7. Feladatsor 1. Hogyan és miért változik a málna egyensúlyi ára az alábbi változások hatására? (Egyszerre csak egyetlen tényezı változik.) a) Az eper ára emelkedik. b) A málnafagylalt ára emelkedik. c) Nagy esızések következtében a málnatermés jelentıs része tönkre-megy. 2. Egy városkában 500 kiadó bérlakás van. A lakások nagyjából egyformák, viszont különbözı emberek tulajdonában vannak, egyszóval a lakásbérletek piacán tökéletes verseny uralkodik. A túloldali táblázat azt mutatja, hogy a lehetséges bérlık maximum mennyi bérleti díjat fizetnének egy lakás egy havi bérletéért. Bérlık száma Maximális bérleti díj (Ft/hó) 100 bérlı 50000 Ft 150 bérlı 40000 Ft 250 bérlı 30000 Ft 400 bérlı 20000 Ft
Keresett mennyiség
a) A táblázat 3. oszlopába írja be a lakásbérletek keresett mennyiségét a különbözı árak mellett! b) Mekkora lesz az egyensúlyi bérleti díj és hány lakást fognak kiadni? c) Mekkora fogyasztói többletre tesznek szert a bérlık? d) A város önkormányzata elhatározza, hogy a lakástulajdonosoknak minden általuk birtokolt lakás után havonta 5000 Ft adót kell fizetni. Hogyan változik az egyensúlyi bérleti díj? (Mi történne, ha az adó miatt egy tulajdonos emelni próbálná a bérleti díjat?) Kit terhel a kivetett adó? 3. Egy kompetitív piacon a piaci keresleti és kínálati függvények egyenlete: QD = 10000 – 50P
és
QS = 100P – 2000.
a) Adja meg az egyensúlyi árat és mennyiséget! b) Milyen helyzetbe kerül a piac, ha az állam a fogyasztók “érdekében” 60 Ft-ban maximálja a piaci ár nagyságát? c) Milyen következményei lehetnek az ármaximumnak? 4. Az alábbi táblázat egy áru különbözı mennyiségéhez tartozó keresleti árat és a termelık határköltségét mutatja. Mennyiség (db) 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000
Keresleti ár (Ft) 600 550 500 450 400 350 300 250
Határköltség (Ft) 145 150 160 180 210 250 300 360
a) Mekkora az egyensúlyi ár és mennyiség? b) Milyen helyzetbe kerül a piac, ha az állam a termelık „védelmében” 400 Ft-ban szabja meg a minimális piaci ár nagyságát? c) Hogyan fog megváltozni a termelés az árminimum hatására, ha föltesszük, hogy nem vásárolnak illegálisan a minimális ár alatt, a termelık pedig nem termelnek raktárra és az állam sem vásárolja fel az eladhatatlan termékeket? d) Hogyan változik a fogyasztói többlet és a termelıi többlet a beavatkozás hatására? Hogyan változik a termelık és fogyasztók együttes jóléte? Mekkora a holtteherveszteség? 5. Az alábbi ábra egy kompetitív ágazat piacának rövid távú egyensúlyi helyzetét szemlélteti. Az ábrán S1 mutatja a pillanatnyilag érvényesülı rövid távú kínálati görbét és SH-val jelöltük az ágazat hosszú távú kínálati görbéjét.
P
S1
SH
D
0
Q
a) Jelölje az ábrán a rövid távú egyensúlyi árat és menyiséget! Jellemezze a vállalatok profitját! b) Hogyan változik hosszú távon a termelık száma? Jelölje az ábrán a piaci kínálati görbe, az egyensúlyi mennyiség és ár hosszú távú változását! 6. Egy áru piaci keresleti függvénye: QD = 1700 – 5P egyenlető. A tökéletes versenyben elıállított termék rövid távú egyensúlyi ára P = 140. A piacon résztvevı minden egyes vállalat változó költség függvénye: VC = 5q2 + 60q, határköltség függvénye: MC = 10q + 60, ahol q egy vállalat termelése. Mindegyik vállalat maximalizálja profitját és ekkor átlagos fix költségének értéke AFC* = 10. a) Mekkora egy vállalat termelése? b) Mekkora az ágazatban mőködı vállalatok száma? c) Milyen ártartományban termel egy vállalat veszteség esetén? Adja meg az egyéni és a piaci kínálati görbe egyenletét!
d) Milyen változások várhatók hosszú távon a piacon? Mekkora a vállalatok rövid távú profitja? Mekkora lesz a vállalatok száma hosszú távú egyensúlyi állapotban? (Feltesszük, hogy rövid távon is az optimális üzemméretet alkalmazzák.) e) Adja meg az új rövid távú piaci kínálati görbe egyenletét! 7. Tegyük föl, hogy egy városban a taxifuvarok piacán tökéletes verseny uralkodik és a piacra szabad a belépés. Bárki taxizhat, ha bizonyos könnyen elérhetı követelményeknek eleget tesz. Egy kilométer megtételének határköltsége a taxis számára állandó, 40 Ft. (A határköltségbe saját munkabére is beleértendı.) Egy taxis egy nap alatt maximum 200 km-t tud fuvarozni. A taxizás iránti egy napi összkereslet görbéje: QD = 30000 – 200P, ahol a keresett mennyiség a naponta az összes taxi által megtett kilométerek száma, az ár pedig a kilométerenkénti tarifa. a) Mekkora lesz az egyensúlyi taxitarifa, a taxik által naponta összesen megtett kilométerek száma és a taxik száma? (Ne feledjük, hogy egy tökéletes versenyzı piacon az ár megegyezik a határköltséggel!) Tegyük föl, hogy az önkormányzat minden meglevı taxi számára taxiengedélyt bocsát ki, de elhatározza, hogy a jövıben nem bocsát ki több engedélyt. A tulajdonosok viszont eladhatják, vagy bérbeadhatják enge-délyeiket. Egy idı múlva megnövekszik a taxizás iránti napi összkereslet. Az új keresleti görbe: QD’ = 32000 – 200P. b) Mekkora lesz most az egyensúlyi taxitarifa? (A taxik mennyisége az engedélyek korlátozott száma miatt nem változhat.) c) Mennyi lesz egy taxis napi „profitja”, ha nem vesszük figyelembe a taxiengedély megszerzésének, vagy megtartásának költségeit? Valódi gazdasági profit ez? d) Mekkora lesz egy taxiengedély évi bérleti díja, ha egy taxis egy hónap alatt 20 napot dolgozik? 8. Egy termék kompetitív piacán a keresleti árat a mennyiség függvényében a P = 50 – 0,5Q összefüggés, a termelık összesített határköltségét pedig az MC = 2Q egyenlet tükrözi. a) Hogyan alakul a termék egyensúlyi ára és eladott mennyisége? Mennyi az összes fogyasztói kiadás és a termelık összes bevétele? b) Hogyan alakul a termék eladott mennyisége, keresleti ára és határköltsége, ha az állam T = 5 összegő mennyiségi adót vet ki minden termékegységre? Mekkora az adóbevétel? Mennyit fizetnek a fogyasztók és a termelık a befolyt adóból? c) Mennyi az összes fogyasztói kiadás, és a termelık összes bevétele? Jellemezze a kereslet árrugalmasságát! 9. Az alábbi táblázat egy áru különbözı mennyiségéhez tartozó keresleti árat és a termelık határköltségét mutatja. a) Mekkora az egyensúlyi ár és mennyiség? b) Hogyan alakul a termék eladott mennyisége, fogyasztói és termelıi ára, ha az állam T = 40 összegő mennyiségi adót vet ki minden termékegységre?
c) Hogyan változik a fogyasztói többlet és a termelıi többlet a beavatkozás hatására? Mekkora az adóbevétel? Mekkora az adó által okozott holtteher-veszteség? Mekkora ebbıl a termelıi és fogyasztói holtteher-veszteség? Mennyiség (db) 100 200 300 400 500 600 700
Keresleti ár (Ft) 120 100 85 70 60 55 40
Határköltség (Ft) 20 35 45 55 60 70 80
10. Az alábbi ábra egy termék kompetitív piacának hosszú távú egyensúlyi helyzetét mutatja (S a vízszintes hosszú távú kínálati görbe). A termék hosszú távú egyensúlyi ára P = 100, mennyiségét pedig Q1 mutatja. a) Mutassa meg az ábrán, hogyan hat a termelıi és a fogyasztói árra, valamint az egyensúlyi mennyiségre, ha az állam T = 50 összegő mennyiségi adót vet ki a termékre! b) Jelölje az ábrán az adóbevételt és az adó holtteher-veszteségét! Kit terhel az adó? P
S
100 D
0
Q1
Q
11. Egy termék kompetitív piacán a keresleti görbét a QD = 300 – P egyenlet, a kínálati görbét pedig az QS = 2P egyenlet írja le. a) Hogyan alakul a termék egyensúlyi ára és eladott mennyisége? b) Tegyük föl, hogy az állam T = 60 mennyiségi adót vet ki a termékre, s ezt a vevıknek kell befizetni. Ekkor a keresleti görbe alakja D = 300 – (P + T)-re módosul, mert a vevık számára az ár az adó összegével emelkedik. Itt P a termelıi ár. (Ha az eladóknak kellene befizetni az adót, akkor is ugyanazt a végeredményt kapnánk, csak akkor a kínálati görbe módosulna S = 2(P–T)-re.) c) Hogyan alakul a termék termelıi és fogyasztói ára, valamint egyensúlyi mennyisége a T = 60 adó jelenlétében? d) Mekkora az adóbevétel és az adó holtteher-vesztesége? Milyen arányú az adóteher megoszlása?
12. A túloldali ábra egy termék kompetitív piacának nagyon rövid távú egyensúlyi helyzetét mutatja (S a függıleges pillanatnyi kínálati görbe). A termék egyensúlyi ára P = 100, mennyisége pedig Q = 400. a) Mutassa meg az ábrán, hogyan hat a termelıi és a fogyasztói árra, valamint az egyensúlyi mennyiségre, ha az állam T = 50 összegő mennyiségi adót vet ki a termékre! b) Jelölje az ábrán az adóbevételt és az adó holtteher-veszteségét (ha van)! Kit terhel az adó? P
S
100 D
0
400
Q
