Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2007

Iktatószám:

/2008.

Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2007. évi ellátásáról

Az anyagot készítette:

Kapcsolat Központ Gyámhivatal Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoport

Az anyagot látta:

........................................................... ........................................................... ........................................................... ........................................................... ...........................................................

Véleményezésre megküldve:

Valamennyi Bizottságnak

Sokszorosításra érkezett:

Napirend kapcsán meghívandó személyek:

2 Száma: A-31-

/2008.

Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2007. évi ellátásáról

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Hódmezővásárhely

Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig átfogó értékelést készít, amelyet a Közgyűlés megtárgyal. Ezen kötelezettség tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete tartalmazza, az értékelés ennek mentén készült. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: 1. a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, 2. kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, 3. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, 4. a gyermektartásdíj megelőlegezése, 5. az otthonteremtési támogatás. 2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. 3. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. 4. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése.

3 A gyermekvédelem rendszerében a gyermekjóléti szociális, segítő munka a hatósági munkát megelőzi, kiegészíti, követi és támogatja.

I. Hódmezővásárhely demográfiai mutatói Hódmezővásárhely, sajnálatos összhangban az egész Európát jellemző demográfiai folyamatokkal, folyamatosan öregedő település. A Megyei Jogú Város lakosságának korcsoportos megoszlását tekintve elmondható, hogy egyre több 60 év feletti lakos él a városban. A demográfiai és népmozgalmi adatokat látva kitűnik, hogy a születések száma csökken, míg a halálozási arányszám magas. A 45-50 éves férfiak mortalitási adatai magasak, s a 60 év feletti emberek nagy része egyedülálló (özvegy) nő. 1 10.000 főre kivetítve 85,9 fő az élveszületési, 137,8 fő a halálozási arány. Csongrád megye terület szerint első, népesség szerint második legnagyobb, megyei jogú városi státussal bíró települése Hódmezővásárhely. Hódmezővásárhely egy négyzetkilométerén átlagosan 99-en élnek, közel annyian, mint a Csongrád megyei átlag. Ez a népsűrűségi arány szinte fele a megye más városai átlagának. Hódmezővásárhely viszonylag hatalmas területen, 483 négyzet-kilométeren terül el, ahol a legutóbbi népszámláláskor a népesség 6 százaléka - 2945 fő - a város külterületén lakott. Ezzel Hódmezővásárhely a megye legtöbb külterületi lakossal rendelkező települése volt. A város jelenlegi területén 1870-ben - az első hivatalos népszámlálás idején - megközelítően 41 és fél ezren éltek. A népesség száma dinamikusan emelkedett egészen 1910-ig, majd ezt követően, - főleg a két világháború időszakában -fogyásnak indult. 1949-től újra a népességgyarapodásé volt a főszerep. A város lélekszáma 1980-ban érte el maximumát, ekkor 54 és fél ezren lakták, azóta, már lassan negyedszázada akárcsak Csongrád megyében - fogy az itt lakók száma. Így 2004. január 1-jén már csak 48 ezren éltek a városban. Hódmezővásárhely és térségének népessége, és az egyes településeken élő gyermekek száma. Hódmezővásárhely: lakosainak száma: 0-17 év közötti gyermekek száma: Székkutas: lakosság száma : 0-17 év közöttiek száma : Mártély: lakosság száma : 0-17 év közöttiek száma : Mindszent: lakosság száma : 0-17 év közöttiek száma :

1

1. sz. melléklet

48333 fő 8759 fő 2461 fő 482 fő 1280 fő 269 fő 7420 fő 1490 fő

4

II. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A gyermekek pénzbeli, természetbeni ellátásához kapcsolódóan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, a gyermekétkeztetésről és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról kell említést tenni. Ezen ellátások elbírálása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoportjának feladatai közé tartozik. A csoport a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítását a Jegyző felhatalmazása alapján, míg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a gyermekétkeztetés támogatásának megállapítását és folyósítását a Polgármester felhatalmazása alapján végzi. A 2007. január 01. és 2007. december 31. közötti időszakban a Csoportra iktatott ügyiratok száma meghaladta a 35000 darabot. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy természetbeni ellátás, amely havi rendszeres pénzbeli utalással nem jár. A kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvény által meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az egyszeri támogatásnak és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére (bölcsődés, óvodás, 1 - 5. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, valamint a 6. évfolyamtól a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 50 %-át normatív étkezési kedvezményként kell a gyermek részére biztosítani a központi költségvetés terhére). Megállapítása 1 évre történik. Az a kiskorú, valamint az a 18. életévét betöltött személy, aki nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat - 23. életévének betöltéséig, illetve 25. életévének betöltéséig, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, feltéve, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg - a jogszabályi feltételektől függően - az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át, illetve 130 %-át (2007. február 15. - 2007. december 31. között az öregségi nyugdíjminimum 27.130,-Ft volt). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma naponta változik, 2007. év folyamán 1301 családban 2765 kiskorú gyermek, illetve 286 nagykorú részesült ebben az ellátásban. 2007. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakultak: a) kedvezményt megállapító határozatok száma: 1548 b) a kedvezményt elutasító határozatok száma: 48 c) a kedvezményre való jogosultságot megszüntető határozatok száma: 39 d) az eljárást megszüntető határozatok száma: 1 e) módosító határozatok száma: 20 Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a törvényben meghatározott értékhatároknál; nagykorú gyermek nem tanul nappali tagozaton vagy nem nappali tagozatos hallgatói jogviszonyról szóló igazolást csatol be. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka általában az, hogy soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján, vagy a nagykorú jogosultak nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyában bekövetkező változások alapján kerülnek elvégzésre. Megszüntető körülmény még, ha a család más településre költözik, ekkor az iratanyag megküldésre kerül az új lakóhely szerinti jegyző részére, hogy a

5 kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – újra megállapítható legyen. A családokra, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok között kell megemlíteni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelentős része panel- és bérlakásban, albérletben, illetve a várost jellemző kiterjedt külterületen él. Jövedelmi körülményeiket tekintve a kérelmezők között nagy számban található GYED-ből, GYES-ből, GYET-ből, öregségi- és rokkantsági nyugellátásból, alkalmi munkából, valamint munkanélküli ellátásokból élő. Feltűnően magas a rendszeres szociális segélyezettek száma. 2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A Gyvt. szerint kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. Az ellátás havi rendszeres pénzellátás, melynek összege gyermekenként az öregségi nyugdíjminimum 22 %-a (2007-ben 5.969,-Ft/hó). Megállapítása határozatlan időre szól, azonban évente egyszer az ellátás feltételeinek fennállása felülvizsgálatra kerül. 2007. évben Hódmezővásárhelyen 11 hozzátartozó részesült kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban 19 gyermek után, az ellátás összege éves szinten 1.296 e Ft volt. 3. Egyszeri gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek hivatalból a kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatást kapnak évi 2 alkalommal, melynek összege gyermekenként 2007. évben 5.000,-Ft volt. A Gyvt. szerint annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, akkor július hónapban, amennyiben november 1-jén fennáll, akkor november hónapban pénzbeli támogatást (5.000,-Ft-ot) kell biztosítani. A pénzbeli támogatás összege a központi költségvetésből kerül finanszírozásra. A 2007. évi teljes kifizetés 28.458 eFt volt. 4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyerek ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150 %-át. Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként támogatásban részesíteni, akiknek ellátásáról a család más módon gondoskodni nem tud, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható fent felsoroltakon túlmenően különösen a gyermek élelmezési költségére, gyógyászati segédeszköz megvásárlásához és egyéb nagyobb összegű nem várt és indokolt kiadásokhoz való hozzájárulásra. 2007-ben Hódmezővásárhelyen 803 család részesült ilyen ellátásban, éves szinten 6.826 e Ft-ot fordított erre az önkormányzat. Elutasító határozat 14 esetben született, döntően a jövedelemhatár jelentős túllépése volt ennek oka. Itt kell megemlítenünk az immár hagyománnyá váló támogatásokat, melyekkel a város önként vállalt feladatként az iskoláskorú gyermekek családjainak terheit igyekszik enyhíteni. A városi költségvetésből

6 az általános iskoláskorú gyermekek (3565 fő) személyenként 6000 Ft összegben tanszertámogatást vehettek igénybe 2007 májusában, a beiskolázási költségekhez járult hozzá ily módon az önkormányzat. A rászoruló gyermekek tanévkezdés előtt 5000 Ft értékű sportszervásárlási utalványt kaptak, ezzel is támogatva az egészséges életmódra nevelést, a városban folyó „mindennapos testnevelés” programot, ebben a támogatási formában 1878 gyermek részesült. 5. Gyermekétkeztetési támogatás Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármestere a gyermekintézmények térítési díjának részbeni vagy teljes összegű átvállalását rendelheti el a szülő kérelmére, amennyiben azt a család szociális helyzete indokolja. A támogatás az 1997.évi XXXI. gyermekvédelmi törvény által szabályozott alanyi jogon járó normatív kedvezményen túlmenően, illetve azoktól függetlenül megállapítható. A térítési díj átvállalásának mértéke az alábbi igazolt egy főre jutó jövedelem esetén illeti meg a kérelmezőt: Az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum

Az önkormányzati támogatás mértéke

100%-áig

50%

120%-áig

25%

Az étkezési támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülő az ellátást biztosító gyermekintézményen keresztül a Népjóléti Irodához nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához szükséges igazolásokat. A megállapított támogatás összege az ellátást nyújtó intézmény részére kerül átutalásra. Erre a célra 2007-ben a város 18.685 e Ft-ot fordított, elutasító határozat nem volt annak köszönhetően, hogy a gyermekintézményen keresztül történő benyújtás szűrőként működik e tekintetben. Városunkban a különböző kedvezmények igénybevétele 2007 év végén az alábbiak szerint alakult: Intézménytípus

Normatív k. Normatív k. Helyi tám. Helyi tám. 100% (fő) 50 % (fő) 50 % (fő) 25 % (fő)

Étkezik (fő)

Bölcsőde

63

27

1

-

183

Óvoda

315

106

2

-

1202

Általános iskola

449

1117

324

63

2685

-

67

169

-

649

827

1317

496

63

4719

Középiskola Összesen

A 4719 étkezést igénybevevő gyermek közül tehát 1323 teljesen ingyenesen étkezett, 821 gyermek 50 %os, míg további 63 gyermek 75 %-os térítést fizetett. Teljes áron étkezett 2207 gyermek.

7

III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása 1. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti Központ Neve: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat Székhelye: Hódmezővásárhely 6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zs. u. 70 Típusa: Szakmailag önálló, gazdaságilag a Kapcsolat Központ telephelye Fenntartó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Szolgálatunk szakmai tevékenysége gyermekjóléti alapellátások körében • a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítése, • a kialakult veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermekek családból történő kiemelésének megelőzése, • a pedagógusok gyermekvédelmi munkájának segítése, a gyermek és szülője, illetve a gyermek és az iskola közötti konfliktushelyzetek rendezésére, • hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtás, • egyéb szervezési és szolgáltatási feladatok ellátása, helyettes szülői hálózat szervezése, helyettes szülők szakmai segítése. Megvalósítás módja • folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. • Meghallgatja a gyermekek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. • Elkészíti a gyámhatóság által védelembe vett gyermekek gondozási tervét. • Szervezi a helyettes szülői hálózatot. • Segíti a nevelési - oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását. • Felkérésre környezettanulmányt készít. • Folyamatosan bővíti prevenciós szolgáltatásai, feladatai körét, • Jogi és pszichológiai tanácsadást végez Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség Hódmezővásárhelyen néhány éve készült belső felmérés alapján, a településünkön élő minden második gyermek valamilyen okból hátrányos helyzetűnek, veszélyeztetettnek számít. A túlzónak tűnő és megjelentetésével sok vitát kiváltó adatot, persze lehet szakmai definíciókkal (pl. ki a veszélyeztetett és ki a „csak” hátrányos helyzetű) lejjebb szorítani, abban talán minden szakember egyetért, hogy nincs elfogadhatóan alacsony szám, ha gyermek veszélyeztetettségéről van szó. A fent említett statisztika kritikusai, de az átlagember is elsősorban anyagi értelemben érti a veszélyeztetettséget. Persze igaz és szomorú, az a médiában is nagy nyilvánosságot kapott adat, hogy Magyarországon a javuló gazdasági mutatók ellenére nő a minimálbér alatt élő gyermekek száma, ugyanakkor az anyagi javak hiánya vagy megléte sokszor nem releváns a súlyos érzelmi, értelmi, erkölcsi veszélyeztetés általunk tapasztalt és gondozott eseteinél. Ha tehát az egyéb veszélyeztető tényezőket is figyelembe vesszük, riasztó képet kapunk.

8 A szolgálat által gondozott családok, ill. gyermekek szinte mindegyike túl van egy, vagy több házastársi, élettársi kapcsolat felbomlása okozta traumán, ami nem ritkán a családban jelentkező problémák gyökere, amelyre ráépülnek a leginkább veszélyeztető tényezők, mint az alkoholizmus, vagy gyermekeknél a konfliktusos közegből való elvágyódás és az ezt követő boldogság-kereső törekvések. (Korai gyermekvállalás, esetleg különféle drogok kipróbálása.) A legrosszabb körülmények között élő klienskört kétség kívül a roma származású családok jelentik, akiknek gondozásakor figyelembe kell venni a kulturális sajátosságokat (pl. abortusz-ellenesség), ami speciális felkészültséget igényel a gondozók részéről. Kézenfekvő segítség lenne esetükben a különböző cigányszervezetek összehangolt munkája. Amennyiben ehhez a kiépült struktúrához kapcsolódna a szociális szféra, mint együttműködő társintézmény, hatékonyabb lehetne a cigányság gondozása és érdekképviselete. Amennyiben első lépésként ezt nem sikerül rendezni, szinte nem lehet hosszútávú terveket szőni és hamis illúziókat táplálni a kívánt változást illetően. Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a jelenlegi helyzetben szükség van bizonyos értelemben vett pozitív diszkriminációra és minél több, saját kultúrájáért és közösségének tagjaiért tényleges felelősséget érző cigány származású értelmiségre, illetve érdekképviselőkre. Az előző évekhez hasonlóan az elmúlt évben sem éreztünk e tekintetben számottevő javulást. Tanyavilág Sajátosságként régiónkban mindenképpen kiemelendő a gesztor településhez tartozó kiterjedt tanyavilág és az itt élők helyzete. A múlt század közepén még a város ellátását biztosító tanyás életforma funkciója az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. Mára sok esetben a városból való kiköltözés oka az anyagi ellehetetlenülés, rosszabb esetben az ingatlan elvesztése. Az elhagyott és elhanyagolt tanyák állapota számos esetben elégtelen feltételeket kínál a gyermeknevelésre és sokszor csak nehezen megközelíthetők. Hasonlóan más kiterjedt tanyavilággal rendelkező településekhez, itt is évről-évre visszatérő, és sokszor megoldhatatlan feladatot jelent az itt élők gondozása. A város által biztosított gépkocsival (kb. havi egykét alkalommal) történő családgondozás elengedhetetlenül szükséges, de nem elégséges, különösen a téli hónapokban nem az. Az elmúlt évben a mezőőrök helyismerete és ebből fakadó segítsége sok problémát megoldott, amiért mindenképpen köszönettel tartozunk. A társintézményekkel – elsősorban védőnői szolgálat – közös látogatások a kisgyermekes családok esetében nagy segítséget jelentenek, ám hosszútávon megoldást kell találni a tanyavilág biztonságos ellátására. Népességfogyás és az ellátotti létszám növekedésének „ellentmondása” A leginkább az oktatásban jelentkező és érzékelhető drasztikus gyerekszám-csökkenés mellett látszólagos ellentmondást feltételez az ellátórendszerbe bekerült, illetve a tényleges gondozási tevékenységben részesülő élő gyermekek számának folyamatos növekedése. (lásd: Grafikonok) Meghökkentő párhuzam, de amennyire tettenérhető évről-évre az oktatásban a népességfogyás, annyira nem az a szociális szférában. Amíg az óvodákban és iskolákban osztályokat kell megszüntetni a gyermekhiány miatt, addig a szociálisan depriváltak körében változatlan intenzitást mutat a gyermekvállalási kedv. Szolgálatunk mindössze 10 éves fennállása alatt lassan egy kliens-generációváltásnak lehetünk tanúi, bár tényleges váltásról azért nem beszélhetünk, mivel szülőként maguk is a rendszerben maradnak. A nem olyan régen még gyermekként gondozott kliens, mára második-harmadik gyermekét szüli. Sajnos, sokszor nem is titkoltan azért, hogy a gyermek után járó transzferjövedelmekből eltartsa magát.

9 Ha nem is akarunk tudomást venni róla, szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a társadalom biztos megélhetéssel, stabil egzisztenciával rendelkező része egyáltalán nem, vagy esetleg egy gyermeket vállal, addig a kilátástalan helyzetben lévők számára a gyermekvállalás a túlélésük egyetlen eszköze. Az ilyen családokból kikerülő gyermekek jelentős része az elszenvedett intra- és extrauterin sérüléseknek köszönhetően testileg és/vagy lelkileg, érzelmileg nem egészséges, (későbbiekben nem munkaképes) nem végez többet 8 osztálynál. A primer szocializáció és szülői minta öröklődésének köszönhetően hajlamosabb a devianciákra, egy részük pedig – tapasztalataink alapján, csak kevesen – sikerrel integrálódik a társadalomba. Különösen szembeszökő az évek óta, de szignifikánsan az elmúlt évben jelentős emelkedést mutató védelembe vett gyermekek száma. Míg a folyamatosan csökkenést régebben a kialakuló struktúra és a sikeres gondozási tevékenységgel magyaráztuk, - azt gondoljuk helyesen - nem lehetett nem észrevenni, hogy a 2006-2007-es évben, minden eddiginél súlyosabb esetekkel voltunk kénytelenek szembesülni. Csak bízni tudunk abban, hogy nem tendenciáról van szó, bár az itt fentebb leírtakból is következik, hogy a társadalom szerkezetének átalakulásáról szóló írások nem minden alap nélkül valók és szakmailag is megalapozottak. Erre a kihívásra pedig fel kell készülni a szociális ellátórendszernek is. A ma még elégséges ellátás néhány év múlva csak szélmalomharc lesz a jelenlegi kapacitás mellett. 2007 évben 327 gyermeket gondoztunk alapellátásban, 65 gyermek volt védelemben. A jelzőrendszer tagjai 311 esetben éltek jelzéssel a Központ felé Természetesen ezek a számok nem mutatják ki azon problémás eseteket, amelyeket az eljárás során nem követett sem alapellátás, sem védelembevétel. A kezelt problémák száma összesen: 800 (2)

Problématípusok: − − − − − − − − − −

Anyagi, megélhetési, lakhatással kapcsolatos, Gyermeknevelési, Beilleszkedési nehézség, Magatartászavar, teljesítményzavar, Családi konfliktus, Szülők, vagy család életvitele, Szülői elhanyagolás, Bántalmazás, Fogyatékosság, retardáció, Szenvedélybetegségek 3

Speciális szolgáltatások: Utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka Célja: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető a szabadidejét az utcán töltő gyermek speciális segítése. Az ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, visszakerülésének elősegítése. Az oktatási intézményekkel való szorosabb kapcsolattartás egy, a koordinációs feladattal külön megbízott szociális munkás személyén keresztül. Az iskolai szociális munkások, heti rendszerességgel keresik fel az IGYF-t, megfelelő információk birtoklása után ,döntenek a gyermekek további gondozási, nevelési feladatairól. Kapcsolattartási ügyelet 2 3

2. sz. melléklet 3. sz. melléklet

10 a) A gyermekek mindkét szülőhöz való jogának érvényre juttatása. A látogató szülő kapcsolattartási jogának gyakorlását elősegíteni, szem előtt tartva mindenek előtt a gyermek érdekeit. 2) Vitás esetekben (amennyiben a szociális szakma állásfoglalása alapján van esély a megegyezésre a szülők között) előkészítő beszélgetések és mediációs tárgyalás lebonyolítása, egyezség kötése. 3) A törvény által előírt semleges helyszín biztosítása, megfelelő szakmai segítség nyújtása. - Bírósági és hatósági felkérésre kapcsolatügyeleti helyszín, segítő szakember biztosítása, valamint tájékoztatás a fenti intézmények felé a kapcsolatügyeleti tapasztalatokról, az eset előmeneteléről, a folyamat állásáról, esetleg javaslattétel. 2007- ben 17 család veszi igénybe rendszeresen a szolgáltatást. 1)

Kórházi szociális munka (szülészeti-nőgyógyászati- és gyermekosztályokon) Célja: Az említett osztályokon a kórházi védőnővel együttműködve válsághelyzetben lévő anya és gyermek, valamint bántalmazott gyermek segítése. Az intézmények közti kapcsolattartás napi rendszerességgel történik. A feladatellátással megbízott szakember szociális munkás. Feladatát napi 1 órában látja el. Az elmúlt évben 75 esetben volt szükség a szolgáltatás igénybevételére. Készenléti szolgálat Célja: Az intézmény nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. Hetes váltásban dolgozó ügyeletes családgondozóink a hivatalos munkaidőn túl, ill. vasár-és ünnepnapokon egy, a klienskör, illetve a jelzőrendszer (különösen rendőrség) által is ismert telefonszámon érhetők el. A hívásokat és azok tartalmát külön dokumentáljuk az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásával. Kapcsolati rendszer bemutatása A Gyermekjóléti Központ a Kapcsolat Központ részeként működik, így a kialakított struktúra okán, élő, azaz napi kapcsolatban van valamennyi szociális intézménnyel, melynek ellátotti, sőt kollegiális oldalról nézve is csak pozitív hozadéka van. A jelzőrendszer tagjaival is működő kapcsolatról lehet beszámolni, de ennek ellenére szükséges, hogy az évente megrendezésre kerülő, a jelzőrendszer működését értékelő konferencián, új utakat és még szorosabb lehetőségeit keressük a közös munkának. 2007. évben a rendőrség soha eddig nem tapasztalt együttműködését lehet kiemelni. A személyi feltételek bemutatása (1 fő vezető, 8 fő családgondozó) - Főiskolai végzettséggel: 6 fő - Egyetemi végzettséggel: 3 fő Szakvizsgázott: 2 fő - Munkánkat 1 fő adminisztrátor és 1 fő takarító segíti. (- Vállalkozóként 4 fő / 1 fő jogász, 1fő pszichológus, 1fő fejlesztőpedagógus, 1fő logopédus) jelenleg 4 álláshely betöltetlen. A tárgyi feltételek bemutatása Szűkösek, de elfogadhatók. Szükséges lenne a fogadóhelyiségek jobb, barátságosabb berendezése, számítógéppel való ellátása. A szolgálati kerékpárok számának és minőségének fejlesztése, valamint egy szolgálati terepjáró személygépkocsi, a külterület biztonságos ellátása érdekében. Képzések, akkreditált tanfolyamokon való részvétel Minden munkatárs megszerezte a szükséges kreditpontokat. Egy-egy fő részt vett a következő konferenciákon: • Egyenlő bánásmód a közoktatásban, • Bűnmegelőzési konferencia

11 • • • • •

Módszertani Gyj. Szolg. I. Országos konferenciája, A Dél-Alföldi Regionális Közig. Hivatal, és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közös rendezésében tartott örökbefogadási tanácskozáson A „mikor a gyermek, gyermek volt”c. Konferencián. Hat fő vett részt a Hódmezővásárhelyen megrendezett esélyegyenlőségi konferencián, Két alkalommal vettünk részt a Szentesi Módszertan által szervezett szakmai tanácskozáson,

Intézményi pályázatok Egy bűnmegelőzési modellprojektet adtunk be „ A zene, ami összeköt”címmel. Sajnos forráshiány miatt nem nyert. Gyermekek napközbeni ellátása: Egyesített Bölcsődei Intézmény Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Egyesített Bölcsődei Intézmény Férőhelyszám: 205 fő Telephelyei: Hóvirág utcai Bölcsőde Oldalkosár utcai Bölcsőde Teleki utcai Bölcsőde

6800 Hóvirág u. 7. 6800 Oldalkosár u. 6 6800 Teleki Pál u. 10.

100 férőhely 70 férőhely 35 férőhely

Az intézmény a Többcélú Kistérségi Társulás vonzáskörzetében biztosítja: a) b) c) d)

20 hetes kortól 3 (4) éves korig a családban nevelkedő gyermekek ellátását Szakmai szempontból biztosítja a színvonalas gondozó-nevelő munka feltételeit Biztosítja a gyermekek pszichoszomatikus, differenciált egyénre szabott fejlesztését. Segíti a szociálisan rászorult családok gyermekeinek gondozását, életkoruknak megfelelő szintre történő felzárkóztatását. e) Preventív családgondozást végez, egészséges életmódra nevelést a kisgyermekes családok körében. f) Alaptevékenységén túl, gyermekfelügyeletet biztosít a délelőtti órákban a szakmai munka színvonalának megtartása mellett. g) Baba-mama klubot működtet a kisgyermekes családok segítése érdekében. Szakmai tevékenység: A kisgyermek életében az első 3 életév, a korai szocializáció időszaka, melynek döntő jelentősége van a későbbi személyiségfejlődésben. Ebben az életszakaszban a kisgyermekek nagymértékben függnek a felnőttől. Fontos, hogy nevelésüket, képzett, a korosztály sajátosságait jól ismerő szakemberek végezzék, egyénre szabottan, kis létszámú csoportokban. Ahol kialakulhat a gondozónővel a személyes, biztonságot jelentő kapcsolat, ahol biztosítják az életkorának megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű élelmezést. Munkánk során, a gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés folyik. A nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A gondozás a gyermek testi- lelki szükségleteinek kielégítése. A gondozás célja: a csecsemő és a kisgyermek testileg –lelkileg kiegyensúlyozott állapotban legyen. Gondozónőink feladata, hogy magas színvonalon, a gyermekek szükségleteit és érettségét figyelembe véve megfelelően végezzék a gondozási műveleteket.

12 A nevelés olyan szocio-kulturálisan meghatározott céltudatos tevékenység, amely az érési folyamatok figyelembe vételével, a gyermek személyiségfejlődését előmozdítja, tanulási folyamatait segíti, meghatározott mederbe tereli. A nevelés célja: pszicho-szomatikusan érett, önálló, harmonikus személyiség kialakulásának elősegítése. Ennek a folyamatnak az első szakaszában alakul ki az „Én-tudat”, és indul meg a gyermeki öntevékenység és önállóság kibontakozása, a szocializációs kapcsolatok fejlődése. A bölcsődei nevelés célja: ennek a fejlődési folyamatnak az elősegítése, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével, és öntevékenységének támogatásával. A bölcsődei nevelés fő feladatai: Az érzelmi biztonságot nyújtó kapcsolat kialakítása a kisgyermekkel. Az önálló cselekvő tevékenység támogatása. A környezethez való alkalmazkodás, az alapvető kultúrhigiénés szokások és viselkedési szabályok megtanulásának segítése. A személyiség kibontakozásának, az önállósulás fejlődésének támogatása. Derűs légkör biztosítása. A bölcsődevezető gondozónők irányítják, és folyamatosan figyelemmel kísérik a tagbölcsődékben folyó gondozó-nevelő munkát, a gyermekek fejlődésében elért eredményeket, megszervezik a dolgozók munkarendjét. Különböző korcsoportokban kialakítják a gondozónőkkel közösen az évszaknak megfelelő napirendeket, a rugalmasság elvét és a gyermekek egyéni fejlődési ütemét figyelembe véve. Igyekszünk megtartani a környezeti és személyi állandóságot, a gyermekek egészséges fejlődése érdekében. Szakdolgozóink megfelelő kapcsolatot tartanak a szülőkkel (családlátogatás, napi egyéni beszélgetés, szülőcsoportos beszélgetés, üzenő füzet) formájában. Kiemelt feladatunknak tekintjük a szülői ház –bölcsőde kapcsolatának mélyítését, a nyitott bölcsőde elvét valljuk. Ennek hatékony eszköze az „anyás – beszoktatás” módszere, melyet felkínálunk minden jelentkező anyukának, nagy örömünkre ezt 2007. évben mindenki elfogadta. Az itt töltött idő alatt jobban megismerhetik a bölcsődében folyó munkát, a gyermek saját gondozónőjét, jelentősen megkönnyítve a gyermek számára az adaptációs időszak nehézségeit. Ellátási terület Az Egyesített Bölcsődei intézmény Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás vonzáskörzetében élő kisgyermekes családoknak nyújt szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását illetően. A három tagbölcsőde a szülők kérése alapján, körzethatárok nélkül fogadja a gyermekeket, a szülők általában a lakóhely és a munkahely útvonalába eső legközelebbi egységet választják. Irányított jelentkezés abban az esetben szükséges, amennyiben valamely telephelyen minden férőhely betöltésre került. Ellátotti kör: Bölcsődébe felvehető, az 1997. évi XXI. Gyermekvédelmi törvény alapján, minden kisgyermek 20 hetestől 3 (4) éves korig, akiknek szülei valamilyen elfoglaltság miatt nem tudják megoldani nappali ellátásukat. Ez elsősorban munkavállalás, tanulmányok folytatása, szülő nem megfelelő egészségügyi állapota, illetve a család hátrányos szociális helyzete. A felvételt kezdeményezheti: 1. a szülő, 2. gyermekjóléti szolgálat, 3. védőnő, gyermekorvos, 4. hivatalos eljárás keretében Gyámhivatal. 2007. évben a felvételek zömét a szülők kezdeményezték, a felvétel indoka napi 4 illetve 8 órás

13 munkavállalás volt. 11 esetben kért bölcsődei elhelyezést a Gyermekjóléti Szolgálat ez hét családot érintett. Két esetben kért segítséget nappali ellátás igénybevételével a Védőnői Szolgálat. Mindhárom tagbölcsődében, egész évben, a jelentkezési lehetőség folyamatos, a gyermekek az adaptációs időszakot a beszoktatási terv szerint kezdik el. Jellemző volt az elmúlt évre, férőhelyek tekintetében a Teleki és Oldalkosár u.i Tagbölcsődék gyors feltöltődése. (2007. februárban mindkét helyen 120% feletti a beíratott gyermeklétszám.) A 100 férőhelyes Hóvirág utcai Bölcsőde lassúbb tempóban érte el a kihasználtsági csúcsot, de ez a működési szempontokat figyelembe véve lehetővé tette, a későbbi jelentkezők helyének biztosítását. A két telephely érezhetően jobb megközelíthetősége miatt keresettebb, illetve a Teleki u. a peremkerületek lakóit szolgálja ki. Több esetben előfordult (6), hogy jelentkezését csak a Kertvárosba tudtuk elfogadni év közben, de intézményváltáskor, ahogy szabad férőhelyek keletkeztek, visszament a szülő a lakóhelyéhez közelebbi bölcsődébe. Ezek az év közbeni manőverek, a kisgyermekek szempontjából nem szerencsések sőt, sok esetben káros is lehet, azonban a szülők főként gépjármű hiányában nem tudják megoldani a nagyobb távolságok megtételét, nem lehet a tömegközlekedésre építeni a gyermek utaztatását. Szociális jellemzők Hódmezővásárhelyen a születések száma csökkenő irányzatot mutat, azonban a bölcsődei férőhelyek iránti igény a kisgyermekes családok körében továbbra is növekvő tendenciát tükröz. Ez több okra vezethető vissza. Elsősorban a kisgyermekes családok megélhetési problémái erősödnek, szükséges a két kereset, illetve ebben az évben is emelkedett számot mutat a gyermekét egyedül nevelő anya igénye, a bölcsődei ellátás iránt. A nagyszülők legtöbb esetben még tevékeny dolgozók, így nem tudnak a gyermek napközbeni ellátásában hathatós segítséget nyújtani. A munkáltatók nem szívesen alkalmaznak olyan kisgyermekes anyákat, akik a családot helyezik előtérbe, így a munkahelyféltés is szerepet játszik abban, hogy ellátottaink életkora az utóbbi 3 évben egyre korábbi szakaszra esik. Míg régebben inkább jellemző volt, a 2,-2,5 életkor jelentkezőinknél, mostanra a 17-21 hó a legszámottevőbb. A szociális hátteret a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsága kapcsán igényelt ingyenes étkezők száma is jól mutatja. 2007. évben 49 fő részesült a kedvezmény következtében ingyenes étkezésben intézményünknél. A területi bölcsődék működése Oldalkosár utcai Bölcsőde Hmvhely, Oldalkosár u. 6 Férőhelyszám: 70 fő Város központjában található, munkahely útvonal szempontjából kedvező adottságú. Beírt gyermeklétszám: 2007. dec. 31.-én: 92 fő Teljesíthető gondozási napok száma: 15.960 Teljesített gondozási napok száma: 15.198 Beírt gyermeklétszámhoz viszonyítva: 19.784 Működési napok száma 2007. évben: 228 nap. A bölcsőde 6 gyermekcsoportban 12 fő szakdolgozói létszámmal látja el a gyermekek színvonalas gondozását-nevelését. A dolgozói hiányzások halmozottan voltak jellemzőek erre a telephelyre, szinte folyamatos segítséget igényeltek és kaptak a többi szociális intézményből. A gyermekcsoportok nyugodt légkörben, megfelelő felszereltséggel, barátságos hangulatot sugárzó külsővel tudták egész évben fogadni a gyermekeket. Munkájuk során a szakmai programnak megfelelően az egészséges életmódra nevelés jegyében, a prevenció, sok játékos mozgás szabadban történő kezdeményezések voltak jellemzőek. Teleki utcai Bölcsőde Hódmezővásárhely, Teleki Pál u. 10 Férőhelyszám: 35 fő

14 Városközponttól távolabb eső, peremkerületeket kiszolgáló bölcsőde, adaptált épületben. Beírt gyermeklétszám: 2007. december 31. –én: 43 fő. Teljesíthető gondozási napok száma: 8.085 Teljesített gondozási napok száma: 7.983 Beírt gyermeklétszámhoz viszonyítva: 10.223 Működési napok száma: 231 nap. Két gyermekcsoportban 6 szakképzett gondozónő látja el a gyermekek gondozását-nevelését. Családias hangulatú ám az adaptált épület jellege miatt a gyermekek folyamatos felügyelete külön szervezést igényel, a gondozónőkre plusz terhet ró. A gondozónők kreativitásának köszönhetően barátságos légkörű bölcsődei csoportokat tapasztalhattak meg az idejelentkező szülők. Egyéni arculatuknak megfelelően a hagyományőrzés, népi játékok, népszokások felelevenítése volt jellemző a gondozónők tevékenységére. Hóvirág utcai Bölcsőde Hódmezővásárhely, Hóvirág u.7 Férőhelyszám: 100 Forgalomtól elzárt részen, csendes nyugodt környezetben található, kissé nehéz a gépjárművel nem rendelkező szülők részére a megközelíthetősége. Beírt gyermeklétszám: 2007. december 31.-én: 139 fő Teljesítendő gondozási napok száma: 22.600 Teljesített gondozási napok száma: 22.759 Beírt gyermeklétszámhoz viszonyítva: 29.954 Működési napok száma: 226 nap. Tíz gyermekcsoportban 20 szakdolgozó, igen jó környezeti –tárgyi és személyi feltételekkel ellátott bölcsődében nyújtja szolgáltatásként a napközbeni ellátást. Alapfeladatán túl időszakos gyermekfelügyelet és Baba-mama klubot működtet a kisgyermekes családok segítésére. Kihasználtságban a legjobb teljesítményt nyújtó tagbölcsőde 2007. évben. Július hónapban teljes felújító tisztasági meszelés történt, a dolgozók ízléses dekorációval Gyermekparadicsommá varázsolták. Kiemelt feladatként kezelte a tagbölcsőde a szülő- bölcsőde kapcsolatának mélyítését. Az elmúlt évben is folyamatosan működtették a Baba-mama klubot, kézműves foglalkozásokat szerveztek egy-egy ünnepkörhöz kapcsolva a tevékenységi lehetőségeket. Tárgyi és személyi ellátottság Mindhárom tagbölcsőde tárgyi feltételei a működést biztosítják. Minőségi különbség érzékelhető a tagbölcsődék között, pl. Teleki- Kertváros, azonban dolgozóink igyekeznek kreativitásukkal ellensúlyozni a hátrányokat. A Kertvárosban elindult egy folyamat, ami már szemmel is érzékelhető. Szülők támogatásával, gondozónők leleményességével elértük, hogy a 10 csoportszobában új függönyök szőnyegek teszik barátságosabbá a gyermekek környezetét. Ehhez azonban a gondozóknak, vezetőknek minden követ meg kell mozgatni, és természetesen a szülők anyagi helyzete is meghatározó. A bölcsődék személyi ellátottsága az engedélyezett létszámot tekintve, megfelelő. Azonban a hosszas táppénzes állomány miatti hiányzások főként az Oldalkosár u-ban sokszor a működésképtelenség határát súrolta. Segítséget kaptunk a többi szociális intézményből, azonban a szakmai tapasztalatlanság, a gyermekek és szülők személyi állandóságához szokott előélete, próbára tette a szakdolgozókat.

15 Működési engedélyt határozott időre kaptunk, (3 év). A hiányosság egyike, a szakmai létszám nem megfelelő volta. A törvényes létszám pótlása 4 fő gondozói állás, nagyon indokolt lenne ilyen magas gyermekszám esetében. 205 férőhelyen jelenleg 283 beírt gyermeket látunk el. Képzéseken, akkreditált tanfolyamokon való részvétel 2007. évben is lehetőséget biztosítottunk szakdolgozóinknak a folyamatos szakmai szinten tartásra, fejlődésre. A kötelező kreditpontos továbbképzések a 41 fő szakdolgozó esetében befejeződtek, 2 fő az akik Gyes miatt később kapcsolódtak be, így az Ő esetükben áthúzódik 2008. évre. A pontszerző továbbképzések zömét, továbbra is Szeged, mint Régiós Központ biztosítja számunkra. Nagyon jó lehetőség volt a HEFOP. 2.2 nyertes pályázat keretében szervezett továbbképzésen való részvétel Burn-out- tréningen az elmúlt évben 4 fő vett részt. Intézményi pályázatok Tisztában vagyunk vele, hogy nagyobb strukturális változás, felújítás, eszközbeszerzés csak pályázat útján lehetséges. A 38 illetve 28 éves bölcsődei berendezéseket, udvarokat nagyon jó lenne modern, a mai követelményeknek megfelelő belsővel rendelkező épületekké varázsolni, megújulni, esztétikus igazi gyermekparadicsommal szolgáltatást nyújtani a kisgyermekes családok részére. Családi napközi és házi gyermekfelügyelet: HMJV Önkormányzata ezen ellátási formákat nem működteti, de vállalkozásként fellelhető szolgáltatás. Gyermekek átmeneti gondozása: A Gyvt. alapján a gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, vagy családok átmeneti otthonában. Helyettes Szülői Hálózat A helyettes szülői ellátás működésére jellemző a rendszertelen igénybevétel. Mivel krízisellátásról van szó, a kihasználtság tervezése szinte lehetetlen. 2007 évben kihelyezés nem történt, de összességében is elmondható, hogy bár egyes (krízis)esetekben pótolhatatlan, de ritkán igénybevett szolgáltatásról van szó. (kb évi 1-2 eset) Ugyanakkor a kihelyezések hiánya, elmaradása a Gyermekjóléti Központ prevenciós munkájának eredménye is lehet. A helyettes szülői hálózatot, a helyettes szülők szakmai munkáját a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szervezi és felügyeli. A gyermekjóléti Központ kötelezendően biztosítandó szolgáltatásai közé tartozik. Jelenleg 5 szülővel és 6 férőhellyel működik a szolgáltatás. A helyettes szülői tanácsadó a Gyermekjóléti Központ mindenkori szakmai vezetője. A helyettes szülőknek járó, a kihelyezések idejére folyósított, jogszabályban meghatározott juttatást a fenntartó biztosítja. Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény

16 Anya-Gyermek Szálló 4 , 5 A rendszerváltást követő években, a hajléktalan ellátórendszer szolgáltatásai között megjelent egy új ellátási forma. Ez az otthontalan vagy családi konfliktus miatt hajléktalanná vált anyák intézményes elhelyezése gyermekeikkel együtt. Az első ( a hajléktalan ellátás szabályozásával ) foglalkozó szakmai rendelet megjelenésekor 1994 elején- az országban már működtek anya- gyermek otthonok és családi szállások. Ezen intézmények jogi helyzetét, célját, működési, tárgyi személyi feltételeit semmiféle jogszabály nem határozta meg. Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 1997. November 1- től történt hatályba lépését követően megoldódott ez a bizonytalan állapot. Ezen törvények napjainkra már többszörös módosításon mentek keresztül. A Gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott “ Családok Átmeneti Otthona “ intézménytípus lehetővé teszi, hogy anyagi veszélyeztetettség esetén a gyermekek saját családjukban maradhassanak. Városunkban 1998. márciusa óta működik az Anya- Gyermekszálló. Az intézmény a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény keretein belül működik, melynek szakmai, tárgyi, személyi feltételeit a többszörösen módosított 1997. Évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény, valamint az ehhez tartozó 1/ 2000. ( I. 7. ) SZCSM (módosított) rendelet határozza meg. Az anya és gyermek szállás előnyei összefoglalva: 1. Kizárólagos felelősség önmaga és a gyermek sorsáért. A szülő közvetlen felelőssége a gyermekéért fennmarad, a gyermek nem veszíti el családi és egyéb kapcsolatait 2. Önálló életvitelre való felkészülés (bármikor igénybe vehető segítséggel) 3. Biztos fedél a véglegesebb megoldásig 4. Szilárd intézményi háttér a hiányzó vagy éppen nem funkcionáló családi, szülői háttér pótlására, amely azonban a szervezeti elkülönülés miatt nem telepedhet rá a mindennapokra. A szülők konfliktusainak kezeléséhez nem hatósági jellegű segítséget kapnak A gyermekkel együtt elhelyezett szülő felelősségvállalása folyamatosan fennáll, azt tőlük senki át nem veszi. A biztos fedél tudatában és a gondozók közreműködésével kevesebb szabályozatlan indulattal van mód a konfliktus rendezésére az esetek nagy részében. A gyermek egy bizonytalan helyzetben nem veszíti el valamennyi biztos kötődését, együtt marad a szülővel, járhat tovább bölcsődébe, óvodába, iskolába. Az Anya-Gyermek Szálló igénybevételének okai között gyakori az albérlet, a lakhatás hirtelen, váratlan felmondása, elvesztése, valamint szociális krízis, átmeneti ellehetetlenülés. Gyakori igénybevevő még a bántalmazás, erőszak miatt átmeneti elhelyezésre szoruló anya gyermekével, és az igénylés oka sokszor családi, rokoni viszály is. Az ellátást igénylők köréből különösen nagy problémát jelentenek a kisgyermekes, egyedülálló anyák. Ők többnyire a gyermekgondozásban is segítségre szorulnak, élethelyzetük megoldása speciális segítségnyújtást kíván. A bántalmazott anyák gyakran pszichológiai segítséget is igényelnek, jogi támogatásra is szükségük lehet. Tevékenységi köre : - Várandós (fiatalkorú ) anyák - Bántalmazott anyák - Szociális okból hajléktalanná vált családok elemi létfeltételeinek segítése - Krízis során átmenetileg felbomlott családok elsődleges kárvallottjainak, az anyáknak és gyermekeiknek menedéknyújtás Ellátási területe: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, Mártély Község, Mindszent Város és Székkutas Község közigazgatási területe. 4 5

4. sz. melléklet 5. sz. melléklet

17 Telephely címe: 6800 Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János u. 132. Férőhely: 21 fő –anya gyermekével/gyermekeivel, illetve várandós anya Bekerülés feltétele: Az otthontalanná vált szülő kérelmére együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Bekerülés módja: A szakmai vezető engedélyével, illetve a Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat, a Védőnői szolgálat és a Gyámhivatal ajánlásával kerülhet felvételre a család. Az igénybevétel időtartama 12 hónap, mely indokolt esetben újabb 6 hónappal meghosszabbítható. Az ellátott havonta nyújt be kérelmet a benntartózkodás engedélyeztetésére,melyet a Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény szakmai vezetője aláírásával engedélyez. Szállásdíj: A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa által megállapításra kerül. Az első 30nap térítésmentes. Problémakört tekintve két klienscsoport kérte az intézmény segítségét: 1. Bántalmazott nők és gyermekek Elsősorban olyan anyákról van szó, akik tartó erőszakos, durva, fizikai és érzelmi bántalmazáson alapuló kapcsolatban élnek. Nehéz az önálló, új élet kialakításához szükséges lépéseket megtenni, mert ezek az anyák nagyon kemény hierarchikus, függőségi viszonyban éltek, ami által saját személyiségükkel, képességeikkel nincsenek tisztában. Amíg nem döbbennek rá saját belső értékeikre, nem hisznek saját magukban, abban, hogy életükkel szemben van saját felelősségük, addig a félelem és a másoknak (legfőképp férjnek, élettársnak) való megfelelés fogja irányítani mindennapjaikat. Éppen ezért az egyik legfontosabb célkitűzés az önépítés, önbizalom megerősítése, hisz a bántalmazás következménye a személyiség rombolás, leépülés. A gyermekek személyiségfejlődése is kiegyensúlyozottabb, ha az anya biztonságos, érzelmi hátteret tud nyújtani és gyermeke igényeit, szükségleteit, megfelelő módon tudja kielégíteni. 2. Szociális okból hajléktalanná vált családok A., generációkon keresztül deprivált családok B., a rendszerváltás következményeként jutottak szegénységi helyzetbe Az elmúlt év során mutatkozott fokozottabb igény ezen családok megsegítésére A többszörösen hátrányos anyagi helyzet okai: - alacsony iskolai végzettség, tanult szakma hiánya - beszűkült kapcsolati rendszer - hiányoznak az alapvető támaszt- és szeretetet nyújtó kapcsolatok - az alapvető szociális szükségletek részben vagy egészben kielégítetlenek - életvezetésbeli problémák, szocializációs zavarok Itt a legfontosabb célkitűzés a bejelentett hivatalos munkahely biztosítása, megélhetési formák megszervezése. Nem elhanyagolható lépés az sem, hogy az életvezetésbeli problémákat kiküszöböljük. Segíteni kell ezen családokat a hosszabb távra történő tervezés elsajátításában, az előre tervezett életforma kialakításában. Gondozási feladatok A veszélyeztetett családok számára, biztonságos intézményi keretek között kell átmeneti elhelyezést biztosítani.

18 - veszélyeztetettség megszüntetése - krízishelyzetek feloldása - a család belső, külső erőforrásainak feltárása és megerősítése - a gyermekek kiegyensúlyozott személyiség fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése - a gyermeknevelési-, oktatási intézményben történő elhelyezése - munkalehetőségek felkutatása Az otthontalanság olyan krízis állapot, melynek állandósulása képtelenné teszi a családot arra, hogy alapvető feladatait (önfenntartás, gyermeknevelés, szocializációs minták nyújtása) ellássa. Az elhúzódó létbizonytalanság súlyosan veszélyeztető hatású a gyermekekre, továbbá a szülőket is nagyon megterheli, ami a szülő- gyermek kapcsolat szétzilálódásához, a gyermekekről való gondoskodás elhanyagolásához vezethet. Ezért törekedünk arra, hogy a szociális válsághelyzet csak átmeneti legyen, és minél rövidebb ideig tartson. A szálló szolgáltatásainak elsődleges célja, hogy rövid idő alatt hatékony segítséget tudjon nyújtani azáltal, hogy a család belső és külső erőforrásait feltárja és megerősítse. Szolgáltatások • • • • • •

• • • •

Az életvitelszerű tartózkodás biztosítása (tisztálkodási, mosási, főzési lehetőség) Textíliával történő ellátás és a személyi higiénia feltételeinek megteremtése Szükség szerint ruházat és élelmiszer juttatása Az elsősegélyhez szükséges felszerelések Információkat ad a szociális problémák megoldásainak lehetséges és meglévő formáira, a lehetséges szociális támogatások megszervezésére szociális munkás által Heti 15 órában pszichológus segítségével kapcsolati minták feldolgozása, anya- gyerek kapcsolat zavarainak feloldása, anyák és gyermekek pszichés gondozása egyéni esetkezelés és önsegítő csoport formájában Heti 5 órában ingyenes jogi tanácsadás, szükség esetén peres képviselet Albérletkeresésben segítségnyújtás Kreatív foglalkozások gyermekek és felnőttek részére Családok számára biztosított a háziorvosi ellátás, védőnő rendszeresen jár ki a gyermekekhez. Rendszeres lakógyűlés Anya- gyermek játszócsoport

Összesített adatok 2007. évre vonatkozóan Probléma típusa Érintett szülők (fő) Érintett gyermekek (fő) Összesen Életvezetési Krízishelyzet Hajléktalanná válás Nem megfelelő lakhatás Bántalmazás Egyéb családi konfliktus Összesen

2 2 3 1 11 3 22

Leány (fő) 4 1 5 15 2 27

Fiú (fő) 2 2 1 1 11 1 18

8 5 9 2 37 6 67

A 2007-es évben a Szálló szolgáltatásait 22 család, ezen belül 45 fő gyermek vette igénybe, akik átlagosan 5-6 hónapot töltöttek az intézményben. A gyermekek életkori megoszlása (fő):

19 5 13 3év alatt 3-6év 6-14év

16

14-18év 11

Az anyák átlag életkora 25-35 év közötti (az előző évekhez viszonyítva csökkent). Milyen kijutási lehetőségek valósultak meg: - Családegyesítés - Önálló új élet albérlet formájában - Saját lakás (volt élettárs illetve férj révén történő lakásmegosztás) - Vándorlás az országos ellátórendszer szállói között A családok kiléptetése meglehetősen lassú, a hatékony sikeres kiléptetés összetett munkát igényel. A fent felsorolt kijutási lehetőségek mindegyike nehezen valósítható meg. Leggyakoribb előfordulása az albérletkeresés. Gátat szab a lehetőségeknek a magas albérleti díj, és az, hogy sok esetben több hónapi biztosítékot, kauciót kérnek a bérlőktől. Ennek kifizetése szinte elérhetetlen számukra. A kijutási lehetőségek igénybe vételi arányait a 2007-es évre vonatkozóan a következő diagram mutatja: Kijutási alternatívák 13%

albérlet

7% 40%

saját lakás

családegyesítés más szálló

27% 13%

ismeretlen helyre

Személyi és tárgyi feltételek: 1 fő szakmai vezető (felsőfokú végzettség-óvópedagógus) 5 fő gondozónő Az intézmény munkáját segíti 1 fő pszichológus és 1 fő jogász, akik megbízási szerződés útján látják el tevékenységüket, havi 60 órában. Az intézmény dolgozóinak szakmai végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak, és részt vesznek továbbképzéseken annak érdekében, hogy a szállón folyó szakmai munkát minél magasabb színvonalon tudják végezni.

IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A jegyzői gyámhatóság feladat- és hatáskörét 2007. január 1. napjától a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A gyermekvédelmi hatósági feladatokat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

20 Lakosságszolgálati Iroda Általános Igazgatás Gyámhatóság látja el. Munkatársak száma: 2 fő (ebből egy fő félállásban). A törvény a jegyzői gyámhatóság hatáskörébe utalja a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések közül: 9 a gyermekek védelembe vételét, felülvizsgálatát, annak megszüntetését, 9 a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését. 1. Védelembe vétel A törvényben meghatározott jelzőrendszer tagjai élnek értesítéssel a nevelési problémákkal, magatartásiés pszichés zavarokkal küzdő, igazolatlan iskolai hiányzásokat halmozó, szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető, a tágabb környezetük, illetve családjuk által elhanyagolt, vagy bántalmazott kiskorúakról. Az előző évekhez hasonlóan leggyakrabban a rendőrség, szabálysértési hatóság, oktatási- és egészségügyi intézmények szakemberei, a társhatóságok, valamint természetes személyek (családtagok, rokonok, szomszédok) keresik meg a gyámhatóságot. A jelzőrendszeri tagoktól származó jelzéseket, a személyesen előterjesztett és jegyzőkönyvbe foglalt, illetve az írásban benyújtott kérelmeket a gyámhatóság jogszabályi kötelezettsége alapján - 8 napon belül - minden esetben továbbítja a Gyermekjóléti Központ felé. A Gyermekjóléti Központ körzeti családgondozója útján a családdal kapcsolatba lépve megvizsgálja az érintett gyermek veszélyeztetettségét, szakmai javaslatot tesz gyermekvédelmi intézkedésre, vagy indokolja, ha az alapellátásban nyújtott családgondozás elegendő a veszélyeztetettség megszüntetésére. A vizsgált időszakban - hasonlóan a korábbi évek tapasztalataihoz - a veszélyeztetett gyermekek többségének problémája orvoslásához az alapellátásban nyújtott családgondozás elegendőnek bizonyult. Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A települési önkormányzat jegyzője - a Gyermekjóléti Központ javaslatának figyelembevételével védelembe veheti továbbá: 4) a szabálysértési hatóság értesítése alapján szabálysértést elkövetett fiatalkorút, 5) a nyomozóhatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. életévét be nem töltött gyermeket, 6) a rendőrség, ügyészség, illetve a bíróság jelzése nyomán a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A Gyermekjóléti Központ a gyámhatóság megkeresésére 15 napon belül köteles védelembe vételre irányuló javaslatát megküldeni, melyben nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, megküldi az alapellátás során felvett adatlapokat, környezettanulmányt és gondozási tervet, véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére, valamint a szükséges intézkedésekre. A gyámhatóság a védelembe vételi eljárás során minden esetben tárgyalást tart, valamennyi érdekelt részvételével. Meg kell hallgatni a gyermeket, a szülőt, más törvényes képviselőt, lehetőség szerint a védelembe vételi eljárást megelőzően közreműködő családgondozót is. A tárgyalás célja, hogy a gyermek valós élethelyzetét széleskörűen feltárva, tényleges veszélyeztetettségére fény derüljön. Amennyiben az igazolódik, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, illetve oly mértékű változás történt élethelyzetében, hogy egészséges fejlődése családjában biztosított, úgy az eljárást alakszerű végzéssel megszüntetjük. Ha a veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a Gyermekjóléti

21 Központtal való együttműködést az alapellátás keretében, melynek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, úgy döntésünkkel - a védelembe vétel iránti eljárás megszüntetésével vagy a kérelem elutasításával - egyidejűleg a Gyermekjóléti Központot felhívjuk az alapellátásban nyújtandó folyamatos családgondozás biztosítására. Az eljárások során kötelező tartalmi követelmény a gyermekek és szülők nyilatkoztatása, hogy vállalják-e a Gyermekjóléti Központ családgondozójával való önkéntes együttműködést az alapellátás keretében. A nyilatkozat megtétele előtt a törvény előírásainak megfelelően figyelmeztetni szükséges az érintetteket az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre. A védelembe vételi eljárás lefolytatása mindig sokoldalú bizonyítást igénylő feladat, melyhez a családgondozó részletes javaslatán túl a védőnők, gyermekorvosok, egészségügyi intézmények szakemberei, bölcsődék, óvodák, iskolák pedagógusai, gyermekvédelmi felelősei, a lakókörnyezetben élők összegző tapasztalataira is szükség van. A védelembe vételre a tárgyévben az érintett kiskorúak családi életében mutatkozó sokirányú diszfunkcionalitás miatt került sor. Egyezően az elmúlt évek tapasztalataival, 2007. évben is súlyos probléma a szülők egymás közötti, gyermekükre kiható, bevonódásukat eredményező, illetve a szülők és gyermekeik közötti kezeletlen és feloldhatatlan konfliktushelyzetek sokasága. A kisebb gyermekek vonatkozásában elsődlegesen jelentkező veszélyeztető magatartás a törvényes képviselők elhanyagoló gondozási, nevelési tevékenysége. A kis- és nagykamasz gyermekeknél az önveszélyes magatartásra való hajlam fokozott térnyerése maradt szembeszökő. Gyakran kivonulnak a szülői (gyámi) felügyelet alól, hosszabb-rövidebb időn keresztül csavarognak, mind fiatalabb korosztály kerül ki az egészséges családi és iskolai közösségi kontroll alól, önállósági törekvésük - érettségük hiányában - fokozza hátrányukat, lemaradásukat, krónikussá és nehezen felszámolhatóvá teszi veszélyeztetettségüket. A 12. - 14. életév elérésekor - környezetük számára előzménymentesen, kevéssé érzékelhetően - kezelhetetlenül tör ki az antiszociális viselkedés, a konvencionális értékekkel, kötelezettségekkel szembeforduló magatartás, az általánosan elfogadott, elvárt korosztályos mintáktól eltérő életmód, életvitel kialakítására vonatkozó erőteljes szándék és annak gyakorlatba ültetése. Ezen jelenségek mögött a szülői nevelési tevékenység hiányosságai mutatkoznak meg, ám a törvényes képviselők ez irányú felelősségüket erőteljesen hárítják, külső környezeti hatásokkal érvelnek, figyelmeztetésükkel felelősségtudatuk felkeltését, nevelési módszereik és attitűdjük átalakítását, áthangolását célozzuk meg. A 12. év feletti korosztálynál krónikussá váltak az iskoláztatási és tanulmányi nehézségek, melyekkel párosulnak mentális problémák, kezeletlen pszichés rendellenességek, alkohol- és drogfogyasztás, valamint más szenvedélybetegség miatti zavarok. A már részletezett okokon túlmenően a kiskorúak veszélyeztetettségének kialakulásához, elmélyüléséhez hozzájárul az érintett családok nagyobb részénél fennálló lakás - szociális - jövedelmi anyagi problémák megjelenése, a család funkcionalitásának ezen okokból való időszakos vagy krónikus ellehetetlenülése, tartósan elégtelen minősége. 2. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, rendőrség, ügyészség, bíróság, a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen 9 a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve harmadik személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, 9 a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt, illetve a külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a Gyvt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatalát. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy

22 erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az azonnali intézkedés oka az újszülötteknél, hogy már a terhesgondozás során a védőnő vagy eltitkolt terhesség esetén születéskor a klinika, illetve a kórház jelzi a hazaadhatóság kizárását. Ezen jelzések alapján kizárt a csecsemő hazaadása, ha az anya korábbi életmódjából adódóan személyében alkalmatlan gondozására. Indoka még a születéskori kiemelésnek az érintett családok, vagy egyedülálló kismamák elégtelen szociális- és lakáskörülménye, mely lehetetlenné teszi a kisdedek egészségére káros hatások kizárását. A nevelési-gondozási képességet korlátozza az érintettek válságos anyagi-jövedelmi helyzete. A gyámhatósági eljárás során maga az édesanya, vagy mindkét szülő kijelenti jegyzőkönyvi nyilatkozatában, hogy a csecsemő fogadására nem készült fel, annak felelősségteljesen nem képes eleget tenni. A családból való kiemelésre kisgyermekek esetében a szülők súlyosan elhanyagoló magatartása, egészségügyi állapotuk (főleg pszichés eredetű) romlása miatt került sor. Kiskamaszkortól (kb. 12. életév betöltése) kezdődően az elhelyezések indokoltságát már sok esetben a gyermekek önveszélyes magatartása alapozza meg, melynek hátterében mindenkor a szülők elégtelen nevelési tevékenysége, a velük való érdemi - időben is korlátos - foglalkozás hiánya, az igényszintjüket figyelmen kívül hagyó felületes bánásmód rajzolódik ki. Jellemző okok maradtak külön és együttesen is: a sorozatos igazolatlan hiányzások a tanításról, a gyenge vagy értékelhetetlen tanulmányi munka, súlyos közösségbe illeszkedési zavarok, szabálysértések és bűncselekmények elkövetése, pszichés ártalmak (közelebbről nem meghatározható magatartás- és érzelmi zavarok), szuicid hajlam kialakulása, elmélyülő szülő-gyermek konfliktus, a szülői felügyelet alóli teljes kivonulás (csavargás), kialakulófélben lévő szenvedélybetegségek (alkohol-, drogfogyasztás, internet-függőség.) Az egyes esetekben a fent részletezett problémák halmozottan is megjelennek, elmélyítve az otthoni és közösségi konfliktusokat, felerősítve a családok diszfunkcionális működését. A szülők nevelési tevékenységükben eszköztelenek, az eredménytelenséget frusztrációnak élik meg, felelősségüket hárítják. Összegzésképpen megállapítható, hogy a múlt év vonatkozásában a mennyiségi mutatókat figyelembe véve a 2006. évhez képest növekedett a jegyzői gyámhatóság látókörébe került veszélyeztetett gyermekek száma a védelembe vételt illetően. Ez összecseng a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ által jelzett tendenciával, mely szerint a folyamatosan csökkenő (gyermek)népesség ellenére kimutathatóan növekszik a gyermekvédelmi ellátásban részesülők száma. Tapasztalataink szerint a jelzőrendszer az elmúlt évhez hasonló színvonalon működött, hatékonysága lényegesen nem változott. A jegyzői gyámhatóság a tárgyévben a Gyermekjóléti Központ családgondozóival szoros kapcsolattartásra törekedett. A jegyzői gyámhatóság munkatársai a jogszerű, hatékony, humánus és eredményes gyermekvédelmi munkavégzés érdekében valamennyi társhatósággal és jelzőrendszeri taggal szoros együttműködést valósítottak meg, a szakmai kapcsolatok továbbfejlesztésére, ápolására hangsúlyt fektetnek a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében. A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása 2007. évben is nagy számban mutatkozott igény a Gyermekjóléti Központ által nyújtott speciális szolgáltatásokra. családterapeuta, mediátor stb. közreműködése egyre több esetben szükséges. Ezen szolgáltatások és lehetőségek folyamatos biztosítása, bővítése, fejlesztése lenne célszerű. A jelzőrendszer működésének hatékonysága továbbra is növelhető a még eredményesebb munkavégzés és teljes „lefedettséget” tekintve. Felügyeleti szerv által végzett szakmai ellenőrzés A 2007. évben a jegyzői gyámhatóság gyermekvédelmi feladataival kapcsolatban felügyeleti szerv vizsgálatot nem folytatott.

V. A Gyámhivatal tevékenysége A Gyvt. a gyámügyi igazgatási feladatokat első fokon kisebb részben a települési önkormányzatok

23 jegyzője, míg a szélesebb körű feladatok tekintetében a városi gyámhivatal hatáskörébe utalta. A Gyámhivatal a Polgármesteri Hivatal részben önálló hivatali egységeként működik. A városi gyámhivatal illetékessége Hódmezővásárhely mellett Mártély és Székkutas községekre is kiterjed. A városi gyámhivatal feladatait a székhelyén működő önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező ügyintézői látják el. A Gyámhivatalnál öt jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkező ügyintéző dolgozik. 2007. év ügyiratforgalmi adatai : Iktatott ügyiratok száma: -

főszám: alszám: összesen:

1106 8911 10017

Határozatok száma: 868, ebből jogorvoslattal megtámadott határozatok száma 13, helyben hagyott 12, míg 1 ügyben a jogorvoslati eljárás 2007. december 31. napján folyamatban volt. Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: Ideiglenes hatályú elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve 3. személynél, ha erre nincs lehetőség, a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat ellátó nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el. Az elhelyezést követően annak elrendelésétől számított 30 napon belül, ha okai nem állnak fenn, megszüntetésre kerül, vagy a gyermek átmeneti, tartós nevelésbe kerül, vagy a gyámhivatal 60 napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve megszüntetése iránt. Az intézkedés 13 gyermekt érintett a tavalyi évben. Átmeneti nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszűntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy – ha ez nem lehetséges – gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, és gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vételt a gyámhivatal évente, három éven aluli gyermek esetében félévente – felülvizsgálja, és döntést hoz annak további fenntartása vagy esetleges megszűntetése vonatkozásában. 2007-ben 10 gyermek került átmeneti nevelésbe, míg az összes átmeneti nevelt gyermek létszáma 75 fő. Tartós nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha • a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette; • a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője; • a gyermek ismeretlen szülőktől származik; • a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt évente, három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálja, hogy elősegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló – nevelőszülői, gyermekotthoni – környezetbe kerülését. A 2007. december 31. napján nyilvántartott tartós neveltek száma 11 fő volt.

24 Gyámrendelés: A kiskorú gyermek, amennyiben nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, a gyámhivatal részére gyámot rendel. A gyámhivatal által 2007. december 31. napjáig nyilvántartott gyámság alatt álló kiskorúak száma 150 fő. A gyámoltak közül 25 gyermeknek családba fogadó személy a gyámja, 39 gyermek harmadik személynél lett elhelyezve, 16 gyermeknek hivatásos gyámja van, 51 gyermeknek nevelőszülő, 19 gyermeknek gyermekotthon vezetője a gyámja. Utógondozás: Az utógondozás célja, hogy elősegítse az állami gondoskodásból kikerült gyermek és a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. Az utógondozást a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el. Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után – kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták – a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását; a fiatal felnőttek esetén erre kérelemre kerülhet sor. Utóbbi személyek esetén egyetlen esetben kötelező az utógondozás: amennyiben otthonteremtési támogatást kíván igénybe venni. Tárgyév folyamán elrendelt utógondozási esetek száma 4 volt. Utógondozói ellátás: A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére – illetve nagykorúságának elérése előtt a gyám javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja; a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat; szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja; sorkatonai szolgálati idejét tölti, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. Az ellátás a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig tarthat. Családi jogállás rendezése: Az apa nélkül anyakönyvezett kiskorúak esetében a gyámhivatal apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, a gyermek részére képzelt szülőt állapít meg, valamint a gyermek érdekében hozzájárul az apaság bírósági megállapítása, vagy annak bírósági megdöntése iránti perindításhoz, a gyermek törvényes képviseletére a bíróság előtti eljárás tekintetében eseti gondnokot – minden esetben ügyvédet – rendel ki. Azon kiskorúak száma, akiknek a családi jogállása tárgyévben a gyámhivatalnál rendeződött, 5 fő volt. Örökbefogadás engedélyezése és felbontása: A tartós nevelésbe vett vagy az örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt gyermekek esetében sorsuk végleges módon gyakran csak örökbefogadással biztosítható. Az örökbefogadott valamint az örökbefogadó és utóbbi rokonai között az örökbefogadás családi kapcsolatot létesít, mely jogi szempontból a vér szerint családi kapcsolattól nem tér el. o A sok esetben évek óta gyermekáldás után vágyódó szülőknek egy alkalmassági vizsgálaton kell az örökbefogadást megelőzően részt venniük, mely a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat segítségéve történik, az ő javaslatuk alapján kerülhet sor az örökbefogadni kívánó személyek alkalmasságának későbbi megállapítására a gyámhivatal által. Ezt követően kerülhet sor a tényleges örökbefogadásra, szintén a Gyermekvédelmi Szakszolgálattal történő szoros együttműködést követően. A tárgyévben 2 esetben került sor örökbefogadás engedélyezésére. Kapcsolattartás: A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartása, továbbá az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse. Ennek formái: • • •

folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.

Az ügyek jelentős részét képezik a kapcsolattartások szabályozása és a szabályozott kapcsolattartások

25 végrehajtása. Kijelenthető, hogy ezen terület a gyámhivatali ügyintézés egyik leginkább indulatokkal, konfliktusokkal terhelt pontja, hiszen a rendelkezésünkre álló eszközökkel a korábban az egymással szemben álló felekben felgyülemlett indulatokat, vélt vagy valós sérelmeket megszüntetni nem tudjuk. A beavatkozásunk csak kérelemre történhet, melyben a végrehajtás során az önhibájából mulasztást elkövető fél figyelmeztetése, később bírságolása lehetséges. A Gyámhivatal 2007-ben 30 gyermek kapcsolattartási ügyében folytatott le eljárást. Gyermekek védelmét segítő pénzbeli ellátások Gyermektartásdíj megelőlegezése: A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelőlegezi, amennyiben • a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani és • a gyermektartásdíj összegének behajtása a kötelezettől átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A megelőlegezés időtartama jogosult részére legfeljebb 3 évre szól, indokolt esetben további 3 évre ismét elrendelhető. Amennyiben a megelőlegezés időtartama alatt alapjául szolgáló körülmények változnak, a kötelezett ellen vezetett végrehajtás eredménnyel jár vagy a kötelezett a jogosult részére közvetlenül tartásdíjat kezd fizetni, a megelőlegezés felfüggesztésre kerül legfeljebb 6 hónap időtartamra. Ennek tartama alatt vizsgálat folytatására kerül sor a gyámhivatal részéről, melynek eredménye lehet a további folyósítás elrendelése vagy a megelőlegezés megszüntetése. A kötelezett a gyermektartásdíjat kamattal együtt az államnak köteles megtéríteni, meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani. A tavalyi évben 10 gyermek után került sor tartásdíj megelőlegezésére, 2007. december 31-én 46-an részesültek ebben az ellátásban. A megelőlegezett gyermektartásdíj összege a központ költségvetésből teljes mértékben az önkormányzat részére visszatérítésre kerül. A pénzösszegek tényleges kifizetése a Közgazdasági Iroda közreműködésével történik. Otthonteremtési támogatás: Ennek célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Jogosultja az a fiatal felnőtt, akinek legalább 3 éves időtartamú folyamatos – gondozási helyén töltött – nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A támogatás felhasználható többek között építési telek, lakás, tanya, családi ház vásárlására, felújítására, bővítésére, lakhatóvá tételére, bérleti díj kifizetésére, bérlői jogviszony megvásárlására, hitelintézeti kölcsön törlesztésére is. Tárgyévben otthonteremtési támogatásban 3 fiatal felnőtt részesült. A gyámhivatal által nyilvántartott vagyonos kiskorúakkal kapcsolatos gyámhatósági intézkedések: A szülők (gyám) a gyermek pénzét, értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra, vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. Ilyen értékekről a szülők (gyám) a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek. A gyermek tulajdonában lévő ingatlan tulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyást igényel. A jóváhagyással kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek érdekét szolgálja-e. A tárgyévben nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos kiskorúak száma 495 fő. Gondnokság alatt álló személyek vagyoni érdekvédelme: A gyámhivatal hatásköre kiterjed azon 18. életévüket betöltött személyekre is, akiket a bíróság jogerős ítéletével cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett. Részükre - törvényes képviseletük biztosítására - a gyámhivatal

26 gondnokot rendel, aki a személyi és vagyoni érdekvédelmüket látja el. A gondnoki feladatokat többnyire a gondnokolt erre alkalmas hozzátartozója látja el, ennek hiányában a gyámhivatal - a polgármesteri hivatallal megbízási jogviszonyban álló - hivatásos gondnokot rendel részükre. A gyámhivatal feladatkörébe tartozik a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személyek helyzetének felülvizsgálata is, mely peres eljárásban történik. Tárgyévben a gondnokság alatt állók száma összesen 317 fő. A gondnokok kötelesek a gyámhatóság felhívására beszolgáltatni a gondnokoltak pénzét, értékpapírjait, valamint értéktárgyait, ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gondnokolt tulajdonában lévő ingatlan tulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyást igényel. A jóváhagyással kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gondnokolt érdekét szolgálja-e. A gyámhivatal a Gyvt. alapján köteles a tevékenységi körébe tartozó ügycsoportokról, kiskorúakról és gondnokoltakról naprakész nyilvántartást vezetni. VI. Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai 2007-ben az alábbi szakmai ellenőrzésekre került sor: Gyermekjóléti Központ: 2007. évben szakmai ellenőrzésre csak a helyettes szülői hálózat működésére vonatkozóan (2007. június 12.) került sor a Dél-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala részéről. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv a jogszabályoknak megfelelő működést rögzített. Két ízben történt aktaellenőrzés a szolgálat szakmai vezetője részéről. Az aktavezetés az új adatlaprendszerre történt áttérés után is áttekinthető, alapos. Egyesített Bölcsődei Intézmény: 2007. április Közigazgatási Hivatal szakmai ellenőrzés Dél-Alföldi Regionális Módszertan átfogó szakmai ellenőrzés – az ellenőrzés során elvárásként merült föl a szakmai létszám (2-2fő) emelése az Oldalkosár és Teleki utcai tagintézmények vonatkozásában, továbbá kifogásolták az Oldalkosár u-i tagintézmény udvarának állapotát. Anya- Gyermek Szálló. 2007. Június 12-én a a Dél-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala részéről a szakmai munkát ellenőrizték. – az ellenőrzés nem állapított meg hiányosságot.

VII. Jövőre vonatkozó javaslatok és a célok meghatározása: Egyesített Bölcsődei Intézmény: 1. Elsődleges cél, hogy kihasználtságot a három tagbölcsőde tekintetében legalább a 2007. évihez hasonlóan, vagy ennél jobban teljesíteni. 2. A szakmai munkát továbbra is a kisgyermekes családok megelégedésére, magas színvonalú bölcsődei ellátással végezni. 3. A családbarát intézmény erősítésére családi kirándulások szervezése, ötvözve az egészséges életmódra nevelés hatékonyságával (kerékpártúra). 4. Terv, a már hagyománnyá vált Gyermeknapi Majális megrendezése, sok színes programmal 5. Családi nyílt napok rendezése tagbölcsődénként (anyák napja, bölcsődenyitogató- új szülők számára, augusztus hó- bölcsődei búcsú ) 6. Felújítási karbantartási munkák közül a Kertváros tetőjavítása várat még magára, valamint jó lenne az Oldalkosár Bölcsőde játszóudvarainak baleset mentesítését elérni. 7. Pályázati kiírás megjelenése esetén, sikeres pályázattal a meglévő bölcsődéket teljesen felújítani, esetleg a Teleki u. kiváltására egy új bölcsődét építeni. 2008. évre terv az Oldalkosár Bölcsődében a Só-szoba kialakítása, pályázat útján, amennyiben nem lehetséges alapítványi pénzből.

27 A remélt struktúrafejlesztés megkövetel egy új dolgozói hozzáállást és szemléletet. Ennek megfelelően a jövőben akár személyi változásokra is sor kerülhet. (Időközben kiírásra kerültek a DAOP 2008. 4.1.3 CD struktúrafejlesztést, létszámbővítést célzó pályázatok. A pályázat előkészítése folyamatban van.) Gyermekjóléti Központ : A Gyermekjóléti Központ eddigi tevékenységére inkább a problémakövető, és nem a preventív tevékenység volt a jellemző. Következő évtől kezdődően tervezzük a prevenciós programok folyamatos bevezetését. Első lépésben a gyermekek jóléte érdekében a családok stabilitását, értékátörökítő képességét szeretnénk erősíteni, majd a másodlagos szocializációs színterek, szereplőire dolgozunk ki programokat 2008-tól fokozatosan beindítani kívánt szolgáltatások • IGYF műhely (iskolai gyermekvédelmi felelősök) esetmegbeszélések módszerbörze képzés családcsoportok szervezésének segítése hatékonyabb jelzőrendszer • Játszóház hátrányos helyzetű gyerekeknek folyamatos ingyenes program biztosítása (PMK. A már működő szakkörökbe való bekapcsolódás…pl. rajz szakkör, kézműves foglalkozás, színjátszó csoport…) • Filmklub serdülő korú fiatalok erkölcsi, esztétikai érzékének fejlesztése, a filmekhez kapcsolódó beszélgetések segítségével. • Éjjel-nappali játszóház csellengő fiatalok részére folyamatos program, játék, felügyelet biztosítása. • Iránytű BK ( baráti kör) kortárs segítők vezetésével működő csoport. Értékrend, önismeret, kommunikáció, párválasztás. • SZ H klub (szeretet-hűség ) A válások a veszélyeztetett gyermekek riasztóan nagy száma azt sejteti, hogy nagy az elbizonytalanodás a házasság, a család értékeit illetően. Sok fiatal készületlen a házasságra, családi életre, pozitív példák, érthető, követhető eszmények híján. Reményt, biztatást, bátorítást kell adni a házasságra készülőknek, hogy léteznek mély, tiszta kapcsolatok. • AA klub ( anonim alkoholisták). • MN csoport (menő nagyik) olyan nyugdíjasok csoportja, akik szívesen vállalnak pót- nagyszülő szerepet, sok esetben ezzel segítve, hogy a szülők munkát vállalhassanak. • Életvezetési klubok. • Városi családnapok, ahol az erre vállalkozó jól működő családok tesznek tanúságot arról, hogy nekik hogyan sikerült megoldani nehézségeiket, problémáikat. • Családtervezési tanácsadás, szülésre felkészítő program. • Baba- mama klub. • Életvezetési tanácsadás. • Családon belüli kapcsolaterősítő program (Időközben (2008) kiírásra kerültek a DAOP 2008. 4.1.3 AB pályázatok. A pályázat előkészítése, Játszóház kialakítására folyamatban van.) Anya-Gyermek Szálló: A pályázati lehetőségek tekintetében nincs kedvezményezett szerepben az intézmény. Kevés (2007

28 évben egyáltalán nem volt ilyen) az intézmény által megpályázható lehetőség. Az Anya-Gyermek Szálló épületéhez tartozó, mára üresen álló épületrész (gondnoki lakás) átvételével bővíthető lenne az intézmény, így szükség esetén teljes családok befogadására is felkészült lenne. Az intézmény struktúráját tekintve továbbra is a Kapcsolat Központ részeként, de a szakellátáshoz (hajléktalanellátás) sorolva működik. Az átvilágítás (Lakner-anyag) is felhívta a figyelmet a profiltiszta struktúra (alapellátás) kialakításának szükségességére.

VIII. Városi bűnmegelőzési program bemutatása6 2007. évben a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetők és az általuk elkövetett bűncselekmények számával kapcsolatosan, továbbá a bűnmegelőzési tevékenység és a bűnelkövetés okainak feltárása érdekében a következőkről lehet beszámolni. A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számának visszaszorítása, továbbá az említett korosztály áldozattá válásának megakadályozása az egyik legfőbb szegmense a bűnmegelőzési tevékenységnek. Ez a feladat alapeleme a rendőri bűnmegelőzésnek is, de vitathatatlanul széleskörű társadalmi összefogást igényel - az érintett hatóságok, társadalmi szervezetek aktív részvételét, közreműködését - hiszen e nélkül nem lehet hatékony munkát végezni és mérhető, kedvező változást elérni ezen a területen sem. A fokozottabb társadalmi szerepvállalást célozta meg a 2004 április 29-én, a 293/2004 (04.29.) kgy Határozattal megalakult Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács Hódmezővásárhelyen. A BKT delegált illetve felkért tagjai megalakuláskor: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármestere Hódmezővásárhely Rendőrkapitányság vezetője Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Alpolgármestere A térség településeinek polgármesterei (3 fő) (Mindszent, Mártély, Székkutas ) Hódmezővásárhely MJV Képviselőtestülete Ügyrendi Bizottság képviselője Térség Vagyonvédelmi, Biztonságtechnikai vállalkozásainak képviselői (7 fő) Térség Polgárőr Szervezeteinek képviselői (3 fő) Autó klub Hódmezővásárhely Műszaki Állomás vezetője Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztály vezetője Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály vezetője Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Előadója Hódmezővásárhely MJV Polgármesteri Hivatal Népjóléti Csoport vezetője Hódmezővásárhely MJV Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda vezetője Hódmezővásárhely MJV Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda vezetője Orvos szakértő (3 fő ) Médiaszakértő (3 fő ) A BKT általános tevékenységi köre a Hódmezővásárhely város és térsége önkormányzatainak közbiztonsággal összefüggő feladatainak ellátásával kapcsolatos munka szakmai támogatása, folyamatok elemzése, aktuális problémák meghatározása, a bűnmegelőzési tevékenység társadalmi intézményesített segítése és ellenőrzése. Az új, a jelen kihívásaira választ kereső és választ adni tudó helyi bűnmegelőzési és közbiztonsági stratégia és program részletes kimunkálása és a célkitűzések megvalósításának koordinálása. 6

7. sz. melléklet

29

Kiemelt célok :  a települések biztonságának fokozása a gyermek és fiatalkorú bűnözés megelőzése, csökkentése, a családon belüli erőszak megelőzése, a bűnismétlés megelőzése. A BKT együttműködik mindazokat az állami-, önkormányzati, társadalmi és civil szervezeteket, önszerveződéseket, amelyek elfogadják programja célkitűzéseit. Ennek keretein belül a Tanács feladata a célok megvalósítása érdekében együttműködő munkacsoportok létrehozása, tevékenységének összehangolása, a program magvalósításával kapcsolatos információáramlás elősegítése, bűnözés növekedésének és az új típusú bűnözés megjelenésének okait elemezve állásfoglalások ajánlások készítése. • • • •

Bűnmegelőzési és közbiztonsági programok kidolgozása a személyi, társadalmi és gazdasági értékek megóvása érdekében a bűn és baleset megelőzési közszemlélet formálása, törekvés a társadalmi közöny, közömbösség megszüntetésére. A Tanács a tagjai által képviselt szervezetek és a lakosság között – a törvényesség figyelembevételével – kialakítja az összehangolt fellépéshez szükséges információcserét. A gazdasági élet változásaival összefüggésben fellépő új jelenségek hatásainak elemzése és értékelése a bűn és baleset megelőzés szempontjából. A BKT feladatait munkacsoport szervezetek felállításával szervezi. A munkacsoportok megalakításakor a tanács nevében az elnök felkéri a csoport vezetőjét az adott cél érdekében szükséges létszámú és összetételű csoport létrehozására, feladatai kidolgozására, tevékenységének irányítására. A munkacsoport vezetője állandó meghívottja a BKT üléseinek, tagjai tanácskozási joggal az üléseken részt vehetnek. A munkacsoportok vezetőinek feladata: • •

•

• •

Megszervezik, kialakítják a munkacsoportokat. A munkacsoportok célorientáltak, hatékony és folyamatos működése érdekében együttműködést alakítanak ki mindazokkal, akik készek és képesek támogatni és megvalósítani az aktuális preventív jellegű társadalmi programokat. Folyamatosan mérik a munka alakulását, menet közben javaslatokkal, intézkedésekkel, részletkövetkeztetések gyors felhasználásával javítják az esetleg nem kellő hatékonyságú munka eredményességét. Minden év végéig kidolgozzák a megelőzési programmal, vagy programokkal összhangban álló és a következő évre szóló cselekvési tervet és azt a BKT elnökéhez eljuttatják. Minden negyedévben írásban értékelik a munkacsoport tevékenységét, különös tekintettel a folyamatban lévő akciók, kutatások feladatok megvalósításának eredményességére, hatáselemzésére, hatékonyságára, pénzügyi vonzataira.

A BKT megalakulásakor három munkacsoporttal (Család- és gyermek, ifjúságvédelmi munkacsoport Vagyon- és gazdaságvédelmi munkacsoport, Baleset megelőzési munkacsoport) kezdi meg tevékenységét, majd a 728/2005 kgy Határozattal a Katasztrófavédelmi Munkacsoport is csatlakozott a BKT-hez. Család- és gyermek. ifjúságvédelmi munkacsoport:

30 • • • • • • • •

A témakörben érintett szervek bontásával áttekintik a jogszabályokat, meghatározzák az együttműködés lehetőségeit, javaslatokat terjesszenek elő, állásfoglalásokat készítenek. Széles körű elemző-, kutatómunkát fejtenek ki, hogy feltárják a problémák eredőit azok megszüntetése érdekében. Hatékonyabb tájékoztató felvilágosító tevékenység folytatása. A gyermekek oktatása, felkészítése a törvénytisztelő életre. A D.A.D.A. program minél több iskolában történő oktatásának kezdeményezése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a deviáns és antiszociális magatartási formák kialakulásának megakadályozására. Kisebbségek és hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. Ifjúsági csoportok önszerveződésének elősegítés

A 2007. év értékelésénél meg kell jegyezni, hogy a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács létrejötte mindenképpen üdvözlendő, és kétség kívül a városi bűnmegelőzési program komplex alapintézményeként működik, de még intenzívebb jelenléttel kell felkészülnie a várható újabb, elsősorban a gyermekvédelem területén jelentkező negatív társadalmi folyamatokra. A Városi Rendőrkapitányság 2007. évi, a Közgyűlés által elfogadott beszámolója szerint az elmúlt év gyermekvédelmi szempontból „nyugodt év” volt, legalábbis a statisztikák szintjén: „A házasság, család, ifjúság és a nemi erkölcs elleni delictumok tekintetében jelentős pozitív változás történt. A 2006-os év 123 esetével szemben 2007-ben 43 alkalommal kezdeményeztünk büntetőeljárást az e csoportba tartozó jogsértések elkövetése miatt. A kedvező változásra feltétlenül hatással volt a gyámhatósággal, a családsegítő szolgálattal történő hatékony együttműködésünk, közös fellépésünk a családon belüli erőszak megelőzése, és az ifjúságvédelem területén Jelentős, 50 %-ot meghaladó mértékben nőtt a kábítószerrel történő visszaélések száma (25-ről 54-re). A kedvezőtlen változás oka egy 2006-ban felderített terjesztő és fogyasztó hálózat, amelyben 42 elkövető összesen 57 bűncselekményt valósított meg. Óvodákban, általános és középiskolákban az osztályfőnöki órák, valamint az intézmények által biztosított órakeret terhére, szülői értekezleteken drog-, ifjúságvédelmi-, balesetmegelőzési előadásokat tartottunk. Az elmúlt évben is folytattuk a DADA program oktatását, egy iskolában 4 osztály részére. Részt vettünk az oktatási intézmények, nyári táborok rendezvényein, ahol megelőzési jellegű versenyeket, vetélkedőket tartottunk. Az ”Egy iskola egy rendőr” program keretében a tanévnyitót követően rendszeresen ellenőriztük a kijelölt oktatási intézmények környékét a baleset-megelőzés és a drogprevenció érdekében. „Szabadegyetem a kiskorúak védelméért” címmel megyei szintű lakossági előadássorozatot tartottunk a kapitányságunkon, ahol pedagógusok, szociális munkások, gyámhatósági munkatársak, család- és ifjúságvédelmi szolgálatok szakemberei tartottak, illetve hallgattak előadásokat. Folyamatos kapcsolatot tartunk fent, és rendszeresen konzultálunk a gyámhivatal, illetve a család és gyermekvédelmi szolgálat munkatársaival,a családon belüli erőszak megelőzése és a hatékony együttműködés érdekében. Az iskolán belüli erőszak megelőzése érdekében felvettük a kapcsolatot az intézmények vezetőivel, és felajánlottuk jelenlétünket a frekventált időszakokban. A visszajelzések alapján rendszeresen látogatjuk az érintett iskolákat. Egyedi konfliktusok esetén gyors, hatékony intézkedéseket igyekszünk foganatosítani. Rendszeres kapcsolatot építettünk ki a történelmi egyházak vezetőivel, akik aktív szerepvállalást ígértek az ifjúságvédelem, és a drogmegelőzés területén.” Az értékeléshez, összehasonlításhoz felhasznált statisztikai adatok kétségtelenül azon eseményekből tevődnek össze, amelyek a hatóság tudomására jutottak. Nyilvánvaló azonban, hogy a vizsgált elkövetői és sértetti kör az, ahol talán a legnagyobb a látencia az általuk, illetve a sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében. Ennek oka lehet, hogy a sértettek nem is tesznek feljelentést akkor, ha

31 tudják, hogy az elkövető gyermekkorú, tehát nem büntethető. Sok esetben az oktatási intézmények is inkább pedagógiai problémaként kezelik a cselekményeket, és talán tarthatnak attól is, hogy csorba esik az oktatási intézmény jó hírnevén. Valószínűsíthető az is, hogy az ismeretlen tettesek által elkövetett bűncselekményből néhány „mögött” gyermek vagy fiatalkorú áll. A fentiek miatt a statisztikai adatokból nem biztos, hogy teljesen átfogó képet kapunk a valós helyzetről, hiszen például a családon belüli erőszak látenciája óriási, az iskolai, utcai verekedések (pl.: könnyű, esetleg súlyos testi sértés, garázdaság) közel sem minden esetben jut a hatóság tudomására. Számos olyan ok-okozati összefüggés, körülmény van, mely az értékelt korosztály sérelmére, illetve által elkövetett bűncselekményekhez vezet, vezethet. Ilyenek például: •

• •

•

•

A közvetlen mikrokörnyezet tekintetében negatív hatása lehet a szülők munkanélküliségének, az ebből fakadó elszegényedésnek, esetleg alkoholizmusnak, rossz baráti környezetnek. Alacsony iskolai végzettség, amely megnehezíti a társadalmon belüli érvényesülést. A serdülőkorral járó viselkedési problémák, a korai alkohol- és drogfogyasztás, tudatos antiszociális viselkedés, ingatag önértékelés. Ez utóbbi, azaz a kórosan alacsony önértékelés is oka lehet a deviáns életforma választásának. Az országos adatokat vizsgálva a gyermekkorúak esetében az elkövetés szubjektív okai elsősorban anyagi haszonszerzés, a cselekmény társadalom-ellenességének fel nem ismerése, a bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek, kalandvágy, agresszivitás és hirtelen felindulás. Másodsorban: fegyelmezetlenség a bűncselekmény elkövetésének idején, csábítás-befolyásolhatóság, bosszú. Objektív oka a cselekmények elkövetésének többnyire a kábítószer, és egyéb kábító hatású anyagok, az alkohol és több tényező együttes okai. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények szubjektív okai: anyagi haszonszerzés, a cselekmény társadalom-ellenességének fel nem ismerése, a bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek, kalandvágy, agresszivitás, bűnözési szemlélet és hirtelen felindulás. Objektív okai pedig - ahogy a gyermekkorúak esetében is - a kábítószer, és egyéb kábító hatású anyagok, az alkohol és több tényező együttes kiváltója.

Általánosságban számos társadalmi és szociális ok lehet a gyermek- és fiatalkorúak áldozattá és elkövetővé válásának. 6 Ezen okok vezethetők vissza a Szegedi Rendőrkapitányság illetékességi területén regisztrált ilyen jellegű bűncselekményekre is. A vagyon elleni cselekmények közül rendkívül magas arányú lopásra - mind elkövetői és mind áldozati körre egyaránt - jellemző az alkalomszerűség, ötletszerűség, az előkészület hiánya, a csekély érték és a meglehetősen kezdetleges végrehajtási mód. Összegezve mind a széleskörű társadalmi környezetnek, mind az oktatási intézményeknek, mind pedig a családi környezetnek, óriási a szerepe és a felelőssége a szocializációs folyamatban, abban, hogy a felnövekvő gyermekek, fiatalok mekkora hányada lesz elkövetője és áldozata bűncselekményi kategóriáknak. A hatóságok, ezen belül a rendőrség feladata e körben az, hogy ráirányítsa a figyelmet az általa észlelt negatív jelenségekre, és a rendelkezésre álló valamennyi jogi és egyéb lehetőségeket felhasználva, tegyen meg mindent az áldozattá válás megelőzésére, a fiatal- és gyermekkorú elkövetői kör számának csökkentésére.

IX. A települési önkormányzat és a civil szervezetek 7 közötti együttműködés A civil szervezetek szerepvállalása főként a szociális alapszolgáltatásokhoz kötődik, bár jellemzően egyre többen tartanak fenn kapcsolatot az intézményekkel. Fő célkitűzéseik az adott csoport speciális érdekeinek érvényesítése, a tagok életkörülményeinek javítása. Mindezt felvilágosító munkával, az információs hálózat bővítésével érik el. A városban szervezett programokkal egyrészt a tagok 6 7

7. sz. melléklet 8. sz. melléklet

32 összetartását, másrészt a társadalmi elfogadásukat erősítik. Munkájukkal erőteljesen befolyásolhatják a hátrányos helyzet kialakulásának kezdeti stádiumát, részük van a prevenció intézményében, hogy lehetőség szerint időben megállíthatók legyenek a káros folyamatok. A különböző alapítványok azokat az intézményi tevékenységeket igyekeznek támogatni, amelyeket önkormányzati költségvetésből nem lehet megoldani. Pl: kirándulások, tárgyi eszközök, képzések, sport és kulturális programok. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a gyermekvédelem intézményeinek kapcsolati rendszerében évek óta kitüntetett szerep jut a civil, szociális és karitatív szervezeteknek. Ez azonban nem (csak) szükséghelyzetekben nyújtott eseti segítséget jelent – bár ebben a vonatkozásban is, egy-egy család akut krízishelyzetét tekintve nem elhanyagolható együttműködés, - hanem számos esetben, hosszútávú, tényleges, pályázati, konzorciumi partnerséget is.

Kérem, hogy az előterjesztést megvitatni, és a mellékelt határozat-tervezetet elfogadni szíveskedjenek. Szeged, 2008. május 29. Dr. Lázár János

polgármester

33 MELLÉKLETEK

1.sz. melléklet Hódmezővásárhely lakossága és gyermeklétszáma (a Gyermekjóléti Központ beszámolójából átvett ábra, 2007. évben a kistérségi létszámokat is tartalmazza, ez az oka a tárgyévi emelkedésnek, a tényleges csökkenéssel ellentétben)

60000 50000 40000 30000 20000 10000 0

Lakosság száma Gyermekek száma

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Gyermekjóléti Központnál ellátottak száma

2.sz. melléklet

Ellátásban részesülők száma 1999-2007 1000 800 600 400 200 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Az "ellátásban részesülők" mindazok, akik a tényleges gondozási tevékenységen (alapellátás és védelembevétel) túl a Szolgálat ellátórendszerében vannak

34 3.sz. melléklet Jellemző problématipusok a Gyermekjóléti Központnál Anyagi megélhetési problémák Nevelési problémák Beilleszkedési nehézség-magatartás zavar Családi konfliktus

Os zlop B

Életviteli nehézség Elhanyagolás Bántalmazás Fogyatékosság- retardáció Szenvedélybetegség 0 20 40 60 80 100 120140 160 180

4.sz. melléklet Létszámkimutatás az Anya-Gyermek Szállón 2007. évre vonatkozóan Jan.

Feb.

Márc.

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

Gond.napok 401 13 Fő 21 Férőhely

476 17 21

562 18 21

523 17 21

614 20 21

562 19 21

427 14 21

458 15 21

324 11 21

535 17 21

690 23 21

692 22 21

81%

86%

80%

95%

90%

67%

71%

52%

81%

110%

105%

Kihasználtság

65%

5.sz. melléklet Összehasonlító ábra a 2006. és 2007. évi kihasználtságról 120 100 80

2006.év 2007.év

60 40 20

de c.

no v.

ok t.

ep t. sz

au g.

l. jú

jú n.

áj . m

áp r.

ár c. m

fe b.

ja n.

0

35 6.sz. melléklet Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma a Gyámhatóságon Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Megnevezés a Előző év december 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak A tárgyévben nyilvántartásba vett veszélyeztetett száma kiskorúak A tárgyévben a nyilvántartásból törölt veszélyeztetett kiskorúak Tárgyév december 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma (1+2+3) környezeti okból Ebből: magatartási veszélyez(4-ből) anyagi tetettek egészségi alkoholizmus miatt is veszélyeztetett szenvedélybetegség miatt is veszélyeztetett bántalmazás (testi) Ebből: bántalmazás (szexuális) miatt is (4-ből) veszélyezbántalmazás (érzelmi) tetett testi (fizikai) elhanyagolás lelki (érzelmi) elhanyagolás lakáskörülmények miatt is veszélyeztetett Családok száma, amelyekben a veszélyeztetett kiskorúak élnek

Jegyző 1 817 21 42 1796 161 209 1 418 8 92 5 27 1 19 56 13 67 598

Védelembe vett kiskorúak száma (a tárgyévben) SorMegnevezés szám a 1. A tárgyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma 2. A tárgyévben megszűnt, védelembe vett kiskorúak száma 3. December 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma 4. környezeti okból 5. szülőnek felróható magatartási védelembe Ebből: 6. gyermeknek felróható magatartási vett (3-ból) gyermek által elkövetett bűncselekmény kiskorúak 7. miatti száma 8. gyermekkorú bántalmazása miatti Ebből: 9. a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján védelembe vett (3-ból) 10. más szerv jelzése alapján védelembe vett 11. Családok száma, amelyekben a védelembe vett kiskorúak élnek Ebből (11-ből): családok száma, melyeket a védelembe vétel előtt a 12. gyermekjóléti szolgálat gondozott

Jegyző 14 26 59 8 17 26 5 3 48 11 23 21

36 Védelembe vétel keretében elrendelt intézkedések (a tárgyévben) SorMegnevezés szám a 1. Szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a gyermek napközbeni ellátását Szülő kötelezése, hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó 2. szervezetet 3. A gyermek és hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése A gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről 4. való intézkedés A gyermek számára – kifogásolt magatartásának megszüntetése 5. érdekében – magatartási szabályok megállapítása 6. A szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására 7. Összes intézkedések száma (1 – 6-ig) 8. A gyámhivatalnál kezdeményezett eljárások A gyámhivatalnál kezdeményezett eljárások által érintett 9. gyermekek

Jegyző 12 7 4 5 26 17 71 9 11

Ideiglenes hatályú elhelyezések és az azt követő döntések (a tárgyévben) SorMegnevezés szám a 1. A gyámhatóság által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma Más szerv – rendőrség, ügyészség, bíróság, bv-intézet – által elrendelt 2. ideiglenes hatályú elhelyezések száma Az 1. és 2. sorban szereplő ideiglenes elhelyezés összesen hány 3. kiskorút érint 4. külön élő másik szülőnél 5. harmadik személynél Ebből: elhelyezett 6. nevelőszülőnél (3-ból) kiskorúak száma 7. gyermekotthonban 8. más bentlakásos intézményben

Jegyző 9

11 1 1 9

37 7.sz. melléklet A gyermekkorú áldozatokra, illetve elkövetőkre vonatkozó adatok, a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság 2007. évi Beszámolója alapján

Városi Rendőrkapitányság adatai alapján Általános adatok Házasság, család, ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma Az elkövetőkkel kapcsolatos adatok

Az adatokra vonatkozó évszám 2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

35

43

123

43

33

Az adatokra vonatkozó évszám 2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

564

500

539

700

569

8

14

22

24

19

Az ismertté vált bűnelkövetők száma

546

477

515

673

545

fiatalkorú:

50

49

56

67

35

fiatal felnőttkorú:

103

114

11

176

101

Az ismertté vált bűnelkövetők száma

591

525

545

706

645

fiatalkorú:

52

64

52

62

34

fiatal felnőttkorú:

102

120

118

168

115

Az ismertté vált elkövetők száma ebből gyermekkorú:

ebből

ebből

38 8.sz. melléklet

Szociális 1. Belső Önsegélyező Egyesület

Tóth János Békéscsaba, Baróti udvar 5.

Hódmezővásárhely, Kodály Z. u. 11. IV/14. 6800

50 fő

Sipter Olga 2. Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak Együtt Könnyebb Ifjúsági Egyesülete

Hódmezővásárhely, Éva u. 4. 5/13. 6800

3. Hód-Kuckó Nagycsaládosok Egyesülete

Varga István

Hódmezővásárhely, Lőrinc pap u. 27. 6800 Tel.: 235-340

40 fő (kapucsengő Enyedi Györgyi nevén) 126 család

4. Hódmezővásárhelyi Ökumenikus Értelmiségi Kör, Értelmiségi Egyesület 5. Humán Reform Karitatív Egyesület

Faragóné Szénási Emese

Hódmezővásárhely, Szőnyi u. 2. 6800 Hódmezővásárhely, Damjanich u. 98. 6800

57 fő

6. Nagy Szent Bernát Szövetség Egyesület Közhasznú 1999. V. 5-től

Horváthné Csáki Katalin

Hódmezővásárhely, Jókai u. 125/a. 6800 Tel.: 231-205

20 fő

Peintlerné Polyák Teréz

SorKaritatív Szervezetek Elnök szá m 1. Johannita Segítő Szolgálat Dél- Dr. Kószó Keletmagyarországi Csoportja Péter

30 fő

Székhely

Taglétszám

Hódmezővásárhely, Zrínyi u. 9. 6800

12 fő

50 fő

2.

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Kovács István

Hódmezővásárhely, Zrínyi u. 9. 6800

3.

Vöröskereszt Városi Szervezete

Kalapisné Kovács Ágnes

Hódmezővásárhely, Kossuth tér 2. 6800

1480 fő

39

Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2007. évi ellátásáról

Határozati javaslat

1. A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2007. évi ellátásáról szóló átfogó értékelést. 2. A Közgyűlés utasítja a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Gyámhivatal vezetőjét, hogy az elfogadott értékelést küldje meg a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet részére. Hódmezővásárhely, 2008. május 29.

Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatról értesül: 1.) Dr. Lázár János polgármester (H) 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző (H) 3.) Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke 4.) Népjóléti Csoport 5.) Irattár