2
i . ., . ~
.
. ~ ;_;
~~~> ' .• .
„. • • ••
mindenki irán3iában ·: ·~.: ~:~~i1ét~l nélkül - a megérdemelt tisztelettel vis~lt~~ék .. ::~· Csak az nyujh1at biz"to$itékot arra, hogyúgyacsendŐl" személye, mint a testülef is 1iszont általános tiszteletben r észesittetik : mert csak tisztelet szülhet tiszteletet. F enhéjázás, henczegés, gorombaság, bántalmazás iránti hajlam csak értelmiséghiányra mutatnak s igy nfrrnletlen egyéneknek t ulajclonságai, miért is a csendőrnek m inden tette és eljárásában, minden alkalommal megfelelő modor, értelmesség, tapintat és eszélyess ég által kell kitlí.nnie. Durva, csiszolatlan modorú, erőszakoskodá sra hajlammal biró egyén n em érd em1i m eg, hogy a »csendőr «: n eYet 1iselj e, a testületben n em tarthatja fenn mag ,it sokáig. Az elmondottak szerint a hatóság, lakosság és csendőrség között \·aló h elyes érintk ezésbő l kifolyó jó egyetértés lényegesen előmozditja a szolgálat érdek eit, ezt ápolni s ennek za Yartalan fen tartására törek edni minden egyes csendőr, kiválólag pedig az altiszt és őrsparancsnokok, de főkép a tisztek kötelessége. 2. A szakasz-parancsnokság ajánlata alapján a szárnyparancsnokság által minden őrs részére egy őrsparancsnok-h el3,ette s nevezendő ki, s e kinevezés alkalmilag parancsban a szárny területén kihirdetendő. A h elyettesül kinevezett egyén fontos ok n élkül át ne h elyeztessék, s ha ez még is elkerülhetlenné 1álnék, h elye ismét b etöltendő. Ezen helyettesekből -választja ki a szakaszparancsnok az altiszteknek alkalmas egyéneket, kiknek megfel elő kiképeztet éséről · gondoskodik. Minden szakaszparancsnoknak k ötelessége altiszti állományát és egy lllegfelelő t artalékot is saját szakaszából fentartani
3
altiszti állományának más szakaszoktól való kiegészitésére tehát ne szcímitson; az altisztjelöltekről a szakaszparancsnok által - előj egyzés vezetendő. Oly őrsökön, a hol őrsparancsnok-helyettesnek alkalmas csendőr nincsen, ott egy csendőr csak ideigl enesen bizható meg ezen teendőkkel. . 3. Az »Öljárati beosztások« szerkesztése, - az őrs parancsnok és az őrsbeli legénység meghallgatása, T"alamint saját tapa?.ztalatai és a térkép igénybe Yétele mellett, - a szakaszparancsnok kötelessége. Az e szerint szerkesztett őijárati beosztás, szolgálati úton a csenclőrkerületi parancsnokságnak jóváhagyás \égett felte1jesztendő. Ha a jóváhagyott őrjárati beosztásban bármikor Yalamely változás, kiegészités Yagy éppen annak új szerkesztése kiYántatik, a szakaszparancsnok legközelebbi szemléje alkalmá\ral ennek indokoltságáról meggyőződést szerez és a szükséghez képest foganatosítja a Yáltoztatást és ennek jóváhagyását kérelmezi. A szakaszparancsnok kötelessége arra ügyelni, hogy az őijárati beosztásokba az illető őrsök minden tereptárgya fel ,-éve legyen. Különösen figyelem forditandó arra, hogy a szomszédos őrsök és szakaszok határai között egyes tereptárgyak vagy tereprészek az őijárati beosztásokból ki ne maradjanak; mert az ily esetleg kihagyott tereprészeket a csavargók és a kóbor czigányok mihamar menedékhelyül választják. Minden · egyes ő1járat alapos és szabályszeri.í. leportyázására a szükséges idő határozottan és lelkiismeretesen megszabandó, mert a mint annak elégtelen volta · · a szolgálat kárára irányul, ép oly káros a szükségen felül a legkeT"esebbet is engedni, miT"el tapasztalat szerint ép a feleslege::; időnek ~likénti eltöltése szol-
. . . gáltat okot a l~gtöbb szabály- és törYényellenes cselekmény elkö-vetésére. Az őijá~·atok tartama· a szolgálat helyes kezelésére lényeges befolyrLssal lé,én, rendes 'iszonyok között a 16 órától 24 óráig tartók bizonyultak legczélszerübbeknek; mert a hosszabb ideig tartók étz ember és 16 erejét kimeritik, ezek tehát idő előtt elhasználódnak. Rendes -viszonyok között alig is követelhető, hog:- a mondottn~l hosszabb ideig ember szabályszerlí, szakadatl'.ln figyelem-, éb erség- és "tevékenységgel müködjék, mely kellékek· nélkül pedig a szolgálat csak színleg s igy károsan kezeltetik . Hol ellenben a terep és beosztási ,-iszonyok hosszabb tartamú őrjáratok alkalmazását elkerülhetlenné teszik, például a ha \asokon, ott a szabályszerlí.leg nyujtott pihenő által gondoskoclva is Yan a testi és lelki erőnek a további :-0zolgála tra ~-aló biztosi tásáról. Rendes őrskörletnek az tekintendő, a mely legfeljebb négy őijáratból áll és az őijáratok egyike sem haladja meg a 30 órai szolgálatot. Az őijárati beosztás másolata az őrsiroclában keret" alatt a falr~ függesztendő ki, annak eredetije pf!dig az állomás-szolgálati könyYben tartandó. 4. A különleges szolgálatokat teljesítő csendőrök nek, ezen szolgálatukban töltött idő, a külszolgálati órák számábá a következő mérvben szá~itandó - be és pedig: _ . a) A kerületi és a szárnyparanct"nokságoknál egész éjen át teljesített pénztárügyelet után 6 óra. _ b). A szárnyparancsnokság székhelyén egy napon' át telj esitett laktany~-ügyel et után 8 óra. e) A külszakaszparancsnokság székhelyén egy napon át teljesített la~ktanya-ügyelet után 4 óra és végre . :
1
1
5
d) · A szál'ny- és s~akaszparancsnokságoknál a nyomdánál alkalmazottak l'észél'e annyi óra, a hányat a nyomdán tényleg dolgoztak. 5. A járőrök találkozásai, ·a mennyiben és a hol szükségeseknek mutatkoznak, az egyes szakaszok tel'ületein belül a szakaszparancsnokságok ·által állapitandók meg és r endelendők el külön e czélra az él'de. , kelt Őrsöknek kiadandó kimutatások alakjában, melyek érYényességük tartamár<;L · az őrs íróasztal-fiókjában Ől'zendők s csak érvényességük lejártával irattáro zandók. A szakaszok területén belül az őrsök között az ily találkozások megállapításánál el-vül veendő, hogy azok csak ott rendelendők el, a hol például kiterjedtebb tel'eprészek egy őrs által alaposan nem járhatók . be, vagy az egyes őrsök között veszélyeztetett, vagy · Yeszélyes területek és helységek Yannak, yagy 'égül, ha egyéb szolgálati ér~~ekek ezt köYetelik. · A szomszédos szakaszok őrseinek ily találkozásai a két szakaszparancsnokság előleg es _érintkezése alapján létesült egyetél'tése folytán - szintén a fenti el ,·ek szerint állapitandók .meg. Ugyanez áll a m. kir. és a m. kir. horvát-szlavon csendőrség szomszédos szakaszair_ a nézve is, mig a lajtántúli tartományok csendőrs égével való ily találkozások iránt az intézkedések felsőbb helyről vett parancs folytán a csendőr-kerületi parancsnokságok által tétetnek meg. . A találkozási tervezetek eleve . egy fél évre állapitandók' meg ~~ azon esetben, ha . a találkozások étkezési pótlékkal volnának összekötve, · jóváhagyás végett a csendőrkerületi parancsnokságnak t erjesztendők fel.
ö
Minden találkozáshoz - a felügyelet esetleg intézkedés czéljából - feh·ált>-a eg;y altiszt rendelendő ki, s e találkozásoknak időnkénti ellenőrzésére a szárny- és szakaszparancsnokok is hi,atvák. _ 6. Gond forclitandó ai:ra hogy minden őrs - az őrsparancsnokoi1 s a helyettesen ki vül - még 1 - 2 járőrvez ető ül a lkalmas csendőr felett rendelkezzék. A szakaszparancsnok kötel essége a járőrvez e tői állásrn, alkalmasnak mutatkozó csendőröket kiszemelni és kioktahí.snk felől gondoskodni, t ehát oda törekedni, · hogy szakaszánál járŐrY ezetőkben hiány ne l egyen. A járőrvezetőkről, valamint a járÖ1Tez etői állásra alkalmasnak mutatkozó csendőrökről a szakaszparancsnok által előjegyzés 'ezetenclő. Járő1T ezetőknek csakis telj esen kifogri.stalan minő sit\ényú, rnegbizható és gyakorlati k épzettségüknél fogya erre alkalmas csendőrök n e,-ezhetők ki. Ezen kine\ezett járőrYezetők - szolgálatban és azon kivül is - a járőn· ezetői j elvényt T"iselik . Oly őrsökön, a holjárőrvezetőnek alkalmas csendőr nincsen, mindaddig, mig az őrsre egy kineT"e?=ett járŐlTezető beosztatik, a járőrök YezetéséYel egyes m egbizhatóbb csendőrök bizanclók m eg ideiglenesen. Ez utóbbiak a járŐlTezetői jelvény YÍselésére igénynyel n em birnak, ilyennel tehát el sem láthatók, mert a j árőr -vezetői j el,·ény csakis a kineYezet~járŐ1Tezetők kitüntetése. 7. A csendőrök l e~1etőleg ny eh-ismeretük tekintetbe 1 véte e mellett · osztandók be az őrsökre s általában _ kötelessége minden csendőrnek az őrse körletében cliYó főnyelvet - ha még nem bírná' - mielőbb elsa- . játitani, miben a tisztek által ell enőrzendők s komolyan serkentenclők ' már. azért is ) hoo·v a leo·kecl,ezőtlenebb O J 0
.7
körülmények között is a járőrnek egy tagja a lakossággal értekezni tudjon. Az őrsparancsnokra a körletében dívó főnyelv elsajátításának kötelezettsége fokozottabb mérvben hárul. 8. Az őrs legénységét akként változtatni, hogy annak legalább fele része helyi és személyi ismer ettel ne bírjon, a legritkább esetben igazolható . A szárnyparancsnokság a kötelezettség letelte el őtt 1/4 éYvel a megmaradók és kilépők száma iránt kötelezők, illet\e nyilatkozatok alapján magát megközelitőleg tájékozza és a k iegészítést, esetleg áthelyezések utján, ideje korán rendezze. A legénység beosztásánál tekintetbe Yeendő, hogy :ozületési \agy illetős ég i, a\agy oly helyek közel ébe ne jussana1~, hol polgári életükbő l kifolyólag tágasabb ismeretséggel bírnak, vél.gy esetleg szolgálatban ....-oltak; nősöknél t ekintetbe ve endő még a nő ezelőtti lakhelye és foglalkozása is. Ez a latt azonban nem az értendő, hogy a csendÖl'ök illetőségi helyüktő l egészen távol eső helyekre helyeztessenek, hanem. ha csak lehetséges, saját megyéjükben alkalmaztassanak, hol a nép szokásait, a helyi és személyi ,-iszonyokat ismerik, tehát a kö~biztonság terén bizonyúra üdvösebben fognak működni, mint a teljesen ismeretlen v idéken. 9. Minden egyes ors körletének térvázlatá Yal látandó el ; mihez a cs . és kir. földrajzi intézet által kiadott 1: 75000 mérl ében készült lapok onnan megrendel endők .
7 ')
*) Lásd az l895. éYi R. K. 33. sz. (szabályrendeletek) 20! lapon
k iaclott
!!i;·"
2 ·
számú körrendeletet.
8
Ezen lapokból annyi ragasztandó össze, hogy a térképen az illető őrs körlete teljesen, és a szon1s~édos őrskörletek egy rész e is meglegyen. E térkép, melybe az őrskörlet határa szines irónnal berajzolandó, ü 'eg alatt bekeretezve az iskola (legénységi) szobában falra függesztendő .
A térkép-olvasás, valamint az azon és azzal való táj ékozás az altiszti iskolákban tanítandó és erre az őrs legénysége is oktatandó. A térképek az őrs gazdasági átalány rovására a szárny által rendelendők meg , mig az őrs t érk épeinek összeállítása és az őrskö rl etek lerajzolása a szakaszparancsnok által, a térképeknek bekeretezése pedig szintén az őrs gazdasági átalánya terhére foganatositandó. 10. l\Iinclen őrsön községenként füzetekből álló, az őrskörlet minden irányú YÍszonyairól pontos és részletes k ét előjegyzési köny\- vezetendő. Ezen előj egyzési köny,- egyik példányát az őrs parancsnok tartja nyilván, mig a második p éldányt - az el őbbeni nyomán - az őrsparancsnok h elyettese, vagy pedig egy jó írással biró csendőr egészíti ki. Külszolgálatba a járőrvezető az egyik el őjegyzési könyvből annyi füz etet visz magával, a hányban a leportyázandó ői:járat leirva van. 11. Minden altiszttől és csendőrtő l méltán elvárható, hogy magát egy zsebórával és pecsétnyomóval lássa el s azokat szolgálatba mindig magával v igye. 12. Foglalkozás ideje alatt a laktanyából való minden felesleges kijárás tilos. Az őrsparancsnok teendőit l eh ető l eg ugy oszsza be, hogy - ha külszolgálatban nem áll - az őrsön az oktatást személyesen vezesse, icl őnkint pedig a
9
másodaltiszt által személyes felügyelete alatt ,-ezettesse. Csak halasztást nem tűrő teendők igazolhatják a laktanyának az őrsparancsnok által a foglalkozás ideje alatt ,-aló elhagyását. 13. Elvül tekintendő, hogy mindazon két é,-en felül szolgáló csendőr, ki megtakarított pénzzel nem r endelkezik, rosszul gazdálkodik s hogy ebbeli eljárásának valamely részét homály fedi. R endezetlen pénzviszonyok között l e\Ő altisztek yao·y csendőrök meo·bizhatóknak nem tarthatók·l ih· Oo 0 J egyének előbb -utóbb tönkremennek. Minden elöljáró, különösen azonban az őrs- és szakaszparancsnokok alárendeltjeiket az okszerű takarékosságra serkentsék, --- a nélkül azonban, hogy bennök a kapzsiság iránti hajlamot felébreszszék, mert csak az okszerú takarékosság képezi az erkölcsös életnek egyik főoszlopát. Húsz forintnál nagyobb összeget a csendőrnek magánál, szekrényében vagy ládájában tartania nem szabad; az ezen összegen felüli pénzét legczélszerűb ben \alamely posta-takarékpénztárba helyezheti el. 14. Ha az őrsön mulasztás, rendetlenség, kihágás vagy egyéb bajok fordulnak elő: a h i b a ok a a 1 e gt ö b b esetben az őrsparancsnok személyé· b e n keres e n cl ő ; mert a tapasztalat teljesen igazolta és bebizonyította, hogy egy rendszerető, pontos, erkölcsös, szorgalmas és tapintatos őrsparancsnok alatt az Örs állapota minden viszonyok között jó, mig egy könnyű gondolkozású, hanyag, tapintatlan és rest parancsnok alatt az Örsön a legjobb legénység is elromlik s előbb-utóbb fejetlenség és rendetlenség tör ki az Őrsön . -~!inden őrsparancsnok kötelessége alárendeltjeinek ugy a polgári életben, mint a katonai vagy csendőr-
10
ségi pályán tanusitott magatartását, minden jó és h átrányos tulajdonságait, összes bü..i1tetéseit, egyszó ,-al személyi viszonyait t elj esen ismerni; mort csak akkor l esz képes alárendjeit helyesen \ ezetni és oktatni.
I. A csendőr személyes magatartása. 1. A csendőrnek magatartása
minden irányban és minden Yiszonyok között komoly és katonás legyen, mely tulajdonságok az altisztektöl fokozottab mér"Vben kö\eteltetnek. 2 A c;sendőr szolgálaton ki \lil is bárhol j elenj en m eg, ép ugy tekintse magát, mint minden más tisztességes ember; nincsen tehát arra feljogosit..-a, hogy bárki irányában henczegjen, \agy parancsoló és sértő modort, esetleg erőszakoskodást alkalmazzon, hanem a már h angsúlyozott értelwességénél, valamint c'Lllásánál fogva is határozottan megköveteltetik, h ogy magát mindenki irányában előzékenyen, tisztességesen és önérzetesen viselj e. nem eo·}rezik rneo· 3. A bőbeszéd, az üres fecseaés 0 0 0 a katona, de m.ég kev-ésbé a csendőr állásáv-al: >; keveset beszélni, sok at tenni « legyen jelsza\a minden csendőrnek .
A csendőr ne l egyen ennek folytán közlékeny, hanem minden szavát, nyilatkozatát eleve jól fonto lj a meg s a közönséggel, j elesen idegenekkel szemben legyen tartózkodó ; tréfáló, helytelen, gondatlan beszédet pedig egyáltalában n e folytasson. :;\Iinden szava, állitása komolyságra mutasson s legyen teljesen való; akár hatóság, akár elölj áró el őtt
_
11
tett j elentése m egdönthetlen igazságon alap u~jon és különösen események feljelentésekor mindig ki emelendő tíltala, vajjon a jelentett ügyet saját ~naga h allotta vagy' látta-e, Yagy csak mások közl ése folytán jutott annak tudomására. 4. Politikai vitatkozásokba vagy has onnemű f ejteo·etésekbe és szolo·álati \ao·y ezt érintő ü OJ o·veknek ' 0 0 0 különösen avatatlanok előtti megbeszélésébe bocsátkozni, Yalamint bajtársiatlan nyilatkozatokkal a jó egyetértést zavarni szigoruan tilos. 5. Elöljáróktól Yett kérdésekre katonás rö1-idséggel értelmesen felel , renclrentasitások alkalmáT"al min _ clen mentegetést mellőz s a vett kifogásokat j övőre n éz \e irányaclókul Yeszi. 6. Ká\~éházak és korcsmák látoo·atása esetén csak 0 tisztességes ily h elyiségeket k eres fel s itt is csak j ó társaságban forog, a legilledelmesebb m agaYiseletet tanusitja. Alsóbb rnndü ily helyiségek látogatása, miután a csen d ő r az ott megj e l enő népség minden sértegetésén ek esetleg megtámadúsának is ki van t éve. mellőzendő. D e tisztességes helyeken is sokáig tartózkodni, esetleg egész éjen át vesztegelni vagy épen zajosan mulatni, a csen dőr állásá,al össze n em fér . Korcsmában való mulatás czéljából kivéve tisztességes nyilvános· · t án czvigalmakat, színházi elő adásokat, zene- és clalestélyek et vagy egyéb hasonló szórakozásokat - kimara dási engedély megadásának nincs h elye. 7. Korcsmai záróra betartása a csendőr-legény ségre is épen ugy kötelező , mint. bármely más polgári · egyénr e. A záróra betartására figyelmeztető községi közegge~ kikötni tilos.
12
s;
Csőcselék-néppel ,agy
korhely egyénekkel bárhol nyilvánosan megjelenni és általában az ily egyénekkel való minden· érintkezés a csendőr ::tllásának méltóságát sérti, ez tehát nem tűrenclő. 9. Sétálás alkalmával a csendőr dohányzáshoz kizárólag szivart használ; korbácscsal vagy pálczáYal járni, kutyát tartani vagy mag~val nnni tilos. 10. Közönséges sétálás alkalmáT"al is mindig a szolgálat érdeke tartandó szem el őtt és éber figyelemmel. kisérenclő ekkor is minden előfordul ó esemény, vagy gyanus jelenség s minden ez irányban tett észlelet, - a tárgy fontosságához képest··a sétának esetleg azonnali beszüntetéséYel - az őrsparancsnoknak jelentés teendő. (Lásd csend. szolg-. utasitás 33. ~-üt.)
II. Egészség ápolása, orvosi vizsgák megtartása. 1. Minden őrparancsnoknak kötelessége a fölött őrködni, - hogy alárendelt leg~nységének egészsége épségben tartassék, mihez a test tisztántartása s a fehérnemű gyakori változtatása is egyik fökellék. Beteges kinézesü vagy látszólag szenYedő egyén az · 01Tosna,k előállítandó. ' 2. A mely őrsállomáson honvéd, közös had~ereg beli vagy a vizsgálatot elvállalt polgári orvos létezik, ott a?; orvosi vizsga megtartására nézve a laktanyaszabályok 7. §-a mérvadó. A hol · az őrsállomáson orvos nem Yolna, ott magától értetőleg - rendes orvosi \Ízsg!'L meg sem · tar~ható; ily állomásokon elegendő; ha .a le~énység
&'-
13
minden 2-3 hónapban v-iz sgáltatik meg 01·~rnsilag, ·m ely vizsgálatok azonban csak alkalmilag, t. i. járőröki:iek szolgálati kivez én yl ése alkal mával -.: eendők foganatba, mert kizárólag orvosi viz -s ga megtartás a ezé lj á b ó 1 - kivéve el őfordult megbetegedést -- jár ő :r ö.k e t ki ve z é n ye lni nem szab a cl. 8. :1Iiután az orvosi T"Ízsgák megtartásáért az ill ető polgári Ol"\Osok nem clíjazhatók, ennélfog-.:a a szakaszés őrsparancsno k. oknak teendője, j ó modorral és elő zékenységgel az on ,osokat ezen szolgálat teljesítésének ehállalására megnyerni . 4. Minden a legénység között előforduló gyengélkedés az őrs részéről csak · az eseményi ,i elentésben .i e l enten dő be. Ott a hol orrns n em áll rendelkezésre, a gyengél· kedő ~sak 3 napig maradhat az őrs ön, negyed n ap meofalelő o-vóoTkezelés véo·ott a leg:közelebbi l)edio· o o o~ oJ o .._, ' · s e czélból ;:i, szárnypar ancsnokság á ltal minden őrs részére már eleYe megjelölt _k órháznak adandó át. Ha azonban az orYos a kórházi gyógykezelést nem tartaná szükségesnek, úgy a gyengélkedőnek az őrsön 8 napig (beleértT"e a 3 napi gyengélkedést) való maradhatását a szakaszparancsnok enged élyezheti, mig az esetleg azon fel-Lili idő engedélyezése a csendő~·-k erül eti parancsnokságot illeti, mely czélb ól oda felterjesztés teendő. Az őrsön Yaló gyengélkedés folytán a kincstárt .költség n em terhelheti, minden c~endőr .tehát a gyengélkedése ideje alatt felmerült összes gyógykezelési .. költségek et sajátjából tartozik fedezni, 1agy - ha erre n em hajlandó - kórházba szállitandó. 5 .. Bujakór beteg séget vagy ily tüneteket észl elő egyének kötelesek ezt, az azonnal foganatba veendő OlTJ)~::i?~rnzelés végett, haladéktalanul j elenteni s ~íillŐM~
egyszersmind a ragály toT"ábbteijedésének meggátlásR: szempontjából l eh etől eg ama nőszemélyt is megjelölni, kitől eme betegség rájok háramlott. Azon csendőr, ki az előbb mondottakat m egtenni elmulasztja, mindig felelősségre vo1~ ~ndó. 6. Fürdés czéljából rendszerint az összes szolgálatmentes legénység - az őrsparancsnok vagy h elyetegyütt m egy a 'hatóság által t ese -vezetése alatt kij elölt fürdőhelyre . Az i11em követelmén,..einek meo'felelőleoa leo-én,..séo· J 0 0 b J b fürdés alkalmáv-al úszónadrágot -vagy gatyát hasz náljon.
III. Ruházat. 1. A ruházat tisztasága, jókarban és r endben t artása felett őrködni , minden r endú elöljárótól és minden körülmények között határozottan k öveteltetik. P ecsét, z sirfolt T"ag y egyébként talált szeny esetén az ill ető csendőr azonnal , ismétlés esetén ugy ez, valamint a k ellő felügyeletet elmulasztott őrsparacs nok is felelősségre vonandó. 2. A csizmák fejbőre v-aselin zsiradékkal n yáron b etenkint egyszer, t élen p edig a szükséghez k ép est akként ken endő be, hogy mindig puha legyen s igy a csendőr lábát ne sérthesse. 3. A csendőr ruházatának - legyen ő a kár szolgálatban, akár otthon a laktanyában \agy szabadságon stb. - mindig kifogástalan tiszta , jó állapotban k ell lennie.
15
4. Minden egyes rúházati darabon a tulajdonos nevének olvasható~n lehetől eg a szárny bélyege alatt - fel kell jr,a lennie. A fehérnemü megfelelő jegyzéssel látandó el. A zubbonyokon azonban a név nem_ lévén ily módon beirható, az a zubbony 3 - 4-dik gombjai közötti távolság hosszának megfelelő 2 ctm. szélességü fehér \ászon darabra irandó vagy nyomandó s az emlitett gombok között a bélésvászonra varrandó. 5. A ruházaton észlelt minden legkisebb feslés vagy szakadri,s azonnal kijavítandó, mert ruhát nem teljes jó állapotban nselni, szekrényben vagy bárhol js elhelyezni, tilos. 6. Oly öltözeti és felszerelési czikkek, melyek több é már nem ja,ithatók, a szárny- vagy szakaszparancsnok által szemlén történendő kiselejtitésig - az őrparacsnok engedélye folytán, ki előzőleg minden ily öltözeti darabot megvizsgálni tartozik, a laktanya kamarájában megfelelően elhelyezve s a tulajdonos nevével ellátva, elkülönítve őrzendők meg. Szakasz- és szárnyállomásokon a haszna vehetetlen öltözeti és felszerelési czikkek kiselejtitése az őrsszemléig nem halasztandó, hanem a kiselejtités a szükséghez k épest a hét egy meghatározott napján a kihallgatásnál foganatosítandó. A kiselejtitett ruházat az illető szárny- vagy szakaszparancsnok által okvetlen és olyfonnán hasitandó darabokra, hogy azt mint egészet használni többé ne lehessen, de a posztó és a vászon darabok foltnak még felhasználhatók legyenek . 7. Az iró- és rnhaszekrények málházására nézve az A ' mellékletben foglalt határozványok mérvadók. A) melléklet.
16
:Minden csendőr és az őrsparanc snok r észére egy teljes clíszöltözet, mely áll: 1 darab dolmány, 1 » kalap, 1 „> posztó nadrág, 1 pár keztyú, 1 darab nvakravaló ' 1 » jelsípzsinór és 1 » kardbojtból, az őrs rnhaládájában - mely- . ben más egyebet tartani nem szabad m egfelelő nagy zöld vászondarabba akként csomagoha, · hogy az összegyúrőclés mellőztessék, őrzenclő meg; a kalapok nem csomagolva, legfelül hely e z endők el. A láda kulcsa az őrsirodáhan az iróasztal áll\ányának oldalán szegre akasztva tartandó. Ezen clíszrnházat, ha h asználat által ez úgy is meg nem történt, l egalább minden 14 nap az ill ető . tulaj donosnak szellőztetés végett kiadandó s ennek rnegtörténté\el ismét beve enclő. Elvül szolgáljon, hogy clíszruházatul mindig a legutóbb kezelt, l egújabb darab helyeztessék el, nehogy az ott tartott darabok heveré3 által veszítsenek .,/
minőségükből.
Ezen rub á~at az ill etőnek csakis díszben Yaló. kivonuláskor, egyéb ünnepélyes alkalmakkor, és ünnep- . és vasárnapo~on, - utóbbi esetben azonban csak akkor, · cha az ..illető egyéb- tisztességes ruhával nem r endel. keznék -- · adandó ki s használat ntá~1 t elj esen tiszta, kifogástalan állapotban ismét megőrzés alá veendő. 8. Helyes tömeggazdálkodás mellett oda kell töre-„ · kedni, hogy minden két éven felül szolgáló csend-. őr egy nyári, egy · téli köpeny, egy dolmány, 2 kalap, 3 zubbon:y, 3 pant.aló e között egy nyári és egy hasz:•
1
17
nált pantalóból készült csizma nadrággal, to,ábbá G- 6 darab, akár a t ömeg, akár pedig a sajátjából szerzett ing, gatya, z sebkendővel , G pár nyári és 4 pár téli k apczá val ; t ovábbá két pár téli és ugyanannyi nyári csizmával vagy czipővel ellát\a legyen. L ovas csen dőrn él e ruha kiszabat csak annyiban változik, h ogy a lovas csendőr 2 pantalló és k ét bőrös nadrággal legyen ellátva. 8. H adapródok ki 'ételé,el a legénységi állományhoz tartozók k özül senkinek sincsen joga magának a rendszeresitettn él finom abb anyagból bármily öltözéki czikket csináltatni és viselni, miért is minden ilyen el őtalált, szabályellenesnek tekint endő czikk a szeml élő elöljáró által elkobzancló és megőrzés Yégett a szárnyparancsno kságnak beszolgálta tancló . 10. Kivét elesen megengedt etik magán (extra) sapka, fehérnemü, czeluloicl csillag, nyak.szegély és magán csizma Yagy czipő viselése, d e két utóbbi csak oly feltétellel, ha a magas sarnk és hegyes orr mellőz tetik, ellenkező esetben ezek is elkobzanclók. Ezen öltözeti czikkek ú gy szolgálatban, mint azon kívül \Íselh et ők.
L akbőrbő l
k észült szíjazat és seh-emből készült csillagok beszerzése és viselése tilos. 11 . Az összes ruházat testmérték szerint k észül, annak a csendőr test éhez ill őnek s jelesen a dolmány é-s zubbony ujjainak é:; aljrészeinek megfelelő bosszúaknak, a köp eny h osszának pedig olyannak kell lenni, h ogy az a derék szíj felvétele után is a gyalog csendőrnél legal ább 10 cm-re, a lovascsenclŐrnél p edig 25 cm -re a térden alul ~r jen . · H a a csendőrn ek kiszolgáltatott ruha testéhez nem találna, ezt elfogadni nem ~zaba cl s az ily ru-
18
házat - a hiány megfelelő bejelentése mellett -- az őrs- . parancsnok által a szárnyhoz a szárnyszabó által l eendő kijavittatás végett -visszaküldendő; mely eljárás akkor is gyakorlandó, ha esetleg elnézésből a beadott . helyett más vagy esetleg be sem adott czikk érkeznék a csendőr részére. A próba csendőrnek kiadott becsült ruhadarab is ha egyébként szükséges tömegvag}'ona terhére, testéhez átalakitandó. 12. A szárny által már felszerelt pr. csendőröknek a kerület székhelyén az első kiképzés alatt ruházati czikkek nem adhatók ki. Hasonlólag nem szabad az altiszti tanonczokat kiképzésük alatt a rendes félé-vi beadván}'Ilyal kért ruha és felszerelési czikkeken ki '111 bármiféle ruhaDemüvel ellátni. Sem a pr. csendőröknek, sem pedig az altiszti tanonczoknak ruháját a tanosztályban testhez igazítani, vagy azon bárminemű 'áltozásokat vagy átalakításokat tenni nem szabad; hanem ha ez irányban hiányok merülnek fel, azok a tan.osztály-parancsnok által, az illetékes szárnyparancsnokságnak hejelentendők, mely a hiányokat emlitett legénységnek a szárnyhoz történt bevonulása után, a szárnyszabó által helyre hozatni tartozik. A tanosztályba vezényelt l egénység ruházatán · t ehát csak javitásokat szabad eszközölni, a melyek sürgősen és feltétlenül szükségesek, mint például a foltozás, csizmatalpalás és sarokjavitás. 13. A ruházaton előforduló pecsét és zsirfoltok tisztitásához minden őrsön, közös használatra, jó házi szappan és tiszta szesz tartandó k észletben és pedig oly helyen, hogy mindenki könnyen hozzáférhessen.
1
19
A tisztitó szerek a _közgazdálkoclás rovására szerzen dők be. 14. Va lamint szabályellenes és meg n em engedhető, hogy a csendőr túlságos nagy és fe ltünő tollbokrétát -viselj en, ép oly szegényes és m eg nem enge dhető, hogy ezen bokréta csak n éh ány kuszált tollból álljon ; miért is minden cs end őr köt e lezendő a bokrétakötést elsaj átitani, megfelelő tollkészlettel rendelkezni és idő ről-időre a bokrétát akként újitani, h ogy az mindig csinos legyen. A tollbokréta lapos ÍY alakban legyen kötv e és ugy ill esztend ő a kalapra, hogy a tollbokréta l egmagasabb része a k alap teteje fölé 6-10 cmterre emelkedj ék, mig annak T"ége a kalap karimán alól le ne lógjon. Minden csendőr és altiszt két t:ollbokrétá val r endelkezzék. lö. A csendőrö k magántulajdonát k épező zárt ládák -vagy bőrönd ö k a tulajdonos ne-vével ellátva, a kamarában vagy ilyen nemlétében kivételesen a padláson őrzendők megfelelő rendben. 16. Az erre m egh atározott h el:rnken kiv ül, habár csak rövid időre is, kincstári ruhát vagy egyéb felszerelési czikket tartani n em szabad. ~~lló ruhafogasokon a ruha -vagy egyéb felszerelési czikkek csak addig tarthatók a meddig az takaritás vagy száritás czélj ából szükséges. A szennyes ruha - a k özgazdálkodásból beszerzendő zárható ládában a k amarában vagy a padláson tartandó. Az összes kincstári ruházat és felszerelés - a lábbeli kivételével - okvetetlen a leaényséo·i szobákban 0 0 az erre r endelt szekrények, fogas ok, ládákban stb . . helyezendő el.
17:
20
18. ·H a a csendőrnek két _köpenye Yan, ezek a fogas két egymás m ellett levő szélső -bal szögeire akasztandó k . A kalapok és sapkák a ruhafogas polczán tartandók. 19. A lábon nem levő csizmák és czipő k, a hol m egfelelő kamara vagy üres szoba, es etleg más f'záraz helyiség áll rendelke.zésre, ott tartandók tisztán és megfelelő rendben. A leYetett csizmák vagy czipők lefekYéskor az ágy lábrészének közepe elé állitandók . 20. Óralánczot, -ehhez T"aló függeléket, gummi vagy egyéb zsinórt a ruhán Yagy ez alól kilátszóan T"iselni, mint szabályellenes, nem engedhető meg. 21. A kincstári ruházatból bármit is és bárkinek adni, eladni T"agy bárki v-el cserélni, szigorúan tilos ; _ Yisszaélések elkerülése czéljából ép úgy tilos a csend- -őröknek, a te s tül etbő l bánni módon fogyatékba jött egyénektő l kincstári ruházati és fe lszerelési czikkeket vásárolni. 22. Az aprólékos kézi szerek beszerzésének biztositását illetől eg a szárny gazd. kez. ut. 9-±. §-a intézkedik.
IV. Fegyverzet, fe lszerelés és ' l ő sze r. 1. ~Iár ama elvitázhatlan _tény, hogy a csendőr
élete s biztonsága számos esetben kizárólag fegyv-erzete · kifogástalan jó állapotától függ, önkénytelenül arra kell, hogy ösztönözzön minden csendőrt, 'mikép ez irányban hanyagságot ne tanusitson; a ki tehát e tekintet- · ben mégis hanyag, az könnyelmi.1 és megbizhatlan.
21
2. A fegp-er lövésre, a szurony peclig - a fogy. Ye1Te mindig pontosan felillesztve - szúrásra, a kard ,-égül - pengéj e szintén k eményen a markolatba beékelve - szúrás és . vágásra szolgál és az e szeónti czélokra mindig alkalmas legyen. Ha a szurony a fegyveren kissé mozog, - az hiányosságnak nem tekinthető; a ke,·éssé mozgó szuronyok tehát igazitás <Üá n~m vonandók. 3. Az összes fegyverzet épsége és jókarban tartásáért minden egyes csendőr személyesen - esetleg fenyítés terhe alatt - felelős; ügyetlenség, hanyagság, vagy épen rosszakaratból eredő - a fegyverze t és felszerelésen észlelt - hiányokért pedig a mellett még kártéri téssel is tartozik. 4. A tárkarabély csöT"ének csiszolása és újítása tekintetében az 1896. é\i márczius hó 6-án x~':~~! 0 szám alatt kelt hon \éclelmi ministeri r endelet intézkedik. A forgópisztolyok csöve egyáltalában nem csiszolható Yagy njitható, m ert ezek csö'e már új állapotban is oly tág, hogy egyszeri csiszolás 'ag:y l'.1jitás a cső fura tot annyira kitcigitaná, hogy a forgópisztoly biztos lö\ésre többé alkalmas nem voba. 5. A kardpenge éle, hegyétől számitott 2/3 résznyire lefelé, fokéle pedig szintén a h egyétő l számítva húsz . centiméterre mindig éles legyen, mely élesítés egy megfelelő finom reszelővel foganatosítandó. 6. A tárkarabély és forgópisztoly megtöltésére és kiürítésére vonatkozó, a · lak.tanya-szabályok 10-ik pontjában foglalt határozmányok szigorúan szem előtt. tartandók, e mö.,eleteknek mindig oly helyen kell történni, hogy esetleg véletlen elsülés által senki meg ne sérülhessen.
22
Szobában vagy más lakott helyen ezt eszközölni tilos, kivéve éjjeli időben, a midőn az őrs parancsnok a fegyverek kiürítését, az őrsirodában is 1 fal felé fordított fegyverekkel, elrendelheti. Minden, akár nappal, akár éjjel történendő eliga- · zitás vagy bevonulás alkalmá Yal a megtöltésnek vagy kiüritésnek - felelősség terhe alatt - mindig az őrsparancsnok \agy ennek távollétében helyettese személyes jelenlétében kell történnie. 7. A fegyverrel Yaló minden játszás, pajkoskodás, vagy annak különösen töltött állapotban -való mutogatása szigorúan tilos. 8. ~Iinclen, nem szolgálati eljárás által igazolt lövöldözés, fenyítés terhe alatt tilos. 9. A fegyvercső torkolatát akár szolgálatban, akár a laktanyában, vagy bármikor is, soha semmi szm és ürügy alatt sem szabad b edugaszolni vagy betömni, miért is az ezen határozYány ellen vétők már az első alkalommal is felelősségre vonandók. 10. :Minden szombaton az őrsparan c snok által részletes fegy\er-, ruha· és szer eléb-izsga tartandó . 11. A fegy\-erek rozsclamentességét biztosítandó, a szolgálatba induló járőr kötelessége „Yaseline « zsiradékot, to,-ábbá egy posztódarabot és vászon törlő- . rongyot magával ,-inni. A , zsiradék jól bedugaszolt i.t vegecskében a fentemlitett tiszti tó eszközökkel egy göngybe csomagol 1-a é~ zsineggel átkötve a járőr-táskában vienclő . 12. A tárkarabélyágyak kímélésére és tisztán tartására a legnagyobb gond forclitanó. A fegyvenigy f énymázolása szükség szerint meg· ujitandó. A fénymázoláshoz szükséges fénymáz készi- ·
23
tése és a fénymázolás mikénti foganatositása a B) mellékletben foglaltatik . B) melléklet. Szárítás végett az ágyat nem szabad a napra sem pedig fö.tött kályha közelébe állitani, mivel a fa m e gvetődne és rep edéseket kapna. 13. A gyalogcsendőr szíjazata - a tölténytáska ki,ételével - mindig fénymázol"Va (lakkoz"Va) legyen. A tölténytáska feketére festve homályos fényü leg}'en, mely czélból a tölténytáska olajos rong ygyal gyakran b e dörz s öl e ndő. A járőr - táska. valamint annak hordszija, por és más mocsoktól megtisztítva, kevéssé olajos posztóval, "Vagy rongygyal h omályos fényesre dörzsöl endő. A szíjazat fénymázolása hoz szükséges fénymáz (Lakk) előállitá s a s a fénymázolás mikénti foganatosit isa a Bt) mell ékl etből ki"Ve h et ő. B /l) mel14. 1-l. lovas c:sendőrnél csak a szuronyhüvely, a léklet. tábori kulacs és a köpenyszíj fénymázolandó, az eg yéb szíjazat természet es bőrszin éb en m eghagyandó, mindazonáltal tisztán és jókarban tartása szintén szigorúan k öveteltetik, miért is az időnként a nyeregszappannal akként veendő gondozás alá, hogy szép barna szinű legyen. 15. :Jiiután az új állapotban kikezelt szíjnemíí. igen zsíros s ily állapotban való hordásnál a ruházatot igen bepiszkolná, az a használatba vétel előtt a ruhát érintő oldalán mindig előbb zsirtalanitandó, azaz oly eljárás alá veendő, hogy a zsir rajta többé ki ne üssön. A zsirtalanitás eszközlését a C) melléklet magya- O) melléklel rázza. 16. A szíjazat a kincstár tulajdonát képezi, annak kímélése minden csendőrnek kötelessége s igy minden igazolatlan rongálásért a csendőr kártérítésre szoritandó .
A szíjazatot szükségtelenül lyukasztani határozottan tilos ; szükség esetében ezt kizárólag az őrs parancsnok és csakis lyukasztó vassal eszközölheti, m ely lyukasztó vas minden őrs részére a gazdasági átalányból beszerzendő. 17. A tölténytáskában minden csendő r 15 darab éles töltényt hord magával szolgálatban; ezek szám szerinti pontos és sértetlen megőrzése minden csendőrnek kötelessége lévén, elveszett vagy hanyagsága folytán alakjában megi:ongált, esetleg jogtalanul elhasznált minden töltényért n emcsak kárt érítéssel t artozik, hanem a körülményekhez k épest még szigorú fenyítés alá is vonandó. 18. A fennebb j elzett kézi l őszerk ész1eten ki,l.H minden altiszt és csendőr után (rendszeresít ett létszámot \éve tekintetbe) az őrsnek még 15 darab éles tült ény t artalék-készletül ngy szolgáltatandó ki, hogy ezen tartalék-készlet a kettő s zaru őrspénztárban őrzendő meg s csak rendkívüli szolgálat-teljesítés alkalmával osztandó ki a legénységnek . Ezen tartalék-lősz erké szlet a csendőr áthelyezés8 esetén is mindig telj es számbrtn az őrsön marad. 19. A lovas csendőr a forgópisztolyhoz t artozó 12 darab óles töltényt szolgálaton kívül a pisztolytokon levő tartályban h elyezi el. Minden lovas altiszt és csendőr után tartalékkészletül még G darab éles töltény szolgáltatandó ki. melyekkel a 18. pont szerint bánandó el. 20 . A rendes évi czéllövészet alkalmával, mely a szakaszparancsnok által, minden további parancs bevárása nélkül, tekintetbe véve azonban a mindenkori szolgálati és közbiztonsági viszonyokat, tavaszszal kezelendő meg, mindig a legénységnél használatban
\Olt töltények
lövendők
el, az így eltüzeltek a tartaléktöltényekből pótoltatnak, utóbbiak pedig a . szakaszparancsnok által a teljesen ép készletből egészitendők ki. Az ezen czéllövészethez szükséges fejenkénti 12 darab töltény minden év elején, a szárn.yraktárból a szakaszparancsnokságoknak kiadandó. 21. A czéllövészet mindenkor feltl'izött szuronynyal gyakorlancló. A czéllövészet eredménye köv e tkezőkép osztályozandó: 1-4-ig . össztalálat d;;:i n em elégítő « 5-8-ig »jó « és 9-12-ig ,, igen jó (· . A kimutatások ürlapjai a szakaszparancsnokság által a kézi sajtón készít endők, es etleg pedig nyomtatott ürlapok sz e rzendők be. 22 . A czéllövészetnéL m ely minden év október ' égéig okvetlen bevégz enclő, >; a m . kir. csendőrségi fegy,erntasitás « 8 .. illetőleg 17-22-ig t e1jedő ~-ai értelmében j áran dó el s czéltáblául kizárólag az ott kijelölt alak használandó. 23 . A czéllövészet er e dményéről őrsönk ént a DJ melléklet szerinti kimutatás szerkesztendő, az két példányban a helyszínéről a szárnyparancsnoksághoz terjesztendő be, honnan egy példány a csendőr-kerületi parancsnokságnak felte1jesztetik, a másik példány Ezámadási okmányul a szárnynál visszatartatik. 24. A forgópisztolylyal évente 12 darab töltény tüzelendő el fejenként czéllö,észeti gyakorlatul és pedig lóhátról 16-20 lépésnyi távolságról az egész alakczéltáblára. 25. Próba-csendőrökkel, a két havi elméleti oktatás befejeztével, a csendőrs égi illetékszabályzat 7 4. §-ban megszabott tölténymennyiség l övetendő el
D) melléklet
