TANULMÁNYOK
dr. KATONA TAMÁS
Helyzetkép 2002. I. negyedév
A gazdasági növekedés üteme az elsõ negyedévben az elmúlt öt év legalacsonyabb értékét mutatta. A 2,9 százalékos növekedési rátánál sokkal nagyobb gondot jelent ugyanakkor a gazdaság egyensúlyi helyzete. Az elsõ negyedévben lényegesen nagyobb volt a tavalyinál a fizetési mérleg hiánya, és a kritikus mértéket jóval meghaladta az államháztartás deficitje. A kormányváltást közvetlenül megelõzõen olyan mértékben felgyorsult a kormányzati költekezés, hogy a központi költségvetés helyzetét a költségvetési törvény amúgy is a realitásoktól távol álló sarokszámainak fényében végképp tarthatatlanná tette.
Gazdasági növekedés A növekedési dinamika változásainál nagyobb gond a reálgazdaság helyzetére utaló adatok közül a beruházások kedvezõnek semmiképpen sem mondható szerkezete. A közszféra beruházásai az elsõ negyedévben jelentõsen nõttek a tavalyi azonos idõszakhoz képest, ugyanakkor a versenyszférában a felhalmozás nem érte el még a tavalyit sem. Az elsõ három hónapban stagnált az ipari termelés, ezen belül – a hibás árfolyam-politikának köszönhetõen – a kis- és középvállalkozások termelése 5,8 százalékkal, kivitele ennél is nagyobb mértékben, 10 százalékkal csökkent. A most közzétett elõzetes adatok szerint a bruttó hazai termék volumene az elsõ negyedévben 2,9 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos negyedévéhez képest. Ehhez a KSH jelentése csak annyit tett hozzá, hogy ezen belül a szolgáltatások hozzáadott értéke az átlagot meghaladóan emelkedett, míg a mezõgazdaság és az ipar hozzáadott értéke csökkent. Különösen kedvezõtlen a feldolgozóipari beruházások helyzete, e területen a tavalyi stagnálást követõen az elsõ negyedévben csaknem 6 százalékkal csökkent a felhalmozás. Amióta a magyar gazdaság a sikeres 1995. évi kiigazítás után elindult a növekedési pályán – azaz 1997 második negyedéve óta –, nem volt ilyen szerény a gazdasági növekedés dinamikája. Abban az évnegyedben 4,8 százalékkal nõtt a GDP. Ezt követõen a növekedési 30
Esély 2002/4
dr. Katona: Helyzetkép ütem a tavalyi év végéig minden negyedévben elérte a 3 százalékot. Természetesen a jelenlegi dinamikát nem lehet függetleníteni a világgazdaságban érzékelhetõ folyamatoktól, az Amerikai Egyesült Államokban és különösen az Európai Unióban bekövetkezett dekonjunktúrától, ugyanakkor a magyar gazdaságban a növekedési ütem nem a világgazdasági recesszió hatására kezdett el csökkenni. A magyar bruttó hazai termék növekedési üteme a 2000. év eleje óta gyakorlatilag folyamatosan csökken. Érdemes megjegyezni, hogy a most távozott kormány hivatalba lépésének negyedévében a GDP 5,4 százalékkal nõtt, hivatali idejének utolsó negyedévében pedig 2,9 százalékkal; ez távol áll a kormányprogramtól, amely a növekedési dinamika gyorsítását, a 7 százalékos növekedési ütem elérését helyezte a gazdaságpolitika középpontjába. Igaz, ez a célkitûzés szakmailag akkor sem volt megalapozott, a kiinduló helyzeten pedig csak rontott a szakszerûtlen kormányzati gazdaságpolitika.
Foglalkoztatottság, keresetek A február és április közötti három hónap átlagában a mukaerõ-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak száma 3840 ezer fõ volt, valamivel kevesebb, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Ennek ellenére a munkanélküliségi ráta a tavalyi azonos idõszakban mért értékhez képest 5,9 százalékról 5,7 százalékra csökkent, elsõsorban demográfiai változások, azaz a népesség korösszetételében végbement átalakulás következtében. Ezen túlmenõen érzékelhetõen nõtt a rokkant nyugdíjasok száma is, így a gazdaságilag aktív népesség – nemzetközi összehasonlításban addig is igen alacsony – aránya tovább csökkent. A tartósan munkanélküliek 45,2 százalékos – egyébként magas – aránya az egy évvel azelõttihez képest valamelyest csökkent, ugyanakkor a munkanélküliség 15,9 hónapot elérõ átlagos idõtartama tovább nõtt. Ugyancsak magas a fiatalok 11 százalékos munkanélküliségi rátája. Április végén a regisztrált munkanélküliek száma 349 ezer fõ volt. Közülük 117 ezren kaptak munkanélküli járadékot, 11 ezren jövedelempótló támogatást és 106 ezren rendszeres szociális segélyt. Az elsõ negyedévben a legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési szervezeteknél 2702 ezer fõ állt alkalmazásban, valamivel kevesebb, mint az elõzõ év azonos negyedévében. Ezen belül a versenyszférában 1,1 százalékkal kevesebben, a költségvetési intézményekben 0,6 százalékkal többen dolgoztak. A tavalyi év második félévében megfigyelt tendenciának megfelelõen az idén is rendkívül gyorsan emelkednek a keresetek. A teljes munkaidõben foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete az elsõ negyedévben 111 700 forint volt, amely 19,4 százalékkal haladta meg az elõzõ évit. Ezen belül a versenyszférában 14,1 százalékkal, a költségvetési
Esély 2002/4
31
TANULMÁNYOK szervezeteknél 32,6 százalékkal nõttek a keresetek. A legmagasabb bruttó átlagkereset a pénzügyi tevékenység területén volt, 221 000 forinttal, míg a legalacsonyabb átlagkeresetet a textiliparban fizették, 66 300 forintot, azaz a pénzügyi területen elérhetõ átlagkeresetnek mindössze háromtizedét. A bruttó keresetek emelkedése különösen a költségvetési szférában érintette eltérõen a különbözõ állománycsoportban dolgozókat. E területen a fizikai dolgozók keresete az elsõ negyedévben 35,8 százalékkal, a szellemi alkalmazottaké 31,6 százalékkal nõtt. A versenyszférában kisebb volt a különbség; a fizikaiak keresete 14,4 százalékkal, míg a szellemi dolgozóké 12,3 százalékkal emelkedett. A fizikai dolgozók keresetének jelentõsebb növekedésében az 50 ezer forintos minimálbér szerepe tükrözõdik. A nettó keresetek a fizikai dolgozók körében 16,9 százalékkal, a szellemi alkalmazottaké 19,2 százalékkal, összességében 18,7 százalékkal nõttek. Így az elsõ negyedévben a reálkeresetek igen gyors ütemben, 11,8 százalékkal emelkedtek. A költségvetési intézmények kiemelkedõen magas keresetemelkedése a közigazgatás, védelem területén végbement 46,6 százalékos béremelés következménye. A pedagógusok bruttó átlagbére 23,5 százalékkal nõtt, míg a többi közalkalmazott keresetének emelkedése nem érte el a nemzetgazdasági átlagot.
Áralakulás Az árak alakulását az elsõ negyedévben alapvetõen kedvezõ tendenciák jellemezték; az árak emelkedésének dinamikája általában csökkent, ugyanakkor áprilisban a fogyasztói infláció csökkenõ üteme – az év közepére vártnál korábban – megtört. Az ipari termelõi árak márciusban 0,3 százalékkal voltak magasabbak a februárban mért áraknál. Ezen belül a belföldi értékesítési árak 0,9 százalékkal nõttek, míg a kiviteli árak 0,2 százalékkal csökkentek. Az elsõ negyedév átlagában az ipari termelõi árak 2,4 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. Eltérõ mértékben, de mindkét relációban mérséklõdtek ebben az idõszakban az árak; a belföldi értékesítésé 1,2 százalékkal, míg az exporté 5,2 százalékkal. Az építõipari árak alakulásában a konjunktúrának van meghatározó szerepe. Az árak márciusban 1,2 százalékkal nõttek a februárihoz képest, és 4,3 százalékkal haladták meg a tavaly márciusi szintet. Az elsõ negyedév átlagában az építõipari árak 4,7 százalékkal emelkedtek. A mezõgazdasági termékek termelõi ára az elsõ negyedévben 8,6 százalékkal mérséklõdött az elõzõ év azonos idõszakához képest. Igaz, ebben szerepet játszott az igen magas bázis; tavaly az elsõ negyedévben a mezõgazdasági árak átlagosan 21,8 százalékkal nõttek. Ha az idei mérséklõdés összetevõit vizsgáljuk, a növénytermesztési és kertészeti termékek árszínvonala a 2001. elsõ negyedévi 21,3 százalékos 32
Esély 2002/4
dr. Katona: Helyzetkép növekedés után az idei elsõ három hónapban 15 százalékkal csökkent, míg az élõ állatok és állati termékek átlagára a múlt év elsõ negyedévében 22,5 százalékkal, ez év elsõ negyedévében pedig csupán 0,8 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árak áprilisban – a korábbi hónapokhoz képest gyorsabban – 0,9 százalékkal nõttek egy hónap alatt, és a márciusi 5,9 százalékot követõen 6,1 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisi szintet. Ezzel megtört az éppen egy éve tartó folyamat, mely szerint a 12 havi visszatekintõ árindex hónapról hónapra csökkent. Áprilisban a legnagyobb mértékben az idényáras élelmiszerek drágultak, 7,5 százalékkal, valamint a ruházati termékek, 3,1 százalékkal. A tendencia kedvezõtlen változására utal az is, hogy a fogyasztási javak fennmaradó csoportjainak többségében is gyorsult az árnövekedés üteme. Az elsõ négy hónap átlagában a fogyasztói árindex 6,2 százalékkal nõtt. A legjelentõsebb áremelkedés a szeszes italok, dohányáruk csoportjában ment végbe, 9,3 százalékkal, az élelmiszerek ugyancsak jelentõsen, 8,3 százalékkal drágultak. Átlag feletti volt a háztartási energia és a szolgáltatások áremelkedése is. A tartós fogyasztási cikkek árszintje ebben az idõszakban 1,4 százalékkal csökkent a tavalyi elsõ négy hónapban regisztrált árakhoz képest.
Jövedelem és fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom az elsõ negyedévben jelentõsen, a negyedéven belül gyorsuló ütemben bõvült. A forgalom az elsõ két hónapban 12 százalékkal, márciusban 17 százalékkal, összességében 14 százalékkal nõtt. A leggyorsabban a gépjármûvek és a jármûalkatrészek forgalma nõtt, 33,3 százalékkal, s a korábbi évek stagnálása után az üzemanyagok forgalma is jelentõsen, 12,2 százalékkal bõvült. Az elsõ alkalommal forgalomba helyezett gépkocsik száma egészen kiugró dinamikával, 43 százalékkal nõtt. A gépjármûvekkel kapcsolatos eladások nélkül számított kiskereskedelmi forgalom is számottevõ dinamikával bõvült, az elsõ két hónapban 8 százalékkal, márciusban 14,9 százalékkal, a negyedév átlagában 10,4 százalékkal. Szinte minden árufõcsoport forgalma jelentõsen nõtt. Az élelmiszerek eladása 11,5 százalékkal, ezen belül márciusban – a húsvéti ünnepekkel is összefüggésben – 18,7 százalékkal emelkedett. A ruházati forgalom az elsõ negyedévben 14,4 százalékkal, ezen belül márciusban 21,6 százalékkal nõtt. A bútorok és mûszaki cikkek forgalma is érzékelhetõen, a negyedév folyamán 7 százalékkal, ezen belül márciusban 6,3 százalékkal bõvült. A lakossági jövedelmek a keresetek dinamikus növekedése következtében jelentõsen emelkedtek. A keresetek reálértékének már jelzett, 11,8 százalékos növekedését régen nem regisztrálta a statisztika. A gyermekes családok egy részében ehhez a növekedéshez hozzáadódik a gyermekek után járó adókedvezmény is. A kiemelkedõ reálkereset-
Esély 2002/4
33
TANULMÁNYOK emelkedésben kitüntetett szerepet játszott a köztisztviselõk és rendvédelmi dolgozók tavalyi illetményemelésének áthúzódó hatása, a versenyszférában pedig az érzékelhetõen csökkenõ inflációs ütem emelte az év elején szokásos módon felemelt keresetek vásárlóértékét. A reálkeresetek jelentõs növekedése ugyanakkor a társadalmi különbségek növekedéséhez is hozzájárult, mivel a társadalmi jövedelmek egy része alig nõtt, sõt a gyermekek után járó – adókedvezményeken kívüli – támogatások reálértéke csökkent. Így a nominálértékét tekintve ötödik éve változatlan családi pótlék vásárlóereje az elsõ negyedévben újabb 6,2 százalékkal csökkent, és kevesebbet ér a kiegészítõ családi pótlék is. A KSH közzétette a 2001. évi létminimum értékeit. A statisztikai definíció szerint a létminimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel összefüggõ igen szerény szükségletek kielégítését. Az ennek alapján meghatározott múlt évi létminimum egy fõre jutó havi összege átlagosan 30 900 forint volt, mégpedig háztartástípusonként 24–39 ezer forint közötti szóródással. Így a tipikus kétszülõs, kétgyermekes családban a létminimum tavaly 113 857 forintot tett ki. A társadalom számára nagyon fontos kérdés a keresetek, különösen a reálkeresetek alakulása, hiszen a keresetek vásárlóértékének érzékelhetõ növekedése az életszínvonal emelkedését alapozza meg. A társadalmi jólét másik jellemzõje a szociális különbségek alakulása. Azt kell megvizsgálni, hogy a múlt évben regisztrált érzékelhetõ reálkereset-emelkedés miként hatott az egyes társadalmi csoportok életszínvonalára. Ezt a vizsgálatot igen nehéz elvégezni, és csak sokrétû statisztikai adatfelvételek összessége adhat e kérdésre megbízható választ. A vizsgálat idõigényét is figyelembe véve csak két év elmúltával lehet e kérdésekre átfogó választ adni. Ugyanakkor a közelmúltban közzétett elõzetes adatok is értékelhetõ információval szolgáltak a lakosság egyes rétegeinek jövedelmi pozíciójáról. A reálkeresetek emelkedésének gyorsulása természetes módon maga után vonja a jövedelmi különbségek növekedését. Különösen az ütemkülönbség változása jelenti azt, hogy ez a módosulás nem egyformán érinti az egyes rétegeket, ezért a különbségek bizonyos növekedése nem tekinthetõ kedvezõtlennek. Ugyanakkor az egyes jövedelmi rétegek közötti különbségek mértéke nem lehet közömbös. E tekintetben a tavalyi évben bekövetkezett változások nem megnyugtatóak. Az 1998 óta követett családpolitika nemcsak a reálkeresetek stagnálásának két évében okozott konfliktusokat a szerény jövedelmû családok anyagi pozíciójának abszolút romlásával, hanem a tavalyi évben végbement, alapvetõen pozitív változások közepette is csõdöt mondott. Ilyenkor ugyanis a társadalmi szolidaritásnak abban kellene kifejezõdnie, hogy a társadalmi különbségek nem nõnek túl egy bizonyos szinten. Az eddig nyilvánosságra került tavalyi adatok arra utalnak, hogy az elmúlt évben a reáljövedelmek érzékelhetõ mértékben, 5,5–6 százalékkal nõttek. A jelentõs növekedés azonban úgy ment végbe, hogy ebbõl jelentõs társadalmi csoportok alig, vagy szinte egyáltalán nem 34
Esély 2002/4
dr. Katona: Helyzetkép részesültek. Ha csak a gyermekes családok helyzetét vizsgáljuk: 300 ezer gyermek él olyan családban, ahol nincs aktív keresõ. Ezekben a családokban az egy fõre esõ jövedelem kivétel nélkül a létminimum alatt van. 420 ezer gyermek él olyan családban, ahol van aktív keresõ és legalább három gyermeket nevelnek; ezekben a családokban az egy fõre jutó átlagos jövedelem éppen eléri a létminimumot. A kétgyermekes aktív keresõvel is rendelkezõ családokban 980 ezer gyermek nevelkedik. Ezekben a családokban az egy fõre esõ jövedelem tavaly 34 ezer forint volt. A jövedelmek eloszlását figyelembe véve e családoknak több mint egyötöde a létminimumot el nem érõ jövedelemmel rendelkezik. Ha ezeket a számokat összesítjük, megállapítható az a szomorú körülmény, hogy a tavalyi évben a jelentõs reáljövedelem-növekedés ellenére gyakorlatilag nem csökkent a szegénység, és különösen a gyermekszegénység Magyarországon. Az elmúlt évben nem elhanyagolható mértékben nõttek a jövedelmi különbségek és ezek az adatok azt mutatják, hogy a gyermekek 40 százaléka a létminimum alatt él. Ez pedig az eddig folytatott családpolitika egyértelmû csõdjét és tarthatatlanságát bizonyítja.
Beruházás, lakásépítés A beruházások volumene a múlt évi igen szerény mértékû növekedés után az elsõ negyedévben 8,6 százalékkal haladta meg az elõzõ év azonos idõszakának volumenét. Sõt ez a dinamika 1999 óta a legmagasabb. Ugyanakkor a felhalmozás szerkezete korántsem ilyen pozitív. A beruházási dinamika növekedése elsõsorban a közszférában, ezen belül is kitüntetetten a közigazgatás és a védelem területén ment végbe, itt 89 százalékkal nõtt a beruházások volumene. A másik kiemelkedõ dinamikát mutató ágazat a közösségi, személyi szolgáltatás, ahol 50,8 százalékkal nõtt a beruházások volumene. Megjegyzendõ ugyanakkor, hogy az elsõ negyedévben általában az éves beruházásoknak a 8 százaléka realizálódik csupán. További szerkezeti gond, hogy míg az építési beruházások volumene 14,1 százalékkal, addig a gépberuházásoké – a tavalyi csökkenés után – mindössze 4 százalékkal nõtt az elsõ negyedévben. Az elsõ negyedéves beruházások legkritikusabb eleme, hogy a feldolgozóipari felhalmozás 5,8 százalékos mértékben csökkent, miután a tavalyi év egészében is stagnált e fontos területen a beruházási tevékenység. Számottevõen, 13,5 százalékkal csökkentek az elsõ negyedévben a kereskedelemben, 9,5 százalékkal az idegenforgalomban a beruházások. Elsõsorban a lakásépítések érzékelhetõ növekedésének köszönhetõen jelentõsen, 11,9 százalékkal nõtt a beruházási tevékenység az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatban. Az építõipari beruházások volumene 6,5 százalékkal nõtt. A lakásépítési statisztika adatai szerint az elsõ negyedévben 4800 lakás készült el, 19,8 százalékkal több, mint a megelõzõ év azonos
Esély 2002/4
35
TANULMÁNYOK idõszakában. Az elsõ három hónapban 9300 új építési engedélyt adtak ki, 5,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az építési kedv mérsékelten ugyan, de fennmaradt az adatok szerint, igaz jelentõs differenciálódással. A nagyobb – megyei jogú – városokban 40 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint az elõzõ év elsõ negyedében, miközben a fõvárosban 11,7 százalékkal, a községekben 2 százalékkal csökkent a kiadott engedélyek száma. A felépült lakások területi elhelyezkedésében továbbra is jelentõsek a különbségek. Míg Nyugat-Dunántúlon tízezer lakosra az országos 4,7-es átlagnál jóval több, 6,7 új lakás jutott, addig Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön ez az arány az országos átlag felét sem éri el.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly A külkereskedelmi forgalom az elsõ negyedévben igen lassan bõvült. Az export volumene 2,2 százalékkal, az importé 1,5 százalékkal nõtt az elõzõ elsõ negyedévhez képest. A forgalom értékére a volument érintõ folyamatok mellett jelentõs hatást gyakorolt az árfolyamváltozás is. A forint árfolyama az elsõ negyedévben 7 százalékkal erõsödött a valutakosárhoz képest, ezen belül az euróhoz viszonyítva 8 százalékkal, a dollárhoz viszonyítva 3 százalékkal. A külkereskedelmi mérleg hiánya az elsõ negyedévben 850 millió euró volt, 130 millióval kevesebb a tavalyi elsõ negyedévben regisztrált deficitnél. A hiány csökkenésében jelentõs szerepe van annak, hogy a tavalyihoz képest mérséklõdött a nyersanyagok és energiahordozók ára. Így e termékcsoport importja értékben alig nõtt, annak ellenére, hogy az importált mennyiség például energiahordozókból jelentõsen, 18 százalékkal nõtt. Az áruforgalom alakulásában jelentõs szerepet betöltõ gépexport aránya csökkent, volumene az elsõ negyedévben 3 százalékkal elmaradt az elõzõ évitõl. A feldolgozott termékekbõl összességében 12 százalékkal nõtt a kivitel. Az import volumene ugyanakkor mindkét említett termékcsoportban stagnált. A folyó fizetési mérleg hiánya a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elsõ negyedévben 560 millió euró volt, 2,4-szer több, mint az elõzõ év azonos idõszakában. A deficit ilyen jelentõs növekedését többek között az árudeviza-forgalom 637 millió eurós hiánya okozta, amely másfélszerese az egy évvel korábbinak, valamint a szolgáltatások forgalmának 104 millió eurós többlete, amely pedig mindössze egyharmada az egy évvel korábbinak. Az országba érkezõ közvetlen tõkebefektetések állománya a tulajdonosi hitelek nélkül 313 millió euró volt, amely a folyó fizetési mérleg hiányának mindössze 56 százalékát fedezte. Az ország bruttó adósságállománya március végén 37,3 milliárd euró volt, 3,1 milliárd euróval több az egy évvel korábbinál. A nettó adósságállomány ugyanekkor 12,1 milliárd eurót tett ki, 300 millió euróval 36
Esély 2002/4
dr. Katona: Helyzetkép többet, mint egy évvel azelõtt. Az államháztartás és az MNB együttes nettó külföldi adóssága a tavalyinak kétszeresére, 4,2 milliárd euróra nõtt. Ezáltal a tartozásokból az állam és a jegybank 34,6 százalékkal részesedik a tavaly március végi 18,1 százalék helyett. Az államháztartás konszolidált hiánya a Pénzügyminisztérium elõzetes adatai szerint az elsõ négy hónapban 316 milliárd forint volt, amely 3,5-szerese az elõzõ év azonos idõszakában keletkezett deficitnek. Minden alrendszerben nõtt a hiány, a kiugró mértékû deficit keletkezésében mégis a központi költségvetés játszotta a fõszerepet, ahol 240 milliárd forintos hiány keletkezett az év elsõ harmadában, a tavalyi megfelelõ deficit 4,2-szerese. A többletkiadások 70 százalékát a központi költségvetési szervek költötték el; elképesztõ módon nõttek a kormányzati rendkívüli kiadások, 43 milliárd forintos összegük a tavalyi hasonló kiadások több mint hétszeresét érték el. E kormányzati kiadások 84 százalékát a Magyar Fejlesztési Bankba, az akkori kormány tulajdonképpeni házipénztárába utalták át. A társadalombiztosítási alapokban négy hónap alatt 83,6 milliárd forintos hiány keletkezett, amely csaknem kétszerese az egy évvel azelõttinek. A hiány 45 százaléka az Egészségbiztosítási Alapban merült fel.
Ipar, építõipar Az ipari termelés alakulása a tavalyi év második félévében már regisztrált stagnálás folytatódását tükrözi. Az elsõ negyedévben a termelés volumene gyakorlatilag változatlan maradt, pontosabban 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A negyedéven belül szerény mértékben emelkedett a termelés; a januári visszaesést és a februári stagnálást követõen a márciusi termelés volumene 3,1 százalékkal meghaladta az elõzõ márciusi szintet. Az elsõ negyedéves termelés úgy alakult ki, hogy a belföldi értékesítés 1 százalékkal csökkent, míg az export 1,8 százalékkal nõtt. A legalább 300 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások termelése az elsõ negyedévben 2 százalékkal, exportjuk ugyanebben az idõszakban 4 százalékkal emelkedett. A közepes méretû vállalkozások elsõ negyedéves termelése ugyanakkor 5,8 százalékkal, kivitelük 10 százalékkal csökkent. A kisvállalkozások termelése sem érte el a tavaly elsõ negyedévi termelési volument. A termelés szerény volumenének megfelelõen csökkent az alkalmazottak száma. Az elsõ három hónapban a legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozásoknál 1,8 százalékkal csökkent a létszám a tavaly elsõ negyedévihez képest; ezen belül a fizikai dolgozók létszáma 2,2 százalékkal volt kisebb a megelõzõ évinél. Az építõipari termelés az elsõ negyedévben kiemelkedõ mértékben, 23,4 százalékkal nõtt. Az épületek építése a tavalyi tendencia folytatásaként az elsõ három hónapban 23,8 százalékkal nõtt, fõképp a la-
Esély 2002/4
37
TANULMÁNYOK kásépítések jelentõs volumenének köszönhetõen. Ugyanakkor új elem, hogy a tavalyi, szinte egész éves stagnálás után az egyéb építmények építésének volumene is számottevõen, 22,4 százalékkal emelkedett.
Mezõgazdaság A mezõgazdasági termékek felvásárlása az elsõ negyedévben az alacsony bázishoz képest 3 százalékkal nõtt, fõképp a növénytermesztési és kertészeti termékek 7,4 százalékkal növekvõ felvásárlása következtében. Az élõ állatok és állati termékek felvásárlása az elsõ három hónapban 1,5 százalékkal emelkedett. Az állatállomány az április elsejei állatszámlálás szerint az egy évvel azelõttihez képest alig változott. A 780 ezres szarvasmarha-állomány 3 százalékkal csökkent, a sertések 4943 ezres száma 5 százalékkal nõtt. Ugyanebben az egy évben a juhok száma 1 százalékkal csökkent, a baromfiállomány 1,3 százalékkal nõtt, ezen belül a tyúkfélék száma 4 százalékkal csökkent.
Idegenforgalom Az elsõ negyedévben 5,4 millió külföldi látogató érkezett az országba, 4 százalékkal kevesebb, mint az elõzõ évben. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma a tavalyi hasonló idõszakhoz képest valamelyest csökkent. A magyar állampolgárok az elsõ három hónapban 2,4 millió alkalommal utaztak külföldre, ez 3 százalékos növekedés az elõzõ évihez képest. Az MNB adatai szerint az elsõ negyedévben az idegenforgalomban 700 millió euró bevétel és 370 millió euró kiadás keletkezett. A kialakult 330 millió eurós aktívum 130 millió euróval kisebb a tavaly ilyenkor regisztráltnál, mivel a bevételek 9 százalékkal csökkentek, a kiadások pedig 19 százalékkal emelkedtek.
Népmozgalom Az elsõ negyedévben nem következett be kedvezõ változás a népmozgalmi folyamatokban. A múlt évben regisztrált tendencia folytatódásaként tovább csökkent az élveszületések és némileg tovább nõtt a halálozások száma. Az elsõ negyedévi 23 700 élveszületés 2,3 százalékkal kevesebb az egy évvel azelõttinél, a 33 500 halálozás valamelyest több a tavalyinál. A 6200 házasságkötés a tavalyi elsõ negyedévi igen alacsony számhoz képest 9,1 százalékos növekedést jelent. A csecsemõhalandóság az év elsõ három hónapjában tovább csökkent, 6,3 ezrelékes értéke kedvezõnek mondható. 38
Esély 2002/4
dr. Katona: Helyzetkép Az elsõ negyedéves természetes népmozgalom eredményeként az ország lakossága 9800 fõvel csökkent, ez a természetes fogyás az egy évvel korábbinál 8,7 százalékkal magasabb.
Bûnügyi helyzet Az év elején kedvezõtlenül alakult a közbiztonság helyzete. Az elsõ négy hónapban 139 600 bûncselekmény vált ismertté, 1,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a súlyosabb megítélésû bûntettek száma 3,1 százalékkal csökkent, a vétségeké 6 százalékkal nõtt. Ugyanakkor a fõvárosban egyértelmûen romlott a közbiztonság; a bûncselekmények száma 6,2 százalékkal, ezen belül a bûntetteké 7 százalékkal, a vétségeké 5,5 százalékkal nõtt. Az egyes bûncselekmény-csoportok vizsgálata a bûnügyi helyzet jelentõs romlását tükrözi. A személy elleni bûncselekmények száma 6,1 százalékkal, ezen belül a szándékos testi sértéseké 8,4 százalékkal nõtt. Az erõszakos és garázda jellegû bûncselekmények száma 9,4 százalékkal emelkedett. Az ismertté vált közlekedési bûncselekmények száma 8,7 százalékkal nõtt. A közrend elleni bûncselekmények száma 6,9 százalékkal, a vagyon elleni ismertté vált bûncselekmények közül a gépjármûlopás 8 százalékkal, a csalás 8,5 százalékkal, a rablás 9,8 százalékkal több esetben fordult elõ. A felderítési mutató a rendõrség adatai szerint az elsõ négy hónapban 37,3 százalék volt az egy évvel korábbi 33,2 százalék után.
Az adatok forrása: KSH, MNB, PM, GM, BM. Megjegyzés: A statisztikai adatgyûjtési rendszerben az évközi adatok általában a tárgyhót követõ második hónap folyamán állnak rendelkezésre, néhány kivétellel. Így az áradatok a tárgyhót követõ elsõ hónapban már elkészülnek, míg más adatok, így a bruttó hazai termék csak a harmadik hónapban. Ezért adott hónap folyamatainak elemzésére az idõszakot követõ 60. napon nyílik lehetõség.
Esély 2002/4
39
