HETEK 2012. 01. 27. (XVI/04)
A Hoffmann-modell átka Tavalyhoz képest idén 53 ezerrıl 34 ezerre csökken az államilag finanszírozott helyekre felvehetı hallgatók száma. További 15500 részösztöndíjasnak felerészt finanszírozza az állam a tanulmányait, a többiek, „a kevésbé jobbak", önköltséges alapon szerezhetnek diplomát. A lapunknak nyilatkozó oktatási szakemberek szerint a történet pénzkivonásról és egy államtól függı nemzeti középosztály kitermelésérıl, magyarán káderképzésrıl szól.
Az Oktatási Hivatal múlt pénteken hozta nyilvánosságra a 2012-es felsıoktatási felvételi eljárásra vonatkozó Tájékoztatást, amely tartalmazza az új finanszírozási rendet, a hallgatói szerzıdés fıbb elemeit és az önköltségek pontos összegeit képzési részterületekre lebontva. A Tájékoztatás értelmében a részben vagy egészben támogatott hallgatók a szeptemberi beiratkozáskor az Oktatási Hivatallal kötnének szerzıdést, melyben a támogatás fejében köteleznék magukat arra, hogy a képzési idı másfélszeresén belül megszerzik az oklevelet; az oklevél megszerzését követı húsz éven belül a tanulmányi idı kétszeresének megfelelı idıtartamban magyar munkáltatónál munkaviszonyt létesítenek, vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatnak. Ellenkezı esetben visszafizetik az állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj felének megfelelı összeget a Magyar Államnak. A HÖOK kifogásolta, hogy úgy iratnak alá szerzıdést a hallgatókkal, hogy az állam semmilyen garanciát nem vállal a tanulmányok utáni elhelyezkedésre. A Magyarországi Szülık Országos Egyesülete a felsıoktatási helyettes államtitkárnál és az alapvetı jogok biztosánál vizsgálatot kezdeményez arról, hogy nem sértik-e a hallgatók emberi méltóságát a felsıoktatási törvény azon elıírásai, amelyek szerint az intézmény „fizetési kényszert" alkalmazhat a szüleik által eltartott, jövedelem nélküli diákokkal szemben. Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy szeptemberig biztosan nem változtatnak a szerzıdési feltételeken. 1
A keretszámok arra utalnak, hogy az állami szféra utánpótlása és a hiányszakmák támogatása a kiemelt cél. Az állami keretszámokat illetıen legnagyobb vesztes a jogászképzés (100 fı) és a gazdaságtudományi képzés (250 fı), ami tavalyhoz képest több mint 90 százalékos csökkenést jelent, s intézményi szinten a Corvinus Egyetem ellehetetlenülését és a nagy vidéki egyetemek állami jogászképzésének megszüntetését jelenti. A miniszterelnök által új Magyarország építésére felszólított, még festékszagú Nemzeti Közszolgálati Egyetem ehhez képest arcpirítóan sok, 1017 dotált helyet kap. Az állami férıhelyek tekintetében - az intézményi rangsorban hagyományosan elsı helyezettnek számító - fıvárosi ELTE kapta a legtöbb helyet (3410), ahol 50 jogászt képezhetnek állami finanszírozásban, akárcsak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A részben vagy egészben költségtérítéses hallgatóknak szeptembertıl 150 ezer és 1 millió forint közötti összeget kell fizetniük félévente, s az intézmények között meglehetısen nagy a szórás: a Corvinuson és a BME-n a legnépszerőbb gazdasági alapszakok 300 ezer forint körül vannak, míg ugyanezek a képzések a vidéki egyetemeken felébe kerülhetnek. A jogászképzés az ELTE-n és a Pázmányon 230 ezer körül jár, míg vidéken 165-185 ezer között mozog. Az államilag preferált mőszaki, természettudományos és informatikai képzésekre a tavalyinál nem sokkal kevesebb, 8160 állami helyet szánnak, ebbıl 2200 jut a BME-nek, ezek a képzések önköltséges alapon félévente 200-300 ezer forintot jelentenek. Orvosi, fogorvosi, gyógyszerész szakokon 1800 hallgatót finanszíroz az állam, többnyire 1 millió forint körül mozog a féléves önköltség. A keretszámok csökkentését drasztikusnak tartja a Magyar Rektori Konferencia (MRK) éppúgy, mint a HÖOK. Az MRK nyilatkozata szerint 25 százaléknál nagyobb változás az intézmények mőködését alapjaiban rendítheti meg, s hosszabb távra kidolgozott, egyetlen tanéven túlmutató keretszámterveket látna realizálhatónak. A HÖOK szerint a középfokú oktatás megváltoztatása nélkül a keretszámok ésszerőtlen változtatása nem fog eredményre vezetni, csak újabb hiányszakmákat és túlképzést fog generálni. A szféra szakértıi biztosra veszik, hogy a vegetáció elé nézı vidéki egyetemek és fıiskolák között vérre menı árverseny veszi kezdetét fizetıképes hallgatókért. A ténylegesen halálra ítélt bölcsész- és társadalomtudomány-képzés pedig közép távon mindenképpen átrendezi a középiskolai oktatást. Ez a hosszú távon gondolkodók szerint azért nem dráma, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol erıs a természettudományos képzés, ott a többi szakirány is (újra) felerısödik. Mind a diákokat, mind a felsıoktatási intézményeket hátrányosan érinti a keretszámok ilyen drasztikus és hirtelen megváltoztatása - vélekedett a Heteknek nyilatkozva Tırös Szilárd, a Felsıoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke. „Amikor egy középiskolás fiatal éveken át keresztül készül egy pályára, mondjuk közgazdásznak, akkor néhány hónap alatt elég nehéz átállnia arra, hogy inkább mőszaki pályára menjen. Persze ha ragaszkodik az elképzeléséhez, akkor fizethet is, de a többség nyilvánvalóan ezt nem fogja tudni bevállalni, vagyis a hátrányosabb helyzető diákok ki fognak hullani" - mondta az elnök. Így gondolja ezt egy lapunktól névtelenséget kérı oktatáspolitikai szakértı is. Szerinte a bevezetett intézkedések nem szolgálják a társadalmi mobilitást, inkább a társadalom kettészakadását gyorsítják fel. Azok számára, akik nem tudják kigazdálkodni a diploma árát a családi költségvetésbıl, csak a szlogenek szintjén van lehetıség az elitképzésben való részvételre. A valóságban vagy évtizedekre eladósodnak a diákhitel- és az állami 2
ösztöndíjrendszer rendeltetésellenes mőködése miatt, vagy lejjebb adják igényeiket, és más pályát választanak maguknak. A probléma tehát nem a felsıoktatás fizetıssé tétele, hanem a legkiválóbbak és azok közül is a legszegényebbek állami ösztöndíjból való kizárása a szekember szerint. Egy rangos vidéki egyetem docense úgy látja, hogy a bevezetni tervezett rendszer tipikus, a két világháború közötti, horthysta, Magyarországot alapvetın két kasztra, gazdagokra és szegényekre szakító politika következménye. Nemcsak a minıségi kritériumok hiányoznak belıle, hanem a tehetségkutatás és a tehetséggondozás is. „Csak kanásznak termett a somogyisági paraszt?" - teszi fel a kérdést Csokonai Vitéz Mihálynak Az elsı oskoláról Somogyban címő versét idézve, és végkövetkeztetése szerint további potenciális Nobeldíjasokat veszítünk az átgondolatlan szabályozás miatt. A docens már az általános iskolás gyereket nevelı szülıket arra figyelmezteti, hogy kezdjenek el győjteni a gyermekük képzésére, ha komolyan gondolják, hogy a jövıben Magyarországon akarják taníttatni ıket. Az FDSZ egyébként a felsıoktatás átalakítását szükségesnek tartja, de az elızı év keretszámaihoz képest maximum 20-25 százalékos eltérést tudott volna támogatni. „Úgy tőnik, hogy ez a nagyléptékő átalakítás csak arról szól, hogy miként lehet forrást kivonni az oktatásból, ami elvben befektetést igénylı stratégiai ágazat. Minıségi átalakítást megszorítással nem lehet elérni" - jegyezte meg Tırös Szilárd. Ezt a vélekedést erısítette meg lapunknak egy másik oktatásügyi referens is, aki a felsıoktatást az állami újraelosztás azon alrendszerének nevezi, ahonnan a jelenlegi szabályozók szerint a legegyszerőbben és a leggyorsabban lehet pénzt kivenni. Számításai szerint adott esetben egy 10 százalékos zárolás 20-30 milliárdos tételt jelenthet egy éves költségvetésben. Mivel az új szisztéma rendszerszintővé teszi ezt a pénzszerzési technikát azáltal, hogy négy év alatt a korábban államilag támogatott helyek egyharmadát szünteti meg - ráadásul 2013-tól az államosított közoktatási intézményekre is kiterjeszti a lehetıséget -, innentıl kezdve már százmilliárdos nagyságrendő „megtakarításról" beszélhetünk. Magyarán a hivtalos lózungok ellenére ez a kormány sem költ majd semmivel sem többet az oktatásra, mint a korábbiak - summázza számításait a szakember. A financiális zavarok miatt további intézményi összeolvadások várhatók, ezért az oktatási államtitkárság ukáza alapján - az ezzel kapcsolatos központi szabályozás elıkészítése érdekében - minden egyetemnek, fıiskolának június 30-ig kell benyújtania intézményfejlesztési tervét, természetesen megfelelı számításokkal alátámasztva. Ugyanakkor jelenleg senki sem tudja, hogy az idei átmeneti finanszírozást követıen jövıre mire lehet számítani. Bontás A vártnál kicsit jobban alakultak a felvételi keretszámok a Szegedi Tudományegyetemen Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettese mégis fájlalja, hogy Szeged nem kapott állami támogatást a gazdaságtudományi és az osztatlan jogászképzés területén, illetve a bölcsészetés a társadalomtudományi területen drasztikusan csökkent ez a keretszám. „Az egyetem és a karok vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy könnyítsen a hallgatók helyzetén. A tehetséges diákok számára új ösztöndíjakat alapítunk" - tájékoztatta lapunkat Homoki-Nagy Mária. A rektorhelyettes példaként említette, hogy a gazdaságtudományi kar a partnereivel máris negyven gólya számára ajánlja az önköltségi díj mértékéhez igazodó ösztöndíjat - lesz tehetségalapú és vállalati támogatottságú is -, illetve az állam- és jogtudományi karnak is 3
lesznek ösztöndíjai. A képzés költségeinek csökkentése érdekében a következı tanévtıl az SZTE az eddiginél több elektronikus tankönyvet, jegyzetet ad ki a diákoknak, illetve növeli a kollégiumi férıhelyek számát. A Budapesti Mőszaki Egyetem a mőszaki képzésekre 2200 állami ösztöndíjas helyet kapott, ami 80 százalékos csökkenést jelent. Ugyanakkor a 2100 részösztöndíjat is beleszámolva összességében másfélszeresére bıvülhet a keretszám. Jobbágy Ákos oktatási igazgató szerint már csak az a kérdés, hogy lesz-e elegendı megfelelı képességő jelentkezı, illetve vállalják-e a részösztöndíjat. A BME egyébként a gazdasági képzések terén kénytelen elszenvedni a legnagyobb megszorítást: összesen 30 államilag finanszírozott helyet kaptak, és nulla részösztöndíjat, ami a tizede az eddigi volumennek. Ugyanakkor - hangsúlyozta Jobbágy ebben a képzésben eddig is sokan vállalták a költségtérítéses formát, és már vállalatok is jelentkeztek, hogy ösztöndíjak keretében átvállalnák az önköltség finanszírozását. „Oktatóink számára egyelıre nem tudjuk kifizetni a levelezıs képzésben végzett pluszmunkájukat" - utalt az intézmény gazdasági nehézségeire Vuityné dr. Pálity Ibolya, a bajai Eötvös József Fıiskola Rektori Hivatalának fıtitkára. Annak ellenére „félnek ettıl az évtıl", hogy a mőszaki és pedagógusképzést is nyújtó iskola a tavalyi 83 után idén 120 államilag finanszírozott helyet tölthet fel. Bár fejlesztéseik - egy könyvtár és elıadóterem, valamint egy kollégium építése - is jelentıs anyagi terhet rónak rájuk, nagyon várják, hogy világossá váljon a jövıbeni állami finanszírozás mikéntje. A Corvinus Egyetemen villámcsapésként érte az oktatói gárdát a tervezett átalakítás - nem is annyira a tény, sokkal inkább a méretek miatt. A fiatalabb okatatók már most külföldi lehetıségek után néznek. Abból a huszonéves gárdából, akikkel forrásunk együtt kezdte pályafutását, csak ketten maradtak Magyarországon, de egyikük egy éve Kínába költözött, másikuk most készül Norvégiába. Más a helyzet az idısebb kollegákkal, akik most szembesülnek azzal, hogy a kevesebb fókára vagy nagyon sok és nagyon éhes eszkimó fog jutni - néhányan akár éhen is halnak -, vagy többen kénytelenek lesznek pályát módosítani. Gyorsan. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sokan a tanszék- vagy intézeti vezetıknél próbálnak pozícióba kerülni, mások sorsukba beletörıdve álláshirdetéseket böngésznek. Forrásunk szerint a Corvinus közgazdászképzésének kivégzése elsısorban a fiatal, újításokra fogékony réteg elvándorlását fogja eredményezni az oktatói pályától. Pont ık azok, akik a hallgatók körében rendszeresen és széles körben elvégzett szakmai-oktatói népszerőségi listák elején végeznek. Akikrıl lehet tudni, hogy mégis maradnak és/vagy biztos a helyük, azok ismét csak az egyetemi hierarchiában jó kapcsolatokkal rendelkezı fiatalok. Oktatáspolitikai szakértınk szerint az elkapkodva és hiányosan felépített új rendszer igazi vesztesei az idén érettségizı évfolyamok. Nekik két hetük van az életük átprogramozására, és csak a közgazdász és jogász szakok felé érdeklıdık esetében is körülbelül tízezer gyerekrıl beszélünk. Egy neves fıvárosi gimnázium tanára elmesélte a Heteknek, hogy végzıs osztályának kétharmada két hete látogatott el a Corvinus Egyetem nyílt napjára. Miután kijöttek az új keretszámok, kénytelen volt elmagyarázni nekik, hogy mekkora eséllyel indulhatnak a Közgázra. Elmondása szerint többen látványosan magukba roskadtak annak felismerésétıl, hogy anyagi háttér híján tulajdonképpen hiába erılködtek az elmúlt években a faktokon és a különórákon. Érdekes módon az illetékes elvtársak nyilatkozatai nem is próbálják tagadni, hogy az oktatási rendszert egy hatalompolitikai, ideológiai célnak kívánják alárendelni. Ezt most az eddiginél közvetlenebb, állami irányítás alatt lehet végrehajtani, mivel a korábban többszereplıs játék 4
(intézmények, rektorok, munkaerıpiac stb.) egyszereplıssé vált. Az új rendszert Hoffmann Rózsának hívják. Forrás: Belföld Hetek
5
