Helyi Tanterv. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 2013

Helyi Tanterv

Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola

2013.

Tartalomjegyzék

Bevezető .............................................................................................................................................. 4 1.

A helyi tanterv kialakítására vonatkozó szabályok, alapelvek ............................................ 6

2.

Célok, feladatok ........................................................................................................................ 7

3.

Fejlesztési területek – nevelési célok a kerettanterv alapján................................................ 7

4.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés a kerettanterv alapján .................................. 12

5.

Műveltségi területek ............................................................................................................... 15

6.

Az óratervi rendszer kialakításának alapelvei..................................................................... 17

7.

Tantárgyi struktúra és óraszámok a kerettantervben ........................................................ 18

8.

Tantárgyi rendszer és óraszámok iskolánkban ................................................................... 20

8.1. Képzési szakaszok: ................................................................................................................. 20 8.2. Óraszámok kialakítása: ......................................................................................................... 20 8.3. A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések .................. 22 8.4. A tanulói óraszámok meghatározása a köznevelési törvény szerint.................................. 24 9.

Heti és évi óraszámok évfolyamonként a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben ....... 26

10.

Kifutó képzések óraszámai .................................................................................................... 47

11.

A tanórai foglalkozások szervezése ....................................................................................... 49

11.1. Általános szabályok:............................................................................................................... 49 11.2. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok. 49 11.3. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések ............... 51 11.4. IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek........................................................... 53 11.5. Projektoktatás, modul, moduláris oktatás ........................................................................... 53 11.6. A TÁMOP 3.1.4 ...................................................................................................................... 55 12.

Az intézménybe és az intézmény magasabb évfolyamába lépés feltételei: ........................ 59

12.1. A tankötelezettség teljesítése ................................................................................................. 59 12.2. Belépési szintek:...................................................................................................................... 59 12.3. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei:........................................................ 60 13.

Ellenőrzés, értékelés ............................................................................................................... 62

13.1. Viszonyítás szempontjából az értékelés lehet: ..................................................................... 62 13.2. Célja szerint az értékelés lehet: ............................................................................................. 62 13.3. Alapelvek:................................................................................................................................ 62 13.4. A tanuló teljesítményének mérése: ....................................................................................... 64

2

13.5. A tanuló fejlődésének nyomon követése ............................................................................... 65 13.6. Vizsgák..................................................................................................................................... 67 13.7. Magatartás, szorgalom értékelésének formái és követelményei: ....................................... 67 14.

Egységesség és differenciálás ................................................................................................. 69

15.

Tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának szempontjai................................. 72

16.

A képzésenkénti helyi tantervek............................................................................................ 73

3

Bevezető

Az iskola pedagógiai programjának része a helyi tanterv, ami a miniszter által kiadott kerettanterveket egészíti ki. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. A helyi tanterv a tananyag kiválasztásán és elrendezésén túl az oktatási folyamatot, tartalmakat, tevékenységeket, eszközöket is tervezi. Az iskola helyi tantervének módosítására, a tantárgyak helyi tantervének átdolgozására azért került sor, mert: • kiadásra került az új NAT, • ehhez kapcsolódóan új közismereti kerettantervek jelentek meg, • jelentősen átalakult az OKJ, • a szakiskolai képzésben bevezetésre került a hároméves képzés, amihez új közismereti óraszámokat, és tartalmakat rendeltek hozzá, • a szakközépiskolában bevezetésre kerül a párhuzamos képzés, amelyben a 9-12. évfolyamon a közismeretei képzés mellett az ágazati szakmai érettségire történő felkészülés zajlik. A helyi tantervünk összhangban áll a szabályozás dokumentumaival – a NAT-ban rögzített műveltségterületek követelményeivel, alapelveivel, a kerettantervek kiadásáról és bevezetéséről szóló rendeletekkel, a nemzeti köznevelési, valamint a szakképzési törvénnyel,

a

hatályos

OKJ-val,

a

kerettantervek,

szakmai

kerettantervek

követelményeivel, a kimenet oldaláról a szakmai és vizsgakövetelményekkel, valamint az érettségi követelményekkel. A helyi tanterv kialakításának legfontosabb jogszabályi alapjai: • A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény; • A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet; • A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet; • A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet;

4

Ezen felül figyelembe kell venni a szakképzési törvény, a felnőttképzésről szóló törvény, valamint az egyéb szakképzést és közismereti képzést szabályozó jogszabályok előírásait is.

A moduláris képzés, a projektoktatás, intézményünkben is alkalmazott tanulásszervezési megoldások.

Az átdolgozás során a már megkezdett TÁMOP fejlesztéseket is

hozzákapcsoljuk

az

új

tantárgyakhoz,

és

beépítjük

a

tananyagtartalmakba.

A

fenntarthatósági időszakban a tantárgytömbösítés alkalmazásáról, annak mértékéről, és az érintett területekről a munkaközösségek döntenek. Ezt az éves munkatervben rögzíteni kell és alkalmazni kell a kötelező jelölést. A helyi tanterv figyelembe veszi az országos mérések követelményeit. A tanulási problémákkal küzdő tanulók felzárkóztató felkészítése integrált formában folyik, számukra külön megszervezzük a szükséges fejlesztő foglalkozásokat, és figyelembe vesszük a szakértő által javasolt felmentéseket, mentességeket. A HH, HHH gyermekek felkészítése az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosításával folyik.

5

1. A helyi tanterv kialakítására vonatkozó szabályok, alapelvek Az iskola az oktatásért felelős miniszter által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja az egyéb jogszabályi előírásokra figyelemmel. A középiskolának a helyi tantervében kell meghatároznia a 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján.

Nemzeti alaptanterv: A Nat a kerettantervek – az iskolák helyi tantervének elkészítéséhez a szakmai tartalom kereteit kijelölve biztosítja – a) az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait, b) a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, c) a nevelő-oktató munka szakaszainak tartalmi egységét. Kerettantervek: A pedagógiai munka szakaszainak sajátosságaihoz igazodóan készült kerettantervek biztosítják a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak érvényesülését. A képzés kialakításának fontos részei – a társadalmi műveltségre alapozva – a kulcskompetenciák, a kiemelt fejlesztési feladatok és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó műveltségterületi fejlesztési feladatok. Kiemelt értéknek tekinti azt a tudást, amely a minőségi munkavégzést, a gazdaság világában való eredményes, sikeres szerepvállalást segíti elő. Az iskolai tudást a gazdaság hajtóerejének tekinti. Alapvető érték az elsajátított tudás használhatósága, hasznosíthatósága. Ennek érdekében kiemelten fontos a kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra, ezen belül az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztésére való felkészítés. Vannak olyan tárgyak pl. emberismeret, mozgóképkultúra, kommunikáció, amelyek több tárgy keretében is megjelennek, és a megfelelő képesítéssel rendelkező tanárok tanítják. Bizonyos témákat (az egészségneveléssel, a környezeti neveléssel kapcsolatos témákat) hozzákapcsoltuk a hozzájuk közelálló, vagy viszonylag közel álló alapozó tantárgyakhoz. 6

Ezek oktatására a területhez jobban értő, külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük (védőnő, orvos, rendőr, tűzoltó).

2. Célok, feladatok A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti- és a szakmai oktatás szerves egységet alkot.

Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez nélkülözhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával.

A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

3. Fejlesztési területek – nevelési célok a kerettanterv alapján

Az erkölcsi nevelés

7

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes

8

a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások

veszélyeit.

Tudja,

hová

fordulhat

krízishelyzetekben.

Képes

tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, 9

azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban.

10

Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik

tervezett

szakmájával,

hivatásával

kapcsolatban,

munkaerő-piaci

lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud

Gazdasági és pénzügyi nevelés A

tanuló

rendelkezik

ismeretekkel

az

Euro-övezetről,

a

valutaforgalomról,

a

tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja,

Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.

A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. 11

A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.

4. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés a kerettanterv alapján

Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Matematikai kompetencia

12

A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is.

Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait.

Képes

meghatározott

szempontoknak

megfelelően

megtervezni

és

végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket

levonni.

A

tanuló

képes

mozgósítani

és

alkalmazni

természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit.

Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik

13

ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során.

Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására,

társai

vezetésére.

Együttműködik

társaival,

igényli

és

képes

a

feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására.

14

Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.

A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

5. Műveltségi területek Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira: Műveltségi területek 9–10. 11–12.* Magyar nyelv és irodalom

10-15

10

Idegen nyelvek

12-20

13

Matematika

10-15

10 15

Ember és társadalom

8-15

10

Ember és természet

15-20

10

Földünk – környezetünk

5-8

–

Művészetek

8-15

6

Informatika

4-8

4

Életvitel és gyakorlat

4-8

–

Testnevelés és sport

14-20

15

* Csak a minimális százalékos arány. A tantárgyak megfeleltetése a NAT műveltségi területeinek Műveltségi területek Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Kommunikáció Szakmai tárgyak Idegen nyelv – német Szakmai idegen nyelv – német

Idegen nyelvek

Idegen nyelv angol Szakmai idegen nyelv – angol Matematika Matematika

Természetismeret Szakmai tárgyak Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Társadalomismeret

Ember és társadalom

Etika Osztályfőnöki Természetismeret Fizika Kémia Földrajz Biológia – egészségtan Osztályfőnöki

Ember és természet

Földünk – környezetünk

Természetismeret Földrajz

16

Logisztikai ügyintéző képzés tárgyai Osztálfőnöki Művészetek Magyar irodalom Művészetek

Vizuális kommunikáció Informatika Dekoratőr képzés tárgyai Informatika Vizuális kommunikáció Természetismeret

Informatika

Matematika Szakmai tárgyak Szakmai alapozó oktatás Természetismeret Kommunikáció

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Szakmai tárgyak Osztályfőnöki Testnevelés és sport


Néhány műveltségi terület áthatja az oktatás szinte valamennyi elemét. Ilyen az ember és társadalom, ember és természet, életvitel és gyakorlat. Az osztályfőnöki óra rendeltetése és az osztályfőnöki tevékenység nem értelmezhető hagyományos módon. Az órakeret az életvitellel kapcsolatos ismeretek elsajátítását, személyiségjegyek, kialakítását szolgálja, szükség szerint külső szakemberek bevonásával. Ez különösen igaz a szakiskolai képzésre, ahol kifejezetten új jelentőséget és új tartalmat kap az osztályfőnöki óra, erősödik az osztályközösség építő szerepe. 6. Az óratervi rendszer kialakításának alapelvei Az itt megfogalmazott elveket kívánjuk alkalmazni a makro- és mikro-tervezés (tanmenet) és a tanítási órák tervezésekor. Pszichológiai elv - a fejlődés és a fejlesztés összekapcsolása. A tanulók életkori jellemzőinek

megfelelően

a

képességeik

kibontakoztatásának,

motiválásuknak,

aktivitásuknak a biztosítása. Tartalmi elv - A tartalmi kapcsolatok kialakítása (koncentráció), a tartalmak egymásra épülésének segítése. Kiegészítő jelleggel - elvek, értékek, hely, idő és feladatok szerint. 17

Pedagógiai elv - A pedagógiai célokkal összhangban álló tantárgyi rendszer kialakítása. Oktatáspolitikai elv - Bemenet - folyamat - és kimenet szabályozásnak megfelelően. Szerkezeti elv - Az oktatás pedagógiai szakaszainak az összehangolása a tantárgyi rendszerrel. Ökológiai elv - Az intézmény körülményeinek, feltételeinek, lehetőségeinek a figyelembe vételével. Az elvek alkalmazása a tervezés folyamatában, a tanítás folyamatában, a pedagógiai munka minősítésének része. Ehhez szükséges a pedagógus szaktudása, megfelelő végzettsége, tudásának felfrissítése, kiegészítése önképzéssel, továbbképzéssel, szükség szerint átképzéssel.

7. Tantárgyi struktúra és óraszámok a kerettantervben Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


4

4

4

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

2

2

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

1

Biológia – egészségtan

2

2 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Földrajz

2

1

Művészetek*

1

1

Informatika

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

6

7

8

11

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

18

Szabadon tervezhető órakeret

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

A tantárgyak tartalmukat tekintve lehetnek komplex tárgyak: valamilyen szempontból összefüggő tartalmakat, azok viszonylagos önállóságának a megőrzésével kapcsolnak össze. integrált tárgyak: teljesen eltérő tartalmakat foglalnak magukba, megszüntetve az önálló struktúrájukat.

19

8. Tantárgyi rendszer és óraszámok iskolánkban •

8.1. Képzési szakaszok: a középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be

•

az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be.

A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszok helye iskolánk képzéseiben: •

szakiskolai szakképzés: 3 szakképző évfolyam, utolsó évfolyam a 11. évfolyamon

•

érettségire épülő szakképzés ágazati szakmai érettségivel: 1 szakképző évfolyam a 13. évfolyamon

•

érettségire épülő szakképzés ágazati szakmai érettségi nélkül: 2 szakképző évfolyam a 13-14. évfolyamon

8.2. Óraszámok kialakítása: Az óraszámokat a kerettantervek, ágazati és szakképzési kerettantervek, és a hatályos jogszabályok figyelembe vételével alakítottuk ki. A kerettantervekben rögzített óraszámok szabad sávját a meglévő tárgyak óraszámának növelésére, a nehezebben haladó csoportoknál az eszköztudást szolgáló gyakorlásra, kísérletekre, szemléltetésre használjuk fel, nem plusz ismeretek megtanítására. Az azonos évfolyamra járó tanulók közötti különbségek, az alapkészségek, képességek területén meglévő problémák egyre szélsőségesebben jelentkeznek. Ezért egyes tantárgyak tanítása során szükség lehet differenciálásra. A differenciálást a tanulócsoportokhoz igazodó, tanulásszervezési eljárások bevezetésével kívánjuk változtatni. Egyes tantárgyaknál – pl.: rajz- és vizuális kultúra, művészetek, az iskola szakmai jellegének megfelelő tartalmakat is beépítünk. A sajátos nevelési igényű tanulóknak a szakértői véleményekben meghatározott óraszámban fejlesztő felkészítéseket tartunk. A szakközépiskolai osztályokban az ismeretek bővítésére, tanuló kísérletek elvégzésére, tantárgyanként a kimeneti követelményektől függően tervezzük az óraszámot a közép és emelt szintű érettségi követelményeinek figyelembevételével.

20

A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések: A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban – felnőttoktatásban – vehet részt. A felnőttoktatás megszervezhető a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. A felnőttoktatásban a tizenhat–húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. A felnőttoktatásban az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket. A nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező. Az iskolai rendszerű szakképzés is folyhat felnőttoktatás keretében. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. Az iskolai rendszerű szakképzés feladatainak ellátására kötelezett fenntartó ellátja a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés feladatait.

21

Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. Ezeket a szakmai programban jelenítjük meg úgy, hogy a képzési időnél nem csak az iskolarendszerű képzés időtartamát, hanem az összóraszám-keretet is megadjuk:

Iskolai rendszerű

Iskolarendszeren

szakképzésben a szakképzési

kívüli szakképzésben

évfolyamok száma

az óraszám

34 341 01 Eladó

3

960-1440

34 811 05 Vendéglátó eladó

3

960-1440

54 341 01 Kereskedő

2

960-1440

54 345 01 Logisztikai ügyintéző

2

960-1440

54 346 01 Irodai asszisztens

2

960-1440

54 346 02 Ügyviteli titkár

2

960-1440

54 211 01 Dekoratőr

2

960-1440

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. A felnőttoktatás óraszámait az iskolarendszerű nappali képzésre kialakított óraszámok a választott munkarendnek megfelelő arányosításával alakítjuk ki. Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.

8.3. A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések NAT-ban szereplő előírások: 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több … 22

d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. … (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet … c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, … tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni … b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) … valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető.

A köznevelési törvény vonatkozó előírásai: 22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások 27. § (1) Az iskolában a nevelés-oktatást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje szerint a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). … … (4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. (5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség 23

kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett. … (7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. … (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő

diáksport

egyesület

is

elláthatja.

Az

iskolai

sportköri

foglalkozások

megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához

szükséges

képesítések

jegyzékéről

szóló

külön

jogszabályban

meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. 8.4. A tanulói óraszámok meghatározása a köznevelési törvény szerint A köznevelési törvény heti óraszámai, az iskola órakerete 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (a tv. 6. sz. melléklete alapján) A B C E 24

sajátos nevelési igényű tanulók heti pedagógiai osztályok célú évfolyam száma az habilitációs, évfolyamon testne- testne- órák engedé- heti rehabilitációs velés testneösszes tanórai velés lyezett nélkül veléssel időkeret foglalkozásainak száma tanulók heti óraszáma

osztályok heti időkerete

9. 10. 11. 12. 13. szakképző 14. szakképző

3 3 3 4

30 31 30 30

5 5 5 5

35 36 35 35

57 57 58 58

171 171 174 232

4 4 5 5

2

33

2

35

55

110

5

2

33

2

35

55

110

5

Összesen

13

968

A napi maximális tanulói terhelésbe a szabadidős tevékenységekre fordított időt, és az SNI-s tanulók fejlesztésére fordított időt nem kell beszámítani. A kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból emelt szintű érettségire is felkészítjük a tanulókat Az osztályok száma évfolyamonként a következő tanévekben eltérhet a tervben szereplőtől. Osztály és csoportlétszámok: minimum

létszám maximum

(fő)

létszám (fő)

átlag

létszám

(fő)

szakközépiskola

26

34

28

szakiskola elméleti képzés

16

28

24

6

12

8

14

29

23

6

12

10

szakközépiskola,

szakiskola

gyakorlati képzés Művészeti

szakközépiskola

közismereti Művészeti

szakközépiskola

szakmai elmélet

25

9. Heti és évi óraszámok évfolyamonként a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben Óraszámok

Szakiskola – 34 341 01 Eladó évfolyam

Komplex műveltségterület

9.

10.

11.

2 72

1 36

-

Matematika

2 72 2 72

2 72 1 36

Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz)

2 72

1 36

-

Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz)

3+1 144

-

-


5 180

5 180

5 160

Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés)

1 36

1 36

1 32

18 648 elméle gyako t r-lat

11 396 elméle gyako t r-lat

9,5 304 elméle gyako t r-lat

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret – kommunikáció)

Idegen nyelv

Összes közismereti óra Szakmai modulok/tantárgyak 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

2+1,5 112

0,5 18

11499-12 Foglalkoztatás II.

0,5 18

11497-12 Foglalkoztatás I.

2 64

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai

2 64

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai gyakorlat 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása – Áruforgalmazás I.

2,5+0,5 96 2+1 108

1+1 72

1 36 4 144

1 36

26

1 36

+1 32

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyesipar-cikkek forgalmazása – Áruforgalmazás gyakorlata I.

2 72

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyesipar-cikkek forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven I.

+0,5 18

10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása – Áruforgalmazás II.

2 72

10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása – Áruforgalmazás gyakorlata II.

2,5 90

10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógy-növények forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven II.

+0,5 18

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás III.

2 72

4 144 +1 36

+1 36

1 36

1 36

6 216

1 36

4 128

1 36

1 36

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás gyakorlata III.

2,5 90

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása Értékesítés idegen nyelven III.

0,5 18

Összefüggő gyakorlat

140

140

10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása

50

50

10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása

50

50

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

40

50

3 108 1 36

3 96 1 36

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

szakmai óra

5 160

10 8,5 306

Összes szakmai óra Összes óra

8,5 306

8 288

9,5 304

16 512

17 612

25 900

25,5 816

35 1260

36 1296

35 1120

A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra.

27

17 612

Óraszámok

Szakiskola – 34 811 05 Vendéglátó eladó

Komplex műveltségterület Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret – kommunikáció)

Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

1 36

2 72 2 72 2 72

2 72 1 36 1 36

2+1,5 112

-

-

-

-

5 180

5 160

1 36

1 36

1 32

18 648 elmél gyako et r-lat

11 396 elmél gyako et r-lat

9,5 304 elmél gyak et or-lat

Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés)

Szakmai modulok/tantárgyak

2 72

11.

3+1 144 5 180


Összes közismereti óra

9.

évfolyam 10.

0,5 18


0,5 16


2 64

10045-12 Gazdálkodás – Vendéglátó gazdálkodás 10045-12 Gazdálkodás – Szakmai számítások 10044-12 Élelmiszer, fogyasztó-védelem – Általános élelmiszer ismeretek, fogyasztóvédelem 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10056-12 Gyors-étkeztetés, ételeladás – Ételismeret 10056-12 Gyors-étkeztetés, ételeladás – Italismeret, kiszolgálás

1+0,5 54 1+0,5 54

0,5+0,5 36 1 36

0,5 16 0,5 16

1 36

+0,5 18

+0,5 16

1+1 72 1+0,5 54 1 36 1 36

1 36 1 36 1 36 0,5+0,5 36

1 32 +1 32 0,5+0,5 32

10056-12 Gyors-étkeztetés, ételeladás – Termelési és eladói gyakorlatok 10056-12 Gyors-étkeztetés, ételeladás – Termelési és eladói üzemi gyakorlatok 10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés – Vendéglátó eladó tevékenység 10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés – Értékesítés gyakorlata 10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés – Értékesítés üzemi gyakorlata

3 108 17,5 630 2 72

0,5+0,5 36

0,5+0,5 32

2 72 17,5 560 28


140

140

10057-12 Vendéglátó eladói értékesítés

140

160

szakmai óra Összes szakmai óra Összes óra

12 432

5 180 22 792 35 1260

7,5 270

25 900 36 1296


29

17,5 630

8 256

17,5 560

25,5 816 35 1120

Óraszámok Szakközépiskola – Kereskedelem ágazat – kereskedő, logisztikai ügyintéző

évfolyam

tantárgy 9.

10.

11.

12.


4 144

4 144

4 144

4 128

Idegen nyelvek

3+1 144

3+1 144

3 108

3 96

Matematika

3+1 144

3+1 144

3 108 1 36

3 96

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 72

2 72

3 108

3 96

Fizika

2 72

2 72

1 36

Kémia

2 72

1 36

Földrajz

2 72

1 36


1 36

2 72

Etika

2 72

1 36 (ének)

Művészetek* Informatika

1 36

Kommunikáció

+1 36

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes közismereti óra

2 72

1 32

1 32 1 32 (rajz)

2 36

2 36

2 32

5 180

5 180

5 180

5 160

1 36

1 36

1 36

1 32

29 1044

29 1044

27 972

24 768

30

Szakmai modulok/tantárgyak 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

elmél et

gyako r-lat

elmél et

gyako r-lat

elmél et

gyako r-lat

elmél et

gyako r-lat

0,5 18

+1 36

Kommunikáció 10032-12 Marketing – Marketing alapjai

1 36

2 64

10032-12 Marketing – Marketing a gyakokrlatban 11508-12 Az

1 32

áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – vezetési ismeretek 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – Üzleti tevékenység a gyakorlatban

2+1 108

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása - Áruforgalom

1,5 54

3 108

3 108

3 96

1 32 1 36

1 36 2 72

1+1 36 1 36

1 32

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom gyakorlata

1 36


70

105

20

11508-12 Áruforgalom tervezése 11507-12 Áruforgalom lebonyolítása Összes szakmai óra Összes óra

1 32

140

10032-12 Marketing

szakmai óra

1+1 32

60

70 5

1 6 216 35 1260

105 6

1 7 252 36 1296

60 5

3 8 288 35 1260

A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra. 31

7

4 11 352 35 1120

Óraszámok Szakközépiskola – Ügyvitel ágazat – irodai asszisztens, ügyviteli titkár évfolyam Komplex műveltségterület

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

9.

10.

11.

12.

4 144

4 144

4 144

4 128

3+1 144 3+1 144

3+1 144 3+1 144

3 108 3 108

3 96 3 96

1 36

Etika

2 72

2 72

3 108

Fizika

2 72

2 72

1 36

Kémia

2 72

1 36

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Földrajz

2 72

1 36


1 36

2 72

2 72

1 36 (ének)

Művészetek*

Informatika

1 36

Kommunikáció

+1 36


5 180

Osztályfőnöki

1 36 29 1044

Összes közismereti óra

2 72

32

2 36

3 96

1 32

1 32 1 32 (rajz)

2 36

2 32

5 180

5 160

1 36

1 36

1 32

29 1044

27 972

24 768

5 180

Szakmai modulok/tantárgyak 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

gya elmé elm gyak elm gyak elm gyak kor let élet orlat élet orlat élet orlat lat 0,5 18

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumké-szítés, iratkezelés – Levelezési ismeretek

2 72

2 72

1 36

2 72

2 72

1 36

10067-12 Gépírás és dokumentumké-szítés, iratkezelés – Levelezési ismeretek gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció – Kommunikáció alapjai

1 36

3 96

10070-12 Munkahelyi kommunikáció – Üzleti kommunikáció gyakorlat

4 128

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok – gazdasági alapismeretek

1+0,5 54

1+1 72

2 72

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok – jogi ismeretek

0,5+0 ,5 36

1 36

1+1 72

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok – vállalkozási ismeretek

3+1 128


70

105

140

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, irat-kezelés – Gépírás és iratkezelés gyakorlat

70

40

60

65

80

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, irat-kezelés – Levelezési gyakorlat

szakmai óra

4 144

2 72

3 108

4 144

5 180

3 108

7 252

4 128

Összes szakmai óra

6 216

7 252

8 288

11 352

Összes óra

35 1260

36 1296

35 1260

35 1120


33

Óraszámok tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika

Szakközépiskola – Képző- és iparművészet ágazat – dekoratőr évfolyam 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 144 144 144 128 3 3 3 3 108 108 108 96 3 3 3 3 108 108 108 96 1 36

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Földrajz Biológia – egészségtan

2 72

2 72

3 108

2 72 2 72 2 72 1 36

1 36

1 36 5 180 1 36

2 72 1 36 1 36 2 72 1 36 (ének) 1 36 5 180 1 36

1 36 5 180 1 36

1 32 1 32 (rajz) 1 32 5 160 1 32

26 936

26 936

26 936

23 736

Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes közismereti óra Szakmai modulok/tantár gyak 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

elmél et

gyakor lat

elmél et

gyakor lat

3 96

1 32

2 72 2 72

elmél et

gyakor lat

elmél et

0,5 18

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

10586-12 Művészetelmélet

2 72

2 72

2 72 34

3 96

gyakor lat

és ábrázolás Művészettörténe t 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás Térábrázolási rendszerek (komm.helyett)

10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás Rajz, festés, mintázás gyakorl at 1058712Művészeti vállalkozások működtetése Művészeti vállalkozás 10588-12 Tervezés és technológia Stílustan és szaktörténet 10588-12 Tervezés és technológia

+1 36

3+0,5 126

4+0,5 162

4 144

4+1 192

1 32

1 36

0,5 18

1 36

1 32

1 36

1 36

1 32

Technológia

10588-12 Tervezés és technológia Tervezés és gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás – Rajz, festés,

5+1 216

5+1 216

5+1 216

6 192

50

50

60

-

15

15

20

-

10

10

10

-

15

15

20

-

mintázás

10588-12 Tervezés és technológia Technológia

10588-12 Tervezés és

35

technológia Tervezés és gyakorlat 1059112Kirakat- és térrendezés Szakelmélet

10

4,5

9,5

Összes szakmai óra

14 504

Összes óra

40 1440

10

3,5

10,5

10

4

10

-

6

11

14 504

14 504

17 544

40 1440

40 1440

40 1280

A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is

36

Óraszámok


Érettségire épülő szakképzés – kereskedő 5/13 gyakorelmélet lat


0,5 18 2 64

elmélet

gyakorlat

0,5 18 2 64

10032-12 Marketing – Marketing alapjai 10032-12 Marketing – Marketing a gyakorlatban 11508-12 Az áruforgalom

3 108 1 36

tervezése, irányítása, elemzése – Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – vezetési ismeretek 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom gyakorlata

10033-12 A vállalkozások működtetése – Vállalkozási ismeretek 10033-12 A vállalkozások működtetése – Vállalkozási ismeretek gyakorlat

2/14

0,5 18

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

1/13 gyakorelmélet lat

11 396

1 36 5 180 5,5 198 4+1 180 4 128

4 128

2 64

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése – A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése - A működtetés szabályai gyakorlat

4 128

10031-12 A főbb

7,5

2 64 4 128

2 64

2 64 7,5 37

árucsoportok forgalmazása – áruismeret és forgalmazás 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása – Értékesítési gyakorlat 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása – Értékesítés idegen nyelven

osztályfőnöki óra testnevelés

240

240

7 224

7 224

2+1 96

2+1 96

+1 32 +2 64

+1 36 +2 72

+1 32 +2 64 160 20 80 60 11 396

Összefüggő gyakorlat 10032-12 11508-12 11507-12 szakmai óra Összes óra

24 768

11 352

24 864

35 1120

35 1260


38

24 768

11 352 35 1120

Óraszámok

Érettségire épülő szakképzés– logisztikai ügyintéző 5/13


elmélet

2/14

1/13

gyakorlat

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

elmélet

gyakorlat

elmélet

0,5 18


0,5 18

0,5 18


2 64

2 64

10032-12 Marketing – A marketing alapjai

3 108

10032-12 Marketing – Marketing a gyakorlatban 11508-12 Az áruforgalom

1 32

tervezése, irányítása, elemzése – Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – vezetési ismeretek 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése – Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása – Áruforgalom gyakorlata

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai Logisztika 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai – Készletgazdálkodás gyakorlat 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat

gyakorlat

11 396

1 36 5 180 5,5 198 4 144 4 128

4 128 4 128

4 128

5 160

5 160

39

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás Közlekedés és gazdaság földrajz 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás - Raktározás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás – Raktározás gyakorlata

Szakmai idegen nyelv (kereskedelmi-, üzleti kommunikáció) osztályfőnöki óra testnevelés

7,5 240

7,5 240

1,5 48

1,5 48 3 96

3 96 3,5 112

3,5 112

+1 32

+1 36

+1 32

+1 32 +2 64

+1 36 +2 72

+1 32 +2 64


160

10032-12

20

11508-12

80

11507-12

60

szakmai óra Összes óra

22,5 720

12,5 400

25 900

35 1225

10 360 35 1260


40

22,5 720

12,5 400 35 1225

Óraszámok Szakmai modulok/tantárgyak

Érettségire épülő szakképzés – irodai asszisztens 5/13 gyakorelmélet lat

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Levelezési ismeretek 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Levelezési ismeretek gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció – Kommunikáció alapjai 10070-12 Munkahelyi kommunikáció – Üzleti kommunikáció gyakorlat 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok – gazdasági alapismeretek 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok – jogi ismeretek 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok – vállalkozási ismeretek 10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés – Bizalmas információ kezelés technikája 10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés – gyorsírási alapismeretek gyakorlat 10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés – dokumentáció készítése a gyakorlatban 10069-12 Irodai asszisztensi feladatok – Ügyviteli ismeretek 10069-12 Irodai asszisztensi feladatok – marketing alapjai 10069-12 Irodai asszisztensi feladatok – időgazdálkodás


2/14 elmélet

gyakorlat

0,5 18 0,5 18 2 64

0,5 18 2 64

7 252 1 36 5,5+0,5 216 3,5+0,5 144 4 144 4 144 2,5 90 3 108 1,5 48

1,5 48 7 224

7 224

7 224

7 224

4+1 160

4+1 160

2 64

2 64

2

2 41

64

64

10069-12 Irodai asszisztensi feladatok – nyomtatvány és adatbázis-kezelés


5 160

5 160

+1 32 +2 64

+1 36 +2 72

+1 32 +2 64


160

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Levelezési ismeretek gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció – Üzleti kommunikáció gyakorlat


60

85 15 16 512

19 608

18 648

35 1120

17 612 35 1260


42

16 512

19 608 35 1120

Óraszámok


Érettségire épülő szakképzés – ügyviteli titkár 5/13 gyakorelmélet lat

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

0,5 18 2 64

elmélet

gyakorlat

0,5 18 2 64

7 252 1 36 5,5+0,5 216 3,5+0,5 144 4 144 4 144 2,5 90 3 108

10073-12 Titkári ügyintézés – üzleti

6 192

adminisztráció gyakorlat

10072-12 Rendezvény- és programszervezés – Rendezvény és programdokumentáció alapjai 10072-12 Rendezvény- és programszervezés – Rendezvény és programdokumentáció a gyakorlatban

2/14

0,5 18

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Levelezési ismeretek 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Levelezési ismeretek gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció – Kommunikáció alapjai 10070-12 Munkahelyi kommunikáció – Üzleti kommunikáció gyakorlat 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok – gazdasági alapismeretek 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok – jogi ismeretek 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok – vállalkozási ismeretek

10073-12 Titkári ügyintézés – ügyviteli ismeretek


6 192

4 128

4 128

3 96

3 96

6 192

6 192

43

10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven – Hivatali protokoll ismeretek

2,5+1 112

2,5+1 112

10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven – szakmai idegen nyelv

7 224

7 224

gyakorlat


+1 32 +2 64

+1 36 +2 72

+1 32 +2 64


160

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés – Levelezési ismeretek gyakorlat 10070-12 Munkahelyi kommunikáció – Üzleti kommunikáció gyakorlat


60

85

15 16 512

19 608

18 648

35 1120

17 612 35 1260


44

16 512

19 608 35 1120

Óraszámok

Érettségire épülő szakképzés – dekoratőr


2/14 5/13 1/13 gyakorgyakorgyakorelmélet elmélet elmélet lat lat lat

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

0,5 18 0,5 18 2 64

0,5 18 2 64

10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás – Művészettörténet 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás –Térábrázolási rendszerek 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás – Rajz, festés,

2 72 2 72 7 252

mintázás 10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése – Művészeti vállalkozás 10588-12 Tervezés és technológia – Stílustan és szaktörténet 10588-12 Tervezés és

0,5+1 54 1 36 3 108

technológia – Technológia 10588-12 Tervezés és technológia – Tervezés és gyakorlat 10589-12 Kortárs szakmai környezet – Kortárs szakmai környezet 10590-12 Dekoratőr technológia – Szakmai

15 540 2 64

ábrázolási

gyakorlat 10590-12 Dekoratőr technológia – Technológia

gyakorlat

10590-12 Dekoratőr technológia –

Technológia szakelmélet

– Tervezés gyakorlat 10590-12 Dekoratőr technológia

II. 10591-12 Kirakat- és térrendezés – Kirakatrendezés

5 160

5 160

2 64

2 64 1 32

4 128 1 32

– Grafika gyakorlat 10590-12 Dekoratőr technológia

rendszerek

2 64

1+1 64

10590-12 Dekoratőr technológia

– Térábrázolási

1 36

4 128 1 32 1 32

1 32 6 192 45

6 192

gyakorlat 10591-12 Kirakat- és térrendezés – Térrendezés

10591-12 Kirakat- és térrendezés – Rendezés

3 96

gyakorlat

szakelmélet


3,5 112 +1 32 +2 64

3 96 3,5 112 +1 32 +2 64

+1 36 +2 72

Összefüggő szakmai gyakorlat 10586-12 Művészetelmélet és ábrázolás – Rajz, festés,

160

160

50

50

30

30

50

50

30

30

mintázás

10588-12 Tervezés és technológia Technológia

10588-12 Tervezés és technológia Tervezés és gyakorlat 10591-12Kirakat- és térrendezés Szakelmélet szakmai óra Összes óra

14

21 35 1120

13

22 35 1260

14

21 35 1120

A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is

46

10. Kifutó képzések óraszámai Heti és évi óraszámok évfolyamonként SZAKKÖZÉPISKOLA 10-12. évfolyam kifutó képzés Heti és évi óraszámok évfolyamonként Tantárgy

9. évfolyam

10.évfolyam 11.évfolyam 12.évfolyam

heti

éves

heti

éves

heti

éves

heti

éves

Magyar irodalom

2

72

2

72

3

108

3

96

Magyar nyelv

2

72

2

72

1

72

1

64

Történelem

2

72

2

72

2

72

2

64

1

36

Társadalomismeret és állampolgári ismeret Idegen nyelv

4

144

4

144

3

108

3

96

Matematika

4

144

4

144

4

144

4

128

Fizika (KV)

2

72

2

72

Földrajz (KV)

2

72

2

72

1,5

54

1,5

54

1

36

4

144

4

128

Kémia (KV) Biológia (KV) Informatika (KV)

2

72

2

72

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

72

2

72

2

64

Ének-zene

1

36

1

36 1

36

1

32

1

36

1

32

3

108

3

96

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra

1

36

1

36

2

72

2

72

Szakmacsoportos alapozó oktatás Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdasági környezetünk szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdálkodási ismeretek

47

szakmacsoportos alapozó ismeretek Közgazdaságtan (KV)

2

72

2

64

2

72

2

64

1

36

1

32

szakmacsoportos alapozó ismeretek Marketing (KV) szakmacsoportos alapozó ismeretek Szakmai idegen nyelv

1

36

1

36

4

144

4

144

szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kommunikáció Bevezetés a kereskedelembe Összesen

32,5

32,5

31

SZAKISKOLA 10-11. ÉVFOLYAM BOLTI ELADÓ – kifutó képzés Közismereti órák Kompetenciaterületek

Kompetenciaterületek szerinti óraszámok évfolyamonként (éves óraszám) 1. 2. 3. Összesen 108 108 36 36 18 (első félév 90

Idegen nyelvi Tanulás (a moduláris óraszám terhére) Történelmi, szociális 72 72 18 (első félév 162 állampolgári Természettudományos 72 36 36 (első félév) 144 Digitális 72 36 108 Matematikai 72 36 108 Művészeti 36 72 18 (első félév) 126 Anyanyelvi 72 72 18 (első félév) 162 Összesen 540 360 108 (első félév) 1008 Kezdeményezőképesség és vállalkozói virtuálisan 60 óra. (Nem önálló ’tantárgy’, beépül a többi kompetenciaterület anyagába, elsősorban a történelmi, szociális, és állampolgári, az anyanyelvi, a digitális és a hatékony, önálló tanulás kompetenciaterületekbe.)

A kifutó szakképzések óraszámait a szakmai program tartalmazza részletesen. 48

31

11. A tanórai foglalkozások szervezése 11.1. Általános szabályok: A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója a korábbi képzési szakaszban kibontakozott képességek továbbfejlesztése, a készségek és a tudástartalmak elmélyítése és megszilárdítása. E szakaszban már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, továbbá iskolatípustól függően a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek. A középfokú iskola az általános iskola befejezése után kezdődik, és a tankötelezettség végéig, illetve a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. Feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra.

A tanórai foglalkozások megszervezhetők hagyományos, tantermi szervezési formában, vagy attól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. 11.2. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Természettudományos nevelés Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a Nat kiemelten fontos tartalma. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során.

A mindennapos testnevelés 49

A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy − az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően − különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy − a tanuló kérelme alapján − sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. A heti öt testnevelés órát iskolánkban órarendi keretek között tartjuk, minden diák számára kötelező óra ként.

A szakközépiskolai oktatás A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga.

A szakiskolai nevelés A szakiskolák a nevelést-oktatást a szakiskolai kerettantervek alapján szervezik meg, amelyeknek a szakképzési törvényben meghatározott időkeretet kell biztosítaniuk a Nat követelményeinek megvalósítására. A kerettantervek egyrészt a Nat kiemelt fejlesztési területeire, nevelési céljaira, a kulcskompetenciákra épülnek, másrészt a szakiskola közismereti

és

szakmai

tárgyai

együttesét

figyelembe

véve

érvényesítik

a

műveltségterületek alapelveit, céljait és fejlesztési követelményeit. A szakiskolai kerettanterveket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter adja ki az oktatásért felelős miniszter egyetértésével.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, 50

korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg: • a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; • igény

szerint

sajátos,

a

fogyatékossággal

összeegyeztethető

tartalmakat,

követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; • szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök beépítése a nevelés, oktatás folyamatába; • az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve Az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

A felzárkóztatás feladatai Ez a tevékenység szorosan kapcsolódik a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatokhoz, azokhoz a kötelezettségekhez, hogy a nevelési és oktatási intézmények vegyenek részt a gyermekek és a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok megjelennek az iskolai pedagógiai programban is. A felzárkóztatás tantárgyi feladatait, és a hozzá szükséges óraszámokat szükség szerint a munkaközösségek tervezik, és szervezik meg az adott tanévre, illetve annak egy szakaszára.

Az egyéni foglalkozás A hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés kiemelt formája az egyéni foglalkozás, amelyen egy-három tanuló vesz részt. Az egyéni foglalkozás megszervezése és megtartása beletartozik a pedagógus munkaköri feladatai közé, és e célokra felhasználható a pedagógus kötelező óraszáma is.

11.3. A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan hármas célú kompetenciafejlesztés: •

Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése

51

•

IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése

•

A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: •

Csoportmunka

•

Pármunka-tanulópár

•

Egyénre szabott munka

•

Részben egyénre szabott munka

•

Önálló munka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái: •

Mennyiségi differenciálás

•

Minőségi differenciálás

•

Tanulási követelmények differenciálása

•

Új ismeretanyag feldolgozása

•

Alkalmazás-gyakorlás

•

Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

Óratípusok:

Alkalmazására szánt feladattípusok: •

Problémamegoldó csoportfeladatok

•

Alkotó feladatok

•

Felfedező, kutató feladatok

•

Érvelésre-vitára alkalmas feladatok

•

Ellenőrzés, értékelés

Digitális tartalmak: •

az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,

•

az intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok,

•

multimédia

tartalmak

(pl.

képek,

mozgóképes

hangállományok), •

multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök.

52

állományok,

animációk,

11.4. IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása elősegíti a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását.

Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesznek lehetővé, támogatják a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegítik a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.

Lehetőségek: •

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel)

•

bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)

•

fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)

•

összegző,

szummatív

értékelési

eljárások

alkalmazása

a

tanulók

teljesítményének, tudásszintjének mérésére •

számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban

•

interaktív tábla alkalmazása.

•

csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)

•

mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

11.5.

Projektoktatás, modul, moduláris oktatás

53

A pedagógiai program a tananyagot vagy annak egy részét feldolgozhatja olyan témaegységekre, amelyeknek középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető feladata áll.

Projektoktatás A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján, ez a projektoktatás. A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől – az iskolai időkeretek meghatározására vonatkozó előírások megtartásával – el lehet térni. Az oktatásszervezés új lehetőse a projektoktatás kialakítása. Ez a lehetőség lényegesen megváltoztathatja a tanítási órák megszervezését, mivel az iskolák felhatalmazást kaptak arra, hogy a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó korlátozásoktól eltérjenek. A projektoktatás során a tanuló terhelésére vonatkozó korlátozó rendelkezések mellőzhetők annak figyelembevételével, hogy ennél az oktatási formánál szorosan kapcsolódnak a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások elemei. A projektoktatás azonban nem jár együtt az iskola rendelkezésére álló időkeret automatikus megnövekedésével. Az iskola csak a közoktatásról szóló törvényben meghatározott, a kötelező tanítási órákhoz és a nem kötelező tanórai foglalkozáshoz rendelkezésre álló időkerettel gazdálkodhat, az időkereteket csak a fenntartó egyetértésével, hozzájárulásával lépheti túl. A projektoktatás megszervezése kihatással van a pedagógusok foglalkoztatására is, hiszen a napi munkaidő szükségszerű megnövekedésével járhat a tanítási idő megnövekedése. Ez a feladat más munkaszervezést igényel, mint általában az oktatás megszervezése. A lehetséges megoldás a munkaidő-keretben történő foglalkoztatás.

Moduláris oktatás A tananyag modulokba történő rendezés szerinti átadása, amelyben az egyes modulok cserélhetők. Moduláris oktatás esetén a helyi tantervnek tartalmaznia kell az egyes modulok értékelését és minőségét, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe.

54

Az iskolának kell meghatároznia, hogy az egyes modulokat külön értékeli, vagy valamely tantárgy, tantárgyak részeként, továbbá, hogy a külön értékelt modul sikertelen teljesítése megakadályozza-e a magasabb évfolyamra lépést vagy sem. Modul A modul fogalmát használja a közoktatás és a szakképzés is. A lényege, hogy a teljes tananyag önállóan kezelhető rész, amely átfoghatja több tantárgy ismeretanyagát, illetve azoknak egy-egy nagyobb, elhatárolható egységét. Szakmai modul A szakképzés önálló tananyagegysége, szakasza, amelynek megkezdése meghatározott feltételekhez köthető, és amelynek befejezésekor mérhető a teljesítmény. Modultérkép Az egyes szakképesítések – szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott – önálló tananyagegységét vagy tananyagegységeit (szakmai modulját, moduljait), valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum, amely lehetővé teszi a tananyagegységek (modulok) összevetését, a már elsajátított tananyagegységek (modulok) elfogadását másik tanulmány, tanulmányok során.

11.6.

A TÁMOP 3.1.4

11.6.1. A kompetencia alapú oktatás implementációja, és a fenntarthatóság biztosítása a Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskolában

Feladatok

Imple-

Indikátormutatók

mentáció

Fenntarthatóság

éve 2009/2010

teljes tanórai lefedettséget

2010/201

2011/201

2012/201

2013/201

2014/201

1

2

3

4

5

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

biztosító programcsomag bevezetése: szövegértés- szövegalkotás matematikai logika egy választott

55

kulcskompetencia-területi programcsomag bevezetése: életpálya-építés tantárgytömbösített oktatás a

5%

---

---

---

---

---

+

+

+

+

+

+

25%

25%

25%

25%

25%

25%

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

szakrendszerű oktatásban (510-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

+

56

11.6.2. A kompetencia alapú oktatás implementációja, és a fenntarthatóság biztosítása a Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskolában

Feladatok

Imple-

Indikátormutatók

mentáció

Fenntarthatóság

éve 2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

2014/2015

Szövegértés-

9.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.A 10.A

szövegalkotás

9.B

9.B 10.B

11.A

11.A 12.A

11.A 12.A

11.A 12.A

9.C

9.C 10.C

9.B 10.B

9.B 10.B

9.B 10.B

9.B 10.B

9.1

9.1 10.1

11.B

11.B 12.B

11.B 12.B

11.B 12.B

9.2

9.2 10.2

9.C 10.C

9.C 10.C

9.C 10.C

9.C 10.C

11.C

11.C 12.C

11.C 12.C

11.C 12.C

9.1 10.1

9.1 10.1

9.1 10.1

9.1 10.1

9.2 10.2

9.2 10.2

9.2 10.2

9.2 10.2

Matematika

Életpálya-építés

9.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.B

9.B 10.B

11.A

11.A 12.A

11.A 12.A

11.A 12.A

9.C

9.C 10.C

9.B 10.B

9.B 10.B

9.B 10.B

9.B 10.B

9.1

9.1 10.1

11.B

11.B 12.B

11.B 12.B

11.B 12.B

9.2

9.2 10.2

9.C 10.C

9.C 10.C

9.C 10.C

9.C 10.C

11.C

11.C 12.C

11.C 12.C

11.C 12.C

9.1 10.1

9.1 10.1

9.1 10.1

9.1 10.1

9.2 10.2

9.2 10.2

9.2 10.2

9.2 10.2

9.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.A 10.A

9.B

9.B 10.B

11.A

11.A 12.A

11.A 12.A

11.A 12.A

9.C

9.C 10.C

9.B 10.B

9.B 10.B

9.B 10.B

9.B 10.B

9.1

9.1 10.1

11.B

11.B 12.B

11.B 12.B

11.B 12.B

9.2

9.2 10.2

9.C 10.C

9.C 10.C

9.C 10.C

9.C 10.C

11.C

11.C 12.C

11.C 12.C

11.C 12.C

9.1 10.1

9.1 10.1

9.1 10.1

9.1 10.1

9.2 10.2

9.2 10.2

9.2 10.2

9.2 10.2

57

11.6.3. A TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés” Innovatív

intézményekben

című

pályázat

kedvezményezettjeként

a

szakközépiskola és szakiskola a 2009/2010-es tanévben megkezdte a kompetencia alapú programcsomagok alkalmazását az oktatásban. A tartalmi és módszertani változásnak megfelelően készítette el az iskola a helyi tanterveit. Részletesen a 9-12. évfolyamra készültek el a tantervek.

58

12. Az intézménybe és az intézmény magasabb évfolyamába lépés feltételei: 12.1.

A tankötelezettség teljesítése

Magyarországon – a köznevelési törvényben meghatározottak szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Ha

az

iskola

igazgatójának

megítélése

szerint

a

tanulónak

hátrányos,

hogy

tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.

12.2.

Belépési szintek:

• A szakiskola 9. szakképző évfolyamára: belépés alapfokú iskolai végzettséggel, a szakiskolai felvételi követelmények teljesítésével, és a választott szakma megszerzéséhez minimálisan szükséges kompetenciák birtokában, az általános felvételi eljárás szabályai szerint. • A szakközépiskola 9. évfolyamára: belépés alapfokú iskolai végzettséggel, a szakközépiskolai felvételi követelmények teljesítésével, és a választott ágazati szakképzettség megszerzéséhez minimálisan szükséges kompetenciák birtokában, az általános felvételi eljárás szabályai szerint.

59

• Az intézményen belül az intézmény általános iskoláiban végző tanulóinknak biztosított a felvétel, de végig kell járniuk az általános felvételi eljárás lépéseit. A számukra

sikeres

út

képességeik

szerint

kiválasztható

szakiskolai

vagy

szakközépiskolai osztályba. • Az érettségire épülő szakképzési évfolyamra: belépés érettségi, vagy ágazati szakmai érettségi végzettséggel, és a választott szakma megszerzéséhez minimálisan szükséges kompetenciák birtokában. • Iskolán belüli átirányítás: lehetséges tanulmányi teljesítmények, vagy tanulói és szülői szándék alapján félévkor, év végén, vagy egyéni elbírálás alapján év közben bármikor. Az átirányítás kapcsán mérlegelni kell az átirányítás feltételeit, annak teljesíthetőségét, és az átirányítástól elvárt változások megvalósulási esélyeit. Az egyes ágazati, és szakmai képzések közötti átjárás nehézkes a különböző szakmai tárgyak, és a szakmai gyakorlat miatt, ezért csak különösen indokolt esetben javasolt az átirányítást választani. • Belépés a képzési idő közben: más iskolákból a képzési idő közben is átvehetők diákok. Az átvételt az iskolán belüli átirányításhoz hasonlóan különösen indokolt esetben ajánlott választani, és körültekintően kell eljárni.

12.3.

A tanulók magasabb évfolyamba lépésének feltételei:

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első, vagy magasabb évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló.

A tanulmányi követelmények teljesítése: •

Tanuló teljesítményét félévkor és a tanítási év végén osztályzattal kell minősíteni. Az osztályzatokat az évközben kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

•

Elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Sikeres javítóvizsga esetén magasabb évfolyamba léphet.

60

•

A szakképző évfolyamokon a magasabb évfolyamba lépés feltétele a nem elégtelen osztályzat mellett a gyakorlatra vonatkozó követelmények – különösen az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlat – teljesítése is. A képzésre, és az egyes szakképző évfolyamokra vonatkozó feltételeket szakmánként a Szakmai és vizsgakövetelmények, a Szakképzési kerettantervek, a Szakmai program, és a tantárgyi helyi tantervek határozzák meg.

61

13. Ellenőrzés, értékelés

Az ellenőrzést és az értékelést egységben kell alkalmazni. A két tevékenység funkciója és tartalma nem azonos. Az ellenőrzés célja lényeges megbízható információ szerzése a nevelés folyamatáról. Az értékelés az információk elemzése, rendezése, viszonyítása a célokhoz, követelményekhez.

13.1. Viszonyítás szempontjából az értékelés lehet: • Kritériumra irányuló: értékeléskor a tanuló teljesítményét a tantervben előírt követelményekhez viszonyítjuk. Elsősorban formatív értékelésnél alkalmazzuk. • Normára irányuló: előzetesen megállapított standard-hez hasonlítjuk, például az átlaghoz képest nézzük a tanuló teljesítményét.

•

13.2. Célja szerint az értékelés lehet: Diagnosztizáló (előzetes) értékelés: segítségével meg tudjuk állapítani a tanuló előzetes tudását, képességeit, amelyekre tanítás során építhetünk, a hiányosságokat, amelyeket pótolni kell, Segítheti a tanulói önértékelést, tanári munka tervezését, problémák feltárását, szülő tájékoztatását. A teljesítményt nem célszerű érdemjegyként beszámítani, csak ha pozitív ösztönző erővel hat a sikeresen teljesítő tanulók csoportjára. Tanév elején, vagy egy-egy téma kapcsán alkalmazzuk.

•

Formatív értékelés (közbülső értékelés): Visszajelzés a tanárnak a tanuló teljesítményéről. Oktatási folyamat közben egy-egy témakör tanítása során alkalmazzuk.

•

Szummatív értékelés: egy-egy nagyobb tanítási egység, témakör befejezésekor alkalmazzuk. Az érdemjegy kiemelten kezelt.

•

13.3. Alapelvek: Az ellenőrző értékelő tevékenységet legcélszerűbb tantárgyanként, modulonként megtervezni. Éves munkarendben rögzíteni.

•

Lehetőleg sokoldalú, változatos formákat kell alkalmazni.

•

Az értékelés a képzési periódus alatt folyamatos legyen.

•

Az évfolyam végén átfogó (vizsga vagy teszt) értékelés.

62

•

Modulok

zárása

átfogó

értékeléssel,

a

modul

sikeres

zárása

feltétele

az

előrehaladásnak. A zárás időtartama lehet egy tanítási éven belüli vagy záróvizsgáig terjedő időtartam. Javítási lehetőséget biztosítani kell. •

Az értékelés céljának és funkciójának az összehangolása (diagnosztizáló, formatív, szummatív).

•

Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének.

•

A számonkérés, értékelés szempontjai a tanulók számára is egyértelműek legyenek.

•

Lényeges a szóbeli és írásbeli számonkérés egyensúlya.

•

Az osztályzat nélküli értékelés is fontos, pl. negyedévi, vagy diagnosztizáló felmérések esetén, vagy a nem kötelező foglalkozásokon.

•

A tantárgytól függetlenül követelmény a helyes beszéd.

•

Az értékelés eredményéről a szülőt tájékoztatni kell, jegy beírása az ellenőrzőbe, feladatlap megtekintésére, vagy írásbeli munka megtekintésére lehetőséget kell biztosítani, szóbeli tájékoztatás szülői értekezleten, fogadóórán. Az értékelésnél kiemelten kezelt dolgozatokat a tanulói dossziéban meg kell őrizni.

•

Az írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, értékelésben betöltött szerepét a munkaközösségek határozzák meg a tanév első munkaközösségi értekezletén.

•

Az éves iskolai munkatervben szeptember közepéig tervezni kell az adott évre vonatkozó elhatározásokat, és azokról a tanulókat szeptember közepéig tájékoztatni kell.

•

A tanuló teljesítményét szóban minden alkalommal értékelni kell, az érdemjegyet indokolni kell.

•

Írásbeli dolgozatokra (témazáró, vagy iskolai egységes felmérés esetén) ajánlott szöveges értékelést is adni, ami támpontot jelent a további felkészülésben. Pl. mit pótoljon, ajánlani lehet egy-egy témakörben korrepetálást, stb.

•

A szaktárgyi tartalmakat, képességeket értékeljük, a szaktárgyi érdemjegyek között nem szerepelhet formai, vagy viselkedési okok miatt elégtelen.

•

Diagnosztikus értékelés esetén nem mindig szükséges érdemjegyet adni, és azt beszámítani az osztályzatba. Pontozás, vagy százalékos forma is jól tükrözi a gyermek számára a sikerességet, vagy sikertelenséget. Az ilyen értékelés segíthet az önértékelésben, és a tanárnak is fontos információt biztosít.

•

Az értékelés gyakorisága függ a heti órák számától, a tantárgy jellegétől. Általánosan havi egy jegy javasolt.

63

13.4.

A tanuló teljesítményének mérése:

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Ezen felül negyedéves, és háromnegyed éves figyelmeztetőt alkalmazunk a bukásra álló, a gyengén teljesítő, és a jelentősen romló eredmények esetén.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: •

a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1),

•

a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),

•

a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Az év végi, félév végi osztályzatok megállapítása: Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, a gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

64

A tanuló teljesítményét a gazdálkodó szervezetnél töltött gyakorlati képzési idejére a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben a gyakorlati képzés szervezője érdemjeggyel értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát az így kapott érdemjegyek figyelembe vételével a nevelőtestület állapítja meg és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.

Különös szabályok: A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A beszámoltatás évente két alkalommal történik, konkrét időpontja a tanévre vonatkozó munkatervben kerül meghatározásra. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: • az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, • a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az érettségi vizsgán azon tantárgyak helyett, amiből a tanuló az értékelés, minősítés alóli felmentést kapott, – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.

13.5.

A tanuló fejlődésének nyomon követése

A minőségirányítási programban foglaltak figyelembevétele, és az éves munkaterv szerint kell eljárni. A nyomon követés az alábbi eszközökkel, módszerekkel lesz teljes: • Az évközi mérés, értékelés adatainak felhasználása • A tanulói teljesítmény – intézményi teljesítmény összevetése • Az országos mérés, értékelésben való részvétel, az eredmények értékelése, összehasonlítása

65

• Mérés, értékelési adatok intézmények közötti átadása • A szociális jellemzők gyűjtése, amely kiegészíti, árnyalja a kapott eredményeket • A diák joga saját adatainak megismerésére

66

13.6.

Vizsgák

A tantervi követelményrendszer teljesítéséhez • osztályozó vizsga, • javító vizsga Tantervi átjárhatósághoz: • különbözeti vizsga, Követelményrendszer mérése minősítéséhez: • modulzárás, • érettségi vizsga, • szakmai képesítő vizsga, • szakmunkásvizsga. Az értékelés történhet: • Tanár vagy • vizsgabizottság előtt. • tanulói önértékeléssel Az értékelés formái: • szóban • írásban

13.7.

Magatartás, szorgalom értékelésének formái és követelményei:

• A tanárok, tanulók, szülők a házirend részeként ismerjék a példás, jó, változó, hanyag, rossz minősítéshez kapcsolódó tartalmakat. • Egységes elvek szerinti, következetes alkalmazás. • A szaktárgyi teljesítmény és magatartás minősítése lehetőleg ne keveredjen. • A minősítésben komplexen jelenjen meg a tanulókról kialakított véleményben az osztályfőnök, a szaktanárok, szakoktatók, az osztály értékelése, és a tanulói önértékelés, • Szükséges lehet esetenként a bővebb szöveges indoklás is.

67

• A negatív tartalmú minősítés ne érje váratlanul a szülőt, a félévi, év végi értékelésen kívül év közben időben kapjon gyermeke magatartásáról, szorgalmáról tájékoztatást. • Törekedni kell az osztályfőnökkel arra, hogy a szülőktől is halljon információt a gyermeke magatartásának, szorgalmának megítéléséről, elvárásairól.

68

14. Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira

69

jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés) tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

A tanulók oktatás szempontjából eltérőek: •

az előzetes tudás szintjében,

•

a motiváltságban,

•

a tanulási sajátosságokban,

•

a szociális, társadalmi helyzetükben, családi környezetükben,

•

együttműködési képességükben.

A differenciálás három alaptípusa: •

Tartalmi differenciálás: különböző tananyagok kínálata a különböző érdeklődési szintűek

számára.

pl. a tantárgy iránt jobban érdeklődők, illetve azt magasabb szinten elsajátítók számára külön tananyagok, kiegészítő anyagok, információk, kutatási lehetőségek biztosítása, ajánlása. •

Követelmények

differenciálása:

különböző

szinteken

folyó

oktatás.

Iskolánk keretein belül kevés lehetőség van az alkalmazására az egységes kimeneti szabályozás miatt. •

Módszertani differenciálás: ugyanaz a tartalom más-más megközelítésű utakon. Főként csoportbontásban alkalmazható hatékonyan, illetve akkor, ha nem személyre

70

szabott a differenciálás, hanem a tanulócsoporton belüli kisebb egységekre. A nem frontális módszerek jól alkalmazhatók ilyenfajta differenciálásra, Differenciálás a lemaradók segítésére – felzárkóztatás, korrepetálás: Azon tanulók részére ajánlott szervezni, akik az átlaghoz képest egyes területeken lemaradást mutatnak. Jellemzően a helyi tantervben meghatározott tantárgyi órakereten kívüli foglalkozások formájában építjük be a tanítási folyamatba.

Differenciálás a tehetséges diákok számára – tudatos tananyag-, és tanulástervezés, tehetséggondozó foglalkozások, egyéni feladatok: A differenciálás megvalósítható csupán plusz információkkal, a tanórán belüli egyéni foglalkozással, vagy külön foglalkozások keretében. A tehetséges diákok számára a többletfeladat, a kutató munka, a tanárral való együttgondolkodás tovább növelheti a tantárgy iránti érdeklődést. A tehetséggondozást segíti, a diákot motiválja a hosszú távú követelmények ismerete, az egyértelmű rövid távú célok kitűzése, a feladaton belüli önállóság, választási lehetőségek, a tanárral való megvitatás, értelmes értékelés, érvelés lehetősége, a tanár átfogó, részletes értékelése.

Tanulásszervezési szempontból a differenciálás megvalósítható: •

tanóra keretében egyéni feladatokkal, eltérő értékeléssel,

•

tanórán kívüli foglalkozások keretében a kiválasztott homogén csoport számára,

•

tanórán kívüli feladatokkal (pl. kutatómunka)

A differenciálás leginkább alkalmazott formái a tanórán: •

nyitott feladatok mindenkinek

•

különböző munkatempóra épülő feladatmegoldás

•

képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok

•

alapszint plusz választott feladatok

A differenciálás további megoldásait a tantárgyankénti helyi tantervek tartalmazzák.

71

15. Tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának szempontjai A tantárgyak, a programok fontos eleme a tankönyv, a tanári kézikönyv, a tanulói munkafüzet, a füzet, a munka- és ellenőrző lapok, atlasz, szemléltető és munkaeszközök. A tankönyveket, a munkafüzeteket, füzeteket, gyakorló lapokat a szülők veszik meg ezért kiválasztásukkor nagyon gondosan kell mérlegelni. •

Át kell tekinteni a tankönyvek listáját, a tankönyvkiadók katalógusait, a tankönyvkritikák figyelemmel kísérése is jó szolgálatot tehet a választáskor.

•

Egy-egy témához a tankönyvtár részére ajánlott szakkönyveket is célszerű választani.

•

A kiválasztott könyv egy-egy példányát célszerű megrendelni vagy tankönyv bemutatón megnézni a végleges döntés előtt.

•

A kiválasztott tankönyveket a tartalmukon kívül meg kell vizsgálni olyan szempontból is, hogy mennyire felelnek meg tanítványaink fejlettségi szintjének, milyen mértékben szolgálják a követelményekben rögzített ismeretek, készségek, képességek fejlesztését.

•

Fontos a tankönyv árának a figyelembe vétele is.

•

Bizonyos szakkönyveket csak tanári példányban, illetve könyvtári használatra célszerű megrendelni.

•

A tanulóknak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, és a kerettantervi követelményeknek megfelelnek.

•

A tanári autonómia maximális figyelembevételével a munkaközösségeknek célszerű megegyezni a tanulóknak kiválasztott tankönyvekről.

•

A szülők tájékoztatást kapnak a szükséges tankönyvekről és taneszközökről.

•

A tankönyvpiaci törvény módosítása a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti az állami tankönyvellátás új rendszerét.

•

A törvény 4. §-ának módosított (5) bekezdése szerint a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül lát el.

•

A tankönyvtámogatás rendszere szabályozott, az éves költségvetésről szóló törvényben. Az iskolának biztosítani kell a kölcsönzést a támogatást vagy ingyenes tankönyvhöz juttatást, a törvényi előírásoknak megfelelően.

•

A tankönyvellátás helyi rendjét külön szabályozzuk.

72

A taneszközök, segédeszközök, az oktatáshoz szükséges egyéb tárgyi feltételek részletezése a mellékletben. 16. A képzésenkénti helyi tantervek (külön mellékletben csatolva)

73

Helyi Tanterv. Kecskeméti Lestár Péter Szakközépiskola és Szakiskola 2013

Recommend Documents