Híradástechnika Intézet
}
Híradástechnika I.
9.ea
Dr.Varga Péter János 2016
Híradástechnika Intézet
Hálózatok
2016
2
Híradástechnika Intézet
Távközlő hálózatok
2016
3
Híradástechnika Intézet
Mobil kommunikáció
2016
4
Híradástechnika Intézet
2014. szeptember 29-e után
2016
5
Híradástechnika Intézet
Mobil hálózatok fejlődése
2016
6
Híradástechnika Intézet
Mobil hálózatok fejlődése
2016
7
Híradástechnika Intézet
Cellák
A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! 2016
8
Híradástechnika Intézet
Cellás hálózat
2016
9
Híradástechnika Intézet
Frekvencia újrafelhasználás elve a GSM-ben Két egymás melletti cellában
nem lehet azonos frekvencia !
2016
Körsugárzó antennákat alkalmazunk
10
Híradástechnika Intézet
A frekvenciák kiosztása az LTEben
A cella közepén azonos frekvenciák, a cella szélén más frekvenciák! 2016
11
Híradástechnika Intézet
Cella tervezés
2016
12
Híradástechnika Intézet
2016
13
Híradástechnika Intézet
Antennák - Szektor antennák Dönthető antennák
GSM szektorsugárzók 2016
14
Híradástechnika Intézet
Antennák - Omni antennák
2016
15
Híradástechnika Intézet
Mikrohullámú antennák
2016
16
Híradástechnika Intézet
3G/4G antennák
Több antenna egy irányban (diversity egyvivős megoldás) 2016
17
Híradástechnika Intézet
2016
18
Híradástechnika Intézet
Beltéri antennák
2016
19
Híradástechnika Intézet
Mobil eszközök
2016
20
Híradástechnika Intézet
Ez volt a gondolat a 80-as években
2016
21
Híradástechnika Intézet
2016
22
Híradástechnika Intézet
Jelátalakítók
2016
23
Híradástechnika Intézet
Jelátalakítók Az információt továbbító jeleket Pl.: – hanghullámok – vizuálisan értékelhető események stb. ahhoz, hogy tárolni, továbbítani tudjuk, elektromos jelekké kell konvertálnunk. Azokat az eszközöket, melyek különböző fizikai jeleket elektromos jelekké alakítanak, ill. visszaalakítanak jelátalakítóknak nevezzük.
2016
24
Híradástechnika Intézet
Híradástechnikában alkalmazott legfontosabb jelátalakítók Akusztikai jelátalakítók:
Mikrofonok
Hangszórók
Vizuális jelátalakítók:
Kamerák, képfelvevő csövek, CCD-k
Képcsövek, LCD-k, Plazma megjelenítők
2016
25
Híradástechnika Intézet
Mikrofonok Hangfrekvenciás
tartományban a levegő nyomásváltozását érzékelő eszköz Hanghullámokat elektromos jellé alakítja Típusai (legfontosabb):
2016
Szénmikrofon
Dinamikus mikrofon
Kondenzátor mikrofon
Elektrét mikrofon
Piezoelektromos
26
Híradástechnika Intézet
Szénmikrofon
A gerjesztő hangnyomás mozgásra készteti a fém membránt.
A fém kosár felé elmozduló membrán zömíti a kitöltő szén töltőanyagot, míg a távolodó csökkenti annak zömítettségét -> ellenállás változás Szigetelt membrán
Szén
Gerjesztő hangnyomás Fém kosár Fém membrán
2016
27
Híradástechnika Intézet
Dinamikus mikrofon
A membrán elmozdulása hatására a lengő tekercs elmozdul az állandó mágnes által gerjesztett mágneses térben.
A lengőtekercsben (mint erőkarokat metsző vezetőben) áram indukálódik.
Az indukált áram arányos a gerjesztő hangnyomással.
2016
28
Híradástechnika Intézet
Kondenzátor mikrofon
A hangnyomás hatására az egyik fegyverzet elmozdul, így közelebb, illetve távolabb kerül a másiktól (vagyis változik a „d”).
A változás kapacitásváltozást jelent.
Q=U·C
A kapacitás változás nem más, mint a töltés tároló képesség változás, vagyis az R ellenálláson töltő vagy kisütő áram indul meg.
Ez az áram arányos a gerjesztő hangnyomással.
2016
29
Híradástechnika Intézet
Kondenzátor mikrofon
Előfeszítő generátor R
A Kapacitás : C d
„A” felület
Hangnyomás d
2016
30
Híradástechnika Intézet
Piezoelektromos mikrofon
Egy megfelelő kristálysík mentén elvágott kvarc kristály korongból alakítják ki.
A működés alapelve a piezoelektromos hatásbon alapul. A kristály a deformáció esetén polarizációs töltöttséget jelenít meg.
A töltések elvezetéséhez a kristályra fémgőzöléssel (vákuumgőzölés) két érintkezőt gőzölnek (pl. aranyréteg)
2016
31
Híradástechnika Intézet
Hangszórók
Elektromos jeleket hangnyomássá konvertáló eszközök.
Legfontosabb típusai:
2016
Dinamikus hangszóró
Piezo v. kristályhangszóró
Kondenzátor hangszóró
32
Híradástechnika Intézet
Dinamikus hangszóró Tartó kosár
Lengő tekercs
2016
Dinamikus mikrofon „inverz” működése
Állandó mágnes
33
Híradástechnika Intézet
2016
34
Híradástechnika Intézet
Piezoelektromos hangszóró
2016
Elektrosztrikció jelenségét használja ki, miszerint: bizonyos kristályok alakja megváltozik, ha bizonyos pontjaira elektromos feszültséget vezetünk.
35
Híradástechnika Intézet
Kondenzátor hangszóró
A mozgó fegyverzet fémréteggel bevont vékony dielektrikum (általában műanyag), míg az álló fegyverzet egy perforált lemez.
Dielektrikum
Perforált lemez 2016
Fémréteg
36
Híradástechnika Intézet
Megjelenítés
2016
37
Híradástechnika Intézet
2016
38
Híradástechnika Intézet
Megjelenítés - paraméterek
2016
Üzemmód: karakteres (karakterhelyek), grafikus (pixelek)
Képátló: pl. 17”, 19”,21”, 15,4”, stb ( látható képátló)
Képarány: 4:3, 16:9
Felbontás: pl. 800x600, 1027x768
Képpont-távolság: pl. 0,12-0,28mm
Képpont-sűrűség (Pixel Per Inch): pl. 80-105PPI
Kontraszt: a legvilágosabb és legsötétebb szín fényességének aránya (pl. 250:1, 1000:1)
Fényerő: az elektronok felvillanásának (CRT), vagy a háttérvilágítás (LCD, LED) fényessége (pl. 250cd/m2);
Látószög: A monitor képe milyen szögből látható (pl. H:160°/ V:150°) 39
Híradástechnika Intézet
2016
40
Híradástechnika Intézet
Képmegjelenítés - CRT
CRT (Cathode Ray Tube): szabad elektronok „gyártása”, fókuszálás, gyorsítás, eltérítés, a becsapódó elektron az elektro lumineszcens anyag típusától függően generál fehér, piros, zöld, kék fényt.
Fekete-fehér CRT: ezüsttel aktivált cinkoxid a luminofor anyag, „fehér” fény
Színes CRT: minden képpontot három különböző (R,G,B) színű fénypont hoz létre, a három elektronágyúból kiinduló elektronsugár intenzitását külön-külön vezérelve jön létre a színes kép.
2016
41
Híradástechnika Intézet
CRT - Cathode Ray Tube
2016
42
Híradástechnika Intézet
Képmegjelenítés - CRT Előnye
Színhű megjelenítés Viszonylag olcsó
Hátránya
2016
Nagy méret Nagy súly „Egészségre káros”
43
Híradástechnika Intézet
Képmegjelenítés - LCD
LCD: Liquid Crystal Display
A LC-ra adott feszültséggel arányosan változtatja a polarizáció szögét, a feszültség növelésével egyre több fény jut át a kimeneti (2) polárszűrőn.
Színes LCD: minden képpontot három (RGB) LCD egység alkot, az egyes LCD-k előtt színszűrő van
Háttérvilágítás, polárszűrő1, LC, polárszűrő2
2016
44
Híradástechnika Intézet
2016
45
Híradástechnika Intézet
Képmegjelenítés - LCD Előnye
2016
Kis helyigény Alacsony energiafelhasználás
Hátránya
Magasabb ár Kevésbé telt színek Pixelhiba-lehetőség
46
Híradástechnika Intézet
Képmegjelenítés – PDP
2016
PDP - Plazma Display Panel
Működési elve: A cél az, hogy a három alapszínnek megfelelő képpont fényerejét szabályozni lehessen.
Ebben az esetben a neon és xenon gázok keverékének nagy UV-sugárzással kísért ionizációs kisülése készteti a képpont anyagát színes fény sugárzására, pont úgy, mint a neoncsövekben.
Mivel minden egyes képpont egymástól függetlenül, akár folyamatos üzemben vezérelhető, a monitor villódzástól mentes, akár 10 000:1 kontrasztarányú, tökéletes színekkel rendelkező képet is adhat, bármely szögből nézve. 47
Híradástechnika Intézet
2016
48
Híradástechnika Intézet
Képmegjelenítés – PDP
2016
49
Híradástechnika Intézet
Képmegjelenítés - PDP Előnye
2016
Villódzástól mentes Tökéletes színeket ad bármely szögből nézve
Hátránya
Fogyasztása a CRThez hasonló Gázszivárgás lehetősége
50
Híradástechnika Intézet
Képmegjelenítés – OLED
Az OLED kijelző (Organic Light Emitting Diodes)
Ezen kijelzők alapanyaga egy szerves anyag, mely elektromos potenciál különbség hatására fényt bocsájt ki, ugyanis a negatív és pozitív töltéshordozók találkozásakor a felszabaduló energia fénnyé alakul. Az OLED kijelzőnél is RGB szubpixelek adják a színes képinformációt, mint az LCD vagy PDP esetében, ezek egyedi elektromos vezérlésével hozható létre a színes kép
2016
51
Híradástechnika Intézet
Képmegjelenítés – OLED
2016
52
Híradástechnika Intézet
2016
53
Híradástechnika Intézet
TV technológiák
PAL 572I
420kpixel
SD 572I
420kpixel
HD 1080I, 1080P
2Mpixel
4K UHD 2160p
8Mpixel
8K UHD 4320p
33Mpixel
2016
54
Híradástechnika Intézet
HDTV
2016
A HDTV (High Definition TV) rendszerének kialakulása két okra vezethető vissza:
Az SDTV (Standard Definition TV) gyártók félelme a piac telítődésétől, ez a tény új utakra vezérelte őket
A TV szeretett volna konkurenciája lenni a filmnek, a régi versenytársnak
E két motivációból indult ki a HDTV műszaki tartalmának megfogalmazása:
a függőleges felbontás legyen kb. kétszer nagyobb, mint az SDTV-nél
a kép oldalaránya legyen 16:9, igazodva az emberi látás térszögéhez
a hangrendszer legyen a legkorszerűbb., 5.1 55
Híradástechnika Intézet
A HDTV rendszer jellemzői
2016
Azonos képmagasság mellett a HDTV-hez kétszer közelebb ülhetünk, a sorokat így sem látjuk, de a vízszintes látószög megnövekszik!
56
Híradástechnika Intézet
Képfelbontások
2016
57
Híradástechnika Intézet
8K TV
2016
98” az 248.92 cm
58
Híradástechnika Intézet
Forrás
Dr. Maros Dóra: Mobil rendszerek
NMHH: Új frekvenciákat kapcsol be a digitális gazdaság vérkeringésébe az NMHH
TFERI.hu: Mobilok története
Németh Krisztián: Mobiltelefon-hálózatok
Németh Krisztián: Mobiltelefon-hálózatok: UMTS
Danka Annamária: MOBILKOMMUNIKÁCIÓ
Dr. Berke József: A mobilkommunikáció története
2016
59
Híradástechnika Intézet
Forrás
Csányi Kinga: A TV működése
Putz József: 3DTV megvalósítása
Gonda Attila: Számítógépes képmegjelenítők
vagy Analóg Videó Megfigyelő rendszer? Amax: IP alapú Amax videó rendszerek Avtech: IP megoldások és a Push Video alkalmazás Oktel: Kamerarendszer
2016
Intellio: IP
60