Galambok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (IX.11.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályainak betartásáról, valamint ennek elmulasztásának jogkövetkezményeiről Galambok Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) Galambok Község közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai azok a szabályok, amelyeket a képviselőtestület jelen rendeletben annak minősít. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek - a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre. 2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt hivatalbóli eljárás indítható, amelynek során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel. (2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatti eljárásban az elkövetőre - a fiatalkorú elkövető kivételével - helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság szabható ki. (3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatti eljárásban közigazgatási bírság kiszabására a Képviselőtestület által jelen rendeletben átruházott hatáskörben a polgármester jogosult. (4) A rendelet hatálya alá tartozó eljárások során az alábbi eltérésekkel a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni: a) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.
b) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy amennyiben az önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorú annak megfizetését vállalja. c) Abban az esetben, ha a fiatalkorúval szemben a b) pontban foglaltakra tekintettel közigazgatási bírságot kiszabni nem lehet, vele szemben figyelmeztetés intézkedést kell alkalmazni. d) Ha a fiatalkorúval szemben előreláthatólag közigazgatási bírság kiszabására kerül sor, a fiatalkorú meghallgatásától nem lehet eltekinteni. e) A fiatalkorú meghallgatásáról törvényes képviselőjét értesíteni kell. f) A fiatalkorút lehetőség szerint törvényes képviselője jelenlétében kell meghallgatni. (5) A közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a a közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. (6) Az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben elkobzás is alkalmazható.
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt az elkövető a) ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, b) százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. (2) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az elkövető az eljáró ügyintéző erre vonatkozó felhívására igazolja. (3) A cselekmény összes körülményének mérlegelése alapján, a közigazgatási bírság kiszabása kivételesen mellőzhető. (4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot készpénz átutalási megbízáson vagy banki utalással Galambok Község Önkormányzatának 75000222-10076055 pénzforgalmi számlájára kell befizetni az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. (5) A helyszíni bírságot 15 napon belül kell megfizetni az elkövető számára átadott készpénzfizetési utalványon vagy átutalással.
II. A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 4. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatás ellátásával megbízott közszolgáltatót igénybe venni, és a hulladékot a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek átadni. (2) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról, valamint környezetük tisztán tartásáról. (3) A gyűjtőedényt úgy kell kihelyezni, hogy azzal ne akadályozza a jármű és gyalogos forgalmat, és az elhelyezés baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével ne járhasson. (4) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényzetbe - a közszolgáltató általi elszállítás céljából olyan hulladékot nem helyezhet el, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét, egészségét veszélyezteti (különösen tégla, beton, vas, folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyag, állati tetem, környezetet veszélyeztető veszélyes anyag). (5) Az ingatlantulajdonos köteles a hulladékgyűjtő edényt – a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltak kivételével – az ingatlanán tárolni. 5. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a veszélyes hulladékokat a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni, és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. (2) Az ingatlantulajdonos és az építtető, illetőleg az, akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett, köteles gondoskodni az építési törmelék elszállításáról vagy elszállíttatásáról a hulladékgyűjtő vagy kezelő telepre, vagy külön építési törmelék (sitt) lerakó helyre. (3) Az ingatlantulajdonos - a közszolgáltató általi elszállítás céljából - a nagy darabos hulladékát (lom) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti időben és területre helyezheti ki.
A köztisztaság, valamint a közterületek rendezettségének fenntartása 6. § (1) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana tisztán tartásáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről legalább olyan mértékben, hogy az ingatlan állapota az utcaképet ne rontsa, illetve társasházban a lakóközösség életkörülményeire ne gyakoroljon káros hatást. (2) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana előtti közterület (különösen járda, zöldsáv, árok) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, környezetkímélő hó- és síkosság mentesítéséről, gyommentesítéséről, kaszálásáról, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (3) Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlanáról a közterületre nyúló fák, bokrok és élő sövény visszavágásáról. 7.§ A közterület-használó a közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata során köteles biztosítani a használattal érintett terület közvetlen környezetének tisztán tartását, a használt közterületen élő növény- és állatvilág, valamint az ott elhelyezett építmények, berendezések, burkolatok és felszerelések állagának megóvását, és köteles gondoskodni a keletkezett hulladék jogszerű eltávolításáról. 8. § Közterületen az utcai bútorokat, berendezéseket rendeltetésszerűen kell használni, felállítási helyükről nem mozdíthatók el. 9. § Nem szilárd burkolattal ellátott közterületen, annak állapotától függetlenül, tilos járművel közlekedni és parkolni, közterületen gépjárművet javítani, tisztítani vagy bontani. A köztemető és a temetkezés rendje 10. § (1) A köztemetőbe tilos - a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt esetek kivételével - engedély nélkül behajtani. (2) A sírhely tulajdonosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni, rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni. (3) A temetési helyen történő építés, felújítás, bontás során feleslegessé váló anyagokat, a munkát végző köteles haladéktalanul elszállítani.
(4) Vasárnap és ünnepnapon, illetve pihenőnapon a köztemetőkben – a temetkezési szolgáltatók és az üzemeltető kivételével – vállalkozók által munka nem végezhető. Környezetvédelem 11. § (1) Tilos Galambok Község Önkormányzata 8/2009.(IV.02.) számú rendelet 5.§-ban foglaltaktól eltérő időpontban égetni. (2) Tilos nem komposztálható vagy komposztálásra alkalmatlan avart és kerti hulladékot égetni a) tilalmi időszakban vagy időpontban, b) szeles időben, c) nedves, füstölő hulladékkal, d) a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül, e) a keletkező hő és füst által a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot károsítva, f) az arra kijelölt helyeken kívül közterületen, g) kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) tartalmazó hulladékkal vegyesen. (3) Tilos a tüzelőberendezésben nem az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot, vegyileg kezelt tűzifát égetni, vagy az égetést egyébként jelentős füsthatással végezni, és ezzel szennyezni a környezetet. 12.§ (1) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a) intézmények, üzemek szennyvizét, lakossági szennyvizet, illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatja, b) építési, illetve lakótelek, kül- és belterületi termőföld, kert, valamint bányagödrök feltöltésére építési törmeléket, épületbontásból származó anyagot vagy veszélyes hulladékot használ fel. (2) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a) egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokon a fűtőberendezésekben olyan tüzelőanyagot éget, amit a berendezés használati utasításában nem engedélyeztek, b) nyílt téren és bármilyen berendezésben veszélyesnek minősülő hulladékot, vagy égetése során veszélyessé minősülő anyagot éget (ipari hulladék, műanyagok, gumi, vegyszer, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, szárazelem), c) avar és kerti hulladék égetése során nem tartja be tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályokat.
13. § (1) Tilos jelentős zajt keltő munkák (fűnyírás, fűrészelés, építőipari munkák stb.) végzése május 1-től szeptember 30-ig esete 21 óra, és reggel 7 óra között, október 1-től április 30ig este 20 óra és reggel 7 óra között, valamint ünnepnapokon, kivéve az azonnali hibaelhárítási munkákat és a közterületek gondozása körében végzett tevékenységet. (2) A szabad térben működtetett, szabadidős zaj- vagy rezgésforrást 22 óráig lehet üzemeltetni. Az állatok tartása 14. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok tartására szolgáló helyiségek takarításáról és rendszeres fertőtlenítéséről, az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok (legyek) és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állattartó köteles gondoskodni zárt rendszerű állattartás esetén a trágyalé zárt, szivárgásmentes gyűjtéséről. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető. (3) A tulajdonos köteles gondoskodni saját költségén az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről. (4) Mindenki köteles a tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló eb más tulajdonában lévő magánterületre való átjutását megakadályozni. (5) Közterületen ebet pórázzal lehet sétáltatni, futtatni, kivéve a kijelölt kutyafuttató területét. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. (6) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. Ennek érdekében szájkosarat használni kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell, kivéve, ha jogszabály a szájkosár használatát kötelezővé teszi. (7) 1Galambok község önkormányzatának területén, közterületen állatot felügyelet nélkül, szabadon hagyni tilos. (8) 2Az állattartó köteles állatáról megfelelően gondoskodni, állatot úgy tartani, hogy az nem veszélyezteti az állat, vagy ember életét, testi épségét, egészségét.
1 2
Módosította: 7/2015.(IV.22.) sz. ör. 1.§-a Módosította: 7/2015.(IV.22.) sz. ör. 1.§-a
Közterületen történő szeszes ital fogyasztás korlátozása 15. § (1) Tilos közterületen szeszes italt fogyasztani a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével. (2) A közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalma nem terjed ki a) a hatályos közterület-használati szerződéssel rendelkező vendéglátó üzletre, annak előkertjére, kitelepülése területére, nyitvatartási időben, b) a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel (közterület-használati szerződéssel) rendelkező alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt, c) az önkormányzat, a településen működő civil szervezetek település lakosságát étintő rendezvényeire (3) E tényállás alkalmazásában szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital. Utcai kéregetés 16. § Tilos a szabálysértésekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó kolduló, kéregető tevékenység folytatása a település közigazgatási területén. Jogosulatlan kereskedés 17. § Közterületen pénzszerzés céljából jogosulatlan kereskedelmi tevékenység nem folytatható, szolgáltatás nem nyújtható. A hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezése 18. § (1) Hirdetmény a megállító tábla, a szórólap kivételével kizárólag a hirdetmény elhelyezésére szolgáló berendezéseken helyezhető el. (2) Nem helyezhető el hirdető berendezés és hirdetmény a) közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben, b) közparkban, c) közterületen álló fákon, d) emlékműveken, e) szobrokon. (3) Hirdető berendezésen és hirdetményen nem alkalmazható
a) a KRESZ-ben szereplő táblaforma- és színösszeállítása, továbbá az azokra szabványosított betűtípus és jelrendszer, b) villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszavető anyag, valamint olyan világítótest, melynek elhelyezése, kialakítása révén, a közúton közlekedőket vakítja, ezzel a közlekedés biztonságát veszélyezteti. (4) Tilos a hatóság hirdetményét olvashatatlanná tenni vagy leszakítani. (5) Az aktualitását vesztett hirdetményt 30 napon belül el kell távolítani. (6) A közösségi együttélés hirdetményekkel kapcsolatos alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt felelős a hirdetés kihelyezője és akinek az érdekében a hirdetményt elhelyezték. A címer és zászló használata 19. § (1) A település címerét és zászlaját kizárólag az önkormányzat címer és zászló használatának rendjéről szóló 2/2000.(II.15.) önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad használni, alkalmazni, vagy forgalomba hozni, illetve ilyen célból előállítani. (2) A település címerének és zászlajának a használatára vonatkozó engedélyben előírt feltételeket be kell tartani.
III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. § Ez a rendelet 2014. november 1. napján lép hatályba.
Galambok, 2014. szeptember 10.
Kiss-Tóth László polgármester
Vlasicsné Dörgönye Márta jegyző
A rendelet kihirdetve: Galambok, 2014. szeptember 11.
Vlasicsné Dörgönye Márta jegyző
Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján A rendelet-tervezet címe: Galambok Község Önkormányzata Képviselő- testületének 11/2014. (IX.11.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályainak betartásáról, valamint ennek elmulasztásának jogkövetkezményeiről 1.1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: Társadalmi hatásként értékelhető: A szabálysértési tényállások meghatározásával, azok rendeletben történő szabályozásával javulhat a közrend, közbiztonság, hiszen megteremtődik a szankcionálás lehetősége, ami visszatartó erőt jelenthet. 1.2. A módosításnak gazdasági hatásával nem számolhatunk. 1.3. A rendelet módosításának költségvetési kihatása: Az igazgatási bírság önkormányzatot megillető bevétel, amely adók módjára behajtható. 2. A módosításnak környezeti és egészségügyi következményei: A környezeti és egészségügyi következmény a rendelet köztisztaság fenntartásával kapcsolatosan rendelkezései vonatkozásában realizálható. A közvetlen szankcionálás lehetősége megkönnyíti a jogkövető magatartás ösztönzését. 3. Az adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A közigazgatási bírság kiszabásával és végrehajtásával kapcsolatos eljárás lefolytatására kijelölt ügyintéző részmunkaidős feladatellátás keretében látná el ezt a munkakört. Ez mindenképpen többletfeladat, de az ügyek számának előre nem láthatósága miatt, még nem lehet tudni, hogy igényel-e plusz munkaerőt. A helyszíni bírságolásra a …….. lesz jogköre. 4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontja lévő felhatalmazása alapján az önkormányzatnak rendeletalkotási lehetősége van. Mivel ez csupán lehetőség a rendelet alkotás elmaradásának a kormányhivatal részéről történő törvényességi következménye nincs. Azonban a rendelet alkotás elmaradása esetén szankcionálás nélkül maradnak a korábban az egyes önkormányzati rendeletekben meghatározott kötelezettségek, mulasztások és a közösségi együttélést sértő magatartások. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A tárgyi, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Személyi feltételek lsd. 3. pont. Galambok, 2014. augusztus 28. Vlasicsné Dörgönye Márta jegyző
