HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
2
Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma 1147 Budapest, Miskolci út 77.
Tel./Fax: 252 – 90 – 15, 468 – 27 – 90
e-mail:
[email protected]
Honlap: www.gyengenlatok.hu
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette:
Elfogadta:
Mándi Tiborné igazgató
Jóváhagyta: Mándi Tiborné
Nevelőtestület
igazgató
Temesy Ágnes iskolai igazgatóhelyettes Cseh Nóra Kollégiumi igazgatóhelyettes Pozsonyiné Sz. Patrícia EGYMI munkaközösség-vezető Készült 14 példányban, nem sokszorosítható Kapják: 1. sz. irattár 2. sz. igazgató 3. sz. szülői faliújság 4. sz. iskolai ig. h. 5. sz. kollégiumi ig. h. 6. sz. EGYMI munkaközösség-vezető 7. sz. alsó tagozatos munkaközösség vezető
Jelmagyarázat:
Iskola
Kollégium Módszertani intézmény
8. sz. felső tagozatos munkaközösség - vezető 9. sz. speciális tagozat munkaközösség vezető 10. sz. testnevelési munkaközösség – vezető 11. sz. nevelési munkaközösség – vezető 12. sz. informatika munkaközösség – vezető 13. sz. könyvtár 14. sz. tanári szoba
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
3
1. BEVEZETŐ 1.1 INTÉZMÉNYÜNK HIVATALOS ADATAI, TÁRSADALMI FUNKCIÓI, AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma Az intézmény alapítója: Budapest Főváros Önkormányzata Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtetője: Budapest Főváros Önkormányzata Az intézmény székhelye: 1147 Budapest, Miskolci út 77. Neve:
A gyengénlátók általános iskolájának társadalmi funkciói A gyengénlátók általános iskolája a köznevelés rendszerébe tartozó országos felvételi körzetű gyógypedagógiai intézmény, tanköteles korú ép értelmű, illetve enyhe fokban értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) gyengénlátó gyermekek részére. A tanulók felvétele a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői javaslata alapján történik. A tanuló felvétele a szakvélemény elkészülte után történik, a tanév bármely időszakában. Iskolánkban – a többségi általános iskolákhoz hasonlóan – általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik. Ez lehetővé teszi, hogy a gyengénlátó gyermek bármely évfolyamon iskolát változtasson. Az alábbi feladatokat látjuk el: Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi nevelése Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Pedagógiai szakmai szolgáltatások Korai fejlesztés, gondozás Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Speciális feladatai A Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, érzékszervi: látásfogyatékos, valamint halmozottan fogyatékos (érzékszervi: látásfogyatékos és hallás-, mozgásfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő) a többi tanulóval együtt nem nevelhető tanulók ellátása.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
4
Pedagógiai szakszolgálat: logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény: Látásszervi fogyatékos gyermekek, tanulók integrált oktatását segítő módszertani központ és utazó szakember hálózat működtetése. Az általános iskola évfolyamainak száma: 8, ép intellektusú és halmozottan sérült gyengénlátó tanulók oktatása. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszámunk: -
iskola:144 fő kollégium: 80 fő
Egyéb tevékenységünk: -
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatói számára gyakorlati képzés biztosítása Szemorvosi, gyermekorvosi rendelő működtetése
Intézményünk illetékessége, működési köre: országos. Többcélú intézményként egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához iskolai helyi tantervet, kollégiumi, valamint egységes módszertani intézményi pedagógiai programot használunk.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
Az intézmény szervezeti felépítése
5
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
6
1.2. NEVELŐTESTÜLETÜNK ETIKAI NORMÁI Folyamatos önképzéssel igyekszünk megismerni az európai és magyar pedagógiai kultúrát, ezen belül különösen a gyógypedagógiai tudásanyagot, s megszerzett ismereteinket beépítjük a mindennapi munkába. A korunkra jellemző gyors változásokat nyomon követjük, értékeljük, ha szükséges, érvényesítjük gyakorlatunkban. Az intézmény vezetősége arra törekszik, hogy a közösen elfogadott pedagógiai célok teljesítéséért a tanárok jó légkörben, munkájukat összehangolva, pedagógiai szabadságukat megőrizve dolgozhassanak. Pedagógusaink a nevelőtestület tagjaként részt vesznek pedagógiai programunk tervezésében és értékelésében. Joguk, hogy a program alapján a közvetített ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereket megválasszák. Minden pedagógiai tevékenységüket a gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényei szerint, az ahhoz igazodó speciális módszerek alkalmazásával végzik. Intézményünk mindhárom egységében szem előtt tartjuk a szülői jogok érvényesülését. Pedagógiai programunk alapján az iskolai, kollégiumi és módszertani intézményi tevékenységek megvalósítása során mind a gyermekek, tanulók nevelésében, oktatásában, mind a szülők informálásakor a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Az iskolánkba járó tanulók számára a szülők igénye alapján lehetővé tesszük a hitoktatást. Nevelőtestületünk elfogadja és magára nézve iránymutatónak tartja a Pedagógus Szakmai Etikai Kódexben1 foglaltakat.
1
Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak, szerkesztette: Hoffmann Rózsa, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2003
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
7
2. HELYZETELEMZÉSEK 2.1. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK (1997,2001,2004) Helyi pedagógiai programunkban 1997-ben, 2001-ben és 2004-ben is részletesen bemutattuk működési feltételeinket. A 2013. évi helyzetet az előbbi évek adataival összehasonlítva elemezzük. 2.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 1. táblázat: Létszámadatok Álláshelyek neve Igazgató, igazgatóhelyettes Oktató tanár + pszichológus Zenetanár Iskolai pedagógiai asszisztens Integrációs szakszolgálat Integrációs szakszolgálat – adminisztrátor Nevelőtanár + rendszergazda Szociálpedagógus Diákotthoni pedagógiai asszisztens Gyermekfelügyelő Szemészorvos
1996/1997. 3 26 2 2 3 14 9 1 -
Ápolónő, védőnő Ügyviteli alkalmazott
9
Technikai alkalmazott + konyhai alk.
28
2000/2001. 4 36 2 6 7 1 18 1 2 8 1
2003/2004. 4 37 2 7 9 1 20 1 2 8 1
2
3
9
10
29
32
2012/13. 3 37 2 12 16 1 17+1 0 0 8 5 +1szemész asszisztens 3+1 iskolatitkár 32
Oktatótanáraink és utazó gyógypedagógusaink zöme két-három vagy négy szakos gyógypedagógiai tanár, ezen túlmenően többüknek általános iskolai tanári szakos diplomája is van. Néhány tanárunk más pedagógiai diplomával rendelkezik (zenetanár, testnevelő, magyar-történelem, és biológia-kémia). Az oktatótanárok és az integrációs (zenetanárokkal, vezetőkkel együtt):
szakszolgálat
tanárainak
végzettsége
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
8
Nevelőtanáraink két szakos gyógypedagógusok, általános iskolai szakos tanárok, tanítók vagy egyéb pedagógiai diplomával rendelkeznek. Nevelőtanárok végzettsége (igazgatóhelyettessel együtt):
Iskolánkban a gyengénlátókra vonatkozó, szemészeti, optikai, pszichológiai ismereteket feldolgozó, nemzetközi kitekintést is biztosító tanfolyamok zajlanak. 2.3. TÁRGYI – DOLOGI FELTÉTELEK A diákotthonos iskola épületét 1982-ben adták át. Építészetileg a gyengénlátók speciális igényeinek megfelelő. A 2001/2002-es tanévben az intézmény új, harmadik szinttel bővült, mely nemcsak a tanterem hiányt enyhítette, hanem a földszint átalakításával lehetőség nyílt a tanári, a testnevelést szolgáló helyiségek és a szertár igényeknek megfelelő átalakítására is. A harmadik szinten jelenleg osztálytermek, szaktantermek, zenetermek, és a módszertani intézményegység területe található. Az utazótanárok rendelkezésére 2 személygépkocsi áll, a tanulók kirándulásához kisbusz használható. Elnyert pályázatok (1998-2013) 1998 és 2013 között az intézmény 122 db sikeres pályázatot bonyolított le, melyeken összesen 136.256.634 Ft támogatást nyert el különféle eszközök megvásárlására, illetve programok megvalósítására.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
9
2. 5. Tanulóinkra vonatkozó fontosabb mutatók
2. táblázat Tanév
összes tanuló
1992/1993 1993/1994 1994/1995 1995/1996 1996/1997 1997/1998 1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013
120 125 121 129 134 138 156 158 155 155 155 148 130 124 126 114 117 118 123 124 140
összesből bentlakó
bejáró
64 77 80 88 95 96 111 113 110 110 103 96 80 78 76 65 73 72 80 75 80
56 48 41 41 39 42 45 45 45 45 52 52 50 46 50 50 44 46 43 49 60
összesből ért. fogy. (halm. sérült) 16 22 26 35 38 38 44 51 54 55 57 59 51 47 47 42 41 38 33 28 32
ép ért. 104 103 95 94 96 100 112 107 101 100 98 89 79 76 79 72 76 80 90 96 108
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
10
Tanulóink összetétele látóképességük, idegrendszeri állapotuk, értelmi képességeik, családi hátterük szempontjából nagyon heterogén. Nagyon jelentős a tanulók látásteljesítmény szerinti létszámarány változása: míg húsz évvel ezelőtt elenyésző számban tanultak iskolánkban 0,1 alatti vízusú növedékek, addig jelenlegi arányuk megközelíti a 36%-ot. Tanulóink között évről-évre növekvő arányban fordulnak elő a látássérülés mellett társuló fogyatékossággal (mozgás-, hallássérülés, beszédfogyatékosság, autizmus spektum zavar) és/vagy részképesség-zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemkoncentráció zavara, hiperaktivitás, mozgáskoordináció zavara) küzdő gyermekek. Nagy arányban előforduló, koraszülött tanulóink között sok a mozgásszervi, idegrendszeri problémákkal küzdő, fáradékony, kevéssé terhelhető gyermek. A látássérülés mellett egyéb krónikus betegség miatt 78 tanulónk (59%) igényel rendszeres egészségügyi ellátást. Az kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozó szakkörökre, zongorára járnak. Pályaválasztás Ép értelmű tanulóink képességeik és érdeklődésük alapján gimnáziumban szakközépiskolában, szakiskolában vagy speciális szakiskolában folytatják tanulmányaikat. Speciális tagozatunk (enyhe fokban sérült értelmi fogyatékos tanulók) végzett diákjai jellemzően szakiskolában vagy speciális szakiskolában tanulnak tovább. A jó képességű, ambíciózus diákok a szakmatanulás után néhány esetben érettségit is szereznek. 2.5.1. A gyermekvédelmi adatok A gyermekvédelmi feladatokat ellátó pedagógus gondozásában hátrányos helyzete miatt jelenleg tanulóink 55%-a (73 fő) áll. Közülük 25 fő (a teljes tanulói létszám 19%-a) halmozottan hátrányos helyzetű. A gyermekek és családjuk segítése érdekében 12 gyermekjóléti szolgálattal/családgondozóval tart kapcsolatot.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
11
2.6. Nevelő – oktató munka A nevelő-oktató munka alapja a többségi iskolákra vonatkozó tananyag és követelményrendszer, amelynek kiegészítője iskolánk Helyi pedagógiai programja és Helyi tanterve. Helyi tantervet iskolánk tanárai az aktuális törvényi szabályozókhoz igazodva öt alkalommal készítettek: 1997., 2001., 2004., 2008. 2013. A nevelő-oktató munkát segítő egyéb szakmai kiadványaink:
Feladatlap-sorozat aliglátó óvodások egyéni fejlesztéséhez (Paraszkay Sára)
Paraszkay Sára: Közelről nézve - a gyengénlátó gyermek (1994) - a kiadást támogatta az amerikai Perkins-Hilton Alapítvány; második, átdolgozott kiadás 2007 – készült a HEFOP/2005/2.1.6. Operatív Programja keretében
Fejlesztő eljárások iskoláskorú gyengénlátók számára (1996-ra készítették iskolánk tanárai - főiskolai tankönyv. A kiadás alapja az 1990-ben elnyert 3 éves futamú KOMA pályázat)
Jankó-Brezovay Pálné - Vargáné Mező Lilla: Az integrált nevelést, oktatást segítő módszertani központ modellje a gyengénlátók iskolájának gyakorlatában (2001) A kiadást támogatta a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány
"Ne felejts dosszié" - tájékoztató és nyomon követő dokumentum a gyengénlátó általános iskolás tanulók integrált neveléséhez, oktatásához - 2005 (a Módszertani Intézmény gyógypedagógusai)
„Ráció integráció dosszié” - tájékoztató és nyomon követő dokumentum a gyengénlátó középiskolás diákok integrált neveléséhez, oktatásához - 2005 (a Módszertani Intézmény gyógypedagógusai)
Tantárgyi módszertani útmutatók (CD) - készült a HEFOP/2005/2.1.6. Operatív Programja keretében
Fejlesztő eljárások óvodáskorú gyengénlátó, aliglátó gyermekek számára (CD)készült a HEFOP/2005/2.1.6. Operatív Programja keretében
Speciális tantárgyi feladatlapok (CD) - készült a HEFOP/2005/2.1.6. Operatív Programja keretében
Ismerd meg Budapestet! Fotógyűjtemény (CD) - készült a HEFOP/2005/2.1.6. Operatív Programja keretében
Hegyiné Honyek Katalin (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások látássérült gyermekek, tanulók, kompetencia alapú fejlesztéséhez. Óvodai nevelés. - SuliNova Kht., 2006
Hoffmann Rita (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Idegen nyelv - SuliNova Kht., 2006
Cseh Eleonóra (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Matematika - SuliNova Kht., 2006
Dr. Horváthné Mészáros Márta (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szövegértés-szövegalkotás SuliNova Kht., 2006
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
12
Paraszkay Sára (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák - SuliNova Kht., 2006
Czibere Csilla – Hódi Marianna (szerk.): Inkluzív nevelés: Ajánlások gyengénlátó gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez. Életpálya-építés - SuliNova Kht., 2006
Jankó-Brezovay Pálné- Mándi Tiborné: Inkluzív nevelés: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Módszertani intézményi útmutató SuliNova Kht., 2007
Mándi Tiborné: Inkluzív nevelés: Útmutató gyengénlátó és aliglátó gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató - SuliNova Kht., 2007
Videofilm az olvasótelevízió használatáról (Paraszkay Sára - Molnár Csilla - Szaffner Gyula)
"Iskolánk egy napja" - videofilm (Paraszkay Sára)
"Szemünk fénye" - videofilm (Paraszkay Sára - Szaffner Gyula)
"A láthatóbbá tett világ - technika a gyengénlátók szolgálatában" - videofilm (Paraszkay Sára - Szaffner Gyula) A film elkészítését támogatta a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány
Így tanítom... Olvasás és írás tanítása látássérült gyermekeknek – film (Molnár Csilla – Szaffner Gyula) - készült a HEFOP/2005/2.1.6. Operatív Programja keretében 2007-ben
Matematika tanítása gyengénlátó gyerekeknek – film (Szászné Kiss Magdolna – Szaffner Gyula) - készült a HEFOP/2005/2.1.6. Operatív Programja keretében 2007ben
Vizuális kultúra és gyakorlati ismeretek – film (Brunszkó Erzsébet – Farkassné Szűk Judit – Szaffner Gyula) - készült a HEFOP/2005/2.1.6. Operatív Programja keretében 2007-ben
Látás – mozgás – koordináció – film (Jankó Brezovay Magdolna – Kovácsné Fülöp Beáta – Szaffner Gyula) - készült a HEFOP/2005/2.1.6. Operatív Programja keretében 2007-ben
A környezet és az informatika akadálymentesítése – film (Paraszkay Sára - Fábri Tímea – Szaffner Gyula) - készült a HEFOP/2005/2.1.6. Operatív Programja keretében 2007-ben
Pedagógiai Program és Speciális Tanterv az integráltan oktatott gyengénlátók iskolái számára (1998 OKI megrendelésre készítette 10 pedagógusunk)
Intézményünkben a gyermekek képességeinek fejlesztése érdekében differenciált foglalkoztatás valósul meg. Diákjaink két idegen nyelv közül választhatnak (angol, német). Tanórán kívüli pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásaink: látásnevelés, tájékozódásra nevelés, speciális informatikai ismeretek aliglátók számára, Braille írásolvasás, önkiszolgálásra nevelés, olvasástechnika, finommotorika fejlesztése, diszlexia reedukáció, diszkalkulia reedukáció, egyéni korrekció. A gyermekekben rejlő jó képességeik kibontakozását szolgálják a szakkörök: rajz, számítástechnika, tánc, angol és német nyelv, főzőszakkör, énekkar, sakk valamint zongoraoktatás.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
13
2.7. AZ UTAZÓTANÁRI SZOLGÁLAT - MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEGYSÉG Iskolánkban 1978-ban alakult - Magyarországon elsőként - utazótanári szolgálat. Ennek működése teremtett alapot a gyengénlátók egységes gyógypedagógiai módszertani intézménye kialakulásának. Személyi feltételek: 9 fő integrációt segítő gyógypedagógus, 1 fő rehabilitációs tanár, 1 fő adminisztrátor, 1 fő munkaközösség-vezető. Az utazótanári szolgálat/ módszertani intézményegység feladatai: - óvodáskorú gyengénlátó gyermekek kompenzatív fejlesztése, iskolára felkészítése - integráltan tanuló általános iskolás gyengénlátók segítése - tanuló tájékoztatás - szakmai nyílt napok szervezése – óvónők, integráltan tanuló gyengénlátó általánosés középiskolások pedagógusai számára, tanácsadás - szülők tájékoztatása, bevonása a fejlesztő munkába, tanácsadás - pszichológiai tanácsadás - középiskolában továbbtanuló gyengénlátók nyomon követése, 2.8. INTÉZMÉNYÜNK ÖNÉRTÉKELÉSE 2010 A 2009/2010-es tanévben kérdőíves felmérést végeztünk dolgozóink, tanulóink, szüleik körében. A SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉG MUTATÓI Az iskolai környezettel igen elégedettek a szülők. Az osztálytermek, szaktantermek, diákotthoni helyiségek tisztaságát, esztétikus berendezését sokan dicsérték. Az oktató-nevelőmunka színvonalával, módszereivel 91 %-ban elégedettek. A gyermekekkel való személyes törődés területén kiemelkedő az osztályfőnökök nevelő munkájával való elégedettség (93%). A tanulók terhelése felé megnyilvánuló követelmények szintjét a szülők 88%-os átlag értékben megfelelőnek ítélik. 89% elégedett a differenciálás mértékével. 81 % tartja úgy, hogy magas tudásszintet követel az iskola. A szülők 85 %-a tartja soknak a házi feladatok mennyiségét. A HPP-ban a gyerekek külön fejlesztését, tehetséggondozását igen fontos területnek tartjuk. A munkánk eredményességét jelzi, hogy 90%-ban elégedettek a szülők a rehabilitációs, szakköri, mozgásos, idegen nyelvi fejlesztéssel. 87% érzi úgy, hogy gyermeke közérzete jó, és 78% szerint szeret is tanulni. Délutáni foglalkozásokkal való elégedettség 83%-os, ezen belül a tanulással, és a szabadidő eltöltésével 91%-ban elégedettek a szülők. Az egészségügyi ellátással 95 %-ban elégedettek. Az információkhoz való jutást megfelelőnek tartja 88%.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
14
A TANULÓK ELÉGEDETTSÉG MUTATÓI Az iskolai környezettel való elégedettség A kérdések, hasonlóan a szülőknek feltett kérdésekhez, kiterjedtek az iskola egész területét érintő tájékozódásra, a szaktantermek, diákotthoni szobák célszerű berendezéseire, esztétikumára és tisztaságára. Az értékelés során megállapítható, hogy a környezettel való elégedettség a tanulók körében 89 %-os. Az intézmény területén elegendő támpont segíti a gyermeket a tájékozódásban, a balesetmentes közlekedésben. A foglalkozásokra megfelelő helyet biztosít az iskola, a szaktantermek szépek, esztétikusan díszítettek. Bútorai, berendezései a gyengénlátó gyermekek egyéni igényeinek is megfelelően vannak kialakítva. A diákotthoni szobák szépsége, célszerűsége 87%-os elégedettséget eredményezett. Oktatói nevelői munka színvonala A diákok az iskolában folyó tanári munkát magas színvonalúnak tartják (90%), véleményük szerint tanáraik érthetően magyarázzák a tananyagot (90%). Az órákon használt feladatlapok, szemléltetési eszközök többsége látható és jól használható (89%). Ezzel ellentétben a tananyag érdekességét több tanuló megkérdőjelezi(78%). A házi feladatok mennyiségét a diákok közel kétharmada (65%) soknak tartja, úgy érzik, a leckék miatt nem marad elég idejük a szabadidős programokra, játékokra. Személyes törődés, empátia A személyes törődéssel való elégedettségüket több oldalról jelezhették a tanulók. Legközvetlenebb kapcsolat a diák és osztályfőnöke között alakul ki, gondjaik problémáik megoldását először az tőlük várják. Ennek a kapcsolatnak az elégedettségi mutatója 93%. A nevelőtanárok és a gyermekfelügyelők személyének gyakoribb változása indokolhatja a valamivel alacsonyabb elégedettségi mutatót a tőlük kapott törődéssel kapcsolatban (89%). Pályaválasztás A diákok 93%-os elégedettségi szintje azt mutatja, hogy megfelelő mennyiségű információt és segítséget kapnak a továbbtanulás lehetőségeiről, a pályaválasztás területeiről és a felvételire való felkészüléshez. Tanulói közérzet Az intézmény tárgyi feltételei megfelelnek a mai kor elvárásainak; bútorzata célszerű és esztétikus, a tanulást segítő optikai és egyéb eszközök (pl. IKT eszközök, életvitelt segítő eszközök) köre a technika fejlődésével folyamatosan bővül. A tantestület oktatói-nevelői munkájában egységes elvek működnek, a követelmények és a nevelési elvek egyensúlyban vannak. A tanulók 86%-a jól érzi magát intézményünkben. A tanulást segítő optikai segédeszközök sokszínűségét, a velük való ellátottságot magas elégedettség jelzi (94%). Délutáni nevelői munkával való elégedettség A délutáni tanórai foglalkozásokon többnyire eredményesen tudnak felkészülni a másnapi tanulásra. (89%). A nevelőtanár által szervezett szabadidős programok a többség szerint érdekes és változatosak (88%).
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
15
Az egyéni fejlesztő foglalkozások szükségszerűségét felismerve a tanulók hasznosnak tartják azokat (92%). A sokrétű szabadidős és szakköri foglalkozásokra szívesen, lelkesen járnak (92%). A 93%-os elégedettség jelzi, hogy az iskolában sok lehetőségük van sportolni, mozogni. Az idegen nyelv oktatását és annak mélyebb elsajátítását segítő szakköri órákat a többség szintén eredményesnek ítéli (88%). Egészségügyi ellátással való elégedettség Az intézményben az egészségügyi ellátást szemész- és gyermekorvosi, ápolónői és védőnői munka biztosítja. A szemészorvos, a gyermekorvos és az ápolónők munkájával a diákok többnyire elégedettek, (94%, 86% és 90%) egészségügyi problémáikat lelkiismeretes orvosi kivizsgálás és gondoskodó ellátás jellemzi. Diákönkormányzat munkájával való elégedettség A tanulói érdekképviselet működését a diáksereg jelentős része szükségesnek érzi (87%), eredményes működésével azonban kevésbé elégedettek (81%). Kollégiumi közérzet A kollégiumi szobák a bentlakó tanulók 89%-a szerint célszerűen berendezettek és otthonosak. A kollégista diákok egymáshoz fűződő jó kapcsolata (83%) a bentlakás, az egymásra utaltság jellegéből adódik. A kollégiummal való globális elégedettség vizsgálatának eredménye 87%-os. A gyerekek 13%-ának negatív véleménye valószínűleg abból adódik, hogy bentlakó gyermekeinknek hiányzik az otthon melege a szülők, a testvérek szeretete. Bármennyire jól felszerelt a kollégium, bármennyire törődőek a felnőttek a családot csak részben tudják pótolni. TANÁROK, NEVELŐTANÁROK, UTAZÓTANÁROK ELÉGEDETTSÉGI MUTATÓI A legnagyobb megelégedés a munkahelyi közérzet megítélésében volt tapasztalható 96% (utazótanárok), 87%(tanárok, nevelőtanárok). Ezt követte az információhoz való hozzájutás (90%) és a munkahelyi környezet (89%) értékelése, majd az étkezés (87%). A munka értékelése, megbecsülése, az intézményvezetés stílusa kérdéscsoportra 88%-os az elégedettségi mutató. A közvetlen felettessel való megelégedettség átlagosan 92%-os. Az oktató-nevelő munka témakörben a helyi pedagógiai program célkitűzéseinek helyessége 95%, megvalósulása 86% az oktató-nevelő munka színvonala 91%, a pedagógiai célok, saját pedagógiai elképzelések megvalósíthatósága 88%. Ezek az eredmények megerősítenek bennünket helyi pedagógiai programunk időtállóságában, korszerűségében. A következő stratégiai terület a műhelymunka volt. A nevelőtanárok 83%-ban, a tanárok 84%-ban, utazótanárok 93%-ban elégedettek ezzel a területtel. A belépő tanárok segítése 90%, az egymástól való tanulás lehetősége 89%, a munkaközösségek rendezvényszervező tevékenysége 95%, a munkaközösségi összejövetelek szakmai fejlődést segítő szerepe 85%, a munkaközösség vezetők szakmai fejlődést segítő tevékenysége 91%, a továbbképzések intézményi támogatásának megítélése 86%-os elégedettségi értéket mutat. A dolgozók közötti kapcsolattal való elégedettség 88%-os. Az utazótanárokkal való kapcsolat megítélése elmarad a többi munkakörbe tartozó kollégával való kapcsolatról vélekedéssel. Ennek oka feltehetően az, hogy az utazótanárok feladatkörüknél fogva kevés időt töltenek az intézményben, ezért kevés alkalom nyílik a többi munkacsoporttal való találkozásra.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
16
A legproblémásabb terület a szülőkkel való kapcsolat tartása. A tanárok megítélése szerint 63%, a nevelőtanárok körében 66%, az utazótanárok körében pedig 82% az elégedettség mértéke. A szülői értekezleteken való részvétellel 60%-ban, az osztályfőnök-szülők partneri kapcsolattal 69%-ban, a szülői házzal való nevelési elvek hasonlóságában 59%-ban elégedettek a tanárok. A tanulók iskolai közérzetével átlagosan 83%-ban elégedettek. Míg a nevelőtanárok a gyerekek tanuláshoz való viszonyát 71%-ban értékelik, a tanárok megítélése némileg jobb; 74%. A nevelőtanárok a házi feladatok mennyiségével csak 70%-ban „elégedettek”, differenciálásával 74%-ban. Az elégedettségi mutatókon kívül a nevelőtestület tagjai meghatározták intézményünk erősségeit, gyengeségeit, a fejlődés lehetőségeit, és a jövőben felmerülhető veszélyeket. Az alkalmazott módszer SWOT analízis volt. Erősségek: 1. Szakmai felkészültség 2. Felszereltség, tárgyi és környezeti feltételek (kulturált környezet, korszerű eszközök) 3. Gyermekközpontúság Gyengeségek: 1. Az intézményegységek közötti kapcsolattartás 2. Együttműködés a családokkal Nem teljes az akadálymentesség az épületben 3. Szakmaközi kapcsolatok Energiatakarékosság Lehetőségek: 1. Egymás munkájának megismerése, hospitálások, belső továbbképzések 2. Marketing tevékenység, a támogatók körének bővítése 3. Az iskola komplexitásának jobb kihasználása Az ép tanulókkal való versenyeztetés A helyi látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógusok mentorálása Veszélyek: 1. A tanulói összetétel változása (az integrációból magasabb osztályfokon érkezők, súlyosan halmozottan sérült tanulók) 2. Az erőforrások szűkülése 3. A tanuló-létszám csökkenése
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
17
2.9. Intézményi önértékelés 2011 Intézményünk 2010 decemberében csatlakozott a Europian Foundation of Quality Management (EFQM) magyarországi partnerszervezete, a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület által meghirdetett, „Elkötelezettség a kiválóságért” pályázatához, melynek során egy nemzetközi minőségügyi elismerési rendszer első szintjének megszerzését tűztük ki célul. A program keretében 2011 márciusában ismét intézményi önértékelést végeztünk pedagógusaink körében.
Értékel t terület
Az önértékelést a pályázat kiírója által rendelkezésünkre bocsájtott WebSurvey online önértékelési eszközzel, az EFQM Kiválóság Modell kritériumai szerint végeztük. Az önértékelésben egyéni és csoportos kitöltőként mindösszesen 55 pedagógus vett részt. A dolgozói vélemények alapján az EFQM Kiválóság Modell 9 kritériuma mentén határoztuk meg erősségeinket és a fejlesztendő területeket.
Erősségek
Fejlesztendő területek
A házi továbbképzéseknek rendszere, hagyománya van. A vezetők támogat-ják az intézmény profiljába illeszkedő képzéseket. Igyekeznek időt és anyagi fedezetet biztosítani ezek teljesítéséhez.
A munkát nehezíti, hogy nem teljes minden területen a folyamatszabályozás.
Vezetés
Az értekezleteken nyílt kommunikáció folyik, melyeknek a vezetők rendszeres résztvevők. Az alulról jövő kezdemé-nyezések rendszerint bekerülnek a munkatervbe. A vezetők tevékenyen részt vesznek a fejlesztések kigondolásában, megvaló-sításában. A különböző intézményi területeken egységes elvek szerint működnek. A vezetők ismerik a kollégák képességeit, a személyes jellemzőket figyelembe veszik a gyakorlatban. Munkaszeretet, elhivatottság, felelős-ségteljes gondolkodásmód, emberség, nyitottság jellemzi a felsőbb vezetőinket.
Több anyagi és erkölcsi elismerés volna kívánatos. A
PR tevékenység terület.
fejlesztendő
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
18
Stratégia
A stratégiai célok meghatározása és elfogadása a Tapasztaljuk, hogy évről-évre nevelőtestület közös döntése alapján történik. nagyobb arányban érkeznek hozzánk tanköteles, de iskolaéretlen Szabályozott folyamatleírásainkban egyértelmű a gyermekek. felelősök és részvevők személye. Munkaköri leírás Szükségessé válik előkészítő osztály szabályozza a feladatkörhöz tartozó célokat és tervezése. feladatokat. Tökéletesítésre szorul az épület akadálymentesítése. Rendszeres a Helyi Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv felülvizsgálata, és a megfelelő tanmenetek elkészítése. Munkatervünk kialakítása során minden esetben elsőbbséget élveznek a hosszú távú céljainkkal összhangban álló és a gyengénlátó gyermekek, tanulók változó igényeihez alkalmazkodó döntések. Az IMIP megvalósítása, értékelése évente történik. Rendszeresen és széles körűen végzünk partneri elégedettség-mérést. Külső és belső képzésekkel szakmai kompetenciánk fejlesztése valósul meg.
Emberek
Szervezeten belüli kommunikáció: nevelési értekezletekkel, elérhető dokumentumokkal, teammegbeszélésekkel történik. Az intézmény szellemi termékeinek, kiadványainak Hiányzik a munka elismerésének jól készítésében a kollégák széles köre vesz részt, így kidolgozott rendszere. mindannyian magukénak érzik. Igény merült fel a látássérülteket A tanárok teljes mértékű pedagógiai autonómiát oktató külföldi intézményekkel élveznek a mindennapi munka során. tapasztalat-cserére. A mikro-értekezletek és munkaközösségi értekezletek A továbbképzésekről, segítségével folyamatos az együttműködés és konferenciákról, szakmai napokról írt kommunikáció a pedagógusok között. rövid, írásos beszámolók kirakása a szakmai faliújságra a megállapodás Az intézmény sok lehetőséget biztosít szakmai ellenére akadozik. továbbképzésre. Rendszeresen végzünk elégedettség-mérést. Vannak állandó és alkalmi, egy-egy végrehajtására alakult szakmai teamjeink.
projekt
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
19
Partnerkapcsolatok és erőforrások
Intézményünk saját tanulói és az integráltan tanuló gyengénlátó gyermekek ellátása érdekében maximálisan kihasználjuk ingatlanunkban rejlő lehetőségeket hétköznap és hétvégén egyaránt. Az uszodát, tornatermet társintézmények is használják.
Az interaktív tábla használata még nem elég elterjedt. Nincs elegendő számítógép az osztálytermekben.
Fővárosi fenntartású intézményként nem elég aktív a kapcsolatunk a A pedagógusok munkavégzésükhöz, felkészülésükhöz kerület intézményeivel. rendszeresen használnak számítógépet, internetet. Lehetőség van interaktív tábla, fénymásolók Szükség lenne iskola-előkészítő használatára. osztály indítására. A jogszabályoknak megfelelő, felelős gazdálkodás folyik.
A 4. és 7. osztály mellett indokolt lenne a családi hétvége program Szelektív hulladékgyűjtést folytatunk, környezetvédelmi kiterjesztése a 2. osztályos tanulót pályázatot nyertünk. A társadalmi környezetre nevelő szülők ismereteinek bővítése „érzékenyítő programokkal”, a látássérült emberek érdekében. befogadása érdekében igyekszünk pozitív hatást gyakorolni. Honlapunk tartalma megújításra szorul. Szakmai partnerkapcsolat-rendszerünk széles körű; látássérültekkel foglalkozó alapítványok, szakmai szervezetek, optikusok, stb. Integráló közoktatási intézmények százai készítettünk módszertani kiadványokat.
részére
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
20
Folyamatok, termékek és szolgáltatások
Minden dolgozónk átérzi a felelősséget, ami az Pedagógiai programunkból hiányzik intézmény egyedi helyzetéből fakad, ezért tantestületünk az iskolaéretlen, de tanköteles korú elkötelezett az állandó fejlesztés mellett. tanulók fejlesztő programja. Az elvárások felismerése tette lehetővé, hogy intézményünk folyamatosan bővíti szolgáltatásait saját tanulóink és az integráltan nevelkedők, szüleik és pedagógusaik felé.
A gyengénlátó, aliglátó kisgyermekek, óvodások iskoláskor előtti fejlesztése megkívánná a szorosabb kapcsolatot a védőnői hálózattal.
Több éves hagyománya van a nyomtatott formában megjelenő tájékoztató füzeteinknek. Nem kielégítő a honlapunk Az EGYMI valamennyi partnere részére, e-mail, levél és információtartalma. a honlapon megjelenő tájékoztató formájában kínálja szolgáltatásait. Az EGYMI folyamatszabályozásai nem elég kidolgozottak. A Támogató csoport éves munkaterv szerint foglalkozik a folyamatok értékelésével, korrekciójával. Oktatásinevelési tevékenységeink mérlegelése érdekében bemeneti-, kimeneti méréseket végzünk. Szoros az együttműködés a vezetők között, a PDCA logika szerint beavatkozunk és javítjuk, tovább fejlesztjük a problémás folyamatokat. Folyamat-leírásaink többsége jól kidolgozott. Szolgáltatásainkat és kérdőíveinket differenciáljuk a különböző vevői csoportoknak megfelelően.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
Általános adottságok
Vezetőink mindent megtesznek annak érdekében, hogy az intézményt és tevékenységét minden érdekelt fél megismerje és elismerje: pl. a HEFOP pályázat eredményeinek disszeminációja. Az intézmény törekszik arra, hogy pedagógiai/nevelési és minőségirányítási programjának elkészítése során összegyűjtse, és elemezze a partneri elvárásokat, illetve az intézményi működést jellemző adatokat: pl. a partneri elégedettség-mérésbe bevontak körét kiterjesztettük.
21
Eddig hiányzott az a felismerés, hogy intézményünk működése bizonyos területeken összehasonlítható más szervezetek teljesítményével; csak a szakmai hasonlóságot kerestük. Számunkra hasznos lenne, ha minél több intézmény minőségfejlesztési módszerét, eredményeit ismernénk meg.
A szervezeten belül lehetőség van rá, hogy megosszuk Szükség lenne az erkölcsi elismerés egymás között ismereteinket: pl. mikro-értekezletek és konkrét formáinak bővítésére (pl. házi továbbképzések rendszere. tantestületen belüli díj, oklevél, stb.). Maximálisan kiaknázzuk az ingatlanjainkban, eszközeinkben rejlő értékeket, lehetőségeket: pl. a diákotthoni helyiségek sokcélú kihasználása, optikai eszközeink széles körű bemutatása.
A mindennapi munkában nem használjuk ki kellő mértékben az IKT lehetőségeit a munkatársak egymás közötti kommunikációjában.
Partneri szegmentációt alkalmazunk, mely segít az eltérő elvárásoknak való sikeres megfelelésben: pl. differenciált szolgáltatások nyújtása, az egyes partnercsoportokhoz illeszkedő elégedettségi kérdőívek kidolgozása.
Folyamatszabályozási rendszerünk még nem teljes körű, meglévő folyamatleírásaink egy része átdolgozásra szorul.
Eredményeink
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
22
A tanulók és a szülők elégedettsége javult a következő Nem javult a szülők elégedettsége területeken: környezet, a tanulás feltételei, délutáni az információhoz jutással. foglalkozások, étkezés, egészségügyi ellátás. A szülők és a tanulók sem Célértéknek megfelelően alakult a tanulók szerint az elégedettek a tanulók társaikkal való oktatás színvonala, a habilitációs-rehabilitációs kapcsolatával. foglalkozások, tehetséggondozás és a szemészeti ellátás. A szülők véleménye szerint a változatosak a Nem mutat javuló tendenciát: a programok. munka megbecsülése az intézmény vezetése által. Javuló tendenciát mutat: optikai és IKT eszközökkel való ellátottság, a habilitációs-rehabilitációs foglalkozások Nem alakult a célértéknek körének bővülése. megfelelően: az egészségügyi dolgozók és a pedagógiai Célértéknek megfelelően alakult: szülők és tanulók asszisztensek nem elégedettek a közérzetének mutatói, az EGYMI eszköztárának munka értékelésével. bővítése, miliőterápia indítása. Nem mutat javuló tendenciát a Javuló tendenciát mutat a tanárok elégedettsége a bérhelyzet. Hiány van megfelelő munkafeltételekkel és a tanulókkal kapcsolatos minőségű számítógépekből. információhoz jutással. A célértéken alul marad az Célértéknek megfelelően alakult az EGYMI információáramlás a részterületek munkatársainak munkahelyi közérzete és a között. gyermekfelügyelők elégedettsége a tanulókkal kapcsolatos információhoz jutással. Nem mutat javuló tendenciát 7-8. évfolyamon a tanulók önálló tanulási Szakmai teljesítménymutatóink javultak: több szakmai képessége, tanulási technikája. kiadvány készült, nőtt a szakmai programjainkon részvevők száma, sikeresen fejeztük be az EU-s pályázatot (HEFOP). Célértéknek megfelelően alakult a tervezett innovációs feladatok megvalósítása, a szakmai nyílt napok számának növekedése.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
23
3. AZ INTÉZMÉNY CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE 3.1. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL KÖZVETÍTETT ÉRTÉKEK 3.1.1. Iskolánk alapvető célja Nevelő-oktató munkánkkal az ép értelmű és a halmozottan sérült aliglátó és gyengénlátó gyermekek személyiségfejlődését segítjük elő. E cél megvalósításához a látássérülés tényéhez alkalmazkodó környezetet, a látássérültek pedagógiájának módszereit, korszerű optikai- és taneszközöket biztosítunk. 3.1.2. Az iskolánkat elhagyó ifjú értékei
Törekvésünk arra irányul, hogy végzős növendékünk mindjobban megközelítse a következő nevelési eszményt: - Tiszteli az életet. Felelősséget érez egészséges életmódja kialakításáért. - Törekszik belső harmóniája megteremtésére, képes látássérülése érzelmi feldolgozására, önismerete révén erősíteni tudja pozitív személyiségvonásait. - Humánus emberi kapcsolatok kialakítására képes. - A kor kívánalmainak és saját életkorának megfelelő alapműveltséggel rendelkezik. - Folyamatos önműveléssel alkalmazkodni tud a változó társadalmi követelményekhez. - Tiszteli az emberi társadalom és a természet értékeit. Tevékenység-kínálatunk alkalmazkodik a diákok sajátos igényeihez, és mindegyikük számára lehetőségeket biztosít a szükséges ismeretek megszerzéséhez, személyiségük kibontakoztatásához. 3.1.3. Nevelési program A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei
Az intézményben folyó nevelés a szülőkkel (gondviselőkkel) való kölcsönös kapcsolaton alapul. A nevelés során figyelembe vesszük a tanulók életkori és egyéni sajátosságait, biológiai, fiziológiai és pszichológiai adottságait, a környezetükben érvényesülő társadalmi törvényszerűségek hatását. Tervszerűen törekszünk növendékeink testi-lelki-szellemi képességeinek harmonikus fejlesztésére. Az oktatás során megismertetjük diákjainkat az ismeretszerzést könnyítő optikai segédeszközök optimális használatával. Oktatási módszereink megválasztásakor tekintettel vagyunk a súlyos látássérült tanulók speciális igényeire. Habilitációs, rehabilitációs foglalkozásaink a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodnak. Az egyéni foglalkozások rendjének kialakításakor előnyt élveznek a látássérülés hátrányainak csökkentését célzó fejlesztési programok. Iskolánk demokratikus iskola. Az alapvető erkölcsi, etikai tudás átadása során sokféle ismeret és humánus magatartásminta közvetítésével segítjük a tanulókat saját világnézetük formálásában. Pedagógusaink vallási, világnézeti kérdésekben toleránsak, tisztelik és figyelembe veszik a szülők kívánságait. Az iskola egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt az érintettekkel (pedagógusi, tanulói, szülői közösségek) széles körű párbeszédet folytatunk.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
24
Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogokat. A tanulókat részletesen megismertetjük ezekkel. A tanítványokkal jó személyes kapcsolat kialakítására törekszünk. Igényes, határozott követelményeket támasztunk, ugyanakkor tiszteletben tartjuk a gyerekek emberi méltóságát, és lehetőséget nyújtunk önállóságuk, kreativitásuk kibontakoztatására. A tanítás során az ismereteket, a vallási és világnézeti információkat tárgyilagosan és sokoldalúan közvetítjük. A vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmát tárgyszerűen és elfogulatlanul ismertetjük. 3.1.4. A Kollégium alapvető célja A kollégium főbb alapelvei: - az alapvető emberi és szabadságjogok érvényesülése, - demokratikus, humanista nevelési elvek alkalmazása, - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat, - alapvető erkölcsi normák betartása, - a szülőkkel való konstruktív együttműködésre való törekvés A kollégiumi nevelés célja: a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése 3.1.5. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény A gyengénlátó és aliglátó gyermekek és fiatalok sikeres együttnevelése, társadalmi integrálódásuk, boldogulásuk érdekében: - családi nevelésük, fejlesztésük segítése, - képességeik kibontakoztatásának segítése, - a fogyatékosságukból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása iskoláztatásuk egész ideje alatt, - pályairányításuk, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. Az intézmény közvetlen gyógypedagógiai, segítségnyújtásának szervezése és koordinálása.
szemészeti
és
pszichológiai
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
25
3.2. NEVELÉSI STRATÉGIA (NEVELÉSI TERV)
3.2.1. Alapvető nevelési feladatok
Pedagógusaink a nevelés-oktatás során olyan ismereteket, technikákat adnak át a tanulóknak, melyekkel látássérültségük mellett is képessé válnak a nemzeti műveltség, az egyetemes kultúra megismerésére, erkölcsi érzékük, szellemi-érzelmi fogékonyságuk elmélyítésére. A tanárok feladata a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése a gyengénlátás tényének, a gyengénlátó, aliglátó gyermek, serdülő életkori sajátosságainak figyelembevételével, a megfelelő környezet kialakításával, a szükséges speciális eszközök biztosításával. Az iskolában a Nemzeti alaptanterv, a kerettanterv fejlesztési területei, nevelési céljai kiegészülnek, ötvöződnek a látássérülés miatt ránk háruló speciális feladatokkal. A kollégium törekszik a tanulási kultúra fejlesztésére. A tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés, és a felfedezés vágyának - fejlesztésével hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy a tanulás életprogrammá váljék a tanulókban. Felzárkóztatás, a tehetségek gondozása, a pályaorientáció. Olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével a tanulók képességeiknek, tehetségüknek megfelelő fejlesztésben részesülnek, így biztosítva annak esélyét, hogy eredményesen végezzék tanulmányaikat. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése. A kollégium, mint közösségi nevelési helyszín, a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére. Feladata a családi életre nevelés. Az önkiszolgálás fejlesztése: az önálló öltözködés, tisztálkodás, a ruházat rendben tartása, a szoba és a közös helyiségek esztétikumának megteremtése (rend, tisztaság megőrzése, dekoráció készítése segítséggel egyéni ízlés és alkalom szerint), a kulturált étkezés szabályainak ismerete, egyre nagyobb fokú alkalmazása. Az önálló közlekedés szabályainak megtanítása, begyakorlása a hazautazás megkönnyítése érdekében. A tanszer és egyéb személyes cikk beszerzése érdekében útvonalak és vásárlási lehetőségek tanítása. Apróbb hivatalos ügyek intézésének gyakorlása szemészeti rendelőben, a Szövetségben, stb. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés. Kiemelt szerepet kap a személyi higiénia. Környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat a minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közeg, fejlesztve ízlésüket, igényességüket. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése. A nyugodt pihenés és az egyéni visszavonulás lehetőségének biztosítása. A korszerű ismeretszerzési technikák közül használja rendszeresen önállóan is a könyvtárat, az Internetet, CD ROM-okat, tömegkommunikációs műsorokat. 3.2.2. Nevelés-oktatás az alsó tagozaton, célok és feladatok az 1-4. évfolyamon „Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
26
társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.” Fejlesztési területek – nevelési célok „Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egyegy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját,
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
27
rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
28
Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.” (Kerettanterv 2012) 3.2.3. Nevelés–oktatás a felső tagozaton, célok és feladatok az 5-8. évfolyamon „Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1– 4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.” (Kerettanterv, 2012)
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
29
Fejlesztési területek – nevelési célok „Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása poszt-konvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stressz-kezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerekszülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
30
A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhesség megszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stressz oldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stressz oldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezet-harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
31
Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.” (Kerettanterv 2012) A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerint: „A gyengénlátó, aliglátó tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott nevelési célok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulók egyéni adottságai többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól. Mindkét csoportba tartozó tanulók számára biztosítani kell a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális ismeretanyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és a
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
32
készségfejlesztést (önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség gazdagítása, célszerű munkaszokások kialakítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése stb.). A nevelési célok sérülés-specifikus tartalmakkal egészülnek ki. Az erkölcsi nevelés (Ezt a dőlt betűs szövegrészt az Irányelv nem tartalmazza, munkaanyag része volt)
A gyengénlátó, aliglátó tanulókat nevelő pedagógusok segítsék növendékeiket látássérülésük feldolgozásában, életvezetési problémáik megoldásában – ezzel támogatva harmonikus, értékes emberi kapcsolatok kiépítésére képes, emberi méltóságukat megőrző személyiségük kialakulását. A tanulók önismeretének fejlesztése irányuljon az önbizalom növelésére (Pl.: a tanulók megismertetése a társadalmi megbecsülést, hírnevet szerzett látássérült emberek életútjával, sikereikkel - elősegíti társadalmi beilleszkedésüket, pozitív életszemléletüket.). Az erkölcsi nevelés hozzájárul a tanulók önállóságra törekvésének erősítéséhez, a munka világában való érvényesülés igényének kialakításához. A neveléssel a tanulókban igény ébreszthető arra, hogy viselkedésükkel járuljanak hozzá a látássérült emberek pozitív társadalmi megítélésének erősítéséhez.
Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés – A gyengénlátó, aliglátó tanulók sajátítsák el a nemzeti, kulturális örökségünk megismerésének sajátos, a látássérült embereket segítő módjait is, pl. tapintható tárlatok, akadálymentes weblapok látogatása. – Tanulják meg a könyvtárak látássérült személyeknek nyújtott szolgáltatásainak igénybevételét. – Ismerjék meg a tanulók az Európai Unióról a látássérült emberek számára készült, esélyegyenlőséget biztosító kiadványokat, hangos könyveket. Állampolgárságra, demokráciára nevelés – Az aktív állampolgárrá válás érdekében a tanítványok ismerkedjenek meg a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményekkel, az esélyegyenlőség biztosításáról szóló jogszabályokkal, tartsák számon a látássérültek érdekvédelmi szervezeteit. – A tanulók aktív részvételére építő tanítás során alakuljon ki bennük motiváltság és beállítódás ez irányú önálló ismeretszerzésre. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése – A gyengénlátó, aliglátó tanulók személyiségfejlődésének alakulásában alapvető szerepe van a megfelelő tanulási környezet kialakításának. Jelentős annak tudatosítása, hogy mindannyian felelősek saját biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakulásában. A látássérült gyermekeket, fiatalokat hozzá kell segíteni a kulturált magatartás elsajátításához, a fogyatékosságokat eltérő módon toleráló közösségekben jó emberi kapcsolatok kialakításához. Értelmi képességeik mellett érzelmi intelligenciájuk fejlesztése is szükséges személyes és szakmai sikereik érdekében. – Támogatást igényel a látássérülés tényének feldolgozása, az ebből adódó személyiségproblémák felismerése, kompenzációs készségek tudatos fejlesztése.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
33
A testi és lelki egészségre nevelés – A gyengénlátó, aliglátó tanulók ismerjék meg látássérülésük kórokát, az ebből eredő következményeket, fizikai terhelhetőségüket (pl. nehéz súlyok emelésének kerülése). – A tanulók sajátítsák el a higiénés szabályokat, a szem óvásának, tisztán tartásának módját, tartsák be a látáskímélő előírásokat. – Ismerjék meg a szembetegségek miatt javasolt és ellenjavallt mozgásformákat, sportokat. – Sajátítsák el a sportolás során is szükséges optikai segédeszközök helyes használatát (pl. úszószemüveg). – Feladat a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó fokozott balesetveszély megelőzése. – A gyerekek, fiatalok ismerjék az egészséget károsító tényezőket, a helyes táplálkozás előnyeit. – Kerüljék – majd a felnőtt élet során is – a káros függőségeket. – Szakember – (gyógy)pedagógus (és gyógytornász/gyógytestnevelő)segítsége teszi lehetővé számukra a jobb mozgásállapot kialakítását, a járási, testtartási hibák, túlmozgások megszüntetését. A családi életre nevelés – Az önálló életvitelhez szükséges ismeretek, szokások folyamatosan alakíthatók ki. Fontos feladat a látássérült emberek életvezetéséhez szükséges rend szeretetének és megtartásának kialakítása. – A családi életre való felkészítésben figyelmet kell fordítani a következő témákra: pozitív családminták, a családalapítás feltételei, a látássérülés szerepe a közös élet alakításában, felelősségteljes gyermekvállalásra, gyermeknevelésre készülés. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség – A pedagógusok személyiségfejlesztő munkája járuljon hozzá, hogy a tanulóban kialakuljon az empátia, a segítő magatartás. Fenntarthatóság, környezettudatosság – A tanulók számára minél több közvetlen tapasztalatot szükséges biztosítani a természeti, társadalmi valóságról. – A természeti és a technikai környezet kölcsönhatásainak megfigyeltetése modellezés révén is lehetséges. – A vizuális megfigyelés, képzelet, emlékezet fejlesztése előkészíti az adaptált ábrák; diagramok; grafikonok értelmezését; térképek használatát. – A látássérült tanulót is hozzá kell segíteni a környezettudatos viselkedés elsajátításához. Pályaorientáció – A tanulók ismerjék meg (szemészeti, fizikai állapotukat figyelembe véve) az általuk eredményesen, sikeresen végezhető munkaterületeket, foglalkozásokat. – Az iskola a tanulóknak lehetőséget ad az önkorrekció, az együttműködés képességének fejlesztésére, a rugalmas gondolkodás elsajátítására.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
34
Gazdasági és pénzügyi nevelés – A tanulók korlátozott munkavállalási lehetőségei miatt fokozottan szükséges pozitív attitűdjük kialakítása az értékteremtő munka, a munkalehetőségek keresése iránt. – A pedagógusok fordítsanak kellő figyelmet a gazdálkodás képességének alapozására. A tanulók váljanak képessé a pénzfajták felismerésére, életkoruknak megfelelően fejlődjön a pénzzel való bánni tudás képessége. Médiatudatosságra nevelés – A tanulók az önálló ismeretszerzés érdekében szerezzenek jártasságot az internethasználatban képernyőolvasó programmal. – Ismerjék az információözönben és a közösségi portálokban rejlő veszélyeket is. A tanulás tanítása – Az iskola feladata a látásos megismerésben fennálló nehézségek kompenzálását segítő eljárások megismertetése, alkalmazásuk begyakoroltatása. Olyan tudást kell kialakítani, hogy a tanulók aktívan tudjanak szerepet vállalni a számukra kedvező külső feltételek, körülmények kialakításában. – Az optikai segédeszközök (szemüveg, távcsőszemüveg, különböző nagyítók, elektronikus olvasókészülék stb.), és az önálló tanulást segítő speciális szoftverek alkalmazásának megtanítása. – A tanulók sajátítsák el az iskolai könyvtár, az internet használatát, ismerjék meg a Magyar Elektronikus Könyvtárat. – A látásteljesítményhez igazodó, egyénre szabott tanulási stratégia, célszerű rögzítési módszerek kifejlesztése. – A hatékony tanulás módszereinek elsajátíttatása magában foglalja a csoportos tanulás módszereinek, így a kooperatív tanulási technikáknak a megismertetését is. – A pedagógusok teendője, hogy segítsék a tanulók egyénre szabott tanulási stratégiájának kialakítását.” A pedagógusok (oktató- és nevelőtanárok egyaránt) a tervezőmunka (tanmenetek, foglalkozási tervek készítése) során figyelembe veszik a tanuló iskolába lépésekor, illetve 4. osztály végén felmért fejlettségi állapotát, az adott gyermekcsoport összetételét. Terveikben a fejlesztési elképzelések, célok konkrét feladatokként jelennek meg. A differenciált tanítástanulás megvalósulása iskolánkban a tanuló sikeres továbbhaladásának feltétele.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
35
3.2.4. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény alapvető nevelési feladatai A módszertani intézmény munkatársai a családban és az inkluzív oktatási intézményekben az ép társakkal együtt nevelődő látássérült gyermekek és fiatalok számtalan és sokféle gondjával találkoznak. Alapvető feladatok : - a problémahelyzetek megismerése, feltárása, - aktuálisan tanácsadás, - közvetlen foglalkozásokon helyes gyakorlat bemutatása, kedvező nevelési hatás érvényesítése. Segítés a családi és óvodai nevelésben Amikor nevelési problémákkal hozzánk fordul a család, többnyire elhúzódó, megoldatlan helyzetek következményeitől szenved szülő is, gyermek is. Gyakran felfedezhető a gyermek fogyatékosságát elfogadni nem képes, lelkifurdalástól vezérelt, túlkövetelő-túlkompenzáló, következetlen szülői attitűd. Az egészséges testvér is lehet a konfliktus forrása. Az is előfordul, hogy a látássérülésről a szülő nem akar tudomást venni, ezzel nehezíti meg a gyermek életét. A gyermek személyiségének értékes vonásait, képességstruktúrájának erősségeit feltárva reményt keltünk a szülőben, pozitív érzelmeket szabadítunk fel. A gyermekéhez odaforduló szülőre a szokások kialakításában, sérülés-specifikus fejlesztésben is partnerként számíthatunk. Amennyiben a gyermek óvodás, az óvodai nevelés eredményeire, és az óvónő pedagógiai segítségére is támaszkodunk. Feladatunk, hogy olyan hatásrendszert erősítsünk a gyermek családi és óvodai környezetében, amelyben érezheti a gyermek, hogy szeretettel veszik körül, s elfogadják. Az érzelmi biztonságban élő gyermek érdeklődéssel fordul a külvilág felé. A tudatosan megválasztott helyszíneken tervezett – szervezett játékos programok, tevékenységek során fokozódik a természet, környezet iránti érdeklődés, sarjad a környezettudatos magatartás csírája, a természet szeretete. A gyengénlátó óvodás gyermekek számára a látásfejlesztés-központú komplex fejlesztés lehetővé teszi a sikeres iskolakezdést. Segítés az iskolai nevelésben A pedagógusok alapvetően a látássérült tanulóval kapcsolatos tanulmányi problémák miatt kérnek segítséget. Alapvető feladatunk az elfogadó, támogató, pedagógusi attitűd erősítése. A jó hozzáállással rendelkező pedagógus fogékony az integráltan nevelkedő gyengénlátó, aliglátó tanuló személyes nehézségeinek megismerésére, képes helyzetét megérteni és kompenzatív módon segíteni, reális iskolai követelményeket támasztani. Ennek érdekében a tanuló látássérülésével kapcsolatos gyógypedagógiai tudást átadjuk a pedagógusoknak, bízva abban, hogy a szembetegségből fakadó körülmények, nehézségek, sajátos nevelési igények ismeretében a tanulót olyan helyzetekbe tudja hozni, amelyek az ép társak közötti pozícióit is erősítik. Személyes beszélgetésekkel, a szülők bevonásával vezetjük a konfliktusokat megoldás felé. Azon fáradozunk, hogy a tanulók képesek legyenek erőfeszítésekre, ízleljék meg a sikert, és minél kevesebb kudarc érje őket. Segítünk abban, hogy beilleszkedjenek iskolai közösségeikbe, reális önértékelésen alapuló, pozitív énkép alakuljon ki bennük.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
36
Segítés a fiatalok problémáinak megoldásában A módszertani központot gyakran keresik fel személyes gondjaikkal középiskolás, vagy felsőfokú intézményben tanuló fiatalok. Helyzetük azért sajátságos, mert a személyiségfejlődésben elérték a legsérülékenyebb korszakot. Meg kell küzdeniük azzal, hogy saját magukat látássérülésükkel együtt elfogadják és elfogadtassák. A látássérülés hátrányait csökkentő pedagógiai és eszközbeli megsegítést gyakran elutasítják, mert nem tudják elfogadni fogyatékosságukat. A fiatalokkal foglalkozó gyógypedagógus kapcsolata oldott, közvetlen, szeretetteljes, bizalmon alapuló. Így őszinte helyzetfeltárás, reális tanácsadás, az elfogadási készség fokozása érhető el. A megsegítés módját és lehetőségét alapvetően befolyásolja az a kérdés, hogy támaszkodhatunk-e a család reális helyzetértékelésére, segítésére, valamint az oktatási intézmény együttműködésére. Meg kell nyernünk a pedagógusokat és az osztálytársakat egyaránt, hogy elfogadó, tapintatos, segítő attitűddel forduljanak a látássérült irányába, annak érdekében is, hogy átélve a humanista magatartás személyiség-gazdagító hatását az egész társadalom az elfogadás irányába haladjon. A közvetlen találkozások (tábor, beszélgetés) alkalmai az önismeret, életvezetés, interperszonális kapcsolatok fejlesztésére szolgáló tréningek, melyek során lehetőség nyílik a konfliktusok oldásának tanulására, kompenzáló technikák megismerésére, gyakorlására, melyek az iskolai beilleszkedést szolgálják. A módszertani központ sajátos működési feltételei nem teszik lehetővé a gyakori közvetlen foglalkozásokat, találkozásokat a gyermekekkel és a fiatalokkal. Hiszünk abban, hogy a módszertani központtól segítséget váró szülők, pedagógusok és gyermekek a heti, havi, vagy ennél is ritkább találkozások során kapnak annyi „muníciót”, amellyel az aktuális nevelési problémák megoldásában közösen jó irányt vehetnek. A jól felkészített befogadó iskola pedig a sajátos nevelési igények ismeretében már eredményesen képes alkalmazkodni a sajátos nevelési igényekhez, s ez társadalmi méretekben a fogyatékosok integrálódásához vezet. 3.2.5. A célok elérésének, az értékek megteremtésének feltételei
3.2.5.1. A gyengénlátó gyermek és serdülő életkori jellemzőinek figyelembevétele a nevelés során Az óvodáskorú, integráltan nevelt gyengénlátó gyermek A módszertani központba a látásvizsgáló bizottság szakvéleményével érkeznek a gyerekek. Látásmaradványuk mértéke, életkoruk vagy sérült képességstruktúrájuk sok esetben nem értékelhető pontosan. A látássérülés mértékéről megfigyeléssel, funkcionális látásvizsgálattal informálódunk. A gyengénlátó, vagy aliglátó kisgyermek fejlődésbeli elmaradása nem törvényszerű, mégis az átlagosnál gyakrabban fordul elő közöttük magatartás- vagy részképesség-zavar, lelassult mozgásfejlődés, koordinálatlan nagy- és finommozgás. Ezek oka legtöbbször az, hogy a látássérülés perinatális károsodás ( pl.: koraszülés) következménye. A súlyos látássérülés önmagában is befolyásolja a kognitív és egyéb képességek fejlődését, mert nehezített az utánzás, a vizuális ismeretszerzés pontatlan, a térészlelés sérült. Súlyosbíthatja a helyzetet a túlféltő szülői magatartás, amely a csecsemőkortól kezdve korlátozza a gyermek mozgását. A szocializálódás is nehezített, a gyermek nem látja a társak metakommunikatív jelzéseit, nem tudja követni mozgásukat.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
37
Sokan közülük már ebben a korai életkorban megélik fogyatékosságukat, másságukat. Fájdalmas élmény nemcsak a sok műtét, testi szenvedés lehet, hanem a feje fölött beszélő orvosok, a család kétségbeesése, a környezet sajnálkozása is. Személyiségfejlődésüket az iskolaérettség kialakulásáig nem bízhatjuk csupán az egészséges gyermekeknél jól működő spontán érésre, szükségük van a tudatos, sérülésspecifikus fejlesztésre. A fejlesztési tervet mindezek ismeretében egyénre szabottan állítjuk össze, szükség esetén változtatva azt. Iskolakezdéstől az alsó tagozat végéig A gyengénlátók iskolájában tanuló gyermekek látásmaradványa nagyon széles skálán mozog. A tanulók jelentős része 0,1-0,3 látással rendelkezik, de egyre növekvő számban találhatók meg az aliglátók, akik 0,1-nél kevesebb látásukat is jól tudják hasznosítani, és látó életmódot képesek folytatni. Az iskolánkba járó tanulók pszichés tulajdonságai, életmódbeli jellemzői igen eltérőek. Azok a gyerekek, akik a gyengénlátás felső határán helyezkednek el és jó optikai korrekcióval (szemüveg) rendelkeznek, személyiség-felépítésükben nem térnek el az épektől. A súlyosabb fokú gyengénlátás azonban már jelentősen befolyásolhatja a személyiség és az életmód alakulását. A látássérült gyermek tapasztalatszerzési lehetősége, értékelése a nagyfokú látásvesztés miatt leszűkül és lelassul, jellemző, hogy a tárgyakat közelről nézi. Bizonyos távolságra lévő tárgyak formáit elmosódottan vagy egyáltalán nem látja. Így az emberi arcot is hiányosan észleli. Sok gyermek nem tud a másik ember arcmimikájára reagálni. A megismeréshez, a térben és síkban való tájékozódáshoz több időre van szüksége. Míg ép szemmel a vizuális benyomások egész tömegét tudjuk egy pillanat alatt rögzíteni, addig a súlyos látássérült csak egy-egy részletet tud megragadni, így ismeretköre kisebb, fogalmai gyakran bizonytalanok. Az aliglátó gyermek a tájékozódás során fokozottan veszi igénybe hallását és tapintását is. Halmozottan sérülteknél ugyanezen problémák hangsúlyosabban jelennek meg. Sok gyengénlátó gyermek küzd a koraszülöttség következményeivel (lassú fejlődés, minimális agyi működési zavar, fokozott fáradékonyság, nyugtalanság). A gyermek mozgásfejlődése is függ a látássérülés jellegétől. Sokszor nehezített a látás és a mozgás összehangolása. A látótér leszűkülése csökkenti a mozgások biztonságát, lendületét, gyorsaságát. A gyengénlátó gyermek számára a tanulás fokozott erőfeszítést, figyelmet, több kitartást igényel, mint ép társainak. A felső tagozaton Az 5. osztályba lépő gyengénlátó. aliglátó gyermek az alsó tagozatos gondos fejlesztés után továbbra is igényli a különleges bánásmódot: látássérüléséből adódó problémái kezelését kompenzáló technikáinak további fejlesztését. Az integráltan nevelt, oktatott középiskolás diák életkori jellemzőinek figyelembe vétele a megsegítés során A középiskolás korosztályra elsődlegesen jellemző a kortárscsoport véleményének felértékelése. A látássérült fiatal sem akar kilógni a sorból, szégyelli, ha lehet leplezi fogyatékosságát. Amennyiben nyilvánvaló a probléma a külső jelek (vastag szemüveg, speciális eszközhasználat), vagy sajátos viselkedés miatt, társaik durva tréfáinak célpontjaivá válhatnak, vagy peremhelyzetbe kerülhetnek. Ennek elkerülése sokszor annyira fontos a gyerekeknek, hogy akár devianciára is hajlamosak a csoportnak való megfelelés
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
38
érdekében. Enyhébb esetekben is gyakori, hogy nem viselik a szükséges szemüveget, nem használják a közlekedésüket jól segítő fehér botot, a tanulást segítő eszközöket. Ritkábban képesek vállalni másságukat, felismerik az egyéni boldoguláshoz vezető társadalmilag elfogadott utat, néhányuk hatalmas erőfeszítéssel tanul, felveszi a versenyt bármelyik jól látó társával. Az így kétségtelenül megszerzett tekintély azonban túl sok fáradságba kerül, kevesen vállalkoznak, és csak nagyon támogató családi háttér megléte esetén képesek erre.
3.2.5.2. A fejlesztő hatású pedagógiai környezet kialakítása Intézményünk, mint kommunikációs színtér Az épület, a berendezés üzenete: „Fontos, hogy biztonságban légy!” Iskolánkat és a hozzá csatlakozó diákotthont igyekeztek úgy építeni, hogy látássérültek számára előnyös adottságai legyenek. Ilyen az osztályok északi tájolása (a direkt napfényt akadályozza meg), a lépcsősorok kezdő és befejező fokának, a pihenőknek sárga csíkkal való jelzése, az épület egyes részein a burkolatok színváltozása. A vizuális akadálymentesítés érdekében nagy méretű, kontrasztos feliratok és térképek segítik a tájékozódást. A „Nézd meg jól a világot!” alapelv érvényesülését segíti, hogy a képek, faliújságok, didaktikai szemléltető képek lehetőleg a tanulók szemmagasságában helyezkednek el, élénk színűek, nagy méretűek, kontrasztosak. A tantermekben a tanári asztal oldalra kerül, így a tanulók közel ülhetnek a táblához, s a tanárhoz. Ültetésük során nem a magasságot, hanem a látásteljesítményt vesszük figyelembe: a legrosszabbul látók ülnek elől, a „sasszemek” hátul. A tanulócsoportok létszáma (8-15 fő) előnyös a gyakori megszólalási lehetőség miatt. A kollégiumban megfelelő, egyedi világítással is rendelkező két-háromágyas hálók, önálló szekrények várják a gyerekeket. Külön van tisztálkodási lehetőséget kicsiknek és nagyoknak. Intézményünk önálló mosodája biztosítja, hogy mindig legyen tiszta ruhájuk, ágyneműjük a gyermekeknek. A módszertani központ folyosójának kialakítása és dekorációja jó benyomást kelt az érkezőben. A fejlesztő szobák berendezése gyermekközpontú, színvilága vidám. A berendezés részét képező rengeteg játék felkelti a gyermekek érdeklődését. A csoportos foglalkozások helyisége - a nagymozgásokat fejlesztő játékokkal - az egyéni foglalkozások fáradtságát oldó játszótér. A módszertani központot felkereső családok nagyon sokféle szocio - kultúrális környezetből érkeznek. Számukra példaértékű az itteni rend, tisztaság, sokszínűség és kedves, elfogadó hangnem, türelmes, empatikus bánásmód. Mindezt az irányukba megmutatkozó gondoskodásnak élik meg. Pedagógiai kommunikációnk Az empátia szerepe a nevelésben „Az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába … A megértés és megérzés fő eszköze az, hogy az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei és különféle feszültségei. Azt úgy is ki lehet fejezni, hogy a személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önmagát.”
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
39
Ezt a meghatározást Dr. Buda Béla: Empátia … a beleélés lélektana című könyvében olvashatjuk. Buda Béla hangsúlyozza, hogy az empátia szerepe azért jelentős a nevelésben, mert a gyermekeknek kialakulatlan a szociális viselkedése és szóbeli kifejező képessége. A megfelelő érzelmi töltésű és tanári irányítású nevelői kapcsolat fontos a gyermek személyiségfejlesztésében. A pedagógusnak lehetősége van arra, hogy a tantárgyával, és számos kulturális, erkölcsi kérdéssel kapcsolatosan érdeklődését, pozitív érzelmeit kifejezésre juttassa. Tanítványai számára azonosulási mintává válhat. Iskolánkban arra törekszünk, hogy egy-egy pedagógus hosszú évekig lehessen együtt tanítványaival. Az ép értelmű gyengénlátók tagozatán ez általában 4 év, a halmozottan sérült gyerekekkel akár 8 év is lehet. Ilyen távon erős érzelmi kapcsolat alakítható ki. Az empátia a gyógypedagógus munkájában különösen fontos, hiszen tanítványai nagyon eltérő személyiségűek. Az iskolába kerülésük előtt, életük első hat évében számtalan kellemetlen élményben volt részük: műtétek, ismétlődő orvosi vizsgálatok, esetleg a fogyatékosságot nehezen elfogadó szülő helytelen nevelése. Ha későbbi életkorban érkeznek, már iskolai kudarcokat is hordoznak magukban. A sérülés okozta egészségügyi és nevelési gondok a pozitívan gondolkodó, erős, bizakodó családokban is nagy terhet jelentenek. A szülő sok esetben az átlagosnál jobban félti gyermekét, kénytelen (távoli lakhelye miatt) egész hétre ránk bízni, beadni kollégiumba. A vele való kapcsolat építésében a pedagógusnak beleélő képességgel kell rendelkeznie. Tanítványaink kétharmad része a diákotthon lakója. Így óhatatlan, hogy a pedagógus (különösen az osztályfőnök) szorosabb kapcsolatba kerül a gyerekekkel, mint egy többségi iskolában. „Mi” éljük át vele élete kisebb-nagyobb örömei, bánatai nagy részét. A serdülőkor amúgy sem könnyű időszakát nehezíti, hogy a látássérült fiatalnak meg kell próbálnia feldolgozni a látásveszteségből fakadó problémáit (beszűkült pályaválasztási lehetőség, kapcsolatteremtési gondok), és ki kell alakítania magában azt az egészséges önbizalmat, erős akaratot, amellyel leküzdheti a rá váró nehézségek jó részét. A lelki harmóniára való törekvésben nyújthat nagy segítséget a gyógypedagógus. Meg kell győznie tanítványát, hogy reális önértékeléssel képes a kitűzött cél elérésére. A pedagógusok empátiás készségét fejleszti az a gyakorlatunk, hogy a tanulók által használt segédeszközöket maguk a tanárok is kipróbálják. A módszertani központ sajátos tevékenységének jellemzője, hogy a munkatársak nemcsak közvetlenül a látássérült gyermekekkel, fiatalokkal foglalkoznak, hanem testi- lelki fejlődésük érdekében a szülőkre, pedagógusokra irányul figyelmük. Nélkülözhetetlen, és a jó kapcsolatteremtés feltétele a kedvező benyomás keltése, a szakszerű, de nem tudálékos tanácsadás, a korrekt tájékoztatás, az őszinte érdeklődés, a türelem és a segítőkészség, a partneri magatartás. Kommunikáció a foglalkozásokon A pedagógus a foglalkozásokon sokféle formában kommunikál: kijelentéseket tesz, elemez, értékel, meggyőz, ösztönöz, kérdéseket tesz fel. A kérdésnek fontos szerepe van a látássérült gyerekek előzetes ismereteinek feltérképezésekor is. Különösen a vizuális természetű fogalmak tisztázásakor. Van-e igazi tartalom a gyerek szavai mögött? Aktivitásra ösztönző felszólításokat használunk, hogy a tanuló jól megfigyelje, ha lehet megtapintsa, több oldalról megvizsgálja a tárgyakat, jelenségeket. Tanáraink egy része már ismeri és alkalmazza Thomas Gordon kommunikációt könnyítő módszereit.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
40
Nonverbális kommunikáció A pedagógus teljes lényével, beszédével, nonverbális viselkedésével hat a tanulókra. Mimikával, gesztusokkal kíséri a tanítást A szemkontaktus az egyik legősibb kapcsolatfelvételi forma. A tanár ezáltal befolyásolhatja a tanulók viselkedését, s visszajelzéseket kaphat arról is, hogy tanítványai megértették-e őt. A gyengénlátók nagy része nem érzékeli a mimikát, s csak nagyon közelről tud szemkontaktust tartani. Ezért őket nem lehet tekintettel figyelmeztetni, ránézéssel felszólítani. Sokkal nagyobb jelentőséget kap a tanár beszéde, hangja. Jó, ha a pedagógus a helyét is többször változtatja az osztályban óra közben, hiszen a gyerekek egy részének látótere is beszűkült. Tanulóink figyelmét érdemes tudatosan is az általuk könnyebben érzékelhető, s részükről is tudatosan alkalmazható paralingvisztikai kommunikáció felé irányítani. A beszédmód (hangerő, hangmagasság, sebesség, ritmus) egyes elemeinek tudatos szabályozása sikeresebbé teheti a tanári tevékenységet, s a látássérült társadalomba való beilleszkedését is. Írásos kommunikáció A tanulók számára előkészített írásos anyagok kiválasztásánál sok szempontot kell figyelembe venni. Nemcsak az a fontos, hogy a tankönyv igazodjon a helyi tantervhez, hanem az is, hogy világos nyelvezetű, áttekinthető szerkezetű legyen. A gyengénlátók számára történő válogatás során figyelembe kell venni a könyv betűméretét, típusát, a szövegben alkalmazott színeket. A differenciált foglalkoztatás igénye miatt iskolánkban az átlagosnál nagyobb számban készülnek feladatlapok, képességfejlesztő feladatlap-sorozatok. Alapvető követelmény, hogy a gyengénlátó számára jól olvasható, tagolt elrendezésű anyagok legyenek. Sokszor szükséges a gyerekek látóképességének figyelembevételével nagyítani azokat. A bevésést, az önálló tanulást segíti a tanár tömör, logikusan felépített táblai vázlata, írásvetítő fóliája. A pedagógusnak gondoskodnia kell róla, hogy közlése valóban eljusson a tanulóhoz. Pl. a terem besötétítése az írásvetítő használatakor, a tanuló közelengedése a táblához. Tanításunk folyamán minden speciális eszközt felhasználunk, minden segítséget megadunk, hogy a tanulók minél több tudásra tegyenek szer, ugyanakkor megfelelő technikákat kell elsajátíttatni velük, hogy az iskolát elhagyva is hozzáférjenek az írásbeli kommunikáció termékeihez. Ugyanilyen fontos, hogy a látássérült is birtokában legyen az írásos közlés lehetőségének. Ennek érdekében a kézírás kiművelésén túl megtanítjuk őket a szabályos gépírás alapjaira és számítógépet használni. Pedagógusaink egy része a speciális módszertani ismereteit főiskolások, integráló tanárok számára írásba is foglalja. Mediális pedagógiai kommunikáció A látáshasználatban korlátozott gyerekek oktatásában kiemelkedő jelentőségű a szemléltetés. Jól felszerelt szertár elégíti ki a tanulói igényeket. A szemléltető tárgyakból egyszerre több példány kell, hogy a tanulók közelről, alaposan megfigyelhessék. Hatékony, ha a szemléltető képek, modellek, térképek hosszabb ideig az osztályban maradhatnak, hogy a gyengénlátó, aliglátó többször is tanulmányozhassa azokat. A térképhasználat is több időt igényel. Jók azok a térképek, amelyeken a tájékozódási pontokat speciális tollal kiemelhetjük. Használunk dombornyomással, házilag készült térképeket is. A technika fejlődése kibővítette eszköztárunkat. Az elektronikus olvasókészülék (különösen a színes) alatt nem csak olvasni-írni lehet, hanem apró tárgyakat, képeket,
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
41
élőlényeket (még mikroszkópi metszeteket is) nagyításban megfigyelni. A videó-kivetítő, írásvetítő mind úgy van elhelyezve, hogy könnyen, gyorsan használható legyen. A szemléltetés nemcsak azért szükséges, mert a látássérült tapasztalati bázisa szegényesebb, mint az ép látásúé, hanem azért is, mert számára a tanulás nagyobb erőfeszítést jelent: nagyobb koncentrációra, akaratra, hosszabb időre van szüksége. A jól alkalmazott szemléltetés az önkéntelen figyelmet is foglalkoztatja, a lényegre irányul, aktivizál. Fontos a vizuális oktatóeszközök használatakor a szemléltetés és a tanári magyarázat szinkronja. Pszichológiai kutatások szerint, ha arról beszélünk, amit bemutatunk, akkor mondanivalónk 30%-át fogadják be a gyerekek, ha másról, akkor csak 9%-át. Először a látványt kell megmagyarázni, s csak utána vonjuk magunkra hallgatóink figyelmét, s akkor mondjuk el a kiegészítő magyarázatokat. 3.2.6. A személyiségfejlesztés feladatai, módszerei Speciális nevelési-oktatási feladatok ellátása A nevelés-oktatás egész folyamatában érvényesülnek az alábbiak: - a gyengénlátó gyermek személyiségének formálása, - sokoldalú, a gyengénlátó gyermek tapasztalati bázisát bővítő tevékenységi formák biztosítása, - önállóságra nevelés, - reális, pozitív énkép kialakítása. A képességfejlesztés területén: - a látóképesség, különböző funkcióinak, - a tájékozódó képességek, - a látás és mozgás koordinációjának, - a kommunikációs képességnek fejlesztése, - hatékony tanulási technikák tanítása. Feladataink életkori szakaszokra bontva Az iskolakezdéstől a pubertásig: - az önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és a tájékozódás terén, - az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható világ megismerése iránt, a speciális segédeszközök használatával. - a működő érzékszervek fokozott kihasználása, - az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez, - az önbizalom, a pozitív énkép alapozása, - az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek, a szem védelme.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
42
A serdülőkor: - az önállóság iránti igény továbbfejlesztése különösen azon speciális optikai segédeszközök iránt, melyekkel a látásmaradvánnyal rendelkező tanulók maximálisan kihasználhatják látásukat, - az érdeklődés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályaválasztási területek felé, - a céltudatos és kitartó akarati tulajdonságok kialakítása az önálló tanulás és későbbi munkavégzés céljából, - az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakozásában, - az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása, - az egészségvédő magatartás szokásainak továbbfejlesztése, - felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre. Személyiségfejlesztési módszerek A motiválás hatékony eszközeinek alkalmazása. A tanulás és a képességfejlesztés számos területén a gyengénlátó gyermekekre lényegesen nagyobb teher nehezedik, mint az egészséges gyermekekre. A normál társadalomba integrálódó fogyatékos embert e többletterhek alól nem mentesíthetjük, mert állóképességétől, akarati erőfeszítéseitől, ambícióitól függ a beilleszkedés sikere. A terhek csökkentése helyett a teherbírást kell megnövelni. Ezt azonban csak kis lépésekben, fokozatosan tehetjük. A gyermek erejét meghaladó szellemi és fizikai terhelés elviselése a pedagógiában szokásosnál intenzívebb és hatékonyabb motiváló eszközök alkalmazásával lehetséges. A motivációs eszközök tartalmaznak hangulati elemeket (vidám és örömteli légkör), életkorra jellemző szükségletek kielégítését (játékosság, versenyszerűség, elismerés), az érdekeltté tétel különféle formáit (jutalmazás, dicséret, megkülönböztetés) és interperszonális kapcsolatokat. Az egyéni adottságokhoz igazodó differenciált bánásmód A fogyatékosság sokféleségéből eredő, igen nagy egyéni különbségek indokolják a pedagógiában szokásos egyéni bánásmód mértékét messze meghaladó differenciálás szükségességét. Ez azonban semmiképpen nem jelentheti hosszútávon az alacsonyabb elvárásokat a gyengénlátó gyermek erőfeszítéseit illetőleg, sőt, fokozatosan fel kell készíteni őt arra, hogy az épek (iskolai, munkahelyi és társadalmi) elvárásai neki mindig is terhelőbbek lesznek. Az osztályfőnök szerepe a személyiségfejlesztésben Tanulás Az osztályfőnök a nevelőtanárral és a szaktanárokkal együttműködve elősegíti a tanulás alapvető feltételeinek megteremtését (nyugodt körülmények, ráhangolódás, felkészülés a tanulásra, időtervezés, aktivizálás, megerősítés). Az osztályfőnök és a nevelőtanár segíti a tanulók egészséges életmódjának iskolán belüli szokásrendjének kialakulását (testnevelés órán kívüli testmozgás, pihentető gyakorlatok, optimális terhelés, látástréning).
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
43
Az osztályfőnök segít annak a megállapításában, hogy a tanuló vizuális, auditív vagy kevert típusú-e a figyelem, emlékezés, bevésés szempontjából. Tanítványaival figyelemösszpontosító, emlékezetfejlesztő gyakorlatokat ismertet meg. A tanulási technikák tanítása folyamatos feladata a felső tagozatnak. Önismeret-fejlesztés, viselkedéskultúra Az osztályfőnök és nevelőtanár összehangolva készíti tervét. Az osztályfőnöki tanmenet és a foglalkozási terv részletezi az önismeret-fejlesztés és a viselkedés alakításának egy-egy osztályra vonatkozó konkrét feladatait. Mindketten egyéni fejlesztési tervet is készítenek Az egyéni fejlesztési terv a pedagógus által készített, egy-egy tanulóra vonatkozó dokumentum, mely a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleményén, esetleg más szakértők által készített diagnózison és saját tapasztalatokon alapuló, egy tanéves időtartamra szóló, sérülés-specifikus terv, mely irányulhat egy vagy több képességterületre. A habilitációs, rehabilitációs foglakozásokat (látásnevelés, Braille, olvasástechnika, egyéni korrekció, dyslexia, dyscalculia, tájékozódásra nevelés), valamint az egyéni fejlesztést (aliglátók informatikája, nagymozgás fejlesztés, finommotorika fejlesztés), logopédiát tartó kollégák és a nevelőtanárok egyéni fejlesztési tervet készítenek. Akiknél szükséges megtanítjuk és gyakoroltatjuk a viselkedés elemi szabályait. Az önismeret-fejlesztés keretében foglalkoznak az önértékelés, önbecsülés, önbizalom, ambíció fogalmával. Gyakorlatokat végeznek az önismeret fejlesztésére. Az osztályfőnökök és csoportvezető nevelőtanárok igyekeznek megismerni a szülők nevelési módszereit. A kritikus időszakot átélő gyermekek és szülők megsegítésére olyan szülői értekezletek szervezhetők, amelyeken az iskola-pszichológus és osztályfőnök, nevelőtanár segítségével dolgozzák fel a problémákat. (Első osztályba kerülés, átmenet a felső tagozatra, pályaválasztás időszaka.) 3.2.7. Intézményünk egészségnevelési programja 3.2.7.1. Az egészségnevelés fogalma Kiindulópontunk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) néhány definíciója: „ Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia egysége.” „Az egészségnevelés olyan tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében.” „Az egészségfejlesztés az a folyamat , amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, megőrizzék, betegség esetén javítsák.” 3.2.7.2. A nevelőtestület egészségnevelési stratégiája – teljes körű egészségfejlesztés Célunk, hogy tanítványaink : - ismerjék látássérülésből eredő egészségügyi és életmódbeli problémáikat - egészségfejlesztési ismeretek elsajátításával életkoruknak megfelelő önállósággal legyenek képesek az általános egészségmegőrzésre, illetve fejlesztésre, valamint azokra a speciális tevékenységekre, amelyek a szembetegségükkel kapcsolatosak - nevelésünk eredményeképpen váljon szokásukká a testápolás, a mindennapi mozgás, az
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
44
egészséges étkezés iránti igény - tudjanak saját maguknak egészséges tanulási, illetve munkakörülményeket teremteni - ismerjék a szembetegségükkel kapcsolatos ismétlődő orvosi vizsgálatok, beavatkozások célját, gyógyításuk, szemészeti állapotuk karbantartásának módjait - kerüljék az egészségüket , különösen szemészeti állapotukat veszélyeztető tevékenységeket, káros szenvedélyeket - ismerjék a betegségek megelőzésére irányuló tevékenységek jelentőségét az egészség megőrzésében, az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket Tanulóink egészségi állapotáért az iskola teljes nevelőközössége felelős: - életviteli mintát adó életmódjával - a látássérülés miatt szükséges speciális többlet ismeretek nyújtásával - betegségek, balesetek megelőzésében - az iskolai, kollégiumi környezet higiénikus, látássérült - barát környezet kialakításával Egészségnevelési feladataink: Higiéniára törekvő magatartás kialakítása. A tanuló sajátítsa el a következőket: - a szem ápolása, fertőzések elkerülése - optikai segédeszközök tisztántartása, rendeltetésszerű használata - általános testápolás, fogápolás - serdülőkori higiénés problémák kezelése - egészséges öltözködés - tisztaság iránti tartós igény - egészséges táplálkozásra nevelés - a korszerű táplálkozás alapjainak megismertetése, a vitaminok, diéták szerepe az optimális állapot megőrzésében - esetenként betegségből fakadó táplálkozási megszorítások ismerete - kulturált étkezési szokások kialakítása - eltérő táplálkozási szokások megismertetése - egészséges mozgásfejlődés elősegítése - rendszeres testmozgás, testedzés a javasolt mozgásformákkal - a szembetegség következtében tiltott mozgásfajták ismerete, kerülése - testtartási problémák tudatos megelőzése (pl. speciális pad helyes használata) - baleset-megelőzés, betegségek elkerülése, az egészség megóvása - felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére, segítségnyújtás - önálló gyalogos közlekedés szabályainak megtanítása, a tömegközlekedési eszközök helyes használatára nevelés. Rászoruló tanulók megtanítása a fehér bot használatára - a szem felépítésének , működésének megismertetése, a szembetegség életmódot befolyásoló hatásának tudatosítása - együttműködésre nevelés az orvosi vizsgálatokon - a szűrővizsgálatok jelentőségének felismertetése Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve - a 6. évfolyamon a természetismeret tantárgy tananyaga alapvető ismereteket tartalmaz: sebek ellátása, vérzések csillapítása, az ájult vagy eszméletlen beteg ellátása. - a 7-8. évfolyam biológia tantárgy tananyagában a következő témakörökkel bővül az elsősegélynyújtás: - elsősegélynyújtás célja, életveszély fogalma - otthoni elsősegély-felszerelés - a bőr sérülései: horzsolás, vágott, szúrt sebek ellátása, égési sebek kezelése
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
45
a mozgás-szervrendszer sérülései: zúzódás, rándulás, ficam, csonttörés, különféle vérzések felismerése és csillapítása (artériás vérzés, vénás vérzés) a pulzus kitapintása, mérése szájüreg vizsgálata, légút-biztosítás, a félrenyelés a légzésvizsgálat, manuális betegvizsgálat eszméletlen beteg stabil oldalfekvő helyzetbe hozása, az ájult vagy eszméletlen ember körülményeinek felismeréséből következtetések levonása, amely a mentők értesítésekor fontos lehet (pl. kábítószer- használat vagy alkoholfogyasztás felismerése az árulkodó jelekből), - biztonságos környezet kialakítása, a sérülttel történő megfelelő kommunikáció (kapcsolatteremtés), segítségkérés a közvetlen környezetben lévőktől (segélynyújtás) - a mentők, tűzoltók, a rendőrség és a segélyhívó telefonszáma, a mentők értesítéséhez szükséges adatok, lehetséges tények közlésének begyakorlása szituációs játék során. A nevelés-oktatás e két tantárgy keretében történik, a tervet a tanmenetek részletezik. -
A lelki egészség megóvására nevelés: - a személyiség kibontakozásának, szocializációjának segítése - problémamegoldó, konfliktuskezelő-képesség fejlesztése - pozitív én-és jövőkép kialakulásának elősegítése - a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés (Alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása.) Függőséghez vezető szokások megelőzése: - a függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése - a meglévő látást, egészséget súlyosan veszélyeztető élvezeti szerek (alkohol, drog, cigaretta) elutasítására nevelés - a káros élvezeti szerek használatának következményei, ezek hatása az egyénre és családjára Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: - reális önismeretre nevelés, reális énkép kialakítása - társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése - elfogadó, toleráns, segítőkész magatartásra nevelés Családi életre való felkészítés: - nemi szerepvállalás - családtervezés, családalapítás feltételei, felelőssége, örökletes betegségek - gyermekgondozás, gyermeknevelés - szerepek a családban, a család harmonikus életvitele - a szabadidő eltöltésének kellemes és hasznos módjai
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
46
3.2.7.3. Egészségnevelési tevékenységek Tanórai: testnevelés, osztályfőnöki, környezetismeret, biológia, technika tantárgyakban. Tanórán kívüli foglalkozások: a heti három testnevelési óra kiegészítéseként hetente kétszer délutáni diákotthoni sportfoglalkozás, gyógytestnevelés, a Gyengénlátó Diákok Sportegyesületének edzései, kirándulások. Hétvégén a kollégiumot igénybe vevők esetében: kirándulások, szabadtéri játékok, uszodai vagy tornatermi foglalkozások. Tájékoztató fórumok: az intézmény gyermekorvosának, védőnőjének, és meghívott előadónak (életkorban minél közelebb álló, drog-prevencióban résztvevő fiatalnak) az előadásai, foglalkozásai. 3.2.7.4. Az egészségnevelési feladatokban különös felelősségű dolgozók köre Gyermekorvos Szemészorvos Védőnő Ápolónők Testnevelők Osztályfőnökök Nevelőtanárok Diákönkormányzatot segítő tanár Pszichológus Mentálhigiéniai, egészségtan-tanári képzettségű pedagógusok Élelmezésvezető 3.2.7.5. Az egészségnevelést szolgáló színterek, berendezések, speciális kiegészítők - az épület tájolása (direkt napfény kiküszöbölése az osztályokban), a belső és külső színterek burkolati jelzései - a tantermek berendezése (helyes testtartást biztosító emelhető asztallapú egyéni tanulópad testmagassághoz illő Ergo-székkel, mosdó minden osztályban) - a látásmaradványhoz igazodó ülésrend az osztályokban - uszoda, öltözők - tornaterem, öltözők - tükrös-terem - sportpályák - játszóudvarok - kollégiumban zuhanyozó, mosdóhelyiségek - orvosi rendelők, betegszobák 3.2.7.6. Módszerek - a tanórákhoz kapcsolódó frontális és differenciált oktatás - előadások meghívott előadókkal (életkoruknak megfelelő témakörökben, DADA program) - sportversenyek - kirándulások szervezése (iskolai és osztály szintű, hétvégi) - videofilmek vetítése - higiénés szokások rendszeres gyakoroltatása (iskolában és diákotthonban egyaránt)
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
47
3.2.7.7. Az egészségmegőrzéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek Intézményünk gondoskodik: - a nevelés-oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáról gyermekorvos és szemészorvos heti többszöri rendelésén - a védőoltásokról - a tanulók évente egyszeri fogászati és ortopédiai vizsgálatáról - rendkívüli esetben a tanulók szemklinikára, egyéb kórházi ellátásra juttatásáról. Bővítjük külső kapcsolatainkat: - Heim Pál kórház, egyéb kórházak, rendelők, szemorvosok, optikusok, az OEP, stb. 3.2.8. Környezeti nevelési program 3.2.8.1. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására - összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” 3.2.8.2. A környezeti nevelés célja „A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
48
kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.” (A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) 3.2.8.3. Helyzetkép A környezeti nevelés megvalósítását segíti, hogy intézményünk az ország fővárosában van, így lehetőségünk nyílik a „Budapest Tanterv” ajánlásait felhasználni. A főváros változatos felszíni formái, múzeum-gazdagsága, a környezettel foglalkozó intézmények elérhetősége élményszerű érték-közvetítést tesz lehetővé. E kedvező adottságokat kihasználjuk a tanórai és tanórán kívüli nevelés során. Iskolánk erőssége, hogy kertvárosi környezetben fekszik, jó közlekedési lehetőségekkel. Intézményünknek saját mikrobusza van. Udvarunk füvesített, fából készült játszóterekkel felszerelt. Az épület világos, higiénés viszonyai jók. Osztálytermeink és kollégiumi szobáink barátságosak, az aulákat növények és a tanulók nagyméretű rajzai díszítik. A tanulókat körülvevő bútorok kényelmesek. A speciális tanulópad hozzájárul a helyes testtartás megőrzéséhez. A tanulóknak az osztályokban is és a diákotthonban is szekrény áll rendelkezésükre, hogy személyes holmijukat elhelyezzék. Étkezés: Saját konyhánk van, ahol házias jellegű ételek készülnek. Az étkezés körülményei kulturáltak. Jeles napokon (karácsony, húsvét) különleges terítést élvezhetnek a gyerekek. 3.2.8.4. Erőforrások Nem anyagi jellegű erőforrások Pedagógusok környezettudatos viselkedése A Diákönkormányzat és a biológia szakkör tagjainak külön felelőssége a környezet óvására Nem pedagógus dolgozóink saját munkaterületükön példát mutatnak (pl. takarítás, kertgondozás, hulladék-kezelés) Anyagi erőforrások A Fenntartó támogatása a pedagógiai programban foglaltak megvalósítására. A Kovács Csongor Alapítvány a Gyengénlátó Gyermekekért támogatja a rászoruló tanulók táborokban való részvételét, esetenként egy-egy rendezvény megtartását. Pályázatok. 3.2.8.5. Alapelvek, feladatok, jövőkép A környezeti nevelési program megvalósítása során a következő alapelveket emeljük ki: - természetszeretet – emberi jogok - kölcsönös függőség - a helyi és globális színterek összefüggései - nevelés a fenntarthatóságért - felelősség
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
49
A környezeti nevelés feladatai A közvetlen és a tágabb környezet sajátosságainak, állapotának megismertetése, az alkalmazkodó és a tájékozódó képesség fejlesztése céljából: - a természetes és mesterséges környezetben való alkalmazkodás elősegítése - intézménylátogatás (múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok) - a város és a kerület nevezetességeinek feltérképezése A környezet természeti és az ember alkotta értékeinek megbecsülése, megőrzése, a személyes felelősség érzésének kialakítása: - személyes példamutatás - a természetközelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, de nem kihasználó életmód bemutatása ( kirándulások, táborozások, esetleg erdei iskola szervezése, megvalósítása) - a környezet állapota iránti fogékonyság fejlesztése, szemléletformálás - a környezetkímélő magatartás gyakorlása erkölcsi alapelvvé alakuljon - környezettel való harmóniára törekvés kialakítása A környezetvédelem általános, mindennapi feladatainak gyakorlása: - a szelektív hulladékgyűjtés megismertetése, szokássá alakítása - ésszerű fogyasztói magatartás, energiatakarékos és környezetbarát életmód kialakulásának elősegítése - az iskola tisztaságának megőrzése, javítása, takarékoskodás vízzel, villannyal, értékmegőrzés-hagyományápolás - a környezeti erőforrások ismerete, felhasználásuk lehetőségei, korlátai Bolygónk környezeti válságjelenségeinek megismertetése (globális problémák): - a helyi és globális szintek kapcsolata - fenntartható fejlődés, a jelen hatása a jövőre - együttműködő magatartás kialakítása: környezeti konfliktusok közös kezelése, megoldása A tudomány fejlődésének nyomon követése: - az új vívmányok, eredmények megismertetése, az információáramlás biztosítása (beszélgetés, szóbeli közlés, tudományos magazinok, tv műsorok, internet, video iskolarádió, faliújság, kiselőadás, házi dolgozat stb.) - kapcsolat környezetvédelmi szervezetekkel - a modernizáció pozitív és negatív következményei a környezetre. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása: - környezet és természetszeretet formálása - az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások egészségkárosító hatásainak megismertetése - a környezet-egészségügyi problémák feltárása - esztétikus környezet létrehozása Egységes kép kialakítása a környező világról (tantárgyak közötti integráció lehetőségei): - tanulmányi kirándulások - kézműves foglalkozások (szakkörök, diákotthoni foglalkozások) - intézménylátogatás - versenyek, szakkörök, jeles napok, kiállítások, hagyományos rendezvényeink - irodalmi alkotások, melyek bemutatják a környezet értékeit - anyanyelv gazdagsága - vonzó jövőkép alkotása, mely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel és szokások kialakulását.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
50
A jövőben a környezeti nevelés területén intézményünkben a diákok számára mintát adóan valósuljon meg: - a mindennapi környezetvédelem (szelektív hulladékgyűjtés, papírtakarékosság, - környezetbarát tisztítószerek használata) - az intézményegységek belső terei rendjének esztétikus díszítésének megőrzése, további - fejlesztése, rendezése - mélyüljenek a tantárgyak közötti kapcsolatok - házi továbbképzés keretében – a munkaközösségek segítségével – bővüljenek a tanárok - környezeti nevelés módszerei - a szelektív gyűjtők elhelyezése, a szelektív gyűjtés gyakorlata. 3.2.8.6. Tanulásszervezés Tanórai nevelés-oktatás: a témák az egyes tantárgyak tanterveiben jelennek meg. Tanórán kívüli foglalkozások: - kiállítások rendezése - szakkör - környezetvédelmi nap - kirándulások, tanulmányi séták - versenyek, vetélkedők - nevelőtanári foglalkozások - hagyományőrző jeles napok 3.2.8.7. Módszerek Látássérült tanulók nevelése-oktatása során különösen nagy figyelmet fordítunk az aprólékos, irányított megfigyelésre, és a szemléltetésre. (Részletesebben az egyes tantárgyak módszertani útmutatójában.) Egyéb módszereink: - érzékelő játékok - memória-fejlesztő játékok - szituációs játékok - modellezés - hatásvizsgálatok - mérések - környezeti témák megjelenítése művészi eszközökkel - tanulói kiselőadások 3.2.8.8. Taneszközök Speciális eszközök: szükség szerint használnak a diákok nagyítókat, távcsőszemüveget, távcsöveket, elektronikus olvasókészüléket a tanulás, tanórán kívüli foglalkozások során. Környezeti nevelést segítő eszközök: Jól felszerelt szertár, könyvtár, számítógéppel összekapcsolt projektor.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
51
3.2.9. A közösségfejlesztés feladatai, módszerei 3.2.9.1. Közösségeink Növendékeink személyisége az őket befogadó kisebb csoportok, közösségek hatására, az emberi kapcsolatok rendszerében fejlődik, alakul. Ilyen közösségek: - osztály - szakköri csoport - készségfejlesztő kiscsoport - énekkar - hittant tanulók köre - diákönkormányzat tagjainak csoportja - kollégiumi csoportok - zenét tanuló diákok csoportja - sportoló tanulók csoportja - integrált óvodások csoportja - integrált iskola-előkészítősök csoportja - integrált tanulók nyári táborának résztvevői köre - családi hétvége résztvevői 3.2.9.2. Az intézmény előnyös földrajzi elhelyezkedésének és országos felvételi körzetének kihasználása
Intézményünk Budapesten működik. Tanáraink tanmeneteik elkészítése során figyelembe veszik a Budapest Tanterv (Ajánlások a helyismeret tanításához a fővárosi iskolák számára) című kiadvány javaslatait. Nevelőtanáraink a foglalkozási terveket a Helyi Tanterv figyelembevételével készítik el, ugyancsak beépítve Budapest megismerését. A főváros természeti, művészeti, építészeti értékeinek bemutatása a hazaszeretetre nevelés jelentős eszköze. Ugyanígy igyekszünk előnyt kovácsolni abból a tényből, hogy tanulóink Magyarország különböző tájairól érkeznek. Szakszerű segítséggel átadhatják egymásnak lakóhelyükről szerzett ismereteiket, érzelmeiket.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
52
3.2.9.3. A hagyományok szerepe a nevelésben Hagyományaink Ünnepélyek, megemlékezések: Tanévnyitó Az aradi vértanúk napja – október 6. Az 1956. október 23-i forradalom emléknapja Halottak napja Hűség napja A Diktatúrák Áldozatainak Napja Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja A Holokauszt Áldozatainak Napja Pedagógusnap Tanévzáró Rendezvényeink: Magyar Tudomány Napja Magyar Kultúra Napja Környezetvédelmi nap Családi hétvégék: - óvodáskorú gyengénlátó, aliglátó gyermekek és szüleik részére, - 2. osztályos családi hétvége (Csemete tábor) - pályaválasztási hétvége az iskolánkban tanuló, valamint az integrált 7. osztályos tanulók és családjaik részére, - tagozatváltást előkészítő hétvége az iskolánkban tanuló és az integrált 4. osztályos tanulók és családjaik részére Mikulás Karácsony, gyertyafényes vacsora Farsang Diáknap Anyák napja Ballagás Fehér Bot Napja (a MVGYOSZ-ben) Szakmai nyílt napok a befogadó köznevelési intézmények pedagógusai számára Életviteli táborok: - integrált általános iskolás tanulók számára - integrált középiskolás tanulók részére Iskola előkészítő tábor leendő elsőseinknek (Vackor tábor) Nyári táborok iskolánk diákjai részére Szakmai konferenciák Versenyeink (esetenként más intézménnyel együtt): Számítástechnikai verseny (intézmények közötti) Matematikaverseny Helyesírás verseny Földrajzverseny Rajzverseny (részvétel házi, hazai versenyeken és nemzetközi pályázatokon)
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
53
Énekverseny Szavalóverseny (fővárosi szavalóversenyek is) Tanulásban akadályozottak országos komplex tanulmányi versenye Gyógypedagógiai intézmények fővárosi kulturális szemléje Zongoraverseny (látássérültek intézményeinek részvételével) Szemészeti vetélkedő (Debreceni társintézmény) Karácsonyi terítési bemutató A Gyengénlátó Diákok Sportegyesülete által szervezett helyi, országos és nemzetközi versenyek (atlétika, úszás, goalball) „A legszebb szoba” címért folyó, havonta értékelésre kerülő verseny Tanulmányi kirándulások Osztályszintű: tavasszal egy alkalommal hazánk természeti és kulturális értékeinek megismerése a tananyaghoz kapcsolódóan Intézményi szintű (évi egy alkalommal, lehetőleg történelmünkhöz, kultúránkhoz kapcsolódva) A környezetvédelmi nap hagyományos kirándulása tagozatonként Ápoljuk a kisebb közösségekben (osztály, diákotthoni csoport) kialakított és megszokott családias rendezvényeket (pl. születésnap, névnap). Megismertetjük a tanulókat a népi hagyományokkal. Megünnepeljük a gyengénlátók oktatása és nevelése nagy szakmai évfordulóit. Az intézményi ünnepélyek, rendezvények, hagyományok ápolása hozzájárul a tanulók humanista szellemű neveléséhez, segíti a tanult ismeretek értelmi és érzelmi elmélyítését. A rendezvények többségén a szülők, testvérek vagy más rokonok, barátok is részt vesznek. Ezek az alkalmak segítik a család és az intézmény kapcsolatát, biztosítva a betekintést az iskola életébe. 3.2.9.4. Az osztályfőnök és a csoportvezető nevelőtanár jelentősége a közösségi nevelésben
Az osztályfőnök az osztályán belül összefogja a tanulók, az osztályban tanító tanárok és a szülők közösségét. Felelőssége széleskörű. Iskolánk hagyománya szerint négy tanéven át vezeti osztályát. A nevelésben kulcsfontosságú szereplő. Feladatait részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat, a munkaköri leírás, nevelési célkitűzéseit az osztályfőnöki tanterv tartalmazza. A csoportvezető nevelőtanár szerepe különösen a családjuktól időlegesen elszakadni kényszerülő bentlakó diákok nevelésében jelentős. Feladatait az SZMSZ, a munkaköri leírás tartalmazza. Az osztályfőnök és nevelőtanár a mindennapi munkában szorosan együttműködik: - egyeztetik és megosztják nevelési és szervezési feladataikat, - terveiket összehangolják, - lehetőség szerint közösen bonyolítják a közösségi programokat, - hospitálnak egymásnál, - az osztályfőnöki órát együtt tartják, - a tanulói jellemzéseket együtt készítik.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
54
3.2.9.5. A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat működtetése lehetőséget nyújt a tanulók demokratikus életformára nevelésére. Növendékeinknek lehetőséget biztosítunk az intézményben folyó, őket érintő lényeges tevékenységek és változások megismerésére, a diáktanácson keresztül folyik az információcsere. Módot adunk arra, hogy kéréseiket, javaslataikat elmondják, kérdéseinkre választ kapjanak. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintésére. Döntési, véleményezési, javaslattételi jogaikat a köznevelési törvény előírásai szerint gyakorolják. A DÖK saját szervezeti és működési szabályzat szerint végzi tevékenységét. 3.3. TEVÉKENYSÉGEK, SZOLGÁLTATÁSOK 3.3.1. Az iskola tevékenységei
3.3.1.1. Tanítás – tanulás - tanóra A tanulás szervezése Az oktatás osztálykeretben folyik. A csoportbontást az igények szerint a testnevelés, az idegen nyelv, az informatika, a technika és a rajz tanítása során alkalmazzuk a leggyakrabban. Felbontjuk a hagyományos osztálystruktúrát a tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos fejlesztő foglalkozások, illetve logopédia, zeneoktatás szervezésekor. A csoportbontások meghatározása nevelőtestületi döntés alapján tanévenként változhat. A tanulók számára a kötelező tanórákon túl a következő foglalkozásokat szervezzük: 3.3.1.2. Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások A Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény és „Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” alapján iskolánk habilitációs, rehabilitációs ellátást biztosít. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységünk céljai és feladatai: -
a vizuális megismerő sérült funkciók fejlesztése, a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális optikai és taneszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: -
a látássérülés súlyossága, a fogyatékosság kialakulásának ideje, a sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, képességei, kialakult készségei,
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
55
kognitív funkciói, meglévő ismeretei, a társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A feladatok a nevelés-oktatás minden területén megjelennek: tanóra, tanórán kívüli foglalkozások. A foglalkozások fajtái: - tantárgyi habilitáció - látásnevelés - Braille írás-olvasás - tájékozódásra nevelés (hosszú fehér bottal közlekedés) - látássérültek informatikája - olvasástechnika - finommotorika- fejlesztés - terápiák ( alapozó, szenzoros integrációs ) - egyéni és csoportos korrekció -
3.3.1.3. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek: a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása - diszlexia terápia - diszkalkulia terápia - egyéni foglalkozások - tantárgyi korrepetálás 3.3.1.4. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetséggondozásban részesítjük azokat a tanulókat, akiknek képességei egyes területeken kiemelkedőek, ideértve azokat is, akik saját adottságaikhoz mérten rendelkeznek valamilyen pozitív képességgel. Minden év májusában a tanulók és szüleik megismerhetik a választható foglalkozások sorát. A tanuló joga, hogy szülei és tanárai segítségével válasszon a foglalkozások közül. A gyermek túlterhelését kerüljük, ennek nyomon követése a tanév során az osztályfőnök és a nevelőtanár feladata. A tehetséggondozás formái: - gimnáziumi előkészítő - számítástechnika szakkör - rajzszakkör - sakkszakkör - nyelvi szakkörök - zeneoktatás, szolfézs - énekkar - iskolai sportkör (feladatait a GYDSE látja el) - tantárgyi tehetséggondozás 3.3.1.5. Pedagógiai szakszolgálat logopédia gyógytestnevelés A kötelező tantárgyi tanórákon kívüli foglalkozások pedagógiai célkitűzései: A látássérüléshez igazodó differenciált fejlesztés megvalósítása. „A fogyatékos gyermekek nevelésében a képességfejlesztés és a differenciáló pedagógia kiemelt jelentőségű. A látássérült elsősorban az információk megszerzésében akadályozott. Ha úgy segítjük, hogy
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
56
a szükséges információkat a rendelkezésére bocsátjuk, csak a pillanatnyi akadályt hárítjuk el, s egyben kiszolgáltatottá is tesszük. De ha kiműveljük azon képességeit, amelyekkel maga is eljut az információkhoz, hosszútávon segítettük, vagyis rehabilitáltuk.” A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről lehetővé teszi, hogy a tanulóink számára kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat szervezzünk. Ennek az időkeretnek egy részét közvetlenül a kötelező tanórák megtámogatására használjuk. Ennek indoklása a következő: Iskolánkban az ép értelmű gyengénlátó tanulóknak ugyanazokat a követelményeket kell teljesíteniük, mint ép érzékszervű, jól látó társaiknak az általános iskolában. Ugyanakkor a látássérült gyermekek számára hosszabb idő szükséges az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására. A tanítás-tanulás megszervezése során figyelembe kell vennünk a következőket: - a nagy dioptriaszámú szemüvegek, lupék, elektronikus olvasókészülékek, nagyított feladatlapok alkalmazása akkor is lassítja a munkatempót, a síkon való tájékozódást, ha a gyermeket önállóságra neveltük, és elsajátította a tempógyorsítást szolgáló kompenzáló technikákat. - a kísérletek bemutatása, a szemléltetés időigényes, sokszor egyénenkénti - a tanítási órán lehetőséget kell biztosítani a segédeszközökkel történő tanulás gyakorlására (térképolvasás, szerkesztések, tanulói eszközökkel való manipulálás optikai segédeszköz használata közben) - felmérésekre, tudáspróbákra az esélyegyenlőség biztosítása érdekében több idő adható a súlyos fokban gyengénlátóknak, aliglátóknak, mint az ép társaiknak. A többi rehabilitációs és egyéb kötelező tanórán kívüli foglalkozást minden tanévben az adott tanulók igényei szerint állapítjuk meg. A törvény biztosította órákat a szükségletek szerint használjuk fel, csoportosítjuk át az egyes évfolyamok között. Látásnevelés: A látásmaradvány maximális igénybevételével, a látási funkciók optimális körülmények közötti gyakoroltatásával, a látási érzékletek tudatosabb és pontosabb kérgi feldolgoztatásával a praktikus látási teljesítmény javulását, a kompenzáló technikák elsajátításával, egyedi optikai segédeszközök használatával a látási fogyatékosság cselekvéskorlátozó hatásának csökkentését kívánjuk elérni. A gyengénlátó gyermekek a látásnevelés hatására nem fognak többet látni, de meglévő látásképességüket megtanulják jobban felhasználni, ezáltal könnyebben tudnak a látó társadalomban érvényesülni. Braille írás és olvasás tanítása aliglátók számára. A progrediáló szembetegség miatt veszélyeztetett és 0,1 alatti vízusú tanulók számára szervezzük. Látássérültek informatikája Aliglátó tanulóinknak be kell gyakorolniuk a látássérültek számára kifejlesztett szoftverek (nagyító- és felolvasó programok) használatát olyannyira, hogy a számítógépet a lehető legnagyobb önállósággal tudják a tanulás- és a munkavégzés szolgálatába állítani. Tájékozódásra nevelés és az aliglátók megtanítása a fehér bot használatára.
Fejlesztési eljárások iskoláskorú gyengénlátók számára (iskolánk tanárainak alkotása) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1996.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
57
Szeretnénk, ha tanulóink az élet lehető legtöbb területén önállóak lennének. Egy ilyen alapvető terület a mozgás és tájékozódás. Két nagy csoportba oszthatók azok a tanulók, akik ebben a speciális oktatásban részesülnek: - azok, akiknek a biztonságos mozgáshoz és tájékozódáshoz nélkülözhetetlen a fehér bot - azok a tanulók, akik képesek nagyon hosszú fehér bot nélkül közlekedni, de gyenge látóképességük, vagy más ok miatt (pl. túlzottan féltő szülői magatartás miatt önállótlan, bizonytalan) szükségük van tájékozódási képességük fejlesztésére. Olvasástechnika Az egyéni fejlesztőprogram elsősorban azoknak a nem dyslexiás gyengénlátó gyerekeknek készült, akik átlagos nyelvi adottságaik miatt gyengébb olvasási teljesítményt nyújtanak. Cél a tanulók felzárkóztatása, melyet az olvasáshoz szükséges látási információk minőségileg jobb feldolgoztatásával, valamint az olvasás automatizálásának elősegítése érdekében céltudatosan összeállított gyakorlási anyaggal igyekszünk elérni. Finommotorika fejlesztés A látássérült kisgyermek iskolába kerülésekor gyakran mutat elmaradást a szem- kéz koordináció, finommotoros képességek területén. Az írástanuláshoz, önkiszolgáláshoz feltétlen szükséges képességek célirányos fejlesztését nyújtjuk ezeken a rehabilitációs foglalkozásokon. Terápiák A látássérülés az egyéni fejlődés során más területek érését is negatívan befolyásolhatja. Ilyen elmaradások korrekciójára alkalmazunk szükség szerint olyan terápiás eljárásokat, mint a szenzoros integrációs terápia vagy az alapozó terápia. Egyéni és csoportos korrekció Az ép értelmű tanulók alsós osztályaiban és a halmozottan sérültek osztályaiban különösen fontosnak tartjuk az osztályfőnökhöz való kötődést, így ezekben az osztályokban a korrekciós foglalkozásokat lehetőség szerint az osztályfőnökök tartják. Az iskola régi hagyománya szerint az osztályfőnök egyéni és csoportos korrekciós foglalkozásokat szervez. A korrekciós órák területei lehetnek: mozgáskorrekció, látásnevelés, értelmi és a nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, figyelemfejlesztés, a látással szoros kapcsolatban lévő írásolvasás fejlesztése, átmeneti segítségnyújtás lemaradó tanulók felzárkóztatásához. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatása Diszlexia terápia: Felzárkóztató program az olvasás és a nyelvhasználat zavaraival küzdő gyengénlátó tanulók számára. Célunk, hogy a tanulóink pontosan, a természetes beszéd ütemével körülbelül azonos, illetve látóképességükhöz mérten ezt minél jobban megközelítő tempóban olvassanak, s értsék az olvasott szöveg tartalmát.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
58
Diszkalkulia foglalkozások: Felzárkóztató program a számolási, matematikai képességek gyengeségével küzdő tanulók részére. Célunk a matematika tanulásához szükséges képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása. Egyéni fejlesztő foglalkozásokat tartunk elsősorban a magatartászavarban szenvedő, autisztikus viselkedésű, hátrányos helyzetű tanulóknak. Tantárgyi korrepetálást nyújtunk azoknak a tanulóknak, akik gyengébb képességeik, sok hiányzásuk vagy egyéb hátráltató tényezők miatt egy-egy tantárgy ismereteinek, készségeinek elsajátításában, begyakorlásában olyan jelentős elmaradást mutatnak, amely akár eredményes továbbhaladásukat is veszélyezteti. Iskolánk a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből oldja meg a szükséges csoportbontásokat. Testnevelés: szemészeti diagnózis alapján kerülnek két csoportba a tanulók. Több évtizedes szemészeti adatok szerint körülbelül a növendékek fele csak korlátozott mozgásanyagot végezhet (ezért eltérő testnevelési programot alkalmazunk) Idegen nyelv: angol, német, a csoportbontást indokolja, hogy azonos osztályfokon tanítjuk a két nyelvet. Technika, rajz: a magas osztálylétszámok, a látásmaradvány mértékének és a finommotorika fejlettségének nagy szóródása indokolja a csoportbontást. Informatika órán a nagyobb létszámú osztályokat a szaktanterem befogadóképessége és az egyéni segítségnyújtás, differenciált foglalkoztatás biztosítása érdekében tanítjuk bontott csoportokban. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek célja Tehetséggondozásban részesítjük azokat a tanulókat, akiknek képességei egyes területeken kiemelkedőek, ideértve azokat is, akik saját adottságaikhoz mérten rendelkeznek valamilyen pozitív képességgel. Pedagógiai szakszolgálat A gyógytestnevelés célja a veleszületett vagy szerzett betegségek miatt mozgásszervileg károsodott tanulók egészségi állapotának helyreállítása, javítása egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében. A logopédiai ellátás célja az intézményben tanuló súlyos beszédhibás, esetenként enyhe hallássérüléssel is küzdő gyermekek kezelése. A tanulás tanítása Munkánk során fejlesztjük a tanulók tanuláshoz szükséges képességeit, formáljuk a tanuláshoz való viszonyát, személyiségét, hatékony tanulási szokásokat alakítunk ki, mindig hangsúlyozva a látássérülés okozta hátrányok leküzdését.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
59
A tanulmányi idő egészében törekszünk az alapkészségek kialakítására, a gyermek térben és síkon való tájékozódó-képességének fejlesztésére, a szükséges optikai eszközök önálló használatának gyakorlására. 3.3.1.6. Versenyek, ünnepélyek szervezése Tantestületünk nagy fontosságot tulajdonít a hagyományok ápolásának, a kiemelkedő történelmi események méltó megünneplésének. Ugyancsak igyekszünk emlékezetessé tenni tanulóink számára az emberi összetartozásra nevelő ünnepeket. E tevékenység jelentősége növekszik napjainkban, amikor sajnálatos módon egyre több gyermek él hátrányos körülmények között. Sok esetben csonka családban. Házi versenyek szervezésén túl keressük a lehetőségeket az ép gyermekekkel közös programokra, versenyekre is tanulóink sikeres társadalmi beilleszkedése céljából. Intézményünkben hagyományosan sokféle rendezvényt szervezünk, melyeket az éves munkatervek tartalmaznak. A tanévet megelőzően a munkaközösségek megállapodnak a szervezők személyéről, a programokat megelőzően pedig vállalják a szervezési feladatokat. Rendszeresen megünnepeljük a látássérültek nevelésével, oktatásával összefüggő évfordulókat. Rendezvényeink többségére meghívjuk diákjaink szüleit is. 3.3.1.7. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar hallgatóinak gyakorlati képzése A felsőfokú intézmény képzéséhez igazodva lehetővé tesszük, hogy a Kar hallgatói rendszeresen hospitálhassanak és tanítási gyakorlatokon vehessenek részt. Fogadjuk a levelező tagozatos hallgatókat is. 3.3.1.8. Az iskolapszichológus tevékenysége, a nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
beilleszkedési,
Az iskolapszichológus feladata két fő területre irányul: - diagnosztika - fejlesztő/terápiás beavatkozás 1. Diagnosztika: - a gyermek képességeihez igazodó iskolázás megítélése - az eredményes tanulást biztosító kiegészítő tevékenység megválasztása - a fejlődés ellenőrzése - pályaválasztást, társadalmi beilleszkedést szolgáló vizsgálatok - személyiségfejlődési zavarok és magatartászavarok hátterének feltárása - krízishelyzetek feltárását célzó vizsgálatok - a sérült gyermek családjának, környezetének vizsgálata Diagnosztikai módszerek: - klinikai pszichológiai exploráció - pszichológiai diagnosztikus interjú - pszichológiai heteroanamnézis - exploratív játék - mentális funkcióvizsgálat Raven szerint - mentális képességvizsgálat Bender szerint - pszichológiai keresztmetszeti státusz - Rorschach projektív próba - személyiségvizsgálat TAT - személyiségvizsgálat CAT
magatartási
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
60
- személyiségvizsgálat PFT - farajz-teszt, családrajz - Világteszt - intelligenciavizsgálat MAWGYI – R szerint - intelligenciavizsgálat Binet szerint - intelligenciavizsgálat WISC szerint 2. Terápia A pszichológus a feltárt állapot alapján határozza meg a beavatkozás helyét és fajtáját. Ezek a következők lehetnek: - foglalkozásterápia (pl rendszeres közös festés-rajzolás) - komplex miliőintervenció (a környezeti tényezők változtatása a gyermekkel foglalkozó szakemberek bevonásával) - krízisintervenció (akut krízis során a gyermek és családja pszichológiai segítése) - pszichológiai tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak – rövid, közepes, hosszú - alap pszichoterápia családnak - pszichoterápiás tanácsadás a szülőknek - játékterápia - szupportív terápia - pályaválasztási tanácsadás - szabadinterakciós csoport szülőknek, pedagógusoknak - csoportfoglalkozás serdülőknek (pszichodráma) - relaxáció, autogén tréning gyerekeknek - miliőterápia A pszichológus tevékenysége a beilleszkedési, magatartási és egyéb pszichés rendellenességekkel küzdő tanulók megsegítésére irányul. Ehhez a helyzet minden résztvevőjének együttműködése szükséges: a gyermek, a szülő, az osztályfőnök, a nevelőtanár, a gyermekfelügyelő közös munkája. A pszichológus feltárja a helyzetet, közvetít a résztvevők között, és javaslatot tesz a megoldásra, a megsegítés formájára, a partnerek szerepére. Megszervezi és működteti a terápiás csoportot. A beilleszkedési, vagy terápiás programot esetenként fotókon, videofelvételeken rögzíti a későbbi pedagógiai célú felhasználás érdekében. 3.3.1.9. Zeneoktatás „Nem lehet egészen boldog ember az, akinek nem öröm a zene.” Ez a csodálatos kodályi gondolat áll iskolánk zenei nevelésének középpontjában. A zenei nevelés célja, jelentősége A zene örömforrás, egyúttal sokoldalúan kibontakoztatja a diákok képességeit. Célunk, hogy a zenetanulással minél közelebb vigyük tanulóinkat a zene megértéséhez és élvezetéhez. Képességeikhez mért legmagasabb szintre eljuttatni őket a hangszeres muzsikálás során, a koruknak megfelelő zenei anyagon. A zenetanulás fegyelemre és rendszerességre szoktat, (rendszeres gyakorlás nélkül nem érhető el eredmény). Fejleszti a koncentráló képességet (a darabokat folyamatosan végig kell játszani). Szerepléshez, közönséghez szoktat, bármilyen rövid darab előadása is örömöt, sikerélményt nyújt, a harmonikus személyiség fejlődéséhez járul hozzá (nyilvános hangversenyek, szereplések, vizsgák). Tanulóink képességei igen változóak, a látássérüléssel gyakran társuló mozgás problémák csökkentésére kiválóan alkalmas a zongorázás, egyes esetekben a furulyázás. A jobb és bal
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
61
agyféltekék összehangolásával nemcsak mozgás-látás koordináció fejlődik, hanem az értelem, érzelem is. A kétévente sorra kerülő Látássérült Fiatalok Komolyzenei vetélkedőjén nagy számmal indulnak tanítványaink és értékes díjakat nyernek el. A zenei nevelés színterei A zongoratanítás két tanteremben folyik. A gyakorlásra az esti órákban nevelőtanár felügyelete mellett van lehetőség. Az ének-zene órák jól felszerelt ének-zene szaktanteremben zajlanak. Igyekszünk kihasználni a tanórán kívüli zenei nevelési lehetőségeket, élő zenei bemutatók, hangversenyek szervezésével. 3.3.2. Kollégiumi foglalkozások, szabadidős tevékenységek
A kollégium szervezeti felépítése két alapfeladat ellátását teszi lehetővé: a fogyatékos tanulók diákotthoni elhelyezését és a napközi-otthonos ellátást – mind az ép értelmű, mind a tanulásban akadályozott (halmozottan sérült) gyengénlátók és aliglátók számára. Intézményünk egyedülálló abból a szempontból, hogy a diákotthonban az ép értelmű és a halmozottan sérült tanulók azonos csoportban (integrálva) élnek az esti, a reggeli, a hétvégi időszakaszokban. A kollégium tevékenységét, a tanulók életrendjét a házirend és a napirend szabályozza: Ébresztő, reggeli teendők Étkezés, további reggeli teendők Indulás az iskolába Tanórák Ebéd Levegőzés, szabadfoglalkozás Tanulás (a tanulási idő alatt a tanulók hab.-rehab. és nem kötelező foglalkozásokon, zeneórán stb. vesznek részt egyénileg) közben uzsonna irányított foglalkozások vacsora esti teendők és irányított foglalkozások villanyoltás
>
kollégium iskola
> >
napközi iskola
kollégium
A látássérült gyermekek életvitelében, az önálló felnőtti életre felkészítés érdekében rendkívüli fontosságú a fogyatékosság(ok) okozta hátrányok leküzdésének megtanítása, a fogyatékossággal való együttélés elfogadtatása. Mindez alapvetően meghatározza a kollégiumi tevékenységek gyógypedagógiai szemléletű alakítását: törekvésünk a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó életviteli problémák megoldására, valamint a szociális szempontból hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tehetséggondozására irányul. A reggeli és az esti kollégiumi tennivalók a gyengénlátó, aliglátó gyermekek nevelésében a kötelező ellátáson túl az önállóság, önkiszolgálás fejlesztését és az egyéniség kibontakozását célozzák. Ezt tervszerűen és egyénekre alkalmazva végezzük, ennek érdekében foglalkozunk az alábbiakkal:
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
62
- a személyi higiénia (szem-, szemüveg, egyéni látásjavító és egyéb segédeszközök gondozása, testi higiénia) - kulturált és minél önállóbb étkezés (evőeszközök helyes használata, kenyér-kenés, ételek szedése, folyadékok töltése - egészségi állapotuk kezelése. Az arra rászoruló gyermekek rendszeres gyógyszerezése, a gyógyszerezés fontosságának és az állapotával járó egyéb egészségügyi szabályok betartásának megtanítása, fokozott figyelemmel kísérése. (szemcseppek és egyéb gyógyszerek) - saját ruházat felismerése és rendben tartása (szekrényrend, mosás, varrás, vasalás, tisztaruha váltás stb.) - saját környezet rendben tartása (tanulási és a tanulást segítő eszközök, játékok, könyvek, egyéni polcok, a hálókban ágyazás, ágyneműtartók rendje, polcok fogasok rendezése) - a közösség környezetének ápolása (játékok megóvása, elcsomagolása, takarítás, virágok gondozása, hálók dekorálása, otthonossá tétele) - a közösségi élet szabályainak megtanítása, alkalmazása (pl.: testvéri és baráti kapcsolatok ápolása, kiépítése, közös és egyéni beszélgetések, játékok, kisebbek segítése, tolerancia stb.) - a szabadidő kellemes, kulturált és hasznos eltöltése (pl. kicsik mesekazettára alszanak, a nagyobbaknak olvasás és/vagy beszélgetés elalvás előtt) A kollégiumi foglalkozások egy részén a bentlakó és a bejáró tanulók közösen vesznek részt. Az esti órákban a foglalkozásokon értelemszerűen csak a bentlakó tanulók tevékenykednek. A foglalkozások szervezésénél figyelembe vesszük a tanulók egyéniségét, fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását. Ennek érdekében tevékenységeink több színtéren működnek: Az iskolai szervezési keretek között az oktatótanárok vezetésével folyik (a kollégiumi foglalkoztatásokkal egy időben) habilitációs, rehabilitációs órák nem kötelező felzárkóztató, tehetséggondozó órák egyéni fejlesztő foglalkozásaink a személyiség- és magatartásproblémás gyermekek részére A kollégiumi foglalkozások: tanulás, séta, kultúrfoglalkozások, munka- és tornatermi foglalkozások, uszoda, játék, szabadidő szervezése. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján a következő témakörökben heti 1 foglalkozást szervezünk: - tanulás - énkép, azonosságtudat; egyetemes kultúra - környezettudatosság - testi és lelki egészég - felkészülés a felnőtt szerepeire; aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; gazdasági nevelés - hon- és népismeret A témakörökben 3 téma feldolgozása az életkornak megfelelő szinten történik. Egy-egy alkalommal 20-45 perces időtartamban, a tanulók előzetes ismereteit, érdeklődését figyelembe véve ajánlott.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
63
A nevelőtanárok saját választásuk alapján szerveznek esti foglalkozásokat: -
kézműves-foglalkozások: (bábkészítés rajz, színezés;) művészeti foglalkozás: (filmklub, zeneklub-éneklés, zongoragyakorlás, iskolarádió műsorkészítés, meseolvasás, mesedramatizálás) játék (társasjáték, kártyajáték, sakk, mozgásos játékok, játéktanulás), számítástechikai - foglalkozás, személyiségfejlesztő foglalkozás(terefere klub, drámajáték)
Külső oktatókkal szervezett tevékenységeink: hit-és erkölcstan, hitoktatás , kulturális rendezvények, stb. A kollégiumi foglalkozások évenként igények szerint változnak. Hétvégi programok A diákotthoni ellátást igénylő tanulók a hétvégeket heti, kétheti, esetleg havi gyakorisággal családjuk körében töltik. Tapasztalataink szerint sok tanuló családja él távol az iskolától, általában igen nehéz anyagi körülmények között. Esetenként határon túli magyar gyermekeket is nevelünk, az ő hazautazásukat is megpróbáljuk havonként megszervezni. A szombaton és vasárnap intézményünkben tartózkodó gyermekek létszáma változó. Mindezek miatt a hétvégi programok szervezése különös gondosságot igényel, hiszen szerteágazó igényeket és sokrétű nevelési feladatot kell összeötvöznünk. Ezért a hétvégék programjainak összeállításakor és lebonyolításakor az alábbi szempontok határozzák meg tevékenységünket. A vidéki gyermekek életük jelentős részét Budapesten töltik. Sokan középfokú tanulmányaikat is itt folytatják. Meg kell tehát ismerniük a fővárost több szempontból is: - nagyvárosi közlekedés (mozgólépcső, aluljárók stb.) - ügyintézési, vásárlási lehetőségek (hivatalok helye stb.) - történelmi és kulturális építmények, emlékhelyek, egyéb építmények - kirándulási lehetőségek, természeti adottságok - szórakozási lehetőségek (színház, mozi, könyvtárak stb.) - egészségügyi intézmények A tervezett programok a szükséges ismeretek megszerzésén túl segítik a tanórákon megtanultak elmélyítését, a szabadidő jó felhasználásának megtanulását. A kollégista gyermekek – különösen, akik a hétvégék egy részét, vagy többségét itt töltik – a mindennapi életviteli technikák javát nem családjukban, hanem az intézményben tanulják meg. A hétvégi programunk szervezésekor tehát törekszünk az alábbiakra: - háztartásvezetési ismeretek elsajátítása (önálló ételkészítés, mosogatás, takarítás stb.) - háztartási és egyéb gépek működtetése - önálló és csoportos közlekedés gyakorlása A programok szervezésekor figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy hétvégeken mind az életkor, mind a nemenkénti különbség, mind a meglévő fogyatékosság szempontjából heterogén csoport számára tervezünk. A nyári szünidőben igények és lehetőségek szerint rendszeresen táborokat szervezünk. Az állami gondoskodásban részesülők és a veszélyeztetett tanulók ellátása A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek ellátását a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályozza. Ez intézményünk munkáját is
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
64
befolyásolja. A gyermekvédelmi gondoskodásban élő látássérült tanulóink harmonikus személyiségfejlődése érdekében fokozottan szorgalmazzuk azt, hogy minél hamarabb családi gondoskodást kapjanak. Törekszünk arra, hogy a gyermekek kapcsolatát hozzátartozóikkal kiépítsük és a családba visszahelyeztessük. Amennyiben erre nincs lehetőség, a nevelőszülőkhöz való elhelyezést tartjuk a leghumánusabbnak és legbiztonságosabbnak. Természetesen a kollégiumi ellátást továbbra is biztosítjuk. A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek az élet minden területén hátrányos helyzetűek. Nevelésük fokozott figyelmet igényel. Az előző fejezetben részletezett, minden gyengénlátó tanulónkat érintő és számukra nyújtott ellátáson felül a sokéves tapasztalat alapján az alábbi feladatokat valósítjuk meg: - személyre szóló egyéni törődés, szeretetteljes, bensőséges gondoskodás - önállóságra nevelés az életviteli technikák minden területén - hazautaztatás megsegítése - tehetséggondozás – amelynek nem feltétele a jó tanulmányi eredmény, hanem elsődlegesen a tehetség és az érdeklődés - saját tulajdon fogalmának kiépítése (pénz, ruházat, játék, könyv) - saját emlékek gyűjtése (fotók, régi játékok, könyvek stb.) - önálló életvezetés gyakorlása (háztartási ismeretek, ügyintézés, kapcsolattartás) - utógondozás (egyéni kérések és lehetőségek alapján) Az intézmény gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusának tevékenysége, a szociális hátrányok enyhítése: - számon tartja a veszélyeztetett, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkat. - elemzi családi, anyagi helyzetüket a szülők, a tanárok és a különböző hivatalos személyek tájékoztatása alapján. - segíti a rászoruló szülőket hivatali ügyintézésükben és tájékoztatja őket a különböző - szociális és egyéb juttatásokkal kapcsolatban. Az intézmény dolgozói és külső támogatói szükség szerint ruhaneművel, tanszerrel, játékkal támogatják, látják el a szegény sorsú gyermekeket. Egyéb tevékenységi formák Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. A tanítási órákon kívül szervezett fejlesztő foglalkozások e tevékenység színterei. Drogmegelőzési program 7-8. évfolyamon zajlik külső szakemberek segítségével. Pályázatok hasznosítása Tehetséggondozó nyári táborokhoz anyagi fedezetet. Felvilágosító munka szülői értekezleteken. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a fogyatékos embereket a fogyatékos gyermekeket nevelő szülők szociális támogatásáról. Kapcsolatot tartunk e témában illetékes hivatalokkal, fogyatékosokat segítő alapítványokkal. Játékkölcsönzés – elsősorban az alsó tagozatos tanulók számára. 3.3.3. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködése
Az intézményünkben tanuló gyermekek szülei számára konzultációs lehetőségeket: - iskola-előkészítő tábor idején, - a tájékoztató füzet útján, - a szülői közösségen keresztül, - osztály- és össz-szülői értekezleteken, fogadóórákon - nyílt napokon - családi hétvégéken.
rendszeresen
biztosítunk
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
65
A szülőket a tanév során több alkalommal levél útján is tájékoztatjuk az intézmény programjairól, egyéb közérdekű tudnivalókról. A tanév végén tájékoztatást kapnak a következő tanévi tankönyvekről, a tartós tankönyvhasználat rendjéről, taneszközökről, diákotthoni ruházati szükségletről, a testnevelés-úszás felszerelésről. Ismertetjük a kirándulások fajtáit, az iskola által nyújtott segítség formáit (mikrobusz, alapítványi támogatás kérése, stb.). 3.3.4. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tevékenységei A módszertani központi munkatársai feladatukat helyileg a módszertani központban, valamint az érintett fővárosi és vidéki közoktatási intézményekben látják el. A programok egy részében a tantestület iskolai és kollégiumi részlegében dolgozó tanárok és segítők is részt vesznek. A szülői, tanulói, befogadó iskolai igényekre érzékenyen reagáló módszertani központ a különböző életkorú látássérülteket eltérő módon segíti. Az óvodások korrektív, kompenzatív fejlesztése, iskolára felkészítése a szülőkkel egyeztetett időpontban egyéni, és heti rendszerességgel szervezett csoportos fejlesztő foglalkozások keretében történik. A látássérült gyermeket nevelő családok számára szervezett nevelést segítő fejlesztő munkába a gyermek családját is bevonjuk. E körbe tartozó tevékenységek és programok: - egyéni beszélgetés, - gyógypedagógiai tanácsadás, - képességfejlesztő játékok és fejlesztő szakirodalom kölcsönzése, - családi hétvégék, - „Szülők Iskolája”. A családokat tájékoztatjuk gyerekük nevelését, fejlesztését érintő rendelkezésekről, a szociális juttatások köréről. A befogadó óvodák igénye, hogy az utazótanár a gyermek óvodájában a helyszínen adjon segítséget a környezet adaptálásához, a kisgyermek fejlesztéséhez. Az integrált oktatás előkészítését szolgálja az iskola-előkészítő tábor, amelyen a látássérült gyermek, a szülő és leendő pedagógusa vesz részt, valamint az első osztályt kezdő gyermekek leendő pedagógusai részére júniusban és augusztusban szervezett, egy-egy napos szakmai továbbképzés is. Az együttnevelést segítő módszertani központ segítséget nyújt a gyermeknek és családjának, valamint a befogadó közoktatási intézmények óvodapedagógusainak, tanítóinak, tanárainak az integrált óvodások fejlődése, az iskolások eredményes tanulása, és beilleszkedése érdekében. A közvetlen segítségnyújtás egyik formája a gyógypedagógiai tanácsadás, amely : - a gyermek különleges igényeinek a feltárására, - speciális módszertani kérdésekre, - nevelési problémák megoldására, - a követelmények vonatkozásában tehető engedményekre, - az értékelés kérdéseire, valamint - kompenzációs technikák megtanítására irányul. Az integrációt segítő tanácsadó tanárok rendszeres utazótanári ellátásban részesítik a fővárosi általános iskoláiba járó gyerekeket. A rendelkezésükre álló személygépkocsival vagy tömegközlekedési eszközökkel meglátogatják az első ötödik és kilencedik osztályos, valamint a súlyos problémával küzdő gyengénlátó, aliglátó vidéki tanulókat is, így a
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
66
helyszínen segítik a pedagógiai munkát. A befogadó iskolák és az integrációt segítő gyógypedagógus együttműködésének dokumentuma óvoda esetén a „Nyitni-kék”, általános iskola esetén a „Ne felejts!”, középiskola esetén a „Ráció-integráció” dosszié. Ezek szükség szerint bővíthető dokumentumgyűjtemények, amelyek egyrészt tartalmazzák mindazokat a sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos információkat, amelyek ismerete alapvetően szükséges a befogadó pedagógus munkájához, másrészt segítik a kapcsolattartást és az együttműködést a gyógypedagógussal. A dossziék végigkísérik a tanuló iskolai éveit, folyamatosan bővülnek feljegyzésekkel. A dokumentumok segítségével végigkövethető az integráció során a sajátos nevelési igényből fakadó különleges bánásmód megvalósulása. Vidéki gyógypedagógiai módszertani intézmények az intézményünkkel kötött együttműködési megállapodás alapján regionális partnerintézményként vesznek részt ellátási körzetük látássérültjeinek utazótanári megsegítésében. „Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” értelmében a gyengénlátó, aliglátó tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógusunk az együttműködés során: a) segíti a pedagógiai és szemészeti diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a látássérüléshez, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális optikai segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejlődésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Intézményünkben az integrált tanulók gyermekszemész szakorvos vizsgálatában részesülhetnek, amelynek során szemüveg, és különleges látásjavító optikai eszközök felírására, valamint az optikai és elektronikai segédeszközök ajánlására, kipróbálására van lehetőség. Az utóbbi eszközök kiválasztását a rehabilitációs tanár vagy gyógypedagógus segíti és szervezi. A szülők kérésére a középiskolások tiflopedagógiai megsegítését is ellátja a módszertani központ, sőt a felsőfokú tanulmányokat folytató látássérültek is igénylik az elsősorban speciális eszközökre és tájékoztatásra vonatkozó gondoskodást. Az integrációt segítő gyógypedagógus egyéni tanácsokat ad és segíti az új iskola megismerését is. Az integrált hetedik és nyolcadik osztályos tanulók, valamint a középiskolás látássérültek, számára évente nyári tábort szervezünk. Az inkluzív óvodák és iskolák pedagógusainak önképzését és továbbképzését többféleképpen segíti a szakszolgálat: - Nyílt napokat szervez, amelyeken sérülés-specifikus fejlesztési eljárásokat, módszereket, eszközöket ismerhetnek meg a pedagógusok, és konzultálási lehetőségre is van mód. Megismertetjük a vonatkozó törvényeket is.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
67
- Speciális pedagógiai tájékoztatást nyújt előadások tartásával, szimulációs gyakorlatokkal és szakirodalom ajánlásával, és írásos tájékoztató anyagokat állít össze. - Pályaválasztási tanácsadást szervez a szegregáltan és integráltan oktatott 7. osztályos tanulók számára. - Eszközbemutatókat tart a legújabb optikai, elektronikai és egyéb tanulást segítő eszközök megismertetésére. - Akkreditált tanfolyamon átfogó alapvető tiflopedagógiai ismeretek átadását biztosítja. Módszertani intézményünk együttműködik a Diákotthonnal a szegregáltan és integráltan oktatott 4. és 7. osztályos tanulók és családjaik számára rendezett tematikus családi hétvégék szervezésében. Felkérésre szerepet vállal befogadó iskolák látássérüléshez kapcsolódó tolerancia programjain. Alapvető kívánalom, hogy az intézmény minden dolgozója ismerje és figyelembe vegye tanulóink sajátos nevelési igényeit „a napirendjükhöz kapcsolódó minden időfaktorban és helyszínen. Ennek érdekében a módszertani központ látásjavító eszközökkel foglalkozó tanára szimulációs gyakorlatokat biztosít, szemészeti alapismereteket és tapasztalati bázist az intézmény különböző dolgozó csoportjai számára. A megszerzett speciális tudás birtokában elvárható, hogy mindenki megértéssel és megfelelő módon forduljon a gyerekek felé. A módszertani központ folyamatosan bővíti a kézikönyvtár állományát, a kölcsönözhető fejlesztő-játékok gyűjteményét és a látásjavító- eszköz tárat. 3.3.5. Az iskola, a kollégium és a módszertani intézmény együttműködése A módszertani központ szervezi és koordinálja az intézmény integrációt segítő munkáját. Ebben a feladatban évek óta 13-14 iskolai tanár is részt vesz. Az általuk nyújtott gyógypedagógiai megsegítés sokirányú tevékenységben nyilvánul meg: - bemutató órák és foglalkozások tartása a módszertani központ rendezvényein (nyílt nap, tanfolyam, iskola-előkészítő- tábor, családi hétvégék); - bemutató órák tartása nyílt napoktól függetlenül is, a kívánt osztályfokon és tantárgyban, a befogadó iskolák pedagógusainak egyéni vagy csoportos igényéhez igazodóan; - konzultáció széleskörű szakmai szempontok alapján; - felkérésre előadás tartása a rendezvényeken; - szülők és tanulók fogadása tanórákon, tájékoztatásuk; - feladatgyűjtemények alapját képező feladatlap sorok kidolgozása, összeállítása; - módszertani útmutatók készítése különböző tantárgyakhoz gyengénlátókat oktató pedagógusok számára. Az integrációt segítő iskolai tanárok a felkéréseknek kiváló szakmaisággal tesznek eleget. A résztvevő pedagógus és nem pedagógus vendégekkel törődőek. A módszertani központ tanárai tartják a kapcsolatot a befogadó iskolák pedagógusaival; továbbképzési téma-kínálatukat folyamatosan bővítik az aktuális szakmai újdonságokkal, gyűjtik, továbbítják az együttneveléssel kapcsolatos kérdéseket, és koordinálják a közös munkát. Ahogy a pedagógus-továbbképzési tevékenységben együttműködnek a módszertani központ munkatársai az iskolai pedagógusokkal, ugyanúgy az intézményi gyakorlatra jellemző rugalmas, segítőkész magatartás és együttműködés valósul meg a családi hétvégék, nyári integrációs táborok szervezésében és megvalósításában a diákotthon és a módszertani központ között.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
68
Az intézmény néhány szakmai alkalmazottja mindhárom intézményegység munkájában részt vesz (szemorvos, ápolónő, védőnő, szociálpedagógus, látásjavító eszközök gyógypedagógusa, pszichológus). E szervezési mód biztosítja a szakmaiságot, és a gazdaságosságot egyaránt. Az iskola, a diákotthon és a módszertani központ közös programjainak megvalósulásához az intézmény biztosítja a gazdasági hátteret, (épület, ellátás, segítő személyzet). A kialakult feladat-megosztási és együttműködési formák jól példázzák az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményi modellnek megfelelő működést. A tanulók, a szülők és a pedagógusok együttműködését az IMIP „Kommunikációs technológiák” c. fejezete is tartalmazza: - kommunikációs formák (írás- és szóbeli tájékoztatók, feljegyzések, beszámolók, jegyzőkönyvek), - kommunikációs színterek (értekezlet, megbeszélés, faliújság, számítógépes belső hálózat, tapasztalatcsere) Másik fontos alapdokumentumunk, az SZMSZ, a III. és IV. fejezetében szabályozza részletesen az együttműködés formáit, többek között a Diákönkormányzattal és a Szülői Szervezettel történő kapcsolattartás formáit. 3.3.6. Az intézményi könyvtár működése Intézményünk épületének közelmúltban történt bővülése lehetővé tette, hogy külön könyvtártermet rendezzünk be a tanulók és a felnőttek számára. A könyvtárat igénybe vehetik a technikai és ügyviteli dolgozók is. A könyvtáros tanár feladatköre kibővült a tankönyvek beszerzésével. Az új beszerzések között egyre nagyobb szerepet játszanak a korszerű ismerethordozók : CD-ROM, DVD. A tanulók számára a könyvtárban is lehetőséget tudunk biztosítani az elektromos olvasókészülék használatára. 3.3.7. A Gyengénlátó Diákok Sportegyesülete A sportegyesület célja: iskolánk tanulóinak mindennapi testedzésének biztosítása. Az egyesület a diákok egészségét, testmozgását, szellemi és fizikai jó közérzetét és ezek egyensúlyát előtérbe helyező és magas szinten tartó élet-és szemléletmód kialakítására és népszerűsítésére törekszik. Együttműködik a látássérültek sportját szervező, segítő hazai és külföldi szervezetekkel. Testnevelőink diákjainkat évente többször viszik atlétika, úszás és goalball versenyekre. A sportegyesületet a Fővárosi Bíróság 2003 – ban bejegyezte. A sportegyesület és az iskola együttműködési megállapodást kötött.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
69
4. ESZKÖZRENDSZER 4.1. AZ INTÉZMÉNY ÉPÜLETE Iskolánk tágas udvarral, sportpályákkal, tornateremmel, tükrös tornaszobával, szaktantermekkel, tankonyhával és tanuszodával rendelkezik. Nagy ablakai, tantermeink üvegfala sok természetes fény bejutását teszi lehetővé, mert a tantermek ÉK-DNy-i tájolásúak, így sok világosság jut be, de a tanulókat nem zavarja direkt napfény. A mesterséges világítást még így is állandóan használjuk (a tantermi fényerő 1000 Lux). Néhány esetben a gyermek fényigénye, közelhajolása a könyvekhez szükségessé teszi a tanulóasztal külön, helyi megvilágítását is. A foglalkozások színterei: osztálytermek, előadóterem (kémia, fizika tantárgyakhoz), szaktantermek: technika (2db), rajz (2db), ének, számítástechnika (2db), idegen nyelv, földrajz – biológia), tornaterem, uszoda, mozgásfejlesztő „tükrös terem” egyéni fejlesztő szobák (3db) zongoraoktatás szobái (3db) kétfunkciós csoportszoba pszichológus szobája könyvtárak (tanári és tanulói) tankonyha játszótér (2db) sportudvar. klubszobák hempergők videó-terem Intézményünk rendelkezik a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) rendelet 7. számú mellékletében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel. 4.2. BERENDEZÉS 4.2.1. Speciális tanulóasztal A tanulók speciálisan kialakított egyéni tanulóasztalt használnak. Az asztal lapjának dőlésszöge állítható, így a gyermek gerince mentesül a görnyedéstől. Az asztalokat saját magunk terveztük a funkciótól függően: osztálytermi használatra jobb és balkezeseknek, zeneterembe, egyéb szaktantermekbe. A tanulópadokra egyéni szükséglet szerint helyi megvilágítást szerelünk, és csúszásgátló fóliát helyezünk. 4.2.2. Falitábla Kerámiatábláink nagyméretűek, külön világítással ellátottak. Színük sötét zöld vagy fekete, melyen éles kontrasztot ad az általában használt sárga kréta.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
70
4.2.3. Szemléltető eszközök Iskolai szertárunk a többségi iskolában is használatos szemléltetési eszközökkel rendelkezik. Speciális eszközeink: matematika: speciális vonalzó, körző, Braille matematika jelrendszer földrajz: dombortérképek, bp.-i aluljárók dombortérképe, rajzolható felületű (duo) térképek, világító földgömb, domború földgömb, stb. biológia: domború zoológiai és anatómiai egységcsomag, Opticart készülék, modellek, állatpreparátumok stb. kémia: Braille periódusos rendszer. Pedagógusaink folyamatosan készítenek saját kezűleg taneszközöket, pl.: nagyméretű, világító kartonból szám- és betűkártyákat, hívóképeket, speciális számegyenest, nagyméretű ábrákat stb. Külön a gyengénlátók számára készült környezetismereti diasorozatot, földrajzi atlaszt használunk. A módszertani központ aliglátó óvodások látásnevelését szolgáló eszköz a Light-box (világító doboz) és eszközcsomagjai. 4.2.4. Speciális füzetek Az írástanítás kezdetén külön az iskolánk részére előállított – az éplátásúak füzetéhez képest nagyobb vonalközű, erősebb vonalazású füzetet használunk (saját tervezés). A füzetek sárga színű papíron zöld vonalazással készülnek. Fokozatosan csökkenő vonaltávolságú, három fokozatú segédvonalas és egyféle alapvonalas írófüzetbe írnak a tanulók. Négyzethálós füzetből kétfélét használunk. Az írásmozgás automatizálása után igyekszünk áttérni a szokványos füzetekre, ügyelve arra, hogy a megvásárolt füzetek vonalazása jól látható legyen. 4.2.5. Optikai és elektronikus segédeszközök Szemüveg A gyengénlátó tanulók jelentős része visel szemüveget, melyet a szülő döntése alapján vagy a gyermek állandó kezelőorvosa, vagy iskolánk szemésze ír fel. Sok aliglátó tanuló használ távcsőszemüveget, mely megfelelő előtéttel közeli munkához, annak levételével távolra nézéshez is alkalmas. A távcsőszemüveg használatát a szemész és a pedagógusok tanítják meg a gyermeknek. A szemészorvos esetenként fényszűrő szemüveget ír fel, a káros sugárzás kiszűrésére, az éleslátás erősítésére. Távcsövek A távcsöveket a távolabbi környezet megfigyelésére használják a gyengénlátó tanulók(pl. nagyobb teremben, múzeumban, kiránduláson). Fajtája szerint a távcső lehet monokuláris (egyszemes) vagy binokuláris (kétszemes). Nagyítók (lupék) Intézményünk hazánkban egyedülállóan gazdag választékú, nagyon jó minőségű lupékkal rendelkezik, melyeket folyamatosan biztosít a gyermek látóképessége és egyéb adottságai (esetleges mozgássérülés, fényérzékenység) szerint. A nagyító lehet kézi nagyító, sornagyító, vagy fejre erősíthető, talpas. Használunk állványos nagyítókat is, melyek lehetővé teszik, hogy a tanuló mindkét kezével tevékenykedhessen. A lupék jelentős része beépített világítású, esetenként speciális sorkiemelő műszaki megoldással.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
71
Nagyító használatát segítő eszközök A nagyító alkalmazását könnyítő eszközök: laptartó, könyvtartó állvány, - csúszásgátló fólia - helyi megvilágítás mobil lámpával, - nagyítótartó csipesz. Elektronikus olvasóeszközök – Olvasótelevízió: különböző típusait használjuk (fekete-fehér, színes, nagyképernyős, hordozható, telepített). Kisméretű ábrák, betűk, szövegrészek, lapos tárgyak síkidomok, pénz, bélyeg, óra, hőmérő, iránytű, sőt apró élőlények, stb. nagyítására alkalmasak. Az olvasótelevízió egyben egyéni olvasóeszköz aliglátó növendékek számára. Egyes típusai alkalmasak írásra, szerkesztésre, és sokféle technika gyakorlására (ollóval vágás, varrás), valamint szemléltetésre is. A különböző méretű hordozható készülékek elsősorban olvasáshoz használhatók. Van olyan változatuk, amelyek alatt rövidebb szöveget is lehet írni. Használatuk hálózatra kapcsolással, illetve saját akkumulátorral történik. Új típusok keresésével és számuk szükségszerű növelésével folyamatosan foglalkozunk. Az olvasókészülékek használati módja eltérő, egyesek önállóak, más típusok televízióval, önálló, video-bemenettel rendelkező monitorral, illetve számítógéppel kapcsolhatók össze. A számítógéppel egybekapcsolt készülék lehet osztott képernyőjű, kamerával egybeépített is. Írásvetítő (nagy fényerejű) A többségi általános iskolával ellentétben besötétített teremben használjuk. A tanulók közel helyezkednek el a vetítővászonhoz. Fontos eszközünk, mert a táblai szemléltetésnél jobban látható. Fényereje 4000-6000 lumen között. Az írásvetítő használatához minden tanteremben falra rögzített, lehúzható vetítővászon van. Életvitelt könnyítő eszközök - speciális óra (tapintható vagy beszélő) - folyadékszint jelző (hangjelzés vagy rezgés) - beszélő eszközök: pl.: hőmérő, konyhahosszúságmérő.
és
személymérleg,
színfelismerő,
Pontírógép aliglátó tanulók részére A 10 % alatti látásmaradvánnyal rendelkező tanulók számára lehetővé tesszük a pontírás elsajátítását is. 4.2.6. Nagyító – másoló gépek és tartozékok Ma már nélkülözhetetlen eszközünk, tanulói segédletek készítésére használjuk. A speciális tankönyvek hiányából adódó gondokat enyhíti. Az egyes feladatlapok, térképek, hangjegyfüzet elkészítésénél a gyermek egyéni látóképességéhez lehet alkalmazkodni. Két fajtáját használjuk: fekete-fehér és színes. Intézményünk rendelkezik számítógéppel és szkennerrel egybekapcsolt másológéppel. A nagyított és másolt anyagok összekötését fűzőgép, esetenként szükséges megóvását lamináló gép használata biztosítja.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
72
4.2.7. Számítógép és számítástechnikai eszközök Tanulóink tanórai, szakköri és szabadidős foglalkozásokon gépkezelői alapismereteket tanulnak. Olvasástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz az aliglátó tanuló számára is. Az aliglátó ill. később megvakult tanulók oktatásához egyéb speciális gépeket és programokat is alkalmazunk. Multimédiás számítógép lehetővé teszi az Internetre kapcsolódást. Az intézményben használt számítástechnikai eszközök: tanulónként számítógép floppy és CD meghajtókkal 19” vagy 21”-os monitor speciális perifériák (Braille-kijelző és nyomtató) Braille beszélő és jegyzetelő készülék Magyar ékezetes billentyű és egér Hangfalak, hangkártyák Színes nyomtató Szkenner, hozzá OmniPage program Jogtiszta szoftverek Nagyítóprogramok: Zoom Text, Supernova, Magic Képernyőolvasó szoftver: Jaws Multimédiás CD-k (hangos szótár, elektronikus hangoskönyv stb) Interaktív tábla 4.2.8. Projektor – számítógéppel egybekötve Az ismeretterjesztő filmeket e készülékek segítségével nagy méretben a falra vetíthetjük. Így egy időben egy egész osztály, vagy akár ennél is több tanuló számára tudunk szemléltetést biztosítani. A készülékeket előadások alkalmával szemléltető, összegző diák (Power Point) kivetítésére is használjuk. 4.2.9. Videokamera és digitális fényképezőgép Az intézmény életével kapcsolatos események képi rögzítése, módszertani anyagok rögzítése válik lehetővé a modern technika alkalmazásával. 4.2.10. Dombornyomású képeket előállító készülék (p.i.a.f.: pictures in a flash) Alapvetően a földrajztanításban használjuk dombortérképek sajátkezű előállítására. Az aliglátó gyermekek tapintásának fejlesztésére is kiválóan alkalmas. 4.2.11. Testnevelési eszközök Rendelkezünk: - A tornatermi alapkészlettel: talajszőnyeg, svédszekrény, bordásfal, zsámoly, pad, edzőgerenda, kosárlabdapalánk, gyűrű, mászókötél, mászórúd, magasugróállvány léccel. - Erősítő gépekkel: multifunkciós erősítő, evezőpad, szobakerékpár, futópad. - Sportjátékszerekkel: kosárlabda, röplabda, tollaslabda, medicinlabda, (többféle tömegű) gumilabda, szivacs-, csörgő-, stuck-labda, tornabot, karika (több méretben), gumikötél, ugrókötél, nyeleslabda. - Képességfejlesztő szerekkel: gyógylabda, ikerlabda, Body Roll hengerek, mini gumiasztal, billegőlap (több méretben),
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
73
kiegészítő tornakészlet, mini kosárgyűrű, gördülő egyensúly-deszka, lépegető félgömb, masszírozó párna. - Uszodai eszközökkel: úszódeszka, úszólap, összerakható úszókarika, békaláb, karúszó, tenyérellenállások. Kerékpárokkal Szánkókkal Rollerekkel 4.2.12. Könyvtár – médiatár Könyvtárunk körülbelül 13 000 kötetet és több száz audiovizuális dokumentumot tartalmaz. Egyik helyiségben a gyermek részleg kapott helyet, ahol tanulóink hozzáférhetnek a számukra szükséges kézikönyvekhez, ismeretterjesztő és szépirodalmi művekhez, kötelező irodalomhoz. A gyerekkönyvtár számára igyekszünk minél több öregbetűs könyvet beszerezni, ezzel is segítve tanulóink olvasásra szoktatását. Kiemelt jelentőségük van iskolánkban a hangos könyveknek is. A másik helyiségben a pedagógusok és egyéb dolgozóink férhetnek hozzá a számukra szükséges szakirodalomhoz, kézikönyvekhez, folyóiratokhoz. Itt kapott helyet a média tár, ahol a kezdetben gyűjtött videók és hangkazetták mellett egyre bővül a CD, CD-ROM és DVD állományunk is. Itt van lehetőség a gyerekek számára a csoportos foglalkozások, vetélkedők, könyvtári órák tartására is. 4.2.13. Zeneoktatás eszközei 2 db zongora, 5 db pianínó, 2 db digitális zongora, ritmushangszerek, HI-FI berendezés, cd – k, videó filmek, kottatár.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
74
5. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE
A választott kerettanterv megnevezése: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 1. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez: Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez: Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára 5.1. ÓRATERVEK Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma 2013 Helyi tanterv óraterve, ép intellektusú gyengénlátó tanulók
1. évfolyam Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom
évi
heti 9
2. évfolyam évi
heti
324
9
3. évfolyam évi
heti 324
8
288
Idegen nyelv Matematika
4
144
Rehabilitáció
4
144
1
36
5
180
4. évfolyam Összesen heti évi 1-4. évf. 8
288
1224
3
108
108
4
144
612 36
Matematika rehabilitációval
648
Erkölcstan
1
36
1
36
1
36
1
36
144
Környezetismeret
1
36
1
36
1
36
1
36
144
Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rehabilitáció-informatika
2 2 1 5
72 72 36 180
2 2 1 5
72 72 36 180
2 2 1 5
72 72 36 180
2 2 1 5 1
72 72 36 180 36
288 288 144 720 36
25
900
25
900
25
900
27
972
3672
1
36
1
36
72
Tanórák összesen Tantárgyi rehabilitáció összesen
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom: +2 óra 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom: +2 óra 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom: +2 óra; matematika: +1 óra 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom: +2 óra; idegen nyelv +1 óra
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
75
Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma 2013 Helyi tanterv óraterve, ép intellektusú gyengénlátó tanulók Felső tagozat
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Összesen heti évi heti évi heti évi heti évi 5-8. évf.
Magyar nyelv és irodalom
5
180
5
180
4
144
4
144
648
Idegen nyelvek
3
108
3
108
3
108
4
144
468
Matematika
4
144
4
144
4
144
4
144
576
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
72
2
72
2
72
2
72
288
Erkölcstan
1
36
1
36
1
36
1
36
144
Természetismeret
2
72
2
72
144
Biológia-egészségtan
2
72
1
36
108
Fizika Rehabilitáció
2
72
1 1
36 36
108 36
Fizika rehabilitációval
144
Kémia
1
36
2
72
108
Földrajz
1
36
2
72
108
Ének-zene
1
36
1
36
1
36
1
36
144
Vizuális kultúra
2
72
2
72
1
36
1
36
216
Hon- és népismeret
1
36
Informatika Rehabilitáció
2
72
36 1 1
36 36
2
72
2
72
Informatika rehabilitációval Technika, életvitel és gyakorlat Rehabilitáció
180 108 288
1
36
1 1
36 36
1
36 1
36
Technika rehabilitációval
108 72 180
Testnevelés és sport
5
180
5
180
5
180
5
180
720
Osztályfőnöki
1
36
1
36
1
36
1
36
144
28
1008
31 1116
31
1116
4248
2
72
2
72
216
Tanórák összesen Tantárgyi rehabilitáció összesen
28 1008 2
72
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása: 5. évfolyam: magyar nyelv és irod.: + 1 óra; vizuális kultúra: +1 óra 6. évfolyam: magyar nyelv és irod.: + 1 óra; matematika: +1 óra; vizuális kultúra: + 1 óra 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom: + 1 óra; matematika: +1 óra; informatika: +1 óra 8. évfolyam: idegen nyelvek: +1 óra; matematika: +1 óra; informatika: +1 óra
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
76
A választott kerettanterv megnevezése: Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat (1-4. évfolyam) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára
11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)
Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma 2013 Helyi tanterv óraterve, enyhén értelmi fogyatékos gyengénlátó tanulók 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Alsó tagozat heti évi heti évi heti évi heti évi Magyar nyelv és irodalom 7 252 7 252 7 252 7 252 1 36 1 36 Rehabilitáció Magyar nyelv és irodalom rehabilitációval
Összesen 1-4. évf. 1008 72 1080
Matematika
5 180
5 180
4 144
4 144
648
Erkölcstan
1
36
1
36
1
36
1
36
144
Környezetismeret
2
72
2
72
2
72
2
72
288
Ének-zene
2
72
2
72
2
72
2
72
288
Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Életvitel és gyakorlat rehabilitációval Testnevelés és sport
2
72
2
72
1
36
1
36
2 1 1
72 36 36
2 72 1 36 3 108
288 72 216
5 180
36 720
27 972
3672
Tanórák összesen Tantárgyi rehabilitáció összesen
5 180
5 180
1 36 5 180
25 900
25 900
25 900
1
36
1
36
1
36
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása: 1. évfolyam: matematika: +1 óra; rajz és vizuális kultúra: +1 óra 2. évfolyam: matematika: +1 óra; ének-zene: +1 óra 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom: +1 óra; matematika: +1 óra 4. évfolyam: életvitel és gyakorlat: +2 óra
108
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
77
Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat 5-8. Évfolyam
Felső tagozat
5. évfolyam heti
Magyar nyelv és irodalom
5
évi
6. évfolyam heti évi
180
4
7. évfolyam heti
144
Idegen nyelvek
évi
8. évfolyam Összesen heti évi 5-8. évf.
4
144
4
144
612
2
72
2
72
144
Matematika
4
144
4
144
4
144
4
144
576
Erkölcstan
1
36
1
36
1
36
1
36
144
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2
72
2
72
2
72
2
72
288
Hon- és népismeret
1
36
Természetismeret
2
72
Földrajz
36 2
72
4
144
4
144
432
1
36
2
72
2
72
144
Ének-zene
2
72
2
72
1
36
1
36
216
Rajz és vizuális kultúra
2
72
2
72
1
36
1
36
216
Informatika Rehabilitáció
2
72
1 1
36 36
1 1
36 36
1 1
36 36
108 108
Informatika rehabilitációval
216
Életvitel és gyakorlat Rehabilitáció Életvitel és gyakorlat rehabilitációval
1 1
Testnevelés és sport
5
180
5
180
5
180
5
180
720
Osztályfőnöki
1
36
1
36
1
36
1
36
144
28
1008
28
1008
31
1116
31
1116
4248
1
36
1
36
1
36
1
36
108
Tanórák összesen Tantárgyi rehabilitáció összesen
36 36
3
108
3
108
3
108
252 36 288
Szabadon tervezhető órakeret felhasználása: 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom: +1 óra; informatika: +1 óra 6. évfolyam: életvitel és gyakorlat: +2 óra 7. évfolyam: matematika: +1 óra; életvitel és gyakorlat: +1 óra 8. évfolyam: életvitel és gyakorlat: +2 óra
Intézményünk pedagógusai 2011-ben a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület „Elkötelezettség a Kiválóságért” pályázata keretében kidolgozták egy felkészítő első osztály tantervét. Indoka: tapasztaljuk, hogy évrőlévre nagyobb arányban érkeznek hozzánk tanköteles, de iskolaéretlen gyermekek. Megoldási mód: felkészítő első osztály tantervének készítése, ilyen osztály indítása. A felkészítő első osztályt végzett gyermekek esélye megnövekszik arra, hogy sikeresen végezzék el az első osztályt. A felkészítő év megkíméli őket a súlyosabb kudarctól, és pozitívabb attitűdjük alakulhat ki a tanuláshoz, ami pedig kihat egész életpályájukra.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
78
A felkészítő első osztály óraterve Heti 20 órás keret megoszlása:
10 óra komplex csoportos foglalkozás (anyanyelvi készségek fejlesztése, írásolvasás előkészítés, mennyiségi tapasztalatszerzés, számolási készség alapozása, környezeti nevelés alapozása) 2 óra csoportos vizuális-manuális nevelés (rajz és kézművesség) 1 óra csoportos ének-zenei- foglalkozás 2 óra csoportos mozgásnevelés (testnevelés és úszás) 5 óra (10 X 0.5 óra) egyéni fejlesztő foglalkozás (látásnevelés, finommotorika fejlesztés, testséma fejlesztés, kommunikációfejlesztés, logopédia, tájékozódásfejlesztés, figyelemfejlesztés, memóriafejlesztés, logikus gondolkodás fejlesztése stb. a tanulók egyéni szükségletei szerint).
5.2 KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE „Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik.” (NAT) Alsó tagozat „Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes e tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
79
tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.” (Kerettanterv)
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
80
Felső tagozat „Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
81
tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.” (Kerettanterv)
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
82
Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján: Anyanyelvi kommunikáció – A gyengénlátó, aliglátó tanuló számára a megfelelő látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedő információk érzékelése, megértése, feldolgozása és alkalmazása. Tanári irányítással képessé válik a kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök használatára (a beszédhang minőségének változtatása, az arckifejezések, gesztusok alkalmazása). – A tanuló az ismeretszerzés és az írásos kommunikáció során, szükség esetén a látássérültek számára kifejlesztett speciális szoftvereket használ. – A pozitív attitűd kialakítása magában foglalja a nyilvánosság előtti magabiztos megszólalásra való törekvést. Idegen nyelvi kommunikáció – A gyengénlátó és az aliglátó tanuló esélyegyenlőségét növeli a társadalmi beilleszkedésben az idegen nyelv tudása. – Számára is szükséges a szövegfajták széles körének ismerete (irodalmi szövegek, újságcikk, honlap, levél stb.), segédeszközök (jegyzetek, ábrák, térképek) használata szövegek megértéséhez, alkotásához. – A kompetencia része a tanulását könnyítő optikai segédeszközök készségszintű használata. – A pozitív attitűd magában foglalja az idegen nyelvek iránti érdeklődést.
Matematikai kompetencia – Speciális szemléltetés és segédeszközök biztosítása mellett a gyengénlátó, aliglátó tanuló is ismeri és használja a matematikai jeleket, képleteket, modelleket, geometriai ábrákat, grafikonokat. Természettudományos kompetencia – A gyengénlátó, aliglátó tanuló kompetenciája kiterjed a gyengénlátással kapcsolatos biológiai és fizikai ismeretekre is. Digitális kompetencia – Az ismeretek kiegészülnek a szabályos, tízujjas gépírás elsajátításával. – A digitális kompetencia felöleli a speciális képernyőnagyító-, olvasó programok használatát, a látássérült embereket érintő weboldalak ismeretét is. – A tanuló képes a számára megfelelő tanulási/munkakörnyezet kialakítására, ahhoz segítség kérésére: megfelelő méretű monitor, másolóállvány, egyedi megvilágítás, speciális program stb., Szociális és állampolgári kompetencia – A saját szembetegséggel kapcsolatos ismeretek megszerzése, higiéniai szabályok betartása, a látáskímélő életmód kialakítása. – Fokozott figyelem a konstruktív kommunikáció képességének kialakítására, mások bizalmának elnyerésére, eredményes stressz-, frusztráció-, és konfliktuskezelésre. – A látássérült személyek jogainak, pozitív diszkriminációs lehetőségeinek ismerete.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
83
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – A gyengénlátó és az aliglátó tanuló, fiatal érvényesüléséhez egyéni életpálya – építésre való képesség. – A sikerorientáltság, az innovációra való hajlam kialakítása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – A gyengénlátó és az aliglátó tanuló látóképességétől függ képi gondolkodása, ábrázolási, önkifejezési készsége. – Élményei, érzései színvonalas kifejezése erős kontrasztos hatást biztosító képalkotó technikák elsajátításával, a megfelelő rajzeszközök használatával, aliglátás esetén pedig agyag mintázásával, plasztikával biztosítható. – Tudatosuljon benne hogy társas kapcsolatai alakításában jelentősége van saját külső megjelenése esztétikumának is. A hatékony, önálló tanulás – Az egyénileg szükséges optikai segédeszköz ismerete, készségszintű használata az önálló tanulás feltétele. – A tanuló képes szokásrend kialakítására a megfelelő tanulási környezet megteremtésében: emelhető asztallapú munkaasztal, megfelelő világítás, optikai eszköz biztosítása stb. – A hatékony tanulás feltétele a személyiség és a látássérülés szempontjából leghatékonyabb tanulási módszerek begyakorlása. – A pozitív attitűd folyamatosan fennálló motivációt, fejlett teherbíró, alkalmazkodó és kudarctűrő képességet feltételez. A kompetencia-fejlesztés főként készségfejlesztő tevékenység, mely áthatja a gyógypedagógiai általános iskolai oktatás egészét Az ép értelmű gyengénlátók tagozatán a következő tantárgyak tanmeneti tervezésében (készségfejlesztő órarészletek, ismétlő-, gyakorló-, összefoglaló-, rendszerező órák) jelennek meg ezek a területek: Magyar nyelv és irodalom: Anyanyelvi kommunikáció, Hatékony, önálló tanulás, Szociális- és állampolgári kompetencia, Digitális kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Matematika: Matematikai kompetencia, Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Idegen nyelv: Idegen nyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Történelem: Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális- és állampolgári kompetencia
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
84
Természetismeret: Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Informatika: Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Rajz: Anyanyelvi kommunikáció, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, Digitális kompetencia Technika: ( Hon- és népismeret ) Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Ének: Anyanyelvi kommunikáció, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Osztályfőnöki: Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanulásban akadályozott gyengénlátó tanulók tagozatán a következő tantárgyak tanmeneti tervezésében jelennek meg ezek a területek: Magyar nyelv és irodalom: Anyanyelvi kommunikáció, Hatékony, önálló tanulás, Szociális- és állampolgári kompetencia, Digitális kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Matematika: Matematikai kompetencia, Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Történelem: Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás, Szociális- és állampolgári kompetencia, Természetismeret: Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Földrajz: Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Hatékony, önálló tanulás Rajz: Anyanyelvi kommunikáció, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, Digitális kompetencia Technika: Anyanyelvi kommunikáció, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Ének: Anyanyelvi kommunikáció, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
85
Osztályfőnöki: Anyanyelvi kommunikáció, Digitális kompetencia, Szociális és állampolgári kompetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kompetencia alapú készségfejlesztés további színterei a tanórán kívüli foglakozások
Anyanyelvi készségfejlesztés Matematikai készségfejlesztés Egyéni és csoportos korrekció Olvasástechnika fejlesztés Dyslexia reedukáció Dyscalculia foglalkozás Aliglátók informatikája Informatika szakkör Művészeti szakkörök Tantárgyi felzárkóztató órák ( magyar, matematika, idegen nyelv )
Egyéb órakeretből:
Zeneoktatás
Órakereten kívül:
Társalgás idegen nyelven Kollégiumi foglalkozások
A fenti fejlesztő órák óraszámát minden tanévben az aktuális tantárgyfelosztás határozza meg az osztályok, tanulók igényeihez igazodva, de az óraszám minden esetben eléri a törvény által meghatározott minimum százalékot. 5.3 ”KERESZTTANTERV” Kiemelt fejlesztési területek, nevelési célok Minden műveltségi terület, tantárgy alapvető feladata, hogy sajátosságai, és lehetőségei szerint részt vegyen a tanulók korszerű alapműveltségének kialakításában. A kereszttanterv az a tanterv, amely valamennyi terület tartalmába beleszövődve, a pedagógiai munka egészét átható feladatokat tartalmazza. A NAT tartalmazza a tantárgyakon átívelő kiemelt fejlesztési feladatokat. Ezek a következők: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
86
10. Gazdasági és pénzügyi nevelés 11. Médiatudatosságra nevelés 12. A tanulás tanítása A nevelési területek kiegészítése A gyengénlátó, aliglátó tanulók kommunikációjának fejlesztése Közvetlen kommunikáció, ismeret- tapasztalatszerzés A csökkent vizuális befogadóképesség miatt a látássérült tanulók ismeretei számos területen hiányosak. Megismerési, érzékelési folyamataik nehezítettek, ezért minden tantárgy törekszik a valóság teljes „megláttatására”: 1. Vizuális módon a látási megkülönböztető képességet segítve, hogy a tanulók tapasztalatai pontosabbá, sokrétűbbé váljanak; speciális szemléltető eszközök, képek., nagyítások., ábrák, makettek, preparált tárgyak, kísérletek, optikai segédeszközök, írásvetítő, olvasó tévé, diavetítő stb. segítségével. Más, ép érzékszerveket segítségül hívva; tapintás, hallás, szaglás, ízlelés, testérzetek. Így olyan komplex érzékelési, megismerési folyamat elsajátíttatása válik lehetővé, mely szokássá válva a későbbi önálló ismeretszerzést teljesebbé teheti. 2. A konkrét érzékszervi élmények tudatos feldolgozása, az analízis, szintézis, lényegkiemelés, általánosítás, következtetés műveleteinek tudatosítása, egymásra épülésük mikéntjének megláttatása a további közvetlen információszerzést segíti. 3. Kiemelten szükséges a műveltségi területek jeleinek, a jelrendszerek alapvető sajátosságainak, (betűk, számjegyek, hangjegyek, térképjelek, képletek, műszaki rajzok) változatos formáinak megfigyeltetése, értelmezése, a tanult ismeretek köréhez való kapcsolása. Törekedjünk arra, hogy a tanulók a tantárgy jelrendszerét annak szabályainak megtartásával használják. Minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. 4. Ügyelünk arra, hogy a grafomotoros képesség gyengesége miatt a tanulók életkorához, látásteljesítményéhez igazodó követelményeket támasszunk. Ennek függvényében rendelkezzenek a megfelelő tempójú, rendezett, jól olvasható, esztétikus írásmóddal. A gyengénlátó, aliglátó tanulóknál e cél megvalósításában segít a magyar és az informatika tantárgy. 5. A tervezéskor figyelembe vesszük, hogy az általános iskolában szokásos szaktantárgyi módszerek adaptálása, a szemléltetés kiemelt és sajátos módja a megismerő tevékenység során időigényes, és mindig a tanulók differenciált foglalkoztatását kívánja meg. Az ismeretek feldolgozása 1. Körültekintően értelmeztessük, gyakoroltassuk szóban és írásban a szaknyelvi fogalmakat, és használatukat, mert sokszor csak így derülhet fény a hiányos vagy téves tartalmakra. 2. Törekedjünk, szóban és írásban egyaránt, a műveltségi terület sajátos szöveg- és közléstípusainak , gondolati tartalmainak helyes megszerkesztésére, kifejező előadására, az anyanyelv tudatos és igényes használatára. 3. Iktassunk be belső vizualitást , fantáziát fejlesztő gyakorlatokat a tanult ismeretekhez kötődve, a kommunikációs biztonság erősítésére.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
87
Az ismeretközvetítő, a kommunikációs képesség fejlesztése 1. A látássérült gyermekeknél sokszor megfigyelhető, hogy kommunikációs zavarok, gátlások akadályozzák megnyilatkozásaikat. Ezek feloldása, biztatásuk és motiválásuk kiemelendő feladata a szóbeli, írásbeli, mozgásos, és más tevékenységekben. 2. Tanítsuk őket az ismeretek szelektálására, a lényeg kiemelésére, a szóbeli, írásbeli közlések megtervezésére. ( vázlat, jegyzetelés) 3. Gyakoroltassuk a véleménynyilvánítást, és az érvelést különböző témákban, a műveltségi terület sajátosságainak megfelelő formában. 4. A gyengénlátó, aliglátó tanulók számára a tökéletlen látási kontroll következtében hiányos a metakommunikáció által terjedő információk feldolgozása, értékelése, megértése és alkalmazása. Ezért számukra kiemelkedően fontos a nonverbális kommunikáció teljes jelrendszerének a megismerése és gyakoroltatása más -más beszédhelyzetben és témában (tekintet, arcmimika, gesztusok, testjelek, testtartás, fejtartás, beszélő felé fordulás, távolságtartás, hanghordozás, mozgástér). Tudatosítsuk bennünk, hogy a verbális kommunikációt kísérő nonverbális jelek felismerése, értelmezése nélkülözhetetlen az emberi érintkezésben a tapintat és a sikeres együttműködés szempontjából. Ezzel a problémájukkal legyenek tisztában, s hátrányaikat egyrészt a non-és verbális kommunikáció általuk alkalmazható területeinek alapos ismereteivel, másrészt az ép érzékszervek segítségével más területek kiművelésével pótolják. 5. Kapjanak feladatokat a kommunikációs hibák önmegfigyelési módjainak tudatosítására, a közlési biztonság megszerzésére, a feszültség és konfliktus feloldására. Az értékek, a minősítés szerepe a kommunikáció fejlesztésében 1. Vizsgahelyzetekre ( témazáró, tanulmányi versenyek , felvételi vizsgák, felvételi beszélgetések) felkészítő kommunikációs gyakorlatok szükségesek, a tájékozódás, mozgás, fellépés, bemutatkozás, a külön kérések ( többlet idő, optikai eszköz használat, felmentés) begyakorlására, hogy lámpalázuk, az ismeretlen, újszerű helyzettől való szorongásuk oldódjon. 2. Szükséges az értékelés, önértékelés különböző formáinak a gyakoroltatása, a minősítés motiváló hatásának érvényesítése a kommunikációs tevékenység ösztönzésére- a műveltségi területek sajátosságai szerint. 3. Segítsük a kommunikációs énkép helyes megítélését tapintatos tanári értékeléssel a társadalmi életbe való beilleszkedés érdekében. 4. Tudatosítsuk a megnyilatkozások, a kommunikációban való részvétel mérlegelésének, felelősségének kérdését. Közvetett kommunikáció A gyengénlátó, aliglátó tanuló, mikor nem egy jelenlévő másik személlyel, hanem a dokumentumokban rögzített kultúra bármely területével kerül kapcsolatba, bizonyos területeken szintén hátrányos helyzetben van. .Minden műveltségi terület feladata, hogy a tanítás-tanulás hatékonyságának növelése érdekében a könyvekre, a médiára, egyéb dokumentumokra, számítógépre, látássérülteknél a hanghordozókra, is építse az ismeretszerzési folyamatot. Minden tantárgy neveljen az elektronikus média hatásmechanizmusainak a megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, figyelembe véve a látássérült egyén személyisége, lelki, és fizikai (ergonómia) egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat neveljünk, akik sikeres tanulási stratégiákkal
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
88
használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás tanítása iskolánkban Az iskola átfogó nevelési – oktatási - fejlesztési feladata, hogy a tanulókat megtanítsa az önálló és eredményes tanulás technikájára ezzel fejlesztve a látássérült gyermek teljes személyiségét. A tanulási tevékenység sikeressége meghatározza a gyermek egész életpályáját. A látássérülés az alaklátást, a formaészlelést, a nagyság, a szín pontos felismerését, differenciált megkülönböztetését, - mely alapvető a magasabb rendű megismerési folyamatok megvalósulásához részben, vagy teljesen maradandóan károsítja. Az aliglátó, gyengénlátó és halmozottan sérült tanulók tanulási nehézségei a a percepció és a motorikum,a téri orientáció, a nyelvi fejlettség, a figyelemzavarok a másodlagosan kialakuló tünetek (hiperaktivitás, nagyfokú szorongás, emocionális konfliktusok, a frusztrációs helyzetek alacsony szintű tolerálása, agresszivitás, visszahúzódás, csökkent önértékelés) területén jelentkeznek. A tanítás-tanulás folyamatának a főszereplője a pedagógus. Ahhoz, hogy érzelmi, intellektuális alapon örömteli tanulásra tudja motiválni sajátos igényű tanítványait, személyiségében tükröződnie kell a gyengéd, pozitív, elfogadó attitűdnek a gyerek iránt, értékeléstől mentes pozitív viszonyulásnak, az empatikus megértésnek, kongruenciának, érzései nyílt kifejezésének. A tanulás hatékonyságát segítő tényezők: - kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, motiváció felébresztése izgalmas, hangulatos, élményszerű óra, foglalkozás vezetésével - optimális és fokozatos terhelés betartása, a gyermek szükségleteihez való reális alkalmazkodás - játékos változatosság, mozgalmasság, a túlzott figyelem és a huzamosan folytatott egyféle szemmunka megkönnyítésére, a kifáradás megelőzésére - aktív látáskímélés, a közeli fixálás megszakítása és felváltása távoli fixációra, és más lazító gyakorlatok beiktatása a tanulási folyamatba (szemizom, gerincoszlop, vállöv) - biztonság, rendszeresség, kiszámíthatóság az iskolai munka során - a tanulási siker biztosítása a tanulóra szabott differenciált feladatok adásával, a tanulásra biztosított idő egyéniesítésével, egyéni bánásmóddal, követelménytámasztással, segítségnyújtással - optimális külső feltételek megteremtése (megvilágítás, egészséges tartást biztosító asztal, szék, megfelelő íróeszközök, füzetek, könyvek) - az optikai segédeszközök (szemüveg, távcsőszemüveg, lupe, teleszkópos nagyító, olvasó tv, kamerák, számítógép,) megfelelő és önálló használata. A tanulás képességének fejlesztése párhuzamos az ismeretelsajátítás folyamatával A megfigyelés során a látóképesség hiányos, vagy pontatlan adatainak kiegészítésére vonjuk be a tanulók ép érzékszerveit, hogy a megismerő folyamat teljessé váljon. A szemléletesség minél szélesebb körű érzékletességet jelentsen. A megértés folyamatában a látási információk hiányosságai miatt a tanulók fogalmai bizonytalanok, hiányosak, torzultak lehetnek. Fontos, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a megértett dolgot a meg nem értettektől, tudjon és merjen rákérdezni tartalmi tisztázásukra. A belső vizualizáció, a képi megjelenítés létrehozhatja a megértést, segítheti a tartalom ellenőrzését, és kizárja az üres verbalizmus kialakulását.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
89
A rögzítés megsegítésére a tanulókkal beszéljük meg a különböző tananyagok, jellegzetes tantárgyi sajátosságok bevésésére, elsajátítására legalkalmasabb módszereket. Törekedjenek a különböző rögzítési módok (vizuális, hallásos, mozgásos) együttes alkalmazására. Kiemelt jelentőségű a látássérült tanulóknál a rövid távú emlékezet fejlesztése, mert így nem kell mindenben az írásbeliségre támaszkodniuk. A hosszú távú bevésést azzal segítheti a pedagógus, ha a - tanítási órán elősegíti és megkívánja az elsődleges bevésést - segít a tanulóknak megkülönböztetni a tanulnivaló hosszútávra szóló, lényeges részét a kevésbé fontosaktól - ha az alapvető ismereteket rendszeresen és folyamatosan felfrissíti - ha sűrűn állít be ismétlő, rendszerező, összefoglaló órákat - ha az ellenőrzést (feleltetés, tudáspróba stb.) az azonnali kijavítással, kiegészítéssel és hiánypótlással a megerősítés szolgálatába állítja. Az új ismeretek alkalmazásakor fejlesszük az aliglátó, gyengénlátó tanulók akaraterejét, önfegyelmét, hogy a tanultak új helyzetben történő alkotó alkalmazása során fellépő nehézségeket le tudják küzdeni. Váljon számukra vonzóvá a szellemi erőpróba, izgassa őket a „kihívás” megoldása. A NAT követelményei a látássérült gyermekekre is érvényesek, a sérülés indokolta módosításokkal, engedményekkel. (olvasás, írás lassabb tempója, geometriai szerkesztések pontossága, térképen való tájékozódás) Az értékelés során az objektív követelmények szem előtt tartásával, mindig vegyük figyelembe: a tanuló már megszerzett tudásának tartalmát, mélységét (Honnan indult?) a tanulási folyamat során kifejtett erőfeszítését (Mekkora energiát fektetett bele?) önmagához mért haladási tempóját (Mire képes?) A pedagógus értékelésének hangvétele pozitív, előremutató, formáló legyen, az elfogadás érzelmi támaszát nyújtó, határozott hangvételű. A sikertelenség okát is beszéljük meg, úgy, hogy az ugródeszka legyen a következő jó megoldáshoz. Kisiskolás kortól kezdődően fokozatosan alakítsuk a gyermek önellenőrzési, önelemzési és önértékelési képességét. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára, és informatikai bázisa. Erről a Helyi Pedagógiai Program előző fejezeteiben írtunk. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Iskolánkban e feladat is több speciális elemet tartalmaz. A témakört részletesen az Intézményünk egészségnevelési programja című fejezet fejti ki. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Ezt a tevékenységet a pedagógus tanítványaival, és azok szüleivel együtt valósítja meg. A pályaorientációra nevelés az iskola minden tanárának közös feladata, de értelemszerűen az osztályfőnök a főszereplő. A pályaorientáció kiemelt feladatai az aliglátó, gyengénlátó tanulók esetében: 1. A pályaválasztási érettség előkészítése és kialakítása - tanulók önállóságának kialakítása, aktivitás az önkiszolgálásban, funkciók, feladatok vállalásában, ügyintézésben - reális fogyatékosságtudat kialakítása, a sérüléssel való együttélés harmonikus elfogadása - reális énkép kialakítása
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
90
a munkában való helytálláshoz szükséges tulajdonságok kialakítása: alkalmazkodóképesség, tolerancia, önfegyelem, önállóság, kitartás, teherbírás, új ismeretek iránti nyitottság, szokásrend, és munkaerkölcs elfogadása, öntudatos, asszertív, kulturált magatartás, együttműködésre való képesség, az optikai segédeszközök használatának elfogadása, elfogadtatása - a választás és a pályán szükséges eredményesség közti összefüggés feltárása - rugalmasság és a bizonytalanság kezelésének képessége egyéni és társadalmi szinten 2. A pályaválasztási döntés előkészítése - a pályaalkalmasság egészségügyi kritériumainak megismertetése, elfogadtatása a tanulóval és a szülőkkel - a látássérülés miatt leszűkült pályalehetőségek megismertetése - az érdeklődés irányultság, vágyak közötti összhang megteremtése - a tanulmányi eredmények befolyásoló hatásának elfogadtatása az iskolatípus kiválasztásánál - a diákotthoni, kollégiumi elhelyezés lehetőségeinek mérlegelése 3. A választott pályára való felkészítés, a hivatástudat kialakítása - pályaismeret; intézmények, munkahelyek, iskolák meglátogatása - látássérült felnőttek, továbbtanuló idősebb iskolatársak példájának megismerése - esetleges pályakorrekciókra való felkészítés, élethosszig tartó tanulás, továbbképzés szükségességének elfogadása A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése, a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő, közreműködő felnőtt látássérült életre neveléssel. 5.4 A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyv legyen: NAT kompatibilis, kerettantervhez alkalmazkodó. Szakmailag kifogástalan. Tartalmazzon korszerű ismereteket. A tantárgyi ismereteket tényekhez, valóságos helyzetekhez, kísérletekhez kapcsolja. Kiegészítő témákban adjon lehetőséget a differenciált foglalkozásra. Vegye figyelembe a tanulás életkori jellemzőit. Keltse fel a tanulók érdeklődését. Késztessen gondolkodásra. Legyen logikusan felépített, lényegre törő. Jól áttekinthető, tagolt. Vizuálisan emelje ki, támassza alá a tananyagot. Világos, érthető nyelvezetű. Jó nyomdatechnikájú, megfelelő betűméretű, nem fényes felületű, lehetőleg matt papíron fekete betűs. Erős, jó minőségű legyen a kötése. Amennyiben a tanuló alacsony látásteljesítménye miatt a választott tankönyvet nem tudja használni, számára – vízusát figyelembe véve – egyénileg megfelelő nagyítású könyvet készítünk másoló-nagyító gépekkel (alkalmanként színes fénymásolóval).
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
91
5.5 A tanulói teljesítmények értékelése 5.5.1 Mérési pontok Iskolánk a tanulók nevelése-oktatása során a következő mérési pontokat határozza meg: - a bemeneti állapot rögzítése (az óvodás gyermeknek a fejlesztő munka megkezdésekor mutatott képességei, a tanuló iskolába lépésekor mutatott képességei, tudásszintje, motiváltsága) - tantárgyi teljesítménymérés minden évfolyamon (a tantárgy tantervében rögzítve) - negyedik évfolyam végén kerül sor az újabb mérésre, mely szakaszjellegű, felöleli az első négy év fejlődését kimeneti mérésként és az újabb négy évnyi szakaszra bemeneti mérésként szolgál, neveltségi szint mérést is tartalmaz. - kimeneti állapot rögzítése (tárgyi tudás, képességek, neveltségi szint) az óvodáskor és a 8. évfolyam végén. Az óvodások kimeneti mérésében és az első osztályt kezdők bemeneti mérésben az alábbi témakörök szerepelnek: - nagymozgások (a mérést a testnevelő tanár végzi) - lateralitás, tájékozódás térben és síkban ( a mérést az osztályfőnök végzi) - finommotorika, szem-kéz koordináció, orientáció síkban és kistérben, írást alapozó készségek (a mérést az osztályfőnök végzi) - vizuális percepció ( a mérést az osztályfőnök végzi) - percepciós vizsgálatok, olvasást megalapozó készségek - nyelvi fejlettség (a mérést logopédusunk végzi) - receptív nyelv - expresszív nyelv (a mérést az osztályfőnök végzi) - elvont/szimbolikus gondolkodás, logika (a mérést az osztályfőnök és a szaktanár végzi) - önkiszolgálás, önállóság szintje (a mérést az osztályfőnök és a nevelőtanár végzi) - neveltségi szint , szociális viselkedés (a mérést az osztályfőnök és a nevelőtanár végzi). A felsőbb évfolyamokon belépő tanulók bemeneti mérése az elsősökétől különböző kérdéssor (az osztályfőnök veszi fel), tantárgyi tudásuk feltérképezésére pedig a megelőző évfolyam év végi felméréseit használjuk tantárgyanként. A negyedik év végén végzett mérés tartalmazza: - közismereti tárgyakból az év végi tantárgyi felméréseket (a mérést a szaktanárok végzik) - neveltségi szint (a jellemzést az osztályfőnök és a nevelőtanár készíti) A kimeneti mérésben az alábbi témakörök szerepelnek: - testi fejlettség (a mérést a testnevelő tanár végzi) - anyanyelvi írásbeli kommunikációs készségek; szóbeli kifejezőkészség: szövegértés, szövegalkotás, szókincs; kommunikáció, beszédművelés; kifejezőkészség; helyesírási készség; olvasási készség (a mérést a szaktanár végzi) - számolási készség; problémalátás és megoldási stratégia választási készség; logikai készség (a mérést a szaktanár végzi) - tantárgyi felmérések - neveltségi szint – jellemzés (a mérést az osztályfőnök és a nevelőtanár végzi) - önkiszolgálás, önállóság (a mérést az osztályfőnök és a nevelőtanár végzi)
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
92
4. és 8. osztály végén az osztályfőnök pedagógiai megfigyeléseit a neveltségi szempontok alapján a jellemzésben írja le. Ezenkívül összegyűjti a készségek mérésére vonatkozó adatokat, méréseket, megfigyeléseket és csatolja a jellemzéshez. A szaktanárok a méréseket legkésőbb tanév végéig áttekinthető formában kötelesek leadni az osztályfőnöknek. 5.5.2 A tanulói teljesítmények értékelésének típusai, formái, a tanulmányok alatti vizsgák szabályai Diagnosztizáló: a tanulók előzetes tudásának feltárása. Formatív: a tanítási folyamat ellenőrzése, hol tartunk, mit kell még javítanunk, pótolnunk. Summatív értékelés: témakör, félév, tanév lezárásakor, osztályzással egybekötve. Értékelési formáink: szóbeli-írásbeli feleltetés, dolgozat, követelményeknek megfelelő feladatlapokkal, tesztekkel.
felmérés
mérésmetodikai
A megerősítés formái: szóbeli és írásbeli dicséret vagy elmarasztalás, piros-pont, osztályzat (un. „léptető” táblák, versenyeztetés, esetenként jutalmazás, szöveges értékelés, stb.). Munkánk során törekszünk arra, hogy kombináljuk a jutalmazást és elmarasztalást. Ügyelünk az egyéni különbségek figyelembevételére. Előtérbe helyezzük a pozitív megerősítést. Az ismeretek számonkérésének rendje: szóbeli, írásbeli feleltetést a pedagógusnak nem kell előre bejelentenie. Témazáró, év eleji, félévi, év végi felmérés időpontját legalább egy héttel korábban közölni kell. Egy tanítási napon nagy témazárót vagy felmérést csak egy tantárgyból lehet íratni. (Kivéve a központilag előírt kompetenciamérés napja!) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végétől a közismereti tantárgyakat osztályzattal értékeljük. A készségtárgyakat az egész alsó tagozaton szövegesen értékeljük. 5-8. évfolyamon valamennyi tantárgyat osztályzattal minősítjük. Az erkölcstan tantárgyat minden osztályfokon szövegesen értékeljük. A magasabb évfolyamra lépés feltétele a helyi tantervben leírt minimális tantárgyi követelmények teljesítése. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének követelményeit és formáit házirendünk tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Osztályozó vizsgára bocsátjuk tanulóinkat a következő esetekben: -
250 órát meghaladó éves hiányzás esetén minden közismereti tárgyból, ha egy tantárgy éves össz-óraszámának több mint 30%-áról hiányzik a tanuló és teljesítményét szaktanára értékelhetetlennek tartja, ha a tanuló tankötelezettségét magántanulóként teljesíti, ha valamilyen alapos indok miatt a tanuló egy tanév alatt két évfolyam követelményeit teljesíti.
Javítóvizsgára bocsátjuk tanulóinkat év végi elégtelen osztályzat szerzése esetén. Amennyiben a tanuló több mint három tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, úgy a tantestület évfolyamismétlésre utalja. Szülői kérésre ebben az esetben is biztosítunk javítóvizsga lehetőséget.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
93
Az osztályozó- és javítóvizsgák szükségességéről a szülőket írásban tájékoztatjuk. A vizsga pontos helyét, idejét a kitűzött időpont előtt két héttel közöljük. A vizsgák szervezésének általános időszaka június 15- 30 és augusztus 21-31 között van. Szülői kérésre, indokolt esetben ettől igazgatói engedély alapján el lehet térni. A vizsgabizottság legalább háromtagú (kérdező szaktanár, osztályfőnök és az iskola igazgatója vagy megbízottja van jelen). A vizsgákról vizsgajegyzőkönyv készül. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése Magatartás: Példás (5) a tanuló magatartása, ha - kulturáltan viselkedik mind a felnőttekkel, mind társaival, - felelősséget érez osztályáért, iskolájáért, - feladatait megbízhatóan teljesíti, - betartja a házirendet, - önfegyelem, megértés, türelem és az önművelés készsége jellemzi, - ha véletlenül előfordul részéről kisebb mulasztás, hiba vagy meggondolatlanság, de belátja tévedését és igyekszik azt jóvátenni. Jó (4) a magatartása, ha - a fentieknek nem maradéktalanul felel meg, de a házirendet betartja és fegyelmi büntetése nincs. Változó (3) a magatartása, ha - az előbbiek ellen súlyosan vét, a házirendet nem tartja be, - vagy van osztályfőnöki intője vagy igazgatói figyelmeztetője, - vagy önhibájából 3 igazolatlan órája van az adott hónapban. Rossz (2) a magatartása, ha - több pontban is súlyosan, visszatérően hibázik, igazgatói rovója van, - vagy igazgatói rovója van, - vagy 3 óránál többször igazolatlanul hiányozik önhibájából az adott hónapban. Szorgalom: Példás (5) a szorgalma, ha - az órákra mindig képességeinek megfelelően készül, - tevékenyen részt vesz az iskola kulturális életében, - példamutatóan rendben tartja holmiját, írásbeli munkája rendes és tiszta. Jó (4) a szorgalma, ha - az előzőek valamelyikének nem felel meg kifogástalanul. Változó (3) a szorgalma, ha - az órákra rendszertelenül készül, teljesítménye hullámzó, - az osztályközösség munkájában csak hosszas rábeszélésre vesz részt, - tanszereit, egyéb holmiját csak felszólításra teszi rendbe. - öltözetének tisztaságára, az ápolt megjelenésre figyelmeztetni kell.
Hanyag (2) a szorgalma, ha
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
-
94
rendszeresen nincs házi feladata, nem tanul és nem készül az órákra, az osztályközösség munkájában nem vesz részt, megjelenése rendetlen, a tanszereit széthagyja, füzetvezetése hanyag, külalakja csúnya, rendetlen, hozzáállásán a többszöri figyelmeztetés ellenére sem változtat.
A tanulók jutalmazása E pedagógiai programban szereplő rendezvényeken, versenyeken kiemelkedően szereplő tanulókat oklevéllel ismerjük el vagy tárgyi jutalomban részesítjük. A tanév végén a kiemelkedő tanulmányi eredményért, művészeti teljesítményért, magatartásért, szorgalomért, közösségi munkáért oklevél, könyv illetve tárgyjutalom adható. 5.5.3 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérésénél figyelembe vettük tanulóink látásvédelmét. Olyan próbákat alkalmazunk, melyek nem befolyásolják károsan a tanulók szemészeti állapotát. A tanulók fizikai állapotának mérését a második évfolyamtól kezdődően évente kétszer (ősszel – tavasszal) végezzük. A mért eredményeket osztályfokonként és egyénenként táblázatban rögzítjük, majd ponttáblázat alapján értékelünk. (Hungarofit – fittség vizsgáló módszer 2000. ponttáblázat) A tanulók hét minősítő kategóriába sorolhatók: - igen gyenge; gyenge; kifogásolható; közepes; jó; kiváló; extra.
5.5.4 Nevelési eredményvizsgálatok Cél a gyermek neveltségi állapotának viszonyítása az életkorának megfelelő követelményekhez. Vizsgáljuk a gyermek tevékenységét, erkölcsi tudatformálódását, motiváltságát, életmódját. Neveltségi szintmérést egy skála segítségével 4. és 8. osztály végén végzünk. A nevelési eredményvizsgálatokat az iskolapszichológus segítségével, az osztályfőnök végzi. A 4. és 8. évfolyam végén az osztályfőnök és nevelőtanár ismert szempontok alapján jellemzést készít a tanulókról. 5.5.5 Külső mérések Részt veszünk az Oktatási Hivatal által szervezett országos tantárgyi méréseken az ép értelmű gyengénlátó tagozat tanulóinak bevonásával. 5.5.6 A tanítási-tanulási folyamat értékelése A pedagógus a tanulók teljesítményét abból a szempontból is vizsgálja, hogy milyen volt az ő munkája ebben a folyamatban. A tanulói munkákat és a feladatokat elemzi. A jelentősebb felmérés után feladatmátrixot használ az elemzéshez. A tanár következtetéseket von le, mely területen lehet elégedett, s hol kell újra tanítania vagy másképpen gyakoroltatnia. 5.5.7 Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége, időkorlátai A tanítási órán megismert tananyagok rögzítéséhez, a készségek kialakításához szükséges a házi feladat adása. Ennek terjedelmét azonban tanulóink átlagosnál magasabb óraszámú
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
95
foglalkoztatása miatt jónak látjuk korlátozni. Hét közben az alsó tagozaton átlagosan egy óra a délutáni tanulási idő, a felső tagozaton pedig átlagosan másfél óra. A hét végére feladott házi feladat mennyisége nem haladhatja meg az egyik napról a másikra feladott mennyiséget. Az írásbeli feladatokat a minimumra korlátozzuk. Az őszi, téli és tavaszi szünet idejére eső lecke nem haladhatja meg az egy napra eső mennyiséget. A nyári szünetre az elért készségek megőrzését szolgáló, körülbelül egy hét alatt teljesíthető összmennyiségű házi feladat elvégzése kérhető a gyerekektől. 5.6.
Tantárgyi tantervek
Helyi Pedagógiai Programunk digitális változata tartalmazza a Helyi Tantervet is. A kinyomtatott példányban a tantervet a nagy terjedelem miatt tantárgyanként külön fűztük. Ép értelmű gyengénlátó tanulók tanterve: Alsó tagozat A felkészítő első osztály célja A gyengénlátó, aliglátó kisgyermekek egy részének fejlődésmenete sérüléséből eredően eltér ép társaiétól. Ahhoz, hogy a tanköteles kor elérésekor birtokában legyen azon képességeknek, készségeknek, amelyek az iskolai tanulmányi munka eredményességéhez elengedhetetlenek, számára célzott felkészítő fejlesztés szükséges. A felkészítő első osztály nagymértékben hozzájárul az iskolai életbe történő mielőbbi beilleszkedéshez, a tanuláshoz való pozitív attitűd kialakulásához. A felkészítő első osztály óraterve
Heti 20 órás keret megoszlása: 10 óra komplex csoportos foglalkozás (anyanyelvi készségek fejlesztése, írás-olvasás előkészítés, mennyiségi tapasztalatszerzés, számolási készség alapozása, környezeti nevelés alapozása) 2 óra csoportos vizuális-manuális nevelés (rajz és kézművesség) 1 óra csoportos ének-zenei- foglalkozás 2 óra csoportos mozgásnevelés (testnevelés és úszás) 5 óra (10 X 0.5 óra) egyéni fejlesztő foglalkozás (látásnevelés, finommotorika fejlesztés, testséma fejlesztés, kommunikációfejlesztés, logopédia, tájékozódásfejlesztés, figyelemfejlesztés, memóriafejlesztés, logikus gondolkodás fejlesztése stb. a tanulók egyéni szükségletei szerint).
1-4. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5.
Magyar nyelv és irodalom 1-4. Idegen nyelv 4. Matematika 1-4. Erkölcstan 1-4. Környezetismeret1-4.
6.. 7. 8. 9. 10.
Ének – zene 1-4. Vizuális kultúra 1-4. Informatika 4. Életvitel és gyakorlat 1-4. Testnevelés és sport 1-4.
Felső tagozat 1. Magyar nyelv és irodalom 5-8. 2. Idegen nyelv 5-8.
10. 11.
Földrajz 7-8. Ének – zene 5-8.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
96
3. Matematika 5-8. 4. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. 5. Erkölcstan 5-8. 6. Természetismeret 5-6. 7. Biológia-egészségtan 7-8.
12. 13.
Vizuális kultúra 5-8. Hon- és népismeret 5.
14. 15. 16.
Informatika 5-8. Technika, életvitel és gyakorlat 5-8. Testnevelés és sport 5-8.
8. Fizika 7-8. 9. Kémia 7-8.
17.
Osztályfőnöki 5-8.
Enyhén értelmi fogyatékos gyengénlátó tanulók tanterve: Alsó tagozat 1.
Magyar nyelv és irodalom 1-4.
6.
Rajz és vizuális kultúra 1-4.
2. 3. 4. 5.
Matematika 1-4. Erkölcstan 1-4. Környezetismeret 1-4. Ének – zene 1-4.
7. 8. 9.
Informatika 3-4. Életvitel és gyakorlat 1-4. Testnevelés és sport 1-4.
8.. 9. 10. 11. 12.
Földrajz 6-8. Ének – zene 5-8. Rajz és vizuális kultúra 5-8. Informatika Életvitel és gyakorlat 5-8.
13. 14.
Testnevelés és sport 5-8. Osztályfőnöki 5-8.
Felső tagozat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Magyar nyelv és irodalom 5-8. Idegen nyelv, angol Matematika 5-8. Erkölcstan 5-8. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. Hon- és népismeret 5. Természetismeret 5-8.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
97
6. AZ INTÉZMÉNY INNOVÁCIÓS TERVEI 2004: Az elkövetkező években a következő újító folyamatokat, intézményünk tevékenységét gazdagító változásokat szeretnénk bevezetni: A vidéki gyengénlátó, aliglátó gyermekek és tanulók integrációját segítő partner intézményi hálózat létrehozásának szorgalmazása – a törvényi módosítás kezdeményezése. Külső kapcsolatrendszerünk humán szempontú bővítése (látássérülteket segítő szervezetek). Külső szakmai kapcsolatok (szemészek, optikai eszközöket gyártók és forgalmazók, stb.) bővítése. Integrációt segítő kiadványok (nyomtatott anyagok és videofilmek) folyamatos készítése. Intézménytörténeti kutatások. Hagyományteremtés Házi múzeum létrehozása – népművészeti tárgyakkal. Új iskolai jelkép. Iskolai évkönyv. Kovács Csongor emlékplakett és emléklap. Könyvmúzeum (régi és jelenlegi pedagógusok írásainak gyűjteménye és pedagógusok által ajándékozott könyvek). Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény 2004: A szakszolgálati nyilvántartás számítógépre vitele a szükséges program elkészíttetése után. Olvasótévé-kölcsönzés megvalósítása, a beszerzés megkönnyítése. A pedagógus-továbbképzés színvonalának emelése módszertani videofilmek készítésével. A jövőben módszertani központként működő intézmény új szervezési és feladat-ellátási vonzatainak, az utazótanári hálózat kialakításában vállalt szerepnek az átgondolása, kidolgozása és végrehajtása. 2008: Intézményünk, mint szakirányú egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény bővíti meglévő szolgáltatásait: - további szakmai együttműködést alakít ki budapesti és vidéki egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekkel, az integráltan, intézményünktől távol élő gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók szakszerű ellátása érdekében, - önálló, akkreditált továbbképzést szervez az integrált gyermekek, tanulók fejlesztésébe bekapcsolódó látássérült szakos, de nem a szakirányú EGYMI-ben dolgozó budapesti és vidéki gyógypedagógusok részére, - iskolánkkal karöltve módszertani útmutatót készít a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokhoz, - iskolánk integrációt segítő gyógypedagógusai közreműködésével újabb módszertani videofilmeket készít, - megnöveli azon budapesti általános iskolák számát, melyekben ellátja a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést, - bővíti az írásbeli, szóbeli tájékoztatást az iskoláskorban lévő integrált gyengénlátó, aliglátó tanulók szülei részére, - a befogadó iskolai pedagógusokkal történő kapcsolattartás gyakorlatában bevált együttműködési dossziét állít össze óvodapedagógusok számára is,
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
-
-
-
98
felajánlja a befogadó, valamint a gyengénlátó, aliglátó gyermeket, tanulót még nem nevelő-oktató közoktatási intézmények részére is a szakma segítségnyújtást tolerancia-programok, érzékenyítő foglalkozások szervezéséhez, belső szakmai műhelymunka keretében együttműködik az iskolával, diákotthonnal a HEFOP-2.1.6/05/1.-2005-08-0033/1.0 számú, „A gyengénlátó, aliglátó gyermekek, tanulók integrált nevelésének, oktatásának segítése” című pályázat eredményeinek fenntartásában, közreműködik a HEFOP-pályázat és a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány pályázata alapján létrehozott eszközkölcsönző működtetésében, eszközeinek gyarapításában.
2013: A nyilvántartás számítógépre vitele a szükséges program elkészíttetése után. Olvasótévé-kölcsönzés megvalósítása, a beszerzés megkönnyítése. A pedagógus-továbbképzés színvonalának emelése módszertani videofilmek készítésével. Az átalakuló feladatellátás, módosuló szerepkör, az utazótanári hálózat kialakításában vállalt szerepnek az átgondolása, kidolgozása és végrehajtása.
Iskola 2004: A környezeti nevelési- és az egészségnevelési program részleteinek kimunkálása. A diákok társadalmi integrációjának sikeressége érdekében az érzelmi nevelés (érzelmi tudatosság, az érzelmek kezelése, kapcsolatteremtő készség) feladatainak kidolgozása, kibővítése. A tanítási órák és rehabilitációs foglalkozások videofilmre vétele a főiskolai gyakorlatok és az integráló pedagógusok segítése céljából. Új , korszerű szakmai kiadványok készítése . 2008: Módszertani útmutatók kidolgozása a habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokhoz a módszertani intézménnyel együttműködve. Az iskola életét bemutató új videofilm készítése a diákotthonnal együttműködve. Gyakorlóanyag gyűjtemény összeállítása az 5.6.évfolyam kompetencia alapú készségfejlesztéséhez. Interaktív tábla beszerzése és használatához a pedagógusok továbbképzése. 2013: Az interaktív táblák számának növelése. A pedagógusok IKT tudásának bővítése. Módszertani és eszközhasználatot bemutató filmek készletének bővítése hallgatók, pályakezdők, befogadó pedagógusok részére. Kollégium 2004: Háztartásvezetés Öltözködési, kozmetikai és egészségügyi szokások kialakítása és fejlesztése Tájékozódás és közlekedési ismeretek alapfokon Mozgáskultúra fejlesztése Beszéd- és olvasáskultúra fejlesztése Viselkedéskultúra Zene és művészeti klub
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
2008: -
99
Az év végi szöveges értékelés átdolgozása félévre is. Szelektív hulladékgyűjtés az osztálytermekben és a diákotthonban. Vetélkedő Budapest nevezetességeiről (a Budapest tanterv alapján). Új közösségi termek kialakítása a kis csoportos foglalkozásokhoz. Házi továbbképzések nevelőtanároknak, gyermekfelügyelőknek, nővéreknek. Útmutató készítése nevelőtanárok számára a foglalkozási terv írásához Ajánlások készítése a délutáni foglalkozások szervezéséhez (tanulás, szabadidő)
2013. Ajánlások a mikro-értekezletekre készítendő összefoglalóhoz nevelőtanárok számára Az egyéni fejlesztési tervek egységesebb tartalmi és formai kivitelezésének kidolgozása. Tehetséggondozó esti foglalkozások indítása (pl. irodalmi) Felzárkóztató esti foglalkozások szervezése kicsiknek estenként (pl.: bábkészítés-bábozás) A miliőterápiás foglalkozások anyagának megtervezése az eddigi tapasztalatok alapján. Alkotó tábor szervezése. Folyamatszabályozás elkészítése (farsang, terítési bemutató, honismereti nyári tábor) Mindhárom intézményegység terve a minőségfejlesztés folytatása: minőségügyi kézikönyv összeállítása.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
100
7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA 7.1. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Helyi Pedagógiai Program hatálya A Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma a 2008-ban készült és jóváhagyott, majd 2011-ben módosított és jóváhagyott Helyi Pedagógiai Program felhasználásával, a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően módosította Helyi Pedagógiai Programját, Helyi Tantervével együtt. A jelen dokumentum hatálya kiterjed az iskolára, a kollégiumra és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményre, a nevelőtestület tagjaira, a pedagógiai munkát segítőkre és a tanulókra. A Pedagógiai Program hatálybalépése A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A Helyi Tanterv tananyagának érvényessége A Helyi Tanterv óraterve megfelel a törvényi szabályozásnak. A Pedagógiai Program nyilvánossága A Pedagógiai Program megtekinthető: - az intézmény könyvtárában, - a tanári szobában, - az intézmény honlapján. A dokumentumokról tájékoztatást kaphatnak a szülők: - évenként egy alkalommal az össz-szülői értekezleten, - a tanév során a pedagógiai vezetők előre egyeztetett időpontban egyénileg szóbeli tájékoztatást adnak a szülő (gondviselő) részére. A Helyi Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2013. március 27-én elfogadta, a Szülői Szervezet véleményezte. Budapest, 2013. március 27.
Mándi Tiborné igazgató
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
8. MELLÉKLETEK
A pedagógusok helyi intézményi feladatai A tanmenetkészítés szempontjai A tanítási órák elemzésének szempontjai a gyengénlátók általános iskolájában Neveltségi elvárások a 4. és a 8. évfolyam végén Útmutató a tanulók személyi anyagának vezetéséhez Javasolt szempontsor a tanulók szöveges jellemzéséhez Szempontok a mikro-értekezletekhez osztályfőnöknek Szempontok a mikro-értekezletekhez nevelőtanároknak A Helyi Pedagógiai Program szerzői A Helyi Pedagógiai Program forrásai A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja
101
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
102
A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Az osztályfőnöki tevékenység fő felelősségei: Ismeri az osztályába járó tanulók személyiségét, képességeit, egészségügyi, szemészeti állapotát, szociális körülményeit. Kapcsolatot tart és együttműködik a szülőkkel. Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülményekről tájékoztatja az érintett szakembert. A pedagógiai program szellemében neveli tanítványait. Kapcsolatot tart a nevelésbe, oktatásba bekapcsolódó kollégákkal, az intézmény orvosaival, ápolónőkkel, szükség szerint külső partnerekkel. Az osztályfőnök feladatai: Osztályfőnöki tanmenetet készít azokon az osztályfokokon, ahol a helyi tanterv szerint osztályfőnöki óra van. Tanévenként három alkalommal ( szeptember, január, május) pedagógiai látásvizsgálatot végez az osztály minden tanulójával. A tanterem berendezését az osztály szemészeti állapotának megfelelően határozza meg. Osztályterméről leltárt készít. Összegyűjti és a gondnoknak jelzi az osztályteremmel kapcsolatos javítási igényeket. Rendszeresen ellenőrzi a tanulók tanuláshoz szükséges felszerelését, a taneszközök, optikai segédeszközök állapotát. A szülőkkel egyeztetve beszerzi vagy irányítja a tanszer beszerzést. Életkortól és képességektől függő mértékben segíti és irányítja a tanulókat az osztálytermi rend fenntartásában. Minden tanév elején megbeszéli tanulóival a házi rendet, baleset- és tűzvédelmi oktatást tart. Naprakészen vezeti az osztálynaplót, tanulói tájékoztató füzeteket. Pedagógiai szempontból figyeli a tanulók írásbeli dicséreteinek és elmarasztalásainak számát. Vezeti a tanulók személyi dossziéját. A tanuló hosszas hiányzását jelzi az iskolai igazgatóhelyettesnek és a gyermekvédelmi kapcsolattartónak. Szülői értekezleteket tart az iskola éves munkatervében meghatározott időpontokban. A szülők igénye esetén egyeztetett időpontban egyéni fogadó órát tart. Összefogja az osztály tankönyvrendelését, a pontos listát határidőre leadja az iskola könyvtáros tanárának. Osztálya részére a munkatervben meghatározott időszakban osztálykirándulást szervez. Az iskolai ünnepségeken, rendezvényeken osztályát felügyeli, kíséri. A Helyi Pedagógiai Programban meghatározott tanulói teljesítmény mérések koordinálásáért és részben elvégzéséért felelős. Felkészül osztálya mikro-értekezleteire.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
103
Felkészül az osztályozó értekezletekre a szükséges adatokkal, jutalmazásra javaslatot tesz, jutalomkönyveket beszerzi, okleveleket megírja. Kitölti a bizonyítványokat, törzslapokat. Ha elsős osztályfőnöki megbízást kap, akkor az iskola előkészítő táborban foglalkozásokat, programokat szervez és tart. 2.4.7. évfolyamon részt vesz a munkatervben szereplő családi hétvégék megtartásában. Második osztály végén segíti a szülőket az idegen nyelv kiválasztásában. 7. osztályban segítséget nyújt a szülőknek a pályaválasztás kérdésében megfelelő tájékoztatást nyújtva. 8. osztályban intézi a továbbtanulással kapcsolatos iskolai feladatokat.
Az oktató tanári munka tartalma, az oktató pedagógus feladatai
Főbb felelősségei: HPP megvalósítása kapcsolattartás, kapcsolatépítés partnereinkkel önképzés, továbbképzés Feladatai: a tantárgyfelosztás szerint végzi oktató munkáját tanmeneteket, egyéni fejlesztési terveket ír tankönyvet választ a tanulók számára a munkaközösségekkel egyetértésben méri és értékeli a tanulók teljesítményét rendszeresen ellenőrzi, javítja a tanulók munkáit (füzetek, munkafüzetek, dolgozatok) az intézményi szokásrend szerint részt vesz a tanításon kívüli iskolai programokon, munkaterv szerint azok szervezésében, lebonyolításában részt vesz az értekezleteken, szakmai eseményeken a pedagógiai munka érdekében kapcsolatot tart és együttműködik kollégáival (tanárok, nevelőtanárok, pedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők, iskola pszichológusok, iskolaorvos, szemészorvos, ápolónők stb.) tájékoztatja a szülőket a tájékoztató füzetek útján, szülői értekezleteken, fogadó órákon nyílt órákat tart szükség szerint (szülőknek, integráló pedagógusoknak, hallgatóknak) naprakészen adminisztrál az osztálynaplókban, egyéb haladási naplókban előkészíti, esetenként elkészíti a tanításhoz szükséges szemléltető eszközöket ellenőrzi a tanulók felszerelését szükség szerint részt vesz a központilag előírt mérések lebonyolításában tanév végén munkájáról beszámolót ír.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
104
Készségtárgyat oktató tanárok további feladatai
szaktantermének eszközeit rendben tartja, óvja, gondoskodik a rendeltetésnek megfelelő használatról megteremti a biztonságos munkavégzés körülményeit, balesetvédelmi oktatást tart az oktatás fogyó eszköz igényéről listát és költségvetést készít az oktatáshoz szükséges eszközöket beszerzi az erre a célra biztosított pénzösszegből, azzal pontosan, számlákkal elszámol a testnevelők iskolai sportversenyeket szerveznek és bonyolítanak le technika tanárok az oktatáshoz mintadarabokat készítenek, szükség esetén kiállításokat szerveznek a tanulók munkáiból, részt vesznek az intézményi programok, rendezvények dekorációjának beszerzésében, elkészítésében a rajztanárok feladata az agyagégető kemence előírásszerű működtetése, részt vesznek az intézmény dekorálásában és szükség szerint kiállítást szerveznek a tanulók munkáiból. A könyvtáros tanár feladatai
segíti a HPP megvalósulását igényfelmérést végez mind a tanulók, mind a dolgozók körében gondoskodik a gyűjtőkör szerinti állománygyarapításról az anyagi lehetőségek függvényében feldolgozza a beérkező állományt, folyamatosan építi a szerzői és címkatalógust a használt nyilvántartó rendszerben elvégzi a könyvtári leltározást, selejtezést, erről jegyzőkönyvet készít könyvtárhasználati órákat tart az osztályoknak biztosítja a könyvtár nyitva tartását a vezetőséggel egyeztetetett időtartamban, bonyolítja és adminisztrálja a kölcsönzést folyamatosan ellenőrzi a kölcsönzési határidőket, a pedagógusokat személyesen, a tanulókat az osztályfőnökök segítségével értesíti a könyvek késedelmes vissza hozataláról, letéti állományt kölcsönöz az osztályok és a szaktantermek részére a könyvek elrendezésével, könyvjelző fülekkel, feliratokkal segíti a könnyebb tájékozódást a folyóirat olvasóban biztosítja az anyag hozzáférhetőségét rendet tart a könyvtárban szaktanárok számára előkészíti a kért könyveket, filmeket stb. kapcsolatot tart külső partnerekkel (tankönyvkiadók, könyvkiadók, könyvtárellátók stb.) összesíti és intézi a tankönyvrendelést felkérésre beszámol a könyvtári munkáról, adatot szolgáltat az állományról szükség esetén vagy érdeklődése alapján részt vesz a szakmai programokon az intézményi szokásrend alapján részt vesz az intézményi programokon folyamatosan továbbképzi magát.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
Munkaközösség- vezetők további feladatai
munkaközösségét szervezi, nyilvántartja a tagokat munkaközösségi munkatervet készít tanév elején félévkor és év végén beszámol a munkaközösség működéséről a munkaközösség által elvállat intézményi programokat koordinálja javaslataival részt vesz az intézményi munkaterv elkészítésében munkaközösségi értekezleteket tart figyelemmel kíséri a tagok munkáját, jutalmazásra javaslatot tesz, felmerülő problémákról tájékoztatja az intézmény vezetését szükség szerint segíti munkaközösségében a kezdő munkatársakat lehetőség szerint hospitál a munkaközösségi tagok óráin segíti kollégáit a pedagógiai munka tervezésében a tanmenetek ellenőrzésében közreműködik részt vesz a vezetőségi értekezleteken
105
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
106
Tanmenetek készítése 1. A tervezés szempontjai: A tanmenet készítés legfontosabb követelményei a tanmenet az érvényben lévő tantervek alapján készül pontosan megjelöli a tantervi tananyagot, témakört tartalmazza a gyengénlátásból fakadó speciális feladatokat, korrekciós szükségleteket /pl.: eszközhasználat megtanítása, többletidő szükségessége, az általános iskolát irányító tanmenetekben nagyvonalúan jelölt feladatok részletes lebontása, eltérő szemléltetés, hangsúlyos készségfejlesztés, speciális munkafüzet, diasorozat használata/. Megjelöli, hogy a vizuális ismeretszerzés korlátozottsága miatt mire fordít nagyobb gondot. A vizuális gondolkodás, emlékezet, képzelet, a finommotorika fejlesztése érdekében feladatokat jelöl ki. Esetenként megjegyzést tesz az aliglátó, vak tanulók oktatásával - nevelésével kapcsolatban. - Idomul az adott osztály igényeihez / az átlagostól + és - irányban eltérő tanulók differenciálására. - Áttekinthető, pontos, esztétikus küllemű, megjelöli a felhasznált szakirodalmat, tankönyveket. - A nevelőtanár számára javaslatokat tesz a tananyaghoz kapcsolódó tevékenységekre. -
2. A tanmenet használata év közben:
A tanmenet megjegyzés rovatot tartalmaz, az év közbeni fontos észrevételek céljából. A megtartott órák jelzést kapnak (pl.: bekarikázás)
3. A tanmenet felépítése: a tanár által egyénileg kialakított. A kialakításnál figyelembe kell venni a közös követelményeket. 4. "Központi" tanmenetjavaslatok módosításokkal, tartalmi kiegészítésekkel használhatók. 5. Az engedélyezett tanmenetek több éven át használhatók, a tantervi módosítások és az osztály képességei függvényében.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
107
A tanítási órák elemzésének szempontjai a gyengénlátók általános iskolájában I.
Általános szempontok
1. Az óra célja, tartalma: Az óra tananyaga megfelel-e a tantervnek? Mi volt a tananyag szerepe, jelentősége a tanórának a tantervi témakör feldolgozása szempontjából? Milyen jártasságokat, készségeket, képességeket fejlesztett? 2. Az óra felépítése és szervezése: Hogyan tagolta a tanár az új anyagot? Hogyan szervezte meg a tanulók munkáját? Milyen volt a pedagógus időbeosztása? Megfigyelhető-e a tevékenységek logikus egymásra épülése? A feladatok kiadása, a rend ellenőrzése, az eszközök használata, a személyes problémák gyors és megnyugtató elrendezése mind olyan mozzanatok, amelyek az óra megszervezésében nagy szerepet játszanak 3. Az óra alkalmazott oktatási módszerek: Milyen módszereket alkalmazott a nevelő, s azok megfeleltek-e a tartalomnak, a tanulók életkori sajátosságainak? Ellenőrizte-e a szükséges előismeretek meglétét az óra elején? Kérdései, utasításai egyértelműek voltak-e? Figyelem megragadó-e a bemutatás, szemléltetés? Adott-e megfigyelési szempontokat? Magyarázata alkalmas-e az összefüggések megértéséhez? A gyakorlás hogyan segítette elő a készségfejlesztést? Az órát kis, könnyen felbontható részekre bontotta-e? Hogyan változtatta a tempót (lazítás, feszítés)? Hogyan alkalmazta a korszerű pedagógiai technológiát? Volt-e ismétlés, írásos, grafikus rögzítés, részösszefoglalás, összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása? Hogyan differenciálta a tanár a teendők munkáját? Milyen formája volt az ellenőrzése? Folyamatos-e az ellenőrzés, értékelés? Ellenőrzi-e a tanulói produktumokat? 4. A tanulók munkája és magatartása: Elsajátították-e a tanulók a szükséges ismereteket? Milyen volt az érdeklődésük, figyelmük, fegyelmük? Milyen a beszédkultúrájuk? Milyen a kapcsolatuk a tanárral?
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
108
5. A pedagógus munkája, egyénisége, magatartása: Mi jellemzi a nevelő felkészültségét, az óravezetés stílusát, hangnemét? Fejleszti-e a tanulók kreativitását? Milyen a nevelő kérdéskultúrája, szervezőkészsége, irányító tevékenysége? Rendelkezik-e kidolgozott kommunikációs kultúrával? Milyen hatással van a nevelő a tanulókra, van-e tekintélye? Milyen légkört teremt? Bátorító, türelmes-e?
6. A tanulás-tanítás személyiségfejlesztő hatása: Hogyan használta fel a pedagógus az óra tartalmában rejlő nevelési lehetőségeket? Milyen értékeket közvetített az óra? 7. Eredmények, következtetések: Elérte-e a tanítási óra a nevelési-oktatási célját? Melyek a pozitívumai? Melyek a továbbfejlesztés lehetőségei? II. Speciális feladatok a gyengénlátók tanítása során A bemutatás, szemléltetés biztosítása egyénenként. Speciális elvárások a magyarázórajzokkal, feladatlapokkal szemben (kontrasztosság, megfelelő méret, áttekinthetőség, megfelelő betűtípus). Írásvetítő használata során a terem besötétítése, a tanulók látásfok szerinti ültetése. Szükség esetén nagyított feladatlapok, tankönyvek biztosítása. Optikai eszközök használata egyéni szükséglet szerint. Az eszköz használatának megtanítása. A tanulók igényeinek megfelelő kiegészítő oktatási eszközök készítése. Szükség esetén a tananyag kisebb lépésekre bontása. Speciális ismeretek nyújtása (pl.: táblázatok, ábrák, grafikonok készítésének lépésenkénti megtanítása). A látásnevelés beépítése a tanítási órákba. III. Szaktárgyak speciális szempontjai Minden tantárgy esetében más és más szempontok szerint történik az elemzés. Csak néhány kiemelés: Magyar:
A pedagógus minta-értékű beszéde. A tanulók kommunikációjának fejlesztése, beszédművelés. Az olvasás, szövegértés fejlesztése. A nyelvtani fogalmak kialakításának megalapozása. A helyesírás alapelveinek tudatosítása.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
109
Szó-, fogalommagyarázat. Az írástechnika fejlesztése.
Matematika:
A korszerű matematikai műveltség nyújtása. Önálló feladatmegoldó képesség fejlesztése. A számolási készség fejlesztésének kiemelése. Szemléletes eszközök. Lehetőség biztosítása az újrafelfedezésre ( Heurisztikus tanítási mód ).
Történelem:
Történelmi térben, időben való tájékozódási képesség kialakítása. Konkrét képzetek nyújtása a történelmi jelenségekről.
Földrajz:
A földrajzi követelmények elemeinek teljesítése
topográfia általános fogalmak
folyamatok
összefüggések gyakorlatok
( térképmunka, logikai térképolvasás ) ( a fogalom kialakítása eszközökre támaszkodva, pontosan, folyamatos ismétlése ) (pl.: hegységképződés tanítása bemutatással, filmmel, kísérleti eszközzel ) ( térképek, metszetek, homokasztali gyakorlat ).
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
110
Neveltségi elvárások a 4. és a 8. évfolyam végén 4. évfolyam 1. Egészségi állapot Önkiszolgálási szintje, egészségügyi szokásai terén: legyen annyira önálló, hogy felismerje az aktuális nehézségeket, amennyiben nem tudja azt megoldani, tudjon segítséget kéni (pl. hajmosásban). Optikai segédeszközeit tartsa tisztán, törekedjen megóvásukra, figyelje állapotukat. Egészségi problémáit jelezze, tudatosan figyeljen oda a kedvezőtlen változásokra (pl. torokfájás), kérjen segítséget felnőttől. Öltözködésében a célszerűség és az esztétikum szempontjai érvényesüljenek, törekedjen igényességre. Szembetegségével legyen tisztában olyan szinten, hogy a védő-óvó szabályokat be tudja tartani, pl. „C”-s tornacsoport korlátozottsága, diagnózistól függő mozgáskorlátozás. 2. Mentálhigiénés állapot – önismeret Ismerje az egészséges emberi fejlődés kritériumait, törekedjen ezek betartására (helyes táplálkozás, sok mozgás, érzelmi kiegyensúlyozottság, optimista életszemlélet, stb.). Legyen igénye önmaga testi-lelki-szellemi megismerésére életkori szintjének megfelelően: alkati jellemzői, lelki sajátosságai, pszichés terhelhetősége, értelmi színvonala, stb. Tudja, hogy a fenti tulajdonságok rendszeres munkával pozitív irányba fejleszthetők. Fogyatékosságát fogadja el: nem mint megváltoztathatatlan és akadályozó ténsezőt, hanem mint egy „életfeladatot”, amelyet meg kell és meg lehet oldani külső (és belső) segítséggel. 3. Önállóság Legyen önálló egészségügyi dolgainak intézésében (rendszeres gyógyszerszedés, szemcsepp, stb. esetén). Diákotthoni feladatait segítség nélkül végezze (ágyhúzás, ruhacsere, rendrakás). Az iskola épületében önállóan és megbízhatóan tájékozódjon, rá lehessen bízni egyéni ügyintézést (könyvtár, üzenetvivés, ügyeleti munka). Tudja, hogy mit kell tennie szokatlan helyzetben (tűzriadó, helyettesítő tanár keresése, baleset). Feladatvégzésében életkorának megfelelően csak indokolt esetben támaszkodjon felnőtt rendszeres segítségére (pl. hosszabb hiányzásnál). Az önálló délutáni tanulásnál tervezze és szervezze meg a célszerű sorrendet, a pihenő időszakokat szükség szerint iktassa be. 4. Erkölcsi tudat, morális gondolkodás Ismerje az alapvető emberi értékeket és igyekezzen ezek szerint élni a közösségben (önzetlenség, felelősségvállalás, segítőkészség, együttérzés, becsületesség, mások tisztelete, értékválasztás, stb.). Ismerje a nemzeti hovatartozás fogalmát, nemzeti jelképeinket. Nemzeti ünnepeken tisztelet-tudóan viselkedjen. Tisztelje a különböző tulajdonformákat a „gyakorlatban” is (magánvagyon, köztulajdon). Tudjon különbséget tenni jó és rossz, veszélyes és veszélytelen, igaz és hamis, stb. cselekedetek megítélésében.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
111
5. Szociális képesség, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldó képesség Viselkedési kultúrája életkori szintjének megfelelő legyen: beszédstílus, viselkedési illemszabályok, öltözködés, önfegyelem, stb. terén. Társaival, ismerős felnőttekkel szemben legyen nyitott, barátságos, érdeklődő, udvarias. Tudjon beszélgetést kezdeményezni, ill. abba megfelelően bekapcsolódni; váratlan helyzetben való viselkedésre is legyen mintája. Látássérüléséből adódóan készüljön fel az idegenektől várható reakciókra, ezek megoldására legyenek megfelelő, tapintatos eszközei (szóbeli közlés, bemutatás, magyarázat, stb.). Ugyanakkor ő is ismerje a segítségkérés módjait, korlátait. Legyenek megoldási módjai a társakkal és/vagy felnőttekkel szemben felmerülő konfliktusok megoldására (kompromisszumkészség, beleélő képesség, „nagyvonalúság”, stb.). 8. évfolyam 1. Egészségi állapot Ismerje látássérülésének mibenlétét, az ehhez kapcsolódó higiénés óvórendszabályokat. Egészségügyi problémái felmerülésekor tudja azt a megfelelő szakembernek jelezni. Tudja önállóan alkalmazni a gyógyszerezési szabályokat.
és
2. Mentálhigiénés állapot Váljon igényévé az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a mozgás, a fizikai fittség, érzelmi kiegyensúlyozottság, a jó közérzet. Legyen tisztában azzal, hogy a mindennapi életvezetés, és az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotát, életkilátásait. Alakuljon ki benne felelősségérzet egészsége megőrzése, fejlesztése tekintetében. Legyen tisztában a dohányzás, az alkohol, és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi, és társadalmi következményeivel. Lássa be az aktív, egészséges életvitel szerepét, jelentőségét az önbecsülés és a személyközi kapcsolatok terén. Tudjon önállóan öltözködni, az alkalomnak és az időjárásnak megfelelő ruhadarabokat kiválasztani, azokat tisztántartani, az egyszerűbb darabokat kivasalni. Legyen igénye a személyi higiéné, a rendszeres tisztálkodás, ápoltság. Ismerje a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyen tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével. Legyen tisztában esetleges öröklődő betegségeinek vonzataival. Váljon igényévé környezetének rendje, tisztasága, esztétikája, kulturáltsága, munkájának rendezettsége, igényes külalakja. Saját felszerelése, ruhái stb. között tartson rendet, ismerje, és alkalmazza a rendrakás, takarítás technikáit. 3. Önállóság Legyen képes önállóan: közlekedni ismert útvonalon, saját, megismerhető feladatkörében ügyei intézésére, (iskolán belüli ügyintézések, menetjegy vásárlás, postai szolgáltatások, élelmiszer-, tanszervásárlás, orvosi vizsgálatok,
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
112
optikai eszközök ismerete, kiválasztása, társadalombiztosítási ügyek intézése, kérvények megírása ), feladatait elkészíteni, felkészülni a tanórákra, használni, tisztántartani optikai segédeszközét, legyen tisztában értékével, védje, óvja azt, meghibásodása esetén tudja, kihez kell fordulnia segítségért, tanulni, ismerjen, alkalmazzon különböző tanulási technikákat, pihentető módszereket, felszerelését előkészíteni, a feladatait, programjait napra, vagy hosszabbtávra is előre megtervezni, átgondolni, a médiából információt szerezni ( könyv, könyvtár, újság, videó, számítógép, CD, Internet, - használata, ismerete ), felmérni pénzügyi helyzetét, a bevétel – kiadás megtervezésére, a szükségesség megítélésére. 4. Erkölcsi tudat, morális gondolkodás Alapozódjon meg nemzeti identitása, hazaszeretete, világnézeti hovatartozása. Ismerje hazánk értékeit, helyét Európában és a nagyvilágban. Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Alakuljanak ki, társadalmunk által is elfogadott ideáljai, példaképei. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a választható értékpólusok között. Cselekedeteiben törekedjen a pozitív pólusok követésére, megvalósítására. Világképe legyen nyitott, mentes a szélsőségektől, másokét tisztelje, a reális állásfoglalás érdekében törekedjen azt megismerni. Erkölcsi kérdésekben legyen képes véleményét kifejezni, mások megnyilatkozását értelmezni. Tisztelje a különböző tulajdonformákat, becsülje meg a társadalom, az iskola, családja, társai, és saját értékeit. 5. Szociális képesség, társas kapcsolatok Ismerje, és tudja alkalmazni a kulturált magatartás szabályait, viselkedjen illemtudóan: a köszönés, megszólítás, bemutatkozás, üdvözlés, kézfogás, társalgás, ízléses megjelenés, a mindennapi és az ünnepi étkezés, italfogyasztás formái, a társadalmi, családi, baráti és társasági szokások, hagyományok, ünnepek, ajándékozás, látogatás, ( kórház), meghívás, vendégeskedés közlekedés, kirándulás, könyvtár, színház, múzeum, hangverseny, előadás, ruhatár, telefonálás, stb. területein. Látássérülése mértékétől függően ismerjen fel metakommunikációs jeleket, ismerje azok jelentőségét. Az általa elsajátíthatókat tudja a megfelelő szituációban alkalmazni, (tekintet, gesztus, testtartás, mimika, hanghordozás). 6. Önismeret Fogadja el sérülését: nem, mint megváltoztathatatlan és akadályozó tényezőt, hanem mint egy „életfeladatot”, amelyet meg kell és meg lehet oldani külső és belső segítséggel. Ismerje fel belső segítőerőit, azokat a pozitív tulajdonságait, melyek segítik, és a hátráltató irányú jellemzőit, hogy le tudja őket küzdeni, hogy pozitív irányba tudjon fejlődni. (bizalom, szeretet, önfegyelem, önbecsülés, önbizalom, ambíciók, teherbíró képesség, kitartás,
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
113
empátia, tolerancia, nyitottság, zárkózottság, érzelmi sajátosságok, humorérzék, ügyesség, értelmi képességek, fizikai erőnlét, betegségekre való hajlam, érdeklődés, stb.) Váljon igényévé önmaga megismerése, az állandó testi-lelki-szellemi önkontroll. Önértékelése legyen kiegyensúlyozott, túlzásoktól mentes, ismerje, és tudja egyensúlyban tartani ideális énképét az elvárttal és a valóságossal. 7. Konfliktusmegoldó képesség Legyen képes felismerni a pszichés terhelés jeleit. Ismerje a stressz hatásait, legyenek ismeretei, technikái a kezelésére. Tudjon különbséget tenni a „ kockázatos”, és „ veszélyes” dolgok, tevékenységek között. Ismerje fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, tudjon kezelni olyan társas helyzetet, melyek a szenvedélybetegségek kialakulásához vezethetnek, és választások elé állítják őt. (dohányzás, kávé, alkohol, drogok, gyógyszerek). Készüljön fel látássérüléséből fakadó konfliktushelyzetekre, legyen birtokában adott, tipikus szituációkat megoldó tapintatos, udvarias megoldási formáknak. Legyenek megoldási módjai a társakkal, és/vagy felnőttekkel szemben felmerülő konfliktusok megoldására. (mások meghallgatása, megnyugtatása, a problémák elkülönítése, kompromisszumkészség, empátia, szempontok mérlegelése). Problémái, gondjai esetén ismerje, és tudja alkalmazni a segítségkérés formáit (szóbeli közlések, írásbeli kérvények stb.), a lehetséges utakat, szakemberek elérhetőségét, szervezeteket (MVGYOSZ, saját iskolánk szolgáltatásait).
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
114
Útmutató a tanulók személyi anyagának vezetéséhez A személyi anyagba bekerülő dokumentumok:
-
Szakértői vélemények a tanuló iskolánkba kerülésekor (iskola kijelölő szakvélemény) későbbi osztályfokon, ha még kap (egyéni haladási tempó, valamilyen felmentés, magántanulóság stb.)
-
Anamnézis alsó tagozaton bekerülő tanulónál a részletes kérdőív felső tagozaton bekerülő tanulónál a felsős adatlap
-
Pedagógiai jellemzések 1. 4. 8. osztály végén
-
Bemeneti mérés 1. osztályban a testnevelők mozgásállapot felmérésével együtt később érkezett tanulóknál a már elvégzett évfolyam év végi felmérőit kell megíratni bemeneti mérésként
-
Átmeneti mérés 4. osztály év végi felmérései 4. osztály mozgásállapot felmérés a testnevelőktől 4. osztály végén neveltségi szint felmérés
-
Kimeneti mérés 8. osztály év végi felmérései 8. osztály mozgásállapot felmérés a testnevelőktől 8. osztály neveltségi szint felmérés
-
Vísusérték- táblázat A tanuló szemészeti állapotának változásait követi tanévenként
-
Egyéni fejlesztési tervek Minden tanévben elsősorban habilitációs-rehabilitációs célú fejlesztésekről (tanév végén a tervhez kell csatolni a fejlesztő folyamat év végi értékelését)
Ezen kívül bekerülhetnek még a személyi dokumentumai (pl. gyermekvédelmi események stb.).
-
anyagba
speciális
Az osztályok gyűjtőjébe egy példányban kell bekerülnie az év végi felmérések összesítő táblázatainak (osztályszintű összesítés) az elkészült szociometriai felmérések eredményének.
problémák
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
115
Javasolt szempontsor a tanulók szöveges jellemzéséhez 1. Az iskoláztatás előtti időszak rövid leírása A család szociális jellemzői, nevelési stílusa, a gyermek személyiségfejlődését segítő, illetve akadályozó tényezők, hosszabb korházi kezelések, aktuális állapot, stb. 2. A tanuló külső megjelenése, testi fejlődése Testméret, arányok külső jellemzők, nagy- és finommozgások, járás, gesztikuláció, arcmimika, stb., edzettség, teherbírás, egészségi állapot, önkiszolgálási szint, az egészségügyi szokások ismerete és betartása. 3. Értelmi fejlődése Figyelme, emlékezete, gondolkodási sajátosságai, képzelőereje, kifejezőkészsége, megfigyelőképessége, tanulékonysága, érdeklődési körének alakulása, különleges képességei, tehetségének kibontakozása. 4. Érzelmi sajátosságai Érzelmi gazdagsága, hangulati jellemzői, indulatai, zárkózottság, szorongás, bizalom, sértődékenység, ambíció, bátorság, vakmerőség, saját képességek megítélése, önmagával szemben támasztott igényszint, realitásérzék, fogyatékosságtudat, életvezetési tervek, reakciói siker, sikertelenség, jutalom, büntetés esetén, ösztönözhetősége, sajátos szokásai, rejtett kívánságai. 5. Közösségi magatartása A gyermek érzelmi kapcsolata szűkebb és tágabb környezetével (szülők, testvérek, barátok), a kultúrált magatartás szokásainak ismerete és betartása, szereplési vágy, viszony a közösség tulajdonához, közösségi munkavállalás mikéntje, szerepe a közvélemény alakításában, szervezőképessége. 6. A tanuláshoz és a munkához való viszonya Indítékai, önállósága, ötletgazdagsága, kezdeményezőkészsége, akarati sajátosságai: kötelességtudat, céltudatosság, kitartás, küzdőképesség, távoli célok kitűzése; viszonya a tanuláshoz: kialakult tanulási módszere és tempója, sikeres és sikertelen területek a tanulásban; viszonya a fizikai munkához: önkiszolgálás, háztartási, házkörüli munka; munkatempó, fizikai munka vállalása, az elvégzett munka minősége. 7.Esztétikai irányultsága Ápoltsága, rend- és tisztaság iránti igénye, érdeklődés a természeti szépségek, műalkotások, művészetek iránt; kedvelt művészeti tevékenységek, tehetség a különböző területeken /vers- , prózamondás, bábozás, rajzolás, festés, formázás ének, zene, tánc, stb.).
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
116
Szempontok a mikro-értekezletekhez osztályfőnöknek 1. A tanulók "előélete" (első osztályosok esetén)
2.
1.1.
Családi helyzet: - teljes, vagy egyszülős család, együtt élők száma; - hely a testvérsorban; - szociokulturális miliő; - a szülők esetleges fogyatékossága(i)
1.2.
Közösségi tapasztalatok: - (bölcsőde), óvoda, iskolaelőkészítő tanfolyam - a részvétel gyakorisága, sikeressége - esetleges óvónői, utazótanári jelzések a közösségben tapasztalt viselkedésre vonatkozóan, - osztályismétlés(ek) előfordulása
1.3.
A gyermek kora: időben, illetve később lett-e beiskolázva és milyen okok miatt, volt-e ennek érezhető pedagógiai hatása
Szemészeti vonatkozások: 2.1.
Diagnózisok, a vezető tünetek csoportjai: melyek okoznak pedagógiai problémát? (ROP, agydaganat, látótérszűkület, stb.)
2.2.
Vísusértékek szerinti csoportosítás: - gyengénlátó - aliglátó - felső határértékhez tartozó
2.3.
Egyéb, a látáshasználatot befolyásoló tényezők: - színlátás, - kontrasztérzékenység, - testnevelési "C" csoport
2.4.
Segédeszközök használata: - nagyító, színes lencse, OTV, távcsőszemüveg - esetleges további eszközigény jelzése
3.
Csatlakozó "fogyatékosság(ok)": - mozgási zavarok, hiperaktivitás - epilepszia, idegrendszeri érintettség - átszoktatott kezesség - logopédiai (jelentős) problémák - belgyógyászati jellegű nehézségek, - sokat betegeskedő (hiányzó) gyermekek - figyelemzavar, részképesség - kiesés stb.
4.
Az osztály tanulmányi helyzete: - tantárgyankénti összegzés az előrehaladásról (közismeretei tárgyak) - kiemelkedő tehetséges tanulók, - az átlagtól lemaradó tanulók, - egy-egy részterületen problémát jelentő tanulók (olvasás, írás, számolás, stb.)
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
5.
6.
117
- év közben érkezett tanulók speciális problémái - a délutáni tanulás tapasztalatai, esetleges nehézségei A külön segítségben részesülő tanulók rövid jellemzése - milyen foglalkozást igényel, - milyen eredmények mutatkoznak a foglalkozások nyomán, - esetleges sikertelenségek e téren, - javaslatok egyéb megsegítési lehetőségekre - a pedagógus asszisztens szerepe, fontossága Az "osztály, mint közösség" értékelése: 6.1.
Aktuális helyzet: -
szociometriai eredmények (népszerűség, peremhelyzet) súlyos nevelési nehézséget okozó tanulók (agresszivitás, figyelemkoncentrációs problémák, stb.) a családi nevelésből eredő korrigálnivalók (őszintétlenség, magántulajdon megsértése, iskola- és tanárellenesség, túlféltés, illetve elhanyagolás stb.)
6.2.
Közösségi eredmények számbavétele különböző területeken: - felelősi rendszer, - egészségügyi szokások, - közös ünnepek az osztályban. - tanulópárok
6.3.
A közösségben tapasztalható főbb problémák összegyűjtése: - az egyének összetételéből adódó gondok, - a szülői segítő háttér hiánya, - diákotthonból jövő jelzések, - szaktanároktól jövő jelzések.
Milyen javaslatok merültek fel a közösségi élet javítására? - szorosabb együttműködés az osztályfőnök - nevelőtanár között - szorosabb kapcsolat a szaktanárokkal, - szaksegítség igénybevétele, pl. iskolapszichológus, gyermekvédelmis stb. Az osztályközösség aktuális, illetve legfontosabb problémái - tanulmányi és magatartási gondok, - szülőkkel való kapcsolati nehézségek, - a kollégák eltérő nevelési elveiből következő akadályok, - a szülői értekezleteken felmerült kérdések
6.4.
7.
8.
Délelőttös - délutános tanárok együttműködése, esetleges nehézségek, a tanulás terén: - házi feladatok mennyisége, - délutáni programok mennyisége, megvalósíthatósága
9.
Kérések, sürgős tennivalók, melyekről a vezetőségnek tudnia kell - milyen segítséget igényel az osztály leküzdéséhez?
a
problémák
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
118
Szempontok a mikro-értekezletekhez nevelőtanároknak Induló csoportnál: családi háttér; a gyermek iskolai életét befolyásoló előélete; beilleszkedés a kollégiumba, a nevelőtanár célkitűzései További évfolyamok: (fontos a pozitívumok kiemelése) I.
Célkitűzések, eredmények (foglalkozási tervben kitűzött), csoportjellemzők Tavalyi év eredményei. Hogyan jöttek vissza szünet a gyerekek, mennyit változtak? Mik a legfőbb célok? Milyen módon érhetők el?
II. Kudarcok, nehézségek Napirendi problémák, foglalkozási terv megvalósításának nehézségei, sikerek. III. Egyes gyerekekkel elért sikerek, fejlődési eredmények: tanulás, önellátás, önállóság, önkiszolgálás, közlekedés, viselkedés, segédeszközök használata, társas kapcsolatok, érdeklődési kör. Ezek átgondolása külön-külön a délutáni élet egyegy helyzetében: ebédlő, szabad és irányított játék, tanulás, foglakozások, kollégium, kinti program. Összevetés: mi várható el az adott életkorban? IV. Gyerekek megváltozott körülményei: pl.: a család állapota, egészség. V. A gyerekek olyan betegségei, melyekről érdemes tudniuk a kollégáknak, akik az osztályban tanítanak. Pl.: epilepszia, szemészeti okból mozgáskorlátozás, színvakság, fényérzékenység, aliglátás, látótérszűkület. Segédeszköz-használat. Ez a szempontsor segít átgondolni, hogy miről szükséges beszélni a mikroértekezleten. A tájékoztató ideje behatárolt, így az igazán kiemelkedő sikereket, gondot okozó problémákat érdemes elmondani. A mondanivalót hasznos egyeztetni az osztályfőnökkel, így elkerülhető az ismétlés.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
119
A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM SZERZŐI
2/1
A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM SZERZŐI 2013 Helyi tanterv, ép értelmű gyengénlátó tanulók
Sorszám
Tantárgyak
Évfolyam
Szerzők
1.
Magyar nyelv és irodalom
1-4.
2.
Idegen nyelv, angol
5-8. 4-8.
Molnár Csilla Dr. Horváthné M. Márta Homor Ágnes Kelemen Csilla
Idegen nyelv, német
4-8.
Lini Krisztina
3.
Matematika
4.
Szászné Kiss Magdolna Fodor Jánosné Homor Ágnes
5.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan
1-4. 5-8. 5-8. 1-4. 5-8.
Hegyiné H. Katalin Józsáné É. Katalin
6.
Környezetismeret
1-4.
Dr. Horváthné M. Márta
7.
Természetismeret
5-6.
Kovácsné Tihanyi Márta
8.
Biológia-egészségtan
7-8.
Kovácsné Tihanyi Márta
9.
Fizika
7-8.
Cseh Eleonóra
10.
Kémia
7-8.
Dr. Horváth Lászlóné
11.
Földrajz
7-8.
Kovácsné Tihanyi Márta
12.
Ének - zene
13.
Vizuális kultúra
14.
Hon- és népismeret
1-4. 5-8. 1-4. 5-8. 5.
Hódi Marianna Hódi Marianna Józsáné Éltető Katalin Brunszkó Erzsébet Farkassné Szűk Judit
15.
Informatika
4-8.
16. 17.
Életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport
1-4. 5-8. 1-8.
Fodor Jánosné Tálasi Zsuzsa Dr. Horváthné M. Márta Farkassné Szűk Judit Kovácsné Fülöp Beáta
18.
Osztályfőnöki
5-8.
Hódi Mariann
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
120
A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM SZERZŐI 2013 Helyi tanterv, enyhén értelmi fogyatékos gyengénlátó tanulók Sorszám
Tantárgyak
1.
Magyar nyelv és irodalom
2.
Idegen nyelv, angol
3.
Matematika
4.
Erkölcstan
5. 6.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret
7.
Évfolyam
Szerzők
1-4. 5-8. 7-8.
Temesy Ágnes Hegyiné Honyek Katalin Kelemen Csilla
1-4. 5-8. 1-4. 5-8. 5-8.
Szabóné Hegyi Andrea Cseh Nóra Hegyiné Honyek Katalin Józsáné Éltető Katalin Palatinczkiné Szőts Etelka
5.
Farkassné Szűk Judit
Környezetismeret
1-4.
Szabóné Hegyi Andrea
8.
Természetismeret
5-8.
Fülöp Csilla
9.
Földrajz
6-8.
Kovácsné Tihanyi Márta
10.
Ének - zene
1-8.
Hódi Marianna
11.
Rajz és vizuális kultúra
12.
Informatika
1-4. 5-8. 3-8.
13.
Életvitel és gyakorlat
14.
Testnevelés és sport
1-4. 5-8. 1-8.
Józsáné Éltető Katalin Brunszkó Erzsébet Fodor Jánosné Tálasi Zsuzsa Jámbor Zoltánné Farkassné Szűk Judit Kovácsné Fülöp Beáta
15.
Osztályfőnöki
5-8.
Palatinczkiné Szőts Etelka
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
121
A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM FORRÁSAI 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
Kollégiumi nevelés alapprogramja OM rendelet alapján
122
Készült 46/2001. (III.28.)
Kollégiumi nevelés országos alapprogramja: A kollégiumok az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapelvei, az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott kollégiumi foglalkozások keretterve és az e rendelet 3. számú mellékleteként kiadott kollégiumi foglalkozások keretprogram-terve (a továbbiakban az 1-3. számú melléklet együtt: alapprogram) alapján készítik el pedagógiai programjukat. (2) A kollégium helyi pedagógiai programjának - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - tartalmaznia kell az alapprogram 2. számú mellékletében megjelölt témaköröket és foglalkozásszámokat. A gyógypedagógiai nevelésben részt vevő kollégium pedagógiai programjában a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendeletben meghatározott pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs célokat és feladatokat figyelembe kell venni. Kollégiumi foglalkozások keret-terve TÉMAKÖRÖK: 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 7. Hon- és népismeret Kollégiumi csoportfoglalkozás éves óraszáma TÉMAKÖR : Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret
3 3 3 2 4 3 4
A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
123
A kollégiumi foglalkozások keretprogram-terve csoportfoglalkozások szervezéséhez, tartalmának meghatározásához
A közoktatási kollégiumokban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás és kollégiumi éveiket. A család, a családi környezet átruház bizonyos jogokat és kötelességeket a kollégiumra, mint nevelő-befogadó intézményre, illetve a kollégiumi nevelőtanár, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusra. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, mint a személyes hátteret adó küldő, a másik az iskola, mint intézményes partner, ahol az eredményes és végzettséget adó tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumpedagógia a családi, az iskolai és a bentlakásos nevelés sajátos jellemzőit tartalmazó, összesítő pedagógia. A kollégiumi nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságok és egyéni adottságok figyelembevételével. Törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás és tehetséggondozás változatos módjaival, követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé teszi azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégista személyiségének, erkölcsi habitusának és tudatosságának, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi tudatának, képességeinek és érdeklődésének megalapozása és fejlesztése. A kollégiumban az együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. A jó kollégiumi légkör feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a pedagógusok között. A kollégium segíti a tanulókat a kollégiumi foglalkozási tervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. A kollégium a kompetenciák fejlesztését úgy segíti, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a kollégista megtapasztalja a másik ember, különösen a sajátos nevelési igényű embertársai elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélheti a szülőföld szeretetét, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez, a hagyományok és értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, a természeti, történelmi és kulturális örökség megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá tesz a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészít a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
124
A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeiről is ismereteket és képességeket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. A kollégium hozzájárul az egész életen áttartó tanulás megalapozásához. 1. Tanulás A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi összetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. Attitűdjeik, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, hatékony, célszerű, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegítik, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnőtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerű tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, ideértve a képi olvasás és a digitális olvasás képességeit, az emlékezet erősítését, a célszerű tudás kialakításához szükséges módszerek kialakítását, az önnevelés igényének kialakítását, az életen át tartó tanuláskihívásának, gondolatának elfogadását. A tanulás módszertani foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az önálló ismeretszerzéshez kötődő pozitív attitűd kialakításához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. A foglalkozások elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, e tudást kívánják továbbfejleszteni. 1.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje meg - és előbb tanári segítséggel, majd önállóan - alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságaihoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között - képességeivel, érdeklődésével, pályaképével, illetve az objektív követelményekkel egyaránt harmonizáló - fontossági sorrendet felállítani. Tudja - segítséggel - szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit. Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár, a digitális információhordozók által biztosított szolgáltatásokat. Tudja megkülönböztetni az alapvető dokumentumfajtákat. Legyen képes ismereteket meríteni nyomtatott és audiovizuális dokumentumokból, valamint az Internetről, tömegkommunikációs műsorokból.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
125
Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes munkáját értékelni. Időkeret: 3 óra Témakörök, tartalmak, tevékenységek Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Tanulási módszerek a kollégiumban. Egyéni tanulás. Tanulás közösségben. Segítő tanulás. Ellenőrzött tanulás. Különböző tanulási technikák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegolvasás, szövegírás, lényegkiemelés), tanulási stratégiák megismerése, felismerése saját tanulási stratégiájának megismerése és elsajátítása. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet-specifikusan. A tanulás egyéb feltételei (időterv, taneszközök, motiváltság, tanulási sorrend stb.). A feltételek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban, egyéni sajátosságok megbeszélése. Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Könyvtárhasználati ismeretek. Képi jelek, ikonok, diagramok olvasása. Dokumentumismeret, nyomtatott dokumentumok ismerete és alkalmazása. Tájékozódás a könyvtárban (segédkönyvek, katalógus, kézikönyvtár). Az ismeretek elsajátítása és a készségek kialakítása feladatok segítségével a gyakorlatban. A szellemi munka technikái. Különböző témák feldolgozása egyes könyvtári segédeszközök és dokumentumok segítségével (könyvek, folyóiratok, videó, CD-ROM, Internet stb.). 2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció Az általános és középfokú iskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés történések tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járul hozzá a kollégium. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A pályaorientáció a felnőtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell a tanulóikban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak lehetőségeihez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, és olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. 2.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
126
Ismerje meg a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait, tudatosítsa, hogy a családi, az iskolai, a kollégiumi közösség milyen teljesítményeket, jellemzőket vár el tőle, miképp egyeztethetők össze az eltérő szereplők által közvetített elvárások. Törekedjen önmaga tulajdonságainak, képességeinek megismerésére, fejlesztésére. Tudja, mit tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért, kollégiumáért. Felelősen teljesítse kollégiumi és iskolai megbízatásait. Értse, miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására. Törekedjen a konfliktusok vesztes nélküli megoldására, kerülje az agressziót. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására, tolerálja mások értékeit. Tudatosuljon a tanulóban a pálya és a személyiség megfelelésének jelentősége. Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit. Időkeret: 3 óra Témakörök, tartalmak, tevékenységek Ki vagyok én? Önismereti kompetenciák fejlesztése. Az ember személyiségjellemzői, szomatikus, mentális és pszichés tulajdonságai. A személyiségprofil összetevői, tartalmai. Értelmi képességeink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intelligencia, kreativitás). Érzelmeink és indulataink (félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szeretet, empátia, tolerancia). Belső mozgatóerőink (élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a szeretet és a megbecsülés szükséglete, a szépség, a rend és az önmegvalósítás iránti igény). - Történetek értelmezése, beszélgetések másokról (irodalmi és művészeti példák) és önmagunkról. - A lelki folyamatok megfigyelése és megjelenítése szóban, írásban. Az egyén és a társadalom Az egyén helye a társadalomban. Egyén, család, közösség. A konfliktuskezelés és lehetőségei. Az érzelmek, az érzelmek szerepe. A motiváció és az értékrend. Pályaorientáció A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség, számolási képesség, kézügyesség, fizikai teherbírás, ötletgazdagság, kapcsolatteremtési képesség) meghatározása, felismerése. A különböző képességek meghatározása és megismerése különféle eljárások (vizsgálati módszerek) és szituációk segítségével. Érdeklődési területek ismerete. Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban. 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján. Az alapprogram meghatározza, hogy a kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgyés környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözze a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegye lehetővé a
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
127
tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Nevelje a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözze a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassa a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítse az egyéni ízlés alakulását. Mutasson példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető a tanulók számára. Külön figyelmet kell fordítani a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt. 3.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális hagyományokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli más kultúrák iránt is. Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Váljon egyre tudatosabbá, gazdagabbá a művészetről, az esztétikai élményről való gondolkodása. Ismerje fel az alapvető (irodalom, dráma, tánc, bábjáték, képzőművészet, design, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Legyen érdeklődő és nyitott a különböző korok stílusai és kifejezőeszközei iránt, keresse bennük a mának szóló üzenetet, s egyre jobban értse a keletkezés korának sajátosságait. Alakítson véleményt művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően, egyre tudatosabban a rendelkezésére álló tárgyak, anyagok eszközök között, törekedjék környezetében a tárgyak, terek, színek, formák harmóniájának megteremtésére. Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában, fejlesztésében. Alakuljon ki igénye az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítésére. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egyszerű katalógusrendszert, ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Időkeret: 3 óra Témakörök, tartalmak, tevékenységek Európaiság Az európai kulturális hagyományok. Mit jelent európainak lenni? Az Európai Unió kialakulása. Az Európai Unió tagállamai. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Mindennapok művészete Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Szabadidő tervezés műsorfüzet segítségével. Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátogatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncertlátogatás.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
128
Az alkotás öröme A kollégium külső és belső terei. Tervezés, modellezés. Ritmizálás, éneklés, zenélés. Részvétel közös produkciókban. Irodalmi alkotás. Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, plakát, rádió- és fotóriport, videofilm, internetes honlap) előállítása. Egyszerű dramatikus eszközök készítése, használata, drámamódok alkalmazása, közös dramatikus produkciók. Képzőművészeti alkotás. Kiállítás, előadás, tárlat létrehozása. A kollégiumi hagyományok. A követésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó rítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása. A műveltség értéke A magyar és az egyetemes kultúrtörténet értékeinek megismerése. Alkotóköri, önképzőköri munka. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra hazai, illetve a településen élő jeles képviselőivel. Műveltségi játékok, vetélkedők. Tematikus vetélkedők, pályázatok. Diáklevelezés A gondolatok közlése Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban történtekről. Hírközlő Média figyelése. Megbeszélés, véleménycsere. A könyvtárkultúra ismerete. A szoros abc megismerése. Egyszerű katalógusok használata. Ismerkedés a közkönyvtár által nyújtott lehetőségekkel. Informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazása Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása. 4. Környezettudatosság A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre. Mutassa be a kollégium a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjen arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tenni a kollégistákat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözni kell a kollégistákat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Egyértelművé kell tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. A kollégium elősegíti a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. 4.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Váljon a kollégista érzékennyé környezete állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások. Legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Vegyen részt helyzetének megfelelő környezetvédelmi akcióban, s erről tudjon számot adni.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
129
Időkeret: 2 óra Témakörök, tartalmak, tevékenységek A kollégium külső és belső környezete. Az élő környezet alakítása, védelme, növény-, kertgondozás, faültetés, kedvtelésből tartott állatok gondozása, részvétel a vadon élő állatok (pl. madarak, denevérek) védelmében. Környezetünk állapota A kollégium működése és környezetvédelem. Környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek (pl. termékek, anyagok pazarló felhasználása, energiafogyasztás). A hulladék kezelése. Vásárlási, fogyasztási szokásaink. Igények és szükségletek. Környezetbarát termékek. Közös felelősségünk Részvétel környezetvédő tevékenységekben (pl. parkosítás, környezettakarítás, természeti és kulturális örökség védelme, gondozása szakember vezetésével). Közvetlen környezetünk állapota. Veszélytérkép-készítés. Hol vannak a településen problematikus, veszélyeztetett, szennyezett helyek, hol vannak értékes, védelemre, megőrzésre érdemes helyek, épületek. Kapcsolatok építése helyi környezetvédő, településvédő civil szervezetekkel 5. Testi és lelki egészség A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljön fel a lakókörnyezete esztétikus és kellemes kialakítására. A nevelés során segíteni kell a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében, válsághelyzetben támaszt szükséges nyújtani számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A diákokat segíteni kell abban, hogyan kerülhetik el a környezet egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Megfelelő ismereteket kell közvetíteni ahhoz, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. 5.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a kollégiumban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és kövesse az illemszabályokat, s lépjen fel egyre bátrabban, élve a demokratikus eljárásokkal kortársai közt, e normák érvényesítéséért. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
130
Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fogalmát, ezek jelentőségét, és ennek tükrében alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot. Életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Rendelkezzen az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének megfelelő humánus magatartást az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoportban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő segítséget kérni. Ismerje a különböző tisztségek, megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget. Legyen tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Legyen jártassága az egyszerű háztartási eszközök célszerű használatában. Tudjon gazdálkodni élethelyzeteinek megfelelően. Időkeret: 4 óra Témakörök, tartalmak, tevékenységek Társas kapcsolataink Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépítés. Az érthető közlés megtanulása. Figyelem másokra. A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal. Konfliktuskezelés. Mások elfogadása, a másság elfogadása. Tematikus beszélgetések, közösségépítő drámajáték. Segítség kérése, segítség nyújtása. Élet a kollégiumban Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével. Közösségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvégzése. Önértékelés, értékelés. Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget. Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása. Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek. A diákönkormányzat munkája. Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. A kisebbségek életének megismerése. Bemutató a kisebbségek által képviselt sajátos értékekből. Kapcsolatok a fogyatékkal élő embertársakkal. Testi, lelki egészségünk Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése. Személyi higiénia. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása. Testi és lelki változások a serdülőkorban. A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása, mozgásszervi deformitások megelőzése. A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról. Szeretetről és szerelemről. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A virtuális világ hatása a viselkedésre, életmódunkra.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
131
6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről - a család mellett - a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint - nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít. 6.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje, fogadja el és kövesse a kollégista az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott formáit, vegyen részt környezetében ilyen szabályok értelmezésében, alakításában. Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat is, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Vállaljon feladatokat a közösségben. Legyen tisztában a vállalt feladatok céljával, tartalmával, felelősségével, legyen képes hiteles önértékelésre, mások igényes értékelésére. Törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit. Tartsa tiszteletben, hogy környezetében eltérő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtudattal és kulturális szokásokkal is élhetnek mások. Ismerkedjen az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel, és az őket megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Időkeret: 3 óra
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
132
Témakörök, tartalmak, tevékenységek Én és a család A család története - családi történetek. Családfa készítése, családi történetek gyűjtése. A család típusa, szerkezete, működése. Szerepek és szabályok a családban. Saját tapasztalatok feldolgozása; beszélgetések, szituációs játékok vita segítségével. A kollégium és az iskola Jogok és kötelességek. A kollégiumi és az iskolai közösség írott és íratlan törvényei, szabályai. A szabályzatok, szabályok megismerése és megvitatása problémahelyzetek segítségével. Alapvető illemszabályok. Szociális készségek (empátia, kooperáció, kommunikáció). Gyakorlás szituációs játékok és csoportépítő tréning segítségével. A társadalom A másik ember megismerése. Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. Irodalmi példák és saját élmények feldolgozása különböző kifejezési formák segítségével. A háztartás Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete 7. Hon- és népismeret A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: a) a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erősítése, b) régiónk, országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; c) az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata; d) a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élő magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; e) nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; f) nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat), nemzeti ünnepeink; g) a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása; A tanulókban tudatosul, hogy mindenkinek először saját népének hagyományait, nemzeti értékeit kell megismernie, elsajátítania ahhoz, hogy más népek kultúráját, az egyetemes értékeket és a kultúrák közötti kölcsönhatásokat megérthesse.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
133
A hazai nemzetiségi, etnikai kisebbségi, migráns csoportok kollégiumai, illetve azon kollégiumok, amelyekben nemzetiségi és etnikai-kisebbségi tanulókkal foglalkoznak, a fenti célok mellett speciális célkitűzések is megfogalmazódnak: a) nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása, b) az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata, c) az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése, d. az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete. 7.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság szimbólumait. A nemzetiségi kollégiumokban élők életkoruknak megfelelő szinten ismerjék nemzetiségük nyelvét, nemzetük és nemzetiségük hagyományait. Időkeret: 4 óra Témakörök, tartalmak, tevékenységek Helyismeret, helytörténet A kollégium közvetlen környezete. Tájékozódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok készítése. A település vagy a környező tájegység kulturális, gazdasági történelmi stb. nevezetességei. Helytörténeti gyűjtőmunka. A legfontosabb nevezetességek bemutatása élőszóban, rajzban, fotón stb. Múltismeret, hagyományok Nemzetünk történelmének legfontosabb helyszínei. Nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiség, illetve az anyanemzet történetének legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín (az esztergomi királyi palota, a budai, az egri vár, a mohácsi csatatér, a kassai dóm, a debreceni kollégium stb.) megismerése és bemutatása szóbeli, képes, írásos anyag segítségével vagy kirándulás keretében a helyszínen. A múzeumlátogatás kultúrája, a múzeumi anyag feldolgozásának különböző módjai. Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti múltunkból (a tanulók érdeklődésének megfelelően) különböző módokon (élőszóban, írásban, rajzban, táblán). A magyarság és/vagy a magyarországi nemzetiségek egyes hagyományainak megismerése múzeumi anyagok (pl. skanzen, tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény stb.) és feldolgozások segítségével. Választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok, gyerekjátékok, szokások, kéziművestechnikák stb.). Szimbólumok Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei. Aktív részvétel ünnepeinken. Címerünk, zászlónk eredete. A Himnusz, a Szózat ismerete. Jelenismeret Magyarország nemzetiségei. Nemzetiségeink nyelvhasználata, nyelvi kölcsönhatások (szógyűjtés). Magyar nemzetiségek a határon túl. Anyaggyűjtés a magyarországi és a határon túli magyar nemzetiségekről. Tájékozódás a térképen. A diákönkormányzat munkájának megismerése. Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata anyanyelvi területekkel Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok a hagyományismeretben, hagyományőrzésben. Tanulmányi kirándulás.
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
134
Tartalom 1.1
Intézményünk hivatalos adatai, társadalmi funkciói, az intézmény jogállása ....................... 3
1.2. Nevelőtestületünk etikai normái ................................................................................................... 6
2. HELYZETELEMZÉSEK ............................................................................... 7 2.1. Működési feltételek (1997,2001,2004) ........................................................................................... 7 2.2. Személyi feltételek .......................................................................................................................... 7 2.3. Tárgyi – dologi feltételek ............................................................................................................... 8 2.5.1. A gyermekvédelmi adatok ....................................................................................................... 10 2.7. Az utazótanári szolgálat - módszertani intézményegység ....................................................... 13 2.8. Intézményünk önértékelése 2010 ................................................................................................ 13 A szülői elégedettség mutatói ............................................................................................................ 13 A tanulók elégedettség mutatói ......................................................................................................... 14 Tanárok, nevelőtanárok, utazótanárok elégedettségi mutatói........................................................ 15
3. AZ INTÉZMÉNY CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE .................................. 23 3.1. A nevelőtestület által közvetített értékek ................................................................................... 23 3.1.1. Iskolánk alapvető célja ............................................................................................................ 23 3.1.2. Az iskolánkat elhagyó ifjú értékei ........................................................................................... 23 3.1.3. Nevelési program..................................................................................................................... 23 A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei.......................................................................................... 23 3.1.4. A Kollégium alapvető célja ..................................................................................................... 24 3.1.5. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény ......................................................... 24 3.2. Nevelési stratégia (nevelési terv) ................................................................................................ 25 3.2.1. Alapvető nevelési feladatok ..................................................................................................... 25 3.2.2. Nevelés-oktatás az alsó tagozaton, célok és feladatok az 1-4. évfolyamon ............................. 25 3.2.3. Nevelés–oktatás a felső tagozaton, célok és feladatok az 5-8. évfolyamon ............................. 28 3.2.4. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény alapvető nevelési feladatai .............. 35 3.2.5. A célok elérésének, az értékek megteremtésének feltételei ..................................................... 36 3.2.5.2. A fejlesztő hatású pedagógiai környezet kialakítása ............................................................. 38 3.2.6. A személyiségfejlesztés feladatai, módszerei ......................................................................... 41 3.2.7. Intézményünk egészségnevelési programja ............................................................................. 43 3.2.8. Környezeti nevelési program ................................................................................................... 47 3.3. Tevékenységek, szolgáltatások .................................................................................................. 54 3.3.1. Az iskola tevékenységei........................................................................................................... 54 3.3.2. Kollégiumi foglalkozások, szabadidős tevékenységek ............................................................ 61 3.3.3. A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködése ............................... 64 3.3.4. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tevékenységei .................................. 65 3.3.5. Az iskola, a kollégium és a módszertani intézmény együttműködése ...................................... 67
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
135
3.3.7. A Gyengénlátó Diákok Sportegyesülete .................................................................................. 68
4. ESZKÖZRENDSZER ................................................................................. 69 4.1. Az intézmény épülete ................................................................................................................... 69 4.2. Berendezés.................................................................................................................................... 69 4.2.1. Speciális tanulóasztal ............................................................................................................... 69 4.2.2. Falitábla ................................................................................................................................... 69 4.2.3. Szemléltető eszközök .............................................................................................................. 70 4.2.4. Speciális füzetek ...................................................................................................................... 70 4.2.5. Optikai és elektronikus segédeszközök ................................................................................... 70 4.2.6. Nagyító – másoló gépek és tartozékok .................................................................................... 71 4.2.7. Számítógép és számítástechnikai eszközök ............................................................................. 72 4.2.8. Projektor – számítógéppel egybekötve .................................................................................... 72 4.2.9. Videokamera és digitális fényképezőgép ................................................................................. 72 4.2.10. Dombornyomású képeket előállító készülék (p.i.a.f.: pictures in a flash) .............................. 72 4.2.11. Testnevelési eszközök ........................................................................................................... 72 4.2.12. Könyvtár – médiatár .............................................................................................................. 73 4.2.13. Zeneoktatás eszközei ............................................................................................................. 73
5. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ................................................................ 74 5.1. Óratervek ....................................................................................................................................... 74 5.2 Kulcskompetenciák fejlesztése .................................................................................................... 78 5.3 ”Kereszttanterv” ............................................................................................................................ 85 5.4 A tankönyvek kiválasztásának elvei ........................................................................................... 90 5.5.1 Mérési pontok ........................................................................................................................... 91 5.5.3 A tanulók fizikai állapotának mérése ........................................................................................ 94 5.5.4 Nevelési eredményvizsgálatok.................................................................................................. 94 5.5.5 Külső mérések .......................................................................................................................... 94 5.5.6 A tanítási-tanulási folyamat értékelése ..................................................................................... 94 5.5.7 Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok mennyisége, időkorlátai........................................................................................................................................................ 94
6. AZ INTÉZMÉNY INNOVÁCIÓS TERVEI ................................................... 97 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA ...................................... 100 7.1. Záró rendelkezések .................................................................................................................... 100
8. MELLÉKLETEK ...................................................................................... 101
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
136