Helyi adók 2015
Helyi adók 2015 Települési adó (új adónem) A települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi adók mellett új adónemként települési adót, adókat is bevezethet az önkormányzat illetékességi területére. Két törvényi korlát: - települési adó nem állapítható meg olyan adótárgyra, amelyre törvényben szabályozott közteher hatálya kiterjed (például központi adó, illetékek, helyi adók). Azaz, települési adó olyan adótényállásra sem állapítható meg, amelyre a törvényi szabályozás adómentességet rögzít. - települési adó alanya nem lehet az állam, önkormányzat, szervezet és vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozó, azaz adóalany kizárólag természetes személy lehet.
Helyi adók 2015 A Htv. nem szabályozza a települési adó egyes tényállásait, ebből következően a részletszabályokat (például adótárgyra, adóalapra, adómértékre, bevallásbenyújtásra, adófizetés esedékességére) az önkormányzatnak kell az adórendeletben megállapítania. A Htv. az önkormányzat hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy a bevezetendő települési adót kivetéssel vagy önadózással megállapítandó adóként szabályozza-e rendeletében.
Helyi adók 2015 Telekadó-mentesség A 2014-es szabály alapján mentes a telekadó alól a belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett földterület, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll, és ezt a tényt a külön jogszabály szerint kijelölt mezőgazdasági igazgatási szerv (falugazdász) az adóéven belül igazolja. 2015-től a gyommentesítés, kaszálás nem minősül mezőgazdasági művelésnek. Azaz, azon 1 hektárt meg nem haladó, belterületi földterületek, amelyeken a tulajdonos (használati jogosult) csupán gyommentesítési, kaszálási tevékenységet végez időszakonként telekadó fizetési kötelezettség alá esnek
HIPA 2015 Kapcsolt vállalkozások adóalap-megállapítása A Htv. 39. § (6) bekezdésétől eltérő speciális szabályozás hiányában, valamint az iparűzési adó éves jellegéből következően az egymással az adóév bármely időszakában (akár csak 1 napra is) kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságoknak saját éves adóalapjuk meghatározásakor az adóköteles tevékenységből származó adóalapjukat a velük az adóév folyamán bármikor kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozások adóalapjával összegezniük kell, s ez alapján kell – nettó árbevétel arányosan – meghatározni az egyes adóalanyok iparűzési adóalapját.
HIPA 2015 2015-től a kapcsolt vállalkozás iparűzési adóalanyoknak nettó árbevételüket és nettó árbevétel-csökkentő eladott áruk beszerzési értékét és közvetített szolgáltatások értékét kizárólag a kapcsolt vállalkozási jogviszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – összegben kell figyelembe venni. Az összeszámítási szabályt továbbra is csak azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazniuk, amelyek nettó árbevétele legalább 50 százalékát kiteszi az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege
HIPA 2015 Beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége 2015-től mentessé válik az iparűzési adó alól azon beszerző, értékesítő szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95 százalékban tagjai részére történő termékek értékesítéséből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. Ez a mentesség állami támogatás, ezért a szabályozás egyértelművé teszi, hogy ez a mentesítés uniós jogi szempontból csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.
HIPA 2015 Az országos adóadatbázis tartalma bővül A Magyar Államkincstár honlapján fellelhető országos adóadatbázis tartalma bővül: - a helyi adók mellett a bevezetett települési adók alaptényállásaira (a bevezetés napjára, az adóalapra, -mértékre, -kedvezményre, mentességre) vonatkozó információk is megismerhetőek, - a Kincstár honlapján fellelhető adatok köre kiegészül az önkormányzatok által bevezetett helyi, illetve települési adónemek pénzforgalmi jelzőszámával, vagyis azzal a bankszámlaszámmal, amelyre az adót az adóalanyoknak meg kell fizetniük. A Kincstár részére történő önkormányzati adóhatósági adatszolgáltatással egyidejűleg az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni az adatokat.
HIPA 2015 Az önkormányzati adóhatóságoknak a jövőben nem az adórendelet kihirdetésétől számított öt napon belül, hanem a rendelet hatálybalépését megelőző hónap ötödik napjáig kell a Kincstár részére adatot szolgáltatni. Ezzel biztosítható az, hogy az országos adóadatbázis csak a hatályos rendeleti szabályokra vonatkozó információkat tartalmazza akkor is, ha az önkormányzat a rendeletét, annak hatálybalépését megelőzően hónapokkal korábban kihirdeti.
Helyi adók 2015 Egyéb módosítások: 1. Az önkormányzati adóhatóságok kizárólag a Kincstár által rendelkezésre bocsátott programrendszert használhatják. Ugyanakkor a ma nem a Kincstár által fejlesztett programot használó önkormányzati adóhatóságok zökkenőmentes átállása érdekében átmeneti szabály rögzíti azt, hogy ha az önkormányzat 2014. június 30-án nem a Kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében a Kincstár által üzemeltetett programrendszert csak 2016. január 1jétől kell alkalmazni.
Helyi adók 2015 Egyéb módosítások: 2. nem lakás célú épület, épületrész fogalma: A Htv. alkalmazásában egy épület, épületrész akkor tekintendő (gyűjtőfogalomként használt) nem lakás célú adótárgynak, ha nem feleltethető meg a Htv. szerinti lakás fogalmának. Lakásnak minősül a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 1–6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, lakóépület, lakás, kastély, villa, udvarház megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.
Helyi adók 2015 Egyéb módosítások: 3. a Htv. azon rendelkezései, amelyek az átalakult társaságokra írnak elő speciális szabályt, kiegészülnek az egyesülésre és a szétválásra vonatkozó hivatkozással is, összhangban az új Ptk rendelkezéseivel.
Helyi jövedéki adó Januártól helyi jövedéki adó terheli a házipálinka-főzést és be kell jelenteni a meglévő, illetve ezután beszerzendő desztilláló berendezést. A magánfőzéshez továbbra sem kell engedélyt kérni, de a magánfőzésre szolgáló desztilláló-berendezést a tulajdonszerzést követő 15 napon belül, illetve amennyiben a berendezés megszerzése 2015. január 1-jét megelőzően történt, 2015. január 15-ig kell bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
Helyi jövedéki adó A magánfőzés utáni adót a magánfőzőnek kell bevallania és megfizetnie, tehát e szabályok is őt érintik. Magánfőző: • csak az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy lehet, aki • saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és • párlat készítésére alkalmas saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik és • magánfőzést végez.
Helyi jövedéki adó A magánfőzés pedig nem más, mint a párlatnak (pálinkának): • a magánfőző lakóhelyén és/vagy gyümölcsösében • legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen, • a magánfőző által való párlat-előkészítés, ha a párlat mennyisége • évente legfeljebb 50 liter. Az 50 liter mennyiség alatt a 86 térfogatszázalékos etilalkoholtartalmú párlatot (86 fokos pálinkát), vagy legfeljebb ezzel megegyező mennyiségű etil- alkoholt tartalmazó nagyobb párlatmennyiséget kell érteni. Ezért például 50 fokos pálinkából 86 liter mennyiség készíthető.
Helyi jövedéki adó A főzésre és főzőre vonatkozó feltételeknek együttesen kell teljesülnie. Ha bármelyik feltétel hiányzik, a főzés a Jöt. sérelmével jár. Például a vásárolt gyümölcsből való párlatkészítés jogszabályellenes, hasonlóan ahhoz, ha az évente készített párlat mennyisége az 50 litert (vagy 86 fokosnál alacsonyabb alkoholtartalmú ital esetén ettől arányosabb nagyobb mennyiséget) meghaladja, vagy éppenséggel nem saját tulajdonú berendezéssel történik a főzés.
Helyi jövedéki adó A bejelentési nyomtatványt a berendezés megszerzése (vásárlása) napján, vagy – 2015. január 1-jét megelőzően megszerzett desztillálóberendezés esetén – a 2015. január 1-jén fennálló lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. A bejelentés az említett PM rendelet 11. melléklete szerinti nyomtatványon tehető meg, de az hozzáférhető az önkormányzati adóhatóságnál (a települési jegyzőnél, a polgármesteri hivatalban) is. Külön szabály, hogy a magánfőző köteles megőrizni a desztillálóberendezés megszerzésének jogszerűségét igazoló iratot és egy ellenőrzés esetén azt bemutatni. Ez az irat lehet a vásárlásról szóló számla, nyugta, más magánszemélytől való vásárlás esetén az adásvételi szerződés vagy irat arról, hogy szóban kötött szerződés alapján jutott a magánszemély a berendezéshez.
Helyi jövedéki adó A bejelentésnek tartalmaznia kell a magánfőző természetes azonosító adatait, lakcímét, elérhetőségi adatait, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, helyrajzi számát, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. Több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonostárs adatát fel kell tüntetni.
Helyi jövedéki adó A magánfőzőnek tárgyévet, azaz a magánfőzés évét követő év január 15-éig a magánfőzött párlat utáni adóbevallási és fizetési kötelezettségét a lakóhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság számára kell teljesítenie. Adót bevallani és fizetni először 2016. január 15-ig kell, mégpedig a 2015-ben előállított párlat után. A magánfőzésben előállított párlat adója – függetlenül a főzött mennyiségtől – átalányjelleggel évi 1000 forint. Ha a magánfőző 2015. évben nem főzött párlatot, akkor nem kell adót bevallani és fizetni, azonban – desztilláló berendezés tulajdonlása esetén – a bejelentési kötelezettség az adott évben pálinkát nem főző személyre is vonatkozik.
Helyi jövedéki adó Mit lehet tenni a lefőzött párlattal? Nyilván lehetséges annak elfogyasztása, akár baráti, ismerősi körben, mégpedig a főző lakóhelyén vagy a főzés helyszínén. A lefőzött párlatot lehet tárolni és birtokolni, illetve lehetséges pálinkaversenyre is elszállítani. Ez utóbbi esetben az önkormányzati adóhatóságtól kell igazolást kérni a párlat legális eredetéről, azaz arról, hogy a főzés bejelentett készüléken történt és az adót a párlat után megfizették. A pálinkát kizárólag alkoholtermék adóraktár számára lehet értékesíteni, azaz olyan szervezet számára, amelyik alkoholtermékadóraktári engedéllyel rendelkezik. Ilyen célú eladás esetén szintén az önkormányzati adóhatóságtól kell igazolást kérni a pálinka eredetéről.
Helyi jövedéki adó Az évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről. A megsemmisítés csak a vámhatóság – tervezett megsemmisítési időpontig történt – kifejezett hozzájárulása esetén kezdhető meg. A megsemmisítés a vámhatóság részvételének hiányában kizárólag a vámhatóság erre vonatkozó kifejezett hozzájárulása eseten végezhető el.
Helyi jövedéki adó A magánfőzés utáni adóztatási feladatok megoszlanak az önkormányzati adóhatóság és a jövedéki adóügyben egyébként illetékes vámhatóság (NAV) között. A desztillálóberendezés bejelentésével, a bejelentés elmulasztásával, az adó bevallásával, a bevallás elmulasztásával, az adó megfizetésével és a megfizetés elmulasztásával, késedelmével összefüggő feladatokat a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatóság látja el. Minden egyéb feladat, így különösen a magánfőzés jogszabályszerűségének ellenőrzése, a lefőzött többletmennyiség megsemmisítésével kapcsolatos feladatok a NAV hatáskörébe tartoznak. Tehát az illegális főzés szankcionálása továbbra is a NAV feladata.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet
