nem tartalmazza az övezet tényleges kiterjedésének megfelelő lehatárolását. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. számú mellékletének 6. 6.1. alpontja szerint geotechnikai jelentést lehet előírni a helyi építési szabályzatban a jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél. Sásdon a mélyfekvésű, vízfolyásmedreknél a talajvíz magas szintje és annak ingadozása veszélyes, így ezeken a területeken kerülni kell a beépítést, egyéb szükségszerű a létesítmények kialakításánál (pl. út), fokozott talajmechanikai tulajdonságokat is figyelembe vevő tervezés, engedélyeztetés szükséges. A közigazgatási területen építésföldtani szempontból különösen fontos területek:    

Az egykori téglagyári bánya (065/7,8,9,10 hrsz-ú telkek) területe. Az 66-os út menti iparterülete. A szőlőhegyen a szabályozási terven jelölt csúszásveszélyes terület. A tervezett mesterséges tó (víztározó) helyszíne. A tó létesítésének feltétele, hogy a terület építésföldtani adottságaiban olyan változást ne okozzon, amely az épített környezetet veszélyezteti.

1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség A jelenlegi szabályozás alapján a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását a legveszélyeztetettebb településrész határozza meg. „A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet szerint a nyilvántartott települések között Sásd az erősen veszélyeztetett kategória sorolt. Egyes katasztrófahelyzetek esetében (pl. belvíz, árvíz esetén) a Helyi Védelmi Bizottság irányítási feladatait a Baranya Megyei Kormányhivatal Hegyháti Járási Hivatal látja el.


105

A település rendelkezik veszélyelhárítási tervvel és a helyi vízkárelhárítási tervének készítése is folyamatban van. A 10/1997/.(VII.17) KHVM rendelet alapján a település nincs a védekezésre kötelezettek listáján (nem érinti sem árvízvédelmi védvonal, sem belvízvédelmi szakasz). Az utóbbi az elmúlt években egyre gyakoribb a heves esőzéssel járó időjárás, a villámárvizek kialakulásának valószínűsége, Sásd kiemelkedő veszélyeztetettségű (1.18.-1. ábra). A hirtelen lezúduló csapadéknak nincs ideje a talajba szivárogni, illetve a belterületen a burkolt felületeken erre nincs is mód, a víz elönti a pincéket és felgyűlik a mélyebb fekvésű területeken. A városban a heves esőzések egyre nagyobb gondot okoznak, a védekezés során több esetben a katasztrófavédelem tűzoltóegységeinek kellett szivattyúzni a vizet az elöntött pincékből, ingatlanokból.

1.18-1. ábra: Magyarország villámárvízi veszélyeztetettsége Forrás: http://vmkatig.hu/KEK.pdf

1.19 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY Az agyagkitermelésnek és téglagyártásnak voltak hagyományai a településen, ám jelenleg nyilvántartott, érvényes hatósági engedéllyel rendelkező se ilyen, se más típusú bányaterület nem található Sásdon. A legközelebbi nyilvántartott bányatelek a szomszédos Felsőegerszeg I., agyagbánya.

1.20 VÁROSI KLÍMA A 2010-ben készült Sásd Város Klímastratégiai Terve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában megfogalmazott irányelvekhez és prioritásokhoz illeszkedik. A terv tükrözi az önkormányzat azon álláspontját, hogy a globális klímaváltozással/felmelegedéssel helyi, települési szinten is foglalkozni kell. Mindezek mellett Sásd egyike azon településeknek, amelyek „Mecseki Energiakör” néven 2013. június 25. és 2014. február 28. között csatlakoztak az európai Polgármesterek Szövetségéhez. A


106

csatlakozással a települések vállalták, hogy 2020-ig legalább 20%-kal csökkentik a CO2-kibocsátás mennyiségét területükön. Ennek elérése érdekében a 2014 márciusában Fenntartható Energia Akciótervet fogadnak el, melyben meghatározzák a célok teljesítése érdekében teendő lépéseket, ennek felelőseit, pénzügyi kereteit és a várható hatásokat. A klímaprogram a folyamatban lévő éghajlati változások csökkentése érdekében a megelőzési lehetőségeket a közlekedés, energiafelhasználás, hulladékgazdálkodás területein szükséges beruházási, szemléletmódbeli tényezőket összegzi. Ezt követően a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási lehetőségeket a természetvédelem, zöldterületek, humán egészségügy, vízgazdálkodás, mezőgazdaság területein sorolja fel. Megvalósításban nem az önkormányzat, hanem minden szereplő és azok összefogása is fontos, sőt mindezek finanszírozása jelenti a legnagyobb kihívást. Az önkormányzat a településfejlesztéskor a klímavédelem szempontjait figyelembe veszi. Ez a város gazdasági helyzete miatt leginkább az energiahatékonyságot segítő projektek kidolgozása és megvalósítása révén érvényesül. Az utóbbival az intézmények kevesebb energiafelhasználása a széndioxid kibocsátás csökkenését eredményezi, illetve gazdaságosabb működtetése valósítható meg. Az így megtakarított források egy része lehetőséget ad a klímavédelmet is segítő újabb intézkedések végrehajtására.


107

2 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ


108

2.1 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE 2.1.1 Településhálózat Sásd településhálózati pozícióját a közlekedés-csomóponti elhelyezkedése nagyban befolyásolta eddigi története folyamán. A környező településekkel kapcsolatos viszonyban megerősödött szerepét a 1850-1979 között betöltött járásszékhelyi cím is segítette. A kisváros az intézményeinek fejlesztésével, járási színvonalú szolgáltatások nyújtásával kíván megfelelni 2013-ban ismét megkapott járásközponti szerepkörének. Mivel a járáson belüli társadalmi, gazdasági viszonyok, közlekedési hálózatok és elérhetőségek miatt mikrotérségi központok (Sásd, Mágocs, Vásárosdombó, Mindszentgodisa és Gödre) alakultak ki, ezért tényleges vonzáskörzet kicsi. A város generálta fejlesztő hatások a környezetére nézve nem számottevőek, valamint a város-vidéke kapcsolat is több tekintetben hiányos. Centrum funkciói közül jelenleg a legdominánsabb az oktatás, de igazgatási szerepköre is erősödik. A járáson belüli eltérő fejlettségű települések vannak. A környező településekről a városban végzett munka vagy tanulás, esetleg ezek elérése miatti átutazás révén jellemző a napi szintű kapcsolat, egyéb esetben esetleges, laza a kötelék.

2.1.2 Társadalom Sásd város lakónépessége a 2001. évi 3558 főről 2014-re 3124 főre csökkent. Az ezredforduló óta eltelt évek szinte mindegyikében az elvándorlás volt jellemző, mindössze 2001, 2002 és 2009, 2010 volt kivétel, de ebből csak 2009-ben volt összességében tényleges lakosságnövekedés, mert a többi évben annyival többen haltak meg, mint születtek, amit a pár év bevándorlási többlete nem tudott ellensúlyozni. A bevándorlás általában a Hegyháti járás településeiből történik, míg az elvándorlás iránya elsősorban a nagyvárosok, illetve Budapest, de az elmúlt években kialakult tendencia szerint sokan mennek külföldre is. A magyarországi átlaghoz képest idősebb korszerkezetű a település – az európai és az országos tendenciákhoz hasonlóan – az öregedés demográfiai szakaszában van: 2001-2011 között ugyanis több mint 3,9%ponttal növekedett a 60 éven felüliek aránya a teljes lakónépességen belül, míg a gyermekkorúak aránya 1,2%ponttal csökkent. A nemzetiségi összetételben is változások tapasztalhatók, amely a helyi viszonyok között a magyar nemzetiségűek arányának csökkenésével és a német, valamint a cigány nemzetiségűek arányának növekedésével összegezhető. Sásdon a 7 évesnél idősebb lakosságon belül 27% érettségizett (ami kicsivel a megyei átlag alatt van), 11% főiskolát vagy egyetemet végzett. 2011-ben a munkanélküliségi ráta 11,1%, az inaktív keresők aránya 34%, az eltartottak népességen belüli aránya 22%. A legnehezebben a középfokú, illetve annál alacsonyabban iskolázottak találnak munkát, de helyben a diplomások elhelyezkedése is problémás. A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak aránya magas (46%), a céltelepülések jellemzően Dombóvár, Komló, Kaposvár, Pécs. A lakásállomány 2001 és 2013 között minimálisan növekedett. A város teljes lakásállományának aránylag kevés, mindössze 54%-a összkomfortos, az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 1,2%.


109

A városban mindössze egy olyan alacsony státuszú lakosságot koncentráló terület található a 2011-es népszámlálás alapján ahol népességszám az 50 főt meghaladja. A szegregátum Hörnyék településrészen található. A településen számos civil szerveződés működik, melyek próbálják a hagyományokat, kulturális értékeket és a helyi identitást ápolni. Az aktív és tevékeny szervezetek működését a lakosság nagy és növekvő részében meglévő érdektelenség és közöny nehezíti, de ez a gátja a vallási alapú közösségépítésnek is, sőt utóbbiban erős hanyatlás tapasztalható, ami a térségben számos plébánia bezárásával is járt. A német nemzetiségűek többségét máig igazi közösségépítő, összetartó erő jellemzi. A közfinanszírozott közművelődés korszerű infrastruktúrával rendelkezik, aminek része egy oktatási és egyéb célokra teljes mértékben hasznosított tornacsarnok is. Kulturális hagyományok egy része (Fúvószenekar) és a lakosság tájékoztatási fóruma (nyomtatott sajtó) értékes és megőrzendők, de mára olyan terhek, amelyeknek fenntartása átszervezésre érett. Sásd oktatási szolgáltatásai járási szerepkörűek, melyben az állami intézmények mellett más szereplő (egyházi, magán) nincs jelen. A szakképzés magas színvonalú ám egyáltalán nem illeszkedik a város és térsége igényeihez. A szakiskola és szakközép hozzájárul ahhoz, hogy a képzett fiatalok elvándoroljanak oda, ahol hasznosítani tudják a megszerzett tudást. A tanulói létszám az általános demográfiai folyamatokból eredően csökkenő, kimagasló arányú (ált.isk. 43%, szakképző: 90%) bejáró tanulóval. A tanulók közel fele hátrányos és halmozottan hátrányos fiatal. A kollégiumi ellátás a szakiskolások és szakképzősök számára nem biztosított. Habár az elmúlt években voltak fejlesztések, az iskolai sportlétesítmények egy része így is fejlesztésre szorul, tanuszoda kiépítésére nagy igény van, ami várhatóan meg is valósul. Az egyesületi kezelésben lévő városi sportlétesítmények egy része is megérett a felújításra. Az egészségügyi ellátórendszer megfelelő, melyben némely mutató (egy orvosra jutó lakos) javulásának hátterében kedvezőtlen folyamatok állnak (népességfogyás, elvándorlás). A ellátórendszer az alapellátásra szorítkozik, egykor pl. Tüdőgondozó is volt a településen, de anyagi, fenntartási okokból 2013-tól Dombóvárról látják el a szolgáltatást. Járóbeteg-szakellátás helyben nem biztosított, ám a város és térsége szempontjából is kedvező, hogy egy mentőállomás kialakítása folyamatban van. A 14 település társulása által létrehozott szociális és gyermekvédelmi intézmény lát el a társulás településein a szociális alapszolgáltatásokat, mely körének bővítése tervezett. A törvényi kötelezettségek és a növekvő igények ellenére szakellátás (idősek otthona) nincs a városban, így ennek pótlása fontos cél. A szociális ellátás pénzbeli, természetbeli formája gyökeres átalakuláson ment keresztül, a település döntésére bízva számos adható támogatást. A települési támogatás az önkormányzatok gazdasági helyzete alapján legtöbb esetben jelképes. Az önkormányzat mindenen módon igyekszik élni a közfoglalkoztatás rendszerével, ezzel segítve a legtöbb esetben hátrányos helyzetű, alacsony végzettségű rászoruló lakosságot.

2.1.3 Gazdaság Sásd gazdasági szempontból (bruttó hozzáadott értéket tekintve) csak a járáson belül minősül éllovasnak, ami hátrányos helyzetű települések gyűrűjében nem jó eredmény, azonban a gazdasági aktivitás, vállalkozási kedv magas. A regisztrált vállalkozások zöme foglalkoztatóként nem jelentős, a legmagasabb 50-249 fős vállalkozási kategóriában mindössze 1 db van a településen. A vonzáskörzet,


110

foglalkoztatási vonzóerő aránylag magas, hisz több százan vállalnak más településről munkát a városban. Az egyetlen nagy foglalkoztatón kívül sok munkahelyet nem teremt a mezőgazdaság, a halászat (víztárolók révén) az adottságok ellenére jelenleg nincs kihasználva. A működő vállalkozásokat tekintve megállapítható, hogy összességében a szolgáltatás, ipar és kereskedelem alkotja a város gazdasági bázisát. Ezen belül a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ág jóval (13%-kal) az országos átlag feletti részarányú. A helyi gazdaságban a 2008-ban kezdődött válság hatása az iparűzési adó bevételek változását vizsgálva csak kismértékben tükröződik vissza, ami leginkább a 66-os út melletti iparterületen időközben betelepült vállalkozásoknak köszönhető. Az elmúlt években a kiskereskedelmi üzletek száma nagymértékben visszaesett, ezen belül a ruházati és élelmiszerüzletek terén drasztikus csökkenés ment végbe. Mivel idegenforgalom gyakorlatilag nincs, ezért leginkább a helyi és környéki lakosok romló gazdasági viszonyait és az otthonaikba visszahúzódást (Internet-hatás) tükrözi, hogy a vendéglátás területén nagyarányú volt a visszaesés. Az elmúlt években több helyi bázisú vállalkozás vett igénybe gazdaságfejlesztési célú EU forrást projektjéhez. Az összesen több százmilliós fejlesztések hozzájárultak a gazdasági szervezetek megerősödéséhez, azonban a foglalkoztatottsági hatások nem látványosak, igaz probléma az is, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő képzettségű helyi munkaerő sem. A további fejlesztéseket/betelepüléseket azonban gátolja, hogy az ipari terület területi bővítése korlátozott, belső úthálózata fejlesztendő. Az önkormányzati gazdálkodásra a racionalitás és a komoly költségcsökkentő létszámleépítés (de még így is a második legnagyobb foglalkoztató), és a lehetőségekhez való alkalmazkodás jellemző. A költségvetésben tükröződtek a feladatátrendeződés (alap-, középfokú oktatás és járási hivatalok által átvett feladatok), támogatás átalakítás (feladatfinanszírozás a szabadon felhasználható normatív támogatás helyett) és adósságkonszolidáció gazdálkodásra gyakorolt hatásai. Az önkormányzat mindazonáltal most gazdálkodását biztonságosabbnak és tervezhetőbbnek érzi. A vagyongazdálkodás terén az utóbbi években megvalósult fejlesztések a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyont jelentősen növelték. A forgalomképes vagyonát a város mára szinte teljesen felélte. A helyi önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenysége az 66-os út menti iparterület kialakításával mára az iparűzési adóbevételek emelkedésében tetten érhető. Az EU forrású önkormányzati projektek közvetlenül leginkább csak a beruházások kivitelezésének időszakában pörgették a helyi gazdaságot, egyébként arra hosszú távú kedvező hatást nem gyakoroltak. Közvetve az infrastrukturális fejlesztéseknek azonban segítik a vállalkozások jobb, biztonságosabb működését. A következő ciklusra gazdaságot (szociális gazdaságot) fejlesztő tervek nagyobb számban jelennek meg és már folyamatban van a helyi piac kialakításának tervezése, amely lehetőséget nyújt a helyi, járási portékák, termények árusítására. A hivatal foglalkoztatáspolitikája racionalizált, az önkormányzat beruházásainál, fejlesztéseinél helyi vállalkozások részvételét próbálja elősegíteni, és a foglalkoztatás növelése érdekében minden rendelkezésére álló közmunka és közfoglalkoztatási lehetőséggel is élt/él (Start Munkaprogram, kulturális közfoglalkoztatás, stb.).


111

2.1.4 Táji és természeti adottságok A térség tájhasználata alapvető változásokon ment keresztül, a szántóföldi termeléshez alapvetően kedvezőtlen adottságok ellenére máig nagy területeket művelnek, míg az erdőgazdálkodás komolyan visszaszorult. Az egykor meghatározó legeltető állattartás ma már zárt telepeken zajlik. A vízfolyások adta halgazdálkodási és/vagy mini-erőművel vízenergia-nyerési lehetőségek, illetve az egykor feltárt termálenergia kihasználatlanok. A táj mozgalmas, országos és megyei tájképvédelemben is részesül. A város teljes lakosságának életében mindez kevés szerepet kap, bár annak ellenére, hogy Hörnyék feletti kisparcellás szőlőterületeken sok a felhagyott telek, az utóbbi időben lelkes amatőrök élesztgetni kezdték a szőlőművelés hagyományát. Természetvédelmi oltalom alatt csak az országosan ”ex lege” védett források és pár helyi természeti emlék áll.

2.1.5 Zöldfelületek Sásdon elenyésző számban találni közcélú, rekreációs, magas esztétikai értékű zöldfelületi elemeket és a meglévőek is pótlásra, felújításra, cserére szorulnak (utcafásítások). A város a zöldbeágyazott jellegét a környező tájnak, és a lakóterületek valamint az intézményi területek ellátottságának köszönheti. A zöldfelületek fenntartásában az egyszerű munkák szaktudást nem igényelnek, ezért a közmunkaprogram keretében rendelkezésre álló emberek egy részét az önkormányzat igyekszik itt foglalkoztatni. Ezzel, ha nem is termelő, de értelmes feladatot biztosítva a sok esetben munkához nem szokott, iskolázatlan, hátrányos helyzetű rétegeknek.

2.1.6 Épített környezet Az épített környezet határozza meg egy település karakterét, és biztosítja a lakóhely, szolgáltatás, termelés vagy éppen a rekreáció helyszíneit. A kivett területek mérete, 22 %-os részaránya jelentős. A városnak a további növekedés (terjeszkedés) nem érdeke, hisz lakossága csökken, megépült területein lévő épületállomány – főleg a régi beépítésű részeken – öregszik, az infrastruktúra fenntartása már most is jelentős teher. A településszerkezet történelmi örökség, melyben az egykori úthálózat máig megmarad, bár a vasút megépülése után a városon belüli súlypontok áthelyeződtek. Mivel a település terjeszkedését három oldalról mélyfekvésű rétek gátolják, ezért a hatvanas évek végétől észak felé, a vasútvonal túloldalán, az ”újtelep”-en történtek beépítések. A hörnyéki rész 20. század eleje óta területei kiterjedésében nem változott, épületállomány összességében itt a legöregebb. Az igazgatási, egészségügyi, oktatás és nevelési intézmények különböző típusú lakóterületekkel, illetve egyéb (egyházi, kereskedelmi stb.) funkciójú épületekkel körülvéve alkotják a városi szövetet. Kifejezett városközpont nem alakult ki. Sásdon a belterület nagyobb részén a családi házas beépítés dominál, ám az épített környezetben jelen vannak egy egészen más karaktert képviselve a tömbtelkes többszintes lakóépületek és azokat kiszolgáló egyszintes gépjárműtárolók is. A belvárosi részbe ékelődő temető, a belvárosi beépítettség befejezetlensége mára megkövült adottság.


112

A Hörnyék feletti szőlőhegyi részeken terepadottságokhoz alkalmazkodó, szabálytalan, rendezetlen telekhalmazán kisméretű présházakat találni. A város nem bővelkedik jelentős számú építészeti értékkel, ami van, azt országos vagy helyi védettség övezi, melyek állapota vegyes (katolikus templom felújítási tervei rendelkezésre állnak, megvalósítása pályázati forrásból tervezett). A település meglévő kulturális öröksége sérülékeny, meg nem újuló erőforrás, amelynek megőrzésére és fejlesztésére a jövőben is nagy hangsúlyt kíván fektetni.

2.1.7 Közlekedés Közlekedési szempontból a település kedvező helyen fekszik. Sásd térségét az európai közlekedési hálózatba az V/C. sz. Helsinki folyosó kapcsolja be (40. sz. vasútvonal). A járás közúti közlekedési hálózatának legfontosabb elemei az északnyugat – délkelet tengelyű 66. sz. főút és az északról érkező 611. sz. út. A 66. sz. főúton dél felé elérhető Pécs és észak felé az M7 segítségével Budapest. A járási településeket a főutakon kívül négy vagy több számjegyű utakon lehet elérni. A település időbeli elérhetőségei már más képet festenek a térbeli elhelyezkedésről. Pécs, mint megye és régiószékhely átlag félóra alatt elérhető közúton, vasúton és háromnegyed óra alatt távolsági autóbusszal, ami megfelelőnek tekinthető. Budapest főváros elérhetősége kedvezőtlenebb, mint a régióközponté, közúton és vasúton körülbelül 2,5 óra, viszont távolsági autóbusszal több, mint 4,5 órás az út átszállással. A járásközpont elérhetősége a járási településekről változó. A legjobb helyzetben fekvő települések a főutak mentén találhatók így ezek gyorsan megfelelő körülmények között elérhetőek. A járás többi települése már rosszabb állapotú utakon, de nem hosszabb idő alatt érhetőek el közúton. Átlagosan 10-15 percen belül gyorsan elérhetőek a községek 4-5 kivételtől eltekintve. Vasúton 4 település van összeköttetésben a járásközponttal. Tömegközlekedési kapcsolat a járatsűrűség és az utazási idő tekintetében a járás némely településével rendkívül gyenge. A 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési ciklushoz kapcsolódóan az országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési fejlesztéseinek indikatív listáján Sásd, illetve a járási települések területét közvetlenül érintően nem található kiemelt fejlesztés. Az elérhetőséget és jelentős gazdaságélénkítő hatást Sásd területén is áthaladó M65‐os autópályának megépítése jelentene, amely jelenleg az OTrT-ben, mint főúti hálózati elem, a Baranya megyei közúti közlekedés infrastruktúrafejlesztési tervében Komló és Sásd között, mint 2020-ig megépítendő főút jelenik meg. Szintén pozitív hatású ország szerkezeti tervén megjelenő M9-es gyorsforgalmi út mely távlatban az ország nyugati és déli részeit kapcsolja össze. A vonatkozó kormánydöntés7 szerint, ennek megvalósítása 2X1 sávos autóútként Kaposvár kelet – Bonyhád kelet szakasza a II. programciklus (munkaütemezés szerint 2017–2020), a Pacsa (M75) – Nagykanizsa – Kaposvár nyugat a IV. programciklus (munkaütemezés szerint 2025–2027) között várható. A településközpontban találkozik a 66. sz. és a 611. sz. főút, melyek meghatározzák Sásd közlekedését. A településen belüli közúti hálózat állapota a főutaktól eltérően erőteljesen felújításra szorul. A település közúthálózata megfelelő sűrűségű. A településen nem üzemel helyi autóbusz hálózat, de a településméret és a népességszám erre nem is ad okot. Autóbusz pályaudvar a központban található, viszont állapota és kialakítása nem 7

A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat alapján


113

megfelelő. A Rákóczi út 20-nál található állomás jelenlegi kialakítása ideiglenes megoldásnak tűnik, nincsenek rendezett viszonyok. Egységes buszvárók se állnak rendelkezésre. A 40. sz. vasútvonal jelenleg jó összeköttetést biztosít a régióközpont és a főváros irányába. Fejlesztése nem várható 2020-ig. A vasútállomás a település központjától körülbelül 300 m-re található. Kerékpárutas fejlesztések nem indultak be, de a következő tervezési ciklusra számos kerékpáros közlekedést segítő elképzelés született.

2.1.8 Közművek A Sásdon élők életkörülményeit, gazdasági lehetőségeit a közmű-infrastruktúra és környezeti állapot alapvetően befolyásolja. A komfortos életvitel feltétele a kedvező közműellátottság, a vezetékes közüzemű közművek rendelkezésre állása. A villamos-energia hálózat és közvilágítás teljes mértékben kiépített. A közvilágítás LED-es korszerűsítése jelenleg nincs napirenden. A település belterületén teljes mértékben rendelkezésre áll a kiépített hálózati rendszeren keresztül az egészséges vezetékes ivóvízellátás. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos fejlesztés folyamatban van. A 2013-as KSH adatok alapján az összes lakás bekapcsolt a vezetékes ivóvízellátásba. A közcsatornás szennyvízelvezető hálózat belterületen teljesen kiépült, rácsatlakozás 80% feletti, gondot a telep kapacitásának kihasználatlansága jelenti. A lakások magas (95%-os) gázhálózati csatlakozási aránya mutatja, hogy a levegőt erősebben terhelő hagyományos szilárd tüzelőanyag kiváltása összességében kedvező. Az utóbbi években azonban a gazdasági okokból egyre többen használnak újra hagyományos, nem vezetékes energiahordozót is, amely kedvezőtlen légköri viszonyoknál rontja a környezeti állapotokat. A közművek elhelyezésénél a föld feletti hálózatok szinte betöltve a föld feletti tereket, egyrészt közvetlenül, a megjelenésük esztétikai hatásával rontják a település arculatát, másrészt helyfoglalásukkal korlátozzák az igényes közterület kialakításának lehetőségét. A város nagy részén (családi házas területek) a szabadvezetékes, földfeletti hálózat jellemző. A felszín alatti a közművek helyfoglalása is korlátozza a felszín feletti terek hasznosítási lehetőségét, a kiépítések a városban is a hazai gyakorlat szerint (nem helytakarékosan) történtek. A felszíni vízelvezetés rendszere kiépült, 2009-ben egy részük fejlesztésre került. A fenntartásban tapasztalható hiányosságok a szélsőséges időjárási viszonyokkal megváltozott csapadékvíz elvezetési igények miatt egyre nagyobb problémát okoznak. A gondot a rendszerek eliszapolódása jelenti, amit csak folyamatos fenntartással lehet kordában tartani. A csapadékvizek befogadóinak (Baranyacsatorna és a Gödrei-vízfolyás) rendszeres karbantartása szintén megoldatlan, záportározók nincsenek, a visszaduzzadás miatt az elvezetés olyakor problémás, belvízfelgyülemlés előfordul. Sásd termálvízkészletét, felszíni vízkészleteit energianyerésre nem hasznosítja, de a megújuló energia hasznosítására mégis van példa, méghozzá pl. a Városháza tetőzetén, ill. a szennyvíztelepen, amelyeknél a villamos energia költségeit csökkenti a kiépített napelem-rendszer.


114

2.1.9 Környezetvédelem A település környezeti állapota jónak mondható, de környezetvédelmi szempontból a szélerózió, vízerózió, nitrátérzékenység és a sérülékeny vízbázisok megkövetelik a gondos, jogszabályokat betartó területhasználatot, hulladékgazdálkodást és szennyvízkezelést. A felszín alatti vizeket a művelésben tartott területeken mezőgazdasági művelésből és nagyüzemi állattartásból (szarvasmarhatelep) származó eredetű terhelések érik, melyek közül az utóbbinak olykor a bűzhatása is zavaró. Az elmúlt évek beruházásai mind a hulladékgazdálkodás, mind az ivóvízminőség-javítás terén korszerű és környezeti szempontból kedvező fejlesztéseket hoztak, amelyek biztonsággal tudják a mostani és a távlati igényeket kielégíteni. A jelenlévő és potenciális környezetszennyezések fejlesztésekkel csökkenthetők, illetve a szennyezésekből következő esetleges időben elhúzódó káros folyamatok megakadályozhatók. Új beruházások (működő állattartó telepek korszerű technológiákkal történő fejlesztése vagy éppen legeltetés istállós tartás helyett, közüzemi hálózatok korszerűsítése, belső úthálózati fejlesztések, megújuló energiák hasznosítása, fásítás stb.) és a szennyvízhálózati bekötések számának további ösztönzésével tud a város és tudnak a városban élők, gazdálkodók leginkább tenni a környezetminőség fejlesztéséért. Mindehhez az elkerülő utak jelentős mértékben hozzá tudnak járulni, ám ez nem városi kompetencia.

2.1.10 Katasztrófavédelem Környezetföldtani adottságok miatt a település jelentős része hajlamos felszínmozgásra, ahol a nem megfelelően tervezett vagy végzett építési tevékenység ezt a jelenséget kiválthatja, ezért az építésföldtani adottságok figyelembevétele elsődleges. A már meglévő épületeknél, az állékonyságot károsító jelenségek kialakulásának megelőzéséhez a csapadékvíz-elvezetés kiépítése, meglévő rendszerek karbantartása csökkenti a kockázatot, de vannak olyan esetek, amikor a bontás (pl. Hörnyéken) a leggazdaságosabb és biztonságosabb megoldás. A mélyfekvésű vízfolyásmedreknél a talajvíz magas szintje és annak ingadozása veszélyes, így ezeken a területeken kerülni kell a beépítést. A település helyi építési szabályzatának vonatkozó előírásainak betartásával megelőzhetőek az épületek, építmények esetleges jövőbeni károsodásai. Sásd ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapján az erősen veszélyeztetett kategóriába sorolt település. A település rendelkezik veszélyelhárítási tervvel és a helyi vízkárelhárítási tervének készítése is folyamatban van. A villámárvizek szempontjából kiemelkedő a település veszélyeztetettsége. Az elmúlt években több alkalommal is szükség volt a településen árvízi védekezésre, ebben a munkában a jövőben a városban létesítés alatt álló katasztrófavédelmi őrs hatékony munkát tud ellátni. A veszélyeztetettség, károk mértéke a csapadékelvezető-rendszer további fejlesztésével és megfelelő, rendszeres karbantartásával (feliszapolódás megszüntetése) csökkenthető.


115

3 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ


116

3.1 A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS 3.1.1 A folyamatok értékelése A 2007-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégiában feltárt helyzetelemzés óta a legtöbb vizsgált területen változások zajlottak. Az új Ötv., a járásrendszer újbóli bevezetése, a kistérségi rendszer és az ott éppen csak kialakult intézményi együttműködések javának megszüntetése, az adósságkonszolidáció, feladatelvonások stb. teljesen átszabták az önkormányzat feladatait, intézményeinek egy részét és gazdálkodási feltételeit. A lezajlott folyamatok intenzitása, a hatás mértéke azonban változó az egyes területeken és olyan változásokra is reagálnak, amik városi szinten nem befolyásolhatók (pl. devizahiteles eladósodottság, kormányzati döntések). A települések közötti kapcsolatrendszerre a folyamatos változás volt jellemző, ami bizonytalansággal és kialakuló majd megszűnő/átalakuló települések közötti együttműködésekkel volt tarkítva, a folyamat nem zárult le. Intézményi együttműködések jöttek létre, majd jogszabályváltozások miatt megszűntek és újak alakultak. A települések a gazdasági kényszer hatására rutint szereztek a hosszabb-rövidebb ideig tartó együttműködések kialakításában, de az anyagi hozzájárulások kifizetése nehézséget okoz, ami sokszor a járásközponton csapódik le. Nagyok a települések közti különbségek, a lemaradóknál egy elszigetelődési folyamat figyelhető meg. A település társadalmában zajló 2009-ben is feltárt tendenciák (népességfogyás, elöregedés) nem változtak. Az elmúlt évek gazdasági, társadalmi változásai a folyamatokat azzal mélyítették, hogy ma már sokan nem csak nem dolgoznak a városban, hanem el is költöznek a településről (pl. ingatlanok árának esése miatt érdemes a munkát nyújtó településen megvenni a fiataloknak az első lakást és ezzel megspórolni a magas bejárási költséget). A település kedvezőtlen korösszetétele alig jelenik meg a leginkább bejáró diákok által látogatott oktatási intézményekben, de mivel a környező települések folyamatai se kedvezőek a gyermeklétszám csökkenő. 2001 óta a képzettségi szintben bekövetkezett javulás a 2011-ben végzett népszámlálás adatainak ismerete alapján mára leszűrhető. A folyamat nem település-specifikus, hanem kisebb-nagyobb eltérésekkel az egész országra jellemző. A megszerzett tudás azonban legtöbb esetben nem a helyi igényeket elégíti ki, egyes foglalkoztató munkaerőhiánnyal küzd, míg a szakképzetlenek, vagy túlképzettek a helyi elhelyezkedés nehézségeivel bajlódnak. A jövedelmi viszonyokban romlás tapasztalható, ami a kedvezőtlen folyamatok összességével magyarázható (pl. szaktudást nem igénylő munkaerőre nincs kereslet, nem jöttek létre munkahelyek, sőt sok megszűnt helyben és az ingázási célvárosokban is /Pécsett, Dombóváron/, sokan az eladósodottsággal küzdenek). A gyermekvédelmi kedvezmény igénylése azonban csökkent, igaz ez többnyire a törvényi változások miatt történt, hisz a hátrányos helyzetűek aránya érezhetően magasabb. A helyben foglalkoztatás tovább romlott, amit jelez, hogy 2001 és 2011 között az amúgy is magas ingázási arány (42%) tovább növekedett (46%). 2001-től a lakásállomány növekedése minimális. A két népszámlálás között azonban komoly minőségi javulás figyelhető meg a komfortosságot tekintve, de a lakások felszereltsége is javult. A társadalmi szegregáció helyi szinten nem jelentett olyan gondot, amelynek feloldására különösebb hangsúlyt helyezett volna a város, bár a problémák felszínre kerületek (Rákóczi u. 38-ban lakók és az itteni leromlott állapotok, feladatukat ímmel-ámmal végző közmunkások, hörnyéki állapotok). A jelen


117

tervezési időszakig nem álltak rendelkezésre a területi lehatárolást segítő adatok, azokra lebontott mutatószámok, emiatt a folyamatok nem értékelhetőek, csak az egész városra jellemző általános elszegényedést és foglalkoztatási gondok erősebb megjelenését lehet valószínűsíteni. Számos máshol bejegyzett szociális szövetkezet kezdett hátrányos helyzetűeket segítő projektbe, de ezek működése erősen pályázatfüggő és pályázati támogatásra koncentráló, egyelőre részleges, rövid távú eredmények vannak. Az oktatás esetében mind infrastrukturális, mind a fenntartókat tekintve változások zajlottak a legutóbbi IVS helyzetelemzése óta. 2010-ben lezajlott az általános iskola felújítása. A korábban kistérségi társulási fenntartással működő iskolák 2013. január 1-én állami kézbe kerültek. A tanulói létszám a 2001-es töredékére esett vissza mind az általános, mind a szakközépben. Az óvoda megmaradt, ill. 2009-től az Sásdi AMK szakmailag önálló intézményegységeként működik. Az óvodai gyermeklétszám csökkent, majd kicsit növekedett 2013-ra. 2011-ben zajlott felújítás után nemsokára zárul egy komplex óvodafejlesztési projekt (2015-ben, 100 millió Ft megítélt támogatás, 100%-os támogatási intenzitás). Az egészségügyi infrastruktúra kapcsán nem voltak megvalósult fejlesztések 2007 óta, rendelőfelújítás szükségszerű. A lezajlott folyamatok egy része anyagi gondokról árulkodik (Tüdőgondozó bezárása). Kedvező, de várostól független nagyobb szintű döntéshozás eredményeként kialakítás alatt van egy Mentőállomás a város területén. Az egészségügyi alapellátás biztosított. Szociális téren voltak próbálkozások a nem ellátott, de szükségszerű kötelező feladat ellátásának biztosítása terén (időskorúak napközbeni ellátása), de a megvalósításhoz ingatlan-felújítás szükséges. A szakellátás formájában tervezett szociális intézmény/bentlakásos otthon létesítése egyre sürgetőbb. A demográfiai folyamatok is alátámasztják, hogy ennek tervei középtávon meg is valósuljanak. Az előző IVS óta eltelt időszakot ezen felül a pénzbeli és természetbeni támogatási formák iránti igények megmaradása, a közfoglalkoztatás felfutása és az ezzel járó problémák megjelenése jellemezte. Kulturális területhez köthetően az előző IVS óta komoly beruházási jellegű fejlesztések történtek, többek között a Sásdi ÁMK megújult (2011-ben, 824 millió Ft megítélt támogatás, 95%-os támogatási intenzitás); a Sásdi Történeti Téka 2012-től helyet biztosít a helytörténeti kiállításnak, de mindamellett tartalomfejlesztés (soft projektek) százmillió forintot is meghaladó támogatási összegben kerültek a városba. Utóbbiak eredménye azonban szinte észrevehetetlen, a kultúra és közösségi területen több szerveződés aktív, de a helyzetelemzés feltárta a lakosság egészén belüli érdektelenséget és motiválatlanságot. Az IVS készítése óta a sportlétesítmények terén az ÁMK Sportcsarnoka jelent minőségi javulást, de az uszodafejlesztés terén is voltak előrelépések, bár a megvalósítás még nem történt meg. A gazdaságban tapasztalt folyamatokat már a helyzetelemzés tükrözi. Nagyobb gazdaságfejlesztő beruházás leginkább a település 66-os út menti iparterületéhez köthető, ám ez foglalkoztatottságra nem gyakorolt nagy hatást, aminek a megfelelő szakemberhiány is oka. Sok ingázó miatt a céltelepülések gazdaságának változásai érezhetőek voltak, hisz a kitettség magas. Ebben a viszonyban a kis foglalkoztatási erőhöz képest nagy lakosságszám miatt, még új munkahelyek megjelenése esetén se várható jelentős változás. Az elmúlt időben a városon belüli nagyobb foglalkoztatásélénkülés a közmunkaprogramhoz és egy-egy projekt erejéig a szociális szövetkezetekhez köthető. Az önkormányzat többek között a több éven át tartó létszámcsökkentéssel, az iparterület elkezdődött


118

benépesedésével (adónövekedés) és az Állami Számvevőszék folytonos felügyeletének és intézkedési javaslatainak betartásával elkerülte a csődöt. Az állami adósságkonszolidáció és feladatcsökkenés, az önrendelkezési jog szűkülése helyi szinten biztonságosabb és átláthatóbb pénzügyi helyzetet teremtett. A helyi gazdasági szereplők fejlesztéseikhez építettek pályázati forrásokra, ám a fejlesztésekhez kapcsolt foglalkoztatás-bővülés jelentéktelen. A 2007 IVS óta is előfordult, hogy az önkormányzat a helyi szabályozási terveket módosította, hogy a vállalkozások tudjanak bővíteni, fejlődni. Az épített környezetben az előző IVS óta eltelt időszakban látványos változásokat az azóta megvalósult fejlesztések értek el. Az eddig említetteken túl az önkormányzati projektek közül a következők jelentősek:   

Napelemes rendszer telepítése a Sásdi DRV telepén 2014-ben (KEOP, 48 millió Ft megítélt támogatás, 85%-os támogatási intenzitás) Belterületi csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése 2010-ben (DDOP, 45 millió Ft megítélt támogatás, 90%-os támogatási intenzitás) Polgármesteri hivatal átköltöztetése, felújított épületbe, közpark fejlesztés 2010-ben (DDOP, 68 millió Ft megítélt támogatás, 90%-os támogatási intenzitás)

Mindezeken felül az épített környezetet is alakították a vállalkozások fejlesztései, amelyekből az 66os út menti iparterületben megépült tömbök jelentenek egy különálló, a mezőgazdasági tákban nem megszokott karaktert. Tájképben idegenül ható ingatlanokat takarófásítás tudná kicsit környezetéhet illeszteni. A lakóépületeknél karbantartását, felújítását nehezíti az általános elszegényedés, ezért a lakásállomány megújulása nem volt jelentős. Az úthálózati fejlesztések közül jelentős közlekedésbiztonsági beruházás volt a 66-os és 611-es csomópontjának átépítése 2011-ben (DDOP, 85 millió Ft megítélt támogatás, 90%-os támogatási intenzitás). Az országos és megyei fejlesztések terén (elkerülő út) nem történt fejlesztés. Az elérhetőséget és jelentős gazdaságélénkítő az M65‐os autópályának megépítése jelenleg az OTrTben, mint főúti hálózati elem, a Baranya megyei közúti közlekedés infrastruktúrafejlesztési tervében Komló és Sásd között, mint 2020-ig megépítendő főút jelenik meg. Az önkormányzati utak, járdák felújítása a forrásokhoz mérten történt. Autóbusz pályaudvar leépült, elhelyezése, funkciói korszerűtlenek, a vasút mellett tervezett fejlesztés elmaradt. Az ivóvíz szolgáltatójában változások voltak az előző IVS óta, az üzemeltetés megoldott. Az ivóvízminőség-javításban kedvező folyamatok zajlottak, amelyek révén jelenleg is folynak a Sásdon és 7 másik településen a kivitelezési munkálatok (KEOP, 365 millió Ft megítélt támogatás, 85%-os támogatási intenzitás). A szilárd hulladékkezelést illetően is komoly változások zajlottak, a szolgáltatás biztosított, de a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt teljesen még nem indult be. Katasztrófavédelmi őrs kialakítása folyamatban. A vízelvezető-rendszerben voltak fejlesztések, de a fenntartás és a befogadó folyamatos karbantartása, illetve záportározó/víztározó megépítésében nem volt előrelépés, ami az egyre gyakoribb heves esőzések, csapadékosabb időszakok miatt érzékelhető problémaként (belvíz, villámárvíz) jelentkeztek.


119

Összességében az önkormányzat által irányítható folyamatok többsége az előző IVS-ben megjelenő szükségletekre részben reagált. A megvalósult önkormányzati projektek az élhetőbb város kialakulását segítették, amelyek többségéhez sikerült EU-s támogatást igénybe venni, illetve jellemzően csak olyan beruházások valósultak meg, amelyekhez voltak külső források. Mindemellett az országban zajló társadalmi gazdasági változások a városi adottságokhoz idomulva visszatükröződtek a helyi közösségben is (elszegényedés, elvándorlás) és ez még mindig negatívabb hatású Sásd esetében, mint minden fejlesztés pozitívuma együttvéve.

3.1.2 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelését szakterületenként, témakörönként elkészített SWOT analízis mutatja be. 3.1.2.1

A településhálózat SWOT-analízise

ERŐSSÉG  járásközponti státusz  van történelmi hagyománya településhálózatban játszott központi szerepnek  nagyvárosok közelsége  vannak az intézményfenntartásban funkcionáló együttműködések  oktatási szerepkörben járásközponti státus LEHETŐSÉG  működőképes településközi összefogások fejlesztése, megtartása

GYENGESÉG  tényleges vonzáskörzet kicsi  periférikus településeket társadalmi/gazdasági leszakadás jellemzi  fejlesztő hatásai nem jelentősek  munkára, iskolára, hivatali ügyintézésre szorítkozó kötelék

VESZÉLY  leszakadó területek kedvezőtlen tendenciája felerősödik  a járáson belül egymást gyengítő fejlesztések valósulnak meg

3.1-1. táblázat: SWOT – településhálózat

3.1.2.2

A társadalom SWOT-analízise

ERŐSSÉG  javuló képzettségi színvonal  a közoktatás minőségi jellemzői jók, szerepköre járási (többség bejáró)  a civilek egy része aktív, tevékeny  nemzetközi (testvérvárosi) kapcsolatok  élő városi és nemzetiségi identitás  egészségügyi ellátórendszer működik  lesz mentőállomás  az önkormányzat él a közfoglalkoztatás rendszerével

GYENGESÉG  fogyó népesség, öregedés, elvándorlás  az iskolázatlanok, túlképzettek helyi foglalkoztatási lehetőségei korlátozottak  iskolákban csökkenő a tanulói létszám (sok helyi is máshova viszi a gyermekét a magas HH és HHH arány miatt)  a szakképzés helyben nem használható tudást ad, a végzettek zöme nem tud a városban elhelyezkedni  nincs kollégium  szegregált területek jelenléte  ellátatlan szociális alapfeladat


120

 nincs idősek otthona LEHETŐSÉG  helyi igényeket kielégítő szakmai képzettség megszerzésének támogatása, ösztöndíjrendszer kidolgozása  bérlakások fejlesztésével a bennük lakók igényszintje is növelhető  a demográfiai folyamatok és igények alapján idősek otthonának tervezett kialakítása

VESZÉLY  kedvezőtlen demográfiai folyamatok felerősödése  szegregált területek megmaradása, társadalmi feszültségek felerősödése  közfoglalkoztatási rendszer megszűnése, ezzel a problémák fokozódása  a kormányzati szociális ágazatot érintő kérdésekben bizonytalanság, újabb ad hoc döntések

3.1-2. táblázat: SWOT – társadalom

3.1.2.3

A gazdaság SWOT-analízise

ERŐSSÉG  magas gazdasági aktivitás, vállalkozási kedv  a település rendelkezik foglalkoztatási vonzóerővel  működő mezőgazdaság a város körül  helyi bázisú gazdasági társaságok megerősödése pályázatok segítségével  stratégiával alátámasztott, racionális önkormányzati gazdálkodás  iparterület jelenléte

LEHETŐSÉG  iparterület fejlesztéséhez területek megvásárlása  szociális gazdaság erősítésével a helyi alacsony végzettségűeknek munkalehetőség biztosítása  geotermia hasznosítása gazdasági célra (pl. üvegház)  felszíni vizek hasznosítása gazdasági célra (halastó és/vagy mini-erőmű létesítése)  vallási turizmus fejlődése egyházi projekt révén

GYENGESÉG  gyenge gazdasági összteljesítmény  egyetlen nagyobb foglalkoztató  sok ingázó, emiatt más városok (Pécs, Dombóvár) foglalkoztatási erejétől, gazdaságától való függés  a gépesített mezőgazdasági termelés kevés embert foglalkoztat  iparterület korlátozott fejleszthetősége  önkormányzat számít a második legnagyobb foglalkoztatónak  felélt piacképes közvagyon  iparterület nem rendelkezik Ipari Park címmel VESZÉLY  önkormányzati gazdálkodást befolyásoló tényezők kiszámíthatatlansága fokozódik  működési hiányt termelő beruházások megvalósítása  pályázati konstrukciók bizonytalansága (önerő hiánya)

3.1-3. táblázat: SWOT – gazdaság


121

3.1.2.4

A táji-, természeti adottságok és zöldfelületek SWOT-analízise

ERŐSSÉG  tájképi értékek  HÉSZ-ben megjelenő szabályozási elemek hozzájárulnak a zöldfelületi ellátottság megmaradásához, fejlesztéséhez  zöldfelületek fenntartásában közmunkások bevonása

LEHETŐSÉG  közmunkások értéktermelő munkavégzése lehetséges a helyi erőforrásokra építve pl. zöldségtermesztés helyi konyhára  zöldfelületi elemek fejlesztése, megtöltése tartalommal , intenzív, magas díszértékű zöldfelületekkel a városi arculat javítása (jelenlegi buszpályaudvar és parkoló helyén igényes közterület kialakítása)

GYENGESÉG  szántóföldi növénytelepítésnek kevésbé kedvező természeti adottságok  megújuló energiaforrások minimális hasznosítása  nitrátérzékenység, víz- és szélerózió, csuszamlás-veszélyes területek  a természeti táj kevés embernek jelent megélhetést, kevés kézben összpontosuló javak  eredetei ökológiai rendszerek felmorzsolódtak VESZÉLY  helyi kiskertes szőlőkultúra kikopik  beruházások, fejlesztések káros hatásai (beépítés növekedése, zöldterület csökkenése)  zöldfelületek kihasználatlanok maradnak, épített elemei tönkremennek (vandalizmus)

3.1-4. táblázat: SWOT - táji-, természeti adottság, zöldfelület

3.1.2.5

Az épített környezet SWOT-analízise

ERŐSSÉG  egyházi kezdeményezésű pályázattal részben megújult értékek (templom, kápolna)  megújult, új és korszerű önkormányzati tulajdon közintézmények (polgármesteri hivatal, iskola, művelődési központ, óvoda)  legtöbb közintézmény akadálymentesített LEHETŐSÉG  szociális bérlakások fejlesztése, a lakók bevonása a munkába  rendelő felújítása  idősek otthonának kialakítása

GYENGESÉG  közigazgatási terület nagyarányú beépítettsége  öregedő épületállomány  szociális bérlakások állapota rossz  rendelő állapota felújítandó  vannak még akadálymentesítésre váró épületek  felemás településközponti arculat VESZÉLY  további területi terjeszkedés  Hörnyék épületeinek teljes leépülése

3.1-5. táblázat: SWOT - épített környezet


122

3.1.2.6

A közlekedés SWOT-analízise

ERŐSSÉG

GYENGESÉG

 minden járási település elérhető helyközi autóbusszal  vasúti kapcsolat, megáll az Intercity  ingyenes parkolás  611-es és 66-os kereszteződése korszerű

LEHETŐSÉG  térség meglévő újainak állagmegőrzése  kerékpárút hálózat fejlesztése  elkerülő út megépítése  új autóbusz pályaudvar létesítése  önkormányzati utak felújítása  gyalogos járdák felújítása, bővítése  kerékpártárolók építése  M9-es gyorsforgalmi út fejlesztése

 gyorsforgalmi utak elkerülik  kiépített kerékpáros hálózat nem található a településen és ehhez kapcsolódó térségi kerékpárút kapcsolatok is hiányoznak  utak rossz minősége  a 66-os főút elkerülőjének hiánya  autóbusz pályaudvar helyzete  kerékpártárolók hiánya VESZÉLY  romló útminőség  országos/megyei települést érintő útfejlesztések nem valósultak meg (elkerülő út, M65)

3.1-6. táblázat: SWOT - közlekedés

3.1.2.7

A közművek SWOT-analízise

ERŐSSÉG  infrastruktúra-hálózatok kiépültek  ivóvízminőség-javítást célzó beruházás megvalósul  a csapadékelvezető rendszer részben fejlesztésre került LEHETŐSÉG

GYENGESÉG  csapadékvíz elvezető rendszerek eliszapolódása  a csapadék- és tisztított szennyvíz befogadók karbantartása hiányos  szennyvíztelep kihasználatlan kapacitása  öregedő közműhálózat VESZÉLY

 közmunkások bevonása az elmaradt karbantartási munkák elvégzésére  csapadékelvezető rendszer további fejlesztése  szennyvíztelep alkalmassá tétele szippantott szennyvíz fogadására

 gazdasági nehézségeinek hatására még kevesebben használnak vezetékes energiahordozót, amely kedvezőtlen légköri viszonyoknál rontják a környezeti állapotokat  kedvezőetlen támogatási, pályázati konstrukciók jelennek meg

3.1-7. táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem


123

3.1.2.8

A környezet- és katasztrófavédelem SWOT-analízise

ERŐSSÉG

GYENGESÉG

 környezet minősége, állapota összességében jó  fejlesztések (hulladékgazdálkodás, ivóvízminőség-javítása)  környezetvédelem helyi és országos szabályozásai kialakultak  készül helyi vízkár-elhárítási terv  katasztrófavédelmi őrs létesül

LEHETŐSÉG  környezet és természetvédelmi, valamint a megújuló energiaforrások támogatottságának növekedésével a forráslehetőségek bővülése és fejlesztések megvalósítása, meglévő rendszerek további korszerűsítése  ár/érték arányos veszélyelhárítás (ha kell bontás)  záportárolók építése a Baranya-csatorna vízgyűjtőjén

 működő nagyüzemi állattartó telep potenciális veszélyforrás  településen átmenő utak mentén magas zajterhelés  vasút közeli lakóterületek zaj-, rezgésterhelés  belvízveszélyes területekre is épültek ingatlanok  löszfal-mozgással veszélyeztetett lakóházak  villámárvízi veszélyeztetettség kiemelkedő VESZÉLY  megyei útfejlesztések elmaradásával a közúti forgalomból adódó lég-, és zajszennyezés további fokozódik  klímaváltozás hatásai növekednek (villámárvizek, aszály)  talajmechanikai, hidrogeológiai adottságok figyelmen kívül hagyása fejlesztéseknél  árvízveszély csökkentő fejlesztések tervezése lelassul, megáll, nem valósul meg (pl. záportározók)

3.1-8. táblázat: SWOT - környezet és katasztrófavédelem


124

3.1.3 A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata

314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet

1/2014 (I. 3.) OGY Határozat OFTK

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

FEJLESZTÉSI TÍPUSÚ TERVEK

RENDEZÉSI TÍPUSÚ TERVEK

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2014-2020 Baranya Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 3/2014. (II.20.) Kgy. határozat

Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2003. évi XXVI. törvény

Baranya Megye Területrendezési Terve 9/2005. (V.12.). Kgy. rendelet, módosította 14/2012. (VI.1.) Kgy. rendelet

Sásd város hosszú távú településfejlesztési koncepciója 143/2003.(X.2.) KTH. számú határozat

Sásd Településszerkezeti Terve 66/2012. (IX.6.) KTH számú határozat

Sásd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 120/2007. (VIII.23.) KTH. számú határozat

Szabályozási Terv

Helyi Építési Szabályzat

8/2004. (VII.12.) önkormányzati rendelet, utoljára módosította 8/2012.(IX.10.) önkormányzati rendelet

Építési Tervek


125

3.2 PROBLÉMATÉRKÉP

3.2-1. ábra: Sásd problématérképe


126

3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK 3.3.1 Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Sásd Város Önkormányzata a 2014 májusában Belügyminisztérium számára küldött adatszolgáltatáskor úgy nyilatkozott, hogy településrészek utcahatáros kijelölését a település méretéből és 10ezer fő alatti lakónépesség számból adódóan nem tartja szükségesnek.

3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú lakosság koncentráltan él együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. Szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A lehatárolás a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A lehatárolás során a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kiválasztása történik meg, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. Azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket, és amelyeken a magánháztartásokban élők száma meghaladja az 50 főt. Járásszékhely és 2000 főnél népesebb településnél a szegregátum, ahol a szegregációs mutató 35%, illetve a fölötti értéket vesz fel. Ahol a szegregációs mutató 30-34%, az szegregáció szempontjából veszélyeztetett területnek számít. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletnek megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban KSH), a Belügyminisztériummal megkötött adatszolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján Sásd városra vonatkozóan is szolgáltatott információt a szegregátumokkal, illetve a szegregációval veszélyeztetett területekkel kapcsolatban. A KSH elvégezte a 2011-es népszámlálási adatokból a város szegregáció-szűrését és megállapította, hogy a kritérium alapján a településen egy szegregált területet lehet beazonosítani, szegregációval veszélyeztetett területek nincsenek jelen (3.3 –1. ábra). A lehatárolás utcahatárosan (tömbszinten) történt. A KSH térképi mellékletei a település belterületén található valódi szegregátumokat és a veszélyeztetett területeket bekarikázás jelöli. A település külterületén a lakott területekre vonatkozó szegregátumok kimutatásra kerültek, de lehatárolásuk, így ábrázolásuk nem történt meg a KSH részéről. A szolgáltatott térképek olyan területeket is megjelenítenek, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de alacsony népességszámuk, vagy intézeti háztartásban élők (pl.: temető) miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A szolgáltatott adatok értelmében az ITS készítés során anti-szegregációs terv készítése szükséges.


127

3.3-1. ábra: Szegregátumok, szegregációval veszélyeztetett területek áttekintő kartogramjai 2011-es népszámlálás alapján Forrás: KSH

Terület lehatárolása, helyzetelemzése: Sásd városa rendelkezik IVS-sel, ám annak készítéséhez KSH szegregációs adatokat nem használtak fel, szegregáció kérdésével a dokumentum nem foglalkozott. A magyarázat az, hogy a stratégia korábban készült, minthogy elkészült volna a kidolgozást segítő útmutató, amely már meghatározta, miként kell vizsgálni az alacsony státuszú lakosság jelenlétét, és milyen KSH adatszolgáltatás szükséges ehhez. Mivel nem állnak rendelkezésre 2001-re vonatkozó területi lehatárolást segítő adatok és azokra lebontott mutatószámok, a most lehatárolt szegregáltnak kimutatott területről nem megállapítható, mindössze valószínűsíthető, hogy 2001-ben is szegregátum lehetett. A kontroladat hiánya a


128

változások számszerűsíthetőségét is megakadályozza, de egyértelmű, hogy az általános társadalmi, gazdasági problémák kedvezőtlenül hatva rontják az alacsony státuszúak foglalkoztatási helyzetét, életkörülményeit, míg a város egészére kimutatott iskolázottsági adatok javulása a lehatárolt területekre is vonatkozik. 1. szegregátum Hörnyék mindkét oldala Gálykúttól délre - Hörnyék nyugati oldala a névtelen utcáig

3.3-2. ábra: Szegregátum 1 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás

Hörnyék egy jellegzetes középkori falu volt, amely még a török hódoltság idején se néptelenedett el. Közigazgatási önállóságát 1936-ban szűnt meg, ekkortól Sásd része, ám morfológiai adottságai miatt megőrizte különállását. A hagyományos egyutcás útifalu a 20. század elejére érte el mai kiterjedését, lakosságának etnikai összetételében a cigányság a kezdetektől dominál. A KSH adatok alapján 35 lakás van a területen (ebből 2 db szociális bérlakás), az érintett lakónépesség száma 86 fő. A korösszetétel a teljes városhoz képest minimálisan, de fiatalabb, ami abból adódik, hogy a városi átlagnál magasabb a gyermekkorúak aránya, az időskorúaké meg szinte azonos. A városhoz viszonyítva kirívóan magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15 és 59 éves népességen belül (49%), és minimális, mindössze 1,7%-os a 25 éves és idősebbek körében a felsőfokú végzettségűek aránya (3.3 – 1. táblázat). A foglalkoztatottsági mutatók a város egészére vonatkozó fejezetben (1.7.1.4) se voltak kedvezőek, ám ahhoz képest még rosszabb a vizsgált területre vonatkozó kimutatás. Nagyon sokan nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel, munkanélküliség magas, de a foglalkoztatottak zöme is csak segéd vagy betanított munkából él. A szegregációs mutató az alaphatárértéket 3,8%ponttal haladja meg. A 2011-es adatok alapján a lakások közel harmada alacsony komfort fokozatú, 8,8%-uk egyszobás. A területen a közvilágítás megoldott, minden alapinfrastruktúra kiépített. A falusias beépítésű területen családi házakat találni, sokuk kifejezetten rossz állapotban van, némelyik épp állapota miatt lakatlan. A löszfal csúszása miatt pár ház veszélyeztetett. Hörnyék egésze funkciószegény.


129

Korábbi anti-szegregációs terv értékelése

A város korábbi anti-szegregációs tervvel nem rendelkezik.

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

Sásd összesen

3237 13,0 61,2 25,7

1. szegregátum (Hörnyék mindkét oldala Gálykúttól délre - Hörnyék nyugati oldala a névtelen utcáig) városhoz képesti 2011-es adatok arány/ eltérés mértéke 86 2,7% 17,4 4,4 57,0 -4,2 25,6 -0,1

13,1

49,0

35,9

13,4

1,7

-11,7

38,6

69,4

30,8

8,9

38,8

29,9

56,1

25,9

-30,2

38,4

61,8

23,4

42,0

66,7

24,7

56,1

73,3

17,2

11,1

34,8

23,7

6,5

13,0

6,5

1365 5,8

35 25,7

2,6% 19,9

4,8

26,5

21,7

3,1

8,8

5,7

3.3-1. táblázat: Sásd Szegregátum 1, 2011-es népszámlálási területi mutatók Forrás: KSH adatszolgáltatás


130

4 MELLÉKLET


131

4.1 PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI SZABÁLYZATRÓL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉS


132

4.2 ÉPÍTETT KÖRNYEZET 4.2.1 Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Azonosító

Lelőhely szám

25065

1

Vázsnokra menő út elágazása

25061

2

Rákóczi u. 13. és 25. között

54481

3

Hörnyék

54482

4

Erzsébet u. 1016.

25066

5

Baranyajenői országút

25064

6

25067 54483

7 8

54484

9

54485

10

54486 25062 25063

11 12 13

Név

HRSZ

EOV Y

EOV X

347, 348/2, 353, 351, 349, 350, 09/1, 09/2 279, 282, 283, 375/1, 355/3, 374/2, 257, 296, 355/1, 278, 280/2, 280/1, 243/2, 244, 355/4, 355/5, 281/1, 281/2, 286, 284/1, 284/2, 285/8, 285/5, 285/10, 285/11, 285/3, 285/2 748, 749/1, 749/2, 749/3, 1263/3, 1264, 1265, 1266, 1267, 1268, 1281/5, 1281/6, 1281/7, 753, 754, 757, 758, 759, 1281/4, 1281/3, 1281/2, 1280, 764/2, 761, 752, 751, 750, 765 18, 19, 20, 21, 89/1, 90/2, 91/1, 91/2, 92, 29, 23, 22/2, 22/1, 15, 114/1, 114/2, 115, 16, 17, 021/10, 86/2, 90/1 054/4, 054/5, 054/6, 054/7, 054/8, 054/9, 054/10, 054/11, 054/12, 054/13, 054/14, 054/15, 054/16, 054/17, 054/18, 054/19, 054/20, 066/6, 066/8, 066/9, 066/10, 066/12, 066/13, 066/14, 066/15, 066/16, 066/17, 066/18, 066/19, 066/20, 066/21, 066/22, 066/23, 620, 621, 622/1, 622/2, 624, 625, 616, 617, 623/3, 630, 623/2, 613, 614, 612, 618, 619/2, 611, 627, 626, 628, 629, 057, 623/1, 619/1, 051, 054/3 359, 360, 361, 363, 364, 365/1, 369/7, 369/9, 369/13

577798

101894

577447

101575

576092

101713

577585

100821

576347

102307

577288

101408

620, 621, 622/1, 622/2, 624, 625 719/2, 720, 721, 774/2, 775/1, 775/2, 781/2 049/10, 049/11, 049/12, 737, 738, 739, 740, 741, 742, 743, 744, 746, 747/1, 747/2, 748, Hörnyék, 749/2, 749/3, 753, 754, 755, 756, 757, 758, 759, Óhörnyék 1263/2, 049/4, 1263/3 85/4, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75/1, 75/2, 76/1, 76/2, 77, 78/1, 78/2, 79, 80, 81/1, 81/2, 81/3, 82, 83, 84/3, 84/4, 85/3, 87/2, 87/3, 87/4, 88, 89/1, 89/2, 90/2, 91/1, 91/2, 92, 94/2, 94/1, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103/2, 103/3, 103/4, 104, 106/1, 106/2, 107, 108, 109/1, 109/2, 42, 49, 50, 51, 52, 53/1, 53/2, 53/3, 53/4, 53/5, 54/7, 54/8, 54/9, 54/10, 54/11, 54/12, 54/13, 54/18, 54/19, 54/20, 54/23, 54/24, 54/25, 54/26, 54/28, 54/31, 54/32, 54/33, 54/37, 54/39, 54/40, 54/41, 57/2, Saasd 58, 59, 62 106/1, 106/2, 107, 108, 109/2, 110/1, 110/2, Sásd-Schloss 111/1, 118 Hörnyék II. 049/4, 049/10 Kenderföldek 027/2, 032/8, 032/9, 033, 034/5, 034/6, 034/7 4.2-1. táblázat: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek listája Forrás: Forster Központ, 2015

576510 576415

102120 101459

576124

101955

577413

101051

577522 576037 577118

101035 102070 99646

Kenderföldek II. Baranyajenői országút II. Hernyek


133

4.2-1. ábra: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek elhelyezkedése Forrás: Forster Központ, 2015

4.2.2 Országosan védett műemlékek és műemléki környezetük

Műemlékek Törzsszám Azonosító 346 1905 347 1906

Cím Név Szent Imre utca 24. Rk. templom Szent Imre utca 24. Nep. Szt. János-szobor 4.2-2. táblázat: Nyilvántartott műemlékek Forrás: Forster Központ, 2015

Helyrajzi szám 226/1 226/2

Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok Törzsszám 346

347

Azonosító

Név

Helyrajzi szám

Rk. templom ex-lege 224/1, 217/4, 217/3, 217/2, 211, 212, 213/1, 213/2, műemléki környezete 214, 226/2 Nep. Szt. Jánosszobor ex-lege 211, 217/2, 217/3, 217/4, 224/1, 224/2, 225/1, 226/1, 21535 műemléki környezete 227 4.2-3. táblázat: Nyilvántartott műemlékek és műemléki környezetbe tartozó ingatlanok Forrás: Forster Központ, 2015 21534


134

4.2-2. ábra: Műemlékek elhelyezkedése Forrás: Forster Központ, 2015


135

4.3 A 2007-ES IVS-BEN MEGHATÁROZOTT VÁROSI CÉLOK ELÉRÉSÉNEK VIZSGÁLATA Érintett témakörök*

A vállalkozások működéséhez közvetlenül kapcsolódó („üzleti”) infrastruktúra fejlesztése Vállalkozások közvetlen fejlesztése, vállalkozások versenyképességének javítása, munkahelyek létrehozásának ösztönzése a versenyszférában A környezet- és természet védelme, környezeti infrastruktúra bővítése

Foglalkoztathatóság javítása, emberi erőforrások fejlesztése

Humán közszolgáltatások elérhetősége, minőségének javítása

Adott témakörbe tartozó IVS cél**

Adott témakörbe 8 tartozó cél elérése

- átállás az új gazdaságra, versenyképesség erősítése

nem valósultak meg az IVS-ben tervezett intézkedések

A cél elérésének hozzávetőle ges értéke (%)***

Adott témakörben megvalósuló érdemi projektek, melyek illeszkedtek az IVS célokhoz

0%

-

 Szennyvíztelepen napelem-rendszer kiépülése  Belterületi csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztése  Ivóvízminőség-javító program  Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Projekt települést érintő fejlesztéseinek megvalósulása  közmunkaprogramon belüli képzések

- koncepciózus városfejlesztés, minőségi kisvárosi miliő

A kiépült, fejlesztett infrastruktúrák segítették a cél elérését. A lakossági komfortérzet növekedett.

75%

- átállás az új gazdaságra, versenyképesség erősítése - társadalmi szolidaritás és helyi identitás erősítése, fejlett infrastruktúra megteremtése - átállás az új gazdaságra, versenyképesség erősítése

munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek növekedése

50%

oktatási intézmények soft típusú fejlesztései segítették a kompetencia alapú

95%

 2010-ben az általános iskola felújítása  oktatási intézmények soft projektjei


136

Intézményfejlesztés, kapacitásépítés

Városi környezet minőségének javítása, közterületrehabilitáció

- intelligens város és kistérség kialakítása, magas minőségű közösségi szolgáltatások biztosítása

oktatást

- koncepciózus városfejlesztés, minőségi kisvárosi miliő

Funkcióbővítő városrehabilitációs projekt megvalósult, város érintett intézményei, közterei megújultak biztonságosabb településen belüli útcsomópont épült ki

intézményfejlesztés, ill, több intézményeknél akadálymentesítés történt 100%

 akadálymentesítések megvalósulása  óvodafelújítás, ill. komplex óvodafejlesztés  Sásdi ÁMK megújulása  mentőállomás projektjének beindulása (külső projekt)  belvárosi rekonstrukció (Polgármesteri hivatal átköltöztetése, felújított épületbe, közpark fejlesztés)

- koncepciózus 85%  66-os és 611-es városfejlesztés, csomópontjának átépítése minőségi kisvárosi  belterületi útfejlesztések, miliő járdafelújítások - társadalmi Kulturális programok, 80%  programok, rendezvények szolidaritás és fesztiválok,  kápolna kialakítás (egyházi helyi identitás rendezvények projekt) erősítése, fejlett  templomfelújítási infrastruktúra tervek/pályázás (egyházi megteremtése projekt) 4.3-1. táblázat: A 2007-es IVS-ben meghatározott városi célok elérésének vizsgálata

Elérhetőség, közlekedési kapcsolatrendszer javítása Természeti és kulturális örökség turisztikai hasznosítása


I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Recommend Documents