2013. szeptember
HÍRLEVÉL I.
A Társasházi- és Lakásszövetkezeti törvény módosult
- A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészült ki: „(4) A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.” - A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészült ki: „(4) A házirend - az összes lakásszövetkezeti tag szavazatának legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a lakásszövetkezeti lakóépület közös használatra szolgáló, zárt légterű épületrészeiben, területein, illetve helyiségeiben.” A megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerve kistérségi intézetei ellenőrzik a bevezetett szigorításokat. Azon természetes személyek ellen szabható ki egészségvédelmi bírság, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte. A bírság mértéke, azon természetes személlyel szemben, aki tiltott 20.000 Ft – 50.000 Ft.
helyen dohányzik
- A Társasházi törvény 54.§. (3) bekezdése több ponttal kiegészítésre került, mely az üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenység végzésére jogosultak bejelentési kötelezettségét írja elő. Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság az e tevékenységet végző természetes személyekről és gazdálkodó szervezetekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, melynek alapja az adatközlés és okiratok bemutatása. - 2013. július 1-től változott a Polgári törvénykönyv rendelkezése a késedelmi kamat számításáról: Ptk. 301.§.(2) bekezdése: „A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.”
II.
A rezsicsökkentés érvényesülése a társasházakban
Az alábbi költség elemeket érinti a 10%-os csökkenés: - az elektromos áram díja 2013. január 1-től - a gázdíj 2013. január 1-től - a víz- és csatorna díja 2013. július 1-től (Egerben 2013.07.-01.-től 620,- Ft/m³) - a szemétszállítás díja 2013. július 1-től - a kéményseprés díja pedig 2013. július 1-től
1
III.
Közös területek funkciója, használata
Kevésbé fontos, ami közös? Miért van rendszeresen szemét a társasházak közös területein, és a rendkívüli szemetet miért nem takarítja fel az okozója? Miért nem tudjuk becsukni a kaput magunk mögött? Miért nem figyelünk arra, ki és milyen céllal megy be a közösség területére? A takarítás és a biztonság, a közös tárgyak állagmegóvása minden társasházban sarkalatos kérdések. A saját lakásunk bejárati ajtaját becsukjuk - a társasház bejáratát miért nem? A saját lakásunkban nem dobjuk el a szemetet - a társasház kapuja előtt, folyosóján, garázsában miért? A saját lakásunkban nem dohányzunk - a társasház folyosóján miért tesszük? A saját lakásunkba nem engedünk be idegeneket - miért nem ellenőrizzük, kit engedünk be a társasház kapuján? A saját lakásunk biztonságára, tisztaságára vigyázunk - miért nem óvjuk azt, ami közös? A társasház közös területei - ahogy a neve is mutatja - a tulajdonosok közös tulajdonában vannak. Bár nem egyedül egy tulajdonos birtokolja, de a közösség tulajdona, így nem egyenlő a közterülettel. A közös terület minden egyes tulajdonosé: a saját tulajdonrésze arányában viseli annak költségeit, és élvezi annak előnyeit. Rendszeresen találhatunk közös területen elhelyezett tárgyakat: felesleges szekrény, levetett cipő, ruhaszárító, használaton kívüli mosógép, bicikli - és még sorolhatnánk. A közös terület használata funkciójához kötött. A folyosó célja a lakások megközelíthetősége, vészhelyzetben az akadálytalan menekülési útvonal biztosítása. A feleslegessé vált, vagy éppen használaton kívüli tárgyak elhelyezésére semmiképpen nem alkalmas a folyosó. Gondoljuk végig, ha minden tulajdonos a folyosón helyezné el megunt tárgyait, előbb-utóbb közlekedni nem lehetne az erre a célra szolgáló közös területen. Az elhelyezett tárgyak ugyanakkor útban lehetnek, ha tűz miatt menekülni kell, ezért a közlekedő folyosón történő elhelyezésük életveszélyes is lehet. Tűzbiztonsági szempontból a közös használatú területek még átmenetileg sem használhatóak tárolásra.
IV.
A számvizsgáló bizottság feladata, jogköre
Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. A társasházi törvény 51. §.-a tartalmazza a számvizsgáló bizottság jogkörét, e jogkörét gyakorolva ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését, havonként ellenőrizheti a közösség pénzforgalmát, valamint véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot. A számvizsgáló bizottsági tag nem jogosult olyan társasházat érintő kérdésekben döntést hozni, amire a közgyűlés nem hatalmazta fel.
2
V.
A társasházi tulajdonosok együttélési szabályai, szomszédjogi kérdések
A szomszédjogi kérdésekben a közös képviselőnek hatósági jogköre nincs. A társas együttélés legfontosabb szabályait a Polgári Törvénykönyvben találjuk, de más törvények és rendeletek is megfogalmazzák: kinek, mikor és hogyan kell viselkednie, illetve, ha ezt nem teszi, akkor vele szemben milyen jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Vannak olyan normák, amelyek megszegőivel szemben a jog büntetést (közigazgatási bírság, szabálysértési bírság, illetve büntetőjogi büntetés) rendel kiszabni. A jogszabályok (törvények, rendeletek) nem ismerete, nem mentesít senkit a felelősség alól! Az együttélés szabályaival kapcsolatban az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy szomszédokat zavaró, hangos tevékenységet csak este 10 óra után nem folytathatják. A Polgári Törvénykönyv általánosságban fogalmazza meg, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A csendháborítás szabálysértését követi el, és 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja. A közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, az önkormányzat jegyzőjétől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az aki a birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult birtoklásra, illetőleg birtokának zavarását tűrni volt köteles. A jegyző határozata ellen államigazgatási úton sem fellebbezésnek, sem jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani, akkor is, ha ez ellen a felek valamelyike keresetet indított. A jegyző 30 napon belül köteles határozatot hozni. Az a fél, aki a határozatot sérelmesnek tartja, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását. A bíróság felfüggesztheti a jegyző határozatának végrehajtását. Az eljárásra a jegyző székhelyének bírósága illetékes. A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár a helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A birtokvédelmi eljárás megindítását a tulajdonosnak kell írásban kérnie az önkormányzat jegyzőjétől!
A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti.
3
VI.
Tájékoztatás:
1. Emelkedett a tranzakciós illeték Augusztus elsején az eddigi 6000 forintos felső korlát eltörlésével 6 ezrelékre nőtt a készpénzfelvétel pénzügyi tranzakciós illetéke. A fizetési műveleteknél, átutalásoknál pedig 2-ről 3 ezrelékre emelkedett az illeték, a 6000 forintos korlát megtartásával. A tranzakciós illeték esetén a készpénzfelvétel drágul a legnagyobb mértékben, mivel az illeték megduplázódik, így minden ezer forint felvétele után 6 forintot kell majd fizetni. A tranzakciós illeték augusztus 1-től érvényes emelését a pénzintézetek többsége szeptemberben kezdi érvényesíteni a kondícióiban, néhány banknál viszont csak októbertől nőnek a díjak, melyek bankonként eltérőek.
2. Helyi adófizetési határidő Felhívjuk a tulajdonosok szíves figyelmét arra, hogy 2013. szeptember 16-ig lehet pótlékmentesen befizetni a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adóelőleg, augusztus havi idegenforgalmi adó) és a gépjárműadó második részletét. Ezen a napon az adóhatóság rendkívüli ügyfélfogadást tart 9.00-17.00 óráig.
3. Eléghetőségeink:
Tel. 36/512-800, Fax: 36/512-801 WEB: www.beksz-hazgazda.hu e-mail:
[email protected]
4
5
6
