2015. Jákfalvai Százszorszép Óvoda HELYI NEVELÉSI PROGRAM

2015.

Jákfalvai Százszorszép Óvoda

HELYI NEVELÉSI PROGRAM


OM: 028680

2015

TARTALOM ELŐSZÓ ............................................................................................................... 5 AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................ 6 BEVEZETŐ ............................................................................................. 7

I.

Százszorszép Óvoda bemutatása ......................................................................................... 9 A Dövényi Tagóvoda bemutatása ...................................................................................... 10 1.

NEVELÉSI KONCEPCIÓ ......................................................................................... 11

2.

GYERMEKKÉP.......................................................................................................... 14

3.

ÓVÓNŐKÉP................................................................................................................ 15

4.

DAJKAKÉP ................................................................................................................. 16

5.

ÓVODAKÉP ................................................................................................................ 17

6.

INTÉZMÉNYI JÖVŐKÉP…………………………………………………………17

A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS .................. 18

II.

CÉLJAI, FELADATAI ..................................................................................... 18 III.

AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPVETŐ FELADATAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÉN ............................................ 20

1.

Az egészséges életmód,egészségfejlesztési program ................................................. 20

2.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ........................................................... 27

3.

Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ......... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4.

Programunk rendszerábrája ...................................................................................... 32

IV.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI .............................. 33

1.

Játék és tanulási tevékenység ..................................................................................... 33 1. 1

Játék ................................................................................................................................... 33

1.2

Tevékenységekben megvalósuló tanulás ..................................................................... 36

2.

Munkatevékenység ...................................................................................................... 38

3.

Szabadidős tevékenység .............................................................................................. 39

4.

Társas és közösségi tevékenységek ............................................................................. 40

2 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

A FEJLESZTÉS TARTALMA ........................................................... 41

V.

A társadalmi érintkezést megalapozó, komplex tevékenységi formák ................... 43

1.

1.1Az anyanyelvi nevelés……………………………………………………………………..… 43 1.2

Matematikai tartalmú ismeretszerzés…………………………………………………44

A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző tevékenységek ..................... 45

2.

2.1

A külső világ tevékeny megismerése…………………………………………………45

Művészeti tevékenységek ............................................................................................ 47

3.

3.1

Verselés, mesélés, dramatikus játék………………………………………………….47

3.2

Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc……………………………………………50

3.3

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka……………………………………………….53

Testi fejlesztés .............................................................................................................. 55

4.

4.1

Mozgás, mozgásos játékok…………………………………………………………...55

VI.

A PROGRAM ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE 58

1.

A program megvalósításához szükséges feltételek ............................. 58 1.1

Személyi feltételek ........................................................................................................... 58

1.2

Tárgyi feltételek................................................................................................................. 58

Az óvodai élet megszervezése ..................................................................................... 59

2.

2.1

Szervezeti és időkeretek .................................................................................................... 59

2.2.

Szervezési feladatok .......................................................................................................... 60

2.3.

Tervezés............................................................................................................................. 60

Az óvoda kapcsolata .................................................................................................... 61

3.

3.1

A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái .......................................... 61

3.2

Az óvoda-iskola kapcsolata ............................................................................................... 62

3.3

Óvodánk egyéb kapcsolatai ............................................................................................... 62

3.4

Kapcsolat egyéb segítő szervekkel .................................................................................... 63

4.

Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei ........................................................ 64

5.

Gyermekvédelem,szociális hátrányok enyhítése,esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ................................................................................................................ 66

VII.

MAGYAR NYELVŰ CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS ............ 68

VIII. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE ........................................................................................... 74 3 Helyi Nevelési Program


IX.

OM: 028680

2015

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE .............................. 83

1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése………………………......….83 2. Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése…………………………………………..87

X.

ZÁRÓGONDOLATOK........................................................................ 88

LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL ....................................................................................... 889



OM: 028680

2015

ELŐSZÓ Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele s úgy gondolják, hogy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését az e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. Változó világunk, társadalmunk, gazdaságunk, a közoktatási intézmények, így az óvodák életében is sok változást indukált. A gazdasági változások szükségessé tették, a fenntartó önkormányzatok közoktatási feladatellátása terén, a költséghatékonyság növelését. Ennek érdekében Jákfalva és Dövény községek Önkormányzatainak képviselőtestületei úgy határoztak, hogy a közoktatási feladatok helyi ellátását összehangolják, 2007.szeptember 1.-től intézményfenntartói társulás formájában látják el. A társulás létrejötte szükségessé tette az óvoda törvényes működéséhez szükséges dokumentumok, így a HOP egységes szerkezetbe foglalását, mely 2007-ben megtörtént. 2008-ban Tevékenységközpontú programunk kiegészítéseként, de nem elkülönített részeként dolgoztuk ki a magyar nyelvű cigány kulturális nevelés programját és ezzel párhuzamosan a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelését. 2011-ben beépítettük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére vonatkozó nevelési eljárások is. A 2013-ban történt módosítás alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. A jelenlegi módosítás az intézményi önértékelés miatt vált szükségessé A Jákfalvai Százszorszép Óvoda a Helyi Nevelési Program készítése során az alábbi törvényi hivatkozásokat vette figyelembe:              

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.Törvény A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelv Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program 1996. évi LXII. tv. a közoktatásról (módosítás8. § f) pontja: a gyermek különleges gondozáshoz való joga, mely szerint állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban kell hogy részesüljön. 2003. évi CXXV. Törvény az „Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról” 2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a „Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve” kiadásáról 1021/2004. (III. 18.) Kormányrendelet a romák integrációjáról Óvodai integrációs program – Miniszteri Közlemény Alapító okirat 5 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az óvoda hivatalos neve

:


OM azonosító

:

028680

Az óvoda címe,elérhetősége

:

 3721,Jákfalva Kossuth u.4.  48/347-029 Fax. 48/347-029  [email protected]

A székhely intézmény

:

Jákfalvai Százszorszép Óvoda  3721,Jákfalva Kossuth út 4.  / fax : 48/347-029

Tagintézmény

:

Jákfalvai Százszorszép Óvoda Dövényi Tagóvodája  3721,Dövény Dózsa Gy.u.10.  70/430-1055

Az óvoda fenntartója Felügyeleti szerve

Jákfalva - Dövény települések Óvodai Köznevelési Intézményfenntartó Társulása :

Jákfalva Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Alapító okiratának száma, kelte :

módosításokkal egységes szerkezetben kiadva Jákfalva 41/2007. (VIII.21) önk.hat. Dövény 48/2007 (VIII.21.)önk.hat

Működési körzete

:

Jákfalva és Dövény község közigazgatási területe

Csoportok száma

:

székhelyén : 2 telephelyén: 1

Maximális gyermeklétszám

:

székhelyén: 40 telephelyén: 25

Az óvoda vezetője

:

Nagyné Juhász Erika

Tagóvoda-vezető

:

Farkasné Gyenes Melinda

A program benyújtója

:

Nagyné Juhász Erika 6 Helyi Nevelési Program


I.

OM: 028680

2015

BEVEZETŐ

„Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, mely lehetővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön, amilyenné belső lehetőségei csak engedik. A talaj kioldja a mag fejlődési képességét, de ez a képesség maga benne rejlik a magban. Csakúgy, mint a magban, a gyerekben is tökéletesen benne rejlik a fejlődés képessége." /Thomas Gordon/ Thomas Gordon gondolatainak igazságát valljuk. Minden gyermek önálló, külön személyiség, akit olyannak kell elfogadnunk amilyen. Az elfogadás elősegíti, hogy segítségünkkel fejlődhessen, előreléphessen, az érzelmi egészség irányába mozduljon el, és belső lehetőségeit jobban megvalósíthassa. Ha ezt a bizalmat érzi a gyermek, akkor ő is hajlandó segítő, irányító kezünket elfogadni, s azzá válni, amivé csak lehetséges számára. Ezt a hivatást csak a gyermekeket szerető, értő, elfogadó ember végezheti eredményesen. Alaptételként kezeljük minden gyermekről a pozitív tulajdonságok feltételezését és erősítését. A szeretettel, elfogadással, szakértelemmel párosuló nevelői munka meghozza "gyönyörű virágát" a gyermek személyiségének fejlődését, és viszont szeretetét, amely megújulásra ösztönöz, és erőt ad számunkra. Jákfalva és Dövény községek Önkormányzata 2007. szeptember 01-től az általa fenntartott óvodákat társulásban működteti tovább. Az intézmények racionalizálására azért volt szükség, hogy szakmailag, gazdaságilag, létszám- és bérgazdálkodás tekintetében az óvodák hatékonyabban és takarékosabban működjenek. Az önkormányzati határozatok alapján a mi új óvodai társulásunk a Százszorszép Napköziotthonos Óvoda, Dövény Tagóvoda néven jött létre, mely mostanra az új rendelkezések szerint Jákfalvai Százszorszép Óvoda néven működik. A tagóvoda jogutódlással szűnt meg. Az intézményt egy magasabb vezető irányítja, székhelye; Jákfalva Kossuth út 4. sz., munkáját Dövényben pedig tagóvoda vezető segíti.. Az intézmény adminisztratív munkáját az óvodavezető látja el. Programunk az "Óvodai nevelés országos alapprogram"-jára épül, hangsúlyozza a gyermekközpontúságot, az óvoda funkcióinak, szerepének, nevelési rendszerének hatékonyságát. Az óvoda arculatát a nevelőtestületben együtt tevékenykedő óvónők alakítják, pedagógiai hitükkel, módszereikkel, közösen vállalt értékeikkel. Mind a két intézmény a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programot adaptálta, formálta, helyi arculatának megfelelően. A tevékenységközpontú óvodai nevelés adaptálásának indokai : Hitvallásunk, az óvodáskorú gyermek egyéni és életkori sajátosságait a legmesszebbmenőkig figyelembe véve, fejleszteni, személyiségét, kiegészítve és folytatva a családi nevelést, derűs otthonos légkörben, amelynek megvalósulása folytán képessé válik a gyermek egyre tágabb környezetbe való zökkenőmentes beilleszkedésre. Ezen a ponton találkozik először, a nevelőtestületi nézet és a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés. Az Alapprogram is kellő szabadságot biztosít az óvónő munkájában, ezzel a szabadsággal élve és a helyi sajátosságokat, lehetőségeket eddig is kihasználva és beépítve végezzük munkánkat, tág teret adva a gyermeki tevékenységnek, tevékenykedtetésnek, és ezen keresztül a sokoldalú megismerésnek. Óvodai életünket a megismerések komplexitása, gyakorlatiassága és a többoldalú tapasztalatszerzés jellemzi. Az óvónők által kezdeményezett tevékenységi formák alapjai a tanulásnak, a 7 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

kompetenciák fejlesztésének. A gyermeki megismerés, a tanulás, szerves része a nevelésnek, melyhez a nap minden pillanata megfelelő lehet, előtérbe helyezve a szabad játékot. Programunk a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, az együttműködésre, a játékra épít. Nevelésünk tartalma tehát minden, ami a gyermek környezetéből származó élmény, tapasztalat, ismeret. Azért döntöttünk alapvetően a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelés programja mellett, mert nézeteink megegyeznek abban, hogy az eddig jól bevált alapokra építve léphetünk tovább. Nevelésünket meghatározza az óvoda szociokulturális háttere, valamint a családok óvodánkkal szembeni elvárásai. A gyerekek eltérő szocio-kulturális háttérrel érkeznek az óvodába. Lakókörzetünkben növekvő tendenciát mutat a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetben nevelkedő hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, éppen ezért óvodánkba zömmel hátrányos helyzetű családok gyermekei járnak, többnyire kiegyensúlyozatlan családi háttérrel, nem túl jónak mondható anyagi körülményekkel. Szembe kell néznünk tehát azzal a ténnyel, hogy az óvoda szociális funkciója egyre nagyobb hangsúlyt kap. A munkanélküliséggel járó létbizonytalanság számtalan családban okozza az életvezetés és az érzelmi szféra minőségi romlását. Sok családban azért vállalnak több gyermeket, hogy megélhetési gondjaikon átmenetileg segítsenek. A videokazetta kiszorítja a könyvet, a televízió az élő mesét. A családok értékrendjében az anyagiak dominálnak, a kulturális értékek közvetítése háttérbe szorul. Mivel óvodánkban sok a hátrányos helyzetű gyermek, a tagóvodában az állami gondozott gyermek, meghatározóak a lelkileg sérült gyermekek magatartási problémái (beilleszkedési zavarok, együttműködési készség hiánya, akarati élet zavarai, agresszivitás,) és mára már az eltérő ütemben fejlődő gyermekek is jelen vannak. Mindezek a tényezők szükségessé teszik a hátrányos helyzet kompenzálását és az esélyegyenlőség megteremtését. Nevelésünkkel egyenlő esélyt kívánunk biztosítani minden gyermek számára. . Célunk, a biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai napok biztosítása, Nevelőtestületünk ezek figyelembevételével biztosítani kívánja az érzelmi biztonságot, a kiegyensúlyozott, vidám óvodai életet. Mindkét községben domináns a roma nemzetiségi lakosság aránya, amely jelentkezik a gyermeklétszám összetételében is. A lakosság körében azonban nincs hagyománya a romakultúra, néphagyományok ápolásának. A szülők igénye alapján, magyar nyelven cigány etnikai képzést biztosítunk a gyermekek számára.



OM: 028680

2015

Százszorszép Óvoda bemutatása Van egy óvoda, messze a város zajától, ahol gyermekeink jó levegőjű csendes környezetben tölthetik napjaikat. Ez a jákfalvai Százszorszép Óvoda. A Sajó folyótól északra-a történeti Borsod és Gömör vármegye határán-, az erdő övezte dombok között húzódik a Szuha-völgye. E völgy mentén helyezkedik el Jákfalva település. Az első tavaszi virág megjelenésétől az utolsó levél lehullásáig minden a szemünk előtt zajlik és ezt a lehetőséget ki is használjuk, hogy gyermekeinket természetet szerető, iránta érdeklődő és védő emberré formáljuk. Rendszeresen kirándulunk, hiszen természetszeretetre, megóvásra nevelni csak a természetben lehet. Sajnos évről évre növekszik a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Intézményünk éppen emiatt 2009 szeptemberében bekapcsolódott az Integrációs Programba. A községünkben élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételi igényét minden esetben kielégítjük. Folyamatosan és lehetőség szerint arányos elosztásban biztosítjuk a csoportokban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek elosztását. A roma etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek aránya a gyermeklétszám több mint 70%- a. Községünkben a lakosság körében nincs hagyománya a roma kultúra, néphagyományok ápolásának. A szülők igénye alapján, magyar nyelven cigány etnikai képzést biztosítunk a gyermekek számára. A roma nemzetiségi szülők részéről a normál gyermekközösségekbe beilleszkedés, az ott előírt általános nevelési normák elfogadtatása az elvárás. 2011-től fogadjuk az óvodánkba jelentkező sajátos nevelési igényű gyermekeket. Nevelésüket integráltan a sajátos nevelési igényű gyermekek Óvodai Nevelésének Irányelve alapján kívánjuk megvalósítani. Feladatunk az egyéni képességek szerinti differenciált fejlesztés, hátrányok kompenzálása, egyenlő hozzáférés lehetőségének biztosítása. Sajnos gyermekeink nagy része ingerszegény környezetben, nehéz körülmények között él. Feladatunknak tartjuk tehát a nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtését. A mindennapok rohanása közben szeretnénk kis, nyugodt szigetté válni a gyermekek számára, ahol biztonságban lehetnek, amíg szüleik távol vannak tőlük. Ezen feladatokat óvodánk -a község centrumában -1992-től látja el egy osztatlan csoportban, majd 2007-től két részben osztott csoportban. Intézményünk az 1960 –as évek elején épült, az iskola szolgálati lakásából lett kialakítva, amely a 2015 első negyedévében végzett energetikai felújításnak köszönhetően mára már megfelelő komforttal, infrastruktúrával-az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelő feltételekkel rendelkezik. A csoportszobák esztétikusak, otthonosak, berendezéseik megfelelnek a gyermekek igényeinek. A háromszori étkezés a gyermekek számára helyben biztosított, mivel 50 fő étkeztetésére alkalmas saját konyhával rendelkezünk. 7 fő dolgozik a gyermekek teljes körű igényeinek kielégítésében. Hitvallásunk: „ Ha a jövő évről akarsz gondoskodni - vess magot! Ha egy évtizeddel számolsz - ültess fát! Ha terved egy életre szól - embert nevelj!” /kínai bölcsmondás/ 9 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

Dövényi Tagóvoda bemutatása Dövény község B-A-Z megye északi részén, az Északiközéphegység vonulatában helyezkedik el. Óvodásainknak minden évszakban kedves és gazdag tapasztalatgyűjtő programjait képezik a közeli erdőben tett gyakori kirándulások. Településünk egyetlen óvodája a falu középpontjában található, minden irányból jól megközelíthető. A községnek ez az egy közoktatási intézménye van. A kb. 300 fős kis létszámú település kiöregedőben van, így az óvodáskorúak létszáma is viszonylag alacsony. A településen már több család is nevelőszülőként tevékenykedik, ahol az állami gondozott gyermekek létszáma kb. 15 fő. Gyermeklétszámunkban így minden évben közel 40%-os az állami gondozott gyermekek aránya. Kitartó munkával törekedünk az óvoda fennmaradása érdekében, hogy a gyermekek már 3 éves kortól vegyék igénybe az óvodát. Az intézmény a falu központjában, a templom mellett található, csendes, tiszta levegőjű környezetben. Az épület régi, 100 év körüli. Óvodában 7 - 15 gyermeket nevelünk 1 csoportban. A csoportszoba normálméretű, több funkciót is betölt. Itt van lehetőség a játék, testedzés, az étkezés, pihenés, alvás szükségletetek kielégítésére. Berendezése megfelel a gyermekek igényeinek. Szép nagy udvarral rendelkezünk, ahol a gyermekek mozgásigényét kielégítjük, és biztosítjuk a személyi, tárgyi feltételeket. A csoport öltözővel, mosdóval rendelkezik, nagy hangsúlyt fektetünk a higiéniára.. Az óvodánkba érkező gyermekek szociokulturális háttere nagyon eltérő. Jelentős a lakosság körében a munkanélküliek aránya. A szülők iskolázottsága, életmódja, lakáskörülménye, jövedelemszintje nagy megosztottságot mutat. A gyermekek többsége hátrányos helyzetű, jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya is. A gyermekek több mint fele nagycsaládban nevelkedik. A cigányetnikai kisebbséghez tartozó gyermekek aránya a gyermeklétszám 40%. Az óvoda napközis jelleggel működik, saját konyhával rendelkezik.

Hitvallásunk: „ Ha bensejében derűs az ember, Akkor a világ is kifényesedik körülötte.” Az óvodáknak pedig minden időben „ragyogniuk” kell! ( Kassák )



1.

OM: 028680

2015

NEVELÉSI KONCEPCIÓ A gyermeket tisztelettel kell fogadni, szeretetben kell felnevelni és szabadságban kell elengedni.” /Vekerdy Tamás/

Óvodai nevelésünk célja a gyermekek harmonikus fejlődésének, személyiségük kibontakozásának elősegítése, az életkori és az egyéni sajátosságok és eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A tevékenységközpontú óvodai nevelési programunk középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést, és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeli. Nevelőtestületünk olyan óvodai életmódszervezést állít fel, amely derűssé, ésszerűvé, természetessé teheti az egész napos óvodai együttlétet az állandó tevékenykedtetés közben. Nevelésfelfogásunk szerint az óvoda pedagógiai gyakorlata a családi nevelésre építve, annak céljait és eredményeit figyelembe véve, lehet eredményes. Intézményünkben fokozott a családi nevelést kompenzáló szerep, mivel sok a hátrányos helyzetű gyermek,a rendezetlen családi körülmény ,a tagóvodában az állami gondozott gyermekek. Az egyéni érdeklődésre és fejlesztésre törekszünk, melyben fontos az őszinte, toleráns és szeretetteljes biztonságot nyújtó környezet. A lelki egészség, a biztonságérzet feltételeinek megteremtésével érzelemgazdag légkörben való nevelés biztosítása. Biztosítjuk az óvodás gyermeket megillető különleges védelmet, a személyiség tiszteletét, a másság elfogadását. A gyermeki játékot, személyiségformáló hatását figyelembe véve pedagógiánk legfontosabb céljának és eszközének tekintjük. Fontosnak tartjuk a gyermeki öntevékenység, - testi-lelki fejlődésüket további életükre is kiható szokások alakításával segítjük elő. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt feladatunk. Nevelői attitűdünk, tudatos törekvéseink által segítjük érzelmi biztonságuk kialakulását, és szocializációjukat. Ebben építünk a közösség személyiségformáló hatására, a baráti kapcsolatok, a segítségnyújtás és együttműködés pozitív tapasztalataira. Az emberi és természeti értékek tiszteletben tartása közvetlen és tágabb környezetünkben hangsúlyt kap nevelési rendszerünkben. A környezettudatos magatartás alakítása, és az élő hagyományok ápolása segíti mindezek érvényre jutását. A gyermekek nevelésében az életkorok és a különleges bánásmód szerinti integrálás, és az egyéni fejlettséghez, pillanatnyi állapothoz igazodó differenciálás valósul meg. Változatos óvodai tevékenységek megszervezésével, gyakorlásával juttatjuk el gyermekeinket testileg és szellemileg a legoptimálisabb fejlettségi szintre, melynek eredményeként képességeiket szabadon kibontakoztatják. Az óvodás gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását), különös tekintettel a környező valóság tevékeny megismerése a gyermekek aktív részvételével, a környezetünkben élő példamutatásával. Feladatunk az egészséges emberi környezetben található értékek megláttatása. A tevékeny tapasztalatszerzés során a jóra, szépre, igazságosságra nevelés, különös hangsúllyal a környezet megismertetésére, a környezetvédelmi nevelésre



OM: 028680

2015

Alapvető értékeink: 1. Erkölcsi alapértékeink: Együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség mind a gyermek, a nevelők és a szülők közösségében egyaránt. 2. A gyermeki akarat fejlesztése mindennapos feladatunk: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat kialakítása. 3.

A gyermekek életkorának és egyéni fejlettségi szintjének megfelelő, sokszínű tevékenységgel aktivitásuk fokozása.

4.

A másság elfogadására nevelés – a fogyatékos és a nemzet, etnikai kisebbséghez tatozó gyermekek , valamint a migráns gyermekek vonatkozásában – fontos feladatunk.

Az óvoda nevelési alapelvei: 

               

Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy a gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek. Valljuk, hogy az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű. Fontosnak tartjuk a pedagógus és nem pedagógus dolgozók munkájának összehangolását. Az óvodánkban folyó nevelés során biztosítjuk az emberi személyiség teljes kibontakoztatását, a gyermeki jogokat és alapvető szabadságok tiszteletben tartását példamutató emberi magatartást és nagyfokú toleranciát mutatunk minden helyzetben a gyermek mindenekfelett álló érdekét mindenkor figyelembe vesszük gondoskodunk a gyermeki szükséglet kielégítéséről kiemelt szerepet kap a gondozás, nevelés, kapcsolatépítés a gyermekekkel tartózkodunk a gyermekek hátrányos megkülönböztetésétől, saját és mások elismerésére nevelünk elfogadjuk és tiszteletben tartjuk a gyermekek különbözőségét esélyegyenlőség elvét alkalmazzuk, biztosítjuk az egyenlő hozzáférés lehetőségét a gyermekek egyéni képességeit nyomon követjük és a fejlesztés során figyelembe vesszük tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül történő fejlesztést valósítunk meg elősegítjük az önálló véleményalkotást, döntési képességeinek fejlődését megalapozzuk a szokás és normarendszert, fejlesztjük a gyermekek erkölcsi és norma érzékét törekszünk a természetes társas szükségletek kielégítésére és a lelki nevelési feladatok ellátására szoros együttműködő kapcsolatot tartunk fenn a családokkal családok belső szokásait tiszteletben tartjuk megteremtjük a lehetőségét, és helyet biztosítunk a családok fogadására 12 Helyi Nevelési Program


  

       

OM: 028680

2015

nemi szerepek határainak tágítása, a nembeli különbözőségekből fakadó sajátos értékek megőrzése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos elvárásunkat szociokulturális helyzetük határozza meg a cigány nemzetiséghez, valamint a migráns gyermekek nevelésében biztosítanunk kell önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelésüket, a multikulturális, valamint az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségével, tiszteletben tartva az alapvető emberi jogokat. figyelmet fordítunk arra, hogy a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez a sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus személyiségfejlődését elfogadó, és az eredményeket értékelő környezetet teremtünk a sajátos nevelési igényű gyermekek iránti elvárásunkat fogyatékosságuk határozza meg kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása óvodai nevelésünkben lehetőséget kívánunk biztosítani az innovatív pedagógiai törekvéseknek (pl. kompetencia alapú óvodai programcsomag elemeinek megismerése, beépítése, alkalmazása a gyermeki tevékenységekben) A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei felszínre kerülnek, fejlődnek A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT-eszközöket is. Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli.

Az alapelvek figyelembe vételével a Helyi Nevelési Programunk megvalósítása során kiemelten kívánunk foglalkozni:       

A játéktevékenység sokszínűségével, mint a gyermek személyiségének kibontakoztatásának egyik eszközével. Az élmény-fantázia-játék egységének megteremtésével. Az anyanyelvi nevelés területén a tiszta, érthető, tagolt beszéd kialakításával, a drámapedagógia, a bábozás adta lehetőségek kihasználásával, a folyamatos beszéd kialakításával. A környezet megismerésére, megóvásával kapcsolatos tennivalókra való figyelemfelhívással, az értékekre érzékeny gyermekek (felnőttek) nevelésével. Olyan, mozgásukban is fejlett gyermekek nevelésével, akik nemcsak a hagyományosan vett testnevelés során fejlődnek, hanem a tánc, néptánc alkalmával is Az egyéni képességeknek különbözőségét figyelembe véve zenei, énekművészeti, képi ábrázolás fejlesztésével. Az identitás megőrzését, ápolását, átörökítését a néphagyományok megismerésével, az etnikai kisebbségek igényeit és sajátosságait figyelembe véve. A szülői igények alapján kívánunk lehetőséget biztosítani más szolgáltatásra. 13 Helyi Nevelési Program


 

  

2.

OM: 028680

2015

Magatartásában, viselkedésében, szokásaiban fejlett, az iskolai életmódra képes gyermekek nevelésével. Az iskolai életmód elengedhetetlen követelménye a figyelemkoncentráció, a megfelelő ismeretanyag a környező világ dolgairól, benne matematikai,közlekedés kultúrával kapcsolatos ismeretek is.Ezek folyamatos fejlesztését az egész óvodai élet kiemelten fontos elemeinek tartjuk. A családi nevelés és az óvodai élet összhangjának, egymást segítő tevékenységének kiemelten fontos szerepet szánunk. a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésével, ahol fontos az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkörben a "másság" elfogadását erősítő integrált nevelés A hátrányos helyzetben élő, szociálisan sérült, fejletlen gyermekek differenciált fejlesztésével.

GYERMEKKÉP

A gyermek, fejlődő személyiség ezért a gyermeknek sajátos életkoronként és életkori szakaszonként változó testi és lelki szükségletei vannak. A szükséglet kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi, tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek sikerorientáltak, a környezetükben jól eligazodóak, problémájukra saját megoldást találóak, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezők legyenek Komplex nevelői hatásokkal biztosítjuk, hogy az óvodánkba járó gyermekek öntevékeny, boldog, alkotni tudó személyisége erősödjön. Gyermekeink legnagyobb része élmények és tapasztalatok nélkül kerül be az óvodába. Az óvodai életbe való beilleszkedés sok gondot okoz ezen gyermekek számára, mivel nehéz elfogadni a szokásokat,szabályokat ami a közösségi életben elengedhetetlen. S hogy milyen gyermekeket akarunk nevelni? E kérdésre Szentgyörgyi Albert szavaival válaszolhatunk. "Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős jó ítéletű, értelmes, tettrekész szép célokért küzdő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet."



OM: 028680

2015

Nevelő és képességfejlesztő munkánk eredményeként óvodáskor végére testileg, lelkileg, szociálisan egészségesen fejlődő, aktív, kezdeményező, kreatív, nyugodt, problémamegoldó, döntőképes, önmaga kompetenciáit ismerő, az iskolát érdeklődéssel váró gyermekké váljanak. Tevékenységeik során éljenek a szabad választás lehetőségével, óvják, ápolják természeti környezetüket. Alakuljon ki a környezettudatos magatartásukhoz szükséges kompetencia. Az óvodáskor végére váljanak a különbözőségekkel természetes módon együtt élő, koruknak megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárssá, csoporttárssá. A gyermekek a nevelés hatására önmagukhoz képest fejlődjenek, mind testi, mind szellemi, mind szociális képességeiket tekintve. Mindannyian azért dolgozunk, hogy az óvodából kilépő gyermekek harmonikus személyiséggé váljanak, egyéni képességeik teljes kibontakoztatása közben. Célunk, hogy testben, lélekben és szellemileg egészséges, boldog kiegyensúlyozott, szociálisan érett, az iskolában „sikeressé” váló gyermekek hagyják el intézményünket.

3.

ÓVÓNŐKÉP

„Nem akkor szeretjük gyermekünket, ha minden szeszélyét kiszolgáljuk, hanem ha kihozzuk belőle a legjobb tulajdonságait, ha megtanítjuk szeretni azt, ami nehéz!” (Nadia Boulanger) Pedagógusaink megnyilvánulásai beépülnek a gyermek személyiségébe, ezért fontos a pozitív óvodapedagógusi modell. Az óvónő mindig minta legyen a gyermek számára, a gyermeki közösség irányítója, aki együtt él a gyermekekkel, látja a következő feladatokat, és útmutatásával személyre szóló pozitív értékelésével differenciálva segíti a tevékenységeket, csoportokat és egyéneket. Olyan közösséget alakítson, amelyben a gyermeki személyiség optimális fejlődése biztosított, a gyermekek fontosnak, kompetensnek, autonómnak érzik magukat. Az óvodapedagógusok rendelkezzenek az integrált és inklúzív neveléshez szükséges kompetenciákkal. Óvodapedagógusaink tiszteletben tartják a gyermekek egyéniségét, személyiségét, különbözőségét, elősegítve a migráns gyermekek önazonosságát, interkulturális nevelését. A gyermek tisztelete, elfogadása és védelme egységet alkot nézeteinkben. Célunk a gyermekek természetes és társas szükségleteinek, jogainak maradéktalan kielégítése. Milyen is legyen a „jó” óvónő?  Rendelkezzen környezettudatos szemléletmóddal, segítse elő a környezettudatos magatartás szokásainak megerősítését, értékek belsővé válását. 15 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

 A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza, melyek a kompetenciafejlesztést támogatják.  Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására  A rendelkezésre álló képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja.  Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit   A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel.  Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja.  Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével.  Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja.  Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra  Az önálló tapasztalatszerzéshez - a játékhoz és egyéb tevékenységekhez - az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít.  A gyermekeket személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel.

4.

DAJKAKÉP

A dajka jelenléte és a szerepe az óvodai nevelésben korábban kevésbé jelentett pedagógiai munkát, sőt azt tapasztaltuk, hogy mintegy kirekesztődtek a dajkák a nevelési folyamatból. A tevékenységközpontú óvodai program megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével, hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat.



5.

OM: 028680

2015

ÓVODAKÉP

Az óvodánkat a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézményének tekintjük, világnézetileg semleges álláspontot képviselünk. Az óvodai nevelés intézményünkben magyar nyelven folyik. Mint a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodánk vonzáskörzetében sok hátrányos helyzetű család él, akiknek pedagógiai kultúrája nagyon változó. A családok anyagi helyzete sem nem mondható túl jónak, sok gondot okoz a cigány etnikumhoz tartozó családok helyzete. Fontos tehát az egyéni sorsokkal való törődés. Óvodánkban fontos a differenciálás elve: a ránk bízott gyermekeket úgy neveljük, fejlesztjük, hogy valamennyi tevékenységük megfeleljen életkori és egyéni sajátosságaiknak, fejlődési ütemüknek. A családokkal együttműködve, a családi nevelés kiegészítéseként biztosítjuk a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesülését. Az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiség-fejlesztő funkciókat az egészséges, biztonságos és derűs óvodai környezet megteremtésével teljesítjük ki. Változatos tevékenységi formák biztosításával a gyermeki személyiség sokszínű és differenciált fejlesztését valósítjuk meg, különös támogatásban részesítve a hátránnyal küzdőket. Óvodaképünk kialakítása a testület valamennyi tagjának elemi érdeke és kötelessége, mert az óvoda a környezet, a család, a gyermek számára a biztonság szigete, a szeretet ígérete, ahol lehet mozogni, élni, szabadon beszélni, embernek lenni. Nevelőtestületünk azonosul azzal a pedagógiai alapállással, amely ítéletmentesen biztosítja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségét, az óvodai ellátáshoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét és nagyobb tudatossággal történő egyéni felzárkóztatását. Itt tudjuk megalapozni a szeretet, az igazságosság, a béke ígéretének új nemzedékét.

6.

INTÉZMÉNYI JÖVŐKÉP

A jövőt a székhelyintézmény és a tagintézmény nevelőtestületével együttműködve, eddigi eredményeinkre, értékeinkre, hagyományainkra alapozva formáljuk. Arra törekszünk, hogy a továbbképzéseken és az önképzések által szerzett kompetencia területek megfeleljenek az Alapprogram, a helyi Pedagógiai Program és az Intézményi Önértékelési program elvárásainak, segítsék elő a magas színvonalú szakmai munkavégzést, intézményi működést. Ahhoz, hogy megfeleljünk a mai kor elvárásainak, a folyamatban lévő és várható társadalmi változásoknak, a korszerűbb, biztonságosabb működéshez állandó fejlesztésekre van szükség. A kihívásoknak csakis együtt, erőforrásaink optimális mozgósításával tudunk megfelelni. Intézményünk gyermekközpont, ahol a gyermekeket egyéni képességeik szerint neveljük, fejlesztjük és a partnerek elvárásainak megfelelő, innovatív, szakmailag jól megalapozott nevelőtestület, alkalmazotti közösség dolgozik.



OM: 028680

2015

II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJAI, FELADATAI A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiterjesztését tekinti alapvető feladatának. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda, nevelő intézmény, és mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermeket. A kooperáció és a kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmakat foglalja magában.

A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja A 3-7-8 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése során:  történjen meg az életre való felkészítés a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.  történjen meg a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyiségük teljes kibontakoztatásának támogatása  alakuljanak ki a sikeres iskolakezdéshez szükséges testi, lelki és szociális kompetenciák  váljanak önálló gondolkodású, döntőképes személyiséggé  alakuljanak ki azok a kommunikációs és együttműködési kompetenciák, amelyek  lehetővé teszik a hatékony beilleszkedést  történjen meg olyan pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása,  működtetése mely jól segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását  legyenek érzelmileg nyitottak, fogadják el önmaguk és környezetük különbözőségét  valósuljon meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása  valósuljon meg a cigány nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelése identitástudatának kialakítása magyar nyelven



OM: 028680

2015

Feladatrendszere Fő feladatok:            

az egészséges életmód, egészségfejlesztési program kialakítása az érzelmi nevelés, erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása komplex tevékenységeken keresztül a gyermeki kompetencia figyelembe vételével életszerű tevékenységek biztosítása tudatosan tervezett, szervezett nevelési alaphelyzetek: játék és tanulási tevékenységek társas és közösségi tevékenységek munka tevékenységek különbözőségek tiszteletben tartására nevelés nemzeti – etnikai kisebbségi nevelés egyéni fejlődési ütem tiszteletben tartása hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése

Óvodapedagógusaink feladatai a nevelési célok elérésében:      

a családi neveléssel együtt az elsődleges szocializáció alakítása nevelő hatások tudatos alkalmazása az együttműködés és társas érintkezés alakítása érdekében az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelő nevelés az érzelmi alapigények kielégítése, biztonságérzet, védettségérzet megteremtése nyugodt, derűs, szeretetteljes érzelmileg biztonságos légkör megteremtésével környezettudatos magatartás kialakítása - az óvodai nevelés leghatékonyabb eszközének a szabad játék elsődlegességének biztosítása

A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermekeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermekeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, mely a kisgyermeket formálja. A családi hatások legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekekhez, a gyermekek családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak nekik a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának is nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy 19 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárul a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez.

III.

AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPVETŐ FELADATAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS TERÉN

A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkori, szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. Az óvodai nevelés feladata tehát az óvodáskorú gyermekek szükségleteinek kielégítése, ezen belül: • egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztési program • érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés • az értelmi fejlesztés megvalósítása

1.

Az egészséges életmód, egészségfejlesztési program „Az egészség nem minden, de a minden semmi egészség nélkül.”

Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7 éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása. Az óvodapedagógus feladatai:  Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása.  Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése.  A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.  A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása.  az eltérő környezetből érkező gyermekek tolerálása, a negatív különbségek csökkentése. Az egészségfejlesztés területei:  egészséges táplálkozás  A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása  mindennapos testnevelés, testmozgás  személyi higiéné  testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 20 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

 a bántalmazás, erőszak megelőzése  baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás  Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének (komplettálásának) szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban - minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrendösszeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. 

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása

Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek, ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés estén. A fertőzések terjedését a gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzenek gátolni. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bepisilnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. 

Mindennapos testnevelés, testmozgás

Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért Változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, -5 fok, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak). A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben.





OM: 028680

2015

Személyi higiéné

Óvodapedagógus feladatai:  Tisztálkodás A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.  Öltözködés Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. Fokozatosan kialakítja az önállóságot. A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása.  Pihenés Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, általában két hetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával.  Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiéniás szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, szakszolgálatok segítségével. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Szakértői Bizottság pszichológusával, egyéb szakemberével kapcsolatot tart, aki évi rendszerességgel megvizsgálja a fejlődésben akadályoztatott gyermekeket, javaslatot ad az egyéni 22 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális terápiára fogadja őket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába. 

Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek: A dohányzás megelőzésében és visszaszorításában jelentős szerep jut az óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének. Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat.  A bántalmazás, erőszak megelőzése Ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére elhanyagoló magatartást mutat.  Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.  Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti.  Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet.  Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása.  Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog- és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk.



OM: 028680

2015

Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget.  Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez.  A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. • A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. 

Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. A gyermekekkel- az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt- ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ –ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz a csoportszobákban található.





OM: 028680

2015

A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása

Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A gazdag tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak és esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, jó alapot ad az óvodai nevelő munkához. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Az udvar akkor tölti be funkcióját, ha a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthetik. Az óvoda udvarát úgy célszerű kialakítani, hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvónőjüket. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész. Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje. A mozgásfejlesztő eszközök különböző típusú mozgásokhoz adnak lehetőséget. Minden csoport rendelkezzen homokozóval. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. Mindkét intézményben természeti adottságánál fogva az egész udvart fű borítja, de vannak betonozott részek kialakítva, melyek lehetőséget adnak az esős időszakban is a levegőzésre. Gyermeklétszámainkhoz képest az udvarok tágasak, megfelelő nagyságú zöldterület és árnyékot adó fák biztosítják a gyermekek jó közérzetét. Az udvari játékok korszerűsítésre, fejlesztésre szorulnak, mert nem felelnek meg az EU-s szabványnak,de ennek érdekében már megtettük az első lépéseket. Reméljük a következő években is sikerül folytatni azt, amit elkezdtünk. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével az óvónők esztétikusan rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt is fontos. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát sötétítő függöny használatával védjék. Az óvónő a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített csoportszoba részeket. Alakítson ki mesesarkot, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak, bábozásoknak a színtere. Legyen olyan sarok, ahol a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, festhetnek, mintázhatnak, barkácsolhatnak és mindent megtalálnak ami a vizuális téri alkotáshoz szükséges. Az óvónő alakítson ki egy olyan helyet is, ahol minden eszköz együtt van a zenei képességfejlesztéshez. Helyt kell adni olyan saroknak, ahol a gyermekek a séták alkalmával talált „kincseket” elhelyezhetik. A csoportszoba legyen színben, formában, méretarányban, a díszítés anyagának tudatos összeválogatásával megkomponálva. Esztétikus, barátságos, otthonos hangulat jellemzi épületeinket. A csoportszobák, de az egész óvoda tiszta, rendezett, az évközbeni dekorációkban visszaköszön az évszakváltás, az ünnep, a jeles napok közeledte. A csoportszobák berendezési tárgyai megfelelnek a követelményeknek, a tagóvodában azonban a meglévő bútorzat cseréje aktuális lenne. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek legyen külön ruha- és cipőtartó szekrénye vagy polca. Az öltözőben a szülők részére legyen egy esztétikus hirdetőtábla, ahol tájékoztatást kapnak az aktualitásokról. Itt kapnak helyet óvodáinkban a gyermekek alkotásai, munkái. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. Minden gyermeknek legyen elkülönített fogmosó felszerelése, törölközője, fésűje. 25 Helyi Nevelési Program




OM: 028680

2015

Mentálhigiénés nevelés- Egészséges életvezetés, Stressz-elhárítás

Gyermekcentrikus, szeretetteli, biztonságot nyújtó óvodát szeretnénk, amelyben kiemelt helyet kap a mentálhigiénés nevelés. A stressz helyzetek kezelésére törekszünk, és fejleszteni óhajtjuk a kicsinyek kudarctűrő képességét. A gyermekek játékának szabadságát tiszteletben tartva kreativitáskészségüket igyekszünk erősíteni. Alapfeladatunknak tekintjük a ránk bízott gyermekek lehető legharmonikusabb, folyamatos személyiségfejlesztését, testi-lelki egészségének védelmét, erkölcsi fejlődésének biztosítását, érzelmi nevelését úgy, hogy óvodáink, óvodai csoportjaink a pedagógiailag determinált szocializáció színterei legyenek, s egyre hatékonyabban együttműködjünk a családokkal.



Szociohigiénés nevelés

Fontos, hogy az óvodai nevelés segítse az egészséges életvitel iránti igény kifejlődését, az egészséges életmód választását, az egészséget károsító magatartások visszaszorítását. Az egészségnevelés így válik az óvoda megalapozó jellegű, immanens (minden nevelési mozzanatban jelenlevő) feladatává. Ebben az egészség-fogalomban az esélyegyenlőség is kifejezésre jut. Ismert, hogy egyes társadalmi csoportoknak kevesebb lehetőségük van életmódjuk megválasztására, kisebb arányban vesznek igénybe egészségügyi vagy közoktatásiközművelődési szolgáltatásokat, a munkanélküliség következtében beszűkült életlehetőségeik adódnak, egészségtelen lakás-körülmények között élnek stb. A szegényebb, kulturálisan elmaradt társadalmi csoportoknak nem igen marad más választásuk, mint az adott szociális állapotuk minimális szinten tartása. Tovább fokozza kedvezőtlen helyzetüket a problémák halmozódása, egymásra hatása, összegződése, fokozódása. Gondoljunk a szegénység mellé szegődött krónikus betegségek megjelenésére, a gyermekek nevelési költségének magas szintjére, a családba befurakodó káros szenvedélyre és mindezek összegzett hatására. Mindezekre gondolva az óvodai egészségnevelési-fejlesztési programját, a szülőkkel való bánásmódot, a táplálkozási ajánlásokat, az otthoni életmódra vonatkozó tanácsokat az óvodásgyermek családjának egészségi esélyeihez kell szabni. Az egészségi szükségleteket és lehetőségeket a nevelési tanácsadásaink során tüzetesen kell mérlegelnünk, megtalálva a legjobb lehetőséget arra, hogy a szülőket képessé tegyük az egészségesebb életmód követésére. A viszonylag nagyszámú hátrányos helyzetű gyermekeink miatt fontosnak és szükségesnek tartjuk mind a mentálhigiénés, mint pedig a szociohigiénés nevelés fontosságát. 

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén



A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodó eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet kancsóból.

 



OM: 028680

2015

 Készségszinten terítenek, higiénikusan étkeznek. Biztonságosan használják a kanalat, a villát  Étkezés közben halkan beszélgetnek.  Teljesen önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.  A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik.  A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.  Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

2.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés



Beszoktatás

A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván meg a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. Az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. A gyermekeknek a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, szokásait. A beszoktatás rendszere:  mindkét óvodapedagógus és a dajka jelenléte a beszoktatás első napjaiban  a szülők jelenléte az első napokban a gyermek igénye szerint. 

A biztonságot nyújtó óvodai légkör biztosítása

Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. A gyermekekben a családias légkör hatására kialakul a érzelmi kötődés társaihoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre és a tevékenységre ösztönözi őket. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvónők terveznek meg, de adjanak lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Mozoghassanak a gyermekek szabadon a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképe, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetű légkört biztosít, és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Tudatosítjuk és elmélyítjük az együttélés szabályait, a segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánatokozás felismerését, annak átélését. Ügyelünk arra, hogy a gyermek én-tudata megerősödjön, én-képe a különféle tevékenységek és kapcsolatok során differenciálódjon. Így kívánjuk elérni, hogy minden gyermek a csoportnak egyedi, színes tulajdonságokkal rendelkező tagja legyen. 27 Helyi Nevelési Program




OM: 028680

2015

A gyermekek közötti kapcsolatrendszer bővítése, társas szükségleteik kielégítése

A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Az óvónő a különféle cselekvésekben is biztosítsa a nyugalmat, az ingerek ne okozzanak a gyermekekben zaklatottságot. Az érdektelen gyerekekre szenteljen figyelmet az óvónő, hogy mielőbb kiderítse érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani. Az óvónők minél több programot szervezzenek a kicsik és a nagy óvodások együttműködtetésé-re. A vegyes csoportokban segítsék az óvónők, hogy az azonos korú, főleg az 5-6-7 éves gyermekek folytathassanak külön tevékenységeket. Bővítsék ki az óvodások és az idősebb gyermekek (iskolások) találkozásait. Az óvodapedagógus fontos szerepet tulajdonít mintaadó személyiségének és irányító tevékenységének. A közte és a gyerekek között létrejövő érzelmi kötődésre építve saját maga modell értékével hat és teremti meg a feltételeket a gyermekek között kialakuló őszinte, biztonságos, toleráns egymás mellett éléshez. Az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek és gyermek-gyermek kapcsolatot a pozitív attitűd jellemezze. Az intézmény összes alkalmazottjával mintát ad a kommunikációra, bánásmódra. Arra törekszik, hogy gyermekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazodva bánjon, találja meg a gyermekben azt az egyedi képességet, megnyerő tulajdonságot, mely a fejleszthetőség alapját képezi. A gyermekkel megérezteti, később elfogadtatja mit, miért tart helyesnek, illetve utasít el. Kialakítja a társaikkal való együttjátszás, egymáshoz való alkalmazkodás normáit. A gyermekeket a különbözőségek elfogadására és tiszteletére neveli. Az együttjátszó barátok és kisebb csoportok között segíti az együttműködést. Együtt örül a közös óvodai eseményeknek, ünnepléseknek. A társas együttélés szokásait, szabályait fokozatosan megismerteti. Az én tudat alakulását és az én érvényesítő törekvést segíti. A gyermek önmagához való viszonyát, énképét, önismeretét, önértékelését, önirányító képességét fejleszti. A társak elfogadását, a társas viselkedés megtapasztalását, a kulturált érintkezési formák megismertetését, gyakoroltatja. Kialakítja a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulását az óvónő által közvetített szabályokhoz, értékekhez és a fejlesztő tevékenységekhez. 

A szociális érzékenység fejlesztése

Nagyon fontos feladatunk az érzelmi nevelés terén a másság elfogadtatására nevelés. Óvodáinkban a roma származású gyermekek száma általában magas (80 %). Túlnyomó többségben a hátrányos helyzet adja a másság alapját a szegényesebb, gondozatlanabb külső,(magatartásban jelentkező szélsőségek) alacsony értelmi színvonal, nehezen szocializálhatóság. A roma nemzetiségi embereknél, gyermekeknél az érzelmek szélsőségesek. Ezek megnyilvánulása a hirtelen, meggondolatlan cselekedeteket vonzza maga után. A hirtelen érzelmi változásokat fel sem veszik, mert ez mindennapos. Az érzelmi biztonságuk, biztosságuk a családban fantasztikusan nagy, míg a családon kívül nagyfokú a bizonytalanság. Ez a gyerekeknél sok esetben az agresszivitásban nyilvánul meg. Agresszivitásuk az ellenségkép következménye. Mindenkiben ellenséget látnak, s a kisebbségi érzésüket támadással vezetik le. Azok a gátlások, melyek más népeknél már kiskorban kialakultak, a cigányoknál hiányosak. 28 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

A teljes szabadság nem alakítja ki a helyes cselekvések és gátlások rendszerét. Általában ezekre a gyerekekre jellemző a szélsőséges érzelmi magatartás, mely abban nyilvánul meg, hogy néha túlságosan bizalmasak „tapadnak ránk”, máskor pedig hirtelen indulatossá válnak. 

Az erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása

A gyermekek erkölcsi tulajdonságát fejleszti a nevelési helyzetek tudatos kihasználásával, az óvodai élet helyes szervezésével. Udvariasság, önzetlenség tulajdonságát alakítja a felnőttek mintaadásával, a természetes élethelyzetek tudatos felhasználásával. A gyermekek akaratát fejleszti a pozitív erkölcsi érzelmek kialakításával, a szabálytudat erősítésével, a játéktevékenység és versenyjátékok során, a különböző feladathelyzetekben, a munka jellegű tevékenységekben. A változatos, érdekes és játékos feladatok végzése közben önállóságot, önfegyelmet, önbizalmat, önbecsülést fejleszt. A kitartást, pontosságot, feladattudatot, szabálytudatot, önértékelést alakítja. A társas együttélés szabályait, szokásait gyakoroltatja a csoport fejlettségi szintjén. Szükség esetén speciális szakemberek bevonását kezdeményezi (pl. nehezen szocializálható, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermek). Megismerteti a gyermekekkel a lakóhely szűkebb és tágabb környezetét. 

Az értékelés és jutalmazás

Az óvodapedagógus feladata, hogy az egyéni képességek figyelembevételével végzi az értékelést, melyet fontos személyiség és közösségalakító tényezőként alkalmaz. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíti leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásait, és ezzel alakítja ki a pozitív motivációkat. A gyermekek szöveges, átfogó értékelését az óvodapedagógusok elvégzik évente minimum két alkalommal a gyermekenként vezetett személyiség lapon, méréseik alapján. Elsődleges mérő eszköz a tudatos megfigyelés, a gyermek tevékenységek és produktumok vizsgálata és az 5 évesek esetében a DIFER alapmérés,. Képes az értékelésből kapott adatokat reálisan elemezni értékelni és ebből kiindulva egyénre szabott fejlesztési tervet készíteni.. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás, kedves tevékenység biztosítása. A jutalmazás mindig konkrét, a gyermek számára érthető, a társak számára is motiváló hatású. Tárgyi jutalmazást nem alkalmaz. A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésének közösségellenességére irányul, a pillanatnyilag adott magatartást ítéli el és nem a gyermeket.





OM: 028680

2015

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén



A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, fel- nőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra.  A gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés szokás szabályainak betartása. A szabályok betartására egymást is figyelmeztetik.  A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.  Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.  A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.  Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttműködés.  Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit.  A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.  Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetben társaikkal képesek egyezkedni.  Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. Természetes módon elfogadják egyes társaik másságát.  Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket.  Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.  Tiszteli, becsüli szülőföldjét.

3. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az értelmi nevelés célja, a változatos tevékenységformákon keresztül a gyermekek megismerkedése természeti és társadalmi környezetükkel, melynek segítségével képesek lesznek eligazodni az őket körülvevő világban, fejlődnek értelmi és anyanyelvi képességei. Mindez spontán érdeklődésére és ösztönös tudásvágyára, kíváncsiságára élményeire alapozva az egyéni sajátosságokat figyelembe véve cselekvésbe ágyazva történik. Fontosnak tartjuk: • az utánzásra épülő játékos tanulással együtt a felfedezéseket, és a komplex tapasztalatszerzést, • a pszichikus funkciók intenzív fejlesztését.



OM: 028680

2015

Az óvodapedagógus feladata:



     

a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése, a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára épülő változatos tevékenységek biztosítása, értelmi képességek differenciált fejlesztése, a szociálisan és/vagy pszichésen hátrányos helyzetű gyermekeknek többoldalú ismeretnyújtás, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, egyéni fejlesztés, kreatív képességek kibontakoztatásával a tehetséges gyermekek fejlesztése, mozgásfejlesztés (nagymozgások, finommotorika, egyensúlyérzék, irányok) az értelmi képességek alakulása érdekében

Az óvónők az óvodába lépéskor, majd azt követően folyamatosan felmérik, hogy a gyermek értelmi funkciója milyen szinten áll, mi érdekli. Tapasztalatot szereznek a gyermek mozgásfejlettségéről. Megfigyelik kik azok a gyermekek, akik különös érdeklődést mutatnak, vagy éppen ellenkezőleg, kevéssé érdeklődőek az egyes tevékenységek iránt. Ezek a megfigyelések képezik a differenciált egyéni fejlesztések alapját.



OM: 028680

2015

4. Programunk rendszerábrája

→

A nevelés célja

A nevelés feladata

↓ A nevelés keretei

↓ Egészséges életmód alakítása

↓ Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés

→

↓

↓

Értelmi nevelés,fejlesztés

Anyanyelvi nevelés,fejlesztés

↓

↓  A tevékenység kerete Ünnepek Hagyományőrzés, Népszokások

↓  Tevékenységformák Verselés, mesélés, dramatikus játék Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc Rajz, festés, mintázás, kézimunka Mozgás, mozgásos játékok A külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás

↓  Roma gyermekek felzárkóztatása Integráció

↓ Család, iskola, orvos-védőnő fenntartók, családsegítő , GYIVI Pedagógiai Szakszolgálat,

↓ A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 32 Helyi Nevelési Program


IV.

OM: 028680

2015

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

1. Játék- és tanulási tevékenység 2. Munkatevékenység 3. Szabadidős tevékenység 4. Társas- és közösségi tevékenység

1. 1. 1

Játék és tanulási tevékenység Játék

„Hacsak lehet játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki munkájában megtalálja a valamikori játék hangulatát.”



Helye a nevelőmunka folyamatában

A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga az óvodában. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva, olyan tu33 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

lajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben elősegítheti. Gondoljunk pl. a társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége vagy az alá-fölé rendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy-egy játékszituációban.



A játékhoz szükséges feltételek biztosítása

A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményt biztosítson a különböző játékformákhoz, mint például a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz. A játék kiemelt jelentőségű a napirendben, ez az időbeosztásban is megmutatkozik. Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhetnek el az óvónők, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Az óvónő teremtse meg mindezekhez a feltételeket. A hagyományos szerepjátékokhoz (orvosos, fodrászos, papás-mamás, boltos, stb.) szükséges eszközöket esztétikus kosarakban tárolják, hogy könnyen szállítható legyen, és így a gyermekek szabadon megválaszthassák a számukra legalkalmasabb helyet tevékenységükhöz. A játékos légkört segíti a sok új ötlet is, a kellő időben adott segítség, megerősítés. A csoportban csak annyi szabályt vezessük be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan, vagy társaikkal önfeledten játszani. Az óvónő kezdeményezésére a gyerekek szívesen vesznek részt az énekes és mozgásos játékokban. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek választ a szabadon a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az óvónő az együttjátszás során megteremti a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és a helyet. Az óvónő őszinte játéka, mély átérzése serkenti a gyermekeket. Az óvónő az oldott légkör érdekében bátran használjon humoros kifejezéseket és tréfás szavakat. A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan vagy amíg erre nem képesek, az óvónő segítségével alakítsák ki játékuk számára megfelelő helyet. A csoportszobákban legyen helye a többféle állandó és variálható vagy új elkülönített "kuckónak". Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, aminek kialakításában a gyerekek is részt vesznek. A rajzolásnak, festésnek állandó helye legyen. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök mindegyik játékidőben álljanak a gyerekek rendelkezésére. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az 34 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

óvónő segítse az udvari szerepjáték kibontakozását (pl. a népi játékok, mozgásos játékok, ügyességi és sportjátékok feltételeinek megteremtésével stb.)



A játékhoz szükséges idő

A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. E program biztosítja, hogy a 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. Az 5-6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szüksége, mint a kisebbeknek. Ezért az óvónő kísérje figyelemmel a játékot és törekedjen arra, hogy csak akkor ajánljon más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látja. Az 5-6-7 éves gyermekeknek az óvónő biztosítsa a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság, kialakulhasson.



A játékirányítás módjai

Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.



Az óvónő feladatai a játéktevékenységgel kapcsolatosan

   

megfelelő hely, idő, tárgyi feltételek biztosítása megfelelő légkör megteremtése, magatartásával az életöröm kifejezője legyen biztosítsa a gyermekek személyiségi jogait személyes kapcsolatkialakítás egyénenként, érzelmi közelségével teremtse meg a gyermek számára az elfogadást és az együttműködést  ötletadás, tapintatos játékirányítás, érdeklődés, tapintatos konfliktuskezelés  egyéni, differenciált fejlesztés - a segítő szakemberek közreműködésével





OM: 028680

2015

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

 Az óvodáskori gyakorló játék csak akkor keletkezik, ha a gyermek fejlődésében lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai élményei szegényesek, vagy amikor új játékszer, eszköz használatát még nem ismeri és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szüksége.  A konstruáló, építő játékelemekből játékszereket is képesek készíteni a gyermekek.  Az építés, konstruálás gyakran szerepjátékhoz kapcsolódik. A konstruálás fejlettebb fokán a gyermekek mind igényesebbé válnak alkotásaikkal szemben. A fejlődést jelzi a bonyolultabb alkotások létrehozása, az elképzelt modell egyre pontosabb megközelítése.  Az óvodáskor végén alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre és képesek a különböző anyagok kombinálására.  Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz.  Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait.  A dramatizálás, drámajáték a gyermek szívesen végzett tevékenységévé válik.  A gyermek által kedvelt meséket képesek eljátszani, szerepeket kiosztani. Egymást figyelmeztetik a szabályok betartására. 

1.2

Tevékenységekben megvalósuló tanulás .

“Az óvodában tanulni lehetőség, iskolában kötelesség” (Kovácsné dr. Bakosi Éva)

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon 36 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

tanuljon a kisgyermek. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. Ez az oka annak, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Nem mindegy, milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek. Képes lesz-e saját motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső motiváció (jutalom) késztesse erre. A cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatokról van szó. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A sikerélmények erősítik a, gyermek önbizalmát és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát és alatta marad saját teljesítőképességének. Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelem-bevételével. A program keret jellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretek között valósul meg. Beszélgetések, tapasztalatszerző séták, kötött és kötetlen stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozó kérdés. 

Az óvodai tanulási folyamatban az óvónő feladatai  tartsa szem előtt a gyerekek életkori sajátosságait, igazodjék a kognitív funkciók fokozatos fejlődéséhez, vegye figyelembe a gyermeki gondolkodásmód jellemzőit,  a gyermekek egyéni fejlettségi sajátosságait tartsa tiszteletben, vegye figyelembe az eddig elért értelmi fejlődés ütemét, szintjét, az adott tájékozottságot, építsen a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, érdeklődésük fenntartására.  kifejezőkészségét motiválja a gyermeket, eszközökkel, vonzó célokkal, perspektívákkal,  tehetséggondozás, felzárkóztatás ( prevenció, korrekció),  cselekedtetéssel, problémahelyzetek teremtésével aktivizáljon a feladatmegoldásra,  nyújtson stabil érzelmi bázist, amely a harmonikus együttműködés és a fejlődés alapja  tervszerű, átgondolt tevékenységek biztosítása



2.

OM: 028680

2015

Munkatevékenység

„Pénteken a tiszta pitvar, ragyogjon a kerek udvar. Tükör minden tál, pohár, nézz bele: munkálkodtál.” (Páskándi Géza)

A tevékenység célja A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A gyermeki munka során az együttműködésük és szervező képességük fejlesztése. Az óvodapedagógus feladatai a munkajellegű tevékenységekben



    

minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve, képessége szerinti munkát végezzen, tanítsa meg a gyerekeket az eszközök biztonságos, másokat nem veszélyeztető használatára, személyes példájával - szükség esetén segítségnyújtással- örömével motiválja a gyerekeket munkatevékenységre, értékelésével erősítse a pozitív hozzáállást, eredményt. tudatosan használja a munka jellegyű tevékenységek közösségi kapcsolatokat alakító, kötelességteljesítés alakító erejét.

A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. A munka célra irányuló tevékenység, amit az óvónő céltudatos irányítással alakít és fejleszt. E fejlesztés alapelvei:  önállóan munkát végezni  másokon segíteni  másoknak a munkánkkal örömet szerezni. A közös munka örömének megéreztetése kiemelt feladatunk, mert ez az érzés ösztönzi a gyermekeket újabb együttes munkára. „AHÁ, rájöttem, meg tudom csinálni!” érzés önálló munkára serkenti őket, mely egyre jobban ráirányítja figyelmüket a szép, tiszta környezet tiszteletére értékeink védelmére. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás - testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. 38 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

A 3-4 éves gyermekek az óvónő a legkisebb óvodásokat is vonja be az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenységek (pl. a játékok elrakása, mosása, a terem díszítésében segítségnyújtás). A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. (Az önkiszolgáló tevékenység ezt jól előkészíti.) Alkalomszerű ismétlődő munka a játékok helyére rakása, a csoportszoba átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése. Ezeket a munkákat a gyermekek együtt végezzék a felnőttek átgondolt, konstruktív vezetésével. Az 5-6-7 éves gyermekek önállóan végzik a naposi munkát. Közösen eldöntik a munka megosztását. Ízlésesen, esztétikusan tálalják fel az ételeket. Étkezés után szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végezzék, soha ne alkalmazzon az óvónő kényszerítő eljárásokat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érje el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Végezzenek önállóan környezetszépítő munkát, rendszeresen segítsenek a kicsik öltöztetésében, ápolásában és pátyolgatásában, készítsenek nekik meglepetéseket. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén



    

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Örömmel segítenek a kisebbeknek.  Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek

Szabadidős tevékenység

3. 

Az óvodapedagógus feladata:      

Olyan tevékenységek biztosítása, ahol az ingerek sokoldalú felvétele, szelekciója biztosított Törekedjen a zárt csoportszoba kiszélesítésére, keresse a megoldást a mozgás és tevékenységi terek bővítésére, A választásra kínált tevékenységek listáját bővítse, időnként gondolja át a változtatások lehetőségét, szükségességét, Egyszerű, saját maga és gyermekek által alkotta eszközökkel segítse elő a gyerekek fantáziájának fejlődését, Pihenőidőben, és a délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére A szülők figyelmének felhívása a gyermekek túlterhelésének megakadályozására, mert a játék az elsődleges tevékenység. 39 Helyi Nevelési Program


4.

OM: 028680

2015

Társas és közösségi tevékenységek

A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. 

Az óvodapedagógus feladatai a társas közösségi tevékenységek terén       



Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlás A konfliktusok kezelése A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában A gyermekcsoport tagjaként személyes példamutatás,



OM: 028680

2015

V. A FEJLESZTÉS TARTALMA

A tevékenységközpontú óvodai nevelési programunk középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést, és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeli. Nevelőtestületünk olyan óvodai életmódszervezést állít fel, amely derűssé, ésszerűvé, természetessé teheti az egész napos óvodai együttlétet az állandó tevékenykedtetés közben. Az elmúlt évtized pedagógiai gyakorlati megvalósítása és tervezési tapasztalataira építve folyamatosan átalakult pedagógiai kultúránk, és tudatosult bennünk a projekt módszer szükségessége és bevezetése. Tulajdonképpen mar az elmúlt évtizedben jó pedagógiai érzékkel alkalmaztuk a projekt módszert anélkül, hogy ismertük volna. Ez a módszer egy tanítási – tanulási folyamat, amely az óvodás gyermek fejlesztését szolgálja. A projektek összetett feladatok, hiszen gyermekeinknek valós problémákat kel közösen megoldaniuk, s eközben rengeteg ismeretekre tesznek szert. A módszer természetes és gyermekbarát, jól igazodik az óvodás életkori sajátosságaihoz. Az óvodai nevelés alapprogramjában megfogalmazott gyermekkép és óvodakép elvárásait jól szolgálja. Fontos, hogy a projekt módszer az élet teljességét átfogó, valóságos feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek láncolata. Az óvodai tevékenységi formák nagyon logikusan illeszthetők bele a projektek köré csoportosuló tevékenységek körébe. Minden projekt komplex, végtelen, egyedi és mindig konkrét. Ezért is felel meg olyan nagyon az óvodás korú gyermekeknek. A projektek jellemzői, hogy egyszerre egyéni és közös vállalkozások. A tevékenységek sokszínűsége a képességek egyéni kiteljesedését teszi lehetővé. A projekt módszer komplex rendszereként természetes ódon szolgálja az egyéni haladási ütemet. A differenciált fejlesztés célkitűzéseinek minden tekintetben megfelel. Gyermekeink különböző fejlettségi szinttel rendelkeznek. Más a munkatempójuk, ezért fontos a projekt módszer alkalmazása. A projekt lényege, hogy a tanítási tartalom a gyerek életéhez igazodik. A projekt egész folyamata több műveltségi területet is összeköt, komplex ismereteket igényel. A mindennapi életre, a közvetlen megtapasztalható valóságra épülő tanulás során a gyerek a valósággal ismerkedik meg. A Tevékenységközpontú nevelési programhoz kapcsolódva projekt gyűjteményt állítottunk össze. A témaválasztásnál szempont volt, hogy a nevelési évhez kapcsolódó fontosabb alkalmak témáit dolgozzuk fel. A kidolgozott témaötletek választási lehetőséget kínálnak. Mindenki maga dönti el, hogy mennyire használja fel. Fontos, hogy egy projekt soha nincs befejezve. Mindig lehet valami aktualitás akár a gyermekek ötlete, érdeklődése, amely a projektet tovább bővítheti.



OM: 028680

2015

A szervezett tanulás formái (Mindhárom korcsoportnak egyaránt alkalmas.) Kötelező:

Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek)

Közvetve kötelező:

Vers, mese, dramatikus játék

Kötetlen :

Rajz, mintázás, Ének-zene, a környezet megszerettetése, kézi munka, énekes játékok megismertetése (3-4 éveseknek)

A szervezett tanulás munkaformái Egyéni foglalkoztatása

Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint Fejlesztőpedagógiai felzárkóztatás, SNI felzárkóztatás Rajz - mintázás- kézi munka, vers A környezet tevékeny megszerettetése, Futás-kocogás Mozgás, mese - dramatikus játék, Zenés- mozgásos percek, Énekes játékok

Mikrocsoportos foglalkoztatási forma Frontális foglalkoztatási forma

Szervezett tevékenységek: 3-4 évesek : november 1- május 31-ig 4-5-6-7 évesek : szeptember 15-május 31-ig A komplex tevékenységi formák lényege:  Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén  A tevékenységi formákat probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi  Az óvónő által kezdeményezett tevékenységeken tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket



OM: 028680

2015

A társadalmi érintkezést megalapozó, komplex tevékenységi formák

1.

1.1

Az anyanyelvi nevelés

Az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű az anyanyelv és a kommunikáció különböző formáinak fejlesztése. A verbális és nonverbális kommunikáció alakítása, helyes mintaadással. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva, segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje ki szakember segítségét. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:



         

Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket. Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. Beszédmegértés fejlesztése Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés fejlesztése példamutatással A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:



   

Vannak elemi ismeretei az őt körülvevő világról, felismer összefüggéseket. Probléma helyzetben törekszik a megoldás keresésére, szívesen kísérletezik Képes időrendiséget felállítani Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni 43 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

 Képről mondatokban beszél  Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát.  Beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek.  Tud rövid történeteket, szöveget visszamondani  Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, gondolatainak érthető kifejezését  Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt.

1.2

Matematika tartalmú ismeretszerzés

Programunkban a a matematikai nevelés komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg, a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve: utánzásos, minta-modellkövető, spontán játékos tapasztalatszerzés, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülve, gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok, az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formákban. Az óvodáskort jellemző fejlődésbeli egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg:  Az első szint: bevezetés a matematikában, - általában a gyermek k5. életévéig tart. Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.  A második szint: Az intenzív fejlesztés szakasza, az 5-6-7 életévben. Feladata: részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben a tevékeny élet megkedveltetése. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére akkor, ha az óvodapedagógus képes az adódó lehetőségek felismerésére és kihasználására. 

Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén:  Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök, és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.  Az óvónő által kezdeményezett matematikai tartalmú tevékenységeknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.



OM: 028680

2015

2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző tevékenységek 2.1 A külső világ tevékeny megismerése

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” ( Tamási Áron )

 A tevékenység célja A gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell bennük megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából.

 Az óvodapedagógus feladatai  A környezet megismerése során a gyermekekben a kulturált, biztonságos életvitel szokásainak kialakítása.  A szűkebb és tágabb környezet felfedeztetése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása, a természeti-emberi- tárgyi világ értékei iránt.  A lakóhely, a lakókörnyezet sajátosságainak megismerése fokozatos bővítése a tágabb környezet megismerésével.  Komplexitásra törekvés a világ megismerésében, a tapasztalatszerzésben



OM: 028680

2015

 A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A tervezés során figyelembe vesszük a helyi adottságokat, lehetőségeket, évszak változásait, ünnepeket. Alkalmi és folyamatos tevékeny tapasztalatszerzések, megfigyelések, komplex érzékszervi ismeretgyűjtések, munka jellegű tevékenységek, szimulációs játékok szervezése az alábbi témakörökről: Évszakok, természet változásai, időjárás, öltözködés, színek. Hét napjai, napszakok. Növények, állatok, ezekhez kapcsolódó emberi tevékenységek. Test. Közlekedés. Városunk. Család. Foglalkozások. Fizikai jelenségek. Mindhárom korosztály végezzen rendszeres tevékenységeket:        

a "mi fánk" megfigyelése, változások észrevétele természetsarok gondozása kerti munkák folyamatos végzése téli időszakban madáretető feltöltése, megfigyelése környezetük tisztaságának megóvása, óvoda udvarában, épületében szemétszedés énkép fejlesztés Mi szennyezi környezetünket?(séta során kémények, járművek füstjének megfigyelése)

 A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében mikrocsoportban, - ha a téma megkívánja - frontálisan történik, közvetlen tapasztalat- és élményszerző udvari megfigyelések és séták alkalmával. Amikor a csoport az óvodában marad, lehetőség nyílik a tudásszint felmérésére. Az óvónő hetente egy természeti- emberi- tárgyi környezeti téma megfigyelését tervezzen, akár a csoportszobában, illetve a szabadban. Természeti adottságainkból következik, hogy minden évszakban rendszeres séták, kirándulások alkalmával gyűjtjük össze tapasztalatainkat, ismereteinket.

 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermek megérti, és cselekvő részvétellel megtapasztalja életkorának és fejlettségének megfelelő szinten szűkebb és tágabb környezetét.  Ismeri és tudja lakcímét, szülei nevét, foglalkozását, munkahelyét  Különbséget tud tenni évszakok között, felismeri a napszakokat és azokhoz tartozó tevékenységeket, megnevezi a hónapokat.  Ismeri a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. 46 Helyi Nevelési Program


      

3. 4.

OM: 028680

2015

Megnevezi környezete növényeit, s tudja azok gondozását. Ismeri és betartja a közlekedési szabályokat. Ismeri, megnevezi a közlekedési eszközöket. Ismeri környezete színeit. Megnevezi a testrészeket. Szereti és védi a természetet, kialakul környezettudatos magatartása. Képes önálló véleményalkotásra, ismeri az ok- okozati összefüggéseket

Művészeti tevékenységek 3.1 Verselés, mesélés, dramatikus játék

„Meséltél és meséltél, igazakat és szépet, kívántam,hogy a meséd, sose érjen véget.” ( Osváth Erzsébet )

Mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljük, vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt vagy délután. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja, a kortárs és klasszikus irodalmi művek mellett.

 A tevékenység célja: A gyermekek érzelmi- értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása elsősorban a népmesék segítségével. A mesék mágikussága, a csodás meseélmények, a versek zeneisége, rímeinek csengése, valamint a mesék feldolgozása adjon a gyermekeknek igazi irodalmi művészi élményt. A mindennapi mesélés biztosítsa a kisgyermekek lelki nyugalmát, lelki békéjét.

 Az óvodapedagógus feladatai  

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok), 47 Helyi Nevelési Program


   



OM: 028680

2015

A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése az irodalom eszközeivel. A gyermek életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi élménynyújtás formáinak biztosítása A gyermek, nyelvi képességeinek egyénre szabott differenciált fejlesztése Az érzelmi élmény nyújtása, kapcsolaterősítés

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása

A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. A művek kiválasztásában érvényesüljön a pedagógiai, a pszichológiai, a módszertani tudatosság és a tradicionális értékek továbbéltetése. Az óvónő a 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítsa össze. Olyan meséket válasszon, amelyek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. A 4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus – realisztikus mesék. Kapjanak helyet a magyar klasszikusok és mai magyar írók modern meséi. Ebben a korban a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű, ritmusélményt nyújtó versei. Az 5-6-7 éves korú a mesehallgatás igazi ideje. Az óvónő mesetára tartalmazzon magyar, és más nemzetek népmeséit. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus-realisztikus meséken át épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás mesék és műmesék a gyermekek mesetárába. A gyermekek versanyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Ismerjenek meg olyan közmondásokat, amelyeket a környezet gyakran hangoztat. Az óvónő tervezzen bátrabban lírai verseket, mert a gyermekek már ebben a korban is megérzik a költői képek érzelmét, kifejező erejét. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyományok ápolását, az évszakok szépségét.

 A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A mese többszöri meghallgatása után legyenek élvezői a mese dramatikus feldolgozásának. Először az óvónők, a nagyobb gyermekek, majd a kicsik fokozatos bevonásával próbálják megjeleníteni az egyszerű meséket. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával a gyermekek ismerjék meg a bábokat. A vers, mese, dramatikus játékokhoz csak kellékeket használjon az óvónő, ami elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Az óvónők és nagycsoportos korú gyermekek bábozzanak, dramatizáljanak minél több alkalommal a kisebbeknek. Legyen ez egyben színfoltja az óvodai ünnepeknek, rendezvényeknek. E tevékenység mindennap megjelenik az óvodában. Az óvónők zenei szignállal vagy gyertyagyújtással invitálják a gyermekeket a mesehallgatásra. Amikor minden gyermek 48 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

megérkezett, csak akkor kezdi el a mesét, gyertyafénynél. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét hallják a gyermekek, hogy a rákövetkező héten eljátszhassák, megjeleníthessék különbözőképpen a mesealakokat. A tevékenység befejezését jelzi a gyertya elfújása, a mese stílusához kapcsolódó ének, zenei motívum.



A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus já tékokkal A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével tisztítható a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmat ismerhetnek meg. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztathatják a szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra.

 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén  A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.  Egyénenként vállalkoznak a mesék, a versek és a mondókák elmondására.  Várják, igénylik a mesehallgatást.  Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is.  Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét.  Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.  Vigyáz a könyvekre, igényli azok nézegetését  A mesékben gyakran előforduló kifejezéseket beépíti az aktív szókincsébe  Ismeretlen szavak jelentésére rákérdez  Azonosul a pozitív mesehősökkel



OM: 028680

2015

3.2 Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc

„…nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. erre az örömre azonban tanítani kell az embereket, mert maguktól nem jutnak el odáig.” ( Kodály Zoltán )

Az óvodai ének-zene nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán egy adott időtartamra. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. Az óvónő által kezdeményezett ének-zene tevékenységek inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére.

A zenehallgatási lehetőségek Az élő előadás, az emberi hang és hangszeres játék, és az igényesen kiválasztott hangfelvételek fejlesszék a gyermekek művészi fogékonyságát.

Az óvodapedagógus feladatai  A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása  A 3-6-7 éves korban meg tervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása  A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása  A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal



OM: 028680

2015

A felhasznált zenei anyag igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása Az óvodai zenei nevelés során a gyermekek mondókákat, énekes játékokat, komponált gyermekdalokat ismerjenek meg. A mondókák, énekes játékok a zenei anyanyelvünk művészi értékei, az óvodás korosztály zenei fejlesztéséhez kiváló eszköz. A 3-4 éves korú gyermekek ismerjenek meg elsősorban olyan ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. Legyen ezek között arc-, kéz-, ujj-lovagoltató játék. A kicsik egyszerű 4-5 hangból álló olyan énekes játékokat ismerjenek meg, amelyek játéka álló helyzetben, játékos mozdulatokkal eljátszható. A gyermekek mindössze egy-két komponált gyermekdalt tanuljanak meg az ünnepek köszöntésére. A 4-5 éves gyermekek tanuljanak mondókákat és még mindig játsszon velük az óvónő ölbeli játékokat. Ők már képesek arra, hogy pentaton jellegű dúr hexachord hangkészletű énekes játékokat énekeljenek, amelyekkel mozgásuk is jól fejleszthető. Ismerjék meg a csigavonal, hullámvonal, kör alakítását,szerepcserére épülő játékokat. A nyolcad, negyed ritmusképeken túl megjelenhet már a szinkópa is. Az óvónő az alkalmi dalokat úgy válassza ki, hogy azokhoz utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. Az 5-6-7 éves gyermekek legyenek "anyáskodóak", játsszanak minél többölbeli játékot. Ezek egyik játékos lehetősége a kiolvasó, amit különböző játékhelyzetben is alkalmazzanak a gyerekek.A zenehallgatáshoz olyan műveket gyűjtsön az óvónő, amit maga tud előadni és amelyek felkeltik a gyermekek érdeklődését az értékes zene iránt. Az óvónő érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljen, de jelenjenek meg a zenei anyagában a rokon-, és más népek dalai, valamint a magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene is.

A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekek a jóízű játékok közben közvetve szerzik meg a zenei készségeket, és ismerik meg a zenei alapfogalmakat. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék meg a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangsze rek hangszínét. Érzékeljék különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvónő keltse fel a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy képesek legyenek az áhítatos zenehallgatásra. Minél több zenei élményt közvetítsen, elsősorban énekes előadásával. A 4-5 évesek a tiszta éneklés érdekében minél gyakrabban énekeljenek önállóan. Énekeljenek egyénileg, kisebb csoportban halkabban és hangosabban, magasabban és mélyebben. A gyermekek játsszanak kérdés-felelet játékot, változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal. Érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát. Használjanak többféle népi ritmuseszközt a ritmusérzék fejlesztése érdekében. A zenei élmény legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. Az 5-6-7 éves gyermekek részére az óvónő válogasson olyan dalokból, melyekben a szinkópán kívül már a szünet is előfordul. A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy az óvónő bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játékokat is tervezzen, amit e korosztály néptáncának is tekinthetünk. Az óvónő a gyermekekkel együtt vari51 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

álja az énekes játékok mozgás-anyagát olyan egyszerű táncos lépésekkel, amit a felnőtti minta utánzásával követni tudnak. Az óvónő a gyermekek tiszta éneklését a minél gyakoribb egyéni énekléssel segítse elő. A hallásfejlesztést segítő fogalompárokat, pl. a halkabb-hangosabb éneklést kapcsolják össze a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek játsszanak minél gyakrabban zenei formaérzék-fejlesztő játékokat, hogy különböző mozgással megérezzék a motívumok hosszát. Az óvónő fejlessze a gyermekek alkotókészségét, teremtsen arra lehetőséget, hogy egy-egy zenei feladatot többféle-képpen lehessen megoldani.

 A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelés szervezeti formája is kötetlen és kötött jellegű. A zenei képességfejlesztő játékokat kötetlen jelleggel mikrocsoportos formában szervezze meg az óvónő. Ezzel a munkaformával az óvónő a gyermek egyéni képességeit figyelembe véve eredményesebben tud fejleszteni. A kötött jellegű szervezett énekes játékot a délelőtti levegőzés előtt tartsa meg az óvónő. Ebben a formában csak énekes játékokat tervezzen az óvónő, hogy semmi se szakítsa meg az önfeledt, élményteli játékot. Az óvónő a zenehallgatást kapcsolja a különböző tevékenységekhez (mesedramatizálás, gyülekezés ideje, elalvás előtt altatók stb.). Hallgassanak néhány perces kórusművet, hangszerekkel megszólaltatott klasszikusműzenét.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén              

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik az elemi zenei fogalompárokat. Próbálkoznak ritmus, mozgás, dallam rögtönzésével. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Ismerik a motívum hosszát. Szeretnek dudorászni, énekelgetni játék közben. Óvónői segítséggel változatos térformákat alakítanak Képesek egyszerűbb táncmozdulatokra, összehangolva azt társaival Képesek egyszerűbb dallam és ritmus visszaadására Egyszerű ütőhangszerek használatát ismerik Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni Megkülönböztetik az elemi zenei fogalom párokat



OM: 028680

2015

3.3 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

„Jön előre Egyenes, Vele szemben Görbe, /Miért járnak egyenest, miért nem járnak körbe?/ (Zelk Zoltán)

Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladat elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Nagyon célszerű a vizuális tevékenységek és a munkatevékenységek összehangolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel.

 A tevékenység célja A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az ovigaléria programja adjon lehetőséget a műalkotásokkal való találkozáshoz, amely művészeti élményben részesíti mind a gyermekeket, mind a szülőket.

 Az óvodapedagógus feladatai   

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása

 A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Az eszközök kiválasztásában a praktikum, a célszerűség és az esztétikum domináljon. Az alkotóalakító tevékenységekhez a megfelelő hely olyan tér legyen, ahol a mozgó gyermekektől védett az alkotók köre. A különböző méretű anyagok elhelyezésére tárolóhelyekre van szükség. A gyermekek alkotásai az öltözőben vannak elhelyezve, majd a szülőknek a gyermekek alkotásait dossziéban összegyűjtve, elrendezett formában a tanév végén adjuk át. tartja. Az eszkö53 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

zök biztonságos kezelését az óvónő egyenként tanítsa meg a gyermekeknek. A rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz, anyagformáláshoz, origamihoz való ismerkedéshez az óvónő gondolja végig a feltételeket, s teremtse meg a mindennapi szabad játékban is.

 A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése Az óvónő az óvodába kerülő 3-4 éveseknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység és értékelő képesség kialakítása - észrevéve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásokban, a mű- és népművészeti szépségekben. tevékenységek a képalakítás, a plasztikai munkák és az építés köré rendelhetők. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal. A gyermekek tetszés szerint vegyenek részt a plasztikai alakításban. Ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva stb. A gyermekeknek legyen biztosítva a mindennapi mintázás gyurmával (alkalomszerűen lisztgyurmával, agyaggal). Az óvónő a 4-5 éves gyermekek alkotó-alakító tevékenységét bővítse. A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet segítse élményeikhez kapcsolódó témákkal, és azokhoz megfelelően illeszkedő technikával. Jelenjen meg a gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Használjanak ceruzát, krétát, filc- és rostironokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket a rajzok finomabb kidolgozásához. A gyermekek alakítsanak képeket spárgából, fonalakból, textilből, termésekből. A plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Tudjanakjátékukhoz kellékeket, valamint alkalmi ajándéktárgyakat készíteni. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó-együttműködési készségét figyelembe véve az óvónő segítse a képi, plasztikai és a környezetalakításból eredő aktív tárgykészítés bővülését. A képalakítás során a gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Az óvónő gazdagítsa a technikai megoldásokat és az eszköz lehetőségeket pl. batikok, kollázsok, plakettek, domborművek, viaszkarcok, lenyomatok, makettek, márványozás stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban jelenjenek meg a mesék, versek, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is.A gyermekek plasztikai munkájában is jelenjen meg közös, térbeli többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb..

 A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Az óvónők egy héten egyszer tudatosan irányított mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezzenek. Az egyéni segítségnyújtás érdekében egyszerre csak 5-6 gyermek vegyen részt a tevékenységben. Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek ilyen formában megalkothassa az ajánlott eszközfeltételekkel képi-plasztikai elképzelését. A gyermekek jelenítsék meg személyiségük kivetített darabját, amelyben érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantázia- és élményviláguk mutatkozik meg. 54 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén        

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokból. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.

4. Testi fejlesztés

4.1 Mozgás , mozgásos játékok

„Dobd fel a labdát, fel, fel, s kapd el, itt a labda, hol a labda? Fiú dobja, kislány kapja.” (Kiss Dénes)

A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztés tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével.



OM: 028680

2015

A tevékenység célja A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. Cél továbbá a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A gyermekek mozgásszükségletének kielégítése esztétikus, összerendezett mozdulatainak fejlesztése.

Az óvodapedagógus feladatai         

Az óvodai nevelés minden napján lehetőség, hely és eszköz biztosítása a mozgás megvalósításra, kötött vagy kötetlen formában A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében Gerincdeformitás megelőzése és lábboltozat erősítése A lehetőség megadása,hogy ki-ki a saját képességei szintjén tevékenykedjen A családdal való együttműködés a mozgás megszerettetésében A mozgásról szerzett pozitív élmények megerősítése A mozgáskultúra alakítása, versenyigény felkeltése és kielégítése A prevenció és korrekció érdekében megfelelő szakember segítségének igénybevétele téri tájékozódás, alkalmazkodó képesség akarati tulajdonságok fejlesztése

 A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása A gyermekek nagymozgása (járás, futás, kúszás, mászás) jól fejleszthető az óvoda udvarán, a csoportszobában, ahol tér- és mozgásfejlesztő eszközök állnak a rendelkezésükre. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőséget ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A mozgásos tevékenységeket s azok eszközeit az óvónő mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoportok összetételéhez méretezze. Az óvónő a 3-4 éves gyermekek irányított mozgásos tevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezze a hangsúlyt. Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal , játsszanak ugrásgyakorlatokat. .Ismerkedjenek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal. A mozgásos játékok adjanak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is. A talajtorna elemei is jelenjen meg a játékokban (pl. gurulás a test hossztengelye körül). Az óvónő alkalmazzon többféle kéziszert a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly. Az irányított mozgásos játékban jelenjenek meg a futásgyakorlatok. Az óvónő szervezzen ugrásgyakorlatokat . A dobásgyakorlatok során próbálgassák a célbadobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, harántterpeszállásból. Az irányított 56 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

mozgásos játékok során gyakorolják a támaszgyakorlatokat. A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás és a kézen-állás előgyakorlata, "a csikórugdalózás". Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Az óvónő minél gyakrabban tervezzen kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használjanak különböző kéziszereket, pl. szalagokat, rövidebb-hosszabb botokat, kisebb-nagyobb labdákat, kendőket és mozgásukat kísérje alkalmanként zene. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják a gyermekek.



A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében

Az óvónő a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és séta során biztosítja. Az irányított mozgásos játékokat heti egy alkalommal - a megfelelő időkeret felhasználásával szervezze meg. A mindennapi testedzés, a kocogás, a futás mindhárom korosztálynak ajánlott. A futás mennyiségét a gyermekek szabadon határozzák meg. A mindennapi testnevelési játék és a zenés mozgásos percek megszervezése a korcsoportnak megfelelő, különböző időkeretben történik. Az utánzáson alapuló mozgás anyagát az óvónő gimnasztikai elemekből építse fel. A szabadban szervezett énekes játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését, ahogyan a mikrocsoportban szervezett tapasztalat- és élményszerző séták során is.

 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén           

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Tudnak helybenjárás és járás közben labdát vezetni. Csúsznak, kúsznak, másznak padmerevítő gerendán, egyensúlyérzékük kialakul Megértik a vezényszavakat. Kislabdát hajítanak távolba, célba dobnak egykezes felsődobással. Ismerik a gurulóátfordulás, magasugrás, távolugrás technikáját.



VI.

1.

OM: 028680

2015

A PROGRAM ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE

A program megvalósításához szükséges feltételek

1.1 Személyi feltételek Intézményünkben valamennyi alkalmazott rendelkezik a munkakörére előírt szakképzettséggel. Óvodapedagógus: 3 fő felsőfokú végzettségű, További óvónői végzettségek: 1 fő vezető óvodapedagógus szakvizsga, 1 fő differenciáló-fejlesztőpedagógus Dajkák: 3 fő szakképzett dajka Pedagógiai asszisztens: 1 fő Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. A különbözőségeket, a másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítjük. Óvónőink pedagógiai megújulására jellemző az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására irányuló törekvés. Ennek érdekében szerveztük és szervezzük továbbképzéseinket. 1.2 Tárgyi feltételek Esztétikus, barátságos, otthonos hangulat jellemzi épületeinket. A csoportszobák,de az egész óvoda tiszta,rendezett,az évközbeni dekorációkban visszaköszön az évszakváltás,az ünnep,a jeles napok közeledte. A nevelőmunkát segítő eszközök ellátottsága megfelelő számban áll rendelkezésre az óvodapedagógusoknak. Sok a képességfejlesztést elősegítő eszköz. A különböző tevékenységekhez folyamatosan pótoljuk a kellékeket a költségvetésnek megfelelően. A szakkönyvtár folyamatosan bővül, így már nagy létszámú szakirodalom segíti a munkánkat és az érdeklődő szülőknek is rendelkezésére áll. Nagy segítségünkre van a RAABE kiadó által szerkeztett kiadványoknak, amelyek mindig az aktualitásokat hozzák el számunkra. A mesekönyvtár állománya bővítésre szorul, de igyekszünk minden évben beszerezni újakat. Az udvari játékok bővítésre, cserére szorulnak, de ennek érdekében már tettük lépéseket. Beszereztünk mindkét intézmény számára egy mászó várat csúszdával és egy hinta-modullal. És folyamatosan bővítjük udvari eszközeinket az EU-s előírásoknak megfelelően. A további fejlesztést már valószínűleg önerőből nem tudjuk megvalósítani ezért folyamatosan figyeljük a pályázati kiírásokat. Meglévő játékainkat folyamatosan karbantartjuk, hogy használhatóak legyenek. Tárgyi feltételeink ha nem is kiválóak,de megfelelő feltételt biztosítanak a gyermekek fejlődése érdekében. Eszközfejlesztési tervünket az anyagi lehetőségekhez, és az eszköznormában leírtakhoz mérten folyamatosan valósítjuk meg. 58 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

Az óvodai élet megszervezése

2.

2.1 Szervezeti és időkeretek

 Napirend A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, aktuális fizikai és érzelmi állapotához, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napirend igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. A gyermekekre nagy hatással van a feszültségtől mentes együttlét, az örömteli hangulat, az óvónő érzelemgazdagsága, az óvoda egész életének átgondoltsága. Tervezésnél az óvónő vegye figyelembe a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. Az egész nap során érvényesüljön a folyamatosság és rugalmasság elve. Az óvónő a gyermekeknek teljesítse azt az alapvető igényét, hogy személyes kapcsolatot tudjon felvenni vele, szenteljen elegendő figyelmet minden gyermekre. A gyermekek délutáni pihenése élettani szükséglet. 

Hetirend

A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportokban, és lehetőséget nyújt a normarendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A beszoktatás idején ügyelünk a rugalmasabb és alkalmazkodóbb heti-rend összeállítására. A csoportok óvodapedagógusai alakítják ki, élve a pedagógiai szabadsággal. Projekteket állítunk össze, amelyet rugalmasan alkalmazunk a gyermekek igényeinek megfelelően. Megtervezzük a különböző tevékenységek keretanyagát. (pl. mozgás, szabadidős tevékenysége, művészeti tevékenységek). Az óvodapedagógusok az adott tevékenységhez igazodó szervezeti keretben valósítják meg feladataikat. Óvodánk mindhárom gyermekcsoportja osztatlan életkorú. Nézetünk szerint ez kedvező feltételeket teremt a fejlettség szerinti beiskolázáshoz, a differenciált egyéni fejlesztéshez. A gyermekek közösen vesznek részt a legtöbb tevékenységben. Kivételt képeznek az életkorhoz (egyéni fejlettséghez) kötött elfoglaltságok és tanulási helyzetek. A tevékenységeket a nagyok fejlettségi szintjének megfelelően tervezzük, a kicsik kedvük szerint kapcsolódhatnak be. Programunkban a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz tervezzük meg. A tervezés során mindig a négyes feladatrendszerből indulunk ki és tervezzük meg a tevékenységeket, ill. a szükséges fejlesztéseket.



OM: 028680

2015

2.2.Szervezési feladatok         

Óvodai beíratás megszervezése Óvodai csoportok megszervezése Új gyermekek fogadásával és tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos szervezési feladatok Az óvodapedagógusok csoportba történő beosztása Nevelési értekezletek, nevelés nélküli munkanapok megszervezése Szülői kapcsolattartás megszervezése Ünnepek, ünnepélyek, hagyományok megszervezése Az óvoda szolgáltatásainak megszervezése (logopédia,, egyéni fejlesztés) A tárgyi feltételek biztosítása.

Mindezen feladatok folyamatszabályozását az IMIP tartalmazza.

2.3. Tervezés Az óvoda tervezési rendszere a különböző folyamatok dokumentálása. Intézményünkben az alábbi dokumentumok vezetése a tervezés alapja:    

Óvoda éves működési terve (költségvetés) Éves munkaterv (fejlesztési tervek) Pedagógiai program (ütemtervek, nevelési tervek) Fejlődési napló (a gyermekek fejlődésének nyomon követése,az egyéni fejlettséget feltáró és fejlesztési tartalmait tartalmazó dokumentum) - anamnézis - családlátogatás tapasztalatai - testi fejlettség - fejlesztési terv - gyermek fejlődésének, érésének menete (játék,gondozás,érzelmi-akarati élet, szocializáció) - fejlődés eredménye óvodáskor végére  Heti terv projektekben dolgozunk a téma feldolgozásának megfelelően 1-6 hetes tematikus terv  tevékenységi tervek



3.

OM: 028680

2015

Az óvoda kapcsolata

A kapcsolatok kiépítése a különböző nevelési színterekkel, fenntartóval, szakmai és társadalmi szervezetekkel az óvoda hatékony működéséhez elengedhetetlen. A kapcsolat kialakításában és fenntartásában fontos, hogy az óvoda nyitott és kezdeményező legyen. Nevelési szempontból különös jelentőséggel bír az a két színtér, ahol a gyermek él, ahonnan érkezik az óvodába, illetve ahová kerül az óvodából. Ez a két színtér az óvoda és az iskola. 3.1

A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái

Óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül. Arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, harmonikusan fejlesszük a gyermeket. Óvodánk nem vállalhatja át a családi nevelés feladatainak megoldását, de hozzájárulhatunk a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásaink enyhítéséhez. A szülőket nevelő partnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelési felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat, sajátosságait megismerjük. Óvodai nevelésünk nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A kölcsönös kapcsolat kifejezője az is, hogy komolyan vesszük a szülő kérését, javaslatát, esetleg bírálatát. Óvodánk nyitottságára jellemző, hogy a szülő igényének megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján, bármikor betekintést nyerjen gyermeke óvodai életébe. A gyermek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülővel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatását, a szülő problémaérzékenységét. Nagyfokú tapintattal előremutató segítséget nyújtani A családdal történő nyílt őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom alapján valósulhat meg. A szülőnek tapasztalnia kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveit, hogy szeretjük gyermekét. A kapcsolattartás formái:  A beíratás az első személyes kapcsolat a szülővel és a gyermekkel. - anamnézis felvétele - ismerkedés az óvodával  Szülői értekezletek. Év elején röviden és egyszerűen ismertetjük nevelési felfogásunkat, programunk célját, szervezési feladatainkat. Év közben a csoport életének, fejlődésének megbeszélése, valamint valamely jellemző problémára, kérdés megválaszolására szakembert, előadót hívunk. A nevelési értekezleteink témáihoz kapcsolódó egészségügyi, pedagógiai előadásokat szervezünk.  Személyes beszélgetések kezdeményezhetők, amikor az óvónő úgy látja, hogy a gyermek óvodai életének rendezésében erre szükség van. Az óvodavezetői irodában biztosítunk erre lehetőséget.  Közös ünnepségek: pl.: anyák napja, farsang. Az ünnep közös szervezése, lebonyolítása az óvoda-család közti kapcsolat mélyülését segíti.  Közös kirándulások: tavaszi állatkerti kirándulásra szülői segítséget is igénybe veszünk. Az egészséges életmódra nevelésben fontos szerepet kap. 61 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

 Kulturális rendezvények, közös programok: A közös élmények az óvodai kötődést segítik elő  Nyílt napok: Betekintés az óvoda mindennapjaiba. 3.2 Az óvoda-iskola kapcsolata Nevelésünk egyik fő feladata, hogy a gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik. Az óvoda-iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeinek megfelelően úgy neveljük és fejlesszük, hogy a környezetében jól eligazodjon, együttműködő, kapcsolatteremtő és az iskolai tanulmányok megkezdésére képes legyen. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő és megtartó kapcsolatra törekszünk az iskolával. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Az együttműködés alapjai:  Ápoljuk az emberi és szakmai kapcsolatokat az iskolai nevelőkkel, érdeklődünk egymás munkája, problémái eredményei iránt.  Kölcsönös látogatások és tapasztalatszerzés. Az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, érdeklődünk beilleszkedésükről. Az első osztályos nevelő pedig a leendő iskolásokat látogatja meg az óvodában.  Szülői értekezleten az első osztályos nevelő tájékoztatja a szülőket pedagógiai elképzeléseiről, az iskolába lépés teendőiről.  Az óvodai tanév során a gyermekekkel meglátogatjuk a leendő tanító nénit az iskolában, ismerkedünk az iskolai környezettel.  Közös rendezvények alkalmával (Mikulás-nap, Karácsony) az iskolások bábműsorokat adnak az óvodásoknak. 3.3

Óvodánk egyéb kapcsolatai

Kapcsolat a fenntartóval A fenntartóval való kapcsolattartás az intézmény menedzselése, a funkciók maradéktalan ellátása szempontjából elengedhetetlen. A törvények, rendeletek egyértelműen megfogalmazzák, hogy a település önkormányzata – fenntartói minőségben – milyen ellenőrzési, beszámoltatási kötelezettségeket róhat az intézményre. Ezeknek a kötelezettségeknek az óvoda igyekszik úgy eleget tenni, hogy teljes kép alakuljon ki az óvodai nevelésről, és a nevelés feltételrendszeréről. Az közoktatási törvény néhány óvodásokat érintő speciális esetben a polgármestert, jegyzőt vagy a gyámügyi előadót jelöli meg „felelősként”. (Pl. sérült gyermekek speciális intézménybe történő elhelyezése, tanköteles korba lépő gyermekek beíratása stb.) Ezeknél az eseteknél az óvoda – fenntartó konzultációja, a munka koordinálása elengedhetetlen. A társadalmi környezettel való kapcsolattartás szempontjából meghatározó szerepük van a település hagyományainak, rendezvényeinek, ünnepeinek. Az óvoda része a településnek. Fontos tehát, hogy aktívan bekapcsolódjanak a közéletbe. Az alkotó együttműködés, az in62 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

formációcsere, a sikerek – problémák elemzése elősegíti a pedagógusok, dajkák nagyobb anyagi, erkölcsi elismerését, megbecsülését. A kapcsolattartás formái:  Az önkormányzat által meghatározott módon.  Időpont egyeztetéssel: a polgármester bármilyen témában fogadja az óvodavezetőt. Kapcsolat egyéb segítő szervekkel  A Pedagógiai Szakszolgáltató: a nevelési elején a beszédhibás és a fejlesztésre szoruló gyermekek felmérését, szűrését, az iskolaérettségi vizsgálatokat és fejlesztését végzi. Segítséget nyújtanak a gyermek nevelési, fejlesztési gondjainak feltárásához, megoldásához, az óvodában nem korrigálható hátrányok kiegyenlítéséhez, valamint a szülőknek a gyermekük nevelésével kapcsolatos feladatok megoldásához. A szakszolgálattal való együttműködés a legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik, mivel egyre nagyobb számban fordulnak elő az óvodában – pl. az idegrendszer éretlensége miatt – mozgás-, beszéd-, téri orientációs probléma, észlelés és részképességzavaros gyerekek.  Egészségügyi szervek a község orvosa: minden évben kétszer és szükség esetén végez általános vizsgálatot a gyermekeknél.  A védőnő: havonta látogatja az óvodát és részt vesz az egészséggel kapcsolatosan rendezett rendezvényeinken, valamint segítséget nyújt a gyermekeke beiratkozásának támogatásában, a korai képességgondozáshoz.  A B-A-Z megyei Pedagógiai Intézet: szaktanácsadást, pedagógiai tájékoztatást, programjai segítséget nyújtanak az óvónők szakmai továbbképzésében, szakemberei konzultálnak az óvodapedagógusokkal a gyermekek fejlődéséről, segítséget nyújtanak a fejlesztési tervek kidolgozásában problémás gyermekek beiskolázásához.  A Gyermekjóléti szolgálat a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását segíti. A Gyámhivatallal alkalomszerűen és szükség esetén tartjuk a kapcsolatot.  A Roma Nemzetiségi Önkormányzat a nyitott óvodai programok megvalósításában, gyermekvédelmi tevékenységek megvalósításában tevékenyen részt vesznek. Az intézménybe járó cigány gyermekek szociális hátterének, problémáinak megismerése végett és a folyamatos segítségnyújtás érdekében kapcsolttartásunk rendszeres.  A Civil Szervezetek közül a Polgárőr Egyesület aktív szerepet vállal nyitott óvodai programok megvalósításában, szabadidős programok feltételeinek megteremtésében, bekapcsolódnak a környezetvédelmi tevékenységekbe. A Jákfalva Községért Közalapítvány anyagiakban is segíti intézményünket.  Az Egyházzal is folyamatos kapcsolatot ápolunk , mivel figyelembe vesszük a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló rendelkezést, amely óvodánkban lehetőséget biztosít, speciális szolgáltatások kertében hittan igénybe vételére. Mindkét intézményben évente történik felmérés a szülői igényekről, és ennek alapján biztosítjuk a hitoktató számára a helyet. A tagóvoda a Szabad Keresztények Gyülekezetével is szoros kapcsolatot ápol.

3.4



OM: 028680

2015

Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei

4.

A "holnap öröme" a gyermekek elé állított távlatok fokozzák a nevelés hatékonyságát, ezért többféle tevékenységet igyekszünk hagyománnyá tenni óvodánkban. Fontos, hogy az ünnepnapok emelkedjenek ki a mindennapokból, hangsúlyozzuk dekorációval, ünnepi ruhával. Az ünnep örömét csak a szülők közreműködésével tudjuk minden gyermek számára biztosítani, ezért fontos aktív közreműködésük, segítségük. Az ünnepek megszervezése, a nevelőtestület döntése alapján történik, a gyermekek érdeklődését, a szülők igényeit és az adottságokat figyelembe véve. Olyan hagyományokat igyekszünk teremteni, melyek jelentősen szolgálják a közösséggé formálódást, a tartalmas közösségi életet. A programok összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek és szüleik elvárásait, igényeit. Ezek az ünnepek, programok színesítik, kiegészítik, változatossá teszik az óvodai életet, de nem zavarhatják meg a gyermekek mindennapjait, nem helyettesíthetik a sok mesével, dallal, mozgással, játékkal átszőtt óvodai életet. Ezek előkészítésében, lebonyolításában és sikereiben mindenki egyaránt részt vesz, érdekelt benne(gyermek,szülő,óvónő,dajka). Az elmúlt évben olyan hagyományokat is teremtettünk, ami "csak" a mi óvodánkra jellemző:    

Kirándulás: szülő-óvodás-óvodai dolg. együtt A búcsúzó nagycsoportosok emlékül egy pólót kapnak, amin rajta van óvodánk emblémája Emléklap az elköszönő nagyoknak Százszorszép – Napok

Néphagyományőrző ünnepek Fontos feladatunknak tekintjük az elődök életviszonyainak megismerését, mely megtanít bennünket a múlt tiszteletére, a jelen megbecsülésére. " A múlt tisztelete az a vallás, mely a nemzedék köteléke. Ne veszítsünk el semmit a múltból, mert csakis a múlttal alkothatjuk a jövendőt." /Anatole France/ A területen csak részben van élő néphagyomány, ennek ellenére szeretnénk, ha óvodásaink hallanának a régi népszokásokról. Fontos, hogy a világ megismerését a népi kultúra maradandó értékeinek átadásával kezdjük.



OM: 028680

2015

Őszi néphagyományok ( Mihály napi vásár, Szüret , Márton-nap) Mikulás várás (a gyermekek köszöntésére vendégszereplőket hívunk). Advent - karácsonyt megelőző készülődés ajándékot, meglepetéseket készítünk, ismerkednek az advent jelképeivel. Karácsony – karácsonyi hangulat teremtése, betlehemkészítés, fenyőfadíszítés Farsang - fánkot sütünk, jelmezt, álarcot készítünk

Húsvét - tojásfestés különböző technikákkal, locsolkodás

Nemzeti ünnepeink Március 15., Augusztus 20., Október 23. - a helyszínen ünnepeljük –tagóvoda az emlékparkban is

Óvodai hagyományaink

Gyermekek születés- és névnapját megünnepeljük



Természetóvó jeles napjaink     

Állatok Világnapja október 04. ( gazdasági udvar látogatása helyben) Víz világnapja március 22. Föld Napja április 22. ( szemétgyűjtés) Madarak és Fák Napja május 10. Kihívás napja május 24.( akadályverseny – kirándulás) 65 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

Az óvoda és a család közös rendezvényei

Anyák - napja Százszorszép-napok Gyermeknap Évzáró- ballagás A rendezvények a szülők jelenlétében történnek. Kis műsorral, vagy közös játékkal. Minden évben ugyanakkor és ugyanúgy készülődünk ezekre az ünnepekre. Az újraélés vágya motiválja a gyerekeket. A nagyobbak már a készülődés során felidézik emlékeiket.

5.

Gyermekvédelem , szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

„A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit vagy amit szeretünk.” (Eric Fromm) A gyermekvédelem szorosan kapcsolódik az óvoda pedagógiai munkájához. Olyan pedagógiai tevékenységet kel kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik gyerek színe, vallása, neme, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy mindenki részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket. Óvodánkban a gyermekvédelem kiemelten fontos feladat. Célunk, hogy feltárjuk a segítségre szoruló családokat, gyermekeket, és a lehető legjobb megoldást, segítséget találjuk meg számukra. .

Céljaink a gyermekvédelem területén:    

A gyerekek érezzék biztonságban magukat Nevelésünk eredményeként legyenek kiegyensúlyozottak. Kompenzáló pedagógiai tevékenységünk hatására csökkenjenek a hátrányos helyzet adta különbségek. Szakszerű prevenciós munkánk eredményeként a veszélyeztetettség csökkenjen jelentős mértékben. 66 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

Valamennyi óvodapedagógus folyamatos feladata  elősegíteni a hátrányos helyzetű, vagy különleges bánásmódot igénylő gyermekek óvodába kerülését, beilleszkedését,  biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodában, szükség estén óvó- védő intézkedéseket tenni,  a gyermekeket és családjukat minél jobban megismerni,  rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, jelezni a tartós hiányzást, a megelőzését biztosító hatások minden gyermekre való kiterjesztése.  A felzárkóztatás megszervezése  A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek kiszűrése (nyilatkozat)  gyermekvédelmi statisztika elkészítése, továbbítása a családgondozónak  nyilvántartási lapok elkészítése, kiállítása  kedvezményes ill. ingyenes étkezések igénybevételéhez a dokumentációk begyűjtése(nyilatkozatok,gyermekvédelmi támogatásról határozatok)  kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, gyámhatósággal, logopédussal, pszichológus- sal, GYIVI munkatársaival (tagóvoda) Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal  igazolatlan mulasztások figyelemmel kísérése  egyéni megfigyelések dokumentálása (csoportnapló)  fokozott figyelem a munkanélküli és cigány szülők gyermekeire  az iskolaköteles gyermekek szüleivel való kapcsolattartás,az iskolaérettségre tett javaslatok elfogadtatása (nevelési tanácsadó közreműködése ha szükséges)  családlátogatás az indokolt esetekben



OM: 028680

2015

VII. MAGYAR NYELVŰ CIGÁNY KULTURÁLIS NEVELÉS „… érdemes megőrizni és tovább építeni, újjászervezni hagyományaikat, azokat a szokásokat, amelyek emberileg is értékesebbekké teszi őket a maguk és környezetük számára.” (Rostás-Farkas György) A kisebbségi óvodai nevelés Magyarország egységes nevelési- oktatási rendszerének része, mely a 137/1996.(VIII.28.) Korm. Rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg saját célkitűzéseit. A 32/1997. (XI.5.) MKM rendelet irányelvei alapján összhangban az óvodai nevelési programunkkal, felvállalja e speciális feladatot is - integrálva a helyi programunk tartalmába. A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. Mivel intézményeinkben -székhely-és tagintézmény vonatkozásában egyaránt magas a cigány-kisebbséghez tartozó gyermekek száma, fontosnak tartjuk megfogalmazni az e helyzet adta feladatokat. Talán sehol sem olyan nyilvánvaló az óvodáztatás fontossága a sikeres iskolakezdés érdekében, mint az etnikai származású gyermekek esetében. Óvodánk nagy erőfeszítéseket tesz arra, hogy a szülők minél fiatalabb korban hozzák el gyermekeiket az intézményünkbe.

A cigány kulturális nevelés célja  

- Az etnikai identitás megalapozása, a cigány kultúra, a hagyományok ápolása, megőrzése, átörökítése. A szocio-kultúrális hátrányok csökkentése.

Az óvodapedagógusok feladatai      

Etnikai szokások, hagyományok, kultúra megismerése, gyűjtése, átörökítése. Etnikai adottságok kiaknázása a harmonikus fejlődés érdekében /én erősítő mechanizmusok /, zene, tánc, kézügyesség. Lehetőségek megteremtése a kultúra, a népi kismesterségek ápolásához Az egészséges életmód iránti igény felkeltése. A készségek, képességek differenciált, fejlesztése, kibontakoztatása Pozitívumok kiemelése kultúrában, értékekben, cselekedetekben.

Elvárások a roma gyermekeket nevelő óvónőkkel szemben: 

 

Legyenek toleránsak, elfogadók, hangolódjanak rá más kultúrák elfogadására, befogadására. Folyamatosan érdeklődjenek a fellelhető jegyek, tárgyi emlékek, hagyományok iránt, Gyűjtsenek roma nyelvű meséket, verseket, dalos játékokat. 68 Helyi Nevelési Program


        



OM: 028680

2015

A szülőkkel való kapcsolatában legyen odaforduló, érdeklődő, elfogadó, nyitott. Használja ki a szülők ismereteit a roma kultúráról, bővítse e téren tudását, ismereteit. A befogadásnál és a folyamatos óvodába járásnál vegye figyelembe az eltérő életformát, életritmust, türelemmel szoktassa a családokat az óvodai rendszeres napirendhez, kötelezettségekhez Szerezze meg a szülők bizalmát, nyerje meg őket, tegyen meg mindent a gyerekek rendszeres óvodába járása érdekében. Mérje fel a gyermekek meglévő ismereteit, kialakulóban lévő készségeit, majd erre tudatosan, tervszerűen építse fel a differenciált fejlesztés feladatait. A roma kultúra közvetítése közben az óvónő folyamatos gyűjtőmunkával képezze tovább tudását. Emelje ki az átörökíthető művek szépségét /esetleg hasonlítsa öszsze a cigány és a magyar kulturkincs különbözőségeit, azonosságait / Erősítse a gyermekekben identitásukat. Állítson eléjük saját népük tagjai közül követendő példát. Alakítson ki tiszteletet, érdeklődést a magyar nemzetiségű gyermekekben, szülőkben egyaránt a cigány emberek, a cigány kultúra iránt. Sokat beszélgessen a gyerekekkel, biztosítson változatos egyéni, illetve mikro csoportos tevékenységi lehetőséget számukra. A sokféle, felhívó jellegű, motiváló eszközök alkalmazása lehetővé teszi a gyermekekkel való rendszeres, mindennapos fejlesztő foglalkozást, az érdeklődés felkeltését. A pedagógus ösztönözze a gyermekeket kíváncsiságuk kielégítésére, a kérdezés lehetőségeinek kihasználására. Ha örömet okoz a gyerekeknek az óvónővel való rendszeres együttjátszás, tevékenykedés, az pozitívan hat tanuláshoz való viszonyuk alakulására.

Egészséges életmód alakítása Az eltérő életkörülmények, a szocio-kulturális háttér, a családok nevelési szokásai, nem teszi lehetővé, hogy a gyermekek kialakult szokásokkal kerüljenek óvodába. Az óvónő elsődleges feladata az önkiszolgálási, a tisztálkodási teendők, az étkezési szokások bemutatása, megismertetése. Biztosítson sok lehetőséget, elegendő időt a gyakorlásra. Lépésről-lépésre gyakoroltassa, segítse a gyermekeket tevékenységük közben. A WC használatánál, kézmosásnál, fogmosásnál, fésülködésnél mindig álljon felnőtt a gyermekek rendelkezésére. Alakítson ki igényt a gyermekekben az időjárásnak /évszaknak / megfelelő öltözködésre. Kísérje figyelemmel a gyermekek ruházatát /tanácsaival segítse a szülőket is / és hívja fel a gyermekek figyelmét a változtatásokra a komfortérzet érdekében. Szoktassa rá a gyermekeket arra, hogy mindenkinek saját holmija, annak pedig állandó helye van. Következetesen hívja fel a gyermekek figyelmét /segítségadás lehetőségével / a szokások betartására. Mutassa be és tanítsa meg a ruhák kifordítását, összehajtását, elrakását, hívja fel a figyelmet – jó példa kiemelésével, dicsérettel – a környezet rendjére, annak megőrzésének fontosságára, módjára. Ismertesse meg a gyermekekkel az étkezés és a hozzá tartozó higiénés szokásokat. Sokszor ismételve mondja el a feladatsor mozzanatait, a betartandó szokásokat, az eszközök, ételek nevét. Lassan, mindig a gyermek felé fordulva beszéljen. 69 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

Érzelmi nevelés és szocializáció Az etnikai származású kisgyereknek a családtól való elszakadás komoly probléma. Beszoktatásuk folyamatosan történik, ami sok esetben elhúzódik az erős érzelmi kötődések miatt. Vegyes csoportjaink lehetővé teszik, hogy a testvérek, rokonok, barátok egy csoportba kerüljenek. A cigány gyermekek érzelmi megnyilvánulásai nagyon csapongóak. Az öröm-bánat–harag szélsőséges megnyilvánulásai a jellemzőek. Az óvodába kerülés első pillanattól kezdve megkövetel alapfokú kapcsolattartási készséget. A beszédértés, a kifejezőkészség terén mutatkozó problémák megnehezítik a kapcsolatteremtést a felnőttekkel és a társakkal, ezért tettekben hívják fel a gyermekek magukra a figyelmet. A gyakori rombolás, bohóckodás, a játéktéma folytatására való képtelenség következtében a játszócsoportok elzárkóznak, kirekesztik ezeket a gyermekeket. Ebből negatív érzelmi megnyilvánulások /sok esetben agresszió / következik. Az óvónő legyen mindig segítő partner a konfliktusok kezelésekor, beszédét hiteles metakommunikációval erősítse. Segítse a gyermekeket az óvodai közösségbe való beilleszkedésében, keressen hasonló érdeklődésű társat a közös tevékenységhez.

Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az óvónő rendszeres megfigyeléssel, együttjátszással, a szülőkkel való beszélgetés alkalmával szerezzen minél több információt a gyermek fejlődéséről. A gyermekek megismerése az alapja differenciált fejlesztésüknek. Az óvónő biztosítson változatos tevékenykedési lehetőséget a gyerekek spontán tapasztalatszerzésére. Az így szerzett ismereteik, tapasztalataik rendszerezésére, bővítésére kezdeményezzen az óvónő egyéni, kiscsoportos esetleg csoportos tanulási helyzeteket. Az értelmi nevelés fontos feladata az értelmi képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás /, mely egyéni és kiscsoportos helyzetekben a legeredményesebb.

Az óvodai élet tevékenységformái

 Játék A cigány gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Keveset játszik, játékában a felnőtteket utánozza, nem ismeri a játékeszközöket, azok funkcióit. Ezért az óvodába kerülő gyermekeket meg kell tanítani játszani. Játék kicsiben maga az élet, az, amit a kisgyermek felfog, és konstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. A roma származású gyermekeknek kevés ismeretük, tapasztalatuk van a játéktevékenységről. Otthon egyáltalán nincs vagy csak nagyon kevés játékeszközük van, melynek használatára, funkciójára senki sem tanította meg őket. Az óvodába kerülve elvarázsolja a gyerekeket az eszközök sokasága. Szinte mindent elővesznek, de alkalmazni nem tudják, így ott hagyják. Az óvónő vezesse körbe a gyermekeket a csoportszobában, mutassa meg az eszközök föllelhetőségének lehetőségeit, segítse be a gyermekeket a közös játékba. Az együttjátszás során adódó szituációban közvetítse a magántulajdon védelmének erkölcsi szabályát. A játék befejezésével 70 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

először közösen, később segítséggel, majd utasításra is rakják el a játékokat a megfelelő helyre. Az óvónő a nap szervezése során a játék domináns elemeit kiemelve, helyezze előtérbe a gyermekek fejlesztésében a mozgást, építsen be minél több szabad levegőn játszható mozgásos játékot. Erre alapozva fejlessze a percepciót, téri tájékozódást, a motorikumot, a testsémát, erősítse a pozitív személyiségjegyeket. A gyermekek nagyon ügyesek az udvari játékokban. Nagymozgásuk fejlett, de nem kitartóak, állóképességük alulmarad hasonló korú társaikénál. Az óvónő az udvari eszközöket ismertesse meg, segítse azok használatában a gyermekeket. A sok szabadban végzett tevékenység során a céltalan futkározástól juttassa el a gyermekeket a tartalmas udvari játékhoz.



Rajzolás, mintázás, kézimunka

Otthon a gyermekek az ábrázolás kevés lehetőségét tapasztalják meg /homokba karcolás /. A cigány gyermekek otthoni környezetében hiányoznak azok a tárgyi feltételek, amelyek az ábrázoló tevékenységhez szükségesek, ezért az óvodában egész nap folyamán biztosítani kell az ilyen irányú tevékenységükhöz az eszközöket és a teret. Minél változatosabb technikák alkalmazását, hogy erőteljesebb színhasználatuk az eltérő kompozíció és formai ábrázolásuk kibontakozhasson. A cigány gyermekeket az érzékletes képi gondolkodás képessége jellemzi, amit feltétlenül ápolni kell. Jó kézügyességük miatt a kézi munkában (varrás, szövés) igen kitartóan, pontosan dolgoznak. A gyermekek munkáinak kiállítása ösztönzőleg hat a szülőkre (otthoni ábrázoló tevékenységre). Az óvónő mutassa meg az eszközök funkcióját, alkalmazási módját. Kínáljon változatos lehetőségeket az önkifejezésre. Hagyja érvényesülni a gyermekekben élő gazdag színvilágot. Az ábrázoló tevékenységek során fordítson nagy gondot a gyermekek finommotorikájának fejlesztésére. Alkalmazza a jellegzetes népi kismesterségek technikáit. Azok a gyermekek, kiknek családjában e mesterségeket művelik, fejlett kézügyességgel, motorikummal rendelkeznek. Építsen a szülők tudására. Vonja be a szülőket a jellegzetes roma mesterségek óvodai bemutatásába, a technikai fogások megmutatásába. Ezeket a gyermekeket vonja be segítő társként a munkafolyamat többi gyermeknek való megtanításába.



A környezet megismerése

A gyermekeknek nagyon eltérő, rendezetlen az ismeretanyag. Sok tapasztalatuk van állatokról, növényekről, elemekről /tűz, víz /, az időjárás változásairól. Ismereteik viszont hiányosak a közlekedésről, saját testükről, napszakokról, évszakokról, épített környezetükről. A hiányok oka az életmódból adódik. Az óvónő változatos, sok érzékszervre ható tevékenységekkel, rendszeres, ismétlődő tapasztalatszerzéssel egészítse ki hiányos ismereteiket. A cigány gyermekekre a természet iránti fogékonyság a jellemző. Észjárásuk csavaros, hamar feltalálják magukat bármilyen helyzetben. Gyakorlatias gondolkodásuk cselekvő gondolkodás. A konkrét tapasztalatok a fontosak, a hallás utáni emlékezetük a jobb. Külön feladatunk a cigánygyerekek környezeti, esztétikai nevelése. Azért fontos, mert otthon pozitív példát alig látnak, ezáltal nem tanulnak. A lakásviszonyok elhanyagoltak, a ház környezete rendezetlen, sivár, szemetes, alig van fa, virág. A vonzó, szép óvodai környezetben nap, mint nap arra neveljük 71 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

őket, hogy ne szemeteljenek, ne rongálják, hanem védjék és gondozzák az élő természetet, figyeljenek a takarékosságra. A gyerekek által a szülők szemléletét is formáljuk, hogyan óvják, védjék és szépítsék környezetüket. (pl. szemétszüret, közös nagytakarítás, virágültetés, fásítás.)



Ének, zene, dalos játékok

A cigány gyermekek zenei érdeklődése már óvodás korban megfigyelhető, génjeikben hordozzák a ritmust, a zenét. Igyekszünk ezt felhasználni a sikerélmény személyiségformáló erején át. Támogatjuk a gyermekek spontán népi (tánc-ének-mozgás) játékainak kibontakozását, amit maguk által létrehozott ritmushangszerekkel kísérnek (kanál, kanna,csörgő stb), és improvizált szöveggel előadnak, a pillanatnyi érzelmeiket kinyilvánítva. Használja ki az óvónő a gyermekek ismereteit. Népcsoportra jellemző tipikus jegy a jó hallás, tiszta énekhang, fejlett ritmusérzék. Ebből fakadóan szeretnek énekelni, zenélni, táncolni. Zenei fogékonyságukra alapozva emelje ki pozitív tulajdonságukat, juttassa sikerélményhez a gyermekeket, ezáltal fejlődik önértékelésük. A cigánykultúra szépségeinek hangsúlyozására az óvónő gyűjtsön és adjon elõ a gyermekeknek eredeti nyelven roma népdalokat. Jelenjen meg a cigányság néptánca is.



Vers, mese, kommunikációs játékok

A cigány családok nyelvhasználati hátrányban szenvednek, melynek oka az egyszerűbb, szűkebb kódú nyelvhasználat. Egyszerű cselekvő mondatok, kevés elvont fogalom használata. Tapasztalataink szerint roma gyermekeink nem ismerik a cigány nyelvet és a magyart is az ingerszegény környezet hatására alig. Ez gátja az ismeretek elsajátítási folyamata természetes ütemű fejlődésének. Ebből adódóan a cigány gyermekek korukhoz képest elmaradottabbak, fejlődésben lelassultak, és így a személyiségük életkorukhoz mérten szint alatti. Az óvodába lépéskor a cigány gyermekek kommunikációs problémákkal küzdenek. A nyelvi nehézségek okai: a szegényes szókészlet, sajátos cigány hangképzés, ösztönös mondatszerkesztés, kiejtési hibák, a szavak hangsúlyozása, a névelők rossz használata, vagy elhagyása. Az óvónő legyen kapcsolatteremtést, beszélgetést kezdeményező, odaforduló, kérdező, érdeklődő. Ösztönözze a gyermekeket beszédre. A gyermekek egész közösségét jellemezze a beszédes légkör. Az óvónő és az egyéni és közös beszélgetések során magatartásával oldja a gyermekekben a beszédgátlást. Adjon mintát az érzelmek külső megjelenítésére. Teremtsen minél több alkalmat a kommunikációra, figyelje és fejlessze a nonverbális, valamint a metakommunikáció jeleit. Mérje fel a beszédhibákat. Szűrje ki a szocio-lingvisztikai eltérésekből adódó problémákat, tervezzen olyan anyanyelvi játékokat, melyek segítik a hiányzó hangok kialakulását és rögzülését. Bővítse a gyermekek passzív és aktív szókincsét. Beszéljenek bátran, de közlésvágyukat 6-7 éves korra tudják elhalasztani. Az óvónő szerettesse meg az irodalmat a magyar kultúra gyöngyszemei által. Ha a gyermekek szeretik, kérik, figyelemmel végighallgatják a mesék, versek előadását, adjon elő roma verseket, meséket is. A nagyobbak halljanak népük történetéről, származásáról szóló egyszerű eredetmondákat.



OM: 028680

2015



Mozgás A cigány gyermekeknek fokozott a mozgásigényük, ezért a mindennapos mozgás része a napirendünknek. A gyermekek egészségtelen, szűk lakásviszonyok között élnek, ezért szabadon végzett (fából készült mozgásfejlesztő játékszereken) mozgások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, az egészség megőrzését, megóvását, a rendszeres mozgás hozzájárul az egészséges életvitel megalapozásához. Különösen fontos ez a hátrányos helyzetű, gyenge fizikumú, összerendezetlen mozgású, nehezen aktivizálható gyerekek esetében. A nagymozgások biztosítása elégítse ki a gyermekek fokozott mozgásigényét, biztosítsa jó közérzetüket. A sok mozgás, megfelelő táplálkozás, öltözködés erősítse a gyermekek betegségekkel szembeni ellenálló képességét, állóképességét, teherbíró képességét /fokozatos terhelés /. Munka jellegű tevékenységek A cigány ember mentalitásából adódóan viselkedés és munkakultúrájuk eltérő a többségi társadalom normáitól, ezért kiemelt feladatunk a munkához való pozitív viszony kialakítása. A cigány családok hétköznapjaiban sajátos képet mutat a gyermekmunka. A gyermekek munkára nevelése a család érdekét szolgálja, ami a családon belüli munkamegosztás háztartásbeli, ill. ház körüli teendőit jelenti. A gyermekek otthoni munkáit meghatározza a gazdálkodási mód, a család anyagi helyzete, az együtt élő családtagok száma, a gyermekek kora és helye testvérei között. Az óvodába érkező cigánygyermeket vonjuk be minden munkatevékenységbe, és együtt végezzük a munkafolyamatokat, folytatva a család munkára nevelési módszerét. Vannak, azonban a munkavégzésnek a családi modellből hiányzó elemei is ezért itt be kell tartani a fokozatosság és rendszeresség elvét s ezeket játékban is lehet gyakoroltatni. (pl. saját törölköző, fogmosó felszerelés, evőeszköz használata.) A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére  Pozitív viszony alakul ki a roma kultúra iránt.  Alapfokú tájékozottsággal rendelkeznek kulturális kincseik körében.  Ismernek és érdeklődéssel tanulnak meg újabb jellegzetes népi mesterségeket. Ismerik népük szokásait, hagyományait.  Kialakulóban van az egészséges életmód szokás- és szabályrendszere. Ismereteik, tapasztalataik bővülnek, rendeződnek, készségeik, képességeik fejlődnek.  Kialakulóban lévő identitásukból fakadóan büszkén vallják származásukat.



OM: 028680

2015

VIII. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE „Fogd kezénél ki elmaradt, hogy utolérje társait!” Intézményünk területi elhelyezkedéséből adódóan óvodáinkban egyre növekszik a hátrányos helyzetű gyermekek száma és aránya; a térséget munkanélküliség, a családok elszegényedése sújtja, s ez nevelési problémaként jelentkezik óvodánkban. Gyermekeink 80%-a hátrányos helyzetű, roma származású. Így a szociokulturális környezetünk nagyban meghatározza kitűzött nevelési céljainkat. Fontosnak tartjuk, hogy a hátrányos helyzetű kisgyermekek már 3-4 éves korban az óvodában legyenek, hogy az itt folyó nevelő-gondozó munkával segíteni tudjuk, hátrányaik csökkentését, felzárkóztatásukat. A hátrányos helyzet fogalma tág értelemben az összes olyan családra érvényes, ahol a gyermek szocializációs feltételei kedvezőtlenek. Szűkebb értelemben azonban csak azokat a családokat jelöli, ahol a nem megfelelő szocializációs hatások a család rossz anyagi és kedvezőtlen élethelyzetével függnek össze. A család elsődleges szocializációs hatásai elsősorban a szülő- gyerek kapcsolatból erednek. Előfordul, hogy a család szocializációs hatásai annak ellenére kedvezőtlenek, hogy megfelelő anyagi feltételek között élnek. A kedvezőtlen szociológiai körülmények, életfeltételek azonban nem minden esetben vezetnek szocializációs hátrányhoz. A hátrányos helyzet okai lehetnek:  a családi környezet nem megfelelően szocializáló hatású  a kedvezőtlen testi, idegrendszeri adottságok  a gyermek fejlődése, érése biológiai okok miatt akadályozott  a gyermek személyiségének sajátosságai nehezítik nevelhetőségét Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője illetve szülei-a szülő nyilatkozata szerint-legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen továbbá, akit tartós nevelésbe vettek. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű családoknál gyakori, hogy:  az alapvető higiénés feltételek sincsenek biztosítva  a gyerekek szocializációjához szükséges alapfeltételek közül hiányzik a családi biztonság, a rendszeres törődés, a gondoskodás, a védettség  nagyarányú a szülők munkanélkülisége, aluliskolázottsága  rossz anyagi és lakáskörülmények között élnek  a szülő büntetett előéletű.



OM: 028680

2015

Az óvoda fontos feladata a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének előmozdítása. Biztosítson minden gyermek számára megfelelő fejlődési lehetőséget. Differenciált fejlesztéssel segítse képességeik kibontakozását, sikeres iskolai beilleszkedésüket. Ennek érdekében:  mindkét óvodában biztosítottak legyenek a minőségi nevelés feltételei  a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére készült programot mindkét intézményben alkalmazzuk  a gyerekek fejlesztésében a differenciált egyéni bánásmód érvényesüljön  a prevenció érdekében folyamatos kapcsolatot tartsunk fenn a védőnővel, a gyermekorvossal, a gyermekpszichológussal, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal  a szülőkkel való kapcsolatban a segítés, támogatás, megnyerés legyen a cél Az óvodapedagógus feladata  a hátrányos helyzet mind korábbi felismerése, körülhatárolása;  a hátrányos helyzetű gyermekkel való célzott, személyre szóló foglalkozás; a hátrány csökkentése A hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelésének célja A gyerekek esélyegyenlőségének növelése, iskolai majd a későbbiekben társadalmi beilleszkedésük segítése.

Az integrációs program kiemelt területei: 1.

Szervezési feladatok

Kiemelt szempont A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása

Fejlesztés iránya Teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás,

Integrációt elősegítő csoportalakítás

HHH gyerekek arányos elosztása

Az igazolatlan hiányzások minimalizálása

Partneri együttműködések kialakítása

A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása

Szülői igények figyelembe vétele

Feladatok, tevékenységek Családlátogatások, szülőkkel beszélgetések, közös programok, nyílt óvodai foglalkozások Nem kell rá figyelnünk, mivel mindkét intézményben 1-1 csoport működik Közös programok a szülőkkel, szükség esetén családlátogatások A nyitva tartás figyelembe veszi a szülők igényeit. Szükség esetén nyitva tartás hosszabbítás. 75

Helyi Nevelési Program


2.

OM: 028680

2015

Nevelőtestület együttműködése

Kiemelt szempont Nevelőtestület együttműködése

Fejlesztés iránya Rendszeres team munka, esetmegbeszélések, hospitálások

Feladatok, tevékenységek A székhely és a tagóvoda közötti szakmai együttműködés

3. Pedagógiai munka kiemelt területei Kiemelt szempont Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés Kommunikációs nevelés

Fejlesztés iránya Részletes anamnézis

Feladatok, tevékenységek

Szókincs, beszédértés, nyelvi kifejezőképesség

Érzelmi nevelés, szocializáció

Beilleszkedés, bizalom, elfogadás, együttműködés

Egészséges életmódra nevelés

Egészségtudat kialakítása, táplálkozás

Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése

Befogadás, tolerancia,

Korszerű óvodapedagógiai módszerek

Gyermek kezdeményezésére támaszkodó módszerek, differenciálás

Anyanyelvi nevelés feladatainak megvalósítása: beszélgetés, folyamatos beszéd, szókincsbővítés, mondókák, mesék, versek stb. Közvetlen tapasztalat és ismeretszerzés: mikrocsoportos tevékenységek. Családias légkör megteremtése: közös játék, mesélés, közös éneklés, bátorítás. Napi tevékenység: egészséges táplálkozás, a helyes testápolási és önálló öltözködési szokások fokozatos kialakítása, egészséges környezet megteremtése Közös játékok, szerepjátékok, munkajellegű tevékenységek biztosítása A módszerek rendszeres és változatos alkalmazása



OM: 028680

2015

4.Gyermekvédelemmel, egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Kiemelt szempont Egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, szervezése

Fejlesztés iránya Fejlődés nyomon követése, szükség esetén szakorvosi vizsgálat kezdeményezése

Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás

Mint együttműködő partnerekkel közös programok kialakítása

Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése

Adományok gyűjtése, szervezése, kirándulások szervezése


5.Együttműködések kialakítása Kiemelt szempont Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat

Fejlesztés iránya Szülők támogatása, erőforrásaink eltárása


Védőnői hálózat

A gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás

Szakmai szolgáltatók

Konzultációk a gyermek fejlődéséről, közös fejlesztési tervek, szolgáltatások szervezése, biztosítása

A tanév során naprakész az együttműködés a háziorvossal és a védőnővel. A védőnői munkaterv az óvodai munkaterv mellékletét képezi A következő szakmai szolgáltató intézményekkel állunk kapcsolatban: - Egységes Kistérségi Pedagógiai Szakszolgáltató - Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek

Beíratással, hiányzással , szülői programokkal kapcsolatos együttműködések

Közös programok megvalósítása



6.

OM: 028680

2015

Óvoda-iskola átmenet támogatása

Kiemelt szempont Iskolaválasztás támogatása Az iskolával közös óvoda iskola átmenetet segítő program kidolgozása

Fejlesztés iránya HHH előnyben részesítése, DIFER 4 éves korban, nyílt nap-óralátogatás, szakmai program, közös programok,


A gyerekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola első évében

Óvoda-iskola átmenet program közös tevékenységek.

Terv készül a kapcsolattartásra

7.

Közös óvoda-iskola átmenetet segítő projekt megvalósítása

Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

Kiemelt szempont Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel

Fejlesztés iránya Családlátogatások, beszélgetések, közös programok

Feladatok, tevékenységek nyílt nap, nyilvános ünnepélyek, családlátogatás,szülői értekezletek, faliújságra kifüggesztett információk

A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás

Szülők jelenléte a gyermekek igényei szerint

Mindkét óvodában biztosítva van

Egyéni fejlesztési napló, bejegyzések megbeszélése, foglalkozásokon való részvétel biztosítása, Család szokásainak, értékrendjének megismerése,

Napi beszélgetések,faliújságra kifüggesztett információk.

Szülői közösségek kialakítása

Rendezvények közös szervezése

Partnerközpontú működés

Szülői igények kiszolgálása

Szülők közössége működik mindkét óvodában, bevonásuk a programok megvalósításába Folyamatos szülői tájékoztatás

Egyéni beszélgetések

, szülői értekezlet, fogadóórák



OM: 028680

2015

Intézményi önértékelés, eredményesség

8.

Kiemelt szempont Intézményi önértékelés készítése az OOIH ajánlása alapján

Fejlesztés iránya Mérhető, objektív mutatók, fejlesztési irányok meghatározása, eredmények összevetése

Eredményesség mérése az Indikátorok teljesülése: intézmény indikátorrendszere beóvodázás, hiányzás, alapján DIFER hozzáadott pedagógiai érték, beiskolázás, iskolaérettség,

Feladatok, tevékenységek Az intézményi önértékelés elkészítése óvodánként, szakértői értékelés Az eredményességből levont konzekvenciák, további feladatok meghatározása

Az eredményes szocializációt segítő tevékenységek, módszerek  Idő és megfelelő feltételek biztosítása a szerepjátékhoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz  Különböző élethelyzetek tudatos, rendszeres beemelése az óvodai tevékenységrendszerbe  Rendszeres munkatevékenységbe a gyerekek bevonása  A tervezett értékek közvetítéséhez megfelelő tudatos meseválasztás.  Természetes szituációban változatos kapcsolatteremtési, együttműködési, probléma, konfliktusmegoldási forma modellezése a felnőttek részéről.

 Játékban az eredményes tanulást segítő tevékenységek       

Tudatosan tervezett, sokféle játéktevékenységre lehetőséget biztosító óvodai környezet A gyerekek számára jól rendszerezett, elérhető eszköz elrendezés Jól kialakított, nyugodt, a különböző típusú játékoknak megfelelő tér kialakítás A gyermekek ismerete, ennek megfelelően kiválasztott játékkészlet Jó együttműködés a felnőttek között, lehetőség a játékba épített egyéni és kiscsoportos képességfejlesztésre Az eredményes nevelőmunkához szükséges az óvónő széles eszközismerete, bő játék repertoárja. Fontos, hogy az óvónő tudjon játszani, legyenek motivációs módszerei, ismerje a játékok fejlesztő hatását, szükséges a fejlett szituációérzékenység és a gyors reagáló képesség





OM: 028680

2015

A gyerekek mozgásfejlődését elősegítő tevékenységek  

Sokféle mozgásfejlesztő eszköz használata; A mozgásfejlesztő foglalkozás tudatos felépítése a képességek fejlődésének elősegítése Sok lehetőség biztosítása a gyakorlásra, a gyerekek egyéni fejlettségét figyelembevevő differenciált feltétel alakítása és segítés A gyerekek és a mozgásfejlődés ismerete; Sokféle mozgásos játék ismerete és alkalmazása

  

      



A kommunikációs képességek fejlődését segítő tevékenységek, módszerek: Mindennapi mesélés /szituációhoz kötötten a nap folyamán illetve kommunikációs kezdeményezésen Szókincsfejlesztő játékok Páros helyzetben történő beszélgetésre, képolvasására idő biztosítása A nap folyamán minden helyzetben hangsúlyozottan és sokszor kerüljön elő a szóbeliség a felnőttek részéről /eszközök megnevezése, tevékenységek, fogalmak/ Hetente új vers, mondóka tanítása /kiscsop.ban, szituációhoz kötötten, motivált helyzetben / Változatos motivációs technikák alkalmazása

Az eredményes zenei nevelést segítő tevékenységek, módszerek:     

Mindennapos óvodai dalolás, hangszerjáték szituációhoz kötötten a nap folyamán illetve kezdeményezésen; A gyerekek számára hangszerek biztosítása és az önálló, érdeklődés szerinti választás lehetőségének megadása A hangszerek használatának, a benne lévő lehetőségeknek a megismertetése a gyerekekkel Rendszeresen zenére tornázni Sokféle népi dalos játék tanítása a gyerekeknek

 A vizuális nevelést segítő tevékenységek, módszerek:  

A gyerekek megismertetése új ábrázolási technikával hetente Az adott technika biztosítson a különböző korú és fejlettségű gyerekek számára megfelelő, sikerélmény jelentő tevékenységet 80 Helyi Nevelési Program


      



OM: 028680

2015

A csoportban a megismert technikák eszközfeltételeinek állandó biztosítása, hogy a gyerekek igényeik szerint bármikor választhassák a nap folyamán A gyerekek alkotási folyamatát, tevékenységét, kreativitását értékelje az óvónő A tevékenységet, nem a produktumot előtérbe helyező szemlélet Az óvónő a technika alkalmazására adjon mintát a gyerekeknek A gyerekek tevékenységében csak annyit segítsen, amennyit a gyerek igényel A kellemes légkör ösztönzi a gyerekeket a tevékenykedésre A zene, a dal, a jól megtervezett környezeti feltételek biztosítják a motivált tevékenységet. A környezet megismerését segítő tevékenységek, módszerek:

     

Minden héten séta Havonta kirándulás a közeli erdőkbe, mezőre, vízpartra Kerti munka rendszeresen az évszaknak megfelelően az óvoda udvarban Az élősarokban növények gondozása naponta Sokféle természetet bemutató könyv biztosítása az ovikönyvtárban, valamint Video filmek a természetről A nap folyamán a szituációk kihasználása a tapasztalatszerzésre, szóbeli megfogalmazással

Munka jellegű tevékenységek Az óvodában kihasználjuk a munka személyiségformáló hatását. Ebben előnyt jelent a vegyes életkorú csoport és az, hogy az egy családból érkező gyermekek egy csoportba járnak. Fontosnak tartjuk, hogy a munka végzés során az önkéntesség, rendszeresség és fokozatosság elvét. A munkatevékenységek végzése közben fejlődnek a gyerekek képességei, tulajdonságai /pl. kitartás, önállóság, felelősség érzet, céltudatosság /, mert ez kedvezően befolyásolja a közösségi kapcsolatok alakulását. A munka jelen van az óvodai élet egészében. Az önkiszolgálás az óvodáskor kezdetétől fontos része a gyermekek tevékenységének. Az étkezéssel, öltözködéssel, higiéniai jelleggel kapcsolatos tevékenységeket már a kicsik is végeznek, amiben szükséges segítséget kapnak. Fontos az eszközök megmutatása, a tevékenységek bemutatása a személyes mintaadás, türelem, gyakorlási idő biztosítása. Az idősebbek önállóan tevékenykednek felnőtt jelenlétében, mely a biztonságot jelenti számukra. A tevékenységek folyamatát, helyét, idejét az óvónők határozzák meg, szokás, szabályrendszerbe rögzítik. A dajkák biztosítják a feltételeket. Az étkezésekhez önállóan viszi mindenki a szükséges eszközöket. Bemutatás után, nyugalmas légkör biztosítja a gyakorlás lehetőségét. Az idősebbek bekapcsolódhatnak az asztalok megterítésébe, leszedésébe, tölthetnek, merhetnek maguknak, ill. a fiatalabbaknak, ha ez örömet jelent számukra. Az önálló öltözést az nehezíti, hogy a túlzott féltés miatt a gyerekeken nagyon sok ruha van. Otthon öltöztetik őket, ezért gyakran nem ismerik fel a saját ruháikat. Idő biztosításával elérhetjük, hogy képesek legyenek ruházatuk felismerésére és felöltésére.



OM: 028680

2015

A tisztálkodás, WC használat szabályait az óvónő határozza meg, a dajka felügyelete, mintaadása mellett gyakorolhatják. Mivel előfordul, hogy otthon nem találkozik a gyermek a vízöblítéses WC-vel a gyakoroltatást az eszközök bemutatása előzi meg. A környezet gondozása magában foglalja a belső terek rendben tartását, ill. az udvar rendjének fenntartása, /sepregetés, gereblyézés, játékok elrakása / növények gondozását /száraz ágak összeszedése / az óvónő biztosítson lehetőséget alkalmi megbízások teljesítésére is, már 3-4 éves korban is. Pl. eszközök elkérése másik csoportból. A gyerekek bekapcsolódhatnak a csoport életének szervezésével együtt járó tevékenységekbe, mint pl. mozgás előtt, után a terem rendezés. A munkálatok közben megismerik a különböző eszközök nevét, használatának módját. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén           

Bővültek és rendszerezetté váltak a gyerekek alapvető ismeretei közvetlen és tágabb környezetükről Pontosabb, differenciáltabb vizuális és auditív észlelésre képesek Mozgásuk összerendezettebb Fejlődött vizuális és verbális emlékezetük Rövid idejű szándékos figyelemre képesek Alapvető szociális sémákat ismernek, alkalmaznak A kommunikációs intelligencia alapelemeit értik, ismerik, képesek alkalmazni Beszédértésük, kifejezőkészségük fejlődött Tevékenységek, tanulási helyzetek iránt érdeklődőek Társaikkal képesek együttműködni Hátrányaik csökkentek.



OM: 028680

2015

IX. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése „Mindenki egyenlő, de nem mindenki egyforma.” A gyerekek nem azonos érettséggel érkeznek az óvodába, más-más a szociokulturális háttér, mások a hozott alapképességek. Sok esetben küzdenek beilleszkedési, magatartási-és beszédbeli problémákkal, részképesség-zavarral. A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének, integrált óvodai nevelésének és differenciált beiskolázásának problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalásával (Alapító okirat:) kielégítjük a körzetünkben élő, sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteit. A nevelőtestület állásfoglalása alapján azokat a fogyatékos gyermekeket fogadjuk óvodánkban, akiknek az Országos Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság a fogyatékosságukat megállapította, és az óvodai integrációban való részvételüket írásos szakvéleményben javasolja. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelésének felvállalását erősíti egyrészt a helyi nevelési programunk filozófiája, másrészt a szakszolgálatot ellátó intézménnyel való szakmai kapcsolatunk. A sajátos nevelési igényű gyerekek jogai A sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, és speciális irányú ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Az óvodánkba kerülő fogyatékos gyermekek szakszerű ellátásához megfelelő szakembert biztosítunk. A sajátos nevelési igényű gyermek szülőinek joga és kötelessége A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa. A sajátos nevelési igényű gyermek jellemzői A sajátos nevelési igényű gyermekek közös vonása, hogy fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérés mellett minőségi eltérés is tapasztalható. Míg a problémamentesen fejlődő gyermek egyenletesebb tempóban, időnként nagyobb lépcsőfokokon át jut el a célig, az értelmi fogyatékos és autista gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsőfok megmászásával, sokkal több gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát.



OM: 028680

2015

Programunk figyelembe veszi a különböző funkciók egymásra épülését, hogy a szociális tanulás támogatása közben sikerélményt biztosíthassunk minden gyermeknek. Foglalkozásaink tartalma a gyermek egész személyiségére hat, a pszichomotoros fejlesztést szolgálja. Fejlesztő munkánk csak akkor lehet hatékony, ha a gyermek biztonságban érzi magát, ha tudja, hogy szeretjük, elfogadjuk, megértjük őt. Az óvodába történő felvétel módja Óvodába lépéskor a gyermeknek rendelkeznie kell, és az óvoda rendelkezésére kell bocsátania az Országos Szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét. A fejlesztés feltételrendszere Személyi feltételek biztosítása A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését szolgáló szakmai kompetenciák biztosítása: A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztését - a törvényi elvárásoknak megfelelve - speciális szakember végzi. A gyermekekben rejlő lehetőségek optimális kibontakoztatása érdekében nevelőtestületünk, és a gyermekek fejlesztésével foglalkozó szakemberek legjobb tudásuk szerint kínálják fel a gyermekek számára szükséges kompetenciákat, és a fejlettségi állapotuknak megfelelő műveltséget. E célok megvalósítását segítik: A fejlesztés stratégiája A nevelés teljes folyamatát, benne az egyének fejlesztését átölelő tervezés és szervezés. Az integrált nevelés során az óvodapedagógusok a gyermek általános és komplex fejlesztését a többi gyermekkel együtt, a differenciás módszerét alkalmazva végzik. Az egyéni fejlesztési terveikben a szakszolgálat (logopédus, gyógytestnevelő, pszihológus, stb.) szakmai segítségét is igénybe veszik, illetve annak útmutatásai alapján végzik munkájukat. Az óvodapedagógusok és dajkák szemléletformálása meghatározza továbbképzéseink irányultságát, illetve az intézmény belső továbbképzési rendszere kibővül a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez nélkülözhetetlen szakmai ismeretszerzéssel. Tárgyi feltételek biztosítása Intézményünk külső és belső tárgyi adottságai még fejlesztésre szorulnak, mivel csak most került intézményünkbe sajátos nevelést igénylő gyermek. Sok képességfejlesztő eszközünk van, de sajnos a fejlesztőszoba hiánya sok problémát okoz az egyéni fejlesztés során. Pályázat útján speciális fejlesztő eszközök beszerzését - Ayres terápia – is tervezzük. Valamennyi csoportszobában nagyméretű tükör segíti a gyermekeket énképük megfelelő alakulásában. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére vonatkozó alapelvek, célok és pedagógiai koncepció A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének céljai a normál pedagógiai célokkal megegyezők, csupán az egyéni állapottól függően térnek el attól. Speciális részcélokkal egé84 Helyi Nevelési Program


OM: 028680

2015

szülnek ki annak érdekében, hogy az egyes területeken korlátozott gyermekek is a lehető legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek, majd később a társadalomnak. Célunk a megfelelő érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciálisnevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolában történő beválás érdekében. Ennek érdekében törekedni kell a kommunikációs tapasztalatszerzés belülről jövő igényének kialakítására, az akadályozottság, hátrány leküzdésének késztetésére, a pozitív személyiségjegyek, képességek megismertetésére. Fejlesztő munkánk irányai Nevelő és fejlesztő munkánk során segítünk a gyermekeknek feldolgozni és megérteni: A tárgyi világot a gyermekekhez közel álló tevékenységeken keresztül. Az emberi környezet nyújtotta információt a játékokban, mesékben, szerepekben és közösségi eseményekben való részvételen keresztül. A logika és matematika világát játékos szituációkban mérésen, összehasonlításon, számoláson, sorba rakáson válogatáson és csoportosításon keresztül. A kimondott szót rajzoláson, dramatizáláson, szöveghallgatáson és a kifejező készség gyakoroltatásán keresztül. Speciális fejlesztő munkánk a személyiségfejlődés valamennyi területét (testi, társas, érzelmi és kognitív) megcélozza, elősegítve ezzel:  A testi fejlődést nagy és kismozgásokon keresztül.  A társas és érzelmi fejlődést viták és ellentétek elsimításán, az impulzusok ellenőrzésén, egymás támogatásán és tiszteletén, kezdeményezésen és elfogadáson, a közös munkán keresztül.  A kognitív fejlődést problémamegoldó helyzeteken, logikai feladatokon, a gondolkodás megszervezésén és a véleménymondás bátorításán keresztül.  Az érzelmi biztonság, a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtáson túl törekszünk: az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítására, az önismeret fejlesztésére,attitűdök, normák kialakítására; egyéni bánásmód, fejlesztési módszerek, alkalmazásával segíteni az egyre pontosabb észlelést, fejleszteni a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, elősegíteni a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását;a tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapozunk. A gyermekek pszichikai fejlesztését a gyermekek érési folyamatához igazítjuk. Életkori sajátosságaiknak megfelelő eszközökkel kívánunk támaszt nyújtani az épp fejlődő pszichikus funkciók kibontakoztatásához és begyakoroltatásához.



OM: 028680

2015

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek:  Elég időt kapjanak környezetük felfedezésére.  Lehetőséget kapjanak egy-egy téma sokoldalú megközelítésére és megismerésére.  Biztonságos környezetben fedezhessék fel saját érzéseiket, követhessenek el hibákat és oldjanak meg konfliktusokat.  Alkalmat kapjanak a választásra az egyes foglalkozások közül.  Helyet kapjanak munkáik kiállítására.

A speciális fejlesztés az alábbiakra épít: A sajátos nevelési igényű gyermekek mintaként tekintik és érzelmileg kötődnek ép kortársaikhoz. Ez részükre spontán létrejövő húzóerőt jelent. Énképük és önértékelésük pozitív irányba fejlődik, csökken a függőségi beállítódásuk, nem hatalmasodik el rajtuk a sérültség tudata. Az ép gyermekek részéről a gyermeki előítélet mentességre építünk. Ezzel a természetes elfogadó attitűd kialakulásának alapjait célozzuk meg. A társas kapcsolatok során a gyermekekben kialakul a másság természetesnek tekintése, valamint a másik pozitív tulajdonságainak értékelése

Az óvodapedagógus feladatai:    

A probléma észlelése / szűrés Szülők tájékoztatása / bevonása Megfelelő szakember megkeresése / szakvizsgálat kezdeményezése Az óvodapedagógus és a speciális fejlesztő együttműködése / egyéni fejlesztési terv szerinti differenciált foglalkoztatás



OM: 028680

2015

2. Kiemelten tehetséges gyermekek nevelése Az intézmény fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikro csoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében. A tehetséggondozást a tehetségpontokhoz való kapcsolódás segíti. Terveink közé tartozik már jól működő komplex tehetségfejlesztő program adaptálása, majd tehetségfejlesztő munkacsoportok létrehozása az alábbi területeken.  Mozgás - Ovi-foci - Ritmikus mozgás  Vizuális nevelés  Anyanyelvi nevelés  Gondolkodás fejlesztése  Környezetvédelem  Drámajáték



X.

OM: 028680

2015

ZÁRÓGONDOLATOK

Programunkban az eddigi nevelési gyakorlatunkat fogalmaztuk meg: a nevelésünk alapja a gyermekszeretet, a harmonikus, családias, érzelmi biztonságot nyújtó óvodai élet. Fontosnak tekintjük a felnőtt és gyermek sokszínű együttműködését, a játék elsődlegességét. A játékra alapozva szervezzük, a gyermek igényeihez, életkori sajátosságaihoz igazított tevékenységeket, tapasztalatszerzéseket. Követjük az ókorban megfogalmazott bölcsesség gondolatait, hogy „amit hallok, elfelejtem, amit látok, arra emlékezem, amit csináltam azt tudom is.” Ebből a gondolatból következik, hogy a fejlődés elősegítése érdekében olyan tevékenységeket, motiváló helyzeteket kell teremteni, ahol a gyerekek nem kész tényekkel, ismeretekkel találják magukat szemben, hanem az egyéni tapasztalatszerzéssel, felfedezéssel, kutatással. Az óvodai nevelés legfontosabb céljának tartjuk, hogy a gyerekek szeressenek ide járni, szívesen és örömmel végezzék azokat a tevékenységeket, amelyek hozzásegítik őket képességeik fejlődéséhez. A két intézmény között igyekszünk továbbra is baráti, együttműködő kapcsolatot fenntartani, hisz tudjuk: " Egy folyamot naggyá sok kis patak árja növelhet." Az eltelt évek alatt megváltozott az óvodai környezetünk, a nevelés tartalma, a társadalmi igények, a szemlélet. Ami azonban sohasem változott: a gyerekek szeretete és tisztelete.

Hisz: „Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén Ha szeretet nincs bennem, Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Legyen bár prófétáló tehetségem, Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt, Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, Ha szeretet nincs bennem, Mit sem használ... „

Szent Pál. I. Kor. 13.



OM: 028680

2015

LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK A HELYI NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Módosítás indoklása:  intézményi önértékelés bevezetése

Véleményezte

:

…………………………………………

Egyetértését nyilvánította:

………………………………………… . ……………………………………….

Jóváhagyta

:

…………………………………………

A program hatályba lépésének ideje: 2015.09.01. Bevezetés

: teljes bevezetés a székhely és a tagóvoda csoportjában

A nevelési program módosításának lehetséges indokai: • szervezeti átalakítás • a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt •törvényi változás • belső ellenőrzés tapasztalatai alapján, nevelőtestületi véleményezéssel részterületek módosítása • fenntartói vizsgálat alapján 89 Helyi Nevelési Program

2015. Jákfalvai Százszorszép Óvoda HELYI NEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents