HOGYAN KÉSZÍTSÜNK SIKERES PROJEKTEKET?

RO 2005/017-536.01.01.02.02

GUVERNUL ROMÂNIEI

HOGYAN KÉSZÍTSÜNK SIKERES PROJEKTEKET?

A projektet az Európai Unió támogatta (a Románia - Magyarország PHARE CBC 2005 határmenti együttműködési program keretében, RO 2005/017 - 536.01.01.02.02)

Projektgazda: SZATMÁRI PEDAGÓGUSOK HÁZA

A kiadvány „A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva” c. projekt keretében készült, a Románia-Magyarország PHARE CBC 2005 határmenti együttműködési program keretében, RO 2005/017-536.01.01.02.02

Kiadó: SZATMÁRI PEDAGÓGUSOK HÁZA Koordinálta: SZÁSZ PIROSKA Igazgató SZATMÁRI PEDAGÓGUSOK HÁZA Satu Mare, 1 Decembrie 1918 u., 6, Telefon: +40-361-801065, Fax: +40-361-801064 E-mail: [email protected]

A kiadvány szerzői jogai a Szatmári Pedagógusok Házát illetik. A kiadvány vagy annak részeinek sokszorosítása csak ezen intézmény engedélyével történhet. Kiadás hely: Szatmárnémeti, időpontja: 2008. február. A dokumentumban állásfoglalásának.

foglalt

nézetek

nem

tekinthetők

az

Európai

Unió

hivatalos

Európai Bizottság http://ec.europa.eu Európai Bizottság – Bővítési Főigazgatóság – PHARE Program http://ec.europa.eu/enlargement/financial_assistance/phare/index_en.htm Európai Bizottság – Regionális Politika Főigazgatóság http://ec.europa.eu/regional_policy Európai Bizottság – Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság http://ec.europa.eu/comm/economy_finance Európai Unió Tanácsa http://www.consilium.europa.eu Európai Parlament http://www.europarl.europa.eu Európai Bíróság http://curia.europa.eu Európai Számvevőszék http://eca.europa.eu Gazdasági és Szociális Bizottság http://eesc.europa.eu Régiók Bizottsága http://cor.europa.eu Európai Központi Bank http://www.ecb.int Európai Befektetési Bank http://eib.eu.int Az Európai Bizottság romániai képviselete http://www.infoeuropa.ro Romániei Állandó Képviselete az Európai Bizottságnál http://ue.mae.ro A brüsszeli Román Információs Központ http://www.roinfocentre.be Európai Unió a világban http://ec.europa.eu/comm/world

2

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető...................................................................................................................3 A kézikönyv kidolgozásának háttere......................................................................................3 A tananyag felépítése és tartalma............................................................................................3

II. Egy Sikeres Pályázat Elkészítésének Lépései......................................................4 II.1 A szükségletek és lehetőségek beazonosítása..................................................................5 II. 2 A problémák célokká történő átfogalmazása..................................................................6 II. 3 A projekt tervezési szakasza – logikai keretmátrix ........................................................8 II. 4 A projekt operatív tervezése..........................................................................................14 II. 5 Partnerség......................................................................................................................16 II.6 Támogatási források feltérképezése – pályázati kiírás tanulmányozása, információgyűjtés..................................................................................................................17 II.7 A pályázat elkészítése....................................................................................................18

III. A Projektek Megvalósítása...............................................................................22 III.1 A projekt értékelése......................................................................................................22 III.2 Szerződéskötés..............................................................................................................23 III. 3 Közbeszerzési eljárások...............................................................................................24 III.4 Kifizetések....................................................................................................................27 III.5 További pénzügyi kérdések.........................................................................................27 III.6 Monitoring, jelentéstétel...............................................................................................28 III.7 Könyvvizsgálat és audit................................................................................................28 III.8 Szerződésmódosítás......................................................................................................29 III.9 Tájékoztatás, nyilvánosság, arculati elemek, disszemináció........................................29 III.10 A projekt zárása..........................................................................................................30

Összefoglalás.............................................................................................................31 IV. Strukturális Alapok............................................................................................32 IV.1 A Strukturális Alapok létrehozásának célja..................................................................32 IV.2 A Strukturális Alapok bemutatása................................................................................33 IV.3 A Strukturális Alapok célkitűzései...............................................................................36 IV.4 A Strukturális Alapok felhasználása.............................................................................40 A. A Strukturális Alapok felhasználása Romániában.......................................................42 B. A Strukturális Alapok felhasználása Magyarországon................................................43

V. Társadalmi Megújulás és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok rövid bemutatása.......................................................................................................45 A támogatás összege és mértéke: a pályázó az elnyert támogatást a részére megítélt eszközcsomagok formájában kapja meg (A támogatás minimum értéke 0,5 millió forint, míg a maximum értéke 700 millió forint). A pályázó számára pénzkifizetés nem történik. Az eszközcsomagok ellenértéke közvetlenül a szállítónak kerül kifizetésre. A projekt elszámolható összes költségének 100 %-a. ..........................................................................49

Szójegyzék.................................................................................................................51 Mellékletek................................................................................................................54

3

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva

I. BEVEZETŐ A kézikönyv kidolgozásának háttere A 2007-es év folyamán a Szatmári Pedagógusok Háza, partnerségben a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Tanács Pedagógiai, Szociális Oktatási és Továbbképzési Intézményével (Nyíregyháza, Magyarország) román-magyar Phare CBC határmenti pályázatot nyert „A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva” címmel. A pályázat célkitűzése a határmenti együttműködés kiterjesztése és fejlesztése az oktatás terén, valamint a Szatmár, illetve Szabolcs-SzatmárBereg megyében található oktatási intézmények kapacitásának növelése a nemzeti és közösségi pénzek hatékony lehívása érdekében. Jelen dokumentum a projekt keretében kidolgozott tananyag, melynek elsődleges célja a Strukturális Alapok – mely jelentős pénzforrást biztosít Románia és Magyarország számára a 2007-2013 programozási időszakban – lehívásának elősegítése. A célcsoportot a románmagyar határmenti térségben tevékenykedő tanügyi dolgozók jelentik. A szakmai feladatokat a Megakom Consultants Romania tanácsadó cég látta el, 2008. január – február között.

A tananyag felépítése és tartalma A tananyag négy fő részre osztható: •

Egy sikeres pályázat kidolgozásának lépései;

•

A pályázatok sikeres megvalósítása;

•

Románia és Magyarország számára elérhető Strukturális Alapok bemutatása, a 2007-2013 programozási időszakban;

•

Aktív pályázati lehetőségek.

A tananyag struktúrájában, logikájában követi a képzési napok felépítését, tematikáját, felépítését és írásos formában tartalmazza a képzés során átadott információkat, illetve, a jobb megértést segítendő, bizonyos esetekben kiegészíti, részletesebben tárgyalja azokat. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a segédanyag nem tekinthető hagyományos tankönyvnek: nem fejezetről fejezetre haladva kell megtanulni, sokkal inkább hivatkozási és háttérdokumentum, melyet a képzési napok közti időszakban célszerű alkalmazni a hallottak jobb megértése érdekében.


II. EGY SIKERES PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI A tananyag első részében – gyakorlati példákon keresztül – egy sikeres pályázat elkészítésének lépéseit, míg a második részében a már megnyert projekt lebonyolításainak elemeit mutatjuk be. Megfigyelhetjük, hogy a folyamat mindég a projektre és NEM a pályázatra vonatkozik – a pályázat csupán egy eszköz a projekt kidolgozásához, fejlesztéséhez. Milyen egy jó projekt? A jó projekt egy jól megtervezett és sikeresen végrehajtott projekt. Egy jól megtervezett és nyertes projekt is végződhet kudarccal, ha a megvalósítása nem a megfelelő módon zajlik. Ugyanakkor egy hiányosan megtervezett pályázat még az értékelési fázison sem megy át. Ebből kiindulva úgy ítéltük meg, hogy egy sikeres pályázat elkészítésének bemutatása mellett nagyon fontos maga a megvalósítási fázis ismertetése is. Egy projekt elkészítésének és lebonyolításának fontosabb lépéseit a következő ábra szemlélteti:

1 Ábra. A projektciklus szakaszai

Szükségletek meghatározása

Visszacsatolá s

Projekt monitoring és értékelés

Célok kialakítása

Projekt tervezés

Projekt megvalósítás

Korlátok Ebben a fejezetben bemutatjuk tehát egy pályázat elkészítésének lépéseit, valamint fontosabb elemeit, a következő fejezetben pedig kitérünk a nyertes pályázatok lebonyolítására. Mielőtt elkezdenénk a projektek elkészítésének és megvalósításának a leírásába, tisztázzuk a projekt fogalmát! A projekt egy egyedi szervezetben végrehajtott lépéssorozat, amely nem sorolható a hagyományos szervezeti egységek megszokott tevékenységei közé, valamint egy konkrét, a kontextustól függő cél vagy célok megvalósítása: - meghatározott idő alatt, - meghatározott humán- és anyagi erőforrások igénybevételével.


II.1 A szükségletek és lehetőségek beazonosítása Miért van szükségünk projektekre? Minden projekt egy jövőbeni, „ideális” helyzet elérésére, a jelenlegi probléma megoldásának vágyára alapszik. Minden projekt elkészítését megelőzi tehát a létező problémák és szükségletek beazonosítása és elemzése. A szükségletek beazonosítását a projektötlet megfogalmazása követi, majd a pályázati kiírások részletes tanulmányozása. A következő lépés a célkitűzések pontos megfogalmazása valamint a projekt Logframe alapú tervezése - Logical Framework Approach (az EU által is használt és elfogadott módszertan). A következő fázis a projekt operatív tervezése – a pénzügyi tábla, a humánerőforrás terv és a tevékenységek időbeni ütemezésének az elkészítése. Az Logframe módszer hatékony eszköz arra, hogy az érintettek és érdekcsoportok (a probléma megoldásában érdekelt csoportok) azonosítsák és elemezzék problémáikat, és meghatározzák azokat a célokat és elvégzendő tevékenységeket, amelyek a problémák megoldásához szükségesek. A logframe struktúra alkalmazásával a tervezők tesztelhetik a javasolt projektterveket azok relevanciájának, megvalósíthatóságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében.

Szükségletek elemzése, a problémafa elkészítése Mielőtt nekifognánk a pályázat kidolgozásának egy átfogó, tiszta képet kell rendelkezzünk a benyújtandó pályázat egészéről. A pályázónak azonosítania kell a megoldandó problémákat, valamint azokat a fejlesztéseket amelyek hozzájárulnak a problémák teljes vagy részleges megoldásához. E problémák felvázolása a projektötlet alapját képezhetik: csak ezek ismeretében, a projektötlet újragondolása után, foghatunk neki a pályázatkészítés konkrét lépéseihez. Következtetésképp, a projektkészítés első lépése a létező problémák azonosítása és elemzése, a kidolgozandó projektek célja ugyanis a létező problémák megoldása. A főbb problémák megértése érdekében szükséges tehát széleskörű helyzetelemzést végeznünk. A pályázat valós szükségletekre való épülése egy alapfeltétel. Ugyanakkor figyelnünk kell arra, hogy a problémák okait azonosítsuk nem pedig azok következményeit. Ebben a folyamatban minden érdekcsoport részt kell vegyen, vagyis mindazon személyek, csoportok amelyek érintettek a projekt eredményei által – például egy workshop keretén belül! Egy adott helyzet különbözőképpen értelmezhető különböző érdekcsoportok által. A problémák feltárása, azonosítása mélyinterjúk, kérdőíves kutatások (az érdekcsoportok, célcsoportok körében) vagy statisztikai adatok elemzése alapján történhet. A problémák feltárásának, összegyűjtésének egy lehetséges módszere lehet az is, ha az érdekeltek brainstorming (ötletbörze) keretében határozhatják meg az adott helyzethez kapcsolódó legfőbb problémákat. A problémák feltárása, azonosítása után meg kell határozni a feltárt problémák között fenn álló ok-okozati viszonyokat (hierarchikus egymásra épülését), végül, erre alapozva elkészítjük a problémafát. Meg kell határozni az átfogó problémát és fel kell tárni az ehhez kapcsolódó, ezt

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva kiváltó problémákat. Ha az azonosított probléma ok, akkor a probléma-fa alsóbb szintjére kerül, míg az általa kiváltott okozat feljebb. Általában, a problémafa 3-5 szintet tartalmaz. Míg az általános helyzetelemzések egy általános, elmesélő, kevésbé strukturált leírást adnak a beazonosított problémákról, a logikai keretmátrix egyik előnye, hogy rávilágít arra tényre, hogy önálló problémák nem léteznek – minden egyes probléma egy összetett probléma – lánc szerves része amelyek ok-okozati viszonyban állnak egymással. Ha a probléma helytelenül lett beazonosítva, a megoldás is hibás lesz. Nagyon fontos tehát a problémák konkrét és reális leírása, kerülve az általános megfogalmazásokat. A 2. ábra egy lehetséges problémafát mutat be, a nyilak a feltárt problémák közötti összefüggéseket jelzik:

2. Ábra Probléma-fa

Határmenti oktatási intézmények közötti alacsony együttműködés

Európai Uniós ismeretek oktatásának hiánya

Európai integrációs ismeretek hiánya

A határmenti iskolák közötti kapcsolatok hiánya

Egy információs központ hiánya

Európai Uniós ismereteket bemutató tankönyv hiánya

EU-s ismeretek terén szakképzetlen pedagógusok

Javaslat: kerüljük a problémaelemzés szükségtelen túlbonyolítását, úgy időben, mint terjedelemben. Szükség esetén a probléma-fa utólag is változtatható, kibővíthető.

II. 2 A problémák célokká történő átfogalmazása A probléma-fa nagyon könnyen cél-fává alakítható: csak annyit kell tennünk, hogy a problémákat újrafogalmazzuk célok formájában! A probléma-fa valamely fennálló helyzet negatív aspektusait mutatja meg, míg a célok elemzése a kívánatos jövőbeni helyzet pozitív aspektusait. Az cél-fa tehát a probléma-fa tükörképe lesz. Az ok és okozati viszonyt az eszközök és célok viszony váltja fel.

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva Lássunk egy példát egy probléma céllá való átalakítására: Probléma Kedvezőtlen gazdasági-társadalmi helyzet

Cél Kedvező gazdasági-társadalmi helyzet

Ha az ok-okozati összefüggéseket jól állítottuk fel, úgy a célfa megmutatja, hogy a fő probléma megoldásához milyen részfeladatok megvalósításával juthatunk közelebb. Így biztosítható a projekt célkitűzései és a feltárt problémák közötti szoros megfelelés. A problémák célokká való alakítása révén a cél-fához jutunk (3. Ábra). Az egyes célok ugyanúgy egymásra épülnek, mint a problémák a probléma-fában. E logikai kapcsolat értelmében az alsó szintű célok maradéktalan megvalósítása esetén a felsőbb szintű célkitűzések is megvalósulnak. A következő ábra egy, a fent bemutatott probléma-fából levezetett cél-fát mutat be. 3. Ábra Cél-fa

Határmenti oktatási intézmények közötti széleskörű együttműködés

Európai integrációs ismeretek sokrétűsége

A határmenti iskolák közötti széleskörű kapcsolatok

Európai Uniós ismeretek oktatása

Információs központ működése

Európai Uniós ismereteket bemutató tankönyvek megléte

EU-s ismeretek terén szakképzett pedagógusok

A célkitűzések elemzése során ajánlott figyelembe venni a következő kritériumokat: - a célkitűzéseket a kívánt jövőbeni helyzetet formájában, és ne tevékenységként fogalmazzuk meg - a cél-fa kidolgozásának folyamatában új elemek jelenhetnek meg, amelyek a probléma-fa módosításával járnak. Így, szükség esetén vissza kell térnünk a problémafa kidolgozásához és ezt ki kell javítanunk, vagy át kell fogalmazzuk, akár ebben a fázisban is - egyes célkitűzések esetében pontosan megállapítható, hogy a célkitűzés nem valósítható meg állami finanszírozásból, viszont az elemzési folyamat komplexitásának és teljességének megőrzése miatt, szükséges ezek feltüntetése is.


II. 3 A projekt tervezési szakasza – logikai keretmátrix A logikai keretmátrix (röviden logframe) az LFA - Logical Framework Approach fő outputja. Megfelelő használat esetén a logframe segítséget nyújt a tevékenységek, eredmények, célok és célkitűzések közötti logikai összefüggések jobb áttekintéséhez,1 A logframe mátrix (4. Ábra), legegyszerűbb formájában egy négy oszlopot és négy sort tartalmazó mátrix.

4. Ábra. Logikai keretmátrix Beavatkozási Stratégia

Objektívan igazolható eredményességi mutatók

Ellenőrzés forrásai

Átfogó Célok

Hatásindikátorok

Ellenőrzés forrásai és eszközei

Projekt Cél

Célindikátorok v. Eredmény indikátorok


Kockázatok és feltételezések

Várt eredmények (outputok)

Output indikátorok



Tevékenységek

Eszközök

Költségek



Előfeltételezések

A logframe mátrix oszlopainak és sorainak kitöltése jól meghatározott sorrendben történik.

1

•

Először az intervenciós logikát írjuk le, fentről lefelé haladva – így elkészül a projekt célrendszere, meghatározásra kerülnek a tevékenységek.

•

Ezután a feltételezések kerülnek meghatározásra (negyedik oszlop), lentről felfelé haladva, kezdve az előfeltételezésekkel.

•

Ezt követően az alsó sorból kiindulva vízszintesen haladva kitöltjük a hiányzó téglalapokat, először meghatározva az indikátorokat, majd azok forrásait (a második és harmadik oszlop első három sora).

•

Utolsó lépesben meghatározzuk (becslés szintjén) a projekt megvalósításához szükséges eszközöket és forrásokat (a kettes és hármas oszlopok négyes sora).

A közösségi támogatások lehívásakor a legtöbb esetben kötelező a logikai keretmátrix kitöltése.

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva A beavatkozási logika (intervenciós logika). A projekt alapjául szolgáló stratégiát, a tevékenységektől az átfogó célokig vezető hatásmechanizmust intervenciós logikának nevezik. A logframe mátrixban az intervenciós logikán, annak egyes szintjein keresztül történik meg a projekt leírása – vagyis ez kerül majd a mátrix első oszlopába. 5. Ábra. Beavatkozási logika Hatások

Eredmények

Outputok

Inputok

Projekt tevékenységek

(Átfogó célok)

(Konkrét cél)

Átfogó célok – azok a stratégiai szintű célok, amelyekhez a projekt hatásai hosszú távon hozzájárulnak. Projekt cél – konkrét cél, amit a projekt megvalósításával el kívánunk érni.

Eredmények – termékek vagy (Operatív célok) szolgáltatások, melyek a projekt keretében végrehajtott tevékenységek eredményei. Tevékenységek – feladatok, amelyeket az eredmények elérése érdekében végre kell hajtani.

Feltételezések, kockázatok értékelése Egy projekt sikere gyakran nemcsak a projekt beavatkozásain múlik, hanem bizonyos külső tényezőkön, illetve e külső tényezők meglétére vonatkozó konkrét feltételezéseken is. A külső tényezők braimstorming (ötletbörze) révén a logframe minden egyes szintjére vonatkozóan meghatározhatók. A feltételek feltárásában alulról felfelé haladunk, mégpedig olyan logika mentén, hogy minden szinten azt keressük, hogy az adott szinten elért eredmények, hatások mellett a következő szint teljesüléséhez mire van szükség. Hogyan értelmezhetjük tehát e kapcsolatot a feltételezések és az egyes szintek között? •

Ha az előfeltételezések teljesülnek, akkor indulhatnak meg a projekt tevékenységei.

•

Ha a tevékenységeket elvégezzük, és emellett az azonos szinten levő külső feltételek teljesülnek, akkor jönnek létre a projekt eredményei.

•

Ha a projekteredmények létrejönnek, és a megfelelő feltételek teljesülnek, akkor érheti el a projekt a célját.

•

Ha a projektcél megvalósul, és az adott szintű külső feltételek is teljesülnek, akkor érhetjük el az átfogó, stratégiai célokat.

A feltételezések meghatározását, leírását a kívánt helyzet formájában, vagyis pozitív módon kell megfogalmazni. Ilyen módon lehetővé válik nyomon követésük és értékelésük a feltételezési algoritmus segítségével.

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva Objektíven ellenőrizhető eredményességi mutatók2 Az objektíven ellenőrizhető mutatók – vagy indikátorok – megmutatják, hogy a célokat milyen mértékben sikerült teljesíteni a logframe egyes szintjein. E mutatók alapján kerülhet sor a megfelelő monitoring rendszer kidolgozására. A logframe ezen oszlopában kerülnek meghatározásra a beavatkozási logikát leíró oszlopban meghatározott célok, eredmények elérésének mérésére szolgáló indikátorok (hatásindikátorok, eredményindikátorok, output indikátorok).

•

Az átfogó célok mérésére szolgáló indikátorok a hatásindikátorok;

•

A konkrét cél mérésére szolgáló indikátorok az eredmény indikátorok;

•

A projekt eredményének mérését az output indikátorok teszik lehetővé;

•

Az eszközök és erőforrások a tervezett tevékenységek elvégzéséhez és a projekt irányításához szükséges emberi, anyagi és pénzügyi erőforrásokat jelölik.

Az indikátorok célja az objektív valóság egyik elemének standardizált formában történő leírása. Az indikátor egy olyan mutató tehát, amely a komplex valóságról szóló információt leegyszerűsített formában közli. A leegyszerűsítés, standardizálás leggyakoribb módja a számszerűsítés, ugyanakkor mégsem beszélhetünk kizárólag mutatószámokról: az indikátor megtestesülhet logikai, minőségi változó formájában is. Minden indikátor négy „kötelező” elemmel bír: 1. mértékegység, 2. az indikátor kiinduló értéke, 3. az indikátor tervezett értéke, 4. az indikátor megvalósulásának értéke. Az egyes szinteken kijelölt mutatók minősége a SMART kritériumrendszerrel vizsgálható, amely az angol Specific, Measurable, Available, Relevant és Time-bound szavak kezdőbetűinek felel meg, azaz a jó indikátorok jól meghatározottak, specifikusak (pontosan annak a célnak, eredménynek a megvalósulását mérik, amelyikhez hozzárendelték), mérhetőek, hozzáférhetőek az indikátor értékére vonatkozó adatok viszonylag elfogadható költségek mellett, relevánsak az érintett célok szempontjából, és időszakhoz, időponthoz kötöttek. Fontos megjegyeznünk, hogy nem minden adatot, statisztikát tekintünk indikátornak. Indikátorrá a felhasználás teszi az információt, vagyis az indikátor olyan adat, amely valamely tevékenység során a döntéshozatal, a tárgyalás vagy a kommunikáció támogatójaként hasznosul. Egy jó indikátor egyszerű információkat kell biztosítson, amelyek könnyedén közölhetőek és érthetőek úgy a közlő mint a felhasználó számára.

Ellenőrzési eszközök Ebben az oszlopban megjelölésre kerülnek az objektíven ellenőrizhető mutatókhoz szükséges információforrások. Az ellenőrzési eszközök révén a mutatók, mérőszámok aktuális értékeit rögzítik és a projekt-menedzsment illetve az értékelést végrehajtó személyek rendelkezésére bocsátják.

2

Az objektíven ellenőrizhető jelző azt jelenti, hogy az ugyanazon mutatót mérő különböző személyek ugyanazokat a mérési eredményeket kapják meg.

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva Elsősorban meg kell határozni a formát, másodsorban, hogy kinek kell információkat biztosítania, harmadsorban pedig azt, hogy milyen rendszerességgel kell biztosítani azokat. A hatások mérésére leggyakrabban a belső nyilvántartásokból és a hivatalos statisztikákból nyerhető információkat használjuk, de gyakran szükség van az önálló adatgyűjtése is. Ebben az esetben vigyáznunk kell, hogy megbízható, de nem nagyon költséges felmérési módot válasszunk.

Erőforrások és költségek Az logframe mátrix alsó szintjén vannak meghatározva a pályázattal (eszközökkel) kapcsolatos költségek és ezek forrásai (finanszírozás, önerő, partnerek, hitelek). Leltárba vesszük azokat az eszközöket, amelyek szükségesek lesznek a pályázat megvalósításának folyamatában. Ha rendelkezünk velük az „erőforrás” mezőbe helyezzük őket. Az erőforrás lehet pénzösszegben kifejezett önrész, meglévő hitelek vagy rendelkezésre álló épületek, eszközök, stb., humánerőforrás, és egyéb pénzügyi eszközök, amelyek szükségesek a projekttevékenységek végrehajtására. A pontos erőforrások és költségek meghatározása részletesen megtervezett projekttevékenységeket feltételez. A logframe mátrix elkészítésének menete A logframe mátrix oszlopainak és sorainak kitöltése meghatározott logikai sorrendben történik. Először az első oszlop kerül elkészítésre fentről lefelé haladva, így elkészül a stratégiából levezetve a projekt célrendszere, meghatározásra kerülnek a tevékenységek. Ezután a feltételezések kerülnek meghatározásra (negyedik oszlop) lentről felfelé haladva, kezdve az előfeltételezésekkel. Ezt követően az alsó sorból kiindulva vízszintesen haladva kitöltjük a hiányzó mezőket, először meghatározva az indikátorokat, majd azok forrását. A mátrix kitöltésének megfelelő sorrendjét szemlélteti az alábbi 6. ábra. 6. Ábra. A logframe mátrix elkészítésének menete Beavatkozási Stratégia

Objektívan igazolható eredményességi mutatók

Ellenőrzés forrásai

1.

9.

10.

2.

11.

12.

8.

3.

13.

14.

7.

4.

15.

16.

6.


5.


A logikai keretmátrix, összefoglalja szempontjából legfontosabb információkat:

a

projekt

miért kerül végrehajtásra a projekt (beavatkozási logika) mit szeretne elérni a projekt (beavatkozási logika és indikátorok)

ezt hogyan tervezi elérni a projekt (tevékenységek, eszközök)

milyen

külső tényezőket (feltételezések és kockázatok)

kell

figyelembe

hol találjuk meg a projekt értékeléséhez szükséges információkat (ellenőrzés forrásai) milyen eszközökre van szükség (eszközök) mekkora a projekt költségvetése (költségek) milyen előfeltételezéseket kell teljesíteni a projekt elindításához (előfeltételezések).

venni

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva 7. Ábra. Logikai keretmátrix – egy konkrét példa Beavatkozási logika Átfogó célkitűzések

→A határmenti térségben élő fiatalok európai gondolkodásmódra való nevelése →A gimnáziumi oktatási intézmények és azok tanulói közötti határon átívelő kapcsolatok erősítése →A határmenti térségek turizmusának fellendítése a saját és a szomszédos régiók minél alaposabb megismerése által

A projekt célja

→Az Európai Uniós ismeretek, a környezetünk és a határmenti térségekkel kapcsolatos ismeretek bevezetésének elősegítése, a két határmenti megye gimnáziumaiban

Várt eredmények

→Egy interaktív oktatási anyag kidolgozása, mely az Európai Unióval és a két határmenti megyék megismerésével kapcsolatos gyakorlati ismereteket tartalmaz →Az elkészült oktatási anyag elektronikus adaptálása, interaktív CD-k formájában →A Tanügyiek Háza web oldalának kiterjesztése → Tanároknak szervezett szimpózium → Tanároknak szervezett tapasztalatcsere → Egy létrejött Információs Központ → Kiosztott CD-k

Tevékenységek

→ A tananyag előkészítése és kidolgozása → Az tananyag elektronikus adaptálása, CD-k elkészítése → A Tanügyiek Háza honlapjának kibővítése → A szimpózium megszervezése → A tapasztalatcsere megszervezése →Egy terem felújítása és felszerelése az Információs Központ részére → A CD-k szétosztása

Objektíven igazolható eredményességi mutatók → A gimnáziumi oktatási intézmények között kialakult kapcsolatok száma →A határmenti térségekre irányuló osztálykirándulások számának növekedése →A gimnáziumi intézmények által közösen kidolgozott vagy megvalósított projektek száma az elkövetkező három évben


Feltételezések

→A két megye gimnáziumaitól begyűjtött statisztikák →A gimnáziumok között létrejövő együttműködési szerződések →A határon átívelő projektek közös kidolgozása és megvalósítása

→Az Európai Unió és a határmenti megyék bemutatásának céljából bevezetett oktatási órák száma az elkövetkező évben →A fenti témakörben, szabadon választható órákat bevezetett gimnáziumok száma →A kurzusokon résztvevő diákok száma →Az Információs Központot felkereső személyek száma az elkövetkező évben

→A gimnáziumok statisztikái →A diákok érdeklődése a szabadon →A két résztvevő megye Fő választható tanfolyamok iránt Tanfelügyelőségeinek statisztikái és éves →A célmegyéken kívüli iskolák jelentései érdeklődése a tananyag felhasználása iránt →Az Információs Központ statisztikái →Egy hasonló projekt megvalósítása Ukrajnával →A gimnáziumok pozitív hozzáállása a szabadon választható tanfolyamokhoz →A kidolgozott tananyag terjedelme (kb. 100 →Szolgáltatási szerződések →Az eredmények megfelelő oldal) →Egy eredeti példány a tananyagból és a felhasználása, terjesztése →A tananyagot tartalmazó CD-k száma (200 CD-ből →A megyei gimnáziumok db) érdekeltsége →A frissített weboldal →A kibővített honlap lakosság érdeklődése az →A szimpóziumon résztvevők jelenléti →A Információs Központ iránt →A szimpóziumon résztvevők száma (30) listája →A magyarországi tapasztalatcserén →A tapasztalatcserén résztvevők jelenléti résztvevők száma (30) listája → A felkészített tanárok száma (25) →Féléves jelentések → A kiosztott CD-k száma (200) →A finanszírozónak benyújtott zárójelentés → A felújított terem →Helyszíni szemle → A terem infrastrukturális felszereltsége → Felkészült szakértők →Szakértőkkel kötött szolgáltatási →A szakértők sikeres leszerződtetése → A weboldal kibővítéséhez, a szimpózium szerződések →Az alvállalkozók betartják a és a tanári tapasztalatcsere →Szakértőkkel kötött építési szerződések tevékenységek megvalósításához megszervezéséhez szükséges technikai szükséges határidőket körülmények →A szükséges eszközök és → A felújítási munkákhoz szükséges Költségek felszerelések biztosítása EU-s támogatás: XXXX Euro technikai körülmények → A magyar partner együttműködése Önrész: XXX Euro Végösszeg: XXXX Euro

13


II. 4 A projekt operatív tervezése A költségvetés tervezése Ahhoz, hogy ötletünk megvalósuljon, tudnunk kell, hogy mennyibe kerül, azaz a projekt pénzügyi vetületéről is egy átfogó képpel kell rendelkezzünk. Takarékos, a lényegi elemekre koncentráló, de reális költségvetést kell készítenünk. Tapasztalatból tudjuk, hogy aki támogatást vesz igénybe, annak hosszabb megvalósítási idővel kell számolnia, és tudomásul kell vennie az azzal járó eljárási szabályokat is. A költségvetésbe e két tényező hatását is be kell építenünk. Mivel a későbbiekben különböző szempontok szerint kell összevonni és összesíteni a költségeket, az erőforrásokat előre meghatározott költségkategóriák szerint célszerű felosztani. A költségvetést célszerű valamely táblázatkezelő szoftver (pl. MS Excel) segítségével összeállítani. A költségvetési tábla tervezésében, javasolt a következő szempontokat fokozatosan szem előtt tartani:

1. A pályázati kiírásban szerepelhetnek olyan korlátozó feltételek, amelyek figyelmen kívül hagyása formális hibának tekinthető, amely a pályázat azonnali kizárását eredményezi. Ilyenek lehetnek:

a) A támogatás minimális és maximális összege; b) az adminisztratív költségek aránya az összköltségvetésben; c) a projektmenedzsment költségek aránya az összköltségvetésben; d) az eszközbeszerzések aránya az összköltségvetésben; e) a tartalékok aránya az összköltségvetésben; 2. A költségvetés soraiban szereplő összegeket körültekintően kell megállapítani, mivel a költségvetést soronként kell betartani, és eltérni főszabályként csak szerződésmódosítással lehet.

3. A költségvetés sorainak ki kell terjedniük minden lehetséges költségre, mivel utólag új tevékenységet behozni a támogatás terhére nem lehet.

A költségvetés kialakítása után szükséges ellenőrizni ha az önrész és a támogatás együttvéve fedezi-e a projekt összes lehetséges költségeit. Szükséges megtervezni a projekt pénzforgalmát (cash-flow tervét), vagyis jól át kell gondolni a kiadások időbeni elosztását, valamint a forrásaink elérhetőségét. Például az épület felújítási vagy építkezési munkák, néhány hónap alatt valósíthatók meg, azonban a munkálatokat végző cég minden egyes hónap végén számláz. Ha a támogatási konstrukció az elvégzett munka ütemében teszi lehetővé a támogatás lehívását, csakis akkor finanszírozható majd a projekt.

14

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva Egy újabb példa volna egy képzési projekt végrehajtása. A képzés és a foglalkoztatás mindennapos kiadásokkal jár, amelyeket csak rövid ideig tudunk fedezni a saját forrásainkból. Ez csak akkor megvalósítható, ha a támogatásból jelentős összegű előleget lehet igényelni annak érdekében, hogy a projektmegvalósítás ideje alatt ne ütközzünk pénzügyi problémákba.

Ütemterv készítése Egy pályázat készítés során fontos szerepet játszik az ütemterv és időbeosztás készítése, mely támogatja a projekt menedzsmentet a tevékenységek időbeni lehatárolásában. Az ütemtervezés a projektelemek, feladatok időbeli ütemezésének, esedékességének tervezése, előzetes meghatározása. Az ütemtervet meghatározó tényezők: •

Az egyes feladatok időigénye

•

A feladatok egymásra épülése

•

Az időzítés fizikai feltételei

•

Az erőforrások rendelkezésre állása

•

Költséghatékonyság, észszerűség.

Az időtervezés ezáltal segíti a túlzott ingadozások elsimítását és a „gap”-ek kiszűrését a tevékenységek végrehajtása során.

Az ütemtervezés legelterjedtebb módszertani eszköze az ún. Gantt-diagram (lásd 1. számú Melléklet). Ez a diagram a projekt időtervében foglalt tevékenységeket egy-egy sorral jeleníti meg a tervben, olyan módon, hogy a sorok hossza arányos a reprezentált tevékenység teljesítési idejével. Elkészítése 4 lépésből áll: 1) A tevékenységek definiálása; 2) A tevékenységek logikai sorrendjének, egymásra épülésének meghatározása;

3) A tevékenységek időtartamának meghatározása; 4) A Gantt-diagram összeállítása. A módszer alkalmazásának egyik előnye, hogy az ún. „függőségi nyilakkal” a függőségi kapcsolat is megjeleníthető az ábrán. A Gantt-diagram segítségével a projekt haladása jól nyomon követhető, azonban a módszer jelentős hátránya, hogy bonyolult, sok tevékenységből álló és nagyszámú logikai kapcsolatot tartalmazó projektek esetében már átláthatatlanná válik az ábra.

15


II. 5 Partnerség Bevonhatók-e más szervezetek is a projektünk megvalósításába? A partnerség az Európai Unió egyik alapelvei közzé sorolható. Mit is jelent a partnerség? •

egyenrangú viszony,

•

a gyors információszerzés színtere,

•

új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetősége,

•

az innovációk, ötletek, új látásmód forrása,

•

visszajelzés saját munkánkról, kritika, biztatás vagy sikerélmény

•

a fejlődés, növekedés mozgatórugója

Gyakran a program jellegéből fakadóan célszerű bevonni partnereket, de sok esetben ez lehet jogosultsági kritérium is (például a Phare CBC határmenti együttműködési program keretén belül egy határon túli partner bevonása a projektbe alapvető követelmény volt). A partnerség, a projektben érdekelt szervezetek bevonásával alakul ki, aki részvételi szándékát fejezi ki a projekt végrehajtásában, ezáltal pozitív hatást gyakorolva a projekt tevékenységek megvalósítására. Egy partneri kapcsolat kezdetén a felek partneri szerződést írnak alá. Mivel nem zárható ki, hogy egyes partnerek érdeke, álláspontja időben megváltozik, törekedni kell a szerződés feltételeinek részletes és pontos kidolgozására. Kiemelten fontos részletesen tisztázni a projekt keretében létrejövő vagyontárgyak tulajdonlásával és működtetésével összefüggő kérdéseket is. Számos esetben a pályázati kézikönyv tartalmaz egy mintaszerződést, úgy formai, mint tartalmi szempontból. A partnerség konkrét előnyei: •

Több lehetőség a tanulásra és innovációra: - a szervezeti határok átlépésével,

- a tagságok párhuzamossága lehetővé teszi a tapasztalatok, információk informális átadását. •

Az intézményi kapacitások fejlődése ágazati és területi szinten egyaránt

•

A partnerség kiszélesedése elsősorban az NGO-k és helyi önkormányzatok tekintetében növelte a menedzsment hatékonyságát

•

Az együttműködés, a partnerségi szervezetek hatékonysága jelentős mértékben függ attól, hogy rendelkeznek-e technikai, adminisztratív segédszervezettel.

16

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva A partnerség előnyei egy konkrét pályázat keretében: •

Lehetővé teszi az egyes partnerek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítását,

•

Elősegíti a pályázati projektek befejezése után is fennmaradó olyan struktúrák és együttműködések kialakítását, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a régió társadalmigazdasági fejlődésére.

A partnerség kiszélesítése, nem feltétlenül jár együtt a hatékonyság növelésével!!

II.6 Támogatási források feltérképezése tanulmányozása, információgyűjtés

–

pályázati

kiírás

Tudjuk, mit szeretnénk csinálni, és azt is, hogy a fejlesztés mennyibe kerülne. Mi a következő lépés? A lehetséges támogatási források felkutatása. Első lépésben is találnunk kell egy olyan forrást, finanszírozási programot amelyek célkitűzései összhangban vannak a mi pályázatunk célkitűzéseivel. Eben nagy segítségünkre lehetnek azok a weboldalak, valamint intézmények, regionális, nemzeti és közösségi irodák, amelyek az aktuális támogatási programokkal kapcsolatos információkat hivatottak népszerűsíteni. Ha megtaláltuk a számunkra megfelelőnek vélt programot, hogy biztosak legyünk pályázatunk támogathatóságában, gyűjtsünk össze és tanulmányozzunk át részletesen Első lépes a pályázati dokumentáció tanulmányozása – elsősorban a pályázati felhívás és a pályázati útmutató. Az első kérdés, amire választ keresünk: intézményünk jogosult-e a pályázat benyújtására. Ha igen, meg kell vizsgálni, hogy projekt elképzelésünk támogatható-e – azaz megfelel-e a pályázati célkitűzéseknek, a tervezett tevékenységek összhangban vannak-e a támogatható tevékenységekkel, megfelelő-e a projekt nagysága, valamint hogy tudjuk-e biztosítani a szükséges saját erőt. Érdemes továbbá áttekinteni a pályázati útmutató részét képező értékelési táblát is, mert az értékelési szempontok segítenek annak eldöntésében, vajon tényleg nekünk találták-e ki ezt a pályázatot, valamint a pályázatot kiíró szervezet elképzeléseinek megismerésében, mely elemek bírnak nagy jelentőséggel, pozitív megítéléssel, röviden milyen esélyünk van a támogatás elnyerésére.

17


II.7 A pályázat elkészítése Ha az előbbi információk alapján úgy döntünk, hogy benyújtjuk a pályázatot, elkezdődhet a pályázat elkészítésének időszaka. Először is, javasolt, hogy tanulmányozzuk át, elemezzük újra – ezúttal részletesen – a pályázati dokumentációt. Kérdéseinket jegyezzük fel, ezekre háromféle módon kaphatunk választ: a pályázati dokumentációt is tartalmazó honlap „Gyakran Ismétlődő Kérdések” rovatában (GYIK – ezt érdemes rendszeresen tanulmányozni!), az információs napokon, illetve lehetőségünk van arra is, hogy kérdésünket közvetlenül a pályázati kiírásban megadott címekre intézzük, e-mailben. A pályázati adatlapnak tartalmaznia kell mindazon információk összességét, melyek ismeretében a támogató szervezet értékelni tudja az adott támogatási kérelmet, tartalmaznia kell továbbá a tevékenységek részletes leírását, földrajzi lefedettségét és specifikus céljait, középtávú társadalmi és gazdasági hatásait, a célcsoport bemutatását, a tevékenységek időbeni ütemezését, a pályázat finanszírozási tervet, valamint mindazon információkat melyek alátámasztják a javasolt tevékenységek hozzájárulását a támogató célkitűzéseinek eléréséhez.

Mire figyeljünk? •

Az adatlapban röviden fogalmazzunk, kerüljük a terjedelmes megfogalmazásokat és a lényegtelen információk bemutatását.

•

Minden alpontot töltsünk ki, minden kérdésre válaszoljunk. Egyetlen kérdést se hagyjunk válasz nélkül.

•

Folyamatosan tartsuk szem előtt az értékelési szempontokat, mindegyikre reagáljunk a megfelelő pontnál.

•

Maximálisan tartsuk be a pályázati formanyomtatvány szerkezetét.

•

Egyszerű, a kiírással megegyező betűtípust használjunk. Használjunk egyszerű karaktereket, vagy a pályázati felhívásban betűtípusát.

Természetesen az adatlap tökéletes kitöltése, önmagában nem elegendő, hiszen ez a teljes pályázati dokumentációnak csak egy eleme. Időben kezdjük el a mellékletek összegyűjtését, a szükséges aláírások, testületi határozatok beszerzését, de figyeljünk arra is, hogy számos dokumentum nem lehet régebbi 15, illetve 30 napnál. Csatoljuk valamennyi előírt mellékletet, a pályázatunkat a megkövetelt példányszámban készítsük el, az eredeti példány minden oldalát szignózzuk (szükség esetén), végül pedig, biztosítsuk, hogy pályázatunk határidőre beérkezzen a benyújtás helyére.

18


A pályázati dokumentáció összeállítása Természetesen, ahogy az előbbiekben már kiemeltünk, az adatlap tökéletes kitöltése nem elegendő önmagában, hiszen a teljes pályázati dokumentációnak ez csak egy eleme. Egy pályázati dokumentáció részeit képezik a következők:

I.

Kitöltött adatlap, aláírt és lepecsételt nyilatkozatok;

II.

Kötelező módon csatolandó dokumentumok (a leggyakoribb kötelező mellékletek és csatolandó dokumentumok: a pályázó és a partnerek alapító okiratai; éves pénzügyi kimutatások; könyvvizsgálói mérleg; a projekt-team CV-jei; technikai memorandumok és árajánlatok, stb.). A kötelezően csatolandó dokumentumok listája pályázati kiírásonként változó lehet, ezeket minden esetben rögzíti a pályázati útmutató.

Az összeállításnál különösen ügyelni kell az előírt példányszámra, az aláírásokra, a mellékletekre és a beadási határidő betartására. Célszerű időben elkezdeni a mellékletek összegyűjtését, a szükséges aláírások, testületi határozatok, partnerségi nyilatkozatok, konzorciumi megállapodások beszerzését, valamint figyelembe venni, hogy számos dokumentum nem lehet régebbi 30, 60 illetve 90 napnál. Figyelni kell arra is, hogy az eredeti példányban eredeti aláírások, illetve pecsétek szerepeljenek, a mellékleteket pedig a pályázati kiírásban szereplő nyelven kell csatolni. Ezek ugyanis formai követelmények, hasonlóan a megadott határidőhöz, melyek nem betartása automatikusan kizárja a pályázatot az értékelési folyamatból.

Önellenőrzés Végül, de nem utolsó sorban a pályázatkészítés nagyon fontos eleme az önellenőrzés. Általában a pályázati adatlap utolsó oldalán vagy csatolt mellékletként ellenőrző lista található, mely tartalmazza a beadandó dokumentumok, mellékletek listáját, sorrendjét, formáját (pl. Word, Excel formátum), illetve nyelvét (pl. angol nyelvű összefoglaló.) Javasolt az ellenőrző lista körültekintő tanulmányozása és annak megfelelően a pályázati dokumentáció elemeinek összeállítása a kért sorrendben. Valamennyi előírt mellékletet kell csatolni, a pályázatot a megkövetelt példányszámban elkészíteni, az eredeti példány minden oldalát szignózni, végül pedig, hogy a befektetett munka ne vesszen el, biztosítani, hogy pályázat határidőre beérkezzen a benyújtás helyére. A pályázat beérkezését a pályáztató szervezetek általában átvételi elismervénnyel nyugtázzák.

19


Hasznos tanácsok a pályázati formanyomtatvány (projekt) kidolgozása során: •

A projektek kidolgozása csapatmunka, a formanyomtatvány kitöltése viszont egyetlen személy feladata kel legyen;

•

Kiemelt figyelmet szenteljünk azon elemek kidolgozásának, amelyek előnyt jelentenek a projekt értékelésében. Ajánlatos a pályázati kézikönyvben található értékelési táblát részletes tanulmányozása, ugyanis a pályázatunk az ott bemutatott pontrendszer alapján kerül értékelésre.

•

Fogalmazzunk tömören, érthetően, használjunk egyszerű nyelvezetet. A pályázati dokumentáció legyen átlátható és jól strukturált. Ajánlott, hogy minden egyes példány kötött vagy spirálozott formában kerüljön leadásra;

•

Használjunk aktív és ne passzív igeragozást („meg fogjuk valósítani…”, a „meg fog valósulni…”, vagy a „meg lehetne valósítani…” helyett);

•

A lényeget, kulcsfontosságú részeket vastagított betűvel és ne aláhúzással emeljük ki;

•

Fogalmazzunk tömören, mellőzzük a lényegtelen információkat;

•

Ne próbáljunk megfelelni a program összes célkitűzésének, mivel ezáltal a pályázat hitelességét veszti;

•

Ne fogalmazzunk meg túl sok célkitűzést (általános cél: ajánlott egyetlen, legtöbb két általános célkitűzés megfogalmazása; specifikus célkitűzések: a specifikus célkitűzések száma jó ha három alatt marad, ezek legyenek minél konkrétabbak, mérhetőek és egy jól meghatározott célcsoportra vonatkozzanak);

•

A pályázati formanyomtatvány struktúrájától eltérni nem szabad. Ajánlatos az egyszerű betűtípusok használata, esetleg a formanyomtatványban használt karakterek megőrzése. A formanyomtatvány kitöltése kötelező módon számítógépen kell, hogy történjen!

•

Ajánlatos a szöveg többszöri átnézése, figyeljünk a helyesírásra és ellenőrizzük a számok helyességét (költségvetés).

20


A projektkészítés során elkövetett gyakori hibák:

•

A kedvezményezett, a pályázat, a tevékenységek, valamint a költségek nem támogathatóak az adott támogatási konstrukció keretében;

•

A pályázat nem megfelelő formai szempontból (a csatolmányok hiányosságai – az Excel fájlok esetében ellenőrizni kell, hogy minden egyes oldal megfelelően ki lett töltve; a formanyomtatvány nem volt számítógép/írógép segítségével kitöltve; aláírás, pecsét, dátum hiánya);

•

A költségvetés pénzneme;

•

A kért összeg nagyobb mint a program felső vagy kisebb mint a program alsó határa. A pályázat költségvetésének tartalmaznia kell úgy az önrészt, mint a program keretén belül megpályázott összeget;

•

Hibásan kiszámolt százalékok. Például, ha az önrész minimum 10% kell legyen (pl. Phare programok esetében), egy 9,99%-os önrész a pályázat kizárásához vezet;

•

A költségvetés nem átlátható, vagy nem reális, a piaci árviszonyoknak nem megfelelő költségeket tartalmaz;

•

A költségvetés nem tartalmazza minden projekttevékenység költségét, ezáltal veszélyeztetve a projekt megvalósítását;

•

A költségvetés tervezésénél nem terveztünk tartalékot;

•

A pályázó tapasztalatainak nem megfelelő részletezettségű rendelkezésre álló erőforrások részletes bemutatásának hiánya;

•

Irracionális tervezés o

túl komplex pályázat

o

túlzott számú projektelemek beépítése a pályázatba

o

a pályázat túlrészletezése

bemutatása,

a

o nem támogatható tevékenységek •

Nem megvalósítható, nem mérhető projekteredmények;

•

A tevékenységek nem járulnak hozzá a célkitűzések megvalósításához, a tervezett eredmények nem mérhetőek. A célcsoportok nincsenek megfelelő módon azonosítva/ nincsenek számszerűsítve, a feladatok leosztása nem egyértelmű;

•

A pályázó nem tudja biztosítani a projekt folytonosságát (a projekt fenntarthatóságát);

•

A közbeszerzési eljárás sikertelensége, akár követelmények pontatlan, nem egyértelmű meghatározása, akár egy túlzottan magas követelményrendszer felállítása miatt.

21

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva III.

A PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA

A pályázat benyújtása után megpihenhetünk és tarthatunk egy rövid szünetet: ez az az időszak amikor a támogató intézmények értékelik a támogatási kérelmeket és kiválasztják a támogatásra ítélt pályázatokat. Abban az esetben ha sikeresnek ítélik a pályázatunkat sokkal komplexebb és komolyabb feladatok várnak ránk mint a pályázati űrlap kidolgozása: következik a pályázat megvalósítása. Az elkövetkező időszak sok új információt és kézségeket feltételez: ismernünk kell a támogatási szerződést, a szerződés megkötésének folyamatát, jogainkat és kötelezettségeinket, tisztába kell legyünk a várható ellenőrzésekkel, valamint a támogatási összeg átutalásának feltételeivel is.

III.1 A projekt értékelése Mi történik a pályázatunkkal a benyújtást követően? Kezdetét veszi a pályázatok elbírálása. Elsőként a formai szempontból való megfelelést vizsgálják, azaz hogy a pályázati nyomtatvány hiánytalanul kitöltésre került-e, és hogy a pályázó valamennyi szükséges mellékletet, aláírva, lepecsételve csatolta. A beadási határidő után érkezett pályázatokat automatikusan kizárják. Abban az esetben ha pályázat beadásánál nem kizáró jellegű hiányosságokat tapasztaltak, a pályázó értesítést kap a beküldendő dokumentumok listájáról. A felfedezett hiányosságok pótlására a pályázóknak 48 óra áll rendelkezésre, az erre vonatkozó értesítést követően Ha egy pályázat a formai követelményeknek a hiánypótlást követően sem felel meg, illetve a pályázó, vagy a projekt, támogatásra nem jogosult, a pályázat nem kerül tartalmi és pénzügyi értékelésre. Ellenőrzik továbbá, hogy a pályázat költségvetése megfelel-e az előírt belső arányoknak, a pályázó és partnerei jogosultak-e a pályázat benyújtására, valamint hogy a pályázati projekt jogosult-e támogatásra. A következő lépés a pályázat tartamának értékelése az értékelési kritériumok alapján (mely pályázati útmutató része). Az esetek többségében a legfontosabb értékeli kritériumok: relevancia, módszertan, fenntarthatóság, költéség-haszon3. Az értékelés során adott pontszámok összegzésével alakul ki a pályázatok végső sorrendje, mely alapján – a rendelkezésre álló keretösszeg mértékéig – kiválasztásra kerülnek a nyertes pályázók. A Szerződő Hatóság minden pályázót írásban értesít az értékelési fázis kimeneteléről, hogy az adott pályázat pozitívan lett elbírálva-e vagy sem.

3

A Humán Erőforrás Operatív Program esetében a fenti négy értékelési kritérium a következő arányban szerepel: relevancia kritériuma – maximum 40 pont, módszertan – maximum 25 pont, fenntarthatóság – maximum 15 pont, költség-hatékonyság – maximum 25 pont.

22


III.2 Szerződéskötés Mikor ismerhetjük meg a támogatás igénybevételének részletes szabályait? Amennyiben a benyújtott pályázatunk kedvező elbírálásban részesült és elnyertük a támogatást, a következő lépés a támogatási szerződés megkötése lesz. A támogatási szerződés mintáját a pályázati dokumentáció tartalmazza (a pályázati útmutató része). Feltétlenül érdemes már a pályázati szakaszban megismerni, mert ez rögzíti a kedvezményezett és a Szerződő Hatóság jogait és kötelezettségeit.

Melyek a szerződéskötéssel kapcsolatos teendőink? A támogatási szerződést a Szerződő Hatóság készíti elő. Ebben az időszakban az elfogadott pályázat alapján véglegesítik a projekt tervezett költségvetését (ez nem jelentheti a pályázat költségvetésének módosítását, csak az esetleges pontosításokat végzik el). A támogatási szerződés tartalmazza, illetve rendelkezik a következőkről: a támogatás formája; a támogatás maximális összege és aránya; a projekt megvalósításának kezdete és befejezése; a költségek elszámolhatóságának szabályai; a kifizetések kérelmezésének folyamata, feltételei, az előrehaladási jelentésekkel kapcsolatos kötelezettségek; a vonatkozó, állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok; a vonatkozó, közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok; a vonatkozó, tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek; dokumentációs kötelezettségek; helyszíni ellenőrzések végzésére vonatkozó szabályok; a támogatás kifizetésének felfüggesztésére illetve a támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályok; a biztosítékadási kötelezettség; a szerződés módosításának folyamata, feltételei. A szerződés megkötéséhez, a Szerződő Hatóság további dokumentumokat is bekérhet, mint pl: aláírási címpéldány; jogi státus igazolása; a források rendelkezésre állásának igazolása; az adóhatóságok igazolása arról, hogy a kedvezményezettnek nincs köztartozása – a kedvezményezett nyilatkozata esetenként helyettesítheti ezt, stb. A véglegesített szerződést az Szerződő Hatóság képviselője, részünkről pedig az erre felhatalmazott személy írja alá. Ha a szerződésünk 300.000 eurónál nagyobb közösségi támogatási összeget tartalmazó közbeszerzési szerződést foglal magában, akkor azt az EU Delegációnak előzetesen jóvá kell hagynia. A szerződés akkor lép életbe, ha mindkét fél aláírta. A pályázó ekkor válik kedvezményezetté. A támogatási szerződés módosítása a két fél közös beleegyezésével történhet, az addendum elfogadásával. Addendum nem kérvényezhető a projekt jelentős módosításaira. Abban az esetben ha nem teljesítjük a projektben vállalt kötelezettségeinket, Szerződő hatóság jogában áll a finanszírozás felfüggesztése és/vagy a támogatási szerződés felbontása. Hasonló módon, ha nem tartjuk be a támogatási szerződés elemeit, a Szerződő Hatóság jogában áll a már átutalt finanszírozási összeg teljes vagy részleges visszaigénylése.

23


III. 3 Közbeszerzési eljárások Megtörtént a támogatási szerződés aláírása. Ez azt jelenti, hogy elkezdődhet a projekt megvalósítása? Abban az esetben amikor a projekt kedvezményezettje valósítja meg az összes tevékenységet, alvállalkozók részvétele nélkül, a válasz: IGEN. A projektek többségénél azonban bizonyos tevékenységek megvalósításához szükséges egyes alvállalkozók igénybevétele is, az ilyen esetekben a válasz: még NEM. A Strukturális Alapok esetében az építési szerződések, az eszközbeszerzési szerződése, valamint a szolgáltatási szerződések megítélése szigorú feltételekhez van kötve. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett nem köthet az általa tetszőlegesen kiválasztott alvállalkozóval szerződést az építési munkálatok elvégzésére, valamint az eszközök beszerzésére, hanem ezen vállalkozók (alvállalkozók) kiválasztása egy nyilvános közbeszerzési pályázat keretén belül történik. Romániában 2006. június 30-a óta a nyilvános közbeszerzési pályázatok folyamatai a nemzeti törvénykezés alapján történnek, amelyet a 34/2006-os számú Sürgősségi Kormányrendelet szabályoz (a nyilvános pályázatokra vonatkozóan), az utólagos bővítésekkel és módosításokkal, beleértve a 94/2007-es számú Sürgősségi Kormányrendeletet is, amely a 34/2006-os számú Sürgősségi Kormányrendelet módosítása, és melynek függelékei tartalmazzák a tendereztetés folyamataihoz szükséges formanyomtatványokat. Figyelembe véve, hogy a közbeszerzési folyamat egy hosszadalmas procedúra, a közbeszerzési pályázatok elhúzódhatnak akár egy évig is. A munkálatok elkezdése, az eszközök és szolgáltatások beszerzése (például egy továbbképzés megvalósítása) csak a tender legális befejezése után veheti kezdetét4.

A nyilvános közbeszerzési pályázatok odaítélésének leggyakrabban alkalmazott folyamatai a következők: a) nyílt pályázat – az a folyamat, amelynek keretében bármelyik gazdasági szereplőnek joga van ajánlatot tenni; ez általában egy szakaszban valósul meg, melynek első lépése a SEAP honlapján való pályázati hirdetés közzététele, mely tartalmazza a pályázatra vonatkozó adatokat, az elvégzendő feladatok meghatározását, melynek alapján a pályázaton résztvenni kívánók benyújthatják ajánlataikat. b) zártkörű meghívásos pályázat – az a folyamat, amelynek keretében bármelyik gazdasági szereplő ajánlatot tehet, de csak a kiválasztott pályázók nyújthatnak be ajánlatot; általában két fordulóban zajlik: az első forduló a jelentkezők megszűrése, a második forduló a kiválasztott jelentkezők ajánlatainak kiértékelése, amely a SEAP honlapján való részvételi hirdetés közzétételével indul és tartalmazza a pályázatra vonatkozó adatokat és az elvégzendő feladatok meghatározását is; 4

Hasznos web oldalak nyilvános közbeszerzésekhez: www.e-licitaţie.ro (SEAP – Nyilvános Közbeszerzések Elektrónikus Rendszere), www.anrmap.ro (ANRMAP - A Közbeszerzések Szabályozásnak és Ellenőrzésének Országos Képviselete), http://simap.europa.eu (JOUE – Az Európai Unió Hivatalos Közbeszerzési Közlönye)

24

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva c) ajánlatkérés az a leegyszerűsített eljárás, melynek során a szerződő hatóság ajánlatot kér több gazdasági szereplőtől, ez a SEAP honlapján egy közbeszerzési eljárásra való felhívás közzétételével veszi kezdetét. Ez az eljárás csak akkor alkalmazható ha a közbeszerzési szerződés becsült értéke, ÁFA nélkül, nem haladja meg a következő maximális összegeket lejben kifejezve: - az eszközbeszerzési szerződések esetén:

75.000 euró

- a szolgáltatási szerződések esetén:

75.000 euró

- az építési szerződések esetén:

500.000 euró.

d) közvetlen beszerzés abban az esetben alkalmazható építések, szolgáltatások és eszközök beszerzésére, ha ezek értéke (ÁFA nélkül), összesítve, egy év leforgása alatt, lejben kifejezve, nem haladja meg a 10.000 eurót. A közbeszerzés egy igazoló okirat alapján valósul meg, amely a kifizetés hivatalos alapját képezi (például egy számla). A nyilvánossági szabályok megkövetelik három féle hirdetés publikációját: szándéknyilatkozat, részvételi nyilatkozat és a szerződés odaítélési nyilatkozat. A közbeszerzési szerződések odaítésének kritériumai a következők: a) a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat; vagy b) kizárólagosan a legalacsonyabb árajánlat.

A. Építési tenderek Az értékelési eljárás a beruházás nagyságának függvénye. Azon munkálatok számára amelyek értéke kevesebb vagy 10.000 euróval megegyező elégséges egy árajánlat. Azon építési szerződések, amelyeknek értéke 10.000 és 500.000 euró között van, ajánlatkérési folyamat keretében kerül odaítélésre, ami azt jelenti, hogy a kedvezményezett legkevesebb három általa kiválasztott vállalkozóval kell tanácskozzon, hogy egyeztesse a szerződés feltételeit egy vagy több jelentkezővel. Azon építési szerződések, amelyeknek értéke 500.000 euró felett van (5.000.000 euróig) helyi nyílt pályázati eljárás formájában kerül odaítélésre, amikor a pályázati felhívás közzététele nemzeti szinten történik, de csak abban az országban ahol a projekt megvalósul. Egy helyi nyílt pályázati eljárás egyenlő esélyeket kell biztosítson minden alkalmas cég számára, a helyi cégeket is beleértve. A kiválasztási procedúra alapját a pályázati dokumentáció képezi. Ennek legfontosabb részét képezi az elvégzendő feladatok meghatározása. Ez tartalmazza ezen feladatok részletes leírását, éppen ezért a helyes és világos megfogalmazás nagyon lényeges. Amennyiben a támogatási szerződés túllépi az 500.000 eurós keretet, az értékelési jelentést, amely egy sikeres eljárás részletességét követi (mivel az eljárás törvények által szabályozott, kizáró feltétel három szakmai szempontból megfelelő ajánlat létezése), be kell mutatni az EU Delegációnak jóváhagyás céljából, és majd ezt követően köthető szerződés a kiválasztott céggel (amely a legelőnyösebb ajánlatot tette). Figyelem: az építési munkálatok nem kezdődhetnek el egy független mérnök aláírása nélkül, akit a Szerződő Hatóság jelöl ki.

25


B. Eszközbeszerzési szerződések Hasonlóan az építési szerződésekre vonatkozó eljárásmódhoz, az eszközbeszerzési szerződésekre vonatkozó eljárások is szigorú szabályokhoz kötöttek. Azok az eszközök, melyeknek értéke 10.000 euró alatt van könnyen beszerezhetők, közvetlen módon. Azon eszközök, melyeknek értéke 10.000 és 75.000 euró között van ajánlatkérési folyamat alapján kerülnek beszerzésre (három árajánlat alapján). Azon eszközök beszerzése, melyeknek értéke 75.000 és 150.000 euró között található helyi nyílt pályázati eljárás alapján valósul meg, illetve azok beszerzése melyeknek értéke túllépi a 150.000 eurós határértéket nemzetközi nyílt pályázati eljárásmód alapján valósul meg. Az eszközök beszerzésének eljárásmódja nagyon hasonlít az építési szerződések eljárásmódjához, amelynek fő alkotórészét az elvégzendő feladatok meghatározása képezi, mely leírja a beszerezni kívánt eszközök paramétereit. A nemzetközi nyílt pályázat eljárásmódja esetében a pályázati felhívást angolul kell megfogalmazni és közzétenni – a helyi lapokban való hirdetéseken kívül – az Európai Közösség Hivatalos Közlönyében, valamint az interneten (ez utóbbi a Szerződő Hatóság feladata). Az elvégzendő feladatok meghatározásában pontosítani kell az eszközök szerepét, a legfontosabb technikai paramétereket, de a márkanév megjelölése nem engedélyezett. Az ajánlatok igénylése után lesz kiválasztva a technikai és anyagi szempontból legelőnyösebb ajánlat.

C. Szolgáltatási szerződések Ebben az esetben szolgáltatások alatt az intellektuális szolgáltatásokat értjük, mint például továbbképzési programok, kiadványok, tanulmányok kidolgozása vagy tanácsadási szolgáltatások. Azon szerződő fél kiválasztása, amely ezeket a szolgáltatásokat fogja biztosítani hasonlóképpen zajlik, az országos törvénykezés által meghatározott szabályok szerint. 10.000 eurós érteknek megfelelő, vagy annál alacsonyabb értékű szolgáltatások esetében a kedvezményezett maga választhatja ki a szolgáltató felet, egy benyújtott ajánlat alapján. A 75.000 eurós érték alatti szolgáltatási szerződések odaítélése egy ajánlatkérési eljárás keretén belül történik, amikor a kedvezményezett legkevesebb három szolgáltató cég pályázatát tanulmányozza a 75.000 eurós keretet túllépő szerződések odaítélése egy nemzetközi zártkörű meghívásos pályázat keretén belül történik, melynek megszervezése egy közbeszerzési hirdetés közzétételének eredménye (ez utóbbi megvalósításában a Szerződő Hatóság aktív szerepet vállal). Az ajánlatkérési eljárás keretében legkevesebb három előzetesen kiválasztott pályázót kell meghívni (a pályázati anyagot, valamint a pályázók listáját az Európai Bizottság Delegációja kell jóváhagyja a Phare finanszírozású szerződések esetében, amelyeknek az értéke meghaladja a 300.000 eurót). A következő lépés a pályázati dokumentáció megküldése a pályázóknak, melynek fő alkotóeleme a feladat meghatározás. Ebben fő szerepet kap az igényelt szolgáltatások részletes leírása. A benyújtott pályázatok ki lesznek értékelve, a szakmai és anyagi szempontból legelőnyösebb pályázat lesz kiválasztva. A szerződés aláírása, a pályázat elfogadása az Európai Bizottság Delegációjának értékelési jelentése után fog megtörténni.

26


III.4 Kifizetések Igényelhetünk-e támogatási előleget? A támogatási szerződés aláírását követően lehetőségünk van előleg igénylésére a projekt megvalósításához. Ez programfüggő és a támogatható költségek 20-80% között változhat. Léteznek programok, ahol a kedvezményezett a teljes pályázatot előfinanszírozza, majd utólagosan, számlák alapján a Szerződő Hatóság ezt visszatéríti.

Milyen pénznemben folyósítják a támogatást? A támogatást Euróban vagy Forint/Lejben utalja (a program szabályzatának megfelelően), a program irányításáért felelős közvetítő szervezet (pl. Regionális Fejlesztési Ügynökségek), egy kifejezetten a pályázat megvalósításának céljából nyitott bankszámlára.

Mi a fizetési kérelem? A fizetési kérelem a támogatás igénylésére szolgál. Az előleg kérelmen kívül, minden fizetési kérelmünket szakmai és pénzügyi beszámolókkal kell alátámasztanunk. Az elszámolásra benyújtott számláknak összhangban kell állniuk a projektünk tényleges előrehaladásával, valamint a költségvetésével. A program indításakor, a Szerződő Hatóságtól részletes eljárásrendet kapunk kézhez, amely a számlákhoz csatolandó dokumentumok listáját is tartalmazza.

III.5 További pénzügyi kérdések Melyek a költségek elszámolhatóságának feltételei? Egy projekt keretében elszámolható költségek, a következő kritériumoknak kell eleget tegyenek: •

A projekt végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek – nem merülnének fel, ha az adott tevékenységet nem valósítanánk meg;

•

A támogatási szerződés költségvetési mellékletében szerepelnek;

•

Megfelelnek a felelős pénzügyi gazdálkodás alapelveinek – a pazarló kiadásaink nem finanszírozhatóak;

•

A projekt megvalósítási időszakában – a támogatási szerződés aláírása után, de projekt lezárása előtt – merülnek fel;

•

Ténylegesen felmerült költségek, amelyeket szabályosan lekönyveltünk, és eredeti számlákkal, valamint a teljesítést bizonyító dokumentumokkal igazolni tudunk.

27


A közösségi programok során elszámolható költségek mentesülnek az ÁFA alól? Romániában, a 2007. február 21-i, 11 számú Sürgősségi Kormányrendelet értelmében a közösségi támogatásokból finanszírozott javak, szolgáltatások és építési munkálatok, nem mentesülnek az ÁFA alól, viszont a projekt lezártával a non-profit szervezetek és helyhatóságok ezt visszaigényelhetik. A kereskedelmi egységek esetében ez nem érvényes, az ÁFÁ-t önerőből kell biztosítaniuk.

III.6 Monitoring, jelentéstétel Milyen információkat igényel a Szerződő Hatóság a projekt megvalósítása során? A Szerződő Hatóság számára nagyon fontos, hogy a végrehajtás során naprakészen legyen tájékozott az egyes projektek előrehaladásáról, mert ez alapján tudja megítélni, hogy a program egészének megvalósítása megfelelően halad-e, és várhatóan teljesülnek-e a program célok. Ezért a megvalósítási folyamat fontos eleme a monitoring tevékenység, mely elsősorban a nyertes pályázók által rendszeres időközönként készítendő jelentésekre támaszkodik. A jelentések keretében a pályázónak számot kell adnia az adott jelentés által lefedett időszakban elvégzett tevékenységekről, létrejött konkrét eredményekről, esetlegesen felmerült problémákról. Gyakran számszerűsítve is be kell mutatni az elért előrehaladást (például képzésben részt vett pedagógusok száma). A jelentés azért is nagyon fontos, mert a támogatási összegek lehívásának az aktuális jelentések elfogadása az egyik feltétele. A közbenső jelentéseken felül a projekt lezárásakor egy végső jelentést is kell benyújtani, amit esetenként angol nyelven is el kell készíteni. A monitoring tevékenység részeként sor kerülhet helyszíni látogatásokra, amelynek során a Szerződő Hatóság képviselője a megvalósulás helyszínén vizsgálja a projekt előrehaladását.

III.7 Könyvvizsgálat és audit Köteles vagyok-e együttműködni a projekt ellenőrzésével megbízott auditorokkal? A támogatási szerződésben foglaltak szerint a projekt megvalósításának időszakában, illetve azt követően 5+2 éven belül a Szerződő Hatóság, az Állami Számvevőszék, illetve az Európai Bizottság jogosult ellenőrzések elvégzésére, de ezek minden támogatási szerződésben egyénileg rögzítve vannak. A támogatás elfogadásával vállaljuk, hogy együttműködünk az ellenőrzést végzőkkel, és rendelkezésükre bocsátunk minden szükséges dokumentumot, információt. Miért jó nekünk, ha a projektünk költségvetése terhére könyvvizsgálót bízunk meg annak ellenőrzésével? A támogatott projektek sikeres megvalósítása minden szereplő közös érdeke. A könyvvizsgálók, amellett, hogy folyamatosan vizsgálják a pályázatunkban megfogalmazott célok megvalósulását, ellenőrzik a vonatkozó hazai és EU szabályok betartását, 28

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva nyilvántartási és egyéb kötelezettségek teljesítését, egyúttal segítőink is. A könyvvizsgáló az a szakértő, aki nem csak kérdez és ellenőriz minket, de akihez kérdéseinkkel is fordulhatunk, pl. számviteli, adózási kérdésekben. Ne feledjük, hogy az auditor megbízásának ellenértéke támogatható költség.

III.8 Szerződésmódosítás Mi történik ha menet közben változnak a terveink? A megvalósítás időszakában a pályázatban foglalt célokat, tevékenységeket nem lehet megváltoztatni, és a pályázat egyéb lényegi elemeit sem lehet módosítani. Azonban bekövetkezhetnek előre nem látható események, (pl. jogszabályváltozások) amelyek szükségessé tehetik a szerződés módosítását (a pályázat a támogatási szerződés szerves részét képezi, így minden változás ami bekövetkezik a pályázatban az eredeti tervekhez viszonyítva, szerződésmódosítással is jár). A támogatási szerződés módosítása a két fél közös beleegyezésével történhet, az addendum elfogadásával. A projekt jelentős módosításaira nem kérvényezhetünk addendumot. A támogatási szerződés módosításának céljából, a Szerződő Hatóság felé benyújtott dokumentáció elemei5: kísérőlevél (iktatószámmal és dátummal ellátva), memorandum (mely összefoglalja és magyarázza a javasolt módosításokat), támogatási szerződés (a javasolt módosítások által érintett részek), a projekt menedzserének szándéknyilatkozata (a javasolt módosításokról), valamint egyéb olyan okiratok, dokumentumok amelyek alátámasztják és indokolják a szerződésmódosítási kérelmet. A Szerződő Hatóság – 300.000 euró közösségi támogatás felett az EU Delegáció – a körülményeket mérlegelve dönt a kérelem jóváhagyásáról.

III.9 Tájékoztatás, nyilvánosság, arculati elemek, disszemináció Van még valami, amire gondolnunk kell? Igen. A tájékoztatás és nyilvánosság elveivel összhangban a közösségi támogatásokból finanszírozott projektek megvalósítása során egyértelműen jelezni kell, hogy a projektet az Európai Unió alapjaiból kapott pénzügyi támogatást. Ez egyaránt vonatkozik az infrastrukturális fejlesztésekre és a nem infrastrukturális elemekre is. A támogatással létrehozott épületeknél vagy utaknál például panelen (hirdetőtáblán) kell bemutatni, hogy az Európai Unió támogatásával jött létre. Hasonló módon, a kiadványok kidolgozása esetén is világosan jelezni kell az EU részvételét, és az EU lógót kötelezően fel kell tüntetni minden közösségi támogatásból finanszírozásra került dokumentumon.

5

A szerződés módosítási kérelmek leggyakoribb okai: költségvetési átcsoportosítások és javítások, a projekt megvalósítási időtartamának kitolása, a projekt csapatban történő személyi változások.

29

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva Ezzel részben összefüggő kérdés, hogy a projekt azon eredményeit, amelyek szélesebb körben hasznosíthatóak (pl. képzési program, gyakorlati tapasztalatok), hozzáférhetővé kell tenni minden érdeklődő számára. Ez elképzelhető egy – a projekt eredményeit bemutató – kiadvány, vagy akár egy honlap keretében is. A tájékoztatással és nyilvánossággal összefüggő részletes szabályokat, arculati elemeket az Arculati Kézikönyv tartalmazza. A legújabb arculati kézikönyv a http://www.infoeuropa.ro/manualdeidentitate/ honlapcímen érhető el.

III.10 A projekt zárása A pályázatban leírt tevékenységek megvalósítása után, a projekt lezárása érdekében el kell készítenünk a záró szakmai és pénzügyi jelentéseket. Ezekhez kötelezően csatolnunk kell a könyvvizsgálói jelentést is. E jelentések elfogadásával, és a még járó támogatás átutalásával a projektet lezártnak tekinthetjük.

Ezzel minden kötelezettségünknek eleget tettünk? Nem egészen. A támogatási szerződésben vállaltak szerint, még legalább öt évig fenn kell tartanunk a projekt eredményeit, valamint egy meghatározott ideig (finanszírozási konstrukciók függvénye) ideig a projekt ideje alatt beszerzett, felépített javakat nem idegeníthetjük el. Végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a projekttel kapcsolatos iratokat tovább kell őriznünk, a projekt lezárását követően még hét esztendőn keresztül. Ebben az időszakban, a támogatási szerződésben megjelölt ellenőrző intézmények bármikor ellenőrizhetnek.

30


ÖSSZEFOGLALÁS Tekintsük át újra a pályázat készítésének és megvalósításának legfontosabb elemeit! 1. A PROJEKT •

Egyértelműen beazonosítjuk a problémákat, melyekre megoldást keresünk

•

Meghatározzuk a projekt célkitűzéseit

•

Kialakítjuk a projekt struktúráját, logikáját, a tevékenységek tervét

•

Kidolgozzuk a projekt költségvetését

•

Azonosítjuk és kiválasztjuk a lehetséges partnereket

•

Elkészítjük és beszerezzük a szükséges terveket

2. A PÁLYÁZAT •

Beazonosítjuk a lehetséges pályázati forrásokat és kiválasztjuk a megfelelőt

•

Részletesen elemzzük a pályázati feltételeket

•

Elkészítjük és benyújtjuk a pályázatot (formai megfelelés, mellékletek, határidő betartása!)

3. A MEGVALÓSÍTÁS •

Megkötjük a támogatási szerződést

•

Elkezdjük a megvalósítást

•

•

Tendereztetés (közbeszerzés)

•

Szabályos pénzügyi megvalósítás

•

Jelentések, könyvvizsgálat, ellenőrzés

•

Tájékoztatás és nyilvánosság

Sikeresen lezárjuk a projektünket, fenntarthatóságát és terjesztését!

biztosítjuk

a

projekt

eredményeinek

Sok sikert!

31


IV. STRUKTURÁLIS ALAPOK A második és harmadik fejezetben ismertettük a projektek kidolgozásának módszertanát, illetve a projektmegvalósítás főbb lépéseit. Ebben a fejezetben az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott közösségi forrásokat mutatjuk be, melyek számos területen különböző fejlesztési projekteket finanszíroznak. A tagországok társadalmi és gazdasági fejlesztéseit finanszírozó legfontosabb forrásokat az ún. Strukturális Alapok biztosítják.

IV.1 A Strukturális Alapok létrehozásának célja A közös regionális politika eszközei segítségével az Európai Unió az elmaradott régiók versenyképességének javítását támogatja, elősegítve ezáltal ezek felzárkózását. Ez egy kivételes jelentőséggel bíró közösségi feladat, mivel a gazdasági integráció, az unió bővülése hozzájárul az Európai Unión belüli fejletlen, periférikus régiók kritikus helyzetének fokozásához. A fejletlen régiók felzárkózása csak akkor valósítható meg ha jelentős pénzforrások állnak rendelkezésre, valamint működnek azok a mechanizmusok amelyek biztosítják ezen pénzforrások megfelelő felhasználását. A regionális politika jelen célkitűzéseinek megvalósítására allokált pénzösszegek az Európai Unió költségvetésének jelentős hányadát teszik ki, ugyanakkor az egymást követő regionális politikai reformok eredménye egy jól működő mechanizmusokra és eszközrendszerre épülő forrásfelhasználás. Az Európai Unió a közköltségvetésből jelentős pénzösszeget fordít a regionális politika célkitűzéseinek megvalósítására, ezen pénzforrások megfelelő felhasználása érdekében hozta létre a Strukturális Alapok rendszerét. A Strukturális Alapok olyan közösségi alapok, amelyek elsődleges kedvezményezettjei a legelmaradottabb régiók, a létező különbségek csökkentése érdekében. Fontosságukat az a tény is hangsúlyozza, hogy az Európai Unió költségvetésének 35,7%-át a kohéziós politika képezi, valamint a pénzforrások 62% a Lisszaboni Szerződés célkitűzéseivel kapcsolatos projektek finanszírozására, azaz a versenyképesség és a humánerőforrások fejlesztésére lesznek összpontosítva. Az Európai Unió költségvetésének leosztása az alábbi ábrán figyelhető meg (milliárd Euróban): 8. Ábra A közös költségvetés kiadási oldalának eloszlása, 2007-2013

Strukturális Alapok 308

Szolidaritás, egészség, fogyasztó védelem, kultúra 10.8

Előcsatlakozási Alapok, hatrármenti programok 49.5

Korszerűsítés, és innováció 74.1

Mezőgazdaság, vidékfejlesztés, halászat 371.3

Sursă: http//:ec.europa.eu

32


IV.2 A Strukturális Alapok bemutatása Az Európai Unió strukturális eszközeinek (Strukturális Alapoknak) célja az Európai Unió tagállamai közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése. 2006-ig két alap volt elkülönítve – a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap – amelyek különböztek a pénzforrások lehívási módjában és menedzsmentjükben egyaránt. Minden egyes alap feladatait és kompetenciáit külön irányelvek határozzák meg. A Strukturális Alapok egy összefoglaló kifejezés, amely 2006-ig négy különböző alapot foglalt magába: Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), illetve Halászati Orientációs és Pénzügyi Eszköz (HOPE). Az Európai Unió precedens nélküli terjeszkedése szükségessé tette a 2007-2013 programozási időszakra a Kohéziós Politika megreformálását. Ezáltal, 2007-től kezdődően, a Strukturális Alapok három különböző alapot tartalmaznak – Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap. A mezőgazdaságra és a halászatra irányuló Strukturális Alapok két másik komponense – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Halászati Orientációs és Pénzügyi Eszköz – sajátos politikák felé irányítódott, megőrizve ugyanazon működési alapelveket. Jelenleg Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapnak (EMVA) és Európai Halászati Alapnak (EHA) nevezzük őket. Minden egyes strukturális eszköz rendelkezik egy specifikus rendeltetéssel, melyeket külön irányelvek szabályoznak. Jelenleg, az Európai Unióban három strukturális alap működik, amelyek a Közös Európai Agrárpolitika két újabb alapjával vannak kiegészítve:

•

Európai Szociális Alap (ESF – European Social Fund)

•

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF – European Regional Development Fund)

•

Kohéziós Alap (CF - Cohesion Fund)

•

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap - (EAFRD - European Agricultural Fund for Rural Development)

•

Európai Halászati Alap - (EFF - European Fisheries Fund).

A/ Európai Szociális Alap Még a Római Szerződés rendelkezései alapján született meg 1960-ban az Európai Szociális Alap (European Social Fund). A pénzügyi alap elsősorban foglalkoztatáspolitikai, humán erőforrás-fejlesztési célkitűzéseket szolgál. Fő célja a kezdetektől az európai munkavállalók szakmai és térbeli mobilitásának növelése. Ennek az alapnak a viszonylag korai megjelenése azzal magyarázható, hogy a kezdetekben a regionális problémákat kizárólag a munkanélküliségben látták. Az évtizedek során a Szociális Alap tevékenysége kibővült és finomodott, ma már jóval több a munkanélküliség elleni küzdelemnél. Napjainkban az Alap számos olyan befektetést támogat, amely elősegíti a humánerőforrás szakképzését és fejlesztését, összhangban az Európai Foglalkoztatottsági Stratégiával, kivételes hangsúlyt fektetve a:

33

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva •

tartósan munkanélküliek szakmai integrációjára, szakképzés, valamint különböző munkaerő piaci intézkedések segítségével

•

vállalkozók támogatására, termelékenység növelésére

•

a hátrányos helyzetű személyek szociális integrálódási folyamataira

•

szakképzési, előképzési, alapképzési rendszerek javítására.

valamint

a

humán

erőforrás

kapacitás

és

Az ESZA alapból támogatható konkrét projekttevékenységek a következők: -

kompetenciákra épülő oktatás előkészítése és népszerűsítése

-

az államilag elismert szakképzések támogatása

-

az iskolai szegregáció csökkentése

-

az egy iskolával rendelkező települések területén működő iskolák fejlesztése, ahol a diákok nagy része hátrányos helyzetű (pl. roma)

-

a hátrányos helyzetű diákok integrált oktatása

-

komplex programok támogatása a felnőttképzés népszerűsítése érdekében

-

kompetenciákra épülő oktatási programok népszerűsítése pedagógusképzés terén, valamint ezen programok elérhetőségének biztosítása a felnőttek számára.

Az alap támogatásaival hozzájárul az alábbiakhoz: • Helyi fejlesztésekhez, beleértve a helyi foglalkoztatási programokat; •

Az társadalom okozta kihívásokhoz való alkalmazkodáshoz.

A támogatott tevékenységek között megtalálhatóak a személyekre szóló, a különböző szervezetek által igénybe vehető és az egyéb támogatási formák. B/ Európai Regionális Fejlesztési Alap A ’60-’70 években kibontakozó gazdasági válság ráirányította a figyelmet a közvetlen regionális politika szükségességére. Ennek nyomán született meg 1972-ben a döntés Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásáról. Az Alap 1975-ben kezdte meg működését. Célja a Közösségen belül a regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdaság szerkezetváltásának elősegítése. Ennek megfelelően az ERFA alapból támogatott tevékenységek két kategóriára oszthatóak:

•

támogatja az új vállalkozások létrehozását, az infrastruktúra fejlesztését, a belső növekedési potenciálok, valamint a turizmus fejlesztését olyan ösztönzőkkel, amelyek a helyi fejlesztéseket, a munkahelyteremtő beruházásokat, környezetvédelmet, helyi és regionális közlekedési hálózatok fejlesztését, valamint egészségügyi és oktatási intézmények fejlesztését helyezik előtérbe;

•

támogatja a KKVk-nak szóló tanácsadási és pénzügyi befektetéseket, a technológia transzferek, valamint az innováció és a kutatás-fejlesztés előmozdítását, illetve egyéb

34

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva tevékenységeket, amelyek a helyi intézményi háttér és a kis- és középvállalkozások fejlesztésére összpontosítanak a versenyképesség növelése céljából, stb. Emellett kiemelt figyelmet szentel a nemek közötti esélyegyenlőség kérdésének, valamint a környezetvédelemnek. Sajátos, összeurópai dimenzióját hangsúlyozza, hogy külön támogatja a határokon átnyúló, interregionális programokat. Az alapnak támogatásaival hozzá kell járulnia többek között: •

A vállalkozások, különösen a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javításához, a régiók vonzóbbá tételéhez;

•

Új technológiák és innovációk bevezetéséhez, a K+F kapacitások regionális fejlesztést szolgáló erősítéséhez;

•

Az információs társadalom fejlesztéséhez;

•

A környezet védelméhez, a környezeti állapot javításához, különös tekintettel az energia környezetbarát és hatékony hasznosítására, valamint a megújítható energiaforrások fejlesztéséhez;

•

A férfiak és nők munkaerő piaci esélyegyenlőségének biztosításához;

•

A fenntartható regionális és helyi fejlesztést szolgáló határmenti és interregionális együttműködéshez.

C/ Kohéziós alap Létrejöttét az 1992-ben aláírt Maastricht-i Szerződés írja elő. Az alap létrejöttekor elsősorban 50 millió Euró feletti infrastrukturális és környezetvédelmi projekteket támogatott a 4 legelmaradottabb országban – Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország. 2007-től a Strukturális Alapok szerves részévé vált. Az alap olyan strukturális eszköz, amely a tagállamok teljes nemzeti területére kiterjed abban az esetben, ha a tagállam esetében a GNI/fő kevesebb, mint a közösségi átlag 90%-a. Célja - a programok helyett - a nagy projektek társfinanszírozása az infrastruktúra és környezetvédelem területén (transz-európai szállítási hálózatok, valamint környezetvédelmi szempontból hasznos fenntartható fejlődések – megfelelő energiafelhasználás és megújuló energia, intermodális szállítás, valamint környezetbarát városi és tömegközlekedés). A Kohéziós Alap támogatja a tagállamokat az európai normákhoz való igazodásban a fentebb említett területeken.

D/ Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot felváltja az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap. Az alap hozzájárul a környezet és agrármenedzsment, a mezőgazdasági és erdészeti versenyképesség növeléséhez, az életminőség javításához, valamint a gazdasági tevékenységek diverzifikációjához a gyér népességgel rendelkező vidéki térségektől a nagyobb megyeközpontok körzetében elhelyezkedő hanyatló vidéki övezetekben.

35

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva E/ Európai Halászati Alap A Halászati Orientációs és Pénzügyi Eszközt felváltotta az Európai Halászati Alap. A halászattal foglalkozó cégek fejlődését, a halászattól függő térségeken belüli életminőség javítását, a halászati források megőrzését, a racionális kitermelést, valamint a halászati tevékenységek folytonosságát biztosító intézkedések mellett az alap hozzájárul a 2002-ben megfogalmazott közös halászati politika által hozott változások gyakorlatba ültetéséhez.

A strukturális eszközök a társfinanszírozás alapelvén működő vissza nem térítendő finanszírozási formák. A projektek nagy része a tagállam nemzeti társfinanszírozásából valósulnak meg, viszont a megvalósításhoz olykor privát alapok is hozzájárulhatnak. Az ERFA, ESZA, EMOGA és HOPE által történő EU-s beavatkozási ráta maximum értéke az elszámolható összköltségek 75%-a, azonban Románia esetében ez eléri az elszámolható költségek 85%-át, ugyanakkor a Kohéziós Alap esetében ez az arány vagy az elszámolható költségek 80%-a vagy az összköltségek 85%-a maximálisan. Románia esetében az EU Kohéziós Alap általi beavatkozási rátája 85%.6

IV.3 A Strukturális Alapok célkitűzései Az Európai Unió regionális politikájának célkitűzése a közösségi szintű gazdasági és szociális kohézió növelése, a regionális különbségek csökkentése és az elmaradott térségek támogatása. Ezen célkitűzések megvalósítása elsősorban a Strukturális Alapokon keresztül történik. A Strukturális Alapok egyértelmű célrendszere a Delors reformokat követően jött létre. A közösségi alapok lehívásához szükséges fejlesztési programok ezen célok figyelembevételével keletkeztek. Ugyanakkor a célkitűzések meghatározták a közösség régióinak jogosultsági szféráit. Az 1994-1999 programozási periódusban hat célkitűzés létezett, amely a 2000-2006 időszakban háromra redukálódott. A 2007-2013 programozási periódusban a Strukturális Alapok célkitűzései szám szerint nem változtak, viszont tartalmuk jelentős változásokon ment keresztül. A Strukturális Alapok célkitűzéseit az alábbi 9. ábra szemlélteti:

6

Ezen arányok nagymértékben le vannak csökkentve a jövedelemtermelő befektetések, valamint a magáncégekbe történő befektetések esetén.

36

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva 9. Ábra. Az EU 2007-2013 programozási periódusra meghatározott regionális politikája

Az EU regionális politikájának célkitűzései 2007-2013

Konvergencia

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

Európai területi együttműködés

A) „Konvergencia” célkitűzés A „Konvergencia” célkitűzés arra irányul, hogy fokozza a gazdasági fejlődés szempontjából elmaradott régiók befektetési és innovációs fejlődését, a környezet védelmét és javítását, illetve a közigazgatás hatékonyságát. A „Konvergencia” célkitűzés azokra a tagállamokra és régiókra vonatkozik, amelyek fejlődése elmarad a többitől; ahol a vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó GDP kevesebb mint a közösségi átlag 75%-a. Átmeneti és különleges támogatásban részesülnek azok a régiók, amelyek a bővítés statisztikai hatásai miatt a 75%-os mutató fölé kerülnek (az EU 15 átlagának 75%-a alatti, de az EU 25 átlagának 75%-a feletti GDP/fő mutatójú régiók). Ez a támogatás 2013-ban megszűnik, és nem követi újabb átmeneti időszak. A „Konvergencia” célkitűzés által érintett azon tagállamok, amelyek esetében az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) kevesebb, mint a közösségi átlag 90%-a, a Kohéziós Alap támogatásából részesülnek. Az EU által allokált pénzforrás összesen: 252,35 milliárd Euró (81,9%-a az Unió Regionális Politikájának finanszírozására szánt összköltségvetésből). B) „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés A „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés kettős célra irányul. Egyrészt a régiók versenyképességének és vonzerejének megerősítésére a regionális fejlesztési programokon keresztül, felkészítve azokat a gazdasági és társadalmi változásokra, támogatva az innovációt, a tudásalapú társadalmat, a vállalkozó szellemet, illetve a környezetvédelmet és a környezetvédelmi kockázatok megelőzést. Másrészt nemzeti vagy területi szintű programokon keresztül elsőbbséget biztosítanak a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodóképességének és a társadalmi beilleszkedés felé irányuló munkaerőpiacok fejlesztésének. A versenyképesség kulcsszerepet játszik az olyan régiók fejlődésében, amelyek elegendő közcélú támogatás hiányában kénytelenek lennének elviselni a kedvezőtlen szociális és gazdasági tényezők következményeit. A „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés támogatásaiból a „Konvergencia” célkitűzés által nem érintett minden térség részesülhet, a Lisszaboni Szerződés célkitűzéseinek elérése érdekében azaz hogy „az EU 2010-ig a legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásra alapuló gazdasággá váljon”. A tagállamok feladata, hogy benyújtsák azon régiók jegyzékét, amelyek esetében valamely programot az ERFA általi társfinanszírozásra javasolnak. Támogatható régiók továbbá a 2000-2006-os programozási időszakban az 1. Célkitűzés alá tartozó régiók, amelyek már nem felelnek meg a 37

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva „Konvergencia” célkitűzés regionális támogathatósági kritériumának, és amelyek ezért átmeneti támogatásban részesülnek. Az EU által allokált pénzforrás összesen: 48,37 milliárd Euró (15,7% az Unió Regionális Politikájának finanszírozására szánt összköltségvetésből). C) „Európai területi együttműködés” célkitűzés Az INTERREG program tapasztalataira építve a Bizottság egy új célkitűzés létrehozását javasolta amely, az Unión belül, az összehangolt és kiegyensúlyozott felzárkózást hivatott támogatni, a közösségi problémák közös megoldása által. Ezáltal az „Európai területi együttműködés” célkitűzés a közösségi terület kiegyensúlyozott fejlődését támogatja, elősegítve az együttműködést, valamint a tapasztalatok átadását az Európai Unió valamennyi régiói között három szinten: határokon átnyúló, transznacionális, és interregionális együttműködések közös programok keretében. Az egész terület finanszírozására.

részesülhet

az

együttműködési

hálózat

és

tapasztalatcsere

Az EU által allokált pénzforrás összesen: 7,39 milliárd Euró (2,4% az Unió Regionális Politikájának finanszírozására szánt összköltségvetésből). A regionális politika keretében támogatást nyújtó eszközök 2007-2013 között az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a Kohéziós Alapra korlátozódnak. Az alapok a következőképpen járulnak majd hozzá a három célkitűzés megvalósításához: Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap

„Konvergencia” célkitűzés

„Regionális versenyképesség foglalkoztatás” célkitűzés „Európai területi együttműködés” célkitűzés

és

Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap

2007-től kezdődően az új Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Részlegét és Garancia részlegének a vidékfejlesztéshez nyújtott meghatározott hozzájárulásait, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE) váltották fel, de nem részei a Strukturális Alapoknak. Ismerve az EU regionális politikájának három új célkitűzését a 2007-2013-as programozási időszakra, valamint a célkitűzések finanszírozási forrásait és ezek jogosultsági kritériumait, az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be az új célkitűzésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat:

38


1. Táblázat: A regionális politika 2007 és 2013 között (336,1 milliárd euró) Programok és pénzügyi eszközök

Támogathatóság

Prioritások

Előirányzatok

Konvergencia célkitűzés (a legkülső régiók és térségek speciális programjait is ideértve) - 81,9% (252,35 milliárd euró) •

Az EU 25 átlagának 75%a alatti GDP/fő mutatójú régiók

•

Statisztikai hatás: az EU 15 átlagának 75%-a alatti és az EU 25 átlagának 75%-a feletti GDP/fő mutatójú régiók

•

•


•


•


•


•


•


•

Az EU átlag 90%-a alatti GNI/fő mutatójú tagállamok

•


•


Az EU átlag 90%-a alatti GNI/ fő mutatójú tagállamok

Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés - 15,7% (48,37 milliárd euró) •

•

A tagállamok nyújtják be a régiók listáját (NUTS I vagy NUTS II) „Phasing-in”: a 2000 és 2006 között az 1. célkitűzés alá tartozó, de 2007től a „Konvergencia” célkitűzése alá nem tartozó régiók

•

A tagállamok nyújtják be a régiók listáját (NUTS I vagy NUTS II)

•

„Phasing-in”: a 2000 és 2006 között az 1. célkitűzés alá tartozó, de 2007-től a „Konvergencia” célkitűzése alá nem tartozó régiók

•

A tagállamok nyújtják be a régiók listáját (NUTS I vagy NUTS II)

•

83,44% a „Konvergencia” célkitűzésből ki nem emelkedő régiók számára

•

„Phasing-in”: a 2000 és 2006 között az 1. célkitűzés alá tartozó, de 2007-től a „Konvergencia” célkitűzése alá nem tartozó régiók

•

16,56% a „phasing-in” régiók számára”

•

35,61% a határokon átnyúló együttműködésekre

•

12,12% Szomszédsági és Partnerkapcsolati Pénzügyi Eszköz és az Előcsatlakozási Pénzügyi Eszköz határokon átnyúló ágára

•

47,73% a transznacionális együttműködés térségei részére

•

4,54% hálózatok számára

Európai területi együttműködés célkitűzés - 2,4% (7,39 milliárd euró) •

Határmenti régiók és nagy transznacionális együttműködési régiók

•


•


Forrás: Inforegio (http://europa.eu.int/comm/regional_policy/sources/docgener/informat/reg2007_en.pdf)

Az új programozási időszakban a Strukturális Alapok működését a következő alapelvek határozzák meg: addicionalitás, partnerség, programozás és koncentráció.

39

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva Addicionalitás (társfinanszírozás) alatt az Alapok által biztosított támogatást kiegészítő nemzeti hozzájárulást értjük, vagyis nem létezik olyan támogatás, amely kizárólag Strukturális Alapokból volna finanszírozva. A partnerség alapelve különböző közös stratégiák kidolgozása vagy közös tevékenységek gyakorlatba ültetése esetén feltételezi egyrészt a tagállam és az Unió, valamint a tagállam keretében különböző hierarchikus szintek közötti együttműködést (vertikális partnerséget), másrészt az azonos szinten elhelyezkedő partnerek közötti együttműködést (horizontális partnerséget). A koncentráció alapelvének két aspektusa is van. Egyrészt a különböző forrásokból rendelkezésünkre álló pénzösszegeket irányított és koncentrált módon kell felhasználnunk. Másrészt a rendelkezésre álló forrásokat a legelmaradottabb térségekre – ágazati vagy földrajzi értelemben - kell fordítani; vagyis az alapok összpontosítását feltételezi a különböző célterületekre és az elmaradott régiókra. A programozás, mint alapelv, feltételezi a projektfinanszírozásról a komplex programok finanszírozására való áttérést, mivel egy komplex program összesített hatása sokkal relevánsabb mint az egyenként finanszírozott kisebb projekteké.

IV.4 A Strukturális Alapok felhasználása A Strukturális Alapok felhasználásának kereteit a fejlesztési programok jelentik. A fejlesztési terveket, amelyek a fejlesztési programok alapjait képezik, az alapok felhasználására jogosult régiók vagy a tagállam által kijelölt hatóságok állítják össze. A fejlesztési tervek kidolgozásakor figyelembe kell venni a partnerség alapelvét, vagyis a terv kidolgozása feltételezi a gazdasági, szociális és területi partnerek bevonását is. A véglegesített program tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit és prioritásait egy többéves programozási periódusra. A tagállam vagy a régió megvitatja a programot az Európai Bizottsággal. A program elfogadását követően ennek alapján születik meg a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT). A tagállam és az Európai Bizottság megvitatják a Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmát, valamint meghatározzák a gyakorlatba ültetéshez szükséges nemzeti és közösségi alapok legmegfelelőbb szétosztását, amely a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) kidolgozását eredményezi. A rendszeres egyeztetések és az NSRK alapján az Európai Bizottság elfogadja a regionális, illetve ágazati operatív programokat összhangban a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseivel és prioritásaival, valamint a kohézióval kapcsolatos Közösségi Stratégiai Irányelvekkel. Az Operatív Programok (Operational Programme - OP) leírják az NSRK gyakorlatba ültetését, ugyanakkor részletesen (beavatkozási szintekre bontva) bemutatják a többéves gyakorlatba ültetési procedúrát is. Más szóval, mialatt a prioritások az NSRK keretén belül kerülnek meghatározásra, az intézkedések részletes leírását az Operatív Programok tartalmazzák. Az Operatív Programok minden egyes intézkedésének tartalmaznia kell: •

az intézkedés nevét és leírását;

•

a támogatható területet (ágazati vagy földrajzi értelemben);

•

a finanszírozási tervet;

40

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva •

a pontosan meghatározott célkitűzéseket (mérhető módon, ahol ez lehetséges), valamint az ehhez kötődő indikátorokat;

•

a megvalósításért felelős szervet (vagy személyt);

•

a kedvezményezetteket;

•

az intézkedés megvalósításának időtartamát.

Egy program keretén belül, egy előre meghatározott időtartam alatt, egyes prioritások és intézkedések csakis egyetlen Strukturális Alapból finanszírozhatók. A tagállamok minden Operatív Programhoz kijelölik a következő szerveket: A program gyakorlatba ültetésének kulcsszereplői az Irányító Hatóság (Managing Authority). A tagállam kijelöl egy Irányító Hatóságot az NSRK, valamint minden egyes Operatív Program irányítására és ellenőrzésére. Az IH folyamatosan ellenőrzi a meghatározott célkitűzések megvalósításának stádiumát, valamint beszámolókat készít a programok gyakorlatba ültetéséről. A beszámolókat éves rendszerességgel kell bemutatni az Európai Bizottságnak, az év végétől számított legtöbb hat hónapon belül. Általában a beszámolók a program Monitoring Bizottságához kerülnek, amely egy stratégiai és döntéshozó szereppel rendelkező, jogi személyiség nélküli partner alapú nemzeti struktúra. Feladata a program minőségének, átláthatóságának és hasznosságának biztosítása. Ezáltal a Monitoring Bizottság egy döntéshozó szerv, míg az Irányító Hatóság operatív feladatokat lát el. Az Ellenőrző Hatóság nemzeti szintű hatóság. Felel az irányító és az ellenőrző rendszerek rendezett működésének ellenőrzéséért minden egyes operatív program esetében. Függetlenül működik az Irányító és a Tanúsító Hatóságtól egyaránt. Romániában minden Operatív Program esetén az Ellenőrző Hatóság az Állami Számvevőszék mellett működik. A Tanúsító és Kifizetési Hatóság a programok pénzügyi menedzsmentjéért, valamint az Európai Bizottságnak küldött kiadásokat igazoló nyilatkozatok tanúsításáért felelős. A Tanúsító és Kifizetési Hatóság bevételezi a pénzösszegeket és biztosítja az Irányító Hatóság által javasolt kedvezményezettek felé történő kifizetést, valamint biztosítja a fennmaradt pénzösszegek visszajuttatását az Európai Bizottságnak. A Közreműködő Szervezetek az Irányító Hatóság vagy a Tanúsító és Kifizetési Hatóság által központi, regionális vagy helyi szinten kinevezett intézmények, amelyek átruházott munkaköri feladatokat kapnak az Irányító Hatóságtól és a Tanúsító és Kifizetési Hatóságtól egyaránt. Felelnek az Operatív Programok bizonyos intézkedéseinek gyakorlatba ültetéséért, valamint a felelősek a kedvezményezettekkel való kapcsolattartásért is. A végső kedvezményezettek azok a magáncégek vagy közintézmények, illetve kereskedelmi egységek, amelyek felelősek a műveletek végrehajtásáért.

41


A. A Strukturális Alapok felhasználása Romániában Az Európai Unió jelenlegi 7 éves pénzügyi ciklusához (vagy más szóval programozási periódusához) való igazodással Románia is meghatározta a 2007-2013 programozási időszakra szóló fejlesztési irányait és prioritásait, melyeket a 2007-2013 időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervében rögzített. E dokumentum prioritásai és irányelvei alapján kerültek kidolgozásra a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, valamint Románia Operatív Programjai, melyek az Európai Unió Strukturális Alapjainak lehívását hivatottak szolgálni. E források felhasználására, Románia a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 7 Operatív Programot dolgozott ki, melyek a következők: •

Gazdasági Versenyképesség Növelése Operatív Program

•

Közlekedési Infrastruktúra Operatív Program

•

Környezeti Operatív Program

•

Humán Erőforrás Operatív Program

•

Regionális Operatív Program

•

Adminisztratív Kapacitás Fejlesztése Operatív Program

•

Technikai Segítségnyújtás Operatív Program.

Románia indikatív pénzügyi terve a 2007-2013 programozási időszakra 23.187,14 millió euró (Strukturális Alapok + nemzeti hozzájárulás). Az alábbi táblázat tartalmazza a Strukturális Alapok, illetve a nemzeti társfinanszírozás pénzügyi kereteit, Operatív Programokra lebontva: 2. Táblázat. A Strukturális Alapok pénzügyi keretei Operatív Programokra lebontva Operatív Programok 2007-2013 % (millió euró) Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

3.011,02

12,98

Közlekedési Infrastruktúra Operatív Program

5.696

24,56

Környezeti Operatív Program

5.610

24,19

Humán Erőforrás Operatív Program

4.089

17,63

Regionális Operatív Program

4.568,32

19,70

Adminisztratív Kapacitás Fejlesztése Operatív Program

246,014

1,06

Technikai Segítségnyújtás Operatív Program.

212,80

0,91

23.187,14

100

Összesen

Növelése

Forrás: www.mie.ro (a 2007-2013 programozási periódus Operatív Programjai)

Ezek a programok, dokumentumok tartalmazzák tehát azokat a szakmai-ágazati és földrajzi területeket, amelyeket az ország 2007-2013 között fejleszteni kíván. Az operatív programokban rögzítve van a források felhasználásának ütemezése, eljárásrendje.

42

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva A román Operatív Programok a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium, volt Európai Integrációs Minisztérium, honlapján (www.mie.ro) érhetők el.

B. A Strukturális Alapok felhasználása Magyarországon Romániához hasonlóan, Magyarország is elkészítette a 2007-2013 közötti időszak fejlesztési irányait és elképzeléseit összefoglaló Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), mely az EU Strukturális Alapok, valamint a hazai források felhasználásának nemzeti stratégiája. A források felhasználására Magyarország az ÚMFT keretében Operatív Programokat készített (15): A 7 regionális (régiók szerinti) operatív program: •

Nyugat-dunántúli Operatív Program

•

Dél-alföldi Operatív Program

•

Észak-alföldi Operatív Program

•

Közép-magyarországi Operatív Program

•

Észak-magyarországi Operatív Program

•

Közép-dunántúli Operatív Program

•

Dél-dunántúli Operatív Program

A 7 ágazati operatív program: •

Gazdaságfejlesztés Operatív Program

•

Közlekedés Operatív Program

•

Társadalmi megújulás Operatív Program

•

Társadalmi infrastruktúra Operatív Program

•

Környezet és energia Operatív Program

•

Államreform Operatív Program

•

Elektronikus közigazgatás Operatív Program.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációjának alapja pedig a •

Végrehajtás Operatív Program, melyben elkülönítették a forrásokat az összes operatív program megvalósítására.

A magyar Operatív Programok interneten a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) érhetők el. Magyarország pénzügyi terve a 2007-2013 programozási periódusra 25.954,53 millió euró (a Strukturális Alapokból finanszírozva). Az alábbi táblázat tartalmazza a Strukturális Alapok pénzügyi kereteit az Operatív Programokra lebontva:

43


3. Táblázat. A Strukturális Alapok pénzügyi keretei Operatív Programokra bontva Operatív Programok 2007-2013 % (millió euró) Gazdaságfejlesztés Operatív Program

2.543,4

10

Közlekedés Operatív Program

6.496,23

25

Társadalmi megújulás Operatív Program

3.521,89

14

Társadalmi infrastruktúra Operatív Program

2.033,97

8

Környezet és energia Operatív Program

3.975,85

15

Államreform Operatív Program

153,21

1

Elektronikus közigazgatás Operatív Program

375,48

1

Nyugat-dunántúli Operatív Program

483,78

2

Dél-alföldi Operatív Program

781,14

3

Észak-alföldi Operatív Program

1.017,36

4

Közép-magyarországi Operatív Program

1.623,78

6

Észak-magyarországi Operatív Program

943,02

4

Közép-dunántúli Operatív Program

530,19

2

Dél-dunántúli Operatív Program

735,85

3

Végrehajtás Operatív Program

358,12

1

25.944,53

100

Összesen Forrás: a 2007-2013 programozási periódus Operatív Programjai

Mint bármely közpénzből történő finanszírozás, a Strukturális Alapok lehívása is bizonyos kötelezettségekkel jár a kedvezményezettek részéről, amely konkrét szerződésekben ölt formát. A szerződésben előírtakat, határidőket pontosan be kell tartani, mivel ellenkező esetben az Európai Bizottság automatikusan megvonja az allokált pénzforrásokra való jogosultságot („n+2”/”n+3” szabály). Az „n+2”/”n+3” szabálynak megfelelően, a Bizottság által megszabott pénzügyi keret egy bizonyos programra „n” évben „n+2”/”n+3” év végéig költhető el, ellenkező esetben a pénzösszeg elvész vagy más program finanszírozására költik (például az „n+2” szabályt alkalmazva egy bizonyos program keretében az EU által rendelkezésre bocsátott pénzösszeg a 2007-es évre 2009. december 31-ig költhető el). Románia esetében az első 4 évre, vagyis a 2007, 2008, 2009 és 2010 évekre az ”n+3” szabály van érvényben, a 2011, 2012 és 2013-ra az „n+2” szabály lesz érvényes (például egy bizonyos program keretében az EU által rendelkezésre bocsátott pénzösszeg a 2007-es évre 2010.december 31-ig költhető el).

44


V. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ÉS A TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAMOK RÖVID BEMUTATÁSA A 2007-2013 programozási időszakra nézve, Magyarország 15 operatív programot dolgozott ki az Európai Unió Strukturális Alapjainak sikeres lehívására. Ebben a fejezetben az emberi erőforrás, a humáninfrastruktúra fejlesztésére irányuló két operatív program kerül bemutatásra: Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív program7. A fejezet második részében a két operatív program aktuális és a célcsoport számára releváns aktuális pályázati lehetőségeit mutatjuk be.

A./ Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Általános célkitűzés: a munkaerő-piaci részvétel növelése a humán erőforrás minőségének javításával. Középpontjában a munkavállalás, az aktív álláskeresés, egész életen át tartó tanulás ösztönzése és segítése áll. Specifikus célkitűzések: •

A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása

•

Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése

•

A változásokhoz való alkalmazkodás segítése

•

Az egész életen át tartó tanulás elősegítése

•

Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása

•

A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést elsősorban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a regionális operatív programok biztosítják. A program költségvetése a 2007-2013 programozási időszakra 4 097 080 055 euró. Finanszírozásának hátterét az Európai Szociális Alapon keresztül 85%-ban az Európai Unió biztosítja, 15%-ban pedig a kapcsolódó hazai források képezik. A prioritási tengelyek és beavatkozási területek, valamint a hozzájuk rendelt finanszírozási kereteket a következő táblázat foglalja össze (közösségi támogatás + hazai társfinanszírozás, millió euróban kifejezve):

7

A két program elődjének tekinthetjük a Humán Erőforrás Operatív Programot. A „minden operatív program csak egy alapból lehet finanszírozva” kritérium miatt a HEFOP kettévált és lett egy infrastrukturális, valamint egy szociális része.

45


Prioritási tengelyek 1. Prioritási tengely Foglalkoztathatóság fejlesztése, munkaerőpiacra belépés ösztönzése

Beavatkozási területek

Támogatási keretek

A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása; munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés; a szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási való kezdeményezések és megállapodások.

723,687

A képzéshez való hozzáférés segítése; a munkaerőpiaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztés; a szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése.

723,674

A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása; a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása; a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban; az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás. A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban; a felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában.

889,575

2. Prioritási tengely Alkalmazkodóképesség javítása 3. Prioritási tengely Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

4. Prioritási tengely A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében 5. Prioritási tengely

A kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció Társadalmi befogadás, csökkentését célzó komplex fejlesztések részvétel erősítése támogatása; beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok; a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében; a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása; a helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése; a társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal. 6. Prioritási tengely Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés; egészségügyi Egészségmegőrzés és szerkezetátalakítást támogató humánerőforrás- és egészségügyi szolgáltatásfejlesztés

447, 736

443, 900

221, 277

humánerőforrás fejlesztés 7. Prioritási tengely

647,277

Technikai segítségnyújtás ÖSSZESEN

4 097, 080

46

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva B./ Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Általános célkitűzés: a TIOP a humán közszolgáltatások fizikai infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével kíván hozzájárulni a tartós növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. Ennek megfelelően magába foglalja az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások, a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások, a kulturális, közművelődési intézmények infrastruktúrájának fejlesztését. Specifikus célkitűzések: •

A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása

•

A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelés, átfogó reformjuk elősegítése

•

A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések infrastrukturális hátterének biztosítása.

A program költségvetése a 2007-2013 programozási időszakra 2 292 850 519 euró. Finanszírozásának hátterét az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül 85%-ban az Európai Unió biztosítja, 15%-ban pedig a kapcsolódó hazai források képezik. A prioritási tengelyek és beavatkozási területek, valamint a hozzájuk rendelt finanszírozási kereteket a következő táblázat foglalja össze (közösségi támogatás + hazai társfinanszírozás, millió euróban kifejezve):

Prioritási tengelyek 1. Prioritási tengely Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 2. Prioritási tengely Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 3. Prioritási tengely A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 4. Prioritási tengely A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában

5. Prioritási tengely Technikai segítségnyújtás ÖSSZESEN

Beavatkozási területek

Támogatási keretek

1.1. Az „Intelligens iskola” infrastruktúrájának elterjesztése 1.2. A modern szolgáltató és kutató felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése 2.1. Regionális járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztése 2.2. A fekvőbeteg-szakellátás intézményrendszerének felkészítése a struktúraváltásra 2.3. Információtechnológiai fejlesztések az egészségügyben 3.1. A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 3.2. A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

505, 718

4.1. Multifunkcionális közösségi központok kialakítása a nem formális tanulás és a közösségfejlesztés szolgálatában 4.2. A fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések a munkaerő minőségének és adaptivitásának fejlesztése érdekében 4.3. A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében

1 148, 475

423, 494

132, 618

82, 542 2 292, 850

47


Társadalmi Megújulás Operatív Program aktuális és a célcsoport számára releváns aktuális pályázati lehetőségei 8

TÁMOP 2.2.3 - „A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása” konstrukció keretében a „TISZK rendszer továbbfejlesztése”

Alapvető célkitűzés: A szak- és felnőttképzés fejlesztésének átfogó célja a szakképzésre fordított állami források koncentrált felhasználásának ösztönzése, a forrásokkal hatékonyabban gazdálkodó, diverzifikált képzési struktúrával rendelkező, költséghatékonyan működő, a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer kialakítása, amely tényleges választási lehetőséget kínál a tanulók számára. Kiemelt cél, hogy a képzés szerkezete rugalmasan igazodjon a gazdaság igényeihez, illetve javuljon a képzés minősége és tartalma. A pályázók köre: a) szakképző iskola, iskolák fenntartója, b) a helyi önkormányzatok által létrehozott szakképzés-szervezési társulás, c) a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók által létrehozott non-profit gazdasági társaság, d) szakképzésszervezési társaság. Rendelkezésre álló forrás: A pályázat meghirdetésekor az első fordulóban kiválasztott projekt javaslatok második fordulóban történő támogatására rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5.256.000.000,- forint. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A projekt ERFA típusú tevékenységek fedezésére maximum 10%-ban csak akkor fordítható. A támogatás összege és mértéke: Jelen pályázat első fordulójának keretében a nyertes projektgazdák jogosultságot nyernek arra, hogy a második fordulóra benyújtsák pályázatukat, melyben az elnyerhető támogatás mértéke minimum 100.000.000,- forint, maximum 400.000.000,- forint lehet. A támogatás mértéke maximum az elszámolható költség 100%-a. A támogatható tevékenységek köre: •

a szakképző iskolák együttműködésével, integrációjával, koncentrációjával kapcsolatos szervezetfejlesztés, beleértve a felsőoktatási intézményekben folyó felsőfokú szakképzést is, közös tudás- és humánerőforrás-menedzsment, irányítási rendszer kialakítása;

•

az új képzési struktúra kialakításához köthető, a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris képzésre való felkészítés;

•

a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése.

Az első forduló pályázatának benyújtása 2007. október 8-tól 2008. február 8-ig lehetséges. A második forduló pályázatának benyújtása 2008. március 14-től 2008. április 15-ig lehetséges. 8

Forrás. www.nfu.hu

48


Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program aktuális és a célcsoport számára releváns aktuális pályázati lehetőségei 9 TIOP 1.1.1 - A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Alapvető célkitűzés: a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1. számú prioritása az oktatási infrastruktúra fejlesztését támogatja. A prioritás egyik kiemelt célja az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése, az ún. „Intelligens iskola” létrehozása, amely elsősorban az informatikai infrastruktúra fejlesztésére koncentrál. A pályázók köre: a) általános iskolák, b) szakiskolák, c) gimnáziumok, d) szakközépiskolák, e) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, f) iskolai feladatot ellátó többcélú intézmények; Rendelkezésre álló forrás: 2007- 2013 között az informatikai eszközök beszerzésére összesen 40,11 milliárd forint áll rendelkezésre. Jelen pályázat meghirdetésekor a rendelkezésre álló keretösszeg 24,2 milliárd forint. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A támogatás összege és mértéke: a pályázó az elnyert támogatást a részére megítélt eszközcsomagok formájában kapja meg (A támogatás minimum értéke 0,5 millió forint, míg a maximum értéke 700 millió forint). A pályázó számára pénzkifizetés nem történik. Az eszközcsomagok ellenértéke közvetlenül a szállítónak kerül kifizetésre. A projekt elszámolható összes költségének 100 %-a. A támogatható tevékenységek köre: a következő csomagok igényelhetőek:

9

•

Iskolai munkaállomás csomag (PC), amely az alábbi tevékenységekkel összefüggésben használható: digitális tartalmak óraközi használata, csoportos vagy egyéni feladatmegoldás, elektronikus számonkérés és vizsgáztatás, szaktantárgyi oktatás, nyelvoktatás (nyelvi labor)

•

Tantermi csomag, amely az alábbi tevékenységekkel összefüggésben használható: digitális tartalmak óraközi használata, digitális tartalmak egyéni fejlesztése, csoportmunka, frontális oktatási módszertanok bevezetése, elektronikus mérés-értékelés használata, kapcsolódás (és adatgyűjtés) az elektronikus adminisztrációs rendszerekhez (E-napló)

•

Szavazó csomag, amely az alábbi tevékenységekkel összefüggésben használható: óraközi elektronikus mérés és étékelés az elhangzottak érthetőségével kapcsolatban, csoportmunka, IKT eszközökkel támogatott óraközi feladatmegoldás, számonkérés

•

Alkalmazás szerver csomag, amely az alábbi tevékenységekkel összefüggésben használható: Intézményi on-line tartalom-, kommunikációs, adminisztrációs és üzemeltetési szolgáltatás fejlesztése (iskolai portál és

Forrás. www.nfu.hu

49

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva alapinfrastruktúra), kapcsolódás (és adatgyűjtés) az elektronikus adminisztrációs rendszerek központi alkalmazásaihoz, intézmények és tanár-diák-szülő közötti kapcsolattartás

•

Kiegészítő SNI IKT csomag az alábbi sajátos nevelési igényű diákok számára: vakok, gyengénlátók, siketek, hallássérültek, mozgássérültek

Beadási határidő: 2008. április 30.

TIOP 3.1.1. TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Alapvető célkitűzés: a konstrukció célja a szakképzésre fordított állami források koncentrált felhasználásának ösztönzése a szakképző intézmények fizikai infrastruktúrájának fejlesztésén, a gyakorlati képzés korszerű technikai feltételeinek megteremtésén keresztül. A pályázók köre: a) szakképző iskolák, iskolák fenntartója, b) a helyi önkormányzatok által létrehozott szakképzés-szervezési társulás, c) a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók által létrehozott non-profit gazdasági társaság, d) szakképzésszervezési társaság. Pályázatot kizárólag azok a szervezetek nyújthatnak be, amelyek a TÁMOP-2.2.3/07/2 kódszámú pályázat második fordulójára benyújtották a pályázatukat. Rendelkezésre álló forrás: a pályázat meghirdetésekor a projekt javaslatok támogatására rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 13.868.100.000.- forint. Jelen pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A támogatás összege és mértéke: jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke minimum 225.000.000,- forint, de maximum 900.000.000,- forint lehet. A támogatás mértéke maximum az elszámolható költség 50-90%-a lehet. A támogatható tevékenységek köre: gyakorlati képzőhely(ek) korszerű eszközökkel történő felszerelése. Kötelezően választandó továbbá az alábbiak közül legalább egy: •

az intézmények szakképzési feladatellátáshoz használt infrastruktúra fejlesztése és/vagy;

•

a pályázó beruházási igényt megalapozó képzési struktúrájához szükséges eszközök beszerzése és/vagy;

•

a meglévő épületek helyett új épület építése az integrált szakképző iskola feltételeinek megteremtése érdekében, amennyiben az nem rontja a tanulóknak a szakképzéshez való hozzáférési lehetőségét és amennyiben az ingatlanok eladásából származó bevételt a pályázat tartalmával összhangban megvalósítandó beruházásra fordítja.

A pályázat benyújtása 2008. március 7-étől 2008. április 21-ig lehetséges.

50


SZÓJEGYZÉK Acquis – közösségi jogi vívmányok, valójában az EU teljes joganyagát jelenti. Abszorbció (abszorbciós készség) – azon képesség egyike, mely segítségével egy ország vagy intézmény a kapott támogatások hatékony lehívását biztosítja. Audit – a menedzsment rendszer részletes ellenőrzési procedúrája egy független szerv által. Célcsoport (angolul: target group) – az a csoport, amely részesülni fog a pályázat eredményeinek pozitív hatásaiból. Előfinanszírozás – a projekt kezdeti állapotában történő átutalás a kedvezményezett részére az állami, illetve a strukturális eszközök költségvetéséből, a támogatási szerződés alapján, a pályázat problémamentes megvalósítása érdekében. Előmeneteli beszámoló – egy pályázat megvalósított tevékenységeinek részletes leírása, amely tartalmazza a projekt fizikai, technikai és gazdasági előmenetelét. A kedvezményezett által kerül kidolgozásra a Közreműködő Szervezetek felé, a költségek kifizetéséről szóló kérvénnyel egyidőben. Esélyegyenlőség alapelv – feltételezi a személyek vagy csoportok azonos bánásmódban való részesülését, nemtől, nemzetiségtől, vallástól, szexuális orientációtól függetlenül. Egyike az EU horizontális célkitűzéseinek. Életen át tartó tanulás (angolul: life-long learning) – egész életen át tartó tanulás. Célja az emberek ismereteinek frissítése és bővítése, a munkavállalási esélyeik növelése érdekében. Fejlesztési régiók – önkéntes módon meghatározott, adminisztratív státusszal nem rendelkező statisztikai területi egységek. Az EUROSTAT által kialakított NUTS II szintnek felelnek meg és biztosítják a NUTS II szinten történő statisztikai adatok begyűjtését. A fejlesztési régiók olyan területi struktúrák, amelyekben megvalósításra és értékelésre kerülnek a nemzeti regionális fejlesztési politikák. Kedvezményezett – a nem visszatérítendő támogatási szerződést aláíró szervezet. Kettős finanszírozás – egy azon pályázat két különböző alapból történő kétszeri finanszírozása. Környezeti hatás felmérése – beazonosításra kerülnek az egyes projektek/programok potenciális negatív hatásai a természetre nézve – főként az infrastrukturális pályázatok keretében szükségesek. Közbeszerzés – a támogatások felhasználására irányuló tender, melyet szigorú szabályozások határoznak meg (Romániában a 34/2006. sz. Sürgősségi Kormányrendelet). Közbeszerzések Monitoring és Szabályozási Nemzeti Hatósága (KMSZNH) – a Kormány hatásköre alá tartozó közintézmény, amely kidolgozza a közbeszerzési stratégiát és biztosítja annak összhangját a közösségi jogi vívmányokkal. Ugyanakkor folyamatosan ellenőrzi és értékeli a közbeszerzési procedúrák keretében megkötött szerződések legális jellegét. Köz- és privátszféra partneri kapcsolata (PPP konstrukciók) – köz- és privát egységek közötti szerződésbeli megegyezések egy széles spektrumú szolgáltatásbiztosítás érdekében. Az ilyen típusú partnerkapcsolatok vonzóak, mivel a közpénzek végesek, 51

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva ugyanakkor nélkülözhetetlenek hatékonyságának növelésére.

a

közszolgáltatások

minőségének,

valamint

Monitoring – folyamatos adatgyűjtés, mely alapján a Szerződő Hatóság vizsgálhatja a projekt előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) – többéves pénzügyi tervezés és stratégiai programdokumentum, melynek rendeltetése az ország gazdasági és szociális fejlődésének stimulálása és orientálása a gazdasági, szociális és területi kohéziós célkitűzések elérése érdekében. Nemzeti társfinanszírozás – közpénzből támogatott (támogatható) tevékenységek, közösségi programok által finanszírozott projektek keretén belül. NUTS rendszer – Az Európai Unió statisztikai hivatala, az EUROSTAT által kialakított egységes területi statisztikai szintrendszer. Operatív program – a tagállam által kidolgozott és az Európai Bizottság által jóváhagyott stratégiai programdokumentum, amelyben meghatározásra kerül egy ágazati vagy regionális stratégia számos koherens prioritás megfogalmazása által. Önrész – a támogatható tevékenységekhez való hozzájárulás, a közpénzből való támogatásokon kívül, közösségi programok által finanszírozott projekteknél. Partneri egyezmény – projektpartnerek közt aláírt, jogi értékű hivatalos dokumentum, amely részletezi mindkét fél jogait és kötelezettségeit a projektvégrehajtás időtartama alatt. Regionális Fejlesztési Terv – egy régió fejlődése érdekében nélkülözhetetlen többéves stratégiai programozási eszköz, tartalmazva a régió gazdasági és szociális profilját, valamint a regionális fejlesztési stratégiát, a prioritások és intézkedések többéves pénzügyi tervezését egyaránt, figyelembe véve minden típusú finanszírozási forrást. Strukturális eszközök – vissza nem térítendő EU-s pénzügyi segítségnyújtás. Strukturális Alapok Koordinálásáért felelős Hatóság (SAKH) – A Strukturális Alapok irányításáért felelős menedzsmentrendszer. Romániában ez a struktúrarendszer a Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium keretén belül működik. „Szennyező fizet” alapelv – az EU környezetvédelmi politikájának egyik alapelve, melynek alapján azok a cégek, amelyek környezetkárosítást követnek el viselniük kell azok következményeit. Szociális infrastruktúra – olyan intézményekre vonatkozik, amelyek szolgáltatásaiknak köszönhetően az egyének szociális igényeit elégítik ki: kórházak, klinikák, iskolák, egyetemek, óvodák, öregek háza, menhelyek, árvaházak, stb. Tanúsítás – a közösségi alapokból finanszírozott bevallott, kifizetett, indokolt kiadások hitelességének ellenőrzési procedúrája. Szükséges az Európai Bizottság által nyújtott közbenső és végső kifizetések hozzájutásához. Támogatási időszak – az az időtartam, mely alatt a pályázat finanszírozható egy bizonyos programból. Támogatási szerződés – a kedvezményezett jogait és kötelességeit rögzítő dokumentum, melynek mintáját a pályázati dokumentáció tartalmazza.

52

A szatmári tanügyi rendszer fenntartható fejlesztése a határmenti szomszédsági kapcsolatokra alapozva Technikai segítségnyújtás – az Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek, valamint a kedvezményezettek számára nyújtott támogatás a szakmai tudás, illetve az intézményi kompetenciák növelése érdekében. Természetbeli hozzájárulás – az önrész egy formája olyan épületek, telkek, eszközök segítségével, amelyeket a projektgazda rendelkezésre állít a projekttevékenységek megfelelő végrehajtása végett. Végső kedvezményezettek – akik a projekt megvalósítása után hosszú távon részesülnek a projekt eredményeiből. Visszanemtérítendő támogatás (angolul: grant) – egy projekt megvalósítását elősegítő, közpénzből történő direkt finanszírozási forma. A szerződésnek megfelelően ezt csak abban az esetben nem kell visszatéríteni, ha az megfelelő módon volt elköltve.

53


MELLÉKLETEK 1. Melléklet: Logikai Keretmátrix A projekt leírása Átfogó célkitűzések

Objektíven igazolható eredményességi mutatók Hatásindikátorok

Mi az átfogó, tágabb célkitűzés, amelynek az elérését a projekt elősegíti? A projekt célja Melyek azok a konkrét célkitűzések, amelyeket a projektnek el kell érnie?

Melyek az átfogó célkitűzésekhez kapcsolódó fő mutatók?

Eredmények (outpuok) Milyen konkrét teljesítményekkel tervezik elérni a konkrét célkitűzéseket? Mik a projekt tervezett hatásai és hasznai? Milyen javulást és változást fog a projekt eredményezni? Tevékenységek

Eredmény indikátorok (Output indicators) Melyek azok a mutatók, amelyekkel mérni lehet, hogy a projekt eléri-e a kívánt eredményeket és hatásokat, és hogy ezt milyen mértékben teszi?

Mely fő tevékenységeket és milyen sorrendben kell végrehajtani a várt eredmények eléréséhez?

Cél indikátorok (result indicators) Milyen mennyiségi vagy minőségi mutatók jelzik, hogy a projekt konkrét célkitűzéseit sikerült-e elérni illetve milyen mértékben sikerült elérni?


Feltételezések

Mik e mutatók információforrásai? Melyek a meglévő illetve beszerezhető információforrások? Milyen módszerek szükségesek ezeknek az információknak a megszerzéséhez?

Melyek azok a - a projekt közvetlen hatáskörén kívül eső - tényezők és feltételek, amelyek szükségesek e célkitűzések eléréséhez? Milyen kockázatokat kll figyelembe venni?

Melyek e mutatók információs forrásai?

Milyen külső tényezőket és feltételeket kell megvalósítani a várt teljesítmények és eredmények terv szerinti eléréséhez?

Eszközök

Költségvetés

Milyen eszközök szükségesek e tevékenységek megvalósításához. Pld. szakemberek, berendezések, képzés, tanulmányok, anyagok, üzemeltetési eszközök, stb

A projekt előrehaladásáról milyen információforrásokból lehet tájékozódni?

A projekt(ek) beindítása előtt milyen előfeltételeket kell teljesíteni? Milyen - a projekt közvetlen hatáskörén kívül eső feltételeknek kell adottnak lenniük a tervezett tevékenységek végrehajtásához? Előfeltételek

54


Projektelem

március

február

január

december

november

október

szeptember

július

június

május

április

március

február

január

Ütemezés

augusztus

2. Melléklet: Ütemterv, Gantt diagram

Konkrét tevékenység

55


3. Melléklet: Pályázati űrlapok - Minta

56

HOGYAN KÉSZÍTSÜNK SIKERES PROJEKTEKET?

Recommend Documents