I. A közigazgatás és társadalmi környezete

2012.10.08.

BBTE, Politikatudományi, Közigazgatási és Kommunikációs kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség

I. A közigazgatás és társadalmi környezete Bevezetés a közigazgatásba 2012 Október 4 Gál Márk PhD. Közigazgatási tanszék

Babes-Bolyai Tudományegyetem Tartalom 

A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében



A közigazgatással foglalkozó tudományok



A közigazgatás alapelvei

1

2012.10.08.

Babes-Bolyai Tudományegyetem 

1. A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében, fejlődési szakaszai

Közigazgatás = Államigazgatás? A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében: - a) Hatalmi jogosítványokkal rendelkező szervek - b) Különböző közérdekű szolgáltatásokat végző intézmények



a) Hatalmi jogosítványokkal rendelkező szervek: - döntéshozó szervek; az állampolgárok kötelesek tudomásul venni, hozzájuk igazítani magatartásukat; - ellenkező esetben, a szervek akár erőszak alkalmazásával kikényszeríthetik.

2

2012.10.08.



b) Különböző közérdekű szolgáltatásokat végző intézmények: - feladatuk: különböző közszükségletekhozzáférhetőségének biztosítása azonos feltételek mellett a lakosság egészének (pl.???) - két altípus: közüzem és a közintézet - A hatalmi szervek döntései őket is kötelezik!



A hatalmi szervek 3 csoportja: - Törvényhozást ellátó (pl. Parlament); - Igazságszolgáltatást végző (pl. bíróságok); - Végrehajtást végző közig. szervek (pl. Kormány)

3

2012.10.08.



A közigazgatás kialakulása, fejlődése: 1) A közig. az ókori társadalmakban: - Ott jön létre ahol közösségi ügyek jelentkeznek; - Elsődleges követelmény: a közös ügyek, a közügyek és a magánügyek közötti különbségek elismerése; - Második közös igazgatási sajátosság: a hierarchikus igazgatási struktúra kialakítása, horizontálisan és centrálisan egyaránt; - A közig. az ókori államokban centralizált!



A közigazgatás kialakulása, fejlődése: 2) Az európai államok középkori igazgatása: -

-

a kormányzó hatalom számos kis közösség között fragmentálódik; a közösségek állandó konfliktusban állnak egymással az anyagi források megszerzéséért;

4

2012.10.08.



A közigazgatás kialakulása, fejlődése: 3) A közig. a polgári átalakulás után: -

-

a közig. működésével szemben mindenekelőtt a jogszerűség követelményét állítják; egységes változások a közigazgatásban; amíg a piacot a verseny, a dinamizmus és a választás szabadsága jellemzi, addig a közigazgatást a monopolhelyzet, a stagnálás és a kényszerítő erő (gazdasági szemlélet);



A közigazgatás kialakulása, fejlődése: 4) A közig. a két világháború között: -

Mindenhol erős végrehajtást, hatalmi koncentrációt, elnökhöz, pártvezérhez feltétlen engedelmességet valósítanak meg.

5

2012.10.08.



A közigazgatás kialakulása, fejlődése: 5) A közig. a második világháború után: -

-

-

tovább nőtt világszerte a közhatalom szerepe a társadalom irányításában; a specializáció tovább erősödik; a közig. tisztviselők száma ugrásszerűen megnő, felkészültségük alaposabb; Legfigyelemreméltóbb jelenség: a közig. funkciójának szélesedése és kibővülése!!!

Babes-Bolyai Tudományegyetem 1. A közigazgatás helye az állami szervek rendszerében, fejlődési szakaszai A közigazgatás kialakulása, fejlődése: 5) A közig. a második világháború után: 

-

-

1980-as évek végére: tért hódított az a felfogás, amely szerint a megoldás kulcsa a magánszféra bevonása a közfeladatok megoldásában (privatizáció) 2008-ban a gazdasági világválság azt bizonyította be, hogy erős, határozott közig. nélkül a gazdaság fejlődése rendezetlenné válik!

6

2012.10.08.


2. A közigazgatással foglalkozó tudományok

A közigazgatási jog és a politika tudománya: -

a) Közig. jog tudománya: Franciao.-ban gyűlt össze a 19 sz. elejére a jogszabályoknak az a köre, amely a közig. egymáshoz való viszonyának alapvető fontossági kérdéseit rendezte; A közig. jogtudomány tárgya nem a közig., hanem a közig. jog; Vizsgálati területei: - A közig. jogalkotási demokratizmusa, alkotmányossága; - A közig. jogviszony; - A közig. és az állampolgár közti viszony jogi szabályozottsága; - A közig. jogalkalmazó tevékenysége

Babes-Bolyai Tudományegyetem 2. A közigazgatással foglalkozó tudományok A közigazgatási jog és a politika tudománya: 

-

b) A politikatudomány: gyakorlati kérdések megvalósításához igyekszik elméleti segítséget nyújtani; alapkérdései: a közig. és a politika viszonyának meghatározására irányulnak: - Melyek a politika és az igazgatási rendszer közti kapcsolatok formái és mi ezeknek a tartalma? - Miként lehet a közérdek fogalmát meghatározni, s hogyan kell a közig. szervezetét úgy felépíteni, hogy az ténylegesen kifejezze és kiszolgálja a köz érdekét? - Hogyan kapcsolhatók össze a hatékonyság és a demokrácia, mint külön nemű társadalmi érdekek és értékek? - Miként befolyásolja a közig. a politikai döntéseket?

7

2012.10.08.



A közigazgatás-tudomány: a) Kameralisztika és rendészettudomány (XVIII sz. vége, XIX sz. eleje)

- a közig. első lépcsőfoka; Kameralisztika = mai terminológia szerint a gazdálkodástudomány, vagyis a gazdaságtan, az igazgatástudomány és a pénzügyi tudományok egységesített ismeretrendszere. Igazgatás alatt ebben az időben az általános jólét, a közérdek, a boldogság előmozdítását szolgáló tevékenységet értették;



A közigazgatás-tudomány: b) A közigazgatástan és Lorenz von Stein -

Németo.-ban alakult ki; A közigazgatástan szerint az államigazgatás feladata a gazdasági fejlődés előmozdítása és a tényleges jogegyenlőség megteremtése.

8

2012.10.08.



A közigazgatás-tudomány: c) Az igazgatás elmélete és Henri Fayol -

-

A közig. Fayol szerint olyan mint egy óriási részvénytársaság; Fayol az amerikai üzemszervezés ipari üzemekben kidolgozott idő- és mozgástanulmányait ültette át az igazgatási munka területére.



A közigazgatás-tudomány: d) Az amerikai közig. elmélet -

-

Kialakulására egyrészt Taylor munkássága hatott, aki az egyes munkafolyamatok elemzésére, mérhetőségére, összehasonlíthatóságára alapozva dolgozta ki a tudományos munkaszervezés alapelveit; hozzájárult a teória fejlesztéséhez, Fayol igazgatás elmélete is; Vezérelve: a szervezet és a vezetés mozgatórugója a hatékonyság;

9

2012.10.08.



A közigazgatás-tudomány:

d) Az amerikai közig. elmélet Az első szakasz: indulás és megalapozás: szervezetelmélet Második szakasz: emberi kapcsolatok, magatartás - az emberi magatartás vizsgálatának szükségességére a Western Electric Co. Howthorne-i üzemeiben végzett vizsgálatok irányították a reflektorfényt. Eredményként bebizonyosodott, hogy a munkások teljesítményét sokkal jobban befolyásolják az ú.n. nem fizikai tényezők (pl. szervezeti átalakítások, munkaszervezési változások); - az emberi kapcsolatok alakulására lényeges befolyással vannak a struktúrán kívüli elemek is;



A közigazgatás-tudomány: d) Az amerikai közig. elmélet A harmadik szakasz: integrálása az előző két korszak megállapításainak „Negyedik szakasz”: Az új közigazgatás (NPM): - az állam nem kitüntetett, irányító szereplője a társadalomnak, hanem csupán egyik szereplője; - elveszti monopolhelyzetét, korábbi hatalmát a decentralizációs folyamat keretében megosztja a helyi kormányzással és a polgári mozgalmakkal; - végső eredmény: mérete és befolyásolási hatalma lecsökken, a jó kormányzás egyenlő lesz a visszaszorított állammal; - az NPM szerint a közig.-nak alkalmazni szükséges a versenyszellemet!

10

2012.10.08.



A szociológia: -

A közigazgatást bürokratikus szervezetnek tartja; Max Weber – a bürokrácia ideális szervezeti modell: - kialakulásának oka mindenekelőtt a pénzgazdálkodás kifejlődése - további ok: az igazgatási eszközök koncentrációja - Merton gyengítette meg először a weber-i teória szilárdságát azzal, hogy rámutatott az ideáltípusú szervezet diszfunkcionális jegyeire (főleg az ellenőrzés és előreláthatóság tekintetében).


3. A közigazgatás alapelvei

A közig. alapelveinek körülhatárolása: A közig. alapelvei csak részben azonosak a közig. jog, a közig. eljárási jog, a szervezet felépítését meghatározó alapelvekkel Részbeni azonosság: a közig. alapelvei érvényesülnek a jogban, a közig. minden egyes elemében Különbség: a közig. alapelvei a legáltalánosabb elvek, amihez képest a többi terület alapelvei szűkebb körben hatnak.

11

2012.10.08.



Az alapelvek jelentősége, jellege és listája: Az alapelvek = nélkülözhetetlen, politikai tartalmú tudományos konstrukciók, amelyek összegzik a közigazgatásra vonatkozó társadalmi elvárások lényegét. Az alapelvek szerepe ösztönző, valóságformáló, orientáló. Két alapelv: demokratizmus (a közig. politikai jellegéből származó elv); hatékonyság (a szervező tevékenységre utal)



A közig. demokratizmusa: A demokratizmus = A demokratikus közig. = Demokratizmus tartalmi elemei: - egy részük, a demokratizmus megvalósulásának közvetlen biztosítékát nyújtják más részük pedig közvetettebb a)

12

2012.10.08.



Demokratizmus tartalmi elemei: - Közvetlen formák: - állampolgárok/szervezetek részvétele a közigazgatási feladatok ellátásában; - A közig. és a közigazgatási pálya nyitottsága - Közvetett formák: - A közig. törvénynek való alárendelése; - A közig. átláthatósága.



Demokratizmus tartalmi elemei: A részvétel: - a közig. döntések meghozatalában való személyes részvétel; - a közig. feladatok ellátásában való személyes részvétel; - a közig. tevékenységének ellenőrzésében való részvétel (pl. közmeghallgatások); A közvetlen, személyes részvételre a közig. Munkájában főként helyi szinten van lehetőség. Decentralizációval – automatikusan növekszik az állampolgári részvétel lehetősége.

13

2012.10.08.



Demokratizmus tartalmi elemei: Az alkalmazás demokratizmusa: - mindenki számára, egyformán elérhető legyen; az alkalmazási feltételek nyitottságának biztosítása; A közig. közérdekűsége: - a közig. demokratizmusának kritériuma, hogy tevékenysége közérdekű legyen; - Közérdek = ? - a közérdek megfogalmazására az államigazgatási szervek közül egyedül a kormánynak lehet jogosítványa; - a közérdek képviseletére azonban már minden közig. szerv köteles. -



Demokratizmus tartalmi elemei: A közig. törvény alá rendelése: - Alapvető követelmény: a közig. szervezetét és működését nyilvános jogszabályok állapítsák meg! A közig. átláthatósága: - a nyitottságnak két elemét szokásos megemlíteni: az igazgatási dokumentumokhoz való hozzájutás (átláthatóság, transparency) a közig. döntésekben való részvétel lehetősége (participation in the decision-making process)

14

2012.10.08.



b) A közigazgatás hatékonysága: Külső hatékonyság: Hatékonyság = az adott célkitűzésre fordított erőfeszítés és az elért eredmény egybevetéséből adódó, a teljesítmény értékelésére vonatkozó viszonyszám



b) A közigazgatás hatékonysága: Külső hatékonyság: Nehezíti a közig. hatékonyságának mérését a közig. monopolhelyzete, a politikának való szoros alárendeltsége, a gazdasági hatékonyság megállapítása! A közig. külső tevékenységével, tehát fő tevékenységével szemben a társadalmi hatékonyság normáit érvényesíthetjük. Ennek legfontosabb tartalmi eleme a megelégedettség!

15

2012.10.08.



b) A közigazgatás hatékonysága: Belső hatékonyság: A közig. belső feladatainak sikeres elintézése érdekében jelentős mértékű belső szervezőmunkát végez: felépíti szervezeti struktúráját, meghatározza az alapegységek közötti viszonyt, összehangolja a szervek tevékenységét stb. => belső tevékenységek.



b) A közigazgatás hatékonysága: Belső hatékonyság: A belső munka hatékonysága jól mérhető, a hatékonyság növelésének módszerei egzaktabbak, mint a külső igazgatásban. - mód van az összehasonlítás alkalmazására; - A hatékonyság növelésére irányuló kötelezettségének a közig. ú.n. racionalizálási, ésszerűsítési vagy korszerűsítési programok keretében tesz eleget. - korszerűsítés ≠ a közig. reformokkal - a korszerűsítés klasszikus területe a Pénzügyek; a pénzügyek irányítása a közig. legfontosabb feladata. A hatékonyság a legkönnyebben itt mérhető! - a korszerűsítés többi területe: az ügyintézési folyamat egyszerűsítése, a hivatali munkaszervezés tökéletesítése, a nyilvántartások rendjének ésszerűsítése

16

2012.10.08.



A demokratizmus és a hatékonyság viszonya: - az a közig. amely pazarló, lassú, nem hatékony, nem lehet demokratikus sem, mert nem tesz eleget a társadalom legalapvetőbb elvárásának; - a demokratizmust nélkülöző közig. nem lehet hatékony, mert kirekeszti az ügyek intézéséből, előkészítéséből a lakosságot A két elv ütközik is egymással: - a demokratikus követelmények betartása ugyanis kimutathatóan rontja a hatékonyságot

Babes-Bolyai Tudományegyetem

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

17

I. A közigazgatás és társadalmi környezete

Recommend Documents