I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1

TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT / SZMSZ / CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA 1.2. A SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE 1.3. AZ SZMSZ IDŐBELI, TERÜLETI, és SZEMÉLYI HATÁLYA II. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, AZONOSÍTÓ ADATAI, JOGÁLLÁSA 2.2. AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA, ALAPFELADATAI, FELADAT-ELLÁTÁSI RENDJE III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE 3.1.1 Az ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1.2. AZ ÓVODAVEZETŐ (FELADATA, HATÁSKÖRE) 3.1.3. ÁTRUHÁZOTT FELADAT és HATÁSKÖR 3.2. ÓVODAVEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN ÉRVÉNYES HELYETTESÍTÉSI REND 3.3. .AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI 3.3.1. ÓVODAVEZETŐ- HELYETTES 3.3.2. TAGÓVODA – VEZETŐ 3.4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI ÁBRA 3.5. VEZETŐ és a SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA 3.5.1. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS és KÉPVISELET SZABÁLYAI 3.5.2. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS REDJE IV. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK 4.1. NEVELŐTESTÜLET 4.2. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 4.3. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG 4.4. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG 4.5. GYERMEKKÖZÖSSÉGEK 4.6. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE és ÁLTALÁNOS FORMÁI 4.6.1. BELSŐ KAPCSOLATOK 4.6.2 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 5.1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK és AZOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 5.2. A NEVELÉSI ÉV RENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA, KÖZZÉTÉTELE 5.3. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA 5.4. AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAINAK MUNKARENDJE, MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁK 5.4.1 AZ ÓVODAVEZETŐ INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE, MUNKARENDJE 5.4.2. AZ ÓVODAVEZETŐ HELYETTES 5.5. PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK, MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK 5.5.1. ÓVODAPEDAGÓGUS 5.5.2. FEJLESZTŐPEDAGÓGUS 5.6. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE, MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK 5.6.1. DAJKA 5.6.2. KIEGÉSZÍTŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA DAJKA RÉSZÉRE KONYHAI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA

4 4 5 5 6 6 6 11 11 11 15 15 15 16 18 20 21 23 23 23 24 24 26 28 30 31 31 31 34 41 41 44 44 46 46 47 50 50 61 67

73

2

5.6.3. FŰTŐ – UDVAROS – KARBANTARTÓ 5.7. BELSŐ ELLENŐRZÉSEK CÉLJA, ELVEI, RENDJE, SZEMPONTJAI 5.8. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI, MEGÁLLAPÍTÁS SZABÁLYAI 5.9. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK HASZNÁLATI RENDJE 5.10. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZ TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5.11. A HELYISÉGEK és BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE 5.12. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS és BENNTARTÓZKODÁS RENDJE 5.12.1. BELÉPÉS és BENNTARTÓZKODÁS AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL 5.13. DOHÁNYZÁS RENDJE 5.14. TELEFONHASZNÁLAT 5.15. A HIT - ÉS V ALLÁSOKTATÁST BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁSREND 5.16. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE 5.16.1. BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 5.16.2. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FORMÁI, RENDJE 5.16.3. A TESTI NEVELÉS RENDJE 5.16.4. KIRÁNDULÁSOK, SÉTÁK, EGYÉB PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSA ESETÉRE SZÓLÓ BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK 5.17. TEENDŐK BOMBARIADÓ és EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK KEZELÉSÉRE 5.18. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI 5.19. VAGYONNYILATKOZAT –TÉTEL VI. A GYERMEKEK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 6.1. A GYERMEKEK FELVÉTELÉNEK ÁTVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE, AZ ÓVODAI JOGVISZONY 6.2. AZ ÓVODAI FELVÉTEL TÖRVÉNYI TÖRVÉNYI FELTÉTELEI 6.3. A GYERMEKEK MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 6.4. A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA a GYERMEK FEJLETTSÉGÉRŐL, TANKÖTELEZETTSÉG 6.5. ÓVODÁZTATÁSI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSREND 6.6. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA, ÉTKEZÉS 6.6.1. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6.6.2. SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK 6.6.3. ÉTKEZÉS 6.7. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK VII. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK RENDJE VIII. ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK X. EGYÉB KÉRDÉSEK, MELYET MÁS SZABÁLYZATBAN NEM KELL, VAGY NEM LEHET SZABÁLYOZNI XI LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK MELLÉKLET: IRAT és ADATKEZELÉS KÖZÉRDEKŰADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT

75 77 83 84 84 85 86 86 87 88 88 88 90 94 95 95 96 98 99 101 101 102 105 105 106 107 107 108 108 110 112 113 113 118 120

3

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT / SZMSZ / CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) alapján az Igali Margaréta Óvoda, (7275 Igal, Szent I. u. 118.) mint köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat továbbiakban-SZMSZ-ben állapítom meg. A szervezeti és működési szabályzat célja: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint a végrehajtási rendeletben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az óvoda pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szolgálja. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai, törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek, a működtetést meghatározó egyéb dokumentumok: szóló 2012.évi CXXIV.törvény ációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról -oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban:R) 2012.(VIII.28.) Korm. Rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról továbbiakban: VR) Korm.rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr) i XCIII.törvény a munkavédelemről követelményeiről védelméről ndelet a katasztrófák elleni védekezés és polgári védelemről 1997.évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2007. CLII. törvény Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről nyilvántartási rendszerről 2011.évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzésről 3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról

4

Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet. - nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. 1.2. A SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE

SZABÁLYZAT

ELFOGADÁSA,

Az SZMSZ-t az óvoda vezetője készíti el, és a nevelőtestület véleményének kinyilvánítása után fogadja el. A közalkalmazotti tanácsot általános véleményezési jog illeti meg minden kötelező dokumentum tekintetében. A szülői közösség javaslattételét, véleményét a joggyakorlást rögzítő nyilatkozat tartalmazza. Egyetértő jognyilatkozatot tesz a fenntartó. Ezen dokumentum elfogadásakor a nevelőtestület át nem ruházható döntési jogkörét gyakorolja. Az óvoda vezetője az SZMSZ-t eljárásjogi megfelelősége után hagyja jóvá. Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a Szervezeti és Működési Szabályzatot mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, valamint az óvodával jogviszonyban álló gyermekek szülei megtekinthetik az a helyben szokásos módon történő nyilvánosság biztosítása mellett. 1.3. AZ SZMSZ IDŐBELI, TERÜLETI, és SZEMÉLYI HATÁLYA Az SZMSZ időbeli hatálya: A 65/2013.(VIII. 6.) határozatszámon elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata kötelező mellékleteivel együtt az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a fenntartó által jóváhagyott korábbi SZMSZ. Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed A) a fenntartó képviselő-testülete által meghatározott nyitvatartási időre, b) az óvodai nevelés idejében és keretében zajló külön programok, események időtartamára, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmai időtartamára. Felülvizsgálata: évenként, ill. jogszabályváltozásnak megfelelően Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök A kihirdetés napja: 2013. szeptember 1. Az SZMSZ területi hatálya: helyi intézményre) – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó- óvodán kívüli programokra

5

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: iszonyban álló minden alkalmazottra azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. n ahol érintettek). II. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, AZONOSÍTÓ ADATAI, JOGÁLLÁSA Az óvoda jogállása a 4/2013. (V.27.) határozattal elfogadott alapító okirat szerint: Elnevezése: Székhelye: Telephelye: Email címe: OM azonosítója: Jogállása:

Igali Margaréta Óvoda 7275 Igal, Szent István u. 118. 7276 Somogyszil, Szabadság u. 14. [email protected] 202320 Önállóan működő költségvetési szerv

2.2. AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA, ALAPFELADATAI, FELADAT-ELLÁTÁSI RENDJE Az intézmény adatai: Költségvetési törzsszáma: 397571 Az intézmény irányító szervének neve, székhelye: Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa Igal, Szent I. u.107.

7275

Az intézmény fenntartója: Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás 7275 Igal, Szent I. u.107. Óvodai feladatok ellátására: Az Igali Margaréta Óvoda és a Somogyszili Tagóvoda esetén Igal Város Önkormányzat: 7275. Igal, Szent István u. 107. Bonnya Község Önkormányzat: 7281 Bonnya, Petőfi utca 63. Gadács Község Önkormányzat: 7277 Gadács, Fő u. 72. Kazsok Község Önkormányzat: 7274. Kazsok, Kossuth u. 29. Ráksi Község Önkormányzat: 7464. Ráksi, Fő u. 18. Somogyszil Község Önkormányzat: 7276. Somogyszil, Szabadság u. 25. Az intézmény jogutódja Igal Város Önkormányzata 90/2009 (VII.09.) számú határozatával, Kazsok Község Önkormányzata 38/2009 (VII.09.) számú határozatával, Ráksi Község Önkormányzata 50/2009 (VII.09.) számú határozatával, jóváhagyott megszüntető okiratokban foglalt Margaréta Óvoda Igal és Tagóvodái, továbbá Somogyszil Község Önkormányzata 33/2011 (VII. 19.) számú határozatával jóváhagyott megszüntető okiratban foglalt Somogyszili Napközi Otthonos Óvodának (7276 Somogyszil, Szabadság u. 14.)

6

Az átalakítás módja, időpontja: Az intézmény 2009. szeptember 1.-i dátummal egyesítéssel jött létre a Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon, valamint a Margaréta Óvoda Igal és Tagóvodái, a Tarkabarka Tagóvoda Büssü és a Tagóvoda Zimány beolvadásával a Batthyány Károly Körzeti Általános Iskolába, mely átalakításra kerül Általános Művelődési Központtá. Az Igali Általános Művelődési Központ új intézményegységeként jön létre az Arany János Művelődési Ház. 2010. szeptember 1.-i dátummal jön létre, szervezetileg az Igali ÁMK Batthyány Károly Körzeti Általános Iskolához csatlakozó Pedagógiai Szakszolgálat. 2011. szeptember 1.-i dátummal csatlakozik az Igali Általános Művelődési Központhoz a Margaréta Óvoda Igal Tagóvodájaként a Somogyszili Tagóvoda. 2012. szeptember 1.-i dátummal a Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon önálló intézményegységként megszűnik, a Speciális Általános Iskola és Speciális Szakiskola a Batthyány Károly Körzeti Általános Iskola tagozataként működik tovább. 2013. január 1.-i dátummal Batthyány Károly Körzeti Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Speciális Szakiskolai Tagozat nem része az Igali ÁMK-nak. 2013. szeptember 1-jei dátummal a Büssüi tagóvoda, a Zimányi tagóvoda és az Igali Általános Művelődési Központ Arany János Művelődési Ház és Városi Könyvtár nem része az intézménynek. Az intézmény típusa: Köznevelési intézmény: óvoda Az intézmény gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi-gazdálkodási feladatait az Igali Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Az intézmény működési területe: Igali Margaréta Óvoda és a Somogyszili Tagóvoda esetén: Igal, Bonnya, Kazsok, Ráksi, Somogyszil és Gadács települések közigazgatási területe. Az óvodák közigazgatási területen kívülről is vehetnek fel növendékeket az engedélyezett létszámon belül. Az intézmény feladat ellátási helyei, intézményegységei: Igali Margaréta Óvoda: 3 csoport 7275 Igal, Szent István u. 118. Igali Margaréta Óvoda Somogyszili Tagóvoda: 1 csoport 7276 Somogyszil, Szabadság u. 14. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata és alaptevékenysége: Igali Margaréta Óvoda és a Somogyszili Tagóvoda esetén: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nevelés, mely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. alapján: - Óvodai nevelés - Az óvoda napi 8 órát meghaladó nyitvatartási időben gondoskodik az 1-3. nevelési évben az óvodai feladatok ellátásáról.

7

- Gondoskodik az óvodai étkeztetésről - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése - A gyermek három éves korától ellátja- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint- a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. - Óvodai fejlesztő program szervezése. - A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Az Igal, Farkas János u. 2. és a Szent István u. 100. szám alatti általános iskolai intézmények esetében: Gondoskodik az iskolai étkeztetésről Szakágazatok megnevezése, szakfeladatok: Szakágazat száma, megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Óvodai intézményegységek feladata: 851011 Óvodai nevelés, ellátás  Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztése  oktatási, nevelési módszertani feladatok végzése  oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenység: óvodai fejlesztő program  képesség kibontakoztató felkészítés, integrációs nevelés, oktatás  kompetencia alapú nevelés bevezetése, működtetése (TÁMOP 3.1.4) 851012 A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése, ellátása. Ennek keretében a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján ellátja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 4. § 25. pontja szerint: a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.  értelmi (enyhe fokban sérült), beszédfogyatékos, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenségével küzdő gyermekek integrált nevelése, oktatása.  a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermek integrált nevelése, oktatása - A szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó által készített szakvéleménnyel rendelkező beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek integrált nevelése, oktatása. 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Cigány kisebbségi kulturális nevelés magyar nyelven 562912 Óvodai intézményi étkeztetés Általános iskolai feladatellátáshoz kapcsolódóan: 562913 Iskolai intézményi étkeztetés Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

8

Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám Óvodai férőhely Igali Margaréta Óvoda Igal Tagóvoda Somogyszil

120 fő, melyből 120 fő, melyből 90 fő 30 fő

A feladat ellátását szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: Igal Város Önkormányzatának tulajdonában lévő 1039/2 hrsz. számú, 964 m² alapterületű ingatlan, valamint az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök. A vagyonnal való gazdálkodás során az Igal Város Önkormányzat érvényben lévő önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerint kell eljárnia. Somogyszil Község tulajdonát képező 403 hrsz alatti, 250 m² alapterületű ingatlan, valamint az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök. A vagyonnal gazdálkodás során a Somogyszil Községi Önkormányzat érvényben lévő önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerint kell eljárnia. Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetőjének kinevezése: Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit pályázat útján a Társulási Tanács határozott időre, legfeljebb 5 évre bíz meg. A pályáztatás és a foglalkoztatás tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvénynek, a köznevelési törvénynek, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8) Korm. rendelet az irányadók. Felette az egyéb munkáltatói jogokat az Intézményfenntartó Tanács elnöke gyakorolja. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: - Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapvetően közalkalmazott, melyekre nézve közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. - Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény általános képviseletét az óvodavezető látja el. Az óvodavezető távolléte esetén az intézményt a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli, vagy az intézményvezető által megbízott személy. Záradék: Jelen alapító okirat 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa 3/2013.(V.27.) számú határozatával elfogadott alapító okirat hatályát veszti. Az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalását az Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa a 4/2013. (V.27.) számú Társulási Tanácsi határozatával, minősített többséggel elfogadta.

9

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Igali Margaréta Óvoda 7275 Igal, Szent István u. 118. OM azonosító: 202320 Telefon: 82/573-068 Körbélyegző: Igali Margaréta Óvoda 7275 Igal, Szent István u. 118. OM azonosító: 202320 Telefon: 82/573-068 Hosszú bélyegző: Igali Margaréta Óvoda Somogyszili Tagóvoda 7276 Somogyszil, Szabadság u. 14. OM azonosító: 202320 Telefon: 82/372-363 Körbélyegző: Igali Margaréta Óvoda Somogyszili Tagóvoda 7276 Somogyszil, Szabadság u. 14. OM azonosító: 202320 Telefon: 82/372-363

10

III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 3.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE 3.1.1 Az óvodavezetés szerkezeti felépítése A szervezeti egységhez kapcsolódó vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon lássa el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények, és igények figyelembevételével történjék. Szervezeti felépítés: Vezető beosztások: Magasabb vezető beosztású: óvodavezető Vezető beosztásúak: a) a székhelyen működő óvodavezető-helyettes, aki ellátja az általános helyettesi feladatokat B) tagintézmény-vezető (óvodavezető-helyettes) Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyén és telephelyén foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a tagóvodákban foglalkoztatott közalkalmazottak. Az óvoda nevelőtestületét a székhelyén és telephelyeken foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják. A székhelyén, valamint a tagóvodákban működő óvodapedagógusok önálló közösséget is alkothatnak. Szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az óvodapedagógusok azonos feladatok ellátására a székhelyen és a tagóvodákban is. Az óvoda minőségfejlesztési csoportjának tevékenysége fogja át a székhely- és a tagóvodák tevékenységét. Az óvoda székhelyén és a tagóvodákban a dajkák önálló csoportot alkotnak. Műszaki alkalmazott: az óvoda karbantartója 3.1.2. AZ ÓVODAVEZETŐ (FELADATA, HATÁSKÖRE) Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján a fenntartó nevezi ki, a vonatkozó törvények betartásával. Az intézmény élén az Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsa által kinevezett magasabb vezető áll. Az intézmény vezetője irányítja és koordinálja az intézményben folyó mindennemű munkát, és személyében felel az intézményben lévő tevékenységekért, történésekért, a megtett és elmulasztott intézkedésekért, vagyis egyszemélyi felelősséggel áll az intézmény élén, maga hozza döntéseit, és a felelősséget is saját személyében viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. Az óvoda, mint az Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás által fenntartott intézmény óvodavezetőjének különös kötelessége, hogy a köznevelésről szóló végrehajtási

11

rendelkezéseit, a közoktatási rendszer működésére vonatkozó, illetve működését szabályozó egyéb jogszabályokat megtartsa, megtartassa. A munkakör rendeltetése: óvodai nevelés. Az óvodavezető feladatait munkaköri leírása tartalmazza, a Nkt. 69 § szerint. Az intézményvezető kiemelt feladatai, felelőssége Az óvodavezető felel: - az intézmény szakszerű, törvényes működéséért, - az óvodában folyó pedagógiai munkáért, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért - az óvoda ellenőrzési, minőségirányítási rendszerének működéséért, - a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért, - a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek és az óvodai alkalmazottak rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésért, - a nevelőtestületi értekezletek, az alkalmazotti közösségi értekezletek előkészítéséért, levezetéséért, - a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért, ellenőrzéséért, - a nevelőmunka irányításáért, ellenőrzéséért, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a Szülői Szervezettel való együttműködésért, - a kötelezettségvállalási, munkáltatói jogkör gyakorlásáért, - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály, vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe, - a jogszabályokban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért, a közalkalmazottak foglakoztatása élet- és munkakörülményeikre vonatkozó kérdésekért, - az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletért, azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, - a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt –át nem ruházott- feladatok ellátásáért, - a pedagógus etika normáinak betartatásáért - az intézmény alapfeladatához kapcsolódó logopédiai ellátás megfelelő, szakszerű működtetéséért, - az intézménybe felvett sajátos nevelési igényű gyermekek megfelelő szakszerű fejlesztésének koordinálásáért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat Az intézményvezető jogköre: A magasabb vezető utasítási joggal rendelkezik. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében a munkaköri leírás tartalmazza. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.

12

Az óvodavezető kizárólagos jog és hatásköre Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé. Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje A munkáltatói jogkör kategóriái: nyugdíjazás) pótlékok) Munkairányítói jogkör (minősítés, kitüntetési, jutalmazási javaslat, helyettesítés, munkavégzés irányítása, ellenőrzése, munkaköri leírás elkészítése, munkaköröktől eltérő feladatok (a törvény szerint) időleges ellátására való utasítás, szabadság engedélyezése, munkavédelmi, tűzvédelmi feladatok ellenőrzése, munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése.) A munkáltatói jogkör átruházása: Az intézményben a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. A kinevezési (megbízási) munkáltatói jogkört az óvodavezető valamennyi, az intézményben közalkalmazott jogviszonyban létesített munkakörök vonatkozásában fenntartja magának. Munkáltatói jogkör gyakorlása A munkáltatói jogkör gyakorlása az intézményben létrehozott vezetői beosztások tekintetében: A vezető beosztások: Magasabb vezető beosztású: óvodavezető Vezető beosztásúak: o a székhelyen működő óvodavezető-helyettes, aki ellátja az általános helyettesi feladatokat o tagintézmény-vezető (óvodavezető-helyettes) A munkáltatói jogot gyakorló munkája során a törvényekben és az SZMSZ-ben előírtaknak megfelelően kikéri a véleményt, javaslatot, egyetértést, támaszkodik a közösségek véleményére, akik gyakorolják előírt jogaikat. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. -jogszabályi előírásoknak megfelelően – esetenként vagy a feladatok meghatározott körében átruházhatja helyettesére, vagy más alkalmazottjára. döntésekben a vezető részére előírt feladatokat. programot, illetve a továbbképzési program végrehajtására az egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet. Gondoskodik annak jogszerű elfogadtatásáról és végrehajtásáról.

13

az óvoda belső munkarendjére vonatkozó javaslatokat, illetve megszervezi és ellenőrzi azok szakszerű végrehajtását. A munkaidő elrendelés és nyilvántartás törvényi előírásait betartja és betartatja. - és munkakörülményeit illetően meghallgatja a közalkalmazotti tanács véleményét, előírás szerint egyeztet velük. - oktató munkát. -igazgatási feladatokat. alapján –a Gazdasági Egység vezetőjével egyeztetve –az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. zeti és óvodai ünnepek méltó lebonyolítását. -oktató munkáról minden nevelési év végén átfogó értékelést készít a fenntartó számára. A jogszabályban meghatározott esetekben intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: o az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén van, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte o a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabályok szerinti javaslatok megtétele o a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja Kizárólagos jogkörébe tartozik: o a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a tagóvodákban foglalkoztatottak tekintetében a tagóvoda-vezetők véleményének kikérésével o kötelezettségvállalás o kiadmányozás (aláírás) o a fenntartó előtti képviselet Közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyetteseket (az általános helyettest és tagóvodavezetőt), műszaki és kisegítő alkalmazottakat. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az óvodavezető megbízatása a jogszabályi előírásokban megfogalmazott módon és időtartamra szól.

14

3.1.3. ÁTRUHÁZOTT FELADAT és HATÁSKÖR Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei - gyakorolja a munkáltatói jogokat - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe - egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében A jogköreinek egy részét esetenként, vagy meghatározott jogkört a helyettesére, vagy a munkaközösség vezetőre átruházhatja A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházza át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyéb vezetők a következők szerint: l az intézmény képviselőjeként. ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. tak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt. Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből ken a szakmai munkaközösség vezetőjére A munkáltatói jogköréből: irányítását, és szervezését, a fűtő-udvaros, a munka- és tűzvédelmi tevékenység felelősének irányítását és ellenőrzését az óvodavezető helyettesre. -ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az óvoda vezetője kiadmányozási jogot biztosít az óvodavezető-helyettesnek. 3.2. ÓVODAVEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA HELYETTESÍTÉSI REND

ESETÉN

ÉRVÉNYES

Az intézmény vezetője a Szervezeti Működési Szabályzat alapján köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén ki látja el a szükséges feladatokat. Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az óvodavezető - helyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek azok az ügyek, melyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve azok melyekben a döntésre csak az óvodavezető jogosult. - Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül két hét időtartam. Ekkor a távollétre vonatkozó munkaidő módosító rendelkezések az érvényesek.

15

-

-

-

Az óvodavezető és a helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által megadott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt és helyettesét a szakmai munkaközösség vezetője, annak távolléte esetén a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. Reggel 6:30 órától 7:00 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus a jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény biztonságos működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést kívánó ügyekre terjed ki. Utalványozási jogkörrel rendelkezik: az óvoda vezetője és a vezető-helyettes

Az Óvodavezető helyettesítése Távollétében (ebben a sorrendben) az általános vezető - helyettes, a tagintézmény vezető, a szakmai munkaközösség-vezető és a közalkalmazotti tanács elnöke helyettesíti. Az általános vezető - helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az óvodavezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az általános vezető - helyettesre, vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az általános vezető - helyettes felhatalmazását. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége vagy tartós távolléte alatt, valamint hivatalos távolléte esetén helyettese; egyéb esetekben a következő beosztású munkatársa, Munkaközösség vezető, Közalkalmazotti Tanács Elnöke, majd tagjai látják el. (Megjegyzés: tartós távollétnek minősül a két héten túli időtartam) Helyettesítés rendje, módja Óvodavezető Óvodavezető helyettes Tagóvoda - vezető Szakmai munkaközösség vezető Közalkalmazotti Tanács Elnöke Legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. A megbízás visszavonásig a Munkaközösség vezetőre vonatkozik. Távolléte esetén a közalkalmazotti tanács elnöke, a majd a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus helyettesíti. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3.3. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású, dolgozók tartoznak: Tagóvoda- vezető

16

Általános vezető helyettes Szakmai munkaközösség vezető Közalkalmazotti Tanács Elnöke Minőségi Támogató Szervezet vezetője A vezetőség részletes feladatait a munkaköri leírásuk határozza meg. Munkájukat az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint belső ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézményvezető feladatait a vezető helyettes óvónő, tagóvoda – vezetők, ill. más vezető beosztású dolgozók és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes, amelynek alapja az adott óvodák teljes alkalmazotti körének bizalmi szavazása a vezetői megbízást követően. A megbízás visszavonható: A vezetővel való együttműködés hiánya A törvényi és szakmai előírások megszegése Ellenőrzési kötelezettség elmulasztása Ügyviteli dokumentációs feladatok minőségi problémái Vezetői etika be nem tartása Adatvédelmi törvény megsértése esetén A vezetők irányítják, tervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát, írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az óvoda vezetőségének kibővített tagja: Szülői Szervezet elnöke Az óvoda vezetőségének jogköre: Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben a vezető óvónő saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Szakmai Munkaközösség vezető: A szakmai munkaközösséget a munkaközösség vezető irányítja (illetménypótlékukat a Kjt. 75§, és a 138/1992. (X.8) Korm. rendelet 15 § alapján kell meghatározni). A munkaközösség vezetőt a munkaközösség tagjai választják, és az óvodavezető bízza meg a feladat ellátásával. A munkaközösség vezetők konkrét, részletes feladatait, hatáskörüket a munkaköri leírásuk alapján kell végezniük, az intézmény kibővített vezetésének tagjai. Felelnek a szakmai munkaközösségek szakszerű munkavégzéséért. Szükség esetén részt vesznek az intézményi dokumentumok előkészítésének, elkészítésének munkálatiban, az intézmény belső ellenőrzésében. Feladatuk:

17

-

éves munkatervet készítenek, mely terv az óvodai éves munkaterv melléklete. munkatervüknek megfelelően végzik, koordinálják a kitűzött feladatokat év végén az óvodai év végi beszámolóhoz leadják éves munkaközösségi értékelésüket. A szakmai munkaközösség vezető kötelező óraszámába heti 1 óra beszámítható, melyet a munkaközösségi feladatok ellátására fordít. Közalkalmazotti Tanács Elnöke: Feladatát és hatáskörét a Kjt. 14-17 § és a 91 §-a szabályozza, az intézmény kibővített vezetésének tagja. Minőségi Támogató Szervezet vezetője Feladatait a Kt. 40 § (10) bekezdése határozza meg. Tevékenységét a MIP-ben foglaltak alapján kell végezni. Illetménye a minőségi kereset-kiegészítés 300 %-a, az intézmény kibővített vezetésének tagja. Szükség esetén részt vesz, az intézmény belső ellenőrzésében. Az óvodavezető közvetlen munkatársai Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: Óvodavezető helyettes Tagóvoda – vezető 3.3.1. ÓVODAVEZETŐ- HELYETTES Az intézményvezető feladatait a vezető-helyettes közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. A vezető-helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy lehet. A vezető helyettest a vezető bízza meg. Az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével – ellátja az óvodavezető helyettesítését. Az óvodavezető tartós távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az óvodavezetőt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét. A vezető-helyettes főbb feladatai: - közvetlenül szervezi és irányítja a technikai dolgozók munkáját - segíti a gyermekek beiskolázását, koordinálja az iskolával való kapcsolattartást - felel a szabadság kiadásáért és a megfelelő helyettesítésért - ellenőrzi, értékeli az óvodapedagógusok munkáját - ellenőrzi a dolgozók jelenléti ívét. Az óvodavezető helyettes munkáját az óvodapedagógusi munkaköri leírása mellett kiegészítő munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Az intézményvezető helyettes munkaköri leírását az intézményvezető készíti el. teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. ködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.

18

udvaros, valamint a munka- és tűzvédelmi tevékenység felelős munkáját Feladat- és hatásköre Feladata, felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente egyszer kiterjed: érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt, illetve eljárásrendet követve nyilatkozhat a média (tv, rádió, sajtó) felé. Kiadmányozási joga: az SZMSZ rendelkezése alapján Az óvodavezető helyettes felelőssége kiterjed:

ellenőrzésére. megszervezésére és ellenőrzésére. intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása – likviditási terv alapján. együttműködésre. leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Közreműködik: o a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében, o a tagóvodákkal való együttműködésben o az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában, o gyermekvédelmi felelősi feladatok ellátásában a székhelyen: a gyermeket veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az óvodavezető értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza Az általános óvodavezető helyettesre o A nevelőmunka ellenőrzését o Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, életmunkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében

és

19

o A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését o A munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését o az általános vezető - helyettes, és a tagintézmény vezető számára az óvodás gyermekek felvételi ügyeiben való döntést, o az általános vezető - helyettes a munkaidő beosztásával kapcsolatos döntések jogát, a közalkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. o a tagintézmény vezető és az általános vezető - helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a o rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 3.3.2. TAGÓVODA – VEZETŐ o A tagóvoda tekintetében ellátja az általános óvodavezető helyettesi feladatokat. o az óvodavezető irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját o szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodában. Az óvodavezető helyettes, a tagóvoda – vezető helyettes, ill. más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik. Feladat- és hatáskörük kiterjed egész munkakörükre. A tagóvoda-vezetőt akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti. Az általános helyettes és tagóvoda-vezetők felelőssége kiterjed még: A nevelőtestület vezetése A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése Az óvodavezetővel történő egyeztetés után a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása – likviditási terv alapján A nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése, Valamint a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. Az általános helyettes és tagóvodavezetők éves és ötéves beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzés tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A kapcsolattartás rendje: Az intézményvezető és a helyettes közötti kapcsolattartás folyamatos, szükségletnek megfelelően tartanak vezetői megbeszéléseket. A kibővített intézményvezetés kapcsolattartását éves munkatervben a feladatokhoz igazítottan határozza meg az óvoda vezetője. Minden olyan kérdésben, amelyben a nevelőtestületnek, a szülői szervezetnek véleményezési, jogköre van, a kibővített vezetőség megbeszélése után kerül a nevelőtestület a szülői szervezet

20

3.4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI ÁBRA A szervezeti egységekhez kapcsolódó vezetői szintek meghatározásánál, azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon lássuk el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények, és igények figyelembevételével történjék. Intézményfenntartó Társulás (fenntartó). székhelyóvodával (7275 Igal, Szent I. u. 118.) és egy telephelyi intézménnyel rendelkezik (7276 Somogyszil, Szabadság u. 14.) Az intézmény képviseletét az Igal és Környéke Köznevelési Intézményfenntartó Társulás által határozott időre kinevezett magasabb vezető látja el. A képviselet jogkörét akadályoztatása esetén az óvodavezető-helyettes, a vezető és helyettesének akadályoztatása esetén a munkaközösség vezető, majd a Közalkalmazotti Tanács Elnöke látja el. óvodavezető kerül, az érvényes szabályozás szerint a fenntartó által megbízásra. Az óvodavezető a 7275 Igal, Szent I. u. 118. alatti székhely intézményben, ill., illetve az érvényes kapcsolattartási, helyettesítési és munkarend szerint mindkét intézményben tartózkodik. óvodavezető-helyettes a székhely intézményben látja el óvodapedagógusi feladatait, illetve ügyeket intéz, eljár a helyettesi kiegészítő munkaköri leírása szerint. Tagóvoda vezető a tagóvoda tekintetében ellátja az általános óvodavezető helyettesi feladatokat, az óvodavezető irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját, szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodában. óvodapedagógusok, 6 fő. A segítő-fejlesztőmunkát, 1 fő fejlesztőpedagógus látja el mindkét feladat ellátási helyen. -oktatómunkát csoportonként dajkák segítik (4 fő) konyhai alkalmazott (1 fő) biztosítja a gyermekélelmezést udvaros-fűtő- karbantartói feladatokat 1 fő látja el

21

A SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÁBRÁJA

Fenntartó

Igali Margaréta Óvoda

Igali Margaréta Óvoda

Óvodavezető

Óvodavezető – helyettes

Óvodapedagógusok

Dajkák

Igali Margaréta Óvoda Somogyszili Tagóvoda

Tagóvoda vezető

Fejlesztő pedagógus

Óvodapedagógus

Dajka

Udvaros, karbantartó

22

3.5. A VEZETŐ és a SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA Az óvodavezető és az általános helyettes a székhely intézményben (7275 Igal, Szent I. u. 118.) tartózkodik. Az tagóvoda - vezető a telephelyi intézményben (7276 Somogyszil, Szabadság u. 14.) látja el óvodapedagógusi feladatait, valamint szervezeti egység képviseletét. Az óvodavezető helyettes és tagóvoda - vezető részt vesznek a rendszeresen tartott vezetőségi megbeszéléseken. A tagóvoda - vezető beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszi a szükséges információkat. Napi kapcsolat van az óvodavezető és az óvodavezető helyettes, valamint a tagóvoda - vezető között, így az óvodavezető a szükséges szakmai és egyéb információkat naprakészen átadja. Az óvodavezető helyettes, és a tagóvoda - vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti az óvodavezetőnek. Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes, és tagóvoda - vezető együttesen felelnek azért, hogy a dolgozók, a gyermekek és a szülők az őket érintő információkat időben megkapják, megismerjék. Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes, tagóvoda - vezető a megbeszéléseken kívül telefon napi kapcsolatban is áll egymással. Egyéb kapcsolattartási formák: közös ünnepek, rendezvények. 3.5.1. A VEZETŐK SZABÁLYAI

KÖZÖTTI

FELADATMEGOSZTÁS

és

KÉPVISELET

Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetők közötti munkamegosztást a feladatok megjelölése adja. - az intézményvezető, - a vezető-helyettes, - a szakmai munkaközösség vezető, - az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 3.5.2. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS REDJE A telephelyeken működő óvodák nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. Az óvodákban dolgozó nevelőtestületek között rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja az óvodapedagógusok, valamint az óvoda többi dolgozója közötti együttműködést. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak az

23

egyik épületben dolgozókat érinti, szervezeti egységenként is tarthatnak alkalmazotti megbeszéléseket. IV. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK 4.1. NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület: A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja minden óvodapedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens) Munkájára vonatkozó szabályokat, döntési, véleményezési jogköröket a Nkt. 70§-a, 20/2012 (VIII..31.) EMMI rendelet 117§ határozza meg. Az intézményvezető nevelőtestülettel kapcsolatos feladata különösen, hogy: - vezesse a nevelőtestületet, - előkészítse a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, - megszervezze és ellenőrizze a nevelőtestület döntéseinek végrehajtását.

szakszerű

A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai programlétrehozása és egységes megvalósítása – ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület jogkörei: - döntéshozó, - véleményező, - javaslattételi, - egyeztetési jogkör, minden intézményt érintőügyben. A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel, a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vitaanyaga, a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megőrzésére fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját. A nevelőtestület összehívása: az óvodai nevelési év rendjében, melyet az éves munkaterv tartalmaz, meg kell határozni az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni: - az óvodavezető javaslata alapján, - ha a nevelőtestület egyharmada kéri, - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. - A nevelőtestület összehívását kezdeményezheti az óvodai szülői szervezet, melynek elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntései és határozatai: A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerűszótöbbséggel hozza.

24

Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. Jegyzőkönyv készítési kötelezettség: Jegyzőkönyvet kell készíteni akkor, ha nevelési – oktatási intézmény nevelőtestülete: - a nevelési – oktatási intézmény működésére, - a gyermekekre, vagy - a nevelő– oktató munkára vonatkozó kérdésekben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg - ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési – oktatási intézmény vezetője elrendelte, továbbá - ha készítését jogszabály írja elő. A nevelőtestület kötelességei és jogai: A nevelőtestület legfontosabb feladata a nevelési program létrehozása és egységes megvalósítása – ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. Hivatali titok: A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel, a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vitaanyaga, a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megőrzése fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját. A nevelőtestület döntési jogköre: rend elfogadása

sa,

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: – az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, – az óvodavezető helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. – az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, – az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben

25

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízottak beszámolása: A nevelőtestület átruházza a Szakmai munkaközösségekre az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, illetve a költségvetésben szakmai rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében biztosított véleményezési jogosultságát. A munkaközösség vezetője évente írásban és szóban köteles beszámolni az átruházott hatáskörben teljesített tevékenységéről A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntései és határozatai általában –a jogszabályokban meghatározottak kivételével –nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki s nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületből e feladattal megbízott kolléga hitelesíti. A döntések az óvoda belső anyagokat tartalmazó iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület feladatainak átruházása: Az egyes feladat- és jogkörök átadása Véleményezési, egyetértési, döntési jogkörét saját döntési jogkörében átruházhatja a szakmai munkaközösségek vezetőire. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag- bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, illetve vezetőire. Az átruházott jogkör gyakorlói beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. A szakmai munkaközösségekre ruházza át az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatban, a közoktatási törvényben meghatározott véleményezési jogkört 4.2. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezése, szervezése és ellenőrzése szakmai munkaközösséget hoznak létre. A munkaközösség gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktatómunkájának szakmai segítéséről. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítása, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösségek meghatározzák működésük rendjét, elfogadják a munkatervet. – Az óvodában a nevelőtestület szakmai munkaközösségeket hoz létre. – A munkaközösségek éves terv keretén belül meghatározzák az adott tanévben működésüket. – Az éves tervük kapcsolódik az óvoda éves munkatervéhez. – szakmai munkaközösség hozható létre 5 fő kezdeményezésére – a szakmai munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség vezetőt, aki szakmai programot dolgoz ki – óvodánkban két szakmai munkaközösség-vezető bízható meg pótlékdíjazás mellett. – Egy intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. A munkaközösség dönt: - a nevelőtestület által átruházott feladatokról - továbbképzéseken való részvételről - házi bemutatók szervezéséről

26

A munkaközösség véleményt nyilvánít: - a nevelést segítő eszközök, játékok kiválasztásáról - a pedagógiai program módosításáról, elfogadásáról A munkaközösségek célja: Szakmai, módszertani kérdések kidolgozása, amivel az intézményben folyó nevelőmunkát segítik. A munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel bír az óvodavezető felé Szakmai munkaközösséget létrehoznak, szakma közi szinten is. A munkaközösség vezető kötelező óraszámába heti 1 óra beszámítható, melyet a munkaközösségi feladatok ellátására fordít. A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében:

övetelményrendszert, A munkaközösség vezetője A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek vezetőjét az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A munkaközösség vezetők az óvoda vezetőségéhez tartoznak. Állásfoglalásaik, javaslataik előtt kötelesek meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást adnak a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az óvodán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: a a munkaközösség tevékenységét,

én intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé munkaprogramját ére, javaslatot tesz. Az intézmény szakmai munkaközösségeit az éves munkaterv tartalmazza.

27

A szakmai munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: Éves munkaterveik alapján összehangoltan szerveződjenek a programjaik, feladataik. Ennek az összehangolásnak a munkaközösség vezetők közötti párbeszéd az alapja, még az éves munkatervek előkészületi időszakában. Munkájukban törekedjenek a tagok közötti arányos teherviselésre. Ha az intézmény egy óvodapedagógusa több munkaközösség tagja, vegyék ezt figyelembe a feladatok vállalásánál. A munkaközösségek munkáikat amennyiben szükséges építsék egymásra, tevőlegesen is segítsék egymás működését, amennyiben az adott feladat ezt megkívánja. A munkaközösségek feladataikat a tanévi nyitó értekezleten mutatják be, ezek a feladatok az előző évi értékelések alapján jönnek létre. Ekkor van lehetőség a feladatok közötti korrigálásra, esetleges közös stratégiák kidolgozására. 4.3. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató- nevelőmunkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelőmunkát közvetlenül vagy közvetetten segítőmás közalkalmazott (óvodatitkár, dajka, karbantartó). A pedagógus az óvodai nevelőmunka ellátása során a gyermekkel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban közfeladatot ellátó személy, büntetőjogi védelem szempontjából. A pedagógus joga, hogy a helyi önkormányzat által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállítótermeket ingyen látogassa. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmai munkáját, melynek tevékenységével a Szervezeti és Működési Szabályzat önálló fejezetben foglalkozik. Az alkalmazottaknak titoktartási kötelezettsége van, mely akkor sem szűnik meg, ha már jogviszonyuk megszűnt. A munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett az Nkt. szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, ill. egyéb alkalmazottak. A pedagógus az óvodai nevelőmunka ellátása során a gyermekkel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban közfeladatot ellátó személy, büntetőjogi védelem szempontjából. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy használhassa a munkájához szükséges, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melyeknek tevékenységével a Szervezeti és Működési Szabályzat önálló fejezete foglalkozik. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Az alkalmazotti közösséget a Közalkalmazotti Tanács képviseli, melynek feladatköréről, hatásköréről és jogköréről a Közalkalmazotti Szabályzat rendelkezik. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

28

Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben –testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különbözőformái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különbözőértekezletek, megbeszélések, fórumok, kör – email, intézményi összejövetelek. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrétidőpontjait a munkaterv tartalmazza. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintőkérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Nem pedagógus munkakörben dolgozók Dajkák -

a dajkák feladatait, hatáskörét munkaköri leírásuk tartalmazza az óvodai nevelőmunkában folytatott tevékenységük és annak értékelése az Óvodai Helyi Programja, és az intézmény Minőségirányítási Programja szerint történik. ellenőrzésüket, munkájuk irányítását az Éves Munkaterv tartalmazza.

Kapcsolattartás: Közvetlen napi munkakapcsolatban vannak a csoportjukban lévő óvodapedagógusokkal. Napi munkájukat a dajkai csoportvezető irányítja, szervezi, mely vezetőt az intézményvezető bíz meg a feladat ellátásával. Munkájuk optimális szervezését az óvodai csoportok munkájának maximális figyelembevételével kell szervezni. Ennek segítése érdekében értekezleteken kapnak és cserélnek információt a feladataikról. Karbantartó Konkrét feladatát a munkaköri leírása tartalmazza. Munkáltatója az óvoda vezetője, feladatait az óvodavezető határozza meg. Az óvoda külső és belső általános karbantartási feladatát látja el elsődlegesen, mely az intézmény biztonságos működéséhez elengedhetetlen. Közalkalmazotti Tanács A közalkalmazottak közösségét az általuk közvetlenül választott képviselőkből álló csoport képviseli, melynek neve: Közalkalmazotti Tanács. Biztosítja a közalkalmazottak részvételi jogát az intézményben. Munkáját, feladatát és hatáskörét a Kjt. 14-17 § és a 91 §-a szabályozza. A közalkalmazotti tanács választásával kapcsolatos szabályokat a 175/1998 kormányrendelet szabályozza. Az intézményi alkalmazottak közösségét az óvodával közalkalmazotti jogviszonyban állók alkotják.

29

Minőségi Támogató Szervezet Feladataikat a Kt. 40 § (10) bekezdése határozza meg. Tevékenységét az IMIP-ben foglaltak alapján kell végeznie. Közvetlen feladataikat éves munkatervük határozza meg, melyet a támogató szervezet vezetője készít el a tagokkal közösen. Ehhez meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát: - vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési – értékelési feladatok végrehajtását. Kapcsolattartás: az intézmény alkalmazottai számára rendszeresen készítenek szóbeli, és írásbeli tájékoztatót a soron következőfeladatokról, illetve az elvégzett, kiértékelt eredményekről. 4.4. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG Nkt. 73 § (1) (6) és a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet 119 § (2) (4) A Szülői Szervezet működési rendjét, feladatait, jogait, iratkezelésének szabályait a Szülői Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Szülői Szervezet munkáját segíti és koordinálja az óvoda nevelőtestületének egy óvodapedagógusa, aki a Szülői Szervezet koordinátora. Szülői Szervezet koordinátorának feladatai: - a Szülői Szervezet SZMSZ-ének előkészítése, elfogadtatása, - a HOP-hoz, az éves munkatervhez kapcsolódó Szülő Szervezeti éves munkaterv elkészítése, és elfogadtatása, - a Szülői Szervezet éves munkájának koordinálása, év végi értékelése, beszámoló készítése az óvodavezetőnek az év végi értékeléshez. A nevelőtestület összehívását kezdeményezheti az óvodai szülői szervezet, melynek elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület azon értekezleteire, mely a gyermekek nagyobb csoportját érinti, véleményezési jogkörrel meg kell hívni a Szülői Szervezet képviselőjét is. A Szülői Szervezet képviselője a nevelőtestületi értekezleten: - tájékoztatást ad a gyermeki jogok érvényesülésével, a pedagógiai munka eredményességével kapcsolatos megállapításairól, - tájékoztatást kérhet a feladatkörébe tartozó ügyekről, - tanácskozhat a feladatkörébe tartozó napirendek tárgyában. A szülői szervezettel és a szülői közösséggel való kapcsolattartás: Egy csoport szülői szervezetének tagjával a gyermekközösséget vezető óvónő tart közvetlen kapcsolatot. A szülői szervezet minimálisan egy évben kétszer tart értekezletet, melyet a szülői szervezet koordinátora hív össze, és erre meghívja az intézmény vezetését is. A szülők számára az óvodapedagógusok a köznevelési törvénynek megfelelően egyéni szóbeli tájékoztatást adnak a gyermekről. Csoportos tájékoztatás módja a szülői értekezlet. A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van.

30

Az óvodánkban működő Szülői Szervezet felépítése: Minden csoportból 2-3 fő kerül a Szülői Munkaközösségbe, ők képviselik az adott csoportot. Maguk közül megválasztják az elnököt. Az évente megtartandó ülésekről az óvodavezető gondoskodik. A Szülői Szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a csoportban megválasztott szülők képviselői juttatják el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezet véleményezési, javaslattételi jogait gyakorolja az alábbiak vonatkozásában: Véleményezési jog: Pedagógiai Program Véleményezési, javaslattételi jog: - Házirend, - SZMSZ - a munkaterv nevelési év rendjét meghatározó részét illetően, - a gyermekek fogadásának és a vezető intézményben való tartózkodásának rendjét - a jogviszonyban nem állók benntartózkodási rendjét, a kapcsolattartás formáját - a rendszeres egészségügyi felügyelet ellátását illetően. 4.5. GYERMEKKÖZÖSSÉGEK Az óvodák alaptevékenységüket csoportkeretben végzik. Az óvodába felvehető gyermekek maximális létszámát az Alapító Okiratban, a köznevelési törvény figyelembevételével a fenntartó határozza meg. A csoportok vezetéséért a csoportban dolgozó óvónők együttesen felelnek. A gyerekek csoportba való beosztását koruk, fejlettségi szintjük, illetve az adott körülmények határozzák meg. Ez tanévenként a szükségletek és a lehetőségek figyelembe vételével változhat. Erről az óvodavezető egyetértésével dönt a nevelőtestület és a szülők véleményének kikérésével. A gyermekcsoport létszámalakulása Az óvodai csoport törvényben megállapított maximális létszáma 25 fő. A csoportok létszámának megállapításáról a helyi körülmények és a gyermekek elláthatóságának figyelembe vételével az óvodavezető dönt. A vezető– helyettes dönt az intézményen belüli csoportösszevonásokról - átmenetileg, vagy huzamosabb ideig - tájékoztatási kötelezettségének betartásával. Az óvoda csoportjai egymás között kapcsolatot tartanak a Helyi Pedagógiai Program feladatainak megvalósításakor. Közös óvodai és városi rendezvényeken, az óvoda udvarán a különbözőcsoportokba járó gyerekek fenntarthatják baráti kapcsolataikat, ismerkedhetnek a tágabb gyermekközösséggel. 4.6. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE és ÁLTALÁNOS FORMÁI 4.6.1. BELSŐ KAPCSOLATOK A vezetők közötti kapcsolattartási rendje: Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.

31

A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban jegyzőkönyv, vagy feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető bármikor összehívhat. A nevelőtestület együttműködésének, kapcsolattartásának rendje: A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a nevelési év során. A kötelező értekezletek rendjét az intézmény éves munkaterve rögzíti. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletei: – Ha a szülői szervezet kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. – A nevelőtestület határozatképes, ha tagjai kétharmada jelen van. A nevelési év tervezett értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - 2-3 nevelési értekezlet, témáját az éves munkaterv tartalmazza, - tanévzáró értekezlet. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje: Az intézmény, különböző közösségeinek tevékenységét a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi összejövetelek. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, mely a vezetői irodában található. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A Szülői közösséggel való kapcsolattartás gjai figyelemmel kísérik a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet, és ha szükségesnek tartja a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, és az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. vezető, amit ismertet a szülői szervezet tagjaival. elfogadásához, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, az óvoda és a család kapcsolat kialakításának módjában. ában folyó hit- és vallásoktatáshoz. csatolásra.

32

lattartási formáit az óvodai nevelési program határozza meg. rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői szervezet részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok A szülői szervezet véleményét be kell szerezni – a Szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt, a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében, – a szülői értekezlet napirendjének meghatározásához, – az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához. A csoportok a szülői közössége számára a nevelési programunkban meghatározottak alapján tartják a szülői értekezletet, a fogadó órákat. – Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az óvodavezető, a csoportvezető óvodapedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. – Az óvodapedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. A fogadóórák időpontját előre egyezetik a szülővel. A szülő is kérheti a fogadóóra megtartását. tart. vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje: Az intézmény- a közoktatási törvénynek megfelelően – a gyermekekről a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje A csoportok szülői közössége számára az intézmény munkatervében jelölt, rendes szülői értekezletet tart az óvodapedagógus. A tanév első szülői értekezletén a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják a csoportban oktató-nevelő munkát végző óvodapedagógusokat, a nevelőoktató munkát segítő dajka nénit, átadásra kerül a Házirend. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, és a szülői közösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

33

A szülői fogadóórák rendje Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. Az óvodapedagógusok a szülővel előre egyeztetett időpontban fogadóórát tartanak. A szülő is és az óvodapedagógus is kezdeményezheti. A szülők írásbeli tájékoztatása hirdetőtáblákon történik. A kapcsolattartás egyéb formái: Családlátogatás: célja, hogy az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, felmérje helyét a családban, tájékozódjon a család nevelési elveiről, szokásairól. Anyás beszoktatás: kiválóan alkalmas arra, hogy a szülő megismerje az óvodai életet, szokásokat, s mintát kapjon gyermekek neveléséhez. Kettős feladat. Egyrészt a kisgyermeket adaptáljuk a környezetéhez, másrészt a szülőket is meg kell nyernünk az együttműködéshez. Napi kapcsolattartás: elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről. Nyílt napok: a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi óvodai életbe való betekintésbe Negyedévi beszélgetések Közös rendezvények, ünnepek, kirándulások stb. Az óvoda csoportjainak kapcsolattartási rendje Az óvoda csoportjai kapcsolatban állnak egymással. A közös programok, élményszerzések, közös udvari játéktevékenységek során szorosabbá válik a csoportok közötti kapcsolat. Az éves munkaterv és a havonta elkészülő kulcsesemény terv tartalmazza részletesen ezeket a programokat. 4.6.2 AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás Nkt. 25.§ (5); EMMI- rendelet 4.§ (1) i) A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, az iskolába lépés érdekében, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez és szervezetekhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: fenntartóval,

34

hatóságokkal,

Az előzőekben említett szervezeteken kívül az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart fen a gyerekek iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Igal Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az óvoda vezetője biztosítja az alábbi személyekkel: • Az óvodaorvos, • A védőnő, • Az ÁNTSZ Kaposvár városi tiszti-főorvosa Az óvoda külső közvetlen és közvetett partnerei: A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjedhet ki:  az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,  az intézmény tevékenységi körének módosítására,  az intézmény nevének megállapítására,  az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),  az intézmény ellenőrzésére:  gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,  szakmai munka eredményessége tekintetében,  az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint  a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,  az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, IMIP és a nevelési programja jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatásadás,  írásbeli beszámoló adása,  egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel,  a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

35

 speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. lő munkájával összefüggésben az intézmény tevékenységével, működésével kapcsolatban adatot, tájékoztatást és információt kérhet. Általános Iskolák és az óvoda kapcsolata az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások, hospitálások, közös rendezvények. Óvoda – iskolák kapcsolata, együttműködése Közös cél: Az óvoda – iskola közötti átmenet megkönnyítése Folyamatos szakmai tapasztalatcsere, szakmai látogatás Feladat: az óvoda nevelőtestületének feladata, hogy gyermekközpontú szemléletét megtartva, saját eredményeivel hasson az átmenet problémáinak leküzdésére. Az intézmények közötti kapcsolattartás formáit meghatározzák a helyi szükségletek, feladatok. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék, tájékoztatások, értekezletek, munkaközösségi foglalkozások, továbbképzések, egymás rendezvényein, ünnepein való részvétel, közreműködés és a közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, tervezése, értékelése. Az együttműködés újszerű formáinak kidolgozása Óvoda – iskola munkaközösség létrehozása – célja, hogy a nevelési-oktatási rendszer pedagógiai folyamatainak részterületeit jobbítsuk, megreformáljuk Személyes kapcsolattartás, folyamatos kommunikáció Óvoda – iskola átmenetet segítő program kidolgozása rmekvédelmi intézmény Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata Ha az óvoda a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítő szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelemi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Óvodánk és a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat között Együttműködési Megállapodás jött létre, az Óvodai Integrációs Program eredményes működése érdekében. A Családsegítő Szolgálat vállalja, hogy: Szükség esetén részt vesz a családlátogatásokon. Segítséget nyújt a családi nevelés problémáinak felismerésében. Segítenek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezésében és minél korábbi óvodába kerülésükben.

36

Folyamatosan kapcsolatot tartanak az óvodavezetőjével, az óvoda gyermekvédelmi felelősével és a nevelőkkel. Értesítik az óvodát a családban történt változásokról. Közös programokat, előadásokat szervez a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek és szüleiknek. Az óvodai rendezvényeken, programokon aktívan részt vesznek. Az óvoda vállalja, hogy: Folyamatosan tájékoztatja a Családsegítő Szolgálat munkatársát a gyermekek szociális hátrányairól, higiéniás problémáiról, igazolatlan hiányzásokról. Közös programokat, előadásokat szervez a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek és szüleiknek. Az óvodai programok, rendezvények szervezésébe bevonja a Családsegítő Szolgálatot is. Az óvoda tárgyi feltételekkel (teremhasználat, eszközhasználat) támogatja az gyermekvédelmi programok lebonyolítását. az óvodavezető és a gyermekvédelmi felelős rendszeres kapcsolatot tart, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a Gyermekjóléti Szolgálattal, ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: A gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, Esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére A gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, Előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére A jelzőrendszer kialakítása A gyermekjóléti szolgáltatás körébe többek között létre kell hozni és működtetni kell a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését szolgáló észlelő és jelző rendszert. Az óvodának részt kell venni e rendszerben, és hozzá kell járulniuk a gyermekjóléti szolgáltatások megvalósulásához. A kapcsolattartás módja: intézményi jelzés írásban, a szolgálatnak az írásos jelzés és visszajelzés tanügy-igazgatási dokumentumok között történő iktatása szükség szerint esetmegbeszélések az óvodában az óvodapedagógus bevonásával szükség szerint családlátogatás a szolgálat munkatársával, a gyermekvédelmi felelős és óvodapedagógus részvételével Ellenőrzés módja: Felelős: az óvodavezető dokumentum ellenőrzéssel, konzultációkon való részvétellel

37

Dokumentálás módja: határozatok és levelezés tanügy-igazgatási dokumentumok között nyilvántartva. Családlátogatásokról, eset megbeszélésekről feljegyzés, naplóbejegyzés készítése.

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét az egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolta van. Az óvodaorvos minden nevelési évben elvégzi a következőfeladatokat • Az óvodás gyermekek folyamatos egészségügyi felügyelete, évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a gyerekek rendszeres egészségügyi ellenőrzését). • A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a gyermek gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet alapján. • A gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a nevelési évet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. • Ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. • Sürgősségi eseti ellátást végez. • Gondoskodik a gyermekek egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a kisgyermekek a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a kicsiknek, szüleiket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. • A csoportok szűrését követően kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal és a gyógy testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a gyermekeknél tapasztalt rendellenességekre. Az óvodavezető és az óvodaorvos kapcsolatának rendszere Az óvodaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az óvodaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az óvodába járó gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek.) alapján. Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Kaposvár városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az óvodaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény vezetője, a közvetlen segítőmunkát az általános vezető - helyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az óvodavezetőjével. A gyerekek szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a nevelői szobában. A védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az óvodaorvossal. Elősegíti az óvodaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a gyerekek egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).

38

A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézményvezető - helyettesével. • Végzi a szükséges egészségnevelő munkát, előadásokat tart az óvodapedagógusokkal együttműködve. • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Óvodánk és a Védőnői Szolgálat Együttműködési Megállapodás jött létre, az Óvodai Integrációs Program eredményes működése érdekében. A Védőnői Szolgálat vállalja, hogy: Segít a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezésében és minél korábbi óvodába kerülésükben, Folyamatosan kapcsolatot tart az óvodavezetőjével, az óvoda gyermekvédelmi felelősével és a nevelőkkel. Megszervezi az egészségügyi szűrővizsgálatokat. Szükség esetén részt vesz a családlátogatásokon. Értesíti az óvodát a családban történt változásokról. Közös programokat szervez a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek és szüleiknek. Az óvodai rendezvényeken, programokon aktívan részt vesz. Az óvoda vállalja, hogy: Folyamatosan tájékoztatja a Védőnői Szolgálat munkatársát a gyermekek szociális hátrányairól, higiéniás problémáiról, igazolatlan hiányzásokról. Közös programokat, előadásokat szervez a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek és szüleiknek. Az óvodai programok, rendezvények szervezésébe bevonja a Védőnői Szolgálatot is. Az óvoda tárgyi feltételekkel (teremhasználat, eszközhasználat) támogatja az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolítását.

ny) – az óvodavezető tartja a kapcsolatot. A szakmai szolgáltató szerv által közölt határidőben javaslatot tesz az általa igényelt, az intézményt érintő feladatok munkatervi ütemezésére. – szakvélemények, iskolaérettségi vizsgálatok A két intézmény rendszeres kapcsolatot tart fenn az óvodában integrált nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű kisgyermekek problémáinak korrekt feltárása, továbbá a megfelelő fejlesztési lehetőségek feltárása érdekében. Nevelési Tanácsadó: egy-egy eset kapcsán, szülői kérésre a gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködés az óvodavezető által. Nevelési Tanácsadó és óvoda kapcsolata iskolai életmódra való felkészültség megállapítása a nevelési tanácsadó vezetője részéről, a nagycsoportos óvodások köréből (óvodavezető, csoportvezető óvónő javaslata alapján). Fejlettségi szintmérés Esetmegbeszélések, konzultáció, tanácsadás

39

Művelődési Ház, Könyvtár, és óvoda kapcsolata nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül szükség szerinti látogatások. Az óvoda kapcsolatba lép a környezetében működő intézményekkel: könyvtárral, művelődési házzal, múzeummal. Az intézmények kínálatából azokat választja ki, melyek elősegítik a nevelési feladatok sokoldalú, színes megvalósítását. A kapcsolattartás formái: látogatás, tájékoztatás, megbeszélések, értekezletek, rendezvényeken való részvétel Az együttműködés alapelvei: a könyvtár, művelődési ház, időszakos kiállítások sajátos lehetőségeinek tudatos felhasználása a nevelőmunkában. Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolatában érvényesüljön a kölcsönös nyitottság. Az óvodapedagógusok a különböző foglalkozásokhoz kapcsolódóan tervezik meg az ismerkedést a közeli közművelődési intézményekkel. A gyermekek szünidei elfoglaltságának gazdagítása, szabadidős tevékenységének részbeni felvállalása, közművelődési programok szervezése az óvodapedagógusok közreműködésével (játszóház, kézműves foglalkozások stb.). Közel hozza a gyermekekhez a hiányzó művelődési lehetőségeket: a kiállítást, a gyermekszínházat, különböző játékos gyermek- és családi programokat. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A közvetlen partnerekkel való kapcsolattartás szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi- alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az intézmény a törvényi előírásoknak megfelelően a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített feladatokról, eseményekről a faliújságon, ill. az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával. Egyéb szervezetek, intézmények: - bérszámfejtés Szolgálat

40

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 5.1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK és AZOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • Az alapító okirat • A szervezeti és működési szabályzat • A pedagógiai program • A házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: • A tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), • Egyéb belsőszabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). Alapító Okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát, a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az óvoda működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az óvoda pedagógiai programja meghatározza: • Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az óvodában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. • A közösségfejlesztéssel, az óvoda szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, • A pedagógusok helyi intézményi feladatait • A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó, és az SZMK véleménynyilvánításának figyelembevételével válik érvényessé. Az óvoda pedagógiai programja megtekinthető az óvodavezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az óvoda vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Éves munkaterv: Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. A terv elfogadásának időpontja: minden év szeptember 15.-ig.

41

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a nevelőtestületi értekezleten kerül sor. A nevelési év helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a fenntartó véleményét. A munkaterv egy példánya a nevelőtestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az óvodai hirdetőtáblán is el kell helyezni. Közalkalmazotti szabályzat Kétoldalú megállapodások, előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá.

amelyeket

a

jogszabályi

Házirend a szülői és gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezések megállapítása. A házirendet az óvodavezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el, és a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. A házirend az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi gyermekére és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Esélyegyenlőségi Terv, az önkormányzati intézkedési terve, fejlesztési terve alapján készült önálló intézményi intézkedési dokumentum. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés

Az óvodavezető által hitelesített másolati példányban kihelyezésre kerül: - a Pedagógiai Program - a Szervezeti és Működési Szabályzat - a Házirend a szülő részére átadásra kerül A kihelyezésre a következő helyekre kerülnek a dokumentumok: - a szülők számára kialakított faliújságokon, folyosón, A szülők a csoportvezető óvónőktől vagy az óvodavezetőtől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges, melynek érdekében indokolt ezen adatok nyilvánossá tétele. Az intézmény köteles ún. Közzétételi lista megjelentetésére, melynek elemeit a jogszabály intézménytípusonként külön mellékletben rögzíti. A vezetői pályáztatás során a pályázattal kapcsolatosan kialakított vélemény, a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

42

Az intézmény alapdokumentumai és jogosultságai Szabályzó neve

Változások követése

Frissítési határidő

Felelős

SZMSZ 1 hónapon belül

Törvényi, alapító okirati változások esetén

1 hónapon belül

Óvodavezető

Házirend

Törvényi, HOP változásai esetén

1 hónapon belül

Óvodavezető helyettesek

A Hozzáférhető dokumentu m őrzési helye Óvodavezet teljes dolgozói ői kör iroda Óvodavezet ői iroda

teljes dolgozói kör, szülők

Közalkalmazo Közalkalmazo 1 tti tti hónapon Szabályzat Tanács belül személyi, feladatköri változásai esetén HOP 4 évente 2 felülvizsgálni, hónapon törvényi belül, változás törvény esetén, által kijelölt időre IMIP 5 évente, 2 felülvizsgálat hónapon kor történt belül, változás és törvény törvényi által változás kijelölt esetén időre

Közalkalmazo Óvodavezet tti ői Tanács iroda Elnöke

teljes dolgozói kör

Óvodavezető

Óvodavezet ői iroda csoportszob ák

teljes dolgozói kör, óvodánk partnere

Óvodavezető

Óvodavezet ői iroda

teljes dolgozói kör

Tűz, Munka Balesetvédel mi Szabályzat

Törvény, rendelet változásai esetén

Munkavédelm Óvodavezet i ői felelős iroda Óvodavezető

teljes dolgozói kör

Iratkezelési Szabályzat

Törvényi, fenntartói hatáskor, feladatkör változásai

Óvodavezető

teljes dolgozói kör

2 hónapon belül, törvény által kijelölt időre 1 hónapon belül

Óvodavezet ői iroda

43

Éves Munkaterv

esetén Évente

Minden év szeptemb er 15-ig

Óvodavezető

Óvodavezet ői iroda

Óvodapedagógus ok

5.2. A NEVELÉSI ÉV RENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA, KÖZZÉTÉTELE -ig tart, a szorgalmi idő május 31-ig tart. meg és rögzíti a munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. – a nevelési év rendjében - az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: A/ A nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását. Az óvodai nevelés nélküli munkanap a nevelési évben 5 nap. A fenntartót, a szülőt a nevelési szünnap előtt 7 nappal írásban kell tájékoztatni. A nevelés nélküli munkanapokon – szükség esetén – gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. b/ A szünetek időtartamát minden év február 15-g a nyári és a téli zárás időtartamát és időpontját a Fenntartó rendeli el. A szülőket a zárás előtt legalább 30 nappal tájékoztatni kell, hogy melyik óvodában nyerhet ügyeleti elhelyezést a gyermek a zárás idejére. c/ Az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, módját. d/ Az előre tervezett nevelőtestületi értekezlet időpontját. Ez lehetőség szerint a nevelési szünnapokon történik. gy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhassák, vihessék haza a gyermekeiket. A nevelési év helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: Az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

A nevelési és helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az óvodapedagógusok az első hónapban ismertetik a gyerekekkel, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a helyben szokásos módon biztosítani szükséges. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 5.2. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik.

44

Az óvoda nyitva tartása Az Igali ÁMK Margaréta Óvodában a nyitva tartási idő: 6:30 – 17:00 óráig tart nyitva (napi 10 és fél óra) Az Igali Margaréta Óvodában az ügyelet reggel 6:30 órától 7:00 óráig, délután 16:00 órától az óvoda zárásáig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Nyitva tartási idő a Somogyszili Tagóvodában: 7:00 – 17:00 óráig A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Az intézményből a gyermeket: A foglalkozásokat és ebédet követően 12:00 órától 13:00 óráig lehet elvinni Délután 15:00 órától legkésőbb 17:00 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. A gyermeket nagyobb testvér csak abban az esetben viheti el, ha a szülő írásban ezt rögzíti és az óvodavezetőnek a meghatalmazást átadja. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel (kézből-kézbe való átadás) kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Délután az óvodából távozáskor az óvodapedagógus (kézből-kézbe) adja át a gyermeket a szülőnek, vagy az általa írásban meghatalmazott nagykorú személynek. A vidéki gyermekek kíséretét az Önkormányzat által biztosított kísérő látja el, aki érkezéskor és távozáskor az óvodai dolgozóknak átadja, ill. átveszi a gyermekeket. Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvodák dolgozóinak munkarendjét a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák. Az óvodák egyéb rendelkezések szerint is zárva tarthatnak, melyről a szülők legalább 7 nappal előbb hirdetés útján értesítést kapnak. A zárva tartás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermekek részére ügyeletet kell biztosítani. A gyerekek fogadása a nevelési programnak megfelelően, az óvodapedagógusok által szervezetten történik, a gyermekek fogadásának időpontjától az elvitelükig. A gyermekek hazavitele a fenntartó előírása alapján a gyermeket a szülő írásos nyilatkozata alapján megnevezett személy viheti el, amennyiben személyazonosságát igazolta. A gyerekek szakszerű felügyeletének megszervezéséről a nyitva tartás időtartama alatt az óvodavezető gondoskodik. A gyermekek napirendjét a csoport óvónőinek a csoportnaplóban kell rögzíteni. A nyári időszakban kell elvégezni az óvodák szükség szerinti felújítását, nagytakarítását. Az óvoda téli időszakban, illetve munkanap áthelyezés esetén az igényeknek és gazdaságosságnak figyelembe vételével tartanak nyitva, fenntartói utasítás szerint. A nevelés nélküli munkanapok száma évente meghatározott.

45

5.4. AZ INTÉZMÉNY ALKALMAZOTTAINAK MUNKARENDJE, MUNKAKÖRI LEÍRÁSMINTÁK Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával –az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazottak munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. Minden alkalmazottnak az intézményben be kell tartania az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkavédelmi felelőse tartja. Az alkalmazottak napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazott köteles munkaideje kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban a gyermekcsoportban megjelenni. A munkavállalóknak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy feladatának ellátásáról, helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A lemaradás elkerülése érdekében az óvodapedagógust hiányzása esetén – szakszerűen kell helyettesíteni. 5.4.1 AZ ÓVODAVEZETŐ INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE, MUNKARENDJE Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzat III./1.3. Pontjában rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. – a hatályos jogszabályok betartásával – az óvodavezető állapítja meg. – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. -helyettes a kötött munkaidejét a csoportjában tölti. Munkarendjét nevelési évenként a csoportkönyv tartalmazza. A vezető helyettesi feladatokat a kötött óráján felül látja el, szükség szerinti heti munkaidőkeretben. t az egyéb dolgozók munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az óvodavezető helyettes állapítja meg, és az óvodavezető hagyja jóvá. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni az óvoda zökkenőmentes ellátását. Intézményvezető munkarendjének szabályozása: Heti munkaidő: 40 óra Kötött óraszáma: 2013.09.01-ig 6 óra 2013.09.01-től 10 óra Óvodavezető hivatalos munkaideje: 8-tól - 16- óráig tart (törzsmunkaidő). Hivatalos fogadóórája: minden hétfőn 13-16 óráig. Elérhetőség: 7275 Igal, szent I. u. 118. Kötött óraszámát az éves munkatervben rögzített gyermekcsoportban és időben látja el. A telephelyen az óvodavezető legalább heti egy alkalommal tartózkodik, ill. látogat. Munkaköri leírás minta óvodavezető részére: Fenntartó adja ki

46

5.4.2. AZ ÓVODAVEZETŐ HELYETTES Az óvodavezető helyettes munkarendje: Heti munkaideje: 40 óra Kötött munkaideje: 2013.09.01.-ig 24 óra 2013.09.01-től 24 óra változatlan Helyettesi feladatvégzés óraszáma: 8 óra/hét Fogadó óra: minden hétfőn11-12óráig Elérhetőség: 7275 Igal, szent i. u. 118. Munkaköri leírás minta Óvodavezető helyettes (kiegészítő munkaköri leírás)

VAGY A TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ

részére

Megjegyzés: Az általános részt elegendő az óvónői munkaköri leírásban rögzíteni, itt csak a vezetői feladatmegosztást kell szabályozni. A munkavállaló neve: Munkaköre: óvodavezető-helyettes Kinevezés módja: a nevelőtestület véleményét figyelembe véve, a vezető nevezi ki. Kinevezés időtartama: határozatlan idő, visszavonásig Munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője Munkaideje: 40 óra/hét Kötelező óraszáma: 24 óra/hét Helyettesítője: az SZMSZ-ben kijelölt ügyvivő (ésszerű a helyettes váltótársát megjelölni). Járandósága: vezető helyettesi pótlék: A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: Vezető helyettesként felelősséget érez az intézmény szakszerű és törvényes működtetéséért. Segíti és támogatja a vezető munkáját a gyerekek, a szülők, a munkatársak és a fenntartó elvárásait figyelembe véve. A munkamegosztás szerinti feladatait maradéktalanul ellátja. Tiszteletben tartja a kizárólagosan a vezető kompetenciájába tartozó feladatokat (például munkaerő-gazdálkodás, bérmaradvány-felosztás, jutalmazás, beruházás, eszközvásárlás). A munkakör célja: Az intézményvezető távollétében képviseli az óvodát. Segíti az intézmény működtetését és a vezető munkáját. A munkamegosztás szerint ellátja a rábízott pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdasági-adminisztratív feladatokat. Részt vesz a belső ellenőrzés feladataiban. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: A kötelező óraszámon belül (heti 24 óra): az óvodapedagógusi feladatok ellátása a gyerekcsoportban.

47

A teljes munkaidő (heti 16 órás) kitöltése alatt alapvető feladatok: pedagógiai-szakmai, tanügy-igazgatási feladatok, munkáltatói-humánpolitikai, gazdasági-adminisztratív feladatok. Pedagógiai-szakmai feladatok Aktívan részt vesz az óvoda nevelési programjának kialakításában, s elősegíti annak megvalósulását. Javaslatot tesz a módosításra, amennyiben szükségesnek érzi. Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga szakmai tájékoztatását. Az óvoda rendezvényeinek előkészítésében tevékenyen részt vesz. Ellenőrzi az intézményi minőségirányítási program megvalósítását a dajka munkakör tekintetében. Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, segítve a vezető munkáját. Ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. Elősegíti az újító szándékú, korszerű pedagógiai törekvések kibontakoztatását. Figyelemmel kíséri az intézményben folyó pedagógiai munkát, és rendszeresen értékeli annak színvonalát, eredményességét és hatékonyságát. Az óvodai dokumentumokat jól ismeri, és ő is gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát. Tanügy-igazgatási feladatok Adatok kigyűjtésével segíti az éves statisztika elkészítését. A vezető távollétében informálja a fenntartót a gyereklétszám alakulásáról. Biztosítja az intézményen belüli információáramlást. Követi és adminisztrálja az ingyenes, az 50%-os és a 100%-os térítési díjra rászoruló családok számát. A statisztika számára (kihasználtság) összesíti a csoportnaplók adatait, havi szinten nyilvántartást vezet a gyerekek hiányzásáról. Vezetői kérésre ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát. Javaslatot tesz arra, hogy az óvoda nevelés nélküli munkanapjain milyen pedagógiai tartalmú előadást, foglalkozást szervezzenek. Figyelemmel kíséri az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását. A balesetvédelmi szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi, és a hiányosságokat azonnal jelzi a vezetőnek. Kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, évente egy alkalommal összehívja őket. Munkáltatói-humánpolitikai feladatok Naprakészen vezeti a szabadság-nyilvántartást, és elkészíti a szabadságolási ütemtervet. Elkészíti a dolgozók munkabeosztását, ügyeleti rendjét, és nyomon követi ezek betartását. Megszervezi és ellenőrzi a dajkák napi munkáját. Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését, és erről tájékoztatja a vezetőt. Ellenőrzi a jelenléti ívet, a helyettesítés, a túlóra és a délutáni pótlék helyességét. A dolgozók munkavégzése során tapasztalt, közérdekű, pozitív, illetve negatív észrevételeiről tájékoztatja az óvoda vezetőjét. Javaslatot tesz a jutalmazás elbírálására, a kereset kiegészítés elosztására és a kitüntetésekre. Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga beilleszkedését. A kollektíván belül elősegíti a munkafegyelem és a törvényesség megtartását, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását. Személyes példájával segíti a jó munkahelyi légkör kialakítását. 48

Gazdasági-adminisztratív feladatok Alkalomszerűen ellenőrzi a befizetéseket. Időnként besegít a térítési díj beszedésébe. A vezető hosszabb távolléte esetén biztosítja a pontos adatszolgáltatást. Az intézménybe érkező ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik. Részt vesz az óvoda számára szükséges különböző eszközök vásárlásában. Javaslatot tesz a szükséges javításokra, felújításokra, beszerzésekre. Betartja a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét. Feladata, az intézmény költségvetésének ismeretében, a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon őrzése, védelme. Kapcsolattartási kötelezettsége: Közvetlen, napi munkakapcsolatot tart fenn az óvodavezetővel (szakmai, gazdasági témákban), valamennyi pedagógussal, a pedagógiai munkát segítő dajkákkal. Indokolt esetben, a vezető távollétében, telefonon tartja a kapcsolatot. Kapcsolatban van továbbá az óvodai szülői közösséggel. Dátum: ………………………………

P. H.

Óvodavezető

____________________________ munkavállaló

49

5.5. PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK

KAPCSOLATOS

ELŐÍRÁSOK,

5.5.1. ÓVODAPEDAGÓGUS Az óvodapedagógusok munkarendje Az óvodapedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő - oktató munkával, vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv, az intézmény zavartalan működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok munkarendje az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, óvodavezető vagy az általános vezető - helyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézményvezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. Legfontosabb pontjai: - A gyerekekkel a nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik. - Munkarendjük változhat: szorgalmi időben, nyári szabadságolás ideje alatt, tavaszi, téli szünet ideje alatt, illetve munkanap áthelyezésekor. Befolyásolja: szülői igények, hiányzások (gyerekek, intézményi dolgozók) egyéni kérések figyelembe vétele, továbbképzéseken való részvétel, továbbtanulás. Hivatalos távollét miatt kieső órák elszámolásának rendje: Hivatalos távollétnek minősülnek - amely alatt a munkáltató a pedagógust az óvodai foglalkozások alól mentesíti - az alábbiak: A munkáltató által elrendelt továbbképzéseken és Az oktató - nevelőmunkával összefüggő értekezleten történő részvétel, Az óvodapedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus - munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 1. A kötött munkaidőben ellátott feladatok (heti 32 óra)- kötelező óraszám 2. A kötött munkaidőn kívül ellátott feladatok (heti 8 óra) 1. A kötött munkaidőben (heti 32 óra) ellátott feladatok az alábbiak: - a gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, nevelési, segítő, fejlesztő, gondozói feladatok ellátása - munkaközösség vezetői feladatok ellátása - differenciált képességfejlesztő foglalkozások megtartása - előkészítő és befejező tevékenység időtartama (eszközök előkészítése, tornaszer, tanszer, felvételi, mulasztási napló napi vezetése, egyeztetési kötelezettségek, stb.)

50

2. A kötött munkaidőn kívül (heti 8 óra) ellátott feladatok a következők: a.)Az intézményben végezhető pedagógiai feladatok meghatározása - helyettesítéssel kapcsolatos feladatok ellátása - részvétel a csoport tevékenységeiben (integrálás), élményszerzéseken, rendezvényeken - munkaközösségben való részvétel, feladatvégzés - kötelező dokumentumok vezetése (csoportnapló, felvételi mulasztási napló vezetése, személyiséglapok, jelenléti ív) - mérések, fejlesztések elvégzése, dokumentálása, - programok rendezvények, események szervezése, megvalósítása, - tehetséggondozás, pályázatra, versenyre felkészítés, kíséret, felügyelet biztosítása, egyéni fejlesztéssel kapcsolatos feladatok - gyermek -, és ifjúságvédelmi feladatok - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása - részvétel értekezleteken, megbeszéléseken - tanítás nélküli munkanapon elrendelt szakmai jellegű munkavégzés - részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében - felelősi feladatok ellátása (rendezés, leltár, rendben tartás) - csoportszobák rendben tartása, dekorációjának kialakítása - foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök, feladatlapok, egyéb eszközök) - heti projekttervek egyeztetése (váltótárs, dajka néni, szülők) - társadalmi munka A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. b.) Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása - foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök) - mérési eredmények rögzítése - heti projekttervek összeállítása - részvétel továbbképzéseken, szakmai előadásokon, konferenciákon - dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való részvétel - óvodán kívüli rendezvényeken való részvétel, kíséret, felügyelet - családlátogatás - kapcsolattartás, egyeztetés partnerekkel - beszerzések, vásárlások óvodai csoport, intézmény részére - adományok beszerzése, átvétele - óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása - A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. Pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje: A munkaidő – nyilvántartás vezetésének szabályai A munkaidő és a pihenőidő nyilvántartását, a jelenléti ívet minden dolgozó köteles folyamatosan, naprakészen vezetni. A pihenőidőről és egyéb ok miatt kivett időről naponta minden alkalmazott köteles vezetni a kiadott nyilvántartást, melyet hónap végén, ill. alkalmankénti ellenőrzése át kell adni az ellenőrzést végző részére. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli: - az intézményvezetőt

51

- az óvodavezető helyettest - óvodapedagógust Feladataik: A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető, illetve utasítása szerint a helyettese látja el. Ennek keretében: o módosítja, kiegészíti a munkaköri leírást, o kijelöli a nyilvántartás vezetéséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt, o a nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információ, - körlevél formájában tájékoztatja a pedagógust, o kijelöli a nyilvántartás tartási helyét. A nyilvántartást kezelő feladatai: A nyilvántartás kezelő óvodavezető feladatai: o felméri a nyilvántartási szükségletet, és biztosítja a megfelelő mennyiségű adatlapot, o a pedagógusok részére a nyilvántartó adatlapot átadja, o a nyilvántartások legalább havi egy alkalommal történő egyeztető jellegű ellenőrzése a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján, o a havi összesítések ellenőrzése, o az ellenőrzés tényének aláírással történő igazolása, o a kéthavi időkeret teljesítésével kapcsolatos összesítés ellenőrzése, és az ellenőrzés megtörténtének igazolása, o amennyiben az egyeztető jellegű ellenőrzése során eltérést tapasztal, - a pedagógus bevonásával – a nyilvántartásban kétséges adat helyességéről meggyőződjön és a munkaidő nyilvántartást, vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot javítsa, illetve annak szükségességét jelezze. A pedagógus által ellátandó feladat: A pedagógus feladata, hogy: A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos előírásokat megismerje és betartsa, A nyilvántartást a kijelölt tartási helyen tartsa, onnan csak a napi bejegyzések beírásának időtartamára vigye el, Az adatlapra naponta beírja a foglalkozással lekötött munkaidő, valamint a foglalkozással le nem kötött munkaidő teljesítését a nyilvántartásban szereplő jogcímek szerint, Elkészítse a heti összesítéseket, A nyilvántartást kezelő kérésére együttműködik, a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, előírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában.

52

AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A munkavállaló neve: Munkaköre: óvodapedagógus A munkahely neve, címe: Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője Munkaideje: 40 óra/hét Kötelező óraszáma: 32 óra/hét Besorolása: Helyettesítője: csoportos váltótársa Járandósága: Bér Alapbér: Pótlék: Egyéb: Összesen: Egyéb bér jellegű juttatás Szabadság: Alapszabadság: 21 nap Pótszabadság: 25 nap Gyereknap: 0 nap Összesen: 46 nap A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: csoportszoba, tornaterem, és az óvoda udvara A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: óvónőképző főiskola A szakmai fejlődést segítő önképzés, továbbképzési, továbbtanulási elvárások: a 7 évenkénti 120 órás továbbképzés elvégzése. Elvárt ismeretek: az óvodapedagógiára vonatkozó szakmai és jogi, a belső szabályzatok ismerete Szükséges képességek: a gyermekek kérdései, nehézségei iránti érzékenység, példaadó viselkedés gyakorlata. Személyi tulajdonságok: pedagógiai elhivatottság, pontosság, megbízhatóság, türelem, vidámság, játékosság, stb. A részletes feladat, hatáskör, a helyettesítés rendje, felelősségi kör rendjét, módját a névre szóló munkaköri leírások tartalmazzák, melyek az alkalmazottak személyi anyagában megtalálhatóak. A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: Képes a gyerekkel és szüleivel szemben együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsítani. 53

Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tudatosan alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során biztosítja a világnézeti és a politikai semlegességet. A pedagógusetika, a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén, valamint a magánéletében is betartja Kötelességek Feladatkör részletesen: Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásait, szakszerűen végrehajtja a pedagógiai feladatokat. Egészséges napirendet állít össze, betartja a közösségi élet magatartási szabályait és az egészségügyi előírásokat. Gondoskodik a gyermekek testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlődéséről, képességeik fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről (nem hagyhat gyermeket felügyelet nélkül). A nevelési program alapján a gyerekek személyiségét, képességeiket fejleszti. A gyermekeket neveli, tárgyilagos ismereteket nyújt játékos, de eredményes módszerekkel. Segíti az egyéni képességek és a tehetség kibontakozását. Figyelembe veszi az egyéni fejlődési ütemet, a hátrányos családi helyzetet, a fogyatékosságot, közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. Irányítja és értékeli csoportját, elvégzi a rábízott adminisztrációt, a helyettesítéseket. Felkészülten és aktívan részt vesz az óvoda nevelési programjának értékelésében, módosításában, a nevelési értekezleteken, az ünnepélyeken, rendezvényeken. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítja, bemutató foglalkozásokat tart. Tájékoztatja a szülőket gyermekükről, együttműködik a családokkal (családlátogatás stb.), óvja a gyermek jogait, tiszteli emberi méltóságát. Elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket az óvodavezető rábíz. Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki. Munkaköri kapcsolatok: A szülőkkel, a társintézmények munkatársaival tart kapcsolatot. Felelősségi kör Felelős kijelölt csoportjában a nevelési program megvalósításáért, a gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért. A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért. A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyerekek jogainak megsértéséért. A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért. 54

A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. Felelősségre vonható: Óvodára, munkatársakra, szülőkre, gyerekekre vonatkozó bizalmas információk bárkinek történő átadásáért. Egyéb feladatok, megbízások Szakmai munkaközösség-vezető Minőségfejlesztő csoport vezetője, tagja Szertárfelelős Könyvtáros Tűz-, balesetvédelmi-, munkavédelmi felelős KAT tag Gyermekvédelmi felelős, stb. A munkakör célja: Az óvodáskorú gyerekek testi – lelki - szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése. A családi nevelés kiegészítése A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Pedagógiai - szakmai feladatok (a 2011.évi CXC Köznevelési törvény előírásai alapján) A gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, segítő, fejlesztő, gondozó feladatok ellátása, Az óvónő pedagógiai munkáját a Pedagógiai Programnak és az éves munkatervnek megfelelően, önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, tervszerűen is felkészül Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. Kötött munkaidejét kizáróan a gyerekek között tölti el. Ezen idő alatt feladata a rábízott gyerekek testi - lelki gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembevételével. Felelős a rábízott gyerekek testi épségének megőrzéséért a Pedagógiai Program „Az óvoda egészségvédő programja” fejezete figyelembevételével. Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra sem hagyhatja felügyelet nélkül. Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről (csoportszoba, udvar, utcai séta, kirándulás). Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz). A játékidő rovására nem szervez más tevékenységet. A nevelési évben kétszer (bemeneti, kimeneti mérés) felméri a csoportjába tartozó gyerekek neveltségi és fejlettségi szintjét. Éves pedagógiai munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja. Évente legalább kétszer kitölti a „fejlettségmérő lapot”, mely a gyerek aktuális fejlettségi állapotát tükrözi. Ennek alapján készíti el a gyerek fejlesztési tervét. A gyermekek fejlődését nyomon követi, meghatározott időszakonként ezt írásban is rögzíti. Tapasztalatairól tájékoztatja váltótársát, valamint egyeztet a gyerekek szüleivel a képességfejlesztésről. Amennyiben indokolt, tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy a családsegítőtől, egyéb specialistáktól. Differenciált neveléssel, egyéni fejlesztéssel gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek a szükségleteinek és az értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon.

55

Az óvónő gondozói, illetve pedagógiai munkáját önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, tervszerűen is felkészül. Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. Kötelező óraszámát kizáróan a gyerekek között tölti el. Ezen idő alatt feladata a rábízott gyerekek testi-lelki gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembevételével. Felelős a rábízott gyerekek testi épségének megőrzéséért. Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra sem hagyja felügyelet nélkül. Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről (csoportszoba, udvar, utcai séta, kirándulás). Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz). A játékidő rovására nem szervez más tevékenységet. Tanév elején felméri a csoportjába tartozó gyerekek neveltségi és fejlettségi szintjét. Éves pedagógiai munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja. Differenciált neveléssel, oktatással gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek a szükségleteinek és az értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon. A gyermekek fejlődését nyomon követi, meghatározott időszakonként ezt írásban is rögzíti. Tapasztalatairól tájékoztatja váltótársát, valamint az óvoda vezetőjét és az érintett gyerek szüleit (annak érzékenységét figyelembe véve). Amennyiben indokolt, tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy a családsegítőtől. Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának tartalmát ismeri, annak elveit munkája során betartja. A helyi nevelési program és az éves pedagógiai munkaterv elkészítésében, esetleges módosításában aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele, és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. A szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), valamint az óvoda házirendjében megfogalmazottakat betartja, és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és azok szüleivel. Hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek érdekében folyamatosan képezze magát. Évente legalább kétszer szülői értekezletet szervez. Nyomon követi a gyerekek hiányzását, naprakészen vezeti a mulasztási naplót. Az igazolatlan hiányzásról, illetve a nagycsoportos foglalkozások rendszeres elmulasztásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Szükség szerint, kérésre pedagógiai szakvéleményt ír (a nevelési tanácsadó, szakértői vagy rehabilitációs bizottság, bíróság számára; gyermekelhelyezés ügyében). Közreműködik a gyerekek egészségügyi vizsgálatának megszervezésében. Az érintettekkel (nevelőtárs, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyerekorvos stb.) történt egyeztetés alapján szakvéleményt ad a tanköteles gyerekekről. Tájékoztatja a szülőket az iskolába való beíratás szabályairól, feltételeiről. Naprakészen vezeti a nevelőtestület által elfogadott csoportnaplót: heti rend, napirend, csoportos szokásrend, nevelési terv (három hónapos bontásban), heti ütemterv szintjén, játék, mozgás, foglalkozások tagolásban. 56

Évente legalább kétszer kitölti a „fejlettségmérő lapot”, mely a gyerek aktuális fejlettségi állapotát tükrözi. Ennek alapján készíti el a gyerek fejlesztési tervét. Általános szabályok (a Kjt., Kt. előírásai alapján): A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozónak az erre vonatkozó igényét 15 nappal előbb kell bejelentenie írásban, kivéve rendkívüli esetben. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Szorgalmi idő alatt pedagógus esetében összefüggően csak néhány nap kiadása lehetséges, a vezető mérlegelése alapján. Szorgalmi idő alatt csak az alapszabadság (21 nap) használható fel, a pótszabadság nem. Amennyiben betegség miatt nem lehetett kiadni az éves alapszabadságot vagy annak törtrészét, akkor a munkába állást követő 30 napon belül kell azt kiadni. Az éves szabadságból az óvoda vezetője munkahelyi érdekre hivatkozva 15 napot visszarendelhet. A visszavonás szabályait a Kt. 138/1992. (X. 8.) számú végrehajtási rendeletének 10. §-a határozza meg. Éves szabadságolási ütemterv elkészítése a félreértések elkerülése érdekében ajánlott. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok) a helyettesítés megszervezésének érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a helyettesnek. A pedagógiai munkával kapcsolatos egyéb előírások A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, a játékidő lerövidítése büntetésből vagy rossz szervezés miatt (például felesleges sorakoztatás, várakoztatás, videóztatás). Reggel 6:30-tól 7-ig, valamint 16-tól 17.00-ig ügyelet ellátására a pedagógus beosztható. A további időszakban, 7 órától délután 5-ig mindenki a saját csoportjában tartózkodik a rábízott gyerekcsoporttal. A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet. Amennyiben a szolgálati idő alatt bármilyen baleset történik az óvónő távollétében, a felelősség változatlanul őt terheli. Dadus, szakképzetlen növendék, szülő ilyen esetben nem vonható felelősségre. A pedagógus a tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos bizalmas információknak tekintendő kérdésekben (a gyerek egészségügyi állapota, fejlettségi szintje, szociális helyzete, családjának sajátságos problémája) illetéktelen személyeket (dajka, másik szülő) tilos tájékoztatni.

57

Egyéb A kötelező óraszám letöltése alatt az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. A kötelező óraszám letöltése alatt magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használja a telefont, 12 és 1 óra között. A mobiltelefon használata a gyerekekkel való együttlét alatt, a csoportszobában, illetve az udvaron nem megengedett, ilyenkor a készüléket kikapcsolt állapotban kell tartani. Az ölelkező időben, amikor a váltótárs is ott van, lehet megnézni az esetleges üzeneteket. Rövid (1-2 perces) magánbeszélgetésre is ekkor kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából, hogy a gyerekek ne hallják a beszélgetés tartalmát. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon. Hiányzás esetén külön díjazás ellenében a vezető rendelkezése alapján köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni. Munkája során az óvónő az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. Egyéb feladatok a teljes munkaidő (heti 8 óra) kitöltése alatt felkészülés a nevelési-oktatási feladatokra (például továbbképzésen való részvétel, eszközök előkészítése); a tanügy-igazgatási (mulasztási napló) és pedagógiai (csoportnapló, fejlettségfelmérő lap) adminisztráció elvégzése; családlátogatás; gyermekvédelmi feladatok ellátása; szülői értekezletre való felkészülés, annak levezetése, fogadóóra tartása; szakmai megbeszéléseken, valamint nevelői értekezleteken való részvétel; óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása. A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. A munkavállaló jogai és kötelességei (a közoktatási törvény alapján): A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak. Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: Kapcsolatot kell tartania az óvodán belül: az óvodavezetővel, az óvodavezető-helyettessel, váltótárssal, csoportos dajkával, a szülőkkel, a társintézményekkel: iskolával, bölcsődével, nevelési tanácsadóval.

58

A óvónő kompetenciája: A helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges módszerek megválasztása A gyerekek fejlődését segítő tehetséggondozás, felzárkóztatás HHH gyerekek fejlesztése, felzárkóztatása A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja.

TÁMOP 3.1.4. – 08/2-2008 – 0133 A 2012/2013-as tanévben részt vesz a TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0133 „ Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Igal oktatás intézményeiben” projekt megvalósításában. Feladata: A projektben előírt továbbképzések elvégzése, az ott elsajátított ismeretek, módszerek, eljárások beépítése a mindennapi gyakorlati munkába. Ezáltal:         

A céltudatosabb, tervezettebb, hatékonyabb gondozó-, nevelő-, oktatómunka alkalmazása Saját kompetens személyiséggé válási folyamatának megsegítése – folyamatos ön- és továbbképzés alkalmazásával Saját kompetenciájának fejlesztése (ismeret, tudás, attitűd) Olyan tudástartalmak elsajátítása, amelyek elméleti megalapozottságot adnak a program szellemiségének átvételére, a program bevezetésére, gyakorlati alkalmazására Olyan beállítódás generálása, amely befogadóvá teszi az óvodapedagógia új, innovatív pedagógiai jelenségei, történései iránt A pedagógusokkal szemben támasztott, megváltozott követelmények és szerepek teljesítése, betöltése A megszerzett tudást az intézményen belül, belső továbbképzéssel való terjesztése Bemutató foglalkozások tartása Hospitálás

A kompetencia alapú óvodai programcsomag megismerése, bevezetése Ezáltal:   

Az ezzel kapcsolatos intézményi szinten meghatározott adminisztratív munka elvégzése A programcsomag szellemiségének alkalmazása a helyi nevelőmunkában. Az óvoda-iskola átmenet, az inkluzív pedagógia, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmi megközelítése

59

      

Az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újraértelmezése Az óvoda óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltése A nevelési színterek (család, óvoda, iskola) folytonos nevelő hatásának érvényesítése A fejlesztés szükségessége iránti igény Olyan beállítódás, amely a prevenció hatékonyságát helyezi előtérbe a korrekcióval szemben A gyermekek differenciálási szintek (I-II-III.), képességfajták (értelmi, szociális, testi, kommunikációs: verbális, nonverbális) szerinti fejlesztése A holisztikus látásmód kialakítása, mind a gyermek egész személyiségének fejlesztése, mind a saját látásmódjának terén

Pedagógiai innovációban való részvétel  A helyi nevelési program átdolgozásában, értékelési rendszer kidolgozásában való részvétel.  Műhelymunkában való részvétel.  Részvétel az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében: ” jó gyakorlatok átvétele” - jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációjaFolyamatos kapcsolattartás a projekt szakmai vezetőjével, szaktanácsadókkal: óvodai kompetencia mentor-szaktanácsadóval, IPR módszertani mentorszaktanácsadóval, folyamat- szaktanácsadóval. A pályázati előrehaladási jelentés üteme szerint írásos beszámoló készítése. A rendelkezésre álló multimédiás, digitális eszközök napi gyakorlatban való alkalmazása. A belső nyilvánosság biztosítása. Részt vesz a szülők folyamatos tájékoztatásában. A bemeneti és kimeneti mérések adatait feldolgozza. Záró Rendelkezés A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, amellyel felettese alkalmanként megbízza. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a munkáltató fenntartja! Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Dátum: ………………………………

P. H.

60

____________________________ Óvodavezető

____________________________ munkavállaló

5.5.2. FEJLESZTŐPEDAGÓGUS A fejlesztő óvodapedagógusi munka olyan pedagógiai tevékenység, amely a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztését, ill. a sérült funkciók javítását, az esetleges hiányzó funkciók pótlását szolgálja. Megelőzi, vagy csökkenti azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a lassúbb érés, vagy egyéb okok miatt keletkeznek a gyermeknél, megváltoztatja a kialakult negatív motivációkat, csökkenti a viselkedési zavarokat, megelőzi a neurotikus tüneteket, melyek a már esetlegesen elszenvedett sorozatos konfliktusok és frusztrációk miatt kialakulhat. A fejlesztőpedagógus munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus - munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 1.A kötött munkaidőben ellátott feladatok (heti 24 óra) - kötelező óraszám 2. A kötött munkaidőn kívül ellátott feladatok (heti 16 óra) 1. A kötött munkaidőben (heti 24 óra) ellátott feladatok az alábbiak: - a gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, nevelési, segítő, fejlesztő, gondozói feladatok ellátása - megbízás alapján végezhető munkaközösség vezetői feladatok ellátása - differenciált képességfejlesztő foglalkozások megtartása - előkészítő és befejező tevékenység időtartama (eszközök előkészítése, tornaszer, tanszer, felvételi, egyeztetési kötelezettségek) - nevelés nélküli munkanapon tartott nevelési értekezletek, továbbképzések 2. A kötött munkaidőn kívül (heti 16 óra) ellátott feladatok a következők: a.) Az intézményben végezhető pedagógiai feladatok meghatározása - helyettesítéssel kapcsolatos feladatok ellátása - munkaközösségben való részvétel, feladatvégzés és továbbképzésen való részvétel - kötelező dokumentumok vezetése (fejlesztési napló, személyiséglapok, jelenléti ív) - programok rendezvények, események szervezése, megvalósítása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása - részvétel értekezleteken, megbeszéléseken - tanítás nélküli munkanapon elrendelt szakmai jellegű munkavégzés - részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében - felelősi feladatok ellátása (rendezés, leltár, rendben tartás) - fejlesztőszoba rendben tartása - foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök, feladatlapok, egyéb eszközök) - társadalmi munka - fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. b.) Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása - foglakozásokhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök)

61

- mérési eredmények rögzítése - részvétel továbbképzéseken, szakmai előadásokon, konferenciákon - dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való részvétel - óvodán kívüli rendezvényeken való részvétel, kíséret, felügyelet - családlátogatás - kapcsolattartás, egyeztetés partnerekkel - óvodai kirándulásokon, ünnepélyeken, szabadidős tevékenységeken - fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. A fejlesztőpedagógus munkaidejének nyilvántartási rendje: megegyezik Pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendjével. Munkaköri leírás minta fejlesztő pedagógus részére: A munkavállaló neve: Munkaköre: óvodapedagógus, fejlesztő óvodapedagógus A munkahely neve, címe: Igali Margaréta Óvoda, 7275 Igal, Szent I. u. 118. Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: óvodavezető Munkaideje: 40 óra/hét Kötelező óraszáma: 24 óra/hét A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: óvónőképző főiskola, fejlesztő óvodapedagógusi főiskolai végzettség – szakvizsga vagy TAP szakos tanár, gyógypedagógus A szakmai fejlődést segítő önképzés, továbbképzési, továbbtanulási elvárások: a 7 évenkénti 120 órás továbbképzés elvégzése. Elvárt ismeretek: a vonatkozó szakmai és jogi, a belső szabályzatok ismerete. Speciális elméleti és módszertani felkészültsége révén hatékonyan elősegítheti az alapkészségek /írás, olvasás, számolás/ elsajátítását az eltérő, lassúbb érési tempójú gyermekeknél, egyben szerepet kaphat a tehetségesek korai felismerésében és gondozásában. ISMERI a fejlődés - fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit. TISZTÁBAN VAN a fejlesztés elméleti és gyakorlati kérdéseivel, azok prevenciós és korrekciós formáival, egyéni és csoportos módszereivel. JÁRTAS ezek gyakorlati alkalmazásában mind óvodai, mind iskolai csoportokban, a kiscsoportos vagy egyéni fejlesztés eljárásaiban. KOMPETENCIÁJA azokra a gyermekekre terjed ki, akik normál intelligencia övezetben helyezhetők el, ép érzékszervekkel rendelkeznek, s érésbeli lemaradásuk vagy funkciózavaruk főként a környezeti károsító hatásokkal indokolható. NEM TARTOZIK KOMPETENCIÁJA KÖRÉBE az ún. sajátos nevelési igényű gyermekekkel való bánásmód, kivételt képez, ha erre speciálisan felkészítő tanfolyami végzettsége van, illetve a megfelelő szakmai konzultáció biztosított.

62

Személyi tulajdonságok: pedagógiai elhivatottság, pontosság, megbízhatóság, türelem, vidámság, játékosság, stb. A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: Képes a gyerekkel és szüleivel szemben együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsítani. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tudatosan alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során biztosítja a világnézeti és a politikai semlegességet. A pedagógusetika, a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén, valamint a magánéletében is betartja. Munkáját a Munka törvénykönyve (Mt) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. Törvény (Kjt) az 1993.évi LXXIX. közoktatási törvény, az azt kiegészítő végrehajtási utasítás, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint az óvodavezető irányítása és ellenőrzése alatt végzi. TEVÉKENYSÉGI KÖRE végezzen csoportos és egyéni megfigyelést a gyermek természetes közegében, alkalmazzon speciális méréseket gyermekcsoportokban, s a nyert adatok összehasonlító elemzése alapján definiálja a szociális és értelmi fejlődést, határolja le a fejlődés szintjétől való lemaradás tényét a gyenge teljesítmény mögött fellelhető funkciózavart, azonosítsa a lemaradás helyét és mértékét, tervezze meg az adekvát fejlesztő eljárásokat /prevenció vagy korrekció, csoportos vagy egyéni formában/ szervezze meg a fejlesztő eljárások alkalmazásához a személyi és tárgyi feltételeket /gyakoriságát, helyét, időpontját, időtartamát/, végezzen kontrollvizsgálatokat fejlesztőhatás eredményességének bemérésére. KAPCSOLATTARTÁS Konzultáljon a gyermek pedagógusával, az intézményben dolgozó pszichológussal, a gyermekvédelmi felügyelővel, a szülőkkel, a társintézményekkel. Kompetenciája határait meghaladó problémák esetében tapasztalatairól szakvéleményt adva, speciális szakembertől kérjen segítséget.

63

A fejlesztő óvodapedagógus konkrét feladatai A fejlesztő óvodapedagógus munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma, melyet a gyerekekkel történő közvetlen foglalkozásra köteles fordítani heti 24 óra. Munkáját a délelőtti időszakban végzi. A fejlesztő óvodapedagógusi munka olyan pedagógiai tevékenység, amely a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztését, ill. a sérült funkciók javítását, az esetleges hiányzó funkciók pótlását szolgálja. Megelőzi, vagy csökkenti azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a lassúbb érés, vagy egyéb okok miatt keletkeznek a gyermeknél, megváltoztatja a kialakult negatív motivációkat, csökkenti a viselkedési zavarokat, megelőzi a neurotikus tüneteket, melyek a már esetlegesen elszenvedett sorozatos konfliktusok és frusztrációk miatt kialakulhatnak. A fejlesztő óvodapedagógus pedagógiai feladatai tanév elején végezzen hospitálásokat a mindenkor esedékes csoportban, figyelje meg a gyermekeket különböző tevékenységeik során, a szűréseik elvégzése után a logopédussal és az óvónőkkel tartson konzultációt, a feladatok pontos meghatározása érdekében, tartsa szem előtt, hogy a fejlesztő csoportba kerülés fő indikációja az életkor (tankötelezettség elérése) és a tünet súlyossága, vegyen részt a gyermekek szakszolgálathoz küldendő beutalóinak elkészítésében, tartson rendszeres kapcsolatot a fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekek szüleivel, nyújtson korrekt tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről. szakvélemények elkészítése, foglalkozások naplózása, a gyermek érdekében szükséges konzultációk, levelezések /pedagógussal, szakértői bizottsággal stb./, valamint a foglalkozásokra való felkészülés, szakmai ismeretek bővítése, a szakirodalom követése. A nevelési év elején végezzen hospitálásokat a mindenkor esedékes csoportban, figyelje meg a gyermekeket különböző tevékenységeik során, a szűrések, mérések, megfigyelések elvégzése után a logopédussal és az óvónőkkel tartson konzultációt, a feladatok pontos meghatározása érdekében, tartsa szem előtt, hogy a fejlesztő csoportba kerülés fő indikációja az életkor (tankötelezettség elérése) és a tünet súlyossága, vegyen részt a gyermekek szakszolgálathoz küldendő beutalóinak elkészítésében, tartson rendszeres kapcsolatot a fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekek szüleivel, nyújtson korrekt tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről. minden nevelési év végén beszámol a végzett munka hatékonyságáról, eredményéről. Úgy szervezze a foglalkozásait, hogy: a fejlesztő foglalkozások alaptevékenységét a játék jelentse, a közös játékban alakuljanak a gyermekek társas kapcsolatai, kapjanak lehetőséget arra, hogy önmagukat megismerjék, tanulják meg az alkalmazkodás és a viselkedés szabályait,

64

kezelje partnerként a gyermekeket, helyezzen nagy hangsúlyt a személyes kapcsolatokra, juttassa a gyermekeket minél több pozitív élményhez, a fejlesztő program legyen egyénre szabott, mindig igazodjon a gyermekek egyéni fejlettségéhez, képességeihez, aktuális teljesítményéhez, a munkájához kapcsolódó tanügy igazgatási és pedagógiai dokumentáció mindenkor legyen naprakész. Bizalmas információk kezelése Az intézmény működésével kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli. Az adatvédelmi törvényben foglaltak alapján az intézményből személyes gyermekekre vonatkozó dokumentumokat nem visz ki. A gyermekek, a szülök és a munkatársak személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a közalkalmazotti és a közoktatási törvényben meghatározottak szerint jár el. Egyéni megbízatás munkáját az óvodavezető megbízása alapján végzi, folyamatos önképzéssel javítja fejlesztő pedagógiai felkészültségét és gyakorlati munkájában hasznosítja, folyamatosan figyelemmel kíséri az eszközajánlásokat, rendszeres kapcsolatot tart a szakszolgálatokkal, a Módszertani Központtal, logopédussal, gyógypedagógussal, óvodapszichológussal, napi rendszerességgel találkozik az érintett csoport óvónőivel, konzultációt tartanak a gyermekeket érintő kérdésekről, eredményekről, további feladatokról, szükség esetén esetmegbeszéléseket tartanak. Munkakörülmények napi felkészüléséhez a nevelői szoba rendelkezésére áll, közös öltöző, tisztálkodási lehetőséggel, a hivatalos ügyek intézéséhez telefon biztosított, a szakmai könyvtár és szertár rendelkezésre áll, a számítógép használatának lehetősége biztosított, fejlesztő foglalkozásainak megtartásához a fejlesztő szoba és a folyosón kialakított „tornaszoba” rendelkezésre áll. Járandóság besorolás szerinti illetmény

65

Záró Rendelkezés A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, amellyel felettese alkalmanként megbízza. A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a munkáltató fenntartja!

Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Dátum: 2012. 09. 04. P. H.

…………………………………………………… …………………………………………… Óvodavezető munkavállaló

66

5.6. Az intézmény nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottainak munkarendje, munkaköri leírás minták 5.6.1. DAJKA A dajka mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egész napos óvodai ellátásához, az óvodai nevelési célok eléréséhez. A dajka munkarendje: Heti 40 óra, 7.00 - 15.00.- ig vagy 9 - 17 óráig az éves munkaterv szerint. A dajka jogai és kötelességei, hatásköre, felelőssége: A dajka jogai, kötelessége: Az alkalmazotti közösség tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak. A dajka hatásköre: A törvényi szabályozás, illetve intézményvezetői megbízás szerint. A dajka felelőssége: Személyekért: Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének alakításában. A hivatali titoktartás kötelező. Vagyon: Felelős az intézményben lévő berendezések rendeltetésszerű használatáért. Technikai döntések: Betartja és betartatja a tűz - munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Megtartja és megőrzi az egészséges és biztonságos munkakörülményeket. Bizalmas információk: Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni. A személyiségi jogokat érintő, iratkezelés és adatvédelem alá eső információkkal a törvény szellemében jár el, betartja az adatvédelmi, adatbiztonsági, iratkezelési eljárásrendet. Munkaköri leírás minta dajka részére: A munkavállaló neve: Munkaköre: dajka A munkahely neve, címe: Kinevező és a munkáltatói jogkör gyakorlója: az óvoda vezetője Munkaideje: 40 óra/hét Besorolása: Helyettesítője: a vezető által kijelölt dajka

67

Járandósága: Bér Alapbér: Egyéb: Összesen: Egyéb bér jellegű juttatás Szabadság: Alapszabadság: 20 nap Pótszabadság: nap Gyereknap: nap Éves összesen: nap A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: 8 általános + dajkaképző A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: A gyerekekkel szemben barátságos, kedves. A szülőkkel szemben együtt érző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsít. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során betartja a világnézeti és politikai semlegességet. Példát mutat kulturált viselkedésével, önmaga tisztaságával, gondozottságával, ápoltságával. A munkakör célja: Az óvodáskorú gyerekek gondozásának segítése óvónői irányítással. A gyerekek közvetlen és közvetett környezetének tisztán tartása, takarítása az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelően. Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Gyerekekkel kapcsolatos feladatok Szorosan együttműködik az óvónőkkel, segíti megvalósítani az intézmény pedagógiai célkitűzéseit. Nyugodt hangvétellel, érthető, tiszta, nyelvtanilag korrekt beszéddel segédkezik az óvoda egész napos nevelőmunkájában. Hozzájárul a gyerekek kulturált viselkedésének és a csoport szokásrendjének kialakításához, személyes példáján keresztül is (türelmes és udvarias kommunikációval, igényes nyelvhasználattal). Részt vesz a gyerekek gondozásában. Tevékenyen segít az étkeztetésnél, az öltöztetésnél, kézmosásnál, vécéhasználatnál. Ameddig szükséges, maga is magyarázza, tanítja a helyes viselkedést (például öltözködés sorrendje, ruhák összehajtása, cipők párosítása, kulturált étkezés, kanálfogás, kézmosás technikája, vécépapír használata). Ha munkája során balesetveszélyt észlel, köteles elhárítani, megelőzni, jelezni. A tisztítószereket elkülönítve, biztonságosan, a gyerekektől elzárt helyen tárolja. Délelőtt, az óvónővel egyeztetett időben, az étkezés és a foglalkozás segítése érdekében a gyerekcsoportban tartózkodik (torna, festés, vágás, varrás, sütés). 68

Megjegyzés: Játékidőben, altatás alatt az óvónő feladatát egyedül, illetve óvónőtársával látja el. Ilyenkor dajka semmilyen indokkal nem tartózkodhat a csoportszobában. Kísérőként segít a gyerekekre felügyelni az utcai séták, kinti foglalkozások, kirándulások ideje alatt. Amikor a gyerekek nem tartózkodnak a csoportszobában, gondoskodik az alapos szellőztetésről. A megbetegedett, lázas, elkülönített gyerekre vigyáz, nyugtatgatja, amíg az orvos vagy a szülő meg nem érkezik. A hányás, hasmenés nyomait eltakarítja, a gyermek ruháját kimosva adja át a szülőknek. A tisztaság megőrzésével, az ÁNTSZ előírásaival kapcsolatos teendők A gyerekek környezetének esztétikai rendjének érdekében naponta elvégzi a csoportszoba és a hozzá tartozó öltöző, mosdók, gyermekvécék takarítását, portalanítását, porszívózását, az egészségügyi előírásoknak megfelelően. Az intézmény egyéb területeit (bejárat, folyosók, lépcsőház, irodák, fejlesztőszoba, felnőtt vécék, mosókonyha) a többi dajkával közösen, vezetői munkamegosztás alapján tisztán tartja. A csoportszoba növényeit ápolja, szükség szerint lemossa, átülteti. Az időszakos nagytakarítás során – évente minimum 3-szor (augusztusban, decemberben és áprilisban) – különös gonddal végzi el a fertőtlenítést, a bútorok, játékok, csempék, csövek, ablakok, ajtók lemosását. Amennyiben indokolt, a különböző részfeladatokat (például ajtómosás vagy járvány idején fertőtlenítés) gyakrabban is elvégzi. Feladata a textíliák mosása, vasalása, javítása, megvarrása (például függönyök, köpenyek, törülközők, terítők, babaruhák). Legalább háromhetenként gondoskodik a gyerekek ágyneműjének le- és felhúzásáról. Járványos időszakban, tetűvel való fertőzöttség idején az óvónő kérésére gyakrabban is. Elvégzi a fektető ágyak lerakását, felszedését. Ágyazáskor ügyel arra, hogy minden gyerek kizárólag a saját ágyába feküdjön. Az ágyakat bepiszkolódásuk esetén kisúrolja, fertőtleníti. Ellátja az eseti, nem rendszeres feladatokat, többek között az óvoda udvarának takarítását, kertjének gondozását, locsolását, télen a hó eltakarítását, a megvásárolt áruk szállítását, kézbesítést, hétvégi ügyeletet, valamint azokat az időszakos feladatokat, amelyekkel az intézményvezető megbízza. Étkeztetéssel kapcsolatos teendők1 Az ételszállítótól átveszi az ételeket, ezután ellenőrzi a mennyiséget, a minőséget és a HACCP-előírások betartását a szállítással kapcsolatban. Tapasztalatait írásban röviden rögzíti. Indokolt esetben, amennyiben komoly rendellenességet észlel, szól az erre a célra kijelölt személynek, és az elkészült jegyzőkönyvet tanúként aláírja. Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja, közvetlenül az elfogyasztás előtt, ha szükséges, hűti vagy felmelegíti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja. Tálalás után ételmintát vesz. Ez vonatkozik a szülők által szabályosan behozott élelmiszerekre is (születésnapi tortára, süteményre). Az üvegeket feldátumozva 48 órán át

1

Amennyiben van külön konyhai alkalmazott, ezek az ő feladatai.

69

az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben tárolja. Az idő letelte után gondoskodik a fertőtlenítő hatású kifőzésről. Az étkeztetés lebonyolítása után az edényeket, evőeszközöket, poharakat összegyűjti, majd a higiéniai előírások szerint elmosogatja: – A fehér edények mosogatása három fázisban történik az előtisztítás után. Első fázis a zsíroldás, második a fertőtlenítés, harmadik az öblítés, szárítás. – A fekete edényeket a kijelölt mosogatóban kell elmosni. – A zöldségek, gyümölcsök lemosása szintén egy erre kijelölt mosogatóban történik. Mosogatás után valamennyi mosogatót áttörli, hetente egyszer kisúrolja. A mosogatáshoz használt eszközöket naponta fertőtleníti áztatással vagy kifőzéssel. Fokozott figyelmet fordít a tálalóasztal, a vágódeszkák, kések, szeletelő gép, mikrohullámú sütő, hűtőgépek és a tűzhely tisztaságára. Naponta kitakarítja a konyhát, legalább egyszer felmossa a kövezetet. Havonta egyszer lemossa a konyhabútorokat, leolvasztja és fertőtleníti a hűtőket, súrolással elvégzi az evőeszközök, műanyag bögrék alapos tisztítását. A nagytakarítás alkalmával a konyhai ablak (üvegfal), ajtó, csővezeték, fűtőtest lemosását is elvégzi. Általános szabályok A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások A munka törvénykönyve 134. §-a szerint:2 (1) bekezdés: A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. (2) bekezdés: Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozó erre vonatkozó igényét 15 nappal előbb kell bejelentenie, írásban, kivéve rendkívüli esetben. (3) bekezdés: A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. (6) bekezdés: A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Éves szabadságolási ütemterv elkészítése a félreértések elkerülése érdekében ajánlott. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok), a helyettesítés megszervezésének érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a helyettesnek. A gyerekekkel kapcsolatos egyéb előírások A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, és ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), az étel elfogyasztására való kényszerítés, a levegőztetés és az étel megvonása. Szükség szerint felügyel a gyerekek tevékenységére. Tilos a gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni. Ez vonatkozik az öltözőre és a mosdóra is. A gyerekekre egyedül (altatási időben, illetve az óvónő 2-3 perces távolléte esetén) csak a vezető engedélyével vigyázhat. Az óvónő ilyen irányú kérését figyelmen kívül kell hagyni. A gyerekek érdekében kötelező jelleggel jelezni kell az óvodavezetőnek, ha az óvónő rendszeresen, a megengedett néhány percnél hosszabb ideig hagyja a rábízott gyerekeket a dajkára. 2

A munka törvénykönyve ezt részletesebben szabályozza. Itt csak a legfontosabb szabályokat emeltük ki.

70

A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos témákban a szülőket nem tájékoztathatja, nem informálhatja. Amennyiben a szülő érdeklődik, udvariasan irányítsa a gyerek óvónőjéhez vagy az intézmény vezetőjéhez, távollétében a helyetteshez. Egyéb Munkaidő alatt, magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használjon telefont. Hiányzás esetén, külön díjazás ellenében, a vezető rendelkezése alapján, köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon. Az ebédidő naponta fél óra, mely időtartam nincs benne a napi nyolcórás munkaidőben. Amennyiben ezt valaki igénybe veszi, azt az érvényben lévő munka törvénykönyvének előírása alapján le kell dolgozni. Munkája során az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. A gyerekek és az óvoda biztonsága érdekében a bejárati ajtók (főbejárat, hátsó bejárat) zárva tartásáról gondoskodik. Ha idegen érkezik az épületbe, udvariasan feltartóztatja, megkérdezi, hogy kit keres, majd megkéri, hogy várakozzon az előtérben. Ezután szól a keresett személynek. Az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. Az óvoda zárásakor áramtalanít, és meggyőződik arról, hogy az ablakok, ajtók jól be vannak zárva. Ezután beüzemeli a riasztót. Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik. A munkavállaló jogai és kötelességei (Kt. alapján): Tudásának és képességének megfelelő, korrekt munkavégzés A munkafegyelem betartása Jó munkahelyi légkör alakítása Az óvoda pedagógiai munkájának, céljának megismerése, megvalósításának segítése Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: A dajka rendszeres kapcsolatban áll az óvodavezetővel, az óvodavezető-helyettessel és a csoportos óvónőkkel. A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igázódva – a vezető fenntartja!

71

Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom!

Dátum: ………………………………

P. H.

Óvodavezető

____________________________ munkavállaló

72

5.6.2. KIEGÉSZÍTŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTA DAJKA RÉSZÉRE KONYHAI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA A munkavállaló neve: Munkaköre: konyhás dajka A munkavállaló munkaterülete a szervezeten belül: konyha A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: 8 általános + konyhai egészségügyi vizsga A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: Tisztában van az egészségügyi szabályokkal és a HACCP előírásaival. Belső igénye, hogy környezete tiszta legyen. A munkakör célja: Az étkeztetéssel kapcsolatos konyhai teendők, feladatok ellátása, a konyha takarítása az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelően. Besegítés a csoportos dajkáknak az óvodáskorú gyerekek gondozásába. A konyhán kívül, a vezető által kijelölt terület takarítása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Étkeztetéssel, konyhával kapcsolatos teendők Az ételszállítótól átveszi a reggelit (délelőtt), uzsonnát és az ebédet. A mennyiséget egyezteti az óvodatitkárral, ezután ellenőrzi az ételek minőséget és a szállítással kapcsolatban a HACCP-előírások betartását. Negatív tapasztalatát jelzi a vezetőnek vagy az óvodatitkárnak, és az elkészült jegyzőkönyvet tanúként aláírja. Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja, és közvetlenül az elfogyasztás előtt – ha szükséges – hűti vagy felmelegíti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja. A vezető és a fejlesztőpedagógus részére 12-kor megterít. Délben, amíg a munkatársai vetkőztetik a gyerekeket, hozzálát az ebéd szétosztásához, tálalásához (kötény, sapka), legkésőbb ½ 12-kor, amennyiben indokolt, már előbb is. Tálalás után ételmintát vesz. Ez vonatkozik a szülők által szabályosan behozott élelmiszerekre is (születésnapi torta, sütemény). Az ételmintás üvegeket feldátumozva, 72 órán át, az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben tárolja. Az idő letelte után gondoskodik a fertőtlenítő hatású kifőzésről. A szülők által behozott élelmiszereket csak abban az esetben veheti át, ha a tanúsítványt vagy a sütemény alkotórészeinek, elemeinek vásárlási igazolását leadják. Délben a dajkák által kihordott edények, evőeszközök, poharak mosogatását megkezdi, a higiéniai előírások szerint: – A fehér edények mosogatása három fázisban történik az előtisztítás után. Első fázis a zsíroldás, második a fertőtlenítés, harmadik az öblítés, szárítás. – A fekete edényeket a kijelölt mosogatóban kell elmosni. – A zöldségek, gyümölcsök lemosása szintén egy erre kijelölt mosogatóban történik. Mosogatás után valamennyi mosogatót naponta cseppmentesen áttörli, hetente egyszer kisúrolja, fertőtleníti. A mosogatáshoz használt eszközöket (konyharuha, mosogatószivacs) fertőtleníti áztatással vagy kifőzéssel. Fokozott figyelmet fordít a tálalóasztal, a vágódeszkák, kések, szeletelő gép, mikrohullámú sütő, hűtőgépek és a gáztűzhely tisztaságára (havonta 2-szer). Naponta kitakarítja a konyhát, legalább kétszer felmossa a kövezetét. 73

Havonta egyszer (a hónap utolsó szerdáján) átmossa a konyhabútorokat, leolvasztja és fertőtleníti a hűtőket, (a hónap első szerdáján) súrolással elvégzi az evőeszközök, műanyag bögrék alapos tisztítását. A nagytakarítás alkalmával a konyhai üvegfal, ajtók, csővezetékek, fűtőtest lemosását is elvégzi. Az óvónőknek tartott röpgyűlés esetén egyedül mosogat. Ebédideje általában ½ 2 és ¾ 2 között van. Az uzsonna szétosztását 2-kor elvégzi, majd a többi dajkával közösen hozzálát az uzsonna elkészítéséhez. Gyerekekkel kapcsolatos feladatok Megegyezik a csoportos dajka feladataival, mint kiegészítő tevékenység. A tisztaság megőrzésével, az ÁNTSZ előírásaival kapcsolatos teendők: Megegyezik a csoportos dajka feladataival, mint kiegészítő feladat, amikor helyettesít. Általános szabályok: A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások: Megegyezik a csoportos dajka számára leírt szabályokkal. A gyerekekkel kapcsolatos egyéb előírások: Megegyezik a csoportos dajka számára leírt szabályokkal. Egyéb: Megegyezik a csoportos dajka számára leírt szabályokkal. A munkavállaló jogai és kötelességei (a közoktatási törvény alapján): Tudásának és képességének megfelelő, korrekt munkavégzés A munkafegyelem betartása A jó munkahelyi légkör kialakítása A folyamatos intézményi étkeztetés biztosítása Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: Óvodavezető, óvodavezető-helyettes, csoportos óvónők A munkaköri leírás módosításának jogát, a körülményekhez igazodva, a vezető fenntartja!

Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom! Dátum: ………………………………

P. H.

74

Óvodavezető

____________________________ munkavállaló

5.6.3. FŰTŐ – UDVAROS – KARBANTARTÓ A fűtő – udvaros - karbantartó munkarendje: Heti 40 óra, naponta 06.00 - 14.00 óráig (munkaközi szünet biztosításával mely nem része a munkaidőnek) A fűtő-udvaros- karbantartó jogai és kötelességei, hatásköre, felelőssége: megegyezik „a dajka jogai és kötelességei, hatásköre, felelőssége” címszó alatt felsoroltakkal. Munkaköri leírás minta fűtő – udvaros - karbantartó részére A munkakör célja: Munkájával összehangolja az óvoda zavartalan működését: biztosítja a külső környezet rendjét, a probléma nélküli fűtést, a külső - belső tárgyak, eszközök karbantartását végzettségéhez mérten ellátja. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok: A munkaidő, a munkarend, a gyermekek napirendjének megtartása A balesetvédelem biztosítása, speciális biztonsági előírások alkalmazása, különösen az SNI gyermekek esetében Az eszközök és berendezési tárgyak folyamatos ellenőrzése A tisztítószerek biztonságos tárolása A környezet építésében, szépítésében való részvétel Munkaköri feladatok: Biztosítja az intézmény rendeltetésszerű működését. Felelősséggel kezeli a leltárában szereplő szerszámokat. Felelős a szemétszállítás időbeni megtörténéséért. Elkészíti a karbantartási és felhasználási anyagok megrendelését. Napi bejáráson ellenőrzi és dokumentálja az udvari játékok állapotát, feltárja a meghibásodásokat. Karbantartási, javítási munkái során az intézmény vagyon -, tűz -, baleset - és munkavédelmi előírásait maradéktalanul köteles betartani. Rongálás, garázdaság észlelése esetén hivatali minőségben jogosult bárkit figyelmeztetni, az intézmény elhagyására felszólítani. Rendellenességről, rongálásról, veszélyhelyzetekről azonnal beszámol az intézmény vezetőjének. Köteles a nagykaput mindig zárva tartani és ellenőrizni. Rendszeresen gondozza az óvoda udvarát, növényzetét. Tavasztól őszig naponta fellazítja a homokot a homokozókban.

75

Rendszeresen, tisztán tartja az óvoda utcafrontját, közlekedési útjait. Télen, ezeken a területeken hó eltakarítást, csúszásmentesítést végez. Fűtési idény előtt gondoskodik a kazán karbantartási munkájának megrendeléséről. Fűtési idény előtt próbafűtést végez, ellenőrzi a radiátorok állapotát. Fűtési idényben figyelemmel kíséri a kazán működését, az észlelt rendellenességről haladéktalanul tájékoztatja az intézményvezetést. Napi és időszakos feladatok: - Reggel az utcafrontot, az óvoda udvarán lévő járdákat, lépcsőket lesepri, az udvart feltakarítja, ugyanezt megteszi minden délben is, amikor a gyermekek bemennek az udvarról. - Télen az évszaknak megfelelően biztosítja a biztonságos, balesetmentes közlekedést. Lesepri a havat a járdákról (az utcafronton is), a lépcsőkről, megelőzi a jegesedést, csúszásmentessé teszi ezeket a felületeket. - Tavasztól őszig az óvoda környezetének mindennapos tisztántartásán, gondozásán túl az évszaknak megfelelően elvégzi az aktuális kerti munkákat. - Kora reggel és délben, amikor a gyermekcsoportok már bent tartózkodnak, szükség szerint locsol, meglocsolja a homokozóban lévő homokot is, naponta felhalmozza azt. Felgereblyézi az udvart. - Naponta felgereblyézi a virágágyásokat, illetve szükség szerint fellazítja a talajt. A füves területet folyamatosan és szükség szerint nyírja és öntözi, gondozza és nyesi a bokrokat és fákat. Biztosítja az esztétikus környezetet. - Az óvoda épületét reggel 6 órakor kinyitja. - A gyermekek érkezése előtt végigjárja, az óvoda épületét- szükség van e valahol hiba elhárítására. - Gondoskodik a mindenkori fűtésről, megfelelő hőmérséklet biztosításáról, a takarékosságot szem előtt tartva. - A kazán üzemeltetése, mérőórák, műszerek, biztonsági berendezések, termosztát folyamatos ellenőrzése. - Gondoskodik a kazánház, külső raktár rendjéről. - Nyílászárók állapotának ellenőrzése, javítása. - Ellátja az óvoda területén és az óvodához tartozó karbantartási feladatokat. - Rendben tartja, ellenőrzi az épület zárására szolgáló kulcsokat, hiány esetén jelez az óvodavezetőnek. - Naponta reggel kiüríti a szeméttárolókat. - Anyagigényét előzetesen egyezteti az óvodavezetővel. - Anyagi felelősséggel tartozik a rábízott szerszámokért, karbantartási anyagokért. - Nagytakarítás alatt segítséget nyújt a takarításnál. Munkáját az óvodavezető irányítása alatt végzi, akinek felelősséggel tartozik. - Az óvoda területén idegen személy nem tartózkodhat. Ha ilyet lát, megkérdezi jövetel célját - Az óvoda tulajdonát képező tárgyat, eszközt az óvodavezető tudta nélkül senkinek nem adhatja oda. - A felsoroltakon kívül munkaidejében elvégzi a munkakörébe fel nem sorolt, de fűtéshez, karbantartáshoz tartozó feladatokat, melyekkel az óvodavezető megbízza. - Az óvoda belső életére vonatkozó értesüléseket köteles hivatali titokként kezelni, megőrizni.

76

5.6. BELSŐ ELLENŐRZÉSEK CÉLJA, ELVEI, RENDJE, SZEMPONTJAI Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. Az óvodavezető az ellenőrzési terv, illetőleg az írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési terv összhangban van a helyi nevelési programmal. Az ellenőrzési terv a munkaterv része. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A belső ellenőrzés célja: - az óvoda a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak, előírásoknak megfelelően működjön. - a gyermekek ellátása, fejlesztése a nevelési programnak megfelelő legyen Az ellenőrzés kiterjed: A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére A munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre - dokumentumokra - óvodapedagógusok munkájára - egyéb dolgozók munkájára - baleset – és munkavédelemre - gyermekvédelmi tevékenységre - vagyonvédelemre Az ellenőrzési tervet az óvodavezető - helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el, a nevelőtestület részére nyilvánosságra kell hozni. Az intézményi belső ellenőrzés rendeltetése: A belső ellenőrzés rendeltetése az, hogy segítse az intézmény vezetését A döntések előkészítésében, illetve szakmai megalapozásában, Utasításai, rendelkezései meghatározásában, végrehajtásában, Belső tartalékok feltárásában, A mulasztások, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzésében, A belső rend és fegyelem megszilárdításában, A takarékosság érvényesítésében. A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát, az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

77

Felelősségi viszonyok: Az intézményen belüli belső ellenőrzési rendszer kialakításáért, szabályozottságáért és hatékony működéséért az óvodavezető és helyettese felelős. Óvodákban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak az óvoda vezetője óvodavezető – helyettes tagóvoda - vezető a szakmai munkaközösség vezető Az óvodavezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az ellenőrzések rendje: Ellenőrzést ellenőrzési ütemterv, illetve írásban rögzített munkamegosztás alapján lehet végezni. Az ellenőrzési ütemtervet a tanévnyitó értekezleten nyilvánosságra kell hozni! Az ellenőrzés kiterjed: - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére - a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során a pedagógusok munkafegyelme. a napi nevelőmunka pontos elvégzése, a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a pedagógiai munka színvonala a napi nevelőmunka folyamatában a napi munkára történő előzetes felkészülés, tervezés, az alkalmazott módszerek, a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása, a nevelőmunka folyamatában az eredményesség vizsgálata, a helyi nevelési terv követelményeinek teljesítése, (Az elemzés szempontjai a szakmai munkaközösségek javaslata alapján kerülnek meghatározásra.) a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége, A belső ellenőrzés főbb területei: - szakmai, pedagógiai tevékenység ellenőrzése, - az adminisztrációs munka ellenőrzése, - az élelmezés (konyha) ellenőrzése, - a nevelő - oktató munkát segítők munkájának ellenőrzése (dajkák, fűtő - udvarosok) Az ellenőrzés fajtái Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés. Spontán, alkalomszerű ellenőrzés. a problémák feltárása, megoldása érdekében

78

a napi felkészültség felmérésének érdekében Lehet: szóbeli beszámoltatás írásbeli beszámoltatás értekezlet Foglalkozáslátogatás speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Az óvodán belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat" határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Az óvodavezető és a helyettese az éves munkaterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás és munkaterv alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről már ekkor tudomást szereznek a nevelők. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető, óvodavezető - helyettes a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség. Az ellenőrzés, értékelés módja: - egyéni értékelés az ellenőrzött tevékenység után – szóban, összegző értékelés írásban, - kisebb közösség munkájának értékelése az ellenőrzött tevékenység után, - általános tapasztalatok értékelése a nevelőtestület előtt.

79

A vezetői belső ellenőrzés, belső kontroll: Szakmai, pedagógiai tevékenység ellenőrzése - a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, - a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata, - a nevelő - oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, - a csoportnaplók, felvételi és mulasztási naplók folyamatos vezetésének ellenőrzése, -a munkaközösségek munkájának ellenőrzése - A feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása. - Mennyiségi vagyonnyilvántartás vezetésének ellenőrzése. - A térítési díjak beszedésének ellenőrzése. - A munka -és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi oktatás ellenőrzése, - Az irattár ellenőrzése. - A konyhai alkalmazottak munkájának ellenőrzése. - A nevelő - oktató munkát segítő dolgozók munkájának ellenőrzése. - A gyermekvédelmi munka ellenőrzése. Az óvodavezető - helyettes ellenőrzési kötelessége Az óvodavezető - helyettes ellenőrzési feladatai kiterjednek az alábbi területekre /a munkaköri leírás is tartalmazza feladatait/: - az óvodavezetővel együtt, illetve kettejük megállapodása alapján külön is a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, - a pedagógiai dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartására, - az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére / leltárkészlet, selejtezés, vegyi - árunyilvántartás, jelenléti ívek vezetése /, - a nevelő - oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartása, - a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre, - a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtásának ellenőrzése. - egészségügyi és higiéniai szabályok betartásának ellenőrzése, (tálalóban) - ételminták megőrzésének ellenőrzése, - a tisztítószerek, vegyi anyagok szabályos tárolásának ellenőrzése - a csoportba kerülő adagok ellenőrzése. - a tálalókba érkező ételek ellenőrzése minőségi és mennyiségi szempontok szerint A munkaközösség – vezető ellenőrzési feladatai A munkaközösség vezetője felelős a munkaközösségi tagok munkájának megszervezéséért, munkájuk szakmai irányításáért és ellenőrzéséért. Továbbá: - a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre való színvonalas elvégzéséért, - a munkaközösség keretén belül történő előadások, korreferátumok megszervezéséért, ellenőrzéséért, - a bemutató foglalkozásokra történő felkészülés, lebonyolítás ellenőrzése, - a munkaközösség által szervezett programok /versengések, kiállítás stb./ ellenőrzése. Az óvodavezető az ellenőrzési terv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját.

80

Az óvoda vezetője a felelősségi területén kötelezően, szakmai téren a tájékozódás szintjén végzi ellenőrzési feladatait. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része. Az ellenőrzés kiterjed a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére és a munkafegyelemmel összefüggőkérdésekre. Az óvodavezető az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény avartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzés tapasztalatait, majd a feladatok meghatározását az ellenőrzöttel ismertetni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel értelmezni, értékelni kell. Az ellenőrzés területe Nevelő-oktató munka

Az ellenőrzést végző (funkciója)

Kire terjed ki óvodapedagógusok , dajkák, logopédus

Dokumentumok intézményvezetés vezetésének naprakészsége, fejlesztő lapok formai tartalmi szabályossága (egyéni, csoportnapló)

Felülvizsgálat, évente egyszer áttekintés, dokumentumelemz és

óvodapedagógusok

Szakmai munka

munkaközösség vezető, intézményvezetés intézményvezetés

látogatás, évente egyszer megfigyelés, megbeszélés felülvizsgálat, évente kétszer áttekintés, dokumentumelemz és

óvodapedagógusok

intézményvezető

felülvizsgálat, évente egyszer áttekintés, dokumentumelemz és felülvizsgálat, évente egyszer áttekintés, dokumentumelemz

munkavédelmi megbízott (fenntartó által kijelölt) gyermekvédelmi felelős

Gyermekvédelmi ügyiratok, beszámolók

intézményvezető

látogatás, megfigyelés, megbeszélés

Gyakoriság évente kétszer

Tanügyigazgatás (felvételi mulasztási napló, orvosi igazolások, szakvélemények, étkezési létszámkartonok, személyi dokumentumok, eü. könyvek) Munka-tűz balesetvédelem

intézményvezetés

Módszer

óvodapedagógusok ,

81

Óvodaudvar rendje, tisztasága, biztonságossága Technikai dolgozók munkája

Intézményvezetés

intézményvezető helyettes

és helyszíni szemle, bevizsgálás, megbeszélés látogatás, megfigyelés, megbeszélés

évente négyszer évszakonként

óvodapedagógusok , karbantartó

évente kétszer

technikai dolgozók

Az ellenőrzés, különbözőszempontok szerint történik, melynek részleteit, tartalmát az éves munkaterv belső ellenőrzési terve tartalmazza. Az ellenőrzést végzők személye az éves munkatervben található belsőellenőrzési tervben rögzített, hatásköre pedig a munkaköri leírásokban található. Az ellenőrzés időpontját szintén az éves munkaterv belsőellenőrzési terve tartalmazza. Az ellenőrzés folyamata: - Dokumentumok begyűjtése, ellenőrzése, információgyűjtés - Helyszíni ellenőrzés lefolytatása - Eredmények összegzése, értékelése, megállapítások - Szükség szerint korrekciós javaslatok megfogalmazása - Az érintettekkel az ellenőrzés tapasztalatainak, a megállapításoknak a megismertetése és elfogadtatása - Az ellenőrzési dokumentumok átadása, bizonylatolás. Az ellenőrzés nem lehet személyiséget sértő, bántó, megalázó. Az ellenőrzésnek támogatónak, segítőszándékúnak, hatékony működést segítőnek kell lennie. Az ellenőrzés az ellenőrzött személyt a pozitívumokban erősítse meg, és hívja fel a figyelmet a hibák javítására, a hiányosságok pótlására. Dokumentáció: Az éves munkaterv belsőellenőrzési tervében kidolgozott szempontjai alapján táblázat készül, melyben rögzíthetőek az ellenőrzés megfigyelései. Ezzel a táblázattal egyértelmű, lényegre törő és egységes szempontok alapján történik az ellenőrzött személyek megfigyeléseinek tapasztalatai. Ennek előnye, hogy ha az ellenőrzést nem ugyanaz a személy végzi, akkor is átláthatóvá válik és egységes lesz az intézményen belüli ellenőrzések eredménye. Ezekből az egységesen leírt eredményekből konkrét megfogható konklúziók vonhatók le. Ezt a dokumentumot az ellenőrzött személy aláírásával átveszi egy példánya a személyi anyagban erre a célra elkülönített dossziéban kerül elhelyezésre, egy példánya pedig a dolgozó részére kerül átadásra. A betekintő, alkalmankénti látogatásokat, melyek előre nem tervezettek, hanem adott helyzetben születnek, nem kell sem dokumentálni, sem előzetesen bejelenteni. Az ellenőrzések következményei hiányosság esetén: - Kötelezőhospitálás elrendelése - Módszertani segédanyag kötelezőhasználata - Utasítás hiánypótlásra - Képzésre való kötelezés - Fegyelmi felelősségre vonás - Javító team elindítása

82

A hiányosság feltárás után minimum három hónap várakozás után kontroll ellenőrzést kell végrehajtani. Az ellenőrzés eredményeit, tapasztalatait az év végi értékelésben, illetve a következőévi munkaterv elkészítésében használjuk fel. A belső ellenőrzés feladatköre magába foglalja az intézményben folyó: - szakmai tevékenységgel összefüggő, - ügyviteli tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Ellenőrzést gyakorolhatnak: - az óvodavezetés tagjai - a fenntartó és szaktanácsadó szervek A vezető engedélyt adhat foglalkozások látogatásra hospitálás céljából, akár külső személynek is. A csoportokban folyó munkát csak az arra illetékes felügyeleti szervek képviselői vizsgálhatják, továbbá azok a személyek, intézetek, akiket erre a feladatra az óvoda felkér, vagy akikkel az óvoda előzetes egyeztetés alapján megállapodik. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésekről az óvodavezető dönt. Kezdeményezhet rendkívüli ellenőrzést az óvodavezető - helyettes, a szakmai munkaközösség és a Szülői Szervezet is. Az ellenőrzések értékelése, nyilvánosságra hozatala: A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belsőellenőrzésének eredményeit, az ellenőrzés általános tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, megfogalmazva a következőév belső ellenőrzésének lehetséges területeit is. 5.8. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ FELTÉTELEI, MEGÁLLAPÍTÁS SZABÁLYAI

KERESET

KIEGÉSZÍTÉS

A Közoktatásról szóló törvény 2013. augusztus 31-ighatályban lévő 118. § (12) bekezdése előírja a közoktatási intézmények számára, hogy a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit az SZMSZ- BEN határozzák meg. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés elosztásának szabályainál: Az intézményi teljesítményértékelési rendszert vesszük figyelembe. A konkrét kérdéslista a Támogató Szervezet munkaanyagai között található meg. A konkrét összeghatárokra az intézmény kibővített vezetése tesz javaslatot, és az óvodavezető dönt.

83

5.9.AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK HASZNÁLATI RENDJE 5.9.AZ INTÉZMÉNY EGÉSZ TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az épület főbejárata mellett címert kell elhelyezni. Az épületet lobogóval kell ellátni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles – a közösségi tulajdont védeni, – a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, – az óvodarendjét és tisztaságát megőrizni, – az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, – a tűz – és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, – a munka - és egészségvédelmi szabályokat betartani, - a bejárati ajtót kulcsra zárni a házirend szerint - nyitva tartási idő alatt az üresen hagyott csoportszobákat zárni kell. A zárak meghibásodását azok használóinak kötelessége jelenteni az óvodavezetőnek vagy helyettesnek, aki intézkedik azok megjavításáról. 5.10. A HELYISÉGEK és BERENDEZÉSÜK HASZNÁLATI RENDJE Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitva tartási, és munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha az alkalmazottak nyitva tartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az óvoda helyiségeit, ezt az óvodavezetőtől írásban kell kérvényezniük a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezetői irodában történik. Itt található zárt szekrényben, és számítógépen kódolva a dolgozók nyilvántartása, személyi anyaguk. A számítógépes nyilvántartáshoz csak a vezető, a helyettese juthat hozzá. (Adatkezelési szabályzat) Az alkalmazotti helyiség használata: A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, azt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A gyerekek helyiségeinek használata: A gyerekek az óvoda helyiségeit és ezek berendezéseit csak pedagógus és dajka, vagy szülői felügyelettel használhatják - a házirend betartásával. A berendezések használata Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az óvodavezető aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt.

84

A számítástechnikai eszközök, és fénymásolók használatának rendje: Az óvónői irodában elhelyezett számítógép, nyomtató használatára jogosult az: Óvodapedagógusok A vezetői irodában elhelyezett számítógép, nyomtató használatára jogosult az: Óvodavezető Óvodavezető helyettes A fénymásolók használatára az óvodavezetőkkel való egyeztetést követően minden óvodapedagógus jogosult, amennyiben az anyag az óvodai nevelési, működési feladatokhoz kapcsolódik. Az informatikai eszközök használatánál követelmény - takarékossági szempontok betartása. A gépek kíméletes, szakszerű használata. Működési zavar esetén a használó köteles azonnal értesíteni az óvodavezetőt, óvodavezető helyettest. Biztonsági rendszabályok: Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a bejárati ajtót az illetékes dajka, konyhai dolgozó köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is üresen hagyott egyéb helyiségeket. A dajkák és karbantartók feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen. A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. A dolgozók által használt elektromos berendezéseket munkavégzés befejezése után kötelesek áramtalanítani. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A nevelési intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet nem folytathat. Karbantartás és kártérítés A csoportszobák, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért a munkavédelmi felelős és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért az óvodavezető felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a hibát észrevevő köteles a munkavédelmi felelősnek azonnal jelenteni, aki saját hatáskörben, vagy a vezető bevonásával intézkedik a hiba elhárítása ügyében. A hibás eszközöket le kell adni a karbantartónak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről ő tájékoztat. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. (Munkavédelmi szabályzat) A karbantartó felelős az óvodai helyiségek, berendezések, udvari felszerelések balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a használó köteles jelenteni az óvodavezetőnek, vagy az óvodavezető helyettesnek. Újbóli használatbavételről a karbantartó tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie.

85

5.11. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS és BENNTARTÓZKODÁS RENDJE Alkalmazottak: Az intézmény valamennyi alkalmazottja köteles munkakezdésre átöltözve, munkaterületén munkaképes állapotban megjelenni. A benntartózkodás idejét az éves munkarend, a heti munkaidő, a kötelező óraszám határozza meg. Az intézményt napközben elhagyni az erre illetékes vezető, helyettes, vagy megbízott személy tudtával teheti meg oly módon, hogy a gyermekek egyedül nem maradhatnak, a munkaterülete rendje biztosított. 5.12.1. BELÉPÉS és BENNTARTÓZKODÁS AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL Idegenek az épületben nem tartózkodhatnak, csak engedéllyel. Az óvodába belépő személyeket az ajtót nyitó dolgozó köteles az óvodavezetőhöz vezetni, aki intézkedik, vagy egyenesen a keresett személyhez kíséri. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját. A gyermekeket kísérők a Házirendben meghatározottak szerint használhatják az épületet. Idegen egyedül nem tartózkodhat az épületben. Az óvodavezető engedélyezheti - óvoda iránt érdeklődők látogatását - fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos szerv látogatását - főiskolai, egyetemi hallgatók látogatását, - az óvodás gyermekekkel történő vizsgálatot A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az őt fogadó alkalmazottnak vagy az óvodavezetőjének jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket a vezetőhöz kíséri. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. A fenntartói, képviselői, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után történik. Az alkalmazottak családtagjainak benntartózkodási módja: Lehet véletlenszerű, spontán vagy szükségszerű, egyeztetett – az -az eset, amikor az alkalmazott hozzátartozója intézményi rendezvényeken van jelen, ill. elhelyezése nem megoldható. A benntartózkodóra is érvényesek az intézményben is megállapított szabályok, szokások. A benntartózkodás a munkarend megzavarása nélkül, a vezetővel egyeztetve történjen. Szülők benntartózkodásának rendje: A szülő az óvoda nyitvatartási ideje alatt hozza és viszi haza gyermekét. Erről nyilatkozik a csoportvezető óvónőknél meghatározott nyomtatványon (szülői/gondviselői nyilatkozat, eseti nyilatkozat.) Ezen túlmenően a szülők és egyéb hozzátartozók benntartózkodásának módját, lehetőségeit az intézmény helyi programja tartalmazza, a házirend szabályozza. Érkezéskor és távozáskor kötelesek a bejárati kiskapu tetején található reteszt zárni. A szülők napközben az ún. személyzeti bejárót használhatják. A benntartózkodással a munkarend zavarása nélkül vannak jelen.

86

Szolgáltatók benntartózkodása: Azok az intézménnyel kapcsolatban álló szolgáltatók (gyermekorvos, védőnő, fényképész, ételszállítók, postás stb.) akik rendszeresen, ill. alkalomszerűen tartózkodnak az intézményben, az óvodavezetővel történő egyeztetés útján a munkarend zavarása nélkül tehetik ezt. (előzetes időpont egyeztetés, időtartam, szolgáltatás tárgya.). Alkalomszerű belépés: azok a személyek teszik, akik ritkán, alkalomszerűen látogatják az intézményt pl. képviselő, riporter, ellenőrzést végző személyek). Előzetes megbeszélés alapján az óvodavezetővel, távollétében a helyettesítés rendje szerint történő megbeszélés alapján. A személyzeti bejárón érkező személyt óvodai dolgozó kíséri a keresett intézményvezetőhöz, egyedül nem járkálhat az intézményben. Ugyanígy történik a távozáskor történő kikísérés is. Szülő az óvodában a gyermek beadása és hazavitelén túl a következő feltételekkel tartózkodhat: - az óvoda nyitott, ezért szülő bármikor, az óvónővel, vagy óvodavezetővel egyeztetve bent tartózkodhat a csoportban vagy az épületben úgy, hogy a csoport napi tevékenységét segítse, - ezen túl az óvoda által szervezett családi programokon, az óvónők által tanév elején meghirdetett és elfogadott ünnepségeken, a szülők számára szervezett fórumokon részt vehet, - az óvoda, a csoportok által meghirdetett munkadélutánokon - hivatalos ügyek intézése céljából, fogadóórán, vagy hivatali időben az óvodavezetőnél, ill. a gyermek fejlődéséről, nevelési problémákról az óvónővel, időpontot egyeztetve. A fenntartó képviselői a megbízott szakértők, bármikor ellenőrizhetik az óvoda gazdálkodását, törvényes működését. Az egyeztetett időpont esetén az óvodavezető, váratlan ellenőrzés vagy látogatás esetén, ha a vezető nincs az épületben, akkor az SZMSZ szabályozása szerinti helyettesítési rend szerint történik a fogadásuk, tájékoztatásuk. Ilyenkor a vezető mielőbbi tájékoztatása szükséges. – Az óvodába belépő idegen a vezető értesítése, (távollétében a helyettesítési rend szerint) után, dolgozó kíséretében járkálhat az épületben. – Idegen megjelenése esetén a dolgozóknak udvariasan érdeklődni kell jövetele céljáról, elkísérni a megfelelő helyre. Ha nincs dolga az épületben fel kell kérni a távozásra és ki kell kísérni. – Vendég a vezetői irodában, vagy az előtérben várakozhat mindaddig, amíg a keresett személy nem tudja fogadni. 5.13. DOHÁNYZÁS RENDJE Az óvoda egész területén – épületben, udvaron - és az intézmény bejáratának 5 méteres körzetében tilos a dohányzás. A dolgozók kötelesek figyelmeztetni a dohányzási tilalomra az óvodába érkezőket, a szülőket. A tilalmat táblák is jelzik. Az alkalmazottaknak a dohányzás miatt az épületen kívül töltött időt, le nem töltött munkaidőt, le kell dolgozni, aznap, annyival meghosszabbodik a kötött munkaidő ahányszor cigarettázni kimegy a dolgozó (télen 10 perc x alkalom, nyáron 5 perc x alkalom, de ez az idő összesen félóránál több nem lehet.

87

5.14. TELEFONHASZNÁLAT Az óvodából csak indokolt esetben lehet magán célból telefonálni, és azt is lehetőleg a déli időben. A telefonálási díjat köteles mindenki kifizetni. Telefonhoz hívni csak sürgős esetben lehet a dolgozót. A mobiltelefon használata a gyerekekkel való együttlét alatt, a csoportszobában, illetve az udvaron nem megengedett, ilyenkor a készüléket csendes üzemmódban kell tartani. Magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, munkaközi szünetben vagy a legszükségesebb esetben lehet használni a telefont, megnézni az esetleges üzeneteket. Rövid (1 -2 perces) magánbeszélgetésre is ekkor kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából, hogy a gyerekek ne hallják a beszélgetés tartalmát. 5.15. A HIT - ÉS V ALLÁSOKTATÁST BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁSREND Az óvodavezető és az egyházak képviselői között minden nevelési évben október 15 -ig egyeztetésre kerül sor. Az óvónők szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket az igénylés módjáról, a vallásoktatás helyéről, idejéről. A szervezett hitoktatás heti egy alkalommal, az óvodai élet zavarása nélkül történik. Egy óvónő megbízása mellett történik a szervezés és a zavartalan lebonyolítás (gyermekek átkísérése, csoportba visszakísérése). Hit és vallásoktatáshoz az intézmény vezetője az óvodai foglalkozásoktól elkülönítetten biztosítja az időt és helyet. 5.16. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, ELJÁRÁSOK RENDJE Nkt. 24.§ (5); EMMI- rendelet 4.§.(2) f); 129.§ (5) Általános előírások Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint (foglalkozás, kirándulás stb.előtt) - ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. A gyermekek egészsége védelmében: A gyermekek óvodán belüli egészségügyi gondozását az óvoda orvos és a védőnők látják el. Védő-óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások  a tilos és az elvárható magatartásforma Az intézményvezető/ tagóvoda-vezető feladata, hogy irányítsa a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet biztosítani az egészségügyi munka feltételeit 88

gondoskodni a szükséges óvónői felügyeletről szükség szerint gondoskodni a gyerekek vizsgálatra történő előkészítéséről az óvodában speciális szűrővizsgálat szemészet és hallásvizsgálat az óvoda közegészségügyi és járványügyi vizsgálatát meghatározott időnként az ÁNTSZ végzi a biztonságos működés érdekében rendkívüli szünetet rendeljen el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, ill. helyrehozhatatlan kárral járna (intézkedéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, ill., ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell.), ismertesse a gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát – az intézményvezető ezt a feladatot az óvodapedagógusoknak írja elő (az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell). gondoskodik arról, hogy az intézmény házirendjében meghatározásra kerüljenek azok az óvó, védő előírások, amelyeket a gyermekeknek az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell meghatározni és ismertetni. A nevelési év megkezdésekor, az óvodai csoportfoglalkozásokon, kirándulások előtt, rendkívüli események után:  az óvoda környékére vonatkozó közlekedési szabályokat  a házirend balesetvédelmi előírásait  fel kell hívni a gyermekek figyelmét a veszélyforrásokra – a tilos és elvárható viselkedés szabályaira  idénybalesetek elkerülésére  a gyermekek kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Biztosítja az egészségügyi munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről, szükség szerint a gyermekek vizsgálatra történő előkészítéséről. A fenntartó, megállapodást köt a gyermekorvosi szolgálattal az orvosi ellátás érdekében. Nevelési évenként 2 alkalommal minden gyermek részt vesz: fogászati, belgyógyászati, szemészeti vizsgálaton, Az óvodai egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: A gyerekek évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése A könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése

89

Színlátás és látásélesség vizsgálata, hallásvizsgálat A konyha, az étterem, a tornaterem és a mosdó helyiségek (WC-k) egészségügyi ellenőrzése Fogászati kezelés A beteg gyermekek szakorvosi vizsgálatra utalása. A kötelező orvosi vizsgálatok időpontját úgy kell megszervezni, hogy a foglalkoztatást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény vezetőivel egyezteti. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be. A tanköteles korú gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos az orvosi rendelőben végzi. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről. A védőnő, kéthetenkénti rendszerességgel látja el feladatait az óvodában. Ha egy gyerek betegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni: Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. 5.16.1. BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Nkt.4.§ (31); 24.§ (6);¸Nkt. 69.§ (2) g); EMMI-rendelet 168.§; 169.§ (1)-(5); (6); Balesetek megelőzése: Az óvodai alkalmazottak általános feladatai, közé tartozik, a gyermekek testi épségének megóvása. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az óvónők a gyermekeket balesetmegelőző oktatásban részesítik. A nevelési tervükhöz évszakonként rögzítik azokat az óvó-védő szabályokat, amelyek betartása kötelező: az óvoda épületében, játszóudvaron séták során kirándulásokon utazáskor uszodában rendezvényeken, könyvtárban. Az intézmény vezetőjének feladata Az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető.

90

Az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. A gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével. A gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. A pedagógusok feladata Haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek. A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. Javaslatot tegyenek az óvoda épületének, udvarának és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata A munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. A veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. Balesetek megelőzése Az óvodapedagógus közoktatási törvényben előírt feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket életkoruknak megfelelő szinten átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék. Az intézményi munkavédelem szolgálja az alkalmazottak és a gyermekek biztonságos munkafeltételeit, a veszélyek, ártalmak megszüntetését, a baleset- megelőzést. E feladatokat az intézmény érvényes, elfogadott Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. A megjelölt feladatok végrehajtásáért elsődleges felelősséggel az intézmény vezetője tartozik, ill. az intézményben megbízott munkavédelmi vezető. Ezért a munkavédelmi vezető különösen kiemelt feladata, hogy az épületben és az udvaron biztosított legyen a balesetmentesség, a dolgozók balesetvédelmi oktatásának megtartása, baleset esetén a szükséges intézkedések, jelentés, jegyzőkönyv elkészítése. - Az óvoda csak minőségi jellel ellátott játékot vásárolhat. (A gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998 (IV. 29.) IKIM -NM együttes rendelet). A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert rendeltetésszerűen használni. - Az óvodapedagógus által foglalkozásokra készített és használt pedagógiai eszközei csak a védő - óvó előírások betartásával vihetők be a csoportba. 91

Így: - az anyaga környezetbarát legyen, textilnél mosható, tisztítható; - a festék, a ragasztó a gyermek egészségére ne legyen káros; - ne legyenek rajta szúrós, éle, kiálló felületek; - ne legyenek apró, könnyen lenyelhető alkotórészei; - ne rongálja a gyermek ruháját, könnyen kimosható legyen; - ne irritálja a bőrt. A játszóudvar, torna és játékeszközök épségét balesetmentes használhatóságát a karbantartó, csoportos dajka, óvodapedagógus rendszeresen ellenőrzi. A balesetveszélyes eszközöket, állapotot köteles jelezni az óvoda vezetőjének, vezető helyettes óvónőnek és a veszélyforrás megszűnéséig a berendezés, eszköz használatát megtiltani. Az óvoda épületének állapotában bekövetkezett balesetveszély esetén a fenntartó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról. A gyermekbalesetek megelőzési feladatai, ill. baleset esetén teendő intézkedés rendje - Az óvónők feladata, hogy az épületben és az udvaron, ill. óvodán kívül biztosítsák a gyermekek számára a balesetmentességet. Baleset megtörténte esetén azonnal gondoskodnak a kisgyermek ellátásáról (mentőhívás, kötözés, hazavitel, elkísérés) ill. jelentik a történteket az óvodavezetőnek. Az óvónők feladata a szülők értesítése is. - A dajkák tegyenek meg mindent a biztonságos, egészséges környezet megteremtésében, megóvásában. Baleset esetén felügyeletet lát el a csoport többi gyermekét illetően, gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, vagy a szülőt értesíti. Abban az esetben, ha a csoportban egy óvónő van, ő kíséri el mentővel a gyermeket. - Az udvaros feladata a biztonságos, egészséges udvari környezet megteremtése, az épületben karbantartással a balesetek megelőzése. Baleset esetén az okok vizsgálata után szükséges a munkálatokat elvégzi, fát kivágja, homokot szór, széket javít stb.). - Az óvoda vezetője teljes felelősséggel tartozik a gyermekek és alkalmazottak testi épségének megőrzéséért, a biztonságos és egészséges környezet megtartása érdekében. Baleset esetén – mérlegelve az eset súlyosságát – azonnal értesíti a mentőket, rendőrséget, vagy a tűzoltókat, s azonnal intézkedik a baleset okainak megszüntetése érdekében. Vizsgálatot kezdeményez, hogy történt- e személyes mulasztás, amely hozzájárult a balesethez. Vizsgálat után a felelősségre vonást kezdeményezi. A vétő, mulasztó ellen javaslatot tesz. Ugyanakkor javasolja a gyermekek balesetbiztosításának minél nagyobb számú megkötését. Ellenőrzéssel tartja fenn a biztonságot, a balesetvédelmet. - Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és elvárható magatartásformát. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az óvónők a gyermekeket balesetmegelőző oktatásban részesítik. A nevelési tervükben évszakonként rögzítik azokat az óvó - védő szabályokat, amelyek betartása kötelező:

92

-

az óvoda épületében, játszóudvaron séták során kirándulásokon utazáskor uszodában rendezvényeken

Gyermekbalesetek Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, veszélyforrásra pedig, az óvodavezető, - helyettes figyelmét haladéktalanul felhívni. gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését óvodavezető ellenőrzi.

az a A az

Ha a gyermeket baleset éri az óvodapedagógusnak kötelessége az alábbi szabályok szerint eljárni: Horzsolásos balesetek, ütésből származó sérülések helybeni elsősegélynyújtása, szülő tájékoztatása, Nyílt törések, életveszélyes sérülés esetén azonnal mentő hívás és a szülő értesítése, Életveszélyt nem jelentő, de orvosi baleseti ellátást igénylő sérülés esetén a szülő értesítése és közös döntés a további intézkedésről, Minden balesetet köteles jelenteni az óvoda vezetőjének, részt venni kivizsgálásban és a jegyzőkönyv elkészítésében, a hasonló balesetek megelőzése érdekében számára meghatározott intézkedések betartása, ennek dokumentálása a csoportnaplóban. Gyermekbalesetek jelentése Az intézményvezető feladatai  Kivizsgálja és nyilvántartja a gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, illetve kijelöli ennek felelősét  A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát - az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével - a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatai: o Intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel a fent leírt formában és módon. o Ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: o azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, 93

o gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: o A sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) okozta. o Valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta. o Orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodás okozott. o Súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek) okozott. o A beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Lehetővé teszi az óvodai Szülői Közösség részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: o közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, o részt vesz a jegyzőkönyv elkészítésében, Súlyos balesetekkel kapcsolatban: o a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, o közreműködik a baleset kivizsgálásában. Közreműködik az óvodai az óvodai Szülői Közösség tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazottak feladata Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket megelőző és követő feladatokban. 5.16.2. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FORMÁI, RENDJE A gyermekek egészségügyi ellátása a mindenkor érvényes egészségügyi törvény szerint történik. Védőoltás, gyógyszer adása tilos! Betegségre gyanús, lázas gyermek nem látogathatja az óvodát. Napközbeni megbetegedés esetén a szülőket azonnal értesíteni kell. A szükségnek megfelelően a beteg gyermeket el kell különíteni. A felnőttek egészségügyi vizsgálatáról az erre vonatkozó szabályzat szerint kell eljárni. A felelős a feladattal megbízott munkatárs.

94

Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályzatot szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, mosogatás, ételminta vétel, ételek hőkezelése). - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályok betartása szigorúan kötelező minden dolgozónak és szolgáltatást igénybe vevőnek. - Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított, legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, a láz csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásról. - Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. - A gyermek, betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. - Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a tisztaságra, fertőtlenítésre. - Az óvoda tálalókonyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. - Az intézményen belül szeszesital fogyasztása szigorúan tilos! Alkalmazottak rendszeres egészségügyi ellenőrzése Az intézmény minden dolgozója köteles alkalmazás előtt teljes körű munka alkalmassági -, azt követően évente időszakos és szükség szerint sor kívül munka alkalmassági vizsgálaton megjelenni, munkaköre ellátására való alkalmasságát a munkáltató által megnevezett orvossal igazoltatni. 5.16.3. A TESTI NEVELÉS RENDJE A mozgás, mint a gyermek alapvető szükséglete a Pedagógiai Program fontos eleme. A mindennapos testnevelés az udvari játék előtt minden nap délelőtt és délután, lehetőleg a szabadban legyen megtartva. Biztosítani kell a gyermekek részére a sport versenyeken való részvételt életkoruknak megfelelően. Biztosítani kell a kirándulásokat, gyalogtúrákat, sétákat. Biztosítani kell a szabad mozgást az udvaron. Nagy területen, a biztonsági előírásoknak megfelelő, képességfejlesztő udvari játékokkal. 5.16.4. KIRÁNDULÁSOK, SÉTÁK, EGYÉB PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSA ESETÉRE SZÓLÓ BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK Az óvodában a gyermekek számára szervezett kirándulásoknak, sétáknak, egyéb rendezvényeken való részvételnek be kell épülni az éves tervbe, amit az óvodavezető az éves terv ellenőrzésével és elfogadásával jóváhagy. A csoportok a heti élményszerzések, séták tervezett helyét a heti projekttervben rögzítik. A szülőkkel szülői értekezleten meg kell beszélni ezeket a programokat. – költségkímélő megoldást kell választani, – a szülők dönthetnek a költségek vállalásáról. Amikor az óvodát elhagyják a gyermekek, 10 gyermek mellé kell 1 pedagógust biztosítani. Közlekedési eszközökön való utazás alkalmával dönthet az óvodapedagógus úgy, hogy dajka nénit vagy szülőt is visz magával 95

A gyermekek által betartandó főbb magatartási szabályok 1) Séta, kirándulás során betartandó szabályok: o Séta közben minden gyermek figyeljen arra, hogy az előtte levő merre megy, a sorból senki ne lógjon ki. o A gyerekeknek a járda úttesttől távolabb eső oldalán kell közlekedni, a párja kezét senki nem engedheti el. o Az úttesten csak kijelölt gyalogátkelő helyen mehetnek át, folyamatos, gyors léptekkel. o Séta közben a kerítéshez nyúlni tilos! o Felnőtt mindig az úttesthez közelebb eső oldalán állhat. o A velük megismertetett elemi közlekedési szabályokat tartsák be. Kirándulás busszal, vonattal és hajóval: Utazás közben nem állunk fel, nehogy a hirtelen fékezés miatt megüssük magunkat. A buszon, vonaton nem szemetelünk, nem kiabálunk. Fel- és leszállásnál óvatosan közlekedünk, a busz körül nem rohangálunk. A székre ne térdeljenek fel, és ne bújjanak alá. Úti céljuk elérésekor csak az autóbusz, vonat teljes megállása után, velük utazó felnőttet követően szálljanak le, türelmesen várják be társaikat. o Buszra egymás kezét elengedve szálljanak fel, a buszon hátradőlve utazzanak. Kirándulás alkalmával hajón való utazás során ugyanezek a szabályok érvényesek 2) o o o o o

5.17. TEENDŐK KEZELÉSÉRE

BOMBARIADÓ

és

EGYÉB

RENDKÍVÜLI

ESEMÉNYEK

Rendkívüli eseménynek minősítjük azt az esetet, amikor a megszokottól eltérő, élet és/vagy balesetveszélyes helyzet áll elő, vagy teremtődik pl. bombariadó, tűzriadó, gázömlés szivárgás, elektromos vezetékek meghibásodása, közlekedési baleset, kisgyermek veszélyeztetése, belvíz, hóakadály egyéb természeti esemény. EMMI - rendelet 4.§ (1) n), (2) f) A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ÉSZLELÉSEKOR, TUDOMÁSRA JUTÁSAKOR HALADÉKTALANUL TÁJÉKOZTATNI KELL AZ INTÉZMÉNYVEZETŐT. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY JELLEGÉNEK MEGFELELŐEN a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek védelmét, biztonságát szolgálják. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYNEK SZÁMÍT KÜLÖNÖSEN: - A TŰZ - AZ ÁRVÍZ, - A FÖLDRENGÉS - BOMBARIADÓ

96

- EGYÉB VESZÉLYES HELYZET, ILLETVE A NEVELŐMUNKÁT MÁS MÓDON AKADÁLYOZÓ, NEHEZÍTŐ KÖRÜLMÉNY AMENNYIBEN A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY JELLEGE INDOKOLJA, GONDOSKODNI KELL AZ INTÉZMÉNY: - kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. Bombariadó: Tudomásul vétel után –az intézmény nyitva tartása alatt –azonnal értesítendő az intézményben tartózkodó óvodavezető. Akadályoztatása esetén az SZMSZ – ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Bombariadó esetén elsősorban az óvodavezető, akadályoztatása esetén óvodavezető helyettes vagy a munkavédelmi felelős intézkedhet. A tennivaló megtervezése: abban az esetben alkalmazható, ha van idő az esemény végiggondolására és a probléma megoldására (érdekeltek összehívása). Az épület kiürítéséről, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezetőhatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik a menekülési útvonal irányában. A tanév elején a dolgozókkal és a gyerekekkel –életkorúknak megfelelően –ismertetjük és gyakoroltatjuk a riasztás esetén történő teendőket. Próbariadót évente egyszer szükséges tartani. A kiürítésben minden dolgozó köteles részt venni. A foglalkoztatók kiürítése, a gyermekek biztonságba helyezése a legfontosabb és elsődleges feladat. A gyerekeket fegyelmezett, zárt oszlopban kell levezetni oly módon, hogy a csoporthoz tartozó felnőtt vezeti és zárja a sort. A gyermekeket a másik óvodába kísérjük át. A gyors kiürítés érdekében minden bejáratot ki kell nyitni. Kulcsok: óvodavezető, helyettes, fűtő, ügyeletes nyitós - zárós dolgozó. A fűtő a kazánok üzemelése esetén gyorsan lezárja a rendszert és minden gázüzemű berendezést. Utolsóként felnőtt hagyhatja el az épületet! Kiürítés után az épületben senki nem tartózkodhat! A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az óvodavezető azonnal telefonon, ill. rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. Egyéb rendkívüli esemény Tűz esetén: az intézményvezető saját hatáskörben felelős a megelőző és mentő tűzvédelmi előírásokból adódó feladatok ellátásáért. Az Igali Margaréta Óvodára vonatkozó tűzvédelmi feladatokat az érvényes Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. A szabályzat előírásainak betartásáért az intézményvezető mellett a tűzvédelmi megbízott tartozik teljes felelősséggel. A szükséges intézkedések megtételére a rendkívüli események szabályozása szerint kell eljárni.

97

Belvíz esetén: - ha munkaidőben történik, akkor a jelenlévő vezető irányításával a pince kiürítése, az értékek mentése minden dolgozó kötelessége - munkaidőn túl, ha zárva az óvoda és nem tartózkodik bent senki (elsősorban nyári szünetben) az ügyeletes vezető (vagy ügyeletes fűtő) intézkedik a kár megszüntetésére, a vagyon védelmére, ezért szükség szerint berendelheti rendkívüli munkára a dolgozókat - a vezető a szakértőkre támaszkodva, dönt a gyermekek biztonságos elhelyezéséről az épület védett szárnyában, az otthon lévő szülőket értesíti és kéri a gyermek otthontartását Hóakadály vagy egyéb nem várt természeti esemény esetén: - rendkívüli időjárás esetén is kinyit az óvoda és fogadja a gyerekeket, ill. a fenntartó utasításának megfelelően jár el az intézményvezető - az ügyeletet elsősorban a közelben lakó dolgozók berendelésével oldjuk meg - ha a gyermeklétszám csoportonként csökken, összevont csoportokkal működünk - 10 fő felett az óvodában egy ügyeletes csoport látja el a feladatot, a többi dolgozót szabadságoljuk Ha a gyermek a 17 órai zárás után még az óvodában marad, úgy az ügyeletes óvónő köteles a gyermek felügyeletét biztosítani mindaddig, amíg a szülők érte nem jönnek, ill. addig intézkedik, érdeklődik a szülők távolléte felől. Teendők: - ha van a családnak vagy a munkahelynek telefonja, akkor először értesítjük - ha nincs elérhetőség, úgy legalább 30 percet várni az óvodában - ha még mindig nem jelentkeznek, akkor közelben lakás esetén hazakísérjük a gyermeket - óvodavezető értesítése és utasításainak megfelelő intézkedés megtétele, azaz értesíteni kell a Területi Gyermekvédelmi Hivatalt Gyermekbántalmazás esetén, (ha a gyermeken látható nyomai vannak) Teendők: -

a szülővel megbeszélni az esetet, az óvónő és gyermekvédelmi felelős folyamatosan megfigyeli a gyermeket, súlyosságnak megfelelő mérlegelés, a következő bántalmazásnál a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése levélben, intézkedés kérése

5.18. AZ INTÉZMÉNYBEN SZABÁLYAI Az intézmény a következők reklámtevékenységet:

FOLYTATHATÓ szerint

szabályozza

REKLÁMTEVÉKENYSÉG az

intézményben

folytatható

Tiltott és megengedett reklámtevékenység Az intézményekben – a következők kivételével – tilos a reklámtevékenység. Megengedett, ha: a gyermekeknek és szülőknek szól és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód - környezetvédelem - kulturális tevékenység

98

-

meghívó gyermekrendezvényekre felnőtteknek szóló ünnepségekre

Reklámtevékenység engedélyezése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető, tagintézmény-vezető engedélyével lehetséges. Az intézményvezető, tagintézmény-vezető köteles a pedagógusoktól, szülőktől, egyéb partnereitől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai plakátok; ezek elhelyezhetők a csoportok faliújságára újságok terjesztése szórólapok szóbeli tájékoztatás 5.19. VAGYONNYILATKOZAT –TÉTEL A vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 3.§ (1) pontja szerint: „vagyonnyilatkozat tételre kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult Közbeszerzési eljárás során Feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, Továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint Elkülönített állami pénzalapok Fejezeti kezelésű előirányzatok, Önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében.” Az intézményvezetőkön túl e törvény vonatkozik mindazokra, akik a vezető helyettesítése során döntéshelyzetbe kerülhetnek, így intézményünkben az óvodavezető helyettesre is. A vagyonnyilatkozat tétel célja a közélet tisztaságának biztosítása, a korrupció megelőzése, valamint az alapvető jogok és kötelezettségek páratlan és elfogulatlan érvényesítése. Ennek érdekében a vagyonnyilatkozat - tételre kötelezett személy nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozói jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről. A Vnytv. 9§ (1) bekezdése értelmében annak, aki vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozat - tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

99

A vagyonnyilatkozat - tétel eljárásrendje: A vagyonnyilatkozat - tételre kötelezett vezető helyettes kézhez kapja az írásos tájékoztató anyagot a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről. Ezen a lapon az óvodavezető bejegyzi a kitöltetlen vagyonnyilatkozat és egyéb nyomtatványok átadásának időpontját, helyszínét, illetve a kitöltött vagyonnyilatkozat átvételének időpontját, helyszínét. (a kézhezvételtől számított 8. nap) A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett vezető helyettes a Nyilatkozat elnevezésű nyomtatványon nyilatkozik a vele egy háztartásban élő hozzátartozók nevéről, valamint az igényelt vagyonnyilatkozati dokumentumok példányszámáról. Ezután a vagyonnyilatkozat- tételi csomag, és Kitöltési útmutató átadására kerül sor, mellyel egy időben a vagyonnyilatkozat nyilvántartási számának meghatározására kerül sor, mely az iktatókönyvben a soron következő sorszám. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási számát csak a vagyonnyilatkozat -tételre kötelezett vezető helyettesnek kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatában, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatoknak nyilvántartási számuk nincsen. Az átadott borítékokba a vagyonnyilatkozatokat az alábbiak szerint kell elhelyezni: 1. boríték (vagyonnyilatkozat tételre kötelezett óvodavezető helyettes példánya) Ebben a borítékban kerül elhelyezésre a vezető helyettes vagyonnyilatkozatának egyik példánya, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokból hozzátartozónként 1 - 1 példány. 2. boríték (Óvoda példánya) Ebben a borítékban kerül elhelyezésre a vezető helyettes vagyonnyilatkozatának másik példánya, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokból hozzátartozónként 1- 1 példány. Átvételkor az óvodavezető a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával és az óvoda pecsétjével egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadásakor a borítékot lezárták. Az óvodavezető a borítékot nyilvántartási számmal látja el, mely megegyezik a vezető helyettes vagyonnyilatkozatán feltüntetett számmal. Az átadás - átvételről igazolási lapot tölt ki az óvoda vezetője. A vagyonnyilatkozat őrzése A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az óvodavezető egyéb iratoktól elkülönítetten zárt vaskazettában, zárt szekrényben, biztonsági ajtóval és riasztóval ellátott vezetői irodában őrzi, két évig. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős személy példányát is - csak a 14§-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. Vagyonnyilatkozat megszűnése A 12§ szerint abban az esetben, ha a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős óvodavezető a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát nyolc napon belül a kötelezettnek visszaadja. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős óvodavezető ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14.§ rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. Egyéb esetekben a boríték (ok) felnyitása törvénytelen, jogi következményeket von maga után. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékok átadásakor, a következő vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettség esedékessé válásának évéről a dolgozó átveszi az írásbeli értesítést, melyet aláírásával igazol.

100

VI. A GYERMEKEK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 6.1. A GYERMEKEK FELVÉTELÉNEK ÁTVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE, AZ ÓVODAI JOGVISZONY A törvényi szabályozásnak megfelelően a gyermekek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében zajlik. Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. A gyermek, ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az intézmény működési körzete Az óvoda a fenntartó által kijelölt körzettel működik, férőhelye mértékéig a felvételi körzet jegyzéke szerinti lakóhelyű gyermeket veszi fel. Az óvodai felvétel: Az óvoda, mint köznevelési intézmény a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a nemcsak a körzetében lakó gyermeket is, aki a 3. életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen vagy a felvételi körzetben, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A gyermek ötödik életévének betöltéséhez kötött óvodáztatási kötelem a 2013/2014. nevelési év végéig alkalmazható. 2014. szeptember 1- től az óvodáztatási kötelem: a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő időpontjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A fenntartó által meghatározottak szerint az óvodai jelentkezés idejét, és módját a határidő előtt legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvoda – beleértve a kijelölt óvodát is köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki a törvény alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda, ha nem látja el a kötelező felvételt biztosító óvodai feladatait, csak helyhiány miatt tagadhatja meg a gyermek felvételét. A kötelező felvételt biztosító óvoda, ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét, nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a

101

gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. § - a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkozását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, A) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a család három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül. c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető – a gyermekek életkorának megfelelően – különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. Az óvoda felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével Az óvoda a fenntartó által meghatározottak szerint az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. Az óvodai jelentkezés, felvétel menete 1. A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvoda felvételi körzetét. Az óvodai jelentkezéshez jelentkezési lapot szükséges kitölteni, amelyet bármelyik önkormányzati fenntartású óvodában be lehet szerezni, illetve a fenntartó honlapjáról letölthető. 2. A szülőknek lehetőségük van 3 óvodát megjelölni a jelentkezési lapon. A 3 megjelölt óvoda egyben a jelentkezési szándék sorrendjét is jelöli. A jelentkezésénél fontos feltüntetni, hogy a választott óvoda körzetes, nem körzetes vagy munkahelyhez közeli intézmény. 3. A gyermek halmozottan hátrányos helyzetének megállapításához a jogszabály által előírt egyébfeltételek teljesülése mellett a szülő önkéntes nyilatkozata szükséges. Ennek módjáról, helyéről, idejéről az óvoda köteles tájékoztatni a szülőket. 4. A jelentkezési lapot az első helyen megjelölt óvodában kell leadni a megadott határidőig. 5. Az óvoda vezetője megküldi a fenntartó szakosztály részére a leadott jelentkezési lapokat, összesíti az óvodakezdő, óvodában maradók, szakvélemény folyamatban, vidéki, egyéb a gyermekekről szóló adatokat, meghatározza a maximális létszámhoz felvehető gyerekek számát csoportonként. 6. Az óvoda vezetője március hónapban dönt az óvodához eljuttatott beóvodázási kérelmekről, s döntéséről írásban értesíti a szülőt. 6.2. Az óvodai felvétel törvényi feltételei: - Az óvodai felvétel, átvétel az óvodában való jelentkezés alapján történik. - A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, mivel a befogadás az óvodai nevelési évben folyamatos.

102

- Az óvoda, beleértve a kijelölt óvodát is köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki a törvény szerint köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található, ez a kötelező felvételt biztosító óvoda. - A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell elvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. - Kötelező felvenni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket (nyilatkozat és RGYK együttes megléte feltétel, a szülőnek át kell adnia az óvodavezető részére beiratkozáskor, de legkésőbb 5 munkanapon belül). - Nem tagadható meg annak a gyermeknek a felvétele, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek felvételét a Gyámhatóság kezdeményezte, illetve védőnői javaslat érkezik. Az óvodai felvétel rangsora, szempontjai Az óvodavezető az óvodai felvétel törvényessége (gyermekvédelmi, családvédelmi, szociálpolitikai szempontból) érdekében az alábbi rangsort, szempontsort állítja fel: A jelentkező gyermekek besorolását elkészíti az óvodavezető: körzetes, nem körzetes, munkahelyhez közel eső óvodába jelentkező gyerek. Az óvoda köteles felvenni a nem körzetes, munkahelyhez közel eső szülő gyermekét, ha azt a jegyző fellebbezésre hozza, vagy szakosztályi írásos döntés tartalmazza. A nem körzetes vagy munkahelyhez közel eső gyermek felvétele akkor lehetséges, ha az óvodai férőhely engedi, illetve ha a szülő előnyben részesítést jelöl meg, illetve sajátos helyzetét igazolja. Az óvodai felvétel kiemelt feltételei: 1. Kötelező felvenni a körzetes halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket (HHH nyilatkozat+ RGYK együttes megléte igazolva) 2. A hátrányos helyzetű, gyermeküket egyedül nevelő, dolgozó szülő gyermekét (védőnői igazolás, munkáltatói igazolás, nyilatkozat egyedülállóságról) 3. Szociálisan hátrányos helyzetű három vagy több gyermeket nevelő család gyermekét, ahol az egy főre jutó jövedelem vagy egyéb megítélhető családi körülmény pl.: legalább egyik szülő munkanélkülisége, rokkantság, fogyatékosság, tartós betegség áll fenn. 4. Sajátos helyzetű a gyermek (melyet a szülőnek írásban igazolnia kell) - testvére az óvodába jár - a szülő járt ebbe az óvodába - a szülő vagy családtag az óvoda alkalmazottja - partnerintézménybe járnak a testvérek - sajátos nevelési igényű a gyermek és a szakértői vélemény megjelöli az óvodát, mint fogadó intézményt - a szülő (k) munkahelyéhez közel esik, a gyerek óvodába hordása így a legbiztonságosabb A jelentkezésről szóló döntés folyamata: Az óvoda vezetője az összesített jelentkezési lapokat megadott határidőre megküldi a Fenntartó részére. A szakosztályon történő feldolgozás után a jelentkezési lapok mellékletekkel együtt kerülnek vissza az érintett óvodába. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője március hónapban dönt az óvodához eljuttatott beóvodázási kérelmek alapján, döntéséről írásban értesíti a szülőt. A férőhelyszámok – a csoportonkénti 25 főhöz szükséges számítása alapján az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők kérését, az óvodapedagógus véleményét figyelembe véve.

103

Az óvodai csoportokat úgy kell megszervezni, hogy a csoportok száma ne lépje túl a maximális létszámot. Csoportba sorolásnál figyelembe veendő szempontok: - szülő kérésére (testvér, rokon, idejár(t)), munkahelyhez közelebb eső intézmény, telephely - a csoporton belüli és csoportok közötti arányok tartása (HH, HHH, migráns, SNI, BTM) - csoportok létszámának kiegyenlítettsége - a gyermekek életkor szerinti összetétele (vegyes csoportok miatt) Az óvodai felvételről határozatban értesíti az óvoda a szülőt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyerekek számát, helyhiány miatt elutasító határozatban értesíti az óvodavezető a szülőt, illetve a jegyzőhöz továbbítja az így elutasított gyerekek jelentkezését. A jegyző bizottságot szervez, amely továbbítja a még szabad férőhellyel rendelkező, második (szükség esetén harmadik) helyen megjelölt óvodába a jelentkezést. Az óvoda a fenntartó által meghatározottak szerint az óvodai jelentkezés idejét és módját határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni. A Beiratkozás időpontjáról a fenntartó hirdeti ki, az óvoda plakáton értesíti a szülőket. A szülőnek abba az óvodába kell megjelennie, ahová felvételt nyert a gyermeke. A beiratkozáshoz szükséges: A gyermek jelenléte A szülő személyi igazolványa, lakcím kártyája, a gyermek születési anyakönyvi kivonata, lakcímkártyája Nem magyar gyermek esetén a Bevándorlási Hivatal által kiállított tartózkodási engedély másolata, a szülők nyilatkozata kereső tevékenységről, igazolás egészségügyi vizsgálatról Az óvodai fellebbezés menete Az óvoda vezetője az elutasításról határozat formájában értesíti a szülőt. Abban az esetben, ha a szülő elutasító határozatot kap az óvodai jelentkezésről, a levél kézhezvétele után 15 napon belül Felül bírálati kérelemmel, Törvényességi kérelemmel fordulhatnak a jegyzőhöz. Ha a szülő úgy ítéli meg, hogy „az óvodai felvétel kiemelt feltételei” közül egy feltételnek megfelelt, és mégis elutasító határozatot kapott, élhet a fellebbezés lehetőségével. A fellebbezés beadása után a jegyzői határozat szerint kell, hogy eljárjon a szülő, azaz a felvételt biztosító óvodába írassa be gyermekét. A fellebbezéshez szükséges nyomtatvány az óvodákban elkérhető, illetve letölthető az önkormányzat honlapjáról. - a kérelem tartalmazza a pontos címet, helyet, ahová a benyújtással élhet a szülő. A fellebbezési eljárás illetékmentes. Nyilvántartás Az óvodába felvett gyermeket az óvoda tartja nyílván. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása, az átadó óvoda értesítése alapján, az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli a nyilvántartásból azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabályok szerint megszűnt. Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén az előző óvodavezetőjét is értesíteni kell.

104

6.3.A GYERMEKEK MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait rögzíti. Naprakész vezetéséért a csoportban dolgozó óvodapedagógusok a felelősek. Az igazolt és igazolatlan hiányzások A gyermek hiányzását a pedagógus a mulasztási naplóba jegyzi be, hónap végén összesíti, csatolja a hiányzás igazolását bizonyító orvosi igazolást. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó szabályok Ha a gyermek az óvodai foglalkoztatás alól távol marad, mulasztását igazolni kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja. A szülő köteles a hiányzás idejét, okát bejelenteni személyesen vagy telefonon. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: A szülő gyermekét bármely okból nem kívánja óvodába hozni, és ezt előzetesen bejelentette az óvónőnek /a beóvodázási támogatáshoz igazolt hiányzás az orvos által igazolt napokra érvényes./ Ha a szülő nyilatkozatban jelzi, nem igényel felügyeletet (nyári, téli zárás) Ha a gyermek beteg volt, és azt orvosi igazolással, ambulánslappal igazolja, A gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje A házirendben vannak szabályozva a gyermekek mulasztásának távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezések. Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Már az első alkalommal történő mulasztáskor köteles a csoportvezető óvónő a szülőt tájékoztatni a mulasztásról. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan hiányzás következményeire. Ha az értesítés eredménytelen marad és a gyermek ismételten igazolatlanul mulaszt, az óvoda a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. Ha a nevelési évben igazolatlanul 10 napnál többet mulaszt, a 11 naptól az óvoda vezetője értesíti az általános szabálysértési hatóságot. 6.4. A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA TANKÖTELEZETTSÉG

a

GYERMEK

FEJLETTSÉGÉRŐL,

Az óvodás gyermek fejlődéséről, fejlettségéről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája, ideje a Pedagógiai Programban van rögzítve. A tankötelezettséget a Nkt. határozza meg: 45.§ (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a

105

kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. 45.§ (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. Az óvodavezető tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban Igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, Javasolja a gyermek további óvodai nevelésben való részvételét Javasolja, hogy a gyermek iskolai élet megkezdéséhez való fejlettségét szakértő, rehabilitációs bizottság mondja ki Javasolja, hogy a szülő vigye el a gyermekét nevelési tanácsadóba 6.5. ÓVODÁZTATÁSI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSREND Óvodáztatási támogatás feltételei 1. A gyámhatóság annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki - a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá - gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. [Gyv. 20/C. § (1)] 2. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a gyámhatósági eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. [Gyv. 20/C. § (2)] Igénylés Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. [R. 68/F. § (2)] Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet formanyomtatványon a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni. A kérelemben a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének nyilatkoznia kell arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, kivéve, ha korábban erről a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerint már nyilatkozott. [R. 68/F. § (3)] A támogatás megállapítása Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. [R. 68/F. § (4)]

106

Az első alkalommal pénzben nyújtandó óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához a jegyző beszerzi az óvoda igazolását a gyermek óvodai beíratásának tényéről, időpontjáról és a gyermek rendszeres óvodába járásáról. [R. 68/G. § (1)] Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha A gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és A szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július - augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. [R. 68/G. § (2)] Az óvodának a rendszeres óvodába járást A tárgyév június hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév május 5 -ig, A tárgyév december hónapjában folyósított óvodáztatási támogatásnál az óvodai beíratás napjától a tárgyév november 5 –ig terjedő időszakra kell igazolnia. [R. 68/G. § (3)] A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozata egy példányát megküldi az óvodának, egyidejűleg felhívja az óvodát, hogy A gyermek óvodai nevelésben való részvételének időtartama alatt minden év május 6 -ig, valamint november 6 -ig küldje meg számára a gyermek rendszeres óvodába járásáról szóló igazolást, azzal, hogy az igazolásnak az előző igazolás kiállításának napjától a tárgyév május 5., illetve november 5. napjáig terjedő időszakra kell vonatkoznia, és Haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül küldjön értesítést, ha a gyermek óvodát vált vagy óvodai nevelésben való részvétele megszűnt. [R. 68/I. § (2)] A további óvodáztatási támogatás igénylése iránt nem kell külön kérelmet előterjeszteni. [R. 68/J. § (1)] Jogforrás: (Gyvt.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (R.) 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról.

6.6. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA, ÉTKEZÉS 6.6.1. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, RENDELKEZÉSEK

VISSZAFIZETÉSÉRE

VONATKOZÓ

A személyi térítési díjat 1 hónapra előre kell fizetni, de legkésőbb tárgyhó 10. napjáig, ezért minden hónapban a térítési díj befizetés napját úgy határozzuk meg, hogy a jelzett időig a befizetés megtörténjen. A térítési díjszedés időpontját fél évre előre a csoportok faliújságára kifüggesztjük. A díjat a pénztárban fizethetik be a szülők. A gyermeke hiányzása esetén a szülőnek kell lemondani az étkezést (szóban vagy telefonon), ill. érkezés előtt visszajelezni szükséges. A le - és visszajelentéseket, ha de. 8 óráig 107

megteszik, akkor másnapra már megoldott a le és a megrendelés, egyébként 48 óra az eltolódási idő. A lemondott étkezési napok díját a következő havi befizetésnél tudjuk jóváírni. Be nem jelentett vagy későn jelentett hiányzás esetén a térítési díj visszafizetésére, jóváírására nem tarthatnak igényt. A térítési díj visszafizetésére június 30.- án, ill. december 30 -ig van lehetősége az óvodának. Az óvodából véglegesen távozó gyermek szülője részére (elköltözik a család) az utolsó óvodában töltött napon kerül kifizetésre a túlfizetés. Iskolába menő gyermekek esetében június 30.- án történik a túlfizetés kifizetése, míg az iskolába menő, de nyári ügyeletben még járó gyermekek esetében a kifizetés az utolsó óvodában töltött napon lehetséges, ill. augusztus 31.- én, mivel óvodai jogviszonyuk ekkor szűnik meg. A térítési díjfizetés rendje: A befizetés minden hónapban a kijelölt napon 7 órától, 12 óráig tart. A beszedett összeget a pénztáros minden nap befizeti az Önkormányzat pénztárába. Pótbefizetésre minden hónapban egyszer van lehetőség. A térítési díjat, mint bevételt számítógépes adatfeldolgozás rögzíti. A számítógép által készített szigorú számadású nyomtatvány 3 példányban készül el. (1.pld. szülőé, 2.pld. Gazd.Egységé, 3. pld intézményi dokumentációba kerül) 6.6.2. SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK Az óvodában a gyermekek szociális helyzetüknek megfelelően a törvény által illetve az önkormányzat rendelete alapján térítési díjkedvezményben részesülhet. Az étkezési térítési díjból kedvezmény illeti meg: A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőt A tartósan beteg gyermeket A 3 vagy több gyermeket nevelő családban élőt - Első esetben a kedvezményt a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán kell igényelni. - Második esetben orvosi szakvélemény szükséges. Mindkét esetben a határozatot intézményünkhöz be kell nyújtani. - Három vagy több gyermekes család esetében az étkezési kedvezményre jogosító nyilatkozatot külön forma nyomtatványon intézményünkhöz kell benyújtani, a szükséges iratokat csatolva. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény végrehajtásának hatályos helyi rendelete által szabályozott a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés, amely fizetési kötelezettséggel terhelt. A térítési díj mértékét a képviselő testület állapítja meg. 6.6.3. ÉTKEZÉS A gyermekek napi háromszori étkezésének (tízórai, ebéd, uzsonna) megszervezése az óvoda feladata. Az óvodában elfogyasztott ételekből ételmintát 72 órán át őrizzük meg. Egész napos kirándulások esetén a csoportvezető óvónők leegyeztetik az üzletvezetővel az elvihető tízórai, ebéd és uzsonna tartalmát. Más kirándulások esetén mindig úgy indulnak el a csoportok, hogy a tízórait elfogyasztják, és későbbi ebédig visszaérkeznek az óvodába. Folyadékról minden esetben gondoskodni szükséges, mely a csoportot kísérő felnőtt pedagógiai munkát segítő alkalmazott kötelessége. 108

Az étkezéssel kapcsolatos vélemények, panaszok kezelésének rendje Az óvodában az étkezést a Liza - Eszter Kft. biztosítja. Az étlappal, az ételek minőségével, mennyiségével kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket az étkezéssel foglalkozó melegítőkonyhai alkalmazottnál kérdőíven, vagy az óvodavezetőnek kell szóban, vagy írásban megtenni. Az óvodavezető az étteremvezetőnek, vagy a Liza - Eszter Kft. illetékes vezetőjének jelzi a panaszt írásban. Válasz esetén, vagy egyeztetés után a szülők vagy dolgozók részére visszajelzés személyesen szóban, vagy nagyobb csoportot érintően írásban a faliújságon. 6.7. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK Az óvodai intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, feltárásában, és megszüntetésében. Ez a feladat beleolvad a napi tevékenységbe, hisz a pedagógus a gyermekkel való törődés, foglalkozás során észleli, szükség van-e közbelépésre, történt-e valamilyen nem kívánatos változás. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi feladatok irányításáért, megszervezéséért és ellátásáért. Valamennyi pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet az óvoda pedagógiai programja tartalmazza. Gyermek és családvédelmi feladatok ellátásának rendje Óvodánkban megbízás és feladatkijelölés alapján gyermekvédelmi felelősök látják el e tevékenységet. Éves munkatervet készítenek, ill. évente legalább egyszer írásos beszámolóban számolnak be nevelőtestület előtt a végzett munkájukról. Nevelési év közben eljárnak a helyi nevelési programban rögzítettek szerint. E feladatvégzésért pótlékot nem állapított meg a törvény. A szülőket a nevelési év kezdetekor szóban és írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. A szülők tájékoztatása céljából, ki kell függeszteni a faliújságra a Gyermekvédelmi Intézmény elérhetőségét, a gyermekjogi képviselő nevét, székhelyét, fogadási rendjét. Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A törvény szerint minden dolgozó kötelessége a gyermekek védelme, a jelzőrendszer működtetése, a gyermekbántalmazás megelőzése. Ha az óvoda a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. Az óvónő, illetve a nevelő - oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője útján köteles az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet. Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében. Az óvoda vezetője felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

109

VII. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK RENDJE Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések a pedagógiai programban vannak rögzítve. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik. A megoldás módjait, eszközeit a csoport pedagógusai a szülőkkel együtt határozzák meg, a gyermekek életkorának, érzelmi beállítottságának megfelelően. Az óvoda épületét, (ablakait) március 15.-e, június 4-e, augusztus 20.-a, és október 23.-a előtt négy nappal díszíteni kell. A nemzeti és egyéb ünnepségek megszervezése intézményi szinten történnek. Középületek lobogózása 132/2000 (VII. 14.) Korm. rendelet; Nkt. 24.§ (8) A nemzeti lobogót a közintézmények homlokzatán, vagy előtte állandóan kitűzve kell tartani. A köznevelési intézmény címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá a közintézmény körbélyegzőjén Magyarország címerét el kell helyezni. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei - ünnepségek, rendezvények - egyéb kulturális versenyek - egyéb sport versenyek - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.) Az intézmény hagyományai érintik - az intézmény ellátottjait (gyermekeket) - a felnőtt dolgozókat - a szülőket - egyéb közvetlen partnereket A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.) - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével - az intézmény belső dekorációjával Az ünnepélyek, megemlékezések rendje EMMI - rendelet 4.§ (1) j) Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével az alábbi táblázatok tartalmazzák. 110

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. 1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje A Pedagógiai Programunk részletesen tartalmazza az ünnepeket, megemlékezéseket, és az ünnepségeken a szülők részvételének lehetőségét. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: karácsony, farsang anyák napja, évzáró, A karácsony zártkörű ünnep az óvodában. Az anyák napja és az évzáró nyilvános ünnepély, és azonos időpontban szervezhetők. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: farsang, húsvét gyermeknap, Mikulás-nap, …………………. Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül: - közös ünneplés történik a gyermekek név- és születésnapja alkalmából, az újonnan bekerült kiscsoportosok fogadása műsorral, ajándékkal, ajándékkészítés a testvércsoportoknak. Népi hagyományok ápolása körében történik s jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése népi kézműves technikákkal való ismerkedés Természettel kapcsolatos ünnepek: Állatok világnapja, Föld-, Víz napja, Madarak és fák napja. Tanulmányi kirándulások, séták, mozi- és színházlátogatás, sport napok szervezése a munkaterv szerint történik. Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok: - szakmai napok szervezése, - házi bemutatók szervezés, (önkéntes alapon, a munkatervben rögzítve) - továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, (évente 2 alkalommal) - pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozók köszöntése, felkarolása, segítése, - a nyugdíjba menők búcsúztatása, - közös őszi, vagy tavaszi kirándulások, közös színházlátogatás,

111

-

közös ünnepélyek megszervezése, nőnap, pedagógusnap, névnapok, karácsonyi gyertyagyújtás.

VIII. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok EMMI- rendelet 4.§ (1) r) s); 87.§ Az óvoda által használt nyomtatványok: Nyomdai úton előállított nyomtatványok: Felvételi és előjegyzési napló Óvodai törzskönyv Óvodai szakvélemény Elektronikusan előállított nyomtatványok: Óvodai csoportnapló Felvételi és mulasztási napló 2. Hitelesítés rendje Egész nevelési évre előre kinyomtatott és sorszámozott lapokból áll a nyomtatvány Az első oldalon szerepel – intézmény neve - intézmény címe - OM azonosítója A nyomtatvány megnyitása a nevelési év első napján az intézményvezető aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával történik A nyomtatvány lezárása a nevelési év utolsó napján az intézményvezető aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával történik Hitelesített és tárolt dokumentumok rendje Az iratkezelés felelőse: óvodavezető A lezárt, hitelesített nyomtatványt az iratkezelési szabályzatnak megfelelő ideig és helyen szükséges tárolni. Iratselejtezést a fenti szabályzatban a törvényi előírásoknak eleget téve kell végrehajtani. A tárolásról és a selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az intézmény köteles megőrizni.

112

IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK - Pártok az óvoda területén A nevelési - oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. - Pedagógusigazolványt a pedagógus munkakörben dolgozó részére az intézményvezető adja ki, jogviszony megszűntével a dolgozó átadja a munkáltatónak, aki 1 évig megőrzi, és az új munkáltató megkeresésére a nyilvántartó lappal együtt az új munkáltatónak megküldi. Egy év után az át nem kért Pedagógus igazolványt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés tényét a nyilvántartó lapon fel kell tüntetni. Elvesztés,megsemmisülés esetén a pedagógus jelzi a munkáltató felé, feljegyzés készül róla, ill. eljár a törvényi előírás szerint. Az intézményben - önálló szabályzóként - IRATKEZELÉSI és ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT rögzíti az iratok tárolására, továbbítására, selejtezésére valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi előírásokat, mely ezen SZMSZ kötelező mellékletei. Óvodánkban nem működik reprezentatív szakszervezet, KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATTAL rendelkezünk. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. X. EGYÉB KÉRDÉSEK, MELYET MÁS SZABÁLYZATBAN NEM KELL, VAGY NEM LEHET SZABÁLYOZNI EMMI- rendelet 4.§ (1) u) 1. Munkaruha, védőruha Szabályozva a Kjt. 79.§ (1) – (3) bekezdésében, valamint az 1993. évi XCIII. törvény 42.§ és 56.§ alapján. /Részletesen az intézmény Működési Szabályzata tartalmazza/ 2. A munkába járással kapcsolatos utazási költség térítése A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3.§ (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni a munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében azok díjának: 86 %-át - ha országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályon utazik; - ha helyközi díjszabással közlekedő távolsági autóbuszon utazik. 3. Jogosultság fizetés nélküli szabadságra 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 128. § A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

113

130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. §-ban foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt. 131. § (1) A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. (2) A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. 132. § A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. 133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. (3) Az (1)-(2) bekezdés határidőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 132. § szerinti fizetés nélküli szabadságra. 4. Az óvoda helyiségeinek bérbeadása Az óvoda helyiségeit bérbe adni nem lehet. Az intézmény helyiségeiben párt nem működhet. Fakultatív hit- és vallásoktatás szervezhető, idejének és helyének meghatározásához a Szülői Közösség véleményének kikérése szükséges. 5. Nyilvánosság Az óvoda pedagógiai programjának és szabályzatainak nyilvánossága Az óvoda pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy a szülők szabadon megtekinthessék. A nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Az SZMSZ-t, a házirendet az óvoda honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az intézmény szakmai ellenőrzés megállapításait, az intézmény eredményességét, felkészültségét, mérések eredményeit a fenntartó és az intézmény honlapján szükséges közzétenni. Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, a pályázattal kapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény, és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, ennek hiányában, a helyben szokásos módon (intézményi faliújság) nyilvánosságra kell hozni.

114

5.2. Nyilatkozat kiadása tömegtájékoztató szervek felé Nkt. 42.§ (1); Mt. 8.§ (3)-(4) A médiával történő kapcsolattartásra az intézmény mindenkori vezetője jogosult. A nyilatkozat kiadása előtt előzetesen egyeztet a fenntartóval. Az intézmény vezetője hozzájárulhat az intézmény közalkalmazottainak nyilatkozat kiadásához, amennyiben az az intézmény jó hírnevét erősíti, s a pedagógus titoktartási kötelezettséget nem sérti. Jegyzőkönyv, emlékeztető Jegyzőkönyv készül: értekezleten, megbeszélésen, vizsgálat alkalmával, ha az intézmény valamely testülete, vagy vezetője határozatot hoz az érintett témában. Szó szerinti jegyzőkönyv készítése akkor ajánlott, ha olyan értekezletről van szó, amelynek a folyamata is fontos, és minden szó jelentőséggel bírhat. Ilyen lehet például a nevelőtestületi értekezletek, szabályzatok elfogadása, az érdekképviseletekkel való egyeztetés. Feljegyzés, emlékeztető készül megbeszélésen, tréningeken, és minden olyan összejövetelen, melynek témája, tartalma megkívánja annak megörökítését; a megállapodást, a kiosztott feladatokat, a felelősöket és határidőket tartalmazza. 7. Döntések, határozatok meghozatalának szabályai Nkt. 70.§ (4) b) Alkalmazotti döntések – minden olyan esetben, mely az óvoda összes közalkalmazottját érinti Nevelőtestületi döntések – melyek a nevelő – oktató munkára vonatkoznak 7.1. Határozatképesség A döntést, határozatot hozó testület létszámának 75%-ának jelenléte, kivéve, ha jogszabály a határozathozatalhoz 100%-o ír elő. 7.2. Döntéshozatal Az értekezlet elején elfogadott formában. nyílt, vagy titkos szavazás a szavazás menetének elfogadása a szavazás eredménye összesítésének megszervezése 8. KIR adatszolgáltatás Nkt. 41.§ (1), (4)

115

A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe /KIR/ bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Felelős: óvodavezető A köznevelési intézmény a gyermek alábbi adatait tartja nyilván: A gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma Felelős: óvodavezető Szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma Felelős: óvodavezető A gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok Felelős: óvodapedagógus félévente / nevelési szakaszonként A gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok Felelős: óvodavezető Jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok Felelős: óvodavezető A gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok Felelős: óvodapedagógus negyedévente/ havonta Kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, Felelős: óvodapedagógus és/vagy fejlesztőpedagógus Gyermekbalesetre vonatkozó adatok Felelős: óvodapedagógus és/vagy óvodavezető A gyermek, oktatási azonosító száma Felelős: óvodavezető 9. Egyéni fejlődés nyomon követése EMMI 63.§ (1) Az óvodapedagógus az óvodás gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követi, évente háromszor felméri (nevelési év elején, januárban, májusban), s fejlődésének elősegítése érdekében fejlesztési tervet készít. A gyermek fejlettségét, a felmérések eredményeit és a kitűzött feladatokat az „Egyéni fejlődést nyomon követő lapok” elnevezésű dokumentumban vezeti, tárolja. Tartalmazza: A gyermek anamnézis lapját Az óvoda pedagógiai programja által meghatározott kimeneti eredmények tükrében az adott fejlettségi szintek elérésének időpontját – táblázatos formában A gyermek fejlődésének szöveges nyomon követését – felmérés, eredmények, feladatok A fejlesztőpedagógus, logopédus felmérését, fejlesztésének eredményeit Emberábrázolásának fejlődését Felmérőlapokat, vizsgálati anyagokat

116

Családlátogatások, fogadóórák témáját, szülőkkel való megbeszélések eredményeit Szakértői, pszichológusi, orvosi vizsgálatok eredményeit A gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A szülők az egyéni fejlődési naplóba betekintést nyerhetnek fogadóórák alkalmával. 10. Tehetséggondozás Nkt. 4.§ (14) Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek közé sorolható az a gyermek, aki kiemelten tehetséges: - átlag feletti általános és speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, felkelthető benne a feladat iránti elkötelezettség és erős motiváció. Óvodapedagógus kiemelt feladata: Az óvodai élet során a gyermek tehetségének gondozása. Kreativitásának fejlesztése. A szülő folyamatos tájékoztatása, segítése a tehetségpontok elérésére. 11. Vagyonnyilatkozati kötelezettség 2007. évi CLII. törvény 1.§ (1), 2.§ a) 3.§ és b) 3.§ c) 4.§ a) Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség a vezető beosztást betöltők részére, és aki feladatai ellátása során pénzeszközökért felel. 12. Pedagógusokhoz kerülő informatikai eszközök Nkt. 63§ (1) i) Az óvoda könyvtárából munkájához szükséges szakkönyveket kikölcsönözheti, az erre szolgáló füzetben felírja a nevét, kölcsönzés dátumát, a szakkönyv címét. A szakkönyv visszaadását dátummal és aláírásával igazolja - legkésőbb az azt követő egy hónap leteltével köteles visszahozni. Informatikai eszközöket szakmai munkavégzésre, előadás tartására, szakmai anyag készítésére óvodavezető szóbeli engedélyével az épületben használhatja. Az óvodavezető írásbeli engedélye alapján, meghatározott ideig az óvoda épületéből is kiviheti.

117

118

A Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvodával jogviszonyba lévő személyekkel a hatályba lépéstől számított 30 napon belül megismertetjük. A Szervezeti és Működési Szabályzat érvényes: a kihirdetés napjától visszavonásig

119

1.

számú melléklet: IRAT és ADATKEZELÉS KÖZÉRDEKŰADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. Az iratkezelés rendjének jogszabályi háttere • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, • A nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényrendelkezései, • A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet előírásai, • A 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (az új adatvédelmi törvény), • 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. II. Értelmező rendelkezések Aláíró: az a természetes személy, aki a saját vagy más személy nevében aláírásra jogosult Elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes, ideértve az elektronikus küldeményt és az elektronikus levelet is. Elektronikus levél: egyedi levelezési címek között levelező program segítségével küldhető és fogadható adat együttes. Elektronikus másolat: valamely iratról készült, a külön jogszabályban meghatározott, joghatás kiváltására alkalmas elektronikus útján eszköz útján értelmezhető adat együttes. Érkeztetés: az érkezett küldemény iktatószámmal, dátummal történő ellátása és adatainak nyilvántartásba vétele. Feladatkör: azoknak a feladatoknak az összessége, amelyet a szerv vagy személy végez az ügyintézési munkafolyamat során. Felelős: az a személy, akinek (vagy nevében az erre felhatalmazott) joga és egyben feladata az ügyirat, irat, vagy küldemény kezelésének következő fázisát végrehajtani. Hivatkozási szám: a beérkezett iratnak az eredeti száma, amelyen a küldő a küldeményt nyilvántartja. Iktatás: az irat iktatószámmal történő nyilvántartásba vétele és az érkeztetést, vagy a keltezést követően az iraton és az iktatókönyvben. Iktatószám: olyan egyedi azonosító, amellyel az óvoda látja el az iktatandó iratot. Irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adat együttes, amely megjelenhet papíron vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgó kép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja. Iratkezelés: az irat kezelését, nyilvántartását, továbbítását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsájtását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység.

120

Iratkezelés Szabályzat: az intézmény írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amely az intézmény Sz.M.Sz-ének figyelembe vételével készül, s amelynek mellékletét képezi az Irattári Terv. Irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai illetve elektronikus tároló hely. Irattárba helyezés: az irattár tételszámmal ellátott ügyirat és irat irattárban történő dokumentált elhelyezése, illetve kezelési jogának átadása az Irattárnak az ügyintézés befejezését követő időre. Irattári anyag: rendeltetésszerűen az intézményben maradó tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége. Irattári Terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az intézmény feladat és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok Levéltárba adásának határidejét. Irattározás: az iratkezelés része, az a tevékenység, amelynek során az intézmény a működése során keletkező és hozzá kerülő, rendeltetésszerűen hozzá tartozó és nála maradó iratok irattári rendezését, kezelését és őrzését az ügyintézés lezárása után végzi. Kézbesítés: a küldeménynek kézbesítő szervezet, személy adatátviteli eszköz útján történő eljuttatása a címzetthez. Kiadmány: a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással és bélyegzőlenyomattal ellátott irat. Kiadmányozás: a már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről. Kiadmányozó: az intézmény vezetője vagy az általa kiadmányozási joggal felhatalmazott személy, akinek kiadmányozási hatáskörébe tartozik a kiadmány aláírása. Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely az intézmény irattári anyagába tartozik, vagy tartozott. Küldemény: az irat vagy tárgy – kivéve reklámanyag, sajtótermék, elektronikus szemét,amelyet kézbesítés céljából burkolatán vagy a hozzá tartozó listán címzéssel láttak el. Küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele. Másodlat: az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek. Másolat: az eredeti iratról szöveg-azonos és alakhű formában, utólag készült egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) irat. Megőrzési határidő: az Irattári Tervben meghatározott az adott iraton elrendelt őrzési idő. Megsemmisítés: a kiselejtezett irat végleges, a benne foglalt információk helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele, törlése. Melléklet: valamely irat szerves tartozéka annak kiegészítő része, amely elválaszthatatlan attól. Selejtezés: a lejárt megőrzési határi idejű irat kiemelése az irattári anyagból és megsemmisítésre történő előkészítése. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat –különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret-, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

121

Szervezeti és Működési Szabályzat: az intézmény tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti az intézmény, azon belül egyes szervezeti egységek feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket. Szignálás: az ügyben eljárni illetékes szervezeti egység és /vagy ügyintéző személy kijelölése, az elintézési határidő és a feladat meghatározása. Továbbítás: az ügyintézés során az irat eljuttatása az egyik ügyintézési ponttól a másikhoz, amely elektronikusan tárolt irat esetén megvalósulhat az irathoz való hozzáférés lehetőségének biztosításával is. Ügyintézés: valamely intézmény vagy személy működésével illetve tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, az eközben felmerülő tartalmi, formai, kezelési, szóbeli és / vagy írásbeli munkamozzanatok sorozata, összessége. Ügyintéző: az ügy intézésére kijelölt személy, az ügy előadója, aki az ügyet előkészíti. Ügyirat: egy ügyben keletkezett valamennyi irat. Ügykezelő: az iratkezelési feladatokat végző személy. Ügyvitel: az intézmény folyamatos működésének alapja, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai, és technikai feltételeit, a szolgáltatások teljesítését foglalja magában. Vegyes ügyirat: papíralapú és elektronikus iratokat egyaránt tartalmazó ügyirat. III. Az iratkezelés szervezeti rendje (335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet) Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért az óvoda vezetője felelős. Iratot munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményi munkahelyről kivinni, valamint munkahelyen kívül tanulmányozni, feldolgozni csak az óvodavezető, illetve a közvetlen felettes vezető engedélyezésével lehet, ügyelve arra, hogy a tartalmát illetéktelen ne ismerje meg. Az óvodavezetőnél lévő iratba más személy - nem intézményi dolgozó-az esetben tekinthet be, ha az a munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt szükségessé teszi. 16. § (1)A közfeladatot ellátó szervadottságainak és igényeinek megfelelően az iratkezelést A) központilag, egyetlen szervezeti egység vagy személy feladataként, b) osztottan, az ügyeket intéző szervezeti egységnél, vagy c) vegyes rendszerben, az a) és b) pontban foglaltak együttes alkalmazásával szervezheti meg. 16. § (2) A szerv az elintézett ügyek iratait irattárban helyezi el. 17.§ (1) Az iratkezelési szabályzatban az iratkezelés minden fázisára meg kell határozni azokat az előírásokat, amelyek biztosítják a papíralapú és az elektronikus iratot egyaránt tartalmazó ügyiratok egységének megőrzését, kezelhetőségét és használhatóságát. 17. § (2) Az iktatott elektronikus iratnak az irat megnyitása nélkül is azonosíthatónak kell lennie. Az iratkezelést úgy kell megszervezni, hogy az óvodába érkezett, ott keletkező, illetve onnan továbbított irat: • Azonosítható, útja és fellelési helye követhető, ellenőrizhető, visszakereshető legyen; • Tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető; • Kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen; • Szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez megfelelő feltételek biztosítva legyenek;

122

• A beérkező iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen; • A rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen; • Az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, az óvoda rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson. Az iratkezelés fentiek szerinti működtetéséért az óvodavezető felelős. Az intézményvezető gondoskodik: • Az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, intézkedik a szabálytalanságok megszűntetéséről, szükség esetén kezdeményezi a szabályzat módosítását; • Az iratkezelést végző, azért felelős személy szakmai képzéséről és továbbképzéséről; • Az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, iratminták és formanyomtatványok, számítástechnikai adathordozók, stb.) biztosításáról; • Az egyedi azonosítóknak, a helyettesítési jogoknak, a külső és belsőnév- és címtáraknak naprakészen tartásáról, az üzemeltetési és adatbiztonsági követelményekről, és azok betartásáról. AZ ügyiratkezelés rendszere, ellenőrzése 1. Az ügyiratkezelést az óvodavezető, távolléte esetén a helyettes vezető látja el a jogszabályok és jelenszabályzat rendelkezéseinek megfelelően. 2. A jogszabályokban nem szabályozott kérdésekben jelen Szabályzat rendelkezéseit kell használni. 3. Az iratok átvételét, átadását, irattárazását, valamint továbbítását és selejtezését az óvodavezető végzi. Az ügyiratkezelés irányítása és felügyelete 1. Az intézmény iratkezelési feladatait az óvodavezető irányítja és ellátja annak felügyeletét. Évente ellenőrzi az előírások betartását, ill. intézkedik az esetleges szabálytalanságok megszüntetésére. A napi ellenőrzési feladatokat az óvodavezető végzi: - a beérkezett küldemények átvétele, nyilvántartása továbbítása, postázása, irattárazása, őrzése és selejtezése, ellenőrzése - az iratnak a munkavállaló részére történő dokumentált kiadása és visszavétele - a bélyegzők biztonságos tárolása, a vezető utasítása szerinti használata. 2. Az óvodavezető tartós távolléte esetén az ügyiratkezelés felett az óvodavezető-helyettes gyakorol felügyeletet. IV. Az iratkezelés folyamata (335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet) Az Iratkezelési Szabályzatban meg kell határozni az adott szervhez érkezett küldemény átvételére való jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos teendőket. Az átvétellel kapcsolatos teendők a küldemény érkezésének módja - postai vagy hivatali kézbesítés, futárszolgálat, informatikai-telekommunikációs eszköz, illetve a magánfél személyes benyújtása stb. szerinti bontásban is meghatározhatók. Az iratkezelés folyamatának fázisai: 1) küldemények átvétele, 2) felbontása, és érkeztetése, 3) iktatás, 4) szignálás, 5) kiadmányozás, 6) expediálás, 7) irattározás, 8) selejtezés,

123

9) levéltárba adás. 1) A küldemények átvételével kapcsolatos intézmény specifikus szabályok (335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 18-26. §) (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 84. § (5) (6)) a. Az érkezett küldemény átvételére való jogosultság meghatározása (A címzett vagy a feladatkörrel írásban megbízott személy.) b. A személyesen benyújtott iratok átvételének igazolási kötelezettségéből adódó teendők (Az átvevő az okmányon az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy kézbesítőútján nyújtja be az átvételt iktató, vagy postakönyvben igazolni kell.) c. A sérült burkolatú küldeményekről való rendelkezés (Sérült küldemény átvétele esetén, az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratról azonnal értesíteni kell a küldemény feladóját. Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a "sérülten érkezett", illetőleg a "felbontva érkezett" megjegyzést, az érkezés keltét, és aláírásával igazolja azt. A megállapíthatóan hiányzó iratról vagy mellékletről a feladót értesíteni kell.) A küldemények átvétele, elosztása és bontása Az iratkezelés folyamata: 1. Az intézmény részére postán érkező iratokat, tértivevényeket és más küldeményeket az óvodavezető, vagy az óvodatitkár veszi át. 2.Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti sérülten, vagy felbontva érkezett megjegyzést, az érkezés keltezését és aláírja. 3.A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. 4.Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat / szülői munkaközösség, munkahelyi szervezet és más társadalmi szervezet részére érkezett leveleket /, továbbá azokat az iratokat, amelynek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz. 5. Az átvétel elismerése dátummal, szignálással történik. 2) A küldemények felbontásával kapcsolatos intézmény specifikus szabályok, feladatok (335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 34. § ) a. Érkeztetés: az érkezett küldemény sorszámának, küldőjének, az érkeztetés dátumának és könyvelt postai küldemény postai azonosítójának nyilvántartásba vétele b. Küldemény bontása: az érkezett küldemény biztonsági ellenőrzése, felnyitása, olvashatóvá tétele. Valamennyi beérkezett küldeményt, kivéve azokat, amelyek névre szóló, illetve magánküldemények, a feladattal megbízott személy bonthatja fel, és látja el érkeztető bélyegzővel, vonatkozik ez az intézményektől érkező és külsőpostai küldeményekre is. Faxon, e-mail-en érkezett irat esetén gondoskodni kell egy időtálló másolat készítéséről. Másolatban érkezett irat esetén, a másolatot eredeti iratként kell kezelni. Mindkét esetben az iratkezeléséről az általános rendelkezések az irányadók. 3) Az iktatással, az iratok nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézmény specifikus szabályok, feladatok (1995. évi LXVI. Tv. 9. § (1) a-d) pont)

124

A közfeladatot ellátó szerv köteles a. a hozzá érkezett és az általa készített iratokat az érkezés, illetve a keletkezés időpontjában nyilvántartásba venni; b. A nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó - az irattári anyag áttekinthetőségét szolgáló ügyviteli segédleteket levéltári célra is használható módon vezetni; C. az ügyintézés során a selejtezhető, valamint a maradandó értékű, s ezért nem selejtezhető iratokat az irattári terv megfelelőtételébe besorolni, a tétel jelét az iraton feltüntetni, és azt a nyilvántartásba bejegyezni; d. A nála keletkező, nem selejtezhető iratok készítésekor azok tartós megőrzését lehetővé tevőeszközöket, anyagokat és eljárásokat alkalmazni; E. Az iratot a 39. §-ban felsorolt adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni); F. Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni; G. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell dokumentálni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot; H. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen; I. az ügykezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követőmunkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, elsőbbségi küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat; j. Téves iktatás esetén a papír alapú iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett - kétségtelen legyen; K. elektronikus iktatókönyv használata esetén a változásokat(módosítás, az adatok fizikai törlése nélküli törlésre jelölése), tartalmuk megőrzésével, naplózással dokumentálni kell; L. a tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. Az iktatandó iratok köre: Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból kiderüljön: • A beérkezés ideje, • Az iktatószám, • Az iktatás időpontja, • Adathordozó típusa, • A küldő adatai, • A címzett adatai, • Az ügyintézőneve, • Az irat tárgya, • Kezelési feljegyzések, • Az irat holléte. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani: • Könyveket, tananyagokat; • Reklámanyagokat, tájékoztatókat; • Meghívókat; • Nem szigorú számadású bizonylatokat; • Bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat; • Nyugtákat, pénzügyi kimutatásokat, fizetésiszámla-kivonatokat, számlákat; • Munkaügyi nyilvántartásokat; • Anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat;

125

• Közlönyöket, sajtótermékeket; • Visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat. Az iktatószám képzési módja: • Az iktatószám kötelezően tartalmazza a főszám- alszám /évszám/ - egy adat együttesként kezelendő- adatokat, amelyben az évszám az aktuális év négy számjegye. • Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az iktatószám tetszőlegesen bővíthető a szervezeti egységre, iktatóhelyre vagy iktatókönyvre utaló, számot, betűt vagy ezek kombinációját tartalmazó azonosítóval. • Amennyiben az ügyintézés szakmai követelménye szükségessé teszi, az iktatószám tetszőlegesen bővíthető számot, betűt vagy ezek kombinációját tartalmazó további azonosítóval. • A képzett azonosítókat az iratkezelési feladatok felügyeletét ellátó felelős vezető adja ki és tartja nyilván. • Az azonosítók képzésére vonatkozó részletes szabályokat a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzata határozza meg. • Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. 4) A szignálás (335/2005. (XII. 29. ) Kormányrendelet 51. §) • Az ügykezelő az érkezett iratot köteles a jogosult szervezeti egység vezetőjének vagy a vezetőmegbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). Az Iratkezelési Szabályzat rendelkezhet úgy, hogy bizonyos, jól meghatározott iratcsoport esetén szignálás nélkül ahhoz az ügyintézőhöz kell továbbítani az iratot, aki jogosult az ügyben eljárni, az iratkezelési feljegyzéseket megtenni. • Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. 5) A kiadmányozás követelményei és rendje, a továbbítással kapcsolatos intézmény specifikus szabályok (335/2005. (XII. 29. ) Kormányrendelet 52. 54. és 67. §) • Külsőszervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. • Külső szervhez, vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. • Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikustájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. 6) Expediálás (335/2005. (XII. 29. ) Kormányrendelet 55-57. §) • Az irat kézbesítésének előkészítése, a küldemény címzettjének, adathordozójának, fajtájának, a kézbesítés módjának és időpontjának meghatározása. • Az elektronikus iratok kézbesítésének rendjét a közfeladatot ellátó szerv az iratkezelési szabályzatában – az adott közfeladatot ellátó szervre és eljárására vonatkozó, továbbá az elektronikus iratok kézbesítését előíró jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – határozza meg.

126

• Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. 7) Az iratok irattárba való helyezésének rendje és őrzése (20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 86. § (1) ) Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. Irattározás: Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. Az irattárban a papír alapú ügyiratokat a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzatában meghatározott rendben kell tárolni. Az elektronikus ügyiratok tárolásának rendjét a közfeladatot ellátó szerv belsőszabályzata határozza meg. 8) Az iratok közlevéltárnak való átadása, illetve az iratmegsemmisítés intézményi rendje (1995. évi LXVI tv. 9. § (1) f); g); (3) 12. § (1) (5); 9/a. § (1) (3) ) A közfeladatot ellátó szerv köteles A. Irattári anyagának selejtezhető részét, az irattári tervben megjelölt irattári őrzési időletelte után, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár (a továbbiakban: illetékes közlevéltár) engedélyével kiselejtezni; b. A meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, valamint a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftver használatáért a közfeladatot ellátó szerv vezetője felelős. C. a nem selejtezhető köziratok teljes és lezárt évfolyamait — az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel — a keletkezés naptári évétől számított tizenötödik év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni. d. A tizenöt évnél régebben keletkezett, minősített adatot tartalmazó, nem selejtezhető iratokat a minősítő által meghatározott érvényességi időlejártát követőnaptári év végéig kell az illetékes közlevéltárnak átadni. V. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és a kéretlen elektronikus üzenetek elleni védekezést is. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. A közfeladatot ellátó szervek alkalmazottai csak azokhoz az- akár papíralapú, akár elektronikus adathordozón tárolt - iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani.

127

Az óvoda gazdálkodásával kapcsolatos minden irat és adat védelméért, megőrzéséért, visszakereshetőségéért az óvodatitkár tartozik felelősséggel a munkaköri leírásban szereplőügykörével megegyezően. VI. a kötelezően használt nyomtatványok (20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 87. §(1) ) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet • Nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, • Nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, • Elektronikus okirat, • Elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány (KIR3 munkaügyi nyilvántartó program, KIR személynyilvántartó program, étkezési program). VII. Az óvoda által használt kötelezőnyomtatványok • A felvételi előjegyzési napló; • A felvételi és mulasztási napló; • Az óvodai csoportnapló; • Az óvodai törzskönyv; • A tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvélemény). Tanügyi nyilvántartás Tanügyi nyilvántartások irattári őrzése az irattári tervben foglaltaknak megfelelően történi. A tanügyi nyilvántartásokat naprakészen vezetik az óvodapedagógusok. (Gyermekcsoportonként az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása a felvételi és mulasztási napló /Ez a napló nemcsak felvételi nyilvántartásra, hanem egyben étkezési nyilvántartásra is szolgál/) - Felvételi és mulasztási napló megnyitása, lezárása (dátum, pecsét, aláírás) - A más településről érkező óvodaköteles, 5. életévüket betöltött gyermekek esetében a lakóhely szerinti jegyző értesítése arról, hogy a gyermeket az óvoda vezetője felvette az intézményébe. - A felvételi és mulasztási naplóban regisztrálni kell azt a tényt, ha az óvodavezető szülői kérésre felmentette az 5. életévét betöltött gyermeket a rendszeres óvodába járás alól. - A felmentési határozatot az irattárban kell elhelyezni. - A határozat számát be kell jegyezni a felvételi és mulasztási naplóba a megjegyzés rovatba.(A bejegyzés dátuma, pecsét, aláírás) - A nyilvántartásokban csak a Nkt.41 par. (4.) feltüntetett gyermek, tanulói - adatok szerepelhetnek. - A felvett óvodások nyilvántartását, az intézmény vezetője által kijelölt, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazott vezeti. - A gyermeket akkor törlik a nyilvántartásból, ha az óvodai elhelyezés megszűnik. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. - A foglalkozási naplót az óvodai foglalkozásokról a nevelő munkát végző pedagógus, naprakészen vezeti. - A foglalkozási naplót az óvodai nevelés nyelvén vezetjük

128

Tanügyi nyilvántartások vezetése - a nyilvántartásokat a jogszabályban meghatározott alkalmazottak vezethetik - csoportnaplók vezetése az óvodapedagógus feladata - Hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással érvényteleníteni kell oly módon, hogy az olvasható maradjon. A javítást hitelesíteni kell aláírással, keltezéssel és az óvoda körbélyegzőjének lenyomatával. VIII. Jegyzőkönyv készítése jogszabályban előírt esetekben - Tanulói, gyermekbaleset esetén: (11/1994. (VI.8.) MKM. R. 1. számú melléklete. A tanulóés gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége 2.) - Fegyelmi eljárás során a tárgyalásról, bizonyítási eljárásról. (11/1994. (VI.8.) MKM. r. 5. sz. melléklete 19.) - Az óvoda nevelőtestülete szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz, dönt, véleményez, javaslatot tesz. (11/1994. (VI.8.) MKM. r. 4. számú melléklete, tanügyi nyilvántartások 9.) - A jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja - A nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. IX. Tanuló, gyermekbalesetek jegyzőkönyve - Rögzíti a vizsgálat során feltárt kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. - Egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldjük a fenntartónak, valamint átadjuk a tanulónak, gyermek és kiskorú esetén a szülőnek, egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény megőrzi. - Egy példányát el kell küldeni az illetékes Kormány Hivatal részére - Dokumentálni kell annak a tényét, hogy a tanulónak, szülőnek, fenntartónak megküldtük a baleseti jegyzőkönyvet (átvétel igazolása az irattári példányon, postakönyvi bejegyzés, stb.) X. Egyéb jegyzőkönyvek Fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvében rögzíteni kell - a tárgyalás helyét, - a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, - az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait - Szó szerint rögzíteni kell az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint az indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. A jegyzőkönyv alaki követelménye - jelenlévők felsorolása - az ügy megjelölése - az ügyre vonatkozó lényeges megállapítások, így különösen az elhangzott nyilatkozatok, hozott döntések - a jegyzőkönyv készítőjének és az eljárás során végig jelen lévők aláírásukkal hitelesítik a jegyzőkönyvet Az intézmény kötelező nyomtatványokat is használ, melyek eredete az előírásoknak megfelelnek, Emberi Erőforrások Minisztériuma engedélyével gyártott és forgalmazott termékek.

129

XI. Egyéb iratkezelési rendelkezések Bélyegzők nyilvántartása, használata: 1. Az intézmény fejbélyegzője: Igali margaréta Óvoda 7275 Igal, Szent I. u. 118. OM: 202320 Az óvoda hosszú, ill. körbélyegzője címerrel kiegészítve készült és került nyilvántartásba, melyek az óvodavezetői irodában találhatóak. 2. A bélyegzők nyilvántartásáról az óvodavezető gondoskodik, továbbá gondoskodik az elavult bélyegzők selejtezéséről, megsemmisítéséről. 3. A bélyegző használója felelős annak rendeltetésszerű használatáért, biztonságos őrzéséért. A bélyegzőt: - csak a hivatali munkával kapcsolatban használhatja, - hivatalos idő befejezése után, illetve a hivatali helyiségből való távozáskor el kell zárni - elvesztéséről, vagy eltűnéséről az óvodavezetőt azonnal tájékoztatni kell. 4. A bélyegzőt az óvodavezető távolléte miatt használhatja még: - az óvodavezető-helyettes XII. Záró rendelkezések Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy az Iratkezelési Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. XIII. Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név: Cserné Fehér Mária Simon Andrea Gáspár Krisztina

Beosztás: kelt: óvodavezető 2013. aug. 26. óvodavezető - 2013. aug. 26. helyettes Tagóvoda - vezető 2013. aug. 26.

Aláírás:

130

Irattári Terv Az Irattári Terv az Iratkezelési Szabályzat kötelezőmellékletét képezi, melyet évente felül kell vizsgálni, és az irattári tervet alkalmazó szerv (szervek) feladat- és hatáskörében bekövetkezett változás vagy az őrzési időmegváltozása esetén módosítani kell. Az irattári terv szerkezetét és rendszerét a címmel ellátott irattári tételek csoportosításával, továbbá a szerv ügykörei között meglévőtartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezéssel kell kialakítani. Az irattári tervet általános és különös részre kell osztani, és az irattári tételeket ennek megfelelően kell csoportosítani. A. Általános rész: a szerv működtetésével kapcsolatos, több szervezeti egységet is érintő irattári tételek; b. Különös rész: a szerv alapfeladataihoz kapcsolódó irattári tételek. A szerv ügykörei között meglévőtartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezés eredményeként az irattári tételeket különböző főcsoportokba, azon belül pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni. Az irattári terv különös részén belül a főcsoportok szervezeti egységenként is kialakíthatók. A fentiek szerint csoportosított, címmel ellátott és rendszerezett irattári tételeket az irattári tervben elfoglalt helyüknek megfelelő azonosítóval (irattári tételszámmal) kell ellátni. Tárgykör megnevezése Megőrzési idő Igazgatási, jogi terület Alapító Okirat Nem selejtezhető Intézménylétesítési, átszervezési, fejlesztési Nem selejtezhető iratok, alaprajzok Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Nem selejtezhető Szabályzatok: Szervezeti és Működési 10 év szabályzat, munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályzat, iratkezelési szabályzat, továbbtanulási szabályzat, pénztárkezelési szabályzat, adatkezelési szabályzat, leltározási, selejtezési szabályzat A fenti szabályzatokkal kapcsolatos eseményekről készült jegyzőkönyvek 10 év Belső szabályzatok Közalkalmazotti szabályzat, Házirend, Szülői közösség éves munkaterve, bélyegzők nyilvántartása Megállapodások, szerződések: kollektív szerződés, bírósági, államigazgatási ügyek iratai, panaszügyek, fellebbezések. Éves szakmai beszámolók, jelentések Fenntartói irányítás, ellenőrzés jegyzőkönyvei Vezetői utasítások, körlevelek Munkatervek, statisztikák, felmérések Kapcsolattartás (Mák, más intézmények)

5 év

10 év 10 év 10 év 10 év 5 év 5 év 131

Humánpolitikai és munkaügyek Személyi anyagok: kinevezések, megbízási 50 év szerződések, átsorolások, áthelyezések, szakmai önéletrajzok, a szükséges végzettséget bizonyító dokumentumok hiteles másolata, az előző beszámítható munkahelyek dokumentumainak hiteles másolata, munkaviszony megszűnését igazoló iratok (felmentések, felmondások, elbocsátások, elszámoló lapok) Mellék és másodállás engedélyezése 15 év Nyugdíjazással kapcsolatos ügyek, iratok 50 év Kitüntetések, jutalmazások 10 év Munkaköri leírások 10 év Jelenléti ívek, szabadságok engedélyezését, 5 év kiadását igazoló nyomtatványok Szociálissegély-ügyek 5 év Képzési és továbbképzési ügyek, tanulmányi 5 év szerződések Hivatalos igazolások 5 év Pedagógiai, nevelési-oktatási ügyek Felvételi és mulasztási napló, Felvételi 20 év előjegyzési napló Óvodai csoportnapló (melyeket az óvónők 5 év csoportonként vezetnek Tankötelezettség megállapításához szükséges 5 év szakvélemény Törzslapok, póttörzslapok Nem selejtezhető Felvételt, átvételt, elutasító határozatok. 5 év Felmentés rendszeres óvodába járás alól. Felhívás rendszeres óvodába járásra. Értesítés óvodaváltoztatásról. Értesítés beiratkozásról. Értesítés igazolatlan óvodai mulasztásról. Szaktanácsadói, szakértői vélemények. 5 év Helyi Nevelési Program 10 év Nevelési oktatási kísérletek, újítások 10 év Vezetői szakmai ellenőrzések jegyzőkönyve 5 év Vezetői pályázat 5 év Gyakorlati képzéssel kapcsolatos iratok 5 év Nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyve 5 év Szakmai pályázati anyagok 5 év Gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos 3 év iratok Minőségirányítás 5 év

132

Selejtezés 1. Az irattárba őrzött iratokat legalább ötévenként felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat, amelyeknek az őrzési ideje az irattári tervben foglaltak szerint lejárt. Az iratok selejtezését az intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést harminc nappal előbb be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A bejelentés az óvodavezető feladata. 2. A selejtezésre szánt iratokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a selejtezett irattári tételeket, az irattárba helyezés évét és az irat mennyiségét. A selejtezési jegyzőkönyv kettő példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. A selejtezett iratokat megsemmisíteni, hasznosítani csak a levéltárnak a visszaküldött selejtezési jegyzőkönyvre vezetett-hozzájárulása alapján lehet. 3. Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait, továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyeket a jogutód iktatókönyvébe kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak. 4. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az intézmény vezetője a fenntartó intézkedésének megfelelően gondoskodik a szabályzatban foglalt feladatok ellátásáról. A jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét - az iratok elhelyezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló tájékoztatást az intézmény vezetője megküldi az illetékes levéltárnak.

133

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. Jogszabályi háttér: 2011. július 11-én az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi CXII. törvényt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. Az Alaptörvény VI. cikke mindenki számára biztosítja a személyes adatok védelméhez és a közérdekűadatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Az információs önrendelkezési jog az egyén „azon joga, hogy alapvetően maga döntsön személyes adatainak kiszolgáltatásáról és felhasználásáról.” 15/1991. (IV.13.) AB határozat. Az információs önrendelkezési jog a személyes adatok védelmét biztosítja. II. Az adatvédelem szabályai Az adatvédelem szabályai minden adatkezelőre vonatkoznak. Az adatvédelmi jogszabályok betartása, adatkezelési szabályzat készítése kötelező mindenhol, ahol személyes adatokat kezelnek. III. Adatbiztonság Az új adatvédelmi törvény megállapítja a felelősséget. IV. Az adatbiztonság követelményeinek be nem tartása A törvény lehetőséget biztosít az adatkezelő részére, hogy maga válassza meg az adatok biztonságát garantáló eszközöket és módszereket, ugyanakkor komoly anyagi és akár büntetőjogi szankciókkal is járhat az adatbiztonság követelményeinek be nem tartása. Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az adatokhoz való jogosultatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, a hozzáférhetetlenné válás vagy más események megelőzhetők legyenek. Megfelelő technikai védelemmel kell biztosítani, hogy eltérő célú elektronikus nyilvántartások ne legyenek közvetlenül összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők. V. Adatfajták, adatkezelés, adatbiztonság Adatfajták: Személyes adat 3. § (2) Különleges adat 3. § 3. a); b) Közérdekűadat 3. § 5. Közérdekből nyilvános adat 3. § 6. • Adatkezelés 3. § 10 Adatkezelési műveletek 3. § 11-17. Adattovábbítás –i nyilvántartást vezetni kell Nyilvánosságra hozatal Adatmegjelölés (pl. SNI - sek) Törlés Zárolás Megsemmisítés Feldolgozás

134

Adatfajták: Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzőismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; Különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; Közérdekűadat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen: a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; Közérdekből nyilvános adat: a közérdekűadat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli; Adatkezelés 3. § 10 Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen: gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése; Adatkezelési műveletek 3. § 11-17. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele; Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges; Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából; Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából; Adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése; Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik; Adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekűadatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett; Adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi; Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége; Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

135

VI. Adatkezelési kötelezettség és lehetőség Nyilvántartási kötelezettség 41. § 1. Alkalmazottak adatai 41. § (2) (3) Gyermekek adatai 41. § (4) Adattovábbítás Alkalmazottak adatai 41. § (5) (6) Gyermekek adatai 41. § (7) (8) További adatkezelés lehetősége A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Nyilvántartási kötelezettség A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Az Nkt. 41. § (1) alapján óvodánk köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 1. Az intézményben az alkalmazottakról nyilvántartott adatok a következők lehetnek: • Név, születési hely, idő, állampolgárság; • Lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosítószám; • Munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, iskolai végzettség, szakképesítés, erkölcsi bizonyítvány; munkában eltöltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok; alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak, és más elismerések, címek; munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés; munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelőtartozások és annak jogosultja; szabadság, kiadott szabadság; az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei; az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei; az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei; egyéb adat (a munkavállaló hozzájárulásával). A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve TAJ száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma családi állapota gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) 136

Szakképzettsége (i) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése (i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai tudományos fokozata idegennyelv-ismerete a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, a munkahely megnevezése, a megszűnés módja, időpontja a közalkalmazotti jogviszony kezdete állampolgársága a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a jogviszony kezdete a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai a minősítések időpontja és tartalma személyi juttatások a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai A felsorolt adatokat az óvodavezető, mint a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzéséért, kezeléséért, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetéséért az óvodavezető felel. Az óvodában a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezelésért óvodavezető, az intézményi nevelőmunkát segítő teljesítményértékelést végző vezető-helyettes,

közalkalmazottak

tekintetében

a

a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott, a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében. tartozik felelősséggel.

137

A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. A teljesítményértékelést végző vezető, vezető-helyettes felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből, a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását az óvodavezető-helyettes vezeti. A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló adatköréhez tartozó nyilvántartást az óvodavezető vezeti, amelyről egy példányt a tárgyév zárását követően átad a személyi anyag részére. A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §- ban felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni: a közalkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását.

138

Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról iratkezelési előírásai alapján történik. Az iratokat elzárva az intézmény páncélszekrényében kell őrizni az illetéktelen hozzáférés és a megsemmisülés (tűz, víz) megakadályozása érdekében. 2. Az adatok kezelésére jogosultak: • Az alkalmazottak tekintetében az intézmény vezetője, helyettese; • Az intézmény vezetője tekintetében Igal Város Önkormányzat. 3. Az adatok továbbíthatók: A fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szerveknek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 4. Az intézményben a gyermekekről nyilvántartott adatok a következők lehetnek: Az óvoda az Nkt. 41. § (4) bekezdése alapján az alábbiakat tartja nyilván: A gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén, a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma. szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek, oktatási azonosító száma A gyermekek adatainak kezelésére és továbbítására jogosultak Az óvodavezető, a vezető-helyettes feladatköre vagy megbízása szerint az óvodapedagógus, a gyermekvédelmi felelős. Az óvodavezető, a vezető helyettes kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. A gyermekvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére, hátrányos helyzetére vonatkozó adatokat és előkészíti az adattovábbításra vonatkozó adatokat a vezetőnek.

139

Az óvodavezető nyilvántartja és kezeli a gyermek kedvezményes, vagy ingyenes étkeztetési díjának megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az óvodavezető és az általa kijelölt ügyintéző. Az óvodapedagógusok vezetik, és nyilván tartják a gyermek személyes adatait, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére, hátrányos helyzetére, tartós betegségére, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségére vonatkozó adatait és előkészítik adattovábbításra a vezetőnek. Az adatok továbbítása A gyermek adatai közül a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, továbbítható. A gyermek, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, továbbítható.

140

Az óvoda nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az adattovábbítás az óvodavezető aláírásával, írásos megkeresésre postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. E-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon zárt borítékban. 5. A gyermekek adatai továbbíthatók: A) a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv és a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; b) a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek oda és vissza; c) az óvodai fejlődéssel kapcsolatban a szülőknek, az iskolának és a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek; d) a gyermek óvodai fel- és átvételével kapcsolatban az érintett intézménynek; E) valamint a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek. 6. Titoktartási kötelezettség A pedagógust hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkozási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki az értekezleteken a pedagógusok egymás közti, a gyermek fejlődésével kapcsolatos megbeszélésekre. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodavezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a szülő írásban felmentést adott.

141

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra az intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa megbízott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét az iratkezelési szabályzat rögzíti. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Adatvédelem Az adatokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és archiválást. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. Az ezzel kapcsolatos védekezés, az elektronikus adathordozó esetében a rendszergazda, a papíralapú nyomtatványok esetében az óvodatitkár, a gyermekek adatainak estében az óvodapedagógus feladata és felelőssége, a munkaköri leírásban szereplő ügykörével megegyezően. 7. Az adattovábbításra jogosult Az adattovábbításra az intézmény vezetője és az általa meghatalmazott vezető, vagy más közalkalmazott jogosult. 8. Önkéntes adatszolgáltatás Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 9. Az adatok statisztikai célú felhasználása Az alkalmazottak és gyermekek jelen szabályzatban felsorolt adatai statisztikai célra felhasználhatók, de statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon kell azokat átadni. VII. a közoktatás információs rendszere (KIR) (Nkt, 41. § (1) a bejelentkezési kötelezettségről)

142

(Nkt. 44. § A KIR rendszerről és működtetéséről (oktatási azonosító; tanuló és alkalmazotti nyilvántartás)) (és működtetéséről: oktatási azonosító, tanuló és alkalmazotti nyilvántartás;) A Közoktatás Információs Rendszere a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A Közoktatás Információs Rendszerébe az intézmény köteles bejelentkezni, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében előírt adatokat szolgáltatni. A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási gyermek adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett meghatározott esetben adható ki. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek a köznevelési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. Annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, az adatkezelő a hivatal azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintett ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az óvoda vezetője a KI R-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít jogviszonyt, azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a gyermekek nyilvántartását. A nyilvántartás tartalmazza a gyermek nevét, születési helyét és idejét azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, valamint az érintett nevelési intézmény adatait. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésre hivatott részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

143

1. A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak: • Aki óvodai jogviszonyban áll, • Akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, • Akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőmunkakörben alkalmaznak, • Akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértőmunkakörben alkalmaznak, • Akit óraadóként foglalkoztatnak. 2. A gyermeknyilvántartás tartalmazza a gyermek • Nevét, nemét, állampolgárságát, • Születési helyét és idejét, • Társadalombiztosítási azonosító jelét, • Oktatási azonosító számát, • Anyja nevét, • Lakóhelyét, tartózkodási helyét, • Sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, • Jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, • Jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, • Nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, • Jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, • Nevelésének, oktatásának helyét, A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A pedagógusigazolvány A munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére - kérelemre pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában. 3. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott • Nevét, anyja nevét, • Születési helyét és idejét, • Oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,

144

• Végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógusszakvizsga, PhD megszerzésének idejét, • Munkaköre megnevezését, • Munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, • Munkavégzésének helyét, • Jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, • Vezetői beosztását, • Besorolását, • Jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, • Munkaidejének mértékét, • Tartós távollétének időtartamát. • Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. Az alkalmazotti nyilvántartásban adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. VIII. a tájékoztató rendszer és a köznevelési intézmények közzétételi listájával (229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet) A közzétételi lista tartalmazza: • A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, • A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, • A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. Az óvodai közzétételi lista a meghatározottakon kívül tartalmazza az • Óvodapedagógusok számát, • Iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, • Az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. IX. Záró rendelkezések Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy az Adatkezelési Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. X. Megismerési nyilatkozat A szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.

145

KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉNEK SZABÁLYAI Az eljárás megindulása és az azonnal megválaszolható kérdések 1. Az eljárás a közérdekű adatmegismerésére irányuló igényre indul. Igényt nyújthat be bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (továbbiakban: igénylő) függetlenül attól, hogy az igényben foglalt adatokat saját felhasználásra, vagy más személy, szervezet részére történő továbbítás céljából igényli. Az igény személyesen szóban, írásban (levélben, telefaxon, e-mailben, stb.), valamint a 4.11. pontban meghatározott esetben telefonon is előterjeszthető. 2. Amennyiben az igénylő másolatok készítésére is igényt tart, úgy igényét személyesen, postai úton, vagy e-mailben terjesztheti elő. 3. Az igénylő igényét az eljárás teljes tartalma alatt bármikor visszavonhatja, az óvoda azonban jogosult a már keletkezett költségeinek megtérítését igényelni. 4. Az írásban benyújtott igényben – az 2.11. pontban meghatározott esetek kivételévelfeltüntetésre kerül: az igénylő neve és levelezési címe; napközbeni elérhetősége (telefonszám vagy e-mail cím); az igényelt adatok pontos meghatározása; nyilatkozat arról, hogy az adatokat személyes bemutatás során kívánja megismerni, vagy másolatok készítését igényli; másolatok igénylése esetében az átvétel módja (személyesen vagy postai úton), továbbá aláírt kötelezettségvállalás az ezzel kapcsolatos költségek megfizetéséről. 5. A személyesen megjelent igénylő igényét az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével az óvodatitkár irodáján nyújthatja be. A formanyomtatvány mintáját a Szabályzatban melléklete tartalmazza. 6. A vezető ellenőrzi, hogy az igénylő a formanyomtatványt az igény teljesíthetősége szempontjából megfelelően töltötte ki, szükség szerint a ki, szükség szerint a kitöltéshez segítséget nyújt. 7. A vezető a formanyomtatványon szereplő igényt tartalmi szempontból nem vizsgálja, azonban adatokra irányuló igény esetében az igénylőt a közzétett adat pontos fellelhetőségéről tájékoztatja. Amennyiben az igénylő igényét ennek ellenére fenntartja, a továbbiakban az általános szabályok szerint kell eljárni. 8. A vezető minden munkanap délelőtt 10 óráig soron kívül továbbítja az előző munkanapon érkezett igényeket az óvodavezetőnek. 9. Az írásban előterjesztett igényeket az óvodavezetőnek kell megküldeni. Amennyiben az igénylő az írásban előterjesztett igényét nem az óvodavezetőnek küldte meg, a címzettként megjelölt szervezeti egység haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő munkanap 10 óráig továbbítja az igénylést az óvodavezetőnek.

146

10. A más szervezetek által továbbított igények esetében a fenti szabályok szerint kell eljárni, amennyiben azok az óvoda kezelésében lévő adatok megismerésére vonatkoznak. 11. Abban az esetben, ha az igénylő igényét az igényelt adatokkal rendelkező óvodában szóban (személyesen, telefonon), illetve e-mailben terjeszti elő, a szervezeti egységamennyiben minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az igényelt adat olyan közérdekű adatnak minősül, amelynek nyilvánosságát jogszabályban nem korlátozza, és az igénylő sem emel a 7.3. pontban meghatározott tartamú intézkedés megelőzésével teljesített adatközlés ellen kifogást – az igényelt adatokat szóban, illetve e-mailben is közölheti. Az óvoda, az igényt és annak elintézési módját is tartalmazó ügyiratot az adatszolgáltatási nyilvántartás vezetése céljából megküldi a fenntartó részére. 12. Amennyiben az előző bekezdésben meghatározott módon előterjesztett igény nem válaszolható meg azonnal, az igényt – az igénylő egyidejű tájékoztatásával – haladéktalanul továbbítani kell a fenntartónak. Az óvoda az igény teljesítése során a továbbiakban az általános szabályok szerint jár el. 2. Az igény vizsgálata 1. Az óvodavezető a beérkezett igényeket haladéktalanul megvizsgálja abból a szempontból, hogy a 2.4. pontban meghatározott adatokat tartalmazza-e; a megismerni kívánt adatok köre pontosan meghatározható; az adatok az óvoda kezelésében vannak. 2. Amennyiben az igény nem tartalmazza az igény teljesítéséhez, illetve a döntéséhez szükséges adatokat- ideértve azt az esetet is, ha az igénylő a megismerni kívánt adatot az igénylővel és- a tőle elvárható módon és mértékben – segítséget nyújt a formailag megfelelő igény benyújtására, illetve a megismerni kívánt adatok körére konkrét meghatározása érdekében. 3 Amennyiben az óvodavezető által az előző bekezdés alapján nyújtott segítséget eredményesnek bizonyult, az igénylőt fel kell kérni, hogy az egyeztetés eredményeként kiegészített igényét ismételten nyújtsa be. 4. Ha az igény benyújtásakor, vagy az eljárás bármely későbbi szakaszában az állapítható meg, hogy az igényben szereplő adatok, vagy azok egy része nem az óvoda kezelésében vannak, az igény vagy annak egy részét az óvodavezető haladéktalanul megküldi az illetékes szervhez, az igénylő egyidejű értesítése mellett. Abban az esetben, ha az illetékes szerv nem állapítható meg, az igénylőt az igény teljesíthetetlenségéről kell értesíteni. 5. Ha az igény teljesítéséhez – az óvoda kezelésében lévő adatok alapulvételével – új adat előállítása szükséges (pl. az ügyfél által meghatározott típusú dokumentumok bizonyos adatainak kigyűjtése, statisztikák elkészítése), a vezető – az érintett szakterületek bevonásával – megvizsgálja az igény teljesíthetőségét, továbbá a felmerülő költségekről – az óvoda önköltségszámításának rendjére vonatkozó belső szabályzatában foglaltak figyelembevételével – a vezető megkeresése alapján a ………………….(GESZ) előzetes díjkalkulációt készít, amelyről az igény teljesítésének egyéb feltételeivel együtt az ügyfelet tájékoztatja. Amennyiben az igénylő a díj- és egyéb feltételeket elfogadja, a további eljárásra

147

(ideértve az adatok kiszolgáltatásának határidejét, módját, az ellenszolgáltatás mértékét) a vezető és az igénylő megállapodása irányadó. 3. Az igény intézése 1. A formai és tartalmi szempontból megfelelő igény benyújtása után a vezető haladéktalanul megállapítja, hogy az igényben foglalt adatok pontosan mely szervezeti egységeknél találhatóak, ezt követően intézkedik ezek beszerzéséről. 2. A szervezeti egységek az igényelt adatokat tartalmazó ügyiratokat, dokumentumokat a megkeresésben megjelölt időpontig, legkésőbb azonban a megkereséstől számított három munkanapon belül kötelesek az óvodának átadni. A szervezeti egységek az átadást nem tagadhatják meg arra hivatkozással, hogy a dokumentumok, illetve azok egy része nem minősülnek közérdekű adatnak, azonban erre vonatkozó álláspontjukat az óvodával előzetesen közölhetik. 3. Az igényben foglalt adatokat tartalmazó dokumentumok teljes körű, hiánytalan átadása a megkeresett szervezeti egység felelőssége, a megfelelő teljesítést az óvoda nem vizsgálja. Amennyiben azonban az óvoda a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítja, hogy az igény teljesítése céljából egyéb dokumentumok beszerzése is szükséges, ezek megküldésére a szervezeti egységet soron kívül felhívja. A megkeresésének a szervezeti egység egy munkanapon belül köteles eleget tenni. 4. A dokumentumok beérkezését követően az óvoda haladéktalanul megállapítja, hogy mely dokumentumok tartalmazzák az igénylő által igényelt adatokat azok olyan közérdekű adatnak minősülnek-e, amelyek nyilvánosságra hozatala 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról alapján nem korlátozott. 5. A szervezeti egységek által átadott azon dokumentumokat, amelyek nem tartalmaznak az igénylő által megismerni kívánt adatot, illetve tartalmaznak, de azok nem adhatóak ki az igénylőnek, az óvoda az ügy egyéb irataiból elkülöníti. Az elkülönített dokumentumokat a vezető az eljárás végeztével, a többi dokumentummal együtt küldi vissza az illetékes szervezeti egységhez. Amennyiben az óvoda azt állapítja meg, hogy az igénylő által igényelt adatok nem hozhatóak nyilvánosságra, ennek tényéről, okairól, továbbá az Info. tv. 31.§ (1) pontjában meghatározott jogorvoslati lehetőségről az ügyfelet postai úton írásban, továbbá – amennyiben az igénylő elektronikus levelezési címét közölte – e-mailen is értesíti. A kiadmányt az óvoda vezetője adja ki. Ha az igénylőigénye csupán részben teljesíthető, az értesítésben a fentieken kívül fel kell tüntetni a nyilvánosságra nem hozható adatok pontos megnevezését, a megtagadás indokait, továbbá azon adatokat, amelyekre nézve az eljárást az óvoda tovább folytatja. Az elutasító intézkedés meghozatalakor minden esetben figyelemmel kell lenni az információs önrendelkezési jogról szóló törvény 30.§ (3) bekezdésében foglalt határidőre.

148

4. Az adatok előkészítése átadásra 1. Az igény teljesíthetősége esetén az óvoda a nyilvánosságra hozható adatokat, illetve az ezekről készített másolatokat [papíralapú vagy elektronikus adathordozóra rögzített (floppy, CD)] bemutatásra, illetve megküldésre előkészíti. 2. Amennyiben a dokumentumok törvény által védett adatokat is tartalmaznak, azok fel nem ismerhetőségéről az óvoda a dokumentumok szétválasztásával, amennyiben ez nem lehetséges, kitakarással, illetve törléssel gondoskodik. Ebben az esetben a személyesen, az adatok közvetlen megismerése céljából megjelenő ügyfélnek is csak az anonimizált másolat mutatható be, ennek költségeit azonban az ügyfélre hárítani nem lehet. 3. Az óvoda a dokumentumok bemutatásáról, illetve a fenntartó önköltségszámításának rendjére vonatkozó belső szabályzatban foglaltak figyelembe vételével, az önk. pénzügyi osztálya díjkalkulációja alapján az esetlegesen felmerült költségekről – a fenntartói intézkedéseknek megfelelő formában – írásbeli döntést hoz, amelyet az óvoda vezetője ír alá. A kiadmány tartalmazza az Infotv. 22.§-ban meghatározott jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is. A döntés meghozatalakor minden esetben figyelemmel kell lenni az Infotv. 30.§ (3) bekezdésében foglalt határidő megtartására. 5. Az adatok átadása 1. Ha az igénylő az adatokat személyesen, közvetlenül kívánja megismerni, az óvoda a 7.3. pontban meghatározott döntést követően haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az igénylővel megfelelő időpont egyeztetése céljából. Ennek során szükséges az igénylő figyelmét arra is felhívni, hogy amennyiben a megbeszélt helyen és időben nem jelenik meg, az óvoda – az igénylő egy hónapon belül előterjesztett igénye alapján – új időpontot állapít meg. 2. Amennyiben az igénylő az előre egyeztetett helyen és időben egymást követő három alkalommal nem jelent meg, illetve az elmulasztott időpontot követő egy hónapon belül nem kezdeményezi új időpont megállapítását, igényét visszavontnak kell tekinteni. Erre az igénylő figyelmét az első mulasztás után fel kell hívni. 3. A megbeszélt időpontban személyesen megjelenő igénylőnek az óvoda képviselője átadja a dokumentumok rendelkezésre bocsátásáról hozott intézkedést, valamint felkéri, hogy az ügyiraton aláírásával ismerje el, hogy az igényelt adatokat tartalmazó dokumentumok átadásra kerültek. A nyilatkozat elmaradása esetén a dokumentumok tanulmányozását az igénylő nem kezdheti meg. 4. Az adatok tanulmányozására – az erre a célra kijelölt helyiségben – megfelelő időt kell biztosítani. A bemutatott dokumentumok tanulmányozása során az óvoda képviselője köteles végig jelen lenni, továbbá az igénylő kérdéseire válaszolni és az adatok biztonságára, illetve változatlanságára felügyelni. 5. Az igénylő jogosult a bemutatásra került iratokról jegyzeteket készíteni, továbbá másolatok készítésére irányuló igényét, illetve a másolatok átvételének választott módját (személyesen, postai úton) az óvoda jelen lévő képviselőjének jelezheti. Az óvoda képviselője az igénylő nyilatkozatot az ügyiraton rögzíti, és azt az igénylővel aláíratatja.

149

6. Amennyiben akár az igényben, akár az eljárás során az igénylő másolatok készítését igényelte, az óvoda az elkészített másolatokat az ügyfél választása szerint a személyesen megjelenő ügyfélnek az előre megállapított időpontban átadja; postai úton, utánvétellel megküldi. 7. Amennyiben az igénylő a másolatokat személyesen kívánja átvenni, az óvoda a 7.3. pont szerinti döntés meghozatalát követően haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az ügyféllel megfelelő időpont egyeztetése céljából, egyidejűleg közli a megállapított költségtérítés összegét. 8. A megbeszélt helyen és időben személyesen megjelenő igénylőnek az adatok átadása csak akkor végezhető el, ha az igénylő bizonyítja, hogy az előzőek szerint megállapított és közölt költségtérítést megfizette. 9. Az igény teljesítéséről hozott intézkedés átadásával, valamint a másolatok átadásának elismerésével kapcsolatos eljárási szabályokra az előzőekben megállapított rendelkezések irányadók. 10. Amennyiben az igénylő, az előre egyeztetett helyen és időben egymást követő három alkalommal nem jelenik meg, illetve az elmulasztott időpontot követő egy hónapon belül nem kezdeményezi új időpont megállapítását, úgy az elkészített másolatokat részére postai úton kell megküldeni. 11. Postai úton történő teljesítés esetében az igény teljesítéséről kiadott intézkedést a másolatokkal együtt utánvétellel kell az igénylőnek megküldeni, a visszaérkezett igazoló szelvényt pedig az ügyirathoz csatolni. 6. Az eljárás lezárását követő intézkedések Az igényben foglalt adatok átadását, vagy az igény elutasítását, teljesíthetetlenségét megállapító, valamint az igénylő igényének visszavonása miatt az eljárást megszüntető intézkedés kiadását követően az ügyirat az óvoda iratkezelésére vonatkozó általános szabályok szerint irattározásra, a más szervezeti egységek által megküldött dokumentumok visszaküldésre kerülnek. Az iratra rá kell vezeti, "Közérdekből nyilvános adat" feljegyzést. 7. Eljárás a nem nyilvános adatokra vonatkozó megismerési igények esetében 1. Az Infotv. 27. § (1) bekezdése alapján nem nyilvános adat megismerésére irányuló igényt az általános szabályok szerint lehet benyújtani. Az igényben elő kell adni a megismerni kívánt adatok körének pontos meghatározását, a kérelem előterjesztésének indokait, továbbá nyilatkozni kell az esetlegesen igényelt másolatok számáról. 2. Az óvoda az igény beérkezését követően az igényelt adatokat tartalmazó dokumentumokat magához kéri, szükség szerint a fenntartóval és az érintett szakterületekkel konzultál, majd javaslatot tesz az igény teljesíthetőségéről hozott döntésre. 3. A döntést a fenntartó kiadmányozza, az igénylő értesítéséről az óvoda gondoskodik.

150

4. Az adatok megismerését engedélyező intézkedésben a másolatok készítésére irányuló igény teljesítéséről, illetve megtagadásáról is dönteni kell. Másolatok készítése esetében a keletkezett költségek mértékét is meg kell határozni. 5. Amennyiben az igény teljesíthetőségéről születik döntés, az óvoda az intézkedés fenntartói kiadmányozását követően felveszi az igénylővel a kapcsolatot megfelelő időpont egyeztetése céljából. 6. Az adatok átadásának megkezdése előtt az igénylő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a megismerési engedély kizárólag az ő részére szól, a megismert adatokat mással nem közölheti, illetve azokat semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra. 7. Az eljárás befejezését követő intézkedésekre a 9. pont rendelkezései irányadóak. 8. Az adatszolgáltatási nyilvántartás 1. Az óvoda a beérkezett igényekről, az igények elintézésének módjáról, elutasító döntés esetében annak indokáról nyilvántartást vezet. 2. Az óvoda a nyilvántartásból teljesíti a közérdekű adatok kezelésével kapcsolatos az Infotv. 37. § (1) (2) bekezdésében, továbbá a 229/2012. (VIII.28. ) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésében előírt kötelező statisztikai adatszolgáltatást. 9. Bírósági jogérvényesítés Ha az igénylő nem kapja meg a kért adatokat, továbbá ha túlzónak tartja a meghatározott költségtérítés összegét, és azt még nem fizette be, bírósághoz fordulhat. A bizonyítási teher az adatkezelőn van. A pert az adatkezelőre és az igénylőre vonatkozó határidők lejártát követő 30 napon belül lehet megindítani a közfeladatot ellátó szerv ellen. Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság soron kívül jár el.

151

IGÉNYLŐLAP Közérdekű adat megismerésére Az igénylő neve*: Levelezési cím: Napközbeni elérhetőség (telefonszám, fax-szám, e-mail cím): Az igényelt közérdekű adatok meghatározása: Az adatokról másolat készítését: (a megfelelőt kérjük, aláhúzással jelölje) Igénylem Nem igénylem Csak másolatok igénylése esetében kell kitölteni! Az elkészített másolatokat: (a megfelelőt kérjük, aláhúzással jelölje) Személyesen kívánom átvenni Postai úton kívánom átvenni Vállalom, hogy a másolatok készítésével összefüggésben felmerült költségeket legkésőbb a másolatok átvételéig az Igali margaréta Óvoda részére megfizetem.

Kelt:

…………………………………………. Aláírás * Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén az eljáró képviselő megnevezése

152

IRAT és ADATKEZELÉSI, KÖZÉRDEKŰADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT AZ IGALI MARGARÉTA ÓVODA SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE. A szabályzat az elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes. A szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és adatkezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy a Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. A Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték.

153