Uj magyarság az erdélyi városokban A román és m a g y a r társadalomkutatók egyránt felfigyeltek már a r r a a jelenségre, hogy az i p a r i fejlődésnek i n d u l t erdélyi szász városokban egyre nagyobb tért hódít a bevándorló román és m a g y a r falusi népelem. Segesvár, Medgyes, Nagyszeben, B r a s só sűrű r a j o k b a n fogadja be a környező f a l v a k román emberfeles legét s az elmúlt két évtized a l a t t keletkeztek e városok j e l l e g zetes székely negyedei is^ Erdély lakosságának ez az átcsoporto sulása új feladatok elé állítja m a g y a r közéletünket. Kultúránk megőrzése és fejlesztése szempontjából nem lehet számunkra ér dektelen népünk egy-egy új szálláshelye, m i n t a m i l y e n a nagy szebeni Lazaret-székelytelep, v a g y Brassóban az egyszerűen Kül városnak nevezett rész. A z a folyamat, melyben a Csíkból, U d varhelyből, Háromszékből beszármazott új városi magyarság né p i energiái városi közéletünk új hatótényezőivé a l a k u l n a k át, sa játos kultúrténeti lehetőségeket r e j t magában. Ezekről a nagyméretű népmozgásokról, melyek hovatovább a magyarság új területi és társadalmi elhelyezkedését Idézik elő s merőben új nemzetképet alakítanak k i a jövő e l f o g u l a t l a n kutatói számára, a széles közvélemény csak egy-egy elvétett, tiszavirág életű újságcikkből értesül. Nemrég egy bánsági m a g y a r n a p i l a p hasábjairól vetődött fény egy i l y e n kevésbé i s m e r t s m a még közéletünkben a l i g értékelt m a g y a r demográfiai jelensége. A l a p riportázst közölt Lúgos nemzetiségi viszonyairól s a cikkíró a r r a a különös felfedezésre j u t o t t , hogy a krassószörényl románság tengerébe zárt k i s városkában a m a g y a r kisebbség m a is meg t a r t o t t a azt a számarányt, a m i t a m a g y a r u r a l o m a l a t t képviselt a város német és román lakosságával szemben, h o l o t t az állam f o r d u l a t utáni repatriálások csaknem megtizedelték a íugosi m a gyarságot s a m a g y a r tisztviselőosztály jelentékeny része eltűnt a városból. K i k őrzik meg i t t a magyarságot? A cikkíró a környékbeli kisajátított m a g y a r telepesföldekre u t a l : „ A m e g m a r a d t négy-öt holdon a legkisebb család sem t u d megélni s a m i n t a fiú f e l cseperedik, bekerül a városba szolgának v a g y napszámosnak. Ezeknek a Lúgos m e l l e t t i m a g y a r telepesközségeknek a lakossága szolgáltatja i l y e n módon Lúgos városának új m a g y a r lakosságát, ezek az elproletarizált m a g y a r földművesek hagyják o t t őseiknek évszázadokon keresztül űzött foglalkozását, h o g y megismerkedje nek a vároisi lakosság m u n k a után — sokszor hiába — törtető nyomorúságával" A m a g y a r középosztály romlása, m e l y a ma-
g y a r földbirtokos-nemesség múlt századbeli bomlásához és elenyészésóhez hasonlatos, i t t nem járt tehát együtt a magyarság k i h a lásával* pedig j ó l jegyezzük meg, h o g y ez a középosztály volt' i t t az az elem, m e l y a magyarságot egyedül képviselte. A lugosi ma gyarság számarányát s a m a g y a r n y e l v e t a teljes elsorvadástól a városka gyönge telepesmagyar hátvidékéről felszivargó prole társág m e n t i meg. A m a g y a r nemesség behúzódása vidékről a városokba az úr béri terhek eltörlése s a jobbágyfalszabadltás után mindazokban a falvakban, ahol a jobbágyság szláv, v a g y román v o l t . a m a g y a r ság eltűnését v o n t a m a g a után. A m a g y a r pólgáriasodás ellent mondásai éppen i t t ütköztek k i a legjellegzetesebbem Szabó E r v i n idézi az 1848-iki pesti országgyűlés e g y i k felvidéki képviselő jének jellemző felkiáltását a Ház forró karácsonyi vitái közepette: f a l u n k azon elem, m e l y egyedül v o l t a m a g y a r n a k képviselője, koldusmódra lesz kénytelen kiköltözni, pedig h a v a n érdem a ha zában, ú g y az a felvidéken azon elemé, melyből most is v a n n a k a m a g y a r haza szabadsága m e l l e t t bátor harcosok/' A magyarság természetesen a pólgáriasodás folyamán tízszeresen behozta ezt a f a l u s i térvesztést a közigazgatási helyeken, vasúti csomóponto k o n s a városokban kialakuló m a g y a r középosztállyal, m e l y nem zetiségi vidékeken is a lassabban polgáriasodé szláv és román elem fölé kerekedett. M o s t ez a középosztály tűnik le az utódálla m o k b a n , átadva helyét a románság és szlávság gyorsütemű utópolgáriasodása folyamán kifejlődött új u r a l m i középosztálynak. Egyszerű szociográfiai séma szerint most a régi középosztály kivándorlásával, elnemzelietlenedésével s kihalásával együtt a ma gyarságnak i s e l kellene tűnnie m i n d a z o k o n a helyeken, a h o l mindmáig csupán ez a réteg v o l t m a g y a r s a történelmi fejlő dés n e m adott, alája m a g y a r parasztságot, munkásságot s dolgozó kispolgári elemeket. H a ez sokhelyütt mégsem következik í g y be, a k k o r az kizárólag annak a különös m a g y a r népmozgásnak t u d h a t 6 bo, a m e l y r e m i n k e t a bánsági újságíró figyelmeztet. A z újfajta demográfiai jelenség lényegében az, h o g y az elnyo m o r o d ó vidéki m a g y a r lakosság a szálláshelyekről, ahol a r e n d i ség felbomlása találta, v a g y ahová — m i n t kivételes módon K r a s scszörónyben — a m a g y a r pólgáriasodás letelepítette, előnyomulób a n v a n a városok felé és o l y a n községeket s városokat i s meg lep munkakereső r a j a i v a l , ahol azelőtt a magyarságnak az egy szerű dolgozók társadalmi rétegeiben a l i g v o l t százaléka. N a g y szerepet játszik ebben a népmozgalmasságban az a körülmény, h o g y a kivándorlás megszűnt: Északamerika és Délamerika gaz dasági válsággal küzdő álJamai leeresztették a sorompókat a ha gyományos keletourópai bevándorlók előtt s Franciaország és B e l g i u m sem fogad be többé külföldi munkást, ahol pedig a m a g y a r az arabok és lengyelek után a legkelendőbb olcsó munkaerő v o l t a világháború befejeztétől egészen a legutolsó válságesztendőkig. A z a 'falusi emberfölösleg, m e l y az i p a r i l a g fejlettebb Romániád ból azelőtt az i p a r i l a g fejlettebb tengerentúlra s a n y u g a t i orszá gokba igyekezett, most az országhatárokon belül reked s í g y az
-erdélyi m a g y a r kivándorlási kvóta is idehaza szóródik szét, sze rencsét próbálva a városokban. Már a l u g o s i példán láttuk, h o g y a m a g y a r tolepesföldek kisa játítása proletarizálódáshoz és tföldöfaíutó (ivadékok Városbatódulásához vezetett. Hasonló kövekezményekkol jár s egy fokozott mértékű m a g y a r urbanizálódást mozdít elő a székely közbirtokos ságok kisajátítása i s : a gazdasági és nemzeti megszorítás kettős nyomásából székely szórványok származnak szerte Erdély, a H a tármente, a Bánság s az Ókirályság m a j d n e m m i n d e n városában. A múlt században eltűnt a magyarság mindazokból a falvakból, a h o l a történelmi szerepét vesztő nemesség helyébe n e m m a r a d t m a g y a r paraszt. M o s t a leváltódó m a g y a r középosztály helyébe sokhelyütt új városi magyarság kerül a válságsujtotta vidékről. A kisebbségi sors különös dialektikája ez. A belföldi m a g y a r népvándorlás meglepd eredményekhez ve zet. Brassó városa például általában szász városként szerepel a m a g y a r köztudatban a nemzeti múlt történelmi emlékeit zsúfoltan idéző Kolozsvárral, v a g y a magyar; polgáriasodás második B u d a pestjével, a szintén különlegesen m a g y a r n a k i s m e r t Temesvárral ^szemben. A m i azonban igaz lehetett tegnap s részben áll még m a i s , az a demográfiai mozgásjelenségek f i n o m megfigyelői szem pontjából a jövőben gyökeresen megváltozhatok. Kolozsvár is, Te m e s v á r is távolabb esik a romániai magyarság törzstömbjétől, a székelységtől, m i n t Brassó. Kolozsvár a mócvidék hatása a l a t t r o mánosodik s ezt a természetes f o l y a m a t o t a gyöngébb t o r d a i és kalotaszegi m a g y a r hát vidék urbanizálódása csak részben ellen súlyozza. Temesvárott a zsidó eredetű polgári rétegek fokozatos nemzeti különválása s a m a g y a r hátvidék hiányában ellensúlyoz a t l a n román népi bevándorlás egyaránt odavezet, h o g y az i t t e n i magyarság a jövőben nemzetiségileg háttérbe szorul. A m a g y a r köztudatban nemzetiségileg kevésbé értékelt Brassóról u g y a n a k i k o r egy b u k a r e s t i m a g y a r kőnyomatos nemrégiben a következő feltűnő és k o m o l y megfontolást igénylő demográfiai képet hozta nyilvánosságra: „Brassó egészséges fejlődése Erdély m i n d e n ré széből nagymértékben e városba vonzott a mezőgazdasági k r i z i s , különösen p e d i g a f a i p a r válsága m i a t t kenyér nélkül m a r a d t fa l u s i munkáselemeket, k i k egyrészt a szaporodó gyárüzemekben, másrészt a k i s i p a r keretei közt k a p t a k munkát és elhelyezkedést. Közöttük nagyszámban m a g y a r o k , k i k e t legjobban sújtott a gaz dasági válság. E teintetben a h a j d a n virágzó f a i p a r n a k örvendd, m a a válság m i a t t teljesen tönkrement Csíkmegye vezet, de Há romszék- és Udvarhelymegyének i s sok koreset nélkül m a r a d t munkáseleme húzódott Brassóba, h o l a terhesebb munkát és emel l e t t igénytelenséget kívánó m u n k a - és iparágaknál elhelyezkedve, szerény megélhetést is talál." E beszédes népmozgalmi adat teljes nemzeti horderejét c s a t a k k o r t u d j u k valóban megmérni t u d a t u n k b a n , ha számításba vesz-szük, h o g y Brassó városában, a m e l y kedvező földrajzi fekvésénél fogva Románia i p a r i szempontból első, kereskedelmi vonatkozási á n pedig B u k a r e s t után második városává fejlődött, százalékos
aránya szerint a m a g y a r lakosság a legnagyobb. M i l y e n osztályozódá&ú ez a magyarsági A kőnyomatos közlir „Túlnyomórészt iparos- és muukáselem, í g y Brassó munkásságá n a k i s nagyobb része m a g y a r . Ellenben a m a g y a r tisztviselő* ke reskedő és más intellektüel-elem a m a g y a r iparos- és munkás osztályhoz képest n a g y o n k i c s i n y s a másik két nemzetiséggel, a románnal és a szásszal szemben elenyésző számú." A Székelyföld urbanizálódása folytán o l y a n nagyváros kerekedett tehát Románia kellős közepén, m e l y a magyarságnak kedvező nemzetközi össze tételével az eleddig hiányzó székely nagyvárost j e l e n t i . E z a nagy város új székely proletárságot toborzó iparával máris túlszár n y a l t a a hagyományos székely iparos- és kereskedővárosok nem zeti jelentőségét. Csak meggyorsította ezt a f o l y a m a t o t az a kö rülmény, hogy Marosvásárhely, U d v a r h e l y , Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda a f a i p a r válsága óta különösképpen hanyatlásnak indult Brassóban: egy nap bejárhatod az egész Székelyföldet. Nincs székely f a l u , ahonnan ne találkozhatnál hoszonnégy óra leforgása a l a t t v a l a k i v e l . A z első bevándorló nemzedék még harisnyás szolga és napszámos. A második már iparos v a g y szakmunkás, a k i h a l l a t l a n szorgalommal telket szerez s örökre m e g v e t i lábát a Cenk a l a t t . H e i n r i c h Z i l l i c h , a neves szász író, tíz évvel ezelőtt Brassó művészi bemutatásában még néhány fitymáló mellékmondattal intézi el a város magyarságát, félre üem érthető célzásokat téve h o l m i székely kocsisok ós cselédleán^ok sétatéri örömeire - . . Ezek a sértett és%gúnyolt székely kocsisok és cselédleányok azonban a brassói magyarság honfoglaló ősei: az ő ivadékaik törik^meg a beözönlő román néppel együtt az ősi város hűvös szász kizáróla gosságát. A demográfiai tények o l y a n új m a g y a r gócpont kialakulására hívják f e l figyelmünket, ahol a székely tömegek beözönlése v o l t a képpen új nemzeti térhódítás, m e r t hiszen a,z eredetileg szász Brassó sem a m a g y a r rendiség, sem a m a g y a r polgáriasodás sza kaszában n e m t e t t szert m a g y a r jelentőségre. V e g y ü k csak észre: Brassó külvárosait és munkásnegyedeit o l y a n új m a g y a r népi elemek duzzasztják, amelyek feltörekvésükben a l i g , v a g y csak aránytalanul k i s mértékben találják szembe m a g u k a t a v o l t ma g y a r úriság s a szertebomlott középosztály hanyatló képleteivel. N e m is találunk példát négy ország területén i l y e n m a g y a r váro siasodásra, ahol a m a g y a r dolgozórétegek e n n y i r e m a g u k r a m a r adtán, e n n y i r e saját osztályerejükre u t a l v a bontakozhatnának k i . A demográfiai megfigyelés Brassóban o l y a n új népi m a g y a r ságot jelez, m e l y saját úri osztályát a l i g ismerheti, ellenben m u n káért, kenyérért és jogokért folyó m i n d e n n a p i küzdelmében ha sonló sorsú és érdekű román és szász dolgozókra /talál. A Cenk a l a t t i új metropolisa egyben szász és román metropolisz is. Üj fajtája ez a nagyvárosok kialakulásának Keleteurópa fon tos geopolitikai metszőpontjain. A z i l y e n nagyvárosok többszörös nemzeti jelentősége a különböző népiségű dolgozók nemzetközi szolidaritásában fog még kicsúcsosodni. ( I l y e n g e o p o l i t i k a i met-
nézőponton i n d u l t például Pozsony is rohamos fejlődésnek a Kárpátgyürű ellenkező oldalán, a h o l m a még egymást r o n t v a , de a dolgozók m i n d e n n a p i érdekeiben máris egybefonódva szláv, né m e t és m a g y a r kultúra találkozik. A demográfiai kutatás o t t ifl új magyarság megtelepedésére v e t világot: a régi m a g y a r osztá l y o k eltünedeztek, de u g y a n a k k o r a szláv soviniszták m i n d e n k i zárólagossági törekvését keresztezve, nagytömegű új proletár* magyarság özönlött be Szlovákia fővárosába a Kisalföld s,zéles m a g y a r táblájáról.) A székelység kivándorlása régebben elsősorban a Regát váro s a i felé irányult s a kenyérkereső fiatalság állandó kirajzása m a i s Bukarestbe s a m o l d v a i városokba v e t i a legszélesebb székely vándortömegeket. Tanulságos v o l n a már egyszer elkészíteni a regáti székelység térképét: bizonyos foglalkozási ágak és idényszerű, m u n k a a l k a l m a k az idegenben is vonzzák, sűritik, csoportokká alakítják a hazulról elsodort székelyeket s bizonyos városokban* negyedekben s uccákon pontosan kirajzolható a székely térfogla lás. Érdemes v o l n a külön is megállapítani a regátl székelyek! szinW szabályos elhelyeződését származási helyük szerint: m e r t egy-egy s,zékely f a l u , vidék v a g y szék kivándorlói egymást vált ják fel a munkában s dehogy is engednék át megszokott m u n k a , terepüket máshonnan jött székelyeknek . . . M i n d e n román város n a k más és más a székelye. Hasznos v o l n a mindezt számbavenni, de a Regátban mégis csak jövevény ez a nép. A l i g h a illeszked hetnék i t t be véglegesen a városkultúrába, egy merőben idegen társadalomtörténeti fejlődén újból és újból kihányja magából. Bármily fontossá válhatnék i s testvéribb viszonyok közt a ma g y a r dolgozók bekapcsolódása a Kárpátokon túifekvő országrészek' népéletébe, nemzeti életünk szempontjából m a mégis csak az er délyi városokba irányuló székely népvándorlásnak v a n komoly: jelentősége. Erdélyben a vándorló székelység nem kerül idegen városkul túrába, hanem hagyományos m a g y a r urbánus életet frissít f e l népi erejével. Már megjelenésekor sem ismeretlen jövevény. E g y p i l l a n a t r a sem elszigetelt, hanem százféleképp kapcsolódik a meg a k a d t és leromló m a g y a r polgári társadalomhoz: egyház, m u n k a hely, lakás, uccai érintkezés, társasszükségletek révén. Még E r dély szász v a g y román többségű városaiban is módja v a n a falu* ról jött székely elemnek egy m a g y a r jellegű és értelmű városia sodásra. Régi keretek töltődnek i t t meg új t a r t a l o m m a l , a m a g y a r polgári hullást feltörekvő társadalmi rétegek emelkedése cseréli fel. S ebben a cserében, az ellentett mozgások közt, o l y a n mérték ben székelyesedik el, lesz népivé városi magyarságunk, a m i l y mértékben az egyszerű székelyből is végre m a g y a r lesz: n y e l v ben, szokásban, általános körültekintésben, öntudatban egy na gyobb közösség, a nemzet tagja. (Bizony, a székely a városban a d d i g m o n d j a csak magát székelynek, amíg le nein foszlik róla a h a r i s n y a . H a már munkás,, iparos, polgár: a k k o r már m a g y a r a neve. A köznyelvben székely a n n y i , m i n t falusi, még a városba be nem olvadt, szolga, cseléd, napszámos.) De az új városi ma1
gyarság kialakulása Erdélybe^ visszahat a f a l u r a is. A RegátyóL többnyire hazaköltözött a székely, a m i n t kersett s félretett a n n y i t , a m i a családalapításhoz szükséges, a k i pedig .távoli országokba* tengerentúlra szakadt, sokkal messzebb került, semhogy új városi voltával éleszthette-íejleszthette v o l n a szülőfaluját. Csakis az er délyi városok székelysége segítheti elő ténylegesen és közvetlenül* a Székelyföld korszerű átalakulását a gazdasági, társadalmi s néplélektani szükség szerint. A brassói székelytelepülésnek korántsem az o t t a n i m a g y a r társadalom további alakulása szempontjából v a n csupán nemzeti jelentősége, hanem fontos e térfoglalás az egész Székelyföld szá mára is. E z a feltáratlan, már a régi magyar; rendszerben i s hát térbeszorult terület i t t k a p közvetlen érintkezést az ország gaz dasági, i p a r i , kereskedelmi és társaséletével ( i t t , a h o l a Székely Körvasút a fővonalba f u t be), s h o g y ezen a ponton a m a g y a r városiasság, méghozzá székelyföldi származék, vállalhat összekötő szerepet, az a Székelyföld nemzeti fejlődésének legkomolyabb biz tosítéka. M e r t nemzetiségünk halála lenne, h a kisebbségi hova tovább csak — vidékit jelentene i . . A vidék népi erőiből éledhet csak f e l városkultúránk, de a m a g y a r u r b a n i z m u s nélkül a l i g h a m a r a d h a t n a m a g y a r s egyáltalában n e m i n d u l h a t n a korszerű és régóta kellő fellendülésnek a m a g y a r vidék. És ez a tőrvény áll Kalotaszegre, v a g y akár a krassószörényi m a g y a r telepesfal v a k r a is. Űj városi magyarságról beszélünk s az erdélyi városok m a g y a r társadalmának népi utánpótlásáról, de j ó l t u d j u k , h o g y mindez sohasem j e l e n t i a városok elmagyarosodását. Abból az egyszerű néprajzi tényből, h o g y Erdély lakosságának többsége román, elemi erővel következik a még csak alakulófélben levőromán városkultúra nagyarányú fellendülése a jövőben. M á r m o s t i s : a hatalomváltozásból eredő s felülről lefelé végbemenő román nósodási f o l y a m a t t a l egyidőben lépten-nyomon szembeötlik a fa l u s i néptömegek betódulásából előállott, tehát Alulról felfelé irá nyuló, természetes románosodás. A Székelyföld belső városait k i véve a román népi áradat kétségtelenül bőségesebb is, m i n t a m a g y a r . E h h e z hozzá k e l l még tennünk, h o g y a román népelem egy céltudatos román szociálpolitika támogatását élvezi s új vá rosi lakhelyén sokkal gyorsabb ütemben és jóval szervesebben illeszkedhetik be a polgáriasodéiba. Szemünk láttára új román munkásosztály, iparosság és középosztály kerekedik Erdély g ó c - p o n t j a i n s h a megvizsgáljuk e jelenséget, h a m a r felfedezzük, m i ben üt el ez a városiasodás a m a g y a r nép m a i urbanizálódásátóL A román népelemet n e m a n n y i r a a f a l u taszítja,, löki, meneszti a városok felé, m i n t inkább a város, az új érvényesülés lehetősége — vonzza, A városba telepedő románság í g y m i n d i g a l e g i g y e k vőbb, tényleges városi életformákra berendezkedő, szakmai kikép zést, emelkedő pályafutást igénylő, eleve j ó l kiválasztódott ele mekből kerül k i . A m a g y a r t , főleg a székelyt, ezzel szemben i n kább a f a l u n y o m o r a , az o t t h o n i megélhetés hiánya üzi-hajtja a városokba, ahol n e m az emelkedés fokozatai, hanem a bizonyta;
lanság megpróbáltatásai várnak rá. A székely tömegek jórésze megreked a városi társadalom legalsóbb szintjén: a napszámosok, boltiszolgák, k o c s i s o k cselédek, favágók képesítetlen kategóriájá ban. S a legkisebb gazdasági megrendülésre — sodródnak tovább. Zárt nemzetiségi területeken k i a l a k u l h a t t a k Erdélyben s a Bánságban tiszta szász-sváb, m a g y a r v a g y román kisvárosok, de a nyelvszigetek változatossága s a vegyeslakosságú területek bő sége következtében kisvárosaink többsége háromnemzetiségű. ( A nemzetiségi kép tarkaságához az északi részeken a zsidóság i s hozzájárul.) S ahol egész Erdély v a g y az egésp; Bánság erőinek központosulásából egy-egy nagyváros v a n felemelkedőben, o t t a német, román v a g y m a g y a r kizárólagosság már el sem képzel hető. M i n d e n mesterkélt kísérletet maga a természet k e r e s z t e z , a vegyes hátvidék népességtani törvénye . . . Felesleges aggályoskodás tehát, ha egyes román lapok a városok elszékelyesedésével v a g y elmagyarosodásával riogatják időnként az ország közvéle ményét s román népérdekeket féltenek egy vidékről felkerekedő m a g y a r népözöntől. Legutóbb i s : cikkek, tanulmányok, röpiratok foglalkoztak a Temesváron i s feltűnt s o t t megtelepedő székelyek kel, m i n t h a ez a néhány száz v a g y ezer új bánsági m a g y a r csa lád a románság néprajzi helyzetét rendítette v o l n a m e g a n y u g a t i határvidéken. E n n e k a székely bevándorlásnak a szerepe m i n d össze a n n y i , h o g y megóvja az eredeti m a g y a r népállományt egy. természetes úton i s románosodó nagyvárosban. E g y kisebbségi népből n e m t e l i k k i egységes nemzeti jellegű nagyváros* A kisebbségi m a g y a r városiasodás nem szorít el má sokat és nem is hátráltatja á román városkultúra kibontakozását, legfeljebb kiegészíti Erdély s a Bánság néprajzi térképe szerint. A fehérharisnyás és rakottszoknyás új m a g y a r elemmel együtt lesz nagyvárosainkból Erdély s a Bánság egy-egy i g a z i , őszinte, teljes mása. H a a nemzetiségi különbség nem tokozódik kasztkülönbsé gekbe s nem t a k a r osztályellentéteket is ( m a g y a r úri réteg—ro mán dolgozók, v a g y fordítva: román, szász, zsidó polgári elemek— m a g y a r köznép), a k k o r éppen, a többnyelvű és többnemzetiségű városokban kovácsolódhatik k i legtisztábban a népek testvérisége. I t t , a m i n d e n n a p i közös szükségben s a kölcsönös ismerkedés tá* gabb lehetőségei közt, szolgálhatják legbensőségesebben s a l e g g y a k o r l a t i b b formák közt nemzeteik) megértését a népérdekek ön tudatos harcosai. A más nemzetiségű dolgozókkal való egyen rangú szövetkezésben városi m a g y a r tömegeinkre vár a legfelelősebb nemzeti szerep: egész közéletünk demokratikussá tétele a s i keres kisebbségi önvédelemért s a d u n a i népek összefogásáért e g y Nyugatról ereszkedő veszedelemmel szemben. N a g y kár és k o m o l y mulasztás, h o g y a kisebbségi magyarság népmozgásairól s átrétegeződéséről elvétve és véletlenszerűen — a napisajtó esetlegességei révén — j u t csák e l egy-egy foszlányszerű részlet a nyilvánossághoz. A demográfia, a népmozgalmak rajza, nálunk még szinte teljesen ismeretlen tudomány, h o l o t t nél küle a l i g h a alakítható k i reális nemzetkép. A m a g y a r j ö v ő a" m a -
g y a r dolgozó osztályok jövője. C j nemzeti jelentőségre az erdélyi m a g y a r tudományos élet csak a m a g y a r néptömegek feltörekvé sét vizsgáló realista kutatók révén fog emelkedni. Fejlődéstörté n e t i szükségességek n e m váratnak örökké m a g u k r a : a fellendülő d e m o k r a t i k u s tudományágak egyike kétségkívül a kisebbségi ma gyarság demográfiája lesz. Balogh Edgár
Vidám ének az aratásról öt gyereke van és mind az öt folytan éhes a felesége kimarjult, csúnya és sovány, talán a sok gyerek viselte el, azért hervadt el ennyire korán. öt gyerek él s az öt gyerek éhes, a többire még jókor jött tanács . . . Ami maradt az élő öt gyerekre, úgyis kenyér csak, nem boldog kalács. Szemében mélyen ül a távol értelem, ahogy suhog kezében a kaszck, s ahogy a rendek holt sorra ledőlnek: gőgös hadvezérként áll meg egymaga* Azt hiszi ölt, s azt hiszi az övé a búza és a föld, s a levegő az égig; pedig az egészből semmi sem marad, amíg eljut a téli jaj feléig* Csak az egyszer szomorú étel, hideg a fáradt asszony, az öt éhes gyerek, a sötét este, a pálinkagőz, a bot és a görcsösen üres tenyerek.
szoba,
GÁL LÁSZLÓ
