HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015

Baktalórántházai Zengő Erdő Óvoda, Bölcsőde, és Egységes Óvoda - bölcsőde Baktalórántháza, Zrínyi u.3/b Nyírjákói Tagintézménye, Nyírjákó Fő. u.18 OM: 033 277

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM

2015.

Helyi Pedagógiai Program 033277

MOTTÓ:

„Ha teheted kézzel – fejjel – szívvel, személyes érdeklődésedből indíttatva, szabadon játszva, próbálkozva, tévedve,egyéni ütemben haladva, Az önkifejezés lehetőségével élve, leleményesen, kreatívan önállóan felfedezve, önbizalommal, felelősséggel, tárgyi és érzelmi biztonságban, gazdag, ihlető környezetben, figyelmes segítséggel, ösztönző támogatással, szeretettel, megértéssel befogadva,jó szándékkal bírálva,nyitottan, rugalmasan, tolerálva,egyéni különbséget tiszteletben tartva,a közösség segítő erejére támaszkodva szárnyakat adhatsz.”

Zsámboki Károlyné

2

Helyi Pedagógiai Program 033277 Tartalomjegyzék 1.Helyzetelemzés........................................................................................................................ 9 1.2. Nyírjákói tagintézmény bemutatása .............................................................................. 11 2. Helyi pedagógiai programunk alapelvei............................................................................... 13 3. Helyi pedagógiai programunk célrendszere ......................................................................... 17 3.1.A Zengő Erdő Óvodában a nevelés célja, hogy az óvodások ........................................ 17 3.1.1.Az óvodások sokoldalú fejlődésének biztosítása .................................................... 17 3.1.2. Az óvodások harmonikus fejlődésének elősegítése ............................................... 18 3.1.3.Az óvodások egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevétele ........................ 19 3.2.Speciális célok, részcélok ............................................................................................... 21 3.2.1. Nemzetiségi, etnikai óvodai nevelésének célja ...................................................... 21 3.2.2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek óvodai nevelésének elvei, célja .................... 21 3.3.Kiemelt cél ..................................................................................................................... 22 4.Az óvodai nevelés feladatai................................................................................................... 22 4.1.Az egészséges életmód alakítása .................................................................................... 23 4.1.1.Egészségnevelési elvek ........................................................................................... 24 4.1.2. Egészségvédő, fejlesztő program ........................................................................... 26 4.1.3. Környezetnevelési elvek......................................................................................... 28 4.2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés .............................................................. 30 4.2.1.Bátorító nevelés ....................................................................................................... 30 4.2.2.A közösségi nevelés az óvodában ........................................................................... 31 4.3.Az anyanyelvi, értelmi, fejlesztés, és nevelés megvalósítása......................................... 32 4.3.1. Értelmi fejlesztés .................................................................................................... 32 4.3.2.Az anyanyelvi nevelés ............................................................................................. 32 5. Az óvodai élet megszervezése .............................................................................................. 33 5.1. A gyermekcsoportok szervezésének elvei ..................................................................... 33 5.2.A gyermekek napirendje ................................................................................................ 34 5.3. A gyermekek heti rendje ............................................................................................... 35 6.Tevékenységi formák nevelési rendszerünkben .................................................................... 36 6.1.

A játék ........................................................................................................................ 36

6.2. Verselés, mesélés .......................................................................................................... 40 6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ......................................................................... 41 6.4. Rajzolás, festés, mintázás kézimunka ........................................................................... 43 6.5. Mozgás .......................................................................................................................... 44 6.6. A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................ 45 6.7. A munka jellegű tevékenységek .................................................................................... 49 6.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás....................................................................... 50 3

Helyi Pedagógiai Program 033277 7. Sajátos feladataink................................................................................................................ 52 7.1.A kiemelt figyelmet igénylő gyermek integrált nevelése ............................................... 52 7.1.1.A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztése ....................... 52 7.1.2.Tehetséges gyermekek nevelése .............................................................................. 56 7.1.3.Szociális hátrányok enyhítését, esélyegyenlőséget segítő tevékenység, integrációs felkészítés és óvodai fejlesztő program ............................................................................ 57 7.2.Nemzetiségi nevelés ....................................................................................................... 62 8. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................. 64 9.Az óvoda ünnepei, rendezvényei........................................................................................... 66 10.Az óvoda kapcsolatai........................................................................................................... 69 10.1.A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködési formái ........................................... 70 10.2. Az óvoda egyéb kapcsolata ......................................................................................... 72 11.Az óvodai dokumentumok rendje ....................................................................................... 73

4


A nevelési gyakorlat rendszerábrája

5


Küldetésnyilatkozat A Zengő Erdő Óvoda 9 csoportban tudja biztosítani a kisgyermek nevelését, fejlesztését. Elkötelezettek vagyunk a helyi nevelési programunk értékei iránt. Megteremtjük az esztétikus - és élmény gazdag óvodai életet, környezetet. A városban, illetve a községben lakó, dolgozó szülők gyermekeit fogadjuk. Küldetésünk óvodánkban, hogy sok szeretettel, barátságos, biztonságos légkörben, az egyéni problémákra odafigyelve végezze feladatát a jól összeszokott, szakmailag jól felkészült nevelőközösség. Tudjuk, hogy mindezt a fokozatosan gazdagodó színvonalú tárgyi feltételeinkkel kedvezően tudjuk befolyásolni. Gyermek-, nevelés-, játék-, tevékenységközpontú óvodai nevelésünk a 3-7 évesek szociális életképességét minden későbbi fejlődés alapjaiként kezeli. Vállaljuk, hogy életkoronként differenciáltan, az egyéni, testi - lelki szükségleteket figyelembe véve végezzük nevelőmunkánkat. Biztosítjuk a gyermeket megillető jogokat, tiszteletben tartjuk a szabadságukat az egyenlő hozzáférés biztosításával. Elkötelezetten vállaljuk, hogy pedagógiai céljaink és feladataink középpontjában a gyermek sokoldalú harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése áll az életkori, az egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Jól felkészült óvodapedagógusaink nagy figyelmet fordítanak a gyermekek differenciált fejlesztésére, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra egyaránt. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség minden tagja hozzájárul. Munkájuk során valamennyien ismerik nevelési elképzeléseiket, módszereit, elvárásait és azokat a saját területükkel összehangolva alkalmazzák a gyermekek fejlesztése érdekében. Nagy figyelmet fordítunk az egészséges életmód szokásainak megalapozására. Biztosítjuk mindennapjainkon, megszervezzük a néptánc, a furulya, a változatos vizuális technikák tanulása, mozgásfejlesztés-kielégítés, kirándulások, kulturális elődadások, hitoktatás lehetőségét. Vállaljuk, hogy hagyományos ünnepeink során megismertetjük gyermekeinket népművészet és a néphagyományok szépségeivel. .

a

Kihasználjuk a településünk és a szűkebb környezet adta környezeti adottságokat a gyermekek élményeinek és tapasztalatainak gazdagításához. Célul tűztük ki, hogy minden szülővel elfogadtatjuk nevelési értékeinket; megvalósítjuk az egyéni bánásmódot, a toleranciát, az erkölcsi normák alakítását, a szeretet, a biztonság, az esztétikus környezet, az együttműködés, a társas kapcsolatok igényét. Folyamatosan keressük a jobbítás, a minőségi munka megvalósításának lehetőségét, mivel egyre inkább tudatosul testületünk tagjaiban a minőségi munka jelentősége. A törvényes 6

Helyi Pedagógiai Program 033277 működés feltételeinek folyamatos biztosítása a jogszabályok ismeretével, változások folyamatos nyomon követésével

Az intézmény jellemző adatai Az intézmény neve: Baktalórántházai Zengő Erdő Óvoda, Bölcsőde és Egységes Óvoda-bölcsőde Rövidített neve: Baktalórántházai Zengő Erdő Óvoda és Bölcsőde OM - azonosítója: 033 277 Székhelye:4561 Baktalórántháza Zrínyi utca 3/b Telefon: 42/352-119 e - mail címe: [email protected] Honlap elérhetősége: zengoerdo.hu Óvoda vezetője: Miklós László Andrásné Óvodavezető-helyettes: Helmeczi Margit Tagintézmény neve: Baktalórántházai Zengő Erdő Óvoda, Bölcsőde és Egységes Óvoda-bölcsőde Nyírjákói tagintézménye Címe: 4551 Nyírjákó Fő út 8. Telefon: 42/352-422 (Polgármesteri hivatal) e - mail címe: [email protected] Tagóvoda vezetője: Turócy Imréné

7


Alapító okirat szerinti feladatellátás 1.

A hatályos alapító okirat kelte, száma

2.

Fenntartó neve, címe

3.

Az intézmény hatályos alapító okirat szerinti neve

4.

Az intézmény székhelye, neve, címe

5.

Az intézmény tagintézménye, neve, címe

6.

Felvehető maximális gyermeklétszám (székhelyhelyen)

7.

Felvehető maximális gyermeklétszám (tagintézményben) Az intézmény óvodai csoportjainak száma 2015/2016. nevelési évben

8

2376-6/2015 2015.04.29. Baktalórántháza-Nyírjákó Óvodai Társulás Baktalórántházai Zengő Erdő Óvoda, Bölcsőde és Egységes Óvoda-bölcsőde 4561 Baktalórántháza, Zrínyi u.3/b Baktalórántházai Zengő Erdő Óvoda, Bölcsőde és Egységes Óvoda-bölcsőde Nyírjákói tagintézménye 4541 Nyírjákó Főút 11 175 fő- 20% átléphető fenntartói engedély (Bölcsőde 12 fő) 50 fő 7+2 csoport (1 óvoda-bölcsődei csoport)

9..

Az intézmény napi nyitvatartási ideje

11 óra

10.

Alapító okirat szerinti ellátandó feladatai

11.

Nemzetiségi nevelés

12.

Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése

13.

Gazdálkodási jogköre

óvodai nevelés, bölcsődei ellátás, egységes óvoda. bölcsődei ellátás óvodai fejlesztő program, tehetséggondozás szervezése nemzeti etnikai nevelési feladatok ellátása kultúra ápolása magyar nyelven enyhe fokban testi. érzékszervi (mozgás, látás, hallás, beszéd) fogyatékossággal, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése Önálló jogi személy. Az intézmény külön megállapodásban rögzítettpénzügyi gazdálkodási feladatainak ellátására a baktalórántházai közös önkormányzati hivatal jogosult

A pedagógiai program készítője: Az óvoda nevelőtestülete A pedagógiai program elfogadója: Nevelőtestület A pedagógiai program jóváhagyója: Óvodavezető Eljárásjog gyakorlása, véleménynyilvánítás: Szülők közössége Eljárásjog gyakorlása, egyetértés nyilvánítás: 8

Helyi Pedagógiai Program 033277 Fenntartó, Nemzetiségi Önkormányzat Az óvodai nevelés nyelve: Magyar Hit-és vallásoktatás: SZMSZ-ben szabályozottak szerint 1.Helyzetelemzés Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. 1.1. A baktalórántházai intézmény bemutatása Baktalórántházán 1949 óta működik óvoda. A Zengő Erdő Óvoda nevet a település jellegéből elhelyezkedéséből adódóan, városunk természeti kincséről a gyönyörű baktai erdőről kapta 1999-ben. A két telephelyen működő óvodánk, 2012. szeptember 1-től az óvodabővítésnek, ill. felújításnak köszönhetően egy telephelyre költözött. A felújítás után óvodánk egy gyönyörű, a mai kornak, igényeknek megfelelő épületben kapott helyet a város központjában. Így egy telephelyen a Zrínyi út 3/b. alatt 7 csoportban történik a gyermekek nevelése. 14 szakképzett óvodapedagógus 7 nevelőmunkát segítő dajka, 2 pedagógiai asszisztens, 1 óvodatitkár dolgozik intézményükben. 2012 nyarán megújult, megszépült óvodánk ma már rendelkezik azokkal az infrastrukturális feltételekkel, amelyek segítik a hatékony gyermeknevelést. Óvodánk külső és belső környezete vidámságot, nyugalmat áraszt gyermek és felnőtt számára egyaránt. Csoportszobáink barátságos hangulata, igényes berendezése tükrözi az itt folyó munka minőségét. Az újonnan megépült 80 m2-es tornaterem helyet biztosít a közel 200 gyermek mozgásigényének kielégítésére. A fedett terasz, mely körbe öleli az udvar felőli az egész épületet, a különböző szabadban történő tevékenységek végzéséhez ad lehetőséget. A játszóudvar arculata is megváltozott, területének növelésével, új udvari fajátékok telepítésével, bővültek a játéklehetőségek. Előudvarunk gyönyörű parkja, virágos és térköves résszel lett kialakítva. Gazdag innovációs munka jellemzi intézményünket. Ingyenesek az óvodapedagógusok által végzett (néptánc, moderntánc, furulyaoktatás, cigánytánc, kézműves, zeneovi, fejlesztőfoglalkozások) a külsős szakemberek végzett foglalkozások (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus). Helyi Óvodai Pedagógiai Program biztosítja a gyermekek személyiség fejlesztésében, ellátásában a hátrányok kompenzálását, de lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra is. Helyi nevelési program megvalósításával célunk a minőségileg garantált óvodai nevelés, ellátás megvalósítása. A családok megváltozott életkörülményeiből adódóan óvodánkban a társadalom valamennyi rétegének gyereke jelen van, így a szociokulturális összetétel vegyes. Ez az óvoda részéről egy nagyon tudatos fejlesztést igényel a hátrányok kompenzálásában és a tehetséggondozásban egyaránt. Az itt élő családok nagy része sok gyerekes, munkanélküli és alacsony iskolai végzettséggel rendelkező család. 9

Helyi Pedagógiai Program 033277 2009. szeptember 1-től veszünk részt az Integrációs óvodai Fejlesztőprogramban, melynek anyagi támogatása biztosítja számunkra a fejlesztőeszközök bővítését, a szociális hátrányok enyhítését, az együttműködő partnerekkel megvalósult programokat, kulturális rendezvényekre jutást illetve szakmai továbbképzéseket. A családok együttműködve, partnerként segítik nevelőmunkánkat. A szülők bevonásával szervezett programok pozitív hatással vannak a család és az óvoda kapcsolatára. A városban a 2014. évi születések számának emelkedésével egyidejűleg jelent meg a bölcsődei ellátás iránti igény. A fenntartó kezdeményezésére intézményátszervezés során 2015.-ben többcélú ÓvodaBölcsőde intézménnyé váltunk. Az 1 bölcsődei csoport szakmailag, szervezetileg önálló, épületileg, gazdaságilag egységben működik az óvodával., intenzív pedagógiai együttműködés (szemlélet,metodika) jellemzi. Személyi feltételek Óvodai alkalmazottak száma: 14 óvodapedagógus 7 fő dajka végzi,2 pedagógiai asszisztens végzi a nevelőmunkát. Az óvodavezető munkáját óvodatitkár segíti. Nevelőtestületünk igényes az önképzésre, állandó megújulásra. Felsőfokú szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusaink képzettsége kiegészül felsőfokú szakirányú képzettségekkel (tanulási zavarok preventív pedagógusa, fejlesztő óvodapedagógus, tehetséggondozó óvodapedagógus, beszéd-és kommunikációfejlesztő óvodapedagógus, népi játszóházvezető),mely a gyermekek optimális fejlődéséhez szakmai alapot nyújt. Nevelőmunkát segítők munkakörüknek megfelelő szakmai képzettséggel rendelkeznek Minden óvodapedagógus és nevelőmunkát segítő munkatárs elhivatottságot érez a gyermekek nevelése, a HHH és HH gyermekek felzárkóztatása iránt. Az óvodapedagógusok és nevelőmunkát segítők segítik egymás munkáját összefogás, együtt dolgozás jellemzi kollektívánkat Az Integrációs Óvodai fejlesztő program keretében szervezett képzéseken minden óvodapedagógus részt vesz, nagy hangsúlyt fektetünk a HHH – gyermekek szocializációjának fejlesztésére Tárgyi feltételek Óvodánk tárgyi feltételei javultak, 2012-es évben végzett óvodabővítési, felújítási munkák kapcsán a neveléshez, képességfejlesztéshez szükséges tárgyi feltételei biztosítottak. A csoportszobák tárgyi felszereltsége, új gyermekasztalok, székek, játéktároló szekrények, minden csoportszobában galéria ad több játékteret a gyerekeknek. Integrációs pályázatból vásárolt fejlesztőjátékok, gazdagítják az eszköztárat, só-szoba kialakítása valósult meg. Megújultak az irodabútorok is. Az óvodabővítés kapcsán lehetőség volt udvari játéklehetőségek fejlesztésére is. Nagymozgás fejlesztésének, csúszda, mászóka, hinta, babaház telepítése. Az intézmény gazdálkodása A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: önálló jogi személy. Az intézmény külön megállapodásban rögzített- pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátására a Baktalórántházai Közös Önkormányzati Hivatal (4561 Baktalórántháza, Köztársaság tér 8.) 10


Kapcsolatrendszer Az eredményes nevelőmunka érdekében a következő partnerekkel állunk kapcsolatban:  családok  Baktalórántháza Város Önkormányzata  Nyírjákó Tagintézmény  Nemzetiségi Önkormányzat  József Attila Művelődési Központ  Reguly Antal Általános Iskola  Gyermekvédelmi központ  Szakértői Bizottság és Baktalórántházai tagintézménye: pedagógiai szakszolgálat     

Egészségügyi szervek: orvos, védőnők Gyermekjóléti Szolgálat Egyház Könyvtár, Stúdió, Városi TV. Pedagógiai Szakmai szolgáltatók

Partnereinkkel sok közös programmal tudatos, kezdeményező jó együttműködésre törekszünk.

1.2. Nyírjákói tagintézmény bemutatása Óvodánk bemutatása Óvodánk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hátrányos helyzetű kistelepülésen működik. Községünkben munkalehetőség csak a két intézményben – óvodában, iskolában – valamint az Önkormányzatnál van. A munkaképes korú felnőttek jelentős része munkanélküli, vagy rendszeres szociális segélyből él. Településünkön az emberek mezőgazdasági munkával, közmunkaprogramban való részvétellel egészítik ki jövedelmüket. Óvodánk a község központjában található, 1970 szeptemberétől működik. Egy óvodai csoporttal indult, majd a gyermeklétszám fokozatos emelkedésével 1974-ben két csoporttá bővült. Tagóvodaként működött 1976-tól, a baktalórántházai óvoda tagintézményeként, majd 1991-től, az Önkormányzat megalakulásával a nyírjákói Általános Iskola tagintézménye lett. 2006. szeptember 01-től óvodánk önálló intézményként működött, 2008. augusztus 31-ig Kéknefelejcs Óvoda néven. Ezt követően 2008. szeptember 01-től a baktalórántházi Zengő Erdő Óvoda tagintézménye lett óvodánk, mivel a két fenntartó önkormányzat közös fenntartású intézményi társulást hozott létre. Vegyes életkorú csoportok szervezése jellemző. Jelenleg két csoporttal működünk. 2015.-ben igény jelentkezett a községben a 2 éves korú gyermekek napközbeni ellátására a szülők munkába állásának céljából. Az intézmény átszervezésével Egységes Óvoda-bölcsőde intézménnyé váltunk. Az egységes óvodai bölcsődei csoportba 2 -4 éves korú gyermekek nevelése (maximum 5 fő bölcsődés korú), míg az óvodai csoportban 4-6-7- éves korú gyermekek nevelése folyik. A gyermekszületésének száma az utóbbi időben sajnos csökken.

11

Helyi Pedagógiai Program 033277 Személyi feltételek Óvodai alkalmazottak száma: 2007-től 3 óvodapedagógus látja el a nevelői munkát. Óvodapedagógusaink felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, dajkai munkakörben szakképesítéssel 2 fő dolgozik,1 fő pedagógiai asszisztens segítője a nevelőmunkának.2015.től szakképzett kisgyermekgondozó is alkalmazotti közösség része. Minden óvodapedagógusunk aktívan bekapcsolódott a továbbképzésekbe, pedagógus szakvizsgával (közoktatás-vezetői) 1 fő, felsőfokú szakirányú végzettségű 2 fő (beszéd-és kommunikációfejlesztő óvodapedagógus, fejlesztő óvodapedagógus,) pedagógus rendelkezik. Az intézmény arculatának átalakulása során a 2 éves kortól nevelés sajátosságait megismerve továbbképzésen vett részt 2 pedagógus. Nevelőtestületünk légköre derűs, segítőkész, a nehézségek ellenére is. Az óvodai csoportban, ezelőtt a kiscsoportban 1 óvodapedagógus látja el a nevelőtevékenységet. Délután az ébresztő után összevontan működik a két csoport, egy óvodapedagógus irányításával. Önképzésre, állandó megújulásra igényesek a dolgozóink. A továbbképzések tapasztalatait nevelőmunkájukba jól beépítik. A nevelőmunkát segítők és az óvónők közötti viszony jó, ismerik programunkat, és társak a nevelőmunkában. Figyelmesek, gyermekszeretők. Tárgyi feltételek: Az óvoda épülete: több mint 100 éves, 2012-ben pályázat keretében felújításra került. A tálalókonyha bővítésére, tornaszoba kialakítására is lehetőség nyílt. A gyermeköltöző a folyosón került kialakításra, a mosdóhelyiség szűkös, a gondozási tevékenység körültekintő szervezési feladatot igényel. Két csoportszobánk tágas, világos, kényelmes. Ezen kívül van egy nevelői irodánk, amely egyben a foglalkozási eszközök raktára is. Az óvodába ételszállítással oldjuk meg óvodásaink étkeztetését. Jelenleg a mai kor elvárásainak megfelelő, esztétikus környezetet biztosÍt a gyermekek számára. Az óvoda bútorzatát folyamatosan cseréljük, sikerült új gyerekszékeket vásárolni, és az asztalok is megújultak. Mindkét csoportban modern fektetőkkel rendelkezünk, mert kényelmesebb, egészségesebb a gyermekeknek. A babaszobai játékhoz az egyik csoportban galériával, a másikban térelválasztóval alakítottuk ki a játékhoz szükséges optimális feltételeket. Sok esztétikus fonott bútorral rendelkezünk, melyeket ajándékba kaptunk, illetve jótékonysági bál forrásából vásároltunk. A gyermekek neveléséhez szükséges tárgyi feltételeinket a költségvetésből csak részben tudjuk biztosítani. Feltételrendszerünk fejlesztéséhez pályázati forrásokat, jótékonysági bálok bevételét is felhasználjuk. Így sikerült sporteszközeinket fejleszteni, gazdagítottuk az elektronikai. információs technológiai eszköztárunkat. Az utóbbi 5 évben jelentősen fejlesztettük az udvari játékainkat, természetbarát, sokféle mozgásra ösztönző többfunkciós játékkal. Udvarunk alapterülete: 600 m2. Ezen belül tágas játszóudvarunk van, árnyékot adó fákkal, bokrokkal, virágos, szépen gondozott óvodakertünk segíti a növények folyamatos megfigyelését, és gondozását. Rendelkezünk füves területtel, homokos játszórésszel, és elkészült a betonozott „színpad”, ahol az ünnepségeinket rendezzük: nyáron étkezünk, rajzolhatnak, gyurmázhatnak a kinti asztaloknál. Hiányzik a fedett terasz, ahová esős időben is ki lehet menni a gyermekekkel. 12

Helyi Pedagógiai Program 033277 A feltételrendszer fejlesztése A törvényi előírásokat és a helyi igényeket figyelembe véve, a helyi Önkormányzat intézkedési terve továbbra is támogatja az óvoda működését. Az egységes óvoda-bölcsődei csoportnak megfelelő átalakítás megtörtént. Az eszközbeszerzési terv alapján a hiányosságok pótlása folyamatosan történik. Évenkénti felújításoknál a folyamatos karbantartási munkák elvégzése szükséges, de ebben a fenntartó anyagi lehetőségeihez mérten partner. A Nyírjákó Községért Alapítvány lehetőségeihez mérten minden évben támogatja eszközbeszerzésünket és a gyermekeknek szervezett programjainkat. Kapcsolatrendszer Az eredményes nevelőmunka érdekében a következő partnerekkel állunk szoros kapcsolatban:  Családok  Fenntartó  Baktalórántházai Zengő Erdő Óvoda- Bölcsőde Baktalórántháza  Általános Iskola  Gyermekvédelmi központ  Szakértői Bizottság és Baktalórántházai tagintézménye: pedagógiai szakszolgálat  Egészségügyi szervek: orvos, védőnő  Egyház  Könyvtár  Idősek Klubja Partnereinkkel továbbra is tervezzük a már kialakult szokások alapján a közös programokat, pl.: munkadélutánok, közös barkácsolás a szülőkkel, családlátogatások, Jótékonysági bál az iskolával és a szülőkkel közösen, óvoda-iskola átmenet munkacsoport működésével szakmai tapasztalat - csere kölcsönös látogatás az iskolai pedagógusokkal, az elsős gyerekek beilleszkedésének, fejlődésének nyomon követése, közös programok szervezése valósul meg. Kapcsolatrendszerünk bővült a baktalórántházi óvodával való társulásnak köszönhetően: közös értekezletek, továbbképzések, közös gyermekprogramok szervezésével. 2. Helyi pedagógiai programunk alapelvei

Gyermekkép Olyan gyermek nevelése, aki érzelmekben gazdag, a településéhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, és együttműködésre képes. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség, kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának.

13

Helyi Pedagógiai Program 033277 Óvodakép Óvodaképünk olyan nevelési intézmény, amely a családi nevelés kiegészítője, amelyben a gyermek napközbeni ittlétéhez, neveléséhez a személyi, tárgyi, szakmai feltételek rendelkezésre állnak, amely óvó-védő, szociális, nevelő-személyiséget fejlesztő, a társas együttműködésre ösztönző boldog óvodai életet biztosít. Biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A figyelem középpontjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. Biztosítjuk:  az egyenlő hozzáférést;  az emberi jogok gyakorlását;  kultúra és hagyományápolást,  a nemek társadalmi egyenlőségének elvét,  az esélyegyenlőséget,  a sajátos nevelési igényű gyermekek valamint nemzetiségi gyermekek, tehetséges gyermekek és hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek inkluzív, integrált nevelését Az óvó – védő funkció teljesülése Óvó – védő funkció:              

nyugodt légkör érzelmi biztonság gondozás étkezés pihenés segítségnyújtás egészségvédelem mozgásszükséglet szokások kialakítása kapcsolatrendszer én-érvényesítő törekvések a gyermek szocializálódása differenciált fejlesztés empátia – tolerancia – másság

Nevelő-személyiségfejlesztő funkció:          

játék mese, vers, dramatikus játék ének-zene, énekes játék, zenehallgatás rajzolás, mintázás, kézi munka mozgás, mozgásos játék külső világ tevékeny megismerése munkajellegű tevékenység tanulás speciális fejlesztő tevékenységek néphagyományok ápolása 14


Az óvoda közvetlen segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekben a következő életszakaszába (a kisiskolás korba) való átlépésének belső pszichikus feltételeinek kialakulását. Pedagóguskép „A pedagógusnak új művészetet kell megtanulnia, azt, hogy a gyermek segítőtársa legyen és vezetője legyen, és elvezesse őt, azokhoz az eszközökhöz, amelyre akkori fejlődési fokán szüksége van.” (Mária Montessori) Az előbb felvázolt gyermekkép és óvodakép alapján fogalmazzuk meg a pedagógusképet, azt elsősorban, hogy a Helyi nevelési programunk megvalósítása milyen pedagógust igényel. Pedagógusképünk az olyan pedagógus, aki:             

folyamatosan képezi, fejleszti, elemzi magát, az újonnan szerzett tudást, módszereket beépíti munkájába, azon fáradozik, hogy minél több ismeretet szerezzen nevelési programunk megvalósításához, a megvalósuló szakmai (online is) együttműködésekbe bekapcsolódik, és elfogadja a vezetés ösztönző támogatását, részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, és fejlesztésekben, a nevelő-oktató munkának megfelelő képzettséggel, magas fokú pedagógiai, pszichológiai tudással rendelkezik, melyet tudatosan alkalmaz feladataiban, a gyermek megismerését és fejlesztését tűzi célul, biztosítja az élmény gazdag nyugalmat árasztó, de aktív óvodai légkört, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésére törekszik, képes jó kapcsolatot kialakítani és együttműködni az óvoda partnereivel, visszajelzéseikre nyitott, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében, törekszik a feltételek gazdagítására, példát mutat együttműködést, képességfejlesztést elősegítő, az értéket, minőséget közvetítő digitális eszközök alkalmazásával is, az alkalmazotti körben segítő, együttműködésre törekvő, álláspontját kifejti, kompromisszumra képes, feladatait, önállóan, az óvoda működésének megfelelően kezeli, pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja és értékeli, az intézmény nevelési-oktatási céljai alapján határozza meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Szülőkép „A szülőknek nem az a dolguk, hogy eltüntessék gyermekeik útjából az akadályokat, hanem, hogy adjanak nekik egy jó térképet” (H. Jackson Braun)

15


Olyan szülő az ideálunk, aki:         

szülői felelősségének teljes tudatában neveli gyermekét, aki érti gyermekét, türelmesen hallgatja mondanivalóját és szeretettel válaszol minden kérdésére, azonosulni tud Helyi nevelési programunk szellemiségével gyermek-, nevelés-, tevékenységközpontú programunkkal, segíti annak megvalósulását, elvárásainknak megfelelően képes az együttműködésre, képes a jó kapcsolat kialakítására és megtartására a gyermek nevelése érdekében, aki tiszteli gyermeke pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját, aki vigyáz az óvoda rendjére, betartja a Házirend szabályait.

Nevelőmunkát segítők (dajka, pedagógiai asszisztens, kisgyermeknevelő) attitüdjének jellemzői: Alapja: Tiszteleten alapuló, segítő együttműködő, összehangolt munka.        

gyermekszeretet, tolerancia, magas szintű munkakörének megfelelő nevelési-és fejlődés-lélektani szakmai ismeret, modellértékű kommunikációs-és viselkedéskultúra, gondozás, mozgás, játék segítése, egészségvédő pozitív mintaadás, higiénikus, esztétikus környezet biztosítása, óvodapedagógus irányítását elfogadó együttműködés, önképzésre, megújulásra nyitottság.

Nevelési alapelvek, specialitások Az óvodai nevelésben alapelv:  a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;  a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;  az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek, visszajelzésnek, értékelésnek. a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek megfogalmazásával, figyelembevételével tervezzük és szervezzük, határozzuk meg a gyermekek tevékenységét:      

A gyermeki személyiség tiszteletben tartása az elfogadó és gondoskodó bánásmód és bizalom, A gyermeket szeretet és megbecsülés övezze, A gyermekek testi – értelmi – érzelmi és erkölcsi fejlesztése , Az egyéni differenciált fejlesztés alkalmazása és a képességek – készségek kibontakoztatása, A másság tiszteletben tartása, - elfogadása, Az egészséges életmód alapjainak kialakítása és megszilárdítása, 16

Helyi Pedagógiai Program 033277      

A változatos, nyugodt, folyamatos játéktevékenységek biztosítása, Tevékenységeken keresztül az egyéni fejlettségnek, egyéni ütemű fejlődésnek megfelelő módszerek alkalmazása, ismeretek átadása, Családokkal együttműködve a közösség formálása, Esélyegyenlőség elve, A gyermekek mindenek felett álló érdekének biztosítása, A nevelés tegye lehetővé és segítse a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását.

A pedagógiai program az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:          

a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi-, a szociális-, az értelmi képességek egyéni és életkor – specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabadjátékról, e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak, és emberi értékek közvetítéséről, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről, a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésben biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítjuk a nemzetiségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztését.

3. Helyi pedagógiai programunk célrendszere Az óvodai nevelés célja az alapprogram szellemében Helyi Pedagógiai Program az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban, figyelembe veszi a hazai óvodai neveléstörténet hagyományait, nemzeti sajátosságait, Magyarország Alaptörvény értékeit, nevelés nemzetközileg elismert gyakorlatára, köznevelési fejlesztési stratégiájára épít..

3.1.A Zengő Erdő Óvodában a nevelés célja, hogy az óvodások    

sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség, kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, kiegyenlítését, az életkori, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt igénylő gyermekek ellátását is) elősegítse.

3.1.1.Az óvodások sokoldalú fejlődésének biztosítása Az óvoda nevelőmunkájában biztosítjuk a gyermekek  testi,  érzelmi,  szociális,  értelmi fejlődését. 17

Helyi Pedagógiai Program 033277 A mindennapokban a gyermekek sokféle tevékenységet folytathatnak  az egészséges életmódjuk alakításában,  játékban,  a munkavégzés során,  a tevékenységekben megvalósuló tanulási folyamatokban. A gyermekeknek biztosítjuk  a sokoldalú tapasztalatszerzést,  a sokoldalú, több szempontú értékközvetítést,  a megfelelő mennyiségű és minőségű tapasztalat biztosítását. A személyi feltételben biztosítjuk  az óvodapedagógusok sokoldalú felkészültségét,  a pedagógiai önállóságra, a módszertani szabadságra épülő, a gazdag, sokszínű óvoda nevelési céljai által meghatározott önálló tanulást támogató módszertani kultúráját, és annak alkalmazását, mely kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére.  a sokoldalú kapcsolatépítésre törekvés igényét és képességét. A tárgyi feltételben biztosítjuk a testi fejlesztéshez szükséges eszközöket,  digitális eszközöket,  a játékhoz szükséges eszközöket,  a tanulási folyamathoz szükséges eszközöket. Tervezésben biztosítjuk:  terveinket a célok elérését előtérbe helyezve értékeljük, szükség esetén módosítjuk,  a tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók megjelenítésével,  a stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai). 3.1.2. Az óvodások harmonikus fejlődésének elősegítése Értelmezésünkben a harmónia, testi-lelki kiegyensúlyozottságot jelent. Összhang, amely megteremti a gyermek és a környezet közötti biztonságot és a nyugalmat. Ezen nevelési célelemünk a gyermeki személyiség, autonómiájuk kibontakoztatása során a harmonikus fejlődés garantálása. Hogyan tudjuk ezt az értéket képviselni?  A gyermekek fejlődéséhez biztosítjuk a testi, az érzelmi és az érzelmi fejlesztés közötti egyensúlyt, s a harmonikus fejlesztéshez biztosítjuk a személyi feltételeket.  A felnőttek rendelkeznek olyan attitűddel, amely elősegíti: - az összehangolt, nyugodt nevelőmunkát, - jellemző rájuk a nagyfokú gyermekszeretet, a szociális érzékenység, - empátiakészség és hitelesség, - a kölcsönös megértésen alapuló összhang a felnőtt- gyermek, felnőttfelnőtt közötti kapcsolatban.  Az óvoda tárgyi környezete tükrözze a harmóniára törekvést,  Az óvoda biztosítja a gyermekek neveléséhez a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható környezetet, valamint a gyermekeknek megfelelő napirendet, hetirendet.

18


3.1.3.Az óvodások egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevétele Az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe vevő óvodai gyakorlat kialakításához elengedhetetlen a fejlődéslélektani és pedagógiai kutatások eredményeinek alapos ismerete, életkoronként és életkori szakaszonként egyaránt. Tudnunk szükséges, hogy az életkori sajátosságok az egyes életkori szakaszokban a gyermekek átlagára jellemző tipikus vonások, tulajdonságok, amelyek a gyermek értelmi, érzelmi folyamataiban, gondolkodásában, magatartásában nyilvánulnak meg. A legfontosabb feladatunk a gyermekek megismerése, hiszen a fejlesztés csak az egyéni szükségletek, képességek ismeretében valósítható meg. Nevelési célelemünk tehát a gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak a megfelelő óvoda működtetése. Óvodánk az egyéni, és életkori sajátosságoknak megfelelően biztosítja:  a gyermek, napi több órás mozgásigényét,  a gyermekek érzelmi vezéreltsége miatt igényelt érzelem gazdag, családias, sürgetésmentes óvodai életét,  egyéni bánásmód érvényesülését  a gyermekek napi több órán át tartó szabad játéktevékenységét,  a játék, tanulás tartalmát, formáját, eszközeit az Alapprogram által deklaráltak figyelembevételével,  a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére épülő motivációs tevékenykedtetést,  a fejlesztésekhez nélkülözhetetlen cselekvésekre ösztönző játékos módszereket,  a bekerülés időszakában az egyéni jellemzők anamnézisben történő rögzítését,  a gyermeki teljesítményeket folyamatosan követve, egyéni fejlődési naplóban dokumentálva, elemezve a képességek felmérése után egyénenként meghatározott fejlesztési tartalmat, tervet,a gyermekek kulcskompetenciájának fejlesztését s ehhez hozzárendelt értékelést, értékelést,szükség esetén módosít tervein,  a beszoktatás időszakában minden gyermekről fejlődést diagnosztizáló anyagot,  az óvoda humán erőforrásait,  az óvoda tárgyi feltételeit. Az óvoda a gyermek személyiségfejlesztésében:    

együttműködik a családdal, az egyénekre irányuló megfigyeléséről tájékoztatja a szülőket, az egyénekre vonatkozó tervezett fejlesztések eredményességéről beszámol a szülőknek, a szülőket közös fejlesztésre ösztönzi.

19

Helyi Pedagógiai Program 033277 Az óvoda nevelőtestülete a vezetés irányításával közösen kidolgozza, és nyilván tartja:  

a gyermekek anamnézisének dokumentumát, a fejlődést diagnosztizáló szempontrendszert, a gyermekek értékelése közös alapelvek és követelmények alapján történik, eredményeket folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre,  a fejlesztés tartalmát, értékelést a gyermekek képességterületei szerint, eszközeit, eredményességét rögzítő szakanyagot,  az elemzés, értékelés, fejlesztés az adatok, és tények alapján tervezetten és objektíven történik,  tények adatok alapján az eredményességgel összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket azonosítja,  a szülőkkel történő egyéni beszélgetések rendszerét. Az óvoda nevelőtestülete a mérés, értékelés, elemzés rendszerét kidolgozza és nyomon követi:    

versenyeredményeket nevelési és tanítási célrendszeréhez kapcsolódó kiemelt eredményességmutatókat DIFER mérés eredményeit, kulcskompetencia mérését (iskolakészültség)



neveltségi szint mérését szociometria mérését

 

elégedettségmérés eredményeit

 a kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulásának elemzését. Ellenőrzési rendszerében alapelvek: Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása)  A beszámolókban és az intézményi önértékelésben a pedagógusok a feladataik megvalósításáról, alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményeiről, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására értékelik nevelőmunkájukat és az óvoda eredményeit,  Mérés eredményeire és év végi beszámolók megállapításaira épül a következő év nevelési feladatainak tervezése,  A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez,  Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban meghatározottak szerint – számon kéri a gyermeki fejlődési ütemét, teljesítmények pontos ismeretét, feldolgozását és nyomon követését is fejlődés eredmények javítására helyezi a hangsúlyt,  A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Belső ellenőrzés intézményi önértékelés folyamata Az intézmény az önértékelés során azt vizsgálja, hogyan tudott megfelelni saját céljainak, azok megvalósításában hol tart. Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai és egységes óvoda-bölcsődei nevelőmunka egészét. Feladata:  Segítse elő, kövesse nyomon az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, fogja át a nevelőmunka egészét célok megvalósulását 20

Helyi Pedagógiai Program 033277 

Az elvégzett feladatok rendszeres ellenőrzése, értékelése, visszacsatolás, értékelés elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez.  Az ellenőrzések eredményeinek elemzése, értékelése, felhasználása ismertetekben, erre alapozva az érintett pedagógus vezetővel egyeztetve ellenőrzések fejleszthető területek) egyéni önfejlesztési tervet készít. szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja

3.2.Speciális célok, részcélok Az ágazati irányítás által meghatározott részcélok 3.2.1. Nemzetiségi, etnikai óvodai nevelésének célja A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a kisebbség kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja A nemzetiségi nevelés célja és feladata, hogy:  segítse a gyermek személyiségfejlesztését integrált nevelés keretei között,  ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrájához kötődő hagyományokat és szokásokat,  segítse az önazonosság megőrzését ápolását,  segítse a kisebbségi identitás tudat kialakulását és fejlesztését. A nemzeti, etnikai nevelési célok teljesítéséhez szükséges feladatok:  a nemzetiségi irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeinek felhasználásával a nemzetiségi hagyományok, és szokások megőrzése, ápolása,  a felnőttek elkötelezettségén alapuló nemzeti identitás megalapozása, amely biztosítja az értékek, érzelmek, attitűdök közvetítését. Migránsok az óvodában: A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását az emberi jogok védelmét. 3.2.2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek óvodai nevelésének elvei, célja Korai felismerés és fejlesztés az inkluzív pedagógia szellemében. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek:  sajátos nevelési igényű gyermek,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek,  kiemelten tehetséges gyermek,  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Sajátos nevelési igényű gyermek nevelésén belül az alábbi gyermekek nevelését vállalta óvodánk: aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján enyhe fokban testi, érzékszervi (mozgás, látás, hallás, beszéd) fogyatékossággal, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése. Célunk: sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeinek figyelembe vételével annak biztosítása, hogy gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez, a családi nevelés segítésével. 21


Biztosítani szükséges:  a különbözőséget elfogadó, eredményeket értékelő személyi, tárgyi környezetet, segédeszközöket, sajátos nevelési igény szerinti környezetet,  a fejlesztésükhöz szükséges fejlesztést és vizsgálatot a speciális szakember háttérrel.  az alkalmazkodó képességük, az akaraterejük, önállóságuk kialakulásához szükséges motivációs bázist, a fejlesztésnek megfelelő gyógyító terápiát,  pedagógusok számára a megfelelő információk biztosítása,  a pedagógusok részvételének vezetői támogatását az óvodai integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken,  az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához megfelelő szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segítségét.  Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.  Tehetségsegítő tevékenységünk kiterjed a tehetségígéretes gyermekek azonosítására, tehetséggondozásra (tehetségcsoportokban, műhelyekben).  Szociális hátrányok enyhítését, esélyegyenlőséget segítő tevékenység, integrációs felkészítés és óvodai fejlesztő program

3.3.Kiemelt cél Pedagógiai programunkat átszövi a néphagyomány ápolás és a környezet tevékeny megismerésére való nevelés. Cél:  A gyermek harmonikus fejlesztése a néphagyomány-ápolás, a természetóvás gazdag eszközrendszerével.  A néphagyomány-ápolás és a természetszeretet átörökítése a gyermek érzelmein át, a családok aktív együttműködésével.  A gyermekben alapozódjanak meg azok a készségek, jártasságok, amelyek képessé teszik az együttélésre, majd az iskolai életmód elfogadására. . 4.Az óvodai nevelés feladatai A cél elérése érdekében az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  az egészséges életmód alakítása,  az érzelmi, és erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása,  anyanyelvi fejlesztés, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az óvodapedagógus odafigyel:  a gyermek sajátos egyéni szükségleteinek felismerésére,  a felismert szükségletek kielégítésére, szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein

Az óvodáskorú gyermek szükségletei:  mozgásigény, egyéb biológiai, fiziológiai szükségletek,  érzelmi biztonság iránti szükséglet, 22

Helyi Pedagógiai Program 033277       

szeretet iránti vágy, szociális szükségletek (társigény, barátság), dicséret, elismerés iránti szükséglet, kíváncsiság, tudásvágy, esztétikum iránti szükséglet, alkotásvágy, felfedezés iránti vágy, önmegvalósítás vágya, önkifejezés vágya, szabadság iránti vágy .

4.1.Az egészséges életmód alakítása „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét! – mert a múlton épül fel a jelen és a jövő.” (Bárczi Gusztáv) Az egészségnevelés célja: Az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése:  A gyermek testi-lelki egészségének biztosítása, a komfortérzet kielégítése, a testi-lelki harmónia megteremtése,  Jó kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel,  Családi szokásokat figyelembevevő életritmus, az egészséges életvitel alakítása. Feladata:  a gyermek gondozása testi-lelki szükségleteinek kielégítése,  mozgásigény kielégítése,  harmonikus, az összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,  a testi képességének fejlődésének segítése,  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,  baleset megelőzés szokásainak alakítása, egészséges - és biztonságos környezet biztosítása,  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása, megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek a gyakorlatban, tevékenységeiben,  megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása,  biztos szokásrendszer kialakítása. Területei:  A gyermek testi gondozása, testi szükségletek kielégítése, a testi épség védelme,  gyermek mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgásfejlesztés,  Az egészséges életmód alakítása (személyi és környezeti higiénia, mozgásos életmód, egészséges táplálkozás, kulturált étkezés),  Egészséges környezet biztosítása (az udvar, az óvoda épülete, csoportszobák, mosdó, öltöző és egyéb helységek),  Szocializáció és szociális érzékenység fejlesztése.

23


Sikerkritériumok 1. Önállóan használja a WC-t. 2. Vigyáz a mosdó rendjére. 3. Önállóan mos kezet, használja a körömkefét. 4. Önállóan mos fogat, a fogápoló szereket tisztán tartja 5. Szükség szerint használ zsebkendőt. 6. Ügyel az étkező asztal esztétikus rendjére. 7. Helyesen használja az evőeszközöket. 8. Mozgása harmonikus, összerendezett 9. Szokásává vált a rendszeres, gondos tisztálkodás. 10. Helyesen, megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ruháját rendbe rakja. 4.1.1.Egészségnevelési elvek Gondozás :A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó tevékenység. Magában foglalja:  a testi nevelést,  a személyi tisztaságot,  a környezeti tisztaság megteremtését,  a higiénés magatartásra szoktatást,  a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását,  az egészséges táplálkozásra történő nevelést,  a testi képességek (erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság) fejlesztését. A gondozásai feladatok végzésének megvalósításnak elősegítése (pedagógus feladatai):  az óvodai környezet esztétikus, harmonikus és célszerű kialakítása,  a veszélyforrások minimálisra csökkentése,  az óvodai életritmus, napirend helyes kialakítása,  egészségnevelési elvek érvényesítése Az óvodai csoportokban leginkább azt kell biztosítani, hogy:  a gyermekek kellemes, jó légkörben,  várakozás nélkül – szükségleteiknek megfelelően végezhessék:  a tisztálkodással, WC használatával, az öltözködéssel, étkezéssel kapcsolatos teendőiket. Az egyéni bánásmód, az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevétele a gondozás esetében is érvényesül. A környezeti tényezők, a felnőttel való szeretetteljes kapcsolat segíti az örökletes adottságok kibontakozását. A gondozásnak programunkban alapvető szerepe van, az egész óvodai életet átszövi. A gyermek jó közérzete adhat alapot az összes óvodai tevékenységhez. A gondozási tevékenység bensőséges gyermek – felnőtt kapcsolatot feltételez. A felnőtt mintát ad (szülő, óvodapedagógus, dajka) tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, amelyek egy része az óvodai élet végére szükségletté válhat. Testápolás, öltözködés, étkezés, önkiszolgálási tevékenységek közben a gyermek életkori sajátosságait és egyéni fejlettségét minden esetben vegye figyelembe az óvodapedagógus és a dajka. Kapcsolatukat pozitív attitűd érzelmi töltés jellemezze. Ne kudarc élménye kapcsolódjon a tevékenységekhez. 24

Helyi Pedagógiai Program 033277 Programunkban minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísérjen. A gondozást részletesebben minden óvodapedagógus a saját csoportnaplójában, a csoportja fejlettségi szintjének megfelelően tervezi meg. Étkezés A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásai vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával kezeljék a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. A gyermekek folyadékszükségletét az egész nap folyamán biztosítani kell. Az otthon kialakult helyes étkezési szokások épüljenek be a helyi szokásrendszerbe. A gyermekek fejlettségüknek megfelelően használják az evőeszközöket, és segítsük őket ezek rendszeres, helyes használatára. Testápolás, személyi higiéniára nevelés A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Minél fiatalabbak a gyermekek, annál nagyobb szükség van a felnőttek közreműködésére. Az óvodai életszervezés lehetőséget biztosít, hogy a gyermekek egyéni szükségleteit a nap bármely szakaszában igényeiknek megfelelően végezzék (fogmosás, hajápolás, orr tisztántartása, WC – használat). Öltözködés A gyermekek öltözete célszerű, az óvodai élettel összhangban legyen. A komfortérzet biztosítása érdekében a szülőknél érjük el, hogy az öltözet ne gátolja a szabad mozgásban, tevékenységben a gyermeket (váltó ruha, kényelmes benti cipő, biztonságos, kényelmes tornafelszerelés, pizsama használata). Mozgás A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. Elősegíti a harmonikus testi – lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Az óvodai élet nélkülözhetetlen elemének tartjuk a mindennapi szabad mozgást. Egész nap folyamán a csoportszobában, az udvaron biztosítsuk a gyermek spontán, önindította mozgásához szükséges eszközöket. Szervezett mozgásos tevékenységekkel a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését végezzük. A napi prevenciós fejlesztő tornákkal segítünk a hanyag testtartás, a gerinc deformitások megelőzésében, korrekciójában. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartását javítjuk. A gyermekek edzettségét a rendszeres szabadban való tartózkodással is biztosítjuk (kivéve ködös idő, zuhogó eső, erősen szeles időjárás). A füves udvarrészeken, műfüves pályán végzett labdajátékokkal, kocogásokkal, futásokkal fejlesztjük a gyermekek rugalmasságát, állóképességét. Alapvető feladat, hogy jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozoghassanak, melyet a környezeti nevelési elvek érvényesítése szolgál. A helyi körülmények ellensúlyozására a gyermekeknek egyre több kirándulást szervezünk a szabadban (erdő- erdőszél, vízpart, mező, vadas park stb.) 25


Fontosnak tartjuk a gyermekbalesetek megelőzését. A napirendben fő hangsúlyt fektetünk a szabadban történő mozgásra, játékra, levegőzésre. Jó idő esetén a mindennapos mozgást és mozgás tevékenységet az udvaron tartjuk. Mindezt az udvar mozgástere, felszereltsége is megfelelően biztosítja. Sikerkritérium 1. Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon. 2. Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni. 3. Versenyjátékokban betartja a szabályokat. 4. Tud ütemtartással járni. 5. Tud helyben labdát vezetni. 6. Tud egykezes felsődobással célba dobni. 7. Tud gurulóátfordulást végrehajtani előre. 8. Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. 9. Tud néhány mozgásos játékot (futó-, fogójáték) irányítás nélkül játszani. 10. Tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat. Pihenés,alvás (Védett idő: 13,15 – 14,30-ig) A pihenés az óvodáskorú gyermekek napirendjében nagyon fontos szerepet kap. Nyugodt, biztonságos, szeretetteljes légkört biztosítunk. A gyermekek alvási szokásait tiszteletben kell tartani. A felnőtt a gyermek komfortérzetét kényelmes fekvőhellyel, ruházattal, folyamatos légcserével biztosítsa. A felnőtt a gyermek alvásigényét vegye figyelembe (legalább 1 óra) és biztosítsa a csendes, halk tevékenységet az ébren lévők számára.

4.1.2. Egészségvédő, fejlesztő program Egészségvédelem, edzés A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megvalósításával segítjük elő a gyermek egészségének megóvását. Ezen túlmenően a gyermekek egészségének megóvása érdekében fontos a környezet rendszeres és higiénikus tisztántartása, folyamatos levegőcsere, a helyiségekben minél több zöldnövény elhelyezése, megfelelő páratartalom biztosítása. A családok szokásait figyelembe véve és azt tapintatosan, tudatosan formálva, a gyermekek a nap folyamán minél több időt töltsenek a szabadban, a friss levegőn. Az óvónő vegye figyelembe a gyermekek közötti egyéni különbségeket és egészségi állapotukat. Ennek ismeretében szervezze az egyes évszakokban a különböző tevékenységeket. Mivel a gyermekek szenzomotoros koordinációjának fejlettsége különböző, ezért az óvónő állandóan kísérje figyelemmel játékukat a baleset megelőzése érdekében. A folyamatosan ellenőrzött, karbantartott udvari játékeszközökön a gyermekek minél többet mozoghassanak, így mozgásuk egyre biztonságosabbá válik és csökken a balesetveszély. Az évszakoknak megfelelően az óvónő tudatosan használja ki a levegő, víz, napfény együttes kedvező hatását. Tervezett rendszerességgel kerül sor a védőnői, orvosi ellenőrzésre. 26

Helyi Pedagógiai Program 033277 A fentiek megvalósítása hozzájárul a derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtéséhez, így kialakulhat az igény a későbbi egészséges életvitelre. Egyéb egészségvédő szokások kialakítása  Rendszeres testmozgásra szoktatás (mindennapos testnevelés)  Gyermeknap a szabadban – mozgásos programokkal  Mindennapos levegőzés az udvaron  Minél több szabadban töltött program: séták, kirándulások  Természetvédő magatartás, szokások kialakítása: szemétgyűjtés, védett növények és állatok megismertetése, védelme.  A szülők bevonása az egészségnevelési és sport programjainkba  Egészséges környezet biztosítása Mentálhigiéné az óvodában „Szent kincs a gyermek teste - lelke, szeretni kell azt melegen és fölnevelni féltő gonddal,hogy tiszta, jó erős legyen.” A mentálhigiéné szemlélet, attitűd, az embernek önmagával, személyiségével, lelki és testi egészségével kapcsolatos beállítódása. Nevezetesen az, hogy értéknek tekinti önmagát a személyiséget, a saját egészségét, jó pszichés állapotát. Az óvodai mentálhigiéné, a testi, lelki, mentális egészség fejlesztésének célja:  az egyéni és az életkori sajátosságokat figyelembe véve lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést,  viselkedési szokások formálása  a testi-lelki és szociális fejlődést, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést,  támogassa a gyermeknek a környezetéhez történő alkalmazkodását,  és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére  felkészítsük őket és megoldási sratégiákat adjunk a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljunk a személyiséget érő változásokra Központi kategóriának tekintjük a szocializáció gyakorlását és a differenciált személyiségfejlesztést. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai az óvodában:  a társas beilleszkedés (integráció) megvalósítása  a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenységek gyakorlása A lelki egészségre nevelés területei az óvodában:  az egészséges napirend gyakorlása, készséggé alakítása  a hibás viselkedési módok kezelése (leszerelése)  a stressz hatások kompenzálása  a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. „segélykiáltások” megértése és megoldása.  szükség esetén esetmegbeszélés kezdeményezése, pszichológus segítségnek kérése.

27


Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet biztosítunk a gyermekek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatoknak, azok tervezésének, értékelésének, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki:  az egészséges táplálkozás  mindennapos testnevelés, testmozgás  a testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, a  szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,  bántalmazás, erőszak megelőzése,  baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás  személyi higiéné A bántalmazás, erőszak megelőzése: Elhanyagolás (fizikai, érzelmi), gyermekbántalmazás (fizikai, érzelmi), amely veszélyt jelent egészségi állapotára. Alapvető feladataink a bántalmazás, erőszak megelőzésében:  közreműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, együttműködés a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében  a szülőkkel szoros kapcsolattartás során felvilágosítás, a szakemberek segítségének felkínálása, a káros hatások ellensúlyozása  az agresszió minden formájának feloldása, elítélése, befolyásolása,a szülői fórumok a témakörben  közlekedési ismeretet adó játékos tevékenységek szervezése  rendőrség által szervezett bűnmegelőzési programok szervezése  veszélyhelyzetek elkerülését segítő történetek, szituációs játékok beépítése a mindennapokban. A balesetek, megelőzését szolgálja az alábbi – minden nevelési év kezdetén biztosított – feltételrendszer:  az intézmény veszélyforrásainak megszűntetése,  a balesetvédelmi oktatás a gyermekek részére, amelyben a gyermekekkel ismertetjük a baleset elkerülése érdekében kötelezően betartandó szabályokat,  az udvar játékainak átvizsgálása balesetvédelmi szempontból,  az óvodapedagógusok részére balesetvédelmi és munkavédelmi oktatás,  a gyermek által használt eszközök biztonságos elhelyezése. A gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérésével elsőrendű feladatunk a gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzés, amely magában foglalja a személyi és tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését és karbantartását, hibaforrások megszüntetését. Fontos továbbá, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására is neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). 4.1.3. Környezetnevelési elvek Célja:  a környezettudatos magatartás megalapozása  környezet védelmének megóvása 28

Helyi Pedagógiai Program 033277  fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítása A környezeti nevelés céljainak, feladatainak megvalósítását elősegíti az a tény, hogy óvodánk elhelyezkedése, természeti környezete különleges adottságokat, jellegzetességeket, értékeket nyújt felfedezésre. Fontos, hogy ezeket a környezeti, természeti értékeket építsük be a tevékenységekbe. tervezésbe, értékeléseinkbe, ellenőrzésekbe. Feladatunk:  a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása,  a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása,  rendszerszemléletre nevelés  fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése,  érzelmi és értelmi környezeti nevelés,  optimista életszemlélet kialakítása,  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,  tolerancia és segítő életmód kialakítása. Tevékenységeink:  a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése, értékőrzés, természetvédelmi feladatok,  jeles zöld napok megünneplése,  szelektív hulladékgyűjtés,  a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő tevékenység formájában,  környezettudatos életmód elemeinek szocializációja, óvoda környezet közös megóvás,  személyes higiéné elsajátítatás,  az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése,  egészséges táplálkozás megismerése (egészségnapok,- hetek),  zöld hulladék újrahasznosítása, komposztálás, gyógynövénytermesztés,  takarékosság (víz, áram) a pedagógusok példamutatása,  az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása,  az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása,  nevelőmunka (környezeti és egészségnevelési témák),  környezetvédelmi, egészségvédelmi programokba bekapcsolódás,  pályázatokon, vetélkedőkön részvétel. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A szabadban végzett változatos tevékenységek által a gyermekek kiegyensúlyozottá, edzetté,testileg és szellemileg teherbíróvá válik. (felkészült az iskolára).  Megtanulnak, alkalmazkodni a körülményekhez, megfelelően mozogni, tájékozódni.  Igényükké válik a rendszeres testmozgás, mozgásuk harmonikus és összerendezett  Igénylik a szabadban való tartózkodást, tudnak „rácsodálkozni” a természetre.  Szeretik és igénylik a tisztaságot (eltakarítják a szemetet).  Ismerik a szelektív hulladékgyűjtés célját és gyakorlatának elemeit.  Önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket,  Vannak ismereteik a betegségek megelőzéséről.  Képesek beilleszkedni, alkalmazkodni, magatartásukban a normakövetés megjelenik.  Készség szinten használják az evőeszközöket (kanál, kés, villa), és a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket (pl. lábtörlő). 29


Ismerik a kulturált étkezés szokásait (csukott szájjal rágni, asztal rendjére vigyázni, csendben étkezni).  Az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes táplálkozási és higiéniai szokások beépülnek a gyermeki személyiségbe, pozitívan formálva azt.  Terembe lépéskor hangosan köszönnek a felnőtteknek és társaiknak, köszönési formákat használják.  Figyelmesen közlekednek.

4.2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Feladataink:  Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, állandó értékrendet adó, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.  Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.  Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő- és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok erősítése érdekében.  Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek önellenőrzésre, önértékelésre alkalmas munkaformák, módszerek alkalmazásával.  Neveljük a gyermeket annak elfogadására, megértésére, tiszteletben tartására hogy az emberek különböznek egymástól.  A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló helyzetek teremtése, tevékenységek gyakorlása. közösségi kapcsolatokat erősítő módszerek alkalmazása óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során  A gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat alakítása, szokás- és normarendszerének megalapozása.  Az érzelmi intelligencia megalapozása a szociális képességek – alkalmazkodás, empátiakészség, tolerancia – kifejlesztésével.  Segítsük a gyermeket, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. Tudjanak rácsodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.  Az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának, kommunikációja és viselkedése modell értékű legyen a gyermeki magatartás alakulása szempontjából.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együttműködés a jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

4.2.1.Bátorító nevelés Fogalma: a bátorító nevelés az individuál- pszichológia rendszerére alapozott pedagógiai irányzat Alapvetései:  

Az ember közösségi lény A személyiséget egységes egészként kezeli 30


A bátorító pedagógiai megtanulható, módszerei elsajátíthatók

A bátorító nevelés alapelveit figyelem bevéve változatos módszerek alkalmazása: 

Megismerni és megérteni a gyermeket, magatartását és azt a környezetet, amiben megjelenik az a viselkedés.



Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. A gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagáljuk.

      

Érteni a lényeget, nem csak azt, hogy mit csinál, hanem azt is, hogy mi a magatartásmód célja. Minden ezzel összefüggésben lévő lényeges és lényegtelen magatartást regisztrálni. Figyelni az ismétlődő magatartásbeli sémákra. Figyelembe venni a gyermek fejlettségét. Figyelembe venni, hogy a magatartás nem csak reakció, hanem ezzel helyet teremt magának a világban is. Analizálni kell a látottakat.

4.2.2.A közösségi nevelés az óvodában Az óvodapedagógus feladata:   

barátságos légkör, otthonos életkörülmények megszervezése, kompromisszumos megoldásra ösztönzés a konfliktusok megoldásában. a csoport életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a tevékenységek megtervezése,  a fő nevelési feladatok kitűzése, melyeket a tevékenységeken keresztül valósít meg/ időkeret, feltételek/  féléves nevelési tervben– negyedévre, hónapra – hétre lebontva határozza meg a tevékenységet, célját, feladatát. A tervek rugalmasak, a fejlődést követik, megvalósítást értékelik csoportnaplóban. A közösségi élet és magatartás szokásait az egyéni bánásmóddal, az egyéni kapcsolat szélesítésével alakítjuk. A szocializáció szempontjából kiemelt jelentőségű a társas együttműködés, sokszínű közös játékkal, tevékenységgel, közös élménnyel, ünnepléssel és hagyományokkal. A közös csoportszobai – udvari játékok és munka során az együttműködésre, egymás segítésére, a társak iránti türelem erősítésére, a másság elfogadására irányul nevelésünk. Kialakulnak az erkölcsi normák, tulajdonságok. A közös kirándulások, ünnepek, rendezvények, bábozás, dramatizálás, versenyjátékok, népi dalos játékok örömszerzést nyújtanak, érzelmi töltést adnak. A gyermek – felnőtt kapcsolatban jelen van a segítségadás, a felnőtt biztonságnyújtása, védelme. A közösségi nevelés folyamán érvényesül az óvónői modellnyújtás, a tolerancia és az empátia. Értelmes szeretettel az értelmes fegyelem is. Sikerkritériumok: A gyermek 1. Ragaszkodik a csoporttársaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez. 2. Igényli a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását. 3. A játékszereken megosztozik társaival. 4. Segíti társait a tevékenységekben. 31

Helyi Pedagógiai Program 033277 5. Türelmesen meghallgatja a felnőtteket és társait. 6. A csoportba érkező vendégeket szeretettel, udvariasan fogadja. 7. Az udvariassági formák betartásával kommunikál. 8. Érdeklődik társai iránt, meghallgatja őket. 9. Konfliktushelyzetben társaival egyezkedik. 10. Számon tartja társai hiányzásainak okát.

4.3.Az anyanyelvi, értelmi, fejlesztés, és nevelés megvalósítása 4.3.1. Értelmi fejlesztés A gyermekek életkorának megfelelő, különböző tevékenységi formák célnak megfelelő módszerek alkalmazásával biztosításával teremtjük meg a szellemi fejlődés feltételeit. Feladat Csoportos tevékenységek alkalmával is a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára építve

változatos tevékenységek biztosításával, megfelelő módszerek tapasztalatok nyújtása a természeti és társadalmi környezetből. Az óvodai nevelés módszereinek segítségével a gyerekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei.  Valósághű észlelés fejlesztése,  Figyelem-összpontosításra való képességének erősítése,  Gazdag képzeleti működésének mélyítése,  Reproduktív emlékezetének gazdagítása,  Problémamegoldó és kreatív gondolkodásának fejlesztése,  Fogalmi gondolkodásának alakítása. Kiemelt feladat  A gyermekek természetes beszéd-és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése  A gyermekek meghallgatása  A gyermekek kérdéseinek támogatása, válaszok igénylésére figyelmet fordítani  A gyermekek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben való gyakorlása  Értelmi képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezés, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség  Értelmi képességek, különösen a kreativitás és képzelet fejlődését elősegítő környezet biztosítása. 4.3.2.Az anyanyelvi nevelés A program lényeges része a beszéd, az anyanyelvi és a kommunikációs nevelés. Az anyanyelvi – kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelő munka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósításának minden mozzanatában. Az anyanyelv fejlesztése, és a kommunikáció, különböző formáinak alakítása –beszélő környezettel, gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek közötti folyamatos információcsere,

32

Helyi Pedagógiai Program 033277 együttműködés biztosításával, helyes mintaadással, és szabályközvetítéssel az óvodai nevelői tevékenység egészében jelen van, kiemelt feladat. Célja: Az anyanyelvi nevelésnél a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a nyelvtanilag helyes beszéd, a mondanivaló árnyalt megfogalmazásának fejlesztése. A gyermekek beszédészlelésének, beszédmegértése fejlesztése változatos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, különböző tevékenységformákkal, spontán beszédhelyzetekkel. Feladat: 

képessé tenni a gyermekeket a feléjük áramló verbális- és metakommunikációs információk befogadására, megértésére,  beszédészlelés,  beszédértés,  beszédprodukció megfelelő fejlődésének elősegítése, az esetleges hiányosságok, sérülések felismerése, a hátrányok leküzdése, megfelelő szakemberhez történő irányítása – logopédus. Kiemelt szerepet kap az óvodapedagógus példamutató kommunikációja, beszéde, szociális tanulásban rejlő lehetőségek kihasználása. Ez a legfőbb biztosítéka a műveltségi és tárgyi tartalmak közvetítésének, helyes viselkedési normák cselekvések, együttműködési lehetőségek megismerésének, az óvodáskorú gyermek személyiségfejlesztésének. Alapelveink: 

reális szituációnak megfelelő egyértelmű megfogalmazással, példamutató nyelvhelyességgel, megfelelő artikulációval beszéljünk, értékeljünk,  hangos beszéd / rendetlenkedésre, fegyelmezetlenségre ösztönző beszéd/ kerülése,  mondanivalónk hiteles és elfogadható legyen,  oldott, beszédes légkör megteremtése, idő biztosítása,  a gyermek gondolatközlésére való teljes odafigyelés,  zsargonszavak helyett a megfelelő illemszavak használatának példája álljon,  differenciált foglalkozás a nyelvileg hátrányos helyzetű és kiemelkedően fejlett gyermekekkel ,  beszédkészségünk és beszédműveltségünk folyamatos fejlesztése. (legfőbb munkaeszközünk az élőszó, beszéd),  kommunikációs helyzetek teremtése (szituációs játékok, monológikus beszédhelyzetek),  fontos feladat a gyermek beszédészlelésének, beszédmegértésének minőségi vizsgálata, megismerése és fejlesztése. 5. Az óvodai élet megszervezése

5.1. A gyermekcsoportok szervezésének elvei Folytatva az eddig kialakult hagyományt, a heterogén csoportok szervezését kívánjuk előtérbe helyezni, de lehetőséget biztosítunk homogén,illetve részben osztott csoport létrehozására, ha a szülői igények és a beiratkozott gyermekek életkora és létszáma lehetővé teszi. A heterogén életkorú csoportok

33

Helyi Pedagógiai Program 033277         

A gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követését az iskolai élet megkezdéséig így látjuk biztosítottnak. Rugalmas iskolakezdés esetén nem szükséges csoportot váltani. A szülők igényeinek figyelembe vétele, a testvérgyermekek, ismerősök egy csoportba való elhelyezése. A szocializáció vegyes korcsoport esetében még fokozottabban valósul meg. Jobban képesek tolerálni a másságot. A kisebbek képességeihez mérten hamarabb bekapcsolódnak a nagyobbak tevékenységébe, újdonságokat, érdekességeket tartalmazó információkat hallgathatnak. Biztosítva van a gyermeknek az a joga, hogy képességeihez mérten egyéni ütemben fejlődhessen. Az egyéni bánásmódra, differenciált fejlesztésre optimális lehetőséget biztosíthatunk. A csoport életkori összetételénél, összeállításánál figyelembe vesszük a módszertani ajánlást.

A heterogén életkorú csoportok kialakításánál figyelembe vesszük az életkori arányokat, ehhez alakítjuk a csoportszoba elrendezését, a játékeszközök kiválasztását.

5.2.A gyermekek napirendje Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A helyes életritmus, a folyamatos napirend kialakítása a tevékenységek ritmikus változásával történik. Napirendünk során a gyermekek testi, lelki szükségleteiket bármikor kielégíthetik. A napirend rugalmas keretei lehetővé teszik, hogy a gyermekek szabadon- a szabályok belsővé válásával – döntsenek a tevékenységük megválasztásában. A megtervezett napi, heti ritmus szerinti tevékenységek, a napról-napra, hétről-hétre való ismétlődés egyfajta állandóságával biztonságot nyújtanak a gyermekeknek. Napirendünkben a játék meghatározó tevékenység,a legtöbb időt erre fordítjuk. Kiemelt szerepet kap még a mozgás és szabadban tartózkodás. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődést, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Állandó és meghatározott az étkezések és hozzájuk kapcsolódó gondozási feladatok elvégzésére biztosított idő (szociokulturális- és helyi adottságok figyelembevételével). A napirend kialakításánál figyelembe vesszük a heterogén életkorú csoport sajátosságait, és folyamatos, rugalmas életszervezést alakítottunk ki. Az állandóan ismétlődő tevékenységek megteremtik az érzelmi biztonságot és rugalmasságukkal megfelelő időkeretet biztosítanak.

34

Helyi Pedagógiai Program 033277 Az óvodai életrend megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki (vallási-, nemzetiségi-, etnikai) jogokat, figyelembe vesszük a napi élet megszervezésénél a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. A program alkalmazásakor a gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük alapul. Ebből következik, hogy a legtöbb időt a napirendben erre a tevékenységre fordítjuk. A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok, melyekhez az óvodapedagógusnak megfelelő időt, helyet és eszközt kell biztosítania, valamint olyan légkört, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet és választhat a lehetőségek közül. Szülői igény szerint vallásoktatás. Napirend szeptember 1. – május 31. 6/6.30.) – 7.30. 7.30. – 9.30.

9.30.- 10.00. 10.00.- 12.00. 12.00. – 13.30. 13.30 - 15.00. 15.00. - 15.20. 15.20. – 17.00.

Összevont gyülekezés, játék Játék, egyéb szabadon választott tevékenység Komplex tevékenység, játékos tanulás, Egyéni képesség fejlesztés Mindennapos mozgás Étkezés előkészítése, tízórai, Komplex tevékenység, játékos tanulás, Mozgás, játék, levegőzés, séta, Egyéni képességfejlesztés. Előkészület ebédhez, ebéd, testápolás, pihenés előkészítése, Aktív, (14.30. ) passzív pihenés Ébredés, testápolás, étkezés előkészítése, uzsonna Játék, egyéni és mikro csoportos kezdeményezett foglalkozások

Napirend június 1. – augusztus 31. 6/6.30 – 7.30.. 7.30.– 9.30.-

9.30. 10.00.

12.00.- 15.00 15.00 - 15.20. 15.20. - 17.00 .

Összevont gyülekezés, levegőzés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység Gyülekezés, levegőzés, játék, egyéb szabadon választott tevékenység Étkezés előkészítése, tízórai, öltözködés, játék a szabadban, séták, kirándulások, szabadon választott tevékenység Étkezés előkészítése, ebéd, testápolás, pihenés Ébredés, testápolás, étkezés előkészítése, uzsonna Játék, levegőzés, szabadon választott tevékenységek

5.3. A gyermekek heti rendje Hetirend A hetirend párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek szervezésével. A hetirend nem napokhoz jelölt tevékenységet jelent, hanem a kultúraátadás témaköreihez csoportosítva, azt körbejárva dolgozzuk fel az élményeket, tapasztalatokat, ismereteket a különböző foglalkozási területeken keresztül. Kivételt képez a mozgás (speciális hely-és eszközigény, tornaterem/szoba beosztása miatt), ami kötött formában valósul meg. Az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak,de a napi váltásban való munkavégzés is 35

Helyi Pedagógiai Program 033277 megoldható a tevékenységek komplex módon történő megvalósításával, a pedagógiai szabadság érvényesítésével. A heti tervben tükröződik a fejlesztés folyamata, a tevékenységek tartalmának fokozatos, folyamatos bővítése, kontrollálhatósága és kompenzálhatósága.

ÉLETKOR 3-4 éves Kiscsoportos

  

4-5éves Középső csoportos

    

5-6-7 (8.)éves Nagycsoportos

KÖTETLEN KÖTÖTT Mozgás A külső világ tevékeny megismerése, Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Verselés, mesélés Mozgás A külső világ tevékeny megismerése, Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Verselés, mesélés A külső világ tevékeny megismerése Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka mozgás

Szokás –szabályrendszer A jól kidolgozott szokás-szabályrendszer biztonságérzetet ad gyermeknek és nevelőnek egyaránt. Erősíti a két nevelő közötti összhangot, egyező nevelőhatás megteremtését eredményezi. A szokás – szabályrendszer alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere. A szokás-szabályrendszer követi a napirendet. Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek az  egészséges életmód,  a társas kapcsolatok,  a játék,  a tanulás területén szokásként, szabályként jelennek meg az óvodai életben. 6.Tevékenységi formák nevelési rendszerünkben

6.1. A játék

36


Fogalma: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad – képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában taglalja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. Cél:  

A gyermekek által szabadon kezdeményezett játék elősegítése, Élmények (egyéni és közös) átélésével a gyermekek ötleteinek szabad kibontakoztatása a közösségfejlesztés érdekében, Játékban rejlő tanulási lehetőségek tudatos kihasználása, tervezése folyamatos lehetőség biztosítása érdekében és szabadon választott, párhuzamosan végezhető tevékenységek gyakorlására, melyek fejlesztik személyiségüket. Feladat:  Nyugodt légkör, elegendő idő, hely, és megfelelő kommunikációs tér, szabad választás lehetősének biztosítása,  A tartalmas játékhoz, elmélyült tevékenységekhez szükséges eszközök folyamatos biztosítása,  Közös élmények nyújtása, ezek feldolgozása a játék fejlesztése érdekében,  A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a játékban,  Társas kapcsolatok fejlesztése a játékon keresztül (alkalmazkodó képesség, együttjátszás, baráti kapcsolatok). A játék szerepe a gyermek fejlődésében A természetes gyermeki megnyilvánulások sorában a két legfontosabb a mozgás és a játék látszik óriási dominanciával uralni a gyermek kisgyermekkori fejlődését. A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre. Akár a játék fejlődésének pedagógiai szemléletében, akár a pszichikus funkciók fejlődésének szemléletében gondolkodunk, a játék által követhetővé válik a szenzomotoros, művelet előtti szakaszainak minden lépése. A szakaszok ismeretén túl a játék teszi megfigyelhetővé azokat a minőségi ugrásokat, amelyek ugyan nem a szakaszok határai, hanem inkább egy bizonyos fejlődési folyamatosság lassú átmintázódásának elemei. A játék saját útja más szempontból osztályoz, de mind a szocializációt, mind az értelmi képességek fejlődését egyaránt tükrözi. Játék az óvodában A mi szemléletünkben az egészséges, harmonikusan fejlődő gyermek esetében az egyéni színek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét támogatjuk, ehhez adunk érzelmi biztonságot, ingergazdag környezetet és biztosítjuk a szabad játék és a korai tanulás minden feltételét. A gyermek játéka létforma, fejlődésének alapja. Játékának megfigyelése közben képet kaphatunk ismereteiről, élményeiről, mozgásigényéről, temperamentumáról, beszédkészségéről, szociális és értelmi fejlettségének egészéről. 37

Helyi Pedagógiai Program 033277 A gyermek játéka tehát személyiségének tükrözője, és mint leggyakoribb tevékenysége, fejlesztésének legfőbb eszköze is lehet. A fejlesztésnél azonban feltétlenül figyelembe kell vennünk a játék általános sajátosságát, amely szerint a gyermek önként, szabadon választott tevékenysége. Az óvodában kiemelten érvényesül a szabad játék. A játék jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenység szervezésben is meg kell mutatkoznia. A gyermek szabadságának és az óvodapedagógus tudatos fejlesztő munkájának együttesen kell érvényesülnie a gyakorlatban. A gyermek szabadsága semmiképp nem jelenthet szabadosságot, az óvónő fejlesztő munkája pedig nem jelentheti a gyermek folyamatos „korrepetálását” az erőltetett ismeretközlést. A 3 – 7 éves gyermekek játékfajtái  szabadjáték  gyakorló játék  szerepjáték  konstruáló, építő játék  dramatizálás, bábozás  barkácsolás  szabályjáték A környezet megismerését szolgáló játékok  Természetjáró – és védő játékok  Szituációs játékok  Érzékelő játékok  Énkép - fejlesztő játékok  Együttműködést fejlesztő játékok  Társasjátékok  Csapatversenyek  A természet sokszínűségét vizsgáló játékok A hagyományos játékok eszközeit bővítjük a természet anyagaival, kincseivel. Pl.: homok, víz, kavics, termések, ágak, virágok. Az évszakok adta lehetőségek kihasználása a játékokban Őszi játékok: pl. termésgyűjtés, gyümölcsszüret, barkácsolás természetes anyagokból pl. csuhé, csutka, gesztenye, falevél Téli játékok: pl. szánkózás, szánkóverseny, hófestés, nyomkereső játék a hóban, jégpalota építés – vízfagyasztással Tavaszi játékok: pl. sárkányeregetés, mozgásos szabályjátékok az udvaron Nyári játékok: pl. fürdés, pancsolás, játék a sárral, vízzel udvaron babafürdetés. Különböző néphagyományőrző játékok

38

Helyi Pedagógiai Program 033277 A játékirányítás néhány alapelve 

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és az igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el.  A játékirányítás az óvodapedagógus részéről nagyfokú felkészültséget igényel. Elmélyült pedagógiai, pszichológiai ismeretekkel kell rendelkeznie. Ez fontos feltétele annak, hogy a játék valóban a személyiségfejlesztés legfontosabb eszköze legyen.  A megfelelő játékirányításhoz elengedhetetlen a gyermek személyiségének elmélyült ismerete. Ehhez tartozik a családi háttér megismerése, mindazon hatások feltérképezése, amelyek a gyermeket érték óvodába kerülése előtt, illetve folyamatosan érik. Fontos a szülőkkel való szoros együttműködés kialakítása. Az óvodapedagógus akkor talál megfelelő alkalmat az egyes játékfajták tervszerű kezdeményezésére, ha érzékeli a csoport, az egyes játszócsoportok játékának hangulatát, elmélyültségét, mozgását. Kezdeményezett foglalkozásokkal ne akarja magához vonni az elmélyülten játszó gyermekeket. Használja ki a játékban rejlő lehetőségeket, de ne erőltesse azokat, természetes módon illeszkedjenek a játéktevékenységekhez. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:            

A gyakorlójáték jelenléte már csak egy-egy új játékeszköz megismerését, megtapasztalását szolgálja. A szerepjáték domináns, ebben képesek szerepeket vállalni, szerepeket elosztani. Elfogadják egymás ötleteit. Önállóan megszervezik a játékot, kiválasztják a hozzá szükséges eszközöket, helyet. Egy-egy játéktémát képesek több napon át játszani, bővíteni. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről, egy-egy érdekes szerepről a társuk javára. Képesek az adott játékelemekből újat létrehozni, alkotni, és ezt a szerepjátékban fel is használják. Képesek bonyolult építményeket alkotni a képzelet segítségével, de adott minta, terv alapján is létrehoznak képeket, építményeket, tárgyakat. Élvezik a szabályjátékokat, képesek a szabályok elfogadására, betartására. A szabályokat önállóan meg tudják fogalmazni, egy-egy szabályjátékot képesek önállóan vezetni. Képesek ismert mesék dramatizálására, illetve párbeszédek rögtönzésére is. Biztonsággal használnak többféle barkácsszerszámot. Barkácsolás keretében tudnak egyszerű bábokat, játékokhoz szükséges kiegészítőket, díszleteket alkotni.

Sikerkritérium 1. Alkalmazkodik a játék szabályaihoz. 2. Játékhelyzetben újraalkotja a felnőttek tevékenységét. 3. Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja. 4. A barkácsolás természetes része a szerepjátéknak. 5. A játékhoz készített eszközöket felhasználja további játékai során. 6. Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait. 39

Helyi Pedagógiai Program 033277 7. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. 8. Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására. 9. Képes szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására. 10. A játéktémát napokon keresztül folytatja társaival.

6.2. Verselés, mesélés „A gyermekek humánus nevelésének nélkülözhetetlen Eszköze a népköltészet: népi mondókák, játékos Szövegek, a népdal és a népmese.” (Petrolay Margit) Célja: A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása, csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. A mese - képi és konkrét formában – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezen ritmusok, mozdulatok és szavak egysége, érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak a gyermekeknek.

Feladat: A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a gyermek szorongásait és egyben feloldást és megoldást kínál. A gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiség jegyeiknek, biztonságos önkifejezésüknek megalapozása, a nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal, dallamosságával, mondatszerkesztésével.  

A felhasznált irodalmi anyagok igényes közvetítése. A 3-8 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása (mondókázás, mesélés, verselés, bábozás, dramatikus játékok).  A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejlesztése és szókincsbővítése az irodalom változatos eszközeivel.  A kezdeményezéseken könyv nélkül, alvás előtt könyvből is mesélünk,  A roma nemzetiség kultúrájának, mondavilágának, hagyományainak, ünnepi szokásainak nevelési tervbe építése, megismertetése.  A gyermek saját vers- és mesealkotásra, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálásával az önkifejezés fejlesztése. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:   

A gyermekek várják, igénylik a mesehallgatást, szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek l0-l4 gyermekmondókát, 6-8 verset és l5-20 mesét. 40

Helyi Pedagógiai Program 033277     

Tudnak meséket, történeteket kitalálni. Kialakul a belső képalkotás képessége, ami az olvasás alapja. Tisztán, érthetően, az életkor megkívánta fejlettségi szinten beszélnek. Beszédfegyelmük kialakul, gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik. Ismerjenek a gyermekek 2-3 romamondókát, 3-4 mesét, 1-2 verset.

Sikerkritérium 1. Szívesen mesél, báboz, dramatizál. 2. Gondosan bánik a könyvekkel. 3. Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni. 4. Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. 5. Udvariassági kifejezéseket használ. 6. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek, minden szófajt használ. 7. Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot. 8. Várja, igényli a mesehallgatást. 9. Tud történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni, végi tudja hallgatni és megérti mások beszédét. 10. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését. 11. Minden magán- és mássalhangzót tisztán ejt.

6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

„Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés.” (Kodály Zoltán) Cél: 

A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadásra való képesség megalapozása, a gyermekek-zenei ízlésének formálása, zenei anyanyelv kialakulásának megalapozása.  Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé váljon a felnőtt minta spontán utánzásával. Feladat:        

Mondókák, énekes játékok megismertetése. Népi mondókák, énekes népszokások, hangszerek megismertetése. Szép, tiszta, érzelemgazdag éneklés alakítása. A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, játékos zenei alkotókedvének fejlesztése az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek által. A gyermekek zenei, nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal, a környezet hangjainak, zörejeinek megfigyelésével, utánzásával. Az óvodában a környezet hangjának megfigyelése, az ölbeli játékokkal, a népi gyermekdalokkal, az énekléssel, az énekes játékokkal a zenélés örömének átélése. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakítása. A népdalok éneklése, hallgatásával a néptáncok, népi játékok, hagyományok megismerésének, továbbélésének biztosítása.

41


A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is, nemzeti identitás fejlesztése.  Az éneklés, a zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. A képességfejlesztés területei: Hallásfejlesztés Elsődleges az éneklési készség fejlesztése az utánzási vágyat alapul véve. A dalokat hallás után tanítjuk, az ismétlésnek, gyakorlásnak nagy szerepe van. Az óvónő megfelelő hangmagasságát, tiszta éneklését fontosnak tartjuk, mert összefüggésben van az éneklési kedv felkeltésével. A hallásfejlesztés során a környezet zörejeinek és egymás hangjainak felismerését is gyakoroltatjuk. A halk – hangos, magas-mély felismeréséhez változatos, játékos módszerekkel vezetjük el a gyermekeket. Ritmusfejlesztés A ritmus, az egyenletes lüktetés az iskolai írás, olvasás tanulásánál fontos szerepet tölt be. Sokrétű gyakoroltatással, változatos eszközökkel testükön is érzékeltetjük a lüktetést, majd a ritmusmotívumok elsajátítását, a tempót. Mozgásfejlesztés Megalapozzuk a későbbi tánclépéseket, egyéni formában segítjük a mozgás összerendezettségét. Óvodánkban nagy gyakorlata van a néptáncnak, mely a népi játékok felidézése, a hagyományőrzés szempontjából is jelentős. A Forrai Katalin által közvetített gazdag, játékos készség és képességfejlesztő módszerek segítségével tesszük hatékonnyá e nevelési területet. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:           

A zenei nevelés által gazdagodik a gyerekek értelmi, zenei, esztétikai világa. Örömmel játszanak énekes játékokat. Bátran vállalkoznak önálló éneklésre. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Szépen, harmonikusan járnak, mozognak együtt. A játékhoz tartozó mozgásokat és a játékos, táncos mozdulatokat a zene lüktetésének megfelelően, egyöntetűen, folyamatosan és esztétikusan végzik. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzékenyek a természet és a környezet hangjára. Figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra.

Sikerkritérium 1. Élvezettel hallgat zenét. 2. Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. 42

Helyi Pedagógiai Program 033277 Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. Tud társaival térformákat alakítani. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi. 7. Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot. 8. Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. 9. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. 10. Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni. 3. 4. 5. 6.

6.4. Rajzolás, festés, mintázás kézimunka Cél: 



A rajzolás, mintázás, kézimunka gyakorlása által az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva elősegíteni a gyermek képi- plasztikai kifejezőképességét, komponáló,- térbeli tájékozódó és rendező képességek alakulását, a gyermeki élmény – és fantáziavilág gazdagodását. A tárgyi megismerés során az esztétikai befogadáshoz szükséges készségek és ítéletek alakítása. A szép iránti nyitottságuk, igényességük formálása.

Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Feladat:  a gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése,  a finommotorika, szín- és formaérzék fejlesztése,  maga a tevékenység a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására,  az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Vizuális tevékenységi formák óvodánkban: A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységek minden korcsoportban egyéni és mikrocsoportos formában történnek, de az egész nap folyamán jelen vannak. A témák feldolgozása egy-két hétig tart differenciáltan, így minden gyermeknek lehetőséget biztosítunk az alkotásra. A színes tevékenységi lehetőségekhez szükséges eszközkészlet az ábrázoló sarokban minden gyermek számára elérhető az egész nap folyamán. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:  A rajzolás, a mintázás, a kézimunka a gyermekek kedves, örömteli tevékenységévé, fantáziájuk, kreativitásuk kifejezési eszközévé válik.  Ismerik az ábrázolási technikákat, azokat képesek önállóan is alkalmazni.  Ismerik és biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, anyagait, azokat biztonsággal választják és használják.  Megismerkednek a népművészettel, népi használati eszközökkel, kézműves technikákkal, népi motívumokkal. 43

Helyi Pedagógiai Program 033277  

Örülni tudnak a saját maguk által és a közösen készített alkotásoknak. Esztétikai érzékük alakul, képesek a szép meglátására a természetben és a tárgyi környezetben.  Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre pontosabb, apróbb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését. Sikerkritérium 1. Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol. 2. Képalkotásában kifejezi gondolatait, élményeit. 3. Elképzelés után meseszereplőket stb. hangulatot is kifejezve, jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol. 4. Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. 5. Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot. 6. Téralakításban, építésben másokkal együttműködik. 7. Ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat. 8. Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja. 9. Díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel , papírmunkával, agyagba karcolással stb. megold. 10. Tud különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan rendelkezésre álló anyagokból megválasztani.

6.5. Mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, a gyermek sajátja, mely az egész tevékenységrendszert átszövi. Jelen van a szabadjátékban, a különböző nevelési területeken, a gondozási, önkiszolgálási tevékenységekben. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. Cél:  A gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztése, a tervszerű rendszeres mozgással.  A mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozása.  A gyermek és környezeti kapcsolatrendszerének alakítása. 44


Motoros képességek, mozgáskészségek, testi, akarati, erkölcsi tulajdonságok és értelmi képességek fejlesztése. További cél az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb mozgáslehetőséget.

Feladat: A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgás fejlesztés elvei  Az egyéni eltérések figyelembevételével a gyermek képességeit optimálisan fejleszteni.  A képességek a gyermek, játékos élethelyzeteiben, tevékenységében fejlődnek.  A fejlesztő eljárás során a többoldalú tapasztalatszerzés érvényesül.  A fejlesztés eredménye függ az egyén motiváltságától, aktivitásától, differenciálásától, erőfeszítésétől, önállóságától.  A tevékenységet ismételni, gyakorolni kell, - a korrekció, a próbálkozás lehetőségét megadva. Így juttatva sikerhez, mely újabb teljesítésére ösztönözni. Sikerkritérium 1.Mozgáskedvük, mozgásigényük mindennapi életük részévé válik. 2.Testsémájuk kialakul. 3.A térbeli tájékozódásuk, térirányi fogalmuk, oldaliságuk kialakul. 4.Mozgásukat irányítani, tempójukat szabályozni tudják. 5.A finommotorika fejlettségével felkészülnek az írástanuláshoz. 6.Érzékelésük, észlelésük fejlettségével kialakul alak, szín, formaállandóság észlelésük. 7.Önfegyelmük, figyelmük, egészséges versenyszellemük, és a társukra való figyelés képessége kialakul. 8.A kisméretű tornaszereket biztosan használják.

6.6. A külső világ tevékeny megismerése A gyermeki megismerés alapja, az érzékelés, észlelés, a tapasztalás és cselekvés. Cél:  Az óvodai környezeti nevelés célja és feladata a természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák és magatartásmódok kialakítása, a környezeti kultúra iránti igény megalapozása.  A gyermek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetése, és megszerettetése az élő és élettelen környezeti tényezők közötti leglényegesebb összefüggések megláttatása, a helyi adottságok, lehetőségek feltárásával, felhasználásával. Feladat:  Mi, a gyermekekkel együtt élő felnőttek, a nap minden percében lássuk meg és vegyük észre a tevékenységek közbeni lehetőségeket.  Építsünk a gyermekek egyéni élményeire, tapasztalataira, vagy mi biztosítsunk olyan jellegű élményszerzést, mely lehetővé teszi a közeli és távolabbi környezetünkben végbemenő folyamatok megláttatását, az azokban való tevékeny részvételt. 45




  

Figyeljünk tudatosabban a környezet, illetve természetvédelem fontosságára, a természetszemlélet formálására. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is a birtokába jut,és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Olyan hagyományok, néphagyományok, jeles Zöld napok beépítése az óvodai életbe, amely szebbé, gazdagabbá teszi a gyermekek életét. /Takarítási világnap- szeptember 20. Állatok napja- október 4., Víz világnapja-március 22. Föld napja- április 22, Madarak és fák napja-május 10. , Környezetvédelmi világnap-június 5../ Érzelemgazdagítás a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel. Olyan magatartás alakítása, melynek nyomán tudatosul a gyermekben az egészség, az emberi test védelme, a betegségek megelőzése. Továbbá ismerjék a gyógyszerek használatát, a baleset megelőzést (közlekedés, víz, áram, tűz stb.). Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

A Kompetencia alapú óvodai programcsomag téma-terv javaslatainak,játéktárának beépítése a tervező munkába (az óvónő egyéni döntése alapján). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:         

Közvetlen környezetüket ismerik, biztonságérzetük, tájékozódó képességük kialakul. Tudják nevüket, születési helyüket és idejüket, lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozásukat, óvodájuk nevét. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben, felismerik a napszakokat. Megismerik lakóhelyük nevezetességeit, művészeti alkotásokat, ismerik a séta, kirándulás, utazás és kulturális intézményekben való viselkedés, magatartás szokásait. Felismerik az öltözködés és időjárás összefüggéseit. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Kialakul fogalomkörük az emberek, állatok, növények, tárgyak világáról, ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik környezetük növényeit és azok gondozását, védelmét. Ismerik a közlekedési eszközöket és az alapvető közlekedési szabályokat.

Sikerkritérium  A gyermekek az alapvető ismereteket (nevük, születésük időpontja, helye, lakcímük, szülők neve, foglalkozása, óvoda neve) 3 éves időintervallumban gondosan kimunkált, aktivizáló módszerek alapján a szülők bevonásával tanulják meg.  A baktai erdő közelsége lehetőséget ad arra, hogy a környezet változásait megfigyelhessük évszakonkénti séták alkalmával. Ezáltal tanuljanak meg gyönyörködni a természet szépségeiben.  A társadalmi környezet élménynyújtási lehetőségeit a szülők segítségével lehet megoldani.  Kirándulásokat szervezünk a Sóstói Vadasparkba, a Lovastanyára, Harangodra, a Főiskola arborétumába, a Vajai Várkastélyba, tópartra, a nyírjákói, a leveleki tópartra, figyelemmel kísérjük a kiállításokat. 46


„Játsszunk tudományt!” – kísérletező játékokat építünk be a mindennapok tevékenységeibe.  Sétákat szervezünk a nagycsoportosok számára a közlekedési szabályok megismertetésére és betartására. Ilyen ismeretekhez juttatjuk őket a tűzoltóság, a vasútállomás, az autóbusz állomás látogatásával.  Megismertetjük a nagycsoportosokat a legismertebb gyógynövényekkel, azok hasznával.  A kirándulások, látogatások során nagy hangsúlyt fektetünk a viselkedési szabályok betartására, elmélyítésére, valamint azon magatartási szokások kialakításához szükségesek. Kirándulások, látogatások alkalmával kultúráltan viselkedjenek.  Juttassuk a gyermekeket olyan élményekhez és lehetőségekhez, melyek során alkalmuk nyílik számlálni, összehasonlítani, irányokat megkülönböztetni. Matematikai nevelés a környezeti nevelés tükrében: Az óvodás gyerekek matematikai műveltségtartalma nem választható el a környezet megismerésétől, globális matematikai szemlélet. Az óvodába kerülés kezdetén megismerjük a gyerekek aktivitását, érdeklődését felmérjük képességeiket. 3-4 éves korban is adunk matematikai ismereteket a gyermekeknek, de játékaikba mindennapi tevékenységeikbe ágyazva is használjuk a matematikai fogalmakat. 4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés, amely játékos cselekvés. Ezáltal minden érzékszervüket bevonjuk a tapasztalatszerzésbe, mely egyéni és mikrocsoportos formában egyaránt történhet. Sétáink során is sok tapasztalatot szereznek környezetünk mennyiségi és formai összefüggéseiről, s térbeli viszonyaikról. Matematikai tartalmú tapasztalatok Feladatok:  Változatos lehetőségeket teremtünk a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos sokoldalú tapasztalatszerzésre.  Különböző tevékenységeken keresztül élményeket nyújtunk a gyermekek számára, amelyben az érdekességek, a matematikai összefüggések felismerésével fejlesztjük problémamegoldó és igazságkereső gondolkodásukat.  Többféle megoldási lehetőség kínálás kapcsán fejlesztjük a divergens (szétágazó) gondolkodásukat is.  Olyan lehetőségeket biztosítunk, amelyben téri és síkbeli tájékozódásuk biztonságosan kifejlődhet.  Sokféle érzékelésen, észlelésen keresztül fejlesztjük mennyiségfogalmukat.  Belső motivációjukra építve fejlesztjük egyéni megismerő erőiket, problémaérzékenységüket.

47

Helyi Pedagógiai Program 033277 A tevékenység tartalmi megvalósítása 4-5 éves korban A halmazok képzése    

Halmazok összehasonlítása tulajdonságai szerint. Halmazok szétválogatása, bontása részhalmazokra. Halmazok elemeinek sorbarendezése. Halmazok összehasonlítása szabadon vagy irányított összehasonlítás (becsléssel, párosítással, különböző alakok, formák, méretek felismerése, csoportosítása. Alaklátás, formaállandóság fejlesztése. Térpercepció - térbeli viszonyok fejlesztése

A számfogalom előkészítése  Mennyiségek összemérése. (magasság, hosszúság, szélesség, vastagság)  Halmazok összemérése, a több- kevesebb, ugyanannyi fogalmának pontosabbá tétele párosítás segítségével.  Kisszámok (0,1,2,3) felismerése számlálás nélkül.  A több, kevesebb, ugyanannyi fogalmának mélyítése párosítás segítségével. Az ugyanannyi előállítása, ugyanannyivá tevés és érzékelése sokféle bontott alakban.  Tapasztalatok a darabszám változásairól.  Alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével.  Sorbarendezett elemek helye a sorban, sorszámok. Tapasztalatok a geometria körében  Két – nyolc elemből álló építmények lemásolása ugyanilyen helyzetbe és elforgatva.  Síkbeli alkotások szabadon, mozaiklapokból.  Tevékenységek tükörrel: mozgások tükör előtt: közeledés, távolodás, hajlások, kar- és lábmozgások és forgások a tükör előtt. Papírnyírás egy és két tükörhajtással.  Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban: Irányok azonosítása és megkülönböztetése (alá, fölé, mellé, jobbra, balra, közé, alatt, fölött, mellett) Labirintusban való tájékozódás. A fejlődés várható eredménye  Elemi, mennyiségi ismeretei vannak.  A matematikai összefüggéseket felismerik, matematikai fogalmaik a számosság tekintetében is kialakultak, a tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani nagyság- forma- szín szerint.  Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat.  A gyermek, napi tevékenysége során, beszéd és játék közben is jelenjenek meg a matematikai kifejezések. Pl: névutók, kisebb- nagyobb, több-kevesebb-ugyanannyi). Sikerkritérium  A matematikai tapasztalatszerzés folyamatos, többnyire utánzásos, játékos tevékenység, mely egész nap folyamán megjelenik spontán helyzetben, illetve a pedagógus által kezdeményezett és szervezett foglalkozáson.  Az óvodapedagógus felkelti a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát a környezet matematikai jelenségei iránt. 48


Célszerű eszközöket és sokszínű tevékenységek biztosítása által érvényesül a gyermekek cselekvő aktivitása, közvetlen, több érzékszervet foglalkoztató matematikai tapasztalása, felfedezése, problémamegoldása és élménynyújtás lehetősége.

6.7. A munka jellegű tevékenységek A munka célra irányuló tevékenység. Többnyire külső irányítással folyik, a gyerekektől belső fegyelmet, kötelességvállalást, és annak teljesítését igényli. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja. A gyerekeknek valamit teljesítenie kell, munkájának eredményét ő és mások egyaránt tapasztalhatják. A munka felelősséggel jár. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Óvodáskor végéig játékos jellegű marad. Cél: A sokféle, változatos munkajellegű tevékenység során olyan készségek, képességek, tulajdonságok, szokások kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, kötelesség teljesítését. Feladat: A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játék tevékenység.  Személyiségfejlesztés a munka és munkajellegű játékos tevékenységekkel  Közös tevékenységek során a társas kapcsolatok, a csoportban kialakult szokások, erkölcsi normák, szabályok elsajátítása, konfliktus megoldási -, konfliktus megelőzési módszerek megismertetése.  Olyan magatartási formák kialakítása, amellyel megalapozzuk a felnőtt munkához való viszony/manipulációs készség, megfigyelőképesség, céltudatosság, elmélyülés, feladattudat, felelősségérzet, probléma felismerés, önálló megoldó tevékenység, önértékelés, szociális magatartás kialakulását. E tevékenység során irányításunkkal juttassuk el a gyermekeket a jártasság, készség szintjére. A szocializáció része, hogy tanuljanak meg együtt dolgozni, alkalmazkodni. A munkára nevelés a szocializáció része, mert minden formája közösségért végzett tevékenység saját - és mások elismerésére nevelés egyik formája. Munkajellegű tevékenységek:  Önkiszolgálás:.a gyermek saját személye körüli munka .  Testápolás: tisztasági igényük kialakul  Étkezés: A kulturált étkezési szokások alakítása történik.  Öltözködés: Rendezett külső, ruházat rendje, sorrendje.  Környezet rendje: Csoportszobában – udvaron a játék befejezése után a játékeszközök helyrerakása, ötözőkben a ruha, cipő helyére tevése  Naposi munka: a közösségért vállalást, a feladattudatot feltételezi, figyelemösszpontosítást igényel. A középső csoportban vezetjük be, és fokozatosan bővítjük a munkatevékenységeket. Megtanulják a terítés, tálalás módját, az étkezéssel kapcsolatos teendőket, - életkoruknak megfelelő fokozatos bővítéssel. A kiválasztás rendje a csoport elfogadott szabályai szerint. 49


Élősarok gondozása: a szűk környezeti világgal ismerkednek. Megismerik a növények fejlődését, védelmét, munkájuk eredményét megbecsülik. Alkalomszerű munka: a megbízatások teljesítésével önállóságuk, viselkedésük kialakul.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A rájuk bízott feladatot önállóan végrehajtják.  Ügyelnek környezetük rendjére, növények, állatok védelmére.  Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát.  A megkezdett munkát befejezik, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük.  A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához.  Kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés, a dolgozó emberek iránti tisztelet. Sikerkritérium  Feltételek megteremtésével nyugodt légkör, hely és eszköz biztosítottá válik a szabadban és csoportszobában végzett munkákhoz,  Az évszakokban végezhető munkákat gyakorolják.  Biztonságos feltételek megteremtése által a tevékenységek folyamatos ismertetésével, bemutatásával, folyamatos bevezetése érvényesül segítségadással és dicsérettel,  Szívesen és örömmel végzik a munka jellegű tevékenységeket.

6.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás „Óvodában tanulni lehetőség, iskolában kötelesség.” Cél: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből, és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése, tanulás-tanítás eredményessége, célnak megfelelő módszerek alkalmazásával  a teljes személyiség fejlődését, fejlesztése,  a képességek széles körének fejlesztése,  differenciált fejlesztés. A gyermekek kíváncsiságára, szükségleteire megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére alapozva, tapasztalataira építve irányítsuk a gondolkodásuk fejlődését., igyekszünk fenntartani érdeklődésüket,, a nevelés minden területén, a nap folyamán minden adódó lehetőség kihasználásával.

Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT- eszközöket is. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását Feladat:  A gyermekek kíváncsiságára, szükségleteire megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére alapozva, tapasztalataira építve irányítsuk a gondolkodásuk fejlődését.  Érdeklődés fenntartása a nevelés minden területén, a nap folyamán minden adódó lehetőség kihasználásával, ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT- eszközöket is.  A gyerekek ismereteinek, tapasztalatainak bővítése.  A környezet önálló megfigyeltetésére való nevelés. 50


Figyelemkoncentrációra való képesség, problémamegoldó és kreatív gondolkodás fejlesztése probléma helyzetek teremtésével. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés igényének felkeltései, lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tudatos tervezésre alapuló, helyzethez alkalmazkodóan a tanulás lehetséges formáinak, módszereinek alkalmazása:  Utánzásos, minta- és modellkövetéses, magatartás – és viselkedéstanulás (szokások alakítása), játékba integráltan kötetlen foglalkozásokon-kötött foglalkozásokon  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzéssel,  óvónő által irányított megfigyeléssel, tapasztalatszerzéssel, felfedezéssel,  cselekvésbe ágyazott tanulás előtérbe helyezése,  felfedezés,  gyakorlati problémamegoldás,  modern információfeldolgozási eszközök, módszerek célnak megfelelő alkalmazása Az óvodáskorra jellemző sajátosságok az óvodás gyermekre jellemző szükségletekből táplálkoznak, míg az iskoláskorra jellemző sajátosságok, az iskoláskorra jellemző szükségletekből táplálkoznak. Ez pedig a fejlődés eredménye, szeményiségfejlődés elősegítésének hozadéka a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A tanulás szempontjából a mindkét (óvodás,iskolás) életkorra jellemző sajátosságok Az óvodás gyermek sajátosságai a tapasztalatszerzés folyamatában Nem rendelkezik a szándékos megtanulni akarás vágyával, főként spontán tanulás útján szerzik tapasztalataikat A tanulási motívumokat belső késztetések irányítják Külső ingerek által akkor motiválhatók, ha azok belső késztetésükkel találkoznak A kíváncsiságuk könnyen felkelthető Figyelmük könnyen elterelhető

Iskolás gyermekre jellemző tanulás

Az óvodai tanulás elvei

Nevelésközpontúság, spontán helyzetek kihasználása, érdekes tevékenységek kínálása, a fejlesztés helyett a fejlődés elősegítése A tanulás külső így érezhetjük biztosítva Az egyes gyermekek irányítása is lehetséges a a gyermek motivált szükségletekhez való pedagógus kérésére igazodás, élményszerűség, állapotát játék dominanciája Külső ingerek által A tevékenységeket az Az egyes gyermekek motiválhatók, de ez szükségletekhez való egyes óvodás akkor különösen igazodás, élményszerűség, gyermekek eredményes, ha azok játék dominanciája érdeklődéséhez kell belső késztetésükkel igazítani találkoznak Érdeklődés felkelthető Új motívumok Nem harsány és fegyelmezetten követi beépülésének kezdeményezés, hanem a téma feldolgozásának elősegítése kínálás folyamatát Tudatosan irányítja Belső késztetésekhez, Az érdeklődés fenntartása, érdeklődését gyermeki igényekhez folyamatos motiválás való igazítás Rendelkezik a szándékos megtanulni akarás vágyával

Spontán helyzetek kihasználása, érdekes tevékenységek kínálása, a fejlesztés helyett a fejlődés elősegítése

A tapasztalatszerzés igazítása az óvodás gyermekhez, tervezésben és szervezésben

51

Helyi Pedagógiai Program 033277 A gondolkodási műveletek a tevékenységek és a cselekvés közben funkcionálnak

Gondolkodási műveletei szemléletes helyzetben könnyen, de képszerűen is funkcionálnak

A széles Cselekvő részvétel a tapasztalatok szerzésében, tevékenységrepertoár felkínálása a gyermek felfedezés, önállóság és számára, alkalmat ad alkotás lehetősége arra, hogy megtapasztaljon Gondolkodásuk konkrét, Gondolkodási műveletei A tapasztalatszerzés A tapasztalatszerzés konkrét, cselekvéshez, szemléletes helyzetben konkrét, szemléletes és szemléletes és helyzetben szemlélethez kötött könnyen, de képszerűen helyzetben is funkcionálnak Mozgásos aktivitásuk Késleltetni képes Saját maga tapasztalja Aktív részvétel sok nagyfokú szükségleteit meg a kínált mozgással, tevékenységgel, tevékenységek tartalmát cselekedtetéssel A környező világot a A környező világot a életszerű helyzetekben, A tapasztalatszerzés maga komplexitásában szempontok szerint is életszerű körülmények természetes helyzetben igyekszik megismerni képes megismerni között óvodás gyermeknek, szerzi meg a tapasztalatokat, tudatosodnak a gyermekben, saját véleményt alakot azokról, azok tartalmáról Azon területek iránt A távolabbi, a A tevékenységeket a Meglévő érdeklődés érdeklődik, ami közvetetten felkínálás során a kielégítése, a élményeivel és megismerhető világ is gyermek érdeklődése tapasztalatszerzés érzelmeivel motiválja a tanulásra szerint szabadon, önként tartalmának ehhez való kapcsolatban van kiválaszthatja, így igazítása aktívan vesz részt benne Minden korosztályra jellemző: „A tanulás ne lecke legyen a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény!”

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 7. Sajátos feladataink

7.1.A kiemelt figyelmet igénylő gyermek integrált nevelése 7.1.1.A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztése Sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenység Elveink, feladataink az óvodai nevelés során:

52

Helyi Pedagógiai Program 033277 A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek Figyelembe vesszük a sérülés keletkezését, idejét, formáját, mértékét és területét. Kiemelt feladat a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszüntetése.  a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és élettér biztosítása mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét (akadálymentes közlekedés biztosítása),  mozgásos tapasztalatszerzés, szocializáció előtérbe helyezése,  speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés,  az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén. Mozgásfejlesztés:  az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztésével,  önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata, önellátás, önkiszolgálás fejlesztése  Az egyes tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása.  mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre.  Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A látássérült gyermek Gyengénlátók esetében segítjük a közös játékban való részvételt a közösséghez való alkalmazkodást,a viselkedési formák megtanulását,gyakorlását. Területei:  Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben.  A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság.  Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.  A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás elõkészítése.  A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése  A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást.  A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket. A hallássérült gyermek A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap  a nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése  a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, 53


a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe.



Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Folyamatos gyógypedagógiai megsegítés biztosítása. Beszédfogyatékos gyermek: Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a vizuo-motoros koordinációs készség javítása. Tanulási zavarok megelőzése: anyanyelvi nevelés, kommunikáció, vizuomotoros koordinációs készség folyamatos fejlesztése egyéni és mikrocsoportos formában alapozza meg. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozás zavarral) küzdő gyermek A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő – részképesség zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás, és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A fejlesztés célja:  Az egyénre jellemző pozitív tulajdonságokra építve a személyiség komplex fejlesztése.  A kóros viselkedés kialakulásának megelőzése.  Alapvető kognitív készségek, képességek alakítása. Feladat: 

A szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával.



A szülővel együttműködve a „különbözőség” korai felismerése, diagnosztizáltatása (amennyiben a probléma az óvodába realizálódik).



A teljesítménykudarcokra kialakulásának megelőzése.

épülő

másodlagos

54

zavarok,

inadaptív

viselkedés


Megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget.



Egyénre szabott, egyéni ütemben történő fejlesztés kidolgozás, komplex kezelés biztosítása a gyermek fejlődése érdekében.



A gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának együttműködésének fejlesztése.



A gyermekek egyenetlen fejlődéséből adódó teljesítménykülönbségek felismerése, differenciált tevékenységek esetenként felzárkóztatás és tehetséggondozás együttes alkalmazása.



A szülő-pedagógus partneri viszony kiépítése érdekében a szülők felkészítése, segítése.

Eredménynek tekintjük:  A gyermekek egyéni haladási üteméhez igazodó fejlesztést, a nem sajátos nevelési igényű gyermekek meg tanulnak alkalmazkodni, megértik, elfogadják őket, gyakorolják a természetes segítségnyújtás lehetséges formáit.  Megvalósul az inkluzív pedagógia elvei, szemléletbeli, módszertani, szakmai megújulás jelenik meg a pedagógiai gyakorlatban.  Megvalósul a szegregációmentesség, diszkriminációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési és társadalmi hátrányainak kompenzálása, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése, az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása. A gyermekek fejlesztését az integrált nevelés keretében fejlesztőpedagógusok, óvodapedagógusok látják el, munkájukat gyógypedagógus útmutatása segíti. A fejlesztő foglalkozásokat a szakvéleményben foglaltak szerint valósítjuk meg, melynek felelőse óvodavezető, tagóvoda-vezető A kiemelt figyelmet igénylő gyermek integrált nevelése terén pedagógusok feladatai:          

elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezzen empatikus magatartás, másság elfogadása és elfogadtatása a szülőkkel és a gyermekekkel szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, érzelmi élet gazdagítása (élmények, mintakövetés, szocializáció) értelmi képességek területén megmutatkozó hiányosságok, eltérések kiegyenlítése, pszichikus funkciók, részképességek fejlesztése, hosszabb távú fejlesztési tervevezés készítése sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel, egyéni fejlesztés, gyógypedagógiai terápia kétszemélyes kapcsolatban, mikrocsoportosan és makro-csoportosan, a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a terveit, a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, 55

Helyi Pedagógiai Program 033277        

egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez, együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba, az elvárások a gyermek saját fejlődési üteméhez igazítása, a nevelési célok megvalósíthatóságának biztosítása: a napirend során a gyermek annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges, sikeres próbálkozások ösztönzése, a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a terveit, módszertani tudásának megosztása, az egyes gyermekek személyes és szociális képességeinek fejlesztésében, együttműködés a családdal – másság elfogadása – gyógypedagógiai tanácsadás, családgondozás.

Az óvodai nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy:  terhelhetőséget a gyermek biológiai állapota, személyiségjegyei befolyásolják  a fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg,  együttnevelés – az illetékes Szakértői Bizottság véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint,mely a gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja 7.1.2.Tehetséges gyermekek nevelése Kiemelten tehetséges gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Tehetségsegítő tevékenységünk kiterjed a tehetségígéretes gyermekek azonosítására, tehetséggondozásra (tehetségcsoportokban, műhelyekben) Tehetséges gyermek (néhány jellemzője) A tehetség felismerése:  kreatív: könnyedség, eredetiség, hajlékonyság, kimunkálás jellemzi,  átlagon felüli kognitív képességek (kiváló memória, érdeklődés, magas teljesítmény, nyitott éles figyelem, problémaérzékenység),  feladat iránti elkötelezettség (teljesítmény- és önmegvalósítás szükséglete magas, élvezik a kihívást, munkaritmusuk sajátos). A tehetség gondozása:   

a fejlődés feltételeinek biztosítása – szükségletek kielégítése, biztatás, támogatás, tevékenységek biztosítása, kreativitást gátló tényezők kiküszöbölése, másság kezelése.

56

Helyi Pedagógiai Program 033277 Tehetségcsoportok, műhelyek működése Melynek során új módszereket, eljárásokat, technikákat is kipróbálhatnak, kreativitásuk, önkifejezésük, önálló alkotási kedvük kibontakoztatására törekszünk. A pedagógusok és a gyermekek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Zene-ovi: kiemelkedő ritmus-és hallási fejlettségű gyermekek zenei képességeinek kibontakoztatása. Furulya hangszer használatának, megszólaltatásának megismertetése, dallamjátszás, hallási készségek,- képességek kibontakoztatása. Néptánc Játékra, táncra nevelés fontos célja, hogy a gyermekeknek ne csak ismereteket adjunk, hanem testileg, szellemileg harmonikusan képzett, fegyelmezett emberré neveljük őket. Mozgáskultúra, ritmusfejlődés kibontakoztatása. Vizuális műhelyfoglalkozás A tehetséges, a jó ábrázoló képességű, a vizuális technikák iránt érdeklődő gyermekek összetett nevelése, a néphagyományok ápolásával, hagyományos kézműves technikák átörökítésével és egyéb változatos kézműves technikákon keresztül. Célja a gyermek egyéni fejlettségi szintjének megfelelően magasabb képi, plasztikai kifejezőképesség birtokába jutni, illetve élményeiket, fantáziájukat, téri- és színképzeteiket gazdagítani, népi kismesterségek, vizuális technikák megismertetése, önkifejezésük kiteljesedésének támogatása, sikerélményhez juttatás. Cigánytánc Célja: a roma kulturális hagyományápolás, tánckultúra ápolása, megismertetése.  zenei képességek tehetséggondozása,  együttműködés a családdal,  sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel. 7.1.3.Szociális hátrányok enyhítését, esélyegyenlőséget segítő tevékenység, integrációs felkészítés és óvodai fejlesztő program „Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, ami lehetőséget ad az apró mag számára, hogy azzá váljon, amivé fejlődni képes.” (Thomas Gordon) Az óvodai integrációs programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épül, így a Helyi Óvodai Pedagógiai Programunk szerves része . Integrációs Pedagógiai Rendszer egy pedagógiai keretrendszer, amelynek célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélykülönbségeinek kiegyenlítése. A program óvodai fejlesztő programok szervezésére nyújt támogatást. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelés fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja, külső partnerek bevonásával

57

Helyi Pedagógiai Program 033277 programokat, szabadidős tevékenységet valósítanak meg, ezzel is erősítve az együttműködést helyi civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 173.§ rendelkezik az Óvodai fejlesztő program megszervezéséről, feltételeiről. Célkitűzésünk:  A hátrányos, - halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szocializációjának elősegítése, a „hozott” hátrányok pótlása kiscsoportos és egyéni személyiségfejlesztő programokkal.  Érzelmileg egészséges gyermekek nevelése, kötelességtudatuk, higiénés kultúrájuk megalapozása, helyes életrendje, napirendre szoktatásuk, munkakultúrájuk fejlesztése, valamint a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésére való nevelés.  Kiemelten a társadalomba való integrálódási esélyük megalapozását. A program lebonyolításához otthonos, barátságos és ingergazdag környezetet alakítunk ki számukra a megfelelő tárgyi feltételekkel, eszközökkel. Feladatunknak tekintjük  A gyermekek pszichoszomatikus fejlettségbeli elmaradottságának, tanulási, magatartási problémáinak minél korábbi észlelését.  A környezeti ártalmak, a halmozottan hátrányos helyzet felmérését és oki hátterének felderítését szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínálni számukra.  Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 2,5 éves koruktól kezdve járjanak óvodába, valamint arra, hogy a gyermekek rendszeresen járjanak óvodába, időben elkezdődjön a korai fejlesztés. Szervezési feladatok  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása.  A teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében.  Integrációt elősegítő csoportalakítás, olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását.  A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása.  Az óvodáskorú gyermekek felkutatásának lehetőségei:  Adategyeztetés a Polgármesteri Hivatal közreműködésével.  Az óvodai nevelést nem igénybe vevő családok feltérképezése, meglátogatása  A Védőnői Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója terepmunkájuk során feltérképezik ezen gyermekek családjait. Az elkészített környezettanulmányokból és helyzetelemzésekből kiindulva már 2,5 éves korban kiszűrhető a környezeti ok miatti lemaradás és a gyermekeknél észlelhető részképesség zavar.  családlátogatás, felszólítás az igazolatlan hiányzások minimalizálása érdekébe  A nevelőtestület együttműködésének lehetőségei meghatározott céllal a vezetés példamutató együttműködő irányításával,támogatásával 

Rendszeres team munka,

munkaközösségi 58

együttműködés,

programszervezés


       

valamennyi munkatárs részvételével. Esetmegbeszélések, problémák megoldására alkalmas módszerek gyűjtése, gyermekek fejlesztési módszerei, eljárásai, segítő belső ötletek. Egyéni erősségek, külső források (pályázat) és szakmai támogatások feltérképezése. Hospitálások, melyeket a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Munkaközösségi foglalkozások, a tagok általalkotott munkaterv szerint módszerek, tapasztalatok cseréje, belső tudásmegosztás. Belső továbbképzések. Fejlesztőpedagógusok csoportmegbeszélései. Tehetséggondozó csoportok vezetőinek megbeszélései. Értekezletek előre tervezett meghatározott tartalommal munkaterv szerint,illetve rendkívüli értekezlet.

Pedagógiai munka kiemelt területei  Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés, részletes anamnézis, egyéni fejlődési napló folyamatos vezetése.  Kommunikáció fejlesztése: szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése  Érzelmi nevelés: az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés.  Egészséges életmódra nevelés: egészségtudat kialakítása, helyes táplálkozás alakítása.  Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése  Korszerű, a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó óvodapedagógiai módszerek alkalmazásával differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása.  Szülőkkel való partneri együttműködés módszereinek alkalmazása. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladataink  Feltárni mindazokat az okokat, amelyek a gyermek egészséges személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolják, akadályozzák, és felismerni a személyiségfejlődési nehézségeit, szükség esetén megfelelő szakembertől segítséget kérni.  Egészségügyi szűrővizsgálatok.  A gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása.  Szükség esetén szakorvosi- fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia vizsgálatának kezdeményezése.  Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás.  A szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok (A közös programok tervezett idejét a mindenkori éves munkaterv tartalmazza.)  Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, ill. szervezése  Kirándulások szervezése,  Rendezvények látogatása (színházi előadás, filmvetítés, kiállítások, stb.)  A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés: egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában.  Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, a védőnői hálózattal, szakmai szolgáltatókkal. 59


Óvoda-iskola átmenet támogatása (Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka)  DIFER mérés, gyermekek fejlődésének, eredményeinek nyomon követése, , felhasználása a pedagógiai munka fejlesztésére hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok).  A két intézmény egymásra épülő tevékenységének támogatása a vezetés által.  Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés.  Intézményi önértékelés, eredményesség. Az integrációs nevelés várható eredményei:  Az időben elkezdett óvodai nevelés és fejlesztések hatására a gyermek várhatóan lényegesen kevesebb hátránnyal fog az iskolába kerülni.  A program komplexitásából fakadóan a gyermek minden területen fejlődni fog, várhatóan kisebb lesz az iskolai lemorzsolódás.  A gyermekben kialakul a helyes napirend, higiénés kultúrája lényegesen megváltozik.  A helyes és megfelelően kidolgozott perszocializációval megváltozik az óvodához, iskolához való viszonya.  A részképesség zavarok csökkenésével a tanulás zökkenőmentesebbé és sikerélmény gazdagabbá válnak.  A közös programok során a különböző hátterű gyermekek egymáshoz való viszonya a „másság” kölcsönös elfogadásán, a tolerancián, szereteten alapulna.  A szülők bevonása által megváltozna az intézményes neveléshez való viszonyuk.  Az integrációs nevelés sikeres megvalósításaként a gyermekek többsége sikeresen kezdené és fejezné be az iskolai tanulást. Felzárkóztatás, fejlesztő program Nevelési feladatok, tevékenységek a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése fejlődésének elősegítése érdekében. Nevelési koncepciónk:  Olyan feltételrendszer, gyermek-megismerési módszerek, technikák biztosítása, amely figyelembe veszi az egyéni képességeket, speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztését, a testi-, szociális-és értelmi érettség kialakítása: az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése az iskolában történő beválás érdekében. Feladatok:  A speciális nevelési szükségletekhez, életkori-, érési sajátosságaihoz igazodó támasznyújtás, érzelmi biztonság nyújtása.  Az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére, attitűdök, normák kialakítása.  Speciális módszerek, terápia alkalmazásával az egyre pontosabb észlelés segítése, a figyelem összpontosítás, az emlékezet fejlesztése.  A verbális- és nonverbális kommunikáció fejlesztése.  A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozás.  Differenciált, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtással a képességek fejlesztése, a hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen, melyet rövidebb- és hosszabb távú fejlesztési tervekben rögzítünk. 60

Helyi Pedagógiai Program 033277 A csoportban folyó fejlesztő munka fő sajátossága:  A játékba integrált fejlesztés megvalósulása.  A fejlesztés a mozgás, játék, kultúraátadás hármas egységében valósul meg  Kihasználunk minden olyan, megismerési, fejlesztési lehetőséget, amely a játékban rejlik, nem sértve azt az alapelvet, hogy a játék a gyermek önkéntes tevékenysége.  Az egyéni fejlesztés nem a csoportból kiemelve történik, hanem a már nem elmélyülten játszó gyermeknek az óvodapedagógus játékidőben egyéni és/vagy mikrocsoportos foglalkozást kezdeményez. Az ilyen csoportokban a két óvónő átfedési idejének emelése indokolt mivel, a tudatos és folyamatos fejlesztő munka ezt szükségessé teszi.  Szükséges a gyermek körülményeinek, szociális helyzetének fejlődési jellemzőinek elmélyült ismerete gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére a vezetés és érintett pedagógusok esetében. A gyermek megismerése kidolgozott szempontok alapján történik:  anamnézis felvétele (a kidolgozott szempontok alapján),  családlátogatás,  viselkedés megfigyelés (a kidolgozott szempontok alapján),  játékmegfigyelés (a kidolgozott szempontok alapján),  egyéni fejlődési napló kitöltése (értékelés),  esetenként egyéni vizsgálatok,  mozgás megfigyelés. Fejlesztő munkánk alapelvei:  Sikeressége attól függ, hogy meg tudjuk-e találni az egyes gyermek számára azt az utat, amely a fejlesztéséhez a legoptimálisabb. Ehhez szükséges a gyermek teljes elfogadása.  A gyermek problémájának körvonalazása során, hogy ne csak a hiányokra figyeljünk, hanem tárjuk fel, hogy mire lehet támaszkodni, amivel a fejlődés irányába hathatunk.  A szülőkkel való együttműködés, a nevelési elvek közelítése, s hogy támogatói legyenek a csoportban folyó fejlesztő munkának.  A gyermeket sok sikerélményhez juttassuk.  A meglévő, jó képességekre alapozva fejlesztjük a sérült funkciókat.  Kiemelt feladat, hogy a gyermeki fantázia, a kreativitás kibontakoztatását elősegítsük.  A tapasztalatszerzés a gyermek számara az öröm forrása: ez biztosítja, hogy a gyermek, játékosan kísérletezve tapasztalja meg önmagát és a világot, miközben biztosítjuk a gyermek számára az állandó motiváltságot, és önmaga fejlődését.  A fejlesztés a gyermek egyéni fejlődési ritmusához alkalmazkodó lépésekben történik.  Az alkalmazott terápiák a percepció minden részterületét fejlesztik. Szempontok a szülőkkel való foglalkozáshoz   

Tekintsük a szülőket partnernek minden esetben. Mint lehetőséget ajánljuk fel a beszélgetést, ne akarjunk mindenáron tanácsokat osztogatni. Értékeljük a gyermek legkisebb fejlődését is.

61


Tudatosítsuk a szülőben, hogy csak közös munkával érhetjük el a gyermek optimális fejlődését. Fejlesztési formák  Egyéni fejlesztés  Mikrocsoportos fejlesztés  Makrocsoportos fejlesztés  Fejlesztés csoportban  Fejlesztés otthon Sikerkritérium  Egyénre szabott folyamatos fejlesztő munkával csökken vagy megszűnik a gyermek egy-egy területen történő lemaradása.  A gyermek egészséges önbizalmat kap, pozitív énképe erősödik.  Érzelmi, akarati életük formálásával a magatartászavar csökkenése, kiküszöbölése.  Speciális fejlesztés a természetes megfigyelés, vizsgálatok alapján gyenge teljesítményt nyújtó gyermekeknél.

7.2.Nemzetiségi nevelés A nemzetiség kultúrájának (magyar nyelven) ápolásával járó feladatok Óvodánk felvállalja a Nemzeti etnikai Kisebbségi óvodai nevelés irányelvében meghatározottak alapján a roma kulturális nevelést magyar nyelven. Pedagógiai Programunkban a nevelőtestület a roma gyermekek számára biztosítja a roma nemzetiségi óvodai nevelést. Nevelőtestületünk az óvodai a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a nemzetiségi irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés magába foglalja a nemzetiségi hagyományok, szokások továbbörökítését, valamint a nemzetiségi identitás megalapozását és fejlesztését. Az óvoda pedagógiai programja tartalmazza a roma/cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékei közül azokat, amelyek a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. A roma/cigány nemzetiségi óvodai nevelés olyan módon készíti fel a gyermekeket a sikeres iskolakezdésre és későbbi tanulmányokra, hogy tudatosan épít a roma/cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hasonlóságokra. A szociálisan hátrányos környezetből óvodánkba kerülő gyermekek fejlesztésére fokozott gondot fordítunk. Célunk, hogy már 2,5-3 éves korban óvodába kerüljön a hátrányos helyzetű roma gyermekek jelentős része, így lehet eredményesebb a családban fellelhető hiányok pótlása, és az iskolai alkalmasság megalapozása. Célunk:  Az óvodánkba járó szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált nevelése, a családok segítése.  A családbevonás eredményeként el kívánjuk érni, hogy a családok nagyobb odafigyelést tanúsítsanak gyermekeik gondozására, nevelésére. Megvalósítjuk, hogy gyermekeink kiegyensúlyozottak, érdeklődőek, nyitottak legyenek az ismeretek befogadására, és váljanak alkalmassá az iskolai tanulmányok megkezdésére.

62


Egészséges életmód, gondozás kiemelt fontosságú az egészséges életmód, a környezetbarát életvitel megalapozása.  Beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyerekekkel a mosdó és a WC használatát, a testápolási szokások sorrendjét. A helyes egészségügyi szokásokat, a dinamikus sztereotípiák kialakulása érdekében folyamatosan, következetesen gyakoroljuk, tudatosítjuk.  Az otthoni, rendszertelen, egyoldalú táplálkozást napi rendszeres, változatos étkeztetéssel igyekszünk kompenzálni (étrend összeállítás, új ízek…). Az étkezési szokásokban előforduló egyéni különbségeket, lemaradást kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni  Az óvodai öltözködési szokásokat a szülők bevonásával fokozatosan alakítjuk, hangsúlyozzuk a réteges, az időjáráshoz igazodó öltözködés előnyeit.  A naponta szervezett mozgásfejlesztő játékokat a gyermekek számára vonzóvá tesszük. Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok A kettős integráció révén – speciális nevelési szükségletű gyermekek nevelése - és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése – az óvoda funkcióit a következőképpen értelmezzük: Óvó-védő funkció  a gyermekvédelmi törvény alkalmazása, a gyermek jogainak érvényesítése,  korai prevenció, együttműködés a védőnővel és a gyermekjóléti szolgálattal. Szociális funkció  feladatunk, hogy a gyermekekben kialakuljon a saját és a környező világ értékei, normái közötti kapcsolat iránti érzékenység, és csökkenjenek az adaptációs nehézségek.  gondozás, egészséges életmód szokásainak alakítása,  természetbeni és pénzbeli támogatások javaslata a gyermek és a családok szükségleteinek megfelelően,  családgondozás, nevelési-gyógypedagógiai tanácsadás. Nevelő-személyiségfejlesztő funkció  kiemelt fontosságú az önismeret, a kommunikációs technikák javítása, az együttműködési készség fejlesztése, a reális énkép kialakítása  az eltérő kultúra befogadásához érzelmi és értelmi képességek megalapozása,  együttélés, nyitottság, a valós életre orientálás elsajátítása, tolerancia,  identitástudat alapjainak lerakása,  önzetlenség kialakítása  a társadalmi érintkezés normáinak kialakítása, kommunikáció,  esélyegyenlőség lehetősége az iskolai tanulás megkezdéséhez. Az óvoda feladatai a nemzetiségi nevelés terén:  ápolja és fejlessze a nemzetiségi (roma) életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat.A hagyományőrzésben prioritást élvez az identitástudat 63


          

megerősítése, vállalása és a nemzet közös kultúrájába történő beillesztése, roma ünnepek,kultúra,szokások megismerése,ápolása segítse a nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését, a tevékenységi formák között szerepeljenek cigány (roma) játékok, versek, mesék és dalok, a vizuális nevelésben a sajátos szín – és formavilágnak helyet kell adni, a mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepeljen a roma tánckultúra megismertetése értékközvetítés a nemzetiségi kultúrkincsből (irodalom, zene, hagyományok, ünnepek) tudatosan felépített tematika segítségével, érzelmi élet gazdagítása (élmények, mintakövetés, szocializáció) értelmi képességek területén megmutatkozó hiányosságok, eltérések kiegyenlítése, részképességek fejlesztése munkajellegű tevékenységek által rendszerességre nevelés, sikerélmény biztosítása, zenei képességek tehetséggondozása, együttműködés a családdal, sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel.

8. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység A gyerek védelme a gyermek családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszűntetésére, valamint a szülői, vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermekhelyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Súlyos esetekben a nyilvántartásbavétel szempontjai:  Súlyos anyagi helyzethez kapcsolódó elhanyagoló nevelés.  E nevelésen belül testi – lelki bántalmazás.  Súlyos érzékszervi károsodás, tartós betegség.  Megromlott családi kapcsolat. Óvodánkban valamennyi óvodapedagógus kiemelt feladata:         

Az óvodai és családi nevelés összehangolásával a nevelőpartneri viszony megteremtése, és fenntartása. Hátrányos helyzetű gyerekek differenciált fejlesztése, szempontok szerinti szűrése. Preventív gyermekvédelem lehetőségeinek kihasználása az óvoda óvó-védő funkciójának erősítésével. A nehéz családi-szociális háttérrel rendelkező, beilleszkedési és tanulási zavarral küzdő gyerekek problémáinak feltárása, lehetőség szerinti megoldása, kompenzálása. A különféle érzékenységben, betegségben szenvedő gyermekekre való tudatos odafigyelés. Szorosabb kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolat fenntartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Polgármesteri Hivatal illetékesével. A veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, nyilvántartása. Védő-óvó intézkedések megtétele, jelentés készítése az illetékeseknek. Családlátogatások megszervezése, visszatérő látogatás a problémás esetekben, hosszabb idejű hiányzás esetén. 64

Helyi Pedagógiai Program 033277   

Kapcsolattartás megszervezése a nevelési intézményekkel, pedagógiai szakszolgálattal, a védőnői hálózattal, az egészségügyi szervekkel, a gyermekjóléti szolgálattal. A gyermekek személyiség fejlődéséről folyamatos feljegyzés készítése a fejlődési naplóban. Differenciált nevelés, speciális fejlesztőmunka megszervezése a fejlődésben lemaradt, átlagtól eltérő gyermekek esetében.

A gyermekvédelmi feladatok, ifjúságvédelmi feladatok koordinálása az óvodavezető, tagóvodavezető feladata Gyermekvédelem alapjai Óvodánkban a prevenció mellett fontos feladatnak tartjuk, hogy a hozzánk járó gyermekek problémáit felismerjük, kezeljük, az érintett gyermekek eseteit feldolgozzuk, a gondokat orvosoljuk, a helyi gyermekvédelemben érintett szervekkel, szakemberekkel. Tisztáznunk kell, hogy ki a veszélyeztetett és ki a hátrányos helyzetű gyermek. Veszélyeztetettség: Olyan – magatartás, vagy mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Tehát a fenti szükségleteinek kielégítése nem valósulhat meg, személyiségfejlődését valamilyen tekintetben veszélyeztetik. A jelzőrendszer folyamata: 

 

  

A gyermekvédelmi esetek feltérképezése, a feladatok koordinálása (egyéni esetmegbeszélések révén), a gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartások vezetése – az adatszolgáltatás az óvoda vezetőjének, aki szükség szerint jelzi a Gyermekjóléti Szolgálat, illetve gyámhatóság felé. A folyamatot végzik: óvodapedagógus ,óvodavezető,tagóvoda-vezető Környezettanulmányok, szakvélemények készítése. Kapcsolattartás az önkormányzat szociális előadójával, pedagógiai szakszolgálat, családsegítő központtal. Végzi: óvodavezető Pedagógiai munka koordinálása a gyermekvédelmi esetekben, valamennyi csoportban. az óvodavezető rendszeres kapcsolatot tart, beszámol az éves feladatellátás eredményeiről, Az óvoda pedagógusai probléma esetén jelzéssel élnek, közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyekkel, hatóságokkal, intézményekkel, Pedagógusok részt vesznek esetmegbeszéléseken, javaslatot tesznek a gyermek védelembevételével kapcsolatos esetekben, családlátogatás tapasztalatairól beszámolnak, az érintett gyermekekről óvodai jellemzést készítenek, Tagóvoda-vezető, óvodavezető összesíti a veszélyeztetett gyermekekre vonatkozó adatokat, rendszeres kapcsolatot tart gyermekvédelmi szakemberekkel. Óvodánk körzetében az 3. évet betöltött, de óvodába nem járó gyermek felkutatása (védőnői kapcsolat) Végzi: óvodapedagógus. Sikertelen felszólítás után az óvodavezető, tagóvoda- vezető a gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság felé jelenti a hiányzást.

65


A vezető nyilvántartásba veszi a gyermeket: veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nevelt gyermek.

Az óvoda vezetője, tagóvoda-vezetője minden évben egy alkalommal beszámol munkájáról a nevelőtestületnek, az ügyek intézéséről, gyermekjóléti szolgálatnak az intézmény gyermekvédelmi feladatainak megvalósításáról. Óvodapedagógus-gyermek kapcsolata A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Az óvodapedagógus elsőszámú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Az óvodapedagógus és a munkáját segítő feladata, a közvetlen érzelmi kapcsolat megteremtésén, a példaadáson kívül, a csoport közös életének megszervezése, a szokás és szabályrendszernek, a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó kialakítása. Gyermek-gyermek kapcsolata A gyermekközösségbe való beilleszkedést egyéni bánásmóddal, az egyéni kapcsolatok szélesítésével kívánjuk ösztönözni. A gyermek-gyermek viszonylatban egymás megismerésére, a toleranciára, a másság megismerésére és elfogadására irányul nevelésünk. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, vagyis az értelmes szeretetet. Gyermek- dajka-pedagógiai asszisztens kapcsolata: Egyéni bánásmóddal segítse a gyermek beilleszkedését az óvodai közösségbe. Gondozási feladatok végzése közben a gyermek érezze a biztonságot, a segítőszándékot. 9.Az óvoda ünnepei, rendezvényei Évek óta foglalkozunk a népi hagyományok őrzésével. Az óvodai nevelés szerves részeként jelen van a környezet megismerésére nevelésben, a mozgás, játék, zenei, irodalmi, vizuális nevelés folyamatában. Így a modern világgal ötvözve tovább él a népi kultúra, s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, örömet. Fontos, hogy az óvónő tudja a népszokások eredetét, ismerje azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Legyen jártassága a kézművességben, ismerjen számos népi játékot, népdalt, mondókát, népmesét, találós kérdést. Hogy a népszokások, néphagyományok mely elemeit építjük be, az függ a gyermekek életkorától, a csoport kor és nem szerinti összetételétől, és a lakóhely hagyományaitól. Nagy feladat hárul az óvónőre abban, hogy a gyermekeket megismertesse a népi kultúra, elemeivel, a hagyományokkal, tárgyi emlékekkel. A néphagyomány ismeretén túl, tisztában kell lenni azzal is, mi az, amit ezekből a szokásokból az óvodai életbe bele lehet szőni, s azt milyen módon , milyen pedagógiai eljárással célszerű beépíteni a gyermekek életébe. A minőségi szakmai munkán túl gyermekek és pedagógusok a városi rendezvények aktív résztvevői

66


Feladataink:       

az identitástudat erősítése, a gyökerek ápolása (családi, nemzeti), a tájjellegű hagyományok felkutatása, és őrzése (pl. tárgyi, zenei, irodalmi, néprajzi örökségek), a gyermekek tradíciótiszteletének alakítása, a szülők bevonása a hagyományok feltárásába. Az óvodai hagyományápolás során is hangoljuk össze a gyermek életkori sajátosságait, fejlettségét, érdeklődését és a hagyományápolás tartalmát, módját, formáit. Az ünnepi előkészületek hosszabb folyamatot jelentenek, amelyben törekedni kell arra, hogy a gyermekek aktív, közreműködő szerepet kapjanak.

Az ünnepek komplex események, melyeknek több elemük van:  tartalmi oldala (mit ünnepelünk?),  érzelmi vonatkozásai (mi az, ami a gyerekek számára maradandó élmény lehet?),  tárgyi kellékek (amik a gyermeki érdeklődést felkeltik),  az ünnep koreográfiája (hogyan ünnepelünk?),  az ünnepet előkészítő szakasz gyermek által végezhető tevékenységei (pl. díszítés, gyűjtés). Az ünnepi készülődés során érvényesítsük a játékosság, élményszerűség, a motiválás, aktivizálás és a differenciálás elvét. Az ünnepnek akkor van igazán értelme, ha közösen vagyunk részesei az előkészületeknek, majd magának az ünnepnek játékos módon való előadásában közösen együttműködünk. Ez érzelmileg is közösségformáló hatású. A tartalmi készülődés: egyik hatékony módszere lehet a dramatikus játék, szituációs játék, amely magában foglalja a játékot, a verbális fejlesztést, mozgásfejlesztést, ismeretbővítést stb. (pl. Betlehemes játék, Lucázás), továbbá a hozzá kapcsolódó népi bölcsességek, találós kérdések, szólások, parasztregulák, ízes nyelvezete sokszor feledésbe merült szavakat hoz felszínre. Mindezek érzelmileg is közel állnak a gyermekhez, a mulatságos történetek, csúfolók, örömet okoznak számukra. A tárgyi kellékek:  Kapcsolódjanak az adott ünnepkörhöz, és ösztönözze a gyerekeket az alkotásra, illetve keltse fel érdeklődésüket a hagyományos technikák iránt (pl. anyagedények, régi képeslapok, szőttesek , különleges karácsonyfadíszek, stb.)  A hagyományápolás során olyan eszközöket adunk a gyerekek kezébe, amellyel nemcsak a népi kultúra elemeit őrizzük meg, hanem a fejlesztő munkánkba is szervesen beépül. A népi kismesterségek, a természetes anyagok felhasználása által (szövés, fonás, agyagozás, nemezelés, gyöngyfűzés, stb.) fejlődik anyagismeretük, finommotorikájuk, szem-kéz koordinációjuk, taktilis érzékük, vizuális ritmus, színérzékük.  A gyűjtőmunkában, az előkészületekben alapvető követelmény a szülők bevonása is, hiszen az óvoda egyik fő feladata az együttműködés a szülőkkel a családdal. Az óvoda – pedagógus – gyermek – szülő együttműködésének lehetősége itt fokozottabban érvényesülhet. Az együttműködés során kiemelt szerepe van a folyamatosságnak, toleranciának. 67

Helyi Pedagógiai Program 033277 Törekedjünk arra, hogy minden közös tevékenységünket és ünnepeinket hassa át a gyermekek iránti tisztelet, az igényesség, mellyel hatékonyan szolgáljuk harmonikus fejlődésüket. Az ünnepek jelentős alkalmak a gyermek életében. A közös örömérzés, a közös élmény erősíti a gyermekek közösséghez tartozását. Az óvoda életében a visszatérő ünnepek már hagyománnyá váltak. Hagyományok: Kultúraátadás, mely a gyermek természetes megnyilvánulásaira építve tudatosan átörökítve, közvetíti az örök emberi értékeket. Az ünnepek tartalmát az ünnep jellege adja meg, fényét a műsor, a megemlékezés. Az ünnepet a mindennapok sorából az előkészület és a rendkívüliség emeli ki. A felkészülést az óvoda életének természetes menetébe illesztjük be. Őszi ünnepkör:  Mihály napi vidámságok  Szüreti mulatság csoportonként (szőlőpréselés, mustkóstolás, népzenehallgatás, tánc)  Őszi gyümölcsök, termések kóstolása, termésbábok készítése csoportonként.  Október 23.-nemzeti ünnep csoport szinten megemlékezés. Téli ünnepkör:   

Mikulás – dallal, verssel fogadjuk. Az óvodapedagógusok mesedramatizálása teszi örömtelibbé a napot. Karácsony forgatag (közösen a gyermekkel karácsonyi díszeket, ajándéktárgyakat készítünk).  Mézeskalács – sütés csoportonként. Szülőkkel közös adventi barkácsolás.  Betlehemes játék (a nagycsoportosok adják elő).  Farsang (egész napos jelmezes mulatságot szervezünk, az önként jelentkezők mókás ügyességi játékokban mérhetik össze erejüket),kiszebáb égetése – télűzés. Tavaszi ünnepkör  Március 15. Az ünneplés csoportonként történik. A megemlékező műsorokat a gyermekek által ismert versekből és az ünnep tartalmának megfelelő mesékből állítjuk össze. Elsétálunk az Emlékműhöz, a gyermekek által készített zászlókat helyezzük el.  Bekapcsolódás a Városi hét műsorába, ahol az óvoda, mint városi intézmény, műsorral mutatkozik be.  Húsvéti előkészületek: Húsvét előtt a gyerekekkel közösen nagytakarítást végzünk a csoportszobában. Az óvodát a tavasz és a húsvét jelképeivel díszítjük, változatos technikákkal hímes tojást festünk, a fiúkkal locsolóverset tanítunk, akik a hagyományainkhoz híven meglocsolják a lányokat. 

Anyák napja: Rövid köszöntővel és saját készítésű ajándékokkal köszöntik a gyermekek az édesanyjukat a csoportokban.



Gyermeknap – gyermekhét: Közös gyermeknap a tagóvodával a szabadidő központban.

Város gyermeknapon részvétel szülőkkel, hozzátartozókkal együtt, ahol. kézműves foglalkozások, műsorok, játékok színesítik a gyermeknapot.

68


Közös ünnepek csoporton belül:  Születésnapok, névnapok  Adventi készülődés  Farsang  Húsvét hangulati előkészítése  Anyák napi készülődés  Nagyok búcsúja Ismert versekkel, dalokkal, körjátékokkal búcsúznak az óvodától az iskolába menő nagycsoportosok  Évzáró ünnepély: Ismert versekkel, dalokkal, körjátékokkal 10.Az óvoda kapcsolatai A szülők, a fenntartó igényei, elvárásai jelentősen alakítják az intézmény működésével kapcsolatos feladatait. Az önértékelési folyamatban az óvoda folyamatosan méri és értékeli az intézményben folyó munkát a szervezeti működést és működést és felhasználja a munkatársak, szülők és külső partnerek elégedettségméréseinek, eredményeit, ennek függvényében azonosítja a kulcsfontosságú sikertényezőket, szükség esetén korrekciót végez eredményéről szóban (értekezlet), írásban (beszámoló),digitális(honlap) az óvoda közösségi oldalán tájékoztatja partnereit..Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. Intézményi önértékelés belső elvárási szabályzata alapján belső-külső szakmai ellenőrzés folyamatosan méri intézményben folyó munkát, a szervezeti működést és közvetlen partnereink elégedettségét, elégedetlenségét és igényeit, nevelőmunka színvonalát. Óvodánk folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzései és a működés egymáshoz való közelítését, a gyermekek, a szülők, az alkalmazottak, a fenntartó illetve más partnerek elvárásainak kielégítése céljából. Célunk:    

biztosítani az óvodás gyermekek számára a minőségileg garantált, a fejlődésüket elősegítő óvodai nevelést, ellátást, biztosítani közvetlen partnereink számára, hogy elvárásaikat és igényeiket – a gyermekek érdekeinek és életkori sajátosságainak figyelembevételével- kielégítjük, nevelőmunkánk színvonalát, hatékonyságát közvetlen és közvetett partnereink számára láthatóvá tenni, és számukra szolgáltatásainkkal biztosítani az elégedettséget, hatékonyan működtetni a partnerközpontú működés modelljét, és képessé válni az állandó fejlődésre, megújulásra.

Feladatunk:  

Rendszeres kapcsolattartással javítani az óvoda és a partnerei közötti együttműködést.,az infokommunikációs eszközök és online csatornák használata(honlap,email) Rendszeresen és tudatosan értékelni az óvodában folyó szakmai munkát és szervezeti működést.

69


Az elvárások pontos megfogalmazásával és az ellenőrzési, értékelési módszerek megismertetésével fejlődjön a dolgozók önértékelési képessége, problémaérzékenysége.

Az óvodánk közvetlen – és közvetett partnereit a Partnerlistán rögzíthetjük. A Partnerlista elkészítésével átláthatóbbá váltak kapcsolataink és a partner részéről való képviselők, kapcsolattartók elérhetősége.

10.1.A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködési formái Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda a családdal együtt, a családi nevelést kiegészítve segíti a gyermek fejlődését, folytatja a megkezdett nevelési folyamatot, szükség esetén korrigálja a fejlődésben történő lemaradásokat, pótolja a családi nevelésben felmerülő hiányosságokat. A szülőkkel kialakított kapcsolatunk alapja, az őszinte, bizalmon alapuló jó partneri kapcsolat. Elismerjük a családi nevelés elsődlegességét, a gyermek fejlődéséről folyamatos tájékoztatást adunk. Figyelembe vesszük a szülői elvárásokat, véleményeket. A csoport-szülői értekezleten a korcsoport életkori sajátosságából eredő feladatokat, a közös nevelés, együttműködés feladatait beszéljük meg. A nagycsoportos szülői értekezleten a beiskolázásról, az iskolaérettségről adunk információt. A családlátogatásokon a családi nevelés, családi háttér megismerésére törekszünk, a gyermek anamnézisének elkészítését végezzük. Rendkívüli esetben is fogadóórát tartunk, ahol tájékoztatjuk a szülőket az egyéni problémákról. A szülői szervezet véleményezi az óvodavezető által készített éves pedagógiai munkatervet, az óvoda házirendjét, SZMSZ-t. A kapcsolattartás formái: A családlátogatás Célja: még az óvodába kerülés előtt a gyermek közvetlen környezetének megismerése, a gyermek élettörténetének feltárása, tájékozódás a család nevelési elveiről, szokásairól. A családlátogatás során lehetőség adódik az óvodapedagógusnak arra, hogy nyugodt körülmények között megbeszélje a szülőkkel a felmerülő gondokat, problémákat, beszélgetést kezdeményezzen a gyermek fejlődéséről, fejlesztéséről, elkövetkező feladatokról A beszoktatás Az óvodakezdés segítésének rendszere Nyitottak vagyunk a családi ház felé, a beiratkozástól kezdve lehetőséget biztosítunk az óvodai életbe való betekintésre. Megbeszéljük a beszoktatás fázisait, módját a gyermekek beilleszkedésének átsegítése érdekében. A beszoktatás során a szülők betekintést nyernek az óvoda belső életébe, tartalmi munkájába. 70

Helyi Pedagógiai Program 033277 A gyermeket biztonságos, szeretetteljes, családias légkör fogadja. A szülőnek lehetőséget nyújtunk arra, hogy részt vegyen a gyermek beszoktatásában, egészen addig, amíg a gyermeknek szüksége van a szülő jelenlétére. A család legfontosabb információforrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomása, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményén keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, az óvodapedagógusról, óvodáról. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a szeretetteljes légkör megtapasztalásával. Az óvodába segítés fázisai, lehetőségei:  szülővel való óvodába lépés,  ismerkedés az óvodai élettel, jel választása,  az ismerkedő héten vagy együtt a szülővel vagy egy-két órára marad szülő nélkül a gyermek,  folyamatos beszoktatás a gyermek érzékenységétől függően. A beszoktatás idején is történhet az anamnézis felfektetése, információszerzés a gyermekről, a családi háttérről. Igyekszünk oldani a szülő szorongását is. Közös programok, ünnepek,közösségfejlesztés eljárásai Olyan alkalmak, amelyek lehetőséget teremtenek a család és az óvoda kapcsolatának elmélyítésére, a szokások megismerésére. Fontosnak tartjuk, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból, úgy külső, mint belső tartalmunkban (óvodai ünnepségek, kirándulások, sportrendezvények, kulturális események). A szülők részt vehetnek óvodánk hagyományőrző munkájában (gyűjtés, eszközkészítés, szervezőmunka). Napi kapcsolattartás Ilyenkor a szülő rövidebb időkeretben bizalommal fordulhat az óvónőhöz a gyermeke egészségi állapotát, illetve a családban történt fontosabb változásokat illetően. Nyílt nap Ekkor a szülők betekintést nyerhetnek a csoport mindennapi életébe, gyermekük személyiségfejlődéséről közvetlen tapasztalatot nyerhetnek. . A betekintési alkalmak megfelelőségéről véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítunk. melynek gyakorlatával a szülők elégedettek. Szülői értekezlet Az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat beszéljük meg. Az óvodapedagógus feladata a szülők véleményének meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. A szülők válasszák meg a csoportokban a szülői közösségi tagokat, akik érdekeiket képviselik az őket érintő kérdésekben, intézkedések meghozatalában. Fogadóóra Ezen alkalmakkor az óvónők bővebb időkeretben, részletesebben tájékoztatást nyújthatnak a szülőknek a gyermek fejlődéséről. Az óvónők a szülővel az esetleges problémákat szakmai hozzáértéssel, megalapozottsággal, nyugodt körülmények (pl. óvónői szoba) között megbeszélhetik. A fogadó órán való részvételt az óvónő vagy a szülő is kezdeményezheti. A fogadó órán egyszerre csak egy gyermek szülei vegyen részt, zárt helyiségben. A helyiségen kívül biztosítjuk a többi szülőnek a nyugodt várakozást. 71


10.2. Az óvoda egyéb kapcsolata Fenntartó és az intézmény kapcsolata Kapcsolattartó: óvodavezető Kapcsolat tartalma: jelentések, beszámolók, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás. Az Iskola és az intézmény kapcsolata Kapcsolattartó: óvodavezető, tagóvoda-vezető, az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus Kapcsolat tartalma:  Az éves munkatervben rögzítettek szerint.  Célja: gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése.  Formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet.  Nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása.  pedagógusok szakmai programjaira,  óvodások iskolával való ismerkedésére,  ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvételre,  értekezletekre,  osztályosokkal kapcsolatos után követéses vizsgálatokra. Pedagógiai szakszolgáltatók és az intézmény kapcsolata Kapcsolattartó: óvodavezető, tagóvoda-vezető Kapcsolat tartalma:  A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője vagy a szülő kezdeményezésére iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.  Logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél.  fejlesztő tevékenység, részképesség fejlesztését igénylő gyermekek esetében  A sajátos nevelési igény illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottság állapíthatja meg, a különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a véleményben foglaltak szerint az óvoda biztosítja. Pedagógiai szakmai szolgáltatók és az intézmény kapcsolata A pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. Kapcsolattartó: óvodavezető Kapcsolat tartalma:  pedagógiai értékelés,  a szaktanácsadás, tantárgygondozás,  a pedagógiai tájékoztatás,  tanügy-igazgatási szolgáltatás,  a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése. Gyermekjóléti szolgálat és az intézmény kapcsolata: jelzőrendszer, gyermekvédelem ( 8.fejezet.) 72

Helyi Pedagógiai Program 033277 Egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató és az intézmény kapcsolata ((gyermekorvos, fogorvos,védőnő) Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető helyettes Kapcsolattartás tartalma:  nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül szükség szerinti látogatások, szűrések megszervezése. Egyházak és az intézménykapcsolata Kapcsolattartó: óvodavezető Kapcsolattartás tartalma:  a hitoktatás megszervezésének elősegítése,  a szülők körében igényfelmérés, hely, napirendhez igazított idő biztosítása a hitoktatás megvalósításához.  A fakultatív hitoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a Szülői Közösség véleményét. Művelődési ház, könyvtár és az intézmény kapcsolata Kapcsolattartó: óvodavezető Kapcsolat tartalma: az éves tervben rögzítettek szerint: kulturális rendezvények, ünnepélyek megszervezésében együttműködés. Roma Nemzetiségi Önkormányzat és intézmény kapcsolata A hatékony együttműködés érdekében célunk a Roma Nemzetiségi Önkormányzat bevonása az intézmény munkájába. Fontosnak tarjuk a párbeszédet a hátrányos szociokulturális környezetből érkező gyermekek időben történő óvodai beíratásának és a hiányzások csökkentésének megoldása érdekében. Közösen törekszünk a sikeres iskolakezdés elősegítésére. Segítségüket kérjük a szülőkkel történő kapcsolattartás hatékonysága miatt. Törekszünk a gyermekek identitás tudatának erősítésére. Fontosnak tartjuk egymás kultúrájának tiszteletben tartását, a nyitottságot és a másság elfogadását. A szülői programok szervezésénél kérjük együttműködésüket. Saját eszközeikkel ők is segítsék a program sikerét. Az integrációs nevelés eredményeiről tájékoztatás adunk. A nyílt napokon való részvétel biztosításával lehetőségük van az óvodai élet közvetlen megismerésére. Meghívjuk képviselőiket óvodai rendezvényeinkre, hagyományőrző nemzetiségi napra. Kapcsolattartó: intézményvezető, gyermekvédelmi koordinátor. 11.Az óvodai dokumentumok rendje A programhoz a következő szakmai dokumentumok elkészítését tartjuk szükségesnek, amelyek segítik az ellenőrzést, elemzést, értékelést. Az óvoda éves munkaterve: Tartalmazza a pedagógiai, működési tervet, a pedagógiai, ellenőrzési, továbbképzési tervet, munkaközösségi tervet. Nevelési évértékelő beszámolója: nevelési év során megvalósult tevékenységek, eredmények, mérések eredményei alapján kiemelkedő, fejleszthető területek meghatározása.

73

Helyi Pedagógiai Program 033277 Felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermek nyilvántartására és mulasztásának vezetésére szolgál Csoportnapló a rendeleteknek megfelelő tartalmi,formai követelményeknek megfeleltetve a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Fejlődési napló: A gyermekek fejlődéséről folyamatosan vezetett dokumentum, mely tartalmazza a gyermek fejlettségének szintjét,fejlődésének ütemét,differenciált fejlesztésének irányát. egyéni fejlettségét feltáró és fejlesztési feladatait (prevenció, korrekció) tartalmazó dokumentum. Tartalmazza:  A gyermekek fejlődésének nyomon követését,  fejlettségének dokumentálása értelmi,- látási- hallási-beszéd fejlettségének szintjét,  fejlesztési tervet,  szülők tájékoztatását a gyermek fejlődéséről.  Helyi Pedagógiai program érvényessége Az óvodai Helyi pedagógia program módosításának lehetséges indokai tv. Szülői igények - Nevelőtestületi javaslat - Az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítás A módosítás-döntés előkészítő szervei: - Nevelőtestület, - Szülői Szervezet A program módosításának előírása: - 80%-os szülői egyetértés - a nevelőtestület kétharmados többségi szavazata alapján Pedagógiai program nyilvánossága A tájékoztatás, megismertetés formája, rendje:  nevelőtestületi értekezleten  szülői értekezleten  Szülői Szervezet vezetőségi ülésén A hozzáférhető elhelyezés biztosítása:  hirdető táblán kifüggesztve  a nevelőtestületi iroda polcán elhelyezve  vezetői irodában  az óvoda honlapján  KIR információs tájékozató rendszerében A tájékoztatás kérés és erre a tájékoztatás adás rendje  A szülők képviselete írásban fordul az óvodavezetőhöz,  Az óvodavezető írásban tájékoztatja a szülői képviseletet.

74


JOGSZABÁLYI HÁTTÉR        



2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról, és annak módosításai A Kormány 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31.) rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 1997. évi XXXI. Tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyigazgatásról 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 2003. évi CXXXV. Törvény az Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség biztosításáról

Önértékelési kézikönyv óvodák számára

75

Helyi Pedagógiai Program 033277 12.Záró rendelkezések A program hatálybalépése:2015.09.01. Készítette: nevelőtestület

Tájékoztatásul megkapta: Baktalórántháza-Nyírjákó Óvodai Társulás Nemzetiségi Önkormányzat

A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok: 1. A szülői szervezet véleményét bemutató jegyzőkönyv. 2. A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely 159-1/2015 (VIII.27.) számú határozatával elfogadta a Pedagógiai Programot, iktatószáma 159/2015 3.Óvodavezetői jóváhagyó határozata, 159- 3/2015. intézményi iktatószámon. Baktalórántháza, 2015. 08.27. Miklós László Andrásné intézményvezető

76


Baktalórántházai Zengő Erdő Óvoda, Bölcsőde és Egységes Óvoda- Bölcsőde Nyírjákói tagintézménye Pedagógiai Programjának melléklete

Egységes Óvoda- Bölcsődei csoport Szakmai program

77


Tartalom 1.Helyzetelemzés........................................................................................................................ 9 1.2. Nyírjákói tagintézmény bemutatása .............................................................................. 11 2. Helyi pedagógiai programunk alapelvei............................................................................... 13 3. Helyi pedagógiai programunk célrendszere ......................................................................... 17 3.1.A Zengő Erdő Óvodában a nevelés célja, hogy az óvodások ........................................ 17 3.1.1.Az óvodások sokoldalú fejlődésének biztosítása .................................................... 17 3.1.2. Az óvodások harmonikus fejlődésének elősegítése ............................................... 18 3.1.3.Az óvodások egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevétele ........................ 19 3.2.Speciális célok, részcélok ............................................................................................... 21 3.2.1. Nemzetiségi, etnikai óvodai nevelésének célja ...................................................... 21 3.2.2. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek óvodai nevelésének elvei, célja .................... 21 3.3.Kiemelt cél ..................................................................................................................... 22 4.Az óvodai nevelés feladatai................................................................................................... 22 4.1.Az egészséges életmód alakítása .................................................................................... 23 4.1.1.Egészségnevelési elvek ........................................................................................... 24 4.1.2. Egészségvédő, fejlesztő program ........................................................................... 26 4.1.3. Környezetnevelési elvek......................................................................................... 28 4.2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés .............................................................. 30 4.2.1.Bátorító nevelés ....................................................................................................... 30 4.2.2.A közösségi nevelés az óvodában ........................................................................... 31 4.3.Az anyanyelvi, értelmi, fejlesztés, és nevelés megvalósítása......................................... 32 4.3.1. Értelmi fejlesztés .................................................................................................... 32 4.3.2.Az anyanyelvi nevelés ............................................................................................. 32 5. Az óvodai élet megszervezése .............................................................................................. 33 5.1. A gyermekcsoportok szervezésének elvei ..................................................................... 33 5.2.A gyermekek napirendje ................................................................................................ 34 5.3. A gyermekek heti rendje ............................................................................................... 35 6.Tevékenységi formák nevelési rendszerünkben .................................................................... 36 6.1.

A játék ........................................................................................................................ 36

6.2. Verselés, mesélés .......................................................................................................... 40 78

Helyi Pedagógiai Program 033277 6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ......................................................................... 41 6.4. Rajzolás, festés, mintázás kézimunka ........................................................................... 43 6.5. Mozgás .......................................................................................................................... 44 6.6. A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................ 45 6.7. A munka jellegű tevékenységek .................................................................................... 49 6.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás....................................................................... 50 7. Sajátos feladataink................................................................................................................ 52 7.1.A kiemelt figyelmet igénylő gyermek integrált nevelése ............................................... 52 7.1.1.A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztése ....................... 52 7.1.2.Tehetséges gyermekek nevelése .............................................................................. 56 7.1.3.Szociális hátrányok enyhítését, esélyegyenlőséget segítő tevékenység, integrációs felkészítés és óvodai fejlesztő program ............................................................................ 57 7.2.Nemzetiségi nevelés ....................................................................................................... 62 8. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................. 64 9.Az óvoda ünnepei, rendezvényei........................................................................................... 66 10.Az óvoda kapcsolatai........................................................................................................... 69 10.1.A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködési formái ........................................... 70 10.2. Az óvoda egyéb kapcsolata ......................................................................................... 72 11.Az óvodai dokumentumok rendje ....................................................................................... 73 1.Az intézmény neve, székhelye: ............................................................................................. 81 2. Törvényi szabályozás ........................................................................................................... 81 3. Egységes Óvoda- Bölcsőde bemutatása .............................................................................. 81 4. Tárgyi feltételek ................................................................................................................... 81 5. Az intézmény küldetése........................................................................................................ 82 6. Az ellátó intézmény bemutatása ........................................................................................... 82 7. Az ellátás során nyújtott szolgáltatások és azokkal kapcsolatos célok ................................ 83 8. A gondozás-nevelés alapelvei .............................................................................................. 83 9. A bölcsődei nevelés általános feladatai ................................................................................ 85 10. Az egységes óvoda- bölcsődei élet elvei ............................................................................ 87 11. Az egységes óvoda- bölcsődei élet megszervezése ............................................................ 88 12. Az egységes óvoda- bölcsőde kapcsolatai ......................................................................... 88 12.1. Intézményen belüli kapcsolatok .................................................................................. 88 12.2. Intézmény külső kapcsolatainak formái ...................................................................... 90 13. A bölcsődei élet tevékenységformái és a kisgyermekgondozó,- nevelő feladatai ............. 91 13.1. Az ellátás során megvalósuló tevékenységrendszerek ................................................ 91 13.2.Helyi kiemelt feladataink: ............................................................................................ 95 14. A kisgyermeknevelő feladatai ............................................................................................ 95 79

Helyi Pedagógiai Program 033277 15. A szakmai program megvalósítása, várható következményei, eredményessége, az ellátórendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése............................................... 97 Legitimizációs záradék ......................................................................................................... 98

80

Helyi Pedagógiai Program 033277 1.Az intézmény neve, székhelye: Baktalórántházai Zengő Erdő Óvoda, Bölcsőde és Egységes Óvoda-bölcsőde 4561 Baktalórántháza Zrínyi utca 3/b Tagintézmény neve, címe: Baktalórántházai Zengő Erdő Óvoda, Bölcsőde és Egységes Óvoda-bölcsőde Nyírjákói tagintézménye 4551 Nyírjákó Fő út 8. Baktalórántháza-Nyírjákó Óvodai Társulás Óvodája és Egységes Óvoda-bölcsődéjének irányítója a magasabb vezetői beosztású óvodavezető, a tagóvoda vezetője a tagóvoda-vezető. Feladatukat a mindenkori Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei (munkaköri leírások) tartalmazzák. 2. Törvényi szabályozás A társult óvodák működésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek, önkormányzati és helyi szabályozások határozzák meg:  a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  15/1998. (IV.30) NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről  9/2000. (VIII.4.) A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről, és szociális szakvizsgáról  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII.17.) Korm.rendelet  Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet  277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet  2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti. köznevelési. tv. módosításáról  Módszertani levelek, ajánlások A felsorolt dokumentumok ismeretében készítettük el Helyi Pedagógiai Programunk mellékleteként az Egységes Óvoda- Bölcsődei csoport szakmai programot 3. Egységes Óvoda- Bölcsőde bemutatása 2015. szeptember 1-től a Nyírjákói tagóvodában kerül bevezetésre az Egységes Óvodabölcsődei csoport. Nyírjákón nincs bölcsődei ellátás, így óvodai csoportba integrált formában tudunk fogadni 5 fő két éves életkort betöltött gyermeket is, ezzel segítve a szülők munkába állását. 4. Tárgyi feltételek A csoportszoba 81

Helyi Pedagógiai Program 033277 Az Egységes Óvoda - Bölcsődéhez egy csoportszoba és mosdóhelyiség tartozik egy tágas öltözővel. Az étkezés és a pihenés a csoportszobában történik. E csoportszobában a bútorok a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelnek (asztalok, székek). Puha, hangulatos sarkokat alakítottunk ki pihenésre, a teret megosztottuk úgy, hogy elkülönült játék tevékenységre is adjon lehetőséget. A játékokat szabad elérhető polcokon helyeztük el, ezzel biztosítottuk a szabad játékeszköz választásának lehetőségét. Az udvar Az udvart együtt használjuk az óvodás gyermekekkel. A bölcsődés gyermekeknek egy udvarrészt különítettünk el homokozóval, hintával, kisvonattal mely biztosítja a gyermekek zavartalan, nyugodt játékát. 5. Az intézmény küldetése Óvodánk –élve a törvény adta lehetőségekkel- egységes, óvodai és bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézményként biztosítja, óvodai csoportba integrált formában, a második életévüket betöltött kisgyermekek napközbeni ellátását. Az új ellátási forma létrejöttének célja az esélyegyenlőség megteremtése. Településünkön nincs bölcsőde, ugyanakkor vannak három év alatti kisgyermekek, akiknek ellátása, mint igény megjelent. Azoknak kívánunk segíteni, akik szeretnének a munka világába visszatérni, így a gyerekek napközbeni ellátását két éves kortól biztosítani kívánjuk. Egységes óvoda bölcsődénk pedagógiai hitvallása Biztonságérzetet nyújtó, érzelem- gazdag környezet kialakítása, melyben a gyermek saját képességei szerint fejlődhet, megízlelheti az önfeledt aktív játék örömét, mely képessé teszi a későbbi élet során a kreatív továbbfejlődésre, élmény és fantázia világa gazdagodhat, és kialakulhat az esztétikum iránti érzékenysége. Arra törekszünk, hogy a gondjainkra bízott gyermekekből a körülölelő világra nyitott, érdeklődő, fogékony, önállóan gondolkodni tudó emberek váljanak. 6. Az ellátó intézmény bemutatása Óvodánk 2 csoporttal működik, szeretetteljes, családias légkörben. Intézményünkben pedagógiai munka folyik a 3-7 éves gyerekek részére. Ehhez szeretnénk szervesen bekapcsolni a kisgyermeknevelést is. Mindkét korosztálynál hasonlóak a nevelési célok, a nevelési alapelvek, a tevékenységi formák, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A gyermekek fejlődését mindenkor a saját maguk fejlődéséhez kell viszonyítani és ennek alapján értékelni. Az egységes óvoda-bölcsődei csoport a Nyírjákói telephelyen, annak kiscsoportjában kerül kialakításra. A csoportba felvehető maximális gyermeklétszám: - óvodai nevelés: maximum 12 fő - 2-3 év közötti gyermek: 5 fő Alkalmazotti létszám: - óvodapedagógus: 2 fő - kisgyermekgondozó,- nevelő: 1 fő - dajka: 1 fő 82


Az alkalmazottak heti munkaideje: 40 óra A gyermekekkel töltött kötelező heti óraszám: Kisgyermekgondozó, - nevelő: 35 óra Óvodapedagógus: 32 óra A kisgyermekgondozó, - nevelő tervezett váltakozó munkarendje: 8-15, 9-16. Külső, belső környezet leírása, tárgyi feltételek A csoport 17 férőhelyes, melyhez egy mosdó és öltöző helyiség kapcsolódnak. A gyermekszoba alapterülete:1 db 47 m2 Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei Az egységes óvoda-bölcsődébe azoknak a 2. életévüket betöltött, 3 éven aluli gyerekeknek a nevelését- gondozását vállaljuk, akiknek a szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátásukat, illetve szociális vagy egyéb ok miatt szükséges az intézményi gondozásuk Az egységes óvoda-bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek ellátását. A nyitvatartási idő: 6.30. órától 17 óráig. 7. Az ellátás során nyújtott szolgáltatások és azokkal kapcsolatos célok A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése családias, derűslégkörben, fizikai és érzelmi biztonság megteremtésével, odaforduló szeretettel, elfogadással, a gyermek kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával biztosítva a gyermekek fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet. A nevelőmunkánk az érzelmi biztonság segítségével elősegíti a gyermekek testi, értelmi és szociális fejlődését. Legfőbb törekvésünk, hogy kiaknázzuk az bölcsődében rejlő lehetőségeket, és biztosítsuk a gyermekek 2 éves kortól 7 éves korig történő folyamatos, egymásra épülő gondozását, nevelését, fejlesztését. Célkitűzésünk: az egységes óvoda-bölcsődei csoportban 2-4 éves korú gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének biztosítása. A család segítése érdekében a szülők munkaideje alatt biztosítjuk gyermekeik számára a harmonikus, kiegyensúlyozott biztonságot nyújtó gondoskodást. Mindezt higiénikus, esztétikus, inger gazdag környezetben. A gyermekek korának megfelelő egészséges étkezés biztosítva van. A gyermekek egészséges fejődését a védőnő és az intézmény orvosa figyelemmel kíséri. Dolgozóink munkájukat hivatásnak tekintik. A legújabb szakmai módszerek szerint dolgoznak, ezáltal fejlesztik a gyermekek kreativitását, alkotókészségét. A természethez közelítve spontán ismereteket nyújtanak. Nagyon fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást, egyéni, csoportos megbeszéléseket. A jobb feltételek /játék, bútor/ biztosítása érdekében megragadunk minden pályázati lehetőséget 8. A gondozás-nevelés alapelvei Az intézmény fontos értéke a sokszínűség, az óvoda és egységes óvoda-bölcsőde sajátosságának megfelelően. Egyéni arculattal és speciális nevelési tartalommal működik. Az intézmény, felelős:  A gyermekek napközbeni ellátásáért.  A gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért.  A gyermekközösség kialakításáért és fejlesztéséért.  A hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak csökkentéséért, 83

Helyi Pedagógiai Program 033277 az egyenlő esélyekhez juttatás feltételeinek biztosításáért.  A családi és az intézményi nevelés összehangolásáért.  A nyugodt, békés, vidám, biztonságos gyermekkor megéléséért.  A gazdag nyelvi környezet biztosításáért. A szakszerű gondozás alapelveinek érvényesülése Az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet által kiadott módszertani levél, mely a bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit és a szakmai munka részletes szempontjait tartalmazza, az alábbiakban ismertetett alapelveket emeli ki a bölcsődei élet megszervezésének egységes értelmezése érdekében. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Intézményünk a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vesz részt a gyermekek gondozásában, nevelésében, illetve szükség esetén lehetőségeihez mérten törekedve a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására. Mindezek értelmében fontosnak tartjuk a szülők számára lehetővé tenni a tevékeny, különböző szinteken és módokon megvalósuló bekapcsolódást az egységes óvoda-bölcsőde életébe, megismerve egymás nevelési elveit. Fontosnak tartjuk a családdal való jó együtt- működést, a sokszínű információcserét. Családlátogatást a szülők hozzájárulásával szervezünk. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket-a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítség igénye/ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Az egységes óvoda-bölcsődei nevelés-gondozás értékközvetítő és értékteremtő folyamat, amely a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, fejlődésének segítésére irányul, az emberi,gyermeki jogok, és az alapvető szabadság jogok tiszteletben tartásával. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés folyamatos tevékenység, megszakítás nélkül át kell hatnia az egész napot és ebben a következetességnek kell érvényesülnie A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak gondozási helyzetekre. Így kisgyermekek nevelői, nevelési tevékenységet végeznek gondozási tevékenységük közben is. A gondozás helyzeteiben is sokat beszélnek hozzájuk érdeklődésüket figyelembe véve. A napirendet úgy alakítjuk, hogy jusson elegendő idő az önálló próbálkozásra. életkorhoz igazodva. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, támogatása, megbecsülése, elismerése, megerősítése. A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a megfelelő környezet kialakításával a gyermek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését. Fontos, hogy az egységes óvoda-bölcsődébe járó gyermekek mindegyike folyamatosan érezze a róla gondoskodó felnőtt elfogadását, akkor is, ha lassabban fejlődik, ha eltérést mutat az átlagos fejlődéstől, ha SNI, emiatt nehezebben kezelhető. A kisgyermekgondozó elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek, vallási, nemzetiségi, kulturális, stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitás tudat kialakítását és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését 84

Helyi Pedagógiai Program 033277 és tiszteletben tartását. Egyéni igényeik-bizonyos határok közötti kielégítésével (beszoktatás meghosszabbítása, saját játék használata, étkezések meghosszabbítása, alvásigényhez igazodás) a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe vesszük. A biztonság és a stabilitás elve A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága (saját kisgyermeknevelő, csoport és hely állandóság) növeli az érzelmi biztonságot, alapul szolgál a tájékozódáshoz, a jó szokások kialakulásához. A napirend folyamatosságából, az egyes mozzanatok egymásra épüléséből fakadó ismétlődések tájékozódási lehetőségek, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményezne a napi események sorában, növelik a gyermek biztonságérzetét. A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakítását. A biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő és eszköz biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembe vétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása által a gyermekeket aktivitásra és önállóságra inspiráljuk. Fontos számunkra a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése. A pozitív megerősítés, dicséret, elismerő pillantás a helyes viselkedés megerősítésére, az önállósulási törekvések támogatása. Ezzel biztosítjuk a pozitív én-kép kialakulását, és azt a pszichikus állapotot melyben a gyermek sikeresen próbálkozhat újabb „feladatok” megoldásával. A biztonságos, és a gyermekek méretéhez igazodó berendezéssel segítjük egyrészt az elv megvalósulását. A sokfajta és elérhető magasságban lévő játékokat önállóan, szabadon választhatják. A biztonságos, és a gyermekek méretéhez igazodó berendezéssel segítjük egyrészt az elv megvalósulását. A sokfajta és elérhető magasságban lévő játékokat önállóan, szabadon választhatják Óvodapedagógusok és a dajkák, kisgyermeknevelők az élményszerzés lehetőségének biztosításával, saját példamutatással, minta nyújtásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok önálló feldolgozására ösztönzéssel segítjük a tanulást. Egységes nevelő hatások elve A nevelés értékközvetítés és értékteremtés egyben. Eredményessége érdekében fontos, hogy a gyermekkel foglalkozó felnőttek a gyermek elfogadásában, a kompetenciájának és pillanatnyi szükségleteinek megfelelő fizikai és érzelmi biztonság és szeretetteljes gondoskodás nyújtásában, öntevékenységének biztosításában egyetértsenek, az alapvető értékek, erkölcsi normák és célok tekintetében nézeteiket egyeztessék, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. Az egységes elvárások érdekében folyamatos tapasztalatcsere és konzultáció szükséges, mely kiterjed a gyermekek egyéni sajátosságaira, elvárt és betartandó szokásokra, önállósulási törekvések kezelésére is. Ezzel a gyermekek biztonságérzetét és a kiszámíthatóságot biztosítjuk. 9. A bölcsődei nevelés általános feladatai A kisgyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányok és azok következményeinek az enyhítése. Részterületei az egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása; az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése, a megismerő folyamatok fejlődésének segítése 85

Helyi Pedagógiai Program 033277 Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása Ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így az intézmény feladata, hogy ezt a fejlődést elősegítse. A fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése és a szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése. Az egészséges életmód, táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A mozgásigény kielégítése közben a mozgásfejlődés elősegítése. A megfelelő környezet biztosításával, mozgásfejlesztő eszközökkel, játékokkal segítve a gyermek kidolgozza a számára leggazdaságosabb és legharmonikusabb mozgásokat, izomzata fiziológiásan alakul ki és fejlődik. A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. A táplálkozás, tisztálkodás, mozgás - levegőzés, és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejlődés feltétele is egyben. Biztosítjuk, hogy a déli alvásra elegendő idő jusson. Célunk, hogy a gyermekek jó étvággyal, örömmel, koruknak, fejlettségüknek megfelelő módon fogyasszák el az ételt. Egészségvédelem elsődleges célja a prevenció, melyet gyakori zöldség,- gyümölcs, fogyasztással, megfelelő higiéniás szokások (tisztálkodás, fésülködés, szájápolás) kialakításával biztosítunk. Időjárási lehetőségek kihasználásával minél több időt töltünk a szabadban. Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok alakítása A gyermek sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. Fontos, hogy a kisgyermeket az intézményben érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül. A beszoktatás során törekszünk a közösségbe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, enyhítése. A kisgyermeknevelő, óvodapedagógusok ölbeli játékokkal, közös játékokkal, bábjátékkal a pozitív megerősítéssel, és érzelmek túlsúlyára törekedve a gyermek jó közérzetét, hangulatát, derűs légkört kialakítása. Segítjük a kisgyermeket abban, hogy kiépüljenek én határai, meginduljon az én-tudat egészséges fejlődése. Az énkép fejlődéséből, a dackorszakból származó frusztráció elviselésével megbirkózzon. Egyre inkább képes legyen a kisgyermek mások érzelmeinek felismerésére és elfogadására. Célunk biztosítani a kisgyermekkorban elvárható szabályok, normák, értékek megismerését, megteremteni azokat az optimális feltételeket, hogy ezeket akarja és tudja betartani. Ezáltal a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlődhessen. A konfliktushelyzetek helyes megoldásával nagyban segítjük a megfelelő kapcsolatok kialakítását. Fontos, hogy egy konfliktushelyzetből senki ne kerüljön ki vesztesként, a kompromisszumos megoldás javasolt.

A megismerési folyamatok fejlődésének segítése Cél az, hogy a kisgyermek a kognitív rendszeréhez tartozó pszichés területei, képességei (észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás, figyelem) arányosan és jól fejlődjenek. Változatos tevékenységeket biztosítva, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról, tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetéről. A bölcsődés - és óvodás korosztály számára is a kisgyermeknevelői, óvodapedagógusi kezdeményezések, a gondozás közbeni folyamatos kommunikáció, kérdésekre adott válaszok, figyelemfelkeltésük különböző természeti jelenségek iránt, azok lehetőség szerinti bemutatása, énekek, mondókák ismétlése, képeskönyvek nézegetése, mesék, vizuális tevékenységek, együtt készített játékok, készségfejlesztő játékok mind az ismeretszerzést szolgálják. Ismeretnyújtással a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának segítése. Ezek a közös tevékenységek, melyek a gyermek igényeihez igazodnak lehetőséget 86

Helyi Pedagógiai Program 033277 adnak a nevelő modellszerepének érvényesítésére, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtására. Emellett támogatják az önálló gondolkodást, feladatmegoldást, az önálló aktivitást és a kreativitást. Lehetőséget teremtenek az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra, ezzel elősegítve az egyéni képességek kibontakozását. A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése, megerősítése, az önkifejezés lehetőségeinek megteremtése az egyes helyzetekben Mivel ebben az életkorban a legfőbb tevékenység a játék, így minden értelmi nevelés játékba ágyazottan jelenik meg. Támogatjuk a gyermekek önállóságát, aktivitását, és kreativitását Esztétikai érzék formálása Szeretnénk elérni azt, hogy az egységes óvoda- bölcsődei csoportba járó kisgyermekek vegyék észre a körülöttük lévő (kertben, szobában, viselkedésben, díszítésben, terítésben, rendben/rendezettségben stb.) szépet. Kapjanak esztétikai élményeket a napi ellátás során mese, mondóka, vers, ének, rajz formájában is. Élvezzék és igényeljék is ezt, egyre inkább képesek legyenek nemcsak befogadni, hanem maguk is létrehozni. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció, különböző formáinak alakítása kiemelt jelentőségű. Figyelünk arra, hogy a gyermek beszédkedvét felkeltsük és fenntartsuk. Meghallgatjuk őket, kérdezésre ösztönözzük és a kérdéseikre, mindig válaszolunk. Szókincsüket a játszás során folyamatosan gyarapítjuk. Beszédértésüket, választékos szóhasználattal, sok beszélgetéssel, ritmusos mondókák mondogatásával és meséléssel fejlesztjük. 10. Az egységes óvoda- bölcsődei élet elvei 10.1. Személyi feltételek A kisgyermekekkel a nevelő-gondozó munkát kisgyermekgondozó,- nevelő végzi. A nyitvatartási idő nagy részében jelen van, felelős a csoport egészéért. Ő szoktatja be a gyermeket a csoportba, ő vezeti a gyermek dokumentációját, elsősorban ő tartja a kapcsolatot a szülőkkel. A kisgyermekgondozó,- nevelő érzelmileg és fizikailag is a gyerekek rendelkezésére áll, és a gyerekek ebből a „jelenlétből” (modell, interakciók és reakciók sokasága, folyamatos kommunikáció) építkeznek. Saját fejlettségüknek, fejlődési ütemüknek megfelelően merítenek belőle (utánoznak, azonosítanak, engedelmeskednek, interiorizálnak stb.), építik fel önmagukat. A gondozási idő fennmaradó részét az óvodapedagógusok végzik, akik 60 órás tanfolyam keretében megismerkedtek a legkisebbek ellátásával. A dajkának hozzá kell járulnia a bölcsődei nevelés eredményességéhez is. A dajka a legkisebbek ellátásában csak esetenkénti felügyeletet, segítséget biztosít. 10.2. Tárgyi feltételek Az egységes óvoda-bölcsőde tárgyi felszereltsége megfelel a „ A bölcsődei gondozás-nevelés minimum feltételei” című módszertani kiadványban előírtaknak. A játékkészlet összeállítása a módszertani levél útmutatásainak megfelelő. Az eszközök beszerzése során a célunk, hogy a gyerekek minél több tevékenység eszközeihez hozzá juthassanak. A csoportszoba egy védett részében alakítjuk ki a legkisebbek életterét. Az udvari játéklehetőség, levegőzés biztosított. A gyermekeknek tágas mozgásteret biztosít az udvar, melyben külön homokozó és mozgásfejlesztő eszközök vannak. 87

Helyi Pedagógiai Program 033277 11. Az egységes óvoda- bölcsődei élet megszervezése Folyamatos napirend: a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósulását biztosítja – megteremtve a biztonságérzetet, kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. Az óvodásokétól viszonylag független, állandó forgatókönyve van a legkisebbek ellátása során megvalósuló napi eseményeknek. Így a kicsik kiismerik magukat az időben, az egymás követő események között. Az ellátásnak ebben a kialakított rendszerében stabil, állandó helye van minden kisgyermek ellátásának (saját nevelő rendszer), ez biztonságot ad számukra. Csak a gyerekek fejlődése, igényeik változása indokolja a napirend finom módosítást, a fejlődést követő utána hangolást. Csoportállandóság: a gyerekek ugyanabban a csoportszobában vannak az egységes óvodabölcsődei évek alatt (így jól kiismerik magukat a fizikai és szociális térben egyaránt). Állandó helye van a gyerekeknek nemcsak az ellátás sorában, hanem az étkezésnél, fekvésnél is. Ez biztonságot jelent számukra és segíti az én-fejlődést is. Folyamatos jelenlét a csoportban: a gyerekek soha nem maradhatnak magukra sem a szobában, sem az udvaron. A kisgyermeknevelő vagy egy a felügyeletben besegítő személy a nap minden időszakában jelen van a csoportban. Napirend: 7 :00- 9:00 Érkezés, játék, mosdóhasználat 9:00- 9:30 Tízórai 9:30 – 11:45 Játék a csoportszobában, szabadban, folyamatos gondozási teendők, gyümölcs -, ivóléfogyasztás 11.45 – 12.45 Gondozási teendők, ebéd, folyamatos lefekvés 12.45 – 15.00 Alvás, ébredés szerinti gondozás, játék 15.00 – 17.00 Uzsonnázás, játék, hazamenetel 12. Az egységes óvoda- bölcsőde kapcsolatai

12.1. Intézményen belüli kapcsolatok Legfontosabb kapcsolata az adott óvodai csoporttal van, ahova a kisgyermekek, napközbeni ellátása beágyazódik. Ugyanígy integrálódik az ellátás a befogadó intézményi körbe. Közös rendezvények. (bábelőadás, zenés műsorok,gyermeknap, farsang). Dolgozók közötti együttműködés módjai A dolgozók közötti megfelelő kommunikációáramlást a napi megbeszélések segítik. A csoport kisgyermeknevelői, óvodapedagógusai, dajka folyamatosan egyeztetnek napi rendszerességgel az ellátandó feladatokkal kapcsolatosan. Személyiségük különbözőségeik ellenére fontos számukra, hogy nevelési gyakorlatukat egymáshoz közelítsék. Az óvodai csoport dolgozóival az óvodai helyi pedagógiai program megvalósulásának is részesei. Szülőkkel való kapcsolat A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és intézményi nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők között partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így közvetíteni 88

Helyi Pedagógiai Program 033277 tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a nevelőt a gyermek ismeretén alapuló differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A kisgyermeknevelő és az óvodapedagógus pedig, mint szakember, szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében. A szülők és az óvoda-bölcsődei csoport dolgozói folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelésgondozás kialakításában és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele a kölcsönös bizalom, az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű (de nem bizalmaskodó), etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, tapintatos, folyamatos kommunikáció, az információ megosztása. A kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formáját alkalmazzuk:  

Beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor, Szülőcsoportos beszélgetések, szülői munkaközösség választott képviselővel történő megbeszélések,



Faliújságon, hirdetőtáblán kiírjuk a napközben elhangzott dalokat, mondókákat, verseket, heti kezdeményezésünk témáját, neveléssel, egészségvédelemmel kapcsolatos újságcikkeket, közérdekű információkat.



Üzenő füzet bölcsődés korúak szülei számára, használata folyamatosan történik, ebben a szülő is bejegyez fontosabb kéréseket, valamint tájékoztatást ad a gyermek távolléti idején történt eseményekről. A kisgyermeknevelő rövid összegzést ír a szülőknek a gyerek fejlődéséről, változásokról (szobatisztaság, beszéd, játékfejlődés), valamint a törzslapon vezetett fontosabb változásról és a negyedévenkénti értékelésről ad írásos tájékoztatást



Nyílt napok,



Szülőértekezlet: Megbeszéljük a csoport életét a gyermekek fejlődése érdekében tett próbálkozásról



Időpont-egyeztetés utáni egyéni beszélgetés,



Kérdőívek kitöltése, vélemények gyűjtése.

Családlátogatás A gyermek minél alaposabb megismerése és a bizalmasabb viszony kialakítása érdekében minden esetben elmegyünk családlátogatásra (amennyiben a szülők hozzájárulnak). Az első családlátogatás célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, és a gyermek otthoni környezetében való megismerése. Továbbá ez a módszer szolgálja a bizalmasabb kapcsolat kialakítását, mert a gyermek családi környezetének, szokásainak jobb megismerését, a hibák megértését, ill. kiküszöbölését segíti elő. A családlátogatások alkalmával, a családnak is, és a nevelőnek is könnyebb megbeszélni a gyermekkel kapcsolatos problémákat, az elért eredményeket, vagy ellenkező esetben, felhívni a figyelmet a fejlődés kedvezőtlen tüneteire. Ugyanígy a szülőnek is lehetősége nyílik arra, hogy bővebben beszéljen a csoport életével kapcsolatos észrevételeiről, s gyermekéről. 89


Családoknak szervezett programok A jó kapcsolat kialakítása folytatódik a szülővel történő fokozatos beszoktatás folyamatában. Kérjük őket, hogy éljenek a lehetőséggel, hogy amíg megszokja a bölcsődés korú kisgyermek az új környezetet, kisgyermeknevelőket, addig biztonságot nyújtsanak neki jelenlétükkel a bölcsődében. A csoportba járó gyermekek szüleivel közösen szervezett programok: Az ünnepek tartalmát az ünnepek jellege adja meg. Az ünnepet a mindennapok sorából az előkészült és a rendkívüliség emeli ki. A felkészülést, az óvoda életének természetes menetébe illesztjük be. Őszi ünnepkör: - Őszi gyümölcsök, termések kóstolása, termésbábok készítése a szülőkkel Téli ünnepkör: - Egészségnap szervezése a szülők részvételével (gyümölcssaláta, zöldségek kóstolása, előadások a szülőknek az egészségnevelés témában) - Mézeskalácssütés a szülőkkel és a másik csoporttal közösen - Karácsonyi forgatag: Községi szintű rendezvény - Kiszebáb égetés télűzés Tavaszi ünnepkör: - Anyák napja (rövid köszöntővel, saját készítésű ajándékokkal köszöntik a gyermekek az édesanyjukat a csoportban) - Gyermeknap: közös gyermeknap az óvodai csoporttal és a szülőkkel - Évzáró ünnepély: tanult versekkel, körjátékok bemutatása az egész évben tanultak válogatásából. Óvodán belüli ünnepségeink, amelyeket zárt körben rendezünk: - Mikulás várás az első osztályosokkal és az óvodai csoporttal - Adventi készülődés: karácsonyi díszek készítése, az óvoda díszítése, versek, dalok tanulása - Farsang: egész napos jelmezes mulatság a gyerekeknek - Megemlékezés Március 15-ről: énekekkel, versekkel, - Húsvéti előkészületek: tojást festünk, a fiúkkal locsoló verset tanítunk, - Csoporton belüli ünnepek: születésnapok, névnapok folyamatos megünneplése

12.2. Intézmény külső kapcsolatainak formái Azon szakmák képviselőivel, akik a kisgyermekek korábbi, illetve jelenlegi ellátásában részt vettek: gyermekorvos, védőnő, gyermekjólét, családsegítő, gyámhatóság, fenntartó. A kisgyermekek napközbeni ellátásának szakmai munkáját segítő, ellenőrző Módszertani Bölcsőde szaktanácsadóival PARTNEREINK Gyermekjóléti Szolgálat Gyámügyi Előadó Védőnői

KAPCSOLATTARTÁS MÓDJA IDŐKERETEI Esetjelző, esetmegbeszélés, személyes Szükség szerint találkozások Esetmegbeszélés, személyes találkozások Szükség szerint Esetmegbeszélés, személyes találkozások 90

Havonta és szükség

Helyi Pedagógiai Program 033277 Szolgálat Gyermekorvos

szerint évente

szűrővizsgálat

Ezen kívül kapcsolatot tartunk a helyi Idősek Klubjával, akiknek az idősek világnapján és Karácsonykor műsorral, ajándékkal kedveskedünk. A könyvtárral szoros kapcsolatot ápolunk, ahová az ünnepi előkészületek során ellátogatunk, kreatív foglalkozáson veszünk részt. ( Karácsony, Húsvét) 13. A bölcsődei élet tevékenységformái és a kisgyermekgondozó,- nevelő feladatai

13.1. Az ellátás során megvalósuló tevékenységrendszerek Gondozás Bensőséges, interakciós helyzet a kisgyermekgondozó,- nevelő és a gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. Az ellátás műveleteinek fokozatos módon megvalósuló átadása, a kisgyermek önellátásához szükséges készségek, szokások kiépítése. A gondozás intimitásának biztosításával megteremteni a kisgyermek érzelmi biztonságát, fejlődésének, nevelésének pszichés alapját. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermekek aktívan részt vehessenek a gondozási helyzetekben. Lehetőséget kívánunk adni a próbálkozásra úgy, hogy közben érezzék segítő, támogató figyelmünket. Megteszi a kisgyermek nevelő mindazt (öltözködés, étkezés, tisztálkodási tennivalók stb.), amit majd a kisgyermek, lépésről – lépésre megtanul és átvesz tőle. A közös együttműködés, gyakorlás, nevelés nyomán egyre precízebben, alaposan, egyre kevesebb segítséget igényelve képes és kész a kisgyermek önmaga ellátását megoldani. Mindez nagyon komoly tanulási folyamat. Egy életre szóló, nagyon erős önszabályozó automatizmusok, készségek, szokások dolgozódnak így ki, valóban lépésről-lépésre. A kisgyermeket gondozni csak testközeli, intim helyzetben lehet. Ezek a bensőséges, közelséggel, érintéssel, intenzív egymásra hangolódással jellemezhető személyes percek, óriási jelentőséggel bírnak az idegrendszer érése, a gyermek fejlődése szempontjából. Ezek az intim helyzetek teremtik meg a fejlődés/fejlesztés /nevelés keretét és alapját. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége. Önkéntesen, belső indítékok alapján jön létre. A játék segíti a gyermekeket a világ megismerésében, befolyásolja testi-, érzelmi-, értelmi-, szociális fejlődését. A játék a gyermeki önszabályozás kidolgozásának a legtisztább formája. A játék nemcsak arra jó, hogy segítségével felépítse, strukturálja önmagát (a felnőtt jól átgondolt támogatásával), hanem a korai időszakban az egyik legfontosabb védő faktor is. A játék segítségével a gyermek el tudja hárítani mindazokat a feszültségeket, nehezen elviselhető rossz érzéseket, amelyek az épen strukturálódó, fejlődő én-t károsíthatják. A folyamatos játékot az étkezések ideje, a gondozási tevékenységek, a pihenőidő szakítják meg. A két éves kisgyermeknél már megjelenik az én tudat. Az „én akarom”, „én idézem elő”, amely a játékban is megfigyelhető. Később pedig már szeretnének hasonlítani a környezetükben lévő felnőttekhez, utánozzák őket, elkezdenek szerepet játszani. A bölcsődés korú gyermekeknél a gyakorló játékot tartjuk a legfontosabbnak, mert változatosan lehet alkalmazni. A mozgást gyakorló játék során egy-egy mozgás műveletet ismételnek, a sikeres végrehajtás az öröm forrása. Eszközzel való játszás közben rakosgatják, tologatják a tárgyakat, gyakran mozgással kísérve. Ezekből, a tevékenységekből alakul ki az építő és konstruáló játék A hang és beszéd gyakorlása fokozza beszédkedvüket, gyarapítja 91

Helyi Pedagógiai Program 033277 szókincsüket. Ezt rövid mondókák mondogatásával, kitalált szöveggel, játékos mozdulatok ismétlésével végezzük. Alkotó játék során megtapasztalják a különböző anyagok (víz, papír, homok, gyurma, stb..) tulajdonságait, fejlődik képzeletük, kreativitásuk, sok ismeretet, tapasztalatot szereznek. A bölcsődei nevelés során a feladattudat alapozása érdekében bevonjuk őket bizonyos feladatok elvégzésére, de ezek játékba ágyazottan történnek. Szoktatjuk őket arra, hogy ha egy játékkal már nem játszanak, tegyék el a helyére A kisgyermeknevelő feladatai a játékkal kapcsolatban:  Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése. 

A napirenden belül elegendő eszköz, idő, és hely biztosítása.



Igény szerint kezdeményezés, és szerepvállalás a játékban.



Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek (együttjátszás) biztosítása.



A gyermeki játék önállóságának biztosítása.

A játéktevékenységhez szükséges eszköztárunk 2-3 éves korosztály számára.:  Manipulációs játékok (textil, gumi, műanyag 

Építő, konstruáló játékok (műanyag, fa)



Utánzó, és szerepjátékok eszközei



Képességfejlesztő játékok



Nagymozgásokat fejlesztő játékok



Udvari játék eszközök

Játék közben szinte észrevétlenül tanul a gyermek. Ezért a játék a bölcsődei - kisgyermekkori - tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán - indirekt módon - tanuljon a kisgyermek. Legfőbb célkitűzésünk a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és sokoldalú cselekedtetés, valamint a közvetlen környezet folyamatos megismertetése. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermek-gyermek interakciók. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli a tanulás során is ebből kiindulva, komplex fejlesztések rendszerén keresztül jut el a gyermekekhez az, ami a számár a világból megismerhető, befogadható ismeretet jelent. A kisgyermeknevelő feladatai a tanulással kapcsolatban:  Értelmi adottságok és képességek fejlesztése 

A gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítése



Sokszínű tevékenységek biztosítása



A gyermek önállóságának, figyelmének fejlesztése 92


Sikerélményt nyújtani a gyermeknek, ami a pozitív én-képét, és önbizalmát erősíti

A nevelés során megjelennek az évszakok és az ünnepek témakörei, s ehhez választunk odaillő vizuális technikákat, dal és mondóka anyagot, mozgásos játékokat. Cél az, hogy a kisgyermek képességei arányosan és jól fejlődjenek. Változatos tevékenységeket biztosítunk, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építünk, s ez által tapasztalatokat szerezhet önmagáról, tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetéről. Mivel ebben az életkorban a legfőbb tevékenység a játék, így minden értelmi nevelés játékosan jelenik meg. A korosztály sajátosságait figyelembe véve gyermek középpontba helyezését, és a gondozásnevelés funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gondozásba ágyazott nevelői munkának a gyermeki személyiség kibontakozását, nevelését és fejlesztését kell figyelembe vennie, fokozott figyelemmel a tudatos, tervezett, szervezett gondozási-nevelési helyzetek megteremtésére. A nevelés tartalma a tevékenység-rendszereken keresztül érvényesül, és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól, egymást átszőve érvényesülnek. 

játék és tanulási tevékenység



társas közösségi tevékenység



munkatevékenység



szabadidős tevékenység

A kezdeményezések egy adott héten (vagy hosszabb ideig is) egy adott környezeti téma köré szerveződnek. A témák felölelik a természetes, mesterséges környezetünkben lévő dolgokat. A témák választásának szempontjai:  adott évszak sajátosságait,  ünnepek, jeles napok, néphagyományok Mondóka, ének- Ének, énekes játék, gyermektánc A sokrétű zenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a kisgyermeknevelő, óvodapedagógus kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. A gyermek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségéhez, érzelmi, hangulati állapotához igazodó, felelősséggel kiválasztott és alkalmazott játékos mondókák, gyermekdalok, népdalok és értékes zeneművek felkeltik a kisgyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését és továbbélését. A személyes kapcsolatban, játékhelyzetekben átélt mondókázás, éneklés, zenehallgatás pozitív érzelmeket keltenek, örömélményt, érzelmi biztonságot adnak a kisgyermeknek. A gyermekek érdeklődését felkeltik a játékos mondókák, énekek. Ezek közül választunk olyanokat is, amelyek tartalma kapcsolódik az adott témához, mely jó alap, hogy a gyermekek aktívan tevékenykedjenek. Ezek a nap folyamán többször is eljátszhatók a gyermekekkel, ahányszor csak igénylik. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. Érzelmi alapon segítik az anyanyelv, a zenei anyanyelv elsajátítását, a személyiség fejlődését, hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban 93

Helyi Pedagógiai Program 033277 a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez. Eredményes megvalósítása lehetőséget nyújt a gyermek további zenei fejlődésére.

Vers, mese - Verselés, mesélés A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. Fejlődik emberismerete, a főhőssel való azonosulás fejleszti empátiáját, gazdagodik szókincse. A mese segíti az optimista életfilozófia és az önálló véleményalkotás alakulását. A nevelésünkben, terveinkben a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. A versek, mesék is kapcsolódhatnak a témához. Természetesen ezek spontán helyzetekben is előkerülnek a gyermekek érdeklődéséhez igazodva. A helyzetek alakítását, alakulását a gyermekek pillanatnyi érzelmi állapota és ebből fakadó igényei befolyásolják elsősorban. Alkotó tevékenység Az öröm forrása maga a tevékenység-az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, alkotás-nem az eredmény. A kisgyermeknevelő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, megőrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődére gyakorolt hatások érvényesülését. Minden héten iktatunk be olyan alkotó tevékenységet, amely az adott témát jeleníti meg. A gyermekek számára bármikor rendelkezésre áll önkifejezésre alkalmas eszköz. A finommotorika fejlődését segítik elő az alkotó tevékenységek. Ezért mindennap biztosítjuk a lehetőséget a gyurmázásra, színes ceruzával, zsírkrétával való rajzolásra. 2 éves kor felett lehetőséget biztosítunk a ragasztásra, nyomdázásra, vízfestékkel való festésre. Az anyagokkal és eszközökkel, technikákkal való ismerkedés, és használat során szókincsük is bővül. Aktív tevékenységek során ismereteik jobban elmélyülnek. A tevékenységek közbeni és az elkészült munkák feletti öröm gazdagítja érzelmeiket. A munkáikat minden esetben kiállítjuk, hogy láthassák saját és mások elkészült munkáit, tanulják azokat megbecsülni. Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése, stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. A gyermekek bármikor bekapcsolódhatnak, és bármikor kiléphetnek, az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az egymásra épülő elemekből álló műveletsorhoz igazodással próbálkozás, az együttműködés és a feladatok megosztása. Az egyes tevékenységek fejlesztik az ízlést, a hétköznapi élet esztétikuma iránti igényességet, a mások felé fordulást, mások igényeinek figyelembe vételét és az empátiát. 94


13.2.Helyi kiemelt feladataink: Környezeti nevelés Mindig a felnőtt közvetítésével valósul meg a gyermek és a környezet közötti kapcsolat. Egységes óvoda-bölcsődei csoportban óvodánk helyi pedagógiai programjával összhangban, nemcsak a környezet megvédésére kívánunk nevelni, hanem a környezettel való együttélésre is. A természet szeretete, védelme, a természettel való együttélés, a természethez való kötődés, mélyről fakadó szellemi, lelki életünk meghatározója. Bízunk gyermekeinkben, hogy egyre többen lesznek, akik megtalálják a természet és a társadalom összhangját. Környezeti nevelésünk célja: A 2—3-4 éves gyermekek is minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, életkoruknak megfelelő szinten. A kisgyermeknevelő feladatai:  Fokozatosan, lépésről-lépésre, a folyamatba aktívan beavatkozva vállaljon részt a gyermekek környezettudatosságának fejlesztésében.  Gondoskodjék arról, hogy a játék, a tanulás, a társas-és közösségi élet, a munka és a szabadidős tevékenységekben egyaránt jelenjen meg a környezeti nevelés. A csoportszoba, mint a környezeti nevelés helyszíne: Csoportszobánk a környezeti nevelés feltételeinek megfelel, ahol közvetlen megfigyelést segítő természetes élősarok van kialakítva, ahol a gyerekek az év során folyamatosan tevékenykedhetnek. Növénygondozás – ápolás A környezeti nevelés, a környezettel való ismerkedés során apró feladatokkal bízhatjuk meg őket: pl. cserépbe homokpakolás, mag ültetése, virág locsolása, hajtatás, csíráztatás. A gyermekek részt vehetnek a virágok gondozásában (locsolás) Figyelemmel kísérik fejlődésüket, növekedésüket. Terméseket folyamatosan gyűjtünk az év során, és megfigyeljük azokat. közösen tisztítjuk, fogyasztjuk. Az év során folyamatosan bővítjük a természetsarkokat. A gyerekek szüleik segítségével gyűjtik a terméseket, ásványokat, kavicsokat, természetes Néphagyomány-ápolás Az ünnepek, néphagyományok ápolása, jeles napok megjelennek a témák kiválasztásának szempontjánál. Ilyen alkalmakkor az ünnephez kapcsolódó mondókák, énekek jelennek meg. Megjelentetünk, felelevenítünk egy-egy néphagyományt. Az óvodai élet előkészítéseként, az egymásra épülő nevelés jegyében az óvoda helyi nevelési programjával összhangban e két nevelési feladatra helyezzük a hangsúlyt, a nevelési tervek is ennek alapján készülnek. 14. A kisgyermeknevelő feladatai A beszoktatás Célja, segíteni a gyermeket az új környezet elfogadásában. A kisgyermekgondozó,- nevelő a szakma szabályainak megfelelően végzi az anyás, fokozatos beszoktatást, segíti a gyermek új környezetbe való beilleszkedését. Törekszik arra, hogy a szülő és a gyermek megismerje a 95

Helyi Pedagógiai Program 033277 napi gondozás-nevelés környezetét, az abban dolgozó munkatársakat. Kezeli a szülőtől, vagy az előző gondozási helytől való elszakadás tüneteit. A szülő kiválaszthatja gyermeke jelét, különböző tevékenységekben vehetnek részt az óvodásokkal együtt. A beszoktatási idő minimum 2 hét, a gyermek igényéhez igazítva történik. Meglátogatja az ellátásba kerülő gyermeket és szüleit otthonukban. Nevelés A nevelés mely beépül a gondozásba, a gyermek játékába, és a gyermekhez, a napközbeni eseményekhez kapcsolódó interakciós helyzetekbe. A kisgyermek nevelő nevelési tevékenysége során betartja a kisgyermeknevelés elveit, a gyermek korának, személyiségének, aktuális állapotának megfelelő nevelési módszereket, eszközöket alkalmaz. Nevelési feladatit több területen végzi:  Kialakítja a gyermek önállóságát. Az önellátás legalapvetőbb készségeit, szokásait - a gyermekkel együttműködve végzett gondozás során - fokozatosan formálja, átadja.  Nevelés során biztosítja a test edzését a megfelelő öltözködés, a levegőn való mozgás, játék, alvás lehetőségét, higiénés szokások kiépítésével (étkezés, tisztálkodás, szobatisztaság).  A gyermek értelmi nevelése során megfelelő információkat, ismereteket nyújt a gondozás, a játék, és a napi események, élmények kapcsán.  Esztétikai élmények nyújtására törekszik tárgyi vonatkozásban, viselkedés terén; mondóka, vers, mese, ének-zene, alkotó tevékenységek (rajz, festés, gyurmázás) által.  Erkölcsi nevelés során érvényt szerez a kívánatos és elvárható viselkedési szabályoknak, normáknak a gyermek viselkedésében, a gyermekcsoportban.  Speciális nevelési feladatokat lát el problémás kisgyermekek esetében (agresszió, tartós rossz hangulat).  Integrálja a gyermekkel kapcsolatban végzett feladatait annak érdekében, hogy azok támogassák a gyermek személyiségének, különböző pszichés funkcióinak fejlődését, a gyermek érési ritmusának, belső programjának megfelelően.  Nagymozgás, finommozgás fejlődését, koordinációját támogató lehetőségeket, alkalmakat biztosít. Törekszik olyan feltételek megteremtésére, ami segíti a koordinációt a motorikum és az érzékszervek között.  Különböző módon segíti, támogatja a beszéd fejlődését.  Segíti az érzelmi fejlődést, az érzelmek belső szabályozásának kialakulását. Fölerősíti az empátia fejlődését segítő eseményeket.  Különböző módszerek alkalmazásával támogatja az én fejlődését, én határok, én-kép kiépülését, az én strukturálódását (gondozás, játék közben).  Törekszik az értelmi funkciók fejlődésének támogatására, főként a játék és szabadidős tevékenységei kapcsán. (észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). Egészségügyi feladatok ellátása  Ha a gyermek napközben megbetegszik, megbetegedését azonnal jelzi a szülőnek.  Megteszi a szükséges intézkedéseket az esetleges fertőzések megakadályozására.  Törődik vele, hogy a gyermek a korának, fejlettségének megfelelő, egészséges fejlődését biztosító napi étkezésben részesüljön. 96


Gyermekvédelmi feladatok ellátása  Figyeli és szükség esetén, megfelelő módon és formában jelzi, ha a gyermek (testi pszichés) bántalmazásának tünete, gyanúja felmerül.  Érvényt szerez a gyermek, mindenekfelett álló érdekeinek.  Ismeri és betartja azokat a – szakma jellegéből fakadó – többlet etikai elvárásokat, felelősségeket, amelyeket a legkisebbek ellátása megkövetel.  Konzultál a gyermekvédelmi felelőssel. Dokumentációs feladatai:  Csoportnaplót vezet.  Jelentést készít az óvoda gyermekvédelmi felelősének a hátrányos helyzetről.  Figyelemmel kíséri a gyermek egyéni fejlődését  Rögzíti a gyermek fejlődésével, egészségi állapotával kapcsolatos megfigyeléseit, adatokat, tapasztalatokat. Ezek szolgálnak alapul a gyermek egyéni fejlesztéséhez. Szülőkkel való kapcsolattartás feladatai:  Átadás-átvétel alkalmával napi tájékoztatás nyújt a gyermekről a szülőknek, és maga is tájékozódik a gyermekkel kapcsolatos otthoni történésekről  A szülőkkel folytatott személyes vagy csoportos beszélgetések során erősíti a szülői kompetenciát, harmonizálja a nevelői feladatokat az intézmény és a család között. 15. A szakmai program megvalósítása, várható következményei, eredményessége, az ellátórendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelése A szakmai programban rögzítettek megvalósulását rendszeresen nyomon követjük. A társintézményekben hospitálást végzünk, a hasznos és újabb szakmai módszereket átvesszük. A fejlődés várható jellemezői bölcsődéskor végére  A gyermek belső érése, a családi nevelés és a bölcsődei nevelési – gondozási folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége a bölcsődés kor végére eléri az óvodai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.  Ruhadarabjaikat megnevezik, kis segítséggel le és felveszik  Segítséggel kezet mosnak, szobatiszták.  Önállóan étkeznek  Ismerik testrészeiket megnevezik azokat  Biztonsággal járnak, futnak, szívesen mozognak, guggolnak, ugrálnak, tornáznak Finommozgásaik folyamatosan fejlődnek, képesek apróbb játékokkal játszani.  Próbálkoznak a ceruzafogással, rajzolással, festéssel, szívesen gyurmáznak  Beszédfejlődésük eltérő szinten van, de képesek kommunikálni a felnőttekkel és társaikkal.  Ismerik a legfontosabb megszólítási szabályokat, köszönnek, helyesen alkalmazzák a kérem- köszönöm kifejezéseket  Rövid verseket, mondókákat, dalokat felidéznek. 97

Helyi Pedagógiai Program 033277      

Rövid mesét végighallgatnak Ismerik a nevüket, jelüket Könyvnézegetés közben felismerik a látottakat. Játéktevékenységekben képesek a társaik és felnőttek elfogadására Megjelenik az aktív társas viselkedés első formája és összedolgozása Az összedolgozás során kialakulhat a munkamegosztás, így lehetőségük lesz kisebb szerepjátékok eljátszására. Ez jó alap az óvodai szerepjátékok kibontakoztatásához

Legitimizációs záradék A szakmai program érvényessége: 2015.09.01.-tól visszavonásig. A Helyi Szakmai Program határozza meg az egységes óvoda-bölcsődei csoport feladatait. A nevelőtestület143/2015 (VI.19.) számú határozatával elfogadta a Helyi Pedagógiai program mellékletét. Intézményvezető jóváhagyása határozata 143-1 iktatószámon. Baktalórántháza-Nyírjákó óvodai társulás társulási tanácsának 5/2015.(IV.29.) számú határozatával elfogadta a programot. 2015.06.19. Miklós László Andrásné aláírás .

98

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015

Recommend Documents