Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola. Helyi tanterv

Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola

Helyi tanterv

2013

Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola Helyi tanterv – 2013

Tartalomjegyzék

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ..................................................................................................................5 MAGYAR NYELV ................................................................................................................................................16 9. évfolyam ...................................................................................................................................................16 IRODALOM .........................................................................................................................................................20 9. évfolyam ...................................................................................................................................................20 MAGYAR NYELV ................................................................................................................................................28 10. évfolyam .................................................................................................................................................28 IRODALOM .........................................................................................................................................................32 10. évfolyam .................................................................................................................................................32 IRODALOM .........................................................................................................................................................45 11. évfolyam .................................................................................................................................................45 MAGYAR NYELV ................................................................................................................................................57 12. évfolyam .................................................................................................................................................57 IRODALOM .........................................................................................................................................................59 12. évfolyam .................................................................................................................................................59 IDEGEN NYELVEK ...........................................................................................................................................71 9. évfolyam ...................................................................................................................................................75 10. évfolyam .................................................................................................................................................77 11. évfolyam .................................................................................................................................................80 12. évfolyam .................................................................................................................................................88 Egészségügy szakmacsoport 9. évfolyam......................................................................................................91 Közgazdaság szakmacsoport 10. évfolyam...................................................................................................93 Közgazdaság szakmacsoport 11. évfolyam...................................................................................................95 Közgazdaság szakmacsoport 12. évfolyam...................................................................................................98 IDEGEN NYELV ÜGYVITEL SZAKMACSOPORTBAN .............................................................................................101 9. évfolyam .................................................................................................................................................101 10. évfolyam ...............................................................................................................................................103 11. évfolyam ...............................................................................................................................................106 12. évfolyam ...............................................................................................................................................108 SZAKMAI IDEGEN NYELV...........................................................................................................................111 11. évfolyam ...............................................................................................................................................112 12. évfolyam ...............................................................................................................................................113 2. IDEGEN NYELV...........................................................................................................................................115 9. évfolyam .................................................................................................................................................115 10. évfolyam ...............................................................................................................................................117 11. évfolyam ...............................................................................................................................................119 12. évfolyam ...............................................................................................................................................121 MATEMATIKA.................................................................................................................................................125 9. évfolyam .................................................................................................................................................127 9. osztály – egészségügy és ügyvitel szakmacsoportban......................................................................................... 128 9. osztály a közgazdaság, illetve a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban ................. 136

10. évfolyam ...............................................................................................................................................144 10. évfolyam az egészségügy, az ügyvitel, a kereskedelem-marketing szakmacsoportokban ................................ 144 10. évfolyam a közgazdaság szakmacsoportban ..................................................................................................... 149

11. évfolyam ...............................................................................................................................................157 12. évfolyam ...............................................................................................................................................163 TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ..................................................170 9. évfolyam .....................................................................................................................................................1 10. évfolyam .................................................................................................................................................20 2

Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola Helyi tanterv – 2013 11. évfolyam .................................................................................................................................................42 12. évfolyam .................................................................................................................................................64 ETIKA ..................................................................................................................................................................93 11. évfolyam .................................................................................................................................................93 BIOLÓGIA.............................................................................................................................................................3 10. évfolyam ...................................................................................................................................................6 11. évfolyam .................................................................................................................................................15 12. évfolyam .................................................................................................................................................30 11. évfolyam .................................................................................................................................................36 12. évfolyam .................................................................................................................................................50

3


A Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola a helyi tantervét a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, illetve a ….. alapján készítette el. A középiskolai oktatás általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. Az iskola fontosnak tartja a nemzeti alaptantervben, illetve a kerettantervben megfogalmazott alábbi feladatokat: Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása A kompetenciák fejlesztése is fontos feladatunk: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott pedagógiai feladatok helyi szintű feladatait, a megvalósítás szabályait az iskola pedagógiai programjának helyi tantervi része tartalmazza.

4


Magyar nyelv és irodalom Kulcskompetenciák A magyar nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezenkívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez is. A hatékony, önálló tanulás készségeinek-képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a magyarórákon. Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása • Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. • A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. • A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése. • A testbeszéd, gesztusnyelv lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása. • A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. • Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. • Törekvés a hallott szöveg üzenetének dekódolására. • Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban. • Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. • Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. • A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. • A manipulációs szándék(ok), a hibás következtetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése. • Improvizáció, diákszínpadi előadás. 2. Olvasás, az írott szöveg megértése • Különböző szövegek néma és hangos olvasása. • A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. • A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. • Az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása (pl.: felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás, jóslás, következtetés, értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre, összefoglalás). 5


• • •

• • •

• • • • • • • •

A mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (pl.: régi, archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása segédeszközökkel. A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően; felkészülés az élethosszig tartó tanulás feladataira. Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. Szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok alkalmazása. Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése. Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban.

3. Írás, szövegalkotás • Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. • Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása. • Szövegalkotás a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. • A nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. • Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. • Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). • Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek írására.

6


4. A tanulási képesség fejlesztése • Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének, kritikájának és felhasználásának gyakorlása. • A könyvtári információkeresés ismereteinek bővítése, múzeumi információk. • Az internetes adatgyűjtés technikái, hypertextek, linkek használata. • Az idézés formai és etikai szabályai. A forráskritika technikáinak ismerete. • Önálló vázlatkészítés különféle eljárásokkal (fürtábra, gondolattérkép, szemponttáblázat, • T-táblázat stb. • Vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. • Verbális és nem verbális információk együttes kezelése, megértése (pl.: illusztráció, tipográfia, elrendezés értelmezése szövegösszefüggésben, tartalomfeltöltés, tartalommegosztás, címkézés). • A tömörítés, a lényegkiemelés, az összefoglalás gyakorlása, önálló jegyzetkészítés. • Az összefoglalás önálló alkalmazása (pl.: a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése). • Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. • Szövegek pontos, értelmező felidézése és önálló, aktív reprodukálása a célnak megfelelően. • Szövegek alkalmazása új helyzetben. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről • A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. • A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás, nyelvtípusok). • A nyelv szerkezetének, változó egységeinek megfigyelése mondat- és szövegépítő eljárásokkal. • A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése. • Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata különböző szövegek kritikai megközelítésében. • A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete. • Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). • Önálló kézikönyvhasználattal törekvés a normakövető helyesírásra. • A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése. • Tájékozódás a nyelvközösség és a nyelvi rendszer történetének főbb szakaszaira vonatkozóan. • A magyar nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás főbb bizonyító eljárásainak megismerése. • Napjaink nyelvi változásainak felismerése. 7


•

Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.

6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése • Annak felismerése és tudatosítása, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést. • Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrása. • A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. • A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. • A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. • Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben. • Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. • Különböző típusú, terjedelmű és műfajú – klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi – epikai művek elemzése, értelmezése. • A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli fogalmazásokban. • A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. • Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. • Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. • A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. • A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése. • A drámai történetmondás sajátosságai. • Színház és dráma kapcsolata. • Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. • Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése. • A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. • Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítása, elhelyezése többféle értelmezési kontextusban. • Történeti és aktuális olvasatok. • A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése • Az ízlés kontextuális függőségének megértése (pl.: kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). • Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. 8


Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. • Konfliktuskezelési eljárások tanulása. • Különféle műfajú, más más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat. • A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. • Más kultúrák megismerésének igénye. Közműveltségi tartalmak 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, beszéd – hallás utáni értés: beszédszándékok (tájékoztatás, kapcsolattartás, beszélgetés, meggyőzés, manipuláció); – érthető, jól artikulált, összefüggő beszéd, nyelvi és nem nyelvi kódok, kulturális, magatartásbeli jellemzők; – beszélt nyelvi szövegek kommunikatív, retorikai jellemzői. 1.2. Monologikus szöveg (előadás, szónoki beszéd) és memoriterek értelmező tolmácsolása •

2. Olvasás, az írott szövegek megértése 2.1. Szövegértési stratégiák – olvasási, szövegbefogadási módok és stratégiák (értelmező, kritikai, kreatív olvasás) különböző nyomtatott és elektronikus, folyamatos és nem folyamatos szövegeken, valamint egyéb vizuális közlésekben; – ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. 2.2. Szövegelemzési eljárások – eltérő kommunikációs célú szövegtípusok nyelvi, szerkezeti, szöveghasználati jellemzői; közlési és olvasási funkciók, retorikai eljárások; logikai kapcsolatok, koherenciateremtő elemek; – szépirodalmi művek műfaji természetének megfelelő elemzési eljárások; – szövegek retorikája és stíluselemei. 3. Írás, szövegalkotás 3.1. Szövegalkotás – folyékony, olvasható, a mondanivalónak megfelelően jól tagolt, rendezett, áttekinthető íráskép; – szövegek (elbeszélés, leírás, jellemzés, rövid érvelés, esszé, értekezés, szónoki beszéd, vita, önéletrajz, kérvény, motivációs levél, elektronikus műfajok) kommunikációs és műfaji jellemzői, szabadírás; – nyelvtani, nyelvhelyességi, szövegtani, retorikai stilisztikai ismeretek alkalmazása. 3.2. Helyesírás – a szófaji, a mondattani, az alapszintű nyelvtörténeti ismeretek alkalmazása. 4. A tanulási képesség fejlesztése 4.1. Kulturált könyvtárhasználat, tudatos és biztonságos internethasználat 4.2. Tanulást támogató eljárások – adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés; – a vázlatkészítés különféle eljárásai; – az idézés, a forrásjelölés módszerei; 9


– önálló jegyzetelési technikák; – jegyzet, vázlat alapján önálló szóbeli és írásbeli szövegalkotás. 4.3. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése • Teljes művek: – húsz lírai alkotás, köztük Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső és Petőfi Sándor művei. • Részletek: – kanonikussá vált versszakok, sorok lírai művekből; részletek epikai művekből; – drámarészletek. 4.4. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás – az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásai. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5.1. Kommunikáció – a személyközi kommunikáció, helyzet, beszédszándék, beszédpartner, téma; – a csoportos, a nyilvános és a tömegkommunikáció sajátosságai; – vizuális (nem nyelvi) kommunikáció. 5.2. A nyelvi rendszer – a nyelv egységei, az egységek közötti rendszerszerű (hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani és jelentéstani) összefüggések; – szókincs, frazeológia; – a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv(ek) jellemzői. 5.3. A szövegek világa – a szövegszervező (grammatikai, szemantikai, pragmatikai) erők; – szövegfajták, szövegtípusok, szövegszerkezet; – a szövegköziség és a számítógépes szövegvilág. 5.4. Retorikai alapismeretek – az élőbeszéd fajtái, a nyilvános beszéd, a meggyőző szövegműfajok, érvelés, tétel, állítás, érvtípusok, cáfolat, bizonyítás. 5.5. Stílus és jelentés – stíluselemek, stíluseszközök a köznyelvi és a művészi szövegekben; – stílusrétegek, stílusváltozatok. 5.6. A nyelvi változás – a magyar nyelv rokonsága, története; a főbb nyelvtörténeti korszakok és a legfontosabb nyelvemlékek; – a mai magyar nyelv; – az írott és a beszélt nyelv normái; a magyar helyesírás alapelvei; – nyelvváltozatok; nyelvjárások; – magyar nyelvhasználat a határon túl; – nemzetiségi nyelvhasználat és kultúra; – nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés; – a magyar a világ nyelvei között. 5.7. A nyelv fogalma – a nyelv több szempontú megközelítése; a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás. 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 6.1. Irodalmi műfajok állandó és változó sajátosságai 10


– anekdota, ballada, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, legenda, levél, mítosz, napló, novella, paródia, példázatos történet, regény, szociográfia, utópia; dal, elégia, ekloga, epigramma, episztola, óda, rapszódia, himnusz, zsoltár; drámai költemény, komédia, tragédia; értekező próza, esszé. 6.2. Az irodalmi szöveg poétikai sajátosságai – elbeszélő, nézőpont, történetmondás, cselekmény, helyszín, szereplő, leírás, párbeszéd, jellemzés, jellem, hőstípus; – vershelyzet, lírai én, költői magatartás, szerep, verstípusok; – helyzet, akció, dikció, konfliktus, monológ, dialógus, prológus, epilógus, késleltetés, jelenet; – a művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkciói; alakzatok, szóképek; – zeneiség, ritmus: ütemhangsúlyos és időmértékes verselés, szabad vers, szimultán verselés. 6.3. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás – korszakok, korstílusok, stílusirányzatok (antikvitás, középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, realizmus, modernség, posztmodern); – a magyar irodalom néhány sajátos korszaka és törekvése: a reformkori nemzeti romantika, a Nyugat mint folyóirat és mint mozgalom, a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma. – A Kárpát-medence és az emigráció magyar irodalma. 6.4. Szerzők és művek Magyar irodalom: • népköltészeti alkotások • epika – Arany János egy-két balladája, Toldi estéje; Babits Mihály: Jónás könyve; Halotti beszéd és könyörgés; Jókai Mór: Az arany ember vagy egy másik regénye; Kosztolányi Dezső egy regénye és egy novellája, Krúdy Gyula egy novellája, Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete; Mikszáth Kálmán egy regénye és egy novellája, Móricz Zsigmond egy regénye és egy novellája, Petőfi Sándor egy epikai alkotása, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem részlete; – XX. századi szépprózai alkotások (pl.: Karinthy Frigyes, Márai Sándor, Németh László, Nyirő József, Ottlik Géza, Örkény István, Szabó Magda, Sánta Ferenc, Sütő András); – kortárs szépprózai alkotások. • líra – Ady Endre: A Sion-hegy alatt, Góg és Magóg fia vagyok én…, Kocsi-út az éjszakában és még négy-öt műve, Arany János: Epilogus, Letészem a lantot és még két-három műve, Babits Mihály: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve, Balassi Bálint: Egy katonaének és még egy-két műve, Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és még egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz és még egy műve, Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius egy műve, József Attila: Külvárosi éj, Óda, Tudod, hogy nincs bocsánat és még négy-öt műve, Juhász Gyula egy műve, Kazinczy Ferenc egy epigrammája, Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve, Kölcsey Ferenc: Hymnus és még egy műve, Ómagyar Máriasiralom; Petőfi Sándor: A puszta, télen, A XIX. század költői, Európa csendes, ujra csendes,, Szeptember végén és még három-négy műve, Pilinszky János: Harmadnapon és még egy műve, Radnóti Miklós: Hetedik ecloga és még két műve, Szabó Lőrinc egy-két műve, Tóth Árpád egy-két műve, Vajda 11


János egy műve, Vörösmarty Mihály: Előszó, Szózat és még egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve; – további művek a XX. századi magyar lírából (pl.: Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Szilágyi Domokos műveiből); – kortárs lírai művek. • dráma – Katona József: Bánk bán; Madách Imre: Az ember tragédiája; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; – egy XX. századi dráma; a kortárs színház és dráma világa. értekező próza, esszé – három részlet (pl.: Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, Bessenyei György, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Márai Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Pázmány Péter, Szabó Dezső, Szerb Antal műveiből; kortárs esszék). Világirodalom: • epika – néhány mitológiai történet, valamint ó- és újszövetségi történetek; néhány alkotás és részlet, például: – Boccaccio egy novellája, Cervantes: Don Quijote, Dante: Isteni színjáték; Homérosz: Iliász, Odüsszeia; a XVIII–XIX. század irodalmából: Balzac, Emily Brontë, Csehov, Dickens, Dosztojevszkij, Flaubert, Goethe, Gogol, Victor Hugo, Puskin, Stendhal, Swift, Lev Tolsztoj, Voltaire műveiből; a XX. század irodalmából: pl.: Bulgakov, Camus, Faulkner, Hemingway, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, Szolzsenyicin műveiből; kortárs szerzők alkotásaiból. • néhány lírai alkotás a világirodalom különböző korszakaiból, például: – a középkori himnuszokból, Horatius, Petrarca, Vergilius, Villon műveiből; továbbá Apollinaire, Baudelaire, T. S. Eliot, Goethe, Keats, Poe, Rilke, Rimbaud, Shelley; Walt Whitman műveiből; továbbá kortárs lírai alkotások. színház és dráma – Szophoklész: Antigoné; Shakespeare egy drámája, Molière egy komédiája; egy dráma a XIX. század második feléből; Csehov egy drámája; egy-két XX. századi vagy kortárs alkotás. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 7.1. Az irodalom és a kulturális hagyomány – helyi kötődés, irodalmi emlékhelyek, nemzeti identitás. 7.2. Toposzok, motívumok – néhány alapvető emberi léthelyzet, motívum, metafora, toposz, archetípus állandó és változó jelentésköre (élet és halál, beavatás, út, család, férfi-nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés, mikro- és makrokozmosz, ars poetica). 7.3. Hangnemek, esztétikai minőségek – szép, rút, fenséges, humor, groteszk, irónia, abszurd, tragikum, komikum, idill; katarzis. 7.4. Olvasat, elemzés, értékelés – az irodalmiság változó fogalma; – epikai, lírai, drámai alkotások különböző elemzési, értelmezési eljárásai; jelentés, olvasat, értékelés (élmény, hatás, erkölcsi dilemmák, világkép). 7.5. Az irodalmi élet 12


– irodalmi díjak (pl.: Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regénye); – az irodalom élete (pl.: kultusz; virtuális tér, digitális irodalom, digitális közlés, hangoskönyv); – befogadási módok, könyvünnepek, sikerkönyvek. Értékelési szempontok A tanuló munkájának értékelése során meg kell vizsgálni: – milyen mélységben sajátította el a magyar nyelv és irodalom tantárgy nyelvezetét; – megszerezte-e a kellő grammatikai, nyelvi és irodalmi ismereteket; – birtokába jutott-e az ismeretszerzés különböző formáinak; – képes-e a szerzett tapasztalatok, ismeretek önálló rendszerezésére, csoportosítására, a felmerült problémák világos megfogalmazására, kifejtésére; Az eredményes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése és értékelése. A magyarórákon értékelni kell a tanulók – szóbeli megnyilvánulását, – írásbeli teljesítményét. A szóbeli megnyilvánulások lehetnek – feleletek, – hozzászólások, – a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok, – kiselőadások stb. Az írásbeli teljesítmények – a tankönyv, munkafüzet feladatainak megoldása, – alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása, – feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása, – esszé, értekezés, műértelmezés (évente 3-4 iskolai), – házi fogalmazások. FELTÉTELEK A megfelelő tankönyvek és segédletek mellett a tananyag feldolgozásának hatékonyságát növeli, ha lehetőség van kulturális intézmények látogatására, szakirodalmi búvárkodásra (pl. könyvtár, videotéka, internethasználat). Óraszámfelosztás A tantárgy heti óraszáma Magyar nyelv Irodalom 2 2 9. évfolyam 3 10. évfolyam 1 3 11. évfolyam 1 3 12. évfolyam 1

A tantárgy éves óraszáma Magyar nyelv Irodalom 72 72 36 108 36 108 30 90

13


Tematikai egységek felosztása Magyar nyelv 9. évfolyam Tematikai egység címe Órakeret Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 óra Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői 27 óra A szöveg (bontva 9. és 10. között) 15 óra Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között) 8 óra Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között) 10 óra Az összes óraszám 72 óra 10. évfolyam Tematikai egység címe Órakeret A szöveg (bontva 9. és 10. között) 7 óra Stilisztika 10 óra Jelentéstan 8 óra Szövegértés, szövegalkotás (bontva 9. és 10. között) 5óra Helyesírási ismeretek (bontva 9. és 10. között) 6 óra Az összes óraszám 36 óra 11. évfolyam Tematikai egység címe Órakeret Nyelv és társadalom 9 óra Retorika 12 óra Kommunikáció 4 óra Szövegalkotás 11 óra Az összes óraszám 36 óra 12. évfolyam Tematikai egység címe Órakeret Általános nyelvészeti ismeretek 4 óra Pragmatikai ismeretek 7 óra Nyelvtörténet 8 óra Ismeretek a nyelvről 11 óra Az összes óraszám 30 óra Irodalom 9. évfolyam Tematikai egység címe Bevezetés Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Világirodalom – antik római irodalom Világirodalom – Biblia Világirodalom – az európai irodalom a 4-15. században (középkor) Középkori nyelvemlékek Világirodalom – az európai irodalom a 14-16. században (reneszánsz) Janus Pannonius portréja Balassi Bálint portréja Színház és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16-17. században és Shakespeare

Órakeret 4 óra 10 óra 6 óra 4 óra 10 óra 6 óra 5 óra 5 óra 6 óra 8 óra 2 óra 6 óra 14


Az összes óraszám 10. évfolyam Tematikai egység címe Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16-17.század) Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Életmű – Petőfi Sándor Látásmód – Jókai Mór Az összes óraszám 11. évfolyam Tematikai egység címe Életmű – Arany János Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Életmű – Ady Endre Portré – Móricz Zsigmond Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Életmű – Kosztolányi Dezső Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Életmű – Babits Mihály Az összes óraszám 12. évfolyam Tematikai egység címe Életmű – József Attila Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Portré – Radnóti Miklós Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek)

72 óra Órakeret 3 óra 6 óra 6 óra 8 óra 25 óra 12 óra 8 óra 17 óra 15 óra 8 óra 108 óra Órakeret 12 óra 8 óra 12 óra 8 óra 10 óra 7 óra 10 óra 7 óra 6 óra 10 óra 8 óra 10 óra 108 óra Órakeret 10 óra 10 óra 6 óra 6 óra 15 óra 14 óra 12 óra 15


Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Regionális kultúra Az irodalom határterületei Az összes óraszám

11 óra 2 óra 4 óra 90 óra

Magyar nyelv 9. évfolyam Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció, tömegkommunikáció Fejlesztési cél 12 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli Előzetes tudás közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb. A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen A tematikai egység a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, nevelési-fejlesztési tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző céljai szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően. Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szóés beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásával. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a média társadalmi hatása. Etika: fogyasztói társadalom. Mozgóképkultúra és médiaismeret: médiatudatosság. Dráma és tánc: beszédhelyzetek, dramatikus játékok.

16


Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel Kulcsfogalmak/ (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), fogalmak tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás). Tematikai egység/ Órakeret Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Fejlesztési cél 27 óra Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás Előzetes tudás folyamatában. A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a A tematikai egység nyelvi tudatosság fejlesztése. nevelési-fejlesztési A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az céljai elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, Idegen nyelvek: a magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető tanult idegen nyelv képzési, ejtési jellemzői. hangtana, alaktani A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás szerkezete, szóalkotási összefüggése. módjai, A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, mondatszerkezete. valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött Kulcsfogalmak/ morféma, szótő, képző, jel, rag. fogalmak Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. 17


Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A szöveg (bontva)

Órakeret 15 óra

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és Előzetes tudás típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek A tematikai megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb egység nevelési- szövegtípusokon. fejlesztési céljai A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, Idegen nyelvek: az idegen rendszerezése. nyelvi szöveg/ek A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, kultúrafüggő felépítése. szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: a nyelvtani szintje. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező természettudományos szerepe. ismeretterjesztő szövegek Szövegek összefüggése, értelemhálózata; témahálózata, szókincse, A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok felépítése. és stratégiák. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Kulcsfogalmak/ Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, fogalmak forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). Tematikai egység/ Órakeret Szövegértés, szövegalkotás (bontva) Fejlesztési cél 8 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Előzetes tudás Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és 18


műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A tematikai egység A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének nevelési-fejlesztési megfigyelése. céljai Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző témájú és típusú esszé írásakor. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Az esszé jellemzői, az esszéírás folyamata.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: esszéírás. Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés.

Kulcsfogalmak/ Esszé Órakeret Tematikai egység/ Helyesírási ismeretek (bontva) Fejlesztési cél 10 óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát Előzetes tudás használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. Minden tantárgy: A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek helyesírás. funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése. Helyesírási alapelv, nyelvi norma. Kulcsfogalmak/ fogalmak

19


Irodalom 9. évfolyam Bevezetés. Az irodalom alapfogalmai. A szépirodalmi Órakeret Tematikai egység kommunikáció, műnemek, műfajok 4 óra Előzetes tudás Mű, alkotó, befogadó, üzenet, hatáskeltés, elbeszélés. Műnemek, műfajok. Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. A tematikai A hétköznapi kommunikációról tanultak alkalmazása a szépirodalmi kommunikációra. egység Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az nevelésierkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. fejlesztési Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. céljai Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az irodalomtörténet különböző korszakaiban keletkezett művek között. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Nyelvtan, Az olvasás fontossága. a Az szépirodalmi kommunikáció, elgondolkodik olvasási szokásain, informatika: kommunikáció felismer és megfogalmaz líra pl. Juhász Gyula: Tiszai és tánc: összefüggéseket az irodalom és Dráma csönd színpadi játék az élet, valamint az irodalom és a Az epikus közlés. Irodalom és önismeret összefüggése. Pl. gondolkodás kapcsolatáról; alkalmazza a Karinthy Frigyes: A cirkusz, ismereteit Kosztolányi Dezső: A kulcs szépirodalmi kommunikációra; (beavatástörténet), Örkény István: megismer irodalmi alapformákat, Egyperces novellái (pl.Ballada a pontosítja ismereteit műnemekről költészet hatalmáról) és műfajokról; Az intertextualitás pl. Kányádi elemzi a történetmesélés formáit, Sándor: A farkas és a bárány, az elbeszélői nézőpontokat és a Aiszóposz: A farkas és a bárány, narratív struktúra szerepét; Aiszóposz: A tücsök és a hangya felismeri az irodalmi szövegek és Hajnóczy Péter: A hangya és a egymásra hatását tücsök, Kafka: A kis mese (intertextualitás). Feladó, befogadó, fikció, narráció, olvasat, epikus közlés, műnem, monologikus szöveg, fabula, líra, versszituáció, Kulcsfogalmak beszédhelyzet, dráma, intertextualitás, katarzis, szókép, alakzat Tematikai egység/ Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika Órakeret Fejlesztési cél és líra 10 óra Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A Előzetes tudás kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai. A tematikai egység Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, nevelési-fejlesztési gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. céljai 20


Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mitológiai történetek és hősök A tanuló Vizuális kultúra: az antikkülönféle feldolgozásokban; felismer és azonosít alapvető görög művészet néhány történettípusok. emberi magatartásformákat alkotása; illusztrációk és Homérosz: Iliász, Odüsszeia mitológiai történetekben és irodalmi művek párhuzamai, (részletek). későbbi korok eposzokban Egy szemelvény a görög megismer irodalmi témafeldolgozásai. lírából (pl. Anakreón, alapformákat, műfajokat és Földrajz: topológiai Szapphó, Alkaiosz, motívumokat; tájékozódás. Szimónidész) elemzi a történetmesélés Történelem, társadalmi és A szerzőkhöz, illetve formáit, az elbeszélői állampolgári ismeretek: az hősökhöz kapcsolódó nézőpontokat és a narratív antik világ nagy szónokai, toposzok. történetírói. struktúra szerepét; Irodalmi alapformák, felismeri a görög kultúra máig Matematika; fizika: történetek és motívumok tartó hatását: pl. archetipikus tudománytörténet; az antik hatása, továbbélése többféle helyzetek, tudományosságának mitológiai és világ értelmezésben az európai és a irodalmi öröksége. adaptációk, magyar irodalomban, intertextualitás; mai magyar Filozófia: antik filozófusok, képzőművészetben, filmen. filozófiai irányzatok. szókincs. Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi Kulcsfogalmak/ konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, fogalmak epigramma, himnusz, hexameter, archetípus Órakeret Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Fejlesztési cél 6 óra Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, Előzetes tudás jelenet, konfliktus. A tematikai egység Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi Dialogikus művek befogadásának, nevelési-fejlesztési magatartásformákkal. értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Az antik görög színház A tanuló jellemzői. − képes dialogikus mű Drámai előadások (tragédia olvasására, befogadására, és komédia), értelmezésére, egy drámarészlet versenyjátékok. előadására; Szophoklész: Antigoné − felismer különféle Az antik dráma hatása a magatartásformákat, konfliktusokat, drámatörténetre. értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke;

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színházépítészet. Földrajz: egy-két fennmaradt antik színház topológiája. Etika; Arisztotelész

filozófia: 21


− pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; − képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására.

Poétikájának néhány alapvetése. Dráma és tánc: színházművészet, színháztörténet.

Kulcsfogalmak/ Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, monológ, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai fogalmak szerkezet, kar, katarzis. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Világirodalom – antik római irodalom

Órakeret 4 óra

Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés. Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének A tematikai egység képessége, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. nevelési-fejlesztési Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy céljai hagyományaival, kódjaival. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi Szemelvények a római A tanuló lírából és epikából, − azonosít, állampolgári értékel emberi és Horatius és Vergilius egy ismeretek; Földrajz: az magatartásformákat a művek, műve, továbbá például illetve a szerzők portréi alapján; antik római kultúra Catullus, Ovidius, véleményezi a horatiusi életelvek topológiája. Phaedrus – művek vagy érvényességét; részletek. kultúra: − megismer irodalmi műfajokat, Vizuális korabeli művek és versformákat; A római irodalom − értelmezi a görög és római kultúra későbbi feldolgozások. műfajainak, témáinak, viszonyát; motívumainak hatása, − felismeri a római kultúra máig tartó továbbélése. hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben). Kulcsfogalmak/ Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozásfogalmak történet, toposz. Tematikai egység/ Világirodalom – Biblia Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 10 óra

Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

A tematikai egység A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai nevelési-fejlesztési élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, céljai befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása. 22


Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok). Evokáció: Babits: Jónás könyve Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete).

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Ének-zene: a Biblia hatása más művészeti ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, különféle művészeti ágak példáival.

A tanuló − megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat; − tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését; − ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; − tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a A bibliai hagyomány kultúrában; továbbélése az európai és a − ismeri a Biblia máig tartó hatását magyar szóbeli és írásos az európai irodalomra és kultúrában (pl. szókincsben, művészetre (zene, szólásokban, témákban, képzőművészet, film; dramatikus motívumokban). hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból). Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, Kulcsfogalmak/ zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis, parafrázis, fogalmak kanonizálás, passió Órakeret Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. 6 óra Fejlesztési cél században (középkor) Előzetes tudás

Himnusz, verses epika, rím, középkor. Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti A tematikai egység korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak nevelési-fejlesztési koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom céljai sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a 4–14. századi A tanuló európai irodalomból, példák, − megérti a történelmi és jellemző rövid részletek a művelődéstörténeti korszakolás különféle irodalomtípusokra, problémáit (ókorközépkorpl. himnuszköltészet, reneszánsz fogalmak koordinátái; vallomás, legendák; hősi

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Ének-zene: a középkori építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása. 23


ének, − megismerkedik a középkori Informatika, trubadúr- és lovagi költészet, irodalom jellegével az ókeresztény könyvtár: tájékozódás Villonvágánsdalok. és középkori szakaszban; a vallásos a fordításokról. és világi irodalom együtthatásával; Dante: Isteni színjáték − felismeri az antikvitás hatását a (részlet/ek a Pokolból). középkorra (pl. Vergilius-Dante); Villon művei (pl. egy-két részlet ballada, oktáva a Nagy − néhány szemelvény alapján értékeli testamentumból, 15. sz.). Dante és Villon életművének jelentőségét. Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi Kulcsfogalmak/ költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, fogalmak balladaforma, refrén, oktáva, haláltánc, testamentum, akrosztichon. Tematikai egység/ Órakeret Középkori nyelvemlékek Fejlesztési cél 5 óra Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, Előzetes tudás legenda, himnusz. A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. A tematikai egység Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi nevelési-fejlesztési emlékeinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének céljai tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Történelem és Középkori írásbeliség, műfajok, − értelmezi a magyar nyelvű állampolgári nyelvemlékek. a kultúra legkorábbi írásos ismeretek: Szórványemlékek könyvnyomtatás emlékeit (kötelező művek: Szövegemlékek pl. történetéről; HB;ÓMS); Halotti beszéd és könyörgés; − megismeri a középkori könyvtártörténet. Ómagyar Mária-siralom, írásbeliség sajátosságait; Margit-legenda − tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (l.„Halotti beszéd”ek) Kulcsfogalmak/ Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció, siralom, geszta, intelem, krónika, legenda, példázat. fogalmak Órakeret Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. 5 óra Fejlesztési cél században (reneszánsz) Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz. Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi A tematikai egység életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói nevelési-fejlesztési magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék céljai fejlesztése. Előzetes tudás

24


Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus). Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szemelvények a 14–16. A tanuló Vizuális kultúra; századi európai tudatosítja a legfontosabb reneszánsz Ének-zene: a reneszánsz irodalomból. eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; reneszánsz építészet, Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján képzőművészet, zene Az itáliai kora megismerkedik a kor lehetséges/sajátos néhány alkotása. reneszánsz irodalomból: alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós Petrarca: Daloskönyv humanizmus és személyes élményanyag, (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron illetve a szórakoztatás szándéka); pontosítja ismereteit műelemzés alapján a (egy novella). novella műfajáról; felismeri a szonettformát. Kulcsfogalmak/ Reneszánsz, korstílus, stílusirányzat, humanizmus, humanista novella, szonett, versciklus. fogalmak Tematikai egység/ Janus Pannonius portréja Fejlesztési cél

Órakeret 6 óra

Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert A tematikai egység körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési nevelési-fejlesztési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei. céljai A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Janus Pannonius lírája, jellemző A tanuló témái (pl. öntudat, békevágy, megismeri egy humanista alkotó betegség). portréját, költői és emberi Epigrammák és elégiák (pl. Egy szerepvállalását; személyes dunántúli mandulafáról, Búcsú élményanyagának Váradtól, Saját lelkéhez). költészetformáló szerepét; tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek); megismeri néhány fogalom

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 15. sz. kulturális élete Magyarországon. Vizuális kultúra; Énekzene: a reneszánsz kultúra Magyarországon.

25


változó jelentését (pl. elégia, epigramma); elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve. Kulcsfogalmak/ Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, fogalmak önmegszólító vers Órakeret 8 óra

Tematikai egység/ Balassi Bálint portréja Fejlesztési cél

Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum. A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: A tematikai egység végvári élet, költő lét. nevelési-fejlesztési Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, céljai szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Előzetes tudás

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 16. sz. kulturális élete Magyarországon.

ISMERETEK/FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Balassi Bálint lírája; költői A tanuló tudatosság; az életmű néhány − megismeri az alkotó költői tematikus és formai jellemzője. portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja nyomán); Egy katonaének (kompozíció, − tudatosítja az életmű értékrend). megközelítési problémáit Legalább további két mű (kötetkompozíció; kéziratos értelmezése (szerelmi tematika, énekeskönyv; különféle Vizuális kultúra: a pl. Júlia-vers / Célia-vers; istenes kultúra felfogások: kompozíció / reneszánsz tematika, zsoltárparafrázis vagy Magyarországon; az tematika); könyörgésvers, pl. Adj már − megkülönbözteti a dallamvers aranymetszés. csendességet) és szövegvers fogalmát; Megformáltság, szerkezet (pl. − tud ritmizálni ütemhangsúlyos aranymetszés, hárompillérű formákat, felismeri a Balassikompozíció). strófát; − elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két mű. Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, Kulcsfogalmak/ rímelhelyezkedés, Balassi-strófa, hárompillérű verskompozíció, poéta fogalmak doctus. Tematikai egység/ Színházés Fejlesztési cél tevékenységgel

drámatörténet

–

drámajátékos Órakeret 2 óra 26


Előzetes tudás

Dramatikus megjelenítés, előadási formák. A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratlan helyzetek kezelése. A tematikai egység A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. nevelési-fejlesztési Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel céljai történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban. Kapcsolódási pontok Néhány sajátos A tanuló Dráma és tánc: színjátéktípus a 10–16. − részt vesz a témakörhöz kapcsolódó drámajáték dráma és században (a középkor színháztörténet, előkészítésében és előadásában; és reneszánsz vallásos − képes rögtönzésre (cselekményváz és adott játéktípusok. és világi előadási állandó típusok alapján); formái). Rögtönzés − megismer néhányat az európai színjátszás máig cselekményváz élő hagyományaiból; alapján. − felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. Kulcsfogalmak/ Commedia dell’arte, misztériumjáték, moralitás, mirákulum, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák. fogalmak

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Órakeret Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. 6 óra Fejlesztési cél században és Shakespeare A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete. A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése A tematikai (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és egység nevelésidráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása, a fejlesztési céljai dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az angol színház a A tanuló 16–17. században ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét; (színház, előadás képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök és dramaturgia jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik összekapcsolódása értékelésére; ). megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését; Shakespeare egy részt vesz egy jelenet kidolgozásában és drámája pl. Romeo előadásában; és Júlia felismeri a dráma másik létformáját (aktuális

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene; Mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, zenei és filmes feldolgozások Shakespeare-művekből. Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet, 27


színházi előadások, rendezői értelmezések színpadi hatás. hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); − műismereti minimuma: egy Shakespearedráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; − alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse. fogalmak Magyar nyelv 10. évfolyam Tematikai egység/ A szöveg (bontva) Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 7 óra

A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.

A szövegszervező erők alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb A tematikai szövegtípusokon. egység nevelési- A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti fejlesztési céljai értelemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. A szóbeli és írott szövegek szerepe, minősége, eltérő jegyei. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. A szövegtípusok általános jellemzőinek felismertetése, az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai. Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése. 28


megfigyelése és megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, Biológia-egészségtan; a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és fizika; kémia; földrajz: a természettudományos használhatóságának kérdései. ismeretterjesztő A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szövegek szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés témahálózata, levonása. szókincse, felépítése. Intertextualitás. Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, Kulcsfogalmak/ elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). fogalmak Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Tematikai egység/ Stilisztikai alapismeretek Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 10 óra

Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma.

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A tematikai egység A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek nevelési-fejlesztési felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. céljai A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok).

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző forrásszövegek stílusjellemzői. Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek. Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: metaforák a természettudományos szövegekben. Dráma és tánc: társalgási stílusárnyalatok megjelenítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános 29


A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.

megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei. Informatika: kézikönyvhasználat. Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Kulcsfogalmak/ Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). fogalmak Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etymologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció. Tematikai egység/ Órakeret Jelentéstan Fejlesztési cél 8 óra Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, Előzetes tudás szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima). A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó A tematikai tényezők felismerése. egység nevelési- A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. fejlesztési céljai Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend. Informatika: hangalak és jelentés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése. 30


Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. Kulcsfogalmak/ Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. fogalmak Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés. Tematikai egység/ Órakeret Szövegértés, szövegalkotás (bontva) Fejlesztési cél 5 óra A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus Előzetes tudás adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának A tematikai egység megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek nevelési-fejlesztési alkotásának képessége. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző céljai témájú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés. Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: esszéírás. Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés. Informatika: információkezelés , forrásfelhasználás , hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat 31


szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, jogi, etikai etikája. kérdései. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). Kulcsfogalmak/ Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Helyesírási ismeretek (bontva) Fejlesztési cél 6 óra Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát Előzetes tudás használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. A tematikai egység A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. nevelési-fejlesztési A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok Minden tantárgy: szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai helyesírás. és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának Informatika: helyesírás-ellenőrző funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, programok ismerete, értelmezése. használata. Irodalom 10. évfolyam – késő reneszánsz, barokk, Órakeret Tematikai egység/ Világirodalom Fejlesztési cél klasszicizmus (16–17. század) 3 óra Reneszánsz, humanizmus, reformáció. Előzetes tudás A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék A tematikai egység továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, nevelési-fejlesztési stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a céljai reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Ismeretek/fejlesztési követelmények A reneszánsz kései szakasza A tanuló (manierizmus). − ismeri a fogalomhasználati a korszakból: Szemelvény problémákat Cervantes: Don Quijote (részlet). (művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat); Barokk és klasszicizmus a 17. − tisztában van irányzatok században (háttér, tematika, egymás mellett élésével; stílus- és formajegyek). − meg tudja különböztetni a Szemelvényrészletek az reneszánsz / barokk / irányzatokról, szerzőkről, klasszicizmus alapvető művekről. formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét;

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: az irányzatokhoz kapcsolódó, jellemző alkotások formajegyei (minden művészeti ágból).

32


műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet). Kulcsfogalmak/ Barokk, klasszicizmus fogalmak −

Órakeret Tematikai egység/ Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Fejlesztési cél 6 óra Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek). Előzetes tudás A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. A tematikai egység Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus- és formaérzék fejlesztése: nevelési-fejlesztési a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben céljai és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Magyar barokk irodalom. A tanuló Vizuális kultúra; ÉnekSzemelvény: Pázmány − felismeri a barokk formajegyeit az zene: a barokk Péter értekező prózájából a irodalmi művekben és más formajegyei (hitvita, prédikáció). művészeti ágakban is, összhangban festészetben, építészetben, a az irodalommal; Zrínyi Miklós: Szigeti − megismeri világkép és műfajok, zenében. veszedelem (részletek); a poétikai / retorikai megoldások barokk eposz (szerkezet; összefüggését; koncepció; embereszmény − tisztában van az eposzi kellékek /a főhős mint Krisztus hagyományozódásával, az antik és katonája; értékrend). barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény); − műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlete). Kulcsfogalmak/ Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat, Athleta Christi. fogalmak Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista Órakeret Fejlesztési cél színház (17. század) 6 óra Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Előzetes tudás Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős A tematikai egység megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. nevelési-fejlesztési A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének céljai felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és 33


változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok A klasszicizmus A tanuló Dráma és tánc: elvárásai. Tragédia − felismeri a klasszicista normatív esztétika színháztörténet, a és komédia. színpadi kísérő zene, sajátosságait (műfaji hierarchia, A francia színház a szabályok); a korabeli elvárások és a a koreográfia. 17. században dramaturgia összefüggését; (színház, előadás és − megérti a komikum műfajformáló dramaturgia minőségét és változatait (helyzet- és összekapcsolódása). jellemkomikum); Molière: Tartuffe − képes egy mű részletes elemzése kapcsán a (vagy más műve). A hősök jellemzésére, magatartásuk, komikum konfliktusaik értékelésére; megjelenési formái. − részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); − műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; − alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, hármas egység, mértéktartás, komédia, Kulcsfogalmak/ helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, fogalmak rezonőr, farce.

Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Fejlesztési cél

Órakeret

8 óra Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. A tematikai egység A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A nevelési-fejlesztési szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás céljai és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése. Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok 34


A felvilágosodás A tanuló Vizuális kultúra; Énekirodalmának jellemző − megkülönbözteti az eszmetörténeti zene: klasszicizmus, műfajai és stílusirányzatai: korszak, filozófiai irányzat és rokokó más művészeti klasszicizmus, ágakban; megzenésített stílusirányzat kategóriáit; szentimentalizmus − megismeri a bölcseleti háttér és a irodalmi művek (pl. (érzékenység), rokokó. Schiller stílusirányzat, műfaj, tematika Goethe, néhány összefüggését, az egyes alkotásai). Művek, szemelvények az irányzatok jellemző tendenciáit, angol, francia és német irodalmi műfajait, máig ható Történelem, társadalmi irodalomból, állampolgári kérdésfeltevéseit az európai és pl. Defoe, Swift; Voltaire, Filozófia; irodalmakból vett egyes ismeretek; Rousseau; Goethe, Etika: a felvilágosodás szemelvények alapján; Schiller különféle műfajú − választható beszámolót készíthet korának bölcselete; alkotásaiból. a kor olvasmányélménye vagy látott értekezések A választott szerzőkhöz, szerzőitől. színházi élménye alapján (pl. művekhez kacsolódó Defoe, Jane Austen, Schiller fogalmi ismeretek. művei); − műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének /részletének ismerete. Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és Kulcsfogalmak/ fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, drámai költemény, lied, ellenutópia, fogalmak szatíra (szatirikus hangnem). Tematikai egység/ Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Órakeret Fejlesztési cél Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel 25 óra Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány Előzetes tudás jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. A tematikai egység A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, nevelési-fejlesztési értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar céljai felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/fejlesztési követelmények A 18. század irodalma a A tanuló felvilágosodás előtt − ismeri a magyar nyelv (a kuruc költészethez kapcsolódó ügyében született irodalmi formák; Mikes Kelemen: legfontosabb programok, Törökországi levelek részlete). értekezések gondolatait;

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: stílusirányzatok egymásmellettisége a 18. században. 35


Kazinczy tevékenységét; a A felvilágosodás korának magyar felvilágosodás Földrajz: a irodalma. időszakának, irodalmi témakörhöz, az Művelődési programok. életének néhány sajátosságát; alkotókhoz Bessenyei György értekező prózai − tudatosítja a nyelvújítási kapcsolódó topológia. művének részlete (pl. mozgalom jelentőségét; Magyarság). − tisztában van Csokonai és Alkotói csoportok, irodalmi Berzsenyi életművének központok, sajátos életutak (pl. jellegével, az alkotók Batsányi János, Kármán József). helyével, szerepével a magyar Kazinczy Ferenc irodalom történetében; irodalomszervező tevékenysége felismer jellemző és írói munkássága (legalább egy stílusirányzatokat, műfajokat, epigrammája). verstípusokat és versformákat; − műismereti minimuma: Mikes Csokonai Vitéz Mihály portréja; Kelemen: Törökországi életművének műfaji, formai és levelek (részlet), Kazinczy stiláris sokszínűsége A Ferenc egy epigrammája; Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és Bessenyei György egy még legalább egy mű (pl. Az értekező prózai részlete; estve, Tartózkodó kérelem, A Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz) alapján. Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Berzsenyi Dániel portréja; Dániel: A közelítő tél, A jellemző műfajok, témák, magyarokhoz I. és egy mű. életérzések költészetében. A − Csokonai és Berzsenyi közelítő tél, A magyarokhoz I. és kapcsán alkalmassá válik legalább még egy mű (pl. legalább 3-4 alkotásuk és a Levéltöredék barátnémhoz, műveikről szóló vélemények, Osztályrészem) értelmezése. elemzések értelmezésére; egyCsokonai és Berzsenyi hatása, egy szóbeli témakör továbbélése a későbbi magyar kifejtésére; memoriterek költészetben. tolmácsolására. Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, Kulcsfogalmak/ pictura, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, fogalmak létösszegzés, időszembesítő verstípus, episztola, recenzió, antirecenzió. Tematikai egység/ Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első Órakeret Fejlesztési cél felében (romantika, romantika és realizmus) 12 óra Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője. Előzetes tudás A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. A tematikai egység A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a nevelési-fejlesztési kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a céljai stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése. 36


Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A romantika irodalmának A tanuló Történelem, társadalmi jellemzői (esztétikai elvek, − felismeri állampolgári az életművek és művészi szabadság, stílusVizuális egymásmellettiségét az 1830-as ismeretek; és formajegyek; ironikus kultúra; Ének-zene: a években (klasszika, romantika, látásmód, groteszk realizmus tendenciái, l. Goethe romantika művészete. minőség). /Hugo/Stendhal, Balzac) és a Új műfajok, formák (pl. és romantika korstílus-jellegét, Mozgóképkultúra történelmi regény, bűnügyi a jelentőségét; a romantika és a médiaismeret: történet, drámai költemény, kritikus, realista szemlélet romantika, romantikus verses regény). mai médiaértelmezése. együtthatását; − megismeri az irodalmi Társadalmi típusok liberalizmus szerepét és hatását az (felesleges és karrierista esztétikára (új műfaji változatok; hősök, hivatalnokok) stiláris és hangnemi összetettség, megjelenése a romantikával irónia és groteszk); egyidejű, realista szemléletű − műismerete: Shelley, Keats, Poe, művekben. V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Művek, szemelvények az Gogol egy-egy művének / angol/amerikai, francia, részletének ismerete; német és orosz irodalomból, − képes egy választott/kijelölt epikai pl. Byron, Shelley, Keats; alkotás (házi olvasmány) elemző Poe; Victor Hugo, Puskin bemutatására a közös értelmezés vagy mások alkotásaiból; után; illetve Balzac, Stendhal − beszámolót/könyvajánlót készíthet műveiből. egyéni olvasmányélménye alapján A választott szerzőkhöz, a korszak műveiből; művekhez kacsolódó − alkalmassá válik a korszakról, a fogalmi ismeretek. szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Romantika, realizmus, műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, Kulcsfogalmak/ irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, fogalmak analitikus regény. Tematikai egység/ Órakeret Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Fejlesztési cél 8 óra Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus Előzetes tudás hős összeomlása. Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A A tematikai egység „nemzeti dráma” mint közös ismeret. nevelési-fejlesztési A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. céljai Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). 37


Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Katona József: Bánk bán – A tanuló Ének-zene: sok szempontú − ismeri a magyar színház operafeldolgozás. műértelmezés. Pl. történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház − magánéleti és közéleti konfliktus, hiányát, törekvéseket a alapkérdések; létrehozására); − a szereplők körei, − képes elemezni nemzeti Bánk összeomlása; a tragédiánk sajátosságait címszereplő (problematika, drámai szerkezet megítélésének és nyelv, sajátos lezárás, változatai; „megoldás) − felépítés, szerkezeti − megismer néhány álláspontot a megoldások (az V. műértelmezéshez; felvonás szerepe). − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; − műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; − alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika, allegorikus dráma. fogalmak Tematikai egység/ Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Órakeret Fejlesztési cél Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály 17 óra Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Előzetes tudás Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített A tematikai egység egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A nevelési-fejlesztési reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmartycéljai művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar irodalmi élet a 19. A tanuló

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; 38


század első felében; orgánumok, − ismeri a magyar irodalom Ének-zene: a magyar folyóiratok, alkotói csoportok. A más néhány sajátosságát a 19. romantika reformkori nemzeti romantika. művészeti ágakban. század első felében; A népiesség programjai. − felismeri a reformkor-nemzeti az romantika-népiesség fogalmak Földrajz: Kölcsey Ferenc alkotói portréja; alkotókhoz tartalmát, szerepét és közéleti szerep, egyéni és kapcsolódó topológia. jelentőségét; közösségi sors. Hymnus és még − tisztában van Kölcsey és egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vörösmarty életművének Történelem, Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; és jellegével, az alkotók társadalmi Zrínyi második éneke). helyével, szerepével a magyar állampolgári Értekező prózája (pl. Nemzeti ismeretek: a irodalom történetében; hagyományok és / vagy a − műismereti reformkori művelődés minimuma: Parainesis részlete). Kölcsey: Hymnus, Huszt és és társadalmi élet. még egy lírai mű, egy értekező Vörösmarty Mihály portréja. prózai részlet; Vörösmarty: Romantikus világlátás, tematika Szózat, Előszó és még egy-két és képalkotás lírában és lírai mű, valamint a Csongor drámában a Szózat; Előszó és és Tünde; memoriterek; még egy-két lírai alkotás (pl. − Kölcsey és Vörösmarty Késő vágy; Gondolatok a kapcsán alkalmassá válik könyvtárban; Az emberek, A vén legalább négy alkotásuk és a cigány) alapján, illetve a műveikről szóló vélemények, Csongor és Tünde elemzések értelmezésére; egyértelmezésével (pl. alapkérdések, egy szóbeli témakör értékszerkezet, motívumok, kifejtésére; memoriterek műfaji sajátosságok: tolmácsolására. mesejáték/drámai költemény). Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, Kulcsfogalmak/ intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, fogalmak romantikus irónia, drámai költemény. Tematikai egység/ Órakeret Életmű – Petőfi Sándor 15 óra Fejlesztési cél Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Előzetes tudás Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és más lírai alkotások. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak A tematikai egység megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) nevelési-fejlesztési befogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. céljai Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Petőfi Sándor életműve. A tanuló

Kapcsolódási pontok Hon és népismeret: 39


Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, és még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol.

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának együtthatásával; műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia); képes önálló műértelmezés megfogalmazására; műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal ; János vitéz; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy mű és memoriterek; képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10–12 lírai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Petőfi emlékhelyek. Földrajz: életútjának topológiája.

Petőfi

Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai (hangoskönyv, színház, rajzfilm, dal).

téma, Utalás egy-egy motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Népiesség, népies helyzetdal, életkép, elbeszélő költemény, versciklus, Kulcsfogalmak/ tájlíra, hitvesi költészet, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, fogalmak költői szerep, váteszköltő. Tematikai egység/ Látásmód – Jókai Mór Fejlesztési cél

Órakeret 8 óra

Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, Előzetes tudás anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzetiközösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. A tematikai egység Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve nevelési-fejlesztési beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói céljai elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló 40


véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Jókai alkotásainak A tanuló Hon és népismeret; jellemzői, műfaji változatok tisztában van a korabeli és a mai történelem, társadalmi és az életművében; olvasóközönség befogadói állampolgári ismeretek; regényírói művészetének elvárásainak különbségével; vizuális kultúra; éneksajátosságai a romantikus ismeri Jókai helyét a magyar zene: a romantika prózaepika jegyében. regényirodalom történetében, művészete. Jókai Mór: Az arany ember alkotásmódjának jellemzőit; vagy a Sárga rózsa (esetleg felismeri a romantikus Mozgóképkultúra és más regényének) elemző ábrázolásmód sajátosságait és a médiaismeret: Jókaiértelmezése sok szempontú romantikus regény jellemző műfaji művek filmes megközelítéssel, változatait; feldolgozásai. pl.: a romantika megjelenési képes egy regény sok szempontú formái; műfaji változat; megközelítésére, saját álláspont Földrajz: a regény/ek szerkezet, jellemábrázolás, kifejtésére; topológiája. elbeszéléstechnika, műismereti minimuma: egy nézőpont, közlésformák; regénye: Az arany ember (vagy hangnemi és motivikus más, pl. Egy magyar nábob, Fekete összetettség. gyémántok) Problematika (az adott egy regényelemzés kapcsán képes műhöz pl. természet és önálló szóbeli tétel keretében egy civilizáció, bűn és büntetés, elemzési feladat kifejtő kettős jellem). megoldására. Kulcsfogalmak/ Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, fogalmak anekdota, romantikus-realista regény A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudj élni az A fejlesztés önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, várt illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. eredményei a Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai két jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Össze tudja évfolyamos foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes ciklus végén az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, egyszerűbb 41


értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. Magyar nyelv 11. évfolyam Tematikai egység/ Órakeret Nyelv és társadalom Fejlesztési cél 9 óra A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, Előzetes tudás nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A tematikai egység Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nevelési-fejlesztési nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási céljai szövegek jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk,

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi nemzetiségek, bevándorló magyarság, szórványmagyarság kialakulásának történelmi, társadalmi okai, tendenciái. 42


funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, Mozgóképkultúra és területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. médiaismeret: az A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a információs kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. társadalom, A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. mediatizált szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása. nyelvhasználat. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása Földrajz: a nyelv a nyelvhasználatra. területi tagolódása. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, Kulcsfogalmak/ irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). fogalmak Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség. Órakeret Tematikai egység/ Retorika Fejlesztési cél 12 óra A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek Előzetes tudás értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás. A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános A tematikai egység megszólalásokban. nevelési-fejlesztési A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a céljai megismertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves magyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a meggyőzés, befolyásolás, a hatás eszközei. Dráma és tánc: a színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése. 43


helyzetekben. Matematika: bizonyítás, Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező érvelés, cáfolat. tolmácsolása. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Kulcsfogal Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). mak Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció. Tematikai egység/ Órakeret Kommunikáció Fejlesztési cél 4 óra Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció. Előzetes tudás A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által A tematikai egység megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, nevelési-fejlesztési megfelelő kezelése. A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika céljai elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése. Kulcsfogalmak Kommunikációs zavar. Manipuláció.

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: reklám, meggyőzés, manipuláció. Vizuális kultúra: képi közlés. Dráma és tánc: szituációk, dialógusok értelmezése.

Tematikai egység/ Órakeret Szövegalkotás Fejlesztési cél 11 óra A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Előzetes tudás Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és A tematikai egység elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. nevelési-fejlesztési A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő céljai szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Ismeretek/fejlesztési követelmények



Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett Informatika: szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó szövegszerkesztési, közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás könyvtárhasználati, kiegészítésekkel). információkeresési Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris ismeretek. lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete. Kulcsfogalmak/ Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. fogalmak Irodalom 11. évfolyam Órakeret Tematikai egység/ Életmű – Arany János Fejlesztési cél 12 óra A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező Előzetes tudás tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör. Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői A tematikai egység szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, nevelési-fejlesztési értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, céljai versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


Arany János életműve. A tanuló Pályaszakaszok (életérzések, − ismeri az életmű főbb alkotói költői magatartások) és jellemző korszakait; Arany költői alkotások. szerepét a magyar irodalom A romantika utáni költőszereptörténetében; költészetének lehetőségek és lírai tendenciák. jellegét; − műelemzések során Jellemző lírai tematika (pl. ars megismeri Arany jellemző poeticák), hangnemek, műfajok lírai témáit, műfajait, (pl. elégiko-óda, elégia) és poétikai megoldásait, szerkesztésmód, verstípusok (pl. versformáit és néhány verses időés értékszembesítés, epikai alkotását; létösszegzés) a nagykőrösi és a − megismeri a lírikus és epikus kései költészetben (Letészem a költőszerep szembeállítását, lantot, Epilogus és legalább még változó megítélését; két-három lírai alkotás). − képes lírai és epikai alkotások önálló

Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás. Etika: bűn, bűnhődés, testvérféltékenység.

45


A ballada műfaji sajátosságai; értelmezésének tematikus és szerkesztésmódbeli megfogalmazására; a Toldi különbségek a két és a Toldi estéje néhány balladakorszak alkotásaiban (A szempontú összevetésére; walesi bárdok és még legalább − műismereti minimuma: A 1–2 ballada). walesi bárdok, Rege a A Toldi estéje elemző csodaszarvasról, Toldi, bemutatása. Családi kör, további egy-két Összehasonlító elemzés: Toldi és ballada; Toldi estéje; a Toldi estéje Letészem a lantot, Epilogus és még két-három lírai Utalás egy-egy téma, motívum, alkotás (memoriterek is); poétikai jellemző kortárs − képessé válik Arany irodalmi megjelenítésére; az életművének bemutatására evokáció, az intertextualitás (legalább 5-6 lírai alkotás, 2néhány példája. 3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egyegy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és Kulcsfogalmak/ időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és fogalmak értékszembesítés, létösszegzés). Tematikai egység/ Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember Órakeret Fejlesztési cél tragédiája 8 óra A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai Előzetes tudás műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. A tematikai egység Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének nevelési-fejlesztési támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás céljai egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből. Ismeretek/fejlesztési követelmények Madách Imre: Az ember A tanuló tragédiája – sok szempontú − megismeri a drámai műértelmezés. költemény műfaji változatának jellemzőit A drámai költemény műfajának (filozófiai, bölcseleti következménye a szerkezetre és tartalmak), sajátos drámai hősökre. hőseit; többféle világfelfogás Felépítés (cselekmény-szerkezet: egyidejű létezését; keret- és történeti színek, értelmezi a művet (lehetőleg

Kapcsolódási pontok Etika; Filozófia: filozófiai irányzatok a 19. században. Dráma és tánc: színházművészet, a mű színrevitele különböző felfogásokban. 46


többféle megközelítésből); személyiségközpontúan / lírai Informatika, könyvtár: szerkezet: tematikus, szétválás- − megismerkedik néhány tájékozódás a Tragédia sorozat). hazai és nemzetközi műértelmezéssel, Problematika, színházi előadásairól, állásponttal; történelemszemlélet, bölcseleti − lehetőség szerint megtekint fordításairól, háttér (szabadelvűség és egy színházi előadást (vagy adaptációiról. pozitivizmus). felvételét), és közös Az idő, tér, anyag szerepe az elemzéssel értékelik az adott emberiség és különböző szellemi interpretációt és a mű irányok történetében. színpadra állításának lehetőségeit; − műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; − alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, fogalmak ellenutópia, pozitivizmus. Tematikai egység/ Világirodalom – az európai epika és líra a romantika Órakeret Fejlesztési cél után (19. sz. második fele) 12 óra Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény; Előzetes tudás impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe. A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése, a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése A tematikai egység és értékelése. nevelési-fejlesztési Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, céljai folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. Ismeretek/fejlesztési követelmények A realista és naturalista epika A tanuló jellemzői (esztétikai elvek, − felismeri a romantika és tematika, látásmód, stílus- és realizmus együtthatását, formajegyek) a 19. század folytonosságát az epikában; közepétől; a prózaepika újításai értelmezi a realista és (nézőpontok, síkváltások, naturalista stílusirányzat időszerkezet, polifónia; új műfaji jellemzőit; változatok) a kisés − megismeri az

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: impresszionizmus, szimbolizmus más művészeti ágakban.

47


nagyepikában.

impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát; Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem − képes egy választott/kijelölt megújítása (pl. a személyiség, a epikai alkotás (házi lírai közvetlenség háttérbe olvasmány) elemző szorulása, a látomás bemutatására a közös felszabadítása, objektivizálódás). értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére; Művek, szemelvények az − beszámolót / könyvajánlót angol/amerikai, francia, német és készíthet egyéni orosz irodalomból (pl. Emily olvasmányélménye alapján a Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, korszak szerzőinek Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij, műveiből; Gogol, Csehov alkotásaiból, − műismeret: néhány mű / illetve Baudelaire, Verlaine, részlet pl. Emily Brontë, Rimbaud, Rilke) műveiből. Dickens, Flaubert, Lev A választott szerzőkhöz, Tolsztoj, Dosztojevszkij művekhez kapcsolódó fogalmi alkotásaiból, illetve ismeretek. Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből; − alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, Kulcsfogalmak/ polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív fogalmak líra, tárgyvers. Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – az európai dráma és Órakeret Fejlesztési cél színház a 19. sz. második felében 8 óra Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). Előzetes tudás A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia. A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi A tematikai egység szerepek megértése. nevelési-fejlesztési A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, céljai figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok. 48


Ismeretek/fejlesztési követelmények Az európai dráma és színház a A tanuló 19. sz. második felében – a − megismeri a romantika utáni korszak drámairodalmának drámatörténet néhány jellemző újdonságai és két drámai tendenciáját; alkotás, két szerző − elemzi két jelentős szerző egydramaturgiája. egy alkotását, újításaik Egy drámai mű elemzése a 19. figyelembevételével, század második feléből (pl. bemutatja dramaturgiájuk Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A sajátosságait; vadkacsa – az ibseni − megismer néhány álláspontot a dramaturgia sajátosságai, pl. az művek értelmezéséhez; analitikus szerkesztésmód − lehetőség szerint megtekint felújítása, középponti egy színházi előadást (vagy szimbólumok alkalmazása, felvételét), és közös reformátorok és rezonőrök, elemzéssel értékelik az adott hangnemkeveredés stb.; a szerző interpretációt; problémafelvetése, pl. házassági − lehetőség szerint kidolgoznak válság, élethazugság). egy-egy jelenetet az elemzett Egy Csehov-mű elemző művekből; bemutatása (pl. Sirály, Ványa − műismereti minimuma: egy bácsi, Három nővér). dráma a 19. század második A csehovi dramaturgia feléből és Csehov egy sajátosságai (pl. a drámaiság drámája; fogalmi változása; − alkalmassá válik a művek drámaiatlan/lírai dráma; értelmezéseinek kritikus főszereplő-, konfliktusok és befogadására; egy szóbeli cselekmény-nélküliség; érettségi témakör anyagának csoportképek/cselekvésösszeállítására és az abban képtelenség; párhuzamos megjelölt feladat kifejtésére. monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus. Kulcsfogalmak/ Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, élethazugság. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet. Etika: a szerzői problémafelvetések etikai szempontú megvitatása, értékelése.

párhuzamos monológ,

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán

Órakeret

10 óra Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter Előzetes tudás esernyője), novellaelemzések. Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. A tematikai Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések egység nevelésifelvetését is jelentheti. fejlesztési céljai A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése: sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány 49


darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A 19. század második felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete, költészetének jellemzői (legalább. egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). A századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi, Tömörkény, Bródy Sándor műveiből).

A tanuló tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival, ismeri a korszak néhány jellemző tendenciáját; megismeri a Petőfi és Ady közti, Arannyal részben párhuzamos líra helyzetét; Vajda és az Ady fellépése előtti költők (pl. Reviczky, Komjáthy) szerepét; a századvég novellisztikájának néhány darabját értelmezve fejleszti Mikszáth alkotásainak novellaelemzési készségét; jellemzői, témák, motívumok és ismeri Mikszáth helyét a műfaji változatok az magyar regényirodalom életművében; történetében, alkotásmódjának írásművészetének sajátosságai, jellemzőit; képes egy regényének stílusszintézise. sok szempontú megközelítésére, Tót atyafiak, A jó palócok saját álláspont kifejtésére és adott novelláinak világa (legalább két szempontú, önálló mű elemzése). novellaértelmezésre; lehetőséget Egy Mikszáth-regény (pl. kap beszámoló / könyvajánló Beszterce ostroma, A Noszty fiú készítésére egyéni esete...) elemző értelmezése, olvasmányélménye alapján; sok szempontú megközelítéssel, műismereti minimuma: pl. műfaji változat; szerkezet, Vajda János egy műve; Mikszáth jellemábrázolás, elbeszélésegy regénye (házi olvasmány) és technika, nézőpont, két novellája; közlésformák, hangnemek; alkalmassá válik a művek problematika (pl. megkésettség, értelmezéseinek kritikus dzsentriábrázolás). befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. fogalmak

Kapcsolódási pontok Etika: Mikszáth műveiben felvetett erkölcsi kérdések megvitatása, pl. a kapcsolatok világa, törvény és lelkiismeret. Filozófia: a létre vonatkozó kérdések, etika, erkölcsfilozófia. Földrajz: a földrajzi tér regionális szerveződése, a Mikszáth-regény/ek topológiája.

Tematikai egység/ Órakeret Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Fejlesztési cél 7 óra A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég Előzetes tudás 50


magyar irodalma. Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű A tematikai törekvések együttese. egység nevelésiÉrvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a fejlesztési céljai korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; ének-zene: impresszionizmu s, szimbolizmus, szecesszió más művészeti ágakban.

A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; A tanuló szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, − felismeri a Nyugat nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és jelentőségét a magyar stílusirányzatok hatása, megismertetése. kultúrtörténetben; Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. alkalmazza a nemzedékimpresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, korszakolást későbbi legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen tanulmányai során; volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai − tudja a korban megismert lagzi). stílusirányzatok, filozófiai, Filozófia: Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, lélektani iskolák (Freud, életfilozófiák, hangnemei, formái (magányélmény, Bergson) néhány időproblémák. elégikusság, impresszionizmus stb., legalább jellemzőjét; egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti − műismereti minimuma: sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Juhász Gyula egy műve, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!). Tóth Árpád egy-két műve. Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. Kulcsfogalmak/ Tematikai egység/ Órakeret Életmű – Ady Endre Fejlesztési cél 10 óra A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn Előzetes tudás Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. A tematikai egység Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, nevelési-fejlesztési költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai céljai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről 51


szóló vélemények, elemzések értelmezésével is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A tanuló Ady Endre életműve. Történelem, társadalmi Kötet- és cikluskompozíció; − ismeri az életmű főbb alkotói és állampolgári költői szerepvállalás, az társadalmi korszakait; Ady helyét, ismeretek: innováció szándéka. költői szerepét a magyar modernizáció, Klasszikus modernség, irodalom történetében; városiasodás, a modern szecessziós-szimbolista újságírás. költészetének jellegét; látásmód; a versritmus − tisztában van a 20. eleji megújítása. magyar irodalom Vizuális kultúra: Adysajátosságaival és a illusztrációk. Meghatározó korszakok (pl. megújítás szándékával; költői indulás, világháború), − műelemzések Adysorán Földrajz: kötetek (pl. Új versek, A halottak megismeri Ady jellemző emlékhelyek élén), témák, motívumok (pl. köteteit, szerkesztési topológiája. magyarság, istenes, létharc, módszereit, lírai témáit, látomásszerű tájvers, ars poetica; motívumait, poétikai Informatika: élet-halál, hajó, ugar ) alapján tájékozódás a Nyugat megoldásait; jellemző alkotásainak − képes önálló digitalizált értelmezése A Sion-hegy alatt; változatában. versértelmezések Góg és Magóg fia vagyok én...; megfogalmazására; Kocsi-út az éjszakában és még − műismereti minimuma: A 4-5 mű (memoriterek is), pl. Sion-hegy alatt; Góg és Párisban járt az Ősz; A magyar Magóg fia vagyok én...; ugaron; Harc a Nagyúrral; Kocsi-út az éjszakában és Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc még 4-5 mű; rigmusa; Az eltévedt lovas; − képessé válik az Ady-életmű Emlékezés egy nyár-éjszakára jellemzőinek bemutatására stb., esetleg egy-egy részlet (legalább 10 lírai alkotás publicisztikájából is). alapján); a műveiről szóló Utalás egy-egy téma, motívum, vélemények, elemzések poétikai jellemző kortárs értelmezésére, kritikus irodalmi megjelenítésére; az befogadására; egy-egy evokáció, az intertextualitás szóbeli témakörben kijelölt néhány példája. feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, Kulcsfogalmak kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. Tematikai egység/ Órakeret Portré – Móricz Zsigmond Fejlesztési cél 7 óra Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Előzetes tudás Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja megismerése, alkotásainak több szempontú A tematikai egység jellemzőinek nevelési-fejlesztési megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására. A megjelenített létformák morális és társadalmi céljai kérdései. 52


Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Móricz alkotásainak jellemzői, A tanuló Mozgóképkultúra és írásművészetének sajátosságai; − ismeri Móricz helyét a médiaismeret: Móricznaturalista és realista filmes, magyar epika történetében művek ábrázolásmódja. (Nyugat; népi írók mozgalma, televíziós adaptációi Kelet Népe); alkotásmódjának (pl. Pillangó, Égi Tárgykörök, témák (pl. paraszti, madár, Rokonok, jellemzőit; dzsentri; szegénység) és műfaji − képes néhány alkotásának sok Barbárok, Árvácska). változatok (novella, elbeszélés, szempontú megközelítésére, történeti példázat, idill-típusú saját álláspont kifejtésére és regény stb.). adott szempontú, önálló Novelláinak világa (legalább két műértelmezésre mű elemzése, pl. Tragédia, (novellaelemzések Szegény emberek, Barbárok). megfogalmazására); Egy Móricz-regény (pl. Úri − lehetőséget kap beszámoló / muri, Rokonok, Sárarany, Az könyvajánló készítésére Isten háta mögött) elemző egyéni olvasmányélménye értelmezése, sok szempontú alapján; megközelítéssel, pl. műfaji − műismereti minimuma: változat; szerkezet, Móricz egy regénye (házi jellemábrázolás, elbeszélésolvasmány) és egy novellája; technika, nézőpont, − alkalmassá válik a művek közlésformák, hangnemek, írói értelmezéseinek kritikus előadásmód; problematika (pl. befogadására; egy szóbeli vívódó hősök, dzsentriérettségi témakör anyagának ábrázolás). összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. Kulcsfogalmak Tematikai egység/ Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar Órakeret Fejlesztési cél avantgárd 6 óra Stílusirányzatok a századfordulón. Előzetes tudás Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd A tematikai egység irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, nevelési-fejlesztési programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos céljai helyzetéről, Kassák szerepéről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Világirodalom – avantgárd irányzatok. A tanuló Vizuális kultúra; Formabontás és formaépítés (közös − megismeri a 20. sz. Mozgóképkultúra és tendenciák a stílusirányzatokban). az eleji stílusirányzatok médiaismeret: Futurizmus, expresszionizmus, a létrejöttét, a avantgárd szürrealizmus: néhány szemelvény az csoportok, programok képzőművészetekben egyes irányzatok dokumentumaiból, szándékait, esztétikai (futurizmus, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. elveit, poétikai expresszionizmus, 53


Marinetti; Apollinaire, Éluard megoldásait; szürrealizmus, műveiből). − a magyar avantgárd kubizmus, A jellemzően nem irodalmi irányzatok sajátos helyzetét, konstruktivizmus, (kubizmus, konstruktivizmus, dada, dada); az Kassák szerepét. stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A expresszionista és magyar avantgárd sajátosságai, az szürrealista aktivizmus programja; Kassák Lajos filmművészet. szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...). Kulcsfogalmak/ Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Életmű – Kosztolányi Dezső Fejlesztési cél 10 óra Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek. Előzetes tudás Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó A tematikai egység szolidaritás. nevelési-fejlesztési Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira céljai összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kosztolányi Dezső életműve. A tanuló Pályaszakaszok, életérzések, − ismeri az életmű főbb alkotói költői magatartásformák; korszakait; Kosztolányi világkép, művészetfelfogás helyét, szerepét a magyar (homo aestheticus); irodalom történetében; stílusirányzatok (pl. írásművészetének jellegét; impresszionizmus, − tisztában van a Nyugat első expresszionizmus); viszonya az nemzedéke tevékenységével, anyanyelvhez. jelentőségével; − műelemzések során Jellemző lírai tematika; megismeri Kosztolányi hangnemek, műfajok, jellemző lírai témáit, poétikai versciklusok (pl. A szegény megoldásait; kisés kisgyermek panaszai); nagyepikájának néhány Számadás-kötet; kisés jelentős darabját; nagyszerkezetek; ars − képes lírai és epikai poeticák;legalább 4 lírai alkotás, alkotások önálló köztük: Hajnali részegség, értelmezésének Halotti beszéd. megfogalmazására; Novellák (pl. A kulcs, Fürdés − műismereti minimuma: stb.) és novellaciklusok (Esti Kosztolányi egy regénye és Kornél-novellák). két novellája; lírai alkotásai, Egy Kosztolányi-regény (pl. Hajnali részegség, Halotti Édes Anna, Pacsirta) elemző beszéd és még egy-két műve

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, kulturális élet, sajtó. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kosztolányi-művek filmes feldolgozásai. Etika; Filozófia: filozófiai, lélektani irányzatok, pl. a freudizmus és hatása.

54


(memoriter is); értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji − képessé válik a Kosztolányiváltozat; szerkezet, életmű jellemzőinek jellemábrázolás, bemutatására (legalább 4 elbeszéléstechnika, nézőpont, lírai alkotás, egy regény, két közlésformák, hangnemek, írói novella alapján); a műveiről előadásmód; problematika. szóló vélemények, elemzések értelmezésére, Utalás egy-egy téma, motívum, kritikus befogadására; egypoétikai jellemző kortárs egy szóbeli témakörben irodalmi megjelenítésére; az kijelölt feladat kifejtésére, evokáció, az intertextualitás memoriterek tolmácsolására. néhány példája. Kulcsfogalmak/ Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Fejlesztési cél 8 óra Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Előzetes tudás Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja. A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember A tematikai egység önértelmezésében. nevelési-fejlesztési Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, céljai műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések. Ismeretek/fejlesztési követelmények Karinthy kisepikájának jellemzői A tanuló választott novella (pl. Találkozás − kijelöli Karinthy és Krúdy egy fiatalemberrel; Barabbás) és helyét a korszakban (újságírás; a Tanár úr kérem Nyugat, illetve csoporthoz nem karcolatgyűjtemény darabjai tartozás); ismeri alkotás- és alapján. látásmódjuk jellemzőit; Humorfelfogása (humoreszkjei). − képes néhány alkotás Irodalmi karikatúrák (néhány, értelmezésére, műelemzések már megismert szerző /mű és kritikus befogadására, saját paródiája) az Így írtok ti álláspont kifejtésére és adott szemelvényei alapján. szempontú, önálló műmegközelítésre (pl. Krúdy Gyula írói világa, egyéni novellaelemzések hangja legalább egy Szindbádmegfogalmazására); novella alapján (pl. Negyedik út, − képessé válik összehasonlító Ötödik út); anekdotikusság, az elemzésekre (párnovellák, pl. idő és az emlékezés formaalkotó A jó tanuló felel / A rossz szerepe. tanuló felel; ellentétesek, pl. A Krúdy-művek Magyar dolgozat / Röhög az atmoszférájának, témáinak, egész osztály); mű és paródiája alakjainak, motívumainak összevetésére); novellaciklus megidézése (stílusimitációk, pl. és film összehasonlító

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Huszárik Zoltán Szindbádja. Karinthy műveinek filmes adaptációi, műveinek előadóművészeti példái. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, városi élet Budapesten.

55


elemzésére; Márai Sándor: Szindbád hazamegy; Huszárik Zoltán: − műismeret: Karinthy Szindbád). (választható valamely műve); Krúdy egy novellája. Kulcsfogalmak/ Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Életmű – Babits Mihály Fejlesztési cél 10 óra A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. Előzetes tudás A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése. A tematikai egység Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének nevelési-fejlesztési megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, céljai motívumok, poétikai megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Babits Mihály életműve. A tanuló Pályaszakaszok, kötetek, költői − ismeri az életmű főbb magatartásformák (pl. pályakezdés; alkotói korszakait; világháborúk ideje; kései költészet); Babits helyét, szerepét a életérzések, világkép, értékrend, magyar irodalom és a művészetfelfogás (homo moralis); a Nyugat történetében; bölcseleti, filozófiai érdeklődés írásművészetének hatásai. Magyarság és európaiság. jellegét; − tisztában van a Nyugat Szerepe a Nyugat mozgalmában; első nemzedéke irodalmi kapcsolatai; esszé- és tevékenységével, irodalomtörténet-írói, műfordító jelentőségével; tevékenysége. − műelemzések során megismeri Babits Stílusirányzati sokszínűsége (pl. jellemző lírai témáit, impresszionizmus, szecesszió, poétikai megoldásait és szimbolizmus); klasszicizálás, a Jónás könyvét; antikizálás; hagyomány és modernség − képes Babits-művek egysége. önálló értelmezésének megfogalmazására; Jellemző lírai tematika, költői − műismereti minimuma: magatartás (békevers, pl. Húsvét Esti kérdés, Ősz és előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy tavasz között és még vállalása, pl. Mint különös egy-két műve hírmondó); versszerkezetek, (memoriter is) és a hangnemek, formák, motívumok Jónás könyve; gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és − képessé válik a Babits-

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Babitsportrék. Informatika: adattárak internetes közlések (pl. a Nyugat), hanganyagok. Etika; Filozófia: filozófiai, etikai irányzatok és hatásuk.

56


tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség.

életmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. fogalmak Magyar nyelv 12. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Általános nyelvészeti ismeretek

Órakeret 4 óra

Kommunikáció, jelentéstan. A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek. Kulcsfogalmak/ Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv. fogalmak

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia. Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.

Tematikai egység/ Órakeret Pragmatikai ismeretek Fejlesztési cél 7 óra Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek. Előzetes tudás A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző A tematikai egység kontextusokban, különböző cél elérésére. nevelési-fejlesztési Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi céljai szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, 57


hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a Idegen nyelvek: idegen különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak nyelvi kommunikáció, megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve udvariassági formák. megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Megnyilatkozás. Kulcsfogalmak/ Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. fogalmak Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási). Tematikai egység/ Órakeret Nyelvtörténet Fejlesztési cél 8 óra A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, Előzetes tudás nyelvjárások. A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett A tematikai egység tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi nevelési-fejlesztési tanulmányokkal. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv céljai eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. Ismeretek/fejlesztési követelmények Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történetietimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története, nyelvemlékek, kódexek.

58


A mai nyelvállapot néhány jellemzője. Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Kulcsfogalmak/ Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). fogalmak Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Ismeretek a nyelvről

Órakeret 11 óra

A tanult anyanyelvi ismeretek. Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése..

Kapcsolódási pontok Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek; etika; filozófia; idegen nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek. Kulcsfogalmak/ Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás. fogalmak

Irodalom 12. évfolyam Tematikai egység/ Órakeret Életmű – József Attila 10 óra Fejlesztési cél József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8. Előzetes tudás évfolyamról. Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói A tematikai egység korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. nevelési-fejlesztési József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; céljai írásművészetének jellege. A komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények


59


A tanuló József Attila életműve. Informatika: könyvtári Pályaszakaszok, életérzések, költői − ismeri az életmű főbb és internetes magatartásformák (pl. Tiszta József alkotói korszakait; József tájékozódás szívvel; Tudod, hogy nincs Attila Attila helyét, szerepét a bocsánat); világkép, magyar irodalom dokumentumokról. költészetfelfogás (pl. Ars poetica; történetében; Thomas Mann üdvözlése). írásművészetének jellegét; Ének-zene: Stílusirányzatok (pl. − műelemzések során megzenésített expresszionizmus, szürrealizmus, megismeri József Attila költemények. Medáliák) és stílustendenciák (pl. jellemző lírai témáit, újnépiesség) hatása. Filozófia: motívumait, poétikai Etika; korabeli irányzatok és megoldásait; Jellemző lírai tematika (pl. − képes filozófiai önálló hatásuk; Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); kérdésfelvetések. versértelmezések gondolati költészet 1932-1934 megfogalmazására; között (pl. Téli éjszaka, − műismereti minimuma: Reménytelenül; A város peremén); Külvárosi éj; Óda; Tudod, kései költészet (közéleti, pl. hogy nincs bocsánat és Levegőt; A Dunánál; Hazám; még 4-5 műve (memoriter szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus is); önsors versek, pl. Karóval jöttél; − képessé válik az életmű Talán eltűnök hirtelen...). jellemzőinek bemutatására Versszerkezetek, verstípusok, (legalább 12 lírai alkotás hangnemek, formák, témák, alapján); a műveiről szóló motívumok (pl. gyermek, éjszaka, vélemények, elemzések külváros, bűntudat) gazdagsága. értelmezésére, kritikus Komplex költői képek befogadására; egy-egy (síkváltások). szóbeli témakörben kijelölt Hatása a későbbi költészetre (pl. feladat kifejtésére, Pilinszky, Nagy László). memoriterek A választott művekhez kapcsolódó tolmácsolására. fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. fogalmak Tematikai egység/ Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. Órakeret Fejlesztési cél században és a kortárs irodalomban 10 óra Avantgárd irányzatok. Előzetes tudás Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése A tematikai egység A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának nevelési-fejlesztési megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói céljai nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a 60


tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Epikus művek (szemelvények, A tanuló Mozgóképkultúra és részletek a kis- és nagyepikából) − megismeri a 20. századi médiaismeret: filmes pl. Kafka (pl. Az átváltozás); pl. irodalom néhány feldolgozások, Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / meghatározó tendenciáját; Kafka, Orwell, Hrabal Mario és a varázsló; Bulgakov: A − ismer néhány jellemző, műveiből. Mester és Margaríta; Camus (pl.: jelentős 20. századi epikus Közöny,Pestis); Orwell (pl. művet, részletet (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Bulgakov, Camus, Hemingway, Hrabal, Szolzsenyicin Faulkner, Hemingway, alkotásaiból és kortárs művekből. Hrabal, Kafka, Thomas A választott szerzők jellemző Mann, Orwell, I. B. Singer, tematikája, kérdésfelvetése; Szolzsenyicin alkotásaiból) formanyelvi, szóhasználati és kortárs szerzők epikai és sajátosságai. lírai alkotásait; Művek és adaptációik összevetése. − ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két Lírai alkotások (szemelvények, művét (pl. T. S. Eliot); részletek). − képes önálló Legalább egy lírikus látásmódja műértelmezések egy-két művének elemző megfogalmazására; megközelítésével (pl. T. S. Eliot, − lehetőséget kap saját Apollinaire, W. Whitman). olvasmányélményeinek A választott szerzőkhöz, művekhez előadására (műbemutatás / kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. ajánlás). intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentum-irodalom, parabola, egzisztencializmus). Kulcsfogalmak/ Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd. fogalmak Tematikai egység/ Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs Órakeret Fejlesztési cél drámairodalom néhány törekvése 6 óra Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája. Előzetes tudás A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértése. Annak megélése, hogy a A tematikai egység művekben megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget ad nevelési-fejlesztési a saját életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház és a céljai dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata. Ismeretek/fejlesztési követelmények


61


A 20. századi és/vagy a kortárs A tanuló Dráma és tánc: drámairodalom egy-két jellemző − megismeri a 20. századi színháztörténet, tendenciája és/vagy kortárs dráma és színházművészet. (pl. az epikus dráma, abszurd színház néhány jellemző dráma, egzisztencialista dráma, tendenciáját; groteszk színház, amerikai − elemez egy-két jelentős 20. drámairodalom köréből). századi vagy kortárs alkotást, újításaiknak (vagy a Szemelvények, részletek drámai hagyomány és újítás művekből, pl. Brecht (pl. kettősségének) Koldusopera/Kurázsi mama; figyelembevételével; Beckett: Godot-ra várva; bemutatja dramaturgiájuk Ionesco: A kopasz énekesnő; sajátosságait; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy − megismer néhány álláspontot látogatása/A fizikusok); egy a művek értelmezéséhez; szerző, mű középpontba állítása. − lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy A választott szerzőkhöz, felvételét), és közös művekhez kacsolódó fogalmi elemzéssel értékelik az adott ismeretek (pl. epikus színház, interpretációt; elidegenítő effektusok, song, − lehetőség szerint tézisdráma, abszurd dráma, kidolgoznak egy-egy példázatosság, groteszk jelenetet az elemzett komédia, paradoxon). művekből; − alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására. Kulcsfogalmak/ Epikus színház, abszurd dráma. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret Portré – Radnóti Miklós Fejlesztési cél 6 óra Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának Előzetes tudás története. A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. A tematikai egység világháború alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák nevelési-fejlesztési több szempontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Versszervező elvek felismerése és céljai értelmezése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Radnóti Miklós portréja. A tanuló Életút és életmű egysége − tisztában van Radnóti (haláltudat, munkaszolgálat, életművének jellegével; a lágervers; idill és tragikum). A költő helyével, szerepével a kor jellemzői (pl. Töredék), magyar irodalom Radnóti tragédiája és költői történetében; Vergilius rá tett magatartásformái (jóság, hatásával;

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatábor. Földrajz: emlékhelyek, 62


tiltakozás, lázadás, emlékezés, − felismeri jellemző műfajait, Radnóti életének, emberség, hazaszeretet, pl. Nem sorsának topológiája. versformáit; tudhatom, hitvesi költészet, pl. − műismereti minimuma: Nem Tétova óda, Levél a hitveshez). tudhatom, Hetedik ecloga és Jellemző műfajok, témák, még két műve; életérzések költészetében; − Radnóti kapcsán alkalmassá műveinek formai és stiláris válik legalább 4 alkotásának sajátosságai (avantgárd, szabad és a műveiről szóló vers, klasszicizálás stb.). véleményeknek, Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga elemzéseknek az és legalább még egy mű alapján, értelmezésére; egy-egy pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos szóbeli témakör kifejtésére; ég és a bori notesz (pl. Erőltetett memoriterek tolmácsolására. menet, Razglednicák). Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Kulcsfogalmak/ Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. fogalmak Tematikai egység/ Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky Órakeret Fejlesztési cél János, Weöres Sándor, Ottlik Géza 15 óra A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már Előzetes tudás megismert életműve vagy portréja. Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes A tematikai egység alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási nevelési-fejlesztési képesség fejlesztése. céljai Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szabó Lőrinc költészetének jellege, A tanuló pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a − tisztában van az adott Semmiért egészen és versciklusainak 20. századi szerzők (pl. a Tücsökzene) néhány darabja életművének jellegével; alapján. az alkotók helyével, szerepével a magyar Weöres Sándor költészetének irodalom történetében; tematikus és formai változatossága − műismereti minimum: (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök Szabó Lőrinc egy-két alapján); gondolati költészete; műve, Weöres Sándor

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Bódy Gábor: Psyché. Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Máraiés az Ottlik- kultuszról.

63


szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei).

egy-két műve; Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve; Pilinszky János világlátásának − választhat: Márai tükröződése költészetében; Sándor egy-két alkotásmódjának, poétikai alkotása; Ottlik Géza megoldásainak, motívumainak egyik műve; sajátosságai (a Harmadnapon és még − a szerzők kapcsán egy műve alapján, pl. Négysoros, alkalmassá válik a Francia fogoly, Harbach 1944, műveikről szóló Apokrif stb.). véleményeknek, Márai Sándor életműve néhány elemzéseknek az epikus szemelvény alapján (pl. Egy értelmezésére; egy-egy polgár vallomásai; A gyertyák szóbeli témakör csonkig égnek; Napló); esszérészlet kifejtésére; memoriterek (pl. Füves könyv) és lírai alkotás tolmácsolására. (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ottlik Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. Kulcsfogalmak Tematikai egység/ Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény Órakeret Fejlesztési cél István, Nagy László 14 óra Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló Előzetes tudás feldolgozására. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi A tematikai egység együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat nevelési-fejlesztési meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a céljai magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egyegy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák). Ismeretek/fejlesztési követelmények Illyés Gyula lírájának sajátosságai A tanuló az Egy mondat a zsarnokságról és − tisztában van az adott 20. más műve alapján (pl. Bartók, századi szerzők

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Örkény műveinek filmes 64


életművének jellegével; az alkotók helyével, Németh László egy regénye (pl. szerepével a magyar Iszony, Égető Eszter) vagy egy irodalom történetében; drámája (pl. II. József; A két − műismereti minimuma: Bolyai). Illyés Gyula egy műve; − továbbá választhat: Németh Nagy László költői világa, László egy műve; Örkény alkotásmódja (pl. népiesség, István néhány műve; Nagy hosszúénekek, montázstechnika, László egy-két műve; képrendszer, portrévers, képvers) esszérészlet Illyés Gyula, egy-két műve alapján (pl. Németh László műveiből; Himnusz minden időben, Ki viszi − a szerzők kapcsán át a szerelmet; József Attila!; alkalmassá válik a Menyegző). műveikről szóló Örkény István groteszk véleményeknek, látásmódja néhány egyperces elemzéseknek az novella és / vagy a Tóték alapján. értelmezésére; egy-egy A választott szerzőkhöz, szóbeli témakör kifejtésére; művekhez kacsolódó fogalmi memoriterek ismeretek. tolmácsolására. Kulcsfogalmak/ Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. fogalmak Koszorú);

adaptációi. Informatika: internetes közlés, adattárak – önálló tájékozódás.

hosszúének, portrévers,

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Tematikai egység/ Órakeret Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából Fejlesztési cél 12 óra (választható szerzők, művek) A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, Előzetes tudás látásmódok). Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar sokféleségének, határokon átnyúló egységének A tematikai egység irodalom nevelési-fejlesztési megbecsülése. Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, céljai csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Választás alapján művek, A tanuló szemelvények 20. századi: − tisztában van a választott 20. századi szerzők életművének − szépprózai alkotásokból, pl. Nyirő József (pl. Úz Bence, jellegével; az alkotók Kopjafák), Szabó Magda (pl. helyével, szerepével a Abigél), Sánta Ferenc (pl. magyar irodalom Sokan voltunk), Sütő András, történetében; Wass Albert műveiből; − megismeri a század irodalmának néhány − lírikusok munkásságából, pl.

Kapcsolódási pontok Informatika: internetes közlés, irodalmi adattárak és honlapok.

65


Áprily Lajos, Dsida Jenő, törekvését, sajátosságát Nemes Nagy Ágnes, Orbán (nemzeti konzervatív Ottó, Sinka István, Szilágyi irodalom, népi írók Domokos egy-két műve; mozgalma, határon túli magyar és emigráns − értekező prózai művekből, irodalom); esszékből, pl. Szerb Antal és mások műveiből, például − választhat műelemzést / Szabó Dezső Adyról írt műajánlást egyéni esszéiből. olvasmányélményei alapján; − Művelődésés − a szerzők kapcsán irodalomtörténeti alkalmassá válik a műveikről tájékozódás: a nemzeti szóló véleményeknek, konzervatív irodalom, a népi elemzéseknek az írók mozgalma, az irodalmi értelmezésére; egy-egy szociográfia műfaja, l. szóbeli témakör kifejtésére, Puszták népe (vagy memoriterek tolmácsolására. részletek). − A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti Kulcsfogalmak/ konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú fogalmak síp”. Tematikai egység/ Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból Órakeret Fejlesztési cél (választható szerzők, művek) 11 óra A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái. Előzetes tudás Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését. A tematikai egység Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; nevelési-fejlesztési a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a céljai művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a kortárs A tanuló szépprózai alkotásokból, lírai − tisztában van a kortárs művekből, esszéirodalomból. Pl. irodalomból választott Bodor Ádám, Orbán Ottó, szerzők életművének Mándy Iván, Békés Pál jellegével; az alkotók helyével, szerepével;

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: a kortárs színház irányzatai, példái. Mozgóképkultúra médiaismeret:

és az 66


A kortárs dráma és színház − megismeri a kortárs irodalom elektronikus világa (egy választott mű néhány törekvését, tömegkommunikáció és elemzése). Pl. Sütő András, irodalom sajátosságát, a posztmodern, az Spiró György kölcsönhatásának új digitális irodalom, jelenségei. hangoskönyv fogalmát; Irodalmi díjak és díjazottak (pl. a − választhat Nobel-díjas: Kertész Imre Informatika: a digitális műelemzést/műajánlást Sorstalanság című regénye, egyéni olvasmányélményei közlés példái. Hemingway egy műve, Thomas alapján; Mann egy műve) − értelmez egy kortárs drámai Kortárs irodalmi élet. alkotást (lehetőleg A választott szerzőkhöz, megtekinti művekhez kacsolódó fogalmi színházban/felvételről); ismeretek. szerez a − információkat kortárs irodalmi életről Tájékozódás az irodalmi és (könyvünnepek, könyvtári adatbázisok, blogok, sikerkönyvek); irodalmi kritikai folyóiratok, internetes díjakról (pl. Kertész Imre folyóiratok között. Nobel-díjas Sorstalanság című regényéről); Önálló olvasmányválasztás − a szerzők kapcsán szempontjai, indoklása, alkalmassá válik a műveikről értékelése, mások szóló véleményeknek, szempontjainak értelmezése. elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására. Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, Kulcsfogalmak digitális közlés. Tematikai egység/ Órakeret Regionális kultúra Fejlesztési cél 2 óra A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek. Előzetes tudás Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori A tematikai egység értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nevelési-fejlesztési nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi céljai hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről. Ismeretek/fejlesztési követelmények


A régió, tájegység, település, A tanuló kerület, iskola kulturális, − tisztában van a tájegység / irodalmi, múltbeli és jelen település / kerület / iskola hagyományai (pl. kisebbségi stb. kulturális, irodalmi irodalom, folklór, múzeum, hagyományaival, ismer színház stb.); irodalmi emlékhelyeket; az ide kötődő, ehhez kapcsolódó − a tematika kapcsán szerző(k) irodalmi műve(i). alkalmassá válik egy szóbeli

Vizuális kultúra; Hon és népismeret; Földrajz; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: régió, tájegység, történelmi emlékezet, emlékhely, hagyomány. 67


Irodalmi emlékhelyek (szülőház, témakör kifejtésére (érettségi Társadalomismeret: emlékszoba, kiállítás, múzeum, követelményrendszer). civil társadalom, a temető, színház stb.). lokális kulturális A dél-alföldi régió irodalmi szerveződések értékei. Néhány mű bemutatása. jelentősége. Pl.: Mikszáth Kálmán: Bagi uram frakkban, Juhász Gyula: A szentesi határban, Ady Endre: Sima úr telepít… Gecsó Krisztián művei A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az Kulcsfogalmak/ irodalom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet. Tematikai egység/ Órakeret Az irodalom határterületei Fejlesztési cél 4 óra Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, Előzetes tudás slágerszöveg. Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő A témakör megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet nevelési-fejlesztési kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének céljai igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szórakoztató irodalom típusai, A tanuló hatáskeltő eszközei és sajátos − tisztában van az irodalmiság műfajainak jellemzői (pl. változó fogalmával; fantasy-irodalom, − megérti az ízlés kontextuális detektívregény, sci-fi, lektűr; függőségét; dalszöveg). − alakul igénye és képessége Egy mű elemző bemutatása Pl. az ízlés önálló fejlesztésére; E. A. Poe: A Morgue utcai − fejlődik médiatudatossága, kettős gyilkosság vagy Agatha esztétikai és művészeti Cristie: Tíz kicsi néger, Doyle: tudatossága; A sátán kutyája, Mary Shelley: − választhat Frankenstein műelemzést/műajánlást Az irodalom filmen; filmes egyéni olvasmányfeldolgozások. élményei/filmélményei Filmés könyvsikerek, alapján; divatjelenségek. − a tárgykör kapcsán Az irodalmi ismeretterjesztés alkalmassá válik a főbb nyomtatott és elektronikus jelenségekről/művekről szóló műfajai. véleményeknek, A választott témához kapcsolódó elemzéseknek az

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: kortárs művészet. Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, mediatizált kultúra. a Ének-zene: fogyasztásának jelenségei, szubkultúrák.

zene zenei

Társadalomismeret: a kulturális fogyasztás társadalmi jellemzői; értékviták.

68


fogalmi ismeretek.

értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Kulcsfogalmak/ Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. fogalmak

A fejlesztés várt eredménye i a két évfolyamo s ciklus végén

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. 69


Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra.

70


Idegen nyelvek Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A mindennapi nyelvhasználatban, ezért a nyelvtanulásban is fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, ill. a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet, és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tartalmak, tárgyak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák használatára. A szakközépiskolákban érdemes lehetőséget biztosítani arra, hogy a tanulók idegen nyelven is ismerkedjenek az intézmény profiljának megfelelő szakmai tartalommal. Az iskolában első nyelvként tanulható: angol, német, francia. Az idegen nyelv tanításának fejlesztési egységei azonosak. Fejlesztési egység Hallott szöveg értése A2, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van Előzetes tudás szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és közlések lényegét. A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló, ismerős témákról; A tematikai egység képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan nevelési-fejlesztési megfogalmazott érveit két beszélő esetén; képes megérteni a legfontosabb információkat képekkel támogatott céljai hangzó anyagokban, amelyek az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. A fejlesztés tartalma Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének megértése. Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd vagy előadás főbb pontjainak megértése. Egyszerű műszaki információk megértése. Részletes, összetett útbaigazítás követése. Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése. Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok, egyszerű nyelvezetű hangfelvételek lényegének megértése. A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző szavak felismerése. Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen szavak kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresése, szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés magyarázat kérése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott 71


szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Közlemények, beszámolók, párbeszédek, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a televízióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók. Fejlesztési egység

Szóbeli interakció A2, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos témákról. Rövid beszélgetésekben vesz részt, kérdez és válaszol Előzetes tudás kiszámítható, mindennapi helyzetekben. Egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb nyelvi helyzetében spontán módon boldogulni; képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni érdeklődési körébe tartozó témákkal kapcsolatban; A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai ismeri a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, és egyre kevesebb zökkenővel alkalmazza ezeket; stílusában, regiszterhasználatában képes alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez. A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén – időnként szavak, fordulatok ismétlését vagy magyarázatát kérve. Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl. tetszés, nemtetszés, meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség). Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszam stb.). Érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, véleménycsere. Történetek követése, véleménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről. Úti előkészületek és utazás során felmerülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk beszerzése, szállásfoglalás, programegyeztetés, reakciók kifejezése). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése kevésbé begyakorolt helyzetekben is (pl. boltban, postán, bankban). Egyszerű utasítások adása, követése és kérése, udvarias kérés. Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és továbbadása. Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése - időnként segítség igénybevételével. Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készítése. Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása. A beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, a félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének rugalmas alkalmazása és reagálás azokra. A fontosabb udvariassági szabályok, szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák (például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események) megbeszéléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás. Az elemi szókincs viszonylag magabiztos és általában helyes alkalmazása. 72


Az idegen nyelvi normának megfelelő, az anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő nyelvhasználat ismerős kontextusokban. A szövegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata. A gondolatok, problémák viszonylag pontos kifejezése. Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció. Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták. Fejlesztési egység Előzetes tudás

Összefüggő beszéd A2, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról.

A tanuló képes arra, hogy begyakorolt szerkezetekkel a szintnek megfelelő témakörökben kifejezze magát; A tematikai egység tud érthetően, a folyamatoshoz közelítően beszélni; nevelési-fejlesztési képes mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére és szükség szerinti módosítására; céljai képes arra, hogy egy gondolat vagy probléma lényegét megközelítő pontossággal kifejtse. A fejlesztés tartalma Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének folyamatoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Egyszerű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek egyszerű bemutatása. Könyv vagy film cselekményének vázlatos összefoglalása. Történet elmondása. Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról. Részvétel előre elkészített, ismerős témájú csoportos előadásban. A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható használata, ezek átrendezése, bővítése ismerős helyzetekben a mondanivaló kifejezésére. Alapvető eszközök használata a közlés bevezetésére, kifejtésére és lezárására. Önellenőrzés és önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia alkalmazásával a mondanivaló újrakezdése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érvelés, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák, rapszövegek. Fejlesztési egység Előzetes tudás

Olvasott szöveg értése A2, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében. 73


Megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű, ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben. A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez A tematikai egység kapcsolódó, lényegre törő autentikus vagy kismértékben szerkesztett nevelési-fejlesztési szövegeket; céljai képes felismerni az érvelések fő gondolatmenetét. A fejlesztés tartalma Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott szövegekben. Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegekből is. Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése világosan írt érvelő szövegekben. Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köznyelven írt szövegekben. Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-mailek megértése. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek. Fejlesztési egység

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Íráskészség A2, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konkrét információkra vonatkoznak. Ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban fejezi ki írásban. Néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír minta alapján az őt érdeklő, ismert témákról. A tanuló képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról; tud írásban beszámolni eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; képes írásbeli interakciót elkezdeni, fenntartani és befejezni; tud jegyzetet készíteni olvasott és hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötletről; minták alapján képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével. A fejlesztés tartalma 74


Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. utazás). Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szövegben. Érzések, gondolatok és reakciók rövid leírása; rövid vélemény írása indoklással. Egyszerű információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése; online ügyintézés. Életrajz írása. Lényegre koncentráló leírás készítése. Tényszerű információk összefoglalása. Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak lejegyzése; saját ötlethez jegyzet készítése. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés, lezárás. Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben / emailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak megjelenítése a fogalmazásban. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor). A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszter szövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést / nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek / e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek, versek; rapek; rigmusok; dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák. 9. évfolyam A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a kerettantervi óraszám (heti 3 óra) szerint tanulják az első idegen nyelvet a tanulók. Témakörök a 9. évfolyamra 108 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 11 óra Etika: önismeret, gyermekkor, ifjúság, A tanuló személye, életrajza felnőttkor, családi élet. Családi élet, családi kapcsolatok. Technika, életvitel és gyakorlat: család és A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. háztartás Ember és társadalom 11 óra Etika: társas kapcsolatok,tolerancia, Emberek külső és belső jellemzése. bizalom, együttérzés; 75


Baráti kör. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Környezetünk 13 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások Időjárás

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: az időjárás tényezői. Földrajz: településtípusok; Az iskola 14 óra Történelem, társadalmi és állampolgári Saját iskolájának bemutatása ismeretek; társadalmi, állampolgári Tantárgyak, tanulmányi munka. ismeretek: a tanulás technikái, A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, élethosszig tartó tanulás. például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. A munka világa 6 óra Technika, életvitel és gyakorlat: Diákmunka, nyári munkavállalás. pályaorientáció és munka. Életmód 14 óra Napirend, időbeosztás. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Gyakori betegségek Emberi test, testmozgás. Betegség, látogatás az orvosnál. Életmód nálunk és más országokban. Szabadidő, művelődés, szórakozás 14 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik, szórakozási lehetőségek, sportágak.

Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: a reklám és a popzene új szóbeli költészete.

Kulturális lehetőségek a célországokban. Informatika: médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, a sport története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: klasszikus zene, popzene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. 76


Utazás, turizmus 11 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Turisztikai célpontok, nevezetességek Magyarországon és a célnyelvi országokban. Tudomány és technika 7 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Gazdaság és pénzügyek 7 óra Vásárlás, szolgáltatások, üzlettípusok. Fogyasztás, reklámok

Összes óraszám

Földrajz: más népek kultúrái, a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek.

108 óra

B1 mínusz nyelvi szint. A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló, ismerős témákról. A mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogul, gondolatokat cserél, véleményt mond, érzelmeit kifejezi, stílusában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A fejlesztés A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, folyamatoshoz várt közelítően beszélni. Az átadott információ lényegét megközelítő tartalmi eredményei a pontossággal fejti ki. ciklus végén Megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általános vagy részinformációkat. A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már kezdenek megjelenni műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. 10. évfolyam Témakörök a 10. évfolyamra Témák Órakeret Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 9 Etika: önismeret, ember az időben gyermekkor, ifjúság, családi élet. óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Családi élet, családi kapcsolatok. 77


A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Ember és társadalom óra Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat.

12

Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, zsebpénz. Földrajz: biotermékek.

Környezetünk 12 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; fenntarthatóság, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 12 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi, óra Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. állampolgári ismeretek: a tudás szakmai képzés, tagozat). fogalmának átalakulása, a tanulás Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, technikái, élethosszig tartó tanulás. tanulmányi munka. Informatika: digitális tudásbázisok, A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, könyvtári információs rendszerek. például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. A munka világa óra Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások

6

Életmód 12 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Gyakori betegségek, sérülések, baleset.

Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, betegségmegelőzés Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

78


Szabadidő, művelődés, szórakozás 12 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

Utazás, turizmus 15 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Tudomány és technika 12 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Gazdaság és pénzügyek Vásárlás, szolgáltatások, üzlettípusok. Fogyasztás, reklámok. Pénz és valuta.

6 óra

Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek. 79


B1 mínusz nyelvi szint. A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló, ismerős témákról. A mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogul, gondolatokat cserél, véleményt mond, érzelmeit kifejezi, stílusában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A fejlesztés A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, folyamatoshoz várt közelítően beszélni. Az átadott információ lényegét megközelítő tartalmi eredményei a pontossággal fejti ki. ciklus végén Megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általános vagy részinformációkat. A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már kezdenek megjelenni műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek. 11. évfolyam Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése B1 mínusz, azaz a tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló Előzetes tudás vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról, képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveit több beszélő esetén is, A tematikai egység képes megérteni fontos információkat azokban a rádió- és nevelési-fejlesztési tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, céljai illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek, képes az érettségi vizsga követelményeiben meghatározott szövegek általános vagy részinformációinak megértésére. A fejlesztés tartalma A köznyelvi beszéd főbb fordulatainak megértése rendszeresen előforduló, ismerős témák esetén. A hallott szöveg gondolatmenetének követése, egyes tényszerű részinformációk megértése, amennyiben a beszéd világos és kiejtése ismerős. Mindennapi társalgásban a világos beszéd követése szükség esetén visszakérdezések segítségével. Ismerős témájú, lényegre törő előadás vagy beszéd követése. Egyszerű műszaki információ megértése, részletes útbaigazítások követése. Telefonbeszélgetésben a lényeges információk megértése. Ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerűbb hangfelvételek megértése. Egyszerű nyelvezetű film követése, amelyben a cselekményt nagyrészt a vizuális eszközök és az események közvetítik. A köznyelvi szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. 80


A szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az időnként előforduló ismeretlen szavak jelentésének kitalálása a szövegösszefüggésből, és a mondat jelentésének kikövetkeztetése. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is HOSSZABB HASZNÁLATI UTASÍTÁSOK, KÖZLEMÉNYEK, PÁRBESZÉDEK, INSTRUKCIÓK, ELŐADÁSOK, BESZÉDEK, VITÁK, INTERJÚK, DALOK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK, RÖGZÍTETT TELEFONOS SZÖVEGEK, REKLÁMOK, TÉVÉ- ÉS RÁDIÓMŰSOROK, FILMELŐZETESEK, FILMEK.

Fejlesztési egység

Szóbeli interakció B1 mínusz, azaz a tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó témákról; boldogul a leggyakoribb kommunikációs Előzetes tudás helyzetekben. Stílusában, regiszterhasználatában legtöbbször alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is önállóan boldogulni, képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani és érvelni érdeklődési körébe tartozó és általános témákról is, ismeri és biztonsággal alkalmazza a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai stílusában, regiszterhasználatában tud alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez, az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben képes kommunikáció kezdeményezésére, viszonylag zökkenőmentes fenntartására és lezárására vizuális és verbális segédanyagok alapján. A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban (például zene, film, könyvek). Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok (például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során). Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). 81


Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák (például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események) megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Társalgások, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták. Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd B1 mínusz, azaz a tanuló már változatosabban és részletesebben be tudja mutatni a családját, más embereket, lakóhelyét, Előzetes tudás tanulmányait, iskoláját stb. A tanuló képes a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben a folyamatos önkifejezésre, tud érthetően és folyamatosan beszélni, képes mondanivalójának tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére és szükség A tematikai egység szerinti módosítására, nevelési-fejlesztési céljai képes egy gondolat vagy probléma lényegét pontosan kifejteni, képes az érettségi vizsga részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben önálló megnyilatkozásra, témakifejtésre (gondolatok, vélemény) vizuális és verbális segédanyagok alapján. A fejlesztés tartalma Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre elkészített, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, 82


alkalmazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és az önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, rapszövegek. Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése B1 mínusz, azaz a tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait. Előzetes tudás Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni. A tanuló képes megérteni a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegeket, képes ilyen szövegekben a gondolatmenetet megérteni, A tematikai egység követi az írott véleményt, érvelést, legyen képes ezekből a nevelési-fejlesztési céljai lényeges részinformációkat kiszűrni, képes az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek fontos általános vagy részinformációinak megértésére. A fejlesztés tartalma A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven írott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. 83


Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek. Fejlesztési egység

Írás B1 mínusz, azaz a tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről. Írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi. Előzetes tudás Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével. A tanuló képes részletesebb, összefüggő és tagolt szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról, tud eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről írásban beszámolni, valamint tudja véleményét alátámasztani, képes hatékony írásbeli interakciót folytatni, tud jegyzetet készíteni olvasott vagy hallott, érdeklődési köréhez A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai tartozó szövegből, illetve saját ötleteiről, képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával; jártasságot szerez a középszintű érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldásában és az értékelésükre használt kritériumok alkalmazásában. A fejlesztés tartalma Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. 84


Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben / emailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből a hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor). A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok; tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést / nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek / e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák. Témakörök a 11. évfolyamra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 9 Etika: önismeret, ember az időben - gyermekkor, ifjúság, óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. felnőttkor öregkor, családi Személyes tervek. élet. Családi élet, családi kapcsolatok. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 12 Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, óra Baráti kör. együttérzés; fogyatékkal élők, A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. szegények és gazdagok. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Történelem, társadalmi és Ünnepek, családi ünnepek. állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a Öltözködés, divat. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Földrajz: biotermékek. Környezetünk 12 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; honóra A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási és népismeret: lakóhely és 85


lehetőségek. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? Időjárás, éghajlat.

környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 11 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; óra Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai társadalmi, állampolgári képzés, tagozat). ismeretek: a tudás fogalmának Az ismeretszerzés különböző módjai. átalakulása, a tanulás A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a technikái, élethosszig tartó tanulás. választott szakmában. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. A munka világa 8 Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. óra Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Életmód 14 óra Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély.

Szabadidő, művelődés, szórakozás óra A művészetek szerepe a mindennapokban. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.

Földrajz: más népek kultúrái.

12

Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai 86


Kulturális és sportélet nálunk.

művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Utazás, turizmus 10 óra Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Tudomány és technika 10 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok.

Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).

Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem

10 óra

87


Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.

szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

12. évfolyam Témakörök a 12. évfolyamra Témák Személyes vonatkozások, család 10 óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 13 óra Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők). Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.

Kapcsolódási pontok Etika: önismeret, ember az időben gyermekkor, ifjúság, felnőttkor öregkor, családi élet. Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

Földrajz: biotermékek. Környezetünk 13 óra Történelem, társadalmi Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház és állampolgári bemutatása). ismeretek; hon- és A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási népismeret: lakóhely és lehetőségek. környék hagyományai, A városi és a vidéki élet összehasonlítása. az én falum, az én Növények és állatok a környezetünkben. városom. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? Biológia-egészségtan: Időjárás, éghajlat. élőhely, életközösség, Globális kihívások. védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az 88


éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 12 óra Történelem, társadalmi Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, és állampolgári tagozat). ismeretek; társadalmi, Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. átalakulása, a tanulás A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a technikái, élethosszig választott szakmában. tartó tanulás. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Informatika: digitális Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. A munka világa 10 óra Szakmai tárgyak: a Diákmunka, nyári munkavállalás. tárgyak jellegének Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, megfelelően. kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú. Életmód 16 óra Biológia-egészségtan: Napirend, időbeosztás. testrészek, egészséges Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a életmód, a betegségek testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). ismérvei, fogyatékkal Életünk és a stressz. élők, Étkezési szokások a családban. betegségmegelőzés, Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. elsősegély. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Testnevelés és sport: a Gyakori betegségek, sérülések, baleset. rendszeres testedzés Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív hatása a szervezetre, gyógymódok). relaxáció. Életmód nálunk és a célországokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás 14 óra Földrajz: más népek Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. kultúrái. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Magyar nyelv és Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. irodalom: rövid epikai, Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. lírai, drámai művek Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. olvasása, a reklám és a Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban. popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. 89


Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.

Utazás, turizmus 12 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Turisztikai célpontok. Célnyelvi kultúrák. Tudomány és technika 14 óra Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett 90


Gazdaság és pénzügyek 14 óra Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. A tanuló képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A tanuló ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. A tanuló képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációkat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben. A tanuló több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek a műfaji sajátosságok és stílusjegyek. A tanuló nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga szintjének és követelményeinek.

Egészségügy szakmacsoport 9. évfolyam 9. évfolyamon heti 4 órában tanulják az idegen nyelvet, a 10., 11.. és 12. évfolyam témakörei megegyeznek a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportnál leírtakkal. Témakörök a 9. évfolyamra 144 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 13 óra Etika: önismeret, gyermekkor, ifjúság, A tanuló személye, életrajza felnőttkor, családi élet. Családi élet, családi kapcsolatok. Technika, életvitel és gyakorlat: család A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. és háztartás Ember és társadalom 11 óra Etika: társas kapcsolatok,tolerancia, Emberek külső és belső jellemzése. bizalom, együttérzés; Baráti kör. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. 91


Környezetünk 18 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások Időjárás Az iskola 18 óra Saját iskolájának bemutatása Tantárgyak, tanulmányi munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. A munka világa 11óra Diákmunka, nyári munkavállalás. Életmód 20 óra Napirend, időbeosztás. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Emberi test, testmozgás. Betegség, látogatás az orvosnál. Életmód nálunk és más országokban. Szabadidő, művelődés, szórakozás 18 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik, szórakozási lehetőségek, sportágak. Kulturális lehetőségek a célországokban.

Utazás, turizmus 16 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Turisztikai célpontok, nevezetességek Magyarországon és a célnyelvi országokban. Tudomány és technika 10 óra Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan:az időjárás tényezői. Földrajz: településtípusok; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi, állampolgári ismeretek: a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka. Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, a sport története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: klasszikus zene, popzene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: más népek kultúrái, a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. 92


életben. Informatika: számítógépen keresztül Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban való kapcsolattartás, információ és a munkában. keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Gazdaság és pénzügyek 9óra Történelem, társadalmi és állampolgári Vásárlás, szolgáltatások, üzlettípusok. ismeretek; társadalmi és állampolgári Fogyasztás, reklámok. ismeretek: kiadás, bevétel, megtakarítás, Pénz és valuta. hitel, rezsi, zsebpénz. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek. Összes óraszám 144 óra Közgazdaság szakmacsoport 9. évfolyama megegyezik az egészségügy szakmacsoport 9. évfolyamának témaköreivel. 10., 11., 12. évfolyamon heti 4-4 órának megfelelő tartalmat tanulnak a diákok az alábbiak szerint. Közgazdaság szakmacsoport 10. évfolyam Témakörök a 10. évfolyamra Témák Órakeret Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 12 óra Etika: önismeret, ember az A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. időben – gyermekkor, ifjúság, Családi élet, családi kapcsolatok. családi élet. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Ember és társadalom 15 óra Etika: társas kapcsolatok, Emberek külső és belső jellemzése. előítélet, tolerancia, bizalom, Baráti kör. együttérzés A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Történelem, társadalmi és Ünnepek, családi ünnepek. állampolgári ismeretek: a Öltözködés, divat. jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, zsebpénz. Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi és Környezetünk 17 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a állampolgári ismeretek; honház bemutatása). és népismeret: lakóhely és A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási környék hagyományai, az én falum, az én városom. lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Biológia-egészségtan: élőhely, Időjárás, éghajlat. életközösség, változatos élővilág. 93


Földrajz: településtípusok; fenntarthatóság, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 15 óra Történelem, társadalmi és Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai állampolgári ismeretek; képzés, tagozat). társadalmi, állampolgári Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás tanulmányi munka. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a technikái, élethosszig tartó választott szakmában. tanulás. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. A munka világa 9 óra Szakmai tárgyak: a tárgyak Diákmunka, nyári munkavállalás. jellegének megfelelően. Foglalkozások Életmód 15 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Szabadidő, művelődés, szórakozás 17 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, betegségmegelőzés Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció. Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, 94


Utazás, turizmus 18 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.

Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Tudomány és technika 15 óra Történelem, társadalmi és A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. állampolgári ismeretek; fizika: Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a tudománytörténeti jelentőségű munkában. felfedezések, találmányok.


11 óra

Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek.

Közgazdaság szakmacsoport 11. évfolyam Témakörök a 11. évfolyamra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 12 Etika: önismeret, ember az időben – gyermekkor, ifjúság, óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. felnőttkor öregkor, családi Személyes tervek. élet. Családi élet, családi kapcsolatok. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 15 Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, óra Baráti kör. együttérzés; fogyatékkal élők, 95


A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.

szegények és gazdagok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

Földrajz: biotermékek. Környezetünk 15 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; honóra A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási és népismeret: lakóhely és lehetőségek. környék hagyományai, az én falum, az én városom. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, Biológia-egészségtan: élőhely, fenntarthatóságáért? életközösség, védett természeti Időjárás, éghajlat. érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 14 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; óra Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai társadalmi, állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának képzés, tagozat). Az ismeretszerzés különböző módjai. átalakulása, a tanulás A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a technikái, élethosszig tartó választott szakmában. tanulás. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. A munka világa 12 Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. óra Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Életmód 18 óra Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás,

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek 96


a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban.

ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély.

Szabadidő, művelődés, szórakozás óra A művészetek szerepe a mindennapokban. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk.


16


Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.


Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az 97


Gazdaság és pénzügyek óra Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.

14

informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

Közgazdaság szakmacsoport 12. évfolyam Témakörök a 12. évfolyamra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család Etika: önismeret, ember az időben - gyermekkor, ifjúság, felnőttkor 7 óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. öregkor, családi élet. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, 10 óra Emberek külső és belső jellemzése. együttérzés; fogyatékkal élők, Baráti kör. szegények és gazdagok. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Történelem, társadalmi és Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. állampolgári ismeretek: a Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. jövedelem szerepe a családban, Ünnepek, családi ünnepek. kiadás, bevétel, megtakarítás, Öltözködés, divat. hitel, rezsi, zsebpénz. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők). Földrajz: biotermékek. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk 10 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, népismeret: lakóhely és környék a ház bemutatása). hagyományai, az én falum, az én A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási városom. lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Biológia-egészségtan: élőhely, Növények és állatok a környezetünkben. életközösség, védett természeti 98


Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? Időjárás, éghajlat. Globális kihívások.

érték, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; 9 óra Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai társadalmi, állampolgári képzés, tagozat). ismeretek: a tudás fogalmának Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, átalakulása, a tanulás technikái, tanulmányi munka. élethosszig tartó tanulás. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, Informatika: digitális például a választott szakmában. tudásbázisok, könyvtári Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. információs rendszerek. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa 6 Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. óra Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú. Életmód 12 Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek óra Napirend, időbeosztás. ismérvei, fogyatékkal élők, Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen betegségmegelőzés, elsősegély. táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Testnevelés és sport: a rendszeres Életünk és a stressz. testedzés hatása a szervezetre, Étkezési szokások a családban. relaxáció. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás 10 Földrajz: más népek kultúrái. óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Magyar nyelv és irodalom: rövid 99


Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.

epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.


Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban.

8 óra


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári 100


A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

Idegen nyelv ügyvitel szakmacsoportban Heti 5 óra minden évfolyamon A fejlesztési követelmények megfelelnek a fentebb leírtaknak. 9. évfolyam Témakörök 9. osztály 180 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család Etika: önismeret, ember az 15 óra időben - gyermekkor, ifjúság, A tanuló személye, életrajz felnőttkor öregkor, családi élet. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Ember és társadalom Etika: társas kapcsolatok, 15 óra előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. szegények és gazdagok. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Ünnepek, családi ünnepek. jövedelem szerepe a családban, Öltözködés, divat. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Környezetünk 20 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem Időjárás

Az iskola

Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Történelem, társadalmi és 101


20 óra Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka.. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.

állampolgári ismeretek; társadalmi, állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás.

A munka világa 13 óra Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások Életmód 24 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Gyakori betegségek Életmód nálunk és a célországokban.


Szabadidő, művelődés, szórakozás 20 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.


Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi 102


Utazás, turizmus 22 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Célnyelvi kultúrák. Tudomány és technika 16 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.

15 óra

alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz.

10. évfolyam Ajánlott témakörök a 10. évfolyamra 180 óra Témák Órakeret Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család 16 óra Etika: önismeret, ember A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. az időben Családi élet, családi kapcsolatok. gyermekkor, ifjúság, A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. családi élet. Ember és társadalom 18 óra Etika: társas Emberek külső és belső jellemzése. kapcsolatok, előítélet, Baráti kör. tolerancia, bizalom, A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. együttérzés Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Ünnepek, családi ünnepek. Történelem, társadalmi Öltözködés, divat. és állampolgári ismeretek: a jövedelem 103


szerepe a kiadás, zsebpénz. Környezetünk 18 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat.

családban, bevétel,

Földrajz: biotermékek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; fenntarthatóság, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 18 óra Történelem, társadalmi Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, és állampolgári ismeretek; társadalmi, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi állampolgári ismeretek: munka. a tudás fogalmának A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig választott szakmában. tartó tanulás. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.

A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások

14 óra

Életmód 20 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Szabadidő, művelődés, szórakozás

20 óra

Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, betegségmegelőzés Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció. Földrajz: más népek 104


Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés,

Utazás, turizmus 20 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Tudomány és technika 18 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket 105



18 óra

alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári ismeretek: kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek.

11. évfolyam Témakörök a 11. évfolyamra 180 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család Etika: önismeret, ember az időben – gyermekkor, ifjúság, felnőttkor öregkor, 16 óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos családi élet. állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; 20 óra Baráti kör. fogyatékkal élők, szegények és A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, gazdagok. felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Történelem, társadalmi és állampolgári Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. ismeretek: a jövedelem szerepe a Ünnepek, családi ünnepek. családban, kiadás, bevétel, Öltözködés, divat. megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Földrajz: biotermékek. Környezetünk Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely 18 óra A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, és környék hagyományai, az én falum, 106


szórakozási lehetőségek. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? Időjárás, éghajlat.

az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi, állampolgári 18 óra Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. ismeretek: a tudás fogalmának szakmai képzés, tagozat). átalakulása, a tanulás technikái, Az ismeretszerzés különböző módjai. élethosszig tartó tanulás. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének A munka világa megfelelően. 16 óra Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Életmód 20 óra Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély.

Szabadidő, művelődés, szórakozás 18 óra A művészetek szerepe a mindennapokban. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk.



Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. 107


Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.


Gazdaság és pénzügyek 18 óra Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.



12. évfolyam Témakörök a 12. évfolyamra 160 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család Etika: önismeret, ember az időben 10 óra gyermekkor, ifjúság, felnőttkor 108


A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 15 óra Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők). Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk 15 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért? Időjárás, éghajlat. Globális kihívások.

öregkor, családi élet.

Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Földrajz: biotermékek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág.

Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola Történelem, társadalmi és 15 óra állampolgári ismeretek; társadalmi, Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. állampolgári ismeretek: a tudás szakmai képzés, tagozat). fogalmának átalakulása, a tanulás Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, technikái, élethosszig tartó tanulás. tanulmányi munka. Az ismeretszerzés különböző módjai. Informatika: digitális tudásbázisok, A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, könyvtári információs rendszerek. például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének 109


15 óra Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú. Életmód 20 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.). Szabadidő, művelődés, szórakozás 20 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. A művészetek szerepe a mindennapokban. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.

megfelelően.


Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. 110



Gazdaság és pénzügyek 20 óra Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. Pénzkezelés a célnyelvi országokban.

Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.


Szakmai idegen nyelv Az ügyvitel szakmacsoport tanulói a 11.-12. évfolyamon szakmai idegen nyelvet tanulnak. Óraszám: 11. évfolyam: 72 óra, heti 2 óra 12. évfolyam: 64 óra, heti 2 óra Célok: A tanulók ismerkedjenek meg a gazdasági, ügyviteli élet szókincsével, nyelvhasználatával. A tanulók alapfokon ki tudják fejezni magukat személyes vagy telefonos kommunikációban a legfontosabb – titkári, illetve asszisztensi munkához is kapcsolódó – szakmai területeken, témakörökben, szituációkban. A tanulók ismerjék meg a legegyszerűbb hivatalos leveleket (információszerzés és -nyújtás, ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés, reklamáció) és képesek legyenek az udvariassági és helyesírási szabályoknak megfelelően megírni és megszerkeszteni azokat. Kompetenciák: 111


-

Idegen nyelvi kommunikáció A hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kompetencia Digitális kompetencia állásportálok tanulmányozása különböző típusú önéletrajzsablonok keresése a net-en motivációs levelek keresése Szociális és állampolgári kompetencia 11. évfolyam

Évi óraszám: 72 óra Belépő tevékenységformák: Személyes vagy telefonos kommunikáció alapszinten a szakmai szituációkban. Hivatali teendők végzése idegen nyelven. Üzleti levél Ajánlott témakörök a 11. évfolyamra – Szakmai idegen nyelven Témák Kapcsolódási pontok Alapszintű szakmai idegen nyelv Nyelvtani alapok elsajátítása, illetve nyelvtana (igeidők, feltételes mód, ismétlése passzív szerkezet, kötőés kérdőszavak, módbeli segédigék, szórend) Szakmai témakörökben, szituációkban Alapszintű idegen nyelven az alapszintű kommunikációhoz kommunikál munkahelyzetekben, szükséges szakmai alapszókincs és szakmára jellemző munkafolyamatok kifejezések megtanítása, szakkifejezéseit szóban és írásban, begyakoroltatása az adott idegen munkahelyzetekben alkalmazza nyelven Bemutatkozás, bemutatás külföldi Alapvető üzleti szituációkban a ügyfél esetében bemutatkozás és bemutatás udvariassági szabályainak alkalmazása Szálloda, turizmus Alapszinten kommunikál alapvető Szállodai szobafoglalás szállodai szituációkban Kulturális program szervezése az Alapszinten alkalmazza ügyfél számára, alapvető országismereti tudnivalókat országismereti tudnivalók

témakörökben, Óraszámok Összesen 12

12

5 5

az 5

Közlekedés, úttudakozódás, utazás

Alapvető közlekedési szituációkban 5 információt ad és kér, valamint segítséget nyújt Étkezés, élelmiszerek, kínálási Alapvető étkezési szituációkban 6 formák, Külföldi vendég ebéd-, kommunikál és ajánlást tesz vacsoraprogramjának szervezése Leggyakoribb hivatali teendők: Munkafolyamatokat alapfokú szakmai 12 telefonálás, információ kérése és idegen nyelven értelmez, alapszintű nyújtása, találkozás megbeszélése, szakmai idegen nyelven telefonál időpontok egyeztetése, udvariassági 112


formák Hivatalos levél, címzés, megszólítás, Alapszinten felismeri és alkalmazza a 10 levél zárása hivatalos levél specifikus jellemzőit Az írott levél szerkezete, helyesírása Összes óraszám 72 A továbbhaladás feltételei: Hallott és olvasott szöveg értése területén a tanulók legyenek képesek a lényeges információt kiszűrni, a szöveg üzenetét megérteni. Beszédkészség területén legyenek képesek a hozzájuk intézett kérdésekre válaszolni, véleményüket kifejteni, a társalgásba bekapcsolódni. Íráskészség területén legyenek képesek egyszerű üzleti szöveget, levelet a nyelvhelyesség szabályait követve megírni, megszerkeszteni. 12. évfolyam Évi óraszám: 64 óra Belépő tevékenységformák: Személyes vagy telefonos kommunikáció alapszinten a szakmai témakörökben, szituációkban. A legegyszerűbb hivatalos levelek írása (információszerzés és -nyújtás, ajánlatkérés ajánlat, rendelés, reklamáció). Óraszámok Ajánlott témakörök a 12. évfolyamra – Szakmai idegen nyelven Témák Kapcsolódási pontok Összesen Munkavállalással kapcsolatos alapvető Munkavállalással kapcsolatos alapvető 10 ismeretek (egyszerű szövegezésű szituációkban alapszinten kommunikál önéletrajz, álláshirdetés, plakát, közlemény) Hivatali helyiség leírása, egyszerűbb Alapvető hivatali helyiségek szókincsének 4 hivatali berendezések, felszerelések alkalmazása nevei Alapszintű idegen nyelvű Alapszintű idegen nyelven kommunikál 10 kommunikáció munkahelyzetekben, szakmára jellemző munkafolyamatok szakkifejezéseit szóban alkalmazza Munkahely, egy vállalat egyszerű, rövid Munkafolyamatokat alapfokú szakmai 5 ismertetése idegen nyelven értelmez Vállalattípusok nevei idegen nyelven és Kulturális és gazdasági különbségek 6 idegen nyelvre fordított magyar vállalat- értelmezése elnevezések különbségeinek rövid ismertetése Vásárlás, elárusítóhelyek típusai. Pénz, A gazdasági élet alapvető szituációiban 8 valutákkal kapcsolatos alaptudnivalók alapvető szinten kommunikál Legegyszerűbb banki szituációkban Alapvető banki szituációban alapvető 6 információkérés szinten kommunikál Leggyakoribb levéltípusok Alapszintű üzleti leveleket felismer és 15 (információszerzés és -nyújtás, önállóan megfogalmaz ajánlatkérés, ajánlat, megrendelés, reklamáció) Összes óraszám 72 113


A továbbhaladás feltételei: A készségek terén: a) Hallott szöveg értése. A tanulók legyenek képesek kb. 200 szavas egyszerű üzleti nyelvű szövegben — a lényeges információt kiszűrni, — az ismeretlen nyelvi egységek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, — a szöveg globális üzenetét megérteni. b) Beszédkészség. A tanulók legyenek képesek — a hozzájuk intézett kérdésekre általános nyelvi fordulatokkal válaszolni, magyarázatokat adni, érzelmeket kifejezni, — a társalgásba bekapcsolódni, kérdéseket feltenni, — véleményt kifejezni. c) Olvasott szöveg értése. A tanulók legyenek képesek kb. 200—250 szavas egyszerű üzleti nyelven megírt szövegben — a lényeges információt kiszűrni, — specifikus információt azonosítani, — a szöveg globális üzenetét megérteni. d) Íráskészség. A tanulók legyenek képesek kb. 150 szavas egyszerű üzleti szöveget, levelet megírni, — formailag helyesen megszerkeszteni, tagolni, — gondolataikat a megfelelő nyelvi eszközökkel kifejezni, — az írott nyelv nyelvhelyességi és udvariassági szabályait követni.

114


2. idegen nyelv A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport tanulói 9-12. évfolyamon 2. idegen nyelvként angolul, németül, franciául és oroszul tanulhatnak. A 9. évfolyamon kezdődő második idegennyelv-tanítás elsődleges célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása az új nyelven. A 10. évfolyam végére a tanulók tudása a második nyelvből is lehetővé teszi, hogy a körülöttük lévő világról idegen nyelven is információt szerezzenek. A különböző célok és tartalmak idegen nyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Tudatosítani kell, hogy a nyelvtudás kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a boldoguláshoz a magánéletben és a tanulásban csakúgy, mint később a szakmai pályafutás során. A második idegen nyelv tanulásának megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek nyelvtanulási tapasztalattal, és az újonnan kezdett nyelv egyes elemeit könnyebben megérthetik az első idegen nyelv segítségével. Érdemes már a kezdeti időszakban is építeni az első idegen nyelvből szerzett ismeretekre, készségekre, stratégiákra, és fontos a nyelvtanulási motiváció ébren tartása is. A 11-12. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Fejlesztendő kompetenciák az idegen nyelvi kompetenciák (hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, íráskészség, beszédkészség, nyelvhelyesség, szóbeli interakció). 9. évfolyam Témakörök a 9. évfolyamra ÓraTémák Kapcsolódási pontok keret Személyes vonatkozások, család 10 Technika, életvitel és gyakorlat: A tanuló személye család és háztartás. Családi élet, családi kapcsolatok. Etika: önismeret, ember az időben: A családi élet mindennapjai gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregkor, családi élet. Ember és társadalom 8 Etika: társas kapcsolatok, előítélet, Emberek külső és belső jellemzése. tolerancia, bizalom, együttérzés; Baráti kör. fogyatékkal élők, szegények és Ünnepek, családi ünnepek. gazdagok. Öltözködés, divat. Környezetünk 6 Technika, életvitel és gyakorlat: Az otthon, a lakóhely és környéke (a fenntarthatóság, környezettudatosság lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). otthon és a lakókörnyezetben, víz és energia- takarékosság, újrahasznosítás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág, az időjárás tényezői. 115


Az iskola Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.

8

A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák. Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés családban, iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.

6 8

Földrajz: településtípusok. Történelem, társadalmi, és állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka. Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, számítógép, internet.

10

Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön.

8

Tudomány és technika

4

Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció. Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Történelem, társadalmi és 116


A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Gazdaság és pénzügyek Vásárlás, szolgáltatások (például posta, bank).

4

állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás, tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel rezsi, zsebpénz.

10. évfolyam Témakörök a 10. évfolyamra 72 óra Témák Órakeret Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család Etika: önismeret, ember az időben gyermekkor, ifjúság, családi élet. 7 óra A tanuló személye, életrajza Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Ember és társadalom Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés 8 óra Emberek külső és belső jellemzése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a Baráti kör. családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Földrajz: biotermékek. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Környezetünk 7 óra Az otthon a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása. A lakóhely nevezetességei, szórakozási lehetőségek. Növények és állatok a környezetünben Időjárás

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek 117


különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola 10 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi, állampolgári óra Saját iskolájának bemutatása ismeretek: a tudás fogalmának Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás. tanulmányi munka. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, Informatika: digitális tudásbázisok, például a választott szakmában. könyvtári információs rendszerek. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. A munka világa óra Foglalkozások

3


Életmód 11 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Gyakori betegségek


Szabadidő, művelődés, szórakozás 9 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.

Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Utazás, turizmus 8 óra Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.

118


Tudomány és technika 6 óra A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.

Gazdaság és pénzügyek Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

3


A1 szintű nyelvtudás. A tanuló követi a célnyelvi óravezetést, megérti az ismerős szavakat és alapvető fordulatokat, amelyek a személyére, családjára vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak. Képes egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikálni, személyes adatokra vonatkozó kérdéseket feltenni, és ezeket megválaszolni. Képes saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról röviden, önállóan beszélni egyszerű, begyakorolt fordulatokkal, szerkezetekkel. Megérti az ismert neveket, szavakat, és az egyszerű szövegek egyszerű mondatait. Megérti az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások gondolatmenetét az ismerős szavak, esetleg képek segítségével. Képes minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket írni őt érdeklő, ismert témákról.

11. évfolyam Témakörök a 11. évfolyamra 72 óra Témák Kapcsolódási pontok Személyes vonatkozások, család Etika: önismeret, ember az időben gyermekkor, ifjúság, felnőttkor öregkor, 5 óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos családi élet. állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom Etika: társas kapcsolatok, előítélet, 119


6 óra Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat.

tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Földrajz: biotermékek.

Környezetünk 6 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Időjárás, éghajlat. .

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Történelem, társadalmi és állampolgári Az iskola ismeretek; társadalmi, állampolgári 8 óra Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó szakmai képzés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési tanulás. kör, tanulmányi munka. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. A munka világa 6 óra Diákmunka, nyári munkavállalás. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú. Életmód 12 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.



120


Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Életmód nálunk és a célországokban. Szabadidő, művelődés, szórakozás 10 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.

Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Utazás, turizmus 7 óra A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Célnyelvi kultúrák. Tudomány és technika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti 6 óra Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. jelentőségű felfedezések, találmányok. A technikai eszközök szerepe a mindennapi Informatika: számítógépen keresztül való életben. kapcsolattartás, információ keresése, az Az internet szerepe a magánéletben, a informatikai eszközöket alkalmazó média tanulásban és a munkában. megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Gazdaság és pénzügyek Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi és állampolgári 6 óra A pénz szerepe a mindennapokban. ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, Reklámok. zsebpénz. 12. évfolyam Témakörök a 12. évfolyamra Témák

64 óra Kapcsolódási pontok 121


Személyes vonatkozások, család 5 óra A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők. Egyén és család nálunk és a célországokban. Ember és társadalom 6 óra Emberek külső és belső jellemzése. Baráti kör. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése. Ünnepek, családi ünnepek. Öltözködés, divat. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők).

Etika: önismeret, ember az időben gyermekkor, ifjúság, felnőttkor öregkor, családi élet.

Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Földrajz: biotermékek.

Környezetünk 5 óra Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek. A városi és a vidéki élet összehasonlítása. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben. Időjárás, éghajlat. .

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; hon- és népismeret: lakóhely és környék hagyományai, az én falum, az én városom. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, fenntarthatóság, környezettudatosság, életminőségek különbségei, pl. az éhezés és a szegénység okai; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Történelem, társadalmi és Az iskola állampolgári ismeretek; társadalmi, 6 óra Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. állampolgári ismeretek: a tudás szakmai képzés, tagozat). fogalmának átalakulása, a tanulás Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, technikái, élethosszig tartó tanulás. tanulmányi munka. Informatika: digitális tudásbázisok, A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, könyvtári információs rendszerek. például a választott szakmában. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei. Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. A munka világa Szakmai tárgyak: a tárgyak jellegének megfelelően. 6 óra Diákmunka, nyári munkavállalás. 122


A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú. Életmód 10 óra Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a családban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód nálunk és a célországokban. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8 óra Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet. Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.


Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és az olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái.

Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. 6 óra Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Célnyelvi kultúrák. Tudomány és technika 5 óra Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. 123


Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a Informatika: számítógépen keresztül munkában. való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Gazdaság és pénzügyek 5 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; társadalmi óra Családi gazdálkodás. és állampolgári ismeretek: a A pénz szerepe a mindennapokban. jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai. rezsi, zsebpénz. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank). Üzleti világ, fogyasztás, reklámok. A2 szintű nyelvtudás. A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt. Részt tud venni nagyon rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes A fejlesztés várt gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról. eredményei a két Képes ismerős témakörökben rövid összefüggő szóbeli megnyilatkozásra évfolyamos ciklus egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető végén szókincs segítségével. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, megtalálja a szükséges információkat egyszerű szövegekben, különböző szövegtípusokban. Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról minta alapján.

124


Matematika Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen 125


egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A kerettanterv ezen kívül is sok helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak. 126


A matematika oktatása elképzelhetetlen állítások, tételek bizonyítása nélkül. Hogy a tananyagban szereplő tételek beláttatása során milyen elfogadott igazságokból indulunk ki, s mennyire részletezünk egy bizonyítást, nagymértékben függ az állítás súlyától, a csoport befogadó képességétől, a rendelkezésre álló időtől stb. Ami fontos, az a bizonyítás iránti igény felkeltése, a logikai levezetés szükségességének megértetése. Ennek mikéntjét a helyi tantervre támaszkodva mindig a szaktanárnak kell eldöntenie, ezért a tantervben a tételek megnevezése mellett nem szerepel utalás a bizonyításra. A fejlesztési cél elérése szempontjából - egy adott tanulói közösség számára - nem feltétlenül a tantervben szereplő (nevesített) tételek a legalkalmasabbak bizonyítás bemutatására, gyakorlására. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. 9. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

1. Gondolkodási és megismerési módszerek Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete. A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése. 2. Számtan, algebra Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyenlőtlenség. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első- és másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, 127


eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. Tematikai egység/ 3. Összefüggések, függvények, sorozatok Fejlesztési cél Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Előzetes tudás Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben. Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában A tematikai (függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat egység nevelésiszempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és fejlesztési céljai geometriai megjelenítése. Tematikai egység/ 4. Geometria Fejlesztési cél Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt Előzetes tudás kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete. Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a A tematikai részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma egység nevelésigeometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az fejlesztési céljai eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

5. Valószínűség, statisztika Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás. A VALÓSZÍNŰSÉG FOGALMÁNAK MÉLYÍTÉSE: ISMERETEK RENDSZEREZÉSE, TAPASZTALATSZERZÉS ÚJABB KÍSÉRLETEKKEL, A KÍSÉRLETEK KIÉRTÉKELÉSE (RELATÍV GYAKORISÁG, ELOSZLÁS), KÖVETKEZTETÉSEK. DIAGRAM, VONALDIAGRAM, OSZLOPDIAGRAM, KÖRDIAGRAM KÉSZÍTÉSE, OLVASÁSA. TÁBLÁZAT ÉRTELMEZÉSE, KÉSZÍTÉSE. SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLATA AZ ADATOK RENDEZÉSÉBEN, ÉRTÉKELÉSÉBEN, ÁBRÁZOLÁSÁBAN.

9. osztály – egészségügy és ügyvitel szakmacsoportban Heti 3 óra az egészségügy és az ügyvitel szakmacsoportokban Éves 108 óra Tematikai egység/ Órakeret 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Fejlesztési cél 12 óra Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási 128


pontok Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor. Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése.

Alaphalmaz és komplementer halmaz.

A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos). Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.)

Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés.

Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása. A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen. Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz. Ponthalmazok megadása ábrával. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz). Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem; két, illetve

Magyar nyelv és irodalom: mondatok, szavak, hangok rendszerezése. Biológiaegészségtan: halmazműveletek alkalmazása a rendszertanban. Kémia: anyagok csoportosítása. Biológiaegészségtan: élőlények osztályozása; besorolás közös rész nélküli halmazokba. Informatika: számábrázolás (problémamegoldás táblázatkezelővel).

Vizuális kultúra: a tér ábrázolása. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg 129


több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés.

tartalmi elemei közötti kijelentés-érv, ok-okozati viszony felismerése és magyarázata. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés.

A „minden” és a „van olyan” A „minden” és a „van olyan” helyes használata. helyes használata. Nyitott mondatok Halmazok eszközjellegű igazsághalmaza, szemléltetés használata. módjai. Kulcsfogalmak/ Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek: (pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok, Eukleidész. Mersenne, Euler, Fermat) Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv. A hatványozás azonosságai. Számok abszolút értéke.

Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Matematikatörténet: Neumann János. Számok normálalakja.

2. Számtan, algebra Fejlesztési követelmények A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása. Érvelés. Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése. Korábbi ismeretekre való emlékezés. Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval). A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása.

Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat

Órakeret 36 óra Kapcsolódási pontok

Fizika: hőmérséklet, elektromos töltés, áram, feszültség előjeles értelmezése. Informatika: kommunikáció ember és gép között, adattárolás egységei. Fizika; kémia; biológia-egészségtan: 130


Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata. Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból.

stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása.

tér, idő, nagyságrendek – méretek és nagyságrendek becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méretéig; szennyezés, környezetvédelem.

Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számítási feladatok.

(a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). a 2 − b 2 szorzat alakja. Geometria és algebra Azonosság fogalma. összekapcsolása az azonosságok igazolásánál. Egyszerű feladatok polinomok, Ismeretek felidézése, mozgósítása illetve algebrai törtek közötti (pl. szorzattá alakítás, tört műveletekre. Tanult egyszerűsítése, bővítése, műveletek azonosságok alkalmazása. törtekkel). Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása.

Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Földrajz: a pénzvilág működése. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos élelmiszer-választás, becslések, mérések, számítások. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Fizika: számítási feladatok megoldása (pl. munkatétel). Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számítási feladatok.

131


Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok.

Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. x + c = ax + b . Kulcsfogalmak/ fogalmak

A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere). A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Definíciókra való emlékezés.

Fizika; kémia: képletek értelmezése. Fizika: kinematika, dinamika.

Fizika: kinematika, dinamika. Kémia: százalékos keverési feladatok.

Hatvány. Normálalak Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság... Elsőfokú egyenlet, Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség..

Tematikai egység/ Órakeret 3. Összefüggések, függvények, sorozatok Fejlesztési cél 15 óra Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A függvény megadása, elemi Ismeretek tudatos memorizálása Fizika; kémia; tulajdonságai. (függvénytani alapfogalmak). biológia-egészségtan: időben lejátszódó Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonjuk folyamatok leírása, alapján. elemzése. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése grafikon alapján. Informatika: tantárgyi Számítógép használata a szimulációs függvények vizsgálatára. programok használata, adatkezelés táblázatkezelővel. A lineáris függvény, lineáris Táblázatok készítése adott Fizika: időben lineáris kapcsolatok. A lineáris szabálynak, összefüggésnek folyamatok vizsgálata, függvények tulajdonságai. Az megfelelően. a változás sebessége. egyenes arányosság. A lineáris Időben lejátszódó történések függvény grafikonjának megfigyelése, a változás Kémia: egyenes meredeksége, ennek jelentése megfogalmazása. Modellek arányosság. lineáris kapcsolatokban. alkotása: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköznapokban (pl. Informatika: egységár, a változás sebessége). táblázatkezelés. Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében. 132


Az abszolútérték-függvény. Az x a ax + b függvény grafikonja, tulajdonságai ( a ≠ 0 ). A négyzetgyökfüggvény. Az x a x ( x ≥ 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai. A fordított arányosság a függvénye. x a ( ax ≠ 0 ) x grafikonja, tulajdonságai. Függvények alkalmazása.

Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.

A másodfokú függvény Függvénytranszformációk áttekintése az x a a( x − u ) 2 + v alak segítségével.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).


Fizika: matematikai inga lengésideje.


Fizika: ideális gáz, izoterma.

Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata. Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Számítógépes program használata. Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Számítógép használata.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Fizika: kinematika. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz: számítási feladatok.

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

FÜGGVÉNY. VALÓS FÜGGVÉNY. ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY, ÉRTÉKKÉSZLET, ZÉRUSHELY, NÖVEKEDÉS, FOGYÁS, SZÉLSŐÉRTÉKHELY, SZÉLSŐÉRTÉK. ALAPFÜGGVÉNY. FÜGGVÉNYTRANSZFORMÁCIÓ. LINEÁRIS KAPCSOLAT. MEREDEKSÉG. GRAFIKUS MEGOLDÁS.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Folyamatosan a

4. Geometria Fejlesztési követelmények Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése.


133


9-10. évfolyamon.) A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. Matematikatörténet: például az Euler-egyenes, Feuerbach-kör bemutatása (interaktív szerkesztőprogrammal). Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge. Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő.

A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján).

A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög. Fogalmak pontos ismerete.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.

Fizika: körmozgás, a körpályán mozgó test sebessége. Vizuális kultúra: építészeti stílusok. Fizika: körmozgás sebessége, szögsebessége. Földrajz: távolság a Föld két pontja között.

A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között . A szög mérése. A szög ívmértéke.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám.

Fizika: szögsebesség, körmozgás, rezgőmozgás. Földrajz: tájékozódás a földgömbön; hosszúsági és szélességi körök, helymeghatározás.

Thalész tétele. A matematika mint kulturális örökség. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.)

Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása. Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása.

Fizika: vektor felbontása merőleges összetevőkre. 134


A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

Egybevágóság, szimmetria.

Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található tárgyakban.

Fizika: elmozdulásvektor, forgások. Földrajz: bolygók tengely körüli forgása, keringés a Nap körül. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok.

Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek.

Fogalmak alkotása specializálással.

Egyszerű szerkesztési feladatok.

Biológia-egészségtan: az emberi test síkjai, szimmetriája. Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés. Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális Kulcsfogalmak/ háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. fogalmak Egybevágó. Szimmetria.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram).

5. Valószínűség, statisztika Fejlesztési követelmények Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése. Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal,

Órakeret 10 óra Kapcsolódási pontok Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalmi témák 135


következtetések levonása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata. Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.


vizuális ábrázolása (táblázat, diagram). Földrajz: időjárási, éghajlati és gazdasági statisztikák. Informatika: statisztikai adatelemzés.

A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok. Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Ismétlés, dolgozat

11óra

9. osztály a közgazdaság, illetve a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Heti 4 óra a közgazdaság, illetve a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban ÉVES 144 ÓRA

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Órakeret 16 óra


Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor.

Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal.

Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés.

Magyar nyelv és irodalom: mondatok, szavak, hangok rendszerezése. Biológia-egészségtan: halmazműveletek alkalmazása a rendszertanban. Kémia: anyagok csoportosítása.

Alaphalmaz és komplementer halmaz.

Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása.

Biológia-egészségtan: élőlények osztályozása; besorolás közös rész nélküli halmazokba.

A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története.

A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában,

Informatika: számábrázolás (problémamegoldás táblázatkezelővel). 136


számegyenesen. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése.

Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz.

Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos).

Ponthalmazok megadása ábrával. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz).

Vizuális kultúra: a tér ábrázolása.

Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.)

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kijelentés-érv, ok-okozati viszony felismerése és magyarázata.

A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés.

A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Halmazok eszközjellegű használata.

Kulcsfogalmak/ Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Számtan, algebra

Ismeretek


Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és

A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű oszthatósági feladatok,


137


számelméleti érdekességek: (pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok, Eukleidész. Mersenne, Euler, Fermat)

szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása. Érvelés.

Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv.

Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése.

A hatványozás azonosságai.

Korábbi ismeretekre való emlékezés.

Számok abszolút értéke.

Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval).

Fizika: hőmérséklet, elektromos töltés, áram, feszültség előjeles értelmezése.

Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Matematikatörténet: Neumann János.

A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása.

Informatika: kommunikáció ember és gép között, adattárolás egységei.

Számok normálalakja.

Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: tér, idő, nagyságrendek – méretek és nagyságrendek becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méretéig; szennyezés, környezetvédelem.

Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata.

Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása.

Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból.

Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számítási feladatok. Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Földrajz: a pénzvilág működése. 138


kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása.

Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos élelmiszer-választás, becslések, mérések, számítások. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások.

(a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). a 2 − b 2 szorzat alakja. Geometria és algebra Azonosság fogalma. összekapcsolása az azonosságok igazolásánál.

Fizika: számítási feladatok megoldása (pl. munkatétel).

Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása.

Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése, műveletek törtekkel).

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számítási feladatok.

Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből.

A képlet értelmének, jelentőségének Fizika; kémia: belátása. Helyettesítési érték képletek értelmezése. kiszámítása képlet alapján.

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere).

Fizika: kinematika, dinamika.

Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok.

A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).

Fizika: kinematika, dinamika.

Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. x + c = ax + b .

Definíciókra való emlékezés.


Kémia: százalékos keverési feladatok.

Hatvány. Normálalak Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság... Elsőfokú egyenlet, Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség.. 139



3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Ismeretek A függvény megadása, elemi tulajdonságai.

A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban.

Az abszolútérték-függvény. Az x a ax + b függvény

Órakeret 20 óra



Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: időben lejátszódó folyamatok leírása, elemzése.

Táblázatok készítése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően. Időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében.

Fizika: időben lineáris folyamatok vizsgálata, a változás sebessége.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata, adatkezelés táblázatkezelővel.

Kémia: egyenes arányosság. Informatika: táblázatkezelés.


grafikonja, tulajdonságai ( a ≠ 0 ). A négyzetgyökfüggvény. Az x a x ( x ≥ 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai.


Fizika: matematikai inga lengésideje.

A fordított arányosság a függvénye. x a ( ax ≠ 0 ) x grafikonja, tulajdonságai.


Fizika: ideális gáz, izoterma.

Függvények alkalmazása.

Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Fizika: kinematika. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. 140


érvényességének vizsgálata. Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.

A másodfokú függvény Függvénytranszformációk áttekintése az x a a( x − u ) 2 + v alak segítségével.

Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Számítógépes program használata.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz: számítási feladatok.

Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Számítógép használata.

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, Kulcsfogalmak/ növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus fogalmak megoldás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek

4. Geometria Fejlesztési követelmények

Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Folyamatosan a 9-10. évfolyamon.)

Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése.

A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. Matematikatörténet: például az Euler-egyenes, Feuerbach-kör bemutatása (interaktív szerkesztőprogrammal).

A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása.

Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge.

Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög.



141


Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő.

Fogalmak pontos ismerete.

Fizika: körmozgás, a körpályán mozgó test sebessége. Vizuális kultúra: építészeti stílusok.

A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján).


Fizika: körmozgás sebessége, szögsebessége. Földrajz: távolság a Föld két pontja között.

A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között .


A szög mérése. A szög ívmértéke.

Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám.

Fizika: szögsebesség, körmozgás, rezgőmozgás. Földrajz: tájékozódás a földgömbön; hosszúsági és szélességi körök, helymeghatározás.

Thalész tétele. A matematika mint kulturális örökség.

Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása.

Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.)

Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása.

Fizika: vektor felbontása merőleges összetevőkre.

A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom.


Fizika: elmozdulásvektor, forgások.

Egybevágóság, szimmetria.

Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található tárgyakban.

Földrajz: bolygók tengely körüli forgása, keringés a Nap körül. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Vizuális kultúra: 142


kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok. Biológia-egészségtan: az emberi test síkjai, szimmetriája. Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek.

Fogalmak alkotása specializálással.

Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok.

Egyszerű szerkesztési feladatok.

Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés.


Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális Kulcsfogalmak/ háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. fogalmak Egybevágó. Szimmetria. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram).

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.

5. Valószínűség, statisztika Fejlesztési követelmények Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése. Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata.

A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok.

Órakeret 13 óra Kapcsolódási pontok Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása (táblázat, diagram). Földrajz: időjárási, éghajlati és gazdasági statisztikák. Informatika: statisztikai adatelemzés.

143



Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Gyakoriság, relatív gyakoriság.


15óra

10. évfolyam 10. évfolyam az egészségügy, az ügyvitel, a kereskedelem-marketing szakmacsoportokban Heti 3 óra az egészségügy, az ügyvitel, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban ÉVES 108 ÓRA



Ismeretek Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)

Órakeret 10 óra

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése.

A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.

Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése.

Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.

Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése.

Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.

144


Bizonyítás.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre.

Etika: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása.

Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.

Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e).

Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel.

A gráffal kapcsolatos Gráfok alkalmazása alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). problémamegoldásban. Egyszerű hálózat szemléltetése. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal.

Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika mint szervezőelv poetizált szövegekben. Kémia: molekulák térszerkezete. Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, hálózatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: pl. családfa. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

Kulcsfogalmak/ Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha 145


fogalmak

…., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás. Faktoriális.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek


Órakeret 36 óra



A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.

Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.

Fizika: fonálinga lengésideje, rezgésidő számítása.

A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet.

Különböző algebrai módszerek Fizika: egyenletesen alkalmazása ugyanarra a gyorsuló mozgás problémára (szorzattá alakítás, teljes kinematikája. négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata.

Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok.

Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Algebrai ismeretek alkalmazása.

Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása. Gyökök és együtthatók összefüggései. Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Matematikatörténet: részletek a harmad- és ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax + b = cx + d .

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax 2 + bx + c ≥ 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető

Fizika; kémia: számítási feladatok.

Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése. Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák.

Megoldások ellenőrzése.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű használata.

Fizika: például egyenletesen gyorsuló mozgással kapcsolatos kinematikai feladat.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. 146


egyenlőtlenségek ( a ≠ 0 ). Példák adott alaphalmazon Megosztott figyelem; két, illetve ekvivalens és nem ekvivalens több szempont egyidejű követése. egyenletekre, átalakításokra. Halmazok eszközjellegű használata. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Összefüggés két pozitív szám Geometria és algebra Fizika: minimum- és számtani és mértani közepe összekapcsolása az azonosság maximumproblémák. között. Gyakorlati példa igazolásánál. GONDOLATMENET MEGFORDÍTÁSA. minimum és maximum probléma megoldására. Kulcsfogalmak/ Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek Az


Órakeret 3 óra


Kapcsoló dási pontok

Ismeretek felidézése 2

x a ax + bx + c

(a ≠ 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek

.

4. Geometria Fejlesztési követelmények


Vektorok összege, két vektor különbsége.

Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).

Fizika: erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebesség-változás).

Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció.



Hasonló alakzatok.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat 147


változik. A háromszögek hasonlóságának alapesetei.

Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása.

A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya.

Új ismeretek matematikai alkalmazása.

Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe.

Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél.

A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen.

Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell.

Földrajz: térképkészítés, térképolvasás.

Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya.

Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk.

Biológia-egészségtan: példák arra, amikor adott térfogathoz nagy felület (pl. fák levelei) tartozik.

Vektor szorzása valós számmal.

Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.

Fizika: Newton II. törvénye.

Fizika: súlypont, tömegközéppont. Vizuális kultúra: összetett arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben, alkalmazása a művészetekben.

Vektorok felbontása összetevőkre. Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra.

Fizika: eredő erő, eredő összetevőkre bontása.

Bázisvektorok, vektorkoordináták. Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra.

Fizika: helymeghatározás, erővektor felbontása összetevőkre.

Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense.

Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.

A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög A valós problémák matematikai szögfüggvényeinek alkalmazása a (geometriai) modelljének derékszögű háromszög hiányzó megalkotása, a problémák önálló

Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre. 148


adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben.

megoldása.

Kulcsfogalmak/ Hasonló. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.


5. Valószínűség, statisztika

Órakeret 6 óra



A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kísérletek, játékok csoportban.

Biológia-egészségtan: öröklés, mutáció.

Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Esély, valószínűség.


11 óra

10. évfolyam a közgazdaság szakmacsoportban Heti 4 óra a közgazdaság szakmacsoportban ÉVES 144 ÓRA



Ismeretek Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)

A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon).

Órakeret 13 óra

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe.

Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. 149


Matematikatörténet: Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.

Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése.

Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.

Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése.

Bizonyítás.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre.

Etika: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása.

Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.

Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e).

Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel.

A gráffal kapcsolatos Gráfok alkalmazása alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). problémamegoldásban. Egyszerű hálózat szemléltetése. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb.

Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika mint szervezőelv poetizált szövegekben. Kémia: molekulák térszerkezete. Informatika: problémamegoldás 150


szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal.

informatikai eszközökkel és módszerekkel, hálózatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: pl. családfa. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha Kulcsfogalmak/ …., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. fogalmak Ellentmondás. Faktoriális. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek


Órakeret 48 óra



A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.

Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.

Fizika: fonálinga lengésideje, rezgésidő számítása.

A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet.

Különböző algebrai módszerek Fizika: egyenletesen alkalmazása ugyanarra a gyorsuló mozgás problémára (szorzattá alakítás, teljes kinematikája. négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata.

Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok.

Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).

Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása.

Algebrai ismeretek alkalmazása.

Gyökök és együtthatók összefüggései.

Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése.

Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Matematikatörténet: részletek a harmad- és ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből.

Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák.

Fizika; kémia: számítási feladatok.

151


Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax + b = cx + d .

Megoldások ellenőrzése.

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax 2 + bx + c ≥ 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a ≠ 0 ).

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű használata.

Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Halmazok eszközjellegű használata.

Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására.

Geometria és algebra összekapcsolása az azonosság igazolásánál. Gondolatmenet megfordítása.


Fizika: például egyenletesen gyorsuló mozgással kapcsolatos kinematikai feladat.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Fizika: minimum- és maximumproblémák.

Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.



Órakeret 4 óra

Ismeretek


Kapcsoló dási pontok

Az

Ismeretek felidézése 2

x a ax + bx + c

(a ≠ 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek Vektorok összege, két vektor

.

4. Geometria Fejlesztési követelmények Műveleti analógiák (összeadás,

Órakeret 56 óra Kapcsolódási pontok Fizika: erők összege, 152


különbsége.

kivonás).

két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebesség-változás).

Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció.



Hasonló alakzatok.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei.

Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása.

A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya.

Új ismeretek matematikai alkalmazása.

Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe.

Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél.

A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen.

Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell.

Földrajz: térképkészítés, térképolvasás.

Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya.

Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk.

Biológia-egészségtan: példák arra, amikor adott térfogathoz nagy felület (pl. fák levelei) tartozik.

Vektor szorzása valós számmal.

Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.

Fizika: Newton II. törvénye.

Fizika: súlypont, tömegközéppont. Vizuális kultúra: összetett arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben, alkalmazása a művészetekben.

153


Vektorok felbontása összetevőkre. Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra. Bázisvektorok, vektorkoordináták. Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra. Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben.

A valós problémák matematikai (geometriai) modelljének megalkotása, a problémák önálló megoldása.

Fizika: eredő erő, eredő összetevőkre bontása. Fizika: helymeghatározás, erővektor felbontása összetevőkre. Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre. Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.

Kulcsfogalmak/ Hasonló. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ismeretek Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Ismétlés, dolgozat



Órakeret 8 óra



A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kísérletek, játékok csoportban.

Biológia-egészségtan: öröklés, mutáció.

Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Esély, valószínűség. 15 óra Gondolkodási és megismerési módszerek − Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. − Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. − Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. − Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. − Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására. Számtan, algebra − Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai 154


kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. − Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. − Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. − Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. − A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok − A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. − A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). − Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. − Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. − Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. − A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordinátarendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria − Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. − Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. − A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. − Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). − Szimmetria ismerete, használata. − Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). − Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. − Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. − Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. 155


− Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. − A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. − A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. − A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Valószínűség, statisztika − Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. − Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. − Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása. − Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata. − Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése. − A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét.

156


MATEMATIKA 11–12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőképesség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A matematikatörténet feldolgozása például alkalmas erre. Ez sokat segíthet abban, hogy a matematikát kevésbé szerető tanulók se tekintsék gondolkodásmódjuktól távol álló területnek a matematikát. A tanmenetet heti 3, 4, illetve 5 órára is megterveztük. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. 108 órában tanulnak az egészségügy, illetve az ügyvitel szakmacsoport diákjai; 144 órában a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport tanulói, 180 órában a közgazdaság szakmacsoport diákjai. 11. évfolyam 11. évfolyam 18óra 20 óra Gondolkodási és megismerési módszerek 12 óra 25 óra 32 óra 42 óra Számtan, algebra 9 óra 12 óra 15 óra Összefüggések, függvények, sorozatok 31 óra 41 óra 52 óra Geometria 20 óra 27 óra 33 óra Valószínűség, statisztika 11 óra 14 óra 18 óra Ismétlés, Dolgozat ∑108óra ∑144óra ∑180óra 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Előzetes tudás: A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai:

Órakeret: 12 óra/ 18 óra/ 20 óra

Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése. 157


Ismeretek


Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál. Binomiális együtthatók.

Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet: Euler.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai:

Ismeretek n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén.

Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására. A definíciók és a hatványozás

Földrajz: előrejelzések, tendenciák megfogalmazása Biológia-egészségtan: genetika

Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában. Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése.


2. Számtan, algebra Előzetes tudás:


Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás). Fejlesztési követelmények


A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása. Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása. Ismeretek tudatos memorizálása. Ismeretek mozgósítása. Modellek alkotása (algebrai

Fizika; kémia: radioaktivitás. 158


azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek.

modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).

A logaritmus értelmezése. Matematikatörténet: A logaritmussal való számolás szerepe (például a Kepler-törvények felfedezésében). Zsebszámológép használata, táblázat használata.

Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Ismeretek tudatos memorizálása.

A logaritmus azonosságai. A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek.

Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás. A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése. Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).

3. Összefüggések, függvények, sorozatok Előzetes tudás:

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai:

Földrajz; biológiaegészségtan: globális problémák - demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás. Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: pH-számítás. Fizika: Kepler-törvények. Fizika; kémia: számítási feladatok.

Életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: pH-számítás. Biológia-egészségtan: érzékelés, az inger és az érzet.


Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően.

Ismeretek


Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).

A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése.

Kapcsolódási pontok Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, 159


A trigonometrikus függvények transzformációi: f (x ) + c , f (x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . Az exponenciális függvények. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban.

Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint. Permanenciaelv alkalmazása. Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.).

A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmus függvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben.

GPS. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz: a társadalmigazdasági tér szerveződése és folyamatai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: erőforrások kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.

Fizika; kémia: radioaktivitás.


4. Geometria

Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Előzetes tudás: Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és A tematikai egység nevelési- térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordinátafejlesztési céljai: geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Ismeretek




Szinusztétel, koszinusztétel.

Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel).

Fizika: vektor felbontása adott állású összetevőkre. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.

Síkidomok kerületének és területének számítása.

Ismeretek alkalmazása.

Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként.

A trigonometrikus azonosságok megértése, használata.

Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. Helyvektor.

A problémához hasonló egyszerű probléma keresése.

Fizika: rezgőmozgás, adott kitéréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása.

A művelet újszerűségének felfedezése. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése. Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások. A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése. Képletek értelmezése, alkalmazása.

Fizika: mechanikai munka, mágneses fluxus.

Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Két pont távolsága, a szakasz hossza. A kör egyenlete.

Az egyenes különböző

Földrajz: felszínszámítás.

Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában.

Képletek értelmezése, alkalmazása. Geometria és algebra összekapcsolása. Megosztott figyelem; két,

Fizika: vonatkoztatási rendszer, hely megadása. Fizika: erők összeadása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram). Fizika: hely megadása.

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: ponthalmaz 161


megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

A kör adott pontjában húzott érintője. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában.

illetve több szempont egyidejű követése.

Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban. Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata. Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása). A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. Geometriai ismeretek mozgósítása. Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése.

megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Fizika: út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram használata). Fizika: égitestek pályája. Órakeret: 20 óra/ 27 óra/ 33 óra


Előzetes tudás:

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Ismeretek Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére,

A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentőségének megértése. Fejlesztési követelmények


A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai

Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai áramkörökkel. 162


szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül. A valószínűség klasszikus modellje. Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről. Egyszerű valószínűségszámítási problémák.

műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata. A modell és a valóság kapcsolata.

Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása. Statisztikai mintavétel. Modell alkotása Valószínűségek visszatevéses (valószínűségi modell): a mintavétel esetén. mintavételi eljárás lényege. Visszatevés nélküli mintavétel. Adathalmazok jellemzői: A statisztikai kimutatások és a átlag, medián, módusz, valóság: az információk terjedelem, szórás. Nagy kritikus értelmezése, az adathalmazok jellemzése esetleges manipulációs statisztikai mutatókkal. szándék felfedeztetése. Közvélemény-kutatás, minőség-ellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.

Fizika: az űrkutatás hatása mindennapjainkra, a találkozás valószínűsége. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

12. évfolyam 12. évfolyam Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria Rendszerező összefoglalás Dolgozat

1. Összefüggések, függvények, sorozatok Előzetes tudás:

24 óra 26 óra 40 óra 6 óra ∑96óra




Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. 163


Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, A tematikai egység nevelési- vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; fejlesztési céljai: rekurzió, képletek értelmezése. Ismerethordozók használata. Ismeretek A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.

Kamatoskamat-számítás.

2. Geometria

Előzetes tudás:

Fejlesztési követelmények Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása. Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Az egyéni döntés felelőssége: az eladósodás veszélye. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.

Kapcsolódási pontok Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel: algoritmusok megfogalmazása, tervezése.

Fizika; kémia, biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: exponenciális folyamatok vizsgálata.

Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke működése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés.

Órakeret: 26 óra/ 35 óra/ 44 óra Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, 164


A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:

hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata. Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.

Ismeretek


Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.

A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek). A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő csoportosítása.

A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.

3. Rendszerező összefoglalás Előzetes tudás: A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai:

Ismeretek

Kapcsolódási pontok Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program). Kémia: kristályok. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program). Órakeret: 40 óra/ 52 óra/ 66 óra

A középiskolai matematika anyaga. A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. Fejlesztési követelmények


1. Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és A problémának megfelelő számhalmazok. Valós számok szemléltetés kiválasztása halmaza és részhalmazai. (Venn-diagram, számegyenes, koordinátarendszer). Állítások logikai értéke. Szövegértés. A szövegben Filozófia: logika - a Logikai műveletek. található információk következetes és rendezett összegyűjtése, rendszerezése. gondolkodás elmélete, a logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvészethez. 165


Informatika: Egy bizonyos, nemrég történt esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése. Navigációs eszközök használata: hierarchizált és legördülő menük használata. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása. Bizonyítási módszerek.

Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal. Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.

Gyakorlati számítások.

Egyenletek és egyenlőtlenségek. Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok.

Halmazok eszközjellegű használata. Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során. Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás következtetés bemutatása, elemzése. Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal. Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel. 2. Számtan, algebra Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés. Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével. Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a

Filozófia: szillogizmusok.

Technika, életvitel és gyakorlat: alapvető adózási, biztosítási, egészség-, nyugdíj- és társadalombiztosítási, pénzügyi ismeretek.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: 166


Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok.

hatvány, illetve a szögfüggvények példáján. Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás. Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása.

képletek használata

A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása. Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek. 3. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A Emlékezés: a fogalmak függvények tulajdonságai. pontos felidézése, ismerete. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai. A tanult alapfüggvények Képi emlékezés statikus ismerete. helyzetekben (grafikonok felidézése). Kapcsolat a matematika két Függvénytranszformációk: területe között: f (x ) + c , f (x + c) ; cf (x ) ; f (cx) . függvénytranszformációk és Eltolás, nyújtás és geometriai transzformációk. összenyomás a tengelyre merőlegesen. Függvényvizsgálat a tanult Emlékezés, ismeretek szempontok szerint. mozgósítása. Függvények használata valós Fizika, kémia; biológiafolyamatok elemzésében. egészségtan; földrajz; Függvény alkalmazása történelem, társadalmi és matematikai modell állampolgári ismeretek: 167


készítésében. 4. Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák.

matematikai modellek.

Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása.

Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben. Állítások, tételek jelentésére való emlékezés. A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása.

Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó Állítások, tételek jelentésére tételek és alkalmazásuk. való emlékezés. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Matematikatörténet: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig. Vektorok alkalmazásai. Geometria és algebra Egyenes egyenlete. Kör összekapcsolása. egyenlete. Két alakzat közös pontja. Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák. 5. Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai Adathalmazok jellemzése Magyar nyelv és irodalom: a mutatók: módusz, medián, önállóan választott mutatók tartalom értékelése hihetőség 168


átlag, szórás.

segítségével. A reprezentatív minta jelentőségének megértése.

Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei.

A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben, a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban. A szerencsejátékok igazságtalanságának és a játékszenvedély veszélyeinek felismerése.

szempontjából; a szöveg hitelességével kapcsolatos tartalmi elemek magyarázata; a kétértelmű, többjelentésű tartalmi elemek feloldása; egy következtetés alapját jelentő tartalmi elem felismerése; az olvasó előismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegű címadás felismerése. Technika, életvitel és gyakorlat; biológiaegészségtan: szenvedélybetegségek és rizikófaktor.

169


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegét tekintve azonban már forrás- és tevékenységközpontú. Olyan nevelő-oktató tevékenység, amelynek célja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése, valamint a magasabb műveltség megalapozása. Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása az egyetemes történelem elemzésével. Fontos feladat a különböző képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – azonos súlyú fejlesztése. Fontos, hogy a tanulók ezek révén rendelkezzenek a történelmi gondolkodás kialakításához szükséges alapokkal; birtokában legyenek alapvető történelmi tények ismeretének; tudják használni a szaknyelvet, értsék a történelmi fogalmakat; képesek legyenek ismereteiket szóban és írásban egyaránt előadni. Fontos, hogy a tanulók legyenek képesek értelmezni a történelmi múlt és a jelenkor társadalmi eseményeit, álláspontjukat pedig érvekkel alátámasztva tudják képviselni. A történelem tanításának célja annak a történelmi műveltségnek az elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot, és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösségek számára. A magyar történelem a nemzeti azonosságtudatot, az európai és a világtörténelem az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelmi folyamatok, jelenségek megismerése, megértése megalapozza a történelmi tudat és történelmi gondolkodás kialakulását. Fontos célként fogalmazható meg, hogy a középiskolai tanulmányokat záró történelem érettségi – elősegítve az élethosszig való tanulás feltételeit – nemcsak a lexikai adatok elsajátítását, az egyszerű reprodukciót, hanem a különböző típusú ismeretforrások gyakorlati használatát, történelmi összefüggések magyarázatát, a kritikai gondolkodás kialakulását, valamint a kommunikációs képességek alkalmazását várja el. A történelem tantárgyi kerettanterv érvényesíti az iskolai oktatás-nevelés közös, átfogó elveit, így részt vállal az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem társadalmi feladataiból. A kerettanterv által alkalmazott kulcsfogalmak a következők: változás–folyamatosság; történelmi források; kronológia; történelmi tér; település, életmód, életviszony, életminőség; történelmi személyiség; ellentét – összefüggés, kölcsönhatás; ok, cél, következmény; analógia; társadalmi helyzet (státusz); szabadság, alávetettség (emancipáció, diszkrimináció); erőszak, terror, népirtás; gazdaság, technika, technológia; hit, vallás, egyház; eszmék, ideológiák; birodalom, ország; identitás, nép, nemzet, nemzetiség; demográfiai változások, népmozgások; állam, hatalom, politika; konfrontáció és kompromisszum; nemzetközi kapcsolatok, integráció, globalizáció; hadseregek, hadviselés, háborúk. Az 9-12. évfolyamra kiválasztott kulcsfogalmak felosztása Nézőpontok, dimenziók Feldolgozási struktúrák Egyedi és általános gazdaság, technika, változás, folyamatosság történelmi személyiség technológia település, életmód, történelmi forrás szabadság, alávetettség életviszony, életminőség társadalmi helyzet (státusz) kronológia erőszak, terror, népirtás állam, hatalom, politika történelmi tér birodalom, ország konfrontáció és ellentét, összefüggés, identitás, nép, nemzet, 170


kompromisszum

kölcsönhatás

hit, vallás, egyház

ok, cél, következmény

eszmék, ideológiák

analógia

nemzetiség demográfiai változások, népmozgások nemzetközi kapcsolatok, integráció, globalizáció hadseregek, hadviselés, háborúk

A történelem tantárgy – a lehetőségekhez igazodva – támogatja a korszerű informatikai eszközök, médiák, a könyvtárak, múzeumok és az elektronikus eszközök (kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben. A történelmi-társadalmi jelenségek és az eseményeket alakító okok föltárása a középiskolai oktatás egyik kiemelt feladata, hiszen alapvetően ennek révén lehet felébreszteni az igényt a történelmi jelenségek rendszerezésére, valamint kialakítani azokat a feldolgozási algoritmusokat, amelyek a történelmi gondolkodási sémák és szövegalkotási standardok (pl. hipotézisek és igazolásuk, nézőpontok és értelmezésük) kialakulását eredményezik. Az ismeretszerzési, feldolgozási képességek szorosan összefüggnek a kommunikációs képességek fejlesztésével, a kritikai gondolkodásmód kialakításának szándékával. A kommunikációs képességek fejlesztése során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli és írásbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Kiemelt feladatnak tekinthető az időben való tájékozódás képességének és készségének folyamatos fejlesztése. Ennek kapcsán elvárható, hogy a tanulók képesek legyenek a nagyobb történelmi korszakokon belül a kisebbeket elkülöníteni. A tanulók értékelése Az egyéni értékelés különböző formái: – Önálló, produktív írásbeli munka (pl. problémamegoldó vagy elemző esszé írása, házi dolgozat, projektmunka, elektronikus anyag, portfolió) készítése. – Önálló szóbeli felelet (pl. tétel kifejtése, kiselőadás tartása). – Pár- és csoportmunkában való részvétel (pl. disputa, vetélkedő, szerepjáték). – Félévente legalább két témazáró feladatlap megírása. – Évenként egy összegző, rendszerző feladatlap és esszé megírása. A tanulók értékelésének főbb szempontjai: – Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenységek során. – Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggő, követhető, logikus gondolatmenetre és árnyalt fogalmazásra való törekvés. – Képes-e önállóan felépíteni feleletét? Képes-e kérdéseket, releváns megállapításokat, következtetéseket megfogalmazni? – Az általános és adott korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmak szakszerű és helyes használata. – Történelmi események, jelenségek, folyamatok, személyek elhelyezése időben és térben, tájékozódás a történelmi térképen. – Egyéni és csoportos képességfejlesztő feladatok (pl. szöveges forrás-, kép-, film-, ábra-, grafikon-, diagramelemzés) megoldása. – Projektek (pl. tablók, házi dolgozatok, színielőadások, kiadványok, makettek, filmek, egyéb digitális anyagok) egyéni vagy csoportos elkészítése. 171


– Tanórán kívüli információszerzés, pl. kutató- és gyűjtőmunka produktumainak bemutatása, tanulmányi kirándulásokról, múzeumlátogatásokról készült jegyzőkönyvek, élménybeszámolók tartása. A tanterv alkalmazása, szükséges speciális képesítések és tárgyi feltételek A társadalomismeretet és állampolgári ismereteket feldolgozó tananyagrészekhez ajánlott a megfelelő szakirányú pedagógus-továbbképzés elvégzése. Az iskolában már meglévő tanári és tanulói demonstrációs eszközök, pl. falitérképek, projektor, időszalag, történelmi tablók, forrásszemelvények beszerzése (kiegészítve – szükség szerint – saját készítésű eszközökkel, pl. memóriakártyák, táblajátékok); szaktantermek; iskolai könyvtár, pc, internet (lehetőség szerint), megfelelve a 11/1994. MKM rendelet előírásainak. A tankönyvek kiválasztásának elvei A középiskolai korosztálynak olyan tankönyvet válasszunk, amely – a tantervi célkitűzésnek megfelelően – a múltat a maga sokszínűségében, gazdag forrásanyagra támaszkodva, sokoldalúan és összefüggéseiben mutatja be. Lehetőséget teremt a tanulói érintettség felkeltésére, az ismeretszerzés és tanulási képességek fejlesztésére, a problémaérzékenység, és az alternatívákban való gondolkodás kialakítására, a releváns összefüggések feltárására, az egyedi jelenségekből következő általánosításokra, az ellentmondások feltárására, megvitatására, valamint a szakszerű és árnyalt vélemények megfogalmazására. A könyv tematikája továbbfejleszti a tanulók időbeni tájékozódási képességét, a feldolgozott időszak dokumentumai (szövegek, képek stb.) a megjelenített korszak fontos és jellemző vonásait tükrözik. A tankönyv a feldolgozandó ismeretforrások megértését, elemzését változatos és gondolkodtató kérdések, feladatok alkalmazásával segíti.

172


Előzetes tudás

Tematikai egység

9. évfolyam Az őskor és az ókori Kelet

Órakeret 10 óra

1

Az emberi faj fennmaradása a természet és a társadalom szerves összefüggésében lehetséges, ezért lényeges a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv elfogadása. Az ember az alkotó munka során állandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit. A közösség teremti meg az embert, az ember viszont létrehozza és fenntartja közösséget. A közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal, az államok jogrenddel teremtik meg az együttélés szükséges feltételeit. A társadalom tagolt, melyben az engedelmesség, az emberek közötti kölcsönös függés és hierarchia egyaránt fontos. A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományok módszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához, mivel a történelmi források sokszínűek. Tudatosul benne, hogy az emberi történelem korai időszakára vonatkozó eltérő tudományos megközelítések alapvetően a forrásanyag hiányosságából fakadnak. A természeti adottságok meghatározó szerepének felismerése az első államok, birodalmak keletkezésében és felbomlásában. Az ókori keleti vallások – különös tekintettel az egyistenhitet hirdető zsidó vallás – szellemi, társadalmi gyökereinek megismerése, az emberi kultúra fejlődésére gyakorolt hatásainak megértése. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Az őskori ember világa. Ószövetségi történetek. Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallások, építmények).


Ismeretszerzés, tanulás: − Forrástípusok felismerése, információgyűjtés Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi és azok rendszerezése. (Pl. az első helyzete, életformák. civilizációkról fennmaradt források csoportosítása különböző szempontok szerint.) A folyamvölgyi kultúrák. − Egy történelmi oknyomozás megtervezése (pl. a piramisépítéshez kapcsolódó hipotézisek). A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. Kritikai gondolkodás: − Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek Az ókori Kelet kulturális öröksége. problémaközpontú elrendezése. (Pl. egy folyamvölgyi kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján.) − Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása. (Pl. eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációinak társadalmi szerkezetében, államszervezetében.) Kommunikáció: Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján. (Pl. az ókori keleti civilizációk jellegzetes tárgyi emlékeinek és kulturális örökségének feldolgozása.) Tájékozódás térben és időben − Megismert történelmi események időrendbe állítása. (Pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon.) − A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. Mezopotámia államainak elhelyezkedése, Egyiptom területi változásai.)

A történelem forrásai.


Papíralapú képek tablókészítéshez a távol-keleti művészetről

Film/DVD az egyiptomi kultúrával kapcsolatban

Múzeumi feladatlap a helyi múzeum megtekintéséhez

2

Középiskolai Matematika: a történelmi atlasz számegyenes, az idő mértékegységei Tankönyv (nap, hónap, év, évtized, évszázad).

Vizuális kultúra: az ókori Kelet (pl. a gízai piramisok).

Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, az írás kialakulása, jelentősége, nyelvcsaládok.

Földrajz: kontinensek, rasszok, térképolvasás.

Film/DVD Biológiaegészségtan: a homo régészeti sapiens egységes faj. ásatásokról

Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz. Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem. Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora).

Fogalmak, adatok

3

Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom, monoteizmus, politeizmus

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték.

Tartalmi kulcsfogalmak

Értelmező kulcsfogalmak



További feltételek

Előzetes tudás

Tematikai egység

Az ókori Hellász

Órakeret 12 óra

4

A különböző államformák (királyság, köztársaság) és a hatalomgyakorlás eltérő formáinak (demokrácia, diktatúra) jellemzői, és azok egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásainak azonosítása. A közügyekben való részvétel fontosságának elfogadása. A humánum, a szépség és jóság antik eszméje megbecsülése, a művészi értékek megóvásának szükségessége. Az európai civilizáció gyökereinek feltárása. Az ókori demokrácia alapelveinek megismerése, vázlatos összehasonlítása a modern demokrácia alapelveivel. Birodalomszervezési elvek megismerése. A háborúk okainak (történelmi, politikai, gazdasági, vallási, etnikai, hatalmi okok stb.) áttekintése. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Görög istenek, hősök, tudósok, művészek, olimpia, görög-perzsa háborúk. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla


Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Birodalmak.

A görög hitvilág, művészet és tudomány.

Spárta. Kisebbség, többség.

Az athéni demokrácia kialakulása és működése. Államformák, államszervezet.

A polisz kialakulása. A földrajzi környezet.


Kritikai gondolkodás: − Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. az arisztokratikus és a demokratikus kormányzás előnyeiről, hátrányairól.) − Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. Spártáról a történetírásban kialakult hagyományos kép árnyalása.) − Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Hellász történelmét feldolgozó hollywoodi filmek.) Kommunikáció: − Folyamatábra, diagram elemzése/ készítése. (Pl. az athéni demokrácia kialakulása.) − Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. gyarmatváros és anyaváros kapcsolata.)

Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés különböző médiumok anyagából, szaktudományi munkákból. (Pl. a görög művészet témájában.) − Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a görög-perzsa háborúk hőseinek áldozatvállalása.)

Sokszorosított vaktérképes feladatlap

Úti film Krétáról DVD-n

Vizuális kultúra: az antik görög képzőművészet.

Dráma és tánc: az ókori színház és dráma.

Magyar nyelv és irodalom: görög mitológia, homéroszi eposzok, az antik görög színház és dráma, Szophoklész: Antigoné.

Tankönyv

5

Középiskolai történelmi atlasz

Fogalomtár

Játékfilm Nagy Sándorról DVD-n

Úti- vagy művészettörténeti film Athénról

Testnevelés és sport: a sport- és Képek a görög olimpiatörténet istenekről alapjai.

Földrajz: a Balkánfélsziget déli részének természeti adottságai.



Tájékozódás időben és térben: − Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján.) − Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. (Pl. a görög gyarmatosítás fő irányai.)

Fizika: Arkhimédész, ptolemaioszi világkép, Arisztotelész természetfilozófiája.

Matematika: Pitagorasz-tétel, Thalész-tétel, Eukleidész (euklideszi geometria), görög ábécé betűinek használata a matematikában. Pi szám jelölése [π].

Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás, kereskedelem, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, demokrácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, politeizmus.

Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, jelentőség.


6

Fogalmak, adatok

Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, helóta, filozófia, hellenizmus. Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. 594 (Szolón reformjai), Kr. e. 508 (Kleiszthenész reformjai), Kr.e. V. század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása).


7

Az ókori Róma


Órakeret 12 óra

8

Az ókori Római Birodalmat a katonai erő, fejlett jogrendszer és államszervezet jellemezte. A gazdasági és katonai hatalom birtoklása alapja lehet egy-egy személy vagy csoport politikai befolyásának. Egy állam eredményes hódításai a közösség tagjai számára jogkiterjesztéssel és jobb életfeltétellel járhatnak, míg veresége az egész közösség pusztulását is eredményezheti. A kereszténység az emberek isten előtti egyenlőségének meghirdetésével jelentős hatást gyakorolt a kor embereire. A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennálló állam felemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása játszik szerepet, valamint, hogy a hosszú életű birodalmak társadalma, gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosan változik. Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római kultúra kölcsönhatása során alakult ki, lássa az európai civilizációra gyakorolt hatását. A zsidó gyökerekből is táplálkozó kereszténység kialakulásának és egyházzá szerveződésének megismerésén keresztül felismeri annak civilizációformáló szerepét, valamint hatását a későbbi korok fejlődésére. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókori Rómában. Újszövetségi történetek. Előzetes tudás További különleges Személyi: múzeumpedagógus múzeumlátogatáshoz; könyvtáros tanár feltételek Tárgyi: interaktív tábla, könyvtár

Tematikai egység


A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

Pannónia provincia.

A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók.

A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog.

Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai.

A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, államszervezet.

Róma útja a köztársaságtól a császárságig.


Kommunikáció: − Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése. (Pl. a római kultúra emlékei napjainkban.) − Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, rádió- és tévéműsorokból. (Pl. a gladiátorok élete.)

Kritikai gondolkodás: − Különböző szövegek, hanganyagok, filmek vizsgálata a történelmi hiteleség szempontjából. (Pl. Róma alapítása, Jézus élete.) − Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Caesar és Augustus intézkedései, Constantinus reformjai.)

Ismeretszerzés, tanulás: − A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése. (Pl. a köztársaság államszervezeti ábrái.) − Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. gazdaság, gazdálkodás a császárkorban.) − A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Pl. a görög és a római mindennapi élet összevetése.

Történelmi filmek Rómáról (DVD)

Papírképek a római személyiségekről

Papírképek a római mitológia és történelem nagy alakjairól

Játékfilmek Jézus életéről DVD-n

9

Fogalomtár Etika; filozófia: A kereszténység Középiskolai története. Az történelmi atlasz európai civilizáció és kultúra zsidóTankönyv keresztény gyökerei.

Vizuális kultúra: Colosseum, Augusztus szobra.

Matematika: a római Római épületek makettjei számok.

Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, Vergilius, Horatius. Az írás kialakulása, jelentősége, nyelvcsaládok.

Földrajz: az Appennini-félsziget természeti adottságai.

Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, triumvirátus, principatus, limes, colonus, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás. Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Spartacus, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr.e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása).


Fogalmak, adatok

10

Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.


Tájékozódás térben és időben: − Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. (Pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása.) − Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. a kereszténység terjedése.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség.




Előzetes tudás

Tematikai egység

A középkor

11

A keresztény vallás szerepe az európai szellemi és hatalmi expanzióban, az egyház társadalomépítő és -szabályozó tevékenységének azonosítása, távlatos jelentőségének megértése. Az egyéni érdekeltség kiterjedése, a hatalommegosztás elvének megjelenése az egyházi és világi, illetve a központi és helyi hatalom között mint meghatározó európai fejlődési mozgatórugók értékelése. A városokat megillető közösségi szabadságjog, kiegészülve az önkormányzatisággal, az ott élők számára fontos értékként jelent meg. A középkori keresztény civilizáció örökségének feltárása és a középkori városi civilizáció továbbélésének kimutatása a modern európai civilizációban. A rendiség azonosítása mint a modern állam középkori gyökere. A termelés új szervezeti formái társadalomformáló hatásának felismerése. Európa eltérő gazdasági fejlődésű régióinak különböző szempontok alapján történő összehasonlítása. A keresztény és az iszlám világvallás civilizációformáló szerepének tudatosítása. A középkori keresztény vallásos világkép módosulásának nyomon követése a történelem során. A humanizmus örökségének kimutatása a modern ember gondolkodásmódjában. A Gutenberg-galaxis szerepének értékelése az emberi civilizációban. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

Órakeret 20 óra A középkori élet színterei és szereplői. A lovagi életmód és a keresztes hadjáratok; új mezőgazdasági eszközök és módszerek; a céhek. A középkori járványok.


Róma örökösei: a Bizánci Birodalom és a Német-római Birodalom létrejötte.

Nyugat-Európa gazdasága és társadalma. Erőforrások és termelési kultúrák.

A nyugati és keleti kereszténység.

Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom egykori területén. A Frank Birodalom.


Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. a feudalizmus terminológiája.) − Információk önálló rendszerezése, értelmezése és következtetések levonása. (Pl. a keresztes hadjáratok európai anyagi és szellemi kultúrára, életmódra gyakorolt hatásainak összegzése.) − Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. az iszlám mindennapi életet szabályozó előírásainak betartása.)

Földrajz: Európa természeti adottságai, az arab világ földrajzi jellemzői, világvallások, arab földrajz (tájolás, útleírások), az ún. kis jégkorszak Európában.

12

Játékfilm a középkorról DVD-n

Mezőgazdasági eszközök képe, makettje

Hétköznapi élet a középkorban

Itália, a humanizmus és a reneszánsz Világkép, eszmék, ideológiák. Korok, korstílusok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban Korok, korstílusok.

Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése.

A közép- és kelet-európai régió államai.

Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században.

A rendiség kialakulása.

A technikai fejlődés feltételei és következményei.

Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése.

A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában.

Az iszlám és az arab hódítás. Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatása.

Az államalapítások kora Észak-, Közép- és KeletEurópában.


Kommunikáció: Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a hűbéri viszony és hűbéri lánc bemutatását szolgáló ábra.)

Matematika: arab számok (hindu eredetű, helyi értékes, 10-es alapú, arab közvetítéssel világszerte elterjedt számírás), arab algebra.

Vizuális kultúra: bizánci művészet, román stílus, gótika, reneszánsz (Leonardo, Michelangelo, Raffaello).

13

Etika: hit és vallás, a Középiskolai világvallások történelmi atlasz emberképe és erkölcsi tanításai, az Tankönyv intolerancia, mint erkölcsi dilemma.

Fogalomtár

Kritikai gondolkodás: − Kérdések önálló megfogalmazása. (Pl. az uradalom felépítésével és működésével kapcsolatban.) − Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Nagy Károly portréja krónikarészlet alapján.) − Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. a mezőgazdaság fellendülésében szerepet játszó tényezők elemzése.) − Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. (Pl. a középkori ember gondolkodásának átélése és megértése.)

Zenei CD pravoszláv egyházi zenefelvétellel

Magyar nyelv és irodalom: lovagi költészet, vágánsköltészet, Boccaccio, Petrarca.

− Ismeretszerzés grafikonokból, diagramokból. (Pl. Európa lakosságának becsült növekedését bemutató diagram kapcsán.) − Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Jeanne d’Arc életútja és halála.)


Tájékozódás időben és térben: − Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. összehasonlító időrendi táblázat a XIV–XV. sz.i Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb politikai eseményeiről.) − A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. az arab hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása.) − Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (Pl. Európa három régiójának bejelölése a vaktérképen.)

− Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. valóban nevezhetőek-e a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni évszázadok sötét középkornak.) − Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. egy középkori vár lakóinak egy napja.) − Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. (Pl. a város, mint az egyik legsajátosabb európai intézmény.)

Ének-zene: a középkor zenéje; a reneszánsz zenéje.

Biológiaegészségtan: az arab orvostudomány eredményei.

Fizika: Arab csillagászat (arab eredetű csillagászati elnevezések, csillagnevek, iszlám naptár stb.). Középkori technikai találmányok, a gótikus stílus technikai alapjai (támív, támpillér); tudománytörténet, asztrológia és asztronómia.

14

Fogalmak, adatok

15

Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, inkvizíció, eretnekség, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár. Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, Gutenberg. Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze. Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).


Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok és következmény.

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.




Tematikai egység

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

16

A magyarság korai története révén annak felismertetése, hogy az új tudás elsajátítása, a környező népektől való tanulás, az alkalmazkodási képesség fontos feltétele volt népünk fennmaradásának. A kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás teremtette meg a feltételeit a magyar állam megerősödésének és fejlődésének. Az országépítés során megjelenő új kihívásokra adott megfelelő válaszaival a kor politikai vezetése hozzájárult a társadalmi, gazdasági fejlődéshez, amely felerősítette mind a védekező, mind a támadó katonai erőt, melynek révén a Magyar Királyság a térség meghatározó államává vált. A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetére vonatkozó álláspontok különbözősége a források rendkívüli hiányosságából és az egyes szaktudományok (történettudomány, régészet, nyelvészet) kutatási eredményeinek egymásnak olykor ellentmondó adataiból fakad. Tudása elmélyül az államalapításról, megérti történelmi jelentőségét. Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény magyar állam. A korszak jelentős uralkodói politikai életpályájának megismerésén keresztül belátja, hogy Magyarország a közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlődésével. Tudja, hogy az ország fejlődésének lehetőségeit lényegesen befolyásolta a tatárokkal és az oszmán törökökkel folytatott küzdelem. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 18 óra Mondák a magyarság vándorlásáról, mondák és történetek a honfoglalásról, kalandozásokról és az államalapításról. Géza fejedelem és (Szent) István király műve. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei. Nagy Lajos, a hódító és törvényhozó. Hunyadi János Előzetes tudás a törökellenes küzdelmek élén. Hunyadi Mátyás portréja. További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, könyvtáros tanár, múzeumpedagógus feltételek Tárgyi: interaktív tábla, könyvtár


Ismeretszerzés, tanulás: − Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben. (Pl. Szent István törvényeiben.) − Információk gyűjtése és önálló rendszerezése, Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent értelmezése. (Pl. az Aranybulla elemzése.) István, Szent László, Könyves Kálmán, I. András, IV. – Tanultak felhasználása új feladathelyzetben. Béla). (Pl. korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken.) A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. Kritikai gondolkodás: – Érvek gyűjtése a saját vélemény A Magyar Királyság, mint jelentős európai hatalom, az alátámasztására, ellenvélemények cáfolására. Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás (Pl. a magyar honfoglalás lefolyása.) korában. – Kérdések megfogalmazása a források Fölzárkózás, lemaradás. megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságára, rejtett szándékaira A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom vonatkozóan. (Pl. korabeli utazók, krónikaírók párharca. leírásainak elemzése.) – Különbségek felismerése és a változások Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század nyomon követése egy-egy történelmi jelenség folyamán. kapcsán. (Pl. a jobbágy fogalom jelentésváltozása.) A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei. – Híres emberek, történelmi személyek jellemzése, feltevések megfogalmazása a cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. Hunyadi Mátyás külpolitikája.)

A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció).


Vizuális kultúra: A nagyszentmiklósi kincs, a honfoglalás korát feldolgozó képzőművészeti alkotások megfigyelése, elemzése. Román, gótikus és reneszánsz emlékek Magyarországon.

Magyar nyelv és irodalom: a magyar nyelv rokonsága, története, nyelvcsaládok, régi magyar nyelvemlékek: a Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Eredetmondák (pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Katona József: Bánk Bán, Arany János: Toldi.

17

Ismeretterjesztő film a tatárokról

Az Aranybulla fakszimiléje

Ismeretterjesztő film az Árpádházi uralkodókról DVD-n

Múzeumi feladatlap a múzeum látogatáshoz

CD-rom a honfoglalás és államalapítás koráról

Játékfilm Szent Istvánról

Játékfilm a honfoglalás koráról (DVD)

Régi magyar mondák


Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek megismerése és bemutatása. (Pl. Nándorfehérvár ostromának rekonstruálása magyar és török korabeli források alapján.) Különböző szövegek, kép- és hanganyagok stb. vizsgálata történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. a XIX. századi historizáló festészet alkotásai [pl. Feszty-körkép].)

Tájékozódás térben és időben: − Tanult események, jelenségek topográfiai helyének meghatározása térképen. (Pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai.) − Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése. (Pl. A kereszténység felvétele, államok alapítása.) – Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (Pl. a tatárjárás.)

Kommunikáció: – Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. (Pl. I. Károly gazdasági reformjainak okai.) – Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. (Pl. a magyar társadalom változásai az Árpád-korban.)

–

–

Informatika: forráshasználat, hitelesség.

Matematika: térbeli modellek készítése valaminek a demonstrálásához.

Ének-zene: reneszánsz zene: Bakfark Bálint.

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.


Tankönyv

18

Középiskolai történelem atlasz

Fogalomtár

Játékfilm és ismeretterjesztő film Mátyásról DVD-n

Képek a visegrádi királyi palotáról

Képek Mátyásról, a Corvinákról tablókészítéshez

A Képes Krónika fakszimile vagy könyvkiadásban

Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, Corvina. Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Szent Gellért, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Topográfia: Baskíria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nándorfehérvár, Bécs. Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077–95 (I. /Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458– 90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).


Fogalmak, adatok

19

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.




Előzetes tudás

Tematikai egység

10. évfolyam A világ és Európa a kora újkorban

Órakeret 12 óra

20

A világ különböző civilizációit összeköti az emberi alapszükségletek biztosításának szükségessége (élelem, biztonság, világ megértésének igénye stb.), ezért is fontos az empatikus látásmód, amely a leigázottak szemével is értékeli a földrajzi felfedezéseket és az azt követő gyarmatosítást. Az egyház világi hatalmával való szembefordulás nyomán jött létre a reformáció, amely a hitélet megújítása mellett az önkormányzatiság kiterjesztésével és a munkaelvűség (hivatásetika) meghirdetésével jelentős eszmei és társadalmi hatást gyakorolt Európára. A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztatta a világ képét. Megérti, hogy a kultúrák találkozása milyen esélyeket és/vagy veszélyeket hordoz magában. Az európai régiók eltérő fejlődésének és egymásra hatásának megismerése. A tőkés gazdaság működési mechanizmusának átlátása. A termelés új szervezeti formái társadalomformáló hatásának felismerése. Megismeri az európai régiók eltérő fejlődését és egymásra hatását. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Felfedezők, utazók, reformátorok, a Napkirály udvara, a felvilágosodás eszméi. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla


Erőforrások és termelési kultúrák.

Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése.

Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai.

Reformáció és katolikus megújulás.

Függetlenség és alávetettség.

Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik.


Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző típusú forrásokból. (Pl. a 95 pontból a lutheri tanok kimutatása; a barokk stílusjegyeinek felismerése képek alapján.) – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a polgárosult angol nemesség és a francia nemesség összehasonlítása.) Magyar nyelv és irodalom: Shakespeare, Molière.

Földrajz: földrajzi felfedezések topográfiai vonatkozásai, a holland mélyföld, a Naprendszer.

Játékfilm Erzsébet királynőről DVD-n

21

Játékfilm Lutherről DVDn

Képes történelem sorozat megfelelő kötete


Dráma és tánc: az Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Pl. a harmincéves háború okainak angol reneszánsz színház és dráma, csoportosítása.) a francia klasszicista színház és dráma. Kritikai gondolkodás: – Érvek gyűjtése a saját vélemény Vizuális kultúra: a alátámasztására, ellenérvek gyűjtése barokk stílus. meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. forradalom volt-e a XVII. századi angliai Ének-zene: a barokk átalakulás?) zene. – A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség Fizika: A kapcsán. (Pl. az ipari termelési keretek – céh, földközéppontú és a kiadási, felvásárlási rendszer, manufaktúra – napközéppontú összehasonlítása.) világkép jellemzői. A Föld, a Kommunikáció: Naprendszer és a – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a XVI. Kozmosz századi világkereskedelem működése.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. fejlődéséről alkotott csillagászati (Pl. az angol polgárháború szakaszairól.) elképzelések. Kepler törvényei, Tájékozódás időben és térben: Newton. A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a reformáció egyes irányzatainak Filozófia: Descartes, a térhódítása.) Bacon, Locke. –

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, jelentőség.

A tudományos világkép átalakulása.

Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században.

A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések.

A hatalommegosztás formái, szintjei.

Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása.

A tőkés gazdaság kibontakozása a Tudorok korában.

Kisállamok, nagyhatalmak.

Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején.


Tankönyv

22


Fogalomtár

Képek jelentős kora újkori személyiségekről

Ismeretterjesztő film a Versailles-i palotáról DVDn

Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter. Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár. Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása).


Fogalmak, adatok

23

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.


Magyarország a kora újkorban

A három országrész berendezkedése, mindennapjai.

Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés.

Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség.

A Jagelló-kor.


Órakeret 16 óra

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból (pl. Erdély aranykoráról). – Az internet kritikus felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. a magyarországi oszmán – török építészeti emlékekről.)

Magyar nyelv és irodalom: A reformáció kulturális hatása; Pázmány Péter; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, kuruc költészet, Mikes Kelemen.

24

Történelmi tárgyú játékfilmek DVD-n

CD-rom, képek magyar várakról

CD török zenei felvétellel

A politikai, majd a későbbi vallási megosztottság is hozzájárult az ország három részre szakadásához, ezért lényeges felismerni a közösségi és egyéni érdek összehangolásának és a társadalmi összefogásnak a szükségességét külső támadás esetén. A hazai polgárság és parasztság művelődésében máig hatóan a reformáció a bibliafordítás és a magyar nyelvű hitélet, míg a katolikus vallás a megújulása révén jutott jelentős szerephez. Az uralkodói önkény nyomán létrejövő nemzeti összefogás mozgósító erejének és a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás hosszú távú jelentőségének értékelése a Rákóczi-szabadságharc kapcsán. A sorsfordító történelmi események nem kizárólag egy kiváltó okra vezethetők vissza, és következményeik döntően befolyásolhatják egy adott állam/közösség fejlődésének lehetőségeit. A kiemelkedő történelmi személyek közösségformáló és társadalom-átalakító szerepének felismerése. A részekre szakadt ország helyzetének megértése a két nagyhatalom ütközőzónájában, annak belátása, hogy a török kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette lehetővé. A másfél évszázados török uralom rövid és hosszú távú következményeinek átlátása. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

A mohácsi csata, a végvári harcok hősei, a hadvezér Zrínyi Miklós, kuruc mondák és történetek. Előzetes tudás További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus feltételek Tárgyi: interaktív tábla, könyvtár

Tematikai egység


Kritikai gondolkodás: – Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján.(Pl. Brodarics István és Szulejmán a mohácsi csatáról.) – Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. Szapolyai királyságának szerepe az önálló Erdélyi Fejedelemség későbbi létrejöttében.)

Tájékozódás időben és térben: – Az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a Rákóczi-szabadságharc és a spanyol örökösödési háború eseményei között.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. az ellenreformáció térnyerésének nyomon követése.)

Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. Kommunikáció: – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) A Rákóczi-szabadságharc. készítése. (Pl. kép alapján váralaprajz Egyezmények, szövetségek. elkészítése.) – Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. az ország előtt 1526ban álló alternatívák megvitatása.) – Esszé írása történelmi témákról. (Pl. a török uralom hatása Magyarország fejlődésére címmel.)

A török kiűzése Magyarországról.

A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai.

Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak.

A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon.


Feladatlap múzeumlátogatáshoz

Tankönyv

25

Ismeretterjesztő film a török Földrajz: a természeti környezet hódoltságról DVD-n változása a török korban. Kuruc nóták zenei CD-n Matematika: képzeletben történő Képek a kora mozgatás (pl. újkori Magyarátdarabolás elképzelése; testháló ország kultúrájának jelentős összehajtásának, személyiségeiszétvágásoknak az ről elképzelése; testek különféle Fogalomtár síkmetszetének elképzelése). Középiskolai történelmi atlasz

Ének-zene: Szegénylegény katonaénekek (pl. Csínom Palkó).

Fogalmak, adatok

26

Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, labanc, trónfosztás. Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat. Kronológia: 1526 (a mohácsi csata, a kettős királyválasztás), 1541 (Buda elfoglalása, az ország három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború, a bécsi béke), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).


Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.





Előzetes tudás

Tematikai egység

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

27

A felvilágosodás állította középpontba a világmindenség ésszel felfogható megértését, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét, a folyamatos haladás, fejlődés utópisztikus eszményét. Az alapvetőnek nevezett emberi jogok, amelyek mind a mai napig a nyugati demokráciák jogrendjének alapját jelentik. A korszak eszméi (egyenlőség, szabadság, testvériség) nem egyszer egymást kizáró módon valósulnak meg. A korszak tette az uralkodók és hatalmon levők feladatává a közjó szolgálatát, amely szélsőséges formájában a népboldogítás zsarnoki, terrorisztikus eszközeinek alkalmazását is eredményezte. A tanuló belátja, hogy a hatalommegosztás és a képviseleti elv általánossá válása a polgári államokban a demokratikus jogok gyakorlásának kiterjesztését eredményezte. Megérti, hogy a korszakban a társadalmi és gazdasági átalakulás egymást erősítve bontakozik ki. Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrások hasznosítása mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelési formák átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népesség számszerű gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásság létszámának növekedését eredményezte. Ismeri a korszakban kialakult politikai ideológiák – liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus – jellemzőit, és átlátja, hogy ezek átalakult formában ma is léteznek. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 16 óra A felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca; a francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipari forradalom találmányai. személyi: történelem szakos középiskolai tanár tárgyi: interaktív tábla


Forradalom, reform és kompromisszum.

A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása.

A hatalommegosztás formái, szintjei.

Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya.

Egyezmények, szövetségek.

Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában.

A felvilágosult abszolutizmus.

Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.

A felvilágosodás.


Ismeretszerzés, tanulás: – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a tömegek bekerülése a politizálásba.) – Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Pl. az ipari forradalom találmányai és jelentőségük.)

Ének-zene: Marseillaise.

Vizuális kultúra: klasszicizmus és romantika.

Magyar nyelv és irodalom: a felvilágosodás és a romantika, a francia Enciklopédia, Voltaire: Candide.

28

A francia forradalom vezetőinek arcképei, forradalmi jelképek képeken.

Képek a felvilágosodás korának kiemelkedő személyiségeiről

A XIX. század eszméi.

A technikai fejlődés feltételei és következményei.

Az ipari forradalom és hatásai.

A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere.


Kommunikáció: – Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések felderítése. (Pl. a Függetlenségi nyilatkozat elemzése és a felvilágosodás hatásának kimutatása.) – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a hatalommegosztás elvének ábrája.) – Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos irodalomból, (Pl. a szabadkőművesség témájában.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a francia forradalom korszakai.) – Események, történetek dramatikus megjelenítése. (Pl. XVI. Lajos pere.) – Esszé írása történelmi, filozófiai kérdésekről (Pl. a „Mi viszi előre a világot? Forradalom vagy szerves fejlődés” témájában.) Tájékozódás időben és térben: – Események időrendbe állítása. (Pl. a 1848-as forradalmak.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Lengyelország felosztása.)

Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmitörténelmi jelenségek okairól. (Pl. a forradalmi terror és szükségessége.) – Történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. (Pl. Robespierre, Napóleon.)

29

Makettek, modellek, animációk az ipari forradalom találmányairól

Játékfilm (Dickensregényfeldolgozás) DVDn

Játékfilm Napóleonról DVD-n

Szerepkártyák a szerepjátékhoz

A Marseillaise zenei CD-n

Játékfilm a francia forradalom koráról DVD-n

Filozófia: a felvilágosodás filozófusai (pl. Diderot, Voltaire, Rousseau), a német Fogalomtár idealizmus (pl. Kant, Hegel), Marx.

Földrajz: urbanizációs folyamatok és hatásaik.

Erkölcstan; etika: Állampolgárság és nemzeti érzés. A szabadság rendje: jogok és kötelességek. Magánérdek és közjó. Részvétel a közéletben. A társadalmi igazságosság kérdése.

Fizika: hőerőgépek, a teljesítmény mértékegysége (watt).

Fogalmak, adatok

30

Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció. Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, II. (Nagy) Katalin, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában, Waterloo. Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában).

Tankönyv



Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: a modern nyilvánosság kialakulása.

Biológiaegészségtan: védőoltások (az immunológia tudományának kezdetei).

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.



Az újjáépítés kora Magyarországon

Órakeret 10 óra

A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. a korszakra vonatkozó demográfiai adatok elemzése, értékelése.)

Földrajz: Magyarország természeti adottságai.

31

Zenei CD a magyarországi nemzetiségek jellemző zenéivel

A hosszú, békés időszak, az ország újjáépítése együtt járt más népek, nemzetiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével, gazdasági, kereskedelmi, kulturális fejlődést és egy soknemzetiségű államot eredményezett, amely később nemzetiségi ellentétek és konfliktusok alapjául szolgált. A modernizációs kényszer nyomán – a népboldogítás zsarnoki eszközeinek alkalmazása révén is – alakul ki közéletünkben a ma is meglévő „magyar gondolat” és „szabad gondolat” szembenállása. A tanulók felismerik, hogy az uralkodó és a rendek egymásra utaltsága, a központi és a helyi hatalom egyensúlya jelentett garanciát a békés építőmunkára, amely kedvezően érintette a mezőgazdaság helyzetét, de bizonyos értelemben gátját jelentette a hazai ipari termelés kibontakozásának. Tudatosul benne, hogy Magyarország a Habsburg Birodalom részét képezte, megérti a birodalmiságból fakadó problémák lényegét, és reális képet alkot Magyarország birodalmon belüli helyzetéről. Az önkormányzatiság (vármegyerendszer) szerepének megértése a függetlenség bizonyos elemeinek a megőrzésében. Tudja, hogy a korszakban jelentősen megváltozott Magyarország etnikai képe, és hogy ennek napjainkig ható következményei lettek. Kapcsolódási Taneszközök Követelmények pontok Témák Fejlesztési követelmények

Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom keretei között. Nemzetiségi viszonyok. személyi: történelem szakos középiskolai tanár tárgyi: interaktív tábla, DVD-lejátszó, CD lejátszó

Népesség és környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek.



Előzetes tudás

Tematikai egység


A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Pl. a felvilágosodás fogalmainak azonosítása a korszak uralkodói intézkedéseiben.) Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Martinovics Ignác perújrafelvétele.)

Magyar nyelv és irodalom: Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. Nyelvújítás: században. – Kazinczy Ferenc. A magyar A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai. felvilágosodás Kritikai gondolkodás: irodalma: Bessenyei – Feltevések megfogalmazása a történelmi György, Csokonai személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének Vitéz Mihály. mozgatórugóiról. (Pl. II. József politikai életpályájának elemzése.) Ének-zene: a barokk zene (pl. J. S. Bach, Kommunikáció: Händel), a – Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló klasszikus zene (pl. készítése. (Pl. nemzetiségek Magyarországon.) Haydn). – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. jobbágyterheket szemléltető ábra Vizuális kultúra: készítése.) barokk stílusú kastélyok, Tájékozódás térben és időben: templomok, – A történelmi tér változásainak leolvasása illuzionisztikus különböző térképekről. (Pl. Magyarország freskók, fogadalmi etnikai összetételének, elemzése.) szobrok és – Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző táblaképek információforrások alapján. (Pl. a Magyarországon. népességmozgások irányainak megjelenítése.) Informatika: könyvtártípusok, könyvtártörténet. Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Értelmező kulcsfogalmak

A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. –


Tankönyv

32


Fogalomtár

Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, kettős vámrendszer,úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc. Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát. Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József).


Fogalmak, adatok

33

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás.



Tematikai egység

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

34

A korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése, valamint az európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza meg. Ezek nyomán megfogalmazódik a jobbágyi és rendi viszonyok meghaladásának, az érdekegyeztetés, a közteherviselés, valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyek a polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák. E célok megvalósítása állítja középpontba azokat a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítve a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok mellé állítják a közvéleményt. A közös cél eredményezi a forradalom és szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást, amely számos politikai, társadalmi és katonai eredménnyel jár, és csak két nagyhatalom külső katonai agressziója képes leverni. Megérti a tanuló, hogy a fejlődésben – Nyugat-Európa mintaadó államaihoz képest – lemaradt magyar társadalmat és gazdaságot célzó, reformkori modernizációs szándékok elvezettek a polgári Magyarország megteremtéséhez. A reformkorban megjelenő magyar polgári nemzeteszme és jelentőségének megismerése. Belátja, hogy a reformkor jelentős személyiségei irányt szabtak a történelmi eseményeknek. A magyar és az egyetemes történelem összefüggéseinek átlátása. Március 15. eseményeinek megismerése nemzeti ünnepünk méltó megünneplése céljából. A reformkor nagy alakjainak példáján keresztül pozitív nemzettudat kialakítása. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 18 óra A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei. Előzetes tudás További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus (1-2 múzeumi foglalkozáshoz) feltételek Tárgyi: interaktív tábla


Békék, háború, hadviselés.

A szabadságharc története.

Forradalom, reform és kompromisszum.

Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények.

A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei.

A reformkori művelődés, kultúra.

A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés.

A reformmozgalom kibontakozása.

Fölzárkózás, lemaradás.

A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja.

Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.

Az átalakuló társadalom és gazdaság.


Kritikai gondolkodás: – Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. (Pl. Széchenyi István, Görgey Artúr.) – Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Németh László Az áruló című történeti drámája.)

Ismeretszerzés, tanulás: – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a nemesi életszemlélet megismerése Pulszky Ferenc műve alapján.) – Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Petőfi Sándor halála.)

Dráma és tánc: a XIX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde.

Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a reformkor irodalma. Nemzeti dráma, nemzeti színjátszás kezdetei.

35

Képek tablókészítéshez

Múzeumi feladatlap

Képek a nemzetiségek viseleteiről

Szerepkártyák szerepjátékhoz

Ismeretterjesztő film a reformkorról DVD-n

Játékfilm Széchenyiről DVD-n



Kommunikáció: – Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések felderítése. (Pl. Széchenyi programja a Stádium 12 pontja alapján.) – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a reformkori rendi országgyűlés felépítése és a törvényhozás menete.) – Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. Széchenyi és Kossuth vitája.) Földrajz: Magyarország természeti adottságai, folyamszabályozás.

Játékfilm a szabadságharc vereségéről DVD-n

Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel Ferenc: Hunyadi László – a nemzeti opera születése, Liszt Ferenc.

Tankönyv


Fogalomtár

A szabadságharc dalai zenei CD-n

Vizuális kultúra: klasszicizmus és romantika.

36

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria.

Tájékozódás időben és térben: – Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai.) – Események időrendbe állítása. (Pl. a pesti forradalom eseményei.) Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, történelmi nézőpont.


Fogalmak, adatok

37

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat. Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgey Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos. Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).


38

Az ókori, középkori és koraújkori egyetemes és magyar kultúrkincs rendszerező megismerésével, az egyetemes emberi értékek tudatos vállalása, családhoz, lakóhelyhez, nemzethez való tartozás fontosságának felismerése, elfogadása. A múltat és a történelmet formáló, összetett folyamatok, látható és háttérben meghúzódó összefüggések felismerése, és ezek erkölcsi-etikai aspektusainak azonosítása. A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a különböző államformák működési jellemzőinek felismerése. Ismerje fel a tanuló a civilizációk történetének jellegzetes sémáját (kialakulás, virágzás, hanyatlás). Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezését segítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájékozódás és gondolkodás érdekében. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egy történelmi személyiség kapcsán. Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi tényezők együttesen befolyásolják. Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait, ezek társadalmi, gazdasági és szellemi hátterét. Tudja azonosítani Európa különböző régióinak eltérő fejlődési útjait. Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemi összetevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél. Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok közötti összefüggéseket. Ismerje a keresztény Magyar Királyság létrejöttének, virágzásának és hanyatlásának főbb állomásait, a koraújkor békés építőmunkájának eredményeit, valamint a polgári Magyarország kiépülésének meghatározó gondolatait és kulcsszereplőit. Legyen képes a tanuló ismereteket meríteni, beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani különböző írott forrásokból, történelmi kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból és internetről. Legyen képes a szerzett információk rendezésére/értelmezésére, és tudja a rendelkezésre álló információforrásokat áttekinteni/értékelni is. Tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrás megbízhatóságára és a szerző esetleges elfogultságára vonatkozóan. Legyen képes különböző magatartástípusok és élethelyzetek megfigyelésére/következtetések levonására. Tudja írott és hallott szövegből a lényeget kiemelni tételmondatok meghatározásával, szövegek tömörítésével és átfogalmazásával egyaránt. Legyen képes a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárására. Legyen képes feltevéseket megfogalmazni történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.



39

Legyen képes történelmi helyzeteket elbeszélni, eljátszani a különböző szereplők nézőpontjából. Legyen képes saját véleményét megfogalmazni, közben legyen képes vitában a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetésére. Legyen képes folyamatábrát, diagramot, vizuális rendezőt (táblázatot, ábrát) készíteni, történelmi témákat vizuálisan ábrázolni. Legyen képes az időmeghatározásra konkrét kronológiai adatokkal, valamint történelmi időszakokhoz kapcsolódóan egyaránt, és tudjon kronológiai adatokat rendszerezni. Használja a történelmi korszakok és periódusok nevét. Legyen képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérő korszakok emberi sorsait a változások szempontjából, és legyen képes a változások megkülönböztetésére is. Legyen képes érzékelni és elemezni az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusát, illetve ezek kölcsönhatásait. Tudja az egyes korszakokat komplex módon jellemezni és bemutatni. Legyen képes különböző információforrásokból önálló térképvázlatok rajzolására, különböző időszakok történelmi térképeinek az összehasonlítására, a történelmi tér változásainak leolvasására, az adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására.


40

A középiskolai történelemtanítás második két éve részben már az érettségire való felkészülés jegyében telik el. Mindazon fejlesztési területeket és kulcskompetenciákat kiemeljük és elmélyítjük, amelyek a történelemtanítás során szerepet játszanak. Ezek közül a legfontosabb a nemzeti azonosságtudat kialakítása és a hazafias nevelés, valamint az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés. Fontos, hogy tanulóink hazájukhoz hű, nemzeti, népi kultúránk értékeit ismerő és becsülő, a demokratikus jogállam iránt elkötelezett, a közügyekben aktívan részt vevő állampolgárokká váljanak. Ehhez használjuk fel és tudatosítsuk a közelmúlt történelmének értékeit (jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát), közös társadalmi és állami sikereinket (pl. a rendszerváltás/rendszerváltozás, a demokratikus jogállam kiépítése, békés nemzetegyesítés, csatlakozásunk az európai közösséghez és az atlanti szövetséghez), nem elhallgatva, de nem is túlhangsúlyozva történelmünk árnyoldalait sem. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia játszik szerepet a demokrácia iránti végső elköteleződésben, valamint nemzeti értékeinken túl a közös európai gondolat melletti egyértelmű állásfoglalásban is. A tanulói kompetencia fejlesztésének területei közül első helyen a 11–12. évfolyamokon is a források használata és értékelése említhető. A forrásokból történő önálló adatgyűjtés mellett a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása is elvárt. Mindehhez nemcsak a szakszókincs alapos ismerete szükséges, hanem az egyes történelmi fogalmak meghatározása is, annak tudatában, hogy azok a különböző történelmi korokban változó jelentésűek lehetnek. A történelemtanítás fontos eleme a középiskolai oktatás záró szakaszában is a tanulók történelmi időben és térben való tájékozódó-képességének fejlesztése. Ez a kronológiai és topográfiai adatok megismerésén és megtanulásán túl azok egységben látását, az események sorrendjének (diakrónia) és az egy időben zajló történéseknek (szinkrónia) a felismerését is célozza. Ezen a szinten már elvárt egyszerű kronológiai táblázatok önálló készítése, valamint kronológiai munkák használata is. Fontos a történelmi tér változásainak felismerése, a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolása, valamint az ökológiai szemlélet kialakítása a történelmi jelenségek értelmezésében. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – mint közvetlen szocializációs hatású témaköröket átfogó tartalmi terület – természetes módon kapcsolódik a NAT-ban megfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból adódik, hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat visz be az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek. Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek – miként az összes kulcskompetencia –, széles körben hasznosíthatók az iskolán kívüli életben. A témakörök feldolgozása közvetlen módon járul hozzá a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia fejlesztéséhez. Az általános célok közül jelentős mértékben segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség gondolatának elmélyülését a fiatalokban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést, valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is.

11–12. évfolyam


41

A társadalmi, állampolgári és gazdasági témakörök feldolgozása fontos szerepet játszik az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztésében, valamint a médiahasználat tudatosságának kialakításában, ami középiskolában a következő tevékenységi típusokra épülhet: írott és audiovizuális szövegek önálló gyűjtése, szóban vagy írásban történő feldolgozása, valamint tudatos és kritikus kezelése, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése, a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása, különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek és vélemények tisztázása. A középiskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a történelem tantárgy keretében szintetizálják a diákok társadalomtudományi ismereteit. Mivel végzős diákokról van szó, fontos, hogy az iskola közvetlen módon is előkészítse őket a tényleges gazdasági és politikai szerepvállalásra: az állampolgári jogok és kötelességek felelősségteljes gyakorlására, a munkavállalói, illetve a vállalkozói szerepre, valamint az országgyűlési és helyhatósági választásokon való részvételre. E témakörök szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz. Legfontosabb módszertani sajátossága az induktivitás, amely a tanulási folyamat gyakorlat közeli jellegében gyökerezik. Ez azért fontos, mert a diákok társadalmi tapasztalatai sok esetben ellentmondanak az iskolában tanult eszményeknek, elveknek és fogalmi általánosításoknak. Így mind a tanár, mind a tananyag könnyen hiteltelenné válhat. Az ismeretek puszta átadása mellett ezért mindenképp szükség van olyan, személyes élményekre építő, készségfejlesztő módszerekre, amelyek megalapozzák, illetve erősítik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét. A tananyag tehát nem egyszerűen ismereteket közvetít, hanem viselkedési mintákat, szemléletet is, egyfajta problémamegoldó „társadalmi gyakorlótérnek” tekintve a tanórákat, ahol szimulációs helyzetekben erősödhet a diákok döntési és problémamegoldó képessége, empátiája, toleranciája és együttműködési készsége.



Tematikai egység

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

42

A nacionalista eszme terjedése, az ipari forradalom termékeinek piacigénye együttesen segítik elő a nemzetállamok létrejöttét, mely állami keretként hatékonyan képes egy nép érdekeit megjeleníteni, megvédeni. A különböző nemzetállamok megteremtésének igénye, a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere magában hordozza a nemzetek közötti versengés kiéleződését, amely többek között a gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezi. A modern polgári államszervezet új funkciói kiterjednek az oktatásra, az egészségügyre és a szociálpolitikára, azaz számos, a közösséget összetartó elemmel bővültek. A tanuló felismeri, hogy az ipari forradalom újabb szakaszának eredményei (új iparágak, találmányok stb.) számos árnyoldallal (környezetkárosítás, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése) járnak. A XIX. század első felében kialakult új eszmék hatására jelentősen átalakult a világ fejlődése a század második felében. Megérti azokat a régi fejlődési kereteket szétfeszítő törekvéseket, amelyek szükségszerűen vezettek el egy olyan mértékű hatalmi versengéshez, amely beletorkollott az első világháborúba. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 18 óra Az egységes Olaszország és Németország létrejötte. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Birodalmak versenye a Előzetes tudás világ újrafelosztásáért, élet a gyarmatokon. További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus (1-2 múzeumi foglalkozáshoz) feltételek Tárgyi: interaktív tábla

11. évfolyam


Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. az egyenlőtlen fejlődés fogalmának értelmezése.) – Önálló információgyűjtés különböző médiumokból. (Pl. az ipari forradalom második szakaszának találmányai.)

Játékfilm DVDn az amerikai polgárháború koráról

Ismeretterjesztő film az ipari forradalomról DVD-n

Feladatlap és szerepkártyák vitához

Tankönyv

43

Képes történelem sorozat Vizuális kultúra: eklektika, szecesszió kötete és az izmusok meghatározó alkotói Fogalomtár és művei. Középiskolai történelmi atlasz Ének-zene: Verdi,

Magyar nyelv és irodalom: Stendhal, Balzac, Victor Hugo, Puskin, Zola, Dosztojevszkij, Verlaine, Rimbaud, Baudelaire, Keats.

Földrajz: kontinensek földrajza, Európa országai, Balkán, a városfejlődés szakaszai.

Kommunikáció: Puccini, Wagner, – Esszé írása történelmi – társadalmi témákról. Debussy. (Pl. a technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra.)

Kritikai gondolkodás: – Különbségek felismerése és a változások Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, nyomon követése egy-egy történelmi jelenség gondolkodás, életmód, épített és természetes környezet). kapcsán. (Pl. szövetségi rendszerek.) Technikai fejlődés feltételei és következményei. – Híres emberek, történelmi személyek jellemzése, feltevések megfogalmazása a A modern polgári állam jellegzetességei. történelmi személyiségek cselekedeteinek, Hatalommegosztás formái, színterei. viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Bismarck politikai pályája.) Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye – Önálló vélemény megfogalmazása történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, a világ újrafelosztásáért. filozófiai kérdésekről. (Pl. a gyarmatosítás Függetlenség, alávetettség, kisállamok, nagyhatalmak. ideológiája.)

Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban.

Az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá válása.

Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Kisállamok, nagyhatalmak.


Mások érvelésének összefoglalása és figyelembe vétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. rabszolgakérdés, női emancipáció.)

Fogalmak, adatok

44

Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció, szakszervezet, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, keleti kérdés. Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln, Viktória királynő, XIII. Leó. Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán. Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinoi ütközet), 1861–65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte).

Testnevelés és sport: újkori olimpiák.

Biológiaegészségtan: Pasteur, Darwin: evolúcióelmélet.

Kémia: Meyer, Mengyelejev, Curie házaspár.

Fizika: tudósok, feltalálók: Faraday, Helmholz.


Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció.

Tájékozódás térben és időben: – Történelmi időszakok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. (Pl. gyarmatbirodalmak kiterjedése a XIX. század elején és végén.) – Események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása. (Pl. az olasz és a német egység megvalósulásának fő lépései.)

–

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.





Előzetes tudás

Tematikai egység

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

45

A szabadságharc erőszakos leverése nem járt együtt az összes vívmány megsemmisítésével, hiszen azok egy részére (pl. jobbágyfelszabadítás) az új hatalomnak is szüksége van saját helyzete stabilizálásához. A kompromisszumos megoldás a maga előnyei mellett óhatatlanul önbecsapásként is működhet, ha az engedmények helyett a felek a teljes győzelmet hirdetik. z új polgári világ kiépülése Magyarországon számos vonatkozásban értékteremtéssel és értékvesztéssel járt, így az európai élmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az eredmények mellett számos – akár máig ható - társadalmi, gazdasági és szellemi, ideológiai ellentmondást is magában hordozott. A tanuló megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amely megfelelt a kor erőviszonyainak. A kiegyezés hosszú távú hatásának érzékelése Magyarország fejlődésére. Belátja, hogy Magyarországon a dualizmus korában következett be a – máig meglévő – szakadás az elit- és a tömegkultúra között. Felismeri, hogy a dualizmus korában a magyar sajtó a modernizálódó magyar állam negyedik hatalmi ágává alakult. Kapcsolódási Taneszközök Követelmények pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 20 óra Megtorlás, önkényuralom és kiegyezés. Magyarország fejlődése a dualizmus korában, a Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségek helyzete. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla


Életmód a századfordulón.

A tudomány és művészet a dualizmus korában.

A dualizmus válságjelei.

A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció.

Budapest világvárossá válása.

Népesség, demográfia.

Társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Fölzárkózás, lemaradás;

A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái.

Államformák, államszervezet.

A kiegyezés létrejötte és tartalma.

Önkényuralom Magyarországon.


Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a dualizmus pártviszonyai.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a dualista állam.) – Beszámoló, kiselőadás tartása történelmi forrásszövegek alapján. (Pl. dualizmuskori színházkultúra.) – Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. (Pl. jelenetek egy pesti kávéház mindennapjaiból.)

Kritikai gondolkodás: – Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, bemutatása. (Pl. az aradi vértanúk búcsúlevelei alapján.) – Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján. (Pl. a kiegyezés mérlege Eötvös József és Kossuth Lajos írásai alapján.)

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból. (Pl. a dualizmuskori gyáripar.) – Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. a tiszaeszlári vérvád.)

Képek tablókészítéshez

Ismeretterjesztő film DVD-n Budapestfejlődéséről

Képek a korabeli Budapestről

Fizika: az elektrifikáció, a transzformátor, a villamos mozdony, a karburátor.

Tankönyv Földrajz: folyamszabályozás, természetkárosítás, árvizek kiváltó okai.

46

Fogalomtár Ének-zene: Liszt Ferenc, az operett Középiskolai születése, Bartók történelmi atlasz Béla, Kodály Zoltán.

Vizuális kultúra: a szecesszió és eklektika jellemzői.

Magyar nyelv és irodalom: Arany János: A walesi bárdok, a századforduló irodalmi élete (pl. a Nyugat).

Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium. Személyek: Haynau, Alexander Bach, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar. Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina. Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1875–90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság).


Fogalmak, adatok

47

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, korfa, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás.


Tájékozódás időben és térben: Testnevelés és sport: – Az európai történelem és a magyar történelem Magyar olimpiai kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a kiegyezés részvétel – Hajós létrejöttét elősegítő külpolitikai tényezők Alfréd, magyar számbavétele.) sikersportágak (pl. – A történelmi tér változásainak leolvasása úszás, vívás). különböző térképekről. (Pl. a magyarországi vasúthálózat fejlődése.) Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség.




Előzetes tudás

Tematikai egység

Az első világháború és következményei

48

A korábban kialakult nagyhatalmi egyensúly felbomlása, a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonai szövetségek, a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzet együttesen vezetett a háborúhoz. Az új hadászati eszközök és módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és anyagi veszteséggel jártak, és minden állampolgárt érintettek. A későbbi győztesek olyan – sok tekintetben irracionális, megalázó – békeszerződéseket kényszerítettek rá a legyőzöttekre, melyekkel igazolni lehetett a háborús társadalmi áldozatvállalás értelmét, ugyanakkor magukban hordozták egy újabb fegyveres konfliktus kényszerét. A tanuló megérti az első világháború kirobbanásához vezető okokat, és látja azok komplex jellegét. Felismeri a háború sajátos, az emberi történelemben ez idáig nem létező új vonásait. Tisztában van a háború emberiségre gyakorolt romboló morális hatásaival. Reálisan értékeli a történelmi tényeket, figyelembe véve a háborút lezáró békerendszert. Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különös tekintettel a kelet-közép-európai régióra. Ismeri és érti a trianoni országvesztés lényegét, máig tartó hatásainak mozgatórugóit. Különbséget tesz nemzeti önvédelem és önfeladás között, ismeri a politikai kalandorság jellemzőt és következményeit. Érti az oroszországi események társadalmi, gazdasági, ideológiai hátterét és az emberi történelem további alakulására gyakorolt hatásait. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 18 óra A tudomány és technika fejlődésének új szakasza. Nagyhatalmi konfliktusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés. A dualista monarchia válsága. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla


A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban.

Magyarország az első világháborúban.

Az első világháború. Hadviselés.


Földrajz: Európa Ismeretszerzés, tanulás: domborzata és − Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, vízrajza. diagramokból. (Pl. háborús veszteségek.) − Önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. (Pl. haditudósítások, plakátok.) − Információk gyűjtése múzeumokban. (Pl. a korszak helytörténeti vonatkozásai.)

49

Képek a tablókészítéshez

Képes történelem sorozat megfelelő kötete


Magyar nyelv és irodalom: Móricz Zsigmond: Barbárok, Ady Endre, Babits Mihály háborús versei.

Dokumentumfilm az első világháborúról DVD-n

Katona nóták hangfelvételen

50

Kémia: hadászatban hasznosítható vegyi Dokumentum Kommunikáció: film Trianonról − Esszé írása történelmi-társadalmi témákról (Pl. anyagok. és következméa trianoni békediktátum hatásai.) nyeiről DVD-n Mozgóképkultúra és − Mások érvelésének összefoglalása és médiaismeret: figyelembe vétele. A véleménykülönbségek tömegkommunikáci Fogalomtár tisztázása. (Pl. Magyarország részvétele a ó, médiumok hatása világháborúban.) a mindennapi életre. Középiskolai − Történetek dramatikus megjelenítése. (Pl. a történelmi atlasz magyar delegáció részvétele a béketárgyalásokon.) Tankönyv

Kritikai gondolkodás: − Különböző szövegek, képek, plakátok, karikatúrák vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Ferenc József korának plakátjai, karikatúrái.) − Tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. (Pl. hadicélok, haditervek – békecélok, békeelvek, és ezek megvalósulása.)

Tájékozódás térben és időben: − Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a háború kiemelkedő eseményeinek időrendje.) − Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai adatainak elhelyezése vaktérképen. (Pl. a békeszerződések területi vonatkozásai.) Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.

Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa.

A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Az első világháborút lezáró békerendszer.

A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, Az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság.


Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror. Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós. Topográfia: Szarajevó, Somme, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, balti államok, Lengyelország, trianoni Magyarország. Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (Károlyi Mihály kinevezése miniszterelnökké, az őszirózsás forradalom), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni béke aláírása).


Fogalmak, adatok

51

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, demokrácia, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.




Előzetes tudás

Tematikai egység

Európa és a világ a két világháború között

52

A világháború Európa hatalmi pozícióvesztését, az USA centrális helyzetbe kerülését, a bolsevizmus hatalomra jutását, a tömegdemokráciák kialakulását, valamint a korábban egységesülő világpiac felbomlását eredményezte. A politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, akik diktatórikus rendszereket vezettek be. E rendszerekben faji vagy osztályalapon, a bűnbakképzés eszköztárát alkalmazva embercsoportokat bélyegeznek meg, telepítenek ki, vagy likvidálnak, és a társadalmat „fenyegető veszélyre” való tekintettel mindenkinek korlátozzák szabadságjogait. A tanuló érti, hogy az USA-ban az 1920-as évek nagy gazdasági fejlődést és lényeges életmódbeli átalakulást hoztak (pl. az autók elterjedése), amelyet az évtized végi nagy válság követ. Felismeri, hogy a háborús pusztítás, vereség és gazdasági válságok egyik következménye a szélsőségek térnyerése. A diktatúrák működési mechanizmusának megismerése. Belátja, hogy a korszakban megtörtént az elitkultúra és a tömegkultúra végérvényes szétválása. Tudja, hogy a korszakban hatalmas lépés történt a női emancipáció felé. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 20 óra A gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban és Európában, diktatúrák és diktátorok földrészünkön. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla


Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal.

A kommunista diktatúra a Szovjetunióban.

Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői.

Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.

Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között.

Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai.


Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. a német választások eredményei 1928–33 között; munkanélküliség alakulása az Egyesült Államokban 1929–1937.) – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a GULAG élete Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című műve alapján.) Vizuális kultúra: A technikai képalkotás: fényképezés, film jelentősége.

Magyar nyelv és irodalom: az avantgárd (pl. Apollinaire), Borges, Bulgakov, Faulkner, Thomas Mann, Orwell, Szolzsenyicin.

53

Dokumentumfilm a válságról DVD-n

Dokumentumfilm Szovjetunióról DVD-n

Dokumentumfilm vagy játékfilm az olasz fasizmusról és a nácizmusról DVD-n

Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a világgazdasági válság jelenségei.)

Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmitörténelmi jelenségek okairól. (Pl. az antiszemitizmus okai.) – Különböző szövegek, hanganyagok stb. vizsgálata a hitelesség szempontjából. (Pl. különböző propagandafilmek elemzése.) – Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Gandhi és a polgári engedetlenségi mozgalom.)

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A média kifejező eszközei és ezek hatásmechanizmusa. A korszak stílusirányzatai.

Biológiaegészségtan: vitaminok, penicillin – antibiotikumok, védőoltások.

Ének-zene: az avantgárd zene, a dzsessz.

Az avantgárd: Picasso: Guernica. Fényképek értelmezése.

Életmód és mindennapok a két világháború között.

Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Köztes-Európa Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, nemzetiségi térképének összevetése az első életformák. világháború előtti és utáni államhatárokkal.) – Történelmi időszakok összehasonlítása a Testnevelés és sport: változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. (Pl. a hagyományos női szerep olimpiatörténet – a berlini olimpia megváltozása fél évszázad alatt.) (1936). Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, történelmi nézőpont. Értelmező kulcsfogalmak

Korok, korstílusok.

Tudomány és művészet a két világháború között.

A gyarmatok helyzete.

Nemzetközi viszonyok a két világháború között.

A nemzeti szocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői.


Tankönyv

54


Fogalomtár

Fogalmak: tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, Sztahanov-mozgalom, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, propaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, antikomintern paktum, Anschluss, domínium, tekintélyelvű állam, magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra. Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi. Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajnavidék, Szudéta-vidék. Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin-Róma tengely, Antikomintern Paktum), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).


Fogalmak, adatok

55

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.




Előzetes tudás

Tematikai egység

Magyarország a két világháború között

56

A trianoni országvesztés társadalmi, szellemi és gazdasági rövidtávú hatásainak és hosszú távú következményeinek nemzeti tragédiaként való tudatosítása. A határok által elszakított területeken a kisebbségi sorba kényszerített magyarság helyzetének megértése, segítésének tudatosítása. A reménytelen bel- és külpolitikai helyzetből való kilábalás eredményeinek felismerése, a szellemi honvédelem és nemzetépítés szükségességének elfogadása, valamint a területi revíziós igények szükségességének etnikai indoklása a korszakra vonatkozóan. Szélsőségektől mentes értékelés az adott történelmi időszakról, eseményeiről és személyiségeiről. A tanuló érti, hogy a két világháború közötti magyar fejlődés legfontosabb mozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak hatásaira való reflektálás volt. Megismeri a békeszerződés politikai életre, gazdaságra, társadalomra és közgondolkodásra gyakorolt hatásait. Érti a kisebbségi lét problémáit. Tisztában van a külpolitikai alternatívákkal és tudja azok mozgatórugóit. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 16 óra Politikusportrék a két világháború közötti Magyarországon. Trianon és következményei – a nemzeti összetartozás napja. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla


Tudomány és művészet a két világháború között.

A belpolitikai élet radikalizálódása az 1930-as években.

A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Kritikai gondolkodás: − Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. Horthy Miklós politikai életpályája.)

A konszolidáció kezdete Magyarországon: Teleki Pál első Ismeretszerzés, tanulás: miniszterelnöksége. − Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, Államformák, államszervezet. grafikonokból, diagramokból. (Pl. magyar gazdaság a két világháború között.) A bethleni konszolidáció folyamata, jellemzői és válsága. − Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két levonása. (Pl. az egyes társadalmi csoportok világháború között. életkörülményei.)


57


Fogalomtár

Dokumentumfilmek DVD-n

Magyar nyelv és irodalom: a Nyugat, Tankönyv mint folyóirat és mint mozgalom; József Attila; a népi írók; a határon túli irodalom.

Földrajz: Magyarország és Közép-Európa természeti adottságai.


Tájékozódás térben és időben: − A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a német befolyás erősödése és hatásai.) − Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. (Pl. a revíziós politika eredményei 1938–39.)

Kommunikáció: − Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. (Pl. a korszak helytörténeti vonatkozásai.) − Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. (Pl. az antiszemitizmus témában.)

− Történelmi – társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. a magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.) − Különböző hanganyagok, filmek vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. a korabeli játékfilmekből kirajzolódó mindennapi élet és társadalomkép összevetése a történeti valósággal).

Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda.

Tömegkultúra és tömegsport.

Egyenlőség, emancipáció.

Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa.


Vizuális kultúra: avantgárd – Kassák Lajos.

Biológiaegészségtan: SzentGyörgyi Albert.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: tömegkommunikáci ó, médiumok hatása a mindennapi életre, a magyar hangosfilmgyártás kezdetei.

58

Fogalmak: konszolidáció, numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, zsidótörvény, revízió, irredentizmus, kultúrfölény, Magyar Nemzeti Bank, társadalombiztosítás, agrárolló, nyilas mozgalom, győri program, első bécsi döntés. Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Szálasi Ferenc. Topográfia: Felvidék, Kárpátalja. Kronológia: 1920-1921 (Teleki Pál első miniszterelnöksége), 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége, a konszolidáció időszaka), 1927 (a pengő bevezetése), 1938. november 2. (az első bécsi döntés).


Fogalmak, adatok

59

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.




Előzetes tudás

Tematikai egység

A második világháború

60

Az újfajta hadviselés jellegzetességei és azok hatásainak felismerése. Nagyhatalmak titkos vagy nyílt megegyezésének elítélése hatalmi övezetek létrehozásáról, kisebb államok felosztásáról, országhatárok erőszakos megváltoztatásáról vagy népcsoportok kitelepítéséről, kiirtásáról. A hátországot, civil lakosságot sem kímélő modern totális háború jellemzőinek és a tömegpusztító hadászati eszközök használatának elítélése. A politikai antiszemitizmus megnyilvánulásai megerősödésének és mozgatórugóinak feltárása, veszélyeinek azonosítása, a diszkrimináció elítélése, az ún. fajelmélet és szörnyű következményeinek (pl. elkülönítés, deportálás, megsemmisítés) elutasítása. A tanuló ismeri az újfajta hadviselés jellegzetességeit és azok hatását. Megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályára és ez milyen következményekkel járt az ország sorsát illetően. Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a második világháború, és hogy a holokauszt az emberiség, valamint az egész magyarság tragédiája. Megismer olyan történelmi szituációkat, amelyek a háborús viszonyok közötti népek, népcsoportok vagy személyek megmentését eredményezték. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 16 óra A második világháború jellemzői és következményei. Magyarország a második világháborúban. A holokauszt Európában és Magyarországon. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla


Zsidóüldözés, a holokauszt Magyarországon.

A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás.

Kállay Miklós miniszterelnöksége.

Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton.

A második világháború jellemzői. A holokauszt.

Egyezmények, szövetségek.

A szövetségesek együttműködése és győzelme.

A fordulat a háború menetében.

Békék, háború, hadviselés.

A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai eseményei a Szovjetunió elleni német támadásig.


Kritikai gondolkodás: – Híres emberek jellemzése (Pl. Churchill, a brit elszántság jelképe.) – Értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. (Pl. Göring-, Höss-idézetek alapján a náci gondolkodásról.) – Történelmi-társadalmi jelenségek értékelése a saját értékrend alapján. (Pl. holokauszt.) – Filmek a történelmi hitelességének vizsgálata. (Pl. A halál ötven órája [1965].) – Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára vonatkozóan. (Pl. Horthy Miklós emlékiratai kapcsán.)

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. Magyarország háborús veszteségeiről.) – Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból. (Pl. az első és második zsidótörvény.) – Emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. kollaboránsok, ellenállók, embermentők a második világháborúban.)

Vizuális kultúra: A technikai képalkotás: fényképezés, a film jelentősége. Fényképek értelmezése (pl. Capa: A normandiai partraszállás fényképei).

Magyar nyelv és irodalom: Radnóti Miklós, Semprun: A nagy utazás, Kertész Imre: Sorstalanság.

Etika: az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus.

Fizika: nukleáris energia, atombomba.

Tankönyv

61


Fogalomtár

Dokumentumfilmek DVD-n



Kommunikáció: Események dramatikus megjelenítése. (Pl. Churchill és Sztálin vitája a második front megnyitásának helyszínéről.)

62

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés.

Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a náci Németország és a Szovjetunió terjeszkedése 1939–1941.) – Kronológiai adatok rendezése. Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, történelmi nézőpont.


Fogalmak, adatok

63

Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot. Személyek: Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg. Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Voronyezs, Don-kanyar. Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, el-alameini csata), 1943 (véget ér Sztálingrád ostroma, kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború), 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).




Előzetes tudás

Tematikai egység

12. évfolyam Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

64

A nukleárisfegyverkezési verseny, a helyi háborús konfliktusok és a szovjetek térnyerésének jellemzői beazonosítása, elítélése. A gyarmati függési viszonyok átalakulása, az európai kettéosztottság emberi, társadalmi, gazdasági következményeinek beazonosítása. A diktatórikus rendszerek szabadságot korlátozó és versenyképtelen vonásainak felismerése, elítélése. A demokrácia, mint a közös döntés intézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formája. A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világ kialakulásának folyamatát. Felismeri a hidegháború keltette helyi háborúk máig ható következményeit. Hiteles kép alakul ki benne a két tömbben élők különböző helyzetéről, mindennapjairól. Ismeri az egykori gyarmati lét hatását a függetlenné vált államok fejlődésére. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 10 óra A második világháború eseményei, a sztálinizmus jellemzői, az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai, a gyarmatok helyzete a két világháború között. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla, földgömb




Fogalomtár

Dokumentum filmek a korszakról DVD-n

Vizuális kultúra: a posztmodern, intermediális művészet.

65

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tankönyv

Kémia: Középiskolai hidrogénbomba, nukleáris fegyverek. történelmi atlasz

Magyar nyelv és irodalom: Orwell, Szolzsenyicin, Hrabal, Camus, Garcia Marquez.

Tájékozódás térben és időben: Testnevelés és sport: − Múltban élt emberek életének összehasonlítása Olimpiatörténet. a jelennel. (Pl. Közép-Európa államai a szocializmus időszakában és napjainkban.) − Tanult helyek megkeresése a térképen. (Pl. a két tömb meghatározó államai.)

Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, vizuális rendezők készítése. (Pl. a két szuperhatalom jellemzőinek összegyűjtése.) A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. − A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. (Pl. Kelet-Közép- Európa A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az országainak szovjetizálása.) új világgazdasági rendszer kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák. Kommunikáció: − Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a két A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a szuperhatalom katonai kiadásai.) „harmadik világ”. − Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény megfogalmazása. (Pl. A közel-keleti konfliktusok. Az arab világ átalakulása. az iszlám fundamentalizmus okai, hatásai.)

A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyezmények, szövetségek.


Fogalmak, adatok

66

Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma. Személyek: Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brezsnyev, Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam. Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a Kominform állásfoglalása, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 („a fordulat éve”, Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,), 1957 (a Római Szerződések), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”).


Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig

Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, köz- és magánéleti, valamint kulturális és gazdasági jellegzetességek. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.

Az ország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítésének folyamata, jellemzői. Függetlenség és alávetettség.


Órakeret 10 óra

Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből és megfigyeléséből. (Pl. az 1956-os események résztvevőinek visszaemlékezéseiből.) − A tanultak felhasználása új helyzetekben. (Pl. Magyarország szovjetizálása.) − Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Tóth Ilona ügye.)

Feladatlap a múzeumi órához

67

Dokumentumfilmek és játékMozgóképkultúra és filmek 1956-ról médiaismeret: Dokumentumfilmek, Képek tabló készítéséhez

Magyar nyelv és irodalom: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról.

Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakításának, a kommunista diktatúrának elítélése. Az 1956-ban idegen elnyomás és zsarnokság ellen föllázadt emberek, közösségek bátorságának, feladatvállalásának, adott esetekben hősiességének értékelése, a hazafiságra nevelés és a nemzeti öntudat megerősítése érdekében. A szabadságharc hősei és áldozatai sorsának átélése, a szolidaritás érzésének felkeltése. Annak felismerése, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc jelenlegi demokratikus rendünk talpköve. A szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott állami szuverenitás következményeinek azonosítása. A totális kommunista diktatúra emberiség elleni bűneinek megismerése, elítélése. A tanuló megérti, hogy Magyarországnak 1956-ban a rendkívül kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyra épülő politikai viszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szovjet tömbből. Látja a magyar és az egyetemes történelem összefüggéseit. Átlátja, hogy nehéz történelmi helyzetben az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja. Október 23-i nemzeti ünnepünk eseményeinek megismerése a méltó megünneplés céljából. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Magyarország részvétele a második világháborúban. A háború vége és az ország szovjet megszállása. Előzetes tudás További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus múzeum látogatás alkalmával feltételek Tárgyi: interaktív tábla

Tematikai egység




Kommunikáció: − Beszélgetés egy történelmi témáról. (Pl. a Nyugat magatartása 1956-ban.) − Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. az 1945. és 1947. évi választások eredményei.)

Kritikai gondolkodás: − Feltételezések megfogalmazása híres emberek viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Nagy Imre/Kádár János 1956-os szerepvállalása.) − Érvek gyűjtése feltevések mellett és ellen, az érvek kritikai értékelése. (Pl. koncepciós perek.) − Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Rákosikorszak viccei.)

Fogalomtár

Testnevelés és sport: Középiskolai Olimpiatörténet, történelmi atlasz magyar részvétel és Tankönyv sikerek a korszak olimpiáin.

híradók elemzése.

68

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1956-os forradalom és környezete.) Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, jellemzői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum.


Fogalmak, adatok

69

Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), kulák, beszolgáltatás, földosztás, internálás, osztályharc, ÁVH, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció, Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Rákosi Mátyás, Márton Áron, Kádár János, Nagy Imre, Rajk László, Maléter Pál, Bibó István. Topográfia: Magyar Népköztársaság, Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros). Kronológia: 1947. február 10. (a párizsi béke), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete), 1949 (az új alkotmány, a Rajk-per) 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956 (Rajk László és társainak újratemetése), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (általános szovjet támadás indul Magyarország ellen).




Előzetes tudás

Tematikai egység

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

70

A két világrendszer harcának, versengésének fontosabb állomásainak beazonosítása, a kommunista társadalmi-gazdasági berendezkedés fejlődésképtelenségének felismertetése. A modern technológia, a globalizációs folyamatok, a szabadság ideológiájának és a kommunikációs rendszerek szerepének azonosítása a szovjet típusú rendszerek bukásában. Érti a tanuló a két világrendszer közötti versengés legfontosabb mozgatórugóit. Átlátja és képes saját szavaival megfogalmazni, hogy melyek voltak a leglényegesebb különbségek a két szembenálló tömb országai között a politikai rendszer működése, a gazdaság, a társadalom és az életmód terén. Érti, hogy milyen tényezők vezettek a kétpólusú világrend megszűnéséhez. Kapcsolódási Taneszközök Követelmények pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 10 óra A kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években. A szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői. A hidegháborús szembenállás. A gyarmati rendszer felbomlása. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla


Ismeretszerzés, tanulás: − Különböző élethelyzetek megfigyelése. (Pl. mindennapi élet a vasfüggöny két oldalán.) − Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. az SZKP XX. kongresszusa.)


Játékfilm és dokumentumfilm a vietnami háborúról DVDn

Fogalomtár

71

Ének-zene: A beat és Középiskolai a rock. Szórakoztató történelmi atlasz zenei műfajok.

Fizika: az űrkutatás.

Zenei CD a 60Informatika: 70-es évek Neumann János és a popzenei modern felvételeivel számítógépek. Az internet. Dokumentumfilm a középBiológiaegészségtan: a DNS kelet-európai rendszerváltásés a géntechnológia. ról DVD-n

Mozgóképkultúra és médiaismeret: tömegkommunikáci ó, a média és a mindennapi élet.

Tájékozódás térben és időben: − Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a Tankönyv hidegháború, enyhülés, kis hidegháború.) − Egyszerű térképvázlatok készítése. Történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Kommunikáció: Képi és egyéb információk elemzése. (Pl. szovjet és amerikai karikatúrák elemzése.)

A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a Kritikai gondolkodás: kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. − Feltevések történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. szovjet és A kétpólusú világrend megszűnése: Németország amerikai politikusok szerepe a korszakban.) egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése. − Elbeszélések, filmek vizsgálata a hitelesség szempontjából. (Pl. A mások élete [2006].) − Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. (Pl. a hippi-mozgalom.)

Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten.

Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei.


Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), Európai Unió, berlini fal, szociális piacgazdaság, ökumené, harmadik világ, enyhülési politika, olajválság, iszlám fundamentalizmus. Személyek: Brezsnyev, Willy Brandt, Reagan, Thatcher, Gorbacsov, G. Bush, Kohl, II. János Pál. Topográfia: 1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína), 1975 (a Helsinki Értekezlet), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása).


Fogalmak, adatok

72

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.



Tematikai egység

A Kádár-korszak jellemzői

73

Az 1956-ot követő kegyetlen megtorlás adatainak megismerése, a törvénytelen bírósági tárgyalások, ítéletek jellemzőinek felismertetése, elitélése. A totális diktatúrát elfedni szándékozó demokratikusnak látszó „kellékek” beazonosítása, a rendszer lényegi reformálhatatlanságának felismerése. A hatalom által a társadalomra kényszerített kompromisszum jellemzőinek, eredményének és kártékonyságának tudatosítása, értékelése. A rendszer bukása okainak, körülményeinek sokoldalú elemzése. A Kádár-rendszer jellegének és mozgásterének megismerése. A szocialista időszak Magyarország további történelmére és jelenére gyakorolt hatásainak átlátása. Megérti a tanuló, hogy Kádár János személyisége és a nevével fémjelzett korszak miért osztja meg ma is a közvéleményt. Képes sokoldalúan elemezni a Kádár-rendszer válságának és bukásának okait, körülményeit, felismeri a rendszer lényegi reformálhatatlanságát. A békés rendszerváltás menetének ismerete, jelentőségének és árnyoldalainak tudatosulása. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 10 óra A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei Előzetes tudás és céljai. A határon túli magyarság sorsa. Október 23. mint iskolai ünnepély. További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus feltételek Tárgyi: interaktív tábla


A határon túli magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában.

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. Népesség, demográfia.

A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Forradalom, reform és kompromisszum.

Magyar nyelv és irodalom: Németh László, Nagy László, Sütő András, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István.

Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. összehasonlító kronológiai táblázat készítése.)

Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a parlamenti patkó az 1990-es választás után.) – Beszámoló, kiselőadás tartása (Pl. ifjúsági szubkultúrák a Kádár-korszakban címmel.)

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kritikai gondolkodás: dokumentumfilmek, − Feltevések megfogalmazása egyes társadalmihíradók elemzése; történelmi jelenségek hátteréről. (Pl. a magyar stílusirányzatok: társadalom megbékélése a kádári hatalommal.) budapesti iskola. − Tételmondat meghatározása, szövegtömörítés. Testnevelés és sport: (Pl. a rendszerváltó pártok programjai.) Olimpiatörténet, − Többféleképpen értelmezhető szövegek magyar részvétel és jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Kádár-korszak sikerek a korszak viccei.) olimpiáin.

Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, Gazdasági reformok a Kádár-korszakban. diagramokból. (Pl. a földterületük nagyságának változása 1956–1980 között.) Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet a − Ismeretszerzés írásos forrásokból. (Pl. a Kádár-korszakban. gazdasági mechanizmus reformja.) − Emberi magatartástípusok, élethelyzetek A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a ellenzéki mozgalmak. Kádár-korszak besúgói; ellenzéke.)

Megtorlás és a konszolidáció.


Tankönyv

74


Fogalom ár

A magyar popzene CD-n

Dokumentumfilm a rendszerváltásról DVD-n

Dokumentumés játékfilm a Kádárkorszakról DVD-n,

Fogalmak, adatok

75

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, KISZ, ellenzéki mozgalmak, szamizdat, lakiteleki találkozó, Ellenzéki Kerekasztal, reformszocializmus, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDMP, MSZP, többpártrendszer, pluralizmus, jogállam, Nemzeti Kerekasztal. Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Aczél György, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád. Topográfia: Magyar Népköztársaság. Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (a kádári konszolidáció lezárulta), 1968 (az új gazdasági mechanizmus érvénybe lépése), 1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).


Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.





Előzetes tudás

Tematikai egység

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

Órakeret 8 óra

76

A globalizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európa előnyeinek és hátrányainak sokoldalú feldolgozása, megítélése. Fő morális célok (demokrácia, antirasszizmus, háborúellenesség) esetenkénti ellentmondásainak a felismerése. A demokratikus értékek ismeretében a történelmi-társadalmi kérdések, folyamatok árnyalt megítélése. A tanulók megismerik a globalizáció fő mozgatórugóit, és tisztában vannak a világ fejlődésére gyakorolt hatásaival. Kialakul bennük a környezettudatos magatartás, értik a felelős állampolgári magatartás lényegét és az ehhez kapcsolódó egyéni feladatokat, valamint felismerik a társadalom egészének érdekeit. Tisztában vannak az EU szerepével, és reális kép alakul ki bennük Magyarország szerepéről és lehetőségeiről az integráción belül. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció, klímaváltozás. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla, földgömb


Az Európai Unió intézményei, működése és jelenlegi problémái.

A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda.

Az egypólusútól a többpólusú világrend felé.

A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése.

Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák.


Földrajz: az EU kialakulása, jellemzői, tagállamai; globális világgazdaság napjainkban, globális környezeti problémák; népesség, Kritikai gondolkodás: népesedés, − Adatok, modellek, elbeszélések elemzése a urbanizáció; fejlődő bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. globális világ fejlődésének és fejlett országok gazdaságának határai.) jellemzői; Kína. − Erkölcsi kérdéseket felvető helyzetek felismerése, bemutatása. (Pl. klónozás) Informatika: Kommunikáció: Információk − Tabló készítése önállóan gyűjtött képekből. gyűjtése az (Pl. globális környezeti problémák.) internetről. − Beszélgetés (vita) társadalmi, történelmi Bemutatók, témákról. (Pl. Brazília, Oroszország, India, dokumentumok Kína) megnövekedett szerepe.) készítése. Információs Tájékozódás térben és időben: társadalom. A világtörténet, az európai történelem, a magyar Információkeresés, történelem eltérő időbeli ritmusának és információkölcsönhatásainak elemzése. (Pl. centrumok és felhasználás. perifériák napjainkban.) • Etika; filozófia: korunk erkölcsi kihívásai. Ismeretszerzés, tanulás: − Az internet felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. atomfegyverrel rendelkező országok az ezredforduló után.) − Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. (Pl. a mai hatalmi viszonyokat bemutató ábra.)

Tankönyv

77


Fogalomtár

Szerepkártyák szerepjátékhoz, vitához

Képek tabló készítéséhez

Ismeretterjesztő film a környezetszennyezésről DVD-n

Ismertetőfilm az EU-ról DVD-n

Fogalmak, adatok

78

Fogalmak: globalizáció, terrorizmus, adósságspirál, fogyasztói társadalom, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció, diszkrimináció, szegregáció, integráció. Személyek: Topográfia: az EU tagállamai. Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 2001 (terrortámadás az USA ellen), 2004 (tíz új tagállam).


Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont.

Ének-zene: világzene.

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.





Előzetes tudás

Tematikai egység

79

A demokratikus rendszer megteremtésének ellentmondásai (pl. forradalomszerű átalakulások társadalmi egyeztetés nélkül) az átalakulás jelentőségének értékelése, az ezt tagadó álláspontok kritikája. Annak belátása, hogy a rendszerváltozásnak nyertesei és vesztesei egyaránt voltak, nem mindig a társadalmi igazságosságnak megfelelően. A közösségi és egyéni érdekek ütközésének, kiegyenlítési törekvéseinek a felismerése a társadalomban. Magunk és mások kétféle mércével mérésének elutasítása. A tanulók tisztában vannak azzal, hogy melyek a rendszerváltozás előtti és az azt követő időszak politikai és gazdasági rendszere közötti legfontosabb különbségek. Reális kép alakul ki bennük Magyarország szerepéről és lehetőségeiről az európai integráción belül. Megértik a kisebbségi lét problémáit a Magyarországon élő etnikai és kulturális kisebbségek, illetve a határokon túl élő magyar kisebbség szempontjából egyaránt. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Órakeret 6 óra A Kádár-korszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzői. A szocialista rendszer válságának okai. A magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon


A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek.

A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hatalommegosztás formái, színterei.

Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás.

A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után.


Ismeretszerzés, tanulás: − Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. Magyarország demográfiai helyzete.) − Magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. kisebbségek határon innen és túl.) − Az internet felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. Magyarország és az Európai Unió kapcsolata.) Kritikai gondolkodás: Különbségek felismerése, a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. Magyarország államberendezkedésének változásai a XX. század folyamán.) Matematika: diagramok, táblázatok, grafikonok – adatleolvasás, készítés, értelmezés, statisztikai fogalmak ismerete. • Etika; filozófia: korunk erkölcsi kihívásai.

Informatika: információkeresés, információfelhasználás.

80

Ismertetőfilm a NATO-ról

Dokumentumfilmek a határon túli magyar kisebbségek helyzetéről

Ismeretterjesztő film a Magyarországon élő romákról DVDn

Fogalmak, adatok

81

Fogalmak: migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció, diszkrimináció, szegregáció, integráció. Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc. Topográfia: a határon túli magyarlakta területek. Kronológia: 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).


Tankönyv


Fogalomtár

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

A társadalmi mobilitás problémái. A cigány (roma) Kommunikáció: társadalom története, helyzete és integrációjának − Beszélgetés (vita) egy társadalmi, történelmi folyamata. témáról. Saját vélemény megfogalmazása. (Pl. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, cigányság romák integrációja.) szegények és gazdagok világa. − Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. hajléktalansors, A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a munkanélküliség, a mélyszegénység nagyvilágban. problémái.) Kisebbség, többség, nemzetiségek. Tájékozódás térben és időben: Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. (Pl. Magyarország népesedési viszonyainak, az életkörülmények változásainak bemutatása.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, tények és bizonyítékok, történelmi nézőpont. Értelmező kulcsfogalmak


Társadalmi ismeretek

Órakeret 4 óra

Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás.

Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet.

Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon.

A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség.

Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák.

Földrajz: Magyarország régiói; demográfiai mutatók; a magyar tájak kulturális, néprajzi értékei.

Etika: Társadalmi szolidaritás. Kommunikáció: Többség és – Aktuális szocializációs kérdések, dilemmák és kisebbség. problémák megvitatása. – A többes identitás fogalmának és gyakorlati érvényesülésének megvitatása. – Egy nemzeti kisebbség, valamint egy hátrányos helyzetű társadalmi csoport életének bemutatása szóban vagy írásban.

Kritikai gondolkodás: A nemzeti-, a közép-európai-, valamint az európai identitás értelmezése.

Ismeretszerzés, tanulás: Családtípusok azonosítása és jellemzése személyes tapasztalatok és a médiából vett példák alapján.

Tankönyv

82


Fogalomtár

Feladatlap és szerepkártyák vitához

Dokumentumfilmek a szubkultúrákról DVD-n

A társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemek azonosítása. A társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek felismertetése, ezek okainak azonosítása. A társadalmi felelősségvállalás elvi szükségességének megértetése és néhány gyakorlati módjának megismertetése. A kisközösségek szerepe a helyi, lokális és országos ügyek alakításában. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Ismeretek Fejlesztési feladatok

A társadalmi tagozódással kapcsolatos korábbi történelmi és földrajzi ismeretek, valamint személyes tapasztalatok. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

Családformák a mai világban.



Előzetes tudás

Tematikai egység


Fogalmak

Kulcsfogalmak

Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség.

Család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség.


83

Állampolgári ismeretek

A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára.

A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei.

Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere.

Kritikai gondolkodás: – Az állampolgári jogok és kötelességek kölcsönös viszonyrendszerének elemzése. – A felelősségteljes választói magatartás értelmezése. – A többes állampolgárság fogalmának értelmezése.

Ismeretszerzés, tanulás: – A magyarországi országgyűlési választások modellezése. – A hazai helyhatósági választások működési mechanizmusának modellezése.

Tankönyv

84


Az új Földrajz: az Európai Unió kialakulása és Alaptörvény szövege működésének jellemzői. Szerepkártyák szerepjátékhoz Etika: törvény és lelkiismeret. Fogalomtár

Az aktív és felelős állampolgársághoz szükséges ismeretek és készségek megerősítése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. Az ezek gyakorlásához kapcsolódó legfontosabb tevékenységi formák azonosítása. A magyarországi és az uniós politikai rendszer legfőbb elemeinek megismertetése, a politikai részvétel jelentőségének tudatosítása. Az új Alaptörvény szellemiségének és fontosabb pontjainak feldolgozása. Kapcsolódási Taneszközök Követelmények pontok Ismeretek Fejlesztési feladatok

Órakeret 4 óra A politikai rendszerek és az állampolgárok közötti viszony történelmi formáinak ismerete. Az iskolai diákönkormányzat működésével kapcsolatos tapasztalatok. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla

Állampolgári jogok és kötelességek.


Tovább feltételek

Előzetes tudás

Tematikai egység


Fogalmak

Kulcsfogalmak

Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia.

Állam, állampolgár, politika, intézmény.


85

Tematikai egység

Pénzügyi és gazdasági kultúra

86

Órakeret 5 óra A bankok működésével kapcsolatos gazdaságföldrajzi ismeretek. A gazdálkodással és a pénzkezeléssel kapcsolatos személyes Előzetes tudás tapasztalatok. További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, közgazdaságtan tanár vagy gazdasági szakember feltételek Tárgyi: interaktív tábla A tematikai egység Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak megismertetése, a gazdasági folyamatok fő hatótényezőinek megértetése. nevelési-fejlesztési A tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elveinek megismerése, elfogadása. céljai Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Ismeretek Fejlesztési feladatok


Fogalmak


Fogalomtár

Feladatlap és szerepkártyák a vitához

Ismertetőfilmek és ismertető tablók a különböző témákhoz

Etika: a felelősség új Tankönyv dimenziói a globalizáció korában.

Földrajz: a modern pénzügyi közvetítőrendszer a világgazdaságban (pénzügyi piacok, nemzetközi monetáris intézmények, nemzetközi tőkeáramlás, környezeti problémák, fenntarthatóság és az állam).

87

Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer.

Ismeretszerzés, tanulás: – Az adók és járulékok szerepének megértése a modern nemzetgazdaságok működésében. – A vállalkozási formák különbségeinek megértése, különféle példák elemzése révén. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, – A banki és a nem banki pénzügyi közvetítők szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. sajátos gazdasági szerepeinek azonosítása. – Néhány hazai vállalkozás és a vállalkozói A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A életforma megismerése példákon keresztül. pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. Kritikai gondolkodás: A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a – A tőkeszerzés különféle lehetőségeinek GDP megtermelésében. (tőzsde, értékpapírok, lízing) összehasonlítása. – Az állami szerepvállalás és az adózás közötti kapcsolatok feltárása. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és – A pénzügyekkel, gazdasággal foglalkozó írott, működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. vagy audiovizuális médiaszövegek elemzése Az üzleti terv. és feldolgozása. – Vázlatos üzleti terv készítése szituációs gyakorlat keretében. – Vita az adózási morállal kapcsolatos kérdésekről. Állam, gazdaság, piac, pénz. Kulcsfogalmak

Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai.


Előzetes tudás További különleges feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tematikai egység

Munkavállalás

Az alapvető munkavállalói jogok és kötelezettségek tudatosítása. A munkába állás folyamatának és az alkalmazotti lét néhány fontos jellemzőjének megismertetése. A munkatevékenység emberformáló és értékteremtő erejének felismerése, elfogadása. Követelmények Kapcsolódási pontok Ismeretek Fejlesztési feladatok

Diákmunka során szerzett személyes tapasztalatok. A környezet munkával kapcsolatos mintáinak ismerete. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, jogi szakember Tárgyi: interaktív tábla


88

Taneszközök

Órakeret 5 óra

Fogalmak

Kulcsfogalmak

Informatika: Információk gyűjtése az internetről. Bemutatók, dokumentumok készítése.

Magyar nyelv és irodalom: Tájékozódás listaszerű, nem folyamatos szövegekben. Ismerkedés az olyan, végrehajtásra szánt, aktusszerű szövegekkel, mint a számla, az önéletrajz, a szerződés és az adóbevallás. Tankönyv


Fogalomtár

Feladatlap és szerepkártyák a vitához

Ismertetőfilmek a témákhoz

89

Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás.

Gazdaság, piac, munka.

Kommunikáció: – A munkahelyi közösségbe való beilleszkedés problémáinak modellezése szerepjáték keretében. – Az egyéni és a vállalati érdek ütközését megjelenítő viták szervezése.

Ismeretszerzés, tanulás: – Munkaerőpiaci információk gyűjtése, a magyarországi és az uniós lehetőségek Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, feltérképezése (állások és elvárások). beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. – Egy állás elnyeréséhez kapcsolódó lépések megismerése, tapasztalatok szerzése a Munkajogi alapok. dokumentumok kezelésével kapcsolatban (álláshirdetés, tájékozódás, önéletrajz, Foglalkoztatási formák. motivációs levél, interjú, munkaszerződés). A munkaszerződés tartalma. – A munkaviszonyhoz kapcsolódó adózási, egészség- és társadalombiztosítási teendők A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek modellezése. (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás – Saját bankszámla nyitásának, bankkártya és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). kiváltásának és az internetes bankfiók használatának modellezése. A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, – Tájékozódás a munkanélküliek ellátásáról, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba. átképzési és visszatérési lehetőségekről a területileg illetékes hivatalokon keresztül.

A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön.


Rendszerező ismétlés

A középiskolai történelem, társadalom és állampolgári ismeretanyag. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: interaktív tábla Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés az érettségi vizsgára.

Órakeret 18 óra

90

Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események rendszerező feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat és aktív állampolgárságra nevelés. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggések felismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokális közösségek megerősödése) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknek jelenre vonatkoztatása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése. A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkori és modernkori egyetemes történelemre. A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedi fogalmak rendszeres és szakszerű alkalmazása révén, többoldalú történelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás. Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagy történelmi személyiségek tevékenységét többféle módon és szempont szerint értékeli, egyben legyen képes saját értékítélete megfogalmazásakor a közösség hosszútávú nézőpontját alkalmazni. Ismerje a XIX-XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az 1849 szabadságharc leverésétől a kiegyezésen át a trianoni országvesztésig, illetve a második világháborús pusztításon át a kommunista diktatúra létrejöttéig, valamint az 1956-os forradalomtól a demokratikus jogállam megteremtéséig. Legyen képes e bonyolult történelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőit beazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontú bemutatására, elemzésére. Ismerje az új- és modernkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik.


Előzetes tudás További különleges feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Tematikai egység


91

Tudja, hogy az újkortól kezdődően lényegesen átalakul Európa társadalma és gazdasága (polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan új eszmeáramlatok, politikai mozgalmak, pártok jelennek meg. Ismerje fel, hogy az USA milyen körülmények között vált a mai világ vezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra. Tudja a trianoni országvesztés súlyos körülményeit és máig tartó hatását, következményeit értékelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni. Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közötti különbségeket, legyen képes a demokratikus berendezkedés működési nehézségeit és a jogállamiságot veszélyeztető jelenségeket felismerni és azokat elemezni. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, pl. betegségeket, elszegényesedést, munkanélküliséget, élelmiszerválságot, tömeges migrációt. Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, Magyarország politikai rendszerének legfontosabb intézményeit, értse a választási rendszer működését. Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból, történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból, szaktudományi munkákból, legyen képes ezek segítségével történelmi oknyomozás megszervezésére. Jusson el az előadás önálló jegyzetelése szintjére. Legyen képes az internetet kritikus és tudatos használatára történelmi, filozófia- és etikatörténeti ismeretek megszerzése érdekében. Legyen képes különböző történelmi elbeszéléseket (pl. emlékiratok) összehasonlítani a narráció módja alapján. Legyen képes a különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Legyen képes történelmi jeleneteket elbeszélni, adott esetben eljátszani különböző szempontokból. Legyen képes erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni. Fogalmazzon meg önálló véleményt társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Legyen képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, a meghatározott álláspontok cáfolására, a véleménykülönbségek tisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására is. Legyen képes történelmi-társadalmi adatokat, modelleket és elbeszéléseket elemezni a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Legyen képes összehasonlítani társadalmi-történelmi jelenségeket strukturális és funkcionális szempontok alapján. Legyen képes értékrendek összehasonlítására, saját értékek tisztázására. Értékelje a társadalmi-történelmi jelenségeket az értékrendek alapján. Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszét írni (filozófiai kérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosan megfogalmazni. Legyen képes a történelmi időben történő tájékozódás eddig elsajátított összetevőinek és jelentőségének a bemutatására példákkal. Legyen képes a különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség, vallási megosztottság stb.) hátterének feltárására. Legyen képes a nemzet, a kisebbség fogalmának és a helyi társadalom fogalmának k szakszerű használatára, tudjon érvelni a társadalmi felelősségvállalás, illetve a szolidaritás fontossága mellett. Legyen képes átlátni a nemzetgazdaság, a bankrendszer, a vállalkozási formák működésének legfontosabb szabályait.


92

Legyen képes munkavállalással összefüggő, a munkaviszonyhoz kapcsolódó adózási, egészség- és társadalombiztosítási kötelezettségek, illetve szolgáltatások rendszerét átlátni.



ETIKA 11. évfolyam Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát, értékeljék és tiszteljék a sokszínűséget, felismerjék az élővilág gazdag változatosságának értékét, és képessé váljanak a megértésen, kölcsönös segítségen, s a más kultúrák iránti nyitottságon alapuló együttműködésre társaikkal. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai és követelményei, amelyek valamennyi témakör feldolgozása során egységesen érvényesülnek, a következők: — Filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése, értelmezésük szóban és írásban. — A következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása, az ettől eltérő gondolkodásmódok (sejtés, hit, képzelet, kétely, bizalom stb.) jelentőségének belátása. — Egyéni vélemény kialakítása, felülvizsgálata, fejlesztése a más véleményekkel való párbeszédben. — A méltányos vita szabályainak és készségeinek elsajátítása. Az elkötelezettség és az elfogulatlanság igényének összeegyeztetése. — Erkölcsi elvek alkalmazása egyedi esetekre, különféle élethelyzetek erkölcsi dimenziójának felismerése, a gyakorlatban felmerülő értékkollíziók kezelése, alternatívák mérlegelése. — A helyes önismeret és az önnevelés igényének erősítése. A cselekedeteink minőségét meghatározó erkölcsi képességek (erények, különösen az okosság, igazságosság, bátorság és mértékletesség) jelentőségének belátása, fejlesztésük lehetőségeinek felismerése. — Az erkölcsi értékek megbecsülése, tisztelete másokban, igényesség kialakítása a saját magatartás tekintetében. A kötelességtudat és az autonóm viselkedés közötti összefüggés felismerése. — A személyközi kapcsolatok morális, érzelmi, intellektuális és érzéki dimenziói közötti összefüggések felismerése. A szeretet, megértés, türelem, hűség, bizalom és odaadás értékének tudatosítása. A tartós párkapcsolatok és a harmonikus családi élet kialakításához szükséges gondolkodásmód és attitűd fejlesztése. A másokkal való együttérzés, azonosulás képességének elmélyítése. — Az ember erkölcsi méltóságáról alkotott fogalmak értelmezése: igazság és szabadság, azaz az öntudatos létezés és a cselekedeteinkért és társainkért viselt felelősség közötti összefüggés tudatosítása. — Az élet, illetve az életformák gazdag változatosságának és változékonyságának tisztelete a természetben és a kultúrában. A kanti aranyszabály értelmének, illetve a szenvedésokozás tilalmának belátása, gyakorlati alkalmazásuk képessége a globális egymásrautaltság feltételei között. A globális felelősség összefüggéseinek felismerése a hálózati társadalomban. A halállal való szembenézés képessége. — A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás fontosságának tudatosítása. 93


— Az együttélési szabályok jelentőségének belátása. A törvények tisztelete és a lelkiismeret szabadsága közötti konfliktusok értelmezése. A társadalom jobbítására irányuló kezdeményezés és bírálat megbecsülése. Felkészülés a közéletben való felelős részvételre. — A korrupció társadalmi jelenségének ismerete, az ellene alkalmazható egyéni és közösségi magatartásformák alkalmazásának készsége és képessége. — Az erkölcsi önigazolási mechanizmusok működése, a rossz példák, a rossz társadalmi gyakorlat hatása az egyéni döntésekre; a nemet mondás nehézsége. — A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény, illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése. E szempontok egyúttal jelzik az etika tantárgy tanításának kívánatos és a sikerességre reményt adó módszertanának legfontosabb vonásait is. A rendelkezésre álló idő függvényében, a témák feldolgozásának értékes formája lehet – a beszélgetés és a vita mellett – egy-egy projektfeladat megoldása is, egyéni vagy csoportos munka keretében. Tematikai egység

Előzetes tudás

Alapvető etika

Órakeret 12 óra

A nyelvi/fogalmi gondolkodás és a tudatos környezetformálás (munka) szerepe a kulturális evolúcióban. Az Ó- és Újszövetség legismertebb részletei. A felelősségvállalás, illetve az ezzel kapcsolatos mulasztások irodalmi példái.

Ismeretek, fejlesztési feladatok Az erkölcsi gondolkodás alapjai Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás. Elmélet és gyakorlat. A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd. Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok természete, az egyén erkölcsi méltósága. A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze. Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés kérdése. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája. A szeretet erkölcsi jelentősége. A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága.

Kapcsolódási pontok Filozófia: Az elérhető boldogság. A szabad akarat és a rossz kérdései. Az értékteremtő ember és a hatalom. Szabadság, választás, felelősség, szorongás. Társadalmi, állampolgári ismeretek: Pályakezdés, álláskeresés. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön.

Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény. A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások 94


igazsága. Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok. Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata. A felelősség kérdése Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért. Az erények és a jó élet céljai Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi nevelés. Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó. Erkölcsi érték, értékítélet, gyakorlat, erkölcs, etika, öntudat, munka; hit, szeretet, kiválasztás, bűn, kegyelem; lelkiismeret, szabadság, kötelesség, Kulcsfogalmak/ törvény, megértés; felelősség, szándék, következmény, erény, boldogság, fogalmak jellem, önigazolás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Egyén és közösség

Órakeret 14 óra

Irodalmi példák törvénytisztelet és lelkiismeret összeütközésére. A haza szolgálatának és védelmének történelmi példái. A nemzetállamok kialakulásának sajátosságai Közép-Kelet-Európában. Nemzetiségi konfliktusok, vallásüldözés a magyar történelemben. A cigányság történetével, helyzetével kapcsolatos alapismeretek. Hátrányos élethelyzetek, a szegénység alapvető társadalmi összetevőinek ismerete.

Ismeretek, fejlesztési feladatok


A kapcsolatok etikája Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek. Szeretetkapcsolatok. Párválasztás. Felelősség a társakért. Szexuáletika. Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és gyermekek. A családi élet válságai.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A jóléti társadalom. A magyar társadalom a rendszerváltozás után.

Társadalmi szolidaritás Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös segítség. A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség.

A cigány (roma) társadalom története, helyzete és integrációjának folyamata.

Törvény és lelkiismeret A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Felelősségünk magunkért és a világért. A cselekvés halaszthatatlansága.

Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza; a magyarság által lakott, országhatáron túli 95


Szavak és tettek Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok. Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika. Hazaszeretet Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a hazáért, és ennek elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése és torzulásai. Többség és kisebbség Az etnokulturális csoportok, nemzeti és vallási kisebbségek, illetve a többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi problémái. Előítéletek, sztereotípiák, esélykülönbségek. A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.


Tematikai egység

Előzetes tudás

területek. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A média társadalmi szerepe. Médiareprezentáció, valószerűség, hitelesség. Médiaetika, médiaszabályozás. Társadalmi, állampolgári ismeretek: Kulturális és etnikai kisebbségek hazánkban. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás.

Család, felelősség a társainkért, hűség, szeretet, szerelem; erkölcsi érték, erény, boldogság, jellem; törvény, törvénytisztelet, emberiesség, polgári engedetlenség; nemzet, identitás; nacionalizmus, sovinizmus, együttélés, idegengyűlölet, antiszemitizmus, hátrányos megkülönböztetés, kisebbség; igazságosság, előítélet, sztereotípia, kirekesztés, befogadás, sokszínűség, szolidaritás, önkéntesség. Korunk kihívásai

Órakeret 10 óra

A műszaki-tudományos haladás vívmányai, hatásai. Természet- és társadalom-földrajzi ismeretek. Pszichés funkciók a magasabb rendű állatoknál, biodiverzitás, ökológiai rendszerek. Kulturális hagyomány, jövőkép, az utódokról való gondoskodás szerepe és változásai a civilizáció történetében.

96


Ismeretek, fejlesztési feladatok A tudományos-technikai haladás etikai kérdései Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika. A tudósok felelőssége. Bioetika Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés. Béranyaság. Terhességmegszakítás. Genetikailag módosított élőlények. Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal. Eutanázia. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában. Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása. Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: környezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek, létbizonytalanság, népbetegségek, népességrobbanás, tömeges migráció. Ökoetika Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más lényekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi világban.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A tudományos-technikai forradalom. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. A globális világgazdaság fejlődésének új kihívásai és ezek hatása hazánk fejlődésére. Földrajz: globális kihívások, migráció, mobilitás. Biológia-egészségtan: környezet és fenntarthatóság. Filozófia: Az ökológiai válság etikai vonatkozása. Bioetikai állásfoglalások napjainkban.

A közösség és a korrupció problémája Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan előnyszerzés, a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és közjó. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni? Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni fellépés lehetőségei, az egyén és a közösség felelőssége. Felelősség utódainkért Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők felelőssége. Uralom a természet felett, ökológiai elővigyázatosság; globális felelősség, környezettudatosság, fenntarthatóság, közjó, korrupció, korrupcióKulcsfogalmak/ megelőzés; élet, halál, egészség; környezeti etika, állati jólét, fogalmak fajsovinizmus, emberközpontúság, mélyökológia; az emberiség közös öröksége, a jövő nemzedékek jogai. 1


A tanulók ismerik az erkölcsi hagyomány legfontosabb elemeit, s e tudás birtokában képesek a mindennapi életben felmerülő erkölcsi problémák felismerésére és kezelésére. A fejlesztés várt Értékítéleteiket ésszerű érvekkel tudják alátámasztani, képesek a felelős eredményei a két mérlegelésen alapuló döntésre. Rendelkeznek az etikai és közéleti évfolyamos ciklus vitákban való részvételhez, saját álláspontjuk megvédéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez szükséges készségekkel és képességekkel. végén Képesek elfogadni, megérteni és tisztelni a magukétól eltérő nézeteket. Ismerik azokat az értékelveket, magatartásszabályokat és beállítódásokat, amelyeknek a közmegegyezés kitüntetett erkölcsi jelentőséget tulajdonít.

2


Biológia Kerettantervnek megfelelő a közgazdaság, az ügyvitel, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban. Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton alapul. Olyan tudást kell építenünk, amely segíti természeti-technikai környezetünk megismerését, és olyan tevékenységre késztet, mely hozzájárul a környezettel való összhang megtalálásához és tartós fenntartásához. Ennek érdekében a tanulónak meg kell ismernie a világot leíró alapvető természettudományos modelleket és elméleteket, azok történeti fejlődését, érvényességi határait és a hozzájuk vezető megismerési módszereket. A biológia az általános iskolában elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival szerves egységben bővíti a tanulók biológiai ismereteit, erősíti a természettudományos tárgyak tantárgyközi kapcsolatait, továbbfejleszti a tanulók megismerési képességeit, elősegíti személyiségük sokoldalú kibontakozását, formálja ön- és világszemléletüket, segíti a természeti és társadalmi környezetben való eligazodásukat, testi és lelki harmóniájuk kibontakozását. A biológiai ismeretek elsajátítása során a tanítás-tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kap a testi-lelki egészség, az énkép és önismeret, a hon- és népismeret, a környezeti nevelés, valamint az információs és kommunikációs kultúra fejlesztési feladatainak megvalósítása. Fejlesztési feladatok A fenti célokból a biológiát tanító pedagógusnak a következő feladatai adódnak: – Bemutatni, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. – Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget kialakítása, amelyben elfogadott az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. – Rámutatni az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre. – Az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként megismertetni. – Áttekintő képet nyújtani a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjairól. – Természettudományos bizonyítékokkal alá támasztani az élővilág egységességét, egyúttal térben és időben elhelyezni az embert a földi élővilágban. – Megismertetni a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és önszabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. – Biztosítani az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. – A tevékenység során elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. – Képessé tenni a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. – Az életkori sajátságokkal összhangban levő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. 3


– Elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. – Rámutatni a biológia etikai és társadalmi, gazdasági kérdésekkel való kapcsolatára. – Tudatosítani, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van, egyúttal a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. – Az élet minden területén kialakítani a környezettudatos magatartást. – A tantárgy körébe tartozó korszerű elméleti ismeretek nyújtása, az egészségkultúra fejlesztése, a munkaképesség hosszú távú megőrzésének megtanulása. – A többi pedagógussal együttműködve felkészíteni a diákokat az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. – Csoportos tevékenységekkel fejleszteni az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adni, mely segíti az emberek sokféleségének elfogadását. – Érdeklődést kell kelteni a tanulókban a természet megfigyelésére, úgy, hogy közben a tanult eljárásokat, az elsajátított ismereteket tudatosan alkalmazzák és felhasználják. – A pedagógus érje el, hogy a tanulók törekedjenek az egészséges életvitel, a prevenció, egészségmegőrzés legfontosabb ismereteinek elsajátítására és aktív megvalósítására, a test és lélek harmóniájának kialakítására, végül a családi élet értékes, kulturált megélésére. – Kialakítani a tanulókban a szükséges készségeket, képességeket a fenntartható fejlődés biztosításához. Ehhez szükséges, hogy a tanuló tapasztalati úton ismerje meg a környezetének legfontosabb élő és élettelen anyagait. Az idő és a természeti jelenségek megismerésével alakuljon ki összefüggő kép a földi élet múltbéli és jelenkori változásairól. Ismerje meg a Föld élőlényeinek, de a sejten belüli anyagoknak is térbeli elrendeződést, ezek egymásra hatását. Rendelkezzen megfelelő jártassággal a természettudományok megismerésében, lássa a biológia XXI. századi fejlődési lehetőségeit. Az értékelés leggyakoribb formái – Az önálló és csoportos tanulói tevékenység: forráshasználat; megfigyelés; kísérletezés; applikációs tevékenység; programkészítés, szervezés. – Szóbeli feleltetés. – Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, munkalap, feladatlap, témazáró. – Önálló – tanórán kívüli – forráshasználat (könyv, folyóirat, multimédiás eszközök), megfigyelés, adatgyűjtés, kiselőadás, programkészítés. Értékelési szempontok – Milyen szinten sajátította el a tanuló a tananyaghoz kapcsolódó szaknyelvet és az élőlények testtopográfiai ismereteit? – Hogyan használja a megismerési algoritmusokat? – Felismeri-e az élőlényeket, tudja-e őket jellemezni? – Képes-e a megismert tények, folyamatok, fogalmak elemzésére, törvényszerűségek bizonyítására? – Érti-e az ökológiai rendszerek szabályozó folyamatait, tudja e példákkal illusztrálni a környezet – életmód – szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti oksági összefüggéseket? 4


– Képes-e a növényi és állati anyagcsere összehasonlítására, látja e az autotróf anyagcsere szerepét a bioszférában? – Felismeri e a növény és állatvilág élőlényeinek testfelépítésében és életműködéseinek fejlődésében az evolúciós újításokat? – Képes-e a megismert élőlények rendszerezésére? – Ismeri-e az emberi szervezet felépítését, működését, szabályozó folyamatait? – Látja-e szervezetében a rész és az egész viszonyát, az életfolyamatok irreverzibilitását? – Elsajátította-e és alkalmazza-e a mindennapokban az egészséges életvitel szokásrendszerét? – Tudja-e, mikor kell orvoshoz fordulni és hogyan kell ott viselkedni? – Rendelkezik-e megfelelő önállósággal a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében, az eszközök balesetmentes használatában, az információhordozók kiválasztásában, hasznosításában? – Elsajátította-e az értő, a válogató a kritikai olvasás megfelelő szintjét, és tudja-e hasznosítani az ismeretszerzés folyamatában? – Miként tud önállóan vagy társaival együttműködve ismereteket szerezni, gyakorlatokat végezni, megszerzett ismereteit új szituációban alkalmazni? – Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet- és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye? A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, lefedje a biológia tantárgy kerettantervi anyagát; – a biológia tankönyv tartalma korrekt és igényes legyen szaktárgyi szempontból – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a biológia tanítására rendelkezésre álló órakeretben; – a taneszköz segítségével a biológia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, nyelvezete alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő biológiai, illetve természettudományos szemlélet kialakításához, ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését, rögzítését; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; Heti és éves óraterv A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 9. évfolyam – – 10. évfolyam 2 óra 72 óra 5


11. évfolyam 12. évfolyam 10. évfolyam

2 óra 1 óra

72 óra 36 óra

Tematikai egység címe Órakeret Láthatatlan élővilág – Mikrobák 10 óra A Zöld Birodalom – A növények világa 13 óra Akik benépesítik a Földet – Az állatok világa 13 óra Kapcsolatok az élők és élettelenek között - Élőlények és környezetük 10 óra Érthetjük őket? – Az állatok viselkedése 10 óra Másfélmillió lépés Magyarországon... – A Kárpát-medence élővilága 9 óra Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 7 óra Össz. óraszám 72 óra Tematikai egység: Láthatatlan élővilág – Mikrobák (10 óra) Előzetes tudás: – Vírusok, baktériumok, egysejtűek, gombák általános jellemzői. Nevelési-fejlesztési célok: – A mikrobák elterjedését biztosító anyagcsere és genetikai változatosság értelmezése a felépítés és működés, valamint a rendszerek szempontjából. – A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Hogyan lehet vizsgálni a szabad Az élővilág szabad szemmel nem szemmel nem látható látható mérettartományának élőlényeket? beillesztése a természet A mikrobiológia alapvető méretskálájába. A természeti vizsgálati módszerei. rendszerek, szerveződési szintek egymásba épülésének Melyek a mikrobák főbb felismerése. Fizika: geometriai csoportjai, milyen a A mikrobák környezetünkben optika, domború testfelépítésük? való általános előfordulásának lencse képalkotása. A vírusok szerkezete. felismerése. Mikroszkópos A baktériumok sejtfelépítése. megfigyelések végzése és a Az egysejtű eukarióták sejttípusa, megfigyelések rögzítése. változatos testfelépítése és mozgástípusa. A baktériumok és az egysejtűek A gombák testfelépítése, az sejttípusainak a felépítés és egysejtű, fonalas és teleptestű működés, a rendszerek típusok. szempontjai alapján való A mikrobák elhelyezése az összehasonlítása. Kémia: kísérleti élővilág méretskáláján. eszközök és használatuk; a szén Melyek a mikrobák életfeltételei? Mikrobák csoportosítása a rájuk szervetlen és szerves Mi befolyásolja környezeti jellemző anyagcsere típusok vegyületei; a kén és elterjedésüket? alapján, környezeti jelentőségük vegyületei; a metán; Anyagcsere típusok. példákkal való bizonyítása. A oxidáció és redukció; A mikrobák földi mikrobák és a környezetük fertőtlenítőszerek; anyagforgalomban játszott közötti kölcsönhatások halogén elemek. szerepe, jelentősége. rendszerszemléletű elemzése. 6


Az élet fizikai határainak tágabb értelmezése, Földön kívüli lehetőségeinek tudományos alapú felvetése.

Földrajz: a Naprendszer bolygói, mellékbolygói; a fertőző betegségek, járványok Hogyan előzhető meg a káros Példák a mindennapi életben összefüggése a mikrobák elszaporodása? használható fertőtlenítési és népességszám Fertőtlenítés és sterilizálás sterilizálási eljárásokra. Előnyök alakulásával. fogalma, jelentősége, néhány és hátrányok összegyűjtése. módszer példája. A mindennapi Matematika: környezet higiéniájának Néhány, a mikrobák geometria, poliéderek; jelentősége. tevékenységéhez köthető mennyiségi Az élelmiszerek romlásának okai, tartósítási, konyhatechnológiai, összehasonlítás, tartósítási lehetőségek. élelmiszeripari és mértékegységek. Növények mikrobiális kártevők gyógyszergyártási folyamat elleni védelmének jelentősége, kipróbálása. módszerei. Kísérletek önálló elvégzése és értelmezése (erjedés, Történelem, fertőtlenítőszerek hatása). társadalmi és Melyek a mikrobák gazdasági állampolgári hasznosításának lehetőségei? ismeretek: az A mikrobiális tevékenység antibiotikumok mezőgazdasági, élelmiszeripari bevezetésének hatása a és gyógyszeripari jelentősége. Az népességszám ehető gombák táplálkozási változására; a jelentősége. járványok történeti jelentősége. Mi a fertőzés, hogyan terjednek a Kutatómunka a helyi és fertőző betegségek? világjárványok kialakulásáról, a Magyar nyelv és A mikrobiális fertőzések módjai, megelőzés és elhárítás irodalom: a járványok megelőzésük és gyógyításuk lehetőségeiről; a fertőzések irodalmi ábrázolása. lehetőségei. Helyi és megelőzési lehetőségeiről. világjárvány fogalma, megelőzés Az orvoshoz fordulás és elhárítás lehetőségei. szükségességének felismerése. Sejtes és nem sejtes szerveződés, mikroba, vírus, baktérium, Kulcsfogalmak/ penészgomba, élesztő, egysejtű, autotróf és heterotróf, antibiotikum. Fogalmak Ősbaktériumok. Szélsőséges életformák, feltételezett földön kívüli életlehetőségek.

Tematikai egység: A Zöld Birodalom – A növények világa (13 óra) Előzetes tudás: – Szerveződési szintek, sejt és szövet fogalma. – Az élőlények csoportosításának elvei. – Ivaros és ivartalan szaporodásmódok lényege. – Az éghajlati alkalmazkodás példái a növényvilágban. – Az éghajlati övek természetes életközösségei. Nevelési-fejlesztési célok: – A rendszerezés különböző lehetséges módjainak felismerése. – A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. – A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének a fenntarthatóság, valamint a tudomány, technika, kultúra szemszögéből való értelmezése. 7


– A növények esztétikai szerepének felismerése. – A biológiai ismereteken alapuló önálló véleményalkotás, tudatos vásárlói attitűd formálása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Miért tekinthetők a növények az életközösségek termelőinek? Hogyan függenek össze a növények életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és A növényi sejttípus vizsgálata, a működéssel? felépítés és funkció Kémia: a víz A növényi sejtek felépítése, kapcsolatának elemzése. adszorpciója, oxidáció sajátos alkotói. Egyszerű preparátumok készítése (sejtlégzés) és A növényi sejt anyagfelépítő és mikroszkópi vizsgálata. redukció működése, a fotoszintézis (fotoszintézis), folyamata, feltételei. viaszok, cellulóz, szénhidrátok, olajok, Hogyan függ össze a növények A biológiai szerveződés sejt, fehérjék, vitaminok. testfelépítése és életmódja? szövet, szerv szinten való A növényi szövetek alaptípusai. értelmezése. Fizika: A hajtásos növények létfenntartó lencserendszerek szerveinek felépítése és (mikroszkóp), működése. A virág felépítésének és elektronmikroszkóp. működésének elemzése. Hogyan szaporodnak a Állandóság és változás Vizuális kultúra: a fanövények? Milyen feltételeket szempontjainak alkalmazása az és virágszimbolika. igényelnek fejlődésükhöz? ivaros és ivartalan A virág felépítése, a szaporodásmódok esetében. megtermékenyítés. Beporzási Megfigyelések a természetben, módok. A növekedés és fejlődés egyszerű laborkísérletek, az tényezői, szabályozása. A eredmények rögzítése, növényi egyedfejlődés típusai következtetések levonása. (példákkal). Ivartalan szaporodási módok. Melyek a növényvilág jelentősebb csoportjai, jellegzetes képviselői? A nagy növénycsoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) főbb jellemzői. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra. Mely növények fontosak a gazdálkodásban és mindennapi környezetünkben? Hogyan és miért jelennek meg a növények a városi, épített környezetben? Gabonafélék, ipari növények,

A fejlődéstörténeti rendszerben tükröződő evolúciós folyamatok felismerése. Adott szempontok alapján halmazba sorolás.

Földrajz: a Föld természetes növénytakarója; egyes fajok jelentősége a táplálékellátásban; a mezőgazdaság termelési módjai, ágazatai; globális környezeti problémák. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a termelési 8


erdőalkotó fák, dísznövények (néhány ismert példa). A városi parkok jelentősége, jellegzetes növénycsoportjai, a szobanövények gondozási módjai. Milyen anyagokat köszönhetünk a növényeknek? Növényi eredetű anyagok (élelmiszer alapanyagok, ipari nyersanyagok, gyógyszer hatóanyagok jelentősége, példái).

módok és a társadalmi fejlődés kapcsolata. Matematika: halmazok.

A növényvilág és az emberi társadalom sokoldalú kapcsolatának (pl. élelmezés, ipari nyersanyagok, jóléti funkciók) értelmezése néhány konkrét példán keresztül.

Hogyan jelennek meg a gazdálkodás és a fenntarthatóság szempontjai a növénytermesztésben? A mezőgazdaságban Talajminőség, talajművelés. alkalmazható termelési módok Vegyszeres növényvédelem lényegi jellemzőinek előnyei, hátrányai. összehasonlítása, vásárlói attitűd A nagyüzemi monokultúra és a tudatosítása. biogazdálkodás előnyei, A fenntarthatóság kérdésének hátrányai. kritikus elemzése, alternatívák A nemesítés és a fajtamegőrzés megfogalmazása. jelentősége, eljárásai. Kulcsfogalmak/ Fotoszintézis, növényi szövet és szerv, fejlődéstörténeti rendszer, nemzedékváltakozás, nyitvatermő, zárvatermő, növénynemesítés. fogalmak Tematikai egység: Akik benépesítik a Földet – Az állatok világa (13 óra) Előzetes tudás: – Szerveződési szintek. – Az élővilág méretskálája. – Az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). – Az éghajlati övek természetes élővilága. – A fontosabb állatcsoportok jellemzői. Nevelési-fejlesztési célok: – A felépítés és a működés összekapcsolása az állati szövetek, szervrendszerek leírásában. – A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Az alkalmazkodás és az állatfajok földrajzi elterjedése közötti összefüggések értelmezése az állandóság és a változás szempontjából. – Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása. – A fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Miért van szükségük az állatoknak szerves táplálékra? Hogyan függenek össze az állatok életfolyamatai a sejtszintű Az állati sejtek lényegi Kémia: oxidáció; 9


felépítéssel és működéssel? A lebontó anyagcsere biokémiai folyamatai, sejten belüli lokalizációja. A sejtlégzés folyamata, feltételei. A felépítés, anyagátalakítás, raktározás lehetőségei. Hogyan függ össze az állatok testfelépítése és életmódja? Az állati szövetek alaptípusai. Az állati szervezet létfenntartó szervrendszerei és szervei. Meghatározó evolúciós folyamatok, fejlődési lépések és irányok. Milyen szaporodásmódok fordulnak elő az állatvilágban? Hogyan alakult ki és mi a jelentősége az ivaros (szexuális) szaporodásnak? Ivartalan szaporodásmódok példái. Ivaros szaporodás elve, a megtermékenyítés módjai. Egyedfejlődési szakaszok, típusok. Egyedfejlődés és törzsfejlődés kapcsolata.

jellemzőinek, a felépítés és funkció kapcsolatának felismerése. A táplálkozás, tápanyagfelvétel és lebontás, valamint a szervezet energiaigénye és ellátása közötti összefüggés felismerése. A szervrendszerek törzsfejlődésének az állandóság és változás szempontjain alapuló értelmezése. Megfigyelések, modellek, makettek használata, kísérletek önálló elvégzése, a mikroszkóp önálló használata.

Fizika: rugalmasság, szilárdság, emelőelv, gázok oldhatósága vízben.

Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a szaporodásmódok és az egyedfejlődési folyamatok értelmezésében.

Melyek az állatvilág, nagyobb csoportjai, jellegzetes képviselői? Lényegi jellemzők A nagy állatcsoportok főbb megkülönböztetésén alapuló jellemzői, jellegzetes fajok. rendszertani csoportokba sorolás. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra. Melyek a gazdálkodás szempontjából legfontosabb állatcsoportok? Milyen gazdasági és környezeti hatása van a nagyüzemi állattenyésztésnek? Milyen alternatív gazdálkodási módok vannak? Halászat, haltenyésztés. Vadállomány, vadgazdálkodás. Húshasznosításra tartott állatok. Tejtermelés, tejtermékek, fogyasztásuk előnyei.

oxigén és vegyületei; fehérjék, szénhidrátok, zsírok; fehérjék, kalcium és vegyületei, hemoglobin, kollagén.

Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek. Az állattenyésztés és az ipar, a mezőgazdaság, a környezet és a

Földrajz: korallzátonyok, édesvizi és tengeri mészkő.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a gerinces állatok történeti jelentősége. 10


Az állattenyésztés biológiai alapjának jelentősége. A takarmánytermesztés, hulladékelhelyezés környezeti hatása.

népesedés kapcsolatának bemutatása példákon keresztül.

Miért tartunk társként, kedvtelésből állatokat? Melyek az állattartás elemi szabályai, törvényi keretei? Etikai elvek szélesebb A kutya és az ember együttélése, értelmezése, kiterjesztése az kutyatartási szokások, szabályok. állatokkal való bánásmód Egyéb társ- és hobbiállatok, területére. tartásuk módjai (halak, madarak, Érvek és ellenérvek a Magyar nyelv és hüllők tartása). Az etikus hobbiállatok tartásával irodalom: a kutya szó állattartás elvei, törvényi kapcsolatban. nyelvi jelentésvilága, szabályozása. Az állatvédelmi kapcsolódó jelentései. Etika: az élet törvény főbb elvei, előírásai. Ismeretterjesztő források tisztelete. Mit tanulhat a technika az feldolgozása a bionika állatoktól? témaköréből, az információk A bionika fogalma, területei, kritikus értelmezése a tanultak néhány fontosabb alkalmazás tükrében. példája. Sejtlégzés, mitokondrium, embrionális és posztembrionális fejlődés, állati Kulcsfogalmak/ szövet és szerv, gerinctelen és gerinces állat, állattenyésztés, fogalmak vadgazdálkodás, bionika. Tematikai egység: Kapcsolatok az élők és élettelen között – Élőlények és környezetük (10 óra) Előzetes tudás: – Az időjárás és az éghajlat elemei. – Élettelen környezeti tényezők. – Tűrőképesség, faj. – A fizikai környezet jellemzői (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás). Nevelési-fejlesztési célok: – Az életközösségek, mint rendszerek vizsgálata. – A természet erőinek és kölcsönhatásainak megismerése. – Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. – Természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata terepen végzett vizsgálatok során. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Melyek az élővilág magasabb Földrajz: földrajzi (egyed feletti) szerveződési övezetesség; a föld szintjei? A rendszerek szemléletmódjának gömbhéjas szerkezete, Populáció, társulás fogalma, alkalmazása az élővilág bioszféra; az éghajlat jellemzői. A bioszféra szintje, a egymásba épülő szerveződési tényezői, a levegő és a 11


globális folyamatok iránya, jelentősége. Hogyan befolyásolják az élettelen környezeti tényezők az élőlények létfeltételeit? Az élőlények környezeti igénye (napfény, hőmérséklet, levegő, víz, talaj), a szárazföldi és vízi környezet sajátosságai. Környezeti eltartóképesség, tűrőképesség, korlátozó tényező, bioindikáció, indikátor szervezet fogalma, példái. Hogyan vizsgálhatók az életközösségek? Milyen kapcsolatok, kölcsönhatások működnek az együtt élő fajok között? Hogyan jellemezhető az élőlények komplex életfeltétel rendszere? Állapotjelzők és módszerek. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződése. Populációs kölcsönhatások fogalma, példái. Niche fogalma, néhány példa. A szabad és a foglalt niche biológiai következményei.

szintjeinek értelmezésében.

felszíni vizek felmelegedése.

Matematika: matematikai modellek Az élettelen környezet és az élővilág közötti kölcsönhatások (gráfok, függvények, függvényábrázolás, elemzése. statisztikai Életközösségek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése. elemzések); mennyiségekkel való műveletek.

Az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata megfigyelések és kísérletek alapján. Az élőlények életközösségekben játszott szerepének elemzése, összehasonlítása diagramok, képek, videók alapján. A biológiai hálózatok felépítésének és működésének bemutatása konkrét példákon.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Erőforrások, termelési kultúrák, környezetátalakítás. A szikesedés és talajerózió, mint történelemformáló Életközösségek vizsgálata tényezők; növényi, terepen, a tapasztalatok rögzítése. állati és emberi Milyen változások, folyamatok Az anyag, energia és információ élősködők demográfiai figyelhetők meg az szempontjainak alkalmazása az hatásai. életközösségekben? életközösségekben zajló Példák az életközösségekben folyamatok értelmezésében. Az zajló anyagkörforgásra. anyagi körfolyamatok és az Táplálékpiramis. Az energiaáramlás közötti különbség energiaáramlás. Ciklikus folyamatok, egyirányú felismerése. A táplálékhálózatok felépítése, a táplálékpiramisok és változások, véletlenszerű és a mezőgazdaság, élelmezés kaotikus létszámingadozások. kérdései közötti összefüggések keresése. Populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra, élőhely, niche, szimbiózis, Kulcsfogalmak/ predáció, élősködés, antibiózis, versengés, környezeti eltartóképesség, fogalmak biodiverzitás, biomassza, táplálékpiramis, táplálkozási hálózat.

Tematikai egység: Érthetjük őket? – Az állatok viselkedése (10 óra) Előzetes tudás: – Az éghajlati alkalmazkodás példái az állatvilágban (biomok). – Jelentősebb állatcsoportok lényegi jellemzői. 12


– Állati viselkedésformák, öröklött és tanult magatartás. – Megfigyelés és kísérletezés célja és módszerei a biológiában. Nevelési-fejlesztési célok: – Az állati magatartás megfigyeléséhez és elemzéséhez szükséges alapfogalmak, szemléletmódok kialakítása. – Viselkedésformák példáinak típusokba sorolása, a cél, forma és eredet kérdéseinek megválaszolása. – A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazásán keresztül az állati viselkedés alkalmazkodási folyamatként való értelmezése. – Az emberi viselkedésre vonatkozó tanulságok és következtetések levonása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Milyen szerepe lehet a Az állati viselkedésmódok viselkedésnek az állatok motivációinak, alkalmazkodási és életében? optimalizációs jellegének Az állati magatartás funkciójának felismerése. értelmezése, fontosabb területei Megfigyelt jellemzők alapján és példái. típusok felismerése, besorolás. Milyen formái, elemei lehetnek az állatok viselkedésének? A magatartás (mozgási) Az állati viselkedés elemekre, egységekre bontása, megfigyelése, a tapasztalatok mozgásmintázat fogalma, példái. rögzítése, elemekre bontás és összegzés. Miben térnek el a magatartás öröklött, illetve tanult formái? Az öröklött és tanult Feltétlen reflex fogalma, példái. magatartásformák, tanulási Öröklött mozgáskombináció típusok megkülönböztetése, jellemzői, feltételei (inger, típusokba való besorolás. kulcsinger, belső motiváció). A magatartás és az állatok A tanult magatartásformák környezethez való jelentősége az alkalmazkodásban, alkalmazkodása közötti optimalizációban. Társításos összefüggés felismerése. (feltételes reflex), operáns és belátásos tanulás. A megerősítés szerepe. Hogyan kommunikálnak az állatok? Az állati kommunikáció célja (pl. Az állati kommunikáció jelzés, figyelmeztetés, agresszió) módjainak felismerése konkrét és formái (pl. akusztikus, kémiai magatartásmódok, viselkedési és vizuális jelzések). helyzetek esetében. Milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az állati viselkedés és az emberi magatartás között?

Testnevelés és sport: mozgásformák.

Magyar nyelv és irodalom: verbális és non-verbális kommunikáció.

Fizika: rezgések, hullámok, frekvencia; hang, ultrahang. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulásának 13


Agresszió, önzetlenség, személyes tér, államalkotás jellegzetességei. A szocialitás megjelenése, a kultúra magatartást befolyásoló hatása.

Az állati viselkedés és az emberi magatartás bizonyos területeinek és elemeinek összehasonlításán alapuló következtetések, a hasonlóságok és különbségek felismerése.

eszközei. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámok hatása, szupernormális ingerek.

Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés. fogalmak Tematikai egység: Másfélmillió lépés Magyarországon... – A Kárpát-medence élővilága (9 óra) Előzetes tudás – Környezet, környezetszennyezés. – Szerveződési szintek. – Életközösség, diverzitás. Nevelési-fejlesztési célok: – A hazához való kötődés erősítése Magyarország és a Kárpát-medence életközösségeinek megismerésével. – Egyes környezeti problémák következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenységnek a környezetre való hatásának a vizsgálata. – Helyi környezeti problémák megismerése, felkészülés a figyelemfelhívásban és megoldásban való aktív szerepvállalásra. – A természetes életközösségek, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos értékszemlélet, felelősségérzet, attitűd és szokásrendszer fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Melyek a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyei, életközösség típusai és társulásai? Miként védik élő természeti örökségünket nemzeti parkjaink? Terepen végzett ökológiai Földrajz: a KárpátVizes élőhelyek, fátlan vizsgálat során az életközösségek medence, hazánk társulások, fás társulások, erdő állapotának leírására szolgáló nagytájai, erózió, típusok. adatok gyűjtése, elemzése. A humusz. A magyarországi nemzeti parkok fajismert bővítése a vizsgált területi elhelyezkedése, élőhelyek jellegzetesen magyar jellegzetes tájai és védett értékei. növényeivel és állataival. Kémia: műtrágyák, A Kárpát-medence területén növényvédőszerek, található jelentősebb rovarölőszerek. természetvédelmi területek. Matematika: Hogyan befolyásolja az emberi grafikonok, mérés. tevékenység az életközösségeket? Milyen veszélyek fenyegetik élő Történelem, természeti értékeinket és mit társadalmi és 14


tehetünk a védelmük érdekében? állampolgári A Kárpát-medence természeti ismeretek: a Kárpátképének, tájainak néhány fontos medence történeti átalakulása az emberi ökológiája (fokos gazdálkodás következtében. gazdálkodás, Az emberi tevékenység lecsapolás, életközösségekre gyakorolt Helyi környezeti probléma vízrendezés, szikesek, hatása, a veszélyeztetés felismerése, adatgyűjtés, erdőirtás és -telepítés, lehetőségei. cselekvési stratégia kialakítása. nagyüzemi Tartósan fenntartható A lokális és globális gazdálkodás). gazdálkodás és pusztító megközelítési módok közötti beavatkozások példái. kapcsolat felismerése az Magyar nyelv és A természetvédelem törvényi ökológiai rendszerek irodalom: szabályozása. tanulmányozása során. természetleírások. Helyi cselekvési lehetőségek, civil szervezetek szerepe. Társulás, biológiai sokféleség, természeti érték, vizes élőhely, fás társulás, Kulcsfogalmak/ fátlan társulás, özönnövény, veszélyeztetettség, természetkárosítás, fogalmak természetvédelem. A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén A tanuló: – Ismerje és a problémamegoldás során megfelelően kezelje a biológiai szerveződési szinteket. – Tudjon magyarázatot adni és következtetéseket levonni a növényi és állati szervezet felépítése és működése közötti összefüggésekre. – Ismerje fel az autotrófia biokémiai lényegét és ökológiai jelentőségét. – Ismerje a természetes élőhelyek típusait és lényeges jellemzőit, tudja az élőlénycsoportok környezeti igényével kapcsolatba hozni. – Lássa az állati viselkedésmódok célját, formáit és eredetét. – Legyen tisztába az állati közösségekben meghatározó társas kapcsolatok formáival és funkcióival. – Tudja alkalmazni az etikai elveket az ökológiai problémák értelmezése és megoldása során. – Vállaljon szerepet és cselekedjen a helyi természeti értékek védelmében. – Legyen képes a biológiai vizsgálatoknak megfelelő eszközöket és módszereket a gyakorlatban alkalmazni. – Tudja hogyan kell használni az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségeket az önálló tanulás során. 11. évfolyam Tematikai egység címe I. Sejtjeinkben élünk – A sejt II. Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test III. Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma IV. Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr V. Egyensúly és alkalmazkodás – Az életműködések szabályozása VI. Vagyok, mint minden ember…. – Az ember egyéni és társas viselkedése Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

Órakeret 8 óra 12 óra 15 óra 6 óra 15 óra 9 óra 7 óra 15


Össz. óraszám 72 óra I. téma: Sejtjeinkben élünk – A sejt (8 óra) Előzetes tudás: – A sejt felépítése, fontosabb sejtalkotók. – Állati és növényi sejt megkülönböztetése. – Szövet fogalma, típusai. Nevelési-fejlesztési célok: – A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. – Rendszer és környezet összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. – Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés összekapcsolása. – Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. – Állandóság és változás értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában. Problémák, jelenségek, Kapcsolódási gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények pontok ismeretek Milyen sajátos fizikai-, kémiai Az élő állapot fizikai Fizika: diffúzió, jellemzői vannak a sejteknek? feltételeinek, határainak ozmózis; hő, A környezet fizikai hatásai és meghatározása. Rendszer és hőmérséklet; az életlehetőségek közötti környezet összefüggésének elektromágneses összefüggések. elemzése. hullámok, hullámhossz; energia A víz biológiai szempontból Az élő rendszerek sajátos kémiai fogalma, fontos jellemzői. A sejtplazma, összetételének ismerete, a bennük mértékegysége, mint oldat. A környezeti végbemenő kémiai folyamatok formái és koncentráció hatása. szabályozottságának belátása. átalakíthatósága, potenciál, feszültség. A sejteket felépítő molekulák A sejteket felépítő szerves Kémia: fontosabb szerkezeti sajátosságai és a anyagok fontosabb típusai, fémes és nem fémes sejtekben betöltött szerepük sajátos biológiai funkciói. elemek; szerves közötti kapcsolat felismerése. vegyületek Hogyan működik a sejt, mint sajátosságai, bonyolult vegyi üzem? csoportjai; kémhatás, Az enzimműködés lényege, pH; ion; oldódás, A fizikai hatások élőlényekre jelentősége. oldatok gyakorolt hatásának elemzése, A sejteket károsító fizikai és koncentrációja, egyszerű kísérletek elvégzése, kémiai hatások főbb típusai. kémiai kötés, értelmezése. katalízis, katalizátor. Matematika: a Miért igényelnek a sejtek mennyiségi jellemzők energiát? Hogyan juthatnak hozzá? kifejezése számokkal; a számok értelmezése A biológiai folyamatok a valóság energetikai összefüggései, Az élő rendszerek mennyiségeivel, sejten belüli helyük. Az ATP szerepe. energiaszükségletének megértése, nagyságrendek; hossza sejtszintű energiaátalakító , terület-, felszín-, Felépítő anyagcsere: folyamatok lényegének ismerete. térfogatszámítás; fotoszintézis. halmazok használata, 16


Lebontó anyagcsere: sejtlégzés, erjedés. A folyamatok alapegyenlete, energiamérlege.

osztályokba sorolás, rendezés. Informatika: az információ fogalma, egysége

Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? A sejtműködés A sejtmembrán jelforgalmi szabályozottságának felismerése, funkciója. A kémiai általánosítása az élő állapotra. kommunikáció, anyagfelvétel A sejtek közötti anyag- és és -leadás módjai. információforgalom jelentősége Kulcsfogalmak/ Biogén elem, enzim, kicsapódás, lebontó és felépítő anyagcsere, fogalmak sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest. II. téma: Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test (12 óra) Előzetes tudás: – A gerinces testfelépítés alapvető jellemzői. Az ember fő testtájai, arányai és szimmetriái. – Az emberi egyedfejlődés főbb szakaszai. – A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. – A harántcsíkolt izomszövet felépítése. Az izomműködés alapvető mechanikai elvei. – A törzs és a végtagok mozgásképességét kialakító szervrendszerek felépítése és működése. – A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. Nevelési-fejlesztési célok: – Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb testkép kialakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. – Az emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a szervrendszerek felépítésének és működésének kapcsolatba hozása. – A biológiai szerveződési szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő magyarázatokban. – A kémiai felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csont és az izom vonatkozásában. – Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izom-összehúzódás, az izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. – A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmód iránti igény kialakítása, erősítése. – Az egészség megőrzendő értékként való tudatosítása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentőségének elfogadtatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Milyen külsődleges, formai Az emberi test szimmetria Matematika: jellegek figyelhetők meg az viszonyainak bemutatása, a fő Halmazok használata; emberi testen? testtájak megnevezése. Érvek tulajdonságok Szimmetria, testtájak és gyűjtése a helyes testtartás kiemelése, arányok. A felegyenesedett fontosságáról. analizálása. testtartás, gerincoszlop alakja, Szimmetria; forma, tartáshibák. arányok 17


A testi jellegek eltérései, átlagértékek és szélsőségek. Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. Milyen kép él bennünk a testünkről? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A normál testsúly, testalkat megőrzésének fontossága. A megjelenés, a testkép módosításának lehetőségei, előnyök, mellékhatások, veszélyek.

Milyen a csont összetétele, szöveti és szervi felépítése? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai, kapcsolódási formái. Miként alakítják ki az izmok testünk mozgásképességét? A vázizmok összehúzódási képessége. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán. Az Emelőelv érvényesülése. Az izomerő és munka értelmezése.

Milyen összefüggés van az életmód, munka és a mozgásszervrendszer állapota között? A fizikai terhelés hatása a csontozatra és az izomzatra. A munkaterhelés lehetséges

Az emberi fajra jellemző testi sokféleség okainak vizsgálata példákon.

összehasonlítása, osztályokba sorolása, rendezése különféle tulajdonságok szerint. Vizuális kultúra: formák arányviszonyai; vizuális reklámok.

A saját testtel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, képzetek formálása, tévképzetek felszínre hozása, korrigálása. Önismeretet fejlesztő csoportmunka feladatok. A testképet befolyásoló tényezők (pl. reklámok, divat) kritikai értelmezése.

A csontok szerkezete, összetétele és funkciója közötti összefüggések felismerése. A csontok egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Metszetek és makettek használata. Az izomösszehúzódás szöveti szintű értelmezése. Az izomzat hierarchikus felépítésének, rendszerszerűségének felismerése. A szövet-, szerv- és szervezetszintű működések összefüggésbe hozása. Mechanikai elvek alkalmazása.

A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének elemzése. Adatgyűjtés a mozgásszegény életmód egészségkárosító

Földrajz: kontinensek földrajza, népek, népcsoportok.

Fizika: sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia; egyszerű gépek. Kémia: a víz; kalcium és vegyületei; fehérjék; kolloid állapot. Mozgóképkultúra és médiaismeret: emberábrázolás a képzőművészetben, filmben és irodalomban; a divat.

Testnevelés és sport: mozgáskultúra, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői. 18


hatása, az alkalmazkodás módja. Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések, sérülések? Milyen elsősegély alkalmazható sérülések esetén? A mozgásszegény életmód káros következményei. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológiai alapjai, fontossága. Sérülések típusai, alapvető elsősegély nyújtási ismeretek.

hatásairól. A rendszeres testmozgással kapcsolatos szokások és tapasztalatok felmérése az osztály tanulóinak körében. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. A balesetmegelőzés teendőinek összegyűjtése különböző élethelyzetekben (pl. sportolás, házimunka, közlekedés). Elsősegélynyújtás megismerése a vizsgált baleseti sérülések körében. Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata és értékelése.

Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték.

Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? Az edzés és a fizikai teljesítmény Vita a táplálék kiegészítők, összefüggése. Étrend, táplálék teljesítménynövelők kiegészítők, teljesítménynövelők használatáról. - előnyök, hátrányok, veszélyek. Bilaterális szimmetria, testkép, testtartás, rassz, rasszjelleg, normál Kulcsfogalmak/ testsúly, túlsúly, elhízás, táplálkozási zavar, reflex, ízület, fogalmak csontsűrűség, izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás, relaxáció. III. téma: Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma (15 óra) Előzetes tudás: – Tápanyagok, a tápcsatorna szakaszai, emésztés és felszívódás. – Élelmiszerminőség, a tudatos vásárlás szempontjai. – Az egészséges táplálkozás étrendi összefüggései. Testsúlyproblémák okai és következményei. – Légutak, tüdő, légcsere és gázcsere. A sejtlégzés folyamata. – A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. – A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. Vércsoportok. – Nyirok, nyirokkeringés. – A szív és a keringési rendszer felépítése és működése. Nevelési-fejlesztési célok: – Az anyagforgalom beillesztése a szervezet egészének önfenntartó működésébe. – A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet alakítása. – Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek fejlesztése az emésztési folyamatok és a máj élettani szerepének megértésén, értelmezésén keresztül. – A légzőrendszer felépítésének és működésének megismerésén keresztül a légzőrendszerre ható környezeti hatások felismerése, megbetegedésekkel való kapcsolatának megértése. – A levegőminőség védelmére irányuló cselekvési lehetőségek felismerése, az egészségmegőrzést szolgáló attitűdök alakítása. 19


– Az anyagfelvevő, szállító és kiválasztó folyamatok rendszerszintű értelmezése. – A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód megismerése, attitűdök fejlesztése. – Elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető vérzéseknél és szívmegálláskor. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek, Mi történik az elfogyasztott Kémia: Aminosavak. A tápcsatorna felépítése és a ételekkel a szervezetünkben? benne végbemenő folyamatok fehérjék szerkezete; A tápcsatorna szakaszai, élettani céljának, fő lépéseinek katalizátor. funkcióik. Az emésztés fogalma, értelmezése. Reakcióhő; lipidek, emésztőnedvek, a folyamat szteroidok, lépései. A tápanyagok koleszterin; glükóz, felszívódása. A tápcsatorna keményítő, cellulóz; mozgása. vas és vegyületei, A máj elhelyezkedése és szerepe A máj funkciójának elemzése. komplex vegyületek; a szervezet működésében. kémhatás, pH; oldószer, oldat; Hogyan tartható fenn a normál ionvegyületek; testsúly? kolloid rendszerek, Milyen okai és következményei A normál testsúly megőrzése koaguláció; oldatok lehetnek a túlsúlynak, az jelentőségének belátása, koncentrációja; elhízásnak, illetve az bizonyítékok gyűjtése a túlsúly ozmózis. alultápláltságnak? és az elhízás kockázatairól. Testtömegindex, normál testsúly, túlsúly és elhízás következményei és emelkedő kockázatok. Tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság, éhezés jelei, következményei. Milyen minőségi szempontokat kell figyelembe venni a helyes táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer összetétel és minőség? Életmódhoz igazodó A kiegyensúlyozott, változatos étrendtervezés, ezzel étrend jelentősége. kapcsolatos adatok, táblázatok Fehérjebevitel, élelmi rostok, kezelése, használata. vitaminok forrásai, hatásaik és Különböző táplálkozási jelentőségük. szokások jellemzői, előnyeik, Melyek a táplálkozással hátrányaik bemutatása. összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Az élelmiszer higiénia fogalma, gyakorlati szempontjai. A fontosabb emésztőszervi és A normál bélflóra jelentősége. Élelmiszer allergia, felszívódási anyagcsere-betegségek tünetei, kezelésük, az orvoshoz fordulás és emésztési rendellenességek. 20


A tartós stressz emésztőrendszerre gyakorolt hatása. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan változik a be- és kilégzett levegő összetétele? A felső- és alsó légutak felépítése, működése. A ki- és belégzés folyamata, légzőizmok. A gázcsere fogalma és feltételei. A hemoglobin szerepe, jelentősége. Vitálkapacitás, légzési perctérfogat fogalma. Melyek a gyakoribb légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Levegőminőség jelentősége, jelentősebb légszennyező anyagok és szűrésük módjai. Kockázatok, kórképek, megelőzési és gyógyítási lehetőségek. Mi a szerepe a szervezet belső környezetét alkotó folyadéktereknek? Belső környezet fogalma, folyadékterek típusai, szabályozottságának élettani jelentősége. Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A vér oldott és sejtes elemei. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és

szükségessége. Ismertető összeállítása a szájhigiéné és a rendszeres fogápolás helyes gyakorlatáról.

A légutak és a tüdő felépítése alapján a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. A légcsere biomechanikai szempontú leírása. A gázcsere folyamatának és biológiai szerepének magyarázata. A fontosabb légzőszervi betegségek kockázatainak, tüneteinek összehasonlítása, azonosítása. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati teendők összegyűjtése (pl. légzésvédelem, higiénia).

Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; gázok nyomása, áramlások; sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; elektromos áram.

Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés.

Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és szennyezők.

A külső és a belső környezet értelmezése, a szabályozottság élettani jelentőségének felismerése.

A vér összetételét, állapotát jellemző fontosabb adatok elemzése. A véralvadás folyamatának és biológiai jelentőségének megértése, a trombózisos betegségekkel való 21


következményei. Hogyan működik a szívünk? Mi az erek feladata? A szív fölépítése, működésének szakaszai. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, artéria, véna, kapilláris felépítése, funkciója. Vérkörök. Vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. Hogyan szabályozza a szervezet a testfolyadékok összetételét, mennyiségét? A vese szervi felépítése, a vesetestecske részei, működése. A vizelet képzése. A folyadékbevitel és a sófogyasztás összefüggése, a vérnyomásra gyakorolt hatásuk. Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Érelmeszesedés, trombózis, infarktus, szélütés. Kockázatot jelentő élettani jellemzők Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggések.

összefüggésbe hozása.

Az érrendszer és a szív felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése.

A vese felépítése, a benne végbemenő élettani folyamatok értelmezése.

Ismeretterjesztő anyag összeállítása a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségeiről, idejében való felismerése jelentőségéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről.

Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Vérzéstípusok és ellátásuk. Alapfokú elsősegélynyújtási A fertőtlenítés fontossága. (különböző vérzések ellátása) A szívinfarktus előjelei, teendők a és újraélesztési gyakorlat felismerés esetén. (helyzetfelismerés és Az alapvető újraélesztési beavatkozás). protokoll. Tápanyag, élelmiszerminőség, étrend, energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, Kulcsfogalmak/ felszívódás, higiénia, allergia. fogalmak Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, 22


véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillyentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés. IV. téma: Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr (6 óra) Előzetes tudás: – A vér összetétele, vérsejttípusok. A fehérvérsejtek feladatai. – Nyirok, nyirokkeringés, nyirokszerv fogalma, funkciói. – Belső környezet fogalma. – Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. – Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. – A bőr felépítése, rétegei, függelékei. A bőr főbb funkciói. Nevelési-fejlesztési célok: – Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. – A saját/idegen megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus megértése. – Az autoimmun folyamatok értelmezése néhány gyakoribb betegség (pl. allergia) példáján. – A rákbetegségek és az immunrendszer állapota közötti összefüggés megértése. – Az immunrendszert erősítő, egészséges életmód jellemzőinek ismerete, alkalmazást segítő attitűdök erősítése. – A bőrt veszélyeztető hatások felismerése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások megismerése. – A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősítése, a személyes felelősség tudatosítása. Problémák, jelenségek, Kapcsolódási Fejlesztési követelmények gyakorlati alkalmazások, pontok ismeretek Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet Kémia: fehérjék be az átültetett szervek harmadlagos kilökődése? Az immunrendszer területeinek, szerkezete; cukrok, A veleszületett immunitás komponenseinek és poliszacharidok, fogalma, folyamata. Gyulladás. működésének összefüggésbe lipidek; zsírok, A szerzett, specifikus hozása. kémhatás; mosó- és immunitás jellemzői. tisztítószerek. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Fizika: hő, Antigén és antitest fogalma, hőáramlás, párolgás; reakciója. elektromágneses sugárzások Miért van szükség a spektruma, UV védőoltásokra? Mi a sugárzás, dózis. magyarázata a Alapvető közegészségügyi és védőhatásuknak? járványtani ismeretek Történelem, Kórokozó, fertőző és alkalmazása a mindennapi társadalmi és megbetegítő képesség, helyi és életvitelben. A védőoltások állampolgári világjárvány. indokoltságának elfogadása, ismeretek: középkori Passzív és aktív immunizálás. hatékonyságuk biológiai járványok. Az immunizálás magyarázata. közegészségügyi előnyei. Testnevelés és sport: Gyakoribb védőoltások. mozgáskultúra; 23


Mi gyengíti és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kezelt stressz immunvédelmet gyengítő hatása. A HIV fertőzés és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések, az AIDS betegség. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Mit jelez testünk állapotából? A bőr funkciói. A bőr rétegei, szöveti felépítésük. Felépítés és működés összefüggései. A bőr mikrobái, bőrflóra. Bőrhibák típusai, okai. A bőr regenerációja, sebgyógyulás.

prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; higiéniai ismeretek. A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai érvekkel való alátámasztása. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életvitel jellemzőinek összegyűjtése.

A bőr funkcióinak beillesztése a szervezet szintű működésbe. Felépítés és működés szempontú folyamatértelmezés.

Személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos szokások, életmód tudatosulása. Az önvizsgálat és a szűrővizsgálatokon való részvétel fontossága.

Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, mit tehetünk megelőzésük érdekében? A bőr higiénéje. Kiszáradás elleni védelem, táplálás. A bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett immunitás, antigén, Kulcsfogalmak/ antigén felismerés, antitest, nyiroksejt, védőoltás, immunizálás; hám, fogalmak irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, érző idegvégződés, bőrallergia. V. téma: Egyensúly és alkalmazkodás – Az életműködések szabályozása (15 óra) Előzetes tudás: – Vezérlés és szabályozás fogalma. – Mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. – Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). – Az idegi szabályozás alapelve. Az idegszövet felépítése, előfordulása és funkciói. – Elemi idegi folyamatok, ingerület keletkezése és vezetése. – Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. Reflex fogalma. – Érzékek és érzékszervek, a szem és a fül felépítése. 24


– – – –

A gerincvelő elhelyezkedése, szerkezete és funkciója. Az agy részei, kapcsolatai és főbb funkciói. A stressz biológiai értelmezése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei.

Nevelési-fejlesztési célok: – A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott belső állapottal. – A hormonális szabályozás konkrét mechanizmusainak értelmezése. – A teljesítményfokozó hormonális szerek veszélyeinek felismerése, használatuk elutasítása. – Hormonális rendellenességre visszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek megismerése. – Az idegi és hormonális szabályozás közötti kapcsolat felismerése. – Az agyi funkciók hierarchikus egymásra épülésének felismerése. – Az idegrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek felismerése, a gyakoribb betegségtípusok megismerése, a megelőzést szolgáló életmód- tanácsok elfogadása. – A mentálhigiéné értelmezése, lehetőségeinek megismertetése. – A tudatmódosító, függőséget okozó szerek elutasítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek, Hogyan képes a szervezet szabályozni belső állapotát? Vezérlés és szabályozás Az élő állapot értelmezése, különbsége. A szabályozókör feltételeinek megfogalmazása. fogalma, elemei. A szabályozottság A negatív visszacsatolás jelentőségének felismerése. működési elve, biológiai Kémia: lipidek, szerepe. szteroidok; peptidek; glükóz, glikogén; jód, Milyen szabályozó rendszerek komplex vegyületek; működnek a szervezetünkben? A hormonhatás megértése, a kalcium és vegyületei; a Milyen kapcsolat van közöttük? hormon-receptor kapcsolódás molekulák szerkezete, Az idegi és a hormonális jelentőségének felismerése. A ionok. szabályozás lényegi jellemzői, hormonális és az idegi különbségek, munkamegosztás. szabályozás időbeli A hormonális szabályozás jellemzőinek és hierarchikus felépítése. hatásterületeinek Az idegrendszeri ellenőrzés összehasonlítása. érvényesülése, agyalapi mirigy A rendszerszerűség, hormonok, szabályozásuk és összehangoltság elemzése hatásaik. konkrét példán. Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek és mi a hatásuk? A hormonhatás jellemzői, hormon és receptor összefüggése.

A belső elválasztású mirigyek fontosabb hormonjainak megismerése, szabályozási területeinek és hatásainak azonosítása.

25


A vércukorszint szabályozása. A pajzsmirigy hormonjai, hatásuk. A kalciumszint szabályozása. A mellékvese hormoncsoportjai, fő hatásterületeik. Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? A szerzett cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelésük. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei. Hogyan működnek az idegsejtjeink? Az idegsejt felépítése. Inger, ingerület, ingerküszöb fogalma. Idesejtek kapcsolódása, a kémiai szinapszis, serkentés és gátlás. A szinapszisok működésére ható drogok, mérgek. Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? A gerincvelő felépítése, elhelyezkedése, kapcsolatai, funkciói. Reflexkör fogalma. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Hogyan képesek érzékszerveink a környezeti ingerek felfogására? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés.

Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése.

Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei; motoros képességek, relaxáció.

A teljesítményfokozó és izomtömeg növelő szerek használatának elutasítása.

Különböző ingertípusok csoportosítása.

A reflexes szabályozás elvének megértése, reflextípusok összehasonlítása. Reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése.

Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése, megértése. Érvelés az érzékszervek

Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és 26


Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Az agy részei. Agyidegek. Agykéreg, kéreg alatti magvak, fehérállomány. Értelmi és érzelmi működés, memória. Éberség és alvás ritmusa.

egészségmegőrzését szolgáló életvitel, az egészséges környezet igénylése, az ahhoz való jog érvényesítése témájában.

frekvencia. Technika, életvitel és gyakorlat: baleseti veszélyek, kockázatok.

Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás területeinek, módjainak és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése egy példán.

Felépítés és működés kapcsolatba hozása a legfontosabb agyi területek esetében. A gyakoribb idegrendszeri zavarok, rendellenességek és megbetegedések azonosítása, a megelőzés és gyógyítás lehetőségeinek összegyűjtése.

Milyen idegrendszeri zavarok, rendellenességek és megbetegedések fordulhatnak elő? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei. Fejlődési zavarok, rendellenességek, fogyatékosság. Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, Kulcsfogalmak/ hasnyálmirigy-, mellékvesehormon, idegsejt, inger, ingerület, szinapszis, fogalmak gerincvelői reflex, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg. VI. téma: Vagyok, mint minden ember… – Az ember egyéni és társas viselkedése (9 óra) Előzetes tudás: – Az ember testi és szellemi fejlődésének szakaszai, főbb jellemzői. – Tanulástípusok. – Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). – A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. 27


– Szerepek a családban, a társadalomban. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Nevelési-fejlesztési célok: – Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegítők és szakemberek segítségével. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés fejlesztése. – A személyes felelősség tudatosítása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. – A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. – Az emberi agresszió és összetartozás jellemzőinek, okainak, befolyásolása módjainak megismerése. – Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és tiszteletének erősítése. – A fogyatékkal élő emberek állapotának megértése, a segítő magatartás erősítése. – A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának belátása. – A tanulási képességekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismeretek és gyakorlati készségek fejlesztése. – A motiváció, az érzelmi viszonyulás tanulással összefüggő jelentőségének felismerése, a pozitív attitűd erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Miben közösek az emberi Az állati és emberi Magyar nyelv és csoportok az állatokéval és kommunikáció formáinak irodalom: miben különbözünk tőlük? összevetése. Kommunikáció, Az emberi csoportokra jellemző Az állati és az emberi metakommunikáció; társas viszonyok: utánzás, csoportokban uralkodó az emberi empátia, tartós kötődés, kapcsolatok összehasonlítása, kapcsolatok, az csoportnormák elfogadása és az csoportosítása. agresszió, ezzel kapcsolatos érzelmek segítőkészség, kimutatása, a szabálykövetés és befogadás és szabályteremtés példái. kirekesztés irodalmi Az idegen csoportoktól való példái; szerelem és elkülönülés és az eltérő csalódás témái. Az csoportok közti együttműködés érvelés módjai. biológiai háttere. Történelem, Hogyan valósul meg az emberi társadalmi és viselkedésben a személyiség állampolgári értelmi és érzelmi kettőssége? ismeretek: az Hogyan tanulunk? agresszor fogalmának Az ember, mint megismerő lény. Bizonyítás, meggyőzés, történeti Az érzelmek biológiai funkciói. művészi hatás, manipuláció, megközelítése; Az állatok és az ember tanulási reklám, előítélet fölismerése. történeti perek, képessége. A tanulási képességet, előítéletek, Tanulási típusok. A tanulás és a hatékonyságot befolyásoló propagandahadjáratok memória kapcsolata. A tényezők alapján példái. motiváció, az érzelmi következtetések levonása, viszonyulás jelentősége a tanulási szokások tudatosítása, Etika: emberi 28


tanulásban.

alakítása.

Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Szociokulturális hatások. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai, testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai.

kapcsolatok; befogadás, kirekesztés; agresszió.

Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők összehasonlítása állatoknál és embereknél.

Mit tehetünk mentális egészségünk megóvása érdekében? A lelki egészség fogalma. Az egészség és betegség Élethelyzetek, krízisidőszakok fogalmaira vonatkozó előfordulása, kezelése. különböző szemléletű A segítségkérés és nyújtás magyarázatok összevetése. lehetőségei a köz- és a civil Betegjogok, az alternatív szférában. gyógyászat lehetőségeinek és A párkapcsolat és a munkahelyi kockázatainak értelmezése. közösség, a baráti kapcsolatok A kémiai és a viselkedési jelentősége. függőségek közös A tevékenység, az alkotás és a jellegzetességeinek személyi autonómia fontossága. bemutatása. Az orvoshoz fordulás szükségességének esetei. Kulcsfogalmak/ Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális fogalmak kommunikáció, stressz, deviancia, lelki egészség, megküzdés, függőség.

29


12. évfolyam Tematikai egység címe Órakeret I. Az élet kódja – A biológiai információ és átörökítése 10 óra II. Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás 8 óra III. Kibontakozás – Biológiai evolúció 8 óra IV. Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság 7 óra Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 3 óra Össz óraszám 36 óra I. téma: Az élet kódja – A biológiai információ és átörökítése (10 óra) Előzetes tudás: – A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. – A biológiai sokféleség példái a távoli tájak és a Kárpát-medence élővilágával kapcsolatban. – Az ivaros szaporodás genetikai lényege. – A sejt szerkezete és kémiai fölépítése. – Vércsoport-antigének. A fehérjék szerkezete. Katalízis. – Az öröklődés törvényei (Mendel). Nevelési-fejlesztési célok: – A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása. – A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. – A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása a betegségek kockázati tényezőivel összefüggésben. – A tudományos ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése (pl. géntechnológia). – A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. – A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. – Az orvoshoz fordulás szerepének, helyes időzítésének belátása az egészség megőrzésében. – A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása (betegségek kockázati tényezői, mutáció, evolúciós folyamatok). Problémák, jelenségek, Kapcsolódási gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények pontok ismeretek Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? A megjelenés (fenotípus) és az Gén és génváltozat fogalma. azt meghatározó biológiai Kémia: cukrok, Mendel vizsgálati módszere, rendszer (genotípus) foszforsav, eredményei. megkülönböztetése, a kondenzáció; a Allélkölcsönhatások. Példa változékonyság/változatosság fehérjék fölépítése. emberi tulajdonságok okainak elemzése. öröklődésére. A családfa értelmezése. Genetika betegség fogalma, Öröklött jelleg megjelenésének példák egy génes típusokra. számszerű megadása. A minőségi és mennyiségi Minőségi és mennyiségi tulajdonságok öröklődése. jellegek példáinak gyűjtése, 30


A beltenyésztés kockázata és lehetséges előnyei. Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Több gén által meghatározott jellegek. A genetikai hajlam fogalma, néhány példája. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Mi a szerepe és haszna a szexualitásnak a faj szempontjából (szemben az ivartalanul szaporodással)? A genetikai kapcsoltság és oka. A számtartó és a számfelező osztódás, a sejtciklus. Testi és ivari kromoszómák, a nemhez kötött öröklés jellemzői.

összehasonlítása.

A genetikai meghatározottság és az életmód általi befolyásolhatóság felismerése, összefüggésbe hozása. Az egészségért való személyes felelősség belátása.

Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában.

A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kódonszótár használata.

Miből állnak, hol találhatók és hogyan működnek a gének? A nukleinsavak alapfölépítése. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők.

Fizika: elektromágneses és Génmutáció következményének radioaktív sugárzások típusai. levezetése. Mutagén hatások kerülésének, ill. mérséklésének Matematika: módjaival összefüggő valószínűség. lehetőségek gyűjtése.

Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk és miért halunk meg? A sejtek differenciálódása, a többsejtűek egyedfejlődése. Példa a génműködés szabályozottságára. A

Szabályozott génműködés értelmezése. Daganatra utaló jelek fölismerése. Tények és érvek gyűjtése az őssejt kutatások céljával,

Magyar nyelv és irodalom: fejlődés, öregedés és halál témái az irodalomban; példák 31


szabályozott működés zavara, daganatos betegségek. Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai

jelentőségével és kockázataival kapcsolatban.

az emberi élet értékére; tudományosfantasztikus témakörök.

Hogyan, miért és milyen Szempontok gyűjtése a mértékben avatkozhat bele az különböző információforrások Etika: a tudományos ember a genom működésébe? kritikus értékeléséhez. eredmények A géntechnológia lényege, Tények és érvek gyűjtése a alkalmazásával lehetőségei, kockázatai és géntechnológia lehetőségeiről és kapcsolatos kérdések; néhány alkalmazása. kockázatairól; véleményalkotás környezeti etika. A genomika céljai. a témával kapcsolatban. Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, Kulcsfogalmak/ beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás). fogalmak Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika. II. téma: Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás (8 óra) Előzetes tudás: – Biológiai sokféleség fogalma. – Ivartalan és ivaros szaporodási formák az állatvilágban. – Az emberi szaporodással, szexualitással kapcsolatos alapfogalmak, szervrendszerek és működések. – Az emberi életkorok fő jellemzői, a testi és lelki fejlődés lényegi lépései. – Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. – Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. Nevelési-fejlesztési célok: – Az adott életkor jellemzőinek értelmezése. – A pályaválasztást elősegítő önismeret fejlesztése. – A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. – A nemi élettel kapcsolatos személyes felelősség felismerése, alapvető morális és egészségügyi szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása. – Érvelés a tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett. Problémák, jelenségek, Kapcsolódási gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények pontok ismeretek Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét? Az ivartalan és az ivaros Ivaros és ivartalan szaporodás előnyeinek és szaporodásformák az hátrányainak összevetése. élővilágban. Növények ivartalan szaporítása. Klónozás. Ivarsejtek, megtermékenyítési módok a Földrajz: a növény és állatvilágban (néhány kontinensek példa). jellegzetes élővilága. Mi a jelentősége a biológiai sokféleségnek?

A biológiai sokféleségnek az

Történelem, társadalmi és 32


A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). Mi okozza a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése. A menstruációs ciklus hormonális szabályozása.

élet általános értelmezéséhez való kapcsolása.

Az ivarsejtek összehasonlítása. A ciklikus működések megértése. Felelősségteljes szexuális magatartás erősítése.

állampolgári ismeretek: a nemi különbségeket kiemelő, ill. az azokat elfedő szokások, öltözetek. Magyar nyelv és irodalom: szerelem és szexualitás, család és a születés, az abortusz traumájának irodalmi feldolgozása; a gyermekkor és serdülés, mint irodalmi téma.

Mennyivel jelent többet a családtervezés, mint a Biológia ismeretekre alapozott, Etika: kapcsolatok, fogamzásgátlás? erkölcsi, etikai szempontú érvek felelősségvállalás, az Fogamzás és fogamzásgátlás, gyűjtése a tudatos családtervezés. élet tisztelete. családtervezéssel kapcsolatban. A megtermékenyülés, a méhen A családtervezés lehetőségeivel belüli élet fő jellemzői. kapcsolatos tájékozottság A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő megszerzése. szakaszainak biológiai jellemzői. Ivartalan és ivaros szaporodás, klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő Kulcsfogalmak/ és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon fogalmak (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény. III. téma: Kibontakozás – Biológiai evolúció (8 óra) Előzetes tudás: – Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. – Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. – A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Nevelési-fejlesztési célok: – Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, a fajok megőrzésének fontosságára való figyelem felhívása. – Az élővilág evolúciójáról alkotott elképzelések értelmezése az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. Problémák, jelenségek, Kapcsolódási gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények pontok ismeretek Hogyan alkalmazkodnak az Fizika: kozmológia. élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan Történelem, befolyásolható ez a folyamat? Az evolúciós gondolat társadalmi és Az evolúció darwini leírása. változásának értelmezése. Az állampolgári A neodarwinista szemlélet evolúciós rendszerek általános ismeretek: A lényege. A populációgenetikai leírása. Populációgenetikai szelekció szerepe a 33


modell. Szelekció típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója, azaz a lelet kora. Mely molekulák alkalmasak az evolúció vizsgálatára? Biokémiai törzsfa. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai.

folyamatok példáinak elemzése. növény- és állatnemesítésben. Ásatások, restaurálás, kormeghatározás. Népek és nyelvek rokonságának kérdése. Az evolúció közvetlen és Járványok közvetett bizonyítékainak történelemformáló összehasonlítása. szerepe.

Biokémiai törzsfa értelmezése. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése.

Művészetek, informatika: példák a technikai evolúcióra, stílusok, divatok, szokások, rítusok, nyelvek stb. átalakulásaira.

Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövő Érvek és ellenérvek összevetése. meghatározó folyamatokat? Információforrások kritikus Vitatott kérdések (irányultság, felhasználása. önszerveződés, emberi evolúció). A Gaia-elmélet lényege. Kulcsfogalmak/ Kibontakozás (evolúció), kiválogatódás (szelekció), kövület (fosszília), fogalmak korreláció, törzsfa. IV. téma: Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság (7 óra) Előzetes tudás: – Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. – Genetikai sokféleség. – A természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései. – Az éghajlati övek jellegzetes élővilága, életközösségei (biomok). – Élőhelyek pusztulásának okai. Nevelési-fejlesztési célok: – Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. – Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. – Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre. Az ember szerepének kritikus vizsgálata. – A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása. – Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. – Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban, munkahelyi és lakókörnyezeti közösségekben. Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási 34


gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen gazdálkodási és életmódbeli formák fennmaradásunk feltételei? Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. Milyen alternatív megoldások léteznek a környezetterhelés csökkentésére? Az ökológiai krízis társadalmiszemléleti hátterének fő tényezői. Ökológiai lábnyom. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. A természeti értékek védelmének lehetőségei.

pontok

A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természeti értékek fennmaradási feltételeinek elemzése. Az ökológiai lábnyom iskolai, illetve lakókörnyezetben való csökkentési lehetőségeinek összegyűjtése. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése. Az ökocentrikus életszemlélet elmélyítése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai, az állat- és növénynemestés történelmi szerepe, helyszínei. Környezeti katasztrófák a történelemben és a jelenkorban. Példák nemzetközi egyezményekre. Globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterének elemzése. Magyar nyelv és irodalom: ember és természet viszonyának megfogalmazásai.

Milyen hatásokat okoz a Földrajz: A település, természetes életközösségekben az infrastruktúra az emberi tevékenység? Mit lehet Természetes életközösség elemei; a gazdaság tenni a veszélyek csökkentéséért, megfigyelése, mérések területei; a a károk mérsékléséért? elvégzése terepen, mezőgazdaság A természetes vagy következtetések levonása, technológiái. természetközeli cselekvési szándék erősítése, életközösség/állapot értelmezése, tervkészítés. Etika: környezeti helyi példái. etika kérdései. Az emberi tevékenység hatásaira utaló változások. Az életközösség változásának követésére alkalmas állapotjelzők, indikátorok, a megfigyelés és mérés lehetőségei. Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, Kulcsfogalmak/ indikátorszervezet, erózió, kibocsátás, határérték, környezeti terhelés, fogalmak degradáció. 35


A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló: – Ismerje fel és tudja elemezni a fölépítés és működés kapcsolatát a biológia különböző szerveződési szintjein. – Legyen képes valamilyen élő rendszerben a működés törvényszerűségeit keresni, a funkciót a magasabb szerveződési szintben betöltött szerepként is értelmezni. – Szemléletében jelenjen meg a folyamatokat jellemző történetiség, és a modern biológia tudomány látásmódjának az összekapcsolódása. – Tegyen szert olyan világképre, amely megtartja a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét, egyben képessé válik a folyamatok és formák szerepének a természet egészében való elhelyezésére. – Kapjon képet a Föld élővilágának gazdagságáról, természeti örökségünk jelentőségéről és veszélyeztetettségéről. – Legyen képes testi és lelki egészségét biológiai ismereteire alapozott, tudatosabb életmóddal megóvni. – Tudjon különbséget tenni az értékes hagyományok és az önpusztító szokások között. – Ismerje fel a környezetet valamint a testi és szellemi egészségünket próbára tevő globális válság következményeit. – Tegyen szert a biológiai ismeretei alapján a fenntarthatóságot szolgáló cselekvési késztetésekre és gyakorlati készségekre. 11. évfolyam Óraterv Tematikai egység címe Órakeret I. Sejtjeinkben élünk – A sejt 8 óra II. Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test 12 óra III. Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma 15 óra IV. Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr 6 óra V. Egyensúly és alkalmazkodás – Az életműködések szabályozása 15 óra VI. Vagyok, mint minden ember…. – Az ember egyéni és társas 9 óra viselkedése Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 7 óra Össz. óraszám 72 óra I. téma: Sejtjeinkben élünk – A sejt (8 óra) Előzetes tudás: – A sejt felépítése, fontosabb sejtalkotók. – Állati és növényi sejt megkülönböztetése. – Szövet fogalma, típusai. Nevelési-fejlesztési célok: – A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. – Rendszer és környezet összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. – Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés összekapcsolása. – Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. – Állandóság és változás értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában. Problémák, jelenségek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási 36


gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Milyen sajátos fizikai-, kémiai jellemzői vannak a sejteknek? A környezet fizikai hatásai és az életlehetőségek közötti összefüggések.

pontok Az élő állapot fizikai feltételeinek, határainak meghatározása. Rendszer és környezet összefüggésének elemzése.

Fizika: diffúzió, ozmózis; hő, hőmérséklet; elektromágneses hullámok, hullámhossz; energia A víz biológiai szempontból Az élő rendszerek sajátos kémiai fogalma, fontos jellemzői. A sejtplazma, összetételének ismerete, a bennük mértékegysége, mint oldat. A környezeti végbemenő kémiai folyamatok formái és koncentráció hatása. szabályozottságának belátása. átalakíthatósága, potenciál, feszültség. A sejteket felépítő szerves A sejteket felépítő molekulák Kémia: fontosabb anyagok fontosabb típusai, szerkezeti sajátosságai és a fémes és nem fémes sajátos biológiai funkciói. sejtekben betöltött szerepük elemek; szerves közötti kapcsolat felismerése. vegyületek Hogyan működik a sejt, mint sajátosságai, bonyolult vegyi üzem? csoportjai; kémhatás, Az enzimműködés lényege, pH; ion; oldódás, A fizikai hatások élőlényekre jelentősége. oldatok gyakorolt hatásának elemzése, A sejteket károsító fizikai és koncentrációja, egyszerű kísérletek elvégzése, kémiai hatások főbb típusai. kémiai kötés, értelmezése. katalízis, katalizátor. Miért igényelnek a sejtek Matematika: a energiát? Hogyan juthatnak mennyiségi jellemzők hozzá? kifejezése számokkal; A biológiai folyamatok a számok értelmezése energetikai összefüggései, a valóság Az élő rendszerek sejten belüli helyük. Az ATP mennyiségeivel, energiaszükségletének megértése, nagyságrendek; hosszszerepe. a sejtszintű energiaátalakító , terület-, felszín-, folyamatok lényegének ismerete. térfogatszámítás; Felépítő anyagcsere: fotoszintézis. halmazok használata, Lebontó anyagcsere: osztályokba sorolás, sejtlégzés, erjedés. rendezés. A folyamatok alapegyenlete, energiamérlege. Informatika: az információ fogalma, Hogyan képesek a szervezet egysége sejtjei összehangolni a működésüket? A sejtműködés A sejtmembrán jelforgalmi szabályozottságának felismerése, funkciója. A kémiai általánosítása az élő állapotra. kommunikáció, anyagfelvétel A sejtek közötti anyag- és és -leadás módjai. információforgalom jelentősége Kulcsfogalmak/ Biogén elem, enzim, kicsapódás, lebontó és felépítő anyagcsere, fogalmak sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest. II. téma: Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test (12 óra) Előzetes tudás: 37


– A gerinces testfelépítés alapvető jellemzői. Az ember fő testtájai, arányai és szimmetriái. – Az emberi egyedfejlődés főbb szakaszai. – A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. – A harántcsíkolt izomszövet felépítése. Az izomműködés alapvető mechanikai elvei. – A törzs és a végtagok mozgásképességét kialakító szervrendszerek felépítése és működése. – A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. Nevelési-fejlesztési célok: – Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb testkép kialakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. – Az emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a szervrendszerek felépítésének és működésének kapcsolatba hozása. – A biológiai szerveződési szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő magyarázatokban. – A kémiai felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csont és az izom vonatkozásában. – Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izom-összehúzódás, az izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. – A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmód iránti igény kialakítása, erősítése. – Az egészség megőrzendő értékként való tudatosítása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentőségének elfogadtatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek, Milyen külsődleges, formai Az emberi test szimmetria Matematika: jellegek figyelhetők meg az viszonyainak bemutatása, a fő Halmazok használata; emberi testen? testtájak megnevezése. Érvek tulajdonságok Szimmetria, testtájak és gyűjtése a helyes testtartás kiemelése, arányok. A felegyenesedett fontosságáról. analizálása. testtartás, gerincoszlop alakja, Szimmetria; forma, tartáshibák. arányok összehasonlítása, A testi jellegek eltérései, Az emberi fajra jellemző testi osztályokba sorolása, átlagértékek és szélsőségek. sokféleség okainak vizsgálata rendezése különféle Az emberi rasszok jellemző példákon. tulajdonságok szerint. testi jellegei. Vizuális kultúra: Milyen kép él bennünk a formák testünkről? El tudjuk-e fogadni arányviszonyai; a saját testünket? vizuális reklámok. Testkép és lelki egyensúly A saját testtel kapcsolatos összefüggése. A normál ismeretek elmélyítése, képzetek Földrajz: kontinensek testsúly, testalkat megőrzésének formálása, tévképzetek felszínre földrajza, népek, fontossága. hozása, korrigálása. népcsoportok. A megjelenés, a testkép Önismeretet fejlesztő módosításának lehetőségei, csoportmunka feladatok. előnyök, mellékhatások, A testképet befolyásoló 38


veszélyek.

tényezők (pl. reklámok, divat) kritikai értelmezése.

Milyen a csont összetétele, szöveti és szervi felépítése? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai, kapcsolódási formái.

A csontok szerkezete, összetétele és funkciója közötti összefüggések felismerése. A csontok egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Metszetek és makettek használata.

Miként alakítják ki az izmok testünk mozgásképességét? A vázizmok összehúzódási képessége. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán. Az Emelőelv érvényesülése. Az izomerő és munka értelmezése.

Milyen összefüggés van az életmód, munka és a mozgásszervrendszer állapota között? A fizikai terhelés hatása a csontozatra és az izomzatra. A munkaterhelés lehetséges hatása, az alkalmazkodás módja. Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések, sérülések? Milyen elsősegély alkalmazható sérülések esetén? A mozgásszegény életmód káros következményei. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológiai alapjai, fontossága. Sérülések típusai, alapvető

Az izomösszehúzódás szöveti szintű értelmezése. Az izomzat hierarchikus felépítésének, rendszerszerűségének felismerése. A szövet-, szerv- és szervezetszintű működések összefüggésbe hozása. Mechanikai elvek alkalmazása.

A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének elemzése. Adatgyűjtés a mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásairól. A rendszeres testmozgással kapcsolatos szokások és tapasztalatok felmérése az osztály tanulóinak körében. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. A balesetmegelőzés teendőinek összegyűjtése különböző élethelyzetekben (pl. sportolás, házimunka, közlekedés). Elsősegélynyújtás megismerése a vizsgált baleseti sérülések körében. Az edzettség, fittség állapotának

Fizika: sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia; egyszerű gépek. Kémia: a víz; kalcium és vegyületei; fehérjék; kolloid állapot. Mozgóképkultúra és médiaismeret: emberábrázolás a képzőművészetben, filmben és irodalomban; a divat.

Testnevelés és sport: mozgáskultúra, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői. Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték.

39


elsősegély nyújtási ismeretek.

biológiai leírása, vizsgálata és értékelése.

Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? Az edzés és a fizikai teljesítmény Vita a táplálék kiegészítők, összefüggése. Étrend, táplálék teljesítménynövelők kiegészítők, teljesítménynövelők használatáról. - előnyök, hátrányok, veszélyek. Bilaterális szimmetria, testkép, testtartás, rassz, rasszjelleg, normál Kulcsfogalmak/ testsúly, túlsúly, elhízás, táplálkozási zavar, reflex, ízület, fogalmak csontsűrűség, izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás, relaxáció. III. téma: Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma (15 óra) Előzetes tudás: – Tápanyagok, a tápcsatorna szakaszai, emésztés és felszívódás. – Élelmiszerminőség, a tudatos vásárlás szempontjai. – Az egészséges táplálkozás étrendi összefüggései. Testsúlyproblémák okai és következményei. – Légutak, tüdő, légcsere és gázcsere. A sejtlégzés folyamata. – A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. – A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. Vércsoportok. – Nyirok, nyirokkeringés. – A szív és a keringési rendszer felépítése és működése. Nevelési-fejlesztési célok: – Az anyagforgalom beillesztése a szervezet egészének önfenntartó működésébe. – A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet alakítása. – Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek fejlesztése az emésztési folyamatok és a máj élettani szerepének megértésén, értelmezésén keresztül. – A légzőrendszer felépítésének és működésének megismerésén keresztül a légzőrendszerre ható környezeti hatások felismerése, megbetegedésekkel való kapcsolatának megértése. – A levegőminőség védelmére irányuló cselekvési lehetőségek felismerése, az egészségmegőrzést szolgáló attitűdök alakítása. – Az anyagfelvevő, szállító és kiválasztó folyamatok rendszerszintű értelmezése. – A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód megismerése, attitűdök fejlesztése. – Elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető vérzéseknél és szívmegálláskor. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek, Mi történik az elfogyasztott A tápcsatorna felépítése és a Kémia: Aminosavak. ételekkel a szervezetünkben? benne végbemenő folyamatok fehérjék szerkezete; A tápcsatorna szakaszai, élettani céljának, fő lépéseinek katalizátor. funkcióik. Az emésztés fogalma, értelmezése. Reakcióhő; lipidek, emésztőnedvek, a folyamat szteroidok, lépései. A tápanyagok koleszterin; glükóz, felszívódása. A tápcsatorna keményítő, cellulóz; vas és vegyületei, mozgása. A máj elhelyezkedése és szerepe A máj funkciójának elemzése. komplex vegyületek; kémhatás, pH; a szervezet működésében. 40


Hogyan tartható fenn a normál testsúly? Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, illetve az alultápláltságnak? Testtömegindex, normál testsúly, túlsúly és elhízás következményei és emelkedő kockázatok. Tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság, éhezés jelei, következményei. Milyen minőségi szempontokat kell figyelembe venni a helyes táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer összetétel és minőség? A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Fehérjebevitel, élelmi rostok, vitaminok forrásai, hatásaik és jelentőségük. Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Az élelmiszer higiénia fogalma, gyakorlati szempontjai. A normál bélflóra jelentősége. Élelmiszer allergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz emésztőrendszerre gyakorolt hatása. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan változik a be- és kilégzett levegő összetétele? A felső- és alsó légutak felépítése, működése. A ki- és belégzés folyamata, légzőizmok.

A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása, bizonyítékok gyűjtése a túlsúly és az elhízás kockázatairól.

oldószer, oldat; ionvegyületek; kolloid rendszerek, koaguláció; oldatok koncentrációja; ozmózis.

Életmódhoz igazodó étrendtervezés, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok kezelése, használata. Különböző táplálkozási szokások jellemzői, előnyeik, hátrányaik bemutatása.

A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere-betegségek tünetei, kezelésük, az orvoshoz fordulás szükségessége. Ismertető összeállítása a szájhigiéné és a rendszeres fogápolás helyes gyakorlatáról.

A légutak és a tüdő felépítése alapján a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. A légcsere

Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; gázok nyomása, áramlások; sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; elektromos áram. 41


A gázcsere fogalma és feltételei. A hemoglobin szerepe, jelentősége. Vitálkapacitás, légzési perctérfogat fogalma. Melyek a gyakoribb légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Levegőminőség jelentősége, jelentősebb légszennyező anyagok és szűrésük módjai. Kockázatok, kórképek, megelőzési és gyógyítási lehetőségek. Mi a szerepe a szervezet belső környezetét alkotó folyadéktereknek? Belső környezet fogalma, folyadékterek típusai, szabályozottságának élettani jelentősége. Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A vér oldott és sejtes elemei. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. Hogyan működik a szívünk? Mi az erek feladata? A szív fölépítése, működésének szakaszai. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, artéria, véna, kapilláris felépítése, funkciója. Vérkörök. Vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei.

biomechanikai szempontú leírása. A gázcsere folyamatának és biológiai szerepének magyarázata. A fontosabb légzőszervi betegségek kockázatainak, tüneteinek összehasonlítása, azonosítása. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati teendők összegyűjtése (pl. légzésvédelem, higiénia).

Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés.

Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és szennyezők.

A külső és a belső környezet értelmezése, a szabályozottság élettani jelentőségének felismerése.

A vér összetételét, állapotát jellemző fontosabb adatok elemzése. A véralvadás folyamatának és biológiai jelentőségének megértése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása.

Az érrendszer és a szív felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése.

Hogyan szabályozza a szervezet a testfolyadékok összetételét, mennyiségét? 42


A vese szervi felépítése, a vesetestecske részei, működése. A vizelet képzése. A folyadékbevitel és a sófogyasztás összefüggése, a vérnyomásra gyakorolt hatásuk. Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Érelmeszesedés, trombózis, infarktus, szélütés. Kockázatot jelentő élettani jellemzők Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggések.

A vese felépítése, a benne végbemenő élettani folyamatok értelmezése.

Ismeretterjesztő anyag összeállítása a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségeiről, idejében való felismerése jelentőségéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről.

Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Vérzéstípusok és ellátásuk. Alapfokú elsősegélynyújtási A fertőtlenítés fontossága. (különböző vérzések ellátása) A szívinfarktus előjelei, teendők a és újraélesztési gyakorlat felismerés esetén. (helyzetfelismerés és Az alapvető újraélesztési beavatkozás). protokoll. Tápanyag, élelmiszerminőség, étrend, energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia. Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, Kulcsfogalmak/ vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. fogalmak Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillyentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés. IV. téma: Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr (6 óra) Előzetes tudás: – A vér összetétele, vérsejttípusok. A fehérvérsejtek feladatai. – Nyirok, nyirokkeringés, nyirokszerv fogalma, funkciói. – Belső környezet fogalma. – Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. – Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. – A bőr felépítése, rétegei, függelékei. A bőr főbb funkciói. Nevelési-fejlesztési célok: – Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. – A saját/idegen megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus megértése. – Az autoimmun folyamatok értelmezése néhány gyakoribb betegség (pl. allergia) példáján. 43


– A rákbetegségek és az immunrendszer állapota közötti összefüggés megértése. – Az immunrendszert erősítő, egészséges életmód jellemzőinek ismerete, alkalmazást segítő attitűdök erősítése. – A bőrt veszélyeztető hatások felismerése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások megismerése. – A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősítése, a személyes felelősség tudatosítása. Problémák, jelenségek, Kapcsolódási gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények pontok ismeretek Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet Kémia: fehérjék be az átültetett szervek harmadlagos kilökődése? Az immunrendszer területeinek, szerkezete; cukrok, A veleszületett immunitás komponenseinek és poliszacharidok, fogalma, folyamata. Gyulladás. működésének összefüggésbe lipidek; zsírok, A szerzett, specifikus hozása. kémhatás; mosó- és immunitás jellemzői. tisztítószerek. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Fizika: hő, Antigén és antitest fogalma, hőáramlás, párolgás; reakciója. elektromágneses sugárzások Miért van szükség a spektruma, UV védőoltásokra? Mi a sugárzás, dózis. magyarázata a Alapvető közegészségügyi és védőhatásuknak? járványtani ismeretek Történelem, Kórokozó, fertőző és alkalmazása a mindennapi társadalmi és megbetegítő képesség, helyi és életvitelben. A védőoltások állampolgári világjárvány. indokoltságának elfogadása, ismeretek: középkori Passzív és aktív immunizálás. hatékonyságuk biológiai járványok. Az immunizálás magyarázata. közegészségügyi előnyei. Testnevelés és sport: Gyakoribb védőoltások. mozgáskultúra; prevenció, Mi gyengíti és mi erősíti életvezetés, immunrendszerünket? Milyen egészségfejlesztés; következménye lehet a higiéniai ismeretek. meggyengült immunvédelemnek? A testi és lelki egészség közötti Az immunrendszer és a lelki összefüggés belátása, biológiai állapot közötti összefüggés. A érvekkel való alátámasztása. A tartós, nem kezelt stressz tartós stressz kezelésével immunvédelmet gyengítő összefüggő, egészségmegőrzést hatása. A HIV fertőzés és az szolgáló életvitel jellemzőinek immunrendszer gyengülése összegyűjtése. közötti összefüggések, az AIDS betegség. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Milyen feladatokat lát el a 44


bőrünk? Mit jelez testünk állapotából? A bőr funkciói. A bőr rétegei, szöveti felépítésük. Felépítés és működés összefüggései. A bőr mikrobái, bőrflóra. Bőrhibák típusai, okai. A bőr regenerációja, sebgyógyulás.

A bőr funkcióinak beillesztése a szervezet szintű működésbe. Felépítés és működés szempontú folyamatértelmezés.

Személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos szokások, életmód tudatosulása. Az önvizsgálat és a szűrővizsgálatokon való részvétel fontossága.

Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, mit tehetünk megelőzésük érdekében? A bőr higiénéje. Kiszáradás elleni védelem, táplálás. A bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett immunitás, antigén, Kulcsfogalmak/ antigén felismerés, antitest, nyiroksejt, védőoltás, immunizálás; hám, fogalmak irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, érző idegvégződés, bőrallergia. V. téma: Egyensúly és alkalmazkodás – Az életműködések szabályozása (15 óra) Előzetes tudás: – Vezérlés és szabályozás fogalma. – Mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. – Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). – Az idegi szabályozás alapelve. Az idegszövet felépítése, előfordulása és funkciói. – Elemi idegi folyamatok, ingerület keletkezése és vezetése. – Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. Reflex fogalma. – Érzékek és érzékszervek, a szem és a fül felépítése. – A gerincvelő elhelyezkedése, szerkezete és funkciója. – Az agy részei, kapcsolatai és főbb funkciói. – A stressz biológiai értelmezése. – Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei. Nevelési-fejlesztési célok: – A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott belső állapottal. – A hormonális szabályozás konkrét mechanizmusainak értelmezése. – A teljesítményfokozó hormonális szerek veszélyeinek felismerése, használatuk elutasítása. – Hormonális rendellenességre visszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek megismerése. – Az idegi és hormonális szabályozás közötti kapcsolat felismerése. – Az agyi funkciók hierarchikus egymásra épülésének felismerése. – Az idegrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek felismerése, a gyakoribb betegségtípusok megismerése, a megelőzést szolgáló életmód- tanácsok elfogadása. 45


– A mentálhigiéné értelmezése, lehetőségeinek megismertetése. – A tudatmódosító, függőséget okozó szerek elutasítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények alkalmazások, ismeretek, Hogyan képes a szervezet szabályozni belső állapotát? Vezérlés és szabályozás Az élő állapot értelmezése, különbsége. A szabályozókör feltételeinek megfogalmazása. fogalma, elemei. A szabályozottság A negatív visszacsatolás jelentőségének felismerése. működési elve, biológiai szerepe. Milyen szabályozó rendszerek működnek a szervezetünkben? Milyen kapcsolat van közöttük? Az idegi és a hormonális szabályozás lényegi jellemzői, különbségek, munkamegosztás. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése, agyalapi mirigy hormonok, szabályozásuk és hatásaik. Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek és mi a hatásuk? A hormonhatás jellemzői, hormon és receptor összefüggése. A vércukorszint szabályozása. A pajzsmirigy hormonjai, hatásuk. A kalciumszint szabályozása. A mellékvese hormoncsoportjai, fő hatásterületeik. Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? A szerzett cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelésük. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású

A hormonhatás megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A hormonális és az idegi szabályozás időbeli jellemzőinek és hatásterületeinek összehasonlítása. A rendszerszerűség, összehangoltság elemzése konkrét példán.


Kémia: lipidek, szteroidok; peptidek; glükóz, glikogén; jód, komplex vegyületek; kalcium és vegyületei; a molekulák szerkezete, ionok.

A belső elválasztású mirigyek fontosabb hormonjainak megismerése, szabályozási területeinek és hatásainak azonosítása.

Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése. A teljesítményfokozó és izomtömeg növelő szerek használatának elutasítása.

Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei; motoros képességek, relaxáció. 46


szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei. Hogyan működnek az idegsejtjeink? Az idegsejt felépítése. Inger, ingerület, ingerküszöb fogalma. Idesejtek kapcsolódása, a kémiai szinapszis, serkentés és gátlás. A szinapszisok működésére ható drogok, mérgek. Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? A gerincvelő felépítése, elhelyezkedése, kapcsolatai, funkciói. Reflexkör fogalma. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek.

Különböző ingertípusok csoportosítása.

A reflexes szabályozás elvének megértése, reflextípusok összehasonlítása. Reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése.

Hogyan képesek érzékszerveink a környezeti ingerek felfogására? Mit tehetünk, érzékelési Az érzékszervek felépítése és képességeink megőrzése működése közötti összefüggés érdekében? elemzése, megértése. A szem felépítése, a látás Érvelés az érzékszervek folyamata, jellemzői. egészségmegőrzését szolgáló Alkalmazkodás a változó életvitel, az egészséges távolsághoz és fényerőhöz. környezet igénylése, az ahhoz A fül felépítése, a hallás és való jog érvényesítése egyensúlyozás folyamata. témájában. A kémiai érzékelés. Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Szomatikus és vegetatív Zajártalom. szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás Hogyan alkalmazkodik területeinek, módjainak és szervezetünk a testi és lelki funkciójának értelmezése. A terheléshez? Mi történik szabályozás elemzése egy pihenés, feltöltődés során? Vegetatív szabályozás fogalma, példán. funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés.

Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia. Technika, életvitel és gyakorlat: baleseti veszélyek, kockázatok.

47


Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Az agy részei. Agyidegek. Agykéreg, kéreg alatti magvak, fehérállomány. Értelmi és érzelmi működés, memória. Éberség és alvás ritmusa.

Felépítés és működés kapcsolatba hozása a legfontosabb agyi területek esetében.

A gyakoribb idegrendszeri Milyen idegrendszeri zavarok, zavarok, rendellenességek és rendellenességek és megbetegedések azonosítása, a megbetegedések fordulhatnak megelőzés és gyógyítás elő? Mit tehetünk megelőzésük lehetőségeinek összegyűjtése. érdekében? Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei. Fejlődési zavarok, rendellenességek, fogyatékosság. Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, Kulcsfogalmak/ hasnyálmirigy-, mellékvesehormon, idegsejt, inger, ingerület, szinapszis, fogalmak gerincvelői reflex, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg. VI. téma: Vagyok, mint minden ember… – Az ember egyéni és társas viselkedése (9 óra) Előzetes tudás: – Az ember testi és szellemi fejlődésének szakaszai, főbb jellemzői. – Tanulástípusok. – Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). – A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. – Szerepek a családban, a társadalomban. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Nevelési-fejlesztési célok: – Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegítők és szakemberek segítségével. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés fejlesztése. – A személyes felelősség tudatosítása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. – A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. – Az emberi agresszió és összetartozás jellemzőinek, okainak, befolyásolása módjainak megismerése. – Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és tiszteletének erősítése. – A fogyatékkal élő emberek állapotának megértése, a segítő magatartás erősítése. 48


– A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának belátása. – A tanulási képességekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismeretek és gyakorlati készségek fejlesztése. – A motiváció, az érzelmi viszonyulás tanulással összefüggő jelentőségének felismerése, a pozitív attitűd erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Miben közösek az emberi Az állati és emberi Magyar nyelv és csoportok az állatokéval és kommunikáció formáinak irodalom: miben különbözünk tőlük? összevetése. Kommunikáció, Az emberi csoportokra jellemző Az állati és az emberi metakommunikáció; társas viszonyok: utánzás, csoportokban uralkodó az emberi empátia, tartós kötődés, kapcsolatok összehasonlítása, kapcsolatok, az csoportnormák elfogadása és az csoportosítása. agresszió, ezzel kapcsolatos érzelmek segítőkészség, kimutatása, a szabálykövetés és befogadás és szabályteremtés példái. kirekesztés irodalmi Az idegen csoportoktól való példái; szerelem és elkülönülés és az eltérő csalódás témái. Az csoportok közti együttműködés érvelés módjai. biológiai háttere. Történelem, Hogyan valósul meg az emberi társadalmi és viselkedésben a személyiség állampolgári értelmi és érzelmi kettőssége? ismeretek: az Hogyan tanulunk? agresszor fogalmának Az ember, mint megismerő lény. Bizonyítás, meggyőzés, történeti Az érzelmek biológiai funkciói. művészi hatás, manipuláció, megközelítése; Az állatok és az ember tanulási reklám, előítélet fölismerése. történeti perek, képessége. A tanulási képességet, előítéletek, Tanulási típusok. A tanulás és a hatékonyságot befolyásoló propagandahadjáratok memória kapcsolata. A tényezők alapján példái. motiváció, az érzelmi következtetések levonása, viszonyulás jelentősége a tanulási szokások tudatosítása, Etika: emberi tanulásban. alakítása. kapcsolatok; befogadás, Mi ébreszti föl és mi gátolja az kirekesztés; agresszió. emberi együttműködés és agresszió formáit? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Szociokulturális hatások. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai, testi hatásai, a megelőzés és a

Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők összehasonlítása állatoknál és embereknél. 49


feloldás lehetséges módjai. Mit tehetünk mentális egészségünk megóvása érdekében? A lelki egészség fogalma. Az egészség és betegség Élethelyzetek, krízisidőszakok fogalmaira vonatkozó előfordulása, kezelése. különböző szemléletű A segítségkérés és nyújtás magyarázatok összevetése. lehetőségei a köz- és a civil Betegjogok, az alternatív szférában. gyógyászat lehetőségeinek és A párkapcsolat és a munkahelyi kockázatainak értelmezése. közösség, a baráti kapcsolatok A kémiai és a viselkedési jelentősége. függőségek közös A tevékenység, az alkotás és a jellegzetességeinek személyi autonómia fontossága. bemutatása. Az orvoshoz fordulás szükségességének esetei. Kulcsfogalmak/ Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális fogalmak kommunikáció, stressz, deviancia, lelki egészség, megküzdés, függőség. 12. évfolyam Óraterv Tematikai egység címe Órakeret I. Az élet kódja – A biológiai információ és átörökítése 10 óra II. Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás 8 óra III. Kibontakozás – Biológiai evolúció 8 óra IV. Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság 7 óra Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 3 óra Össz óraszám 36 óra I. téma: Az élet kódja – A biológiai információ és átörökítése (10 óra) Előzetes tudás: – A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. – A biológiai sokféleség példái a távoli tájak és a Kárpát-medence élővilágával kapcsolatban. – Az ivaros szaporodás genetikai lényege. – A sejt szerkezete és kémiai fölépítése. – Vércsoport-antigének. A fehérjék szerkezete. Katalízis. – Az öröklődés törvényei (Mendel). Nevelési-fejlesztési célok: – A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása. – A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. – A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása a betegségek kockázati tényezőivel összefüggésben. – A tudományos ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése (pl. géntechnológia). – A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. 50


– A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. – Az orvoshoz fordulás szerepének, helyes időzítésének belátása az egészség megőrzésében. – A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása (betegségek kockázati tényezői, mutáció, evolúciós folyamatok). Problémák, jelenségek, Kapcsolódási gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények pontok ismeretek Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? A megjelenés (fenotípus) és az Gén és génváltozat fogalma. azt meghatározó biológiai Kémia: cukrok, Mendel vizsgálati módszere, rendszer (genotípus) foszforsav, eredményei. megkülönböztetése, a kondenzáció; a Allélkölcsönhatások. Példa változékonyság/változatosság fehérjék fölépítése. emberi tulajdonságok okainak elemzése. öröklődésére. A családfa értelmezése. Genetika betegség fogalma, Öröklött jelleg megjelenésének példák egy génes típusokra. számszerű megadása. A minőségi és mennyiségi Minőségi és mennyiségi tulajdonságok öröklődése. jellegek példáinak gyűjtése, A beltenyésztés kockázata és összehasonlítása. lehetséges előnyei. Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Több gén által meghatározott jellegek. A genetikai hajlam fogalma, néhány példája. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Mi a szerepe és haszna a szexualitásnak a faj szempontjából (szemben az ivartalanul szaporodással)? A genetikai kapcsoltság és oka. A számtartó és a számfelező osztódás, a sejtciklus. Testi és ivari kromoszómák, a nemhez kötött öröklés jellemzői.

A genetikai meghatározottság és az életmód általi befolyásolhatóság felismerése, összefüggésbe hozása. Az egészségért való személyes felelősség belátása.

Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában.

51


Miből állnak, hol találhatók és hogyan működnek a gének? A nukleinsavak alapfölépítése. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők.

A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kódonszótár használata. Fizika: elektromágneses és Génmutáció következményének radioaktív sugárzások levezetése. Mutagén hatások típusai. kerülésének, ill. mérséklésének módjaival összefüggő Matematika: lehetőségek gyűjtése. valószínűség.

Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk és miért Szabályozott génműködés halunk meg? értelmezése. A sejtek differenciálódása, a Daganatra utaló jelek többsejtűek egyedfejlődése. fölismerése. Példa a génműködés Tények és érvek gyűjtése az szabályozottságára. A őssejt kutatások céljával, szabályozott működés zavara, jelentőségével és kockázataival daganatos betegségek. kapcsolatban. Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai

Magyar nyelv és irodalom: fejlődés, öregedés és halál témái az irodalomban; példák az emberi élet értékére; tudományosfantasztikus témakörök.

Hogyan, miért és milyen Szempontok gyűjtése a mértékben avatkozhat bele az különböző információforrások Etika: a tudományos ember a genom működésébe? kritikus értékeléséhez. eredmények A géntechnológia lényege, Tények és érvek gyűjtése a alkalmazásával lehetőségei, kockázatai és géntechnológia lehetőségeiről és kapcsolatos kérdések; néhány alkalmazása. kockázatairól; véleményalkotás környezeti etika. A genomika céljai. a témával kapcsolatban. Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, Kulcsfogalmak/ beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás). fogalmak Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika. II. téma: Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás (8 óra) Előzetes tudás: – Biológiai sokféleség fogalma. – Ivartalan és ivaros szaporodási formák az állatvilágban. – Az emberi szaporodással, szexualitással kapcsolatos alapfogalmak, szervrendszerek és működések. – Az emberi életkorok fő jellemzői, a testi és lelki fejlődés lényegi lépései. – Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. – Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. Nevelési-fejlesztési célok: – Az adott életkor jellemzőinek értelmezése. 52


– A pályaválasztást elősegítő önismeret fejlesztése. – A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. – A nemi élettel kapcsolatos személyes felelősség felismerése, alapvető morális és egészségügyi szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása. – Érvelés a tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett. Problémák, jelenségek, Kapcsolódási gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények pontok ismeretek Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét? Az ivartalan és az ivaros Ivaros és ivartalan szaporodás előnyeinek és szaporodásformák az hátrányainak összevetése. élővilágban. Növények ivartalan szaporítása. Klónozás. Ivarsejtek, megtermékenyítési módok a Földrajz: a növény és állatvilágban (néhány kontinensek példa). jellegzetes élővilága. Mi a jelentősége a biológiai sokféleségnek? A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). Mi okozza a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése. A menstruációs ciklus hormonális szabályozása.

A biológiai sokféleségnek az élet általános értelmezéséhez való kapcsolása.

Az ivarsejtek összehasonlítása. A ciklikus működések megértése. Felelősségteljes szexuális magatartás erősítése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a nemi különbségeket kiemelő, ill. az azokat elfedő szokások, öltözetek. Magyar nyelv és irodalom: szerelem és szexualitás, család és a születés, az abortusz traumájának irodalmi feldolgozása; a gyermekkor és serdülés, mint irodalmi téma.

Mennyivel jelent többet a családtervezés, mint a Biológia ismeretekre alapozott, Etika: kapcsolatok, fogamzásgátlás? erkölcsi, etikai szempontú érvek felelősségvállalás, az Fogamzás és fogamzásgátlás, gyűjtése a tudatos családtervezés. élet tisztelete. családtervezéssel kapcsolatban. A megtermékenyülés, a méhen A családtervezés lehetőségeivel belüli élet fő jellemzői. kapcsolatos tájékozottság A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő megszerzése. szakaszainak biológiai jellemzői. Ivartalan és ivaros szaporodás, klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő Kulcsfogalmak/ és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon fogalmak (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció,

53


menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény. III. téma: Kibontakozás – Biológiai evolúció (8 óra) Előzetes tudás: – Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. – Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. – A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Nevelési-fejlesztési célok: – Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, a fajok megőrzésének fontosságára való figyelem felhívása. – Az élővilág evolúciójáról alkotott elképzelések értelmezése az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. Problémák, jelenségek, Kapcsolódási gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények pontok ismeretek Hogyan alkalmazkodnak az Fizika: kozmológia. élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan Történelem, befolyásolható ez a folyamat? Az evolúciós gondolat társadalmi és Az evolúció darwini leírása. változásának értelmezése. Az állampolgári A neodarwinista szemlélet evolúciós rendszerek általános ismeretek: A lényege. A populációgenetikai leírása. Populációgenetikai szelekció szerepe a modell. folyamatok példáinak elemzése. növény- és Szelekció típusok. A genetikai állatnemesítésben. változatosságot növelő és Ásatások, restaurálás, csökkentő tényezők. kormeghatározás. Népek és nyelvek Minek alapján következtethetünk rokonságának a jelenből a múltra és mi kérdése. jelezhető előre a jövőből? Az evolúció közvetlen és Járványok A fosszíliák értelmezése: az közvetett bizonyítékainak történelemformáló egykori élőlények összehasonlítása. szerepe. rekonstrukciója, azaz a lelet kora. Művészetek, informatika: példák a Mely molekulák alkalmasak az Biokémiai törzsfa értelmezése. technikai evolúcióra, evolúció vizsgálatára? A módszerek korlátainak, stílusok, divatok, Biokémiai törzsfa. feltételeinek elemzése. szokások, rítusok, Rezisztens kórokozók, gyomok nyelvek stb. megjelenése és terjedése. átalakulásaira. Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövő meghatározó folyamatokat? Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). A Gaia-elmélet lényege.

Érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus felhasználása.

54


Kulcsfogalmak/ Kibontakozás (evolúció), kiválogatódás (szelekció), kövület (fosszília), fogalmak korreláció, törzsfa. IV. téma: Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság (7 óra) Előzetes tudás: – Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. – Genetikai sokféleség. – A természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései. – Az éghajlati övek jellegzetes élővilága, életközösségei (biomok). – Élőhelyek pusztulásának okai. Nevelési-fejlesztési célok: – Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. – Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. – Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre. Az ember szerepének kritikus vizsgálata. – A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása. – Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. – Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban, munkahelyi és lakókörnyezeti közösségekben. Problémák, jelenségek, Kapcsolódási Fejlesztési követelmények gyakorlati alkalmazások, pontok ismeretek Hogyan határozzák meg a Történelem, természeti feltételek az emberi társadalmi és létet? Milyen gazdálkodási és állampolgári életmódbeli formák A fenntartható gazdálkodás ismeretek: Történeti fennmaradásunk feltételei? biológiai feltételeinek ökológia; civilizációs Önpusztító civilizációk és a megfogalmazása. korszakváltások okai, természeti környezettel A természeti értékek az állat- és összhangban maradó fennmaradási feltételeinek növénynemestés gazdálkodási formák. elemzése. történelmi szerepe, helyszínei. Milyen alternatív megoldások Környezeti léteznek a környezetterhelés Az ökológiai lábnyom iskolai, katasztrófák a csökkentésére? illetve lakókörnyezetben való történelemben és a Az ökológiai krízis társadalmi- csökkentési lehetőségeinek jelenkorban. szemléleti hátterének fő összegyűjtése. Példák nemzetközi tényezői. Ökológiai lábnyom. Autonómia és együttműködés egyezményekre. A természeti környezet lehetőségeinek elemzése. Globalizációs terhelése: fajok kiirtása, az Az ökocentrikus életszemlélet tendenciák és élőhelyek beszűkítése és elmélyítése. függetlenségi részekre szabdalása, törekvések hátterének szennyezőanyag-kibocsátás, elemzése. fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Magyar nyelv és A környezeti kár fogalma, irodalom: ember és csökkentésének lehetőségei. természet A természeti értékek viszonyának védelmének lehetőségei. megfogalmazásai. 55


Milyen hatásokat okoz a Földrajz: A település, természetes életközösségekben az infrastruktúra az emberi tevékenység? Mit lehet elemei; a gazdaság tenni a veszélyek csökkentéséért, területei; a a károk mérsékléséért? Természetes életközösség mezőgazdaság A természetes vagy megfigyelése, mérések technológiái. természetközeli elvégzése terepen, életközösség/állapot értelmezése, következtetések levonása, Etika: környezeti helyi példái. cselekvési szándék erősítése, etika kérdései. Az emberi tevékenység hatásaira tervkészítés. utaló változások. Az életközösség változásának követésére alkalmas állapotjelzők, indikátorok, a megfigyelés és mérés lehetőségei. Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, Kulcsfogalmak/ indikátorszervezet, erózió, kibocsátás, határérték, környezeti terhelés, fogalmak degradáció. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló: – Ismerje fel és tudja elemezni a fölépítés és működés kapcsolatát a biológia különböző szerveződési szintjein. – Legyen képes valamilyen élő rendszerben a működés törvényszerűségeit keresni, a funkciót a magasabb szerveződési szintben betöltött szerepként is értelmezni. – Szemléletében jelenjen meg a folyamatokat jellemző történetiség, és a modern biológia tudomány látásmódjának az összekapcsolódása. – Tegyen szert olyan világképre, amely megtartja a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét, egyben képessé válik a folyamatok és formák szerepének a természet egészében való elhelyezésére. – Kapjon képet a Föld élővilágának gazdagságáról, természeti örökségünk jelentőségéről és veszélyeztetettségéről. – Legyen képes testi és lelki egészségét biológiai ismereteire alapozott, tudatosabb életmóddal megóvni. – Tudjon különbséget tenni az értékes hagyományok és az önpusztító szokások között. – Ismerje fel a környezetet valamint a testi és szellemi egészségünket próbára tevő globális válság következményeit. – Tegyen szert a biológiai ismeretei alapján a fenntarthatóságot szolgáló cselekvési késztetésekre és gyakorlati készségekre.

56

Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola. Helyi tanterv

Recommend Documents