Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária. Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához

Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) – Molnár László – Szentirmainé Brecsok Mária

Kézikönyv

a Természetismeret 5. tanításához

HORVÁTH MIKLÓS a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2011-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette FÜZESINÉ SZÉLL SZILVIA Illusztrálta BORS JÓZSEF, MOLNÁR LÁSZLÓ Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–051032 ISBN 978-963-328-194-9

© Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária, 2013 2. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés KajtArt Kft. Terjedelem: 19,57 A/5 ív Tömeg: 360 g

Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához

KEDVES KOLLÉGÁK! Kézikönyvünk az Apáczai Kiadó új, a Nemzeti alaptantervnek és az EMMI kerettantervnek (51/2012) megfelelően átdolgozott Természetismeret 5. tankönyvéhez készült. E kézikönyvvel a természetismeret tantárgyhoz szeretnénk módszertani ajánlásokat, javaslatokat, ötleteket adni Önöknek. Mivel iskolánként változik, hogy milyen szakos kolléga tanítja ezt a tárgyat, az egyes leckék feldolgozásához úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a szakos és nem szakos kollégáknak is tartalmazzon hasznos információkat és ötleteket az óra megtartásához. Természetesen az itt felsorolt javaslatok nem óravázlatok, csak egy-egy lehetőséget mutatnak be azzal a szándékkal, hogy minél több elképzelésünket tudják sikeresen hasznosítani és továbbfejleszteni. Kérjük, tapasztalataikat, észrevételeiket küldjék el az Apáczai Kiadó címére! További eredményes munkát kívánunk! A Szerzők

3


A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI ÉS ALAPELVEI A KERETTANTERV SZERINT Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek megalapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, és a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, felkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetőségekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységközpontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret a testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez. 4


A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket. 5–6. évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak a mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. A fiatalok számára a legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki 5


egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fejlődését is.

KULCSKOMPETENCIÁK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képességfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az unió polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz. Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavégzésnek. Valamennyi egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez és a tudásalapú társadalomhoz. Anyanyelvi kommunikáció A természetismeret tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére: – a tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik; – az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a természetismeret-órákon is alapvető képességfejlesztési feladat; – a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük; – a természetismeret művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését. Matematikai kompetencia Az élőlények szervezettani felépítésének és azok szabályszerűségeinek felismertetése fejleszti a matematikai tudásuk alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, például a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, a növekedési, fejlődési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzésére. A matematikai kompetenciák szükségesek továbbá a táplálkozási, tápanyag-ös�szetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (például pulzus, légzésszám, vérnyomás, az úszó, lebegő, aljzatra süllyedő vízi élőlények felszíne, tömege, térfogata, sűrűsége stb.). A tanulók a kapott adatokat, a vizsgálatok, számítások eredményeit szintén a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományok iránti megismerő tevékenységben a 10–12 éves korosztály számára meghatározó erejű a motiváció. A természetismeret-órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére. A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti, illetve a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg. 6


A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók elemi magyarázatokat és előrejelzéseket képesek adni a természeti folyamatokról. A tárgy tanulása során a diákok ismerjék meg az alapvető természettudományos fogalmakat, az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában értsék meg a beavatkozások kockázatait, és tudjanak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról és azok erkölcsi kérdéseiről. A természetismeret tanulása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelősségtudatról. Természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. A kompetenciáknak biztosítaniuk kell, hogy a tanulók segítségükkel felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A természetismeret tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. El kell érni, hogy a tanulók képesek legyenek a digitális eszközöket (számítógép, tévé, fényképezőgép, kamera, digitális tábla) tanári segítséggel használni és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, illetve ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni. A hatékony, önálló tanulás A természetismeret tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.). A hatékony tanulás képességeinek – így a természetismeret tanulási képességeinek is – biztosítaniuk kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését.

A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBAN MEGJELENŐ FIZIKAI TARTALMAK TANÍTÁSÁNAK FONTOSABB MÓDSZERTANI ELVEI 1. A kerettanterv egységes tárgy létrehozását tűzte ki célul a biológiai, földrajzi és fizikai ismeretek komplex tanításával. Ez azonban csak részben valósul meg, hiszen a legtöbb esetben nem komplex tananyagokat, hanem gyakorlatilag fizikát, biológiát és földrajzot tanítunk az egymás utáni fejezetekben (néhány kémiai ismerettel is kiegészítve). Ezért változatlanul fontosnak tartjuk a tantárgyak közötti koordinációt. A fizikai tartalmakat feldolgozó órákon legtöbbször a Környezetismeret 1–4., a Technika és életvitel 1–4., valamint a Matematika 1–4. évfolyamos órákon megszerzett ismeretekre támaszkodhatunk. Nem elhanyagolható és gyakran előkerül a tantárgyon belüli koordináció is. 2. A fizikai részek tanítása során is fontos, hogy állandóan szemléltessünk, vagyis tapasztalati alapokon tanítsunk. A tárgyak valóságos bemutatása mellett gyakran kísérletezünk. A kísérletezés sokkal több, mint pusztán manuális tevékenység. Sokkal inkább egyfajta – a természettudományok tanítása során jellemző – megismerő módszer. A kísérletekkel biztosítjuk a tanulók érdeklődését a 7


téma iránt, fejlesztjük a megfigyelőképességüket, és támpontot adunk számukra a fogalom kialakításához. A fejezet tárgyalásakor gondolatkísérleteket és ténylegesen elvégzett kísérleteket is „használunk”. A gyerekek számára természetesen sokkal izgalmasabbak a ténylegesen elvégzett kísérletek. Ezért a fizikai ismereteket feldolgozó anyagrészek – tanári és tanulói – kísérletekre épülnek. (A tanulói kísérletek nagy része otthon is elvégezhető.) Hasonlóan fontos a kísérletileg nem előállítható jelenségek megfigyelése is. A sikeres kísérletekhez elengedhetetlenül szükséges – a gondos előkészítés, – a kísérletek kipróbálása, – a balesetvédelmi szabályok betartása. A leggondosabb előkészítésnél is előfordul azonban, hogy a kísérlet nem sikerül. Fontos, hogy a sikertelenség okát meg kell tudni magyarázni, a kísérletet pedig meg kell ismételni! A közvetett szemléltetés „eszközei” közül talán legfontosabb a rajz. Megfigyeléseinket, kísérleteinket egyszerű, vázlatos, színes rajzokkal rögzítsük. 3. Az anyagok fizikai tulajdonságainak, a különböző fizikai összefüggéseknek a megismerése nem a végső cél. A végső cél a megtanult ismeretek alkalmazása, felhasználása. Fontos, hogy érzékeltessük a tanulókkal: nem szakadtunk el a valóságtól, a fizikai ismeretek nem elkülönülten „lebegnek” a világban. Mindennapjainkat, egész életünket, élő és élettelen környezetünket áthatják a fizikai törvények.

A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBAN MEGJELENŐ FÖLDRAJZI TARTALMAK TANÍTÁSÁNAK FONTOSABB MÓDSZERTANI ELVEI A motiváció A földrajz mint önálló tantárgy a hetedik évfolyamon jelenik meg először. Ezért a természetismeret tantárgynak óriási szerepe van abban, hogy a tanulók közelebb kerüljenek ehhez a tudományhoz. A gyerekek többsége – életkorának megfelelően – érdeklődik más földrészek, népek, a környezet földrajzi jelenségei, folyamatai iránt. A kiváló tudományos ismeretterjesztés, az internet, a kirándulások, utazások közben tapasztaltak és az alsóbb évfolyamokon tanultak is felkelthetik a gyerekek érdeklődését. Ezt az érdeklődést fokoznunk kell, nem pedig lerombolni az órákon folyó száraz ismeretszerző munkával. Maradandó élményt nyújt, és nagy hatást gyakorol a tanulókra az első néhány óra. Az alsóbb évfolyamokon megszokták a munkáltató jellegű, gyakorlatokkal vegyített órákat. Élve a kerettanterv nyújtotta lehetőségekkel, igyekezzünk minél több gyakorlati feladatot beiktatni! Segítséget nyújtanak ebben a munkafüzet feladatai, amelyek a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően érdekes, a hagyományostól eltérő munkáltató feladatokkal tarkítottak. A tananyag következetesen alapos és közös feldolgozása kedvezően befolyásolja a gyerekek hozzáállását a tantárgyhoz. Lehetőség szerint iktassunk be minél több csoportmunkát és tervezzünk projekteket is! Mindkettő kiváló motivációs lehetőség is egyben. Mindig tartsuk szem előtt a tanulók életkori sajátosságait! A legfontosabb motiváló tényező az érdeklődés, melynek ébrentartása és folyamatos megerősítése állandó feladatunk. Az említett projektmunka például kiválóan alkalmas erre. A tanulók érdeklődésének felkeltése Minden téma tárgyalása előtt körvonalazzuk pontosan az órák témáját! A feladatok tudatosítása ön8


magában is motiváló szereppel bír. Felkelthetjük az érdeklődést a témához kapcsolódó szemelvény felolvasásával, egy filmrészlet bemutatásával vagy a médiákban megjelent aktuális hír rövid megbeszélésével, de motiváció lehet egy probléma felvetése is. Bátran építhetünk saját élményeinkre. Színes beszámolónk a témához kapcsolódó utazásainkról, az azzal kapcsolatos képek, esetleg filmek bemutatása általában elnyeri a gyerekek tetszését. Kifejezetten motiváló, ha tanulóink saját élményeikről számolhatnak be. Ilyenkor ügyeljünk arra, nehogy parttalanná váljon a beszélgetés! Érdekeltté kell tenni a gyerekeket a tanulásban Tudatosítani kell a diákokban, hogy a tömegkommunikáció híreinek a megértésénél elengedhetetlenül fontos a Föld természetföldrajzának és gazdasági életének az ismerete is. Közvetlenül érdekeltté tehetjük a tanulókat a tananyag elsajátításában az értékeléssel, hiszen a következetes ellenőrzés és az ezzel együtt járó sikerélmény, de az elmarasztalás is motiválja őket. A motiváció ébrentartása A motiváció járja át az oktató-nevelő munka egészét, nemcsak a téma bevezetését. Az érdeklődést folyamatosan ébren kell tartani. A tanítási órákon rendszeresen olyan helyzeteket kell teremteni, amelyek motiválják a tanulók tevékenységét. Sokat segíthet a módszerek megválasztása. Minél több önálló, páros vagy csoportos kutatómunkára van lehetőség, minél többször lehet a tanuló részese saját tudása megszerzésének, annál szívesebben lesz aktív részese a témák feldolgozásának.

A szemléltetés A szemléltetés fajtái és eszközei: – kísérletezés – természetes segédletek, gyűjtemények – kép, film – interaktív anyagok – modellek, domborművek – földgömb – térképek – táblai rajz Szemléltetés képekkel Képekkel olyan tájakat, jelenségeket vagy objektumokat szemléltetünk, amelyeket nem áll módunkban bemutatni a valóságban. Mindig tartsuk szem előtt, hogy bár a kép a valóság mása, mégsem tudja azt teljes hűséggel visszaadni. A fejlődésnek csak egy állapotát mutatja be, hiányzik belőle a tér- és tömeghatás, nincs benne mozgás, változás. Mégis egy jól megválasztott képpel, megfelelően irányított megfigyeléssel nagyon sok dolgot rögzíthetünk. Ügyeljünk arra, hogy a bemutatott kép mindig legyen tipikus, mutassa az aktuális földrajzi jellegzetességet, olyat, ami arra a területre vagy adott fogalomra, jelenségre megkülönböztető módon jellemző. Ügyeljünk arra is, hogy jó minőségű, megfelelő méretű, színes képet mutassunk be. Az ilyen képek szakmailag mindig kifejezőbbek, és jobban felkeltik az érdeklődést is. Az a legszerencsésebb, ha kivetítőn tudjuk bemutatni a felvételeket. Az interneten magunk is gyűjthetünk képeket. Ma már számtalan olyan képkeresővel találkozhatunk, ahonnan jogtiszta képeket is letölthetünk a fotótárunkba. Kivetítő híján szemléltethetünk nyomtatott anyaggal is. Ilyenkor azonban ügyeljünk arra, hogy a bemutatásra váró kép mérete megfelelő nagyságú legyen. Ha a szemléltetésre szánt felvétel nem elég nagy, 9


de nincs más lehetőségünk, mindenképpen hordjuk körbe az osztályban, hogy mindenki megfigyelhesse. Pedagógiai szempontból helytelen, ha a képeket átadjuk a gyerekeknek, és ők adják kézről kézre. Ebben az esetben nem beszélhetünk tudatosan irányított képelemzésről. Ellene szól az is, hogy a képnézegetés közben a gyerekek kiesnek az óra menetéből, előfordul, hogy már egészen másról van szó, mint amit a kezükben lévő képek ábrázolnak. Ne siessük el a képbemutatást, ne forduljon elő, hogy a gyerekek csak egy-egy villanásra látják! Minden szemléltetés, így a képbemutatás is csak akkor helyes didaktikailag, ha megfelelő megfigyelés és alapos elemzés kapcsolódik hozzá. A képbemutatás előtt mindig adjunk megfigyelési szempontokat. Az egyszerű szemléltetés érdekében az Apáczai Kiadó ötödikes természetismeret tankönyvében sok kép található. Mindegyik kép az adott témára legjellemzőbb elemeket tartalmazza. Minden gyerek egy időben, megfelelő ideig nézheti, és az otthoni tanulás közben is bármikor visszatérhet hozzá. Ügyeljünk arra, hogy csak jó minőségű képanyaggal szemléltessünk, mert a homályos, rossz minőségű képekkel nem érjük el a megfelelő célt. Helyezzünk nagy hangsúlyt a képelemzésre! 1. A kép tárgyi tartalma – Mit ábrázol a kép? 2. A kép tartalmának egyes elemei – például: Milyen felszínformákat látunk a képen? 3. Oksági kapcsolatok, földrajzi összefüggések feltárása, analízis – például: Hogyan keletkeztek? Mi jellemzi őket? Milyen az anyaguk? Milyen külső erő formálhatja ezt a tájat? Miből látod? Miért ezek a jellemző külső erők ezen a tájon? stb. A képelemzés során fel kell ismertetni mindazokat a földrajzi tényeket, amelyek alapján általánosítások vonhatók le. Úgy irányítsuk a megfigyelést, hogy a fogalom vagy a jelenség minden lényeges elemét megragadjuk! Mivel a kép a valóság csak egy részletét ábrázolja, a jelenséget kiragadja a környezetéből, törekedjünk rá, hogy a képelemzés befejeztével térjünk ki arra, hogy a valóságban még mit láthatnánk abban a környezetben. Képzeltessük bele a tanulókat a valós képbe! A filmek helye az oktatásban A filmmel történő szemléltetés megkönnyíti a földrajzi jelenségek és folyamatok megismerését. Ha van rá lehetőségünk, helyezzük előtérbe ezt a szemléltetési módot, mert – a film a természeti jelenségeket, folyamatokat mozgásukban, változásukban dinamikusan, eseményszerűen mutatja be; – a földrajzi tárgyakat, jelenségeket több nézetből, sokoldalúan szemlélteti; – a valóságban nem tanulmányozható mozgásokat ábrázol (trükkfilm, gyorsított film). Azt, hogy mikor és hogyan használunk fel egy filmet a tanítás-tanulás folyamatában, mindig a didaktikai feladat határozza meg. – Új anyag feldolgozása előtt: a téma iránti érdeklődés felkeltése, előzetes tapasztalatgyűjtés. – Témakör befejezése után: az ismeretek megszilárdítása céljából, összefoglalás alkalmával. – Új tartalom feldolgozása közben: amikor kialakítjuk az új fogalmat, bemutatjuk a jelenséget vagy a tényt. A filmeket éppúgy, mint a többi szemléltetést, építsük be az oktatás folyamatába! Gondosan tervezzük meg, és szorosan kapcsoljuk össze a többi alkalmazott oktató eljárással! Ügyeljünk arra, hogy a filmvetítés soha ne „mozizás” legyen! Az új ismeretek feldolgozásánál vetített film legyen nagyon rövid, 2-5 perces, és mindig a téma megértését szolgáló információkat tartalmazza. Mint minden szemléltetési módszer, így a filmvetítés előtt is adjunk megfigyelési szempontokat! Ugyanazokat a megfigyelési szempontokat kiadhatjuk minden gyerek számára, de differenciálhatunk 10


is, ilyenkor például csoportonként mást-mást kell megfigyelni gyerekeknek. A film bemutatása közben magyarázat céljából nyugodtan szakítsuk meg a filmet, például előfordul, hogy a film következő részére külön fel akarjuk készíteni a tanulókat. Mielőtt szemléltetésként levetítenénk egy filmrészletet, előtte mindenképpen nézzük meg, és állítsuk a megfelelő részhez! A részleteket mindig pontosan jelöljük be, és pontosan illesszük be a feldolgozás menetébe!

A térkép szerepe a földrajz tanításában A földrajztanítás legfontosabb és nélkülözhetetlen segédeszköze a térkép. Berg szerint „a térkép a földrajzoktatás kezdete és vége… a térkép az az alap, amelyen el lehet indulni a táj tanulmányozásában”. A térképolvasás két fokozata: – szemléleti térképolvasás – logikai térképolvasás Az ötödik évfolyamon a szemléleti vagy más néven mechanikus térképolvasás megalapozása történik. Nagyon fontos, hogy a tanulók hetedik évfolyamra jártasak legyenek a szemléleti térképolvasásban. Ennek az alapja a térképjelek ismerete. Ami a térképen látható, azt leolvassuk, és szavakkal ki is fejezzük. Itt még a kérdések arra irányulnak, hogy mi van egy adott területen, és hol van az a földrajzi tárgy. Soha ne elégedjünk meg azzal, hogy tanítványaink egyszerű rámutatással válaszoljanak kérdéseinkre, szavakkal is mondják el pontosan a hely földrajzi fekvését! Az irányokat mindig pontosan jelöljék meg! Az iskolai térképmunka fő szabálya: a tanulókkal soha ne közöljünk olyan ismeretanyagot, amelyet a térképről maguk is le tudnak olvasni! Fontos a topográfiai tájékozódás gyakorlása, erre a kézikönyvben is számtalan példa található. A logikai térképolvasás a térképpel végzett munka legmagasabb foka. Ilyenkor a térképek segítségével ismerjük fel az összefüggéseket, és ezáltal tudunk következtetni. A logikai térképolvasás előfeltétele, hogy a tanulók jártasak legyenek a szemléleti térképolvasásban, ismerjék a legfontosabb összefüggéseket, melyek alkalmazásával eljuthatnak a problémák megoldásához. Például: a Mátra kimagaslik a környezetéből, ebből a domborzati adottságból szükségszerűen következik, hogy a hegység éghajlata hűvösebb, több a csapadék, mint a tőle délre található alföldi tájakon, természetesen a növényzete is más lesz. A szemléleti térképolvasás egyes elemeinek az elsajátítását az ötödik–hatodik évfolyamon fokozatosan valósíthatjuk meg, aminek sikeréhez nagyon sok térképészeti munkára van szükség. Ezt erősítik a munkafüzeti gyakorlatok.

Az interaktív tananyagok Az interaktív tananyagok alkalmazása egyre elterjedtebb. Az elmúlt évek intézményi infrastruktúrafejlesztésének köszönhetően ma már egyre több iskola rendelkezik interaktív táblával. Az Apáczai Kiadó interaktív tananyagainak feldolgozása ezek hiányában is megoldható, elég hozzá egy számítógép és egy kivetítő. A természetismeret interaktív tananyagok minden óratípus esetén számtalan lehetőséget kínálnak. Változatosan használhatjuk az ismereteket összefoglaló-rendszerező, valamint az ismereteket ellenőrző órákon is. Megkönnyíti mind a tanulók, mind a pedagógus munkáját. Segít a szemléltetésben, a bonyolult folyamatok megértésében, valamint az ismeretek rögzítésében. Nem töltik ki az új tananyag 11


feldolgozásának teljes folyamatát, a tanórából mindössze 10-15 percet vesznek igénybe. A feldolgozott témákhoz egy rövid szemléltetést, néhány interaktív feladatot és kérdést tartalmaznak. Nem a tananyag digitális változatai. Használatuk mindenképpen ajánlatos, mert motiválja a tanulókat, és segíti őket abban, hogy komolyabb nehézségek nélkül, szinte játszva sajátíthassák el a szükséges ismereteket.

A projektmódszer A projekt kifejezés, főként az utóbbi években, már nem ismeretlen fogalom a számunkra. Az elnevezés az angol project szóból ered, melynek jelentése: 1. terv, javaslat, tervrajz; 2. tervez, kigondol, vázol. Mire használjuk a „projekt” kifejezést köznapi értelemben? Ha valahol például egy hidat építenek, a tervezéstől a híd átadásáig tartó bonyolult folyamat, vagyis a híd létrejötte maga a „hídprojekt”. Ugyancsak projektről beszélünk, ha például egy konkrét hely gólyáinak a megmentésére szervezünk akciót – az egy „gólyamentő projekt”. Ha végiggondoljuk ezt az egymástól igen eltérő két projektet, annak ellenére, hogy mindkettő más célból jött létre, más a tartalmuk, és természetesen a végeredmény is más lesz, találunk bennük valami közöset: mindkettő egy konkrét témát ölel fel, az egyik a híd felépítésének bonyolult folyamatát, míg a másik a gólyák megmentését. Napjainkban a pedagógiában is mind többször hallani a projektekről, szervezésük egyre népszerűbb lesz a hazai pedagóguskörökben is. Mit kell a pedagógiában projekten érteni? „A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem csupán a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem lehető legtöbb vonatkozásának és összefüggésének feltárása.” (Hortobágyi Katalin) A módszer legfontosabb elemeinek bemutatása A Balaton című projekt segítségével Tartalom hagyományos szemlélettel: A Balaton – fekvése – kialakulása – a Balaton, mint tó sajátosságai – jellemző növények, állatok – a Balaton gazdasági jelentősége – természet- és környezetvédelmi törekvések – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatása Tartalom projektszemlélettel az előzőek mellett: A Balaton megjelenése – az irodalomban – a képzőművészetben – a zenében – a népművészetben Mindig arra törekedjünk, hogy a témát a lehető legtöbb oldalról, minél komplexebb módon közelítsük meg! Ez nagyon fontos elem, mivel ez a komplexitás is hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy megtanuljanak rendszerekben gondolkodni. Ha a projektek tartalmi megközelítését nézzük, nem tűnik másnak, mint egy jól megvalósított tantárgyi koncentrációnak. Ebből a megközelítésből ez valóban igaz. Mindemellett felmerül a kérdés, mennyivel több egy projekt megvalósítása, mint a tantárgyi koncentráció, és mitől válik pedagógiai 12


módszerré. Mitől lesz pedagógiai módszer? A módszer kulcsszavai: motiváció, partnerség, sikerélmény. 1. A gyerekek érdeklődésére, pozitív tulajdonságaikra és ezáltal a sikerélményre épít. A sikerélmény köztudottan a legnagyobb motiváló erő. 2. Legjellemzőbb munkaforma: projekt-csoportmunka, alkalmazhatunk kooperatív technikákat, de helye van a páros és egyéni munkának is. A projektcsoportokba a gyerekek a téma iránti érdeklődésükből kifolyólag kerülnek. A kijelölt cél érdekében közösen kell munkálkodniuk, ki-ki a saját erősségeire támaszkodva, viszont mindenkinek van önálló feladata. A felmerülő problémákat közösen oldják meg. A csoport minden tagja azonos jogokat élvez. A szociális tanulás eszköze. 3. A megadott szempontsor alapján a témát a résztvevők önállóan dolgozzák fel, ezáltal a tudást a tanulók aktívan hozzák létre, nem csak passzívan befogadják, mint például a frontális osztálymunka során. A tanulók cselekvő részvétele jellemző a teljes projektfolyamatban. „Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál!” (John Dewey) 4. A projekt során a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum. A produktum létrehozása nem tekinthető öncélú „fabrikálásnak”. Az elkészítés során végig a témával foglalkoznak a gyerekek, és szinte „magukba dolgozzák” az ismereteket. Csoportonként egy, de akár több produktum is születhet. Példák a Balaton-projekt lehetséges produktumaihoz: – Balaton-modell terepasztalon – Térképkészítés – Kártyajáték készítés – Enciklopédia a Balatonról – Tablókészítés – Szemelvénygyűjtemény készítése – Vers, novella írása – Kiállítás a Balatonról készült műalkotásokból – Népdalok, mondák a Balatonról – A környék tárgyi népművészeti emlékeinek bemutatása (képkiállítás, album) – Turistakalauz – Tematikus térkép a turistáknak – Levél egy képzeletbeli balatoni nyaralásról – A Balaton öröm- és bánattérképe 5. A projekt mindig egy projektbemutatóval zárul, ami nem más, mint a produktumok felvonultatása bármilyen ötletes formában. A Balaton-projekt esetében lehet például egy konferencia megszervezése, melynek keretében a csoportok beszámolnak a témáról. A produktumokból kiállítást szerveznek stb. 6. Az értékelés a projekt elengedhetetlen eleme. Értékelés a projekt során: – Nincs számszerű értékelés – A csoportok értékelik saját munkájukat – Csoporton belüli munka értékelése – Önértékelés Lehetséges értékelési szempontok: – Mi tetszett a legjobban és a legkevésbé az érintetteknek? – Mit sikerült elérni a közös tervhez képest? 13


– Milyen problémák, konfliktusok hátráltatták a munkát? – Hogyan lettek úrrá a problémákon, konfliktusokon? – Milyen tőlük független körülmények nehezítették a munkát? – Milyen változtatásokra van szükség a következő projekt sikere érdekében? Projektszakaszok – Hogyan gazdálkodjunk az idővel? Témaválasztás Törekedjünk arra, hogy a gyerekek körében népszerű témákat dolgozzuk fel projektként. A résztémák kiválasztása után a gyerekek érdeklődésüknek megfelelően kerüljenek be az egyes csoportokba. Mindez az aktuális óra előtt kb. két-három héttel történjen. Tervkészítés – A mellékelt táblázatnak megfelelően, részletes tartalmi és kivitelezési terv készítése – Adatgyűjtés – A csoportok önállóan végzik, a megbeszéltek (a tervek) szerint A téma feldolgozása – A csoportok önállóan végzik, saját ötletük és a megbeszéltek szerint – A produktum összeállítása – A csoportok önállóan végzik, saját ötletük szerint – A projekt és a produktumok bemutatása – Azon az órán, amelyiken a tervezet szerint következik a téma – A projekt értékelése – Legkésőbb a projektbemutató-órát követő alkalommal Miért jó a gyerekeknek? – Minden gyerek pozitív tulajdonságaira épít. – Nem azért kell tanulniuk, mert elvárják, hanem azért tevékenykednek, mert azt fontosnak tartják, emellett úgy tanulnak meg számtalan érdekes és fontos dolgot, hogy örömüket lelik benne. – A projekt során megvalósulhat a belső motivációra épülő tanulás. A résztvevők nem azzal küszködnek, hogy a folyamat végére milyen követelményeknek kell eleget tenniük. – Az egyéni és a csoportos, illetve társas tanulást is választhatják. – A páros vagy csoportos tanulás esetén olyanokkal dolgozhatnak együtt, akikkel ezt szívesen teszik. A projektek tervezése és kivitelezése során minden létező kompetenciát fejleszthetünk. Projekterv A projekt címe: A projekt célja:

14

1. csoport

2. csoport

3. csoport

4. csoport

5. csoport

Téma

Téma

Téma

Téma

Téma


. . .

Feladatok

Feladatok

Feladatok

Feladatok

Feladatok

Módszerek

Módszerek

Módszerek

Módszerek

Módszerek

Produktum

Produktum

Produktum

Produktum

Produktum

Projektbemutató

Értékelés

AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA Az 5. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben Évi óraszám: 72 (heti 2) 5. évfolyam Témakör

Leckék száma

Élet a kertben

11

Anyagok és változások a környezetünkben

9

Tájékozódás a térképen és a természetben

7

Az időjárás és az éghajlat

6

A felszíni és a felszín alatti vizek

7

Állatok a házban és a ház körül

11

Az ember szervezete és egészsége

14

A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is.

15

16

A virágos növények szervei

Az almafa

A szilvafa

A szőlő

1.

2.

3.

4.

Az óra anyaga

A szőlő őse a ligeti szőlő. Csemege- és borszőlőfajtáink fő termesztési körzetei. A szőlő szervezeti felépítése: gyökérzet, tőke, vesszők, levelek, kacsok. A bogyótermés jellemzői, részei (héj, hús, mag).

A szilva fő termesztési körzetei, jelentősége, felhasználása. A szilvafa szervezeti felépítése: gyökérzetének, törzsének, lombkoronájának jellemzői. A csonthéjas termés és részei: héj, hús, csonthéj, mag.

Az alma fő termesztési körzetei, igényei a környezettel szemben. Az alma jelentősége az egészséges táplálkozásban. Az almatermés részei: héj, hús, hártyás rekesz, mag. Az alma kártevője és az ellene való védekezés.

A virágos növények szerveinek és alapműködéseinek megismerése (gyökér, szár, levél, virág, termés). A virág- és a termésképződés folyamata.

Oktatási-képzési feladat

Csonthéjas termés, almatermés, lágy szár és fás szár, a virágos növények szervei és azok feladata

Hajtásrészlet a szőlőről (kacsokkal, levelekkel, szőlőfürttel), szőlőtőke, különböző fajta szőlőfürtök, peronoszpórás levél

Színes képek a szilvafa virágáról, „élő” szilvafalevelek, hajtásrészletek, virágmodell, különböző fajta csonthéjas termések, a szilvamoly és kártétele

Az almatermés részei, lombkorona, a növények életéhez szükséges környezeti feltételek, a szilvamoly és fejlődése

Termesztési körzet, csonthéjas termés, szilvamoly, vegyszeres védekezés, környezetbarát védekezés

Ligeti szőlő, szőlőtőke, vessző, kacs, a bogyótermés és részei: héj, hús, mag, borszőlő – csemegeszőlő, peronoszpóra

Színes képek az almafa virágáról, „élő” almafalevelek, hajtásrészletek, virágmodell, különböző fajta almatermések, az almamoly kártétele

A virágos növények szervei, fás szár, lágy szár

Vadalma, metszéssel alakított lombkorona, az almatermés és részei: héj, gyümölcshús, hártyás rekesz, mag, almamoly

Élő virágos egynyári dísznövények, kézinagyító

Szemléltetés

Környezetismeret 3–4. évfolyam: a növények életéről és szaporodásáról tanultak felidézése

Koncentráció

Virágos növény, gyökér, szár, levél, virág, termés

ÉLET A KERTBEN

Fogalmak


A szőlő

A paprika és a paradicsom

A sárgarépa és egyéb zöldségféléink

A fejes káposzta

4.

5.

6.

7.

Az óra anyaga

A fejes káposzta őse a vadkáposzta. Termesztésekor palántákat nevelnek, tápanyagban gazdag, jó vízellátású talajba ültetik ki. A káposztafej rövid szárból (torzsa) és szorosan egymásra boruló levelekből áll.

A sárgarépa őse a vadmurok. A sárgarépa és a petrezselyem kétnyári növény: az első évben a gyökérzetét, szárát, levelét fejleszti ki, a második évben virágzik és termést hoz.

A paprika és a paradicsom őshazája. A felfújt bogyótermés és a bogyótermés közötti különbség. Az egyszerű levél és az összetett levél. A két növény termesztése, környezeti igényei. Az egynyári növények jellemzői.

A bor- és csemegeszőlő-fajták jellemzői. A szőlő kártevői, a peronoszpóra és a lisztharmat.


Egynyári-kétnyári növények, magvetés, palántázás, az almamoly és a szilvamoly fejlődése és kártételük, hidegtűrő

Élő fejes káposzta és egyéb káposztafélék, keresztes virág, becőtermés, káposztamagok

Élő növények, vadmurok, különböző fajta sárgarépák gyökerei, sárgarépamagok, élő zeller- és céklanövények

A növények életéhez szükséges környezeti feltételek, a virágos növények szervei és működésük, egynyári növény

Vadmurok, hidegtűrő, megvastagodott főgyökérzet, virágzat, ikerkaszat termés, kétnyári növény

Vadkáposzta, rövid szár (torzsa), keresztes virág, becőtermés, káposztalepke, a káposztalepke fejlődése

Élő paprika- és paradicsomnövények, különböző fajta paprikák és paradicsomok termései, paprika- és paradicsommagok, különböző tartósított készítmények a két növényből

Szemléltetés

A virágos növények szervei, az egyes szervek működése, lágy szárú növény, a növények életéhez szükséges környezeti feltételek, hidegtűrő-melegkedvelő

Koncentráció

Felfújt bogyótermés, főgyökérzet, fő- és oldalgyökerek, palánta, lágyszár, egynyári növény

Fogalmak


17

18

A fejes káposzta

A vöröshagyma

A burgonya és a burgonyabogár

7.

8.

9.

Az óra anyaga

A burgonya jelentősége a táplálkozásban. Termesztésének környezeti igényei, fő termesztési körzetei. A burgonya szervezeti felépítése, a gumó a talajban lévő megvastagodott szár. Mérgező bogyótermése van. Kártevője a burgonyabogár.

A vöröshagyma termesztésének feltételei. A magvetéssel és a dughagymáról történő szaporítási módok ismerete. A hagyma felépítése: mellékgyökérzet, tönk, húsos és száraz hagymalevelek, viaszos, hengeres föld feletti levelek.

Kétnyári növény, a magvetéstől számított második évben hoz virágot, és ekkor fejlődik ki a becőtermés. Kártevője a káposztalepke. Egyéb káposztaféléink: vörös káposzta, bimbóskel, kelkáposzta, karfiol, karalábé.


Földbeni megvastagodott szár – gumó, mérgező bogyótermés, burgonyabogár, teljes átalakulás: pete, lárva, báb, kifejlett bogár, környezetkímélő gazdálkodás, komposzt, biotermékek

Évelő növény, magvetés, dughagyma, száraz és húsos hagymalevelek, mellékgyökérzet, toktermés

Fogalmak

A-, B- és C-vitamin, tápanyagok elraktározása a különböző növényi szervekben, főgyökérzet, mellékgyökérzet, az almamoly és a szilvamoly fejlődése és kártétele

Egynyári-kétnyári növények, lágy szárú növény, magvetés, becőtermés, almatermés, bogyótermés

Koncentráció

Élő burgonyanövény, különböző fajta burgonyák gumói, hajtatott gumók, burgonyabogár, a burgonyabogár fejlődési alakjai

Élő vöröshagymanövény, különböző fajta vöröshagymák hagymái, dughagyma, fokhagyma

Szemléltetés


A témazáró feladatlap megoldása

12.

A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása.

A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése.

A tankönyvben leírtak elvégzése. A tapasztalatok rögzítése.

Érdekességek, megfigyelések, kísérletek

Rendszerezzük ismereteinket!

A három állat testfelépítése, életmódja (táplálkozása) és szaporodása. Az ízeltlábúak, a rovarok és a bogarak szervezeti sajátosságai. A földigiliszták jelentősége a talaj életében. A kártevők elleni védekezés módjai (vegyszeres növényvédelem, természetes ellenségeik életfeltételeinek biztosítása).


A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga

11.

10.

Az óra anyaga

A témakörben tanult fogalmak

A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza.

Válogatás a témakör feldol gozásánál használt legjel lemzőbb szemléltetőeszközökből

Élő földigiliszta és éticsiga, cserebogár-preparátum, bemutató képek a cserebogár fejlődéséről és kártételéről

Káposztalepke, almamoly, szilvamoly, a burgonyabogár és a káposztalepke fejlődése és kártétele

Gerinces-gerinctelen állat, bőrizomtömlő, kültakaró, pete – átalakulás nélküli fejlődés, kitines bőr, ízeltlábúak, fej-tor-potroh, három pár ízelt láb, rovar, bogár, teljes átalakulás, csigaház, zsigerzacskó, tapogató, hasláb, növényevő A témakörben megismert fogalmak

Szemléltetés

Koncentráció

Fogalmak


19

20

A mérés fogalmának kialakítása. A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő mérése, mértékegysége. A mérőeszközök használatának megismerése, gyakorlása.

Mivel jellemezhetők a testek?

14.

A keverékek és az oldatok tulajdonságainak megismerése. Keverékek és oldatok készítése. A keverék és az oldat fogalmának kialakítása. Mindennapi életünkben és a természetben előforduló keverékek megismerése, felismerése, jelentőségük.

Az anyagok sokféleségének megismerése. Élő és élettelen, természetes és mesterséges anyag megkülönböztetése. A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot legfontosabb jellemzőinek átismétlése, rendszerezése.

Miből vannak a testek?

15.

Fogalmak

Koncentráció

Keverék, természetes és mesterséges keverék, oldószer, oldott anyag, oldat

Fizikai tulajdonságok, mérés, hosszúság, térfogat, tömeg, idő

Anyag, élő és élettelen, szilárd, folyékony és légnemű halmazállapot, természetes és mesterséges anyag, alapanyag

Mindennapi élet Környezetismeret 1–4. évfolyam

Mindennapi élet Matematika 1–5. évfolyam Környezetismeret 1–4. évfolyam


ANYAGOK ÉS VÁLTOZÁSOK A KÖRNYEZETÜNKBEN


13.

Az óra anyaga

A tanári kísérletekhez: borszeszégő vagy Bunsen-égő, vasháromláb, láng osztó alátét, főzőpoharak, szűrőpapír, hurkapálca, fonál, kevés hipermangán, víz

Tankönyv 49. oldal ábrái

Szilárd testek a tanulókísérleti készletből, műanyag tanulókísérleti mérőhenger, szabálytalan test (kavics vagy kulcs), víz, vékony fonál vagy fémhuzal, karos mérleg, súlysorozat, az időméréshez stopperóra, tankönyvi ábrák: 44–46. o

Különböző anyagokból készült tárgyak, néhány szilárd anyag, egyszerű kéziszerszámok, különböző edények, folyadék, luftballon, a tankönyv 41–43. oldalának ábrái, táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla

Szemléltetés


A hőmérséklet mérése, a hőmérő részeinek, működésének megismerése. A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjainak ismerete. A hőmérő helyes leolvasása. A hőmérséklet-változás nyomon követése. Az adatok táblázatba foglalása. A hőmérséklet változását ábrázoló diagram szerkesztése és annak értelmezése a hőmérő megfigyelése alapján.

A halmazállapotok meghatározása. Az olvadás és fagyás körülményei, fagyáspont, olvadáspont. A párolgás és a forrás körülményei. A forrás és a lecsapódás. A forráspont.

A hőmérséklet és mérése

A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása

17.


16.

15.

Az óra anyaga

Főzőpohár, tanulókísérleti hőmérő, szemcseppentő vagy cseppentőüveg, Bunsen-állvány, kémcsőfogó, dió, borszeszégő vagy Bunsen-égő Anyagok: víz, jég, etil-alkohol A tankönyv ábrái: 55–57. oldal Belső koncentráció: a hőmérséklet és mérése


Halmazállapotok (szilárd, folyékony, légnemű), olvadás, fagyás, olvadáspont, fagyáspont, párolgás, forrás, lecsapódás, forráspont

A tanulói kísérletekhez: kisebb főzőpohár víz, kristálycukor vagy étkezési só, kavics vagy más, vízben nem oldódó anyag.

Szemléltetés

Vasháromláb vagy Bunsen-állvány vaskarikával, Bunsen-állvány (vagy tanulókísérleti állvány) a hőmérő rögzítéséhez, lángosztó drótháló. 100–250 ml-es főzőpohár, tanulókísérleti hőmérő, kémcsőfogó, dió, borszeszégő, törlőruha Anyagok: 50–100 ml víz, kb. 50 ml denaturált szesz Táblai rajz, írásvetítő fólia vagy interaktív tábla

Koncentráció

Hőmérő, hőmérsékleti ská- Mindennapi élet la, alappont, értéktáblázat, Környezetismeret 1–4. évfolyam grafikon.

Fogalmak


21

22



20.

Kísérletek

Égés és tűzoltás

19.

18.

Az óra anyaga

Fogalmak

A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása


A levegő és a víz fizikai tulajdonságainak megismerése. Közvetlen tapasztalatszerzés. Egyszerű fizikai talajvizsgálat elvégzése.


A levegő részbeni összenyomhatósága, légnyomás, a víz összenyomhatatlansága, víznyomás

Az anyagok csoportosítása éghe- Éghető és nem éghető tőség szerint anyag, gyors és lassú égés Az égés feltételei. Gyors és lassú égés. A tűzoltás. Alapvető biztonsági szabályok, jelölések megismerése.


Mindennapi élet Környezetismeret 1–4. évfolyam Technika és életvitel 1–4. évfolyam

Belső koncentráció: a hőmérséklet és mérése

Mindennapi élet Környezetismeret 1–4. évfolyam Technika és életvitel 1–4. évfolyam

Koncentráció



Egyszer használatos műanyag fecskendő (ajánlott 10 cm3-es), kisebb vizespohár, papírlap, 40-50 cm hosszú, 32 mm-es vagy 50 mm-es PVC-cső, lufidarab és szigetelőszalag, tálca, szita (konyhai szűrő), befőttesüveg, nagyobb főzőpohár (vagy átlátszó falú műanyag edény) Anyagok: víz, száraz talaj

Főzőpohár, Petri-csésze, gyertya, tankönyvi ábrák: 60–61. oldal Veszélyjelek, biztonsági eszközök: tankönyv: 62. oldal

Szemléltetés


Fogalmak

Koncentráció

Mit kell tudni a térképről?

23.

A térkép fogalma. Hogyan ábrázol a térkép? A kisebbítés mértéke, a méretarány fogalma. Mérés a térképen, a vonalas mérték fogalmának kialakítása. A közigazgatási térkép fogalma és jellemzői. A várostérkép jellemzői.

Hogyan lesz az Az alaprajz fogalmának kialakíalaprajzból térkép? tása. Az alaprajzkészítés lépései. A kicsinyítés mértékének gyakorlati alkalmazása. A térképvázlat fogalma, készítése és használata a gyakorlatban. Az útvonalrajz fogalma, készítése és használata a gyakorlatban.

22.

A tájékozódás fontossága. A fő- és mellékvilágtájak fogalmának kialakítása. Az iránytű felépítése és működési elve. Egyszerű iránytű készítése. Az iránytű használata. A mágnes és tulajdonságai.

Határozzuk meg az irányokat!

Térkép, méretarány, vonalas mérték, közigazgatási térkép, várostérkép, autós térkép, turistatérkép, tematikus térkép névmutató, keresőhálózat

Környezetismeret 3–4. évfolyam: tájékozódás a tágabb a térben

Alaprajz, mértékszám, térképvázlat, útvonalrajz


Matematika: térbeli mérési adatok felhasználása számításokban, becslés, nagyítás, kicsinyítés, mérés, mértékegységek használata

Környezetismeret 3–4. évfolyam: tájékozódás a tágabb a térben Merre megy a hajó?

Fővilágtáj, mellékvilágtáj, észak, kelet, dél, nyugat, északkelet, délkelet, délnyugat, északnyugat, iránytű, mágnes,

TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRKÉPEN ÉS A TERMÉSZETBEN


21.

Az óra anyaga

Atlasz, Magyarország közigazgatási térképe, várostérképek, Magyarország autóatlasza, turistatérképek, transzparensek

Alaprajzok, térképvázlatok, útvonalrajz

Szélrózsa, iránytű, mágnesek

Szemléltetés


23

24

Honnan mérjük a felszínformák magasságát? A magasságok jelölése a térképen. Az alföld, a dombság, a középhegység, a magashegység, a medence, a fennsík fogalmának a kialakítása és ábrázolása a domborzati térképen. A magassági szám fogalma, leolvasása a térképről. Az álló- és folyóvizek ábrázolása a térképen. A mélységi szám fogalma, leolvasása a térképről.

A domborzat és a vizek ábrázolása a térképen

Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén

24.

25.

Hazánk domborzatának általános jellemzése. Magyarország nagytájainak azonosítása a térképen. Jellegzetes képek bemutatása hazánk nagytájairól.

Az autós és a turistatérképek jellemzői. A tematikus térképek. A keresőhálózat fogalmának kialakítása, elemeinek megkeresése az atlaszban. Ismeretlen helyek megkeresése keresőhálózat segítségével.


23.

Az óra anyaga

Alföld, Kisalföld, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugat-magyarországi-peremvidék,

Tengerszint, tengerszint feletti magasság, alföld, dombság, középhegység, magashegység, fennsík, medence, magassági szám, jelkulcs, mélységi szám

Fogalmak



Koncentráció

Magyarország domborzati térképe, Magyarország közigazgatási térképe, Magyarország kontúrtérképe, applikációs csíkok, filmrészletek

Transzparensek, atlasz, szemléltető képek

Szemléltetés


26.

Hogyan tervezzünk meg körültekintően egy túrát?

Néhány tanács a kiránduláshoz


Informatika: keresés az interneten, alkalmazások használata

Internet

Iránytű, számlapos óra, különböző turistatérképek, üvegkád méterbeosztással, hegymodell, szemléltető képek, internet


Tájolás, szintvonal, szintvonalas ábrázolás, kilométer-hálózat, turistajelzés

A térkép tájolása. Az északi irány meghatározásának néhány módja. Mit és hogyan ábrázol a turistatérkép? A szintvonal fogalmának kialakítása. A szintvonalas ábrázolás bemutatása gyakorlati példa alapján. A kilométer-hálózat fogalmának a kialakítása. A turistatérkép kilométer hálózatának megfigyelése. Egy lehetséges útvonal megtervezése turistatérkép segítségével. Keresés az interneten (az Országos Kéktúra honlapján).

Magyarország domborzati viszonyairól, szemléltető képek

Mecsek, Mátra, Kékestető

Szemléltetés

Magassági számok leolvasása hazánk domborzati térképéről. Hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontja. Térképészeti gyakorlat. A különböző felszínformák aránya hazánk domborzatában. Hazánk közigazgatási térképének elemzése.

Koncentráció

Fogalmak


Tájékozódás a természetben

Az óra anyaga


25

26



Az időjárás és az éghajlat

27.

28.

29.

Az óra anyaga

Az időjárás fogalma és elemei. Az éghajlat fogalma és elemei. Az időjárás és az éghajlat közötti különbségek. Az időjárás-előrejelzés eszközei. A meteorológusok munkája. Keresés az interneten (az OMSZ honlapján).




Időjárás, éghajlat, meteorológia, meteorológus, Országos Meteorológiai Szolgálat

AZ IDŐJÁRÁS


Fogalmak

Természetismeret 5. évfolyam: az Időjóslás c. olvasmány

Informatika: keresés az interneten, alkalmazások használata

Matematika: átlagszámítás

Környezetismeret 1–4. évfolyam: Az évszakok jellemző időjárása

Koncentráció

Videofilm az évszakokról internet



Szemléltetés


30.


Folyamatok, összefüggések: A nap beesési szöge és a felmelegedés mértéke közötti összefüggés. A napsugárzás időtartama és a felmelegedés mértéke közötti összefüggés. A lejtő iránya és a napsugarak beesési szöge közötti összefüggés. A hőmérséklet alakulása és a tengerszint feletti magasság közötti összefüggés. A lejtő iránya és a hőmérséklet közötti összefüggés. A napszakok, évszakok és felmelegedés közötti összefüggés.

A napsugárzás és a A napsugárzás. hőmérséklet A levegő felmelegedésének folyamata és a hőmérséklet-változás okai. A napi, havi és évi középhőmérséklet fogalmának kialakítása, számolási gyakorlatok. A napi és az évi hőingás fogalmának kialakítása, kiszámítása. Miért fontos ezen értékek ismerete?

Az óra anyaga Napfénytartammérő, napi középhőmérséklet, havi középhőmérséklet, évi középhőmérséklet, napi hőingás, évi közepes hőingás

Fogalmak

Matematika: átlagszámítás

Természetismeret 5. évfolyam: változások a környezetünkben – a napsugárzás, a fény tulajdonságai

Környezetismeret 1–4. évfolyam: az időjárás elemeinek a megfigyelése

Koncentráció Videofilm a napenergiáról, diaképek, napfénytartammérő, tematikus térképek, különböző hőmérők, szemléltető képek, az interaktív tanagyag idevonatkozó része, internet

Szemléltetés


27

28

A szél

A csapadék

31.

32.

Az óra anyaga

Folyamatok, összefüggések: A víz körforgása. A csapadékképződés folyamata.

A víz körforgása. A csapadék mérése. A csapadék időbeli és területi eloszlása. A különböző csapadékfajták kialakulása és jellemzése. A csapadék okozta veszélyhelyzetek és azok következményei.

Folyamatok, összefüggések: A szél kialakulásának a folyamata. A levegő hőmérséklete és térfogata közötti összefüggés. A levegő hőmérséklete és mozgásiránya közötti összefüggés.

A szél fogalmának a kialakítása. A szél erőssége. A szél iránya. A szél irányának és erősségének a mérése. A szél erejének a kihasználása.


A víz körforgása, csapadékgyűjtő edény, eső, hó, havas eső, jégeső, dér, zúzmara, harmat, köd

Szél, szélsebesség, szélirány, északi szél, keleti szél, déli szél, nyugati szél, kanalas szélmérő, szélzsák, szélkakas, szélerőmű

Fogalmak

Környezetismeret 1–4. évfolyam: az időjárás elemeinek a megfigyelése, az évszakok jellemző időjárása, a víz megjelenési formái a természetben, az időjárási jelensé gek és az anyag tulajdonságainak a változása

Természetismeret 5. évfolyam: változások a környezetünkben – a levegő nyomása


Koncentráció

Transzparensek, videofilm a csapadékképződésről, szemléltető képek, csapadékmérő edény, üveglap, homok, lámpa, tematikus térképek, az interaktív tanagyag idevonatkozó része, internet

Transzparensek, videofilm a szélről és a szél erejének hasznosításáról, szemléltető képek, szélzászló, kanalas szélmérő, szélkakas (lehetőség szerint), tematikus térképek, az interaktív tanagyag idevonatkozó része, internet

Szemléltetés


33.

32.

Mi jellemzi hazánk éghajlatát?

Az időjárás megfigyelése (gyakorlat)

Az óra anyaga

Mi jellemzi az időjárás elemeit hazánk különböző tájain? Miért változékony hazánk éghajlata? Mi a teendőnk a hőségriadó, a hófúvás, szélvihar esetén?

A napsütés megfigyelése. A levegő hőmérsékletének a mérése. A szél erősségének a megfigyelése. A szél irányának a meghatározása. A megfigyelés időszakában hullott csapadékfajták. Egy hét időjárásának a megfigyelése – az adatok rögzítése a munkafüzetbe előre kiadott szempontok alapján.

A levegő vízgőztartalma – a napsütés és párolgás mértéke, – a felhők és a közelgő időjárás, – a felhőréteg vastagsága és a lehűlés mértéke közötti összefüggés. A különböző csapadékfajták – az eső, a hó, a havas eső, a jégeső, a dér, a zúzmara, a harmat és a köd – kialakulása és jellemzőik.


Aszály, száraz kontinentális éghajlat, nedves kontinentális éghajlat

Fogalmak

Környezetismeret 1–4. évfolyam: Milyen természeti viszonyok között élünk?

Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás elemei


Természetismeret 5. évfolyam: változások a környezetünkben – a levegő nyomása

Koncentráció

Transzparensek, tematikus térképek hazánk időjárásáról, szemléltető képek, éghajlati diagramok, videofilm, internet

Lehetőség szerint minél több mérőműszer: hőmérők, napfénytartammérő, kanalas szélmérő, szélkakas, szélzsák, csapa dékmérő edény

Szemléltetés


29

30




Felszín alatti vizeink

34.

35.

36.


Fogalmak Természetismeret 5–6. évfolyam: Az időjárás elemei

Koncentráció

Folyamatok, összefüggések: A csapadék mennyisége és a talajvízszint, valamint a belvíz mérete közötti összefüggés.

A vízzáró réteg, a talajvíz, a Vízzáró réteg, talajvíz, belvíz, a rétegvíz, az artézi víz, a belvíz, rétegvíz, artézi víz, hévíz, a gyógyvíz és az ásványvíz hévíz, gyógyvíz, ásványvíz fogalmának kialakítása. A felszín alatti vizek kialakulása. A talajvíz szennyezettségének lehetőségei. Felszín alatti vizeink hasznosítási lehetőségei.

Természetismeret 5–6. évfolyam: az időjárás elemei


FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK


Hogyan viselkedjünk, ha a szabadban ér bennünket a villám?


33.

Az óra anyaga

Transzparensek, szemléltető képek, hévizeink tematikus térképe, befőttesüveg, fólia, homok, internet



Szemléltetés


37.

A település közelében található folyóvíz vizsgálata (gyakorlat)

Amit a folyókról tudni kell

Az óra anyaga

A folyóvíz jellemzőinek megfigyelése, a víz minőségének vizsgálata megadott szempontok alapján. Hogyan hasznosítják a vizsgált folyóvizet? A vízszennyezés megfigyelése.

Folyamatok, összefüggések: A forrás vízhozama és a csapadék mennyisége közötti összefüggés. A folyásirány és a terület lejtése közötti összefüggés. A lejtő nagysága és a folyóvíz sebessége közötti összefüggés. A folyóvíz sebessége és munkavégző képessége közötti összefüggés.

A csapadékvíz útja. A forrás keletkezése. A folyóvizek méret szerinti csoportosítása. Jobb és bal part megállapítása. A főfolyó és mellékfolyó fogalmának kialakítása. A vízgyűjtő terület és a vízválasztó fogalmának a kialakítása. A folyók folyásiránya. A folyók esése. A síkvidéki folyó jellemzői. A hegyvidéki folyó jellemzői.


Környezetismeret 1–4. évfolyam: A település és környéke felszínének jellemző vizei

Mérőszalag, stopper, szűrőpapír, poharak, üvegek

Transzparensek, szemléltető képek, videofilm, atlasz, fali térképek, terepasztal, internet


Forrás, ér, csermely, patak, folyó, folyam, folyásirány, jobb part, bal part, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, folyó esése, síkvidéki folyó, hegyvidéki folyó, áradás, apadás, vízjárás, ingadozó vízjárás, egyenletes vízjárás, időszakos vízjárás, torkolat Természetismeret 5–6. évfolyam: Az időjárás elemei

Szemléltetés

Koncentráció

Fogalmak


31

32

Tó, fertő, mocsár, láp, tőzeg, Balaton

Tavaink

Folyamatok, összefüggések: A tavak pusztulásának folyamata. A tavak vízszintje és a csapadék mennyisége közötti összefüggés.

A tó fogalmának kibővítése. A tavak kialakulása. A tavak jellemzői: vizük eredete, vízjárásuk, vízmélység, víz hőmérséklete fertő, mocsár, láp fogalmának tisztázása.

Duna, Tisza, Visegrádi-szoros, Dunakanyar, Szigetköz, Szentendrei-, Margit-, Csepel-, Mohácsi-sziget, Sió, Rába, Ipoly, Tisza-tó

Hazánk fő folyói: a A Duna mint Közép-Európa Duna és a Tisza legnagyobb folyójának jellemzése. A Tisza mint a Duna legnagyobb hazai mellékfolyójának jellemzése. A Tisza és a Duna vízvédelme. Gazdasági jelentőségük.

Árvíz, belvíz

39.

Mi a teendő árvíz és belvíz esetén?

Fogalmak

Veszélyes vizek: a belvíz és az árvíz


38.

Az óra anyaga

Természetismeret 5–6. évfolyam: A víz körforgása



Természetismeret 5–6. évfolyam: az időjárás elemei


Koncentráció

Transzparensek, szemléltető képek, videofilm, atlasz, fali térképek, az interaktív tanagyag idevonatkozó része, internet

Transzparensek, szemléltető képek, videofilm, atlasz, fali térképek, Magyarország kontúrtérképe, internet

Transzparensek, szemléltető képek, videofilm, atlasz, fali térképek, internet

Szemléltetés


A szárazföld vizeinek hasznosítása. A vízszennyezés. A szennyvíztisztítás egyszerű módszerének a bemutatása. Óvjuk vizeink tisztaságát!

A tiszta víz mindannyiunk számára kincs



41.

42.

43.



A hordalék mennyisége, milyensége és a tavak pusztulásának tempója közötti különbség.


40.

Az óra anyaga


Ipari víz, ivóvíz, szennyvíztisztítás

Fogalmak

Technika 1–4. évfolyam: a modern közlekedés eszközei (vízi közlekedés)

Természetismeret 5–6. évfolyam: a szennyezés hatása a vízi élet közösségekre, a vizek öntisztulása

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a lakóhely vizeinek a tisztasága

Koncentráció



Transzparensek, szemléltető képek, videofilm, atlasz, fali térképek, főzőpohár, üvegtölcsér, vatta, talaj, olaj, internet

Szemléltetés


33

34

A házi sertés

A szarvasmarha

A házi ló

44.

45.

46.

Az óra anyaga

Fogalmak

Koncentráció

Ősei a füves pusztákon csapatosan élő vadlovak voltak. A házi ló növényevő, zápfogainak felülete redős, gyomra együregű. Végtagjain páratlan ujj van, melyet a pata borít.

Őse a vadtulok. A belőle kitenyésztett szarvasmarhafajták közös jellemzői: növényevők, redős felületű a zápfoguk, páros ujjú patás, összetett gyomrú, kérődző állatok. Fejükön tülkös szarv van, mely a homlokcsont szarvnyúlványából és ráboruló elszarusodó bőrből áll. Húsáért és tejéért tenyésztik.

A házi sertés őse a vaddisznó. A sertés belső váza a gerinc oszlop és a hozzá kapcsolódó csontozat. Mindenevő, gumós zápfogú, páros ujjú patás állat. Szapora állat, 8-15 utódot hoz a világra, melyeket emlőiből szoptat.

Gerinces, gerinctelen, emlős, elevenszülő,

A háziasítás folyamata, gerinces állat, pata, páros ujjú patás, mindenevő életmód

A háziasítás folyamata, a páros ujjú patás végtag felépítése, az összetett gyomor felépítése és működése, a kérődzés folyamata, növényevő és mindenevő életmód

Belső csontos váz, gerinc oszlop, páros ujjú patás, mindenevő, gumós zápfog, sertésfajták

Őstulok, növényevő, kérődző, összetett gyomor, tülkös szarv, szarvasmarhafajták,

Vadlovak, redős zápfog, növényevő, páratlan ujjú patás, ujjain jár, együregű gyomor

ÁLLATOK A HÁZBAN ÉS A HÁZ KÖRÜL


Képek különböző vadlovakról és belőlük kitenyészett házilófajtákról, házi ló koponyája, redős fogazata, páratlan ujjú patás végtagja

Növényevő fogazat, szarvasmarha-koponya, tülkös szarv, magyarázó rajz az összetett gyomorról és működéséről, képek különböző szarvasmarhafajtákról,

Sertéskoponya, mindenevő fogazat, képek különböző sertésfajtákról, páros ujjú patás végtag makettje

Szemléltetés


A házi tyúk és a pulyka

A házi kutya és a házi macska

47.

48.

Az óra anyaga

A kutya őse a farkas, a házi macskáé a núbiai macska. Mindkét állat gerinces, emlős, ragadozó életmódú. A kutya kitartóan üldözi zsákmányát, a macska lesből támad. Zápfogaik felülete éles, tarajos. A kutya járás közben a karmait nem tudja visszahúzni, ezért azok folyamatosan kopnak. A házi macska a karmait az ujjpárnáiba húzza vissza. Mindkét állatnak sok fajtáját tenyésztik.

A házi tyúk őse a bankiva tyúk. A tyúkok testét pehely, fedő, farok- és szárnytollak fedik. Mellső végtagjuk szárnnyá módosult, de repülni nem tudnak. Lábuk erős kapirgálóláb, négy ujjuk van. A csüd rész tollatlan, pikkelyek fedik. Tojásokkal szaporodnak, melyet a kotló tyúk saját testének melegével költ ki. A kikelt kiscsibék fejletten jönnek a világra, fészekhagyók. Húsáért, tojásáért tenyésztik. A pulyka nagy tömegű állat, értékes húsáért tenyésztik.


Képek a vadon élő ősökről és a mai fajtákról, kutya-, macskakoponya, ragadozó fogazat, magyarázó rajz a kétféle végtagtípusról Háziasítás, növény evő és mindenevő életmód, gumós és redős zápfogak, elevenszülés

Ragadozó életmód, ragadozó fogazat, tarajos zápfogak, tépőfog, az ujjain jár, kitartó üldözés, lesből támadás, kutya- és macskafajták

Kitömött házi tyúk, képek különböző tojós és húsfajtákról, tojás, tolltípusok

Gerinces, emlős, madár, kültakaró, elevenszülés, növényevő, mindenevő életmód

Bankiva tyúk, toll, fedő, pehely-, farok- és szárnytollak, kapirgálóláb, tollatlan csüd, erős csőr, szarupikkelyek, fészekhagyó

Szemléltetés

Koncentráció

Fogalmak


35

36

A fecskék kiválóan repülnek, valamennyien költöző madarak. Repülő rovarokkal táplálkoznak. Hasadt csőrük van. A veréb csőre kúp alakú. Állandó madarunk, nagy csapatokba verődik, telepesen költ.

A fecskék és a házi veréb

A házi légy

Az állattartás szabályai

49.

50.

51.

A nagyüzemi gazdaságokban olyan háziállatfajtákat tartanak, melyek jól hasznosítják a takarmányt, és rövid idő alatt nagy hozamokat (hús, tej, tojás) érnek el. A tartási körülményeket állatfajtánként szabályok írják elő.

A házi légy testfelépítésének jellemzői: összetett szem, nyaló-szívó szájszerv, csáp, három testrész. Ízelt lábai végén tapadókorongok vannak. Teljes átalakulással fejlődik. Veszélyes fertőző betegségeket terjeszt.

Elevenszülők, a fejletlenül világra jött utódokat emlőikből szoptatják.


48.

Az óra anyaga

Koncentráció

Szemléltetés

Nagyüzemi állattartás, mesterséges környezet, természetes környezet, biotermék

Összetett szem, rovar, nyaló-szívó szájszerv, csáp, teljes átalakulás

A megismert háziállatok és ház körül élő állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása, a természetes és mesterséges környezet összehasonlítása

A káposztalepke és a cserbogár testfelépítése, életmódja és szaporodása, kitines kültakaró

Képek, filmek a nagyüzemi tartási körülményekről és a természetes igényekhez alkalmazkodó tartási módokról

Preparált házi légy kézinagyítós vizsgálata, légylárvák, magyarázó rajz a testfelépítéséről

Gerinces, madár, to- Képek, rajzok, filmrészletek Hasadt csőr, kúp alakú jás, költés, kültakaró, a fecskék, verebek testfelépícsőr, téséről, fészkelésükről vonuló madár, állandó ma- toll és tolltípusok darunk, telepes költés, fészeklakó

Fogalmak


A biotermelés és a természetes tartási módok az állatok természetes igényeihez igazodnak. Így tenyésztik például a szürke marhát, a mangalicát.

Egyes állatok (egerek, patkányok, rókák) megtelepedésének környezeti okai. A rágcsáló életmódú emlősök testfelépítése és szaporodása. Állatok által terjesztett fertőző betegségek: vérhas, tífusz, szalmonella, bélférgek stb.) és az ellenük való védekezés.

Az emberi tevékenységek nyomán számos élőhely elpusztult. Egyre csökken a természetes élőhelyek nagysága. Mit tehetnek a tanulók a madárvédelemben és madarak etetésében? A madarak jelentősége a természetes (biológiai) növényvédelemben. Különböző mesterséges fészkelő odúk megismertetése.

A tankönyvben leírt megfigyelések, vizsgálatok elvégzése. A tapasztalatok rögzítése.

Betegségterjesztő állatok a lakóhelyen

Madárvédelem, madártelepítés

Érdekességek, megfigyelések, vizsgálatok

52.

53.


51.

Az óra anyaga

Növényevő, mindenevő, ragadozó életmód, háziállatok, ház körül élő állatok táplálkozása

Madár, tolltípusok, csőrtípusok, a zöldségek és gyümölcsök kártevői (almamoly, szilvamoly, káposztalepke)

Élőhelycsökkenés, vegyszeres növényvédelem, természetes ellenségek, természetes növényvédelem, madárvédelem, madártelepítés.

Koncentráció

Rágcsáló fogazat, folyton növő metszőfog, fertőző betegségek, állatról emberre terjedő betegségek

Fogalmak

Színes képek a ház körül élő énekesmadarakról, különböző etetők és odútípusok, madáreleségek

Egérkoponya és -csontváz, különböző életmódú emlősök fogazata, képek, mikrofotók az állatról emberre terjedő betegségterjesztő állatokról és a kórokozókról

Szemléltetés


37

38



A bőr és egészségvédelme

A mozgásszervrendszer és egészségvédelme

54.

55.

56.

57.

Az óra anyaga A témakörben tanult fogalmak

Fogalmak

Koncentráció

A mozgás szervrendszerének részei: a csontváz és izomzat. A csontok és az izmok felépítése és alapműködései. Az emberi test főbb csontjainak és izmainak megismerése. Az ízületek működésének lényege. A leggyakoribb mozgásszervi betegségek.

Az ember teste szervrendszerekből, szervekből, szövetekből és sejtekből épül fel. A szervrendszerek egymással szoros kapcsolatban működnek. Testünket a bőr, más néven a kültakaró védi. Többféle feladatot lát el. Megakadályozza, hogy kórokozók jussanak a testünkbe, véd a káros napsugárzástól, és fontos érzékszerv is. A bőr egészségvédelmének legfontosabb szabályai. Mozgásszervrendszer, csontváz, izomzat, izomműködés, varrat, ízület, összenövés, csontritkulás, lúdtalp, gerincferdülés

Sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet, kültakaró, verejtékmirigy, érzékszerv, tartalék tápanyag, bőrelváltozások, a bőr egészségvédelme, A-, C-, D-vitamin,

A korábban megismert gerinces és gerinctelen állatok mozgása, a külső kitinvázhoz és a csontokhoz tapadó izmok

A kültakaró fogalma és jelentősége az állatvilágban, zöldségeink és gyümölcsféléink jelentősége az egészségmegőrzésben

AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE




Csontváz, az emberi test főbb izmai, az ízületek felépítését, az izomműködést, a lúdtalpat és a gerincferdülést bemutató szemléltetőanyagok

Az emberi test modellje, bőrmodell, magas vitamintartalmú élelmiszerek



Szemléltetés


A táplálkozás és az emésztés folyamata, az emésztés lényegének megértése. A tápcsatorna szakaszai, az egyes szakaszok működése az emésztés során (a gyomor, az emésztőmirigyek és a belek alapműködései). A fogak felépítése.

A táplálkozás. Az emésztés szervrendszere

Az egészséges táplálkozás

58.

59.

Az egészséges életmód összetevői és jelentősége az egészségmegőrzésben. Az egészséges táplálkozás alapismeretei, az „építő- és fűtőanyagok”. Az elhízás okai. A zöldségek, gyümölcsök, fehérjékben gazdag élelmiszerek szerepe az egészségmegőrzésben. A vitaminok jelentősége, vitaminokban gazdag ételek, élelmiszerek. Az emésztőszervrendszer leg gyakoribb betegségei (fogszuvasodás, gyomorrontás, gyomoridegesség) és megelőzésük.

A csontozat és izomzat egészséges fejlődésének feltételei.


57.

Az óra anyaga

Az emberi test modellje, szemléltető képek, videofilmek a tápcsatorna szakaszairól, fogmodell

A tankönyv ábrái, természetes vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjékben gazdag élelmiszerek, vitaminkészítmények Táplálék, emésztőnedvek, lebontás, felszívódás, szervezetünk építő- és fűtőanyagai

Vitamin, ásványi anyag, fehérjék, építő- és fűtőanyagok, energiaforrások, Elhízás, A-, B-, C- és D-vitaminok jelentősége, előfordulásuk élelmiszereinkben.

Szemléltetés

Növényevő, mindenevő, ragadozó életmód, redős-gumós-tarajos zápfogak, a növények tápanyagai

Koncentráció

Táplálkozás, emésztés, tápanyagok felszívása, szájüreg, fogak, nyelőcső, gyomor, vékony- és vastagbél, máj, hasnyálmirigy

Fogalmak


39

40

A vérkeringés folyamatának lényege. A szív és az erek működése. A kiválasztás alapműködése, a vesék szerepe. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek, illetve megelőzésük.

A tankönyvben leírtak alapján megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek végzése az eddig tanult szervrendszerek felépítéséről és működéséről. A tapasztalatok rögzítése.

A vérkeringés, a kiválasztás és egészségvédelmük

Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek

61.

A légzés lényege, a légzőszervrendszer felépítése és az egyes szervek működésének alapjelenségei. A ki- és a belégzés folyamata. Az egészségmegőrzés általános szabályai, a szennyezett levegő hatása. Leggyakoribb betegségei (mandulagyulladás, hörghurut, asztma, tüdőgyulladás, TBC) és megelőzésük módjai.

A légzőszervrendszer és egészségvédelme


60.

Az óra anyaga

Vérkeringés, szív, erek, oxigén, szén-dioxid, bomlástermékek, vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső

A tápanyagok emésztésének lényege, a tápanyagok felszívódása, a légzés lényege

Az emberi test modellje, szívmodell, a tankönyv magyarázó rajzai

Az állatok légzéstíAz emberi test modellje, pusai (kopoltyús tüdőmodell, gégemodell, a légzés, légcsövekkel tankönyv magyarázó rajzai történő légzés, légzés a kültakarón keresztül, légzés tüdővel).

A légzés folyamata, ki- és belégzés, gázcsere, rekeszizom, orrüreg, garat, gége, légcső, léghólyagok, mandulagyulladás, hörghurut, asztma, tüdőgyulladás, TBC

Szemléltetés

Koncentráció

Fogalmak


A nemi szervek felépítése és működése

Az egyedfejlődés. A serdülőkor testi és lelki változásai

62.

63.

Az óra anyaga

A méhen belüli fejlődés főbb jellemzői. A szülés és a méhen kívüli fejlődés. Az ember életkori szakaszai, az egyes szakaszok fontosabb testi és lelki változásai. A serdülőkor jellemzői: nemi érés, ivarsejtképződés, a nemi jellegek kialakulása.

A szaporodás jelentősége az élővilágban. A férfi és női nemi szervek felépítése, az ivarsejtképződés folyamata.


Szemléltetés A tankönyv magyarázó rajzai

A tankönyv ábrái, képek, videofilmek az egyes életkori szakaszok bemutatására

Koncentráció A növények szaporodása, a virág felépítése, termések és magvak, az állatok szaporodása: pete, tojás, elevenszülés, ivadékgondozás

A női és férfi nemi szervek felépítése és működése, ivarsejtképződés, menstruáció, megtermékenyítés, magzati fejlődés

Szaporodás, ösztönös és tudatos viselkedés, női szaporító szervrendszer: hüvely, anyaméh, petevezeték, petefészek, petesejt, férfi szaporító szervrendszer: here, hímivarsejt, ondóvezeték, dülmirigy, húgycső, hímvessző, megtermékenyítés, méhen belüli és méhen kívüli fejlődés Méhen belüli és kívüli fejlődés, embrió, magzat, csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor, nemi érettség, biológiai érettség, testi-lelki érettség

Fogalmak


41

42

Az idegrendszer. Az érzékszervek: látás és a hallás

A fertőzés és a járvány

64.

65.

Az óra anyaga

A kórokozók és fertőzés fogalma. A fertőzés forrásai (étel, ivóvíz, sérült bőr). A járvány fogalma, a védőoltások szerepe a fertőző betegségek megelőzésében. Az egészséges életmód és a helyes táplálkozás jelentősége a betegségmegelőzésben. A szűrővizsgálatok jelentősége. A környezetszennyezés és bizonyos betegségek kialakulása közötti összefüggés bemutatása.

Az idegrendszer fogalma, az idegsejtek, az agyvelő és a gerincvelő. Az idegrendszer alapműködései: az életfolyamatok szabályozása, az ingerek felfogása. Az agyi központok szabályozó működése. A szem és a hallószerv felépítése és működése: az ingerek felfogása, átalakítása, az ingerület vezetése és az érzet keletkezése.

Oktatási-képzési feladat Agymodell, az emberi test modellje, a szem és fül modellje, a tankönyv rajzai

Az eddig megismert szervrendszerek (kültakaró, mozgás, légzés, táplálkozás, emésztés, vérkeringés, kiválasztás) felépítése és működése

Kültakaró, mozgásszervrendszer, a légzés- és vérkeringés szervrendszere

Idegrendszer, agyvelő, gerincvelő, idegsejt, az életfolyamatok szabályozása, agyi központok, érzékszervek, szaruhártya, pupilla, szemlencse, ideghártya, látóközpont, hanghullámok, dobhártya, hallócsontok, belső fül, hallóközpont

Kórokozók, fertőzés, járvány, védőoltások, betegségek tünetei, a betegségmegelőzés formái, szűrővizsgálat, környezetszennyezés

A tankönyv ábrái, mikrofotók az ismertebb kórokozókról, filmrészletek a kórokozókról és a járványokról

Szemléltetés

Koncentráció

Fogalmak


Év végi összefoglalás

69.


Az emberi test szervrendszereinek felépítése és működése, a szervrendszerek leggyakoribb betegségei, a betegségek megelőzése

Elsősegélynyújtás, eszméletvesztés, az életjelenségek vizsgálata, újraélesztés, stabil oldalfekvés, ájulás, orrvérzés, verő-és gyűjtőeres vérzés, háziorvos, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-szakellátás


Koncentráció

Fogalmak



Ismeretterjesztő videofilmek az elsősegélynyújtásról

Szemléltetés

Megjegyzés: Az év végi összefoglalásra szükséges órák számát a kollégák határozzák meg. Saját felhasználású óra a tanév során bármikor beiktatható az évi 74 órás órakeretből fennmaradó óraszám terhére.


68.


A tankönyv szövegének feldolgozása megbeszélés módszerével.

Érdekességek testünkről és életműködéseinkről


Az elsősegélynyújtás jelentősége. Az elsősegélynyújtó feladatai eszméletvesztésnél, az újraélesztés során, ájuláskor, légzési nehézségek és orrvérzés esetén, továbbá a különböző sérülések során fellépő vérzéscsillapításkor. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek.


Az elsősegélynyújtás alapismeretei

67.

66.

Az óra anyaga


43


AZ EGYES TÉMAKÖRÖK KÖVETELMÉNYEI, ÓRAVÁZLAT-JAVASLATOK Élet a kertben Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján A virágos növények testfelépítésének megismerése során, a szerkezet és a működés összefüggéseinek felismerése. A virág felépítésének vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése. A növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel. A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak megismerése. A növények környezeti igénye, termesztése, valamint a szerveik felépítése, működése közötti oksági összefüggések feltárása, magyarázata. A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés során. A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a biológiai védekezés lehetőségeinek és jelentőségének felismerése. A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében. A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismertetése a környezet alakításában. A kerti növények jellemzése algoritmus alapján. Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. A zöldség- és gyümölcsfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés megkülönböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása. A kártevők alapvető (országszintű) besorolása. A kert életközösségként való értelmezése. Növények telepítése, gondozása az osztályteremben, iskolaudvaron, a növények fejlődésének megfigyelése. A földigiliszta és az éticsiga megfigyelése, összehasonlítása.

A virágos növények szervei Oktatási feladat: A virágos növények közös tulajdonságai. A virág, termés, mag fogalmak megismertetése. A petúnia szerveinek megfigyeltetése, a szervek főbb tulajdonságainak tudatosítása. A dísznövények jelentősége környezetünk szebbé tételében. Kompetenciák fejlesztése: A természettudományos megismeréshez szükséges alapkompetenciák fejlesztése (megfigyelés, leírás, elemi összehasonlítások végzése, összefüggések keresése). Egészségnevelés: a gyümölcsök jelentősége az egészséges táplálkozásban. Környezeti nevelés: a kártevők elleni védekezés.

44


Idézzük fel, mit tanultak 4. évfolyamon a növények tápanyagairól! (Víz és a benne oldott ásványi anyagok, a levegő szén-dioxidja.) Melyek az alapvető élettelen környezeti tényezők, amelyek a növények életéhez nélkülözhetetlenek? (Talaj, víz, levegő, napfény, megfelelő hőmérséklet.) Az új anyag feldolgozásakor szemléltessünk különböző élő virágos növényekkel! Figyeltessük meg, hogy valamennyi közös tulajdonsága, hogy a hajtások csúcsán különböző fejlettségű állapotban lévő virágok fejlődnek. Környezetismeretből tanulták, hogy a virágokat a szél vagy a rovarok porozzák be. Mutassuk be élő növényeken, hogy a megporzás után a virág elszárad, és a helyén – fajra jellemző módon – különböző termések fejlődnek. Szedjünk szét egy-egy termést, és szemléltessük, hogy a termésen belül magok helyezkednek el. A petúnia toktermésben lévő magvak nagyon aprók, ezt kézinagyítóval vizsgálhatjuk. A tanultakat a munkafüzet 1–2. feladatának megoldásával rögzítsük. A szemléltetés és magyarázat módszerével, a tankönyvi szöveg logikáját követve, mutassuk be élő növényen a petúniai szerveit. Végezzük el a tankönyv 7. oldalán található megfigyeléseket, vizsgálatokat is, melyek az egyes szervek alapműködéseinek megértését biztosítják. A tanultak lényeges elemeit a munkafüzet 3. és 5. feladatának megoldásával rögzítsük. Készítsenek rajzot a megfigyelt növényről. Nevezzék is meg a tanult szerveket. Színes képekkel, ismeretterjesztő könyvek segítségével, videofilmrészletekkel szemléltessük, hogy környezetünk tisztaságának megóvása alapfeladat, de szebbé is tehetjük különböző egynyári, kétnyári és évelő dísznövények ültetésével és gondozásával. Ismertessük, milyen gondozást igényelnek, mi minden szükséges ahhoz, hogy valóban szebbé tegyék a lakókörnyezetet.

Az almafa Oktatási feladat: Az almafa fő termesztési körzetei, igényei a környezettel szemben. Az alma jelentősége az egészséges táplálkozásban. Az almatermés részei: héj, hús, hártyás rekesz, mag. Az alma kártevője és az ellene való védekezés. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciafejlesztés: azonosságok és különbségek keresése, a megfigyeltekről magyarázat adása. Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: ismeretek szerzése a magyarázó rajzok megfigyelésével és összehasonlításával. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyelt jelenségekről szövegalkotás a nyelvhelyességi szabályok betartásával. Egészségnevelés: a gyümölcsök jelentősége az egészséges táplálkozásban. Környezeti nevelés: a kártevők elleni védekezés környezetbarát módjai. Az óra elején ismételjük át, amit a virágos növények szerveiről és azok feladatairól tanultunk. Melyek a virágos növények szervei? Mi jellemző az egyes szervek működésére? Mi a jelentőségük a környezetünkben telepített dísznövényeknek? 45


Az új anyag feldolgozását a lecke első bekezdésének önálló feldolgozásával (szövegértelmezésével) kezdjük, majd az alábbi kérdéseket beszéljük meg: Miért a legfontosabb növényünk az alma? Mikor érik be a termése? Miért fontos az egészségünk megőrzésében? Magyarázzuk el a C-vitamin és a rostanyagok jelentőségét a szervezet ellenálló képességének megerősítésében, az emésztés elősegítésében, illetve a szervezetben keletkező méreganyagok kiürítésben. Térkép segítségével mutassuk be a fő termesztéséi körzeteit, elbeszélés módszerével pedig az almafa környezeti igényeit (hőmérséklet, csapadék, talaj). A tanulók által hozott almákat is megfigyeltetve mutassuk be, hogy sok fajtáját termesztjük. Magya rázzuk el, hogy a piaci igényekhez igazodva új fajtákat nemesítettek ki, átalakulóban vannak a hazai almáskertek. Az új fajták ellenállóbbak a téli fagyokkal és a növénybetegségekkel szemben, termésük hosszú ideig tárolható, és megőrzik értékes anyagaikat. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán, hogy metszéssel terebélyes lombkoronát alakítanak ki, melynek célja, hogy a permetezőszer a lombkorona belsejébe is eljuthasson, továbbá hogy a belül elhelyezkedő levelek elegendő fényhez jussanak. A tankönyv képei és rajzai alapján figyeltessük meg az almafa virágát. Számoltassuk meg a sziromleveleket. Magyarázzuk el, hogy a rovarok által történő beporzás után a magkezdeményből mag, a termő falából és a vacok egy részéből a magokat körülvevő termés alakul ki, melynek belsejében hártyás rekeszek között helyezkednek el a magok. Az ilyen terméseket nevezzük almatermésnek. Figyeltessük meg a tankönyv rajzain, hogy a megporzás után a virág mely részeiből alakul ki a termés és a mag. Mindezt félbevágott almán is mutassuk be. Tudatosítsuk az almatermés fogalmát. Készíthetnek vázlatrajzot az almatermésről, majd részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1–2. feladatát. Az alma termésének a kártevője az almamoly. Figyeltessük meg a tankönyv képén a kifejlett lepke méretét és a félbevágott alma rajzán a lárva (hernyó) kártételét. „Kukacos” almán élőben is szemléltes sük a hernyót és táplálkozását. A kártevő elleni védekezés környezetbarát módja az énekesmadarak védelme, illetve megtelepítése a gyümölcsöskertekben. A vegyszeres rovarölő szerek használatával kapcsolatban beszéljük meg a tanulókkal annak veszélyeit (beépülhet a táplálkozási láncba). Bármely rovarölő szer termékismertetőjéből olvassuk fel annak hatását, értelmezzük a munkavédelmi előírásokat és az élelmezési várakozási idő lényegét. Óra végén foglaljuk össze az almafa megismert tulajdonságait. Mi jellemző a gyökérzetére, a föld feletti fás részekre, a virágra és a termésre? Oldják meg a munkafüzet 4–6. feladatát. Kiegészítésként, ha sikerül az iskola környékén vadalmát vagy vadkörtét beszerezni, hasonlítsuk ös�sze annak termését a belőle kinemesített alma- vagy körtefajtákkal (méret, alak, íz). Ha van az iskola környékén elhanyagolt, nem művelt gyümölcsöskert, figyeltessük meg, hogy metszés és növényvédelem nélkül hogyan változik meg a gyümölcsfa lombkoronájának alakja és a termése.

A szilvafa Oktatási feladat: A szilva fő termesztési körzetei, jelentősége, felhasználása. A szilvafa szervezeti felépítése: gyökérzetének, törzsének, lombkoronájának jellemzői. A csonthéjas termés és részei: héj, hús, csonthéj, mag. A szilvafa kártevője és az ellene való vegyszeres és környezetbarát védekezés formái. 46


Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetencia: az önálló megfigyelésekhez szükséges képességek fejlesztése. Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítások végzése és következtetések levonása. A verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése, lényegkiemelő rajzok (termés, levél) készítése. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a biológiai műveltséggel kapcsolatos általános és speciális szókincs bővítése. Egészségnevelés: a nyers és frissen fogyasztott gyümölcsök jelentősége. A vegyszeres és a környezetbarát növényvédelem közötti különbségek. Az óra elején ismételjük át, amit az alsó tagozat természetismeret-óráin a fák részeiről tanultak (gyö kérzet, törzs, lombkorona), továbbá a korábban megismert terméseket és a gyümölcs fogalmát is. A felidézést megkönnyíthetjük, ha „élő” szemléltetőanyagot és a tanult fákról képeket is mutatunk. Készítsenek a tanulók rajzot az almafa metszéssel kialakított lombkoronájáról és a félbevágott almatermésről. Nevezzék meg a részeiket is. Az új anyag feldolgozásakor világtérképen mutassuk meg Közép-Ázsiát, ahonnan a szilva származik. A tankönyv szövege alapján keressék meg a tanulók atlaszukban hazánk fő szilvatermesztési körzeteit, majd oldják meg a munkafüzet 4. feladatát. Magyarázzuk el a szilva termesztésének környezeti feltételeit (jó vízellátású talaj; metszeni nem kell; gyengébb minőségű talajon is kielégítő termést ad). Beszéljük meg, hogy a szilvafa termését milyen formában fogyasztjuk, és térjünk ki a nyers gyümölcsök fogyasztásának jelentőségére. A szilvafa megismertetését a talajban lévő szervével kezdjük. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a gyökérzet alakját és elhelyezkedését (a talaj felszínéhez közel szétágazik), majd idézzük fel az alsós tan anyagból a gyökérzet feladatát (felveszi a tápanyagokat, és rögzíti is a növényt a talajba). Színes képek, a tankönyv rajza vagy a gyümölcsöskertben tett megfigyelés alapján mutassuk be a szilvafa törzsének és lombkoronájának jellemzőit (kérge sima, sötétszürke színű; lombkoronájában az ágak felfelé törekednek, nem terülnek szét). A tanultakat a munkafüzet 1. feladatának megoldásával rögzítsük. Hasonlítsuk össze a szilva és az almafa lombkoronáját! Milyen azonosságok és különbségek figyelhetők meg? Magyarázzuk el, hogy a kifejlett szilvafáknál már csak ritkító metszést alkalmaznak, míg az almafa rendszeres metszéssel hoz megfelelő minőségű termést, termesztése tehát nagyobb gondosságot, szakértelmet igényel. A tankönyv rajzán figyeltessük meg a virágokat, elhelyezkedésüket, a sziromlevelek színét. Idézzük fel az alsó tagozatos tananyagból a virág részeit és a megporzást. „Élő” szilvafavesszőn mutassuk be a le veleket és a termést. A szemléltetés során magyarázzuk el a termés részeit és félbevágott szilván az egyes részek jellemzőit (viaszos bevonatú héj, édes gyümölcshús, kemény csonthéj és benne a mag). Figyeljék meg ezeket a gyerekek is, majd a csonthéjas termés részeit a munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük. Végezzük el a tankönyvben leírt kísérletet a viaszos héj jelentőségéről. Félbevágott termések szemléltetésével hasonlítsuk össze az almatermést és a csonthéjas termést! Melyek az azonosságok és a különbségek a kétféle termés között? Mutassuk be a tanulóknak, hogy termesztett gyümölcsfáinknak számos kártevője van, a szilváé a szilvamoly. Figyeltessük meg a lárvát és a kifejlett lepkét a tankönyv színes rajzán (esetleg „kukacos” szilván – élőben is bemutathatjuk a lárva kártételét). Hasonlítsuk össze az almamoly és szilvamoly testfelépítését! Melyik fejlődési alakja okozza a kárt? A szilvamoly elleni védekezés környezetbarát módja a hernyófogó öv alkalmazása. Képekről szem léltessünk néhány énekesmadárfajt, melyek a kártevők természetes ellenségei. A különböző gyümölcsök gyakori kártevője a rothadást okozó monília gomba. Állítsuk be a tankönyvben leírt kísérletet, és figyeltessük meg a tanulókkal a gomba kártételét. 47


A tankönyv képei és az ősszel beérő termések közül figyeltessük meg az egyéb csonthéjas termése ket. Keressenek azonosságokat (a termés szerkezete) és különbségeket (íz, szín, méret, forma) közöttük. Készítsenek rajzokat a tanulók különböző félbevágott csonthéjas termésekről. Az óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 3. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kér déseire. Az alábbiak táblai applikációjával a lényegkiemelést segíthetjük: – Termesztési körzetei: Zalai-dombság, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – A szilvafa jellemzői: sima kéreg, felfelé törekvő lombkorona – Termésének neve és részei: csonthéjas; héj, gyümölcshús, csonthéj, mag – Kártevője: szilvamoly

A szőlő Oktatási feladat: A szőlő őse a ligeti szőlő. Csemege- és borszőlőfajtáink fő termesztési körzetei. A szőlő szervezeti felépítése: gyökérzet, tőke, vesszők, levelek, kacsok. A bogyótermés jellemzői, részei (héj, hús, mag). A bor- és csemegeszőlő-fajták jellemzői. A szőlő kártevője a peronoszpóra és a lisztharmat. Kompetenciák fejlesztése: Önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a magyarázó rajzok szempontok alapján történő megfigyelésével és összehasonlításával. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyeltek elmondása szóban, a lényeges elemek kiemelése írásban. Értelmi képességek fejlesztése: azonosságok és különbségek keresése a megismert termések (alma, csonthéjas, bogyó) között. Az óra bevezető részében készítsenek a tanulók rajzokat az eddig megismert termésekről (csonthéjas termés, almatermés), és nevezzék meg a termések részeit. Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdhetjük arról, hogy milyen célból termesztik a szőlőt (nyersen, gyümölcsként fogyasztják; ivólét és bort készítenek belőle). Hangsúlyozzuk, hogy a bor, mint minden alkoholtartalmú ital, egészségkárosító, gyerekeknek tilos fogyasztani! Kitérhetünk a felnőttek kulturált borfogyasztásának szabályaira is. A lecke első bekezdését önállóan dolgozzák fel, majd beszéljük meg a szőlő ősének nevét, a szőlő élőhelyét, szervezeti sajátosságait (kúszócserje, kacsokkal kapaszkodik a lombkoronába). Tanári elbeszélés módszerével ismertessük a növénynemesítő munka lényegét. Mutassuk be, hogy a vadon élő ősökből az ember többféle gyümölcsfajtát képes kinemesíteni. Színes képek és atlasz segítségével mutassuk be hazánk történelmi borvidékeit (Balaton-felvidék, Tokaj, Villányi-hegység, Eger). A munkafüzet 1. feladatában rögzítsük a borvidékek elhelyezkedését. Idézzük fel a korábban tanultak alapján a lágy szárú növények és a fák részeit (gyökérzet, szár, levél, virág, termés, illetve gyökérzet, törzs, lombkorona, virág vagy termés). A tankönyv képei vagy „élő” növény segítségével ismertessük a szőlő részeit (gyökérzet, tőke, vessző, kacs, levél, virágzat vagy termés). Magyarázzuk el, hogy a szőlőtőke alakját, a vesszők elhelyezkedését az ember a tavaszi metszési mun 48


kákkal alakítja ki. Lehetőleg frissen begyűjtött szőlővesszőn figyeltessük meg a szőlő levelét és a ka paszkodásra szolgáló kacsokat. A tanultakat a munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük. Magyarázat és szemléltetés módszerével ismertessük, hogy az apró fürtvirágzatokból, a rovarok beporzása után kifejlődik a szőlőfürt. A szőlőszemek bogyótermések. Mielőtt a termést és részeit megta nítanánk, idézzük fel az almatermés és a csonthéjas termés részeit is. A bemutatás után minden tanuló szedjen szét egy-egy bogyót. Figyelje meg a héját, a lédús gyümölcshúst és benne a magvakat. Megfi gyeléseiket a munkafüzet 3. feladatában rajzolják le. Egy-egy fürt bor- és csemegeszőlő-fajtán szemléltessük a különbségeket és az azonosságokat. Lehetőség szerint kóstoltassuk is meg őket, hogy össze tudják hasonlítani az ízüket. Magyarázzuk el, hogy a szőlő sok ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Rostanyagai – a többi nyersen fogyasztott gyümölcshöz hasonlóan – segítik az emésztést és a méreganyagok kiürülését a szervezetből. A szőlő gyakori kártevője a peronoszpóra. Magyarázzuk el a gomba kártételét, a tankönyv képeivel (vagy „élő”, de fertőzött levelekkel, szőlőfürttel), szemléltessük a kártevőt. Összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 4–5. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

A paprika és a paradicsom Oktatási feladat: A paprika és a paradicsom őshazája. A felfújt bogyótermés és a bogyótermés közötti különbség. Az egyszerű és az összetett levél továbbá az egynyári növény fogalma, jellemzői. A két növény termesztése és környezeti igényei. Kompetenciák fejlesztése: Összefüggések feltárásával kapcsolatok keresése a termesztett növények őshazája és a hazai termesztési eljárásai (magvetés, palántázás, gumóról történő szaporítás) között. A térképre vonatkozó ismeretek alkalmazásával a fő zöldség- és gyümölcstermesztő körzetek elhelyezése Magyarország domborzati térképén. Egészségnevelés: a zöldségfélék jelentősége az egészséges táplálkozásban. A C- és az A-vitamin szerepe az egészségmegőrzésben. Az óra első részében ismertessük, hogy számos termesztett növényünk távoli vidékekről származik, melyet termesztésüknél figyelembe kell venni. Kerestessük meg a térképen Közép- és Dél-Amerikát. Az elbeszélés módszerével ismertessük, hogy a paprika és a paradicsom őshazájában milyen élettelen környezeti tényezők vannak. Lehetőség szerint élő paprika- és paradicsomnövényekkel szemléltessünk. Figyeltessük meg először a gyökérzetét. Mindkét növényre jellemző, hogy főgyökérzete van, amely mélyen behatol a talajba. A főgyökérből erednek az oldalgyökerek. Készítsenek a tanulók rajzot a főgyökérzetről, és nevezzük meg a részeit (főgyökér, oldalgyökerek). Nyomjuk össze ujjunkkal a paprika, paradicsom szárát. A fiatal szárrészek könnyen összenyomhatók, sok vizet tartalmaznak, ez a lágy szárú növények megfigyeltethető tulajdonsága. A fás szárú növények hajtásrészei kemények, kevesebb vizet tartalmaznak. 49


Hasonlítsuk össze a két növény levelét is. A paprikánál a levélnyélen egy levél van, a paradicsomnál a közös nyélhez több levél kapcsolódik. Ezek az egyszerű és az összetett levél fő tulajdonságai. Élő növényen figyeltessük meg a paprika és a paradicsom virágait is, majd félbevágott terméseken mutassuk be azok felépítését, és nevezzük meg részeiket. Hasonlítsák össze, keressenek azonosságokat és különbségeket a két termés között. Részösszefoglalásként oldják meg önállóan a munkafüzet 1–5. feladatát. A megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, milyen formában fogyasztjuk a két növény termését. Előzetes felkészülés alapján tanulói kiselőadások készíthetők a C-, a B12- és az A-vitamin jelentőségéről, valamint Szent-Györgyi Albert C-vitaminnal kapcsolatos munkájáról. Mivel mindkét növény a meleg éghajlatról származik, termesztésüknél ezt figyelembe kell venni. Ismertessük a palántanevelés munkafolyamatát, majd beszéljük meg, hogy mindkét növény élete tavasztól őszig tart, azaz egynyári növények. Kiegészítésként érett termésekről vagy színes képekről mutassunk be különböző étkezési- és fűszerpaprika-fajtákat, illetve étkezési- és konzervipari paradicsomfajtákat. Ha rendelkezünk fénymikroszkóppal, készítsünk nyúzatot a paradicsom száráról, és figyeltessük meg mikroszkóp alatt a bőrszövetből eredő mirigyszőröket. A tanteremben magvetéssel szaporítsunk paprikát és paradicsomot. Napfényes helyen nevelve még virágoznak, és termést is érlelnek.

A sárgarépa és egyéb zöldségféléink Oktatási feladat: A sárgarépa őse a vadmurok, belőle nemesítették ki a különböző sárgarépafajtákat. A sárgarépa és a petrezselyem kétnyári növény: az első évben a gyökérzetét, szárát, levelét fejleszti ki, a második évben virágzik és termést hoz. Kompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szakmai szókincs bővítése, a megfigyeltek rögzítése szóban, a lényeges elemek kiemelése írásban. Természettudományos kompetencia fejlesztése: a magyarázó rajzok (például a kétnyári sárgarépa fejlődésének rajzsorozata) értelmezéséhez szükséges képességek fejlesztése, a verbális és a vizuális információk összekapcsolásával. Összefüggések keresése a zöldség- és gyümölcsféléink környezeti igénye és a hazai fő termesztési körzetek környezeti adottságai között. Egészségnevelés: a sárgarépa, a petrezselyem és zöldségféléink jelentősége az egészséges táplálkozásban (magas vitamin-, ásványianyag- és rosttartalom). Az óra eleji ismétléskor idézzük fel a fás szárú és a lágy szárú növények részeit, az egyes szervek feladatát, az egynyári növény fogalmának jelentését, a gyümölcsökben található vitaminok nevét és hatásukat. Idézzük fel az eddig megismert termések nevét és azok részeit. A felidézést „élő” termésekkel vagy képek felmutatásával segíthetjük. 50


Ha van az iskola környéki füves élőhelyeken vadmurok, gyűjtsük be és mutassuk be a tanórán. A vadmurok kiválóan alkalmas az ember növénynemesítő munkájának szemléltetésére. Figyeltessük meg, melyik szerve változott meg leginkább. Élő (gyökeres, száras, leveles) növényeken mutassuk be a sárgarépát és petrezselymet. A szemléltetés segít abban, hogy a tanulók felismerjék: a sárgarépának megvastagodott főgyökere van, a rövid szára zöldes színű, a répatest felső részén helyezkedik el. A paradicsomnál már tanultuk az összetett levél fogalmát. Figyeltessük meg, hogy a sárgarépának és a petrezselyemnek is összetett levele van. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1–2. feladatát. A raktározó főgyökérrel kapcsolatban végezzük el a tankönyv 35. oldalán leírt megfigyelést, mely az ízérzékelésen alapul. A lecke második bekezdését önállóan dolgozzák fel, majd a megbeszélést követően rögzítsük, hogy a sárgarépa a porhanyós talajt kedveli; hidegtűrő. Már tanultuk az A- és B-vitamin jelentőségét, melyek a sárgarépában is megtalálhatók. A tankönyv 21. oldalán lévő folyamatábra segítségével magyarázzuk el a sárgarépa fejlődését, a kétnyári növény fogalmát. Tudatosítsuk, mely szervek fejlődnek ki az első és melyek a második évben. A téli hónapokban elvégezhetjük a kiegészítő anyagban leírt hajtatási kísérletet, és élőben szemléltethetjük virágzatát. Az óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, majd oldják meg a munkafüzet 3–4. feladatát.

A fejes káposzta Oktatási feladat: A fejes káposzta őse a vadkáposzta. Termesztésekor palántákat nevelnek, tápanyagban gazdag, jó vízellátású talajba ültetik ki. A káposztafej rövid szárból (torzsa) és szorosan egymásra boruló levelekből áll. Kétnyári növény, a magvetéstől számított második évben hoz virágot, és ekkor fejlődik ki a becőtermés. Kártevője a káposztalepke. Egyéb káposztaféléink: a vörös káposzta, a bimbóskel, a kelkáposzta, a karfiol, a karalábé. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetencia fejlesztése: a fogalomalkotáshoz szükséges megfigyelési, gondolkodási képességek fejlesztése. A vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatban tudjanak önállóan problémákat megfogalmazni (Milyen környezeti károkat okozhat? Miért veszélyes a környezetre szakszerűtlen alkalmazásuk?). Egészségnevelés: a fejes káposzta sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Környezeti nevelés: Az énekesmadarak és a rovarevő emlősök (cickányok, vakond, sün) sok kártevő rovart fogyasztanak el. Az óra első részében ismételjük át az eddig megismert zöldségfélék legfontosabb tulajdonságait: a sárgarépa, paprika, paradicsom szervezeti felépítését, az egynyári-kétnyári növény fogalmát, a zöldségfélék jelentőségét az egészséges táplálkozásban. 51


Idézzük fel a tanult gyümölcs- és zöldségfélék őseit is, majd a tankönyv 22. oldalán lévő rajz alapján elemezzük, hogy a vadkáposztából mely káposztaféléket nemesítették ki. Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, mi minden készül a fejes káposztából. Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy magas vitamintartalma miatt különösen a téli hónapokban fontos vitaminforrásunk. A tankönyv 3. bekezdését önálló szövegértelmezéssel dolgozzák fel, majd beszéljük meg a fejes ká poszta termesztésének főbb tudnivalóit: magvetés, palántanevelés, kiültetés. A termőfölddel szemben igényes: sok tápanyagot és vizet igényel. Lehetőleg talajból kihúzott növényen mutassuk be főgyökérzetét, félbevágott káposztafejen a rövid szárat (torzsát) és a szorosan összeboruló leveleket. Magyarázzuk el, hogy a fejes káposzta is – a sárgarépához hasonlóan – kétnyári növény. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a keresztes virágot és a becőtermést. A termésben lévő magvakat is szemléltessük. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát. Mielőtt a káposztafélék rovarkártevőjét megtanítanánk, idézzük fel a tankönyv ábrái segítségével az eddig tanult kártevőket (szilvamoly, almamoly) és fejlődésüket. Lehetőség szerint a káposztalepke lárváját (hernyó) élőben mutassuk be, a megrágott levelekkel együtt. Magyarázzuk el fejlődésüket, és a különböző fejlődésű alakokat a tankönyv 24. oldalán lévő színes rajzokkal, képekkel szemléltessük. Az ökológiai szemlélet alakítása érdekében hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a káposztalepke ellen használt rovarölő szerek más rovarokat is elpusztítanak. Sok közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a tanulók, ha beállítjuk a tankönyvben leírt megfigyelésso rozatot a káposztalepke fejlődéséről. Az óra végi összefoglaláskor ismételjük át a legfontosabb fogalmakat. Oldják meg a munkafüzet 4–6. feladatát, majd válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

A vöröshagyma Oktatási feladat: A vöröshagyma termesztésének feltételei. A magvetéssel és a dughagymáról történő szaporítási módok. A hagyma szervezeti felépítése: mellékgyökérzet, tönk, húsos és száraz hagymalevelek, viaszos, hengeres föld feletti levelek. Kompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése (a megfigyelések tapasztalatainak saját szavakkal történő megfogalmazása és a lényeges elemek írásos rögzítése). Értelmi képességek fejlesztése: az összehasonlításokhoz szükséges megfigyelőképesség (a fogyasztásra alkalmas növényi részek) és a lényegkiemelés fejlesztése. Egészségnevelés: a vöröshagyma és a fokhagyma jelentősége az egészséges táplálkozásban és betegségmegelőzésben. 52


Az óra első részében ellenőrizzük a tanulók ismereteit! Mi jellemző az egynyári és a kétnyári növé nyekre? Mely szervét fogyasztjuk a fejes káposztának, a sárgarépának és paradicsomnak? Hol fejlődnek a káposztalepke lárvái (hernyói)? Hogy nevezzük a fejlődés szakaszait? Az új anyag feldolgozását az elbeszélés módszerével kezdjük. Mutassuk be, hogy a mérsékelt éghajlati övben a kedvezőtlen téli időszakot a növények különböző formában vészelik át. Ennek egyik módja a talajban kifejlődő hagyma. A hagyma sok táplálékot raktároz, áttelel, tavasszal az elraktározott tápanyagok lebontásával energiához jut és kihajt. A tavaszi, nyári hónapokban új hagymát fejleszt, melyben fokozatosan felhalmozódnak a levélben elkészített táplálékok. Az ilyen életformájú növényeket évelő növénynek nevezzük. A vöröshagyma őse Ázsiában él, sokféle vöröshagymafajtát nemesítettek ki belőle. Képek segítségével vagy élő hagymával szemléltessünk minél több vöröshagymafajtát. Megfelelő segítségadás alapján néhány tanuló kiselőadást készíthet arról, hogy miért jelentős zöld ségféle a vöröshagyma, milyen anyagokat tartalmaz, mi okozza jellegzetes ízét és szagát. Mutassuk be, hogy a hazai fajták kiváló minőségűek, öntözés nélkül is termeszthetők. Az öntözés ugyanis károsan befolyásolja a minőségüket és az eltarthatóságukat. Termesztéskor dughagymákról szaporítják. Szemléltessük a hagymamagokat és a belőle egy év alatt kifejlődött dughagymákat. A felszedett dughagymákat a következő év tavaszán ültetik ki. Mielőtt a hagyma szervezeti felépítését feldolgoznánk, ismételjük át a korábban tanult zöldségfélék szervezeti felépítését és az egyes szervek feladatát. Lehetőség szerint élő, teljes növényen figyeltessük meg a gyökérzetet, majd hasonlítsuk össze a paprika és a fejes káposzta főgyökérzetével. A gyökérzetet mellékgyökerek alkotják, nincs főgyökér. A mellékgyökérzet megismerése után egy egész, majd egy félbevágott hagymán mutassuk be a száraz hagymaleveleket, a tönköt, a belőle fejlődő húsos hagymaleveleket és a föld feletti hengeres, viaszos bevonatú leveleket. Félbevágott hagymákon figyeljék meg a tanulók a részeket, és oldják meg a munkafüzet 3., 6. feladatát. Hasonlíttassuk össze a paprika szárát, a fejes káposzta torzsáját és a vöröshagyma tönkjét. Keressenek közöttük azonosságokat (a rajtuk lévő rügyekből fejlődnek ki a levelek) és különbségeket (föld felett, illetve a talajban helyezkednek el), majd oldják meg a munkafüzet 4. feladatát. „Felmagzott hagymán” szemléltessük a virágzatot (vagy az apró toktermésekben fejlődő magvakat). Részösszefoglalásként a tankönyv képei segítségével ismételjük át a legfontosabb fogalmakat: dughagyma; a hagyma és részei; csőszerű, hengeres, viaszos bevonatú levél; mellékgyökérzet. Szemléltessük a vöröshagyma rokonát, a fokhagymát, figyeltessük meg a két növény hagymája kö zötti különbséget. Tanári elbeszélés módszerével mutassuk be a vöröshagyma és a fokhagyma jelentőségét az egészséges táplálkozásban. Összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1., 2., 4. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

53


A burgonya és a burgonyabogár Oktatási feladat: A burgonya jelentősége a táplálkozásban. Termesztésének környezeti igényei, fő termesztési körzetei. A burgonya szervezeti felépítése. A gumó a talajban lévő megvastagodott szár. Mérgező bogyótermése van. Kártevője a burgonyabogár. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciafejlesztés: az eddig megismert növényi kártevők fejlődésének és kártételének összehasonlítása, azonosságok és különbségek keresése a testfelépítésük és táplálkozásuk között. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a vegyszeres növényvédelem fontossága és a vegyszerek okozta környezeti károk. Azonosságok és különbségek keresése a zöldségfélék különböző szervei között. Gondolkodás fejlesztése (Melyik növény, mely szervében raktározza el a táplálékot?). Tudjanak példákat mondani a termesztett növények környezeti feltételekhez való alkalmazkodására (kacs, áttelelő hagyma, főgyökérzet, viaszos bevonatú levél és termés, mirigyszőr). Egészségnevelés: a burgonya jelentősége az egészséges táplálkozásban. Az óra eleji ellenőrzéskor töltsék ki az alábbi táblázatot: Paprika

Sárgarépa

Fejes káposzta

Vöröshagyma

Egynyári, kétnyári vagy évelő növény Gyökérzete Mely szervét fogyasztjuk? Termésének neve Az új anyag feldolgozásakor mutassuk meg térképen a származási helyét. A megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a tapasztalatokat: mi mindenre hasznosítják a burgonyát (élelmiszer, állati takarmány, keményítőgyártás)? Magyarázzuk el, hogy frissen sok C-vitamint tartalmaz, mely a tárolás alatt fokozatosan lebomlik. Az előző évben felszedett burgonya C-vitamin-tartalma a következő év tavaszán szinte teljesen lebomlik. Szénhidrát- (keményítő-) tartalma azonban megmarad, ezért az életműködésekhez szükséges „fűtőanyagként” hasznosul. A 29. oldal 1. bekezdését önállóan dolgozzák fel, majd oldják meg a munkafüzet 1. feladatát. Szemléltessünk különböző fajta burgonyagumókat, és beszéljük meg, milyen ételek készülnek belőle. Lehetőleg élő növényen szemléltessük a burgonya szervezeti felépítését (ennek hiányában a 28. oldal színes rajzát és a 29. oldal képét használjuk a megfigyeléshez). Figyeltessük meg, hogy a burgonya szára a talajba is lehatol. Magyarázzuk el, hogy a levélben elkészített táplálék a talajban lévő szárba áramlik, és a szár módosulataként létrejött gumókban elraktározódik. Őszre már kifejlődnek a föld feletti szár csúcsi részein a termések is. A zöld színű bogyótermések mérgezőek. 54


Figyeltessük meg és hasonlítassuk össze a paradicsom és a burgonya termését, illetve levelét (mindkettőnek bogyótermése és összetett levele van). Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 2–3. feladatát. Az önálló munka megbeszélésekor javítsuk a hibákat. Állítsuk be a tankönyvben leírt kísérleteket. Magyarázzuk el, hogy a kísérletekkel valamilyen biológiai (élettani) folyamatot akarunk sajátos körülmények között létrehozni, igazolni. Jelen esetben, hogy a) napfény hatására zöld színtestek képződnek; b) nedvesség hatására a gumó kihajt (és nem kicsírázik); c) a gumón nyugalmi állapotban rügyek vannak; d) a gumó sok keményítőt tartalmaz, melyet jóddal könnyű kimutatni; e) a keményítőt egyszerű eljárással kivonhatjuk a gumóból. A tankönyv képén (vagy élő állatokon, preparált bogarakon)) figyeltessük meg a burgonyabogarat, ismertessük kártételét. Magyarázzuk el, hogy Amerikából került hazánkba, nálunk nem honos kártevő. Mivel természetes ellenségei nincsenek, csak vegyszerek alkalmazásával lehet védekezni ellene. Óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 4–5. feladatát, és válaszoljanak a kérdésekre.

A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga Oktatási feladat: A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga testfelépítése, életmódja és szaporodása. Kompetenciák fejlesztése: Az állatok testfelépítése, életmódja és szaporodása megismerése során a természettudományos ismeretszerzéshez szükséges általános értelmi képességek (megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet) és a gondolkodási képességek (analízis-szintézis, összehasonlítás, általánosítás, következtetések levonása, összefüggések keresése) fejlesztése. Az ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése: a növényi kártevők összehasonlítása (azonosságok, különbségek) testfelépítésük és szaporodásuk alapján. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szövegértés és a szövegalkotás képességének fejlesztése a szemelvények feldolgozása során, továbbá a megfigyeltek rögzítésével szóban és írásban. Élő földigilisztán szemléltessük az állat testfelépítését. Figyeltessük meg, hogy teste gyűrűkből, más néven szelvényekből tevődik össze. Figyeltessük meg a mozgását is! Papírlapon mozgás közben sercegő hangot hallunk, mivel a hasoldalán minden gyűrűhöz 2-2 pár serteláb kapcsolódik. Nedves üveglapon nem tud mozogni, mivel a sertelábak nem tudnak megkapaszkodni. Magyarázzuk el a bőrizomtömlő működését a mozgás és a légzés során. Tudatosítsuk, hogy a nyálkaanyag megkönnyíti a járataiban való mozgást (csökkenti a súrlódást). Olvassák el a tankönyv 3–4. bekezdését, majd beszéljük meg, hol él, mivel táplálkozik, továbbá miért fontosak a giliszták a zöldség- és gyümölcsöskertekben! Részösszefoglalás: a munkafüzet 1–3. feladatának megoldása. 55


A természetismeret tananyagban a cserebogár a bogarak típusegyede, ezért fontos didaktikai feladata az órának az alapfogalmak pontos ismerete. Szemléltetés és magyarázat módszerével ismertessük a kültakarót. Mutassuk be, hogy a kemény ki tines külső váz védő feladatot is ellát (véd a hidegtől, a melegtől, az ellenségeitől). Preparált cserebogáron szabad szemmel, majd kézinagyítós vizsgálattal figyeltessük meg a három testrészt, a fejen lévő szerveket. Figyeljék meg a tankönyv magyarázó rajzát, és magyarázzuk el, hogy mi az egyes szervek feladata (látás, tapintás, szaglás, táplálkozás) a környezethez való alkalmazkodásban. Figyeltessük meg a toron lévő szerveket is, nevezzük meg a fogalmakat: fedőszárny, hártyás szárny, három pár ízelt láb. Magyarázzuk el a szárnyak működését a mozgás során! Kézinagyító segítségével figyeljék meg a lábak végén elhelyezkedő kapaszkodó karmokat. Készítsenek rajzot az ízelt láb felépítéséről! Szabad szemmel is láthatóak a potrohgyűrűk, vagyis a szelvényezettség. Kézinagyítóval figyeltessük meg a gyűrűk között a légzőnyílásokat. Részösszefoglalásként elemezzük a tankönyv rajzát, majd oldják meg a munkafüzet 5. feladatát. Idézzük fel a korábban tanult szilvamoly, almamoly, káposztalepke, burgonyabogár testfelépítését. Figyeltessük meg közös tulajdonságaikat: valamennyinek ízekből tevődik össze a lába, ezért az ízelt lábú állatok csoportjába tartoznak. Azok az ízeltlábúak, amelyeknek három testrésze és három pár ízelt lába van, a rovarok közé tartoznak. Szemléltetéssel és a tanultak felidézésével figyeltessük meg, hogy a rovarok között vannak olyan állatok, amelyeknek kemény szárnyfedője van (burgonyabogár, cserebogár). Ezek az állatok a bogarak. A munkafüzet 2. feladatában rögzítsük a fogalmakat: ízeltlábú, rovar, bogár. A tankönyvi ábra elemezésével ismerjék meg a cserebogár szaporodását. Figyeltessük meg a következőket: Hova rakja a petéit? Mi jellemző a lárvák alakjára, táplálkozására? Mikor bábozódik be? Mi jellemző a bábra? Mikor fejlődik ki a bogár? A megbeszélés lényeges fogalmait a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük. Az éticsiga a legnagyobb hazai csigafajunk. Lehetőleg élő csigán szemléltessük az állat külső meszes vázát, a haslábat, a fejet és tapogatót. Figyeltessük meg a mozgását is. Üveglapon mászatva megfigyeltetjük a bőrizomtömlő (hasláb) hullámszerű mozgását is. Mozgás közben papírlapon jellegzetes nyomot hagy, a megszilárduló nyálkát, ami csökkenti a súrlódást. Ismertessük a felsorolt szervek működését, továbbá, hogy miben segítik az állatot a környezethez való alkalmazkodásban és a táplálék megszerzésében. A munkafüzet 4. feladatában rögzítsük a tanultakat. Óra végi összefoglalás: a tankönyv illusztrációinak segítségével tegyenek fel kérdéseket egymásnak a tanulók.

56


Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: A témakörben megismert zöldségféléink, gyümölcsfáink szervezeti felépítése, termesztése, környezeti igényei. A zöldség- és gyümölcsfélék kártevői és az ellenük való védekezés. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciafejlesztés: szempontok alapján megfigyelések végzése, azok ös�szegezése, csoportosítása, megfogalmazása szóban és írásban. Szempontok: egynyári, kétnyári, évelő növények; lágyszárúak, fásszárúak, bogyó, tok, alma, csonthéjas termésűek. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az általános és a szakmai szókincs fejlesztése a tanultak felidézésével és feladathelyzetekben történő alkalmazásával. Térképészeti ismeretek alkalmazása a hazai zöldség- és gyümölcsfélék fő termesztési körzeteinek bemutatásánál. Az óra első részében idézzük fel a témakörben megismert növényeket és károsítóikat. A táblán rög zítsük képeiket, majd írjuk alájuk a fő tulajdonságaikat. A gyümölcsfélék közül a szilvafáról, az almafáról és a szőlőről tanultunk. A szőlőtőke szemléltetésekor ismételjük át, hogy a növény jellegzetes alakját az ember metszéssel alakítja ki. Rajzolják le az almafát és a szilvafát! Nevezzék meg a fák részeit is! Önálló munkával oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát. Ellenőrzés során pótoljuk a hiányosságokat. Csoportosítsuk a megismert zöldségféléket! Melyek közülük az egynyáriak, kétnyáriak? Idézzük fel a zöldségfélék termesztésének ismereteit, igényüket a környezettel szemben. Mely részét fogyasztjuk a sárgarépának, paprikának, paradicsomnak, fejes káposztának, vöröshagymának, burgonyának? Oldják meg a munkafüzet 4–10. feladatát. Rajzolják le a paprika és a paradicsom gyökérzetét és levelét, nevezzék meg részüket! Készítsenek rajzot a vöröshagyma mellék- és a paprika főgyökérzetéről is! Az összefoglaló órán a következő fogalmakat kell a tanulóknak ismerniük: csonthéjas, alma, bogyó, felfújt bogyótermések és részeik; főgyökérzet, mellékgyökérzet, tönk, torzsa, hagyma, gumó, ízelt láb, rovar, bogár, rágó szájszerv, teljes átalakulás. Idézzük fel az egészséges táplálkozásról tanultakat, ismételjük át a zöldség- és gyümölcsfélék jelentőségét táplálkozásunkban. Oldják meg a munkafüzet 11. feladatát. Termesztett növényeink rovarkártevői közül az almamolyról, a szilvamolyról, a káposztalepkéről és a cserebogárról tanultunk. A tankönyv képei alapján idézzük fel testfelépítésüket, táplálkozásukat, szapo rodásukat. A munkafüzetben rögzítsük fejlődésük közös vonásait (pete, lárva, báb, kifejlett rovar) és kártételüket. Idézzük fel a kártevők elleni védekezés vegyszeres és környezetbarát formáit is.

57


Anyagok és változások a környezetünkben Néhány gyakran használt eszköz 1. Égők és használatuk A borszeszégő használata Kezelése egyszerű, de hátránya, hogy 400-500 °C-nál magasabb hőmérséklet elérésére nem alkalmas. A tartály megtöltése után gondosan helyezzük vissza a kanócot, melynek meggyújtása az alsó részénél, oldalról történjen. A borszeszégő eloltása a kupak határozott visszahelyezésével történik. (Sose próbálkozzunk azzal, hogy fújással oltsuk el a borszeszégő lángját!) A kanóc tetejét időnként ollóval le kell vágni; használaton kívül az égőt kupakjával lezárva kell tartani. Az újratöltéssel ne várjuk meg, amíg a denaturált szesz teljesen kiég a tartályból, mert eközben az égő belobbanhat! (Az égőt újra kell tölteni, ha az összes denaturált szesznek csak kb. 20%-a van a tartályban.) A Bunsen-égő használata A Bunsen-égőbe az égéshez szükséges levegő két, egymással szemben lévő nyíláson át áramlik be. A levegő adagolása a gyűrű elfordításával történik: sok levegő magasabb hőmérsékletű, intenzív lángot, kevesebb levegő nyugodtan égő, alacsonyabb hőmérsékletű lángot eredményez. Ha a levegőadagoló nyílások zárva vannak, a láng színe sárgás, úgynevezett világító láng. A világító láng erősen kormoz. Sok levegővel a gáz tökéletesen elég – ekkor nem világító lángot kapunk, melynek hőmérséklete elérheti az 1000-1100 °C-ot is. (Általában minden lángra igaz az, hogy felső harmaduk a legmelegebb.) A Bunsen-égő meggyújtása előtt zárjuk el a gyűrű elfordításával a levegőadagoló nyílásokat! Ezután nyissuk meg a gázcsapot, és égő gyufával közelítsünk a gázégő csövének felső széléhez! Ne felülről gyújtsuk meg a gázt! (A kiáramló gáz kisebb-nagyobb felhőt képez a cső felett, amely gyújtáskor lobban.) A gázégők a meggyújtáskor karnyújtásnyi távolságra legyenek tőlünk – és természetesen a gyerekektől is! A levegőt azután lehet szabályozni, ha már ég a gáz. A Bunsen-égő elzárásának első lépésében a levegőztetőnyílásokat zárjuk el, majd utána a gázcsapot. A Bunsen-égő használatáról mondottak érvényesek a patronos turista-gázégők használatára is!

58


2. Egyéb eszközök

csõfogó (lombikfogó)

kémcsõfogó

szorítófogó (kémcsõhöz, hõmérõhöz) Bunsen-állvány

vasháromláb

fõzõpoharak

fémlap

Bunsen-állvány vaskarikával

drótháló lángosztóval

gömblombikok

dió

helyes melegítés

talpas lombik

dió 59


A fejezet rövid tartalma. Célok és követelmények 1. Tartalom Miből vannak a testek? A testek anyagi volta; a testeket alkotó anyagok különbözősége, sokfélesége. A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot néhány fontos jellemzője, modellezése. Természetes és mesterséges anyagok. Mivel jellemezhetők a testek? A mérésről általában. A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő fogalma, mérése. Mérőeszközök és használatuk. Mérési feladatok. Keverékek és oldatok Keverékek készítése, vizsgálata, tulajdonságaik megismerése. A keverék fogalma. Keverékek a természetben. Oldatok készítése, az oldat, oldószer és oldott anyag fogalma. Az oldódás folyamatának modellezése. A keverékek szétválasztása. Kísérleti feladatok. A hőmérséklet és mérése A hőmérséklet fogalma, mérése, a folyadékos hőmérő részei, helyes használata. A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjai. A hőmérséklet-változás ábrázolása. A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása Az olvadás és a fagyás kísérleti vizsgálata, a folyamatok fontosabb jellemzői. Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése. A párolgás és a forrás kísérleti vizsgálata, fontosabb jellemzőik. A lecsapódás. A jelenségek anyagszerkezeti magyarázata. Kísérletek. Égés és tűzoltás Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés közben bekövetkező változások, a gyors és a lassú égés. A tűz oltásának feltételei. A veszélyes anyagok jelölése, biztonsági eszközök. Kísérletek a levegővel és a vízzel Öveges-kísérletek a levegő és a víz néhány tulajdonságának vizsgálatára. A talaj fizikai vizsgálata egyszerű eszközökkel.

60


2. Célok Ismerjék meg a tanulók a testeket felépítő anyagokat, legyenek tisztában azok sokféleségével, jellemző fizikai tulajdonságaikkal. Ismerjék meg a felmelegedés és lehűlés következtében végbemenő változásokat. Ismerjék meg a gyors és a lassú égést, a tűzoltás feltételeit, a legfontosabb veszélyességi jeleket és biztonsági eszközöket. Legyenek képesek egyszerű fizikai kísérletek és mérések elvégzésére. 3. Követelmények Az anyagi világ sokféleségének felismerése. Élő és élettelen, természetes és mesterséges anyag megkülönböztetése. A szilárd, folyékony és légnemű halmazállapot jellemzőinek ismerete. Alapvető mérések (hosszúság, térfogat, tömeg, idő) elvégzése; a mindennapi életben gyakran használt mértékegységek ismerete. A keverék és az oldat ismerete. A hőmérő ismerete, helyes használata. Halmazállapot-változások (olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás) ismerete. Az olvadás és az oldás megkülönböztetése. A halmazállapot-változások és a hőmérséklet-változások közötti összefüggések felismerése. A gyors és a lassú égés megkülönböztetése; az égés és a tűzoltás feltételeinek ismerete. A legfontosabb veszélyességi jelek és néhány alapvető biztonsági eszköz ismerete. Egyszerű fizikai kísérletek elvégzése, következtetések levonása.

A tananyag részletes feldolgozása, az órák javasolt menete Miből vannak a testek? Oktatási feladat: Az anyagok sokféleségének megismerése. Élő és élettelen; természetes és mesterséges anyag megkülönböztetése. A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot legfontosabb jellemzőinek átismétlése, rendszerezése. Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek Mindennapi tárgyaink anyagai. Az anyagi minőség kifejezésére használatos szavak, nyelvi fordulatok. Mindennapi tapasztalataink az élőlények és az élettelen tárgyak közötti különbségekkel kapcsolatban.

Módszertani megjegyzések Koordináció: Mindennapi élet Környezetismeret 1–4. évfolyam

Fogalmak

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok

Anyag, élő és élettelen

Tankönyv 41. oldal ábrája, különböző anyagokból készült tárgyak az osztályteremben

Beszélgetés A tankönyvi ábra elemzése.

61


Fejlesztési tevékenységek A szilárd, a folyékony és a légnemű anyagok legfontosabb fizikai tulajdonságai. A halmazállapot és a részecskék „viselkedése” közötti kapcsolat bemutatása.

Módszertani megjegyzések Alaktartás, önthetőség, térkitöltés vizsgálata egyszerű kísérletekkel.

Fogalmak Szilárd, folyékony és légnemű halmazállapot

A részecskék viselkedésének modellezése a tankönyv 42–43. oldalának ábrái szerint. Táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla használata.

A tapasztalatok megbeszélése, következtetések levonása, rögzítés.

A természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése. A természetes anyagok felhasználása mesterséges anyagok gyártásakor. A tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése. Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 22-23. oldal feladatai; gyűjtőmunka.

62

A tapasztalatok rögzítése a tanulók közreműködésével. Beszélgetés. A tankönyvi ábra elemzése. Természetes és mesterséges anyagok a környezetünkben.

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Néhány szilárd anyag, egyszerű kéziszerszámok, különböző edények, folyadék, luftballon, tankönyv 41–43. oldal ábrái

Vázlatfüzet

Természetes és mesterséges anyag, alapanyag

Tankönyvi ábra (41. oldal)

Frontális osztálymunka

Munkafüzet, vázlatfüzet


Mivel jellemezhetők a testek? Oktatási feladat: A mérés fogalmának kialakítása. A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő mérése, mértékegysége. Mérőeszközök használata. Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek

Módszertani megjegyzések

Eddigi ismereteink a testek néhány fizikai tulajdonságáról és az időről. A testek tulajdonságainak megítélése, viszonyítás. A mérés.

Beszélgetés

Hosszúság, térfogat, tömeg- és időmérés. Mérőeszközök használata.

Csoportmunka (tanulói kísérlet) A mérések eredményeinek rögzítése a vázlatfüzetben, a táblára rajzolt vagy kivetített minta alapján. Ugyanez a munkafüzet feladataiban.

Megjegyzés: E három mérhető fizikai tulajdonság a szűkre szabott időkeret miatt került egy leckén belülre. A mérések fontosságát felesleges hangsúlyozni; még akkor sem hagyhatjuk el, ha tudjuk, hogy matematikából már a korábbi években is tanulták a gyerekek a mérést és a mértékegységeket.

A tanultak megbeszélése, átismétlése. Rögzítés.

Koordináció: Matematika 1–5. évfolyam Környezetismeret 1–4. évfolyam Természetismeret 5. évfolyam Mindennapi élet

Frontális osztálymunka Az órán használt mérőeszközök. Táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla használata.

Fogalmak


Fizikai tulajdonságok, mérés.

Hosszúság, térfogat, tömeg, idő.

Csoportonként: 1 darab alumíniumhasáb vagy -kocka a tanulókísérleti készletből, műanyag tanulókísérleti mérőhenger, szabálytalan test (kavics vagy kulcs), víz, vékony fonál vagy fémhuzal, karos mérleg, súlysorozat. Az időméréshez stopperóra, tankönyvi ábrák 44–46. oldal

Tankönyvi ábrák 44–45. oldal, vázlatfüzet

63


Fejlesztési tevékenységek


Fogalmak

Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 23–30. oldal feladatai; gyűjtőmunka.

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Munkafüzet, vázlatfüzet

Egy pohár víz elhelyezése az osztály egy „nyugodt” helyére, a vízszint bejelölése a párolgás megfigyeléséhez!

Keverékek és oldatok Oktatási feladat: A keverékek és az oldatok tulajdonságainak megismerése. Keverékek és oldatok készítése. A keverék és az oldat fogalmának kialakítása. Mindennapi életünkben és a természetben előforduló keverékek megismerése, felismerése. Jelentőségük megtárgyalása. Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek


Fogalmak


Egyszerű keverékek előállítása, szétválasztása.

Tanári kísérlet vagy csoportmunka keverékek előállítása és szétválasztása a tankönyv 48. oldalának ábrái szerint.

Keverék

Tankönyv 48. oldal ábrái, kavics, homok, vasszegek, tálkák a keveréshez, szűrő, mágnes

A mindennapi életben és a természetben előforduló keverékek felismerése. Felhasználásuk, jelentőségük.

Beszélgetés

Természetes és mesterséges keverék


Természetes és mesterséges keverékek. Csapvíz elforralása, a „maradék” megfigyelése.

64

Koordináció: Mindennapi élet Környezetismeret 1–4. évfolyam

Tanári kísérlet

Borszeszégő vagy Bunsen-égő, vasháromláb, lángosztó alátét, főzőpohár, csapvíz




Az oldatok. Az oldódás kísérleti vizsgálata, következtetések levonása. A mindennapi életben és a természetben előforduló oldatok. Az oldatok szerepe az élővilágban.

Tanári kísérlet: hipermangán oldása vízben. Tanulói kísérletek: az oldás folyamatának megfigyelése, vízben oldható és nem oldható anyagok megkülönböztetése.

Az oldódás folyamatának értelmezése, a részecskék „viselkedése”. A tanultak megbeszélése, átismétlése. Rögzítés.

A részecskék viselkedésének modellezése a tankönyv 50. oldalának ábrái szerint.

Frontális osztálymunka Az órán használt eszközök, anyagok, táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla használata.


Fogalmak Oldószer, oldott anyag, oldat

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Tankönyv 49. oldal ábrái A tanári kísérlethez: magas főzőpohár, szűrőpapír, hurkapálca, fonál, kevés hipermangán, víz A tanulói kísérletekhez: kisebb főzőpohár, víz, kristálycukor vagy étkezési só, kavics vagy más, vízben nem oldódó anyag

Tankönyvi ábrák (48–50. oldal), vázlatfüzet.

Munkafüzet, vázlatfüzet

A vízszint bejelölése a párolgás megfigyeléséhez kihelyezett pohár falán!

A hőmérséklet és mérése Oktatási feladat: A hőmérséklet mérése, a hőmérő részei, működése. A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjainak bemutatása. A hőmérő helyes leolvasása. A hőmérséklet-változás nyomon követése. Az adatok táblázatba foglalása. A hőmérséklet változását ábrázoló diagram szerkesztése és annak értelmezése a hőmérő megfigyelése alapján.

65


Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek


Fogalmak


Mindennapi tapasztalatok a hő érzékelésével kapcsolatban. A hőmérséklet kifejezésére használatos szavak, nyelvi fordulatok. Az évszakok és az időjárás elemei. Mindennapi tapasztalataink a hő érzékelésével és a hőmérsékletméréssel kapcsolatban (például lázmérő).


A folyadékos hőmérő részeinek és működésének bemutatása. A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjainak és a hőmérő helyes leolvasásának bemutatása forrásban lévő víz, illetve olvadó jég felhasználásával.

Írásvetítő fólia Hőmérő; hőmérsékvagy interaktív táblá- leti skála, alappont ra kivetített kép.

Írásvetítő vagy interaktív tábla, vasháromláb vagy Bunsen-állvány vaskarikával, lángosztó drótháló, 100–250 ml-es főzőpohár, víz, jég, Bunsen-állvány, kémcsőfogó, dió a hőmérő rögzítéséhez, demonstrációs (nagyobb méretű) hőmérő

A tapasztalatok megbeszélése, következtetések levonása, rögzítés.


Vázlatfüzet

A hőmérő helyes leolvasásának gyakoroltatása.

Gyakorlás: munkafüzet 34. oldal feladatai

66

Beszélgetés




Hőmérsékletmérés.

Tanulói kísérlet, csoportmunka

Táblázat készítése a tankönyv mintája alapján. A leolvasott adatok táblázatba foglalása. A táblázat alapján grafikon szerkesztése, a tankönyv mintája alapján.


Fogalmak Értéktáblázat, grafikon

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Eszközök: vasháromláb vagy Bunsen-állvány vaskarikával, Bunsen-állvány (vagy fizika tanulókísérleti állvány) a hőmérő rögzítéséhez, láng osztó drótháló, 100–250 ml-es főzőpohár, tanulókísérleti hőmérő, kémcsőfogó, dió, borszeszégő, törlőruha (csoportonként). Anyagok: 50–100 ml víz; kb. 50 ml denaturált szesz Táblai rajz, írásvetítő fólia vagy interaktív tábla

A tanultak megbeszélése, átismétlése, összefoglalása.



Tankönyvi ábrák (53–54. oldal), vázlatfüzet Munkafüzet

A vízszint bejelölése a párolgás megfigyeléséhez kihelyezett pohár falán! Javaslatok, kiegészítések, információk Az iskolákban használatos folyadékos hőmérők rendszerint higannyal vagy színezett alkohollal vannak töltve. Ha a higanyos hőmérő1 véletlenül eltörik, a kiömlő higany apró golyócskák formájában „szétgurul” – összesöpörni nem tudjuk, de előszeretettel szorul meg az asztal vagy a padló repedéseiben. Az így kiömlött higanyra kénport kell szórni (a por alakú borkén is megfelelő). A kénporral beszórt higany összesöpörhető és jól záródó gyűjtőedénybe tehető. Kiöntőbe, lefolyóba higanyt önteni szigorúan tilos. Nemcsak a higany, hanem az összetört hőmérő is veszélyes hulladéknak minősül, tehát azt is zárható edényben kell tárolni. 2009 áprilisától hazánkban is érvénybe lépett az Európai Uniónak az a rendelkezése, amely megszünteti a higanyos hőmérők és egyéb higanyos mérőműszerek (többek között lázmérők, vérnyomásmérők, barométerek) gyártását és forgalmazását. Javasolt, hogy a jég olvadási hőmérsékletének mérése után ne a jeget melegítsük tovább – ez a kísérlet majd később, a halmazállapot-változások vizsgálatakor kerüljön sorra – hanem a 0 °C megfigyeltetése és leolvasása után az olvadó jeget öntsük ki, és a forraláshoz langyos vizet használjunk (amely hamarabb felmelegszik).

1

67


A hőmérők befogásához használt kémcsőfogók nem mindegyikének van akkora nyílása, hogy benne a hőmérő szorosan álljon. A „hiány” pótlására gumi- vagy hajlékony műanyag csőből vágjunk le egy vagy két, 1-2 cm-es darabot, és hosszában hasítsuk fel. Az így kapott csődarabok könnyen rátehetők a hőmérőre (és könnyen levehetők arról). A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjainak (0 °C és 100 °C) bemutatásához javasolt nagyméretű, úgynevezett demonstrációs hőmérő használata. A jeget célszerű a kísérletet megelőző napon a jégkockakészítéshez használt dobozban, mélyhűtőben fagyasztani. Közvetlenül a felhasználás előtt a jégkockákat egy erősebb vászondarabba göngyöljük, majd fakalapáccsal (vagy ha nincs, egy „közönséges” kalapács lapjával) apró darabokra törjük, és az összetört jeget egy főzőpohárba öntjük. A hőmérő higanytartálya körülbelül a „jégkása” közepén vagy valamivel az alatt legyen. Az apróra tört jég a tanteremben (szobahőmérsékleten, 20 °C-on) hamar olvadni kezd, és a hőmérő higanyszála megáll egy, a 0 °C körüli értéken. (A mutatott érték attól függ, hogy hőmérőnk mennyire pontos. Erről – mármint a mérés pontosságáról – a tanulókkal is beszélhetünk, hiszen nemcsak most, de később is fogják tapasztalni, hogy a könyvekben, táblázatokban található „irodalmi értékek” nem esnek pontosan egybe a tanári vagy tanulói kísérletek során mért értékekkel. A mérési hiba a mérés „természetes” velejárója. A mérési hibákért részben a mérőműszerek felelősek. Ezt szépen demonstrálhatjuk az óra későbbi részében azzal, hogy a tanulókísérlet megkezdése előtt leolvastatjuk a gyerekekkel a terem hőmérsékletét a kiosztott tanulókísérleti hőmérőkről. Öt vagy tíz hőmérő között biztosan nem fog mindegyik pontosan ugyanakkora hőmérsékletet jelezni.) Előfordul, hogy a melegítés megkezdése után észrevehető, hogy a higanyszál nem emelkedik, sőt egy kicsit „visszahúzódik” a hőmérőben. Ennek oka az alábbiakban keresendő: Az üveg – bár a folyadékoknál jóval kisebb mértékben – szintén változtatja a térfogatát, miközben hőmérséklete változik. Ugyanakkor az üveg rossz hővezető – vagyis a hőmérő folyadéktartálya (azaz „az üveg”) előbb melegszik fel és tágul ki, mint a benne levő folyadék. A megnövekedett térfogatú tartályban tehát a még változatlan hőmérsékletű folyadék „visszahúzódik”. Természetesen hamar beáll a termikus egyensúly az üveg és a folyadék között, és a higanyszál emelkedni kezd. A forrás már akkor is bekövetkezhet, amikor a hőmérő kb. 98 °C-t mutat. Ennek oka részben a hőmérők már említett pontatlansága, részben pedig a forráspont függése a külső légnyomástól. (Meg kell jegyezni, hogy az olvadáspont is függ a külső légnyomástól, de nem ugyanolyan mértékben, mint a forráspont.) Javasolt, hogy a tanulók számára összekészített „tálca” a tanári asztalon is meglegyen, és a tanulókkal együtt – mintegy „bemutatva” nekik az állvány összeszerelését, a hőmérő elhelyezését, a borszeszégő használatát stb. – a tanár is végezze el a tanulói kísérletet. Használjuk ki a fizikai kísérleteket arra is, hogy más jelenségekre, a mindennapi élet „dolgaira” is felhívjuk a gyerekek figyelmét! A borszeszégő helyes használatának ismertetésekor például megtanítjuk azt, hogy az égő kanóc a kupak ráhelyezésével oltható el. Ez lehetőséget ad arra, hogy kitérjünk az égésre, az égés feltételeire, az oxigén fontosságára. A borszeszégő eloltásának módja egyben a tűzoltás egyik feltétele is (az égő anyag elzárása a levegő oxigénjétől).

68


Javasolt, hogy készítsünk a tankönyv 54. oldalán látható ábrasorozathoz hasonló egyszerű ábrákat egymásra tehető fóliákra, vagy használjuk erre a célra az interaktív tábla lehetőségeit – érzékeltetve azt, hogy a grafikon valós mérési adatokat (itt: hőmérsékleti értékeket) tüntet fel.

A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása Oktatási feladat: A halmazállapotok meghatározása. Az olvadás és fagyás körülményei; fagyáspont, olvadáspont. A párolgás és a forrás körülményei. A forrás és a lecsapódás. A forráspont. Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek


Mindennapi tapasztalatok a 3 „klasszikus” halmazállapot megfigyelésével kapcsolatban. A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapotról már tanult ismeretek átismétlése. A víz halmazállapotai a természetben.


Kísérlet a jég olvadásának vizsgálatára, a tankönyv 55. oldalának ábrája szerint; az olvadáspont megfigyelése és meghatározása. Egy anyag olvadás- és fagyáspontja ugyanaz az érték.

Tanulói kísérlet csoportmunka

Fogalmak


Halmazállapotok (szilárd, folyékony, légnemű)

Képek (a tankönyv képei)

Olvadás, fagyás, olvadáspont, fagyáspont

Főzőpohár, tanulókísérleti hőmérő, apróra tört jég (csoportonként)

Belső koordináció: A hőmérséklet és mérése Beszélgetés

Közvetlen tapasztalatszerzés

Kísérlet a tankönyv 55. oldalának ábrája szerint.

69




Fogalmak

A tapasztalatok meg- Frontális osztálybeszélése. munka

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Vázlatfüzet

Az olvadás és az oldódás közötti különbség megfogalmazása. A vízszint változásának megfigyelése a korábban kihelyezett edényben. Következtetések levonása, a párolgás meghatározása.


Önálló tanulói munka

A munkafüzet 35. oldal 2. feladatának elvégzése, a megoldás megbeszélése.

Tanári kísérlet tanulói közreműködéssel

Kísérlet a víz forralásának vizsgálatára, a tankönyv 56. oldal ábrája szerint; a forráspont megfigyelése és meghatározása. A lecsapódás megfigyelése, a lecsapódás jelenségének meghatározása.

Tanári kísérlet (a lecsapódás megfigyelésére) tanulói közreműködéssel

A párolgás és a forrás folyamatának értelmezése, a részecskék „viselkedése” a tankönyv 57. oldalának ábrái segítségével.

70

Párolgás

Munkafüzet

Munkafüzet, etil-alkohol, szemcseppentő vagy cseppentőüveg

Forrás, lecsapódás, forráspont

Főzőpohár, tanulókísérleti hőmérő, csapvíz, Bunsen-állvány, kémcsőfogó, dió, borszesz égő vagy Bunsen-égő Tankönyv




A tapasztalatok meg- Frontális osztálybeszélése, a követmunka keztetések levonása, rögzítés. Óra végi összefoglalás.

Fogalmak



Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 35–36. oldal feladatai.

Munkafüzet

Javaslatok, kiegészítések, információk A jég olvadásához A jeget célszerű a kísérletet megelőző napon a jégkockakészítéshez használt dobozban, mélyhűtőben fagyasztani. Közvetlenül a felhasználás előtt a jégkockákat egy erősebb vászondarabba göngyöljük, majd fakalapáccsal (vagy ha nincs, egy „közönséges” kalapács lapjával) apró darabokra törjük, és az összetört jeget egy főzőpohárba öntjük. A hőmérő higanytartálya körülbelül a „jégkása” közepén vagy valamivel az alatt legyen. Az apróra tört jég a tanteremben (szobahőmérsékleten, 20 °C-on) hamar olvadni kezd, és a hőmérő higanyszála megáll egy, a 0 °C körüli értéken. Figyeltessük meg a gyerekekkel, hogy a hőmérőben a higanyszál helyzete az olvadás közben nem változik! Ezután kezünkkel melegítsük az olvadó jeget tartalmazó főzőpoharat. Jól érezhető, hogy kezünk lehűl. Ugyanezt, a kézzel való melegítést végezzék el a gyerekek is! Beszéljük meg velük, hogy a melegítés közben kezünk hőt ad át a főzőpohárnak – és benne az olvadó jégnek. A hőmérő azonban továbbra is 0 °C értéket mutat. Óvatos melegítéssel a folyamat úgy gyorsítható, hogy a jég-víz rendszer közös hőmérséklete továbbra is 0 °C marad. Intenzív melegítésnél azonban a hőmérséklet már akkor 0 °C „fölé megy”, amikor még vannak jégdarabkák az edényben. (Igaz, az olvadás így gyorsabb.) Célszerű tehát ezt is előre kipróbálni. A jég elolvadása után a víz hőmérséklete folyamatosan emelkedik melegítés közben. Figyeltessük meg a gyerekekkel, hogy a buborékképződés körülbelül akkor indul meg, amikor a hőmérséklet növekedése megáll (ez a 98 °C körüli hőmérsékleten már bekövetkezhet). A 100 °C-tól való eltérés oka részben a hőmérők már említett pontatlansága, részben pedig a forráspont függése a külső légnyomástól. Kérdezzünk! Miután a forrás megindult, kérdezzük meg a gyerekeket: vajon mi lehet a buborékban? A forrás közismert jelenség, ezért biztosan sok helyes választ is kapunk, de célszerű a lecsapódást kísérletileg is bemutatni. Hideg (lehetőleg fényes) fémlapot, hideg, vastagabb üveglapot (vagy esetleg egy 71


fedőt) a gőz fölé tartva a lecsapódás jól megfigyelhető. (A kísérlet céljára alkalmas, kisméretű fémlapok találhatók a régebben sok iskola által beszerzett általános iskolai fizika tanulókísérleti készletben.) A fém vagy üveglapot kémcsőfogóba fogjuk, így adjuk a gyerekek kezébe. Megjegyzés: Nagyon szépen megfigyelhető a buborékképződés, ha merülőforralót használunk. Ügyeljünk azonban arra, hogy a merülőforraló fűtőbetétje teljes egészében a víz alatt legyen!

Égés és tűzoltás Oktatási feladat: Az anyagok csoportosítása éghetőség szerint. Az égés feltételei. Gyors és lassú égés. A tűzoltás Alapvető biztonsági szabályok, jelölések megismerése. Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek


Mindennapi tapasztalatok az égéssel, a tűzzel kapcsolatban. Éghető és nem éghető anyagok. Tüzelőanyagok. Az égés során bekövetkező minőségi változások.

Beszélgetés

Az égés feltételei.

Tanári kísérlet



Éghető és nem éghető anyag

Tankönyv 60. oldal ábrája

Gyors és lassú égés

Főzőpohár, Petri-csésze, gyertya

Belső koordináció: a hőmérséklet és mérése

Kísérlet az oxigén sze- Korábbi tapasztalarepének vizsgálatára, tok megbeszélése a tankönyv 60. oldaláKoordináció: nak ábrái szerint. Mindennapi élet A gyors és lassú égés Környezetismeret megkülönböztetése, 1–4. évfolyam(nöpéldák keresése a vényi hulladékok mindennapi életből. lebomlása, korrózióvédelem) Kísérlet a tankönyv 60. oldalának ábrája szerint. 72

Fogalmak



Fejlesztési tevékenységek A tűzoltás feltételei.


Fogalmak

Frontális osztálymunka: a tűzoltás feltételeinek meghatározása az égés feltételeinek ismeretében

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Tankönyv 61. oldal ábrái

Koordináció: Mindennapi élet Technika és életvitel 1–4. évfolyam Veszélyes anyagok jelölése, biztonsági eszközök. A megelőzés fontossága.

Az alapvető veszélyességi jelek és biztonsági eszközök megismerése, segélyhívó számok.

Óra végi összefoglalás.


Veszélyjelek, biztonsági eszközök, segélyhívó számok


Munkafüzet

Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 35–39. oldal feladatai.

Kísérletek, megfigyelések Oktatási feladat: A levegő és a víz fizikai tulajdonságainak megismerése. Közvetlen tapasztalatszerzés. Egyszerű fizikai talajvizsgálat elvégzése. Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Manuális készség fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek


A levegő összenyom- Tanulói kísérlet hatóságának kísérleti vizsgálata. Csoportmunka

Fogalmak A levegő részbeni összenyomhatósága

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Tankönyv 64. oldal ábrái, csoportonként: egyszer használatos műanyag fecskendő (ajánlott 10 cm3-es) 73




Fogalmak

Következtetések leEgyéni munka vonása, tapasztalatok feljegyzése. A légnyomás kísérleti vizsgálata Öveges-kísérlettel.

Csoportmunka

Vázlatfüzet

Légnyomás

Egyéni munka Következtetések levonása, tapasztalatok feljegyzése. Frontális osztálymunka A légnyomás fogalmának kialakítása. Koordináció: Mindennapi élet Meteorológia Környezetismeret 1–4. évfolyam A víz összenyomhatatlanságának kísérleti vizsgálata.

Tanulói kísérlet Csoportmunka

Tankönyv 65. oldal ábrái, csoportonként: ép szélű (kisebb) vizespohár, papírlap, víz, tálca. Vázlatfüzet Tankönyv 65. oldal ábrái

A víz összenyomhatatlansága

Következtetések leEgyéni munka vonása, tapasztalatok feljegyzése. A hidrosztatikai nyo- Tanári vagy tanulói más kísérleti vizsgá- kísérlet lata. Belső koordináció: A gumilap kidombo- légnyomás rodásának megfigyelése, a „víznyomás” Koordináció: fogalmának kialakí- Mindennapi élet tása. Környezetismeret 1–4. évfolyam


Tankönyv 66. oldal ábrái Csoportonként: egyszer használatos műanyag fecskendő (ajánlott 10 cm3-es); víz, tálca Vázlatfüzet

Víznyomás

(Csoportonként) 1 darab 40-50 cm hosszú, 32 mmes vagy 50 mm-es PVC cső (lefolyócső-darab); lufidarab és szigetelőszalag a cső végének lezárásához, kb. 1 l víz, tálca

Következtetések leEgyéni munka vonása, tapasztalatok feljegyzése.

Vázlatfüzet

A talaj fizikai vizsgálata.

Csoportonként egy marék száraz talaj, szita (konyhai szűrő), befőttesüveg, nagyobb főzőpohár (vagy átlátszó falú műanyag edény), víz

74

Csoportmunka




Következtetések leEgyéni munka vonása, tapasztalatok feljegyzése.

Fogalmak


Javaslatok, kiegészítések, információk Kísérlet a légnyomás kimutatására A levegő súlyából származó nyomás a légnyomás. A levegő nyomása a testekre minden irányból és felületük minden pontjában hat. (A légnyomás mérését először Galileo Galilei tanítványa, Evangelista Toricelli (1608–1647) olasz tudós oldotta meg 1643-ban. Kísérleti eszköze az úgynevezett higanyos barométer ősének tekinthető.) Ma széles körben elterjedt és házi használatra is alkalmas a folyadék nélküli vagy aneroid barométer. (Egy ilyen eszköz fotója látható a tankönyv 65. oldalán.) Az aneroid barométer lényegében egy hullámos felületű doboz (szelence), melyből a levegőt kiszivat�tyúzták. A külső légnyomással a doboz rugalmas anyagában ébredő erők tartanak egyensúlyt. A doboz fedelének „benyomódása” a légnyomással együtt változik – a hozzá illesztett mechanikus szerkezet mozgatja a skála előtt a mutatót. A légnyomás értéke nem állandó. Változása – egy adott földrajzi helyen – szoros összefüggésben van az időjárással, a tengerszint feletti magasság növekedésével pedig a légnyomás értéke rohamosan csökken. Ennek oka a levegő sűrűségében keresendő, mely csak a tengerszint közelében 1,29 kg/m3 – „felfelé” haladva igen gyorsan kisebbedik. Így rohamosan csökken a felettünk levő levegő tömege – ezzel együtt pedig annak súlya is. A légnyomás kimutatására szolgáló egyszerű kísérletünkhöz ép szélű üvegpohár vagy ép szélű, kemény műanyagból készült pohár szükséges. Ezt színültig töltjük vízzel (a pohár szélét szemmagasságból nézve, a vízfelszín a pohárból „kidudorodik”). A pohár szélét – ujjunkkal körkörös mozdulatokat végezve – megnedvesítjük, majd egy sima papírlapot teszünk rá. (Kísérletünkhöz jól használható a fénymásoló papír.) A lap közepétől kifelé haladva finoman „simogassuk rá” a papírt a pohárra, majd tenyerünkkel szorítsuk rá úgy, hogy ne mehessen levegő alá, és egy gyors mozdulattal fordítsuk meg a poharat. Kezünket óvatosan elvéve a papír „alól”, a lap nem esik le: a légnyomás a pohár szájához szorítja. 75


Ügyeljünk arra, hogy a vízzel telt pohárra szorított papír alatt levegő ne maradjon! (Az első próbálkozásokat célszerű mosdókagyló vagy mosogató felett végezni.) A már „működő” kísérletben a poharat nyugodtan mozgathatjuk. Ez – itt most – szó szerint értendő, mert ügyelni kell arra, hogy ne végezzünk hirtelen mozdulatot: lassan, egyenletesen a pohár felemelhető (figyeltessük meg, hogy a papír felszíne homorú), és körbevihető az osztályban. A hidrosztatikai nyomás egyenesen arányos a folyadékoszlop magasságával és a folyadék sűrűségével. Az ábra szerinti A alapterületű hengerben h magasságig víz van. A víz térfogata tehát: V = Ah A víz sűrűsége r; a hengerben levő víz tömege tehát: m = Vr m = Ahr A víz súlya (tehát a henger alját lezáró lapra ható erő): Fs = mg Fs = Ahrg A hidrosztatikai nyomás: p=

Fs A

p=

A.h.r.g A

p=r.g.h

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: A tanult ismeretek rendszerezése. Kompetenciák fejlesztése: A logikus gondolkodás fejlesztése.

Fejlesztési tevékenységek „Erről jut eszembe” – as�szociációs játék. Az összes eddig tanult fogalom, jelenség stb. gyors átismétlése, „átpörgetése”.

76

Módszertani megjegyzések Frontális osztálymunka



Fejlesztési tevékenységek A fejezet anyagának szisztematikus átismétlése. A munkafüzet 40–41. oldal feladatainak megoldása (órai munkával vagy házi feladatként).

Módszertani megjegyzések Frontális osztálymunka

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Tábla vagy írásvetítő vagy interaktív tábla, munkafüzet, vázlatfüzet

Tájékozódás a térképen és a természetben Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben és térképen. A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a térképi ábrázolásmód korlátainak belátása. A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszerzés folyamatában. Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása. Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése. A térkép és a valóság közötti viszony megértése. Eligazodás terepen térképvázlattal. A térábrázolás különböző formáinak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely részletéről. Felszínformák – alföld, dombság, hegység, völgy, medence – ábrázolásának felismerése a térképen. A térkép jelrendszerének értelmezése. Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése. Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen. A méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése. A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása. Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén.

Határozzuk meg az irányokat! Oktatási feladat: A tájékozódás fontossága. A fő- és mellékvilágtájak fogalmának kialakítása. Az iránytű felépítése és működési elve. Egyszerű iránytű készítése. Az iránytű használata. A mágnes és tulajdonságai. Kompetenciák fejlesztése: Szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A hatékony, önálló tanulás alapozása, a rendszerszemlélet fejlesztése. 77


A fő- és mellékvilágtájak A fő- és mellékvilágtájakat az alsóbb évfolyamokról már ismerik a tanulók. Az ötödik évfolyamon az eddig tanultak rendszerezése történik. Viszont a kerettanterv mindkettőt feltünteti a kulcsfogalmak között, így mindenképpen leckeszinten kell foglalkozni a témával. A rendszerezés súlyponti elemei: – a fővilágtájak pontos irányokat jelölnek, a Föld bármelyik részén ugyanabban az irányban találhatóak → szélrózsa készítése táblai rajzon vagy applikáció segítségével: pontosan jelöljük be először a fővilágtájakat, majd a mellékvilágtájakat – minden tájékozódási pont meghatározásánál először az északi irányt határozzuk meg → az északi irány közös meghatározása – tájékozódáskor minden esetben az északi irányhoz viszonyítunk, ezért a tanult vers tartalma is csak akkor lesz igaz, ha miközben mondogatják, mindig észak felé fordulnak→ a fő és mellékvilágtájak közös meghatározása

Projek t

Egyén i

munka

Gyakorlati elemek: A fő- és mellékvilágtájak gyakorlása Gyakoroljuk a fő- és mellékvilágtájakat négyzetrácsos lapon: 1. az indulás helyének meghatározása; 2. pontos adatok megadása (irány, négyzetrácsok száma); 3. ha jól dolgoztak a gyerekek, mindenki ugyanarra a helyre érkezik. Az északi irány meghatározása iránytű nélkül Szükséges hozzá egy rúd (például seprűnyél). A projektet egy olyan napsütötte helyen valósítsuk meg, ahol nem árnyékolnak a fák vagy épületek, legjobb az iskolaudvar egy szeglete. A talajba kell szúrni a rudat úgy, hogy függőlegesen álljon! Amikor a nap süt, a rúd árnyékot vet. Naponta többször meg kell nézni, hol húzódik az árnyék, és be kell jelölni kis pálcikákkal azt, hogy a megfigyelések alkalmával éppen hol végződik. Estére kiderül, hogy merre van észak, csak meg kell mérni hozzá, hogy melyik pálca van legközelebb a rúdhoz. Gyakoroljuk az égtájak helyesírását!

Hogyan lesz az alaprajzból térkép? Oktatási feladat: Az alaprajz fogalmának kialakítása. Az alaprajzkészítés lépései. A kicsinyítés mértékének gyakorlati alkalmazása. A térképvázlat fogalma, készítése és használata a gyakorlatban. Az útvonalrajz fogalma, készítése és használata a gyakorlatban. Kompetenciák fejlesztése: Szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. 78


Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. Kreativitás fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása, a rendszerszemlélet fejlesztése. Ez a téma korábbról ismert (alaprajz fogalma és készítése, kicsinyítés mértéke, mértékszám, alaprajz készítése kicsinyítéssel), és új elemeket is tartalmaz. Az alaprajzkészítés a térképkészítés legelemibb módja. Ha tanítványaink már tudnak alaprajzot készíteni, sokkal könnyebben el tudják képzelni a térképeket is. A jó megalapozás érdekében kövessük az alábbi algoritmust:

Egyén i

munka

alaprajzkészítés körberajzolással

nagyobb tárgy alaprajzának elkészítése kicsinyítéssel

az iskolakörnyék alaprajzának elkészítése

az iskolakörnyék térképvázlatának elkészítése

Alaprajzkészítés körberajzolással Az első lépés az 1 : 1 arányú alaprajz elkészítése, vagyis a körberajzolás. Ezt már az elmúlt években több alkalommal is gyakorolták a tanulók. Mivel azonban kiinduló elem, rajzoljanak körbe egy-egy kis tárgyat. Mondják el a legfontosabb jellemzőket. Ismételjük át az alaprajz fogalmát! Munkafüzet: 1. a) feladat megoldása.

Projek t

Nagyobb tárgy alaprajzának elkészítése kicsinyítéssel A tanulók rajzolják körbe a természetismeret-könyvüket vagy munkafüzetüket egy csomagolópapírra, vagyis készítsék el annak alaprajzát. Készítsék el az alaprajzot úgy is, hogy beférjen egy 5 X 10 centiméteres helyre. Először csökkentsenek minden adatot a felére, majd a negyedére. Végezzünk összehasonlítást, melyik esetben fér el kisebb helyen az alaprajz. Ismételjük át a mértékszám fogalmát! Munkafüzet: 1. b) feladat megoldása. Az iskolakörnyék alaprajzának elkészítése – az alaprajz átalakítása térképvázlattá Az iskolakörnyék alaprajzát érdemes a munkafüzet 2. feladatának szempontsora alapján, az órát megelőzően elkészíteni. A munka 4-5 fős projektcsoportokban történjen. Az órán már csak az alaprajz térképpé alakítása folyjék. Hasonlítsuk össze az alaprajzot és a térképvázlatot. Az útvonalrajz A tankönyvi ábra segítségével alakítsuk ki az útvonalrajz fogalmát, majd gyakoroljuk az elkészítését. Érdemes útvonalakat bejelölni a saját település térképvázlatán. Hasonlítsuk össze a térképvázlatot és az útvonalrajzot.

79


Mit kell tudni a térképről? Oktatási feladat: A térkép fogalma. Hogyan ábrázol a térkép? A kisebbítés mértéke, a méretarány fogalma. Mérés a térképen, a vonalas mérték fogalmának kialakítása. A közigazgatási térkép fogalma és jellemzői. Várostérkép jellemzői. Autós és a turistatérképek jellemzői. A tematikus térképek. A keresőhálózat fogalmának kialakítása, elemeinek megkeresése az atlaszban. Ismeretlen helyek megkeresése keresőhálózat segítségével. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. Szemléleti térképolvasás fejlesztése. Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. Az előző órákon már néhány fontos dolgot átismételtünk és megtanultunk a térképészet alapjairól. Készítettünk alaprajzokat, melyeket kisebbítettünk. Megismerkedtünk az arányszám fogalmával, és az alaprajz készítésénél alkalmaztunk is. A munka motiválásaként kezdeményezzünk beszélgetést arról, miért olyan fontosak számunkra a térképek. A térkép A térkép pontos fogalmának a kialakítását kezdhetjük egy képzeletbeli repüléssel, a madártávlat elképzelésével. Szemléltessünk a 76. oldalon található ábrasorral. Elemezzük közösen az ábrákat. Figyeljük meg a felvételeken, hogyan változik a kép (a táj, a település egyes részletei), miközben egyre magasabbra emelkedünk. A méretarány Már tanultuk, hogy csak a kisebb tárgyakról tudunk körberajzolással alaprajzot készíteni, a nagyobbakat arányosan le kell kicsinyítenünk. Megtanultuk a kisebbítés mértékét, tanultunk a méretarányról. Hangsúlyozzuk ki, hogy a térképeken az arányszám értékeit mindig centiméterben találjuk. A nagyobb távolságokat a gyakorlatban soha nem ebben a mértékegységben adjuk meg, többnyire a kilométert használjuk. Ahhoz, hogy a gyerekek a térképlapon is el tudják képzelni a távolságokat, mindig váltsuk át a méretarány értékét kilométerre. Ha például a térképen az arányszám 1 : 1 000000, csak egy hatalmas számot látnak. Egyszerűbbé válik a tanulók számára, ha tudják, hogy a térkép 1 centimétere a valóságban 10 kilométer. Ezt a távolságot már egyszerűbben el tudják képzelni, és azonnal lesz elképzelésük a méretekről. Gyakorlati példákon keresztül, az atlasz térképei és néhány falitérkép összehasonlításával mélyítsük tovább az ismereteket. Győződjünk meg arról, hogy a tanulók tisztában vannak-e a méretarány jelentésével. Keressük meg az összefüggést a méretarány és az ábrázolt terület részletessége között. 80


A vonalas mérték A vonalas mérték mindig megtalálható a térképeken, a méretaránynak megfelelő beosztással. Ennek a segítségével is tudunk távolságokat mérni a térképen. Mérjünk közösen néhány távolságot a Hazánk domborzata falitérképen a vonalas mérték segítségével. Első gyakorlatként mérjünk légvonalban városok közötti távolságot. Mondjuk el pontosan mit jelent a „légvonalban” kifejezés. Miután ezt jól begyakoroltuk, mérjünk cérnaszál segítségével útvonalhosszakat is. Egy cérnaszálat vezessünk végig kanyarulatról kanyarulatra a kívánt útszakasz teljes hosszán, majd a vonalas mérték segítségével állapítsuk meg az út pontos hosszát.

Páros m

unka

Gyakoroltassuk a vonalas mérték használatát a munkafüzet 5. feladata segítségével! Határozzák meg távolságokat a térképen vonalas mérték nélkül, a méretarány felhasználásával, vonalzó segítségével. 1. Olvassák le annak a térképlapnak a méretarányát, amelyiken mérni szeretnének. 2. A méretarányban szereplő értéket váltsák át kilométerre. 3. Mérjék meg a két kijelölt hely közötti távolságot. 4. A mért értéket szorozzák be a méretarányban szereplő kilométerértékkel. Ezzel a módszerrel gyorsabb eredményt és pontosabb értéket kapunk. Példa: Mekkora a távolság légvonalban Szeged és Debrecen között? A térképlap méretaránya: 1 : 1 400 000 vagyis, ami a térképen 1 cm, az a valóságban 1 400 000 cm, azaz 14 km. Mérjük meg vonalzóval a két hely közötti távolságot, ami ebben az esetben 12,5 cm. Ennél a méretaránynál a térképen 1 cm a valóságban 14 kilométernek felel meg, egyszerű szorzással befejezhetjük a feladatot: 14 . 12,5 = 175 km Ha a térképen 1 cm 14 km, akkor 12,5 cm 175 km. Adjunk fel több ehhez hasonló feladatot! A keresőhálózat A keresőhálózat rendszerét a tankönyvi ábra alapján gyorsan megértik a gyerekek, a munkafüzet 3. feladata segítségével pedig rögzíthetjük a tanultakat. A keresőhálózat egy nagyon egyszerű rendszer: egyenlő távolságban berajzolt vízszintes és függőleges vonalak hálózata a térképen. (Ez a háló sokszor egybeesik a szélességi és hosszúsági körökkel. Ezek ismerete hiányában erről még ne tegyünk említést a gyerekeknek.) Keressük meg közösen ezeket a vonalakat az atlasz egy tetszőleges térképlapján is. A névmutató Lapozzunk az atlasz végén található névmutatóhoz, és egy példán keresztül mondjuk el, mit tartalmaz, miért fontos, és miben segíti a munkánkat. A keresőhálózat használata – gyakorlat Keressünk meg közösen néhány tetszőleges helyet. Hívjuk fel a figyelmet, hogy a keresést mindig a névmutatónál kezdjük. Utána lapozzunk az ott megjelölt oldalra, és kezdjünk keresgélni a megadott mezőben. 81

Páros m unka


A térképfajták Osszunk ki minden padba egy tetszőleges típusú térképet: várostérképet, közigazgatási térképet, turistatérképet, autóstérképet és tematikus térképet. Miután a párok alaposan megnézték a térképeket, rendszerezzük az elmondottakat. Készítsünk róla applikációt! Az óra végén mintegy rendszerezésként közösen oldjunk meg egy egyszerű rejtvényt, ami tartalmazza a tájékozódásról és a térképről eddig tanult legfontosabb ismereteket. Többször is alkalmazhatjuk az óra végi összefoglalásnak ezt a formáját, mivel a gyerekek kedvelik a rejtvényeket, így egy játékos befejezése lehet az órának. 1. Ennek a segítségével meg tudod mérni két hely távolságát a térképen. 2. Mindig a térképek alsó szélén található égtáj. 3. Az égtájak meghatározására szolgáló műszer. 4. Mindig a térképek jobb szélén található égtáj. 5. A földfelszín kisebbített mása. 6. A térképek felső széle mutat ebbe az irányba. 7. Az autósok tájékozódását segítő térképfajta. 8. A 7. sorban szerep lő térképfajta jelöli a … . 9. Égitest, melynek helyzete segít a tájékozódásban. 10. A térképek bal oldalán lévő égtáj.

1. V O N A L A 2. 3. 4. 6. É S 7. A U T Ó S T 8. T Á V O L 10.

S D I K 5. Z É S 9. N

M É R E T A R Á N Y

É L Á L É K K G A U

R T É K N Y T Ű E T R K É P É P O K A T P G A T

A helyes megfejtés után kérdezzünk rá a méretarány fogalmára, és gyakorlásként olvastassunk le még néhány arányszámot! A munkafüzeti feladatok megoldása nem feltétlenül órai feladat. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a munkafüzet mindig naprakész állapotban legyen. Ha órán nem oldottuk meg valamelyik feladatot, azt minden alkalommal készítsék el az otthoni felkészülés során.

A domborzat és a vizek ábrázolása a térképen Oktatási feladat: Honnan mérjük a felszínformák magasságát? A magasságok jelölése a térképen. Az alföld, a dombság, a középhegység, a magashegység, a medence, a fennsík fogalmának a kialakítása és ábrázolása a domborzati térképen. A magassági szám fogalma, leolvasása a térképről. Az álló- és folyóvizek ábrázolása a térképen. A mélységi szám fogalma, leolvasása a térképről. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. Kreativitás fejlesztése. 82


A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. A hatékony, önálló tanulás alapozása, a rendszerszemlélet fejlesztése. Az órát érdemes frontális ellenőrzéssel kezdeni. A feladatokat a méretarány, a vonalas mérték és a keresőhálózat alkalmazására állítsuk össze. Fontos, hogy a tanulók minél előbb készségszinten használják ezeket. Elevenítsük fel az előző években tanult felszínformák jellemzőit is (tanult fogalmak: domborzat, síkság, domb, dombság, dombhát, völgy, hegy, hegység, hegyoldal, hegycsúcs). Mihez viszonyítjuk a magasságokat a Föld felszínén? A téma tárgyalását kezdhetjük forráselemzéssel. A felszínformák magasságát a tengerek szintjétől mérjük. A szárazföldön kijelölnek egy legstabilabbnak vélt pontot, majd a tenger szintjéhez viszonyítva meghatározzák ennek a helynek a magasságát. Ez a pont hazánkban a Velencei-hegységben, Nadap község határában (352 m) található, ez az ún. „nadapi szintezési ősjegy”. Itt van hazánk magasságmérési alappontja, ehhez szintezik a térképeket. Mi 1951 óta a Balti-tenger szintjéhez (Kronstadt – Szentpétervár közelében található) viszonyítunk. Előtte a 178,83 méter tengerszint feletti magasságú trieszti szintezési ősjegy volt a magasságmérési alappont, ezt az értéket még akkor állapították meg, amikor az Adriai-tenger szintjéhez igazították a magasságokat. Ma 68 méterrel magasabbról számoljuk az alapot. Hozzárendelt feladatok: Keressük meg közösen a térképen az Adriai-tengert, Triesztet, a Balti-tengert, Kronstadtot! Az atlasz keresőhálózata segítségével a tanulók önállóan keressék meg a Velencei-hegységben található Nadapot! Miért van szükség ilyen szintezési alappontok kialakítására? A felszínformák és ábrázolásuk a térképen Mutassuk be a felszínformák jellemzőit az alföldtől a magashegységekig, a tankönyv 79. oldalának felső ábrája és a 79–81. oldal képsora segítségével. Ügyeljünk a pontos fogalomalkotásra. Válasszuk külön a síkság és az alföld fogalmát. A síkság, mint ahogyan a neve is árulkodik róla, olyan terület, amelyen nincsenek nagyobb kiemelkedések, viszonylag egyöntetűen sík a felszíne. Nincs magassághoz kötve, tehát bármilyen tengerszint feletti magasságon megtalálható. A síkságot attól függően, hogy mely tengerszint feletti magasságon található, különbözőképpen nevezték el: – mélyföld: ha a tenger szintje alatt található; – alföld: ha a tenger szintje és a 200 méteres magasság között helyezkedik el; – fennsík: ha a 200 méter magasság fölött található. Rögzítésként rendezzük halmazokba az említett felszínformákat: síkság mélyföld

alföld

fennsík

83


A felszínforma jellemzésével párhuzamosan beszéljünk a térkép színezéséről is. Nézzük meg a jelkulcsot, és ennek színezése alapján keressünk rá példákat a térképen. Nagyon fontos, hogy a tanulók az egyes fogalmakat kössék a térképhez. Minden felszínformára keressünk példákat, és mutassuk meg a térképen, mivel a mechanikus térkép olvasás fejlesztése, valamint a topográfiai ismeretek bővítése és rögzítése állandó feladatunk. Vonjunk párhuzamot a térképek színezése és a magassági számok között. Feltétlenül hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a színezés csak egy-egy magassági kategóriát jelöl, és mindig csak hozzávetőlegesen tudjuk belőle megállapítani a lehetséges magasságot, a magassági számok viszont pontosan jelölik egyegy felszínforma magasságát. A vizek ábrázolása a térképen A tanulók már több információval rendelkeznek (az alsóbb évfolyamokról) a folyó- és állóvizekről. Beszéljük meg, mi a különbség a folyó- és az állóvizek között. Általában a gyermekeknek már van személyes tapasztalatuk erről. Válasszuk szét a természetes és a mesterséges vizeket (tó – mesterséges tó, folyó – csatorna) A térkép és a tankönyvi ábrák segítségével mutassuk be a vizek lehetséges jelölésének a módját. Nézzük meg az atlaszban a mélységi skálát. Pontosítsuk, mire következtethetünk a skála színei alapján. Beszéljük meg, miért fontos a mélységi számok ismerete. Keressük meg néhány tenger legmélyebb pontját. Adjunk választ a következő kérdésekre: – Honnan mérjük a tavak mélységét? – Van-e a tavaknak tengerszint feletti magassága? Mutassunk példákat a térképen!

Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén Oktatási feladat: Hazánk domborzatának általános jellemzése. Magyarország nagytájainak azonosítása a térképen. Jellegzetes képek bemutatása hazánk nagytájairól. Magassági számok leolvasása hazánk domborzati térképéről. Hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontjának azonosítása a térképen. Térképészeti gyakorlat. A különböző felszínformák aránya hazánk domborzatában. Hazánk közigazgatási térképének elemzése. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A kreativitás fejlesztése. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.

84


Tájékozódás Magyarország domborzati térképén Gyakoroljuk az eddig tanult térképészeti alapismereteket. Olvastassuk le Magyarország domborzati térképének a méretarányát, magyarázzuk meg, mit jelent ez a szám. Figyeljük meg a térkép színezését, nézzük meg, melyik szín található a legnagyobb arányban, majd következtessünk a lehetséges felszínformákra. Közösen elemezzük a tankönyv 82. oldalán található kördiagramot. Olvassunk le magassági számokat, és keressük meg hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontját! Minden esetben először a falitérképen közösen keressük meg, miután mindenki tudja, hol kell keresni a megadott földrajzi helyet, a saját térképén önállóan is mutassa meg. Ez a feladatsor kezdetben időigényesebb, de megéri a rászánt idő, hiszen itt alapozzuk meg a térképolvasást. Ha tanítványainknak rendszeressé válik a térképhasználat, később a földrajzórákon nem jelent problémát legfontosabb segédeszközünk használata. Mutassuk meg hazánk nagy tájait a térképen, majd oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát! Érdemes a nagytájakat kontúrtérképre applikálni. Ügyeljünk az új nevezéktanra. A kerettanterv fogalomhasználatában az Alpokalja Nyugat-magyarországi-peremvidék, a Dunántúli-dombság a Mecsekkel pedig Dunántúli-domb- és hegyvidék néven szerepel. Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén A témát a munkafüzet 5. feladata és hazánk közigazgatási térképe segítségével dolgozzuk fel. Minden információt a térképről olvassunk le. Fontos hangsúlyozni, hogy nincs egységes jelölés, térképe válogatja, melyiken milyen jelölést használnak. Ezért fontos a jelkulcs használata. A rövid tananyag lehetővé teszi, hogy sok gyakorlatot végezzünk. A munkafüzeti feladatok mintájára több feladatot is készíthetünk. Tegyük játékossá ezeket, például képzeletbeli utazások formájában ismerkedhetünk hazánk domborzati és közigazgatási térképével.

Tájékozódás a természetben Oktatási feladat: A térkép tájolása. Az északi irány meghatározásának néhány módja. Mit és hogyan ábrázol a turistatérkép? A szintvonal fogalmának a kialakítása. A szintvonalas ábrázolás bemutatása gyakorlati példa alapján. A kilométer-hálózat fogalmának a kialakítása. A turistatérkép kilométer-hálózatának megfigyelése. Egy lehetséges útvonal megtervezése turistatérkép segítségével. Keresés az interneten (az Országos Kéktúra honlapján). Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A kreativitás fejlesztése. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. A valóságból szerzett információk azonosítása térképi információkkal. 85


Az új téma tárgyalása előtt ismételjük át, amit a tájékozódásról eddig tanultunk: – Mi mutatja a természetben az északi irányt? – Az iránytű és használata. – Az északi irány meghatározása iránytű nélkül. A munka motiválásaként kezdeményezzünk beszélgetést a kirándulásokról, túrázásról és a tájékozódás fontosságáról.

Páros m

unka

A térkép betájolása Ha térkép segítségével szeretnénk megtenni a tervezett útvonalat, előtte be kell tájolni azt. Minden térképlapot úgy szerkesztettek meg, hogy a felső szélükön van észak. A tájolást mindig annak a helynek a betájolásával kezdjük, ahol éppen vagyunk. Először meg kell határozni, merre van észak. Iránytű segítségével ez már nem jelent nehézséget a gyerekeknek. A térkép tájolása egy nagyon egyszerű művelet. Miután beállítottuk az iránytűnket észak felé, forgassuk el alatta a térképlapot úgy, hogy annak a felső széle az iránytű által jelölt északnak megfelelő helyzetben legyen. Gyarapítsuk az iránytű nélküli pontos iránymeghatározási módszereket, bármikor szükség lehet ezekre a praktikákra. Számlapos órával viszonylag pontosan meg tudjuk állapítani, merre van észak. A meghatározás csak akkor végezhető el, ha legalább látható a nap iránya. Egy számlapos óra legyen mindegyik párosnál (ha nincs rá lehetőség, a meghatározás csoportosan is elvégezhető). Helyezzük vízszintes helyre az órát – ez akár a tenyerünk is lehet. Fordítsuk el az órát úgy, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson. A kismutató és a tizenkettes szám közötti szöget felezzük meg úgy, ahogyan az ábrán látjuk. Ez mutatja a D–É irányt. Ennek meghosszabbításában, az ellenkező irányban van észak. Hívjuk fel a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy az év melyik felében vagyunk, mert nyáron az órákat előreállítjuk egy órával. Ha ebben az időszakban szeretnénk irányt meghatározni, állítsuk vissza az órát. Ha ez nem történik meg, pontatlan lesz az iránymeghatározás. Érdemes gyakorolni ezt a módot, bármikor szükségünk lehet rá. Az „órás iránymeghatározást” ellenőrizzük iránytű segítségével, mintegy bizonyítva a módszer pontosságát. A turistatérkép Ahhoz, hogy a természetben jól tájékozódjunk, ismerni kell a turistatérképet.

Modell

ezés

Elsőként alakítsuk ki a szintvonalas ábrázolás fogalmát. A tankönyvi ábrasor (86. oldal) segítségével magyarázzuk el ezt az ábrázolási módot. A tanulók önállóan keressenek szintvonalakat a turistatérképen. A szintvonalas ábrázolás modellezhető. Szükséges eszközök: üvegkád méterbeosztással, hegymodell. Helyezzünk egy gipszből vagy műanyagból készült hegymodellt az üvegkádba. A méterbeosztásnak megfelelően, szakaszosan töltsük fel vízzel. Figyeljék meg a tanulók azt a vonalat, ahol a víz körbeveszi a hegyet. Vonjunk párhuzamot e vonal és a szintvonal futása között. 86

Páros m unka


A tanulók párosával tanulmányozzanak egy-egy turistatérkép-részletet. Mindez tanári irányítással történjen. Vegyük sorba a különböző térképelemeket. Méretarány: – az adott térkép méretarányának a leolvasása, a tanult átváltás elvégzése (mm → km) Vonalas mérték: – a méretarány és a vonalas mérték közötti összefüggés megfigyelése Kilométer-hálózat: – a vízszintes és függőleges vonalakból álló háló megfigyelése – két adott hely közötti távolság felmérése a háló segítségével → pontosítás méréssel Jelmagyarázat: – néhány feltüntetett térképjel leolvasása és megkeresése a térképen Turistaútvonalak jelölése a térképen: – egy kiválasztott jel végigkövetése a térképen Útvonaltervezés gyakorlása A munkafüzet 48. oldalán található feladat alapján közösen, lépésről lépésre tervezzük meg a túrát. Mikor kirándulni indulunk, igyekezzünk minél körültekintőbben megszervezni és megtervezni utunkat. Ha már van elképzelésünk arról, merre szeretnénk túrázni, a turistatérkép segítségével ezt akár egy íróasztal mellett is megtehetjük. Ha minden előzetes tájékozódás nélkül indulunk útnak, kellemetlen meglepetésekben lehet részünk, például egy nagyon meredek, veszélyes útszakasz, ami megkeserítheti a résztvevők kirándulását. Az indulás előtt három nagyon fontos kérdésre kell választ kapni: 1. Milyen hosszú lesz az út? 2. Milyen nehéz a kiválasztott útvonal? 3. Mennyi időt vesz igénybe? Az út hosszának a meghatározása a cérnaszálas módszerrel történjen. A kiválasztott útvonal nehézségeire a szintvonalak elhelyezkedéséből következtethetünk. Általános szabály: minél sűrűbben helyezkednek el a szintvonalak, annál meredekebb a felszín. Ezt mindenkor figyelembe kell venni, és a túrázók felkészültségéhez kell méretezni a nehézségi fokot. Érdemes milliméterpapíron elkészíteni a hegyoldal lejtésének vázlatát. Kényelmes tempóban óránként általában 4-5 kilométert teszünk meg sík terepen. Ügyelni kell a tervezésnél a lejtőviszonyokra is. Figyelembe kell venni, hogy a meredekebb szakaszokon lényegesen lassabban lehet haladni, és több pihenőt is kell beiktatni. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy távolságban, nehézségi fokban és időben is érdemesebb kevesebbet tervezni, számolva az esetlegesen felmerülő, nem várt nehézségekkel.

Projek t

A Túra a… (a csoportok által kiválasztott tetszőleges helyszínre) című projekt tervezete 1. A projektcsoportok kialakítása 2. A túra útvonalának kiválasztása 3. Az útvonal megtervezése turistatérkép segítségével – Milyen hosszú lesz az út? – Milyen nehéz a kiválasztott útvonal? – Mennyi időt vesz igénybe? 87


4. Produktumok elkészítése (például „élménybeszámoló” készítése az internet segítségével, tabló készítése) 5. A csoportok élménybeszámolóinak a megtartása, produktumok bemutatása 6. Értékelés A 2–4. szakasz a csoportok tanórán kívüli, önálló tevékenysége. Az 1. és az 5–6. szakasz a tanórán zajlik.

Néhány tanács a kiránduláshoz Tanítványaink többsége szívesen megy kirándulni. Sokan családostul is útra kelnek. Sajnos a mai kiránduláskultúra nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A „természetbe szabadultak” többsége nem elég körültekintő. Az iskolai kirándulások lehetősége nagyon kevés, mi pedig nem lehetünk lépten-nyomon tanítványainkkal. Néhány jó tanácsot viszont mindenképpen adjunk, ha vannak tapasztalataink, példákkal is támasszuk alá azokat. Ügyeljünk rá, hogy ne intelemgyűjteményt tálaljunk, hanem hasznos tanácsokkal szolgáljunk emberközeli példákon keresztül. Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy a gyerekek megtapasztalhassák, megismerhessék és megszerethessék a természetet. Ennek egyik módja a kirándulás közben megszervezett spontán játék. A mai felgyorsult élettempó mellett nagyon keveset játszunk, illetve a játék fogalmán teljesen mást értünk. Vakvezetés A gyerekek álljanak párba. Fontos, hogy ennél a játéknál ők válasszanak párt maguk mellé. Az egyiküknek bekötjük a szemét. A párja, a látó, kiválaszt három különböző dolgot, amelyhez odavezeti bekötött szemű párját. Ezeket kell megtapogatnia, megismerkednie vele (például egy száraz ág a földön, egy élő fa, kiszáradt tuskó vagy kődarab). A rövidke séta után, amikor a párok visszaértek a kiindulási helyre, levéve a kendőt, meg kell keresni a kitapogatott tárgyakat. A bekötött szemű gyerek mondja el, miről ismert rá a tárgyra vagy élőlényre, milyennek érezte. Százlábú Ha az időjárás megengedi, a résztvevők húzzák le a cipőjüket és a zoknijukat. Bekötött szemmel, egymás után felsorakozva, fogják meg egymás vállát, ők lesznek a százlábú hernyó. A vezetőnek a szeme nincs bekötve. Lassan elindulva, egymás vállát fogva, menjenek az erdőn, avaron, letaposott úton. Visszaérkezve a kiindulási helyre, a kendő levétele után kérdezzük meg, mit éreztek a lábuk alatt, hol vezetett az út, visszatalálnának-e. (Adorján Rita: Magonc)

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: A térképről és a tájékozódásról tanultak rendszerezése. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. 88


A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. A rendszerszemlélet fejlesztése. A rendszerezés menete 1. A fő- és mellékvilágtájak, az iránytű működése 2. Alaprajz – térképvázlat – térkép 3. A térkép fogalma – Mit és hogyan ábrázol a térkép? 4. Méretarány, vonalas mérték, mérések a térképen 5. Keresőhálózat 6. Hogyan ábrázolja a térkép a domborzatot és a vizeket? 7. A turistatérkép jellemzői és használata 8. Tájékozódás a természetben

Egy nap időjárásának megfigyelése a munkafüzet 51. oldal 2. feladata alapján. Időjárás-előrejelzés gyűjtése.

a köve

tkező ó

rára

Építsünk a munkafüzet feladataira!

Felada t

Az időjárás Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján Az időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása. Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása. A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján. A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérséklet-változás, halmazállapot-változások) bemutatása a csapadék és a szél keletkezésében. Az időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján. A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése. Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. Az éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése.

Az időjárás és az éghajlat Oktatási feladat: Az időjárás és az éghajlat fogalmának kialakítása, jellemzőik, a köztük lévő különbségek megismerése. Az időjárás előrejelzése. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A kreativitás fejlesztése. A megfigyelés képességének feltárása, az összefüggések megláttatása.

89


Motivációként beszélgessünk az időjárásról és az éghajlatról, vagy mutassunk be az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos rövid videofilmet. A beszélgetés kezdeményezésekor abból induljunk ki, milyen évszakban vagyunk, és ennek melyek a jellemzői. Ne csak az időjárás jellemzőire térjünk ki, beszéljünk az élőlényekről és a mezőgazdasági munkálatokról is. A gyerekek mondják el, hogy a felébredésüktől kezdve mi jellemzi annak a napnak az időjárását, amikor ez az óra zajlik. A motiváló beszélgetést vezessük át egy ismétlő, rendszerező egységbe. Mivel az alsóbb évfolyamokon már több dolgot megtanultunk a témáról, fontos ezeket átismételni, rendszerezni: napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, az egyes évszakok jellemző időjárása. Applikáljuk vagy vetítsük ki egymás alá ezeket az elemeket. Az időjárás fogalmának kialakítása Mostanra már a gyerekekben kialakult egy kép az időjárásról. Bővítsük a tanult ismereteket, és alakítsuk ki az időjárás fogalmát. Ennek első lépése az „időjárás elemei” elnevezés bevezetése. Az időjárás elemeit már fel tudják sorolni, de ezt az elnevezést még nem használták. Applikáció: Az időjárás elemei napsugárzás

hőmérséklet

száraz kontinentális éghajlat szél

páratartalom

csapadék

Már tudják a tanulók, hogy az időjárási elemek változását a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk nap mint nap. Saját tapasztalataik alapján kövessék nyomon egy nap az időjárás-változását. Az önálló megfigyelés jól alátámaszthatja az órán elhangzottakat. Az éghajlat fogalmának kialakítása Az éghajlat fogalma lényegesen összetettebb, így azt sokkal nehezebben tudják elképzelni a gyerekek. Itt is a saját megfigyelésekből induljunk ki. Elsősorban az általuk már tapasztalt periódusonkénti állandóságokra alapozzunk. Jó lehetőséget rejt az egyes évszakok elemzése, közben a tanulók is felfedezik az állandóságokat. Hangsúlyozzuk, hogy míg az időjárás állandóan változik, addig egy-egy terület éghajlata viszonylag állandó. Utaljunk arra, hogy a Föld különböző területeit más-más éghajlat jellemzi, amelyekről a következő évfolyamokon részletesen tanulnak majd. Az időjárás előrejelzése Szemelvény a tudományos megfigyelések kezdetéről Már az ókori Görögországban is sok tudós foglalkozott az időjárás megfigyelésével. Nekik azonban még nem voltak megfelelő műszereik ahhoz, hogy pontos méréseket végezzenek. Az első hőmérőt Galileo Galilei alkotta meg Itáliában. Ebben az időben nagyon sok tudós munkálkodott Firenzében az Accademia del Cimentóban (ejtsd: ákkádémia del csimentó, Kísérletek Akadémiája). Ez volt az első, ahol a légkör tudományos vizsgálatával foglalkoztak. Itt fejlesztették ki az első műszereket, de itt végeztek először tervszerű meteorológiai megfigyeléseket is. 1848-ban Joseph Henry amerikai meteorológus Washingtonban létrehozta az első olyan rendszert, amely az egész földrészről egy90


idejűleg szolgáltatott adatokat az időjárásról. Az intézetben egy nagy térképen ábrázolták ezeket az adatokat, és naponta pontos időjárás-jelentést készítettek. Tanítványaink elsősorban a televízióból értesülnek a napi időjárás alakulásáról. Találkoznak időjárás-jelentéssel, látnak különböző műholdfelvételeket. Beszéljük meg, hogy ezek az előrejelzések milyen adatokból születnek. Térjünk ki arra is, hogy miért fontos az időjárás előrejelzése. Olvassunk fel néhányat az összegyűjtött időjárás-jelentések közül.

Páros m

unka

Projek t

A csoportok készítsenek időjárás-jelentést egy megadott előrejelző térképről. Beszéljünk az Országos Meteorológiai Szolgálat munkájáról. Ehhez kapcsolódva minden tanuló önállóan oldja meg a munkafüzet 4. feladatát. A témához kapcsolódóan érdemes kitérni az időjós növényekre és állatokra is, ha van rá lehetőség, olvassák el az Időjóslás című olvasmányt. Néhány érdekesség, ami az olvasmányból kimaradt Azok az emberek, akiknek az élete nagymértékben függött a természettől – földművesek, halászok, tengerészek –, hosszú éveken keresztül figyelték az időjárást. Sok olyan dolgot fedeztek fel, ami még ma is megállja a helyét, jóllehet nem szolgáltak hozzá tudományos magyarázattal. Vannak olyan megfigyelések, amelyek a bennünket körülvevő természet gondos megfigyelésén alapulnak, így pontosan jelzik, milyen lesz az időjárás. A növények és állatok nálunk sokkal érzékenyebbek a levegő állapotának legapróbb változásaira is. A növényi időjóslások nagy része az esőre vonatkozik. Sok növény feltűnő módon jelzi, hogy száraz-e vagy éppen párás a levegő. A muskátli termésének hosszú „csőre” a növény páratartalom-mérője. Szárazon összecsukódnak, és úgy festenek, mint egy dugóhúzó, nedvességhez jutva ismét kiegyenesednek. Sok növény termése csak nedves körülmények között nyílik fel. Ilyen például csodálatos gyógynövényünk, a körömvirág, amely ha felhős idő van, sok más társával együtt zárva tartja aranysárga virágait. A vadon élő állatok szinte minden pillanatát befolyásolja az időjárás. Csak egy példát említsünk meg, a költözést. A délebbre költöző madarak például nem bírják a fagyot, a havat, a hideg szélviharokat, és a téli időben nem találnak táplálékot. Vajon tudják-e előre, hogy milyen idő várható? Valószínű, hogy nem, de nagyon sok esetben hamarabb megérzik a változást, mint az ember. Szép időben reménykedhetünk, ha a szentjánosbogarak nagy számban villannak fel éjszaka, ha a füstifecske magasan repked, vagy ha a denevérek egész éjjel vadásznak. Eső várható, ha a házi pókok a szoba sarkában fejjel a falnak gubbasztanak, vagy túl magas vakondtúrásokkal találkozunk. Vihar közeledtét jelzik a hangyák, amikor ide-oda rohangásznak, és biztos helyre hordják „tojásaikat”, ha a sirályok közel a víz felszínéhez vijjogva csaponganak, vagy ha a kutya elrejtőzik. Szép hosszú őszre számíthatunk, ha a vadludak későn költöznek, és a többi költöző madarunk is sokáig itt tartózkodik. Kemény hosszú tél lesz, ha a mókusok sok fenyőtobozt halmoztak fel, vagy a téli álmot alvók mély fészket készítenek.

Gyűjtő m

unka

Gyűjtsenek az olvasmányban szereplő népi bölcsességekhez hasonlókat! Érdemes bejelölni ezeket a napokat egy naptárban, és közösen megfigyelni, vajon az évszázados tapasztalat bevált-e ebben az évben. 91


Felada t

a köve

tkező ó rára

Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet 51. oldal 1. feladatát. Kérdezzünk rá a halmazelemekre. Minden tanuló olvassa le egy nap hőmérsékleti adatait reggel, délben és este. Érdekességek gyűjtése a Napról és a napenergiáról, tablókészítés a témában.

A napsugárzás és a hőmérséklet Oktatási feladat: A napsugárzás. A napsugárzás és a hőmérséklet közötti összefüggés. A levegő felmelegedésének folyamata. A hőmérséklet-változás okai. A napi, havi és évi középhőmérséklet fogalma, kiszámítása. A napi és az évi hőingás fogalma, kiszámítása. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A környezettudatos magatartás formálása. A munka motiválásaként mutassunk be néhány érdekességet a Napról. Számoljanak be a gyerekek a gyűjtött érdekességekről.

Megfig yelés

A napsugárzás Beszélgessünk arról, hogy a Nap a Föld minden jelenségére hatással van. Térjünk ki arra, hogy milyen szerepe van a növények, állatok és az ember életében. Hangsúlyozzuk, hogy a Nap úgy viselkedik, mint egy óriási erőmű. Itt elmondhatjuk, hogy alig fél óra alatt a Földre bocsátja bolygónk egész éves energiaszükségletét. Beszéljünk ennek hasznosításáról, a napelemekről és a naperőművekről. A szolid energiahordozókról számtalan videofelvétel készült, ha van rá lehetőségünk, vetítsünk le egy napenergiával foglalkozó részletet (például Sydney és Ron Crawford Energia című filmjéből). A napsugárzás és a hőmérséklet közötti összefüggés Először a levegő felmelegedésének a folyamatáról beszéljünk. Ezt legegyszerűbben egy megfigyeléssel érthetik meg a gyerekek. Mérjük meg a hőmérsékletet talajszinten, a talajtól kb. fél méter magasan és a megszokott kétméteres magasságban. Az itt kapott adatokból következtetéseket vonhatunk le, miszerint a talaj közelében van a legmelegebb; minél feljebb mérünk, az értékek annál alacsonyabbak. Ez nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy a napsugarak a felszínt melegítik fel legelőször, amely aztán átadja a hőt az alsóbb légrétegeknek. Elemezzük a tankönyv ide vonatkozó ábráját. A felmelegedés mértéke a) Hogyan alakul a felmelegedés a nap különböző szakaiban? Alapozzunk a tanulók tapasztalataira, tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyekre tudnak válaszolni ezek alapján: Hol látják a Napot reggel, délben és este? Mikor érzik a legmelegebbet? 92


Mondjuk el, hogy a példánkban olyan napra gondolunk, amikor ragyogó a napsütés.

Modell

ezés

Készítünk táblai rajzokat, és hívjuk segítségül a tankönyv idevonatkozó ábráját. Hangsúlyozzuk ki, hogy a Nap reggel, délben és este is ugyanakkora melegmennyiséget sugároz a Földre. Ügyeljünk arra, hogy a táblai rajzoknál mindig egyforma napsugárnyalábot rajzoljunk fel. Az egyforma sugárnyalábra hívjuk fel a figyelmet a tankönyvi ábraelemzés esetében is. Emeljük ki, hogy a különböző mértékű felmelegedés annak köszönhető, hogy a Nap sugarai mindig más-más szögben érik a felszínt. Nem mindegy, mekkora területre jut ugyanannyi napsugár- (meleg-) mennyiség. Ha tudják a gyerekek, hogy a felszín melegíti fel a fölötte lévő levegőréteget, könnyen következtethetnek a felmelegedés mértékére is. Ahol lehet, mindig a gyerekek számára érthető, kézzelfogható példákkal, hasonlatokkal, modellekkel tegyük még könnyebben érthetőbbé a tanultakat. Képzeletben vegyünk három egyforma hőmérsékletű tűzhelyet (a tűzhely a Napot helyettesíti). Az elsőt tegyük be egy pici fürdőszobába, a másodikat egy hagyományos méretű szobába, a harmadikat pedig egy óriási tornaterembe. Melyik helyiséget melegíti fel jobban, illetve kevésbé a tűzhely? Miért? Ezen a példán keresztül érthetőbbé válik a felmelegedés különböző mértéke. b) Hogyan alakul a felmelegedés az év különböző szakaiban? Ezt az egységet a tankönyvi ábra (70. oldal 3. ábra) segítségével dolgozzuk fel. A tanulók saját tapasztalatait figyelembe véve jellemezzük a nyarat és a telet. Itt is az előbbi részben tanultakat alkalmazzuk. Térjünk ki a nappalok hossza és a felmelegedés mértéke közötti összefüggésre. A hőmérséklet-változás okai Beszéljük meg, hogy hogyan befolyásolja a napsugárzás a felmelegedés mértékét, vegyük figyelembe, hogy a felmelegedés a napsugarak szögétől és a sugárzás időtartamától függ. A hőmérséklet mérése A munka motiválásaként kezdeményezzünk beszélgetést arról, miért fontos, hogy pontosan tudjuk egy-egy terület hőmérsékletét. A hőmérséklet mérésével és a hőmérőkkel már részletesen foglalkoztunk. Elevenítsük fel az ott tanultakat: – a hőmérők részei, működése; – a hőmérséklet leolvasása; – a különböző típusú hőmérők, kiemelve a levegő hőmérsékletének mérésére készült hőmérőket. Gyakorlásaképpen mérjük meg a tanterem hőmérsékletét. Ügyeljünk a hőmérséklet értékének pontos leolvasására. Középhőmérséklet-számítás Először közösen, a gyerekek által leolvasott adatsorból végezzünk számítást. A munkafüzet 53. oldal 2. feladatának megoldásával rögzítsük a tanultakat. A napi középhőmérséklet kiszámítása mintájára végezzünk havi és évi középhőmérséklet-számításokat is. Olvassunk le az atlaszból havi és évi középhőmérsékleti adatokat. Itt tetszőleges térképet válasszunk, de szerencsés lenne magyarországi példákat adni.

93


A napi és évi közepes hőingás fogalma és kiszámítása Alkalmazzunk táblai rajzot:

A számításokat a táblánál közösen végezzük el. Térjünk ki arra is, miért fontos a napi hőingás ismerete.

Projek t

Hőmérsékleti grafikon készítése Az éghajlati diagram fontos eleme a hőmérsékleti grafikon. A diagramok elemzésekor fontos információkat adnak egy terület éghajlati viszonyaihoz. A munkafüzet 53. oldal 3. feladatának segítségével rögzítjük az éghajlati diagram fontos eleméről tanultakat. Minden tanuló kezdje el az időjárás megfigyelését a munkafüzet 57. oldalán található táblázat alapján. Beszéljük meg a megfigyelés lényegét. Kérjük meg a gyerekeket, hogy pontosan végezzék a munkát.

A szél Oktatási feladat: A szél fogalma. A szél kialakulása. A szél iránya, ereje. A szél erejének hasznosítása a múltban és a jelenben. A szélenergia szerepének felértékelődése. Képek, ábrák elemzése. Diagramok elemzése. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A környezettudatos magatartás formálása. Motivációként beszéljük meg, mennyi mindenre használta már az ember a szelet. A szél fogalma és kialakulása A környezetismeret-órákon már volt szó a szélről. Pontosítsuk a fogalmat, és beszéljünk a szél kialakulásáról. 94


A szél kialakulásának a megértéséhez szükséges fizikai alapismeretek birtokában a tanulók itt már lényegesen egyszerűbben megértik ezt a folyamatot. Érdemes elővenni az előző fejezetnél elkészített papírkígyót, ezzel szemléltethetjük, hogy a felmelegedett levegő felfelé mozog. Vonjunk párhuzamot a meleg levegő hatására felfelé kígyózó papír és a felmelegedett levegő mozgása között. A tankönyv 99. oldalán található ábra elemzésével vagy táblai rajz segítségével rögzíthetjük a fogalmat és a kialakulás folyamatát is. Az interaktív tananyag szemléltetései között animáció található a szél kialakulásáról. Ezt többször is végigfuttathatjuk. A szél iránya A szél irányának meghatározása előtt ismételjük át az égtájakat. Mivel az időjárás-jelentésekben naponta hallhatunk a szél irányáról, így itt is olyan ismerettel találkozunk, amelyet már szinte csak rendszereznünk kell. Mindezt a munkafüzet idevonatkozó feladatának a megoldásával rögzíthetjük. Olvassuk le az atlasz tematikus térképéről a hazánkban uralkodó szélirányokat. A szél erőssége Magyarázzuk meg, mit jelent a km/óra mint a szél sebességének a mértékegysége (a légtömeg egy óra alatt megtett útja). Elemezzük a Beaufort-skálát. Hasonlítsuk össze az egyes fokozatokat a pusztítások alapján. A skála alapján következtessünk, hogy milyen szélerősségeket észlelhetünk a lakóhelyünkön. Mekkora erősségű széllel találkoztak már a tanulók? Mekkora lehet a szélerősség egy-egy nyári zivatarnál? Oldjuk meg a munkafüzet 54. oldalán a 2. feladatot, amelyben az 1992 nyarán Szeged belvárosán keresztülrohanó, ott eddig páratlan, orkánerejű szélviharról szóló tudósítást olvashatják. A tankönyvi ábra segítségével mutassuk be a kanalas szélmérőt. A szél jelentősége az ember életében A téma motiválásánál beszéltünk arról, hogy mi mindenre használta már az ember a szél erejét. Néhány érdekesség a szél erejének a kihasználásáról Már a 7. századi Perzsiában is használtak szélmalmokat, Magyarországon a 16. századból származnak róluk az első feljegyzések. Egyik-másik országban ma is a segítségükkel őrlik a gabonát, sok helyütt a világon a víz kiemelésére használják. A Föld több részén is működnek áramfejlesztőhöz kapcsolt szélturbinák. Vannak olyan országok, ahol ilyen szélgenerátorokból úgynevezett szélfarmok épülnek. Sajnos ezek nem nyújtanak szép látványt, valóságosan elcsúfítják a tájat, ezért a közvélemény gyakran tiltakozik a telepítésük ellen. Viszont például az Egyesült Államokban is, azokban a félreeső országrészekben, ahová a villamos áramot nem volt érdemes bevezetni, ilyen szélgenerátorokkal töltik fel az akkumulátorokat, így tudnak világítani és elektromos berendezéseket üzemeltetni. Említsük meg a szél időjárás-alakító szerepét (a következő órán részletezzük a szél szerepét a csapadékképződésben). Beszéljünk arról, hogy milyen fontos szerepe van a növények, például a gabonafélék megporzásában és egyes növények termésének a terjesztésében. Említsük meg jelentőségét a felszín alakításában. 95


Beszéljünk a szélerőművekről, a szolid energiatermelés fontos elemeiről. Hangsúlyozzuk, hogy a Föld szélenergia-készlete hatszor nagyobb a vízenergia-készleténél. Hasonlítsuk össze a hőerőművek, vízerőművek és a szélerőművek környezetpusztító tevékenységét az alábbi szempontok alapján: Mi kell a működéséhez? Általában hol létesítik? Milyen környezetrombolással jár az építése? Milyen környezetrombolással jár az üzemeltetése? Meddig elegendő az üzemeltetéséhez szükséges energiahordozó? Ha rendelkezésünkre áll film a szélerőművekről, vetítsük le.

Fakulta tív fela dat

A szél jelentősége az ember életében címmel szervezhetünk projektet is. Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 34. oldalán található rejtvényt. Az egyes meghatározások beírását követően, amennyiben időnk engedi, beszéljünk a szélkakasról. A tanulók elkészíthetik a megfejtésben szereplő szélkakast. Az alábbi vázlatrajzot sokszorosítsuk, és osszuk ki az érdeklődőknek, ez alapján el tudják készíteni az eszközt.

A munkafüzeti rejtvény megfejtése: V

I

T

V

H

O

R

L

Á

S

H

A

J

Ó

S

Z

É

L

Z

Á

S

Z

L

Ó

S

Z

É

L

T

U

R

B

I

N

Á

K

O

R

L

Á

Z

Ó

R

E

P

Ü

L

Ő

K

A

N

A

L

A

S

L

M

A

L

O

M

I

T

N

Y

U

G

A

T

I

U

R

R

I

K

Á

N

É

S

Z

A

K

I

S

Z

É

A csapadék Oktatási feladat: A csapadékképződés folyamata. A csapadékfajták és kialakulásuk. A csapadék térbeli és időbeli eloszlása. 96


Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A környezettudatos magatartás formálása. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. Képek, ábrák elemzése. Diagramok elemzése. Motivációként beszéljünk arról, miért fontos mindannyiunk számára a csapadék. Soroljuk fel az eddig ismert formáit. A víz körforgása A tankönyv 102. oldalán található ábra elemzésével vagy táblai rajz segítségével be tudjuk mutatni a víz körforgásának a folyamatát. Az interaktív tananyag szemléltetései között található róla animáció. Ezt többször is végigfuttathatjuk. Koncentráljunk a fizikával. Hangsúlyozzuk a vízpára (vízgőz) szerepét.

Kísérle

t

A csapadék kialakulása A tanulók már sok információval rendelkeznek a csapadék képződésével kapcsolatban. Ügyeljünk arra, hogy megfelelően rendszerezve, pontos információkkal egészítsük ki a tanultakat. A víz körforgásánál rögzítettük, hogy a levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. Azt is tudjuk, hogy ez a vízgőz honnan származik (felszíni vizek, talajnedvesség párolgása, élőlények párologtatása). Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy minél erősebb a napsütés, annál nagyobb mértékű a párolgás. Ezt egy egyszerű kísérlettel be is bizonyíthatjuk. Nedves homokot egyengessünk el két lapon (például fa, üveg, műanyag). Az egyik lapot helyezzük el árnyékos helyre, a másikat tegyük ki a napra. Borult időben vagy tantermi környezetben a napsugárzást helyettesítheti egy olvasólámpa is. Kb. 5-10 perc elegendő a szembetűnő eredményhez. Adjunk megfigyelési szempontokat: Milyen a homokfelszín felülete a megfigyelés kezdetekor? Milyen lesz a homokfelszín felülete a megfigyelés végén az árnyékos helyen? Milyen lesz a homokfelszín felülete a megfigyelés végén a napos helyen? A megfigyelés után a gyerekek fogalmazzák meg a következtetéseket. Hangsúlyozzuk, hogy a csapadékképződés alapja a levegő lehűlése. Beszéljük meg, mikor hűl le a levegő. Induljunk ki a felmelegedésből. Építsünk az előző fejezetben tanult fizikai alapismeretekre. Ha a levegő felmelegszik, kitágul, tehát nő a térfogata, így könnyebb lesz. A felmelegedett, könnyebb légtömeg felemelkedik. Felemelkedés közben viszont lehűl a levegő (általában 200 méterenként 10 °C). Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a meleg levegő több, míg a hideg levegő kevesebb vízgőzt tud befogadni, és a meleg levegő a benne található vízgőzzel együtt emelkedik fel. A felhőképződés a csapadékképződés alapja, ennek ellenére nem hullik minden felhőből csapadék. E megállapítás igazságtartalmát is a saját megfigyeléseikkel igazolhatják a gyerekek. Lehetőség szerint mutassunk be különböző felhőtípusokat. Tegyük fel a kérdést, láttak-e már ilyen vagy ehhez hasonló felhőket, és ezek hoztak-e esőt. Olvastassuk el a tankönyv 102. oldalán található érdekességeket a felhőkről. A csapadék térbeli és időbeli eloszlása Olvassuk le a Föld csapadéktérképéről a legcsapadékosabb és legszárazabb területeket. Néhány képet mutassunk be, amelyek a csapadékos és száraz területekről készültek. 97


Csopo rtm

unka

Olvassuk le hazánk egyes területeinek a csapadékértékeit. Hasonlítsuk össze a Földön mért legalacsonyabb és legmagasabb értékekkel. Szóljunk a csapadék időbeli eloszlásáról és annak következményeiről. Legszerencsésebb, ha a saját lakhelyünk csapadékeloszlását beszéljük meg. Vitassuk meg, milyen veszélyeket rejt a sok és a hirtelen lezúduló csapadék. A csapadékfajták és kialakulásuk Ebben az esetben gyors és egyszerű feldolgozási mód lehet a csoportmunka. Célszerű a csapadékfajtáknak megfelelően kijelölni a csoportokat. Készítsünk egyszerű feladatlapot, amelyet a tanulók megadott idő alatt oldanak meg. Az idő leteltével a csoportok beszámolnak a végzett munkáról. Minden csoport használhatja a tankönyvet és az ajánlott ismeretterjesztő könyvet vagy szemelvényt. Feladatlap-tervezet az egyes csoportok munkájához 1. csoport – Az eső 1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta? 2. Hogyan keletkezik? 3. Olvassátok le hazánk csapadéktérképéről, hány mm eső hullik júliusban! – Az ország nyugati részén: …………… mm – az Alföld középső részén: …………… mm – az északi részén: …………….. mm 4. Miért fontos, hogy megfelelő mennyiségű eső essen a nyári időszakban? 5. Miért veszélyes a hirtelen lezúduló csapadék? 2. csoport – A hó és a havas eső 1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a hó? 2. Olvassátok el Az időjárás (Tudománytár gyermekeknek) című könyv bejelölt részletét, és mondjátok el, hogyan keletkezik a hó! 3. Mikor beszélhetünk havas esőről? 4. Miért fontos a mezőgazdaság számára a vastag hótakaró? 5. Hogyan bénítja meg a környék életét a hirtelen leesett nagy mennyiségű hó? Beszéljetek róla saját élményetek alapján! 3. csoport – A dér és a zúzmara 1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta? – dér: ………………………………………… – zúzmara: ………………………………….. 2. Milyen körülmények között és hogyan alakulnak ki? 3. Milyen veszélyt rejt, ha vastag zúzmara rakódik az elektromos vezetékekre? 4. csoport – A jégeső 1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a jégeső? 2. Olvassátok el Az időjárás (Tudománytár gyermekeknek) című könyv bejelölt részletét, és mondjátok el, hogyan keletkezik a jégeső! 3. Miért rettegnek tőle a gazdák? 4. Átéltetek-e már jégesőt? Beszéljetek róla saját élmény alapján!

98


Projek t

Projek t

5. csoport – A harmat 1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a harmat? 2. Olvassátok el Az időjárás (Tudománytár gyermekeknek) című könyv bejelölt részletét, és mondjátok el, hogyan keletkezik a harmat! 3. A természetgyógyászok azt tartják, hogy nyári reggeleken jótékony hatású a szervezetünkre a „harmatfutás”. Írjatok erről néhány mondatos újsághírt, amelyben indokoljátok meg, hogy szerintetek miért lehet hasznos ez a szervezetünknek4 6. csoport – A köd 1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a köd? 2. A tankönyvi lecke alapján mondjátok el, hogyan alakul ki! 3. Miért veszélyes a köd? Saját élményetek alapján készítsetek rádiótudósítást egy ködös nap reggeléről! Készítsük elő a Mit tehetünk veszélyhelyzetekben című projektet. Alakítsuk ki a csoportokat, és beszéljük meg a feladataikat. A tanulók gyűjtsenek információkat régi újságokból, könyvekből a szélvihar, hóvihar, árvíz és belvíz okozta hazai vészhelyzetekről. Kísérjük végig a gyerekek felkészülését, beszéljük meg a csoportokkal külön-külön is a tennivalókat!

Az időjárás megfigyelése Oktatási feladat: Az időjárás megfigyelésére szolgáló műszerek adatainak leolvasása, az adatok értékelése. Grafikonok, diagramok leolvasása, elemzése. Megfigyelési táblázat és grafikon készítése. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A kreativitás fejlesztése. A megfigyelések pontos elvégzésével fegyelmezett munkára nevelés. A gondolkodás képességének a fejlesztése az összefüggések megláttatásával. A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. A közös munkával a csoporttagok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése. A mérési feladatokat csoportmunkában, forgószínpadszerűen tervezzük meg. Ügyeljünk arra, hogy minden gyerek a műszerek közelébe kerülhessen. A mért adatokat a munkafüzet megfelelő rovatába folyamatosan töltsék ki. 1. állomás: a napsütésre vonatkozó megfigyelés és a hőmérséklet mérése Munkafüzet 56. oldal 1–2. feladat Eszköz: a levegő hőmérsékletmérésére szolgáló hőmérő 2. állomás: a szél sebessége, iránya Munkafüzet 56–57. oldal 3–4. feladat 99


Eszközök (lehetőség szerint): szélsebességmérő műszer, a néhány órával előbb készített szélirányjelző, szélzsák 3. állomás: a csapadék Munkafüzet 57. oldal 5. feladat Eszköz: csapadékmérő Ha van rá lehetőségünk, helyezzünk ki mérőedényt az időjárási gyakorlat megkezdése előtt 24 órával. Ha hullott csapadék, rögzítsék a mennyiségét. Zárásként beszéljük meg a munkafüzet 57. oldalának 6. feladatában szereplő időjárás-megfigyelési gyakorlatot, amelyet erre az órára, mint azt már korábban jeleztük, minden tanuló elvégzett. Értékelés Ügyeljünk arra, hogy a projektek végén adjunk körültekintő értékelést.

Felada t

a köve

tkező ó

rára

A következő óra előtt nézzék meg a tanulók egy tetszőlegesen választott televíziós csatorna időjárás-jelentését. Figyeljék meg, hogyan változik a nappali és éjszakai felmelegedés, a csapadék és a szél az ország különböző részein.

Mi jellemzi hazánk éghajlatát? Oktatási feladat: Hazánk időjárási és éghajlati elemeinek jellemzői. A száraz és a nedves kontinentális éghajlat fogalmának kialakítása A leggyakrabban előforduló veszélyhelyzetek hazánkban. Hogyan oldhatjuk meg ezeket a helyzeteket? Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Környezettudatos magatartás formálása. Képek, ábrák elemzése. Diagramok elemzése. A közös munkával a csoporttagok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése. Még nem határozzuk meg, hogy melyik éghajlati övezetben található Magyarország (mivel az ehhez szükséges ismeretekkel még nem rendelkeznek a tanulók). Ez majd a következő tanévév feladata lesz. A tanulók eddigi ismereteire támaszkodva, saját tapasztalataik alapján, a tematikus térképek segítségével gyűjtjük össze hazánk éghajlati jellemzőit. Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést az összegyűjtött időjárás-jelentések kapcsán. Térjünk ki arra, hogy hazánknak – kis területe ellenére – mennyire változatos az időjárása. Ezt támasszuk alá az időjárás-jelentésben látottakkal. Vizsgáljuk meg, hogyan alakulnak az időjárás elemei hazánk egyes tájain.

100


A napsütéses órák számának az alakulása Ismételjük át a napsütéses óra fogalmát. A tankönyvi tematikus térképéről olvassuk le, hogyan alakul a napfénytartam az ország különböző részein. Olvassuk le a lakóhely jellemző értékét. Oldjuk meg a munkafüzet 58. oldalán lévő 1. feladatot. A hőmérséklet alakulása Ennél az elemnél is alapozzunk a térképolvasásra. Olvassuk le az atlasz tematikus térképéről, hogyan változik az évi középhőmérséklet hazánkban észak–dél és nyugat–kelet irányban. Olvassuk le, mely tájakon a legmagasabb és melyeken a legalacsonyabb az évi középhőmérséklet értéke. Olvassuk le a lakóhely jellemző értékét. Készítsük el a hazánk É–D irányú hőmérsékleti grafikonját a munkafüzeti feladat szerint. A csapadék térbeli eloszlása Olvassuk le az atlasz tematikus térképéről, hazánk melyik részén hullik a legtöbb és melyiken a legkevesebb csapadék. Alakítsuk ki az aszály fogalmát. A tankönyv 105. oldalán található kép jól szemlélteti az aszályos időszak egyik szembetűnő jellemzőjét, a cserepes talajt. A hegyvidéki területek éghajlatának jellemzői Kövessük végig az időjárási tematikus térképeken az egyes elemek alakulását hazánk hegyvidéki területein. A térképi információk alapján a tanulók fogalmazzák meg önállóan a magasabban fekvő területek éghajlati jellemzőit. A szélirányok Olvassuk le az atlasz tematikus térképéről a szélirányokat. Hangsúlyozzuk, hogy hazánk időjárása változékony, ami annak köszönhető, hogy a különböző irányból fújó szelek mindig más-más légtömegeket hoznak felénk. A száraz és a nedves kontinentális éghajlat fogalmának a kialakítása Hazánk jellemző éghajlatát, illetve annak két változatát jellemezzük a tankönyvben megtalálható éghajlati diagramok alapján. Hasonlítsuk össze a hőmérsékleti és a csapadékértékeket. A megállapításokat ellenőrizzük a tematikus térképeken. Építsünk fel applikációs rendszert: nedves kontinentális éghajlat

száraz kontinentális éghajlat

az ország nagy részén

az Alföld középső területein

évi csapadék: 300–500 mm

évi csapadék: 500–800 mm

meleg nyár

forró nyár

hideg tél

nagyon hideg tél

a legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején hull 101


Időjárási szélsőségekből adódó veszélyhelyzetek Mindannyian megéltünk már kisebb-nagyobb veszélyhelyzeteket. Van, aki a saját bőrén tapasztalta, de a médiából mindenki hallott már ilyenekről. Beszéljünk az egyes veszélyhelyzetekről, a tanulók meséljenek saját élményeket. A témát feldolgozhatjuk projekt formájában, de egyszerű csoportmunkában is. Amennyiben a helyi tanterv megengedi, külön tanórát is szentelhetünk neki.

Csopo

rtmun

ka

Projek t

Időjárási szélsőségekből adódó veszélyhelyzetek – önálló óra lehetséges forgatókönyve Ez a szokatlan munkaforma komoly előkészítő munkát igényel a részünkről is. A csoporttagok egy televíziós és újságíróstáb szerepét játsszák, akik a televízióban tudósítanak, vagy újságcikket írnak az éppen aktuális veszélyhelyzetről. Alakítsunk négy csoportot. Mivel szokatlan a feladat, a csoportok összetételét mi határozzuk meg. A szerepeket előre beszéljük meg. Az órát megelőző napokban a csapatok már végezzenek kutatómunkát. Segítségként a tanulók használják fel a tankönyv témához kapcsolódó részét, és gyűjtsenek adatokat az internetről vagy újságokból. Hívjuk fel a csapatok figyelmét arra, hogy rövid filmbejátszásokkal hitelesebbé tehetik a tudósítást. Ügyeljünk arra, hogy egy-egy tudósítás csoportonként ne haladja meg az 5 percet. Ajánlott tudósítási témák 1. stáb – Hőségriadó – Hőmérsékleti viszonyok alakulása az elmúlt négy napban – Intézkedések hőségriadó esetén – Milyen szabályokat kell ilyenkor betartani? – Felhívás 2. stáb – Jégverés nyomában – Hol tartózkodik a stáb? – Mi jellemzi a jégesőt? – Milyen kép tárul a stáb elé? – Hogyan lehet védekezni a jégeső ellen? 3. stáb – Viharkárok – Hol tartózkodik a stáb? – Milyen kép tárul a stáb elé? – Miként pusztított a vihar? – szemtanúk megkérdezése – Kik és hogyan segítenek a bajba kerülteknek? – Felhívás 4. stáb – Villámcsapás szította erdőtűz Ez a stáb egy a villámcsapás következtében leégett erdőről készítsen tudósítást és újságcikket. – Milyen képet mutat a leégett erdő? – Mekkora volt a pusztítás (faállomány, állatok)? – Hogyan gyújthatja a villám lángra az erdőt?

102


5. stáb – Hóvihar – Hol tartózkodik a stáb? – Milyen kép tárul a stáb elé? – Kik és hogyan mentik a hófúvásban járműveikben rekedt embereket? – Hogyan jutnak el a betegekért a mentők? – Felhívás (Ne induljunk útra! Indoklás.) Értékelés Ügyeljünk arra, hogy a projektek végén adjunk körültekintő értékelést. (Szempontok: ….oldal)

Projek t

Projek t

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: A légkörről, az időjárásról és az éghajlatról, az időjárás és az éghajlat elemeiről, hazánk éghajlati jellemzőiről és az előforduló veszélyhelyzetekről tanultak rendszerezése. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. A rendszerszemlélet fejlesztése. A rendszerezés menete 1. Az időjárás és az éghajlat fogalma, jellemzőik 2. Az időjárás és az éghajlat elemei és azok jellemzői – napsugárzás – hőmérséklet – szél – csapadék – a csapadék formái 3. Hazánk éghajlati jellemzői – száraz kontinentális éghajlat – nedves kontinentális éghajlat 4. Időjárási veszélyhelyzetek Építsünk a munkafüzet feladataira!

103


A munkafüzeti rejtvény megfejtése:

3. K

6. É

O

V

N

I

T

K

I

Ö

N

Z

Í

Z

G

Ő

Z

2.

I

D

Ő

B

E

L

I

N

T

Á

L

I

S

4.

F

E

L

S

Z

Í

N

5. P

Á

R

H

U

Z

A

M

O

S

L

E

T

É

P

H

Ő

M

É

R

S

É

K

7.

S

Z

É

L

V

I

H

A

R

8. A

S

Z

Á

L

Y

J

G

E

S

Ő

É

Magyarország híres gyógyfürdői. Prospektus készítése magyarországi híres gyógyfürdőkről.

Projek t

Gyűjtő m

unka

9.

E

1. V

Felszíni és felszín alatti vizeink Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése. A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felismerése, a megoldási módok keresésére való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi szinten. A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása. A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti térképolvasás fejlesztése. Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során. A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt. Helyi környezeti problémák felismerése. Információgyűjtés tanári irányítással a lakóhely (környéke) vizeinek minőségéről. Következtetések levonása. Felszín alatti vizek összehasonlítása, vizek különböző szempontú rendszerezése. A felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása példákkal. Az időjárás, a felszínforma és a belvízveszély közötti kapcsolat bizonyítása. A legjelentősebb hazai álló- és folyóvizek, a főfolyó, a mellékfolyó és a torkolat felismerése a térképen. A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata. Az éghajlat és a folyók vízjárása közötti összefüggés magyarázata. 104


Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének, természeti értékeinek bemutatása önálló ismeretszerzés, információfeldolgozás alapján. A víz mint természeti erőforrás hatásainak vizsgálata a társadalmi, gazdasági folyamatokra konkrét példák alapján. Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek összegyűjtése az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére. Különböző vizek fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben.

Felszín alatti vizeink Oktatási feladat: A vízzáró réteg, a talajvíz, a belvíz, a rétegvíz, az artézi víz, a hévíz, a gyógyvíz és az ásványvíz fogalmának kialakítása. A felszín alatti vizek kialakulása. A talajvíz szennyezettségének lehetőségei. Felszín alatti vizeink hasznosítási lehetőségei. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Környezettudatos magatartás formálása. Képek, ábrák elemzése. A közös munkával a csoporttagok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése. A digitális kompetencia fejlesztése. Ezen az órán kell kialakítani a hazánkban előforduló felszín alatti vizek – talajvíz, belvíz, rétegvíz, vízzáró réteg, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz – fogalmát. Ha van rá lehetőségünk, a felszín alatti vizek kialakulásának demonstrálásához, az egyes fogalmak kialakításához mutassuk be a Földrajz 8. interaktív tananyag szemléltetőfilmjének első részét, amely animáció segítségével tárja fel a folyamatot. Bemutathatjuk táblai rajzon is, melyet a tankönyv 110. oldal felső ábrája alapján építsünk fel.

Modell ezés

A táblai rajz felépítésének sorrendje: 1. szelvény rajza (felső vízzáró réteg + alsó vízzáró réteg feltüntetésével) 2. beszivárgó, lefolyó, elpárolgó csapadék 3. talajvíz jelölése + felirat 4. belvíz jelölése + felirat 5. rétegvíz jelölése + felirat Modellezhetjük is a talajvíz kialakulását a tankönyv 110. oldalán található leírás alapján. Töltsünk teli egy befőttes üveget száraz homokkal úgy, hogy kb. a felénél helyezzünk bele egy fóliát, majd egy gyenge vízsugárral óvatosan esőztessünk vizet a homokra egy locsolókanna segítségével. Feladat: annak megfigyelése, hogy mi történik az üvegben. 105


A tankönyvi ábra felhasználásával beszéljük meg a szennyezett talajvíz komoly egészségkárosító hatását. Ha van rá lehetőség, a hévizek, gyógyvizek és ásványvizek fogalmának a kialakításához mutassuk be a Földrajz 8. interaktív tananyag szemléltető filmjének második felét. Hallgassuk meg a rövid beszámolót hazánk legismertebb gyógyfürdőiről. A bemutatott fürdőhelyeket mutassuk meg a térképen. Állítsuk ki a magyarországi híres gyógyfürdőkről készült prospektusokat!

Amit a folyókról tudni kell Oktatási feladat: A csapadékvíz útja. A forrás keletkezése. A folyóvizek méret szerinti csoportosítása. A jobb és bal part megállapítása. A főfolyó és a mellékfolyó fogalmának a kialakítása. A vízgyűjtő terület és a vízválasztó fogalmának a kialakítása. A folyók folyásiránya. A folyók esése. A síkvidéki és a hegyvidéki folyó jellemzői. Folyamatok, összefüggések: A forrás vízhozama és a csapadék mennyisége, a folyásirány és a terület lejtése közötti, a lejtő nagysága és a folyóvíz sebessége, valamint a folyóvíz sebessége és munkavégző képessége közötti összefüggés. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Képek, ábrák elemzése. A digitális kompetencia fejlesztése. Honnan származik a folyók vize? Kövessük végig a csapadékvíz útját a tankönyv 113. oldalán található felső ábra segítségével. A lehulló csapadék beszivárog a talajba vagy a kőzetek repedéseibe, lefolyik vagy elpárolog. A három lehetőség közül emeljük ki és kövessük végig a beszivárgást. Forrást már valószínűleg mindenki látott. A fogalom kialakítása a fent említett ábra segítségével történik. A víz a kőzetek repedésein keresztül bekerül a hegy belsejébe, ahol egyre mélyebbre szivárog, majd az arra alkalmas helyen, péládul a hegy lábánál a felszínre kerül (tehát a források vize nem más, mint csapadékvíz). A források vízmennyisége változó. A hegyvidékeken járva megfigyelhetjük, hogy a források vízsugara mindig más. Van, amikor nagy sugárban, bőséges mennyiségű víz tör a felszínre, de azt is tapasztalhatjuk, hogy alig csordogál, vagy éppen kiapad. Mindez a csapadék mennyiségének a függvénye. Tegyünk említést arról, hogy a folyók nemcsak forrásokból indulhatnak útra, hanem a magashegységek jégtakarójának az olvadékvizéből és tavakból is. Olvassunk le a térképről az Alpokban eredő folyókat. Hangsúlyozzuk, hogy ezek a folyók legnagyobbrészt gleccservíz táplálta vízfolyások. 106


Mutassuk meg a térképen a Siót, keressük meg az indulási helyét. Mondjunk más példákat is. Minden példát mutassunk meg a térképen is. A folyókat nem csak a források vize táplálja, a legtöbb utánpótlást a felszínről lefolyó csapadék- és olvadékvízből nyerik.

Modell

ezés

A folyóvizek elnevezése a méretük alapján A folyóvizeket méretüktől (mederszélesség, vízhozam) függően másként nevezzük. Példák: – folyam: Duna, Nílus; – folyó: Tisza, Rába, Maros; – patak: Rákos-patak (Budapestnél). A példaként szereplő vízfolyásokat mutassuk meg a térképen. Utaljunk arra, hogy a patakokat és az ereket csak a nagyon részletes térképeken, például a turistatérképeken tüntetik fel. A folyóvizekkel kapcsolatos fogalmak Modellezzük a folyóvizekkel kapcsolatos fogalmakat terepasztalon. Különböző vastagságú kék színű fonalak vagy papírcsíkok jelöljék a vízfolyásokat. Jobb part – bal part A fogalom kialakításához segítséget nyújt a munkafüzet 63. oldalának 1. feladata. Főfolyó – mellékfolyó Keressük meg a Tiszát a térképen. Jól láthatók a fogalmak elemei: a nagyobb vízfolyásokba torkolló kisebb méretű vízfolyások a mellékfolyók, az a folyó pedig, ahová a mellékfolyók torkollanak a főfolyó. Keressünk más példákat is hazánk területéről. Vízgyűjtő terület – vízválasztó A fogalom kialakításakor elemezzük a tankönyvi ábrákat (113. oldal). A vízválasztók általában hegységek vagy dombságok. Mondjuk el, hogy a vízválasztó területek különböző méretűek lehetnek, a nagyságuk elsősorban a domborzattól függ.

Modell

ezés

A folyók esése Bevezetésként beszélgessünk el egy kiadós zápor utáni állapotról. Idézzük fel, milyen irányba mozog a lefolyó csapadék. Az atlasz Magyarország domborzata című térképéről olvassuk le a Duna, majd a Tisza mellé írt magassági számokat. Számoljuk ki mindkét folyó esését a hazai szakaszukon. Hasonlítsuk össze a két folyó esését. Tanári segítséggel a gyerekek vonjanak le következtetéseket: – a folyók mindig a magasabb területekről az alacsonyabbak fel haladnak; – folyásirányuk megmutatja, merre lejt a felszín. Ezeket a megállapításokat igazoljuk térképen is. Nézzük meg Magyarország domborzati térképén, merre sietnek például az Északi-középhegység folyói. Sok ilyen információ segíti a gyerekeket abban, hogy megtanulják, mit kell látni az egyes térképjelek mögött. Ezzel tulajdonképpen lépéseket teszünk a logikai térképolvasás fejlesztéséhez. A síkvidéki és a hegyvidéki folyók Terepasztalon, gipsszel kevert homokból alakítsunk ki olyan felszínt, ahol lejtő és sík terület találkozik. Vékony vízsugárral folyassunk vizet a lejtő tetejére. 107


Figyeljük meg: – Milyen sebességgel mozog a víz a lejtőn lefelé? – Mi történik, mikor a lejtő aljára ér a víz? – Hogyan mozog tovább a víz a sík területen? Vonjunk le következtetéseket: – Minél meredekebb lejtőn halad egy folyó, annál gyorsabb a folyása – az ilyen folyók esése nagy. – A síkvidéki folyók lassú, lomha mozgásúak – az ilyen folyók esése kicsi. Érdekességként mutassunk be vízeséseket. Utaljunk arra, hogy a folyók formálják a tájat, hegyeket törnek át, völgyeket mélyítenek, sík vidékeket töltenek fel. Ezekről a folyamatokról néhány óra múlva tanulunk. A vízjárás Utaljunk vissza az előző alkalommal tanultakra, miszerint a forrásokat és a folyókat a csapadékvíz táplálja. Ennek következtében a folyókban lévő víz mennyisége nagymértékben függ a vízgyűjtő terület csapadékmennyiségétől. Az áradás és az apadás jelentését a médiából ismerik a gyerekek (alsóbb évfolyamokon már beszéltek is róla). A vízjárás fogalmát a lakóhely közelében található vízfolyás példáján keresztül alakítsuk ki. Lehetőleg a gyerekek a saját tapasztalataik alapján, önállóan fogalmazzák meg, mit jelent a vízjárás. Az egyes vízjárástípusok szemléltetésére és ábrázolására ne használjunk különböző magasságig megtöltött edénykéket, helyette inkább mutassunk be a vízjárásra jellemző képet. A vízjárástípusoknál hangsúlyozzuk ki, hogy minden éghajlatra jellemző a három közül valamelyik. Ötödik évfolyamon még az éghajlatokat nem nevezzük meg, csak a vízjárást jellemezzük. Ingadozó vízjárás A lakóhely közelében található vízfolyás példája ezt is szemlélteti. Elemezzük a tankönyv 115. oldalán található képeket (1–2.), amelyek a Rába két különböző áradási fázisát mutatják be. Olvassuk fel Petőfi Sándor Tisza című versét, és kezdeményezzünk beszélgetést a hazai folyók árvizeiről. Egyenletes vízjárás Azokon a vidékeken jellemző, ahol az év minden részében egyenletesen hullik a csapadék. A Föld térképén mutathatunk ilyen helyeket (például Brit-szigetek, Franciaország atlanti partvidéke, Amazonas-medence), de az éghajlatot semmiképpen ne nevezzük meg. A fogalom kialakításánál a csapadék egyenletes időbeli eloszlása a legfontosabb elem. Időszakos vízjárás A sivatagok példáját mutassuk be, ahol az év nagyon kis részében van víz a folyómedrekben, sőt az is előfordul, hogy évekig üresen maradnak. Az óra végi összefoglaláskor mutassunk be csapadékgörbéket. Az atlasz Föld éghajlata című térképlapján található éghajlati diagramok közül felnagyítva fénymásoljuk ki vagy szkenneljük be a kontinentális, a szavanna, az óceáni, az egyenlítői és a trópusi sivatagi éghajlat diagramját. A tanulók adjanak választ arra a kérdésre, hogy milyen a folyók vízjárása az egyes diagramokhoz tartozó területeken. Ezzel lemérhetjük, hogy megértették-e azt, hogy a vízjárás a csapadék időbeli eloszlásának a függvénye. Itt is kerüljük az éghajlatok megnevezését.

108


Veszélyes vizek: a belvíz és az árvíz Oktatási feladat: A belvízveszély – védekezés a belvíz ellen – a belvíz okozta károk. Az árvízveszély – védekezés az árvíz ellen – az árvíz okozta károk.

Projek t

Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése. Környezettudatos magatartás formálása. A közös munkával a csoporttagok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése. Képek, ábrák elemzése. Diagramok elemzése. Kezdeményezzünk beszélgetést arról, hogy milyen következményekkel jár a belvíz és az árvíz, mit jelenthet az emberek és a gazdaság számára. Feldolgozhatjuk a témát projektként, vagy alkalmazhatjuk az időjárási veszélyhelyzeteknél megismert módszert. Szervezzünk 4-5 fős stábokat. Készítsenek tudósításokat és írjanak újságcikkeket. 1. tévéstáb – Árvíz – Hol tartózkodik a stáb? – Kik dolgoznak a gátakon? – Hogyan védik a környező településeket? – Kik és milyen adományokat gyűjtenek? 2. tévéstáb – Belvíz – Hol tartózkodik a stáb? – Mi jellemzi a belvizet? – Hol és hogyan pusztít? – Milyen kép tárul a stáb elé? – Hogyan védekeznek a belvíz ellen? Produktum: Tudósítás 1. fotóriporter-stáb – Árvíz – Hol tartózkodik a stáb? – Kik dolgoznak a gátakon? – Hogyan védik a környező településeket? – Kik és milyen adományokat gyűjtenek? 2. fotóriporter-stáb – Belvíz – Hol tartózkodik a stáb? – Mi jellemzi a belvizet? – Hol és hogyan pusztít? – Milyen kép tárul a stáb elé? 109


– Hogyan védekeznek a belvíz ellen? Produktum: Fotóriport és/vagy újságcikk Építsünk fel applikációs rendszert: BELVÍZVÉDELEM tartós esőzés ⎫ ⎪ ⎪ hirtelen hóolvadás ⎬ ⎪ ⎪ talajvízszint-emelkedés ⎭

vízelvezető rendszerek BELVÍZ

védekezés belvíztározók

ÁRVÍZVÉDELEM hóolvadás ⎫ ⎪ ⎪ jégtorlasz ⎬ ⎪ ⎪ jelentős csapadék ⎭

ármentesítés

ÁRVÍZ

védekezés

lakosság védelme települések védelme ipari termelés védelme mezőgazdaság védelme közlekedés védelme természeti értékek védelme

Hazánk fő folyói: a Duna és a Tisza Oktatási feladat: A Duna mint Közép-Európa legnagyobb folyójának jellemzése. A Tisza mint a Duna legnagyobb hazai mellékfolyójának jellemzése. A Tisza és a Duna vízvédelme. Gazdasági jelentőségük.

110


Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése. Környezettudatos magatartás formálása. Képek, ábrák elemzése. Diagramok elemzése. Mindkét folyó feldolgozásánál kövessük az alábbi algoritmust: Kövessük végig a térképen a hazánk területén megtett útjukat. Olvassuk le a térképről, mely tájakon haladnak keresztül. Olvassuk le a térképről a jobb és bal parti mellékfolyóinak, valamint a Duna szigeteinek a nevét. Helyezzük fel ezeket a kontúrtérképre, párhuzamosan írják be a tanulók a munkafüzet kontúrtérképébe is. A két folyó jellegzetességeinek az összehasonlítása. Mi a folyó szerepe az emberek életében? Miért építették meg a tiszalöki és a kiskörei erőműveket és a hozzájuk tartozó víztározókat? Oldjuk meg a munkafüzet feladatait! A munkafüzeti rejtvény megoldása: 1.

4.

S

Z

E

Z

R

Ö

L

D

Á

R

2.

T

U

R

I

S

Z

T

I

K

A

I

3.

N

É

M

E

T

O

R

S

Z

Á

I

A

5.

K

I

S

K

Ö

R

E

6.

Z

A

J

L

Ó E

B

7.

S

Z

E

N

T

E

N

D

R

8.

K

A

N

Y

A

R

G

Ó

S

9.

M

A

R

O

S

M

A

R

G

I

T

10.

G

I

Tavaink Oktatási feladat: A tó fogalma. A tavak jellemzői. A tavak pusztulásának folyamata, a fertő, mocsár és a láp fogalmának a kialakítása. A Balaton jellemzői. Mi a teendő, ha vihar közeledik? Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. 111


Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése. Környezettudatos magatartás formálása. Képek, ábrák elemzése. Diagramok elemzése. A tó fogalma Tanítványaink már nagyon sok információval rendelkeznek a tavakról. Ismételjük át azokat a jellemzőket, amelyeket környezetismeretből már tanultunk. A tavak kialakulása Említsük meg, hogy a tavak nagyon sokféleképpen keletkezhetnek, amiről a következő évek során tanulunk majd. Ötödik évfolyamon csak a süllyedéssel kialakuló, a szél vájta és az ember által kialakított, mesterséges tavakról beszélünk. A kialakulás folyamatát nem részletezzük, majd hetedik évfolyamon tanulunk róla. A süllyedéssel kialakuló tómederre jó példa a Balaton, de a Velencei-tavat is megemlíthetjük. A példákban szereplő tavakat mutassuk meg falitérképen és az atlaszban is. A vetődés fogalmát viszont itt még ne említsük. A mesterséges tavak közül a holtágakról már beszéltünk a Tisza szabályozásánál. Mutassunk meg néhány morotvatavat a térképen. Ismételjük át a kialakításukat. Készítsünk egyszerű táblai rajzot. A gyerekek „vágják át” a kanyarulatokat. Szemléltetésként mutassunk diát vagy képeket a holtágakról.

Modell

ezés

Terepasztalon formáljunk gipszes homokból folyómedret és holtágat. A tavak vízjárása A tavak vizét a folyók és a csapadékvíz táplálja. Ezért a tavak vízszintje is ingadozhat. Az, hogy mikor mennyi víz van a tavakban, függ a terület időjárásától és a betorkolló folyók vízgyűjtő területétől, illetve azok csapadékmennyiségétől. Hivatkozzunk a Balatonra. A tavak jellemző adatai A tavak különböző mélységűek lehetnek. Vannak a Földön nagyon mély tavak is. Példaként mutassuk meg a térképen a Föld legmélyebb tavát, a Bajkál- és az afrikai Tanganyika-tavat. A sekély vizű tavak vízszintje csapadékszegény években nagyon lecsökken, mivel a meleg hatására több víz párolog el, mint amit a csapadék utánapótol. Ezekben az években olyan is előfordul, hogy a partközeli nádasok szárazra kerülnek. Olvassuk el a tankönyv 126. oldalán található A többször kiszáradt tó című szemelvényt. A sekély tavak kemény teleken akár fenékig is befagyhatnak, ilyen esetekben teljesen elpusztulhat az élővilág is. A Balatonban van megfelelő vízmennyiség, így nem fagyhat be fenékig. A tavak és a folyók alján télen, és nyáron is +4 °C a hőmérséklet. Ezt azzal az egyszerű fizikai ténnyel magyarázzuk meg, hogy a folyékony halmazállapotú víz +4 °C-on a legsűrűbb, így a legnehezebb. A jég ennél lényegesen könnyebb. Ezért marad a +4 °C-os víz a folyók és tavak medrének az alján, és ezért kerül a víz felszínére a különböző vastagságú jégréteg. Tulajdonképpen ennek a ténynek köszönhető, hogy nem pusztulnak el télen a vízi élőlények.

112


A tavak pusztulása A sekély vizű tavak lényegesen hamarabb feltöltődnek, mint a nagyobb mélységűek. A feltöltődés, vagyis a pusztulás folyamata függ a bekerülő hordalék és a szerves anyagokat tápláló szennyeződések (például foszfor, nitrogén) mennyiségétől. A pusztulás során a tavak lassan töltődnek, a bekerülő hordaléktól egyre sekélyebbé válnak. A part menti vízi növényzet egyre nagyobb területen telepszik meg, először csak a partközelben, araszolgatva mind beljebb, egyre nagyobb területet foglal el, majd a parttól távoli nyílt vizeket is benövi. A fertő állapotot a mocsár követi. Mocsárról akkor beszélünk, ha a növényekkel gazdagon benőtt egykori tóban elhalt növények elbomlanak, és táplálják az ott élő dús növényzetet. Ha az elhalt növények valamiért nem tudnak lebomlani, felhalmozódnak a fenéken, ahol a levegőtől elzártan tőzeggé alakulnak. Ekkor lápról beszélünk. Ilyen terület Magyarországon például a Hanság. Az egykori lápvilág területéről ma nagy mennyiségben bányásszák a tőzeget. A tőzegben jól elkülöníthetők a növényi maradványok, gyökerek, szárak. A kertészetekben nagy mennyiséget használnak fel belőle a talaj lazítására, a virágboltokban is kapható. Sok helyütt, például Írországban még ma is tüzelésre használják. Lehetőség szerint mutassuk meg, vizsgáljuk meg az alkotóelemeit. Nézzük meg a tavak pusztulásának a folyamatát a tankönyv 123. oldalán található kép- és ábrasoron. Figyeljük meg, hogyan változik a feltöltődés mértékének megfelelően a nyílt víz felületének a nagysága.

Projek t

Ma már sokat tehetünk a tavak feltöltődésének a megelőzése érdekében. A Balatonba a Zala rengeteg agyagos hordalékot szállított. Teljesen feltöltötte az eredeti Kis-Balaton területét, és hatalmas mennyiségű szerves anyaggal teli iszapját a Balatonban, a Keszthelyi-öbölben és környékén rakta le. Veszélyes mértékben elkezdett töltődni a tó. Óriási nádrengeteg nőtt a területen. A vízvédelem szakemberei ezt a veszélyes folyamatot nem nézték tétlenül, újból megalkották a Kis-Balatont. A tájon keresztülfolyó Zala itt rakja le a hordalékát, így a Balatonba már lényegesen kevesebb iszapot hord be. A Balaton Dolgozzuk fel a témát tantárgyi miniprojekt formájában. Az előző óra végén vessük fel a témát, és alakítsuk ki a csoportokat az alábbi szempontoknak megfelelően. Itt már csak a csoportok beszámolója következik. 1. csoport: Fekvése, kialakulása, jellemzői 2. csoport: Jellemző növények, állatok, természet- és környezetvédelmi törekvések – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatása 3. csoport: A Balaton gazdasági jelentősége 4. csoport: A Balaton megjelenítése az irodalomban 5. csoport: A Balaton megjelenítése a képzőművészetben és a zenében 6. csoport: A Balaton a népművészetben

Gyűjtő m

unka

Újságcikkek, internetes adatok gyűjtése a 2000 tavaszán bekövetkezett tiszai ciánszennyezésről.

113


A tiszta víz mindannyiunk számára kincs Oktatási feladat: Mire használjuk vizeinket? A vízszennyezés. A vizek védelme. A szennyvíz tisztítása legegyszerűbb módszerrel. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A megfigyelés képességének feltárása. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. Környezettudatos magatartás formálása. Képek, ábrák elemzése. Motivációként elemezzük a címmondatot, beszéljük meg, mit jelent számunkra ez a mondat. Hogyan hasznosítjuk természetes vizeinket? A munkafüzet feladata segítségével dolgozzuk fel a témát. A vízszennyezés, a vizek védelme Motiválásként beszélgessünk arról, milyen vízszennyezési formákkal találkozhatunk lépten-nyomon. Vitassuk meg, hogy mi Európa szívében hogyan lehetünk felelősek a tengerek elszennyeződéséért. Számoljanak be a tanulók a 2000 tavaszán történt tiszai ciánszennyezésről és annak következményeiről az újságcikkek, feljegyzések alapján. Beszélgessünk el arról, hogy magánemberként mivel járulhatunk hozzá a vízvédelemhez, és arról is, hogyan takarékoskodhatunk a vízzel. Hozzunk néhány megdöbbentő adatot arra, milyen mértékben pazaroljuk a vizet nap mint nap. Még egy pici vízszivárgás is rengeteg vizet pazarol – például egy kis csészét negyedóra alatt megtöltő csepegés évente 14 ezer liter vizet csorgat el. Látszólag szivárgásmentes lakásban is lehetséges ilyen, legtöbbször a WC a gond okozója. Egy csordogáló WC-tartály képes annyi vizet elfolyatni, mintha naponta három kád vízben fürdenénk. A szivárgó tartályról magunk is könnyen meggyőződhetünk. Tegyünk bele egy-két kanálnyi színes tintát, és várjunk kb. negyedórát, mert a festéknek össze kell keverednie a tartályban lévő vízzel (eközben senki ne húzza le a WC-t). Szivárgás esetén a kagyló alján összegyűlik a színes víz. Ma már olyan vízórákat lehet kapni, amelyek a legkevesebb csöpögő vizet is érzékelik. Ilyenkor érdemes szerelőt hívni, és felkutatnia hibát. A víz gyorsabban áramlik ki a csapból, mint azt hinnénk. Miközben szomjasan például arra várunk, hogy hideg víz jöjjön a felmelegedett vízvezetékrendszerből, akár 10-15 literes üveget is megtölthetünk a feleslegesen szennyvízcsatornába folyó vízzel. Ugyancsak sok vizet pazarolunk akkor is, ha fogmosás közben végig folyatjuk a vizet. Hívjuk fel a figyelmet ezekre a dolgokra, mert az ilyen és ezekhez hasonló pazarlások nagyon egyszerűen orvosolhatók. Ha már egyszer hallottunk róla, legközelebb például fogmosáskor eszünkbe jut, és csak akkor nyitjuk meg a csapot, amikor vízre van szükségünk. Ha megfogadjuk ezeket a tanácsokat, 114


Modell

ezés

nemcsak a vízzel spórolunk, de a családi pénztárcában is több marad, hiszen a feleslegesen elfolyatott vizet is ki kell fizetni. Számoljuk ki, mennyibe kerül a zuhanyozásunk egy évben. Percenként általában 20 liter víz folyik ki a zuhanyból. Ha naponta 5 percet számolunk (bár van, aki még több időt is áldoz ennek a nagyon kellemes kedvtelésnek), akkor napi 100 liter (1 hl) víz fogy, ami évente 36 500 liter, vagyis egy ember 36,5 m3 vizet fürdik el. Ez már a vízszámlában is jelentős összeget jelent. A vízszennyezést modellezhetjük is. Egy nagyon egyszerű megfigyelés során a gyerekek meggyőződhetnek arról, hogyan mossa be a csapadék a szennyező anyagokat a talajba, ahonnan aztán lejutnak a mélyebb rétegekbe. Szükséges eszközök: üvegpohár, üvegtölcsér, vattacsomó, kb. maréknyi talaj (bármilyen), néhány csepp olaj. Tegyünk kb. diónyi vattacsomót egy tölcsérbe, szórjunk rá bármilyen talajt, melyet kissé tömörítsünk össze. Csepegtessünk rá néhány csepp olajat! Óvatosan esőztessünk rá vizet egy locsolókannából. Az eredmény magáért beszél. Ha van lehetőség rá, szervezzünk tanulmányi kirándulást egy szennyvíztisztító telepre.

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: A folyókról és a tavakról tanultak rendszerezése. Kompetenciák fejlesztése: A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. A rendszerszemlélet fejlesztése. A rendszerezés menete 1. A folyókhoz kapcsolódó fogalmak: forrás, jobb part, bal part, vízgyűjtő, vízválasztó 2. A folyók vízjárása (ingadozó, egyenletes, időszakos) 3. A folyók esése: a síkvidéki és a hegyvidéki folyó jellemzői 4. A Duna és a Tisza 5. A tavak 6. A Balaton 7. A vizek hasznosítása, vízszennyezés, vízvédelem, szennyvíztisztítás Építsünk a munkafüzet feladataira!

115


Állatok a házban és a ház körül Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján A felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésének, életmódjának megismerése során. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely – szervezet – életmód, a testfelépítés – működés – egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása. Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása, szokásrendszerének formálása. Az egészséges életmódra nevelés az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével. Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatban. Az állattartás, az állatok védelme iránti felelősség megértése. A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése és bemutatása során. A testfelépítés – életmód – élőhely összefüggésének felismerése, magyarázata. A környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, a megfigyelés eredményének rendszerezése, következtetések levonása. Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egészségének védelmében. A gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közötti különbségek azonosítása. A megismert állatok különböző szempontok szerinti csoportosítása. A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása, gyakorlása.

A házi sertés Oktatási feladat: A házi sertés őse a vaddisznó. Az állatok háziasításának folyamata. A sertés testfelépítése: csontos váz és gerincoszlop, páros ujjú patás állat. Mindenevő, szemfogai agyarrá fejlődnek, zápfogainak felülete gumós. Elevenszülő, 8-15 malacot ellik, melyeket emlőiből szoptat. Kompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az általános és a szakmai szókincs bővítése. A háziállatok szempontok alapján történő megfigyelései (fogazatok, végtagok, csontvázak) és következtetések levonása (növényevő, mindenevő, ragadozó, gerinces, emlős, madár stb.). A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a kép- és ábraelemzések során. A gondolkodás fejlesztése, összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód között. Az óra első részében mutassuk be azokat az állatokat, amelyekről a következő órákon fogunk tanulni. Megbeszélés módszerével foglaljuk össze, milyen célból tenyésztjük a sertést, a szarvasmarhát, a lovat, és a házi tyúkot. (Ha lehetőségünk van rá, látogassunk el állattartó telepre, háztáji kisüzemi gazdaságba vagy állatkertbe, ahol sok élményt és tapasztalatot szerezhetnek a tanulók a háziállatokról, azok sokféle fajtáiról, illetve őseik közül a vaddisznóról, tőkés récéről.) 116


A házi sertés megismertetését az ősének bemutatásával kezdjük. Tanári elbeszélés és szemléltetés módszerével ismertessük a háziasítás folyamatát. Tudatosítsuk, hogy sok ezer év alatt a vadon élő ősök tulajdonságai megváltoztak, az ember gazdasági céljainak megfelelően tenyésztett ki újabb és újabb fajtákat. Szemléltessünk különböző szarvasmarha-, sertés-, házityúk-fajtákat. Hasonlítsuk össze a tankönyv képei segítségével a vaddisznót a házi sertéssel. Magyarázzuk el, hogy a tartási körülmények megváltozásával az állatok bizonyos tulajdonságai is megváltoznak. Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát. A 132. oldal 4. bekezdéséből gyűjtsük össze, mely tulajdonságait örökölte a sertés a vaddisznótól. A testfelépítés feldolgozásakor a tankönyv rajza alapján ismerjék meg, hogy a sertés testét belső csontos váz támasztja. Ennek tengelyében a gerincoszlop húzódik, melyhez a koponya, a mellső és a hátsó végtag csontjai kapcsolódnak. A végtagok 4-4 ujjban végződnek. Páros ujjú, patás állatok. Csonttani készítményen figyeltessük meg az ujjak elhelyezkedését, elemezzük a tankönyv 132. oldalán lévő ábráját is. Magyarázzuk el, hogy az ujjakat borító pata nem más, mint megvastagodott és elhalt bőr (szaruképződmény). A táplálkozás és a fogazat megtanításakor először a vaddisznó táplálkozásával kapcsolatos ismereteket rendszerezzük (növényeket, csigákat, férgeket stb. és dögöket is fogyaszt). A házi sertés a vaddisznóhoz hasonlóan mindenevő. A fogazatot sertéskoponyán szemléltessük. Magyarázzuk el az egyes fogtípusok működését, szemléltessük a fogak elhelyezkedését, méretét. Tapintsák meg a gumós felületű zápfogat. Ismertessük, hogy a hosszú hegyes szemfog ősének védekező fegyvere, és vele tépi fel a gyökereket. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2–4. feladatát. A vaddisznót természetes élőhelyén a táplálék megkeresésében kiváló szaglása segíti. Ha valamit kiszimatol, azt hosszú megnyúlt orrával kitúrja a talajból. Ezt segíti az orra végén elhelyezkedő korong alakú szerv, a túrókaréj. Az elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy a sertés a vaddisznótól örökölt tulajdonsága a szaporaság. Magyarázzuk el, hogy mit jelent az elevenszülés, és mutassuk be, hogy a kicsinyeit emlőiből szoptatja. Ismertessük, hogy az anyatej minden fontos tápanyagot tartalmaz, ami az utódok fejlődéséhez szükséges. Oldják meg a munkafüzet 5. feladatát. Az óra végi összefoglalásnál válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.

A szarvasmarha Oktatási feladat: A szarvasmarha őse a vadtulok. A különböző szarvasmarhafajták közös jellemzője, hogy páros ujjú, patás állatok, növényevők, kérődzők, összetett gyomruk van. A fejükön tülkös szarv van, mely a homlokcsont szarvnyúlványából és a ráboruló, elszarusodott bőrből áll. 117


Kompetenciák fejlesztése: Az értelmi képességek fejlesztése: következtetések levonása az állatok testfelépítéséből (fogazat, végtagok) az életmódra (növényevő, ragadozó, mindenevő), azonosságok és különbségek keresése a különböző háziállatfajták testfelépítésében és életmódjában Egészségnevelés: a húskészítmények és a tejtermékek jelentősége az egészséges táplálkozásban. Az új anyag feldolgozását az őstulok bemutatásával kezdjük, mondjuk el, mely európai szarvasmarhafajták őse volt. Beszéljük meg, milyen célból tenyésztjük a szarvasmarhát. Régen szekerek vontatására is használták, húzta az ekét, a vetőgépet. Ma elsősorban húsáért és tejéért tenyésztjük. A tankönyv képei segítségével figyeltessük meg testfelépítésüket: lábai rövidek, erősek, négy ujja van, melyek közül kettő éri a talajt. Az ujjak végét a sertéshez hasonlóan pata borítja, páros ujjú patás állat. A 134. oldal rajzai alapján figyeltessük meg, hogy a végtagok a gerincoszlophoz kapcsolódnak. Szarvasmarha-koponyán (ennek hiányában a tankönyv rajzán) figyeltessük meg a koponya alakját, a szarvakat és a fogazatot. Hasonlítsuk össze a házi sertés és a szarvasmarha koponyáját! A szarvasmarhának csak az alsó állkapcsában vannak metszőfogai, a felsőből hiányoznak. A sertésnek jól fejlett szemfogai vannak, míg a szarvasmarhánál ez a fogtípus hiányzik. Idézzük fel, mit tanultunk a sertés táplálkozásáról (mindenevő) és zápfogairól (gumósak). Figyeljék meg és ujjaikkal tapintsák végig a szarvasmarha zápfogainak felületét (a zápfogak nagyok, széles felületűek, felszínük érdes, hullámos lefutású, melyet redős zápfognak nevezünk). A redős zápfogak a növényi eredetű táplálék felaprítására, szétzúzására alkalmasak. A zápfogaik a körkörös rágás nyomán, a malomkövekhez hasonlóan szinte szétmorzsolják a kemény, rostos, nehezen emészthető növényi szárakat, magvakat. Oldják meg a munkafüzet 2. feladatát. Ha van rá lehetőségünk, figyeltessük meg a szarvasmarha legelését. Mivel a felső állkapcsából hiányoznak a metszőfogak, a füvet a nyelvével csomóba összefogja és egy kis oldalirányú fejrándítással letépi. A táplálék megrágás után az összetett gyomorba kerül. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán az összetett gyomor részeit. Magyarázzuk el, hogy a lenyelt táplálék, a rajzon piros színnel jelölt bendőbe, majd a recés gyomorba kerül. A pihenő állat a táplálékot felkérődzi és újra, alaposan megrágja, majd lenyeli. Az újra lenyelt táplálék a százrétű, majd az oltógyomorba kerül, ahol befejeződik az emésztés. Az összetett gyomorról tanultakat a munkafüzet 3. feladatában rögzítsük. A szarvasmarhafélék jellegzetes szerve a tülkös szarv. A koponyán (vagy a tankönyv rajzán) figyeltessük meg: a homlokcsontból ered két szarvnyúlvány, melyet az elhalt és megvastagodott szaruképződmény (bőr) borít. Az állat elpusztulása után a tülök lehúzható. A szarvról és a fogazatról tanultakat a munkafüzet 1. feladatában rögzítsük. A nőstény szarvasmarha a tehén. Évente egyszer ellik. A kisborjú igen fejletten jön a világra, hamarosan követi anyját. Néhány hétig fő tápláléka a tej, melyet az anya tőgyében lévő tejmirigyek termelnek. Az óra végi összefoglaláskor a lecke végi kérdések megválaszolása után oldják meg a munkafüzet 4. feladatát. 118


A házi ló Oktatási feladat: Az európai lófajták őse a vadló. A ló a szarvasmarhához hasonlóan gerinces, emlős háziállat. Páratlan ujjú patás, gyomra együregű. A különböző tenyésztési céloknak meg felelően számos fajtáját tenyésztették ki. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciafejlesztés: a lehetőségek függvényében megadott szempontok alapján önálló és csoportos megfigyelések a tenyészett háziállatok életéről, tartási körülményeiről, szaporodásról. Az összehasonlító képesség és a gondolkodás fejlesztése az ősi fajok és belőle kitenyésztett fajták főbb tulajdonságainak megismerése során, továbbá a testfelépítés és az életmód közötti összefüggés bemutatásával. Attitűdformálás: az ember felelőssége az állatok tartási körülményeiről. A magyar ember és a ló évezredes kapcsolata. Az óra eleji ellenőrzés szempontjai: – A sertés és a szarvasmarha testfelépítésének összehasonlítása (végtagok, táplálkozás, fogazat, a gyomor felépítése). – A két állat szaporodása, az utódok fejlettsége és száma. Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdjük: a tanulók meglévő ismeretei, tapasztalatai alapján gyűjtsük össze, milyen célból tartották régen és napjainkban a lovakat. Színes elbeszélésekből idézve mutassuk be a magyar ember és a ló évezredes kapcsolatát. Szemléltetés és elbeszélés módszerével mutassuk be a vadlovakat. Hol éltek, mivel táplálkoztak? Az amerikai földrészen a polgárháború során az elkóborolt és gazdátlanná vált lovakból alakult ki a musztáng. Mutassuk be képeken ezt a „visszavadult” lófajtát is. Tanulói kiselőadások is készülhetnek a hazai csikósokról és az előző óra anyagához kapcsolódó gulyásokról, a két foglalkozáshoz kapcsolódó néprajzi hagyományokról. Képekről, videofilmekről szemléltetve mutassunk be néhány lófajtát. Ismertessük, hogy a legkisebbek 70 cm magasak, a legnagyobbak 2 méteresek. Magyarázzuk el, hogy a fogazat különbözősége miatt a tehén letépi a füvet, a ló leharapja. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 3–4. feladatát. Csontkészítményen vagy a tankönyv 136. oldalának rajza alapján hasonlítsák össze a ló és a szarvasmarha végtagjait. Itt is keressünk azonosságokat (az ujjak végét pata borítja) és különbségeket (négy, illetve egyetlen ujj). Oldják meg a 2. feladatot. A 137. oldal utolsó bekezdését és a 138. oldal szövegét önállóan dolgozzák fel. Az önálló munka során az alábbi kérdésekre keressék a választ: Melyik állatcsoportba tartozik a ló? Mivel táplálkozik? Milyen a fogazata és a gyomra?

119


Az önálló munka megbeszélése után figyeltessük meg a ló koponyájának rajzát. Keressünk azonosságokat (növényevő, redős zápfog) és különbségeket (a lónak mindkét állkapcsában van szemfog, nincs szarva, gyomra egyszerű, együregű gyomor) a szarvasmarha és a ló között. Végezetül magyarázzuk el a csődör, kanca, csikó fogalmakat. A környezeti feltételekhez való alkalmazkodás egyik formája, hogy az újszülöttek megszületésük után pár órával már követik anyjukat (természetes ellenségeikkel szemben ez a legbiztonságosabb védekezés). Óra végén olvassuk el a 160. oldalon az Érdekességek, megfigyelések, kísérletek kiegészítő anyagban a házi lóról írtakat, majd válaszoljanak a tanulók a lecke végi kérdésekre.

A házi tyúk és a pulyka Oktatási feladat: A házi tyúk őse a bankiva tyúk. A tyúkot tojásáért és húsáért tenyésztik. Testét toll fedi, mellső végtagja szárnnyá módosult. Lába erős kapirgálóláb. Tojásokkal szaporodik, utódai fészekhagyók. A pulyka nagy testű madár, húsa egyre keresettebb élelmiszer. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciafejlesztés: a háziállatok vadon élő őseinek és a belőlük kitenyésztett háziállatok testfelépítésének, viselkedésének összehasonlítása, azonosságok és különbségek keresése. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az olvasott szöveg megértése, lényegkiemelés, a megfigyelések megfogalmazása szóban és írásban. Matematikai kompetenciafejlesztés: testméretek, az állatok tömegére vonatkozó adatok értelmezése. Egészségnevelés: a baromfihús és a tojás sok fehérjét és vitaminokat tartalmaz, ezért a fejlődő szervezet számára fontos táplálék. Az óra elején ellenőrizzük, amit a korábbi órákon a sertésről, szarvasmarháról és a lóról tanultak: testfelépítésük, táplálkozásuk, szaporodásuk, gazdasági jelentőségük. Az új anyag feldolgozásának első mozzanataként beszéljük meg, mi a gazdasági jelentősége a házi tyúknak. Ismertessük, hogy húsa értékes, könnyen emészthető, fehérjékben gazdag táplálék. A tojás is sok fehérjét és vitamint tartalmaz. A lecke 1. és 2. bekezdését önálló szövegértelmezéssel dolgozzák fel, majd beszéljük meg az alábbi kérdéseket: Hol él a házi tyúk őse, és hogyan nevezzük? Milyen célra tenyésztették ki a házityúk-fajtákat? Hány tojást raknak a tojó fajták? Hány hét alatt érik el a vágási súlyt a hústermelő fajták? Figyeltessük meg a házi tyúk ősét és a ma tenyészett tyúkfajtákat! Mely tulajdonságai változtak meg a háziasítás során? Kültakarójának megismerésekor ismertessük, hogy testét különböző típusú tollak fedik. Ezek egyrészt védik testüket a környezeti hatásoktól (csapadék, hideg-meleg), másrészt megőrzik a testhőmérsékletüket. A tollaknak jól repülő madaraknál fontos szerepük van a repülésben és a levegőben történő irányváltoztatásban. Korábban begyűjtött tollakkal szemléltessük a pehely-, fedő-, farok- és szárnytollakat. 120


Vizsgáljanak a tanulók is egy-egy tollat, és készítsenek rajzot róla, majd oldják meg a munkafüzet 1. feladatát. A tanulók tapasztalataiból kiindulva rögzítsük, hogy a házi tyúk igen gyenge repülő, állandóan a talajon tartózkodik. Természetközeli tartás során megfigyelhető, hogy az őseikre jellemző módon éjszakára a fák alsó ágain pihennek. Így védekeznek természetes ellenségeikkel szemben. Nagyüzemi körülmények között szűk ketrecben tartják és főleg növényi magvakkal takarmányozzák. Természetközeli tartásnál nemcsak a növényi magvakkal, hanem férgekkel, rovarokkal, csigákkal is táplálkoznak. A táplálék megszerzését erős csőrük és kapirgálólábuk segíti. Figyeljék meg a tankönyv képén a kapirgálóláb felépítését (tollatlan csüd, négy ujj, a végein erős karmokkal), majd oldják meg a munkafüzet 2–4. feladatát. A házi tyúk szaporodásának feldolgozásakor (ép, majd feltört) tojással szemléltessünk. Magyarázzuk el, hogy a tojás egy hatalmas pete. Kívülről a meszes héj fedi, a belül lévő fehérje és sárgája tápanyag a benne fejlődő embrió számára. Feltört tojáson a sárgájához tapadva találjuk az embrió kezdeményét, melyből a megtermékenyítés után a 21. napon bújik ki a kiscsibe. Nagyüzemi körülmények között keltetőgépbe teszik a tojásokat, természetes körülmények között a tyúk fészket rak, és saját testének melegével költi ki a tojásokat. A kikelt kiscsibék fejletten bújnak elő a tojásokból, követik anyjukat, önállóan táplálkoznak. Az ilyen madárutódokat fészekhagyóknak nevezzük. Kiegészítésként figyeltessük meg a 141. oldalon a házi tyúk csontvázát, a tápcsatornát és a tojás kialakulásának folyamatát. A házi pulyka kiegészítő anyagként bekerült a tankönyvbe, mivel húsa az utóbbi években keresett élelmiszer lett. Az óra végi összefoglalásnál oldják meg a munkafüzet 5. feladatát, és tegyenek fel egymásnak kérdéseket a házi tyúk kültakarójáról, mozgásáról, táplálkozásáról és szaporodásáról. Ha van rá lehetőség, a tanulók a következő óráig figyeljék meg a szabadban tartott házi tyúkok táplálkozását, a csőr és a láb használatát a táplálék megszerzésében.

A házi kutya és a házi macska Oktatási feladat: A kutya és a macska őse. A kutya és a macska testfelépítésének közös jellemzői: gerinces, emlős, ragadozó, tarajos zápfogú állatok. A kutya természetes körülmények között kitartó üldözéssel, a macska lesből támadva szerzi zsákmányát. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciafejlesztés: a háziállatok vadon élő őseinek és a belőlük kitenyésztett háziállatok testfelépítésének, viselkedésének összehasonlítása, azonosságok és különbségek keresése. Összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód között. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az olvasott szöveg megértése, a megfigyelések megfogalmazása szóban és írásban. A matematikai kompetencia fejlesztése: testméretek, az állatok tömegére vonatkozó adatok értelmezése. 121


Az óra első részében elbeszélés módszerével mutassuk be a ház körül élő állatok közül azokat, amelyekről a témakörben tanulni fogunk. Ismertessük, hogy ezek között vannak szívesen látottak és hívatlan vendégek is. A házi kutya megtanítását ősének, a farkasnak a szemléltetésével kezdjük. Ismertessük élőhelyeit, életmódját, továbbá, hogy hazánkból az élőhelyek csökkenése és a kíméletlen vadászata miatt kipusztultak. A tanulók tapasztalataira támaszkodva beszéljük meg, milyen célból tartják a ma élő kutyafajtákat (házőrzés, vadászat, pásztorkodás és nyájterelés, kedvtelés stb.). Irodalmi szemelvényekből olvassunk fel részleteket, például a nyomkövető, az őrző-védő, a terelő kutyák munkavégzéséről, jellegzetes viselkedéséről. A tankönyv első bekezdéséből keressék ki a legkisebb és a legnagyobb kutyafajták testtömegének adatait (1 kg, illetve 130 kg). Az adatok azt is bizonyítják, hogy a tenyésztés során az ember milyen nagy mértékben képes bizonyos állatok tulajdonságainak megváltoztatására. Oldják meg a munkafüzet 2. feladatát. A kutya testfelépítésének feldolgozásakor kutyacsontvázat, ennek hiányában a tankönyv ábráit használjuk. A megfigyeltetés során a korábbi ismeretekre támaszkodva megállapíthatjuk, hogy gerinces állat. Nevezzék meg a gerincoszlophoz kapcsolódó testrészeket: mellső és hátsó végtag, koponya. Magyarázzuk el, hogy a kutya az ujjain jár, a karmait nem tudja visszahúzni, így azok folyamatosan kopnak. Ezt a tankönyv 144. oldalán lévő képével szemléltethetjük. A házi kutya a farkastól örökölte a zsákmányszerző ösztönét. Lehetőség szerint videofilmen figyeltessük meg azt, hogy őseik kitartó üldözéssel szerzik meg zsákmányukat. A stratégia lényege a táplálékállat tartós üldözéssel történő kifárasztása. A tenyésztett kutyafajtákról az ember gondoskodik, de természetes környezetben szinte mindegyik fajtából előtör az ősi ösztön, és bármely állatot üldözőbe vesz. Koponyán szemléltessük és magyarázzuk el a fogazatát. A gyenge metszőfogak után 2-2 hosszú, hegyes, hajlított szemfoga van, mely a zsákmány megragadását biztosítja. A zápfogak felülete éles, hegyes. Metszeti rajzon a tyúk tarajához hasonló, innen az elnevezése, tarajos zápfog. A legnagyobb tarajos zápfogakat tépőfognak is nevezik. Ezek – az ollóhoz hasonlóan – egymás felületén elcsúszva fel darabolják a táplálékot. A hátul lévő kisebb zápfogakkal rágni is tud, de a kutyák különösebb rágás nélkül nyelik le a falatokat. Figyeltessük meg a 143. oldalon lévő magyarázó rajzot a különböző fogtípusok működéséről, majd oldják meg a munkafüzet kutyára vonatkozó részeit. Mivel az utóbbi időben elszaporodtak a kutyatámadások, hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a kutya testtartásából következtetni lehet, milyen érzelmei vannak az emberrel (vagy egy másik kutyával) szemben. A tankönyv 144. oldalon lévő rajzok ezt szemléltetik. Az első rajz az agresszív, támadó, a középső a barátságos, az utolsó a behódoló, megadó érzelmeket fejezi ki. A kutyák szaporodásáról tudni kell, hogy kölykei vakon születnek, és 4-6 hétig csak anyatejen élnek. Részösszefoglalásként a megbeszélés módszerével rögzítsük: a kutya gerinces, emlős, ragadozó, tarajos zápfogú állat.

122


A házi macska megismerését is a tanulók meglévő tapasztalatainak feldolgozásával kezdjük. Milyen célból tartja az ember a macskát? Milyen hasznot hajt a gabonaraktárak, élelmiszer-tárolók környékén? Mely fajtákat tenyésztik kedvtelésből, az ember hűséges társaként? Ismertessük testméreteit, jellegzetes mozgását. Zsákmányszerzését, vadászatát a tanulók megfigyeléseire is támaszkodva rögzítsük: kitartóan vár, majd hirtelen lesből támad az egérre, a fészekre szálló madárra. Hasonlítsák össze a kutya és macska zsákmányszerzését! Magyarázzuk el, hogy a zsákmányát mellső lábával ragadja meg. Ekkor ujjpárnái közül kitolja hegyes karmait. Járás közben karmait visszahúzza. A 145. oldal magyarázó rajzán figyeltessük meg a karmok működését. A zsákmány feldarabolását a kutyához hasonló tarajos fogazat végzi. Macskakoponyán vagy a tankönyv rajzán szemléltessük a fogazatot, az egyes fogtípusokat, majd oldják meg a munkafüzet 1. feladatának második részét. Magyarázzuk el, hogy a macska szürkületkor is jól lát, mivel a pupillája (melyen keresztül a fény a szemébe jut) kitágul. Figyeltessük meg ezt a folyamatot is a 145. oldal folyamatábráján. Kiegészítésként olvassuk el a 161. oldalon az Érdekességek, megfigyelések, kísérletek című részben a veszettségről, a kóbor kutyákról, a háziállatok féregtelenítéséről írtakat. Az óra végi összefoglaláskor ismételjük át még egyszer a kutya és macska testfelépítésének jellemzőit, majd oldják meg a tanulók a munkafüzet 4. feladatát.

A fecskék és a házi veréb Oktatási feladat: A füstifecske és a házi veréb testfelépítése, táplálkozása, fészkelése és szaporodása. A fecske költöző, a veréb állandó madarunk. Kompetenciák fejlesztése: Értelmi képességek fejlesztése: azonosságok és különbségek megfigyelése a fecskék és a verebek testfelépítésében. A korábban tanult ismeretek alkalmazása az új ismeretek feldolgozásához. Összefüggések keresése a madarak testfelépítése és életmódja között. A csőr szerepe a táplálkozásban. Az énekesmadarak jelentősége a zöldség- és gyümölcsöskertben a kártevők elleni védekezésben. Környezeti nevelés: a madarak élőhelyeinek és fészkelőhelyeinek védelme.

Csopo rtmun

ka

Óra eleji ellenőrzés: a tanulók két csoportban dolgozva oldják meg az alábbi feladatot: A csoport A kutya őse: ................................................................életmódja: ..................................................................... Zsákmányszerzése: ............................................................................................................................................ Fogazata: ............................................................................................................................................................. A patkány.......................................................................fogazata: ..................................................................... élőhelye: .............................................................................................................................................................. kártétele: ............................................................................................................................................................. 123


B csoport A macska őse: ........................................................... életmódja: ..................................................................... Zsákmányszerzése: ............................................................................................................................................ Fogazata: ............................................................................................................................................................. A házi egér fogazata: ......................................................................................................................................... élőhelye: .............................................................................................................................................................. kártétele: ............................................................................................................................................................. Az új anyag feldolgozását a hazánkban élő fecskefajok bemutatásával kezdjük. Közülük a füsti fecske és a molnárfecske kötődik az emberi településékhez. A 146. oldal 1. bekezdéséből keressék ki, milyen összefüggés van a füstifecske fészkelése és a falun élő ember állattartása között. Ismertessük a füstike mozgását, gyors cikázó repülését, amely lehetővé teszi, hogy a repülő rovarokat (legyeket, szúnyogokat) a levegőben elfogja. A fészkelését a tankönyv képein figyeljék meg, majd idézzük fel a házi tyúk utódairól tanultakat (fészekhagyók). Magyarázzuk el, hogy a tojásból kikelt kisfecskék fejletlenül jönnek a világra, a szülők hetekig rovarokkal etetik őket. Csak akkor hagyják el a fészket, ha megtanultak repülni és önállóan táplálkozni. A fecskék költöző madarak, szeptemberben nagy csapatokba verődve vonulnak Afrika déli részére. Világtérképen kövessék végig vonulási útvonalukat, majd oldják meg a munkafüzet 5. feladatát. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. feladatát. A házi veréb minden emberi település környékén megtalálható. Olvassák el a verébről szóló tankönyvi rész 1. és 2. bekezdését, majd rögzítsük a legfontosabbakat: Mi jellemző a repülésére? Mivel táplálkozik? Hova rakja a fészkét? A veréb utódai is fészeklakók, a szülők rovarokkal etetik őket. A téli időszakban jól megfigyelhető, hogy a verebek nagy csapatokba verődnek össze, éjszakánként alvóközösséget alkotnak. Hívjuk fel a tanulók figyelmét a tankönyvben leírt megfigyelések elvégzésére. A következő órákon számoljanak be tapasztalataikról. Az óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 1–4. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.

A házi légy Oktatási feladat: A házi légy testfelépítése, táplálkozása. Betegségterjesztő, a kórokozók szőrös testén tapad meg. Teljes átalakulással fejlődik. Kompetenciák fejlesztése: A természettudományos kompetencia fejlesztése: az ízelt lábú állatokról korábban tanult ismeretek felidézése. Azonosságok és különbségek keresése a káposztalepke, a cserebogár és a házi légy testfelépítése, szaporodása között. 124


Az önálló vizsgálatokhoz szükséges képességek (megfigyelőképesség, a korábban tanultak felidézése stb.) fejlesztése. Egészségnevelés: a házi legyek elleni védekezés leghatékonyabb formája, ha környezetünket tisztán tartjuk.

Csopo

rtmun

ka

Ismétlés: a tanulók írásban válaszoljanak az alábbi kérdésekre: A cserebogár és a káposztalepke: Milyen állatcsoportba tartoznak? Hány testrészük van? Mely szervek helyezkednek el a fejen, a toron? Hova rakják petéiket? Mivel táplálkoznak a lárvák és a kifejlett állatok? Hogy nevezzük fejlődésüket? A tanulókat két csoportra osztva az A csoport olvassa el a tankönyv 149. oldalán az 1. és 2. bekezdést. Feladatuk a szöveg értelmezése és a házi légy fején található szervek megismerése. A B csoport feladata a 3–4. bekezdés alapján a tor és a potroh szerveinek megismerése. Az önálló munka után vetítsük ki a házi légy rajzát, majd számoljanak be az olvasottakról, közben a légy rajza mellé írjuk oda a legfontosabb fogalmakat: csáp, összetett szem, nyaló-szívó szájszerv, három pár ízelt láb, a végén tapadókorong, egy pár hártyás szárny. Ezt követően páronként osszunk ki egy-egy preparált házi legyet, és kézinagyítóval figyeljék meg a testfelépítését. Az egyes szervek azonosítását a tankönyv 149. oldalán lévő magyarázó rajz segíti. A testfelépítésének megismerése után magyarázzuk el, hogy a házi légy rászáll minden dögre, bomló szerves anyagra, ürülékre, ételre, érő gyümölcsökre. Szőrös testén könnyen megtapadnak a kórokozók, ezért számos betegséget terjeszt. Már korábban tanultuk (cserebogár, káposztalepke) a teljes átalakulással történő fejlődését. Figyeltessük meg a 150. oldalon a légy fejlődését bemutató rajzot. Magyarázzuk el, hogy míg a cserebogár teljes átalakulása három évig tart, addig a légyé mindössze 8 napig. A kikelt legyek néhány nap után már maguk is petéznek. Ez a magyarázata annak, hogy rendezetlen, szemetes környezetben miért él olyan sok légy. Az óra végi összefoglalás a munkafüzet feladatainak megoldásával történhet.

Az állattartás szabályai Oktatási feladat: A nagyüzemi állattartó telepek jellemzői: – mesterséges környezetben tartják az állatokat; nagyfokú gépesítés; – az állatokat zsúfoltan tartják; – rendszeresek a gyógyszeres kezelések, – növekedésserkentő hormonokat és étvágyfokozókat alkalmaznak. A biogazdálkodás fő ismérve: – az állatok természetes igényeihez igazodva tartják az állatokat; – természetes takarmányokat használnak az állatok etetésére. Az állatvédelmi szabályok értelmezése. Kompetenciák fejlesztése: A természettudományos kompetencia fejlesztése: összehasonlítások végzése, szempontok alapján történő kép- és szövegértelmezés. Felelősségtudat kialakítása az állatok tartása során. 125


A tananyag feldolgozásának a leghatékonyabb formája, ha tanulmányi kirándulást teszünk egy iskola környéki állattartó telepre. Itt megfigyeltethetjük az állattartás körülményeit, az állatok elhelyezését, takarmányozását, gondozását. Ha nincs lehetőség közvetlen tapasztalatszerzésre, hagyományos formában dolgozzuk fel a tananyagot. Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a mezőgazdaság feladatait. Tudatosítsuk, hogy a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek kell a lakosságot élelmiszerrel (hússal, kenyérgabonával, tejjel, tojással, zöldséggel, gyümölccsel stb.) ellátnia. A legfontosabb feladatokat a munkafüzet 1. feladatában rögzítsük. Figyeltessük meg a tankönyvben a nagyüzemi állattartás körülményeit bemutató képeket, majd olvassák el a tankönyv 151. oldal 2. és a 152. oldal 1. bekezdését, és értelmezzék a főbb fogalmakat. Lássák, hogy a nagyüzemi gazdaságokban a fő cél, hogy minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb tömegű árut termeljenek. Az állatok természetes igényei háttérbe szorulnak. A munkafüzet 2. feladatába írják le a tankönyvben olvasottak alapján a nagyüzemi állattartás jellemzőit (mesterséges környezet, zsúfolt elhelyezés, serkentők és étvágyfokozók alkalmazása). Értelmezzük a 161. oldalon az Érdekességek, megfigyelések, vizsgálatok című kiegészítő anyagrészben írtakat az állatok elhelyezéséről. Önálló munkával oldják meg a munkafüzet 3. feladatát. A lecke 4. bekezdésében a nagyüzemi csirkenevelőkről olvashatunk. Az itt leírtak értelmezése során a tanulók elképzelhetik a nagyüzemi körülményeket, melynek célja, hogy minél rövidebb idő alatt érjék el az állatok a vágósúlyt. Ismételjük át, amit korábban a környezetbarát zöldség- és gyümölcstermesztésről tanultunk. A különböző vegyszerek és műtrágyák szakszerűtlen használata nemcsak környezeti károkat okoz, hanem a zöldségekbe, gyümölcsökbe beépülve az ember egészségét is károsítja. Ismételjük át azt is, hogy mit jelent a biogazdálkodás a növénytermesztésben, és miért van egyre nagyobb igény az úgynevezett biotermékekre. Színes képekről, videofilmről, a tankönyv képeiről szemléltessük az állatok természetes igényeihez igazodó biogazdálkodást. Figyeljék meg a képeket, és hasonlítsák össze a nagyüzemi tartási körülményeket a biogazdálkodás körülményeivel. Magyarázzuk el, hogy a biotermék előállításának a feltétele nemcsak a tágas kifutó, a természetes tartási körülmény. Nem lehet étvágyfokozókat, tápokat, növekedésserkentő anyagokat használni! Az új ismereteket a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük. Az óra második nagy egysége az állatvédelmi szabályokat tartalmazza. A tankönyvben leírtak az állatvédelmi törvény legfontosabb részeit ismertetik. Ezeket nem kell megtanulni, de röviden beszéljük meg, értelmezzük az egyes tilalmakat. Győződjenek meg a tanulók arról, hogy bármilyen állatfaj tartása felelősséggel jár, legyen az egy aranyhörcsög, amit a lakásban tartunk, vagy egy nagyüzemi sertéstelep. Az óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire. Hívjuk fel a figyelmüket a 161. oldalon olvasható Érdekességek, megfigyelések, vizsgálatok kiegészítő anyag Az állattartás szabályai című részének utolsó feladatára. Lehetőleg minél több tanuló vegyen részt, s gyűjtse az ismereteket, tapasztalatokat a háziállatokról és a tartási körülményekről.

126


Betegségterjesztő állatok a lakóhelyen Oktatási feladat: A házi egér és a patkány testfelépítésének jellemzői, életmódjuk. A rágcsáló fogazat felépítése. Az egér és a patkány kártétele, betegségek terjesztői Az állatról emberre terjedő betegségek. Kompetenciák fejlesztése: Attitűdformálás: a környezeti kultúra fontossága, a lakóhely és környezet tisztasága egyben védekezés is a kártevők elszaporodása ellen. Összefüggések keresése a környezet állapota és a betegségterjesztő állatok elszaporodása között. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: szövegértés és a lényeges elemek kiemelésével szövegalkotás a szemelvények tartalmáról. Az új anyag feldolgozását szemelvények felolvasásával kezdhetjük a középkorban dúló hatalmas pestis- és az egyéb súlyos járványokról. Mutassuk be, hogy voltak olyan városok, ahol a lakosság fele a fertőző betegség áldozata lett. Az emberek sokféle tudománytalan eljárással próbálkoztak a járványok megfékezésére, de csak a 19. században ismerték fel, hogy például a pestisjárványt a patkányokon élő bolhák ürüléke terjeszti. Szemléltetés és megbeszélés módszerével mutassuk be a házi egeret. Magyarázzuk el, hogy éjjel jár tápláléka után, ezért a hallására és a szaglására támaszkodik tápláléka felkutatásakor. Hosszú bajuszsertéi tapogatószervek. Ismételjük át az eddig megismert fogazatokat: szemléltessük a sertés mindenevő, a szarvasmarha növényevő, a kutya és a macska ragadozó fogazatát. Idézzük fel a különböző felületű zápfogakat is. A céljellegű ismeretek átismétlése után egérkoponyán vagy a tankönyv rajzán szemléltessük a fogazatot, magyarázzuk el a rágcsáló fogazat lényegét: metszőfogai hosszúak, enyhén behajlítottak, élesek, folyamatosan nőnek, ezért állandóan koptatni kell. Figyeltessük meg a zápfogak felületét. Ezek a sertés zápfogaihoz hasonlók, gumós felületűek. Ebből arra következtethetünk, hogy növényi és állati eredetű táplálékot fogyaszt, vagyis mindenevő. Ismételjük át az eddig megismert emlősök szaporodását, az egy év alatt születendő utódok számát. (A házi sertés évente 8-15 malacot ellik, a szarvasmarha és a ló évente egyszer egy utódot hoz a világra.). A házi egér rendkívül szapora. Évente ötször, hatszor ellik, utódainak száma egy-egy alkalommal 8-10. Tehát egyetlen szapora nőstény egér egy év alatt akár 60 utódot is felnevelhet. A tankönyv képeiről (esetleg videofilmről vagy kitömött állatról) szemléltessük a házi és a vándorpatkányt. Ismertessük, hogy testfelépítésük, életmódjuk az egéréhez hasonló, de annál háromszor nagyobb. A vándorpatkány a gyakoribb, a házi patkányt kiszorította élőhelyeiről. Szaporodásukról és kártételükről olvassuk el a 155. oldalon írtakat. Tudatosítsuk, hogy a rendezetlen, szemetes, konyhai hulladékokkal, ételmaradékokkal szennyezett környezetben különösen sok egér és patkány találja meg életfeltételeit. Az ellenük való védekezés leghatásosabb módja: a lakókörnyezet tisztasága, rendezettsége, a hulladékok megfelelő elhelyezése, kellően elzárt élelmiszerraktárak és gabonatárolók. Az állatról emberre terjedő betegségekről szóló tankönyvi leírást önálló munkával dolgozzák fel. Értemezzék a szöveget, majd tegyenek fel kérdéseket egymásnak. 127


Tudatosítsuk, a legfontosabb szabályokat, melyek betartásával elkerülhetők a fertőzések. A rágcsáló emlősök által terjesztett betegségekről ismeretterjesztő irodalom felhasználásával tanulói kiselőadások is készülhetnek. Az óra végi összefoglaláskor oldják meg önállóan a munkafüzet feladatait! Ennek értékelése után válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

Madárvédelem, madártelepítés Oktatási feladat: A természetes élőhelyek csökkenése miatt fontos feladat a megmaradt élőhelyek és élőlényeinek védelme. A kártevők ellen használt mérgező vegyszerek beépülhetnek a táplálkozási láncba, és annak minden tagját károsíthatják. A tanulók lehetőségei a madárvédelemért és a madarak megtelepítéséért. Kompetenciák fejlesztése: Attitűdformálás: felelősségtudat kialakítása a lakóhelyi környezet és az ott megtelepedő élővilág iránt. A természetes növényvédelem és a madárvédelem közötti összefüggés felismerése. Az aktív természetvédelemhez szükséges ismeretek, készségek kialakítása (madáretetés, mesterséges fészekodúk kihelyezése). Az óra első részében a tanulók tapasztalataiból kiindulva gyűjtsük össze azokat az emberi tevékenységeket, amelyek a természetes élőhelyek csökkenését okozzák. Tudatosítsuk, hogy az élőhelyek megszűnése egyben az ott élő növények és állatok pusztulását is okozhatja. Beszéljük meg, milyen környezetszennyező források vannak a lakóhelyünkön, mi veszélyezteti a lakóhely környéki füves, fás, vizes élőhelyeket. Idézzük fel a tanult zöldség- és gyümölcsfélék károsítóit és az ellenük való védekezés formáit (almamoly, szilvamoly, káposztalepke, cserebogár – védekezés: vegyszerekkel, hernyófogó övekkel, illetve tanultuk, hogy az énekesmadarak nagy tömegben fogyasztják a kártevőket). Magyarázzuk el, hogy a mezőgazdaságban használt vegyszerek nemcsak a kártevőket pusztítják el, hanem az úgynevezett hasznos rovarokat is. A vegyszer beépülhet a táplálkozási láncba, és annak minden tagját károsíthatja. A természetes növényvédelem része a rovarkártevőkkel táplálkozó madarak védelme és megtelepítése a művelt területeken. E munkából a tanulók is kivehetik részüket. Az egyik feladat a madarak téli etetése. A nem vonuló madarak egy része szívesen elfogyasztja az etetőkben felkínált táplálékot. A lecke 6. bekezdéséből megismerhetik azokat a madárfajokat, amelyek az etetőkhöz szoktathatók. A leírt madárfajok képét szemléltessük, és beszéljük meg, milyen eleséget kedvelnek. A tankönyv rajzain figyeltessük meg a különböző etetőtípusokat, melyek lényege, hogy védjék a madarat az időjárástól. Különböző szakkönyvekből, ismeretterjesztő filmekből is bővíthetjük ismereteinket az etetőkről, eleségekről. Különböző madárfajok más-más odúkban telepednek meg. A tankönyv ezekből is bemutat néhányat. Az odúk elkészítése és kihelyezése szakember közre működését igényli. A környéken élő madarász szakember biztosan segít ebben a tanulóknak. Az óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet feladatait. 128


Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: A témakörben megismert állatok testfelépítésnek, életmódjának, környezethez való alkalmazkodásának felidézése és alkalmazása. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciák: összefüggések keresése az állatok testfelépítése és életmódja között. Az élőlények és környezetük közötti szoros kapcsolat felismertetése konkrét példák alapján. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szakmai és az általános szókincs fejlesztése. Egészségnevelés: a környezetünkben élő betegségterjesztő állatok, az ellenük való védekezés lehetőségei. A témakör legfontosabb ismereteit (a megismert állatok testfelépítését, életmódját, szaporodását stb.) a tankönyv 163–164. oldalain foglaltuk össze. Szemléltetés és megbeszélés módszerével idézzük fel a tanultakat! A korábbi összefoglaló órákhoz hasonlóan törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek a képeket, ábrákat önállóan is elemezni, az összefüggéseket felismerni és a szakszavakat minél pontosabban alkalmazni. A frontális felidézés és megbeszélés után a munkafüzet feladatait mindig önállóan oldják meg. Így pontos visszajelzést kapunk a tudásukról, illetve azokról a hiányosságokról, melyet az összefoglaló órán pótolni kell. Készítsenek az órán egyszerű vázlatrajzokat is, melyek elkészítéséhez a tankönyvi illusztrációk adnak segítséget.

Az ember szervezete és egészsége Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján Az emberi test felépítésével és életműködésével kapcsolatos meglévő ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában. A környezet – szervezet – életmód – egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése. A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása. A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás. Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. A fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítése. A serdülőkori testi és lelki változások jeleinek és okainak összegyűjtése. A nemi szervek működésének serdülőkori változásai, a testalkat és a lelki tulajdonságok összefüggéseinek elemzése.

129


Férfi és női szerepek megkülönböztetése, fiúk és lányok jellemző tulajdonságainak összehasonlítása, kapcsolatba hozása a nemi szerepekkel. Adatok elemzése a 10–12 éves fiatalok egészségi állapotáról (túlsúly, alultápláltság, tartáshibák, lúdtalp stb.), az okok elemzése, következtetések levonása. A testarányok és méretek összehasonlítása a különböző életszakaszokban. A divat és a média szerepének tudatosulása a testkép kialakításában. A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak felismerése. A mozgás és a fizikai, szellemi teljesítőképesség összefüggéseinek bizonyítása példákkal. A táplálkozás, a légzés és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákkal. Egyszerű kísérletek a mozgás, a pulzus, illetve a légzésszám közötti kapcsolatra. Az adatok rögzítése és értelmezése. Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása. A túlsúlyosság és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása. Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása. A kommunikáció jelentőségének bizonyítása különböző szituációkban. A konfliktusok okainak és következményeinek elemzése, a feloldás formáinak megismerése. Veszélyhelyzetek, kockázatok azonosítása különböző szituációkban. A viselkedés és a balesetek közötti oksági összefüggések vizsgálata. Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok és szokások megismerése, alkalmazása. Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata. A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése. Az eredményes gyógyulás és az időbeni orvoshoz fordulás összefüggéseinek belátása.

A bőr és egészségvédelme Oktatási feladat: Az emberi szervezet felépítése: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, melyek összessége a szervezet. A bőr felépítése és alapműködései (védelem a környezeti hatásoktól, verejtékezés, tápanyag-raktározás, a bőr mint érzékszerv). A bőr egészségvédelme: a bőrelváltozások észlelése. A helyes bőrápolás. Az A- és a C-vitamin jelentősége a bőr egészséges működésében. A napozás során D-vitamin képződik a bőrben. A túlzott napozás veszélyei. Kompetenciák fejlesztése: Értelmi képességek fejlesztése a megfigyelőképesség és gondolkodás fejlesztése a bőr felépítése és működése közötti összefüggés felismerésével. Anyanyelvi kommunikációs képességek – a szövegértés és szövegalkotás képességének – fejlesztése. A verbális és a vizuális kommunikáció összekapcsolása. Önálló munkához szükséges kompetenciák fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldása során és a képek, ábrák megfigyelése és elemzésekor. A tankönyv ábráinak és az emberi test modelljének megfigyelésével annak tudatosítása, hogy az ember szervezete szervrendszerekből, szervekből épül fel. Lehetőség szerint mikroszkóp használatával mutassuk be, hogy a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel. Elemezzük a tankönyv ábráját a légzőszervrendszer felépítéséről. Mutassuk be a többi szervrendszerünket is. Modellel, makettel, filmekkel szemléltessük elhelyezkedésüket. 130


Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. feladatát. Idézzük fel a korábban megismert állatok kültakaróját, főbb jellemzőiket és feladataikat. Mi borítja az ízeltlábúak, a halak, a békák, a kígyók, a gyíkok, a madarak és az emlősök testfelszínét? Milyen környezeti hatásokkal szemben véd a kültakaró? Milyen összefüggés van a kültakaró színe, mintázata és az egyes állatok életmódja között? Magyarázzuk el a kültakaró fogalmát! Ismertessük, hogy egy felnőtt ember bőrfelülete 2 m2, tömege 10 kg, és átlagosan 1-2 mm vastag. Gyűjtsük össze a tanulók tapasztalatait: milyen környezeti hatások érik az ember bőrét, hogyan védekezik a káros hatásokkal szemben? Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a bőr keresztmetszetét! Mutassuk be, hogy a bőr felső rétegét alkotó sejtek több rétegben helyezkednek el, szorosan összezáródnak. Ez biztosítja, hogy az ép bőr felszínén a kórokozók nem tudjanak áthatolni. Az ábra elemzése alapján beszéljük meg, milyen külső környezeti hatásokat érzékelünk a bőrünkkel (hideg, meleg, fájdalom, tapintás). Tudatosítsuk, hogy a bőr fontos érzékszerv is. Magyarázzuk el a verejtékezés folyamatát. Miért fontos életjelenség? Hol helyezkednek el a verejtékmirigyek? Mennyi verejték termelődik munkavégzés során? A bőrben lévő zsírszövetről, festékszemcsékről és a faggyúmirigyekről olvassák el a tankönyv szövegét. Értelmezzék a leírásokat, majd szemléltessük és beszéljük meg: Mi a jelentősége a zsírszövetnek? Mitől védenek meg a festékszemcsék? Mitől függ az emberek bőrszíne? Mi a a faggyúmirigyek jelentősége? Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát. Tudatosítsuk a rendszeres tisztálkodás fontosságát. Ismeretterjesztő irodalomból vett szemelvények felhasználásával mutassuk be, milyen veszélyeket rejt szervezetünk számára a túlzott napozás. Tudatosuljon, hogy a nyári időszak déli óráiban miért nem szabad a napon tartózkodni. Gyerekkorban különösen gyakoriak a bőr felszínét érő sérülések. Ezért magyarázzuk el, hogy a sérült bőrön keresztül kórokozók juthatnak szervezetünkbe, melyek különböző betegségeket alakítanak ki. Figyeltessük meg a tankönyv képeit, és beszéljük meg a sebellátás alapfeladatait. A bőr egészségvédelmének legfontosabb feladatait a munkafüzet 5. feladatában fogalmazzuk meg. Óra végi összefoglalás: a tankönyv képei és rajzai alapján fogalmazzanak meg kérdéseket, majd válaszoljanak a tankönyv kérdéseire is, és oldják meg a munkafüzet 5. és 7. feladatát is.

A mozgásszervrendszer és egészségvédelme Oktatási feladat: A csontváz és az izomzat fogalma, felépítésének alapismeretei. A csontok kapcsolódási formái, az ízületek felépítése. A mozgás során a csontok és az izmok működése. A mozgásszervrendszer egészségének megőrzése. A helyes életmód és a mozgásszervrendszer fejlődése közötti összefüggés megértése. 131


Kompetenciák fejlesztése: Gondolkodás fejlesztése: összefüggések keresése a csontok alakja és főbb feladataik között. Szempontok szerinti csoportosítások végzése (csöves- és lapos csontok, védelmi feladatot ellátó csontok stb.). Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az általános és a szakmai szókincs, valamint a szövegalkotás képességének fejlesztése. Egészségnevelés: a mozgásszervrendszer egészségmegőrzésének főbb szabályai – rendszeres mozgás, tápanyagokban gazdag táplálkozás, helyes napirend, a helyes és a helytelen, egészségkárosító szokások. Ismételjük át az ember szervezetéről tanultakat: Melyek a legfontosabb szervrendszerek? Milyen működést végeznek? Miből épülnek fel a szervrendszerek? Melyek bőrünk főbb rétegei? Milyen működést végez a bőr? Hogyan őrizhetjük meg kültakarónk egészségét? A megbeszéléshez használjuk a tankönyv illusztrációit és az emberi test modelljét! Idézzük fel, mit tanultunk a korábbi években a különböző állatcsoportok mozgásáról. Mi a célja a mozgásnak? Milyen mozgásféleségek jellemzők az állatokra? Hogyan és mivel mozognak a gyűrűsférgek, az ízeltlábúak és a gerinces állatok főbb csoportjai? A felidézést szemléltetéssel segítsük. Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát. Az új anyag feldolgozást megbeszéléssel kezdjük: Milyen mozgásokat tudunk végezni? Soroljunk fel minél több egyszerűbb és összetettebb mozgásformát (ugrás, futás stb.). Az emberi test csontvázának és a tankönyv ábrájának szemléltetésével magyarázzuk el, hogy az ember mozgásszervrendszere a csontvázból és a csontokhoz tapadó vázizomzatból épül fel. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a főbb csontokat, azok nevét, majd ugyanezeket a csontokat mutassuk meg a csontvázmodellen is. Figyeltessük meg, hogy a csontok egy része védi az alatta lévő szerveket! A tankönyv ábrája alapján nevezzük is meg ezeket a csontokat (a mellkas csontjai védik a tüdőt és szívet, a koponya csontjai az alatta lévő agyvelőt). Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 2–3. feladatát. Figyeltessük meg a tankönyv ábráján, hogy a csontokhoz különféle izmok tapadnak. Az ábra alapján nevezzük meg a végtagok, a törzs legfontosabb izmait (természetesen az 5. évfolyamon még nem kell megtanulni ezeknek a nevét). Szemléltessük és magyarázzuk el az izomműködést: a mozgások során a csontokhoz tapadó izmok kétféle működést végeznek. Amikor összehúzódnak, a csontok közelednek egymáshoz, ha az izmok megnyúlnak, a csontok távolodnak egymástól. Minden mozgásnak ez a működés az alapja. A tankönyv ábrájának megfigyelésével, a főbb működések elmagyarázásával ismerjék meg a kar hajlító- és feszítőizmainak működését. Végezzük el a munkafüzet 6. feladatában leírtakat! A mozgások során a csontok egymáson elmozdulnak. A csontok mozgatható kapcsolatát az ízületek biztosítják. Figyeljük meg a tankönyv magyarázó rajzán az ízületek felépítését! Magyarázzuk el, hogy a rendszeres sportolás, mozgás hatására az ízületek mozgékonyak lesznek. A mozgásszegény életmód (amely egyre inkább népbetegségnek számít) következménye, hogy az ízületi szalagok megrövidülnek, szerkezetük merev lesz, így a mozgás nehézkesebbé válik. Az ízületekről tanultakat a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük. 132


Megbeszélés módszerével tudatosítsuk, hogy a csontok és az izmok egészséges fejlődéséhez tápanyagokban gazdag élelmiszereket kell fogyasztani, és nem maradhat el a mindennapos testmozgás sem. Olvassák el a tankönyv szövegét a mozgásszervrendszer leggyakoribb betegségeiről (csontritkulás, lúdtalp, gerincferdülés). A lényegkiemelés során szemléltessük a betegségeket, a csontok elváltozásának kórképét, majd tudatosítsuk hogyan előzhetők meg ezek a betegségek. Oldják meg a munkafüzet 7. feladatát. Óra végi összefoglalás: a tankönyvi illusztrációk alapján tegyenek fel kérdéseket egymásnak.

A táplálkozás. Az emésztés szervrendszere Oktatási feladat: A táplálkozás, a tápanyagok és az emésztés fogalma. A tápanyagok hasznosulása szervezetünkben: az építő- és fűtőanyagok jelentősége. Az emésztés folyamatának lényege. A tápcsatorna főbb szervei és működésük a tápanyagok emésztésében és felszívásában. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciafejlesztés: az összehasonlításokhoz szükséges emlékezet fejlesztése, a vizuális kommunikáció összekapcsolása a verbálissal. Az egyes szervek felépítése és működése közötti összefüggések megértése. A megfigyelt életjelenségek elmondása szóban, a lényeges elemek kiemelése a munkafüzet feladatainak megoldása során. Az óra elején ismételjük át, amit az állatok táplálkozásáról tanultunk. A felidézéshez használjuk a tankönyv képeit és egyéb szemléltetőanyagokat (koponyák, modellek, makettek). Csoportosítsuk az állatokat táplálkozásuk alapján: melyek a mindenevők, növényevők, ragadozók, majd oldják meg a tanulók a munkafüzet 1. feladatát. Megbeszélés módszerével, a meglévő tapasztalatok rendszerezésével alakítsuk ki a táplálkozás fogalmát. A táplálkozás során szilárd és folyékony ételeket, italokat fogyasztunk. Magyarázzuk el, hogy a tápanyagok a szervezetünkben lebomlanak. Egy részük a sejtekben elég, ezek a „fűtőanyagok”. Az ilyen jellegű tápanyagok biztosítják szervezetünk számára az energiát. A tápanyagok másik csoportja mint „építőanyag” hasznosul. Ezek lebontása, majd felszívása biztosítja szervrendszereink felépítését és egészséges működését. A munkafüzet 2. feladatában rögzítsük a lényeget. A tápanyagok lebontása (emésztésük a tápcsatornában történik). Figyeltessük meg a tápcsatorna szakaszait a tankönyvi ábrán (szájnyílás, szájüreg, fogak, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél). Használjunk egyéb szemléletőanyagokat is (modell, filmrészletek). A lényeg, hogy a tanulók tudják a tápcsatorna szakaszainak nevét és azok elhelyezkedését. Magyarázzuk el, hogy mi történik a táplálékkal az egyes szakaszokban, mely szervek milyen működéseket végeznek. (Az emésztőszervek és az emésztőmirigyek – máj, hasnyálmirigy – részletesebb működése a 8. évfolyam tananyaga.) Idézzük fel, mi a táplálkozás lényege. Mit jelent az a fogalom, hogy táplálkozás? Beszéljük meg a tanulók tapasztalatait arról is, hogy mit éreznek akkor, amikor éhesek? Hogyan változik meg azoknak az embereknek a testalkata, akik túl sok ételt, főleg édességet és liszt felhasználásával készült ételeket fogyasztanak? 133


A tankönyv ábrájának segítségével figyeljük meg a tápcsatorna felépítését. A rajz segítségével nevezzék meg a főbb szerveket: szájnyílás, szájüreg, fogak, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél. Magyarázzuk el, mi történik a táplálékkal a szájüregben, a nyelőcsőben, a gyomorban, a vékony- és a vastagbelekben. Fontos, hogy a tanulók megértsék: az elfogyasztott ételek, italok az emésztőszervrendszerben teljesen átalakulnak, majd felszívódnak. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 3–4. feladatát. A tankönyv kérdései és a munkafüzet 5. feladata a tanult ismeretek lényegét tartalmazzák.

Az egészséges táplálkozás Oktatási feladat: Az egészséges táplálkozás alapismeretei: tápanyagokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag ételek és italok fogyasztása. Építő- és fűtőanyagokban gazdag ételeink, élelmiszereink. Az elhízás és a lesoványodás biológiai okai. A napi ötszöri étkezés fontossága. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás jelentősége, legfontosabb vitaminjaink (A-, C-, B-, D-vitaminok) hatása és előfordulásuk az élelmiszerekben. Kompetenciák fejlesztése: Attitűdformálás: a helyes táplálkozás fontosságának a megértése. Tekintsék értéknek a szervezet egészséges működését, tudják az egészséges táplálkozás fontosságát a fő életműködésekben. Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: a zöldségekről, gyümölcsökről tanultakat legyenek képesek alkalmazni az egészséges táplálkozásban. Tudjanak konkrétumok felsorolásával érvelni az egészséges táplálkozás fontosságáról. Ismerjék az ös�szefüggést a helytelen táplálkozás, a nem megfelelő életmód és bizonyos betegségek kialakulása között. A vizuális és verbális kommunikáció fejlesztése a magyarázó rajzok megfigyelésével, a lényeges elemek szóban és írásban történő kiemelésével. Ismételjük át, amit a táplálkozásról és az emésztésről tanultunk. Alapfogalmak: tápanyagtartalom, emésztés, lebontás, felszívódás, bélcsatorna és annak részei: szájüreg, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél, emésztőmirigyek. Tudatosítsuk a tankönyv első bekezdésében leírtakat: mi a lényege az egészséges táplálkozásnak? Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a tapasztalatokat: milyen tápanyagokat tartalmaznak elfogyasztott ételeink és italaink, és azok lebontása után hogyan hasznosulnak a szervezetünkben? Mivel az elhízás is népbetegségnek számít, magyarázzuk el a biológiai okait! Ismeretterjesztő irodalomból vett szemelvényekkel, filmrészletekkel mutassuk be, hogy az elhízás számos betegség kialakulását okozhatja (magas vérnyomás, cukorbetegség, mozgásszervi megbetegedések stb.). Részösszefoglalás: önálló munkával oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát. Elemezzük a tankönyv 175. oldalán lévő ábrát! Hányszor kell naponta étkezni? Az egyes körcikkek nagysága jelzi azt is, hogy mely étkezések számítanak főétkezésnek, vagyis mikor kell a legtöbbet és mikor a legkevesebbet táplálkozni. 134


A megbeszélés összegezése a munkafüzet 4. feladatban történhet.

Csopo rtm

unka

A tanulók három csoportot alkotva ismeretterjesztő irodalomból vett szemelvények és a tankönyv alapján önállóan dolgozzák fel a szöveget. A csoport Mi a jelentősége a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának? B csoport A víz jelentősége. A vitamin fogalma. A C-vitamin jelentősége. Milyen élelmiszerekben fordul elő? C csoport A D- és a B-vitaminok fontossága. Hogyan jutnak a szervezetbe? Milyen betegségeket okoz a hiányuk? A beszámolók során emeljük ki a lényeget. Mondjunk minél több példát az egyes vitaminféleségek előfordulására, majd oldják meg a tanulók a munkafüzet 5–6. feladatát! A tápcsatorna betegségei közül a tananyag a fogszuvasodással foglalkozik részletesebben. Figyeltessük meg a tankönyvben az ép (173. oldal) és a beteg fogazatot (176. oldal). Beszéljük meg, hogyan őrizhetjük meg a fogak épségét, mi okozza romlásukat. Mivel a fogszuvasodás is népbetegségnek számít, tudatosítsuk a megelőzés módjait és a rendszeres orvosi ellenőrzés fontosságát. A gyomoridegesség nevű pszichoszomatikus betegség egyre gyakrabban érinti a fiatal korosztályt is. Olvassák el a lecke utolsó előtti bekezdését, majd beszéljük meg: Milyen tüneteket okoz? Mi válthatja ki ezeket a tüneteket? Hogyan előzhető meg a betegség kialakulása? Összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 7. feladatát. A tanultakat elmélyíthetjük a következő módszerrel is: találjanak ki a gyerekek az egészséges táplálkozással kapcsolatos rövid kis megállapításokat, amelyekben valamilyen szándékos hiba van. A tanulók feladata a hiba megkeresése és javítása. Például: „Reggelire egy pohár kefirt eszem, és már indulok is az iskolába”. „Ebédelni nem szoktam, mert este, ha együtt a család, bőségesen vacsorázunk.” „Nem szeretem a gyümölcsöket, de sok ásványvizet fogyasztok.” „Sportolás előtt csak vitaminokban gazdag ételeket fogyasztok.” Írjuk a táblára, hogy előző nap ki milyen ételeket, élelmiszereket fogyasztott. Végezzünk csoportosítást: a felírtak közül melyek a fő fehérje-, szénhidrát-, zsír-, vitamin- és ásványianyag-forrásaink?

A légzőszervrendszer és egészséges működése Oktatási feladat: A légzés lényegének (gázcsere) megismerése. A légzőszervrendszer felépítése és főbb szerveinek működése. A környezetszennyezés és bizonyos légúti megbetegedések közötti összefüggés megismerése. A leggyakoribb légúti megbetegedések (nátha, mandulagyulladás, hörghurut, asztma, tüdőgyulladás, tbc) okai, megelőzésük.

135


Kompetenciák fejlesztése: Az értelmi képességek fejlesztése: a megfigyelőképesség és gondolkodás fejlesztése a légzőszervrendszer felépítése és működése közötti összefüggés felismerésével. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szakmai és az általános szókincs fejlesztése, a megfigyelt jelenségek megfogalmazása szóban és írásban. Az önálló tanuláshoz és feladatmegoldáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése a tankönyv és a munkafüzet együttes használatával. Egészségnevelés: a légzőszervrendszer egészséges működését veszélyeztető környezeti ártalmak ismerete. Óra eleji ismétlés: a kültakaróról, a mozgásról és a táplálkozásról tanultak felidézése. A megbeszéléshez használjuk a tankönyv illusztrációs anyagát. Az új anyag feldolgozását a légzés – mint alapvető életjelenség – jelentőségének bemutatásával kezdjük. A korábban tanultak alapján idézzük fel, mivel lélegeznek a növények és az állatok. A munkafüzet 1. feladatának megoldásával rögzítsük a lényeget. Magyarázat és szemléltetés módszerével ismertessük, hogy az ember légzése két mozzanatból áll. Figyeltessük meg a tankönyv ábráján, hogy a ki- és a belégzés során hogyan változik a mellkas térfogata. Milyen munkát végez a rekeszizom a ki- és a belégzés során? Végezzük el a következő megfigyelést. Tegyék a kezüket a mellkasukra, és figyeljék meg, hogy belégzésnél a mellkas térfogata megnövekszik és felemelkedik, a tüdő megtelik levegővel. Kilégzéskor a tüdőből kiáramlik a levegő, a mellkas térfogata csökken és lesüllyed. Szemléltessük a tüdőt, mutassuk be, hogy a léghólyagok felszínén keresztül történik a gázcsere, azaz az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása. A munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük a lényeget. Az emberi test modelljével és a tankönyv rajzával szemléltetve kövessük végig a levegő útját az orrnyílástól a léghólyagokig. Ismertessük az egyes szervek fő jellemzőit és feladatát a légzésben (orrüreg – felmelegíti, párával telíti és megszűri a belélegzett levegőt, a gége a hangadás szerve stb.) Rögzítés: munkafüzet 3–5. feladatának megoldásával. Végezzünk megfigyelést arról, hogy egy perc alatt nyugalmi helyzetben hányszor veszünk levegőt, majd 20 guggolás után ismét mérjük meg a légvételek számát. Az eltérő adatokból következtessünk: miért szaporodott fel 20 guggolás után a légvételek száma? Mire van nagyobb szüksége a szervezetnek a munkavégzés során? Egy nagy légvétellel fújjunk fel egy lufit! Így tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók arról, hogy egy légvétellel kb. mennyi levegőt tudunk belélegezni és kifújni. Mutassuk be, hogy a légzőszervrendszer egészségmegőrzésében melyek a legfontosabb tudnivalók (szabad levegőn való mozgás, rendszeres sportolás, a lakás, a tanterem szellőztetése stb.) A tanulók tapasztalatainak felidézésével beszéljük meg, mi mindennel szennyeződik a levegő a lakóhelyen és annak tágabb környezetében. Melyek a levegőszennyezés főbb forrásai? Ismeretterjesztő könyvek és filmek segítségével mutassuk be, milyen káros hatással van a környezetszennyezés a légzőszervekre. (Bizonyos szennyező anyagok lerakódnak a tüdőben, ezzel csökkentik a légző felületet, más anyagok belélegezve az arra érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket okoznak.) 136


Különböző elemzések adatainak felhasználásával mutassuk be az összefüggést a szennyezett környezetben élők és a légúti megbetegedések gyakorisága között. Tudatosítsuk, hogy a tiszta levegő érték! A tankönyvi szöveg önálló feldolgozásával ismerjék meg, hogy a dohányzás során milyen káros anyagok jutnak a szervezetbe. Milyen megbetegedéseket okozhatnak ezek az anyagok (nikotin, kátrány, szén-monoid)? Filmek, ismeretterjesztő irodalom felhasználásával tudatosítsuk a dohányzás veszélyeit, a nikotinfüggőség kialakulását. A légzőszervrendszer leggyakoribb betegségeit (nátha, mandulagyulladás, hörghurut, asztma, tüdőgyulladás, tbc) önálló szövegelemzéssel dolgozzák fel. A megbeszélés során a légúti megbetegedésen átesett tanulók mondják el, milyen tüneteket észleltek, és milyen orvosi kezelést kaptak. Mivel ismét egyre több a tbc-s megbetegedés, ismerjék meg a tanulók, kik vannak kitéve a fertőzésnek, és hogyan lehet a betegséget megelőzni. Összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 6–7. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

A vérkeringés, a kiválasztás és egészségvédelmük Oktatási feladat: A vérkeringés szervrendszerének felépítése és működése. A szív- és érrendszer feladata. A szívműködés alapjelenségei (összehúzódás és elernyedés). A vér szerepe a tápanyagok a légzési gázok, és a bomlástermékek szállításában. A kiválasztás szervei: vesék, húgyvezeték, húgyhólyag és a húgycső. A keringési szervrendszer egészségmegőrzése: szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségei. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetencia fejlesztése: összefüggések keresése a szervrendszerek felépítése és működése között. Matematikai kompetencia fejlesztése: egyszerű számítások végzése a szívműködésről. Az önálló tanuláshoz és munkavégzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése. Egészségnevelés: a keringési szervrendszer egészséges fejlődésének és egészségmegőrzésének a feltételei.

Csopo rtmun ka

Ismételjük át a kültakaróról (bőr), a mozgásról, a táplálkozásról, az emésztésről és légzésről tanultakat! A tanulók csoportmunkában válaszoljanak az alábbi kérdésekre. A csoport Milyen környezeti hatásokkal szemben nyújt védelmet a bőr? Milyen környezeti ingereket fog fel? Mi a jelentősége a bőrben elraktározott zsírrétegnek? Hogyan őrizhetjük meg bőrünk egészségét? B csoport Miből épül fel a mozgásszervrendszer? Milyen működés jellemző a csontokhoz kapcsolódó izmokra? Milyen mozgásszervi betegségekről tanultunk? Hogyan előzhetők meg ezek a betegségek?

137


C csoport Mi a táplálkozás és az emésztés lényege? Hogy nevezzük a tápcsatorna részeit? Hogyan előzhető meg a fogszuvasodás? D csoport Milyen szervekből épül fel a légzőszervrendszer? Mi a légzés lényege? Hogyan biztosíthatjuk a légzőszervrendszer egészséges fejlődését? Az új anyag feldolgozását a vérkeringés szerveinek bemutatásával kezdjük. A tankönyv ábráján, az emberi test modelljén szemléltessük, hogy a vérkeringés központi szerve a szív és a testet behálózó érrendszer. Magyarázzuk el a szívműködés lényegét! A tankönyv rajzaival, szívmodellel szemléltessük, hogy a szívműködés folyamatos összehúzódásokból és elernyedésekből áll. Amikor a szív összehúzódik, kipréseli a vért az erekbe, amikor elernyed, a vér visszaáramlik a szívbe. Ez a folyamatos működés biztosítja a vér áramlását szervezetünkben. Tapintsák ki a nyaki verőéren vagy a csuklón a pulzust. Számolják meg, percenként hány összehúzódást észlelnek! Hasonlítsuk össze a tanulók pulzusának adatait! Beszéljük meg, mi minden lehet az eltérések oka! Olvassuk el a 181. oldal kiegészítő anyagát a szívösszehúzódásokról és a vérről! Végezzük el a munkafüzet 6–7. feladatában leírt egyszerű vizsgálatokat is. Figyeltessük meg és értelmezzük a tankönyv (181. oldal) rajzait a szívműködés mozzanatairól! Törekedjünk arra, hogy az ábrán megfigyelt életműködéseket a tanulók szóban kifejezzék, törekedve arra, hogy a szakszavakat is pontosan használják. Oldják meg a munkafüzet 1–2. feladatát! Szintén a tankönyv rajzával szemléltetve figyeltessük meg a szívből kiinduló (verőér) és az oda vis�szatérő (gyűjtőér) ereket. A tankönyv 180. oldalának 4. és 5. bekezdését önállóan dolgozzák fel. Olvassák el a szöveget, és válaszoljanak a kérdésekre: Milyen kapcsolat van a vér és a tüdő, továbbá a vér és az emésztőrendszer között? Magyarázzuk el, hogy a vér nemcsak a légzési gázokat és a tápanyagokat szállítja, hanem a szervezetben keletkező mérgező bomlástermékeket is. A vesékhez szállított vért és a felesleges vizet a vesék választják ki. Figyeljék meg a rajzon a vesék elhelyezkedését és a kiválasztó szervrendszer további szerveit. Ismertessék, hogy a veséken naponta 180 liter vér áramlik át, és ebből átlagosan 1,5 liter vizelet képződik. A keringési szervrendszer egészségének megőrzése már kisgyermekkortól fontos feladat, ugyanis hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségekben hal meg. Olvassák el a lecke utolsó három bekezdését! Értelmezzék a szöveget, és tegyenek fel egymásnak kérdéseket az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres mozgás fontosságáról. Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 3–5. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

138


A nemi szervek felépítése és működése Oktatási feladat: A szaporodás lényege, biológiai hasonlóságok a növények, az állatok és ember szaporodása között. A szaporítószervek felépítése és működése. A serdülőkor, a nemi érés jelei fiúknál, lányoknál. A testi, a lelki és a nemi érettség közötti különbségek. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciák fejlesztése: értsék meg, hogy a szaporodás alapvető biológiai jelenség. Az állatvilágban a szaporodást vele született ösztönök irányítják, míg az ember szaporodása tudatilag és érzelmileg befolyásolt. Az óra első részében megbeszélés és szemléltetés módszerével idézzük fel, miért fontos életjelenség a növény- és állatvilágban a szaporodás. Mi lenne azoknak az élőlényeknek a sorsa, amelyek nem szaporodnának, nem gondoskodnának az utódokról? Ismernek-e olyan élőlényeket, amelyek kihaltak a Földről? Tudják-e mi volt a kihalásuk oka? Szemléltessünk néhány – a földtörténet korábbi időszakaiban uralkodó – élőlényt, például páfrányfa, mamut, kardfogú tigris, dinoszaurusz stb. Elbeszélés módszerével mutassuk be kihalásuk okát. Idézzük fel a növények és az állatok szaporodásáról tanultakat. Hogy nevezzük a virág részeit? Melyek a hím és melyek a nő jellegű virágrészek? Mit jelent a beporzás és a megtermékenyítés? Miből fejlődik ki a növények termése és magja? Hogyan lesz a magból új növény? Csoportosítsuk az állatokat! Mely állatok szaporodnak petékkel, ikrákkal, tojásokkal, és melyek hoznak eleven utódokat a világra? Mondjanak példákat arra, mely állatok gondoskodnak az utódaikról és melyek nem. Tudnak-e példákat mondani az ivadékgondozás fejlettsége és az utódok száma közötti összefüggésre? Részösszefoglalás: a munkafüzet 1–4. feladatának megoldása. Magyarázzuk el, hogy az állatvilágban a szaporodása ösztönös jelenség. Vagyis belső késztetések irányítják, amelyek évmilliók során alakultak ki. A legtöbb állatnál a szaporodás az év egy meghatározott időszakához kötődik. Az ember szaporodása tudati befolyásolás alatt áll. Az ösztönöknek is szerepük van, de az ösztönöket az érzelmek, a másik nem iránti tisztelet és szeretet szabályozza. Beszéljük meg, mit jelent a családtervezés. Ismerjék a tanulók, hogy a gyermekvállalás felelősséggel jár. A szülők kötelessége, hogy gondoskodjanak a megszületett gyermek testi és lelki fejlődéséről. A női és a férfi szaporító szervrendszert a tankönyvi rajzokkal szemléltessük. Ismerjék meg a tanulók a nemi szervek elhelyezkedését és az egyes szervek működését. Tudatosítsuk, hogy a külső és a belső nemi szervek növekedése, fejlődése, az ivarsejtek képzése a serdülőkortól indul meg. Magyarázzuk el, hogy a nemi érés a serdülőkorban kezdődik, és számos testi változással is együtt jár (hosszanti növekedés, másodlagos nemi jellegek kialakulása). Beszéljük meg, melyek ezek. Mi jellemző a férfias, nőies testalkatra? Tudatosítsuk, hogy mindezek a testi változások a serdülőkor elején (9–12 éves kor) kezdődnek el, és több éven át tartanak. A fejlődés 18–22 éves korban fejeződik be. 139


A testi változásokat lelki változások is kísérik, például heves és szélsőséges érzelmi reakciók, a társas kapcsolatok erősödése, fokozott önállósodási igény, a kortárs csoportokhoz való kötődés stb. A nemi szervek elhelyezkedéséről és felépítéséről tanultakat a munkafüzet 5. feladatában rögzítsük. Ismertessük, hogy a megtermékenyülés során a hímivarsejt és a petesejt összeolvad, és kialakul a zigóta. Figyeljék meg a tankönyv képein az ivarsejteket, a kétféle ivarsejt közötti alak- és méretbeli különbségeket. Tudatosítsuk, hogy az ember fejlődésének két nagy szakasza van. Az első a méhen belüli fejlődés, mely 9 hónapig tart. A megszületés után kezdődik a második szakasz, amit méhen kívüli fejlődésnek nevezünk. Fontos egészségnevelési feladat, hogy a tanulók megismerjék a nemi higiénia alapvető feladatait, melynek célja a nemi betegségek megelőzése. A 8. évfolyamon részletesen tanulnak még az ember szaporodásáról, a nemi betegségekről. Az 5. évfolyamos tananyag csak a gyulladásos betegségekkel és a gombás fertőzésekkel foglalkozik. Óra végi összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 6. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

Az egyedfejlődés. A serdülőkor testi és lelki változásai Oktatási feladat: A méhen belüli fejlődés főbb jellemzői; a zigóta és a magzat fogalma. A szülés és a méhen kívüli egyedfejlődés. Az ember főbb életkori szakaszai, azok jellemzői. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciák fejlesztése: a növekedés és fejlődés közötti különbség érzékeltetése. A testi és a lelki változások közötti kapcsolat a serdülőkorban. Kommunikációs képességek fejlesztése: az olvasott szöveg értelmezése, a lényeges jegyek kiemelése. Az egyedfejlődése a megtermékenyített petesejttel, a zigótával kezdődik. Olvassák el a tankönyv első bekezdését, és válaszoljanak a kérdésekre! Mit nevezünk zigótának? Mit nevezünk embriónak és magzatnak? Meddig tart a magzati fejlődés? Figyeltessük meg a tankönyv 189. oldalán lévő ábrát, melynek segítségével megismerhetik a növekedés és fejlődés legjellemzőbb mozzanatait. Beszéljük meg, hogy a magzat fejlődésének melyek a jól látható jelei. Ismertessük, hogy a magzat a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat az anya szervezetéből, a köldökzsinóron keresztül kapja. A munkafüzet 1. és 2. feladatának megoldásával rögzítsük az ismereteket! Ismertessük a szülés folyamatát, mutassuk be, hogy élettanilag milyen megterhelést jelent ez az édesanya számára. A méhen kívüli fejlődés szakaszait, azok főbb jellemzőit megbeszélés módszerével, a tanulók tapasztalatainak feldolgozásával ismertessük. 140


Applikációval rögzítsük a táblán az egyes életkori szakaszok nevét, időtartamát és a főbb testi-lelki változásokat. Fontos nevelési feladat, hogy a serdülőkori változásokra felkészítsük a tanulókat. Magyarázzuk el, hogy a serdülőkori változásokat a nemi mirigyekben termelődő hormonok szabályozzák. Ezek hatására alakulnak ki a fiúkra, lányokra jellemző testalkatbeli különbségek, megindul az ivarsejtképződés, melynek az első jele lányoknál a menstruáció, a fiúknál pedig az első magömlés. Lényeges különbség, hogy a fiúknál az ivarsejtek képzése folyamatos, míg a lányoknál szakaszos, havonta egy petesejt érik meg. Ismertessük, hogy mit jelent az elsődleges és másodlagos nemi jelleg kifejezés, és ez miben mutatkozik meg a két nemnél. Magyarázzuk el: a növény- és állatvilágban a szaporodási képesség egybeesik a teljes testi kifejlettséggel. Ezzel szemben az embernél a nemi érettség (az ivarsejtek termelődése) évekkel megelőzi a testi és lelki fejlettség kialakulását (18–22 év). A serdülőkor főbb jellemzőit a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük. Fontos nevelési feladata az órának, hogy tudatosítsuk: az idős emberek fokozott figyelmet, törődést, gondoskodást igényelnek. Elvárható magatartás a segítőkészség, az udvariasság és a tisztelet. Óra végi összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 3. és 5. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

Az idegrendszer. Az érzékszervek:a látás és a hallás Oktatási feladat: Az idegrendszer fogalma, az agyvelő és a gerincvelő. Konkrét példák megbeszélésével az idegrendszer alapműködéséinek megismertetése. A környezet hatásait az érzékszervek fogják fel. A látó- és a hallószerv felépítése és működése. Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség fejlesztése, a tapasztalatok megfogalmazása szóban és írásban. A gondolkodási és a szövegalkotási képesség fejlesztése a képek, ábrák elemzése során. Óra eleji ismétlés: a megbeszélés módszerével idézzük fel, hogyan alkalmazkodnak az állatok környezetükhöz, a környezetükben történő változásokhoz. Hogyan változik meg egyes állatok viselkedése a környezet változásainak hatására? Mely érzékszervek segítik az állatokat a táplálék megszerzésében? Az új anyag feldolgozásakor szemléltessük az idegrendszer felépítését. Ismerjék meg annak központi szerveit, az agyvelőt és a gerincvelőt, tudják elhelyezkedésüket. Csontvázon mutassuk be, hogy az agyvelőt a koponya csontjai, a gerincvelőt a csigolyák védik. Kiegészítésként bemutathatjuk, hogy az idegrendszert több milliárd idegsejt alkotja, melyek behálózzák egész testünket. Így biztosítanak kapcsolatot a szervrendszerek és egyes szervek között. Olvassuk el a tankönyv kiegészítő ismeretét az idegrendszer szabályozó működéséről. Értelmezzük a szöveget, melyből megérthetik a tanulók a szabályozási folyamat lényegét. Mondjanak ők is a tankönyvben leírt működésen alapuló példákat (hogyan „válaszol” a szervezetünk a környezet változásainak hatására?). 141


Figyeltessük meg a tankönyv ábráját a fontosabb agyi központokról! Magyarázzuk el, hogy az agyban vannak többek között a gondolkodás, az emlékezet, az érzelmek központjai is, és minden tanulási folyamatot, a beszédet, az írást, a gondolkodást stb. is idegrendszer működése biztosítja. A környezetünkből jövő különböző ingerek központjai is az agyban vannak. Az érzékszervek felfogják a környezet ingereit (fény, hang, hőmérséklet, fájdalom stb.), amelyek ingerületté alakulva az agyi központokban érzeteket alakítanak ki. Példán keresztül mutassuk be, hogy a környezet ingereit az idegsejtek felfogják, érzetté átalakítják, és a megfelelő idegi központba szállítják. Az idegrendszer felfogja és érzékeli a hatást és megfelelő választ (utasítást) küld. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát. A tankönyv rajzával vagy modellről szemléltessük a szemet. Magyarázzuk el a fény útját, az egyes alkotórészek (szaruhártya, szivárványhártya, szemlencse) fel adatát az inger vezetésében. Tudják, hogy a fénysugarak az ideghártyára összpontosulnak, ahol ingerület keletkezik Az ingerületből az agy látóközpontjában kialakul a látás érzete. A 193. oldal utolsó bekezdését önállóan dolgozzák fel. Olvassák el és értelmezzék a szöveget. Mi a feladata a szemhéjaknak, a könnymirigyeknek, a szemmozgató izmoknak? Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 4. feladatát. A tankönyv rajzán és az emberi fül modelljén mutassuk be a hallószervet. Nevezzük meg a részeit, majd magyarázzuk el, hogyan alakul ki a rezgéshullámokból (hanghatás) a hallás érzete. Az ábra megfigyelése során kövessük, hogyan terjed az inger a fülben. Mi fogja fel a rezgéshullámokat? Mi továbbítja a középfülbe? Hol keletkezik az ingerület? Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 5–6. feladatát!

A fertőzés és a járvány Oktatási feladat: A fertőzés és a járvány fogalma. Hogyan juthatnak a kórokozók a szervezetünkbe, vagyis hogyan lehet fertőzéseket kapni. A védőoltások szerepe a betegségek megelőzésében. Általános tudnivalók az egészség megőrzése, a betegségek kialakulásának megelőzése érdekében. Kompetenciák fejlesztése: Ismeretalkalmazási kompetenciák fejlesztése a korábban tanultak felidézésével és alkalmazásával. Önálló tanuláshoz és ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a tankönyvi szövegrészek önálló feldolgozásával. Tudjanak összefüggéseket keresni a helytelen táplálkozási szokások, a nem megfelelő életmód (kevés alvás, a rendszeres mozgás hiánya) és bizonyos betegségek kialakulása között. Ismerjék fel, hogy a szervrendszerek leggyakoribb betegségei helyes életmóddal megelőzhetők. Idézzük fel a korábban tanultakat! Milyen betegségeket terjesztenek az állatok? Miért nem szabad megtűrni a környezetünkben az egereket, patkányokat, házi legyeket? Hogyan védekezhetünk a leghatásosabban a felsorolt állatok elszaporodása ellen? 142


Magyarázzuk el a kórokozó és a fertőzés fogalmak lényegét. Színes képekről, videofilmekről szemléltessünk néhány kórokozó vírust, baktériumot, gombát, betegséget okozó férgeket és azok petéit. Olvassák el a 3–4. bekezdést, majd beszéljük meg: hogyan juthatnak a kórokozók a szervezetünkbe, vagyis melyek lehetnek a fertőzések „kapui”, amin keresztül a kórokozók fertőznek. A tanultakat a munkafüzet 1–2. feladatának megoldásával rögzítsük. Az elbeszélés módszerével, irodalmi szemelvények felolvasásával mutassuk be, hogy az elmúlt évszázadokban és a közelmúltban milyen járványok okoztak nagy emberveszteségeket (pestis, tífusz, malária, spanyolnátha, gyermekbénulás, ebola, AIDS). Napjainkban, a tömeges megbetegedéseket okozó fertőző betegségek többségével szemben védőoltásokat alkalmaznak. Magyarázzuk el a tanulóknak, mit jelent a betegségekkel szembeni védettség? Hogyan leszünk védettek a fertőzésekkel szemben (passzív és aktív immunitás)? Olvassuk el a tankönyv kiegészítő anyagát, melyből megismerhetik a tanulók, hogy milyen életkorban milyen fertőző betegséggel szemben adnak kötelező védőoltásokat. A betegségek tüneteinek idejében történő felismerése a feltétele a gyógyulásnak. Ezért fontos, hogy a meglévő tapasztalatok megbeszélésével összegyűjtsük, melyek a betegségek általános tünetei, hogyan változik meg a közérzetünk akkor, ha valamilyen betegség megtámadta a szervezetünket (gyengeség, fáradtságérzés, láz, étvágytalanság, különböző fájdalmak stb.). Fontos feladat annak tudatosítása, hogy betegségek tüneteinek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. A „házi gyógykezelés” súlyos következményekkel járhat, különösen igaz ez gyermekkorban. Oldják meg a munkafüzet 3. feladatát.

Csopo

rtmun

ka

Egyes betegségekkel szemben nem tudunk védekezni. De számos olyan betegség van, amelynek kialakulását megfelelő ismeretek birtokában elkerülhetjük. Beszéljük meg, hogyan előzhetők meg a betegségek. Mit tehetünk azért, hogy megőrizzük egészségünket? Csoportmunkában dolgozzuk fel a tananyag idevonatkozó részét. A csoport Miért fontos a betegségmegelőzésben az egészséges életmód? Melyek az egészséges életmód főbb szabályai? Milyen összefüggés van az elhízás és bizonyos betegségek kialakulása között? B csoport Miért fontosak a rendszeres orvosi szűrővizsgálatok? Miért fontos a betegség korai felismerése? Milyen betegségek kialakulását okozhatja a nem megfelelő családi és iskolai légkör, a rossz társas kapcsolatok? C csoport Milyen formái lehetnek a környezetszennyezésnek? Milyen betegségek kialakulását okozhatják a levegőbe jutattott szennyező anyagok? Milyen egészségügyi problémákat okozhat a háztartásokban keletkező hulladék? A csoportmunka beszámolói során emeljük ki a lényeget. A tankönyv képeivel és egyéb szemléltetőanyag felhasználásával és szemelvények felolvasásával bővíthetjük a tanulók ismereteit. Összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 4–6. feladatát 143


Az elsősegélynyújtás alapismeretei Oktatási feladat: Az elsősegélynyújtás alapismereteinek tudatosítása. Az eszméletvesztéssel járó betegség tünetei. Elsősegély-nyújtási tennivalók az élettevékenységek vizsgálatakor, ájulás és légzési problémák esetén, orrvérzéskor, egyéb vérzések során. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek tudatosítása. Kompetenciák fejlesztése: Az elsősegélynyújtással kapcsolatos készségek, képességek kialakítása konkrét tevékenységekkel. A tankönyvi szöveg értelmezése, a vizuális információk feldolgozása. A szociális kompetenciák fejlesztése a feladatok elvégzése során. Az óra feladata, hogy a tanulók elméletben megismerjék az elsősegélynyújtás konkrét lehetőségeit, alapszinten felismerjék a segítségre szoruló betegséget. Fontos annak tudatosítása, hogy ismerjék, milyen módon kérhetnek orvosi segítséget, továbbá, hogy az orvos vagy a mentők megérkezéséig mit tehetnek az életveszélyes állapot elhárításáért. A tanórán az elméleti ismereteket konkrét gyakorlati tevékenységek elvégzésével kapcsoljuk össze. Az elméleti ismereteket a munkafüzet 1–4. feladatának megoldásával rögzítsük, majd a tanári bemutatót követően páros munkában végezzék el a tankönyvben leírt gyakorlati tennivalókat (életjelenségek vizsgálata, stabil oldalfekvés kialakítása, a beteg félülő testhelyzetbe hozása, az ájult beteg fekvőhelyzete, orrvérzés csillapítása, nyomókötés készítése). Mindezek elvégzése során a tanulók jártasságot szereznek a tanulók által is elvégezhető elsősegélynyújtásban.

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: Az ember testfelépítéséről, életműködéséről, az egyes szervrendszerek betegségeiről és azok megelőzéséről tanultak felidézése. Az ismeretek alkalmazása a munkafüzet feladatainak megoldásával. Összefüggések feltárása a szervrendszerek kapcsolatairól, a felépítés és a működés egységéről. Kompetenciák fejlesztése: Természettudományos kompetenciák: a megfigyelőképesség, a gondolkodás fejlesztése – összefüggések keresése az egyes szervrendszerek felépítése és működése között, továbbá bizonyos betegségek kialakulása és a helytelen táplálkozás, nem megfelelő életmód kapcsolatában. Az önálló munkavégzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a tankönyv és a munkafüzet használata során. A feladatmegoldó képesség fejlesztése. Az összehasonlításokhoz, csoportosításokhoz, a feladatmegoldásokhoz szükséges emlékezet fejlesztése. Anyanyelvi kommunikációs képességek – a szövegértéshez, a szövegalkotáshoz, a lényeges elemek kiemeléséhez szükséges kompetenciák – fejlesztése, a verbális és vizuális kommunikáció összekapcsolása, a szakmai és az általános szókincs bővítése. A megfigyelőképesség és a képzelet fejlesztése a szemléltetések során. Attitűdformálás: tudják, hogy egészséget könnyebb megőrizni, mint a betegséget gyógyítani. Alakuljon ki a saját egészségük megőrzése iránti igényük és felelősségtudatuk. 144


A témakör legfontosabb ismereteit, az egyes szervrendszerek felépítését és működését, a szervrendszerek leggyakoribb betegségeit, és azok megelőzésének lehetőségeit a tankönyv 204–205. oldalán olvashatók. A szemléltetés és a megbeszélés módszerével idézzük fel mindezeket! Fontos nevelési feladat, hogy a tanulók képesek legyenek a képeket, ábrákat önállóan elemezni, és a szakszavakat minél pontosabban alkalmazni. A lényegkiemelést segíti a munkafüzet 12 feladata. A tanultak felidézése után a feladatokat önálló munkával oldják meg. A visszajelzések alapján a pótoljuk a hiányosságokat. Az óra oktatási feladatait páros vagy csoportmunkában is feldolgozhatjuk. Ebben az esetben osszuk fel a tananyagot több részre. A beszámolók során javítsuk a hibákat, és szemléltetés módszerével, applikációkkal emeljük ki a lényeget.

145


JEGYZETEIM ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ 146


JEGYZETEIM ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ 147


JEGYZETEIM ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ 148


TARTALOM Kedves kollégák!................................................................................................................................................. 3 A természetismeret tantárgy tanításának céljai és alapelvei a kerettanterv szerint............................. 4 Kulcskompetenciák és érvényesítésük a természetismeret tanításában-tanulásában.......................... 6 A természetismeret tantárgyban megjelenő fizikai tartalmak tanításának fontosabb módszertani elvei............................................................................................................................................... 7 A természetismeret tantárgyban megjelenő földrajzi tartalmak tanításának fontosabb módszertani elvei............................................................................................................................ 8 A motiváció.......................................................................................................................................................... 8 A szemléltetés....................................................................................................................................................... 9 A térkép szerepe a földrajz tanításában...........................................................................................................11 Az interaktív tananyagok..................................................................................................................................11 A projektmódszer.............................................................................................................................................. 12 Az 5. évfolyamos természetismeret tantárgy tanmenetjavaslata..................................................... 15 Az egyes témakörök követelményei, óravázlat-javaslatok................................................................ 44 Élet a kertben..................................................................................................................................................... 44 A virágos növények szervei......................................................................................................................... 44 Az almafa...................................................................................................................................................... 45 A szilvafa....................................................................................................................................................... 46 A szőlő........................................................................................................................................................... 48 A paprika és a paradicsom.......................................................................................................................... 49 A sárgarépa és egyéb zöldségféléink.......................................................................................................... 50 A fejes káposzta.............................................................................................................................................51 A vöröshagyma............................................................................................................................................. 52 A burgonya és a burgonyabogár................................................................................................................. 54 A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga.................................................................................... 55 Rendszerezzük ismereteinket!.................................................................................................................... 57 Anyagok és változások a környezetünkben................................................................................................... 58 Néhány gyakran használt eszköz............................................................................................................... 58 A fejezet rövid tartalma. Célok és követelmények................................................................................... 60 A tananyag részletes feldolgozása, az órák javasolt menete.....................................................................61 Miből vannak a testek?.................................................................................................................................61 Mivel jellemezhetők a testek?...................................................................................................................... 63 Keverékek és oldatok.................................................................................................................................... 64 A hőmérséklet és mérése............................................................................................................................. 65 A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása......................................................................... 69

149


Égés és tűzoltás............................................................................................................................................. 72 Kísérletek, megfigyelések............................................................................................................................ 73 Rendszerezzük ismereteinket!.....................................................................................................................76 Tájékozódás a térképen és a természetben..................................................................................................... 77 Határozzuk meg az irányokat!................................................................................................................... 77 Hogyan lesz az alaprajzból térkép?............................................................................................................ 78 Mit kell tudni a térképről?........................................................................................................................... 80 A domborzat és a vizek ábrázolása a térképen......................................................................................... 82 Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén................................................................... 84 Tájékozódás a természetben....................................................................................................................... 85 Néhány tanács a kiránduláshoz ................................................................................................................ 88 Rendszerezzük ismereteinket!.................................................................................................................... 88 Az időjárás.......................................................................................................................................................... 89 Az időjárás és az éghajlat............................................................................................................................. 89 A napsugárzás és a hőmérséklet ................................................................................................................ 92 A szél.............................................................................................................................................................. 94 A csapadék.................................................................................................................................................... 96 Az időjárás megfigyelése ............................................................................................................................ 99 Mi jellemzi hazánk éghajlatát?................................................................................................................. 100 Időjárási szélsőségekből adódó veszélyhelyzetek – önálló óra lehetséges forgatókönyve................. 102 Rendszerezzük ismereteinket!...................................................................................................................103 Felszíni és felszín alatti vizeink..................................................................................................................... 104 Felszín alatti vizeink.................................................................................................................................. 105 Amit a folyókról tudni kell....................................................................................................................... 106 Veszélyes vizek: a belvíz és az árvíz......................................................................................................... 109 Hazánk fő folyói: a Duna és a Tisza..........................................................................................................110 Tavaink.........................................................................................................................................................111 A tiszta víz mindannyiunk számára kincs..............................................................................................114 Rendszerezzük ismereteinket!...................................................................................................................115 Állatok a házban és a ház körül .....................................................................................................................116 A házi sertés.................................................................................................................................................116 A szarvasmarha...........................................................................................................................................117 A házi ló........................................................................................................................................................119 A házi tyúk és a pulyka............................................................................................................................. 120 A házi kutya és a házi macska...................................................................................................................121 A fecskék és a házi veréb........................................................................................................................... 123 A házi légy................................................................................................................................................... 124 Az állattartás szabályai.............................................................................................................................. 125 Betegségterjesztő állatok a lakóhelyen .................................................................................................... 127 Madárvédelem, madártelepítés................................................................................................................ 128 Rendszerezzük ismereteinket!.................................................................................................................. 129 Az ember szervezete és egészsége.................................................................................................................. 129 A bőr és egészségvédelme......................................................................................................................... 130 A mozgásszervrendszer és egészségvédelme...........................................................................................131 A táplálkozás. Az emésztés szervrendszere............................................................................................ 133

150


Az egészséges táplálkozás.......................................................................................................................... 134 A légzőszervrendszer és egészséges működése...................................................................................... 135 A vérkeringés, a kiválasztás és egészségvédelmük................................................................................. 137 A nemi szervek felépítése és működése................................................................................................... 139 Az egyedfejlődés. A serdülőkor testi és lelki változásai........................................................................ 140 Az idegrendszer. Az érzékszervek: a látás és a hallás............................................................................141 A fertőzés és a járvány............................................................................................................................... 142 Az elsősegélynyújtás alapismeretei.......................................................................................................... 144 Rendszerezzük ismereteinket!.................................................................................................................. 144 Jegyzeteim........................................................................................................................................................ 146

151

Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária. Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához

Recommend Documents