Előterjesztő:
Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere
Ikt. szám:
11/66479/2015.
Tárgy:
Helyi adórendeletek felülvizsgálata
Melléklet:
4 db rendelet-tervezet
Készítette:
Adóiroda
Véleményezésre megküldve:
Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva:
2015. november 13.
Tisztelt Közgyűlés! Az önkormányzatok állami finanszírozási rendszere az elmúlt években jelentősen átalakult. A feladat finanszírozásnak elnevezett rendszer lényegében arra szolgált, hogy leplezze azt a kormányzati szándékot, hogy folyamatosan egyre kevesebbet kívánnak fordítani az állami költségvetésből az önkormányzati feladatok ellátására. Az önkormányzatok gazdálkodása állandó forráshiánnyal küzd, mivel a központi költségvetésből egyre fogyatkozó mértékű feladatfinanszírozásban részesülnek. 2010. évben az önkormányzatok még 1.259 milliárd forinttal gazdálkodtak, 2016-ra ez 661 milliárd forintra csökken. Szeged esetében az elvont források 2013-ban több mint 1,6 milliárd forinttal haladták meg az elvont feladatokhoz kapcsolódó kiadások összegét. Ez a forrásveszteség ismétlődően a következő években is megjelent. Forráselvonások még az adósságkonszolidációt figyelembe véve sem voltak arányban a központosított feladatokkal. A feladatok (közoktatási feladatok, szociális intézmények, államigazgatási feladatok) elvonása során az állam több forrást vont el, mint amibe a feladat ellátás került. A rezsi költségek állami akaratból történő csökkentése következtében a közüzemi feladatokat ellátó önkormányzati cégektől közvetetten vont el önkormányzati forrásokat, illetve kényszerítette az önkormányzatokat a veszteség csökkentésére. A folyamat a már ismert 2016. évi költségvetési törvény alapján tovább folytatódik. Előzetes számításaink szerint Szeged városa 2016-ban 400-500 millió forint közötti összeggel kevesebb állami támogatásra számíthat, mint 2015-ben. A kormány - cinikus módon – törvényileg tette lehetővé, hogy az önkormányzatok a kieső források pótlására úgynevezett „települési adót” vessenek ki a településen lakó magánszemélyekre, és így az elvont állami forrásokat a lakossággal fizettessék meg. Szeged város önkormányzata nem kíván települési adó kivetésének lehetőségével élni. Szeged városában a magánszemélyek helyi adót sem fizetnek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja a helyi adóval, gazdaságszervezésessel kapcsolatos feladatokat. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a települési önkormányzat képviselőtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adót, valamint települési adót vezethet be. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a kimondja, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között legalább 30 napnak el kell telnie. Az adórendeletek felülvizsgálata az adóalanyokra terhes módosítás esetén tehát a helyi önkormányzat adórendeleteit minimum 30 nappal hatályba lépés előtt ki kell hirdetni. Az önkormányzat közgyűlése legutoljára az adórendeleteket 2012. novemberében vizsgálta felül, és a helyi iparűzési adóról, az építményadóról és az idegenforgalmi adóról új, lényegében a korábbi tartalmával megegyező, egységes rendelteket fogadott el, mely áttekinthető, könnyebben alkalmazható helyi adórendeleteket eredményezett.
Az eltelt időben a központi jogszabályok változása, az önkormányzat költségvetésének forrásigénye és a finanszírozás változása indokolttá teszi a helyi adóztatás felülvizsgálatát és 2016. január 1-jei módosítását. A vagyoni típusú helyi adók közül (építményadó, telekadó és a magánszemélyek kommunális adója) Szeged városa jelenleg csak az építményadót alkalmazza, azon belül is kizárólag csak a vállalkozási célt szolgáló építmények adókötelesek. A jogi személyiségű adózók aránya az építményadóztatásban Szegeden 92 %-os, míg azokban a városokban, ahol magánszemélyek is fizetnek építményadót 70 %-os pl.: Hódmezővásárhely, Pécs, illetőleg 70 % alattiak pl.: Szolnok, Érd. A 23 megyei jogú város közül 5-ben nem fizet a lakosság lakás, garázs, üdülő, illetőleg egyéb nem vállalkozási célt szolgáló építmények után építményadót. A 23 megyei jogú város közül 6 városban a lakóépületek után, 15-ben a garázsok után és 17 városban az üdülők után is kell adót fizetni. A kommunális adó főleg a kisebb települések helyi adója, ugyanakkor 4 megyei jogú város és 6 budapesti kerületi önkormányzat is szed be kommunális adót, a Csongrád megyei települések közül pedig 41 vezette be ezt a helyi adót. A megyei jogú városok közül 8 helyen, illetőleg a 23 budapesti kerületből 20-ban van telekadó. A telekadót bevezető városok közül az érintett adótárgyak száma Pécsett 23.634, Érden 2129, Veszprémben 2459, Szekszárdon 2394, Tatabányán 1634, Hódmezővásárhelyen 920, Kaposváron 999, Miskolcon 603. A működési hitelfelvétel elkerülése érdekében szükség van mindazon források felkutatására és al- kalmazására, amely az önkormányzatnak rendelkezésére áll. Ezen források része a helyi adó. Az adóbevétel szinten tartásának alkalmazható módja a valorizáció. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szabályozza a helyi adók felső határát, illetve a fogyasztói árszínvonalváltozással összefüggésben az évenként megállapítható adómaximumot. Szeged városában alkalmazott építmény adó adómértékének emelésére utoljára 2012-ben került sor. Az önkormányzatnak olyan adópolitikát kell kialakítania a következő évekre, amely az adóalanyok számára kiszámítható, előre tervezhető. Az adómértékek valorizációja alapján a következő módosítások történnek: az általános építményadó kulcs 1.395 Ft/m 2/évről 1.595 Ft/m2/év-re emelkedik, a maximum adókulcs 1.722 Ft/m2/év-ről 1.845 Ft/m2/év-re emelkedik. Az adómértékek valorizációja mellett javaslatot teszünk a jelenlegi adózás további differenciálására is. Az önkormányzat által meghatározható adómaximumot fizető körbe javasoljuk átsorolni a 20 m2 hasznos alapterületet meghaladó kereskedelmi, vendéglátó, szállodai célú építményeket. Ezen módosítások költségvetési hatása mintegy 416 millió Ft. Ugyancsak javaslatot teszünk az idegenforgalmi adó emelésére (450 Ft/fő/vendégéjszaka adómérték 500 Ft/fő/vendégéjszakára módosul). Törvény erejénél fogva az idegenforgalmi adó megfizetésének kötelezettsége alól mentes: a 18. életévét be nem töltött magánszemély; a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő, vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói, vagy hallgatói jogviszony alapján, hatósági vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy ideiglenes jellegű vállalkozási tevékenység végzése, vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén
lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, valamint a használati jogosultság időtartamára, a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező szövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója, az egyházi jogi személy tulajdonában lévő épületben, telken vendégéjszakát – kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységében való részvétel céljából – eltöltő egyházi személy. Az idegenforgalmi adó alanya az, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, így ez az adónem nem a szegedi lakosokat terheli. A módosítás elfogadása 12 millió forint adóbevétel többletet eredményez. Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény 36. §-a 2016. január 1-től kezdődő hatállyal kiegészítette a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. §-t (4) és (5) bekezdéssel. A helyi iparűzési adó esetében a törvényi szabályozás lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat rendeletben adóalap kedvezményt adjon a vállalkozó háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok és védőnők részére. A rendelet módosításban arra teszünk javaslatot, hogy ebben a körben évi 12 millió forint adóalap kedvezmény kerüljön meghatározásra. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie. A törvény a háziorvos, védőnő vállalkozóra a következő fogalmat határozza meg: háziorvos, védőnő vállalkozó az a vállalkozó, aki/amely gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80 %-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik. Az alapellátásban 31 házi gyermekorvos, 67 háziorvos és 34 fogorvos működik ellátási kötelezettséggel, és 22 háziorvos területi ellátási kötelezettség nélkül végez alapellátást. A Közgyűlés által legutóbb elfogadott „Szeged MJV Gazdaságfejlesztési Stratégiája” című anyag elemző része összegezve a jelentősebb gazdasági szereplők véleményét megállapítja, hogy a gazdaság fejlesztés és a gazdasági infrastruktúra szempontjából legégetőbb probléma, hogy a város nem rendelkezik gazdaságfejlesztést szolgáló területtel, így nem tud felajánlani megfelelő méretű, ipari infrastruktúrával rendelkező, telephely létesítésére alkalmas területet a potenciális befektetőknek. A Polgármesteri Hivatal felmérése, valamint a befektetés ösztönzéssel is foglalkozó Pólus Kft adatgyűjtése szerint a városban ugyanakkor sok olyan, nem önkormányzati tulajdonban lévő telek található, amely alkalmas telephely fejlesztésre, ipari fejlesztés fogadására. A telek tulajdonosok és a befektetők közötti közvetítések az eltérő gazdasági megfontolások miatt rendre eredménytelennek bizonyultak, így a beépítetlen területek tartósan holt tőkeként működnek. A városban található üres telkekre vonatkozó információ gyűjtés a jelenleg ismert földhivatali adatok alapján készült, korrigálva a helyszínelések során tapasztalt beépítési viszonyokkal. A felmérés az 500 m2-nél nagyobb, a város építési szabályzata alapján meghatározott következő övezetekre terjedt ki: környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület (Gip), egyéb ipari terület (Ge), kereskedelmi szolgáltató övezet (Gksz), intézmény terület (Vi), település
központi terület (Vt), különleges intézményi terület (Ki). Az így felmért területekből leválogatásra kerültek az állami és önkormányzat tulajdonában lévő telkek, valamint az egyéb, vélhetően nem adózói körbe tartozó telkek. A végeredmény 209 db belterületi és külterületi üres telek, melynek nagysága 1.414.022 m2. A helyi adó törvény alapján adóköteles lehet az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. A törvényi lehetőségekhez képest a telekadó Szegeden szűkítetten kerülne bevezetésre csak a gazdasági tevékenység végzésére alkalmas, üres telkekre vonatkozna. A beépítetlen telkek hasznosításának előmozdítására is megfelelő eszköz lehet a telekadó intézménye, amelynek kivetését fokozatosan és előre tervezhető módon 3 évre javasoljuk meghatározni (2016. január 1-től 100 Ft/m 2/év, 2017. január 1-től 150 Ft/m2/év, 2018. január 1-től 200 Ft/m2/év). Az adó alanya az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Teleknek minősül az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve: a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, külterületen fekvő termőföldet, tanyát, közút területét, valamint a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet, a halászatról és borászatról szóló törvény szerinti víztároló területét, az erdőt, az ingatlan nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet. A telekadó bevezetésének költségvetési hatása 141 millió forint. Az adókivetés adóbevallás alapján készíthető. Az adóalanyok várható száma nem ismert, hiszen egy teleknek több tulajdonosa is lehet. Azon ingatlanok után, melyeken építmény található, nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Bevallás benyújtási kötelezettsége azoknak a vállalkozónak nem minősülő adóalanyoknak nem keletkezik, akiket adófizetési kötelezettség nem terhel. A Htv. 43. § (2) bekezdése nem ad lehetőséget arra, hogy a vállalkozónak minősülő adóalanyok számára a bevallási kötelezettség alól felmentést adjunk. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-ára hivatkozással tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendeletek megalkotása magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján és keretei között történik. A rendeletek elfogadása az önkormányzati költségvetés bevételi oldalának növelését szolgálja, a rendelet alkotás elmaradása az önkormányzati gazdálkodásra negatív következménnyel járna. A jogszabályok alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak. A helyi iparűzési adóról szóló egységes szerkezetű rendelet http://rendeletek.szegedvaros.hu/admin/docs/rendeletek/37_2012.pdf a címen, az építményadóról szóló egységes szerkezetű rendelet a http://rendeletek.szegedvaros.hu/admin/docs/rendeletek/38_2012.pdf címen, és az idegenforgalmi adóról szóló egységes szerkezetű rendelet a http://rendeletek.ph.szeged/admin/docs/rendeletek/39_2012.pdf címen érhető el. Kérem a Közgyűlést az előterjesztett javaslatok elfogadására. 2015. november 13.
Dr. Botka László
