I Gyógyfürdői és Gyógyforrásai

A TE R M É 5 Z E T

Budapest Székesfőváros

I Gyógyfürdői és Gyógyforrásai Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló Budapest, XI., Szent Gellért-tér 1. 47 C°=os, radioaktív hőforrások. Társas íhermál* és thermál*kádfürdők. Iszapkezelés »Szení Gellérí« kolopí rádiumos gyógyíszappal. Hőlégkezelés. Elekírolherapia. Gépgyógyászaí. Inhalaíórium és pneumaíikus kamra. Fényíherapía. Szénsavas fürdők. Nőgyógyászai! oszíály: íhermál=, sós-, láp=, vasas* és kénes=ülőfürdőkkel. Ultrarövid elektromos hullámgyógykezelés. — Therapíás és diagnosíikus röntgen, chemiaí és bakteriológiai laboratórium. Elsőrangú gyógyszálló, a fürdővel közvetlen kapcsolatban. 240 legmodernebb kényelemmel berendezel! szoba és lakosztály. Diaeíás konyha. Gyógyvendégeknek a szobaárakból jelentékeny engedmény. Kívánságra pensk>rendszer.

Széchenyi Gyógyfürdő Budapest—Városliget 970 m. mélységből feltörő 74 C°*os hőforrás. Társas* és kádfürdők. Iszapkezelés. Szénsavas fürdők. Hőlégkezelés. Gépgyógyászaí. Gyönyörű berendezésű nép* gyógyíürdő, külön férfi és női osztállyal. Nagyméretű ivócsarnokában ivókúrák gyomor* és bélbeíegeknek, hörg* és garalhurulok ellen.

Rudas Gyógyfürdő az Erzsébet-híd budai hídfőjénél 43—47 C°*os, erősen radioaktív gyógyforrások. Gőzfürdője 7 különböző hőfokú medencéjével a legíökéleíesebb fürdést nyújtja. Ivókúrák. Fedeti úszócsarnok, a nyári idényben teíőnapozóval. Modern berendezésű rádiumos kádfürdők.

Szent Imre Gyógyfürdő (Rácfttrdő)

Budapest, L, Hadnagy-utca 8—10. 437 C. fokú radioaktív gyógyforrás a legkiválóbb eredménnyel gyógyítja a csúzos és köszvényes bántalmakat, az ídegzsábákal, az idült izületi izzadmányokal, mindennemű csontbáníalmakaí.

A TERMÉSZET K I A D J A : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT T E L E F O N : 119-430

XXXV.

SZERKESZTI:

NADLER

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

ÉVFOLYAM

GRÓF

1 938 S Z E P T E M B E R DRASKOVICH IVÁN

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI D I J : EGY ÉVRE 6 PENGŐ FÉLÉVRE 3 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 60 FILLÉR

HERBERT

3. SZÁM

HAVÁBAN E L E J T E T T BARANYA-SELLYÉI Kováts

1939.

KIVÁLÓ B I K A VADASKERTJÉBEN.

Emil felvétele.

TARTALOM: Rapaics Raymund dr.: K a n k a l i n . Gróf Draskovich Iván : Téves e s z m é k — helyes k ö v e t k e z t e t é s e k . Nadler Herbert: V i l á g h í r ű szarvasagancsok. Vadásztrofeák Tára.

Soós Lajos dr.: A csigák s z a p o r o d á s á r ó l . Rövid közlemények. Könyvekről. Á l l a t k e r t i hírek.

MÁRCIUS

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X

FILLÉRES VASÁRNAPOK AZ ÁLLATKERTBEN! Minden

hónap

első

vasárnapján felnőttek

40 Fillér

10 é v e n aluli

gyermekek

20 fillér

beléptidíjat fizetnek a székesfővárosi állat- és. növénykertben

A k i tanulni,gyönyörködni és szórakozni akar, ezen a napon okvetlenül látogassa meg az állatkertet. Nappal: az összes állatok a szabad kifutókban láthatók. Akvárium (tengeri és édesvízi állatokkal), kígyóház, pálmaház, lovaglás, kocsizás, vendéglő, tejcsarnok.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Törpe-kankalin (Primula

vulgáris)

a Mecsek-hegységben. Vajda László

felvétele.

KANKALIN. írta :

Rapaics

K i nem ismeri a kankalint! Mint annyi más szép tavaszi virágunkat, ezt is gyakran látjuk ilyenkor bokrétában; a virágárusok kínálják vagy a kirándulók szorongatják kezükben, amikor fáradtan térnek vissza a városba, s a villamoso­ kon szorongnak. Hóvirág, ibolya, kökörcsin és kankalin. . . ez a négy gyönyörű tavaszi virágunk mindenkit elbűvöl, s ha szerét teheti, habozás nélkül nyúl érte, letépi és bokrétába köti. Ezt a legtöbb ember bizony gondolkodás nélkül teszi. Ezért látunk a budai induló-állomásokon gyakran

sokezer hervadt, elszórt virágot, tavasszal sok kankalint. Ugyan mirevaló a szabad természetet megfosztani tavaszi díszétől, mivel menthető ez a meggondolatlanság, kegyetlenség és pusztítás, amelynek millió virághalál a következménye? Úgy látszik, mégsem ismeri mindenki a kankalint. Nem érdekli tovább, csak amíg sárgán mosolyog rá ragyogó virágával, a legtöbb ember érdeklődése csak ötsttgarú pártájának alakjáig és színéig terjed. Pedig de sokféle mondanivalója és titka van még ezenfelül a kankalinnak! Milyen sok különleges tulajdonságot rejteget a tavaszi kankalinok bájos serege!

Raymund.

Amikor a tavaszi kankaiinokról, a nálunk leggyakoribb, legközönségesebb kankalinokról beszélünk, tulaj donképen egy szorosabb rokonsági körről van szó. A kankalinnemzetségnek ugyanis ötszáznál több faja ismeretes, a legtöbb Ázsiá­ ban, kevesebb Európában és még kevesebb Amerikában honos. A külföldi, főképen a Kíná­ ban honos ibolyaszínű vagy rózsaszínű kankalinok közül újabban többet gondoznak a szobában vagy a kertekben. Ez mind más rokonsági körbe tartozik, mint a mi többnyire sárgavirágú tavaszi kankalinjaink. Linné, aki megkívánta, hogy a fajok egymástól élesen elhatárolódjanak, egy fajnak tekintette a mi tavaszi kankalinjainkat, de kénytelen volt megkülönböztetni és meg­ nevezni három változatukat, az orvosi-, a sudár- és a törpe-kankalint. Ezeket a változa­ tokat már régóta fajoknak tekintik, sőt a tavaszi kankalinok rokonsági körét újabb fajok ismereté­ vel is gazdagították. Nálunk leggyakoribb az orvosi-kankalin (Pri­ mula veris), ennek virágai tőkocsány csúcsán ernyőben lógnak lefelé. Pártája homorú karimájú, többnyire tojássárga és torkában öt narancs-

gyökerét a szenegagyökér pót­ lására ajánlották, majd 1920ban a bécsi orvostani intéze­ tekben kísérletekkel megállapí­ tották nyálkaoldó, köptető és vizelethajtó hatását. Az orvosikankalint akkoriban a gyógy­ szertárak számára termesztésre is ajánlották, de erre — talán csak egyelőre — nem került sor. A bükkösökben és általá­ ban a magasabb tájakon, vala­ mint]'az északi hegyoldalakon a sudár-kankalin (Primula elatior) képviseli a tavaszi kankalinok rokonsági körét. A név csak annyiban helyes, hogy ennek a fajnak egyes pél­ dányai valamivel magasabbra nőnek, általában méretei vala­ mivel nagyobbak, például lapos, kénsárga pártája is többnyire nagyobb. Csészéje csöves, szűk, ellenben az orvosi-kankalin csészéje harangalakúan bő. Hazájának európai és ázsiai nagy területén ennek is több változata, sőt néhány testvér­ faja is ismeretes. Minthogy kevesebb meleggel elégszik meg, délibb tájakon többnyire koráb­ ban virágzik, mint az orvosikankalin. A tavaszi kankalinok rokon­ sági körének harmadik fontos faja a törpe-kankalin (Primula vulgáris). Virága legfeltűnőbb, mert a lapos párta átmérője többnyire három centiméter, színe is halvány kénsárga. Törpének azért nevezzük, mert virágai rövidke tőkocsányokon egyenként nyílnak. Az orvosiés a sudár-kankalin 20—30 Orvosi-kankalin (Primula veris var. canescens) Csikóváralj; i vidékén. Vajda László felvétele. centiméter magas, csúcsán ernyőt visel, tőkocsányai mere­ vek, amikor a mag megérett, a száraz tokok a magasban nyílnak k i . színű foltocska van. Az alacsonyabb tájak lakója, főképen a tölgyeseké. Óriási területen honos A törpe-kankalin gyenge tőkocsánykái elvirág­ Európa közepétől Ázsia keleti részéig. Ilyen nagy zás után a földre hajolnak, a magot a nyíló területen természetesen sok földrajzi változata tokok a földre szórják, ott a hangyák szedik különült el, nálunk például az orvosi-kankalinokat össze, mert a mag függelékeinek olaja kedves jellemzi, hogy levelük fonáka szürkén-molyhos táplálékuk. (var. canescens). Elterjedése nagyon különbözik már ismertetett A régiek főképen ezt a tavaszi kankalint két rokonáétól. Európa nyugati és déli részében, ismerték és csüngő virágairól, amelyek úgy lóg­ délnyugaton még Algírban is, keleten pedig Arménak, mint a kulcstartón a kulcsok, égikulcsnak niában honos. A három tavaszi kankalin között (Himmelsschlüssel) nevezték, ennek felel meg a ez virágzik legkorábban, néhány nyíló virága magyar kankalin név is, amely a »kampó« szó alak­ gyakran már ősszel látható, sőt ha nagyon enyhe változata. Orvosi célra virágát, levelét és gyökerét napok szakítják meg a fagyot, télen is biztosan használták. Hatóanyagát a vegyészek »primulin«- találunk törpe-kankalint virágjában. Sem a törpe-, nak nevezték el, ez a szaponinokhoz (szappan- sem a sudár-kankalin mem húzódik le az Alföldre, szerűén habzó, különböző vegyi összetételű anya­ a Magyar-Középhegységben is csak egyes helyeken gokhoz) tartozik. A világháború idején, amikor a honosak ; például a törpe-kankalin a Bakonyban központi hatalmaknak kevés volt a gyógyszerük, és a Vértesben, a sudár-kankalin a Börzsönyben, ismét a kankalinra fordult a figyelem, s ekkor Mátrában és Bükkben. Előbbinek középhegységi

területe az Alpokban ismert nagy területéhez csatlakozik, utóbbié a Kárpátokéhoz. A z orvosi-kankalin sok alföldi erdőnek is kiváló tavaszi dísze. A tavaszi kankalinokat régóta ültetik a kertekben is. Ezek a kerti tavaszi kankalinok gyakran nagyon különböznek a természetben meg­ ismert alakoktól. Különösen viráguk színe sokkal változatosabb. A törpekankalin pirosvirágú változatát (var. rubra) a természetben is ismerjük, ez a Földközi-tenger vidékének keleti felében honos. A kertészek természe­ tesen nagy örömmel fogadták, s már régóta használják kerti dísznek. E z az egyszerű színváltozata azonban ma már divatját multa, mert sok új színváltozatának gazdag sorát tenyésztették k i , ezért ma a ker­ tekben fehér-, barna-, ibolyaszínű, kék- és sötétkékvirágú törpe-kankalinokat is láthatunk. A sudár-kankalinnak is van a kertben piros szín­ változata, sőt az orvosi-kankalinnak is. Ezeken a színváltozatokon kívül keresztezéssel is tenyésztettek új változatokat. Mind a három tava­ szi kankalin könnyen kereszteződik. Különösen érdekes eredménnyel jár a törpe-kankalin keresztezése vala­ melyik másikkal, mert ilyen keresz­ tezésből olyan törpekankalinok is származhatnak, amelyek kurta, de ernyős tőkocsányokat hajtanak. A kertben a tavaszi kankalinok három fajának olyan keverékeit talál­ hatjuk, amilyenek a természetben ismeretlenek. Ezek nemcsak ker­ tészeti, hanem fejlődéstani szem­ pontból is érdekesek, mert egyes tulajdon­ ságaikban határozottan emlékeztetnek arra az ősi tavaszi-kankalinra, amely valahol e rokonsági csoport őshazájában, Előázsiában és a Balkánon keletkezett, onnan terjedt el Ázsiában és Európá­ ban és közben nyolc-tíz fajra és számos földrajzi változatra különült el. No lám, még csak fel sem bontottuk a kankalinvirágot, s máris milyen sokat tudtunk meg szép tavaszi kankalinjainkról, amelyek a téli csapadék­ tól sokáig nyirkos hetyeket olyan pompás virág­ dísszel ékesítik, mint kevés tavaszi vetélytársuk. Most pedig tekintsünk be a kankalinvirág belse­ jébe, s erre a célra hasítsuk fel és terítsük ki magunk elé a párta csövét. A virágkocsányon vissza­ maradt az ötkarélyú csésze — ennek karélyai hegyesek — s a csésze alján a felsőállású termő. Ennek magházán bibeszál ered, s csúcsán gömbös bibét visel. A tövén lemetszett párta csöve felül ötkarélyú, az egyes karélyok ismét kétkarélyúak. A kiterített pártacsőben vannak a porzók ; ezek­ nek látszólag nagyon rövid a nyelük, a valóságban a pártacső aljáig ér, csakhogy alsó része összenőtt a pártacsővel, csak a portokok szabadok és a portokok alatt a porzónyél kis része.

virágzó orvosi-kaukaliii (Primula veris var. canescens). Nadler Ferenc felvétele Tahin.

Eddig minden rendben is van, más felsőállású virágban is nagyjában hasonló szerkezetet látunk. De ne elégedjünk meg ennyivel, folytassuk a kankalinvirág vizsgálatát. Szedjünk több kankalintőről egy-egy virágot és bontsuk fel pártáját ; csakhamar kiderül, hogy tulaj donképen kétféle kankalinvirág van. Sok virágban rövid a termő, s a porzókat a bibe fölött, a pártacső torkában találjuk, mert a porzószál hosszú. Sok más virág­ ban pedig éppen ellenkezőleg, a bibe látható a párta torkában, mert a bibeszál hosszú, ellenben a porzószálak rövidek, s a portokok a bibe alatt, körülbelül a pártacső közepén sorakoznak. E z t a jelenséget a virág ivarszervei kétméretűségének, tudományosan heterostiliá-n&k nevezzük. E z t leg­ először Sprengel Konrád figyelte meg a kankalinfélék családjába tartozó lápvirág (Hottonia palustris) virágában és 1793-ban számolt be róla a növények beporzásáról írt korszakos munkájá­ ban. A következő évben Persoon ezt a jelenséget a kankalinok virágában is felfedezte és megfigye­ lését a nyilvánossággal is közölte. Azóta sokan foglalkoztak egyes növények, különösen a kankalin virágainak kétméretűségével és elsősorban kiderítették, hogy a kétméretű

S u d á r - k a n k a l i n (Primula elatior) a Garadna-völgyben, a Bükkhegységben. Vajda László felvétele.

ivarszerveket viselő virágok egyéb tulajdonságaik­ ban is kétfélék. A kankalinvirágon például az a rész, amelyen a portokok koszorúja sorakozik, kissé kibővül, természetesen a rövidporzójú kankalinvirág pártacsöve közepetáján duzzad k i , a hosszúporzójúé a pártacső torkában. Különösen a pártacső torkának kiszélesedése feltűnő. A rövidbibeszáfú virágokban a termő hamarabb fejlődik, a bibe tojásdad és láthatóan lapított, a bibe­ szemölcsök kisebbek, a hossz\ibibeszálúban a termő egyidőben fejlődik a csészével, a bibe kerekded, de csúcsán a szemölcsök egy bemélyedést takar­ nak, s a bibeszemölcsök nagyobbak. A hosszúporzójú kankalinvirágban a hímporsejtek nagyob­ bak, a rövidporzójúban kisebbek. A kétféle hím­ porsejt egyéb tulajdonságban is különbözik, a kisebbeken kilenc-tizenegy hosszanti csík látható, a nagyobbakon csak hét. Mennél több kankalinvirágot vizsgálunk, annál többet tudunk meg az ivarszervek kétméretűségéről. Az ivarszervekben a különbség nem min­ den kankalinvirágban egy képen feltűnő és hasonló. Nagyon feltűnő a sudár-kankaíinnak mind a két­ féle virágában, ellenben a törpe- és az orvosikankalin rövidtermőjű virágában sokkal jelentéke­ nyebb, mint a hosszútermőjűben. Sőt egyes kül­ földi kankalinfajok virágában — bár csak kevés­ ben — hiányzik. A kétféle virág százalékos el­ oszlása is nagyon különböző. H a például a sudárkankalin virágait vizsgálgatjuk, többnyire ugyan­ annyi hosszúbibeszáhi akad a kezünkbe, mint rövidbibeszálú. Kllenben a törpe-kankalinok virá­ gát kutatva, körülbelül kétszer annyi a hosszú­

bibeszálú, mint a rövid. Egy alkalommal 1177 törpe-kankalin virágát vizsgálták meg és csak 37 százalék volt rövid-, ellenben 63 százalék hosszúbibeszálú. Amióta tudjuk, hogy a virágok rejtegetik a növények ivarszerveit, s kivált amióta kiderült, hogy a termékenyítés és öröklés már a megporzásba előrevetíti hatását, ezen a nyomon kezdték vizsgálni a kankalin ivarszervei kétméretűségének élettani értelmezését. Már Darwin végzett kankalinvirágokkal beporzási kísérleteket és megállapította, hogyha a termőt ugyanannak a virágnak hímporával termékenyítjük meg — tehát az önbeporzás esetében —, alig mutatkozik ered­ mény, csak nagyon kevés mag fejlődik a tokok­ ban, vagy éppen egy sem. Valamivel jobb az eredmény, ha hasonló virágokban végezzük el a megporzást, vagyis például hosszúbibeszálú virá­ gokban az egyik virág rövid porzójáról a másik virág hosszú termőjének bibéjére juttatjuk a hím­ port. E z t az esetet »törvénytelen megporzás«-nak nevezzük. Eegjobb a megporzás eredménye akkor, ha két különféle virág ivarszervein végezzük el a megporzást, tehát hosszúbibeszálú termőt hosszúporzójú virág hímporával porzunk meg, rövid porzó hímporával pedig másik virágban rövid­ bibeszálútermő bibéjét porozzuk meg. E z t »törvényes megporzás«-nak nevezik, mert a virág be­ rendezése ezt igyekezik biztosítani. Amikor ugyanis a rovar a kankalinvirágot a pártacső alján fejlődő illatos mézért átkutatja, a természet rendje sze­ rint rövidbibeszálú virág hosszú porzójának hím­ porával rakódik meg és róla viszi a hímport a hosszúbibeszáhi virág termőjének bibéjére, ez a pártacső belsejébe nyomuló rovarnyelvről már a párta torkában felfogja a hímport. Ott meg­ rakódik rövid porzók híinporával, s ezt átviszi rövidbibeszálú virágba, ennek hosszú porzói között veszély nélkül dugja le nyelvét, mert hímporuk ugyanabban a virágban hatástalan. Rövidre fogva tehát azt mondhatjuk, hogy a kankalinvirág ivarszerveinek kétméretűsége az idegen megporzásra, a faj keretében alak-keve­ redésre, öröklési szerelvények elkeverésére való. Az örökléstan eredményei alapján ebben a kérdés­ ben ma már világosabban látunk és tudjuk, miféle előnyei vannak a fajon belül az öröklési anyag elkeverésének. Tudjuk azonban azt is, hogy a természet az önbeporzást sem ítéli feltétlenül hátrányosnak. Sok olyan növényt ismerünk, amelynek termékenyítésében szabály az önbe­ porzás. A kankalinfélék családjában is ismerünk szabályszerűen önbeporzódó virágú fajokat. Ezen az alapon igyekeztek megmagyarázni a kankalin­ virág ivarszervi kétméretűségének keletkezését is. Az ősi kankalinok virágában a termők is, a porzók is egyenlő hosszúak voltak. A változékonyság következtében azonban az ugyanahhoz a fajhoz tartozó virágok ivarszerveinek hosszúságában idővel kisebb és nagyobb eltérés kezdett mutat­ kozni, egyesekben hosszabbak lettek a porzók, rövidebbek maradtak a termők, másokban for­ dítva. Minthogy ez megkönnyítette az idegen megporzást, idővel azok a kankalinok szaporodtak el, amelyeknek virágai ivarszervi kétméretűséghez jutottak ; a többi lassanként nagyrészt kiveszett.

Csak kevés maradt belőlük ősi növényzetű vidé­ keken, és csak mint ősi örökség bukkannak fel, például a tavaszi kankalinok rokonsági körében. Ebben ugyanis megfigyeltek már egyes törpekankalinokat, amelyeknek virágában a porzók és termők hossza nem különbözött. A törvényes idegen rnegporzás erősítette a fajt és növelte a

változékonyságot, a kankalinnemzetség egyre gyarapodott és terjedt, s most ötszáznál több faját különböztetjük meg azon az óriási területen, ame­ lyen korunkban él. A kis kankalinvirág kis titka így magyarázza meg egy nagy növénynemzetség hatalmas előre­ törését.

TÉVES ESZMÉK — HELYES

KÖVETKEZTETÉSEK.

í r t a : Gróf Draskovich A z 1937 évi berlini k o r s z a k a l k o t ó nagy v a d á s z a t i kiállítás p á r a t l a n e s e m é n y volt az egész világ v a d á s z a i s z á n i á r a . I d ő s z e r ű n e k vélem, hogy az ott l á t o t t gazdag anyagon o k u l j u n k és a szarvasokra, a b i k á k r a , a k i v á l ó a g a n c s k é p z ő d é s r e , a h a n y a t l á s , s a t n y u l á s okaira, a fajn e m e s í t é s lehetőségeire (vérfelfrissítéssel) és e g y é b dol­ gokra v o n a t k o z ó j ó n é h á n y t é v e s n é z e t e t m e g c á f o l j u n k . Csaknem ö t v e n é v alatt szerzett tapasztalataim és öreg s z a r v a s t e n y é s z t ő l é t e m r e elért sikereim a l a p j á n s z e r e t n é k most m á r ehhez a t á r g y h o z is szólni és r á m u ­ t a t n i azokra az igen elterjedt n é z e t e k r e , amelyek — v é l e m é n y e m szerint — tévesek. E n n e k az í r á s o n m a k nem az a célja, hogy személyes v i t á t i n d í t s o n meg. "Ezért nem e m l í t e m meg az új v a d á ­

Iván.

szati i r o d a l o m ama n é h á n y szerzőjét, akinek felfogását ezen a t é r e n helyesnek elfogadni nem t u d o m . I n k á b b arra t ö r e k s z e m , hogy megfigyeléseim és m e g á l l a p í t á s a i m a l a p j á n v é g e t vessek annak a k i s h i t ű s é g n e k , amelyet s z á m t a l a n s a j t ó t e r m é k a s z a r v a s á l l o m á n y tulajdonosai­ b a n és kezelőiben sok esetben okozott. T u l a j d o n k é p e n m i t is á l l í t a n a k i s m é t e l t e n ? 1. »A g í m s z a r v a s n a k v a n egy n y u g a t i v á l t o z a t a ; ennek t e r m é s z e t e s t u l a j d o n s á g a , hogy teste gyenge és agancsa silány. E l é g e d j ü n k meg, h a az agancs és a test­ s ú l y k ö z ö t t k e d v e z ő az a r á n y ; ennél sokkal t ö b b e t ú g y s e m é r h e t ü n k el, mert h á t ez a v á l t o z a t az' éghajlati viszonyok m i a t t silányabb.« 2. »Az e l s a t n y u l á s t az e r d ő á l l o m á n y á n a k á t a l a k u l á ­ sával járó megváltozott életviszonyok okozzák.« 3. »A K á r p á t o k b a n e g y m á s s a l össze­ függő igen nagy t e r ü l e t e k e n az őserdő i r t á s a és a vele j á r ó n y u g t a l a n í t á s okozta ezeken a nagy e r d ő t e r ü l e t e k e n a szarvas satnyulását.« 4. »A szar v a s á l l o m á n y m i n ő s é g é t csak selejtezéssel lehet j a v í t a n i ; vérfelfrissí­ téssel erre ne t ö r e k e d j ü n k , mert az úgyis h i á b a v a l ó . H a mégis friss v é r t k e v e r ü n k az á l l o m á n y b a , erre a célra csak tehene­ ket h a s z n á l j u n k , mert főképen a t e h é n ö r ö k í t i az u t ó d o k r a a jó fajtatulajdon­ s á g o k a t , nem a bika.«

G y e r e k k o r o m ó t a volt a l k a l m a m és s z e r e n c s é m é v e n k é n t a Szent István koronájához t a r t o z ó o r s z á g o k legjobb szarvasos t e r ü l e t e i t , a s z a r v a s v a d á s z o k p a r a d i c s o m á t , e vadfaj gondozásának v i d é k e i t l á t o g a t n i . Megfigyelhettem sok szarvasos t e r ü l e t l e r o m l á s á t , n é h á n y n a k j a v u l á s á t és k i f ü r k é s z h e t t e m a v á l t o z á s okait is. E n n e k a t á r g y n a k t ö k é l e t e s meg­ v i l á g í t á s á r a egy ú j s á g c i k k terjedelme nem elég t á g keret, e z é r t tapasztalatai­ mat — ú g y vélem — legnemesebb v a d u n k é r d e k é b e n — amelynek á p o l á s a élet­ célom volt — r ö v i d r e k e l l fognom. 1. A szarvas nyugati

ig tavaszi kankalinok keresztezéséből t e n y é s z t e t t pirosvirágú kerti alak. Nadler Ferenc felvétele leányfalusi kertjében.

változatáról.

V é l e m é n y e m szerint t é v e s az a felfo­ gás, hogy e u r ó p a i szarvasunknak n y u g a t i v á l t o z a t a v a n , é s ezt az é g h a j l a t i viszo­ n y o k m i a t t nem lehet m e g j a v í t a n i .

b i z o n y í t o t t n a k látszik, hogy az a g a n c s k é p z ő d é s hanyat­ l á s á t k o r á n t s e m a nyugati é g h a j l a t i viszonyok o k o z t á k . Hiszen az éghajlat a z ó t a nem v á l t o z o t t . E g y é b k é n t az u t o l s ó é v t i z e d e k b e n ugyan­ ezeket az elszomorító jelen­ ségeket K u r ó p a keleti részei­ nek legjobb szarvasos vidé­ kein is észleltük; erre k é s ő b b m é g visszatérek. 2. A megváltozott életkörülményekről. A z erdő faállományának m e g v á l t o z á s a , a lombosfák és a vegyes á l l o m á n y meg­ fogyatkozása, csak egyes vidékeken okozhatta a szarvasok s a t n y u l á s á t . K z t a k ö r ü l m é n y t s e m m i k é p e u sem szabad á l t a l á n o s í t a n i . Bizo­ n y á r a senki sem vitatja, hogy a n a g y o b b á r a fenyves e r d ő k b e n és olyan magas h e g y v i d é k e n is, ahol lombos fa m á r e g y á l t a l á n nincsen, mégis igen k i v á l ó m i n ő s é g ű s z a r v a s á l l o m á n y van. Az erdősített homok­ b u c k á s t e r ü l e t e k e t , ahol a szorgalmas embernek és a derék erdésznek s i k e r ü l t a leg­ soványabb talajon erdei­ f e n y ő t telepítenie, nem említ­ hetjük példaképen, mert ezzel csak zavart okozunk. N e m k í v á n h a t j u k , hogy a szarvas olyan v i d é k e n , ahol s a n y a r ú életfeltételek k ö z ö t t t e n g ő d i k , erőfelesleget gyűjt­ sön, a m i minden szarvas­ félénél k i v á l ó agancs n ö ­ v e s z t é s é b e n n y i l v á n u l meg. Derék vadászoknak és v a d t e n y é s z t ő k n e k mégis si­ k e r ü l t b e b i z o n y í t a n i , hogy K a n k a l i n v i r á g z á s a Pilis-hegységben. Nadler Ferenc felvétele h a t h a t ó s és helyes t e n y é s z ­ tési elvek a l k a l m a z á s á v a l puszta homokos t e r ü l e t e k e n is lehet kivételesen k i v á l ó m i n ő s é g ű szarvasokat nevelni. P é l d a erre a Gróf HochbergAz 1937 évi berlini kiállítás l e g k i v á l ó b b d í j a z o t t féle gorai v a d á s z t e r ü l e t Lengyel-Sziléziában. T ö b b ilyen szarvasagancsa a csehországi erdőből, K r u m a u b ó l , a p é l d á t t u d n é k m é g felsorolni. X V I I I . s z á z a d k ö z e p é b ő l s z á r m a z i k . A z 1910-ben, a bécsi nagy k i á l l í t á s o n bemutatott l e g k i v á l ó b b szarvasagancs k ö r ü l b e l ü l u g y a n a b b ó l az időből való. Ezt a b i k á t Bajor­ o r s z á g b a n e j t e t t é k el. M i n d a k e t t ő p o m p á s p é l d á n y , vastag a s z á r u k , hatalmas a k o r o n á j u k és nagyon súlyosak. N é m e t o r s z á g híres a g a n c s g y ű j t e m é n y e i b e n is vannak igen k i v á l ó agancsok ; ezek n a g y r é s z t N é m e t ­ országból, t e h á t az állítólagos nyugati v á l t o z a t elterje­ dési t e r ü l e t é r ő l valók. Ezeknek a szarvasoknak test­ s ú l y á t nem tudom, de nem k é t e l k e d e m , hogy vannak róla feljegyzések, amelyek b i z o n y í t j á k , hogy a b i k á k t e s t s ú l y a a r á n y b a n volt agancsuk óriási a n y a g á v a l . Ezzel

3. A kárpáti

nagy

erdőirtásokról.

Ugyancsak t é v e s állítás, hogy a K á r p á t o k b a n az e r d ő ­ i r t á s és a vele j á r ó n y u g t a l a n í t á s okozta a k i v á l ó a n erős s z a r v a s b i k á k e l t ű n é s é t . Ilyen t é v e s k ö v e t k e z t e t é s e k rendszerint onnan erednek, hogy különféle v a d á s z u r a k a K á r p á t o k b a n véletlenül csak é r i n t e t l e n ő s e r d ő k b e n v a d á s z t a k s z a r v a s b i k á r a é s o l y a n t e r ü l e t e n , amelyen szarvasok is voltak. M á s é v e k b e n ugyanezek az urak olyan t e r ü l e t e k r e k e r ü l t e k , amelyeken é p p e n i r t o t t á k az e r d ő t , s a h o v á ő k e t a v é l e t l e n vagy lelkiismeretlen

v a d á s z k ö z v e t í t ő k j u t t a t t á k . Megesett, hogy ott e g y á l t a ­ l á n nem volt szarvas, de nem akadt az e r d ő i r t á s e l ő t t sem. A v a d á s z a t b é r b e a d ó j á n a k t ö b b n y i r e mégis meg­ volt a haszna, a nagy r e m é n y e k k e l ú t n a k indult v a d á s z ú r pedig arra a t é v e s k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, hogy a f a v á g ó k r i a s z t o t t á k el a nemes szarvast, amely ősidők ó t a h o z z á ­ szokott a s z á z a d o s b ü k k ö s ö k á r n y é k á b a n az ö r ö k ö s nyugalomhoz. De sokszor vallotta e l ő t t e m ezt a n é z e t é t e g y i k - m á s i k v a d á s z , de g y a k r a n olvashattuk ezt a t é v e s felfogást szaklapokban is, m é g p e d i g ismert szarvasvadászok tollából. K e d v e s v a d á s z t á r s a i m ! A dolog nem ú g y v a n ! Öreg, tapasztalt k á r p á t i v a d á s z l é t e m r e é p p e n az ellenkezőjét állítom. A z E r d ő s - K á r p á t o k k o s z o r ú j á n a k olyan t á j a i n , ahol az ő s e r d ő t nagy t e r ü l e t e n j a v á b a n i r t o t t á k , mozdo­ nyok zakatoltak, a f a c s ú s z t a t ó k felértek a v ö l g y e k leg­ magasabb s z a k a d é k á i g , sokezer f a v á g ó zajongott és b i z o n y á r a nem a legkellemesebb szagot terjesztette. . . g y ü l e k e z e t t r i g y e t é s idején messze k ö r n y é k v a l a m e n n y i szarvasa. A h á b o r ú e l ő t t G y e r t y á n l i g e t e t , M á r a m a r o s legjobb szarvasos v a d á s z t e r ü l e t é t mondhattam a m a g a m é n a k . Ezen, az ő s e r d ő k k e l és v á g á s o k k a l b o r í t o t t igen terje­ delmes t e r ü l e t e n bőgés i d e j é n v e n d é g e i m m e l é v e n k é n t hat-nyolc b i k á t l ő t t e m , illetve l ö v e t t e m . V a l a m e n n y i t a legfiatalabb v á g á s o k b a n e j t e t t ü k el, t ö b b n y i r e reggel, amikor a k ö d felszállt, k ö z v e t l e n ü l a h u c u l (ma ruszin) favágók munkahelye mellett. Sokszor m e g t ö r t é n t , hog\ a k o r á n reggel e l d ö r d ü l t lövés h a n g j á r a v a l a m e l y i k m u n k á s k i b ú j t a v á g á s k ö z e p é n k u n y h ó j á b ó l és m i e l ő t t elszívtam szokásos c i g a r e t t á m a t és a r á l ö v é s h e l y é r e mentem, a m u n k á s m á r a h e l y s z í n e n volt. M e g d ö n t h e t e t ­ len t é n y , hogy az élénk ü z e k e d é s n e k főfeltétele a szarva­ sok feltétlen nyugalma nappali r e j t e k h e l y ü k ö n , v a l a m i n t tudott dolog, hogy m é g az á l l a n d ó , nagy l á r m a és az emberek folytonos közlekedése is alig zavarja a vadat, ha az emberek mindig ugyanazokon a helyeken j á r k á l n a k és ha a legközelebbi erdőrészek a n y u g t a l a n í t á s t ó l mentesek. U g y a n i l y e n tapasztalatokra tettem szert M u n k á c s közelében, az E r d ő s - K á r p á t o k b a n , Gróf S. körülbelül 90.000 h e k t á r n y i b i r t o k á n és a vele nyugaton h a t á r o s , k ö r ü l b e l ü l ugyanakkora á l l a m i e r d ő s é g b e n , U n g m e g y é b e n , ahol ugyancsak évekig v a d á s z h a t t a m . T

4. A selejtezésről,

az állomány

szabályozásáról.

H a t á r o z o t t m e g g y ő z ő d é s e m , hogy c s u p á n az állománys z a b á l y o z á s á v a l , a selejtes darabok lelövésével nem lehet a szarvasok m i n ő s é g é t m i n d e n ü t t a k í v á n a t o s legmagasabb s z í n v o n a l r a emelni. Ellenben sok tapasztalatom és bizo­ n y í t ó adatom a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t o m , hogy vérfel­ frissítéssel — feltéve, hogy az erre h a s z n á l t anyag k i v á l ó szarvasállományból származik — nagyszerű eredményt é r h e t ü n k el. N a g y v a d á s z t e r ü l e t e k r ő l , ahol a szarvasok f e l t ű n ő e n satnyulni kezdtek, az idegen v é r h a t á s a k é p e n m á r t í z t i z e n k é t é v m u l t á n , s ő t m é g a r á k ö v e t k e z ő é v e k b e n is, megint m e g l e p ő e n sok d e r é k agancs k e r ü l t a különféle trofea-kiállításokra, m é g p e d i g olyan kiválóminőségű agancsok, amilyenek azokon a t e r ü l e t e k e n a z e l ő t t soha­ sem teremtek. E z b i z o n y í t j a , hogy nemcsak az oda­ t e l e p í t e t t b i k á k n ö v e s z t e t t e k d e r é k agancsot, hanem i v a d é k a i k és a keresztezésekből s z á r m a z o t t u t ó d a i k is p o m p á s a n fejlődtek. Sokszor tapasztaltam azt is, hogy a t e l e p í t e t t , s z a k s z e r ű e n helyesen gondozott, e l s ő r e n d ű szarvasok új h e l y ü k ö n is k i t ű n ő e n fejlődtek és m i n ő s é g ü k

nem hanyatlott. E z t a nagyon ö r v e n d e t e s t e n y é s z t é s i sikert t ö b b n y i r e s a j á t szememmel l á t t a m , m á s r é s z t hasonló eredményt bizonyító fényképeket és megbízható agancsméreteket kaptam. A z t hiszem, az elmondottak tagadhatatlanul b i z o n y í t ­ j á k v é l e m é n y e m helyességét. H a az igen tisztelt fegyver- és tollforgató v a d á s z ­ t á r s a i m k ö z ö t t n e t á n m é g i s akadnak m é g hitetlen T a m á s o k — ha a dolog i r á n t é r d e k l ő d n e k — forduljanak h o z z á m . Szívesen adok, s z á m o s p é l d á v a l kapcsolatban, b ő v e b b felvilágosítást. A vérfelfrissítéssel a gyakorlatban szerzett s a j á t tapasztalataim a l a p j á n el t u d o m képzelni, m i b ő l eredtek azok a t é v e s k ö v e t k e z t e t é s e k , amelyek a v é l e m é n y e k b e n z ű r - z a v a r t okozhattak. Még a legjobb t e r ü l e t e n sem lesz minden b i k á b ó l kiváló p é l d á n y . Csak a v a d b o r j ú k o r á b a n v a l ó megjelölé­ s é n e k m ó d s z e r e és a hullatott agancsok gondos össze­ h a s o n l í t á s a — m á r amennyiben ennek megvan a l e h e t ő ­ sége — v i l á g o s í t o t t fel b e n n ü n k e t arról, hogy a b i k á k n a k csak egy kis része hajlamos k i v á l ó agancs n ö v e s z t é s é r e . A z o n k í v ü l nem egy b i k á t v i a s k o d á s k ö z b e n é r t sérülése, valamilyen s z á m u n k r a é r t h e t e t l e n , rejtett betegsége, avagy befogása és szállítása a l k a l m á v a l kapott sérülése, a g a n c s á n a k n ö v e s z t é s é b e n á l l a n d ó a n h á t r á l t a t j a . A vér­ felfrissítésre hozatott b i k a esetében az i l y e n k ö r ü l m é ­ n y e k b ő l erednek a t é v e s k ö v e t k e z t e t é s e k , holott az efféle esetek csak kivételek. A s z a r v a s v a d á s z o k és az a g a n c s k i á l l í t á s o k l á t o g a t ó i á l t a l j ó l ismert baranyamegyei, sellyei vadaskertembe vérfelfrissítés céljából m á r a r á n y l a g sok b i k á t h o z a t t a m és f ü l ü k e t m i n d i g felismerhetően m e g j e l ö l t e m . N o h a ezek k i v á l ó m i n ő s é g ű á l l o m á n y o k b ó l , s a j á t szabad v a d á s z ­ területeimről származtak, a többnyire borjiíkorukban hozatott b i k á k n a k mégis mintegy a felét le kellett l ő n ö m , m i e l ő t t t u l a j d o n s á g a i k a t u t ó d a i k r a ö r ö k í t h e t t é k volna. U t ó l a g ugyanis k i d e r ü l t , hogy vérfelfrissítésre nem alkal­ masak, mert c s ú n y a vagy silány agancsot n ö v e s z t e t t e k . Vájjon h a azokra hallgattam volna, a k i k azt hirdetik, hogy vérfelfrissítésre csak a tehenek alkalmasak, m i k é p e n t u d t a m volna i l y e n n a g y k i t e r j e d é s ű v a d á s z t e r ü l e t e n a tenyésztésre alkalmatlan példányokat kiselejtezni? H o g y a n lehet m e g á l l a p í t a n i , melyik t e h é n n e k lesz j ó h a j l a m ú bikaborja? H i s z e n a s z a r v a s t e h é n nem n ö v e s z t agancsot, amelyen fejlődését m e g f i g y e l h e t n é m , m á r p e d i g mégis csak nagyon fontos arra t ö r e k e d n ü n k , hogy a v é r felfrissitéssel kapcsolatban az e s z m é n y i agancs növesz­ tésére való h a j l a m o s s á g o t ö r ö k í t t e s s ü k . K i v á l ó szarvasagancsaim t e k i n t é l y e s g y ű j t e m é n y e és hullatott agancsok sorozata segítségével minden szak­ é r t ő n e k b e b i z o n y í t h a t n á m , hogy az ö r ö k í t é s b e n az apa­ á l l a t n a k is van, m é g p e d i g d ö n t ő szerepe. E l m é l e t e m helyességét t o v á b b á az is b i z o n y í t j a , hogy Sclmeebergben Vogt Ferenc-nék k e r í t é s e k k e l részekre osztott, k ö z i s m e r t kísérleti t e l e p é n a t e n y é s z t é s sikere é r d e k é b e n csak a D r á v a v i d é k é r ő l s z á r m a z ó , ugyancsak kitűnő tulajdonságú szarvasbikákat használnak.*) Hogy az a g a n c s k é p z ő anyag t ú l t e n g é s é t ott a t e r m é s z e t e s t á p l á l é k h í j á n egész é v b e n — e g y é b k é n t t e r m é s z e t ­ ellenes —- különféle e r ő t a k a r m á n y o k k a l érik el, az m i t sem v á l t o z t a t az a p a á l l a t n a k ott is tapasztalt ö r ö k í t ő képességén. A z 1937 évi berlini n e m z e t k ö z i v a d á s z a t i k i á l l í t á s o n is m e g g y ő z ő d h e t t ü n k arról, hogy az ott b e m u t a t o t t és *) I<ásd Vogt Ferenc cikkeit »A Természet« 1938. évi 4. és 7. számában.

( U t á n n y o m á s tilos.)

Nadler Herbert felvétele.

Szarvasagancs. Páratlan huszonkettes. A bika elejtője : Reinspach János. Az elejtés helye : Szálka, Tolna megye. Az elejtés időpontja: 1891. :m A z agancs k é t s z á r á n a k á t l a g o s hossza : 120 A k é t s z e m á g á t l a g o s hossza : 51-5 A két rózsa átlagos körmérete : 29-75 A jobb s z á r k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g között : 21 A b a l s z á r k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g között : 18-3 A jobb s z á r k ö r m é r e t e a k ö z é p á g és k o r o n a között: 18-2

A bal szár k ö r m é r e t e a k ö z é p á g és korona között : 18

cm

A z agancs s ú l y a a homlokcsonttal (1930. V I I I . ) : 11-40 k g A z ágak tényleges száma : 19 A b í r á l a t i k é p l e t szerint s z é p s é g p o n t o k : 9 A b í r á l a t i p o n t o z á s végösszege : (a svily kétszeresével) 228-92 ; (a s z á r k ö r m é r e t e k á t l a g á v a l ) 224-99.

(Utánnyomás tilos.)

Parisban

Naciler Herbert felvétele.

1900-ban, a v i l á g k i á l l í t á s o n

aranyérmet,

Bécsben 1910-ben a n e m z e t k ö z i v a d á s z a t i k i á l l í t á s o n I. d í j a t és v i l á g r e k o r d - d í j a t , Budapesten

1896-ban, az e z r e d é v e s k i á l l í t á s o n

nagyérmet,

V a r s ó b a n 1912-ben a r a n y é r m e t , Berlinben 1937-ben, a n e m z e t k ö z i v a d á s z a t i k i á l l í t á s o n a X X . s z á z a d előtti időből s z á r m a z ó szarvasagancsok n e m z e t k ö z i v e r s e n y é b e n a I I . helyre k e r ü l t és I . d í j a t , a r a n y é r m e t nyert.

t ü k e g y m á s t ó l , h á n y fontot n y o m o t t kizsigerelt bikád.« E z k ö r ü l b e l ü l a m u l t s z á z a d első felében lehetett. A z u t á n k ö v e t k e z e t t a p á i n k n e m z e d é k e . A k k o r i b a n az igaz v a d á s z új fogalmai alakultak k i , ez v o l t a l e g k e m é n y e b b c s a p á s E u r ó p a s z a r v a s á l l o m á n y á r a , főképen E u r ó p á n a k abban a részében, ahol az a k k o r i felfogás szerint m é l t ó szarvas­ v a d á s z o k k e r e s t é k a b i k á k a t , m é g p e d i g a legjobb v a d á s z ­ t e r ü l e t e k e n . M a g y a r o r s z á g v a d á s z a i abban az i d ő b e n ugyanazt a felfogást v a l l o t t á k , m i n t p é l d a k é p e i k , a n é m e t v a d á s z o k . A »lőhető bika« fogalma is a b b ó l az időből s z á r m a z i k . M i t jelentett ez? A z t , hogy csak a k o r o n á s b i k a volt »lőhető«, csak ezt e j t e t t é k el, g y e n g é b ­ bet lőni — az akkori felfogás szerint — nem volt v a d á s z h o z m é l t ó dolog. E z a helyesnek v é l t és á l t a l á n o s a n elismert fogalom okozta legjobb szarvasállo­ m á n y a i n k r o m l á s á t minden­ felé, minden o r s z á g h a t á r u n ­ k o n innen és t ú l . H o g y csak n é h á n y p é l d á t említsek, fiatalkoromban N a g y m a g y a r o r s z á g n é g y leg­ jobb szarvasos t e r ü l e t e gyors l e r o m l á s á n a k v o l t a m tanuja. M á r e m l í t e t t e m a Gróf 5.-féle, k ö r ü l b e l ü l 90.000 hek­ t á r n y i uradalmat M u n k á c s mellett; azon legfeljebb t í z tizenkét vadászúr vadászott és m i n d csak »lőhető« b i k á t kívánt elejteni. Évente e g y ü t t v é v e nem l ő t t e k t ö b b e t harminc r i g y e t ő bikánál; ha meggondoljuk, keveset Gróf Draskovich /t'ím^baranya-sellyei vadaskertjeben 1938 szeptember h a v á b a n elejtett ilyen nagy t e r ü l e t h e z k é p e s t . p á r a t l a n huszonnégyes. Kováts Emil felvétele. M i n d e n s i l á n y s á g r a hajlamos b i k a azonban é l e t b e n maradt, s ez elég v o l t ahhoz, hogy az egész v a d á l l o m á n y leromoljék. A m u l t század és m á s tapasztalataimra v a l ó u t a l á s k ö v e t k e z t é b e n állí­ 70-es é v e i b e n v a d á s z k ö r ö k b e n m e g c s o d á l t á k az arról t á s o m t o v á b b i b i z o n y í t á s a v a l ó b a n felesleges. a t e r ü l e t r ő l hozott sok k i v á l ó t r ó f e á t , a h ú s z a s o k a t N e m k é t e l k e d e m , hogy v o l t a k o l y a n esetek is, és m é g t ö b b á g ú agancsokat. A s z á z a d f o r d u l ó u t á n m i n t amelyekben a vérfelfrissítés h a t á s a nem volt á l l a n d ó ; v e n d é g cserkeltem azon a t e r ü l e t e n . A vadnak kedves én is t u d n é k ilyeneket említeni. Á m d e ne n é z z ü k azokat helyeken egy nap nem r i t k á n nyolc-tíz v e z é r b i k á t l á t t a m . a p é l d á k a t , amelyekben véletlen k ö r ü l m é n y e k m i a t t A l e g t ö b b n e k csak nyolcas vagy tizes gyenge agancsa maradt el a siker, a t o v á b b g o n d o z á s b a n h i b á k a t k ö v e t t e k v o l t , m é g i s v e z é r b i k á k m ó d j á r a viselkedtek. A d e r é k el, vagy a vérfelfrissítésre s z á n t anyag a v a d á l l o m á n y b i k a r i t k a k i v é t e l volt. n a g y s á g á h o z k é p e s t t ú l k e v é s volt ahhoz, hogy h a t á s a d í j a z o t t n é g y l e g k i v á l ó b b e u r ó p a i vadaskerti szarvas­ agancs közül k e t t ő Schaumburg-Lippe herceg v a d a s k e r t j é ­ ből s z á r m a z o t t . T u d o t t dolog, hogy az e l e j t é s ü k e t meg­ előző é v t i z e d b e n oda vérfelfrissítésre s z á m o s b i k á t hozat­ tak a D u n a — D r á v a s a r k á b ó l . A z egyik helybeli vadas­ k e r t e m b ő l s z á r m a z o t t . Schaumburg-Lippe herceg v a d á s z ­ t e r ü l e t é n II. Vilmos császár is l ő t t egy k i v á l ó b i k á t ; ez, v a l a m i n t az e l ő b b e m l í t e t t k é t b i k a nemcsak N é m e t ­ ország összes nyugati, hanem összes ú g y n e v e z e t t keleti b i k á j á t is, főképen az a g a n c s s z á r a k v a s t a g s á g á b a n , toronymagasan felülmúlja. A z e m l í t e t t p é l d á k a l a p j á n

á l l a n d ó legyen. Az apaállatok céltudatos kiválasztásával minden állatfajt s i k e r ü l t m e g n e m e s í t e n i , amelynek t e n y é s z t é s e az ember s z á m á r a fontosnak l á t s z o t t . N e m v o l n á n k k ö v e t k e z e t e s e k , h a é p p e n szeretett g í m s z a r v a s u n k eseté­ ben k é t e l k e d n é n k a d e r é k b i k á v a l v a l ó k e r e s z t e z é s sikerében. Végül h a d d mondjam el s o k é v i megfigyeléseim a l a p j á n k i a l a k u l t v é l e m é n y e m e t , m i v e l m a g y a r á z h a t ó erdeink k i r á l y á n a k s a t n y u l á s a E u r ó p á n a k a k á r keleti, a k á r n y u g a t i részén. A p a i és anyai á g o n féktelen v a d á s z s z e n v e d é l l y e l ter­ helt n e m z e t s é g b ő l s z á r m a z o m . N a g y a p á i m n e m z e d é k e — m i n d s z e n v e d é l y e s v a d á s z — beszélte : »Eiatalk o r u n k b a n senkisem k é r d e z t e , h á n y a s b i k á t l ő t t é l vagy m i l y e n súlyos az agancsa. N e m b i z o n y ! Csak azt k é r d e z ­

Ugyanezt tapasztaltam a nyugaton szomszédos ungmegyei á l l a m i óriási e r d ő t e r ü l e t e n is. A harmadik, k ö z é p h e g y s é g i , n a g y k i t e r j e d é s ű v a d á s z ­ terület, a m e l y r ő l meg akarok emlékezni, a B ü k k - h e g y s é g ben volt. E i a t a l a b b k o r o m b a n s z a r v a s b ő g é s idején oda is g y a k r a n e l l á t o g a t t a m , é p p ú g y , m i n t az e m l í t e t t t e r ü l e t e k r e . Tapasztalataim ott h a s o n l ó k é p e n e l s z o m o r í t ó a k voltak. H o g y a síksági t e r ü l e t e k e n sem t ö r t é n t a dolog m á s ­ k é p e n , m é g egy p é l d a b i z o n y í t s a : A z A l d u n a mellett v a n egy k e d v e z ő t l e n szomszédi b e a v a t k o z á s t ó l és a h á b o r ú alatt és u t á n minden b a j t ó l mentes, t ö k é l e t e s e n e l k ü l ö n í t e t t , óriási mocsaras e r d ő ­ t e r ü l e t . A z onnan k i k e r ü l t agancsok k i v á l ó s á g a f o l y t á n ezt a t e r ü l e t e t m é g a s z á z a d f o r d u l ó n is E u r ó p a legjobb szarvasos t e r ü l e t é n e k m o n d t á k . Ismerek egy urat — azt m o n d j á k róla, a legtapasztaltabb s z a r v a s i s m e r ő k és

v a d á s z o k egyike, — akinek n e m s o k á r a a h á b o r ú u t á n a l k a l m a volt ebbe a hajdani paradicsomba s z a r v a s b ő g é s idején e l l á t o g a t n i . A h a s o n l ó b á n á s m ó d n a k — a k á r c s a k az e m l í t e t t t e r ü l e t e k e n — ott is megvolt a h a s o n l ó következménye. Ennek a nagyszerű vadászterületnek r é g i v á g á s ú v a d á s z m e s t e r e — ő is m á r a hant alatt p i h e n — a bőgés egész t a r t a m a alatt b ü s z k é n vezette v e n d é g é t a legjobb helyekre és lelkesedve mondogatta : ». . . e n n y i b i k á t m á s v a d á s z t e r ü l e t e k e n b i z o n y á r a m é g nem hallott b ő g n i . . .« E z t el kellett ismernie. Minőség d o l g á b a n azonban a k é p v a l ó b a n ijesztő volt. E z t a m e g b í z h a t ó és tapasztalt szakembert egy bőgési i d ő s z a k b a n s z á z n á l t ö b b m e g s z á m l á l t és feljegyzett b ő g ő b i k á h o z v e z e t t é k . A D u n a á r a d á s a a vadat a t e r ü l e t n e g y e d é r e zsúfolta össze. A sok nagy, szabad t i s z t á s o n nagy t e h é n c s a p a t o k mellett t ö m e g e s e n á l l d o g á l t a k a silány, elsatnyult v e z é r b i k á k . A v a d á s z m e s t e r m e g l ö v e t t e a v e n d é g g e l a legderekabb b i k á t , amelyre r á v e z e t n i e s i k e r ü l t ; agancsa 5'5 kiló, t e s t s ú l y a kizsigerelten 120 kiló volt. ü g y vélem, a v á z o l t p é l d á k b ő v e n b i z o n y í t j á k , hogy nem éghajlati k ö r ü l m é n y e k o k o z t á k — és é p p e n csak E u r ó p a n y u g a t i részein — a v a d e l s a t n y u l á s á t . M i n d e n ü t t a telhetetlen t r o f e a g y ű j t ő á r i v a d á s z okozta a bajt. N y u g a t o n ez a p u s z t í t ó v a d á s z a t i m ó d k o r á b b a n k e z d ő d ö t t , e z é r t alaposabb e r e d m é n n y e l j á r t . Csak foko­ zatosan terjedt kelet felé, ahol a m e g k ö z e l í t h e t ő síksági e r d ő k nagyobbak ; e n n e k f o l y t á n n é m e l y v i d é k e n a h a n y a t l á s j ó v a l k é s ő b b e n k ö v e t k e z e t t be.

Alaposan ismerem a g í m s z a r v a s elterjedését E u r ó p a keleti részében, s m i v e l a h a n y a t l á s o k a nem k e r ü l t e el figyelmemet, ez arra i n d í t o t t , hogy r á m u t a s s a k . Berlinben k e v é s o l y a n v a l ó b a n kiváló, t í z - t i z e n k é t kilós szarvasagancsot lehetett l á t n i , amelyet az u t o l s ó é v t i z e d b e n E u r ó p a keleti és délkeleti ismert t e r ü l e t e i n z s á k m á n y o l t a k . E z e k az agancsok t ö b b n y i r e nagy­ k i t e r j e d é s ű e r d ő s é g e k félreeső részeiből s z á r m a z n a k , a h o v á a v a d á l l o m á n y csekély v o l t a m i a t t a telhetetlen t r o f e a - h i é n á k eddig m é g nem j u t o t t a k el. Tisztelt V a d á s z t á r s a i m ! K i j e l e n t e n i e l ő t t e t e k , hogy f é t k e z e m ujjain f e l s o r o l h a t n á m azokat a v a d á s z t e r ü l e t e k e t , amelyeken az igaz v a d á s z fogalmai szerint és kellő szak­ t u d á s s a l végzik a selejtezést. E u r ó p á n a k abban a r é s z é b e n selejtezéssel m é g magas s z í n v o n a l o n lehetne tartani a v a d á l l o m á n y t , mert ennek feltétele, a v a d nagy t e s t s ú l y a , sok helyen m é g megvan. O t t azonban, ahol a v a d m á r a n n y i r a satnyult, hogy az egész c s o n t v á z és a k o p o n y a s z e m m e l l á t h a t ó a n kisebb lett, c s u p á n — b á r m i l y e n s z i g o m — selejtezéssel egy v a d g o n d o z ó vagy v a d á s z g a z d a sem v e r g ő d i k z ö l d á g r a , ha k i v á l ó m i n ő s é g r e t ö r e k s z i k . A 1 8 — 1 9 - c e n t i m é t e r e s s z á r k ö r m é r e t ű agancsnak é p p ú g y kelléke a megfelelő r ó z s a t ő , m i n t a f e l h ő k a r c o l ó n a k az a l a p é p í t m é n y . E z e k azok a k ö v e t k e z t e t é s e k , amelyekre a Berlinben látott, egyébként csodálatos, sokágúságra hajlamos agancsok g y ű j t e m é n y e i n e k gondos t a n u l m á n y o z á s a köz­ ben j u t o t t a m .

VILÁGHÍRŰ SZARVASAGANCSOK. I r t a : Nadler Herbert.

A Vadásztrofeák Tárában lapunk mai számá­ ban bemutatjuk a világhírű »szálkai« — más néven »Herceg Montenuovo-féle« — szarvasagancs két fényképét. E z a kiváló agancs külön figyelmet érdemel, mert a vadásztrofeák nemzetközi minő­ ségi versenyében, Bécsben, 1910-ben a v i l á g ­ rekord* díjat kapta és azóta is a köztudatban — már a hozzáértők t u d a t á b a n — megmaradt a legkiválóbb gímszarvasagancsnak, noha a »világrekord« minősítést az azóta rendezett két nemzet­ közi vadásztrofea-kiállításon Lipcsében és Berlinben — megtagadták tőle. Lipcsében, 1930ban ettől a kitüntetéstől azért esett el, mert a kiállítás rendezőbizottsága azt a helytelen ver­ senyszabályt állapította meg, hogy »vadorzó által elejtett vad agancsa díjazásban nem részesülheti A szálkai agancsot ugyanis tévesen úgy jelentették be a kiállításokra, hogy viselőjét vadorzó ejtette el. Márpedig a valóság az, hogy a »szálkai« bikát Tolna megyében, a szálkai községi területen néhai Reinspach János vadászbérlő 1891-ben jogosan lőtte, agancsát pedig néhai Montenuovo Alfréd herceg az elejtőtől megvásárolta és Bécsben 1910ben, a nemzetközi vadászati kiállításon bemutatta. Hogy miért jelentették be a herceg területén vadorzó által szerzett trófeának, azt kideríteni ma már alig lehet, de talán felesleges is. Ennek, a bika elejtésére vonatkozó téves adatnak a bejelen­ tése Lipcsében, 1930-ban megismétlődött; ezért, valamint az említett helytelen versenyszabály miatt a szálkai agancs elesett a világrekord minő­

sítéstől, holott a bírálóbizottság a kiállítás leg­ kiválóbb szarvasagancsának ismerte el. Helyette a néhai Kosch Károly által a Keleti-Kárpátokban, a Kelemen-hegységben, 1929-ben elejtett bika hatalmas agancsa kapta meg a világrekord-díjat. Ennek a páratlan huszonkettesnek fényképét lapunk 1937 évi januári számában m á r közöltük. Lapunk mai számában bemutatjuk továbbá Gróf Draskovich Iván gyertyánligeti — máramarosi - ugyancsak világhírű szarvasagancsát. Ennek a páros huszonkettesnek 1937-ben, a berlini nemzetközi kiállításon, a X X . századból való trófeák csoportjában, a világrekord-díjat ítélték meg. A berlini kiállításon ugyanis a vadásztrofeákat két csoportra osztották és külön díjazták a X X . századból valókat, külön az ennél régebbi időkből származókat. E z a gyertyánligeti kiváló szarvasagancs 1930-ban Lipcsében —• ahol a minőségi sorrendet még az akkor már nemzet­ közileg érvényesnek elfogadott magyar bírálati képlet tígynevezett »lipcsei változata« alapján határozták meg — a nemzetközi versenyben 215 ponttal a második helyre került. Elébe helyezték Kosch Károly már említett 219 32-pontos agancsát. A Berlinben 1937 november havában rende­ zett, igen nagyszabású, nemzetközi vadászati kiállítás bírálóbizottsága előre kimondta azt a helyes elvet, hogy a trófeák versenyében nem a vad elejtőjét, sem a vadászterület gazdáját, sem pedig a vad kimúlásának körülményeit, hanem csakis a trófea - - az agancs, a csont, a szarv, -

A jobb szár k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g k ö z ö t t A bal szár körmérete a s z e m á g és k ö z é p á g k ö z ö t t A jobb s z á r k ö r m é r e t e a k ö z é p á g és korona k ö z ö t t A bal szár körmérete a k ö z é p á g és korona k ö z ö t t A z agancs s ú l y a helyett a szárkörméretek átlaga. . A z ágak tényleges száma A b í r á l a t i k é p l e t szerint szépségpontok

A 15-25-kilós, 253-65-pontos p á r a t l a n huszonnégyes az erbaehi Pfizenmayer Hedwig rajza. (A »\Vild und Hund« 1931 évi 15. számából.)

agyar vagy bőr —- minőségét, nagyságát, szépségét díjazzák; ezért például elhullott vad agancsa vagy szarva is részt vehetett a versenyben. A díjazás egyetlen feltétele a származási adatok pontos meghatározása volt, vagyis annak a — valóságnak megfelelő — bejelentése, hogy a trófea viselője hol és mikor esett — vagy hullott — el és k i volt az elejtője. A régi gyűjteményekben el­ múlt századokból megőrzött, k i ­ derítetlen, kétséges származásit szarvasagancsok között ugyanis aránylag nagy számmal vannak ám olyanok, amelyek még a szálkai agancsnál is jóval nagyob­ bak, súlyosabbak. A szász királyi család moritzburgi várkastélyá­ ban például megbíráltam a leg­ nagyobb szarvasagancsot és pont­ számát — a magyar képlet lipcsei változata alapján — 256'25-ban állapítottam meg; súlyát nem mérhettem meg, mert nem lehetett leszerelnem a mintázott szarvas­ fejről. Noha nem tudjuk, hogy ezt a valóban csodálatosan nagy huszonnégyest mikor, hol, milyen körülmények termelték, a jelen­ kor legkiválóbb agancsaival való igen érdekes és tanulságos össze­ hasonlítás céljából közöljük bírá­ lati adatait: A z agancs k é t s z á r á n a k á t l a g o s hossza 122-5 i A k é t s z e m á g á t l a g o s hossza 53 A k é t rózsa átlagos kör­ mérete 35-25

23

cm

24-5 « 21

«

22-3 « 22-7 « 23 10

Németországban, az erbaehi grófi kastélyban is láttam ehhez hasonló nagyságú, még ma is 13—14-, sőt 15-kilós, 240—250pontos szarvasagancsokat. Pfizen­ mayer E. W.' múzeumi őr a »Wild und Hund« című német vadász­ újság 1931. évi 15. számában közölt róluk képeket és mérete­ ket, Sartorius 0. német erdőmes­ ter pedig a gyűjtemény három legkiválóbb példányát a magyar képlet szerint megbírálta és egy 15'25-kilós páratlan huszonné­ gyűjteményben gyesnek 253 • 65 pontot, egy 12 25kilós páratlan harminckettesnek 247-1 pontot és egy 13'25-kilós páratlan harmincasnak 241-35 pontot ítélt meg. De mindezeknek az óriási agancsoknak eredetét megbízhatóan kideríteni m á r nem lehet, azért az újabb kor tudott származású trófeáival nem ver­ senyezhetnek. A berlini bírálattól 1937 őszén tehát elvárhat­ tuk, hogy a szálkai agancs Lipcsében, 1930-ban

A 12'25-kilós, 247-1-pontos p á r a t l a n harminckettes az erbaehi g y ű j t e m é n y b e n . Pfizenmayer Hedwig rajza. (A »\Vild und Hund« 1931 évi 15. számából.)

ért sérelmét helyreigazítja. Ámde a szakszerű bírálatnak, az igazságnak újabb akadálya támadt. A Parisban székelő Nemzetközi Vadászati Tanács­ nak trofeabírálati albizottsága 1937 május havában, Prágában megtartott ülésén elvetette az egy évtizedig európaszerte használt és jól bevált magyar bírálati képletet és helyette olyan kép­ letet szerkesztett — jobban mondva, elméletben »a zöld asztalnak tákolt össze —, amelynek megbízhatatlan­ sága, használhatatlansága a vadászvi­ lágban ma már köztudomású, s amelyet maga a Nemzetközi Vadászati Tanács Berlinben, a kiállítás megnyitása u t á n tartott teljes ülésén elvetett. A berlini kiállításon azonban, ezt a határozatot megelőzve, még a rossz »prágai képlet« alapján bíráltak, illetve határozták meg az agancsok minőségi sorrendjét, és ennek téves következménye volt, hogy a kiállítás legkiválóbb agancsának nem a szálkait ismerték el, hanem egy nála éppenséggel nem nagyobb, olyan cseh­ országi agancsot jelöltek meg, ame­ lyet már csak azért sem kellett A 13-25-kilós, volna a versenyre bocsátani, mert egykori viselőjének elejtőjét ponto­ san nem tudják és az agancs szár­ mazási adatai egyébként is hiányosak, sőt kérdés, hogy a bika szabad területen nevelkedett-e, avagy talán vadaskertben — esetleg annál is szűkebb fogságban — emberi mesterkedés, fokozott agancs­ képződést erőltető táplálás terméke volt. Csak azt derítették k i róla, hogy a Schwarzenberg hercegi család valamelyik ( ! ) tagja a csehországi Krumauban, 1730-ban ejtette el. E z t az agancsot Berlinben megbíráltam. Súlyát megmérnem nem lehetett, mert — a mult századokban élt vadászok ízlése és szokása szerint, talán még kétszáz évvel ezelőtt — mintázott fejre szerelték ; ezért bírálati pont­ számát a magyar képlet lipcsei változata szerint — a súly kétszeresét a négy szárkörméret átlagával helyettesítve — állapítottam meg. Adatai — összehasonlítás céljából a szálkai agancs adataival párhuzamba állítva — a következők : Krumau A z agancs k é t s z á r á n a k á t l a g o s hossza 118-5 A k é t s z e m á g á t l a g o s hossza 41 A k é t rózsa á t l a g o s k ö r m é r e t e . . . 27-5 A jobb s z á r k ö r m é r e t e a s z e m á g és középág között 19 A b a l s z á r k ö r m é r e t e a s z e m á g és középág között 19-5 A jobb s z á r k ö r m é r e t e a k ö z é p á g és korona k ö z ö t t 20-8 A b a l s z á r k ö r m é r e t e a k ö z é p á g és korona k ö z ö t t 17-8 A z agancs s ú l y a helyett a s z á r k ö r m é ­ retek á t l a g a 19-27 A z ágak tényleges száma 22 Szépségi pontok : szín 1 gyöngyözés 2 a s z á r a k elhajlása 2 korona 4 ágvégek 1 szépséghibáért levonás 2 A b í r á l a t i p o n t o z á s végösszege

...

223-37

241-35-pontos p á r a t l a n harmincas az erbachi g y ű j t e m é n y b e n . Pfizenmayer Hedwig rajza, (A »WUd und H u n d « 1931 évi 15. számából.)

Szálka 120 cm 51-5 « 29-75 « 21

«

18-3

«

18-2

«

18

«

18-87 « 19 1 2 2 3 1 0 224-99

A krumaui agancs. Berlinben, 1937-ben, a nemzetközi v a d á s z a t i kiállításon, a kiállítás legkiválóbb g í m s z a r v a s a g a n c s á n a k m i n ő s í t e t t é k .

( U t á n n y o m á s tilos.)

Nadler Herbert felvétele.

Szarvasagancs. Páros huszonkettes. A bika elejtője : Gróf Draskovich Iván. Az elejtés helye : Gyertyánliget, Máramaros megye. Az elejtés időpontja: 1911. szeptember. A bal s z á r k ö r m é r e t e k ö z é p á g és korona A z agancs k é t s z á r á n a k á t l a g o s hossza : 121 között : 16-5 c m A k é t s z e m á g á t l a g o s hossza : 43 A k é t r ó z s a átlagos k ö r m é r e t e : 28 A z agancs s ú l y a a homlokcsonttal (1930.VIII.) : 11 -30 k g A jobb szár k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g A z á g a k tényleges s z á m a : 22 között: ~ 16-9 A b a l s z á r k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g A b í r á l a t i k é p l e t szerint s z é p s é g p o n t o k : 9 között: 17-8 A jobb szár k ö r m é r e t e a k ö z é p á g és korona A b í r á l a t i p o n t o z á s végösszege : (a súly kétszeresével) 220-65 ; (a s z á r k ö r m é r e t e k á t l a g á v a l ) 215. között: 16-6 Budapesten 1912-ben, az a g a n c s k i á l l í t á s o n I. díjat, Lipcsében 1930-ban, a n e m z e t k ö z i v a d á s z a t i k i á l l í t á s o n a n e m z e t k ö z i csoportban a I I . helyre k e r ü l t és I. d í j a t , a r a n y é r m e t , a magyar országos csoportban I. díjat, a r a n y é r m e t , Berlinben 1937-ben, a n e m z e t k ö z i v a d á s z a t i kiállításon, a X X . s z á z a d b ó l v a l ó szarvasagancsok n e m z e t k ö z i v e r s e n y é b e n az I. helyre k e r ü l t és I. d í j a t , a r a n y é r m e t nyert.

( U t á n n y o m á s tilos.)

Nadler Herbert felvétele.

Szarvasagancs. Páratlan tizennyolcas. A bika elejtője : lovag Rothermann Hubertus. Az elejtés helye : Kelemen-hegység. A z elejtés időpontja : 1937. szeptember 18. A z agancs k é t s z á r á n a k á t l a g o s h o s s z a : 118-5 c m A k é t s z e m á g á t l a g o s hossza : 36-3 « A k é t rózsa á t l a g o s k ö r m é r e t e : 28-1 « A jobb szár k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g k ö z ö t t : 19-2 « A b a l szár k ö r m é r e t e a s z e m á g és k ö z é p á g k ö z ö t t : 18-7 « A jobb s z á r k ö r m é r e t e a k ö z é p á g és korona k ö z ö t t : 18-2 «

A bal s z á r k ö r m é r e t e a k ö z é p á g és korona k ö z ö t t : 18 cm A z agancs s ú l y a a homlokcsonttal (1938. III.) : 9-60 k g A z ágak tényleges s z á m a : 17 A b í r á l a t i k é p l e t szerint s z é p s é g p o n t o k : 11 A b í r á l a t i p o n t o z á s v é g ö s s z e g e : (a s ú l y kétszeresével) 217-72; (a s z á r k ö r m é r e t e k á t l a g á v a l ) 217-04.

Berlinben 1937 november h a v á b a n a n e m z e t k ö z i v a d á s z a t i k i á l l í t á s o n a X X . s z á z a d b ó l v a l ó szarvasagancsok n e m z e t k ö z i v e r s e n y é b e n a I I I . helyre k e r ü l t és I. d í j a t , a r a n y é r m e t , a r o m á n országos csoportban I. d í j a t , a r a n y é r m e t , Budapesten 1938 m á r c i u s h a v á b a n az a g a n c s k i á l l í t á s o n I . d í j a t , a r a n y é r m e t nyert.

Magyarázatképen megjegyzem, hogy ennek a szabálytalan agancsnak jobb szárán az ágak a részarányosság és szépség rovására rendellenesen fejlődtek; az aránylag hitvány szemágon felül következő, hirtelen fölfelé hajló és csúcsán ketté­ ágazó ág olyan magasan, túlközel a koronához, nőtt k i a szárból, hogy középágjellege alig van meg, inkább a koronába tartozónak látszik. Fölötte pedig a szár aránytalanul megvastagodott darabja annyira rövid, hogy körmérete a képletben az agancsot meg nem érdemelt előnyhöz juttatná. Nem szabad szem elől téveszteni a képletnek azt a célzatát, hogy a bírálati pontozásban egy-egy szárkörmérettel a szár - jobban mondva, a törzs — alsó, illetve felső felének — nem pedig valamely rövid részének — vastagsága érvénye­ süljön. Olyan agancson tehát, amelynek középága a törzstől — vagyis a szárnak korona alatti részétől — nem közepetáján, hanem rajta jóval alul vagy felül ágazik el, a bírálatban a szár aránytalanul rövidebb darabjának körmérete he­ lyett — helyesen és igazságosan — a két kör­ méretnek, vagyis a törzs hosszabbik és rövidebb részén mért körméreteknek átlagát kell szerepel­ tetnünk. A krumaui agancs jobb szárának felső körméretét is ilymódon kellett, igazságosan, az

A CSIGÁK

alsó és felső körméret átlagával helyettesítenem, noha a korona alatt lévő rövid, vastag szárrész körmérete 22-6 centiméter. A valóság tehát az, hogy a legutóbb elmúlt száz évből való, vagyis a megállapított származású gímszarvasagancsok között a szálkainál kiválóbbat a mai napig nem tudunk, ezért igazság szerint eddig még megilleti a »világrekord« minősítés. Tulajdonosa Montenuovo Nándor herceg. Mivel azonban elejtője már nem él, vadászemlék-, vadásztrofeajellege már nincsen ; ezért közérdek­ ből, illetve a tudomány érdekében talán remél­ hetjük, hogy ez a természeti ritkaság, a természet­ nek ez a kiváló alkotása, tulajdonosa jóvoltából, nemsokára legméltóbb helyére, a Magyar Nemzeti Múzeumba kerül. Ezzel az alkalommal a Vadásztrofeák Tárában bemutatjuk még a legújabb kor egyik legkiválóbb agancsának fényképét. E z a 9-60-kilós, a magyar képlet szerint 217-04-pontos, páratlan tizen­ nyolcas a berlini kiállításon a X X . századból való szarvasagancsok nemzetközi versenyében a har­ madik helyre került. Viselőjét lovag Rothermann Hubertus 1937-ben a Keleti-Kárpátokban, a Kele­ men-hegységben ejtette el.

SZAPORODÁSÁRÓL. í r t a : Soós Lajos.

A szárazföldi tüdőscsigák (Pulmonata) szapo­ rodásáról, úgy is mondhatnám nyugodtan, hogy szerelmi életéről, eléggé tájékozottak vagyunk azzal, amit a mi közönséges ehető csigánk, a Helix fomatia nászáról tudunk. Tudjuk róla, vagy róluk, hogy életüknek ebben a nagy eseményében el­ hagyja őket a közmondásos »csigavér« és párzásukat fölötte érdekes szerelmi játék előzi meg, olyan mozzanatokkal, amelyeket különösebb túlzás nél­ kül lehetne ölelkezésnek és csókolózásnak nevezni. A játék nem mindennapi esemény bevezetője, mert a párzó csiga kétnemű, hímnős szaporítószervei vannak, azokban egyidőben érnek peték és hím csírasejtek, ondószálak, a párzó pár két tagja kölcsönösen termékenyíti meg egymást, vagyis ugyanabban a pillanatban mindegyik hím is, meg nőstény is, férj és feleség egy személyben. Ez a szabály. Régen ismeretes. Nem is erről akarok szólni, hanem néhány újabban ismeretessé vált kivételről vagy inkább különlegességről, ezek éppen kivételes voltuk miatt fölötte tanulságosak. Nagyon apró, mindössze két-hárommilliméteres, nálunk is élő, sőt részben nagyon közönséges, de kicsinységük miatt csak a szakemberek előtt ismeretes állatkákról van szó. A kicsinység ott kezd belejátszani a szaporodás nagy misztériumá­ nak kérdésébe, hogy a tüdőscsigáknak meglehető­ sen bonyolult, sok rész alkotta és azért tekintélyes nagyságú helyet elfoglaló szaporítószerveik vannak, s folytatódik — ha az ember a jelenségeken gondol­ kodik és keresi okszerű magyarázatukat — azzal, hogy ezek az állatok a természetnek nagyon kevéssé mozgékony, életüket igen kicsiny térben töltő alko­ tásai. De erre majd még visszatérek, egyelőre csak az

ivarkészülékről kell elmondanom annyit, amennyi az alábbiak megértéséhez szükséges. A bemutatott rajzok bizonyára megkönnyítik a megértést. A készüléknek legfontosabb, mintegy központi része, a csírasejteket termelő hímnősmirigy (a raj­ zokon gh-vál jelölve) az elgondolható legtökélete­ sebb hímnős alkotás, mert a kétféle szaporítósejtet egymástól el nem választottan, egymás közvetlen szomszédságában, a mirigynek ugyanazokban a részleteiben, csövecskéiben termeli. Kivezetni azon­ ban külön hím-, illetve női járatokon á t vezeti k i őket és ezzel biztosítja azt, hogy ne önmagukat termékenyítsék meg, hanem másik egyén által való megtermékenyíttetésre szoruljanak. E z uralkodó jelenség az állatvilágban. A z idegen megtermé­ kenyítés előnyeiről, célszerűségéről, hasznosságá­ ról az emberek eleget elmélkedtek és okoskodtak, és általános az a nézet, hogy valóban hasznos a faj jövője szempontjából. H a nem így volna, a természet erői megsemmisítették volna, mint az életfolyamatoknak káros jelenségét. De az ide­ gen megtermékenyítés nem feltétlen szükség. Vannak alóla kivételek az állat- és még inkább a növényvilágban egyaránt, sőt a növények egyes csoportjaiban éppen szabály az önmegtermékenyítés, az önmegporzás. Miért és miként tette meg a fejlődés útja a nagy kacskaringót, miért terem­ tette meg a természet először a hímeket és nősté­ nyeket, hogy minden új egyedet ne egy, hanem két közvetlen őssel bocsásson útjára, s miért kanyaro­ dott megint vissza a kiinduláshoz, miért törölte k i az egyiket a faj életéből, egyesítve a hímet és a nőstényt egy egyedben annyira, hogy az önmagát kénytelen megtermékenyíteni, nem könnyű meg-

érteni, bár egyes esetekben lehet magyarázni. A csigák esete békés k i ­ egyenlítése a két szélsőségnek, áthida­ lása a két teremtési gondolatnak, mert bennük egyesült a két ellentétes pólus, a hím és a nő, azonban szaporodni mégis csak egy másik egyed közre­ működésével tudnak. Mondom, így van ez a csigákkal rendes körülmények között, így szapo­ rodnak a nagyobbtermetűek, de eltér­ hetnek tőle egyesek, eddigi ismereteink szerint a nagyon aprók, amelyekre már utaltam. Mondottam az imént, hogy a kétféle szaporítósejt kivezetésére két külön vezeték, a pete-, illetve ondó­ vezeték való (a rajzokon az előbbi ov-vél, az utóbbi pr-rel, illetve alsóbb része vd-vél van jelölve). A két járat egy darabon egymáshoz tapad, sőt üregük össze is függ egymással, de úgy, hogy a bennük kifelé haladó kétféle csírasejt összekeveredését mégsem engedi meg. Közelebb a szabadba való nyílásukhoz a kettő teljesen elválik egymástól és külön halad a női (va) és a hím rész (vd). Iyegvégül azonban egy kis darab­ kán (cg) megint egyesülnek és egy nyí­ láson vezetnek a szabadba. Előbb azon­ ban a vezeték hím "részén az ivarkészü­ lék igen nevezetes része, a pdrzószerv (ep és folytatása pé) alakul k i . Párzás alkalmával ez a rész kifordított kesztyűujj módjára buggyan k i az ivarnyíláson és hatol be a párzótárs női vezetékének alsó, wa-val jelzett részébe. Már most a tudományban Vertigo, Acanthinula és Vallonia nemzetség­ nevekkel jelölt említett apró csigák ivarkészülékének hím része újabb vizs­ gálatok szerint hiányos lehet azzal, hogy hiányzanak róla a párzószervek, tehát az ep, pé, api-véí jelölt részek. Nem mindig hiányzanak, de hiányoz­ hatnak, és az adatok szerint egyes ese­ Baloldalt középen az ehető-csiga (Helix pomatia) szerelmi j á t é k közben. Jobbra lenn ugyanaz p e t e r a k á s közben. B a l r a lenn ugyanaz téli pihenőjében. tekben sokkal több a hiányos, mint a Baloldalt fenn a ligeti-csiga (Cepaea nemoralis). Fenn középen a b o r o s t y á n ­ teljes ivarszervű egyed, sőt az sem kőcsiga (Succinea putris). Jobbra fenn a házatlan-csiga ( Árion empiricorum), alatta a záras-csiga (Clausilia ventricosa). Meisenheimer szerint. lehetetlen, hogy egyes fajoknak vagy állandóan, vagy legalább egyes helye­ ken csak hiányos ivarszervű egyedei élnek. Boycott 1917-ben közölt adatai szerint pél­ Watson már korábban megvizsgálta a Valloniadául a nálunk ritka Acanthinula aculeata általa nemzetség Angliában élő és nálunk is nagyon megvizsgált húsz példánya közül kilencnek nem gyakori fajainak 98 példányát és azt találta, hogy volt párzószerve. Steenberg 1918-ban az Acanthinula közülük 95-ben a párzószervnek nyoma sem volt aculeata testvérfajának, az A. lamellata-nak egyet­ felfedezhető. (Egyik rajzunk a Vallonia costata len vizsgált példányában sem talált párzószervet. dániai példány nyomán készült teljes ivarkészülé­ Watson 1923-ban a nálunk is élő hét Vertigo- két mutatja be, ugyanott látható, további tájé­ fajról állapította meg, hogy párzószerveik hiányoz­ koztatás kedvéért, e faj házának magyarországi hatnak, s a vizsgáltak között volt egy (Vertigo példányok alapján készült képe.) Legújabban pygmaea), amelynek mind az öt tanulmányozott (1938-ban) Whitney kisasszony amerikai Valloniapéldánya hiányos ivarkészülékű volt. ) Ugyancsak példányokat vizsgálva, mindenben megerősíti Watson adatait. ) A z o l v a s ó ne ü t k ö z z é k meg azon, hogy a v i z s g á l t A különböző szerzők által tanulmányozott pél­ e g y é n e k s z á m a sokszor n a g y o n k i c s i n y v o l t . E z t e r m é ­ dányok ivarkészüléke nem azért volt tökéletlen, szetes k ö v e t k e z m é n y e a z o k n a k a r e n d k í v ü l nagy n e h é z s é ­ mintha fejletlen fiatalok vagy megöregedett egyé­ geknek, a m e l y e k k e l az i l y e n a p r ó á l l a t o k b o n y o l u l t nek lettek volna. H á z u k teljesen fejlett volt és szerveinek v i z s g á l a t a j á r . 1

J

jellegzetesen megvoltak rajtuk mindazok a bélye­ gek, amelyek a fejlett, ivarérett példányokat általánosan jellemzik. Megöregedett példányok azért nem lehettek, mert valamennyinek a hímnős mirigyében érett, egészséges csírasejtek voltak,

A Vallania costata teljes ivarkészüléke: gh = hímnős mirigy; dh - h í m n ő s vezeték ; vs = m e g t e r m é k e n y í t ő zacskó ; ga fehérjemirigy ; / = a m á j egy darabkája ; cs, pr, vd = a h í m vezeték különböző részei; ov, ol, va = a női vezeték különböző részei; bc = p á r z ó t á s k a ; cp --- ennek nyele ; ep, ap, pc = a párzószerv különböző részei; rc = a párzószerv visszahúzó izma ; di = ennek m e g t a p a d á s i helye ; cg = az ivarjárat végső közös része ; m = visszahúzóizom. (Steenberg szerint.)

mégpedig nemcsak peték, hanem ondószálak is, az ivarkészülék hiányossága tehát nem akadálya annak, hogy az ilyen állat mint hím betöltse

A Vallonia costata háza erősen n a g y í t v a (átmérője Wagner János rajza.

2'^'",,,).

megfelelő feladatát. Whitney állatai valóban töké­ letesen termékenyek voltak nemzedékeken végig. Bs most felvetődik a kérdés, miként szaporod­ nak ezek a tökéletlen ivarszervű egyedek? A már elmondottakra gondolva, az az egyszerű és termé­ szetes magyarázat kínálkozik, hogy párosodtak — csigafogalmak szerint egyoldalúan — olyan

példányokkal, amelyeknek megvolt a párzószervük. Azonban nagy bökkenő következik ott, hogy Whitney petekoruk óta elkülönítetten nevelt, tehát biztosan meg nem termékenyített, hiányos ivarszervű Vallonid-i is termékenyek voltak nemzedékeken végig, ami arra a feltevésre jogosít, hogy a hiányos ivarszervű többi faj sem azért volt termékeny, mert tökéletes hímekkel párosod­ tak. H a ez az előzetes feltevés helyes — a Valloniá-xa vonatkozóan természetesen nem feltevés, hanem megfigyelt valóság, — akkor magyarázat­ nak két lehetőség kínálkozik : vagy önmegtermékenyítéssel szaporodtak, vagy meg nem termé­ kenyített, úgynevezett »szűz« petékből fejlődtek ki. Whitney a választ folyamatban lévő sejttani vizsgálatainak eredményétől várja. Azonban úgy vélem, hogy a szűz petékkel való szaporodás való­ színűsége nagyon kicsiny, mert ilyen szaporodás a puhatestűek, tehát a csigák, kagylók, lábasfejííek sorában, eddigi tudásunk szerint, sehol sincsen. Ellenben az önmegtermékenyítésre vannak biztos adataink, nem ugyan a szárazföldi, hanem az édesvízi, ülőszemű tüdőscsigák (Basommatophora) sorából. Már régen tudjuk például, hogy egy tányércsiga- (Vortex) faj és különösen egyes mocsári-csigák (Limnaeák) önpárzással meg­ termékenyíthetik önmagukat és életképes utódo­ kat hozhatnak a világra. Colton egy amerikai faj (Limnaea columella) önpárzásból származó 47 nemzedékét nevelte fel! A z ülőszemű tüdőscsigák önpárzásának nincsen akadálya. Ivarkészüléküknek általában olyan a szerkezete, amilyen a száraz­ földi nyelesszemű tüdőscsigáké (Stylommatophora), de eltér ezekétől abban, hogy ivarvezetékeik, miután elváltak egymástól, többé nem egyesülnek, tehát külön hím és külön női két ivarnyílásuk van s ezért nincsen akadálya annak, hogy párzószervüket az említett módon kifordítva, saját női ivar járatukba vezessék be. Ellenben a nyelesszeműek végül egyesülő ivarvezetékeinek berende­ zettsége alig engedi meg az önpárzást, sőt talán teljesen lehetetlenné teszi. Az irodalom legalább nem ismer egyetlen megfigyelt esetet sem. Az önmegtermékenyítés azonban mégis lehet­ séges. A megtermékenyítés helye egy kis zacskó­ szerű függelék az ivar járat kezdőrészén. Párzás után a párzótárs ondójának oda kell feljutnia, hogy a benne lévő ondószálak elvégezhessék fel­ adatukat. Ebbe a megtermékenyítési zacskóba a csiga saját ondósejtjei rendes körülmények között nem jutnak be, elsiklanak mellette és csak petéi kerülnek bele, hogy az oda felvándorolt idegen ondószálakkal találkozhassanak. Ámde semmi akadálya sincs annak, hogy kivételes esetekben, kényszerítő körülmények hatására, az állat saját ondószálai is bejuthassanak oda és meg­ termékenyíthessék petesej t-testvéreiket. Visszatérve arra a kérdésre, mi lehet az okszerű magyarázata annak, hogy az ivarkészülék egy része eltűnik, mert hiszen az élővilágban semmi sem történik ok nélkül — Boycott magyará­ zatára hivatkozom. Szerinte az ivarkészülék egy részének satnyulása célszerű berendezés, tehát a célszerűségre, a szervezeti berendezkedés egyik nagy céljára való törekvés nyomta el fejlődésében. Mert hiszen a két-hárommilliméteres állatkák

szervezete megterheltetésének nagy megkönynyebbülése, ha a nagy teret elfoglaló ivarkészülék­ nek valamiképen nélkülözhető részei nem fejlőd­ nek k i , s így több hely marad a nélkülözhetetle­ nebb többi szervnek. Ugyancsak Boycott utalt egy másik, szintén a célszerűséggel kapcsolatos mozza­ natra. A csiga mind nagyon lassú mozgású állat, és lassúságuk testük kisebbedésével még fokozó­ dik, úgyhogy az olyan apróságok, mint az A canthi-

A z Acanthinula lamellata h i á n y o s ivarkészüléke, a párzószerv hiányzik róla. gh = h í m n ő s m i r i g y ; dk = h í m n ő s vezeték ; ga = fehérjemirígy ; ov = petevezeték ; bc = p á r z ó t á s k a ; pd = ennek nyele ; cg = i v a r j á r a t végső része ; og = ivarnyílás ; n, ng, cv, gc, no = az idegrendszer különböző r é s z e i ; m = izom ; rpc = a p á r z ó t á s k a nyelének visszahúzó izma ; p = külső b ő r ; in = a bélcsatorna egy darabja. (Steenberg szerint.)

nula, a Vallonia, a Vertigo, helyváltoztató képes­ sége már majdnem helyhez kötöttségre csökkent. A Valloniá-k. ugyan sokadmagukkal élhetnek együtt, azért párzótársukat könnyen megtalál­ hatják, de az Acanthinula- és Vertigo-íajok rende­ sen csak nagyon szétszórtan találhatók és nagyobb területeken csak ritkaságképen akad egy-egy példányuk. Ezeknek párzótársat találni, mozgási képességeik folytán, gyakran valóban lehetetlen. Ekkor jelent a faj életében nagyot és sokat, sokszor talán mindent, az önmegtermékenyítés lehetősége, mert egyáltalában a szaporodás lehető­ ségét és az élet egyik vonalának megmaradását jelenti. Az elgondolás mindenesetre nagyon szellemes és célszerűsége is nyilvánvaló. Ennél többet én sem tudok mondani.

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Magvatlan g y ü m ö l c s nevelése. A n ö v é n y é l e t é b e n r e n d k í v ü l fontos szerepe v a n a magnak; a csírát, a meg­ s e m m i s ü l ő e g y é n f o l y t a t á s á t rejti m a g á b a n . A z ember azonban a f o g y a s z t á s r a termesztett h ú s o s g y ü m ö l c s ­ félékben szívesen n é l k ü l ö z n é a magvakat, mert sok b o s s z ú s á g o t okoznak e v é s k ö z b e n . E z é r t m á r a régiek kerestek m a g v a t l a n g y ü m ö l c s ö t , ilyenről m á r Plinius t e r m é s z e t r a j z á b a n olvasunk. N á l u n k Fabricius Balázs X V I . s z á z a d b e l i s z ó j e g y z é k é b e n s z i n t é n t a l á l u n k mag­ v a t l a n g y ü m ö l c s f a j t á k a t : »Malum spadonium, mag n é l k ü l v a l ó a l m a ; Uva absque acino, m a g n é l k ü l v a l ó szőlő.« K o r u n k b a n k ö z i s m e r t t ö b b m a g v a t l a n b a n á n - , a n a n á s z - , narancs-, füge-, szőlő- (mazsola), alma-, k ö r t e - és ugorkafajta. Mindezek b e p o r z á s n é l k ü l érlelnek g y ü m ö l c s ö t , benne a mag, illetve a petesejt elsorvad, csak a t e r m é s h ú s és t e r m é s h é j fejlődik k i . A t u d o m á n y m a azt tartja, hogy ezek a f a j t á k is, m i k é n t sok m á s , u g r ó v á l t o z á s s a l , ú g y n e v e z e t t mutáció-val keletkeztek. A t e r m é s z e t b e n é r t é k t e l e n e k , s ő t k á r o s a k , e z é r t a ter­ m é s z e t e s k i v á l o g a t ó d á s k ö v e t k e z t é b e n kivesznek, ellen­ ben az ember nagyon jól h a s z n á l h a t j a a maga céljaira, e z é r t m i n t termesztett f a j t á k igen elterjedtek. A z u g r ó v á l t o z á s s a l keletkezett m a g v a t l a n g y ü m ö l c s f a j t á k s z á m a azonban nagyon csekély, és egyes gyümölcsfélék k ö z ü l é p p e n s é g g e l h i á n y z a n a k . A z ember pedig e z e k r ő l is szeretne m a g v a t l a n g y ü m ö l c s ö t szedni. E z é r t a magvat­ lan g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s é n e k k é r d é s é t ú j a b b a n m á s t é r e n is k e z d t é k k u t a t n i . K o r u n k divatos anyagai a k o r m á n y z ó anyagok, a hormon-ok.. T u d j u k , hogy a n ö v é n y e k b e n is s i k e r ü l t k o r m á n y z ó anyagokat k i m u t a t n i , ityenek például a nővesztők, tudományos nevükön auxin-ok. Legúj abban amerikai k u t a t ó k azt a k é r d é s t v e t e t t é k fel, v á j j o n a b e p o r z á s b a n m e g a k a d á l y o z o t t , de vala­ m i l y e n n ő v e s z t ő v e l kezelt t e r m ő k b ő l fejlődik-e t e r m é s , mert h a igen, t e r m é s z e t e s e n m a g v a t l a n lesz, s ezzel megoldottuk a magvatlan g y ü m ö l c s t e r m e s z t é s é n e k titkát. A kérdést követte a kísérlet. Különösen

G ö r b e n y a k ú - t ö k . A jobboldali t e r m é s magvas ; a baloldali nővesz­ tővel (egyszázalékos beta-indolilvajsavas kenőccsel) nevelt magvatlan t e r m é s . (Gustafson n y o m á n . )

Gustafson e r e d m é n y e i meglepők. Levágta a paradicsomnak, do­ hánynak, dinnyének, petúniának bimbójában a termőről a bibét, s a v á g á s i felületre nővesztővel, p é l d á u l beta-indolilecetsavval k é ­ s z í t e t t k e n ő c s ö t kent. V a g y k i ­ irtotta a virágból a porzókat, s a t e r m ő t , amelynek bibéjére növeszt ő k e n ő c s ö t kent, papírzacskóval z á r t a el a külvilágtól. A z így kezelt t e r m ő k legnagyobb részéből t e r m é s , m é g p e d i g magvatlan t e r m é s fejlő­ d ö t t , holott ugyanakkor az ellen­ őrző kísérletek meg m u t a t t á k , hogy egyébként e növények termése csak a k k o r fejlődik k i , ha a t e r m ő m e g p o r z ó d i k . A n ő v e s z t ő v e l érlelt magvatlan g y ü m ö l c s csak valami­ vel volt kisebb, m i n t a megporzással nevelt magvas termés. A j ö v ő b e n a n ő v e s z t ő k e t a gyakor­ latban b i z o n y á r a ezen a t é r e n is alkalmazni fogiák. b J

„ . • Rapaics

A növényen áttelelő száraz lomb. S z a k m u n k á k b a n is, a k ö z t u d a t b a n is á l t a l á n o s az a v é l e m é n y , hogy a lombhullató növények levélzete ősszel befejezi h i v a t á s á t , s amint e l k ö v e t k e z i k a hideg uralma, el­ pusztul és lehull. E z á l t a l á n o s s á g ­ ban így is v a n . De sok a k i v é t e l is. H a t é l e n j á r j u k az e r d ő t , sok fán egész t é l e n , s ő t m é g tavasz elején is, s z á r a z lombot l á t u n k , amely bizony nem h u l l le, hanem a fán telel á t . Sok t ö l g y , g y e r t y á n és h á r s t ű n i k k i á t t e l e l ő s z á r a z lomb­ j á v a l . N e m is k e l l e z é r t az e r d ő b e m e n n ü n k , a v á r o s b a n is gyak­ ran l á t h a t u n k olyan p l a t á n o k a t , amelyeken a száraz levélzet sokáig d í s z t e l e n k e d i k . S hogy ez a s a j á t s á g nemcsak a fák

Kökörcsinpuszta szárazlombtakarója a Farkasvölgyben, Budapesten. Vajda László felvétele.

k i v á l t s á g a , hanem kisebb n ö v é n y e k é is, azt k é p ü n k mutatja ; ezen a p o m p á s - k ö k ö r c s i n felszínre t ö r t v i r á ­ gait l á t j u k a s z á r a z , á t t e l e l t levélzet r é t e g e fölött. E z a k ö k ö r c s i n n e k jellegzetes t u l a j d o n s á g a , s hogy vele nem k i v é t e l a n ö v é n y e k v i l á g á b a n , k i v á l t a puszta n ö v é n y e i k ö z ö t t , k é p ü n k is elárulja, mert rajta is l á t j u k , hogy a kökörcsinleveleken kívül egyéb növények, kivált pázsit­ füvek e l s z á r a d t és á t t e l e l t levelei is fedik a talajt. A kökörcsines p u s z t á k o n valóságos s z á r a z l e v é l s z ő n y e g bo­ r í t j a a földet. Mindezek l á t t á r a az emberben ö n k é n y ­ t e l e n ü l is felmerül a k é r d é s , v á j j o n az á t t e l e l ő s z á r a z l o m b n a k nincs-e v a l a m i feladata, r e n d e l t e t é s e . A k é r d é s r e n e h é z felelni, v a l a m i t azonban s i k e r ü l t megfigyelnem, s ez l e g a l á b b azt világítja meg, hogyan m a r a d a n ö v é n y e n a s z á r a z lomb, m i é r t nem h u l l le. A k i a budai dunaparton a G e l l é r t h e g y alatt sétál, ősszel sok v a d g e s z t e n y é n másodhajtásokat, gyakran másodvirágzást lát. H a ezeket a f á k a t t é l e n figyeli meg, hamarosan s z e m é b e ötlik, hogy a m á s o d h a j t á s o k levelei, vagy l e g a l á b b levélnyelei, e l s z á r a d v a a f á n telelnek. N y i l v á n a z é r t , mert nem k é p z ő d ö t t a levél alatt a v á l a s z t ó r é t e g , amely

l e h e t ő v é teszi a levél gyors és k ö n n y ű l e v á l á s á t , a levél s ú l y a és a szél ereje pedig m a g á b a n nem elég erre. E n n e k a l a p j á n k é t s é g t e l e n , hogy a rendszeresen á t t e l e l ő s z á r a z l o m b ú n ö v é n y e k e n a n ö v é n y maga i l y e n esetben nem veti le a s z á r a z lombot, s így ez a s a j á t s á g é p p ú g y ö r ö k l ő d ő t u l a j d o n s á g , a k á r az e l s z á r a d t t e r m é s e k áttelelése a fán, amit egyes utcai h á r s a k o n és a k á c o k o n s z i n t é n k ö n n y e n megfigyelhetünk. Rapaics R. A hóvirág a kertben. A tavaszt n á l u n k a h ó v i r á g (Galanthus nivalis) hirdeti meg, ez l e g k o r á b b i , egyetlen igazi f e b r u á r i v i r á g u n k . Éppen e z é r t t a v a s z v á r ó , k ü l ö ­ nösen v á r o s i k ö z ö n s é g ü n k t a l á n egyetlen v i r á g o t sem fogad olyan ö r ö m m e l és boldogan, m i n t a h ó v i r á g o t . E z t a k ö r ü l m é n y t , sajnos, i n k á b b csak az utcai v i r á g ­ á r u s o k é r t é k e l i k kellő m ó d o n . Pedig a h ó v i r á g a kertben is egyike a legszebb, l e g é r t é k e s e b b d í s z e k n e k és meg­ é r d e m e l n é , hogy m i n d m a g á n k e r t j e i n k b e n , m i n d v á r o s i k ö z k e r t j e i n k b e n m e g h o n o s í t s u k és m e g b e c s ü l j ü k . N e m lenne szabad cserjéket ú g y ü l t e t n i , hogy a l á j u k el ne h e l y e z z ü n k n é h á n y — lehetőleg m e n n é l t ö b b — h ó v i r á g -

h a g y m á t , s nem lenne szabad olyan p á z s i t t á b l á k n a k zöldelniök, amelyeket k o r á n tavasszal nem díszít a h ó v i r á g száz-, s ő t a k á r e z e r s z á m r a . A h ó v i r á g o k a p r ó fehér, t ü n d ö k l ő dísze u t o l é r h e t e t l e n ékessége lehetne a k o r á n tavasszal b i z o n y m é g elég kietlen v á r o s i kertek i l y e n k o r m é g s z ü r k e p á z s i t j á n a k . A p á z s i t gondo­ z á s á n a k a h ó v i r á g nem a k a d á l y a , mert mire s a r l ó z á s r a v a g y k a s z á l á s r a k e r ü l a sor, ez a koratavaszi n ö v é n y m á r n e m ­ csak e l v i r á g z o t t , hanem levelei is e l ­ s z á r a d t a k , vagyis befejezte r ö v i d t e n y é s z idejét. N y á r o n , ősszel és t é l e n a hagy­ m á k a földben pihennek. H a é p p e n m é g i s szükség v a n r á , s e m m i a k a d á l y a , hogy a h a g y m á k a t júliusban kiemeljük, s ilyen esetben o k t ó b e r b e n k e l l e l ü l t e t n i . N e m szabad azonban s z á r a z helyen t a r t a n i , mert a h ó v i r á g igazi t e l e v é n y l a k ó n ö v é n y , a nagyobb k i s z á r a d á s m é g h a g y m á j á n a k is á r t . K ü l ö n b e n a h ó v i r á g n a k t ö b b s z é p k e r t i v á l t o z a t a is v a n , ezekkel is é l é n k í t ­ h e t j ü k szépségét. A h ó v i r á g a s z o b á b a n is nagyon h á l á s növény, cserépbe ültetve ablakközbe H ó v i r á g (Galanthus nivalis) a S v á b h e g y e n , Budapesten. Nadler Ferenc felvétele. h e l y e z h e t j ü k , m é g p e d i g az E u r ó p a k ö z é p ­ t á j a i n szedett h a g y m á k a t csak j a n u á r ­ ban, a d é l e b b i e k e t m á r k o r á b b a n , mert h ű v ö s helyen a s z o b á b a n is hamarosan k i v i r á g z a n a k . e z é r t a l a p v e t ő s z a k m u n k a is. A z adatok t ö k é l e t e s pontos­ A Földközi-tenger mellékén a hóvirág korábban virág­ s á g a és m e g b í z h a t ó s á g a csak emeli é r t é k é t . zik, a korfui h ó v i r á g h a g y m á k p é l d á u l m á r december­ A k ö n y v a F ö l d és a naprendszer i s m e r t e t é s é v e l ben v i r á g z a n a k . Viszont A l b á n i á b a n él a h ó v i r á g ősszel k e z d ő d i k , Tolmár Gyula, az egyetemi c s i l l a g á s z a t i v i r á g z ó v á l t o z a t a , ennek h a g y m á i is k a p h a t ó k a keres­ i n t é z e t t a n á r s e g é d é n e k t o l l á b ó l . O dolgozta fel az kedelemben. A m i h ó v i r á g u n k n a k minden r é s z é b e n é g i t e s t e k t á v o l s á g á n a k m e g h a t á r o z á s á t és a csillagászati nagyobb rokona a k e l e t i - h ó v i r á g (Galanthus Elwesii), hely- és i d ő m e g h a t á r o z á s t is. A k ö z b e n elhunyt Móra ez s z i n t é n alkalmas p á z s i t b a is, c s e r é p b e is. Károly, a s v á b h e g y i csillagvizsgáló adjunktusa, egy Rapaics R. fejezetben a csillagászati m ű s z e r e k s z e r k e z e t é t és a megfigyelés m ó d s z e r e i t ismerteti és ő í r t a csillaghalmazok­ ról is. Lassovszky Károly, a s v á b h e g y i csillagvizsgáló i g a z g a t ó j a , az állócsillagok és a k ö d f o l t o k t e r m é s z e t ­ t a n á t dolgozta fel és bemutatta a modern égi t e r m é s z e t t a n minden l e l e m é n y e s s é g é t . Detre László adjunktus a v á l t o z ó , k e t t ő s - c s i l l a g o k és a T e j ú t k u t a t á s á n a k e r e d m é n y e i t A természet világa. E l s ő k ö t e t : A csillagos ég. foglalja össze. A c s i l l a g á s z a t l e g é r d e k e s e b b feladatait, Szerkesztette Wodetzky József dr. S z á z é v e s f e n n á l l á s á n a k a v i l á g e g y e t e m s z e r k e z e t é n e k k é r d é s e i t , a t é r és i d ő , e m l é k é r e k i a d j a a k i r . magy. T e r m é s z e t t u d o m á n y i a k e l e t k e z é s és e l m ú l á s nagy és ö r ö k k é r d é s e i t pedig T á r s u l a t . Budapest, 1938. 481 oldal, 34 m ű m e l l é k l e t t e l , Wodetzky József ismerteti t á r g y i l a g o s b í r á l a t t a l . 300 á b r á v a l és egy t é r k é p p e l . A n é g y k ö t e t r e tervezett A szerzők p o m p á s a n o l d o t t á k meg feladatukat, s m ű t o v á b b i k ö t e t e i : A légkör. A föld és élet története. ha i l y e n lesz a sorozat t o v á b b i h á r o m k ö t e t e is, b á t r a n A föld és a tenger vizsgálatának tudományos eredményei. mondhatjuk, hogy i l y e n m u n k á r a v á g y o t t m á r r é g e n A félbőrbe k ö t ö t t n é g y k ö t e t e s sorozat á r a 80 p e n g ő . a m ű v e l t magyar k ö z ö n s é g . A sorozat első k ö t e t e , »A csillagos ég«, most k e r ü l t A k ö n y v kötése, nyomása, papirosának jósága k i a n y o m d á b ó l . Wodetzky József egyetemi t a n á r szerkesz­ k i f o g á s t a l a n u l j ó , s z é p , ízléses és e l á r u l j a , hogy m i n d tette ezt a l e g p o m p á s a b b magyar n é p s z e r ű c s i l l a g á s z a t i a T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t o t , m i n d az E g y e t e m i m ű v e t , melynek p á r j á t h i á b a k e r e s s ü k az i r o d a l o m ­ N y o m d á t a legszebbre és a legjobbra v a l ó t ö r e k v é s ban. E b b e n a k ö n y v b e n az o l v a s ó v i l á g o s és á t t e k i n t h e t ő ö s z t ö k é l t e . A k ö n y v m i n d e n k é p e n m e g é r d e m l i , hogy rendszerben k a p j a meg a c s i l l a g á s z a t m i n d e n e r e d m é n y é t . tízezres sorozatokban fogyjon, mert i l y e n igazán A z é r d e k l ő d é s t nemcsak felkeltő, hanem fokozó s z ö v e g e t k i v é t e l e s e n k e r ü l forgalomba ; m é l t ó a n a g y m u l t ú és k ö n n y e n é r t h e t ő rajzok, p o m p á s f é n y k é p e k és m ű v é s z i legnagyobb m a g y a r t á r s u l a t , a k i r . magy. T e r m é s z e t ­ m ű m e l l é k l e t e k sorozata egészíti k i . A k ö n y v b e n benne t u d o m á n y i T á r s u l a t , v a l a m i n t az E g y e t e m i N y o m d a v a n m i n d e n , a m i az a v a t a t l a n o l v a s ó t é r d e k l i , m á s r é s z t hírnevéhez. Éhik Gyula dr. közérthetően írt bevezető a csillagászat t u d o m á n y á b a ,

KÖNYVEKRŐL

ÁLLATKERTI HÍREK BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI A gyilkos-agáve. P o z s g á s n ö v é n y e i n k c s o p o r t j á b a n az a g á v é k igen j e l e n t ő s n ö v é n y e k . H ú s o s - és t ü s k é s l e v e l ű n ö v é n y g y ű j t e m é n y ü n k e t ú g y s z ó l v á n ezekkel, a m á r E u r ó p a d é l e b b i részein is szabadon t e n y é s z ő , á l t a l á n o s a n ismert és g y a k r a n t é v e s e n k a k t u s z o k n a k v é l t , a h ó v i r á g félék c s a l á d j á b a t a r t o z ó n ö v é n y e k k e l alapoztuk meg és k e z d t ü k t o v á b b f e j l e s z t e n i . A z a g á v é k á t a legszebb színes- és t a r k a l e v e l ű fajok és v á l t o z a t o k k é p v i s e ­ lik ; ilyenek p é l d á u l az ezüstöslevelű Agavé lophanta, a t a r k a A. americana var. foliis variegatis, az A. mezortilla, A. Victoriae Regináé, A. attenuata, A. filifera és m é g sok m á s ; ezek k ö z ö t t az egyik legfigyelemre­ m é l t ó b b a M e x i k ó b a n honos, az ü v e g h á z a k b a n elég r i t k a g y i l k o s - a g á v e (Agavé ferox), e b b ő l á l l a t k e r t i p á l m a h á z u n k b a n is csak egy p é l d á n y v a n . E z a n ö v é n y nagyon h a s o n l ó a n á l a j ó v a l elterjedtebb amerikaia g á v é h o z , levélzete ugyanolyan s z ü r k é s z ö l d , levelei azonban r ö v i d e b b e k , szélesek és erősen l e g ö r b ü l ö k , az egész n ö v é n y z ö m ö k e b b , vaskosabb. F a j i n e v é t — gyilkos = ferox — nagy és széles t ü s k é i t ő l kapta, c s ú c s t ü s k é j e n é g y - k i l e n c c e n t i m é t e r hosszú. A z ü v e g h á z b a n gon­ dozott n ö v é n y t é l e n alacsony, 6—8 C fokos h ő m é r s é k l e t e t k í v á n , n y á r o n pedig ü v e g h á z u n k legmelegebb s a r k á b a állítjuk ; szabad ég alatt is f e l t é t l e n ü l napos, lehetőleg délifekvésű, sziklás, k ő f a l m e n t i helyet v á l a s z t u n k szá-

I.anguszta az á l l a t k e r t i a k v á r i u m b a n . Az állatkerti V I I . fényképpályázaton vásárolt kép. Zaletnih János felvétele.

m á r a . E g é s z é v b e n , k ü l ö n ö s e n t é l e n , csak igen k e v é s vizet j u t t a t u n k neki, hogy t ö m ö r s é g e , leveleinek ruganyos, h ú s o s erőssége megmaradjon és m e g a k a d á l y o z z t i k eset­ leges r o t h a d á s á t . P á l m a h á z u n k b a n a g y i l k o s - a g á v e e m l í t e t t p é l d á n y á t m á r r é g ó t a n e v e l j ü k . N a g y o n lassan fejlődik, s b á r akkor, a m i k o r h o z z á n k k e r ü l t , sem volt v a l a m i kis p a l á n t a , a z ó t a é v e n k é n t alig egy-egy levelet hajtott és h u s z o n ö t é v alatt m á s f é l m é t e r széles és egy m é t e r magas n ö v é n n y é f e j l ő d ö t t . Most azonban olyan nagy, s ú l y o s és erős, és k a m p ó s t ü s k é i m i a t t a n n y i r a h o z z á f é r h e t e t l e n , hogy igen bajos feladat helyéről el­ m o z d í t a n i . Uj leveleinek fejlődésével hosszú i d ő k ö z ö k b e n alsó levelei m e g s á r g u l n a k , a n ö v é n y i d ő v e l kissé fel­ kopaszodik, és m i v e l nem s a j á t s á g a t ö r z s e t fejleszteni, á t ü l t e t é s e a l k a l m á v a l az ú j e d é n y b e n minden esetben kissé m é l y e b b r e ü l t e t j ü k s ezzel m e g f i a t a l í t j u k ; új g y ö k e r e i n e k segítségével egyre hatalmasabb felső leve­ leket n ö v e s z t . A l e g t ö b b a g á v e é v e n t e h á r o m - n y o l c sarjat nevel, í g y gondoskodik rendszeresen u t ó d o k r ó l . A g y i l k o s - a g á v e azonban az ü v e g h á z b a n nemcsak t ú l ­ s á g o s a n lassan n ö v e k e d i k , hanem sarjakat is csak r i t k á n hajt, v i r á g z á s á t sem lehet k i v á r n i , t e h á t magot sem érlel. E z az oka, hogy a g y i l k o s - a g á v é b ó l o l y a n k e v é s p é l d á n y v a n az ü v e g h á z a k b a n . Király

A z á l l a t k e r t i gyilkos-agáve (Agavé ferox). Halier László dr. felvétele.

A languszta g y a k r a n szerepel előkelő v e n d é g l ő k é t l a p ­ j á n . H ú s a hófehér, ízletes és szemre is k í v á n a t o s . M á r a tengeri k i k ö t ő v á r o s o k b a n sem olcsó, a szárazföld bel­ sejébe szállítva m é g sokkal d r á g á b b , a z é r t i n k á b b csak a t e h e t ő s emberek étele. A languszta az A d r i á b a n , k ü l ö n ö s e n keleti, sziklás p a r t v i d é k é n elég g y a k o r i ; a Trieszti-öbölben sokkal kevesebbet fognak belőle. A z ott piacra k e r ü l ő l a n g u s z t á k a t a Q u a r n e r o - b ó l és a

d a l m á t p a r t o k r ó l h o z z á k . H ű v ö s i d ő b e n s z á r a z faforgács vagy szalma közé csomagolva e g y - k é t napig él, e z é r t a hosszabb ideig t a r t ó v a s ú t i s z á l l í t á s t sem igen sínyli meg. A languszta (Palinurus vulgáris Latr.) p á n c é l j a a h á t á n sötét vörösbarna. F a r k a világosabb, k á b á i n hosszú s á r g á s csíkok vannak. K i v é t e l e s e n a f é l m é t e r n y i hosszú­ s á g o t is eléri. Ollója nincs, helyette az első p á r j á r ó l á b á n fogorvosi fogóhoz h a s o n l ó , m o z g a t h a t ó k a r m a van. F z a k a r o m r e n d k í v ü l erős, a k a g y l ó k a t , c s i g á k a t k ö n n y ű ­ szerrel t ö r i fel vele. A z a k v á r i u m u n k b a n gondozott pél­ d á n y o k minden m o z g a t h a t ó t á r g y a t ö s s z e m o r z s o l n a k , p é l d á u l az é g e t e t t a g y a g b ó l , h o r z s a k ő b ő l , vagy k e m é n y ­ g u m i b ó l k é s z ü l t l e v e g ő p o r l a s z t ó k a t f e l d a r a b o l j á k , sőt m e d e n c é j ü k b e n a c e m e n t b ő l k é s z ü l t s z i k l á k kiszögelléseit is l e t ö r d e l i k . F o g s á g b a n , ha megfelelően kezeljük, a languszta elég sokáig él. A k v á r i u m u n k b a n a legnagyobb p é l d á n y t öt é v ó t a gondozzuk. A kisebbek egy, illetve k é t é v ó t a vannak n á l u n k . L e g r é g e b b i p é l d á n y u n k é v e n k é n t rend­ szeresen vedlik. A vedlés a f o g s á g b a n t a r t o t t l a n g u s z t á k g o n d o z á s á n a k l e g b á j o s a b b i d ő s z a k a . A languszta ugyanis élete végéig n ö v e k s z i k . K e m é n y p á n c é l b u r k a , — amely t e r m é s z e t e s e n nem n ö v e k s z i k — s z á m á r a s z ű k lesz, e z é r t az egészet leveti. k á b á i t , csápjait, h o s s z ú n y é l e n ülő s z e m é t , bonyolult r á g ó - és légzőszerveit régi »bőréből« k i h ú z z a . Vedlés u t á n új p á n c é l j a m é g lágy, de r ö v i d idő m u l t á n m e g k e m é n y e d i k . A tengerben a languszta k a g y l ó k k a l , c s i g á k k a l , férgekkel, kisebb r á k o k k a l t á p l á l k o z i k . E l e v e n halat rit­ k á n fog, de a d ö g ö t szívesen fogyasztja. A z a k v á r i u m u n k ­ ban élö hat l a n g u s z t á t h a l h ú s s a l t á p l á l j u k . Szombath A nagyfejü-géb (Gobnis exanthematicus Pali.) az á l l a t ­ kerti a k v á r i u m l e g é r d e k e s e b b halai k ö z é tartozik. A ten­ gervízi o s z t á l y n é g y e s - s z á m ú medencéjében tartunk belőlük n é h á n y a t az é k í r á s o s - s ü g é r e k (Serranus scriba C. V.), a s z a r v a s - p i l l a n g ó h a l a k ( Blennius sangvinolentus

Pali.), a g y ű r ű s - s z p á r ó k (Sargus annularis L.) és a n a r a n c s s á r g a tengericsillagok ( Astropecten aurantiacus L.) tárSaságában. A n a g y f e j ű - g é b n e k , m i k é n t neve is sejteti, a r á n y ­ talanul nagy feje van. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n teste é k a l a k ű . H o s s z a k ö r ü l b e l ü l 15—20 c e n t i m é t e r . N a g y o n szeret a medence h á t t e r é b e n a bazaltoszlopok lapos t e t e j é r e hasalni és m o z d u l a t l a n u l leskelődni. N é h a m i n d e n oszlop t e t e j é n l a p u l egy-egy g é b . I l y e n k o r csak d ü l l e d t , e g y m á s h o z közel álló nagy s z e m ü k e t f o r g a t j á k , mindenhol p r é d á t keresve. - Á l t a l á b a n keveset mozognak. Ú s z á s u k k í g y ó s z e r ű és m e g l e h e t ő s e n gyors, k ü l ö n ö s e n amikor m e n e k ü l é s r e k e r ü l a sor. E z e g y é b k é n t r i t k á n fordul elő, mert az a p r ó s z ü r k e p i k k e l y e k k e l fedett m o z d u l a t l a n g é b e t m é g ellensége is alig veszi észre. A n a g y f e j ű - g é b m e g l e p ő s a j á t s á g a i k ö z é tartozik, hogy a meredek s z i k l á k o n , s ő t a medence függőleges, sima ü v e g l a p j á n is k é p e s s z i l á r d a n megtapadni. A h a s ú s z ó k összenövése r é v é n ugyanis s a j á t s á g o s tapadókorong keletkezik. E n n e k a korongnak az a l j á n f é l g ö m b ö l y ű m é l y e d é s van, amely t a p a d á s a l k a l m á v a l ú g y simul a szilárd talajhoz, hogy a levegő m i n d kiszorul belőle. A z így k e l e t k e z ő légüres t é r szívó h a t á s a , vagyis helye­ sebben, a víz e g y o l d a l ú n y o m á s a olyan erős, hogy m é g a hevesebb h u l l á m v e r é s sem tudja a g é b e t a szikláról lefejteni. A F ö l d k ö z i - t e n g e r b e n szabadon élő n a g y f e j ű g é b is a sziklás tengerpartot kedveli. Eleimét, a kisebb r á k o k a t , c s i g á k a t és n ö v é n y e k e t , csapatokba v e r ő d v e keresi. K e d v e n c t á p l á l é k a azonban a h a l i k r a . I v á s idején a sziklás partokat elhagyja és a tengerifűvel b e n ő t t vizet keresi fel, ahol a M m n y o m b a n megkezdi a fészek­ r a k á s t . F é s z k é t , amelyen n é h a t ö b b k i j á r ó is v a n , a n ö v é n y z e t g y ö k e r e i vagy á g a i k ö z é é p í t i . A n ő s t é n y a p e t é k e t a fészekben rakja le, a h í m pedig m e g t e r m é k e ­ n y í t i és gondosan őrzi. A k i k e l t i v a d é k o t is a h í m tartja szemmel addig, a m í g k e l l ő k é p e n meg nem erősödik. A g é b n e k 150-nél t ö b b f a j á t i s m e r j ü k , ezek k ö z ü l egyesek f o l y ó v í z b e n élnek. A g é b e k k ö z ü l a k ú s z ó g é b (Periophthalmus Koelreuteri Pali.) é l e t m ó d j a keltette a szakemberek k ö r é b e n a legnagyobb m e g l e p e t é s t . E z a h a l ugyanis s z á r a z f ö l d ö n is t u d mozogni, lélekzeni és t á p l á l é k o t szerezni. A k ú s z ó g é b A f r i k a n y u g a t i partjain, a folyók félig sósvizű t o r k o l a t a i b a n él. Á t a l a k u l t mell­ úszóival az iszapos, l á g y p a r t o n ü g y e s e n és gyorsan kúszik. T á r s a i v a l naphosszait a m a n g r o v e - g y ö k e r e k k ö z ö t t k e r g e t ő z i k és k ö z b e n a p r ó r o v a r o k r a v a d á s z i k . A l e v e g ő t k ö z v e t l e n ü l leheli be. Hossza k ö r ü l b e l ü l 15 c e n t i m é t e r . A m i k o r v a l a m i t ő l megriad, gyors u g r á s o k k a l m e n e k ü l vissza a vízbe. A z édesvízi g é b e k e t á l l a t k e r t ü n k b e n egy csinos, t a r k a kis díszhal, a s á r g a g y ű r ű s - g é b (Brachygobius xanthozona Beek.) képviseli. E z az ö t - h a t c e n t i m é t e r e s h a l a terr á r i u m b a n egy kisebb a k v á r i u m b a n l á t h a t ó . T e s t é t v á l t a k o z v a h á r o m vagy n é g y fekete és s á r g a g y ű r ű díszíti. A s á r g a g y ű r ű s - g é b h a z á j a a Maláji-félsziget. A g é b h a l a k á l t a l á b a n a k i s i g é n y ű halak k ö z é tartoz­ nak. J ó l gondozott m e d e n c é b e n , ha kellően á p o l j u k , sokáig eltarthatok. Stokovszky

Nagyfejű-tengerigéb az á l l a t k e r t i a k v á r i u m b a n . Szombath László felvétele.

Kecskegida és k u t y a k ö l y ö k b a r á t s á g a . A z Á l l a t k e r t egyik k a m e r u n i - t ö r p e k e c s k é j é n e k 1938 december 20-án egészséges k e c s k e g i d á j a s z ü l e t e t t . A k k o r i b a n nagyon hideg idő volt, e z é r t a nilgau-antilopok i s t á l l ó j á b a t e t t ü k ő k e t . A z ó t a a kis gida az á p o l ó k kedvence lett. Még j a v á b a n szopott, amikor m á r m a g á r a v o n t a a figyelmet ö n á l l ó s á g á v a l és kedves szelídségével. M i n d e n k i első

k ö l y k ö t b í z t u n k gondjaira. Ivz a k ö l y ö k reggeli s é t a k ö z b e n s z e m b e t a l á l k o z o t t az ápolója u t á n b a k t a t ó gidával. A k é t koromfekete kis á l l a t egy pillanatig m e g h ö k k e n v e szemlélte e g y m á s t , ilyen fekete s z ö r n y e t e g e t m é g egyik sem l á t o t t . A z u t á n a k u t y a k ö l y ö k b e n felébredt a v a d á s z v i r t u s és csaholva rontott a meglepett gidára, ennek meg félelmé­ ben ú g y felmeredt h á t á n a szőre, m i n t h a s ö r é n y e volna. A kecske a r á r o n t ó fekete veszedelem l á t t á r a kétségbe­ esetten szaladt ápolójához, egyenesen ölébe és ott keresett menedéket. Erre következett a csete-paté legmulatságo­ sabb része. A gida ápolója ölében és b i z t a t á s á r a ú g y n e k i b á t o r o d o t t , hogy k é t l á b r a állva, előreszegett fejjel, m u l a t s á g o s b a k u g r á s o k k a l i n d u l t t á m a d á s r a . E t t ő l meg a k u t y a k ö l y ö k r é m ü l t meg annyira, hogy szűkölve rohant s é t á i t a t ó j á h o z . A kecskegida pedig a megfuta­ m í t o t t ellenség előtt, b ü s z k é n mekegve, tipegett fel és alá. í g y folyt a tréfás p á r b a j a n é z ő k s z ó r a k o z á s á r a mindaddig, a m í g m i n d a k e t t ő f á r a d t a n abba nem hagyta. A z ó t a a k é t fiatal állat a legjobb b a r á t s á g b a n van. N a p o n t a t a l á l k o z n a k és ú g y összeszoktak, hogy most m á r szívesen e l j á t s z a d o z n a k e g y m á s s a l félóráig is. K a m e r u n i - k e c s k e g i d á n k most k é t h ó n a p o s és csak 36 c e n t i m é t e r magas. A fejlett állat sem igen n ő nagyobbra 46—50 c e n t i m é t e r n é l , e z é r t a legkisebb kecskefajta. H a z á j a A f r i k a , de n á l u n k az Á l l a t k e r t b e n is j ó l v a n , s ő t szaporodik is ; n e m s o k á r a m é g k é t gida születésére s z á m í t h a t u n k . Halier dr.

A kamenmi-kecskegida gondozója kezéből eszik zabot. Halier László dr. felvétele.

l á t á s r a megszereti, mert fekete kis alakja, b o h ó k á s bak­ u g r á s a i és tréfás öklelőzései nagyon m u l a t s á g o s a k . Ápolója oda nem a d n á s e m m i é r t , annyira szereti. N a p o n t a t ö b b s z ö r ölbeveszi, kézből eteti és el is é r t e vele, hogy olyan szelíd lett, m i n t egy k u t y a . A m i k o r az ápoló reggel bejön az istállóba, v é k o n y hangon mekegve üdvözli. H a kiereszti, u t á n a szalad és á l l a n d ó a n s a r k á b a n v a n . Ilyenkor a z t á n a t e n y e r é b e vesz egy m a r é k zabot, a kis fekete jószág pedig k é t l á b r a állva, m o h ó n eszi k i belőle. O l y a n nagy k ö z ö t t ü k a b a r á t s á g , hogy h a lehajol hozzá, a kecske a h á t á r a ugrik és n y a k á t , fülét nyalogatja. De nemcsak j ó t e v ő j é t és j á t s z ó t á r s á t l á t j a á p o l ó j á b a n , hanem hatalmas p á r t f o g ó j á t is. E z egy nagyon m u l a t s á g o s esetben d e r ü l t k i . E g y m á s i k á p o l ó n a k egy fekete spániel -

A z Állatkert ajándékozói. 1938 december, 1939 j a n u á r és f e b r u á r h a v á b a n a k ö v e t k e z ő a j á n d é k o k é r k e z t e k az á l l a t k e r t b e : Karatnai Benkő Juditkától ö t fehér-kacagógerle ; Székely Józseftől n é g y k a n á r i és négy h á z i g a l a m b ; özv. Vargha A ládámétól hat k a c a g ó g e r l e ; Király Zoltántól k é t b ö j t i r é c e és egy szárcsa ; Dér Antaltól egy házigalamb ; Bérczy Jenőtől egy t a r a j o s g ő t e ; Sirchich Bélától h á r o m p á v a ; dr. gróf Károlyi Istvántól egy szirti­ sas ; Szűcs Istvántól kilenc különféle é n e k l ő m a d á r ; Hufnagel Józseftől egy szajkó ; Barta Gasztontól egy d a n k a s i r á l y ; Ötvös Imrétől egy kisvöcsök ; Zsóry Lászlótól egy toronyfecske ; dr. Nagy Gyulától egy n e m e s k ó c s a g ; a szentesi vármegyei közkórháztól két fehérgólya ; Ács Istvántól egy vörösvércse ; Jahn Rezsőtől egy b é k á s z ó s a s ; Őry Sándortól egy s z ü r k e g é m ; dr. Bereczk Pétertől egy n a g y p ó l i n g ; dr. Homoki Nagy Istvántól egy g a t y á s ö l y v ; Mariay Barnabástól egy fogoly ; Gruber Margittól és Herényi Máriától egy-egy m o c s á r i t e k n ő s ; dr. Beznák Aladártól egy k é k - h u l l á m o s p a p a g á j ; Király Zoltántól egy b a r n a k á n y a ; a Dunai ker. kapitányságtól, Budapest, egy tengelic ; Keresztesi Ilonától k é t gerle, h á r o m kacagógerle, h á r o m fehérkacagógerle és egy p a r ó k á s - g a l a m b ; Stern Gyulától k é t szarka, egy csóka, egy fürj és egy szajkó és Csacsányi Katótól egy narancsfa. A z 1938 december, 1939 j a n u á r és f e b r u á r h ó n a p o k ­ ban b e é r k e z e t t a j á n d é k o k a t e z ú t o n is h á l á s a n köszöni az Állat- és Növénykert

igazgatósága.

Kéziratokat nem őrzünk meg és n e m a d u n k v i s s z a . A k é t j ó b a r á t . Halier László dr. felvétele.

APRÓ

HIRDETÉSEK

Az apróhirdetés minden szava 20 f.; előfizetőknek 10 f. A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő ; előfizetőknek 1 pengő.

Előfizetési vagy hirdetési dij Állatkert Budapest, XIV., küldendő. Természettudományi Közlöny. Szerkeszti: Mágócsy-Dietz Sándor é s Zimmermann Gusztáv közreműködésével Gombocz Endre és Szabó-Patay József. Szerkesztőség é s kiadóhivatal : Budapest, VIII., Eszterházy-u. 16.

Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII., I s t v á n - ú t 2. Hivatalos órák hétfőn é s csütörtökön d. u. 3—5 óra k ö z ö t t . Telefon : 142-474.

Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII. ker., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142-474. Hivatalos órák hétfőn és csütörtökön d. u. 3—5 óra között.

Magyarfajta Kutyákat Tenyésztők Egyesülete Budapest, VII. ker., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142-474. Hivatalos órák mindennap d. u. 3—5 ó r a k ö z ö t t .

Magyar Dobermannosok titkári hivatala VIII., Baross-utca 77. Telefon : 141-378

Budapest,

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

HIRSCHLER MIKSA Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szö­ vetsége Budapest, VII., I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142—474.

Budapest, VI., Szondy-utca 54.

A szerkesztésért és kiadásért felelős : Nadler Herbert.

Legolcsóbb

bevásárlási

VASUZLETE

forrás:

Mindennemű kertészeti és gazdasági eszközök.

„A

Háztartási cikkek.

Hirdessünk Természet"-ben

Épülei- és búrorvasalások. Telefon: 117-528

Üveg- és porcellánáru.

SZILÁDY ZOLTÁN: Zoológia. Bevezetés a t u d o m á n y o s á l l a t t a n b a . Debrecenben tartott egyetemi e l ő a d á s a i n a k s z ö v e g e megjelenik a s z e r z ő k i a d á s á b a n . Első r é s z e : Gerinctelenek, 260 o l d a l o n m á r k a p h a t ó é s a n e m s o k á r a k ö v e t k e z ő két kötettel e g y ü t t e l ő f i z e t ő k n e k 16 P a z á r a . A m u n k a m e g j e l e n é s e é r d e k é b e n a s z e r z ő lapunk e l ő f i z e t ő i n e k k e d v e z m é n y e s á r o n a j á n l j a a k ö v e t k e z ő m u n k á i t : Bulgária díszes v á s z o n kötés ben, plaquettel U g y a n e z fűzött p é l d á n y A mi Erdélyünk Környékünk állatvilága ( c s e r k é s z k ö n y v a k ö z ö n s é g e s e b b á l l a t o k m e g i s m e r é s é r e ) . . . Vissza az anyaföldhöz A középeurópai béke útja Postaköltség

beleértve.

Cím :

Pomáz.

Postacsekk

száma:

8"— P 6'— P 1' — P T —P —"50 P —'50 P 19.817.

sa H

LOVAGLÓ- ÉS HAJTÓISKOLA

az ÁLLATKERTBEN! LOVAGLÁS

egyénenként és osztályban, alapgyakorlatok, iskolalovaglás futó­ szárral, kengyellel és kengyel nélkül, haladók tereplovaglása stb.

HAJTÁS:

gyermekek hajtása egyes-, kettes-, négyes- és ötösfogatokkal. A z állatkerti belépődíjon vagy évi bérletjegy árán felül : 1. 40 percig tartó lovaglásért, egy, vagy kétlovas kocsi hajtásáért kezdőknek és haladóknak 2 pengő 50 fillér;

IT1 b.4

2. 20 jegyet tartalmazó jegy füzet ára 40 pengő ; 3. Tereplovaglás esetenként és személyenként 5 pengő. SZAKSZERŰ TANÍTÁS kezdők és haladók számára csütörtök kivételével naponta reggel 7-től 10-ig és délután 4-től 7-ig.

E L S Ő R E N D Ű

B E T A N Í T O T T

L O V A K !

E3E3E3E38BS3HHBBS3HBE3BHBHE3SaS5^

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ES NÖVÉNYKERT

ypáimaházában

délszaki növények gazdag gyűjteménye,

jjaz akváriumiban

tengeri- és édesvízi állatok,

jja k í g y ó h á z b a n

óriás- és mérgeskígyók, gyíkok, békák, teknősök és díszhalak láthatók,

jjaz e g é s z kertben

szabad fényképezés.

BELÉPŐDÍJ: Felnőtteknek 20 fillér, 10 éven aluli gyermekeknek 10 fillér. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Budapest székesfőváros házinyomdája 1939 — 2 1 4 7 — Felelős n y o m d a v e z e t ő : Kurfürst István vezérigazgató

I V ó K. Ű R

A

H:H::::::;Hr::::r::'::r:i:ir""^ ::::r::::::::::::::::i::

a Rudas Gyógyfürdő parkfában feltörő

Hungária, Attila és Juveníus gyógyforrások vizével

A Hungária és Attila kénesforrás gyomor*, bélmegbeíegedések, epe*, máj- és vesebánlalmak gyógy* kezelésére kiválóan alkalmas.

A Juveníus rádiumforrás íesíi és szellemi kimerülés, korai elöregedés, magas vérnyomás és véredényelmeszesedés kezelésénél igen jó eredménnyel használható. Részletes felvilágosítási nyují: Budapest Székesfőváros Gyógyfürdőinek és Gyógyforrásainak igazgatósága Budapest, XI. kerület, Kelenhegyi»úl 4. szám.

A Budapest S z é k e s f ő v á r o s i

Állat- és Növénykertben állandóan

sok a látványosság

é s szórakozás!

Az állatok enyhébb időben a szabad kifutókban/ télen pedig az állatházakban láthatók. A kert területén: akvárium (tengeri és édesvízi állatokkal), kígyóház, pálmaház é s terrarium, lovaglópálya, kocsizás. Két vendéglő, tejcsarnok. A nyári hónapokban szabad nézőiéren elsőrendű hangversenyek, teljes opera- és operettelőadások. Télen jégpálya, melegedő, csatoló, falatozó. A z e g é s z kertben szabad f é n y k é p e z é s . Belépődíj: felnőtteknek 70 fillér, vasárnap 10 éven aluli gyermekeknek

50 fillér. 30 fillér.

Minden hónap első vasárnapján felnőtteknek 10 éven aluli gyermekeknek

40 fülér, 20 fillér.

T E R M É S Z E T

a Székesfővárosi Állat- és Növénykert természettudományos

képes

f o l y ó i r a t a

legjobb tanácsadója, oktatója és szórakoztatója a természet minden barátjának és kutatójának. Megjelenik minden h ó 15.-én. Előfizetési ára egész évre 6 pengő. Egyes

szám

ára

60

fillér.

M u t a t v á n y s z á m o t k í v á n a t r a b á r k i n e k ingyen k ü l d „A Természet" kiadóhivatala Budapest, XIV., Állat- és Növénykert.