I. Általános rendelkezések

A CSILLAGFÉNY KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzata (A jelen egységes szöveg 2013. szeptember 1-én lép hatályba.)

I. Általános rendelkezések

I.1.

Az intézmény elnevezése:

Csillagfény Középiskola és Szakiskola

I.2.

Az intézmény székhelye:

4327 Pócspetri, Iskola út 4.

I.3.

Az intézmény feladat ellátási helyei (telephelyei):

A központi irányítás helye: 4405 Nyíregyháza, Gálya utca 60.

Telephelyei: Csillagfény Középiskola és Szakiskola Sényői Telephely Az általános iskola épületében. 4533 Sényő, Kossuth út 20/c. Csillagfény Középiskola és Szakiskola Encsencsi Telephely Az általános iskola épületében. 4374 Encsencs Fő út 68. Csillagfény Középiskola és Szakiskola Vajai Telephely Az általános iskola épületében. 4562 Vaja, Leiningen u 1. Csillagfény Középiskola és Szakiskola Nyírbélteki Telephely Az általános iskola épületében. 4372 Nyírbéltek, Kossuth u 1-3.

1

Csillagfény Középiskola és Szakiskola Nyírmihálydi Telephely Az általános iskola épületében. 4363 Nyírmihálydi, Zrínyi út 11-13. Csillagfény Középiskola és Szakiskola Napkori Telephely Az általános iskola épületében. 4552 Napkor, Kossuth út 59.

I.4.

Az intézmény alapítója és fenntartója: Csillagfény Alapítvány 4325 Kisléta, Vöröshadsereg utca 52.

I.5.

Az intézmény alapítása:

A Csillagfény Alapítvány, mint alapító 2010.május 13. napján az 1993.évi LXXIX. törvény 37. §-a szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően kiadott Alapító Okiratával létrehozta a Csillagfény Szakképző Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Főjegyzője 714-2/2010/Ált. számú, 2010. augusztus 09-én kelt határozatával az intézményt nyilvántartásba vette, a működési engedélyt megadta.

I.6.

Az intézmény tevékenységének célja, felnőtt oktatás formái:

Többcélú intézmény. Nappali, esti és levelező tagozatú gimnáziumi oktatás, szakmai középfokú oktatás elsődlegesen nagykorú fiatal felnőttek részére. Tevékenységével elő kívánja segíteni az európai integrációval követelményenként megfogalmazódó felsőfokú szakirányú végzettség megszerzésének alapja.

I.7.      

Az intézmény tevékenysége: gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás szakiskolai nevelés-oktatás esti felnőttoktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása köznevelési Híd programok keretében folyó nevelés-oktatás

2

A.

Alaptevékenység:

A szakfeladat száma

853 8531 85311 85312 85313 8532

B.

I.8.

A szakfeladat megnevezése

Középfokú oktatás Általános középfokú oktatás Gimnáziumi oktatás (9-12. évfolyam) Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Szakmai középfokú oktatás

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke: A szakfeladat száma

A szakfeladat megnevezése

853 8531 85311

Középfokú oktatás Általános középfokú oktatás Gimnáziumi oktatás (9-12. évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12. évfolyam) Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9– 12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam - kifutó rendszerben Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9–10. évfolyam) - kifutó rendszerben Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) - kifutó rendszerben Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9–10. évfolyam) (Köznevelési Híd programban 2013.

853111 853114 85312 853121 853122 853124 85313 853131 853132

853133

853134

3

853135 8532 85321

853211

853212

853213

853214 85322

853221

853222

853223

853224 85323

853231 853234 940000

I.9.

szeptember 1-jétől) Szakiskolai felnőttoktatás (9–10. évfolyam) – kifutó rendszerben Szakmai középfokú oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon - integrált nevelés-oktatás keretein belül Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon – integrált nevelés-oktatás keretein belül Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés

Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Közösségi, társadalmi tevékenységek

Az intézmény jogállása:

A Csillagfény Középiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési szabályzatának célja, hogy meghatározza a gimnázium szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, szabályait és

4

azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. A Szervezeti és Működési Szabályzat Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban Nkt.) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján készült. Az intézmény a Csillagfény Alapítvány által fenntartott önállóan működő. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az alapító látja el. A Csillagfény Középiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata – a gimnázium egyéb, a hatályos jogszabályokban leírt összes dokumentumával együtt - nyilvános. A Pedagógia Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat az iskola székhelyén és valamennyi telephelyén rendelkezésre áll. A dokumentumokba a Csillagfény Középiskola és Szakiskola minden kapcsolatban álló magánszemély, jogi személy vagy más szervezet - az igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján - betekinthet, azokról jegyzeteket és/vagy másolatot készíthet.

I.10. Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletére, a kiadmányozási jogkör gyakorlására, utalványozás kezdeményezésére és szerződésen alapuló kötelezettségvállalásra, a munkáltatói jogkörök gyakorlására az intézmény igazgatója jogosult. Az igazgató az előző mondatban megjelölt jogköre a helyettesítésére jogosult, az igazgató által megbízott személyt azzal a korlátozással illeti meg, hogy szerződésen alapuló kötelezettségvállalást csak rendkívüli esetben, kárenyhítés céljából jogosult aláírni, erről azonban haladéktalanul köteles értesíteni az igazgatót. A kötelezettségvállalás – a bérgazdálkodást érintő munkajogi és polgári jogi szerződéseket kivéve – csak akkor érvényes, ha azt a fenntartó képviselője – illetőleg az általa felhatalmazott személy – ellen jegyzi. Korlátozott képviseleti jogkör kiterjed az adott intézmény nem hatóságok előtt (szakmai szervezetekben, konferenciákon) történő képviseletére az igazgató előzetes tájékoztatása mellett. A korlátozott kiadmányozási jogkör kiterjed a tanulókkal kapcsolatos azonnali intézkedést követelő ügyekre.

I.11. Az intézmény felügyelete: Az intézmény felügyeletét a Csillagfény Alapítvány (4325 Kisléta, Vöröshadsereg utca 52.) törvényességi felügyeletét Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) látja el.

I.12. Az intézmény illetékessége: Az intézmény illetékessége Magyarország egész területére kiterjed.

5

I.13. Az intézmény működésének alapelvei: Az intézmény működése során köteles az alábbi alapelvek betartására: a) a személyiségi jogok védelmi elve Az intézmény munkatársainak tevékenységük során tudomására jutott, a tanulók személyiségi jogait érintő adatok és tények kezelésére, továbbítására és nyilvánosságra hozatalára a személyes adatok védelméről szóló törvényben foglaltakat minden körülmények között biztosítaniuk kell. b) Az egyenlőség elve Az intézménybe felvételt kérő vagy oda felvételt nyert minden tanuló nemre, fajra, felekezetre tekintet nélkül egyenlő elbírálásban kell, hogy részesüljön.

II. II.1.

Az intézmény szervezeti felépítése

Az intézmény munkatársai:

Csillagfény Középiskola és Szakiskola igazgatója igazgatóhelyettes pedagógusok szaktanárok A munkáltató jogosult az intézmény dolgozóit munkaviszony keretében főállásban, munkavégzésre irányuló egyéb tevékenység keretében, továbbá az óraadó tanárok vonatkozásában polgári jogi viszony keretében megbízási szerződéssel foglalkoztatni, ez utóbbi esetben azonban a polgári jogi szerződés keretében a tevékenységet végző személy köteles arról nyilatkozni, hogy büntetlen előéletű, cselekvőképes, magyar állampolgár.

II.2.

Az igazgató és feladatai:

Az intézmény igazgatóját a Csillagfény Alapítvány, mint alapító nevezi ki az alapítói okiratban foglaltak szerint. Az igazgató: -

Menedzseli az intézmény egészét, biztosítja a korszerű, magas színvonalú szakmai feladatellátást. Közvetlenül, vezető társai segítségével irányítja az intézmény munkatársait.

-

Meghatározza a szakmai programok alapelveit, realizálásának módját és

6

formáját. -

Folyamatosan gondoskodik a dolgozók szakmai továbbképzéséről, a konzultáció lehetőségeinek megteremtéséről.

-

Meghatározza a vezetői ellenőrzés szabályait, rendszeresen figyelemmel kíséri, ellenőrzi a dolgozók egymás közötti együttműködését, a belső munkamegosztást, a szervezettséget és a munkafigyelmet, az etikai szabályok érvényesülését.

-

Dönt a tanulók felvételéről és elbocsátásáról, az iskola-fenntartási díj mértékére a fenntartónak javaslatot tesz.

-

Javaslatot tesz az intézmény éves költségvetésére.

-

A személyes felelősség megosztása nélkül felelős az iskola irányításáért.

-

Rendszeresen tájékoztatja a fenntartót az intézmény munkájáról, problémáiról, és kérheti az iskolai feladatok megoldásához a szükséges segítséget, támogatást.

-

Gondoskodik a jogszabályok, felsőbb szervek határozatainak iskolára vonatkozó végrehatásáról.

-

Kapcsolatot tart az intézmény szellemi, anyagi patronálása érdekében különböző iskolán kívüli szervezetekkel.

-

Lehetőséget biztosít társadalmi munkára, melyhez kijelöli a felelősöket.

-

Kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálatokkal , a pedagógiai szakmai szolgálatokkal (ha szükséges).

Pedagógiai irányító munka: -

Tervezi, szervezi, ellenőrzi az iskolában folyó oktatói-nevelői munkát.

-

Az iskola vezetője és pedagógiai irányítója.

-

Gondoskodik a nevelő-oktató munka állandó fejlesztéséről. Biztosítja a pedagógusok állandó szakmai továbbfejlődését, önképzésükhöz megfelelő szakirodalmat biztosít.

-

Elkészíti az iskola egészének munkatervét.

-

Az érdekképviseleti szerv bevonásával elkészíti a tantárgyfelosztást.

-

Jóváhagyja a tanmeneteket.

-

Ellenőrzi egyeztetett terve alapján a tanítási órákat, az órán kívüli foglalkozásokat, a tantestület oktató-nevelő munkáját.

-

Értékeli a tanárok oktató-nevelő munkáját.

-

Vezeti a nevelési értekezleteket.

Ügyviteli feladatok: Irányítja és ellenőrzi: -

a pedagógusok és az ügyviteli dolgozók adminisztratív munkáját,

-

a jogszabályok nyilvántartását,

-

a leltárak, elszámolások, nyilvántartások vezetését.

7

-

Értékeli az iskola munkáját, figyelemmel, kíséri a felügyeleti szervek által tett megállapításokat, utasításokat és gondoskodik azok végrehajtásáról.

Az intézménnyel kapcsolatos fenntartási feladatok -

Ellenőrzi az iskolai költségvetés bevételi és kiadási tervelőirányzatainak időbeli arányos felhasználását.

Egyéb feladatok - Elvégzi a postabontást és kijelöli az ügyintézőt. Az igazgató jogosult a fenti igazgatóhelyettesre átruházni.

II.3.

feladatokat

a

tagintézmények

vonatkozásában

az

Az Igazgatóhelyettes

Az igazgató munkáját egy igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes döntésre készíti elő az igazgató munkakörénél a pedagógiai munka irányításánál az iskola fenntartásánál, az ügyvitelnél megjelölt feladatokat a külön munkaköri leírásban foglaltak szerint. Az igazgatóhelyettes felel a tanulói viszony keletkezésével és megszüntetésével kapcsolatos ügyek, a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi ügyek és a szakmai munka belső ellenőrzése vonatkozásában a döntés előkészítésért.

II.4. Munkaközösség vezető (amennyiben az intézményben létrejönnek a szakmai munkaközösségek) Összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Szakmai feladatai: -

Az osztályokban folyó nevelési folyamat ellenőrzése, elemzése, értékelése.

-

A tanulók szociális, családi és kulturális hátterének, érdeklődési körének, egyéni adottságainak, képességeinek feltárása.

-

Időszakonkénti nevelési eredményvizsgálat megszervezése, lebonyolítása, elemzése, értékelése, feladatok meghatározása.

-

Helyi szakmai pedagógiai továbbképzés tartalmi kimunkálása-

8

-

Az osztályozó vizsgára bocsátó bizottság munkájának segítése.

-

Javaslattétel a nevelési értekezletek témáira.

-

Esetenként döntés a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben.

-

Az iskolai ünnepélyek szervezési munkáinak segítése.

- Összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése a nevelőtestület számára, valamint - igény szerint - az igazgató részére a munkaközösség tevékenységéről. Részt vállal a nyári ügyelet feladataiból az igazgatóval való megállapodás alapján. Egyéb feladatai -

Az egészségügyi nevelési feladatok megoldásának segítése.

-

Az általános rend, fegyelem ellenőrzése, az iskolai munka zavartalanságának biztosítása (SZMSZ betartása).

-

Az intézményi vagyon védelme (takarékosság).

-

A munkaköri leírásban nem megjelölt, eseti feladatok megoldása az igazgató megbízása alapján.

II.5.

Pedagógus

-

A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levele, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi.

-

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában, és fejlesztésében.

-

Alkotó módon részt vállal:    

a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából 9

  

a tanulók folyamatos felzárkóztatásából a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből.

-

Tanítási órán minőségi munka végzése, felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés.

-

Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel.

-

A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel. - Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. -

Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban (amennyiben az intézményben létrejönnek a szakmai munkaközösségek) a munkaközösség vezető véleményével, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel - több éven át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni.

-

Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 5 munkanapon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli.

-

Fogadó órát tart.

-

Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket -az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint - egy-egy pedagógus látja el.

Ezek a pedagógiai többletmunkák a kővetkezők lehetnek: vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése, egyes, óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl. korrepetálás, helyettesítés), szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés), munkavédelmi és tűzvédelmi munka

A pedagógus kötelességei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben a kötelességei a következők:

10

• A tanulók fejlődését kísérje figyelemmel és segítse elő.  A tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, figyelmeztesse, ha jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.  A tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.  Nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa.  A tanulók emberi, méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. A pedagógus jogai: A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: 

A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja.



A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket.

• Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. • Minősítse a tanulók tudását. 

Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez.



Amennyiben alkalmazott, úgy a nevelőtestület tagjaként a részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.



Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.



Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.



Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói, tevékenységét elismerjék.

II.6.

Szaktanár

Pedagógusként a szaktanár feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: 11

-

Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve.

-

A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő tanároknál kötelező.

-

A taneszközöket a munkaközösség vezetőktől beszerzi, egy tanévre átveszi, majd tanév végén elszámol azokkal.

-

Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik.

-

írásbeli munkájára gondot fordít.

-

A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi.

-

Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja.

-

Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején a tartózkodás helyét) az igazgatónak azonnal jelenti.

-

Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót és gondoskodik, arról, hogy a tanmenet, a tankönyv, a kulcs a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljon.

-

Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező.

-

A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz.

-

A házirend betartása és betartatása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

-

A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.

II.7.

Az iskolavezetőség

Az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete.

A szakmai vezetőség tagjai:  Igazgató  Igazgatóhelyettes  Osztályfőnök

12

Az igazgatók által megállapított munkaprogram alapján tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgatók feladata. Az ülésre - napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívhatok az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői.

II.8.

A helyettesítés rendje

Az igazgató akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében - teljes felelősséggel a tagintézmények vezetői helyettesítik. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.

II.9.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje:

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a tanévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés módszerei: -

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükségesetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

II.10. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja: Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Jogkörére a helyettesítés rendjére a 10. pontban rögzítettek irányadóak. A tagintézmények vezetői a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervezetekkel. A pedagógiai 13

szakszolgálatokkal és a pedagógai szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata.

II.11. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje,formája, A vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a KLIK bevonásával - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás - rendjét, - formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Igazgató

Szervezeti egység Igazgatóhelyettes

Tantestület

a) Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: Havonta - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: Szükség szerint - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: Szükség szerint - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: Szükség szerint - Értekezletek ideje, rendszeressége: Félévente - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: Szükség szerint - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: Szükség szerint

14

Egyéb

Kollégiumi székünk nincs, valamint óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezetünk sem működnek iskolánkban.

II.12. A vezetők és az iskolában működő szervezetek kapcsolattartásának formája és rendje Az intézményben iskolaszék, szülői szervezet nem működik. A vezetők és az intézményi tanács kapcsolattartását az Nkt. 79. §. (3), (4), valamint a R. 121. §. (2) bekezdése szabályozza. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésekor diákönkormányzat a gimnázium székhelyén és telephelyein nem működik. Amennyiben az igazgató a diákönkormányzat megalakításáról értesítést kap, úgy haladéktalanul köteles a diákönkormányzatokra vonatkozó rendelkezések megjelenítésével kapcsolatos Szervezeti és Működési Szabályzat módosítást előkészíteni, a módosítás érdekében eljárni. Amennyiben bármely tagintézményben vagy gimnáziumi szinten diákönkormányzat jön létre, azokkal a kapcsolattartásért a tagintézmény-vezető illetve az igazgató felel. Az osztályfőnökök a székhellyel, az iskola igazgatójával közvetlenül, továbbá interneten, telefaxon, tartják a kapcsolatot. Gondoskodnak arról, hogy a tanulókat és a pedagógusokat valamint a többi munkatársat érintő intézkedések kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek.

II.13. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a köznevelésről szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

A.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, tanszakokra, vagy tanszakvezetőkre - az iskolaszékre. A nevelőtestület átruházhatja - a döntési jogkörét az alábbi területeken: - az iskola éves munkatervének elkészítése,

15

- az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a tanulók alapvizsgára és záróvizsgára bocsátása, - a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az iskola működése vonatkozásában, - tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - a pedagógusok külön megbízásai, - a gyakornoki szabályzat kiadása, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a feladat ellátási terv vonatkozásában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározása, - javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; - értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan, - egyetértési jogkörét a következők szerint: - a pedagógus részére tudományos fokozat megszerzésére, kutatómunkában való részvételre, tanulmányút vagy tankönyvírásra történő szabadság adásával kapcsolatban (ha a fenntartó a szükséges fedezetet erre biztosítja), - az iskola belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; - egyéb jogait, mint például, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, - kialakítsa működésének és döntéshozatalának rendjét, amennyiben erről jogszabály nem rendelkezik,

16

- kidolgozza a tanulmányok alatti vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét, - bizottsági tagot delegáljon a nevelőtestületi tagokból az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatosan az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti rendezése érdekében létrehozott bizottságba,

B.

Gyermekvédelmi intézkedés kezdeményezése

Az intézmény a nem nagykorú tanulók esetében, amennyiben a törvényes képviselő vagy más a gyermeket nevelő részéről veszélyeztetést észlel, úgy köteles a gyermekjóléti szolgáltatást ellátó személlyel vagy szervezettel (gyermekjóléti szolgálattal) a kapcsolatot felvenni, a jelzőrendszer részeként a szükséges jelzést megtenni, a védelembe vételi értekezleten a gyermekvédelmi munkatárs által az intézményt képviseltetni. Az intézmény köteles továbbá a fenti esetben a kiskorú részére a jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tájékoztatást biztosítani.

C.

Iskola-egészségügyi ellátás

Az iskola-egészségügyi ellátást – jogszabályban kötelezően megjelölt esetekben - a tanítási idő alatti egészségügyi szolgáltatás biztosítása, illetve igénybevételi lehetőségének biztosítása keretében oldja meg az intézmény. Az intézmény a többségében nagykorú tanulóira tekintettel egyetlen tagintézményében sem tart fenn, nem szervez rendszeres egészségügyi felügyeletet. Minden tagintézmény szükség esetén (rendkívüli esemény, baleset) a helyileg illetékes orvosi ügyelettel, mentőkkel veszi fel a kapcsolatot. Minden tanulónk, dolgozónk háziorvosával kell kapcsolatot tartson, az iskolában saját felelősségre csak egészséges állapotban jelenhet meg. Rendkívüli ellátást igénylő esetben (krónikus betegség, baleset stb.) az érintett köteles a megfelelő információkat (teendők, értesítendők stb.) az intézményvezető tudomására hozni.

17

III. Intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

III.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, a fenntartó képviselőjének valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

III.2. A munkavállalói közösség A munkavállai közösség az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: • • •

szakmai munkaközösségek, (az intézményben nem alakultak, az osztályfőnökök fogják össze egy-egy telephelyen a pedagógusokat) szülői közösség (nem tanköteles, de még nem nagykorú tanulók esetében) diákönkormányzat, (jelenleg még nem alakult meg az intézményben)

III.3. 3.3 A szülői közösség Az iskolában nem működik Szülői Közösség a képzés jellegéből adódóan, az esti és levelező tagozatra járó tanulók nagy többsége felnőtt, vagy maga is szülő. Így a szülői közösség hatáskörében utalt jogosítványok nem értelmezhetők.

III.4. A diákönkormányzat, iskolai sportkör Az intézményben jelenleg nincs diákönkormányzat, iskolai soprtkör. Megalakításukat nem tervezzük.

18

III.5. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: • •

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, a küldöttek delegálása döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

III.6. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre • • • •

• • •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

19

IV. A tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái IV.1. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden tanulóval megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható.

IV.2. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámának megfelelő osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a kettő osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy az igazgatói iroda falán elhelyezett gyűjtőládába aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait elhelyezze, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A ládába dobott kérdést, felvetést, észrevételt, stb. alá kell írni. Az e bekezdésben szabályozott eljárást az igazgató elektronikus postafiókjának igénybe vételével is le lehet bonyolítani. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

20

IV.3. Felvételi rend A.

Felvétel a gimnáziumba

Iskolánk felvételi követelményeket nem határoz meg. A jelentkezés feltétele: a jelentkezési lap kitöltése, valamint a korábbi iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok bemutatása. Gimnáziumi tagozatra felvételt nyerhet, valamennyi tankötelezettségi kort betöltő magyar állampolgár, kimeneti korhatár nélkül. - 9.évfolyamon. Általános Iskola 8.osztályának elvégzését tanúsító bizonyítvány - 10. évfolyamon: 9. évfolyam elvégzést tanúsító iskolai bizonyítvány vagy az általános iskola 8. osztályának elvégzését tanúsító iskolai bizonyítvány és a 9. évfolyam tanulmányi követelményeinek teljesítése osztályozó vizsgán. - 11. évfolyamon: 10. évfolyam elvégzést tanúsító iskolai bizonyítvány vagy a 9. évfolyam teljesítését igazoló iskolai bizonyítvány z általános iskola 8. osztályának elvégzését tanúsító iskolai bizonyítvány és a 10. évfolyam tanulmányi követelményeinek teljesítése osztályozó vizsgán.

B.

Felvétel a szakközépiskolába

Iskolánk kizárólag érettségi vizsgára épülő OKJ-s szakma oktatása folyik. A jelentkezés feltétele a jelentkezési lap kitöltése, valamint az érettségi vizsga bizonyítványának bemutatása.

21

V.

Működési szabályok

V.1. A működés rendje, nyitva tartás, a vezető intézményben tartózkodás rendje Az intézmény szorgalmi időben – mivel az oktatás mind a székhelyen, mind a telephelyen bérelt helyszíneken folyik – a nyitva tartási idő a befogadó intézmény nyitva tartásához igazodva működik. A hivatalos iroda, titkárság a bérelt telephelyen 8 órától 16 óráig tart nyitva. Az igazgató rugalmas munkaidejét a székhely és a telephely között a feladattól függően arányosan megosztva tölti. Az intézmény szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart. A tanítás 14.00-tól 20.00 óráig tart. A tanítási órák 40 percesek a szünetek idejét a házirend határozza meg. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévként meghatározza és kihirdeti. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 20-tól kezdődik és augusztus 31-ig tart.

V.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: • fogja át a pedagógiai munka egészét, • segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, • a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, • támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, • a szülői közösség (szülői választmány) és a tanulóközösség (diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, • biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, • támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, • hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

22

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese, helyettesei, c) az intézményi minőségirányítási rendszer működtetésével megbízott személy, d) külső szakértő az a-c) pontban meghatározottak felkérésére. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatók a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetenciamérések eredményei, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít.

V.3. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik jogviszonyban állnak az iskolával A tanulók benntartózkodása Az esti tagozaton maximum napi 8 tanítási óra lehet. Esti tagozaton heti 2 tanítási nap van. A tanulókkal egyeztetett módon, egyetértésükkel a tömbösített órák plusz tanítási napon is megtarthatók.

23

A tanórák hossza 40 perc, 5 illetve 10 perces szünetekkel. Tanulókkal egyeztetett esetben lehetőség van egymást követő azonos órák esetén az órák összevonására, de az óraközi szüneteket is összevontan kell kiadni. A tanítási napok heti elosztása a helyi szokásoknak megfelelően, a nevelőtestület döntésének megfelelően történik. A napi órabeosztás alábbi rendjétől a helyi sajátosságok figyelembevételével el lehet térni.

órabeosztás:

1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra

1400 1445 1535 1620 1710 1755 1835 1915

– – – – – –

1440 1525 1615 1700 1750 1835 1915 1955

Az intézményben tanulók 13.30-tól 20.00-ig tartózkodhatnak. A tanórák látogatására küldő személyek részére az igazgató ad engedélyt. Az óralátogatást a tanítási óra közben megkezdeni vagy a tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. Az intézmény igazgatója által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségeket.

V.4. Az igazgató benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül 16.00 óra és 19.00 óra között az igazgató hetente három napot köteles a székhelyen vagy valamelyik tagintézményben tartózkodni, előre meghatározott rend szerint. A nyitvatartási idő kezdetétől az igazgató beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. Az igazgató távozása után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

V.5. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni.

24

Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős: -

a közősségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az intézményben. A továbbiakról a házirend rendelkezik. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az intézmény munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

V.6. 5.6 A rendkívüli események, illetve a bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek minősülnek különösen az alábbiak:  Tűz, tűzvészek (épített és természetes emberi környezetben) Bombariadó  Terrortámadás (fegyveres támadás, szabotázs, fenyegetettség, túszszedés, robbanás, stb.) Árvíz, belvíz  Robbanás (gáz, szilárd, folyadék, vegyi, por, egyéb) Villámbecsapódás károsodásokkal  Épület falainak repedése, dőlése, tető jelentős sérülése, stb.  Jelentős idejű áramkimaradás  Téli időben a fűtési rendszer teljes leállása  Rendkívüli időjárási viszonyok pl. jelentős hófúvás, köd, orkán, vihar, hosszú idejű esőzés, erős fagy, stb. Fertőzés pl. szalmonella  Mérgezés (gondatlan, vagy szándékos étel, gáz, gyógyszer, stb.)  Járvány  Földrengés és utóhatásai  Intézményi gépjármű személyi sérülésekkel, halállal járó balesete, ütközése, dőlése, zuhanása, stb.  Ivóvíz (vízkészlet) szennyezettsége, mérgezése  Környezetben lévő ipari, vegyi stb. katasztrófák kihatásai az adott intézményre  Talajmozgás, földcsuszamlás  Jelentős aszály és kihatásai

25

           

Levegő jelentős szennyezettsége Talaj jelentős szennyezettsége, pusztulása Növényvilág jelentős szennyezettsége, pusztulása Állatvilág jelentős szennyezettsége, pusztulása. Háborús konfliktusok, cselekmények és kihatásai Közlekedés, szállítás leállása (pl. sztrájk, egyéb) Nukleáris baleset és következményei Technológiai fegyelem megsértése miatt bekövetkező esemény és hatásai Rablás, betörés, nagymértékű lopás Gyilkosság, súlyos kimenetelű verekedések Számítógépes adatok lopása Tanulót vagy dolgozót ért súlyos baleset vagy baleseti halál Egyéb olyan események, melyek - várható vagy valós következményeire tekintettel rendkívülinek minősülnek.

Rendkívüli események esetén az osztályfőnökök, illetve távollétében az ügyeletes tanár gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről a különféle szabályzatokban foglaltak szerint. Abban az esetben, ha bármi olyan értesülés jut az intézkedésre jogosult személy tudtára, hogy az iskola épületében, vagy az iskola épületéhez közel korábban létrehozott robbanószerkezetet, vagy robbanóeszközt helyeztek el, illetve ilyen szerkezetet találtak, úgy az intézkedésre jogosult személy köteles bombariadót elrendelni. Nem jogosult mérlegelni az információ forrását, komolyságát. Lehetőség szerint - telefonbejelentés esetén - megkísérli a hívást rögzíteni. Haladéktalanul gondoskodik az érintett épület gyors és pánikmentes kiürítéséről, egyidejűleg haladéktalanul értesíti a rendőrséget és a tűzoltóságot a bombariadó elrendeléséről. A helyszínen köteles megvárni a kiérkező rendőrséget, tűzoltóságot és egyéb szakembereket, a szükséges tájékoztatást az épületről, a menekülési útvonalról, az épület felszereléséről számukra megadni.

V.7. Bombariadó vagy egyéb előre nem látható ok miatt elmaradt tanórák pótlása Az elmaradt tanórákat az eseménytől számított egy hónapon belül pótolni kell. Elmaradt órának számít az a tanóra, amelynek legalább a fele (20 perc) nem telt el az épület elhagyásáig. Amennyiben az elmaradt órák száma három vagy annál több, a pótlásra új, külön, a hivatalos rendben nem szereplő napot kell kijelölni. Az új alkalom kijelölése az igazgató feladata. Amennyiben az elmaradt tanórák száma egy vagy kettő, ezek pótolhatók a rendes iskolai napokon. A pótló órák száma napi egynél több nem lehet.

V.8. A dokumentumok közzététele

26

A Pedagógia Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó 4325 Kisléta, Vöröshadsereg utca 52. szám alatti székhelyén, továbbá az iskola székhelyén (4327. Pócspetri, Iskola u 4.) és valamennyi telephelyén rendelkezésre áll, az igazgató, a munkaidejükben akár az iskola tanulói, akár dolgozói, akár a felvétel iránt érdeklődő személyek részére kötelesek készséggel rendelkezésre állni a megjelölt dokumentumokkal kapcsolatos kérdések megválaszolása érdekében.

V.9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

V.10. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles - a szakmai munkaközösségek együttműködését, - a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, - a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai: - a szakmai munkaközösségek – vezetőik közreműködésével – együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, érté-kelésében; ezen belül: - részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, - az iskolai tanulmányi versenyek programjának elfogadása, - döntés a továbbképzési programokról, - a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében; - a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével. 27

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje - a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról; A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: - a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, - a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, - a szakmai tapasztalatcserére, - a jól bevált pedagógiai módszerek átadására, - a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására, - a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására, - a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait vendég óraadókkal is és az éves munkatervében is meghatározza.

28

VI. A tanulók ügyeivel kapcsolatos rendelkezések

VI.1. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanórák látogatása kötelező. Felmentést a kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól az 1993. évi LXXIX. törvény 69. §.-ában foglaltak alapján, a tanuló kérésére az igazgató adhat. A tanuló köteles a tanórákról való távolmaradását a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően igazolni. A tanuló köteles a tanítási óráról történő távolmaradását a háziorvos, egyéb szakorvos által kiállított igazolás vagy a betegszabadság igénybevételét, illetve a túlmunka elrendelését bizonyító munkáltatói igazolás bemutatásával dokumentálni. A közigazgatási szerv, bíróság, ügyészség, szabálysértési hatóság által kiállított, a megjelenést igazoló dokumentum bemutatása szintén mentesíti a tanulót a hátrányos jogkövetkezmények hatása alól. A tanuló félévente 5 tanítási nap erejéig - indokolt személyi körülményekre hivatkozva szóban engedélyt kérhet a tanítási óráról történő távolmaradásra. Az igazolás elfogadásáról, illetve az engedély megadásáról az osztályfőnök dönt. Ha a tanuló távollétét nem igazolja, őt írásban fel kell hívni az igazolás utólagos benyújtására vagy bemutatására. (Hiánypótlás) A felhívás a tanuló által történt átvételét az intézmény köteles bizonyítani. Ha a felhívás nem jár eredménnyel, úgy a tanulót - a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés mellett - fel kell szólítani a hiánypótlásra. A felszólításban a hiánypótlásra határidőt is meg kell jelölni, amely nem lehet több, mint a kézhezvételt követő 15 nap. A felszólítás - a címzett által történt - átvételét az intézmény köteles bizonyítani. A tanulói jogviszony - 10 tanítási órát elérő vagy meghaladó igazolatlan mulasztás okán - csak a felhívás és szükség esetén a felszólítás eredménytelensége esetén szüntethető meg.

VI.2. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony a megszűnik a 1993. évi LXXIX. törvény 75,§ (l)-(6).bek.-eiben foglalt esetekben. Hangsúlyozandó, a feltételek bekövetkezése esetén - így különösen tíz igazolatlan óra elérésekor, amennyiben a 6. pontban megjelölt felhívás és felszólítás nem vezetett eredményre haladéktalanul intézkedni kell a tanulói jogviszony megszüntetéséről. A tanulói jogviszony megszüntetéséről írásbeli határozatot kell hozni, jogorvoslat lehetőségének, és benyújtási helyének megjelölésével. A határozat a tanuló által történő kézhezvételét az intézmény köteles bizonyítani.

29

A határozat jogerőssé válásának időpontja a tanulói jogviszony megszűnésének dátuma. A tanulói jogviszony megszűnése esetén a tanuló a diákigazolványt egy tanítási héten belül köteles a tagintézmény vezetőnek átadni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a tagintézményvezető törölteti a diákigazolvány számát a központi nyilvántartásból. Ezután a diákigazolvány jogtalan használatával a tanuló szabálysértést követ el.

VI.3. Térítési díj, tandíj A térítési díj, tandíj megállapítására - a jogszabályban meghatározott keretek között, a. normatív támogatás igénybe vétele miatti korlátozáson belül - az iskola igazgatója jogosult. Amennyiben az iskola igazgatója térítési díjat, tandíjat állapít meg, úgy a tanulók ezt kötelesek a megállapított határidőben, készpénzben a igazgatónak befizetési pénztárbizonylat ellenében befizetni. A térítési díj, tandíj befizetésének elmaradása esetén az intézmény jogosult az összeg behajtása iránt polgári jogi úton intézkedni. A térítési díj, tandíj befizetésének elmaradása a tanulói viszony megszűnését nem vonhatja maga után. A tanulói jogviszony a tanév előtt történő megszűnés esetén a tandíj arányos részét vissza kell fizetni.

VI.4. Iskola-egészségügyi ellátást Az iskola-egészségügyi ellátást ~ jogszabályban kötelezően megjelölt esetekben - a tanítási idő alatti egészségügyi szolgáltatás biztosítása keretében oldja meg az intézmény. Az intézmény többségében nagykorú tanulóira tekintettel egyetlen telephelyen sem tart fenn, nem szervez rendszeres egészségügyi felügyeletet. Drogprevencióra, alkohol és dohányzásellenes tevékenységre osztályfőnöki órán kerülhet sor.

VI.5. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája: tanulmányi kirándulásként létrejövő helyszíni tanítás.Az iskola jellegéből adódóan az alapfeladatokon felüli foglalkozások csak fenntartói engedéllyel, általa megállapított szabályok szerint szervezhetők. Eseti engedély alapján ez lehet:  külön konzultáció,  korrepetálás, felzárkóztatás,  érdeklődési kör,  egyedi előadás, összejövetel. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája lehet még a tanulmányi kirándulásként létrejövő helyszíni tanítás. A tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók részvétele önkéntes.

30

VI.6. Idegennyelvtudás beszámítása A jogszabályokban megjelölt keretek között és időpontig a tanuló az idegennyelvtudást igazoló okirat és az idegen nyelvi oktatáson részvételt bizonyító dokumentum bemutatása esetén az idegen nyelvi órák látogatása és a vizsgázást kötelezettség esetén felmentést kap. így az iskola nem zárja ki az állami nyelvvizsga bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű okirat iskolai tanulmányokba való beszámítását.

VI.7. Szociális ösztöndíj és szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A szociális ösztöndíj rendszeresen, tanulmányi időszakban havonta vagy félévente folyósított juttatás. A szociális támogatás a tanuló körülményeinek átmeneti, időszakos megnehezülése okán adható egyszeri juttatás. A szociális ösztöndíjat annak a tanulónak lehet megállapítani, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 40 %-át és körülményei - elsősorban az esélyegyenlőségbiztosítása okán - szükségessé teszik az összeg folyósítását. Szociális támogatást annak a tanulónak lehet megállapítani, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú, öregségi nyugdíjminimum felét és a körülményeinek átmeneti, időszakos megnehezülését hitelt éremlő módon igazolja. A támogatás megállapítására az intézmény igazgatója rendelkezik hatáskörrel. Az intézmény igazgatója a megfelelő igazolások bekérése után dönt. Az intézményben tanévenként legfeljebb egyszerre a tanulók egy ezreléke kaphat ösztöndíjat és tanévenként két esetben adható szociális támogatás, amennyiben a fenntartó a költségvetésben erre elkülönített keretet biztosít.

VI.8. Gyermekvédelmi intézkedés kezdeményezése Az intézmény a nem nagykorú tanulók esetében, amennyiben a törvényes képviselő vagy más a gyermeket nevelő részéről veszélyeztetést észlel, úgy köteles a gyermekjóléti szolgáltatást ellátó személlyel vagy szervezettel (Gyermekjóléti szolgálattal) a kapcsolatot felvenni, a jelzőrendszer részeként a szükséges jelzést megtenni, a védelembe vételi értekezleten a gyermekvédelmi munkatárs által az intézményt képviseltetni. Az intézmény köteles továbbá a fenti esetben a kiskorú részére a jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tájékoztatást biztosítani. Intézményünkben csak felnőtt oktatás működik, ezért nem állunk kapcsolatban a Gyermekjóléti szolgálattal.

VI.9. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái Tanévenként legalább egyszer minden telephelyen tanulói gyűlésre kerül sor, ahol a tanulók jogosultak véleményük érvényesítése érdekében képviselőt választani. Képviselőre a választást megelőző 5. napig lehet írásban javaslatot tenni. Jelölté az válik, aki legalább a

31

tagintézmény tanulóinak 10%-a javaslatát bírja. A választás akkor érvényes, ha azon a tanulók több mint 50%-a részt vesz. Képviselőnek azon tanulót kell tekinteni, aki a szavazatok többségét megkapja. Szavazategyenlőség esetén a - amennyiben az állapot az eredményes választás gátja - ismételt szavazást kell tartani az egyenlő szavazatot kapott jelöltek részvételével. Képviselőt megilleti az alapdokumentumok véleményezésének és a tanulmányi kérdésekben történő véleménynyilvánításnak a joga. Tanév közben a tanulók egyéni problémáikkal az osztályfőnökhöz fordulhatnak szóban, vagy írásban egyaránt. Amennyiben - álláspontjuk szerint - nem kapnak megfelelő választ, vagy - őket nem kielégítő - tájékoztatást kapnak, jogosultak az intézmény igazgatóját írásban megkeresni ügyükkel.

VI.10. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái Az intézmény működésével kapcsolatosan a tanulók a faliújságon hirdetmény formájában, osztályfőnöküktől szóban és írásban kapnak tájékoztatást. A tanulók jutalmazásának rendje és formái A tanév során kimagasló teljesítményt nyújtó diákok jutalmazása - az osztályfőnökök írásbeli felterjesztése alapján - a tantestület igenlő döntése után az év végi bizonyítvány kiosztásakor történik a költségvetésben biztosított keretösszeg erejéig.

VI.11. „A tanulók nagyobb közössége" fogalom meghatározása az iskolai tanulóközösség jogaival összefüggésben A tanulók nagyobb közössége alatt az egy tagintézményben, az adott tanévben tanulói jogviszonyban álló diákokat kell érteni, amennyiben számuk az 50 főt meghaladja.

32

VII. Fegyelmi eljárás szabálya Ha a tanuló a házirendben foglaltakat illetve a jogszabályban rögzített a tanulmányai folytatásával kapcsolatos kötelezettségei vétkesen és súlyosan megszegi ellene fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás keretében fegyelmi büntetésként a közoktatási törvény 76. § (2) bekezdésében meghatározott fegyelmi büntetések kiszabására van mód. - Ha felmerül az alapos gyanúja annak, hogy a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegte, a köznevelésről szóló Nkt. §. (1) bekezdése szerint fegyelmi eljárást lehet indítani. - A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést olya módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja.

VII.1. Egyesztető eljárás a) Célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, megállapodás létrehozása. b) Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat. c) A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. d) Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az iskola bármely pedagógusát felkérheti. e) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet szenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló vagy szülője elfogad. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. f) Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.

VII.2. A fegyelmi tárgyalás menete a) A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. b) Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakról

33

véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen. Ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket. c)A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet d) A bizottság fegyelmi határozatot hoz. e) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló és a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri. f) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét is idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. g) Az elsőfokú határozat ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.

34

VIII. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje. -

-

-

-

-

A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni. Az intézményben rögzített, tárolt, továbbított adatok kezelését a 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 41.-43.§-ai valamint a belső iratkezelési szabályzat tartalmazza. Kiemelt figyelmet igénylő területek: A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársakat titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekekkel és családjukkal kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásuk ellátása során szereztek tudomást. E kötelezettség határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, melyre a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermekek érdekében történő megbeszélésére. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adatközlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését. A gyermekek személyes adatai csak pedagógiai, gyermekvédelemi valamint egészségügyi célból adhatók ki. Az intézmény vezetője köteles a gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha a gyermek súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet, vagy került. Ebben az esetben az adattovábbításhoz a szülő beleegyezése nem szükséges. Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással kapcsolatos, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okból, a célnak megfelelő mértékben és célhoz kötötten lehet nyilvánosságra hozni. Az adattovábbításra az intézményvezetője, akadályoztatása esetén, az általa meghatalmazottak jogosultak. Az intézményvezetője nem rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, így a papír alapon elküldött (aláírt, lepecsételt) iratok felelnek meg a hitelesség kritériumainak. Az intézmény nem használ elektronikus naplót.

35

IX. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazzunk a rendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

X.

A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága

A Csillagfény Középiskola és Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata - a hatályos jogszabályokban leírt összes dokumentumával együtt - nyilvános. A dokumentumokba a Csillagfény Középiskola és Szakiskola minden kapcsolatban álló magánszemély vagy szervezet - az igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján - betekinthet, azokról jegyzeteket és/vagy másolatot készíthet.

36

Át nem ruházható hatáskörök: A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása, - az intézményi minőségirányítási program elfogadása.

XI. Egyéb rendelkezések XI.1. Az intézményi védő, óvó előírások Az iskolába csak a szabvány szerinti, az iskola által biztosított, kereskedelmi forgalomba minőségi tanúsítvánnyal került eszközök és felszerelések vihetők be, illetve tarthatók. A pedagógus által készített eszköz és felszerelés - az írásvetítőhöz használt fólia illetve a rögzített hangfelvétel kivételével - az iskolába nem vihető be. A bevitt eszközöket és felszereléseket kizárólag a magyar nyelvű használati utasításban megjelöltek szerint lehet használni. Az épületben tartózkodás ideje alatt a bérbeadó

ilyen szabályzatainak megfelelően köteles eljárni, azokat betartani, betartatni. A pedagógus által készített, tanítás eredményességét növelő, segítő eszköz és felszerelés – az írásvetítőhöz használt fólia illetve a rögzített felvétel, CD, videó, multimédiás tananyag kivételével – az iskolába csak az igazgató engedélyével vihető be

XI.2. Az iskolai könyvtár működése Az iskolai székhelyén és telephelyein működő könyvtárat az iskola tanulói jogosultak használni. A beiratkozás szabályait, könyvtárból való kölcsönzés rendjét, a kártérítés szabályait illetve a nyitvatartási rendet az intézmény székhelyén, illetve telephelyein működő könyvtárak kölcsönzési és nyitvatartási rendje határozza meg.

37

XI.3. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje A szakképzés keretében a gyakorlati képzés képző cégnél folyik. A képző céggel tanulószerződés megkötésére kerül sor. A szakképesítés r{épülés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tant{rgyak és témakörök órasz{mainak fele gyakorlati órasz{m, amelyek a következő részekből {llnak: • Szociális intézményi foglalkoztatási gyakorlat • Biztonságos munkavégzés gyakorlata • A szociális foglalkoztatás adminisztrációjának gyakorlata • Számítástechnikai ismeretek gyakorlata • Szociális foglalkoztatási gyakorlat A gyakorlati foglalkozásokhoz demonstrációs terem áll rendelkezésre az intézmény székhelyén és külső intézményi gyakorlaton sajátítják el.

XII. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat egészét a nevelőtestület fogadja el. A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyó záradékával válik érvényessé. A hatályba lépés napja a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának napja.

Pócspetri, 2014. január 20.

igazgató

38

Elfogadó nyilatkozat A Csillagfény Középiskola és Szakiskola nevelőtestülete az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát áttanulmányozta, megvitatta, majd annak tartalmát egyhangúlag elfogadta. Az intézmény sajátossága miatt, nincs az intézmény nem rendelkezik intézményi tanácssal, óvodaszékkel, kollégiumi székkel iskolai és kollégiumi diákönkormányzattal ezek megalakítását nem tervezzük.

A nevelő testület képviselői:

39

Fenntartói záradék A Csillagfény Középiskola és Szakiskola SZMSZ-ben szereplő többlettkiadásokkal a költségvetési keret terhére a fenntaró egyetért.

A Csillagfény Középiskola és Szakiskola hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatát - a tantestület véleményének megismerése alapján – az intézmény igazgatójának 2014. január 20. napján kelt felterjesztése alapján jóváhagyom.

Kisléta, 2014. január 20.

Madácsi Imre kuratórium elnöke „ Csillagfény Alapítvány”

40

Tartalom Általános rendelkezések ...................................................................................................... 1 I.1. Az intézmény elnevezése: ........................................................................................... 1 I.2. Az intézmény székhelye: ............................................................................................. 1 I.3. Az intézmény feladat ellátási helyei (telephelyei): ...................................................... 1 I.4. Az intézmény alapítója és fenntartója: ........................................................................ 2 I.5. Az intézmény alapítása: ............................................................................................... 2 I.6. Az intézmény tevékenységének célja, felnőttoktatás formái ....................................... 2 I.7. Az intézmény tevékenysége: ....................................................................................... 2 A. Alaptevékenység:......................................................................................................... 3 B. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. ............................................... 3 I.8. Feladatmutatók megnevezése, köre és mértéke: .......................................................... 3 I.9. Az intézmény jogállása: ............................................................................................... 4 I.10. Az intézmény képviselete: ........................................................................................... 5 I.11. Az intézmény felügyelete: ........................................................................................... 5 I.12. Az intézmény illetékessége: ........................................................................................ 5 I.13. Az intézmény működésének alapelvei: ....................................................................... 6 II. Az intézmény szervezeti felépítése .................................................................................... 6 II.1. Az intézmény munkatársai: ......................................................................................... 6 II.2. Az igazgató és feladatai: .............................................................................................. 6 II.3. Az Igazgatóhelyettes .................................................................................................... 8 II.4. Munkaközösség vezető (amennyiben az intézményben létrejönnek a szakmai munkaközösségek) ................................................................................................................. 8 II.5. Pedagógus .................................................................................................................... 9 II.6. Szaktanár ................................................................................................................... 11 II.7. Az iskolavezetőség .................................................................................................... 12 II.8. A helyettesítés rendje ................................................................................................. 13 II.9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: .................................................... 13 II.10. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja: ...................................................... 13 II.11. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje,formája, ......... 14 II.12. A vezetők és az iskolában működő szervezetek kapcsolattartásának formája és rendje 15 II.13. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .......................................... 15 A. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása .......................................... 15 B. Gyermekvédelmi intézkedés kezdeményezése .......................................................... 17 C. Iskola-egészségügyi ellátás........................................................................................ 17 III. Intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ............................................. 18 III.1. Az iskolaközösség ..................................................................................................... 18 III.2. A munkavállalói közösség ......................................................................................... 18 III.3. 3.3 A szülői közösség ................................................................................................ 18 III.4. A diákönkormányzat.................................................................................................. 18 III.5. Az osztályközösségek ................................................................................................ 19 III.6. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ..................................................................... 19 IV. A tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ............................................................... 20 IV.1. Tanári fogadóórák ...................................................................................................... 20 IV.2. A diákok tájékoztatása ............................................................................................... 20 I.

41

IV.3. Felvételi rend ............................................................................................................. 21 A. Felvétel a gimnáziumba ............................................................................................. 21 B. Felvétel a szakközépiskolába..................................................................................... 21 V. Működési szabályok ......................................................................................................... 22 V.1. A működés rendje, nyitva tartás, a vezető intézményben tartózkodás rendje ........... 22 V.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ..................................................... 22 V.3. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik jogviszonyban állnak az iskolával ............................................................................................................................... 23 A tanulók benntartózkodása ................................................................................................. 23 V.4. Az igazgató benntartózkodása ................................................................................... 24 V.5. A létesítmények és helyiségek használati rendje ....................................................... 24 V.6. 5.6 A rendkívüli események, illetve a bombariadó esetén szükséges teendők ......... 25 V.7. Bombariadó vagy egyéb előre nem látható ok miatt elmaradt tanórák pótlása ......... 26 V.8. A dokumentumok közzététele ................................................................................... 26 V.9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 27 V.10. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ............................................................. 27 VI. A tanulók ügyeivel kapcsolatos rendelkezések ................................................................ 29 VI.1. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések .. 29 VI.2. A tanulói jogviszony megszűnése ............................................................................. 29 VI.3. Térítési díj, tandíj ....................................................................................................... 30 VI.4. Iskola-egészségügyi ellátást ...................................................................................... 30 VI.5. Tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................... 30 VI.6. Idegennyelvtudás beszámítása ................................................................................... 31 VI.7. Szociális ösztöndíj és szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 31 VI.8. Gyermekvédelmi intézkedés kezdeményezése .......................................................... 31 VI.9. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái ............................................... 31 VI.10. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái ....................................... 32 VI.11. „A tanulók nagyobb közössége" fogalom meghatározása az iskolai tanulóközösség jogaival összefüggésben ....................................................................................................... 32 VII. Fegyelmi eljárás szabálya.............................................................................................. 33 VII.1. Egyesztető eljárás ................................................................................................... 33 VII.2. A fegyelmi tárgyalás menete ................................................................................. 33 VIII. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje. ..... 35 IX. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét.... 36 X. A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága ...................................................... 36 XI. Egyéb rendelkezések ........................................................................................................ 37 XI.1. Az intézményi védő, óvó előírások ........................................................................... 37 XI.2. Az iskolai könyvtár működése .................................................................................. 37 XI.3. A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje 38 XII. Záró rendelkezések ........................................................................................................ 38

42