Híradástechnika Intézet
}
Híradástechnika I.
8.ea
Dr.Varga Péter János 2016
Híradástechnika Intézet
Hálózatok
2016
2
Híradástechnika Intézet
Távközlő hálózatok
2016
3
Híradástechnika Intézet
FTTX hálózatok
2016
4
Híradástechnika Intézet
FTTH hálózat építő elemei
2016
5
Híradástechnika Intézet
HFC hálózatok – Hybrid Fiber Coax hálózat
Meglévő, kiépített infrastruktúra
Nagy sávszélesség DS irányban
Végponti eszközök cseréjével upgradelhető
Analóg lekapcsolással a kapacitás nő
Internet- sávszélesség igény nő
2016
6
Híradástechnika Intézet
HFC hálózatok felépítése
Hybrid Fiber Coax (HFC) HOST
Fejállomás
Opt. Gyűrű (1550 nm) gerinc
Kerületi optikai hálózat (1310 nm)
ONU HOST HOST ONU
Családi házak Lakótelep
Passzív leágazó
Kétirányú vonalerősítők
2016
7
Híradástechnika Intézet
KábelTV hálózat, mint osztott média
2016
A szegmensben lévő összes előfizető ugyanazt a frekvenciasávot és ugyanazt a fizikai közeget látja
A szegmens mérete a lefedett hálózatrész nagyságától, valamint az optikai adók-vevők arányától függ
Egy szegment tipikusan 2.000 lakás Downstream, és 500 lakás Upstream irányban 8
Híradástechnika Intézet
Hálózati struktúrák
2016
9
Híradástechnika Intézet
Hálózati szintek
2016
10
Híradástechnika Intézet
Optikai hálózatok kapcsolatai
2016
11
Híradástechnika Intézet
Hálózati topológiák
2016
12
Híradástechnika Intézet
Regionális hálózat, pl. megye
2016
13
Híradástechnika Intézet
Körzethálózat, pl. járás
2016
14
Híradástechnika Intézet
Városi, nagyvárosi hálózat
2016
15
Híradástechnika Intézet
Hozzáférési hálózat
2016
16
Híradástechnika Intézet
Csomóponti hierarchia
2016
17
Híradástechnika Intézet
Csomóponti hierarchia
2016
18
Híradástechnika Intézet
Síkokra szervezett hálózatok
2016
19
Híradástechnika Intézet
Magyarország körzetei
2016
20
Híradástechnika Intézet
Helyi sík
2016
21
Híradástechnika Intézet
Gyűrűs hálózat
2016
22
Híradástechnika Intézet
Algyűrűk
2016
23
Híradástechnika Intézet
Gyűrűbe szervezett hálózat
2016
24
Híradástechnika Intézet
Algyűrű
2016
25
Híradástechnika Intézet
FTTX hálózat
2016
26
Híradástechnika Intézet
FTTX = Fiber To The X X=Something
2016
FTTx – Fiber To The x – Fényvezető szállal a/az
FTTB – Fiber To The Building - épületig
FTTC – Fiber To The Curb - járdáig
FTTD – Fiber To The Desk – asztalig
FTTE – Fiber To The Enclosure - kerítésig
FTTH – Fiber To The Home - lakásig
FTTN – Fiber To The Neighborhood - környékig
FTTO – Fiber To The Office - irodáig
FTTP – Fiber To The Premises – helyiség/épületig
FTTU – Fiber To The User - felhasználóig
27
Híradástechnika Intézet
Hozzáférési – (FTTX) hálózat
2016
28
Híradástechnika Intézet
Példa – FTTX topológia
2016
29
Híradástechnika Intézet
Példa – FTTX topológia
2016
30
Híradástechnika Intézet
Példa – FTTX topológia
2016
31
Híradástechnika Intézet
Központi fejállomás
2016
32
Híradástechnika Intézet
Fejállomás optikai rendező
2016
33
Híradástechnika Intézet
Optikai tápszekrény
2016
34
Híradástechnika Intézet
Földbe fektetett kábel
2016
35
Híradástechnika Intézet
Nagyelosztó
2016
36
Híradástechnika Intézet
Kiselosztó belseje
2016
37
Híradástechnika Intézet
Szerelési tálca
2016
38
Híradástechnika Intézet
FTTH nagyelosztó
2016
39
Híradástechnika Intézet
KTV hálózatok
2016
40
Híradástechnika Intézet
GPON
2016
41
Híradástechnika Intézet
Szélessávú vezetékes elérési hálózati trendek
2016
42
Híradástechnika Intézet
Optikai elérési hálózati megoldások
2016
43
Híradástechnika Intézet
PON szabványosítás
2016
44
Híradástechnika Intézet
PON szabványok összehasonlítása
2016
45
Híradástechnika Intézet
GPON hálózat teljesítő képessége
2016
46
Híradástechnika Intézet
PON technológia továbbfejlesztése
2016
47
Híradástechnika Intézet
OLT helyszínek
2016
Optikai vonalvégződtető (Optical Line Terminal - OLT)
48
Híradástechnika Intézet
OLT helyszínek
2016
49
Híradástechnika Intézet
Technológiák
2016
50
Híradástechnika Intézet
Idővonal
2016
51
Híradástechnika Intézet
Fejlődés
2016
52
Híradástechnika Intézet
Mi a WDM
2016
WDM - hullámhossz-multiplexálás
53
Híradástechnika Intézet
WDM fő tulajdonságai
Alap definíció: több, független jel egy szálon történő átvitele
Lényeges tulajdonság: több, független jel egyetlen közös eszközzel történő erősítése
2016
54
Híradástechnika Intézet
WDM hálózat gazdaságossága
544 2016
55
Híradástechnika Intézet
WDM hálózat gazdaságossága
2016
56
Híradástechnika Intézet
WDM rendszerek összkapacitásának növelése
WDM rendszerek összkapacitásának növelési lehetőségei:
csatornaszám növelése
sűrűbb csatornaosztás
szélesebb sáv használata
csatornánkénti sebesség növelése
további fizikai dimenziók bevonása, pl. polarizáció
2016
57
Híradástechnika Intézet
WDM spektrumok
2016
58
Híradástechnika Intézet
CWDM rendszer
A betűszó első karaktere a coarse, angol kifejezésből eres, mely a durva hullámhossz osztásos multiplexelésre utal.
A technológia bizonyos keretek között ugyan de képes kihasználni a teljes, azaz 1270 – 1610 nm-es sávszélességet (megfelelően kis csillapítású optikai szál esetén), melyen összesen 18 csatornát lehet létrehozni, melye 20 nm-es osztásban találhatók egymástól.
2016
59
Híradástechnika Intézet
CWDM rendszer
A csatornáknál elérhető maximális sávszélesség 2,5 Gbit/s. Ebből következik, hogy a kialakított hálózati architektúrától függően, akár összesen 45 Gbit/s sávszélesség is elérhető uplink és downlink irányban 2 optikai szálas összeköttetéssel.
A rendszerrel egy és kétszálas összeköttetést is megvalósítható. Hálózati topológiát tekintve pont-pont. busz és gyűrűs megoldásokban használható.
2016
60
Híradástechnika Intézet
CWDM rendszer
2016
61
Híradástechnika Intézet
DWDM rendszer
2016
A rendszer első karaktere a dense angol szóból ered, mely sűrűt jelent. A kifejezésből sejthető, hogy a csatornák sűrítéséről lehet szó, azaz a CWDM rendszerhez képest a csatornák kiosztása sűrűbben lettek elhelyezve a használható spektrális tartományban. Az így kialakított rendszerrel hasonló hálózati topológiákat lehet kialakítani, mint elődjével, azonban lényegesen nagyobb sávszélesség érhető el.
62
Híradástechnika Intézet
DWDM rendszer
Az első generációs DWDM rendszerek csatornánkénti sávszélessége 2,5 Gbit/s, mely megegyezik a legmodernebb CWDM rendszerével. Napjainkban a csatornánként elérhető maximális sávszélesség elérheti ezeknél a rendszereknél a 100 Gbit/s-ot.
A csatornakiosztás generációnként és kialakításonként változhat. Leggyakrabban 50 GHz-es és 25 GHz-es csatornatávolságokat használnak. A csatornák száma elérheti a 160-at.
2016
63
Híradástechnika Intézet
ROADM
2016
Az újrakonfigurálható optikai Add-Drop multilexerek (Reconfigurable Optical Add Drop Multiplexer ROADM) az alapjai a dinamikusan átkonfigurálható sűrű hullámhosszosztásos nyalábolású (Dense Wavelength Division Multiplexing - DWDM) rendszereknek, vagyis az úgynevezett Agilis Optikai Hálózatoknak (Agile Optical Network - AON). Az AON rendszerek felgyorsítják a triple – play szolgáltatások fejlődését és lehetővé teszik magasabb szintű hullámhossz alkalmazások elterjedését alacsony áron
64
Híradástechnika Intézet
ROADM hálózatok
2016
A ROADM alapú hálózatok alapvetően különböznek a konvencionális WDM hálózatoktól az újrakonfigurálható eszközök miatt. Az egyes WDM csatornák eltérő útvonalakon haladhatnak keresztül, ennek megfelelően különböző számú optikai erősítő kondicionálja az áthaladó jelet.
65
Híradástechnika Intézet
ROADM
2016
66
Híradástechnika Intézet
WDM és a GPON
2016
67
Híradástechnika Intézet
Mi a Triple Play?
2016
A Triple Play a telefon, adat/internet és videó szolgáltatások olyan együttese, amely egyetlen átviteli közegen érkezik a felhasználóhoz. Ez az átviteli közeg lehet a KTV szolgáltató, koaxiális illetve optikai kábelekből álló hálózata, vagy egy telefonszolgáltató rézérpárakból álló hálózata.
68
Híradástechnika Intézet
Triple Play – gazdasági szempontok
2016
69
Híradástechnika Intézet
A hálózat konvergenciája
2016
70
Híradástechnika Intézet
Változó szokások, trendek
Fix vonal használata dramatikusan csökken a “klasszikus” szolgáltatások körében
Mobil felhasználók száma tovább növekszik annak ellenére hogy a penetráció már elég magas
Szélessávú Internet telepítések gyors növekvési tendenciát mutatnak
2016
71
Híradástechnika Intézet
NGN Újgenerációs hálózatok
2016
72
Híradástechnika Intézet
Újgenerációs hálózatok
Next Generation Networks
A nyilvános távbeszélő hálózat (PSTN) és a nyilvános adathálózat (PSDN) összenövéséből kialakuló sokszolgáltatású hálózatot értik rajta
2016
73
Híradástechnika Intézet
Konvergáló hálózatok
2016
74
Híradástechnika Intézet
NGN architektúra
2016
75
Híradástechnika Intézet
NGN alapú szolgáltatások jellemzői
Bárhol elérhető, valós idejű, multimedia kommunikáció
Egyszerűbb használhatóság
Megóvja a felhasználókat az információ összegyűjtésének, feldolgozásának és továbbításának komplexitásával kapcsolatos nehézségektől.
Személyessé tehető szolgáltatások kialakítása és menedzselése
Menedzselhető személyes profájlok, számlázási információk monitorozása, testreszabott felhasználói interfészek, alkalmazások, új alkalmazások létrehozása.
IP alapú, QoS-képes
2016
76
Híradástechnika Intézet
Szupergyors Internet Program (SZIP)
2016
77
Híradástechnika Intézet
Mi a projekt fő célja
2016
78
Híradástechnika Intézet
MI A DIGITÁLIS KÖZMŰ?
2016
79
Híradástechnika Intézet
Távközlő hálózatok felügyeleti központja
2016
80
Híradástechnika Intézet
GIS – Geographical Information System
A távközlési vállalatok megkezdték a nyilvántartási rendszereik konvertálását GIS alapú adatbázisokba
A GIS információs modell alkalmazása a távközlésben, lehetőséget teremt a hatékony erőforrás, ügyfél és üzemeltetési folyamatok kezelésére
2016
81
Híradástechnika Intézet
GIS – Geographical Information System
2016
82
Híradástechnika Intézet
Mapping
http://szelessav.e-epites.hu/ 2016
83
Híradástechnika Intézet
Mobil kommunikáció
2016
84
Híradástechnika Intézet
A kommunikáció evolúciója
2016
85
Híradástechnika Intézet
2016
86
Híradástechnika Intézet
A kezdetek
2016
1921 – Detroiti rendőrség
2 MHz
Egyirányú forgalom
1933 – megvalósult a kétirányú kommunikáció
87
Híradástechnika Intézet
A kezdetek
2016
Katonaság 1941-től
Félduplex üzemmód
Gyenge teljesítmény
88
Híradástechnika Intézet
A kezdetek
2016
Bell Labs – 1946
MTS (Mobil Telephone System)
Max. 3 hívás 1 időben
89
Híradástechnika Intézet
A kezdetek
2016
1956 – 450 MHz-en elindítják a szolgáltatást az „átlagfelhasználó” részére az USA-ban
90
Híradástechnika Intézet
A kezdetek
2016
1956 - Az Ericsson vezette be a világ legelső, automata mobiltelefon-rendszerét Svédországban. A készülék kb. 40 kg-ot nyomott és értelemszerűen "Mobil Telephone A"-nak nevezték (MTA). A rendszer a 160 MHzes sávban működött.
91
Híradástechnika Intézet
A kezdetek
2016
1973 - Április 3-án, a Motorola mérnöke, Martin Cooper a New York-i utcán sétálva (NEM autóban!) bonyolította le a világ első igazi utcai mobilhívását. A hívott fél a rivális cég, a Bell Labs egyik vezetője, Joel S. Engels volt. Az első mondatok pedig a következők: "Joel, Itt Marty Cooper, egy celluláris telefonról hívlak, igazi, kézi mobiltelefonról".
92
Híradástechnika Intézet
A kezdetek
1989 – Magyarország
Megalakul a Westel Rádiótelefon Kft., amely a legelső hazai mobiltelefon szolgáltatást nyújtotta a 0660-as előhívó segítségével még 450 MHz-en. Az alapító okiratot 1990. május 23-án írták alá, így a cég a Matáv 51%-os és a US West 49%-os tulajdona lett.
2016
93
Híradástechnika Intézet
2016
94
Híradástechnika Intézet
A mobilok generációi
2016
95
Híradástechnika Intézet
Ahhoz képest, amivel kezdődött
2016
Az a fránya akksi……
96
Híradástechnika Intézet
A fejlődés lépései
2016
97
Híradástechnika Intézet
1G rendszerek
1970-es évek vége, 1980-as évek eleje
Analóg rendszerek
Sok, egymással nem kompatibilis hálózat
Skandináviában 1981-től
Hazánkban 1990-től 2003. június 30-ig (Westel 0660)
Jellemzően 450 Mhz körüli frekvenciasáv
Viszonylag nagy, 30-50 km átmérőjű cellák
Gyenge beszédátviteli minőség, kevés szolgáltatásfajta
2016
98
Híradástechnika Intézet
2G rendszerek
1990-es évek elejétől
Digitális rendszerek
Legelterjedtebb az európai tervezésű GSM
GSM (eredetileg: Groupe Spéciale Mobile, később: Global System for Mobile Telecommunication, világméretű mobil távközlő rendszer)
2016
99
Híradástechnika Intézet
GSM lefedettség a Földön (2009)
2016
100
Híradástechnika Intézet
GSM - elterjedt, mert:
a kutatás-fejlesztés kellő időben, gyorsan (4 év) történt
nyílt, továbbfejleszthető szabvány (ETSI)
kezdettől egységes Európában (nem így volt USA-ban)
egységes, átjárható rendszer (roaming)
a SIM kártya koncepció vonzó (előfizető adatai készülékfüggetlenek)
a hívó fél fizet csak (USA-ban ez nem így volt)
az előre fizetés (pre-paid) lehetősége nagyon népszerűvé tette
900 MHz: országos lefedést is lehetővé tesz
2016
101
Híradástechnika Intézet
GSM hálózatok felépítése
2016
102
Híradástechnika Intézet
Bázisállomás-alrendszer
2016
Bázisállomás (BTS)
egy vagy több elemi adó/vevő
átkódoló és sebességillesztő egység
Bázisállomás-vezérlő (BSC)
egy vagy több bázisállomást vezérel
kapcsolás
rádiócsatorna-hozzárendelés
hívásátadás-vezérlés
103
Híradástechnika Intézet
Hálózati alrendszer
2016
Mobil kapcsolóközpont (MSC)
egy „hagyományos” kapcsolóközpont
mobil-specifikus bővítésekkel
autentikáció
helyzetnyilvántartás
hívásátadás BSC-k között
barangolás
stb.
104
Híradástechnika Intézet
2016
105
Híradástechnika Intézet
GSM szolgáltatások
Beszédátvitel
kodek sebessége 13 kb/s (később: 5,6 kb/s)
kompromisszum: viszonylag gyenge hangminőség, jobb frekvenciakihasználtság
SMS (Short Message Service, rövid szöveges üzenet szolgáltatás)
Adatátvitel
2016
160 karakter max. alapesetben 9,6 kb/s, később 14,4 kb/s
106
Híradástechnika Intézet
GSM szolgáltatások
HSCSD (High Speed Circuit Switched Data, nagy sebességű áramkörkapcsolt adatátvitel)
EMS (Enhanced Messaging Service, kibővített üzenetküldő szolgáltatás)
2016
adatátvitel továbbfejlesztése: több 14,4 kb/s csatorna összefogása
egyszerűbb képüzenetek is
MMS (Multimedia Messaging Service, multimédia üzenetküldő szolgáltatás)
multimédia üzenet: kép, írott szöveg, hang együtt
2002-től elérhető szolgáltatás
107
Híradástechnika Intézet
GSM/GPRS szolgáltatások
WAP (Wireless Application Protocol, vezetéknélküli alkalmazás protokoll)
leegyszerűsített Web-szerű alkalmazás
GPRS (General Packet Radio Service, általános csomag alapú rádiós szolgáltatás)
2001. óta elérhető szolgáltatás
csomagkapcsolt adatátvitel, a GSM kiegészítése
előny:
2016
jobb kihasználtság
fizetés kilobájt alapon, nem perc szerint
sebesség kezdetben max. 56 kb/s
108
Híradástechnika Intézet
Forrás
2016
Dr. Maros Dóra: Mobil rendszerek NMHH: Új frekvenciákat kapcsol be a digitális gazdaság vérkeringésébe az NMHH TFERI.hu: Mobilok története Németh Krisztián: Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián: Mobiltelefon-hálózatok: UMTS Danka Annamária: MOBILKOMMUNIKÁCIÓ Dr. Berke József: A mobilkommunikáció története HTE: TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK ÉS INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK Takács György: A távközlési hálózattervezés sajátosságai BME VIK: Infokommunikációs rendszerek és alkalmazásuk jegyzetek 109
Híradástechnika Intézet
GSM/EDGE szolgáltatások
EDGE (Enhanced Data Rate for Global/GSM Evolution, kb. továbbfejlesztett adatsebesség a globális/GSM fejlődésért)
2003-tól
használható:
2016
az áramkörkapcsolt adatátvitel gyorsítására: Enhanced Circuit Switched Data (ECSD)
illetve a csomagkapcsolt adatátvitel gyorsítására: Enhanced GPRS (EGPRS)
110
Híradástechnika Intézet
Lefedettség: Telenor - 2G
2016
111
Híradástechnika Intézet
Lefedettség: Vodafone - 2G
2016
112
Híradástechnika Intézet
Lefedettség: T-mobile - 2G
2016
113
Híradástechnika Intézet
3G rendszerek
UMTS : UMTS: Universal Mobile Telecommunications System, Egyetemes mobil távközlési rendszer
Célok:
2016
jobb beszédhangminőség (PSTN-t elérő)
jobb spektrumkihasználtság (földi és elvben műholdas is)
nagyobb adatátviteli sebesség
GSM kompatibilitás
114
Híradástechnika Intézet
UMTS szolgáltatások
Beszédátvitel:
Adaptive MultiRate (AMR) kodek: ld. később
4,7 – 12,2 kb/s
Adatátvitel, Internet elérés
városban tipikus max. 384 kb/s
vidéken tipikus max. 144 kb/s
helyi rendszerben max. 2 Mb/s
Multimédia szolgáltatások
Értéknövelt szolgáltatások (nem csak 3G)
2016
chat, játékok, zene letöltése, stb.
helyhez kötött szolgáltatások
115
Híradástechnika Intézet
HSPA szolgáltatások
HSPA (High-Speed Packet Access, nagy sebességű csomagkapcsolt hozzáférés)
UMTS továbbfejlesztése nagyobb adatsebességek felé
2 protokoll közös neve:
2016
HSDPA (High Speed Downlink Packet Access, nagy sebességű csomagkapcsolt letöltési hozzáférés) akár 14 Mb/s
HSUPA (High Speed Uplink Packet Access, nagy sebességű csomagkapcsolt feltöltési hozzáférés) akár 5,76 Mb/s
Az UMTS része, annak részben továbbfejlesztése
3,5G néven is emlegetik
nem minden 3G képes mobil végberendezés tudja
116
Híradástechnika Intézet
Lefedettség: Telenor - 3G
2016
117
Híradástechnika Intézet
Lefedettség: Vodafone - 3G
2016
118
Híradástechnika Intézet
Lefedettség: T-mobile - 3G
2016
119
Híradástechnika Intézet
4G rendszerek
LTE (Long Term Evolution, „hosszú távú fejlődés”)
Letöltés akár 150 Mb/s, feltöltés akár 50 Mb/s
Teljesen átdolgozott rádiós hálózati rész
2016
szabvány szerinti max: 326/86 Mb/s, 20 MHz-es tartományt használva OFDM moduláció, több antenna egy eszközben (MIMO)
Teljesen IP alapú gerinchálózat
120
Híradástechnika Intézet
Lefedettség: Telenor - 4G
2016
121
Híradástechnika Intézet
Lefedettség: T-mobile - 4G
2014 2016
122
Híradástechnika Intézet
Lefedettség: Vodafone- 4G
2016
123
Híradástechnika Intézet
2014. szeptember 29-e előtt
2016
124
Híradástechnika Intézet
2014. szeptember 29-e után
2016
125