Hírlevél
Fejlesztések és változások a „Precíz” Integrált Ügyviteli Információs rendszerben 2014. III. negyedév
2014. augusztus
Tartalom Jogszabályváltozás Számlázó programok—bejelentési kötelezettség ..................................... 3 Számvitel modul / Pénzügy modul Árfolyam különbözeti és leírónapló automatikus ellenőrzése .................... 7 Tárgyi eszköz modul Tárgyi eszköz átvétel Excel állományból ................................................. 9 Technológia Befejeződött az XP támogatása—Tényleg cseréljünk? ............................12 Mellékletek I. számú melléklet ..............................................................................21
2
Számlázó programok
Bejelentési kötelezettség 2014 július elsején életbe lépett a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről), mely külön fejezetben határozza meg a számlázó programokkal kapcsolatos kötelezettségeket, mind a fejlesztők, forgalmazók tekintetében, mint a felhasználókra nézve. A rendelet előírja, hogy a 2014. október 1-jét megelőzően beszerzett és 2014. október 1-jén még használatban lévő számlázó programok adatait 2014. november 15-ig az adóhatóság felé be kell jelenteni. Az új rendelet életbelépésével a korábbi szabályozás hatályát vesztette (24/1995 PM rendelet) A nevezett rendeleten belül a számlázó programokkal külön pont foglalkozik, ezek közül ki kell emelnünk két fontos meghatározást, melyekkel a továbbiakban részletesebben is foglalkozunk: 4. Számlázó programmal szembeni követelmények 8. § (1) A számlázó programmal szemben követelmény, hogy a) a számlázó program – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást biztosítson b) a számlázó programot a 11. § szerint bejelentsék. A 8. § (1) a) pontban meghatározottakat gyakorlatilag az összes mai hivatalos számlázó program teljesíti, így a CLEAN-PRECÍZ Integrált ügyviteli rendszer is. A b) pont azonban újdonság, térjünk ki részletesebben is a feladatokra és kötelezettségekre. A 9. § (1) pontban olvasható, hogy A számlázó programot fejlesztőként, forgalmazóként értékesítő adóalany köteles az általa értékesített számlázó programot annak neve, azonosítója, a vevő neve és az értékesítés időpontja szerint nyilvántartani. Ez a kötelezettség a fejlesztőkre és forgalmazókra írja elő a nyilvántartási kötelezettségeket, ami lássuk be eddig is megvolt, csak nem egy önálló nyilvántartásban szerepeltek az információk, hanem a szerződésekben! A szerződések megőrzése pedig ma is az adózási szabályoknak megfelelően történik, tehát bizonyos idővel korábbi eladásnál is megtalálhatók a feni paraméterek az ügyféllel kötött szerződésben.
3
A következő pont írja, hogy (2)
A számlázó program fejlesztője, forgalmazója a számlázó programot kizárólag adóalanynak értékesítheti, aki vagy amely köteles az értékesítést megelőzően adóalanyiságát igazolni. A számlázó program fejlesztője, forgalmazója köteles a számlázó program értékesítéséről kibocsátott számlán feltüntetni a számlázó programot beszerző adóalany adószámát.
Ebben sincs sok újdonság. A szerződéskötés során ma is fontos a szerződő partner adatainak az ellenőrzése és a szerződésre most is felkerülnek a szerződő fél adatai, így az adószáma is. Érthető, hogy a rendelet e pontja a „számlagyárak” elleni küzdelem része, de aki csalni akar, az most sem köt szerződést, így a jövőben sem fog, nehéz ellenőrizni, megakadályozni, hogy egy címkézetlen CD-n átadjon valaki egy regisztrálatlan szoftvert az ügyeskedni vágyónak… Kicsit bonyolódik a helyzet a 10. § -al! (1) A számlázó program értékesítésekor, rendelkezésre bocsátásakor az értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles a vevő, felhasználó részére átadni vagy egyéb módon rendelkezésére bocsátani a számlázó program fejlesztője által készített, magyar nyelvű felhasználói dokumentációt, valamint tájékoztatnia kell a vevőt, felhasználót a számlázó program nevéről és azonosítójáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentációnak tartalmaznia kell a számlázó program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást és a számlázó program valamennyi funkciójának ismertetését. A számlázó program kizárólag a dokumentációban szereplő funkciókat hajthatja végre. (3) A számlázó program funkcióinak módosítása esetén az értékesítő, rendelkezésre bocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a vevő, felhasználó rendelkezésére álljon az (1) bekezdés szerinti dokumentáció funkciómódosítást leíró kiegészítése, módosítása. Ezen pontok a dokumentációról szólnak, elég életszerűtlen fogalmakkal… Természetesen a fejlesztők a termékeikhez dokumentációt is készítenek, elég furcsa lenne, ha azt nem bocsájtanák a vevőik rendelkezésére… A CLEAN-PRECÍZ Integrált ügyviteli rendszer esetében is ez az eljárás, a vásárlást, bérlést követően a szerződő fél rendelkezésére bocsájtjuk a rendszerünk használati útmutatóját – magyar nyelven – PDF, CHM és online /offline HTML formában egyaránt! A „magyar nyelvű” kitétel már elég furcsa, hiszen minek készítene bármely hazai fejlesztő mondjuk albán nyelvű dokumentációt, de az is kérdéses, hogy egy német 4
megrendelő megelégszik-e a magyar nyelvű dokumentációval. Látható, hogy ez a kitétel már elég távol ál a napi élettől… A (2) és a (3) pont azonban már nehezen értelmezhető. Pontosabban értelmezhető bármely alap dobozos termékre, mely kizárólag a számlázással kapcsolatos néhány paramétert tartalmazza, de mit értsünk ezeken egy összetett rendszer esetében? Például a A CLEAN-PRECÍZ Integrált ügyviteli rendszer Számlázó modulja esetén melyik állapotra kell a dokumentációt kiegészíteni? Az alapra, a full változatra, vagy minden vásárló esetén egyedileg arra a változatra, melyet ők rendeltek meg? Például ha az egyik partner vonalkódos változatot rendelt, a másik esetleg elektronikus aláíráshoz előkészítést – és mindketten CSAK azt a változatot kapják, amit megrendeltek, azaz a vonalkódos változatnál nincs elektronikus aláírás és fordítva -, akkor - általánosan kell a dokumentációt kiegészíteni, akkor is, ha az adott szerződött partnernél az a funkció nem is létezik - partnerenként kell az adott verzióhoz a dokumentációmódosítást elkészíteni? Látható, hogy egyetlen integrált rendszernél sem lehet fejlesztői oldalról teljesíteni a jogszabályt, hiszen a valóságban több különböző verzió is futhat a megrendelőknél, az adott „önálló” számlázó programból, nem tehető meg, hogy a CLEANPRECÍZ Integrált ügyviteli rendszer Számlázó moduljának számtalan speciális, egyedi igényekhez kifejlesztett funkciójáról általános dokumentációk adjunk át annak a vevőnek, akinek csak alaprendszere van, nincs szoftverkövetési szerződése stb. Erre természetesen fejlesztői oldalról mód lenne, de a vevő és az ellenőrzési oldalról az egész egy felesleges dolog lenne! Sőt! A vevő – és az ellenőrző szerv is CSAK azt a változatot látja, mely megvásárlásra került és dokumentálva lett, így azt használja, az illetékesek is azt ellenőrzik. Az más kérdés, hogy a rendelet pongyola fogalmazása azt feltételezi, mintha egy alap felszereltségű autó tulajdonosán és a gyártón számon kérnék a csúcsmodell funkcióit… A következő pontban jön azonban a feketeleves: (4) A számlázó programot használó adóalany az (1) bekezdés szerinti dokumentációt, valamint annak (3) bekezdése szerinti valamennyi kiegészítését, módosítását az ezen számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni. Az adóalany ezen megőrzési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet. 5
Tehát nem a szerződést vagy a számlát, hanem a DOKUMENTÁCIÓT! Valahol érthető, hogy mindaddig ezt is tárolni kell, amíg a számlázó programmal készített számláknak adózási életciklusa van, de a (3) bekezdés szerint az összes évek alatt elvégzett programmódosításról készített dokumentációt is. Ez ismét az előbbi dilemmákat veti fel: - milyen mélységű módosításokról kell dokumentáció? - az aktuális jogszabályváltozások követése ebbe a kategóriába sorolható-e? - integrált rendszerek esetében a számlázó modul feli küldött adatok automatikus feldolgozó programja most a számlázás része vagy nem? A rendelet további pontjai a felhasználók kötelezettségeit írja elő – ezek nagyrész megegyeznek a fejlesztők, forgalmazók által biztosított dokumentációk tárolási szabályaival, előírásaival, mindez kiegészül a NAV felé történő bejelentési kötelezettségekkel, mind a használatban lévő, mind a már a használatból kivont, de a számlák megőrzési idején belül alkalmazott régi szoftverekről. A Clean-Soft Kft. természetesen a megadott határidőre ügyfelei számára biztosítani fogja a CLEAN-PRECÍZ Integrált ügyviteli rendszer számlázó moduljára vonatkozó dokumentációkat. Hogy a mostani, több mint 900 oldalnyi programleírás melyik részei, milyen mélységben és milyen komplexitással lesz „kivonva” és önállóan létrehozva, az később, a rendelet pontos és hivatalos értelmezését követően fog eldőlni. Ahogy az is, hogy a programverziók számozása ezt követően milyen átdolgozáson megy majd át, hiszen az vállalhatatlan, hogy akár havonta kétszer – akár jogszabály módosítás, akár hibajavítás vagy akár egyedi fejlesztés miatt – új dokumentációkészletet gyártsunk le és postázzunk
6
Számvitel / Pénzügy modul
Árfolyam különbözeti és leírónapló automatikus ellenőrzése Ügyfeleink kérésére beépítettünk a CLEAN-PRECÍZ programcsomag Számvitel és Pénzügy moduljából is elérhető F25 Automatikus számlarendezés menüpontba egy ellenőrzést az árfolyam különbözeti és leírónaplók beállításához. A célja a módosításnak, hogy az árfolyam– és a kerekítési különbözet mindig a megfelelő naplóba kerüljön lekönyvelésre, és ne fordulhasson elő, hogy a felhasználó rossz naplószámot megadva esetleg egy másik vegyes naplóba könyveltesse a különbözetet. A módosítás aktiválásához a programfrissítést követően egy-egy rendszerváltozó beállítása szükséges. A Pénzügy modult indítsuk el, és válasszuk ki a 1. Törzsadatok / 1. Törzsadatok karbantartása / 9. Rendszerparaméterek karbantartása menüpontot. A P119 Rendszerparaméterek karbantartása képernyő jobb alsó sarkában kattintsunk a szürke Rendszerváltozók gombra, majd a megjelenő Változók képernyő bal oldalán szintén válasszuk ki a Rendszerváltozókat. A négyzetrácsos részre duplán kattintva írjuk át a Változó nevét ARFKULNAPLO-ra, az Érték mezőt pedig a preferált árfolyamkülönbözet napló számára, majd OK gombbal rögzítsük. Majd írjuk át a Változó nevét LEIRNAPLO-ra, az Érték mezőbe pedig a kerekítési különbözet elszámolását összegyűjtő napló számát adjuk meg, majd szintén OK gomb!
7
Az elvégzett beállításokat követően a 2. Forgalom / 5. Automatikus számlarendezés menüpontban található képernyő a következőképpen fog viselkedni:
C
Leírási értékhatár megadása esetén a Leíró napló mező automatikusan kitöltődik a rendszerváltozóknál megadott leírónapló számával, azaz megadva a kerekítési értékhatárt a megadott naplóba kerül automatikusan lekönyvelésre a kerekítési különbözet;
C
Árfolyam különbözet elszámolása esetén a program nem adja meg automatikusan az árfolyamkülönbözeti naplót (hiszen nem tudhatja, hogy devizát akarunk elszámolni vagy pusztán kirendezni a rendezetlen tételeinket), hanem abban az esetben, ha a felhasználó rossz árfolyam különbözeti naplót ad meg, a program figyelmeztet rá, hogy nem ez a megfelelő, s jelzi, a rendszerváltozónál melyik napló lett beállítva.
8
Tárgyi eszköz modul
Tárgyi eszköz átvétel Excel állományból Az Excelben összegyűjtött tárgyi eszközök CLEAN-PRECÍZ ügyviteli rendszerbe történő átemelése, betöltése, s az átvett adatokból tárgyi eszköz karton létrehozása. A CLEAN-PRECÍZ rendszerbe nyitó aktiválás mozgásként kerülnek rögzítésre az eszközök adatai. Egyéb mozgás nem kerül automatikusan rögzítésre. Az átvételnek kötött adatátvételi szerkezete van, amely az I. számú mellékletben kerül részletezésre. Az új programmodult a Tárgyi eszköz modulban az 5. Adatátvitel menüpontban található 2. Tárgyieszköz átvétele excel állományból menüpontból lehet elindítani.
A T52 Tárgyieszköz átvétele excel táblázatból képernyőn meg kell adnunk az aktiválás mozgásnemét, és kitallózni az adatszerkezeti leírásnak megfelelő felépítésű excel táblázatot.
Első körben az Excel állomány tesztelése zajlik. A program ellenőrzi, hogy szintaktikailag az Excel táblázat rendben van-e, a kötelező mezők ki vannak-e töltve, az Excelbe rögzített kiemelt analitikák léteznek és érvényesek-e az állományban. Ha az ellenőrzés lefut, és hibát talál, nem engedi átvenni az állományt, a P119 Rendszerparaméterek karbantartása képernyő „Temp” könyvtárában beállított adatútvonalra (C:/Temp) Excel formátumú hibalistát ad. Ha rendben találja az állományt, akkor az OK gomb aktívvá válik, és a gomb megnyomásával elvégezhetjük az áttöltést.
9
Tárgyi eszköz átvétel előtaggal Lehetőség van arra is, hogy a program automatikusan ossza ki a leltári számot valamilyen betűs előtag esetén. A leltári szám maszkolására van szükség, azaz definiálnunk kell a program számára a leltári szám szerkezeti felépítését. Erre egy rendszerváltozót vezettünk be a CLEAN-PRECÍZ rendszerébe! Vigyük föl az új változónkat a rendszerváltozók közé. Válasszuk ki a 1. Törzsadatok / 1. Törzsadatok karbantartása / 9. Rendszerparaméterek karbantartása menüpontot, majd azon belül a jobb alsó sarokban lévő szürke Rendszerváltozók gombot. A Változók képernyőn válasszuk ki bal oldalon ismét a Rendszerváltozókat, majd a négyzetrácsos részben egy tetszőleges változóra duplán kattintva írjuk át a változó nevét: MASKEAZON, az Érték mezőbe pedig adjuk meg a maszkot a következő módon: X jelöli a betűkódot, a 9 a numerikus számot. Példánknál maradva ha a leltári számunk 6 karakter hosszú, ebből az első három betű, az utolsó három pedig szám, akkor a következőképpen épül föl a maszk: XXX999. Ezt vigyük be a MASKEAZON Érték mezőjébe.
A rendszerváltozó beállítása után tapasztalni fogjuk, hogy a T52 Tárgyieszköz átvétele excel táblázatból képernyő is megváltozott. Új paraméterként megjelent az előtag. Mivel a MASKEAZON rendszerváltozót más programmodul is használja (lásd: karton szétbontás!), ezért lehetőséget biztosítunk a képernyőn, hogy a felhasználó maga dönthesse el, a program maga ossza ki a leltári számot (előtaggal) vagy az excelből vegye át (előtag nélkül). Ha az előtagos verziót válasszuk, meg kell adnunk a programnak az alkalmazni kívánt betűkódot (Előtag). Ezt követően kitallózzuk az excel fájlunkat, és a fájl ellenőrzése után (Excel állomány tesztelése) megtörténik az adatátvétel.
10
Ha az Excel állomány tesztelése során a program hibát talál, akkor egy kartont sem vesz át excelből, az excel fájl javítása után a teljes állomány újra átadható. A program „figyeli”, hogy ugyanolyan leltári számú eszközt nem vesz át, mint amilyen már az állományban található, illetve azt nem ellenőrzi—tehát azt a felhasználónak kell! -, hogy magában az excelben több kartonnak ne legyen ugyanaz a leltári száma!
11
Befejeződött a Windows XP hivatalos támogatása
Valóban vége? Az áprilisban tornádószerűen árasztották el a felhasználókat a Windows XP támogatásának megszűnéséről szóló tudósítások. Az üzleti felhasználók valójában már réges-régen ismerték a határnapot, ugyanakkor a hírek, tudósítások gyakorlatilag egységesen félretájékoztatnak, az április 8-i dátumot valamiféle apokalipszisként tálalták a gyanútlan felhasználók felé. Valóság azonban teljesen más, ha az alapvető műszaki és biztonságtechnikai paramétereket (is) figyelembe vesszük, akkor látható, hogy április 8. igazából ugyanolyan nap, mint előtte vagy utána bármelyik. A váltásra ösztönző „őrület” (ami mögött áruházak, kereskedőcégek találhatók) hitelességét kérdőjelezi meg az időközben napvilágot látott SSL-bug is, hiszen az XP veszélyei között kiemelten emlegetett adatlopás a korszerű operációs rendszereknél is pontosan ugyanakkora veszélyt jelent… Mielőtt részletesebben kitérnénk a problémára, ki kell jelentenünk, hogy a CLEAN PRECÍZ integrált ügyviteli rendszer gond nélkül használható nemcsak az „eltemetett” XP-n, hanem az azt követő ÖSSZES Windows operációs rendszeren, a Vistától kezdve a különböző szerverváltozatokon át egészen az aktuális Windows 8.1-esig! A termékünket használó ügyfeleinknek ebből a szempontból semmiféle teendője sincs. Más szempontból persze lehet teendő– sőt mi is azt az irány támogatjuk, hogy lehetőleg a legfrissebb operációs rendszert alkalmazzák ügyfeleink -, de ezek a teendők főként a napi használattal, a céges biztonságpolitikával kapcsolatosak, mintsem egy egyébként remekül működő szoftver gyári hibáinak foltozgatásaival… Támogatás – vajon mi is az? Amikor halljuk-olvassuk az XP-vel kapcsolatos híreket, minden esetben egyetlen dolog kerül megemlítésre, miszerint a gyártó, a Microsoft mostantól nem biztosít támogatást a szoftverhez. Na de mit is jelent mindez? Csak annyit, hogy amikor a Microsoft (vagy partnerei, esetleg nevesebb vírusvédelmi eszközöket fejlesztő cégek) észleltek egy GYÁRI hibát a programban, akkor az 12
azt kijavító „foltokat” időről időre elérhetővé tette a redmondi cég. Ez ment 12 éven keresztül… Mindez tehát nem más, mint HIBAJAVÍTÁS. És persze szintén ugyanezt teszi gyakorlatilag minden összetettebb funkciójú terméket létrehozó vállalkozás, kezdve a minket is érintő szoftver és hardvergyártók, de akár az autógyárak, a mobilkommunikációs gyártók is. Az ilyen jellegű frissítésekkel biztosítják, biztosítjuk nemcsak az esetleges bug-ok javítását, hanem az időről időre elkészülő fejlesztések, funkcióbővítések átadását is. Kissé erőltetett analógia, hogy amikor egy műholdvevő berendezés fejlesztője már nem ad ki újabb firmwaret valamelyik készülékéhez, attól még a készülékkel még sok évig nézhetjük a tévéadásokat, legfeljebb idővel egyes újabb szolgáltatások már nem lesznek elérhetőek – de ettől a berendezés még nem lesz „életveszélyes” a felhasználó számára! Most pontosan hasonló a helyzet az XP-vel kapcsolatban is. Egy másik példánál maradva, amikor a Microsoft észlelte, hogy a JPEG-típusú grafikus fájlokba kártevő kódot lehet beépíteni - és ha egy ilyen képet megnyitunk, akkor azzal fertőzhetjük a gépünkre -, akkor erre készült egy „folt”, amit az időszakos frissítések között megkaptunk. De ha például késett a javítás, vagy nem automatikus update mód volt a rendszerünkben a beállítás, akkor mi védte meg a gépünket egy esetleges fertőzéstől??? És mindettől a munka még gond nélkül folyhatott tovább! De hasonlóan a felesleges vészharangkongatást jelzi az az apró tény is, hogy napjainkban az elsődleges veszélyforrás – a nemzetközi IT világ szerint – a Java, ez pedig ma ugyanúgy kockázat Vistán, Windows 7-8-8.1-en, Androidon vagy akár Linuxon egyaránt… Nagyon is sok gond van – gondoljunk csak arra, hogy a Firefox és a Chrome böngészők alapból tiltják a Java bővítmények futtatását, az Internet Explorernél pedig napi használatához állítanak be gyárilag olyan korlátozásokat, ami gyakorlatilag már az internethasználatot nehezíti meg, nem beszélve az olyan java-felhasználói felülettel bíró eszközök, mint a NAS-ok távelérésnek a lehetetlenné tétele! Ma a lokális gépekre leselkedő veszélyeknek mekkora hányada az, ami a frissítések elmaradása (elhanyagolása, kikapcsolása stb.) miatt jelentkezik? Hát alig 3-4% És ez is akkor, ha az alap biztonsági szabályokat rendre megsértjük. A lokális jelleget azért is ki kell emelni, mert a céges körülmények között jóhiszeműen feltételezzük a profi infrastruktúrát (például a Server 2008 R2 nem egy XP…), a fokozott tűzfalat, a szerver-munkaállomás jellegű kombinált vírusvédelmi rendszert és nem utolsó sorban a céges biztonsági szabályokat, hogy a kényes üzleti adatokat tartalmazó, azokat elérő gépről nem látogatunk vírusoktól hemzsegő torrentoldalakat… 13
A gépeinket, a rendszerünket veszélyeztető
kártevők
gyakorlatilag
minden esetben a gyanútlan internetezés következtében támadhatják meg gépeinket, rendszerünket, ugyanakkor ma már a vírusvédő szoftverek ingyenes kiadásai is rendelkeznek olyan speciális virtuális környezeti móddal, mely már a gyanús, ritkán használt programokat is előbb elkülönítve vizsgálják át, sőt az Avast vagy az AVG esetében a gyanús alkalmazások ebben a elkülönített virtuális környezetben futtahatók, kipróbálhatók úgy, hogy azok nem fertőzhetik meg a gépünket! Az említett ingyenes vírusvédők is azonnal „elkapják” a fertőzött betolakodót és a felhasználót meg sem kérdezve zárják karanténba azokat. Szóval ma fertőzést egy jól megtervezett környezetben szinte csak emberi mulasztással, a figyelmeztetések és kizárások szándékos figyelembe nem vételével kaphat
a
felhasználó
–
és
értelemszerűen
döntően
valamilyen
internetes
„kommunikációja” kapcsán! Melyeknek döntően semmi köze sincs a napi munkához… Egy másik riogatás a privát banki adatainknak a megszerzése az XP frissítésének megszűnésével… Hát ez is elég érdekes, mert ma az elektronikus bankolás során egy kétrétegű környezettel találjuk szembe magunkat, az operációs rendszerből indított műveletet egy közbenső – az OS-től független - platform követi, általában valamilyen Java-alapú modul, ami közvetíti a belépési kérelmünket a bank megfelelő felületéhez. Ezeket a modulokat ráadásul annyira „biztonságossá” készítik, hogy csak adott böngészőből indíthatjuk, függetlenül attól, hogy a böngészőnek köze sincs a modul működéséhez… Ma egy számítógépről gyakorlatilag csak akkor „lophatja” el egy fertőző kód a bizalmas jelszavainkat, belépési adatainkat, ha azt szándékosan rendelkezésére bocsájtjuk, azaz a kritikus adatainkat a gépünkre kényelmi okokból lementjük… 14
Ha a tokenes azonosítást is alkalmazzuk, akkor pedig meg sem szerezhető az érvényes belépési kód, hiszen azt egy harmadik eszközzel az adott pillanatban, aktuálisan és egyedien generáljuk… Szóval ellophatók az adatok – csak nem az XP frissítés leállása miatt, hanem a mi trehányságunk,
fegyelmezetlenségünk
okán!
Érthetetlen, hogy a napi pánikhírekben az XP frissítés leállása, mint vészhelyzet szerepel, miközben
emberek
milliói
bankolnak
androidos okostelefonokról… Az adatainkért mi vagyunk a felelősek, botorság egy harmadik félre mutogatni, miközben banki adatok bármely operációs rendszer alól ellophatóak – ha nem vigyázunk rájuk! Cseréljünk – De mennyiért? Az április 8-i pánikhangulatért felelősök valamilyen oknál fogva egységesen elhallgatják az ajánlott operációsrendszer csere anyagi és műszaki paramétereit, feltételeit! Álljunk meg egy pillanatra a „szinte ingyen” és a „20%-al olcsóbb” jellegű ajánlatok kapcsán… Ilyen nincs és valószínűleg nem is lesz! Az operációs rendszer „nem cserélésének” csak az egyik – érthető és jól védhető – indoka, hogy az alatta futó alkalmazásaink számára bőven elegendő az XP. Ez az érv ráadásul egészen addig érvényben tartható, amíg bármely külső hatásra – ami jellemzően műszaki természetű lesz… - az ellenkezője nem következik be. Tehát az az érv, hogy az XP támogatás miatt célszerű, pontosabban KELL frissíteni, egyszerűen nem igaz! Lássuk a valódi feltételeket és az akadályokat Az XP-t követő Vista „bukásának” az elsődleges oka, hogy a szuperbiztonság miatt egy ormótlan, hatalmas hardverigényű és nehézkes termék jött létre. Az alapelvek ragyogóak voltak, ezt a szervertestvérének sikere jól igazolja, de maga a „asztali” Vista napi használatra ellenjavallt volt… A Microsoft ritkán tapasztalható gyorsasággal lépett, és a Vista pozitív tulajdonságait megtartva kiadta a lényegesen használhatóbb, ember közelibb Windows 7-est, ez az elődjénél jóval „kevesebb” hardverrel közelített az XP sebességéhez… A Windows 8-as pedig – a mobilkorszaknak köszönhetően – hasonló vagy kevesebb hardverkövetelmény mellett még jobb sebességre képes. 15
Akkor mi a probléma? A kompatibilitás! A Vista/7/8 trió új illesztőprogramokat (drivereket) kíván a számítógép részegységeihez! Alapvetően állítható, hogy amelyik alaplaphoz, videokártyához stb. nem készült legalább Vista-driver, azzal nem szabad kísérletezgetni! Vegyünk egy jellemző irodai lokális gépet, integrált alaplappal. Ha nincs gyári driver, akkor sem a video, sem a hangrész nem fog működni, pontosabban a videó egy alapfelbontással elindul, a hang azonban nem. Ha ez egy „korszakos” gép, akkor általában 1 GB RAM-al dolgozik, hiszen ez az alap az XP-s masináknak, de ezzel a memóriamérettel a 7-es vagy a 8-as Windows nem használható! (Vistáról ne is beszéljünk…). Tehát kellene memóriabővítés, de az alaplapban már nincs elég memóriafoglalat… (Ha meg van, akkor az valami korai SDRAM-os kivitel, amibe aranyáron kapunk 1 GB-ot…) Egy 5-6 éves alaplap sem biztos, hogy kiszolgálja az új operációs rendszereket, de ha mégis, akkor az lényegesen gazdaságtalanabbul lehetséges, mint egy korszerű alapgép beszerzése. A vállalkozások esetében mindez kétszer „fáj”, hiszen 60-100 ezer forintos beruházásra van szükségük ahhoz, hogy a megszokott programjaik pontosan ugyanúgy működjenek, mit az XP alatt, ráadásul a régi gép sem állítható be tartalékként, hiszen annak pont az volt a baja, hogy az XP már nem frissül… (Ha meg nem gond, akkor miért is váltunk?) RAM pusa
Sebesség
Nagyker. Bruó ár
DDR SDRAM
400 MHZ
6 477 Ft
DDR2
800 MHZ
5 042 Ft
DDR3
1333 MHz
3 010 Ft
Lássunk egy példát: A meglévő gépünkben egy klasszikus alaplap dolgozik, mondjuk egy Asus P5PEVM, mely anno minden igény kielégítő termék volt (kétmagos Intel processzorokat Core 2 Duo-t – is fogad, a memóriafoglalatokba legfeljebb 4 GB DDR400-as memória pattintható, van gigabites LAN-ja, 8-szoros AGP portja, Intel alaplapi videóvezérlője és már SATA illesztője is.). Egyetlen probléma van vele, már gyárilag sem biztosítottak hozzá XP-nél frissebb alaplapi illesztőrutinokat. Most tehát, ha van egy 2,8 GHz-es Core2Duo processzoros, 4 GB memóriás, gigabites hálózati csatlakozós, SATA merevlemezes és az irodai munkára alkalmas Intel Extreme Graphics2-es megjelenítős számítógépünk, akkor ezt most az XP támogatásának megszűntével dobjuk ki? 16
Mielőtt döntenénk, nézzük meg, vajon mit is tehetünk még? Első lépésben vizsgáljuk meg, vajon a aktuális konfiguráció mekkora pénzből javítható fel, mondjuk Windows 7-re? (Jelezzük, hogy a Windows 8-hoz a minimum azonos a Windows 7-tel, de a 8-as lényegesen gyorsabban fog működni, tehát célszerű kapásból a 8-ra ugrani!) Nincs driver, tehát a videórész csak valamilyen 1024x768 vagy 1280x1024 felbontásban fog csak elindulni, ami a modern, 16:9-es monitorunkon durván torz képet eredményez, ráadásul nincs hardveres gyorsítás, így a mai flash-es, javascriptes weblapok csak „araszolgatva” fognak megjelenni, elmozdulni… Nincs hang… Ha erre a munka során nincs szükség, akkor egyszerűbb és olcsóbb a megoldás, nem kell semmit sem telepítenünk, a hangrész a BIOS-ban letiltható… . Ha mégis kell, akkor marad a blogok, fórumok böngészése, és ha találunk a hangchip-hez valamilyen kompatibilis illesztőt, akkor pár napos „faragással” talán megszólaltatható az alaplap… Ha viszont nincs megoldás a problémákra, akkor marad az átépítés vagy új készülék beszerzése, építése! Az átépítés addig vehető figyelembe, amíg a bővítési összeg nem lesz gazdaságtalan az új beszerzéséhez mérve! A példánkban említett gépbe videokártyára és hangkártyára lenne szükség, előbbi úgy nettó 8-10000 forintért, a hangkártya pedig nettó 3-4000 forintért vásárolható meg. A legegyszerűbb esetben tehát az „ingyen” váltás átlag nettó 15000 Ft + az új operációs rendszer ára (Windows 8.1 magyar dobozos) 32000 Ft., (azaz több mint bruttó 50000 forint) összeget jelent… És egy irodában valószínűleg nem csak egykét gépet érint a „fejlesztés”! Apropó fejlesztés! A leírtak ráadásul semmiféle fejlesztést nem jelentenek, a Windows 8.1-es gép annak ellenére, hogy lejönnek rá a patch-ek, pontosan ugyanaz a műszakilag, erkölcsileg és anyagilag elavult „roncs” marad! Problémák és költségek új gépek esetén Amennyiben egy vállalkozás becsületesen ütemezte a beszerzéseit, akkor számukra ez az egész XP-mizéria nem számít, nem létezik, hiszen valószínűleg az időről -időre végrehajtott tervezett beszerzések során a gépparkjuk jelentős részén már legalább Vista fut, tehát nekik érdemesebb bevárni a következő beruházási időszakot és akkor lecserélni tokkal-vonóval az elavult gépeket. Akik meg nem így tettek, azok számukra a csere – persze csak ha egyáltalán bevállalják – roppant költséges lesz! Amennyiben a gépeket már nem érdemes – akár műszaki, akár anyagi okokból – fejlesztgetni, marad a nagyobb „építkezés”. Ilyen esetekben legfeljebb a SATA csatolós merevlemez(ek), DVD írók menthetők át az új konfigurációkba… A probléma alapja a Windows XP 12 éve alatt végbement műszaki fejlődés! 17
A korábban még korszerű processzorok, processzortokozások, alaplapi lapkakészletek, memóriavezérlők, memóriatípusok/foglalatok, bővítőslotok, vagy perifériavezérlők mára a kukák aljára kerültek. Vehetünk új alaplapot (melyhez már van az új Windowsokhoz driver), de azokba a korábbi processzorunk nem építhető be! Az egykori RAM-ok mára múzeumi tárgyakká váltak, az új foglalatokba a régi nem szerelhető! Az egykor nagyszerű AGP csatolóba sem nagyon kapunk már - csak bontókban – video vezérlőt, de ha nem játszani akarunk, akkor az újabb PCI-E-s videokártyákat is érdemes elfelednünk. És hát egy korszerű alaplapon már nemigen találunk IDE interfészt, ha nincs a régi gépünkben SATA-s változat, akkor még merevlemezt is vennünk kell. Látható, dőlnek, mint a dominók… Egy komponens igényli a környezetének is a cseréjét… Persze ha jól tervezünk, sokat spórolhatunk, hiszen a munkához nem kellenek 20 -30 ezres videokártyák, helyettük megfelelő alaplap/processzor párossal többet nyerünk, pontosabban kevesebbet vesztünk! Intel vagy AMD ág
A gépcsere alapja, hogy eldöntsük, milyen „úton” tervezzük a műszaki jövőt! Ha az Intel i-családja vonzó számunkra – ez magasabb áron biztosít magasabb teljesítmény -, akkor figyelembe kell vennünk azt is, hogy az egyébként már a CPUba integrált grafikus vezérlő (Intel HD) csak bizonyos alaplapokkal biztosítja a szükséges funkciókat! Ha nem idegenkedünk az AMD processzoroktól, akkor kicsit előnyösebb lehetőségeink lesznek, hiszen a AMD „A” sorozatba nagyobb teljesítményű Radeon HD vezérlő (általában a 6000 és a 7000 sorozat valamelyike) és ehhez megfelelő méretű grafikus memória található, ezzel pedig grafikus kártyát megspórolva is megfelelő teljesítmény áll rendelkezésünkre, mely kényelemesen kiszolgálja a böngészőkben ma már széles körben futtatott Java és Flash alapú oldalakat, például vékonyklienses alkalmazásokat. Általánosságban igaz, hogy az Intel két processzormagos termékei vannak azonos kategóriában az AMD négy processzormagos A-sorozat tagjaival, illetve az azonos magszámúak esetében a kisebb teljesítményű AMD-k érezhetően kevesebbe kerülnek… 18
A többi részegység – a processzor/alaplap páros mellett – függetlenül attól, hogy bővítünk gépet vagy újat építünk, gyakorlatilag azonos körből (a CPU/APU tokozása alapján) választhatók. A táblázatban napjaink a két fő PC-s platform (tehát most az Intel Atom családdal nem foglalkozunk) alapkomponenseit gyűjtöttük össze, feltételezve, hogy az átépítendő gépben minden további alkatrész a rendelkezésünkre áll (SATA csatolós merevlemez, DVD meghajtó, ház, tápegység, monitor, billentyűzet és egér), amennyiben nem, úgy azok költségei (azonosan a kér platformnál) tovább növelik a beruházás összegét! A táblázatban csak olyan „minimumot” állítottunk szembe egymással, melyekre a Windows 7/ Windows 8/8.1 operációs rendszerekhez szükség van. Az Intelnél a régebbi DualCore processzor csak illusztráció, hiszen ahhoz is új alaplap és memória kell, miközben a teljesítménye jelentősen kisebb például az i3-as processzorénak, míg egy videokártya árával növelt költség eléri a korszerűbb processzorét! Elgondolkodtató, hogy a két processzormagos változatoknál közel 60%-os megtakarítás érhető el az AMD platform használatával, ugyanez a négymagosoknál is legalább 50% -os! Több gép esetén ezek az összegek már jelentős beruházást jelentenek! Tényleg olcsó az XP-csere? A tavaszi – alapvetően marketing – „őrülete” egyáltalán nem olcsó mulatság, elgondolkodtató, hogy a Microsoft és a különböző hardvergyártók eladásainak ösztönzésére a vállalkozásokat nem valós indokokkal próbálják rábeszélni a „felesleges” vásárlásokra… 19
Van más indok is a korszerűbb operációs rendszerek, ezzel párhuzamosan az újabb géppark használatára, ez pedig a napjaink különböző internetes, vékonyklienses környezete! Ha figyelmesen vizsgálódunk, akkor látható lesz, hogy egy korszerű fava-s, flash-os környezetben az XP alatt lényegesen alacsonyabb teljesítmény kapunk, mint a Windows 7 vagy 8 esetében, ami nem is meglepő, a mai termékeket már évek óta az új platformokra fejlesztik, azokra optimalizálják!!!
Lassan ott tartunk, hogy ami még XP alatt működik, az szinte már csak emulálva fut, lelassult adatkommunikációval, lomha internetes megjelenítéssel… Szóval érdemes váltani! Még egy fontos dolog! Az új operációs rendszer esetében az olcsóbb OEM-kiadás csak akkor használható jogszerűen, ha épített vagy vásárolt géphez szerezzük be és azt csak az arra szerződés alapján jogosultak telepíthetik a gépre! Normál csere esetén mindenképpen a drágább dobozos változatot kell megvásárolnunk!
20
I. számú melléklet A rendszerbe beolvasandó állomány MS Excel vagy CSV adatformátum lehet. Az Excel fájl munkalapját át kell nevezni TEADAT-ra, különben a program nem fogja betölteni az állományba az adatokat. Az átvételre kerülő állomány adatszerkezete: A rekordleíró táblázatban használt rövidítések: A mező sorszáma a rekordon belül
Sz Típus
A mező típusleírása ("típus(hossz)" formula)
Ch
A mezőben szerepeltethető karakter (X : Alfanumerikus, 9 : Numerikus)
Mezőnév
A mező neve az adott rekordon belül
K
Kötelezően kitöltendő mező (I : Igen, N : Nem)
21
22
