Helyi Esélyegyenlőségi program

Helyi Esélyegyenlőségi program

Nyíri település Önkormányzata

2013. Testületi ülésre előterjesztette: Pásztor Sarolta

1

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .............................................................................................. 3 Bevezetés .......................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ..................................................................................................................... 3 Értékeink, küldetésünk ..................................................................................................................... 8 Célok ................................................................................................................................................. 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .................................................. 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................. 10 2. Stratégiai környezet bemutatása .............................................................................................. 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége....................................... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ............................................. 31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................... 41 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége..................................................................................... 46 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................... 50 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ..................................................................................................... 53 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................... 54 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................. 55 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................. 55 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ..................................................................... 55 A beavatkozások megvalósítói................................................................................................. 56 Jövőképünk .............................................................................................................................. 57 Az intézkedési területek részletes kifejtése .............................................................................. 57 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ........... 62 3. Megvalósítás ............................................................................................................................ 65 A megvalósítás előkészítése..................................................................................................... 65 A megvalósítás folyamata ........................................................................................................ 66 Monitoring és visszacsatolás .................................................................................................... 68 Nyilvánosság ............................................................................................................................ 68 Érvényesülés, módosítás .......................................................................................................... 70 4. Elfogadás módja és dátuma ..................................................................................................... 72

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nyíri település Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása

Nyíri Borsod – Abaúj – Zemplén megye Északi csücskében fekvő mezőgazdasági kisközség. Földrajzilag a Zemplén hegység Hegyköz nevű tájegységéhez tartozik a Bózsva patak völgyében. Sátoraljaújhelytől észak-nyugatra, 400-700 méter magas hegyekkel övezve 264 m-re a tenger szintje fölött található. Megközelíthető a 3 as és a 37-es főútról, Telkibánya és Pálházán keresztül, Bózsva és Füzérkomlós felöl. A községnév a magyar nyír, nyírfaliget, nyirfaerdő főnév -i képzős származéka. Első okleveles előfordulása 1270-ben „Nyri” alakban található, amikor a füzéri vár és uradalom tartozéka volt a környező falvakkal együtt. 1839-ben Zsigmond király utasította az egri káptalant, hogy a Perényi testvéreket iktassa be a fűzéri vár és tartozékaiba, köztük „Nyrí” birtokába is.

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településfejlesztési koncepció,Foglalkoztatási terv

Településfejlesztési

stratégia,

Településrendezési

terv,

3

A település története szorosan összefüggött a füzéri vár uradaloméval. Konkrét adatokat Kassán a levéltárban és az országos levéltárba Budapesten főleg családi levéltárakban lehet találni a faluról.Mezőgazdaság: A település közvetlen környezete mezőgazdasági művelésre alkalmas. A Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik külterületének egy része. Az erdős részeken erdőművelés folyik, amelyek az Észak-Erdő Rt, és a Szonta – Szafari Kft. kezelésében vannak. A település külterületén Bózsva felől

gyümölcsös, Füzérkomlós

felől ribizlis és szedres található, amelyeket

magángazdálkodók kezelnek. Idegenforgalom: Idegenforgalom szempontjából a település még nem kellően felfedezett, falusi turizmus még nem működik, egy panzió üzemel, amely 9-10 személy számára nyújt kultúrált, nyugodt körülményeket a pihenéshez, szórakozáshoz. Kereskedelem: A településen 3 vegyesbolt, egy italbolt, 1 mini gázcsere telep üzemel. A gázcsere telep önkormányzati tulajdonú, a többi kereskedelmi egység magántulajdonban van. A vegyesboltok alapvető élelmiszereket árusítanak. Ipar/ Foglalkoztatás: A településen a foglalkoztatás nagy részét a helyi vállalkozók oldják meg. Számottevő a Sátoraljaújhelybe és Pálházára dolgozni járók száma is. Valamennyi munkaerőt foglalkoztat pálházi Perlitbánya, a sátoraljaújhelyi Ipari Park, a helyi vállalkozók, az Önkormányzat és a Hollóházi Porcelángyár. A gyár német részlegének felszámolásával jelentősen megnőtt a munkanélküliség a településen. A település alapvető problémája a demográfia helyzete. Nyíri lakossága az elmúlt években folyamatosan csökkent, csupán a 2010-es év mutatott kisebb növekedést. Az egyes korosztályok mennyisége is átrendeződött. Az érett felnőtt korosztály, a nyugdíjhoz közelállók, valamint a nyugdíjasok rétege pedig folyamatos növekedést mutat.

1.számú táblázat: Lakónépesség száma az év végén

2007 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH

Fő

Változás

432 426 415 421 412

99% 97% 101% 98%

4

A táblázatból megállapítható, hogy a lakónépesség száma a 2010-es év kivételével csökkenő tendenciát mutat. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti

nők 231

férfiak 214

36 7 113 10 50

36 10 130 18 20

% összesen 445 13 72 17 243 28 70

nők 52%

férfiak 48%

50% 41% 47% 36% 71%

50% 59% 53% 64% 29%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

5

Az állandó népesség kor szerinti megoszlásából megállapítható, hogy az aktív korú férfiak száma magasabb, mint a nőké illetve a 65 év feletti nők száma jelentősebb magas így rájuk kiemelt figyelmet kell fordítani. A település öregedését megvizsgálva öregedési indexet számoltunk ami megmutatja, hogy 100 fő 14 éven alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. 2001-ben a 65 év feletti korosztály száma jelentősebb magasabb volt, mint a 14 éven aluliaké. 2008-tól az öregedési index közel 100 %-os, vagyis a két korosztály száma csekély mértékben tér el egymástól.

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 93 80 2008 71 72 2009 69 70 2010 72 75 2011 70 72 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%) 116,3% 98,6% 98,6% 96,0% 97,2% n.a.

6

A belföldi vándorlások arányát úgy állapítottuk meg, hogy a településre vándorlók számából kivonjuk az elvándorlók számát. 2008-ban és 2009-ben az egyenleg negatív volt, így az elvándorlás volt a jellemzőbb. 2010-től az ideköltözés volt számottevőbb, de ennek száma igen csekély, összesen 3 fő.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 4 2009 3 2010 11 2011 9 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás

egyenleg

6 10 9 8 n.a.

-2 -7 2 1 n.a.

A természetes szaporodás aránya az évek folyamán folyamatos negatív tendenciát mutat, vagyis az élve születések száma kisebb, mint a halálozás. Ez indokolható azzal, hogy a gyermekvállalás eseteinek száma a településen évről évre kevesebb, minimális. Nyíri legnagyobb demográfiai problémáját az állandósult természetes fogyás jelenti, aminek következtében a lakosságszám lassú ütemben, de folyamatosan csökken, így a település elöregedését idézi elő.

7

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma

halálozások száma

2008 4 2009 3 2010 4 2011 2 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

5 5 5 7 n.a.

természetes szaporodás (fő) -1 -2 -1 -5 #ÉRTÉK!

Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében.

8

Célok A következőkben Nyíri település esélyegyenlőségi tervének általános céljai kerülnek bemutatásra. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Nyíri település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel).

A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

A HEP IT célja

9

Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

Az összegyűjtött adatok alapján helyzetelemzést készítünk a célcsoportokat érintően különböző szempontok figyelembe vételével. 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és



a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a 

a

Magyarország helyi

önkormányzatairól

szóló

2011.

évi

CLXXXIX.

törvény

(továbbiakban: Mötv.) 

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)



a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)



a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)



az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)

10



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)



a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)

előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

Nyíri település Önkormányzata a helyi rendeleteiben szabályozott módon biztosítja a rászorultaknak pénzbeli és természetbeni az ellátások különböző formáit. A célcsoportokat érintő lakosság részére a településen olyan intézmények, szolgálatok működnek amelyek ezen réteg segítségében érzékenyen részt vehetnek. Az önkormányzat falugondnoki szolgálatot biztosít. 2012-től a Filkeházi Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik az Idősek klubja/házi segítségnyújtás, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. A célcsoportokat érintő helyi szabályozások: -

szociális és gyermekvédelemről szóló helyi rendelet

-

szociális földprogram

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai koncepciókkal, programokkal

és

települési

önkormányzati

dokumentumokkal,

Nyíri település Helyi Esélyegyenlőségi programja készítése során az alábbi stratégiák, fejlesztési tervek,

koncepciók

kerültek

áttekintésre,

biztosítva

az

önkormányzati

dokumentumok

összhangjának megteremtését. 1.

Gazdasági program

2. Fejlesztési terv 3. Költségvetési koncepció 4. Településfejlesztési stratégia 5. Településrendezési terv 6. Településfejlesztési koncepció

11

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A helyi önkormányzat a Füzérkomlósi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik, amelyet 5 hegyközi településsel közösen működtet. Az óvodai és általános iskolai oktatás társulási formában megoldott. A családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, és az Idősek ellátása/házi segítségnyújtás 2012. január 1-től a Filkeházi Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik. Orvosi ellátás, orvosi ügyelet, védőnöi szolgálat, fogászat szintén társulási formában működik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztika adatokat a TEIR adatbázisból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat az elemi lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára. A településen roma emberek nem élnek. A mélyszegénység azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs rá, hogy ebből önerőből kilépjenek. Ennek oka többek között a társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli hiányok. Romák helyzete: A településen Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat szorosan együttműködik a helyi önkormányzattal. A teljes létszámukról hivatalos adat nem áll rendelkezésünkre, megközelítőleg a település 30%- át képezik. A romák munkaerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekezett segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást. Az egyenlőtlenség meglétét bizonyító esetekről

nincs tudomásunk, nem jellemzőek 12

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb.

Ennek legfőbb oka a

nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő 2008 150 159 309 2009 145 160 305 2010 145 155 300 2011 145 158 303 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 28 33 23 44 n.a.

% 18,7% 22,8% 15,9% 30,3% n.a.

fő 34 42 36 36 n.a.

% 21,4% 26,3% 23,2% 22,8% n.a.

fő 62 75 59 80 n.a.

% 20,1% 24,6% 19,7% 26,4% n.a.

13

Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Nyíriben a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás). 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők fő 62 75 59 száma összesen fő 3 0 1 20 éves és fiatalabb % 4,8% 0,0% 1,7% fő 9 14 7 21-25 év % 14,5% 18,7% 11,9% fő 10 11 6 26-30 év % 16,1% 14,7% 10,2% fő 7 12 9 31-35 év % 11,3% 16,0% 15,3% fő 7 8 8 36-40 év % 11,3% 10,7% 13,6% fő 6 4 4 41-45 év % 9,7% 5,3% 6,8% fő 11 10 13 46-50 év % 17,7% 13,3% 22,0% fő 5 14 9 51-55 év % 8,1% 18,7% 15,3% fő 3 2 2 56-60 év % 4,8% 2,7% 3,4% fő 1 0 0 61 év felett % 1,6% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2011 80 1 1,3% 11 13,8% 7 8,8% 15 18,8% 10 12,5% 9 11,3% 12 15,0% 14 17,5% 1 1,3% 0 0,0%

14

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli százalékos arány kiszámolása arra mutatott rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. 2009-től ennek mértéke jelentősen csökkent.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 109 137 246 2009 127 155 282 2010 93 153 246 2011 140 133 273 2012 139 109 248 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő férfi 38 53 22 27 18 34 14 9 21 14

összesen 91 49 52 23 35

Nő 34,9% 17,3% 19,4% 10,0% 15,1%

férfi 38,7% 17,4% 22,2% 6,8% 12,8%

összesen 37,0% 17,4% 21,1% 8,4% 14,1%

15

A pályakezdő álláskeresők száma 2009-ben volt a legmagasabb összesen 8 fő, a következő években számuk jelentősen csökkent. Nem szerinti megoszlást tekintve a regisztrált pályakezdő nők száma jóval magasabb mint a férfiaké. A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

fő fő fő 2008 38 48 86 2009 33 49 82 2010 34 46 80 2011 35 45 80 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

nő fő 5 8 2 3 n.a.

% 13,2% 24,2% 5,9% 8,6% n.a.

Férfi fő 1 0 0 3 n.a.

% 2,1% 0,0% 0,0% 6,7% n.a.

összesen fő 6 8 2 6 n.a.

% 7,0% 9,8% 2,5% 7,5% n.a.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottság

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem lakosság száma általános iskolát rendelkezők 15-x évesek száma év összesen végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 383 205 178 346 179 167 37 9,7% 26 12,7% 11 6,2% 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 16

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert 2001. évben az idősebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek.

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők 8 általánosnál száma összesen év 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános magasabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 62 10 16,1% 17 27,4% 35 56,5% 2009 75 5 6,7% 14 18,7% 56 74,7% 2010 59 7 11,9% 15 25,4% 37 62,7% 2011 80 5 6,3% 12 15,0% 63 78,8% 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy 8. általános és 8. általánosnál alacsonyabb végzettségű lakosok kisebb mértékben de jellemzőek a településen. Képzettség hiányában nagyobb problémát jelent számukra az elhelyezkedés.

17

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma év fő

Fő

%

2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

év

középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen

fő

szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők

fő

%

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők

fő

%

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők

fő

%

2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, illetve középfokú iskolába sem. Erre igény sincs, és nem is indokolt. c) közfoglalkoztatás A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében az önkormányzat igyekszik élni mindazon lehetőségekkel, amelyek biztosítják a munkaerőpiacra történő visszakerülését. Az Önkormányzat szorosan együttműködik a (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Munkaügyi

Központ

Sátoraljaújhelyi

Járási

Hivatal

Járási

Munkaügyi

Kirendeltsége)A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által az elmúlt években meghirdetett több közmunka program a környező kis településeken jelentkező speciális munkaerőpiaci jelenségére reagált. A közmunka programok célja, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű egyének - szociális segélyezettek, illetve azok álláskereső családtagok – munkához jussanak, és ezen munkalehetőség által, szervezett körülmények között segítsük őket visszakerülni az elsődleges munkaerőpiacra. 18

A program szociális és társadalmi eredménye elsősorban a résztvevő munkavállalók családjainál jelentkezik, azonban a településen is pozitív eredményeket hoz. A programmal kapcsolatos gazdasági haszon kérdését két szempontból vizsgálhatjuk. Az egyik a munkanélküliségi mutatókra pozitívan ható közmunkaprogram gazdasági haszna, míg a másik az elvégzett munkákhoz közvetlenül kapcsolható gazdasági hatás. A program gazdasági hasznossága igen jelentős, hiszen olyan területen jelentkezik, ahol találkozik a települések és a lakosság érdeke. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A

kirendeltségre

(Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei

Kormányhivatal

Munkaügyi

Központ

Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége) az álláskeresők, a nem nyilvántartott munkát keresők és szolgáltatást kérők is rendszeresen járhatnak az elhelyezkedési információk megszerzése, a közvetítés és az esetleges foglalkoztatási támogatásba kerülés céljából. Ehhez az álláskeresők a jogszabály által útiköltség térítést kapnak. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A munkaügyi szervezet által indított és támogatott képzések iránt a kirendeltségen folyamatosan nagy az érdeklődés, különösen, amikor az elhelyezkedési lehetőségek korlátozottak. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők a regisztrációt követő 1 év után az Önkormányzatnál közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatva vannak.

f)

munkaerő-piaci

integrációt

segítő

szervezetek

és

szolgáltatások

feltérképezése

(pl.

felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Nem releváns a településen. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A település saját fenntartású intézményében dolgozók száma csekély. A romák foglalkoztatása a szakképesítés hiánya miatt, nem biztosítható. 19

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen ne jellemző a hátrányos megkülönböztetés, ha igen az elsősorban az alkalmazhatóság jegyében és okán történik meg

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 365 2009 349 2010 345 2011 332 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

segélyben részesülők %

18 26 23 32

4,9% 7,4% 6,7% 9,6%

Az álláskeresési segélyben részesülők száma 2008-tól folyamatos növekedést mutat.

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra száma jogosultak év fő fő % 2008 62 2009 75 2010 59 2011 80 2012 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

18 26 23 32 n.a.

29,0% 34,7% 39,0% 40,0% #ÉRTÉK!

20

A fenti táblázat bemutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők hány százaléka részesül álláskeresési járadékban az adott évben. A járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma folyamatos növekedést mutat az évek során. A településen a 2010-es év kivételével kb. 50 fő részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. 2010-ben 37 fő részesült ebben a támogatásban. A 30 nap munkaviszonyát minden regisztrált munkanélküli le tudta igazolni. Helyi önkormányzati rendelet alapján nem került támogatás megvonásra.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők év

2008 2009 2010 2011

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás)

fő

15-64 évesek %ában

fő

49 10 1 3

16 3 0 1

49 50 37 51

Azoknak a száma, akik 30 nap Azoknak a száma, akiktől munkaviszonyt helyi önkormányzati rendelet nem tudtak alapján megvonták a munkanélküliek igazolni és az FHT támogatást jogosultságtól %-ában elesett

20 18 15 19

0 0 0 0

0 0 0 0

Forrás: Teir, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

21

Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető

elégtelen

lakhatási

körülményeket,

veszélyeztetett

lakhatási

helyzeteket

és

hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

22

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év

összes lakásállomány (db)

bérlakás állomány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db)

szociális lakásállomány (db)




2008

177

0

0

0

0

0

1

0

2009

177

0

0

0

0

0

1

0

2010

177

0

0

0

0

0

1

0

2011

177

0

0

0

0

0

1

0

2012

177

0

0

0

0

0

1

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

A településen 177 lakás van. Az évek folyamán építkezésre nem került sor. a) bérlakás-állomány Az önkormányzatnak nincs bérlakása.

b) szociális lakhatás Az önkormányzatnak nincs szociális lakása. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egy panzió üzemel a településen.

23

d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság. Nem jellemző a településen. e) lakhatást segítő támogatások Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma az évek során növekedett. Még 2008-ban csak 35 fő részesült támogatásban, 2011-re ez a szám 47-re emelkedett.

A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A

helyi

lakosok

rászorultságtól

függően

lakásfenntartási

támogatást

igényelhetnek.

Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendelet az önkormányzat.

3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év

lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma

2008

35

0

2009

47

0

2010

40

0

2011

47

0

2012

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

24

f) eladósodottság Adósságcsökkentési támogatásban nem részesült Nyíri lakos. Veszélyeztetett lakhatási körülmények ill.hajléktalanság nem jellemző. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz,

közműszolgáltatásokhoz,

közösségi

közlekedéshez

való

hozzáférés

bemutatása Nem releváns a településen.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

Azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50 %-ot. Nem jellemző a településen.

25

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Nem releváns. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Nem releváns.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

év

Felnőttek és gyermekek Csak felnőttek részére házi gyermekorvosok részére tervezett szervezett háziorvosi által ellátott háziorvosi szolgáltatások száma szolgálatok száma szolgálatok száma

2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

A körzeti orvosi szolgálat Füzérkomlós székhellyel, de Nyíriben állandó rendelési időben folyik, heti 1 alkalommal. A védőnői szolgálat Füzérkomlós székhellyel, de helyben folyik. A hétvégi ügyelet és fogorvosi ellátás Pálháza székhellyel folyik. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

20

2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

8 19 19 n.a.

26

A közgyógyellátottak száma az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére, egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon 2. normatív alapon 3. méltányossági alapon.

A településen 2008-ban 20 fő, 2009-ben 8 fő, 2010-ben és 2011-ben 18 fő részesült közgyógyellátásban.

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar

9 9 9 9 9

27

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az évek folyamán az ápolási díjban részesülők száma, nem változott, 9 fő. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított, az egészségügyi ellátórendszeren keresztül mindenki igénybe veheti. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi rehabilitációs ellátásokhoz a település lakosságának az egészségügyi ellátórendszeren keresztül biztosított a hozzáférés. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat által biztosított közétkeztetés (szociális étkeztetés) során, a lehetőségekhez mérten az egészséges táplálkozás szempontjait is figyelembe veszik.

e) sportprogramokhoz való hozzáférésA település játszóterén foci pálya van, amit korlátlanul igénybe lehet venni. A Művelődési Házban ping-pong asztal várja a kikapcsolódni vágyókat. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés-

28

Településünkön nappali szociális ellátásként Idősek Klubja működik 1 fő intézményvezetővel. Az Idősek Klubja gondozottjainak száma 30 fő. A településen falugondnoki szolgálat működik 1 fő falugondnokkal. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nem jellemző a településen. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Az alábbi hátránykompenzáló juttatásokban részesülhetnek a lakosok a szociális egészségügyi ellátórendszer keretein belül súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása ápolási díj temetési segély közgyógyellátási igazolvány egészségkárosodott személyek szociális járadéka megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás árva ellátás

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Közösségi élet színterei, fórumai a) közösségi élet színterei, fórumai 2006-ban befejeződtek a Művelődi ház bővítésének munkálatai. Az épületben egy rendezvényterem és több kisebb terem nyújt lehetőséget a kikapcsolódásra. Az ifjúsági klub a fiatalok igényeit próbálja kielégíteni. A település fiataljai nagy igényt tartanak könyvtárunkra, amelyet heti két alkalommal látogathatnak.

A könyvtárban Internet hozzáférés is működik. A rendezvényterem kb. 150 fő befogadására alkalmas. A tárgyi feltételek és fénytechnika biztosított. Az épületben továbbá található még idősek klubja, hagyományőrző terem. A településen minden évben több rendezvény is megszervezésre kerül. Pl. Farsangi ünnepség, bál, családi nap, mikulás nap, idősek napja.

29

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A roma nemzetiségű családok a település lakosságával összhangban élnek, közöttük társadalmi feszültség nem érzékelhető, igyekeznek a település életébe beilleszkedni.

c) Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi közösségi szolidaritásnak szép példái vannak a településen. A település képviselő testülete minden évben a falu tisztasága érdekében faluszépítő napot tart, ahol társadalmi munka keretében a település szebbé tételéért dolgoznak a falu lakói. Az idősek klubja, és a református egyház ruhaosztás szervez.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

A roma nemzetiségi önkormányzat, lehetőségihez mérten maximálisan támogatja a roma célcsoportot. Minden évben tanszer csomagot osztanak, minden iskolás tanuló részére. Rendezvényeken, családi napon meleg ételt biztosítanak a romáknak. Idősek napján, farsangkor felajánlásokat adnak, hozzájárulnak a költségekhez. Az helyi önkormányzattal együttműködik.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

hivatalos ügyek intézésének nehézségei

a Polgármesteri Hivatalban történő segítségadás, tanácsadás, hivatalos papírok kitöltésében segédkezés,

alacsony iskolai végzettség

képzettségi szintjük és foglalkoztatási mutatóik javítása, bentlakásos iskola kiépítése területi összefogással

munkanélküliek magas száma

közmunka programok, tanfolyamok beindítása

30

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Általánosságban elmondható, hogy a 0-18 éves lakosság száma és aránya csökkenő tendenciát mutat a lakosság idősebb korosztályaihoz képest. A 0-18 éves korosztályon belül a fiatalabb korosztályok (0-2 és 3-5 évesek) aránya csökken az idősebb korosztályokhoz képest, ami az alacsonyabb születési adatokkal, és növekvő negatív demográfiai trendekkel hozható kapcsolatba. Nyíri állandó népességének száma 445 fő, ebből 102 fő kiskorú. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Általánosságban elmondható, hogy a 0-18 éves lakosság száma és aránya csökkenő tendenciát mutat a lakosság idősebb korosztályaihoz képest. A 0-18 éves korosztályon belül a fiatalabb korosztályok (0-2 és 3-5 évesek) aránya csökken az idősebb korosztályokhoz képest, ami az alacsonyabb születési adatokkal, és növekvő negatív demográfiai trendekkel hozható kapcsolatba. Nyíri állandó népességének száma 445 fő, ebből 102 fő kiskorú. Az alábbi táblázat a 18 éven aluliak kor szerinti megoszlásukat mutatja.

2. számú táblázat - Állandó népesség fő

nő

%

nők

férfiak

összesen

nők

férfiak

231

214

445

52%

48%

0-2 évesek

13

0-14 éves

36

36

72

50%

50%

15-17 éves

7

10

17

41%

59%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

31

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett év

18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

0

0

0

2009

0

0

0

2010

1

0

0

2011

1

0

0

2012

1

0

0


Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. A fenti táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt három évben stagnál a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma.

32

Természetesen, ha csak egyetlen esetre kerülne sor, az is sok lenne, mert az a gyermek fejlődését, jövőjét veszélyezteti. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi év

kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

2008

80

1

0

0

0

2009

75

1

0

0

0

2010

74

1

0

0

0

2011

77

1

0

0

0

2012

72

1

0

0

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, kis mértékben de csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz 33

viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Ezeknek száma 0. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A rendszeres és rendkívűli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma a fenti táblázatokban találhatók. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes mértékű Ingyenes Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári kedvezményes tankönyvétkezésben résztvevők támogatásban étkeztetésben év étkezésre ellátásban résztvevők száma részesülők részesülők jogosultak részesülők száma óvoda iskola 1-8. száma száma száma 1-13. száma évfolyam évfolyam 2008 15 30 2 33 23 2009 11 27 2 29 4 24 2010 10 33 1 35 5 22 2011 6 28 2 30 3 80 2012 13 23 1 24 5 64 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés

Ez a juttatási forma is a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. Az ingyenes vagy kedvezményes támogatások köre kiszélesedett az elmúlt években. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs ilyen kiskorú a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nem releváns.

34

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik: - háziorvosi ellátásról - fogorvosi alapellátásról - védőnői ellátásról

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

1

91

2009

1

90

2010

1

91

2011

1

89

2012

1

87

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

35

A védőnői szolgálat Füzérkomlós székhellyel működik. A településen a gyermekvállalás jelentősen csökkent, egyenes arányban a védőnőre jutó gyermekek számával. A védőnő heti rendszerességgel látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat. Továbbá otthonukban is felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Felnőtt Betöltetlen Háziorvos házi orvos felnőtt Gyermekorvos által ellátott által év háziorvosi által ellátott személyek ellátott praxis/ok gyerekek száma száma gyerekek száma száma 2008 0 2500 2009 0 2960 2010 0 2885 2011 0 2979 2012 0 2624 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

471 499 520 545 511

A körzeti orvosi szolgálat Füzérkomlós székhellyel, de Nyíriben állandó rendelési időben folyik, heti 1 alkalommal. A hétvégi ügyelet és fogorvosi ellátás Pálháza székhellyel folyik. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

36

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év

bölcsődébe beírt gyermekek száma

bölcsődék száma

2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar

0 0 0 0 0

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

A településen nincs bölcsöde, és erre nem is tartanak igényt. A 0-7 éves korosztályból speciális fejlesztésre szoruló gyermekek nincsenek a településen. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

0

A településen nincs családi napközi, és erre nem is tartanak igényt.

d) gyermekjóléti alapellátás

2012-től a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás a Filkeházi Görögkatolikus Egyház fenntartásában működik.

37

e) gyermekvédelem

Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként a Gyermekvédelmi és szociális támogatásokról szóló rendeletében az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, illetve krízis segélyt (átmeneti segélyt) biztosít.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. Játszótér és futball pálya hozzáférése biztosított. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen, rendkívüli gyermekvédelmi támogatáson túl a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek gyermekétkeztetéshez történő hozzáférése biztosított. Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei

Nem jellemző a településen. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A Gyermekjóléti Szolgálat esetében a hátránykompenzáló szolgáltatások nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzetbe került gyermekek és szüleik szociális helyzetének javulásához, ami többek között információnyújtásból, hivatalos ügyek intézésében való közreműködésből, tanácsadásból, közvetítésből áll. 38

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A településen óvoda nem működik. A gyerekek Füzérkomlósra járnak óvodába. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. óvodai év

3-6 éves korú

óvodai

óvodai

feladat-

gyermekek

gyermekcsoportok

férőhelyek

ellátási

száma

száma

száma

helyek száma

óvodába

óvodai

beírt

gyógypedagógiai

gyermekek

csoportok

száma

száma

2008

20

0

0

0

19

-

2009

15

0

0

0

14

-

2010

12

0

0

0

11

-

2011

13

0

0

0

6

-

2012

15

0

0

0

13

-

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 tanév

évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8

általános

évfolyamon

iskolások

tanulók

száma

napközis tanulók száma

száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

18

21

39

7

17,9%

2011/2012

16

19

35

6

17,1%

2012/2013

11

19

30

22

73,3%


39

Az általános iskolában tanulók száma évről évre csökken mely azt bizonyítja, hogy a gyermekvállalás eseteinek száma jelentősen lecsökkent az előző évekhez képest. b)

a

közneveléshez

kapcsolódó

kiegészítő

szolgáltatások

(pl.

iskolára/óvodára

jutó

gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nincsenek a településen.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek Nem jellemző a településen.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A családok számára jelentős kedvezmény, hogy a három vagy több gyermekesek, a tartósan beteg gyerekeket nevelők, a gyermeküket egyedül nevelők, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek számára biztosított az ingyenes tankönyvellátás illetve étkezési, térítési díjukhoz 50% kedvezmény. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszer az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét támogatja 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek

Jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó

élethelyzetének javítása

szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése, csere-bere akciók szervezése, segélycsomag megpályázása, felzárkóztatáshoz eszközbeszerzések, hagyományokra épülő képzések 40

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, miszerint a nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében, a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén szociális biztonság területén, A munkaviszonnyal, a munka díjazásával kapcsolatban érvényesülnie kell az egyenlő bánásmódnak. A nők tekintetében figyelemmel kell lenni a védett tulajdonságokra: nem, családi állapot, anyaság, és terhesség tekintetében. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról az önkormányzat nem szolgáltatott adatokat, ilyen jellegű felmérés nem készült a településen de megállapítható, hogy a foglalkoztatott nők száma alacsonyabb, mint a férfiaké. Anyagi kiszolgáltatottságát fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt. A település nem rendelkezik adatokkal a ledolgozott munkaidő tekintetében. A gyermeküket egyedül nevelő nők helyzete még nehezebb. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

év

2008 2009 2010 2011 2012

férfiak

nők

férfiak

nők

férfiak

nők

159 160 155 158 n.a.

150 145 145 145 n.a.

62 55 42 36 n.a.

41 38 39 45 n.a.

137 155 153 133 n.a.

109 127 93 140 n.a.

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

41

A táblázatok adatai arról adnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A munkanélküliek körében a nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Ez talán a fizikai állóképesség miatt lehet így. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben. Nem megy el GYES-re, és nem ő marad otthon a beteg gyerekkel. Ezek nem hangosan kimondott vélemények, de azért érzékelhető. Nők számára helyben csak az Önkormányzat tud munkát biztosítani közfoglalkoztatás keretében.

42

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nehéz egyértelműen és hitelt érdemlően a hátrányos megkülönböztetést kimutatni a bérezésben, mert tisztán értékelhető feltételek, teljesítmények nem igazán állnak rendelkezésre. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A település nem rendelkezik adatokkal a nők családon belüli túlterheltségéről. Óvoda, bölcsöde, és családi napközi nem működik a településen. A gyerekek a szomszédos településre, Füzérkomlósra járnak óvodába. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A fogamzásszabályozás és szexualitás gyakran még a mai családokban is tabu témának számít. Ezért kiemelten fontos szerepet kapnak a közoktatási intézmények a gyerekek felvilágosításában. A gyerekek szexuális felvilágosítását célzó programok,tanórák már az általános iskolában megkezdődnek,majd a középiskolákban folytatódnak;osztályfőnöki, biológiaóra keretében előadást tartanak a védőnők. A gyerekágyas gondozás során a szülés után mindenki megkapja a kellő tanácsadást, hogy milyen fogamzásgátlást használjon. Várandós tanácsadást heti rendszerességgel tartanak a védőnők. A védőnő koordinálja a terhesség idejének megfelelő vizsgálatok megtörténtét. A táblázatból látható, hogy a gyermekvállalás száma évről évre csökkenő tendenciát mutat. 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

1

20

20

2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

20 17 17 14

20 17 17 14

43

A védőnő nem csak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, gyermek/házi orvossal.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat. A települése lakói nem jelezték, hogy a fiatal lányok, asszonyok védelme érdekében külön erőfeszítéseket kell tenni.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

A helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nyújtja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzésére, a krízishelyzet megszüntetésére valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatást.

44

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

Alapvetően elmondható hogy a közéletben nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké. A település önkormányzati képviselőtestületben a polgármester és a 4 képviselő között egy nő foglal helyet, ill. az önkormányzatnak egy női dolgozója van. A település idősek klubja vezetője és szociális gondozók is mind nők.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket fokozottan érintő társadalmi problémák a településen nem jellemzőek, ezért az önkormányzat tervei között nem szerepel ilyen irányú intézkedés.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő

pénzbeli juttatások, élelmiszer csomagok

problémák

kiosztása, ruha osztás, Családsegítő Szolgálat bevonása, munka világába való visszatérés segítése

nagyarányú munkanélküliség

közfoglalkoztatásba történő bevonás, kapcsolattartás a helyi Munkaügyi Központtal

45

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az alábbi fejezetben az idős korosztály esélyegyenlősége kerül megvizsgálásra. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak összes nyugdíjas ellátásban részesülő nők száma száma 2008 2009 2010 2011 Forrás: TeIR, KSH Tstar

57 55 55 52

93 90 89 90

150 145 144 142

Összességében elmondható, hogy a férfiakkal összehasonlítva jóval magasabb a nyugdíjas korú nők száma. Ez a mutató egyértelműen a már vizsgált demográfiai folyamatokkal magyarázható, a nők magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon. Legjelentősebb az idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár,

46

különösen a nők esetében. Ezen kívül gyakori még az egészségügyben és a szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció. A falu népességének összetételében az idős korúak aránya,- az országos átlagnak megfelelőenemelkedő tendenciát mutat. A nyugdíjban részesülők között magas az egyszemélyes háztartások száma. Foglalkoztatásukra sajnos nincs lehetőség. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A tevékeny időskor, pl. élethosszig tartó tanulás sem jellemző. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így az idősek foglalkoztatására sincs lehetőség. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Idősek Klubja, falugondnoki rendszer és házi segítségnyújtás működik a településen az idősek megsegítésére.

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

64 év feletti lakosság száma

2008 2009 2010 2011 2012

fő 71 69 72 70 n.a.

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 30 29 30 30 n.a.

% 42% 42% 42% 43% n.a.


47

Az idősek ellátása a településen megoldott. Szociális gondozók segítik az idősek mindennapjait (bevásárlás, takarítás). Az Önkormányzat is segítséget nyújt számukra aki igényli házhoz szállítják az ebédet, szükség szerint a települési közmunkások is besegítenek favágásban.

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012

0 0 0 0 0


Időskorúak járédékában nem részesül lakos.

48

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A község könyvtára és művelődési háza minden évben rendezvényekkel és folyamatos nyitva tartással gondoskodik a település kulturális fejlődéséről,és mindenkorosztály rendelkezésére áll. Évente több szabadidős rendezvény, program kerül megrendezésre. (Falunap, Nyugdíjas találkozó, Farsang, Télapó ünnepély) Az Idősek klubja tánccsoport 2004 decemberében alakult. Hegyközi éneket és táncokat adnak elő harmonika kísérettel. A csoport egyedisége, hogy az idősebb korosztály színvonalasan összekapcsolja műsorában az éneket és táncot. Nagy népszerűségnek örvendnek, sikerrel szerepelnek falunapokon és egyéb rendezvényeken a környező településeken, valamint a megye nagyobb rendezvényeire is többször kaptak meghívást. c) idősek informatikai jártassága Az időseknek nincs informatika jártassága, de erre igényt sem tartanak a településen.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken egyaránt. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonról.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


magány, egyedüllét

Mentális és szociális elmagányosodás elleni program, közösségbe való bevonás

az idős korosztály biztonság érzetének

Polgárőrség fokozott járőrözése

megóvása, bűncselekmények megelőzése

Veszély esetén polgárőrség riaszthatósága

49

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az alábbi fejezetben a fogyatékkal élők helyzete kerül megvizsgálásra.

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek

egészségkárosodott személyek szociális

ellátásaiban részesülők száma

ellátásaiban részesülők száma

2008

21

0

2009

23

0

2010

19

0

2011

20

0

év


A településen minden megváltozott munkaképességű személy ellátásban részesül.

50

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

2008 2009 2010 2011 2012

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

0 0 0 0 n.a.

0 0 0 0 n.a.

0 0 0 0 n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

Nappali ellátás nem működik a településen.

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek. A településen nincs lakóotthon, gondozóház. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon, környezeten, illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Falgondnoki szolgálat, házi segítségnyújtás, családsegítés működik a településen. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható

51

-

étkeztetés,

-

házi segítségnyújtás,

-

családsegítés Ápolás, gondozás nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet

gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az önkormányzat tulajdonában lévő polgármesteri hivatal akadálymentesített.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs

és

kommunikációs

akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató

épületek

akadálymentesítettsége Az Önkormányzat épületeinek és egyéb tulajdonához tartozó épületeiben megrendezésre kerülő események esetén fokozottan törekedni fogunk, hogy a fogyatékosok is részt tudjanak venni, rendezvények esetén pedig biztosítjuk a fogyatékkal élők számára való könnyű elérhetővé tételt. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Az önkormányzati hivatal akadálymentesített. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A fogyatékos személyek közlekedéshez való hozzáférhetőségének javítása érdekében javasolt áttekinteni, a közösségi közlekedésre vonatkozó helyi szabályozást (menetrend, utazási kedvezmények, parkolás, stb.) e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékosok nappali intézménye nincs a településen.

52

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Igény nem merült fel a településen, erre vonatkozó kérelem nem érkezett.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák


önmaguk ellátása, megfelelő orvosi rendelő

fogyatékkal élők önellátásának segítése,

kialakításának hiánya

megfelelő orvosi rendelő kialakítása

hivatalos ügyek intézésének nehézsége

az önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás, tájékoztatás

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a)

önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása-

A helyi önkormányzatnak, a roma önkormányzatnak, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak a egyházak képviselőinek, a falu lakosságának, kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak közös érdeke és felelőssége, hogy Nyíri a jövőben is még inkább élhető településsé váljon. Ennek érdekében szívesen és sokat tesznek. A településen működő néhány civil szervezet. Idősek Klubja Idősek klubja Tánccsoport Polgárőrség Sportegyesület Hagyományőrző Néptánccsoport melyek a közös célok, kulturális, szórakozási, sport, környezetvédelmi és fejlesztés icélok megvalósításához mozgósíthatóak és szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok 53

megvalósítása érdekében. Legyen az advent, falunap, nemzeti ünnep, sportesemény, társadalmi munka, jótékonysági rendezvény, véradás, gyermek-, illetve idősek napja közbiztonság, stb. A rendezvények sikeres megszervezéséért a civilszervezetek vezetői, tagjai sokat tesznek, mindehhez azonban kell egy megfelelő irányító, mozgósító személy, akinek hívószavára az emberek szívesen mozdulnak. önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Nyíri Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal b)

melynek keretében biztosítja a működési feltételeit. A roma önkormányzat lehetőségihez mérten maximálisan támogatja a célcsoportokat. Az önkormányzat szorosan együttműködik az egyházzal és a Nyíri polgárőr Egyesülettel, a tánccsoportokkal, és a sportegyesülettel. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Nyíri Önkormányzata tagja Hegyközi Területfejlesztési Szövetségnek, illetve intézményfenntartó társulások( egészségügy, oktatás, óvoda, konyha ) működnek. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Nyíri Roma Nemzetiségi Önkormányzat lehetőségihez mérten maximálisan támogatja a célcsoportokat. Minden évben tanszercsomagot juttatnak a roma gyerekeknek, élelmiszer csomagok osztása során a munkában aktívan részt vesznek. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége során, a felmerült problémák esetén lehetőségeikhez mérten támogatnak. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nem releváns. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Nyíri Község Önkormányzat Képviselő-testülete, a Polgármesteri Hivatal dolgozói, az állami és önkormányzati intézmények, egyházak, civil 54

szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. Helyi Esélyegyenlőségi Program a Polgármesteri Hivatalban, bárki számára elérhető. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Nyíri Község Önkormányzat Képviselő-testülete nyilvános testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervének részletei kerülnek bemutatásra.

1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

képzések, tanfolyamok beindítása, munkanélküliek magas száma, alacsony polgármesteri hivatalban történő iskolai végzettség, hivatalos ügyek segítségnyújtás, tanácsadás, hivatalos intézésenek nehézségei papírok kitöltésében segédkezés, bentlakásos iskola kiépítése területi összefogással

Gyermekek

Jelzések továbbítása a segítségen nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, hátrányos és halmozottan hátrányos adományozások megszervezése, csere-bere gyerekek élethelyzetének javítása akciók szervezése, segélycsomagok megpályázása,felzárkóztatáshoz eszköz beszerzések,hagyományokra épülő képzések

Idősek

mentális és szociális elmagányosodás elleni magány , egyedüllét, biztonság érzet program közösségi életbe való bevonás, megóvása, bűncselekmények megelőzése tagok toborzása, polgárőrség fokozott járőrözése

55

Nők

élelmiszercsomagok pályázásaosztás, ruhaosztás, családsegítő szolgálat bevonása, anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő munka világába való visszatérés segítése, problémák, nagyarányú munkanélküliség Kapcsolattartás a az érintett Munkaügyi csökkentése Központtal, Közfoglalkoztatásba történő bevonás

Fogyatékkal élők

önmaguk ellátása, megfelelő orvosi rendelő megfelelő orvosi rendelő kialakítása, az kialakításának hiánya, hivatalos ügyek önkormányzati dolgozók részéről intézésének nehézségei, segítségnyújtás, tájékoztatás

A beavatkozások megvalósítói Következtetésben megjelölt Célcsoport beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése képzések, tanfolyamok beindítása, Romák polgármesteri hivatalban történő és/vagy segítségnyújtás, tanácsadás, hivatalos mélyszegény- papírok kitöltésében segédkezés. ségben élők bentlakásos iskola kiépítése területi összefogással Jelzések továbbítása a segítségen nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, adományozások megszervezése, csereGyermekek bere akciók szervezése, segélycsomagok megpályázása, felzárkóztatáshoz eszköz beszerzések,hagyományokra épülő képzések

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége Nyíri Községi Önkormányzat,pályázat útján

Karitatív Szervezetek, Református Egyház, Nyíri Községi önkormányzat, pályázat útján

Idősek

mentális és szociális elmagányosodás elleni program közösségi életbe való Idősek klubja, Nyíri Községi bevonás, tagok toborzása, polgárőrség Önkormányzat, Nyíri Polgárőr Egyesület fokozott járőrözése

Nők

élelmiszercsomagok pályázása- osztás, ruhaosztás, családsegítő szolgálat bevonása, munka világába való visszatérés segítése

Fogyatékkal élők

megfelelő orvosi rendelő kialakításának Nyíri Községi Önkormányzat, pályázat hiánya az önkormányzati dolgozók útján részéről segítségnyújtás, tájékoztatás

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Észak-magyarországi Munkaügyi Központ sátoraljaújhelyi Kirendeltsége, Nyíri Községi Önkormányzat

56

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák egyenlő bánásmódban részesülnek, és semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem éri őket. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők életminősége javuljon, munkahelyteremtésük könnyebb legyen. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek különböző ellátásainak biztosítását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek biztonságának megóvására. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén , hogy anyagi megélhetési problémájuk csökkenjen. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők hivatalos ügyeinek intézéséiben.

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség javítása Nagyarányú munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, Célunk a településünkön élő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése, alacsony iskolai végzettség javítása Rövid távú: 2013.december. folyamatos pályázatfigyelői tevékenység, közmunka programok benyújtása, képzésék tanfolyamok beindítása Közép távú: 2014. december: pályázatok lebonyolítása, képzések, tanfolyamok megszervezése Hosszú távú: 2013-2018. pályázatok megvalósítása - folyamatos pályázatfigyelői tevékenység, közmunka programok benyújtása, képzésék tanfolyamok beindítása pályázatok lebonyolítása, képzések, tanfolyamok megszervezése

Résztvevők és felelős

Önkormányzati dolgozók, Önkormányzat, Polgármester

Partnerek

Türr István Képző és Kutató Intézet, érintett Munkaügyi Központ, Családsegítő Szolgálat, Kivitelező

Határidő(k) pontokba szedve

2013. december 2014.december. 2018.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és

önkormányzati adatok

57

hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

motiválatlanság, érdeklődés hiánya, tájékoztatás, felvilágosítás Nem nyer pályázatot az Önkormányzat vagy az érintett nem vesz részt a közfoglalkoztatásban. Hibátlan pályázat benyújtása, az érintett meggyőzése.

Szükséges erőforrások Humán erőforrás, szakemberek, pénzügyi erőforrás, pályázati erőforrás


Intézkedés címe:

Hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek élethelyzetének, életminőségének javítása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek élethelyzete, életminősége nem megfelelő

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

R: 2013. december Jelzések továbbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, pályázati lehetőségek megfigyelése K: 2014. december Képzések, támogatások biztosítása, pályázat benyújtás, lebonyolítása H: 2018. Hosszú távon a hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek életminősége javul A gyerekek életszínvonalának figyelemmel kísérése, pályázatok benyújtása


Önkormányzat,Polgármester, Gyermekjóléti Szolgálat

Partnerek

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Karitatív szervezetek, Védőnői Szolgálat


2013. december, 2014. december, 2018.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Önkormányzati adatok

pályázati lehetőségek hiánya, pályázatok, támogatások elutasítása, pályázati lehetőségek megfigyelése

Szükséges erőforrások humán erőforrás, pályázati erőforrás

58


Intézkedés címe:

Anyagi megélhetési lakhatással összefüggő problémákban csökkentése


Anyagi megélhetési lakhatással összefüggő problémák


Alacsony jövedelmű nők és családjaik elszegényedésének megállítása R: 2013.december adatgyűjtés, megbeszélés K: 2014.december folyamatos kapcsolattartás , tájékoztatás H: 2013-2018. alacsony jövedelmű anyák és családjaik elszegényedésének megállítása -szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során az érintettek informálása az egyes ellátásokról - Foglalkoztatás elősegítése, a munkáltatók tájékoztatása a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről, támogatásokról


Polgármesteri Hivatal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Partnerek

Családsegítő Szolgálat, érintett Munkaügyi Központ, Civil Szervezetek, Karitatív szervezetek


2013.december, 2014. december, 2018.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások


fásultság miatti érdeklődés hiánya Segítségnyújtás, Beszélgetések, tanácsadás szociális ügyintézők, Munkaügyi Központ

Családsegítő

és

Gyermekjóléti

Szolgálat,

érintett


Intézkedés címe:

Magány, egyedüllét csökkentése, az idős korosztály biztonság érzetének csökkentése


A településen sok az egyedül élő, magányos idős

59


Az idős korosztály elmagányosodásának csökkentése, biztonságérzet megőrzése R: 2013 december programok szervezése, K: 2014. december programok lebonyolítása, közösségi életbe való bevonás, pályázat benyújtása háztáji állattartásra, H: 2013-2018. Az idős emberek magánya csökken, polgárőrség fokozott járőrözése -program szervezés, közösségi életbe történő bevonás, program lebonyolítás - polgárőrség fokozott járőrözése


Önkormányzat ,Polgármester, önkormányzati dolgozók

Partnerek

Idősek klubja, Civil szervezet


2013.december, 2014. december, 2018.



érdeklődés hiánya, kedvcsináló programok szervezése,

Szükséges erőforrások humán erőforrás, technikai erőforrás


Intézkedés címe:

Megfelelő orvosi rendelő kialakítása, hivatalos ügyek intézésében segédkezés


Az orvosi rendelő kialakítása még nem megfelelően megoldott


Tekintve, hogy az orvosi rendelő megfelelő kialakítása az önkormányzat költségvetésében nincs fedezet,, csak pályázat útján valósulhat meg, hivatalos ügyekben való segédkezés R. 2013 december. pályázati lehetőségek megfigyelése K:2014 december. Pályázat benyújtása, lebonyolítása H. 2013-2018: Az orvosi rendelő megfelelő kialakítása -folyamatos pályázatfigyelői tevékenység, - pályázat lebonyolítása -akadálymentesítés elvégzése hivatalos ügyekben való segédkezés 60


Önkormányzat, polgármester

Partnerek

önkormányzati dolgozók, Családsegítő Szolgálat, Kivitelező


2013 december, 2014 december, 2018.



pályázati lehetőségek hiánya, elutasított pályázat, pályázati lehetőségek folyamatos figyelése

Szükséges erőforrások pályázati erőforrás

61

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A

Intézkedés Az intézkedés címe, sorszáma megnevezése

B A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

C

D

A célkitűzés Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb kívánt cél stratégiai dokumentumokkal

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Szeretnénk hogy a Szeretnnk, hogy a településen élők, A munkanélküliek érintett személyek minél nagyobb Költségvetési 1 magas számának foglalkoztatása számát be tudnánk terv csökkentése növekedjen vonni a munka középtávon világába

E

Az intézkedés tartalma

Képzések, tanfolyamok beindítása

F

G

H

I J Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés eredményességét Az intézkedés eredményeinek megvalósításának erőforrások felelőse mérő fenntarthatósága határideje (humán, indikátor(ok) pénzügyi, technikai)

Polgármester 2015.06.17.

Humán Hosszabb távon vállalkozók Önkormányzati erőforrás , bevonásával csökkenthető adatok szakemberek, a munkanélküliek száa

2

Fontos, hogy a Szeretnénk, hogy a Hivatalos ügyek településen élő településen élő intézéseiben lakosok számára a emberek számára ne önkormányzati történő segítség hivatalos ügyek jelentsen problémát adatok nyújtás intézése ne a hivatalos ügyek jelentsen problémát elintézése.

Polgármesteri hivatalban történő segítségadás, tanácsadás, Polgármester 2015.07.01. hivatalos papírok kitöltésében segédkezés.

Hosszabb távon hasznos lehet a tanácsadás és segítségnyújtás, mert rálátást nyernek az ügyeik intézésének megoldására.

3

Szeretnénk, hogy a településen élő Fontos, hogy az alacsony iskolai alacsony iskolai végzettségű emberek végzettséggel számára képzések, rendelkezőket ne tanfolyamok Alacsony iskolai érje hátrányos elvégzésével végzettség miatti megkülönböztetés könnyebb legyen a hátrányok ill. bentlakásos munkahelyteremtés kiküszöbölése iskola kiépítésével ill.a bentlakásos megelőzhető az iskola kiépítésével a alacsony iskolai fiatal generációnál végzettség visszaszorítható az alacsony iskolai végzettség

Kapcsolattartás a helyi Munkaügyi központtal. Tájékoztatás Polgármester 2015.07.01. képzések, tanfolyamok indulásáról.

emberi erőforrások

Hosszú távon eredményes lehet az intézkedés, mivel a önkormányzati szakemberek, tanfolyamokon való adatok pályázat útján részvétellel az itt élők képzettségi mutató javulnak.

62

A



C

D


E


F

G

H


II. A gyermekek esélyegyenlősége Jelzések továbbítása a segítséget nyújtani Fontos, hogy a tudó szervek felé, hátrányos és ruhagyűjtés, hátrányos és halmozottan A hátrányos és adományozások halmozottan hátrányos gyerekek halmozottan megszervezése, hátrányos minél több hátrányos gyerekek önkormányzati 1 csere-bere akciók Polgármester 2015.07.01. gyerekek ellátásában, élethelyzetének, adatok szervezése, élethelyzetének támogatásban minőségének segélycsomagok javítása részesüljön, ezzel javítása. megpályázása, élethelyzetük felzárkóztatáshoz javítását elérve. eszköz beszerzések, hagyományokra épülő képzések III. A nők esélyegyenlősége

1

Anyagi, megélhetési, lakhatási problémák javítása, megoldása

Fontos, hogy településünkön az anyagi, megélhetési A nők megélhetési problémákkal küzdő problémáinak emberek csökkentése élethelyzetét javítsuk

Szeretnénk hogy a Szeretnénk, hogy a településen élők, Nagyarányú településen élő nők minél nagyobb 2 munkanélküliség számára is számát be tudnánk csökkentése biztosított legyen a vonni a munka munkahelyteremtés. világába. IV. Az idősek esélyegyenlősége Az időseket érintő Célunk, hogy Szeretnénk, ha önkormányzati 1 bűncselekmények településünkön településünkön adatok

pénzbeli juttatások, élelmiszer csomagok kiosztása,ruha osztás Családsegítő Polgármester 2015.07.01. Szolgálat bevonása, munka világába való visszatérés segítése Kapcsolattartás az érintett Munkaügyi központtal. Polgármester 2015.07.01. Közfoglalkoztatásba történő bevonás. Polgárőrség Polgármester 2015.07.01. fokozott járőrözése

pénzügyi erőforrás, Hosszabb távon hasznos kapcsolt lehet az intézkedés,mert a felvétel különböző pénzbeli karitatív ellátások, fejlődést segítő szervezetekkel, eszközök együttműködés (pl:számítógép)adományok, az illetékes élelmiszer, ruha csomagok Munkaügyi a hátrányos és halmozottan Központtal, hátrányos gyerekek pályázati életminőségét javítja. lehetőségek

pénzügyi erőforrás kapcsolt Hosszabb távon felvétel eredményes lehet az önkormányzati karitatív intézkedés, anyagi, adatok szervezetekkel megélhetési problémájuk együttműködés csökkenthet az illetékes Munkaügyi Központtal Hosszabb távon vállalkozók bevonásával, illetve az Humán önkormányzati önkormányzatnál történő erőforrás, adatok közfoglalkoztatással szakemberek csökkenthető a munkanélküliek száma. technikai feltételek

Hosszú távon hasznos lehet az intézkedés, mert így az

63

A


megelőzése


C

D


megelőzzük, olyan lenne a csökkentsük az idős közbiztonság, hogy korosztály elleni az idős embereknek bűncselekményeket nem kell félnie ,aggódnia Szeretnénk, hogy a településen élő idős Célunk az idős Magány és az korosztályt be korosztály szociális egyedüllét tudnánk vonni a 2 és mentális érzetének közösségi életbe, az elmagányosodásának csökkentése elmagányosodás csökkentése. érzetének javítása céljából. V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége szeretnénk a Szeretnénk, hogy a településünkön a fogyatékkal élők fogyatékosok minél megtanulnák, A fogyatékkal élők jobban tudnának hogyan tudnak saját önellátásának gondoskodni magukról önállóan 1 segítése,megfelelő magukról gondoskosni,ll. a orvosi rendelő lehetőségekhez megfelelő orvosi kialakítása mérten , megfelelő rendelő kiépítésével orvosi rendelő ellátásuk biztosított kialakítása lenne Szeretnénk a Célunk, hogy a Fogyatékkal élők településünkön a fogyatékkal élők hivatalos ügyeinek fogyatékos emberek megtanulják, hogyan 2 intézésében számára ne tudnak hivatalos történő jelentsen problémát ügyek eljárása során segédkezés a hivatalos ügyeik tájékozódni, eljárni, intézése. segítségek kérni.

E


F

G


Veszély esetén polgárőrség riaszthatóságaa

H

biztosítása emberi erőforrások

mentális és szociális elmagányosodás Polgármester 2015.07.01. elleni program, közösségi életbe való bevonás

humán önkormányzati erőforrás, adatok technikai feltételek,

idősek biztonságérzete javul, és a bűncselekmények elkövetésének esélye jelentősen csökken.

Hosszabb távon a közösségi életbe történő bevonással csökkenthető a magány és az egyedüllét érzete.

Polgármester 2015.07.01.

Hosszú távon hasznos lehet, mert a fogyatékkal Házi élők családtagjairól egyfajta segítségnyújtás teher lekerülne, ill technikai mindenki számára fontos a feltételek megfelelő orvosi rendelő kialakítása

önkormányzati dolgozók részéről, Polgármester 2015.07.01. segítségnyújtás , tájékoztatás.

Hosszú távon hasznos lehet, mert a fogyatékkal élők rálátást kapnak, hogy a hivatalos ügyek intézése során hogyan kell eljárni, kitől kell segítséget kérni.

Házi segítségnyújtás használata, pályázat útján

önkormányzati emberi adatok erőforrás

64

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

65

A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

66

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

67

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság

A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A

véleményformálás

lehetőségét

biztosítja

az

Helyi

Esélyegyenlőségi

Program

nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

68

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: -

Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.

-

Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.

-

Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -

a

HEP

IT

megvalósításának

koordinálása

(a

HEP

IT-ben

érintett

felek

tevékenységének összehangolása, instruálása), -

a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,

-

az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen

-

a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az 69

esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. -

Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

-

Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.

-

Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.

70

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

71

4. Elfogadás módja és dátuma

I. A Nyíri község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Nyíri község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Dátum

Aláírás

A Nyíri Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

72

HEP elkészítési jegyzék2 NÉV3

HEP részei4

Aláírás5

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

2

Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 3 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 4 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 5 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

73

Helyi Esélyegyenlőségi program

Recommend Documents