I. HÁZIREND

A gombai Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Házirendje

Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Gomba OM azonosító: 200482 : 2217 Gomba, Iskola u. 2. /Fax: 29/433-261 E-mail: [email protected]

I.

HÁZIREND

amely a gombai Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza az érvényben lévı magasabb rendő jogszabályok elıírásai alapján.

Elfogadás idıpontja:

2007. június 29.

Bevezetés idıpontja:

2007. szeptember 1.

Felülvizsgálat idıpontja:

2010. szeptember 1.

___________________________ Fenntartó

___________________________ Intézményvezetı

1


Tartalomjegyzék I.

HÁZIREND............................................................................................................................................................. 1

II.

A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA .............................................................................................................. 3

III.

A HÁZIREND HATÁLYA ............................................................................................................................... 4

IV.

A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA ................................................................................................................ 4

V.

A TANULÓK LELKI- ÉS TESTI EGÉSZSÉGÉNEK MEGİRZÉSÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOK......... 5

VI.

A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI .......................................................................................................................... 7

VII.

A TANULÓK, A SZÜLİK TÁJÉKOZTATÁSA ÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA .............................. 8

VIII.

AZ ISKOLA MŐKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................................... 9

IX.

A MEGJELENÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI .......................................................................................... 10

X.

A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA...................................................................................................... 11

XI. A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBEN TARTÁSÁBAN, A TANÍTÁSI ÓRÁK, AZ ISKOLAI RENDEZVÉNYEK ELİKÉSZÍTÉSÉBEN.......................................................................... 11 XII.

A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA ..................................................................................... 12

XIII.

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE .............................................................. 13

XIV. A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, ILLETVE SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI ......................................................................................................................................... 13 XV.

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK.................................................................................................. 14

XVI. AZ ISKOLA ÁLTAL SZERVEZETT – PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ – ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEKEN TILTOTT TANULÓI MAGATARTÁS ........... 16 XVII.

A NAPKÖZI OTTHONRA ÉS A TANULÓSZOBÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK .................... 17

XVIII.

A TANULÓK JUTALMAZÁSA ............................................................................................................... 18

XIX.

A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZİ INTÉZKEDÉSEK....................................................... 19

XX.

AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALA AZ ISKOLÁBA........ 20

XXI.

A TANULÓK NAGYOBB CSOPORTJA ÉS NAGYOBB KÖZÖSSÉGE................................................. 20

XXII.

HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI......................................... 20

XXIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK....................................................................................................................... 21

XXIV.

A HÁZIRENDHEZ TÁJÉKOZTATÁSUL CSATOLT JOGSZABÁLYI SZÖVEGEK ..................... 22

2


II. A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt elıírások célja biztosítani az iskola törvényes mőködését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A gombai Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai Házirendet az iskolai Diákönkormányzat 2007. június 26. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Gomba, 2007. június 29. Lomen Szilvia az iskolai diákönkormányzat vezetıje

Az iskolai Házirendet a Szülıi Szervezet Választmánya 2007. június 25. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Gomba, 2007. június 29. Borbásné Varga Ildikó a szülıi szervezet vezetıje

Az iskolai Házirendet az iskola Nevelıtestülete 2007. június 27. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Gomba, 2007. június 29.

___________________________ a nevelıtestület képviselıje

___________________________ a nevelıtestület képviselıje

__________________________ igazgató (Jelenléti ív a nevelıtestületi értekezleten résztvevıkrıl.)

3


A gombai Fáy András Református Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Házirendjét a fenntartó Gombai Református Egyházközség Presbitériuma 2007. év június hó 29. napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: Gomba, 2007. június 29.

___________________________ gondnok

___________________________ lelkipásztor

III. A házirend hatálya 1. A házirend elıírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend elıírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási idıben, illetve tanítási idın kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend elıírásait.

IV. A házirend nyilvánossága A házirend elıírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülınek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthetı  az iskola irattárában;  az iskola nevelıi szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyetteseinél;  az osztálytermekben  az osztályfınököknél;  a diákönkormányzatot segítı nevelınél,  az iskolai szülıi szervezet vezetıjénél. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen – az iskolába történı beiratkozáskor a szülınek át kell adni.

4


Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend elıírásairól minden osztályfınöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat a tanév kezdetekor vagy a módosítás után; a szülıket szülıi értekezleten. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülıkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfınököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal a tanév kezdetekor vagy a módosítás után;  a szülıkkel szülıi értekezleten. A házirendrıl minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétıl, valamint az osztályfınököktıl a nevelık fogadó óráján vagy – ettıl eltérıen – elıre egyeztetett idıpontban.

V. A tanulók lelki- és testi egészségének megırzését szolgáló szabályok A tanuló kötelessége, hogy: 1. egyháza, hazája és iskolája törvényeit, hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartsa, és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjen, 2. szorgalmasan tanuljon, rendszeresen részt vegyen az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti alkalmakon, óvja környezetét, tiszteletet és felelısségérzetet tanúsítson egyháza, nemzete, hazája, szülei, nevelıi iránt 3. tartsa tiszteletben tanárai, iskolatársai emberi méltóságát és személyiségi jogait 4. óvja saját és társai testi épségét, egészségét; 5. elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát, védı ismereteket; 6. betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfınökétıl, illetve a nevelıitıl hallott, a balesetek megelızését szolgáló szabályokat; 7. azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat, veszélyeztetı helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantásos fenyegetést) vagy balesetet észlel; 8. azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelıjének – amennyiben ezt állapota lehetıvé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; 9. megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában (pl. tőzriadó), 10. rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tőz, robbantással történı fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnıtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplı elıírásokat.

5


A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:      

a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; testnevelés óra alatt a felmentett tanulóknak is a tornateremben, illetve a sportpályán kell tartózkodniuk. az öltözıkben a testnevelés óra alatt senki sem tartózkodhat, az öltözıket zárva kell tartani a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai ruházat helyett – sportfelszerelést kell viselniük.(tornacipı-edzıcipı, fehér póló vagy dressz, fekete vagy sötétkék tornanadrág, melegítı) testnevelés alóli felmentés csak orvosi igazolás alapján adható ki könnyített, illetve gyógytestnevelés jogosságát - szakorvosi vélemény alapján - az iskolaorvos állapítja meg a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, győrőt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

Orvosi ellátás A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását iskolaorvos, védını és fogorvos biztosítja. Az iskolaorvos  elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenırzését, szőrését az alábbi területeken:  belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,  szemészet: évente egy alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,  valamint a továbbtanulás, pályaválasztás elıtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon. Az iskolai védını  elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szőrıvizsgálatát évente két alkalommal. A fogorvos  fogászati szőrést végez. Az iskola épületében dohányozni csak felnıtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.

6


VI. A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezetı – az osztályfınök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselıket választhatják meg:  két fı képviselı (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetıségébe.

A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklıdésének kielégítésére diákkörök mőködnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklıdési kör, önképzıkör, énekkar, mővészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelızı tanév végéig bármely tanuló, szülı, nevelı, illetve a diákönkormányzat, a szülıi szervezet választmánya. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetıségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelıtestület dönt. 3. A diákköröket nevelı, szülı vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülık írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör mőködésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnıtt segítı személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselıt választanak az iskolai Diákönkormányzat vezetıségébe. 7. Az iskolai Diákönkormányzat 8. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat mőködik. 9. Az iskolai Diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekbıl, valamint a diákkörök képviselıibıl álló Vezetıség irányítja. 10. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti. 11. Az iskolai Diákönkormányzat képviseletét az iskolai Diákönkormányzatot segítı nevelı látja el. A diákönkormányzatot megilletı javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása elıtt diákönkormányzatot segítı nevelınek ki kell kérnie az iskolai Diákönkormányzat Vezetıségének véleményét.

7


Az iskolai diákközgyőlés 1. 2. 3. 4.

Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyőlést kell összehívni. A diákközgyőlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelıs. Az iskolai diákközgyőlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyőlésen a diákönkormányzatot segítı nevelı, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetıje beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészérıl, az iskolai Munkatervrıl, a tanulói jogok helyzetérıl és érvényesülésérıl, az iskolai Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

VII. A tanulók, a szülık tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életérıl, az iskolai Munkatervrıl, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója az iskolai Diákönkormányzat vezetıségi ülésén legalább kéthavonta, a diákközgyőlésen tanévenként legalább egy alkalommal, hirdetıtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfınökök irányításával, a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a nevelık folyamatosan szóban és a tájékoztató füzetben (ellenırzı könyvön vagy szöveges értékelı lapokon) írásban tájékoztatják. 2. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belsı szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján – az iskola Igazgatóságához, az osztályfınökükhöz, az iskola nevelıihez, a Diákönkormányzathoz vagy a Szülıi Szervezethez fordulhatnak. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola Igazgatóságával, nevelıivel, a Nevelıtestülettel vagy a Szülıi Szervezettel. 4. A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai Munkatervrıl, az aktuális feladatokról  az iskola igazgatója a szülıi szervezet választmányi ülésén évente négy alkalommal, hirdetıtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,  az osztályfınökök: az osztályok szülıi értekezletein tájékoztatják. 5. A szülıket a nevelık a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  szóban: a családlátogatásokon, a szülıi értekezleteken, a nevelık fogadó óráin, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, Vagy elıre egyeztetett egyéb idıpontban  Írásban:

8


a tájékoztató füzetben (ellenırzı könyvben), valamint az elsı-negyedik évfolyamon a negyedévi, félévi, háromnegyedévi és a tanév végi szöveges értékelı lapokon. Az év végi minısítı értékelés bizonyítvány útján történik. 6. A szülıi értekezletek, és a nevelık fogadóóráinak idıpontjait tanévenként az iskolai Munkaterv tartalmazza. 7. A szülık a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belsı szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján az iskola Igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfınökéhez, az iskola nevelıihez, a Diákönkormányzathoz vagy a Szülıi Szervezethez fordulhatnak. 8. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola Igazgatóságával, nevelıivel vagy a Szülıi Szervezettel.

VIII. Az iskola mőködési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi idıben hétfıtıl-péntekig reggel 6.30 órától délután 17.00 óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. Igény esetén az iskola írásbeli kérelem alapján reggeli ügyeletet tud biztosítani az iskola által megjelölt és elızetesen nyilvánosságra hozott helyiségében. Az írásbeli kérelmeket az osztályfınököknek kell leadni. A reggeli ügyelet idıpontja 6.30 – 7.30. 4. Az iskolába a tanulóknak reggel, a tanítás megkezdése elıtt legalább 15 perccel kell megérkezniük. (Kivétel a hétfıi nap, amikor a hétkezdı áhítat 7.25 órakor kezdıdik a templomban.) 5. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következı: 1.óra 2.óra 3.óra 4.óra 5.óra 6.óra

7:50 8:45 9:55 10:50 11:40 12:30

-

8:35 9:30 10:40 11:35 12:25 13:15

6. A tanulóknak kedvezı idıjáráskor az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idı esetén az ügyeletes nevelı utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. 7. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek. 8. Az óra kezdete elıtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk, majd az ügyeletes nevelık utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk, vagy folyamatosan, egymás testi épségét nem veszélyeztetve kell az ügyeletes nevelık felügyelete mellett bevonulást végrehajtani. 9. A tanuló tanítási idı alatt az iskola épületét csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfınöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó

9


szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülıi kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 10. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8. 00 óra és 16. 00. óra között. 11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt a szülık, a tanulók, és a nevelık tudomására hozza. 12. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelı felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 13. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 14. Az iskolai bulikra minden tanuló egy iskolán kívüli vendéget hívhat, ha annak nevét az ellenırzı könyvbe beírta, azt a szülı aláírta és az igazgató engedélyezte. A kérelmet a rendezvény elıtt kettı nappal az iskolatitkárnak le kell adni.

IX. A megjelenés általános szabályai 1. Iskolánk keresztyén egyházi intézmény. Hivatását, céljait csak akkor töltheti be, ha külsı és belsı rendjében, megnyilatkozásaiban a Szentírás tanításának és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Iskolánk minden tagjának – diákjának, tanárának és más dolgozójának – komoly felelıssége, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításoknak, és ennek a példának a hitelességét minısíti a környezı társadalom számára. 2. Az alábbi szabályok megtartásának kötelezettsége nemcsak az iskolában érvényes, hanem idıben és térben azon kívül is.

Viselkedés: 1. Az iskolai közösség tagjainak tetteiben és szóbeli megnyilatkozásaiban érvényre kell jutni a tiszteletnek, a szeretetnek és a mértéktartásnak. Kerülni kell a tettleges durvaságot, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, mely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, esetleg lelki sérülést okoz. 2. A lányok és fiúk kapcsolatában mértékletesség legyen a vezérelv. 3. A napszaknak megfelelıen, vagy a hagyományos református köszöntéssel kell köszönteni – iskolában és iskolán kívül – az iskola valamennyi tanárát és dolgozóját, az épületen belül minden felnıttet. (Jó reggelt-. jó napot-, jó estét kívánok vagy áldás- békesség) 4. A tanterembe lépı, vagy onnan távozó tanárokat, vagy vendégeket az osztályközösség vagy tanulócsoport felállással köszönti. 5. A tanórákon a koncentrált figyelem és a másik ember (tanár vagy diák) munkájának megbecsülése a sikeres munka elıfeltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelezı, az eredményes tanulás elsı és elengedhetetlen feltétele.

Öltözködés küllem: 1. Ünnepélyes alkalmakor fehér blúz vagy ing, sötét szoknya vagy nadrág a viselet. 2. A hétköznapi viseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerőség legyen a mérvadó. Tilos a hivalkodó, a feltőnı és hiányos öltözék. 3. A díszítı és szépítıszerek használata tanítási idıben nem megengedett. 10


X. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola Helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelezı) tantárgyak tanulását biztosítja: 3. évfolyamon: angol vagy német nyelv tantárgy 4. évfolyamtól: „emelt” szintő nyelv tantárgy 5. évfolyamtól: „emelt” szintő informatika tantárgy 2. Az iskola igazgatója minden tanév februárjában az osztályfınökök közremőködésével szülıi értekezleteken a szülıket, illetve osztályfınöki órákon áprilisban a tanulókat értesíti a következı tanévben választható tantárgyakról. Kiskorú tanuló esetén a szülı, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülı és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfınöknek. 3. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülı a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 4. A tanuló, illetve a szülı az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

XI. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények elıkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. 2. Az iskola helyiségeinek használói felelısek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért, a tőz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatában, valamint a Házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. 3. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelısök mőködhetnek: osztályonként két-két hetes, tantárgyi felelısök (leckefelelıs) stb. 5. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfınök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelı elıkészítésérıl a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelı utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellıztetik; a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; az óra kezdetén a nevelı megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelınek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelı a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, az óra végén a táblát letörlik, és ellenırzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 6. Ha bevezetésre kerül, a hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30. és 7.45. óra között, valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint a 11


folyosókon tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket az osztályfınökök osztják be. A tanulói ügyeletesek a nevelık utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelık munkáját, felügyelnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. 7. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelısök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenırzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelıs lehet: leckefelelıs, szertáros, térképfelelıs stb. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények elıkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelıs tanulóközösség tagjainak közre kell mőködniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelıs tanulóközösségeket az iskolai Munkaterv tartalmazza.

XII. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülı egy tanév folyamán gyermekének ıt nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. Az iskola által szervezett versenyek, rendezvények miatti mulasztást a szaktanárok a névsor igazgatói irodába történı leadásával igazolják. 4. Elızetes szülıi vagy valamilyen szervezet, sportegyesület személyes vagy írásbeli kérésére engedélyezhetı a távollét az alábbiak szerint: osztályfınök legfeljebb 2, az igazgató legfeljebb 5 tanítási napra kiterjedı összefüggı távolmaradást engedélyezhet. A tanulók elızetes osztályfınöki engedéllyel egyszerre csak egy napot mulaszthatnak – tanévenként legfeljebb 5 alkalommal. 5. Ha nem elızetes engedéllyel hiányzik a tanuló, akkor a hiányzás kezdı napján jelenteni kell az iskolának a hiányzás okát és várható idıtartamát. A bejelentést megteheti a szülı, családtag, osztálytárs – írásban, táviratban, telefonon. 6. A tanuló a szülı elızetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülı ilyen esetben is köteles a lehetı leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfınöknek. 7. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének elsı napján, de legkésıbb öt tanítási napon belül igazolja mulasztását. 8. három napig terjedı mulasztás esetén szülıi, 9. három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. 10. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfınöknek kell bemutatni. 11. A tanuló órái igazolatlannak minısülnek, ha az elıírt határidı alatt nem igazolja távolmaradását. 12. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelı a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minısül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történı hiányzásnak minısül. 12


13. Abban az esetben, ha a tanítási idı alatt a tanulónak rosszullét, vagy más komoly ok miatt távoznia kell az iskola épületébıl, akkor az órát tartó tanár a diák ellenırzı könyvébe írja be az engedélyt. (.....óra.....perckor .....miatt elengedtem a tanítási óráról. Pecsét, aláírás.) 14. Ha a tanuló a tanítási nap folyamát megszakítva, valamelyik közbülsı óráról, illetve az utolsó óráról hiányzik, engedély nélkül távozik, fegyelmezı intézkedésben részesül.

XIII. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 1. Az iskola Pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola Munkaterve határozza meg. 2. Az oktatási törvény elıírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggı térítési díjak és tandíjak mértékérıl és az esetleges kedvezményekrıl tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés elıtt kikéri a nevelıtestület és a Szülıi Szervezet véleményét. 3. A térítési és tandíjakat minden hó 10. napjáig elıre kell befizetni az iskola által kiállított csekken. Indokolt esetben a befizetési határidıtıl az igazgató engedélye alapján el lehet térni. 4. Az elıre befizetett térítési és tandíjak visszafizetésérıl postai úton az iskola gazdasági vezetıje gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszőnik, vagy ha az iskolából tartósan legalább egy hónapot igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson, önhibáján kívül nem tud részt venni. Az elıre befizetett térítési díj visszafizetésérıl az iskola igazgatója dönt. 5. Az étkezési térítési díjakat havonta elıre, minden hó 10 napjáig iskola által kiállított csekken kell befizetni. 6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre elıre befizetett díjat túlfizetésként a következı hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülı részére postai úton visszajuttatja, ha az étkezést a szülı vagy a tanuló 2 nappal elıre a napközis csoportvezetınél lemondja.

XIV. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésérıl – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelıs és az osztályfınök véleményének kikérése után a nevelıtestület dönt. 2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – elınyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzető, akinek egyik vagy mindkét szülıje munkanélküli, akit az egyik szülı egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy fıre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 30 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelı, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékérıl évente a nevelıtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az elızı pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni.

13


XV. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezheti:

Napközi otthon, tanulószoba. 1. A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen, – ha a szülık igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni idıszakban az elsı-hatodik évfolyamon napközi otthon, a hetedik-nyolcadik évfolyamon pedig tanulószoba mőködik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. 2. A napközis foglalkozást vagy a tanulószobai foglalkoztatást hazajáró étkezés mellett is igénybe lehet venni.

Diákétkeztetés. 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola által kiadott csekken kell befizetni minden hónapban elıre, legkésıbb az adott hónap tizedik napjáig. 2. A tanév elsı hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki az elızı tanév végén jelezte a következı tanévre vonatkozó napközis igényét és a szeptemberi étkezési díjat legkésıbb augusztus utolsó hetében, befizeti. 3. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülınek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülı vagy a tanuló az étkezést 2 nappal elıre lemondja.

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök. 1. A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezıdhetnek valamilyen közös érdeklıdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. 2. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

14


Versenyek, vetélkedık, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, levelezıs, sport, mővészeti stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.

Kirándulások. 1. Az iskola nevelıi a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számára évente egy vagy két alkalommal kirándulást szerveznek. 2. A kiránduláson az a tanuló vehet részt, aki jó vagy példás magatartású. Akinek a féléves magatartása változó vagy rossz és a következı hónapok értékelése során sem jobb, nem vehet részt az év végi osztálykiránduláson. 3. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.

Erdei iskola. 1. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerő módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken fıleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. 2. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mővészeti elıadáshoz kapcsolódó foglalkozás. 1. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. 2. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási idın kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.

Szabadidıs foglalkozások. 1. A szabadidı hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl.: Mikulás délutánok, osztály farsangok, túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, suli-buli foglalkozások stb.). 2. A tanulók részvétele a szabadidıs rendezvényeken önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.

Táborok 1. Iskolánk tanulói számára egyházi és úttörıcsapat által szervezett, tematikus táborok adnak lehetıséget a nyári kikapcsolódásra. 2. Az egyházi táborban az a tanuló vehet részt, aki jó vagy példás magatartású. Akinek a féléves magatartása változó vagy rossz és a következı hónapok értékelése során sem jobb, nem vehet részt az év végi osztálykiránduláson. 3. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. 15


Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt elızetes megbeszélés után lehetıség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülıi felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

Hit- és vallásoktatás, erkölcstan oktatása 1. Az iskolában kiemelt fontosságú az óratervi órák közé beiktatott felekezet szerinti (reformátusés római katolikus) hitoktatás, melynek heti kötelezı óraszámát (2 tanítási óra) a Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye határozza meg. A hit-és erkölcstan tantárgy tanulása a tanulók számára, szabadon történı választás után, kötelezı. 2. Az iskolába történı beiratkozáskor a szülı dönt arról, hogy milyen felekezet szerinti hitoktatásban vagy erkölcstan oktatásban részesüljön gyermeke. Általános szabályok 1. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelıi 13. 30 óra és 16. 30. óra között szervezik meg. Az ettıl eltérı idıpontokról a szülıket elıre értesíteni kell. 2. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelezı, ez alól felmentést csak a szülı írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. Az 1-4 évfolyamra járók fejlesztésre szoruló felzárkóztatása a szülıvel történt elızetes megbeszélés alapján, a pedagógus által összeállított tanulóra vonatkozó egyéni fejlesztési terv szerint történik 2007. szeptemberétıl felmenı rendszerben. 5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történı távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

XVI. Az iskola által szervezett – pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartás 1. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken (pl. tanulmányi- és osztálykirándulások, színház- és mozi látogatások, erdei iskolai és egyéb /pl. sport/ táborozások, kerékpár- és gyalogtúrák, uszodalátogatások stb.) is kötelesek betartani a házirend elıírásait. 2. A diákok valamennyi iskolán kívüli rendezvényen való részvétel elıtt az adott rendezvénnyel kapcsolatos teljes körő balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyrıl jegyzıkönyv készül. A balesetvédelmi elıírások betartása kötelezı, azt a csoport felnıtt felelıs vezetıje folyamatosan ellenırzi. 3. Az iskolán kívüli rendezvényekre vonatkozó általános szabály, hogy a tanuló számára tilos annak csoportnak az önkényes elhagyása, amelybe a rendezvény kapcsán besorolást nyert. 4. Tilos továbbá a szállás- és táborhely önkényes elhagyása, a saját vagy mások testi épségét, s az iskola jó hírnevét veszélyeztetı magatartás. Tilos a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás. 16


XVII. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történı felvétel a szülı kérésére történik. 2. A napközi otthonba tanévenként elıre minden év májusában, illetve elsı évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülı tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. 3. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 4. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzető, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 5. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben elıírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál elınyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülıje dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. 6. A napközis foglalkozások a délelıtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdıdnek és délután 16. óráig tartanak. 7. A tanulószobai foglalkozás a délelıtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdıdik és délután 15. óráig tart. 8. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülınek igazolnia kell. 9. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülı személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülıi kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. 10. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén “Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthetı. 11. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelısök mőködnek: osztályonként egy tanulmányi felelıs, nemenként egy tisztaságfelelıs. egy játékfelelıs. két napos felelıs (pl. szalvéta felelıs, virágfelelıs, szekrényfelelıs) 12. A tanulmányi felelısök megbízatása egy tanévre szól. A tanulmányi felelısök feladatai: gondoskodnak a leckefüzetrıl, azt vezetik, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelı asztalára készítik, vagy tájékoztatják a napközis nevelıt az aznapi házi feladatokról. figyelik a csoport tagjainak tanulmányi elımenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelıt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra, A felsıs tanulóknál segíthetik a házi feladatok ellenırzését. 13. A tisztaságfelelısök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelısök feladatai: felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára, ellenırzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét, a tanulás végén letörlik a táblát.

17


14. A játékfelelıs megbízatása egy tanévre szól. A játékfelelıs feladatai: a nevelınek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában, felügyel a csoport játékainak megóvására, rendet tart a csoport játékszekrényében. 15. A naposok megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai: segítenek a konyhai dolgozóknak az étkezések lebonyolításában, megterítenek étkezés elıtt, tálalnak, ellenırzik az ebédlı rendjét, tisztaságát. megöntözik az osztályterem virágait

XVIII.

A tanulók jutalmazása



   

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez (hasznos anyaggyőjtés, faültetés, udvarszépítés stb.) vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön, vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, dicsıséget szerez, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.  Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következı dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfınöki dicséret, napközis nevelıi dicséret, igazgatói dicséret, nevelıtestületi dicséret.  Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedı szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. FÁY-OKLEVELET 8. nyolcadik osztályos tanuló kaphat, az odaítélés szabályzata szerint Az iskolai szintő versenyek elsı három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége elıtt vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az iskolai dicséret negyedévenként kerül kiosztásra az osztályfınök elızetes felterjesztése alapján. A nevelıtestületi dicséret a tanév végén adható az osztályfınök felterjesztése és a nevelıtestület (vagy a szaktárgyi munkaközösségek egyetértésével). A nevelıtestületi dicséreteket a tanévzáró ünnepélyen az iskola igazgatója nyújtja át. A nevelıtestületi dicséret mellé könyvjutalom jár. A nevelıtestületi dicséretet a bizonyítványba is be kell jegyezni.

18


 

A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget (osztályt) csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A csoportos dicséretet is írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni.

XIX. A tanulókkal szembeni fegyelmezı intézkedések Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a tanulói Házirend elıírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái

1. 2. 3.

4.

5. 6.

 szaktanári figyelmeztetés,  osztályfınöki figyelmeztetés,  napközis nevelıi figyelmeztetés,  osztályfınöki intés,  osztályfınöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,  tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben a vétség súlyától függıen el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfınöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minısülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelıi és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntetı törvénykönyv alapján bőncselekménynek minısülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban elıírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelıtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülı tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülıje a magasabb jogszabályokban elıírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhetı. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

19


A Református Közoktatási Törvény (1995/I. Rtv.34. § (3) bekezdés) alapján nem lehet az iskola tanulója az, aki e törvénnyel nem összeegyeztethetı magatartást tanúsít, illetve olyan közösségnek tagja, amely a törvénnyel összeegyeztethetetlen nézeteket hirdet.

XX. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt elıre valamelyik nevelıvel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelınek bejelentik. Az órát tartó nevelı utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megırzésre az osztályfınöknek, (vagy az irodában az iskolatitkárnak). A leadott tárgyakról az érintettek tételes feljegyzést vezetnek és a tanuló távozásakor, visszaadják azokat. 2. Nagyobb értékő tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegő pénzt a tanulók az iskolába csak a szülı engedélyével – rendkívül indokolt esetben – hozhatnak. Minden ilyen tárgyat az iskolába érkezés után le kell adni az iskolatitkárnak. A le nem adott tárgyakért az iskola felelısséget nem vállal. 3. Amennyiben a tanuló elızetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idı alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelınek megırzésre a tanítás végéig. Elsı alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket, a dolgokat az iskola csak a szülınek adja át. 4. A tanulók az iskolába kerékpárral, motorkerékpárral csak a szülı írásbeli engedélyével és az igazgató hozzájárulásával járhatnak. 5. A kerékpárt, motorkerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. A kerékpárok, motorkerékpárok ırzésérıl az iskola nem gondoskodik, és azokért anyagi felelısséget nem vállal.

XXI. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A Szülıi szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintı kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. A Diákönkormányzat kötelezı véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minısülnek.

XXII. Házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. Házirend tervezetét a nevelık, a tanulók, és a szülık javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. Házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján, eljuttatják az iskolai Diákönkormányzat Vezetıségéhez. A Diákönkormányzat Vezetısége a véleményeket összesíti, és errıl tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A Házirend tervezetét megvitatják a nevelık munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A Házirend tervezetérıl az iskola igazgatója beszerzi az iskolai Szülıi Szervezet (közösség) véleményét. 20


5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelık, valamint a szülık, véleményének figyelembevételével elkészíti a Házirend végleges tervezetét. A Házirend elfogadása elıtt az iskola igazgatója beszerzi a Diákönkormányzat egyetértését, valamint a Szülıi Szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. Házirendet a nevelıtestület fogadja el nevelıtestületi értekezleten, s az a fenntartó református egyházközség presbitériumának jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben levı Házirend módosítását – bármely nevelı, szülı vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelıtestület, a Diákönkormányzat iskolai vezetısége vagy a Szülıi Szervezet Választmánya. 8. Házirend módosítását az elsı-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

XXIII.

Záró rendelkezések

Ez a Házirend 2007. szeptember 1. napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lép hatályba. Házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett az iskolai Diákönkormányzat és a Szülıi Szervezet.

Kelt: Gomba, 2007. június 29. P.H. ___________________________ igazgató

21


XXIV.

A HÁZIRENDHEZ TÁJÉKOZTATÁSUL CSATOLT JOGSZABÁLYI SZÖVEGEK

1. A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNYNEK A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZAKASZAI 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetıleg nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenıidı, szabadidı, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetıség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelıen alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erıszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethetı alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú mővészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; b) nemzeti, illetıleg etnikai hovatartozásának megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt; e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelésioktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a mővelıdéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; f) állapotának, személyes adottságának megfelelı megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétıl függıen, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelı költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;

22


c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidılétesítmények stb.); d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, mővelıdési, mővészeti, ismeretterjesztı, sport- és más köröknek — ha törvény másképp nem rendelkezik —, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésrıl, az ıt nevelı és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium mőködésérıl, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintı kérdésekrıl, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetıihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésıbb a megkereséstıl számított harminc napon belül – az iskolaszéktıl, kollégiumi széktıl a harmincadik napot követı elsı ülésén – érdemi választ kapjon; h) vallási, világnézeti vagy más meggyızıdését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; k) tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetıség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust; l) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; m) személyesen vagy képviselıi útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintı döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; n) legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; o) kérelmére — jogszabályban meghatározott eljárás szerint — független vizsgabizottság elıtt adjon számot tudásáról; p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem mőködik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; s) választó és választható legyen a diákképviseletbe; t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az ıt ért sérelem orvoslását; u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. (2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)–(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26–27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)–c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására – a szakképzésrıl szóló törvény eltérı rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a 23


munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerzıdés megkötésekor, az abból eredı jogok és kötelezettségek teljesítésekor alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit [Mt. 5. § (1)-(3) és (7)-(8) bekezdés]. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezıjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. (3) A szakképzésben részt vevı tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezıje köteles biztosítani. (4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképzı iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerzıdés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) A szakképzésben részt vevı tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelısségbiztosítást kötni. (6) Nagykorú és cselekvıképes tanuló esetén e törvénynek a szülı jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülı, a szülıi szervezet (közösség) vagy a szülık képviselıje részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót – az iskolaszékbe történı delegálás kivételével –, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselıjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülıvel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszőnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekrıl a szülıt is értesíteni kell. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelıen kell gyakorolni, illetıleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerő gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthetı rendeltetésszerőnek, ha az az e törvényben és a szakképzésrıl szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetıségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – az e törvényben, illetve a szakképzésrıl szóló törvényben szabályozott eljárás keretében – orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 12. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelezı és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen — rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelıen — tanulmányi kötelezettségének; c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közremőködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények elıkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak elıírásait; 24


e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védı ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztetı állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetıvé teszi –, ha megsérült; f) megırizze, illetıleg az elıírásoknak megfelelıen kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; g) az iskola, kollégium vezetıi, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; h) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és mőködési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérı megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola, kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elı a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredı kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz, kollégiumi tagsági viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötıdı feladatok teljesítésekor. A tanulót – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – díjazás illeti meg, ha az iskola, kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át. (3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszőnésekor visszaadni. Az ırzésre egyebekben a felelıs ırzés szabályait [Ptk. 196-197. §] kell alkalmazni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelı díjazás illeti meg. A megfelelı díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülıje egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerően, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelı díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevık által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és mőködési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét. (5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak – a szakképzésben részt vevı tanulókat megilletı juttatások tekintetében – nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerzıdés alapján vesz részt. 14. § (1) A szülı joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény, nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, 40. § (7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, 25


kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. (8) A házirend elıírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megırzıben (öltözıben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend az óvodai bejáráshoz, illetve a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az elıírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. (9) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetıje készíti el, és a nevelıtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (12) A szervezeti és mőködési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minıségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történı beiratkozáskor a szülınek, tanulónak át kell adni. 43. § (2) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelezı, és csak a házirendben meghatározott esetben tiltható meg. A hazautazás megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz. 57. § (1) A nevelıtestület döntési jogkörébe tartozik f) a házirend elfogadása; 59. § (5) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülıi szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelıtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintı bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetıjétıl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a nevelıtestület értekezletein. A nevelésioktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt. 61. § (3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol b) a házirend elfogadásakor; 62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. 63. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. (4) A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. A szervezeti és mőködési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértı, vagy ellentétes az iskola szervezeti és mőködési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és mőködési szabályzat jóváhagyásáról a nevelıtestületnek beterjesztést követı harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és mőködési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelıtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. 26


(7) Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyőlést kell szervezni a diákönkormányzat mőködésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. 64. § (3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. 66. § (3) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az elıbbi idıponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetıleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az elsı tanév megkezdéséhez kötheti. 81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is mőködhet, és ennek megfelelıen a gyermekek vagy a tanulók felvételének elıfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelı filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a házirendben a gyermekekre, a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg; 84. § (6) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidı – a határidı lejárta elıtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal – harminc nappal meghosszabbítható. A határidı elmulasztása jogvesztı, igazolásnak nincs helye. A határidı számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelıtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel – a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére – az Országos szakértıi névjegyzékben szereplı szakértık közül. A bizottság maga határozza meg mőködésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerő szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. 102. § (2) A fenntartó f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzatát, minıségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános mővelıdési központ pedagógiai-mővelıdési programját; (11) A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közremőködı nevelésioktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közremőködı pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához, b) költségvetésének meghatározásához és módosításához, c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez, d) a szervezeti és mőködési szabályzat jóváhagyásához,

27


e) nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-mővelıdési programjának, intézményi minıségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.] – az elızıekben meghatározott munkamegosztás szerint – be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezetı megbízása és megbízásának megszüntetése elıtt is. 103. § (1) A fenntartó a szervezeti és mőködési szabályzat, a házirend és az intézményi minıségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minıségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minıségirányítási programmal. A szervezeti és mőködési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minıségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselı-testület (közgyőlés) hozza – a harmincadik napot követı elsı képviselı-testületi (közgyőlési) ülésen nem nyilatkozik. (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidı számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és mőködési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minıségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az idıpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidıt ebben az esetben ettıl az idıponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény korábbi idıpontban nyújtotta be a szervezeti és mőködési szabályzatát, házirendjét, a nevelési, illetve a pedagógiai programját, minıségirányítási programját jóváhagyás céljából. (5) Ha a kisebbségi önkormányzatot e törvény 102. §-ának (11) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és mőködési szabályzat, házirend, nevelési program, pedagógiai program, minıségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetértett, illetve, ha a kisebbségi önkormányzat az e törvény 102. §-ának (12) bekezdése szerint nem élt az egyetértési jogával. 104. § (1) A törvényesség biztosítása keretében kell a) ellenırizni a házirend, valamint – a kollektív szerzıdés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belsı szabályzatok elfogadására elıírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerőségét, a mőködés és döntéshozatal jogszerőségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelızésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelı- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggı tevékenységet, 121. § (1) E törvény alkalmazásában 43. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és mőködési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja;

28


129. § (4) Az iskolában a pedagógiai program elkészítésében közremőködı pedagógusok heti kötelezı óraszáma legfeljebb heti három órával csökkenthetı a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához. Egy pedagógus esetén a csökkentés együttes idıtartama nem haladhatja meg a huszonhárom hetet. Az óraszámcsökkentés legfeljebb a megadott pedagógusálláshelyek tíz százalékát érintheti. Az óraszámcsökkentés – a megadott keretek között – több pedagógus között megosztható. Ez az idı akkor vehetı igénybe maradéktalanul, ha az iskola kizárólag a Nemzeti alaptanterv alapján maga dolgozza ki a helyi tantervét, és a nevelıtestület elfogadja a helyi tanterv elkészítésének ütemtervét. Az ütemtervben kell meghatározni a közremőködık feladatait és az ahhoz kapcsolódó órakedvezményt, továbbá a végrehajtás idıpontját, a beszámolás és ellenırzés rendjét. Ha az iskola a kerettantervek vagy más által kidolgozott helyi tanterv alapján készíti el helyi tantervét, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pedagógusok kötelezı óraszáma legfeljebb heti másfél órával csökkenthetı. Az e bekezdés alapján – három órával – számított teljes idıkeret legfeljebb tíz százaléka igénybe vehetı az intézményi minıségirányítási program kidolgozásához, öt százaléka pedig a házirend felülvizsgálatához. A munkáltató és a pedagógus megállapodása alapján az óraszámcsökkentés helyett az elvégzett munkáért kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés is adható. (8) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. december 31-éig felülvizsgálják házirendjüket, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézmény fenntartásáról gondoskodik, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik nevelési-oktatási intézménynek mikorra kell felülvizsgálnia és benyújtania a házirendjét. Az ütemtervben a házirend benyújtására vonatkozó legkorábbi idıpont 2004. november 30. lehet. 2. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŐKÖDÉSÉRİL SZÓLÓ 11/1994. (VI. 8.) MKM RENDELETNEK A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZAKASZAI 6/A. § (2) Az óvoda, iskola, kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védı, óvó elıírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 8. § (1) Az óvoda a nevelési programját, az iskola és a kollégium a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülık és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetıje vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülık, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. (3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és mőködési szabályzatában kell meghatározni, hol, milyen idıpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a szervezeti és mőködési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell. (5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott kérdések szervezeti és mőködési szabályzatban történı szabályozásánál az iskolaszéket (óvodaszéket, kollégiumi széket), illetve ha az nem mőködik, az iskolai (óvodai, kollégiumi) szülıi szervezetet (közösséget) és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 9. § (7) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között – a tanulók részére – szünetet kell tartani. A szünetek rendjét az iskola házirendje határozza meg. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan biztosítani kell.

29


30/A. § Ha a nevelési-oktatási intézményben nem mőködik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülıi szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni. 31. § (1) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a) a tanulók nagyobb közösségét érintı kérdések meghozatalánál, 31. § (2) Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minısül a tanulók nagyobb közösségének, az iskola, a kollégium házirendjében kell meghatározni. (6) Az évi rendes diákközgyőlésen a diákönkormányzat és az iskola, illetve a kollégium képviselıje beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetérıl és érvényesülésérıl, az iskolai, kollégiumi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl ISKOLA V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK 4. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelı eszközök és felszerelések vihetık be. A pedagógus – az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában, házirendjében meghatározott védı, óvó elıírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 3. Az oktatási miniszter………./2004. ………. OM rendelete a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról 6. § Az R. a következı 4/A §-sal egészül ki: ,,4/A § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenıen a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a közoktatási törvény 12. § (4) bekezdésében meghatározott – a tanuló által elıállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, c) a napközis, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveit, d) a szociális ösztöndíj illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, e) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, f) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, g) a fegyelmezı intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, h) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket. (2) A házirend elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol a) az óvodaszék az (1) bekezdés k) és 1) pontjában meghatározott kérdésekben 30


b) az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a), b), c), g) pontjában, általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban továbbá az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott kérdésekben, c) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott kérdésekben. " 15. §(1) Az R. 20. §-ának (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: ,,[(2) a mulasztást igazoltnak kell tekinteni] b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülı írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja" (3) Az R. 20. § -a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki: ,,(8) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késés igazolására az iskolának a mulasztás igazolására meghatározott eljárást kell alkalmaznia. A késések idejét – ha a házirend úgy rendelkezik – össze lehet adni, s amennyiben ez az idı eléri a negyvenöt percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minısül.

31

I. HÁZIREND

Recommend Documents