HUBRICH VIRGIL, AZ UfA.I'lLM R. T. UJ IGAZGATÓJA

HUBRICH VIRGIL, AZ UfA.I'lLM R. T. UJ IGAZGATÓJA.

VII. ÉVFOL.y AM 2. SZ. 

SZERKESZTI : LAJTA ANDOR 

1934. FEBRUÁR 1.

11"111"111111111111111111111111111111111111"1111111111111111111111111111111111111111111111"11l1li

IAz "UNIVERSAL" I

I

legközelebbi

megjelenései:

; J A N U Á R:

i"ÉGI

I

;

POSTA"

i

~ a P A L A C E B A N. ~ ~ LÉLEKZETFOJTÓ REPOLŐBRAVUROK. ~

r

=E

= ~

!FEBRUÁR: a DÉCSI- és FORUM-ban

!

I

I

i"e s I B I" i ~

·

é§

PALA[~

, PROLOnGÁLTA ,

GAÁL FRANCISKA lagdjabb

filmje

~ I

~

~

I

I

A ROYAL APOLLO BAN

I"EOY ASSZONY I I NBII FILEJT" I ;

(ONLY YESTERDAY) ;

Arvák I I I a viharban IIA"CSÓK TÜKÖR BLOTT" I !! i! ~ Nagyobbb mint a "MELLÉKUCCA"

~

~

~

A DÉCSI-CASINOBAN

megjelent az

FODOR LÁSZLÓ nagysikerü szinmúvének fi Imváltozata.

URÁNIÁBAN

i UNIVERSAL FILM R.T., i ~ BUDAPEST, ~ NÉPSZINHÁZ-UCCA ~

TELEFON:

VIII., 21. SZÁM.

38-l-78.

.lIilIiIIlIlIlIIlUlllllllllllllllllllllilnlliJIlIlIlIilIllIlIlIiIlIlIlIlIlIlIlQIIIIIIIIIIIIII.

~ ~ ~

ILVIULTURA

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT VII. ÉVFOLYAM

2. SZÁM

A filmgyártás

1934. FEBRUÁR

1.

racionalizálásáról

t(írgyaltak hossrú h ono pokon 1;:cresc: tiil Berlinben és ennele cl hosszú. alapos tnnácsk osásnah az lett a vége, !zog)' C s e l' é P y Areén, a magyar ssármasású [ilmrend e.~fí recetésérel olyon uállala! alakult, (/lIlcl)'/'Ie1;: '-'gr r endesö]e, egy producere, cKY pitész:e, egy opera/űrje és egy han ontérnolre, továbbá egy dlsslettcrucci]; t.an, amelye kegyiittesen .'piir'sCi! li iszerü tnunkanietód us siierint l~észitik esentul a műteY'/1/ekbe'lI a [ilincleet. C éljaik és terveik elérésére olyan inűtermet létesítenek, amelyet r ouidesen iieembe ltelyccnek és amelyben ai: új racionrüieálási eluel: seerint fognak d olgocui. A::: új muukateru scerint _I főelven wyugszik a f1'lmgyártás: 1. vormalieáljá]: és stabilizálják a diseleti het, :?, k ö::, pontosítjrí k és stabilizálják a ('dágítás1: [clscereléscket, 3- a hanguisseaadást fii.g};etlenítik a 111 iitermek uissehongluitásától, ;. a felllételeket -időleges sorrendben késsitile, tehát úgJ', alLO!;_\'eeel: a filmen egymás után kövtke,'JI/f'k. E pillanotban teljesen mellékes, 11.0 gy a berlin i clue]: a gya,korlatbaJl hogy tálna]: be és hog,)' egyáltalában a CseréfJ)'-félc elgondolás szerint lehet-e filmel?~t gyártani. Kétségtelen azonban, hog)' a filmgyártás raclonclizálására nálunk is nagy gondot kell fordítani, mert az utóbbi hónapokban észlelhető tartózkodás't azzal mag:yarázzák) hogy a producerek nem bízé

o

J/ak II 'NI i kalleuláciás rendsserún kbcu. R icon-yos, ho gy n(úunk 111ag:ya-l'orsziÍgon a filnzgj'ál'tási kal1wláeiót 1.'01110('\' és megbieluitó alapolera kell fel?tetni, amellett il legracionálisabb r]: te]: és elgondolás seerint kell a gyá1'tást nieghcede ni. A berlini racionutieálás; terv seerin t egy hangos film clűáTlítúsi költségeit 4o-50%-kal lehet csoklecnteui, ami sser iutiile a mai német filrng:J'círtásba'n már azért is szúkséges, mert a német [ilmel: belföldi rentabiliiása is ('yősen visszaeseti. Mennyivel fontosabb Magyarországon olyan racionolieátási [ilmg~l'ártási niun leapro gramot kidolgozni, amely a 111 Üte 1'1711; niunl«: lén)'('jZes 111(',1;ole sábbodását uonná maga után. Ez tu: olcsóbb iiás terméseetesen azt eredniényesné, hogJ' n e 111 csal? loiiacs pél/zúgyi !?öröi
fOR

1

helieni.

~, CASTIGLIONE

•• ~~~r~,~-------+, HENRIK

ru. kir. kereskedelmi tanácsos. a budapesti Corso-fitrnsz inluiz ü~YTezető igazg~lt6ja :

MAGYARORSZÁG

1933. ÉVI FILMBEHOZATALA

z emberi tevékenység pro, duktumai .közü~. egyetl~n egyet sem ismerünk, arnerynek olyan intenziv, az egész, világot behálózó ••••••••• nemzetközi kapcsolatai lennének, mint a Iilmpro. dukciónak. A filmnek a nagy néptő. megekből felszívódó életerői. amelyek révérs a legösszeforrtabb intézmény .i ma kulturájával, gazdasági, politikai és társadalmi viszonyaival, egy szeizmográf érzékenységével tükrözik visz; sza a világ szívverését, gazdaság; és társadalompolitikai alakulását. A filmélet kronológikus gráfikonja a világtörténelem nagyvonalú Hlusz< tráeiója, amelynél a legérdekesebb je; lenség, hogy az internácionális forga; {omban tevékenyebben résztvevő ál; lamok filméletének grafikus rajza ugyanazt az irányt követi, legfeljebb - a históriai eseményekben való aktiv vagy passziv részvétele szerint - nem pozitív, hanem negativ veiérléssel. Ezek szerint, ha Magyarország film. életét ismertetjük, csak arányaiban eltérő, .de egyébként hűséges képét nyujtj uk világviszonylatban való alakulásának is. Magyarország

filmbehozata

1933"bflll

közel X;dc1 emelkedett az 1932. évihez viszonyítva. A legnagyobb emelkedést a 3 felvonásnál hosszabb filmek im; port ja tünteti fel. Ha részletesebb bepillantást vetünk a forgalom mikénti alakulásába. meg, állapítj uk a behozatal emelkedésének okait

részesedése

1933 ban több (+) v.kev. (-)

százalékban

német amerikai (:!,,'yéh .

49 47 l

42 52 fi

-7 - 5 2

+

A német

behozatal erősarányú csök kenése, amely szorosan ősszefügg az ország változott politikai irányával. fő, leg az amerikai filmipar részére biztoS1tOtlt kedvezőbb piaci konjunkturát, amit természetszerűleg igyekezett is kiaknáz ni. A versenyberr hatalmas előnyt biztosított részére az a körül, mény is, hogya filmeket - közismert okoknál fogva - olcsóbban ajánlhatta fel, rnint a német importőrök. Ugyancsak a német behozatal visz. szaesésének tulajdonítható az angol import növekedése is, amely 1933-ban a behozátali mcnnyisógnek már több, mint 2%i~át tette ki. A mi szempontunkból nálafos a német filmek

nagyon sa]. férvesztesége

mert a fővárosi lakosság 38%.a tők életesen beszél németül is és igen tc' kintélyes azoknak a száma, akik, ha nem is beszélik kifogástalanul ezt il nyelvet, mindcncsctro megértik a né, mct filmet. Hogy Nemetországra nézve mit je; lent uj politikai irányzatának nemzet. közi kíhatása, azt részletes adatok hijjár» hem tárhat juk fel súlyának tet jességében"), dc pcrspektivát rryujtanak alábbi adataink, amelyek pregnáns voltát az amerikai import forgalmának feltüntetésével domborít juk ki: ';' Csak némi tájékozódás végett kőzőlj iik, hugy a német kűlkcreskedel rui mérlcg 1!)33han közel 16o/,--kal, ősszegszcrint : 868 millió márkával rosszabbodott az előző évihez viszonyítva.

is.

A behozott filmek hely szerint:

1932·ben 1933-ban

sz ár-

mazási

2

:l~r ....,_------ .•.• ~~,..,..

..•• ------..:!.p..

A 3 felvonásnál hosszabb filmek behozatala: összesen

e b b amerikai drb o.u

drb

l!ID-b,_1l l !)~8-ball

l!·;2\l-bur., J fl:). '-l an lfJ1-h:n H132-hen

(i2H ü';2;1 :)88 :J%

;291 377

33!)

204 l IIG I III

,J31

l tm

22H

I 033-ball

::;;0

l német drb

Ő

19') 221

cJ(j

GI)

so

!ifi ii1

47 G=!

iőldiek aránya --- 57%;kal - sem változott, amely körülmény már annál az oknál fogva is megnyugtatónak mond. ható, mert kétségtelen, hogy még ma scm vagyunk a gazdasági válság rnélypontján *). A gazdasági viszonyok su' lyosbodásával csökken t a magyar vállalkozás részvétele, amely kiilőnőscn 1931 -ről 1932,re esett ijesztő mérték ben: 54%,ról 43%.ra. Tagadhatatlan, hogy a filrnuzlctnck nemzetgazdasági szempontból való tekintélyes jelentő sége kívánatossá tenné, hogy intenziv hazai filmgyártás hiányában legalább él filmkereskedelem legyen a magyal' vállalkozás kezében, viszont objektíve be kell vallanunk, hogy a nyomasztó viszonyok átbőjtőlésének könnyebb Iehetőségét épp a külfőldi vállalkozás '-' a küliőldi vállalatok helyi alaku, latai - nyu it ják, amelyeknek nagyobb nehézségek nélkül áll mó djukbaru a vál. tozott életkörülmények. a lakosság elszegényedése következtében beállott sz inházi dckon iunkturát a filmárak (kőlcsőndíjnk) mérséklésévcl ellen- lj

u"

3,) íJ i;

L7=!

2!)

Ulf)

.]:1

16H

ll:?

-12 -J!)

10 I

.j~

Németország filrnipara a hangos [ilm« mel vált világviszonylarban vcrscnyké. pessé. Csak az új technikai fejlődés tette lehetövé újjászületését, mert n egész világra kiterjedően 80 millió em, ber értette meg nyelvét. A német filmgyártás follendülésének mozaik júba tartoznak a fenti ada; taink. A hangos fi:m J919,ben indult cl Amerikából. de már a kővctkczö évben csak 1\'\agyarországon l1%-os német konkurrcnciális emelkedéssel kellett felven nie a versenyt, amely kűzdelcrnben két éven belül alulmaradt: 1932. ben 2%",,(81 rnuli s felül il német film az amerikai impor tot; A három felvonásnál

l50 40 30

hosuabb

filmek

-- -_._-J . I

__.,,-

I

származási

ors'tágok szerint:

I

-r<><--~ '--~-_.,. ,. ,

----'-

i1

importia

.

'I

..,1

-

I

l

I

1

20

I

I

10

I Év

1f}27

1928

If}/il

t[lJO

1

1[l32

193/

1933

Az új állami alakulás alig fél év alatt hazai filmgyártásának törzsét győkcrében támadta meg. Mcsszi országokba elnyúló lombos ágai már sárgulnak, hogy végül teljesen kiszárad janak ...

lyozui, ami viszont a jövő szempontjából nekik is eminens érdekűk. Érdeke'). hogy az importban részi: vevő véllelntok: szémszerúleg nem'

A magyar importban résztvevő ~ lalatok kőziil abelföldiek részesec stagnált: 1932-ben is, 1933-ban is 43 % .ot tett ki. Ezek szerintta

Stati-z.tika l l ivatal megállapitúsa szer int. .\ lctfcnut artási kö.tsézek indexszáma lakbérrel együtt számítva 86.6-ról 87.8-ra emelkedett. a lakbér nélküli pedig az előzö havi 8ö.7-td s zernben 88.3 volt.

'" Dcccml.crbcn

válI'ese ~3~·-

í

kül-

3

újból

drágult

az

éct

;,

változnak. A mcgszűnő régiek helyét ugyanolyan arányban töltik be ujak, 1929;ben az utolsó .méma-év'Lbcn - és 1933~ban egyformán 32-32 vállalatunk dolgozott. Annál nagyobb az eltolódás mánt fenn ebb részben érintettük - az importban rész/vevő hazai és idegen vál/aléltak közölt for; gelmi rés,zesedés szempontjából és, ezen belül az egymáshoz viszonyított szám; arányban, amely mindkét irányban a hazai cégek hútr ány áre modosult, Részletesebb tájékozást nyújt alábbi ősszeállí tásunk.

Érdekes, hogy még 1933~ban is hoztunk be néma, nem esupa repríz-filmet: 12 darabot, szemben az előző évi 22 és az 1931, évi 156 darabbal. Az eg'Y~ és két-Ielvonásos filmek forgalma 1933,ban szintén emelkedetc. 308-rúl 329;re, amelyben legnagyobb részt több amerikai vállalat és az Ura részesedett. A szóbanforgó filmek be; hozatala az utolsó hat évben a kővetk czőkcp alakult: Volt a bevitel darah

Az egyes filmvállalatok %.os részese, dése a három felvonásnál hosszabb filmek behozatalában: ti28

l, Relföldi

1931 1~'32 1933 években

Citc-Cinéma

il

5

l

!l

2 2

2 4

~

6

7 2 3

'I

'2

Génius

9

Hir&dh és Tsuk Ir is Korona, Rádius, Herrries Kovács E. és Ttirsa K ult IIr _\if űvész

O -r I

2 o

.)

1

il 2 O 2

1 O

o

il

2 O

!l

Schnehmann

il

Stylus Super Tllrnl Ungár és Társa Viktória Egyéb ll az ai ccgckcgyürt

2

2 3 4 7

2 2 O 1 2 2 2 ..Hl

fi

()

17 (il

-----

3 M

cégele l?élJ1'isclelei: 2, Kiilfö1cli (j Fox S Libertiny M etro-GoJdwyn B 12 0,'50 Pararnouot !) n Ufa fl Universal fi 6 ... i) \Varner-First Kűlföldi cégck ccyütt !3!) 46 0= l%-on

1 5 1 1,

2

~6~ 526 -141 308 329


.

!l

---14 O 7

~

Filmová Politika a címe annak az új cseh Fil mhet ilapnak, amely most indult meg Prá-

s

g{lb<1n, .'\z új szaklap M e ncilc. Szcrkcsztöség

5 2 2 1 1 O

l~i.f..:· (':",

8

7 57

és

J.

A.

kiadóhivatal

:

[felc'"

Cyll~a.

Les Cahiers du Film eimmel Párisban új Iolvóiraf indult mea december Iő-én. amely gaidag tarcalmáva! LOS igen érdekes clgoudelasavat ,. Iilmtulum-invnak szenteli lia .. sábjait. \zaJ'ő szúrnhan " Marce I P a g II o I, a Maríus és a Fannv sz.erzője irt c.kket Ci.. nematurgie de Paris címmel. A v.i ltozatotartalmú és rsxép k iá llizisú lap szerkcszt 'ije Ci'abriel D'A u b a r é cl e ..

43

8 7 57

-zerkcsztdjc

Pr.ihn. JI, Palais Fcnix. Slov. Kino címmel új szlovenszkóí film!;tJ) inl:a:t 111 eg, !\ lap Cadec-ben jelenik ~'Jwg, hi va tulos lapja a szlovenszkói rnozuók(n'-7inb,;;tlulajdono'oknak. szerkesztó jc pe-

6 2 O 4

11

9



1 2

2 11 3, 10 10

.

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• :i A SZAKSAJT 6 i:

2

Orion Pátria Phöbusz Ple5 (Harrnonia) Reflektor

:::

U

2 1

(Wl

1929-Gen l !)30-ban W31-ben 19i12-bcn 1933-ban

A film-import 1933, évi számszerű alakulása nagy átlagban elég kedvező nek mondható. Más kérdés a forgalom üzleti eredménye, Erről aZ011han más alk-alommal.

('j;g('k:

City Danubius Eco Express

Hl::!Z'-han

Ufa-Pilmkalender 1934. A% 1 [,L {;\~"k Jt;t küZ/ismertté wi It a sztali Ile ',i naptára nem .. régiben [elent IIIei!: ugyanolyan szúp k iá lli.. t.isban, miul az elmúlt l-v:' le ben, A ll,t:i1,ír hotenként közli az ismertebb filmsztn'észek ~zli:rtl'"napját, valamint képeket és jelonetekel az ismortebb L"fa-filmekböl.

6

alul.

4

---.__..rA~,.....

BOHI-IEGYI az Oty mpi.

..••

."i~r

-+-__

-------I!!.1oo

ISTVÁ::\f,

filmszinház

iga7.gatój"

:

A MULT ÉS A JÖVÖ

LU

•..•--

c,

gerrel

smét egy szornorú, dc ta, nulságos év tapasztalatai; val rendelkezünk. Harcol; funk, kom promissziumokat kötöttünk, kétes ér, •.•.• ~ tékii győzelmeket erst»

azonban

tunk,

. hibákat

a hely zele!

próbálkoznak.

Csak kapi
követtünk megjavita/li

még sem tudtuk.

A bcmntatósz ínház ak panaszkodnak, hogy núnden ú] film csak négy napig iiziet, az utánjátszó színházak már két -Iágerrcl kisérleteznek, a kisebb mozik pedig csak máról.holnapra élnek. Tulajdonképpen mi az oka ennek uz áit atsrios panasznak és a [olytonos eléged tetenségnek? Régí igazság, h'!.Jgy a nyomorúsúg veszekszik! .lV1indenki a ;,;aJát önző érdekeit akarja a másikra ráerőszakolni, ahelyett, hogy megértenék végre a sorsközösség által előirt kölcsönös kötelezettségeket. Sajnos, csak meglehetősen szűk hely áll ren, delkezésemre ennek a közbecsülésnek örvendő lap hasábjain. így csak a bu« jok [elsorolúsével kell megelégednem, Előre tudom, hogy minden marad a régiben, mert szakrnánknak, sajnos, kevés olyan tagja van, aki hajlandó volna csak egy kis áldozatot is hozni magáért a szelemeert. Ha ezután valaki a fekély kiírtásáért dolgozik, hogy ezzel az üzleti légkör elviselhetőbb b gyen, megkapja azormal a "radikális' jelzot. Pedig mi Icismo zisok csak azcrt kűzdünk, hogy kimulásunk vegez, Emennyire csak lehet, kitot iuk. Sok re, mónyűnk ugy sincsen már, hiszen mi csak arra vagyunk alkalmasak, hogy egy kiugró filmnél a hasznot emeljük és egy bukott filmnél a veszteséget csökkentsuk. 1\!\inden kisebb mozgó színház hrutfóbcvé telénck 45-55%~át fizeti kőlcsőndíj fejében és ezenkívül "z a komoly veszély még fenyeget. hogy a bemutafószínházak is· két si éÍ~

helyzete

Magyarországon.

A filmvállalatok

egy része ki van szolgáltatva a bemutatószínházaknak, a bcmutatószdnházak pedig gyakran érlék enjeliili garanciákat fizetnek, a kismozik kifacsart filmeket kénytelenek játszani, a vidék nagyobb mozijai csakis idényköfés ellenében kapnak filmeket, A "nagyszerű" üzlet meg van t chá t a papíroson és amikor lcbonyolításra kerül a sor, kitűnik, hogy ez a g~...akorlatban óriási nehézségekkel jár. Mindenki panaszkodik és senki sincsen megelégedve, folyton veszekediink. pe. dig élhetnénk .békessőgben és szerctettel. Körzetek alakulnak és egyes mozik kihasználják kiváltságos helyzetüket. Folytonos torzsalkodás jellemzi az egész szakmát s felsőbb körök indo. lenciájára sem hivatkozhatunk, mert

5

+--------+,~A~)l~.-----__·+1 ujabban sok jóindulattal kezelik pa, ruaszainkat és Egyesületűn k jelenlegi vezetősége is mindent elkövet, hogy helyzetiink javuljon. dc ez mind k e"és a boldoguláshoz! Nekünk ma; gunknek is hozzá kell járulni a hely, z t szanálásához, több megértést kell

tanusítanunk saját érdekeinkkel szem" ben, azokat össze kell egyeztetni, mert érdekeink csak látszólag ellentétesek. lj j Messiást kell magunknak kivánni, aki őnzptlenségcvcl, rátermettségével kivezeti az összes éraekelteket a mai tarthatatlan helyzetből.

SZŐLLŐS DEZSO:

A VIDÉKI

MŰSORKÖTÉS

vidéki mozik műsorral való ellátása már normális bé; keidöben sem volt egészen kőnnyű dolog, nemcsak u filmvállalat, hanem a moz o ••••••••.•• gószính:iztulajdonos szem; pont jából scm. Mily nehéz ez különöscn ma, ezekben a súlyosan leromlott időkben. Tisztában, vagyunk a vidéki mozik nehéz helyzetével, ál" landóan járunk az országban, tájé. kozva vagyunk a bevételi lehetőségekről, tisztában vagyunk azzal, hogy egy vidéki mozgónak milyen hallatlan nehézségekkel kell megküzdeni és mi. lyen verseny társsal áll szemben (rnűkedvelők, sport, bál, vadászat, aga rá; szat). Ehhez járul még a helyi ható. ságok önkényes cenzurája is. Mind, ezekután jelentkezik a budapesti film; vállalatok megbizottia, akinek min. den energiáját latba kell vetnie, hogy a mozitulajdonost olyan kedélyállapotba hozza, hogy megkez dödjcnck az üzleti tárgyalások. A megbizo- t meg; teszi az ajánlatot a szóban levő fil. mekre és ha egy régi, tapasztalt rnozissal áll szemben, rendszerint az üz; loti megállapodás létre is jön. Dc ha történetesen kezdő mozissal ke, rül szembe a megbízott, ha mindjárr a legjobb anyagról is van szó, olven lehetetlen ajánlatot kap, hogya ba; rátságos üzletkötés már eleve ki van zárva. Ez igy nincsen rendjén, mert ~l vállalat, amely óriási áldozatok árán szerzi be filmjeit és kiildi költséges üzleti utjára megbizottját, azért teszi

LÉLEKT'ANA

ezt, rncrt űzietet akar csinálni. Rendszerint ez simán is megy. Van azon; ban olyan eset, amikor a mozitulajdo . 110S, miután egyedül van a városban, úgy véli az üzlet érdekeit megvédeni. hog!)' lebecsüli a felkínált anyagot, vag v filmekkel túlori-túl van tele és egy évig nem heszneihe: új ri/me.'. Dc ha mégis létrejőn a kötés, akkor a kime. gasló slágereket már a következő műso. rokban, akarja játszani. A megbízott az előírás szerinti árakat kéri és ilyen; kor van olyan mozis is, aki indokolat. !anul feldühösödik és nem köt, amihez természetesen joga van, azonban [e» nyegetődzik és elvágja az útját a bé; kes megoldásnak. Még az sohascm for; dult elő, hogy egy filmért II megbizott kért mondjuk ötszáz pengőt x napra k őlcsőndijul és a mozitulajdonos ön; kényesen ezért 600 pengót igért volna, í,~y hát kénytelen a megbízott többet kérni. hogy méltányos ellenajánlás csetéri az üzlet lótrcjőhessen. Kérni ':;.;ubad! t" ajánlani is szabad! Egy kis iáckeret tel minden üzletet össze lehet hozni. Szeroncsére kevés mozitulajdo nos van az országban, aki nem értené meg a megbizott helyzetét és ezzel együtt a maga helyzetét is és így az üzletkötés rendszerint barátságos uton létre í" jön í~SJ ez így is van jól! A vj , déki mozitulajdonosnak a kiküldött megbizottakat meg kell becsíilnie, an; .iál is inkább, rnert a Budapestre való utazás költségeit a mozis megtakaríthatja és a barátságos üzletkötés lehe: tőségc adva van.

A

6

A VIDEKI

MOZÓKÉPÜZEMEK SZÁMÁNAK UJBÓLI MEGÁLLAPITÁSA

Keresztes-Fischer Ferenc belűgyrniniszter 164.5GO/1933. IX/b. B. M. szám alatt korrendeletet adott ki a mozgó. képüzemek számának községenként való újabb megállapítása ügyében. A rendelet szószerinti szövcge szővege a következő: *

lőrinc, Vi.Há.ny, Beremend. Nagyha l'silIly, Siklós, Vokány, Harkányfürdő, Mecsekszabolcs, Pellérd, Uipetre, Somogy. Komló, !lILio·ocs. Sá.S':I. Száezvár, Púcsvárad, Palotabe~sok; Püspöknádasd, Szebcnv. Berkesd. Yéménd, Németboly, Dunaazek cső, Bükkösd, J\lagyarbóly községekben.

/~. mozgóíúuyképüzemek sz ámának városonként f,~ községenként való megállapitása tál;gyában kibocsátott 148.000/'1929. B. ,M. szúmú k örrendelet az eng'eJflyezhctö mozgMényképü-;emek szú,má,t a. kis- és nagyközségekre vonatkozóan j 933. évi december h5 31-ig állapította meg es czérc ezen létszám újabb megállapítása vált szükségcssé A helyi hatóság előterjeszt éséuek elbirn1(~s,L után ar, egyes kis- és nagyközsógekben engedélyezhető mozgófényképüzemek sz;'tmát (koncingensét) jelen rendeletem kicg,é'sútö részén képez jcg;yzékiJen flalafli-

1-1 engedély: Békés, Köröstarcsa, Hezőbcrénv. Kótcgyl!;ízJ.. Uyoma, Endrőd, Hékéssárnson, GSOI nis, Gádoros. Kágyszén~~, 'I'ótkomlós, Doboz. Békésszuntandrás, .1(011doros, Ocsöú', ~z;lI'vas. Gyulavári, Ujkígvó», Fuzesgyarmat, Kőrösladánv, ~zcgbalom.V észtö köz=ógekbcn '2 e~l\gcdé,I.I· ()ro"!lúz:L nagy községben.

Békés

Bífiar

meg.

A mozgóíénvképüzemek szánninak a kisés nagyköz ségekre vonatkozó ezen újabh m egállapitil sa j938. évi úecembcr hó 31-ig terjedő Időre szél, Az elsőfokú rendör i hatós.igok kötelesek minden olyan kérelmet, m-ely olyan községelue adatnék be, ahol a kontingens már be van töltve, e rendeletemre való hívátkozással elutasítani. Ezen )'cncb~et a. kihirdetes napján lep életbe Budapest, Hl34. évi [anuárhó 9-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer s. k. m. kir. belligy}níni;;;ztel'. A kis- és nagyközségenként mozgörényképüzemek

Borsod,

Csanád,

Abau} Torna vármegye területén: 1-1 engedély: Abaújseémtó, Sziksz ó, Gönc, FeJsÖdobs'l.a, Enc& községekben.

évi január

a Buda.pesliK_özlöny 14·ljki (Iü-iki) seámában.

Gömör

és Kishont Ic e. e. vármegyék területén.

Arad

és Torontál 1(. e. e. vármegyék területén.

l-J rng'.xlély: ilaltonya, Kevermcs ~lezűhegyes, Dombegyház, Apálifalva, Föl Ieák, Magyarcsanád, Püspöklelle, Csanádapáca, Kunágota, Magvarbánhegycs, Mezökovácsháza, Nagybánhegyee, Reíormátuskovácsháza, Végegyh.íza, Csanádalberti, Pitvaros, Csanádpalota, Deszk, Ki szombor, Kübekh.iza, Szöreg, Nagykamarás, Almáskamarús, Elek, Mcdgyesbodzas, Medgy.!:s'3gyháza. Ambrózfalva. közsézekben.

Bács-Bodrog vármegye területen: 1-1 engedély: Bácsalmás, Tataháza, Ke" lebia, Kunoaja Katvmár, Madaras, To:npa, Borota, Kisszálláe, Mélyk út, Rém, Bácsbokod, Bács borsód, C&lált,alja, CSá.v,oly; Dá voil, Fc] sősz entiván, Gara, Hercegssántó, N agybaracska, Vaskút, Bátmonostor községekben.

* Megjelent

területén:

1-1 onco-tólv. Mcz:5küvlC;'Cl. Putnok. Tapolcafül'(15: Ilcjöcsaba, Hámor, Sajóvámos. t.jhuta, Bélapátfalva, Dédes, Sajókaz iuc, Szilvásvárad, Borsodnádasd, Belsőbőcs, Mezöcsát, Bánréve, Rudabánya, Kisgyör, Ónod községekben, 2-2 engedély peúig Saiósaentpéter; Disenóshorvát, Ózd községeleben. Diósgvörött pedig 3 cng·eclély.

engedélyezhető száma:

Baranya vármegye területén: 1-1 engedély: Dencsháza" Sellye,

vármegye

t erületén:

1-1 cngc.léív: Bibarkoresztes, Komád., Biharugra, Okánv. Sarkad. Mezőgyán, Báránd. Biharnagybajom, Sárrétudvari, ;'ze· rep, Beretryóújíalu, Csökmő, Zsáka, D8Ire(',IM, Pocsaj, Nagyléta, Ilosszúpályi, Bagamér, Alrnosd, Monostorpúlvi. Újléta, Kötegván községekl'en.

ö

tottam

vármegye

Csongrád 1-1 engedély:

Szent-

vármegye

területen:

SzegV'ÚI', Kiskundorozsma,

Pusztamérges, Mindszent, Derekegybáza. Nagymágocs, Algyő, Sándorfalva, Kistelek Csánytelek kösségekben.

191H.

7

Kazár Kisterenye, Mátrászele községckb2fll. Pest-Pilis.-So!t-JÚslmn vármegye termetén: 1-1 engedély: Kecel, Fülöpszállás, lz=ák, Kerekegyháza, K unszentmiklós, Orgo;,úny, Szabadssállás, Tass, Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Nagykovácsi, Mag1M. Un, Alpár, Jlá,&zszentJászló, Kiskunmajsa, Okécske Pármonoetora, Jakabszállás, Szarik, Ujké~ske, Ocsa, Als ónémedi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pjlisszántó, Pócsmegyer, Solymár, Szigetmo~os;o~', üröm, Visegrád, Gyömrő, Gyón, Lajosmizse, Urkény, Alsódabas, Apostag, DunapataJ,_ Dunavecse, Harta. Solt, Szalkssentmártou, Aszód, Bag, Domony, Hévizgyörk, Tura, Bia, Budakeszi, Páty, Tinnye, Torbágy, Tük, ZSiálrnook, Csömör, Dány, Gödöll5, Isaszeg': Kerepes. Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel!', Rákoscsaba, Rákoskoresztur, Szarla, Vácszenslászló, Zsámbok, Kóka, Nagykáta, Pánd, Sv:mtmártonkáta, 'I'ápióbicske, 'f;"tpiógyörgye, 'T'ápiószele, TápiószentmáJ'~(~n, Oeglódborcol. Gomba. Irsa, Monor, Pilis, O1l3, Buo'aors. Dunaharaszti, Pesthidcgkut , Rálooshegv, Törökbálint, Dömsöd, Kiskunlachéza, Ráckeve, Pereg, Sz igetszentmikló-, 'I'aksony, TökÖ'l~ i~rsekcsaDád. Fajsz, Foldi, Hajós, Miske, Nemesnádudvar, Sükösd, Sleromle, Uszód, Abony, Júszkarajenö, Kocsér. Tószeg, Törtel, Ujszáaz, ~agyvarékás, Akasztó, Csengöd, Kiskőrös, Soltvadkert, Acsa, ALag, Alsógöd, Felsögöd, Duuake "ú, Fót, Sződ, Veresegvháza, Ecser, I éteri, Csepel, Albertfalva, Nagytétény, Cínkota, Mátyá~föld,; 2-2. engedély: Békáamegyen Pilisvörösvár, Pomáz, Vecsés, Soroksár, Pes ,ujhely. Sashalom és Rákosszentmihály községekre, mig i3 engedély Csepélre adható.

Fejér vármegye területén: 1-1 engedély: Polgárdi AJa.p, Cece, Sárbogáré', Adony, Dunapentele, Ercsi., Herc~gfalva, Perkáta, Senogélyes, Bodajk, Csakvár, Mór, Velence, Fehérvárceurgó, Bicske, Martonvásar, Bácalmás, Aba, Csór, Tác, Baracs, Kapolnasnyék, Úrhida, Érd, Szabadbatcyán, Kisláng, Pákozd, Tárno!" Vál, Vértesacsa, C&5-,z, Iváncsa községesben. Győr,

Moson és Pozsony

k. e. e. vármegyék

területén:

.

1-1 engedély: }Iosonszentjános, Győrszentmárton, 'I'ét, Rajka, Oroszvár, Gönyü, Hegyeshalom községekben. míg 2 engedély adható Mosonnak. Hajdu vármegye területen: 'engedély: Tiszacsege, Kaba, Földes, Hajóusamson, Mikepércs, Vámospércs, Egyek, Téglás, Józsa, Haidudorog, Nádudvar, Balmazujvaros, Püspökladány kösségekben. 1-1

Heves vármegye területen: 1-1 engedély: Hatvan, Apc, Nagyfügi!i\, -Csány, Heves, SzurIok püspöki, Ecséd, N agybátony, Pásztó, Rózsaszentmárton, Tiszafüred, Tisz anána, Adács, Verpelét, BeeényőteJek, Felóebrö, Felnémet, Kál, l(..:J.recsend, Maldár, Füzesabony. Kápolna, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Vámosgyörk, Visonta, Karácsond, Domoszló, De'ck. Gyöngyö oroszi, Markaz községekben. .Jász-Nagykun-Szolnok vénnegye területén. 1-1 engedély: Tiszaroff, Abádszalók, Dévaványa, Kenderes. Kimhegyes. Kunmadaras, Tiszaderzs, 'I'isz.aszentimre, Nagykörü, Rákóczifalva, Jászjá,k.íhalma, .Iászárokszállás, Jászfényszaru, Jánoshida, Jasedózsa, Jás,zapáti, Jászladany, Jaszseentandrae, Jászkisér, Jászalsöszcntgyörgv, Fegyvernek, Kuncsorba, Tiszapüspöki, 'I'örökszentmlklós, Cibakháza, Csépa, Kunszentm:írton, Tiszasas, 'I'iszakürt, Besenyszög, Kő.elek, Tiszaföldvár, pusztamonosLor községekben. Komárom

és Esztergom

li, e. e. vármegyék

területén. 1-1 engedély: Dömös, ÁCs, Alsógalla, FelsőgaLla, Bánhida, Bajna, Csév, Bajót, Bana, Dorog, Kisbér. Lábatlan, Leányvár, Kesztölc, Nyergesujfalu, Pilismarót, Piszke" Sárisáp. Süt.ő, Tokod, Kocs, Nagyigmánd, Szöny. Csolnok, Tata, TóVlíÍlros, Szomód községekben. Nógrád

Somogy vármegye területen: 1-1 engedély: Babócsa, Buzsák, Csököly, Balatonlelle, Szigetvár, Nagybajom, Fonyód .. Csurgó, M(}Zőcsokonya, Erdőcsokonya, BaIatontöldvár, Marcali, Balatonszárszó, Somogysz.il, Zákány, Gige, Darány, IgaM Homokszentgyörgy, Kalmáncsa, Míesz';egnyő, Nagyatád, Kadarkút, Adánd, Balatonzam-irdí, Balatonszemes, Balatonboglar, Gyékó,nye&, Tab, Lengyeltóti. 1\'lernye, Balatonújhely, Barcs, községekben. Sopron vármegye területén. engedély: :F:m'~őrál"l}s, Nagycenk, Sopronbánfalva, Csepreg, Csorna, Szil, Kapuvár, Beled, Mihályi, Eszterháza, Fertöszentmiklós községekben. 1-1 Lövő,

és Hont

k. e. e. vármegyék területén: 1-1 engedély: Nógrádverőce, Szécsény, Bernecebaráti, Kemence, Letkés. Várnosmíkola, Lőrinci, Szirák, Szob, Nagymaros, :Mátranovák, Baglyaa8;ja,' Zagyvapálfalva,

Szabolcs

és Ung It. e. e. vármegyék terűletért: 1-1 engedély: Ujfehértó, Mándok,' Kállósemjén, Nagykálló Nyírbátor. Nyírgyulaj, :Miá['iapócs, Nyírábrány, Nyíradony, OfeMrt.), Napkor, Balkány, Nyírloarász, Kisvár-

8

~.--------_.~~~~~r~' ~1

da, Domhrád , Pátroha, Tiszalök, Buj, Gáva, Veucsellő, Rakamaz, Nyíracsád, Nyírlugas Nyirmthálydi, 'I'ornyospálca, Kemeesc, Demecser, Nagyhalász, Nyírmada, Kótaj, Polguur; Tiszadob, Tiszadada", Büdsz'eutmihály, Csobaj, Ibrány kö« égekben. Szatmár,

FILMKIÁLLITÁST rendeztek néhány évvel ezelőtt a Mar; gitszigeten. Ez a kiállítás annakidején, mint emlékezetes, nem a legnagyobb sikerrel zárt, bár mutatkozott némi érdeklődés a kiállított film. és mozgó~ képszínházi berendezési tárgyak iránt. A Macgit szíget' bármilyen szép és ideá. lis hely, ilyen szak kiállítások részére alkalmatlan, mert a relatív drága belépődíjak miatt a látogatottság két; ségteienűl a lehető Iegminimáhsabb. Budapesten a kiállítások egyetlen al; kalmas helye a Nemzetközi V asar hatalmas barakkvárosa. A Nemzetközi V ásárra Európa minden részéből, de különösen az elszakított területekről és a vidékről tízezrével érkeznek ide. genek, akik a Nemzetközi V ás ár te~ rületén minden szépet és jót láthat; nak, ami szemnek és szájnak tetszik. Az czidei Nemzetközi V ásárz'a nagy londillettel készülnek, nemcsak az ál; Iam és hatóságok, hanem a magánipar és a kereskedelem részéről is oriasi érdeklődés nyilvánul meg. Ez adja meg az ötletet, hogya magyar filmszakma osezesége rendezze meg ezidén a film: és mozgóképipari kiállítást a N emzet» kiizi Vásár területén. A N emzefközi Vásár igazgatóság3 minden bizonnyal megértéssel és kellő támogatással scgítcné elő a magyar mozi. és fiimkiéllt« t ási, amely anyagban, tehát kiállítási tárgyakban sem lehet szegény. Leadó: gépiparunk igen fejlett, az ezzel határos és kapcsolatos iparágak magyar gyártmányú [otocellékei, hangszóró: kat, erősítőket stb. gyártanak, ismert fl magyar vetítővászonipar, nem be. szélvc a magyar butoriparról, amely a filmszínházak számára megfelelő be; rendezést tudna szállítani. It~ van a maga g nívón álló reklémszolgélet, a ma; ga ezernyi cszméjével, ötlet ével és ezek mind békésen megférnének egymás mellctt egy külön kiállítási csarnokban. Reméljük, hogy az idei Nemzetközi V ásáron a film- és mozgóképszakma kellő időben biztosít magának helyet.

Ugocsa és Bereg, I;:. e. e. vármegyék területén. engedély: Fehérgyarman, Matésza].

1-1 ka, Nagyecsed, Vásárosnamény, Csenger, Szamosszeg, Nyírcsahoty, Nyírmeggyes, Gebe, Vitka, Nagydobos, Kántorjános_i, Fábiánház.a, Hodász, Ópályi, Nyírvasvári, Kocsord, Válla], }Jérk községekben.

Tolna vármegye területén: 1-1 engedély: Szakály, Tamási, Gyönk, Högyész, Kölesd, N agysz'ékely, Sárs:b3:ntl5rinc, Simontomya, Dombóvár, Bölcske, Dunaíöldvár, Dunaszentgyörgy, Fadó', Gerjen, Madocsa, Nagydorog, Néme.kór, Paks, Bataszék. 'I'olna, Felsöireg, Pincehely, Ozora, Bnnyhád, Kisdorog, Zomba közsúgekben. Vas vármegye területen: engedély: Öriszentpéter, Nagygencs. gencs, Kald, Hegyfalu, Répcelak, Sárvár, Vasvár, Ják, Celldömölk, Jánosháza, Bgyházaskesző köz=égekbe, mi,; Körmendre '~ ün@:ldÉ:Jy adható. 1-1

Veszprém vármegye területán. engedély: Balatonalmádl, Nagyv.izsony, ösí, öskü, Szentgál, Szentkírálvszabadja 'I'ó.váasony, Várpalota, Zirc, Balatonko~'ll's,~, Enying, Siófok, Ajka, Devec 'er, Csót, Mezökomárom, Szilasbalháa, Lepsény községekben. 1-1

Zala vármegye területén: 1-1 engedély: Balatonmagyaród, Balatoníüred, Zala.iövő. Zalaszentgrót, Csabren-dek, Sümeg', Keszthely (és egy nyári üzem I, Hévizszentun.lras, Lenti. Nova, Letenye. Badacsonytomaj, K őv.igóörs Tapolca. Koveskál községekben. Zemplén vármegye terütetén: engedély: Cigánd, Ricse, Erdőbúuve, Olaszliszka, Tarcal, Bouroakeresztu r. Tokaj, Sárospatak, Toícsva, Szerencs. Alsóhereeid községekben. 1-1

UJ MOZI Ára portóval

5.- P.

megnyitása előtt Lajta Andor

s z e r e z z e be

FILMtfVÉSZETI ÉVXÖNYVÉT

Megrendelhetö

akiadóhivatalban

!

9

')fiiMKUL~r

~-------------+.~~~~.~------------~ . .

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• A FILM HALOTTAI A MŰTEREM ~ : : •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• A magyar némafilmgyártás

i~

j

Az elmult hónap ismét a föliendülés jegyében kezdődött. Bár a karácsonyi hetek után úgylátszott. hogy további néhány hétig üres marad a Hunniafilmgyár műterme, mert az első lépés az új filmgyártási kampány felé rend. k.ívűii nehézségek között indult meg, január közepén máris tudta mindenki. hogy csak napok kérdése és megkezdik a régóta tervbevett Ida regényének a mcgfilmesítését. Január 25~én valóban meg is kezdték Gárdonyi Géza rcgényének a forgatását, amelynek film; címe: Feleségem, a kisasszony lesz ós az uj onnan alakult Thália vállalkozásában készül, míg a Iorgalombahozatalt a City-film vállalta magára. A filmet Székely István rendezi Gál Ernő pro; dukeiós igazgatása alatt. Főszereplök. Agai Irén, aki a címsz erepet játsza, Reine» Gábor, Titkos Ilona, Gombo» szögi Ella, Gozon Gyula, Jávor Pál, Turai Ida, Berk y Lilli, Szombathelyi Blanka, Ledomerszky Margit, Pázmány Fe.rene, Peihes Sándor, Gárdonyi Lajos és kis szerep jutott Kiráiy Ernőnek is. Vincze Márton tervezi adiszleteket, Eiben István fotografál és Lohr Ferenc mérnök végzi a hangfölvételeket. A film fölvételei mindössze 14 napig tartanak, ezek nagyobbrészt belső föl; vételek. Januárban fejezték be a City-film három magyar filmjéből álló sorozatának keret-iolvételeit, úgyhogy a három film együttes címe: Mindent a nőért!, amelyek közös bevezetője egy Hacseb Sajó-Fölvétel. Fzt a fölvételt január kőzepén készítették Herczeg Jenő és Komlos Vilmos kőzreműkődésével. Ugyancsak januárban forgattak bevezetőrészt a Feketeszérú cseresznye című Metrofilmhez. Neményi Lilli a kiváló előadóés énekművésznő ad elő bevezető ónekszámot, azonkívül az cgyetemí énekkórus énekel a filmen.

egyik legnagyobb kitünősége és legkiválóbb, szereplője: Bojda Juei január 28-án rovid szenvedés után hirtelenül meghalt. Bojda Juci a háboru alatt a Haditerménynél volt gépirókisasszony és mint Balogh Béla felfedezettje került a film. hez. Eleinte az Astra.filmgyárnál dolgozott, ahol egymás után aratta sikereit a legnagyobb filmeken és különösen d háború utolsó két esztendejében visszhangzott nevétől az ország. Később a Star-filmgyár kötelékében szcrepelt a Iilmckcn, de az egykori Corvin.film, gyárnál is jutott 1-2 szcrcphcz, A ma. gyar némafilm gyártás bukásával vissza; vonult a filmtől, annál is inkább, mcrt férjhez ment dr. Popper Miklós iigyvédhez. Férje egy évvel ezelőtt harctéren szerzett súlyos betegsége folytán hirtelen elhunyt és ezt annyira sztvére vette Bojda .luci, hogy valósággal idegősszeomlást kapott. Hosszú hónapokon keresztül gyógyították és már úgylát. sz ott, hogy kiheveri súlyos betegségét. amikor január 28.:án ehunyt, Január 30~án temették el nagy részvét mellett. If j. dr; Farkas Gyula ügyvéd, a Magyar Mozgóképszinháztulajdonosok Or; szágos Egyesületcnek egykori iigyésze, volt népfelkelő százados, január 28~áll. életének 57 ;ik évében, hosszú szenvedés után meghalt. Dr. Farkas Gyula ügyvéd egykor igen tevékeny szerepct játszott a filmszakmában. amelynek egyik legismertebb jogi szakértője volt. Kovács Sándor, a Vesta.mozgókép. szinház igazgatója január 28~á\n 58 éves korában; meghalt. Kovács Sándor a re-: vizió után került a filmszakmába és konciliáns modorával és nemes gondol". kodásával mindcnk i szeretetét és cl, ismérését nyerte el. Évek óta beteges. kedett, a sok szenvedéstől most vál. totta meg a halál. Temetésen, amelyet január 30_in tartottak meg, a szakma részéről is igen sokan vettek részt.

10

~------------~.~~~~r~~.~ ~. ~~~

:!.I011 O li 011 O II 011011 011 allal.!:

O

A közönség bizalma a Paramount filmeket tiinteti ki.

O

,

O

JANUAR

o

12-EN JELENT

A Paramount Film Rt. második féleve a következő példátlanul álló attrakció halmozást nyujtja a közönségnek:

Q RADIUSBAN ÉS

1.

~ AKAMARÁBAN

Miénk a Lubitsch vigjátéka

Ernő,

Noel

rno-

Coward

Mind a kettöt szeretem Szereplők : Frederic Gary Cooper, . Miriam

~fIU éi O

Nem vagyok angyal! --

-

.... ~ ~

-

--

Mae West, Amerika nagy primadormájának első filmje. 4.

4 párisi csirkefogó Maurice Chevalier vigjátéka.

uj burleszk-

Dalommal kereslek ClaudetIe Colbért Cortez filmje,

és

Ricardo

Paramount Budapest, Telefon;

O

•

..

-

'0-

Irta: \'ASZARY JÁNOS Rendezte: CZIFFRA GÉZA Zenéjét Strausz János nrotivunrai alapján összeállította: aNGYAL LÁSZLÓ

VII!., Rákóczi-ut

59.

34-4-37 és 40··5-22.

~

O O-

lekötni! beosztani!

~

8. TELEFON; 459-48.

710 110 11 c) " O ;IO II O " O !!O 110

11

O

Q-

KOV ÁCS EMIL ÉS TÁRSA FILMVÁLLALATA, BUDAPEST, VIL, ERZStBET-KÖRUT

=

I

O

Q Ö

-0-

O

Szerepelnsk:

Csortos Gyula Gombaszögi Ella Balla Lici Gózon Gyula Verebes Ernő Simon Zsuzsa Tarján György tnekel: Tino di Patti era

Siessen

O O

I

O

~ Siessen

rt.

O

OO

Q-

filmforgalmi

O

O

-

alakitása.

O O O O O

O

O-

4z Éjféli Club

o-

""'c i m u magyar ~ zenés vigjáték!

O

6.

Clive Brook remek

O

-

5.

O

~Uelencé~en~

March, Hopkins.

3.

--

A

O

JÖVŐ!

Cecil B. De Mille hatalmas dern filmalkotása.

2.

MEG

O-

Q Q Ö r;

A~,....,..~,-----_ ..... ~

••.• ~~r

-+-

A

..J.~~ HIRADÓJA A kormányzó a kereskedele~_ijgyi_.mi1lis'> ter előt~j~ztéS~~lÍgeate, hogy Szö llyey Leránt magyar királyi kormányfűtanácsos, államvasuti ígaegatönelyettesnek, a míníszterközl hármas bizottság tagjának 'nyugalomba vonulása alkalmából - három évfizedet meghaladó id'ön át kilejtett értélees munkásságtiért ujbóli elismerése tud tu] adassék. Wilhelm Meydam, az Universum FUm berlini központjának igazgatója [anuár végén néhány napig Budapesten időzött és itt fontos tauácskczasokat folytatott a budapesti ura-fiók vezetöségével, Vele jött Budapestre Wilhelm Karell és K. Opitz sajtölönök is. WiJty Fritsch az ura népszerű és világszerte elismert rnüvésze [anuár 29-én többnapi tartózkodásra Budapestre érkezett. Willy Fritsch megérkezése napján énekszámokat és riport-interjut ad'ott elő a budapesti rádióban], két napon keresztül pedig megjelent az Uránia és az Ura színházak előadásain és szerné.yesen köszönte Illeg a közönség óváeiéját Súlyos gyász érte Lenkei Zsígmondot, a Mozivilág felelős szerkesztöjét: bátyja Lenkei Lajos a Pécsi Napló megalapítója és főszerkesztője, hosszas szenvedés után 66 éves korában Pécsett elhúnyt. Lenkei Lajos igazi éSI őszinte barátja volt a filmnek, igazgatósági tagja volt a pécsi Apollo-Projeetograph részvény társaságnak, azonkívül mindenkor érdekelték a kinernatografia eseményei és állandóan figyelemmel kísérte külőnösen a magyar filmkIlItura fejlődéstörténetét. Hubrich Virgil az. Ufa filmipari és fillllkereskedelmi rt. új ügyvezető igazgatója, január elsején foglalta el helyét és vette át nemcsak a filmkölcsönző, hanem a 3 Uiaszínház igazgatását is. Verő Sándornak. az Uránia igazgatójanak il német birodalmi kormány utólag adoma: nyozta a II. osztályt! porosz háborús ernlékérmet a fehér-fekete szalagon, a háborúban tel~iesített kiválö szolgálataí elismeréséül. Pethő József a miskolci Apollo-filmszínház eddigi vezetője, [anuár elsején megvált a filmszínház vezetésétől és beosztást kapott a Hermes-Pilm központi irodájában. A mískolci ApoIlo ügyeit ezentúl a Hermes írodá.jából intézik, míg az ottani adminísztralív ügyeket Fehér József vezeti.

12

Thalia filmgyártó kft. néven új vállalkozas alakult, amely magyar filmek gyártás ával kiván foglallwzn,i. Az új vállalat vezető igazgatója Baumgarten József, a budapesti tőzsde ismert tagja, míg producere Gál Ernő, aki az elmult esztendőben is igen élénk tevékenységet fejtett ld a- magyar film föL lendülésa érdekében. A Fehér Endre cég megszüntette eddigi működését mint az Ilco magyarországí kép, viselete' és ehelyett a most megalakult "IFCO" fllmkopirnzás] és ellenőrző kft. vette át az Irco berlini cég magyarországi vezérképviseletét. Az' új cég iigyvezetői: Fehér En'dre és Gács Miklós. A City Film Rt. átvette az esztergomi Korzó mozgót, amelynek vezetésével Jeszenszky Tibort bíztM, meg. A mozgöképszinház, amely nagy lendülettel startolt il Rákóczi indulóval, ezídöszertnt szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap [átszik, A szegedi mozgóképszinházak beadványt intéztek Szeged városához, amelyben azt kivánják, hogy a közgyűlés 6-7%-ban állapítsa meg a viga Imi adót. A szegedi rnozík vigaimi adó.iát nemrégiben szállították le 15%-ról 10%-ra, avenban a fllmszíuiaázak ezt a leszállítást l,eveslik. A közgyWés alkalmasint nem teljesíti a kérelmet, mert a városi tanács nem javasolja a vigaimi adó leszállitását.

Arany Ferenc, a kíváló magyar filmoperatőr, aki évek óta Berlinben tartózkodik, január közepén visszaérkezett Budapestre és ezidőszerint nagyjélentőségf filmtechnikai szabadalmának a gyakorlati megvalösttásán dolgoeík. A Terézváresi Demokratáknál (Andrássy út 12.) január 24-én Szilas Erzsébet, a Cit yprodukció titkárnője előadást tartott ,.Amíg egy film eljut odáig" címen. A Cityfilm rt. februárban elköltözik je'lenlegi helyiségéből és ugyancsak az' Erzsébet-körút 8. számú házban a III. emeleten bérelt ki megl'elelő nagyságú . irodát, ahova a tavasszal liftet is föls~erelnek. • A Felvidéld Egyesületek Szövetsége miskele] központja, valamint a Magyar Revízlés. Liga miskojcl szervezete az elszakított Felvidék értékein eli és vadregényes tájainak ismertetése céljából filmelőadást veti tervbe .. Ebben az ügyben Miskolcon értekezlet volt, amelyen a megjelent tényezők nagy lelkesedéssel és ügyszeretettel tárgyalták meg a filmelőadás társadalmi elökészttésének részleteit. A hódmezővásárhelyi Korzo-mozlban január lJ-án betörtek és onnan elvittek egy értékes hangszórót.

------t-

~.~~r~~' ')~~

1-

......................................................... : i BUDAPESTE R FILMMARKT i ;..................................................... : IM MONAT JA.TU.'R

~~~~

1934.

Say wi th music, City und Omnia-Kinc, JL Reaching For the Moon, City und Omnia-Kina, Jf. - Mindent a nö!rt! (ung.) City, Corso u. Omnia-Kinc, Jf. Fox-iilm : Life in the row. Last tvail, Bodograf, Rialto, jf. -.!ts great to be aliue, Cia, Jf.-My Lips Betray, Décsi.Corso.Tf. ff ar nionia-Filtu : Der Tltnjlel, Royal Apolló. ] f. Les de ic» Orphelines, Uránia, JI. l Firsck & T'suk: Liebe bei Ilof, Kamrnerlichtspiele, Jf. - Ceraubt e Liebe, Kamrnerl ichtspiele, Jv. Ex pressiiini : Ann Vickérs. City, Corso, Capitol, Omnia, Jv. Kovács Emil & Co.: Egy éj Velencében (ung.) Rádius Karnrnerlichstspiele, JL Libertinv-tiini : Wonian istoie, Forum, JvM etro : Nigtü in Cai ro, Radius, J v. Paratnousü : Murdess in the Zoo, Palacc, Jv. - This day and Age, Royal Apolló, Jv. Night of 13. jHne. Pátria: l hre Durcldauclü die Verleiiulerin, Royal Apolló. Jf. Phobus : Die kalte Mam sell, Forum, Jf.Das Lied der Sonne, Forum, Décsi, Jf. Reflel?tor: La botaiüe, Forum, Jf. Turul : Terror tr ail, Zweitwöchcntlichc, Jf. Ul a: Extase, Uránia. Ufa. Jv. Eines Prinzen junge Liebe, Uránia, Ufa, Jf. A.:: ellopott sserda (ung.) Uránia, Ufa, Jf. (h'i'iversal: Air mait, Palace, Jf. Warner Bros: Cold digger of 1933, Uránia, Ufa, Jv.

DOR

KORDA

monumentális

City-film:

U~NRIR ~

~

IRTA,

~

BIRÓ LAJOS

~

LAU~nTON LONDON FILM LTD.

FORUM FILMSIINUAI -

MEG.JELENÉSI STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSl'ATISTIK

~ t~ I

Jan. hánap . (Mon. Jan.) Magyar

(ungarischer)

filrn :

Német (deutscher) film: Amerikai (nrncr ikanischer) film: Francia (französischer) film: Angol (cnglischer) film: Osz trák (österreichischer) film):

A CIMSZEREPBEN:

;~

6

CITY FILM RT. BUDAPEST, VII., Erzsébet-körút 8. II. em.

13 2 l

2

~

27 film

~~~

13

Telefon : 36-8-52.

+---------~.~~r~_r'-------_+ A MAGYAR

FILMCENZURA

MŰKÖDÉSE

1933-BAN

az Országos lVIozgóképvizsgáló Bizottság az 1933. évben megvizsgált mozgóképekröl a következő statisztikát bocsájtotta a Filmkultura rendelkezésére; hangos néma hangos néma hangos néma hangos néma hancos ----

I. Ülések száma II. :J.:legvizsgált mozgóképek

darabszáma

III. Kiadott engedélyokirátok lY. :\1egvizsgált mozgóképek V.

Felülvizsgált

cenzura hossz. mt.

mozgóképek

darabszáma

225 24 835 91 3833 201 862.378 89.763 29

néma

összesen

összesen 926 összesen

4034

összesen

952.141

összesen

63.986

méter összege;

Össztorgalom

249

1,016.127

VI. M I N 6 S I T É S S Z E R I N T 1. zöld engedélyokiratot

nyert

H. 698 db. N. 80 db. 778 db.

összesen 2. sárga engedélyokiratot

nyert összesen

a.

kiviteli engedélyt

nyert

0.3",{I

H. 18 db. N. 8 .,

2.50/0 9.5%

18.281 mtr. 2.552 " 20.833 mtr.

2% 2.8°.0

55% 0.2"1"

93.844 mtr. 899 94.743 mtr.

10.5l1/0

8.5""

26 db.

H. 47 db. N. 1 ., 48 db.

862.378 mtr. 89763 " 952.141 mtr.

H. 835 db.

az I-4 alattiak főösszege

K.

összesen betiltott filmekből utólag engedélyezve összesen

91 ,. 926 db.

H. 13 db. N.

25.062 mtr.

13 db.

25.062 mtr.

K.

összesen

1

"

0.2"/0

35 db.

(L.I:.

és lV.a.)

10/0

,

~

S~~.kis~m nél:

1%

68.782 mtr. 899 ., 69.681 mtr.

H. 34 db.

'VI/4fb. végleg betiltatott

18% 7.10.o

15708~ mtr.

74 db.

összesen

vuu«

1:iO.667 III tr -6.418

H. 72 db. N. 2 "

összesen 4. betiltatott

69.5% 89.1%

599.586 mtr. 79.894 G79.480 mtr.

83.5'/0 9C"!·,

Filmművészeti

Evkönyvet!

~~~~I~~~~~~ kulozhetl az UJ

111111II111I111I11111111111111111111111111111111"fllNJIIIWC:UIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIW~lIunnl~rlllllllMlllltllllllllllllllllllllUtMIIII

Á.ra portóval 5 pengő, megrendelhető akiadóhivatalban.

14

~.

~;~~~r~~.~~q----+I

VII. SZÁRMAZÁSI

HELY SZERINT

1. Amerika -

-

'2. Németország 3. Franciaország

400.037 mt. 46.4% ~"';""::~-~--4-'-1<J':::'/'0~36844 "

H. 400 db. N. 17 "

= 417 db.

H. 218 db.

300244 mt, 34.8010 = 229 db . .....::...::1..:.5-.2-'-39~,:.::..t ~-_:_17-0":'/o~-

N.

11 "

H

17 db.

30.353 mt. 1.772 t.

19 db.

= 436.881 mtr. = 315.483 mtr.

3.5% 1 8"/0

32,125

N.

2"

4. Olaszország

H. N.

4 db. 2,.

'5. Angolország

H. N.

19 db. 1.t

18.126 mt. 2.10fo 20 db. ~~1~,9~9~3_:':':',,'::'_-~2.~2~~-u-

H.

26 db.

N.

3 "

19.191 mt 2.3u/o 29 db. ~~8:'::'4~2-=-,,:""_--':::'0.~8U::-'O= 20.033

H.

7 db. 2"

(). Ausztria í. Északi államok

(Hollandia, Cseh) .8. l1agyarország Összesen

N.

111

r.

4.365 mt. 0.5% 6.131 mtr, 6 db. --=1:':':, 7~6'::"6_:':':',,'::'_-~2.":'4":"Uí-'-0 20.119 mtr.

mtr,

16.045 mt. 2°/0 9 db. ~~1:':':.3~3~9-=-,,::'_--=1._:'4_:'U/""O - -- 17.384 mtr.

H. 144 db. N. n 3 .,

= 197 db. ~_'_._:..~~,, -2-()-:'9~68""-------O37'3-4-'_:..~u._o= 103.985 mtr_ .

H. 835 db. 91 "

-

926 db

=

4043l mt. 4.70jo 129 db. ~2""4~.5=85~-,,---=2=7.~40_:_/0-

65.016 mtr,

=

56.037 mt, 6.5% 225 db, -~8~.1~37~-,,---9.-80~/0-

64.174 mtr,

N.

74.017 mt.

.

8.4%

862.378 mt. ~;..._~------= 89.763 "

952.141 mtr

VIII. TARGY SZERINT L oktató. ism. terj. -

H. 102 db. N.

27

"

2. riport

H. 203 db. K. 22 "

3, reklám

ll. N.

4. játékfilm

-

Összesen

IX. FILMALAP Összesen

X. FILMALAP Összesen Főösszeg

74 db. 16 "

90 db -

.

~~7.~1,...80,...--n.:..:1t-,-. __ ~0.~80_:_/0_ 12.191 mtr. 5.011" 5.6°10

H. 456 db. ~N-.~2-6-,,-

=

758.730 mt. 88°;0 482 d b. ~5";;2C?Ö"'3"'0-=-,,':"__--:;5;7.~2::-:0/-o - = 810.760 mb•.

H. 835 db. N. 91 "

-

862.378 mt. 100 '10 9"6 db ....:..,;~""""-=-::._---:l:-:::000=-:-,/o;..._= 952.141 mtr. . 89.763 ,.

DIJMENTES H. 453 db. N.

88

H. 382 db. 3"

H. 835 db. N.

91

277.595

111

t

32.20/0

584783

III

t.

67.8°/0

= 541 db . ....=.;7~9.:.;;.3~8.::,.6....:.:.:.:.._-..;88~.~5_:.O/_:.o - = 356.981 111 tr.

"

DIJKŐTELES N.

FILMEK

"

FILMEK = 385 db. -=-1~0~.3=77--,,~--1-1_:_5-/-o-=

=

595.160 mtr.

862.378 mt. 100'/0 926 db. -=-8-9~.7~63~-'-,,:""_-I~O~01":"J/u-= 952.141 mtr.

15

~.---------+.~~r~~' .

-+I.

Filmseinhaz ~jféltől-éjlélig z amerikai Detroit város nemcsak automobil.iparáról nevezetes, hanem arról is, hogy itt működik a világ legérdekesebb mozgóképszínháza: az 1400 személves Roxy-filmszínház Ezt a mozgókópsz.ínházat Amerikában Non-Stop mozgonek hívják, mert az a sajá tessága és érdekessége, hogy tei«

A

jes 24 óráig megszekités üzemben. Amerikában nem

nélkül

va"

újdonság a 18 óráig dolgozó mozi, de olyan SZÍJ1' ház, mnt a detroiti Roxy, nincs több Amerikában scm, mert ez a mozuószínház az utóbbi hónapokban még be scm csukta kapuit, mert éjjel map pal ú{landóan játszott. A detroiti Roxy olyan ragyogóan ment és megy ma is, hogy naponta átlagban négyezer' em. ber látogatja és napi bevételei Iantasztikusak. A filmszínház leginkább este 10 óra és hajnali 4 ór8 között a leglá. togatottabb, rníg hajnali 4 óra és reg; gel 9 óra között aránylag a legkcvc. sebben látogatják. Nagyon érdekes és feljegyzésre mél. tó annak a közönségnek a megfigyelése, amely ebbe a filmsainházba jár. Az éj~ joli órákban főleg kereskedők látogat, ják, akik esti szórakozás vagy tanács, kozásaik után mennek a moziba, ilyen: kor éjjel látni a rengeteg éttermi alkalrnazottat, akik munka után mennek a moziba szórakozni és ezrével látogatják az éjjeli órákban a Ford-munkások is. De éjjel nézik a mozi műsorát a színház, varieté és kabaré művészei is. Az éjjeli közönség közott rengeteg a munkanélkiili, akik ezt a látogatást arra használják fel, hogy kellemes he, lyen pihenjenek. De éjjel fordul it t meg az alkalmi álmatlanságban szcnvedő detroiti polgár is. Az éjjeli pub« likum legnagyobb része természetesen ép olyan figyelemmel és érdeklődéssel kjséri a műsort, mint a nappali vagy

esti kőzőnség, azonban kétségtelen. hogya közőnségnek egyrésze az elő. adások tartama alatt elszenderül. Ezek; kel szemben hi/önös figyelmet tanu sí t a Roxy.filmszínház igazgatósága, mert azt a jelenlevőt, aki elalszik és horko. iásával zavarja egyrészt a szomszédokat, másrészt a hangosfilm dialóg jait, igen barátságos ösztökélés közbeni felkérik, hogy hagyja el a nézőteret. amely alkalommal természetesen az illető cl belépődíjat visszakapja. Az első idő, ben a hatalmas városban az a hír terjedt cl, hogy éjjel csak kétes elemek látogatják az előadásokat. Az igazgatóság erre igen szigorú intézkedéseket léptetett életbe és lehetetlenné tette, hogy Dtroit éjjeli salakja a mozgó. képszínház nézöterém kellemes szórakozásban részesüljön. A detroiti Roxy.filmszfnházat egyéb .. ként technikailag a legtökéletesebben szerelték fel. A gépházban több leadó; gép műkődik, amelyek biztosítják a legtökéletesebb kép- és hangleadast. A jó és tiszta levegő beözönlése céljából a legtökéletesebb szellőztetőkészülék; kel látták el Amerika egyetlen 24 órás filmszínházat, ahol még a dohányzá "i engedély sem fertőzi meg a levegőt, mert a füstöt a megfelelő szcllöztctő, készülékek állandóan kiviszik. A film; színház takarítása és tisztogatása hang:talan [!,épek segítségéve! történik és pedig a reggeli órákban, amikor arány; lag kevesen ülnek a nózötéren. Ekkor a nézőket átültetik a nézőtér ama ré. szé be, ahol abban Cl-t időben szünctcl a láthatatlan és zajtalan perszívás. A n éző,t:ér egyik felének a tisztogatása után a következő előadás nézökőzőnségét már ,t megtisztított helyre ültetik, úgy hogy most már alkalom kínálkozik. arra is, hogya színház másik fe", lét takarítsák.

16

~

+I~~~~'~------~f A MAGYAR

FILM

A

A KÜLFÖLDÖN

Hungária-mozgót

Németország filmforgalmáról most jelent meg az 1933. évi kimutatás, amely szerínt a német birodalom területére az elmult esztendőben Magyarországból 4 filmet vittek be. 193Z-ben nem importáltak magyar filmet, azelőtt csak 1931-ben hoztak be Németországba egy magyal' filmet. Az osztrák j'ihnbehozatalhan Magyarország 1933-ban 4 Wmmel szerepel, Ehhez a " játékfilmhez még 1 rövid hangos film is jár. Amerika filmstatiszíikájában Magyarország 1 filmmel szerepeí 1933-ban. mig 1932ben két film bevitelével vett részt az amerikai filmbehozatalban. Az 1932-es két film a Hlppólit és a Csókolj meg édes volt, míg 1933-ban a Piri mindent tud [utott Amerikába.

Kispest, Szt. Imre herceg út 54 (volt Sárkány ucca)

ingatlannal

megvettem. Felkérem úgy az ingatlan, mint a Hungária-mozgó üzemének esetleges hitelezőit, hogy követeléseiket mellőzés terhével

1934. február hó 6-ig jelentsék be Gaubek

Kav ÁCS ÉS FALUDI

nél, Kispest.

FILMGYÁR ÉS LABORATORIUM BUDAPEST, GYARMAT-U. TELEFON:

-

JózsefPostafiók 21.

Jókarban levő csapószékekre ajánlatot kérek!

VII., 35.

96-0-03,

Magyarország legnogyobb és legmodernebb gépek kel felszerelt laboratoriuma

•

K észi t; hangosfilmeket és kóplókcr, filmfeliratokot, pedogágioi-, kultur-, reklámés rojztrükk-filmeket

Propaganda nélkül nincs üzlet Hirdessen! A

Speciális

együtt

filmszállitások

•

FILMKULTURA

a világ minden részébe.

Leggyorsabb vámkezelés o Nyugoti és Keleti pályoudvarokon, o fóvámhivotolban és o hojóóllomásokon

"HEBEL"

nemzetközi SIállitmányozási és elvámolási vállalat,

IV., V Á C l-U T 1. T e I e f o n:

15- 9- 47.

ott van a magyar kinematogr afia tagjainak munkaasztalán ! Cikkei közérdeküek, rovatai tanulságosak.

Hirdetési

tarifája mérsékelt.

A "FILMKULTURÁ"-BAN közzétett hirdetések közismerten eredményesek !

17

•

~~_r~ ...• I--------+.~~,....

,

,

+f

A Z·OI(TATÓfI LM SVÁJCBAN IS KÖRKÉRDÉST INTÉZTEK AZ ISKOLÁKHOZ A FILM NEVELŐ HATÁSÁRÓL 1

Filmkuiture nemrégiben közölte. hogy Angliában több városban korkérdést intéztek az iskolákhoz arra vonatkozólag, hogya film milyen hatást gya. korol az ifjúságra. Az angol kérdés arra vonatkozott, vajjon a film károsan vagy jótékonyan befolyá, solja-c a gyermek lelkivilágát, egyrészt az egyéni fejlődés tekintetében, más. részt az iskolai magatartás és haladás szempont júból. Most Svájcból kapjuk a hírt, hogy ott is befejezték a gyermek hatására vonatkozó kuta tásokat és összefoglaló jelentést kiildtek a római N emzetkőzi Oktatófilm Intézethez az ott szerzett ta pasztala tokról. A sokszáz példányban szétküldött kérdőíven a következő kérdések szerepelnek: l. Betolyesol je.e az oi.'honi tenul ás« ban a gyermeket a moziléiogetés? 2. Mi érdekli legjobban a gyermeket a moziműsorok közül? 3. A moziben látottak beiotyésot iek-c a gyermeket a pályaválasztás tekinte. iében? 4. Tenul.e a gyermek a moziben V
"A

8. Mi tetszik a gyermeknek a néma vagy hangos film?

jobban:

A beérkezett válaszok úgyszólván egyhangúan megállapítják, hogy a film a pálya választásra úgyszólván semmi. féle befolyást nem gvr.korolt. Csak öt kérdőív a' sok közül közli, hogya film jó hatást gyakorolt a gyermekekre, tíz esetiben a hatás abszolút rossz volt és tíz esetben megállapítják, hogya film károsan befolyásolta a gyermek ideg. rendszerét. A legtöbb válasz természetesen a hangos film mellett nyilatko. zott meg, igen kevesen foglaltlak állást a néma film mellett és esak néhányan inrtozkodiek: a válaszadástól. Genfben a megfigyeléseket

szavazás a következő eredményezte:

A film és mozi olyan hatást gyakorol a gyermekre, mint egy érdekjeszi» fő könyv. A gyermekek kizárólag a rendes filmelőadá sokat részesítik előnyben az iskolai előadásokkal szemben, amelyekről szárnos válasz azt állítja, hogy "ostoba". V égtelenül szeretik a gyerekek a trűkkfilmeket. A genfi szavazás megállapítja, hogy a Iö.dra iztudomány oriasi segítőtársat nyert cl filmben, amelynek tanulságos és nevelő értékér senki sem taga-dja le. ~m m

-m_.

. __

A német Kodak-gyár alaptökéjét 10 millió márkáról 21 rnilliórn emelte föl, hogy tizrnilliós tartozását vi-szafizethesse. A tökeemelés folytán mutatkozó 11 milliós összeget az amerikai és a londoni Kodak-gyárak fizették be.

18

~.,_.

•• ~~~r~'~-------+i

Az internacionális katetikus női Liga márMagyar oktatófilmek Berlinben. A berlini ciu-s 26--április 7-ig rendezi kongresszusát Filmkur ir nemrégiben statisztikát közölt Rómában. Az ifjúsági szakosztály általánoabból az alkalomból, hog), Németországban témája az ifjúság szabadidejének felhaszná10 év óta külőnleges figyelmet fordítanak az lása lesz, különös tekintettel a filmre és ráoktatófilm kérdésének. A lap ebből az alkadiór a. A film ről szóló vitamegbeszélést (IJ)lomból statisz tikát közöl a bernutatott filr ilis 3-án d. u. 3 órakor tartj ák. Az egyes inekról. A német gyártmányú filmeken kíországok ifjúsági képviselői részletesen hevül 15 államból importált oktató- és kultúrszámolnak a hazai filmviszonyokról és a;:: filmeket mutattak be. Magyarország ebben Akció Katolika filmmo:::gahlláról. a statisztikaban a H-ik helyen szerepcl és pedig 1 filmmel 1929-ben, l' filmmel 1930-ban. Mozgóképszínház 2500 méter magasságban. Európa legmagasabban fekvő filmszínUj filmakadémia alakult Hollywoodban. háza alighanem Olaszországban van. Az alA hollywoodi Jilmsaínészek óriási részvétepesi Gran Paradiso-hegycslÍcson épült 2(íOO lével most.alakult meg az ottani El Capitan méteres magas ágban Európa legmagasabban Iilrnselnházban a·z új hollywoodi filmakadéfekvő mozgóképszinháza. amely a Cogncmia. Az alakul.'> közgyűléseu Edd'ie C a nércbánya Dopolavoro-munkásegye ületé, t o r, a. "Spanyol kölyök" című film f5szeAmerikai lilmmérlegek. Most tették közzé replöje elnökölt, aki ismertette, az alakulás egyes nagy filmgyárak rnultévi mérlegüket. célját és kiemelte, hogy a Hollywoodban élő filmszínészek számára 100%-05 érdekképviEzekből kiderül, hogya Warner Bros., amely november 25-én z.irta le az iizletévct. 100.0011 seletet akar létesiteni. dollár tiszta nyereséget tüntet föl a tavalyi Az angol Gaumout-c-Britísh-konszern új j clentős veszteséggel szemben. A Metro. propaganda-f ilrnvá llalatot létesített "G. B. amely most közölte az augusztus 31-én leInstructional Ltd." elnevezés alatt, amely iszárt mérlegct. 1,327.000 dollár nyerebéget mukolai és a mozgóíénykép-sz ínházakban szinretat ki. Az United Art ists filmszínházkol/kerülö> oktatófilmeket akar gyártani. Az új seern]e a rossz amerikai viszonyok folytán cég elhatározta, hogy a legközelebbi 5 tSZközel 360.000 dollár veszteséggel fejezte be tcridőben az iskolai oktatás céljaira annyi az üzletevet. filmet kész.ít, hogya film valósággal tökéMozielőadások mínt iskolai jutalom. .\z letes segedessledséué válik az oktatásnak. Az antibes-i (francia Riviera) községi előljáróúj vállalat főleg a biológia, a földrajz, a ság mindcn csutőrtökön délután a helyi hangfizika, meteorológia és az idegen nyelvoktaversenytermet (Vigadot) az iskolák részére t{IS köréből meríti anyagát. bocsátj a rendelkle.zébre díjtalanul. Minden . Ang!!l filmgyüjtemény a pöstaügyí micsütörtökön délután két előadást rendeznek nisztértumban. Az angol Empire Markenting amelyeken összesen 40.0 iskolásgyermek vehet Board az angol világbirodalom különbözö részt ingyen. A mű-or t részint a kultuszrészéről oktató- és ismeretter j esztö filmeket minisz tér ium, részint a földmiveléügyi rn ikészíttet, amelyek az angol iskolákban nagy nisztérium kűld i el díjmentesen és kizárólag népszerűségnek örvendenek. Altalános kérésoktató- és kultrúrf ilmeket mutatnak be. A re az angol pOstaügyi minisetériuen rnost átbelépőjegyeket az iskolásgyermekek iskoláik "Vette ezeket az úgynevezett E. M. B. oktatóigazgatóságától kapj ák jutalomként kiváló filmeket és saj át kezelésében valósággal és szorgalrnas tanulásuk elismeréséül. A váfilmmúzeumot és archiuwmot rendezett be. rosi vezetőség intézkedése nemcsak a gyerAz angol iskolákat ezentul a postaügyi mimekek, hanem a szülők körében is osztatlan nss stériwm. látja el ezekkel az oktatófilmekelismerést és Örömet keltett. kel. A minisztériurnban seokbisottságo t léteSznvjet filmtervek 1934-re. Moszkvában sítettek, amely ezekben a kérdésekben a szüknemrégiben tartották meg a szovjct-köz társéges felvilágosftásokat és tanácsokat> megsaság f ilrnsz akembercinek konferenciái át, adja. A postaugyi minisztériurn egyébként amelyen a legismertebb erosz filmrendezők két igen érdekes és tanulságos film ö~s:reáIliis résztvettek. A konferencián különösen az tásával foglalkozik. Az egyik film az angol orosz filmszövegkönyvek gyenge minőségét posta történeti fejlődését tartalmazza, a posta kr itiz.álták és, rámutattak arra, hogy a filmlegkezdetlegesebb korszakától. a mai fejlett gyáraknak nem áll rendelkezésre elegendőpostaszolgáltatásig. Egy másik ismeretterforgathatóképes Iilmszőveg. A folyó 'e ztenjesztő film a levélposta-szolgálatot ismerteti dőbcn legalább 100 "Drehbuch"-ra volna és pedig attól a perctől kezdve, ahogy a leszükség, mindezideig azonban csak 61' alkalvelet beteszik a postaládába. minda.ddig, mig mas kézirat áll rendelkezésre. Az 1934. évi a levél a cimzetthez érkezik. Ezt az utóbbi orosz film különös figyelmet fordít a mezókét filmet nemcsak az iskolákban fogj ák. begazdasági kollektív gazdálkodásra és ezért mutatni, hanem nyilvános előadások keretészarnos kézirat a parasztság életébő! és mun-. ben is, sőt külön előadásokat rendeznek a káj ából rneríti témáját. postai alkalmazettak számára.

19

Tanügyi kísérletek a hangos filmmel. Az amer ika i Harvard-egyetemen különböző tudomanyos kísérleteknél bevezették a hango, Wmet is. Igy az ásványtan tanára, dr. Mather. a film segítségével tartott előadásokat és kísérletezett Boston és környékén a kűkiilönböző iskolákban. A kísér letezéseknek az volt a céljuk, hogy megállapítsák, milyen hatást gyakorol a tanulókra a filmnélkiili és a filmmel való oktatás. Ebből a célból a nö'vendékeket két csoportra osztották. Az első csoportba beosztottak 1000 növendéket. míg a másik csoportba csak 500 növendék került. 1\z első CSoport növendékei nek mindezvik fcj czethez .megfelelő oktatófilmet mutattak be, míg a második 500-as csoport előtt csak a s-collásos szóbeli előadásokat tartották. A Idsérietek arra az eredményre jutottak, hogy az első csoport lényegesen nagyobb szellemi fölény t mutatott a második csoporttal szemhen, amely fölény az első időben mindjárt :JO%-os, 5--6, hónappal később pedig már H87, -os volt. A kísérletek azt bizonyítják. hogy azokban az. osztályokban, ahol az elő~ ad;i 'okat a hangosfilm segítségével alátárnasztották, ott a növendékek sokkal nagyobb haladásról tettek tanubizonyságct, m int egyébként a rendes előadások során. Hazaban, a holland fővárosban híradósz.ínház nyílt meg, amely a párizsi és a belga hfr adószfnhézak m intáj ára kizárólag heti híradókat é" i=rncrettcrjesztö filmeket mutal be.

Az

.Á

CENZURÁZOTT OKTATO- ÉS ISMERETTERJESZTO FILMEK 1~33, DEC. 17-tól 1934. JAN. 27-ig. Varázsszőn~legen a világ körül, II/51. Tokio, hangos ism. 251 m. (Fox). Varázsszőnyegen a világ körül, II/52 lrorssog, hangos ism. 257 m. (Fox). Varázssz61lyegen a világ körül, IIl(l. Athén, hangos. ism. 244 m. (Fox). Varázsszőnyegen a uilág körül, III/2. Bangkok, hangos ism. 251 lll. (Fox). Varázsszőnyegen a világ körül, IIT,3, Albion, hangos ism. 236 m. (Fox). Té/i sport Kcliiorniában, hangos ism. 274 m. (Metro). Orániai Vilmos, hangos ism. 7 felv. 2059 nl (Magyar Hoblandi). HOllandia, hangos ism. 2 felv. 719 III (Macyar Hollandi). Sik és hegyek, hangos ism. 226 m (Kovács Emil és Társa). Matyóföldön, hangos ism. 334 m (Reflektor). A természet titkaiból, 1. A rn irnikri, han. g-os ism. 264 m (Hermes). A ternicseer titkaibót, II. Aeroplán, hangos ism. 242 III (Herrnes). A terméscet titlwiból. lj I. Az aranka, hangos ism. 305 m (Herrnes). A ter11lóI.('/ titkaiból, V. Testgyakorlat az állatkerrhcn, 1'
GFA berlini kisérleti Iilmműterme.

20

Kétezer film készült 1933-ban. Az amer iKai kereskedelmi minisztér ium rnost állította ö sze az 1,933. évi frlmgyártásról szóló statisztikájút. Eszerint az elmúlt évben az egész világon 2100 játé-kfilmet forgattak, amelyből természetesen a legtöbb esik az USA-ra, mert az Egyesült Allamokban 510 filmct 'készftett k. Angliában j90·, Németországban Hú. Franciaországban pedig 140 filmet forgattak, lllíg a tőbbi európai álkunban összesen 17;) filmet gyártottak. Amerika után számszerűen következik Japán, amely az elmúlt évben 750 filmet készített, míg Indiáball csak 76 és Kínában pedig 60 filmet gyár lot tak. _ többi urópánkívűli ország 54 filmmel szerepel a világstatisztikaban. A kimutatásból kiderül, hogy Európában 650 filmct gyártottak. míg Amerikában 510 filmet. A j apán. filmgyártás a világpiac szempontjából nem jön figyelembe. mert csak a belföldi szükséglet ellátására szolgál. Fillmbank Iétesül Bécsben. Az osztrák fővárcsban filmbankot akarnak alapítani, amelynek e.rröke Heinl volt osztrák kereskedelmi nuniszter lesz. A bankot német mintára akarj ák megszervezni és elsősorban az osztrák filmgyártást kívánják a bank segítségével szanáhri, illetve iolvanuüossá tenni. Ezenkívül a mozgóképipar és a filmkereskedelelll l~ozzáj utha tna megfelelo hitelekhez és ~egí tséghez. Katalógus az angol oktatófllmröl. Londonban a Central Informations Bureau for Educational Films kiadásában most jelent meg az első arrgo! oktatófilm-katalogus "Catalogue of Instructional Films, A guide to in-truktional and educational Films" címmel. A könyv teljcsen áttekinthetó módon tartalmazza az angoloktatófilmek jegyz 'két. Bécsben a tavasszal utazási kiállítást rendeznek, amely alkalommal osztrák tájképfilmeket rnutatnak be néma és hangos változatban. Érdekes zongoraiskola hagyta el a sajtót karácsony elötti napokban. Szekeres Ferenc orgonarnűvész, az ismert j azz-kutató és pedagógus hosszú év k fárasztó kutató és gyakorlati pedagógia munkásságának eredményét mutatja be Ioee-eongoraishokijábnn, amely sok, a jazz-zenére vonatkozó közkelehi tévedést oszlat cl.. Mindenekelött rámutat arra, hogy "j azzelrui" nem, is olyan könynyű dolog, amint azt általában hiszik és igen alapos előképzettség: és komoly felkészültség szűkséges az elsajátításához. Nagy könynyebbséget jelent a jazzt tanulók számára ennek a könyvnek a megjelenése, mcr t világos és könnyen érthető magyarázatok. gya'kor lati példákkal illusztrálva, lehetövé teszik il bo nyohsl t jazz-zongoratechrrika elsajátítását. Az érdekes munka a Rózsavölgyi-cég :kiadásában jelent meg. a

SZÁMOK

A FILM

VILÁGÁBÓL

Ausztria:

Az osztrák film-évkönyv most megjelent kötete szerint Ausztriában ezidőszcr int 207 néma és 695 hangosfilmsz.ínház. összesen tehát 902 mozgóképszínház rnűkődik. Az osztrák mozik 770/0-a már hangos. Az osztrák mozgóképszínházak kőzűl 218 játszik naponta, 186 2-6-szor hetenként, 164 rnozi 1-2-szer hetenként és 334 hetenként l-sz r. Bécsben 17~} moz.ii műkődik, ezek közűl 177 'hangos é" 2 néma. 160 játszik naponta, 13 mozi 2-3-szor hetenként, 1 mczi egyszer-kétszer és 5 játszik csak va~;Í tm ap és ünnepnap. A 902 mozi így oszlik meg : Bécsben 179, Alsóausztriában 351. Felsőausztriában 111, Stájerországban 97, Karintiában42, Salzburg tartományban 32, Tirolban 28, Vorarlbergben 15, Burgenlandban 47. Az osztrák mozik közül 48 mozgóképsz ínháznak a befogadóképessége 600 iilőhelynél több (ezek közül Bécsben 34 mozinak), míg az összes rnozgóképszínházak 700/0-a, azaz -636 moz i befogadóképessége f~OO ülőhelynél kevesebb. Argentína: Az elmúlt esztendőben az argentiniai film piac helyzete rendkívül kritikus volt. T gen sok filmszínház kénytelen volt bezárni, rengeteg mozgószínház pedig ráfizetéssel dolgozott. Óriási személyzefí leépítések voltak az egész vonalon -és ezenkívül redukál ták a fizetéseket is. Az argentirria i mozgószínházak katasztrófalis helyzetét az okozta elsősorban, hogy rengeteg rosszminóségű fidrn került a piacra, ezeket igen magas kölcsöndíj mellett hozták forgalomba, végül elviselhetetlen beviteli várrick és adók terhellék a filmkereskedelmet. _'" legtöbb film természetesen az Egyesült Allarnokból került az országba, azonbari az európai filmgyártás is igen számottevő százalékkal szerepel et bevitelben. A belföldi filrngvártás jelentéktelen. Sikerük csak a span}'olnyelvü filmeknek van. A kölcsöndíjakat Tészben fix árban szabják: meg, részimt pedig százalékos alapon kerülnek elszámolásra. Egy igen jó filmnél a filmvállalat egy hónapban legalább 3 vasárnapot köt ki m agá nak játszasi idóül. A százalékos kölcsöndíjak 'hétköznap 500/0-ra, vasárnap pedig 400Ir-ra rúgnak. bár az igen jó filmeknél még vasárnap is a br utto jövedelem 500/0-;ít kell

lcadni.

Egyiptom: 1931 óta alig változott a filmpiac helyzete. A behozott filmek 90 százaléka amerikai és francia eredetű és csak tO százalék érkezik Németországból. A filmpiacon igen nagy il Iilmkínálat, úgyhogy a rengeteg filmet nem lehet kihelyezni. Nagy slágerekért igen sokat fizetnek anagymozik. Igy a VOl1.lZÓ filmek u tán a prem ier - fi.lmszínházak 4~5.5 százalékot fizetnek. A mozgóképszfnházak száma az utóbbi években alig változott.

21

IL'MTECHNIKA KURLÁNDER

OTTÓ,

a Tele!ongyár R. '1'. mérnöke:

MELLÉKZÖREJNÉLKÜLI z

eddigi hangos filmek egyik nagy hibája az volt, hogy amikor a cselek; mény semmiféle hangvisszaadást nem követelt, ~~~~""~~"'I tehá t hangsziinet volt, tő'bbé-kevésbbé suhoges vo-lt hallható. Ez a körülmény onna» eredt, hogy hangvezérlés nélkül úgy az intenzitásos, mint a tranzverzális rendszernél a hangcsíkon ú. n:. nyugsl» mi feketedés állt be. A jó kivezérélhetőség érdekében a nyugalmi feketedést a gradációs görbe kőzepébe helyezték, csak így lehet nagy hangerőket iorzi« tásmentesen kivezérclni. Ez a fénybeállítás azonbarn aránylag SIOk fényt cnged a fotocellára, tehát a cella ernmítálni fog. Hamár most a hangcsík leg~ kevésbé is kopott, az alig látható karmoIások a rés előtt elhaladva, Iényin, gadozásokat, ezek pedig suhogásszerű hangot okoznak, akár a gramofonnál a tüsurlódás hangja. Ha a film még nem túlságosan kopott, akkor a legcsekélyebb tényleg felvett hang ezt amel. lékzőrcjt, jórészt elnyomja. Az új hangfelvevőeljárásnak az a lé: nyege, hogy hangszünetekben a hangcsík teljesen elsötétül és mivel így nem esik fény a ccllára, az érzéketlen marad és semmiféle mellékzörej nem lép fel. Természetcsen ezt úgy az intenzitásos, mint a transzverzális' rendszernél más és más módon érjük el. Az intenzitásos uél a han,gvezérlést

rendszernél. amelyhangrezgesek iitc-

HANGOSFILMEK

mében váltakozó fényintenzitásokkal érik el, az alapfény intenzítását a hang: erő, vagyi" a hangvezérlés nagyságá: val arányosan önműködőleg véltoztei» ják, még pedig oly módon, hogy .1 nyugvó feketedésnek megfelelő munkapont hangvezérlés szünetelése alatt a gradációs görbe alsó kőnyőkében kis hangerőknél az egyenes rész köze: pébc, tehát a nagy hangerők legkedve. zőbb munkahelyére kerüljön, amint látjuk tehát, a pozitiv hangcsík.máso. laton mentől kisebb a hangerő, annál sötétebb a hangcsík. A transzverzális rendszernél elvben ugyanez történik, csak más megoldés, sal. Itt a hangcsíkon látható csipkézést mindkét oldalon egy fekete csíkkal határolják, jobban mondva burkolják, nagy hangerő eset6n a csipkék nagyok, a burkolócsíkok vékonyak Iesznek, kis hangerőnél a csipkézések kicsinyek, a burkolócsíkok vastagabb ak lesznek. Hangvezérlés megszűnése eset én a csip. kózés egyetlen vonallá alakul, a burkolóc.síkok pedig oly vastagok lesznek, hogy ezzel él vonallal együtt teljesen fedik a hengcsikot; tehát az fekete lesz. Mindkét rendszernél ezt az önműködö folyamatot a felvevö-berendezés hang. erősítőjével összekapcsolt hangerősségmérő szabálvozzu. Az így készült mel. lékzörej néikűli filmek nagyobb illu: ziót keltenek a közőriség körében, azon; kívül sokkal többször játszhatók Ie, mint a régiek, anélkül, hogy a heng. visszaadás lényegesen romlana.

22

...~KUL~~ ~v~----

_..~~,,~.------------+~

AZ UTÓSZINKRONIZÁLÁS Filmkudure legutóbbi számában Brückner János gépószrnérnők ur az után. szinkromzálás elmélctérő. és gyakorta ti keresztül~~~~~I vitdéről irt egy nagyon értékes és érdekes cikket, amelyben annak nehézségeit és mal megoldási módjait ismerteti. A szóbanforgó kérdéssel már 1929. 0(;11, az első hangosfiirnck megjelenése idején foglalkoztam. Lehet, hogy tul; korán irtam e problémára vonatkozó idcámról, amely nyilván feledesbe mcnt Alkalomszerűnek tartom, hogy megismételjem az akkor mondottakat, szívcs figyeimébe ajánlva gondolataimat Brückner mérnök urnak és szab értő társainak. A filmek utánszinkronizálását ideálisan akkor lehet megordeni ha erre a körülményre már t: [elvetelr.é! is figyelemmel vannak. Tehát elsősorban a legkevesebb pre; mie r; és secund-pa nt Ha pedig ezekre a filmnél feltétlenül szűkség van, úgy' a felvételezésnél ne a b eszélot totogre. filjL'k, hanem annak az arcát, akihez be" szélnek. A beszélgetésnél elengedhetet len, hogy a hallgató nézze a bcszélőt, cl," akkor scm Ll szá.iát figyeli (ha csak nem nagyothalló l), hanem a szemébe néz, hogy már abból, sz inte előre olvassa ki azt, amit neki mondaní fognak. A filmnél erre azért nincs szükség, mcrt a/dhez beszélnek, omnak az nrcérol pszichologinileg indokoltan jobban le lehet olvasni annak értelmét, amit neki mondenek, mint annak az eikúról, aki beszél, akinek majdnem minden szava lOO%-ig dőre átgondolt. Már pc> dig, ha valakinek - ha egy másodperc 1/1000.ed része alatt is módjában van előre megfontolni azt, amit moridar-i fog, magatartása már fepyelmc, ze ttebb, igy arca is kevésbé tükrözi vissza a szavakban megnyilatkozó lclkiállapotot. Más a helyzet annál, akihez a szó t

23

KÉRDÉSÉHEZ

intézik, akit épp azok a szavak, eme: a filmen a prernier.plent kivánják. I, csziiletlenű! érik! lern kell ezt részletesebben magya. ráznom. akiknek ez a kenyerük, meg; értenek s igazat adnak nekem. Aláírom! Ez az új szisz.téma az e/si) ;döben szeketten lesr a mozipublikum előtt, de meg fogi vele barátkozni épp úgy, mint II film számtalan más sajátosságával, amely épp oly idegenszcrű volt cl ötte az első időben Hogy az ilykép késziilő film~knél az utánszink ronizálás gyerekjáték-azt ezekutáni talán már moudanom sem kell. T essék a rendezöket erre az el iá" rásra rákényszeríteni! . Ami a fentiek figyelembe vétele /1(.:!: kiií készült (tehát a mai) filmek után, szinkronizálásr illeti, erre 'is ajánlot: tam egy módot. Azt proponáltarn: tessék egy ügyes dramaturggal ti filmet előbb út dolgoz» goziui ni. Ahol nélkülözhető a premierp.an, dobassák ki. Ahol ezekre .szűk . ség van, ott röviditsek me!!. vagy vágják több részre. ékeljék e rér zck kőzzé a másik szcrcplö (vagy szcreplők) premicr.planjait (esetleg akár más Ielvo. rui sból kiemelve l), aszerint, arnint arra szűkség van és ilyetén formában az után szinkronizálás szempont júból megfelelő. Az igy átdolgozott részek, nél fl nyelvi átültetés már nem kiván .,halandsákat" (bocsánat a kifejezésért, dc ez fl legtalálóbb elncvezésl). csak rövid monda toka t igénl\"CI, arnelv a szájmozdulatnak is megfelel (kellő gyakorlattal meggyőződésem szcrint ,l legélethívebbé lehetne tenni a vissza: adá st), nem kell angol zsarsonban' (Daz iszt Iajn l) beszélni, 'hogy <> az aik. rr ozdulat lehetőleg egyezzék (?) Sok külföldi filmet enelizeliem gon. llolatban ebből a szempontból és meg; állapitottarn, hogy sok filmnél ilym c'on könnyen megoldható a kérdés. (Castiglione H.) l yek

ó

~------~.,~~~~-.~---.. ~

Fotöcejla A mer ikában

ultravioln

sugarak

mérésére.

készítettek el egy új fotócellatípust. amely az iholyántúl i, l.uh.uatlan sugarakra érzékeny. Tudvalevően a szokásos fotócellákban csuk a látható sugarak hatására indul meg Iotóár am, míg az ibolyántúli és kémiai hatásaiban igen érzékeny sugarakra csak minirnál isan reagálnak. Az új fotócella j ellemzöje, hogy- a lapalakú katód vegytiszta tóriumból készül, amelynek t udvai é"űen. a fotóelektromos .hatása a spektrumnak az ibolyasugarak határanál kezdődik. E tór iurn-Ioj ócella a látható sugarakra gyakorlatilag érzéketlen. Készül még tórium-cella oly kivite!hen is. hogy üvegból előállított katúdra elóbb .uanybevonat, majd erre lóriumr étea kerül.

Németországban Iilmet. ,\ keskeny

normalizálták

a keskeny

film iránti érdeklődés egne fokozúdik l'S rnind nagyobb méreteket Ült. Németországban a D. K. G. még csak az imérit állapuotta meg il vonatkozó normaliakat és mar i- kormúnyrendelct készül, amely :,zabályozni hivatott a kesken}' űl ni helyzet ét fl na.g)·' lIIozgóképs:::íllhá::aklwl ssesnben, A keskeny hangos filmlendó-gépek nem akarják l-S nem. akarhat ják a nagy fi lmsz inház ak érdekkőrcit ér irucni, csupán azokra a területekre -.zorítkoz nak. ahová azok el nem j uthatnak. i-ő terüldei az iskolák, főiskolá,I?, t oiuányos különösen jól alkalmazható relelá m cél okra, eg yesiüetele művelődési munkáiba n, liotetekben szórakoztatásrn, !léPf{'/z'ilágosító előadásol, tartasnr a. a természettudományok, il technika, a növény és állalvilág litkai nak megismertetésére. A /,'esllel/,~' hangos fill/l hangsdu]« j.6 m Jm szé:c éi: e cél hól :1 filmszalagon csak {'/!,y perl orácio van. j\ filmeket normál filmekről azok Ihangsftvj;íval egyiitt optikai, illetve c'ektromos úton kicsinyítik le. Meg kell cm.Iitcni. ho~'y a hangot illctöleg teljesen kitlégítű az eredmény. mcr t 100 :iOeO Herz-ig minden rczgést hűen visszaad a természetcsen helyesen felszetelt vietítökészülék. Lumiere új plasztikus filmje. A plasztikus I'ilm már régtől fogva izgató problémája a kinctechnikusoknak. Igen sok módszer. százakra mcnő szahadalom alakult ki több-keve-ebb sikerrel. .'\ sok kiváló kísérletezö kő, zött szcr cpel Louis LII III ih'e, aki módszerével, mi nt hírlik. meglehetős eredményeket ért már eddig cl. Módszcre az anagliph eljáráson alapul. Eszerint egymást kővetó sz ínezet t képek kerülnek vet ítésrc, amely folyton váltakozó kép é, sz ín Lumierc szcrint a nézűre egyáltalán nem fára ztó. ud

int

Katonai

ecet

ele,

filmcenzura

Romániában.

i\IEDDIG IL-\SZKALHATÓ A HA ~GOSFIU'I V c\ SZO:'\ ? Egy amerikai filmtechnikus behato vizsgálatok után hosszas tanulmányt írt a filmszínházak hangvásznainak élei" tartamál'ól. A hangos vászon akifo; gástalan vetítés egyik legfontosabb kelléke, amelyről sajnos, igen sokan megfeledkeznek. Szamos olyanr filmszínház van, ahol a vetítöernyőt egy, általán nem gondozzák, nem cserélik, holott a vetített kép fokozatos rom; lá sa erre szinte kiáltóan figyelmeztet. A fent említett amerikai filrntcchnikus tanulmányának egyik-másik része igen tanulságos. Szcrintc a nagyvárosi mozgóknál a vetítővásznak tc, kintetében a helyzet lényegesen roszszabb, rnint a vidékieknél., Ugyanlis a nagyváros levegője, a gyárak és a nagy forgalom miatt erősen szenn yc» zett, miért is itt a vetítő Felületre ha; marabb rakodik Je a por. Megállapítja, hogy ezek tisztogatása egyszerűsége ellenére is nagyon kényes és tulajdonképen tökéletesen meg scm oldható. Különösen áll ez a negyméretű vasz« nekre. Ajánlja il hangos vásznat he" tenként egyszer puha kefével tisztítani vagy esetleg lcfuvatni. Még e gondos tisztogatás rncllctt is Y, év alatt a Fény, visszaverőképesség lO%;kal; 1.Y:í év alatt pedig .50%~kal csökken, úgy hogy ~ évenként cserélni kellene a hangos vásznaka t. Ezek a megállapitások ugyan nagy városokra, amerikai vrsz o» nyokre vonatkoznak, mindaz onáltal annyi tény, hogy gondos és sűrű tisz; toga tás nélkülözhetetlen ü! szükségcs kiilőnősképen télen, amikor a vetítő vászon a környezetnel hidegebb lévén, megtelik párával és 22 ezze! együtt rárakodott porral.

Az

ostromállapot Iolytűrr a potgár] cenzura mellé Iölállitott.ik a katonai cenzur át f.ilmekre és snj tótermékckrc. A katonai filmcenzura egyik ki r ívóbb intézkedése az vol t, hlcgy betiltotta il Severin kapitány CÍI11(í Universal-filmet.

A FILMKULTURA m;;zámának

boritékl

Pi;

+

PelJOrO.

~I1YOl11ták

24

Kairó közelében új rnodcr n Iilmműu.rmet lctcsítettek, amely mcgfcleiö lahoratór iumIlla! is rendelkezik. Az új li lmgyárut egy kairói bank finanszirozza. Az Ura megbízá-t adott a Klang-Tobisnak. hof..~· 17 új rcndsxerű hn ngfölvevdzépct ,dtl1ítsO'n, amc.yckct ;1 lcgúj abb tapasztalatok nyomán kell knnstruál ni. i\ 17 új klvcvóuép kőzű! tizet arra használnak föl, IIOgy lricsercl il; a jeien!cg üzemben levő gepekkel. I,ét kb·zi'll(k pedig a jelencui kószülékck kibóvítcsérc ! zolg;U. Az Ufa egyben elh.itár oz ta, hogy él tcmpelhofi 1. és 2. számú műtermeket teljcsen ;'ltl'plti és a 3. és 4. sziÍrnú rnűt crmekhez hason.óan fiilszereli és iizvmhc helyezi. Úi holland hangosfllmvevökészülék. J. C. Mol, ,holland Iilm-zakernbcr, aki tudományo; és mikrosxkopiku Iölvétcleivel szcrzcu magának hírnevet. most olyan készülékeket talált föl, amely lilás ssabodalsnat nem érint és
,\Z "American

Society

of Cenematografia"

clkn(jrzö

bizottsága a legutóbbi idökben fe.űlvizsgá lta a ~yártú cégek által .bcküldött moz igépekv; l·~ li lrruucl kapcsolatos berend ezl~l'ket. Ellceörizták, hog~' vajjen a készü:lkd, il hirdetett rnűszaki adatokkal és teljcsitrnénnvr l valóhan rendelkeznek-e ~ .A,z crcdménv az voll. hogy amellett, hogy igen nauv sz.iruú kt szulék-t ipu- valóban fedte a I11c:~adottilkat. tal;iitak sok olyant is. amely sil;ítl~';lhh p!'()(luklumnak bizonyul t. Mindezekr,;1 ;1 vizsgá latok ról tájékoztatják il ll\·i'v;'tn(),·s;'l~ct i é" itt nem szoritkoznak l'~up:',n .mnak 1l\cg;iJlapít;í';;'lr:l,. hogy egv típus mcufclc«. vagy scm a hirdetett 111(í~7;d(i .ul.rtr-knak hanern megnevezi! azt is. h()~\' uii/rt IIl'IlI felel II/i'g. ~·()t lov;íbbmcnöen még arra i" irányítúst adnak. hogy a hibán lelct-c L'; hogyan segíteni. Repü'ő laborutórturn. /\z egyik vezető amerikai fillllg~:ár jött ki evvel a .kűlönösnck hnl latszó berendezéssel. arnelv nem más. m in t cg." ri'pii/(íf.:('pi'n -,.~·ríl!ítha'ló kisebb hívó berendezés, amelynek ,egít:-égével külső felvételek a helyszínen clőhivhntók. Ez egy a déla rnr-rika őserdökbe induló expedíció szá~ m-i ra készűl t. ahol is okvetlenül szűkscges a !lC'gatÍ\'okat elúhivn i, hogy az esetleges hihis felvételeket azonnal i-rnételni lehessen. Stockholmban Iihnszakemberekből és irók .. hl)1 . .Svt-nska F'ilrn-uunfundet" néven szcrvczet alnkudt, anielv a Ijimtccbmka terén akadémia jellegű munkássáuot hivatott kifejteni. Hol vagyunk m i még eltötl?! A R. C. A, (Radio Corporation of Am e-' rica) flO rnill ió dollár ahlrl6kével új v;í1blatot alapitott a távolb a liLá- g-:-'akorlati megí

újabb angol szluesfilm-vállalat. Londonban ismét uj vállalat alakult a szinesfilm kihavz.na lása céljából. 1'\z új vállalat Raycol Produci ions Ltd. névvel alakult és 100.000 angol font alaptőkével kezdi meg működését. :\z új vállalat már ebben az esztendőben több sciue s jlÍléMilmi'1 akar gyártani. ötszörös hangkeverő. Hangosfilmnél gyakran fordul elő annak a szükségessége, hogy cg)' meg levő beszédfelvételt más felvételekhl. zenével. zajokkal amelyek hasonlókép filmre vannak rögzítve. aláfessenek vagy egy másutt lelvett beszéd vagy énekrésszel kie"észít'ék. Ennek rncgvalóslj ásara hoztak ki eg.\' ötletes készüléket : a : ötszörös lunig]:«: '71erűl, runelvnek segítségével cgyzerr c öt különbözó filmszalag játszható és ezek hangja czvbckevcrcdilc. ,A, berendezés asztalból {til, melycn az öt filmmel meg íelelöcn őt átvilágÍtó lámpa. Fotócella. filmet továbbító é fel- és lccsavaró szer kezet van. A filmtekeresek az eddigi mód-zerektól eltérőerr víz-z intcs hclvzerben futnak. 1'\z ö sz forgóré»z.ek meghajtására lánc útján kapják egy kőzős motorról. Egy pontos egyidejű égei! biztosít a filmek fud ása közőrt. Mindcn egyes filmszalag külön-külön, még üzemközben be- és kikapcsolható, vagyi, ezáltal il legkülönbözőbb vari.iciók llithatók elő. A íilmvczctés rendkívül gondo, és precíz, úgyhogy az amúgy is kényes hnngnepatfvot kiméli. ;\ berendezéshez keverő potenciómeterek, elócrósítö tartoznak. amelyek útján az egye" filmek hangjai a kívánt erőre kiemelhetök vagy lccsőkkcmbctók f\z összekevert hang erösítöbc j nt. amely il hanglámpát vezérli. á

valósít ás« celjából. Németországban

11lcgc.c:ytzé:s jött német m oz rrókcpsz.inhúztula i donosok dnlm i cuycsűlete és a Klangfilm arnelvnek értetniében a Klangfilm rnnv.it. hogy 100 hcfo.c:arl6képességnél

létre a b ir o, között.

kötelezi k ischb

mozuósz ínház ak SZá11l<Ír;1 különlerres é, c'önvős r lcadózépet szá lit. Az új leadózéo. a;11("\' íctóccllából. erősítőből é" 'hallW'zóróhl (til, már február végén kerül lesz-ill itásr« (" felszerelés nélkül 1990 márkal-a kerűl. :\z új megállapodás lehetövé teszi. :rol':v nrk a á

ú

nóm ct filmszínházak, arnelvekben erldic -z ahadalomellenes leadó!YépC'k' műkődtck. 'ez'eket agépcket az új KlatlfZ-;;épckre k icserélhes-

sék. H02'yan kell az Varglia László /Idó és Kön)','vilel fenti CÍm alatt eg-y lözhetetlen értékes

nr.

adéhevállást

elkészíteni. akér tő. az -zerkesztőjónek tollahól

tvszki

kőnvvsz

nélkümeg az adób'cvall.is mcuszerke=ztésérdl. .A, könyv rir a 1.ií') P. Kap'ra ió az Adó h J(ö;n'vz,i1e/ kiadóbi vatnl.il-nn llurlap(' t. lX., Fe~enc kő ru t 37. SZÚ 111.

25

mindenki

szakmunka

sz.un.ira j-elent

~._'

~.~A~~~~,

Budapesti filmpiac

~, Filmmegjelenések 1934_ január hónapban

JELMAGYARÁZAT Megj. = Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás. - M. Műfaj. Fősz. = Fösz ereplők. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = feluli.

_':_I J. 25

CITY-FILM r.-t., Erzsébet-körút Tel.: 36-8-52.

8. I. 31

I

T?,;i:.i d al, - :Yll'gj.: City, Omnja. - H.: 1000 111. M.: Dr.ima. - J,'.: Ki., j'enD. - Fősz .: jack Pnync. P<:rcy !•... Iarnen. C.: .\. Mctlrrn {?Oll/L·O. 2-t1~ lll. M.:

Megj.: City, Omnia. Víg-júték. .F.: Kiss Jenű. I~(·í-,. 1k u I.da ,.; Fa irb.mks. Ikhc nanicl~, - C.:

21-

I. 5

L 4

J 1.: 3419

':1).

J)iii')örgö

FOX FILM r.-t., 39-4-37

A.

asscony scii«, - Megj.: City. ('nrOmnia. Capital. H,: 2U52 m. :'f.: Túr,.;;t(lalmi dr.una. F,: Fodor Saudor. F{í,z,: Tr e lll: I )U.I1Il{·, IIrucc (';, hnt. Conrad K agel, Wallel' II II ton. R.: J ohn Cromwell. - C.: F,

Tcl.: 85-4-:' .

19.

c.:

I~g.\' IIIOi/el"ll

EXPRESS-FILM

Rákóczi-út

Tel.:

Arrnand.: Tin.ing.

.\'f e o:; j , : Bodogruf. ~1.: Wild-West. Fösz,: George O'Brien, C.: A,

I. 23

222fi rn. -

-

I.

-,

J. -4 Akácfa-ll, 7, Tel.: Bfí-2-87, .

Rialtó, F,: Szintó R.: .1,\-

-

111. ~

ÖjclI a : <'let, Megj,: Uta. - lL: 1038 1!1, _ 1\1.: Operett, F,: Szántó Arman.l. Fd-z.: Ranl Rouhen. Glori" Stuart. R.: .vlf rcd Wa rker, C.: ,\. Megj.: Déc i, Cn-ino. _ 1-1.: i\L: Vígjáték, - r.: Szintó :\1'111<111(1, Fü,z,: Lilian 1-1arvey. John Baks, I~I Hr enrlc. R,: John Biiustonc. C.: A,

(}fcl/sége

HI\RMONIA-FIJ,M:

,'i'g::;I'I,

I. 19

é, 31-6-58.

autója,

/1::: alagút, ,vr cg j.: Hayal Apolló. - T-1.: 221 i) M.: Filmdráma, F,: Radó István. _ Fű,,~ ..: Palli Hur tmann, Olly v. Flint. - R.: I"::.u,rt lll.

Bcrnharrlt. C.: A. --I-----~----_·_------__ Arz'IÍI.' CI i-iharbo n. l\Tegj,: Uránia, - H,: 2g0í) 111, 1\.1.. Fi lrn rcgúnv. F,: Radó István. _ I. 19 Fdz.: Ivette (',ilbc-rt, (;anriel Gabr io. - R.: Mauricc Tourner. C .\,

XII. 2Fi

HIRSCH és TSUK, Rákóczi-út 14. Tel.: 32-0- o.

I. 25

NéRi jó időT", Mcgj.: Kamara, H.: 2515 111, i\o],: Fil rnj áték. -1'.: Sikló-y l vá n. "ősz,: J I ansi Xicse, Grctl 'Thcimcr. Cl")1'!~ .vlcx.mdcr. I~,: J {, L Flcck. -_C_'_, :_A_.__ ' _

Rrköles ,'s 20m 111, -

\lt"~i.: ]\:a11lar:1. H.: 1\1.' Drá111a, j •. : Sikló~Y Tván, Fősz. : (;rct-c Mosbci m. Ca mi lia Hurn , car 1-1(1molka . .J ohannvs icm.mn. l', 'F, ,<",,'rl'iCIII,

o

n

KOVÁCS EMIL és Tsa Erzsébet-körút Tel.: 45-U-48.

A,

Mindl'nl II Ilőérl (i\Iagyar bokréta). ?vkgj,: City, CI)I'SO, Cnpiu». Omnia, ]-J.: ~5UO m. J\1.: \'í!!j, - Fósz.: I~alla Luci, Gombaszögi Ella, Kahos Gyul«, Hulmuy Tibor, Szűke Szakáll. Kom ós ViIJllus,H'(;rczeg j vnő. R.: Ca;,1 Béla.

Cz if írn Géza, -

Népszínház-u.

H.

R.

I. 18

ng,l' ,'j {'e/enl'dH'11. ,\r.-" j , : R;t'lill S. Ka ma rn. - II. 200(1 lll. - .\1,: Ví:.:j,itlk, - li(j,z.' Csnr o» Cy .. 8alla Luci, Vcr ebcs E,. (;ÓZ(;11 G,' .. Comh,tí

,;ziigi

E, -

26

R.:

Ciff ra Céza,

-

C.:

A,

I I

LIBERTlNY-FILM, Népszính.iz-u. Tel.: 3.0-5-60.

13.

METRO-60LDWYN MAYER DISTR" VIII., Sándor-tér 3. Tel.:

44-4-24

XII. 28

Rákóczi-út 34-4-37,

Xll. 28

l.

I

Td.: 4U-6-25.

t H.

II

27

I l. 17

I

I

xnn.

a::: ('I j

c.:

TURUL-FILM, Miksa-utca 7. Tel. : 36-9-42.

/s S~~'{ ri'SS. - I\ic'~j. : Foru m. - ll. : 2340 ),1.: Yig-j;ill:k. Sándor. F· Fodor lll. R.: Carl I{oese. I~nglic,h. Fl)sz. : Lucie

Décsi. srerrnád . - :lregj .: Forum, l I. : 2~7f, m , - ),1.: Zenés vigj. - F.: Fodor Sándor. - Fősz. : Laur i Volpi, Lilian Dietz. Ncufclc1. Aluli. LL Max .i csata. - 1\f<-gj. : Forum. - I-I.: 260ll m. ),1.: Dráma. :\1 iJ..:ló~. - Fősz: Vitl:z -- 17.: Dr. Ch. Boycr , Iukis ino if. - 17.: Farkas. .vnnabclla, Xápo/}'/

,. I I

I

I l. 24

l. 18

I I

c.:

.\1iklós.

c.:

-

.\Illli .

l oua .••. i\ré'gj. : Nép, Ro xy. ll.: HiOD F.: Szántó Lajos. - Fő~z.:

F('''!'le

I

.1:::

K05SlIth

Tel.:

.1

RT.,

Xll

29

l. 12

Lajos-u. 13. &'1-8-58 és 59.

UNIVERSAL-FILM u. 21.

39-1-76.

WARNER BROS First National Vitaphone Pidures'l

I

I

l.

29

j"' .

I I

I

I

1. 5

I I

- n..

Robinson.

Uránia, Ufa. - Megj.: Viajáték. Eta, - Fősz. : Hajdu Erna, Rózsahegyi RI hinstein Aluli. Viktor. Gcrtlcr

- c.:

Ub. : Uránia, - F. Laudor.

R: 2~161 111.

-

C.:

Fdüli.

vlegj. sccrehne, Uránia, 2608 111. - .\1. : Zenés víg j áték. -

Lind r.

ivl arl.,n.

Bodográf, Eldorádó, ~Test. - 1\T.: \\'ild Mix.-C.: A. Tom

/lag_\'

fl'j!'d<'/e/ll

Lifa.

l. 26

lll.

scerd«.

!'!lopolI

TI.: 2227 111. 1\1.: Szak.ill, Szőke Kálmán. R.: Extá:::is. - Megj. - M.: Szinj áték.

József-körút 32. Tel.: 32-5,90.

Mcgj. Royal Apolló. 1'. : Radó. - F{),z. : - H.: I\.ad H art1. -

c.:

l. 11

S:ll1dor-tér 4. Tel.: ·12-5-29.

Tel.:

".

.\ie'l'l'S_S

8.

REFLEKTOR- FILM

" épszínház

-

-

Aluli.

~1-5-62.

UFA-FlLM

-

F.:

-

10

1. 4

PHÖBUS FILM FOR61UMI RT., VII .. Erzsébet-krt

- JI.: 172:í 111. 1: Palace. Pásztor Iléia. Fő>'z.: Randolph SCClt, Charlic Ruggla,.:, Lionel At.will. - C.: F. II. ~143 111. NL: . -llib», - \'lC'gj. : Casi no . Béla. 1)r;'Ill;1. F· Pásztor - Fő-z. : Clivc "Rugg1.l's. c: F. l+rook. Charc= ,\polh fIf cgj .. Royal - J I. III icnl: II jö,'ő. (,\z if jú=ru; hunnusza.) ::2371 m. - l\r.: Vígj;ill:k. l\éla. - 1-'(;-z. : Richard Cr orn wel l , - F· Pásztor Allen. - R.: Cecil B. - C.: Felüli. jendith )'Icgj.

-

l.

I:rz-(·I;c t- kőrú

-

%ülcl JJ!(}reg. M.: I )J'Ú1Ii;1. -

59. 40-5-22.

PlÍtRII\-FILM

cjssuk«. - fllegj. : l~a
-

PARAl'lOUNT FILMFOR6ALMI R 'I, VI!.,

-

í

és 25.

Tel.:

-

Fóruni. -- li. : lf)()) m. 1\1errj.' F. Si klósv. - Fűcz. : Jack J Iolt. M. : ] )r;illla. Torres. - R.: 1\( ah Herr v, Fay \v r ay, Raqucl E. Enun inu-. - C.: F.

.YŐrabló.

Kairói

l. 22

I

Tel.:

I I

H örhigtr

-

c.:

Fősz. : w.nTrllclc Fritsch, Pál. Ida v\fii.-t. - R.: Ar tur Aluli.

-

Mcz j. : Palacc. - H. : 2323 m. Pacsérv. F.: - Fősz. : Glcr ic O'Brien, L~. : Pat Slinn Surner ville. Stuart. .\.Iuli. Fonr] Freund. és Karl John 'I "IÍneo/ó t iindérelr. Megj. : Uránia, CorUfa. -, H.: 2370 lll. \"111. M.: Revü. '- F.: Fodor. Fősz. : Ruh\' Keelcd, \'Ililliam. Warren Joan Blandcll, Cunger Rogers, - R.: Mer vyn :e Ro". Felüli. !~Ri pos/a. ),:r. : Dráma.

- c.:

c.:

27

I

+,.--------~~~~~f-----__ _+~

MIUODAlOM

SZAKSAJTÓ Kinematografisches Jahrbuch 1934. Vel'bl-; der Osterrcichischen F'ilmzeitung. Wien, VI]'. Neubaugasse 25. Immár ló-ik· éve jclentetí meg; Frit» }'r e u n u, az Österreichisohe Filmz eitung sz erkesztője V~ kiadója al, o~·Z.l'ák filImaJmariaehot. Ez a nélkülözhetetlen ké-zikönyv cvröl-évre megszekott barátunkká válik ·Ó~ immár nólkülözhetetlen a mindennapi életben .• \z asztrik ada .okon kívül a. kön I'V tartalmazza Csehorsxág, Majgya I'OI'SZ{lg (Lajta, Andor adatai alapján) Roműnia, Len!l.yelor;;zág·, Jugoszlavia és ~ émctorsxág Iilmszakmai címjegyzékét. Dr. Walter H. Heeríng: Das Photoja/tr·l.Q3·j Verlag: Wilhelm Knapp a/S. Ara kötve IDi 2.50. Most jelent meg a közismert német fotoévkönyv 4-ik kiadása gyönyör ü kiállításban é, igen zazdag' változatos tartalommal. A naptári rész tele van. technikai és fényképészeti szaktanéc okkal és pedig a megfelelő hónap a megfelelő tanáccsal. A könyv rná .. sodik részében áttekintő tabdiákat találunk a férryképészet különbözö . ter réniurnairól, míg a harmadik és legtartalmasabb rész cikkek egész soozat.it foglalja magába. Az egyik cikk az infra vörös fényképészetet ismerteti, egy, másik cikk a fényképészet jelentöségéröl számol be. Hangulatképekről szól egy másik cikk, amely azt fcj tegeti, hogyan és miképen kell a felvételeket a kűlönböző évszakoleban megcsinálni. Rengeter jól sikerült fénykép és ábra egészíti ki , könyvet, amely kétségtelenül az idei fényké pészeti nakirodalom egyik legszeb b műve Willy Stíewe: Photo únd Voik. Verlag: Wi heim Knapp Halle alS. Ara, fűzve M 1.50 Németországban annyira elterjedt az a111atőr-fényképészet, hogy az már valósággal nropagandaeszközzé fej lődött. Már ugyszól , ván nemzeti kötelesség lett Németországban az amatőrfényképészet. Erről a témáról ír néhány íven keresztül Willy Stieuie és részletesen taglalja az amatőrfényképé zet jelen. töségét ól nemzeti életben .. Kűlőnbőzd zS<Í-

28

nerfelvételek tarkitják a könyvet, amely nagy szolgála tot tesz a Iotog rafia népszerűsítésének. Vojin

M. Gyorgyevícs: Lugoslaoensk« Almanak 1'.933. Zagreb, Palrnotiőeva uj. 82. IT. Immár megj el, nt az első szerb-horvát, helyesebben latinbetűs horvátnyelvű film és moz ialmanach, amely nem annyira kűlsejével, mint inkább igen gazdag és hussnos tartalntáual tűnik ki. Látszik. hogy ezt a könyvet lelkiismeretes szakember állította össze. akinek a figyelme kiterjed a jugoszláv filmélet minden meg:nyilvánulására. A könyv -zcrzójc a jugoszláv államí filmközpont titkárj a, ilkinek természetesen mtI! van a kellő gyakor.lati tapasztalata ahoz, hogy nemcsak a jugoszláv viszonyoknak megfelel6en, de a kűlföld fdvilág-osÍtás;Í1'a is alkalmas évkőny .. vet szerkesszcn Ez az első jugo zláv filmalmanach, amely pontos adatokat közöl a jugoszláv rnoz.iviszorryokról. felsorolván Mn-ágok szerirut, hogy mely ik városban milyen ~S mcnnyi mozgóképszínház j átszik. A j ugoszláv a.iarni filrntörvényről szóló cikken k ivűl szarnos ismertető és tájékoztató cikkel és kepe: találunk az új évkönyvben. Film slei



J.-.'(I ...

A-.a.V __

A..••••• V.

,

~~~ FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYöIRAT ELŐFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. - % évre 5 pengő. Felelős szerkesztö és kiad): Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., THÖKÖLY-ÚT 75. Telefon: 97-0-76. Párisi szerkesztőség: Artur Vitner, 3, rue Charles Beck Paris (VII.) Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.

g--r

_

Otthon-nyomda, IX.. Lónyay-u. Telefon: 87-2-87.

50.

·~~~~~~~~~ SJ

~ A HANGLEADÁS ~

T

Ö

K

~

L

E

T

E

S

a

S

~ FONTOSABB

~ ~

HINT

•

~

A FILM

ANGLEADO Minden alkatrészt

BERENDEZESSJ

~

~

biztosít.

~

azonnal raktárr61 szálIItunk.

~

~ ~

~

~ ~

•

TELEFONGYARI~ . .

~ ~

E

T ö k é I e t e s é s t e r m é s z e t e s hangot a

~

(e:3

~

G

~ ~

TELEfONGYÁR

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

~

.~~~~~~~~~ ~

BUDAPEST, vu,

~

HUNGÁRIA.KÖRUr

167-1".

~

TELEFON: 97-9-30.

~

""1111"11111"1"111111111111111111111111111111111111"'11''''1111111111111111111111111111111111111111111

AZ

AZ AGFA-POSITlV a legjobb és a legtartósabb kópiaanyag

VEZÉRKÉPVISELŐ Magyarország

részére:

Lajta Andor BUDAPEST

VII., Thököly-ut 75. T o I 8 t o n: 97-0-76.

A LEGTÖKÉLETESEBB IlIIftllllllllllllllllll

KÉPNEGATIV

1111111111111111111111111111111111111IIIIIIIIIIItlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

D U P - N EG A T I Vr H A N G - N E G A T I V Tf3 EGYÉB NEGATIVOK: SPECIAL-NEGATIV EXTRARAPID-NEGATIV KINECHROM - NEGATIV AEROCHROM-NEGATIV

Wil'V

nA fejedelem

Fritsch nagy szerelme

c. Uía-film főszereplője

Megjelent

januá,.

26-án az URÁNIÁBAN

u

•

és az UFÁBAN.

Ufa filmipari és filmkereskedelmi R-T. Budapest, IV., Kossuth Lajos-ucca 13. sz. Telefon: 83-8-57, 83-8-58.