I. Általános tájékoztató

Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről szóló 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése alapján a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 31. § (2) bekezdés a)-c) pontjaihoz I. Általános tájékoztató A fogyasztóvédelem célja A fogyasztóvédelem a gazdaságpolitika kiemelt területe, mivel fogyasztók, illetve elégedett fogyasztók nélkül elképzelhetetlen a jól működő gazdaság. A fogyasztóvédelem a gazdaságpolitika olyan horizontális területe, amelynek alapvető célja a fogyasztónak a gyártóval, szolgáltatóval, illetve a forgalmazóval szembeni érdekérvényesítésének biztosítása. A fogyasztóknak mindennapos ügyleteik során számtalan olyan kérdésben kell dönteniük, amely közvetlenül érinti egészségüket, biztonságukat és nem utolsósorban a pénztárcájukat. Az ezekkel kapcsolatos tudatos döntések meghozatalához a fogyasztóknak ismerniük kell a jogaikat. Magyarországon a fogyasztói érdekek érvényesítése iránti igény a piacgazdaságra való áttéréssel egyidejűleg lépett fel. Azt megelőzően a hiánygazdaság által megteremtett eladói piac az eladó érdekeit szolgálta, a fogyasztói érdekek figyelmen kívül hagyásával. A piacgazdaságra való áttérést megelőzően a fogyasztóvédelmet csupán a minőségvédelemmel, a szerződési kapcsolatok kirívó egyenlőtlenségeinek kiegyenlítésével és az ellátási biztonság garantálásával azonosították. A fogyasztóvédelmi szabályozásban és a fogyasztóvédelmi intézményrendszer kiépítésében a piacgazdaságra való áttéréssel és az Európai Unióhoz való csatlakozási igény bejelentésével következett be fordulat. Azóta a hazai fogyasztóvédelem fejlődése nem választható el az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának fejlődésétől. Az EU polgárai számára biztosítani kell, hogy fogyasztókként az egységes európai piac bármely tagállamában hozzájussanak a legbiztonságosabb árukhoz, vagy szolgáltatásokhoz, illetve a legtisztességesebb tájékoztatáshoz. A piacok globalizációja új kihívások elé állította a fogyasztókat és a fogyasztóvédelmet. Az Európai Unióban érvényesülő politikai és gazdasági áramlatok új hatást gyakorolnak a fogyasztókra és a fogyasztóvédelemre, amire a fogyasztókat és az érdekeiket képviselőket megfelelően fel kell készíteni. A fogyasztóvédelmi politikának e felkészítésen kívül célja az is, hogy az új gazdasági fejlemények - mint a piaci globalizáció, az új kommunikációs és információfeldolgozási technológiák, vagy a genetikailag manipulált élelmiszerek elterjedése - okozta kihívásokra megfelelő válaszokat adjon. A fogyasztói érdekek védelmének alapelvei Az Európai Unióban a fogyasztói érdekek védelme öt elvre épül: - a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme, - a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, - a fogyasztók tájékoztatása és oktatása, - a fogyasztói kárigény érvényesítése, - a fogyasztók képviselete.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény ezekre az alapjogokra építve határozza meg a fogyasztói érdekek védelmének alapintézményeit. A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme Általános termékbiztonság A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme jelenti egyrészt a termékek, másrészt a szolgáltatások biztonságosságát. Az általános termékbiztonságról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban álló szabályozást a fogyasztóvédelmi törvény és az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. Elkészült a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. Cikk (3) bekezdésével összhangban a gyártók és a forgalmazók által a fogyasztókra nézve veszélyes termékekről a tagállamok illetékes hatóságai felé tett értesítésre vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló 2004/905/ EK bizottság határozatának hazai jogrendbe történő átültetése. (Lásd az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet 11/E § (5) bekezdése.) Élelmiszerbiztonság A termékbiztonság körébe tartozik az élelmiszerbiztonság is. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény 2008. szeptember 1-jétől átrendezte az élelmiszerellenőrzéssel kapcsolatos hatásköröket. Az új szabályozás egységes élelmiszerbiztonsági szervet hozott létre az agrárpolitikáért felelős miniszter felügyelete alatt, amely a talajtól az előállításon és forgalmazáson át a vendéglátás egy részéig látja el ellenőrzési feladatait. Az NFH korábbi élelmiszer-ellenőrzés területén gyakorolt hatásköreinek jelentős részét (élelmiszerminőség-ellenőrzés) elveszítette. 2008. szeptember 1jét követően a hatásköre az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, továbbá az élelmiszerek megjelenítésének (formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei) megtévesztő voltának ellenőrzésére terjed ki. A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme A fogyasztóvédelemért felelős miniszter hatáskörébe több, a fogyasztók gazdasági érdekeit közvetlenül védő jogszabály is tartozik. Ilyen például az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet, amely biztosítja, hogy a fogyasztó a vásárlástól számított 8 napon belül elállhasson indokolás nélkül a nem üzletben létrejött ügylettől. Hasonló szabályozást tartalmaz a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet. A fogyasztó távközlő eszköz útján történő vásárlása, szerződéskötése estén is jogosult teljes körű tájékoztatásra és 8 napon belüli indokolatlan elállásra. A légi személyszállítás szabályairól szóló 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet (illetve a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 261/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet) alapján a légitársaságok késéseik után kártérítést kötelesek az utasoknak fizetni. A fogyasztóvédelmi joganyag része a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépést biztosító szabályozás, illetve a gazdasági reklámtevékenység szabályozása is. Az Európai Unióban egyre hangsúlyosabbá válik a fogyasztók tisztességes tájékoztatására vonatkozó szabályozás. E tárgykörhöz kapcsolódóan 2008-ban megtörtént a belső piacon az

üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogrendbe való átültetése. Az irányelv átvétele a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) hatálybalépésével történt meg, amely általánosságban tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot (generálklauzula), emellett meghatározza a tisztességtelenség sajátos jellemző eseteit (megtévesztő, agresszív kereskedelmi gyakorlatok), végül a mellékletben szereplő ún. feketelista a minden körülmények között tisztességtelennek minősülő gyakorlatokat tartalmazza. A törvény meghatározza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok esetében eljáró hatóságokat, megosztva a hatásköröket a fogyasztóvédelmi hatóság, a versenyhatóság és a PSZÁF között, valamint koherenciát teremt és új szabályozást ad az egyes ágazati törvényekben szereplő, a fogyasztók felé irányuló kereskedelmi gyakorlatokra és a hatóságok feladatainak megosztására vonatkozóan. Az új szabályozáshoz kapcsolódóan jelentősen módosult egyebek mellett a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény is, amely a fogyasztóvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó fogyasztóvédelmi hatóság jogalkalmazásában alapvető fontossággal bír. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásaiban jelentős szerepet betöltő, a gazdasági reklámtevékenységről szóló jogszabályt olyan mértékben érintette a szükséges módosítás, hogy a jogszabály újrakodifikálása vált szükségessé, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény hatálybalépésével valósult meg. A fogyasztók tájékoztatása és oktatása A fogyasztó által megvásárolt termék, vagy igénybe vett szolgáltatás legfontosabb ismérveire vonatkozó tájékoztatási követelmények is alapvetően átalakultak az Fttv. hatálybalépésével. Korábban a fogyasztóvédelmi törvény alapvető szabályokat tartalmazott a címkézésről, amelyet további termékspecifikus előírások egészítettek ki. Ezen szabályok jelentős részét így a fogyasztóvédelmi törvény címkézésre vonatkozó szabályait is - hatályon kívül kellett helyezni, mert a fogyasztók tájékoztatására nézve - a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv maximumharmonizációs jellegére tekintettel - az Fttv.-nél szigorúbb vagy attól eltérő követelményeket más jogszabály csak akkor fogalmazhat meg, ha annak speciális közösségi jogi rendelkezés az alapja. Az Fttv. általánosságban tiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, emellett meghatározza a tisztességtelenség jellemző esetei, úgymint a megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatot. Az Fttv. megtévesztő kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével kell a fogyasztó tájékozott ügyeleti döntéséhez szükséges információkat megadni. A fogyasztók tájékoztatását szolgálja az árfeltüntetési szabályokat meghatározó a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet. A fogyasztók jogérvényesítési lehetőségeiről a tájékoztatást a fogyasztóvédelmi hatóságok és társadalmi szervezetek végzik. A hosszú távú környezeti és gazdasági fenntarthatóság elképzelhetetlen a társadalom felelősségtudatának változása nélkül. Ehhez nélkülözhetetlen az etikus gazdasági és

társadalmi viselkedésmodell (környezetileg és társadalmilag felelős vállalat, tudatos vásárló, fenntartható fogyasztási és termelési minták) elterjedése. A felelősségtudatos társadalmi gondolkodás kialakításában kulcsszerepet játszik a fogyasztóvédelmi szempontokat és minőségközpontúságot megjelenítő oktatás, amelyben mind az állami, mind a civil szféra feladatot kell, hogy kapjon. A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere A magyar fogyasztóvédelem intézményrendszerének egyik sajátossága, hogy a fogyasztóvédelmi jogalkotás és a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok felügyelete megoszlik az ágazati minisztériumok között, és jelentős fogyasztóvédelmi feladatai vannak más típusú szerveknek, testületeknek is. Nemzetgazdasági Minisztérium A kormányzati munkamegosztás 2010. évben történt módosításával a fogyasztóvédelem irányítása a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata lett. Ennek keretében a miniszter feladata a fogyasztóvédelmi politika kidolgozása, a fogyasztóvédelmi jogalkotás előkészítése, a fogyasztói alapjogok más tárcák jogszabályaiban való érvényesítése, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irányítása, a Fogyasztóvédelmi Tanács, a Piacfelügyeleti Tanács és a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottság Fogyasztóvédelmi Albizottságának működtetése, valamint a minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság útján - a nem élelmiszerek körébe tartozó termékek és szolgáltatások piac-felügyeleti ellenőrzésének szakmai irányítása is. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felelős, amely tevékenységét a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai irányításával látja el. A fogyasztóvédelmi cselekvési programban meghatározott célkitűzésekkel összhangban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság biztosítja az egységes szemléletű fogyasztóvédelmi politika érvényre juttatását. Elérhetőség: H-1088 Budapest József krt. 6. Levelezési cím: 1428 Budapest, PF: 20. Tel: +36 1 459 4800 Fax: +36 1 210 4677 www.nfh.hu Egyéb fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervek: Gazdasági Versenyhivatal H-1054 Budapest Alkotmány u. 5. Levelezési cím: 1245 Budapest 5. Pf.1036 Tel: +36 1 472 8900 Fax: +36 1 472 8905 www.gvh.hu

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete H-1013 Budapest Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Tel: +36-1 4899 100 Fax: +36-1 4899 102 www.pszaf.hu Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság H-1015 Budapest Ostrom u. 23-25. Levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 75. Tel: +36 1 457 7100 Fax: +36 1 356 5520 www.nmhh.hu Magyar Energia Hivatal H-1081 Budapest Köztársaság tér 7. Hungary Tel: +36 1 459 7777 Fax: +36 1 459 7766, +36 1 459 7766 www.eh.gov.hu II. A szolgáltató és szolgáltatás igénybe vevője között felmerülő vita esetén igénybe vehető vitarendezési módokról és jogorvoslati lehetőségekről A fogyasztói igények alapvetően két úton, bírósági és peren kívüli eljárás keretében érvényesíthetőek. A fogyasztói jogviták rendezésének elsődleges eszköze a bírósági igényérvényesítés. Sok esetben azonban a bírósági eljárás hosszadalmas, költséges és erősen formalizált, ezért egyre inkább terjednek a bírósági eljárás elkerülését, megelőzését célzó, alternatív vitarendezési formák. A fogyasztó jogviták rendezésének – bíróságon kívüli – intézményesült formája a békéltető testület. 1998. március 1-jén lépett hatályba a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény, amely a békéltető testület létrehozását írta elő. A jogszabály alapján a békéltető testületek 1999. január elsejétől kezdhették meg működésüket. A békéltető testület eljárásának alapvető célja és funkciója a fogyasztó és a vállalkozás közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ha ez nem lehetséges, a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében az ügy eldöntése. A hazai békéltető testület ingyenesen igénybe vehető és az ország egész területén hozzáférhető vitarendezési fórum, a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testület. Hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése. Illetékesség

Minden megyében, valamint a fővárosban is működik békéltető testület, így először is azt kell tisztázni, hogy melyik testület az illetékes, tehát melyik fog eljárni a fogyasztó ügyében. Az eljárás a fogyasztó írásbeli kérelmével indul, amelyet a békéltető testület elnökéhez kell címezni. A békéltető testület eljárása megindításának azonban feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület az illetékes, de a fogyasztó kérheti, hogy ehelyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület járjon el. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye, illetve a fogyasztó kérelme alapján a szerződés teljesítésének helye alapítja meg. Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes. Amennyiben a kérelmet nem a megfelelő békéltető testülethez nyújtja be a fogyasztó, a testület elnöke a kérelmet megvizsgálva az ügyet haladéktalanul továbbítani fogja - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező békéltető testülethez. Mennyi időt vesz igénybe az eljárás? Az eljárás indításának időpontja a hiánytalan kérelem benyújtása. A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének, illetékességének megállapítása esetén az eljárás megindulásától számított hatvan napon meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. Az elnöknek lehetősége van kezdeményezni a körülmények mérlegelése alapján az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulása szükséges. A kérelem meghallgatás kitűzése nélkül elutasításra kerül, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak. Az elnök értesíti a feleket a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, és egyidejűleg a békéltető testületi tagok listáját is megküldi, az eljáró tanács felek által jelölhető tag kiválasztása érdekében. Az értesítésben a vállalkozást felszólítja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását, illetően. A vállalkozásnak nyilatkozatában meg kell jelölnie az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolni azokat az okiratokat, amelyekre bizonyítékként hivatkozik. A vállalakozás válasziratának elmaradása a békéltető testület eljárásának lefolytatásának nem akadálya. Megjegyezzük, hogy amennyiben a vállalkozás nem tesz az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot, és a kitűzött meghallgatáson sem jelenik meg, a békéltető testület közzéteheti a vállalkozás nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését. A tanács az eljárás megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ez a határidő legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Kérelem

A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell: - a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, - a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét, - ha az illetékességet a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani - a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát, - a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, - a fogyasztó nyilatkozatát, hogy a vitás ügy rendezését a vállalkozással megkísérelte - a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított, - a testület döntésére irányuló indítványt. A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, amelyre a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozásnak írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről. Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást is. Amennyiben a fogyasztó hiányosan adja be a kérelmet, a testület elnöke - megjelölve a hiányokat - hiánypótlásra vissza fogja küldeni. A határidők számításánál fontos szerepe van annak, hogy mikor érkezik be a hiánytalan kérelem a testülethez, hiszen ez minősül az eljárás megindításának. Az eljárást lefolytató tanács tagjai A békéltető testületi tagokat egyrészről a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák, illetve a megyei (fővárosi) agrárkamarák, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki. A békéltető testület fő szabály szerint háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok listájáról. Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki a jogszabályban meghatározott szempontok figyelembe vételével. Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Azonban a felek együttesen kérhetik, hogy a békéltető testület mégis háromtagú tanácsban járjon el. Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban szükséges mindkét fél hozzájárulása. A gazdálkodó szervezet nyilatkozata Az elnök a meghallgatás időpontjáról szóló értesítésben a vállalkozást felszólítja, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon a fogyasztó igényének jogossága mellett a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását, az alávetést illetően. A vállalkozásnak lehetősége van a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy - valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal általános alávetési nyilatkozatot tenni, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatban a vállalkozás azonban a

kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja. A vállalkozás kereskedelmi kommunikációjában is vállalhat alávetést, és ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szerződést erre tekintettel kötötte, ez a nyilatkozat általános alávetési nyilatkozat hiányában is köti a vállalkozást az adott eljárásban. Az eljárás megszűnése A tanács az eljárást megszünteti, ha - a fogyasztó a kérelmét visszavonja, - a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, - az eljárás folytatása lehetetlen, - az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a kérelem megalapozatlanságát is - nincs szükség. A békéltető testületet döntései Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között, amelyet ha megfelel a jogszabályoknak, határozattal jóváhagy. Egyezség hiányában az eljárást lefolytatja. A tanács kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt - általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként ismerte el. A tanács határozata akkor ajánlás, ha a panasszal érintett vállalkozás az eljárás kezdetén úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, illetve a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, a felek azonban annak hatályon kívül helyezését kérhetik a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha - a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, - a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy - a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését ezen túl akkor is kérheti a bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását. Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével nyilvánosságra hozni. A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíti. Az eljárás csak abban az esetben nyilvános, ha ahhoz mindkét fél hozzájárul.

III. A szolgáltatási tevékenységgel összefüggő ügyekben gyakorlati segítség nyújtásával foglalkozó jelentősebb szervezetek, elérhetőségeik Az egységes és magas szintű fogyasztóvédelem elérése csupán állami eszközökkel nem oldható meg, szükség van tudatos fogyasztói magatartásra és erős civil érdekérvényesítésre, az alternatív vitarendezési fórumok működtetése mellett. Jelentősebb országos fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek: Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége H-1012 Budapest Logodi u. 22-24. Tel.: +36 1 311 7030 Fax: +36 1 311 7386 E-mail: [email protected] Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete: H-1054 Budapest Városháza utca 7. Fsz. 19. Tel: +36 30 589 6669, +36 1 459 4800/23025 Fax: +36 1 411 0101 E-mail: [email protected] Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület H-1012 Budapest Logodi utca 22-24. Tel: +36 1 311 1830, +36 1 311 7030 Fax: +36 1 331 7386 E-mail: [email protected], [email protected] Tudatos Vásárlók Egyesülete H-1027 Budapest Bem rakpart 30. II/19 Tel: +36 1 225 8136, +36 1 225 8137 Fax: +36 1 225 8136 E-mail: [email protected] Hazai Európai Fogyasztói Központ A fogyasztóvédelmi intézményrendszer viszonylag új eleme a hazai Európai Fogyasztói Központ, amely 2006-tól működik hazánkban. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózatához történő csatlakozás célja, hogy elősegítsük mind a magyar, mind a többi tagállam fogyasztói számára a határon átnyúló fogyasztói jogviták bíróságon kívüli eljárásban való érvényesítését, előmozdítva ezzel a belső piac nyújtotta lehetőségek minél teljesebb kihasználását. A határon átnyúló tranzakciókkal kapcsolatos fogyasztói panaszok érvényesítése ugyanis a más tagállambeli fórum igénybevételével történhet. A fogyasztó ebben a helyzetben - részben

a rendszer ismeretlensége, részen az esetleges nyelvi nehézségek miatt - fokozottan kiszolgáltatott, - melyet a más tagállamokban működő kereskedők és más gazdálkodó szervezetek ki is használnak - amelyet a hálózat közreműködésével jelentősen csökkenteni lehet. Az Európai Unió - a középtávú fogyasztóvédelmi stratégiájában kitűzött magas szintű fogyasztóvédelem megvalósítása érdekében – a nemzeti Központok létrehozását és működését finanszírozási forrás biztosításával ösztönzi. Ez a közösségi szintű informális beavatkozás a fogyasztói igényérvényesítés megkönnyítését szolgálja az egységes belső piacon. A központ létrehozásával a határon átnyúló fogyasztói panaszok igényérvényesítésére nyílik lehetőség. A kijelölt intézmény segítséget tud nyújtani a fogyasztónak abban a kérdésben, hogy a határon átnyúló sérelmének orvoslására az adott tagállamban milyen vitarendezési rendszert vehet igénybe, és ha szükséges, tájékoztatással, tanáccsal is segítséget nyújt. Európai Fogyasztói Központ: Magyarország H-1012 Budapest, Logodi u. 22-24. Tel: +36 1 473 0338, +36 1 311 7030 Fax:+36 1 331 7386 E-mail: [email protected]