I I KAKTÜSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÉKOZTATÓJA

II

KAKTÜSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÉKOZTATÓJA

-

1

-

77

KAXTUS2K

KKŰR TUEXOZTATAJA

B O I D O G ÚJÉVEI BONNEANNCE

GLUCKLICHES NEUIAHR

C HOSUM r o f l O M

HAPPY NEW VEAR

LA MUITI ANI

A Pécsi

Tanárképző

új kaktusz

fotó:

SZCZESLIWEGO NOWEGO ROKU

FEIICE ANNO NUOVO

Főiskola

és szukkulens

dr. K o v á c s

háza

Zsuzsanna

G O I T NYTT AR

-

A kaktuszok Az

oltás

a

annak

révén

egy

összeforr növény

vele

a

esetében

-

beavatkozásíjfil

e g y ü t t fejlődik az

másikat,

gyakran

rendszerint gyökér

emberi

szükséges:

alanynak,

gyakorlatban

egy

réKze és

-

oftásához használható

kertészeti

mód, a m e l y

2

egyiket,

résznek

nélküli egy

szaporítási

növény

másik

gyökerével

a

A

kettő

tehát

két

talajból

összenövesztünk

nevezzük.

vagy

növénnyel

tovább. A Í - oltáshoz

mely

melyet vele

ráoltandó

alanyokrál

használt

-

nő

ki

kaktuszok

együtt

adja

az

oltványt. A

megfelelő

részek nak

-

alany

többszörösét

lődést

használatakor

egy vegetációs

is jelent.

érik

nak

-

a

a

generatív

szervek

kontroll növényekével üteme

minden

így

nevelt

növények

saját

gyökéren

élő

magoncalanynak

na

a

fajok a

feloltott

növekedés

szaporítást p-id meg.

idő

einber

fajokban szenved,

vagy

tuszféléknél

nem adja

gítség). U g y a n í g y okok

előidév'.te

nű változatok rophylumok

csak

A z

a

különvá­

míalt.

kort,

A z

ellentétben

ütemét

a

legtöbb

olyan

fajnak

oltással

klorofill-dofektus

elsősorban,

oltott n ö v é n y e n tömege

rö-

jelenik

i s tapaííztalható, m e l y e k

környezet

igények

a

szaporíthatok m i a t t létrejött silvcstri

a

Aatro-

leggondosabb élettere.

egy

Egy

része

amit várunk

oltás

pl.

otc.

"ideális"

eredményt, az

leg­ veluti-

vegetatív

nem hajlamosak

lehet

szétágazó

esetben

a

strobiliformís

mesterséges

a

serkentik alany

erre

fajoknál

hogy a

tipathulala é s

alkalTias sarjak

ís, pl, C h a m a o c e r e u s

szinformái.

hatása

Meglepő,

Peíreskiopsis

azt az

szinte minden

jelenti.

mutat, d e

a z alany

-

differenciálódása

el a virágzó

Encephalocarpus

gyűjtemény

fej­

változásá­

kialakulását szervek

sarjképzésre

is c s - i ^ kevés

gazdag

és

fejlődési A

ugyanis

által létrehozott

összeállítással

hanem

minőségi

tartott P e í r e s k i o p s i s

sokszor

felöltött kontroll­

példányokkal.

növények

myrio stigma,

növekedési,

magoncoltásnak.

gyökerükön

a

megnagyobbodásának

sorrendet

érik

továbbszaporitásra

saját

gyökéren

szervezet

neggyorsul

i s feltűnő.

E z a jelenség

phytum

i

megegyező

elterjed

i s elrísef.iti,

után

egyébként

Az

az

élő

méretek

szövetek

kontroll

kiválóbb

bár

célja

a

hamarabb

a

-

sajá'

működésének

a

esetben

Hasonló

oltott n ö v é n y e k

ord n e m c s a k

részben

esetében

lás

a

e l és

-

az

alatt a

E z részben

tömeggyarapodásnak

oltott n ö v é n y e k

idő

tőle.

^liányt K 3k-

legmegbízhatóbb a

különböző

albínók

vai^

se­

élettani 'nás

f . a u r o v, L o ' j í v i a k ,

szí­

Ast-

- 3 szerint mesterséges környezetben

Ismereteink hetők

a

magas

hegyvidékekről

származó,

csak

oltással

répagyökerü

nevel­

fajok,

ezek:

Sulcorebutia

Coloradoa

Utaiiia

Navajoa

Aztekium

Pelecyphora

Ariocarpus

Echinomastus

Pediocactus nemzetség virágzó jos

Piloca.ilhus

fajai,

íaja

valamint

p l . íVIamUlaria

képződményei

szintén

csak

Közismert, nap

ját g y ö k é r e n

két é v e s

je

ismeretlen

annak

rész

A

a

Monatschrift

für

akkor

n e m virái,',zotí

és

fajokat

hasonló

HUdmann,

Mundt

megjelölése oltás,

ként

az

gonust

tara­

gyökerüek,

magoncok érnek

3-4

hó­

e l , mint s a ­

mint

2o

az

a

Pfropten

évvel

A

biztos

német

korabeli

már

12 é v e s

alapján

neves

eristata

eszközét

nyelvű

ajánlja.

még

érdekess''get, a

természe­

képződmények A

3-;á,radforduló

szakirodalmában

gyüjtölc

Euró­

crístata,orcuttíí

ne;n mint

a

Echinot.>-

addig

illusztrációja

wílldii

ín jog­

alkalmazták, oltott

aktiv növeí'.edés, valamint

megjelenésének,

egyetlen

közlemény

közlemény

oltási

felöltött

Kakteen? -

említ, a - n e l y

perbella,

növé­

a

oltásáról

der

előtte

mert

más

Biz.inyíthatóan

kaktuszok

nemzetség/

be. A z

hop,y

ide­

szakember­

kallusz -

aktívi:i.álja.

n 9 1 Berlin/. A

gyökerén.

mutat

hivatkoznak

Gilbert,

az

oltásra,

fa­

nélkül. szaporítási

E z t bizonyítja

utóbbi

szövet -

"nemesítést",

kezdeti

feltételezhetően

birtokáb.u-i,

das

MamUltiri i

és

hozzáférhető

elterjedt.

e

tüskézet

életbentartásának

is

oltott

fejlődést

adatunk

legalább

-

Noto.scopa,

más

a

fejlődést

gesciaiecht

saját

teshez

tüányosan

és

/ma D e n m o z a

mint a v i r á g z á s

Az

nehezen

fajok

szaporitó-nevelés

sebhegesztő

hof.y

nevezték

hanem

jok

és

oltásos

Kalcteenkunde

rhod.icantha-t

Astrophytum,

az

.''S k é p e s

u n d wíe

feltételezhetjük,

cristáta

kényes

velutina-ra

i^i'.emléletnetc

novi.-'cedését

/j,Mundt:Warum

pában

E^iyes

életben.

kezdeményezés

képződött

1891 é v b ő l v a n í r á s o s

sis

rendkívül

növekedést

családjánál

oltásakor

ahogy

booli,

korukig.

előttijnk.

től i n d u l h a t o t t

gal

-rnboe,

r i t k a va'J.y

áttekintés

kaktuszfélék

növényi

maradnak

Ortet^ocaclus

nem.r.etség

theresa(>,

Peíreskiopsis

alatt o l y a n

A

nyek

a

ismert

u n . cristata-Jc

oltással

hogy

időtartam

Történeti

az

Epithelantha

több

cég

használta.

a

mód a

kereskedelmi

P.A.Haage

Cereus

cég

jamacaru-t

kertészeti

üzemekben

l;111-es á r j e g y . - i é k e .

és

a

Trichocereus

Alany­ macro-

A

kaktuszoltás

Kuppertöl Az

Ö

-

elsö

részletes

ismertetése,

technikai lei-ása

Walter

származik.

munkája

tejlödési

nyomán

és

indult

növekedési

meg a z

Ütem,

oltások

szöveti

(ílettani

igényeinek

differenciálódás

-

kuta­

tása. Az

192o-as

ezres az

években

általa

kipróbált

jamacaru,

Haage

cég

és

a

keresztül

fajok

kereskedő 1931-es

alanyokat,

spachianus

szerepel

oltványaival.

cereoid

korlatban

Oehme

legjobb

jusberti

Évtizedeken

csak

számtalan

nagyságrendben.

a

melyek a

oltványait

között

legelsők

közismert

Valamennyinél

Jkalmazását

használt

hirdeti

katalógusában a

ismerték

gyűjtök

és

kínálja

Cereus

-véleménye közt

meglepő, h o g y

E c t i i n o p s i s nemzetség

több

külön

erfurti

alanyként

hirdették.

fajairól

szerint.

az

A

sehol

mai

gya­

nem

találunk

német

-példák

bizonyilékoU A

hazai

gyűjtők

nyomán Az

elsö

Az

Epiphyllum

magyar

Budapest/. kínálják

A z

őriztek

és

viszonyok

melyek

sikerűit

elsősorban

télen

a

származik

in Kertészeti

előtti i d ő b e n

Heindrick

Haage

cégtől

kakluszkeroskedö

a

/Anonymus:

Lapok 1893. ós

Rédli

szerezte

cégek

be

oltványaínak

sok vonatkozásban

István

rendelkezésűkre

a

mi klímánk

kész­

árusítá­

sajnos

fajok

oltással.

között a

nem maradtak

meg írásban

szóbeli

közlés

egyik

magvetésből

c v . "Hungária" eddig

meg, a

feloltott

ez

a

néven

e jó

miatt. N a g y o b b

gyűjteményében

láttam

az

utókor­

hogy

alanynak

egyesített

ismert

megfe­

lennének.

-

szelektálták

legkiválóbb

növénnyel

Sajnos

alapján

legkiválóbb

kaktus^kertész

szerint

hiánya

álló

használhatók

tartották

nem fonnyad.

eg^'üttműködő

foglalkoztak

mellett

két n e v e s

péceli

Pécelen

a

spachianus

e l , mennyiségi János

hogy

spachianus Földi

tét n e m v á l t o z t a t j a vastagodik,

több

spachianus-t

között. A

Trichocereus

1893-ból

s z . vporitása -

átmenteni -

Trichocereus

tot 1 9 3 5 - b e n .

tájékoztatás

Horváth

keresték

Trichocereus

Arányi

-

dokumentumokat.

eredményeik

Annyit

terjedt

évek

meg

alanyokat,

lepén

külföldi

mint kiderül

v a n arról,

ideig

Kutatási nak.

oltás

I. v i l á g h á b o r ú

Ferenc

Hosszú lelő

riyelvü

193o-as

Tudomásunk Földi

az

truncatum

oltványaikat,

letét. A z sáról

között

indult e l .

péceli ki a

kerti

alany,

együtt n ö v e k e d i k

mennyiségben 1953-ban.

te­

ma

változa­

mert

tulajdonságai

a hazai

terme­ és

ellenére csak •

sem

- 5 Gál

József

Pápán

magoncokat

k e z d e t t oltani. 193o-ban

oltott

már emiitett c v . " H u n g a r i a " - C jó

tulajdonságait,

Ugrásszerűen eredmények mai

alanyt

kísérleti

A

napjainkban

ző

tel. A és

és

Ebből

A

oltás

mint fele

3, N e

növény

sok

esetben

A

rossz

sorozat

megoldandó

oltványok alanyok

kérdést

gyorsabb

növeke­

vizsgálatát,

a

kedve­

a

kiválasztása

az

elsö

feladat,

követelmények:

n e változtassák fejlődési

meg.

időszakát,

hogy

a

feloltott

virágozzék.

elő

a

növény

része oltásra

a

korábbi

isjmeretét.

alanyok

.ilábbia.<

oltvány

az

gaikat,

egész

tette a z

alakját

meg a z

és

az

az

Gyűjtőink n a g y alanyok

a

próbálkozásokkaL

növényeit,

cél, a z

tulajdonságok

szemben

idézze

években

ujabb

eredménnyel.

indokolttá

kedvezőtlen

hamarabb

195o-es az

oltja

oltás

kiindulva először

faj

a

a Trichocer.schickendantzii

célja

elterjedt

fejlődése

felöltött

az és

tulajdonképpeni

2. Rövidítsék

haselbergi

használta

tért át.

az

gyenge

munka

melyekkel L

több

használva,

vetett

Megismerve

felhasználásával

A

dése

erre

terjedt

gyűjtőknek

Brasillcactus

T r i c h o c e r . s p a c h i a n u s r a . Alanyként

növekedési

gyors

ma a

legritkább

kerülő idő

öregedését.

fajok

esetben

közös

hosszúságát,

kisóri

vagy

vagy

figyelemmel

eltérő

az

tulajdonsá­

esetleges

össze­

férhetetlenséget. Az

alany

Az

alanyok

következő a . / rövid tömeg b. / o l t á s o k

céljára

szempontokat idő

Ezek

alatt

álljon

értékelése

fenti

vettem

megfelelő

követelmények

ismeretében

a

figyelembe:

mennyiségű

és

fajra

jellemző

alany­

vonatkozó

eddigi

tapasztalatok

-

szóbeli

alapján,

alanyfajok

alapján

fajok a

rendelkezésre,

eredésére

közlések c./ e g y e s

kiválasztott

kiválasztásakor

a

kereskedelmi

következő

Cereus

fajokat

értéke. választottam

jamacaru

Echinopsís

oxygona

Trichocereus

pachanoi

kísérleti

alanyként:

Az

adott termesztési

mennyi

Cereus

alany

szaporítás

a

célj,'u-a

melyeknek

legalkalmasabbak

átmérőjűek. tehát a

íaj

ós

célja

miatt

vala­

nevelkedett.

gyakori

nagyobb

e

azonban

hűtőfelület

száma

téren

ujabb a

számú

a

és

C°

meg a

5-6 cm

nem

öröklődik,

Előfordul,

hogy

növényeiíeii.

feletti k ö r n y e z e t

borduképződés

anya­

sarjadzanak.

melyek

uton

nem konstansok. jelenik

gyökeres

bőven

példányok,

vegetatív

borda 3o

azok

hiányzilc

3 bordás

bordák

folyamán

v-izeriiil

a

a

tulajdonságai

gyí'koi-la.

a

kisérlet

legalkalmasabbak

c s u c s j része a 4

Sajnos

növekedés

töen

a

mellett

megfigyelése

növények, A

és

feltételek

jamacaru

Penológiai Alany

körülmények

ugyanazon

fijnál,

A

hőmérsékleten ami

feltétel;-he-

növelését jelenti.

Növekedése_ Már

a

me^gyökeresedett

"mozdulása".

Feltűnően

látszik

az

eredmény,

dik. A

további

figyelhetők Az

ennél

növekedés

35 C °

diferenciálódása esetben

a

hőmérséklet

a

után

növények

6.8.

napon

utáni 4 . hétig

ütemű, d e

l.is;-;ú

fokozó­

tünetei

kényszerpihenőt

meg­

okoz.

szállító e d é n y n y a l á b o k kialak'olásával

elíásodásáved ;eljee

használhatatlanná

..\z ü l t e t é s

caölí!<enő

hőmérséklet

Szövet

két c s ö k k e n t i ,

tapasztalható

képződése

hőmérsékleti,!;.

magasabb

szövetek

•/yökerek

ln^e.^zi^á3.-l

Minden lárdító

dugványoknál u

Mindkét j e l e n s é g

differenciálódás

teszi,

okozta

jár.

Oyorsul

a

kényszorpihonö

után

az

szövetek ós

és

az

.alanyt oltás különválása

o.ilözéa

a

szi­

.ilany

érté­

céljára a

magas

elmaradásának

ha­

tására. Echinopais

qxyflona

Fenológia_ _rne^fi^yeléso Anyanbvény goncok kék

közül

ho»««a,

szélss jel-antik,

al.apu

céljára

a legalkalmasabb

célszerű előnyös bordák

a

kiválasztani. rövid

is a z

i s

példányt Külön

puha

anyanövény

mindig

figyelmet

állományú kedvező

1 éves

érdemel

tüskézet.

ma­ a

A

tulajdonságát

tüs­

lelt,

E

fajra

s z i n t e kivétel

tűnően hoz

a

az

3 éves

anyanövény

jellemző

tulajdonság

Nagyobb

mennyiségű

"lefejezé3e"után

icfö a l a t t n a g y t ö m e g ű anyanövényről

nélkül

k o r után.

sarjat

jutunk. E n n e k

nevel,melyek

leválaszthatók

és

a

sarjadzás, fel­

alany

6 hetes

biztosításá­

hatására

korukban

rövid az

gyökereztethetök.

Növekedése Már

a

meggyökeresedett

hajszálgyökerek fokozódik,

de

növekedési

miatt télen

környezete

január fajra

viszont

hónapban

gyökerek dása

-

dása

és

utáni -

a

Ezek

nagyon

mint a

tart, A

emelkedik,

már észlelhető ritka

elhalásával

követ.

tovább

ami összefügg

lassan,

Cer.jamacaru-nál.

jár,

a

amit a z

-

akkor,

növekedés.

Emiatt indokolt

Ennek

alanyok

következménye megkésebb

kliDnösen

hőmérsékletnél

télen.

a

csak

az

a

elmulasztása

vízvesztése

feloltott

A

szubtrópusi

6-8 C ° - o s

öntözése

a

egyenletesen

nemzetség

s e m tart h o s s z ú pihenőt,

5 C°fölé

oltott n ö v é n y e k

jellemző,

Intenzitása

n e m a n n y i r a feltűnően,

ideje

származása ha

dugványokra

megjelenésével.

a

-

íonnya-

növények

fonnya-

alany

gyökérképzödése

beindulása,

Szövetdlfferenciálódása Ennél

a

magas és

nemzetségnél

termetű é s

nem jelenti a

a

korai

használhatóságát

szöveti

keskeny

rendszer

átmérőjű

elíásodást.

nem csökkenti

Tehát

az

kialakulása,

szemben

Cereusokkal, lassú Echinopsís

idős

alanyok

kori lassú

a

folyamat fel­

növekedés

és

fejlődés. Trichocereus Penológiai

Anyanövény

kiválasztásához

termeszteni.

Ezek

küli p j l d á n y széles dást.

Fiatal

ís,

Kedvező

közül

ami a z

alapúak,

tási móddal

lamé»

pachanoi

megfigyelése

csak a

sok

a

nagy

gyakran

oltásnál

mindig

előnyös,

víz

hiánya

bordaszái»,

bár

e

sarjadzásra

mennyiségű

kiválik

nagyfokú

s e m örökíthető

korban

érdemes

ugyanis

magoncot

egy-két A

bordák

idézhet

tulajdonság

elő egyik

tüskené^ mindig soványoszaporí­

v a g y fokozható. csak

a

csucsirész

elávolitása

után

haj­

- 8 Nagyobb ről

kapunk,

átlagosan elérik évig

a

mennyiségű

melyeknek

5

sarjat

2o

alanyt

tetejét

szedhetünk,

cm magasságot.

alkalmasak

sarj

csak

15-2o cm m a g a s

eltávolitottuk.

A

Évente

egy

melyek

egy

kifejlett

anyanövények

termelésre,

utána

vegetációs

gyakorlatilag

növények­ növényről

idö

alatt

újra

általában kimerül

két

a

nö­

vény. Növekedés A

gyökeres

után

a.í

dugványra

egyenletes

Rendszeres tos

a

öntözést

szövetek

hónapokban.

tó é s

szeptember

séges

Ezzel

csak

újra lo

nem indul

a

növekedés,

miatt

mellett

Rendszerint ideje

kezdődik.

C°

fölött

meg, bár

A

intenzitása

öntözés

növekedési

végén

állapota

növekedése

kivan. A z

lazántartásához.

meleg

Nyugalmi

már j e l l e m z ő

tápanyagellátás

a

szellőztetés

árnyékolást

július

Télen

szűnik

beültetés fokozódik.

végéig

öntözést

m e g , tehát

megindulás

esetén

fon­

igényel

a

elnyújtha­

nem kivan. a

ráoltolt

i s biztosit

fajok

bő­

utánpótlást.

Szövetdlfferenciálódása Meglepően

lassú.

visszavágva fajokat.

A z

Bármikor A

kából

kerülő

kerülő

lassú

legyenek

kiválasztása

a

fajok

2 éves

magukhoz

folyamata

tartható

fajok

mindkét n a g y

cm magas,

"kötötték"

elfásodás

oltásra

család

kb. 2o

készenlétben

feloltáshoz

A z

A

kiválóan

miatt

esetleges

ismertetése

jellegzetes

képviselő hely

és

lo

cm-re

ráoltott

tárolható

előkészítése

fajok.

a

sokáig

figyelembe

területéről

származási

növények

próbaképpen

faj.

kényszeroltásh; .z.

és

kiválasztásakor

előfordulási

a

ÉszakEnnek

fejlődés

a^

oltáshoz

vettem, és

a l ipján

stádiuma

hogy

a

Dél^Amoria

fajok

szerint

tör­

ténik. Az

oltás

szempontjából

1. / M a g o n c határ

a

három

stádium-ban szár

2 ./ P i a t a i l k o r i

a

szövetei

stádium-ban

ciálódása.

A

3 ./ F e j l e t t te nő

stádium-ban

teljes

nagyságát,

morfológiai

megkezdődött

a

nemzetségek

kialakulnak

minden

szövet

a

meg:

hajtásban

már

szállító mammái

nincs

jellemző

szövetek

éles

differen-^

megjelennek,

a

növény

korát. N ö v e k e d é s é b e n

n e m vártiató.

a

ré-

fajoknál.

differenciálódott,

ill, v i r á g z ó k é p e s

változás

különböztetünk

kifejlődött

között.

szemölcsös

pagyökér-kezdeniények

stádiumot

csirából

elér­ feltű­

- 9 Észak-Amerikai

fajok

közül

a

következőket

választottam

k i oltási

a

következőket

választottam:

kísérleteimhez: Turbinicarpus Mamillaria Lophophora A

polaskii

spinosissima williamsii

Dél-Amerikai

fajok

Lobivia

famatimensis

Rebutia

minuscula

Gymnocalyciu.n

Oltási A

sérleteket május Az be

Ui. a z

kivül

be

4 éven

keresztül

/l97o-1973/ oltási

egyidőben

négyszeri

ismétléssel

értékelésénél eredését. hagyta.

és

. Jó

beiinük

csúcs

a

jamacaru

oltványnak melynek

alanyra

Déli

2.

Északi

oltva

fajok

85.5o

alanyra

Echinopsís

1,

DéU

2.

Északi

oxygona

oltva

1.

DéU

fajok

2.

Északi

fajok

%

97,75

fajok

alanyra

197o-1973 eredési

fajok

Megnevezés

%

94,25

94,75 oltva

197o-1973 eredési 97,75 89,91

%

figyelem­ eredési alany

amit

a

fi­ és

tökéletesen

tájékoztatnak.

eredési

Megnevezés

azon

megindult,

197o-1973

fajok

pachanoi

tekintettem

jelzett.

táblázatok

Megnevezés

Trichocereus

kí­

mindig

vettem

bizonytalan

edénynyalábjai

növekedése

alábbi

1.

szempontot vagy

tápanyagszáUitás

részének az

egyetlen

Sikertelen

növény ^ ü t t e s é t ,

eredményről

Cereus

értékelésük

elején.

oltás

szeforrtak növény

és

érdekében

állitot.am

hónap

gyelmen

Az

cél

oltványok

feloltott

mihanovichii

kísérletek

kitűzött

közül

ösz-

feloltott

Figyelemre mutatnak va

a

ki

egy

másik

fajok

10

-

méltó, h o g y e g y e s egész

földrajzi

csoporttal

esete,

alany

ahol

pl, C e r e u s

közel

fajok

csoport

kiemelkedő

taxonjai

jamacaru-ra

lo % a z

eredési

eredési

9t<»t

felé.

Összehasonlít­

oltott

déli

kiJlönbség

ill. é s z a ­

a

déli

fajok

javára. A

vizsgált

három

legkisebb

Trichocereus fajok

Echinopsis

saját

Az a

és

feloltott

fajra

kedvező

donságokat

nek

Kísérleteimben

Cereus A

sel

fajok

és

-

oltás

tüskézet hosszanti

eseUeg

fajnál

adta

amit

az

nemcsak

gyűjtök

eredményei

megtartja rész

egyes

virágzás

-

Kedvezőtlen oltással, és

ha

a tulaj­

rossz

virágzás

elmaradásával

alanyhatás'>kat

tagjai

ütemé­

jár.

figyelhet.em

meg a k i ­

vonatkozóan:

növekednek.

meleg -

nyári

nagyon

inkább

Később

hónapokat. lassan

elenyésző

növekedés

példányokat

a

későh

szabályos

ugyan

hosszanti

és

egyenletes Feltünő,hogy

kedvező,

kezde­

nevelés­ bár

növekedést

a

mutatnak

eredményeznek,

eüanynál

hamarosan

jellegű,

a

száma

A\egetativ

pachanoi

gyorsan

növények

déli

Mamillaria

feloltott

növekedés

utóbbi

lassan

virágok

oszlopss

Lophophora

felöltött

az

a

külön

a

fokozhatok.

a

a

kölcsönhatása mindegyike

nemzetségekre

nemzetség

után

a

hatása

mind

a

a

gömbalaku

sajátságai,

tüskézet, korábbi

gömbalakuak

A

tartottakétól.

Trichocereus

e

Ennek

csak

tapasztalt

Ugyanakkor

szebb

jellem.;6', kivéve

Mamillaria

Az

-

kezdetben

virágozni,

keskeny

esetleges

északi, %-ot. A

középértékét

közül

élettani

két n ö v é n y

bizonyult

eredményt

alanynál

fajok

feloltott

nek

fajok

következő

jamacaru

növekedés a

a

fajokra

feloltott

az

az

9o,oo

igazolnak.hanem

kiválasztásával

csökkenésével,

választott

e l , mind a

jamacaru

legjobb

%-kok ban a

i s indukálhatnak

alanyt választunk.

A

északiak

tulajdonságait.

alanyok

Cereus

túllépte

kedvezőek

tulajdonságai

megfelelő

értem

eredési

összeforrt

jellemző

a

faxonként.

eredés

kísérleteim

oltáskor

közül

között. A z

számára

oltási

Alanyok

az

oxygona

két a l a n y

nemzetség

faj

%-ot adó

pachanoi-val

feloltásánál

előbbi

alany

eredési

kezdik

növekedik. később

A

növekedést

visszanyerik

williamsii növekedési megrepedése

a

kezdeti

gyors

a

felöltött

növekedés

természetes

ütemét t ú l f o k o z z a ,

tapasztalható.

fajok, inkább

alakjukat, sok

A

esetben

A

-

i l

Echinopsis

oxygono

Elsősorban

a Dél-Amerikai

Neoporteria

nemzetség/

len

fajnál

kisebb se

a

idejű

-

alanynál íajok

kiváló

sem tapasztaltam. A

ütemben feloltott

fajok

sarjadzásra

fajokat

ez

az

periódusban,

fajokat

készteti.

igen

egyike

ütemű

sarjat

idó'ben

egyet­

virágzásra,

fejleszti. A

sok

az

és

hatását

korai

Egyenletes

alakúvá

alfuiy

mert

Neochilenia

Tulnövesztö

feloltott

természetes

oltásakor

növekedési

/kivéve

alanya.

növekedé­

rövid

tenyész­

produkál

az

legtovább

őszi

növekedő

fajoknak. A

felsorolt

6

nemzetség

alanyok

tulajdonságait

legjobb

alanyát

saját

ismerve,

az

kísérleteim

oltásra

kiválasztott

alapján

állitottam

össze. Feloltott

fajok

Alanyok

Turbinicarpus Mamillaria

nemzetség

Trichocereus

nemzetség

Lophophora

Echinopsis

nemzetség

pachanoi

oxygona

Trichocereus

pachanoi

Lobivia

nemzetség

Echinopsis

Rebutia

nemzetség

Trichocereus pachanoi Echinopsis oxygona

Gymnocalycium

nemzetség

oxygona

Trichocereus

pachanoi

Következtetések A

nemzetségekben

körülmények nyelnek

az

hogy

ból A

kozik. ben

A z

érjük

telének nek

a

termesztési

legalkalmasabb

alanyok

kivül

hagyása,

fejlődés

és

tipusok

a

csökkenésével

-

hazai igé­

tipusok -

kiválasztásnál

megközelíthető

alapve­

életformá­

szelektálása. oltásos

ökológiai idö

feloltandó esetleg

tagjai

kutatást

cereoid

nevelésével

megválasztásával

növekedési és

a

egyes

További

főleg

hogy

eredményt. A z

alanynál

-

nemzetség

véletlenszerű

kivánt

különbözősége

után a

alanyok

területről

több

család

nevelhetők.

bizonyitják,

azonos

gyakorlat

el a

gazdag

feloltva

megfelelő

Kísérleteim

földrajzilag

célszerű

fajokban

csak

ezekhez

kiválasztása. tő,

és

között

a

igények

kezdetének fajnál

a

leáUásával

dr.

foglal­

legritkább

és

befejezésé­

kezdeti

siker

jár.

Nemes

eset­

figyelembevé­

Lajos

- 12 K A K T U S Z ÉS S Z U K K U L E N S TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁN

UJ

1976 az

november

Oktatási

Főiskola ház

7 . - e tiszteletére

IVIinisztérium

impozáns

építése

Botanikuskertünk kolai

tanár,

alapján, lentős jai

főiskola

több

száz

nyert

járult órát

az

a

kő-

az

és

tanszékvezető és

kollégiumi

közel

looo

óra

d e jelentős

A a

volt

munka

biológus

ké­

meghala­

tevékenysége

munka

je­ alap­

növényasz­

vasáijyakból

társaualmi

építéséhez.

szabadidejükből

a

és

kötelességüket

szakmunkások

be.

főis­

irányítása

Falai

téglatörmelékből,

munkaköri

m.

fejeződött

kisépitkezésként,

építőmunkában,

üvegház

áldoztak

házát. A 3 4 x 6

tervei

üvegház,

Károly

Tanárképző

felhasználásával.

dolgozó

Bizottsága

pécsi

1970 t a v a s z á n

kiselejtezett

részt

a

elképzelései,

dolgozói

területein

KISZ

szervezésével is

veitek

egyéb

f e l d r . Go-amvölgyi

d r . T i h a n y i Jenő

készült

pedig

botanikuskert

PJ;CS1

szukkulens és

hulladékanyag

bontásokból

mértékben

főiskola A

házilag

vasszerkezete

szült. A dó

igazgatója;

mennyiségű

főként

talok

és

kezdődött

főigazgatőhelyettes

jórészt

avatta

A

miniszterhelyettese

uj k a k t u s z -

1974 ő s z é n

HÁZ

a is. meg­

hallgatók

segítésére.

A

növényanyag

Keresztény a

József

növényházban

vényállomány na

kezdte

ta. A z de

a

gyűjtemény

növénytani

pécsi

jelentós

István

egri

kaktuszkedvelő'k

két

oktatását és

növényeit

hetők.

kedves

az

a

ís a

kert

lelkes

feldolgo­ együttes

jelentősen

debreceni ugy

növény­

gyűjteményes Lajos

el, a

és

anyag

átha-

felesége;

is szívesen

és

biológus

szerepe

Csili

sok és

ked­ az

hallgatóinak

van a

elsősorban

a

még

a

Já­ dr.

magkészleteikkel.

növényrendszertan

E z utóbbi

éri

és

elsösorbrin

biológiai tanitásáljan felébai

Farkas

szombathelyi,

debreceni

főiskola

tartalmazza a

közel

is. A z

Afrika

üvegház szuklíulens

oktatásának loo

bo­

Dunántúl

megfelelő

nemzetségbe

legnagyobb fajgazdagságot

tarto­ a

e l . / 2 o o faj/.

gyüjtöiársat

szombat

a

készletünket József

Ferenc

d e jelentős

első

másik

Szakköröket,

napokon

dr. K i s s

értékes

középiskoláinak

genusban

Uvegházaíbk

botanikus­ a

magvak

segítséget A

dr. N e m e s

segítettek

kaktuszgyüjteményt.

Minden

komoly

közül

elsősorban

helyeztük

Mamillaria

a

komoly

elsősorban

szakkörök

szolgálja,

különül,

elrendezésben, zó

A

uj létesítmény

részre

folytat­

el.

gyarapitotta

egri,

k i s u n y o m i , Kunklí

gyűjiőtársunk.

általános

küldött

nö­

növényegye­

létre

dolgozóinak

kivül

vállalt

A

Zsuzsan­

Teréz.

Hubai

István

hoztak

h e - i a i gyüjtöbarataink

kaptunk

jelzik

fó'kertész

mint 15ooo

elsősorban

révén

tanszék

gyűjtőkön

különlegességekkel

Izsáki,

tanikai

melyet

dr. K o v á c s

Andor

több

könyvelhető

szerepet

ves

Az

faj

főkertésze. eredményét

növényegyedek.

b o t a n i k u s k e r t által

gyarapításához A

N. S z e n t i r m a i

Kiss

2ooo

mini s z a k m a i v o n a t k o z á s b a n .

ározásából

nos

a

3oo

óriási

fejlesztését

képvisel,

botanikuskertjétől

Értékes

munkájának

1972-t6'l Jávor

közel

eredményeként

hozzájárultak. KLTE

ö

magcserekapcsolatai

kert és

anyagban,

eU A z

majd

került

mintegy

munkájának

kert nyugalmazott

gyorsütemű

el 1967-ben,

A

-

a

15-2o é v e s

e s z : i e i értéket

dolgozói.

A

további

ingyenes

zása

kezdte

található

uj h á z b a

óriási

kert

13

felnevelését

szívesen

vas/irnap

csoportokat

látunk

uj

kivételével

előzetes

létesítményünkben. 7-1

óráig

bejelentés

megtelcint-

esetén

ünnep­

fogadunk. dr.

KovácsZsuzsanna

főiskolai

adjunktus

Mdmiillaria

-lurihamata

Kistermetű^ gömlí v a g y mérővel. jadzik. talon

Fiatal

Bore

15-2o

lo-25

aurihamala/,

nö

kénsárga,

A

s i ..a é s

csúcs

Minden

sütésben Hazája Irodalom:

aranyló

Mexikó,

Krainz:

ft'-nylö

közelében

szerint

tövisei 19127-ben

Die

cm magas, töböi

kerek

kö^ütt n i n c s

hajs.':orü, és

nehézség

Backeberg;

ö

kósÖbb

szinu. Apró,

axillák

i:is lölcséralaku

12 mm, R o k o n t i á g

tartozik.

A z

nö,

4

c m át­

gazdagon

areolái gyapjú,

még de

fi

sar­ fia­ haj­

ki«

mm i i o s s z u

A

alciku n ivény,

cgyes-'v^'i

élénkzöld

gyapjasak. sörte

peremtövise

horgas,

ja

fénylő,

i s alig

szálvékony

tojás

korá^:>an

Bod

Das

db

közóptövise

elhelyezkedő

egyes

a

4

aranysárcja

virá^oi:

tarthaló,

különösen hozták

be

Kakteen

szép

vastagabb, a

név;

virngkű>3Zoru hoss.-^a

Mamm.glochidiata

nélkül

/innen

és

kedves lá*ványt

halvány

14 m m , áínu'^röMamm.wildii

k i s növény, nyújtanak.

Európába. Lexikon

3,

kiadás,

Kakteen,

Koinones

Ernó'

közé nap­

^ ^- 15 -

4 kaktusz

cristaták

biotögiá/a

A k a k t u s z o k csodálatosan g a z d a g é s változatos vUágát tovább txíviti a m e g j e l e n é s i f o r m a k é n t j e l e n t k e z ő c r i s t á t a v á l t o z a t . A C a c t a c e a e c s a l á d i s m e r t f a j a i n a k s z á m a m e g h a l a d j a a 3ooo-t« E z a s z á m a z a m e r i k a i k o n t e n e n s e n f o l y ó kutató e x p e d í c i ó k f e l ­ f e d e z é s e i nyomán e g y r e e m e l k e d i k . A cristáta forma növekedési r e n d e l l e n e s s é g , m e l y b e n a t e n y é s z c s u c s e g y i r á n y b a n átalalcul. E r e n d e l l e n e s f o r m a n e v e " C r i s t á t a " , m e l y a l a t i n c r i s t a /taréj/ e r i s t a t u s /tarajos/ s z a v a k felhasználásából e r e d , tekintve, h o g y e z a forma a k a k a s t a r é j r a emlékeztet. A cristáta k é p z ő d é s t a t o v á b b i a k b a n c r i s t á t a g e n e z i s n e k /genesis g ö r ö g s z ó j e l e n t é s e - k e l e t k e z é s / a k i a l a k u l t formát c r i s t á t i o n a k nevezzük. A c r i s t á t á k k ü l ö n l e g e s formái e g y r e j o b b a n f e l k e l t i k a t u d o m á n y o s kutatók, a gyűjtők, s n e m u t o l s ó s o r b a n a I c e r e s k e d ő k figyelmét. '1 e k i n t v e , h o g y a c r i s t á t á k v e g e t a t í v m ó d o n , o l t á s s a l g y o r s a n és jól szaporíthatok, d i s z é r e v á l n a k m i n d e n gyűjteménynek. E s e t l e g e g y szakgyűjtemény kialakítására i s a l k a l m a s a k . E l v i l e g minden k a k t u s z f a j o n belül előfordulhat cristáta forma, függetlenül a n e m ­ z e t s é g e v o l ú c i ó s fejlődési fokától. T e h á t é p p e n u g y előfordulhat a f e j l ő d é s a l a c s o n y a b b f o k á n á l l ó P e í r e s k i o p s i s , O p u n t i a , mint a z o r g a n i k u s a n fejlettebb P e l c y p h o r a , M a m i l l a r i a s t b . n e m z e t s é g e k f a ­ j a i között, A cristátát alkotó n e m z e t s é g e k e n belül a e r i s t á t á s o d á s kb. a r á n y o s a n e m z e t s é g f a j a i n a k ö s s z e s s é g é v e l , A inonotipikus nemzetségeknél a cristátásodási k é s z s é g loo % - o s / S o l i s i a , E n c e p h a l o c a r p u s stb./, e z a t é n y m é g i n k á b b rájuk i r á n y í t j a a f i ­ gyelmet. K ö v e t k e z é s k é p p e n a k a k t u s z cristáták s z é l e s e n elterjedt morfoló­ giai r e n d e l l e n e s s é g e k . V i s z o n t a meglevő adatokból megállapítható, h o g y a cristáták előfordulási a r á n y a m e s t e r s é g e s körülmények k ö ­ zött s z é l e s e b b , mint a t e r m é s z e t b e n , t a l á n h á l a a s o k o l d a l ú j ó á p o ­ lásért. N a g y érdelclödésre tarthat számot a cristáta k é p z é s ö s s z e ­ hasonlítása a C a c t a c e a e család é s más növénycsaládok hasonló j e l e n s é g e i esetén. U g y a n i s a k a k t u s z o k cristáta folyamntáhozhasonlót a s z e r z ő m é g két s z u k k u l e n s n ö v é n y n é l f i g y e l h e t e t t m e g /Stapelía, E u p h o r b i a / . A cristáta k é p z ő d é s W . H a a g e s z e m é l y e s k ö z ­ l é s e alapján a z E c h e v e r í a n á l ís ismert. A n e m s z u k k u l e n s , l o m b o s ­ l e v e l ű n ö v é n y e k n é l i s i s m e r t a s a l a g o s o d á s /faseiatío/ j e l e n s é g e , mely jelentős s z e r e p e t játszik a formafejlődés folyamatában, A s z a l a g o s o d á s j e l e n s é g e a n ö v é n y vegetatív /szár/ é s g e n e r a t í v /virág/ r é s z e i n e k s ű r ű s ö d é s é b ő l é s e g y e s ü l é s é b ő l á l l , a m i a k a k ­ t u s z c r í s l á t á h o z h a s o n l ó , hajlított, s z a l a g s z e r ű , v a g y t a r a j o s k é p ­ ződést alkot. A teratogenezís jelenségét, m e l y n e k különleges e s e ­ te a s z a l a g o s o d á s , a t e r a t o l ó g i a / a n ö v é n y e k m o r f o l ó g i a rendelle­ n e s s é g e i t v i z s g á l ó tudomány/ - a b o t a n i k a e g y i k s p e c i á l i s á g a kutatja. A í a s c i a t i o által k e l e t k e z e l t n ö v é n y e k k i v á l o g a t á s á v a l é r t é k e s e g y e d e k e t nyerhetünk, m e l y e k v a g y eÜBnáilóbbak, v a g y dekoratívabb tulajdonságúak. A l e v e l e s n ö v é n y e k n é l a íasciatio két t í p u s á v a l találkozunk; a lineáris / e g y e n e s vonalú/ é s radiális / s u g a r a s / . A k a k t u s z eristátío k é t s é g t e l e n ü l a l i n e á r i s f a s e i a t í o k ü l ö n l e g e s e s e t e .

- 16 C r i s t á t a g e n e s i s / é s f ü s c i a l i o / v é l e m é n y e m s z e r i n t talán a z a f o ­ l y a m a t , moly a philogonotikában a levélvastc.godá.?sal /kiterüléss e l , torzulással/ a z o n o s . A z ö s n ö v é n y e e k , cserjénele a P s i l o p t i i t o n n a k e g y e n l ő é r t é k ű hajtár, .1 /tolómái/ v o l t a k , d e n e r n v o l t l e v e l ü k , e z z e l s z e m b e n m e g v o l t a s z á r d i c t i o t o m /kettős, v i l l á s / e l á g a z á ­ sa, osztód'sa. A z e l s ő l e v é l k é p z ő d m é n y talán é p p e n a v i l l á s elái; i z á s fasciatiój á b ó l k e l e t k e z e t t . / T e l o m a e l m é l e t - 1. á b r a - l e g a l á b b i s e r r e u t a l n a k a G i n k g o b i l o b a /páfrányíenyő/ m a r a d v á n y l e v e l e i , m e l y e k n a g y o n hasonlítanak a z e g y e s s z a l a g o s o d é i t levelű növények for­ máira, A C a c t a c e a e c s a l á d n á l e g y másik j e l e n s é g figyelhető m e g , mely s o k s z e r z ő s z e r i n t c crislátiohoz hasonló. A monstruosus formák k i £ i l a i ; u l á s á r ó l v a n s z ó , a m i s z i n t é n e g y r e n d e l l e n e s n ö v ^ kedé:5Í f o r m a . Itt a s z á r t e n g t l y h o s s z . ú b a n a z a r e o l á k b ó l s o k a s s z i metrikus növekedési c s ú c s alakul. E n n e k eredménye a szár r e n d e l l e n e s s é g e - h a l m o z ó d á s a - , m e l y e k k ü l ö n b ö z ő irányban fejlöd­ n e k , p l . C e r e u s p e r u v i a n u s f. m o n s t r u o s a . V é g ü l m é g e g y tényt k e l l m e g e m l i t e n i , m e l y a c r i s t á t a b i o l ó g i á j á ­ n a k m e g é r t é s é h e z f o n t o s . S o k s z e r z ő a crislátiot a k a k t u s z o k dichotom e l á g a z á s á v a l k - i p c s o l a t o a n emliti. Hangs> r l y o z v a , h o g y a c r i s l á l á s o d á s r a e r ő s e n h a j l a m o s íajok t e r m é s z e t e s k é p e s s é g g e l renQel!;ezne!; a dichotom elágazásra, pl. Mam.perbella, M a m . p a r k i s o n i i , s t b . b i : - o n y i t j á k , h o g y a k é t j e l e n s é g között s z o r o s k a p ­ c s o l a t áll fenn é s m e g v a n a v a l ó s z í n ű s é g a k ö l c s ö n ö s átmenetre. E g y h a s o n l ó j e l e n s é g e t figyelhetünk m e g a z E p i t h e l a n t h a m i c r o m e r i s n ó l , itt a c r i s t á t a a l a k kétfejű, d i c h o t o m e l á g v ^ z á s ' • formát v e s z fel. E z z e l kapcsolatb<-*n, a m i n t már a z e l ő z ő e k b e n omlitettem, a z e l á g a z á s d i c h o t o m / e g y s z e r ű , v i l l a s z e r ű e l á g a z á s / tnódja a n ö v é ­ n y e k n é l i g e n primitív. E z a f e j l ő d é s f o l y a m á n e l s ő k é n t j e l e n t k e z e l t m e g o s z l á s i mód. T e l o m a - e l m é l e t : H. Zimmermemn,a h a j t á s fejlődéatbrt é n e t i k i a l a k u l á s á r a f e l á l l i t o t t e l m é l e t e , mely s z e r i n t m i n d e n h a j t á s o s növény a z u n . ő s c s e r j é k r e / P s i l o p h y t o n - o k r a / v e z e t h e t ő v i s s z a , amelyeiének t e s t e egyenlő értékű h a j t á s r é s z e k b ő l : a telómákból állott. Ezekből a telómákból a f e j l ő d é s i és á t a l a k u l á s i folya­ matok aorán d i f f e r e n c i á l ó d o t t a l e v é l , a s z á r és a g y ö k é i

I. 1.

II-III. 1,

I I .

A P s i l o p h y t á k n a k még nem v o l t l e v e l ü k , szár 'ichotom / v i l l á s / elágazása.

ábra.

A

levél

de

megvolt

111. a

kialakulása. /o

szcrk./

F e j e z z ü k b e e z t a k i s ismertetést a cristátio m e g j e l e n é s é n e k , e l t e r ­ j e d é s é n e k k é r d é s é v e l , a C a c t a c e a e c s a l á d b a n . A cristátio a k a k ­ tuszok körében s o k k a l gyakoribb, mint a l o m b o s n ö v é n y e k n é l . E z a z z a l magyarázható, h o g y a levélhiány terhére a k a k t u s z o k n ö v e ­ k e d é s e mind h o s s z ú s á g r a , mind s z é l e s s é g r e e g y p o n t r a , a t e n y é s z c s u c s r a korlátozódik, e z v i s z o n t a z erőteljes n ö v e k e d é s esetén elégleien. A lombos növényeknél a s o k növekedési c s ú c s , mintegy szelep, l e h e t ő s é g e t nyújtanak a íe.fokozott n ö v e k e d é s h e z , e n n e k f e l e l m e g a kaktuszoknál a cristáta k é p z ő d é s , a t e s t c r i s t a t i o j a . M i a bioló­ giai j e l e n t ő s é g e a cristáta k é p z ő d é s n e k a k - i k t u s z o k é l e t m ű k ö d é s é ­ v e l k a p c s o l a t b a n ? E z a k é r d é s már é v e k óta í o p l a l k o z t a b e n n ü n ­ k e t , sőt m é g i n k á b b , mint a c r i s t á t a k é p z ő d é s o k a . A cristátaképződ é s biológiai jelentőségének felisme é s e e l v e z e t h e t a cristátagenez i s rejtélyének m e g o l d á s á h o z . E z é r t vállalkoztunI< a k a k t u s z c r i s t á ­ ták s a j á t o s s á g a i n a k , é l e t m ű k ö d é s ü k , f e j l ő d é s ü k t e o r e t i k u s e l e m z é s é r e . A cristáta forma külsejének már felületes v i z s g á l a t a i s e g y f o n t o s következtetéshez v e z e t ; a cristáta alakú k a k t u s z o k n a K , a normális a l a k k a l s z e m b e n l é n y e g e s e n n a g y o b b a testfelületük. T e h á t a c r i s ­ táták a s s z i m i l á l ó é s f é n y f e l f o g ó f e l ü l e t e l é n y e g e s e n n a g y o b b , e z t e r m é s z e t e s e n a fiziológiai é s a biokémiai f o l y a m a t o k lényeges megerősödéséhez, fokozódísához v e z e t . A légzőnyilások megnövekedett számával a r á n y o s a n növekedik a gázci^ere é s a párolgás i n t e t i z i t á s a . A z a s s z i m i l á l ó felület n ö v e k e d é s e folytán e m e l k e d i k a fotoszintézis.

D e n e m c s a k a n a f . y o b b m e n n y i s é g ű f é n y e n e r g i a h a t , a me^^na y o b b o c o t t felület folytán a p á r o l g á s , a n e d v k e r i n g é s i s f e l j , y o r s u L E z n y o r s a b b v i z - é s á s v á n y i a n y a g s z á l l í t á s t i s e r e d m . ^ n y e , cmi a f o t ó s z i n t é z i s h e z s z ü k s é g e s , v a l a m i n t a s z e r v e s a n y a g o k - a fotó­ szintézis termékeinek é s a n ö v e k e d é s i h o r m o n o k g y o r s a b b m o z g á ­ s á h o z v e z e t , f o k o z v a a cristáta m i n c i e n életfunkcióját A l e i r t t e o ­ retikus véleményeket a gyakorlat i s igazolja. Összehasonlítva a n o r m á l formál a c r i s t á t á k n ö v e k e d é s é v e l , m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a cristáták n ö v e k e d é s e l é n y e g e s e n g y o r s a b b , e s e ' e n k é n t v e t e k s z i k a l e v e l e s n ö v é n y n ö v e k e d é s é v e l . A ü r c r z ö s . j á t .,yüjteményeűen i s talált e r r e i g a z o l ó p é l d á t E g y n é g y é v e s P e l e c y p h o r a pseudopccl i n a , m e l y n e k a z á t m é r ő j e 1 c m v )lt / k b 3 o cm-^l e g y P e l e c y p h o r a p s e u d o p e c t i n a i a t c r i s t á t c u g y a n i l y e n n a g y s á g o t é r i e l fél é v a l a t t tehát o g y n ö v e k e d é s i p e r i ó d u s a l a t t E z e s e t b e n a c r i s t á t a n ö v e k e ­ d é s e n é g y s z e r e s e n m e g h a l a d t a a n o r m á l formát. G y a k o r l a t b a n a fokozott p á r o l o g t a t á s i s i g a z o l á s t n y e r . A cristáták a fokozott p á r o logtatás üs a z inten: i v e b b >iny...gcsere következményeként n a g y o b b v í z m e n n y i s é g e t i g é n y e l n e k . E z é r t a cristáták t ö b b s é g e oltást i g é ­ n y e l e r ő s , o u s g y ö k o r ű a l a n y r a . E n n e k a z o k a , h o g y a crÍGlátag c n o z i s f o l y - m a t a a g y ö k é r z e t e t n e m érinti, e z é r t a z e r e d e t i g y ö ­ kérzet képtelen a me g n a g y o b b o d o t t t e s t e t " e l t a r t a n i " . E z a h e l y z e t a termés.zete3 körűlm-ínyek között i s fennáll. T ö b b s z e r z ő u t a l a r r a , a tényre, h o g y a t e r m i ' - s ^ e t e s k ö r n y e z e t b e n előfordtiló cristáták m i n .;en e s e t b e n jól fejlelt, e r ő s , e g é s z s é g e s g y ö k é r z e t t e l r e n d e l k e z n e k .

_ 18 -

A n a g y > b b v í z i g é n y r e i'.yüjtem--nyékben i s találunk bizonyítékot. S o ­ k a n é s z l e l t é k , h o g y a cristáták s z á r a z a b b tartásm d mollett " d e g e ­ n e r á l ó d n a k " , a z a z ismét n o r m á l f o r m á v á a l a k u l n a ! ; , A s z e r z ő i s t a i - * a s z t a i t a , h j g y e g y M a m . w i l d i i í, c r i s t á t a , m e l y n ö v e k e d é s é n é l f o g v a megnehezitette a z öntözést é s a v e g e t á c i ó s időben igen- k e v é s ned­ v e s s é g e t k a p o t t , n o r m á l hajtá.^o^at n e v e l t , A d o ^ . c n o r á c i ó e s e t e n ­ k é n t r é s z l e g e s i s leinot, A n o r m á l h a j t á s o k m e l l e t t a c r i s t á t a a l a k n ö v e k e d é s e r é s z b e n folytatódhat /átmonetl f o r m a / , A c r i s t á t a f o r m a megfordithatósága biológiai szempontból i s i g e n érdel-.es, b á r o k a i i s m e r e t l e n e k . F e l t é t e l e z h e t ő , h o ^ y a mikroklíma v á l t o z á s szerepe, mely lehetővé t e s z i más hatások előtérbe kerülését s e m jolon*ékíelen. É r d e k e s m e g f i g , e l é s , a z irodv^lomban találunk utalást a r r a n é z ­ v e , ho.cy a cristáták : , y a k r a b h a n f o r d u l n a k elő a t e n g e r p a r t k ö z e l é ­ b e n , mint a k o n t i n e n s b e l s e j é b e n . E z i s v a l ó s z i n ü s i t i a z ö s s z e f i i g g é s t a v i z i g é n y e s s é g g e U I s m e r t tény a z i s , h o g y a l e v e l e s d í s z n ö ­ v é n y e k n é l a z e r ő s e b b nitrogén tarLalmu táplálás elősegíti a s.-.alag o s o d á s t . E z a k a k t u s z o k n á l i s előfordul, mert i l y e n k o r a z a n y a g ­ c s e r e f o k o z ó d i k . E l . ^ r L x l h e t e t l c n m á s , f o n t o s h a t á s o k r a i s rámutatni, m e l y e k a cristáták v i s z o n y l a g o s íeltileti-nagyobbodás iból e r e d n e k . M i n t i s m e r e t e s a n ö v é n y e k s z u k k u l e n s - f o k á t a felületnek a térfogat­ h o z v a l ó v i s z o n y a h a t á r o z z a m e g , /felület/térfogat-F/T./ A szukkul e n s é g f o k á n a k m e n n y i s é g i j e l l e . r ét c s ^ k e z a mutató n a t á r o z n a t j a m e g , m i v e l a víztartalom s z á z a l é k a /vízmennyiség öulyogység/ n e m l é n y e g e s rr-e^jhatározója a s z u k k u l e n s é g n e k , A l e v e l e s n ö v é n y e k v í z t a r t a l m a k b , 9 5 %, a s z u k k u l e n s e k é k b , 9 8 %, M i n t l á l h a * ó a k ü l ö n b s é g c s e k é l y . E g y sz'.-.klí»-Jens n ö v é n y f e j l e t t s é g i fóliát tehát nem a v i s z o n y l a g o s vízmennyiség natá.-ozía meg, h a n e m .i víi;gyüjt é s e é s t a r t a l é k o l á s a , a felület c s e k é l y p á r o l o g t a t á s a , É p p o n e z t a m e g , k ü l ö n b ö z t e l ő e l e i j e i é n sétáét f e j e z i k i a z F / T a r á n y . H a a szurckulenseknél /gömbalakra átszámítva/ a v i s z o n y s z á m k b . 1, a k k o r e z a s z á m a l e v l e s n ö v é n y e k n é l m e g h a l a d j a a t ö b b s z á z ­ e z r e t . P l . e g y 1 m. á t m 5 r ő j ü E c h i n o c a c t u s n á l a z F / T v i s z o n y

E g y 1 c m átmérőjű B l o s s f e l d i á n a k a z F / T v i s z o n y a a f e n t i n o l k i i n G L l v a 6 , T e h á t a k i s k a k t u s . ^ o k /pU a m a r , o n c o k , t ö r p e k a k t u s z o k / k e v é s o é s z u k k u l e n s e k , mint a n a g y m é r e t ű k a k t u s z o k , u g y a n i s a r á n y ­ l a g n a g y o b b fclí,ilctLik.cel t ö b b e t p á r o l o g t a t n - . k , í g y n e d v e s e b b tartár^t i g é n y e l n e k . É p p e n a z é r t , r i c r y feleletük n e n a g y o b b o d j o n , a t ö r p e k a k t u s z o k általában n e m f e j l e s z t e n e k erőteljes bordákat, s z e m ö l c s ö ­ k e t , felületük t ö b b é - k e v é s b é s i m a . A n a i , y . 2 l a k u f a j o k , m e l y e k maga­ s a b b s z u k k u l e n s f o k o n v a n n a k / a l a c s o n y P / T a r á n y / rno g e n g e d h e t i k m a g u k n a k a n a g y s z e m o l c s ö ' c e t , a mély b o r d á k a t í I l y e n s z e m s z ö i ^ b ő l v i z s ^ ^ á l v a a c r í s t á t á k a t , mei^áll—pithatj„:k, iioi^y u s z u k k u l e n s f o k u k l é n y e g e s e n a l a f c s o n y a b b , mint a normál formáké. A m i a m e - n ö v c k e d e t t felület k ö v e t k e z m é n y e . P l . a z e l ő b b i e k b e n emlí­ tett P e l e c y p h o r a F / T a r á n y a 1,5 a k k o r e n n e k a n ö v é n y n e k c r i s t á t a formája k b . 12. I l y e n m ó d o n , a fízíolóc,iaí v e s z t e s é g a l a p j á n j e l l e m e z h e t j ü k a c r í s t á ­ tákat é s í l y ^ n m ó d o n f e j l ő d n e t n é n e k v i s s z a l o m b o s n ö v é n - i y é . S ő t k ü l s ő m e g j e l e n é s ü k b e n i s k ö z e l e d n e k a z e g y s z e r ü ! : > b , ő s i b b formájú Plalyopuntiákhoz, m e l y e k l a p o s , l e m e z s z e r ű s z á r t a g o k bél állnak. T a l á l u n k a k a k t u s z o k között m é g e g y , e z z e l a z o n o s r e n d e l t e t é s ű , a e eltérő e r e d e t ű s-iervelcből álló c s o p o r t o t ; a z Epifitákat / Z y g o c a c t u s , E p y p h y l l u m , Rhípsalís/, m e l y e k e l l a p o s o d o t t s z / . r r a l r e n d e l k e z n e k .

I

- 19 E z e k a p o z s g á s s z á r a k n e m c s a k külsőleg hasonlítanak a levélre, . . a n e m a l e v é l f i z i o l ó g i a i f e l a d a t á t i s betöltik. A z Epifiták, m e l y e k a z A m a z o n a s v i d é k n e d v e s klimáju t r o p i k u s e r d e i b e n é l n e k , D o l l o tételét igazolják. /Megfordíthatatlan evolúció/ " A fejlődés s o r á n n e m i s m e r e t ­ l e n , h a é l ő s z e r v e z e t e k o l y a n Icörülmények k ö z é k e r ü l n e k , m e l y e k b e n ő s e i k éltek, a k k o r n e m a z e l ő z ő /ősibb/, a l k a l m a z k o d o t t f o r m a j e l e ­ nik m e g , h a n e m a r é g e b b i funkciókat betöltő u j a b b formák." A z Epifiták, a z a l a c s o n y a b b s z u k k u l e n s fokuk ellenére s e m j e l e n t e ­ nek visszafejlődést a C a c t a c e a e család fejlődésében. Csupán a z i:i k l i m a t i k u s v i s z o n y o k h o z a l k a l m a z k o d « f o r m á k . A n e d v e s e b b körül­ m é n y e k e l l e n é r e s e m fejlődtek ujrc. a P e i r e s k i á é h o z h a s o n l ó l e v e l e l c , h a n e m a s z á r v e t t e fel a levél alakját. E z a z a l k a l m a z k o d á s további formája. E z z e l kívánjuk bizonyítani a cristáták s z e r v e i n e k k i m u t a t h a ­ tó m ű k ö d é s i , a l a k t a n i h a s o n l ó s á g á t . S e m a z Epifiták, s e m a c r i s t á t á k nem j e l e n t e n e k v i s s z a l é p é s t a fejlődési folyamatban, c s u p á n c s a k egy fejlődési e l á g a z á s t , a l k a l m a z k o d á s t a z uj k ö r ü l m é n y e k h e z . M é g k e v é s b é jelentenek működési visszafejlődést a C a c t a c e a e családoan, m e l y b e n a f e j l ő d é s i r á n y a a z idők f o l y a m á n a s z u k k u l e n s f o k o z a t e m e l k e d é s e felé i r á n y u l . A s z u k k u l e n s c s ö k k e n é s é n e k j e l e n s é g e n e m c s a k a crislálákra jellemző. A C a c t a c e a e c s a l á d b a n több p é l ­ dát találunk r á . P l . a z epifitáknál, a fejlettebb fajok közül a Mumilláriáknál, Dolichotheléknél, A r i o c a r p u s o k n á l , a L e u c h t e n b e r g i á n á l , A r i o c a r p u s o k n á l , s t b . / a felület n ö v e l ő n a g y s z e m ö l c s ö k r é v é n / . E z e k n é l a n e m : í e t s é g e k n é l már c s ö k k e n t a s z u k k u l e n s é g f o k a , d e n e m a c r i s t a t a g e n o z i s által, h a n e m a g y másik módon a "fiziológiai l e v é l " / k r o m o d i u m / k é p z ő d é s e folytán. I l y e n a l a p o n a v é l e m é n y ü n k s z e r i n t a k a k t u s z cristáták biológiailag c é l s z e r ű e n alkalmazkodó K é p z ő d m é n y e k , n a r ^ y o b b i n t e n z i á s u a n y a g c s e r é v e l é s életműk ö d é s seU É r d e k e s a "cristátagének" öröklödesi irányának kérdése. Ezért k e l l a cristáták generatív s z a p o r í t á s á n a k lehetőségeit ís m e g v i z s ­ gálni. A k a k t u s z o k cristáta formái i s v i r á g o z n a k , v i r á g u k l e h e t normál, a v a g y cristáta formájú. S a j n o s a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló i r o d a l o m n e m f o g l a l k o z i k a c r í s tátás k a k t u s z v i r á g o k b ó l fejlődött t e r m é s a l a k t a n á v a l . Előttünk i s m e ­ r e t l e n , t i o g y a crístátákon fejlődő v i r á g o k b e p o r o z h a t ó a k - e é s h o z n a k e c s i r a k é p o s m a g o k a t , B a c k e b e r g ír a c r i s t á t á k f o k o z o t t magképzési hajlamáról é s k ö v e t k e z é s k é p p a s z a p o r í t á s n a g y o b b e s é l y é r ő l . E z t e l j e s e n m e g e g y e z i k a mi felfogásunkkal, m e l y s z e ­ rint a cristátáknak n a g y o b b a z a n y a g c s e r é j ü k , életképességük. M á s s z e r z ő k a z t hangoztatják, h o g y a s z a l a g o s o d o t t növények ritkán v i r á g o z n a k é s h o z n a k m a g o t , A c r i s t á t á k r ó l n y e r t m a g o k r ó l kikelő m a g o n c o k c r i s t á t á s o d á s i h a j l a m a a l i g m a g a s a b b a normál n ö v é n y e k magjainál. K ö v e t k e z é s k é p p e n a generatív s z a p o r í t á s n á l n e m beszélhetünk e g y határozott c r i s t a t a g e n ö r ö k l ö d e s i irányról, ami a j e l e n s é g spontán voltára nlaU M i a külső tényezők, k l i m a ­ t i k u s v i s z o n y o k , tápanyagellátás stb, megváltozását tartjuk e l s ő ­ s o r b a n a c r i s t á t a g é n e k létrejöttének alapjául, A s o k kutatómunka ellenére a cristáta-képződés o k a a z o n b a n e z i d e i g ismeretlen, é p p e n u g y , mint a c r í s t á t a g e n e z i s b e f o l y á s á n a k m e c h a n i z m u s a . F e l ­ tételezhető, tiogy a s z t i l a g o s o d á s t előidézhetik; kémiai anyagok, baktériumos fertőzések, vírusok, g o m b a b e t e g s é g e k , radioaktív é s m e c h a n i k a i hatások. D e e z t a folyamatot e z e k egyikével s e m s i ­ került még e l ő i d é z n i .

- 20 N e k ü n k i g e n v a i ó s z i n ü n e k tűnik, h o g y a c r í s t á t a g e n e z i s o k a talán e g y s z o m a t i k u s mutációban k e r e s e n d ő , m e l y n e k l é t e z é s e c s a k b i ­ z o n y o s feltételek m e l l e t t e r e d m é n y e s , é s e g y k i m é r a , v a g y mozaik­ szerű egyed fellépéséhez v e z e t , mely éppen ugy tartalmazhat noi^ mái, mint t a r a j o s r é s z e k e l . N é h á n y s z e r z ő a j á n l j a a c r i s t á t á k é l e t ­ t a n i , k ö r n y e z e t i k ö r ü l m é n y e i n e k a z ö r ö k l é s ö s s z e t e v ő i n e k tiinvilmán y o z á s á t , E z e n kivül s z e r e t n é n k m á s f o n t o s t é n y e z ő k r e i s felhívni a figyelmet. U g y tűnik, h o g y h a = z n o s l e n n e a c r í s t á t a g e n e z i s o k a i n a k t i s z t á z á ­ sára a l á b b i k é r d é s e k kísérleti é s elméleti v i z s g á l a t a . 1./ A s z ö v e t ö s s z e t é t e l o k v a l ó s z í n ű e n f e n n á l l ó b i o k é m i a i g e i n e k v i z s g á l a t a , normál é s t a r a j o s formáknál. 2,1 A z

anyagcsere

3 ./ A k a k t u s z o k szintjén.

intenzív

4 ./ A t a r a j o s o d á s szempontból.

biológiai

5./ A n o r m á l n ö v e k e d é s vényegyedben. G./ A

változásának

eristációjának

cristátaképződés

vizsgálata

jelentősége

a

a

cristáta

cristátáknál.

szervezet

"célszerüsége"morfológiai

és

a

különbsé­

képződés

és

és

a

faj

fiziológiai

viszonya

egy

nö­

megfordithatósága.

7./ A C a c t a c e a e c s a l á d o n b e l ü l a c r i s t á t a k é p z ő d é s g y a k o r i s á g a e g y e s nemzetségeknél, é s a e r i s t a t a g e n e z i s hasonlósága más növényeknél. Elképzelhető, h o g y e z e k n e k a k é r d é s e k n e k c é l i r á n y o s , átfogó t a ­ nulmányozása végeredményben a crístátagenezis megoldásához v e z e t . dr. G e o r g Wolsky A z l O S tagja, leningrádi k a k t u s k l u b elnöke

A

Időszerű J
vége

következik. bák,

tennivalók a

hiányosságok.

szonylag

a

utak

3o-35

C

éjs

fokos

növényeinket, ban/.

A z

az

C°-ra

emelni, hogy után,

permetezést.

még

a

a

legnehezebb

teleltetés taHott

étben

a

elején,

a-z ü v e g h á z

növényeink felszáradás

A

h a tartósabban

hosz-

elsősorban számithatunk

"fürdetésére".

alaposan

p i s z k o t , /lehetőleg hőmérsékletét éjszakára

előtt v é g e z z ü k

van vi

nappalok

i s növeljük,

növényeink

felülete

időszak

elkövetett h i ­

növényeknél

/öntözőkannából/

téli p o r t ,

során

gyűjtő,

pára'artalmát

s o r kerülhet

melegvízzel lemosva

Ilyenkor azonbeui

öntözés

hely

IViárcius

akára,

számára

ki a

üvegházban

üvegház

öntözésével.

fagymentes

Gyűjtők

derülnek

legkönnyebb

szabbodásával az

télnek.

Ilyenkor

megöntözzük a

reggeli

ajánlatos

felszáradjon.

el a z

első

órák­

2o-25 A z

védekező

A szítsük

azí e s e t l e g e s

után v i z s g á l j u k

megmenthetönek

sek

közül.

téshez. posan

már

még

Ilyenkor

Ezután

bimbós

bolygatjuk netben

fűthető

kihelyezés

ilyen

az

nyomait

védjük

ha

edényből

kerülhet

után

sor a

fajokat

lehetőleg

szükséges hozzá

kivéve,

beszáritás

Rebutia

föld-

átülte­

gyökereit ültetjük

ala­

a

friss

"Pürdetésre".

azonban

a

az

A

ilyenkor

nem

nyári vegetációs

szü­

eU tavaszí

azonos

zárt,

az

indítása,

sötét h e l y e n

ha a

tartottakkal.

teleltetett n ö v é n y e k átvizsgálás

Természetesen

permetezést

szivó-rágó

kezelése,

üvegházban

i s ajánlatos

A

a

után, a

lemosás

is csak

kártevők,

kihelyezett növényeink és

gyűjteményünket.

nyitva is

akkor

vagy

a

vit­ A

jelente­ vitrinbe

elmarad,

végezzük

el

gombásodás

A z

erősebb a

hozzászoknak perzselés

éjszakai

napsütéses

szellőztetni.

oltásokhoz

A

a

növekvő

veszélye

lehűléstől

időben

nappali

oltani Ne

szükséges

csak

felejtsük

a

sérült

nem fe­

takarással

ajánlatos

szellőztetés

el, hogy

alanyokat

az

oltványoknak

i s most

növényeket, az

oltás

hőmérséklet, Tehát, h a v a l a m U y e n

kényszerültünk, kell

esetleges

az

a

vit­

üveg­

ajánlatos.

szoktuk. a

az

azonban

tartani,

Uyenkor

folyásolja

letet

és

előtt átültetni.

korán

esetleges át

napi

átültetését

napsugárhoz

házakban

jából

a

növényeinket,

rineket

tartó

de

egészsége­

látjuk.

fényhez, nyegeti

a pár

hét múlva

növényeket

esetben,

vitrinbe

zük

majd

v i t r i n n e m fűthető.

ebben

Az

növényt

sérült,

el az

átültetéstiez

ké­

Pelszáradás

esetleges

előtt k e z d j ü n k

öntözés

tartott n ö v é n y e k

rendszerint

az

távolítsuk

az

megközelítőleg

való

A

a

azonnal

gyengébbre

végett.

elkészítettük

aug./ v é g e z z ü k

A z

a

valamivel

elkerülése

elsö

kb. egy

nek.

ha

az

meg. E z e k

/jul.,

gondot

látszókat

Gymnocactus

Üvegvitrinben rin

perzselések

H a ősszel

visszavágjuk,

földbe.

előírtnál

át n ö v é n y á l l o m á n y u n k a t ,

még

keverékünket

21 az

permetlevet

legalább

cserepez­

megmentés

s i k erét n a g y b a n oknál

25-3o

fogva

C°-os

biztositanunk.

Menyhárd

János

cél­ be­

oltásra

hőmérsék­

-

a Alig

pár

feU

ellentmondássed illeti.

felveti az

a

ben

a

butia

a

csak

azonnal

növénnyel

nemrégiben /Érdekes,

nehézzé

Donald

holott

L a u által

Bolíviában

közel

gyűjtött

be/. E l e v e

hibásnak

sonlító

állapította és

a

van A zik

tartom

lényeges

Már

fajokkal

fajok

Rebutiáknak

néhány

a

-

csoport

a

irja

milyen

begyűjtött

végzett

első

E z a

különt*-

mindkét

nem­ könnyű

s o k újonnan

fel­

L a u talált m e g

a

* w e l

ezelőtt Rebutia,

elterjedési

kevés

vagy

illetve

a

így

a

között

megegye­

azután

az

iga­

mégjobban

meghatá-

egyszerű

összeha­

Sulcorebutia

és

Meglepődve

van a

Sulcorebutia

rokonvonásuk Lobivíákkal.

területe j ó r é s z b e n

areajával.

eredmé­ változatot

két n ö v é n y

először

Donald.

vonás

milyen

Sulcorebutiákkal

képez.

ha

keresnénk.

továbbiakban

És

fajt,

emliti

Argentína,

gyűjtőmunkája

formáikban

sok közös

nemzetség

Sulcorebutiákat

látásra

lenne,

Lobivia,

között.

nemzetség

Sulcorebutia

fontos

a

eb­

Sulcore­

látszólagos

Aiféd

Sulcorebutia

hasonlóságokat

maguk

meg, hogy

Weingartia a

a

válnának.

Weingartia a

területén ötven

kísérletet v é g e z t e m

Weingartia

a

1 9 6 2 - 1 9 7 3 között

keresni, helyesebb

tulajdonságokat, különbségek

rohatókká

de

Uruguai

különbségeket

ző

tartoznak-e

akik

ha azzal

melyeket

Rausch

Peru

a

és

a

Waller

Bolívia,

zi

ez

olda­

J.D.Donald

különbséget.

De

válik,

6o-62.

dolgozatában

ismeri a

szembetűnő,

i s találkozunk,

nyeként

a

"Mindenki

ismernek.

hivta

egyre

Bolíviában.

hogy

elsősorban,

fajt

cimü

növények.

közötti

számára

néhány

számának

két n e m z e t s é g h e z

megismert

nemzetség

azok

irodalomban,

Weingartia

irja:

megsze­

növényekre

is, ami rendszeriani

1974 évi

vagy

sikerült

virágzó

k a k t u s z o k " c . könyve

elérhető

legalább

vagy

következőket

csak

szétválasztás fedezett

a

Weingartia

azonban

zetségből

egy

hálásan

"Törpe

l O S BuUetin

hogy

Svilcorebutiákat

kedves,

számomra

Sulcorebutia-ként

cikkében és

ség

a

Sulcorebutia

kérdést,

általunk

elsö

a

találkoztam,

A z

J.D. Dobáld:

az

Dezső:

keresgélve

helyzetüket lán

hogy

ezekre

Zoltán, S i a b ó

Tovább

több

annak,

Figyelmemet

Mészáros

-

sulcorebutiákról

éve

reznem.

22

Kivételt

megegye­

csupán

egy kis,

- 23 /A

Dél-boliviai

és

a

Bolivia

Backeberg nevezett Ha

a

a

Potosi W.

fidaiana

két n e m z e t s é g

Genus

az

és

a

Észak-argentiniai

tartományában egyik

Gymnocalycioid

steinbachU-t

ség

W.fidaiana,

honos

W.neumanniana

W.westii,

formájának

melyet

t a r t , tehát a z

úgy­

csoport,/

alapnövényét

W,fidaiana-t

tipus-növénye/lényeges

hasonlítjuk

/Donald

össze,

szerint ez

eltéréseket

a

találunk

tehát a

3,

Weingartia a

két

nemzet­

között.

Sulcorebutia

Weingartia

steinbachii

Areola:

hosszú,

keskeny

kerek,

Podarium:

keskeny,

kúpos

széles,

Receptaculum:

hosszúcsövü, tölcséralakú

Mag:

fekete, finoman mölcsös

Gyökén

szálas, vagy répagyökerek

keskeny

sze­

elágazó

fidaiana

tojásdad lapos

rövidcsövű, széles tölcsérformájú

töl-

bamásfekete, szabályta­ lanul dimbes-dombos karórépához hasonló,golyóalaku,keskeny n y a k k a l

m

S, steinbachii

fotó: I n c z e

Ferenc

- 24 -

W.üdalana

fotó: a példaként

Természetesen jellemző zetség

különbségek további

a

fajainál

d ő /átmeneti/ f o r m á k a t keskeny

areolákkal,

szonylagosan S.crispata, hoz

felhozott

szélső

értéket

legtöbb

esetben

találunk.

Így

fésüszerüen

hosszúcsövü,

a

mutatják

a

között

egyre

Sulcorebutiáknál

elrendezett

felsorolt

be. Mindkét

egymáshoz

lölcséralaku

S.canigueralii és

Ferenc

két n ö v é n y

nem­

közele­

hosszú,

széltövisekkel, v i ­

virággal

a

S . r a u s c h i i /tehát a

S.arenacaa,

S.steinbachii-

hasonlóak/.

Ugyanígy

lehet azonban

litó, s z é l e s hozó

kiemelkedő

fajokat

a

Weingartiaknál

areoláju,

találni, / W . c u m i n g i i ,

rövid

is a

tipusfajhoz

tölcsérü s z é l e s

W,lanata,

liason-

virágokat

W.riograndense,

és

a

W.erinacea/, Az

a

ség A

kérdés

rangján

Sulcorebutiák

gyon

kevés

areoláitól. tartozó a

csupán,

az

areola

felső

Weingartiaknál nál

csak

gyapjasabb

mind

a

areoláinak

a

a

tipusfaj

pe^ig egy

a

és

látszólag

közvetlenül csoport,/

Weingartiák

nemzet­

szélesebb

Sulcorebutiáknál,

a

és

foglal

na­

kiemelkedő íormaköréhez

Valójában

esetében

besüllyedésben

bemélyedés

mint a

valóban

szerkezetét vizsgálva,

Weingartiák

/Gymnoclycioid

részében ez

két n ö v é n y c s o p o r t

mutatnak

képeznek,

Sulcorebutiák,

a

egymástól?

besüppedt

eltérést

Kivételt

fajok

hogy

különbözik-e

az

mind

ovárium

belyet,

sekélyebb

A

alapjá­

- 25 A

Sulcorebutiák

pontlából Csupán

azonos

a

a

rövid

nyére

és

ban e téren

megfigyelés a

magja

is nagy

íormaköréhez

Az

eredetre

Bár

újonnan

utaló

mutatja

hogy

W,ambiguu-t, van.

a

rózsaszin Ujabban •zéles

közeli

vonla

virágaik

az

alakú

sabb,

nak.

erősebb vajirKik.

közel.

Azon­ fidaiana

Gymnocalyciumok

kezdetnél

a

tartanak,

áttekintése

sok, kö­

széles, a

sorolhatnánk éppen

szerepelt

akár

ez a

a

közhiede­

lehet,

kivéve

lilásbibor

azinU

virága

Neowerdennannianákat

előzőknek

fehér,

vagy

a

tény

virága

bitx>r, b l b o r v d r ö s

keletre,

/L 332 é s

töviseik, Mindkét

alakúak.

le /Cact.and

először

Oscar

A.Lau Cruce L

szinü

i s találtak.

tojásdad

azonban

/ L 3 2 7 / Torotorotól

areolái

a

Talán

sárga

növényt

Írták

növényt

Megtalálta

növényt

sorát

Sokáig

csak

az

több

széles

Ezt a

ben

bár

virágú

43/6

két h a s o n l ó

áll

leg­

Weingartiák

a

a

lilás-

vannak.

torotorensis-l

i97l/.

rokonságát.

Backeberg

mások

areolái

egész

rövidcsövű

Weingartia

közelében.

a

i s elkülönül

a

változat

Sulcorebutiákhoz.

Weingartiáknak

L a u és

nyeknek

növények

nemzetségbe,

tölcsér

húszféle

még

tipusnövé-

Weingartia

inkább

földrajzilag

magvizsgálatok

a

melynek

Helyesen

Weingartia

magjaihoz

magjai

vál­

jellemző, A

kapcsolatos;

a

a

gyökértőke

Woingartia

tal.ílunk,

Élőhelyük

mintegy

a

a

széles­

csupán

formakörre

magokkal

csoport

ugyanis

és

v o n á s t mutat.

akár

legjobban

csak

Sulcorebutiák

a

felfedezett

Weingartiák h o z ,

lemben,

a

tartozó

két n e m - . e l s é g b ő l

zös

a

hossza

megvastagodott

tartozó

különbségeket

hasonlítanak.

SulcorebutíáktóL a

hozzá

ez

A

szem-

töviseivel.

a z , ami benniink

virágok

bélyeg, uLal.

lényegében

közvetlenül

többségének

magjaihoz

elkülönítő

A

eredet

csoportasulásu

kialakulása

kelti.

gyorsaságra

gyökémyak

a

lényegesebb

és

érzetét

elrendeződése

sugaras

végállásának

kiilönbség

növekedési

fésüszerü

Weingartiák

n e m tul fontos

tozó és

a

tövisek

látszólagos sége

töviseinek

Közülük

Suct,

Puna

i s . Minős és

növénynek

fedezte

sötétvörös

és

növé­

fel

között

a

Amerika Torotoro

Asientos

Mizque

podáriumaik

a

csak

Joum,of

336/, m e l y e k n e k

magasabb

rövidcsövű

Ezeknek

közelé­ is

azonban

talált vasko­

keskenyebb

szinü virágai

van­

- 26 Crucétól nek

északra

jelentősen

keskenyebb

taculumol vannak. cióban fekete

igen

változatos egyedek

a

növényeket

DONALD-ként mely

A z

tövisű

Ezeket

Orklio

L

rólag

aranyszinűek,

helyeitől.

Ezek

Sulcorebutia viszont tek,

a

A

areoláik

jellegű

vizcarrae

Sulcorebutia és

jórészt

a

barna

és

RAUSCH-t

származik.

A.Lau

nagyon

azonban

magán

viselő

a

hasonlí­

töviseik

növényeket

északnyugatra

az

Weingartia

nyílnak.

Vagyis hanem

fajok

populá­

/CARDENAS/

növények

nem fésüszerüen,

sárgavírágu

recep-

a

kizá­

szélesebbek.

rövidcsövű

testen

Sárga,

flavissima

Aiquile/

kissé

találták,

jellemzően

csövű

ugyanabban

vannak.

begyűjtőitekhez,

között

tövisek

a

/ L 337/, mely­

szük

elő.

/ L 338/. E z e k

tulajdonságait Aram

akadtak

hosszú

töviseik

/Mizque

3 3 7 . számon

faj és

és

Sulcorebutia

begyűjtötte

az

Mindkét

szinij

fordulnak

azonosítót ák,

tanak

formára

areolái

emiitett n ö v é n y e k n e k

Arbueloből

agyancsak

Mizque

ismét m á s

között k e v e r t

az

L

/ L324/

332-336

viráguak,

areolák

keskenyek,

sugarasan

tulajdonságú

lelő­

melyek

elrendeződöt-

növények

ís

vannak, A

Cochambamba

krahnii még

-

n e m említett

térés

Comarapa

RAUSCH-nak

csupán

és

viszont

F R 816-os

a

nagyon

/CARDENAS/

nagyon Sucre

A

pontosan mellett

kerekebb

Cochambamba

Amerikai

és

említett

ehhez

sp,n,-el

F R

az

eddig

közös.

816 a r e o l á i

gondolattal

A z

el­

valamivel

rövidebbek,

Weingartiához

mely

meghatározza, Resini

hacienda

tér

körül

tiraquensis

a

Donald

honos/?/. Holott

el a z

tartomány-beli,

a

alakig

Rítter a

környéke/. említett

Carracason

mintegy

szűk

32oo

és

minden

a

A

átfutó

RITTER-nek

átmenetben

az

begyűjtés tarto­

E z a

növény

növényektől.

Santa

m. m a g a s a n

besüppedt

Sulcorebutia

szerint

/Cochambamba

előbb

/CARDENAS/

areolái

kiemelkedő

egy

RITTER,

areoláival

v a n , melynek

tojásdad

a

ut l o 7 k m - r e

Sulcorebuüa tozata

hasonlít

Naranjitoban

helyét

csak

az

Sulcorebutia

v a n , mely

elrendeződésüek.

Ugyancsak

mány,

tenyésző

vonása

WeíJigartia

vírágcsövek

azonos

glomeriseta

Ayopaya-belí

areálban

olyan

annyi, hogy

szélesebbek, tövisek

sok

Cruz-í

Pan

talált

i s igen formától

sok a

vál­

széles

előfordulhatnak.

- 27 A

Sulcorebutia

honos úgy

ennek

az

Ezek

L

a

az

ségbe

és

i s , melyet

a

köze

vitás

Huakanki-ben

szélesebbek.

bizonyítani,

helyes

a

régebbi

fidaiana

lenne

Ugyan­

gyUjtött.

hogy

egyetlen

a nemzet­

/és

négy

faj

termés

nagyon

hasonló,

elszigetelt, A

/Különösen

a

A

magjuk

Buxbaum

G.chiqjitanum-éhoz, tásra

az

gyök érzetével, magjaival

ez

Vajon

a

valamint a

W.cintiensis C A R D E N A S - n a k

utóbbi

név.

van-e

egyáltalán

/BACKBG./WERDERMANN-nak

tipusnövényének W.westiinek,

ződésével, virágaival,

szorosan telepet

előzőekben

areoláival,

különbözik

az

származási

hasonlít

a

ezideig

töviseinek

helyük

elrende­ Viszont

elterjedési

Gymnocalyciumok egyetlen

azonban

további,

még

felsoroltakhoz.

előzőektől.

á l t a l felállitott még

hozzátartozó

alkotó,

boliviai

terü­

magjához.

sekció

pontosabb

a

bizonyí­

szorul/.

Mindezek

alapján

a

legjobb

tiákat / a G y m n o c a l y c i o i d vel/ a

Sulcorebutiákkal

biakban

baum

Esfltleg által

mond,

besorolást

az

minden

más

nemzetség

kapnának

Donald

a

állapított

Ebben

erősen

nyerhetnének

a

termése

a

Weingar­

eseben

kivételé­ az

utób­

genust

képez­

Gymnocalyciumok Azonban

ellent­

szerű,

Természetesen

vagy

beszűkített

Bux­

ennek

Sulcorebutia

termésétől. folytán

a

az

beszűkített

sekcióba.

magupusok

jellegüket, v a g y

látszik^ h o g y

Neowerdemanniált

a

visszanyernék Weingartia

genus­

helyet,

S u l c o r e b u t i a c y l i n d r i c a leírásánál meg a

zött. E z a násának

egy

Gymnotíolycium más

a

össze.

emiitett Weingartiák

Neowerdermanniák önálló

vonjuk

és

emiitett G . c h i q uitanum

hogy

elütnek

megoldásnak

csoport,

emiitett Weingartiák

nének.

ban

azt látszanak

Werdermann

Werdermanniák

letük

DONALD

szintén

L a u Villa Villa környékén

Sulcorebutiákat

a Weingartia

W.neumanniának,

a

areolái

összevonni.

valami

Ez

/CARDENAS/

az

emiitett n ö v é n y e k

Weingartia

/A

növénynek

335-nek

Weingartiákat

A

glomerispina

Weingartia

hasonlóság

purpurea

és

i s alátámasztja

a

a

feltűnő

hasonlatosságot

S , c y l i n d r i c a magjai

két n e m z e t s é g

kö­

összevo­

ésszerűségét.

Amig

ezt a

ilyen

határesetekben

kérdést

egyértelművé a

fajokat,

nem teszik, addig

nemzetségeket

külön

nehéz

lesz

választani.

az

- 28 Az

1974-ben

vagy

lOS

Sulcorebutia"c.

/GB/ bek

kiadott

1975 évi között és

eközben

és

hatvan

ezek

megtörténhet,

ből

a

hogy

És

kétszeres

ezzel

letű

rokonság

területre

dányaira, Ugy

a

sőt

a virágaik hogy

i s esett

újra

leírta

Lobivia

nos

fajról

volt

Weingartia

a és

vizcarrae-val élőhelyei

3 - 5 km távolság

következő

krahnii-t

a

ideiglenesen

növényemmel.

Weingartiák

és

a

tárgyköréhez.

kis

hibába

vagy

Holott

melyek

gyengébb

rövidek

és

nagyon

tövisű

pél­

szélesek.

esünk,

a

elterje­

háromszög­

melybe

melyet

ismételten

Pseudolobivia

mindkét

wilkae-t

esetben

v a n most

mentosával, v a g y

és

a

növényeket

is.Ezt

azo­

oldalán találtam

voltak

és

van a

növényt

néhány

Tiszta

láthatóak.

virágot,

ugyanebben újra,

Rebutia

a a

közöttük. A m i k o r

csupán

Weingartia

Cuesta

dolgunk

totorensis-sel.

elkülönítve

lepréseltem

másik

története a

jól

v a n légvonalban

gyűjtöttem

nagyobbak

Hasonló

Weingartia

egymástól

a

párnak

és

elvont

tény­

emiitett

S.flavissimával

Sulcorebutia

ugyanazokat

rebutia

által

vonatkozásban

völgy

minősültek.

a

Ön

a

a

kissé

lehető­

ebből

"mentosákat",

néven,

napon

retűkben

nincs

mamillosával,

claeysíana-ként.

purpureával

Sulcorebutia

ban

kermesina

a

Termé­ könnyen

mert

begyűjtött

"purpurea"

Echinopsis

be.

szó.

mindezek

Csupán

a

i s egyformán

ugyanebben

Sulcorebutia időben

az

a

töl>-

km-t g y a ­

Éppen

nyilvántartott

és

Találunk

7ooo

is szerepel,

egy viszonylagosan

itt u g y a n a b b a az

leirt P s e u d o l o b i v i a

Lényegében

mely

W.Rausch

kb.kétszóznegyven

-különválasztás

"latiflora"vai',y

gondolom,

Backeberg

általam

S . mentosáva

korlátozódik. a

hogy

e l i s jutottunk

összevonás

következménye,

hasonlítanak

tartom,

"Weingartia

"Ashingtonla"

gyűjtöttem

munkát v é g z e k ,

/WRö70/ néven

tulajdonképpen

közeli

désük

Rebutia

féleséget uj n ö v é n y

az

Donald az

összesen

összehasonlítására.

azonos

latiflora

Sulcorebutiák

Rausch

megjegyzéseket.

több

jónéhány

anyag

purpurea

Sulcorebutia

A

száznál

kiindulva lehetségesnek

Weingartia

íüz

Sulcorebutia

között

gyűjtött

rnegjelenö

Walter

"... H a t e x p e d í c i ó m o n

Lobovia

ségem

Írásához

11-es s z á m á b a n

e z t irja

logoltam

szetesen

Bulletinban

a

a a

magasság­

minden

mé­

pulquiensis-bek

corroana

Meaderoban

-

Sulco­

gyújtottam.

- 29 Corro

úrral

gyűjtött az

növények,

öróla

zavar

i s beszéltem,

elnevezett

v a n azok

i s m e r i k . A.

esetben

téves,

/candiae,

esők

az

nak.

Nem

Qiune

A

Rebutia utóbbi

magok.

tali'ütam

az

talált

más

fordul

E z a

schwebsiana Rausch

e

zásában

az

ebben

Walter

Írásában

ségét. A z o n b a n

ben

Bolivleu található,

még

senki sem

sok

esetben

hoffmanniana-t

lelőhely­

Sulcorebutia Hofímann

található.

mely

meg­

emlitem

emiitik m e g

keletre

Rebutia padcayensis

Eddig

minket a

sem

Paródia

tart

kérdés

Walter tisztá­

még

levele

pontos

alaposan

megjegyzéseit

/1975/u./

elismeri R a u s c h

szigorúan

szerinte

kapcsolatos

számában

nagy

közlik.

szaktekintélyét,

körülhatárolásának át k e l l g o n d o l n i

lényegében

m e gismétli

az

ugyan­

Donadd

az

a

jelentő­ érihtett

l O S Bulletin­

leírtakat.

Hivatkozva Martin a

cikkével

azonos

ugyan

kérdéseket/.'/, D o n a l d

Argen­

S,

Rebutia

semmiféle

együtt

Írása,

a

adatok

Obrajest

szerint

van­

érint,

Rausch

élőhelyének

a

még

faj. E d d i g

Cochambambától

kapcsolatos

ez

rokona

Sulcorebutia

tartománybeli

"Ashingtonia"

az

a

Hasonlóképpen

L y s o i t e között

irodalmi

legRosa

találhatók,de

nem Jujuy-ban/, magvai

Rebutia

A z

v a r . applanata-jával

közelebbről

növények

élő

ismereteink

növény

témával

J,D,Donald, csak

Oruro

Victoria és

tar­

és

melyek

legdélebbre

legközelebbi

Bolíviában.

eddigi

sok

La Paz

tartományban

között, d e

v a n és

Bolíviában

leirásban az

Tarija

Santa

Példaképpen

ként, a h o l elő.

és

Saltában

Rebutiát

ismertetése

menesesii/ Santa

volna. A

zűr­

nem

Sulcorebutiákat,

terjeszkedtek

miatt

legészakabbra

Cochambalnba

olyan

növénynek

egyetlen

bízhatatlanok. a

még

általam azonosak

anyagot

n e m találtam

sem. A

az

esetek

kerülő

lelőhelyeinek magam

Sulcorebutiákat,

margarethae

tiogy

tartottam,

K a m i /S.muschii/ közelében

Sama

helység

Ennek a

mely

meg,

felé

s e m találtam

tarijensis-t

/ez

és

találtam a z o n b a n és

tínában

leírásra

/S.glomeriseta,

emiitett h e l y s é g e k

Inquisivi

a

Sulcorebutiát

arenaceae/

ezek

keltő. É n

Naranjito

benne,

E h h e z hasonló

akik

Sulcorebutiák

zavart

volt

Weingartiáknak

növényekkel.

semmiféle

nyugatabbra

én

szemében,

elég jól

tományban

a k i biztos

melyeket

arra,

Cardenas,

kezdeti

könnyű

hogy

minél

Alfréd

t ö b b rtJvényt f e d e z n e k

L a u , Roberto

meghatározás.

fel/Frierich Ritter,

Vasquez/annál

nehezebbé

válik

- 30 Kimondatlanul zonyos

"üdeti

érdekek"

i s közre

taxonómiai

besorolásában.

liti, m e l y e t

az

újra

tak. /Neocumingii, még

az

is, hogy

kaarina nak,

de

a virág

Példaképpen

feltedezés

a

Cardenas

hsonlit, a z a

Lobiviákhoz

A

Weingartia

által

sorolják

Vagy,

ha

-

de

kultur körülmények azonosak,

talános

akkor

nak -

esetleg

Íróasztal

Donald

És

nem lehet

var.corroana a

az

oka. A

corroana

mert

Cardenas

B A C K B G .

semmiféle

előforduló

lebbre

felfedezett

valódi

a

a

S

az

ál­

ideiglenes

és

ezek eltép-

nemzetségek"

előre

melyet

eldöntötték,

Wicorroana-t

viszont

nincs

tévesen

már

neocumingii

szerepel/,

felületes

Rauschtól.

Sulcorebutia

sőt

kapcsolata

levelezésében kér

és

Weingartia

néven

közvetlen

élőhelyek

elnézést

egy

Lexikonban

S.

az

CARUENAS-ról, sorolt,

az

legalább

lényegesen

uj fajok,

Rausch

Szerinte

viszont a

növények

esetben

elismeri, hogy

a

jog-l

S.mentosákkal

begyűjtött

ellátott

sok

"születnek

Backeberg

kapcsolatos

itt j e l e n t k e z i k

Végűi, D o n a l d

ezért

Tehát

S.mentosának

S.lepidát

Rebutiákkal.

erednek,

a

Sulcorebutiákat

reagál.

An^iában A

Sulcorebutiákhoz

/CARDENAS/

növénynek

igazi

Rebutia a

Weingartia,

leirt /A

van­

is

s e m bizonyított",

tartja. É s

között

ilyenkor

Brederoo

a

között tenyésztett

gyűjtőszámmal

mellett. A

és

érvényesen

ennek

csak

kultur körülmények

egymástóL

hogy

zűrzavar

módon

esetre

sjepida.

változatának

taxonómiai

névvel, utódai,

egyik

magjai

azonosak.

mentosával

érdekes

semmi

tartott n ö v é n y e k n a g y r é s z e steinbachii

pseudocinna-

termése

hogy

hoz­

problémát

hasonló

i s közel

gondolat,

Sulcorebutia

Donald

"megragadó,

mégis

Lobivia

A

bi­

cumingii-t e m ­

i s forgalomba

teszi a

szőrös.

tiogy

növény

át.

purpurea

Angliában

néven

ma gjaihoz

areolák

szélsőséges

tett m e g j e g y z é s r e

azonosság az

az

egy

Weingartia

begyűjtött

p i k k e l y e i alatt enyhén

érzékelteti,

egy

Bonyolultabbá

által

Sulcorebutiákéhoz

a

a

három

Sulcorebutia

gaj

felvetődhet

után

pulquinensis/.

BACKBG.-nek

játszanak

a

meghatározott

tájékoztatásból

u g y véli,

S.tarijensis

hogy

a

legdé­

RICHTER

nom.prov./?/ A

Donald

tott m a r a d

-

R a u s c h vita számunkra

a

még

korántsem

Weingartiák

zárult

le. Ugyanúgy

átsorolásának

kérdése

nyi­

is.

is neii

Állásfoglalásra nos

a

kus

szólni

néhány

ezekhez

Ennek és

a

hova

sorolta

tokat vélnek

a

és

rendszerében

a

az Austrocactinae

alkatúak/ /loo, es

sub*ribusának

Lobivia,

sorszám

a

a

Cereae

tud­

akadna

válna

a

meg­

könnyebb

eldönteni,

tiiszen

megállapodásra

jut­

vegyük

sorra,hogy

rokonsági

kapcsola­

ennek

alatt

pedig

vitatott Weingartiák

Lobiviae

nemzetségnek

a

118 W e i n g a r t i a ,

a

felállításakor

rendszerének

növekedési

formát f o g a d j a

Buxbaum

Sulcorebutiák

kus"

a

rendszer

ideiyenes jut e l a

huascha

el elsősorban

csoport

Trichocereusokhoz.

és

terscheckii

Acantholobivián

típusra

át j u t u n k

t e r s c h e k i i típusból

az

az

a

A z

utána

Chamaecereus,

bizonyító

íll. C y l i n d r o r e b u t í a , a

Rebutia

jeléggel

mely

genusokat,

általa

a

Backeberg valamint

ismertetett

rokonsági

a

A

huascha

"filogeneti­ a

szerinte

vonalát

Trichocereusokat

Echinopsison kezdve

elágazása

következő

elterjedést,

meg. Kiindulásul

bontja.

Acanthocalycium

némi

csoportban

követ­

normál, típusból

az

Sulcorebutiákig.

az

során

a lo4-

alapként.

szoros

A

helyet

/116 G y m n o c a l y c i u m , 117

földrajzi

határozza

Hylocereae

kaptak

lo3. Rebutia

119 N e o w e r d e r m a n n i a / .

helyét

keretében

semit-

található/

helyet

a

család

cactoid-echinocactoid

csoportjában

Austroechinocacti

kaptak

Brachycalycium,

Cactaceae

Austrocereae

lo2 A y l o s t e r a

Sulcorebutia

az

után

a

tribus

/Dél-amerikai

lol. Mediolobivia,

Gymnocalyciumok

és

milyen

Sulcorebutiák

rubusában,

A

bármelyikét

m i v e l indokolják

alcsaládjában,

ve

hozzá

állitásomat

egyértelmű

Sulcorebutiákat,

észlelni,

Ezt az

előrebocsátásával

Cereoideae

is

is kérdésessé

kérdések

az

érdemben

Saj­

botani­

létét.

Backeberg

A

akkor

s e m tudnak

gondolatnak

szinten

D e , h a történetesen

besorolás.

felmerült

szakemberek

v a n lehetőségünk.

k a k t u s z o k k a l foglalkozó

kérdésekhez.

történő

mint a

aligha

olyan,

a k i nemzetközi

a

alapján

bizonyítani, világhírű ni.

kérdésben

s z i s z t e m a t i k u s u n k , még

állapításaik

a

a

nem akadt

\ agyarországon,

na

ki

ebben

mai napig

után

a

Mila

/l ábra/

Shoerensia,

elágazás

bir /beporozás/.

ismét k é t f e l é

a

Hymenorebutia

ágazva

A z adja

a

későbbiek

egyenes az

és

következik.

Rebutia

Aylostera

- 32 1. ábra

Cylind*oreb. Rebutia Sulcorebutia Chamaecereus Lob

' m i a

via

Acantholobivia

Hymenorebutia

Acanthocalycium

Soehrensla Weberbauerocereus Echinopsis

L normál tipue, huascha t i p u s , t e r s c h e k i i t i p u s , Trichocereus

Hylocereae t r i b u s Cardenas ismertető

véleménye jel a

különbségek, állnak,

szerint a

rendszertani

melyek

a

indokolatlanná

Cardenas,

Rebutiák teszik

Schumannra

meghatározását

nemzetség

Mindenesetre

Cardenas

ben

egyedül

egybeesik

ezen

a

a

nem

egyes

át a

Ugyanakkor létezik.

képes

A

magokat

név

a

ezzel

a

hogy

belül.

Sulcorebutiák genus

a

így

elegendő jelentéktelen

közölt

Rebutia.-íélék

az

élőhelyével,

a

Aylostera

meglehe­ jelentős

ugyanúgy

hogy

átmeneti

genusok

a

és

rész­

honosak

Lobiviálól hibrid

között

s e m eredményes

között. A

a

i s . /L.cinnabarina, L.

léteznek

beporozás

de

egységes

és

válna.

areája

tényre,

Rebutia-Sulcorebutia

fenn­

felállitásáU

feleslegessé

Lobivia-féleségek

nemzetség

forma

véleményével' haláláig

Sulcorebutiáig

két

a

szerinte

az Aylosterak

rámutatott a r r a

mesterséges a

a

használata

Sulcorebutiák

stb./ D o n a l d

Weingartián

mák.

a

és

A

Sulcorebutia

t i i v a t k o z v a ajánlja

állt. 1 é n y ,

területen

pentlandii,

a

egynemzetségen

Sidcorebutia

tősen

virágszerkezet,

besorolástioz.

for­

ilyesmi csira­

Chamaecereussal

a

- 33 Lobiviák,

Weingartiák

lönösebb

akadály

Rebutiák

Chamaecereussal

maradt.

E z a

és

a

nélkül

tény

a

Sulcorebutiák

lehetséges. való

keresztezése

Viszont

az

hibridizálása

Sulcorebutia

minden

nemzetség

minden

kü­

Aylosterak,

léiét

esetben

látszik

meddő

indokolttá

tenni. A

Weingartia

nemzetség

Sulcorebutiákkal könnyen

keresztül

mint e l l e n e . dr.

A

ban

/tehát a

vihetönek,

/Ezt

Kondér

közöltük/ félék fa

"Az

felállítva. említek

A z

a

sem a

ismételés

még

elkerülése

szól

Reicheocactus/,

a

melyeknek

a

Rebutiáktól

mindazok

a

fajok,

helyet.

Azon­

n e m emliti.

nemzetséget

szerinte

nemzetséget

a

között k a p t a k

s e m a Weingartiákat

törzs­

alnemzetséget

néhány

Lobiviákig

kisebb

Echinopsis

fejlődési

három

csak

együtt/

Írása.

az

közölt

belül

teszi

számá­

tájékoztatónkban

lényege A

végett

Trichocereusok

megemlít n é h á n y

egy­

mellette,

kérdéssel

s z e r i n t ide kerülnének

Echinopsisokig, a

a

zavarosabbá

1975/2

összevonása.

Sulcorebutiákat,

szövegben

Mila,

az

E c h i n o p s i s nemzetségen

Buxbaumnál

érv

rendezé s e " c .

rendezésnek

való

akár

l O S Bulletin 1974/3-as

tolmácsolásában

a javasolt

Trichocereu.sokig,

ban

az

vagy

n e m látszik

"Weingartia-SulccrebuUa"

dr. P r i e d r i c h Heimo

melyek

annyi

elképzelést

ugyancsak

egynemzetségbe

szerint az

összevonása

E c h i n o p s i s nemzetség

István

Ennek

megszüntetése,

legalább

s o k különböző

J.Donald

Írása

teljes

részleges

P r i e d r i c h Heimo,

közölt

a

való

Ugyan

/Chamaecereus,

rendszertani

helye

fel-

táraUan. Számunkra zászólni,

kaktuszgyüjtés "esztéükai" kérdések ség

egy-egy

ahol

mélyebb

Hisren

alig

ismertetésével

igyekszem

is az

v a n olyan,

viták

még

hosszú

vitákat,

Szakkörön

/vagy

teljessé tenni folyttköv,

ideig

csak

"tudo'

ányos"

Uyen belüli

nemzet­

jeUegü viták

Ismert nagyobb még

nem­

nagyobb/vita

/PU P a r o d i a - N o t o c a c t u s , a

hoz­

magyar

lényegében

gyüjtőtársaim

mellőzésével

A

felvázol am e g y

általunk

méretű

Érdemben

lenne.

ilyen jeUegü

mégis

megnyerni

hasonló

a

fogva,

foglalkozásra.

faj h o v a t a r t o z á s á r ó L részben

Hogy

jellegűek.

vállalkozás

érintő n e m z e t k ö z i

szeretném

ne folyna

következő

elvont

legalább

esetében.

kérdését

való

kialakitásárei.

A

marad,

eldöntése

kérdésekkel

kissé

reménytelen

kényszerhelyzeténél

tettem, mert

zetség,

szólva

jeUegü

lét, n e m l é t

azért

a viták

mindezek

enyhén

stb./

Sulcorebuüa

fajok

Írásomat. Bartalls

Imre

Sajtószemíe ^ji^Cn

\91(b é v i

lo.

szám

und andefe Sdikulertati E.

Kleiner;

C y l i n d r o p u n t i a verschaífeltii

Mintegy

2o

rényebb

gyűjteményekben

gömb-

és

ségesen leltetés len, a

cm magas,

iiozzák -

hogy

meleg

Mamnillaria

időszakban

va>Jy

a

T.Polz:

a

ugy

távolságra tötestre

legyen,

1 szines

a

már

kész­

virágokat.

világos

A

te­

lényegte­

helyen.Nyáron kép.

n e h e . e n található, mert

vagy

Mammillaria

a

és

a

száraz

sziklarepedésekbe,

bibéje

3 cm

smaragzöld.

lenta

Brandege.

szines

felvételen

bemutatják

teritűnk.

apró

A

minden

Egy 4

évszaliban.

cm magas

Erre

k a v i c c s a l . Ezután a

cserépbe,

tálat

forralt

kb. 25 e°

edénybe

1 cm

egy virágcserepet a

hogy

dugványt az

alja

v i z z e l megtöltve

melegre.

A

a

vastag

teszünk,

1976

W.Reppenhagen: szerző

val,

illetve

mája,

A

nyáron

annak

növény enyhe

M.Voldan:

Mammillaria

szerint biztosan

kavicstól

az

egészet

gyökérképződés

6 iiét

egy

-

dodsonii

magasabb

s o k fényt

nedvességet,

Ariocarpus

é v i 11 s z á m

azonos

a

H.Bravo. Mammillaria

fekvésű

kivan, szemcsés 1 szines

trigonus

helyen

deherdtianaélő

savanyu

-

for­

talajt

és

fénykép.

/Weber/K.Schumann

me­

ragasztósza­

megindul

A

ezt

növényt.

függesztjük

állítjuk,

száraz

sötét v a g y

ismertetőjével

legyen.

, tűzpiros

sze­

visz

dugványok

meghálálja,

földbe

következő:

töltünk

éves

ibolyaillatu, a

M.Haude:

homokréteget

l y e t félig laggal

a

Opuntia,

változatosságot

napló.

Dugványgyökereztetés

eljárás

mosott

igen

tiengeres

teljesen

élőhelyén

virágja

nem mindennapi

Az

-

hideg,

Me;;il<ói

rövid

3

cm nagyságú

behúzódik

és

szerzők

és

közé.

májusig

lieidiae

sárga

K.Wagner A

5

kiültetést

F . Krachenbűhl:

átmérőjű

az

októbertől

/Cels/Backeb.

növő,

i s elfér

oszlopkaktuszok

szabadföldi

A

bokrosán

var.minor

3 cm a

fü--

múlva

Voldan.

Kisebb

/utalva

az

nor

elözö

nem ogy A

íorma?

A

Kaktuszbarát

lo

beszerzésű

zük

a

35

-

trigonus

cikkre, ami a

élöhelyi

E.W.Putnam: 1. U j

termetű

növényeket

változat

leírása

biztosíték

arra,

2.fényképpel. hogy

a

var.mi­

fordító./ parancsolata. csak

gondos

vizsgálat

után

helyez­

gyűjteménybe.

2. M e g t e k i n t é s megbízható 3. C s a k

nélkül

-

helyről

olyan

árjegyzék

után

hozatva,

csak

elismerten

vásároljunk.

fajokat

gyűjtsünk,

melyek

életfeltételeit

biztosítani

tudjuk. 4. E l h e r v a d t

virágmaradványokat

5. N Ö v e n y v e d o s z e r e k k e l gondosan 6. A

mossunk

növényvédő

és

távolíts 'k e l .

Euphorbiakkal

való

foglalkozás

után

kezet.

szerek

használati

utasítását

pontosan

tartsuk

rr.eg. 7. N e

becsüljük

8. N ö v e k e d é s i zetet

le a

meg kell

jelentőségól.

növény

életjelt

ad. Ha

nem, a

gyükérv.

készítsünk

névjegyzéket

és

minden

növényünk­

névtáblát.

10. C s a k

annyi

megenged szerző

még

K.Wagner

elm.)ndja,

P.W,

termetű

és

nagyon

nehéz.

sukkulent/

1 színes

Putnam:

ritka

A

növény

fentiek

rendellíezésre ápolni

áthágásából

a

sok

teljesen

weslíí

k i s virágú,

tudunk.

álló

hely

A

mennyi

kár

és

tövisruháju

faj.

Hutchinson. de

szép

fénykép.

Anacampseros a

többi

Tartása

afrikai

napfényt,

szárazon,

önlermékenyítő,

papíracea

szukkulensgyűjlők

különlegesség.

Mint

nyáron

teleltetés

a

gondosan

Weingartia

aránylag

kelt érdeklődést

A

amennyit

tényleg hogy

M.Haude:

képest

Bolívia,

és

Méltán

tartsunk,

amennyit

származik.

és

Termetéhez Hazája

növényt

és

bosszúság

E,W.

a

vizsgálni.

9. G y ű j t e m é n y ü n k r ő l nek

s.jellöztetés

időszakban

ez

az

könnyű,

de

nem

apróís

"magasíoku s z u k k u l e n s " /hoch-

igen

mérsékelt

mérsékelt

érdemes

nern

E,Mey.

körében

vele

öntözést

hűvösön

/+

5

kíván, C^felett/,

foglalkozni.

Kemenes

Ernő

Lesújtó

hírt k a p t u n k

bányász,

Ausztriából

Josef Pirker

a

Steierísciie

Kakteenfreunde

titkára

1977 j a n u á r l o - é n 4 o é v e s k o r á b a n v á r a t l a n u l c U i u n y t . J o s e f P i r k e r k e d v e s j ó b a r á t u n k v o l t . T ö b b s z ö r járt h a z á n k b a n , 1 9 7 5 - b e n e l ő a d á s t tartott S z a k k ö r ü n k b e n . A k i k ismerték s z i v ü k b e zárták mindig mosolygó arcát. K e d v e s , közvetlen modorával megnyert mindenkit. K o r a i halála n a g y v e s z t e s é g a z é d e s a p a nélkül m a ­ radt c aládjának, a S t e i e r i s c h e Kakteeníreund t a g s á g á n a k , d e minden barátjának, k a k t szgyüjtönek, A gyászoló család, a S t e i e r i s c h e Kakteenfreunde tagságának é s v e z e t ö s é g é n e l t mély fájdalmával t i s z t a s z i w e l együttérzünk é s J o s e f P i r k e r barátunk emlékét k e g y e l e t t e l megőrizzük, A

CSlLl

tagsága

KAKTÜSZKEDVELO SZAKKÖR és vezetősége

^ szakkörünk t a g s á g a é s v e z e t ő s é g e n e v é b e n ezúton mondunk köszönetet m i n d a z o n k e d v e s gyüjtötársunknak, barátunknak, a k i k k a r á c s o n y i , újévi j ó k í v á n s á g a i k k a l felkeresték Szakkörünket. H a s o n l ó k é p p e n e r e d m é n y e k b e n g a z d a g újévet k i v a n a SZAKKÖR

VEZETŐSÉGE

1976 n o v e m b e r 2 2 - é n M É S Z Á R O S Z O L T Á N a k u b a i é l m é n y b e ­ számolójának harmadik r é s z é b e n a k u b a i kaktuszgyüjteményekk e l é s a k u b a i p a r k o k k a l ismerkedtünk m e g . A iüző n a p s u g á r ­ tól r a g y o g ó t e n g e r p a r t , a v á r o s o k k e v é s á r n y é k o t a d ó p á l m a ­ ó r i á s a i , a h á z a k e l é kiülletett C e r e u s o k l e n y ű g ö z ő l á t v á n y a s z i n t e f o r r ó v á tették a z e l ő a d ó t e r e m l e v e g ő j é t . A z e l ő a d á s o n k e d v e s v e n d é g e k k é n t köszönthettük a z ifjúsági biolégiai s z a k k ö r tagjait. 1976 d e c e m b e r 6 - á n S Z U P P G É Z A a z afrikai szukkulens-világ k e v é s g y ű j t e m é n y b e n látható p é l d á n y a i t mutatta b e d i a k é p e k e n . E g y p i l l a n a t r a fellriilantva a genfi B o t a n i k u s K e r t csodálatos L i t h o p s , E u p h o r b i a é s e g y é b s z u k k L i l e n s gyűjteményét.

- 37 1 9 7 7 j a n u á r 17-én K E M E N E S E R N Ő A r g e n t í n a k a k t u s z a i t i s m e r ­ tette. A z e l ő a d á s o n bemutatott s o k , r i t k a v a g y még a l i g i s m e r t növény s z i n e s képe, a z előadó s z é l e s k ö r ű tudását, n ö v é n y s z e ­ r e l e t é t tQn>.sitolták, A v i r á g o k t ó l t e r h e s n ö v é n y e k s z i n t e t a v a s z t v a r á z s o l t a k a f a g y o s télbe. K ö s z ö n j ü k ! M

A

G

A

K

C

l

Ó N K R A

E p r e s i László Komárom F a r k a s János Izsák H u b a i István Eger Kertészeti E g y e l e m Dísznövény Term.Tanszék B..dapest Dr, K i s s József Szombathely K o v á c s Bálint Kapuvár Mézer Antal Budapest Nóvák János Sátoraljaújhely t a g t á r s a i n k által k ü l d ö l t m a g o k a t a t a g s á g n e v é b e n k ö s z ö n j ü k . A z 1977 évi M A G A K C I Ó N K A T a z előző évekhez hasonlóban rendezzük meg. A z igényléseket a Művelődési Központ K a k t u s z k e d v e l ő S z a k k ö r é n e k /1725 B u d a p e s t , P f , 7 3 c i m r e / l e g k é s ő b b 1977 m á r c i u s 1 5 - i g kérjük beküldeni. M á s módon beküldött i g é n y ­ léseket n e m vehetünk figyelembe. A z igényelt m a g o k a t beérkezé­ s i s o r r e n d b e n o s z t j u k e l . A b u d a p e s t i tagjaink s z á m á r a 1977 m á r c i u s 31-én t a r t a n d ó ö s s z e j ö v e t e l ü n k ö n 18 ó r á t ó l o s z t j u k k i . Vidéki t a g j a i n k r é s z é r e a fenti időpontig p o s t á n - utánvéttel küldjük e l . A z i g é n y e l t , d e a k i o s z t á s n a p j á n át n e m v e t t m a g o ­ kat a k é s ő b b i időpontban igényeltek közöli k i o s z t j u k , A t i i o s t a n i s z á m u n k mellé p o s t a i b e f i z e t é s i l a p ' j t m e l l é k e l ü n k a t a g s á g i dij b e f i z e t é s é r e , K é r j ű < k e d v e s gyüjtőtársainkat, h o g y a tagdíj b e f i z e t é s i k ö l e l o z e l l s é g ű k n e k s z í v e s k e d j e n e k e l e g e t t e n n i , mert l a p u n k a t a t a g d í j h á t r a l é k b a n l é v ő g y ű j t ő t á r s a i n k n a k n e m áll módunkban megküldeni. A k é s ő b b i e k b e n a pótlásra s i n c s lehető­ s é g ü n k . A z e s e t l e g e s l a p k i m a r a d á s l kérjük e g y p o s t a i l a p o n k ö ­ zölni, h o g y a h i á n y o s s á g o k a t megs-'üntethessük.

OLVASÓINKHOZ NE

CSAK

A,

OLVASSAK

'^"•"""TAJÉKOZTATÖJiT HANEM

ÍRJAK IS

ISMÉTLŐDŐ

VIRÁGZÁS

E g y h a t é v e s L i t h o p s turbiniíormis c s o p o r t s z e p t e m b e r v é g é n h o z ­ t a i l l a t o s v i r á g a i t . B e p o r z á s után ell<ezclödött a magtoVc l e j l ö d é s e . D e c e m b e r b e n a tcépen i s j ó l látható m a g t o k m e l l e t t ismét megjelen­ t e k a b i m b ó k . A kinyitó v i r á g o k v a l a m i v e l k i s e b b e k v o l t a k a s z o ­ k á s o s méretnél, d e l o - 1 2 n a p i g tartott a v i r á g z á s .

totó: I N C Z E

Friedrich Ritter

F E R E N C

gyűjtőszámai. PR-szám 1347 1348 1349 1350 1351

Pilosocereus superbus " spec. " spec. Haliora salicomoides Brasiliop.spec.

13.'-2

Coleocephalocereus

1353

Prailea

horstii

1354

Arthrocer.spec.

1355

Arthrocer.spec.

1356

ívlolocactus

spec.

1357

Melocactus

spec.

1358

Melocactus

spec.

1359

Pilosocer.spec.

paulensis

-

39

-

1360

Pilosocer.brasiliensis

1361

Notocactus

1362

Prailea

tenuicylindricus

piiaeodisca

1363

Prailea

ajiferioides

v.harmoniana

1363/a

Prailea

asteriotdes

v.backeborgti

1364

Prailea

pumila

1363/b

Prailea

asterioides

v.major

1365 1366

Prailea

pygmaea

1367

Prailea

pumila

v.planicostata

1368

Prailea

asperispina

1369

Prailea

pygmaea

v.longispina

1370

Prailea

pygmaea

v.major

137o/a

Prailea

pygmaea

1371

Prailea

pygmaea

1372

Gymnocalycium

denudatum

1373

Gymnocalycium

spec.

1374

Gymnocedycium

uruguayense

1375

Notocactus

securituberculatus

1376

Notocactus

glaucinus

var.

v.altigibba v.c,:rvispina

var.

miniatispinus

1376/a

Notocactus

glaucinus

1377

Notocactus

acutus

1377/a

Notocactus

var.blaugrijne

1378

Notocactus

glaucinus

v.depressus Körper

v.gracilis

1379

Notocactus

1380

Notocaclus

megapotamicus

v.horstii

13Ho/a

Notocactus

megapota ..icus

v.horstii

megapotamicus

abstehend

133o/b 1381

Notocactus Notocactus

fuscus

muricatus

v.flavifuscus

1382

Notocaclus

1383

Echinopsis brasiliensis var.

mammulosus

1384

Wigginsia

1385

Prailea

1386

Prailea

1387

Notocactus

1388

Notocactus

1389

Notocactus

1390

Notocaclus

sellőwii pemumbilicata

aureispina herteri globularis arechavaletai eremiticus

v.nanus

bestachelt

Prailea

aureispina

1392

Prailea

albifusca

1393

Notocactus

1394

Notocactus

1395

Notocactus

araciinites

1396

Notocactus

areciiavaletai

1397

Notocactus

TARTALOM .2.

14.

ad. Kemenes

15..

old. dr.Georgij

2?..

old. Menyhárd

^1

old.

31

Old.

Bartalls

crassigibbus

Zsuzsanna:

INHAT SVERZEICHNIS

Uj k a k t u s z é s s z u k k u l e n s h á z a pécsi Tanárképző Pöiskolnn. Neuer K a k t e e n und Sukkulenten Haus der Pedagogen Hochschule, Pécs. Mamillaria

aurihamata,

A k a k t u s z cristáták biológiája Biologie der Kammformen der K a k t e e n .

Wolszky:

Időszerű Aktuelle

János:

tennivalók. aufgaben.

Sulcorebutia

Imre: Emö:

-

A k a k t u s z o k ooltásáho:? ltásához hasHnálható alanyokról. Zur Kakteen-Propíen verwondbar Unterlagen.

Ernó':

Kemenes

v.aureus

spec./b-Notoc.rauschii?/

Lajos:

dr.Kovács

v.pallidor

scopa

JEGYZÉK

old. dr. N e m e s

Old.

3.1.

40 -

1391

Sajtószemle Literaturbesprechungen.

Old.

Szaicköri h i r e k , Nachrichten a u s unserem Szerkesztő

Bizottság;

Mészáros Kemenes

Pachkreis.

Zoltán Emö

Szerkesztette:

Bartalis

Lektorálta:

Mészáros

Kiadja:

A XX.kerületi M ű v e l ő d é s i Otthonok Igazgatésága Bp.XX. 1 7 2 5 B u d a p e s t P£. 7 3 .

Pelelős

kiadó: -

Fábián

KÉZIRATKÉNT

-

Imre Zoltán

Zoltán

igazgató Eng.

77/06-38