Helyi Esélyegyenlőségi Program
Sáránd Község Önkormányzata 2013.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 4 Célok ............................................................................................................................................................ 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 6 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 6 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................. 6 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ........................ 8 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 12 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................... 14 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 16 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 17 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................. 18 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 19 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 21 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 21 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 21 A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 23 Jövőképünk....................................................................................................................................... 23 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 24 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................................................................................................................ 51 3. Megvalósítás ................................................................................................................................... 63 A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 63 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 63 Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 65 Nyilvánosság .................................................................................................................................... 65 Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 66 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 67
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sáránd Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Sáránd község Debrecentől déli irányban a 47-es számú főközlekedési út mellett helyezkedik el. Rövid bemutatásában mindenképp említésre méltó, hogy a Hajdú-Bihar megyei települések közt az egyik legrégebbi alapítású. Nevének első okleveles említése Sarang formában 1219-ből származik. További okiratok arról tanúskodnak, hogy a településen a XIII. század végén már szervezett egyház és templom működött. A XVI. század derekára Sáránd egyre inkább jellegzetes kisnemesi birtok lett. Az 552. évi összeírás szerint a falu 30 portával jelentékeny nagyságrendet képviselt. Az erdélyi törvénytár, az Approbata Constitutiones 1626-ban már a hajdúvárosok sorában említi, de fejlődése itt megrekedt. A hódoltság súlyos következményekkel járt, meggyengült gazdasága és katonai ereje. Az elmaradt nádori fizetés fejében a császári udvar Eszterházy Pál nádornak adományozta, aki a falut ismét jobbágyi függésbe taszította. A sárándiak azonban nem feledkeztek meg a hajdúmúltról, amely visszaköszön a község ma is használatos címerében. Az 1860-as években megszületett birtok-elkülönítést szabályozó egyezség 300 holdat hagyott az Eszterházy család kezén, a többi végérvényesen a lakossághoz került, ezzel megnyitva az utat az önálló paraszti gazdálkodás felé. A statisztikai adatok szerint a falu lakossága 1960-ig lassú ütemű, de folyamatos növekedést mutatott, majd viszonylagos stagnálást követően az 1990-es évek közepétől újból növekedett. Ennek oka nem annyira a születések számának az emelkedése, mint inkább a környékből ide telepedők növekvő száma volt. Sáránd lakossága jelenleg 2384 fő. Sáránd történetében kimutatható egyfelől az erős igyekezet a túlélésre és fennmaradásra, hiszen a hosszú századok alatt soha nem néptelenedett el, mindig megújult. Ugyanakkor igazán nagy lehetőséget sem kapott a fejlődésre. Miközben földrajzi pozíciója igen előnyös, talaj és természeti adottságai nem túl kedvezőek. Szinte teljesen hiányzik a helyi ipar, melynek megtelepítését annak idején Debrecen közelsége tette feleslegessé. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek felbomlását követően nem alakult ki széles körben a gazdálkodás sem. Míg az 1930-as években 1641 őstermelő volt a településen, ma alig 100, ők is nagy részt saját ellátásra termelnek. A nagyipar összeomlása azokat a családokat érintette, akik Debrecenben dolgoztak. A munkahelyek megszűnése és a helyi önfejlődés gátoltsága következtében egyre többen szorultak segélyre. A település ma is küzd a korábbi évtizedek örökségével. A 2011-es adatok szerint a Munkaügyi Központnál regisztrált sárándi álláskeresők száma 124 fő, nagy részük tartós munkanélküli. Perspektivikusan önerőből sem a lakosság, sem az önkormányzat nem képes komolyabb beruházásra. Van ugyan rendelkezésre álló 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
közművesített terület, de a növekvő szociális és intézmény-fenntartási terhek miatt az önkormányzat nem képes komoly adókedvezményt biztosítani az induló vállalkozásoknak.
Értékeink, küldetésünk A falu vezetősége folyamatosan keresi a kitörési pontokat, vagyis azokat a lehetőségeket, amelyek újabb lendületet adhatnak a falu lakosságának. A pályázati kiírások folyamatos figyelemmel követése során kezdett körvonalazódni egy olyan több éven át tartó program-sorozat, amelynek elsődleges célja a humán erőforrás több oldalról történő fejlesztése. A koncepció kidolgozásánál a következő öt évre koncentráltunk és figyelembe vettük a DerecskeLétavértesi kistérség 2010.-ben kidolgozott fejlesztési stratégiai programját, valamint a kistérségre és a településünkre kidolgozott SWOT analíziseket. Az értékelésből kitűnik, hogy a legsúlyosabb „gyengeségek”: a magas munkanélküliségi ráta, kényszervállalkozók magas aránya, korszerűtlen birtokszerkezet és termelési struktúra, alacsony tőkebeáramlás, kedvezőtlen demográfiai folyamatok, halmozottan hátrányos helyzetűek számának növekedése, kézműves és kisipari tevékenységek hiánya, valamint a környezettudatos magatartás hiánya. A havi bruttó keresetek az országos átlag alatt vannak, nincs számottevő kreatív ipar, alacsony a szakképzettség és az idegenforgalmi fogadókészség, a fiatalok számára nincs helyben sem munkalehetőség sem színvonalas szabadidős program. Mindezek a problémák magukban rejtik a további gazdasági leszakadás veszélyét, a fiatalok elvándorlását és a tőkehiány további súlyosbodását. Az évről-évre nehezedő társadalmi-gazdasági problémákra a humán erőforrás összehangolt fejlesztése nyújtana megoldást. 2011.-től kezdődően megcélzott pályázatok átölelik a lakosság jelentős részét. Mind a fiatalok, mind a felnőttek olyan új ismeretekkel és szakmákkal gazdagodhatnak, melyek reményeink szerint növelni fogják a lakosság aktivitását az önellátás irányába. Elsősorban a helyi kreatív és hagyományőrző ipar, a biogazdálkodás, valamint az idegenforgalom meghonosítását szeretnénk elérni. Az „Építő közösségek” című pályázat keretében 2012-2014 között a 7-18 éves gyerekek szakkörökön ismerkednek népi kismesterségekkel, néptánccal, modern tánccal és mazsorettel. 2012 tavaszán egy nyertes pályázat keretében a helyiek társadalmi munkában megerősítsék a falu központjában lévő közösségi teret, mely magába foglalja a Művelődési Házat, Könyvtárat, Teleházat és az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet. A 2014ig tartó TÁMOP 5.1.1-11/1/B pályázatnak négy célcsoportja van. Elképzelés szerint korai fejlesztő programot indítunk a 0-5 éves gyerekeknek a család bevonásával. A 7-14 éves hátrányos helyzetű gyerekek számára felzárkóztató programokat szervezünk, ezek első sorban önismereti és tanulást segítő tréningek, cigány kultúra népismeret oktatás a nemzetiségi tanulóknak és iskolán kívüli sportolási lehetőségek. A harmadik célcsoport a tartós munkanélküliek számára olyan tanfolyamokat szervezünk, ahol gyakorlati ismereteket szereznek háztartásvezetésből, növénytermesztésből, kisállattartásból, hogy később ezeket közvetlen környezetükben tudják hasznosítani, illetve hasznosítani egy szociális szövetkezet keretében. A negyedik célcsoport az önkormányzat dolgozói, akik angol és német nyelvi képzésen és szakmai továbbképzéseken vehetnek részt. A TÁMOP-3.2.4.A-11/1 „Tudásdepó-Expressz” pályázatnak elsődleges célja a nem formális tanulási lehetőségek feltárása, ennek keretében a nyugdíjas korosztály internetképzésen vehet részt, a gyerekek angol nyelvvel ismerkednek és könyvklubot szerveznek, valamint hagyományőrző programokon vesznek részt.
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sáránd település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, 4
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szerveivel (tankerülettel).
A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
5
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása
1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az esélyegyenlőségi célcsoportok vonatkozásában Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a következő rendeleteket adta ki: - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény helyi végrehajtására kiadott 3/2013. (I.13.) KT sz. rendelet, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtására kiadott 2/2006.(III.1.) KT sz. rendelet
2. Stratégiai környezet bemutatása
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal
Sáránd Községnek jelenleg 2011-2016 évre szóló Környezetvédelmi Programja és Informatikai Koncepciója van, mely kiegészül az önkormányzat Gazdasági Stratégiájával. Tervezzük az Agenda 2000 elkészítését, határideje 2013. október 15. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása
6
A helyi esélyegyenlőségi program kidolgozásánál figyelembe vettük a társulásban működő Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alapító okiratát, Szervezeti és Működési Szabályzatát és Szakmai programját, a Klebersberg Intézményfenntartó Központhoz átkerült Bocskai István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Sárándi Általános Iskola pedagógiai programját, valamint a Derecskei Óvodafenntartó Társulásban működő MeseVár Óvoda és Bölcsőde Sárándi Napsugár Óvoda szakmai programját. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
Az Esélyegyenlőségi Programhoz szükséges adatok többségét a Teir rendszeren keresztül gyűjtöttük össze. Ezt kiegészítette a helyi adatgyűjtés. Vannak olyan adatok, melyek semmilyen forrásból nem álltak rendelkezésünkre. Ezek esetében a továbbiakban helyi adatgyűjtést tervezünk, amelyek az Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának időpontjában kell rendelkezésre álljanak majd. A HEP elkészítésekor nem álltak rendelkezésünkre a 2011-es népszámlálási adatok.
7
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A statisztikai adatok szerint ma Magyarországon minden harmadik ember mélyszegénységben él. A mélyszegénység meghatározása: valaki, vagy valakik tartósan a létminimum alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. Sárándon erre vonatkozólag pontos adatok nincsenek, de tudjuk, hogy 2012.-ben 198 fő regisztrált munkanélküli volt a településen, míg a visszatérített Szja. 11.576.720 Ft volt. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A nyilvántartott álláskeresők aránya 2012.-ben az összlakossághoz viszonyítva 8,43 % volt, ennek 40 %-a tartós munkanélküli. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása még nehezebb. Megszűntek azok a Debreceni nagy vállalatok pl. konzervgyár, Gördülőcsapágyművek, ahol korábban betanított munka keretében tudták foglalkoztatni az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket. Helyileg a mezőgazdaságban a gépesítettség miatt szintén alacsony a foglalkoztatás. c) közfoglalkoztatás Az Önkormányzat évről évre szembesül azzal a problémával, hogy az alacsony iskolai végzettségűek helyi foglakoztatására szinte csak a közmunka keretében van lehetőség. 2013.-ban négy program keretében összesen 75 főt sikerült bevonni. További elképzelések vannak arra vonatkozólag, hogy a mezőgazdasági program kiszélesítésével lehetőség kínálkozik nagyobb létszámban bevonni munkanélkülieket, illetve tartósabban lehet őket foglalkoztatni. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Jelenleg pályázat keretében több olyan program is folyamatban van a településen, amely piacképes és/vagy felzárkóztató képzést biztosít, illetve segíti az elhelyezkedést. Tervben van újabb kiírások esetén ezeknek a pályázatoknak a folytatása. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A településen jelenleg folyamatban lévő pályázatok keretében a fiatalok részére is van lehetőség képzésre, továbbképzésre. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az Önkormányzat kapcsolatban van a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal keretében működő Munkaügyi Központtal, tájékoztatja a lakosságot a Debrecenben szervezett képzésekről, részt vesz a Központ által koordinált pályázatokban. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 8
A rendelkezésre álló adatok alapján a célcsoportban alacsony az iskolai végzettség, ez megnehezíti foglalkoztatásukat is. Az Önkormányzat saját fenntartású intézményeiben szinte kizárólag takarításra tudja alkalmazni a célcsoport tagjait. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Erre vonatkozó jogi eljárás a településen nem volt. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 2012.-ben a nyilvántartott álláskeresők 35,85 %-a részesült segélyben. Álláskeresési járadékra jogosult volt 63 fő. 103 fő kapott foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ebből 12 főtől lett megvonva, mivel felülvizsgálatnál nem tudták igazolni a 30 nap munkaviszonyt. A korábbi segélyezési formák mellett a Nemzeti Rehabilitációs és Foglalkoztatási Hivatal a megváltozott munkaképesség csökkenésével járó egészségromlásra új ellátási formát vezetett be, a rehabilitációs járadékot. Aki ezt az ellátási formát igényelte, az már nem szerepel a rendszeres szociális segélyben részesülők között.
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
a) bérlakás-állomány Az Önkormányzatnak három bérlakása volt, ebből egy értékesítésre került 2012.-ben. b) szociális lakhatás Az Önkormányzat szociális bérlakásokkal nem rendelkezik. A településen jelenleg nincs hajléktalan, de krízishelyzetben az Önkormányzat nem tudna lakást biztosítani nehéz helyzetbe került családoknak. Egy fő él veszélyeztetett lakhatási körülmények között, saját felelősségére tartózkodik az ingatlanban. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Az Önkormányzatnak nincs ilyen ingatlana. e) lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatásban 2012.-ben 184 család részesült a településen, ez a családok kb. 22 %-a. f) eladósodottság Adósságcsökkentési támogatást a helyi rendeletekben a Képviselő-testület nem határozott meg. Helyi információnk van arról, hogy körülbelül 10 család veszélyeztetett a devizahitel emelkedése miatt. A családok kezdeményezték a nemzeti Eszközkezelőnél, hogy az ingatlant vegye át az állam. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A településen általában jó a közműszolgáltatásokhoz való hozzáférés. Összese 34 lakásban elégtelen a lakhatási körülmény, általában az ivóvízbevezetés és a szennyvízcsatornára való rákötés hiánya miatt. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)
9
Szegregátumnak minősülő terület nagysága körülbelül 500 m2 a Nyugati utca végén található. A területen négy lakóház áll. A közművek közöl a villany van bevezetve, nincs viszont vezetékes víz és gáz sem. Közkifolyóról tudnak vizet vételezni. A szegregátumban nincs járda sem betonút, nagyobb esőzés után a mentő nagyon nehezen tudja megközelíteni a helyszínt. Ez a településrész nincs csatornázva sem. Körülbelül 200 méterre található a szegregátum a korábbi szemétteleptől amely most rekultiváció alatt áll. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Négy lakásban összesen 9 fő él, két 55-65 év közti nő, két 35-40 közötti nő, két 35-45 közötti férfi, egy 19 éves fiú és két 15-18 közötti lány. A felnőttek egy kivételével aktív korúak, egy nyugdíjas él a telepen. A gyermekek rendszeresen járnak iskolába hátrányos helyzetük ellenére is. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A természetes kiválasztódás miatt veszélyeztetett a Hunyadi utca. Ezen az utcán az ingatlanok árfekvése miatt inkább a nehéz anyagi körülménye között élők, a kevés hitelre jogosultak tudnak vásárolni. Ezen a körülményen az önkormányzat változtatni képtelen. Az utca bal oldala már a zártkerthez tartozik, itt a közművek nincsenek kiépítve.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A településen háziorvosi, védőnői, házi gyermekorvosi és iskola-egészségügyi, valamint fogorvosi alapellátás működik. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Évente egy alkalommal a tüdőszűrő-buszon elvégzik a kötelező tüdőszűrést. Ezen kívül pályázatok keretében próbálunk alkalmi szűréseket szervezni. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Szakellátás a településen nincs, Hosszúpályiban, Létavértesen vagy Debrecenben van a legközelebb. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A gyermekétkeztetést eddig is az Önkormányzati konyha végezte. Mezőgazdasági Start munka keretében jelenleg zöldségtermesztés folyik, a terményt elsősorban a konyha fogja felhasználni ezzel is javítva a gyermekétkeztetés minőségét. e) sportprogramokhoz való hozzáférés A település sportpályáján és az iskolai tornateremben lehetőség van edzések szervezésére. Jelenleg a focicsapat rendszeresen edz, az iskolában karate edzéseket tartanak és szabadon látogatható a konditerem is. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az idősek nappali ellátásáról a Sárándi Református Egyházkerület gondoskodik. 2013. április hónaptól bővült a szolgáltatásuk az idősek nappali ellátásával. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a derecskei Dermák kht. végzi. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Ilyen jellegű panasz a polgármesteri Hivatalhoz nem érkezett. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A Szociális és Egészségügyi Bizottság a fogyatékkal élő iskoláskorú gyermekek részére utazási kedvezményt állapít meg helyi rendelet alapján. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai
10
Elsősorban a Művelődési Ház nyújt lehetőséget a különböző rendezvények lebonyolításához. Itt tartja rendszeres összejöveteleit a Nyugdíjas Klub, a felnőtt néptánccsoport, a dalárda, valamint itt működik a fazekas, a szűrrátétes és a hímző szakkör. 2012.-ben pályázati forrásból sikerült a falu közepén létrehozni egy parkot, melynek közösségi térré történő bővítését tervezzük. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Településünkön nem jellemzőek az etnikai konfliktusok, a problémák inkább magánjellegűek. Az együtt élést ugyanakkor megnehezíti a munkanélküliség és az ebből adódó megélhetési bűnözés. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az önkéntesség első megnyilvánulása a gyerekek által kezdeményezett Tutor program volt, melynek keretében magasabb osztályba járó tanulók foglalkoztak fiatalabb iskolatársaikkal. Ez idén Gyerekházban végzett önkéntes munkával, illetve egyre többen kapcsolódnak be különböző jótékonysági programokba. d) A helyi ünnepségeken, rendezvényeken az iskola és óvoda tanulói lépnek fel. Ezeken a roma származású gyermekeket előszeretettel szerepeltetik a nevelők. Több tehetséges roma gyereket itt ismert meg a falu lakossága. Állandó fellépőként említhető egy cigány fiatal, aki már kisiskolás korában országos mesemondó pályázat második helyezettje lett, tanítója nem kis jelentőségű mentor tevékenysége által. Ugyanez a tanuló a Duna Televízió által szervezett mesemondó versenyen élőadásos közönségszavazattal a középdöntőig jutott. Néhány roma társával debreceni rendezvényekre is eljuttatják a pedagógusok. 2012ben Debrecenben a pedagógus nyugdíjas búcsúztatón értek el átütő sikert a táncukkal, szavalataikkal és mesemondással. A településen helyi pedagógus társadalom már az óvodás kortól kezdve minden lehetőséget kihasznál az együttnevelés minél hatékonyabb és szélesebb körű elismertetése érdekében.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2012.-ben megállapodást írt alá a települési Önkormányzattal, mely rögzíti az együttműködés alapvető tárgyi és személyi feltételeit. A nemzetiségi önkormányzat esélyegyenlőségi tevékenységével kapcsolatban külön tervezetet a Polgármesteri Hivatalhoz eddig nem juttatott el. Ebben az évben több alkalommal is jelentkezett pályázati kiírásokra, felvette a kapcsolatot segítő szervezetekkel. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A települési mélyszegénységben élők alulképzettek.
Képzések szervezése általános iskola befejezésére, piacképes szakmák megszerzésére. A mélyszegénységben élők munkához juttatása közfoglalkoztatás keretében. Közösségi tér kiválasztása, megvásárlása vagy rendbetétele, közösségi programok szervezése Szűrővizsgálatok, tájékoztató és prevenciós célú előadások megszervezése Pályázati úton és az érintettek együttműködésével megoldási lehetőségek keresése, a ravatalozó és kapcsolódó helyiségek korszerűsítése, energiatakarékosabbá tétele
A településen magas a munkanélküliek száma. A szabadidő hasznos eltöltésére nincs lehetőség Egyoldalú táplálkozásból fakadó betegségek késői felismerése, kezeletlen szenvedélybetegségek Egyre többen fordulnak segítségért az önkormányzathoz, mert nem tudják kifizetni a magas temetési költségeket
11
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 2012.-ben 11 gyermek volt átmeneti nevelésben. Az óvodában 53 fő hátrányos helyzetű, ebből 27 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskolában 131 fő hátrányos helyzetű, ebből 86 fő halmozottan hátrányos helyzetű. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 261 fő c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya 5 család részesül utazási kedvezményben, mivel a családban súlyos fogyatékkal élő gyerekeket nevelnek, akik számára a településen nem biztosított a speciális képzés. A gyerekek közül egy fő súlyos mozgáskorlátozott, egy fő autista és három gyerek halmozottan sérült. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 2012.-ben 59 fő óvodás és 145 fő iskolás gyerek részesült kedvezményes étkeztetésben e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya: nulla
4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Szegregátumban 2 fő 18 évesnél fiatalabb él, mindkettő középiskolás.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnő egy települést lát el, az esetszám 2012.-ben 360 volt. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Sáránd és Hajdúbagos közösen működtetik a gyermekorvosi ellátást. Sárándon a gyermekorvos beszámolója alapján 3000 alkalommal történt gyermekorvosi vizsgálat. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok A településen nincs. d) gyermekjóléti alapellátás 2007.01.01-től a Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatkeretén belül működik. 2012.december 31-i állapot szerint 9 gyermek volt alapellátásban, 11 gyermek volt védelemben. 9 gyermek védelembe vételét meg lehetett szüntetni az év folyamán. A védelembe vétel fő oka a szülői elhanyagolás, ezen belül az iskolai hiányzás volt. A településen nagyon jól működik az észlelő és jelzőrendszer. e) gyermekvédelem 2012-ben 64 új esetet jeleztek a jelzőrendszer tagjai. 6 gyermek került ideiglenes hatállyal elhelyezésre, közülük egy gyermek számára védelembe vétel melleti családgondozást javasolt a Gyámhivatal. 5 gyermek került átmeneti nevelésbe. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Településünkről egy intézmény fogadja a krízishelyzetben lévő családokat 50 km-es távolságon belül. Tavalyi évben egy esetben vette egy család igénybe ezt a megoldást. 12
g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A TÁMOP 5.1.1. pályázat keretén belül a település fiataljai hetente két alkalommal részt vehetnek a helyi általános iskola tornatermében terem foci edzéseken. Nyáron lovas tábort szervez az Önkormányzat gyermekek részére. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A RGYVK-ban részesülő 1-8. osztályos gyerekek kapnak ingyenes étkezést és tankönyvtámogatást a településen. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei A település jegyzőjének 3 szóbeli jelzés érkezett. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A helyi óvoda 2008 óta kapcsolódott be az Óvodai Integrációs Fejlesztőprogramba. Ennek keretén belül a HHH gyermekek kiemelt odafigyelésben részesülnek. Minden óvodás gyermek három éves kora óta járhat óvodába, mivel az önkormányzat 2011 szeptemberétől egy csoportszám bővítést engedélyezett. A program által a szociális hátrányok kompenzációja több területen valósulhat meg. Az óvónők speciális képzésének lehetősége is bővül az IPR keretében. Az iskola 2004 óta folyamatosan vesz részt az IPR programban. Itt elsősorban az évfolyam vesztés nélküli továbbhaladásban, a hiányzások lecsökkentésében és a szülőkkel való kapcsolattartás területén van jelentős javulás az évek során. Egyre több (szinte minden) roma szülő vesz részt az iskolai rendezvényeken, kulturális programokon. A tanulók számára a szociális hátrányok csökkentése területén elsősorban a kirándulásokon, kulturális rendezvényeken való részvétel ingyenes biztosítása nagy segítség. Az egyéni fejlesztések segítségével a lemorzsolódás jelentéktelen. (1 fő) A pedagógusok minden évben részt vesznek IPR alapú képzésen és minden évben megismerkednek egy másik IPR-es iskola jó gyakorlatával. Az Útravaló programban kezdetek óta minden évben pályázik az iskola. Jelenleg az esélyegyenlőséget segítő TÁMOP 3.3.8. pályázata átment az első minősítési körön. Bizakodunk a sikeres pályázati elbírálásban. A középiskolások a Tutor programban vehetnek részt tanulmányi előmenetelük javítása érdekében.
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Integrált oktatás keretében valósul meg a településen. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A helyi iskolában a Derecske - Létavértes Kistérségi Szakszolgálat látja el ezeket a feladatokat. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Ilyen probléma nem merült fel. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 2011-ben a kompetencia mérés eredménye megközelítette az országos átlagot mindkét tárgyból. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A helyi iskolában integrációs program illetve az Útravaló program keretén belül nyújtanak a hátrányos helyzetű gyermekek számára felzárkózási lehetőséget a pedagógusok. A középiskolások a Tutor programban vehetnek részt tanulmányi előmenetelük javítása érdekében.
13
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A településen magas a mélyszegénységben élő gyermekek száma, kevés pénz jut élelemre.
Közétkezetés megreformálása, a gyermekek életkoruknak megfelelően egészségesen táplálkozzanak. A Gyermekház segítségével ránevelni az embereket arra, hogy felelősen törődjenek gyermekeikkel, tudatosan alakítsák életüket; a Gyerekház kibővítése egy foglalkoztató helyiséggel Fűtés korszerűsítése, gazdaságossá tétele
A szülők nem megfelelően törődnek gyermekeikkel.
Télen az egyéni fejlesztésre használható helyiségeket nem lehet fűteni; a több épületből álló óvoda fűtése korszerűtlen, nem gazdaságos Iskolai, óvodai szünetekben a dolgozó szülők nem tudják hová tenni a gyermekeiket. Az óvodai udvari játékok állaga folyamatosan romlik
Táborok szervezése Udvari játékok mennyiségi és minőségi bővítése
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A Teir rendszerből nyert adatok alapján a munkanélküliek számának kis mértékű csökkenése tapasztalható az utóbbi két évben, kivéve az 50 év felettieket, ahol a számuk nőt. 2012-ben 499 fő regisztrált munkanélküli nő volt a településen. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Jelenleg a TÁMOP 5.1.1. pályázat keretében háziasszony képzés, baby-szitter képzés, Start program keretében pedig mezőgazdasági képzés indul, kifejezetten a nők elhelyezkedésének támogatására. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Helyi tapasztalataink szerint alacsony végzettséggel a nők talán még nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Többnyire ők viszik a gyerekeket óvodába, iskolába reggelente, így idejük is sokkal kötöttebb, nehezen tudják megoldani, hogy Debrecenben vállaljanak munkát. Helyben pedig a közmunkán kívül alig van munkalehetőség.
14
d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) 2012-ben három fő fordult szóbeli panasszal a Hivatalhoz, miszerint vélelmezték, hogy nemzetiségi származásuk miatt nem alkalmazták őket a munkahelyen. Hivatalos eljárás nem indult. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Az óvoda időbeosztása alkalmas, hogy a szülők munkakezdés előtt a gyerekeket bevigyék. A 2012.ben indult Gyerekház-programban dolgozó kollégák gyerekfelügyeletet biztosítanak arra az időre, amíg az anya hivatalos ügyeit intézi pl. Debrecenben. A településen egy magán napközi működik 30 férőhellyel. 2012.-ben 49 fő 3 év alatti gyerek volt a településen. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe Tapasztaljuk, hogy a fiatalok nehezen szánják rá magukat a házasságra, a családtervezésre. Legtöbbször azt fogalmazzák meg, hogy nem szeretnének létbizonytalanságban gyereket vállalni, illetve szülést követően a nők nehezen tudnak újra elhelyezkedni. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Ha érkezett is ezzel kapcsolatos bejelentés, hivatalos eljárás nem indult. A családon belüli erőszak esetében számolni kell a magas látenciával. Utoljára két évvel ezelőtt volt olyan ügy, ahol beigazolódott a gyerekbántalmazás. 2012-ben a rendőrséget két alkalommal riasztották családi viszályhoz. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A település 50 km-es körzetében egy önkormányzati tulajdonú és három nem önkormányzati tulajdonú ( egyházi, alapítványi ) anyaotthon található. A krízishelyzetbe került családok elhelyezése így nehézkes. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Településünkön az intézményvezetők szinte kivétel nélkül nők. Az Önkormányzat Képviselőtestületében 7 főből 4 nő. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 2012-ben településünkön az Önkormányzat három TÁMOP pályázatot nyert. A jelenleg is tartó programok érintik a nők helyzetét. Lehetőséget biztosítanak felzárkóztatásra 5-8 osztályos képzésben, szakmai ismeretek elsajátítására, valamint folyamatosan működik tájékoztató és tanácsadó iroda, ahol az ügyfelek problémáira igyekeznek válaszolni. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A nők magukra maradnak a megoldatlan problémákkal
Női Klub szervezése, felvilágosító előadások megtartása, háztartástan, gyermeknevelési tanácsok Piacképes szakmák megtanulása a család fenntartása, összetartása mellett. Őstermelővé válással bevételhez juttatni a családot, feltárni a lehetőségeket a piac kialakítására, a helyi termékek forgalmazására, gasztro-kulturális és népművészeti fesztivál megszervezése. Nőknek megfelelő közmunkaprogram, telephely
A nők elhelyezkedésének lehetősége rosszabb, mint a férfiaké. A nők elhelyezkedése nehéz.
A nők közcélú programba való bevonása nehezebb,
mint a férfiaké
kialakítása vagy megépítése
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 2011-ben a településen 641 fő nyugdíjas élt, ebből 366 fő nő és 275 fő férfi. Ez a teljes lakosság 27 %-a. Nagy részük egyedül élő kisnyugdíjas.
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága A településen a nyilvántartott aktív korú álláskeresők aránya elég magas, 8,73 %, ezért elsősorban az ő foglalkoztatásukat igyekszik az Önkormányzat elősegíteni. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az Önkormányzat programok szervezésével igyekszik a közösségi életet megerősíteni. A nyugdíjasok körében szórólapos igényfelmérést tervezünk, hogy milyen programokat szeretnének. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A jogszabályi változások következtében az Önkormányzat nyugdíjast nem alkalmazhat. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése A településen egy fő részesül időskorúak járadékában. Helyben van háziorvos, illetve fogorvosi alapellátás. Az ügyeletet a Derecskei központ biztosítja. Szakorvosi rendelésekre Debrecenbe vagy Létavértesre lehet menni. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Sárándi Ezüst Évek Nyugdíjas Klub évente több rendezvényt szervez és szívesen látogat el a környező településekre is. Igyekeznek bekapcsolódni a pályázatokból finanszírozott vagy egyéb helyi programokba. Színházi előadásokat Derecskén vagy Debrecenben tudnak megtekinteni, de az egyik Támop pályázat keretében író-olvasó találkozókat szerveznek helyben. c) idősek informatikai jártassága Helyi adatgyűjtés során megkérdezett nyugdíjasok kb. 30 %-a rendelkezik informatikai jártassággal. Az utóbbi időben felmerült az igény, hogy ezeket a kompetenciákat fejlesszék, ezért önkéntes informatikus segítségével alapfokú informatikai képzést szerveztünk részükre. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Településünk nyugdíjasai rendszeresen látogatják a Nyugdíjas Klubot, részt vesznek a Falunapi rendezvényeken, bálokon, a minden év februárjában megrendezésre kerülő borfesztiválon, versmondó versenyt és népdaléneklési versenyt szerveznek. Aktív szerepet vállaltak a falu központjában kialakított Közösségi Tér létrehozásában.
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 16
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az idősek nem vagy kevésbé tudják a számítógépet, internetet használni. A településen az idősek nem érzik magukat biztonságban. A településen a közösségi élet szereplői nem működnek együtt. Az egészségi állapot rossz, kevesen mennek szűrővizsgálatra
Felhasználószintű tudás nyújtása az idősek számára. Informatikai akadálymentesítés. Biztonságérzet javítása.
Az időskorúak már nem tudják megművelni a kerteket, nincs kihasználva a termőföld A háztartásoknál keletkezett száras, szerves hulladék nincs hasznosítva, a megújuló energiaforrások kiaknázatlanok Nincs egységes falukép, nem őshonos növények láthatóak, sok a szennyezett terület Kulturális hagyományok elsorvadása
Közösségi terek megszervezése, kohézió kialakítása. Szűrővizsgálatok megszervezése, a lakosság megfelelő tájékoztatása, egészségmegőrzésről szóló előadások tartása, programok szervezése ( határjárás, túra szervezése, tánc, fürdőlátogatás ), természeti értékek felfedezése Ökogazdálkodás beindítása, piac megszervezése, helyi vásárok népszerűsítése az évkör ünnepeihez kapcsolódóan Helyi lehetőségek feltárása, a lakossággal való megismertetése, közösségi energiagazdálkodás kidolgozása A hagyományos falusi értékek feltárása, megőrzése, tiszta rendezett porták versenye, idősek tapasztalatának átadása Helytörténeti emlékek összegyűjtése, családfakutatás,régi szokásokat átörökíteni a mába
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Sem a közszférában, sem gazdasági vállalkozásnál nincs alkalmazásban fogyatékkal élő személy. A településen foglalkoztatásuk nem megoldott. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az alacsony foglalkoztatotti létszám miatt az Önkormányzatnál nincs kötelezettség, ennek ellenére 2012-ben két fő mozgáskorlátozott személy állt az Önkormányzat alkalmazásában. Ők tavaly nyugdíjba mentek. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A településen házi segítségnyújtást működtet a Református Egyház.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A településen 145 fő megváltozott munkaképességű személy részesül ellátásban és 8 fő kap egészségkárosodott személyek szociális segélyét. 28 fő rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal.
17
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az önkormányzati tulajdonban lévő középületek rámpán kerekes székkel megközelíthetőek. Mozgáskorlátozottak részére külön mosdóhelyiség lett kialakítva az iskolában, az egészségházban és a Gyerekházban. Az iskolában lift működik. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Jelenleg a mozgáskorlátozottak részére a kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés és az infokommunikációs akadálymentesítettség nem megoldott. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nincs róla adatunk. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A járdák egy része régi, egyenetlen, alkalmatlan a kerekes székkel való közlekedésre. Vannak olyan utcák, ahol csak az egyik oldalban van járda, illetve a település utcáinak egy részén egyáltalán nincs. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékosok nappali intézménye nincs. Az Önkormányzat speciális közlekedési megoldást nem tud biztosítani. A fogyatékkal élő gyerekek családjai közlekedési támogatásban részesülnek. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az Önkormányzat 2012-ig alkalmazott kis mértékű fogyatékossággal két munkavállalót. Számukra biztosította a szükséges munkafeltételeket. Pozitív diszkrimináció alkalmazására egyébként nem került sor. Megfogalmazódott a javaslat, hogy új álláshely meghirdetésekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy a fogyatékosságukból eredő speciális igényeiket az állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjún a szükséges akadálymentesítéseket elő kell készíteni. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A településen fogyatékkal élő emberek nem keresik fel a rendezvényeket. A településen régen készültek a járdák a fogyatékkal élő emberek nem tudnak rajta közlekedni. A településen egyetlen munkahely sem foglalkoztat fogyatékkal élő embert. A fogyatékkal élők és családjaik elszigetelten küzdenek a problémáikkal
Megszólítani a fogyatékkal élő embereket, bekapcsolni őket a falu vérkeringésébe. Gyalogos közlekedés biztosítása a fogyatékkal élő emberek számára. Vállalkozók felkutatása, munkahely teremtés lehetőségének biztosítása. Klubalkalmak megszervezése, csoport érdekérvényesítésének lehetőségeit feltárni, jogi és egyéb tanácsadás megszervezése, szociális foglalkoztató helyiség kialakítása, a fogyatékkal élők utaztatásához mikrobusz beszerzése
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
18
a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) A Támop-5.1.1. pályázat keretében 2013 elején elkészült a civil-kataszter, amely feltérképezte a helyi és a környékbeli civil szervezeteket. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat és egyházi és civil szektor konstruktív együttműködésének minél jobb kialakítását fontosnak tartjuk a településen, erre mindenképpen ki kívánunk dolgozni együttműködési stratégiát. Ugyanakkor a felek együttműködési készségének hiánya lehet akadálya a megvalósulásnak. Az RNÖ-vel közös pályázaton vett részt az Önkormányzat az AUTONÓMIA alapítványnál. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Jelenleg társulási formában működik az óvoda, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Sáránd tagja a Derecskei Kistérségi társulásnak, mely közmunkaprogramokat szervez. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Településünkön első alkalommal a 2006 évi kisebbségi önkormányzati választáskor alakult meg nemzetiségi önkormányzat. Elsősorban a kisebbséghez való jog, érdekképviselet és kultúra, hagyományának gyakorlása, roma gyerekek és fiatalok az oktatási szférában való felzárkózásának segítése a célja. Rendszeresen vettek részt az RNÖ munkáját elősegítő szakmai fórumokon, képzéseken A cigány kultúra és hagyományokat bemutató kulturális rendezvényt szerveztek, ahol a település cigány származású gyerekei és felnőttei együtt közösen készültek fel a műsorban bemutatott előadásokra. A kisebbségi napon túl felolvasó esteket is tartottak, ahol cigány származású írók, költők műveit olvasták fel a gyerekek és felnőttek, a felolvasáson kívül, mesemondást és verseket hallhatott a közönség. A kisebbségi anyanyelvet azáltal próbálják megismertetni, megszerettetni, hogy az olvasó esteken cigány nyelven is hangoznak el művek. Korábban is tervezték már, hogy kistérségi szinten a települések oktatási intézményeiben és fórumokon, falu újságban, helyi kábel tv-n keresztül ismertessék meg a helyi lakosokkal a kisebbségi létet. Nagyobb anyagi forrásra lenne szükség a programok megvalósításához. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A helyi ifjúsági és sportegyesület rendszeresen szervez sportprogramokat, táborozást és iskolai mentorálást hátrányos helyzetű gyerekeknek és fiataloknak. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. A Sárándi Szociális Szövetkezet 2013. februárban alakult. Elsődleges célja a mezőgazdasági termelés népszerűsítése. A szövetkezet részt vett a HEP-fórumon és vállalta, hogy programot dolgoz ki a fogyatékkal élők foglalkoztatására.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába Az első megbeszélés a Szociális Kerekasztal keretében történt. Tájékoztató levél kíséretében meghívót kaptak a Képviselő-testület tagjai, a civil szervezetek, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, az egészségügyi és szociális bizottság tagjai, a Református Egyház képviselői, a Sárándi Szociális Szövetkezet, a családsegítő szolgálat képviselői. A megbeszélésen körvonalazódtak azok az elsődleges problémák, amelyekre intézkedési terv készült. A HEP-fórum megalakítására 2013. június 11.-én került sor 19 fő jelenlétében, akik a célcsoportokat képviselték. Szavazással HEP-fórum elnöknek választották Erdőháti Imrénét. Megalakult az öt munkacsoport, akik maguk közül képviselőt választottak a Fórumba. Így állt össze a 9 tagú HEP-fórum: Erdőháti Imréné, Nagy Józsefné, Győriné Hargitai Andrea, Dr. Bálint Erika, Gyöngyösi Csaba, Fekete Zsuzsa,
19
Gyönyörű Zsigmond, Dr. Lengyel Andrásné, Kovács Imréné. A munkacsoportok az addig elkészült HEPtervezetet véleményezték és javaslatot tettek további intézkedési tervekre. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A Tervben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése és a visszacsatolás érdekében Esélyegyenlőségi Fórumot működtetünk. Az Esélyegyenlőségi Fórum felelőst jelöl ki a végrehajtás menetében érintett felek (tanulók, pedagógusok, szülők, egyéb partnerek) észrevételeinek gyűjtésére, aki ezekről tájékoztatja a Fórumot. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat az Esélyegyenlőségi Fórum megvitatja, és egyetértése esetén javaslatot tesz a képviselő-testületnek az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kiegészítésére vagy módosítására. Az Intézkedési Tervvel kapcsolatban beérkező javaslatokat a Képviselő-testület elé terjesztjük: Határidő:
minden év október 31. Felelős: Esélyegyenlőségi Fórum
vezetője
20
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
A települési mélyszegénységben élők alulképzettek.
Képzések szervezése általános iskola befejezésére, piacképes szakmák megszerzésére.
A településen magas a munkanélküliek száma.
A mélyszegénységben élők munkához juttatása közfoglalkoztatás keretében.
A szabadidő hasznos eltöltésére nincs lehetőség
Közösségi tér kiválasztása, megvásárlása vagy rendbetétele, közösségi programok szervezése
Egyoldalú táplálkozásból fakadó betegségek késői felismerése, kezeletlen szenvedélybetegségek Egyre többen fordulnak segítségért az önkormányzathoz, mert nem tudják kifizetni a magas temetési költségeket
Szűrővizsgálatok, tájékoztató és prevenciós célú előadások megszervezése
A településen magas a mélyszegénységben élő gyermekek száma, kevés pénz jut élelemre. A szülők nem megfelelően törődnek gyermekeikkel.
Télen az egyéni fejlesztésre használható helyiségeket nem lehet fűteni; a több épületből álló óvoda fűtése korszerűtlen, nem gazdaságos Iskolai, óvodai szünetekben a dolgozó szülők nem tudják hová tenni a gyermekeiket. Az óvodai udvari játékok állaga folyamatosan romlik Nők
A nők magukra maradnak a megoldatlan problémákkal A nők elhelyezkedésének lehetősége rosszabb, mint a férfiaké.
Pályázati úton és az érintettek együttműködésével megoldási lehetőségek keresése, a ravatalozó és kapcsolódó helyiségek korszerűsítése, energiatakarékosabbá tétele Közétkezetés megreformálása, a gyermekek életkoruknak megfelelően egészségesen táplálkozzanak. A Gyermekház segítségével ránevelni az embereket arra, hogy felelősen törődjenek gyermekeikkel, tudatosan alakítsák életüket; a Gyerekház kibővítése egy foglalkoztató helyiséggel Fűtés korszerűsítése, gazdaságossá tétele
Táborok szervezése
Udvari játékok mennyiségi és minőségi bővítése Női Klub szervezése, felvilágosító előadások megtartása, háztartástan, gyermeknevelési tanácsok Piacképes szakmák megtanulása a család fenntartása, összetartása mellett.
21
A nők elhelyezkedése nehéz.
Idősek
A nők közcélú programba való bevonása nehezebb, mint a férfiaké
Őstermelővé válással bevételhez juttatni a családot, feltárni a lehetőségeket a piac kialakítására, a helyi termékek forgalmazására, gasztro-kulturális és népművészeti fesztivál megszervezése. Nőknek megfelelő közmunkaprogram, telephely kialakítása vagy megépítése
Az idősek nem vagy kevésbé tudják a számítógépet, internetet használni.
Felhasználószintű tudás nyújtása az idősek számára. Informatikai akadálymentesítés.
A településen az idősek nem érzik magukat biztonságban.
Biztonságérzet javítása.
A településen a közösségi élet szereplői nem működnek együtt.
Közösségi terek megszervezése, kohézió kialakítása.
Az egészségi állapot rossz, kevesen mennek szűrővizsgálatra
Szűrővizsgálatok megszervezése, a lakosság megfelelő tájékoztatása, egészségmegőrzésről szóló előadások tartása, programok szervezése ( határjárás, túra szervezése, tánc, fürdőlátogatás ), természeti értékek felfedezése Ökogazdálkodás beindítása, piac megszervezése, helyi vásárok népszerűsítése az évkör ünnepeihez kapcsolódóan Helyi lehetőségek feltárása, a lakossággal való megismertetése, közösségi energiagazdálkodás kidolgozása
Az időskorúak már nem tudják megművelni a kerteket, nincs kihasználva a termőföld A háztartásoknál keletkezett száras, szerves hulladék nincs hasznosítva, a megújuló energiaforrások kiaknázatlanok Nincs egységes falukép, nem őshonos növények láthatóak, sok a szennyezett terület Kulturális hagyományok elsorvadása
Fogyatékkal élők
A településen fogyatékkal élő emberek nem keresik fel a rendezvényeket.
A hagyományos falusi értékek feltárása, megőrzése, tiszta rendezett porták versenye, idősek tapasztalatának átadása Helytörténeti emlékek összegyűjtése, családfakutatás,régi szokásokat átörökíteni a mába Megszólítani a fogyatékkal élő embereket, bekapcsolni őket a falu vérkeringésébe.
A településen régen készültek a járdák a fogyatékkal élő emberek nem tudnak rajta közlekedni. A településen egyetlen munkahely sem foglalkoztat fogyatékkal élő embert.
Gyalogos közlekedés biztosítása a fogyatékkal élő emberek számára.
A fogyatékkal élők és családjaik elszigetelten küzdenek a problémáikkal
Klubalkalmak megszervezése, csoport érdekérvényesítésének lehetőségeit feltárni, jogi és egyéb tanácsadás megszervezése, szociális foglalkoztató helyiség kialakítása, a fogyatékkal élők utaztatásához mikrobusz beszerzése
Vállalkozók felkutatása, munkahely teremtés lehetőségének biztosítása.
22
A beavatkozások megvalósítói Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Idősek
Nők
Fogyatékkal élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Képzés Közfoglalkoztatás Közösségi tér létrehozása
Egészséges életmód Ravatalozó korszerűsítése Közétkeztetés Gyerekház Fűtés korszerűsítése az óvodában Táborok szervezése Óvodai játékok korszerűsítése Informatikai oktatás Közbiztonság javítása Közösségi terek megszervezése Időskorúak szűrővizsgálatának megszervezése, egészséges életmód Kertek újraművelése Energiagazdálkodás Közvetlen környezetünk ápolása Kulturális hagyományok ápolása Női klubok Képzések Piac, helyi termékek népszerűsítése, gasztrokulturális rendezvények Közcélú foglalkoztatás telephelyének kialakítása Közszolgáltatásokhoz, sport programokhoz való hozzáférés Járdák állapotának javítása Fogyatékkal élők foglalkozására program kidolgozása Érdekérvényesítési Fórum
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Önkormányzat, oktatási referens Önkormányzat, jegyző Önkormányzat, Sárándi Ifjúságáért Kulturális és Sportegyesület vezetője Településen rendelő háziorvosok Önkormányzat, Egyház, Vállakozó Önkormányzat, élelmezésvezető Önkormányzat, Gyerekház vezető Polgármester, Óvodavezető Önkormányzat, Óvoda, Iskola, Gyerekház Önkormányzat, Óvodavezető Önkormányzat, oktatási referens Önkormányzat, jegyző Önkormányzat, civil szervezetek Településen működő háziorvos HEP fórum csoportvezetője Önkormányzat, HEP munkacsoport Önkormányzat HEP munkacsoport
Önkormányzat Önkormányzat, jegyző Szociális szövetkezet
Önkormányzat, HEP munkacsoport Önkormányzat Önkormányzat, Szociális Szövetkezet HEP munkacsoport vezetője
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák és nem romák, gyermekek és felnőttek egyaránt szívesen laknak, ahol az emberek – nemtől, vallási és faji hovatartozástól függetlenül – nyugodtan élhetnek, felkészülhetnek az életre, a szakmájukra, további tanulmányaikra, s ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt, azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekből indultak. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők, különös tekintettel a leginkább rászoruló, képzetlen, tartós munkanélküli, rossz szociális körülmények között élő romák rendelkezzenek kellő információval arról, hogy hol kaphatnak segítséget. A közmunka és képzési programokban elsősorban a lehetőséget számukra igyekszik biztosítani az önkormányzat. 23
Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek, a halmozottan hátrányos helyzetű és tehetséges diákok iskolai sikerességét, középfokú tanulmányokra való eredményes felkészítését célzó programok kell indítását. Cél, hogy olyan személyre szabott, hatékony fejlesztési programokat alkalmazzunk, amely a hátrányokat kompenzálni képes. Érvényt kell szereznünk a Nemzeti köznevelésről szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. Biztosítani kell minden óvodában az esélyegyenlőséget az egyenlőtlenséget okozó különböző területeken: szociális hátránnyal rendelkező gyermekeknél, sajátos nevelési igényű gyermekeknél, egyéb hátránnyal rendelkező gyermekek esetében. Folyamatosan odafigyelünk az idősek társadalmi megbecsülésének erősítésére, egészségvédelmére, kulturális igényeinek lehetséges kielégítésére, továbbá a szociálisan rászorultak támogatására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a nőket érő erőszakra, a nők közéletben, gazdasági életben való aránytalan részvételére, a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára való különös odafigyelést, valamint a roma nők fokozottabban kiszolgáltatott helyzetének javítását. A roma nők szinte minden téren, az iskolai végzettség, a munkaerő-piaci részvétel, illetve a jövedelem viszonylatában is hátrányt szenvednek a férfiakkal, valamint a nem roma nőkkel szemben egyaránt. A nem roma nőkhöz képest köztük többször magasabb azoknak az aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A roma nők foglalkoztatási programba történő bevonása megteremtené a kapcsolatot és erősítené a bizalmat a roma közösségek és a szociális intézmények között, ezzel is elősegítve az együttélést és a társadalmi elfogadást. A foglalkozási szegregáció oka és következménye egyszerre a nemek közötti bérszakadéknak, a foglalkozások presztízsében megjelenő lényeges különbségnek. Hozzájárul továbbá a sztereotípiákhoz: elősegíti hogy úgy tűnjék fel, mintha valami biológiai ok miatt válnának ennyire külön a férfiak és a nők által ellátható feladatok. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők problémáira. A fogyatékkal élő emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is.
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Az általános iskola befejezése, piacképes szakmák megszerzése.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen mélyszegénységben élők alulképzettek.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: Az általános iskola befejezése 13 fő. K: Piacképes szakma megszerzése 10fő H: Munkahely találása 5 fő.
Elindult tanfolyam folyamatosságának biztosítása sikeres befejezése. Szakmára jelentkezés, tanfolyam sikeres elvégzése. Munkahely találása.
24
Résztvevők és felelős
Jegyző, oktatási referens
Partnerek
résztvevők, képző intézmény pedagógusai
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2014.02.28. K: 2015.12.15. H: 2016.12.15.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: 13 fő elvégzi a 8. osztályt K: 10 fő szakmát tanul és eredményes vizsgát tesz. H: 5 fő elhelyezkedik. Fenntarthatósága: pályázatfüggő
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-
érdektelenség, nem indulnak a célcsoportnak megfelelő piacképes képzések, képzés keretszáma nem megfelelő, kevés munkahely Kockázatcsökkentés eszközei: A célcsoport tagjainak meggyőzése a képzés fontosságáról, elhelyezkedés esélyeinek növeléséről.
-
helyszín, pedagógusok bére, képzési támogatás
Nehéz a mélyszegénységben élők munkához jutása. Közfoglalkoztatás megszervezése. A településen magas számú a munkanélküliség.
R: Közcélú foglalkoztatás indítása 2013.03.01. K: Közcélú foglalkoztatás indítása 2014.03.01. H: Közcélú foglalkoztatás indítása 2015.03.01.
-
pályázatok felkutatása - célcsoport közvetítése - munkaeszközök beszerzése, feltételek megteremtése - munka beindítása 25
Résztvevők és felelős
Polgármester, jegyző
Partnerek
Munkaügyi Központ, célcsoport tagjai
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
R: 2013.03.01. K: 2014.03.01. H: 2015.03.01. R: Segélyezettek 85%-a elvállalta a munkát és folyamatosan eleget tesz a feltételeknek. K: Segélyezettek 90%-a elvállalta a munkát és folyamatosan eleget tesz a feltételeknek. H: Segélyezettek 100%-a elvállalta a munkát és folyamatosan eleget tesz a feltételeknek. Fenntarthatósága: pályázatfüggő. - motiválatlanság - fekete munka előnybe részesítése Kockázatcsökkentés eszközei: Célcsoport tagjai megtapasztalják a rendszeres munkavégzést, hogy rendszeres jövedelemmel, bejelentett munkával rendelkeznek. Önbecsülésük nő.
Szükséges erőforrások Célcsoport tagjai, eszközök, bérek
Intézkedés címe:
Közösségi terek létrehozása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A szabadidő hasznos eltöltésére kevés lehetőség van a településen
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R.: Igényfelmérés. Közösségi tér helyének kiválasztása, megvásárlása, rendbetétele K: Csoportok megalakulása. Közösségi terek használatba vétele eszközökkel való ellátása, szabadidő hasznos eltöltése. H: A Közösségi Tér funkciójának kibővítése, kihasználtságának folyamatos biztosítása Felmérés elkészítése, a Közösségi térnek alkalmas ingatlan kiválasztása, megvásárlása, felújítása Programok megszervezése.
26
Résztvevők és felelős
Célcsoportok, Közösségi tér vezetője
Partnerek
Szakemberek, előadók
Határidő(k) pontokba szedve
2013.12.31. 2015.12.31. 2017.12.31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Szabadidő hasznos eltöltése, ismeretek bővítése, hagyományok átörökítése, önfenntartó Közösségi Tér megteremtése Fenntarthatósága: pályázatfüggő.
Érdeklődés hiánya Kockázatcsökkentés eszköze: igényeknek megfelelő programok szervezése
Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
-
pályázati források
Intézkedés címe:
Egészséges életmódra nevelés
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Egyoldalú egészségtelen táplálkozásból kialakult betegségek későn kerülnek kezelésre, szenvedélybetegségek gyakran kialakulnak a célcsoport tagjainál
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: Tájékoztató előadások szervezése, egészséges életmóddal foglalkozó könyvek beszerzése, az igény felébresztése az emberekben a kulturált és egészséges környezet iránt K: Szűrővizsgálatok, szakorvosi vizsgálatok megszervezése a településen H: Testünk, környezetünk tisztántartása, egészséges életmód-tudat kialakítása, gyakorlása.
Résztvevők és felelős
A településen rendelő orvosok, meghívott szakorvosok Célcsoport
Partnerek
Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetője, Családsegítő szolgálat családgondozója
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013.12.31. K: 2015.12.31.
Tájékoztató előadások, szűrővizsgálatok megszervezése, szakorvosok meghívása,
27
H: 2017.12.31. Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Az előadásokon részt vevők számának növekedése Szűrővizsgálatokon, szakorvosi vizsgálatokon részt vevők számának növekedése Csökken a megbetegedések száma. Fenntarthatósága: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Érdeklődés hiánya és információ figyelmen kívül hagyása. Kockázatcsökkentés eszköze: személyes tapasztalatok megosztása, nyílt , őszinte kommunikáció, betegségekről, azok megelőzésének lehetőségeiről. Tájékoztató előadások folyamatossá tétele.
Szükséges erőforrások Pályázat
28
Intézkedés címe:
A kegyeleti szolgáltatás minőségének javítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A település lakosai közül egyre többen fordulnak segítségért az Önkormányzathoz, mert nem tudják kifizetni a magas temetési költségeket
Partnerek
Civil Szervezetek
R: a kegyeleti szolgáltatás újraszervezése, párbeszéd az érintett felekkel K: a nehéz anyagi helyzetben lévő családok részére kedvezményes konstrukciók kialakítása összhangban a Kormány célkitűzéseivel H: a ravatalozó épületének korszerűsítése
A szolgáltatás nyújtásában érintett felek között párbeszéd kezdeményezése Költségcsökkentő lehetőségek feltárása a lakosság megkérdezésével ( fórumok ) Szolgáltatásnyújtásban érintett felek (Polgármester, Református Egyház lelkésze, Vállalkozó )
R: 2013. december 31. Határidő(k) pontokba K: 2014. december 31. szedve H: 2015. december 31. Eredményességi mutatók és annak Együttműködési Megállapodás létrehozása dokumentáltsága, Kedvezőbb fizetési konstrukciók kidolgozása forrása A ravatalozó felújítása (rövid, közép és Fenntarthatósága adott és pályázatfüggő is felek együttműködésének hosszútávon), biztosítása. valamint fenntarthatósága Együttműködési készség hiánya. Kockázatok A felek meggyőzése az intézkedés fontosságáról. és csökkentésük Kockázatcsökkentés eszközei: Nyugodt hangvételű megbeszélés lebonyolítása, eszközei ahol a felek racionális érvekkel, konstruktívan, kompromisszumra készen érkeznek és a célcsoport érdekeit tartják szem előtt. Szükséges erőforrások
Pályázat
xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
A gyermekek életkoruknak megfelelően egészségesen étkezzenek. A településen magas a mélyszegénységben élő gyermekek száma, kevés pénz jut életkoruknak megfelelő egészséges élelemre. R: A mélyszegénységben élő családok gyermekei 3-14 éves korosztályban részt vesznek költségmentesen a közétkeztetésben a 2012/2013-as tanév során és a nyári étkeztetésben is. K: A mélyszegénységben élő családok gyermekei 3-14 éves korosztályban részt vesznek költségmentesen a közétkeztetésben a 2013/2014-es tanév során és a nyári étkeztetésben is. H: A mélyszegénységben élő családok gyermekei 3-14 éves korosztályban részt vesznek költségmentesen a közétkeztetésben a 2014/2015-ös tanév során és a 29
nyári étkeztetésben is.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve
-
élelmezésvezető továbbképzése, - a korszerű konyhatechnikai eszközök megismerés, azok alkalmazása - a helyben megtermelt minőségi alapanyagok felhasználása, elkészítése a gyermekek számára
Polgármester, élelmezésvezető Önkormányzat, Szociális szövetkezet, Óvoda, Iskola -
2014.06.30-ig élelmezésvezető továbbképzése - 2014.06.30-ig eszközbeszerzés - alapanyagok biztosítása folyamatosan
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: A mélyszegénységben élő családok gyermekei 100%-ban részesülnek a köz-és nyári étkeztetésben. K: A mélyszegénységben élő családok gyermekei 100%-ban részesülnek a köz-és nyári étkeztetésben. H: A mélyszegénységben élő családok gyermekei 100%-ban részesülnek a köz-és nyári étkeztetésben. Fenntarthatósága: normatíva.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
- nem indul továbbképzés - kevés a pénz az eszközbeszerzésre - termés mennyisége, minősége időjárásfüggő Kockázatcsökkentés eszközei: folyamatos pályázatfigyelés, pályázat írása.
- továbbképzés díja - eszközök vásárlása Szükséges erőforrások - vetőmag ára - élelmezésvezető, konyhai dolgozók bére
30
Intézkedés címe:
A településen élő szülőket felkészíteni arra, hogy gyermekeiket felelősséggel neveljék, tudatosan alakítsák életüket. Gyerekház igénybevétele.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Több családban nem megfelelő a gyermekek gondozása, nevelése.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: 10 család bevonása és aktív részvétele a felkészítésben. K: 15 család bevonása és aktív részvétele a felkészítésben. H: Gyermekház fenntarthatóvá válik.
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
-Gyermekház dolgozóinak folyamatos továbbképzése - A résztvevő gyerekek igényeinek megfelelő fejlesztő foglalkozások biztosítása - A 0-5 éves korosztály szüleinek, gyermekneveléssel kapcsolatos foglalkozások, előadások tartása. - A résztvevő családok számának növelése -Képzésben résztvevő szülők gyermekei számára gyermekfelügyelet biztosítása
Résztvevők és felelős
Polgármester, Gyermekház vezető
Partnerek
családok, óvoda, gyermekorvos, védőnő, előadást tartó szakemberek, gyermekjóléti szolgálat munkatársa
Határidő(k) pontokba szedve
2013.12.31-ig továbbképzésen történő részvétel 2013.10.31-ig 10 család bevonása 2014.10.31-ig 15 család bevonása Programszervezés, előadások szervezése folyamatos
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: 8 család aktív részvétele. K: 12 család aktív részvétele. H: A szükség és a hajlandóság a célcsoport részről. Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
-továbbképzés nem indul -résztvevő családok száma kevesebb, mint 10 -programok elmaradnak érdeklődők, ill. előadó akadályoztatása esetén Kockázatcsökkentés eszközei: Meggyőzés, népszerűsítés, önképzés.
-3 alkalmazott Szükséges erőforrások -bérköltségek -rezsi költség -kommunikációs költségek
31
Intézkedés címe:
A helyi óvoda fűtésének korszerűsítése, bővítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Télen az egyéni fejlesztésre használható helyiségeket nem lehet fűteni; a több épületből álló óvoda fűtése korszerűtlen, nem gazdaságos
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
R: az egyéni foglalkoztatók fűtésének megoldása K: terv kidolgozása az óvoda fűtésének korszerűsítésére H: a fűtéskorszerűsítés megvalósítása ( újrahasznosítható energiaforrások )
Terv elkészítése ( pályázatfigyelés ) Fűtéskorszerűsítés megvalósítása Jegyző Óvodavezető
Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. december 31. K: 2014. december 31. H: 2015. december 31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Rezsidíj csökkenése Fenntarthatóság: Önkormányzati feladat.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Nincs megfelelő pályázat. Kockázatcsökkentés eszköze: folyamatos pályázatfigyelés, pályázat írása.
Szükséges erőforrások
Szakértelem, technikai, pénzügyi forrás
Intézkedés címe:
Napközis táborok
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Iskolai, óvodai szünetekben a szülők nem tudják hová tenni a gyerekeiket
32
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: munkaerő átcsoportosítással felügyelet megoldása K: szabadidős programok szervezése H: augusztus hónapra egész napos tábor megszervezése étkezéssel
Programok szervezése Munkaerő átcsoportosítás Étkezés biztosítása
Résztvevők és felelős
Polgármester Óvodai és iskolai intézményvezetők
Partnerek
Szülői munkaközösségek
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. augusztus 31. K: 2014. december 31. H: 2015. december 31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Nincsenek csellengő gyerekek, biztosított az étkezésük, biztonságos környezetben vannak. Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
A családok plusz költséget nem tudnak vállalni. Kockázatcsökkentés eszköze: pályázatfigyelés, pályázat írása.
pályázat
Intézkedés címe:
Helyi óvoda udvari játékainak bővítése, korszerűsítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az óvodai udvari játékok állaga folyamatosan romlik
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre
R: a szükségletek feltérképezése K: a még használható játékok felújítása, jogszabályi előírásoknak való megfelelése H: pályázati úton új udvari játékok beszerzése
33
bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Meglévő játékok felújítása pályázatfigyelés
Résztvevők és felelős
Polgármester Óvodavezető
Partnerek
Szülői munkaközösség
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. augusztus 31. K: 2014. augusztus 31. H: 2015. augusztus 31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Gazdagodna az óvoda újabb és korszerűbb udvari játékokkal Nagyobb eséllyel jut a mozgásigényének kielégítéséhez minden gyerek. Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Pénzhiány Kockázatcsökkentés eszköze: pályázatfigyelés, pályázat írása.
Szükséges erőforrások
Humán, technikai, pénzügyi
Intézkedés címe:
Női klubok létrehozása életszakaszok szerint: 1. Kismama klub, 2. Baba-mama klub, 3. Kamasz a gyerekem klub, 4. Kirepült a gyermekem klub.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A nők magukra maradnak megoldatlan problémáikkal
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: Igények felmérése K: Igények szerinti csoportok megszervezése, klub foglalkozások beindítása. H: A csoportok fenntartása, létszám bővítése.
Igényfelmérési kérdőív összeállítása, kiküldése, összesítése Csoportok megalakítása Foglalkozások beindítása, folyamatosságának biztosítása
34
Résztvevők és felelős
A településen élő fiatal és középkorú női lakosság. A HEP Fórum munkacsoportja.
Partnerek
A helyi egészségügyben dolgozók, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat dolgozói, előadók.
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2014. 06.30. K: 2014.07.01-2016.06.30. H: 2016.07.01-2019.06.30.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: A kiküldött kérdőívek visszaérkeznek. A kitöltők megfogalmazzák a az őket érdeklő problémákat. K: Minden életszakasznak megfelelően megalakulnak a klubok, megfelelő létszámú résztvevő jelenik meg rendszeresen, előadókat hívnak. H: A résztvevők mindennapjai könnyebbek a klubfoglalkozásokon szerzett információk alapján. Fenntarthatóság: adott (helyi szakemberek) és pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Érdektelenség a célcsoport részéről. Nem sikerül anyagiak híján előadókat hívni. Kockázatcsökkentő eszköz: Sokak által ismert, elfogadott személy csoportvezetőnek jelölése, aki szakmai tapasztalatával bizalmi légkört tud kialakítani a klubfoglalkozások alkalmával. Folyamatos pályázatfigyelés, pályázat írása.
Szükséges erőforrások Előadók tiszteletdíja. Előadásokhoz szükséges anyagok beszerzése pályázatból.
35
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Piacképes szakmák megtanulása, a család fenntartása, összetartása mellett. Rugalmas munkaidő. /Növénytermesztés, tartósítás, szövés, kosárfonás/ A nők elhelyezkedésének esélyei rosszabbak, mint a férfiaké.
R:2014.01.01-től célcsoport felkutatása, tanfolyamok keresése. 2014.03.01-től tanfolyam beindulása, részvétel azon. K: 2015. 01.31-ig tanfolyam sikeres elvégzése. H: Munkák értékesítése, megélhetés biztosítása. -célcsoport felkutatása -tanfolyam kezdési időpontok folyamatos követése, jelentkezés, részvétel -az előállított áruk piacon történő értékesítése
Résztvevők és felelős
Polgármester, oktatási referens
Partnerek
Célcsoport tagjai, tanfolyamszervezői, Gyermekház intézménye, jegyző -
Határidő(k) pontokba szedve
2014.01.01 célcsoport felkutatása - 2014.03.01-től tanfolyamra jelentkezés - 2015. 01.31-ig tanfolyam elvégzése -2015. 02.01-től produktumok értékesítése
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: Célcsoport felkutatása 20 fő Induló tanfolyamon résztvevők száma 15 fő K: Eredményesen végzett tanfolyamot 13 fő H: Családok bevételének növelése, kevesebb segélyezett 10 fő Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
-nem indul képzés -érdeklődés hiánya -nem lesznek a feltételeknek megfelelő egyének - piac működése nem lesz folyamatos Kockázatcsökkentés eszköze: pályázatfigyelés, pályázat írása képzés indítására. A célcsoport tagjainak meggyőzése a tudás megszerzésének fontosságáról, megélhetés biztosításáról.
Szükséges erőforrások
helyszín, képzési támogatás,oktatók bére
36
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve
Őstermelővé válással, rugalmas munkaidővel bevételhez jusson a család. A nők elhelyezkedése nehéz. R: Piac területének visszavásárlása /Takarékszövetkezet és Pékség közti rész/ parkolási lehetőség kialakítása, közkút visszaállítása. K: havi piac megszervezése ünnephez, vásári napokhoz kötve. Nyitott piaci pavilon elkészítése padokkal együtt. H: Sárándi Vásári Vasárnap megrendezése együtt a kisállat vásárral, kertészeti kiállítással, gyümölcsoltó nappal, zöldnappal. Évente egy alkalommal. Heti piac szervezése.
-
-Terület visszavásárlása, kötése közkút visszaállítása, csatornába kötése, piaci padok elkészítése - Több pad kialakítása, nyitott pavilon felállítása Piacgondnok felel a nyitva tartásért Szociális bolt kialakítása, eladók foglalkoztatása Helyi termékek népszerűsítése Gasztrokulturális fesztivál megszervezése
Polgármester, Jegyző ,Szociális Szövetkezet Helyi őstermelők, civil szervezetek: Sárándi Hagyományőrző Egyesület, Faluszépítő és Kulturális Kör, Sárándi Sport és Ifjúsági Egyesület, Nyugdíjas Klub, Képviselő testület, helyi vállalkozók. 2013.09.28. Kertészeti kiállítás, és Szüreti Vásár 2014.06.01-től Jeles napokhoz kötődő vásár 2015.06.01-től Sárándi Vásári Vasárnaprendezvénnyel heti piac
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: Piac területe az Önkormányzat tulajdonába kerül, közkút használható lesz, parkolási lehetőség kialakításra kerül, piaci asztalok használatba kerülnek. K: Jeles ünnepekhez piac nyitva tartása, vásár rendezése. sárándi kézművesélelmiszer termékek árusítása, kínálat bővülésével. H:Éves egyszeri Vásári Vasárnap kulturális programokkal, heti piac beindítása, infrastruktúra kiépítése. Fenntarthatósága adott: helyszín, célcsoport, szervezés és pályázatfüggő is.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
- esőnap kijelölése - anyagi nehézségek Kockázatcsökkentés eszköze: pályázatfigyelés, pályázat írása. Esőnap esetén más helyszín biztosítása.
helyszín, emberek, standok, civil szervezetek támogatása, Önkormányzat, Szükséges erőforrások képviselő testület támogatása, őstermelők
37
Intézkedés címe:
Telephely közcélú munkához
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A nők közcélú munkába bevonása nehezebb, mint a férfiaké
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Nem megfelelő időjárási viszonyok esetén a közcélú foglalkoztatottak számára nincs telephely kialakítva, nem lehet olyan foglalkoztatást végezni, amelyhez zárt hely szükséges ( pl. szövés ) R: telek megvásárlása K: a telken a telephely kialakítása, megépítése H: a telephely továbbfejlesztése
Résztvevők és felelős
Polgármester Közcélú foglalkoztatottak
Partnerek
kivitelező
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. december 31. K: 2015. december 31. H: 2017. december 31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
A telephely kialakításával több embert lehet bevonni közcélú munkára, olyan tevékenységek is végezhetőek, amelyekhez fedett helyiség szükséges. Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Nincs megfelelő ingatlan Nincs megfelelő pályázat Közmunkaprogramban bekövetkező jogszabályi változások Kockázatfigyelés eszközei: Folyamatos pályázatfigyelés, pályázat írása. Eladó ingatlanok figyelemmel kísérése, legmegfelelőbb kiválasztása.
Szükséges erőforrások
A telek kiválasztása, megvétele Az építkezés megszervezése, kivitelezése Az épület használatba vétele, a munka megkezdése
pályázat
38
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Felhasználószintű informatikai tudás nyújtása idősek számára, informatikai akadálymentesítés. Az idősek nem vagy kevésbé tudják a számítógépet, internetet használni.
R: 12 fő aktív részvétele a folyamatban lévő tanfolyamon. K: 20 fő – csoportbővítés. H: Önképző körré alakuljanak.
-
elindult tanfolyam folyamatosságának biztosítása - résztvevők számának bővítése - Önképzésre való hajlandóság kialakítása
Résztvevők és felelős
Jegyző, oktatási referens
Partnerek
Célcsoport tagjai, tanfolyam vezető, Könyvtár
Határidő(k) pontokba szedve
2013.09.01-től tanfolyam folytatása 2014.03.01-től csoportbővítés 2015.01.01-től önképző kör alakul
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R:12 fő K:18 főre bővül a csoport H: Megalakul az önképző kör Fenntarthatóság: adott a TÁMOP 3.2.4.-A-11/1-2012-0081 Könyvmolyok és internet@ok, mint megnyert pályázat ill. pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
- érdeklődés, aktivitás hiánya - oktató távolmaradása - technikai eszközök hibái Kockázatcsökkentés eszköze: Célcsoport tagjai érdeklődésének felkeltése. Technikai eszközök szervizelése, megfelelő használata. Oktató helyettesítésének biztosítása.
helyszín: Könyvtár oktató Szükséges erőforrások számítógépek célcsoport tagjai
39
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Biztonságérzet javítása a településen. a településen élő idősek nem érzik magukat biztonságban.
R: Egymásra és egymás értékeire való odafigyelés. K: Tevékeny Faluőrség szervezése. H: Faluőrség és térfigyelő kamerarendszer kiépítése a településen.
- kölcsönös odafigyelés egymásra - Hozzáértő faluőrök szervezése és létszámának bővítése - Pályázni térfigyelő kamera rendszerre. polgármester, jegyző -
Partnerek Határidő(k) pontokba szedve
település lakói - önkormányzat - technikai cég 2013.09.01-től egymásra odafigyelés 2014.03.01-től faluőrség szervezése 2015.01.01-től térfigyelő kamerarendszer kiépítése
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: A szomszédok közti viszony javul. K: Biztonságérzet erősödik. H: Kevesebb betörés, lopás a településen. Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
szomszédok közti rossz viszony /beszélgetés/ nem lesz pályázat a faluőrség felállítására nem lesz pályázati kiírás térfigyelő kamera Kockázatcsökkentés eszközei: Szomszédok közti viszony javítása a közös cél érdekében, illetve folyamatos pályázatfigyelés, pályázat írása.
Szükséges erőforrások
- település lakói- célcsoport tagjai - bérek pályázatban előírtak
40
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Közösségi terek megszervezése, kohézió kialakítása a civil szervezetek között. A településen a közösségi élet szereplői nem működnek együtt.
R: Az Önkormányzat találkozót szervez a civil szervezetek számára. K: A civil szervezetek közös tervezetet dolgoznak ki az együttműködésre. H: Programok megvalósítása. Bölcsek Tanácsa.
-
találkozó megszervezése - tervezet elkészítése, elfogadása - programok megvalósítása
Résztvevők és felelős
Polgármester, jegyző civil szervezetek
Partnerek
civil szervezetek tagjai
Határidő(k) pontokba szedve
2013.12.31-ig Találkozó megszervezése 2014.06.30-ig tervezet kidolgozása, elfogadása 2014.09.01-től programok megvalósítása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: A település civil szervezetei részt vesznek a találkozón, tevékenységeiket bemutatják egymásnak. K: Elkészül a tervezet, elfogadják azt. H: Programokkal színesítik a település hétköznapjait. Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Érdektelenség Kockázatcsökkentés eszköze: A településen élők figyelmének egymásra irányítása, érdeklődés felhívása egymás értékeire. Emberi kapcsolatok javulnak a közös cél érdekében.
Szükséges erőforrások
civil szervezetek tagjai
Intézkedés címe:
Egészségmegőrzés időskorban
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az időskorúak egészségi állapota rossz, kevesen mennek szűrővizsgálatra.
41
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: Igényfelmérés, szakemberek felkutatása, szűrővizsgálatok megszervezése K: Sportolási lehetőségek biztosítása időskorúak részére H: Betegségmegelőzés: komplex életmód tanácsadás
Igények felmérése, szűrővizsgálatok, tájékoztatók megszervezése. "Mozdulj meg! "- sporttevékenységek megszervezése. Tanácsadás lehetőségének biztosítása.
Résztvevők és felelős
Polgármester, orvosok, védőnők, szakemberek, nyugdíjasklub tagjai
Partnerek
Lakosság
Határidő(k) pontokba szedve
R.2013.12.31. K: 2015.06.30. H:2017.12.31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Megtörténik a lakosság egészségi állapotának feltérképezése. Javul az idősek egészségi állapota. Fenntarthatóság: adott: helyi szakemberek, célcsoport tagjai ill. pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Érdektelenség, anyagi források hiánya, nincs egészségtudatuk az embereknek, prevenciót nem tartják fontosnak az emberek. Kockázatcsökkentés eszközei:a célcsoport tagjainak meggyőzése a szűrések fontosságáról, szűrővizsgálatokon való részvételről. Pályázatfigyelés, pályázat írása. Helyi humánerőforrás kihasználása, a szunnyadó potenciált aktivizálni nehéz (a nyugdíjasok nehezen mozdulnak ki)
Intézkedés címe:
Kertek újraművelése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az időskorúak már nem tudják megművelni a kerteket, nincs kihasználva a termőföld
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre
R: feltérképezni a műveletlen kerteket, területeket K: a területeket újra bevonni a termelésbe, őshonos növényeket újra telepíteni, ökogazdaságot kialakítani, kisállattenyésztés és tartós élelmiszerek előállításának népszerűsítése H: felvásárlás, értékesítés megszervezése 42
bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A használható területek feltérképezése A termékek felvásárlásának, értékesítésének megszervezése, piac, vásár-tartás
Résztvevők és felelős
Polgármester, jegyző Élelmezésvezető Szociális Szövetkezet vezetője
Partnerek
Önkormányzati konyha Helyi vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. december 31. K: 2015. december 31. H: 2017. december 31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
A kertek rendezettebbek, a falu összképe szebb Őstermelői tevékenységből a nyugdíjak kiegészítése Egészséges élelmiszerek előállítása Fenntarthatósága: adott a település meg nem művelt kertjei, célcsoport.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szakismeret hiánya Időjárási kockázat Kockázatcsökkentés eszköze: szemléletváltás szükségessége, tapasztalati tudás hasznosítása, ill. megszerzett tudás alkalmazása.
önképzés,
Szükséges erőforrások Társadalmi munka ( civil szervezetek, önkéntesek ) Pályázati forrás
Intézkedés címe:
Energiagazdálkodás
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A háztartásoknál keletkezett száras, szerves hulladék nincs hasznosítva, a megújuló energiaforrások kiaknázatlanok
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: szakirányú tájékoztatás, lehetőségek ismertetése K: a régi és új technikák ötvözése H: megújuló energiaforrások minél szélesebb körű bevezetése településszinten
43
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A háztartási hulladék szelektív gyűjtése A hasznosítható hulladék leadása, értékesítése Megújuló energiaforrások hasznosítása
Résztvevők és felelős
Polgármester, jegyző Civil szervezetek 8 zöld kommandó )
Partnerek
Nyugdíjas klub, vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. december 31. K: 2015. december 31. H: 2017. december 31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
A hulladék mennyiségének csökkenése A visszaforgatott hulladékból jövedelem kiegészítés Megújuló energiaforrások bevezetésével rezsicsökkenés. Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szakértelem hiánya Érdektelenség a környezetvédelem irányában Pénzhiány Kockázatcsökkentés eszközei: Tapasztalati tudás átadása, önképzés, képzés szervezése e témában. Környezettudatos magatartás beépül az emberek mindennapjaiba. Folyamatos pályázat figyelés, pályázat írása.
Szükséges erőforrások Humán erőforrás pályázat
Intézkedés címe:
Közvetlen környezetünk ápolása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Nincs egységes falukép, nem őshonos növények láthatók, sok a szennyezett terület
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba
R: Tájékoztató előadások, helyi értékek felkutatása K: Tiszta, rendezett porták versenye H: Rezisztens, őshonos fák újratelepítése, zöld sziget létrehozása
Tájékoztató előadások megszervezése, szakértők meghívása A település helyi értékeinek feltárása, megőrzése Helyi tájfajták szaporítása 44
szedve
Zöld sziget létrehozása, a zöld hulladék feldolgozása
Résztvevők és felelős
Polgármester, civil szervezetek
Partnerek
lakosság
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. december 31. K: 2015. december 31. H: 2017. december 31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Szebb falukép Hulladék mennyiségének csökkenése Őshonos növényfajták újra elterjednek Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Szükséges erőforrások
Szemléletváltás szükséges Kockázatcsökkentés eszköze: Jó tapasztalatok megosztása, megtapasztalása, szemléletváltás. Humán, anyagi erőforrások
Intézkedés címe:
Kulturális hagyományaink ápolása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Az emberi életfordulók, ünnepek elsorvadása; több generáció közös ünneplésének hiánya; az idősek távozásával kihalnak a helyi hagyományok
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
R: jeles napjaink értékeinek felfedezése K: jeles napok, életfordulók megünneplése több generáció együttműködésében, helytörténeti emlékek összegyűjtése H: ünnepköröknek megfelelő hagyományokra támaszkodó ünnepségek tartása, beillesztése a XXI. század elszíntelenedett napjaiba; helytörténeti múzeum kialakítása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Kulturális amatőr csoportok hagyományokat bemutató tevékenysége ( keresztelő, lakodalom ) Családfakutatás Régi hagyományok feltérképezése, összegyűjtése, beillesztése a mai életformába Régi szokások átörökítése Hagyományőrző Egyesület vezetője Nyugdíjasklub vezetője Intézményvezetők 45
Partnerek
Civil szervezetek, önkormányzat, hagyománytisztelő elődök
Határidő(k) pontokba szedve
R: 2013. december 31. szokások összegyűjtése K: 2015. december 31. évente egy-egy újabb jeles nap bemutatása H: 2017. a hagyományos jeles napok beépülnek mai életvitelünkbe; helytörténeti gyűjtemény létrehozása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Helytörténeti írások kiegészültek Helytörténeti múzeum létesült Az ősi sárándi családok családfájának felállítása Élhető élet, örökíthető szokások beillesztődnek a mába. Fenntarthatóság adott Önkormányzati támogatás, célcsoport tagjai és pályázatfüggő is.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Egyre kevesebb az autentikus forrás, az idősek eltávozásával a tudásuk elvész, kihalnak a hagyományok A fiatal korosztály egy része érdektelen Kockázatcsökkentő eszköz: Fiatal korosztály aktivizálása, érdeklődésének felkeltése a téma iránt.
Jeles napokon befolyt természetbeni és anyagi adományok ( régi tárgyak, eszközök a helytörténeti múzeumhoz ) Szükséges erőforrások Önkormányzati támogatás Civil szervezetek hozzájárulása Pályázati források
46
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A települési szintű rendezvények alkalmával megszólítani a fogyatékkal élő embereket, bekapcsolni őket a falu vérkeringésébe. A településen fogyatékkal élő emberek nem keresik fel a helyi rendezvényeket.
R: Információ áramlás hatékonnyá tétele. K: Akadálymentesítés a falu központjának teljes egészén. H: Közlekedés feltételeinek javulása a település egészén.
-
szórólapok, plakátok forgalmas helyekre kihelyezve, interneten, hogy a fogyatékkal élő emberek is tájékozódjanak a helyi eseményekről. - rendezvények helyszíneinek akadálymentesítése
Résztvevők és felelős
Polgármester
Partnerek
Célcsoport tagjai Teleház dolgozói
Határidő(k) pontokba szedve
2013.09.01-tól rendszeres tájékoztatás 2014.03.01-től akadálymentesítés a település központjában 2015.01.01-től további akadálymentesítés
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: A fogyatékkal élő emberek tudnak, ismerik a település programjait. K: Meg tudják közelíteni a település központjában tartott rendezvények helyszíneit H: Meg tudják közelíteni a település szélső területein megtartott rendezvényeket. Fenntarthatóság adott: a tájékoztatás lehetősége a célcsoport tagjai részére, ill. pályázatfüggő is az akadálymentesítés.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
technikai akadályok érdektelenség Kockázatcsökkentő eszközök: Célcsoport tagjaihoz eljutnak az információk és ezáltal érdeklődést mutatnak a programok iránt. Pályázatfigyelés, pályázat írása.
Szükséges erőforrások
település lakói, célcsoport, anyagi lehetőségek
47
Intézkedés címe:
Olyan gyalogosközlekedés biztosítása, amely akadálymentes a fogyatékkal élők számára.
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen régen készültek a járdák, rossz minőségűek, a fogyatékkal élők nem tudnak rajta közlekedni, ill. van olyan utca, ahol nem épült járda.
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
R: A fő utca szakaszainak kijavítása. K: A mellékutcák járdáinak 25%-a kijavításra kerül. H: A település összes járdáinak kijavítása és a hiányzók elkészítése.
-meglévő járdák kijavítása -a járdák kiépítése azzal nem rendelkező utcákban
Résztvevők és felelős
Polgármester, jegyző
Partnerek
település lakói
Határidő(k) pontokba szedve
2013.12.31-ig a fő utca szakaszainak kijavítása 2014.12.31-ig a mellékutcák járdáinak 25%-nak kijavítása 2018.12.31-ig összes járda kijavítása, hiányzók kiépítése
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Intézkedés címe:
R: A fő utcán a fogyatékkal élők is tudnak közlekedni. K: A mellékutcák 25 %-át a fogyatékkal élők is tudják használni. H: A település minden utcája alkalmas a fogyatékkal élő emberek közlekedésére. Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
anyagiak hiánya Kockázatcsökkentés eszköze: pályázatfigyelés, pályázat írása. anyagiak, közösség
A fogyatékkal élő emberek munkához jussanak.
48
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
A településen egyetlen munkahely sem foglalkoztat fogyatékkal élő embereket.
R: Célcsoport megkeresése 10fő Vállalkozások felkutatása 15 db. K: Munkahely kialakítása 1 db. H: Foglalkoztatás megvalósulása -célcsoport felkutatása - vállalkozások megkeresése -munkahely kialakítása -foglalkoztatás beindítása
Résztvevők és felelős
Szociális Szövetkezet vezetője
Partnerek
fogyatékkal élők, vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve
2014.03.01. Célcsoport és vállalkozók megkeresése 2015.01.01. Munkahely kialakítása 2016.01.01. Foglalkozás beindítása
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
R: 8 fő dolgozni akaró fogyatékkal élő szándéka 10 vállalkozás szándéknyilatkozata,hogy fogyatékkal élő embereket akar foglalkoztatni. K: 1 vállalkozás munkahelyet alakít ki. H: Beindul a foglalkoztatás Fenntarthatóság: pályázatfüggő.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
vállalkozók érdektelensége anyagiak hiánya Kockázatcsökkentés eszköze: folyamatos pályázatfigyelés vállalkozók számára, anyagiak megteremtésére.
Szükséges erőforrások
Intézkedés címe:
fogyatékkal élők vállalkozók, telephely anyagi lehetőségek
A fogyatékkal élők és családjaik érdekérvényesítésének erősítése
49
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve
A fogyatékkal élők elszigetelten küzdenek a problémáikkal R: klubalkalmak megszervezése, a közös problémák megbeszélése, a lehetőségek feltérképezése K: a csoport érdekérvényesítésének lehetőségeit megbeszélni, jogi és egyéb tanácsadás megszervezése H: szociális foglalkoztató helyiség kialakítása, a fogyatékkal élők utaztatásához mikrobusz beszerzése Klubalkalmak megszervezése, jótékonysági bál Jogi és egyéb tanácsadás biztosítása Szociális foglalkoztató megszervezése a bál bevételéből Pályázatfigyelés, mikrobuszvásárlás Polgármester, jegyző HEP Munkacsoport Vállalkozók Önkéntesek ( fiatalok ) R: 2013. október 31. K: 2015. december 31. H: 2017. december 31.
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
A fogyatékkal élők bekapcsolódnak a falu életébe, hasznos tevékenységet végeznek A családok megismerik lehetőségeiket, ezáltal jobban tudják érvényesíteni érdekeiket. Fenntarthatóság adott a helyszín és a célcsoport tagjai ill. pályázatfüggő a foglalkoztató kialakítása.
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Nincs megfelelő pályázat a közös helyiség speciális kialakítására Kockázatcsökkentés eszköze: Folyamatos pályázatfigyelés, pályázat írása.
Szükséges erőforrások
Humán és anyagi
50
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A Intézk edés sorszá ma
Az intézkedés címe, megnevezése
B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokk al
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G
Az intézkedés megvalósításának határideje
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés szükséges eredményességét erőforrások mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1
Az általános A települési iskola mélyszegénységben befejezése, élők alulképzettek. piacképes szakmák megszervezése
Általános iskola befejezése 13 fő piacképes szakmák megszerzése 10 fő.
Nehéz a A településen magas mélyszegénysé számú a gben élők munkanélküliség munkához jutása. Közfoglalkoztat ás megszervezése .
R: Közcélú foglalkoztatás indítása 2013.03.01. K: Közcélú foglalkoztatás indítása 2014.03.01. H: Közcélú foglalkoztatás indítása 2013.03.01.
8.osztály befejezése 13 fő. Szakma megszerzése 10 fő. Munkahely találása: 5 fő
Pályázatfüggő Helyszín, pedagógusok bére, képzési támogatás
Polgármester R: 2013.03. 01. , jegyző K: 2014..03.01. H: 2015.03..01.
Segélyezettek 85%-a elvállata a munkát és folyamatosan eleget tesz a feltételeknek. Segélyezettek 90%- elvállata a munkát és folyamatosan eleget tesz a feltételeknek. Segélyezettek 100 %-a elvállata a munkát és folyamatosan eleget tesz a
Célcsoport tagjai Pályázatfüggő eszközök, bérek
Szakmára jelentkezés, tanfolyam sikeres elvégzése. Munkahely találása.
Munkahely találása 5 fő. 2
R: 2014.02.28. K.: 2015.12.15 H.: 2016. 12.15.
Elindult tanfolyam Jegyző, folyamatosságának oktatási biztosítása, sikeres referens befejezése.
Település gazdasági programja
Pályázatok felkutatása, célcsoport közvetítése, munkaeszközök beszerzése, feltételek megteremtése, munka beindítása
feltételeknek.
3
Közösségi terek létrehozása
A szabadidő hasznos eltöltésére kevés lehetőség van a településen
Közösségi terek kiválasztása, megvásárlása, rendbetétele; használatba vétele, eszközökkel való ellátása, szabadidő hasznos eltöltése; funkciójának bővítése
Felmérés Célcsoportok, 2013.12.31. elkészítése, a Közösségi tér 2015.1231. közösségi térnek vezetője 2017.12.31. alkalmas ingatlan kiválasztása, megvásárlása, felújítása
Szabadidő hasznos eltöltése, ismeretek bővítése, hagyományok átörökítése, önfenntartó Közösségi Tér megteremtése
Pályázati források
Pályázatfüggő
4
Egészséges életmódra nevelés
Egyoldalú egészségtelen táplálkozásból kialakult betegségek későn kerülnek kezelésre, szenvedélybetegsége k gyakran kialakulnak a célcsoport tagjainál
Tájékoztató előadások szervezése, egészséges életmóddal foglalkozó könyvek beszerzése, szűrővizsgálato k, szakorvosi vizsgálatok megszervezése a településen, az egészséges életmód-tudat kialakítása, gyakorlása a településen
Tájékoztató előadások, szűrővizsgálatok megszervezése, szakorvosok meghívása
Célcsoport, a 2013.12.31. településen 2015.12.31. rendelő 2017.12.31. orvosok, meghívott szakorvosok
Az előadásokon Pályázat résztvevők számának növekedése, szűrővizsgálatok on, szakorvosi vizsgálatokon résztvevők számának növekedése, csökken a megbetegedése k száma
Pályázatfüggő
5
A kegyeleti szolgáltatás minőségének javítása
A település lakosai közül egyre többen fordulnak segítségért az Önkormányzathoz, mert nem tudják kifizetni a magas temetési költségeket
A kegyeleti szolgáltatás újraszervezése, párbeszéd az érintett felekkel, nehéz anyagi helyzetben
A szolgáltatás nyújtásában érintett felek között párbeszéd kezdeményezése, költségcsökkentő lehetőségek feltárása a
Szolgáltatásn 2013.12.31. yújtásban 2014.12.31. érintett felek 2015.12.31. Polgármester , Református Egyház lelkésze, Vállalkozó)
Együttműködési Megállapodás létrehozása, kedvezőbb fizetési konstrukciók kidolgozása, a ravatalozó
Adott a felek együttműködés ének fenntarthatóság a ill. pályázatfüggő
Pályázat
52
lévő családok részére kedvezményes konstrukciók kialakítása, a ravatalozó épületének korszerűsítése
lakosság megkérdezésével (fórumok)
felújítása
R: A Település mélyszegénysé gazdasági gben élő programja családok gyermekei 314 éves korosztályban részt vesznek költségmentes en a közétkeztetésb en a 2012/2013-as tanév során és a nyári étkeztetésben is. K: A mélyszegénysé gben élő családok gyermekei 314 éves korosztályban részt vesznek költségmentes en a közétkeztetésb en a 2013/2014-es tanév során és a nyári étkeztetésben is.
Élelmezés vezető Polgármester R: 2014.06.30. ,élelmezésve élelmezésvezető továbbképzése a korszerű konyhai zető továbbképzése technikai eszközök K. : 2014.06.30-ig megismerése, azok eszközbeszerzés alkalmazása, a H: alapanyagok biztosítása helyben folyamatosan megtermelt minőségi alapanyagok felhasználása, elkészítése, gyerekek számára
R: A mélyszegénység ben élő családok gyermekei 100%-ban részesülnek a köz-és nyári étkeztetésben. K: A mélyszegénység ben élő családok gyermekei 100%-ban részesülnek a köz-és nyári étkeztetésben. H: A mélyszegénység ben élő családok gyermekei 100%-ban részesülnek a köz-és nyári étkeztetésben.
II. A gyermekek esélyegyenlősége 1
A gyermekek életkoruknak megfelelően egészségesen étkezzenek.
A településen magas a mélyszegénységben élő gyermekek száma, kevés pénz jut élelemre. A köz étkeztetés egészséges alapanyagokból életkornak megfelelő egészséges táplálkozást biztosít.
Továbbképzés Normatíva díja, eszközök vásárlása, vetőmag ára. Élelmezésvezető , konyhai dolgozók bére
53
H: A mélyszegénysé gben élő családok gyermekei 314 éves korosztályban részt vesznek költségmentes en a közétkeztetésb en a 2014/2015-ös tanév során és a nyári étkeztetésben is. . 2
A településen élő szülőket felkészíteni arra, hogy gyermekeiket felelősséggel neveljék, tudatosan alakítsák életüket, Gyerekház igénybevétele
Több családban nem R: 10 család Környezetvéde megfelelő a bevonása és lmi stratégia gyermekekkel való aktív törődés részvétele a felkészítésben. K: 15 család bevonása és aktív részvétele a felkészítésben. H: Gyermekház fenntarthatóvá válik.
-
Polgármester Gyermek , Gyerekház vezető ház dolgozói nak folyamat os továbbké pzése -A résztvev ő gyerekek igényein ek megfelel ő fejlesztő foglalkoz ások biztosítás a - A 0-5 éves korosztály szüleinek,
2013.12.31-ig továbbképzésen történő részvétel 2013.10.31-ig 10 család bevonása 2014.10.31-ig 15 család bevonása Programszervezés, előadások szervezése folyamatos
8 család aktív részvétele 12 család aktív részvétele
3 alkalmazott, bérköltségek és épület rezsi költségei és a kommunikációs költségek
Gyermekház alapterületének növelése, több alkalmazott
H: szükség és igény a célcsoport részéről.
54
gyermekneveléssel kapcsolatos foglalkozások, előadások tartása. A résztvevő családok számának növelése -Képzésben résztvevő szülők gyermekei számára gyermekfelügyelet biztosítása 3
A helyi óvoda fűtésének korszerűsítése, bővítése
Télen az egyéni Az egyéni fejlesztésre foglalkoztatók használható fűtésének helyiségeket nem megoldása, lehet fűteni; a több fűtéskorszerűsí helyiségből álló tés óvoda fűtése megvalósítása korszerűtlen, nem gazdaságos
Tervkészítés, fűtéskorszerűsítés
Jegyző, Óvodavezető
2013. december 31.
4
Napközis táborok
Iskolai, óvodai szünetekben a szülők nem tudják hová tenni a gyerekeiket
Munkaerő átcsoportosítás sal felügyelet megoldása, szabadidős programok szervezése, augusztus hónapra egész napos tábor szervezése étkezéssel
Programok szervezése, munkaerő átcsoportosítása, étkezés biztosítása
Polgármester 2013.augusztus , Óvodai és 2014. december iskolai 2015.december 31. intézményve zetők
5
Helyi óvoda Az óvodai udvari udvari játékok átlaga játékainak folyamatosan romlik bővítése, korszerűsítése
A szükségletek feltérképezése, a még használható játékok felújítása, pályázati úton új udvari játékok
Meglévő játékok felújítása, pályázatfigyelés
Polgármester 2013.08.31. Óvodavezető 2014.08.31. 2015.08.31.
2014. december 31. 2015. december 31.
Rezsidíj csökkenése
31. Nincsenek 31 csellengő gyerekek, biztosított az étkezésük, biztonságos környezetben vannak
Szakértelem, Adott: technikai, Önkormányzat anyagi erőforrás feladata ill. pályázatfüggő
Pályázat
Gazdagodna az Humán, óvoda újabb és technikai, korszerűbb pénzügyi udvari játékokkal, nagyobb eséllyel jut a mozgásigényéne k kielégítéséhez
Pályázatfüggő
Pályázatfüggő
55
beszerzése
minden gyerek
III. A nők esélyegyenlősége 1
Női klubok A nők magukra létrehozása maradnak megoldatlan problémáikkal
Igények felmérése, csoportok megszervezése , klub foglalkozások beindítása, a csoportok fenntartása, létszám bővítése
Igényfelmérési A HEP Fórum 2014.06.30. kérdőív munkacsopor 2014.07.01.-2016.06.30. összeállítása, tja 2016.0701.-2019.06.30. kiküldése, összesítése, csoportok megalakítása, foglalkozások beindítása, folyamatosságának biztosítása
A kiküldött Előadók kérdőívek tiszteletdíja, visszaérkeznek. előadásokhoz Megalakulnak a szükséges anyagok klubok, beszerzése megfelelő pályázatból létszámmal rendszeresen megtartják a foglalkozásokat. A résztvevők mindennapjai könnyebbé válnak.
Adott a helyi szakemberek és pályázatfüggő
2
Piacképes A nők szakmák elhelyezkedésének megtanulása a lehetősége rosszabb, család mint a férfiaké fenntartása összetartása mellett
R:2014.01.01től célcsoport felkutatása, tanfolyamok keresése. 2014.03.01től tanfolyam beindulása, részvétel azon. K: 2015. 01.31ig tanfolyam sikeres elvégzése. H: Munkák értékesítése, megélhetés biztosítása.
-célcsoport felkutatása -tanfolyam kezdési időpontok folyamatos követése, jelentkezés, részvétel -az előállított áruk piacon történő értékesítése
Polgármester 2014.01.01 célcsoport , oktatási felkutatása referens 2014.03.01-től tanfolyamra jelentkezés - 2015. 01.31-ig tanfolyam elvégzése -2015. 02.01-től produktumok értékesítése
Célcsoport Helyszín, kiválasztása: 20 képzési fő támogatás, Képzésben részvétel: 15 fő K: Eredményesn végzett tanfolyamot 13 fő.
Pályázatfüggő
Segíteni, hogy a megtermelt javakat helyi szinten értékesíteni tudják a településen élő asszonyok.
Polgármester , jegyző, Szociális Szövetkezet
3
Piac A nők Őstermelővé Környezetvéde megszervezése elhelyezkedése válással, lmi stratégia nehéz. rugalmas munkaidővel bevételhez jusson a család.
H: Családok bevételének növelésen, kevesebb segélyezett. 10 Fő.
R: 2013.09. 28. vásár megrendezése K: 2014.06.01-től havi piac rendezése H: 2015.01. 01-től heti piac megrendezése környező települések bevonásával települések
Település szinten
Helyszín, emberek, standok
Adott: helyszín, , célcsoport, szervezés pályázatfüggő is.
Település szinten Körzet szinten
56
4
Telephely közcélú munkához
A nők közcélú Olyan munkába bevonása telephely nehezebb, mint a kialakítása, férfiaké. ahol az időjárás nem befolyásolja a munka elvégzését.
Telek megvásárlása, az építkezés megszervezése , kivitelezése, az épület használatba vétele, a munka megkezdése
Polgármester R: 2013.12.31. , közcélú K: 2015.12.31. foglalkoztato H: 2017.12.31. ttak
Telephely Pályázat kialakításával több embert lehet bevonni közcélú munkára. Olyan tevékenységek is végezhetőek, amit az időjárás nem befolyásol.
Pályázatfüggő
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
Felhasználó szintű informatikai tudás nyújtása idősek számára, informatikai akadálymentes ítés
2
Biztonságérzet A településen az javítása a idősek nem érzik településen magukat biztonságban.
3
Civil szervezetek együttműködé sének erősítése
Az idősek nem vagy kevésbé tudják a számítógépet, internetet használni.
Településünkön a közösségi élet szereplői nem működnek együtt egymással.
Környezetvéde R: 12 fő aktív lmi stratégia részvétele a folyamatban lévő tanfolyamon. K: 20 fő – csoportbővítés. H: Önképző körré alakuljanak. R: Egymásra és egymás értékeire való odafigyelés. K: Tevékeny Faluőrség szervezése. H: Faluőrség és térfigyelő kamerarendsze r kiépítése a településen.
Közösségi terek megszervezése , kohézió kialakítása
Elindult tanfolyam Jegyző, folyamatosságának oktatási biztosítása referens - résztvevők számának bővítése - Önképzésre való hajlandóság kialakítása
-
Polgármester kölcsönö , jegyző s odafigyel és egymásr a Hozzáértő
faluőrök szervezése és létszámának bővítése Pályázni térfigyelő kamera rendszerre.
Közös célokért közösen tenni, önkéntesség felértékelődése.
Polgármester , jegyző, civil szervezetek képviselői
R: 2013.09.01-től 12 fő tanfolyam tanfolyam folytatása végéig. Csoportbővítés K.: 2014. 03.01-től csoport 20 főre. bővítés Önképzőkör H: 2015. 01.01-től kialakítása önképző körré alakulnak
Helyszín,: Könyvtár számítógépek, oktató, célcsoport tagjai
Adott : TÁMOP3.2.4.-A-11/120120081Könyvmoly ok és internet@ok pályázat
2013.09.01-től R: Szomszédok Település tagjai Pályázatfüggő viszony Célcsoport tagjai odafigyelés közt javul. bérek, technikai eszközök , K: 2014. 03.01-től K: pályázatban Faluőrség Biztonságérzet előírtak H: 2015.01.01-től javul. Kevesebb térfigyelő kamerarendszer H: kialakítása lopás, betörés a településen. R: egymásra
2013. 12.31. Találkozót szervez az önkormányzat a szervezetek számára 2014 .06.30. Civil szervezetek közös
R: A településen lévő civil szervezetek részt vesznek a találkozón. K: Elkészül a
Civil szervezet Adott: Civil tagjai szervezetek, önkéntesek
57
tervezetének kidolgozása 2014. 09.01 Programok megvalósítása Bölcsek Tanácsa 4
Egészségmegőr Az időskorúak zés időskorban egészségi állapota rossz, kevesen mennek szűrővizsgálatra.
R: Igényfelmérés, szakemberek felkutatás, szűrővizsgálato k megszervezése K: Sportolási lehetőségek biztosítása időskorúak részére
tervezet. H: Programokkal színesítik a hétköznapokat.
Igények felmérés, szűrővizsgálatok, tájékoztatók megszervezése „Mozdulj meg!” sporttevékenysége k megszervezése, tanácsadás lehetőségének biztosítása
Polgármester R: 2013.12.31. , orvosok, K: 2015.06.30. védőnő, H: 2017.12.31. szakemberek , nyugdíjas klub tagjai
Megtörténik a lakosság egészségi állapotának feltérképezése, javul az idősek egészségi állapota
Helyi humánerőforrás , szunnyadó potenciált aktivizálni nehéz
Adott: helyi szakemberek, célcsoport tagjai, ill. pályázatfüggő is.
A használható területek feltérképezése, a termékek felvásárlásának értékesítésének megszervezése, piac, vásártartás
Polgármester R.: 2013.12.31. , jegyző K: 2015.12.31. élelmezésvez H: 2017.12.31. ető, Szociális szövetkezet.
A kertek rendezettebbek, a falu összképe szebb, őstermelői tevékenység a nyugdíjak kiegészítése, egészséges élelmiszerek előállítása
Társadalmi munka (civil szervezetek, önkéntesek), pályázati forrás
Adott: település meg nem művelt kertjei, célcsoport tagjai
H: Betegség megelőzés: komplex életmód tanácsadás 5
Kertek újraművelése
Az időskorúak már nem tudják megművelni a kerteket, nincs kihasználva a termőföld
R: Feltérképezni a műveletlen kerteket, területeket K: a területeket újra bevonni a termelésbe, őshonos növényeket újra telepíteni, ökogazdálkodá st kialakítani, kisállat tenyésztés és tartós élelmiszerek előállításának népszerűsítése H: Felvásárlás, értékesítés
58
megszervezése 6
Energiagazdálk odás
A háztartásoknál keletkezett szálas, szerves hulladék nincs hasznosítva, a megújuló energiaforrások kiaknázatlanok.
R: Szakirányú tájékoztatás, lehetőségek ismertetése K: a régi és új technikák ötvözése H: megújuló energiaforráso k minél szélesebb körű bevezetése településszinte n
7
8
Közvetlen környezetünk ápolása
Kulturális hagyományain k ápolása
Nincs egységes falukép, nem őshonos növények láthatóak, sok a szennyezett terület
R: Tájékoztató előadások helyi értékek felkutatása
Az emberi életfordulók ünnepek elsorvadása: több generáció közös ünneplésének hiánya; az idősek távozásával kihalnak a helyi hagyományok
R.: Jeles napjaink értékeinknek felfedezése
K: Tiszta rendezett porták versenye H: Rezisztens, őshonos fák újratelepítése, zöld sziget létrehozása
K: Jeles napok életfordulók megünneplése, több generáció együttműködé sében helytörténeti emlékek összegyűjtése
A háztartási hulladék szelektív gyűjtése, a hasznosíthat hulladék leadása, értékesítése
Polgármester R. 2013.12.31. , jegyző, civil K: 2015.12.31. szervezetek H:2017.12.31. (zöld kommandó)
Megújuló energiaforrások hasznosítása
A hulladék mennyiségének csökkenése, a visszaforgatott hulladékból jövedelem kiegészítés, megújuló energiaforrások bevezetésével rezsi csökkentés
Humán erőforrás, pályázat
Tájékoztató Polgármester R: 2013.12.31. előadások , civil K: 2015.12.31. megszervezése, szervezetek H: 2017.12.31. szakértők meghívása, a település helyi értékeinek feltárása, megőrzése, helyi tájfajták szaporítása, a zöld sziget létrehozása, a zöld hulladék feldolgozása
Szebb falukép. Humán Hulladék anyagi mennyiségének erőforrások csökkenése, őshonos növényfajták újra elterjednek.
Kulturális amatőr csoportok hagyományokat bemutató tevékenysége(kere sztelő, lakodalom), családfakutatás, régi hagyományok feltérképezése, összegyűjtése, beillesztése a mai életformába, régi szokások
Helytörténeti írások kiegészültek, Helytörténeti Múzeum létesült
Hagyományő R: 2013.12.31. rzők K: 2015.12.31. vezetője, H: 2017.12.31. nyugdíjasklu b vezetője, intézményve zetők
Pályázatfüggő
és Pályázatfüggő
Jeles napokon befolyt természetbeni és anyagi adományok (régi tárgyak, a Az ősi sárándi eszközök Helytörténeti családok Múzeumhoz. családfájának felállítása, Önkormányzati élhető élet támogatás, civil örökíthető szervezetek szokások hozzájárulásai,
Adott: önkormányzati támogatás, célcsoport tagjai Pályázatfüggő is a fenntarthatóság .
59
H: Ünnepkörökne k megfelelő hagyományokr a támaszkodó ünnepségek tartása, beillesztése a XXI. Század elszíntelenedet t napjaiba;helyt örténeti múzeum kialakítása
átörökítése
beillesztődnek a pályázati mába források
A települési szintű rendezvényekr e megszólítani a fogyatékkal élő embereket, bekapcsolni őket a falu vérkeringésébe .
Szórólapok , Polgármester R: 2013.09.01-től plakátok forgalmas Rendszeres tájékoztatás helyekre K: 2014. 03.01-től kihelyezve, akadálymentesítés a település központjában Interneten, hogy a fogyatékkal élő emberek is H: 2015.01.01. további tájékozódjanak a akadálymentesítés helyi eseményekről.
A fogyatékkal élő emberek tudnak a település programjairól Meg tudják közelíteni a település központjában tartott rendezvények helyszíneit Meg tudják közelíteni a település szélső területein megtartott rendezvényeket
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
Közszolgáltatás okhoz sport programokhoz való hozzáférés
A településen fogyatékkal élő emberek nem keresik fel a rendezvényeket
Rendezvények helyszíneinek akadálymentesítés e
2
Járdák állapotának javítása
A településen régen készültek a járdák a fogyatékkal élő emberek nem tudnak rajta közlekedni
R: A fő utca szakaszainak kijavítása K: A mellék utcák járdáinak 25%-a kijavításra
Meglévő járdák Polgármester R: 2013.12.31. K:2014.12.31. kijavítása, a járdák , jegyző kiépítése azzal nem rendelkező H:2018. 12.31. utcákban
Település lakói, célcsoport, anyagi lehetőségek
A fő utca járdái anyagiak, járhatóak közösség fogyatékkal élők számára. A mellékutcák 25%-a használható
Adott: tájékoztatás lehetősége, célcsoport tagjai Pályázatfüggő: akadálymentesít és megvalósítása
Pályázatfüggő
60
kerül. H: A település összes járdáinak kijavítása és a hiányzók elkészítése 3
4
Fogyatékkal élő emberek munkához jussanak.
A fogyatékkal élők és családtagjaik érdekérvényesí tésének erősítése
A településen egyetlen munkahely sem foglalkoztat fogyatékkal élő embert.
R: Célcsoport megkeresése, vállalkozások felkutatása K: Munkahely kialakítása H. Foglalkoztatás megvalósulása
A fogyatékkal élők R: klub elszigetelten alkalmak küzdenek a megszervezése problémáikkal , a közös problémák megbeszélése, lehetőségek feltérképezése. K: A csoport érdekérvényesí tésének lehetőségeit megbeszélni jogi és és egyéb tanácsadás megszervezése . H: Szociális foglalkoztató helyiség kialakítása a fogyatékkal
számukra is. A település összes utcájába eljuthatnak a fogyatékkal élők. Célcsoport felkutatása, vállalkozások megkeresése, munkahely kialakítása, foglalkoztatás beindítása
Klubalkalmak megszervezése, jótékonysági bál
Szociális szövetkezet vezetője,
R: 2014.03.01. K: 2015.01. 01. H: 2016.01.01.
Polgármester R: 2013.10.31. , jegyző, HEP K: 2015.12.31. munkacsopor H: 2017.12.31. egyéb t
Jogi és tanácsadás biztosítása Szociális foglalkoztató megszervezése a bál bevételéből, pályázatfigyelés és mikrobusz vásárlás
Pályázatfüggő R: 10 vállalkozás vállalkozók, és 8 fő szándéka telephely, célcsoport tagjai, anyagi lehetőségek Munkahely kialakítása 1 db. Foglalkoztatás beindul 1 munkahelyen A fogyatékkal Humán és Adott: helyszín, élők anyagi forrás célcsoport tagjai bekapcsolódnak Pályázatfüggő: a falu életébe, Foglalkoztató hasznos kialakítása tevékenységet végeznek. A családok megismerik lehetőségeiket ezáltal jobban tudják érvényesíteni érdekeiket.
61
élők utaztatásához mikrobusz beszerzése.
62
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről félévente a település képviselő-testületének tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is,
a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább félévente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
64
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Dr. Bálint Erika Katalin jegyző felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
65
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
66
4. Elfogadás módja és dátuma
I. Sáránd község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Sáránd község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum
Aláírás
A……………. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
67
HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3
HEP részei4
Aláírás5
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Nagy Józsefné polgármester
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Dr. Bálint Erik Katalin jegyző
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Nagy Gyula SZEB elnök
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Erdőháti Imréné HEP Fórum vezető
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Dr. Füle Károly háziorvos
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Dr. Lengyel Andrásné védőnő Gyöngyösi Csaba RNÖ elnök 2
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
Győriné Hargitay Andrea családgondozó Fekete Béláné óvoda tagintézmény vezető Hackné Pályi Gyöngyi óvónő Nagyné Dankó Anikó Iskola tagintézményvezető Asztalánné Bodor Monika gyermekvédelmi felelős Gyönyörű Zsigmond Sárándi Hagyományőrző Egyesület Kálmánné Szabó Katalin képviselő Fekete Zsuzsa Gyermekház vezető
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
69
Kovács Imréné
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Szánóczki István
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Fehér Józsefné
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
Tutorné Lénárt Tünde
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
RÉTE
70