DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
Doktori Tanács
Hoffmann Imre tűzoltó dandártábornok
A védelmi tervezés és a kockázatcsökkentés jelentőségének kutatása a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai
Budapest 2007.
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
Hoffmann Imre tűzoltó dandártábornok
A védelmi tervezés és a kockázatcsökkentés jelentőségének kutatása a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben
című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai
Témavezető:
Dr. habil Cziva Oszkár tű. ezredes PhD
Budapest 2007.
3 A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Korunk egyik legdinamikusabban fejlődő ipara a szélesebb értelemben vett vegyipar. A vegyiparban, mezőgazdasági üzemekben sokhelyütt gyártanak, tárolnak és alkalmaznak alapanyagként vagy kész,- illetve köztitermékként olyan anyagokat, amelyek potenciálisan veszélyeztetik az emberi életet és a környezetet. Ezek a veszélyes anyagok a fejlődéssel párhuzamosan mind mennyiségileg, mind minőségileg is növekvő veszélyt jelentenek. Bár a biztonsági előírások szorosan követik a technológiai fejlesztés folyamatát, többé-kevésbé elmondható, hogy megvalósítás terén hiányosságok mutatkoznak. Ezek a hiányosságok elsősorban szubjektív eredetből fakadnak, de nem kizártak a tévedések, és a helytelen technológia, alkalmazása sem. A világban számos olyan súlyos következménnyel járó ipari baleset történt, amely a telephely területén túl terjedve a környező településekre is veszélyt jelentett. A súlyos balesetek egy része már nemcsak a helyi közösséget, de az országhatáron átterjedve a környező országokat is érintette. A nemzetközi együttműködési szervezeteket a bekövetkezett ipari balesetek arra ösztönözték, hogy kialakítsák a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi (univerzális) és szupranacionális (regionális) jogi szabályokat. Összhangban az ország európai integrációs tevékenységével, és nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés és a Kormány megalkotta a súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló szabályozást, amely 2002. január 1-én lépett hatályba. Az ipari balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek – azon belül az Helsinki Egyezmény - teljesítése az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A szigorú szabályozási rendszer ellenére, a közelmúltban bekövetkezett nemzetközi és hazai események rávilágítanak arra, hogy a preventív intézkedések mellett szükséges felkészülni az esetlegesen bekövetkező események szakszerű elhárítására, a lehetséges következmények csökkentésére. Ennek kivitelezési, gyakorlati megvalósítási módja a megfelelő védelmi tervezés. Véleményem szerint a védelmi tervezés a veszélyes ipari üzem működtetésének egyik alappillére, melynek célja a nem üzemszerű körülményekre való felkészülés, a kialakult események hatásainak csökkentése, az emberi élet, a környezet és az anyagi javak védelme. Az elmúlt években kialakult a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni véde-
4 kezés hatósági tevékenységének gyakorlata. A veszélyes üzemek üzemeltetői elkészítették biztonsági dokumentációikat, amelyekkel bizonyították, hogy tevékenységük a „Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről” szóló 18/2006. (I.26.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározottnál kisebb kockázatot jelentenek, és minden tőlük elvárhatót megtettek a súlyos balesetek csökkentése érdekében. A védelmi tervezés szerepe a hatósági engedélyezési eljárás folyamán kettős: egyrészt a felülvizsgálat során önálló kritériumrendszerként jelenik, másrész a halálozás egyéni- és társadalmi kockázat nem megfelelősége esetén kockázatcsökkentő intézkedésként alkalmazható. A védelmi tervezés megfelelőségének értékelésénél, illetve a kockázatcsökkentő intézkedésként való alkalmazhatóságának vizsgálatánál problémaként jelentkezik, hogy az eszköztárból hiányoznak a megalapozott belső védelmi tervezési megfontolások, a tervek elkészítéséhez releváns kapacitás-számítások valamint a gyakorlatban is igazolt kockázatcsökkentő módszerek. Mindezek ugyanis a szabályozás egyik leglényegesebb célját adják: a lakosság kockázatainak csökkentését. Tehát a téma aktualitását és fontosságát a valós igény határozza meg, ennek megfelelően a kutatásom egyben hiánypótló jellegű is. KUTATÁSI CÉLOK A probléma megfogalmazásakor rávilágítottam a védelmi tervezés jelentősségére, szerepére a veszélyes ipari üzem működtetésében. A védelmi tervek funkciójának egyértelmű, teljes-körű betöltéséhez indokoltnak tartom a tervezési folyamat feltételrendszerének részletesebb kutatását, szabályozását. Ennek megfelelően a célkitűzéseim az alábbiak: 1. Megvizsgálom, hogy a különböző hatályos hazai jogi normák milyen kötelezettségeket rónak a veszélyes ipari üzemek üzemeltetőire a védelmi jellegű tervek készítésével kapcsolatosan. 2. A fenti elemzés alapján javaslatot teszek olyan jogszabályra, amely – a jelenleg hatályos jogszabályok harmonizálásával – integráltan kezeli a védelmi tervezési kötelezettséget. 3. Analizálom a veszélyes ipari üzemek biztonsági dokumentációi keretében benyújtott belső védelmi terveket. Elemzem, hogy a kockázatcsökkentés hogyan realizálódik az egyes okmányokban, milyen általános következtetések vonhatók le a hiányosságokból. 4. Megvizsgálom, hogy a belső védelmi tervekben foglaltak milyen feltételek között vezethetnek a tényleges lakossági kockázatcsökkentéshez. Ennek egyik folyományaként meg-
5 fogalmazom a belső védelmi terv gyakorlati alkalmazásához szükséges tényleges feltételeket. 5. Megvizsgálom, hogy a belső védelmi tervek végrehajtásához milyen erő-eszköz számítási metódusokat alkalmaztak és ezek milyen mértékben felelnek meg a tervezés igényeinek. Ez alapján javaslatot teszek releváns, a belső védelmi tervezéshez irányadó erő-eszköz számvetési módszerre. 6. Megalkotok egy ellenőrző listát, amely alapján a hatóság munkatársai ellenőrizni tudják a belső védelmi tervek életszerűségét. 7. A veszélyes üzemek üzemeltetői – tapasztalataim szerint – a biztonsági dokumentációikban csupán az engedélyezési kritériumok teljesítését bizonyították. A kockázatok csökkentése – kevés kivételtől eltekintve – nem szerepel az okmányaikban. Ezt tapasztalva kidolgozom a kockázatcsökkentő intézkedések egységes rendszerét, továbbá javaslatot teszek arra, hogy az üzemeltetők és a hatóság munkatársai ezen intézkedéseiket milyen eljárásrendben realizálják.
KUTATÁSI MÓDSZEREK Az értekezés elkészítése során jelentős mértékben támaszkodtam egyrészt a hazai és külföldi (elsősorban holland) szakirodalom, a vonatkozó jogszabályok elemzésére, másrészt a veszélyes ipari üzemekben történt szakmai látogatások tapasztalataira, továbbá a biztonsági területért felelős vezetőkkel, a biztonsági dokumentációt készítő szakemberekkel, a hatósági felügyelőkkel lefolytatott szakmai konzultációkra. Különös figyelmet szenteltem az üzemi technológiai, védelmi és más dokumentációk áttanulmányozására. Értékeltem a lezajlott belső és külső védelmi tervek szerint lefolytatott gyakorlatok tapasztalatait. Ezek alapján általános érvényű következtetések vontam le. A téma kidolgozása során felhasználtam közel 30 éves szakmai tapasztalataimat, saját kutatási eredményeimet.
6 AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLAT TÖMÖR LEÍRÁSA FEJEZETENKÉNT Az első fejezetben a védelmi tervkészítési jogszabályi környezetét vizsgáltam meg. Ismertettem azokat a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi jogszabályok releváns normáit, melyek védelmi tervkészítési kötelezettséget írnak elő a veszélyes ipari üzem üzemeltetője számára. Meghatározott szempontrendszer szerint elemeztem és összehasonlítottam a különböző előírások tartalmi és formai követelményrendszerét, feltártam azok erősségeit, hiányosságait, egymással való harmonizációját. Az elemzés alapján következtetéseket vontam le, melyeket felhasználtam a vonatkozó tézisem bizonyítására. A második fejezetben megvizsgáltam a védelmi tervezés – a belső védelmi terv – és a veszélyes tevékenység engedélyezési folyamat közötti kapcsolatrendszert. Ennek kapcsán ismertettem a hatósági engedélyezési folyamat gyakorlatát, rávilágítottam a szabályozás anomáliáira. A vonatkozó jogszabályi kritériumrendszer elemzése kapcsán bemutattam a mennyiségi kockázatelemzés fogalomkörét és folyamatrendszerét. Vizsgáltam a kockázatcsökkentő intézkedések elméleti és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit, kitérve a döntéshozatali mechanizmus folyamatára. Elemeztem a védelmi tervezés helyét a mennyiségi kockázatelemzés folyamatában. Az elemzések alapján következtetéseket vontam le, melyeket a vonatkozó tézisem igazolására használtam. A harmadik fejezetben a védelmi tervezés – a belső védelmi tervek kockázatcsökkentő szerepének elemzésével foglalkoztam. Megvizsgáltam néhány, a hatóság számára benyújtott belső védelmi tervet, összevettem a jogszabályi kritériumrendszerrel, feltártam azok hiányosságait. Rendszereztem és értékeltem a belső- és külső védelmi terv szerinti gyakorlatok tapasztalatait. A belső védelmi terv hatékony kockázatcsökkentő szerepének betöltéséhez a következő kérdések megválaszolását láttam szükségesnek: − A belső védelmi tervben milyen megfontolások alapján választották ki a kockázatcsökkentés és kárelhárítás feladatait? − A belső védelmi tervben megfelelő erő – eszköz – anyag számvetési feladatokat alkalmaztak-e? − A belső védelmi tervben leírt feltételek vajon mennyiben felelnek meg az üzemben meglévőknek? A kérdések megválaszolásával bizonyítottam a vonatkozó tézisem.
7 ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK A veszélyes ipari üzemek a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően több védelmi tervvel rendelkeznek. A párhuzamos szabályozás következtében a védelmi tervek között átfedés van. A vonatkozó jogszabályok többségében harmonizáció szükséges. A tervek oktatására, rendszeres gyakoroltatására, felülvizsgálatára szükség van, ami a vonatkozó követelményrendszerben kötelezésként nem jelenik meg. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény, és a Rendelet a hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemek számára előírja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelését, melynek módszereként a mennyiségi kockázatelemzés került meghatározásra. Az üzemeltetők célja a kockázatelemzés elkészítésével csupán a jogszabályi megfelelés bizonyítása, annak eredményei, tapasztalatai nem jelennek meg intézkedési terv formájában. A hatóság a biztonsági dokumentációk felülvizsgálata során információt kap a különböző biztonsági berendezésekről, alkalmazott eljárásokról, védelmi tervezésekről, amelyek kockázatcsökkentő intézkedésekként alkalmazhatók. A felhalmozódott tapasztalatok jelenleg nem kerültek feldolgozásra, rendszerezésre, adattárba való rögzítésre. A Rendelet nem tartalmaz kötelező jellegű előírást a kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítására vonatkozóan, ez az üzemeltető (szakértő) – a hatóság – a szakhatóság közötti egyeztetési folyamat eredménye. A kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztására, alkalmazására, a tárgykörben a hatóság és szakhatóság szerepére hiányzik eljárásrend. A belső védelemi terv, illetve a védelmi tervezés szerepe a hatósági engedélyezési eljárás folyamán kettős: egyrészt a felülvizsgálat során önálló kritériumrendszerként jelenik, másrész a halálozás egyéni- és társadalmi kockázat nem megfelelősége esetén kockázatcsökkentő intézkedésként alkalmazható. A belső védelmi tervek általában, mint dokumentációk kielégítik a Rendelet vonatkozó kritériumait, azaz tartalmazzák a tartalmi követelményeknek megfelelő szempontokat. Ugyanakkor a gyakorlatok során kiderült, hogy néhány terület vonatkozásban a terv a feltételezett veszélyeztetést nem a kívánt hatékonysággal kezeli. Ezek a területek elsősorban a mentésszervezés, az anyagi – technikai ellátottság és hírközlés. Ahhoz, hogy a belső védelmi tervben igazolni lehessen a tényleges kockázatcsökkentő szerepet: − hitelesen kell meghatározni a veszélyhelyzeti reagáláshoz szükséges erők-eszközök és
8 infrastruktúra igényt, − igazolni kell azt, hogy az így meghatározott elemek az üzemben ténylegesen, megfelelő állapotban vannak, − továbbá azt, hogy a felkészítés és a gyakoroltatás megfelelő módon megtörtént. E fejezetben a belső védelmi terv realitásaihoz igazodó erő-eszköz számvetési módszert javasoltam, és meghatároztam azokat a feltételeket, amelyek a belső védelmi terv tényleges kockázatcsökkentő szerepéhez elengedhetetlenek.
9 TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A kutatás során elért új eredmények: 1. A súlyos ipari balesetek megelőzését szolgáló mennyiségi kockázatelemzés folyamatát elemezve, a kockázatcsökkentő intézkedéseket egységes rendszerben elhelyezve konkrét eljárást javasoltam a kockázatcsökkentő intézkedések kiválasztásának folyamatára, valamint a kockázatcsökkentő intézkedés, illetve annak meghozatalával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtésére szolgáló adattár kialakítására. 2. Feltártam a védelmi tervezés párhuzamosságait, hiányosságait, és konkrét módszert fogalmaztam meg a különböző jogszabályok alapján történő védelmi tervezés egységes keretbe történő rögzítésre. Ennek tartalmai és formai követelményeire vonatkozóan irányelvet dolgoztam ki. 3. Erő-eszköz számvetési módszert dolgoztam ki a védelmi tervezéshez, továbbá meghatároztam a tervek tényleges kockázatcsökkentő szerepéhez elengedhetetlen feltételeket. Ennek folyományaként a veszélyes üzemek és a hatóság képviselői munkájának segítésére ellenőrző listát készítettem, amely segítségével ellenőrizhető a belső védelmi terv (védelmi tervek) tényleges kockázatcsökkentő szerepe. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA, AJÁNLÁSOK 1. Értekezésem alapját képezheti több jogszabály módosításának, továbbá a védelmi tervezéssekkel kapcsolatos szabályzó újragondolásának. 2. A dolgozatomban megfogalmazottak alapul szolgálhatnak: − A súlyos ipari balesetek mérséklését szolgáló technikai megoldások költség-hatékony, műszakilag megalapozott tervezési folyamatához; − A védelmi tervezéssel kapcsolatos hatósági felügyeleti kritériumrendszer megalapozásához és részletes kimunkálásához; − A védelmi tervezés során az erő-eszköz hatékony tervezéséhez. 3. Az értekezésem segédletként, megfelelő szerkesztési módosítások elvégzését követően felhasználható elsősorban a hivatásos katasztrófavédelem, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, és a Szent István Egyetem oktatási rendszerében.
10 4. Értekezésem hozzájárulhat a súlyos ipari balesetek megelőzését és elhárítását szolgáló célkitűzések prioritásának meghatározásaiban, és a fejlesztendő területek közötti helyes arányok kialakításában.
11 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Folyóirat cikkek 1.
Hoffmann Imre: Erő-eszköz számvetések és realitások a belső védelmi tervben SZIE YMÉTK Tudományos Közlemények, Budapest, 2007.
2.
Hoffmann Imre: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tevékenységének összegzése és szerzett tapasztalatok, Katasztrófavédelmi Szemle 2000/3. szám.
3.
Hoffmann Imre: Az évezred árvize, Védelem Katasztrófa és Tűzvédelmi Szemle 2000/4. szám.
4.
Muhoray Árpád – Hoffmann Imre: A vezetési törzsmunka tapasztalatai, Védelem Katasztrófa és Tűzvédelmi Szemle 2002/6. szám.
5.
Hoffmann Imre: Engedély? Tanúsítvány? Piacfelügyelet? VÉDELEM 2004/3.szám 4950.oldal
6.
Hoffmann Imre: Pirotechnikai termékek tűzmegelőzési szemmel, VÉDELEM XI. évf. 5.szám 2004.
7.
Hoffmann Imre: Veszélyes árúk szállítása I., VÉDELEM XI. évf. 5.szám 2004.
8.
Hoffmann Imre: Veszélyes árúk szállítása II., VÉDELEM XI. évf. 6.szám 2004.
9.
Hoffmann Imre: Veszélyes árúk szállítása III., VÉDELEM XII.évf.1.szám 2005.
10.
Hoffmann Imre: A tűzvédelmi tárgyú jogszabályok harmonizációja az EU csatlakozás tükrében (1) KATASZTRÓFAVÉDELEM 2004/4. szám 26-27.oldal
11.
Hoffmann Imre: Jogharmonizáció az európai uniós csatlakozás tükrében. (2) KATASZTRÓFAVÉDELEM 2004/6.szám 28-29.oldal
12.
Hoffmann Imre: Pirotechnikai termékek és a tűzmegelőzés. KATASZTRÓFAVÉDELEM XLVI.évf.12.szám 2004.
13.
Hoffmann Imre: Veszélyes hulladékok katasztrófavédelme. KATASZTRÓFAVÉDELEM XLVII.évf.2.szám 2005.
14.
Hoffmann Imre: A Katasztrófavédelem és a Határőrség együttműködésének új aspektusai az EU tagság után. Határrendészeti Tanulmányok 2005/1. különszám
15.
Hoffmann Imre: A veszélyes áruk közúti szállításának biztonsága. KATASZTRÓFAVÉDELEM XLVII. évf. 9.szám.
16.
Hoffmann Imre: A megelőzési terület tűzvédelmi szabályozása a múlt, a jelen és a jövő feladatainak tükrében. KATASZTRÓFAVÉDELEM XLVIII. évfolyam 5. szám, 2006. május
12 17.
Hoffmann Imre: Tájékoztató a BM OKF-nek az elmúlt időszakban végzett jogalkotási tevékenységéről, a legfontosabb tűzvédelmi jogszabályok vonatkozásában. FLÓRIÁN PRESS 15. évfolyam 7-8. szám, 2006.
Könyv, könyvrészlet, segédlet Magyar nyelvű 1.
Hoffmann Imre: A globális klímaváltozás és a katasztrófavédelem. AGRO-21 füzet, 2003. 32. számú példány 85-91.o.
2.
Hoffmann Imre: Terrorizmus és katasztrófavédelem, BELÜGYI SZEMLE Tudományos folyóirat 2004/ 7-8. szám.
3.
Hoffmann Imre: A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiemelt stratégiai célja a megelőzés. BELÜGYI SZEMLE Tudományos folyóirat 2004/7-8. szám.
4.
Hoffmann Imre: Módszertani Segédlet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos ipari balesetek elleni védekezés területi és helyi feladatainak ellátásához. Módszertani Segédlet Könyv formában 2005.
5.
Hoffmann Imre: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozása. Ipari biztonsági kockázatkezelési kézikönyv 2005. lektorált
Angol nyelvű 1.
Hoffmann Imre: Módszertani Segédlet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos ipari balesetek elleni védekezés területi és helyi feladatainak ellátásához. Módszertani Segédlet Könyv formában 2005.
2.
Hoffmann Imre: Az EU tűzvédelmi hálózat tevékenysége – The activities of the EU Fire Safety Network. SZIE ÉTK Tudományos Közlemények Budapest, 2007.
Konferencia kiadványban megjelent előadás 1.
„TISZA-PILOT” konferencia: Árvízi helyzet miatti kitelepítés tervezésének térinformatikai támogatása, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, 2001. november
2.
IT-SEC informatikai konferencia: Informatikai lehetőségek a katasztrófa-elhárítás megelőzésében, a veszélyhelyzetek elhárításában, 2002. november 04.
3.
KRIMINÁL-EXPO: Műszaki Mentőbázisok alkalmazásának tapasztalatai, 2002. november 05.
4.
„Ami összeköt bennünket” informatikai konferencia: Informatika és kommunikáció a katasztrófavédelemben, 2001. május, konferencia CD-jén.
5.
Védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem rendszere, 2003., Védelmi igazgatás és katasztrófavédelmi feladatok című CD-n.
13 6.
Védelmi igazgatás a veszélyhelyzetekre történő reagálás megtörtént események tükrében, 2003., Védelmi igazgatás és katasztrófavédelmi feladatok című CD-n.
7.
Prof. Dr. Pintér István - Hoffmann Imre: Struktúra, együttműködés, koordináció szociálpszichológia dimenziói, A pszichológia alkalmazása a katasztrófavédelemben című konferencia szakmai kiadványában, CD-n, 2001. június.
8.
Prof. Dr. Pintér István - Hoffmann Imre: A válságkommunikációt kísérő zavarok csökkentésének lehetőségei a vezető munkában. „Készüljünk fel az elképzelhetetlenre” című konferencia CD-jén, 2002.
Konferencia előadás 1.
Gazdaságosság, hatékonyság és biztonság a repülésben. Tudományos konferencia. Erdőtüzek légi oltási módjainak egyes kérdései. ZMNE BJ KMFK.RI. Szolnok 2004.04.23.
2.
Katasztrófavédelem felkészültsége az Unió küszöbén, szükséges szervezeti változások. Veszprém Megyeháza 2004. 04.27.
3.
Az OKF helye, szerepe a veszélyes áruszállításban. Budapest Hotel Platánius VTE Szakmai nap, 2004. O4.28.
4.
Az új kihívások és a képzés összefüggései. Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, Pécel, 2004.04.15.
5.
A települések veszélyeztetettsége, veszélyhelyzetek kezelése, a hivatásos szervek, polgári védelmi szervezetek és a társadalmi, önkéntes és karitatív szervezetek feladatai, együttműködése. Hajdúszoboszló, Településbiztonsági Konferencia. 2003. 05.29.
6.
A katasztrófavédelem kapcsolata a környezetvédelemmel. KVIK konferencia, Balatonboglár, 2004. 09.15.
7.
A tűzoltóságok (válság)-kommunikációs tevékenysége. Pszichológiai konferencia, Szolnok, 2004.10.14.
8.
Ipari balesetek megelőzése Magyarországon, védelmi tervezés és lakossági tájékoztatás veszélyes ipari üzem környezetében. ENSZ EGB IBE Részes Felek 3. konferencia Százhalombatta, 2004. 10.30.
9.
A BM OKF és a VTE között létrejött megállapodás, valamint a veszélyes árúk szállításának helyzete a katasztrófavédelem szemszögéből. Biztonsági Tanácsadók Szakmai Napja, Budapest, 2004. 11.19.
10.
Az OKF szervezete, helye, szerepe és feladatai az ország védelmi rendszerében. ZMNE Vezérkari Tanfolyam, Balatonföldvár, 2004. 11.21.
14 11.
A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos katasztrófavédelemi tevékenységek szakmai megalapozása. Közép és Kelet Európai Környezet. Int. projekt, Balatonföldvár 2004.12.09.
12.
A katasztrófavédelem és a határőség együttműködésének új aspektusai az EU tagság után. Tudományos szakmai konferencia Határőrség Országos Parancsnokság, Budapest, 2005.01.25.
13.
A katasztrófavédelem veszélyes anyagokkal és hulladékokkal kapcsolatos tevékenysége, XIV. Országos Önkormányzati Környezetvédelmi Napok konferencia – KVIK Budapest, 2005. 03.03.
14.
Lakossági tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása a veszélyes ipari üzemek környezetében Gyermekeinkkel, unokáinkkal a katasztrófák ellen c. konferencia, Budapest, 2005. 03.24.
15.
A katasztrófavédelem és a tűzvédelem megelőzési feladatai, hatásköreinek érvényesítése tapasztalatai. „Egymásért környezetünkért felelősséggel” c. konferencia, Budapest, 2005. 04.12.
16.
A hatósági és megelőzési tevékenységet végzők felkészültségének szerepe a gyakorlati munka hatékonyságában. Az oktatás képzés szerepéről a tűzvédelemben c. nemzetközi konferencia, BM KOK Pécel, 2005. 04.14.
17.
Erdőtüzek-katasztrófák légi tűzoltás taktikájának elméleti alapjai és gyakorlati megvalósulása. Tudományos konferencia ZMNE BJKMK Szolnok, 2005. 04.15.
18.
A tűz- és katasztrófavédelem korszerűsítése. GTE Országos Tűzvédelmi Konferencia, Gyula, 2005. 05.05.
19.
A tűzvédelem szabályozottsága, a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes jogszabályok módosításának helyzete, a tűzmegelőzés, a tűzvédelem szerepe a katasztrófavédelemben. Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium, Budapest, 2005. 05.19.
20.
Az EU csatlakozásról és az utóbbi év tapasztalatairól. VI. Nemzetközi Tűz-és Katasztrófavédelmi Konferencia, Hajdúszoboszló, 2005. 09.
21.
A nemzetközi és hazai katasztrófa előrejelző rendszerek kiépítésének követelményei és lehetőségei. Biztonsági és Védelmi Igazgatási Konferencia, Budapest, 2005. 09.
22.
A Magyar Köztársaság katasztrófa veszélyeztetettsége. EB Seveso II IFRT Nemzetközi Konferencia, Tiszaújváros, 2005. 09.
23.
Harmonizáció a katasztrófavédelem területén. VII. Műszaki Biztonsági Konferencia, Keszthely, 2005. 11.03.
15 24.
Korunk tűzoltósága és a katasztrófa-elhárítás Magyar Tűzoltó Szövetség 135. évfordulójára rendezett tudományos konferencia. Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2005. 12.
25.
Közúti Közlekedési Akadémia és a Hungária Veszélyesáru Mérnöki Iroda szervezésében: „Veszélyesáru” konferencia: A veszélyes áruk szállításával kapcsolatos 2005. évi katasztrófavédelmi tapasztalatok. 2006. 05.04.
26.
SECUREX Nemzetközi munka-, tűz és biztonságvédelmi szakkiállítás Tűzvédelmi szekciója: SEVESO II. Irányelv hatályosulása. A tűzmegelőzés aktualitásai c. előadás, HUNGEXPO 2006.05.17.
27.
SEVESO II. konferencia: A SEVESO II. EU Irányelv végrehajtásával összefüggő feladatok (általános tájékoztató). Velence, 2006. 03.02.
28.
TSZVSZ konferencia: A tűz-, a polgári- és a katasztrófavédelem kérdései. Siófok, 2007. 03.08.
Tudományosan megalapozott szakmai segédlet és kiadvány 1.
Hoffmann Imre: A katasztrófavédelem feladatai a környezeti veszélyhelyzetek során, különös tekintettel az önkormányzatokkal történő együttműködésre, Környezetvédelmi Információs Klub szakmai kiadványában, 2003.
2.
Hoffmann Imre: Súlyos balesetek, katasztrófák bevetésirányítása, döntéselőkészítése, támogatása, kommunikációs, informatikai és térinformatikai alkalmazásokkal, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kommunikáció 2002. kiadványban.
16 SZAKMAI - TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ VÉGZETTSÉG 1971 - 1974.
Vegyipari Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola Finommechanikai és Elektortechnikai Műszerész Szak
1979 - 1981.
BM Tűzoltó Tisztképző Iskola – Tűzoltó tiszt
1983 - 1988.
BM SZU Tűzoltó Műszaki Főiskola, Moszkva – Okleveles tűzrendészeti és biztonságtechnikai mérnök
SZAKMAI TAPASZTALAT 1977 - 1983.
Szolnok Megyei Tűzoltóparancsnokság Beosztott tűzoltó – Szolnok Tisztképző hallgató – Budapest Szolgálati és tűzmegelőzési területeken beosztott tiszt – Karcag
1983 - 1988.
BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság Egyetemi hallgató – Moszkva
1988 - 1991.
Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Tűzoltóparancsnokság Személyzeti kiemelt főelőadó Tűzmegelőzési csoportvezető Tűzoltási szakág-vezető
1991 - 1992.
Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Tűzoltóparancsnokság Megbízott megyei parancsnok
1992 - 1999. XII.31.
Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Tűzoltóparancsnokság Megyei parancsnok
2000.I.01. - 2003.IX.02.
Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató
2003.IX.03. -tól
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági Főigazgató-helyettes
17 NYELVISMERET Felsőfokú orosz „C” típusú nyelvvizsga Középfokú német „C” típusú nyelvvizsga TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG, TAGSÁG Magyar Rendészettudományi Társaság Katasztrófavédelmi Tagozatának tagja Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának tagja Magyar Biztonságtudományi Társaság tagja
Budapest, 2007. június 1.
Hoffmann Imre
