I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Csobaji Általános Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzat

AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

I.

1. Általános rendelkezések: A Csobaji Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvényben foglaltak garantálása érdekében az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének kikérése alapján az általános iskola nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: hogy meghatározza a Csobaji Általános Iskola, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok: -

1993. LXXIX.tv. a közoktatásról és folyamatos módosításai 1995.LXXXV.tv. a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos átmeneti szabályokról 1995.CXXI. tv. a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.tv. módosításáról 1996.LXII.tv. a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.tv. módosításáról 1999. LXVIII.tv. a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.tv. módosításáról 130/1995./X.26./ Korm.r. a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, módosításai 28/2000. /IX.21./OM.r. a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 11/1994. VI.8. MKM.r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről 8/2000.V.24. OM.r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.V.8. MKM.r.módosításáról 137/1996.VIII.28. Korm.r. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról Az 1992.évi XXXIII.tv. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és folyamatos módosításai 1990.évi XXII.tv. A munka törvénykönyve 277/1997.XII.22. Korm.r. A pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről A Műv. és Közokt.Minisztérium tájékoztatója a funkcionális taneszköz-jegyzékről, ajánlás taneszköz-fejlesztéshez A Magyar Köztársaság költségvetési törvényei és folyamatos módosításai 5/1998.II.18. MKM.r. a tankönyvvé nyilvánítás „a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről”. a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (a továbbiakban: Nkt.) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. a köznevelési tv. végrehajtásáról (a továbbiakban: vhr.) 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 326/2013 (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

1



A fent megnevezett jogszabályok a folyamatos módosítások figyelembevételével érvényesek. 3. Az intézmény jellemzői Az intézmény neve: Csobaji Általános Iskola

OM azonosító: 029207

Az intézmény típusa: Általános iskola Az intézmény székhelye: 3927 Csobaj, Hunyadi u. 29. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az intézmény fenntartó és működtető szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (későbbiekben KLIK) 1051 Budapest Nádor utca 32. Az intézmény feladata: -

A tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó rendszeres alapfokú nevelés és oktatás biztosítása nappali tagozatos oktatás keretében (szakmai alapdokumentum 6.1.1.1.) alsó tagozat, felső tagozat (szakmai alapdokumentum 6.1.1.2.)

-

Többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók (integrált) iskolai oktatása, nevelése (szakmai alapdokumentum 6.1.1.3.)

-

Különleges pedagógiai célok megvalósítása: képesség-kibontakoztató, integrációs felkésztés halmozottan hátrányos (hátrányos helyzetű) gyermekek részére (szakmai alapdokumentum 6.1.1.4.)

-

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése oktatásanevelése képzése.

-

Tehetséggondozás, felzárkóztatás.

-

A tanulók részére napközi, illetve tanulószobai ellátás biztosítása.

-

Szervezett intézményi étkeztetés.

2



Az intézmény alapdokumentumai: -

alapító okirat kelte és száma: 2013.01.01.

-

pedagógiai program, amely az intézmény tartalmi működését határozza meg,

-

az intézmény egy tanévre szóló munkaterve, amely a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és a munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogadja el.

3



II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 1. A szervezeti egységek A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően kimagasló színvonalon. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével kerülnek kialakításra a szervezeti egységek. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: alsótagozat: 1-4. évfolyam felsőtagozat: 5-8. évfolyam napközi otthon: 1-4 évfolyam tanulószoba: 5-8. évfolyam 2. Az intézmény vezetése Igazgató: Az iskola élén a magasabb beosztású igazgató áll, akinek kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület vezetése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése -

a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a közoktatási intézmény képviselete az együttműködés biztosítása a szülők képviselőjével és a diákönkormányzattal nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó méltó szervezése a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló és gyermekbaleset megelőzésének irányítása

Az intézmény vezetője (igazgatója) egy személyben felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,

4



Igazgatóhelyettes: Az igazgató feladatait közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes közreműködésével látja el, aki a munkáját munkaköri leírásának megfelelően végzi. Az igazgatóhelyettes megbízását a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Tantestület: Az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület a tanév során az alábbi rendes értekezleteket tartja: - alakuló értekezlet - nevelési értekezlet (őszi, tavaszi) - osztályozó értekezletek - tanévnyitó értekezlet - első félévet lezáró értekezlet - tanévzáró értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze – szükség szerint – az intézmény vezetője, vagy ha a nevelőtestület 1/3-a kéri. Ha a szülői munkaközösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az értekezlet helyét, idejét, a jelenlévők nevét, valamint a tárgyalt témákat. Az értekezlet jegyzőkönyvét az intézmény igazgatója, a jegyzőkönyv vezetője, valamint még egy nevelőtestületi tag hitelesíti. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend és az éves munkaterv elfogadása, - az intézmény munkáját átfogó elemzések értékelések, beszámolók elfogadása, - a továbbképzési program elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátás, - tanulók fegyelmi ügyei, A nevelőtestület gyakorolja az alábbi hatáskört: - a nevelőtestületi értekezlet véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestületi értekezlet határozatképes a tagjainak több mint fele jelen van.

5



III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 1.

A tanév helyi rendje 1.1. A tanév rendje és annak közzététele

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (osztályozó, javító) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 1.2. Az intézmény nyitvatartási rendje Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi időben: reggel 6³º- órától a szervezett foglalkozások befejezéséig de legkésőbb 17ºº- óráig tart. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon (hétfőtől-péntekig) 7ºº-órától 15ºº- óráig tartja nyitva irodáját. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva heti egy alkalommal 8ºº órától 12ºº- óráig. Az iskola vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). 2.

A tanítási, foglalkozási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. A tanítási órák időtartama 45 perc, az első tanítási óra reggel 7³º órakor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartama: 10 perc, illetve 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. A 15 perces óraközi szünet a tanulócsoportok számára a tízórait jelenti. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az óraközi szünet tartama nem rövidíthető! A tanuló a tanulói idő alatt csak nevelői engedéllyel hagyhatja el az iskolát.

6

Csobaji Általános Iskola 3.


Az intézmény felügyeleti rendszabályai

Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanítási órát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben valamint közvetlenül a tanítási idő előtt vagy után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógus látja el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. 4. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezető-helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni, az alábbiak alapján: igazgató: hétfő, szerda: 7ºº-órától 15³º- óráig. péntek: 7ºº -órától 13ºº-óráig. igazgatóhelyettes: kedd, csütörtök: 7ºº- órától 15³º-óráig. péntek: : 7ºº -órától 15³º-óráig. 5. A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái, rendje Az intézmény az iskolai tanulók részére biztosítja a menza, napközi illetve tanulószoba igénybevételét, továbbá a mindennapi testedzést és a sportkör működtetését. Az iskola biztosítja a gyermekeknek az intézményen kívüli szerepléseken, versenyeken való részvételt. Egyéb szakkör, érdeklődési kör, művészeti csoport indításáról a szülői munkaközösség véleményének kikérésével minden tanév elején az iskolai nevelőtestület dönt (felmérés előzetesen májusban – a hittan, erkölcstanra való jelentkezést is ekkor végezzük). 6. Az iskolai felvétel rendje Az általános iskolai felvétel – tankötelezettség:  A gyermek tanköteles attól a naptári évtől, amelyben augusztus 31-éig 6. életévét betölti.  A gyermek iskolaérettségéről az óvodavezető dönt.  Problémás esetekben, ha az egyik fél nem ért egyet a döntéssel, a nevelési tanácsadóhoz, majd -indokolt esetben- a szakértői bizottsághoz kell fordulni.  A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.  A tanulói jogviszony beiratkozás alapján létesül, a fenntartóval egyeztetett időpontban.  Napközis és tanulószobai felvételt a szülő év elején írásban igényelhet. 7



7. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a intézményegység-vezető a felelős. Az éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben illetve tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozóval az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - a felelős dolgozó feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozó díjazásának módját és mértékét. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylőlapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskolai ügyintézőnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskola vezetője kezdeményezi a fenntartónál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskola tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola vezetője által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek (ahol van) véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 8. Együttműködés a diákönkormányzattal A tanulók érdekeinek képviseletét a Diákönkormányzat látja el. Tevékenysége tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, munkáját az iskola igazgató által felkért pedagógus segíti.

8



A DÖK - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A DÖK egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésben:  jogszabályban meghatározott ügyekben az SZMSZ, a pedagógiai program és a házirend elfogadásakor valamint módosításakor, A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az évi rendes Diákgyűlésen az intézményvezető és a DÖK képviselője beszámol:  az adott területen végzett tevékenységéről,  a tanulói jogok érvényesüléséről,  a házirend végrehajtásának tapasztalatairól. 9. Az iskolai szakmai munkaközösségek Iskolánk alsó tagozatban tanító pedagógusai alakíthatnak szakmai munkaközösséget, melynek élén a munkaközösség vezető áll, aki éves munkaterv alapján irányítja és ellenőrzi a szakmai munkát. A munkaközösség éves munkatervet az intézmény éves munkatervéhez kell csatolni.

9



IV. AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE Az iskolában a vezetéssel kapcsolatos feladatokat a intézményvezetők látják el. 1. Az igazgató (II. fejezet 2. pontjában részletezve) 2. A hatáskörök átruházása Az iskola igazgatója -egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett- a következő hatásköröket ruházza át: a./ a képviseleti jogosultság köréből: - Az intézmény szakmai képviseletét az iskola igazgatóhelyettesére, d./ irányítási jogköréből: - a munka- és tűzvédelmi feladatok ellátását az iskola igazgatóhelyettesére - a munka- és tűzvédelmi felelősök tevékenységének irányítását az iskola igazgatóhelyettesére, - tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ellátását az iskola igazgatóhelyettesére. 3. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Az iskola nevében aláírásra az iskola igazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali vagy sürgős intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általános helyettesítést ellátó személy írja alá. Saját területén aláírási joga van az ügyintézőnek is: postai küldemények, szállítmányok átvételekor. Pecsétet bizonyos eseteken az ügyintéző és az osztályfőnökök is használhatnak (vásárlások, ügyintézések, illetve bizonyítványok, naplók, anyakönyvek ellenőrzők hitelesítése esetén). Az igazgató által aláírt leveleket az iskola fejlécével, aláírása mellett az iskola körbélyegzőjét kell használni. Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni. Használaton kívül a pecséteket el kell zárni. 4. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezetőt távolléte esetén teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása, távollétük esetén az igazgató helyettesítése az alsós munkaközösség vezetőjének feladata. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást az általános iskola igazgatóhelyettesének. Tartós távollétnek minősül a legalább 10 napos távollét.

10



V . AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A pedagógusok munkarendje A „nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus, munkaideje a kötelező órákból valamint a nevelő- illetve nevelő- és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozásával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.” (munkaidő napi 8, heti 40 óra) Törvényi előírás: 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet alapján A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg. Az iskolában dolgozó pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 illetve 10 perccel annak helyén kötelesek lenni, megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7°°- óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. Egyéb esetben a pedagógusok az igazgatótól kérhetnek engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra foglalkozás elhagyására. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit, foglalkozási tervet az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Iskolánkban a folyosókon és az udvaron a tanítás megkezdése előtt, valamint az óraközi szünetekben ügyeleti rendszer működik. Az ügyeletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

11



VI. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1. A belső szakmai ellenőrzés rendje az iskolákban A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső szakmai ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az intézmény vezetője a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató, - az igazgatóhelyettes, - a munkaközösségvezető. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása; - írásos dokumentumok vizsgálata; - tanulói munkák vizsgálata; - beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végzők az érintett pedagógussal, szükség esetén a munkaközösség tagjaival megbeszélik. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni kell.

12



VII. A PEDAGÓGUSOK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TEENDŐKRE VALÓ KIJELŐLÉSÉNEK, MEGBÍZÁSÁNAK ELVEI A pedagógusok munkaköri kötelességeit, a munkavégzés szabályait a köznevelési törvény és a 20/2012. EMMI rendelet szabályozza. A nevelő-oktató munkával összefüggő teendők ellátásra bármely pedagógus megbízható, önkéntes jelentkezés és megállapodás vagy kijelölés alapján. A megbízást az intézményvezető adja és vonja vissza. A megbízás, kijelölés általános elvei: - megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen, - szervezőkészség, rátermettség, - az önkéntesség elve és a feladat ellátási kötelezettség összeegyeztetése, - az arányos terhelés figyelembevétele, Főbb megbízatások: - osztályfőnöki, - szakkörvezetői, sportkörvezetői, - pályaválasztási felelős, - munka- és tűzvédelmi felelősi, - közlekedési szakreferens, - tankönyvfelelősi, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - mérési koordinátor.

13



VIII. AZ INTÉZMÉNY ÉS A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 1. A szülői szervezetekkel és a Szülői Munkaközösséggel való kapcsolattartás A szülők az intézménnyel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat a szülői munkaközösségi vezető által juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel és a nevelőtestülettel. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. A szülői munkaközösségek vezetőit meg kell hívni a tanévnyitó és a tanévzáró értekezletre. Azokban az ügyekben, amelyben a szülői közösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt a intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. A kapcsolattartás formái:  napi beszélgetések,  fogadóórák,  szülői értekezletek,  családlátogatások.

14



IX. A SZÜLŐI SZERVEZET JOGKÖRE A szülői szervezet jogszabályban meghatározott véleményezési jogkörrel rendelkezik. Jogköreik a következők: Döntési jogkör:  szülők képviseletében eljáró személy megválasztása, Egyetértési jog:  jogszabályban meghatározott kérdésekben. Véleményezési, javaslattevő jogok:  az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,  Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend elfogadása előtt,  szülői értekezletek témája,  éves munkaterv szülőkre vonatkozó megállapításai,  iskola-család együttműködési formái,

15



X. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE 1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása valamint a továbbtanulás és pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervekkel: - Fenntartó (az igazgató napi kapcsolatban áll a tankerületi igazgatóval, folyamatosan tájékoztatja őt a fontosabb történésekről, a problémákat felveti közös megoldást várva attól, évvégén beszámol a tanév történéseiről a jövő évi tervekről) - Csobaj község Önkormányzata - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó egészségügyi intézménnyel (orvos, védőnő) - nevelési tanácsadóval - a gyermek és ifjúságvédelmi hatóságokkal - a történelmi egyházakkal (római katolikus, református) - a környező települések oktatási intézményeivel - egyéb szervezetekkel (rendőrség, tűzoltóság, civilszervezetek, Népfőiskolai Collégium, Csobajért Közalapítvány) - művészeti iskolákkal A kapcsolattartás formái és módjai: -

közös értekezletek tartása szakmai előadásokon és megbeszélésen való részvétel módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása közös ünnepélyek rendezése intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés telefonon, levélben iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató megállapodásban szabályozottak alapján

16



XI. AZ INTÉZMÉNYI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATAI A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység célja, hogy a gyermek családban történő nevelése, iskolai felkészülése megvalósulhasson, hogy a gyermek személyiségét kibontakoztathassa, tehetségét kifejleszthesse, hátrányát ledolgozhassa, hozzájusson a fejlődéshez szükséges ellátáshoz. Az iskolában olyan légkört kell kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyerek származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos kitaszított helyzetbe kerüljön. A gyermek fejlődésének egyik legfontosabb feltétele, hogy eleget tegyen tankötelezettségének. Az iskola vezetője értesíti a jegyzőt, ha a gyermeket nem íratták be az általános iskolába. Minden pedagógusnak kötelessége annak nyomon követése, hogy kik nem járnak rendszeresen iskolába. A gyermeknek törvényben biztosított joga, hogy hozzájusson megfelelő étkezéshez, ruhához, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz. Abban az esetben, ha a szülők ezekről a szolgáltatásokról nem tudnak vagy nem akarnak gondoskodni, az iskola vezetőjének kell megtenni a szükséges lépéseket, különös tekintettel arra, hogy a szülők jövedelme, vagyoni helyzete akadályozza-e a megfelelő gondoskodást, vagy életmódjuk, életvitelük, gyermekhez való viszonyuk is akadályozza a gyermek fejlődését. Az iskola minden dolgozójának kötelessége, hogy a gyermekekkel törődjön, felfigyeljen a problémákra és jelezze azokat az osztályfőnöknek és a intézményvezetőnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért a nevelő-oktató munka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtéséért, egészségügyi vizsgálat megszervezéséért a intézményvezető a felelős. A családdal a kapcsolatot az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős tartja. A gyermekkel való közvetlen beszélgetés, a pedagógus megfigyelő tevékenysége, családlátogatások során szerzett tapasztalatai alapján a segítségre szorulók érdekében tájékoztatja a gyermekvédelmi felelőst és az intézmény vezetőjét. Kezdeményezheti a napközis/tanulószobai ellátást, étkeztetési támogatást, tankönyvtámogatást stb. Az ifjúságvédelmi felelős nyilvántartást vezet a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról, kapcsolatot tart azok családjával, felhívja figyelmüket kötelezettségeikre (pl. rendszeres iskolába járás), tájékoztatja a támogatási lehetőségekről. Feladata a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás, kérheti az intézményvezető, az orvos, a védőnő, a jegyző segítségét. Kezdeményezheti a pénzbeli támogatás, természetbeni juttatások megállapítását, napközi otthoni ellátást. Valamennyi pedagógusnak kötelessége a hozzá bizalommal forduló gyermekek problémáit meghallgatni és legjobb tudása szerint segíteni. Amennyiben az óvodák és az iskolák rendelkezésére álló pedagógiai eszközök (nagyobb odafigyelés, törődés, felzárkóztató foglalkozás, költségvetési támogatások, étkezési támogatás, tankönyv) nem elegendőek, a intézményvezető igénybe veheti a jegyző, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, ügyészség, társadalmi szervezetek segítségét is, illetve hatósági eljárást kezdeményezhet. Kötelezheti a szülőt napközis ellátás igénybevételére, ha a szülő

17



veszélyezteti gyermeke fejlődését. Rendszeres családlátogatást tehet, esetmegbeszélést hívhat össze.

XII. A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A KÁRTÉRTÉSI FELELŐSSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, - kizárás az iskolából. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. A fegyelmi eljárás megindításáról –az indok megjelölésével- a tanulót és a tanuló szülőjét írásban értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani, amelyen részt vesz a tanuló és szülője is. A fegyelmi eljárást egyeztető tárgyalás előzheti meg, amelynek célja a kötelezettségszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása, a sérelem orvoslása érdekében. A szülőt a fegyelmi eljárásról szóló levélben értesíteni kell az egyeztető tárgyalás lehetőségéről. A szülő a levél kézhezvételétől számított 5 napon belül kérheti az egyeztető tárgyalás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás sem vezetett 15 napon belül eredményre. A tanuló harmadszori kötelezettségszegése megtagadhatja az egyeztető tárgyalást.

esetén a fegyelmi

jogkör

gyakorlója

Amennyiben az egyeztető tárgyaláson a felek meg tudnak állapodni, a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, illetve meg lehet szüntetni. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagja közül választja meg. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, idejét, a részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban kell kihirdetni. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha - a tanuló nem követett el kötelezettségszegést, - a kötelezettségszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, - a kötelezettségszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,

18



- a kötelességszegés ténye nem bizonyítható. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben az intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. Szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg - gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének 50%-át, - ha a tanuló korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér öthavi összegét. - nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

19



XIII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK, HELYISÉGEINEK ÉS FELSZERELÉSI TÁRGYAINAK HASZNÁLATA Az iskola épületének helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően használják. Minden dolgozó érdeke és kötelessége az intézményi felszerelés megóvása, szakszerű használata. Az intézmény alkalmazottai az energiatakarékosság, gazdaságosság figyelembe vételével látják el napi teendőiket. Az intézmény épületeiben az ÁNTSZ előírásainak megfelelően történik a napi takarítás, fertőtlenítés. Az intézmény alkalmazottai törekednek az esztétikus környezet kialakítására, a nemzetiségi jelleg érzékeltetésére, megőrzésére. A gyermekek a intézmény területén csak felnőtt felügyelet mellett tatózkodhatnak, megelőzve a gyermekbaleseteket, valamint a használati tárgyak megrongálását. Az intézmény dolgozóira nézve a tűz-, baleset- és munkavédelmi szabályok betartása kötelező érvényű. Az iskola épületi helyiségeinek külső szervek, magánszemélyek általi igénybevétele díjazás ellenében terembérleti szerződéssel vagy megbízási szerződéssel történik. A tornaterem az iskolai foglalkozási időben kizárólag iskolai célokat szolgál. Színtere az iskolai rendezvényeknek, valamint a diáksportkör is használhatja foglalkozásaihoz. Az iskola házirendje tartalmazza az iskolásokra vonatkozó egyéb helyi szabályokat.

XIV. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS IDEGENEK RÉSZÉRE Akik nem állnak jogviszonyban az iskolával csak engedéllyel és ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az iskolában. Engedélyezésre a intézményvezető jogosult, biztosítva a pedagógiai tevékenység zavartalanságát. Csak azok léphetnek be az intézmény épületébe, akiknek: - hivatalos ügyintézésük ezt megköveteli, - szülők, akik gyermekeikért jöttek (épület előtt kell várakozni), - tanulói jogviszonyban nem álló tanulók, személyek csak azt a helyiséget vehetik igénybe, ahol a foglalkozásokat tartják – csoportvezető, hitoktató felnőtt jelenléte kötelező, - az intézményi javítási, karbantartási és egyéb munkát végzőkre a munkavégzés előtt történt megbeszéltek betartása kötelező.

20



XV. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az iskolai szervei bekapcsolódnak a nemzeti és állami ünnepek lakóhelyi megemlékezésébe, a hagyományok ápolásába, a település rendezvényeibe. A iskola épületeit egész évben fel kell lobogózni (magyar és uniós zászló). Az iskolák hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul, ennek megfelelően az intézmény tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - fehér blúz, ing, sötét szoknya vagy nadrág, alkalmi cipő. Nemzeti ünnepeink, emléknap: - október 6. aradi vértanúk napja (osztálykeretben) - október 23. 1956-os megemlékezés (iskolai, községi) - március 15. 1848-as megemlékezés (iskolai, községi) - június 4. nemzeti összetartozás napja (osztálykeretben) Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: - Tanévnyitó - Mikulás ünnepség - Karácsonyi ünnepség - Föld Napja - Anyák Napja - Ballagás - Tanévzáró Az iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények: -

Színházlátogatás Túrák (osztálykirándulások) Klubdélutánok Farsang Helyesírási verseny Házi szavalóverseny Szomszédolás (Tarcal) Sportnap (focibajnokság) Gyermeknap (DÖNK nap) Kistérségi versenyek

21



XVI. AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS FORMÁI 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az iskolában a gyermekek egészségügyi gondozását a háziorvos, illetve a védőnő látja el. Az egészségügyi szűrések időpontjait az éves munkaterv egészségügyi terve tartalmazza. A védőnő rendszeresen látogatja a intézményt. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és gondoskodni kell a szülők azonnali értesítéséről. A szülő ilyenkor köteles gyermekét a lehető legrövidebb időn belül a intézményből elvinni és egészségügyi ellátásáról gondoskodni. Az ÁNTSZ előírásait mindenkinek kötelessége betartani. Fertőző gyermek a intézményt nem látogathatja. Fertőző betegség esetén a szülőnek kötelessége a intézményt is tájékoztatni. Lázas, betegségre gyanús gyermeket az iskolába nem szabad bevinni. Ha a gyermek az intézmény területén lesz lázas, el kell különíteni a közösségtől, és értesíteni kell a helyi illetőségű orvost. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az intézményt nem látogathatja. A intézmény tanulói rendszeresen vesznek részt:  az iskolaorvos és a védőnő által végzett szűréseken,  fogorvosi szűréseken,  prevenciós foglalkozásokon. A intézményvezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit, gondoskodik a szükséges felügyeletről (pedagógus), szükség szerint a gyermek vizsgálatának előkészületeiről. Az alkalmazottak számára a háziorvos végzi az üzemorvosi feladatokat- a jogszabályi előírásoknak megfelelően. 2. A gyermek- és tanulóbalesetekre vonatkozó szabályok Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 2.1. Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek- és tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a,) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkavédelmi szabályzat, valamint a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b,) Az iskola helyi tanterve alapján egyes tantárgyak keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

22



c,) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. d,) Az osztályfőnököknek ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. e,) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f,) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g,) A fokozott balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, technika) vezető baleset megelőzési feladatait a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

nevelők

h,) A intézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. 2.2. A dolgozók feladatai a tanulóbalesetek esetén: a.) a gyermek felügyeletét ellátó nevelőnek a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült gyereket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia; - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; - minden gyerekbalesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a intézményvezetőnek. E feladatok ellátásában a gyermekbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b.) A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c.) A intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést a intézmény vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d.) A gyermek- és tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a jogszabályok alapján: - A balesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani.

23



- Három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát a intézmény őrzi meg. Ugyanakkor az interneten keresztül jelezni kell a balesetet az illetékes minisztérium felé. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - A intézmény igény esetén biztosítja a szülői közösség képviselőjének részvételét a balesetek kivizsgálásában. 3. A mindennapi testedzés formái az intézményben 2012. szeptemberétől a testnevelés órák az alábbi módon alakulnak: 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály

5 óra / hét 3 óra / hét 3 óra / hét 3 óra / hét 5 óra / hét 2,5 óra / hét 2 óra / hét 2 óra / hét

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör munkáját a testnevelő tanár segíti. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportpálya (jó idő esetén) és a tornaterem (rossz idő esetén) a testnevelő tanár, illetve az edző felügyelete mellett nyitva legyen. A sportfoglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

24



XVII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézményben foglalkoztatott gyermekek és dolgozóik biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül: - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni a intézményvezetőjével, illetve bármely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezető az érintett intézmény vezetője. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a. a fenntartót, a. tűz esetén a tűzoltóságot; (105) b. robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget; (107) c. személyi sérülés esetén a mentőket; (104) d. egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény vezetője szükségesnek tartja.

illetve

A bombariadót azonnal be kell jelenteni a rendőrségen. A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia: - a veszélyeztetett épület pontos címe, - a bejelentés időpontja és módja, - a bejelentés pontos helye, - a bejelentő neve, telefonszáma, - az épületben tartózkodók létszáma. A rendkívüli esemény észlelése után a vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hosszú, szaggatott csengetéssel kell értesíteni, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez, a helyi tűzriadó terv szerint.

25



A tanulócsoportnak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy foglalkoztatást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: - Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek, a tantermen/csoportszobán kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra/foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. - A gyerekeket a tanterem/csoportszoba elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! A intézményvezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a intézményvezetőnek tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz-, gáz-, elektromos- stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett órákat a nevelőtestület által meghatározott napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” tartalmazza. 26



XVIII. AZ ISKOLA HÁZIRENDJE A házirendek tartalmazzák a gyermekek iskolai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseit. A házirend betartása az intézménnyel jogviszonyban állók, illetve az intézményben tartózkodók számára kötelező érvényű. Az intézmény házirendjét a intézményvezetők készítik el, a nevelőtestületek fogadják el, és a diákönkormányzat egyetértése után az intézményvezető jóváhagyásával lép érvénybe.

XIX. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA Az intézmény csak részben önálló gazdálkodó szervezet. Gazdálkodási jogkörét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorolja. A gazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat a KLIK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

XX. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAI Az intézmény alapdokumentumait (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, intézményi minőségirányítási program, munkatervek, tantárgyfelosztások) a Csobaji Általános Iskola (3927 Csobaj, Hunyadi út 29.) igazgatói irodájában, zárható szekrényben kell őrizni. A szülők számára biztosítani kell az alapdokumentumokba való betekintést, de az intézmény területéről kivinni azokat szigorúan tilos.

XXI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK - A belső szakmai ellenőrzés rendjét az adott év munkarendje határozza meg. - A gyermek, tanuló távolmaradásának, rendelkezéseket a házrend szabályozza.

27

mulasztásának

igazolására

vonatkozó



XXII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: 1. A Csobaji Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola nevelőtestülete fogadja el, a szülői munkaközösségek és a diákönkormányzatok véleményezésével az igazgató hagyja jóvá. 2. A hatályba lépés napja: 2013. április 1. 3. 2013. március 31-én érvényét veszíti az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata. 4. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartása az iskola valamennyi alkalmazottja számára kötelező, megszegése esetén munkáltatói jogkörben intézkedés tehető. 5. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket az önálló szabályzatok tartalmazzák, igazgatói utasításként. Ezek a szabályzatok az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei. 4. A mellékletben található szabályzatok – mint igazgatói utasítások- jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

XXIII. Az SZMSZ mellékletei -

Munkaköri leírások

-

Munkavédelmi szabályzat

-

Gyakornoki szabályzat

-

Tűzvédelmi szabályzat

-

Pénztári és pénzkezelési szabályzat

-

Adatkezelési szabályzat

-

Leltározási szabályzat

-

Ügyiratkezelési szabályzat

Csobaj, 2013. március 27.

28


Szervezeti és Működési Szabályzat Bíró Lászlóné igazgató

TARTALOMJEGYZÉK I.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ………………………………………………….1 1.Általános rendelkezések …………………………………………………………………...................1 2.A Szervezeti és Működési Szabályzat célja …………………………………………………………..1 3.Az intézmény jellemzői ………………………………………………………………………………2 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE …………………………….4 1.A szervezeti egységek ……………………………………………………………………………...…4 2.Az intézmény vezetése ………………………………………………………………………………..4 III. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE …………………………………………………...…5 1.A tanév helyi rendje …………………………………………………………………………………..6 1.1.A tanév rendje és annak közzététele ………………………………………………………………..6 1.2.Az intézmény nyitvatartási rendje ………………………………………………………………….6 2.A tanítási, foglalkozási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama …………………………………..6 3.Az intézmény felügyeleti rendszabályai ……………………………………………………………...7 4.A vezetők intézményben való tartózkodása ………………………………………………………….7 5.A tanórán kívüli foglalkozások szervezett formái, rendje ……………………………………………7 6.Az iskolai felvétel rendje ……………………………………………………………………………..7 7.Az iskolai tankönyvellátás rendje …………………………………………………………………….8 8.Együttműködés a diákönkormányzattal ………………………………………….…………………...8 9.Az iskolai szakmai munkaközösségek ………………………………………………………………..9 IV. AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE ……………………………………………………..10 1.Az igazgató ………………………………………………………………………………………….10 2.A hatáskörök átruházása …………………………………………………………………………….10 3.A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása ………………………………………………………10 4.A vezetők helyettesítési rendje ……………………………………………………………………...10 V . AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ………………………………………………………….11 1.A pedagógusok munkarendje ………………………………………………………………………..11 VI. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ………………………12 1.A belső szakmai ellenőrzés rendje az iskolákban …………………………………………………...12 VII. A PEDAGÓGUSOK OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ TEENDŐKRE VALÓ KIJELŐLÉSÉNEK, MEGBÍZÁSÁNAK ELVEI ………………………..13 VIII. AZ INTÉZMÉNY ÉS A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ……………………………………………………………………………………………...14 1.A szülői szervezetekkel és a Szülői Munkaközösséggel való kapcsolattartás ……………………...14 IX. A SZÜLŐI SZERVEZET JOGKÖRE …………………………………………………………15 X. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE ……………………………16 1.A külső kapcsolatok célja, formája és módja ……………………………………………………….16 XI. AZ INTÉZMÉNYI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATAI ………………….17 XII. A FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS A KÁRTÉRTÉSI FELELŐSSÉG RÉSZLETES SZABÁLYAI …………………………………………………………………………………………18 XIII. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK, HELYISÉGEINEK ÉS FELSZERELÉSI TÁRGYAINAK HASZNÁLATA …………………………………………………………………...20 XIV. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS IDEGENEK RÉSZÉRE …………………………………………………………………………………………….20 XV. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA …..21 XVI. AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS FORMÁI …………………………………………………….22 1.A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje ………………………………………….22

29



2.A gyermek- és tanulóbalesetekre vonatkozó szabályok …………………………………………….22 2.1.Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermek- és tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatosan...22 2.2.A dolgozók feladatai a tanulóbalesetek esetén ……………………………………………………23 3.A mindennapi testedzés formái az intézményben …………………………………………………...24 XVII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK ...25 XVIII. AZ ISKOLA HÁZIRENDJE ……………………………………………………………….27 XIX. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSA ……………………………………………………...27 XX. AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAI ………………………………………………………27 XXI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ………………………………………………………………...27 XXII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK …………………………………………………………………28 XXIII. Az SZMSZ mellékletei ………………………………………………………………………28 TARTALOMJEGYZÉK ………………………………………………………………………….…29

30

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Recommend Documents