Híradástechnika Intézet
}
Híradástechnika I. 3.ea
Dr.Varga Péter János 2016
Híradástechnika Intézet
A jelátvitel fizikai közegei
2016
2
Híradástechnika Intézet
A jelátvitel fizikai közegei
2016
3
Híradástechnika Intézet
Réz alapú kábelek
2016
4
Híradástechnika Intézet
Csavart érpáras átviteli közeg (STP – Shilded Twisted Pair)
A zavarvédelmet az árnyékolás és az érpárok összecsavarása jelenti. STP – Shilded Twisted Pair (Árnyékolt csavart érpár) 2016
5
Híradástechnika Intézet
2016
6
Híradástechnika Intézet
Kábel csatlakozások, csatlakozók
2016
7
Híradástechnika Intézet
Kábelek fizikai osztályozása
„Fali” (Solid) kábel Fix
telepítésre tervezték
Rézvezetők
tömörek
Merev
szerkezetű
Sokkal
jobb elektronikai paraméterek
A
teljes csatornában maximum 100m hosszban telepíthető
2016
8
Híradástechnika Intézet
Kábelek fizikai osztályozása
„Patch” (Strainded) kábel Mobil
használatra
Jobban
ellenáll a hajlító igénybevételnek
Rézvezetők Gyakori
csatlakoztatásra kifejlesztett elemek
Puhább,
könnyebb
Maximum
2016
elemi szálakból sodrottak
10m hosszan telepíthető a csatornába
9
Híradástechnika Intézet
Üvegszál alapú kábelek
2016
10
Híradástechnika Intézet
Üvegszál alapú kábelek előnyei
Magas fokú zavarvédettség
„Jövőálló”
Magas végpont sűrűségben telepíthető
Csekély fizikai méret és súly
2016
11
Híradástechnika Intézet
Optikai kábel ötlete
Az optikai szál egy olyan hengeres, szigetelt, könnyen hajlítható szál, amely fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján. Az üvegmagos optikai szálakat majdnem mindig szilíciumdioxidból készíti
Ahhoz, hogy az optikai jel teljes fényvisszaverődéssel a magban terjedjen tovább, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak
2016
12
Híradástechnika Intézet
2016
13
Híradástechnika Intézet
Optikai kábel szerkezete A mag/köpeny viszonya: • multimodusú szálban • 50/125 μm, • 62.5/125 μm, • 100/140 μm • monomódusú szálban • 9 or 10 / 125 μm
2016
14
Híradástechnika Intézet
Kábel típusok
SM (Single Mode)
MM (Multi Mode)
2016
15
Híradástechnika Intézet
Optikai szál gyártása
2016
előforma készítése
szál szerkezetének előállítása
külső kémiai gőzlecsapatás
belső kémiai gőzlecsapatás
növesztéses eljárás
szálhúzás
szál átmérő
primer védelem (esetleg festés)
kábelgyártás
több szál összefogása
különböző védelmek kialakítása 16
Híradástechnika Intézet
Előforma készítése
2016
Belső kémiai gőzlecsapatás
tisztítás
hordozócső készítés
mag növesztése (lecsapatása)
zsugorítás
17
Híradástechnika Intézet
Szálhúzás
2016
18
Híradástechnika Intézet
2016
19
Híradástechnika Intézet
Kábelgyártás
2016
20
Híradástechnika Intézet
2016
21
Híradástechnika Intézet
LAN optikai kábelek fajtái 1. Single 2. Zipcord 3. Tight-buffered 4. Unitube glass armoured 5. Unitube standard with spl 6. Multitube glass armoured
2016
22
Híradástechnika Intézet
Optikai kábel csatlakozók
2016
23
Híradástechnika Intézet
Strukturált kábelezés
2016
24
Híradástechnika Intézet
Épületek összekötése
2016
25
Híradástechnika Intézet
Függőleges kábelezés
2016
26
Híradástechnika Intézet
Vízszintes kábelezés
2016
27
Híradástechnika Intézet
Szerelési szabályok
2016
28
Híradástechnika Intézet
2016
29
Híradástechnika Intézet
Vezeték nélküli átvitel
2016
30
Híradástechnika Intézet
Optikai átvitel - Lézer átvitel
pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság
átvitel lézerrel
néhány km távolság
sávszélesség akár 2500Mbit/s
időjárási viszonyok zavarják (sűrű eső, hó, köd, légköri szennyeződés)
2016
31
Híradástechnika Intézet
Mobile eszközök napjainkban
2016
32
Híradástechnika Intézet
Mi az a WLAN? A WLAN az angol Wireless Local Area Network szó rövidítése, melynek jelentése vezeték nélküli helyi hálózat, amit leginkább a „vezeték nélküli hálózat”, WiFi és a WLAN névvel illetnek. A WLAN működése hasonló a LAN hálózatokéhoz, csak a jelek más közegben terjednek. Míg a LAN vezetéket használ (hálózati kábel), addig a WLAN a levegőben továbbítja az információt.
2016
33
Híradástechnika Intézet
A WLAN előnyei
Nincs szükség kábelezésre
Az internetkapcsolatot meg lehet osztani
Mobil eszközök kényelmes használata
Egyszerűen telepíthető
2016
34
Híradástechnika Intézet
A WLAN hátrányai
A rádiójeleket nem állítja meg a fal
Illetéktelenek rácsatlakozhatnak hálózatunkra
2016
35
Híradástechnika Intézet
Vezeték nélküli adatátvitel IEEE 802.11
2016
36
Híradástechnika Intézet
WLAN frekvenciasávok
Rendszerint állami és nemzetközi szabályozás
Mikrohullám
ISM – Industrial, Scientific and Medical
2.4 GHz (λ ≈ 12 cm)
engedély általában nem szükséges
sok zavaró jel DECT,
2016
mikrohullámú sütő, játékok, stb. 37
Híradástechnika Intézet
WLAN frekvenciasávok
U-NII – Unlicensed National Information Infrastructure 5
GHz (λ ≈ 6 cm)
kevés
2016
zavaró jel
38
Híradástechnika Intézet
WLAN frekvenciasávok
2016
39
Híradástechnika Intézet
Egy tipikus rádiós hálózat
2016
40
Híradástechnika Intézet
A WLAN hálózatok csoportosítása
Működésük szerint
Az ad-hoc mód
Az infrastruktúra mód
2016
41
Híradástechnika Intézet
A WLAN hálózatok csoportosítása
2016
Kiépítés szerint
SOHO
Enterprise
42
Híradástechnika Intézet
A WLAN hálózatok csoportosítása
2016
43
Híradástechnika Intézet
A WLAN hálózatok csoportosítása
2016
Antennák szerint
Kör sugárzó
Szegmens sugárzó
Iránysugárzó
44
Híradástechnika Intézet
A WLAN hálózatok csoportosítása
2016
Védelem szerint
Nyilvános WLAN
Jól védett WLAN
Prompt WLAN
45
Híradástechnika Intézet
Antennák
2016
46
Híradástechnika Intézet
Antennák kicsitől a nagyig
WLAN antenna Arecibo Telescope 2016
47
Híradástechnika Intézet
Mi az antenna
Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköze.
Elvileg bármelyik antenna lehet adó vagy vevő.
2016
Híradástechnika Intézet
Adó és vevő
Adó:
adatot, hangot, képet átalakítja elektromos jellé és ezekkel változtatják az összeköttetést létesítő hullám jellemzőit, amplitúdóját, frekvenciáját, fázisát.
Vevő: jeleket
leválasztják a rádióhullámról felerősítik és visszaalakítják az eredeti jellé, adattá, hanggá, képpé.
2016
Híradástechnika Intézet
Pont-pont antennák
2016
50
Híradástechnika Intézet
Elektromágneses hullámok
2016
VLF- Very Low Frequency
VHF – Very High Frequency
LF – Low Frequency
UHF – Ultra High Frequency
MF- Medium Frequency
SHF – Super High Frequency
HF – High Frequency
EHF – Extra High Frequency
Híradástechnika Intézet
2016
Híradástechnika Intézet
2016
53
Híradástechnika Intézet
Az elektromágneses hullámok terjedése
2016
Az elektromágneses hullámok terjedésében jelentős szerepe van a föld légkörének, az atmoszférának. Az atmoszféra mintegy 2.000-3.000 km magasságig terjed, nitrogénből, oxigénből, szén-dioxidból és vízgőzből áll. Három fő részére szokás osztani: troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra.
Híradástechnika Intézet
Rádióhullám terjedés
a mikrohullámú sugarak levegőben közel egyenesen haladnak
a pontszerű sugárzó jele fokozatosan gyengül az adótól távolodva, a távolsággal négyzetes arányban
iránya megváltozik különböző tereptárgyak miatt
2016
visszaverődés (reflexió): λ-nál jóval nagyobb felület visszaverheti a hullámot
elhajlás (diffrakció): λ-hoz hasonló nagyságú élek mögé „bekanyarodik” a hullám
törés (refrakció): közeghatárokon a terjedés iránya megváltozik, ha a két közegben más a terjedési sebesség
Híradástechnika Intézet
Rádióhullám terjedés
elnyelődés (abszorpció)
néhány km adó-vevő távolság felett a Föld görbülete is jelentős (9,7 km felett)
D0 – optikai látóhatár r0 – földsugár
D0 2r0 h 2016
Híradástechnika Intézet
Fresnel zóna
ellipszoid, fókuszai az antennák
Fresnel zóna rmax = 0.5 *√( λ * D)
0.6 * rmax maximális sugarú üres ellipszoid szükséges a jó mikrohullámú átvitelhez
AC
2016
Híradástechnika Intézet
2016
58
Híradástechnika Intézet
Antenna jellemzők
izotropikus antenna: hipotetikus ideális gömbsugárzó
karakterisztika: sugárzás, érzékenység irányonként más
2016
– irányított vagy omni
nyereség: adott irányba sugárzott teljesítmény (vagy vételi érzékenység) aránya az izotropikus antennához képest
dBi: nyereség dB-ben az izotropikus antennához képest
dBd: nyereség dB-ben a dipólus antennához képest (0 dBd = 2.14 dBi)
Híradástechnika Intézet
Antenna jellemzők
polarizáció: az elektromos tér rezgésének módja
lineáris függőleges
2016
vagy vízszintes síkban
elliptikus, cirkuláris
az adó és a vevő polarizációjának egyeznie kell
Híradástechnika Intézet
Antenna jellemzők
2016
Híradástechnika Intézet
Antenna karakterisztika
a valós antennák sugárzása/érzékenysége irányonként változik, ezt írja le az antenna karakterisztika oldalnézet / függőleges minta
2016
felülnézet / vízszintes minta
Híradástechnika Intézet
Antenna típusok
2016
Omni
Dipólus
co-linear
Híradástechnika Intézet
Antenna típusok
2016
Irányított
Panel, patch
Helix
Yagi
Parabola
Híradástechnika Intézet
Antenna típusok
Panel, patch
Helix
2016
Híradástechnika Intézet
Antenna típusok
Yagi
Parabola
2016
Híradástechnika Intézet
WLAN hőtérkép
2016
Híradástechnika Intézet
WLAN hőtérkép
2016
Híradástechnika Intézet
DIY antennák
2016
Híradástechnika Intézet
Reflektor
2016
Híradástechnika Intézet
Cantenna
2016
Híradástechnika Intézet
Rekordok
124 mile
2016
201 km
Híradástechnika Intézet
Hazai mérések
2016
21 kilométeres távot 54 Mbps
73
Híradástechnika Intézet
Forrás
2016
Lukács-Mágel-Wührl: Híradástechnika I. (prezentáció) Lukács-Wührl: Híradástechnika I. (könyv) Pletl Szilveszter-Magyar Attila: Jelek és rendszerek példatár Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások – online könyv Rick Graziani: Antennas, Cabrillo College Mohó László: Rádióhullámok és antennák Dér Balázs: Passzív hálózati elemek telepítése Antók Péter: Fényvezető hálózat – Fényvezető hálózati kábelek Antók Péter: Szélessávú optikai hálózatok tervezése Antók Péter: Fényvezető hálózat – Fényvezető hálózati szerelvények Antók Péter: Fényvezető hálózat – Fényvezető hálózati anyagok 74