2016. tél
Hírlevél
V. évfolyam 4. szám
Paleoklíma és őskörnyezet kutatás a jégbe zárt Balatonon - 13. oldal
Témáink Kutatóközponti újdonságok................................................ 2 Búcsú Fekete Gábor Tanár Úrtól............................................ 2 Megújult az MTA ÖK Külső Tanácsadó Testülete ................. 2 MTA Nemzeti Víztudományi Program.................................... 3 Megjelent publikációk, sikerek........................................... 3 Környezeti tényezők hatása a töbrök hűvös klímát igénylő növényfajainak számára és térbeli eloszlására.................. 3 A globális felmelegedés hatására csökkenhet a talajok széntartalma.............................................................................. 4 Inváziós Dikerogammarus-fajok niche-elkülönülése.............. 4 Matt fekete napelemek poláros fényszennyezésének vizsgálata...................................................................................... 5 Érdemes odafigyelni a bemeneti adatok tulajdonságaira is prediktív modellek eredményeinek összehasonlításakor... 5 A talajlégzés hőmérsékletfüggése és a talajnedvesség módosító hatása európai cserjés ökoszisztémákban.................. 6 Vízinövény metaközösségek béta diverzitása: egy globális vizsgálat............................................................................. 6 Egy invázió sikere a funkcionális jellegekben kódolt. Tanulmány vízinövényekre.......................................................... 7 Egy peszticid (rotenon) is elősegítheti a Parkinson-kór kutatását....................................................................................... 7
Krónikus progesztogén terhelés indukálta molekuláris változások bodorkában.............................................................. 8 Gerinctelenekhez kapcsolódó hagyományos tudás a Kárpátmedencében....................................................................... 9 Gyűjtemény a jövőnek - „Legjobb a legjobbak között” európai minősítést kapott a Pannon Magbank................................ 9 Magyar–finn–osztrák kutatócsoport alvó fái az év legizgalmasabb tudományos hírei között........................................... 10 Molnár Zsolt, a Herman Ottó Szellemisége Díj kitüntetettje.10 A bioindikáció, a biodiverzitás és a kémiai diverzitás összefüggései a lichenológiában............................................... 11 ÖK Tudásbázis és Informatika: menet közben cserélünk „lovat”................................................................................... 11 Pályázataink, témáink........................................................ 12 Tudományosan dokumentált természetvédelmi erdőkezelés Magyarországon............................................................... 12 Paleoklíma és őskörnyezet kutatás a jégbe zárt Balatonon.13 Botanikus kerti hírek......................................................... 14 Rendezvények, konferenciák............................................ 15 ÖK Farsang.......................................................................... 15
-1-
Kutatóközponti újdonságok Búcsú Fekete Gábor Tanár Úrtól Tanár Úr évtizedeken át volt az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetben folyó kutatások meghatározó alakja, és egyben mindenki által szeretett munkatársunk. Pályáját a Növénytárban kezdte, és már szenior kutatóként, az MTA Doktora cím elnyerése után érkezett 1978-ban az intézetünkbe. A Tanár Úr és Précsényi István vezetésével ekkor elinduló, korukban világszínvonalú niche-kutatások az intézet egyik fénykora volt. Tíz éven át vezette a Növényökológiai Osztályt. Az intézet mai profilját meghatározó kutatási irányok nagyobb részét is - vegetációdinamika, közösség szerveződés, tájökológiai, ökofiziológia - Tanár Úr indította el. Az utóbbi két évtizedben Tanár Úr érdeklődése újra azon tudományos kérdések felé fordult, amelyekkel fiatal korában találkozott, például, amikor a németországi Hermann Meusel-lel dolgozott együtt. De most már egészen új megközelítésben. Az 1990-es évektől leginkább a Kiskunságot kutatta. Két, önmagában is izgalmas kérdés érdekelte: a hegyektől a Kárpát-medence közepéig tartó flóragrádiens mint növényföldrajzi jelenség és a helyi és tájökológiai mintázatok összekapcsolása. Élete utolsó napjáig aktívan kutatott. Még az ősszel is két publikáción dolgozott. A Pannon vegetációrégió határát vizsgálta új megközelítésben, valamint a Nemzeti Atlasz Növényföldrajzi fejezetének volt egyik szerkesztője.
Fekete Gábor Tanár Úr a melegkedvelő tölgyesek növényföldrajzáról mesél fiatal botanikusoknak egy MÉTA-túrán (Sarkadi Péter felvétele)
Tanár Úr mindig támogató kíváncsisággal fordult a fiatalok ötletei felé, ez sokunknak volt meghatározó, hiszen szeretetteli bátorítást nyújtott. A Zólyomi-díj alapítványának elnökeként is szívén viselte, hogy a szakma tehetséges fiataljai megkapják az őket megillető elismerést. Szerénységből, alázatból, a közösség szolgálatából nyújtott olyan példát, ami mindazok számára, akik együtt dolgoztak vele, máig meghatározó. Nemcsak az intézet kutatási profilját formálta máig ható módon, de egy olyan munkahelyi légkört és szervezeti kultúrát is megteremtett a Növényökológiai Osztályon, ami miatt az máig a „Béke-szigete”, egy olyan hely, ahol jó dolgozni. Vannak az intézetben, akik csak rövid találkozások alapján ismerhették, vannak, akik éveken, évtizedeken át dolgozhattak mellette, de az élményünk nem különbözik: csodálatos ember és tanítómester volt, a szeretet, segítőkészség és önzetlenség ezernyi megnyilvánulásával. Szeretetteljes társasága örökre hiányozni fog mindannyiunknak. Molnár Zsolt, Botta-Dukát Zoltán, Bartha Sándor
Megújult az MTA ÖK Külső Tanácsadó Testülete Az MTA a kutatóközpontok átláthatóságának és a kutatómunka nemzetközi értékelésének érdekében hozta létre a Külső Tanácsadó Testület intézményét. A Külső Tanácsadó Testület (KTT) külföldi és hazai tagjai a tudományterület nemzetközi hírű képviselői, a tagokra (a mi esetünkben) a VIII. Biológiai Tudományok Osztálya (3tag), az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) (1 tag) és a kutatóközpont (3 tag) tesz javaslatot. A tagok felkérése három évre szól, ezért 2017-től meg kellett újítani az MTA ÖK Külső tanácsadó Testületét. A megújult testület tagjai: Podani János akadémikus, ELTE (elnök), Gordon Copp (CEFAS, UK), Jan Leps (University of South Bohemia, CZ), Józsa János (BMGE), Lövei Gábor (Aarhus Egyetem, DK), Tóthmérész Béla (DE), Vass Imre (SZBK Növénybiológiai Intézet). A KTT évente egyszer ülésezik és nemzetközi standard-ek szerint mond véleményt a kutatóközpontban folyó munkáról illetve tesz javaslatokat a tudományos teljesítmény javítása érdekében. A megújult KTT 2017. február 6-án tartotta első ülését a Duna-kutató Intézetben. Az ülésen a főigazgató és az intézet Jan Leps előadást tart a Duna-kutató Intézetben igazgatók számoltak be a tavalyi év eredményeiről, az intézeti stratégiákról és különböző mutatók alapján a kutatómunka trendjeiről. A bemutatott háttéranyagok és előadások alapján tárgyalta meg a testület az intézeti teljesítményeket egy kritikus, de baráti hangvételű megvitatásban.
-2-
2017. február 7-én a Külső Tanácsadó Testület két tagja tartott nyilvános előadást és szemináriumot a Duna-kutató Intézetben: • Gordon H. Copp, Salmon & Freshwater Team, CEFAS: Examples of risk analysis and management of non-native freshwater fishes: Life-history traits to predict invasiveness and detection using eDNA • Jan Lepš, Department of Botany, Faculty of Science, University of South Bohemia, České Budějovice: Biodiversity and ecosystem functioning http://www.okologia.mta.hu/node/8958 Az előadásokat a helyszínen kívül videó konferencián követték Tihanyból, Vácrátótról és Debrecenből is. Mázsa Katalin
MTA Nemzeti Víztudományi Program Az ősz folyamán az MTA Nemzeti Víztudományi Programjának kidolgozása elkezdődött, Lovász elnök úr támogatása révén a koordinációs csoport elkezdte működését az Ökológiai Kutatóközpontban, a Karolina úton. Mostanra közel 15 kolléga dolgozik főállásban vagy megbízottként a program kidolgozásán az ökológia, hidrológia, meteorológia, közgazdaságtan, jogtudomány stb területekről. Igazi multidiszciplináris kutatási program lesz. Az eltelt hónapokban a következő lépések történtek: megtörtént a hazai vizes kutatóműhelyek és vízügyi műhelyek feltérképezése, nemzetközi példák feldolgozása, online kérdőív segítségével a felhasználói oldal tudásigényének a felmérése, illetve elkészült a Water in Hungary áttekintés, mely nemzetközi kooperációk kialakításához biztosít alapot. 2016. november 4-én előadó ülést rendeztünk, mely a Magyar Tudomány Ünnepének kiemelt eseménye volt: „A Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Programjának első eredményei” Közel 200 regisztrált vendég vett részt az előadóülésen, köztük víztudományban érintett vezetők, mint a vízügyekért és a környezetügyekért felelős helyettes államtitkárok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, a köztársasági elnöki hivatal környezetügyi igazgatója, és Lovász László elnök úr. Az előadások során beszámoltunk az eddigi tevékenységünkről, az induló Balatoni minta programról, illetve két további témakörben voltak előadások: a felszín alatti vizek, illetve a közgazdaságtudományi eszköztárban rejlő lehetőségekről a vízhasznosítás fejlesztésében. Az előadások megtekinthetőek az alábbi linken: http://mta.hu/mta_hirei/a-balaton-kornyezetvedelmi-sikertortenet-bemutattak-azmta-vizprogramjanak-elso-eredmenyeit-107040 Az akadémia elnöke által életre hívott Víztudományi Elnöki Bizottság első ülése megtörtént, ahol az akadémiai, gyakorlati víztudományi és kormányzati bizottsági tagok kaptak tájékoztatást a Víztudományi Program haladásáról. Részt vett a vízügyért felelős helyettes államtitkár úr és a környezetügyért felelős államtitkár úr a bizottsági ülésen. Mindketten támogatásukról biztosították a programot. Báldi András
Megjelent publikációk, sikerek Környezeti tényezők hatása a töbrök hűvös klímát igénylő növényfajainak számára és térbeli eloszlására Bátori, Z., Vojtkó, A., Farkas, T., Szabó, A., Havadtői, K., Vojtkó, A. E., Tölgyesi, Cs., Cseh, V., Erdős, L., Maák, I. E., and Keppel, G. (2017) Large- and small-scale environmental factors drive distributions of cool-adapted plants in karstic microrefugia. Annals of Botany, 119, 301-309. [IF: 3,982] Kutatásunk arra a kérdésre kereste a választ, hogy különböző léptéken ható környezeti tényezők milyen hatással vannak a töbrökben élő, hűvös mikroklímáját igénylő fajok számára és térbeli elterjedésére. Vizsgálatainkat a Mecsek, az Aggteleki-karszt, a Bükk és a Bihar-hegység töbreiben végeztük. A vizsgálati területek egy hőmérsékleti és csapadékgrádiens négy pontjának felelnek. A töbrök cserje- és gyepszintjét É-D-i irányú szelvények mentén vizsgáltuk, 1 m2-es felvételi egységekben.
-3-
A makroklíma hatása egyértelműen kimutatható volt: a hűvös klímához alkalmazkodott fajok száma a grádiens mentén a Mecsektől a Bihar-hegységig folyamatosan nőtt. Az Aggtelekikarszt és a Bükk területén az erdőborítás nélküli töbrök esetében a kitettség hatása fokozottan érvényesült: itt a hidegkedvelő növények száma az északi kitettségű lejtőkön volt magasabb. A legmelegebb makroklímájú vizsgálati területen (Mecsek) a hidegkedvelő növények jellemzően a töbör aljára koncentrálódnak, míg a Bihar-hegység töbreiben ezen fajok száma a töbörben egyenletesen magasnak bizonyult. Eredményeink szerint tehát a makroklíma, a kitettség, valamint a lombkoronaszint jelenléte egyaránt jelentősen befolyásolja a hidegebb klímát igénylő növényfajok számát, de a két utóbbi faktor hatása jelentős mértében függ az éghajlattól. A szárazabbá és melegebbé váló éghajlat miatt a töbrök természetvédelmi szerepe különösen fontos, mivel számos faj számára refúgiumként szolgálhatnak. Erdős László
A globális felmelegedés hatására csökkenhet a talajok széntartalma,ami tovább gyorsíthatja a felmelegedést Crowther T.W. ... Kröel-Dulay G. ... et al. Quantifying global soil C losses in response to warming. Nature 504: 104-108. A kutatás során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a globális felmelegedés növelni vagy csökkenteni fogja-e a talajokban kötötten előforduló jelentős mennyiségű szén mennyiségét. Miközben sok vizsgálat kimutatta, hogy a melegedés hatására megnövekedhet a talajba bekerülő, vagy onnan kikerülő szén mennyisége, ezek egyensúlyáról, a talajok széntartalmának változásáról eddig csak elszórt esettanulmányok születtek, és nem került sor egy globális szintézisre. Ha a felmelegedés hatására csökken a talajok széntartalma, ez a légkörbe kerülve olyan jelentős negatív visszacsatolást jelenthet, amely a klímaváltozás nem várt mértékű felgyorsulásához vezethet. A Yale egyetem kutatói által vezetett, széleskörű nemzetközi együttműködés keretében zajló vizsgálat kimutatta, hogy a talajok széntartalma 2050-ig 55 billió (ezer milliárd) kg-mal csökkenhet. Ez a mennyiség a légkörbe kerülve 17%-kal növelheti meg az erre az időszakra kalkulált emberi tevékenységből adódó szénkibocsátást A kutatás során az elmúlt 20 évben szerte a világban folytatott melegítéses terepkísérletek eredményeit vettük figyelembe. Ilyen, a klímaváltozás hatásait kutató kísérlet zajlik 2001 óta a Kiskunságban is, amelynek eredményei szintén bekerültek a fenti publikációba. Ennek a globális adatbázisnak a felhasználásával sikerült a globális felmelegedéshez kapcsolódó talajérzékenységi térképet készíteni. A térkép szerint a talajok szénvesztése a Föld hideg helyein, a magasabb szélességi köröknél a legnagyobb mértékű, ahol évezredeken át épült be a hatalmas mennyiségű szén a talajokba, és az alacsony hőmérsékleten az alacsony mikrobiális aktivitás ezt meg is őrizte. A magas szélességek mentén fekvő területek fokozott érzékenysége azért ijesztő, mert ezekben a régiókban várható a legnagyobb felmelegedés. A kutatás eredményei megerősítik azt a feltételezést, hogy a visszacsatolási folyamatok jelentősen módosíthatják – ebben az esetben erősíthetik – a klímaváltozás erősségét. Kröel-Dulay György
Inváziós Dikerogammarus-fajok niche-elkülönülése Borza, P., Huber, T., Leitner, P., Remund, N., Graf, W. (2017) Current velocity shapes co-existence patterns among invasive Dikerogammarus species. Freshwater Biology 62(2): 317-328. [IF(2015*): 2,933] A 3. Nemzetközi Duna-expedíció makroszkopikus gerinctelen adatsorán alapuló cikkben három közel rokonságban álló ponto-kaszpikus bolharák-faj (Dikerogammarus bispinosus, D. haemobaphes, D. villosus) élőhelyi elkülönülését mutatjuk be. A mindhárom faj által benépesített folyószakaszra illesztett RDA-modell az áramlási sebességet azonosította az elkülönülés fő tényezőjeként, amit stressztolerancia-kompetíciós képesség csereviszonyként értelmeztünk. Emellett a lebegőanyag (illetve
-4-
esetleg azzal összefüggő más tényezők) szerepe volt valószínűsíthető, amely azáramlásisebesség-gradiens közepét elfoglaló D. haemobaphes együttélését könnyítheti meg a másik két fajjal. Az RDA-modell segítségével predikciókat tettünk az alsó folyószakaszra, amelyet a D. bispinosus korábban benépesített, ám az utóbbi évtizedekben rejtélyes módon eltűnt. A modell – elsősorban a szakaszra jellemző lassú áramlási sebesség és finomszemcsés mederanyag alapján – viszonylag sikeresen jósolta a D. bispinosus hiányát, így a faj korábbi jelenlétét niche-kiterjesztésként magyaráztuk, eltűnését pedig a D. villosus későbbi megjelenésével hoztuk összefüggésbe (a faj balatoni visszaszorulására is hasonló magyarázat adható). A kézirat egy korábbi verziójában kísérletet tettem az eredmények filogenetikai kontextusba helyezésére is, ám időközben kiderült (Michal Grabowski személyes közlése alapján), hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem nyújtanak biztos Dikerogammarus bispinosus hím, 16 mm (Potyó Imre felvétele) alapot ehhez, így a végső verzióba ez az okfejtés nem került bele. A kiértékelés során nehézséget okozott a mintavételi dizájn leképezése (térbeli autokorreláció, egy helyről több minta), ám végül az Asymmetric Eigenvector Maps (AEM) módszerrel sikerült kielégítő megoldásra jutni, ami az adatsor további elemzését meggyorsíthatja. Borza Péter
Matt fekete napelemek poláros fényszennyezésének vizsgálata Száz, D., Mihályi, D., Farkas, A., Egri, Á., Barta, A., Kriska, Gy., Bruce, R., Horváth, G. (2016) Polarized light pollution of matte solar panels: Anti-reflective photovoltaics reduce polarized light pollution but benefit only some aquatic insects. Journal of Insect Conservation 20 (4): 663-675. A polarotaktikus vízirovarok a vizekről tükröződő fény vízszintes polarizációja alapján ismerik fel a vízfelületeket. A fényes fekete napelemek szintén vízszintesen poláros fényt vernek vissza, így megtévesztik e vízirovarokat, miáltal ellephetik azokat és rápetézhetnek. Mivel a matt felületek depolarizálják a róluk diffúzan visszavert fényt, azt várhatjuk, hogy az energiahatékonyság növelése érdekében érdesített fekete napelemek kevésbé idéznek elő poláros fényszennyezést, mint a fényesek. Terepkísérletek során megvizsgáltuk, hogy a fényes fekete és matt fekete napelemtábla borítására használt felületek miként vonzzák a pozitív polarotaxissal rendelkező kérész, árvaszúnyog és bögöly fajokat. Bár a bögölyök a várakozások szerint jobban vonzódtak a fényes felülethez (fényes: 1801 reakció, matt: 390 reakció), a matt felület négyszer annyi kérészt vonzott, mint a fényes (f: 73, m: 294). A kérészek viselkedésének oka, hogy a matt felület polarizációs mintázata igen hasonló a kérészek által előnyben részesített nyugodt felszínű víztestekhez. Az árvaszúnyogok esetében nem volt szignifikáns különbség a két felületnél mutatott viselkedési reakciók száma között (f: 969, m: 1106). A napelemek mattítása tehát a várakozásokkal ellentétben egyes esetekben valóban csökkenti, ám más esetekben viszont növeli a poláros fényszennyezés hatásait. Farkas Alexandra
Érdemes odafigyelni a bemeneti adatok tulajdonságaira is prediktív modellek eredményeinek összehasonlításakor Somodi, I., Lepesi, N. and Botta-Dukát, Z. (2017) Prevalence dependence in model goodness measures with special emphasis on true skill statistics. Ecology and Evolution, 7: 863–872. [IF: 2,537] A prediktív modellek az ökológia fontos eszközei ahhoz, hogy megbecsüljük, hogy adott élőlény/élőhely/jelenség számára az ismert előfordulásokon kívül hol található még megfelelő környezet, illetve hogy a környezet változásával (pl. klímaváltozás) az elterjedési terület hogyan módosulhat. A predikciók ugyankkor természetesen nem tökéletesek, minőségük kifejezésére
-5-
számos mérőszámot bevezettek. A modellek jóságát számszerűsítő mértékekkel szemben elvárás, hogy a becslési (predikciós) siker legyen az egyetlen tényező, amely értéküket meghatározza, az adatszerkezet, például a modellezett élőlény gyakori vagy ritka volta (prevalencia) ne befolyásolja az eredményt. Sok jósági mérőszámról azonban bevezetésük óta kiderült, hogy ennek a kritériumnak nem felelnek meg. A „True Skill Statistic” mérőszámról eddig az volt a vélekedés, hogy valóban csak a prediktív erőt jellemzi, emiatt rendkívül elterjedten használták az ökológiában. A cikk rámutat, hogy a „True Skill Statistic” sem mentes a prevalenciafüggéstől, azaz a modelljóságra adott becslését a modell minőségén kívül egyéb is befolyásolja. Erre elméleti és szimulációs bizonyítékkal szolgál, valamint részletezi, hogy mely esetekben lehet jelentős ez a hatás, illetve mely helyzetekben lehet valóban elhanyagolható.
Somodi Imelda
A talajlégzés hőmérsékletfüggése és a talajnedvesség módosító hatása európai cserjés ökoszisztémákban Lellei-Kovács E, Botta-Dukát Z, de Dato G, Estiarte M, Guidolotti G, Kopittke GR, Kovács-Láng E, Kröel-Dulay Gy, Larsen KS, Peñuelas J, Smith AR, Sowerby A, Tietema A, Schmidt IK (2016) Temperature dependence of soil respiration modulated by thresholds in soil water availability across European shrubland ecosystems. Ecosystems 19, 1460–1477. DOI: 10.1007/s10021-016-0016-9 [IF: 3,751] A talajlégzés a globális szénkörforgalom egyik fő összetevője, és alapvető szerepet játszik azokban a visszacsatolási folyamatokban, amik az ökoszisztémák klímaváltozásra adott válaszaiból erednek. Az empírikus modellezés, mely során megfigyelések, mérések alapján állítunk fel összefüggéseket, lényeges eszköze a környezeti változásokra adott ökoszisztéma-válaszok előrejelzésének, és a folyamat-alapú modellekhez is fontos adatokat szolgáltatnak. Tanulmányunkban három empírikus hőmérséklet – talajlégzés modellt vizsgáltunk (exponenciális, Lloyd-Taylor féle telítési, valamint Gauss féle haranggörbe) a mediterrán, a kontinentális és az atlantikus régióban, hét európai cserjésben mért adatok alapján. Megnéztük a talajnedvesség bevonásának hatásait is a modellekbe, majd minden modell alapján kiszámítottuk az éves széndioxid-kibocsátást. Azt találtuk, hogy adatainkra az adott klimatikus körülményektől függően más-más hőmérsékleti modell illeszkedett a legjobban. Bár a talajnedvesség közvetlen hatása kicsi volt, bevonása a modellekbe mindenütt javította azok illeszkedését. Eredményeink szerint az exponenciális hőmérsékletfüggvény csak szűk hőmérsékleti tartományban írja le jól a talajlégzés változását. Az ilyen modellekből származó előrejelzéseket óvatosan kell kezelni, mivel ezek alábecsülhetik az atlanti cserjések vízjárta, magas széntartalmú, tőzeges talajainak jövőbeni szénkibocsátását, mely nagy hatást gyakorolhat a teljes szénkészletre.
Spanyol, dán és holland mintaterület
Lelleiné Kovács Eszter
Vízinövény metaközösségek béta diverzitása: egy globális vizsgálat Alahuhta, J. ... Lukács, B.A. ... et al. (2017). Global variation in the beta diversity of lake macrophytes is driven by environmental heterogeneity rather than latitude. – Journal of Biogeography (In Press) [IF~3.997.] | D1. A vízi növények ökológiai igényeiről széleskörű ismeretekkel rendelkezünk mind folyó, mind állóvízi ökoszisztémákból és részletesen ismerjük azt is, hogy milyen környezeti tényezők határozzák meg a metaközösségek diverzitását kis- és közepes léptékben, kontinentális, trópusi és boreális klímán egyaránt. Globális léptékben azonban még nem került sor ilyen vizsgálatra, a régiókban eltérő mintavételi intenzitás és módszertanok miatt. A most elfogadott és megjelenés alatt álló cikkünkben a tavi
-6-
makrofiton metaközösségek béta diverzitási értékeit hasonlítottuk össze globális léptékben. Ehhez 21 országból, szinte minden kontinenst és éghajlati övet lefedő adatsort állítottunk össze. Az elemzéseket a metaközösség ökológia egyik legismertebb iskolájában, Jani Heino kutatócsoportjában végezték Finnországban. Vizsgáltuk a béta diverzitás két fő komponensének a beágyazottság (nestedness) és a fajkicserélődési ráta (turnover) relatív szerepét, valamint vizsgáltuk, hogy globális léptékben mely környezeti faktorok határozzák meg a vízi növények béta diverzitását. Megállapítottuk, hogy habár a beágyazottság a különbségek majdnem feléért felelős, mégis a fajkicserélődés határozza meg a béta diverzitási értékeket. A két komponens aránya eltérő volt az egyes országok között. A környezeti változók közül meglepő módon nem a földrajzi szélesség és hosszúság, hanem a tengerszint feletti magasság (és hőmérséklet), illetve a tavak bolygatottságát is indikáló alkalinitás adódott meghatározó tényezőnek. Lukács Balázs András
Egy invázió sikere a funkcionális jellegekben kódolt. Tanulmány vízinövényekre. Lukács, B.A., Vojtkó, A.E., Mesterházy, A., Molnár, V.A., Süveges, K., Végvári, Zs., Brusa, G. & Cerabolini, B.E.L. (2017). Growth-form and spatiality driving the functional difference of native and alien aquatic plants in Europe – Ecology and Evolution 7: 950–963. [IF~2.537.] | D1. Az őshonos fajok eltűnése és az idegenhonos fajok megjelenése, elterjedése súlyos károkat okoz az ökoszisztéma szolgáltatások rendszerében. A növényökológusok már régóta keresik a választ azokra a kérdésekre, hogy mitől sikeresebbek az idegenhonos fajok, mint az őshonosak? Mitől válik egy élőhely vonzóvá az idegenhonos fajok számára? A növényi tulajdonságokon alapuló invázióbiológiai vizsgálatok és publikációk száma igen magas, ezeket terresztris környezetben igyekeztek meghatározni, mely növényi jellegek biztosítanak kompetíciós előnyt vagy hátrányt egyik-másik faj számára. Ezen vizsgálatok alapján már ismerjük, mely növényi tulajdonságok hozhatók összefüggésbe az invázióval. A leírt összefüggéseket, hipotéziseket azonban vízi növényeken még nem tesztelték. Az általunk végzett kutatás célja az volt, hogy feltárjuk a honos és idegenhonos vízinövény fajok növényi tulajdonságaiban kódolt különbségeket. Másrészt vizsgáltuk, hogy a honos és idegenhonos fajok funkcionális jellegei konvergens vagy divergens eloszlást mutatnak-e. A vizsgálatokhoz általunk mért hazai és olaszországi adatokat használtunk. Lineáris kevert modellek segítségével vizsgáltuk az őshonosság hatását a mért levél jellegekre, illetve vizsgáltuk a növekedési forma és a térbeliség (tengerszint feletti magasság, koordináta) faktorok hatását a kapott összefüggésekre. Az eredmények alapján az idegenhonos, invazív vízi növények levelei nagyobbak, lazább szövetekkel és gyorsabb növekedési rátával rendelkeznek. Lukács Balázs András
Egy peszticid (rotenon) is elősegítheti a Parkinson-kór kutatását Maász, G., Zrínyi, Z., Reglődi, D., Petrovics, D., Rivnyák, Á., Kiss, T., Jüngling, A., Tamás, A., Pirger, Zs.(2017) Pituitary adenylate cyclase-activating polypeptide (PACAP) has neuroprotective function in dopamine-based neurodegeneration in rat and snail parkinsonian models. Disease Models and Mechanisms. 10:127-139; DOI: 10.1242/dmm.027185. [IF: 4.978] gold open access
-7-
Megfigyeltük, hogy a rotenon nevű peszticid Parkinson-kórra jellemző tünetegyütteseket, azaz csökkent dopamin szinteket az idegrendszerben, a dopamin termelő sejtek pusztulását, valamint a mozgási viselkedés zavarait idéz elő a nagy mocsári csigában (Lymnaea satgnalis). Továbbá, ismeretes volt, hogy a 6-OHDA (célzottan a dopaminerg sejteket pusztító toxin) indukálta patkány Parkinson-kór modellben a PACAP nevű endogén polipeptid szignifikáns mértékben képes megvédeni a dopaminerg idegsejteket a pusztulástól, valamint javítja a mozgási (motorikus) funkciók károsodását. Korábbi munkáinkban a PACAP jelenlétét a csiga központi és perifériás idegrendszerében is igazoltuk. Mindezek alapján, kíváncsiak voltunk arra, hogy a PACAP idegsejt védő hatása megfigyelhető-e a rotenon-indukálta csiga Parkinson-modellben, illetve ha igen, akkor vajon mi lehet a neurodegenerációs modellekben kifejtett idegsejt védő hatásainak molekuláris háttere? Továbbá, mennyire hasonlóak ezek a molekuláris folyamatok egy gerinces és egy gerinctelen modellállat esetében? A kérdések megválaszolása érdekében, a rotenon-indukálta csiga és 6-OHDA-indukálta patkány modellekben elvégeztük a viselkedés teszteket, monoamin szintek meghatározást, metabolizáló enzimek vizsgálatát, valamint a PARK7/DJ-1 védő fehérje mennyiségi meghatározását is. A mozgási és táplálkozási aktivitások csökkentek a rotenon hatására, míg a PACAP képes volt ezen tüneteket javítani. A dopamin szintek mindkét modellben csökkentek a toxinok hatására, azonban a PACAP ~50%-ban képes volt kompenzálni azokat. A dopamin metabolizáló enzimek is változást mutattak, de a PACAP ezeket is képes volt megvédeni a károsodástól bizonyos mértékben. A PARK7/DJ-1 fehérje tartalom parallel csökkent mindkét modellben, azonban a PACAP csak a 6-OHDA-kezelt patkány modellben állította vissza kontroll állapotban mérhető szinteket. Összességében, a PACAP idegsejt védő hatása különböző neurodegenerációs modellekben egyaránt összevethető a dopamin, a dopamin metabolizáló enzimek és a fehérje szintekkel. A rotenon és 6-OHDA indukálta csiga és patkány in vivo Parkinson-kór modellek egyaránt utánozzák a kór néhány tünetét, azonban nem képesek az összes etiológiai tulajdonság reprodukálására. Mégis használatukkal lehetővé válik új potenciális gyógyszerjelöltek tesztelése, valamint a modell megfelelő megválasztásával alternatív vizsgálati utat jelenthetnek az idegsejt védő anyagok (többek között PACAP) molekuláris mechanizmusainak tisztázására.
Maász Gábor, Pirger Zsolt
Krónikus progesztogén terhelés indukálta molekuláris változások bodorkában Maász Gábor, Zrínyi Zita, Takács Péter, Lovas Sándor, Fodor István, Kiss Tibor, Pirger Zsolt (2017) Complex molecular changes induced by chronic progestogens exposure in roach, Rutilus rutilus. Ecotoxicology and Environmental Safety, 139:9–17 DOI: 10.1016/j.ecoenv.2017.01.020. [IF: 3,246] Korábbi tanulmányainkban megállapítottuk, hogy a Balaton és Zala vízgyűjtő területén progesztogén (progeszteron, drospirenon, levonorgesztrel) szennyezés mutatható ki (0.23–13.67 ng/L). A progesztogének a nagy mennyiségű humán felhasználás (hormonális fogamzásgátlás, állattartás, haltenyésztés) és a helytelen szennyvízkezelés következményeként kerülnek élővizeinkbe és fejtenek ki hatást a nem célszervezetnek számító vízi élőlényeken. Vizsgálatainkban, a bodorkákat (Rutilus rutilus) a környezetben releváns (10 ng/L), valamint ennél magasabb (50 és 500 ng/L) koncentrációjú progesztogén keverékkel terheltük 42 napon keresztül. A morfológiai jegyek, test szomatikus indexek, szennyezést jelző biomarkerek (vitellogenin, DJ-1 fehérje), valamint vér szérum lipidek vizsgálata alapján jelentős morfológiai és fiziológiai változásokat figyeltünk meg a bodorkában környezeti progesztogének hatására. Továbbá, az eddig általánosan használt szennyezést jelző biomarkernél (vitellogenin) érzékenyebb és nemtől független jelzőmolekulát találtunk (DJ-1 fehérje), amely alkalmas lehet már kismértékű szennyezés kimutatására és korai jelzésére. Maász Gábor
-8-
Gerinctelenekhez kapcsolódó hagyományos tudás a Kárpát-medencében Ulicsni V., Svanberg I., Molnár Z. (2016) Folk knowledge of invertebrates in Central Europe - folk taxonomy, nomenclature, medicinal and other uses, folklore, and nature conservation. Journal of ethnobiology and ethnomedicine, 12(1), 47. [IF: 2,414, D1] Cikkünk célja a Kárpát-medence három tájában feltárt magyar népi gerinctelenismereti tudás bemutatása: 1) a gerinctelen népi taxonok listája, 2) népi biológiai osztályozásuk és nevezéktanuk, 3) száliens tulajdonságaik, valamint 4) felhasználásuk, a kapcsolódó szólások és védelmük. Gerinctelenekről szóló etnozoológiai munkák közül Európában ez az első, „teljes faunát” átfogó cikk. 208 taxon ismeretét és felhasználását mutatjuk be részletesen a gyűrűférgektől a legyeken át az atkákig. Az ismert népi taxonok nagy száma is mutatja, hogy előzetes feltevéseinkkel szemben meglepően jelentős ismeretanyag lelhető fel még napjainkban is a hagyományos gazdálkodást folytató emberek között a nagyobb gerincesek mellett a gerinctelenekről is. A teljes faunára vonatkozó népi fajismeret 54 %-át teszik ki a gerinctelenek. Az adatok 57 nagy tudású, hagyományos gazdálkodással foglalkozó határontúli magyar adatközlőtől származtak, akik a főként szobai interjúk során fényképek alapján azonosították be a taxonokat (ez mintegy 7000 egyedi adatot jelent). Az ismeretek magasabb szintű elicitálása érdekében féligstruktúrált interjúkat is készítettünk, valamint a megkérdezettek többségénél az ismert fajok szabad csoportosítása segítségével a népi taxonómia rekonstrukcióját is elvégeztük. Taníthatna-e tehát egy parasztasszony állatismeretet akár egyetemen is? Elmondhatjuk, hogy bár más háttér által befolyásoltak és más célra adaptálódtak, a népi állatismeret fajszámában a biológusoknak szánt egyetemi állatismereti anyaggal is összemérhető, sőt sok esetben meg is haladja azt (pl. a 25 népi kétszárnyú taxon esetében). Európában rovarok fogyasztása nem ínségtáplálékként egészen kivételes. Egy ilyen kivétel a fadongófajok mézgyomrának Kárpát-medencei fogyasztása cikkünkben került először közlésre (Fotó: Ulicsni Viktor)
Ulicsni Viktor, Molnár Zsolt
Gyűjtemény a jövőnek - „Legjobb a legjobbak között” európai minősítést kapott a Pannon Magbank A „legjobb a legjobbak között” minősítést kapott az Európai Unió LIFE-Nature programjában megvalósított pályázatok közül a Pannon Magbank, amelynek keretében több mint 900 őshonos növény magvait gyűjtötték össze Magyarországon. Az értékes mintákat hűtőkamrákban tárolják úgy, hogy a 22. században is felhasználhatók legyenek. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársai szakértőként vettek részt a projektben, és kipróbálták, hogy valóban kifejlődik-e a magokból egy tucatnyi őshonos növény egy felhagyott szántón, ismét természetközelivé alakítva a területet. A Pannon Magbank létrehozásának célja legalább 800 olyan növényfaj magvainak összegyűjtése volt, amely a pannon biogeográfiai régióban – vagyis a Kárpát-medencében – őshonos, és magvait hosszú távon, génbankban lehet tárolni. A 800 növényfaj a vadon élő honos növényflóra mintegy felét jelenti. A programot a Növényi Diverzitás Központ (NöDiK, az Agrobotanikai Intézet utóda) valósította meg, együttműködve az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetével (MTA ÖK ÖBI) és az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóságával. A programban végül 910 faj 1853 magtételének gyűjtését és tárolását oldották meg, köztük 204 védett faj 364 és 45 fokozottan védett faj 76 magtételéét. „Az eredetileg a pályázatban vállalt cél túlteljesítése bizonyosan hozzájárult ahhoz, hogy a projektünket a legjobbak közé sorolták” – mondta Török Katalin,
Kései szegfű (Dianthus serotinus). A meszes homokpusztai gyepek e jellegzetes évelő virágát magról telepítették vissza Fülöpháza közelében. Endemikus növény: a Magyar Természettudományi Múzeum adatai szerint csak a Duna–Tisza közén, a Dél-Mezőföldön, a Kisalföldön, továbbá a Pilis és Gerecse hegylábi homokján fordul elő (Fotó: mta.hu)
-9-
az MTA ÖK ÖBI tudományos főmunkatársa, a program egyik irányítója. A Pannon Magbank mellett hat másik LIFE-Nature pályázat kapta meg a legkiválóbbaknak járó minősítést, köztük egy spanyolországi program, amelynek célja megelőzni a vadon élő állatok megmérgezését, és egy, a ciprusi őshonos borókásokat védő intézkedéssorozat. A jó és a legjobb programokat bemutató kiadványt nemrég jelentette meg a LIFE programot koordináló testület, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága A Best of LIFE-Nature projects kiadvány letölthető innen: http://ec.europa.eu/environment/life/publications/lifepublications/ bestprojects/documents/bestnat15.pdf (PDF-formátum, 72 oldal). Az MTA ÖK ÖBI munkatársainak egyrészt a maggyűjtési stratégia előkészítése, a gyűjtési módszertan kidolgozása, másrészt a gyűjtött magvak dokumentálása, ellenőrzése, harmadrészt egy visszatelepítési kísérlet lefolytatása volt a feladata. „A gyűjtési stratégia nem csak a gyűjtendő növények kiválasztását jelenti – magyarázta Török Katalin. – A Magyarországon vadon élő mintegy 2200 edényes növény közül majdnem 1800 lehet alkalmas hosszú távú hűtéses tárolásra. A fő szempont az volt, hogy ebből az 1800-ból minél több védett, veszélyeztetett, más növényekkel társulásalkotó vagy társulásban fontos szerepet betöltő növény kerüljön a magbankba. A ritkább agrárgyomokra is figyeltünk, amelyek a vegyszerezés miatt szinte teljesen eltűntek, valamint a haszonnövények vad rokonaira.” .A kutatási projekt részeként az ÖBI munkatársai azt is kipróbálták, hogy a projekt keretében gyűjtött magvak segítségével vissza lehet-e állítani a természetközeli állapotot egy adott élőhelyen. A kérdés tehát az volt, hogy a gyakorlati természetvédelemben milyen lehetőségei vannak a magminták felhasználásának. A teljes cikk az mta.hu honlapon olvasható: http://mta.hu/tudomany_hirei/mta-okologiai-kutatokozpont-pannon-magbank-lifenature-legjobb-projekt-107336 Szerk.
Magyar–finn–osztrák kutatócsoport alvó fái az év legizgalmasabb tudományos hírei között A New Scientist év végi összeállításában a gravitációs hullámok felfedezése, az AlphaGo történelmi győzelme és a három szülőtől származó gyerek mellé bekerült egy tudományos eredmény, melynek létrejöttében az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársának is fontos része volt. A kutatók infravörös lézerszkennerrel vizsgálták, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. A módszer ügyes megoldást adott több laboratóriumi és terepi problémára, így mesterséges hatásoktól mentesen tudták mérni az ágak mozgását az idő függvényében. Az ötméteres nyírfákon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az ágak és levelek fokozatosan nyolc-tíz centimétert mozdultak lefelé az éjszaka folyamán. Napkelte előtt érték el a legalacsonyabb pozíciójukat, majd hajnalban néhány óra alatt visszatértek korábbi helyzetükbe. Az eredményről az mta.hu-n is beszámoltunk. A jelenség pontos oka még nem ismert, azonban a növényi mozgások szoros összefüggésben vannak a sejtek víztartalmával és ezen keresztül az egész fa vízháztartásával, így ezek a mérések segíthetnek tisztázni e vízháztartás működésének jelenleg is fennálló kérdéseit. „A kutatás folytatásaként több fafaj egyedeit vizsgáltuk a korábban alkalmazott módszerrel, hogy kiderítsük, mennyire általánosan fordul elő ez a jelenség a növényvilágban” – mondta el a kutatás magyar résztvevője, Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Újabb eredményeiket várhatóan 2017 nyarán publikálják. A New Scientist cikke: https://www.newscientist.com/article/2088833-trees-seen-resting-branches-while-asleep-for-the-first-time/ (Kép: New Scientist – Getty images) Szerk.
Molnár Zsolt, a Herman Ottó Szellemisége Díj „az Ember” kategóriájának 2016-os kitüntetettje Dr. Molnár Zsolt botanikus, etno-ökológus és a Mecsek Zöldút Egyesület kapta a 2016-os Herman Ottó Szellemisége Díjakat. A díjjal azon személyek és közösségek munkáját ismerik el, akik a kutatás és tudományos ismeretterjesztés területén kiemelkedő eredményeket értek el, munkájukkal kimagaslóan segítették a környezet- és természetvédelmet. Idén immár második alkalommal adták át a Herman Ottó Szellemisége Díjakat „az Ember” és „a Közösség” kategóriában a Herman Ottó Konferencia Központban megrendezett gálán. A Herman Ottó Intézet 2015-ben alapította a díjat, hogy elismerje azon személyek és közösségek munkáját, akik hazai és nemzetközi szinten, a kutatás és tudományos ismeretterjesztés területén kiemelkedő eredményeket értek el, példaértékűt és maradandót alkottak, munkájukkal kimagaslóan segítették a környezet- és természetvédelmet, a természetkutatást illetve zoológiát.
- 10 -
A döntés alapján a Herman Ottó Szellemiség Díj „az Ember” kategóriában elismerő díjat Dr. Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus vehette át, aki 1990 óta az Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének kutatója, jelenleg tudományos tanácsadója, a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetője. Doktori fokozatát 2007ben szerezte, 2013-ban Pro Natura díjat kapott, 2015-ben lett az MTA doktora. Kutatásainak fő motivációja az, hogy a múlt jobb megismerésével mélyebben megértsük, pontosabban értékelhessük hazánk tájainak mai növényzetét, a fennmaradt növényzeti örökséget. Kutatási eredményeit a természetvédelmi kezelésekben, az európai agrárszabályozások kialakításában és a környezeti nevelésben közvetlenül hasznosítják. Szerzőként, társszerzőként számos könyve jelent meg, emellett oktatási, szemléletformáló tevékenysége igen széleskörű. Példaértékű munkájának elismeréseként pedig „a Közösség” kategóriában vehette át az elismerő díjat a Mecsek Zöldút Egyesület, egy olyan élő, működőképes szellemiség-közvetítő műhely, amely lehetőséget nyújt a helyieknek és az odalátogatóknak a lelki és fizikai rekreációra, az értékek közvetítésére és a fejlődésre. Az ott élők saját belső erőforrásaikból merítve hozzák létre a közösséget, részletesen felkutatták az egyes falvak helyi értékeit, termékeit, szolgáltatásait, programjait, hagyományait, gasztronómiáját, a turizmus fejlesztési lehetőségeit. Az egyesület színvonalas vendéglátással egybekötött programokat szervez, a tervezett útvonal a teljes Mecseket bejárja. Gratulálunk a díjazottaknak! Forrás: Herman Ottó Intézet, a teljes hír: http://www.hoi.hu/node/596355 Szerk.
A bioindikáció, a biodiverzitás és a kémiai diverzitás összefüggései a lichenológiában Farkas Edit az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos főmunkatársa sikeresen megvédte akadémiai doktori disszertációját „A bioindikáció, a biodiverzitás és a kémiai diverzitás összefüggései a lichenológiában” címmel. Farkas Edit a hazai és nemzetközi tudományos kutatás és közélet elismert képviselője, Magyarországon elsőként írt összefoglaló könyvet szakterületéről, „Lichenológia – a zuzmók tudománya” címmel. Disszertációjában a zuzmók biológiáját tekinti át, elsősorban a rendszertani megközelítésre és a magyarországi előfordulások kutatását szem előtt tartva. Pályája során sikeresen működő, zuzmókutatással foglalkozó kutatócsoportot szervezett, új kutatási módszerek és szemlélet bevezetésével „modernizálta” a hazai zuzmókutatást. A disszertációban összefoglalt fontosabb kutatási eredményei: - Hazánkban elsőként, 1998-tól bevezette a nagyfelbontású vékonyréteg-kromatográfiát (HPTLC) zuzmók szekunder anyagcseretermékeinek vizsgálatára, 57 zuzmóanyagot mutatott ki a korábban nem vizsgált taxonokból. - Két, hazánkból leírt zuzmófaj (Xanthoparmelia pulvinaris, X. subdiffluens) új kémiai változatait fedezte fel. - Globális környezeti problémák megértése és megoldása érdekében a környezet minőségére érzékeny trópusi levéllakó kriptogám szervezetek biodiverzitásának kutatása során 20 tudományra új levél- és kéreglakó zuzmó, illetve zuzmólakó gombafajt fedezett fel, valamint 11 új nevezéktani kombináció és számos, több kontinensre kiterjedő florisztikai újdonság kimutatása kötődik nevéhez. - A tudományra újként leírt levéllakó Calopadia erythrocephala zuzmófajból elsőként mutatta ki az élővilágból alig ismert fuzarubin, vörös színű naftakinon pigmentet. - Magyarországra nézve is több tucat florisztikai újdonságot talált, Európa kb. 8000 zuzmófajához a szerzőtársakkal létrehozott hazai online fajlista 867 fajjal járul hozzá. - Nevezéktani és tudománytörténeti szempontból feldolgozta Szatala Ödön (1889–1958) és Antonín Vězda (1920–2008) lichenológusok munkásságát. Szerk.
ÖK Tudásbázis és Informatika: menet közben cserélünk „lovat” Ugyanis az ÖK két kulcsfontosságú szolgáltatását új szerverre költöztetjük március végéig - üzem közben. Az átállást leállás nélkül tervezzük végrehajtani. Az egyik a levelező és levelező lista rendszerünk. Egyúttal egy biztonságosabb változatot alakítunk
- 11 -
ki, napi rendszerességű programozott archiválással, hosszú időre megőrizve a korábbi állapotokat. Levelezésünk adatbázisának mérete jelenleg 400 GB – ennyit tesz ki a sok-sok e-mail és csatolmányok! Az új rendszerben összesen 6 TB (Terabyte) tárhelyet szánunk a növekvő adatbázisra és a biztonsági másolatokra. A másik pedig központi honlapjaink lesznek: az MTA ÖK és intézeteink honlapja – www.okologia.mta.hu (valamint a bli, dki és obi változatok); a Nemzeti Botanikus kert honlapja – www.botanikuskert.hu; az Ökológia Blog – www.okologiablog.hu; EcoInfLab - ecoinflab.okologia.mta.hu; a MÉTA Program honlapja – www.novenyzetiterkep.hu; az Erdőrezervátum Program honlapja - www. erdorezervatum.hu; a Kiskun LTER honlapja – www.kiskun.lter.hu; az SCCS Hungary honlapunk – www.sccs.okologia.mta.hu hogy csak a fontosabbakat említsük. Kedves munkatársak! Ha a költöztetéseket észre sem veszitek majd, akkor jól dolgoztunk. Ha azonban fennakadást észleltek kérjük jelezzétek felénk, ugyanakkor kérjük türelmeteket az esetleg fellépő problémák elhárításáig. Nagyra nőtt és növekedésben van az ÖK, erősebb „lovak” kellenek alánk. Horváth Ferenc informatikai felelős, valamint Horváth Gábor és Balázs Boldizsár ’Dizsi’ rendszergazdák Tudásbázis és e-Infrastruktúra csoport Horváth Ferenc
Pályázataink, témáink Tudományosan dokumentált természetvédelmi erdőkezelés Magyarországon Védett erdőterületek egyik legcélravezetőbb természetvédelmi célú kezelése, ha az erdőrészletet zavartalan állapotban hagyják, amire elsősorban az idősebb, változatos szerkezetű, idegenhonos fafajoktól mentes állományokban van lehetőség. Világszerte egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a beavatkozás mentes, zavartalan állapot fenntartása nem minden esetben a legmegfelelőbb megoldás (Bernes et al. 2015), például ha a cél egy szerkezetileg homogén erdőrészlet strukturális diverzitásának viszonylag gyors javítása. Emellett nagyon sok élőlény kötődik különböző természetes bolygatások, illetve emberi tájhasználat által létrehozott élőhelyekhez, amelyek egy zárt erdőben nem találhatók meg. Az aktív természetvédelmi erdőkezelések (conservaton oriented management) ezért az egyszerű fajvédelmi kezelésektől a lékek nyitásán át egészen olyan komplex kezelési módszerekig terjednek, mint az átfogó szerkezetjavító technikák, Természetvédelmi erdőkezelés a gyakorlatban – a homogén szerkezetű és vagy a finomabb és durvább léptékű természetes bolygatásokat fajösszetételű erdőállományban fekvő holtfa, álló holtfa és sebzett kérgű fa imitáló kezelések (disturbance-based management, Franklin et létrehozása al. 2002, North & Keeton 2008). Magyarországon nagyságrendileg 40 ezer hektár olyan erdőterület van, amely valamelyik nemzeti park saját vagyonkezelésében van. Ezekben többféle természetvédelmi erdőkezelés folyik, elsősorban inváziós fajok irtása, illetve a lombkorona megnyitásával lékek kialakítása. Átgondolt, hosszútávra tervezett és tudományosan dokumentált természetvédelmi erdőkezelés azonban nem, vagy nagyon kevés helyen folyik hazánkban. A 2014-ben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és az MTA ÖK ÖBI Erdőökológiai kutatócsoport munkatársai közösen egy monitoring vizsgálatot kezdtek el a nemzeti park saját vagyonkezelésében lévő garábi Kövesbérc (Garáb 9F, 9G, 9I) tölgyeseiben a tervezett természetvédelmi erdőkezelések hatásának nyomon követésére. A felmérés célja a beavatkozás faállományra, cserjeszintre, aljnövényzetre és fényviszonyokra gyakorolt hatásának vizsgálata. A vizsgálat kezelt és kontroll állományok, valamint a beavatkozás előtti és utáni állapotok összehasonlításával valósul meg. Bernes, C., Jonsson, B. G., Junninen, K., Lõhmus, A., Macdonald, E., Müller, J., & Sandström, J. (2015). What is the impact of active management on biodiversity in boreal and temperate forests set aside for conservation or restoration? A systematic map. Environmental Evidence, 4(1), 25. Franklin, J. F., Spies, T. A., Van Pelt, R., Carey, A. B., Thornburgh, D. A., Berg, D. R., ... & Bible, K. (2002). Disturbances and structural development of natural forest ecosystems with silvicultural implications, using Douglas-fir forests as an example. Forest Ecology and Management, 155(1), 399-423. North, M. P., & Keeton, W. S. (2008). Emulating natural disturbance regimes: an emerging approach for sustainable forest management. In Patterns and processes in forest landscapes (pp. 341-372). Springer Netherlands. Aszalós Réka
- 12 -
Paleoklíma és őskörnyezet kutatás a jégbe zárt Balatonon Kis jégkorszak, középkori meleg időszak, globális felmelegedés? Ezekről a jól ismert, többségében írott forrásokkal is dokumentált, klímaváltozásokról Európa szerte sokat hallunk, és egyre többet tudunk a regionális különbségekről. Minél pontosabb megismerésük azért is indokolt, mivel jelentős hatást gyakoroltak az emberi kultúrákra, és napjaink élővilágát is befolyásolták. Mivel ezek a földtörténeti értelemben, a közelmúltban lejátszódott klímaingadozások a földpályaelemek maihoz hasonló konstellációja mentén alakultak ki, pontos dokumentálásuk nagyban hozzájárul a globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez a Kárpát-medencében. A tavi üledékek, így a Balaton üledékének a vizsgálata lehetővé teszi a közelmúltban lejátszódott éghajlati fluktuációknak a megismerését. Kihasználva, hogy hosszú évek enyhe teleit követően, idén a Balaton jege 30 cm körüli vastagságúra hízott, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének, az MTA-MTM2017. január 22-i Landsat 8 műholdképe (OLI 9 sávból készült a multisELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának és az MTA Atommag pektrális felvétel) a jégbe zárt Balaton Szemesi- és Siófoki-medencéjéről a mintavételi pontok megjelölésével (Forrás: https://earthexplorer.usgs.gov/) Kutató Intézetének munkatársai (Dr. Tóth Mónika, Dr. Magyari Enikő, Dr. Braun Mihály) expedíciót szerveztek a jégre. Az expedíció célja a tavi üledék mintavételezése és a múlt éghajlatának rekonstrukciója volt. A kutatók megfelelő felszereléssel, mentőeszközökkel, a siófoki Vízirendészet munkatársaival együttműködve, tanácsaikat megfogadva, három napig dolgoztak a Balaton jegén, Balatonudvari és Balatonszárszó közt (1. kép). A Balaton üledékének mintavételezéséhez szükséges nagy men�nyiségű felszerelést szánokon húzva juttatták el a parttól 2-4 km távolságban elhelyezkedő fúráspontokhoz (2-3. kép), melyek kijelölése során arra törekedtek, hogy azok illeszkedjenek a tavon végzett korábbi történeti kutatásokhoz. Ebben segítségükre voltak a nyolcvanas években Dr. Cserny Tibor által vezetett Balaton kutatás eredményei, valamint az ELTE Geofizikai Tanszéke
A mintavételhez szükséges eszközök szállítása szánon (Fotó: Preiszner Bálint)
Változatos rétegek az egyik kiemelt üledékmagban (Fotó: Magyari Enikő)
(Dr. Visnovitz Ferenc) által készített szeizmikus felvételek is a tó üledékéről. A személyes konzultációk eredményeképpen három pontot jelöltek ki a kutatók a Balaton jegén, ahol a fiatal üledékek nagy vastagságban találhatók meg, és a hullámzás hatására történő felkeveredés a legkisebb mértékű. A Balaton északi partjainál akár 17 ezer éves üledékek is megtalálhatók, míg a tó üledéke a déli partok közelében fiatalabb. A vizsgált észak-déli transzekt mentén a szeizmikus profil 3-4 méter közötti iszapvastagságot jelzett. A kutatók izgatottan várták, hogy az üledék összetétele a várakozásoknak megfelelően alakul-e. A lágy iszapot egészen 3 méteres üledék mélységig kézi erővel sikerült mintázzák, Livingstone-típusú dugattyús mag-mintavevővel (4. kép). Majd 3 méter alatt sekélyvízi környezetet jelző, homokos, csiga és növényi maradványokban gazdag, keményebb üledéket harántoltak, ami feltehetőleg a tó kialakulásának kezdetén volt jellemező (5-6. kép). A harmadidőszaki Pannon-tó homokos-kőzetlisztes üledékei éles határral váltak a Balaton tavi rétegektől, 2-5 cm átmérőjű kavicsokkal a pannon felső határán. A kiemelt, átlagosan 4-4,5 m üledékoszlopokat számos vizsgálatnak vetik majd alá az elkövetkezendő hónapokban. Az üledék pollen és árvaszúnyog maradványainak elemzése számos klímaparaméter mennyiségi becslését teszi majd lehetővé. Emellett az egyik legfontosabb célkitűzés az üledékek kormeghatározása radiometrikus módszerekkel (radioaktív ólom, cézium és szén izotóp vizsgálatok segítségével). A kutatók célja a Balaton kialakulásától napjainkig a területen végbement klimatikus és fontosabb
- 13 -
ökológiai (vízszint, tápanyag-ellátottság, növényzet) változások végig követése és minél pontosabb leírása, különös tekintettel az utolsó 2000 év történetére. A gyönyörű és változatos jégmező számos veszélyt is rejtett magában munka közben. A kutatóknak hosszan elnyúló rianásokat kellett keresztezniük az északi part viszonylagos közelében (7. kép), amit az első mintavételi napon még helyenként nyílt víz borított, és minden nap hallották új rianások létrejöttét. A 2017-es balatoni jég tehát nemcsak a kalandra vágyó embereknek, de a tudománynak is kedvezett. A kutatást az MTA Ökológiai Kutatóközpont GINOP-2.3.2-15-2016-00019 projektje finanszírozza (Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért). Dr. Tóth Mónika
Botanikus kerti hírek „A BOTANIKUS KERT VIRÁGAI” E címmel akvarell festészeti foglalkozást tartottunk november 5-én, december 3-án, január 14-én és február 4-én. Botanikus kertünkben és az üvegházainkban mindig nyílnak látványos egzotikus vagy honos virágok, melyek modellül szolgálhatnak egy szép akvarell képhez. A résztvevők belekóstolhatnak a festőművészetbe és új ismereteket szerezhetnek a növényvilággal kapcsolatban is. A foglalkozás elmélyülésre ad lehetőséget, a résztvevők megtapasztalhatják a művészet stresszoldó hatását is. BOTANIKUS KERTÜNK A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPÉN Botanikus kertünk standjával is találkozhattak az érdeklődők az MTA Ökológiai Kutatóközpontban idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő „Kutatóhelyek Tárt Kapukkal” nyílt napon, melynek idei témája az „Oknyomozó ökológia”volt. Interaktív standunkon feladatok várták az érdeklődőket: magtömeg becslés, fafajok felismerése, növényhatározó használatának gyakorlása. A feladatlapot minden résztvevő kitöltötte, a sorsoláson 5 db páros botanikus kerti belépőjegyet sorsoltunk ki. „TI VAGYTOK A SZŐLŐVESSZŐK” - ELŐADÁS A BIBLIAI NÖVÉNYEKRŐL – November 22-én, majd február 3-án újra lehetőség nyílt meghallgatni Fráter Erzsébet biológus, kertünk gyűjtemény vezetőjének előadását a Biblia növényeiről. Az előadásokra Vácott illetve Budapesten került sor. ÖKO-DIZÁJN FESZTIVÁL November 25. és december 18. között poszter kiállítással mutatkozott be a Máriaremetei Klebelsberg Kultúrkúriában megrendezett Öko-dizájn fesztiválon a Karbonház kiállítóközpontunkban található „Túl nagy lábon élünk” kiállítás. 2017.01.22-én vasárnap 14.00 órától kertművészeti és kerttörténeti sétát tartottunk a MAGYAR KULTÚRA NAPJA alkalmából. A séta résztvevői megtekinthették a szentimentális tájképi kert legfontosabb stíluselemeit, filmek forgatási helyszíneit, Klösz György 1890 körül kertünkben készült felbecsülhetetlen értékű fényképeit. A télből a nyárba lépve, az érdeklődőknek az üvegházak trópusi növény gyűjteményét is bemutatta Lunk Gergely kertészmérnök, az évelő- és sziklakerti növények gyűjteményi kurátora. EGZOTIKUS PIACOKON – BOTANIKAI KALAUZ A TRÓPUSI HASZONNÖVÉNYEKHEZ Fráter Erzsébet biológus, kertünk rendszertani gyűjteményének kurátorának, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtámogatási pályázatával, 2016 december végén jelent meg legújabb könyve. Az „Egzotikus piacokon – botanikai kalauz a trópusi haszonnövényekhez” című könyv a legfontosabb szubtrópusi és trópusi haszonnövényről ad tömör, mégis átfogó ismertetést. A szerző a pontos botanikai leírás mellett összefoglalja az egyes növények felhasználási módjait. A rengeteg növényfotó és
- 14 -
hangulatos piaci életkép mellett kultúrtörténeti utalások, receptek és más érdekességek is színesítik a könyvet. A könyv megvásárolható a botanikus kert jegypénztárában illetve a Scolar kiadó honlapján www.scolar.hu. Ajánlások a könyv hátlapjáról: „Egy a trópusi országokba utazó, vagy azokról útleírást olvasó ember sokszor még a csillagánizzsal, vagy a drága légi úton hazai piacra kerülő avokádóval, édesburgonyával vagy marakujával sem tudja, mihez kezdjen, esetleg azt sem tudja, voltaképpen miből készül a rattanbútor. Ezért rendkívül hasznosnak tartom egy ilyen könnyen kezelhető képes kézikönyv kiadását, amely megismerteti a mindennapok emberét a meleg égövi hasznos növényekkel.” Pócs Tamás „A kereskedelem célja a „hamburgerkultúra” elterjesztése, vagyis hogy bárhová mész a világban, mindig ugyanazt edd, amit megszoktál. Pedig egy idegen ország, idegen nép megismeréséhez alapvető kulcs az illető ország, nép ételeinek, étkezési szokásainak megismerése. Ez a könyv egy kislexikon, de valójában a piac dicsérete. Miért? Azért mert a piac lényege, alapvető funkciója az emberi kapcsolat. A leírások olyanok, mintha az eladóval megbeszélnénk az áruról való tudnivalókat és személyes tapasztalatokat. És a piacra emlékeztet a sokféleség, a kínálat gazdagsága.” Borhidi Attila GYŰJTEMÉNYI HÍREK A botanikus kerti maglabor több hónapos munkájának eredménye az Index Seminum (magkatalógus), mely a nemzetközi magcsere program részeként, minden évben kiadásra kerül, ezúttal a 63. alkalommal. Az idei évben 1.474 taxon került be a katalógusba melyből 244 spontán gyűjtés és 660 gyűjteményes kertnek küldjük el a világ minden tájára. A magokat a Botanikus Kertben és különböző hazai és külföldi tájakon gyűjtöttük. • Dendrológiai gyűjtemény A tél folyamán átfogó faápolási munkák zajlottak a kertben. Száraz fák, ágak kivágása, levágása, visszametszése, tuskózás. A nyírott felületekről legereblyézett lomb a komposzttelepre került, mert a kert a szükséges földet maga állítja elő. • Rendszertani gyűjtemény A hosszú, enyhe ősz miatt a teleltetési munkálatokat decemberben fejeztük be. Kiástuk a földből a Dahlia, Canna, Mirabilis, Oxalis, Sauromatum nemzetségek gumóit. Ezek ugyanis nem fagytűrők, ezért teleltetésükhöz fagymentes hely szükséges. A Tornácos ház pincéjében, teleltetjük őket, és majd a fagyok elmúltával fognak újra a szabadba kerülni. A télálló kaktuszokat a túl sok téli csapadék elleni védelmül fóliaalagúttal fedtük be. Száraz avarból készült takarás került a Phoenix pálma, az articsóka, és egyes rozmaring tövekre is. • Sziklakerti gyűjtemény Elvégeztük az évszak által megkövetelt szakmunkákat, a begyűjtött magtételeket ellenőriztük, megtisztítottuk a magkatalógus számára. Több mint 1500 tételnyi magot vetettünk el a tél folyamán. Felkészültünk a tavaszi munkákra. Közel 90.000 tulipánhagymát és más tavaszi hagymás növényt ültettünk el az egynyári ágyásainkba és dézsákba, áprilisban látványos virágzás várható. • Üvegházi gyűjtemény A téli időszakra jellemző gyűjteménygondozási feladatok: visszavágások, átültetések zajlottak, a felújított területekre friss mulcstakarás került. Az Anthurium sp. (Flamingóvirág) gyűjtemény nagyon bőségesen virágzott egész télen. A gyűjtemény növényeinek rendszertani vizsgálata zajlott a tél folyamán Thalmeiner Tünde
Rendezvények, konferenciák ÖK Farsang Idén 5. alkalommal került megrendezésre az ÖK farsangi mulatsága, melynek a hagyományoknak megfelelően a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet adott otthont. A farsangi bál egy ízletes vacsorával indult, majd nemsokkal a vacsora után kezdetét vette a hajnalig tartó táncos mulatság, amelyhez most is, mint mindig a Silverado együttes biztosította a talpalávalót.
- 15 -
A hangulat további fokozása érdekében a kollégák mókás jelmezekbe bújtak, melyek ötletességéről a jelmezverseny döntött. Meg kell említenünk továbbá a sok finomságot, melyet a bál résztvevői biztosítottak. A finom sütemények és ízletes borok még tökéletesebbé tették az estét. Ki kell emelnünk természetesen Kuska Éva és Gira Krisztina áldozatos munkáját, akik hatalmas részt vállaltak az egész rendezvény lebonyolításában, ezzel biztosítva a kollégák felhőtlen szórakozását. Résztvevőként biztosan állítom, hogy idén is megérte Tihanyba utazni. Mindenki kedves kollégát bátorítanék a jövő évi részvételre. Bereczki Krisztina
A jelmezverseny győztese(i): Jancsi és Juliska
KONFERENCIA FELHÍVÁS Ha nyár vége akkor ismét SCCS Tihany – Student Conference on Conservation Science! Harmadik alakommal rendezzük meg a diák konferenciát, augusztus 29-szeptember 2 között Tihanyban. Kiemelt plenáris előadónk lesz Teja Tscharntke, Göttingenből, aki évek óta a világ egyik legcitáltabb ökológusa. További információ a honlapon lesz, mely folyamatosan frissül: http://sccs.okologia.mta.hu/ Báldi András
Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél
Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn, Mészárosné Kuska Éva Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban:
[email protected]
- 16 -
