Tájékoztató önkormányzati fenntartású szociális alapszolgáltatásokat és gyermekjóléti alapellátásokat nyújtó intézmények egyházi fenntartó részére történő átadásával összefüggő eljárásokról Jelen dokumentum elsődleges célja a ROP-okban támogatott szociális alapszolgáltatásokat és gyermekjóléti alapellátásokat nyújtó intézmények átszervezésével, egyházi fenntartásba történő átadásával kapcsolatos alapvető szabályok – támogatáspolitikai oldalról történő – ismertetése. Jelen dokumentum sorba veszi a releváns jogszabályi rendelkezéseket, valamint a feladatátadás legfontosabb szempontjait, szabályozó tényezőit az ÚMFT rendszeréből származó támogatás átadásával kapcsolatban. I. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre vonatkozó releváns szabályok A gyermekek napközbeni ellátását - ezen belül a bölcsőde és a családi napközi - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) szabályozza, kiegészülve a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelettel (továbbiakban: Rendelet). A gyermekek napközbeni ellátására vonatkozóan a működési engedélyezés részletes szabályait a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gymr.) részletesen tartalmazza. I.a Ellátási szerződés A Gyvt. 97. §. rendelkezik a helyi önkormányzat/állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási szerződésének kereteiről valamint szabályairól. 97. § (1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy egyes körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátását a helyi önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. (2) Ha az ellátási szerződés alapján a feladat ellátásában vallási vagy világnézeti elkötelezettségű nem állami szerv működik közre, a megállapodás megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot, valamint az állami szervet a feladatellátási kötelezettség alól azon gyermek tekintetében, akinek szülője nem kívánja a nem állami szerv szolgáltatását igénybe venni. (3) Az ellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal, hogy a szerződés az Szt. 121. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza a) azt az időszakot, amelyre a szerződést kötötték, amely időszak a bentlakásos gyermekintézmény esetén nem lehet kevesebb 5 évnél, b) a szolgáltatást végző nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem szabályainak ismeretére és betartására. (4) Az ellátási szerződés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötésének, a szerződés módosításának, illetve megszüntetésének jogát nem ruházhatja át.
I.b A fenntartó feladat- és jogköre A Gyvt. 104. §–a határozza meg a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó – állami és nem állami intézmény – fenntartó feladatait valamint jogkörét. 104. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény
1
fenntartója a) dönt az intézmény alapító okiratáról, gazdálkodási köréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, b) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi térítési díjat, c) ellenőrzi az intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, d) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, e) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét, a szakmai program végrehajtását, valamint a gazdálkodás szabályszerűségét és hatékonyságát, f) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről, g) gyakorolja az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat, h) gondoskodik az érdek-képviseleti fórum megalakításának feltételeiről, i) kikéri a gyámhivatal véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény fenntartását érintő változások, az intézmény átszervezésének, megszüntetésének, feladatkörének megváltoztatása esetén, j) kivizsgálja a 36. § (2) bekezdése alapján hozzá érkező panaszokat és szükség esetén intézkedik a panaszt kiváltó okok megszüntetése iránt, és a megtett intézkedéséről tájékoztatja a működést engedélyező szervet. (2) Az állami és nem állami intézmény fenntartója a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szakmai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek. (3) A fenntartó a törvényesség biztosítása érdekében ellenőrzi a házirend, valamint más belső szabályzatok jogszerűségét. Az ellenőrzés eredményeképpen az állami és nem állami fenntartó felhívja az intézmény vezetőjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak eredménytelensége esetén a jogsértő házirendet vagy más belső szabályzatot megsemmisíti. (4) Az állami és nem állami intézmény fenntartója a szakmai munka eredményességét különösen a Névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, a gyámhivatal szakmai ellenőrzése, illetve az intézmény által készített beszámoló alapján értékeli. (5) Az állami és nem állami intézmény évenként egy alkalommal kötelezhető arra, hogy tevékenységéről átfogó, szakmai és pénzügyi beszámolót adjon. (6) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó intézmény egyházi fenntartója az (1) bekezdés a), b), f), g), i) pontjában meghatározott feladatokon túl gondoskodik az intézmény a) szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának elkészítéséről, b) gazdálkodásának és működésének törvényességéről. (7) A fenntartónak a (3) és (5) bekezdésben megfogalmazott jogköre nem sértheti az intézmény szakmai programjában meghatározott önállóságát. (8) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója a gyámhivatal számára hozzáférhetővé teszi azokat az információkat, amelyek az intézmény működését érintő lényeges fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére állnak. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartójának az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt úgy kell a gyámhivatal véleményét kikérnie, hogy a gyámhivatalnak - a szükséges információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt nap álljon rendelkezésre véleménye kialakításához.
I.c Finanszírozási szabályok A Gyvt. 145. § határozza meg a normatív állami hozzájárulásra való jogosultság feltételeit, illetve egyéb szabályait. 145. § (1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző, közfeladatot ellátó egyházi és - külön törvényben meghatározott - nem állami fenntartó. (2) (3) A normatív hozzájárulásban és támogatásban részesülő nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55-80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. (4) A nem állami, illetve egyházi fenntartónak a külön jogszabályban meghatározott, és az általa fenntartott gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény működéséhez biztosított normatív állami hozzájárulás - kivéve a kiegészítő támogatást - teljes összegét át kell adnia azon intézmény részére, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került. 145/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi jogi személy fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni. (2) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is végzett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi
2
költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni, feltéve, hogy a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltatónál, intézményben ellátott gyermekeknek legalább ötven százaléka azonos, valamint b) a megszűnt és a létrehozott intézmény - részben vagy egészben - ugyanabban az ingatlanban működik. (3) A megtérítendő összeg megállapítása során nem vehető figyelembe a korábbi fenntartó működési engedélyében nem szereplő szolgáltató tevékenység - ide nem értve azt az esetet, ha az új szolgáltató tevékenységet a korábbi férőhelyek átminősítésével hozták létre - és férőhelyszám. (4) Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt. (5) Nem kell az egyházi kiegészítő támogatást megtéríteni, ha a) a fenntartó egyház, illetve az az egyház, amelynek az egyházi fenntartó az önálló szervezete vagy szervezeti egysége, a Kormánnyal a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is, és b) az egyházi fenntartó a szolgáltató, intézmény, hálózat által végzett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységekre az azok biztosítására köteles valamely helyi önkormányzattal vagy az ilyen önkormányzat részvételével működő társulással ellátási szerződést kötött.
I.d A működési engedély módosítása A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység a Gyvt. 100. § (1) bekezdés értelmében működési engedélyhez kötött tevékenység. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartójának feladat- és jogkörét a Gyvt. 104. §-a határozza meg. Fenntartó váltás esetén a működési engedély módosítására vonatkozó rendelkezéseket a Gymr. 8. §-a tartalmazza, miszerint: „8. § (1) A fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását, ha a működési engedélyben feltüntetett adatok megváltoznak. (2) A működési engedély módosítását a) az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül kell kérelmezni aa) a fenntartó adataiban bekövetkező változás miatt, ab) a szolgáltató (intézmény, működtető) nevének, adószámának megváltozása, illetve telephely működési engedélyében a székhely megváltozása miatt, ac) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt, ad) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt, ae) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt a b) pontban foglalt kivétellel, af) fenntartóváltozás miatt, ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) az egyéni cég veszi át; b) a nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a nevelőszülői, helyettes szülői hálózat működési engedélyéből történő törlése, illetve a nevelőszülői, helyettes szülői hálózat férőhelyszámának csökkentése miatt a működési engedély módosítását - ha a működési engedély módosítására más okból nincs szükség - abban a naptári negyedévben kell kérelmezni, amelyben a változás bekövetkezett; c) az a)-b) pontban nem említett esetben azt megelőzően kell kérelmezni, hogy a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) elkezdenék a módosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni. (3) A működési engedély módosítása a) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben naptári negyedévenként egyszer kérelmezhető, b) fenntartóváltozás miatt - a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltak kivételével - naptári évenként egyszer kérelmezhető, a kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtania. (4) A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a) a kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni; b) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak a változással összefüggő körülményeket kell vizsgálni, és ezekkel kapcsolatban kell bizonyítási eljárást lefolytatni; c) csak az (5) bekezdés szerinti szakhatóságokat kell az eljárásba bevonni; d) családi gyermekfelügyelet esetén ki kell kérni a védőnő véleményét, ha a 4. § (10) bekezdése szerinti körülmények megváltoznak; e) helyszíni szemlét kell tartani
3
ea) bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén, ha az ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozik, a férőhelyszám emelkedik, az ellátásba a szolgáltató (intézmény) elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak kivonni, eb) önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ és területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetén, ha az ellátást nyújtó székhely megváltozik, vagy a módosítás célja területi irodának a működési engedélyben történő feltüntetése, ec) az ea)-eb) alpontban nem említett esetben, ha a helyszíni szemle tartása egyéb okból indokolt; f) csak fenntartóváltozás esetén - ide nem értve a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltakat - feltétele a működési engedély módosításának, hogy a kérelem benyújtásakor a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) átvevő egyházi, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön.” A Gymr. 8/A § (4) bekezdése értelmében az egyházi, a nem állami és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó gyermekek napközbeni ellátása esetén legalább két hónappal, gyermekek átmeneti gondozása, otthont nyújtó ellátás és utógondozói ellátás esetén legalább hat hónappal korábban köteles bejelenteni a) az érintett gyermekek törvényes képviselőinek és az érintett nagykorú ellátottaknak, valamint b) az első fokú működést engedélyező szervnek, hogy kérelmezni fogja a működési engedély visszavonását, vagy olyan módosítását, amelynek következtében gyermekek vagy más személyek ellátásának megszüntetésére kerül sor, kivéve, ha ellátásukról megfelelően gondoskodik. Ellátási szerződés a bejelentési kötelezettség teljesítésére eltérő, de legalább egy hónapos határidőt is megállapíthat.
A gyermekvédelmi rendszer főbb finanszírozási és a térítési díjra vonatkozó szabályozásokat a Gyvt. 143.-151. § tartalmazza. II. A szociális szolgáltatásokra vonatkozó releváns szabályok II.a Ellátási szerződés Az Szt. 120-122. § rendelkeznek a helyi önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási szerződés kereteiről valamint szabályairól. 120. § A helyi önkormányzat, illetve a társulás, valamint a Kormány, illetve más állami szerv a szociális szolgáltatást vagy a pihenéshez való jog érvényesülését szolgáló szolgáltatást egyházi vagy más, nem állami szervvel, fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is biztosíthatja. 121. § (1) Az ellátási szerződést írásban kell megkötni. (2) Az ellátási szerződésnek tartalmaznia kell a) az egyházi, állami fenntartó nevét, székhelyét és adószámát; b) a szociális ellátás formáját, az ellátásban részesítendők körét, számát; c) az egyházi, nem állami fenntartó nyilatkozatát a szerződésben meghatározott szociális szolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok és szakmai követelmények, nyilvántartási kötelezettségek betartására, illetve a szolgáltatóval, intézménnyel történő betartatására d) a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; e) szerződésszegés esetén a szolgáltatás folyamatos biztosítására, valamint a kártérítés mértékére vonatkozó kikötést; f) a szerződés felmondásának hónapokban meghatározott idejét; g) az ellátás igénybevételének szabályaihoz kapcsolódva különösen a tájékoztatási kötelezettség teljesítését, az e törvényben meghatározott értesítési kötelezettséget, különös tekintettel arra az esetre, ha a települési önkormányzat rendelkezik meghatározott számú férőhellyel az intézményben; h) a panaszok érvényesítésének rendjét, az önkormányzat tájékoztatásának formáját, a panaszok kivizsgálására vonatkozó megállapodást; i) az önkormányzat, illetve a társulás részére történő beszámolás, tájékoztatás módját, formáját, gyakoriságát azzal, hogy az ellátást biztosító szervezetet évente legalább egyszer beszámolási kötelezettség terheli; j) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját, a statisztikai adatgyűjtéshez szükséges adatok rendelkezésre bocsátását; k) az ellátási szerződés alapján végzett feladat ellátásához kapcsolódóan a szolgáltatásért járó ellenérték összegét; l) az ellenérték megfizetésével kapcsolatos eljárási kérdéseket, határidőket; m) az ellenértékkel történő elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket. (3) 122. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete az ellátási szerződés megkötését, a szerződés módosítását, illetve megszüntetését nem ruházhatja át.
4
Az Szt. értelmében fenntartóváltást:
az
alábbi
szerződéses
szolgáltatások
nem
jelentenek
122/A. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartója vagy az önállóan gazdálkodó intézmény vezetője az intézmény által biztosítandó egyes szolgáltatásokat intézményen kívüli szervezet igénybevételével - legfeljebb ötéves időtartamra kötött szerződés alapján - elvégeztetheti. (2) Szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen a) mosatás, b) takarítás, c) étkeztetés, d) könyvelés, e) karbantartási feladatok elvégzése, f) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a jelzőrendszer működtetése
II.b A működési engedély módosítása A működési engedélyek kiadására, valamint azok módosítására a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmaz előírásokat. 7. § (1) A fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását, ha a működési engedélyben feltüntetett adatok megváltoznak. (2) A működési engedély módosítását a) az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül kell kérelmezni aa) a fenntartó adataiban bekövetkező változás miatt, ab) a szociális szolgáltató, intézmény nevének, adószámának megváltozása, illetve telephely működési engedélyében a székhely megváltozása miatt, ac) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt, ad) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt, ae) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt, valamint házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számának, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kihelyezhető jelzőkészülékek számának csökkentése miatt, ha ez intézményi jogviszony megszüntetésével nem jár, af) fenntartóváltozás miatt, ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és a szociális szolgáltatót, intézményt az egyéni cég veszi át; b) az a) pontban nem említett esetben azt megelőzően kell kérelmezni, hogy a szociális szolgáltatót, intézményt elkezdenék a módosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni. (3) A működési engedély módosítása fenntartóváltozás miatt - a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltak kivételével - naptári évenként egyszer kérelmezhető, a kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtania. A működési engedély módosítása a (2) bekezdés a) pontjában nem említett egyéb esetben naptári negyedévenként egyszer kérelmezhető. (4) A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a) a kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni, b) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak a változással összefüggő körülményeket kell vizsgálni, és ezekkel kapcsolatban kell bizonyítási eljárást lefolytatni, c) csak az (5) bekezdés szerinti szakhatóságokat kell az eljárásba bevonni, d) a szakmai program véleményezésére a módszertani intézményt akkor kell szakértőként kirendelni, ha a módosítás új szociális szolgáltatás, ellátotti csoport vagy alapszolgáltatás esetén - ide nem értve a nappali ellátást új ellátási terület engedélyeztetésére irányul, e) helyszíni szemlét kell tartani, ha az ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozik, a férőhelyszám emelkedik, a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak kivonni, a támogató szolgáltatáshoz másik gépjárművet kívánnak használni, illetve a módosítás célja külső férőhelyek engedélyezése vagy az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségnek a működési engedélyben történő feltüntetése, valamint ha a helyszíni szemle tartása egyéb okból indokolt, f) csak fenntartóváltozás esetén - ide nem értve a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltakat - feltétele a működési engedély módosításának, hogy a kérelem benyújtásakor a szociális szolgáltatót, intézményt átvevő egyházi, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön, g) a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltételeknek való megfelelést csak a tartós bentlakásos intézményi ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozása esetén, fenntartóváltozás esetén, valamint abban az esetben kell vizsgálni, ha a módosítás célja tartós bentlakásos intézményi ellátás engedélyeztetése olyan ellátást nyújtó székhelyen, telephelyen, ahol tartós bentlakásos intézményi ellátást nem nyújtanak.
5
II.c Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésének esetei a Szociális törvény szerint 127/A. § (1) Ha helyi önkormányzat vagy társulás az általa fenntartott szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek öt éven keresztül folyamatosan, a nettó finanszírozás keretében megtéríteni. (4) Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt egyházi fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó a (2) bekezdés a)-b) pontjában foglaltaknak megfelelő új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a nem állami fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi költségvetésnek megtéríteni. Az átalányösszeg a nem állami fenntartónak a fenntartóváltozást, illetve a szolgáltató, intézmény megszűnését megelőzően járó normatív állami hozzájárulás törtéves működés esetén egész évre számított - összegének és az egyházi kiegészítő támogatás akkor hatályos mértékének szorzata alapján számított összeg ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a fenntartóváltozás, illetve az új szolgáltató, intézmény nem engedélyezhető. (5) Az egyházi kiegészítő támogatás megtérítéséről a kincstár külön kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint határozatban dönt. (6) Nem kell az egyházi kiegészítő támogatást az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben megtéríteni, ha a) a fenntartó egyház, illetve az az egyház, amelynek az egyházi fenntartó az önálló szervezete vagy szervezeti egysége, a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is, és b) az egyházi fenntartó a szolgáltató, intézmény által nyújtott, 86. § szerinti szociális szolgáltatásokra az azok biztosítására köteles valamely helyi önkormányzattal vagy az ilyen önkormányzat részvételével működő társulással ellátási szerződést kötött.
III. Fenntartóváltással kapcsolatos ingatlanviszonyok rendezése
eljárásendi
szabályok,
tulajdonjog
és
III.a Főszabályok 1. A fenntartóváltással összefüggésben a támogatott projektben bekövetkező változást a támogatási szerződésmódosítási kérelem benyújtásával kell kezdeményezni a Közreműködő Szervezetnél. 2. Fenntartóváltás esetén projektátadásra kerül sor, és a támogatott projekt új kedvezményezettje az új fenntartó lesz. 3. A fenntartóváltás nem eredményezheti a támogatott projekt szakmai-műszaki tartalmának módosítását. A támogatott projekt szakmai-műszaki tartalmának módosítása kizárólag az „Útmutató a Regionális Operatív Programok keretében megvalósítandó projektek tartalomváltozásának kezelésére” című (http://www.nfu.hu/doc/6) dokumentumban rögzítettek szerint történhet. 4. Az új fenntartó köteles a támogatási szerződésben és annak elfogadott módosításaiban foglalt szakmai-műszaki tartalmat megvalósítani. Több szolgáltatás fejlesztését tartalmazó projektek esetében valamennyi vállalt szolgáltatás átvállalása esetén lehetséges a szerződésmódosítás. 5. A fenntartóváltás nem eredményezheti a projekt elsődleges célcsoportjának változását, a célcsoportnak a fenntartási időszak végéig azonosnak kell maradnia. 6. A fenti kötelezettségeket az új fenntartónak cégszerű nyilatkozatban kell vállalnia. 7. Az „Útmutató a Regionális Operatív Programok keretében megvalósítandó projektek tartalomváltozásának kezelésére” című dokumentum alapján az új projektgazdának a pályázati felhívásban meghatározott valamennyi feltételnek maradéktalanul meg kell felelnie. Ennek megállapítása érdekében az új fenntartónak – jelen tájékoztatóban nem szabályozott dokumentumokon túl – minden olyan dokumentumot, nyilatkozatot be kell nyújtania, ami az új fenntartó jogosultságának megállapításához szükséges. 8. A fenntartóváltásra irányuló kezdeményezés nem hagyható jóvá abban az esetben, ha az olyan műszaki-szakmai módosítást eredményezne, ami az „Útmutató a Regionális Operatív Programok keretében megvalósítandó projektek tartalomváltozásának
6
kezelésére” című dokumentum alapján nem lenne támogatható, vagy amelynek eredményeképpen a támogatott intézmény, feladatellátási hely nem részesülhetett volna támogatásban. 9. A fenntartói jogok átadása kapcsán kötött megállapodásban a támogatásból beszerzett ingatlanok, ingóságok tulajdoni viszonyairól rendelkezni kell. 10. Amennyiben a tulajdonjog változatlanul a régi fenntartónál marad, úgy – a projekt céljainak maradéktalan megvalósítása érdekében – a régi fenntartó köteles a támogatásból beszerzett minden ingóságot és ingatlant az új fenntartó részére ingyenes használatba adni. 11. Amennyiben a tulajdonjog az új fenntartóra száll át, úgy a támogatási szerződésmódosítási kérelemben ezt a körülményt kifejezetten jelezni kell. III.b Felmerült költségek elszámolásával kapcsolatos szabályok Fenntartóváltás a megvalósítási időszakban 1. A támogatási szerződésben megnevezett fenntartó a fenntartóváltás időpontjáig, az új fenntartó a fenntartóváltás időpontját követően felmerült költségek elszámolására jogosult, azzal, hogy a fenntartóváltásról szóló szerződésmódosítás hatályba lépéséig a kifizetési folyamat felfüggesztésre kerül. A támogatási szerződésben megnevezett Kedvezményezett nevére szóló valamennyi elszámolni kívánt számlát/bizonylatot a támogatási szerződés módosítása előtt szükséges elszámolásra benyújtani. 2. A támogatásból létrejött fejlesztés aktiválása vonatkozásában a fenntartóváltás időpontja az irányadó, így a fenntartóváltás időpontjáig befejezett fejlesztések/ beszerzett javak a jogelőd fenntartó számviteli nyilvántartásába kerülnek, és tulajdonjoguk esetleges átadásáról, továbbá az ingyenes használatba adásukról a megállapodásban kell rendelkezni. 3. A tulajdonjogok változatlanul hagyása mellett a fenntartóváltást követően befejezett beruházásokat az új fenntartónak idegen tulajdonon végzett beruházásként kell aktiválnia. 4. A támogatási szerződésmódosítási kérelem elfogadásának feltétele, hogy a jogelőd és jogutód kedvezményezettnél felmerült költséggel összhangban, a megbontott költségvetési táblák benyújtásra kerüljenek. 5. Amennyiben a támogatási szerződésben megnevezett kedvezményezett élt az előlegigénylés lehetőségével, úgy kizárólag az általa számlákkal lefedett költségekre jutó előleggel köteles elszámolni, vagy a fennmaradó igényelt előleg összegét vissza kell fizetnie a Támogatónak. A támogatási szerződés módosítása után az új kedvezményezett jogosult előleget igénybe venni, a fel nem használt előleg összegére vonatkozóan. 6. A 2003. évi CXXIX törvény (továbbiakban Kbt.) alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében kötött vállalkozási szerződés módosítása kizárólag a Kbt-ben rögzített feltételeknek megfelelően lehetséges. A támogatási szerződés módosítását követően kizárólag az új kedvezményezett jogosult kifizetési igénylést benyújtani, valamint kizárólag az új fenntartó nevére szóló számlák számolhatóak el. Fenntartóváltás a fenntartási időszakban A projekt megvalósítási időszak zárását követően bekövetkezett fenntartóváltásokkal kapcsolatban jelen pontban jelen dokumentum III. a.) és IV. pontjában rögzítettek az irányadóak. IV.
A
fenntartóváltás
miatt
a
Közreműködő
Szervezetnél
kezdeményezett
7
szerződésmódosítás esetén a kérelemhez csatolni szükséges: 1. Az új fenntartónak a feladatátszervezés eredményeképpen kiadott működési engedélyét. 2. A beruházással érintett ingatlanra vonatkozó ingyenes használati megállapodást, vagy a tulajdonjog átruházására irányuló szerződést, amiben a felek szabályozzák a fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó alapvető szabályokat. 3. A támogatásból beszerzett és az új fenntartó részére ingyenes használatba, vagy tulajdonba adott ingóságok és ingatlanok jegyzékét (átadás-átvételi elismervény). 4. Az új fenntartó hivatalos képviselője által cégszerűen aláírt nyilatkozatot arról, hogy a támogatott fejlesztést a támogatási szerződésben, és annak elfogadott módosításaiban foglalt feltételek és kötelezettségek mentén megvalósítja. 5. A projektmegvalósítási időszakban felmerült fenntartóváltás esetén, a támogatott projekt vonatkozásában a fenntartóváltásig felmerült költségek megoszlását tartalmazó költségvetési táblákat. 6. A támogatott pályázathoz, vagy a támogatási szerződéshez benyújtott valamennyi olyan dokumentumot, amiben a fenntartóváltás módosítást eredményezett (alapító okirat, aláírási címpéldány, számszerűsített vállalások, nyilatkozatok, stb.) V. Releváns jogszabályok listája: -
-
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.), 321/2009. (XII.29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.), 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről (Gymr.), 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről.
8
