Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária. Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) – Molnár László – Szentirmainé Brecsok Mária

Kézikönyv

a Természetismeret 6. tanításához

HORVÁTH MIKLÓS a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2011-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

Szerkesztette FÜZESINÉ SZÉLL SZILVIA Illusztrálta BORS JÓZSEF, MOLNÁR LÁSZLÓ Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–061033 ISBN 978-963-328-306-6

© Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária, 2014 1. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés KajtArt Kft. Terjedelem: 23,69 A/5 ív Tömeg: 510 g

Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

KEDVES KOLLÉGÁK! Kézikönyvünk az Apáczai Kiadó új, a Nemzeti alaptantervnek és az EMMI kerettantervnek (51/2012.) megfelelően átdolgozott Természetismeret 6. tankönyvéhez készült. E kézikönyvvel a természetismeret tantárgyhoz szeretnénk módszertani ajánlásokat, javaslatokat, ötleteket adni Önöknek. Mivel iskolánként változik, hogy milyen szakos kolléga tanítja ezt a tárgyat, az egyes leckék feldolgozásához úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a szakos és nem szakos kollégáknak is tartalmazzon hasznos információkat és ötleteket az óra megtartásához. Természetesen az itt felsorolt javaslatok nem óravázlatok, csak egy-egy lehetőséget mutatnak be azzal a szándékkal, hogy minél több elképzelésünket tudják sikeresen hasznosítani és továbbfejleszteni. Kérjük, tapasztalataikat, észrevételeiket küldjék el az Apáczai Kiadó címére! További eredményes munkát kívánunk! A Szerzők

3


A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI ÉS ALAPELVEI A KERETTANTERV SZERINT Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek megalapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének képességét, felkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a hetedik évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetőségekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd kialakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulók az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei csakúgy, mint előzetes élményeik, közvetlen tapasztalásaik. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanulók új szituációban, a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazzák tudásukat. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenység-központú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és a funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, valamint a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, valamint a környezet és a fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti prob4


lémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez. A természetismeret a többi tantárggyal közösen alapozza meg azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan, egymást erősítve folyik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanulók megőrzik kíváncsiságukat, motiváltak maradnak az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaikkal közösen aktívan vesznek részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismerik és értik a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képesek a mindennapi életükben, munkájukban a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulókat a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzései vel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket. 5–6. évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk, környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak a mesterséges és a természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, a kísérleteknek és a vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait a tanulók – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során pedig a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, a tanórán bemutatott vizsgálatról való feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. A tanulók megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatukat. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, ami erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanulók szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanulók felismerjék és megmutassák ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. 5


A fiatalok számára a legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, melynek során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a velük kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetség kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanulók készségeinek, képességeinek fejlődését is.

6


A 6. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA A 6. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben Évi óraszám: 72 (heti 2) 6. évfolyam Témakör

Leckék száma

Az erdő életközössége

13

Kölcsönhatások. Az energia

9

A Föld bolygó

9

A természet erői

9

Hazai tájakon

11

A füves területek életközössége. Termesztett növényeink

9

Vizek, vízpartok életközössége

12

A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is.

7

8

Fogalmak

Erdőt alkotó fáink: A tölgyerdők jellegzetes fafajai, a tölgy és a bükk az erdő szintezettsége. A növényzet fényigény szerinti elhelyezkedése. A tölgyfa és a bükkfa főbb jellemzői: törzsük, lombkoronájuk, a lombkorona összehasonlítása, virágjuk, virágzatuk, termésük. Az egylaki növény fogalma. A természetes erdőfelújulás folyamata.

2.

Az életközösség fogalma. Az erdő és az élettelen környezet kapcsolata. Az erdő és annak élőlényei közötti kapcsolatok. A természetes és a telepített erdő fogalma, főbb jellemzői. Hazánk főbb erdőtípusai: tölgyesek, bükkösök, fenyvesek.

Kocsányos és kocsánytalan tölgy, csertölgy, bükkfa, gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint, porzós virágzat, termős virágok, makktermés, természetes erdőfelújulás – fenntartható fejlődés, nyílt és zárt lombkorona

Életközösség, önmegújulási képesség, élettelen környezeti tényezők, természetes erdő, telepített erdő

AZ ERDŐ ÉLETKÖZÖSSÉGE

Oktatási-képzési feladat

Hazánk erdői

Az óra anyaga

1.

Óra

Természetismeret 5. évfolyam: termesztett gyümölcsfáink főbb jellegzetességei, a virágok megporzása, tájékozódás hazánk domborzati térképén, tájékozódás a természetben

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a gazdálkodó ember természeti és épített környezete

Természetismeret 5. évfolyam: a hőmérséklet és mérése, a hőmérséklet változásai, tájékozódás hazánk domborzati térképén, az időjárás elemei

Környezetismeret 4. évfolyam: a fa részei, a hazai erdők élete

Koncentráció

Kéreglenyomatok a tölgyfa és a bükkfa törzséről

Képek a gyümölcsfák metszéssel kialakított lombkoronáiról

Makktermések, makktermések csíráztatása tanteremben

Képek és élő növényi hajtások a tölgyekről és bükkről

Interaktív tananyag a tölgyés a bükkerdőről

Képek, videofilmrészletek hazánk természetes és telepített erdőiről, a tankönyv képei és rajzai

Egy-egy élő hajtásrészlet hazánk leggyakoribb fafajairól

Magyarország domborzati térképe

Interaktív tananyag hazánk erdőiről

Szemléltetés


Az óra anyaga

Az erdeifenyő. Gombák az erdőben

Óra

3.

Az őshonos fenyvesek elhelyezkedése hazánkban. A fenyőerdők szintjei. Az erdei fenyő törzse, lombkoronája, virágzatai. A nyitvatermő növény megporzása, a mag kialakulása. A kalapos gombák közös tulajdonságai. A gombák és a fák együttélése. A gyilkos galóca és az erdei csiperke fő tulajdonságai. A gombák jelentősége az anyagok körforgásában.


Őshonos növény, egylaki, nyitvatermő, lomblevél, tűlevél, hártyás mag, zárt lombkorona, korhadékevő, gombafonalak, termőtest, spóra, gyilkos galóca, erdei csiperke

Fogalmak

Természetismeret 5. évfolyam: a metszéssel kialakított lombkorona, a gyümölcsök gombakár tevői, egyes gyümölcsfák igényei a talaj típusa és tápanyagtartalma iránt, az időjárás és az éghajlat elemei

Környezetismeret 1–4. évfolyam: legfontosabb gyümölcstermő fáink élete

Természetismeret 5. évfolyam: az anyag fogalma, élő és élettelen anyagok tulajdonságai

Magyar irodalom 5. évfolyam: az erdő életének bemutatása irodalmi alkotásokban

Matematika 5–6. évfolyam: összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása

Koncentráció

A tankönyv képei és rajzai a fenyők beporzásáról és a gombák fejlődéséről

Élő gombafajok

Élő hajtások különböző fenyőfajokról, erdeifenyő-toboz és egyéb fenyőfajok tobozai

Interaktív tananyag az erdeifenyőről és a gombákról

Szemléltetés


9

Az óra anyaga

A cserjék és a gyepszint virágos növényei

Óra

10

4.

A cserjék közös tulajdonságai. A kökény, a mogyoró és a vadrózsa szervezeti felépítése, termésük. A cserjék jelentősége az erdő életközösségében (fészkelőhely, búvóhely, táplálék, a szél- és a páratartalom befolyásolása, stb.). A zárvatermő növények jellemzői: a megporzás folyamata, a termőből termés, a magkezdeményből mag lesz. A gyepszintben élő növények. A hóvirág szervezeti felépítése, alkalmazkodási a környezeti feltételekhez (fény- és hőmérséklet).

A környezeti tényezők és az élőlények szervezeti felépítése közötti kapcsolat bemutatása. Az emberi tevékenységek hatása az erdők életére.


Fásszárú, cserje, cserjeszint, kökény, mogyoró, vadrózsa, csipkebogyótermés, áltermés, csonthéjas termés, ágtövis, tüske, gyepszint, hagyma

Fogalmak

Természetismeret 5. évfolyam: a vöröshagyma és a fokhagyma, a sárgarépa raktározó főgyökere, termős és porzós virágok, makktermés és egyéb húsos és száraz termések, a hőmérséklet változásai

Környezetismeret 1–4. évfolyam: lágy szárú és fás szárú növények, a növények alkalmazkodása a környezeti tényezőkhöz, a növények tápanyagai.

Matematika 5–6. évfolyam: osztályozás egy és több szempont alapján

Koncentráció

Vizsgálat: valamilyen hagymás növény hajtatása cserépben, folyamatos megfigyelés a növény fejlődéséről

Különböző hagymás növények (tulipán, jácint, vöröshagyma, fokhagyma stb.) hagymájának bemutatása

A tankönyvi magyarázó rajzok a megporzásról és a termés kialakulásáról

Élő hajtások és termések a leggyakoribb cserjékről

Interaktív tananyag a cserjékről és a gyepszint virágos növényeiről

Különböző fenyőfajok tobozai, hártyás magok

Gyanta; a tankönyvben leírt gyantával kapcsolatos vizsgálatok, megfigyelések elvégzése

Szemléltetés


Az óra anyaga

Virágtalan növények az erdőben

A gímszarvas, az őz és a vaddisznó

Óra

5.

6.

A gímszarvas és az őz párosujjú patás, növényevő, összetett gyomrú, kérődző állat. Fogazatuk növényevő, zápfogaik felülete redős. A hím szarvasnak és őznek agancsa van, mely a homlokcsont csapjából fejlődik. A vaddisznó is párosujjú patás, mindenevő állat, növényi és állati eredetű táplálékot fogyaszt.

A zuzmók, mohák és a páfrányok virágtalan növények, spórákkal szaporodnak. A zuzmótelepekben gombafonalak és moszatok élnek együtt. Spórákkal szaporodnak. A mohák is telepes növények, nincsenek valódi szerveik, gyökérszerű fonalakkal rögzülnek, szár- és levélszerű képződményeikben zöld színtestek vannak, bennük készül a növény tápláléka. A mohák és zuzmók fontosak a talajképződésben, a talaj megkötésében és a táplálkozási láncokban. Az erdei pajzsikának valódi szervei vannak. Spórákkal szaporodik.


Növényevő, mindenevő, redős zápfog, összetett gyomor, kérődzés, agancs, párosujjú patás, vadgazdálkodás

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a virágos növények szervei, a növények tápanyagai

Virágtalan növény, spóra, előtelep, ivarszervek, hímivarsejt, petesejt, együttélés, telepes növény, gyöktörzs, évelő növény

Természetismeret 5. évfolyam: a szarvasmarha, a házi ló és a házi sertés testfelépítése, életmódja, szaporodása

Természetismeret 5. évfolyam: egynyári, kétnyári és évelő növények, a növények megporzása

Koncentráció

Fogalmak

A tülkös szarv és agancs bemutatása és összehasonlítása

Mindenevő, növényevő és ragadozó állatok koponyái, zápfogai

Interaktív tananyag a gímszarvasról és a vaddisznóról

Mohanövény levélkéjének mikroszkópos megfigyelése

Mikroszkóp: a zuzmók telepes felépítésének megfigyelése, rajzok készítése

Kézinagyító: a spóratartó tokok megfigyelése

Élő mohák, zuzmók és erdeipajzsika-növény

Interaktív tananyag az erdőben élő virágtalan növényekről

Szemléltetés


11

Az óra anyaga

A róka, a sün és a mókus

Óra

12

7.

A vörös róka testfelépítése, életmódja, szaporodása. A rókák alkalmazkodása a környezethez. A veszettség és a betegség tünetei a vadon élő és a háziállatokon. A sün testfelépítése, életmódja, alkalmazkodása a környezethez. A téli álom. A mókus testfelépítése, életmódja. A megszakított téli álom. Összefüggések keresése a testfelépítés és életmód között.

Zápfogai gumósak, szemfogai agyarrá fejlődnek.


Ragadozó életmód, ragadozó fogazat, alkalmazkodás az élőhelyhez és az élő környezethez, szarutüske, rovarevő fogazat, téli álom, rágcsáló fogazat, megszakított téli álom

Fogalmak

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata

Természetismeret 5. évfolyam: a házi egér és a vándorpatkány testfelépítése, életmódja

Környezetismeret 1–4. évfolyam: az élőlények alkalmazkodása az élettelen környezethez, táplálkozási kapcsolatok az élőlények között

Koncentráció

Ismereterjesztő irodalomból szemelvények a különböző állatfajok felkészüléséről a téli álomra

A tankönyv magyarázó rajzainak megfigyelése (táplálék-összetétel, téli álom)

Kutya- és macskafélék végtagjainak bemutatása

Növényevő, mindenevő, ragadozó állatok koponyája, a fogazatok megfigyeltetése

Interaktív tananyag a gímszarvasról és a vaddisznóról

A tankönyv magyarázó rajzai az összetett gyomor működéséről és a tülkös szarv és az agancs összehasonlításáról

Szemléltetés


Harkályok és énekesmadarak az erdőben

Ragadozó madarak az erdőben

9.

Az óra anyaga

8.

Óra

A ragadozó állatok szabályozzák táplálékállataik egyedszámát. A héjának és az erdei fülesbagolynak horgas hegyes csőre és erős, hegyes karmokban végződő fogólába van. A héja nappali, az erdei fülesbagoly éjszakai ragadozó. A héja kiválóan repül, éles látása van. A fülesbaglyot hallása segíti tápláléka megszerzésében.

A harkályoknak kúszólábuk van, farktollaik erősek, véső alakú csőrük és hosszú kiölthető nyelvük van. A kéreg alatt megbúvó rovarokkal táplálkoznak. Tojásaikat odúkban költik ki. A széncinege a lomkoronában keresi táplálékát. Az örvös légykapó a levegőben fogja el a repülő rovarokat, a csuszka a kéregrepedésekből csipegeti ki őket, a fekete rigó az avarban keresi táplálékát.

Az erdő élőlényei. Táplálékuk összetétele alapján felosztják egymás között az erdő élőhelyeit. Az elkülönülés biztosítja, hogy sokféle faj tud azonos élőhelyen megélni.


Markolóláb, horgas, hegyes tépőcsőr, vetélőujj, érzékszervek, telelő madárcsoportok

Természetismeret 5. évfolyam: a fecskék és a házi veréb, a házi tyúk és a pulyka testfelépítése, életmódja, szaporodása

Versengés a táplálékért, kiölthető nyelv, véső alakú csőr, kúszóláb, odúlakó, énekesmadár, kapaszkodóláb, fészeklakó

Természetismeret 5. évfolyam: a házi tyúk testfelépítése, táplálkozása, a fecskék és a házi veréb, állandó és költöző madarak

Madárvédelem és madártelepítés, tolltípusok, kapirgálóláb, állandó és költöző madár

Koncentráció

Fogalmak

Bagolyköpetek vizsgálata

A tankönyv képeinek (fogóláb, ragadozó csőr) megfigyelése, a héja zsákmányszerző mozgásának elemzése

Interaktív tananyag az erdei ragadozó madarakról

Videó a hazai erdők madarairól és hangjukról

A tankönyv ábráinak elemzése (kiölthető nyelv, kúszóláb)

Interaktív tananyag a harkályokról és az énekesmadarakról

Szemléltetés


13

14

Ízeltlábúak az erdőben

Az erdő életközössége

11.

Az óra anyaga

10.

Óra

Az élőhely fogalma. Az élőhely környezeti feltételei. Az életközösség és annak főbb összetevői az erdőben. Példák az élőlények közötti kapcsolatokra. A táplálkozási lánc és táplálkozási hálózat az erdőben. A növények jelentősége az ös�szetett anyagok képzésében. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezetek.

Az ízeltlábúak sokféleségének megismertetése. A gyapjaslepke, a szarvasbogár és a koronás keresztespók testfelépítése, életmódja és szaporodása. A teljes átalakulás és átalakulás nélküli fejlődés összehasonlítása. A kullancsok okozta fertőző betegségek.

A héja énekesmadarakkal, egerekkel, pockokkal, mókusokkal, fácánokkal, galambokkal táplálkozik. A bagoly főleg egereket, pockokat zsákmányol. A madár zsákmányszerzésének összehasonlítása. Mindkét madár állandó madarunk.


Élőhely, életközösség, környezeti tényezők, termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek, viszonylagos egyensúly, az élőlények sokfélesége

Teljes átalakulás, átalakulás nélküli fejlődés, bogár, rágó, csáprágó, fejtor, potroh, méregmirigy

Fogalmak

Növényevő, mindenevő, ragadozó életmód

Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás és az éghajlat, a napsugárzás és a hőmérséklet, hazánk éghajlati jellemzői

A természetes növényvédelem

Természetismeret 5. évfolyam: a májusi cserebogár, a burgonyabogár és az almamoly testfelépítése, táplálkozása és szaporodása (a teljes átalakulás szakaszai)

Koncentráció

A tankönyv táplálékhálózatot bemutató ábrájának megfigyelése és elemzése

Képek, videofilmek ismeretterjesztő irodalomból, szemelvények a lombhullató erdők csúcsragadozóiról

Interaktív tananyag az erdő életközösségéről

Valamely könnyen tartható ízeltlábú állat (lisztbogár, házi légy) egyedfejlődésének folyamatos megfigyelése

Interaktív tananyag az ízeltlábúakról

A tankönyv diagramjának elemzése az állatvilág egyedszámának megoszlásáról

Képek, rajzok bemutatása az eddig megismert madarak csőr- és lábtípusairól

Szemléltetés


Óra

Az erdők védelme

Az óra anyaga

Az erdők védelméről törvény rendelkezik. A környezetkímélő erdőművelés célja az erdő fennmaradása, az önmegújító képességének, a természetes erdőfelújulásnak a biztosítása. Az erdők jelentősége a légkör oxigénkészletének megújításában, a talajvédelemben és a fenntartható fejlődésben. Az erdőrezervátumok jelentősége.

A termelők és a fogyasztók közötti viszonylagos egyensúly fontossága.


Erdővédelmi törvény, környezetkímélő fakitermelés, természetes erdőfelújulás, fenntartható fejlődés

Fogalmak

Technika, életvitel és gyakorlat 5. évfolyam: állati eredetű táplálékok szerepe, a fa megmunkálása

Matematika 5. évfolyam: osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont alapján

Az anyag fogalma, élő és élettelen, természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai

Természetismeret 5. évfolyam: a talaj fogalma (képződése, összetevői)

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegelemzés, a lényeges elemek kiemelése szóban és írásban

A ház körül élő állatok közötti táplálkozási kapcsolatok

Koncentráció

Ismeretterjesztő irodalomból szemelvények a hazai erdőrezervátumokban folyó munkákról

Interaktív tananyag az erdők védelméről és az erdőrezervátumokról

Szemléltetés


15

16

Rendszerezzük ismereteinket!

A témazáró feladatlap megoldása

A mechanikai kölcsönhatás

A termikus kölcsönhatás

13.

14.

15.

Az óra anyaga

12.

Óra

A témakörben tanult fogalmak

Fogalmak

A termikus kölcsönhatás fogalmának kialakítása. Kísérleti adatok táblázatos rögzítése, grafikon készítése az adatok alapján. A grafikon értelmezése.

A hely- és a helyzetváltoztatás megkülönböztetése. A mechanikai kölcsönhatás fogalmának kialakítása; az erőhatás. A gravitációs kölcsönhatás fogalmának kialakítása, a gravitációs mező elemi szintű ismerete.

Termikus kölcsönhatás, közös hőmérséklet

Mozgásállapot, hely- és helyzetváltoztatás, mozgás állapot-változás, erőhatás, mechanikai kölcsönhatás, gravitációs kölcsönhatás, gravitációs mező

KÖLCSÖNHATÁSOK. AZ ENERGIA

A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása.

A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése.


Belső koncentráció: a hőmérséklet és mérése

Matematika

Mindennapi élet

Tudománytörténet: Eötvös Loránd

Csillagászat, űrkutatás

Közlekedés, sport, labdajátékok

Mindennapi élet

Informatika 5. évfolyam: információkeresés az interneten

Koncentráció

Tanári vagy tanulói kísérlethez: két, azonos méretű főzőpohár, két tanulókísérleti hőmérő, egy nagyobb üvegedény, hideg és meleg víz, keverőpálca A tankönyv 53–54. oldalának ábrái

A tankönyv 50–52. oldalának ábrái

Egy kiszemelt tárgy leejtése, eldobása

Ütközési kísérletek pénzdarabokkal

Egy kiszemelt tárgy helyének és helyzetének megváltoztatása

A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza

Válogatás a témakör feldol gozásánál használt legjel lemzőbb szemléltetőeszközökből

Szemléltetés


A mechanikai energia kísérleti vizsgálata, az energia fogalmának kialakítása. A mechanikai energiák átalakítása. A víz- és szélerőművek működése.

Az energia I.

17.


Az elektromos és a Az elektromos állapot kísérleti mágneses kölvizsgálata; a kísérleti tapasztacsönhatás latok értelmezése az elektromos mező segítségével. Mágneses jelenségek kísérleti vizsgálata, a kísérleti tapasztalatok értelmezése a mágneses mező segítségével.

Az óra anyaga

16.

Óra

Energia, a mechanikai energia mint gyűjtőfogalom, energiaátalakítás, vízikerék, vízerőmű, szélkerék, szélerőmű, környezetbarát erőmű

Elektromos állapot, elektromos mező, mágneses pólus, mágneses mező

Fogalmak

Belső koncentráció: mozgás, mechanikai kölcsönhatás

Technikatörténet

Történelem

Technika

Mindennapi élet

Tudomány- és technikatörténet

Közlekedés

Természetismeret 5. évfolyam: tájékozódás

Időjárás

Mindennapi élet

Koncentráció


Lehetőség szerint: vízikerékés szélkerékmodell

A sín végére vagy az asztal szélére szerelhető állócsiga, fonal, nehezék

Könnyen mozgó kiskocsi; ütközővel ellátott sín, a kocsihoz illeszthető rugó a mechanikai készletből


Írásvetítő, üveg- vagy plexilap, vasreszelék

Étolaj, búzadara

Készlet az elektromos mező bemutatásához vagy a Javaslatokban leírt módon elkészített saját eszköz

Dörzselektromos kísérletekre alkalmas tárgyak (például műanyag cső, műanyag vonalzó, selyempapír, szőrme, üvegbot vagy felfújt luftballon)

Szemléltetés


17

18

Az energia II.

A Nap és a nap energia

19.

Az óra anyaga

18.

Óra

A Nap legfontosabb fizikai jellemzőinek megismerése, a Nap működésének alapszintű tárgyalása. A Nap és a földi élet kapcsolata.

A belső energia fogalmának kialakítása termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálatával. Energiaátalakulás az égés során. Hőerőművek, atomerőművek.


Koncentráció

Nap, napsugárzás, nap energia, fotoszintézis, kőszén, kőolaj; földgáz, vízenergia, szélenergia

Belső koncentráció: természetismeret, az időjárás és az éghajlat

Csillagászat

Időjárás

Mezőgazdaság

Mindennapi élet

Belső koncentráció: a mozgás, a termikus kölcsönhatás, a hőmérséklet és mérése

Környezetvédelem

Ipar

Belső energia, égés, belső Mindennapi élet energia-változás, hőerőmű, atomerőmű Technika

Fogalmak


Élő szervezetek felismerhető maradványait tartalmazó széndarabok

A Napról készült felvételek az internetről

Lehetőség szerint: Naprendszer-modell vagy a Naprendszert bemutató tabló


Víz

Tanulókísérleti hőmérő

Főzőpohár, borszeszégő, anyagfogó, nagyobb (200as) vasszeg vagy hasonló méretű vasdarab

Szemléltetés


Az óra anyaga

Energiafelhasználás, energiatakarékosság



Óra

20.

21.

22.



A napsugárzás közvetlen felhasználása: a napkollektor és a napelem. Megújuló és nem megújuló energiaforrások megismertetése. Energiatakarékosság.



Napsugárzás, napkollektor, napelem, megújuló és nem megújuló energiaforrások, energiafelhasználás, energiatakarékosság

Fogalmak

Belső koncentráció: természetismeret

Űrkutatás

Hírközlés

Időjárás

Mezőgazdaság

Technika

Mindennapi élet

Koncentráció



Lehetőség szerint: pellet bemutatása

Fényelem és kéziműszer (a fizikaszertárból), erős fényű izzólámpa a napelem működéséhez

Munkafüzet 32. oldalának 2. feladata: 1 darab matt fekete tartályú és 1 darab fényes tartályú tanulókísérleti hőmérő, napsugárzás vagy erős fényű izzólámpa (infralámpa)

Lehetőség szerint: napkollektor- és napelemmodell


Szemléltetés


19

20

A Föld helye a Naprendszerben. A Naprendszer helye a világegyetemben. A Naprendszer részei. A Naprendszer bolygói. A bolygók jellemzői. A csillagok jellemzői. A bolygók és a csillagok összehasonlítása. Az északi irány meghatározása éjszaka. A Föld jellemzői. Az óceán és a kontinensek fogalmának kialakítása. Óceánok és kontinensek elhelyezkedése. Európa elhelyezkedése a Földön.

Együtt a Naprendszerben

Tájékozódás a gömb alakú Földön

23.

24.

A szélességi kör fogalma. A szélességi körök jellemzői, legfontosabb adatok. A szélességi körök hossza és a Föld gömb alakja közötti összefüggés. A hosszúsági kör fogalma.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása.


Az óra anyaga

Óra

Földrajzi fokhálózat, szélességi kör, hosszúsági kör, földrajzi szélesség, déli félgömb, északi félgömb, északi szélesség, déli szélesség, nevezetes szélességi körök, Ráktérítő, Baktérítő,

Naprendszer, világegyetem, bolygók, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, csillag, Sarkcsillag, Göncölszekér, óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendesóceán, kontinens, Ázsia, Amerika, Afrika, Antarktisz, Európa, Ausztrália

A FÖLD BOLYGÓ

Fogalmak

Természetismeret 6. évfolyam: az éghajlati övezetek kialakulása

Környezetismeret 3–4. évfolyam: Mennyi időnk van? című kerettantervi témakör

Koncentráció

Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek, pingponglabda, alma, kés, mérőszalag, interaktív tananyag

Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek

Szemléltetés


A Föld forgása

A Föld keringése a Nap körül

26.

Az óra anyaga

25.

Óra

A Föld útja a Nap körül. A Nap keringési pályája. A keringési idő. A földtengely ferdesége. A keringés és a tengelyferdeség következményei.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Interaktív feladatok megoldása.

Az égitestek látszólagos elmozdulása – a Nap járása. A Föld tengely körüli forgása és annak következményei. A nappalok és éjszakák (napszakok) váltakozása. A nap fogalmának kialakítása. A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása.

Tantárgyi miniprojekt: Hol járunk?


A hosszúsági körök jellemzői, legfontosabb adatok. A hosszúsági körök hossza és iránya, valamint a Föld alakja közötti összefüggés.


Napforduló, nap-éj egyenlőség, tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség, a nyári és téli napforduló, év

Föld forgástengelye, nap, időzóna, zónaidő

északi sarkkör, déli sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, kezdő hosszúsági kör, keleti félgömb, nyugati félgömb London, Greenwich

Fogalmak



Koncentráció

Bemutató földgömb, tanulói földgömb, tellúrium, képek, interaktív tananyag

Bemutató földgömb, tanulói földgömb, képek, interaktív tananyag

Szemléltetés


21

Az óra anyaga

Az éghajlati övezetek

A Föld éghajlatát alakító tényezők

Óra

22

27.

28.

Hogyan módosítja az éghajlatot a földrajzi szélesség, az óceánoktól való távolság és a domborzat? Az Egyenlítőtől való távolság és az éghajlat. Az óceánoktól való távolság és az éghajlat.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása.

A gömb alakú Föld felmelegedése. A gömb alak és a felmelegedés mértéke közötti összefüggés. Az éghajlati övezetek és a gömb alak közötti összefüggés. Az éghajlati övezetek kialakulása. Az egyes éghajlati övezetek elhelyezkedése a Földön. Az egyes éghajlati övezetek jellemzése.


A napfordulók és a nap-éj egyenlőségek. A nappalok és éjszakák hosszának változásai a csillagászati év során.


Az óceánok hűtő-fűtő hatása

Éghajlati övezet, északi és déli hideg övezet, északi és déli mérsékelt övezet, forró vagy trópusi övezet

Fogalmak

Szemléltetés

Természetismeret 5–6. évfolyam: Magyarország éghajlata

Biológia 7. évfolyam: a távoli tájak élővilága

Transzparensek, képek, filmek, földgömb, térképek: a Föld domborzata, Európa domborzata, a Föld éghajlata tematikus térképek

Applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek, földgömb (lehetőség szerint tanulói földgömb is), térképek: Földrajz 7. évfolyam: – a Föld domborzata a kontinensek éghaj- – a Föld éghajlata tematikus lata térképek

Természetismeret 5. évfolyam: Az időjárás és az ég hajlat című témakör

Természetismeret 6. évfolyam: az éghajlati övezetek kialakulása

Koncentráció


29.

Óra

A Hold

A levegő védel me, az emberiség védelme

Az óra anyaga

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése.

A Hold mint a Földhöz legközelebbi égitest jellemzői. Mozgásai: forgás, keringés jellemzői. A Hold fényváltozásai. Holdfázisok. Holdfogyatkozás. Napfogyatkozás.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása.

A domborzat és az éghajlat közötti összefüggés. Az óceánok közelsége és a csapadék mennyisége. Az óceán közelsége és a hőmérséklet közötti összefüggés. Az óceánok hűtő-fűtő hatása. A tengerszint feletti magasság és a hőmérséklet. A tengerszint feletti magasság és a csapadék közötti összefüggés.


Hold, újhold, első negyed, holdtölte, telihold, utolsó negyed, holdfogyatkozás, napfogyatkozás, teljes napfogyatkozás, részleges napfogyatkozás

Fogalmak


Földrajz 8. évfolyam: Európa éghajlata

Földrajz 7. évfolyam: a kontinensek éghajlata

Koncentráció

Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek

Szemléltetés


23

24



A vulkánok

Hogyan keletkeznek a hegységek?

31.

32.

33.

Az óra anyaga

30.

Óra

A gyűrődés és a vetődés fogalmának a kialakítása. A törésvonal fogalmának a kialakítása. A gyűrthegységek kialakulása.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása.

A vulkánok keletkezése. A kitörés egyes fázisainak jellemzése. A vulkánműködés során kialakuló kőzetek. A vulkáni hegységek. A vulkánkitörés folyamata. A földkéreg mozgásai és a vulkáni működés közötti összefüggés. A vulkánkitörés fázisai és a keletkezett kőzet közötti összefüggés.


Fogalmak

Gyűrődés, gyűrt hegység, törésvonal, vetődés, emelkedés, süllyedés

Vulkán, magma, magmakamra, láva, kürtő, kráter, vulkáni kőzet, andezit, bazalt, vulkáni tufák, rétegvulkán, vulkáni hegység, Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hegység, Badacsony

A TERMÉSZET ERŐI




Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környéke felszínformái

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környéke felszínformái

Koncentráció

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, terep asztal, gyűrődésmodell, vetődésmodell, interaktív tananyag

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, terepasztal, vulkáni modell, kálium-permanganát, glice rin, andezit, bazalt, andezittufa, bazalttufa, interaktív tananyag



Szemléltetés


34.

Óra

A külső erők felszínformáló munkája

Az óra anyaga

A külső erők. Az aprózódás fogalma: – a nagy napi hőingás hatására, – fagyaprózódás. A szél pusztító, szállító és építő tevékenysége. A futóhomok jellemzése. A futóhomok megkötése. Védekezés a homok ellen. Az aprózódás folyamata. A hőmérséklet-változások és a felszín anyagának az aprózódása közötti kapcsolat.


A gyűrthegységek rögökre darabolódása vetődés következtében. A gyűrődés és vetődés közben kialakuló felszínformák. A külső erők hatása a hegységek külső képének alakulásában. A gyűrődés folyamata. A vetődés folyamata. A kialakulásuk módja és a hegység szerkezete közötti összefüggés. A külső erők hatása és a hegységek formakincse közötti kapcsolat.


Külső erők, aprózódás, fagyaprózódás, pusztító, anyagszállító, feltöltő munka, sziget, zátony, deltatorkolat, V alakú völgy, gleccser, U alakú völgy

Fogalmak

Környezetismeret 1–4. évfolyam és természetismeret 5– 6. évfolyam: a folyók

Földrajz 7. évfolyam: Afrika – Szahara

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környéke felszínformái Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás elemei

Koncentráció

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, üveg a vízfagyasztáshoz, terepasztal, mohapárna, hajszárító, locsolókanna, kemény, illetve puha fa, különböző szemcsenagyságú dörzspapír

Szemléltetés


25

Óra

Az óra anyaga

26

A futóhomok mozgása. A szél sebessége és munkája közötti összefüggés. A kőzetek keménysége és a szél csiszoló tevékenysége közötti összefüggés. A folyóvíz tevékenységének jellemzése a sík- és a hegyvidékeken. A deltatorkolat kialakulása, jellemzése. A folyóvíz felszínalakító tevékenysége, építő, szállító és romboló munkája. A völgy kialakulása, szigetek, zátonyok anyagának a lerakása. A folyóvíz munkavégző képessége és a domborzat közötti összefüggés. A felszín anyaga és a folyóvíz munkavégző képessége közötti összefüggés. A gleccser fogalmának kialakítása. A gleccser munkája. Fagyaprózódás a magashegységekben. A jég pusztító, szállító és építő tevékenysége. A jég munkájának az eredménye.


Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés


Az óra anyaga

A kőzetek és a felszín formakincse

Óra

35.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés.

A kőzetcsoportok jellemzése kialakulásuk szerint: – magmás kőzetek, – üledékes kőzetek, – átalakult kőzetek. Az egyes kőzetcsoportokban található kőzetek kialakulása. Az egyes kőzetek tulajdonságai és a felszín formakincse közötti kapcsolat. Hogyan befolyásolja az építőkőzet a táj formakincsét? A kőzetek gazdasági jelentősége.


A lejtő nagysága, a felépítő kőzetek keménysége, a jégréteg vastagsága, a megtett út hossza és a gleccserbe fagyott kőzetek mennyisége, illetve milyensége és a jég munkája közötti összefüggés. A külső erők és a felszín állandó változása közötti kapcsolat.


Magmás kőzetek, gránit, üledékes kőzetek, mészkő, lösz, átalakult kőzetek, márvány

Fogalmak

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környékének felszínformái

Koncentráció

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, gránit, andezit, bazalt, andezittufa, bazalttufa, kavics, homok, agyag, lösz, mészkőfélesé gek, palás kőzetek, márvány, interaktív tananyag

Szemléltetés


27

28


A lánchegységek és a röghegységek formakincse

Hogyan alakultak ki alföldjeink?

37.

Fogalmak

Az alföld fogalma. Az alföldek jellemzése és gazdasági jelentősége. A lösz jellemzői. Az alföldek kialakulásának folyamata. A lösz keletkezése. Az alföldek gazdasági jelentősége.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés. Alföld, lösz

Röghegységek, gyűrthegyA gyűrthegységek jellemzői. A vetődéssel kialakult hegységek ségek jellemzői. A középhegységek formakincse. A magashegységek formakincse. A hegységek kialakulásának módja és a szerkezeti elemei közötti összefüggés. A tengerszint feletti magasság és a külső erők, valamint a hegységek formakincse közötti kapcsolat. A hegységek anyaga és a formakincse közötti kapcsolat.

Projekt: a lakóhely környékének bányászata.

Vizsgáljunk kőzete A munkafüzeti megfigyelések, ket! (gyakorlat) kísérletek elvégzése.

Az óra anyaga

36.

Óra

Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás elemei


Természetismeret 6. évfolyam: a külső erők, hazánk tájai, az erdők jelentősége, az erdők legjellemzőbb növényei



Természetismeret 5. évfolyam: a kőzetek és a felszín formakincse

Koncentráció

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, homok, lösz, interaktív tananyag

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, terep asztal

Mészkő, homok, agyag, lösz, bauxit, andezit, bazalt, tufák, kémcsövek, nagyító, borszeszégő, szemcseppen tő, ecet, sósav, desztillált víz

Szemléltetés


38.

Óra

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. Projekt: talajszennyezési tabló készítése




Természetismeret 6. évfolyam: a külső erők, hazánk tájai


Környezetismeret Talaj, humusz (televény), talajnedvesség, talajpusztu- 1–4. évfolyam: a lás (erózió) település és környékének felszínformái, élettelen környezetünk, a talaj és védelme

A talaj jelentősége. A talaj kialakulása. A talaj alkotóelemei. A talaj állapotának romlása. A talajpusztulás. A talaj védelme. A talaj képződése. A talaj humusztartalma és a termőképessége közötti összefüggés. Az éghajlat, a természetes növénytakaró és az egyes talajféleségek közötti összefüggés.

Koncentráció Természetismeret 6. évfolyam: a külső erők, hazánk tájai

Fogalmak



Hogyan alakítja át Projekt az ember a környe zetét?

Legértékesebb természeti erőforrásunk: a talaj

Az óra anyaga


Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, különféle talajtípusok, borszeszégő, kémcső, óraüveg, interaktív tananyag

Szemléltetés


29

30



A Kárpátmedence országa

Az Alföld tengersík vidékein

39.

40.

41.

Az Alföld földrajzi helyzete, határai, részei. Felszínének kialakulása. Jellegzetes felszínformái – löszvidékek, homokvidékek, tökéletesen sík vidékek – és ezek kialakulása. Az Alföld éghajlatának jellemzői: napfénytartam, hőmérsékleti és csapadékviszonyok. Fő folyói: a Tisza és a Duna. Tematikus térképek elemzése.

Szövegfeldolgozás, a tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása.

Hazánk helye Európában. Elhelyezkedése a Földön. Magyarország mint szárazföldi ország jellemzői. Természetes határai. Határoló országok. Tájai. Tájai mint felszínformák.


Az óra anyaga

Óra

Aszály, Mezőföld, Duna– Tisza köze, Tiszántúl, Nagykunság, Hortobágy, Kiskunság, Nyírség, Kiskunsági, Hortobágyi, Körös–Maros, Duna– Dráva Nemzeti Park

Kárpát-medence, szárazföldi ország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Ausztria

HAZAI TÁJAKON

Fogalmak A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza

Szemléltetés

Természetismeret 5. évfolyam: hazánk éghajlatának jellemzése, a nedves és a száraz kontinentális éghajlat

Környezetismeret 1–4. évfolyam: az országismeret témakörei

Applikációs csíkok, képek és filmrészlet az Alföld természeti viszonyairól, internet, interaktív tananyagok: Természetismeret 5. (Az alföldek kialakulása), Földrajz 8. (Az Alföld természeti viszonyai), térképek: a Kárpátmedence, Magyarország domborzata, Magyarország tematikus térképei, Magyarország kontúrtérképe

Földrajz 8. évfolyam: Applikációs csíkok, Magyarország képek és filmrészlet hazánk egy-egy tájrészletéről, térképek: Európa domborzata, a Kárpát-medence, Magyarország domborzata, Magyarország kontúr térképe

Koncentráció


Az óra anyaga

Hazánk éléstára

Óra

42.

Fogalmak


Az Alföld mezőgazdaságának és Primőrzöldség-termesztés, iparának jellemzői. gyógy-idegenforgalom, A természeti viszonyok és a meSzeged, Kalocsa, Debrecen zőgazdaság közötti összefüggések. Az éghajlat és a növénytermesztés közötti összefüggések. A természeti viszonyok és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kapcsolat felépítése. A feldolgozóipar és a mezőgazdaság közötti kapcsolat. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. A természeti viszonyok és az idegenforgalom közötti kapcsolat.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Az Alföld kialakulása című animáció elemzése.

Védett természeti értékek az Alföldön.


Természetismeret 6. évfolyam: az Alföld természeti viszonyai, a hazai életközösségek témái



Magyar nyelv és irodalom: az Alfölddel foglalkozó költők, írók munkássága

Természetismeret 6. évfolyam: az alföldek kialakulása, az éghajlat-módosító tényezők, hazai életközösségek témái

Koncentráció

Applikációs csíkok, képek és filmrészlet az Alföld gazdasági életéről, internet, interaktív tananyag: Az Alföld – interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország tematikus térképei, Magyarország kontúrtérképe

Szemléltetés


31

Az óra anyaga

Duna menti tájunk, a Kisalföld

Óra

32

43.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Összehasonlító elemzés – az Alföld és a Kisalföld éghajlatának összehasonlítása. Gondolattérkép felépítése. Interaktív feladatok megoldása.

A Kisalföld földrajzi helyzete, határai, részei. Felszínének kialakulása és jellemzői. A Kisalföld éghajlata. A földrajzi fekvés és az éghajlati jellemzők közötti összefüggés. A Kisalföld mezőgazdaságának és iparának jellemzői. A természeti viszonyok és a gazdasági élet közötti összefüggések. A gazdaság egyes ágai és ágazatai közötti kapcsolat.

Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Tantárgyi miniprojekt (Hungarikumok az Alföldről). Projekt-csoportmunka.


Szigetköz, Rába, Fertő, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Győr

Fogalmak

Természetismeret 6. évfolyam: az Alföld természeti viszonyai, hazai életközösségek témái



Matematika: rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete, összehasonlítás

Koncentráció

Applikációs csíkok, képek és filmrészlet a Kisalföld természeti viszonyairól és a gazdasági életéről, internet, interaktív tananyag: A Kisalföld – interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország tematikus térképei, Magyarország kontúrtérképe

Szemléltetés


44.

Óra

Dombvidék a Dunántúlon

Az óra anyaga


A Dunántúli-domb- és hegyvidék határai, földrajzi helyzete. Kialakulása. Felszínük jellegzetességei. A Mecsek és a dombság közötti természetföldrajzi különbségek. A Dunántúl déli részének az éghajlata, vízrajza, természetes növénytakaró. A földrajzi fekvés és az éghajlat közötti összefüggés. A Dél-Dunántúl nyugati és keleti része éghajlatának az összehasonlítása. Természeti értékei. Gyógyvizei. A dombvidék mezőgazdasága, bányászata és ipara. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggés. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar közötti kapcsolat. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. Pécs bemutatása. A táj idegenforgalma.

Oktatási-képzési feladat Dunántúli-domb- és hegyvidék, Zalai-, Somogyi-, Tolnai-, Baranyaidombság, Mecsek, Villányi-hegység, Harkány, Zalakaros, Gunaras, Duna–Dráva Nemzeti Park, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs, Villány, Szekszárd

Fogalmak

Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza

Természetismeret 6. évfolyam: hazai életközösségek témái

Történelem: Magyarországgal kapcsolatos témakörök

Magyar nyelv és irodalom: e tájjal foglalkozó szerzők és műveik

Környezetismeret 1–4. évfolyam: országismeret témakörei

Koncentráció Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország köz igazgatása, Magyarország kontúrtérképe, lösz, agyag, mészkő szénfélék, kőolaj

Szemléltetés


33

Az óra anyaga

Hazánk nyugati peremvidéke

Óra

34

45.

A táj földrajzi helyzete, határai, részei. Felszínének kialakulása és jellemzői. Éghajlatának jellemzői. A földrajzi fekvés és az éghajlat jellemzői közötti összefüggés. A terület vízrajza. Védett természeti értékek. Gazdasági élete. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggések. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A természeti viszonyok és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. A természeti viszonyok és az idegenforgalom közötti kapcsolat. A táj történelmi és néprajzi vonatkozásai.

Projekt: Törökvilág a DélDunántúlon Gondolattérkép felépítése.

Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása.


Nyugat-magyarországiperemvidék, Sopronihegység, Kőszegi-hegység, Írott-kő, Sopron, Szombathely, Kőszeg, Őrség, Őrségi Nemzeti Park, egyutcás falvak, szeres település

Fogalmak

Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza

Természetismeret 6. évfolyam: a hazai életközösségek témái

Történelem: az Alpokalja történelmével kapcsolatos események

Magyar nyelv és irodalom: az e tájjal foglalkozó szerzők és műveik


Koncentráció

Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, tematikus térképek, palás kőzetek, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország kontúr térképe, tematikus térképek

Szemléltetés


46.

Óra

A Dunántúliközéphegység

Az óra anyaga

A Dunántúli-középhegység határai, földrajzi helyzete. Kialakulása. Felszínének jellegzetességei. A táj éghajlata, vízrajza. A természetes növénytakaró jellemzői. A karsztvidékek és a felszíni vízhálózat közötti összefüggés. A földrajzi fekvés és az éghajlat közötti összefüggés. A domborzat éghajlat-módosító szerepe. Természeti értékei, gyógyvizei. A Balaton-felvidéki és a Duna– Ipoly Nemzeti Park. A Dunántúli-középhegység gazdasági élete (mezőgazdasága, bányászata és ipara). A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggés. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat.

Sopron, Szombathely, Kőszeg bemutatása. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása.


Gyapjúzsák, tiszafa, őshonos, Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Velencei-hegység, Pilis (csúcs), Móri-árok, Tataiárok, bauxit, mangán, timföld, Veszprém, Esztergom, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park

Fogalmak

Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza – a Dunántúliközéphegység

Természetismeret 6. évfolyam: a hazai életközösségek témái

Történelem: a táj történelmével kapcsolatos események

Magyar nyelv és irodalom: az e tájjal foglalkozó szerzők és műveik


Koncentráció

Applikációs csíkok, transzparensek, képek, képek, film, mészkő, gránit, andezit, andezittufa, bazalt, bazalttufa, lignit, barnaszén, bauxit, mangán, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország kontúr térképe, tematikus térképek

Szemléltetés


35

Az óra anyaga

Legmagasabb tájunk, az Északiközéphegység

Óra

36

47.

Az Északi-középhegység határai, földrajzi helyzete. Kialakulása. Felszínének jellegzetességei. A táj éghajlata, vízrajza. A természetes növénytakaró jellemzői. A karsztvidékek és felszíni vízhálózat közötti összefüggés. A földrajzi fekvés és az éghajlat közötti összefüggés. A domborzat éghajlat-módosító szerepe. Természeti értékei, gyógyvizei. A Duna–Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása.

A karsztvíz mint ipari víz jelentősége. A gazdasági élet átalakulása. Az ipari parkok jelentősége a táj gazdasági életének az újra fellendülésében. Veszprém, Esztergom, Herend. A táj idegenforgalma.


Karsztjelenségek, víznyelő, dolina, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Cserehát, Zempléni-hegység, Baradla barlang, Ipoly, Zagyva, Sajó, Bodrog, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, Miskolc, Eger

Fogalmak

Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza – az Északiközéphegység

Természetismeret 6. évfolyam: hazai életközösségek témái

Történelem: a táj történelmével kapcsolatos események


Koncentráció

Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, mészkő, andezit, ande zittufa, bazalt, bazalttufa, riolit, barnaszén, lignit, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország kontúrtérképek, tematikus térképek

Szemléltetés


48.

Óra

Hazánk fővárosa, Budapest

Természeti öröksé günk védelme

Az óra anyaga

A főváros földrajzi helyzete. Határoló tájak. Felszínének jellegzetességei. A hévizek jelentősége a főváros fejlődésében.

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Gondolattérkép felépítése.

Az Északi-középhegység gazdasági élete (bányászata, ipara és mezőgazdasága). A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. A karsztvíz mint ipari víz jelentősége. A gazdasági élet átalakulása. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggés. A történelmi borvidékek jelentősége. A táj idegenforgalma. A gyógyfürdők szerepe. Miskolc, Eger.


Pest, Buda, Óbudai-sziget, Margit-sziget, Csepel-sziget, János-hegy, Gellért-hegy, Várhegy, Gellért-fürdő, Nagykörút, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Fogalmak


Koncentráció

Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, térképek: Budapest térképe, Magyarország közigazgatási térképe, Budapest kontúrtérképe, tematikus térképek

Szemléltetés


37

38



A füves puszták kialakulása és növényei

50.

51.

Ismerd meg lakó helyed!

Világörökségünk

Az óra anyaga

49.

Óra


Fogalmak

Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza – Budapest

Történelem: Budapest történelmével kapcsolatos események

Koncentráció

Az őshonos füves puszták kialakulásának környezeti feltételei és elhelyezkedésük hazánkban. A másodlagos rétek fogalma. A fűfélék közös tulajdonságai: mellékgyökérzet, el nem ágazó szár, szárölelő levél, szélbeporzású virágzat.

Füves puszta, másodlagos rét, száraz-nedves rét, fűfélék, mellékgyökérzet, szár ölelő levél, szélbeporzás, szeldelt levél, pikkelyszerű levelek, gyöktörzs

Természetismeret 5. évfolyam: tájékozódás hazánk domborzati térképén, hazánk éghajlati jellemzői, hazánk jellegzetes felszíni formái (hegységek,

A FÜVES TERÜLETEK ÉLETKÖZÖSSÉGE. TERMESZTETT NÖVÉNYEINK



Projekt

Projekt: Budapestet bemutató kiadvány tervezése

A főváros szerepe az ország életében. Gazdasági élet Budapesten. Közlekedésének jellemzői. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése.


Interaktív tananyag a füves területekről



Szemléltetés


Az óra anyaga

Ízeltlábúak a füves területeken

Óra

52.

Az ízeltlábúak alkalmazkodása a füves területek környezeti feltételeihez, jelentőségük az életközösségben. A sáskák, szöcskék, tücskök, a fecskefarkú lepke testfelépítése, életmódja, szaporodása. A kifejlés és a teljes átalakulás folyamata. A kültakaró szerepe az ízeltlá búak életében.

A száraz és nedves rétek jellegzetes növényeinek (siskanád, angolperje, mezei zsálya, réti boglárka, mocsári zsurló) szervezeti felépítése.


Ugróláb, kifejlés, vedlés, rágó szájszerv, összetett szem, csáp, hangadás, hallószerv

Fogalmak

Természetismeret 5–6. évfolyam: ízeltlábú, rovar, bogár fogalmak jelentése, a rovarok testrészei, a rágó szájszerv, a teljes átalakulás szakaszai: pete, lárva, báb, kifejlett rovar, a hártyás szárny és a fedeles szárny

Természetismeret 6. évfolyam: az erdei pajzsika, a lombosmoha szervezeti felépítése és szaporodása

Természetismeret 5. évfolyam: a vöröshagyma, a paprika és a paradicsom szervezeti felépítése

dombságok, alföldek)

Koncentráció

Valamely preparált ízelt lábú állat testfelépítésének kézinagyítós megfigyelése

A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése a szájszervről, a kifejlés folyamatáról

Interaktív tananyag a füves területeken élő ízeltlábúakról

Élő fűféle növény (siskanád, angolperje), mezei zsálya, réti boglárka, mocsári zsurló bemutatása, főbb szervei nek megfigyeltetése, rajzok készítése a gyökérzetükről, leveleikről

Szemléltetés


39

Az óra anyaga

A fürge gyík és a vakond

A mezei nyúl és a füves területek rágcsáló kisemlősei

Óra

53.

40

54.

A mezei nyúl testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása a környezethez. Az üregi nyúl a házinyúl-fajták őse; élőhelye, társas életmódja. A mezei pocok növényevő, rágcsáló fogazatú, a talajban járatokat ásó kisemlős. A közönséges hörcsög élőhelye, táplálkozása. A rágcsáló kisemlősök természetes ellenségei.

A fürge gyík és a vakond testfelépítése, életmódja, szaporodása, jelentőségük a füves területek életközösségében. Összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód (táplálkozás) között.


Ugróláb, rejtőszín, folyamatosan növő metszőfog, redős zápfog, emésztést segítő baktériumok

Száraz szarupikkely, szarupajzs, növekedés-vedlés, téli álom, ásóláb, rovarevő fogazat, lágy héjú tojás

Fogalmak

Magyar nyelv és irodalom 5–6. évfolyam: verbális kommunikáció fejlesztése, szövegértés, szövegalkotás, lényegkiemelés

Természetismeret 5. évfolyam: a házi egér és a vándorpatkány, növényevő és mindenevő fogazat

Matematika 5–6. évfolyam: a fogalmak egymáshoz való viszonya, összehasonlítások, azonosságok, különbségek, osztályozás megadott szempontok alapján

Természetismeret 6. évfolyam: a sün testfelépítése, életmódja

Természetismeret 5. évfolyam: a házi egér testfelépítése, életmódja, szaporodása

Koncentráció

Különböző koponyák fogazattípusainak megfigyelése

A tankönyvi ábrák megfigyelése, elemzése, a fogazatok összehasonlítása

Interaktív tananyag a füves területek rágcsáló állatairól

Videofilmek a füves területeken élő állatokról

A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése a gyíkok testfelépítéséről, a rovarevő fogazatról

Interaktív tananyag a fürge gyíkról és a vakondról

Szemléltetés


Az óra anyaga

A fácán és a füves területek ragadozó madarai

Óra

55.

Fogalmak

A füves területek élőlényei is táplálkozási láncokkal kapcsolódnak egymáshoz. A táplálkozási piramis megmutatja a táplálkozási láncokban részt vevő élőlények számát.

A vörös vércse kistestű ragadozó madár. Az egerek és pockok mellett gyíkokkal, békákkal, rovarokkal táplálkozik. Költöző madár.

Kiválóan repül (vitorlázás, szitálás, zuhanórepülés). Állandó madarunk.

Az egerészölyv a füves területek csúcsragadozó madárfaja. Csőre horgas, hegyes tépőcsőr, lába erős fogóláb. Főleg egerekkel, pockokkal, énekesmadarakkal, dögökkel táplálkozik.

A földön fészkel.

Nem őshonos, betelepített faj, tépőcsőr, fogóláb, vitorlázó-, szitáló-, zuhanóKapirgálólába van. Csőre a mag- repülés, madarak röpképe, vak és rovarok felcsipegetésére állandó és költöző madár, alkalmas. táplálkozási piramis

A fácán nem őshonos faj, vadászati célból telepítették be.


Termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek az erdő életközösségében A levegő mozgása, a szél jelentősége az élőlények életműködéseiben (beporzás, mozgás)

Videofilmek a ragadozó madarak életéről: táplálkozás, fészkelés, utódokról való gondoskodás

Természetismeret 6. évfolyam: az erdő életközössége, táplálkozási láncok a lombhullató erdőkben

Interaktív tananyag a füves területek ragadozó madarairól

Szemléltetés

A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése, elemzése (kapirgálóláb, fogóláb, tépőcsőr, táplálkozási lánc, madarak röpképe, táplálkozási piramis a füves területeken)

Természetismeret 5. évfolyam: a házi tyúk testfelépítése és életmódja

Koncentráció


41

Az óra anyaga

Termesztett növényeink: a búza és a kukorica

Termesztett növényeink: a napraforgó, a repce és a lucerna

Óra

56.

57.

Koncentráció Természetismeret 5. évfolyam: a talaj fizikai vizsgálata, a vöröshagyma, a paprika és a paradicsom, hazánk domborzata, tájékozódás a természetben. Természetismeret 6. évfolyam: a tölgy és a bükk porzós virágzatai, termős virágai, szél és rovar porozta növények, a fűfélék közös tulajdonságai Természetismeret 5. évfolyam: termesztett zöldségféléink szervezeti felépítése, főbb szerveik jellegzetességei, a hőmérséklet és a hőmérséklet mérése. Természetismeret 6. évfolyam: a mozgás, hely- és helyzetváltoztató mozgás, az erdő lágy szárú növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez

Fogalmak Bojtos mellékgyökérzet, szalmaszár, párhuzamos erezetű levél, koronagyökerek, kalászvirágzat, kalászka, bugavirágzat, torzsavirágzat, egyivarú virágzat, szemtermés

Fészekvirágzat, csöves és nyelves virágok, kaszattermés, keresztes virág, becőtermés, összetett levél, hüvelytermés, gyökérgümő, takarmánynövény

A búza és a kukorica termesztésének gazdasági jelentősége. Felhasználásuk az élelmiszeriparban és az állattenyésztésben. A búza és a kukorica szervezeti felépítése (gyökérzet, szár, levél, virágzatok, termések). A szemtermés felépítése, összehasonlítása a korábban megismert terméstípusokkal.

A napraforgó, a repce és a lucerna szervezeti felépítése, gazdasági jelentősége, ipari felhasználásuk. A termesztett növények környezeti igényei.


42

A tankönyv magyarázó rajzainak (szervezeti felépítés, virág-virágzat, termés) megfigyelése és elemzése

Élelmiszer-ipari termékek, melyek napraforgó és repce felhasználásával készültek

Élő növények megfigyelése

A tankönyv magyarázó rajzainak (búza, kukorica felépítése, a búza fejlődése, a szemtermés részei) megfigyelése és elemzése

Csíráztatott és hajtatott egyés kétszikű növények (búza, kukorica, borsó, bab)

Élő egyszikű növények, búza- és kukoricanövények

Szemléltetés




A víz jelentősége. A vizek parányi élőlényei

59.

60.

Az óra anyaga

58.

Óra A témakörben tanult fogalmak

Fogalmak

A Föld felszíni vizeinek elhelyezkedése és körforgása a természetben. A víz jelentősége a bioszférában (testépítő anyag, oldószer, élőhely). A planktonok fogalma és jelentőségük a vízi életközösségekben. A baktériumok jelentősége az anyagok körforgásában. A zöld szemesostoros moszat, a papucsállatka, a vízibolha és az óriásamőba testfelépítése, táplálkozásuk, szaporodásuk, jelentőségük a vizek öntisztulásában és a táplálkozási láncokban.

A víz körforgása, plankton, lebegő életmód, anyagok körforgása, öntisztulás, osztódás, betokozódás, csillók, emésztő- és lüktetőűröcske

Koncentráció

Természetismeret 5. évfolyam: tájékozódás hazánk domborzati térképén, tájékozódás a természetben, a folyók tulajdonságai, az anyag fogalma, élő és élettelen anyagok tulajdonságai: szilárd, folyékony, légnemű (gáz) anyagok fogalma, a keverékek és az oldatok, az oldószer és az oldott anyag, legfontosabb oldataink a természetes vizek, a vizek ábrázolása a térképen

A VIZEK, VÍZPARTOK ÉLETKÖZÖSSÉGE




A tankönyv magyarázó rajzainak (sejtosztódás, sejtszervecskék, bekebelezés) megfigyelése

Vízminták vizsgálata, a planktonok sokféleségének megfigyelése, vázlatrajzok készítése

Interaktív tananyag a vizek parányi élőlényeiről


Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből

Szemléltetés


43

Az óra anyaga

Lágyszárúak a vízben és a vízparton

A ligeterdők és a vízparti fák

Óra

61.

44

62.

A ligeterdők elhelyezkedése, az élőhely sajátosságai. A növényzet alkalmazkodása az árterekhez. Az élő és élettelen környezeti tényezők kapcsolatai. A folyó és a ligeterdők sajátos élete. A láperdők jellemzői. A fűz- és nyárfák szervezeti felépítése, virágzataik és termésük, jelentőségük az életközösségben.

A vízi és vízparti növényzet jelentősége a vizek életében (élő szűrőberendezések, oxigéntermelés, táplálékforrás, fészkelőés búvóhely biztosítása). A hinarasok fogalma, jelentősége. A fonalas zöldmoszatok, a hínáros békaszőlő, a vízitök, a tündérrózsa, apró békalencse főbb tulajdonságai. A közönséges nád és a gyékény szervezeti felépítése, alkalmazkodása a vízparti környezethez.


Természetismeret 6. évfolyam: a tölgy és a bükkfa lombkoronája, virága, virágzata, megporzása és termése

Természetismeret 5. évfolyam: a belvíz és árvíz, hazánk fő folyói: a Duna és a Tisza, hazánk tavai, az almafa és szilvafa virága, a megporzás, a termés kialakulása

Természetismeret 6. évfolyam: az erdő lágy szárú növényeinek szervezeti felépítése, a fűfélék közös tulajdonságai, termesztett növényeink: a kukorica szervezeti felépítése, virágzatai és termése

Hinaras, telepes testfelépítés, üreges, bütykös szár, bugavirágzat, torzsavirágzat, porzós és termős virágzat

Az élő és élettelen környezet kapcsolata, növényi tápanyagok, egyivarú virág, barkavirágzat, kétlaki növény, toktermés, szélbeporzás

Koncentráció

Fogalmak

A tankönyv képeinek és rajzainak (enyves éger) megfigyeltetése

Hajtatott fűz- és nyárfaves�szők, barkavirágzat kézinagyítós megfigyelése

Interaktív tananyag a vízparti fákról

A fonalas zöldmoszat telepes testfelépítésének megfigyelése mikroszkóp alatt, vázlatrajzok készítése

A tankönyv rajzainak (fonalas zöldmoszat, nád, gyékény) megfigyelése

„Élő” buga- és torzsavirágzatok

Élő vízi, vízparti lágy szárú növények

Interaktív tananyag a vízi, vízparti növényekről

Szemléltetés


Az óra anyaga

Az orvosi pióca. Csigák és kagylók a vízben.

Ízeltlábúak a vízben és a vízparton

Óra

63.

64.

A folyami rák testfelépítése (fejtor, potroh, 5 pár ízelt láb, kitinpáncél), életmódja és szaporodása. A vedlés. A szitakötők és a szúnyogok rovarok, három testrészük és három pár ízelt lábuk van. Az átváltozásos és a teljes átalakulásos fejlődés összehasonlítása. Az ízeltlábúak jelentősége a vizek életében.

Az orvosi pióca testfelépítése és élősködő életmódja közötti összefüggés bemutatása. A csigák és a kagylók testfelépítése (külső meszes váz, hasláb, köpeny, kopoltyú, kezdetleges tüdő), életmódja és szaporodása. A csigák, kagylók jelentősége a vizes élőhelyek életében: táplálkozási kapcsolatok, a vizek öntisztulása.


Rák: fejtor, potroh, 5 pár ízelt láb, kitinpáncél, vedlés, rovar, átváltozás, szúró-szívó szájszerv, öntisztulás

Természetismeret 5. évfolyam: hazánk folyói és tavai, az éticsiga és a földigiliszta testfelépítése, szaporodása

Bőrizomtömlő, hímnős, féregmozgás, külső meszes váz, záróizom, köpeny, kezdetleges tüdő

Természetismeret 6. évfolyam: a szarvasbogár, a koronás keresztespók, a füves területek ízelt lábú állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása

Természetismeret 5. évfolyam: a házi légy és a cserebogár testfelépítése, szaporodása

Természetismeret 6. évfolyam: a koronás keresztespók átalakulás nélküli fejlődése

Koncentráció

Fogalmak

A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak (átváltozás, szájszerv) megfigyeltetése, megbeszélése

Interaktív tananyag a vizes területek ízelt lábú állatairól

A tankönyv képei és rajzai a tananyagban szereplő gerinctelen állatok testfelépítéséről, belső szerveiről

Élő csigák és kagylók bemutatása, a testfelépítés és a mozgás megfigyeltetése akváriumban

Külső meszes vázak bemutatása, sokféleségük megfigyeltetése

Interaktív tananyag a csigákról és kagylókról

Szemléltetés


45

Az óra anyaga

A hazai vizekben élő halak

Békák a vízben és vízparton

A vízisikló és a mocsári teknős

Óra

65.

46

66.

67.

A vízisikló és a mocsári teknős testfelépítése, életmódja, alkalmazkodása a környezethez. A száraz szarupikkelyek, szarupajzsok, szarulemezek jelentősége.

A kecskebéka és a barna varangy testfelépítése, életmódja és szaporodása. A kültakaró jelentősége a légzésben és a rejtőzködésben. A külső megtermékenyítés és az átalakulásos fejlődés szakaszai. A lárvák fejlődése és a fejlődési alakok jellemzői. A kétéltűek védelme és jelentőségük a vizes életközösségekben.

A halak testfelépítése, életmódja és szaporodása. A testfelépítés és az életmód összefüggése a vizes élőhelyek eltérő környezeti feltételeihez. A tőponty és a lesőharcsa főbb jellemzői: testük fejre, törzsre és farokra tagolódik, az oldalvonal, az úszók, az úszóhólyag szerepe a mozgásban. A ponty mindenevő, a lesőharcsa csúcsragadozó.


Szarupikkely, szarupajzs, szarupáncél, változó testhőmérséklet, kígyózó mozgás, lágy héjú tojás, téli álom

Kétéltű, légzés a kültakarón keresztül, rejtőszín, méregmirigy, külső megtermékenyítés, átalakulásos fejlődés, gőték és szalamandrák

Természetismeret 5. évfolyam: hazánk fő folyóinak és természetes tavainknak az elhelyezkedése, jellemzői

Fej, törzs, farok, oldalvonal, páros és páratlan úszók, úszóhólyag, kopoltyú, kopoltyúfedő, kopoltyúlemezek, csapatos vermelés, mindenevő, ragadozó

Természetismeret 5–6. évfolyam: a megismert madárfajok szaporodása

Természetismeret 5–6. évfolyam: a teljes átalakulással, kifejléssel, átváltozással fejlődő állatok felidézése

Természetismeret 6. évfolyam: a planktonok fogalma, a mindenevő és a ragadozó életmód, az átalakulás nélküli fejlődés

Koncentráció

Fogalmak

A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése, összehasonlítások végzése (szarupikkely, szarupajzs, mérges kígyó és sikló koponyája)

Interaktív tananyag a hazai békafajokról

A tankönyv magyarázó rajzainak és képeinek a megfigyeltetése

Különböző halpikkelyek kézinagyítós megfigyelése

Egy akváriumi hal testfelépítésének, mozgásának, légzésének megfigyelése

Interaktív tananyag a hazai vizek halairól

Szemléltetés


Az óra anyaga

A vizek, vízpartok madarai

A vizek, vízpartok életközössége

Óra

68.

69.

Az életközösség fogalmának konkretizálása a vizes élőhelyekre. Termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek a vizekben és a vízparton. A lebontó szervezetek jelentősége az anyagforgalomban. Táplálkozási láncok a vizes élőhelyeken. Az élettelen környezeti tényezők hatása az élőlények életműködésére.

A tőkés réce, a fehér gólya és a barna rétihéja testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és élettelen környezeti tényezőkhöz. A testfelépítés és az életmód közötti összefüggések megismertetése. A fészeklakó és a fészekhagyó fiókák összehasonlítása.

A változó testhőmérséklet és a téli álom közötti összefüggés bemutatása. A hazai mérges kígyók megismertetése. A kétéltűek és hüllők védelme.


Életközösség, termelő, fogyasztó, lebontó szervezet, anyagforgalom, táplálkozási lánc, élettelen környezeti tényezők, tűrőképesség, tág és szűk tűrőképességű élőlények

Lemezes csőr, úszóhártyás végtag, gázlóláb, fogóláb, csüd, hosszú, hegyes csőr, ragadozó (tépő-) csőr, költöző madár

Fogalmak

Természetismeret 5. évfolyam: keverékek és oldatok, a hőmérséklet és mérése, a halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása, olvadás, fagyás, párolgás, légneművé válás, kísérletek a vízzel

Természetismeret 5–6. évfolyam: az eddig megismert madárfajok (házi tyúk, széncinege, héja, sárgarigó, nagy fakopáncs, egerészölyv, fácán) testfelépítése, jellegzetes mozgása és életmódja

Természetismeret 6. évfolyam: a fürge gyík testfelépítése, életmódja és szaporodása

Koncentráció

A tankönyv ábráinak megfigyeltetése a táplálkozási láncról és az élőlények tűrőképességéről

Interaktív tananyag a vizek, vízpartok életközösségéről

Az eddig megismert madárfajok csőr- és lábtípusai

A tankönyv képeinek és rajzainak (úszóhártyás láb, gázlóláb, vonulási útvonal, röpkép) megfigyelése

Interaktív tananyag a vizek, vízpartok madarairól

Levedlett kígyóbőrök és szarupáncél bemutatása

Egy tojás részeinek bemutatása

Szemléltetés


47

Az óra anyaga

A vizek szen�nyezése, a vizes élőhelyek védelme



Óra

48

70.

71.

72.



A vízszennyezések leggyakoribb formái. A tápanyag-feldúsulás folyamata és következményei. A háztartásban keletkező szennyvíz mennyisége, a vízzel való takarékoskodás lehetőségei. A vizek öntisztuló képessége. A Natura 2000 program lényege, a vizes élőhelyek visszaállítása (élőhely-rekonstrukció). A vidra és a hód egyedszámának növekedése a program sikerét jelzi.

A tűrőképesség fogalma. Példák a szűk és tág tűrőképességű fajokra.



Tápanyag-feldúsulás, ipari és háztartási eredetű szennyvizek, a szennyvíztisztítás, öntisztulási folyamat, Natura 2000 program, őshonos faj visszatelepítése

Fogalmak

A tankönyv képeinek megfigyelése, megbeszélése a szennyezések formáiról és következményeiről

Interaktív tananyag a vizek szennyezéséről

Szemléltetés


Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből

Mikroszkópos megfigyelések a vízben élő planktonokról és egyéb „szűrő” állatokról

Természetismeret 6. évfolyam: a vizes élőhelyek megismert élőlényeinek alkalFolyamatos megfigyelések a mazkodása az élő és lakóhely környéki vizes élőélettelen környezethez helyek környezeti állapotáról

Természetismeret 5. évfolyam: a domborzat és a vizek ábrázolása a térképen

Természetismeret 6. évfolyam: az energia fogalma és fajtái, az erdő és füves területek életközösségeinek termelő és fogyasztó szervezetei, kapcsolatok az élőlények és az élettelen környezet között

Koncentráció



AZ EGYES TÉMAKÖRÖK KÖVETELMÉNYEI, ÓRAVÁZLAT-JAVASLATOK Az erdő életközössége Hazánk erdői Oktatási feladat: • Az erdő mint életközösség fogalmának megtanítása. • Az életközösségek főbb jellemzői: kapcsolatok az élőlények és élettelen környezeti tényezők között, az önmegújító képesség jelentősége. • A természetes és a telepített erdő fogalma, összehasonlításuk. • A tölgyesek, a bükkösök, a fenyőerdők földrajzi elhelyezkedése, főbb jellemzőik. Az erdő mint életközösség fogalmának megismerése – olvassák el a tanulók a tankönyv 6. oldalának első bekezdését. Értelmezzék a szöveget, majd oldják meg a munkafüzet 5. oldalának 1. feladatát. Ennek ellenőrzésekor tudatosítsuk, hogy az erdő uralkodó növényei a fák, de a fák mellett az erdő sok egyéb fás és lágy szárú növény, gomba, gerinces és gerinctelen állat élőhelye is. A tanulók tapasztalatait felidézve és megbeszélve rögzítsük, milyen kapcsolatok alakultak ki az élőlények között az erdőben. Mondjunk példákat a táplálkozási kapcsolatokra, a rovarok beporzó tevékenységére, a magvak, termések terjesztésére. Beszéljük meg, mit biztosít az erdő az élőlények számára (táplálék, búvóhely, fészkelőhely stb.). Az interaktív tananyag és tankönyv képeivel szemléltetve mutassunk be példákat arra, hogy az őshonos erdők élővilága önmagától folyamatosan megújul. Oldják meg a munkafüzet 5. oldalán a 2. és a 3. feladatot. Fontos nevelési feladat, hogy a tanulók megértsék: a megmaradt erdők védelme valamennyi ember alapvető feladata és érdeke is egyben. Figyeltessük meg a tankönyv ábráját, és olvassuk el a 6. oldal kiegészítő anyagát! Mekkora területeket borított erdő a honfoglalás korában, és mekkora az erdőkkel borított területek nagysága napjainkban? Magyarország domborzati térképén mutassuk be, hol maradtak fenn összefüggő erdőségek. Gyűjtsük ös�sze, milyen környezeti tényezők (emberi beavatkozások) miatt csökkent 85%-ról alig 20%-ra az erdőkkel borított területek nagysága. Az erdősültség legfontosabb adatait a munkafüzet 5. feladatában rögzítsük. Az interaktív tananyag megfelelő diáival, továbbá a tankönyv képeinek segítségével tudatosítsuk a természetes és a telepített erdők fogalmát. Mi jellemző ezekre az erdőkre? Milyen célból telepítenek erdőket? Magyarázzuk el, miért szegényes a telepített erdők élővilága. A főbb ismereteket a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük. Elemezzük a tankönyv ábráját a hazai erdőtípusok megoszlásáról. Melyik erdőtípusból van a legtöbb? Melyek az uralkodó fafajok? Olvassák el a tankönyvi lecke utolsó három bekezdését a 6–7. oldalon, melyek a leggyakoribb erdőtípusaink leírását tartalmazzák, majd oldják meg a munkafüzet 5. oldalán a 6. feladatot. Figyeltessük meg az interaktív tananyagon az egyes erdőtípusok uralkodó fafajait, az egyes fák főbb jellemzőit. Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, majd a tankönyvi illusztrációk alapján tegyenek fel a tanulók kérdéseket egymásnak. 49


Erdőt alkotó fáink: a tölgy és a bükk Oktatási feladat: • A tölgyerdők földrajzi elhelyezkedése, jellemzői: laza, nem záródó lombkorona, fejlett cserje- és gyepszint. • A porzós virágok barkavirágzatot alkotnak, a termős virágokból makktermés fejlődik. • A bükkerdők elhelyezkedése középhegységeinkben. • Zárt lombkorona, lombfakadás után szegényes az aljnövényzet. Ismételjük át az előző óra anyagát. Melyek hazánk jellegzetes erdői, földrajzilag hol helyezkednek el, miben különböznek a természetes erdők a telepített erdőktől? Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdjük: mi mindenre hasznosította régen és ma az ember az erdő fáit? Figyeljük meg a környezetünkben, mi az, ami fából készült. Idézzük fel, hogy a mezőgazdasági tevékenység (földművelés, legeltető állattenyésztés) növekedése egyre több földterületet igényelt, melynek következménye, hogy az évszázadok során egyre csökkent az erdővel borított területek nagysága. A térképen figyeltessük meg, melyik erdőtársulás borítja a legnagyobb területet hazánkban. Színes képekről, diákról, videofilmrészletről szemléltessük a tölgyerdőt. Figyeljék meg, hogy a tölgy erdőben a növényzet három szintben helyezkedik el. Legfelül a fák lombkoronaszintje van, alatta a cserjeszint, majd a gyepszint növényzete. Szemléltessünk néhány növényt, melyek a cserje- és gyepszintet alkotják (kökény, mogyoró, kalaposgombák, páfrányok, mohák). A tölgyerdő szintjét a tankönyv 9. oldali magyarázó rajzán is figyeltessük meg, majd magyarázzuk el, milyen összefüggés van a nem záródó lombkorona és a gazdag aljnövényzet között! Elemezzék a tankönyv 9. oldalának két képét. Mi a különbség az erdőt alkotó és a magányosan álló tölgyfa törzse és lombkoronája között? (A lombkorona lefelé törekvő, a törzs hosszú, illetve terebélyes lombkorona, széles törzs.) Idézzük fel a megbeszélés és a szemléltetés módszerével, amit ötödik évfolyamon a szilvafa és az almafa virágjáról, terméséről tanultunk. (Csészelevél, sziromlevél, porzó, termő, csonthéjas és almatermés.) A tölgyfa virágjának modelljén vagy a tankönyv 10. oldalán látható rajzokon figyeltessük meg a termős virágokat és a sok porzós virágot, melyek egy közös nyélen (virágzati tengelyen) ülnek. Ezt barkavirágzatnak nevezzük. Magyarázzuk el a tölgy termős virágjainak és porzós barkavirágzatának példáján az egylaki növény fogalmát. (Külön-külön virágban helyezkedik el a porzó és a termő, de a porzós és a termős virágok egy növényen vannak.) A nem feltűnő termős virágokból következtethetünk arra, hogy a porzós barkavirágzatokban képződött virágport a szél szállítja a termős virágokra. A szélbeporzás után a termős virágokból makktermés fejlődik. Vizsgáljanak meg a tanulók frissen begyűjtött makkterméseket. A magot kívülről a kupacs és a termésfal borítja. Ezt eltávolítva figyeljék meg, hogy a mag két részből (két sziklevélből) áll, és hozzá kapcsolódik a csíra.

50


Ültessünk cserépbe makkokat, melyek tantermi körülmények között is kicsíráznak és növekedésnek, fejlődésnek indulnak. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 6. oldalán az 1., a 2. és a 3. feladatot! Képekről, videofilmrészletekről szemléltessük a bükkfát és a bükkerdőt. Térképen mutassuk meg a hegyvidéki bükkösök elhelyezkedését. A lecke utolsó bekezdését a 11. oldalon önállóan dolgozzák fel. A szöveg értelmezéséhez használják a tankönyv képeit és rajzait, majd válaszoljanak a kérdésekre: Hol helyezkednek el a bükkerdők? Milyen magasra nőhet a bükkfa? Mi jellemző a lombkoronájára, a törzsére és az aljnövényzetére? Szemléltessük a bükkerdő kora tavaszi (lombfakadás előtti) gazdag aljnövényzetét! Keressünk összefüggést az aljnövényzet gazdagsága és a fényviszonyok között. Az óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 6–7. oldalán a 4–7. feladatot!

Az erdeifenyő. Gombák az erdőben Oktatási feladat: • Az őshonos fenyőerdők elhelyezkedése hazánkban. A fenyőerdők jellemzői. Az örökzöld erdeifenyő törzse, levelei, virágai, a nyitvatermő fogalma. • A gombák közös tulajdonságai, jelentőségük az életközösségben. A gyilkos galóca és az erdei csiperke jellemzői. Az óra eleji ismétléskor, ellenőrzéskor idézzük fel hazánk jellemző erdőtársulásait, a tölgyfa és a bükk fa, illetve a tölgy- és a bükkerdők tulajdonságait! A felidézés során használjuk a tankönyv képeit, egyéb színes képeket, egy-egy tölgy, bükk kéregdarabot, hajtásrészletet. Az új anyag feldolgozását a hazánkban őshonos és telepített fenyőerdőinek képekről, videofilmrészletekről történő szemléltetésével kezdjük. Mutathatunk képeket a magashegységek és a tajga fenyőerdőiről is. A hazai fenyvesek élőhelyeit (Soproni- és a Kőszegi-hegység, Őrség, Bakony) térképen keressük meg. Képek segítségével hasonlíttassuk össze a tölgy- és a fenyőerdőt. A megfigyelés után beszéljük meg a különbségeket (ritkán/sűrűn álló fák, laza/zárt lombkorona, a gyepszintre is sok/kevés fény jut, a cserjeés a gyepszint gazdag/szegényes). A fenyőerdők többsége örökzöld. Magyarázzuk el, hogy ez mit jelent, továbbá, hogy a teljes levélzet leváltása több évig is eltart. Láng felett égessünk fenyőhajtást, érzékeltethetjük az erős gyertyaillatot! Beszéljük meg, hogy a gyantajáratok a növény összes szervét behálózzák! A tűlevelek azért halmozódnak fel az erdőben, mert a gyantatartalom miatt nehezen bomlanak le. Szemléltessük az erdeifenyőt, majd egy leveles, virágkezdeményeket tartalmazó hajtásrészleten mutassuk be a porzós virágzatot és a termős tobozvirágzatot! Magyarázzuk el a nyitvatermő fogalmát! 51


Először figyeljék meg makettről vagy rajzról a korábban megismert fák virágjának termőjét és annak zárt magházát a benne lévő magkezdeményekkel! Frissen begyűjtött termős tobozvirágzaton, előző évi „érett” tobozokon szemléltessük a termőpikkelyeket és a magkezdemény elhelyezkedését! A porzós virágok hatalmas tömegű virágportermelése a tankönyv 12. oldalának magyarázó rajzán látható. Ennek segítségével ismertessük a megporzás folyamatát! A megporzás után a toboz pikkelyei összezáródnak, és védik a fejlődő magokat. „Érett” tobozokból rázzuk ki a magvakat! Magasból leejtve szemléltessük a maghoz kapcsolódó repítőhártyák működését. A magokat ültessük el cserépbe, néhány hét alatt kicsíráznak és előtűnnek a sziklevelei. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 7–8. oldalán az 1. és a 2. feladatot. Az órát megelőzően gyűjtsünk be az erdőből különböző gombákat, lehetőleg minél több fajt (galambgombákat, tinóruféléket, galócákat, csiperkéket, taplógombákat, apró termetű gombafajokat stb.). Pár nappal korábban egy befőttesüvegbe lezárt kenyérszeleten élő penészgombát is szemléltethetünk. Mutathatunk képeket az ember bőrében élősködő gombákról is. E sokféle szemléltetéssel az a cél, hogy érzékeltessük a gombák megjelenési formáinak különbözőségét. (Mindezekről részletesebben hetedik évfolyamon a rendszerezés témakörében tanulnak.) A szemléltetést követően keressék ki a tankönyv 13–14. oldalán olvasható szövegből, melyek a gombák közös tulajdonságai (spórákkal szaporodnak, élő vagy elpusztult élőlényekből táplálkoznak). Magyarázzuk el a fenyők és gombák kapcsolatát, és a tankönyv 13. oldalán látható rajzon figyeltessük meg az együttélés jelenségét. A tananyagban a gyilkos galóca és az erdei csiperke szerepel. Lehetőleg „élőben” szemléltessük, ennek hiányában modellről, a tankönyv képeiről. Fő ismertetőjegyeiket a tankönyv 14. oldalán található két rajz szemlélteti. Kiegészítésként beszéljük meg a gombafogyasztás szabályait. Tudatosítsuk, hogy csak szakértő által megvizsgált gombát szabad elfogyasztani. Készítsenek a tanulók kiselőadásokat a következő témákból: Hogyan és miből képződik a borostyán? Mi mindent készítenek a fenyők és a tölgy, bükk fájából? Óra végi összefoglalásként válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 3., 4. és 5. feladatát!

A cserjék és a gyepszint virágos növényei Oktatási feladat: • A cserjék jelentősége az erdőben. Leggyakoribb cserjéink (kökény, mogyoró) és a hóvirág felépítése.

52


Óra eleji ismétlésként a tanulók készítsék el és töltsék ki az alábbi táblázatot. Tölgy, tölgyerdő

Bükk, bükkerdő

Erdeifenyő, fenyőerdő

Hol élnek? Mi a jellemző a levelükre, törzsükre? Hogy nevezzük a virágaikat (virágzatukat)? Mi a jellemző a lombkoronájukra? Mi a jellemző az aljnövényzetükre? Értékeljük a tanulók munkáját, majd megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, melyek az élőlények életfeltételei. Elevenítsük fel a talaj, a víz, a levegő, a fény és a hőmérséklet jelentőségéről a 4. évfolyam során tanultakat. Magyarázzuk el: a cserje- és a gyepszint kialakulásához elsősorban az szükséges, hogy elegendő fény jusson át a lombkoronán. Ebből a szempontból a tölgyerdők fényviszonyai a legkedvezőbbek, a bükk- és a fenyőerdőké kedvezőtlen. A tankönyv 15. oldalán olvasható szöveg 3. bekezdéséből keressék ki, mi a jelentőségük a cserjéknek. (Védenek a széltől, fészkelő-, búvó-, táplálkozási helyként szolgálnak.) A fa és a cserje felépítése magyarázó rajz alapján figyeltessük meg a fás szárú növények két megjelenési formáját. A kökényt képekről szemléltessük, majd terméses hajtásrészleten mutassuk be a fás szárat, az oldalhajtások módosulatát, a tövist és a termését. Vizsgáljuk meg a termést, és idézzük fel, mely korábban tanult gyümölcsfa termése hasonló szerkezetű. Virágmodell segítségével szemléltetve és a magyarázat módszerével ismertessük, hogyan alakul ki a magkezdeményből a mag, a termő falából a termés. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 9. oldalán az 1–3. feladatot. Képekkel szemléltessük a mogyorócserjét. Figyeltessük meg az ágrendszerét, illetve a törzs hiányát. „Élő” terméses mogyoróhajtáson vizsgálják meg a makktermést. Hasonlítsák össze a tölgy és a bükk makktermésével. A mogyoró hajtásán már ősszel megfigyelhetők a porzós barkavirágzat kezdeményei és az egyesével ülő termés-virágkezdemények. A leírt részek azonosításában a tankönyv rajzai segítenek. Színes képekről mutassuk be a hóvirágot mint erdeink gyakori, kora tavasszal virágzó lágy szárú növényét. A tankönyv 17. oldalán látható rajz segítségével ismerjék meg az áttelelő szervének nevét (hagyma). Idézzük fel, mit tanultunk a korábbi években a tulipán, a vöröshagyma és a fokhagyma hagymájáról. (A levélben elkészített táplálék a hagymában raktározódik el.) A hóvirág is az elraktározott táplálékot felhasználva képes kora tavasszal virágozni. 53


Összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 9–10. oldalán a 4–6. feladatot, és a tankönyv képei, rajzai segítségével fogalmazzanak meg egymásnak kérdéseket, majd válaszoljanak rájuk. Kiegészítő feladatként készítsenek kiselőadásokat az „az erdő gyümölcseiről”. Milyen anyagokat tartalmaznak egyes fák, cserjék termései, és milyen betegségek megelőzésére használhatók?

Virágtalan növények az erdőben Oktatási feladat: • A mohák, a zuzmók és az erdei pajzsika szervezeti felépítése, szaporodásuk, jelentőségük az erdő életközösségében. Az óra első részében ellenőrizzük a tanulók tudását az eddig tanultakról! Önálló munkával oldják meg az alábbi feladatlapot. 1. Húzd alá a természetes erdőkre jellemző tulajdonságokat! az ember szabályozza életét; élővilága fajgazdag; önmagukat fenntartják; őshonos fajokból áll; élővilága szegényes; az ipar számára fontos fafajokat telepítenek 2. Mely fafaj levelét ábrázolják a rajzok?

3. Hol élnek hazánkban tölgyerdők? ________________________________________________________________ bükkerdők? ________________________________________________________________ őshonos fenyvesek? __________________________________________________________ 4. Nevezd meg a mogyorónak az alábbi rajzon látható szerveit!

5. Rajzold le és nevezd meg a gyilkos galóca részeit! 6. Nevezd meg a tölgyerdő szintjeit! A feladatértékelésnél minden jó válasz egy pontot ér, így 21 pontot lehet elérni a hibátlan megoldással. Az új anyag feldolgozásakor idézzük fel az eddig megismert növényfajok nevét: tölgy, bükk, erdeifenyő, kökény, mogyoró, hóvirág. Rávezető kérdésekkel, szemléltetéssel állapítsák meg, mi a közös tulajdonságuk a felsorolt növényeknek. (Valamennyinek van virága, melyből a megporzás után termés és benne magok fejlődnek ki.) 54


Lehetőleg élő zuzmó- és mohatelepekkel, erdei pajzsikával szemléltetve magyarázzuk el, hogy ezek a növények virágtalanok. Közös tulajdonságuk, hogy spórákkal szaporodnak. A spóra egyetlen sejtből álló, igen parányi képződmény. Az erdei pajzsika spórája például 5–7 századmilliméter, a spóratartó tokokban hatalmas mennyiségben képződnek. Szemléltessünk különböző zuzmófajokat, majd beszéljük meg, hol élnek (sziklákon, a fák törzsén, ágain, a talaj felszínén). Magyarázzuk el, hogy a zuzmók változatos alakú telepeket alkotnak. Közös jellemzőjük, hogy testük gombafonalakból és zöldmoszatokból épül fel. A tankönyv magyarázó rajzával szemléltessük a két növény együttélését! Idézzük fel a negyedik évfolyamon a talajképződésről tanultakat. Mi a képződés első mozzanata? (Kőzetek felaprózódása.) Magyarázzuk el, hogy a kőzetek felaprózódásában a hőmérséklet-változás és a csapadék mellett fontos szerepük van a zuzmóknak. Olyan anyagokat termelnek (zuzmósavak), amelyek szintén mállasztják a kőzeteket. Beszéljük meg a mohák élőhelyét, majd a tankönyv 19. oldalának rajza alapján ismertessük felépítésüket. Vizsgáljanak meg kézinagyítóval is egy-egy lombosmoha-növénykét. Magyarázzuk el, hogy a moha telepes növény, valódi szervei nincsenek. A vizet és a benne oldott tápanyagokat egész testfelületével képes felvenni. Keressék ki a lecke szövegéből, mi a jelentősége az erdők életében a moháknak. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 10. oldalán az 1., a 2. és a 3. feladatot. Az erdei pajzsika ismertetésekor lehetőleg élő növénnyel szemléltessünk. A korábbi ismeretekre támaszkodva beszéljük meg a szerveit (gyökérzet, összetett levél). Magyarázzuk el, hogy a szára a talajban helyezkedik el, a levélben elkészített táplálékot a megvastagodott szár raktározza, melyet gyöktörzsnek nevezünk. Az 5. évfolyamon tanult hagymát felidézve keressenek azonosságokat és különbségeket a két módosult szerv között. Az erdei pajzsika szaporodását a tankönyv magyarázó rajzán figyeltessük meg. Az óra végi összefoglalás a tankönyv kérdései és a munkafüzet 10–11. oldalának 4–8. feladata alapján történhet. Kiegészítő anyagként folyamatos megfigyeléssel szerezzenek tapasztalatokat a zuzmókról mint indikátornövényekről!

A gímszarvas, az őz és a vaddisznó Oktatási feladat: • A szarvas, az őz és a vaddisznó testfelépítésének, életmódjának és szaporodásának főbb jellemzői. • A vadgazdálkodás fogalma és feladatai. • A természetvédelmi és a vadgazdálkodási munka összehangolása. Bevezetésként színes képekről, diákról, a tankönyv képeiről mutassuk be azokat az állatfajokat, amelyekről az elkövetkező órákon tanulunk (szarvas, vaddisznó, róka, sün, énekes-, kúszó-, ragadozó madarak, ízelt lábú állatok, talajban élő állatok). 55


Az új anyag feldolgozását a gímszarvas bikájának és tehenének bemutatásával kezdjük (képek vagy videofilm). A tankönyv 21. oldalán a gímszarvas bikáját ábrázoló kép aláírása segítségével hívjuk fel a tanulók figyelmét a tömegére vonatkozó adatokra! Szemléltessük és a megbeszélés módszerével idézzük fel, amit a szarvasmarháról tanultunk (növény evő, párosujjú patás, kérődző, összetett gyomrú). Ezek a fő tulajdonságok a gímszarvasra is jellemzők. Ismertessük a téli és a nyári időszakban fogyasztott táplálékának az összetételét! A tankönyv 22. oldalán látható képen figyeltessük meg a párosujjú patás végtagot (csak két ujj éri a talajt), a fogazatát (22. oldali rajz) és az összetett gyomor működését a táplálkozás, emésztés két szakaszában (21. oldali rajz). Csontkészítményen vagy a tankönyv 22. oldali rajzának segítségével idézzük fel a tülkös szarv felépítését. (A homlokcsont szarvnyúlványát borító bőr megvastagszik és elhal, ez a tülök.) Magyarázzuk el és szemléltessük, hogy az agancs a homlokcsont csapjából fejlődik. Az állat minden évben elhullatja, és új agancsot fejleszt, amely az évek során egyre nagyobb tömegű lesz. Elbeszélés módszerével mutassuk be szaporodásukat és a szarvasbőgés jelenségét. Tudatosítsuk, hogy a legerősebb hím uralja egy-egy terület nőstényeit, így mindig a legjobb tulajdonságokat hordozó egyed örökítőanyaga kerül az utódokba. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 12. oldalán az 1. feladatot! Az önálló munka ellenőrzésekor ismét figyeljék meg a növényevő fogazat, a párosujjú patás végtag és az összetett gyomor rajzát. Szemléltessük az őzeket, a bakot, a sutát és az őzgidákat, majd önálló munkával dolgozzák fel a tankönyv szövegét. A szövegelemzés szempontjai: Hol van az őz eredeti élőhelye? Miért szorult az erdőszéli, füves élőhelyekre? Mi jellemző a testfelépítésére? Miben különbözik a gímszarvastól? Mi jellemző a szaporodására? A megbeszélés után ismertessük, hogy az őz helyenként túlszaporodik és tetemes „vadkárt” okoz. Magyarázzuk el, hogy ennek fő oka az ember, aki az eredeti élőhelyének nagyságát csökkentette. Az őz a művelt területeken a téli időszakban is – a gondatlan betakarítás miatt – megfelelő mennyiségű táplálékot talál. A meglévő tapasztalatok alapján beszéljük meg, hogy a különböző emberi tevékenységek mely állatok túlszaporodását okozzák! Képeken figyeljék meg a vaddisznó testfelépítését. Az 5. évfolyam során tanulták, hogy a házisertés őse a vaddisznó. Idézzük fel és szemléltessük a korábban tanultakat: párosujjú patás, mindenevő, a zápfogak felszíne gumós, szemfogai hosszúak. Mindezek megbeszélése után olvassák el a tankönyvben a vaddisznóról írtakat, majd válaszoljanak a következő kérdésekre: Az erdőben mely élőhelyet kedveli? Mivel táplálkozik? Mit nevezünk agyarnak? Mely tulajdonságokban hasonlít a házisertéshez? A megbeszélés során koponyán (vagy a tankönyv 21. oldalán látható rajzon) szemléltessük a szemfogakat és a zápfogakat. Magyarázat módszerével ismertessük a vadgazdálkodási tevékenység lényegét. Mutassuk be, hogy a vadon élő állatok vadászatáról törvény rendelkezik, amely előírja a vadászható fajokat, a vadászati időszakot, a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek védelmét. Szemléltessük és mutassuk be a hazai erdőkből kipusztult csúcsragadozókat (farkas, barna medve, hiúz); tudatosítsuk, hogy a növényevők egyedszámát a vadászattal szabályozzák. 56


Óra végi összefoglaláskor írják be az alábbi táblázatba a helyes válaszokat. Szarvas

Vaddisznó

Hol él? Mivel táplálkozik? Milyen a zápfogak felülete? Mi jellemző a végtagjaira? Hány utóda születik?

A róka, a sün és a mókus Oktatási feladat: • A róka ragadozó életmódú gerinces, emlősállat. Napjainkban már gyakran a lakóhelyek környékén is megtelepszik. • A sün rovarevő, testét szarutüskék borítják. Téli álmot alszik. Az óra eleji ismétlés (ellenőrzés) a munkafüzet előző témája (A gímszarvas, az őz és a vaddisznó), a 12–13. oldal 2., 3. és 4. feladatának önálló megoldásával és értékelésével történhet. Az új anyag feldolgozását a róka szemléltetésével kezdjük (diák, színes képek, videofilmrészlet). Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy ma már az erdőkön kívül számos élőhelyen megtelepszik, sőt az emberi települések környezetében is. Gyakran a városi parkokban, szeméttelepek környékén jár tápláléka után. Magyarázzuk el, hogy az utóbbi években jelentősen elszaporodott. Ennek egyik oka, hogy kiválóan alkalmazkodik a környezeti változásokhoz. Régebben a veszettség jelentősen megtizedelte a rókaállományt. Ma gyógyszert tartalmazó táplálék kiszórásával sikeresen védekeznek a betegség elterjedése ellen. A lecke első bekezdését (24. oldal) önállóan olvassák el, értelmezzük együtt a szöveget, majd beszéljük meg a következő szempontokat. Mi jellemző a testméreteire? Az erdőben mely élőhelyeket kedveli? Mi jellemző a rókakotorékra? Szemléltetés és megbeszélés módszerével idézzük fel, mit tanultunk a kutyáról. Melyik állat az őse? Mi jellemző fogazatára? Milyen életmódra következtethetünk a tarajos zápfogakból? Hogyan szerzi meg táplálékát természetes környezetben? Mi jellemző végtagjaira (ujjainak száma, karma)? A tankönyv rajzán figyeltessük meg a róka koponyáját (25. oldal), fogazatát. Az életmódjára való következtetés levonása után beszéljük meg a tankönyv rajza alapján, miből tevődik össze a róka tápláléka. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az őszi időszakban gyümölcsöket is fogyaszt, és kis arányban ugyan, de az elhullott állatokat is megeszi. A „furfangos”, „ravasz” rókáról sok vers, mese szól. Idézzünk fel ezekből is néhányat, majd magyarázzuk el, hogy ebből a valóság: a zsákmányszerzésben kitartó, ügyes, elsősorban a szaglása a kiváló, a veszélyhelyzeteket ösztönösen megérzi. Szaporodásának, ivadékgondozásának ismertetése után mutassuk be a veszettséget, a veszett róka jellegzetes viselkedését, betegség terjesztését, az ellene való védekezést. 57


Részösszefoglalásként önállóan oldják meg a munkafüzet 13. oldalán az 1. feladatot, majd értékeljük a feladat megoldását. A tankönyvből olvastassuk fel a sün testméretére és élőhelyére vonatkozó ismereteket. Magyarázzuk el, hogy a szarutüskék módosult szőrök. Beszéljük meg a sün táplálkozását (férgek, csigák, tojások, kisebb kígyók, gyíkok). Tudatosítsuk, hogy a legnagyobb tömegben rovarokat fogyaszt. A fogazata rovarevő fogazat, azaz valamennyi foga hegyes, a kitinváz feltörésére alkalmas. A mesékből ismert kép (a hátán gyümölcsöt cipelő sün) csak annyiban igaz, hogy kiegészítő táplálékként gyümölcsöt is fogyaszt. A tankönyv 25. oldalának magyarázó rajza segítségével világítsunk rá, hogy a téli álom során a sün életműködései lelassulnak. Olvastassuk le az adatokat a testhőmérséklet és a szívműködés változásairól. A sünről tanultakat a munkafüzet 14. oldalán a 4. és 5. feladat megoldatásával rögzítsük. Olvassák el a tankönyv 25. oldalán található szöveget, majd hasonlítsák össze a róka, a sün és a mókus természetes élőhelyét az erdőben. Mi a jelentősége az élőhelyek felosztásának? Szemléltessük a mókust, ismertessük testméreteinek főbb adatait. Gyűjtsük össze a tanulók tapasztalatait. Milyen típusú erdőkben találkozhatunk velük? Az erdőn kívül még hol telepszenek meg? Magyarázzuk el, hogy a városi parkok öreg fái biztonságos élőhelyet biztosítanak a számára, és itt kevesebb természetes ellensége van. Szemléltessük a rágcsáló fogazatot, majd idézzük fel, mit tanultunk róla az ötödik évfolyamon (házi egér és a patkány). Magyarázzuk el, hogy nemcsak növényekkel táplálkozik, hanem elfogja az apróbb gerinceseket is. Ismételjük át a sün téli álmáról tanultakat! Hogyan változnak meg az állat életműködései a nyugalom alatt? Magyarázzuk el, hogy a mókus megszakított téli álmot alszik! Életfolyamatai nem lassulnak úgy le, mint a sünnek, többször felébred és az ősszel gyűjtött készleteiből (magvak, termések) és a fenyőtobozokban lévő magvakkal táplálkozik. Az óra végi összefoglaláskor gyakoroljuk a szövegalkotás képességének fejlesztését. A tanulók figyeljék meg a tankönyv képeit és magyarázó rajzait, majd az illusztrációk alapján tegyenek fel kérdéseket egymásnak. Ügyeljünk a kérdések pontosságára, a nyelvhelyességi és mondatalkotási szabályok betartására.

Harkályok és énekesmadarak az erdőben Oktatási feladat: • A táplálkozás és a szaporodás jelentősége az élőlények fennmaradásában. A táplálkozási helyek felosztása az erdő madarai között. • Az erdő énekesmadarainak és harkályainak jellegzetes a testfelépítésük és a táplálkozásuk. Jelentőségük az erdő életközösségében. Az óra első részében ellenőrizzük a korábban tanult ismereteket. Szóbeli feleltetés alatt az osztály többi tanulója oldja meg a következő feladatot.

58


Húzd alá a helyes választ! 1. A szarvas egy/kettő/három/négy utódot hoz világra. 2. A sün szarutüskéi a bőr/a karmok/a szőr módosulásai. 3. A vaddisznónak összetett/egyszerű gyomra van. 4. A szarvasnak összetett/egyszerű gyomra van. 5. Kérődző állat a róka/a szarvasmarha/a sün/a vaddisznó/a gímszarvas. 6. A szarvasmarhának tülkös szarva/agancsa van. 7. A szarvasnak tülkös szarva/agancsa van. 8. A felsoroltak közül párosujjú patás: a sün/a kutya/a szarvas/a róka/a vaddisznó/a szarvasmarha. 9. Tarajos zápfoga a sünnek/a kutyának/a sertésnek/a szarvasnak/a rókának/a vaddisznónak/ a szarvasmarhának van. 10. Gumós zápfoga a sünnek/a kutyának/a sertésnek/a szarvasnak/a rókának/a vaddisznónak/ a szarvasmarhának van. Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdjük. Az eddig megszerzett ismeretekből kiindulva beszéljük meg, mi szükséges ahhoz, hogy az élőlények fennmaradjanak (táplálkozás, szaporodás). Idézzünk fel példákat arra, hogy az egyes élőlények mivel táplálkoznak, hogyan szerzik meg táplálékaikat, továbbá hány utódot hoznak a világra, és hogyan gondozzák kicsinyeiket. Az erdő különböző élőhelyein az élőlények folyamatosan versengenek egymással a táplálékért, a szaporodásért, a fészkelőhelyért. A versengés eredménye, hogy a fajok felosztják egymás között az élőhelyeket. A tankönyv képein és egyéb szemléltetőanyag segítségével mutassuk be az órán feldolgozandó madárfajokat. Magyarázzuk el, hogy a sokféle madárfaj azért képes egy életközösségen belül egymás mellett élni, mert mindegyik más-más módon táplálkozik, és az erdő különböző részeiből (lombkorona, talaj, fák törzse, ága, korhadó fa belseje) szerzik be táplálékukat. Utaljunk arra, hogy ez a területfelosztó viselkedés a később feldolgozandó életközösségek állataira is jellemző. A harkályfélék megtanításával tovább bővíthetjük a képet az állatok testfelépítése és életmódja közötti összefüggések meglátására. Figyeltessük meg a tankönyv 27–28. oldalán látható illusztrációkat a nagy fakopáncs testfelépítéséről. Kapaszkodáskor két ujja előre, kettő pedig hátra néz. Karmai hosszúak, hegyesek. Erős csőre véső alakú, farktollai alulról támasztják a testét. A 27. oldali magyarázó rajzon elemezzük a kiölthető nyelv működését, majd elbeszélés módszerével mutassuk be táplálékszerzését. Szemléltessünk egyéb hazai harkályféléket (zöld küllő, fekete harkály stb.) röviden ismertetve élőhelyüket, táplálkozásukat. Az erdő énekesmadarai megtanításának egyik módja: készítsünk a táblára vázlatrajzot a tölgyerdőről. Nevezzük meg az egyes szinteket (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint). Mutassuk be képekről a tananyagban szereplő madárfajok közül a fekete rigót, a fülemülét, a barátposzátát, a sárgarigót, a széncinegét, az erdei pintyet, a fakúszt és az örvös légykapót. A tanulókat osszuk négy csoportra; önállóan dolgozzanak. Osszuk fel közöttük a bemutatott madárfajokat, majd a tankönyv szövegéből keressék ki, mivel táplálkoznak, és az erdő mely részén kutatják fel táplálékukat. A beszámoló során a madarak képét (ennek hiányában nevét) tegyük a megfelelő helyre, például fekete rigó – avar, széncinege – lombkorona, fakúsz, csuszka – fák törzse, ága. 59


Óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 15. oldalán az 1–5. feladatot! A 3. feladat megoldásához használják a tankönyv képeit. Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy számos erdei énekesmadár állandó madarunk. A cinkék, csuszkák, pintyek, zöldikék, rigók az emberi települések környezetébe húzódnak. Rendszeres etetéssel gondoskodhatunk róluk.

Ragadozó madarak az erdőben Oktatási feladat: • A növényevő, mindenevő és a ragadozó életmód fogalma. • A ragadozó állatok jelentősége az életközösségekben: táplálkozásukkal szabályozzák a táplálékállatok számát. • A ragadozó emlősök és madarak testfelépítésének, zsákmányszerzésének jellegzetességei. A ragadozók testfelépítése és életmódja közötti kapcsolatok bemutatása. • A héja és az erdei fülesbagoly testfelépítése, életmódja és szaporodása (fogóláb, vetélőujj, tépőcsőr). • Mindkét faj állandó madarunk, a téli időszakban a fülesbaglyok ez emberi települések környezetébe húzódnak. Fontos pedagógiai feladat, hogy a tanulók tudását minél gyakrabban szóban is ellenőrizzük, értékeljük és osztályozzuk. A szóbeli feleltetés alatt azonban meg kell szervezni az osztály munkáját. Ennek egyik formája, hogy különböző feladatokat készítünk, amelyeket feleltetés alatt a tanulók önálló munkával megoldanak. Például: Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! Az élőlények között állandó versengés folyik az élőhelyért és a táplálékért.

____

Az erdő életközösségében a növényevő emlősök számát vadászattal szabályozzák.

____

A szarvas páratlanujjú patás.

____

Az őz testtömege tízszer kisebb a szarvasénál.

____

A hím őz a bika.

____

A vaddisznó mindenevő állat.

____

A koca egy-egy alkalommal 3–5 utódot hoz a világra.

____

Az idősebb vaddisznók metszőfogai agyarakká fejlődnek.

____

A csuszka április végén költözik vissza telelőhelyéről.

____

A sün megszakított téli álmot alszik.

____

A sün zápfogai gumósak.

____

A nagy fakopáncs odúban költ.

____

A városi élőhelyeken megtelepedő fekete rigók télen sem költöznek el.

____

Megbeszélés módszerével, a tanulók tapasztalatait felhasználva rögzítsük, mit jelent a ragadozó életmód. Idézzék fel, milyen ragadozó életmódú állatok élnek a hazai és a távoli tájakon. Mivel táplálkoznak, hogyan szerzik meg a zsákmányukat? 60


Az interaktív tananyag vagy más szemléltetőanyag segítségével mutassuk be, hogyan alkalmazkodott a ragadozó emlősök és madarak testfelépítése a zsákmány megszerzéséhez (csőr, láb, kiváló érzékszervek, sajátos mozgás, erős szemfogak, tarajos zápfogak stb.). Magyarázzuk el, miért fontosak a ragadozók az életközösségekben, és milyen következményei vannak, ha a ragadozók hiányoznak az életközösségből. Mit jelent az, ha felbomlik az egyensúly a növény evők és ragadozók között? Tudatosítsuk, hogy a hazai erdőkből a csúcsragadozókat (hiúz, barna medve, farkas) az ember kipusztította. Szemléltessük a hazai erdők csúcsragadozó madarát, a héját. Figyeltessük meg a testfelépítését (tollazat, szárnyak hossza, csőre, lába). Tanári elbeszélés és szemléltetés módszerével mutassuk be, hogyan szerzi meg zsákmányát a héja. Mi jellemző a mozgására? Miért képes gyors repülésre, hirtelen irányváltoztatásokra? Mi a szerepe a fogólábnak és a tépőcsőrnek? Figyeljék meg a tankönyv képein és rajzain a tépőcsőr és a fogóláb alakját! Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 16. oldalán az 1–3. feladatot! Szemléltessük a hazánkban élő bagolyfajokat, kitérve sajátos élőhelyükre és táplálkozásukra. Fontos nevelési feladat, hogy eloszlassuk a baglyokkal kapcsolatos, még ma is meglévő babonás tévhiteket, téves elképzeléseket. Testfelépítését, életmódját önálló munkával dolgozzák fel. Olvassák el a tankönyv 30–31. oldalán a héjára vonatkozó bekezdéseket, majd beszéljük meg a következőket: Honnan kapta a nevét az erdei fülesbagoly? Mely élőhelyeket kedveli? Mit jelent az, hogy télen telelő csoportokat alkotnak? Mivel táplálkozik? Mely érzékszervei segítik a zsákmány megszerzésében? Részösszefoglalás: megbeszélés módszerével hasonlítsuk össze a héja és az erdei fülesbagoly zsákmányszerzését! A tankönyv vagy az interaktív anyag rajzai segítségével magyarázzuk el a fülesbagoly vetélőujjának működését. Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 17. oldalán a 4–6. feladatot, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire. Lehetőség szerint vizsgáljunk meg bagolyköpeteket! Mutassuk be a legnagyobb testű, szigorúan védett bagolyfajunkat, az uhut.

Ízeltlábúak az erdőben Oktatási feladat: • Az ízeltlábúak az élővilág fajokban leggazdagabb csoportját alkotják. • A szarvasbogár testfelépítése: három testrész, három pár ízelt láb, kemény, kitines szárny, rágó szájszerv. Teljes átalakulással fejlődik. • A koronás keresztespók testfelépítése: két testrész, négy pár ízelt láb. Áldozatát méregmirigyének váladéka öli meg. Átalakulás nélkül fejlődnek a petékből kikelt utódok.

61


Az óra eleji ismétléskor írásban oldják meg az alábbi feladatokat. 1. Mi a jellemző a ragadozó életmódú állatokra? 2. Mi a jelentőségük az életközösségekben a ragadozó állatoknak? 3. Hogyan alkalmazkodott a nagy fakopáncs testfelépítése a táplálék megszerzéséhez? Csőre: _____________________________________________________________________ Lába: ______________________________________________________________________ Farktollai: __________________________________________________________________ Nyelve: _____________________________________________________________________ 4. Húzd alá egyenes vonallal a héjára, hullámossal az erdei fülesbagolyra vonatkozó állításokat! 60 cm hosszú; kiválóan repül; hangtalanul repül; horgas, hegyes csőre van; vetélőujja van; nappal táplálkozik; galambokat, fácánokat is elfogja; éjjel szerzi meg táplálékát; állandó madarunk; főleg egereket, énekesmadarakat zsákmányol; 35 cm hosszú; 4–6 tojást rak; 2–4 tojást rak. Az új anyag feldolgozásakor elbeszélés módszerével mutassuk be azt, hogy az ízelt lábú állatok az állatvilág fajokban leggazdagabb csoportja. Kiválóan alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez, testfelépítésük, életmódjuk sokféle. Mindezek érzékeltetésére szemléltessünk különböző hazai és távoli tájakon élő fajokat, a változatos élőhelyeket benépesítő rákokat, rovarokat, pókokat. Figyeltessük meg a tankönyv 33. oldalán található magyarázó rajzot, amely az ízeltlábúak számát viszonyítja az összes többi állatcsoporthoz! Mielőtt a szarvasbogárral és a keresztespókkal megismerkednénk, ismételjük át, amit az ötödik évfolyam során az almamoly, a szilvamoly, a káposztalepke és a cserebogár testfelépítéséről tanultak! A felidézést és a megbeszélést szemléltetéssel segíthetjük. Tanult fogalmak: ízelt láb, fej-tor-potroh, hártyás és kemény, kitines szárny, rágó szájszerv, bogár. Szemléltessük a gyapjaslepkét, melynek példáján magyarázzuk el: egyes ízeltlábúakra jellemző, hogy bizonyos időszakokban rendkívüli mértékben elszaporodnak. Ennek okát sok esetben még a tudomány sem ismeri. A gyapjaslepkék bizonyos években annyira elszaporodnak, hogy válogatás nélkül minden zöld növényi részt tarrá rágnak, a fák, cserjék teljesen lekopaszodnak, majd az élőhelyükön okozott táplálékhiány miatt a populáció összeomlik. Gyűjtsünk ismeretterjesztő irodalomból, internetről adatokat, képeket a sáskajárásról és a gyapjaslepke legutóbbi időszakban történt túlszaporodásáról! Mutassunk be képeket (Balaton-felvidék és a Bakony egyes részei) a csupasszá rágott területekről. Figyeljék meg a tankönyv 33. oldali képén a 8-10 cm nagyságúra megnövő szarvasbogár hímjét. A magyarázó rajz segítségével, a korábbi ismeretekre támaszkodva nevezzék meg a szarvasbogár testrészeit, majd oldják meg a munkafüzet 18. oldalán a 4. feladatot. Idézzük fel a cserebogár szaporodását és fejlődését, majd magyarázat és szemléltetés módszerével ismertessük a szarvasbogár peterakását, a lárvák élőhelyét és táplálkozását, majd a bebábozódás után a kifejlett bogár megjelenését. A tanulók tapasztalataira támaszkodva beszéljük meg, hol élnek az erdőben a pókok. (Szinte valamennyi élőhelyen megtalálhatók, a talajban, a talaj felszínén, a cserje- és a lombkoronaszintben, korhadó fákban, a kéreg alatt stb.) 62


Magyarázat és szemléltetés módszerével mutassuk be a koronás keresztespókot, testfelépítését (négy pár ízelt láb, fejtor és potroh), életmódját (ragadozó). A lecke szövegrészletét önállóan feldolgozva ismerjék meg a hálókészítéshez szükséges szerveket (szövőmirigy, szövőszemölcs, szövőkarmok). A tankönyv 34. oldalán látható magyarázó rajzon figyeltessük meg e szerveket! Elbeszéléssel ismertessük a koronás keresztespók zsákmányszerzését, a méreg- és nyálmirigyek szerepét a táplálékállatok megölésében és megemésztésében! Idézzük fel az almamoly, a káposztalepke és a cserebogár szaporodását (petéket raknak) és fejlődésüket (teljes átalakulás)! Mutassuk be, hogy a keresztespók átalakulás nélkül fejlődik, a petékből közvetlenül kis pókok bújnak elő! A tanultakat a munkafüzet 18. oldalán az 5–6. feladatban rögzítsük. Szemléltessünk különböző kullancsfajokat, és magyarázzuk el, hogy veszélyes betegségeket terjesztenek. Ismertessük az erdei kirándulások során szükséges óvintézkedéseket (kullancsriasztók használata, megfelelő öltözet), és szemléltessük a kullancsok eltávolításának szakszerű módját. Az óra végi összefoglalás a tankönyv kérdései alapján történhet, majd a tankönyv 35. oldalán piros betűvel szedett tudnivalókat is dolgozzuk fel. Ennek aktualitását az adja, hogy az ország nagy részén fertőzött kullancsok élnek, egyre több ember fertőződik meg a kullancsok által terjesztett betegségekben.

Az erdő életközössége Oktatási feladat: • Az élőhely és életközösség fogalmának megismerése konkrét példák elemzésével. • Példák ismerete a növények, állatok és a gombák közötti kapcsolatokra. • A növények jelentősége az életközösségekben (termelő szervezetek). • Táplálkozási láncok, táplálékhálózatok a lombhullató erdőkben. • A lebontó szervezetek jelentősége az anyagok körforgásában. • A viszonylagos egyensúly fogalma a természetes életközösségekben. • Feladatok az élővilág sokféleségének megőrzésében. Idézzük fel az erdő életközössége témakörben megismert élőlényeket. Tudatosítsuk, hogy ezeknek az élőlényeknek a természetes otthona, más néven élőhelye a lombhullató erdő. Az erdő több kisebb élőhelyre tagolódik. Applikáljuk táblára a tanult élőlények képét. Beszéljük meg és a táblán rögzítsük, hogy az erdőn belül mely élőhelyeket kedvelik. Például: gímszarvas – idős tölgyerdők; vaddisznó – sűrű, vizes, mocsaras erdőrészek; sün – cserjékben gazdag erdők; nagy fakopáncs – öreg fák lombkoronája; csuszka – a fák törzse; szarvasbogárlárva – korhadó fák stb. Példákon keresztül mutassuk be, hogy minden élőhelyre más-más környezeti tényezők jellemzők. Mondjanak a tanulók példákat mindezekre. Idézzük fel, mit tanultunk az erdő fényviszonyairól, páratartalmáról, hőmérsékletéről. Beszéljük meg, hogyan alkalmazkodik egyes élőlények testfelépítése az eltérő környezeti feltételekhez és a táplálék megszerzéséhez. 63


Rögzítsük, hogy az élőhelyeken az egymással kapcsolatban álló élőlények életközösséget alkotnak. A korábbi ismereteket alkalmazva idézzük fel, mit jelent az, hogy a természetes életközösségek önmagukat fenntartják és megújítják. Mondjanak példákat arra, hogyan újul fel az erdő. Milyen kapcsolat van a ragadozók és a zsákmányállataik egyedszáma között? A hetedik évfolyamon belépő biológia tantárgy feladata lesz, hogy a tanulók megismerjék a populációk közötti kapcsolatokat. Ennek megalapozására ismételjük át, milyen kapcsolatokról tanultunk az elmúlt órákon. Idézzük fel, milyen kapcsolatban vannak egymással egyes gombák és a fák. Mely élőlények szoros kapcsolatából jöttek létre a zuzmótelepek? Az élőlények közötti kapcsolatok legismertebb formáját a táplálkozási kapcsolatok adják. Készítsünk a megismert élőlények felhasználásával táplálkozási láncokat! Figyeltessük meg a tankönyv ábráját a táplálkozási hálózatokról (37. oldal). Hogyan jönnek létre a hálózatok? Miért fontos, hogy a táplálkozási láncok és hálózatok fennmaradjanak? A táplálkozási láncokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy azok növényekkel kezdődnek, vagyis minden lánc a növényekre épül. Magyarázzuk el, hogy a növények a környezetük egyszerűbb anyagaiból (szén-dioxid, víz) a napfény energiájának felhasználásával összetett anyagokat képeznek (cukor, keményítő, olaj, fehérje). Ezért a növényeket termelő szervezeteknek nevezzük. A folyamat során a növények a szén-dioxid felhasználása miatt tisztítják a levegőt, és mivel oxigén is felszabadul, a növények biztosítják a bioszféra oxigénszintjét. Mindezekről részletesen hetedik évfolyamon tanulnak. A táplálkozási láncok elemzésével általánosíthatunk: a termelő szervezetekkel (növények) az elsődleges fogyasztók, azaz a növényevők táplálkoznak. A másodlagos, harmadlagos fogyasztók ragadozók (húsevők), és a lánc végén a csúcsragadozó áll, melyekkel más állat már nem táplálkozik. Mindezeket az interaktív tananyag megfelelő részeivel és a tankönyv képeivel is szemléltethetjük. Magyarázzuk el, hogy az életközösségek anyagforgalmában (amely a táplálkozási láncokon keresztül érvényesül) a lebontó szervezetek is nélkülözhetetlenek. Ezek az élőlények elhalt növényekkel, állatokkal táplálkoznak. Összetett anyagaikat lebontják, és a növények számára újra felvehető tápanyagot készítenek. A táplálkozási láncok és hálózatok elemzése során a tanulók megértik, mit jelent az, hogy a termelő, fogyasztó és a lebontó szervezetek között viszonylagos egyensúly alakul ki. A viszonylagosság azt jelenti, hogy egyes élőlények túlszaporodását rövid időn belül követi a velük táplálkozó állatok számának növekedése. Olvassák el a tankönyv kiegészítő anyagát a 38. oldalon, és rögzítsük a leírt példa alapján a viszonylagos egyensúly fogalmát. Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet feladatait (19. oldal), és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

Az erdők védelme (kiegészítő anyag) Oktatási feladat: • Az erdővédelmi törvény alapismeretei. • A környezetkímélő fakitermelés mint az erdővédelem egyik formája. • Az erdők jelentősége (oxigéntermelés, levegőtisztítás, talajvédelem, a talaj termőképességének megőrzése, megújuló energiaforrás – fenntartható fejlődés közötti összefüggés megismertetése). • Az erdőrezervátum fogalma. 64


Ismételjük át, mit tanultunk hazánk erdővel borított területeinek nagyságáról. Figyeltessük meg ismét a tankönyv 6. oldalán lévő ábrát: hogyan változott meg az erdősültség a honfoglalástól napjainkig? Mi minden okozta a területek csökkenését? Mit nevezünk természetes, mit telepített erdőnek? Hol helyezkednek el hazánkban a lombhullató és a tűlevelű erdők? Ismertessük, hogy – többek között – a fák kivágásáról, az újratelepítésről az erdővédelmi törvény rendelkezik. A tananyagot a tankönyv és ismeretterjesztő irodalom segítségével csoportmunkában is feldolgozhatjuk. A következő kérdésekre keressék a válaszokat. 1. csoport – Az erdők védelme Mit jelent a tarvágás? Milyen környezeti károkat okozhat, ha egyidejűleg nagy területekről az összes fát kitermelik? Mit jelent a környezetkímélő fakitermelés? Milyen folyamatot jelent a természetes erdőfelújulás? 2. csoport – Az erdők és a természeti környezet kapcsolata Mi a jelentősége az erdőknek az oxigéntermelésben, a levegő tisztításában, a talajvédelemben és a talaj termőképességének megőrzésében? 3. csoport – Az erdők gazdasági jelentősége Mit jelent az, hogy az erdő folyamatosan megújuló energiaforrás? Milyen összefüggés van a fakitermelés és a fenntartható fejlődés között? Miért fontos a papír újrahasznosítása? (A tankönyv 40. oldalán található ábra elemzése.) 4 . csoport – Egy lakóhely közeli védett fás terület vagy erdőrezervátum bemutatása, ismeretterjesztő irodalom és egyéb információforrás felhasználásával Hogyan lehet biztosítani az erdő önfenntartó és önmegújító képességét?

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: • Az elmúlt órákon tanultak felidézése, a lényeges elemek rögzítése, összefüggések keresése. • A hazai erdők földrajzi elhelyezkedése, kialakulásuk környezeti feltételei. • A leggyakoribb gombák, növények és állatok testfelépítése, alkalmazkodásuk a környezethez. • Az erdő mint életközösség, az életközösség összetevői, kapcsolatok az élőlények között. • Az erdővédelem fontossága, aktuális feladatai. Az összefoglaló óra feldolgozásának egyik módja, ha frontális osztálymunkában felidézzük a legfontosabb ismereteket, majd a tanulók önálló munkával megoldják a munkafüzet feladatait. Az egyes leckék legfontosabb ismeretei a tankönyv 46–48. oldalán olvashatók. A munkafüzet 20–22. oldalán 10 feladat is segíti a lényeg kiemelését, továbbá a megszerzett ismeretek feladathelyzetekben történő alkalmazását. A frontális megbeszélést, a felidézést és a gondolkodás fejlesztését az interaktív anyag felhasználásával, továbbá a tankönyv képeinek és rajzainak ismételt megfigyelésével segíthetjük.

65


Kölcsönhatások. Az energia Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján 1. Tartalom A mechanikai kölcsönhatás A környezetünkben megfigyelhető mozgások. Hely- és helyzetváltoztatás. A testek mozgásállapotának megváltozása; az erőhatás. A gravitációs kölcsönhatás – a gravitációs mező fogalmának bevezetése. A termikus kölcsönhatás A termikus kölcsönhatás megfigyelése, meghatározása a tapasztalatok alapján. A kísérleti adatok táblázatos rögzítése, grafikus ábrázolás. A hőterjedés módjai (vezetés, áramlás, sugárzás). Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás Az elektromos állapot vizsgálata egyszerű dörzselektromos kísérletek segítségével. Vonzás és taszítás. Az elektromos mező fogalmának bevezetése. A mágneses kölcsönhatásról már tanult ismeretek átismétlése, bővítése. A mágneses mező fogalmának bevezetése. Az energia I. A mechanikai energia fogalmának kialakítása egyszerű kísérletek és a mindennapi tapasztalatok segítségével. A természet mechanikai energiáinak és azok átalakításának megismerése (szél- és vízenergia). Az energia II. A belső energia fogalmának kialakítása. Energiaátadás, hő. A kísérletekhez használt borszeszégő égésének elemzése. Tüzelőanyagok. A hőerőművek elemi szintű tárgyalása – égéstermék, környezetszennyezés. Az atomerőmű elemi szintű tárgyalása. A Nap és a napenergia A Nap bemutatása. A Nap és a földi élet kapcsolata (felszíni hőmérséklet, fotoszintézis, fosszilis tüzelőanyagok, a víz körforgása, a szél kialakulása). Energiafelhasználás, energiatakarékosság A napsugárzás közvetlen felhasználása (napkollektor, napelem), a megújuló és a nem megújuló energiaforrások. Egy átlagos háztartás energiafelhasználása – takarékosság. 2. Célok Ismerjék meg a tanulók az alapvető fizikai kölcsönhatásokat (mechanikai, gravitációs, elektromos, mágneses, termikus), illetve bővítsék az e tárgykörben korábban megszerzett ismereteiket. Ismerjék meg a mechanikai energia és a belső energia fogalmát; szerezzenek ismereteket az erőművekről (hő-, szél-, víz- és atomerőmű). Ismerjék meg a Nap néhány fontos fizikai jellemzőjét és szerepét a földi élet fenntartásában; a nap energia közvetlen és közvetett felhasználását. Ismerjék fel a takarékosság fontosságát. Legyenek képesek egyszerű fizikai kísérletek és mérések elvégzésére.

66


3. Követelmények A környezetünkben lezajló mozgások megfigyelése, elemzése – a hely- és a helyzetváltoztatás megkülönböztetése. Az erőhatás és a mozgásállapot-változás kapcsolatának felismerése. A gravitáció szerepe mindennapi életünkben, a Föld–Hold-rendszer, a Föld és a mesterséges holdak, a Nap és a Naprendszer tagjainak kapcsolatában. A gravitációs mező alapszintű ismerete. A termikus kölcsönhatás kísérleti megvalósítása, felismerése mindennapi életünkben. A hőterjedés módjainak (vezetés, áramlás, sugárzás) ismerete. Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás kísérleti vizsgálata, felismerése mindennapi életünkben. Az elektromos és a mágneses mező alapszintű ismerete. A mechanikai energia alapszintű ismerete. A természet mechanikai energiáinak átalakítása (szél- és vízerőművek). A belső energia és megváltozása; a hőenergia alapszintű ismerete. Az égés során bekövetkező változások megismerése. Hőerőművek, atomerőművek működése. A Nap és a földi élet kapcsolatának megismerése. A napkollektor és a napelem működésének alapszintű ismerete, a megújuló és a nem megújuló energiaforrások megkülönböztetése. A takarékosság fontosságának felismerése. Egyszerű fizikai kísérletek és mérések elvégzése, következtetések levonása.

A mechanikai kölcsönhatás Oktatási feladat: • A mozgásállapot-változás vizsgálata; az erőhatás fogalmának bevezetése. • A mechanikai kölcsönhatás fogalmának kialakítása. • A gravitációs kölcsönhatás jelenségeinek felismerése, általánosítása; a gravitációs mező. Kompetenciák fejlesztése: • A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek

Módszertani megjegyzések

A környezetünkben megfigyelhető mozgások

Beszélgetés – frontális osztálymunka

A hely- és a helyzetváltoztatás

Játékos feladat: a tanulók hely- és helyzetváltoztatása a teremben vagy Demonstráció: egy kiszemelt tárgy helyének és helyzetének megváltoztatása, a változások elemzése

Fogalmak

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok

Mozgásállapot

Tankönyv 50. oldalának vonatkozó ábrái

Hely- és helyzetváltoztatás

Tankönyv 50. oldalának ábrái

Koordináció: mindennapi élet; közlekedés

67


Fejlesztési tevékenységek


A mozgásállapot megváltozásának feltételei

Beszélgetés: tapasztalataink a mozgásállapot-változásokkal kapcsolatban

A mechanikai kölcsönhatás fogalmának kialakítása

Koordináció: mindennapi élet, sport

Fogalmak


Mozgásállapotváltozás, erőhatás, mechanikai kölcsönhatás

Tanulópáronként: 2-2 db 5 Ft-os vagy 10 Ft-os pénzérme

Gravitációs kölcsönhatás, gravitációs mező

Kisebb testek: teniszlabda, kréta, radírgumi stb. a szabadesés és a hajítások bemutatásához

Tankönyv 51. oldalának vonatkozó ábrája

Egyéni munka: pénzdarabok ütköztetése a padon, a változások megfigyelése Frontális osztálymunka: következtetések levonása Az eldobott vagy elejtett testek mozgásnak értelmezése. A gravitációs kölcsönhatás fogalmának kialakítása A gravitációs mező fogalmának bevezetése

Demonstráció: kisebb testek eldobása, elengedése Egyéni feladat: a testek mozgásának megfigyelése, a mozgás leírása (ismertetése)

Tankönyv 51. oldalának vonatkozó ábrája

Koordináció: mindennapi élet, sport, labdajátékok Frontális osztálymunka: a tapasztalatok összegzése, következtetések levonása Általánosítás: a gravitáció hatása az égitestek között Belső koordináció: a Föld bolygó – a Föld keringése a Nap körül Koordináció: csillagászat, űrkutatás

Tudománytörténeti ismeretek: Eötvös Loránd

68

Beszélgetés: az ásványi kincsek és az energiahordozók szerepe életünkben; felkutatásuk, kitermelésük

Tankönyv 52. oldal: a Naprendszert és a Föld körül keringő mesterséges holdat bemutató ábrák




Fogalmak


Belső koordináció: a tankönyv Hazai tájakon című fejezete Koordináció: mindennapi élet, technika Tanári közlés: Eötvös Loránd életéről, az Eötvös-inga fontosságáról A tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése

Tankönyv 52. oldalának vonatkozó ábrái

Frontális osztálymunka

Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 23–24. oldalának feladatai Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Mechanikai kölcsönhatások a környezetünkben A környezetünkben, a mindennapi életben megfigyelhető mechanikai kölcsönhatások összegyűjtése, leírása, elemzése. Az elemzés szempontjait megadhatjuk, de a feladat kitűzése közben meg is beszélhetjük tanítványainkkal, például: • Milyen testek vesznek részt a kölcsönhatásokban? • Hogyan változik az egyes testek mozgásállapota? • Honnan származik a testek mozgásállapotának megváltoztatásához szükséges erőhatás? A gravitációs kölcsönhatás környezetünkben megfigyelhető következményei A környezetünkben, a mindennapi életben megfigyelhető jelenségek összegyűjtése, leírása. A gravitációs kölcsönhatás felfedezése (Isaac Newton) • Ki volt Isaac Newton? • Melyik korban élt? • Mi jellemezte ezt a kort? • Hogyan éltek Newton korában az emberek? A gravitációs kölcsönhatás világhírű kutatója (Eötvös Loránd) • Ki volt Eötvös Loránd? • Melyik korban élt? • Milyen fontos gazdasági és társadalmi változások történtek Eötvös korában Magyarországon? • A tudományos kutatáson kívül mivel járult még hozzá Eötvös Loránd a magyar oktatás fejlesztéséhez?

69


Helytörténeti-helyrajzi feladat • Van-e a környéketeken olyan közterület vagy intézmény, melyet Eötvös Lorándról neveztek el? • Ha igen, melyik az (vagy melyek azok)? • Mikor történt a névadás? • Hogyan ápolják Eötvös Loránd emlékét (van-e megemlékezés, koszorúzás, emlékverseny, kiállítás, emléktábla stb.)? • Gyűjtsetek erről képeket, újságcikkeket! Megjegyzés: a feladat eredményeinek bemutatása a már említett módokon történhet, kiegészítve azzal, hogy természetesen a helyi sajátosságok szerint is adhatunk feladatot. Javaslatok, kiegészítések, információk Isaac Newton életéről 1642 karácsonyán az angliai Woolsthorpe-ban született. (A kontinensen ekkor már az új időszámítás volt érvényben, és 1643-at írtak.) 1661-ben beiratkozott a cambridge-i egyetemre. Itt matematikát tanult; e tudományban már fiatalon jelentős eredményeket ért el. 1665-ben pestisjárvány sújtotta Angliát. Newton a woolsthorpe-i birtokra vonult vissza. Az ott töltött egy év alatt dolgozta ki a differenciálszámítást, megalkotta színelméletét, és ekkor fogalmazódott meg benne a mozgástörvények, a centripetális erő és a gravitáció gondolata. 26 évesen már az egyetem tanára lett, és több évtizedig volt a matematikaprofesszora. Már egyetemi tanárként kezdett el fénytannal foglalkozni. A fehér fényt prizmával összetevőire bontva felfedezte a spektrumot, és feltalálta a róla elnevezett tükrös távcsövet. 1687-ben jelent meg fő munkája, a Philosophiae naturalis principia mathematica (A természetfilozófia matematikai elvei), melyben leírta a tehetetlenség törvényét, és bevezette a lendület fogalmát. Kimondta, hogy a lendületváltozás csak erő hatására jöhet létre, és leírta a hatás-ellenhatás törvényét is. Ebben a művében tette közzé gravitációs elméletét. Kimutatta, hogy a Kepler-törvények a gravitáció általános törvényéből következnek. Állításait matematikai levezetésekkel bizonyította. Kiszámította, hogy az üstökösök pályája ellipszis alakú, és felfedezte, hogy a Hold keringésében mutatkozó szabálytalanságok a Nap gravitációs hatásának a következményei. Tagja és 1703-tól haláláig elnöke is volt az angol Királyi Társaságnak (a Tudományos Akadémia korabeli megfelelője). 1727-ben halt meg. A gravitációról Mindnyájan tanultuk a középiskolában az alábbi összefüggést: m1 ∙ m2 Fg = γ ∙ r2 A képlet segítségével kiszámítható két pontszerű, egymástól r távolságra lévő, m1 és m2 tömegű test között ható gravitációs erő (Fg) nagysága, γ pedig az univerzális gravitációs állandó: Nm2 γ = 6,67 · 10–11 kg2 m1

70

r

m2


Számítás nélkül is azonnal látható, hogy a két, pontszerű test között ható gravitációs erő nagysága egyenesen arányos a kölcsönhatásban részt vevő két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Erre gondolva sok olyan, a gyerekek által feltett kérdésre tudunk válaszolni, melyek kapcsolatban vannak mindennapjainkkal, a híradásokban szereplő eseményekkel vagy akár a gyerekek által is használt interneten „talált” anyagokkal. Néhány példa: Mekkora a testek súlya a Földön? És más égitesteken? Milyen magasra tudunk ugrani? Milyen nagyra nőhetnek a szárazföldi állatok? Miért ritkul felfelé haladva a légkör? Miért nincs egyes bolygóknak légköre, és másoknak miért van? Mi tartja össze a Földet és a Holdat? És a Naprendszer tagjait? Közismert, hogy a Föld ugyanazon helyén a testek súlya (G) a tömegükkel (m) egyenesen arányos: G=m·g (lásd még a tömegmérésnél). Ez az az erő, amivel egy m tömegű test az alátámasztási felületre vagy a felfüggesztésre hat. Ha tehát megszüntetjük az alátámasztást vagy a felfüggesztést, ez az erő fogja az – immár a szabadon eső – testet g-vel gyorsítani. Newton II. törvényének közismert, ma használatos alakja szerint: ΣF = ma ΣF = mg A testet érő összes többi erőhatást elhanyagolva, a Föld tömegét m1-gyel, a leejtett test tömegét m2-vel jelölve: Fg = m2 · g m ∙m γ ∙ ( 1r2 2 ) = m2 ∙ g m γ ∙ r21 = g A nehézségi gyorsulás tehát csak az adott égitest tömegétől és a vizsgált testnek az égitest középpontjától mért távolságától függ, de a test saját tömegétől független (lásd még a tömegmérésnél). Ezért van az, hogy egy 1 kg tömegű test súlya a Földön 10 N, a Holdon azonban csak ennek kb. 1/6-a, azaz 10/6 N. Ezért tudtak a Holdon járt űrhajósok „kézben vinni” nehéz, például 80 kg tömegű felszereléseket is. Egy élőlény testmérete szoros összefüggésben van azzal a gravitációs térrel, amelyben él, hiszen a test súlyát a vázrendszernek kell megtartania. Sem a kitin, sem a csontváz mérete nem növekedhet tetszőlegesre, hiszen így a váz mozgatásához egyre nagyobb izomzatra, annak megtartásához pedig még nagyobb vázrendszerre lenne szükség. Nem hagyható figyelmen kívül a keringési rendszer sem, hiszen a hidrosztatikai nyomás (ph = ρ · g · h) is függ a g-től. 71


Hasonlóképpen magyarázható egyes rekordok határa is: ugró- vagy dobószámoknál a testre ható nehézségi erőt kell legyőzni egy olyan izom- és vázrendszer „használatával”, amely maga sem független attól a gravitációs tértől, ahol élünk. Nem beszélve arról, hogy a mozgás közben jelentkező dinamikus igénybevétel többszöröse lehet annak, amit mi fenti okfejtésünkben csak a nyugvó testekre vonatkoztattunk. Tudjuk és tanítjuk is, hogy a légkör sűrűsége „felfelé haladva” rohamosan (exponenciálisan) csökken. A légkört alkotó részecskéket is a gravitáció „tartja” a Föld környezetében – a gravitációs erő nagysága azonban, mint láttuk, a távolság négyzetével fordítottan arányos. A részecskék – mint tudjuk – állandó mozgásban vannak (hőmozgás), ebből adódóan mozgási energiával rendelkeznek. Sebességük elérheti azt az értéket, ami elegendő ahhoz, hogy legyőzzék a rájuk ható gravitációs erőt, és eltávozzanak a Föld környezetéből. A határsebességet szökési sebességnek nevezzük. Kisebb tömegű égitestek felszínén ez a sebesség kisebb, nagyobb tömegű égitestek felszínén nagyobb érték. A nagybolygók néhány jellemző adata (kerekített értékek) Tömeg (földtömegben kifejezve)

Átmérő (földátmérőben kifejezve)

Nehézségi gyorsulás felszíni értéke (földi g-ben kifejezve)

Szökési sebesség (km/sban)

Átlagos naptávolság (CsE-ben)

Átlagos felszíni hőmérséklet (°C-ban)

Merkúr

0,055

0,4

0,38

4,3

0,4

167

Vénusz

0,82

0,95

0,91

10,4

0,7

457

Föld

1

1

1,000

11,2

1

14

Mars

0,11

0,53

0,38

5

1,5

–55

Jupiter

318

12

2,53

59,6

5,2

–153

Szaturnusz

95,2

9,4

1,06

35,5

9,5

–185

Uránusz

14,6

4,1

0,9

21,3

19,2

–214

Neptunusz

17,2

3,4

1,096

23,5

30

–225

Megjegyzések: A Föld tömege: 6 · 1024 kg A Föld átmérője: 12 740 km A g földi értéke: 9,81 m/s2 A Csillagászati Egység (CsE) a közepes Föld–Nap-távolság: 150 000 000 km Így már könnyen érthető, miért nincs légköre például a (viszonylag) kis tömegű Holdnak és Merkúrnak, és – szerencsére – miért lehet a Földnek. Nem szabad megfeledkeznünk persze a molekulák mozgási energiájának hőmérsékletfüggéséről sem. Végül nagyon fontos hangsúlyoznunk azt, hogy a gravitáció kölcsönhatás. Amekkora erővel vonzza a Föld a Holdat, ugyanakkora erővel vonzza a Hold is a Földet. Amekkora erővel vonzza a Nap a Földet, ugyanakkora a Föld által a Napra kifejtett vonzóerő is – és így tovább. 72


Az már Newton II. törvényéből következik, hogy ez a kölcsönös hatás a szóban forgó testek mozgásállapotát milyen mértékben változtatja meg? Ha tehát – a legegyszerűbb példánál maradva – azt a közelítést tesszük, hogy a Hold kör alakú pályán kering a Föld körül, akkor a körmozgáshoz szükséges centripetális erőt a Föld által rá kifejtett gravitációs erő jelenti. Egyenletben: Fcp = mH · acp H Fg = mH · acp H

Ugyanez a gravitációs erő a Földet is körpályára kényszeríti: Fg = mF · acp

F

Mivel a Föld tömege mintegy 82-szerese a Hold tömegének, természetes, hogy a hatás rá nézve jóval kisebb gyorsulást jelent, mint a Holdra nézve. És ez meg is felel a tényeknek, hiszen igazából nem a Föld, hanem a Föld–Hold-rendszer tömegközéppontja kering ellipszis alakú pályán a Nap körül. A γ meghatározása Kevesen tudják, hogy Newton nem a ma ismert formában „hagyta ránk” a gravitációs törvényt; nem képletben írta fel, és összefüggéséből végképp hiányzott a (képletünkben γ-val jelzett) gravitációs állandó. A γ értéke csak kísérletileg határozható meg; a meghatározás pedig Henry Cavendish nevéhez fűződik, aki Charles Augustin de Coulomb gondolatát követte: a testek között ható gravitációs erő nagyságára egy fémszál elcsavarodásának mértékéből következtetett (1798). Cavendish egy 2 m hosszú rúd végeire egy-egy 5 cm átmérőjű (kb. 0,73 kg tömegű) ólomgolyót szerelt. A rudat közepén vékony fémszálra függesztette úgy, hogy vízszintes síkban szabadon el tudott fordulni. A korabeli eszköz rajzán ezek a kis golyók szinte alig látszanak a nagyobb, 20,3 cm átmérőjű, mintegy 50 kg tömegű golyóbisok mellett, melyeket szintén elfordíthatóan szerelt fel.

m2 m1

m1

A Cavendish-féle torziós inga

m2 A torziós inga elfordulása

Cavendish eszköze tehát egy torziós inga volt; amikor a nagy gömböket a kicsikhez közelítette, az inga elfordult. Az elfordulás φ szöge mérhető; az elfordulás szögének és a huzal adatainak ismeretében pedig kiszámítható a gömbök közötti tömegvonzásból származó erő. Így már együtt van az a négy adat (F, m1, m2, r), amelyekből a γ meghatározható. 73


Talán nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy Cavendish a nagy gömbök 180°-os elfordításával „belengette” az ingát, és megmérte a lengésidőt. A lengésidő ismeretében – és persze más adatokat is felhasználva – meghatározta a Föld átlagos sűrűségét, melyre 5,2 g/cm3-t kapott. Mivel pedig Földünk különböző sűrűségű anyagokból áll, az ennél kisebb sűrűségű fémeket könnyűfémeknek, az ennél nagyobb sűrűségűeket pedig nehézfémeknek nevezték el. Több mint száz év telt el tehát a gravitációs törvény megszületése és az univerzális gravitációs állandó meghatározása között. Majd ismét eltelt több mint száz év, amikor egy híres magyar tudós, Eötvös Loránd tovább mélyítette a gravitációra vonatkozó ismereteinket. Eötvös Loránd életéről 1848-ban született, Budán. A heidelbergi egyetemen Gustav Robert Kirchoff, Robert Wilhelm Bunsen és Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz tanítványa volt. Doktorátusának megszerzése után hazatért, és 1871-től fizikát tanított a budapesti tudományegyetemen. 1878-ban átvette – a nyugalomba vonuló – Jedlik Ányostól a kísérleti fizikatanszék vezetését. 1891–92-ben az egyetem rektora, 1894 és 1895 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1899– 1905-ig Eötvös Loránd töltötte be a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét. 1895-ben megalapította az édesapjáról (Eötvös Józsefről) elnevezett és méltán híressé vált Eötvös-kollégiumot. Az 1870-es évektől – majd két évtizeden keresztül – a folyadékok fizikai tulajdonságaival foglalkozott. Vizsgálta ezen belül a hajszálcsövességet; új módszert adott a felületi feszültség meghatározására. 1885-ben kimutatta a folyadékok felületi feszültsége és hőmérséklete közötti összefüggést: ezt ma Eötvös-törvényként ismeri a tudomány. A gravitáció vizsgálatával az 1880-as évektől kezdett foglalkozni. Megalkotta a gravitációs gyorsulás helyi változásainak mérésére t alkalmas eszközt, az úgynevezett Eötvös-féle torziós ingát, amellyel az első jelentős méréseket a Vas megyei Ság hegyen (1891), illetve a Balaton jegén (1901/02, és m1 1902/03 telén) végezte. l A műszer alkalmas arra, hogy segítségével a Föld felszíne alatt rejtőzködő nyersanyag- és érclelőhelyeket is kimutassák. Az első sikeres olajkutatás után az Eötvös-inga a nyersanyagkutatás világszerte használt eszköze lett. Eötvös igen nagy pontossággal kimutatta a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát – ez a mérése az általános relativitáselmélet egyik alapját szolgáltatta. Fog- r lalkozott földmágnességi vizsgálatokkal is. Egyetemi előadásait nagyszerűen megtervezett kísérletekkel tette még érdekesebbé. Ismeretterjesztő előadásait is sokan látogatták, hiszen az elsők között alkalmazta a diavetítést. Szenvedélyesen szerette a természetet; kitűnő hegymászóként az Alpok nem egy m2 veszélyes csúcsára jutott fel elsőként. 1919-ben Budapesten halt meg. A Földön az Alpok egy csúcsa – a Holdon egy Az Eötvös-inga vázlata kráter – őrzi emlékét. Albert Einstein szerint ő volt „a fizika utolsó nagy fejedelme”. Felhasznált és ajánlott irodalom Budó Ágoston: Kísérleti fizika I., Budapest, 1972, Tankönyvkiadó. J. D. Bernal: A fizika fejlődése Einsteinig, Budapest, 1977, Gondolat–Kossuth. Buday Tibor – Budayné Mosonyi Klára: „A fizika fejedelme”, Budapest, 1986, Magvető. Gobbi István: A mechanika fejlődéstörténetéből, Budapest, 2002, XII. kerületi pedagógiai Szolgáltató Központ. Kedves Ferenc: Fizika az élővilágban, Budapest, 1998, Nemzeti Tankönyvkiadó. 74


A termikus kölcsönhatás Oktatási feladat: • A termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése. • Mérési eredmények táblázatos rögzítése, grafikon készítése. Kompetenciák fejlesztése: • A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek A termikus kölcsönhatás fogalmának kialakítása


Fogalmak

Beszélgetés: hőtani ismereteink

Termikus kölcsönhatás

Koordináció: Természetismeret 5. évfolyam, mindennapi élet

Közös hőmérséklet

Demonstrációs kísérlet tanulói közreműködéssel, vagy csoportmunka: termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata Frontális osztálymunka: a kísérlet eredményének értelmezése, következtetés levonása A tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése


A tankönyv 53. oldalának ábrája szerinti összeállításhoz: 2 db üvegedény, 2 db tanulókísérleti hőmérő, befogó, 2 db állvány, 2 db dió Tankönyv 54. oldalának ábrái


Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 24–25. oldal feladatai Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Termikus kölcsönhatások a természetben A természetben lejátszódó termikus kölcsönhatások felismerése; megfigyelése, leírása. Termikus kölcsönhatások otthon (és a mindennapi életben) A mindennapi életben (otthon, az iskolában) lejátszódó termikus kölcsönhatások felismerése; leírása.

75


Kísérletek, megfigyelések Oktatási feladat: • A hőterjedés módjainak (vezetés, áramlás, sugárzás) kísérleti előállítása, megfigyelése. Kompetenciák fejlesztése: • A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek A hővezetés megfigyeltetése

Módszertani megjegyzések Demonstrációs kísérlet: hővezetés a tankönyv 55. oldalának ábrája szerint

Fogalmak


Hővezetés

Nagyobb vasszeg vagy más fémrúd, viaszgyertya vagy háztartási gyertya, anyagfogó vagy Bunsen-állvány dióval, fogóval

Hőáramlás

Legalább 500 ml-es gömblombik, Bunsen-állvány dióval, lombikfogóval, borszeszégő vagy Bunsen-égő, néhány hipermangánkristály

Hősugárzás

A tankönyv 56. oldal ábrája

Termikus kölcsönhatás

A tankönyv 56. oldalának ábrái

Megbeszélés: a látottak értékelése, következtetések levonása Koordináció: mindennapi élet A hőáramlás megfigyeltetése

Demonstrációs kísérlet: hőáramlás a tankönyv 55. oldalának ábrája szerint Megbeszélés: a látottak értékelése, következtetések levonása Koordináció: mindennapi élet, időjárás

A hősugárzás

Beszélgetés: mindennapi tapasztalatok a hősugárzással kapcsolatban; a napsugarak „melegítő” hatása A Föld és a Nap távolságának megbeszélése. Annak tudatosítása, hogy a Föld és a Nap között nincs olyan anyagi közeg, amelyben akár vezetéssel, akár áramlással terjedhetne a hő Koordináció: mindennapi élet; időjárás

A hűtőszekrény és a klíma működése

76

Beszélgetés: közismert eszközeink és használatuk; a működés elemzése a tankönyv 56. oldalának ábrái segítségével; a termikus kölcsönhatás felismerése




Fogalmak


Fontos annak hangsúlyozása, hogy a hűtőberendezések elektromos árammal működnek. További gyakorlásra javasolt: a munkafüzet 25–27. o. feladatai

Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás Oktatási feladat: • Az elektromos állapot kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése az elektromos mező segítségével. • Mágneses jelenségek kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése a mágneses mező segítségével. Kompetenciák fejlesztése: • A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek Az elektromos állapot kísérleti vizsgálata


Fogalmak

Elektromos Demonstrációs kísérállapot let: felfújt luftballon (vagy műanyag cső) megdörzsölése selyempapírral; a sztatikus feltöltődés kimutatása Koordináció: mindennapi élet (sztatikus feltöltődés műszálas ruhadarabok levételekor, autóból való kiszálláskor, székről való felállás után stb.) Egyéni munka: vonalzó megdörzsölése papírral, sztatikus feltöltődés kimutatása Frontális osztálymunka: a kísérletek eredményeinek értékelése, megbeszélése

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Felfújt luftballon (vagy PVC-cső), selyempapír, apró selyempapír-darabkák Tankönyv 57. oldalának ábrája

Műanyag vonalzó, a dörzsöléshez papír, apró selyempapír-darabkák 77




Kétféle elektromos állapot kísérleti vizsgálata, meghatározása

Demonstrációs kísérlet: a kétféle elektromos töltés kimutatása

Az elektromosan semleges állapot

Fogalmak Pozitív és negatív elektromos állapot, elektromosan semleges állapot

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok A tankönyv 57. oldalának vonatkozó ábrája szerint felfüggesztett műanyag vonalzó, vagy PVC-cső; a dörzsöléshez: üvegrúd vagy vastagabb falú üvegcső és bőr, PVCcső vagy műanyag vonalzó és papír Tankönyv 57. oldalának ábrái

A megfigyelt jelenségek értelmezése az elektromos mező segítségével

Demonstrációs kísérlet: az elektromos mező szemléltetése olajba szórt búzadara segítségével

Elektromos mező

Frontális osztálymunka: a kísérlet eredményének megbeszélése, következtetések levonása, általánosítás

A mágneses kölcsönhatás kísérleti vizsgálata

Demonstrációs kísérlet: azonos pólusok közötti taszítás, ellentétes pólusok közötti vonzás kimutatása; vastárgy és mágnes közötti kölcsönös vonzás kimutatása Frontális osztálymunka: a kísérlet eredményének megbeszélése, következtetések levonása Koordináció: Természetismeret 5. évfolyam

78

Készlet az elektromos mező kimutatásához, ennek hiányában: Petri-csésze, parafa dugó, alumíniumvagy rézdrót, a végére erősített csődarabbal; étolaj, kevés búzadara; a feltöltéshez PVC-cső vagy műanyag vonalzó és papír; írásvetítő Tankönyv 58. oldalának ábrája

Mágneses pólus

2 db rúdmágnes, néhány hengeres ceruza, nagyobb vasdarab (például vasszeg) Tankönyv 58. oldalának ábrája




Fogalmak


A megfigyelt jelenségek értelmezése a mágneses mező segítségével

Demonstrációs kísérlet: Mágneses mező a mágneses mező kimutatása vasreszelékkel

Rúdmágnes, kevés vasreszelék, üveglap, írásvetítő, vetítővászon

Az iránytű működésének értelmezése a földi mágneses mező segítségével

Frontális osztálymunka: a kísérlet eredményének megbeszélése, következtetések levonása, általánosítás

Tankönyv 59. oldalának ábrája

Iránytű használata Koordináció: Természetismeret 5. évfolyam, tájékozódás, tudomány- és technikatörténet A tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése

Iránytű vagy írásvetítőre helyezhető iránytűmodell Tankönyv 59. oldalának ábrája


Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 27–28. oldalának feladatai Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Elektromos jelenségek a természetben és közvetlen környezetünkben A természetben és mindennapi életünkben is vannak olyan folyamatok, melyek a dörzselektromos kísérletek mintájára értelmezhetők. Melyek ezek? Írj le néhányat! Mutasd ki a hasonlóságot az általad „gyűjtött” jelenség és az órán látott kísérletek között! Kísérleti feladatok (tanári segítséggel) Végezz el néhány egyszerű kísérletet, vagy készíts egy egyszerű eszközt Öveges József Kísérletezzünk és gondolkozzunk! című könyve alapján – az elektromosságra (311–387. oldal), – a mágnességre (300–310. oldal)! Mutasd be a kísérleteket az osztályban is! Kiegészítések, javaslatok A mágnesség alapvető jelenségeivel részletesen foglalkoztunk az 5. évfolyamon, ezért itt csak röviden tárgyaljuk. A tanmenetben javasolt kísérlethez egy olyan üveg- vagy plexilap szükséges, amely körülbelül kétszer olyan hosszú, mint a rúdmágnes, és nem túl széles. Ebben az esetben nem szükséges alátámasztani; a rúdmágnest rátesszük az írásvetítőre, arra pedig az üveglapot. Ügyeljünk arra, hogy a vasreszeléket egyenletesen szórjuk a lap felületére. Az üveglapot óvatosan megkocogtatva a vasreszelék valamennyi szemcséje engedelmesen „beáll” a kívánt irányba. A kísérlet látványos és egyszerű, komolyabb előkészítést nem igényel. Szépen mutatja a rudat körülvevő mágneses mező szerkezetét. 79


Sok iskola fizikaszertárában van ezen kívül (a régi tanulókísérleti készlet tartozékaként) lapos, átlátszó dobozba helyezett mágnestű. Ennek északi mágneses vége (általában) a nyíl hegyét, déli mágneses vége pedig a nyíl tollát formázza. Írásvetítőre téve árnyékképe szépen kivetíthető, és az egész osztály számára látható – jobban, mintha csak egy kisméretű iránytűt helyezünk a tanári asztalra. Az elektromos kölcsönhatás is az alapvető fizikai kölcsönhatások közé tartozik. Részletesen a 8. évfolyamon foglalkozunk vele a fizikaórán. Mindennapi tapasztalataink között sok olyan jelenség szerepel, amely idesorolható: • műszálas ruha levételekor szikrakisülés keletkezhet; • frissen mosott haj fésülése közben „serceg” a műanyag fésű (persze csak akkor vehetjük észre, ha csend van, és figyelünk rá – de éppen erre kell felhívni tanítványaink figyelmét); • műbőr huzatú székről, autóülésről felállva apró áramütést kaphatunk, ha földelt tárgyhoz (például az autó karosszériájához) érünk stb. Az elektromos kölcsönhatás bemutatását is kísérletek segítségével végezzük. Javasolt, hogy csak megfigyelésekre és tapasztalatokra építsünk. A dörzselektromos kísérletek elvégzéséhez alkalmas a legtöbb hétköznapi műanyag tárgy (vonalzó, dosszié, vízvezetékcső, elektromos vezetékek védőcsöve, kábelcsatorna fedele, luftballon stb.) – a dörzsöléshez pedig selyempapír, újságpapír, szőrme, bőr- vagy gyapjúdarab. Az eltervezett kísérletet minden esetben próbáljuk ki. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az elektrosztatikus kísérletek száraz, pormentes levegőben működnek igazán jól – nedves, párás, poros levegőben rosszul vagy egyáltalán nem. A tankönyvben leírt kísérleteken kívül több, látványos elektrosztatikus kísérletet is elvégezhetünk. Néhány példa: 1. Porcelántálkára tegyünk egy kevés mákszemet, majd tartsunk föléjük alaposan megdörzsölt műanyag vonalzót. (A megfelelő távolságot csak próbálgatással lehet meghatározni.) A mákszemek ide-oda ugrálnak a tálka és a vonalzó között. (Először az elektromos megosztás miatt „ugranak” a vonalzóra, majd ott töltést vesznek fel, melyet a tálkára szállítanak, és ott leadják. A folyamat ezután ismétlődik.) 2. Tépjünk le egy kicsi és könnyű darabkát háztartási vattából, és tegyük az asztalra. Közelítsünk feléje erősen megdörzsölt műanyag vonalzóval (vagy más, lapos műanyag tárggyal) egészen addig, amíg az elektromos megosztás révén magához nem rántja a vattát. A vattadarab – miután érintkezik az elektromosan feltöltött testtel – maga is ugyanolyan előjelű töltésre tesz szert, és egy idő után „leugrik” arról. (Ha ez sokáig tartana, akkor egy hirtelen mozdulattal „kihúzzuk alóla” a vonalzót – tehetetlenség törvénye –, és ha a vattán már elég töltés van, akkor taszítóhatás lép fel a vattadarab és a vonalzó között.) Innentől kezdve a lassan lefelé libegő vattadarab mozgása irányítható a vonalzóval. Ha alá tartjuk, a vattadarab emelkedik, ha mellé, akkor oldalirányban mozdul el stb. A kísérletnek mindig nagy sikere van a tanulók körében, érdemes megpróbálni. Ügyeljünk azonban arra, hogy földelt tárgy (vízvezeték- vagy fűtéscső, gázcső) közelébe ne irányítsuk a vattát, mert könnyen elindul az alacsonyabb potenciálú hely felé. 3. Keressünk olyan műanyag dossziét, melynek anyaga alkalmas elektrosztatikus kísérletekhez (előzetes próba). Beszéljük meg egy tanítványunkkal, akinek hosszú, vékony szálú haja van, hogy frissen mosott hajjal jöjjön a következő órára. Az alaposan megdörzsölt dossziét körív alakúra görbítve tartsuk tanítványunk feje fölé. Ha mindent jól csináltunk, a látvány felejthetetlen lesz. 80


Az elektromos mező szemléltetésére a tankönyvben bemutatott kísérlet sem igényel túlságosan sok előkészítést. A kísérlethez való gyári készlet nagyon sok iskola fizikaszertárában megtalálható.

Gyári készlet

Saját készítésű eszköz

Ha nincs készlet, egy lapos Petri-csésze, egy darab műanyag vagy egy parafa dugó, egy vastagabb drót és egy kis csődarab segítségével is elkészíthető az összeállítás (ilyen összeállítást mutat a fenti ábra is). A csészébe annyi étolajat öntsünk, hogy érintkezzen a középen látható fémhengerrel, majd szórjunk egy kevés búzadarát az olajra, lehetőleg egyenletes eloszlásban, se túl sokat, se túl keveset – ezt is próbálgatással döntsük el. Az összeállítást írásvetítőre tesszük, és a daraszemcsék képét élesre állítjuk. Ezután egy megdörzsölt műanyag tárggyal megérintjük a fémdrótot: a daraszemcsék azonnal elindulnak sugárirányban kifelé, mutatva a fémhengert körülvevő elektromos mező szerkezetét.

Az energia I. Oktatási feladat: • Az energia fogalmának kialakítása. • A mechanikai energiák megismerése. • Az energiaváltozások kölcsönösségének felismerése. • A mechanikai energiák átalakítása. Kompetenciák fejlesztése: • A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek Az energia fogalmának kialakítása


Fogalmak


Demonstrációs kísérletek: kiskocsi mozgásállapotának megváltoztatása, rugó alakjának megváltoztatása a tankönyv 61. oldalán látható ábráknak megfelelően

Energia, rugalmas energia, mozgási energia, helyzeti energia; a mechanikai energia mint gyűjtőfogalom

Könnyen mozgó kiskocsi (lehetőség szerint: sín), rugó, támaszték, csiga, nehezék, fonál Tankönyv 61. oldalának ábrái 81




Fogalmak


A változások kölcsönösségének megfigyeltetése Frontális osztálymunka: a kísérletek eredményeinek értelmezése, következtetések levonása A mechanikai energiák átalakítása

Beszélgetés: a természet mechanikai energiáinak átalakítása Koordináció: Történelem, technikatörténet, mindennapi élet

Energiaátalakítás, vízikerék, víz erőmű, szélkerék, szélerőmű

Demonstrációs kísérlet: szélkerék- és vízikerék-modell működésének megfigyelése, következtetések levonása A tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése


Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 29–30. oldalának feladatai Projektmunka-javaslatok a témakörhöz A vízikerék története Önálló gyűjtőmunka könyvtár- és internethasználattal: • Mióta használ az emberiség vízikerekeket? • Mire használták őket? • Hol és milyen természeti környezetben építettek vízikereket? • Hol van hazánkban a legrégebbi vízikerék? Milyen eszközt működtetett? A szélkerék története Önálló gyűjtőmunka könyvtár- és internethasználattal: • Mióta használ az emberiség szélkereket? • Mire használták őket? • Hol és milyen természeti környezetben építettek szélkereket? • Hol van hazánkban a legrégebbi szélkerék? Milyen eszközt működtetett? 82

Lehetőség szerint szélturbina- és vízturbina-modell a fizikaszertárból; ha nincs: saját készítésű vízikerék- és szélkerék-modell Tankönyv 62. oldalának ábrái


Helyismeret és helytörténet • Van-e a környezetedben kisebb vagy nagyobb vízerőmű vagy szélerőmű? Ha igen, hol? Mióta működik? Milyen mechanikai energiát alakít át elektromos energiává? • Hogyan lehetne jellemezni az erőmű energiaszolgáltatását (például hány háztartás éves energiaigényét képes fedezni stb.)? Megjegyzés: ügyeljünk az anyag feldolgozása során arra, hogy ne használjuk a még ismeretlen fizikai mennyiségeket! Modellkészítés – kísérletezés Szélkerék vagy vízikerék modelljének elkészítése egyszerű anyagokból és eszközökkel; a modell működésének bemutatása, a működés magyarázata a tanultak alapján. Kiegészítések, javaslatok A mechanikai energiákról A kerettantervi utasításnak megfelelően a 6. évfolyam során foglalkoznunk kell az energia fogalmával, fajtáival, ezért – felfrissítve az energiáról korábban szerzett ismereteinket – tekintsük át röviden azokat a fizikai alapokat, amelyek e részek tanításához elengedhetetlenül szükségesek. Tegyük fel, hogy egy tárgyat kétoldalú emelő segítségével kell megemelnünk. Az emelő hossza legyen 60 cm, az emelés magassága 2 cm, a tárgy tömege 10 kg, súlya – kerekítve – 100 N. (G = m · g, ahol a g-t kereken 10 m/s2-nek vehetjük.) Tudjuk, hogy az egyenletes emeléshez szükséges erő a karok arányának (1 : 5) megfelelően csak a test súlyának 1/5-e, azaz 20 N. A karok eltérő hossza miatt azonban az általunk kifejtett 20 N erő 5 · 2 cm, azaz 10 cm hosszúságú úton működik. Ötödannyi erővel (mint a test súlya) ötször olyan hosszú elmozdulást valósítottunk meg (mint amekkorát a test elmozdult). F2 F1

F1

F2

Az erő és az elmozdulás szorzata tehát mindkét oldalon ugyanaz. Az erő (F) és az – irányába eső – elmozdulás (s) szorzatával határozzuk meg a mechanikai munkát (W): W=F·s Mértékegysége a joule; 1 J = 1 N · 1 m. Az ábra szerinti „jobb oldalon” végzett munka tehát (20 N · 0,1 m = 2 J) megegyezik a „bal oldalon” végzett munkával (100 N · 0,02 m = 2 J). Egyszerű példánk az energiamegmaradás elvét hivatott szemléltetni: ha az emelő egyik oldalán 2 J munkát végzünk, a másik oldalon ugyanennyi munka „jelentkezik” a tárgy megemelése közben. A felemelt tárgy (a bal oldalon) tehát 2 cm-rel magasabbra került. Hová lett az a munka, melyet ehhez (a jobb oldalon) befektettünk? A tárgy, a gravitáció ellenében, 2 cm-rel magasabbra került, így ha visszaengedjük eredeti helyzetébe, súlyának megfelelő 100 N erőt képes kifejteni 2 cm hosszú úton. Másképp ezt úgy is mondhatjuk, hogy a felemelés által a tárgy munkavégző képességre, más szóval energiára – esetünkben helyzeti energiá ra – tett szert. 83


(Megjegyezzük, hogy maga a görög eredetű energia szó is ezt jelenti: ’benne rejlő munka’.) A helyzeti energia középiskolában tanult „képlete” is ezt fejezi ki: Eh = m · g · h Jobb oldalon ugyanis a test súlya (m ∙ g) szerepel, az emelési magassággal (h) szorozva. Kérdés persze, hogy honnan számítsuk a h magasságot? Természetesen onnan, ahonnan a legkényelmesebb. Az emelés során ugyanis csak megváltoztatjuk a test helyzeti energiáját azáltal, hogy a nehézségi erő ellenében munkát végzünk. A változás pedig független attól, hogy mit választunk kiindulópontnak. 1 A mozgási energia középiskolában tanult „képlete”: Em = 2 m ∙ v2 Azaz a mozgó test energiája (munkavégző képessége) arányos a tömeggel és a sebesség négyzetével. Tehát ha kétszeresére nő egy test sebessége, a mozgási energiája négyszerese lesz a változás előtti értéknek, és így tovább. Honnan „ered” ez az összefüggés? Tegyük fel, hogy egy test álló helyzetből indul, egyenletesen gyorsul, és így t idő alatt v sebességet ér el. v Gyorsulása: a = t . Pillanatnyi sebessége: v = a · t. 1 A gyorsítás ideje alatt megtett útja: s = 2 a ∙ t2. Newton II. törvénye értelmében: F = m · a. Mivel egyenletes a gyorsulás, állandó erő gyorsít, tehát felírható a munkára a már említett képlet: W=F·s 1 1 1 Behelyettesítve: W = m ∙ a ∙ s = m ∙ a ∙ 2 a ∙ t2 = 2 m ∙ a2 ∙ t2 = 2 m ∙ v2. A test mozgási energiájának megváltozása tehát megegyezik a testet gyorsító erő munkájával. Végül néhány szó a rugalmas energiáról. Mindennapi tapasztalat, hogy a rugalmas testek alakjának megváltoztatásához erőt kell kifejtenünk – kezdve a golyóstoll gombjának lenyomásától (amivel egy rugót nyomunk össze) a gumikötél vagy az expander megnyújtásáig (amivel a testnevelésórán találkozhat a gyerek). A rugalmas testben a külső erővel szemben rugalmas erő ébred, ez az erő annál nagyobb, minél nagyobb az alakváltozás mértéke. Tehát, nekünk is annál nagyobb erőt kell kifejtenünk, minél jobban össze akarunk nyomni vagy meg akarunk nyújtani egy rugót. Mivel a rugalmas erő iránya éppen ellentétes a testre ható külső erő irányával, a képletben egy – előjel is szerepel: Fr = –D · x, ahol Fr a rugalmas erőt, x a megnyúlás (vagy összenyomás) mértékét, D pedig az úgynevezett rugóállandót jelenti. Ha ezután – például egy összenyomott rugó – végéhez egy testet illesztünk, és az összenyomást megszüntetjük, a rugó képes lehet a testet felgyorsítani, azaz munkát végezni. Ez a munka azonban sohasem lehet nagyobb, mint amekkora munkával mi a rugót összenyomtuk: ennyi a rugó rugalmas energiája.

84


1 A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a rugalmas energia az Er = 2 D · x2 összefüggéssel számítható ki, ahol a jelölések a fentiekben leírtaknak felelnek meg. A mechanikai energia megmaradásáról A mechanikai energiák között számos esetben átalakulás megy végbe. 1. Miközben a rugót összenyomjuk (munkavégzés), a rugó rugalmas energiája nő. Az álló kocsinak nincs mozgási energiája. Ha elengedjük a kocsit, a rugó visszanyeri eredeti alakját. Eközben munkát végez a kocsi felgyorsítása során. A rugó rugalmas energiája csökken, a kocsi mozgási energiája pedig nő. 2. „Fordított” a helyzet, ha mozgó kocsit lökünk a rögzített rugónak. (A kocsit előzőleg munkavégzés árán felgyorsítottuk.) A kocsi mozgási energiával rendelkezik, ezért képes arra, hogy a rugó összenyomása közben munkát végezzen. A folyamat végén a kocsi egy pillanatra megáll, ekkor mozgási energiája zérus, a rugó pedig ekkor van legnagyobb mértékben összenyomva: rugalmas energiája maximális. A kísérlet során tehát a kocsi mozgási energiája csökken, és a rugó rugalmas energiája nő. 3. Egy test felemelése közben munkát végzünk, miközben nő a test helyzeti energiája (a kísérlet során célszerű a test helyzetét a padlóhoz viszonyítani). A testet a fonálra akasztjuk, majd elengedjük. A nehézségi erő hatására a test lefelé mozdul el, miközben – a fonál közbeiktatásával – mozgásba hozza a kocsit. A lefelé mozgó test helyzeti energiája tehát folyamatosan csökken, miközben a kocsi mozgási energiája egyre nagyobb lesz. A mechanikai energiákkal részletesen a 7. évfolyamos fizikatananyagban foglalkozunk először. Szemléletesen bemutathatjuk azonban egy test helyzeti és mozgási energiájának változásait egy lejtőn leguruló golyó vagy kiskocsi, illetve egy megfelelően kialakított pályán mozgó játékautó segítségével. Ehhez használhatjuk a 7. évfolyamos fizikatankönyv megfelelő ábráit, illetve a 7. évfolyamos digitális fizikatananyag kísérleteket bemutató videóit is. Az energia fogalmának kialakítása során azonban nem térünk – nem térhetünk – ki mindenre, így például ha golyót gurítunk le a lejtőn, figyelmen kívül hagyjuk a golyó forgási energiáját, valamint gondolatmenetünk során végig elhanyagoljuk a súrlódást is. A mechanikai energiák átalakítását szemléletessé tehetjük egy vízikerék modelljének vagy egy egyszerű, papírból készült szélforgónak a bemutatásával. Ezek házilag is könnyen elkészíthetők, eszköz- és anyagszükségletük minimális. A hazai víz- és szélerőművekről már sok anyag található az interneten, ezért ezek történetére, működésére, teljesítményére stb. itt nem térünk ki.

Az energia II. Oktatási feladat: • A belső energia fogalmának kialakítása. • Energiaátalakulás az égés során. • Hőerőművek, atomerőművek.

85


Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek


A belső energia fogalmának kialakítása

Demonstrációs kísérletek: felhevített vastárgy lehűtése vízben, a bekövetkező hőmérséklet-változások megfigyeltetése

Fogalmak Belső energia

Belső koordináció: termikus kölcsönhatás; mindennapi élet (hűtés); a testek részecskeszerkezete

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Kisebb méretű főzőpohár (100–150 ml-es), tanulókísérleti hőmérő, befogó, állvány, dió, borszeszégő, hevítendő vastárgy (például nagyobb szeg), anyagfogó vagy kombinált fogó, víz Megjegyzés: az óra előtt célszerű kipróbálni, hogy adott vízmennyiséghez mekkora vastárgyat válasszunk, különben a felmelegedés nem lesz jól mérhető, és a kísérlet nem lesz meggyőző

Frontális osztálymunka: a kísérlet eredményeinek értelmezése, következtetések levonása; a belső energia meghatározása

Tankönyv 64. oldalának ábrái Az égés és a belsőenergia-változás kapcsolata

Problémafelvetés: Honnan származik a láng energiája?

Égés, belsőenergia-változás

Frontális osztálymunka: a válasz közös megkeresése, az égés és a belsőenergia-változás kapcsolatának megbeszélése Hőerőművek, atomerőművek

Beszélgetés: mindennapi életünk és az elektromosság; az erőművek működése során jelentkező környezeti ártalmak Koordináció: mindennapi élet, technika, környezetvédelem

86

Hőerőmű, atomerőmű

Tankönyv 65–66. oldalának ábrái




A tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése


Fogalmak


Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 29–30. oldalának feladatai

Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Termikus kölcsönhatások a környezetünkben • Gyűjtsd össze a mindennapi életben gyakran előforduló és jól megfigyelhető termikus kölcsönhatásokat! Állapítsd meg, melyek azok a testek (anyagok), melyeknek belső energiája csökken, és melyek azok, melyeknek belső energiája nő a kölcsönhatás közben! • Hozd kapcsolatba a belsőenergia-változást a részecskék viselkedésével! Oldás • Az 5. évfolyamon már szó volt az oldásról. A tankönyv 64. oldalán pedig arról olvashatsz, hogyan mozognak a részecskék alacsonyabb, illetve magasabb hőmérsékleten. Tervezz kísérletet, mellyel igazolható, hogy magasabb hőmérsékleten gyorsabban mozognak egy anyag részecskéi, mint alacsonyabb hőmérsékleten! A kísérlethez csak „hétköznapi” anyagok használhatók. Energiaváltozások a hőerőművek működése közben • Dolgozd fel vázlatosan egy hőerőmű működését! (Tanári segítséget is igénybe vehetsz!) Hol milyen energiaváltozás történik? • Nem minden energia kerül hasznosításra, van, ami számunkra elveszik. A hőerőmű működését bemutató ábra alapján következtess arra, hol mi jelent veszteséget! Készítsd el hazánk hőerőmű-térképét! • Rajzold be egy vázlatos térképre, hol találhatók hazánkban a nagyobb hőerőművek! Jelöld azt is, mi az üzemanyaguk! Van-e a közelükben nagyobb bánya vagy erdőség?

A Nap és a napenergia Oktatási feladat: • A Nap legfontosabb fizikai jellemzőinek megismerése; a Nap működésének alapszintű tárgyalása. • A Nap és a földi élet kapcsolata. Kompetenciák fejlesztése: • A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

87


Fejlesztési tevékenységek A Nap

Módszertani megjegyzések Beszélgetés: Mi mindent tudunk már a Napról? A Nap méretei, belső hőmérséklete, tömege

Fogalmak


Nap, napsugárzás, napenergia, fotoszintézis, kőszén, kőolaj, földgáz, vízenergia, szélenergia

Tankönyv 67. oldalának ábrája

Napsugárzás, napenergia; fotoszintézis, kőszén, kőolaj, földgáz, vízenergia, szélenergia

Tankönyv 68–69. oldalának ábrái

Az eddig tanultak és a mindennapi életből származó információk felelevenítése, rendszerezése, pontosítása, kiegészítése Belső koordináció: tömeg, gravitációs kölcsönhatás A Nap és a földi élet kapcsolata

Problémafelvetés: Hogyan „nézne ki” a Föld a napsugárzás nélkül? Milyen viszonyok uralkodnának a felszínen? Lehetne-e élet? Belső koncentráció: hősugárzás, a növények életműködése, fosszilis tüzelőanyagok, hőenergia, víz energia, szélenergia Koordináció: mindennapi élet – erőművek működése (áramszolgáltatás) közlekedés, mezőgazdaság, időjárás

A tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 31. oldalának feladata

88



Energiafelhasználás, energiatakarékosság Oktatási feladat: • A napsugárzás közvetlen felhasználása. • Megújuló és nem megújuló energiaforrások. • Takarékosság. Kompetenciák fejlesztése: • A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek A napsugárzás közvetlen felhasználása A napkollektor és a napelem


Fogalmak

Beszélgetés: Hol látha- Napsugárzás, napkollektor, tunk lakóhelyünkön napelem napkollektort, napelemet? Miről ismerjük fel őket? Mire szolgálnak? Belső koordináció: napenergia, napsugárzás

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Tankönyv 70. oldalának ábrái (Lehetőség szerint: napelem- és napkollektor-modell)

Koordináció: mindennapi élet – fűtés, melegvíz-ellátás, elektromos gépek működése Közös munka: ábraelemzés – a napkollektor és a napelem működése Megújuló és nem megújuló energiaforrások

Beszélgetés: a szén, a kőolaj és a földgáz véges mennyisége Fűtés növényi anyagokkal (fa, energiafű); a növényi eredetű fűtőanyagok pótlása

Megújuló és nem megújuló energiaforrások

Tankönyv 68. és 71. oldalának ábrái

Energiafű, pellet

A szél- és a vízenergia hasznosítása Belső koordináció: fosszilis tüzelőanyagok képződése; a napsugárzás és a földi élet 89


Fejlesztési tevékenységek Egy átlagos háztartás energiafogyasztása Takarékosság


Fogalmak

Beszélgetés: energiafo- Energiafelhaszgyasztás otthon. Mire nálás, energiataköltünk legtöbbet? karékosság A tankönyv 71. oldalán látható kördiagram elemzése

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok Tankönyv 71. oldalának ábrája Tankönyv 72. oldalának ábrái

Problémafelvetés: hogyan lehetne takarékoskodni? A tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése


Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 32–33. oldalának feladatai Projektfeladat-javaslat Ötletbörze Nézz körül otthon és az iskolában! Hol látsz lehetőséget arra, hogy takarékoskodjunk az energiafelhasználással? Készíts tervet! Kérd szüleid és tanáraid segítségét is!

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: • Összefoglaló óra. Kompetenciák fejlesztése: • A logikus gondolkodás fejlesztése. Fejlesztési tevékenységek



„Erről jut eszembe” – asszoFrontális osztálymunka ciációs játék. Az összes eddig tanult fogalom, jelenség stb. gyors átismétlése, „átpörgetése” A fejezet anyagának szisztematikus átismétlése Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 34–35. oldalának feladatai 90


Tábla vagy írásvetítő, vagy interaktív tábla, munkafüzet, vázlatfüzet


A Föld bolygó Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján • A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt helyéről. • A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése. • A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a közöttük lévő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során. • Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek – a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor. • Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus térképek révén. • A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés felismerése, a személyes felelősség tudatosítása. • A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.

Együtt a Naprendszerben Oktatási feladat: • A Föld helye a Naprendszerben. • A Naprendszer helye a világegyetemben. • A Naprendszer részei. • A Naprendszer bolygói. • A bolygók jellemzői. • A csillagok jellemzői. • A bolygók és a csillagok összehasonlítása. • Az északi irány meghatározása éjszaka. • A Föld jellemzői. • Az óceán és a kontinensek fogalmának kialakítása. • Óceánok és kontinensek elhelyezkedése. • Európa elhelyezkedése a Földön. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással, a fokhálózat segítségével. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. • Diagramok elemzése.

91


A tanulók környezetismeret-órákon már tanultak a Napról, a Földről, a csillagokról. Megtanultak tájékozódni a csillagképek alapján, és beszéltek a Göncölszekér legendájáról. Ezen az órán ismételjük át, és bővítsük ki az eddig tanultakat. A Naprendszer Az alábbi kérdésekre mindenképpen adjunk választ: Hol található a Föld? Mi építi fel a Naprendszert? Mi jellemzi a csillagokat? Mi jellemzi a bolygókat? Mi a különbség a bolygók és a csillagok között? A bolygók sorrendjét a Naprendszert bemutató ábra (tankönyv 76. oldal) segítségével állapítsuk meg. Az északi irány meghatározása éjszaka Elevenítsük fel, hogyan határoztuk meg az északi irányt a természetben. Hangsúlyozzuk ki, hogy ezeket a módszereket csak nappal alkalmazhatjuk. Éjszaka a Sarkcsillag van a segítségünkre. Elevenítsük fel a Göncölszekér felépítését, és mondjuk el a legendáját. Az északi irány meghatározását a tankönyv 77. oldalának ábrája alapján vagy táblai rajz segítségével mutassuk be. Akinek van hozzá kedve, este a csillagos égbolton ki is próbálhatja a tanultakat. Részösszefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait! A „kék bolygó” Ráhangolódásként mutassuk be a Földet a világűrből készült műholdfelvételeken vagy filmrészleten! Olyan felvételt mutassunk, amelyen jól megfigyelhető a „kék bolygó”. A látottak segítségével mondjuk el, honnan ered az elnevezés. Lehetőség szerint dolgozzuk fel az interaktív tananyagot! A víz és szárazföld aránya a Földön A földgömb segítségével (a látott felvételek elemzésével) állapítsuk meg, körülbelül milyen a vizek és a szárazföldek aránya bolygónkon. Elemezzük az idevonatkozó tankönyvi ábrát (tankönyv 78. oldal), és olvassuk le a pontos értéket. Soroljuk fel közösen, mi adja a Föld hatalmas vízkészletét. Óceánok, tengerek és a szárazföld vizei (folyók, tavak, felszín alatti vizek). Az alábbi applikációtervezet szerint csoportosíthatjuk a Föld vizeit: Föld vízkészlete óceánok tengerek

szárazföld vizei felszíni vizek folyók

92

tavak

felszín alatti vizek ásványvizek

hévizek


Óceánok Már általában sokat tudnak a gyerekek az óceánokról, ezért ők mondják el – tanári irányítással – az eddig megismert jellemzőket. Miután elhangzottak a legfontosabb információk, rendszerezzük az elmondottakat, és adjuk meg az óceán pontos fogalmát. Közösen mutassuk meg a falitérképen és a földgömbön az óceánokat. Ügyeljünk arra, hogy minden gyerek az atlasz A Föld domborzata című térképlapján is megkeresse ezeket. Hasonlítsuk össze az óceánok területének nagyságát a tankönyv 78. oldalán található ábra elemzésével. Kontinensek Közösen soroljuk fel, majd mutassuk meg a falitérképen, ezt követően pedig a földgömbön a földrészeket. Ügyeljünk rá, hogy minden gyerek az atlasz A Föld domborzata című térképlapján is megkeresse a kontinenseket. Hasonlítsuk össze a területüket a tankönyv (78. oldal) idevonatkozó ábrájának elemzésével. Gyakoroljuk a térképolvasást! Mondjuk el a térkép alapján az egyes földrészekre vonatkozó információkat, és határozzuk meg a földrajzi helyzetüket. • Mely tengerek, óceánok határolják? • Melyik földrésszel (földrészekkel) szomszédos? • Mi választja el a szomszédos kontinenstől? Az óra lezárásaként minden tanuló önállóan oldja meg a munkafüzet 37. oldalán található térképészeti gyakorlatokat!

Tájékozódás a gömb alakú Földön Oktatási feladat: • A földrajzi fokhálózat elemeinek megismerése. • A szélességi és a hosszúsági körök legfontosabb jellemzői. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással, a fokhálózat segítségével. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. A munka motiválásaként kísérjünk figyelemmel a tengeren egy képzeletbeli mentőegységet munka közben. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen fontos a pontos hely- és helyzetmeghatározás ismerete. A motivációban térjünk ki az ókori görög tudósok megállapításaira és felfedezéseire.

93


Néhány érdekesség a motivációhoz Kr. e. 500 évvel Püthagorasz, a nagy matematikus azt állította, hogy a Föld gömbölyű. Egy évszá zaddal később Hiketasz és Ekphantosz már azt bizonygatták, hogy a Föld forog saját tengelye körül, sőt Kr. e. 250-ben Arisztarkhosz azt is kimondta, hogy a Föld a Nap körül kering. Ennek elfoga dása azonban több mint 18 évszázadot váratott magára, és csak Kopernikusznak tulajdonítják. Kr. e. 276-tól 195-ig Alexandriában élt és dolgozott az ókori földrajztudomány legnagyobb alakja, a tudományos térképészet és földmérés igazi szülőatyja, a szintén görög Eratoszthenész. Ő rajzolt elő ször fokhálózatot az akkori térképekre, ő beszélt először térítőkről és sarkkörökről. Megfigyeléseket, sőt méréseket is végzett, melyekkel a Föld alakját bizonyította. A fenti szemelvényt forráselemzés formájában is feldolgozhatjuk. Mielőtt elkezdenénk a földrajzi fokhálózat jellemzését, ismételjük át, amit A „kék bolygó” című egységnél már megtanultunk a Föld alakjáról. Nézzük meg, hogyan ábrázolja a földgömb a Földet. Hangsúlyozzuk ki: amellett, hogy bolygónk leghűbb mása, térben ábrázol, a méretek szabta lehetőségek miatt nem részletesen. Hasonlítsuk össze a földgömb adta ábrázolási lehetőségeket a térképével. Nagyon fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, hogy ezek a körök csak a képzeletben léteznek, és a pontos tájékozódás érdekében szerkesztették meg őket. Mivel a korosztály számára nehezen elképzelhető, mondhatjuk, megfoghatatlan dologról van szó, nagyon nehezen tudják elképzelni mindezt. A rendszeresen visszatérő helymeghatározási feladatok végigkísérik az általános iskolai földrajzoktatást. Ahhoz, hogy később megfelelően tudják alkalmazni az itt tanultakat, nagyon jól meg kell alapozni a fokhálózattal kapcsolatos ismereteket. Ezért fontos, hogy lépésről lépésre haladjunk. Elengedhetetlen a megfelelő szemléltetés. Ha van rá lehetőség, dolgozzuk fel az interaktív tananyag szemléltetésében szereplő PowerPoint segítségével, amely lépésről lépésre vezeti be a tanulókat a helymeghatározási alapismeretekbe. Az animációk sokat segítenek a megértésben. A szélességi és hosszúsági körökről szóló ismereteket egy interaktív egységben – Tájékozódás a gömb alakú Földön címmel – dolgoztuk fel. A szélességi körök A szélességi kör fogalmának a kialakítása A szélességi köröket bemutathatjuk a pingponglabdára egymástól azonos távolságra berajzolt körök jellemzésével. Minden egyes elemet azonnal mutassunk meg a földgömbön is. Szerencsés és egyben játékos is, ha minden gyerek külön labdával dolgozik. Ha van rá lehetőség, mindenki keresse meg a megállapításokban elhangzottakat a tanulói földgömbökön. Kontrolláljuk a bemutató földgömbön, amit a gyerekek önállóan megkerestek. A szélességi körök fogalmának kialakításánál induljunk ki a név jelentéséből, miszerint ezeket a képzeletbeli vonalakat széltében rajzolták fel a földgömbre. Mutassuk be, hogy valójában körökről van szó. A félgömbök Ahol a legnagyobb a gömb átmérője, ott húzódik az Egyenlítő mint a leghosszabb szélességi kör. Ha e mentén a kör mentén kettészelünk egy almát, jól szemléltethetjük, hogy az Egyenlítő két egyforma félgömbre osztja a gömb alakú Földet. 94


A Dél-Amerikában található Ecuador nevét a fővárosa, Quito mellett keresztülhúzódó Egyenlítőről kapta. Az itt élő népek nyelvén (spanyol) Ecuador = Egyenlítő. Az Egyenlítőn emlékoszlopot állí tottak, mely az „El Mitad del Mundo” – „A világ közepe” feliratot viseli. Az Egyenlítő mentén több helyen is találkozhatunk ilyen emlékművel. Nézzünk meg egy ilyen, a szemelvényben szereplő emlékműről – az Afrikához tartozó Guineai-öböl São Tomé szigeten – készült képet (tankönyv 81. oldal). A félgömbök elnevezése egyszerű, az határozza meg, hogy milyen irányban található az Egyenlítőtől. Mindig hangsúlyozzuk ki, hogy az északi félgömbön vannak az északi, míg a déli félgömbön a déli szélességek. Táblai rajzzal is rögzíthetjük a tanultakat. A feliratokat applikációs kártyaként is elkészíthetjük. A szélességi körök mérete A szélességi körök az Egyenlítőtől távolodva egyre kisebbek, a sarkokhoz érve már ponttá zsugorodnak. Erről egyszerű méréssel meg is győződhetünk. Mérőszalaggal mérjük meg az oktatóföldgömbön a szélességi körök hosszát.

Félgömbök elhelyezkedése az Egyenlítőhöz viszonyítva – táblai rajz vázlata

Figyeljük meg, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest az egyes szélességi körök. Úgy irányítsuk a kérdéseket, hogy – a megfigyeltek alapján – a gyerekek mondják el a jellemzőket. A szélességi körök megszerkesztése Az, hogy a szélességi körökből mindkét féltekén „90-90 van”, alaposabb magyarázatot igényel. A tankönyvi ábra és az interaktív szemléltetés segít ennek megértésében. A szerkesztés menetét – az itt mellékelt ábra segítségével – táblai rajzon is bemutatjuk. A táblai rajz felépítésének a menete: 1. Rajzoljunk fel a táblára egy kört. 2. Húzzuk meg az átmérőjét (hangsúlyozzuk ki, hogy ebben az esetben ez az Egyenlítő). 3. Jelöljük be a kör középpontját. 4. Szögmérő segítségével mérjünk fel a körívre „északi irányban” először 10°-os szöget. 5. Abból a pontból, ahol a szög szára keresztezi a körívet, húzzunk párhuzamos egyenest a kör átmérőjével, vagyis az Egyenlítővel. 6. Végezzük el ugyanezt a műveletet például a 30°-os szöggel (tetszés szerint 0–90° között bármelyikkel). 7. Mérjük fel a 90°-os szöget. Ha 90°-os szöget mérünk fel, az gyakorlatilag már csak egy pont lesz a körívünkön, ezzel a legrövidebb szélességi kört is megszerkesztettük. Ugyanezt ismételjük meg „déli irányban” is.

Egyenlítő

30˚

Egyenlítő

60˚

Egyenlítő

90˚

95


Nevezetes szélességi körök Fordítsunk nagy hangsúlyt a nevezetes szélességi körök rögzítésére, ezekre az éghajlati övezetesség kialakulásánál szükség lesz. Elhelyezkedésüket nézzük meg a tankönyv 80. oldalán található ábrán, gyakoroljuk az elnevezéseket. Például: Melyik az a nevezetes szélességi kör, amely az Egyenlítőtől északra, az északi sarkkörtől délre található? Jelölés a térképen Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy minden térképlap jobb és bal szélén található számok a szélességi köröket jelzik. Az atlasz térképlapjai alapján közösen győződjünk meg róla. Az egység lezárásaként határozzák meg a gyerekek, hogy egy tetszőlegesen kiválasztott szélességi kör mely földrészeken, tájakon, esetleg országokon halad keresztül. A hosszúsági körök Az említett példákon jól látják a gyerekek, hogy egy-egy szélességi kör számtalan földrajzi helyen húzódik keresztül. Ahhoz, hogy egy földrajzi hely pontos helyzetét meg tudjuk adni, nem elegendő a szélességi kör adatának az ismerete. A szélességi körökre merőlegesen újabb köröket rajzoltak, melyek a gömb alakú Földet hosszában szelik át. Eratoszthenész volt az első, aki a délkör hosszának kiszámításával is próbálkozott, és nem is akármi lyen pontossággal sikerült neki. A mai elemzők is elismerik az eredmény megbízhatóságát. Munkája mérföldkőnek számított, mivel ez volt az első lépés a mai térképrajzolás felé vezető úton, ezért érde mes részletesebben is megismerkedni a módszerével. Megfigyelte, hogy az egyiptomi Sziéné – a mai Asszuán – nilométerében (a vízállás mé résére szolgáló szűk cső, mely a Nílus vizével volt összeköttetésben; a vízállást ennek a falán lévő mércéről olvasták le; a közlekedőedények működési elvén alapult) június 21én délben a Nap tükörképe pontosan a víztükörben lát ható. Ebből arra következtetett, hogy a Nap itt delel zenitben. Egy év múlva ugyanezen a na pon Alexandriában mérte meg a Nap delelési magasságát. Ebben az esetben 7° 12’cel alacsonyabban állt a zenitnél, ebből arra következtetett, hogy a két város földrajzi szélessége között pontosan 7° 12’ különbség van. Megmérte a két város közötti távolságot, ami 5000 sztadionnak adódott (a sztadion ókori hosszmérték; 1 km = 6,29 sztadion). Mivel maga is azt vallotta, hogy a Föld gömbölyű, arra a magállapításra jutott, hogy a délkör kerülete annyiszor nagyobb 5000 sztadionnál, ahányszor a 360° a 7° 12’nél. 7° 12’ : 360° = 5000 sztadion: földkerület Földkerület = 360° / 7° 12’ × 5000 sztadion. A művelet elvégzésénél figyelembe kell venni, hogy a 7° 12’= 7,2°. Földkerület = 360° / 7,2° × 5000 sztadion. 50 × 5000 sztadion = 250 000 sztadion = 39 690 km. Ennél a megdöbbentően pontos eredménynél a ma ismert adathoz képest az eltérést azzal magya rázhatjuk, hogy Eratoszthenész azt hitte, mindkét hely ugyanazon a földrajzi hosszúságon fekszik. (A délkör hossza: 40 009,150 km) 96


A hosszúsági körök mérete A hosszúsági körök egyforma hosszúak. Egyszerű méréssel a gyerekek is meggyőződhetnek róla. Mint a szélességi körök esetében tettük, mérőszalaggal mérjük meg az oktatóföldgömbön a hosszúsági körök hosszát is. Elhelyezkedésük Figyeljük meg, hogyan helyezkednek el az egyes hosszúsági körök egymáshoz képest. Mutassuk meg a bemutató földgömbön, hogy a sarkokon keresztezik egymást. Hány hosszúsági kört rajzolhatunk a földgömbre? Az Egyenlítő – a kör kerülete – 360°-ra osztható. Ha rajzolunk 360 olyan kört, melyek keresztülhúzódnak az Egyenlítő minden egyes fokán, valamint az Északi- és a Déli-sarkon is, megkapjuk a hosszúsági körök rendszerét. Melyik legyen a kezdő hosszúsági kör? A szélességi körök esetében egyszerű volt a választás, a számozás a legnagyobbtól, az Egyenlítőtől indult ki. Az idők folyamán többféle kezdő hosszúsági kört is használtak. Ma, nemzetközi megegyezés alapján az a 0 hosszúsági fok, vagyis a kezdő hosszúsági kör, amely a London melletti Greenwich régi csillagvizsgáló kupoláján halad keresztül. Ettől keletre és nyugatra 180-180 hosszúsági kört találunk. Elemezzük a tankönyv 81. oldalának idevonatkozó ábráját. Nézzük meg közösen a tankönyv 81. oldalán található felvételt, mely a greenwichi kezdő hosszúsági körről készült. Szemelvényjavaslat II. Károly 1675-ben rendeletet adott ki, amely kimondta: „A célból, hogy a hajózás és a csillagászat tökéletesítése érdekében megállapítsuk a különböző helyek földrajzi hosszúságát, elhatároztuk, hogy greenwichi parkunk legmagasabb pontján, az egykori Kastély helyén vagy annak közelében kis csil lagvizsgálót állítunk fel lakószobákkal egy csillagászati megfigyelő számára.” Az egykori obszervatórium nyolcszögletű szobájában ma is látható az a vattaruha, amelyben John Flamsteed tisztelendő, az első „csillagászati megfigyelő”, hideg éjszakákon az égboltot kémlelte. Ma is keskeny fémpánt jelzi az itt áthaladó 0 délkört.

A pontos helymeghatározás A szélességi és hosszúsági körök ismeretében már meg tudjuk határozni bármely földrajzi hely pontos helyzetét. Elsőként határozzuk meg a tankönyvben szereplő példa, Prága pontos földrajzi helyzetét. Jelölés a térképen Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy minden térképlap alsó és felső szélén található számok a hosszúsági köröket jelzik. Nézzük meg ezeket a falitérképen és az atlasz térképein is. A munkafüzeti feladatok segítségével gyakoroljuk a földrajzi helymeghatározást.

97


Óra végi rendszerezésként építsük fel az alábbi gondolattérképet: SZÉLESSÉGI KÖRÖK

HOSSZÚSÁGI KÖRÖK kör alakúak

párhuzamosak

sarkpontokon metszik egymást

a sarkok felé egyre kisebbek

egyforma hosszúak

északi szélesség 0–90°

nyugati hosszúság 0–180°

déli szélesség 0–90°

keleti hosszúság 0–180°

nevezetes szélességi körök

nevezetes hosszúsági kör

Egyenlítő

Greenwichi, 0 hosszúsági kör

Ráktérítő Baktérítő északi sarkkör déli sarkkör Északi-sark Déli-sark A gondolattérképet felépíthetjük párhuzamosan az ismeretek bővülésével. Az új tananyag feldolgozása közben vagy óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait. A témához kapcsolódó interaktív feladatok és kérdések megoldása segíti a tanult ismeretek elmélyítését. A következő alkalommal tartsunk gyakorlóórát. Mivel kifejezetten nehéz és sok információt tartalmazó témát dolgoztunk fel, semmiképpen ne hagyjuk ki az ismeretek rögzítésének lehetőségét. A rendszeresen visszatérő helymeghatározási feladatok végigkísérik az általános iskolai földrajzoktatást. Ahhoz, hogy később megfelelően tudják alkalmazni az itt tanultakat, nemcsak nagyon jól meg kell alapozni a fokhálózattal kapcsolatos ismereteket, hanem lehetőséget kell adnunk azok elmélyítéséhez is.

98


Földrajzi helymeghatározás – gyakorlat Oktatási feladat: • Jártasság kialakítása a földrajzi fekvés meghatározásában az atlasz térképeinek a fokhálózata segítségével. Kompetenciák fejlesztése: • A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással, fokhálózat segítségével. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. • A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során. • A problémamegoldó képesség fejlesztése. • A rendszerszemlélet formálása. • A szóbeli kommunikáció fejlesztése. • Digitális kompetencia fejlesztése. Kezdjük a tanítási egységet frontális ellenőrzéssel. Kérdezzünk rá mind a szélességi, mind a hosszúsági körök jellemzőire. Mivel kifejezetten nehéz és sok információt tartalmazó témát dolgoztunk fel az előző alkalommal, az egyéni ellenőrzés nem javasolt. Arra csak a gyakorlóóra után kerüljön sor. Igyekezzünk minél több feladatot megoldatni a tanulókkal. Emellett ügyeljünk arra is, hogy minél többféle feladattípust alkalmazzunk, így nem válik unalmassá a gyakorlás. Iktassunk be több játékos feladatot is. Alkalmazzunk különböző munkaformákat. Frontális osztálymunka A földgömb segítségével soroljuk fel, mely félgömbökön helyezkednek el a földrészek. Csoportmunka Feladat: Mely szélességi és hosszúsági körök között fekszik egy-egy kontinens? Csoportonként egy földrész koordinátáit határozzák meg a gyerekek. Feladat: Jelöljünk ki egy tetszőleges szélességi kört, melyről határozzák meg a gyerekek, mely földrészeken, tájakon, országokon halad keresztül. Egyéni munka Minden tanuló önállóan oldja meg a munkafüzet 40. oldalán a 2., majd a 3. feladatot. A feladatok megoldása után szükséges a közös, pontos ellenőrzés. „Hol járunk?” játék Gyűjtsük ki néhány hely koordinátáit, és diktáljuk le a gyerekeknek. Érdekesebbé tehetjük a játékot, ha a hely egy-egy jellegzetességét is elmondjuk, vagy dia- esetleg filmrészletet is bemutatunk mellé. Az ilyen típusú játékok igen népszerűek a gyerekek körében. Rendezhetünk versenyt is. Tantárgyi miniprojekt Hol járunk? – az előző feladatok mintájára a tanulók projektcsoportokban dolgozzanak ki ötletes feladatokat. 99


A Föld forgása Oktatási feladat: • Az égitestek látszólagos elmozdulása – a Nap járása. • A Föld tengely körüli forgása és annak következményei. • A nappalok és éjszakák (napszakok) váltakozása. • A nap fogalmának kialakítása. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. A Nap látszólagos napi útja Kezdjük az új tananyag feldolgozását a Nap látszólagos napi útjának az értelmezésével. Közben készítsünk olyan egyszerű táblai rajzot, amelyen feltüntetjük a Nap legfontosabb „állomásait” az égbolton (K → reggel – délben – este → NY). Használjuk fel a tankönyv 82. oldalának felső ábráját. A tankönyvi példa segítségével beszéljük meg, miért a Napot látjuk mozogni, amikor ezt a mozgást valójában a Föld végzi. (Felhozhatunk másik példát is: a mozgó vonat ablakából kinézve, a villanypóznák, házak „futnak”, miközben úgy érezzük, hogy a vonal áll.) A Föld forgása Mutassuk meg a Föld forgását bemutató földgömbön. Ha van rá lehetőség, minden tanuló kövesse a tanulói földgömbön is a mozgást. Az interaktív tananyag szemléltető animációja segítségével jól megérthető a jelenség. Lehetőség szerint mutassuk ezt be a tanulóknak. Hangsúlyozzuk ki, hogy az egyszeri körülfordulás egy napig tart. Modellezés Egy nagyon egyszerűen kivitelezhető modellezéssel bizonyítsuk be, hogy a Földet akkor is érik a napsugarak, ha már nálunk besötétedett. Sötétítsük be a tantermet, és erős fényű lámpával világítsuk meg a földgömböt. A tanulók is hozhatnak zseblámpát, és a tanulói földgömbön maguk is meggyőződhetnek erről. A megfigyelés során igazoljuk a tankönyvi példákat, melyek szerint, ha Budapesten már reggel van, Tokióban délután, New Yorkban pedig éjszaka. Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre. A nap fogalma A nap fogalmának kialakításakor alapozhatunk a gyerekek saját tapasztalatára és a már meglévő ismeretekre. A tanulók már jól meg tudják fogalmazni, mit jelent az egy nap. Pontosítsuk a fogalmat. A Gyakorold az időzóna térkép használatát! című munkafüzeti egységhez Bár a tantervben nem szerepel az időzóna és a zónaidő fogalma, ha van rá lehetőség, érdemes időt fordítani rá. A téma olyan gyakorlati ismereteket foglal magában, amelyekkel bármikor találkozhatnak 100


a tanulók. Az „okos” telefonok és órák világában nem jelent problémát megtudni, hogy a Föld bármelyik apró szegletében éppen hány óra van. Ennek ellenére érdemes az időkiszámítás alapjairól is szólni. A tankönyv 84. oldalán található szemelvény elolvasása vagy feldolgozása segít ebben. Legfontosabb szempontok: • Miért fontos az egységes idő? • Időzónák – 15 hosszúsági fokonként – 24 időzóna • Zónaidő – középső délkör helyi ideje • Időzóna határa nem minden esetben esik egybe a hosszúsági körrel (országhatár) Tanulmányozzuk a tankönyv 85. oldalán található időzónatérképet. A térkép segítségével gyakoroljuk az idő meghatározását. A munkafüzeti rejtvény megfejtése: N

B

E L

L S Á

E Ö T

G T S

M É Z

A T Ó

K G E L

É A D A

N A E P S I G

N A P S Z A K O K

A P

P S

U

G

A

R

A

K

T E B

E L B

E A

T N

B

E

L

I

S E

L

E

T

R

E

A Föld keringése a Nap körül Oktatási feladat: • A Föld útja a Nap körül. • A Nap keringési pályája. • A keringési idő. • A földtengely ferdesége. • A keringés és a tengelyferdeség következményei. • A napfordulók és a nap-éj egyenlőségek. • A nappalok és éjszakák hosszának változásai a csillagászati év során. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A logikai gondolkodás képességének a fejlesztése. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. A Föld keringése a Nap körül egy nagyon bonyolult folyamat, ezért elsősorban annak a következményei köré csoportosítjuk az ismereteket. Ha van a szertárunkban tellúrium, szemléltessünk azzal. Az interaktív tananyag szemléltető animációja segítségével jól megérthető a Föld Nap körüli keringésének a jelensége; ha van rá lehetőség, mutassuk ezt be a tanulóknak. 101


A feldolgozás fő szempontjai • A keringés iránya NY–K • Keringési idő: 1 év + 1 nap • Az év fogalmának a kialakítása • A földtengely ferdesége • A Föld Nap körüli keringésének és a földtengely ferdeségének az oka az évszakok váltakozása Mind a négy nevezetes napnál (tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség, a nyári és a téli napforduló) fontos szempont: • Mi jelöli ki a csillagászati évszakok napját? • Mi jellemzi a megvilágítás mértékét az északi és déli félgömbön? • Mi jellemzi a nappalok és az éjszakák hosszát? • Hogyan változik a nappalok és az éjszakák hossza az év különböző időszakaiban? • Mi jellemzi a felmelegedés mértékét? Hangsúlyozzuk ki, hogy az északi és a déli félgömbön az évszakok ellentétesen alakulnak. A tanulók keressenek a témához kapcsolódó képeket az interneten. Óra végi rendszerezésként oldjuk meg a munkafüzet 42. oldalán található 4. feladatot. Ha van rá lehetőség, gyakorlásként oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre. Feladat a következő órára: A gyerekek gyűjtsenek adatokat, információkat, képeket, könyveket az éghajlati övezetekről. Hívjuk fel a figyelmet, hogy minél többféle, a témával foglalkozó könyvet gyűjtsön össze az osztály, amelyeket a következő órára hozzanak is magukkal.

Az éghajlati övezetek Oktatási feladat: • Az éghajlati övezetek kialakulása a gömb alakú Földön. • Az egyes övezetek jellemzése. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. A munka motiválásaként válogassunk diaképeket a Föld különböző területeinek az éghajlatáról. Olyan képsort állítsunk össze, amelyik jól szemlélteti, mennyire változatos a Föld éghajlata. 102


Az új tananyag feldolgozása előtt ismételjük át az éghajlat fogalmát, elemeit és a nevezetes szélességi köröket. Az éghajlati övezetek kialakulása Az elmúlt tanévben már megtanultuk, hogyan melegszik fel a levegő. Elevenítsük fel a két legfontosabb tudnivalót: 1. A napsugarak nem képesek közvetlenül felmelegíteni a levegőt, először a felszín és annak tárgyai melegszenek fel, ezek adják át aztán a légkör alsó rétegeinek a meleget. 2. A felmelegedés mértéke attól függ, hogy mekkora szögben és mennyi ideig érik a Nap sugarai a felszínt. Hangsúlyozzuk ki, hogy a Nap mindig, minden köA napsugárzás nem képes közvetlenül rülmények között (reggel, délben, este, télen, nyáron) felmelegíteni a levegőt egyforma melegmennyiséget sugároz a Földre. A felmelegedés mértéke elsősorban a napsugarak szögének a nagyságától függ. Ügyeljünk arra, hogy a táblai rajzoknál egyforma sugárnyalábot rajzoljunk fel. Hangsúlyozzuk ki, hogy a különböző mértékű felmelegedés annak köszönhető, hogy a Nap sugarai mindig másmás szögben érik a felszínt. Nem mindegy, mekkora területre jut ugyanannyi napsugármennyiség. Ha már tudják a gyerekek, hogy a felszín melegíti fel a fölötte A napsugarak a különböző napszakokban lévő levegőréteget, könnyen következtethetnek a felmás-más szögben érik a felszínt melegedés mértékére is. Az eddig tanultakra építve mutassuk meg a földgömbön, hogy a Föld különböző részeit milyen szögben érik a napsugarak. Figyeljük meg, hogy az Egyenlítőtől távolodva hogyan csökken a napsugarak beesési szöge. Itt is hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Nap ugyanakkora melegmennyiséget sugároz a sarkok felé is, mint az Egyenlítőhöz. Mivel itt a napsugarak kisebb szögben érik a felszínt, így ugyanaz a melegmennyiség sokkal nagyobb területen oszlik el, alacsonyabb lesz a hőmérséklet. Elemezzük a tankönyv 89. oldalának az ábráit. Térjünk ki arra is, hogy a felmelegedés mértékét a napsugárzás időtartama is befolyásolja. Az éghajlati övezetek határai Határozzuk meg az éghajlati övezeteket az alábbi táblai rajz vagy a tankönyvi ábra segítségével: Fontos, hogy a nevezetes szélességi köröknél meghúzott határok csak hozzávetőlegesek, az egyes éghajlati övezetek között átmeneti sáv húzódik. Az egyes éghajlati övezetek jellemzése Ezt a témát dolgozzuk fel csoportmunkában. Alakítsunk hat csoportot, így minden éghajlati övezeten két csoport tud dolgozni. Az egyik csoport jellemezze az övezet általános jellemzőit, míg a másik csoport a növény- és állatvilágot. Minden esetben adjunk feldolgozási szempontokat, de egyszerű feladatlapot is készíthetünk.

Az éghajlati övezetek és határaik – táblai rajz és applikáció tervezete 103


Feldolgozási szempontok: • Hol húzódik? • Melyek a képzeletbeli határai? • Mely kontinensek tartoznak oda? • Általános időjárási jellemzők • Lakói (általában) • Legjellegzetesebb állatfajok • Jellegzetes növénytakaró Az általános éghajlati jellemzők összegyűjtéséhez adjunk a csoportoknak jellemző diagramokat, elemezzük őket az éghajlatok megnevezése nélkül, csak az övezetre koncentrálva.

Hideg, mérsékelt és forró éghajlati övezetre jellemző éghajlati diagramok A felkészüléshez 10 perc elegendő, a beszámolókra csoportonként három percet szánhatunk. Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzeti feladatokat. Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre. Az óra végén tartsuk meg a könyvbörzét.

A Föld éghajlatát alakító tényezők Oktatási feladat: • Hogyan módosítja az éghajlatot a földrajzi szélesség, az óceánoktól való távolság és a domborzat? Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Az előző órán már láttuk, hogy az Egyenlítőtől északra és délre hogyan és miért változnak az éghajlati jellemzők, most azt kell megvizsgálnunk, hogy az óceánok, tengerek partjától a szárazföldek belseje felé, valamint a magassággal miként és miért változnak az éghajlat jellemzői. 104


A munka motiválásaként válogassunk össze szemléletes felvételeket ezekről a jellegzetes helyekről. Az interaktív tananyag szemléltetése nagy segítségünkre van ennél a témánál is. Minden egységnél mutassuk be az aktuális részt! A földrajzi szélesség Az ezzel a tényezővel kapcsolatos ismeretekről már tanultunk. Még egyszer beszéljük meg az éghajlati övezetek kialakulását frontális osztálymunka keretében. Azt hangsúlyozzuk ki, hogy a földrajzi szélesség határozza meg, hogy egy terület milyen éghajlati övezetben található. A Föld felszínét azonban különböző magasságú területek, tengerek, óceánok teszik rendkívül változatossá. Ezek hatására egyegy éghajlati övezeten belül többféle éghajlat alakul ki. Az éghajlatok megnevezése nélkül mutassunk be (transzparensen vagy az interaktív tananyag szemléltetésével) néhány olyan éghajlati diagramot (itt elsősorban hőmérsékleti grafikonokat), amelyek érzékeltetik a változásokat az Egyenlítőtől távolodva (egyenlítői, trópusi sivatagi, mediterrán, kontinentális [Budapest, Helsinki] tundra, állandóan fagyos). A helyeket, ahol a bemutatott diagramok készültek, tanári segítséggel mutassuk meg a térképen és a földgömbön. Nagyon fontos, hogy az éghajlatokat ne nevezzük meg, csak a hőmérséklet változását érzékeltessük a gyerekekkel.

Éghajlati diagramok a hőmérséklet változásának szemléltetésére az Egyenlítőtől a sarkok felé A diagramok elemzése után keressük meg az atlasz tematikus térképén, hogy az Egyenlítőtől távolodva hogyan változik az évi középhőmérséklet a Föld egyes területein. Részösszefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát. Az óceántól való távolság • A következő kérdésekre feltétlenül választ kell adnunk: • Miért hullik sok csapadék az óceánok partvidékén? • Miért csökken a csapadék mennyisége a szárazföld belseje felé haladva? • Mit jelent az óceán „hűtő-fűtő” hatása? Ezeknek az összefüggéseknek a feltárása és megértése nagyon fontos feladatunk. Induljunk ki az óceánok hatalmas vízfelületének párolgásából és a szélirányokból. A csapadék területi eloszlásának szemléltetésére mutassunk be éghajlati diagramokat (óceáni, nedves kontinentális, száraz kontinentális, félsivatagi). Ebben az esetben a csapadékértékeket figyeljük meg. Még itt sem nevezzük meg az éghajlatokat. Nézzük meg az atlaszban Európa csapadéktérképét. Figyeljük meg, hogyan csökkennek a csapadékértékek a kontinens belseje felé haladva.

Éghajlati diagramok a csapadékértékek változásának szemléltetésére – az óceánoktól a szárazföld belseje felé haladva 105


Fontos elem: az óceánok óriási vízmennyisége sokkal nehezebben melegszik fel, mint a szárazföldek, viszont nehezebben is hűl le. Egy szemléletes példán érzékeltethetjük ezt a folyamatot. Hasonlítsuk össze, mennyi idő alatt melegszik fel és hűl le egy kis, körülbelül egyliteres és egy nagy, körülbelül húszliteres fazék víz. Valószínű, hogy minden gyerek járt már a Balatonnál. Beszéljük meg, mit tapasztalhatunk a vízparton reggel, kora délután és este. Hasonlítsuk össze a levegő és a víz hőmérsékletét a különböző napszakokban. A Balaton vize reggel hidegebb, mint a levegő hőmérséklete, nappal a napsütés hatására kiegyenlítődik, este viszont a víz lesz sokkal melegebb. Mindez azzal magyarázható, hogy a víz nehezebben melegszik fel, mint a levegő, de nehezebben is hűl le. Gyakorlatilag hasonlókat tapasztalhatunk az óceánok mentén is a különböző évszakokban. Nézzük meg az atlaszban Európa hőmérsékleti térképeit. Figyeljük meg, hogyan változik a tél és a nyár hőmérséklete a kontinens belseje felé haladva. Részösszefoglalásként elemezzük a tankönyv 93. oldalának két felső ábráját, és oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát. A domborzat a) A hőmérséklet a tengerszint feletti magassággal változik. Itt is személyes példát hozzunk. A gyerekek többsége nagy valószínűséggel már járt hegyvidéken. Egy-egy ilyen túra során, felfelé haladva, a saját bőrükön tapasztalhatták a hőmérséklet változását. Hangsúlyozzuk a hőmérséklet-csökkenés mértékét. Jelezzük, hogy erre az adatra többször is szükségünk lesz. Beszéljünk a főnről is. Meséljük el, ha van saját élményünk. b) A lejtő iránya is meghatározza a hőmérsékletet. Az előző egységnél a tankönyvi ábra segítségével már elemeztük, hogy hazánkban a hegyvidékeken a déli lejtőket nagyobb szögben érik a napsugarak. Vonjunk le következtetést a felmelegedés mértékére vonatkozóan. Beszéljünk ennek gazdasági hasznáról: hazánkban a déli lejtőkön virágzik a szőlőtermesztés, például Tokaj és Eger környékét ez tette messze földön híressé. c) A hegységekben több csapadék hullik. Az eddig tanultak alapján közösen indokoljuk meg, miért. d) A tankönyv 94. oldalának alsó két ábrája alapján vagy transzparensen mutassuk be a magasság emelkedésével változó növényzetet. Beszéljük meg az ok-okozati összefüggéseket is. Fontos, hogy a gyerekek azt is meg tudják magyarázni, miért más növényzet megjelenése jellemző a különböző magasságokban. Az eddigi ismereteik alapján ez már nem jelent számukra nehézséget. Részösszefoglalásként elemezzük a tankönyv 94. oldalának alsó ábráját, és oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát. Óra végi összefoglalásként, frontális ellenőrzés keretében ismételjük át a tanultakat, és ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és feleljünk a kérdésekre. Gyűjtőmunka a következő órára Érdekességek gyűjtése az 1999. augusztus 11-ei teljes napfogyatkozásról.

106


A Hold Oktatási feladat: • A Hold mint a Földhöz legközelebbi égitest jellemzői. • Mozgásai: forgás, keringés; jellemzői. • A Hold fényváltozásai. • Holdfázisok. • Holdfogyatkozás, napfogyatkozás. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. A negyedik évfolyamon már volt szó a Holdról a környezetismeret-órákon. Ismételjük át, és bővítsük ki az eddig tanultakat! Beszéljünk a Hold mozgásairól, mind a tengely körüli forgásról, mind pedig a keringésről. Hangsúlyozzuk ki, miért látjuk mindig ugyanazt az oldalát. A gyerekek már ismerik a holdfázisok képét. A tankönyv 98. oldalának felső ábrája segítségével magyarázzuk meg a fényváltozásokat. Mindegyik fázisnál hivatkozzunk a saját tapasztalatra. Olvassuk el közösen a 98. oldal alján található kiegészítő szövegrészt. Szemléltessük a holdfogyatkozás és a napfogyatkozás jelenségét táblai rajzon. Így folyamatában tudjuk bemutatni a jelenségeket. Segítségül hívhatjuk a tankönyvi ábrákat is. Hallgassuk meg az 1999. augusztus 11-ei teljes napfogyatkozásról szóló tanulói beszámolókat. Az ember holdra szállásáról számtalan film található az interneten, válasszunk egyet, és mutassuk be. A munkafüzeti rejtvény megfejtése: G

R

E

E

N

W

I A

Ú

M

E

M

L

Á

L

B C É

R

Ó C

J

A S K É C I

C K T

H E N N K Ö B S E U

H O L D F O G Y A T K O Z Á S

N A A É L Y U P É K L A N

T N G L D E G

I T A É

N I D V

E

N

S

N A

L T

Í

T

Ő

R E Y K O

Í N G I K

T

Ő

Ó

J

A

107


Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: • A Naprendszerről, a Földről mint bolygóról, a földrajzi fokhálózatról, a Föld mozgásairól, az éghajlati övezetekről és a Holdról tanultak rendszerezése. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A rendszerszemlélet fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése. • A környezettudatos magatartás formálása. A rendszerező órát a munkafüzeti feladatok alapján tervezzük meg. Ha van rá lehetőség, ismét nézzük meg a digitális tananyag szemléltető animációit, és oldjuk meg az interaktív feladatokat és kérdéseket. Építsük fel a fejezetben szereplő applikációkat, gondolattérképeket.

A természet erői Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján • Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való szerepének megismerésével. • Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről. • Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének, időléptékének érzékeltetése. • A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és -feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével. • A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése. • A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése. • A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. A logikai térképolvasás megalapozása.

A vulkánok Oktatási feladat: • A vulkánok működése, felépítése. • A vulkáni eredetű kőzetek kialakulása és jellemzőik. • A vulkáni hegyek jellemzői. 108


• A kialudt vulkánok. • Hazánk vulkáni hegységei. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A munka motiválásaként olvassuk fel a tankönyv 104. oldalának apró betűs érdekességét. Tanári irányítással beszéljük meg, milyen hiedelmek fűződnek a vulkáni működéshez. Mutassuk meg a térképen a Földközi-tengert, Szicíliát és Vulcano szigetét. Még érdekesebbé tehetjük a motivációt egy rövid filmrészlet bemutatásával. Az új tananyag feldolgozása során használjuk az interaktív tananyag szemléltetését, és oldjuk meg a munkafüzet feladatait. Mi váltja ki a vulkáni működést? A Föld belsejében olyan magas hőmérséklet uralkodik, mint a Nap felszínén. Ezen a hőmérsékleten már minden kőzet megolvad (800–1300 °C szükséges a kőzetek megolvadásához). Tegyünk különbséget a mélyben található kőzetolvadék, a magma és a már felszínre került kőzetolvadék, a láva fogalma között. Ha a Föld belsejében ható erők hatására a földfelszín szilárd kőzetrétege (a földkéreg fogalmát ne használjuk hatodik osztályban) megpattan, utat törhet magának az olvadt kőzetanyag. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a vulkánok működését bemutató animációkat! Készíthetünk egyszerű eszközt is ennek a bemutatására. Modellezés Készítsünk gipszpépet, és egyengessük 2-3 cm vastagságban egy néhány cm széles gumiszalagra. Várjuk meg, amíg megköt a gipszréteg. A gumicsík két végét húzzuk ellentétes irányba. Figyeljük meg közösen, mi történik. A kísérlet bemutatása előtt adjunk megfigyelési szempontokat: • Milyen változást tapasztalhatunk? • Minek a hatására történik a változás? A látottak alapján a tanulók gondolkozzanak el azon, hogy a Föld kérgében hogyan keletkezhetnek törések, repedések. 109


A Föld belsejében lévő hatalmas erők húzást, nyomást fejtenek ki a szilárd kéregre. E hatalmas erők hatására akkora feszültségek jönnek létre, hogy legyőzik a kőzetek ellenállását, így a szilárd kéregben repedések, törések és hasadékok alakulnak ki. A vulkán részei A tankönyv 105. oldali ábrája alapján nevezzük meg a vulkán részeit. Alakítsuk ki a kráter és a kürtő fogalmát. Figyeljük meg a kráter alakját a tankönyv képein. A vulkánkitörés A vulkánkitörés fázisait beszéljük meg közösen a tankönyv idevonatkozó bekezdései alapján. Szemléltetésként, ha van rá lehetőség, vetítsünk le részletet például Juhász Árpád Stromboliról készült filmjéből, amely igen szemléletesen mutatja be a vulkánkitörés egyes fázisait. Megfigyelési szempontok: • Hogyan következnek egymás után a kitörés egyes szakaszai? • Mi jellemzi ezeket a szakaszokat? A film kapcsán beszélgessünk a vulkanológusok igen fontos munkájáról is. Vulkáni modell készítése Az alábbi modellt érdemes elkészíteni, igen szemléletesen mutatja a vulkánkitörést. Modellezés Szükséges anyagok: 1,5 kg gipsz, 20 × 30 cm átmérőjű lemez, amelyre a vulkánt felépítjük, 1 db kisebb konzervdoboz, 15 g kálium-permanganát, 15 csepp glicerin, homok, ecset, festék. A modell megformázása: Keverjük össze a gipszet annyi vízzel, hogy jól formázható legyen, tegyünk hozzá egy maréknyi homokot is. Formázzunk vulkáni kúpot. Ügyeljünk a szép, szabályos „vulkáni kúp” alakra. Építsük be kb. 5-6 cm mélyre egy konzervdobozt. Vékony léc vagy ceruza segítségével alakítsuk ki a kürtőt. A kürtő megformálása után – még mielőtt megkötne a gipsz – távolítsuk el ezt a lécet. Ha kiszáradt a modell, színezzük be. A modell működtetése: Öntsünk a konzervdobozba egy mokkáskanálnyi kálium-permanganátot a kürtőn át. Cseppentsünk rá 15 csepp glicerint. Kb. 1 perc múlva működni kezd a vulkán. A kísérletet többször is megismételhetjük. Néhány óvintézkedés: Arra vigyázzunk, hogy mindig csak a megadott mennyiségű vegyszert használjuk, és minden használat után tisztítsuk ki a konzervdobozt. Ne hajoljunk a működő modell fölé. A kálium-permanganát és a glicerin egyesülése közben nagyon büdös füst keletkezik, de az egészségre nem ártalmas. Mindenképpen nyitott ablak mellett, jó idő esetén pedig a szabadban működtessük a modellt. A vulkánok alakja és felépítése Hívjuk fel a figyelmet a vulkánok jellegzetes alakjára, de említsük meg azt is, hogy nem minden vulkán veszi fel ezt a formát. A vulkán működése közben vulkáni kőzetek és vulkáni tufák keletkeznek. Min110


denképpen mutassunk meg néhány ilyen kőzetet (például andezit, bazalt és a tufák). Lehetőség szerint minden padon legyen belőlük egy-egy darab. Vizsgáljuk meg a lávából megszilárduló és a törmelékes kőzetet. Hasonlítsuk össze a keménységüket. Alkalmazzuk a kőzetek keménységi vizsgálatánál használható törvényszerűséget: a keményebb kőzettel meg lehet karcolni a nála puhábbat, de fordítva nem. Beszéljük meg, mire használják a vulkáni kőzeteket. Transzparensen (a tankönyv 105. oldalán lévő ábrán) szemléltessük a kőzetek réteges elhelyezkedését. Utaljunk a rétegvulkán elnevezésre. Vulkáni hegyek – kialudt vulkánok Keressük meg atlaszunk jelmagyarázatában a ma működő vulkán jelét, rajzoljuk be a munkafüzet 50. oldalának 2. feladatához. Keressünk működő vulkánokat Európában, nevüket írjuk be a munkafüzet 50. oldal 2. feladatába. Olvassunk le magassági számokat is, ezzel gyakorolhatjuk az elemi térképhasználatot. Mutassunk felvételeket néhány nevezetes vulkánról. A kialudt vulkánok kapcsán soroljuk fel és keressük meg a térképen hazánk vulkanikus vonulatait. Készítsünk applikációs kártyákat a hazai vonulatokról, helyezzük el a neveket Magyarország kontúrtérképén. Óra végi összefoglalásként, frontális ellenőrzés keretében ismételjük át a tanultakat, és ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és feleljünk a kérdésekre. Mivel a vulkánokról szívesen olvasgatnak a gyerekek, szorgalmazzuk projekt szervezését.

Hogyan keletkeznek a hegységek? Oktatási feladat: • A gyűrődés és a vetődés fogalmának kialakítása. • A törésvonal fogalmának kialakítása. • A gyűrthegységek kialakulása. • A gyűrthegységek rögökre darabolódása vetődés következtében. • A gyűrődés és vetődés közben kialakuló felszínformák. • A külső erők hatása a hegységek külső képének alakulásában. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A hegységek vulkáni működés, gyűrődés és vetődés során keletkeznek. Az elmúlt alkalommal már tanultunk a vulkánműködés folyamatáról és a vulkáni hegyek kialakulásáról. Az óra eleji ellenőrzés során ismételjük át, amit a vulkánokról tanultunk. 111


Gyűrődés Induljunk ki abból a megállapításból, hogy a Föld belsejében milyen magas hőmérséklet uralkodik. Összehasonlításként ismét elmondhatjuk, hogy körülbelül olyan magas a Föld belső hőmérséklete, mint amilyen a Nap felszínéé. A Föld belseje felé haladva a hőmérséklet fokozatosan emelkedik, minél mélyebbre vagyunk a felszíntől, annál magasabb a hőmérséklet. A kőzetek nem tudnak ellenállni ennek az óriási hőmérsékletnek, fokozatosan megolvadnak – erről már beszéltünk a vulkánok tanulmányozásánál. Bizonyos mélységben olyan hőmérséklet uralkodik, hogy a kőzetek még nem olvadtak hígfolyóssá, de már képlékennyé válnak. Egy nagyon egyszerű megfigyeléssel szemléletesebbé tehetjük a folyamat megértését. Modellezés Gyújtsunk meg egy gyertyát két-három perccel a megfigyelés kezdete előtt. Várjuk meg, amíg kellő mennyiségű viasz felolvad. Öntsük ki egy tálkára a felolvadt viaszt, amely néhány másodperc alatt könnyen formázhatóvá dermed, vagyis képlékeny lesz. Vonjunk párhuzamot: • a hideg gyertya olyan állapotban van, mint a felszínen és a felszínközelben lévő kőzetek; • az égő gyertya olvadt, folyékony, forró viasza olyan, mint az olvadt kőzetanyag (láva vagy a magma); • a megdermedt, jól formázható viasz olyan, mint a képlékeny állapotú kőzetanyag. Melyik állapotában tudjuk kézzel is könnyen megformálni a viaszt?

Ha ezeket a jól formálható kőzetrétegeket tartósan oldalirányú nyomás éri, meggyűrődnek. Egymásra helyezett sálak vagy kartoncsíkok segítségével is szemléltethetjük ezt a folyamatot. Ügyeljünk arra, hogy mindenképpen oldalirányból nyomjuk össze a csíkokat. Elemezzük a tankönyv 107. oldalának felső két ábráját, és nézzük meg a felszínre emelt meggyűrt kőzetrétegek képét. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a hegységek kialakulásával kapcsolatos animációkat! A vetődés A vulkánoknál már megismerkedtünk a törésvonal fogalmával. A tankönyv 108. oldal jobb felső képén jól megfigyelhetjük a törésvonalakat. Mutassuk be még egyszer a vulkánoknál már bemutatott megfigyelést, mely a törésvonalak kialakulását modellezi. Határozzuk meg pontosan a vetődés fogalmát: a kőzetrétegek elmozdulása a törésvonal mentén, egyes rétegek kiemelkednek, míg mások lesüllyednek. A törésvonalról készült felvételen mutassuk meg az elmozdulás lehetséges irányát is. A vetődés kialakulásának magyarázatakor elemezzük a tankönyv 108. oldal bal hasáb két ábráját, és oldjuk meg a munkafüzet 53. oldalának 3. feladatát. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a hegységek kialakulásával kapcsolatos animációkat! 112


A tankönyvi ábra segítségével (108. oldal jobb alsó ábra) vezessük le, hogyan darabolódhatnak rögökre a nagyon régi gyűrthegységek. A gyűrődés, a vetődés, majd az őket követő kiemelkedés kialakítja a hegységeket, de külső képüket, formakincsüket, elsősorban az határozza meg, hogy mennyire magasak, milyen kőzetek építik fel, és milyen külső hatások érik. A külső erők – a hőmérséklet ingadozása, a szél, a víz és a jég – folyamatosan, minden pillanatban pusztítják és építik környezetünket. Mindenképpen hangsúlyozzuk, hogy a Föld változatos felszíne a külső és belső erők együttes munkájának az eredménye, amelyek állandóan és egyidejűleg hatnak. A munkafüzet 53. oldalának 3. feladatát az óra végi összefoglalásnál oldjuk meg. Feladat a következő órára: A következő anyagrész könnyebb megértéséhez minél több gyerek végezze el otthon az alábbi kísérletet. Öntsenek tele vízzel egy vékony falú üveget, zárják le egy kupakkal, majd tegyék be a mélyhűtőbe. Másnap vegyék ki az üveget, és írják le, amit tapasztaltak.

A külső erők felszínformáló munkája Oktatási feladat: • A Föld felszínét formáló külső erők. • A hőmérséklet állandó változása és a fagyaprózódás mint külső erő szerepe. • A szél építő és pusztító tevékenysége. • A folyóvizek – hegyvidéki, síkvidéki – felszínformáló tevékenysége. • A deltatorkolat jellemzése. • A jég szerepe a felszín formálásában. • A gleccser fogalmának kialakítása. • A külső erők romboló, szállító és felhalmozó munkájának eredménye. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Mivel nagyon gazdag témáról van szó, a tanóra keretei közé nem tudunk mindent bezsúfolni, az alábbi javaslatok közül érdemes választani az osztály sajátosságainak, a tanulók érdeklődési körének megfelelően. A külső erők A külső erőket illetően könnyebb helyzetben vagyunk, mint a belső erőkkel, mert a felszínre gyakorolt hatásuk sokkal kézzelfoghatóbb a gyerekek számára. Mutassunk be lefolyó csapadék által kimosott lejtőt, folyóvölgyet, gleccsert, homokbuckákat, sivatagi képeket. Ezek segítségével közösen alkossuk meg a fogalmat. 113


Az aprózódás Az egység feldolgozása során adjunk választ a legfontosabb kérdésekre: • Miért aprózza fel a hőmérséklet állandó változása a kőzeteket? • Hogyan megy ez végbe? • Milyen tájkép lesz az eredménye? • Miért nagyon fontos folyamat az aprózódás a felszín alakulása szempontjából? Megfigyelés: Végezzük el a következő megfigyelést (már elvégeztük a megfigyelést a hőtágulás témánál, mivel nagyon gyorsan megoldható, érdemes megismételni). Bújtassuk át a hideg vasgolyót a karikán, majd melegítsük fel borszeszégő felett, és ezután is próbáljuk meg átbújtatni a karikán. Vonjunk párhuzamot a vasgolyó és a kőzetek között, miszerint a felmelegedés közben a kőzetek éppen úgy kitágulnak, mint a kísérlet közben a vasgolyó, lehűléskor pedig ugyanúgy összehúzódnak. A fagyaprózódás Ha a tanulókkal elvégeztettük a házi feladatként ajánlott nagyon egyszerű megfigyelést, a fagyaprózódás könnyen megérthető lesz. Magyarázzuk el, miért törte szét az üveget a jéggé fagyott víz. Nézzük meg a tankönyv 110. oldalának vonatkozó ábráját, és elemezzük a folyamatot. A fagyaprózódás eredményét bemutató fotón jól látható a kőzetrepedésekbe befagyó víz hatalmas ereje. A szél pusztító tevékenysége A téma feldolgozását megelőzően ismételjük át, amit a szélről tanultunk. A gyerekek mindenképpen kapjanak választ a következő kérdésekre: • Milyen területeken végzi tevékenységét a szél? • Hogyan fejti ki a hatását? • Milyen formákat hoz létre a kőzetek lecsiszolásával? • Mitől függ a rombolásának mértéke? Emeljük ki, hogy a szél a száraz vidékeken fejti ki a legnagyobb felszínformáló hatását. Ennek illusztrálására végezzünk el egy nagyon egyszerű megfigyelést. Modellezés A terepasztalban lévő homok egy kis felületét locsoljuk meg vízzel. Fújjunk hajszárítóval erre a bevizezett részre, majd a szárazon hagyottra is. Milyen különbséget veszünk észre a két felület fújásakor?

Saját tapasztalatunk alapján beszéljük meg, mit érzünk, ha erős szélben elmegyünk egy homokkupac mellett. Ilyenkor a gyerekek is már saját bőrükön érezhették a homokszemek „csípését”. Ezzel vessük össze a nagy homokviharok „csiszoló” munkáját. Beszéljük meg, mitől függ a koptatás mértéke: • a szél erősségétől, • a szállított homok mennyiségétől, • a felszín kőzetanyagának a keménységétől, • attól, hogy milyen magasságban található a koptatandó felület. 114


A szél építő tevékenysége Legfontosabb kérdések: • Hol fejti ki a szél az építő tevékenységét? • Mit épít a különböző területeken? • Hogyan és hol alakul ki a futóhomok? Mutassuk be a homok vándorlását terepasztalon, hajszárító segítségével. Elemezzük a tankönyv 110. oldalán található ábrát. Beszéljünk arról, mit tehetnek és tesznek a homok terjedésének megakadályozására a sivatagban. Hogyan fékezték meg a Kiskunság vagy a tengerpartok homokját? Modellezés Építsünk homokdűnét terepasztalon. A dűne egyik részét fedjük be mohapárnával vagy egy bevizezett ruhadarabbal (ez jelképezze a növényzetet), fújjunk rá hajszárítóval, figyeljük meg, hogy a dűne melyik részén mi történik a homokkal. Mitől függ a folyóvíz munkavégző képessége? Mutassuk be a folyóvíz munkáját terepasztalon. Modellezés Nedves agyagból építsünk meredek és lankásabb lejtőt. Az agyag jó vízzáró, ezért érdemes az ilyen vagy ehhez hasonló kísérletekhez beszerezni. Hagyjuk kiszáradni a modellt. Egy locsolókannából mindkét lejtőre először nagyon vékony sugárral folyassunk vizet, és figyeljük meg, mi történik. Ezt követően erősebb vízsugárral ismételjük meg ugyanezt, figyeljük meg, mi történik ebben az esetben. Az ilyen típusú modellezések előtt mindig végezzük el a kísérletet, mielőtt bemutatjuk a tanulóknak. Ki kell tapasztalnunk, hogy adott körülmények között milyen mennyiségben és milyen tempóban kell a homokfelszínre önteni a vizet, hogy megfelelő eredményt kapjunk. Megfigyelési szempontok: • Mit befolyásol a lejtő szöge? • Hogyan befolyásolja a vízmosás alakulását a nagyobb mennyiségű víz? Vonjunk le következtetéseket. Minél több eső esett, és minél meredekebb lejtőn folyik le a víz, annál gyorsabban mélyül a vízfolyás, annál intenzívebben alakul a folyómeder. Ne hagyjuk figyelmen kívül a kőzet szilárdságát sem. Modellezés Keverjünk gipszet homokhoz, és vízzel gyúrjuk össze. Ebből a masszából is formáljunk lankásabb és meredekebb lejtőt. Hagyjuk kiszáradni ezt a modellt is. Végezzük el az előzőhöz hasonló megfigyelést. Megfigyelési szempont: • Milyen változás történt a felszínen?

115


A hegyvidéki és az alföldi sík területek folyóinak összehasonlítása Az előző kísérletek és a tankönyv képei alapján gyűjtsük össze a hegyvidéki folyók jellemzőit. Hangsúlyozzuk a hegyvidéki folyók romboló munkáját. Mutassuk be a terepasztalon, az előző modellen, mi történik akkor, ha a vízfolyás sík területre érkezik. Mondjuk el a tapasztaltakat. Fotók vagy filmrészlet segítségével közösen gyűjtsük össze az alföldi sík területek folyóinak a jellemzőit is. Kövessük végig a zátonyok és a szigetek kialakulását a tankönyv 111. oldalának ábrája segítségével. Szükség szerint alakítsuk ki, illetve mélyítsük a zátony és a sziget fogalmát. Az ismeretek alkalmazásaként kövessük végig a Duna magyarországi szakaszát. Olvassuk le a térképről, milyen felszínformájú tájakon folyik keresztül, hol végez romboló, és hol építő munkát, olvassuk le a szigetek nevét is. Hogyan alakul ki a folyók deltatorkolata? A deltatorkolat fogalmának a kialakítása után keressünk a térképen deltatorkolatokat. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül a deltatorkolat kialakulásával kapcsolatos animációkat! A kialakulás folyamatát szemléltethetjük táblai rajzzal is. Emeljük ki, hogy a deltatorkolat állandóan nyomul a tenger felé, mivel a folyó percről percre szállítja, lerakja a vizében lebegő anyagát, ezzel mintegy feltöltögeti a tengert, így növeli a szárazföld területét a tenger rovására. Elmondhatjuk, hogy például a Gangesz (keressük meg a térképen a keresőhálózat segítségével) naponta annyi hordalékot rak le a tengerbe, amiből fel lehetne építeni a Föld legnagyobb piramisát. Hangsúlyozzuk, hogy ezt a hordalékot mind a Himalája területéről hordja le. Részösszefoglalásként hasonlítsuk össze a folyók építő és romboló tevékenységét! Hegyvidéki folyó

Alföldi folyó

Esése nagy

Esése kicsi

Gyors folyású

Lassú folyású

Durvább hordalékot szállít

Hordalékát lerakja

V alakú völgyet mélyít

Medre kiszélesedik

Meder anyagát elhordja

Medrét töltögeti – zátony, sziget

Romboló munka

Építő munka

A jég munkája a magashegységekben Ismételjük át, amit a jégről, a víz egyik megjelenési állapotáról tanultunk. A jég munkájának bemutatásakor induljunk ki abból, hogyan alakul a hőmérséklet és a csapadék a hegységekben, a magasság emelkedésével. 116


Jellemezzük az itteni évszakokat. Beszéljük meg, mi történik azon a magasságon, ahol a hőmérő higanyszála már az év minden részében 0 °C alatt marad! Az ilyen területeken a csapadék állandóan hó formájában hullik, és a hőmérsékleti viszonyok miatt nem olvad el. Elemezzünk egy a hóhatár feletti területről szerkesztett éghajlati diagramot. Mielőtt a gleccser fogalmát kialakítjuk, beszéljük meg, hogy az egyes területekről mi vezeti le a csapadékvizet. A gyerekek természetesen elsősorban a folyókra gondolnak. Ezek után kérdezzünk rá arra, hogy a hóhatár feletti területeknél hogyan történik mindez. Képek vagy filmrészlet segítségével vezessük rá a gyerekeket arra, hogy a szilárd halmazállapotban lévő csapadékot a jégfolyók/gleccserek szállítják az alacsonyabb részekre, és csak a hóhatár alá érve folytatják útjukat folyóvízként. Beszélgessünk arról, hogy a gleccserek nagyon lassan, szinte araszolgatva haladnak, évente mindössze néhány tíz vagy száz métert. Az Alpok gleccserei kb. 60 m/év, a nagy gleccserek 100-200 m/év sebességgel araszolgatnak lefelé. A leggyorsabbak Grönland (keressük meg a térképen) gleccserei évi 7-8 km-es útjaikkal. Miért? Az eddig tanultak alapján a gyerekek válaszoljanak a kérdésre. Itt összefüggéseket kell találniuk a gleccser sebessége, a lejtő szöge és a gleccser nagysága (a benne található jég mennyisége) között. Tény: a gleccser annál intenzívebben csiszolja, mélyíti völgyét, minél puhább az alatta lévő kőzet, minél nagyobb kőzetszemcsék fagytak bele a jégbe, és minél vastagabb a jégréteg. A tanulók könnyebben megértik a folyamatot, ha modellezzük. Modellezés Csiszoljunk különböző szemcsenagyságú dörzspapírral különböző keménységű fadarabokat, más-más intenzitással. Szükséges eszközök: • két-három különböző szemcsenagyságú dörzspapír • keményebb és puhább fadarabok A megfigyelés során a dörzspapír szemcséi a jégbefagyott törmeléknek, a fadarab a felszínnek, a csiszolás erőssége pedig a jégréteg vastagságának felel meg. • Melyik esetben végezte a dörzspapír a legkisebb változtatást a fadarabon? • Melyik esetben végezte a dörzspapír a legnagyobb változtatást a fadarabon? a) puhafa – finom szemcsenagyságú dörzspapír – gyengén rányomva b) puhafa – durva szemcsenagyságú dörzspapír – erősen rányomva c) keményfa – finom szemcsenagyságú dörzspapír – gyengén rányomva d) keményfa – durva szemcsenagyságú dörzspapír – erősen rányomva Vonjunk párhuzamot e folyamat és a gleccser munkája között. Különítsük el a jégfelszínt pusztító és építő tevékenységet. A pusztító tevékenység példájaként képeken szemléltessük és mutassuk be a csipkézett hegygerinceket és az U alakú gleccservölgyeket, az építő munka eredményeként pedig a hordalék felhalmozását. 117


Differenciálás Az Aletsch-gleccser az Alpok legnagyobb gleccsere, 21 km hosszú. Ha a benne lévő jégmennyiséget felaprítanánk, és hazánk minden talpalatnyi részére szétszórnánk, bokáig járnánk a jégtörmelékben. Az eljegesedéskor ezek az alpokbeli gleccserek ötszázszor nagyobbak voltak a maiaknál. Képzeljük el, milyen vastag rétegben borítanák ezek hazánk területét. Utaljunk vissza a gleccser munkavégző képessége és a jég vastagsága közötti összefüggésre, és máris érthetőbbé válik a gyerekek számára a sok hatalmas U alakú völgynek és csipkézett hegygerincnek a kialakulása. Magyarázzuk meg a külső erők pusztító, anyagszállító és feltöltő munkájának folyamatát a tankönyv 112. ábrájának a segítségével. Hangsúlyozzuk ki, hogy a külső erők munkája csak akkor eredményes, ha a felszín anyagai előzőleg már felaprózódtak, hiszen minél apróbb egy kőzetszemcse, annál könnyebben szállítja el a víz vagy a szél. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a külső erők felszínformáló tevékenysége is, akárcsak a belső erőké, folyamatos, ma is zajlik. Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait! Készítsünk táblai vagy elektronikus applikációt, melyben összehasonlítjuk a belső és a külső erők munkáját. Az applikáción is érzékeltessük, hogy ezek az erők állandóan és egyidejűleg hatnak, közös munkájuk eredménye a Föld változó és változatos felszíne. A belső erők emelik magasra a hegységeket, a külső erők lepusztítják a felszínüket, a törmeléket elszállítják és a belső erők által létrehozott süllyedékek területére lehordják.

A kőzetek és a felszín formakincse Oktatási feladat: • A kőzetcsoportok jellemzése kialakulásuk szerint: –– magmás kőzetek, –– üledékes kőzetek, –– átalakult kőzetek. • Hogyan befolyásolja az építőkőzet a táj formakincsét? • A kőzetek gazdasági jelentősége. • A mészkő vizsgálata. • Karsztjelenségek kialakulása, jellemzőik. • Folyamatok, összefüggések: –– a karsztosodás folyamata, –– barlangok kialakulása, –– a csapadékvíz oldó hatása és a karsztjelenségek kialakulása, –– a táj formakincse és a felépítő kőzet közötti összefüggés. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A rendszerszemlélet fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • A digitális kompetencia fejlesztése. 118


• Képek, ábrák elemzése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése. • A környezettudatos magatartás formálása. A magmás kőzetek kialakulásával a Vulkánok című lecke feldolgozása során megismerkedtünk. Rendszerezzük az eddig tanultakat. Az üledékes kőzetek csoportját kezdjük szómagyarázattal. Vonjunk párhuzamot az üledékes szó jelentése és az idetartozó kőzetek kialakulása között. A mészkő Megfigyelés: A munka motiválásaként mutassunk mészkősziklákról készült képeket. Alaposan vizsgáljuk meg a mészkövet! Ha nincs annyi mészkődarabunk, hogy mindenkinek jusson, az lenne a legszerencsésebb, ha a tanulók csoportokat alkotnának, így mindenki előtt folyamatosan ott lehetne a kőzet. Tegyünk ki homogén és maradványokkal teli mészkövet is. A mészkő szürkésfehér, világos vagy sötétebb szürke színű kőzet. Jellemző tulajdonságaival a gyakorlatok során ismerkedünk meg. Mutassuk be, hogyan lehet más, szemre szinte ugyanolyan kőzettől (például a dolomittól) megkülönböztetni. Cseppentsünk minden kőzetre híg sósavat. Amelyik pezseg a sav hatására, az a kőzet a mészkő. Ezen az évfolyamon még nem kell a kémiai reakcióról beszélni, nyolcadikban részletesen tanulunk róla. Csak annyit mondjunk el, hogy a felépítő anyaga (kalcium) miatt. A mészkő kialakulása A kőzetek az aprózódás és a mállás során kisebb darabokra esnek szét, amelyek a külső erők hatására vándorútra kelnek. Ez a hordalék a folyók medrébe, ezen keresztül a tavak vagy a tengerek fenekére jut. A hordalék rétegesen ülepedik le oly módon, hogy az egymásra rakódott rétegek tömörítik az alattuk elhelyezkedőket. A tengerekben kisebb-nagyobb élő szervezetek is élnek, amelyek meszet termelnek. Némelyikük alig nagyobb, mint egy gombostű feje. Az elpusztult állatok vázai az üledékrétegbe kerülnek, ott idővel mészkővé cementálódnak. Egyik-másik mészkőben jól látható ezeknek az egykor élt élőlényeknek a váza. Minél régebbi a kőzet, annál kevésbé ismerhetők fel benne ezek a maradványok. Megfigyelés: kagylóhéjra is csepegtessünk sósavat, mintegy bizonyítva ezzel a mészkő alkotóelemeit. A kőzetek és a külső erők hatása Megfigyelés: egy szemléletes megfigyeléssel könnyen érthetővé válnak a különböző kőzetcsoportok és a külső erők munkája közötti összefüggések. Szerezzünk be egy máz nélküli kiégetett cserépedényt és néhány kiszárított, de még kiégetés előtti edényt. Végezzük el a tankönyv 114. oldalán lévő megfigyelést! A tanulók a saját szavaikkal mondják el a látottakat! A karsztosodás Megfigyelés: először vizsgáljuk meg nagyítóval egy darab mészkő felszínét. Törekedjünk rá, hogy minden gyerek elvégezhesse a megfigyelést. A tanulók maguk számoljanak be a tapasztaltakról. Induljunk ki a mészkődarabon található repedésekből. A hegységek mészkőtömbjeit is ilyen, sőt sokkal szélesebb repedések hálózzák be. Ezeken át jut be a csapadékvíz a hegy belsejébe. Ez a víz azonban már átszivárgott a növények gyökereivel behálózott talajon, közben savassá vált.

119


Megfigyelés: mutassuk be ismét a sósavas kísérletet. Vonjunk párhuzamot a sav marása és a savassá váló csapadékvíz hatása között. Így könnyebben megértik a gyerekek a folyamatot. Hangsúlyozzuk, hogy míg a sósavas kísérlet esetében a kőzet feloldódása gyorsabban játszódik le, a természetben ez igen lassú folyamat, hiszen a bekerülő víz csak enyhén savas. Válasszuk külön a felszínen (víznyelő, dolina) és a mélyben található (barlang, cseppkő) karsztjelenségeket. A karsztformákat nézzük meg a tankönyvi ábrán (114. oldal) és a képeken. Ha rendelkezésünkre áll a Bükki Nemzeti Park című film, melyet a park igazgatósága készített, feltétlenül nézzünk meg részleteket belőle, érdekes színfoltja lesz az órának. Beszéljünk a cseppkő kialakulásáról. Ebben az esetben építő tevékenységről van szó, mert amit a csapadékvíz a hegy anyagából kioldott, az a barlangok belsejében nagyon lassan lerakódik. Hogy milyen gyorsan történik mindez, az nagymértékben függ a felszínen uralkodó éghajlattól, elsősorban a csapadékviszonyoktól. A csapadékban gazdag Belgium egyik barlangjában (Grotte de Han) évente öt millimétert is nő a cseppkő, míg ugyanekkora növekedéshez a csapadékszegény horvát hegységekben ötezer évre van szükség. A közép-európai barlangok cseppkövei legnagyobb részben mintegy százhúszezer évesek, de akadnak köztük több százezer évvel ezelőttiek is. Kísérjük végig a víz útját a mészkőhegységek belsejében, ebben is segít a 114. oldalon lévő tankönyvi ábra. Differenciálás Beszéljünk a karsztforrások jelentőségéről. A karsztforrások vízhozama és a csapadék mennyisége közötti összefüggést ismerjék fel a gyerekek az eddig tanultak alapján. Vitassuk meg azt is, hogy milyen kapcsolat van a mészkőhegységekben lévő bányák művelése és a karsztvízszint csökkenése között. A Bakonyban a bauxit- és a szénbányák üzemeltetése közben beszivárgó karsztvíz akadályozta és veszélyeztette a bányában dolgozókat, ezért minden vizet kiszivattyúztak. Néhány év alatt több tíz, de van olyan hely, ahol több mint kétszáz méterrel süllyedt lejjebb a karsztvíz szintje. Ez a „kiszáradás” hatással volt a táj növényzetére is. A Tapolcai-tavasbarlangban hosszú éveken keresztül nem volt egy csepp víz sem. Mára a helyzet megoldódott, a kiszivattyúzott vizet visszavezetik a megfelelő helyre. A rendszerező megbeszélés során építsünk fel applikációs rendszert a vizsgált kőzetek csoportosításáról. KŐZETEK MAGMÁS

ÁTALAKULT márvány

gránit

andezittufa

mészkő

andezit

bazalttufa

lösz

bazalt 120

ÜLEDÉKES

szénfélék


Jellemezzük az egyes csoportokat és kőzeteket! Beszéljünk a kőzetek keménysége és a felszín formakincse közötti összefüggésről.

A tanult kőzetek vizsgálata (csoportmunka) Oktatási feladat: • A mészkő, a homok, az agyag és a lösz, a bauxit és a vulkáni eredetű kőzetek tulajdonságainak megfigyelése, vizsgálatuk. Kompetenciák fejlesztése: • A megfigyelés képességének fejlesztése. • Fegyelmezett, önálló munkára nevelés. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • Az együttműködési képesség és a szociális kompetencia fejlesztése a csoportmunka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. • A földrajzi vizsgálati módszerek elsajátítása. A tanulók viselkedjenek fegyelmezetten a megfigyelések közben, és mindig tartsák be a balesetvédelmi szabályokat! A gyakorlatokat az osztály létszámától függően három vagy hat csoportban, forgószínpadszerűen tervezzük meg, építsünk a munkafüzeti feladatokra. Így minden gyerek elvégzi a kísérleteket/megfigyeléseket a mészkővel, a lösszel és a vulkáni kőzetekkel. A csoportmunka során oldjuk meg az egyes gyakorlatokhoz tartozó feladatokat a munkafüzetben. A kőzetvizsgálati óra menete 1. Feladat megjelölése 2. Kőzetvizsgálati gyakorlat csoportmunkában a munkafüzeti feladatok szerint, forgószínpadszerűen (10 perc/asztal) 3. Feladatok megoldása 4. Rendszerező megbeszélés a vizsgált kőzetek jellemzésével 5. A gyakorlat tapasztalatainak az összegzése A csoportok feladatai: I. asztal: Mészkő vizsgálata Szükséges eszközök: • homogén szerkezetű és sok maradványt tartalmazó mészkő • nagyító • ecetsav + szemcseppentő A savval bánjunk nagyon óvatosan, ne kerüljön a szemünkbe! Mindig tálca fölött dolgozzunk! Az üledékes kőzetek csoportjáról szóló rész elolvasása – tankönyv 113. oldal. 121


II. asztal: Homok és lösz vizsgálata Szükséges eszközök: • homok, löszdarab • kémcsőállvány + 2 db kémcső + víz A gyakorlatot óvatosan végezzük, amint befejeztük a megfigyelést, öntsük ki a kémcsövek tartalmát az udvarra, és mossuk el a kellékeket! Mindig tálca fölött dolgozzunk! III. asztal: Magmás eredetű kőzetek vizsgálata Szükséges eszközök: • gránit, bazalt, andezit, bazalttufa, andezittufa, mészkő A magmás kőzetek csoportjáról szóló rész elolvasása – tankönyv 113. oldal.

A hegységek formakincse Oktatási feladat: • A gyűrthegységek jellemzői. • A vetődéssel kialakult hegységek jellemzői. • A középhegységek formakincse. • A magashegységek formakincse. • A hegységek gazdasági jelentősége. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A rendszerszemlélet fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A hegységek formakincsének bemutatása során több új elemmel is találkozunk. Szakítottunk a „fiatal lánchegység” és a „lepusztult régi röghegység” elnevezésekkel. A „fiatal” és a „régi” kifejezések jelentése megközelítés kérdése. Ennek a korosztálynak ugyanolyan régi a 70 millió éves is, mint a 300 millió éves hegység. A 10–11 éves gyermekek nagyon nehezen tudnak ilyen időintervallumokban gondolkodni. A hegységeket inkább kialakulásuk és külső jegyeik alapján jellemezzük. A munka motiválásaként vetítsünk rövid filmrészletet, vagy mutassunk be képeket a lánchegységekről és a röghegységekről. A vulkánműködés, a gyűrődés és a vetődés létrehozza a hegységek jellegzetes szerkezetét. A vulkánok formakincséről néhány órával ezelőtt már tanultunk. A mai alkalommal jellemezzük és hasonlítsuk össze a lánchegységek és a röghegységek formakincsét.

122


A hegységek magassága A röghegységek jelentős részének felszíne mára nagymértékben lepusztult, így csak a középhegységnek megfelelő magasságot érik el. Ilyen például hazánkban a Bükk, Mecsek stb. Mutassuk meg ezeket a tájakat a falitérképen és az atlaszban is. Vannak azonban olyan röghegységek, melyek a magashegység kategóriába tartoznak. A Föld legmagasabb röghegysége, a Tien-san kb. 6-7000 méteres csúcsokkal büszkélkedhet, legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, amely 7439 méter magas. A földrajzórákon még számos nagyon magas röghegységgel találkozunk. A lánchegységek általában magashegységek, de vannak kevésbé magas csúcsaik is, például a Kárpátok több csúcsának magassága nem éri el az 1500 métert sem, így csak a középhegység kategóriába tartozik. Feltétlenül hívjuk fel a figyelmet arra a nem helytálló megállapításra – nehogy tévesen rögzítsék a tanulók –, miszerint a lánchegységek magashegységek, a röghegységek pedig már annyira lepusztultak, hogy csak alacsonyabb középhegységek. Ha a gyerekek így ezt a megállapítást használják, mindig javítsuk ki őket, és tegyük hozzá az „általában” kifejezést. Mitől függ a hegységek formakincse? Mielőtt nekilátnánk a résztéma feldolgozásának, elevenítsük fel, amit a gyűrődésről és a vetődésről tanultunk. Mint azt már a téma elején megbeszéltük, a hegységek jellegzetes szerkezetét a gyűrődés és a vetődés hozza létre. A lánchegységeknél a gyűrődés következtében kialakult formakincs a jellemző: párhuzamos hegyvonulatok és hosszanti völgyek tagolják a láncszerűen összekapcsolódó vonulatokat. A röghegységeknél a vetődés következtében tágas medencék, lesüllyedt árkok, lépcsős vidékek váltakoznak, széles völgyekkel. A tankönyv 116. oldalán található gondolattérkép segít a rendszerezésükben. A hegységek mai formakincsét viszont a külső erők alakították ki. Ezért nem mindegy, milyen magasak. Az alacsonyabban fekvő területeket elsősorban a folyóvizek alakítják, a magasabban fekvő területeknél pedig a jég a fő felszínformáló erő. A magashegységek hegyes, sziklás csúcsait, éles, csipkézett gerinceit, meredek, szakadékos hegyoldalait a vastag jégtakaró, a hóhatár alatti területekét pedig a nagy esésű folyók alakították ki. A hatalmas U alakú völgyeket a jégkorszaki gleccserek, míg a V alakúakat a gyorsan rohanó nagy esésű folyók vájták ki. Hasonlítsuk össze a Bükk és az Alpok formakincsét! Nézzük meg a tankönyv 118. oldalán a Föld legmagasabb röghegységéről készült felvételt. Szinte ugyanaz a kép fogad bennünket, mintha az Alpokban járnánk. A fent leírtak bizonyítására érdemes ezt a példát hozni, mivel ez a legmeggyőzőbb. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a hegységek is a belső és a külső erők egyidejű, de ellentétesen ható folyamatos munkájának az eredményei. Bizonyítsuk be ezt a tankönyv 118. oldalán található ábra elemzésével. Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet feladatait. 123


A munkafüzeti rejtvény megfejtése: R

T Ö P

U

R S

É Z

S T

Ö G H E S Z I K M É V O N A L E L L E Í T J Á K J É A L

G L S A N

Y S É G Á S Z K Ő K T É T E S

E N

G P O K

Hogyan alakultak ki alföldjeink? Oktatási feladat: • Az alföld fogalma. • Az alföldek jellemzése és gazdasági jelentősége. • A homok- és löszvidékek kialakulása. • A lösz jellemzői. • Az alföldek gazdasági jelentősége. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A rendszerszemlélet fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése. • A szociális kompetencia fejlesztése a páros munka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. Az új téma feldolgozása előtt ismételjük át az alföld fogalmát. A munka motiválásaként olvassunk fel részletet Petőfi Sándor Az alföld című költeményéből. Elevenítsük fel a versben elhangzó jellemzők és néhány bemutatott kép alapján az alföldről mint felszínformáról tanultakat. Mutassunk példákat a térképen. Kísérjük végig a feltöltött síkságok kialakulását a tankönyv 119. oldalán található ábrasor segítségével. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül az alföldek kialakulásával kapcsolatos animációkat. A folyamat néhány része már nem lesz teljesen új a gyerekek számára. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ezek a feltöltődési folyamatok a mai óceánokban, tengerekben éppen úgy mennek végbe, mint több millió évvel ezelőtt. Az üledékrétegek ugyanúgy feltöltik ezeket a vizeket is. Utaljunk a folyóvizek felszínalakító tevékenységénél tanultakra, arra a hatalmas mennyiségű hordalékra, amit például a Gangesz visz magával a tengerbe. 124


Megemlíthetjük a Pó folyó példáját is, amelyik olyan mennyiségű üledéket képez az Adriai-tenger partján, hogy a torkolata évente 70 méterrel növeli a szárazföld területét, ennek következtében a történelmi idők kikötői ma már a szárazföld belsejének települései. Minek köszönhetik az alföldek a mostani képüket? Térjünk ki a folyók munkájának arra az időszakára, amikor még a folyókat nem szabályozták, hanem természetes körülmények között rendszeresen kiáradtak, szétterítve finom hordalékukat. Megemlíthetjük példaként a Duna vagy a Tisza ősi medrét. Beszéljük meg, miért kerültek a mostani helyükre. Az eddig tanultak alapján erre a kérdésre már önállóan tudnak válaszolni a gyerekek. Amikor csak van rá lehetőség, tegyünk fel ehhez hasonló gondolkodtató kérdéseket, mert a tanult ismeretek alkalmazása, a logikus gondolkodás fejlesztése fontos feladatunk. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg az interaktív tananyag szemléltetései közül az alföldek kialakulásával kapcsolatos animációkat. Térjünk ki a szél mint felszínformáló erő szerepére. Mondjuk el, hogyan fújta ki a szél a Duna és a Tisza ősi medréből a homokszemeket, tegyük szemléletesebbé a témát. Beszéljünk a lösz kialakulásáról. Gyakorlatképpen hasonlítsuk össze a homok és a lösz szemcsenagyságát. Megfigyelés: a megfigyelést önállóan vagy párosával végezzék el a tanulók. Szórjunk milliméterpapírra homokszemeket és löszt. Vizsgáljuk meg nagyítóval is. A gyerekek számoljanak be a tapasztaltakról. Mutassunk képet löszfalakról, érdekességként különleges élővilágukról is szóljunk néhány szót. Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet feladatait.

Legértékesebb természeti erőforrásunk: a talaj Oktatási feladat: • A talaj –– fogalma, –– jelentősége, –– kialakulása, –– alkotóelemei, –– állapotának a romlása. • A talajpusztulás. • A talaj védelme. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A rendszerszemlélet fejlesztése. • A hatékony, önálló tanulás alapozása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése. • A szociális kompetencia fejlesztése a páros munka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. 125


A talaj fogalma A „talaj” szó hallatán a gyerekek már tudják, miről van szó. Ebben az esetben sincs más dolgunk, mint pontosítani és néhány plusz tartalommal kiegészíteni a fogalmat. „A talaj a földfelszín legfelső, termékeny laza takarója.” – a mondatot alkotó szavak jelentésének magyarázata segítségével tegyük pontossá a fogalmat. A talaj alkotóelemei Megfigyelés: gyűjtsünk be tetszőleges helyről talajt, melynek alkotóelemeit vizsgáljuk meg. Keressünk benne élőlényeket is. A tanulók jegyezzék fel a látottakat a munkafüzet 1. feladatába. Megfigyelés: végezzük el a munkafüzet 2. feladatának a megfigyelését is! Töltsünk félig talajjal egy befőttesüveget, majd öntsük fel vízzel. Zárjuk le az üveget, majd alaposan rázzuk fel, és hagyjuk leülepedni. A tanulók jegyezzék fel a látottakat a munkafüzet 2. feladatába. Készítsük el a talaj alkotóelemeinek applikációs kártyáit: A TALAJ ALKOTÓI kőzettörmelék

humusz

talajnedvesség

levegő

Hangsúlyozzuk, hogy a talaj alapösszetevője a kőzettörmelék, amely keveredik az állati és növényi maradványokkal és a talajnedvességgel. Hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy a talajszemcsék közötti teret a talajnedvesség mellett levegő tölti ki. Megfigyelés: a talajnedvesség kimutatására végezzünk el egy egyszerű kísérletet. Üvegtálkába helyezzünk talajdarabokat, fedjük le egy üveglappal, és borszeszégővel melegítsük fel. A talajban található víz a felmelegítés közben vízgőzzé alakul, és lecsapódik az üveglapra, amellyel lefedtük az üvegtálkát. Megfigyelés: közvetlenül az óra előtt vegyünk ki egy darabkát lazább talajból, vizsgáljuk meg a benne található, szabad szemmel látható élő szervezeteket. Saját szemünkkel győződjünk meg arról, mennyi élőlény lakóhelye. A talaj jellemzői A termőképességnél hívjuk fel a figyelmet az ok-okozati összefüggésekre. Minél több humuszt tartalmaz a talaj, annál sötétebb színű, és minél nagyobb a humusztartalma, annál termékenyebb. A talaj vízáteresztő képességének a megfigyelésére szolgáló kísérletet érdemes elvégeznünk. Megfigyelés: a talajnedvesség kimutatására végezzünk el egy egyszerű kísérletet.

126


Vegyünk három egyforma, kb. 2 cm átmérőjű üvegcsövet, amelyek egyik végét kössük be szűrőpapírral. Töltsük félig az első üvegcsövet homokos, a másodikat agyagos, a harmadikat pedig löszös talajjal. Az így megtöltött csöveket a szűrőpapíros végükkel állítsuk egy főzőpohárba helyezett üvegtölcsérbe (szükség szerint Bunsen-állványokkal rögzíthetjük a csöveket). Mindhárom üvegcsőbe töltsünk kb. 1/2-1/2 dl csapvizet. Figyeljük meg, hogy a kísérletben szereplő talajtípusokon milyen gyorsan szivárog keresztül a víz. Megfigyelés: bemutathatjuk a talaj vízfelszívó képességét is. Ugyanúgy elkészített és feltöltött üvegcsövekkel végezhetjük a megfigyelést, mint a talajnedvesség kimutatásánál. Ennél a kísérletnél fontos, hogy előre szárítsuk ki mindhárom talajtípust, mert csak így kapunk reális képet. Töltsünk három egyforma edénybe egyforma mennyiségű vizet, állítsuk be az elkészített, talajmintákkal feltöltött üvegcsöveket. Mérjük meg, milyen magasan lesz vizes a talaj 5, majd 10 perc múlva. Mivel a talaj vízáteresztő és vízfelszívó képessége nagyon fontos a növények számára, érdemes időt szánni ezekre a megfigyelésekre. Kell szólnunk arról, hogy mindegyik éghajlaton megfelelő, más-más növénytakaró és ennek függvényében más-más talajtakaró alakul ki. Ha megváltozik az éghajlat, megváltozik rajta a növénytakaró, ezáltal megváltozik a talaja is. Ezeket az összefüggéseket példákkal is igazoljuk, például a kiirtott erdők helyén megváltozó talajtípusokkal. A talajpusztulás Sajnos a talajpusztulás mértéke hazánkban is, főként a dombos, hegyes vidékeken igen jelentős. A legnagyobb kárt a szél és a lefolyó víz okozza. Elemezzük a tankönyv 123. oldal bal alsó képét, és utaljunk vissza arra a kísérletre, amikor a szél munkájának a hatását érzékeltettük a terepasztalon. Feltétlenül beszéljünk arról, hogy a legtöbb esetben az ember teremti meg a természet erőinek a talajpusztítás lehetőségét (például az erdőirtással). Elemezzük a tankönyv 124. oldal felső képét. Beszélgessünk el arról, hogyan védekezhetünk a talajerózió ellen. A talaj szennyezése A talajszennyezés nagyon veszélyes, hiszen a növények a talajból szívják fel a tápanyagokat, ezekkel együtt a szennyező anyagokat is. Ezt egy nagyon egyszerű kísérlet segítségével bizonyítsuk be. Kék színű étel- vagy tojásfestéket oldjunk fel egy pohár vízben, és helyezzünk el benne egy zellerlevelet (a levélen ejtsünk friss vágásfelületet, mert a növény így gyorsabban szívja fel a megfestett vizet). Ezt a kísérletet érdemes már előző nap vagy néhány órával a megfigyelés előtt beállítani, mert ahhoz, hogy a színezett víz bekerüljön a növénybe, idő kell. Figyeljük meg a zellerlevél színét. Daraboljuk fel a levél nyelét, és figyeljük meg a benne lévő színezőanyagot. Ez a megfigyelés bizonyítja a gyerekeknek azt a tényt, hogy a növények ugyanúgy felszívják a szennyező anyagokat, mint ezt az ételfestéket. Az ilyen jellegű kísérletekkel sokszor több eredményt érhetünk el a környezeti nevelés területén, mintha hosszan sorolnánk a katasztrófahíreket. 127


Beszéljük meg, hogy az ivóvízszükségletünk jelentős részét a felszín alól nyerjük, tehát ezért sem mindegy, hogy mi kerül a talajra vagy a talajba. A föld, mint valami szivacs, mindent magába szív. Egy liter festék vagy egy liter motorolaj beszen�nyezhet akár 1 millió liter ivóvizet is. A mezőgazdaságban használt permetszerek (rovarirtók, gyom irtók stb.) is beszivároghatnak a talajba. Nagyon sokan földre dobják a cigarettacsikket is. Az abban lévő nikotint a csapadékvíz bemossa a talajba. Azt már a gyerekek is tudják, hogy a nikotin méreg.

Hogyan alakítja az ember a környezetét? (projekt) A témával kapcsolatos kérdésekkel nap mint nap találkozunk. Minden ezzel kapcsolatos hír gyorsan napvilágot lát. A gyerekeket érzékenyen érinti a téma, és szívesen foglalkoznak vele. Szervezzünk projektcsoportokat, és dolgozzák fel a témát. Motivációként beszéljünk arról, hogy a történelem során hogyan változott meg környezetünk. Mindenképpen beszéljünk arról, miért irtották ki az erdőségeket (lakásépítés, szántóföldnyerés, bányafa, energianyerés stb.), mi lett a legeltetések következménye. Ha van rá lehetőség, érdemes megnézni projektindítóként Az egyetlen Föld című japán filmsorozat 12., A törékeny bolygó című részének néhány részletét. Már régebbi filmről van szó, de nagyszerűen dolgozza fel (már a kilencvenes évek végén), hogy milyen veszélyeket rejtett és rejt a növekvő emberiség természetátalakító tevékenysége. Szól a piramisépítésekről és az erdőirtásokról. Foglalkozik azzal, miért néptelenedett el több ókori kikötőváros, és hogyan lettek hatalmas erdők helyén legelők. Projektindítóként válogathatunk az alábbiakból:. Amint a legutóbbi évszázadokban a Föld népessége ilyen hatalmas mértékben növekedésnek indult, és a fejlett technológiák ilyen drámai léptékben elterjedtek, a környezetre gyakorolt hatás is egyre jelentősebbé vált. Ezek a változások átfogóak voltak, mert a természetben minden beavatkozásnak egész sor következménye van. Az elsők közé tartozott George Perkins Marsh (1801–1882) New England-i polihisztor, aki ezt észrevette. Ember és természet (Man and Nature) címmel elsőként írt könyvet a természetvédelemről. Ebben a művében bebizonyította, hogy az ember egyedülálló rombolásra képes, és mindenekelőtt az erdők kiirtásának tulajdonította a folyók vízhozamának heves ingadozását, a talaj kiszáradását, a források elapadását, az élővilág elszegényesedését és a súlyosan felgyorsult eróziót: „Hatalmas erdőségek tűntek el a hegyoldalról és a hegygerincekről, a levelek és kidőlt fatörzsek bomlása során felgyülemlett növényi föld […] lemosódott […]. Híres történetekben sokszor megénekelt folyók sze rény patakocskákká zsugorodtak […], a patakok medre tágas kavicssíkságokká szélesedett, melyekben té len tengerárra emlékeztető zuhatagok mennydörögnek. […] Kikötők, amelyek valaha viruló kereskedelmi központok voltak, eliszaposodtak azoknak a folyóknak az üledékeitől, amelyek torkolatában fekszenek; a tölcsértorkolatok mederfeneke megemelkedett, következésképpen csökkent a bennük lévő folyók sebessége, és így sok ezer mérföldnyi sekély tenger és termékeny síkság terméketlen és egészségtelen mocsárrá vált.” (George Perkins Marsh: Ember és természet) Az ember szinte minden tevékenységével hatással van a Föld felszínére. Az emberi tevékenységeket a környezetre gyakorolt hatásuk szerint osztályozhatjuk is: 128


Közvetlen emberi beavatkozások Építési: ásás, talajmélyítés Területrendezés: bevágás, bányászat, robbantás és tömörítés, elárasztás, elgátolás Hidrológiai beavatkozás: locsolás, medermódosítás, csatornaépítés, partvédelem Közvetett emberi beavatkozások Az erózió és az üledékképződés felgyorsítása: környezet kiirtása szántás, legeltetés, építkezések (különösen útépítés és urbanizáció), hidrológiai viszonyok módosítása, esővíz szennyezése Mállás felgyorsítása: elsósodás előidézése a talajvízszint megváltoztatásával, bányászat, folyadékkivétel Süllyedés: fagyott föld megbolygatása, szerves talaj pusztítása, lejtős mozgás, alávágás Terhelés: rázkódás Földrengések előidézése: víztározók okozta terhelés, vetődési síkok mentén való nedvesítés A felszín szándékos megváltoztatása Vizes árkok Víztározók Csatornák Töltések (folyam- és partszabályozás) Folyók átvágása (folyószabályozás) Útépítés, építkezés Barázdálás (szántás) Teraszolás (mezőgazdasági területnyerés és talajvédelem) Meddőhányók (bányászat) Ásvány- és tőzegbányászat A környezet átalakítására a csoportok hazai példákat dolgozzanak fel: • Bányajáratok: például Bakony, Gerecse barnaszénbányái • Meddőhányók: például Bakony – Várpalota környékén • Bányagödrök: például külszíni bauxit- és szénbányák – Mátraalja, Bakony • Kőbányák: Bükk – a Bél-kő anyagát nagyrészt elhordták a Bélapátfalván évtizedekig működő cementgyárba, Naszály anyagát nagyrészt elhordták a Vácott működő cementgyárba, Badacsony anyagát vasúti töltések építéséhez • Folyószabályozás: a Tisza szabályozása a kanyarulatok átvágásával • Duzzasztógátak építése: Tiszalök, Kisköre Produktumként írjanak ismeretterjesztő cikket Nem csak elvennünk kell, amit a Föld ad, nekünk is adnunk kell: óvni őt! mottó szellemében.

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: • A belső és külső erőkről tanultak rendszerezése. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. 129


• • • • • •

A rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. A digitális kompetencia fejlesztése. Képek, ábrák elemzése. A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A környezettudatos magatartás formálása.

A rendszerező órát a munkafüzeti feladatok alapján tervezzük meg. Fektessünk nagy hangsúlyt a topográfiai fogalmak gyakorlására!

Hazai tájakon Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján • Átfogó kép kialakítása hazánk tájainak természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotáról. • A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése. • A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése. • A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó problémák felismertetése, megoldási módok keresése. • A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai térképolvasás megalapozása. • A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek bemutatásával. • A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az információgyűjtés és -feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok, adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás készségeinek fejlesztésével.

A Kárpát-medence országa Oktatási feladat: • Magyarország tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetének megállapítása: –– elhelyezkedése Európában, és ennek következményei; –– helyzete a gömb alakú Földön; –– a szárazföldi fekvés következményei; –– határai; –– felszínének általános jellemzői. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással. Az ismert tér fokozatos kitágítása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. 130


Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést arról, milyen érzést kelt bennünk, ha képsorokat nézegetünk vagy beszélgetünk Magyarországról. Az előző téma összefoglalásakor kiadott gyűjtőmunka során összegyűjtött versek legmegragadóbb részleteinek a felolvasása, megbeszélése. Az összegyűjtött kiadványok kiállítása és bemutatása egy-egy mondatban. Hallgassuk meg Erkel Ferenc Bánk bán című operájának Hazám című áriáját. Beszéljük meg, melyek országunk jelképei. Az új anyag tárgyalását kezdjük hazánk legfontosabb adataival. Hazánk helye a Földön és Európában Remélhetőleg már minden gyerek tudja, hogy hazánk Európában található. Mivel európai ország, azt is kell tudniuk, hogy az északi félgömbön helyezkedik el. Mutassuk meg a földgömbön Magyarországot, viszonyítsuk hazánk fekvését az Egyenlítőhöz. Határozzuk meg, hol található Magyarország a kezdő hosszúsági körhöz képest. Mérjük meg a bemutató földgömbön, milyen távolságban húzódik tőlünk az északi sarkkör és az Egyenlítő. A távolság a két nevezetes szélességi körtől körülbelül egyforma. Határozzuk meg hazánk földrajzi helyzetét a fokhálózat segítségével. Ez jó lehetőség a földrajzi helymeghatározás gyakorlására is. Az adatokat az atlasz Magyarország domborzata című térképlapjáról olvassuk le. Hazánk az északi szélesség 45° 48’ – 48° 35’ és a keleti hosszúság 16° 5’ – 22° 58’ között helyezkedik el. A legészakabbi pontja a Zempléni-hegységben található Nagy-Milic, a legdélebbi Baranyában, Beremend térségében. Legnyugatibb pontja a Vas megyei Felsőszölnök, a legkeletibb a Szatmár-beregi-síkságon, Garbolc határában van; a Túr is itt lép be az országba. Magyarország szárazföldi ország, a kontinens belsejében helyezkedik el. Végezzünk méréseket a tér képen. A tanult módon (vonalas mérték vagy a méretarány segítségével – a Tanári kézikönyv Termé szetismeret 5. tankönyvhöz 103. oldalán is található) határozzuk meg hazánk (Budapest) és néhány európai tengerpart közötti távolságot. Magyarország a Kárpát-medence központi részét foglalja el. Ismételjük át a medence fogalmát. Olvassuk le a Kárpát-medencét körbefogó hegységeket. Ismételjük át, amit az elmúlt tanévben a lánchegységekről már megtanultunk (lánchegység, gyűrődéssel alakult ki, magashegység). Beszéljük meg, amit már tudni kell a névadó hegységről, a Kárpátokról. Határoljuk körbe a térképen. Gyakorlásképpen mutassuk meg a legmagasabb csúcsát, a Gerlachfalvi-csúcsot, olvassuk le a magasságát, majd határozzuk meg a földrajzi helyzetét is. A tanulók önállóan keressenek csúcsokat a Kárpátok területéről. Gyakorlásképpen olvassuk le a térképről a hazánkkal szomszédos országok nevét, majd oldjuk meg a vonatkozó munkafüzeti feladatot. Mutassuk be a szomszéd országok zászlóit, és keressük meg a fővárosaikat. Ebben a tankönyvi ábra (131. oldal, alsó ábra) is a segítségünkre lehet. Hazánk tájai Az elmúlt évek során már ismerkedtünk hazánk térképével. Soroljuk fel és mutassuk meg a térképen a nagy tájakat. A térkép színezése alapján csoportosítsuk magasság szerint az egyes tájakat! 131


Fektessünk nagy hangsúlyt a topográfiai fogalmak gyakorlására! A topográfiai ismereteket gyakorolhatjuk fali kontúrtérképen és elektronikusan egyaránt. Még biztosan sok iskolában megtalálható a hetvenes években kiadott műanyag kontúrtérkép-gyűjtemény, melynek Magyarország térképe megfelelő méretű és jól használható. Ha az utóbbi években vásároltak Magyarország domborzati térképet, némelyik típus hátulján kontúrtérkép is található. Feltétlenül kérdezzünk rá a földrajz szakos kollégától. Amennyiben egyik sem áll az iskola rendelkezésére, magunk is készíthetünk tetszőleges méretű kontúrtérképet. Ebben az esetben ügyeljünk a kivitelezésre. Minden vonal pontosan szerepeljen rajta. Térképészeti gyakorlatoknál nincs helye a szabad kézzel rajzolt vázlatoknak. A munkafüzet feladataiban szereplő folyókat és tavakat mindenképpen tüntessük fel. A topográfiai fogalmak applikációs kártyáinál ügyeljünk arra, hogy a méretük a térképnek megfelelő legyen. Feladat a következő órára: Minden tanuló ismételje át, amit az előző fejezetben tanultunk az alföldek kialakulásáról.

Az Alföld tengersík vidékein Oktatási feladat: • Az Alföld fekvése, határai. • A táj kialakulása, felszínének általános jellemzői. • Az Alföld részei. • A Nagykunság, a Hortobágy, a Kiskunság, a Nyírség és a Mezőföld kialakulása és jellemzői. • Az Alföld éghajlata, vízrajza. • A természeti értékeit védő nemzeti parkok. • A Hortobágyi Nemzeti Park bemutatása. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A környezettudatos magatartás formálása. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. A földrajzi elemzés megfelelő szempontsor szerint történik a földrajzórákon. Ezt már a természetis meret-órákon alkalmazzuk. Vegyük figyelembe az egyes tájegységek feldolgozásának javasolt lépéseit: 1. Hol található? 7. Vízrajza 2. Határai 8. Természetes növényzete, állatvilága 3. Részei 9. Védett területei 4. Kialakulása 10. Lakói, jellegzetes települései 5. Felszínének jellemzői 11. Gazdasági élete 6. Éghajlata 132


Az Alföld mint nagytáj folytatódik hazánk határain túl is. A mintegy 100 000 km2 nagyságú tájnak több mint a fele (52 000 km2) tartozik Magyarország területéhez, tehát az ország nagyobbik felét foglalja el. Mind a domborzat, mind pedig az éghajlat tekintetében hazánk legegységesebb tája. A nagy formák (felszínformák – makro relief) tekintetében egységes, kevésbé változatos táj, túlnyo mó része tökéletes síkság. A térszíni kisformákban (mikro relief) rendkívül gazdag, eltérő domborza tú területek jellemzik, melyek kialakításában a folyóvíz és a szél játszották a döntő szerepet. Közepes tengerszint feletti magassága 108,5 méter. A legmagasabb része a Mezőföldön található 277 méter magas Puszta-hegy. A központi területeken azonban sehol nem éri el a 200 métert. Legmagasabb kiemelkedései a Nyírségben található Hoportyó (183 méter) és a Duna–Tisza közén lévő Ólom-hegy (174 méter), melyek a szél által összehordott homokbuckák. A Hoportyó anyagát az Ős-Tisza, az Ólom-hegyét az Ős-Duna hordalékkúpjából fújta ki a szél. A táj legalacsonyabban fekvő része Sze ged határában található (Gyálarét – 75 méter). Motivációként mutassunk az Alföld különböző tájain készült felvételeket. Ügyeljünk arra, hogy ezek a képek mind más, jellegzetes felszínű tájat ábrázoljanak. Legyen köztük tökéletesen sík vidék, homokbuckás táj és löszből felépülő „dombos” alföldi terület. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Alföld című témájának szemléltető filmjét. Az Alföld földrajzi helyzete Ismételjük át az alföld fogalmát, de a látott felvételekre utalva hangsúlyozzuk ki a táj felszínének változatosságát. Mondjuk el, hogy az alföldnek csak bizonyos részei szabályosan sík területek. Határoljuk körbe az Alföld területét a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 133. oldalának a térképvázlata is. A tanulók az atlaszban is mutassák meg a tájat.

N ag y

ku ns ág

ég rs

yí N

Minden esetben ügyeljünk a térkép pontos használatára. Elérkeztünk azokhoz a témákhoz, melyeknél nélkülözhetetlen a térképi munka. Minden alkalommal fordítsunk nagyobb figyelmet erre a feladatra, és várjuk meg, amíg minden gyerek megtalálja, amit kérünk. Így diákjaink megszokják, hogy a földrajzórák legfontosabb eszköze a térkép, és azt is, hogy elemi elvárás a pontos térképolvasás. Égtáj szerint olvassuk le az Alföldet határoló tájakat (északon: Északi-középhegység; nyugaton: Dunántúli-dombság; északnyugaton: Dunántúli-köHortobágy zéphegység; északkeleten, keleten és délen átnyúlik az országhatáron.) M Mutassuk meg a térképen a Duna és a Tisza ález őf öld tal kijelölt három nagyobb részét. Hangsúlyozzuk Kiskunság ki, hogy ezeken belül sok kisebb tájat is elkülönítünk. Jelöljük be Magyarország kontúrtérképén a Mezőföldet, a Duna–Tisza közét és a Tiszántúlt. Applikációtervezet Minden gyerek olvassa le a munkafüzet 68. oldalán található térképvázlatba jelölt magassági pontokat. A tanulók más magasságokat is bejelölhetnek a térképvázlatba. A leolvasott értékekből vonjunk le a felszínformára vonatkozó következtetéseket!

133


Az Alföld kialakulása Elevenítsük fel, amit korábban az alföldek kialakulásáról tanultunk. Miután megbeszéltük, hogy a mi Alföldünk süllyedéssel jött létre, adjunk választ a motivációban látott számtalan forma kialakulására is. A felszín mai formakincsét áradásaikkal a folyók és a szél formálta ilyenné. Az interaktív tananyag szemléltetésének segítségével mondjuk el a tökéletes síkság kialakulását. Keressük meg a térképen a Nagykunságot és a Hortobágyot, figyeljük meg, mely folyók egyengették el a felszínüket. A Kiskunság homokbuckás vidékeinek kialakulása a folyók és a szél közös munkájának az eredménye. A puha kőzetanyagba bevágódott, sok hordalékot szállító Ős-Duna a síkvidéki szakaszokon, mivel akkor is kicsi volt az esése, lerakta a hordalékát, melyet állandóan kerülgetve araszolgatott nyugatra. A hátrahagyott laza hordalékréteget a szél kifújta és homokbuckákba rendezte. Ismételjük át a futóhomok fogalmát. Építsünk homokdűnét terepasztalon. Modellezés Terepasztal hiányában papírdoboz vagy használaton kívüli fiók is alkalmas erre a megfigyelésre. Fújjunk a száraz homokra hajszárítóval. Ügyeljünk rá, hogy a legkisebb fokozatra állítsuk be a gépet. Figyeljük meg a homok mozgását. A futóhomok megkötését is modellezhetjük. A dűne egyik részét fedjük be mohapárnával vagy egy bevizezett ruhadarabbal (ez jelképezze a növényzetet), fújjunk rá hajszárítóval, figyeljük meg, hogy mi történik a homokkal a dűne különböző részein. A modellezések előtt adjunk megfigyelési szempontokat: • Milyen irányba mozog a homok? • Mi történik, ha növényt ültetünk a homokfelszínre? Ismételjük át, amit az elmúlt tanévben a löszről tanultunk. A lösztakarós tájak kialakulását a tankönyvi rész elolvasásával (134. oldal – „Az Alföldön nagy területeket borít lösztakaró...”) önállóan is feldolgozhatják a gyerekek. Az Alföld éghajlata Ennél a témánál nagyszerű lehetőség nyílik a tematikus térképek olvasásának a gyakorlására. Mindenképpen elemezzük a napsütéses órák számának, a júliusi és a januári középhőmérséklet és a csapadék mennyiségének az alakulását. Nézzük meg, hogyan alakulnak az időjárási elemek a tenyészidőszak folyamán. Térjünk ki arra is, miért fontos megismerni ennek az időszaknak (április–szeptember) az adatait. A tények leolvasása mellett keressünk ok-okozati összefüggéseket is. Az eddigi ismereteink alapján magyarázzuk meg, miért így alakulnak az Alföldön az egyes időjárási elemek. A déli területek magas napfénytartama annak köszönhető, hogy az óceáni, páradús légtömegek er refelé már nem jellemzőek. A nyári kánikula a déli fekvéssel magyarázható, közelebb van a tropikus területekhez, de a meleg nyár és a hideg tél annak is köszönhető, hogy itt már kevésbé érvényesül az óceán hűtő-fűtő hatása. A csapadék mennyisége is nagyrészt az óceántól való távolságtól függ.

134


A napsütéses órák számának alakulásánál végezzünk összehasonlítást. Hasonlítsuk össze az Alpokalja és Szeged környékének értékeit (körülbelül 1900, illetve 2100 óra). A különbség számottevő, mintegy 200 óra. Ha ezt az igen magas értéket átszámítjuk napokra, még szembetűnőbb lesz az eltérés. Ha napi tíz órás napsütéssel számolunk, a két táj közötti különbség húsz nap lesz. Ez magyarázza a Dél-Alföld zamatos gyümölcseit és kiváló zöldségféléit. A védett természeti értékek kapcsán részletesen beszéljünk a Hortobágyi Nemzeti Parkról. Lehetőség szerint nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Védett természeti értékeink című témájának a nemzeti parkokat bemutató filmjét. Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre! Gyűjtőmunka: információk gyűjtése minél több híres alföldi fürdő gyógyhatásáról.

Hazánk éléstára Oktatási feladat: • A gazdasági élet jellemzői: az Alföld mezőgazdasága és ipara. • A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata az Alföldön. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A környezettudatos magatartás formálása. • A logikai gondolkodás képességének a fejlesztése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. A természetismeret tanításakor nem feladat a minden részletre kiterjedő gazdasági áttekintés. A bővebb ismeretek nyújtása a nyolcadik osztályos földrajz tantárgy keretein belül történik. Hatodikban elsősorban arra törekedjünk, hogy felismerjék a tanulók a természeti viszonyok és a gazdasági élet közötti alapvető összefüggéseket. Az Alföld mezőgazdasága Az Alföld felszíne, talaja és éghajlati viszonyai elsősorban a növénytermesztésnek kedveznek. Megfigyeltük, hogy bizonyos területeken például homok-, míg máshol löszön képződött talaj alakult ki. Mindemellett azt is láttuk, hogy mennyire más a táj időjárása az egyes területeken. Ennek köszönhető, hogy különböző részein más-más növényeket termesztenek. A változatos körülmények sokféle növény termesztését teszik lehetővé. Az Alföld fő szántóföldi növényei a búza és a kukorica. A kukorica termőterületeihez kapcsolódik a baromfi és a sertés tenyésztése. A feldolgozóipari ágazatok általában a termőterületek mellé települtek. A búzát a malomipar dolgozza fel, így a legnagyobb malmok a nagy búzatermő vidékeken találhatók. Malomipart a felvevőpiac miatt nagyvárosok közelébe is telepítenek.

135


Az Alföldön hatalmas húskombinátok működnek, de minden nagyobb településen üzemel vágóhíd. Soroljunk fel ismert húsipari márkákat! Tudjanak a gyerekek márkaneveket is kötni az egyes településekhez, például Pick szalámi – Szeged; gyulai kolbász. A délebbi, meleg és napsütésben gazdag területeken a zöldség- és gyümölcstermesztés jellemző. Legfontosabb a kajszi- és őszibarack, a szőlő, a fűszerpaprika, a zöldpaprika, a paradicsom, az uborka, a zöldbab és a zöldborsó termesztése. Ismerjék a gyerekek a hazánkat híressé tevő növények fő termőhelyeit: például szegedi és kalocsai fűszerpaprika, makói hagyma, vecsési káposzta. A konzervgyárakat is a termőterületekhez közel építik, mivel a zöldségfélék és a gyümölcsök szállítása igen költséges, a nem megfelelő szállítási körülmények között pedig gyorsan romlik az áru minősége. Helyezzük fel Magyarország kontúrtérképére a legfontosabb termények és a tenyésztett állatok jelét. Ügyeljünk arra, hogy csak a legfontosabb termőterületekkel foglalkozzunk. Részösszefoglalásként építsük fel a mezőgazdaság és a feldolgozóipar kapcsolatát gondolattérképen.

Applikációtervezet Az Alföld ipara Keressük meg az atlasz jelmagyarázatában a kőolaj és a földgáz jelét. Beszéljük meg, mire hasznosítják ezt a fontos energiahordozót. Pontosítsuk az energiahordozók fogalmát. Az energiahordozók a természetben előforduló, hasznosítható energiát adó anyagok, melyek lehetnek megújuló és nem megújuló energiahordozók. A megújuló (szolid) energiahordozók olyan energiaforrások, melyek a természet folyamatai során állandóan jelen vannak, és folyton megújulnak, például a folyóvíz és a szél ereje, a napsugárzás, a Föld hője. A nem megújuló (fosszilis) energiahordozók az elhalt állatok és növények maradványaiból keletkeznek, mint például a szénfélék, a kőolaj, a földgáz, de ebbe a csoportba tartozik az urán is. A kőolaj és a földgáz kialakulása a földtörténeti múlt tengereiben élt parányi élő szervezetekhez kötődik. Ezek az apró élőlények tömegesen pusztultak el a pangó, oxigénszegény vízben, melyek aztán az iszapba süllyedve, keveredve tengervízzel, vegyi folyamatok során elbomlottak, kőolajjá alakultak. Kőolajcsapdákba felhalmozódva nagy mennyiségben találhatók. Azokon a részeken, ahol a csapda mélységében már legalább 150–180 °Cos a hőmérséklet, a kőolaj földgázzá alakul át. 136

Kőolajcsapda vázlata


Beszélni kell a kőolajhoz és földgázhoz kapcsolódó iparágakról. Kőolajból a kőolaj-finomítókban benzint, gázolajat, fűtőolajat, bitument állítanak elő. Kiskörén és Tiszalökön vízerőmű termeli az áramot. Ezeket a városokat csak tájékoztató jelleggel említsük és keressük meg, hatodik évfolyamon nincs a topográfiai követelmények között. Fontos szerepe van az Alföldön az idegenforgalomnak. Mindenképpen beszéljünk a gyógyfürdők jelentőségéről! Számoljanak be a gyerekek a házi feladatként összegyűjtött híres alföldi fürdőkről. „Mi vonzza még a turistákat?” Kezdeményezzünk beszélgetést a témában! Térjünk ki a falusi turizmusra mint az utóbbi időszak fontos idegenforgalmi jelenségére. Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre. Gyűjtőmunka: Keressenek a gyerekek – az üzletek polcain – Győrben gyártott termékeket! Gyűjtsenek a Fertő–Hanság Nemzeti Park értékeiről és a világörökség részévé nyilvánított Fertővidékről!

Duna menti tájunk, a Kisalföld Oktatási feladat: • A Kisalföld földrajzi helyzete – fekvése, határai. • A Kisalföld természeti viszonyai – a táj kialakulása, felszínének általános jellemzői, éghajlata, vízrajza. • A Kisalföld gazdasági élete – mezőgazdaságának és iparának jellemző vonásai. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A környezettudatos magatartás formálása. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. Motivációként mutassunk a Kisalföld különböző részein készült felvételeket. Úgy válogassuk össze a képeket, hogy jól szemléltessék az Alföldénél lényegesen egyhangúbb felszín jellegzetességeit. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Kisalföld című témájának szemléltető filmjét. A Kisalföld földrajzi helyzete, kialakulása Határoljuk körbe a Kisalföld területét a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 139. oldalának térképvázlata. Keressük meg a tájat az atlaszban is. Itt is ügyeljünk a térkép pontos használatára. Olvassuk le a Kisalföldet határoló tájakat égtáj szerint. A táj az országhatáron túl is folytatódik. A Dunától északra húzódó területe már a szomszédos Szlovákia része, a Szlovák-alföldhöz tartozik. A Kisalföld és a Szlovák-alföld alkotják a Dunamenti-alföldet. Olvassunk le magassági számokat az atlaszból. A leolvasott értékekből vonjuk le a felszínformára vonatkozó következtetéseket. 137


Ismételjük át az alföld fogalmát. A látott felvételekről és a domborzati térképről leolvasott adatok alapján hasonlítsuk össze a két alföldi tájunkat. Hangsúlyozzuk ki, hogy ellentétben az Alfölddel, a Kisalföldön sokkal egyhangúbb a táj képe. Felszínének jelentős része tökéletesen sík vidék. Mai felszínét, a folyószabályozás előtti állandó áradásaikkal, a folyók alakították ki. Ezen a hordalékon jó minőségű talaj alakult ki. A Kisalföld éghajlata Ennél a témakörnél ismét nagyszerű lehetőség nyílik a tematikus térképek használatának a gyakorlására. Elemezzük a napsütéses órák számának, a júliusi és a januári középhőmérséklet, valamint az évi csapadékmennyiség alakulását. Miután leolvastuk a napsütéses órák számát, elevenítsük fel az Alföldnél végzett összehasonlítást. (Az Alpokalja és Szeged környékének értékei [kb. 1900; 2100 óra] közötti különbség számottevő, kb. 200 óra.) Hasonlítsuk össze a két táj éghajlati jellemzőit a munkafüzet 72. oldalán található 3. feladat táblázata segítségével. A tények megállapítása mellett keressünk ok-okozati összefüggéseket. A tanulók az eddigi ismereteik alapján magyarázzák meg, miért így alakulnak a Kisalföldön az egyes időjárási elemek. Ezen a tájon egészen más időjárási képpel találkozunk, mint az Alföldön. A leolvasott értékek alapján elmondhatjuk, hogy errefelé a nyár kevésbé meleg, a tél pedig kevésbé hideg, mint az Alföldön, mivel a Kisalföldön még érvényesül az óceán hűtő-fűtő hatása. A magasabb csapadékértékek is ennek köszönhetőek. A csapadék eloszlása is lényegesen egyenletesebb, mint az Alföldön. A Kisalföld vízrajza Figyeljük meg a térképen, milyen sűrű a táj vízhálózata. Keressük meg a térképen a Dunát, figyeljük meg, hogyan szakad ágakra. Olvassuk le a Duna-ágak és -szigetek nevét. Elevenítsük fel, hogyan és hol alakulhatnak ki szigetek. Oldjuk meg a munkafüzet 72. oldalának 2. feladatát! A Kisalföld gazdasági élete Az éghajlati jellemzőkből következtessünk a mezőgazdaság jellemzőire. A napsugárzási és hőmérsékleti értékek nem teszik lehetővé a napfényt és meleget igénylő gyümölcsök, valamint zöldségfélék nagyüzemi termesztését, viszont kedvezőek a búza, az árpa, a kukorica és a cukorrépa termesztéséhez. A bőséges és viszonylag egyenletesen hulló csapadék lehetővé teszi a takarmánynövények termesztését. Ennek köszönhetőek a jelentős nagyüzemi szarvasmarhatartás alapját képező jó minőségű, dús füvű legelők. A kukoricatermesztés a sertés- és baromfitartás alapja. Mivel a táj jelentős mezőgazdasági terület, jellemző a feldolgozóipari ágazatok fejlesztése (malmok, húskombinátok sorát építették fel). Említsük meg példaként, majd keressük meg a térképen Csornát, Répcelakot, Pápát és Kapuvárt. Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük és keressük meg a térképen, hatodik évfolyamon csak Győr szerepel a topográfiai követelmények között. Emeljük ki a térség központját, Győrt. Olvassuk el a tankönyv 141. oldalának befejező részét („A Kisalföld legnagyobb városa, Győr...”). Az olvasottakat frontális munka keretében dolgozzuk fel. Számoljanak be a gyerekek az előző alkalommal feladott gyűjtőmunka eredményéről. Hallgassuk meg a Fertő–Hanság Nemzeti Parkról készült beszámolót. Említsük meg, hogy a Fertő tó vidéke is a világörökség része lett.

138


Óra végi összefoglalásként készítsük el az alábbi applikációt kontúrtérképre:

Sz ig Du etkö na z

Fertő tó

Ráb

a

Győr

Applikációtervezet Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre! Feladat a következő órára: A tanulók készítsék el hazánk erdősültségi térképét! Hívjuk fel a figyelmet a pontos, esztétikus munka fontosságára! Magyarország erdősültsége megyénként Zala megye: 45,3 Nógrád megye: 45,0 Heves megye: 33,6 Somogy megye: 32,8 Vas megye: 32,3 Komárom-Esztergom megye: 32,1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 28,3 Baranya megye: 27,0 Pest megye: 24,5 Veszprém megye: 23,8

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Bács-Kiskun megye: Győr-Moson-Sopron megye: Tolna megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye: Csongrád megye: Fejér megye: Hajdú-Bihar megye: Békés megye:

21,7 20,6 20,0 17,0 11,0 10,8 9,2 5,1 2,2

Gyűjtőmunka: Miről nevezetes Szigetvár, Siklós, Abaliget, Buzsák? Projektlehetőség a következő órára: Török világ a Dél-Dunántúlon 139


Dombvidék a Dunántúlon Oktatási feladat: • A Dunántúli-domb- és hegyvidék fekvése, határai. • A tájak kialakulása. • A felszín általános jellemzői. • A dombvidék részei. • A Dunántúli-domb- és hegyvidék éghajlata és vízrajza. • A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata. • A gazdasági élet jellemzői a Dunántúli-domb- és hegyvidéken. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A környezettudatos magatartás formálása. • A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. • A digitális kompetencia fejlesztése. • Képek, ábrák elemzése. Motivációként mutassunk a Dunántúli-domb- és hegyvidék különböző tájain készült felvételeket. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag témához tartozó szemléltető filmjét! A Dunántúli-domb- és hegyvidék földrajzi helyzete Határoljuk körbe a táj területét! Mielőtt megmutatjuk a falitérképen, nézzük meg a tankönyv 142. ol dalán található térképvázlatot. A tanulók keressék meg a tájat az atlaszban is. Égtáj szerint olvassuk le a határainak a nevét (északon a Balaton; keleten és délen az Alföld, nyugaton és délnyugaton az országhatár). Ismételjük át a domb és a dombság fogalmát! Hangsúlyozzuk ki, a látott felvételekre utalva, milyen változatos a felszín a Dunántúl Balatontól délre eső részén. Olvassuk le az atlaszból azoknak a pontoknak a magassági számát, melyeket bejelöltünk a munkafüzet térképvázlatán. A leolvasott értékekből vonjunk le a felszínformára vonatkozó következtetéseket. Mutassuk meg a térképen a résztájakat: a Zalai-, a Somogyi-, a Tolnai- és a Baranyai-dombságot, valamint a Mecseket és a Villányi-hegységet. Készítsünk applikációt a kontúrtérképre a 141. oldalon mellékelt vázlatnak megfelelően. A tájat felépítő kőzetek és kialakulásuk A dombság nyugati részét agyag, míg a keletit lösz borítja. Az elmúlt tanév kőzetvizsgálati gyakorlatain már találkoztunk mindkét kőzettel. Elevenítsük fel, amit akkor elmondtunk, és megfigyeltünk e két, nagyon laza (puha) üledékes kőzetről. Ha van rá lehetőség, mintát is adjunk körbe. Hangsúlyozzuk ki a folyóvíz felszínalakító szerepét. Tegyünk különbséget az alföldi tájakon és az itt végzett felszínalakító tevékenysége között: a Dunántúli-dombság területén a folyók nem feltöltötték a felszínt, hanem a tájat borító igen laza üledékrétegbe völgyeket mélyítettek. Mutassunk képeket a Zalai-dombságról. Jellemezzük a felszínét, mondjuk el, miért kapta az „ezer völgy vidéke” elnevezést. 140


Sió

Zala Zalaidombság

og Som Dr

ság mb o d yi

áv a

Kapos

nai Tol bság dom Mecsek Baranyai-dombság Villányi-hg.

Applikációtervezet A Zalai-dombságot méltán nevezik „ezer völgy vidékének”, mivel számtalan völgy teszi változatossá a tájat. A dombvidék talaja agyagos, mely könnyen felázik. Esős időben az átázott domboldalak könnyen lecsúszhatnak a völgybe. A völgyek talpa sok helyen nedves, vizenyős. Emiatt a települések is a nedves szárazabb dombhátakra, úgynevezett „szegekre” épültek. Több település neve is utal erre: Zalaegerszeg, Kustánszeg, Pálfiszeg. Mielőtt Zalában megépítették a szilárd burkolattal rendelkező utakat, bizony gyakran estek a sár fogságába az itt élők és az idelátogatók is. Az eső gyorsan feláztatta a „földutakat”, és míg fel nem száradt az irdatlan sármennyiség, elzárta a települést a külvilágtól. Innen származik a „vendégma rasztaló” elnevezés. A lösszel borított tájakon változatos felszínt alakít ki a szél és a csapadékvíz. A szekszárdi szőlővidé ken a pincéket is löszfalakba vágják. A terület éghajlata, vízrajza, természetes növényzete Ezen az órán is gyakoroljuk a tematikus térképek olvasását. Mindenképpen elemezzük a napsütéses órák számának, a júliusi és a januári középhőmérsékletnek és a csapadék mennyiségének az alakulását. Keressünk összefüggéseket a terület fekvése és az éghajlata között. Az eddig tanultak alapján összegezzük a hűvösebb, csapadékosabb éghajlat kialakulásának az okait. Jellemezzük a legdélebbi területek és a Mecsek déli lejtőinek az éghajlatát. A csapadékviszonyoknak köszönhetően sűrű a vízhálózat. A táj kisebb vízfolyásai a Drávába, Sióba, Zalába és a Kaposba folynak, melyek aztán a Dunába szállítják a Dél-Dunántúlról összegyűlt vizet. Keressük meg a térképen a felsorolt folyókat. Figyeljük meg a vízfolyások többségének az irányát. Helyezzük fel a kontúrtérképre az említett folyók nevét. Az összefüggő erdőségek is a sok csapadék miatt alakultak ki. Zala megye területének közel a felét borítja erdő (45,3%). 141


Ismételjük át, amit az előző tanévben a talajpusztulásról tanultunk. Sajnos ez a jelenség a Dunántúli- domb- és hegyvidéken a mai napig élő probléma. A lezúduló eső az erdőirtások nyomán a laza talajt lehordja, ami óriási károkat okoz. Helyes talajműveléssel – a lejtőre merőleges szántással – szőlő- és erdőtelepítéssel lassítják és megállítják a pusztulás folyamatát. Beszéljünk a területen található hévizekről, melyekre Európa-hírű gyógyfürdők épültek. Feltétlenül említsük meg Harkányt és Zalakarost. A harkányi hévíz 62 °C-os természetes gyógyvíz. Véletlenül bukkantak rá. Az 1800-as évek elején magától tört a felszínre, amikor Batthyány Antal, a környék birtokosa csatornáztatott a területen. A kiásott árkokban hol itt, hol ott buggyant fel a víz, ami miatt a munkások igen sokat bosszan kodtak, hiszen eleinte maguk sem gondolták, hogy milyen jótékony hatású vízben „dagonyáznak”. Régi emlékek szerint a víz hatását egy árokásó munkás fedezte fel, akinek fájós lába, bedagadt térdei sokat javultak, míg ezekben az árkokban dolgozott. Hivatalosan először az 1824-es megyei közgyűlés foglalkozott a harkányi vízzel. A környék föld birtokosa csakhamar emeletes szállót építtetett a vízfeltörésekhez. A források mellé állókádakat te lepítettek, ezekben áztathatták beteg tagjaikat a messzi földről idelátogató gyógyulni vágyók. A for rások azonban állandóan változtatták a helyüket. Batthyány gróf ekkor fordult segítségért a híres geológushoz, Zsigmondy Vilmoshoz, aki új kutakat fúratott, így növelte meg a források hozamát és véglegesítette a helyüket. A harkányi gyógyvíz a Dráva hordalékrétegéből tör a felszínre. Bár a Zsigmondy által fúrt kutak nem mélyebbek 50 méternél, a geológusok mérései alapján az itteni víz legalább 1500 méter mélyről tör fel. A Harkány alatt húzódó törésvonal teszi lehetővé, hogy ez a forró víz a felszínre törjön. A kénes gyógyvizek csoportjába tartozó harkányi víz gyógyító ereje igen nagy, a régi és az új vizs gálati értékeket egybevetve a kutak vízhozama, hőmérséklete és összetétele a fúrás óta nem változott. Harkányt a reumás betegek Mekkájaként is szokták nevezni. Ennek köszönhetően az egykori po ros kis falu mára messze földön híres gyógyfürdővé alakult. A harkányi gyógyvíz és iszap alkalmas a reuma, ízületi gyulladások, törések és más baleset utáni mozgásszervi rendellenességek kezelésére, köszvény, bőrbántalmak, szervi bántalmak (lép, máj, női betegségek, anyagcsere-betegségek) gyógyítására. Az ivókúra és belélegzés gyógyítja a légzőszervi, gyomor- és bélrendszeri betegségeket. A víz hő mérséklete és kéntartalma együttesen biztosítják e kiváló gyógyhatást. A harkányi víz mondája Solymossy Sándor néprajztudós tollából: „Egykor a hegy alatt egy rettegett boszorkány lakott Harka nevű szép leányával, kit az anyja még csecsemőkorában elígért az ördögnek olyan kikötéssel, hogy a leányt húsz éves korában elviheti fele ségnek, ha próbatételül egy éj alatt, hajnali kakasszóig fölszántja a harkányi hegyet. A pokol királya föld alatti otthonában már lakodalomra készült, s a kérdéses éjjelen megkezdte a szántást. Ekéje elé tüzes macska és tüzes kakas volt fogva. Felülről kezdte és éjfélig elkészült a fél heggyel. A banya rémülten vette észre a holdvilágnál, hogy a leánya menthetetlenül elvész, ha valami csellel nem segít a bajon. Erre ő maga idő előtt elékezd kukorékolni; a szomszédság kakasait megtéveszti vele, s azok sorra felkelnek rá; mire az ördög azt vélve, hogy elkésett, a hegy egy részét dühében elhajítja Bere mendig, ő maga a pokolba süllyed, s ott, ahol a föld gyomrába eltűnt, azóta forró víz bugyog fel: az áldásos harkányi hévíz!” A hatvanas évek elején olajfúrás közben bukkantak rá a zalakarosi gyógyvízre, mely 96 °C-os, ér tékes ásványi anyagokat tartalmazó, 1971 óta hivatalosan is elismert gyógyvíz. Zalakaros híre ha tárainkon túlra is gyorsan eljutott, ma már virágzik gyógy-idegenforgalma, betegek ezrei keresik fel mozgásszervi, idegrendszeri és nőgyógyászati panaszokkal. 142


A Dunántúli-dombság és a Mecsek gazdasági életének a feldolgozásakor is elsősorban a természeti viszonyok és a gazdasági élet közötti legfontosabb összefüggések feltárására helyezzük a hangsúlyt. Ezek alapján aztán jellemezni tudjuk a táj gazdasági életét és az ott élők lehetőségeit. A táj természeti viszonyai kedvezőek a mezőgazdaság számára. A dombok és a közöttük elhelyezkedő alacsonyabb területek és a széles völgyek jó lehetőséget adnak mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés fejlődéséhez. Az éghajlati jellemzők is megfelelőek. Hangsúlyozzuk ki, hogy a Dél-Dunántúl keleti és nyugati részei között lévő természeti különbségek más-más lehetőségeket nyújtanak a növénytermesztés és az állattenyésztés számára. Ezeket az itt élő emberek évszázadok óta kihasználják. A hűvösebb, csapadékosabb nyugati tájakon a takarmánynövények mellett a fő szántóföldi növény a rozs és a burgonya, mert ezek az itteni természeti viszonyok között megfelelő eredménnyel termeszthetők. A párás, csapadékos időjárás dús füvű legelőket eredményez, ennek köszönhető a több évszázados hagyománnyal bíró rét- és legelőgazdálkodás. Bár a jó minőségű, hosszú füvű legelőkre telepített szarvasmarhatartás ősi ágazat, az utóbbi időszak gazdasági nehézségei miatt errefelé is alábbhagyott az állattartási kedv. Beszéljük meg, mi a különbség az alföldi és a dél-dunántúli legelők minősége között. Mi az oka ennek? A naposabb, melegebb és szárazabb keleti területeken a búza, a kukorica és a cukorrépa a fő növény. A kukorica termesztésére errefelé is a sertés és a baromfi tartását alapozzák. A cukorgyári hulladékot is állatok takarmányozására használják. Frontális munka keretében, határozott tanári irányítással, lehetőség szerint a tanulók ismerjék fel az összefüggéseket. A munkafüzet 74. oldalának 5. feladata segítségével keressünk kapcsolatot a mezőgazdaság és a feldolgozói iparágak között. Zalaegerszeg, Kaposvár és Nagykanizsa nevét mindenképpen említsük meg. (Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük, és keressük meg, hatodik évfolyamon csak Pécs szerepel a topográfiai követelmények között.) Jellemezzük a Mecsek éghajlatát az eddig tanultak alapján. Emeljük ki a napos déli lejtők szőlő- és gyümölcskultúráját (mandula, őszibarack, szőlő, szelídgesztenye). Folyamatosan építsük fel a 144. oldalon található kontúrtérképünkre a mezőgazdaság és a feldolgozóipar applikációját. Olvassuk le a táj erdősültségét a már elkészített tematikus térképről. Helyezzük el az erdőgazdálkodást a gazdasági élet ágazatai sorában. Beszéljük meg, milyen ipari ágazatok kapcsolódnak hozzá, hová telepítették ezeket az üzemeket és mit gyártanak. A Zalai-dombság fontos ipari nyersanyaga a kőolaj és a földgáz. Ismételjük át, mire használjuk e fontos energiahordozókat. Mutassuk meg a térképen a legfontosabb lelőhelyeket. Említsük meg a zalaegerszegi kőolaj-finomítót. A homokkő- és mészkőrétegekben elhelyezkedő kőolaj és földgáz több mint ezer méter mélységből kerül a felszínre. A legrégibb (az 1930-as években fúrt), mára már kimerült kutak Lispe határában álltak. A későbbi kutatások során 3000 méternél mélyebb fúrásokkal is próbálkoztak, többnyire ered ménnyel.

143


Applikációtervezet A napjainkban is bányászott nyersanyagok közül a hegyek építőanyagait kell megemlíteni, melyekből építőipari alapanyagokat (például cementet), téglát, építő- és díszítőkövet állítanak elő. Mindenképpen említést érdemel a Mecsek feketeszene és az urán. Évtizedeken keresztül fontos ener giahordozóink voltak, de a gazdaságtalanul üzemelő bányákat bezárták. Alaposabban ismerkedjünk meg a Dél-Dunántúl legfontosabb kulturális, oktatási, gazdasági és egészségügyi központjával, Péccsel. Mutassunk képeket a város műemlékeiről, melyek a római kortól nyomon követhetők. 2001 novemberében ünnepélyes keretek közt adták át a kulturális világörökség része kitüntető címet a Sopianae római kori sírépítmény-együttesnek. A mintegy kétezer éves múltra visszatekintő Pé cset – Sopianaet – a harmadik században kialakított dél-pannóniai tartomány, Pannónia Valeria székhelyeként tisztelték. A római kori sírépítmény-együttes – sírkamrák, mauzóleum és kápolna – is ebből az időből maradt fenn, melyet a város legrégibb emlékeként őriznek. E páratlan műemlék együttest már évtizedek óta óvja a hazai műemlékvédelem. Az értékét emeli, hogy Rómán kívül, az egykori birodalom keleti részében nem található ehhez fog ható emlék. Különleges figyelmet érdemelnek a műemlékegyüttes freskói, melyeket a szakemberek nagy hozzáértéssel, aprólékos munkával állítottak helyre.

144


A Pécsi Porcelángyárat 1857-ben alapította Zsolnay Vilmos. Az üzemben kezdetben pirogránitból készült mintás burkolólapokat készítettek. Az eozinmázas porcelánt Wartha Vince műegyetemi ta nár kísérletezte ki, mellyel világhírnévre tett szert. Az eozin elnevezés az eos görög szóból származik, jelentése: ’a hajnal bíborfénye’. A gyár védjegye az öt egymás mellé állított torony, mely Pécs latin nevét szimbolizálja. Világszerte becsült márka. Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre!

Hazánk nyugati peremvidéke Oktatási feladat: • A Nyugat-magyarországi-peremvidék földrajzi helyzete – fekvése, határai. • Természeti viszonyai –– a táj kialakulása, felépítő kőzetei, –– felszínének általános jellemzői, –– éghajlata, vízrajza. • Gazdasági élete – mezőgazdaságának és iparának jellemző vonásai. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése. • A rendszerszemlélet formálása. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A környezettudatos magatartás formálása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. • Szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. Motivációként mutassunk az Alpokalja különböző részein készült felvételeket. A képeket úgy válogassuk össze, hogy jól szemléltessék a felszín jellegzetességeit. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Alpokalja című témájának szemléltető filmjét! Az Alpokalja földrajzi helyzete, kialakulása Határoljuk körbe az Alpokalja területét a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 145. oldalának térképvázlata is. Mindenki határolja körbe a tájat az atlaszban is. Ügyeljünk a térkép pontos használatára. Beszéljük meg, mit jelent a táj elnevezése, elemezzük a földrajzi név jelentését. Az Alpokalját már jó néhány év óta Nyugat-magyarországi-peremvidéknek is nevezzük (ez a foga lom már szerepel a 2000-ben kiadott kerettanterv fogalomtárában is). Az EMMI Kerettanterv 2012. már nem használja az Alpokalja kifejezést.

145


Olvassuk le a határoló tájakat égtáj szerint (keleten: Kisalföld, Dunántúli-középhegység; délen: Dunántúli-domb- és hegyvidék; északi és nyugati irányban az országhatárral érintkezik, folytatódik Ausztria területén.) A tanulók önállóan olvassanak le magassági számokat az atlaszból. Ismételjük át a középhegység fogalmát. Mutassuk meg a térképen a Kőszegi- és Soproni-hegységet, valamint az Őrséget. Oldjuk meg a munkafüzet 63. oldalának 1. feladatát. A látott felvételek alapján elemezzük a felszín formakincsét. Hangsúlyozzuk ki, hogy az Alpokalja röghegység, melyhez az Alpokból lefutó folyók alakította, homok- és kavicshordalékból kialakult dombvidék csatlakozik (például Őrség). Érdekességként mutassunk be palás kőzetet. Figyeljük meg a palás szerkezetet. A kőzet lemezes szerkezetének kialakulására adjunk rövid, az eddigi ismeretek birtokában érthető magyarázatot. (A belső erők hatására mélybe süllyedt kőzet a magas hőmérséklet és a rárakódott vastag üledékrétegek nyomása következtében összepréselődik, lemezes [palás] szerkezetűvé válik.) Az Alpokalja éghajlata, természetes növényzete és vízrajza Az éghajlat jellemzését a megszokott módon, a tematikus térképek értékeinek a leolvasásával kezdjük. Mindenképpen elemezzük a napsütéses órák számának, a júliusi és a januári középhőmérséklet és csapadékmennyiség alakulását. Itt is feleleveníthetjük az Alföldnél végzett összehasonlításokat. A tények megállapítása mellett most is keressünk ok-okozati összefüggéseket. Az eddigi ismereteink alapján magyarázzuk meg, miért így alakulnak az egyes időjárási elemek az Alpokalján. Ezen a tájon a Kisalföldéhez és a Dunántúli-dombság nyugati feléhez hasonló időjárási képpel találkozunk. A leolvasott értékek alapján elmondhatjuk, hogy errefelé a nyár kevésbé meleg, a tél pedig kevésbé hideg, bár valamivel hosszabb, mint az Alföldön. Az itteni időjárási kép jórészt annak köszönhető, hogy itt is intenzívebben érvényesül az óceán hűtő-fűtő hatása. A nagyobb tengerszint feletti magasság pedig még inkább elősegíti ennek az időjárási képnek a kialakulását. A magasabb csapadékértékek is ennek köszönhetőek. A csapadék eloszlása is lényegesen egyenletesebb, mint az Alföldön. Hazánk erdőkben egyik leggazdagabb vidéke. Olvassuk le az erdősültség mértékét a tematikus térképünkről. Jellegzetes településtípusai A tankönyv 146. oldalán található leírás segítségével mutassuk be, és hasonlítsuk össze az egyutcás falut és a szeres települést. Oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát (77. oldal 6. feladat). Az Alpokalja gazdasági élete Olvassuk le a térképről, vannak-e ásványkincsek a tájon. Ebből és a természeti viszonyok ismeretében következtethetünk a gazdasági életre. Az éghajlati jellemzőkből a tanulók következtessenek a mezőgazdaság lehetőségeire. Itt a természeti viszonyok (hűvösebb, csapadékosabb) elsősorban az állattenyésztésnek kedveznek. Az éghajlat a takarmánynövények és a cukorrépa termesztését teszi lehetővé. Mindez természetesen csak ott alakulhatott ki, ahol a felszín is megengedi. A déli lejtőkön mindenfelé szőlőt termesztenek. Mivel a területen sok az erdő, a gazdasági élet fontos elemét képezi az erdőgazdálkodás és a kitermelt fát hasznosító faipar. Ezek történelmi iparágak az Alpokalján, melynek központja Sopron és Szombathely, de számtalan kisebb-nagyobb fűrészüzem is dolgozik a környéken. Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük, és keressük meg a térképen, hatodik évfolyamon nem szerepelnek a topográfiai követelmények között. 146


Fontos bevételi forrás a táj idegenforgalma, mely kihasználja a természet adta lehetőségeket: erdősültség – jó levegő; csodálatos táj – turizmus; gyógyvizek (például Balf, Bük). Beszéljünk a táj gyógy-idegenforgalmáról. Mindezek mellett a táj történelmi múltjának emlékei is vonzzák a turistákat. Mutassunk képeket például Sopron, Kőszeg és Szombathely műemlékeiről. Szombathely Vas megye székhelye. A város elődjét Kr. e. 43-ban Claudius császár alapította, mely a Co lonia Claudia Savaria nevet viselte. Az ősi kereskedelmi útvonal, a Borostyánkő út mentén épült. A római uralom idején a városban mint provinciaközpontban több pompás épületet emeltek. A mai Romkertben és annak környékén látható az akkori városközpont. 455-ben földrengés pusztította el a virágzó várost. Évszázadokon keresztül még a nevét sem említik a korabeli dokumentumok. 860-ban Német Lajos frank uralkodó a salzburgi érsekség uralma alá helyezte. A város Szent István felesége, Gizella királynő jegyajándékaként került vissza Magyarországhoz. 1407 óta, miután kiváltságot kapott a győri püspök től, önállóan dönthetett saját ügyeiben. A középkorban hétvégi vásárairól volt híres, innen ered a város mai neve is. 1578 óta megyeszékhely. Több említésre méltó műemléke közül érdemes bemutatni a római kori emlékeket, a Romkertet és az Iseumot, mely az egyiptomi Isis istennő szent kerülete. A Romkertben találhatók a Borostyánkő út máig fennmaradt részletei. A Savaria Múzeum bemutatja a Nyugat-Dunántúl természeti képét és településtörténetét. A Vasi Múzeumfaluban Vas megye falvaiból áttelepített jellegzetes házakat, gazdasági és melléképüle teket láthatunk. A bemutatott berendezési eszközök, szerszámok a régi falusi életre, szokásokra utalnak. Több templom is tartozik e csodálatos műemlékek közé. A városban található a kb. 25 hektáros Kámoni Arborétum, mely 1949 óta természetvédelmi terület. Mutassuk be az Őrség népművészetének néhány elemét. Óra végi összefoglalásként készítsünk applikációt!

Soproni-hg.

Kőszegi-hg.

ba Rá

Applikációtervezet 147


Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre! Ismétlés a következő órára: amit az elmúlt tanévben a mészkőről, a vulkáni eredetű kőzetekről, a vetődésről és a vulkánokról tanultunk. Gyűjtőmunka a következő órára: • Mi jellemzi a herendi porcelánt? • Esztergom és Veszprém nevezetességei • A Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Dunántúli-középhegység Oktatási feladat: • A Dunántúli-középhegység földrajzi helyzete, fekvése, határai. • A Dunántúli-középhegység természeti viszonyai: –– a táj részei; –– kialakulása; –– felszínének általános jellemzői; –– éghajlata, vízrajza. • Természeti értékei, nemzeti parkjai. • A Dunántúli-középhegység gazdasági életének jellemző vonásai – bányászat, ipar, mezőgazdaság, idegenforgalom. • A legjellegzetesebb város, Veszprém – bemutatása. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése. • A rendszerszemlélet formálása. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A környezettudatos magatartás formálása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. • Szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. Motivációként mutassunk a Dunántúli-középhegység egyes tájain készült jellegzetes felvételeket. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Dunántúli-közép hegység című témájának szemléltető filmjét. A Dunántúli-középhegység földrajzi helyzete Határoljuk körbe a Dunántúli-középhegység területét. Mutassuk meg a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 148. oldalának térképvázlata. Minden tanuló határolja körbe a tájat az atlaszban is. Határozzuk meg a hegység elhelyezkedésének irányát (délnyugat–északkeleti irány), olvassuk le, melyik két folyó között húzódik (Zala–Duna és Dunakanyar). Olvassuk le égtáj szerint a határai nevét (északkeleten: Kisalföld; délen: Alföld–Mezőföld, Balaton; nyugaton: Dunántúli-dombság, Alpokalja).

148


Mutassuk meg a térképen a táj részeit. Helyezzük fel a tájak applikációs csíkjait a kontúrtérképre.

ugnaz g Du egysé h

ny ko a B

s rte Vé . -hg i e c len Ve

Applikációtervezet Olvassuk le a legmagasabb csúcsok nevét és magassági számát: • Pilis (756 m – Pilis) • Kőris-hegy (709 m – Bakony) Oldjuk meg a munkafüzet vonatkozó feladatait (77–78. oldal). A táj kialakulása, felszínének jellemzői A hegység kialakulásánál induljunk ki a tájakat felépítő kőzet anyagából. A Velencei-hegység kivételével az alapkőzet a mészkő és a dolomit, melyek üledékes eredetű kőzetek. Ismételjük át, amit az elmúlt tanévben a mészkő kialakulásáról tanultunk. Frontális osztálymunka keretében dolgozzuk fel a táj kialakulását és felszínének jellegzetességeit. Gyakoroljuk a térkép használatát, mutassuk meg a Móri- és a Tatai-árkot. A Visegrádi-hegység kialakulása eltér a hegység többi tagjától, vulkáni működés eredményeképpen jött létre. Szerkezetileg az Északi-középhegységhez tartozik, ezért – annak ellenére, hogy a Dunántúli-közép hegység területéhez tartozik – annak részének tekintjük. Hangsúlyozzuk ki, hogy a hegység tagjai közül legrégebbi a Velencei-hegység, melyre építőkőzete, a gránit is utal. Lehetőség szerint mutassuk be a tanult kőzeteket, és közösen jellemezzük azokat.

149


Éghajlata, vízrajza, természetes növényzete A tematikus térképekről leolvasott hőmérsékleti és csapadékértékek alapján mondjuk el az éghajlati jellemzőket. Adjunk magyarázatot az éghajlati viszonyok kialakulására a hegység fekvésének és a tengerszint feletti magasságának az ismeretében. A csapadékos éghajlat ellenére felszíni vízfolyásokban szegény vidék. Mielőtt ennek okára megkeresnénk a megfelelő választ, ismételjük át, amit eddig a mészkőhegységek vízrajzáról tanultunk. A karsztvíz nem kristálytiszta víz, mert oldott formában megtalálható benne a mész. A mészkövet, a külső erők hatására, mindenfelé repedések hálózzák be, melyeken keresztül a hegyek belsejébe szivá rog a felszínre kerülő csapadékvíz. Ennek köszönhetően a mészkőhegységek mindenfelé szegények fel színi vízfolyásokban. A mélybe kerülő víz a hegy belsejében fejti ki hatását, majd a hegylábi felszíneken karsztforrások formájában tör a felszínre. Jellemezzük a karsztvizet, és beszéljünk a jelentőségéről. A karsztvizek mellett fontos felszín alatti víz még a hévíz, mely a hajdani vulkáni működésnek köszönhető. Mutassunk felvételeket a védett területekről. Keressük meg a térképen a Duna–Ipoly és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét. Ipari nyersanyagok a Dunántúli-középhegységben A Dunántúli-középhegység kialakulása, domborzata, felszíni sajátosságai és az éghajlata az eddig tanult tájaktól lényegesen eltérő gazdaság kialakulását eredményezi. Ezen a tájon elsősorban az ipar fejlődése érzékelhető. Figyeljük meg az atlaszban, hányféle bányakincs található a hegységben, ezeket a gyerekek sorolják fel a jelmagyarázat alapján. Hatodik évfolyamon nem említünk bányatelepüléseket, csak azt a tájat, ahol nagyobb mennyiségben fordulnak elő az egyes ásványkincsek. Ha többféle bányakincs is megtalálható egy tájon, mindig az energiahordozókkal (szénfélék, kőolaj, föld gáz, urán) kezdjük, az ércekkel (vasérc, bauxit, mangán, színes- és nemesfémek ércei) folytassuk, majd az egyéb bányakincsekkel (például különféle kőfélék) fejezzük be a felsorolást. A Dunántúli-középhegy ség esetében: • barnakőszén: Bakony, Vértes, Gerecse; • lignit: Bakony; • bauxit: Bakony, Vértes; • mangán: Bakony; • mészkő: minden mészkővonulatnál – különleges vörös színű a Gerecsében; • bazalt: Badacsony és környéke; • gránit: Velencei-hegység. A táj fontos ipari nyersanyaga az erdők fája, melyre jelentős faipar települ.

150


A Dunántúli-középhegység ipara A szénbányák közelébe hőerőműveket építenek, melyekben elektromos áramot állítanak elő. Ennek az iparágnak nagy az iparivíz-szükséglete, melyet a táj fontos felszín alatti vízforrása, a karsztvíz biztosít. Az itt feltárt bauxittelepekre, energiahordozókra, karsztvízre és a táj közelében haladó Duna hatalmas vízmennyiségére telepítették az alumíniumipart. Ebből kiindulva, a munkafüzet 78. oldalának 5. feladata alapján mondjuk el az iparág telepítő tényezőit. Említsük meg a táj történelmi hagyományokkal rendelkező világhírű iparágait, a porcelángyártást (Herend) és az ólomkristály gyártását (Ajka). A felsorolt városokat gyakorlásképpen (az atlasz segítségével) ábrázoljuk közösen a munkafüzet 78. oldalának 6. feladata szerint. Ezeket a városokat is csak tájékoztató jelleggel említsük és keressük meg, hatodik évfolyamon csak Veszprém szerepel a topográfiai követelmények között. A Dunántúli-középhegység mezőgazdasága A mezőgazdaság ágazatai közül a természeti viszonyoknak köszönhetően elsősorban az erdő- és vadgazdálkodás jellemző. A növénytermesztéssel és az állattenyésztéssel nyilvánvalóan csak az erre alkalmas területeken találkozhatunk. A déli lejtők szőlő- és gyümölcstermesztése jelentős. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggéseket tanári irányítással a gyerekek fogalmazzák meg. A táj turizmusával kapcsolatos információk feldolgozása közben szakítsunk időt a gyűjtőmunkák meghallgatására. Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre!

Legmagasabb tájunk, az Északi-középhegység Oktatási feladat: • Az Északi-középhegység földrajzi helyzete – fekvése, határai. • Természeti viszonyai: –– a táj részei; –– kialakulása; –– felszínének általános jellemzői; –– éghajlata, vízrajza. • A táj természeti értékei, nemzeti parkjai. • Gazdasági életének jellemző vonásai – bányászat, ipar, mezőgazdaság. • Idegenforgalom. • A legjellegzetesebb város, Miskolc – bemutatása. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése. • A rendszerszemlélet formálása. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A környezettudatos magatartás formálása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. 151


• A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. Motivációként mutassunk az Északi-középhegység egyes tájain készült jellegzetes felvételeket. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Északi-középhegység című témájának szemléltető filmjét! Az Északi-középhegység földrajzi helyzete Határoljuk körbe az Északi-középhegység területét, mutassuk meg a falitérképen. Segítségünkre van ebben a tankönyv 151. oldalának térképvázlata. A tanulók az atlaszban is mutassák meg a tájat. Határozzuk meg a hegység elhelyezkedésének irányát (délnyugat–északkeleti irány), olvassuk le, mely folyók között húzódik (a Duna–Ipoly vonalától a Bodrogig). Mutassuk meg a határait jelző tájakat (délen az Alföld; nyugatról a Dunántúli-középhegységtől a Duna–Ipoly vonala választja el; északon az országhatár határolja). Mutassuk meg a térképen a táj részeit. Helyezzük fel a tájak applikációs csíkjait a kontúrtérképre. mp lén Bo i-hg. dr og

g yv Za a

Applikációtervezet Olvassuk le a legmagasabb csúcsok értékeit: • Kékes (1014 m – Mátra) • Galyatető (964 m – Mátra) • Istállós-kő (958 m – Bükk) • Bálvány (956 m – Bükk) • Tar-kő (949 m – Bükk) • Csóványos (938 m – Börzsöny) • Nagy-Milic (894 m – Zempléni-hegység) 152

Ze

k Bük

Tarna

Börzsön y

át erh Cs Mátra

jó Sa

Ipoly

itelek Agg szt kar ehát r Cse


A táj kialakulása, felszínének jellemzői A hegység kialakulásánál, a Dunántúli-középhegységhez hasonlóan, induljunk ki a tájakat felépítő kőzetanyagokból. A Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt, a Mátrát, a Cserhátat és a Zempléni-hegységet vulkáni kőzetek építik fel, tehát vulkáni működés eredményeképpen jöttek létre. Ismételjük át, amit a vulkáni működésről tanultunk az előző fejezetben. Mutassuk meg az andezitet, a bazaltot és tufáikat. Érdekességképpen – bár ezt csak nyolcadikban tanuljuk –, ha van a kőzettárunkban riolit és riolittufa, mutassuk meg azt is (ez a Zempléni-hegységre jellemző kőzet). Annak ellenére, hogy az Északi-középhegység vulkánjai, akárcsak a többi magyarországi vulkán, már nagyon régen kialudtak, és a felszínüket a külső erők már évmilliók óta koptatják, a vulkáni vonulatokra jellemző formákat a legtöbbjüknél még ma is felfedezhetjük. A Bükk és az Aggteleki-karszt mészkőhegységek. Ismételjük át, amit a mészkő kialakulásáról és a mészkőhegységek jellemzőiről tanultunk. Ezt követően, frontális osztálymunka keretében dolgozzuk fel a mészkőhegységek felszínének jellegzetességeit. Mutassuk meg a térképen a Bükk-fennsíkot! Készítsünk táblai rajzot, mely tartalmazza a legjellegzetesebb karsztjelenségeket: víznyelőt, dolinát, barlangot, cseppköveket. Ha van rá lehetőség, nézzük meg az interaktív tananyag Karsztjelenségek című szemléltetését. Mutassunk jellegzetes karsztformákról készült képeket: kopár mészkőfelszínt, dolinát, víznyelőt.

2.

3. 6. 5.

2. 4.

1. 7.

Karsztjelenségek táblai rajzának vázlata 1. kopár mészkőfennsík, 2. dolina, 3. víznyelő, 4. barlangi patak, 5. barlang, 6. cseppkő, 7. karsztforrás

A terület éghajlata, vízrajza, természetes növényzete Mondjuk el az éghajlati jellemzőket a tematikus térképekről leolvasott hőmérsékleti és csapadékértékek alapján. A hegység fekvésének és a tengerszint feletti magasságának az ismeretében adjunk magyarázatot az éghajlati viszonyok alakulására. A csapadékos éghajlat ellenére felszíni vízfolyásokban szegény vidék. Mielőtt ennek okára megadnánk a megfelelő választ, elevenítsük fel, amit a mészkőhegységek vízrajzáról tanultunk a Dunántúli-középhegységnél. Rajzoljuk be a táblai rajzba a karsztforrást is. Beszéljünk a karsztvizek jelentőségéről (fontos ipari és ivóvíz). A karsztvizek mellett ezen a tájon is fontos felszín alatti víz a hévíz, mely a hajdani vulkáni működésnek köszönhető. Mutassuk meg először a falitérképen, majd minden gyerek az atlaszában a Bükk déli előterében lévő Bogácsot, Kácsot, Egerszalókot és a Mátra északi peremén található Parádot (Csevice). Ezek a települések nem tartoznak a kötelező topográfiai követelmények közé, de jó, ha a tanulók ismerik a nevüket. Mutassunk felvételeket a védett területekről. Keressük meg a térképen a Duna–Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park területét. Segítségünkre van a tankönyv 154. oldalának térképvázlata és a 8. évfolyamos interaktív tananyag topográfiai fejezete. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága készített egy több filmből álló videofelvételt. Ha rendelkezésükre áll ez a film, több részletét is érdemes bemutatni. 153


Ha van rá lehetőség, nézzük meg a nyolcadikos interaktív tananyag Erdők, puszták, kulturtájak című témájához tartozó Nemzeti parkjaink című szemléltetésében az itt található nemzeti parkokról készült filmet. Az Északi-középhegység bányászata Az Északi-középhegység kialakulása, domborzata, felszíni sajátosságai és az éghajlata, a Dunántúli- középhegységhez hasonlóan, elsősorban az ipar kialakulását tette lehetővé. Nézzük meg az atlaszban, milyen bányakincsek találhatók a hegységben. Helyezzük fel a kontúrtérképre az itt megtalálható bányakincsek tábláját. Hasonlóan a többi tájhoz, itt sem említünk meg bányatelepüléseket, csak azt a tájat, ahol az egyes ásványkincsek nagyobb mennyiségben fordulnak elő: • barnaszén: a medencékben • lignit: a hegységek előterében (Mátra) • kőolaj: a hegységek előterében (Bükk) • mészkő: minden mészkővonulatnál • andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Mátra A táj fontos ipari nyersanyaga az erdők fája, melyre jelentős faipar települ. Az Északi-középhegység ipara A téma bevezetéseként oldjuk meg a munkafüzet 80. oldal 6. feladatát. A felsorolt bányakincsek energiaigényes iparágak letelepítését alapozták meg. Az itt bányászott energiahordozókra épített hőerőművekben előállított energia az acél-, üveg-, porcelán- és cementgyárak létesítését tette lehetővé. A táj hagyományos iparága a vaskohászat és az acélgyártás volt. Az elmúlt évtizedek változásai következtében a gazdaságtalanul termelő ágazatokat leépítették, helyette a nyereségeseket fejlesztették. Emiatt a vaskohászat teljes egészében megszűnt, helyette külföldi alapanyagból az acélgyártást fejlesztik. Az ipar korszerűsítése következtében a térség vezető iparága a vegyipar lett. Az Északi-középhegység legnagyobb iparvidéke a Sajó folyó völgyében található Borsodi-medence. A táj történelmi hagyományokkal rendelkező híres iparágai, a porcelángyártás (Hollóháza) és az ólomkristály gyártása (Parád) mára már megszűnt. Az építőipar az Északi-középhegységben is a hegység anyagát dolgozza fel. Hívjuk fel a figyelmet a kőbányászat természetromboló szerepére. Házi feladatként oldják meg a tanulók a munkafüzet 81. oldal 8. feladatát, mely az építőiparral mint tájromboló iparággal foglalkozik. Az Északi-középhegység mezőgazdasága A mezőgazdaság ágazatai közül a természeti viszonyoknak köszönhetően ezen a tájon is elsősorban az erdő- és vadgazdálkodás jellemző. Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel nyilvánvalóan csak az erre alkalmas területeken találkozhatunk. Fontos a déli lejtők szőlőtermesztése. Évszázadok óta Európa- és világhírű borokat termelnek Tokaj, Eger és Gyöngyös környékén. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggéseket – tanári irányítással – a gyerekek fogalmazzák meg. Készítsünk róla közösen gondolattérképet. Beszéljünk a táj jelentős turizmusáról. 154


Hallgassuk meg a tanulói előadásokat Parád, Egerszalók és Miskolctapolca fürdőiről. Mutassunk felvételeket Miskolcról és Egerről. Beszéljünk Eger történelmi nevezetességeiről, elsősorban a már ismert török emlékekről. Nagyszerű lehetőség nyílik itt az irodalommal való koncentrációra. Ha van rá lehetőség, oldjuk meg az interaktív feladatokat, és válaszoljunk a kérdésekre!

Hazánk fővárosa, Budapest Oktatási feladat: • Budapest földrajzi helyzete – fekvése, határai. • Budapest természeti viszonyai – felszínének általános jellemzői, éghajlata, vízrajza. • Budapest gazdasági életének jellemző vonásai. • A főváros szerepe az ország életében. Kompetenciák fejlesztése: • A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése. • A rendszerszemlélet formálása. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A környezettudatos magatartás formálása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. • A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt csoportmunka során. • A digitális kompetencia fejlesztése. Az elmúlt évek természetismeret- és olvasásóráin már nagyon sok fontos információ elhangzott a fővárosunkról. Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést Budapestről. Hallgassuk meg a gyerekek véleményét a főváros szerepéről. Ügyeljünk arra, hogy ne váljon parttalanná a beszélgetés. Ha van rá lehetőségünk, nézzük meg a nyolcadikos földrajz interaktív tananyag Budapesttel foglalkozó témájának szemléltető filmjét! Mutassuk meg a térképen, hol helyezkedik el Budapest. Figyeljük meg, hány részre osztja a Duna. Olvassuk le a főváros területén lévő szigeteit. A térkép segítségével hasonlítsuk össze a budai és a pesti oldal felszínét. Pest a róla elnevezett Pesti-síkságon elhelyezkedő alföldi terület. Ezzel szemben Buda a Budai-hegység lejtőire épült. Keressük meg az atlasz Budapest térképlapján, majd jelöljük be a munkafüzet 82. oldalán található térképvázlaton a főváros legmagasabb pontját, a János-hegyet, valamint a Gellért-, a Szabadság- és a Várhegyet. Hangsúlyozzuk ki, hogy Budapest híres fürdőváros. A városfejlesztésnek, az építkezések elszaporodásának köszönhetően az utóbbi néhány évtizedben pá ratlan szépségű barlangrendszert fedeztek fel Budapest területén. A barlangokat a törésvonalak mentén feltörő hévíz hozta létre, a hatalmas üregeket a hasadékokban örvénylő meleg víz oldotta ki a hegyek anyagából, a mészkőből.

155


Már harminc kilométernyi járatot feltártak, de valószínű, hogy még nem ismerjük a Rózsadomb bar langjainak mindegyikét. A legismertebb a Szemlőhegyi- és a Pálvölgyi-barlang, melyeket kiépített útvo nalon a látogatók is megcsodálhatnak. Mutassunk képeket erről a csodálatos föld alatti világról. Budapestnek az ország életében betöltött szerepét, gazdasági életét, közlekedését és idegenforgalmát dolgozzuk fel csoportmunkában. Az egyes csoportok munkájának az alapja a tankönyv idevonatkozó részletei és a munkafüzet feladatai. A tankönyv képei alapján ismerkedjünk Budapest nevezetességeivel. Ha az időnk engedi, mutassunk be még több látnivalót. A munkafüzeti rejtvény megfejtése:

M

A

R

G G N

P E I A

K É L T G

O

R

Z

E

Ü N L H Y H S B N

L Z É Í K É Z A J E

F Ü R D Ö V Á R O S

Ö G T

L D Y I

I

R Ú T Í Z G H Á Z L A N G O K A B B Z E R Z Ő

T

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: • A Magyarország nagy tájairól és Budapest természeti és gazdasági életéről tanultak rendszerezése. Kompetenciák fejlesztése: • A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. • Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése. • A problémamegoldó képesség fejlesztése. • A rendszerszemlélet formálása. • Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén. • A környezettudatos magatartás formálása. • A szemléleti térképolvasás fejlesztése a feladatok megoldása során. • A digitális kompetencia fejlesztése. Ezt az összefoglaló órát is a földrajzi elemzés már ismert szempontjai alapján, a munkafüzeti feladatok beiktatásával tervezzük meg.

156


Elemzési szempontok: • Hol található? • Határai • Részei • Kialakulása • Felszínének jellemzői • Éghajlata • Vízrajza • Természetes növényzete, állatvilága • Védett területei • Gazdasági élete • Jellegzetes települései Ennél a témakörnél is készíthetünk rendszerező feladatlapot, erre is megtervezhetjük az órát. Szerencsés, ha az egyes elemzési szempontok tárgyalásakor párhuzamosan beszélünk a tájakról. Minden esetben végezzünk összehasonlítást, és közösen tárjuk fel az ok-okozati összefüggéseket. Fektessünk nagy hangsúlyt a topográfiai fogalmak gyakorlására!

A füves területek életközössége. Termesztett növényeink A füves puszták kialakulása és növényei Oktatási feladat: • Az őshonos füves puszták kialakulásának környezeti feltételei és földrajzi elhelyezkedésük. • A másodlagos rétek fogalma és a rétek hasznosítása. • A fűfélék közös tulajdonságai (gyökérzet, szár, levél, virágzat). • A száraz rétek növényei közül a siskanád, az angolperje, a mezei zsálya főbb jellemzői, alkalmazkodásuk a környezethez. • A nedves rétek növényei közül a mocsári zsurló és a réti boglárka szervezeti felépítése. Az óra első részében ismételjük át, amit hazánk éghajlatáról és felszínformáiról tanultunk. Milyen éghajlati övezetben fekszik, mekkora területet foglalnak el az alföldek, a dombvidékek és a középhegységek? Magyarázzuk el, hogy hazánk egyes területein (az Alföldön, a középhegységek déli oldalán, a hegyek lábánál) 500 mm-nél kevesebb csapadék hull. Ez a csapadékmennyiség már nem elegendő ahhoz, hogy összefüggő erdők alakuljanak ki, itt az őshonos növényzetet a fűfélék alkotják. Az interaktív anyaggal és egyéb szemléltetőeszköz (képek, videofilmek) segítségével mutassunk be egy-egy őshonos füves területet. Tudatosítsuk, hogy mára csak kis területeken maradtak fenn, helyükön szántóföldek vannak. A megmaradt területek védelem alatt állnak. Olvassák el a tanulók a tankönyv 164. oldalának 2–4. bekezdését, valamint az apró betűs kiegészítő anyagot, értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg a következő kérdéseket. • Hogyan alakultak ki a másodlagos füves területek, a rétek? • Hogyan hasznosítják? • Mi a különbség a rét és a legelő között? • Miért képesek elviselni a fűfélék a rendszeres legelést, kaszálást? 157


Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. feladatát. Frissen kiásott fűféle növényeket (angolperje, siskanád, csomós ebir stb.) szemléltetve mutassuk be szerveiket. Magyarázzuk el a gyökérzet, a szár, a levél és a virágzat jellegzetességeit. Figyeltessük meg, milyen közös tulajdonságai vannak a fűféléknek (mellékgyökérzet, bütykös szár, szárölelő, mellékeres levél, nem feltűnő virágzat). A tankönyv képeinek és rajzainak megfigyelése után oldják meg a munkafüzet 2. feladatát. Lehetőség szerint élő mezei zsályán figyeljék meg annak gyöktörzsét és a gyökérzetét. Magyarázzuk el, hogy évelő növény, ami azt jelenti, hogy a talajban lévő módosult szára, a gyöktörzs áttelel, és tavas�szal új növény fejlődik belőle. Ismeretterjesztő könyvekből vett szemelvény felolvasásával mutassuk be, hogy mint gyógynövény mi mindenre hasznosítható. A tavaszi időszakban szinte valamennyi vizes élőhelyen találhatunk mocsári zsurlót vagy mezei zsurlót. Egy élő növénnyel szemléltetve mutassuk be szervezeti felépítését. Tudatosítsuk, hogy virágtalan növény és spórákkal szaporodik. Lehetőség szerint kézinagyítóval figyeljék meg a spóratartó tokokat, fénymikroszkóp alatt a spórákat. Ismeretterjesztő könyvek képeivel, videofilmekkel szemléltessük a karbon időszak hatalmas termetű zsurlófáit. Magyarázzuk el, hogy belőlük képződtek a kőszéntelepek. A munkafüzet 89. oldalának 3. feladatában rögzítsük a tanultakat. A feladat megoldásához szemléltessük a korábban megismert erdei pajzsika szervezeti felépítését. Nedves réteken mindenütt tömegesen nő a réti boglárka. Lehetőség szerint ezt is élő növénnyel szemléltessük, és figyeltessük meg a szerveit (gyökérzet, gyöktörzs, szeldelt levelek, elágazó szár, sárga színű csésze és sziromlevelek). Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 4. feladatát. Óra végi összefoglalás: az órán használt szemléltetőanyagok segítségével tegyenek fel a tanulók egymásnak kérdéseket. Ügyeljenek a szakszavak pontos használatára és a kérdő mondatok helyes nyelvtani megfogalmazására. Oldják meg önálló munkával a munkafüzet 90. oldalán a 4. és 5. feladatot.

Ízeltlábúak a füves területeken Oktatási feladat: • A sáskák, szöcskék, tücskök testfelépítése: ugróláb, rágó szájszerv, összetett szem, két pár szárny, három testrész és három pár ízelt láb. • Petékkel szaporodnak, fejlődésük kifejlés. • A sáskák, tücskök növényevők, a szöcskék rovarokkal táplálkoznak. Az óra elején ismételjük át a füves területek növényeiről tanultakat: • Hol alakultak ki természetes körülmények közt hazánkban füves puszták? • Mit nevezünk másodlagos rétnek? • A rétnek mely típusairól tanultunk, és mi jellemző rájuk? 158


• A száraz és nedves rétek növényei közül melyekről tanultunk? • Melyek a fűfélék közös tulajdonságai? Élő növényekkel szemléltetve, önálló munkával, írásban hasonlítsák össze a réti boglárka és a mocsári zsurló szerveit! Az új anyag feldolgozását tanári elbeszéléssel kezdjük. Mutassuk be, hogy a füves területeken élő állatoknak kevesebb búvóhelyük van, mint az erdőkben élőknek. Ezért az élővilág fejlődése során itt többségében olyan állatok jelentek meg, amelyek színükkel, testfelépítésükkel jól beleolvadnak környezetükbe. Szemléltessünk ilyen állatokat (például zöld lombszöcske, fürge gyík, mezei nyúl, a földön fészkelő madarak – pacsirták, ugartyúk – fiókái, mezei pocok). A rétek leggyakoribb ízelt lábú állatai a sáskák, szöcskék, tücskök. Idézzük fel az ízelt láb fogalmát (ötödik évfolyam: cserebogár), majd a tankönyv képein (vagy frissen begyűjtött és üvegben tartott állatokon) figyeltessük meg őket! Keressünk hasonlóságokat (három testrész, három pár láb) és különbségeket (csápok és a szárnyak hossza) közöttük. Szemléltessük a 3. pár lábat, amely ugrólábbá módosult. Szájszervük rágó szájszerv, a fejük két oldalán összetett szemek találhatók. Figyeltessük meg a csápok hosszúságát is. Egyik növényről a másikra nagyokat ugranak. Az ugrás hosszúságát kiterjesztett szárnyaikkal növelik. Preparált készítményen szemléltethetjük két pár szárnyukat is. Ismételjük át az eddig megismert ízelt lábú állatok közül a cserebogár, a szitakötő, a folyami rák és a koronás keresztespók fejlődését: • cserebogár: teljes átalakulás (pete, lárva, báb, kifejlett bogár) • szitakötő: átváltozás (pete, lárva, kifejlett rovar) • folyami rák, koronás keresztespók: átalakulás nélkül a petéből a kifejlett állathoz hasonló utód bújik elő. A sáskák, szöcskék, tücskök fejlődéséről a tankönyv szövegét önállóan dolgozzák fel! Értelmezzék az olvasottakat, és figyeljék meg a tankönyv 168. oldalán a kifejlést bemutató folyamatábrát is. Az önálló szövegfeldolgozás után beszéljük meg: • Hova rakják petéiket? • Mikor kelnek ki a lárvák, hol élnek, mivel táplálkoznak? • Mi történik velük növekedésük során? • Hogy nevezzük ezt a fejlődést? Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 90–91. oldalán az 1. és 2. feladatot! Beszéljük meg, miért fontos az állatok számára, hogy a környezetük fény-, hang- és szagingereit felfogják! Mi a célja az állatok hangadásának? Magyarázzuk el, hogyan adnak hangot a sáskák, szöcskék, tücskök! Hol helyezkedik el a hallószervük? A tankönyv szövegéből és képeiről ismerjék meg a gyakori fajok (olasz sáska, zöld lombszöcske, mezei tücsök) főbb ismertetőjegyeit és táplálkozásukat. A füves területeken még számos ízelt lábú állat él. Közülük az egyik legszínpompásabb a fecskefarkú lepke. Szemléltessük testfelépítését, a fejlődési alakjait, a lárvát és a bábot. Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 91. oldalán a 3. és 4. feladatot, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire. 159


A fürge gyík és a vakond Oktatási feladat: • A fürge gyík testét szarupikkelyek, szarupajzsok fedik, növekedése közben többször vedlik. • Változó testhőmérsékletű, lágy héjú tojásokkal szaporodik. • A vakond teste a föld alatti életmódhoz alkalmazkodott: szőrzete rövid, testhez simuló, teste hengeres, mellső lába ásóláb. Rovarevő, fogai hegyesek. Ismételjük át a réteken élő ízeltlábúakról tanultakat. Egészítsük ki a tanultakat (sáskák, szöcskék, tücskök, fecskefarkú lepke) még néhány gyakori gerinctelen állat színes képének bemutatásával (pattanóbogarak, díszbogarak, poloskák, legyek, pókok), mivel az órán megismert gerinces állatok főleg ízeltlábúakkal táplálkoznak. Szemléltető képek segítségével, önálló munkával hasonlítsák össze a tanulók a sáskák, a szitakötők és a szarvasbogarak fejlődését. Mutassuk be képekről, filmrészletekről a fürge gyíkot. Figyeltessük meg a színét, a kültakaró mintázatát. Beszéljük meg, miért fontos, hogy beleolvadjon a környezetébe. Idézzünk fel korábban tanult rejtőszínű állatokat is (kecskebéka, zöld lombszöcske stb.)! Levedlett gyíkbőrön, preparátumon vagy a tankönyv képein figyeltessük meg a száraz szarupikkelyes kültakarót. A tankönyv rajza bemutatja a gyík fején a pikkelyek összenövéséből képződött szarupajzsokat. Magyarázzuk el, hogy a szarupikkelyek nem követik a gyík növekedését, ezért a kinőtt kültakarót időnként levedlik. Idézzük fel, mit tanultunk a vízisikló vedléséről (egyben veti le a kültakarót)! Ezzel szemben a fürge gyík testéről darabokban válik le a kültakaró felső része. A tapasztalatok alapján idézzük fel a fürge gyík mozgását! Magyarázzuk el, hogy fürgeségét a hajlékony gerincoszlop és a hozzá tapadó izomzat biztosítja. Elemezzük mozgás szempontjából a tankönyv magyarázó rajzát és a gyík csontvázát. Mutassuk be, hogy lábai gyengék, nem képesek a törzset a talajtól felemelni. A tankönyv szövegének feldolgozásával ismerjék meg a fürge gyík táplálékállatait! Beszéljük meg, a nap melyik szakaszában és milyen időjárási körülmények között tudjuk a gyíkokat megfigyelni. Ebből következtethetünk arra, hogy változó testhőmérsékletű, főleg a napos időszakokban aktív. A hideg idő beállta előtt téli álomra vonul. Idézzük fel, mit jelent ez a fogalom! Mely korábban megismert állatok alszanak téli álmot? Ismételjük át a vízisikló és a mocsári teknős szaporodását és fejlődését! A fürge gyík is lágy héjú tojásokat rak, melyeket a nap melege költ ki. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 92. oldalán az 1. és 2. feladatot. Szemléltessük a vakondot! A korábbi ismeretekre támaszkodva nevezzük meg, melyik állatcsoportba tartozik (gerinces, emlős). Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a koponyáját és a fogazatát. Melyik korábban tanult állat fogazatához hasonló? Hogy nevezzük ezt a fogazatot (sün, rovarevő)? Beszéljük meg a vakond élőhelyét, majd a tanulók a lecke szövegéből gyűjtsék össze, hogyan alkalmazkodott testfelépítése az élőhelyéhez, életmódjához (nincs fülkagylója, hegyes a feje, mellső lába ásóláb; kiváló a tapintása és a szaglása, szemei aprók, hengeres a teste, szőrzete dús, testhez simuló). 160


Figyeltessük meg a tankönyv rajzát a vakond járatairól, mutassuk be a járatok és a vakondtúrások feladatát. Mivel télen is találhatunk friss vakondtúrásokat, ebből következtetni lehet arra, hogy ebben az időszakban is táplálkozik, tehát nem alszik téli álmot. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 92–93. oldalán a 3. és 4. feladatot. Az óra végi összefoglaláskor hasonlítsák össze a fürge gyík és a vízisikló, a sün és a vakond testfelépítését és életmódját.

A mezei nyúl és a füves területek rágcsáló kisemlősei Oktatási feladat: • A mezei nyúl testfelépítése: szőrzet – rejtőszín, hátsó lába ugróláb, fogazata rágcsáló, növényevő. • A mezei pocok is növényevő, rágcsáló, igen szapora állat. • A közönséges hörcsög mélyen járatokat készít a talajban, rágcsáló fogazatú, a növényi magvakon kívül kisebb állatokat is fogyaszt. Óra elején ismételjük át, amit az 5. évfolyam során a házi egérről és a patkányról tanultunk. A felidézést a két állat szemléltetésével segítsük. A mezei nyúl élőhelyét az elbeszélés módszerével mutassuk be. Ismertessük, hogy szemben a többi vadon élő állattal, a nyúl nem ragaszkodik egy-egy élőhelyhez. Ezért találkozhatunk vele a füves területeken kívül a zöldséges- és gyümölcsöskertben, erdőszéleken stb. Szemléltetését követően beszéljük meg testfelépítésének jellemzőit: • Mi borítja a testét? • Mi a feladata a kültakarónak? • Milyen színű a szőrzete? • Mi jellemző végtagjaira? Nyúlkoponyán vagy a tankönyv rajzán figyeltessük meg a fogazatát. Nevezzük meg az egyes fogtípusokat. A zápfogak felülete redős, ebből növényevő életmódra következtethetünk. Szemfogai nincsenek, metszőfogai folyamatosan nőnek, melyeket a rágás során állandóan koptat. Télen is aktív. A tankönyv szövegéből keressék ki, hogy a különböző évszakokban mivel táplálkozik. Idézzük fel, hogy a korábban tanult állatok a táplálék megszerzésében és a természetes ellenségeikkel szembeni védekezésben mely érzékszervükre támaszkodnak (például vakond: tapintás, szaglás; fürge gyík: látás; fülesbagoly: hallás; róka: szaglás; héja: látás). Mutassuk be, hogy a mezei nyúl a természetes ellenségeit a kiváló hallásával érzékeli. Idézzük fel, mi jellemző az emlősök szaporodására és utódaik gondozására. Applikáljuk a táblára a tanult emlősök képét, majd írjuk a képek alá, egy évben hányszor kölykeznek (szülnek, ellenek), és egyegy alkalommal hány utódot hoznak a világra. Ismertessük, hogy a mezei nyúl igen szapora állat. Az utóbbi évtizedekben mégis jelentősen csökkent a száma. Ennek több oka van, például az élőhelye csökkenése, a mezőgazdaságban használt vegyszerek, bizonyos járványos betegségek. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 93. oldalán az 1. feladatot. 161


Szemléltessük a mezei pockot és a közönséges hörcsögöt. A tankönyv szövegét olvassák el, értelmezzék. Figyeljék meg az illusztrációkat is, majd írják a táblázatba a válaszokat! Mezei pocok

Közönséges hörcsög

Hosszúsága Táplálékai Fogazata Szaporasága, utódainak a száma Beszéljük meg a helyes válaszokat, majd tudatosítsuk, hogy a pockoknak, egereknek, hörcsögöknek is fontos szerepük van az életközösség táplálkozási láncaiban (például számos ragadozónak – ölyveknek, baglyoknak, gólyáknak, rókáknak – a táplálékállatai). Óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, majd oldják meg a munkafüzet 93–94. oldalán a 3–7. feladatot!

A fácán és a füves területek ragadozó madarai Oktatási feladat: • A fácán természetes élőhelye, testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. • Az egerészölyv és a vörösvércse élőhelye, testfelépítése, mozgása, táplálkozása; jelentőségük a füves területek életközösségében. • Táplálkozási lánc és a táplálékpiramis a füves területek életközösségében. Óra eleji ismétlés: a szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói önálló munkában oldják meg a következő feladatot: Az alábbi élőlények jellemzésében hiba van. Húzd át a hibás fogalmakat! Réti boglárka: elágazó szár, gyökérzet, gyöktörzs, zöld csésze- és sárga sziromlevelek, szeldelt levelek, évelő növény Sáskák: rovarok, ízelt lábaik vannak, teljes átalakulással fejlődnek, növényekkel táplálkoznak, petéik áttelelnek Fürge gyík: száraz szarupikkelyek, szarupajzsok fedik a testét, növekedése során többször vedlik, erős lábaival gyor san mozog, téli álmot alszik Mezei nyúl: testtömege körülbelül 3-6 kg, szőrzete rejtőszínű, évente háromszor is fiadzik, zápfogai gumósak, hallása különösen fejlett, élőhelyének csökkenése miatt egyedszáma csökken

162


Az új anyag feldolgozását a házi tyúkról tanultak felidézésével kezdjük. Szemléltessük az állatot, majd idézzük fel: • Honnan származik? • Milyen célból tenyésztjük? • Mivel szaporodik? • Mi jellemző a csőrére és a végtagjára? Szemléltessük a fácánt, ismertessük, hogy nem őshonos faj. Térképen mutassuk be őshazáját (Kaukázus) és ezen belül természetes élőhelyét (vízparti nádas, cserjékben gazdag, ligetszerű erdők). A tankönyv képén figyeltessük meg a csőrét és a lábát! A házi tyúkhoz hasonlóan gyengén repül, erős csőre és kapirgálólába van. Szaporodása az eddig megismert madaraktól eltér, ugyanis fészkét a földre rakja. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 94. oldalának 1. feladatát. Az ölyvek és vércsék megismerése előtt idézzük fel a korábban tanultakat. • Mit jelent a növényevő, a mindenevő és a ragadozó életmód? • Miért fontosak a ragadozók az életközösségekben? Az interaktív anyag képeivel és a tankönyv illusztrációival szemléltessük az egerészölyvet. Idézzük fel, hogy testfelépítése és életmódja melyik korábban tanult ragadozó madárhoz hasonló (héjáéhoz). Figyeltessük meg tépőcsőrét és fogólábát. Beszéljük meg, hogyan használja e két szervét a zsákmány megszerzésére és elfogyasztására. Magyarázzuk el sajátos repülését. Mit jelent a vitorlázó-, a szitáló- és a zuhanórepülés? Olvassák el a tankönyv szövegét a szaporodásáról, majd oldják meg a munkafüzet 94–95. oldalán a 2. és a 3. feladatot (utóbbiban csak az ölyvekre jellemző tulajdonságokat válogassák ki). Figyeltessük meg a vörösvércse képeit, a csőr- és lábtípusát. Hasonlítsuk össze testfelépítését az egerészölyvével. Melyek a lényeges különbségek a két faj között? Tudatosítsuk, hogy a sokak által nemkívánatosnak tartott varjak fészkét foglalja el, ahol kikölti 5-6 tojását. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 95. oldalán a 3., a 4. és az 5. feladatot. Idézzük fel a füves területek eddig megismert élőlényeit. Applikáljuk képüket a táblára, majd készítsünk táplálkozási láncokat. Idézzük fel, mit jelentenek a termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezet fogalmak. A tankönyv ábrájának megfigyeltetésével és a magyarázat módszerével tudatosítsuk, hogy ha men�nyiségileg ábrázoljuk a táplálkozási kapcsolatokban részt vevő élőlényeket, akkor táplálkozási piramist kapunk. A piramis alján a termelő szervezetek (növények) találhatók, melyeknek a legnagyobb az egyedszámuk és az összesített testtömegük. A fogyasztók egyedszáma a piramis csúcsa felé haladva egyre csökken. Az életközösségben a csúcsragadozók egyedszáma a legkisebb. A piramis alapján könnyen belátják: ha a láncból egy-egy élőlény kiesik, akkor megbomlik az egyensúly a termelők és fogyasztók között. Egyes élőlények túlszaporodnak és megváltoztatják az életközösség összetételét. Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 95. oldalának 6. és 7. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire. 163


Termesztett növényeink: a búza és a kukorica Oktatási feladat: • A búza és a kukorica termesztésének gazdasági jelentősége. • A két növény szervezeti felépítése: gyökere, szára, levele, virágzata és termése. • A szemtermés felépítése. Az óra első részében ismételjük át az új anyag megtanításához szükséges korábban megszerzett ismereteket. Mit jelentenek a következő fogalmak? • egylaki növény • virág – virágzat • porzós virágzat – termős virágok • szélbeporzás • egyszerű levél – párhuzamos levélerezet – főeres levél A felidézést megfelelő szemléltetőanyaggal segíthetjük. Oldják meg a munkafüzet 96. oldalának 1. feladatát. Az új anyag feldolgozását a búza jelentőségének bemutatásával kezdjük. Ismertessük, mekkora területen termesztjük, hektáronként átlagosan mekkora a terméshozama és mi mindenre hasznosítjuk. Mi minden készül búzalisztből? Lehetőség szerint élő növényekkel szemléltetve hasonlítsuk össze a korábban megismert siskanád vagy angolperje és a búza szervezeti felépítését. Figyeltessük meg, hogy főbb tulajdonságaikban megegyeznek (mellékgyökérzet, el nem ágazó bütykös szár, szárölelő, párhuzamos erezetű levél, a virágok virágzatba tömörülnek). Magyarázzuk el a kalászvirágzat felépítését. A tankönyv rajzával szemléltetve mutassuk be, hogy a virágzat kalászkákból épül fel. Az egyes kalászkákon belül vannak a porzók és a termők. A szélbeporzás után a termőből kialakul a szemtermés. Mutassuk be a szemtermést. A tanórát megelőzően csíráztassunk búzaszemeket. Szemléltessük a félbevágott termést, majd a tankönyv magyarázó rajza segítségével tudatosítsuk, hogy a termésfal és a maghéj összenőtt, egymástól nem választhatók szét. A tápanyagot (fehérje, szénhidrát) a mag tartalmazza. A búza betakarításáról és felhasználásáról olvassák el a tankönyv 179. oldalának 2. bekezdését. Értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg: • Mikor aratják a búzát? • Mi történik a szemterméssel? • Hogyan készül a liszt? Mit jelent a teljes kiőrlés? • Miért egészségesebbek a teljes kiőrlésű lisztből készült élelmiszerek? Szemléltessünk finom- és teljes kiőrlésű lisztet és a belőlük készített termékeket. Elbeszélés módszerével mutassuk be, mi mindenre hasznosítják a kukoricát. Mely haszonállataink fő tápláléka a szemes kukorica és a kukoricaőrleményből készített takarmányféleségek? Szántóföldi ter mesztésük során milyen hozamok várhatók?

164


Figyeltessük meg és hasonlíttassuk össze a búza és a kukorica szervezeti felépítését. Melyek az azonosságok és a különbségek a két növény között? Élő növénnyel szemléltetve mutassuk be a termős torzsa- és a porzós bugavirágzatot! Tudatosítsuk, hogy ezek egyivarú virágok, melyekben vagy csak porzó, vagy csak termő van. A virágok nem feltűnő színűek, a virágport a szél viszi a porzós virágokról a termősre. A virágzatokhoz kapcsolódó ismereteket a munkafüzet 97. oldalának 4–6. feladatában rögzítsük. Óra végi összefoglalásként a tankönyvi illusztrációk segítségével tegyenek fel kérdéseket egymásnak, majd oldják meg a munkafüzet 97. oldalán a 7. feladatot.

Termesztett növényeink: a napraforgó, a repce és a lucerna Oktatási feladat: • A napraforgó, a repce és a lucerna termesztésének gazdasági jelentősége. • A három növény szervezeti felépítésének (gyökérzet, szár, levél, virág, termés) jellegzetességei, a felhasznált növényi részek főbb tulajdonságai. A szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói oldják meg az alábbi feladatot. Igazak-e vagy hamisak az állítások? A búza virágzata bugavirágzat. 1 hektár szántóföldről 15 tonna búza takarítható be. A kalászkákat a pelyva védi. A koronagyökerek oldalról támasztják a búzát. A silókukoricát zölden aratják le. A korpa a szemtermés lekoptatott termésfala. A kukorica virágzatát a rovarok porozzák be. A búza elviseli az aszályt, mert főgyökere mélyen lenyúlik a talajba. A kukorica levelei szárölelők.

_____ _____ _____ _____ _____ _____ _____ _____ _____

Értékeljük a feladatmegoldást, majd a hamis állításokat javítsák szóban a helyesre. Az új anyag feldolgozása előtt ismételjük át a következő fogalmakat: • lágyszárú • évelő növény • rovarbeporzás • termés • mag • melegigényes és hidegtűrő növény Különböző termékeket szemléltetve mutassuk be, milyen élelmiszerek készülnek a napraforgó magjában lévő olaj felhasználásával (étolaj, margarinfélék stb.). Világtérképen mutassuk be a napraforgó őshazáját, és ismertessük termesztésének történetét. Melegigényes, ezért tavasszal vetik el a magját, melyből őszre kifejlett növény lesz. 165


Figyeltessük meg – lehetőség szerint élő növényen vagy a tankönyv rajzának segítségével – a növény szervezeti felépítését. Hasonlítsuk össze a gyökérzetét, a szárát és a levelét a kukoricáéval és a búzáéval. Szemléltessük és magyarázzuk el a napraforgó fészekvirágzatát! Mutassuk be a csöves és nyelves virágok elhelyezkedését és felépítését. A csöves virágok helyén a rovarbeporzás után kaszattermések fejlődnek. Szemléltessük a termést. Mutassuk be, hogy a termésfal a magtól elválik, ebben különbözik a szemterméstől. Megfigyelés: néhány magot mozsárban dörzsöljünk szét, majd kenjünk be vele egy fehér papírlapot. Olajos foltot hagy, ami jelzi a magas olajtartalmat. Cseppentsük vizet az olajfoltra, a víz lepereg róla. A repcét is lehetőleg élő növényen szemléltessük. Mutassuk be a szerveit, majd önálló munkával dolgozzák fel a tankönyv szövegét, és oldják meg a munkafüzet 98. oldalán a 4. feladatot. A feladat megbeszélésekor lehetőleg „élő” becőterméssel szemléltessünk, és figyeltessük meg, miben különbözik a szemtermés a kaszatterméstől. A mezőgazdaságban számos olyan növényt is termesztenek, amelyeket a haszonállatok takarmányozására használnak. Ilyen növény a lucerna. Lehetőleg ezt is élőben – egy kiásott lucernával – szemléltetve figyeltessük meg. A megfigyelés szempontjai: • Mi jellemző a gyökérzetére? • Mely szerve biztosítja, hogy évről évre kihajt? • Hogyan helyezkednek el a levelei? Virágmodellről szemléltessük a pillangós virág felépítését. A tankönyv rajzát megfigyelve ismerjék meg a csiga alakban felcsavarodott hüvelytermését. Szemléltessük és magyarázzuk el, hogy a lucerna gyökerein apró gümők vannak, melyekben baktériumok élnek. A baktériumok képesek arra, hogy megkössék a levegő nitrogénjét, amely a növények egyik tápanyaga. Fénymikroszkópban – nagy nagyítás mellett – megfigyelhetjük a gümőkben élő baktériumokat is. Óra végi összefoglalásként oldják meg önállóan a munkafüzet 97. oldalán az 1–3., a 98. oldalon pedig az 5–7. feladatokat, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: • A füves puszták kialakulásáról, legjellegzetesebb élőlényeiről tanultak felidézése. • Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód között. • Táplálkozási láncok és hálózatok a füves területeken. • A füves területek pusztulásának okai, a természetvédelem fontossága a füves puszták megőrzésében. • Termesztett növényeink szervezeti felépítése, jelentőségük a gazdasági életben (élelmiszeripar, állattenyésztés). Az összefoglaló órát csoportmunkában is feldolgozhatjuk. Alakítsunk négy csoportot, és az alábbi kérdésekre keressék a tanulók a válaszokat. A válaszadáshoz használják fel a tankönyv szövegét és egyéb ismeretterjesztő nyomtatott segédanyagokat. 166


1. csoport Hol alakultak ki és milyen környezeti feltételek mellett a hazánkban őshonos füves puszták? Hogyan hasznosítják a másodlagos füves területeket a mezőgazdaságban? Mutassátok be egy fűféle növény szervezeti felépítését! Hogyan épül fel a sáskák, szöcskék, tücskök teste? Mivel táplálkoznak, hogyan szaporodnak? Készítsetek rajzot az ugrólábról! Hogyan illeszkednek a rovarok a füves területek táplálkozási láncaiba, hálózataiba? Milyen környezeti tényezők veszélyeztetik a füves területek életközösségeit? 2. csoport Mutassátok be a fürge gyík testfelépítését! Mi a jelentősége az izmos testnek, a hosszú faroknak, a hajlékony gerincoszlopnak? Hogyan alkalmazkodott a vakond teste a föld alatti életmódhoz? Mi jellemző táplálkozására és a fogazatára? Hogyan vészeli át a téli időszakot a vakond és a fürge gyík? Mi jellemző a rágcsáló fogazatra? Milyen környezeti okokra vezethető vissza, hogy egyre kevesebb mezei nyulat lehet megfigyelni? A pockok, hörcsögök szapora állatok. Milyen élő és élettelen környezeti tényezők akadályozzák meg túlszaporodásukat? 3. csoport Hasonlítsátok össze a fácán és a házi tyúk testfelépítését! Melyek a megismert ragadozó madarak testfelépítésének közös tulajdonságai? Készítsetek rajzot a tépőcsőrről és a fogólábról! Mi a jelentősége a ragadozóknak az életközösségekben? Készítsetek táplálkozási láncokat a füves területek és a fás élőhelyek élőlényeiből! 4. csoport Fogalmazzátok meg, mi a gazdasági jelentősége a búzának, a kukoricának, a napraforgónak, a repcének és a lucernának? A növények mely részeit hasznosítjuk? Készítsetek rajzot a búzáról és a napraforgóról! Hasonlítsátok össze a szerveit! A beszámolók alatt szemléltessünk, emeljük ki a főbb összefüggéseket, hozzuk kapcsolatba a régi és az új ismereteket. A munkafüzet 99–100. oldalának feladatait önálló munkával oldják meg, majd ellen őrizzük és értékeljük a megoldásokat.

Vizek, vízpartok életközössége A víz jelentősége. A vizek parányi élőlényei Oktatási feladat: • A Föld felszíni vizei és a víz körforgása a természetben. • A víz jelentősége a bioszférában (testépítő anyag, élőhely, kiváló oldószer). • A planktonok fogalma és jelentősége a vízi életközösségekben. • A baktériumok táplálkozása, jelentőségük a vizek öntisztulásában és az anyagok körforgásában. • A zöld szemesostoros moszat, a papucsállatka, a vízibolha és az óriásamőba testfelépítése, táplálkozása, szaporodása, jelentőségük a táplálkozási láncokban és a vizek öntisztulásában.

167


A Föld domborzati térképén figyeltessük meg, hogy a földfelszín mekkora hányadát borítja víz. Tudatosítsuk, hogy ennek legnagyobb része (97%) az óceánok, tengerek sós vize. A legelső élőlények az ősóceánok vizében alakultak ki. Szemléltessünk és mutassunk be néhány ősi puhatestűt, halat, kétéltűt és vízben élő őshüllőt. A felszíni vizek 2%-a jég formájában van jelen, és mindössze 1%-a édesvíz. A víz az élőlények legfontosabb testépítő anyaga. Olvassák el a tanulók a tankönyv 188. oldalának kiegészítő anyagát, majd beszéljük meg, az ember testtömegének hány százaléka víz, illetve mennyi vizet tartalmaznak a lédús és a száraz termések. Olvassunk fel szemelvényeket arról, hogy a szélsőséges környezet élőlényei hogyan alkalmazkodnak a vízhiányhoz, és milyen módon képesek az éltető vízhez hozzájutni. Szemléltessünk száraz sivatagokat, esőerdőket, ártéri és ligeterdőket. A megfigyelés alapján következtethetünk arra, hogy a víz megléte vagy hiánya döntően meghatározza a fajok elterjedését, az adott élőhely élőlényeinek fajgazdagságát. Lehetőség szerint figyeljenek meg a tanulók fénymikroszkóp segítségével planktonokban gazdag vízmintákat. A vízmintát vagy az előre elkészített tenyészetből vagy valamely lakóhely környéki vizes élőhelyről vegyük. Ennek hiányában az interaktív anyaggal, a tankönyv képével szemléltessünk. A cél, hogy megismerjék a planktonok sokféleségét. Olvassák el a tankönyv 188. oldalának 6–8. bekezdését a planktonokról, majd beszéljük meg az alábbiakat: • Melyek a planktonok közös tulajdonságai? • Milyen élőlények alkotják? • Mi jellemző a planktonok életmódjára? • Hogyan biztosítják a lebegést? • Milyen sejtszervecskékkel mozognak? Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 101. oldalán az 1–3. feladatot. Baktériumokról a 7. évfolyamon tanulunk részletesebben. Ebben a leckében a cél annak tudatosítása, hogy a baktériumok igen kisméretűek, az elhalt élőlények, törmelékek elfogyasztásával biztosítják az anyagok körforgását. A törmelékek elfogyasztásával hozzájárulnak a vizek öntisztulásához. A munkafüzet 101. oldalának 4. feladatában rögzítsük a baktériumok jelentőségét. Figyeltessük meg az interaktív tananyag és a tankönyv illusztrációival a zöld szemesostoros moszat felépítését. Mely tulajdonságai hasonlítanak a növényekre és melyek az állatokra? A papucsállatka az egyik leggyakoribb egysejtű, főleg tápanyagban gazdag vizekben él. Szemléltessük és magyarázzuk el felépítését, a sejtszervecskék működését. Figyeltessük meg az osztódásról készült rajzot. Mi történik a sejtszervecskékkel az osztódást megelőzően? Lehetőség szerint sztereomikroszkópban figyeltessünk meg vízibolhákat. Mi jellemző az alakjukra, a mozgásukra? Magyarázzuk el, hogy egyedszámukat a víz hőmérséklete és a vízben lévő táplálék men�nyisége határozza meg. Bőséges táplálék mellett gyorsan szaporodnak, képesek ivartalanul, szűznemzéssel újabb utódokat létrehozni. 168


Figyeljék meg az interaktív anyagon és a tankönyv rajzain az óriásamőba alakját, állábait és a táplálék bekebelezését. Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogyan alkalmazkodnak a környezet változásaihoz. Ha bőséges a táplálék, gyorsan osztódnak és gyorsan növekednek. Ha kedvezőtlenné válnak a környezeti viszonyok, akkor ellenálló burokkal veszik magukat körül. Ilyen betokozódott állapotban vészelik át a környezet változásait. Óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 101. oldalán az 5. és a 6. feladatot.

Lágyszárúak a vízben és a vízparton Oktatási feladat: • A hinaras fogalma, jelentősége a vizek életében. • A hínáros békaszőlő, a békalencse, a fonalas zöldmoszat, a nád és a gyékény szervezeti felépítése. • A parti öv növényzete mint élő szűrő fontos a vízminőség megőrzésében is. Ismételjük át az erdő életéről tanultakat! Miért fontosak az életközösségben a növények? (Oxigént termelnek, fészkelő- és búvóhelyet biztosítanak, táplálékot nyújtanak az állatoknak.) A vízi, vízparti növények – az erdő növényeihez hasonlóan – hasonló szerepet töltenek be, ezért nélkülözhetetlenek a vizes életközösségekben. Színes képekről, diákról, videofilmrészletekről szemléltessünk hinarasokat, majd a tankönyv 191. ol dalán a 2. és 3. bekezdést önállóan dolgozzák fel a tanulók. Értelmezzék a szöveget, majd az önálló munkát az alábbi kérdések megbeszélésével ellenőrizzük: • Melyek a hinarasokat alkotó növények közös tulajdonságai? • Mely vizes élőhelyeken alakulnak ki hinarasok? • Miért veszélyes, ha a hinarasok szinte az egész szabad vízfelületet beborítják? • Mire következtethetünk a hinarasok meglétéről vagy hiányáról? Elsőként a lakóhely környéki vizes élőhelyről begyűjtött hínárféléket figyeltessük meg. A fonalas zöldmoszat („békanyál”) már kora tavasztól begyűjthető. Lehetőleg mikroszkóp alatt vizsgáljuk! Magyarázzuk meg, hogy egyszerű felépítésű, telepes növény. Gyökere, szára, levele, virágja, termése nincs, egyforma méretű és alakú sejtekből épül fel a moszat teste, osztódással szaporodik. Élő növényen mutassuk be a hínáros békaszőlőt és a békalencsét. A főbb tulajdonságait hasonlítsuk össze! Iszapban gyökerezik, illetve úszik a víz felszínén; főeres levél, illetve lencse alakú, a víz felszínén szétterülő szár jellemzi, mindkét növény virágai vízbeporzásúak. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 102. oldalán az 1. és 2. feladatot. A parti öv növényei közül a nád és a gyékény szerepel a tananyagban. Lehetőleg élő növényről mutassuk be a két fajt! Magyarázzuk el, hogy a parti öv növényzete nemcsak kiváló élőhelyet biztosít az állatoknak, hanem a part felől érkező szennyeződéseket felfogják, megkötik, a bemosódó tápanyagokat szervezetükbe építik. E tulajdonságaik miatt a parti öv növényzetét élő szűrőknek is nevezik. Ahol kiirtották őket – például a Balaton déli partján –, ott a vízminőség romlott. A Kis-Balaton visszaállítása is alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a megtelepedő vízinövények a Zala folyót megszűrjék, és a Balatonba már csak ez a megszűrt, tápanyagban kevés víz kerüljön. A nádat és a gyékényt élő növényen szemléltessük! 169


Figyeltessük meg a tankönyv képein a parti övben az elhelyezkedésüket! A szervezeti felépítésük megismerése előtt idézzük fel a lágy szárú növények részeit (gyökér, szár, levél, virág, termés) és az egyes szervek feladatát! A tankönyv magyarázó rajzának segítségével nevezzük meg a két növény szerveit! Ismételjük át az erdei pajzsika gyöktörzséről tanultakat. Magyarázzuk el, hogy a pajzsikához hasonlóan a nádnak és a gyékénynek is az áttelelő szerve az iszapos részben elágazó szár, a gyöktörzs. Hasonlítsuk össze a két növény szárát, levelét, virágzatát is, majd részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 102. oldalán a 3. és 4. feladatot! Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, mire használják a nád szárát, a gyékény levelét. Végezzük el a tankönyvben leírt megfigyeléseket, kísérleteket a zöld növények oxigéntermeléséről, valamint a nád és gyékény virágzatáról. Az óra végi összefoglalás a tankönyv kérdései alapján történhet.

A ligeterdők és a vízparti fák Oktatási feladat: • A ligeterdők elhelyezkedése, az élőhely sajátosságai. • Az erdő és a folyó kapcsolata. • A növényzet alkalmazkodása a sajátos környezeti feltételekhez. • A fűz- és nyárfák szervezeti felépítése, virágzataik (egyivarú virágok) és termésük. • Az egylaki és a kétlaki növények. • A vízparti fák jelentősége az életközösségben. Az óra első részében ismételjük át az új anyag megtanításához korábban megszerzett ismereteket. Beszéljük meg, mit jelentenek a következő fogalmak: • fásszárú • egyivarú virág • egylaki- és kétlaki növény • makktermés • toktermés Az interaktív anyag képeivel vagy más szemléltetőanyagról mutassuk be a ligeterdők, ártéri erdők és a láperdők jellegzetességeit. Hasonlítsuk össze, miben különböznek a környezeti feltételek a vizes élőhelyeken és a tölgyesekben, bükkösökben. Elbeszélés és szemléltetés módszerével mutassuk be a ligeterdők földrajzi elhelyezkedését. Magyarázzuk el a folyó és a ligeterdő természetes kapcsolatát. Milyen kedvező hatásai vannak az erdőre a rendszeres kiöntéseknek, áradásoknak? A tankönyv 194. oldalának 3–6. bekezdését olvassák el, értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg az alábbiakat: • Milyen összefüggés van az árterek megléte és a folyók halban való gazdagsága között? • Miért előnyős a talajra és az élővilágra a vízzel való elárasztás? • Mit rak le a kiáradt folyó, és mit visz magával a folyómederbe visszahúzódó víz? • Mit biztosítanak a fák a vizes élőhely élőlényei számára? 170


Értsék meg a tanulók, hogy a ligeterdők életközösségének fennmaradásában alapfeltétel a folyók időszakos kiöntése, az erdők vízzel való elárasztása. A gátak közé szorított folyók mentén, ahol a természetes kiöntések elmaradnak, a ligeterdők elpusztulnak. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 103. oldalán az 1. és a 2. feladatot! A ligeterdők leggyakoribb fái a füzek. Több fajuk van, szemléltessünk közülük néhányat élő hajtásokon. Figyeltessük meg a leveleiket, azok erezetét és a virágok (terméskezdemények) elhelyezkedését. Idézzük fel, mi jellemző a mogyoró porzós barkavirágzatára. A fűz porzós és termős virágai tömör barkavirágzatot alkotnak. Magyarázzuk el, hogy egy-egy növényen vagy csak porzós, vagy csak termős barkavirágzat van, tehát a növény kétlaki. A rovarbeporzás után repítőszőrös toktermések fejlődnek. A tankönyv 195. oldalának utolsó előtti bekezdése alapján válaszoljanak a kérdésekre: • Mi jellemző a fűz faanyagára, növekedésére? • Mit jelent az, hogy a füzeknek nagy a megújulási képességük? Állítsunk be a tanterembe kísérletet. Nedves homokba ültessünk el fűzhajtásokat, gyökérsarjdarabokat. Tartsuk nedvesen a homokot, és néhány hét után megfigyelhetjük, hogy a rügyek kihajtanak. Szemléltessünk különböző nyárfajokat. Hazánkban több fajuk él (jegenye, fehér, rezgő, fekete). Figyeltessük meg a törzs, a lombkorona és a levél alakját! Hasonlítsuk össze a füzekkel. Szemléltessük a Kiskunsági Nemzeti Parkot, ahol a nyár a közönséges borókával alkot jellegzetes társulást. A nyár virágai is egyivarúak, a füzekhez hasonlóan kétlaki növények. Számos fajukat gazdasági célból telepítik is, mivel faanyaguk, a cellulóz a papírgyártás alapanyaga. Olvassák el a lecke utolsó bekezdését, és oldják meg a munkafüzet 103. oldalán a 4. feladatot. Óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 103. oldalán a 3. feladatot.

Az orvosi pióca. Csigák és kagylók a vízben Oktatási feladat: • Az orvosi pióca élőhelye, testfelépítése, életmódja és szaporodása (hímnős állat, átalakulás nélkül fejlődik). • A nagy mocsári csiga testfelépítése és szaporodása. • A kagylók közös tulajdonságai, a tavi kagyló alkalmazkodása az élőhelyéhez. • A csigák, kagylók jelentősége a vizek életközösségében, a vizek öntisztulásában. Ismételjük át, amit 5. évfolyamon a földigilisztáról tanultunk. Lehetőség szerint élő állaton figyeljük meg a mozgását, testének szelvényezettségét. Beszéljük meg, mivel táplálkozik. Miért fontos a talaj életében? Az új anyag feldolgozását szemelvények felolvasásával kezdhetjük, melyekből a tanulók megismerhetik, honnan kapta az orvosi pióca a nevét. Ismertessük, milyen betegségek gyógyítására használták. A tankönyv rajzain és az interaktív tananyag képein figyeltessük meg a pióca mozgását. Hogyan úszik, és milyen mozzanatokból áll a féregmozgás? 171


Magyarázzuk el, hogy a bőrizomtömlő nemcsak a kültakarója és mozgásszerve, hanem egyben a légzésszerve is. Ezen keresztül történik az oxigen felvétele és a szén-dioxid leadása. Szemléltetés és magyarázat módszerével tudatosítsuk, hogy élősködő, szívó- és tapadókorongja segíti a táplálék megszerzésében. Hasonlítsuk össze az élősködő és a ragadozó életmódot. Mi a lényeges különbség a kétféle életforma között? Mutassuk be, hogy a piócák hímnős állatok, petéiket a nedves homokba rakják, az utódok átalakulás nélkül, közvetlenül a petékből fejlődnek ki. Részösszefoglalásként önálló munkával oldják meg a munkafüzet 104. oldalának az 1–4. feladatát. Idézzük fel az 5. évfolyamon az éticsigáról tanultakat. • Mi borítja testét? • Mi hozza létre a külső meszes váz anyagát? • Hogy nevezzük a mozgásszervét? • Mivel táplálkozik? Hogyan szaporodik? Élő éticsigával szemléltessünk, majd oldják meg a munkafüzet 105. oldalának 5. feladatában a csigára vonatkozó részt. Olvassák el a tankönyv 198. oldalán a nagy mocsári csiga leírását, majd hasonlítsák össze az állatot az éticsigával! Mely tulajdonságaik azonosak, és miben különböznek? A tavi kagylót lehetőség szerint élő állaton vagy annak meszes vázán mutassuk be. Figyeltessük meg az interaktív anyag vagy a tankönyv képein is. Mutassuk be, hogy a külső meszes vázat a csigákhoz hasonlóan a köpenyben lévő mésztermelő mirigyek választják ki. Hasonlítsák össze a tavi kagyló és a nagy mocsári csiga meszes vázát. Mi a hasonlóság és mi a különbség a kétféle külső váz között? Magyarázzuk el, hogy a kagylók kopoltyúkkal lélegeznek. A kopoltyú másik feladata, hogy kiszűrje a vízből az apró élőlényeket és törmelékeket. Mutassuk be a vándorkagyló főbb jellemzőit. Hogy került a hazai vizekbe? Milyen életmódot folytatnak? Tudatosítsuk, hogy a csigák és a kagylók más törmelékevőkkel együtt nagymértékben hozzájárulnak a vizek öntisztulásához. A csigák, kagylók, vízibolhák, planktonok 15 naponként a Balaton teljes vízmennyiségét átszűrik. Óra végi összefoglalás: a tankönyv képei alapján tegyenek fel kérdéseket egymásnak, és oldják meg a munkafüzet 105. oldalán a 6. és a 7. feladatot.

Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Oktatási feladat: • A folyami rák testfelépítése (fejtor, potroh, 5 pár ízelt láb), életmódja, szaporodása, élőhelyeinek védelme. • A szitakötők és a szúnyogok testfelépítése (rovarok), életmódja, szaporodása (átváltozás, teljes átalakulás), jelentőségük a vízi életközösségekben. 172


• Ismételjük át az új anyag megtanításához szükséges, korábban megszerzett ismereteket: ízelt láb, rovar, bogár, teljes átalakulás, átalakulás nélküli fejlődés, fejtor, csáp, összetett szem, rágó szájszerv. Ismertessük, hogy a folyami rák csak tiszta vizű folyókban, tavakban él. A vízszennyezések miatt egyedszámuk az utóbbi évtizedekben igen lecsökkent. Szemléltessük a folyami rákot (tankönyv képei, interaktív tananyag). Figyeltessük meg testrészeit (fejtor, potroh) és lábait. Hány pár lába van? Miből tevődnek össze a lábak? Mivé módosult a mellső lába? A korábban tanultakat alkalmazva ismerjék fel, hogy a fejen milyen szervek helyezkednek el, és ezek milyen működést végeznek. Magyarázzuk el, hogy kültakarója különbözik az eddig megismert ízeltlábúak kültakarójától. A kitines vázba ugyanis mészvegyületek rakódnak le, melyekből kemény kitinpáncél képződik. Olvassák el a tankönyv 200. oldalán az utolsó bekezdést a folyami rák szaporodásáról. Mely korábban tanult ízeltlábú fejlődik átalakulás nélkül? Hogyan védelmezi a folyami rák a petéket? Elbeszélés módszerével mutassuk be zsákmányszerzésüket, a fogólábak működését. Szemléltessük az interaktív tananyagban is szereplő jelzőrákot, mely az utóbbi évtizedekben a hazai vizekben is elszaporodott, ugyanis jobban alkalmazkodik a környezethez, ezért sok helyütt már teljesen kiszorította a folyami rákot. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 105–106. oldalán az 1–2. feladatot. Figyeljék meg a szitakötő testfelépítését. Beszéljük meg: • Mi jellemző a lábaira? • Hány testrésze van? • Hány pár hártyás szárnya van? • Milyen érzékszervek helyezkednek el a fejen? A tankönyv rajzait megfigyelve magyarázzuk el szaporodásukat (átváltozás). Tudatosítsuk, hogy a lárvák több éven keresztül fejlődnek bábállapot nélkül a vízben. Életmódjuk ragadozó, a kishalakat, rovarlárvákat, ebihalakat az álarcuk segítségével fogják el. Figyeltessük meg a tankönyv rajzain a szitakötőlárvák álarcának működését! Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 106. oldalán a 3. feladatot. A szúnyogoknak a szitakötőkhöz hasonlóan sok fajuk van. A gyötrőszúnyog nősténye vérszívó, szúró-szívó szájszervével sebet ejt, majd vért szív. Ezután fejlődnek ki ivarszerveiben a peték, melyeket a vízbe rak. Figyeljük meg a kifejlett szúnyog testrészeit és a petéből kikelt lárvákat és bábokat. Mindkét fejlődési alak önállóan mozog, és légköri oxigént vesz fel. Magyarázzuk el, hogy a szúnyogoknak fontos szerepük van a vizek életközösségében. A lárvák ugyanis nagy mennyiségű növényi és állati eredetű törmeléket fogyasztanak el, így meggátolják a tápanyagok feldúsulását. Önmaguk pedig fontos tagjai a táplálkozási láncoknak. Óra végi összefoglalásként válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 106. oldalán a 4. és 5. feladatot. 173


A hazai vizekben élő halak Oktatási feladat: • A víz fizikai tulajdonságai és jelentősége az élővilágban. • A tengerek, az édesvizű folyók és tavak néhány jellegzetes tulajdonsága. • A tőponty testfelépítése (teste fejre, törzsre és farokra tagolódik, páros és páratlan úszói vannak, az úszóhólyag szerepe a mozgásban), életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és az élettelen környezethez. • A testfelépítés és az életmód összefüggése. • A lesőharcsa a hazai vizek csúcsragadozója. A tananyag feldolgozását önálló munkával kezdjük. Olvassák el a lecke első két bekezdését és a kiegészítő anyagot a 203. oldalon. Értelmezzék a szöveget, és tegyenek fel kérdéseket egymásnak. Például: • Mi jellemző az álló- és folyóvizekre? • Hogyan alkalmazkodnak egyes halfajok az eltérő környezeti feltételekhez? Mondjanak konkrét példákat az alkalmazkodás formáira! Szemléltessük a tőpontyot. A tőpontyról szóló tananyag első bekezdéséből keressék ki a következő információkat: • Hol él? • Mi jellemző testméretére és tömegére? Mutassuk be a tőponty testrészeit (fej, törzs, farok), és a tankönyv ábráján figyeltessük meg, hogy testének középvonalában a gerincoszlop húzódik. Csontvázon szemléltessük, hogy a gerincoszlop csigolyákból tevődik össze. Beszéljük meg kültakarójának jellemzőit! A nemesített tógazdasági ponty bőre csupasz, a tőpontyé pikkelyekkel fedett. A csupasz bőr és a pikkelyek síkosak, nyálkásak. Ez a bevonat megkönnyíti a mozgást (csökkenti a súrlódást), és megvédi az állatot a vízben lévő gombás és baktériumos fertőzésektől. Képekkel szemléltetve mutassuk be a ponty páros és páratlan úszóit. Magyarázzuk el, hogy a fő mozgásszerv a farokúszó. A többi úszónak a testhelyzet megtartásában és az irányváltoztatásban van szerepe. A tankönyv 204. oldali rajzán szemléltessük az úszóhólyagot, mellyel testének sűrűségét szabályozza (le- és felfelé történő mozgás). Tanulmányozzák a tankönyv képein és rajzain a légzés folyamatát. • Hol helyezkedik el a kopoltyú? • Mi jellemző a légzőszervre? • A légzés során honnan hová áramlik a víz? Magyarázzuk el, mikor fulladhat meg a hal a vízben! Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 107. oldalán az 1. és 2. feladatot. A 204. oldal 5. bekezdéséből gyűjtsék össze, mi mindennel táplálkozik a ponty. Mivel növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt, mindenevő.

174


Az oldalvonal elhelyezkedésének és jelentőségének tudatosítása után mutassuk be a ponty és sok más egyéb halfaj téli viselkedését, a vermelést. Tudatosítsuk, hogy 4 °C-on a víz a legsűrűbb, sok oxigént tartalmaz, tehát a vermelés alatt nem kell intenzíven lélegeznie, és a vérkeringése is lelassul. A vermelés alatt ugyanis nincs szüksége sok oxigénre és tápanyagokra. Magyarázzuk el, hogy a ponty félmilliónál is több ikrát rak, de csak néhány éri meg a kifejlett kort. Szemléltessünk néhány ikrafaló és halivadékokkal táplálkozó állatot (szitakötőlárvák, csíkbogarak és lárváik, kifejlett békák, sügérek, gébek, angolnák stb.). Szemléltessük a lesőharcsát. Figyeltessük meg a tankönyv képén (vagy az interaktív tananyagban) a szájában lévő tűhegyes, hátrafelé hajló fogait. A lesőharcsa a hazai álló- és folyóvizek éjszakai csúcsragadozója. Egyes vizekben testtömege elérheti a 100 kg-ot is. Oldják meg a munkafüzet 107–108. oldalán a 3–4. feladatot. Óra végi összefoglalás: a tankönyv illusztrációinak felhasználásával tegyenek fel egymásnak kérdéseket. A kérdésekre adott válaszokban igyekezzenek a szakszavakat minél pontosabban használni. Oldják meg a munkafüzet 108. oldalán az 5., 6. és 7. feladatot is.

Békák a vízben és a vízparton Oktatási feladat: • A kecskebéka és a barna varangy testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és élettelen környezeti tényezőkhöz. • A kültakaró feladata a légzésben, a rejtőzködésben és a váladéktermelésben. • A külső megtermékenyítés és az átalakulásos fejlődés szakaszai. • A hazai békafajok és gőték védelme. A természetvédelmi munka feladatai. Az ellenőrzés alatt az osztály tanulói önálló munkával oldják meg a következő feladatot. A felsorolt állításokban hiba van. Melyek ezek? Húzd át őket! Gyötrőszúnyog: rovar; két pár hártyás szárnya van; teste három részre tagolódik; a hím állatok vér szívók; a lárvák a vízben fejlődnek, kopoltyúval lélegeznek, hozzájárulnak a vizek öntisztulásához, átalakulás nélkül fejlődnek Nagy mocsárcsiga: háza 3 cm hosszú; álló- és folyóvizekben is megél; kopoltyúval lélegzik; a meszes vázat a köpeny választja ki; haslába van, planktonokkal táplálkozik Folyami rák: öt pár lába van; kopoltyúval lélegzik; három testrésze van: fej, tor, potroh; többször vedlik; az utódok átváltozással fejlődnek; kitinpáncél borítja testét, csápja ollóvá módosult Az önálló munka ellenőrzése során indokolják, miért hibásak egyes állítások. Színes képekről, videofilmekről, az interaktív tananyag alkalmazásával mutassuk be a hazai békafajokat. Tudatosítsuk, hogy minden kétéltű és hüllő védett. Motivációs céllal szemléltessünk néhány, távoli földrészeken élő különleges békafajt is (ökörbéka, nyílméregbéka). 175


A kecskebéka a leggyakoribb békafajunk. Szemléltessük és figyeltessük meg a kültakaróját. Beszéljük meg, hogy nyálkás bőrén keresztül lélegezik. A bőrben lévő mirigyek váladékot termelnek, melynek feladata, hogy megkönnyítse a légzést. Egyes békák váladéka méreganyagot is tartalmaz, a támadóik ellen nyújt védelmet. A kültakaró színe segít abban, hogy észrevétlenek maradjanak a környezetükben, tehát rejtőszín is egyben. Mindez előnyös a táplálékállataik megszerzésében és a természetes ellenségekkel szembeni védelemben. Figyeltessük meg a végtagjait, az ugrólábakat és az ujjak között feszülő úszóhártyát. A békák életmódja ragadozó. A 206. oldal 4. bekezdése alapján gyűjtsék össze, mi mindennel táplálkozik a kecskebéka. Figyeltessük meg az illusztrációkon a kicsapható nyelv működését. Tudatosítsuk, hogy a halakhoz hasonlóan a békák testhőmérséklete is változó. A számukra kedvezőtlen téli időszak alatt az iszapba ásva magukat, téli álmot alszanak. Olvassák el a békák fejlődéséről szóló tankönyvi szöveget! Figyeljék meg a fejlődését bemutató folyamatábrát is, majd beszéljük meg: • Mit jelent a külső megtermékenyítés? • Hova rakja a petéket? • Mi jellemző a petékre? • Mi veszi körül a petecsomót? • Mi jellemző az átalakulásos fejlődésre? Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 109. oldalának 1–3. feladatát. A barna varangy a legnagyobb hazai békafajunk. Szemléltessük és mutassuk be az egyik legszebb hazai fajunkat, a zöld varangyot is. Testfelépítését és táplálkozását önálló munkával dolgozzák fel, majd emeljük ki a lényeget. • Hol fejlődik és hol él a kifejlett varangy? • Mire szolgál a mérgező váladéka? • Mikor jár tápláléka után, és az milyen élőlényekből tevődik össze? • Miért fontosak a varangyok például a zöldségeskertekben? Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 109–110. oldalán a 4. és 5. feladatot. A tankönyv képei és szövege alapján beszéljük meg, miért van szükség békamentő akciókra. (Az utóbbi évtizedekben csökkent a természetes élőhelyük nagysága.) Mi a békamentés lényege? Milyen időszakban kell végezni ezt a fontos természetvédelmi munkát? Figyeltessük meg a tankönyv képeit, és bővítsük a tanulók fajismeretét a farkos kétéltűekkel (gőték, szalamandrák). Rögzítsük a kétéltűek fogalmát: az idetartozó élőlényeknek két élettere van (a víz és a szárazföld). A vízbe petéznek, a kifejlett békák vagy a víz közelében maradnak, vagy elhagyják azt, és a víztől távoli élőhelyeken telepszenek meg. Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire. A tankönyvi illusztrációk segítségével fogalmazzanak meg egymásnak kérdéseket.

176


A vízisikló és a mocsári teknős Oktatási feladat: • A vízisikló és a mocsári teknős testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és az élettelen környezethez. • A száraz szarupikkely, szarulemez, szarupáncél jelentősége a környezethez való alkalmazkodásban. • A környezethez való alkalmazkodás egyik formája a téli álom. • A hazai mérges kígyók testfelépítésének és élőhelyeinek megismertetése. • A kétéltűek és hüllők védelme. A szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói oldják meg önálló munkával a következő feladatot. A helytelen állításokat indokolják is meg. Igazak-e vagy hamisak az állítások? A farkos kétéltűek (gőték és a szalamandrák) a kígyók rokonai. A barna varangy lárvái a vízben fejlődnek. A kifejlett barna varangy a vízparti nádasokban él. A kecskebékának a kültakarója beleolvad a környezetébe. A kecskebéka egyesével lerakott petéit kocsonyás burok veszi körül. A békalárvák kopoltyúval lélegeznek. A kifejlett békák tüdővel és a bőrükön keresztül lélegeznek. A békapetékből átalakulás nélkül fejlődnek ki a békák. A tőponty növényevő. A lesőharcsa akár 100 kg tömegűre is megnőhet.

____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____

Az új anyag feldolgozását a hazai kígyófajok (siklók, viperák) szemléltetésével kezdjük. Tudatosítsuk, hogy valamennyi faj védett, és oktalanul félnek tőlük az emberek. Szemléltessük a vízisiklót, mutassuk be testméretét, színét, a többi kígyófélétől megkülönböztető ismertetőjegyeit (például a mintázatokat a kültakarón). Készüljenek a tanulók kiselőadásokkal, melyekkel a hazánkban élő egyéb siklóféléket mutatják be (kockás sikló, erdei sikló, haragos sikló, rézsikló). Lehetőség szerint levedlett kígyóbőrrel szemléltessük. Ismertessük, hogy bőrét száraz szarupikkelyek és a pikkelyek összenövésével képződött szarupajzsok fedik. A szaruréteg nem növekszik együtt az állat testével, ezért azt időnként levedli. Ismertessük a vízisikló mozgását a vízben és a szárazföldön, illetve a kúszómozgását a pockok, egerek járataiban. A sokféle mozgást (S alakban történő kígyózó mozgás, kúszás, úszás) hajlékony gerincoszlopa és erős izomzata biztosítja. A 209. oldal utolsó bekezdését olvassák el, majd beszéljük meg: • Mi jellemző a vízisikló életmódjára? • Mivel táplálkozik? • Hogyan ejti el zsákmányát? • Hogyan képes a testénél lényegesen szélesebb zsákmányállatot lenyelni?

177


Figyeltessük meg a tankönyv rajzain a vízisikló és a keresztes vipera koponyáját és fogaikat. Tudatosítsuk, hogy a vízisikló számos állat táplálékforrása (gólyák, gémek, ragadozó madarak, sünök). Idézzük fel, amit a fürge gyík testhőmérsékletéről és a szaporodásáról tanultunk, majd figyeltessük meg a tankönyv képét a sikló szaporodásáról. A lerakott tojásokkal nem törődik, azokat a nap melege költi ki. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 110. oldalán az 1., 2. és 3. feladatot. Szemléltessünk néhány távoli földrészen élő teknősfajt. Mutassuk be sokféleségüket, és a tankönyv rajza alapján szemléltessük, hogy valamennyi közös tulajdonsága: testüket a szarupajzsok összenövéséből képződött szarupáncél fedi. Egyes csontok is a szarupáncélhoz nőnek, így tovább szilárdítják. A mocsári teknős életmódja ragadozó. Gyűjtsék össze a tankönyv szövege alapján, miből tevődik össze a tápláléka. A többi hüllőhöz hasonlóan tojásokkal szaporodik, testhőmérséklete változó, téli álmot alszik. A tankönyv szövege és egyéb információforrás felhasználásával ismerjék meg a hazai mérgeskígyófélét, a keresztes viperát. Szemléltessük képekről, majd mutassuk be élőhelyét, testméretét, illetve ismertessük a teendőket viperamarás esetén. Tudatosítsuk, hogy egyedszámuk kicsi. Félénk és óvatos állatok, az ember közeledtét már messziről érzékelik, ilyenkor visszahúzódnak védett búvóhelyükre. Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 111. oldalának 4–6. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.

A vizek, vízpartok madarai Oktatási feladat: • A tőkés réce, a fehér gólya és a barna rétihéja testfelépítése, életmódja, szaporodása, az utódokról való gondoskodásuk. A szóbeli ellenőrzés alatt az osztály tanulói oldják meg a következő feladatot. Alkoss mondatokat az alábbi fogalmak felhasználásával! Változó testhőmérséklet: __________________________________________________________ Téli álom: ______________________________________________________________________ Ragadozó életmód: _______________________________________________________________ Átalakulásos fejlődés: _____________________________________________________________ Kopoltyú: ________________________________________________________________________ Úszóhártyás végtag: ____________________________________________________________ Az új anyag feldolgozását a korábban megismert madárfajokkal kapcsolatos fogalmak felidézésével kezdjük. Mit jelentenek a fogalmak: kapirgálóláb, kúszóláb, fogóláb, véső alakú csőr, erős, magevő csőr, tépőcsőr, meszes héjú tojás, kotlás, fészeklakó, fészekhagyó, állandó testhőmérséklet, költöző és állandó madarunk? 178


Oldják meg a munkafüzet 112. oldalán az 1. feladatot. Az óra első részében az interaktív tananyaggal, videókkal, színes képekkel mutassuk be a vizek, vízpartok legjellemzőbb madárfajait. Figyeltessük meg sokféleségüket, és hogy valamennyien sajátos módon alkalmazkodtak a környezethez. Gyűjtsük össze a tanulók meglévő ismereteit és tapasztalatait a vízimadarakról (dalok, népmesék, elbeszélések és egyéb prózai művek). A tőkés réce testfelépítéséről, életmódjáról, szaporodásáról olvassák el a tankönyv 212. oldalának 2–4. bekezdését. Értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg, hogyan alkalmazkodott testfelépítése a vízi környezethez. Az interaktív anyaggal szemléltessük az úszóhártyás végtagot, a lemezes csőrt, a jellegzetes, áramvonalas testalkatot. Beszéljük meg, mivel táplálkozik, hány tojást rak, mi jellemző a fiókákra. A vízi életmódhoz való alkalmazkodás formáit a munkafüzet 112. oldalán a 2. feladatban rögzítsük. Gyűjtsük össze a tanulók tapasztalatait, korábbi ismereteit a fehér gólyáról. Beszéljük meg, miért lett a magyar nép legkedveltebb madara. Szemléltessük a fészkelését! Hova rakja a fészkét? Miből készíti? Figyeltessük meg a tankönyv rajzain és képein, hogyan alkalmazkodott testfelépítése a vizes élőhelyekhez és a táplálék megszerzéséhez. Beszéljük meg, mi mindennel táplálkozik! Hogyan segíti a táplálék megszerzését a hosszú, hegyes csőr? Szemléltessük és magyarázzuk el a gázlóláb jellegzetességeit (hosszú ujjak, felületnövelő hártyák, vékony, hosszú csüd). Az interaktív anyaggal szemléltessük szaporodását, a fészeklakó fiókákat és a szülőpár gondoskodását utódairól. Figyeljük meg a tankönyv térképvázlatát! Magyarázzuk el, hogy nyár végén nagy csapatokba verődnek és az Afrikai földrész középső és déli részére vonulnak, ahonnan kora tavasszal térnek vissza. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 112. oldalán a 3–4. feladatot. A feladat megoldásának értékelése után idézzük fel, mit tanultunk az erdőben élő héjáról. Mi jellemző testfelépítésére, táplálkozására, szaporodására? Testfelépítésében hasonló a vizes élőhelyeken élő barna rétihéja. Fő táplálékai a békák, a vízimadarak, a siklók, az egerek és a pockok. Félméteres fészkét a sűrű nádasokba rakja. A héjára vonatkozó főbb ismereteket a munkafüzet 113. oldalán az 5. feladat tartalmazza. Olvassuk el a tankönyv kiegészítő ismereteit a gémfélékről, sirályokról és kárókatonákról, majd oldják meg a tanulók a munkafüzet 113. oldalának 6. feladatát. Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire, és alkossanak mondatokat a következő fogalmak felhasználásával: tépőcsőr, gázlóláb, úszóhártya, lemezes csőr, fészeklakó fióka, költöző madár.

A vizek, vízpartok életközössége Oktatási feladat: • Az életközösség fogalmának konkretizálása a vizes élőhelyekre. • Termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek a vizekben, vízpartokon. 179


• • • •

A lebontó szervezetek jelentősége a vizek öntisztulásában. Táplálkozási láncok a vizes élőhelyeken. Az élettelen környezeti tényezők hatása az életközösségekre, az élőlények tűrőképessége. Szűk és tág tűrőképességű élőlények a vizekben, vízpartokon. Ismételjük át a korábban tanultakat: • Mit nevezünk életközösségnek? • Milyen összetevői vannak? • Ebben a tanévben milyen életközösségekről tanultunk már? • Mely élőlények alkotják a termelő szervezeteket az erdőkben, a füves területeken?

Szemléltessük is a korábban megismert legjellemzőbb fajokat (tölgyfa, bükkfa, fűfélék). Mi a jelentőségük a termelő szervezeteknek az életközösségekben? (Összetett anyagokat termelnek, rájuk épülnek a táplálkozási láncok, oxigént juttatnak a környezetünkbe, és elnyelik a szén-dioxidot.) Szemléltessük és idézzük fel a vizek, vízpartok termelő szervezeteit is (nád, gyékény, hínárfélék, növényi planktonok). Velük az elsődleges fogyasztók táplálkoznak. Mondjanak példákat a vizes élőhelyek elsődleges, másodlagos fogyasztóira és a csúcsragadozókra. Idézzük fel, mit jelent az, hogy a természetes életközösségekben viszonylagos egyensúly alakul ki a termelő-fogyasztó szervezetek között. A tankönyv 216. oldalának első bekezdéséből keressék ki, melyek a vizes élőhelyek lebontó szervezetei. Mit biztosítanak ezek az élőlények az életközösségekben? (Az anyagforgalmat.) Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 113–114. oldalának 1–4. feladatát. Beszéljük meg, milyen élettelen környezeti tényezőkhöz kell alkalmazkodniuk az élőlényeknek az eddig megismert életközösségekben (fényviszonyok, levegő hőmérséklete, víz, a talaj szerkezete és táp anyagkészlete). Magyarázzuk el – közben grafikonon ábrázoljuk –, hogyan változnak a ponty életműködései (táplálkozás, mozgás, szaporodás) a víz hőmérsékletének változásának függvényében. Tudatosítsuk, hogy alacsony vízhőmérséklet mellett (4 °C) az élettevékenységek lelassulnak, majd a hőmérséklet emelkedésével az élettevékenységek is felgyorsulnak. Vannak a víz hőmérsékletnek olyan értékei, amelyek megléte esetén az életfolyamatok felgyorsulnak. 20–24 °C-os vízben a legintenzívebb a ponty légzése, mozgása, táplálkozása stb. Ezt a tartományt nevezzük optimumnak. Ha tovább emelkedik a víz hőmérséklete (30 °C fölé), a ponty életműködései ismét lelassulnak, majd elpusztul. A két szélső érték közötti távolság a ponty tűrőképessége, amely megmutatja, hogy a környezet változásait milyen határok között képes elviselni. Elemezzük a tankönyv tűrőképességet bemutató ábráját. Az eddig megszerzett ismereteket alkalmazva mondjanak a tanulók példákat arra, hogy mely élőlényeknek nagy és melyeknek szűk a hőtűrő képessége! Idézzük fel, hogyan alkalmazkodnak egyes élőlények a kedvezőtlen környezeti feltételekhez (áttelelő szervek, téli álom, zsírtartalékok felhalmozódása stb.). Óra végi összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 114. oldalán az 5. és 6. feladatot, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire! 180


A vizek szennyezése. A vizes élőhelyek védelme (kiegészítő anyag) Oktatási feladat: • A vizek szennyező forrásai (az ipari, a háztartásban és a mezőgazdasági tevékenységek során keletkező szennyvizek). • A tápanyag-feldúsulás (eutrofizáció) folyamata és káros következményei. • Ipari és háztartási szennyvizek kezelése, a tisztítás fontossága. • A vizes élőhelyek csökkenésének okai, a meglévő élőhelyek védelme. • Élőhely-visszaállító (élőhely-rekonstrukciós) programok hazánkban. A kiegészítő anyagot csoportmunkában is feldolgozhatjuk. A csoportok, a feladatok megoldásához használják a tankönyvet és egyéb ismeretterjesztő irodalomból (könyvek, folyóiratok, internetforrások és videók) vett szemelvényeket, adatokat. 1. csoport • Miért veszélyesek az álló- és folyóvizekbe bemosódó műtrágyák és egyéb ipari eredetű szennyvizek? Hogyan változik meg hatásukra a vizek élete? • Mit jelent az eutrofizáció? Milyen hatása van az életközösségre? 2. csoport • Átlagosan hány liter szennyvíz keletkezik a háztartásokban? • Hogyan történik a szennyvíz tisztítása? • Mutassátok be egy szennyvíztisztító működését! • Milyen fizikai és biológiai jellegű tisztítás folyik egy korszerű szennyvíztisztítóban? 3. csoport • Mit tartalmaz a Natura 2000 Európai Uniós természetvédelmi program? Milyen céljai és konkrét feladatai vannak? • Mit jelent az élőhely-rekonstrukció? Hol folynak hazánkban ilyen természetvédelmi programok? • Mutassátok be egy visszatelepített és már hazánkban is szaporodó faj, a hód testfelépítését, életmódját és viselkedését! 4. csoport • A természetvédelmi munka sikerét jelzi, hogy a vidrák száma hazánkban újra emelkedik. Mutassátok be a vidra hazai élőhelyeit, testfelépítését, életmódját, jellegzetes viselkedését és szaporodását. A csoportmunka beszámolói alatt képekről, videofilmekről és az interaktív tananyaggal szemléltessünk, és emeljük ki az elhangzottak lényeges elemeit.

Rendszerezzük ismereteinket! Oktatási feladat: • A vizek, vízpartok életközössége témakörben megismert élőlények csoportosítása megadott szempontok alapján (élőhely, táplálkozás, szervezeti sajátosságok, alkalmazkodás a környezethez stb.). • A testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatok felidézése és rögzítése a munkafüzet feladatainak megoldása során. • Az élőlények és környezetük közötti szoros kapcsolat felidézése konkrét példákon keresztül. • Az emberi tevékenységek hatása a vizes élőhelyekre. A természetvédelmi munka feladatai a vizes élőhelyek és az ott élő fajok megőrzésében. • A lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti problémái. • Az ismeretek önálló alkalmazása a munkafüzet feladatainak megoldása során. 181


Idézzük fel a vizek, vízpartok életközössége témakörben megismert növényeket. Applikáljuk képüket a táblára, majd csoportosítsuk a növényeket megadott szempontok alapján. A csoportosítás szempontjaihoz a tanulók is tegyenek javaslatokat (például melyek lágyszárúak, fásszárúak, széllel vagy rovarokkal beporzódók stb.). A munkafüzet 115. oldalán a 4. feladat megoldásával rögzítsük a lényeget. Élő növényekkel, növényi hajtásokkal szemléltetve idézzük fel a nád, a gyékény, a fűzfa és nyárfa tulajdonságait. Figyeltessük meg leveleiket, virágzatukat (vagy fejlődő terméseiket), a szárhoz való kapcsolódásukat és erezetüket. A munkafüzet 115. oldalán a 3. feladat megoldása alkalmas arra is, hogy a verbális és a vizuális kommunikációt összekapcsoljuk. A témakörben tizenhét állatfajról tanultunk. A növényekhez hasonlóan applikáljuk képeiket, majd csoportosítsuk őket. A munkafüzet 115. oldalának 5. feladata is sok szempontot ad a jellegzetes tulajdonságok szerinti megkülönböztetésekre, azonosságok és különbségek keresésére, összefüggések feltárására, következtetések levonására (például gerinces, ízeltlábú, ragadozó, növényevő stb.). Hatékonyan fejleszthető a tanulók emlékezete és gondolkodása, verbális és vizuális kommunikációs képessége a következő feladattal, amelyet önálló munkával oldjanak meg. Mondjunk fogalmakat, majd a tanulók írjanak példát (példákat) arra, hogy az adott fogalom mit jelent és mely élőlényre jellemző (például: egylaki és kétlaki növény, telepes testfelépítés, gyöktörzs, szélbeporzás, rovarbeporzás, fogóláb, bőrizomtömlő, vedlés, kitinpáncél stb.). A munkafüzet 116. oldalán a 6–7. feladat hatékonyan fejleszti a vizuális emlékezetet. Idézzük fel az életközösség fogalmát. Beszéljük meg a korábban megismert erdő és füves területek életközösségeinek megismert fajait. • Hogyan alkalmazkodnak az élőlények a környezet változásaihoz? • Miért képesek egyes madarak és emlősök átvészelni a kedvezőtlen téli időszakot? • Mi a madárvonulások oka? • Miért alszanak téli álmot egyes állatok, miért aktívak mások a téli időszakban is? • Milyen kapcsolatok alakultak ki az élőlények között (a táplálkozási kapcsolatokon kívül)? • Mit jelentenek a következő fogalmak: termelő szervezetek, fogyasztók, csúcsragadozók, lebontó szervezetek? Önálló munkával oldják meg a munkafüzet 114. oldalának 1. feladatát. A megoldás értékelése során beszéljük meg, mit jelent a következő mondat: „A természetes életközösségekben viszonylagos egyensúly alakul ki a termelő és a fogyasztó szervezetek között”. Mondjanak példákat arra, mi történik akkor, ha az egyensúlyi helyzet felborul. Ismereteiket a munkafüzet 2. feladatában rögzítsük. Az órán biztosítsunk lehetőséget arra, hogy megbeszéljük, milyen a lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti állapota, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik annak életét, továbbá milyen természetvédelmi javaslataik vannak az élőhely megőrzésére.

182


TARTALOM Kedves kollégák!................................................................................................................................................. 3 A természetismeret tantárgy tanításának céljai és alapelvei a kerettanterv szerint............................. 4 A 6. évfolyamos természetismeret tantárgy tanmenetjavaslata............................................................... 7 Az egyes témakörök követelményei, óravázlat-javaslatok....................................................................... 49 Az erdő életközössége....................................................................................................................................... 49 Hazánk erdői................................................................................................................................................ 49 Erdőt alkotó fáink: a tölgy és a bükk......................................................................................................... 50 Az erdeifenyő. Gombák az erdőben............................................................................................................51 A cserjék és a gyepszint virágos növényei................................................................................................. 52 Virágtalan növények az erdőben................................................................................................................ 54 A gímszarvas, az őz és a vaddisznó........................................................................................................... 55 A róka, a sün és a mókus............................................................................................................................. 57 Harkályok és énekesmadarak az erdőben ................................................................................................ 58 Ragadozó madarak az erdőben.................................................................................................................. 60 Ízeltlábúak az erdőben..................................................................................................................................61 Az erdő életközössége.................................................................................................................................. 63 Az erdők védelme (kiegészítő anyag)........................................................................................................ 64 Rendszerezzük ismereteinket!.................................................................................................................... 65 Kölcsönhatások. Az energia............................................................................................................................. 66 Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján...................................................................... 66 A mechanikai kölcsönhatás........................................................................................................................ 67 A termikus kölcsönhatás............................................................................................................................. 75 Kísérletek, megfigyelések.............................................................................................................................76 Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás.............................................................................................. 77 Az energia I....................................................................................................................................................81 Az energia II. ................................................................................................................................................ 85 A Nap és a napenergia................................................................................................................................. 87 Energiafelhasználás, energiatakarékosság................................................................................................ 89 Rendszerezzük ismereteinket!.................................................................................................................... 90 A Föld bolygó......................................................................................................................................................91 Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján.......................................................................91 Együtt a Naprendszerben.............................................................................................................................91 Tájékozódás a gömb alakú Földön ............................................................................................................ 93 Földrajzi helymeghatározás – gyakorlat................................................................................................... 99 A Föld forgása............................................................................................................................................. 100 A Föld keringése a Nap körül....................................................................................................................101 Az éghajlati övezetek ................................................................................................................................. 102 A Föld éghajlatát alakító tényezők........................................................................................................... 104 A Hold......................................................................................................................................................... 107 Rendszerezzük ismereteinket!.................................................................................................................. 108


A természet erői............................................................................................................................................... 108 Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján.................................................................... 108 A vulkánok.................................................................................................................................................. 108 Hogyan keletkeznek a hegységek?............................................................................................................111 A külső erők felszínformáló munkája......................................................................................................113 A kőzetek és a felszín formakincse...........................................................................................................118 A tanult kőzetek vizsgálata (csoportmunka)...........................................................................................121 A hegységek formakincse.......................................................................................................................... 122 Hogyan alakultak ki alföldjeink?............................................................................................................. 124 Legértékesebb természeti erőforrásunk: a talaj...................................................................................... 125 Hogyan alakítja az ember a környezetét? (projekt)............................................................................... 128 Rendszerezzük ismereteinket!.................................................................................................................. 129 Hazai tájakon................................................................................................................................................... 130 Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapján.................................................................... 130 A Kárpát-medence országa ...................................................................................................................... 130 Az Alföld tengersík vidékein.................................................................................................................... 132 Hazánk éléstára.......................................................................................................................................... 135 Duna menti tájunk, a Kisalföld................................................................................................................ 137 Dombvidék a Dunántúlon........................................................................................................................ 140 Hazánk nyugati peremvidéke................................................................................................................... 145 A Dunántúli-középhegység...................................................................................................................... 148 Legmagasabb tájunk, az Északi-középhegység.......................................................................................151 Hazánk fővárosa, Budapest...................................................................................................................... 155 Rendszerezzük ismereteinket!.................................................................................................................. 156 A füves területek életközössége. Termesztett növényeink ........................................................................ 157 A füves puszták kialakulása és növényei................................................................................................. 157 Ízeltlábúak a füves területeken................................................................................................................. 158 A fürge gyík és a vakond........................................................................................................................... 160 A mezei nyúl és a füves területek rágcsáló kisemlősei...........................................................................161 A fácán és a füves területek ragadozó madarai.......................................................................................162 Termesztett növényeink: a búza és a kukorica....................................................................................... 164 Termesztett növényeink: a napraforgó, a repce és a lucerna.................................................................165 Rendszerezzük ismereteinket!.................................................................................................................. 166 Vizek, vízpartok életközössége.......................................................................................................................167 A víz jelentősége. A vizek parányi élőlényei............................................................................................167 Lágyszárúak a vízben és a vízparton........................................................................................................169 A ligeterdők és a vízparti fák.....................................................................................................................170 Az orvosi pióca. Csigák és kagylók a vízben...........................................................................................171 Ízeltlábúak a vízben és a vízparton.......................................................................................................... 172 A hazai vizekben élő halak........................................................................................................................174 Békák a vízben és a vízparton...................................................................................................................175 A vízisikló és a mocsári teknős................................................................................................................ 177 A vizek, vízpartok madarai.......................................................................................................................178 A vizek, vízpartok életközössége...............................................................................................................179 A vizek szennyezése. A vizes élőhelyek védelme (kiegészítő anyag)....................................................181 Rendszerezzük ismereteinket!...................................................................................................................181

Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária. Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

Recommend Documents