Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Az Önkormányzat évi költségvetése

Száma:

Címzett

…………………… /2009.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Az Önkormányzat 2009. évi költségvetése

Az anyagot készítette:

Közgazdasági Iroda

Az anyagot látta:

……………………………………. ……………………………………. …………………………………… ……………………………………. ……………………………………. …………………………………….

Véleményezésre megküldve:

Valamennyi bizottságnak

Sokszorosításra érkezett:

Napirend kapcsán meghívandó személyek:

Varga Jánosné könyvvizsgáló

Szám: ……………….. /2009. Tárgy: Az Önkormányzat 2009. évi költségvetése

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben

Tisztelt Közgyűlés!

Az Országgyűlés által elfogadott 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvényt 2008. december 15-i ülésnapján fogadta el, mely a Magyar Közlöny 2008. december 21-ei számában került kihirdetésre. A kihirdetett költségvetési programban foglalt szabályozóknak megfelelően – az Államháztartási törvényben rögzített eljárási szabályok szerint – valamint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetési koncepcióját elfogadó 599/2008. (11.27.) Kgy. határozat, a 2008. évi módosított költségvetési előirányzat adatai és a különböző jogszabályi előírásokon alapuló kötelezettségek figyelembe vételével került sor Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. évi költségvetési rendelet-tervezetének összeállítására. Az így összeállított tervezetet terjesztem önök elé. A helyi önkormányzatok az államháztartás részei, ahhoz szervesen kapcsolódnak. Amikor Önkormányzatunk elkövetkező évi költségvetési lehetőségeit számba vesszük, ismernünk kell azokat a makrogazdasági adatokat, folyamatokat, amelyek egész országunkat befolyásolják a közel jövőben. A költségvetési tervezés megalapozása A költségvetés készítése során részletes tervező-elemző munkát folytattunk. Valamennyi önkormányzati intézményvezetőtől megkértük saját intézménye vonatkozásában a költségvetés előzetes összeállítását. A tervező munka megkönnyítése érdekében – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – tervezési irányelveket adtunk meg és egységes táblázat rendszert dolgoztunk ki, és bocsátottunk rendelkezésükre. A tervek benyújtását követően a vezetőkkel személyes egyeztetést is folytattunk, így alakult ki egy-egy intézmény költségvetése. A Polgármesteri Hivatal Irodáival többszöri egyeztetéseket folytattunk. Az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok ez évi üzleti terveit a T. Közgyűlés december 10-én elfogadta. Költségvetési finanszírozásuk a Képviselő-testület határozatában foglaltak szerint került beépítésre a költségvetési javaslatba.

A költségvetési tervezet elkészítésekor elsődleges feladatnak tekintettük a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok végrehajtására létrehozott intézmények zavartalan működésének biztosítását. A Közgyűlés által korábban vállalt kötelezettségek 2009. évre áthúzódó hatásainak pénzügyi fedezetét szintén biztosítanunk kellett. A terv összeállításánál lényeges szempont volt a Közgyűlés 2009. évi költségvetési koncepciójában megfogalmazott kiemelt célok megvalósítására előirányzat biztosítása: költségvetésünk tervezését három kiemelt cél vezérli, ezek: 1./ szolgálat, 2./segítségnyújtás, 3./ fejlesztés A lakosság minél teljesebb körű kiszolgálását. Feladatunk továbbra is az Önkormányzat kötelező feladatait ellátó intézményhálózat zökkenőmentes működésének biztosítása, a város fejlődésének előmozdítása. Önkormányzatunk nem hagyja magára a város lakosságát ebben a nehéz gazdasági helyzetben. Minden lehetséges forrást fel fogunk használni, amivel fékezhetjük a szegény rétegek további leszakadását. Törekszünk arra, hogy a költségvetési törvényben biztosított normatív finanszírozás minél nagyobb mértékben igénybe vehető legyen a feladat ellátás során. Közcélú és közhasznú foglalkoztatás megszervezésével igyekszünk minél több ember részére munkalehetőséget biztosítani. Nem mondunk le a város fejlesztéséről, melynek egyedüli útja az Európai Uniós pályázati források igénybevétele lesz az elkövetkezendő években. A célok megvalósíthatósága érdekében: A Közgyűlés október 16-án megtartott ülésén, az 533/2008.(10.16.) Kgy.h. számú határozatával úgy döntött, hogy már a 2009. évi költségvetési koncepció összeállításakor csak a törvény szerint kötelező önkormányzati feladatok és az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések finanszírozása szerepelhet. Az egyes intézmények, gazdasági társaságok, valamint a Polgármesteri Hivatal által összeállított takarékossági intézkedések a költségvetés tervezése során figyelembe vételre kerültek. Elsődlegesen az önkormányzati törvényben és ágazati jogszabályokban előírt kötelező feladatainknak kívánunk eleget tenni. Minden olyan korábban támogatott, de az Önkormányzat részére jogszabály szerint nem kötelező feladatot javasolunk felfüggeszteni, amelyek nem kapcsolódnak szorosan feladatellátáshoz. A jogszabály szerint nem kötelező – elsősorban intézmény fenntartási – feladataink, melyekre a Közgyűlés már évekkel ezelőtt kötelezettséget vállalt, mint pl. a Tornyai János Múzeum fenntartása, vagy a HEFOP pályázaton elnyert támogatásból megvalósult szociális intézmények vagy a Tourinform Iroda működtetése, költségvetésünknek továbbra is részét képezik. A költségvetés elfogadását követően kötelező feladatainkon túlmutatóan kötelezettségvállalásra csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a jelenlegi gazdasági helyzet következtében kialakuló recesszió városra gyakorolt hatása ismertté válik. Erre várhatóan csak a márciusban befolyó adóbevételekből, illetve a májusban esedékes adóbevallások értékelése nyomán fog sor

kerülni. Nem kötelező feladat ellátásra csak az eredetileg nem tervezett bevételek realizálását követően – a költségvetés ilyen irányú módosításával – teremthető lehetőség. Az Önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében: Intézményhálózatunk átalakítása, a meglévő szervezeti keretek racionalizálása az elmúlt években lezajlott. Az elkövetkezendő évben sem intézményi összevonásra, sem a kialakított foglalkoztatotti létszám további csökkentésére nem látunk okot. A jelenlegi foglalkoztatottak vonatkozásában ugyanakkor megszüntetésre került minden olyan a kötelező besorolási béren felül nyújtott jóléti juttatás, melyet korábban biztosítani tudott a Város, mint munkáltató. Az elmúlt évek gazdálkodásának eredményeként jelentős forrásokat tudtunk a működési költségeinken megtakarítani és azt fejlesztési kiadásokra átcsoportosítani. A közgyűlés korábbi döntésének megfelelően január 1-től a Város folyószámlahitele átstrukturálásra került: 2 Mrd Ft értékben hosszúlejáratú multicurrency típusú fejlesztési célú hitelt, 1 Mrd Ft értékben továbbra is owd hitel keretként kerül felhasználásra. A vállalkozások munkahely teremtéséhez ez évben is szeretnénk éven belüli lejárattal likvid hitelt felvenni. A munkabérhitelt a következő költségvetési évben is igénybe kívánjuk venni. A helyi adók vonatkozásában a Közgyűlés 2009. évre emelést nem tervezett.

Az Önkormányzat költségvetését meghatározó külső tényezők Hazai kitekintés A korábban is rendkívül gyenge teljesítményt produkáló magyar gazdaságot 2008. második felében a globális pénzügyi válság a padlóra küldte. Az év utolsó negyedében már egy nagyon csúnya recesszióról szólnak a statisztikák, kétszámjegyű visszaeséssel mind a kivitelben, mind az ipai termelés tekintetében. Márpedig éppen ezek voltak a korábbi időszak húzóerői. A 2008-as év nem pusztán a gazdasági válság elmélyüléséről szólt. A meglepően súlyos globális pénzügyi krízis fájdalmasan nagy ütést mért Magyarországra. Az állampapírpiac totális kiszáradása, a rendkívüli kamatemelés (300 bázispont, október 22.) és a 20 milliárd eurós IMF hitelkeret olyan mérföldkövek, melyek senkinek az útvonaltervében nem szerepelhettek eredetileg. Mit hozhat az idei év? Ez nagy részben nem rajtunk múlik, hanem azon, hogy meddig tart és milyen mélységű lesz a globális gazdasági és pénzügyi válság. Ma egyértelműnek tűnik, hogy az év első fele, a válság további mélyüléséről fog szólni. Ez pedig azt jelenti, hogy további üzemeket kell bezárni Magyarországon is, még jobban csökken az ipar teljesítménye, még kevesebbet tudunk exportálni. A hazai kereslet hiánya mellett a kivitel ilyen súlyos visszaesése pedig az első félévben akár 3-5%-os GDP visszaesést is okozhat. Amennyiben a világgazdaság gyorsan kilábal a recesszióból, akkor a gazdasági viszaesés 2-3% közötti lesz Magyarországon. Ennél kedvezőtlenebb forgatókönyv mellett 4-5%-os GDP csökkenés sem zárható ki. Viszont hiába ér véget a világgazdasági válság – tegyük fel – 2010-ben, még ebben az esetben sem számíthatunk itthon gazdasági növekedésre megfelelő gazdaságpolitikai ösztönzők (pl. érdemi adócsökkentések) alkalmazása hiányában.

A költségvetés makrogazdasági környezete A magyar gazdaság bajban van, a károk nagyságát, a válság végét csak becsülni lehet. A kormány a konvergencia-programot újra kellett hogy gondolja, a korábbi, kedvezően alakuló makrofolyamatok folytathatóságának lehetőségével le kellett számolni, a Pénzügyminisztériumban titkos válságforgatókönyvet állítottak össze arra az esetre, ha a gond a jelenleg gondoltnál is nagyobb lenne. A kormány 2008. október elején még 3 százalékos gazdasági bővüléssel számolt, a legfrissebb konvergencia-programba azonban már egy 0,9 százalékos gazdasági visszaesést előrejelző adat került be. Ősszel a munkanélküliség az év közepéhez képest 0,4 százalékponttal 7,8 százalékra emelkedett, úgy hogy ebben a számban a válság hatása még nem is tükröződik (EU-27 6,8%). Bár 2008 őszéig minimális mértékben a foglalkoztatási és aktivitási ráta is emelkedett, az utóbbi időszakban több mint 10 ezer ember elbocsátásáról adott hírt a sajtó. Ennek megfelelően a munkaerőpiac tekintetében a kormány is kedvezőtlen irányú folyamatokkal számol. A 2009. évi költségvetés sarokszámait megalapozó makropályát 0,6 százalékos alkalmazotti létszámcsökkentéssel tervezték meg. A költségvetés ellenőrzését végző Állami Számvevőszék értékelése szerint ez a büdzsé megalkotásának kiemelkedő jelentőségű problémája lehet. A számvevők szerint ugyanis a foglalkoztatottak számának 2,5-3,0 százalékos csökkenése sem elképzelhetetlen, ami a magyar gazdaság szinte minden paraméterére negatív befolyást gyakorolhat a fogyasztástól kezdődően, a gazdaság expanziós szintjén át, egészen a büdzsé kiadási oldalának növekedéséig. A kormány korábban úgy számolt, hogy a magyar kivitel felvevőpiacainak visszafogottsága miatt a gazdaság motorja az export helyett a belső fogyasztás, az uniós transzferek és a beruházás növekedése lesznek. A 2007 óta idén először növekedést mutató lakossági fogyasztás - a reálbérekkel és a bruttó keresettömeggel együtt - a válság beköszöntével azonban gyorsan csökkeni kezdett, a beruházások volumene pedig 2008 harmadik negyedévében, tehát már az amerikai hitelválság hírének kirobbanása előtt 2,9 százalékkal esett vissza. A kereslet hanyatlásával - mint az ilyenkor várható - a pénzromlás üteme is csökkent; az infláció a májusi 7 százalékos szintről 4,2 százalékra mérséklődött novemberben. A dezinflációs folyamatokat látva, egyelőre úgy tűnik, a költségvetés túlbecsülte a 2009-re várható, 4,5 százalékos inflációs szintet, ami a kiadások és a bevételek alakulását egyaránt befolyásolni fogja. Veres János, pénzügyminiszter karácsony előtt elismerte, hogy a jövő évi drágulás akár 3,2 százalék körüli is lehet. László Csaba, volt pénzügyi tárcavezető egy december végi interjúban 2 százalékos fogyasztói árindex-növekedést sem tartott kizártnak. A fogyasztásban tükröződő pánik és az exportpiacok gyengélkedése magukkal rántották a magyar ipart, mely a recessziós kilátásokra októberben brutális mértékű, 7,2 százalékos visszaeséssel reagált úgy, hogy az, 2008 első felében két alkalommal is (február és április) 10 százalék feletti növekedést produkált. A külföldre értékesített ipari termékek forgalma augusztus óta szintén csökken, holott az év első felében ezen a téren is stabil bővülés volt érzékelhető. A 2007-ben még impozáns volumen-különbséggel futó export-import olló a költségvetés beterjesztésének időszakára összezárt, 2008 elején a behozatal elérte a kivitel szintjét, májusban pedig meg is fordult a trend, az importnövekedés üteme kétszerese lett az exporténak. Októberben a külkereskedelem már roppant rossz hónapot zárt, a behozatal már 6 százalékkal, a kivitel 7 százalékkal csökkent 2007-hez képest. Ezzel az év első felében igen biztató mérlegtöbblet végképp elolvadt. További rossz hír, hogy a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttese által kiadott külföldel szemben fennálló finanszírozási igény is nagy mértékben emelkedett. A december utolsó napján közzétett statisztikai adatok szerint január és szeptember között a folyó fizetési mérleg 6074 millió eurós passzívumot mutatott, ami a harmadik negyedévet nézve minden idők legnagyobb deficitje. Ezzel egy időben a nemzetközi hitelek első részletének lehívása miatt óriási mértékben, az eddigi GDP-arányos 65-67 százalékról 70 százalék fölötti szintre emelkedett a magyar államadósság mértéke. Az állam eladósodottsága 2009-ben várhatóan tovább növekszik majd, hiszen a 20 milliárd hitelkeretéből hazánk még „csak" 4,9

milliárd eurót, 1300 milliárd forintot hívott le. Az mindenesetre már most látszik, hogy Magyarország devizaadóssága 40 százalékkal, teljes adósságállománya 14 százalékkal nőtt 2007 végéhez képest. Ez azt jelenti, hogy az ország gazdasági állapota úgy a legrosszabb most az Európai Unióban, hogy a szocialista vezetésű kormány 2002-óta 7-8 ezer milliárd forint kölcsönt vett fel külföldről, a végletekig eladósítva ezzel az országot.

Azokat az országokat, melyekkel szemben makrogazdasági gondok, egyensúlytalanságok, külső finanszírozási kitettség, esetleg az adósság devizális összetétele miatt a bizalmatlanság magas – mint Magyarországon -, a likviditási válság mélyebben érinti. Esetünkben az államnak nincs reális esélye hónapok óta finanszírozáshoz jutni a külső piacokon, a kilátások sem kedvezőbbek. A belföldi piac sem jegyzi le gond nélkül az állampapír aukciókat, - ezért döntött úgy a PM (bölcsen), hogy idén már egyáltalán nem bocsát ki éven túli sorozatot. (2008 szeptember - október hónapokban rövid időn belül közel 1000 milliárd forint értékű állampapír csomagot adtak el külföldi intézményi befektetők, azaz a hazai GDP 3,5 %-ának megfelelő összeg távozott az országból) A bankrendszer növekedését a külföldi tulajdonosok egyenlőre nem kívánják finanszírozni, a 2009-es kilátások rosszak. Komoly gond - talán az egyik legnagyobb -, hogy jelenleg nem látható, honnan lesz plusz forrása - a lejáró tételeket a külföldi stratégiai tulajdonosok minden bizonnyal meg fogják újítani - a bankrendszernek az elkövetkező hónapokban. Kihívás az is, hogy finanszírozás híján vállalatok, a lakosság vélhetően feléli a bankokban elhelyezett betétek egy részét, ezzel is rontva a bankrendszer forráshelyzetét. Finanszírozás híján reális feltételezés a szakértők és a kormányzat várakozásaihoz képest jóval komolyabb visszaesés a gazdaságban 2009-ben. Mi okozza azt a bizalmatlanságot a hazai piacon, ami a külföldi befektetői érdeklődést visszavetette? Sok tényező van, a legfontosabbakat említem: 2001 óta a költségvetés átlag 6 %-os hiányt produkált, a bankrendszer éves átlagban 20%-al növekedett, belföldön mindezek forrása egy szerény 2 % -os, GDP arányos megtakarítás volt. Magyarul, a gazdaság három főszereplője, az állam, a vállalati szektor és a lakossági is jórészt külföldi forrásokból költekezett, messze meghaladva a belső tőkeakkumuláció / megtakarítások adta lehetőségeket. A gazdaságfejlesztés egyik legnyilvánvalóbb módszere az adócsökkentés. A 2009. évi, többször módosított költségvetés számai azonban az adóbevételek növekedését mutatják. A kormány 2011-ig nem látott lehetőséget az adócsökkentésre, pedig korábban elismerte, hogy az adóelvonás jelenlegi szintje nem ad lehetőséget a gazdasági növekedés beindítására. A költségvetés elfogadását követően alig egy hónappal nyilvánvalóvá vált, hogy az adóreform Magyarország számára sem elkerülhető a kilábalás érdekében.

Adóreform: változik a kormányfő hozzáállása. Míg január elején a Vállalkozók Fórumán úgy fogalmazott „ma adócsökkentést követelni, és nem belátni, hogy erre nincs lehetőség, az semmi más, mint a választók szédítése, bolondítása”. Ahhoz képest január végén a kormányzat új adópolitikát kezdett kommunikálni. Körülbelül öt százalékos járulékcsökkentés lehet a válságkezelő csomag fő tétele - ami hozzávetőleg háromszázmilliárd forint nettó könnyítést jelent a gazdaságnak. A személyi jövedelemadó csökkentéséről szintén nem tett le a kormány, de ezzel kapcsolatban még folynak a tárgyalások. Elképzelhető, hogy az idetartozó kedvezmények szűkítésével szereznek forrást a mérsékléshez. Az a cél, hogy a középkeresetűek - a 150-200 ezer forintos fizetéssel rendelkezők - érezzék a hatást, vagyis a keresetnövekedést. Az elveszett bevételeket azonban pótolni kell: a kabinetben jelenleg 2-3 százalékos áfa emelést tartanak reálisnak, de az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját nem emelnék. A pénzügyi válságban találkozik a forintgyengülés, a magas munkanélküliség és az eladósodott lakosság. A forint az elmúlt időszakban drámai mértékben gyengült a nemzetközi devizapiacokon, hasonlóan a többi régiós valutához. Ugyanis a jobb hitelminősítésű országok (pl. Németország) által a válság finanszírozása érdekében piacra dobott állampapírok elszívják a pénzt a rosszabb besorolású (pl. Magyarország) országok papírjai elől, és ez gyengülő forintot eredményez. Ennek hatása főleg a svájci frank, euró vagy jen alapú hiteleken érződik, melyek törlesztő–részletei folyamatosan emelkednek (bár a svájci jegybank most gyengíteni igyekszik majd a frankot). Ezt értelemszerűen nehezen bírja a korábban erős forint mellett „olcsó” hitelt felvevő lakosság, fogyasztás-visszafogásra kényszerülnek, ez pedig csak súlyosbítja a recessziót. A nagy gond igazán akkor fog bekövetkezni, amikor jelentősen nő majd a hazai munkanélküliség. Ezt a Szűcs Erika vezette szociális és munkaügyi tárca viszont meglehetősen alultervezte 2009-re. Utólag úgy korrigált a miniszter, hogy 150 ezer munkavállalót is elbocsáthatnak (20 ezerrel már így tettek), elemzők a 200-300 ezres számot sem tartják kizártnak. A költségvetés azonban mindösszesen 100 milliárdot szán idén az álláskeresők megsegítésére, miközben 100 ezer ilyen személy szociális ellátása 60 milliárdot emészt fel (nem beszélve az adó- és járulék-kiesésről). Aki azonban munkanélküli, az nemhogy késedelmesen, de sehogy sem fogja tudni visszafizetni a korábban felvett hitelt. Magyarországon pl. a 4,2 millió ingatlan 30%-át terheli jelzáloghitel, ráadásul ezek 34%-a szabad felhasználású volt, tehát semmi megtakarítás nem áll már mögötte (elemzők 3-4 ezer jelzáloghitel-bedőlésre számítanak). A legerősebben persze a legszegényebbeket sújtják a hitelproblémák, akiknél az átlagkereset közel negyedét elviszi havonta a törlesztő-részlet. Ráadásul az MNB is komoly dilemma előtt áll a kérdésben: ha az erős forintra játszik, akkor segít a devizahiteleseknek, azonban rosszat tesz a kivitel-orientált magyar gazdaság exportőreivel – vagy fordítva (elemzők arra világítnak most rá, hogy a helyzet megmutatta: a gyenge forint valójában nem sokat számít az export szempontjából, mert nem pörgette azt fel). A kormány egy 160 milliárd forintos Lakásgarancia Alap felállításán gondolkodik, mely átvállalná valamilyen módon a pénzintézetek felé fennálló lakossági tartozásokat. Szakértők szerint azonban lehet, hogy jobb lenne a devizahitelesek helyett a munkanélküli adósokat támogatni.

Kilábalás lehetőségei Szakértők a recesszió 2009. második, harmadik negyedévére teszik. Ekkor éri el a foglalkoztatottság és a munkanélküliség a mélypontját. A potenciális növekedési ütem leghamarabb Az év végén, illetve 2010. elején várható. Jövő év második negyedévében érnek véget várhatóan a veszteség leírások, és a harmadik negyedévtől kezdődően fognak ismét emelkedni az ingatlan árak, élénkülni az ingatlan piacok.

ÖNKORMÁNYZATOK A Magyarországot is érintő világgazdasági válság 2009-ben és a következő 2-3 évben elemi erővel hozhatja felszínre azokat a társadalmi és államszervezeti feszültségeket, amelyek kezelését, enyhítését szolgálhatta volna az önkormányzati rendszer, amennyiben teherbíró képessége nem gyengült volna meg végletesen. A viszonylagos gazdasági prosperitás és politikai stabilitás két évtizedében a szükséges strukturális, finanszírozási, ügyviteli átalakítások elmaradása tartósan fenntarthatatlan pályára helyezte az önkormányzati rendszer egészét. A helyi önkormányzatok széles köre a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételeken kívül nem számíthat egyéb érdemi bevételre. Idővel várhatóan - átfogó kormányzati szanálási lépéssorozat hiányában - a prudensen működő önkormányzatok széles köre is választani kényszerül majd a fizetésképtelenség és a kötelező önkormányzati feladatok el nem látása között. Természetesen vannak és lesznek olyan önkormányzatok, amelyek képesek átvészelni a nehéz éveket, de csak kivételképpen. A többség számára a belső tartalékok további mozgósítása elképzelhetetlen, külső pénzforrások bevonása pedig a likviditásban szűkölködő pénz-és tőkepiacokról rendkívül költségesnek ígérkezik. A helyi önkormányzatok összességében 2009-ben 3477 Mrd Ft költségvetési bevétellel gazdálkodhatnak. A költségvetés a helyi önkormányzati szektor pénzügyi egyensúlyának romlását jelzi. A helyi önkormányzatok GFS rendszerű hiánya 2007-ben jelentősen csökkent, majd újra növekedni kezdett. Önkormányzatok GFS rendszerű hiánya (forrás:ÁSZ)

Az önkormányzatok eladósodása Az önkormányzatok eladósodásának alakulása - a hazai és nemzetközi pénzpiacokról a likviditás jelentős csökkenésének fényében - az önkormányzatok gazdálkodásának talán legfontosabb kérdése. Jóllehet nemzetközi összehasonlításban nem tekinthetők a magyar önkormányzatok szélsőségesen eladósodottnak (ld. a következő ábrát), mégis aggasztó lehet az adósságállomány gyors gyarapodása, amennyiben a kibontakozó válság hatására hirtelen nőnének a hitelekkel kapcsolatos költségek.

12. ábra. Az önkormányzatok adósságállománya - nemzetközi kitekintés

A 2009-es év egyik kérdése, hogy ugrásszerűen nő-e a fizetésképtelenné váló önkormányzatok száma, illetőleg, hogy a 2008-ban megtörni látszó eladósodási hullám vajon tovább nő-e. Természetesen a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás eszköz lehet a felelős önkormányzati gazdálkodás kezében, és állítható, hogy a külső finanszírozás többsége EU pályázatok önrészének biztosítására szolgál, azonban továbbra is kérdés marad, hogy az eladósodással kapcsolatos gazdálkodási kitettséget az önkormányzatok finanszírozási rendszere hogyan lesz képes kezelni a következő néhány évben. Költségvetés módosítás vagy új költségvetés? A miniszterelnök a Parlament január 29-ei rendkívüli ülésén jelentős költségvetési átalakításokat helyezett kilátásba. A kormányfő akkor azt mondta: a számszerűsített legfontosabb javaslatokat a parlament tavaszi ülésszakának első, február 16-i ülésére benyújtják. Az átalakítási irányokról elmondta: jelentősen és határozottan kell csökkenteni a személyi jövedelemadót és a tb-járulékot, ezzel egyidejűleg el kell törölni a vállalkozások, magánszemélyek különadóját. A kormány ezermilliárd forintos átcsoportosítást tervez az adórendszerben, amihez jelentősen szűkíteni kell a meglévő mentességeket és kedvezményeket, mérsékelten (2-3%) növelni kell az áfát, illetve létre kell hozni az egységes vagyonadót. Azt is javasolják, hogy a nyugdíj kivételével növeljék meg és bruttósítsák azokat a szociális és jóléti támogatásokat, amelyeket ma mindenki alanyi jogon kap, majd vonják be őket az adórendszerbe, de úgy, hogy az átlagosan vagy annál rosszabbul keresők számára ez ne jelentsen veszteséget. Jövőre megszűnne a 13. havi nyugdíj, a bruttósítandó családi pótlékot

befagyasztaná a kormány, a gyed folyósítását egy évre csökkentené, a gyes pedig két év időtartamú lenne. A kormány előterjesztésében a tervek szerint szerepelni fog a kisebb létszámú parlamentre és az ehhez tartozó választójogi törvényre, a parlamenti képviselők tiszteletdíjára és költségtérítésére, az önkormányzatok megújítására vonatkozó javaslat, melyeknek része az önkormányzati képviselők létszámának jelentős csökkentése is. A kormány azt tervezi, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket saját hatáskörben megtehet, rendeletek és határozatok formájában közzéteszi, a törvénymódosításokat igénylő javaslatokat pedig folyamatosan terjeszti az Országgyűlés elé.

A költségvetési törvényből adódóan pénzügyi lehetőségeinket befolyásoló tényezők: -

az államháztartás hiánya, az adósság állomány növekedése: mivel az önkormányzatok az államháztartás alrendszerét képezik, ezért e tényezők lényeges meghatározói az önkormányzatok állami támogatásának. Makrogazdasági keretfeltételek és Felsőkorlátos pénzeszközök felosztásának módja.

Az önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszerében 2007. évben lényeges változás nem következik be. Állami hozzájárulások és támogatások eddigi rendszere fennmarad: Állami támogatások

Normatív állami támogatások (Költségvetési Törvény 3. számú melléklete) igénylése lakosságszám, illetve önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó ellátotti létszám alapján

Kötött felhasználású normatív állami támogatások (Költségvetési Törvény 8. számú melléklete) igénylése önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó ellátotti létszám alapján

Személyi jövedelemadó bevétel (Költségvetési Törvény 4. melléklet)

SZJA helyben maradó rész (Költségvetési Törvény 4. számú melléklet) 2007. évre a településre bevallott és kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a

SZJA jövedelemkülönbség mérséklésére (Költségvetési Törvény 4. számú melléklet) adóerőképesség számítás alapján

Központosított előirányzatok (Költségvetési Törvény 5. számú melléklet)

11

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város nkormányzat Az állami támogatások és személyi juttatások arányának alakulása 2002-2009. években ezer Ft-ban megnevezés

1. Normatív állami támogatás

2002. teljesítés

2003. teljesítés

2004. teljesítés

2005. teljesítés

2006. teljesítés

2007. teljesítés

2008. módosított előirányzat

2009. eredeti előirányzat

2 479 220

3 247 011

3 346 741

3 506 483

3 435 958

3 065 732

2 480 610

2 382 000

249 397

371 666

332 369

338 054

307 822

316 159

348 057

299 590

3. SZJA bevétel

346 543

1 071 576

1 166 321

1 295 156

1 346 194

1 278 442

1 497 768

1 642 611

4. Központosított előirányzatok

446 910

17 601

140 944

323 044

586 143

2.

Kötött felhasználású normatív támogatások (segélyek nélkül)

5. Állami támogatások Személyi juttatás + járulék

6. (Kórház nélkül)

Engedélyezett létszám

7. (Kórház n élkül) 8. 9.

Állami támogatás személyi juttatásokra fordított része Állami támogatásokból egyéb kötelező feladatok ellátására (dologi kiadások, segélyek önkor. része, stb.) maradó rész

3 522 070

4 690 253

4 845 431

5 157 294

5 230 918

4 983 377

4 912 578

4 324 201

3 120 225

4 234 739

4 445 390

4 920 248

5 345 003

5 096 428

4 285 362

3 766 369

1806 fő

1834 fő

1864 fő

1931 fő

1990 fő

1203 fő

1185 fő

1192 fő

88,59%

90,29%

91,74%

95,40%

102,18%

102,27%

87,23%

87,10%

11,41%

9,71%

8,26%

4,60%

-2,18%

-2,27%

12,77%

12,90%

401 845

455 514

400 041

237 046

-114 085

-113 051

627 216

557 832

Az önkormányzatok kötelező feladatai ellátásához szükséges pénzügyi fedezet az idei évben sem biztosított, ezáltal tovább csorbul gazdálkodási önállóságuk, szabad döntésük a személyi jövedelemadó helyben maradó részének, valamint saját bevételeinek a felhasználásában. A költségvetési törvény továbbra is követi azt a helytelen gyakorlatot, hogy dologi automatizmussal nem számol, e célra a helyi bevételi lehetőségekből kell forrást teremteni. Az alábbi grafikon szemléletesen mutatja, hogy 2002 – 2007. között a központi támogatások együttesen milyen mértékben nyújtottak fedezetet a foglalkoztatotti létszám illetményének kifizetéséhez.

12

Jól látható, hogy míg 2002-ben a bérek 88,59%-ban terhelték le az átengedett személyi jövedelem adót és a nem kötött felhasználású normatív támogatást, addig ez az arány 2005-ben már eléri a 95,4%-ot! 2006-ban az állami támogatások összege már nem fedezte a törvényben garantált közalkalmazotti és köztisztviselői béreket sem. Az elmúlt évben megkezdett intézmény átszervezéseknek köszönhetően 2007. év végére már érezhetően csökkentek a működési kiadások, így a normatíva elegendő fedezetet nyújtott az önkormányzati intézményekben foglalkoztatott dolgozók személyi juttatásainak fedezetéhez. Az elmúlt évben a létszám leépítések 1 Mrd Ft-os megtakarítást eredményeztek, melynek eredményeként a személyi juttatások fedezete a normatív támogatásból biztosítható volt. A dologi kiadásokat minimális mértékben egészítette csak ki a központi támogatás, azt saját bevételből kellett pótolnunk. Az idei évben –a nagyarányú létszám leépítések, és kistérségi fenntartásban lévő intézmények részére átadott támogatási összeg miatt – bérelőirányzatunkat teljes egészében fedezni fogja a normatíva, és az állami támogatásból éves szinten 558 millió Ft dologi kiadásokra lesz fordítható. Ennek fedezetet kellene nyújtania többek között az intézményeink működtetéséhez szükséges dologi kiadásokra, a megemelt energia költségekre, a Polgármesteri Hivatal működtetésére, hatósági feladataink ellátására, a segélyek kifizetéséhez szükséges saját rész biztosítására, önkormányzati kötelező feladataink ellátására közhasznú társaságaink működésének támogatása. Nem kis erőfeszítést kíván Önkormányzatunktól a szükséges források előteremtése, ugyanakkor meg kellene felelnünk annak a jogos lakossági elvárásnak is, hogy településünket Európához méltó módon fejlesszük. A fent leírtakból kitűnik, hogy 2009-ben igen nehéz gazdasági év vár valamennyi önkormányzatra, így Hódmezővásárhelyre is. A költségvetési törvény alapján 2009. évben a központi forrásokból származó bevételeink 104.879 eFt-tal maradtak alatta önkormányzati szinten az előző évi módosított előirányzat összegének. A csökkenés a normatívák , és az ellátotti létszám fogyásával magyarázható. Az oktatási intézmények összevonásával nem csak de-szegregációs célkitűzéseinket sikerült megvalósítani, de az egyes intézmények gyermeklétszáma így elérte a költségvetési törvényben a teljes összegű normatíva igényléséhez támasztott feltételeket is. Egyes óvodáknak, iskoláknak egyházi fenntartásba adása, illetve a Kapcsolatközpont és a Klauzál Gábor Általános Iskola kistérségi fenntartásba adása csökkentette a fajlagos mutatószámok értékét. Ezeknek az intézményeknek a működéséhez továbbra is hozzájárul Önkormányzatunk, a- fenntartó részére átadott pénzeszközzel - megtérítjük a Hódmezővásárhely érdekkörében felmerült mindazokat a szükséges és indokolt kiadásokat amelyeket a központi alap- és kiegészítő normatíva nem fedez.

13

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat normatív hozzájárulásainak összehasonlítása adatok Ft-ban 2008. évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Normatív támogatás jogcíme

Alap- Mutaadat tó

Fajlagos

Helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai Települési igazgatási, kommunális és sport feladatok Települési önkormányzatok feladatai

47735

47735

1430

Támogatás

Alap-hozzájárulás Okmányiroda működési kiadásai Gyámügyi igzgatási feladatok Térségi normatív hozzájárulás Kieg hozzáj. építésügyi igazgatási feladatokhoz Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Üdülőhelyi feladatok Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok Pénzbeni és term.beni szoc. és gyermekjóléti ell. Óvodai nevelés Óvodai nevelés - 8 hó Óvodai nevelés - 4 hó Iskolai oktatás 1-4. évfolyam - 8 hó 1-4. évfolyam - 4 hó 5-8. évfolyam - 8 hó 5-8. évfolyam - 4 hó 9-13. évfolyam - 8 hó 9-13. évfolyam - 4 hó Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés) - 8 hó Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés) - 4 hó Alapfokú művészetoktatás Zeneművészeti ág - 8 hó Zeneművészeti ág - 4 hó Képző- és iparművészeti ág - 8 hó Képző- és iparművészeti ág - 4 hó Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás Kollégiumi nevelés - 8 hó Kollégiumi nevelés - 4 hó SNI-s kollégisták - 8 hó Hozzáj.-ok egyéb közokt.-i nev.-okt.-i feladatokhoz Napközis foglalkozás Napközis foglalkozás - 8 hó Napközis foglalkozás - 4 hó Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4. évfolyamán - 8 hó Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4. évfolyamán - 4 hó

1

1

3300000

60773

60773

513

51481

51481

280

51481

51481

50

840

840

7700

3508

3508

3800

47735

47735

1135

2

949

55

2550000

975

27,8333

2550000

Fajlagos

Támogatás

96,02%

68 261 050 68 261 050

108,19% 73,45%

57 933 279 3 300 000 31 176 549 14 414 680 2 574 050 6 468 000 13 330 400 54 179 225 303 021 780 211 225 000 140 250 000 70 975 000 1 253 835 000 129 030 000 60 265 000 174 250 000 79 475 000 397 800 000 195 245 000 144 160 000 73 610 000 53 216 667 31 290 000 9 010 000 10 026 667 2 890 000 58 763 000 46 428 000

47432

47432

1057

73 851 624 50 135 624

47432

47432

500

23 716 000

1

1

3300000

65551

65551

324

51172

51172

270

51172

51172

70

708

708

7737

3467

3467

3088

47432

47432

1061

2

47 414 800 3 300 000 21 238 524 13 816 440 3 582 040 5 477 796 10 706 096 50 325 352

1034

47,0667

2550000

1012

21,9333

2540000

1128

58,9333

2550000

1117

28,1

2540000

2372

146,8

2550000

2421

73,6667

2540000

1100

55

2550000

1020

24,73

2540000

529

7,47

2550000

530

3,77

2540000

407

2,20

2550000

420

1,13

2540000

263

9,13

2550000

296 402 568 208 666 000 141 610 000 67 056 000 1 161 910 668 120 020 000 55 710 667 150 280 000 71 374 000 374 340 000 187 113 334 140 250 000 62 822 667 37 096 000 19 040 000 9 567 333 5 610 000 2 878 667 34 974 000 23 290 000

260

4,60

2540000

11 684 000

963

55,53

2550000

971

26,4

2540000

50,6

2550000

1036

23,6333

2550000

1270

68,3333

2550000

1192

31,1667

2550000

2475

156

2550000

2465

76,5667

2550000

1129

56,5333

2550000

1153

28,8667

2550000

447

298

105000

500

3,53333

2550000

376

250,667

40000

420

1,13333

2550000

219

146

318000

260

4,5

2550000

2

1,33333

645000

1051

700,667

23000

11 475 000 860 000 33 109 866 16 115 333

581

3,27

2550000

796

2,3

2550000

5 865 000

637

1,77

2540000

8 330 000 4 487 332

269

179,333

32200

5 774 533

316

2,80

2550000

7 140 000

472

2,1

2550000

5 355 000

418

1,83

2540000

24 613 998

112 185 601 764

764

40000

47,67

47,6667

112000

344,3

344,333

156800

Változás a 2008. évihez képest

2 382 000 705

1060

Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 9-10 évfolyamon 16.1.1 - 12 hó, 2009-ben 8 hó 16.2.a - 12 hó, 2009-ben 8 hó 16.2.b - 12 hó, 2009-ben 8 hó

Alap- Mutaadat tó

2 480 610 201

Sport feladatok Körzeti igazgatási feladatok

2009. évi Ktgvetési tv. szerint (terv)

30 560 000 5 338 667 53 991 467

260,667

40000

35

23,3333

112000

259

172,667

156800

80,31% 92,89% 97,82% 98,79%

92,67%

69,71%

59,52%

74,34%

4 656 666 78 939 199

391

81,84%

70,36%

10 426 667 2 613 333 27 074 133

14

Normatív támogatás jogcíme

Alap- Mutaadat tó

2008. évi Ktgvetési tv. szerint (terv)

Alap- Mutaadat tó

2009. évi Ktgvetési tv. szerint (terv)

16.2.c - 12 hó, 2009-ben 8 hó

125,3

125,333

67200

8 422 400

141

94

67200

6 316 800

16.2.d - 12 hó, 2009-ben 8 hó

619,3

619,333

22400

13 873 067

655

436,667

22400

9 781 333

467

155,667

38000

38

12,6667

106000

188

62,6667

148400

79

26,3333

63600

5 915 333 1 342 667 9 299 733 1 674 800

636

212

21200

4 494 400

Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 9-10 évfolyamon 16.1.1 - 4 hó 16.2.a - 4 hó 16.2.b - 4 hó 16.2.c - 4 hó 16.2.d - 4 hó Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás Gyógypedagógiai ellátás 1-13. évf. - 8 hó Gyógypedagógiai ellátásból visszahelyezettek 1-8.- 8 hó Testi érzékszervi és középsúlyos értelmi fogyatékos (3 főnek számítók) óvodások, és 1-13. évf.-os tanulók - 8 hó Gyógypedagógiai ellátás 1-13. - 4 hó Gyógypedagógiai ellátásból visszahelyezettek 1-8. - 4 hó Testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások és 1-13. évf. tanulók 1-13. évf. (3 főnek számítók) - 4 hó Beszéd-, és enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető és nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s, gyermekek, tanulók - 8 hó Beszéd-, és enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 8 hó Beszéd-, és enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 4 hó Viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 8 hó Viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 4 hó Korai fejlesztés, gondozás 12 hó, 2009-ben 8 hó Korai fejlesztés, gondozás 4 hó Fejlesztő felkészítés 12 hó, 2009-ben 8 hó Fejlesztő felkészítés 4 hó

52 212 000

51 231 067

9

6

240000

7,33333

240000

1,33333

144000

1 440 000 192 000

11

2

0

0

144000

1 760 000 -

15

10

384000

3 840 000

14

9,33333

384000

3 584 000

5

1,66667

240000

6

2

239000

1

0,33333

144000

400 000 48 000

1

0,33333

143400

478 000 47 800

16

5,33333

384000

2 048 000

18

6

382400

2 294 400

241

160,667

192000

30 848 000

180

120

192000

23 040 000

170

56,6667

191200

10 834 667

58

38,6667

144000

5 568 000

54

18

143400

3

2

240000

3

1

239000

1

0,66667

325000

1

0,33333

322000

2 581 200 480 000 239 000 216 667 107 333

132

44

192000

61

20,3333

144000

3

3

240000

4

4

325000

8 448 000

2 928 000 720 000 1 300 000

Változás a 2008. évihez képest

98,12%

15

2008. évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Normatív támogatás jogcíme

Alap- Mutaadat tó

Alap- Mutaadat tó Fajlagos

Nemz.-i, két tanítási nyelvű , nyelvi előkészítő okt. Két tanítási nyelvű oktatás - 8 hó Két tanítási nyelvű oktatás - 4 hó Nyelvi előkészítő - 8 hó Nyelvi előkészítő - 4 hó Egyes pedagógiai programok, módszerek támogatása HH-s tanulók iskolai program Arany János Koll. Pr. 8 hó HH-s tanulók iskolai program Arany János Koll. Pr. 4 hó HH-s tanulók kollégiumi nevelése Arany János Koll. Pr. 8 hó HH-s tanulók kollégiumi nevelése Arany János Koll. Pr. 4 hó Zeneművészeti ág 4 hó, 2009-ben 8 hó Zeneművészeti ág 4 hó Képző- és iparművészeti ág 4 hó, 2009-ben 8 hó Képző- és iparművészeti ág 4 hó, 2009-ben 8 hó Differenciált hozzáj. egyes közokt. int.fenntartó önk. Középiskolába bejáró tanulók ellátása - 8 hó Középiskolába bejáró tanulók ellátása Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő szociális juttatások, szolgáltatások

54

36

71500

76

25,3333

71500

64

42,6667

71500

64

21,3333

71500

19

12,6667

240000

25

8,33333

35

23,3333

500

166,667

420

140

32,6667

68000

64

42,6667

71500

63

21

68000

21

14

360000

360000

3 040 000 3 000 000

25

8,33333

342000

5 040 000 2 850 000

987000

23 030 000

50

33,3333

720000

24 000 000

70

23,3333

684000

51000

8 500 000

529

352,667

51000

530

176,667

48500

20000

2 800 000

407

271,333

20000

420

140

19000

1177

784,667

18000

1116

372

18000

15 960 000 17 986 000 8 568 333 5 426 667 2 660 000 20 820 000 14 124 000 6 696 000

1165

776,667

15000

1169

389,667

18000

1714

55000

80

16000

Általános tankönyv támogatás Kiegészítő hozzájárulás ingyenes tankönyvellátáshoz Koll.-i , diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése - 8 hó Koll.-i , diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése - 4 hó

5732

5732

1000

2394

2394

10000

186000

94 270 000 1 280 000

1707

1707

65000

142

142

20000

5 732 000 23 940 000

5489

5489

1000

2480

2480

10000

5 489 000 24 800 000

263

175,333

186000

32 612 000

265

88,3333

177000

15 635 000

16 120 000

7 023 900 597

398

11700

607

202,333

11700

18

12

1020000

18

6

1020000

Pedagógiai szakszolgálat

Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása - 8 hó Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása - 4 hó

Normatív hozzájárulások és kötött felhasználású támogatások összesen

192 331 000

305 859 292

Normatív, kötött felhasználású támogatások:

Különleges szerek köt. rendsz.műszaki felülvizsgálata

18 664 000 11 650 000 7 014 000 141 342 000

86,6667

10 227 333 3 527 333 2 221 333 3 050 667 1 428 000 82 491 000

98

720000

260

Támogatás

71500

80

Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása Helyi önk.-i hivatásos tűzoltóságok támogatása Készenléti szolg. rend. hiv. önk. tűzoltóság személyi juttatása Tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez és fenntartása Tűzoltójárművek és egyéb tűzoltótechn. eszk. üzemeltetése

8 961 333 2 574 000 1 811 333 3 050 667 1 525 333 40 370 000

Fajlagos

49,3333

1714

Pedagógiai szakszolgálat - 8 hó Pedagógiai szakszolgálat - 4 hó

Támogatás

74

Normatív kedvezményre jogosult étkezők - 12 hó Kiegészítő hozzájárulás az 5. évf. kedv. étk.

Pedagógus szakvizsga, továbbképzés és felkészülés Pedagógus szakvizsga, továbbképzés - 8 hó Pedagógus szakvizsga, továbbképzés - 8 hó

2009. évi Ktgvetési tv. szerint (terv)

4 656 600 2 367 300 18 360 000 12 240 000 6 120 000 -

591

394

11700

593

197,667

11700

16

10,6667

970000

16

5,33333

970000

5275

3516,67

430

5489

1829,67

430

280 475 392

114,13%

204,34%

111,55%

136,07%

110 955 000 2 840 000

299 589 335

97,95%

6 922 500

98,56%

4 609 800 2 312 700 15 520 000 10 346 667 5 173 333 2 298 924

100,00%

1 512 168 786 757 274 847 911

97,99%

68

3920172

3813425

4717

266 571 696 7 655 691

68

1623

1623

4897

259 312 900 7 947 831

41287

115

4 748 005

44110

138

6 087 180

3

500000

1 500 000

3

500000

1 500 000

2 786 469 493

Változás a 2008. évihez képest

2 681 590 040

84,53%

96,24%

16

A normatív támogatások előirányzatainak változása A normatív támogatások összege 3,6 %-kal csökkent a 2008. évihez képest, amelyet az alábbi tényezők változásának együttes hatása ad eredményül. Település-üzemeltetési, igazgatási és sport feladatokra lakosságszám alapján jár normatív támogatás az önkormányzatok részére. Az 1 főre jutó összeg két tételre alábontva szerepel a jogcímek között. Település-üzemeltetésre 1 057 Ft, sportfeladatokra pedig 500 Ft-ot nyújt a központi költségvetés, ezek az idén együttesen 8,19 %-os, 5 591 e Ft forrástöbbletet jelentenek. Ezzel ellentétben körzeti igazgatási feladatokra 18,16%-kal 10,5 millió Ft-tal jut kevesebb az előző évihez képest. Jelentős mértékben 19,69 %-kal csökken a lakott külterülettel kapcsolatos feladatok ellátásához rendelt hozzájárulás is, éppúgy, mint a közművelődési és közgyűjteményi feladatok vonatkozásában, az elvonás mértéke -7,11%. A közoktatási feladatok normatívái a tavalyihoz képest átlagosan 4,04%-kal csökkentek. 2008. szeptemberétől egységes, több – az oktatás-szervezés költségigényét meghatározó – paraméter alapulvételével képzett teljesítmény-mutató képezi a finanszírozás alapját az összes oktatástípus esetében. Az alapnormatívák fajlagos támogatása nem változott az előző tanévihez képest, viszont a következő tanévre 10 e Ft-tal alacsonyabb összeg 2 540 e Ft került meghatározásra. A kiegészítő támogatások összege – néhány kivételtől eltekintve – szintén szeptember elsejétől csökken. Az egy mutatóra jutó hozzájárulások változása jogcímenként ugyan nem jelentős, és csak az év utolsó harmadát érinti, azonban a gyermek és tanulólétszámok alakulásának hatását is figyelembe véve elmondható, hogy az idén 81 227 e Ft-tal kevesebb forrás áll rendelkezésre az ágazat helyi finanszírozásához, mint a tavalyi évben. Az alapfokú művészetoktatás, a kollégiumi nevelés, a napközis foglalkozás valamint az iskolaotthonos oktatás jogcímeknél, a tavalyi évitől való jelentősebb eltérés oka, hogy 2008. év első nyolc hónapjára még nem – az alacsonyabb ellátottankénti összeget eredményező – a teljesítmény-mutató alapú finanszírozási formát alkalmazta a központi költségvetés. Az alapfokú művészetoktatás esetében a kieső forrást némiképp ellensúlyozza a művészeti képzésben részesülők létszámának emelkedése, e jogcímnél továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a minőségi munka a kapcsolódó kiegészítő hozzájárulás révén. Kollégiumi nevelés keretében végzett Arany J. Kollégiumi programhoz kapcsolódó – alapnormatívával csökkentett – kiegészítő támogatás a pedagógiai programok, módszerek támogatása jogcím alá került átcsoportosításra. A kiemelkedő mértékű forrásnövekedést a programban részt vevők folyamatosan bővülő létszáma okozza, amelyhez természetesen kiadási többlet is társul. A két tanítási nyelvű oktatás esetében is a létszámnövekedés magyarázza a 14,13%-os emelkedést. Nem változott a tankönyvellátáshoz nyújtott általános és kiegészítő támogatás fajlagos összege. A kiegészítő támogatás az ingyenes tankönyvre jogosultak után jár, számuk a 2008. évihez képest 4%-kal, 86 fővel magasabb. A kedvezményes étkeztetés normatívája évekig (2006-óta) 55 e Ft volt. Ez év január elsejétől 65 e Ft-ra változott a számított átlaglétszámra jutó összeg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) jogosult étkezők közül a 6. évfolyamon tanulókkal bővült az ingyenesen ellátást igénybe vevők köre. Kiegészítő hozzájárulás azonban tavaly 17

kizárólag az 5., idén az 5-6. évfolyamos RGYK-s tanulók után jár, bár az ingyenesség biztosítása az alacsonyabb évfolyamokra járók és az óvodások számára is kötelező feladat. A kollégiumi lakhatási feltételek megteremtéséhez 5%-kal alacsonyabb szinten járul hozzá a központi költségvetés a jelen tanévtől. Mindezeket figyelembe véve az oktatási feladatokhoz kapcsolódó szociális juttatásokra fordítható források növekménye 36,07%-ot tesz ki. A felhasználási kötöttségű támogatások közül a pedagógus továbbképzés normatívájának összege nem változott. A pedagógiai szakszolgálati feladatokhoz igénybe vehető hozzájárulás viszont 15,47%-kal kevesebb a tavalyinál, ebből 10,57%-ot tesz ki a tevékenységet ellátók számának csökkentési miatti kieső pénzeszköz. Új elem a jogcímek között a néhány évig nélkülözött diáksport feladatok támogatása, ezen a címen 2 299 e Ft-ot hívhatott le önkormányzatunk. A helyi hivatásos önkormányzati tűzoltóságunk működtetéséhez 2,01%-kal mérsékelt szinten járul hozzá a központi költségvetés, mint 2008-ban.

Jól láthatóan az idei költségvetési évben is tovább folytatódik a normatív támogatások, mint bevételi források csökkenése. Önkormányzatunk működési kiadásait 2006. évben a normatív támogatás, a központosított előirányzatok és a személyi jövedelemadó átengedett része mindössze 37,43 %-ban fedezte. Ez az arány a 2007. évi költségvetési év végére 39,75 %-ra romlott, és 2008. évben a működési kiadások drasztikus csökkentése hatására is csak 36,41%-os mértékre javult. Így az idei évben előrelátható működési költségeink minden 100,- Ft-jából 57 Ft-ot saját bevételeink terhére kell finanszíroznunk.

18

Változatlan maradt a személyi jövedelemadó-átengedés 40%-os mértéke úgy, hogy a lakhelyen maradó rész 8%, amely közvetlenül illeti meg a települési önkormányzatot. A további 32%-hoz a jövedelem–differenciálódás mérséklése címén jut hozzá az önkormányzat. Jelen költségvetési évben ugyanúgy, mint már az elmúlt években is, a korábbi 10%-ról 8%-ban csökkentett mértékben engedik át a helyben maradó Szja mértékét. A gépjárműadó átengedésének aránya (100%), a települési önkormányzat jegyzője által kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a Környezetvédelmi felügyelőség által kiszabott bírság 30%-a, a települési önkormányzatok termőföld bérbeadásából származó jövedelem után beszedett adói (100%), a szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára érkezett bevétel 100%-a, függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől. A beszedett illetékek mértékének szabályozásában 2009. évben alapvető változás nem következik be. Idei évi tervünket az elmúlt évi eredeti előirányzat összegnek megfelelően állítottuk be. Részesedésünk mértéke változatlan az előző évhez képest. Változatlan az illetékbeszedéssel kapcsolatosan felmerült költségek számítása. A megyei és a megyei jogú városoktól a területükön beszedet illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.

Az önkormányzat 2009. évi költségvetésének részletezése A költségvetési rendelet tervezet a 2008. évi rendeletünkkel azonos szerkezetben készült, mely maradéktalanul megfelel az Államháztartási törvény, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendelt előírásainak, és az Ász által támasztott követelményeknek.

19

Tervezett bevételek 1./ Az Önkormányzat költségvetési mérlege A mérlegben bemutatjuk az Önkormányzat bevételi forrásait, tervezett kiadásait. Itt kerülnek megtervezésre a központi költségvetéstől Önkormányzatunk részére különböző jogcímeken juttatott szabad és kötött felhasználású normatív támogatások. az adatok ezer Ft-ban BEVÉTELEK

2009. évi eredeti előirányzat

felhasználása működési célra

felhalmozási célra

Intézményi működési bevételek

1 214 377

1 214 377

Helyi adó bevétel

2 093 500

2 093 500

576 000

576 000

Normatív állami támogatások

3 039 798

3 039 798

Átengedett központi adók (gépjárműadó, SZJA)

1 942 611

1 942 611

Illetékbevétel, bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek

Központosított előirányzatok Működési célú pénzeszköz-átvétel

0

0

2 533 263

2 533 263

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

762 400

762 400

Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel

1 278 033

1 278 033

0

0

Felhalmozási célú hitel-felvét Működési célú kölcsön igénybevétele Működési célra folyósított kölcsön visszatérülése Felhalmozási célra folyósított kölcsön visszatérülése Pénzmaradvány igénybevétele Működési-, folyószámla és munkabér-hitel igénybevétele Forráshiány BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN

30 000

30 000

530 308

530 308

80 328

80 328

721 284

721 284

1 929 750

1 929 750

582 060 17 313 712

-823 596 13 066 011

1 405 655 4 247 700

17 313 712

A fenti táblázatban külön bontottuk összes bevételeinket abból a szempontból, hogy közülük melyek a működési célra, illetve a fejlesztési célra fordíthatóak. Jól látható, költségvetésünk egészét tekintve a működési célú bevételek tervezett mértéke – az intézmény hálózat átszervezésének és a takarékos, megszorító gazdálkodásnak köszönhetően – 823.596 eFt-tal haladja meg működési kiadásaink tervezett összegét, a működés biztosításához szándékozott 1,9 milliár összegű hitel igénybevétele mellett, melyből 1 milliárd folyamatosan visszatöltődő folyószámlahitel és 250 millió Ft munkabérhitel. Fejlesztési céljaink megvalósításához tudjuk hozzárendelni a működési költségeken megtakarított 1.405.655 eFt- ot, csökkentve ezzel a fejlesztésre fordítható források hiányát. A Közgyűlés korábbi döntésének megfelelően az elmúlt év decemberében sor került owd hitelünk nagyobbik hányadának, 2 milliárd Ft-nak multicurrency hitellé történő átstrukturálására. A folyószámlahitel átalakítása mindenképpen indokolt volt, hiszen ez az összeg költségvetésünkben korábban, mint működési célokat szolgáló bevétel szerepelt, holott a valóságban fejlesztések finanszírozására fordítottuk. Január 1-től, már mint hosszúlejáratú 20

fejlesztési célú hitel szerepel költségvetésünkben. Ezzel egyrészt jelentősen csökkentek a havi kamatkiadásaink, másrészt lehetőségünk lesz a devizamozgások kihasználásával árfolyam nyereséget is elérni. (A hitel jelenleg euroban van, és 6 havi EURIBOR+1,25% =3,4% a kamata). Amíg a hitel folyószámlahitelként működött éves kamata 3 havi BUBOR, átlagosan évi 212 millió Ft volt, míg EURIBOR alapon éves kamatköltsége 67.900 ezer forint, a mostani árfolyamon számolva. Az elmúlt években jelentősen átalakult hiteleink összetétele. Míg 2002-ben kizárólag működési célú hitele volt a Városnak, ezt az elmúl években – a működési célú kiadások folyamatos lefaragásával – sikerült úgy átalakítani, hogy 2009-ben hiteleink 91,37%-a fejlesztési célokat szolgál, és futamideje hosszú lejáratú.

2/ Polgármesteri Hivatal bevételi és kiadási előirányzatai (2.sz. melléklet)

Összesítve tartalmazza a Polgármesteri Hivatal mindennemű bevételét, így az intézményi bevételeket, az Önkormányzat sajátos működési bevételeit, költségvetési támogatásokat, felhalmozási és tőkejellegű bevételeket, támogatásértékű működési és felhalmozási célú bevételeket, felhalmozási célú pénzeszköz átvételeket, támogatási kölcsönök visszatérülését, valamint az előző évi pénzmaradvány igénybevételét. Egyéb sajátos bevételt és kamatbevételt jelentenek az intézményi étkezési térítési díjak 15%kal megemelt bevételei, a továbbszámlázott szolgáltatások, közbeszerzéssel kapcsolatos bevételek, közterület használati díj bevétel, haszonbér, piaci pavilonok alatti földterület, valamint piac bérleti díja, Tourinform Iroda bevétele és a mártélyi mólók bérleti díja. Szintén 21

ide sorolandó bevételi tétel még a Zsigmondy Zrt. által fizetendő, szennyvízcsatorna bérbeadásából származó díj is. Az Önkormányzat sajátos működési bevételei tartalmazzák az illetékeket, a helyi adókat, a környezetvédelmi bírságot, a gépjárműadót, a termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadót, az idegen helyről kimutatott szabálysértési bírság összegét, a helyiség bérleti díjakat, valamint a megemelt lakbér összegét. Helyi adók vonatkozásában az előző évhez képest nem jelentős, 27 millió Ft nagyságrendű bevétel csökkenéssel számolunk, a gazdasági recesszió miatt, ami várhatóan az év második felében fogja éreztetni hatását. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek között a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből várható bevételeket, amelyek elsősorban épületek, építmények tervezett értékesítését jelenti. Tervezett bevételeink egy része, a már az elmúlt évben előszerződéssel lekötött ingatlanok vételárát tartalmazza, elsősorban a Somogyi Béla utcai mögötti területek, valamint az idei évben értékesíteni szándékozott rakodó terület, Kinizsi u.8-10 alatti belvárosi ingatlan, a Gregus SZKI mögötti terület, a volt rendelőintézet épülete, stb.) Itt kerültek megtervezésre továbbá a korábban részletfizetésre értékesített önkormányzati lakások esedékes vételárából származó bevételek, illetőleg érdekeltségi körünkbe tartozó gazdasági társaságainktól várt osztalék és hozam bevételek, továbbá államkötvényeink értékesítéséből származó bevétel, és a Nyugdíjas Lakóparkba beköltözők által fizetett egyszeri használatba vételi díj. Működési célra átvett pénzeszközeink előirányzata szintén itt szerepel, mely tétel tartalmazza: tartásdíj megelőlegezésére, otthonteremtési támogatásra, mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására kapott állami támogatásokat, valamint a Villeroy & Boch Társaság közérdekű kötelezettségvállalásából származó bevételt, valamint a Panacea Bt-től az orvosi ügyelet ellátásának finanszírozásából átengedett bevételt. Felhalmozási célra átvett pénzeszközeink A DAOP-tól a Hód-Ipari Parkot a 47-es főúttal összekötő külterületi út építésére elnyert, a DAOP-tól a Varga tamás Általános Iskola felújítására és teljes körű akadálymentesítésére elnyert támogatás, a Norvég Alaptól a regionális környezeti nevelési központ kialakítására elnyert támogatás, a DAOP-tól belterületi csapadék- és belvíz elvezetésre nyert támogatás, szintén a DAOP-tól Emlékpont időszaki kiállítóhely látogatóbarát fejlesztésére elnyert támogatás, valamint a lakosság részéről fizetett csatornaépítési hozzájárulás törlesztése, illetve a tanyavillamosításokhoz megfizetett lakossági hozzájárulás is. Előző évi pénzmaradvány igénybevétele a hitelfedezetként szolgáló óvadéki betétből felhasználni szándékozott részt, valamint a fejlesztések finanszírozására elkülönített forrásfelhasználási betétből tervezett igénybevétel összegét tartalmazza. A támogatási kölcsön visszatérülések az elmúlt évben az önkormányzati tulajdonú egyes cégeknek (Szerdahelyi József Kht. Hód-Menza Kht, Városellátó Kht, HVSZ Zrt), nyújtott kölcsönök visszatérülését tartalmazza. A felhalmozási célú kölcsönök visszatérülése tétel tartalmazza a lakosság részére nyújtott csatornázási kölcsönök, a lakásépítési támogatások ez évi várható megtérülését, a munkáltatói kölcsönök esedékes összegének visszafizetését, valamint négy cégnek (HVSZ Zrt, és HódMenza Kht, Városellátó kht) és a háziorvosok részére nyújtott kölcsön összegét. 22

Költségvetési bevételeink összességében 14.801.902 eFt összegben kerültek megtervezésre.

Kiadások tekintetében szintén összesítve a 2009. évre tervezett valamennyi kiadás felsorolásra került: A Polgármesteri Hivatal működési kiadásai között jelentős tételt képvisel a személyi juttatás és járulékaira tervezett összeg. A Hivatal személyi juttatása magában foglalja a köztisztviselői illetményeket, a ruhapénzt, jubileumi jutalmat, a végkielégítésre tervezett összeget, az alanyi jogon járó emelt összegű étkezési hozzájárulást, a tandíjakat, a bejáró dolgozók közlekedési költségtérítését. Nem terveztünk ugyanakkor a 13. havi juttatás helyébe lépő kereset kiegészítéssel, melyet pótelőirányzatként fogunk mind bevételi, mind kiadási oldalon szerepeltetni a folyósítását követően. Ezenkívül megterveztük a képviselői tiszteletdíjakat, állományba nem tartozókkal kötött megbízási szerződés szerinti díjakat. Ugyanezen sorba tartozik az AJKP és a Bakay Lajos ösztöndíj (felsőoktatási intézményben tanulók részére) is. A dologi és egyéb folyó kiadások, beruházási, felújítási kiadások, az ott hivatkozott mellékletekben részletezettek szerint kerültek tervezésre, valamint felhalmozási hitel visszafizetési kötelezettségeink is. Támogatásértékű működési kiadások tartalmazzák az illetékkel kapcsolatosan pénzeszköz átadást, melyre a Csongrád Megyei Önkormányzattal megkötött szerződés értelmében kerül sor. Önkormányzatunknak hozzá kell járulnia az illeték beszedésével kapcsolatosan felmerült költségekhez. A Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács tagdíja is ezt a sort terheli, valamint itt szerepeltetjük a Többcélú Kistérségi társulás részére a Kapcsolatközpont és a Klauzál Gábor Általános Iskola fenntartásához, az iskolabusz működtetéséhez szükséges, normatívával nem fedezett költségekre átadott forrásokat, a Rendőrkapitányság részére működési költségeihez nyújtott támogatás összegét is.

23

Működési célú pénzeszköz átadásként a Nonprofit szervezetek, társadalmi önszerveződések támogatásai szerepelnek. Támogatni kívánjuk jelen költségvetési évben is a civil szervezeteket, és azok rendezvényeit. Az egyházi fenntartásba átadott oktatási intézmények működéséhez az idei évben is támogatást nyújt az Önkormányzat, a közöttünk létrejött közoktatási megállapodásban foglaltaknak megfelelően. A támogatás mértéke a működési költségeknek normatívával nem fedezett részéig terjed. A támogatást abban az esetben tudjuk biztosítani, amennyiben az intézmény az étkezést a Hód-Menzától vásárolja. Abban az esetben a megállapított támogatás mértékéig az élelmezés rezsi költségét az Önkormányzat átvállalja. Tekintettel azonban arra, hogy intézményi költségvetésük leghamarabb február végén kerül elfogadásra a támogatás összegéről azt követően újabb egyeztetést folytatunk. Fejlesztési célra átadott pénzeszközök között szerepel az előző évek gyakorlatának megfelelően a lakáscélú helyi támogatás, a „Babakötvények” támogatása – a Közgyűlés döntésének megfelelően, valamint az Önkormányzat a 2009. évben is folytatni kívánja az ingyenesen átadásra kerülő közművesített telkek kialakítását. Társadalmi, szociálpolitikai kiadások elsősorban a normatív alapú segélyeket tartalmazza. Méltányossági alapon továbbra is átvállaljuk a 65 év feletti lakosság szilárd kommuniális hulladék elszállításának és ártalmatlanításának díját. Támogatási célú kölcsönt nyújtunk a Szerdahelyi József Kht, az Erzsébet Kórház részére, valamint a Hódmezővásárhely Ifjúságáért egyesületnek, pályázati források megelőlegezése érdekében. Fejlesztési célú céltartalékon a 2/5. sz. mellékletben felsorolt pályázatokhoz biztosított önerő szerepel. Költségvetési kiadásaink finanszírozási műveletek nélküli (hitel visszafizetés) tervezett mértéke 2009. évben 15.793.929 eFt. 2009. évi normatív állami támogatások és feladatmutatók (2/A sz. melléklet) Feladatmutatók szerint tartalmazza az önkormányzatot megillető normatív állami támogatásokat, a kiegészítő támogatásokat, a normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásokat, valamint a tűzoltóság részére folyósított kötött felhasználású támogatásokat. Tervezett kiadások 1./ A Polgármesteri Hivatal dologi és egyéb folyó kiadásai (2/1. sz. melléklet) Városüzemeltetési feladatok címszó alatt került megtervezésre a különböző érdekeltségi hozzájárulások megfizetése, parkgondozás, utak karbantartása, a köztisztasági feladatok ellátása, a közvilágítás költségei, környezetvédelmi feladatok, településfejlesztési, műszaki feladatok előirányzata (amely elsősorban építészeti tervezéssel, engedélyezéssel kapcsolatos díjakat jelenti), valamint a karbantartási, eszköz lízingelési díjak előirányzata. A költségvetési koncepció szerint a 2007. évi szinten kell a városüzemeltetési feladatokra szánt kiadást is csökkenteni, ezt a tervezésnél messzemenően figyelembe vettük, hiszen a csökkenés mértéke azt meghaladó. 24

Az egyes, a közbeszerzésekhez kapcsolódó kiadásokat célszerűnek találtuk külön soron feltüntetni, hiszen ez jelentős kiadási tétel Önkormányzatunk számára minden évben. Itt elsősorban a kötelező közbeszerzési tanácsadói díjak, illetve a Központi Közbeszerzési Iroda költségei szerepelnek. Közművelődési és városmarketing feladatok tervezésénél figyelemmel voltunk arra, hogy a korábban itt tervezett feladatok egy része átkerült a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ költségvetésébe. Az idei évben kiemelkedő jelentőségű városi rendezvényt nem szervezünk, hagyományos kulturális rendezvényeink kerülnek megtartásra. Oktatási és sport feladatok terhére valósítjuk meg a mindennapos testnevelést, az ingyenes úszásoktatást, illetve itt kerülnek kifizetésre az oktatással kapcsolatos szakértői díjak, kötelező intézményi ellenőrzési, szakértési díjak valamint az iskolabusz költségei, stb. Központi irányítás feladat ellátásra tervezett összeg a készlet beszerzés, a kommunikációs szolgáltatások, szolgáltatási kiadások, mint pl. bérleti és lízing díjak, energia költségek egyéb üzemeltetéssel összefüggő kiadások, mint a posta költség, szakértői tanácsadói, ügyvédi munkadíjak és továbbszámlázott szolgáltatások díját foglalja magában, ezenkívül az áfa fizetés tervezett mértéke, kiküldetés, reprezentáció és reklám kiadások, valamint az egyéb adók, és díjak kerültek itt megtervezésre. Mértéke lényegesen alatta marad az elmúlt évi előirányzatnak. A takarékos működés előfeltétele annak, hogy a jelenlegi Központi finanszírozás mellett a város megőrizze működőképességét. A működési célú kiadások tekintetében a koncepcióban egyértelműen megfogalmazott cél, hogy továbbra is biztosítani kell az Önkormányzat kötelező feladatait ellátó intézményhálózat zökkenőmentes működését. A működési kiadások legjelentősebb részét adják a dologi kiadások, melyben számos tétel kerül megjelenítésre. Az elfogadott koncepció szerint jelen költségvetés-tervezet összeállításánál a dologi kiadásokat a 2007. évi szinten kellett meghatározni.

25

A fenti grafikonon szemléletesen mutatja be hogy a működési költségek növekedési ütemét hogyan követi az állami támogatások növekedésének üteme. Míg 2003-ról 2004-re a működési költségek 7,8%-kal nőttek, és bár az állami támogatások 4%-os emelkedést mutatnak, még mindig nem érik el azt a szintet, hogy egyensúlyban lehetnének a működési költségekkel, tehát nem elégségesek még az emelt bérek fedezetére sem. A 2005. év működési költségei az előző évhez képest ismét emelkedést mutatnak az újabb két lépcsős közalkalmazotti, illetve köztisztviselői béremelések miatt, és bár ütemében jelentősen nőtt az állami támogatás még mindig nem érte utol a 2002. évi nagy mértékű béremelés miatti működési költségeket. Az állami támogatások növekedési üteme 2006-ban negatívba fordult át. 2008-ban az előző évihez képest a normatív finanszírozás 7,1%-kal csökkent, és bár működési költségeinket minimalizáltuk, csak személyi juttatás vonatkozásában 1 Mrd Ft volt a megtakarítás, dologi kiadásainkat rendkívüli mértékben megnövelte az elszenvedett árfolyam veszteség. Az idei évben működési költségeinket olyan alacsony szinten terveztük meg, hogy az még a tavalyi év szintjét sem éri el. Jelentős a csökkenés a személyi juttatások vonatkozásában, amely egyrészt a korábbi intézményhálózat átszervezésnek, másrészt a 13. havi juttatás megvonásának eredménye, de dologi kiadásaink is a két évvel korábbiakhoz igazodnak. Az elmúlt évben működési kiadásaink 33,3%-át fordítottuk bérköltségre, az idén már csak 33,17% lesz, ezzel az éves megtakarítás a tavalyi évhez képest önkormányzati szinten meghaladja az 897 millió forintot!

26

2./ Polgármesteri Hivatal 2009. évi beruházási kiadásainak előirányzata (2/2. sz. melléklet) A fejlesztések tervezésekor elsődleges szempont volt, hogy a már megkezdett beruházásainkat ebben az évben befejezzük, a pályázati támogatást nyert felújításaink, fejlesztéseink szükséges önerejét biztosítsuk. Az Energia ellátási ágazatban folytatni kívánjuk a tanya villamosítást, közvilágítás bővítését, a közvilágítási rendszerek fejlesztését, korszerűsítését, az Ipari Park területén 20 ingatlan villamosítását szeretnénk elvégezni, valamint befejezzük a 47. főút négysávosítás előtti víz- és gázvezeték építést. Közlekedés- hírközlési ágazatban tervezzük a belterületi gyűjtőút-hálózat rekonstrukciójának folytatását, befejezésre kerül az Ipari Parkot a 47-es úttal összekötő külterületi út, és várhatóan az ősz folyamán elkezdődik az iparvágány megépítése. Az oktatási, sport, kulturális ágazatban terveink között szerepel a már elkészült beruházások áthúzódó pénzügyi teljesítésén túl, a pályázati források felhasználásával megvalósuló Regionális Környezeti Nevelési Központ kialakítása a Mártélyi TK területén, aktív turisztikai fejlesztés a Mártélyi üdülőterületen, az Emlékpont időszaki kiállítóhely látogatóbarát fejlesztése, a TISZK keretében az Eötvös épületének átalakítása, tanműhely építése a Kalmár területén. Jelentős eszközbeszerzésre is sor fog kerülni, a TISZK keretében. A Vízgazdálkodási ágazatban az Ipari Park csapadékvíz főgyűjtő építése, egyes telkek ivóvíz és csatornahálózatba való bekötése, fedett és nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák építése, mederburkoló elemek beszerzése szerepel. Legjelentősebb beruházásunk a DAOP támogatással megépülő Búvár utcai csapadék- és belvízelvezető csatorna lesz. Ingatlan-gazdálkodási ágazat fejlesztési tervei között szerepel az ingyenesen átadásra kerülő közművesített telkek kialakítása, a Tornyai valamint az Agóra projectekhez kapcsolódó ingatlan vásárlások, egyéb az önkormányzati lakásállomány bővítését szolgáló lakás vásárlások. Egyéb ágazaton belül olyan tételek kerülnek betervezésre, mint pl. beruházásokhoz kapcsolódó tervezési díjak, Ipari Park terület feltöltése, vagy az 1000 mester non profit Kft létrehozásához szükséges törzstőke befizetése. 3./ Felújítási kiadások előirányzata (2/3. sz. melléklet) Intézményeink felújítására az elmúlt években csak azonnali élet- és balesetveszély elhárítása érdekében került sor. A költségvetési koncepció elfogadásakor ebben az évben sem terveztünk intézményi felújításokat a rendkívül alacsony központi finanszírozás (a dologi automatizmusok évek óta fennálló hiánya) miatt. Az általános iskolák közül a Varga Tamás nyert jelentős pályázati forrásokat az épület felújítására és teljes akadálymentesítésére. Középfokú oktatási intézmények felújítására 6,4 millió Ft-ot fordítunk. Egyéb intézmények vonatkozásában terveztünk a Városháza felújítására 10 MFt-ot, amely az épület I. emeleti „közgazdasági irodai” részének felújítási költségeit jelenti, továbbá a szükséges 27

meszelési költségeket fedezi. Egyebekben az előző évekről áthúzódó kötelezettségvállalások finanszírozására kívánunk fedezetet nyújtani, összességében 157 millió Ft nagyságrendben. Költségvetésünk tervezetében pénzeszközeink 61%-át költjük működési kiadásaink fedezetére, hitel- és kölcsöntörlesztésre 20 %-át, felhalmozási kiadásokra mindösszesen 9 %-át, és tartalékok képzésére 10% marad.

28

4./ Gazdasági társaságok 2009. évi működési célú támogatása (2/4. sz. melléklet) Az Önkormányzat kötelező feladataink ellátására létrehozott gazdasági társaságok támogatására ebben a költségvetési évben kevesebb összeget fordítunk mint a korábbi években. Cégeink közül - a Közgyűlés korábbi döntésének megfelelően - a diákétkezést biztosító Hód-Menza Kht, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását biztosító Hódfó Kht valamint a Hód-Fürdő Kft számíthat támogatásra. A Szerdahelyi Kht működéséhez likvid kölcsön folyósításával kívánunk segítséget nyújtani. Önkormányzatunk erejéhez képest támogatja a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó társaságait, de nekik is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy gazdálkodásuk rentábilis legyen, és nyereségüket közhasznú feladatik ellátására fordítsák. 5./ A Polgármesteri Hivatal részben önálló intézményeinek költségvetése (2/6.sz. melléklet) Költségvetési rendeletünk 2/6. sz. mellékletében - az elmúlt év gyakorlatának megfelelően egymással szembe állítottuk az egyes intézmények bevételi és kiadási terveit, szemléletesebbé téve azt, hogy működésüket milyen mértékben tudjuk a feladatra kapott normatív támogatásból finanszírozni. Az elmúlt években végrehajtott intézményi összevonások, szervezeti átalakítások, illetve egyes intézményeknek egyházi vagy kistérségi fenntartásba adásával lényegesen csökkenteni tudtuk a normatíva feletti önkormányzati támogatás mértékét. A közoktatási feladatok központi finanszírozásának az elmúlt két évben tapasztalt drasztikus csökkentése miatt azonban az idei évben is jelentős forrásokat kell saját bevételeinkből az oktatás finanszírozására fordítanunk. Kiadási oldalon ez a végrehajtott létszám leépítések illetve a 13. havi juttatás megvonása miatt a személyi juttatás csökkenésében látszik. Az energetikus által kiszámolt energia költségeken kívül dologi kiadásként csak a kötelező közszolgáltatások igénybevételével felmerülő költségek kerültek betervezésre. Tisztítószer és irodaszer költségeik a közbeszerzés miatt az idei évben is a Polgármesteri Hivatal költségei között kerültek tervezésre. Ebben a mellékletben szerepelnek az óvodákon és általános iskolákon kívül a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ, a részben önálló egyéb intézmények is, a Mezei Őrszolgálat, valamint a Szikáncsi Részönkormányzat. 6./ Önálló intézmények költségvetése (3. sz. melléklet) Az Erzsébet Kórház – Rendelőintézet A szöveges kiegészítés tartalmazza a bevételi oldal jelentős részét kitevő OEP bevételek várható alakulását, a saját bevételekkel kiegészítve, illetve a kiadási oldalon jelentkező személyi jellegű juttatásokat, valamint a dologi, és egyéb kiadásokat. A költségvetésnek mind bevételi, mind kiadási oldalán megjelölésre került az Egészséges Vásárhely Program költsége. Az Egészséges Vásárhely Program (EVP) Hódmezővásárhely 10 éves stratégiai népegészségügyi programja, melynek célja az egészségmegőrzés, a népbetegségek megelőzése és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása. A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet által kidolgozott 29

program eddigi eredményeit és 2009-es továbbfejlesztését a városvezetés és a vásárhelyi polgárok összefogása tette és teszi lehetővé: egészségügyi és szociális ellátó rendszer, óvodák és iskolák, helyi Média, vállalatok, sport-egyesületek és sportlétesítmények, civil szféra. 2008. az EVP első, stratégiai alapozó éve volt mind az egyes korcsoportok számára szervezett, mind az onkológiai és szív-és érrendszeri szűrő- és prevenciós programok vonatkozásában. Az EVP 2009-es programjai részben a 2008-ban megkezdett programok folytatását és kiterjesztését, részben új programok indítását jelentik. BEVÉTELEK 1. 4. 5. 6. 7. 8.

I.

BEVÉTELEK ( eFt ) OEP-től kapott támogatás Intézményi működési bevételek Intézmény egyéb sajátos bevétele + áfa bevétel Önkormányzati támogatás Működési célú pe. átvétel Működési célú kölcsön visszatérülése Bevétel összesen

2 258 554 86,02% 140 458 5,35% 29 677 1,13% 50 000 1,90% 86 994 3,31% 60 070 2,29% 2 625 753 100,00%

Támogatások, támogatás értékű működési bevételek OEP bevételek

A korábbi évekhez hasonlóan 2009-ben is az előző évhez képest további bevételcsökkenéssel kell számolnunk. Jelenleg nem ismert a II. félévi finanszírozásra vonatkozó volumenkorlát, ami nagyban megnehezítette a tervezésnél a bevételek beállítását. A bevételek tervezésénél elsősorban a jelenleg érvényben lévő 43/1999. (III.3.) Korm. rendeletben foglalt finanszírozási szabályokat vettük figyelembe. Továbbra is érvényes az a megállapítás, hogy az Intézet teljesítménye felülről korlátolt. Ez azt jelenti, hogy csak egy előre meghatározott súlyszámra (fekvőbeteg ellátás) és német pontra (járóbeteg szakrendelés) fizet az Egészségbiztosításai Pénztár. Ha több beteget látunk el ennél, akkor sem fizet az OEP, ha igazoltan jogos volt a betegek ellátása. II.

Intézményi működési bevételek

Az intézményi működési bevételek tervezése a város költségvetési koncepcióját figyelembe véve történt. Egyéb saját bevételek között tervezték be - az előző évi adatok alapján – a következőket: - vérkészítmények értékesítése; - az intézet szabad kapacitása terhére működtetett Intézeti gyógyszertár közforgalmat lebonyolító részlegének gyógyszerértékesítéséből származó bevétele; - belföldi- és külföldi járó, valamint fekvőbeteg ellátásért fizetett díjak; - bérleti díjak. 30

KIADÁSOK

1. 2. 3. 4. 5.

KIADÁSOK ( eFt ) Személyi jellegű juttatások Járulékok Dologi- és egyéb folyó kiadások+ÁFA Műk.célú pe. Átadás Felhalmozási kiadások+ÁFA Kiadások összesen

962 295 317 266 1 293 510 18 433 34 249 2 625 753

36,65 % 12,08 % 49,26 % 0,71 % 1,30 % 100 %

I. Személyi juttatások, munkáltatót terhelő járulékok A tervezése a költségvetési koncepcióban meghatározottak figyelembe vételével történt. II.

Dologi kiadások

A dologi kiadások a kiadási oldal legkritikusabb elemét képezik. Ez az a terület, ahol a fejlesztési kiadások már hosszú évek óta saját forrásból történő finanszírozással nem valósulhatnak meg. A költségnemenkénti előirányzatok megállapítása az előző évi felhasználások, valamint városi költségvetési koncepció alapján történt. Továbbra is szigorú keretek között – költséghelyekre lebontott havi költségkeret megállapítással - történik a havi szakmai anyag felhasználása. A gyógyszerelési költségek jelentős csökkentést mutatnak, azonban a megtakarítás eredményét csökkenti a volumenkorláton felül ellátott betegek ellátási költsége, ami az ellátási kötelezettség miatt komoly terhet ró ránk, mindazon túl, hogy továbbra is alkalmazzuk az 1994-től bevezetett, betegre szabott gyógyszerelést, az un. unit-dose rendszert. A szakmai anyagok és a gyógyszer után a harmadig legnagyobb költség elem a dologi kiadások között. Ebben a sorban elsősorban az intézetünk által kért külső egészségügyi szolgáltatóktól (pl: SzTE) kért vizsgálatok költségei kerültek betervezésre. Jelentős költség a 2008. évről áthúzódó, közel 120 orvostechnikai eszközök időszakos kötelező, akkreditált labor általi felülvizsgálata - melyet az ÁNTSZ működési feltételként kezel – a 16/2006(III:27.) EüM rendelet alapján. A költségterhek enyhítésére az orvosi gázellátó hálózat működési engedélyének meghosszabbítását kértük, melynek felülvizsgálata várhatóan 2009. májusában fog megtörténni. III. Felhalmozási kiadások Felhalmozási kiadások között csak az Egészséges Vásárhely Program megvalósítása során felmerülő beruházási kiadásokat terveztük. Az Intézet részére továbbra is folyamatosan keressük a pályázati forrásokat. 31

A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a bevételi oldal további növelése szükséges a működés fenntartása érdekében, azonban ahhoz, hogy a kiadási és bevételi oldal egyensúlya ne boruljon meg, a saját erő biztosítása mellett mindenképp szükségesnek látszik a fenntartó anyagi támogatása. Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság részére nem szükséges plusz támogatást folyósítani. Kiadásaikat ez évben is – a korábbiaknak megfelelően – fedezni fogja a központi normatíva. Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2007-ben került létrehozásra, a korábbi Tornyai János Múzeum, az Emlékpont Múzeum, a Holocaust Múzeum, a Zsinagóga, az Alföldi Galéria, a volt Galyasi Miklós Közművelődési Intézmény, a Kopáncsi tanyamúzeum, a Papi féle szélmalom, a Csúcsi fazekasház egybeolvadásával. Költségvetésének tervezésekor a –költségvetési koncepcióban megfogalmazott irányelvek kerültek figyelembe vételre. Bérköltségeik – létszámcsökkentés és a 13. havi juttatás eltörlése miatt maradnak alatta az elmúlt évi előirányzatnak. A Németh László Városi Könyvtár a Tornyai Múzeum részben önálló intézményeként működik. Bérköltségei szintén alatta maradnak az elmúlt évinek, a már említett okok miatt. Dologi kiadásaik a koncepcióban meghatározottak szerint kerültek tervezésre. Intézmények saját finanszírozása Az egyes intézmény típusok részére működőképességük fenntarthatósága érdekében Önkormányzatunknak az állami támogatás felett az alábbi támogatást kell nyújtania saját bevételei terhére: Intézményenként az önkormányzati támogatás mértéke az alábbiak szerint alakul:

Intézmény neve

támogatás normatíván felül

Óvodák

1. 2.

Brunszvik Teréz Óvoda

37 524

3.

Exner Leó Óvoda

52 298

4.

Hermann Alice Óvoda

40 125

5.

(Béke telepi)

33 918

6.

Általános iskolák

7.

Aranyossy Ágoston Általános Iskola

93 437

8.

Liszt Ferenc Ének Zenei Általános Iskola

31 948

9.

Szent István Általános Iskola

58 899

10.

Varga Tamás Általános Iskola

43 401

11.

Péczely Attila Művészetokt. Intézmény

40 176

32

támogatás normatíván felül

Intézmény neve

Középfokú oktatási intézmények

12. 13.

Eötvös József Szakközépiskola

38 767

14.

Corvin Mátyás SZKI

44 873

15.

Gregus Máté SZKI

62 330

16.

Kalmár Zsigmond SZKI és Szakiskola

29 630

17.

Németh László Gimn és Ált Iskola

64 145

18.

Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium Önálló intézmények

19. 20.

Erzsébet Kórház

21.

Önkormányzati Tűzoltóság

22.

Tornyai János Múzeum

23.

Németh László Városi Könyvtár

26.

50 000 196 019 62 965

Hmvhely és Térsége Kistérségi Társulás

24. 25.

- 48

Kapcsolatközpont

157 436

Klauzál Gábor Általános Iskola

94 952 ÖSSZESEN

27.

1 232 795

A szerkezet átalakítás miatt az intézményenkénti összehasonlítás nem mutatott volna valós képet, ezért az elmúlt költségvetési évben illetve az idei évben tervezett támogatási összegeket intézmény típusonként hasonlítottuk össze az alábbi táblázatban:

megnevezés

2008. eredeti előirányzat

2009. eredeti előirányzat

óvodák

185 928

163 865

általános iskolák

329 700

267 861

középfokú oktatási intézmények

329 631

239 697

önálló intézmények

314 292

308 984

HTKT részére átadott pénzeszköz

254 445

252 388

1 413 996

1 232 795

összesen

33

A támogatási összeg az elmúlt költségvetési év eredeti előirányzatában 1.413.996 eFt volt. Jól látható a különbség, amely egyértelműen az intézményi struktúra átalakításának és az intézményi takarékossági intézkedéseknek köszönhetően csökkent 181.201 millió forinttal éves szinten.

A fenti grafikonon az oktatási intézményekben tanulók 1 főre jutó önkormányzati támogatásának mértékét hasonlítottuk össze. Egyértelműen megállapítható, hogy annak az intézménynek gazdaságos a működtetése, ahol az osztály/csoport létszám eléri, vagy meghaladja a törvényi maximumot, hiszen ott magas a normatív finanszírozás, és ott kell az önkormányzatnak arányosan kevesebb támogatást nyújtania. Az óvodák működési költségeihez közel azonos mértékben kell hozzájárulnunk, gyermekenként 165-185 ezer Ft/év mértékben. Az általános iskolák vonatkozásában már sokkal változatosabb a kép. A leggazdaságosabban működő intézmény a Péczely Attila Művészetoktatási Intézmény, ezt követi a Liszt Fererenc Általános Iskola, amelyek támogatása 42.600 - 74.000 Ft/fő éves szinten mozog. Lényegesen magasabb a támogatási igénye a Szent István Általános Iskolának (150.253,.Ft/év) és az Aranyossy Ágoston Általános Iskolának (345.397,- Ft/év. A középiskolák vonatkozásában a Gregus Máté tagintézmény működési költségeit kell legnagyobb mértékben finanszíroznunk, éves szinten tanulónként 102.685,- Ft-tal. 8./ Kisebbségi Önkormányzatok költségvetése ( 4. sz. melléklet) A városunkban működő Cigány Kisebbségi Önkormányzat elkészítette következő évi költségvetését, mely a normatív finanszírozásuknak, éves szinten 570 eFt-nak a tervezett felhasználásáról szól. 34

A Német Kisebbségi Önkormányzat felhívásunk ellenére sem fogadta még el jövő évi költségvetését, így azt jelenleg nem tudjuk költségvetésünkbe beállítani. A költségvetésüket elfogadását követően költségvetés módosítási javaslattal terjesztjük elő.

10./További mellékletek: • • • • • • • •

Működési és fejlesztési bevételek-kiadások 2009-2011. közötti alakulását bemutató mérleg (6. sz. melléklet) Engedélyezett álláshelyek alakulása 2009. évben (7. sz. melléklet) Az Önkormányzat hitel- és kamat fizetési kötelezettségei 2025-ig (8. sz. melléklet) Előirányzat felhasználási ütemterv (9. sz. melléklet) Az Önkormányzat címrendje (10. sz. melléklet) Az Önkormányzat 2010-2011. évekre áthúzódó kötelezettség vállalásai (11. sz. melléklet) Közvetett támogatások tervezete a helyi adók vonatkozásában (12. sz. melléklet) Értékesítésre, megterhelésre kijelölt ingatlanok (13. sz. melléklet)

A mellékelten előterjesztett ingatlanok ingatlan forgalmi értékbecslővel felértékeltetett ingatlanok, értékük 2,4 milliárd forint. Az ingatlanok korábban a Raiffeisen Banknál lévő fejlesztési célú hiteleink biztosítékaként szolgáltak. Azzal, hogy a hitelek mögé – a korábban az Erste Banknál lévő - betétünket helyeztük óvadékként, az ingatlanokról a Bank jelzálogjogát töröltetni tudtuk. A költségvetési rendeletünk mellékletében felsorolt ingatlanokon kívül a Város rendelkezik 7,2 milliárd Ft könyvszerinti nyilvántartási értékű forgalomképes és korlátozottan forgalomképes tehermentes ingatlannal. Ezek napi forgalmi értéke többszörösen meghaladja a jelenlegi nyilvántartási értéküket. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata - többször módosított – 35/1994.(12.23.) Kgy.sz. rendeletével szabályozott Szervezeti és Működési Szabályzat 5. sz. melléklete tartalmazza az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait. A kötelező feladatokat alapvetően a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (4) bekezdése tartalmazza, ezen felül pedig még számos olyan jogszabály van, amely az önkormányzati törvényhez kapcsolódóan határoz meg végrehajtandó feladatokat az önkormányzatok számára. Az előzőeken túl az Önkormányzat olyan mértékben vállalhat egyéb feladatot, mely a működését nem veszélyezteti. Jelen előterjesztéshez kapcsolódó határozat mellékleteként található az önként vállalt feladatok felsorolása és azok költségvetésbe beállított költségvonzata.

35

Tisztelt Közgyűlés! A költségvetési rendelet tervezet összeállításakor célunk a csökkenő központi finanszírozás mellett olyan költségvetés összeállítása volt, amely egyrészt biztosítja a város zökkenőmentes működését, másrészt az intézményi struktúraváltás és racionalizálás eredményeként olyan megtakarításokat teremt, amely a város töretlen fejlődésének is biztos alapot nyújthat. Annak ellenére, hogy Önkormányzatunk ismét nagyon nehéz gazdasági év elé néz, úgy ítéljük meg, ha az év során szigorúan betartjuk a költségvetési rendeletünkben elfogadottakat, a város biztonságos működtetése mellett 2.139.239 eFt-ot tudunk fejlesztésekre, beruházásokra fordítani, ezenkívül 963.441 eFt-ot fejlesztési céltartalékként, különítettünk el. A gazdálkodás szabályainak szigorú betartása nem csak a Közgyűlés és a polgármester felelőssége, de minden olyan vezetőé is, aki az egyes előirányzatok felett rendelkezni jogosult. Mindenkinek törekednie kell a takarékos gazdálkodás megvalósítására, kötelezettséget vállalni csak az előirányzatok keretei között és csak a bevételek teljesülésének ütemében szabad. Kérem Önöket, hogy az előterjesztésemet vitassák meg, és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2008. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletét, mely fedezet nélküli forráshiányt nem tartalmaz. 17.312.712 eFt bevétellel 17.312.712 eFt kiadással 963.441 eFt felhalmozási jellegű céltartalékkal, 582.60 eFt forráshiánnyal (melyből 1.405.655 Ft fejlesztési célú hiány) fogadják el!. Hódmezővásárhely, 2008. február 12.

Tisztelettel:

Dr. Lázár János s.k. polgármester

36

Szám: ………../2009.(02.12.) Kgy.sz..

Határozati javaslat

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat önként vállalt feladatairól szóló tájékoztatót megtárgyalta és a 2009. évi költségvetési rendeletben szereplő önként vállalt feladatokat jelen határozat 1. sz. mellékletében foglaltak szerint jóváhagyja. Hódmezővásárhely, 2008. február 12.

Dr. Lázár János Polgármester

Dr. Korsós Ágnes jegyző

Határozatot kapják: 1./ Dr. Lázár János polgármester Helyben 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző Helyben 3./ Dr. Végh Ibolya aljegyző Helyben 4./ PH Jogi és Közgazdasági Iroda 5./ Irattár

37

1. sz. melléklet a……. …./2009.(20.12) Kgy.sz. határozathoz 1. Egészségügyi ellátás: - „Egészséges Vásárhely” Program 50.000.000,- Ft 2. Szociális ellátás: - babakötvény: 50.000.000,- Ft, ASA díjkompenzáció, 18.000.000,- Ft - téli krízisszálló működtetése, utcai szociális munka, fogyatékos személyek otthonának működtetése, rehab. célú lakóotthon működtetése (Kapcsolat Központ): 50.000.000,- Ft 3. Közművelődési, közgyűjteményi feladatok: - közgyűjtemény kezelése: (Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ: 264.000.000,- Ft - Nonprofit szervezetek, társadalmi önszerveződések működési célú támogatása: 18.000.000,-Ft 4. Kommunális feladatok: - közterület felügyelet működtetése (bér, járulék, EHO, étkezés, ruházat): 36.645.000,- Ft - közhasználatú zöldterületek fenntartása és üzemeltetése: 40.000.000,- Ft 5. Közoktatás, szakképzés: - Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat: 4.913.000,- Ft - Bakay Lajos ösztöndíj: 2.400.000,- Ft - Mindennapos testedzés: 45.000.000,- Ft - Országos Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő hallgatók ösztöndíjjal támogatása: 856.000,- Ft, - Iskolabusz működtetése: 50.000.000,-Ft 6. Lakásgazdálkodás: - Egycsatornás termofor kémények felújításának támogatása (pályázati önerő): 34.083.000,- Ft, panel-program: 46.500.000,-Ft 7. Egyéb feladatok: - idegenforgalom helyi fejlesztésének összehangolása, idegenforgalom alakulásának elemzése: 15.000.000,- Ft - Polgári Lövészegylet támogatás: 12.500.000,-Ft - foglalkoztatás bővítési támogatás: 50.000.000,- Ft (500.000,-Ft/ új munkahely) - helyi Rendőrkapitányság működési célú támogatása 10.000.000,- Ft. 8. Fejlesztésre, beruházásra tervezett kiadások 2.139.239.000,-Ft, fejlesztési célú céltartalékon további 963.441.000,-Ft 9. Mezei őrszolgálat működtetése: 27.133.000,-Ft A fenti felsorolás alapján 2009. évre az önként vállalt feladatok ellátása 3.927.716.000,-Ft összegű forrást igényel az Önkormányzat részéről.

38