I. Jövkép. Küldetésnyilatkozat

I. Jöv kép Olyan intézmény vagyunk, amely aktív kölcsönhatásban áll környezetével, tudatos része annak a társadalmi mikrokörnyezetnek, amelyben m ködik. Sz kebb társadalmi környezetünkhöz igazodunk, annak adottságait, igényeit, lehet ségeit figyelembe vesszük. Nyitottság jellemzi partnerkapcsolatainkat mind a gyermekek , mind a szül k, mind pedig a hasonló intézmények felé. A nevelési feladatok megvalósításához elengedhetetlennek tartjuk a sokszín tevékenységet, így fontos szerepet kap a sokirányú mozgás, az idegen nyelv informatika tanítása. Fontosnak tartjuk a személyes példamutatást, így élen járunk abban, hogy önképzésünkkel megfelel mintául szolgáljunk. Testületünk a mai modern kor igényének megfelel ECDL vizsgát 85%-ban megszerzi. Az ott elsajátított tudást mindennapjainkban alkalmazza. A közismereti tárgyakat is multimédiás rendszerben oktatjuk. Iskolánk f nevel ereje elfogadó légköre, a gyerekek és a feln ttek személyes kapcsolatában, az osztályközösségek integráló hatásában van. Magas fokon élik meg a tolerancia, a másság elfogadásának élményét. Olyan intézménnyé válunk, mely TESTBEN, LÉLEKBEN EGÉSZSÉGES, SIKERES GYERMEKEK ISKOLÁJA

Küldetésnyilatkozat „Aki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít.”

(Kölcsey)

Kölcsey szavai jelölik ki azt az irányt, amelyet intézményünk követ. A részletekben rejlik az egész, a teljesség, mely felé az utat megfontoltan, jól el készítve tesszük meg. Tanulóinknak egy életre szóló ajándékot, útravalót nyújtunk. Felel sek vagyunk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelel en teljesít tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Tanulóink sokoldalú, korszer tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek lesznek megújulásra, önm velésre, pozitív jöv kép megfogalmazására. E célhoz vezet úton vállalunk státuszunknál fogva alapozó feladatokat, biztosítva ezzel annak lehet ségét, hogy a továbbtanulás során a gyermeki személyiség teljessé váljék. Ehhez tanulóinknak nyolc év áll rendelkezésükre, mialatt megismerik sz kebb és tágabb környezetüket, a világot, s az abban zajló természeti és társadalmi jelenségeket. Fontos feladatunk a tudás értékének helyreállítása, megbecsültetése. Megszerzése els sorban szorgalom és kitartás kérdése. Nem kell, nem is lehet mindenkinek mindent azonos szinten tudnia, de mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Legyen elégedett, becsületes ember, haladjon az újabb feladatok, kihívások felé. Célunk megtanítani arra az útkeresésre, ahol megtalálja a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kit zött célig.

1

Pedagógiai hitvallásunk alapja: Minden gyermek egyéniség, s a legnehezebb feladat a másik, a másság tisztelete, meghallgatva, elfogadva a másik véleményét. Tiszteljük, és tiszteljék az embert, a feln ttet, a fiatalt és az id set egyaránt. Elfogadják a társ véleményét, tiszteletben tartják a körülöttük zajló élet erkölcsi normáit. Mindezeket jó légkörben, a tanulót ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük együttm ködve valósítjuk meg. Összegzésül idézzük Descartes szavait: „Nem elég, hogy valakinek jó esze legyen, a f dolog az, hogy azt jól alkalmazza. A legnagyobb lelkek éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre; s akik csak lassan haladnak, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint azok, akik szaladnak, de eltávolodnak az egyenes úttól.”

Pedagógiai alapelvek Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Legfontosabb alapelveink: 1. Komplexitás elve - amely nevelési, oktatási tevékenységünk összehangolását jelenti a tanuló személyiségének harmonikus fejl dése érdekében. 2. Egyenrangúság elve -a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk. Szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevel , szül és nevel , nevel és nevel között. 3. A pedagógus vezet szerepe – a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységünk megszervezésében, személyiségük fejl désének irányításában érvényesül. 4. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. 5. A tapasztalatszerzés elve – az oktatás során figyelembe vesszük a tanulók képességeit, lehet séget adunk a tanuló önállóságának, kezdeményez képességének, kreativitásának kibontakozására. 6. A bizalom elve – minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. A tanulók személyiségének fejlesztése, valamint korszer ismereteiknek, képességeiknek, készségeiknek kialakítása és b vítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket szeretnénk nevelni a ránk bízott gyermekekb l. Ennek érdekében: •

A tervszer nevel és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszer , a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthet alapm veltséget nyújt. 2

•

• • • • • • •

Iskolánk olyan, az emberre, a társadalomra, a m vészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közvetít, amelyek megalapozzák a tanulók m veltségét, világszemléletét, eligazodásukat sz kebb és tágabb környezetükben. Az iskolánk oktató tevékenységének célja, a gyermeki személyiség széleskör fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak és a munkának becsülete és rangja legyen. Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösség iránti tiszteletre, a másság elfogadására. Segítünk tanulóinknak észrevenni, értékelni a jót, felismerni a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Szeretnénk megismertetni tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelked személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza, a szül föld iránti szeretetet – mindezt összhangban az európai értékekkel.

3

II. Az iskola jogállása Az iskola neve: Németh László Általános Iskola Az iskola székhelye: 8000 Székesfehérvár, Salétrom utca 4-6. Az iskola fenntartó szerve: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1. Az iskola típusa: általános iskola Az intézmény évfolyamainak száma: 8 Az intézmény alaptevékenységei: • Emelt szint idegen nyelv oktatása (angol, német) 5-8. évfolyamon egy osztályban • Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer , általános m veltséget megalapozó integrált iskolai oktatása • Kislétszámú fejleszt osztály városi beiskolázással • Napköziotthoni és tanulószobai ellátás. Az intézmény jogállása: jogi személy, önálló költségvetési szerv. Az iskola igazgatója: dr. Szokó Miklósné

4

III. Helyzetelemzés Iskolánk 1978 óta m ködik, elhelyezkedése közlekedés szempontjából kedvez , hiszen központi helyen van városunkban. Beíratási körzete f ként a körülöttünk lév lakótelepet öleli fel, de készséggel fogadunk olyan tanulókat, akik számára Pedagógiai Programunk vonzó. Az alsó tagozat négy éves munkája alapján tehetséggondozó osztályt alakítunk ki az ötödik évfolyamon. Ebben az osztályban emelt szinten tanulják a gyermekek az idegen nyelvet és elmélyedhetnek - a multimédiás termünket kihasználva - a számítógép világában. Tanulóink életében fontos szerepet töltenek be a hagyományok, melyek nagy jelent ség ek, hiszen iskolánk arculatát is mutatják egyben: • • • • • •

Szervezett tehetséggondozás Tömegeket megmozgató rendezvényeink Nyílt órák Táborozások Magasszint sakkoktatás szakköri keretekben Az idegen nyelveket, a társadalom- és természetismereti tárgyakat az Internet és az oktató szoftverek igénybevételével tanítják a szaktanáraink.

Iskolánk 1986 óta végzi mozgássérült tanulók integrált oktatását és nevelését. A város területér l felvételt nyerhet minden sajátos nevelési igénnyel rendelkez tanuló, aki segítséggel (pedagógiai asszisztenssel) el tudja látni önmagát, rendelkezik iskolaérettségi bizonyítvánnyal és szocializálható. Magatartászavaros és részképesség zavarral rendelkez pedagógusok foglalkoztatják, a kislétszámú fejleszt osztályban.

tanulóinkat szakképzett

Iskolánk er sségei: • • • • • • • • • •

Jól felkészült, magasan kvalifikált, hivatásukat szeret , stabil nevel testület Tanulmányi versenyeken elért jó eredmények Magas szint sakkoktatás Jó kapcsolat a szül kkel Er s, következetes követelményrendszer az oktatás és nevelés területén egyaránt Tehetséggondozás és felzárkóztatás Iskolánk fekvése Számítástechnika oktatása - nyelvtanítás A nevel testület rendszeresen vehet részt pedagógiai, szakmai továbbképzéseken (egyre több a másoddiplomás) Pályázatok adta lehet ségek kihasználása

Iskolán gyenge pontjai: • • •

Zsúfoltság: magas tanulói létszám Kevés a férfi nevel Sz kös anyagi fedezet a sokoldalú délutáni foglalkoztatásra

5

Milyen új társadalmi (szül i) elvárásokra számíthatunk? • • • • • • •

Az idegen nyelv magasabb színvonalon (emelt szinten) történ oktatása Minden tanuló tanulhasson számítástechnikát Alacsonyabb osztálylétszámok Több ingyenes szakkör m ködhessen A magyart és a matematikát lehessen csoport bontásban tanítani Gyakorlati tudást tanítsunk Zavartalan napközi ellátás optimális létszámmal

Úgy gondoljuk, az elmondottakból kit nik, hogy iskolánk a jöv ben is képes lesz magas szint nevel -oktató munka ellátására, hiszen ehhez mind a személyi, mind a tárgyi feltételek adottak.

IV. Pedagógiai céljaink, feladataink Neveltségi szint fejlesztése: • Harmonikus személyiséget fejleszt egyéni és közösségi nevelés • Egyén és közösség viszonyának helyes értelmezése Személyiségfejlesztés: • Vegyenek részt tanulóink az iskolai életünk megtervezésében, megszervezésében és ellen rzésében • Tanulói önértékelés fejlesztése Tantárgyi eredményesség javítása: • Szövegértés fejlesztése • Alapm veletek (kompetenciák) biztonságos végzése • BGR tanulói nyomon követési rendszer m ködtetése Egységes mérési, ellen rzési, értékelési, min ségirányítási rendszer kialakítása: • Olyan tudás megszerzése, mely képességeinek megfelel Egészséges életmódra, családi életre nevelés: • Rendelkezzenek megfelel egészségügyi szokásokkal, helyes életmódot alakítsanak ki. • Mindennapos testnevelés megszervezése • Fizikai er nlét fejlesztése Környezetvédelmi nevelés: • Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása Fogyasztóvédelem: • Az alapvet fogyasztóvédelmi tudnivalók ismerete B nmegel zés: • A mindennapi életünk negatív hatásainak ismerete / drog, káros szenvedélyek, b nöz magatartás / • Alakuljon ki benne ezekkel szembeni elutasító magatartás Nemzeti és iskolai hagyományok ápolása, a magyarságtudat er sítése: • A szép felfedezése környezetünkben • Történelmi emlékek meg rzése • Lakóhelyünk megismerése (projektoktatás lásd 1. sz. melléklet)

6

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: • A hátrányos helyzet és veszélyeztetett gyermekek feltérképezése • Megfelel segítség nyújtása a támogató szervezetek segítségével • Folyamatos, naprakész kapcsolattartás a szül kkel Titoktartási kötelezettség betartása • A tanulókkal kapcsolatos magatartási és tanulási problémák tapintatos kezelése Iskolánk munkája akkor eredményes, ha: • • • • • • • • • • • •

• •

Iskolánkban általánossá válik a kulturált viselkedés, az együttélés szabályait elfogadják és betartják. A helyes kommunikációra képesek mindennapjaik során. Tiszteletben tartja az embert, elfogadja a másságot. Az ellen rz ben olvasható elmarasztaló bejegyzések száma csökken, a dicséreteké n . Betartja az iskolai házirendben megfogalmazott szabályokat. Csökken a bukások száma, a gyengén teljesít k eredményei kimutathatóan javulnak. A tisztaság, az ápoltság, az egészség, az edzettség fontossá válik életükben. Környezetbarát módon használja azokat az eszközöket, melyekkel találkozik. Felfigyel a környezetszennyez tényez kre, s életkorának megfelel en részt vállal környezetvéd megmozdulásokban, környezete tisztántartásában. Elsajátítja azokat az alapvet ismereteket, amelyek tudatos fogyasztóvá teszik. Elutasítja az élet negatív hatásait. A nemzeti és technikai kultúra, a társadalmilag elfogadott értékek közvetítése teljesültnek tekinthet , ha a tanulói megnyilatkozásokból ez megnyugtatóan kikövetkeztethet / ünnepségeken való részvétel, közösségben való szerepvállalás, olvasói szokások és gyakoriságuk, állásfoglalások magatartási, erkölcsi kérdésekben/ A tanuló esélyt és megfelel segítséget kap hátrányos helyzetének enyhítésére. A tanulói és szül i panaszok száma minimálisra csökken.

Az iskolában folyó nevel -oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere Mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehet vé. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kit zött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizálását jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevel aktivitásától. Mivel a nevelés céljai között szerepelnek általános és konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok, így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: • igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez

7

•

•

igazodnak a nevel k személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezet i stílusához, igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.

Az eddigiekb l következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja, amely a gyermek pozitív el menetelét szolgálja. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevel -oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítjuk az alábbi módon: 1. A meggy zés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei a) Az oktatás valamennyi módszere (kérdés-felelet, problémafelvetés, problémamegoldás, elbeszélés, magyarázat stb.) b) Meggy zés (szóbeli ráhatás, a tanulók helyes nézeteinek, viselkedésének meger sítése, hibás elképzelések gyengítése, megszüntetése) c) Minta (azoknak a tipikus személyiségjegyeknek a felvázolása, amelyek a viselkedési szabályok elsajátíttatását szolgálják) d) Példa (konkrét emberi cselekedetekben a tanulók elé tárni a követend erkölcsi normákat) e) Példakép f) Bírálat (fontos az olyan légkör, amelyben a hibák és az eredmények elismerése nem vált ki sért dést, irigységet, s nem jelent hátrányt a bíráló számára) g) Önbírálat (a közösség, vagy az egyén önmaga felett nyilvánosan gyakorol a hiányosságok kijavítása érdekében) h) Beszélgetés (alkalomszer , vagy tervezett - lényege, hogy mindkét fél részér l szinte, megért legyen) i) Felvilágosítás (a tanulók érdekl kérdéseire adott válasz) j) Tudatosítás k) El adás l) Vita (állítások és tagadások szembesítése, a tények kiegészítése, helyesbítése, cáfolata) m) Beszámoló 2. A tevékenység megszervezésének módszerei a) Követelés egy bizonyos viselkedés kiváltására. Ennek tartalma eredhet a nevel tekintélyéb l, vagy a tanuló személyiségéb l. Eredmény: képes azonosulni a követeléssel a gyermek. b) Megbízás a tanulói aktivitásra, a kezdeményezésre, a felel sségre, a lelkiismeretességre nevel. c) Ellen rzés, mely a tervezett eredmény és az elvégzett munka összevetése. d) Értékelés az ellen rzés során szerzett tapasztalat elemzése. e) Játékos módszerek különböz életkorokban használható eljárás, fontos, hogy mindig igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz és az adott helyzethez. • funkciós játék • szerepjáték • alkotó játék f) A gyakorlás célja az életkornak megfelel jártasságok, készségek, szokások kialakítása 8

3. A magatartásra ható módszerek A) Ösztönz módszerek a) Ígéret pozitív irányba befolyásoló módszer, amely mindig valamilyen jutalom kilátásba helyezésével igyekszik a kívánt magatartásra bírni a gyermeket. b) Helyeslés a teljesítményt pozitívan értékel rövid, buzdító megnyilvánulás. c) Bíztatás (a gátlásos, önmagát lebecsül tanuló tevékenységét serkent eljárás) d) Elismerés (a figyelemre méltóan pozitív tanulói magatartásformákhoz és jelent s teljesítményekhez kapcsolódó nevelési eljárás) e) Dicséret (a jutalmazás egyik formája – négyszemközti, vagy nyilvános) f) Osztályozás (az értékelés egyik formája, amely a rendszeres, lelkiismeretes munkára, tanulásra serkent) g) Jutalmazás (a helyes cselekvés hajtóereje) B) K é ny sze r í t a) b) c) d)

m óds ze r e k

felszólítás követelés parancs büntetés

C) G á t l á st ki v á l t ó m ó ds ze r e k a) b) c) d) e) f) g) h)

felügyelet ellen rzés figyelmeztetés intés fenyegetés tilalom átterelés elmarasztalás

Eszközök 1. Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket a nyelv segítségével továbbítjuk a) beszéd b) beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c) interjú 2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: a) arckifejezés (mimika) b) szemmozgás c) tekintet d) testközelség e) térközszabályozás f) testhelyzet, testtartás

9

g) mozdulatok (gesztusok) h) kulturális jelzések 3. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a feln ttekt l tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegz dés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok pozitív mintát kapjanak otthon és az iskolában. A) technikák az ön– és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók bels , pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: - fejleszt interjú - fejleszt beszélgetés B) szociális készségfejleszt technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezel készségeinek fejlesztése, illetve a meglév k er sítése: - minta- és modellnyújtás - meger sítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás) - szerepjáték - dramatizáló tevékenység

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztést a következ 4 konkrét pedagógiai feladat köré csoportosítjuk nevel i munkánk során: 1 . A z é r t e l em ki m v el é s e te r é n e l v é g ze n d - A megismerési vágy fejlesztése - A tapasztalati és értelmez tanulás elsajátítása

f e l a dat o k:

2. A segít életmódra nevelés területén elvégzend feladat: - A pozitív szociális szokások kialakulásának segítése 3. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés feladata: - A mintaszer en egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal - A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevel munka során 4. Az alkotóképesség, a kreativitás fejlesztése: - A szabályhasználat képességének fejlesztése - Az iskolán kívüli fórumok egyre hatékonyabb kihasználása - Az önálló ismeretszerzés önfejlesztés igényének képességének er sítése A személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának része, minden osztálytanító és tanár a saját szakterületén és egyéniségével formálja a diákot. A tanórán kívüli iskolai tevékenységek 10

szerepe különösen fontos. A szabadid s tevékenységek összehangolása az ezért felel s pedagógus(ok) kiemelt feladata. Lépései: -

Az önismeret fejlesztése, együttm ködési készség kialakítása, er sítése A személyes észlelés fejlesztése Az értékek tisztelete, megbecsülése Konfliktuskezel képesség fejlesztése Tolerancia Kommunikáció Másokra való odafigyelés A probléma kultúrált megfogalmazása A több szempontú megközelítés képességeinek fejlesztése A demokratikus magatartásformák elsajátítása

Sikeresnek tekintjük személyiségfejleszt tevékenységünket, ha a tanulóink túlnyomó többsége: • Betartja az iskola házirendjében megfogalmazott szabályokat, mert azonosul azokkal • Iskolai kötelezettségeit a pedagógus segít , inspiráló tevékenysége mellett rendszeresen teljesíti • Felszólítás, rádöbbentés, megértetés után törekszik az alapnormák teljesítésére

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos teend k Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakításához, megteremtéséhez elengedhetetlen a közösségfejlesztés. Pedagógiai programunkban az iskola keretén belül m köd tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozunk. Az iskolai közösségek kialakítását a nevel munkánk keretének tekintjük, amely el segíti a tanulók együttélését, lehet séget biztosít alapvet erkölcsi szokások gyakorlására, kialakítására, közvetlenül felkészít a társadalmi beilleszkedésre. A pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai -

A közösséget irányító pedagógus feladata az iskolai élet egyes területeihez (tanóra, tanórán kívüli tevékenységek) kapcsolódó tanulói közösségek megszervezése, tervszer irányítása, fejlesztése. Feladat a tanulói közösségre jellemz , az összetartozást er sít erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A közösségek felel s vezet je az osztálytanító és az osztályf nök (ill. napközis csoportvezet ), akinek mindenr l tudnia kell, aki segít en be tud avatkozni a tanuló életébe, akiben minden körülmények között lehet bízni, és akit l sok érdekes-értékes dolgot lehet tanulni.

11

A közösség kialakításának elemei a következ k: • • •

A tanulók közrem ködésével közös célok kijelölése. (A célok meghatározását a pedagógus úgy irányítja, hogy a hozzájuk tartozó feladatok alkalmasak legyenek a közösségszervezésre, nemes erkölcsi tulajdonságok kialakítására.) A feladatok meghatározása, és megszervezése az életkornak megfelel tanulói közrem ködéssel. A viselkedésformák kialakításában és megtartásában nagy szerepet tulajdonítunk a közösen meghatározott normarendszernek.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos konkrét feladataink a következ k: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló • • • • • • • • • • • • • • •

ismerje meg a társas együttélés azon alapvet szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek megismerje népünk kulturális örökségének jellemz sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szül föld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek legyen nyitott a különböz szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt; becsülje meg ezeket legyen megért a másság iránt, tanúsítson türelmet, együttérzést váljon érzékennyé környezete állapota iránt kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek meg rzésébe, gyarapításába életmódjában a természet tisztelete, a felel sség, a környezeti károk megel zésére törekvés váljon meghatározóvá tudjon társaival és a feln ttekkel is adott témáról, szabatosan kommunikálni az önálló, feln tt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztet tényez it és ezek elkerülésének módjait kapjon hatékony támogatást a káros függ ségekhez vezet szokások kialakulásának megel zéséhez tanuljon meg tanulni legyen képes önellen rzésre, egymás segítésére tevékenysége er sítse a közösséghez való köt dést

A közösségi nevelés színterei • Család • Iskola kiemelked színterei: • osztályf nöki órák • szakórák • napközi • délutáni foglalkozások • szakkörök • sportkörök • iskolán kívüli közösségek (kortárscsoport)

• • • • • •

iskolai könyvtár versenyek, vetélked k szabadid s rendezvények tanulmányi séták osztálykirándulások diákönkormányzat rendezvényei

12

Nevel - oktató munkánk hagyományai 1. Részt veszünk a különböz színt tanulmányi-, sport- és m vészeti versenyeken, bemutatókon, ezekre a versenyekre felkészítjük tanulóinkat. 2. Iskolánk szervez és lebonyolít különböz szint tanulmányi versenyeket. 3. Nevel testületünk tagjai (lehet ség szerint) – pályázatokat készítenek 4. Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, október 23., karácsony, március 15., tanévzáró, ballagás, kirepít bál) A szabadid hasznos eltöltésének hagyományai 1. A tanév els (vagy második) hetében egész napos kirándulást szervezünk iskolánk valamennyi tanulójának a részvételével. 2. A nevel testület tagjai az igazgató által szervezett tapasztalatszerz tanulmányi kiránduláson vesznek részt. 3. Június egyik napján – tanévzárást megel z en – minden osztály az osztályf nök által megszervezett osztálykiránduláson vesz részt. 4. Tanulóink igényeinek megfelel en nyári országjáró, vagy m vészeti tábort szervezünk. 5. Ahogy azt már az óratervünkben rögzítettük, a szabad sáv terhére, a tanulók igényeihez igazodva szakköröket és tömegsport-foglalkozásokat szervezünk. Ha a szabad sáv órakeret tervénél nagyobb igény jelentkezik szakkörökre vagy sportfoglalkozásokra, akkor azt önköltséges tanfolyami keretben valósítjuk meg. 6. A Diákönkormányzat kezdeményezése alapján ezután is szervezünk farsangi bált, moziés színházlátogatást, múzeum- és kiállítás látogatást, túrákat. A programok finanszírozása önköltséges. Megfelel en kialakultnak tekintjük közösségeinket, ha normarendszerünk szinkronban van az iskolai élet alapnormáival, és elemeinek betartása általánosnak tekinthet az osztályon vagy csoporton belül. Eredményünk jeleként értékeljük, ha a tanuló nem kötelez iskolai id ben is szívesen van társaival, ha örömmel jön iskolánkba, ha az általános iskola befejezése után alkalmanként visszatér.

V. A Tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatásaink Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzd tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskola követelményeit. Mivel a nehezen nevelhet séget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek, a problémák megoldásához széleskör társadalmi összefogásra, több személy és intézmény összehangolt együttm ködésére van szükség.

13

A tennivalók zöme két alapvet fogalom köré csoportosítható: 1. Prevenció Azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása el tt az arra illetékes személyek, szervek felfigyeljenek, közbelépjenek és megakadályozzák a gyermekek személyiségfejl désének bármiféle torzulását. 2. Korrekció Ez tartozik f leg az iskolák feladati közé. A már meglév problémák szakszer , azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történ kezelése, a személyiség pozitív irányú átépítése. „Nehezen nevelhet ”: Sz kebb értelemben azokra a gyermekekre alkalmazzuk ezt a kifejezést, akik a közösségbe inadekvát módon, nehezen illeszkednek be. A megnyilvánuló tünetek és az azokat el idéz tényez k szerint alcsoportokat alkothatunk: -

-

Magatartási zavarok A viselkedés kisebb-nagyobb rendellenességei tartoznak ide (szófogadatlanság, szembehelyezkedés a hozzátartozók akaratával, dacreakciók, hazugság, stb.) Társadalomellenes cselekedetek A fiatalkorú b nözés különféle formáját soroljuk ide pl. lopás, betörés, stb. Önveszélyeztet megnyilvánulások A megnyilvánuló tünetek nem a környezet, társadalom ellen irányulnak, hanem els sorban saját maguk ellen. Pl. fóbia, szorongás, különcség, elzárkózottság, gátoltság, hozzáférhetetlenség, stb. Szökés, csavargás Többféle formában és súlyossági fokban nyilvánulhat meg, pl. elkószál, eljátszik. Kóros formája lehet az iskolakerülés (pszichopatia), pariomania (orvosi) Organikus károsodás Idegrendszeri funkciózavarok fejsérülés, agydaganat, epilepszia következtében Iskolai tanulási gondok Pl. koncentrációhiány, képtelen tartósan elfoglalni magát, iskolai fegyelem be nem tartása, specifikus tanulási nehézségek.

Ha a tünetek bármelyike, vagy ezek kombinációja olyan súlyos fokban jelenik meg, hogy az a gyermek szociális és érzelmi fejl dését zavarja, akkor az beilleszkedési zavarnakés magatartászavarnak nevezhetjük. Mindez csak a megel zés útján csökkenthet . A preventív tevékenységben az iskolának kell a vezet szerepet vállalnia. Ezzel kapcsolatban az iskolában tanító pedagógusok feladatai: • • •

Fel kell tárnunk tanulóink körülményeit, személyiségük- és a magatartászavaruk kiváltó okait. Majd a tünetek sokoldalú elemzése után meghatározzuk a problémákat és minden rászoruló tanuló számára egyedi, konkrét korrekciós tervet készítünk az iskolai pszicho-pedagógus bevonásával, ahol számba vesszük a lehetséges megoldásokat. Megkeressük azokat a tevékenységeket, amelyekkel a tanuló energiáit hasznosan leköthetjük. 14

• •

Feltárjuk a problémás tanulóink családi és baráti kapcsolatait, amelyek a beilleszkedési zavarának esetleges hátterében állhatnak. Olyan tevékenységeket biztosítunk számukra, amelyekben sikerélményeket érhetnek el.

A magatartási nehézségekkel küzd gyermekek kezelése A széls séges magatartásformák jelentkezése esetén az els dleges feladat a tanuló személyiségének és az ok-okozati összefüggéseknek a gyors feltárása, majd ezek függvényében az optimálisnak t n eljárás megtervezése: • •

• •

Ha lehetséges az el idéz okokat kell megszüntetni. Biztosítani kell, hogy a testület legalább egy tagja (nem okvetlen az osztályf nök) közelebbi kapcsolatba kerüljön a tanulóval. A valódi nevelést a személyiség aktív és pozitív életszemléletének meg rzésével csak az a nevel végezheti, aki nemcsak kialakította, de meg is tartja a gyermekkel való pozitív érzelmi kapcsolatát. Közvetlen környezetét (osztályát) fel kell készíteni a helyzet kezelésére, segítségüket is igénybe kell venni. Tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, szükség esetén nyomban közbe kell avatkozni.

Amennyiben a körülmények felderítése, az eljárás megtervezése meghaladja er nket, igénybe kell venni küls szakemberek közrem ködését (orvos, pszichológus, stb.) Nem tekintjük célravezet nek, ha egészségügyi, pszichés okok miatt széls séges magatartású tanulót a büntetések sorozatával próbáljuk meg fejleszteni. Nem engedhetjük meg, hogy a széls séges magatartási zavarokkal küzd gyermek lehetetlenné tegye az osztály többi tanulójának normális körülmények közötti nevelését.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek „A nevelés feladata segíteni minden ember személyiségének optimális fejl dését, egyéni sajátosságainak, képességeinek kibontakoztatását.” (Kelemen László) A tehetséggondozás célja, feladata nem lehet más, mint a fent említett idézet – mint alapgondolat. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszer m veltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejl djön egész személyiségük. Az egy osztályba kerül tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböz ek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek sikerrel megfeleljenek. Eltér a tantárgyak iránti érdekl désük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. k a kiemelked képesség ek, potenciális tehetségek. A tehetséges tanuló er sen motivált, könnyen és gyorsan tanul. A tehetséggondozás tulajdonképpen az optimális fejl dés feltételeinek a megteremtése és m ködtetése. Ehhez kell a terv és program. 15

Ennek érdekében szervezzük meg az ötödik évfolyamon, egyéni teljesítmény alapján a tehetséggondozó osztályt. A jelentkezés önkéntes. Els sorban saját iskolánkból alakítjuk a csoportot, de nyitottak vagyunk más terület tanulói számára is. A terhelés a képességeknek megfelel . Biztosítunk plusz nyelvi órákat és a számítástechnikát csoportra bontva tanítjuk. A tehetséggondozásban kiemelt szerep jut a következ területeknek: a) Szakkörök – itt szül i irányításra is számítunk b) Tanulmányi versenyek – amelyek által lehet séget biztosítunk arra, hogy a hasonló képesség gyermekek összemérjék tudásukat. Megtanuljanak küzdeni, növeljék akaratukat, állóképességüket. Iskolánk szervezésében rendezett tanulmányi versenyek: • Sakk • Rajz • Földrajz (Európa) • Honismereti • Játékos sorverseny • A városi kiírásoknak megfelel en rendezzük aktuális iskolai versenyeinket. A városban felmen rendszerben m köd vetélked re az osztálytanítók, szaktanárok késztik fel a tanulókat. Az eredmények elismerése év közben iskolagy lésen, vagy a tanév végén történik. c) Sportversenyek - a fizikai er nlét fejlesztésére kiválóan alkalmasak. A szervezett városi versenyeken részt veszünk. d) Énekkar e) M vészeti tábor, melyet közel egy évtizede hagyományosan megszervezünk (rajz, zenei). A táborozáson felmerül költségeket a szül k finanszírozzák. f) Igazán hatékony tehetséggondozásunk alapja: multimédiás szaktantermünk és jól felszerelt iskolai könyvtárunk.

Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s, a pedagógusok, az osztályf nökök az iskola vezetése összehangoltan látják el a gyermekvédelmi munkájukat. Céljaink: • Az 1997. november 1-t l életbe lépett új gyermekvédelemmel kapcsolatos törvényi el írás értelmében segíteni kell a gyermek családban történ nevelkedését, hogy senki se kerülhessen állami gondozásba a család anyagi helyzete, egészségi állapota, erkölcsi helyzete miatt. • A család nevelési gondjainak csökkentése szakszer tanácsadással. • Az iskolai élet minden területén törekszünk a gyermekeket megillet jogok érvényesítésére. • Preventív tevékenységet folytatunk a tanulók veszélyeztetettségének elkerülése érdekében, illetve segítséget nyújtunk a kialakult problémák megszüntetésére.

16

Feladataink: • Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Gyámhivatallal • A tanulók életkörülményeinek és szociális helyzetének megismerése • Kapcsolattartás a tanulókkal, szül kkel, nevel kkel • Segíteni a rászoruló gyermekeket és szül ket a problémájuk megoldásában • Hátrányos helyzet gyermekeink feltérképezése • Családlátogatások szükség esetén • Környezettanulmány elkészítése (egyéni, családi) • Az érdekelt szül k tájékoztatása a lehetséges segélyekr l és a támogatás célszer felhasználásáról • Tájékoztatás a tanácsadás igénybevételének lehet ségér l és céljáról • Segíteni a gyermeket és a szül t a tanácsadást nyújtó fél megkeresésében • A gyermekek számára olyan szabadid s programokat szervezünk, melyek a családban jelentkez nevelési problémák, hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozza • Szül knek és gyermekeknek tájékoztatók tartása az újabb veszélyeztet körülményekr l (drog, plázajelenség, játékszenvedély, szekták) • Fontos a szül k bizalmának elnyerése, mert csak együtt közösen tudunk eredményt elérni gyermekeink érdekében. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat segít rendszere:

személyek, intézmények

Iskolán belül • • • • •

Igazgató Gyermekvédelmi felel s Osztályf nökök és a tantestület Szül i szervezet Diákönkormányzat

Iskolán kívül • • • • • • • • • •

Fejér Megyei Gyámhivatal Városi Gyámhivatal Családsegít Központ Gyermekjóléti Szolgálat RÉV Ambulancia Fejér Megyei Rend rkapitányság Ifjúságvédelmi Osztály Városi Rend rkapitányság Ifjúságvédelmi Osztály SZETA Alapítványok, karitatív szervezetek Nevelési Tanácsadó

17

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segít program Iskolánk, mely a fogyatékosok, a részképesség-gyengeséggel, nyelv- és beszédfejl dési zavarokkal küzd gyermekek együttnevelését, individuális megsegítését t zte ki célul, komplex fejleszt programot dolgozott ki, melyet helyi szakemberek (szomatopedagógus, logopédus, nyelv- és beszédfejleszt pedagógus) irányításával nemcsak kiemelten, hanem az órákba beépítve is tudnak használni a pedagógus kollégák. A program azokat a gyermekeket érinti, akiket az individuális problémáknak megfelel en a különböz szakért i bizottságok 2 f nek javasoltak az iskolai oktató-nevel munkában. Ezeknek a tanulóknak a száma különösen magas iskolánkban, mivel egyrészt kis létszámú osztállyal rendelkezünk, másrészt felvállaltuk a mozgássérültek, hallássérültek integrált oktatását is. Ezeken túl egyre több gyermeknél tapasztaljuk, hogy már iskolába lépéskor valamilyen lemaradása van az átlagtól, illetve az iskolai évek alatt derül ki a különböz mérték lemaradás. A fejleszt program komplex, átfogó, mely a következ területek fejlesztését t zte ki céljául: • • • • • • •

Mozgásfejlesztés (nagymozgás, finommotorika, graphomotorium, vizuomotoros koordináció, speciális mozgásfejlesztés) Nyelv- és beszédfejlesztés (expresszív, receptív beszéd) Auditív bemeneti információ fejlesztése (észlelés, megértés, figyelem, emlékezet) Vizuális bemeneti információk fejlesztése (észlelés, figyelem, emlékezet) Intermodális integráció fejlesztése Gondolkodási m veletek, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Téri, id i orientáció fejlesztése

Az elméleti részhez egy-egy feltételi rendszert is rendeltünk, mely a konkrét elméleti és gyakorlati-tárgyi eszköztárat tartalmazza. A gyermekekre lebontott egyéni terápia a komplex programból kerül ki: az adott gyermek fejlesztést igényl területének(inek) megfelel en. Ezek jó része beépíthet az órai munkába, 5-10 percet vesz igénybe, illetve differenciált tanítással történhet a gyakorlati megvalósítás. A másik forma a kiemelés, amikor egyéni és kiscsoportos formában gyógypedagógus vezetésével történik a fejlesztése a fent említett két f nek számító tanulónak. (A részletes fejlesztési programot a 2. számú melléklet tartalmazza.)

A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek Az esélyegyenl ség megteremtésének egyik eszköze, mellyel azokat a tanulókat segítjük, akiket tanulmányi szempontból különböz környezeti tényez k gátolnak adottságaikhoz mért fejl désükben.

18

Szociális hátrányúnak tekintjük azt a tanulót, aki : • Tartósan beteg vagy fogyatékos • Három, vagy többgyermekes családban él • Egyedül álló szül által nevelt • Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül • Teljes családban, de létminimumon, vagy az alatt él gyermek. A szociális körülményeket tekintve a hátrányos helyzet adódik: a) a családi mikrokörnyezet gondjaiból b) az „utcai” környezet kifogásolható hatásaiból c) az iskolai körülményekb l Feladataink: • a gyermek és körülményeinek megismerése (helyzetelemzés a tanév elején) • megállapítani, hogy a képességek kibontakozását milyen tényez k gátolják leginkább • meghatározni: mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva • a fentiek alapján az érdekl désnek, képességnek megfelel pozitív hatásrendszert kialakítani, melyben a segítés, a buzdítás-érvelés, a sikerélmény legyen az uralkodó. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: • • • • • • • • • •

családlátogatásokkal, vagy szül i konzultációval (gyermekvédelmi felel s) ismereteket szerezni a család életér l, anyagi, kulturális állapotáról, benne a tanuló helyzetér l szül knek tartott iskolai el adásokkal (pl. szül i értekezletekhez kapcsoltan) segítségnyújtás a nevelésben rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás (iskolaorvos, fogorvos, véd n ) egészségnevelési programok, felvilágosító tevékenység felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése a tanuló beilleszkedését segít tevékenység az iskolai környezetbe (az iskolai hagyományok felhasználásával és a Diákönkormányzat közrem ködésével) el relátó tervezéssel teljessé kell tenni mindenkor a személyi ellátottságot, fejleszteni a tárgyi feltételeket, emelni a tanítás hatékonyságának színvonalát a továbbtanulás irányítása, segítése (széleskör tájékoztatás, felkészít munka) folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tanulók helyzetét a különböz közösségekben – mindezt igen nagy diszkrécióval a szül k anyagi terhelésének csökkentése érdekében biztosítjuk - a törvényi keretek betartásával - az ingyenes tankönyvi ellátást, illetve a könyvtári tankönyvek kölcsönzési lehet ségét.

VI. Egészségnevelési program A testi és lelki egészségnevelés céljai Az egészséges életmód kialakítását úgy kell megoldanunk, hogy az valóban jellemezze tanulóink életét az iskolából való távozás után is. A rendszeres testmozgás, változatos, egészséges táplálkozás mellett a szervezetet károsító szenvedélyekt l való távolságtartást is magában foglalja a nevelés e területe.

19

A testi és lelki egészségnevelés feladatai Egyik legfontosabb feladatunk és felel sségünk a felnövekv nemzedék ránk bízott tagjainak egészséges életmódra nevelésében mutatkozik meg. A társadalom jelenleg a technikai, m szaki, informatikai és pénzügyi ismeretek mindenhatóságát hirdeti. (Talán az idegen-nyelv az, amely más jellege ellenére felveszi a versenyt.) Ezen igények figyelembevétele mellett nagyon fontos az arányok betartása, hiszen az általános iskolának segítenie kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejl dését. • • • • • • •

A test és a lélek harmonikus fejlesztése kiemelt feladat Elengedhetetlen a rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése Nagyon fontosnak érezzük az életmódbeli szokások és a testi-lelki egészség közötti összefüggés felismertetését, alapvet erkölcsi értékek közvetítését, a tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztését. Következetes pedagógiai munkával szeretnénk elérni, hogy a kudarcokat gy jtöget gyermekek számára is pozitív élmények forrásává váljon az iskola. Ki kell fejleszteni tanulóinkban a fegyelmezett és pontos, igényes munka szeretetét, megbecsülését és a felel sségérzetet. A 6 - 14 éves gyerekeknél igen fontos a manualitás szerepe. Kínai közmondás szerint: “Amit hallok, azt elfelejtem, amit látok, azt megjegyzem, amit csinálok, azt megtanulom.” A dohányzás, az alkohol és újabban a kábítószer nagyon felel sségteljes munkát ad a pedagógusoknak, különösen akkor, ha a szül i ház is negatív példával jár elöl. Célunk, hogy hatékony felvilágosító munkával, odafigyeléssel, a gyermekvédelmi szakemberekkel együttm ködve megvédjük tanulóinkat ezekt l az egészség- és személyiségromboló szenvedélyekt l.

Partnerek •

Iskolaorvos, fogorvos, véd n , gondozói szervezetek

•

ÁNTSZ

•

A város sportszervezetei, egyesületei

•

A szül i ház

•

Ifjúság-egészségügyi Szolgálat

Az elsajátítandó ismeretek köre a különböz pedagógiai szakaszokban Bevezet szakasz •

Önismeret: tulajdonságaim, mire vagyok képes, miben különbözöm.

•

Személyi higiéné: a test tisztántartása, szokásrend kialakítása, meger sítése.

•

Fogápolás

•

Öltözködési szokások: réteges öltözködés, fehérnem csere

•

Helyes életmód: tanulás-játék-pihenés helyes aránya

20

•

Környezetünk tisztasága: részvétel a környezetük tisztántartásában

•

Közlekedés: a balesetek megel zése, a gyalogos közlekedés szabályai

•

Helyem a közösségben: ragaszkodás, szeretet, segít készség, illemszabályok

Kezd szakasz •

Önismeret: tulajdonságaim, mire vagyok képes, miért kell betartani a szabályokat

•

Testem, környezetem tisztasága: önállóság a napi tisztálkodásban, öltözködésben (ruhanem váltása, tárolása). Egészség és betegség. A betegség felismerése saját testen, tennivalók. A betegségek megel zése. Részvétel a környezet takarításában, gondozásában a fejlettség, a testi állapot szerint. A hulladékok hatása az emberi egészségére.

•

Helyes életmód, egészséges napirend: ritmusok az életünkben. Élvezeti szerek és káros hatásuk elemi ismeretei

•

Társas kapcsolatok: barátság, érzelmek, pozitív én. A helytelen megítélés, a megismerés fontossága, távolságtartás veszélyt jelent helyzetekben.

•

Közlekedés: a tömegközlekedés szabályai, közlekedés felügyelettel és fejlettségség szerint önállóan

Alapozó szakasz •

Önismeret: serdül kori problémák, a változás okainak ismerete, fokozott figyelem a tisztálkodásra. A serdül kor kozmetikája, öltözködés, esztétikus küls , ápoltság.

•

Egészséges otthon és iskola ismérveik, felszereltség, tisztántartás.

•

Az egészséges életvitel: a fizikai er nlét meg rzése, mozgás, sportolás, rendszeresség. A változatos és helyes táplálkozás, étkezési szokások, reformtáplálkozás. Helyes életvitel, életmód. Veszélyes anyagok, káros szenvedélyek, a drogok és az alkohol káros hatásai. Veszélyhelyzetek kerülése.

•

Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek: biztonságérzet, megbecsülés a családon belül, a baráti kör, fiú-lány kapcsolat.

•

Közlekedés: tömegközlekedés, kockázatok, veszélyhelyzetek, a közlekedésben. Udvariasság és kultúráltság a tömegközlekedésben.

Fejleszt szakasz •

Felkészülés a feln tt életre: önértékelés, önkritika. Jól m köd képességeim, mit tehetek a lemaradás csökkentéséért. A jó testi-lelki közérzet megteremtése.

•

Stressz-kezelés: a különböz pszichés teherbírásból fakadó feszültséggel teli id szak átvészelése, kezelése

•

Egészséges életvitel: táplálkozási tanácsok, a fogyókúra és veszélyei, a nyugodt, rendszeres táplálkozás el nyei, a rendszertelen étkezés eredményei. Korszer ség a

21

táplálkozásban. A lakás tisztasága, a konyhai higiénia. Egészség, sport. Betegség, orvoshoz fordulás, segítségkérés. •

Fogyasztói kultúra: a tudatos fogyasztás, takarékoskodás a pénzzel, a természeti er forrásokkal, az energiával.

•

Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek: tartós kapcsolatokra való törekvés, elfogadás, önmagam elfogadtatása. Bizalmas kapcsolatok, barátságok, szerelmek. Korai szexualitás veszélyei. Baráti összejövetelek, kultúrált szórakozás, széls séges viselkedés, veszélyes magatartás.

A testi és lelki egészségnevelés színterei •

Tanórák

•

Napközis és tanulószobai foglalkozások

•

A tanórákon kívüli szabadid s tevékenységek, könyvtári órák, a szabadban végzett megfigyelések, anyaggy jtések

•

Az iskola falain kívüli programok – tanulmányi kirándulások, túrák, célséták, táborok, erdei iskola, versenyek, egyéb iskolán kívüli rendezvények

Módszerei: •

Szituációs játékok, személyes példamutatás

•

Videofilm vetítés (pl. káros szenvedélyekr l), filmelemzés

•

El adások, viták a drogok és az alkohol káros hatásairól, a serdül kori problémákról

•

Szexuális felvilágosítás biológiatanár, véd n , orvos bevonásával

•

Vetélked k az egészséges táplálkozás témaköréb l

•

Tanulmányi kirándulások, túrák, sportversenyek szervezése

•

Tanulók egészségi állapotának felmérése (az iskolaorvos/véd n javítása – edzettségi programok kidolgozása

•

Szabadid irányítása

•

Csoportos foglalkozások

•

Tanulói pályázatok

segítségével) és

A testi és lelki egészségnevelést segíthetik a szakkörök, táborozások, diákönkormányzati munka, diák sportköri rendezvények, az iskolában helyt kapó egyéb foglalkozások (zenetanulási lehet ségek, sportfoglalkozások), minden, ami képes távol tartani a diákokat a negatív hatásoktól és értelmes, érdekes elfoglaltságot nyújt. Az egészségtani nevelés nem kizárólag a betegségek megel zésének módját tanítja, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevelhet. Az alkotó munka sikerének és örömének biztosításával kell nevelni a diákokat az aktivitásra, önállóságra, emellett fejleszteni technikai gondolkodásukat, szemléletüket, kritikai érzéküket éppen úgy, mint konstruktív képességüket. (3.sz. melléklet: projektoktatás) 22

Mindennapi testedzési program A mindennapos testnevelés olyan komplex tevékenység, amely jótékonyan hat a gyerekek fizikai és mentális fejl désére, s amely szemléletével áthatja az egész iskolát. Szinte minden eddigi korszaknál nagyobb szüksége van erre a fejl désre a felnövekv nemzedéknek. Az egészség-központú gondolkodásba ágyazva a mindennapos testnevelés valóban kifejti áldásos hatását, s ez a hatás nem marad az iskola falain belül. A mindennapos testnevelést azért vezetjük be – túl a törvényi szabályozáson - hogy a tanulmányi terhelés elviselését támogassuk, illetve a testnevelés által is hozzásegítsük tanulóinkat a tanulmányi sikerek eléréséhez. A mindennapos testnevelésben lehet ség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat meger sítsük: legyen er s, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A testnevelés nemcsak ebben az elvontabb értelemben nevel, hanem a testet az életkornak megfelel fejlettséghez segíti. Ha a megfelel életkorban nem kapják meg a szükséges mozgást a tanulók, azt többé nem lehet pótolni. Cél: • • • • •

Egészséges, bels igényb l fakadó mozgással rendelkeznek. Öröm számukra a mozgás és a sport. Életmódjukra jellemz , hogy sokat járnak sportolni, túrázni. Napköziben és az iskolai szünetekben bels késztetésb l különféle mozgásokat végeznek. Helyesen kezelik a sikert és a kudarcot.

Feladat: • • • • • • • • • • •

A testnevelés, a mozgás megszerettetése A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése Rendelkezzenek munkabírással Megfelel keringési és légz szervi terhelés biztosítása Tanuljanak meg veszíteni és nyerni Gyakorolják a kollektív szellemiséget Tanulják meg a testi, lelki higiéniát Magatartási problémáikat tudják feloldani a mozgás által Élménnyé váljon a testedzés A teljesítményeket fokozatosan növelje A tanulók szokták meg, hogy a testedzés a napi életvitel elhagyhatatlan eleme

A mindennapos testnevelés programja: • •

Órarendbe épített heti 3 testnevelés óra évfolyamonként Szervezett, délutáni sportfoglalkozások a tömegsport keretén belül o Szivacslabda játékok o Játékos sorverseny o Atlétika o Kosárlabda o Kézilabda 23

o Foci o Torna o Röplabda Azon tanulóink, akik nem vesznek részt ezeken a külön szervezett foglalkozásokon, számukra a napközi biztosítja a játékos, egészségfejleszt testmozgást, azokon a napokon, amikor nincs órarendi testnevelés órájuk. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezése (52§(9) alapján): Rendelkezésre álló keret (a választható órák 20%-a): 26,48 óra. Felhasználása: • 5-8. osztályig 12 óra beépítve a tanítási órákba (választható óra). • A fennmaradó 15 órát az iskolai sportköri foglalkozások veszik igénybe A sportfoglalkozások célkit zései: Rendszeresen szerepeljen a mozgásanyagban • Légz torna • Gimnasztika ( gerincjavító, koordináció fejlesztése) • Keringést, légzést segít mozgás (gyaloglás, futás) • Játékos mozgások (fogójáték, kidobó stb.) • Sportjátékok (labdarúgás, kosárlabda, röplabda, tollaslabda, asztalitenisz)

kézilabda,

A sportfoglalkozások helyszínei: • Tornaterem • Aula • Kondi terem • Kinti sportpályáink A játékos testmozgást, ha az id járás engedi, szabadban kell megszervezni napközis kollégáinknak, a tanítási óra és a napközis tanórai foglakozás között. A tanulók fizikai állapotának mérése, értékelése: Iskolánkban évente 2 alkalommal, sszel és tavasszal felmérjük tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésére részben Dr. F. Mérey Ildikó, f iskolai docens által kidolgozott módszert alkalmazzuk. Méréseink: 1-2. évfolyamon:

40 m síkfutás célbadobás kislabdával helyb l távolugrás

3-4. évfolyamon:

60 m síkfutás célbadobás kislabdával helyb l távolugrás 600 m síkfutás

24

5-8. évfolyamon:

COOPER teszt: 12 perc alatt a lehet leghosszabb táv lefutása. Helyb l távolugrás páros lábbal: az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Fekv támasz: vállövi- karizmok er - és állóképesség mérése. 60 m futás: robbanékonyság mérése.

5-6. évfolyam:

400 m futás: közepes iram mérése

7-8. évfolyam:

600 m futás: közepes iram mérése.

Az értékelés mennyiségi mutatókkal szóban, illetve írásban történik a tanév végén.

Könnyített testnevelés, iskolai sportkör Az iskolai testnevelés és sportolás f funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdekl déséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel gazdagítsuk és fejlesszük tanulóink mozgásm veltségét, pótoljuk az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességeiket fejleszti olyan szintre, hogy azok alkalmassá teszik ket a kés bbi hatékony mozgásos-cselekvés tanulásra, sportolásra, kielégítik a tanulók mozgásszükségletét, fejlesztik mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvet mozgás- és feladatmegoldó képességeiket. A követelmények mozgósító hatása a testnevelés tanításunkban akkor érvényesül, ha azok tanulóinkat er feszítésre késztetik, de nem kilátástalanságra. Ezt csak differenciált követelményekkel érhetjük el. Gondoskodunk a kötelez tanórai foglalkozások keretén belül a könnyített testnevelés megszervezésér l. A tartásjavító preventív gyakorlatok rendszeres, következetes, és tudatos használatának megel z hatása van a káros elváltozások kialakulásában. Fontosnak tartjuk, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lév tanulóink is érezzék: tiszteletben tartják személyiségüket, segítik hiányosságaik felszámolását, értékelik igyekezetüket, fejl désüket. A koordinációs képességek szenzitív id szakában történ fejlesztésével (mely megközelít leg 12 éves korig tart) tudjuk javítani tanulóink esélyegyenl ségét. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások tekintetében is. A NAT követelmények el térbe helyezik azokat a sportági tevékenységeket, amelyekben a részvétel önmagában is élményt nyújtó. Ugyanakkor számolunk a verseny jellemformáló erejével is. Az iskolai sportkör a tanórai nevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakra és az iskolán kívüli versenyekre. A tanulók képességeinek fejlesztésére indított sportköreink: kosárlabda, kézilabda, torna, röplabda (5-8. osztályok) játékos sorverseny, atlétika, labdajátékok (1-4. osztályok). A testnevelés és a sportolás sajátos eszközeivel hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink életigenl , az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezel személyiséggé váljanak. Olyanokká, akik ismerik motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját ismerik és igénylik a mozgásos játék, versengés örömét. Megbecsülik társaik teljesítményét, 25

cselekvés biztosak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kultúrált, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit, és rendszeres aktivitás életmódjuk részévé válik.

Fogyasztóvédelmi nevelés Az „1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemr l” egyebek között a fogyasztók oktatásáról is rendelkezik. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a feln tt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. Oktatásunk célja: • •

Fogyasztói kultúra és a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése. Szül k és a helyi közösségek együttm ködésének bevonása az iskolai programokba.

Feladataink: A./ Az általános iskola befejezésekor ismerniük kell és saját életükre alkalmazni a következ fogalmakat: • Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás • Ökológiai fogyasztóvédelem • Környezettudatos fogyasztás • Fenntartható fogyasztás • Preventív, megel z fogyasztóvédelem B./ Készségek fejlesztése • Kritikus gondolkodás • Egyéni és csoportos döntéshozás • Problémamegoldás C./ Tisztában legyenek az áruk: min ségével, mennyiségével, összetételével, szavatosságával, származásával. Elsajátítandó ismeretek köre: • • • • • • • • • •

Mi a fogyasztóvédelem? A fogyasztóvédelem hazai fejl dése Min ségügyi szabályozás Fogyasztóvédelmi szervezetek Termékfelel sség Vásárlói jogok Szavatosság Jótállás Néhány ágazat sajátos szabályai: gyermekjátékszerek, villamos m szaki termékek, élelmiszerek Reklámok napjainkban

26

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szül k lehetnek a legfontosabb segít ink. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért fontos a szül k, a családok bevonása a nevelési folyamatainkban. Legnehezebb helyzetünk a kialakult, bevés dött negatív fogyasztóvédelmi szokások korrigálásakor van. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban • • • •

Jól beépíthet k az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba a kapcsolódó tartalmak (technika- áruismeret, matematika-banki számítások, fizika-mérések, stb.) Tanórán kívüli tevékenységek (vetélked k, versenyek) Iskolán kívüli helyszínek felkeresése tanulmányi séták során (piac felkeresése, bankok látogatása) Az iskola fogyasztóvédelmi m ködése, az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszereink, melyeket fontos, hogy minél többször alkalmazzanak napjainkban helyi és globális problémákon keresztül: • • • • • • • •

Interjúk, felmérések készítése az emberi vásárlási szokásokról Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Döntéshozatalok Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgy jtés, adatfeldolgozás Szimulációs játékok Szituációs játékok

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejl dik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelel magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ám ennek során gyermekeink megismerik a fogyasztási javakat, szolgáltatásokat, megtanulják hogyan viselkedjenek a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti er források védelme mellett.

Környezeti nevelési program Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a feln tt életre megfelel ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következ célok megvalósítását tartjuk szem el tt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. A környezeti nevelés céljai: •

A környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg!

27

• • • • • • • •

Er sítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! Szakórákon minden lehet ség megragadása a környezeti nevelésre A pedagógusok, a feln tt dolgozók és a szül k legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjeszt i! Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése. Takarékoskodás a vízzel és a villannyal. A tanulók ismerjék meg sz kebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat! Legyenek a tanulók környezetük, szül földjük védelmez i! Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét!

A környezeti nevelés feladatai: • • • • • • • • • • • • •

A helyi tantervben és a tanmenetekben megjelölni a konkrét feladatokat, módszereket A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre Természetvédelmi versenyekre felkészítés Projektek kidolgozása (hagyományok, városunk történelmi emlékei) Képzések, továbbképzéseken való részvétel, szül i értekezleten az adott aktuális témákról tájékoztatás Tisztasági rjárat szervezése (DÖK). Papírgy jtés megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása. A víz és a villany felhasználásának rendszeres, majd alkalmankénti ellen rzése. (Ügyelet) A természetben végzett szemlél dés, vizsgálódás, kutatómunka. Kiállítások (nyári táborokról), vetélked k szervezése (jeles napok) Téli madáretetés megszervezése. Szakkönyvek, video-anyagok és CD-k beszerzése, internet-hozzáférés biztosítása (multimédiás szakkör) a tanulók önálló ismeretszerzéséhez. Kitüntetett szerepe van e sokféle környezetben a digitális világnak, a SULINET Digitális Tudásbázisának, az Internetnek.

A környezeti nevelés akkor teljesül: •

• • • • • •

Ha az iskolai élet egészét átfogja: o Átdolgozott tanmenetek o Több környezeti nevelési tartalom o Változatosabb tanítási-tanítási módszerek A széttagolt ismeretek összekapcsolódnak (tantárgyon belül és tantárgyak között), a gyerekek örömmel vesznek részt a projektekben A feln ttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak Javul az iskola tisztasága Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpög csapok, égve felejtett villanyok Ha ismeri környezetét, jobban szereti, köt dik hozzá és megóvja

28

• • • • •

Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályf nöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szül föld értékei. A tanuló köt dik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. Egyre több gyerek kér feladatot, tart kisel adást, „sürög-forog” a könyvtárban, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböz versenyeken.

Jöv kép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szül k azért választják iskolánkat, mert a diákok harmonikusabb, stressz-mentesebb körülmények között tanulnak. Ha diákjaink aktív, kezdeményez szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet terjesztésében. A környezeti nevelés színterei iskolánkban A) Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelel környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Az élményszer tanításra törekszünk. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. B) Nem hagyományos tanórai keretben • • •

A tanév során minden osztály erdei túrán vesz részt. A VVSI Sporttelepen ismerkedhet a vízi sportokkal. Különféle múzeum- látogatásokat szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része.

C) Tanórán kívüli programok • • • • • • • • •

A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (Pl. megyei környezetismereti verseny, Herman Ottó Verseny, Teleki Pál földrajz-földtan verseny, stb.) Különböz akciókban veszünk részt (papírgy jtés, madáretetés) Jeles napok (Madarak- és Fák Napja, Föld Napja) megünneplése Kiállításokat rendezünk (pl. nyári táborokról, jeles napokról) Évente rendezünk iskolanapot, ahol diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. A Sóstói tanösvény bejárása Az érdekl d k számára nyári tábort szervezünk az évente meghatározott helyszínnel (önköltséges alapon) Diákpályázatokon veszünk részt Rajzpályázatokon veszünk részt. 29

VII. A szül , tanuló, iskolai pedagógus együttm ködésének formái,

az együttm ködés továbbfejlesztésének formái

A Diákönkormányzat feladatköre a). A diákönkormányzat feladatait a diáktanács látja el évenkénti munkaterv szerint, egyeztetve az iskolai munkatervvel "A tanulók közösségére vonatkozó" 62.§ 63.§ alapján. b) Az iskolai versenyekr l, vetélked kr l, szemlékr l a Diáktanács véleménye alapján a nevel testület dönt együttm ködve a munkaközösség vezet ivel. c) Egy tanítás nélküli munkanap programjáról a Diáktanács dönt. d) A diákönkormányzat érdekeit a nevel testületben a diákönkormányzat feln tt vezet je képviseli. A diákönkormányzat dönt: A 62. § (2) alapján: A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevel testület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségvisel ik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A 63. § (3) alapján: a diákönkormányzat - a nevel testület véleményének kikérésével - dönt saját m ködésér l, a diákönkormányzat m ködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és m ködtetésér l. A diákönkormányzat véleményezi: A törvény 63. § (5) alapján: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény m ködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. - A tanév rendjének meghatározásánál: egy tanítás nélküli munkanap programját, - a Házirend összeállítását, - a M ködési Szabályzat a tanulókat érint kérdéseit, - a választható órák, programok megválasztását, - a tanulókat érint kitüntetéseket, jutalmazásokat, fegyelmi ügyeket, - a társadalmi és környezetvédelmi munkaakciókat, - a tanulóközösséget érint pénzeszközök felhasználását. A diákönkormányzat javaslattev jogköre: Kiterjed az iskolai élet minden - a tanulókat érint - területére. A diákönkormányzat egyetértési joggal rendelkezik: A 64.§ (2) alapján: Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érint következ kérdésekben: a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és m ködési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

30

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. (3) alapján: Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A szül k közösségének szervezetei: • •

Az osztályok szül i munkaközösségei, az iskolai szül i választmány (E szervezet a törvényben meghatározott módon képviseli és érvényesíti a szül k érdekeit) • A Teljes Élet Alapítvány m ködését irányító kuratórium A gyermek nevelésének két f színterén az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvet fontosságúnak tartjuk a szül kkel való harmonikus, jó viszony kialakítását, ápolását. A tanár-szül kapcsolatnak kölcsönös bizalmon, szinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szül kkel egyetértésben és együttm ködve tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: • • •

Tájékoztatni kell a szül ket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott pedagógiai módszerekr l Ugyanakkor mindezekr l ismernünk kell a szül k véleményét, hiszen bármennyire jól átgondolt egy pedagógiai program, az nem valósítható meg a szül k egyetértése nélkül Alkalmat kell biztosítani a szül knek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvev i, közrem köd i és segít i lehessenek.

A kapcsolattartás és információ átadás módjai: szóbeli szül i értekezletek fogadóórák nyílt tanítási napok családlátogatás (szükség esetén) SZMK és kuratóriumi ülések

írásbeli üzen -tájékoztató füzet (1. évf.) ellen rz könyv iskolai hirdet táblák, tájékoztató szórólapok plakátok (pl. óvodában)

Szül i értekezletek Célja: közös feladatok, célok megtervezése, id pontok egyeztetése, a felmerül problémák megvitatása. Kapcsolatteremtés iskola – szül , illetve szül – szül között. Ideje: tanévenként 2 alkalommal (szeptember, február), a tárgyhó els hétf jén és keddjén olyan id zítéssel, hogy a többgyermekes szül k lehet leg minden szül i értekezletre eljussanak. Fogadóórák Célja: a szaktanárokkal való egyéni beszélgetés során véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, eredményeir l, kudarcairól, a problémák okairól, viselkedésér l, a szül és a pedagógus elképzeléseir l. Ideje: a szül i értekezletek közötti hónapokban, a tárgyhó els hétf jén 17 órától.

31

Rendkívüli fogadóóra Sürg s probléma felmerülése esetén mind a szül , mind a pedagógus kezdeményezheti, bármely id pontban tartható, melyben az érintett szül és a pedagógus el zetesen megegyezett. Nyílt nap Célja: A leend els osztályosok szülei betekintést nyerhetnek az iskola bels világába, megismerhetik a leend els s tanítók személyiségét, munkáját és módszereit, ezáltal próbáljuk könnyebbé tenni számukra az elképzeléseiknek megfelel tanítók kiválasztását Ideje: Az iskola éves munkatervében meghatározott id pontokban tavasszal. Családlátogatás Szükség esetén a gyermek osztályf nöke és/vagy a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus végzi. Tapasztalatairól tájékoztatják az igazgatót, esetleg a Gyermekjóléti Szolgálatot, Gyámhivatalt, Jegyz t. Iskolánk gondot fordít arra, hogy a szül k id ben, alaposan tájékozódjanak intézményünk életér l, m ködésér l. Ezt a célt szolgálja az a tájékoztató kiadványunk, amelyb l már a leend els osztályos tanulóink szülei is megismerheti iskolánk arculatát, segítve ket az iskolaválasztásban. Igény esetén lehet séget biztosítunk a szül knek arra, hogy gyermekükkel együtt aktívan részt vegyenek az iskola által szervezett sport- és szabadid s programokban (színházlátogatás, kirándulások, kerékpártúrák, táborok, stb.), valamint bevonjuk ket több iskolai rendezvény lebonyolításába (pl. farsang). A szül kkel való jó kapcsolat kialakítására és elmélyítésére lehet séget ad az iskolánkban hagyományosan minden évben megrendezésre kerül szül -pedagógus bál, ahol jó hangulatban, szabad, kötetlen beszélgetések során ismerhetik meg jobban egymást az érintettek.

Szül kkel szembeni törvényi elvárás A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIY. Törvény, melyet a 2003. LXI. Törvény módosított – és b vült. Ezek a szabályozók teljes mértékben egyeznek a mi elvárásainkkal. Iránymutatásai nagyon természetesnek t nnek minden gondoskodó család számára. Nincs egyetlen bekezdés sem benne, aminek teljesítése nehézségekbe ütközne (a-g szakasz). Elvétve kell erre emlékeztetni szül t – ezt az osztályf nök, gyermekvédelmi felel s, valamint az igazgató együttesen teszik. Megjelenik ezzel szemben a túlféltés, túlaggódás is, amely figyelmet érdemel a gyermek egészséges fejl dése érdekében.

32

Hátrányos megkülönböztetés tilalma A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 4. § (7) bekezdés utal e tiltásra. A 2003. LXI. tv., amely az el bbi módosítása – nagy pontossággal megjelöli, milyen cselekedetek min sülnek hátrányos megkülönböztetésnek, esetleg zaklatásnak (ugyanezen 4. § 8-11. szakasza). A 12. bekezdés arra is korrekt választ ad, milyen teend k nem min sülnek hátrányos megkülönböztetésnek. A 13-14. szakasz a hátrányos megkülönböztetés következményeinek orvoslásáról rendelkezik. A törvény minden sora egyértelm . Minden intézkedés a közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke kell, hogy legyen a mi iskolánkban is (15. bek.) – beleértve valamennyi körülményt – így a többi gyermek érdekét is.

Tanuló mindenek felett álló érdeke Alapelv: „A közoktatás szervezésében, irányításában, m ködtetésében, feladatainak végrehajtásában közrem köd k döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.” Kt. 4. § (15) Minden tanulónak egységesen biztosítjuk: • • • • • • • • • • •

a megfelel színvonalú alap-szolgáltatásunk ne jelentsen számára anyagi terhelést megkapjon minden segítséget, mely szükséges tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. az egyéni felzárkóztató programokon, szakkörökön keresztül sikeres legyen felzárkóztatása, illetve tehetséggondozása a méltányosság elve érvényesüljön az osztályozásban, értékelési rendszerünkben. a rendszeres egészségügyi felügyeletet a véd n , az iskolaorvos, iskolai fogorvos segítségével jogai gyakorlását a DÖK-ön keresztül, képvisel i útján részt vegyen az érdekeit érint döntések meghozásában a megfelel tájékoztatást az t érint kérdésekben, jogai gyakorlásában családja anyagi helyzetét l függ en a szociális támogatások lehet ségeit tájékoztatást kapjon az t érint kérdésekr l és hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz családja anyagi helyzetét l függ en kérelmére – indokolt esetben – kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényez figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehet ségek közül számára legkedvez bbet választva döntsenek.

33

VIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke Nevel testületünk – a szakmai munkaközösségek aktív közrem ködésével – megalkotta azon felszerelések jegyzékét, melyek meglétét feltétlenül szükségesnek tartja iskolánk pedagógiai programja, a fent vázolt pedagógiai feladatok sikeres teljesítéséhez. Természetes, hogy pedagógiánk fontos részét képezik szakmai feladataink, melyek helyi tantárgyi terveinken keresztül valósulhatnak meg, így ez a jegyzék tartalmazza a kerettantervekhez igazított helyi tantárgyi tanterveink sikeres megvalósításának felszereléseit, eszközeit is. A jegyzéket iskolánk pedagógiai programjának 4.sz. mellékletében helyeztük el, azonban szerves részét képezi pedagógiai programunknak.

IX. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevel és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az els , a második és az ötödik, hatodik évfolyamon, majd ezt követ en felmen rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógia program érvényességi ideje 5 tanévre - azaz 2004. szeptember 1. napjától 2009. augusztus 31. napjáig - szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevel testület folyamatosan vizsgálja. • A nevel k szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem m ködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2009-2010. tanév során a nevel testületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjed - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell. III. A A pedagógiai program módosítása l . A pedagógiai program módosítására: • a törvény változása; • az iskola igazgatója; • a nevel testület kisebb csoportja (minimum 10 f ); • a nevel k szakmai munkaközösségei; • az iskola szül i szervezete • az iskola fenntartója tehet javaslatot. 34

2. A szül k és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskola szül i szervezetén, illetve diák-önkormányzati képvisel k útján az iskolavezetésnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevel testület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követ tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdekl d számára megtekinthet . 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következ személyeknél, illetve intézményeknél tekinthet meg: • az iskola fenntartójánál; • az iskola igazgatójánál; • az igazgatóhelyetteseknél; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevel i szobájában „A” és „B” épület

35

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2004. év … hó ... napján tartott ülésén véleményezte, egyetértett a benne foglaltakkal és elfogadásra javasolta. Kelt: Székesfehérvár, 2004. ... ... _______________________________ az iskolai diákönkormányzat vezet je

2. A pedagógiai programot a Szül i Szervezet iskolai vezet sége a 2004. év ... hó ... napján tartott ülésén véleményezte, egyetértett a benne foglaltakkal és elfogadásra javasolta. Kelt: Székesfehérvár, 2004. ... ... ___________________________ az iskolai szül i szervezet elnöke

3. A pedagógia programot a nevel testület a 2004. év ….. hó ... napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Székesfehérvár, 2004. ... ... ________________________ igazgató

36

Helyi tanterv

37

Összesített óraterv 1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

8

8

8

8

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

2

Matematika

5

5

5

5

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

Testnevelés

3

3

3

2,5

alapóratervi órák összesen:

20

20

20

22,5

Választható órák: Idegen nyelv

2

Testnevelés

0,5

Osztályf nöki

1

Választható összesen: A tanuló napi terhelése:

Magyar Angol/német Matematika Történelem Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Számítástechnika Technika Testnevelés Osztályf nöki alapóra összesen Választható Testnevelés Angol/német Számítástechnika Matematika Rajz Természetismeret A tanuló napi terhelése

20

5.évfolyam teh.g. 4 4 2,5 3 4 4 2 2 2 2

20 6.évfolyam teh.g. 4 4 2,5 3 4 4 2 2 2,5 2,5

1 1,5 1 1 2,5 1 22,5

1 1 1 1 2,5 1 22,5

1 1 1 1 2,5 1 22,5

1 1 1 1 2 1 22,5

0,5 0,5

0,5 2 1

0,5 0,5

1 2 1

2

1,5

22

24

7.évfolyam teh.g. 4 4 3 3 3 3 2 2

8.évfolyam teh.g. 4 4 3 3 3 3 2 2

1,5 1,5 1,5 2 1 1 1 0,5 2 1 25

1,5 1,5 1,5 2 1 1 1 0,5 2 1 25

1,5 1,5 1,5 2 1 1 1 0,5 2 1 25

1,5 1,5 1,5 2 1 1 1 0,5 2 1 25

1

1

1

1 2 1 1

1

1 2 1 1

27

30

27

30

0,5 0,5 24

26

24

26,5

38

A képzéshez engedélyezett összes óraszám tervezése a 2006/2007-es tanévre

évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8. összesen:

osztály a b c d a b c d a b c d a b c d a b c a b c d a b c d a b c d

alapóra 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 25 25 25 25 25 25 25 25 687,5

választható 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2,25 2,25 2,25 2,25 5,6 5,6 5,6 5,6 5,6 5,6 5,6 7,5 7,5 7,5 7,5 7,5 7,5 7,5 7,5 132,4

egyéni fejl. 8% Közgy.hat.5% 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1,6 1 1,6 1 1,6 1 1,6 1 1,8 1,1 1,8 1,1 1,8 1,1 1,8 1,1 1,8 1,1 1,8 1,1 1,8 1,1 1,8 1,1 1,8 1,1 1,8 1,1 1,8 1,1 2 1,25 2 1,25 2 1,25 2 1,25 2 1,25 2 1,25 2 1,25 2 1,25 55,0 26,4

összesen 23,6 23,6 23,6 23,6 23,6 23,6 23,6 23,6 24,6 24,6 24,6 24,6 27,7 27,7 27,7 27,7 31,1 31,1 31,1 31,1 31,1 31,1 31,1 35,8 35,8 35,8 35,8 35,8 35,8 35,8 35,8 901,3

Sajátos nevelési igény tanulóink számára 24 órát biztosít ezen kívül még az önkormányzat. Az egyéni fejlesztésre biztosított 12% (52§(11)) a 2010/2011-es tanévben lép életbe.

39

évfolyam 1. 2. 3. 3. 3. 3. 4. 4. 4. 4. 5. 5. tehg. 5. 6. 6. tehg. 6. 6. 7. 7. tehg. 7. 7. 8. 8. tehg. 8. 8. össz.

Szabadon választható órák 1-8. évfolyam

matematika

idegen nyelv csb.

természetismeret

technika csb.

számítástechnika csb.

Osztályf nöki

testnevelés

rajz

2 2 2 2 1 1 1 1 0,5 2 0,5 0,5 2 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1

0,5 5 3

0,5 0,5 0,5

2

5 0,5 0,5 0,5

3 2

5

18,5

3 32

1

8

5 3

1,5

0,5 0,5 3

1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 1 1 1 0,5 1 1 14

1

1

1

1

4

1 2 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 19

4

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1 14

0,5 0,5

1

összes óra

2 2 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 3,5 11,5 6,5 3,5 12 3,5 6,5 4,5 12,5 4,5 7,5 4,5 12,5 4,5 7,5 119 40

A választható tanórák (52§ (11)) 3. évfolyamon: idegen nyelv heti 2 óra 4. évfolyam: osztályf nöki óra heti 1 óra 5-6. évfolyamon: idegen nyelv heti 0,5 ; illetve 2 óra (emelt szint) 5. évfolyam: rajz 0,5 óra/hét (sima osztályok) 6. évfolyam: természetismeret 0,5 óra/hét (kivétel: tehetséggondozó) 5-6. évfolyam: testnevelés 0,5-0,5 óra/hét, illetve 1 óra/hét (emelt szint) 7-8. évfolyam: matematika 1 óra/hét 7-8. évfolyam: idegen nyelv 2-2 óra emelt szinten 7-8. évfolyam: technika 0,5-0,5 óra/hét (kivétel a tehetséggondozó) 7-8. évfolyam: testnevelés 1-1 óra/hét 5-8. évfolyam tehetséggondozó osztályokban számítástechnika 1 óra/hét. Minden tanév végén tájékoztatjuk a szül ket választható tantárgyainkról. A szül i (tanulói) igényeket figyelembe véve minden évben felülvizsgáljuk a választható órák felhasználását, s így igazítjuk a tantárgyfelosztáshoz. Amennyiben indokolt, a megfelel változtatásokat év elején megtesszük. Egyéb (52§ (3)) 4. évfolyam: nyelvi csoportbontás, ha az osztálylétszám és a tanulók összetétele (sajátos nevelési igény tanuló) indokolja 5-8. évfolyam: nyelvi csoportbontás évfolyamszinten technika csoportbontás számítástechnika csoportbontás osztályonként Fels tagozat: énekkar heti 2 óra Sportköri foglalkozások: heti 15 óra Szakköri órák: 23 óra (rajz, történelem, multimédiás, természetkutató, számítástechnika, dráma, stb) felmért igény szerint, a választható órák maradék keretéb l biztosítva, mely osztályok és évfolyamok között átcsoportosítható. Közgy lési határozat alapján 24 óra áll rendelkezésünkre tanévenként a sajátos nevelési igény tanulóink fejlesztésére. 52§ (11) 1-8. évfolyam: heti 2 óra felzárkóztató foglalkozás osztályonként (a tehetséggondozó osztályok kivételével) 6. évfolyam: tehetséggondozó osztály heti 1 óra tehetséggondozás természetismeret tantárgyból

41

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve

A Németh László Általános Iskolában a nevel -oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk az oktató munkához, amelyet az Oktatási Miniszter tankönyvvé nyilvánított. Néhány tantárgy esetében a nyomtatott eszközökön túl más igény is felmerülhet: tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb. Az egyes osztályokban különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a nevel k szakmai munkaközössége határozza meg az iskola helyi tanterve alapján, és a nevel testület fogadja el kötelez érvény nek. Ezekr l a kötelez taneszközökr l a szül ket szül i értekezleten tájékoztatjuk. Az iskolában megrendelt tankönyveken kívül minden más taneszköz beszerzése a szül kötelessége a tanév megkezdéséig. A taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következ szempontokat veszik figyelembe: • • • •

Feleljen meg a taneszköz az iskola helyi tantervének El nyben kell részesíteni azokat az eszközöket, amelyek több tanéven keresztül használható. Taneszközök használatában stabilitásra kell törekedni, vagyis tankönyvcsaládot váltani a tanév folyamatán nem lehet. A taneszközök ára lehet leg legyen összhangban a min séggel, kivitelezéssel.

Az iskola törekszik arra, hogy pénzügyi lehet ségeihez mérten az iskolai könyvtár számára több példányban a használatban lév tankönyvcsaládot megvásárolja, és ezeket a tanulók is igénybe vehessék.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1-3. évfolyamon évfolyamismétlésre történ utasítás csak a szül kezdeményezésére, kérésére történhet, kivétel, ha az évfolyamismétlésre a tanítási órákról való távollét miatt van szükség. A felzárkóztatásra szoruló tanulók egyéni fejlesztésben részesülnek. A tanuló az iskola 5-8. évfolyamába akkor léphet, ha az el írt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A 4-8. évfolyamon az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” min sítést, a következ tanévet megel z augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 42

Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén kett nél több tantárgyból szerez „elégtelen” min sítést, az évfolyamot ismételni köteles. Magasabb évfolyamba történ lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, illetve tehet, ha: • • • • •

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az el írtnál rövidebb id alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt, ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át meghaladja

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következ k: • 1-2. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika • 3. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika, környezetismeret • 4. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv • 5-6. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, idegen nyelv • 7-8. évfolyamon magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, idegen nyelv

II. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatásnak lényeges szerepe van a visszajelzésben, a tanulók tudásának értékelésében, a szül k tájékoztatásában és a továbbhaladás lehet ségében is. Visszajelzés nekünk, hiszen lényeges, hogy tisztában legyünk az ismeretek elsajátításának mélységével és a fennálló hiányosságokkal. Tájékoztatást, értékelést jelent mind a szül knek, mind a tanulóknak, de jelent séggel bír a motivációban is. Ha a tanuló a sikert önmagának (képességének, tehetségének, szorgalmának) tulajdonítja, akkor maga a siker büszkeséggel tölti el, s pozitív énképpel, megfelel önbizalommal lát hozzá a következ feladatokhoz. Ez offenzív tanulási magatartás, mely a tanulót további, fokozott tanulási er feszítésre készteti. A beszámoltatás eredménye a továbbhaladást vagy meger síti, vagy a hatékonyság érdekében gátat szab neki. A legcélravezet bb oktatási stratégiánk: el ismeretek hiányosságainak pontos diagnózisát felzárkóztatási szakasz követi, élve a differenciálás hatékonyságával. A tanulóink számára így lehet ség nyílik hiányosságai pótlására.

43

Írásbeli számonkérési modellünk: Továbbhaladáshoz szükséges törzsanyag

Diagnózis

Ismétlés(felzárkóztatás)

Újabb diagnózis

Kiegészítés (tehetséggondozás)

= A tanulók újabb esélyt kapnak egy-egy ismeret, témakör elsajátítására, elmélyítésére.

Írásbeli beszámoltatási formáink: • • • • • • • • •

kérd ív (tényekre, véleményekre, motívumokra irányuló) teszt röpdolgozat házi dolgozat esszé témazáró megértést ellen rz megértést gyakorló év eleji, félévi, év végi felmér k

Tantárgyankénti megoszlás: A formák váltakozásával jelen van a humán és a reál tantárgyakban. A készségtárgyak egy részénél nem lehet, de nem is kell írásbeli számonkérését alkalmazni. Célunk e tárgyak tanulása közben esztétikai élményszerzés, személyiségformáló reprodukció.

44

Írásbeli beszámoltatások rendje: Évfolyam Mit? 2-3-4. diagnosztizáló mérés magyar nyelv- és irodalom, matematika 3-4. helyesírás 1-4. félévi szintfelmér k 2. szorzótáblák 4. matematika és magyar szintfelmér k 2-3-4. helyesírás, tollbamondás 2-3-4. matematika: fejszámolás, m veletek 1-4. év végi szintfelmér k 1-4. differenciált tesztek

Mikor? szeptember

Kik? tanítók

november január április május

igazg.h., mkvez., tanítók tanítók igazg.h., mkvez., tanítók igazg.h., mkvez., tanítók

május május

igazg.h., mkvez., tanítók igazg.h., mkvez., tanítók

május negyedévenként

tanítók tanítók

5., 6., 7., 8. évfolyamok ellen rzése, értékelése Tantárgy

nyelvtan

irodalom matematika

történelem földrajz fizika biológia kémia

Mit értékel? szintfelmérés

Mikor? 5.o. szeptember

helyesírás

3 alkalommal

nyelvtan vizsga néma és ért olvasás fogalmazás szintfelmér

8.o. május

vizsga témazárók

8.o. május évente 3

írásban írásban 5 fokú skála

témazárók

témaösszefoglaló után

írásban 5 fokú szaktanár skála Szóban (tételek) „Vizsgabizottság” 5 fokú skála (szaktanár és mk.v.) igazg.h.

1 választott tantárgyból vizsga

5.o. szeptember 5.o. szeptember 5.o. szeptember

júniusban

Hogyan? írásban a 4.oszt. év végi követelmények alapján írásban 5 fokú skála írásban 5 fokú skála szóban és írásban írásban írásban

Ki? szaktanár

szaktanár és mk.vez. ig.h., mk.vezet szaktanár szaktanár szaktanár ig.h.,mk.vez., szaktanár szaktanár

A számonkérést megel z id szakban a munkaközösségen belül évfolyamszint megbeszélés, mely kiterjed az írásbeli produktumára: • formájára • az érintett anyagrészre • az anyagrész mélységére • az értékelés módjára (pontozás, globális értékelés) • az értékelés bekerül-e a naplóba 45

Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Iskolánkban fontos cél, kiemelt feladat, hogy tanulóinkkal megszerettessük a tanulást. A tudás érték, megszerzéshez szükséges a kitartó munka - megbecsült fogalmak legyenek számukra! Pedagógusaink nagy odafigyeléssel követik nyomon minden tanuló fejl dését. A gyerekek otthoni felkészülése egy céltudatos, tervszer fejleszt munka része. Nem akarjuk tanítványaink terheit növelni, inkább hatékony, korszer módszerekkel és eszközökkel segíteni szeretnénk ket, ezért az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének és ellen rzésének id tartalma az el készít szakaszban maximum 45 perc, a kezd szakaszban maximum 60 perc. A tanítás-tanulás folyamatában különös tekintettel kell lennünk: • az életkori sajátosságokra • egyéni adottságokra, képességekre • a fejl dés ütemére • a tantárgyi követelményekre Összehangolt, egyéni fejleszt feladatokkal, differenciálással kell törekednünk arra, hogy tanulóink elérjék képességeik optimumát. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezet és kezd szakaszában a magyar nyelv- és irodalom, a matematika és a környezetismeret tantárgyak keretében, az alapozó és a fejleszt szakaszban a készségtárgyakon kívül minden tárgyból szükségesnek tartjuk az otthoni szóbeli és írásbeli feladatok megoldását. Az alapvet képességek és készségek elsajátítása és fejlesztése mellett kiemelten fontos az önálló ismeretszerzés, a különböz tanulási technikák megtanulása, gyakoroltatása is. Ügyelnünk kell a bels motiváció megtartására, figyelembe kell vennünk az eltér munkatempót, fejlettségi szintet. Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat szerves része. Változatos formában kell segítenie a megértést, elsajátítást, gyakoroltatást, esetenként az el készítést. Az írásbeli feladatok jellege • • • • • • • • • • • • •

az írás megtanítása lendületes írás, esztétikus íráskép kialakítása a helyesírás gyakoroltatása válasz tankönyvi, munkafüzeti kérdésekre vázlatkészítés önálló fogalmazások színezések az órai munkához kapcsolódó, analóg módszerrel megoldható feladatok matematikai alapm veletek megszilárdítását szolgáló gyakorlatok szöveges feladatok rajzos, kiegészítéses munkák könyvtári kutatások, gy jtések, megfigyelések lejegyzése esszékészítés 46

A szóbeli tanulás szempontjai A szóbeli tanuláshoz világos, egyértelm szempontokat kapnak tanulóink. Ismertetjük velük a mérések várható id pontját. Elegend id t adunk a felkészülésre. Az elsajátítandó ismereteket megjelöltetjük, a gyerekek mindig tudják mit kell megtanulniuk, gyakorolniuk, elolvasniuk. Segítséget kapnak a gyakorlás mikéntjére is. A tanulás elvárt alapja A tanulás elvárt alapja ismert, konkrét dokumentum. A tananyag, tanítványaink számára kézbe vehet tankönyvekb l, munkafüzetekb l, megjelölt segédanyagokból, tanórai vázlatokból tanulható meg. Lehetséges eszközök a tanulás megkönnyítéséhez A tanulást megkönnyít eszközök tára egyre b vül. A kisiskolás konkrét szemlélete, er s vizualitása megkívánja a színes és változatos manuális eszközök, mércék, játékos feladatlapok használatát. Remek lehet ség a m vel dési intézmények látogatása, az audiovizuális eszközök és a számítógépek használata. Otthoni felkészülés gyakorisága A pedagógus a gyermekek napi terhelhet ségét szem el tt tartva, a szóbeli és írásbeli tantárgyi feladatokat összehangolva jelöli ki. Az egyéni fejlesztést figyelembe véve, hangsúlyt kell fektetni a hangos olvasásra, a szövegtartalom felmondására, a nyelvi kifejez készség, a számolási és logikai készség fejlesztésére. Ezért pénteki napokon – lehet ség szerint – inkább szóbeli feladatot kapnak a tanulók. Minden tanítási napra szükségesnek tartjuk az otthoni felkészülést, kivétel ez alól az szi, a tavaszi és a téli szünet. Az otthoni felkészülés ellen rzése Tanítványaink munkáit változatos módon, rendszeresen ellen rizzük (tanítói-tanári ellen rzés, tanulói önellen rzés, csoportok ellen rzése, felel sök, stb.). Munkáik megfelelnek-e formai szempontból? Tartalmi szempontból: a tanulók megértették-e a tananyagot vagy gyakorolni kell még? A hibákat javítjuk, javíttatjuk. Az otthoni munkák min sítése Legtöbbször a pozitív meger sítést szolgálja. A min sítés személyre szabott, szóbeli és írásbeli értékelést is tartalmazhat. Rámutat az elért eredményre, jelzi a további tennivalókat.

47

Számonkérés formái Írásbeli számonkérés fajtái • • • •

írásbeli felelet: röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gy jt munka. Szóbeli felelettel egyenérték ek. írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai munka értékelése (füzetben, munkafüzetben). Az értékelés módját a tanár határozza meg témazáró dolgozat: feladatait a tanító, tanár állítja össze (nincs ilyen értékelés: testnevelés, technika, rajz, ének-zene tantárgyakból.) diagnosztizáló teszt (regisztrációs lapon tanulónként, feladatonként hibaszám jelölése)

Szóbeli számonkérés • • •

1 és 2. évfolyamon nincs szóbeli számonkérés (kivéve memoriterek) 3.és 4. évfolyamon természetismeret és magyar irodalom tárgyakból tartjuk fontosnak a szóbeli számonkérést. 5-8. évfolyamon reál és humán tárgyakból egyaránt megkívánjuk a szóbeli összefügg feleletet.

A számonkérés során törekedni kell a megfelel légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak (segít kérdések). Lehet séget kell adni a javításra. A gyerekeket meg kell tanítani az önértékelésre.

A tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének, min sítésének formái A tanulók min sítésének alapja a NAT ismeret- és követelményrendszere, valamint a tanulók önmagukhoz viszonyított fejl dése. Az érdemjegyek megállapításának alapja a helyi tantervben is megfogalmazott továbbhaladási feltétel, a követelmények minimum szintje. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szül számára. Az értékelés els dleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés képességét. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: • az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére • a fejl dés a korábbi teljesítményhez képest • a tanórai és tanórán kívüli magatartásra • a szorgalom és ezen belül a felkészülés és felkészültségre, a feladatvállalás és feladatvégzésre A számszer min sítés „mértékegységei” A hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan:

48

A tantárgyak esetében jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Alsó tagozatban meglév • • • • •

egységes értékelési rendszerünk átváltási szabályai: 100% -91%-ig: jeles (5) 90% - 80%-ig: jó (4) 79% - 65%-ig: közepes (3) 64% - 40%-ig: elégséges (2) 39% - 0%-ig: elégtelen (1)

Helyesírás (tollbamondás) értékelése: • 0-5 hibapontig: jeles (5) • 6-10 hibapontig: jó (4) • 11-18 hibapontig: közepes (3) • 19-28 hibapontig: elégséges (2) • 29 hibaponttól: elégtelen (1) Alapm veletek értékelése (húsz alapm velet esetén): • 0-1 hibapontig: jeles (5) • 2-3 hibapontig: jó (4) • 4-5 hibapontig: közepes (3) • 6-7 hibapontig: elégséges (2) • 8-20 hibapontig: elégtelen (1) Fels tagozatban a tantárgyakon belül a munkaközösségek által elfogadott egységes átváltási szabály szerint értékelünk, mely függ: • a tantárgy jellegét l • a tananyagtól • a követelményszintt l (minimum, optimum) • a készségtárgyaknál a tanulók adottságától, sajátos nevelési igényét l. magatartás min sítésénél példás jó változó rossz

szorgalom min sítésénél példás jó változó hanyag

Érdemjegyet kaphat a tanuló • • •

Szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszer ) Írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró, nagydolgozat) Önálló kisel adásra 49

• •

Óraközi, tanórai munkára Tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre

A tanuló szóbeli feleleteinek/teljesítményének értékelése a teljesítéssel egyidej , nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntet ” érdemjeggyel nem torolható meg. Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelez a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amir l a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: - témazáró dolgozat (14 nap) - írásbeli felelet „röpdolgozat” (egy héten belül) Egy tanítási napon egynél több témazáró dolgozat nem iratható. A szaktanár a témazáró dolgozatok id pontját köteles 3 nappal el re közölni a tanulókkal. A tanulót a szorgalmi id szakban az osztályozó értekezletig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának lehet sége (a javítási lehet séget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt). Az el re bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írni. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megsz nését követ második napon pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az el re bejelentett dolgozatírásról, a pótló dolgozatot a szaktanár által kit zött id pontban köteles megírni; ez esetben a feladat nehézségi foka lehet magasabb (a szaktanár döntését l függ). Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehet ség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának id pontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amir l a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehet ség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. A tanulók a tanév els napjaiban megismerkednek a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a min sít félévi/év végi osztályzatok. Az érdemjegyek nem egyenérték ek. A témazárók, összefoglaló jelleg teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóba meg kell különböztetni más érdemjegyekt l (piros színnel)! Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgy esetén sem lehet egy félévben háromnál kevesebb érték osztályzatoknak is. A félév/tanév végén a fejl dési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai Az évközben kapott érdemjegyeket az ellen rz be is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidej leg.

50

Az osztálynaplóba való bejegyzésnél a hangsúlyozott jegyek (felmér k, témazárók) piros színnel kerülnek beírásra. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és min sítésének követelményei A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejl dését, a szocializáltság elérését. A gyermekek személyiségfejl dése, szocializáltsága, attit dje, fejl désének ellen rzése több területen, színtéren és módszerrel követhet nyomon. Területei aktivitás, együttm ködés tanórán és tanórán kívül

Színterei a tanórán, a tanórán kívül (napköziben küls programokon, játékban, sportban, vetélked kön), a családban együttélési normák, szabályok tanórán, napköziben, követése iskolában és iskolán szünetben, szabadid ben, kívül iskolán kívüli helyszíneken feladatvállalás és viszonyulás iskolában, osztályban, a munkához családban érzelmi élet, az önismeret és önelfogadás az akarat

iskolában osztálytársakhoz, iskolatársakhoz, a családtagokhoz a családban

Módszerei megfigyelés, produktumok elemzése, beszélgetés megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok gy jtése a családtagoktól folyamatos megfigyelés, visszacsatolás, kommunikáció beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történ konzultációs, esetleg feljegyzés készítése

A magatartás értékelésének követelményei Példás az a tanuló, aki • • • • • • •

A házirendet betartja. A tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik. Kötelességtudó, feladatait teljesíti. Tisztelettudó. Társaival, nevel ivel, a feln ttekkel szemben udvarias, el zékeny, segít készen viselkedik. Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz. Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet.

Jó az a tanuló, aki • • • • •

A házirendet betartja. A tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik. Feladatait a t le elvárható módon teljesíti. Feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti. Az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt.

51

Változó az a tanuló, aki • • • • • •

Az iskolai házirend el írásait nem minden esetben tartja be. A tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül. Feladatait nem teljesíti minden esetben. El fordul, hogy társaival, a feln ttekkel szemben udvariatlan, durva. A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. Önhibájából igazolatlanul mulasztott.

Rossz az a tanuló, aki • • • • • •

A házirend el írásait sorozatosan megsérti. Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen. Társaival, a feln ttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik. Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza. Több alkalommal igazolatlanul mulasztott.

A szorgalom értékelésének követelményei Példás az a tanuló, aki • • • • • •

Képességeinek megfelel , egyenletes tanulmányi teljesítmény nyújt. Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. A tanórákon aktív, szívesen vállal szorgalmi feladatokat és azokat elvégzi. Munkavégzése pontos, megbízható. A tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendezettek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó az a tanuló, aki • • • • •

Képességeinek megfelel , viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítmény nyújt. Rendesen, megbízhatóan dolgozik. A tanórákon többnyire aktív. Szorgalmi feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jelleg megbízatást teljesíti. Taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó az a tanuló, akinek • • • • •

A tanulmányi teljesítménye elmarad képességeit l. Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból lerontja. Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

52

Hanyag az a tanuló, aki: • • • • • • •

Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejl dése érdekében. Az el írt követelményeknek csak minimális szinten felel meg. A tanulmányi munkában megbízhatatlan, figyelmetlen. Feladatait sorozatosan nem végzi el. Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. A tanuláshoz nyújtott nevel i vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. A félévi vagy év végi min sítése valamely tantárgyból nem megfelel

A magatartás és szorgalom értékelése rendszeresen, havonta történik Az értékelés eredménye a tájékoztató füzetbe kerül. A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük a tanulók önmagukhoz képest elért pozitív változását, fejl dését. Ennek a változásnak szóban és írásban történ dokumentálással adhatunk nagyobb hangsúlyt. A gyermekek félévi és év végi osztályzatát az osztályf nökök az érdemjegyek és a nevel testület véleménye alapján állapítja meg. (Vitás esetekben az osztályozó konferencia hoz döntést.) A jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, vagy • folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el vagy • az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy • iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélked kön, el adásokon, bemutatókon vesz részt, vagy • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének meg rzéséhez és növeléséhez, iskolánk elismerésben, jutalomban részesíti. Iskolánkban tanév közben a következ dicséretekben részesülhetnek tanulóink: • szaktanári dicséret • napközis nevel i dicséret • osztályf nöki dicséret • igazgatói dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelked munkát végz gyermekek a tanév végén kaphatnak: • oklevelet • könyvjutalmat • közösség el tti dicséretet • nevel testületi dicséretet Az okleveleket és könyvjutalmakat ünnepélyes formában az iskola közössége el tt vehetik át legjobbjaink. Szaktanári dicséret adható kimagasló tantárgyi teljesítményekért: • •

Az iskolai tanulmányi versenyek 1-3. helyezettjének Sportteljesítményekért (házi versenyekben) 53

• • •

Szakköri tevékenységért Sikeres pályázatokért iskolán belül (versíró, rajzpályázat, stb.) Rendszeres, színvonalas énekkari munkáért, stb. (az aktualitásnak megfelel en b víthet )

Napközis nevel i dicséretet kaphatnak tanulóink: • • •

A napközis csoportban végzett példamutató tanulmányi munkáért Illemtudó magatartásért, önkiszolgáló tevékenységért Felel si munka gondos ellátásáért

Osztályf nöki dicséretet érdemel: • • •

Az osztályközösségben végzett tevékenység (hetesi, felel si, dekorációs, stb.) A közösséget, a társakat segít emberséges magatartás Diákönkormányzati munka

Igazgatói dicséret jár: • • • • • •

Városi, területi tanulmányi versenyek 1-3. helyezettjének Megyei tanulmányi verseny 1-5. helyezettjének Országos tanulmányi verseny 1-10. helyezettjének Olyan csoportban végzett munkáért, mellyel iskolánkat városi rendezvényeken képviselik Megyei sportrendezvények 1-5. helyezettjének Énekkari min sít versenyek résztvev inek

Nevel testületi dicséretet kap, aki: • •

Legalább 5 tantárgyból kit n min sítést szerez tanév végén 8 éven át kit n tanulmányi eredményt ért el, példás magatartású és szorgalmú (A tanulót megilleti az egész iskolaközösség el tti elismerés, díszoklevél.)

Fegyelmez intézkedések Azt a tanulót, aki: • Tanulmányi kötelezettségeit sorozatosan elmulasztja, vagy • A házirend el írásait megszegi, vagy • Igazolatlanul mulaszt, vagy • Bármely módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmez intézkedésben, büntetésben lehet részesíteni. Büntetési fokozatok: • • • • • •

szaktanári figyelmeztetés napközis nevel i figyelmeztetés osztályf nöki figyelmeztetés osztályf nöki intés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés 54

Az iskolai fegyelmez intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelyt l indokolt esetben – a vétség súlyától függ en – el lehet térni. Szaktanári figyelmeztetés adható: • • •

az adott tantárgy elsajátítása során tanúsított elutasító magatartásért: házi feladatok sorozatos elmulasztása, figyelmetlenség, az órai munka ismétl d zavarása a közösséget hátrányosan érint magatartásért tanulmányi és sportversenyekr l való szándékos távolmaradásért

Napközis nevel i figyelmeztetés adható: • • •

a napközis csoportban elkövetett rendbontásért, a tanóra szándékos, többszöri megzavarásáért a szabadid s tevékenységben el forduló helytelen viselkedésért, durvaságért az önkiszolgáló tevékenység, vagy felel sök munkájának hátráltatásáért

Osztályf nöki figyelmeztetést érdemel: •

az osztályközösséget érint negatív magaviselet: rendbontás, rongálás, mások testi épségének veszélyeztetése, igazolatlan hiányzás

Osztályf nöki intés: •

az osztályf nöki figyelmeztetést követ büntetési fokozat, illetve az osztályf nöki figyelmeztetés kritériumán túlmutató magatartás (pl. verekedés)

Igazgatói figyelmeztetéssel sújtható: •

aki többször osztályf nöki figyelmeztetést követ en is súlyos magatartási vétséget követ el.

Igazgatói intés jár: • • •

iskolánk hírnevét rontó, különösen súlyos magatartási vétségért (pl. iskolán kívüli deviáns csoporthoz való csatlakozás) b ncselekmény elkövetéséért nagy értékben elkövetett rongálásért

Más intézménybe történ áthelyezést (fegyelmi tárgyalás útján) akkor kezdeményezünk, ha a tanuló jelenléte veszélyes az iskolaközösségre.

Szöveges értékelés I. A tanulók értékelésének általunk elfogadott alapelvei • • •

Személyre szóló legyen Fejleszt , ösztönz jelleg legyen Folyamatosság jellemezze

55

• •

Az iskolai követelményrendszerre épüljön Legyen tárgyszer

II. Az értékelés funkciói közül kiemelked szerepet tulajdonítunk: • • • •

A formáló Motiváló Irányt adó A tanulót a saját teljesítményhez viszonyítva mér fejlesztésében ez segít a legjobban)

értékelésnek (az önismeret

Az értékelés mindhárom típusát használjuk: • • •

Diagnosztikus (helyzetfeltáró) – év eleji, félévi felmér k Szummatív (összegz , min sít ) – egy-egy szakasz lezárása, értékelése Formatív (fejleszt ) – a továbbhaladás lehet ségének megállapítása

Tanulóink fejl désének nyomon követése, teljesítményük értékelése sokféle, változatos információ alapján történik: • • • • • • • • • •

A tanuló és a pedagógus napi kapcsolata A napi tanulási kötelezettségek teljesítésének ellen rzése szóbeli feleletekkel, tesztekkel, az írásbeli feladatok javításával Összegz kép a gyerek munkájáról, fejl désér l témazáró felmérésekb l, dolgozatokból, elkészített munkadarabokból, képz m vészeti alkotásokból, a testi fejl dést nyomon követ teljesítménymérésekb l A különböz iskolai, városi, megyei, országos versenyeken elért eredmények Szül -pedagógus párbeszéd Szociometriai mérések a társas kapcsolatokról Kérd ívek és beszélgetések a tanulási szokásokról Önértékel megbeszélések az osztályközösségben Az egy osztályban tanító pedagógusok rendszeres megbeszélései Sajátos nevelési igény gyermekekkel foglalkozó szakemberek véleményezése

III. Az értékelés legfontosabb elemei, eszközei • Folyamatos reagálás a napi együttélés, munka során • Javított tanulói munkák a tanév teljes folyamatában (félévenként kiemelten) • Egyéb tanulói tevékenységek • A féléves értékelésekhez kapcsolódó szül i megbeszélések • Félévenként értesít , illetve bizonyítvány • Fogadóóra • A BGR-en belül a rendszeres problémafeltáró megbeszélések, melyeken esetenként szakember is részt vesz.

56

IV. Az értékelés, tájékoztatás formái az alsó tagozatban Az els évben folyamatos szöveges értékelés van, melyet egy-egy nagyobb id szak zárásaként részletes értékelés követ (félév, évvége) A 2. osztályban találkoznak gyermekeink azzal a szöveges értékelési formával, mely kisebb módosulásokkal végigkíséri a következ éveket. Az osztályzás, mint értékelési forma megmarad matematikából, magyar nyelv- és irodalomból, környezetismeretb l (témazárók, írásbeli feleletek, memoriterek). Félévkor és év végén szöveges értékelés összegezi az eltelt id szakot. A készségtárgyakból az év során folyamatos (havonkénti) szöveges értékelést kapnak tanulóink, nagyobb szöveges értékelés félévkor és év végén jelenik meg értékel lapjainkon. A 3. évfolyam teljesen azonos a megel z évfolyam értékelési rendjével. A 4. évfolyam els félévében az el z két évfolyamhoz hasonlóan zajlik az értékelés, azzal az eltéréssel, hogy a második félévben csak osztályozás az értékelés formája. V. Az iskolánk egyedi értékelési rendszere Az átváltás szabályai: Kit n en dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél Teljesítményed változó Alapkövetelményeket teljesítetted Felzárkóztatást igényelsz

Kit n , dicséretes Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen

Értékelési lapjainkat a 5. sz. melléklet tartalmazza.

57

Mellékletek jegyzéke

1. számú: Projektoktatás (történelmi emlékek) 2. számú: Fejleszt program 3. számú: Projektoktatás (egészségnevelési program) 4.

számú: Szükséges eszköz- és felszerelés jegyzék

5. számú: Az értékelési rendszer min sít lapjai

1.számú melléklet

58

PROJEKTOKTATÁS Cél:

lakóhelyünk megismerése élményadás

Id pontja: szeptember három hete Pedagógia céljai: • • • •

Kutatómunkára való forráslehet ségek megismerése. Az információkból való válogatás szokásának kialakítása A „szép” felfedezése környezetünkben Történelmi emlékeink értékének meg rzése

A felkészülés és a megvalósítás lépései: I. hét Kutatómunkával anyaggy jtés Témakörök megjelölése Ráhangolódás a témára II. hét Az el 1. 2. 3. 4.

készített programok megvalósítása kijelölt területenként. évfolyam: Ismerkedés a belvárossal és az Országalma megtekintése évfolyam: Látogatás a Romkertben, a környéken található szobrok megtekintése évfolyam: Székesegyház és környékének megtekintése évfolyam: Bory-vár és környékének megtekintése III. hét

Téma: Ilyennek látom városomat 1. évfolyam: rajzpályázat 2.-4. évfolyam: fogalmazás készítése IV. hét A projekt értékelése „Témabizonyítványok” kiosztása Dokumentumok elkészítése

2. számú melléklet

59

Az integrált oktatás keretein belüli korrekciós hatású, fejleszt tevékenységek f területei, céljai, feladatai /Alapozó szakasz: 1 – 4. osztály/ I. A KORREKCIÓS HATÁSOK SZÜKSÉGESSÉGÉNEK ELMÉLETI HÁTTERE, MEGJELENÉSI FORMÁI Az iskolai oktatás folyamatába sok olyan gyermek kerül, akikre a fejl dés általános törvényszer ségeit l és az életkori normáktól való enyhébb eltérés, elmaradás, a fejl désben fellép enyhébb rendellenesség, anomália jellemz . Iskolánk speciális oktatási célkit zése folytán – mozgásukban akadályozott tanulók integrált oktatása - nevelése – gyakran találkozik a fejl dés kifejezett sérüléseivel is. Ezen gyermekek különböz eltéréseket mutatnak személyiségfejl désükben. Azonban nem az egész fejl désükben jelennek meg a problémák, hanem csak egyes értelmi képességek és személyiségtulajdonságok fejl désében találhatók enyhébb rendellenességek, másoké viszont megfelel az életkori norma követelményeinek. A retardált gyermekek sajátos fejl dési törvényszer sége, hogy egyes elmaradásaik nem maradnak izoláltan sem egymáshoz viszonyítva, sem hatásukat nézve, hanem összefüggnek egymással, együttesen hatnak, valamilyen jellemz tünetegyüttest alkotnak és valamilyen jellemz tanulási és/vagy magatartási problémákhoz vezetnek. Az els dleges okok következtében fellép másodlagos fejl dési anomáliák hatásukban maguk is okká válhatnak és további fejl dési eltéréseket indukálhatnak. A fent leírtakból következ en a speciális megsegít eljárások fajtái: a kompenzáció és a korrekciós nevelés. Kompenzáció céljai, feladatai: − általában a felmerül hiányok, elmaradások kiegyenlítése, pótlása; − fejl dési kompenzáció, amely a személyiségfejl déshez szükséges biológiai és szociális hiányok és elégtelenségek pótlására irányuló komplex folyamat (orvosi, szociológiai, pedagógiai); − pedagógiai kompenzáció: a korrekciós nevelésen keresztül a személyiségfejl dés elmaradásainak kiegyenlítésére törekszik. Korrekciós nevelés céljai, feladatai: − a gyermekek pszichikai és fizikai fejl désében mutatkozó elmaradások és min ségi eltérések leküzdése és a fejleszthet ség latens lehet ségeinek realizálás, ennek érdekében a tervszer pedagógiai hatások és intézkedések integrált rendszerpének alkalmazása; − az iskolai korrekciós nevelés épüljön be az általános iskolai nevelés egészébe; − célja: a fejl dési problémákat mutató iskoláskorú gyermekeknél maximálisan el segítse a társadalmi beilleszkedéshez szükséges ismeretek, képességek, készségek, a megfelel magatartási formákat egységbe foglaló alapm veltség elsajátítását, és ennek

60

folyamatában a lehet legnagyobb mértékben korrigálja, illetve el zze meg a fejl dési elmaradásokat, anomáliákat; segítse el a tanulók komplex fejl dését; − terjedjen ki a nevelés minden területére (testi-, értelmi-, érzelmi-, erkölcsi-, esztétikai-, közösségi korrekciós nevelés), de a tanulási nehézségek típusai szerint is kijelölhet a fejlesztés területe (pl. írás-, olvasás-, matematikai korrekció). A megismer tevékenységek (gondolkodási-, emlékezeti-, beszédképességek, más kognitív képességek) és a magatartászavarok, illetve a személyiségfejl dési problémákat is ölelje fel. − formailag a tanítási órákon, tanórán kívüli iskolai foglalkozásokon frontálisan, kiscsoportos és egyéni szervezési formában valósuljon meg. Speciális formáját, a fejleszt foglalkozást (logopédiai, fejleszt pedagógiai, mozgásfejlesztési)minden olyan esetben alkalmazzuk, amikor a fejl dési elmaradások egyéni megel zésére/leküzdésére van szükség. A korrekciós nevelés fajtái: megismer -, megel z -, el készít -, tanácsadó-, felzárkóztató és a fejl dési elmaradások célzott leküzdésére irányuló. A megismer korrekciós foglalkozás feladata: − a tanulók személyiségfejl désének részletesebb megismerése, illetve a tanulási nehézségek és magatartászavarok okainak komplex feltárása és elemzése. − Eszközei: az írásos szakvélemények, diagnosztikai vizsgálatok eredményei, valamint a tanév eleji és közbeni célzott pedagógiai megfigyelések és felmérések tapasztalatai. Megel z és el készít korrekciós nevelés feladata: − a fejl dési elmaradások fellépésének lehet ség szerinti maximális meggátolása, visszaszorítása, enyhítése. − Eszköze: az új tananyag elsajátítását el készít órarészek és foglalkozások speciális szervezése. Tanácsadó korrekciós nevelés feladata: − a szül k problémáinak megválaszolása, a pedagógusok együttm ködésének fokozása, a személyes tanító – tanítvány kapcsolat optimalizálása. − Eszköze a bizalmas, szinte viszony kialakítása a gyermekkel, illetve a szül kkel. Felzárkóztató korrekciós nevelés feladata: − a valamilyen okból hosszabb idej hiányzás miatt történ lemaradások, hiányok pótlása. A fejl dési elmaradások célzott leküzdésére irányuló korrekciós nevelés feladata: − egymással összefüggésben a képesség-, tantárgyi és személyiségkorrekció. Cékit zések: o k é p e s s é g k o r r e k c i ó : értelmi –, és manuális képességek fejlesztése;

61

o t a n t á r g y i k o r r e k c i ó : az adott tanulási nehézségek leküzdésére különös intézkedés és eljárásrendszert kell alkalmazni a rendes tanítási órákon, vagy kiscsoportos foglalkozáson; o s z e m é l y i s é g k o r r e k c i ó : változatos egyéni fejl dési problémák fejlesztése (pl. kóros viselkedési – és magatartásformák, pozitív minták elsajátítása, a tanulási érdekl dés, az önirányítási képesség és az én – kép fejl désének el segítése); o érzelmi – akarati élet zavarainak korrekciója: a szorongások oldása, inadekvát emóciók, negativisztikus reakciók, érzelmi kitörések, agresszív megnyilvánulások oldása, feldolgozása, az összetett intellektuális érzelmek fejlesztése. II. A KORREKCIÓS MUNKA TANTÁRGYI RENDSZERÉBEN

MEGJELENÉSE

AZ

ALAPOZÓ

SZAKASZ

Az általános iskola alsó tagozatának tananyaga az ismeretek felvételéhez szükséges képességek és készségek kialakításán alapul. Az alapkészségek fejl dése feltételezi a megfelel szenzoros és organikus m ködéseket, illetve az azok közötti ép feldolgozási egységet. Az írás– és olvasástanulás, a matematikai képességek kialakulása, illetve a matematikai m veletek elsajátítása olyan poliszenzoros tevékenységek, amelyek az analizátorok közötti együttm ködést nem nélkülözhetik. A kés bbi tanulási folyamatok alapja ez. Ebb l következik, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az észlelés és térbeli tájékozódás fejlesztésére, valamint a kognitív funkciók korrekciós nevelésére. Ez a folyamat az iskolába lépés els percét l nélkülözhetetlen, annál is inkább, mivel ezek a hátrányok viszonylag jól kompenzálhatók és leküzdhet k. 1.

A megismer tevékenység elmaradásainak korrekciója: Észlelés fejlesztésének területei:

A fejl désben elmaradhatnak a különböz észlelési területek, illetve a tantárgyak tanulásában fontos szerepet játszó id - és térészlelés. Ezen területek retardációja jelentkezhet az értelmi és a személyiségi szféra valamilyen fejl dési gyengeségével kölcsönhatásban. A figyelemzavar, a megfigyel képesség, az analitikus-szintetikus folyamatok járatlansága, a beszédfunkciók elmaradása, a személyiség ösztönz és irányító területének, az érzelmi-akarati élet éretlensége mind gátolhatja a percepciós képességek fejl dését. − Id észlelés korrekciójának céljai: − az id szakok megkülönböztet észlelési képességének és az események id beli sorrendisége észlelési képességének fejlesztése a gyermekek tárgyi cselekvésein keresztül − az id beli relációs fogalmak kialakítása, pontosítása − a kauzális gondolkodás aktivizálása, az események közötti ok-okozati összefüggések megértésében mutatkozó nehézségek leküzdése − a fejlesztés szorosan kapcsolódjon a térészleléssel, a verbális id orientációs feladatok megoldásának gyakorlásával.

62

− Beszédhallás fejlesztésének céljai: − a beszédhangok észlelésének pontosítása, a fonematikus analízis kialakítása. ezzel az írás-olvasás tanulásának alapfeltételének megteremtése − a fonematikus diszgráfia és diszlexia kialakulásának megel zése − kiemelt feladat az akusztikus megkülönböztet képesség fejlesztése − a hangfelismerési és hangazonosítási-megkülönböztetési, valamint a hangutánzó gyakorlatokat folyamatos biztosítása − a szavak hangösszetételének elemzési képességének fejlesztése, szoros összefüggésben a hangok szintézisével, szóalkotásokkal − a hallott mondatok szavakra bontási képességének kialakítása − Formaészlelés fejlesztésének céljai: − a formaképzetek pontosítása, a forma elemzési-, elvonatkoztatási -, és általánosítási nehézségek leküzdése a tárgyakkal végzett gyakorlati cselekvéseken keresztül − a különböz analizátorral végzett forma-megkülönböztetés képességének fejlesztése − az írás elsajátításához szükséges formaészlelési területek aktivizálása: formakiemelés, -analízis, -képzetek, alakkonstancia, alak-háttér megkülönböztet képesség Térbeli tájékozódó képesség fejlesztése: A térbeli tájékozódó képesség gyengesége általában összetett jelleg , kiterjed a különböz részképességekre: hiányzik, vagy pontatlan a téri feladatok megoldásának képessége, kialakulatlanok a téri képzetek és fogalmak, aktív beszédükben nem eléggé használják a téri szókincset, nemcsak a testsémában tájékozódnak rosszul, hanem nehézségeik vannak a téri emlékezet, képzelet, gondolkodás és általában a téri tájékozódással kapcsolatos verbális kommunikációs képességek területén. Ebb l következik, hogy a térbeli tájékozódással összefügg képességeket együttesen és egymással kölcsönhatásban kell korrigálni. A térbeli tájékozódás gyengeség következményei lehetnek: − a látási-térbeli diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia kialakulása. A fejlesztés tanórai lehet ségei: − a testnevelés óra (a látási és mozgási kapcsolatok kiépítése), − az írás, olvasás, matematika, rajz, technika óra (vizuomotoros feladatok). Célok: − téri irányok, viszonyok megkülönböztetésének kialakítása az azonos objektumok téri különbségeinek és azonosságainak megállapítása − térbeli szókincs kialakítása, egy dinamikus és jól alkalmazható téri fogalomrendszer fokozatos kiépítését célozzuk − a szókincskorrekció szerves része legyen a tantárgyak tanulásában feldolgozott különböz téri problémamegoldásoknak − térbeli tájékozódás merevségének leküzdése - a tanulók tárgyi-cselekvéses szinten értsék meg, hogy a tárgyak méret-, irány-, helyzet relációi viszonylagosak, az összehasonlítási alap, illetve a néz pont változásától függ en megváltoznak

63

Figyelem: A figyelem általános elmaradásáról akkor beszélünk, ha tulajdonságainak fejl dése – koncentráltságának, tartósságának, terjedelmének, megosztottságának és átkapcsolódásának a színvonala – elmarad az életkori elvárásoktól. A figyelem korrekciós nevelésének általános követelményei: − járjon együtt a bels motiváltság fejlesztésével; − kapcsolódjon a komplex önirányítási képesség gyengeségeinek leküzdéséhez; − terjedjen ki a figyelem minden tulajdonságának egymással összefügg és arányos fejlesztésére; − kapcsolódjon a többi értelmi képesség fejlesztéséhez; − alapozzon a gyermek aktivitására; − épüljön be a tantárgyi és szociális tanulás egész folyamatába; − a fejlesztés ne legyen fárasztó, kimerít ; − alapuljon az okok feltárásán, és függjön össze az adott esetek konkrétságával.

Emlékezet: A tanulási nehézségek hátterében meghúzódó egyik ok az önkéntelen és a szándékos bevésés, meg rzés és felidézés képességének fejl dési elmaradása. Ennek leküzdése az általános iskolai nevelésnek nem csak feladata, hanem elengedhetetlen feltétele is, mivel e nélkül egyre növekednek a tanulási nehézségek és elmaradások. Az emlékezet fejlesztésének céljai és feladatai: − az önkéntelen bevésés fejl dése érdekében a gondolkodási aktivitás biztosítása és segítése − a szándékos bevésés fejlesztése folyamán a képszer anyag teljes észlelésének biztosítása azok egyidej és kell id tartamú bemutatásával, megfigyeltetésével, elemeztetésével − az anyag logikai feldolgozásához szükséges értelmi m veletek aktivizálása és segítése, valamint a szándékos bevésési késztetés növelése − a meg rzés és felidézés mechanizmusának elmélyítése rendszeres id ben jól elosztott, kell számú ismétléssel, meger sítéssel Gondolkodás: Általános követelmény: − a konkrét és az absztrakt egysége, − a szóbeli beszéd vezet szerepének érvényesítése, − az interiorizációs és az exteriorizációs folyamatok arányos korrigálása, − a gondolkodás általános tulajdonságaiban mutatkozó elmaradások komplex, egymással összefüggésben megvalósított leküzdése.

64

Összehasonlítási képesség: A fejlesztés alapvet célkit zései a következ hibákból indulnak ki: − az észlelési folyamatok enyhébb meglassúbbodottsága, differencálatlansága, besz kültsége; − a figyelem zavarai; − a fejletlen képzet-, illetve szókincs; − az emlékezeti problémák; − az összehasonlítás bizonyos merevsége, ami által megnehezül a szempontváltás; − az összehasonlítás bels tervének kialakulatlansága, gyengesége. Általánosítási képesség: A fejlesztés célja: − az általánosítás közvetlenül kapcsolódjon az összehasonlításhoz, elvonatkoztatáshoz, az induktív következtetésekhez, és a szóbeli beszédhez − az általánosításon alapuljanak a rendezéses, csoportosításos és kizárásos feladattípusok − szoros egységben történjen a fejlesztése a konkretizálással, ami a fogalmak, törvények, szabályok alkalmazása a gyakorlatban Jellemz hibák: − az általánosítás sz kebb terjedelme; − a helyes képszer általánosítást hibás, vagy hiányos szóbeli általánosítás követi, illetve nem tudja szóban megfogalmazni; − szituációs általánosítás (pl. bútor helyett szoba, ev eszköz helyett ebéd); − az általánosítás egyenetlensége; − az általánosítás inverz m veletének (konkretizálás) nehézsége. Az általánosítás nehézségei szorosan terjedelmével, összetettségével és elvontságával. 2.

összefüggnek

a

feladat

tartalmával,

A tantárgyi tanulási nehézségek korrekciója Az írás, olvasás és matematika tanulási gyengeség korrekciójának célja: − egyrészt a beszédhallási, a látási, a mozgási – ezen belül a beszédmozgási és térbeli-id beli analízis és szintézis fejlesztése, − másrészt a szükséges képzetrendszerek fejl désének felzárkóztatása, pl.: o a f o n é m á k – a beszédhangok képzetei, o az a r t i k u l é m á k – a beszédhangok kiejtési képzetei, o a g r a f é m á k – a bet k látási- térbeli képzetei, o a k i n é m á k – a bet k leírásával kapcsolatos motoros-kinesztetikus képzetek, o és az i d b e l i m o d a l i t á s o k k a l k a p c s o l a t o s k é p z e t e k bizonyos kialakulatlansága és pontatlansága. A fejlesztés feladatai a következ szinteken valósul meg: − az analizátorok szintjén, − az ingerek analitikus-szintetikus folyamataiban, − a szükséges képzetek rendszereiben és kölcsönhatásában,

65

− az írás-olvasás és számolás komplex folyamatainak szakaszos m ködésében, − az információk átkódolásának menetében, − az írás-olvasás és számolás kivitelezésének különböz fajta kontrollnehézségeiben. A/

A kommunikációs képességek komplex korrekciója

Az írás és olvasási tanulási gyengeség gyakran nem izolált fejl dési anomália, hanem a közös okok miatt általában a beszédkommunikáció fejl dési elmaradásainak része. A komplex fejlesztés a különböz elmaradó beszédkommunikációs képességek egymással összefügg tréningjét jelenti (helyesírás, nyelvtani és logikai képességek, általában a beszédkészség). A megsegítés feladatai: − a kiejtésjavítás, − a szegényes szókincs fejlesztése és pontosítása, − a szavak szemantikus mez jének növelése, − a passzív szókincs mobilizálása, − a gyenge beszédaktivitás növelése, − a sablonos beszéd oldása, − a beszédfluktuáció megszüntetése, − a beszédmegértés rendezése, − a beszédfelépítés logikai és nyelvtani szabályainak elsajátításánál jelentkez nehézségek kiküszöbölése − összefüggésben az emlékezeti és gondolkodási folyamatok fejlesztésével és a kreatív fogalmazási képesség növelésével B/

A diszgráfia és a diszlexia korrekciója A f bb problémacsoportok szerint három fejleszt eljárás alkalmazható: − Akusztikus-artikulációs nehézségek esetén: komplex logopédiai korrekció, amely célja: a hallási és beszédmozgási megkülönböztet képesség intenzív fejlesztése, a hallási és látási figyelem aktivizálása, a szavak hang-bet összetételének elemzési képességében mutatkozó hibák és hiányosságok leküzdése − Látási-térbeli tanulási gyengeség esetén: fejleszt foglalkozások és tantárgyi koncentráció során, melynek célja: a látási-térbeli észlelés és képzetek elmaradásainak korrigálása, a térbeli tájékozódó képesség komplex korrekciója − Mozgási-kinesztetikus típusú tanulási nehézségek esetén: testnevelés, rajz, technika órák és játékos foglalkozások keretében, melynek célja: az általános mozgáskorrekció mellett egyrészt az író-rajzoló mozgások speciális fejlesztése, 66

a grafikai kivitelezés nehézségeinek és hibáinak leküzdése, másrészt az olvasási technika gyengeségének korrekciója, az olvasáshoz szükséges tekintetmozgás normalizálása Diszgráfia: Hibafajták formái: − − − −

a bet írás elsajátításának meglassúbbodott tempója, az írás grafikai kivitelezésének nehézsége és hibái, a szó hang/bet összetételének analízise gyenge és hibás, a mondat szóösszetételének analízise és szintézise hibás

Szempontok a mozgási eredet íráshibák korrigálásához, célok, feladatok: − a hasonló mozgással írt bet k megkülönböztetése, amelyhez a látási-mozgási megkülönböztetésük szükséges (pl. hasonló írásmozgással kivitelezett bet k esetén: m – n, b – v, d – a); − az ujjmozgások problémái esetén, pl. lazító gyakorlatok, mozgási imitációk, gyöngyfelf zés alkalmazása; − az írás közben kiváltódó szorongás, félelem, görcs oldódását el segít gyakorlatok, érdekes, játékos feladatok alkalmazása. Diszlexia: Az olvasástanulási gyengeség a bet tanulás, az olvasástechnika, a szövegmegértés és a szöveg-átalakítás problémáiban jelentkezik. A korrekció analitikus-szintetikus eljárásokkal történik. A korrekció célja: − B e t t a n u l á s : a bet gyors és helyes felismerésében mutatkozó elmaradások leküzdése megkülönböztetési, egybevonási és kiemelési gyakorlatok útján történik. − O l v a s á s i t e c h n i k a : a diszlexiások lassabban és nehezebben sajátítják el az olvasás technikáját. A fejlesztés területei az összeolvasás, az olvasási irány, a tempó és az intonáció gyengeségének és zavarainak leküzdése. − S z ö v e g m e g é r t é s : ezek a gyermekek általában a szöveg feldolgozásában is nehézségeket mutatnak. Fontos a speciális el készítés: szemléltetés, élmények felelevenítése, megfigyeltetés. Hasznos eszköze a tartalom megjelenítése rajzzal, szerepjátszással. − O l v a s o t t s z ö v e g á t a l a k í t á s a : a fejletlen verbális kreativitás fejlesztése speciális feladattípusokkal: o bet kb l szó és szavak, o szavakból mondat és mondatok, 67

C/

o

mondatokból történetalkotások.

o o

Olvasott történethez más befejezés, befejezetlen történethez különböz befejezések kigondolása.

o o

Történetb l kihagyott epizódok pótlása saját elképzelés szerint, olvasott történet helyének elképzeltetése.

Diszkalkulia korrekciója

A matematikai fogalmak és m veletek elsajátításában és alkalmazásában kifejezésre jutó tanulási gyengeség a diszkalkulia. A matematikatanulási gyengeség az írás és az olvasási problémákkal együtt is jelentkezhet, mivel a háttérben közös okok húzódnak meg. A korrekciós matematikatanítás feladatai: − az oki elemzésen alapuló differenciált korrekciós hatásrendszer alkalmazása, − a beszéd fejl dési problémáinak leküzdése, ezen belül a matematikai szókincs, illetve a téri-, id beli és a viszonyító terminológia kialakítása és pontosítása, − a szöveges feladatok esetén az olvasási, elemzési hibákból, illetve az emlékezet zavaraiból adódó nehézségek leküzdése. Ezekben az esetekben hangsúlyos szerepet kap a szöveges feladatok helyes − elemzésének, − bevésésének, − összehasonlításának, − a megoldások ellen rzési módjának tanítása. A fejleszt eljárások szempontjai: − a megértéshez szükséges szókincs biztosítása, − a helyes megértés biztosítása az elemzési mód tanításával, − szövegelemzés segítése elképzeltetéssel, cselekvések végeztetésével, szövegrögzítéssel, − a megoldott feladatok célzott összehasonlítása, feldolgozása.

Az együtt oktatás – nevelés támasztotta fejlesztési követelmények Az értelmi nevelés „az egységes nevelési folyamat része, amelynek objektív oldala a feldolgozott m veltségtartalom, szubjektív oldala a személyiség értelmi fejlettsége.” /Nánási/ A sérült tanulók nevelésének feladatai: − általános feladatok, amelyek megvalósításához szükségesek,

a

normál

általános

iskolai

követelmények

68

− sérülésük ellenére is azonos ismeretekkel, képességekkel és m veltséggel gazdagodjanak, mint hasonló korú ép társaik, − az oktatás minden területére, illetve minden képességre és készségre ki kell, hogy terjedjen, − néhány nevelési terület – értelemszer en a sérülés által meghatározott hiányok és részképesség-zavarok – fokozott figyelmet és speciális módszereket, eszközöket igényelnek. A sérült tanulók nevelésének rövid távú célja: − az egyes tantárgyak anyagának elsajátíttatása, A távlati célkit zés: − az ismeretek koncentrációjának megteremtése, ezzel a továbbtanulás feltételeinek kialakítása, az esélyegyenl ség biztosítása. A nevelési feladatok éppúgy érvényesek az SNI tanulókra, azonban közülük néhány terület különös figyelmet és metodikát igényel. Ezek a következ k: Értelmi képességek fejlesztése A gyermeki tevékenységnek pótolhatatlan szerepe van a pszichikus funkciók megfelel érésében és differenciálódásában. A mozgáskorlátozottság, a helyzet- és helyváltoztatás nehézségei, a megváltozott manipulációs és játéktevékenység – még ép értelmi képességek mellett is – olyan akadályozó tényez ket jelenthetnek, amelyek a pszichikus funkciók fejl dését hátrányosan befolyásolják. A megismer értelmi tevékenység alapfeltétele az érzékszervek ép m ködése. A korai agykárosodások eseteiben azonban nagyon gyakran találkozunk érzékszervi fogyatékossággal is, de gyakori jelenség az is, amikor az ép érzékszervi funkciók mellett különböz észlelési zavarok állnak fenn. Pl.: a kóros reflexek, együttmozgások ép érzékszervi funkció mellett is gátolhatják, pl. a látást; a hangforrás felé fordulás akadályozottsága miatt, pl. az akusztikus észlelés lehet nehezített. A gondolatok közlése, a környezettel való kapcsolatteremtés képessége a legmélyebb összefüggést mutatja a gondolkodás fejl désével. Éppen ezért külön figyelmet kell fordítani a beszédnevelésre. A mozgásfogyatékosság primer és szekunder következményei az alapfunkciók, a beszédképesség fejl dését akadályozó hatása mellett a figyelem, a megfigyelés, az emlékezet és a képzelet fejl désére is kihatással van. A nevelés folyamatában a képességek célzott fejlesztésével, az egyéni akadályozottságot figyelembe vev sérülés-specifikus módszerek útján kell elérni, hogy a gondolkodás különböz formái és m veletei kialakuljanak, illetve fejl djenek. A sérült tanulók sajátos helyzetéb l fakadó feladatok: a. a megismer tevékenység akadályozottságából ered ismeretek pótlása, b. egyenl esélyeket kell kialakítanunk tanulóinknál,

69

c. ki kell egyenlíteni az individuális szintkülönbségeket az egyéni nevelhet ségi feltételek figyelembevételével, esetenként egyéni fejleszt programok útján, d. a tervszer en és fokozatosan nyújtott ismeretanyag, valamint a sokoldalú, valóságh szemléltetés gazdag és széleskör tapasztalatszerzéssel kapcsolva segíti pótolni a sérült tanulók ismereteinek hiányosságait, e. ki kell alakítani az önálló ismeretszerzésre való igényt és képességet, a szerzett ismeretek felhasználásának és alkalmazásának képességét, f. mind az ismeretnyújtás, mind az önálló ismeretszerzésre való késztetés megfelel en motivált legyen, g. az ismeretnyújtás során speciális eljárások és eszközök alkalmazása, h. a tanulók egyéni képességeiknek megfelel formában és módon vegyenek részt az oktatásban. Esztétikai nevelés Az integrációs oktatás támasztotta nevelési feladatok: − biztosítani kell a tanulók számára az esztétikai ingereket, − meg kell teremteni annak a lehet ségét, hogy közvetlen, személyes kapcsolatba kerüljenek a természet, a társadalmi élet és a m vészet területén a „szép” esztétikai élményével, − tartalommal kell megtölteni mindazokat a fogalmakat, amelyek eddig csak „tanultak” voltak, − mindezek segítségével nemcsak ismereteik b vítésére, hanem az esztétikai látóképességük fejlesztésére is lehet ség nyílik, − az esztétikai nevelés motivált legyen, − az esztétikai ingert szemléletes és sokoldalú ismeretnyújtással párosítsuk, − az esztétikai nevelés fokozottan alapozzon az esztétikai élményhez kapcsolódó érzelmi hatásokra, és jobban vegye figyelembe az egyéni képességeket, az érdekl dést. A m vészet eszközeivel végzett nevelés célja: − a tanulók ismeretekkel és élményekkel gazdagodjanak a zene-, a képz m vészetek és az irodalom területén, − fejl djön az alkotó- és kifejez készség, − olvasási igény kialakítása is, valamint a zenehallgatás megszerettetése is; ösztönz lehet a versmondás, a szerepjátszás, a bábjátszás, az éneklés, a karének, a zenekar eszközeinek a felhasználása. − Ezeken keresztül érzelmi életük és önbizalmuk kibontakozása és fejlesztése. Technikai nevelés /technika, informatika/ E nevelési területen belüli célok és feladatok: − olyan ismereteket nyújtunk, olyan jártasságok és készségek kialakítására törekszünk, amelyek alapján a tanulók képessé válnak önálló ismeretszerzésre és a szerzett ismeretek, jártasságok és készségek gyakorlati alkalmazására.

70

Eszköze: − a gyakorlati tevékenységnek.

Az integrációs oktatásból fakadó speciális tantárgyi célok és feladatok Humán tárgyak: /magyar irodalom, nyelvtan, történelem/ A fels tagozat magyar (történelem) tantárgyainak oktatása a már kialakított képességekre alapozva – olvasás technikája, szövegfeldolgozás alapjainak kialakítása, nyelvtani szabályok el készítése – mélyíti el az általános m veltség elemeit, illetve b víti a kulturális ismereteket, kultúrtechnikák elemeit. Az általános célok és feladatok mellett olyan speciális megsegít eljárásokkal b vülnek az oktatás módszertani követelményei, amelyek a sérült tanulók sajátos igényeihez igazodva el segítik az individuális különbségek csökkentését, megakadályozzák a további lemaradások kialakulását. Fejlesztési követelmények: • szövegértés, szöveg-feldolgozási képesség továbbfejlesztése, • szövegen belüli tájékozódó képesség kialakítása, • olvasási technika rögzítése, • kifejez , helyes hangsúlyozású hangos olvasás, értelmez néma olvasás fejlesztése, • igényes, irodalmi kifejez készség fejlesztése, • aktív szókincs b vítése, • grammatikai ismeretek rögzítése, gyakorlati alkalmazásának automatizálása. A tárgyi sajátosságból adódóan az egész tanulási folyamatra kihat az itt tanultak készség szint elsajátítása. Az ismeretszerzés f formája az olvasás, a vizuális megfigyelésen alapuló tájékozódás és ismeret-rendszerezés, ezért a kommunikációs feladatok megoldásánál a f szempont a technikájában és id ben megfelel ért olvasás kialakítása. A sérült tanulók esetében gyakran el fordul, hogy akár artikulációs, akár grammatikai szinten, de más észlelési, vagy magasabb szint sérülés esetén intermodális, szeriális területen találjuk a problémát. Ezekben az esetekben speciális megsegítéssel, fejleszt foglalkozásokkal, illetve megsegít feladatokkal kell el segíteni a megfelel haladást. Speciális célok és feladatok: • a sérült tanulók igényeihez igazodva a szükséges korrekciós foglalkozások igénybevétele (pl. logopédiai kezelés), • a tananyag feldolgozásának tervezése az egyéni képességek figyelembevételével, a megfelel eszközök, módszerek alkalmazása (pl. egyéni feladatlapok, feldolgozási id határok meghosszabbítása, a részfolyamatok rögzítése esetén változatos módszerek alkalmazása), • a fejleszt foglalkozásokon elsajátított kompenzáló technikák, helyes kivitelezési módok következetes megkövetelése, használatára ösztönzés, • a kultúrtechnikák elmélyítésével az ismeretfelvétel megkönnyítése, az ismeretek rendszerezése, • önkifejez -készség fejlesztése, • az anyanyelvi neveléssel a sérülésb l fakadó beilleszkedési nehézségek csökkentése, az életkornak megfelel kommunikációra nevelés.

71

Reáltárgyak: /matematika, kémia, fizika/ A tananyag és az általános iskolai követelményszint szem el tt tartása mellett fontos szempont az egyéni sajátosságok figyelembevétele, hiszen ezeknél a tárgyaknál jelennek meg leginkább a sérülésb l adódó különbségek mind a megértés, mind az elsajátítás területén. A szemléltetés sokrét sége, a probléma többszempontú megközelítése, a rögzítés idejének meghosszabbítása, az alaposabb, részenkénti gyakoroltatás, valamint az életszer , testközeli feladatokon keresztül történ megértetés el segíti a tanultak bels vé válását, elsajátítását. Fejlesztési követelmények: • a gondolkodási m veletek folyamatos, célzott fejlesztése, • a problémamegoldó gondolkodás, a matematikai logika kialakítása, továbbfejlesztése, • ok-okozati kapcsolatok megláttatása, • a megoldások megtervezésére, tudatos kivitelezésére nevelés. A társtudományok ismereteinek (fizika, kémia) megközelítése, pl. mozgássérültek esetében olykor csak precíz, mindenre kiterjed szemléltetéssel lehetséges. A tanulók sérüléséb l adódóan gyakran nem, vagy alig találkoznak olyan jelenségekkel, amelyekkel ép társaik igen. Illetve a helyhez kötöttségükb l, kiszolgáltatottságukból ered en el fordul, hogy nem élik meg úgy a természeti jelenségeket, történéseket, hogy azok a kés bbiekben támaszt nyújtsanak a tanulmányaik során. Ezért a megfigyeltetés, kísérlet módszere kiemelt helyet kell kapjon e tantárgyak oktatása során. Speciális célok és feladatok: • a tananyag többsíkú megközelítése, • fokozott gyakorlási lehet ségek biztosítása, • az egyéni sajátosságokhoz igazodva a feladatok végrehajtásának id intervallumának növelése, • egyéni feladatlapok készítése, • egyéni fejleszt foglalkozások szervezése, • az egyes anyagrészek közötti összefüggések alaposabb megvilágítása, a kapcsolatok kiépítése, • speciális eszközök (az egyéni szükséglet meghatározottsága alapján) használata, • a sérült képességek tananyagon belüli fejlesztése, • feladattudat, kitartás, önálló feladatmegoldásra nevelés. Ezek a tárgyak olyan gondolkodási és logikai készségeket, képességeket igényelnek, amelyek valamilyen szinten sérültek, illetve nem funkcionálnak az életkortól elvárható szinten. Ezekben az esetekben szükséges olyan korrekciós foglalkozások megszervezése, amelyek célzottan a részképességeket fejlesztik, megalapozzák, el készítik a magasabb szint m veletek elsajátítását, így a tananyag hatékonyabb megértését. A foglalkozásokon elsajátított képességeket következetesen be kell építeni a tananyag feldolgozásába, így juttatni újabb ismeretekhez a sérült tanulókat. Természetismereti tárgyak: /földrajz, biológia/ A tantárgyak általános célkit zései és feladatai vonatkoznak a sérült tanulók oktatására is. A velük szemben támasztott követelmények szintén megegyeznek az ép

72

gyermekekkel szemben felállított elvárásokkal. Azonban a sérülésekb l fakadó hátrányokat csak fokozott odafigyeléssel és tervszer pedagógiai munkával lehet csökkenteni, leküzdeni. A természetismereti tárgyak oktatása feltételez egy el zetes tapasztalat-gy jteményt, amit a gyermekek korábbi tanulmányaik során, illetve saját élmény kapcsán szereztek meg. Az el z évek tanulmányaira – a követelmények azonossága folytán – lehet támaszkodni a SNI tanulók esetében is, de a saját tapasztalat csekély volta miatt nehezebb a képzelet mozgósítása, az elméleti síkú oktatás. Mindebb l következik, hogy a földrajz és biológia oktatása során els dleges „segédeszköz” a szemléltetés, cselekedtetés. Fejlesztési követelmények: • a gondolkodási m veletek közül a szimbolikus gondolkodás, illetve a képzelet fejlesztése, • érdekl dés felkeltése, • megfelel motivációs szint megteremtése, • optimális szemléltet eszközök, szemléltetési id biztosítása. E tantárgyak f célja a gyermekek megismertetése az él és élettelen, a természeti és földrajzi környezettel. Azon képességek kialakítása, amellyel magabiztosabban és pontosabban tud tájékozódni saját sz kebb és tágabb életterében. Ezzel el kívánja segíteni a hátrányok csökkentését, a társadalmi beilleszkedést, a jöv kialakításának optimális feltételeit, illetve a sérült tanulók objektív látókörének szélesítését. Speciális célok és feladatok: • az egyéni sérüléseket figyelembe véve kell alkalmazni a szükséges szemléltet eszközöket, oktatástechnikai és egyéb segédeszközöket, • a megtapasztaltatás fontos kiegészít je kell, hogy legyen a szemléltetésnek, • az alkotó tevékenységbe ágyazott, saját tapasztalatokra épül feladatmegoldásokra kell törekedni a tananyag hatékonyabb elsajátítása érdekében, • fontos szempont a tényleges tapasztalatok szerzése (osztálykirándulások, séták szervezése a tananyaghoz kapcsolódóan), • az egyéni szükségleteknek megfelel en kell megszervezni és el készíteni az egyes anyagrészek rögzítését, gyakorlását, pl. egyénre szabott feladatlapok, korrepetálások, egyéni megsegít foglalkozások, • bizonyos típusú feladatokat (pl. vaktérkép kitöltése, hiányos rajzok kiegészítése) az egyes tanulók sérüléséhez kell igazítani: vizualitási vagy manipulációs problémák esetében ezeket nagyított feladatlapokon, illetve szóban kell kérni, • a tanulókat meg kell ismertetni azokkal az eljárásokkal, módszerekkel, illetve forrásokkal, amelyekkel ismereteiket gyarapíthatják, tájékozottságukat növelhetik, kíváncsiságukat kielégíthetik (pl. Internet, szakirodalmak, televízió m sorok). Készségtárgyak: /ének, rajz, technika/ Az ebbe a csoportba sorolható tárgyak a tantárgyi ismereteken túl komplex esztétikai és kulturális ismereteket is nyújtanak a gyermekeknek. Ezek egységessége és a többi tantárgy színterén történ kiegészülése egy olyan sokoldalú m veltségtartalmat közvetít a tanulóknak, amely a kultúrált fejl dés alapkövetelményeinek felel meg. A tantárgyi koncentráció révén olyan képességek és készségek kialakítására, illetve fejlesztésére van lehet ségünk, amelyek a sérült tanulók hatékonyabb ismeretszerzési és – feldolgozási, -rendszerezési tevékenységét segítik el .

73

E tárgyak oktatása során jut leginkább kifejezésre a gyermeki személyiség, itt kap leginkább teret az önkifejezés szabadsága, ezekben a helyzetekben nyílik leginkább módunk a személyiségfejl dés indirekt befolyásolására. A közösségformálódás, egymás megismerésének is fontos színtere lehet egy-egy ének vagy rajzóra. A közös tevékenység, az alkotás, az együttdolgozás alkalmat adhat újabb kommunikációs lehet ségekre, kapcsolat felvételi módok megtanulására. Fejlesztési követelmények: • a tananyagon keresztül a m vészi eszközökkel esztétikai nevelés, • személyiségfejlesztés, • önkifejezés fejlesztése, ösztönzése, • kreatív, alkotó kedv tanulók nevelése. Mivel a sérült tanulók általában valamilyen vizuális, illetve manipulációs problémával küzdenek, speciális feladatokat is el kell látnia ezeknek az óráknak. Egyes tananyagok kivitelezése esetenként csak speciális eszközökkel oldható meg bizonyos sérülések esetén. Pl.: a szabványbet k írásának sem a rosszabb íráskészség, sem a vizuális zavar nem lehet akadálya, ha a megfelel méret nagyításban, optimális íróeszközt használva tevékenykedhetnek a sérült tanulók. Speciális célok és feladatok: • különböz anyagok, eszközök testközeli, használaton keresztüli megismertetése, • munkafolyamatok elsajátíttatása, • sérülés-specifikus kompenzáló technikák megtanítása, • sérült részképességek fejlesztése, pl. vizuális zavarok (rajz), auditív észlelési zavarok (ének), finommotorikus zavarok (rajz, technika) estén, • kitartás, önbizalom fejlesztése, • szépérzék alakítása, • közösségi nevelés: egymás segítése, megértése, ösztönzése, • sérüléshez igazodó eszközök és technikák megválogatása, • az egyéni igényeknek megfelel hely és testhelyzet biztosítása, amelyek alkalmazása el segíti az optimális alkotó légkör és kedv létrejöttét, • motiváció és sikerélményhez juttatás. Informatika tantárgy: A sérült tanuló oktatásában nagy szerepet kap az esélyegyenl ség megteremtése. Ennek egyik színtere a számítástechnika, informatika oktatása. Az alapvet célok megegyeznek az általános oktatási célokkal: • a számítástechnika, informatika alapfogalmainak megismerése, • az informatikai, számítástechnikai irodai eszközök biztonságos kezelésének elsajátítása, • algoritmizáló képesség kialakítása, • megtervezett, precíz munkavégzésre nevelés. Mivel oktatási folyamatunk f célkit zése az ép és sérült tanulók azonos követelmények elé állítása, ezért e tantárgy fejlesztési követelményei is az egységességre törekszik. Fejlesztési követelmények: 74

• • • •

számítógép-kezelés alapjainak elsajátítása, tudjon információkat különféle formában kifejezni, illetve a különféle formában kifejezett információkat felismerni, szerezzen tapasztalatokat hagyományos és új technológiákon alapuló információs eszközök és információ hordozók használatában, a tantárgy az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információkat munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember kialakítását célozza meg.

A sérült tanulók speciális szükségletei speciális célokkal és feladatokkal egészíti ki az informatika tantárgy oktatását. Ezek áthatják az oktatás egész folyamatát. Speciális célok és feladatok: • alkalmazkodva a sérült tanulók igényeihez, megfelel tanterem biztosítása az egyéni foglalkoztatási formához, amellyel a gyermekek másságának megfelel tempóbeli és módszertani igényeihez alkalmazkodunk, • az informatikai eszközök kezelésének elsajátításával olyan kompenzáló technikák megtanítása, amellyel a mindennapi életben való érvényesülés lehet ségét segítjük el , • a modern információáramlás használatának megtanításával (Internet) a szükséges ismeretekhez jutás önálló és egyszer formájának alkalmazása, ezzel önállóságra nevelés, • a számítógép kezelésének megtanításával a különböz oktató programok használatának el segítése, • a tantárgyi kapcsolódások kihasználása olyan esetekben, amikor a sérüléséb l adódóan a gyermek kézírása nem teszi lehet vé az objektív értékelést, • a segédprogramok, oktatási anyagok számítógépen történ alkalmazásával a szélesebb kör szemléltetés, megtapasztaltatás el segítése, ezzel a speciális szükséglet tanulók egyéni képességeihez való alkalmazkodás, • az informatikai ismeretek alapos elsajátíttatásával a továbbtanulás, a pályaorientáció és kés bbiekben a társadalomba való beilleszkedés területén nyújtunk segítséget.

75

3. számú melléklet PROJEKTOKTATÁS Cél:

Egészségügyi ismeretek megalapozása Élményadás

Id pont: Március négy hete Pedagógiai célok:

Az egészséges életmód igényének kialakítása A kutatómunka lehet ségeinek megismerése Az információk szelektálása

A felkészülés, a megvalósítás lépései: I. hét:

II. hét:

Témakörök megjelölése évfolyam szinten Anyaggy jtés Az el készített programok megvalósítása a négy évfolyam szintjén. 1. évfolyam: A helyes tisztálkodás, fogmosás - iskolai véd n 2. évfolyam: A helyes táplálkozás – ANTSZ munkatársa 3. évfolyam: A testedzés, a mozgás fontossága - Testnevel 4. évfolyam: A közlekedés veszélyei – Rend rség munkatársa

III. hét: Az el adások, beszélgetések témáihoz kapcsolódó közös tevékenységek: 1. évfolyam: Figyelemfelkelt plakátok készítése különböz technikákkal 2. évfolyam: Kiállítás készítése az egészséges élelmiszerek felirataiból, dobozaiból, képeib l 3. évfolyam: Játékos sor és váltóversenyek a szabadban 4. évfolyam: Kerékpáros ügyességi verseny IV: hét: A témákhoz kapcsolódó tevékenységek, versenyek értékelése, jutalmazása

76

4. számú melléklet Szükséges eszköz- és felszerelésjegyzék

77

5. számú melléklet

Név:……………………………………. 1.OSZTÁLY

Ezt már tudom!

Ebben még ügyeskednem kell!

78

Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz

I. félév

Kit n en dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél

Név:………………………………… 1.OSZTÁLY

Magyar nyelv és irodalom Kifejezés szóban Bet ismeret Szavak olvasása Szavak egyeztetése rajzzal Versmondás Bet k alakítása Bet k kötése Szavak másolása írott szövegr l Szavak másolása nyomtatott szövegr l Szavak írása tollbamondásra Szavak írása emlékezetb l Az írásbeli munka külalakja Matematika Számok írása, olvasása 10-ig Halmazok, számok összehasonlítása M veletvégzés 10-es számkörben Számok bontása Tájékozódás térben Páros, páratlan számok megkülönböztetése Környezetismeret Az iskolai élet szabályainak ismerete Az alapvet közlekedési szabályok ismerete Az évszakok és jellemz inek ismerete A növények és részeik ismerete

79

Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz

Év vége

Kit n en dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél

Név:………………………………… 1.OSZTÁLY

Magyar nyelv és irodalom Kifejezés szóban Bet ismeret Olvasás Rövid szöveg értelmezése Versmondás Bet k alakítása, kötése Szavak, mondatok másolása írott szövegr l Szavak, mondatok másolása nyomtatott szövegr l Szavak, mondatok írása tollbamondás alapján Szavak, mondatok írása emlékezetb l Az írásbeli munka külalakja Matematika Számok írása, olvasása 20-ig Számok összehasonlítása, (páros-páratlan) M veletvégzés 20-es számkörben Számok bontása Egyszer szöveges feladatok megoldása Mérés (hosszúság, rtartalom) Környezetismeret Az évszakok, hónapok, napszakok ismerete Növények, állatok fejl désének ismerete A család és a családi kapcsolatok ismerete Az egészség és feltételeinek ismerete Napirend ismerete Étkezési szokások ismerete Tisztálkodási szabályok ismerete

80

Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz

I. félév

Kit n en dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél

Név:………………………………… 2.OSZTÁLY

Magyar nyelv és irodalom Hangos olvasás Ért olvasás, feladatmegoldás Szóbeli szövegalkotás Versmondás Az ábécé és a bet rend ismerete A magánhangzók és a mássalhangzók ismerete Szótagolás, elválasztás Hosszú magán- és mássalhangzók Mondatkezdés, mondatvégi írásjel Másolás Tollbamondás Emlékezetb l írás Az írásbeli munka külalakja Matematika Kétjegy számokhoz egyjegy hozzáad. Elvétele Szorzótáblák pontos ismerete, alkalmazása Osztás, a tanult szorzótáblák alkalmazásával Egyszer szöveges feladatok Sorozatok képzése sz a parkban Az erd szintjei Itt a tél Család Közlekedés

Környezetismeret

81

Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz

Év vége

Kit n en dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél

Név:………………………………… 2.OSZTÁLY

Magyar nyelv és irodalom Hangos olvasás Ért olvasás, feladatmegoldás Szóbeli szövegalkotás Versmondás A szóelemek ismerete (szót + toldalék), szótagolás A szavak jelentése Mondatfajták Másképp ejtjük, másképp írjuk Másolás Tollbamondás Emlékezetb l írás Az írásbeli munka külalakja Matematika Biztos számfogalom 100-as számkörben Relációs jelek használata Szorzó- és bennfoglaló táblák Maradékos osztás Összetett számfeladatok Egyszer szöveges feladatok megoldása Környezetismeret Ilyen vagyok: testrészek Napirend, táplálkozás Tavasz az erd ben Virágzó növények Állatok és kicsinyeik

82

Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz

I. félév

Kit n en dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél

Név:………………………………… 3.OSZTÁLY

Magyar nyelv és irodalom Hangos olvasás Néma szövegért olvasás Memoriterek Önálló szövegalkotás Mondatfajták Tanult szófajok ismerete Nyelvtani szabályok ismerete j-ly hang jelölése Másolás Tollbamondás Emlékezetb l írás Az írásbeli munka külalakja Matematika Számfogalom 1000-es számkörben Matematikai fogalmak ismerete Geometriai fogalmak ismerete Írásbeli m veletek ( összeadás ) ismerete Mértékegységek és a közöttük lév kapcsolat Fejszámolás Szöveges feladatok Környezetismeret

Vízparti növények A virág részei Id járás megfigyelése ( elemei ) Növekedés – fejl dés Közlekedési ismeretek

83

_____________________________________________________ tanuló

3. évfolyam 1. félév

Felzárkóztatást igényel

Az alapkövetelményeket teljesítette

Változó teljesítmény

Jól megfelelt

Biztos ismeretekkel rendelkezik

Kiválóan megfelelt

IDEGEN NYELV

Szókincs Hallás utáni értés Kiejtés Olvasás Szövegértés Helyesírás Nyelvtani ismeretek

84

Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz

Év vége

Kit n en dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél

Név:………………………………… 3.OSZTÁLY

Magyar nyelv és irodalom Hangos olvasás Néma szövegért olvasás Memoriterek Önálló szövegalkotás írásban Tanult szófajok ismerete Nyelvtani szabályok ismerete j-ly hang jelölése Másolás Tollbamondás Emlékezetb l írás Az írásbeli munka külalakja Matematika Biztos számfogalom 1000-es számkörben Matematikai fogalmak ismerete Geometriai fogalmak ismerete Írásbeli m veletek ismerete Mértékegységek és a közöttük lév kapcsolat Fejszámolás Szöveges feladatok Környezetismeret Alaprajz fogalma Felszínformák ismerete A víz tulajdonságai Egyéb fizikai jelenségek Állatok a vízben és a vízparton

85

_____________________________________________________ tanuló

3. évfolyam II. félév

Felzárkóztatást igényel

Az alapkövetelményeket teljesítette

Változó teljesítmény

Jól megfelelt

Biztos ismeretekkel rendelkezik

Kiválóan megfelelt

IDEGEN NYELV

Szókincs Hallás utáni értés Kiejtés Olvasás Szövegértés Helyesírás Nyelvtani ismeretek

86

Teljesítményed változó Alapkövetelmény eket teljesíted Felzárkóztatást igényelsz

I. félév

Kit n en dolgozol Ismereteid biztosak Jól megfeleltél

Név:………………………………… 4.OSZTÁLY

Magyar nyelv és irodalom A szöveg folyamatos, kifejez fölolvasása Olvasmányok eseményeinek összefügg közlése Szövegértés feladatmegoldással Memoriterek szövegh , kifejez el adása Mondatfajták A j-ly hang jelölése A tulajdonnevek tanult eseteinek kezdése A tanult szófajok ismerete Írásbeli szövegalkotás Matematika Számok ismerete 10000-es számkörben Számok rendezése Alakiérték, helyiérték, tényleges érték fogalma Számok közelít értéke Írásbeli m veletek Egyszer szöveges feladatok A m veleti sorrend és a zárójelek használata Egyszer átváltások: hosszúság, tömeg, r, id Környezetismeret Gyümölcseink és károkozói Zöldségeink és károkozói Az id járás és az éghajlat Térképismeret, világtájak Hazánk nagy tájai, vizei, felszíni formái

87

_____________________________________________________ tanuló

4. évfolyam 1. félév

Felzárkóztatást igényel

Az alapkövetelményeket teljesítette

Változó teljesítmény

Jól megfelelt

Biztos ismeretekkel rendelkezik

Kiválóan megfelelt

IDEGEN NYELV

Szókincs Hallás utáni értés Kiejtés Olvasás Szövegértés Helyesírás Nyelvtani ismeretek

88